2008. FEBRUÁR / 49. szám
NAPTÁR FEBRUÁR Télutó, Böjtelő hava
Újhold Első negyed Telihold Utolsó negyed
7-én 14-én 21-én 29-én
4 4 4 3
óra óra óra óra
45 33 31 18
perckor perckor perckor perckor
Civilek napja Magyarországon
130 éve született Hajós Alfréd úszó, aki az első újkori, 1896-os athéni olimpián két aranyérmet nyert.
Február 6.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Mária megtisztulásának ünnepe. Jézus Krisztus templomban való bemutatásának emléknapja. Jeruzsálemben Simeon Jézust a világ világosságának nevezte, az egyház e napon gyertyát szentel. Farsangvasárnap 640 éve hunyt el Johannes Gutenberg német nyomdász, a mozgatható és kirakható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. Farsanghétfő Húshagyókedd (a nagyböjt előtti utolsó nap) 220 éve született Kisfaludy Károly író, költő, szerkesztő, festő. Hamvazószerda, a húsvéti nagyböjt kezdete (a húsvétvasárnap előtti 40. nap)
Február 10. Február 12.
Böjt első vasárnap 110 éve hunyt el Barabás Miklós festő, aki -többek között- Liszt Ferenc és Eötvös József portréjának megfestésével vált országos hírű művésszé. Február 14. Szerelmesek napja Február 17. Böjt másod vasárnap Február 21. Február 24.
Nemzetközi anyanyelvi nap Böjt harmad vasárnap
Január 21-től február 19-ig a Vízöntő jegy uralkodik, köszöntjük a csillagjegy szülötteit! -2-
FALUHÁZ PROGRAM FEBRUÁR Állandó jellegű programok: Kedd 18.00 Gyerekfoci edzés Szerda 17.30 Zenés torna 18.00 Aerobic Csütörtök 17.00 Kézimunkakör
Péntek 19.00 Dalkör Keddtől-vasárnapig 16.00-tól 20.00-ig használatba vehető Internet
ping-pong
Hartdégen Ákos
02.04.
Iskola, óvoda farsangolás, téltemetés kiszebáb égetésével
02.13.17.00
Hagyományőrző Nyugdíjasklub
-3-
ÖNKORMÁNYZATI OLDAL Várgesztes Község Önkormányzata az 1990. évi LXV tv, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XVIII tv. felhatalmazása, valamint a 13/2007. (07.28.) sz. rendelet 9 §-a alapján a következő rendeletet alkotja.
1. §.
Díjtételek megállapítása 80 literes edényzet 110-120 literes edényzet 240 literes edényzet 1100 literes edényzet
182 Ft + áfa/ürítés 251 Ft + áfa/ürítés 547 Ft + áfa/ürítés 2.508 Ft + áfa/ürítés
2. §.
A díjtételek 2008. január 1-től 2008. december 31-ig alkalmazandók. Jelen rendelet 2008. január l-jén lép hatályba.
-4-
FELHÍVÁS A Tatabányai Többcélú Kisebbségi Társulás Egyesített Szociális Intézmények Közép-Dunántúli Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ ügyfélfogadási rendje: Csütörtök 9-930: Várgesztes, Község háza Családgondozók: Pátkai Antalné - Családsegítő Központ Zombai Ágnes - Gyermekjóléti Központ A munkatársak elérhetőek az intézmény székhelyén, valamint a Tatabánya Platán tér 10 szám alatt, illette telefonszámon 34/512-897 06-30-339-8727.
Batis Gábor körzeti megbízott fogadóórát tart minden kedden 14-15 óráig Várgesztes községházában.
Az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfélek Országos Érdekvédő Egyesülete, Kiemelten Közhasznú Szervezet közel 15 éve működik a fogyasztóvédelem területén. A fővároson kívül három vidéki városban van képviselete, melyek közül az egyik, 2004 óta Esztergomban működik. Az egyesület megalakítását az alapítók, azon felismerése vezette, miszerint hazánkban a biztosítottak mintegy 70-80 %-a közepes, illetve szerényebb jövedelmű állampolgár, akik a célzott szakmai szolgáltatásokat érintő vitás ügyeiben költséges szakmai és jogi segítséget nem tudnak igénybe venni. Ha az országnak több mint húsz, nagytőkeerejű üzleti biztosítója szükségesnek tartotta saját érdekeik képviseletére és minden feltételnek megfelelő szövetség /MABISZ/ létrehozását, úgy az ügyfeleknek még inkább szüksége mutatkozik érdekvédelmének erősítésére. Az INDRA Egyesület tevékenysége országos hatáskörben érvényesül. Az INDRA a legelterjedtebb biztosítási formák /lakás-, élet-, gépjármű-, stb. biztosítások/ terén kiadványaival és lakossági fórumok szervezésével igyekszik bővíteni az állampolgárok ismereteit. -5-
Az egyedi panaszok leggyakrabban a kárigény jogosultság és az összegszerűség elbírálása során keletkezett vitákra vonatkoznak Az INDRA tagjai /az éves tagdíj 1500 Ft/ kérelme és meghatalmazása alapján, közvetlenül a panaszolt szolgáltatók megkeresése útján segíti a jogviták rendezését. Eredményes ügyintézés esetén sem kell külön sikerdíjat fizetni! INDRA BIZTOSÍTOTTAK ÉS PÉNZINTÉZETI ÜGYFELEK ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDŐ EGYESÜLETE, Kiemelten Közhasznú szervezet Amit érdemes tudni az INDRA-ról: Miben segíthet az ügyfeleknek? Az INDRA a Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete. Kiemelten Közhasznú Szervezet, mely biztosítási és pénzintézeti szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelemmel foglalkozik több mint 10 éve. Az egyesület tevékenysége során a lakosság részére ingyenes tanácsadást nyújt, többnyire azonban a felek között keletkezett, leginkább a szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták esetében nyújt segítséget. Amennyiben a biztosított /károsult/ a kárrendezés során jogsérelmet vélelmez vagy az ügyfélszolgálati eljárással kapcsolatban keletkezik panasza, úgy egyesületünkhöz fordulhat segítségért. Várjuk mindazokat az ügyfeleket, akiknek bármely biztosítóval kötött szerződésük /casco, felelősségbiztosítás, lakás, utasbiztosítás, mezőgazdasági-, élet- és balesetbiztosítás, stb./ kapcsán problémája keletkezik. Panaszbejelentés tehető az alábbi helyen: 1012 Budapest Logodi út 22-24 Tel: 06-1-311-1830 E-mail: indra(a)indrabizt.hu: honlap: www.indrabizt.hu Ügyfélfogadás: hétfőn 10-14 óráig, csütörtökön 10-12 óráig Esztergom Aradi tér 3/A Képviselő: Vödrös Dánielné Tel.: 06-20-951-1224 Ügyfélfogadás: kedden és csütörtökön 10-12 óráig A panaszbejelentés alapján, az ügy alapos megismerése után tájékoztatjuk az ügyfelet a panaszeljárás lehetőségeiről, kérelmére intézkedést kezdeményezünk az érdekelt intézménnyel szemben. Az éves tagdíj 1500 Ft -6-
FELHÍVÁS A templomtető felújítására a Várgesztesért Közalapítvány részére befizetett adomány után járó adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok / lehetőségek Cikkem bevezetéseként először is köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik a templomtető felújításának elősegítése céljából a Közalapítvány számlájára és templomunk javára anyagi lehetőségeikhez mérten befizetést teljesítettek. A adakozás 2007-ben indult, összesen 905,000 forint folyt be a Közalapítvány kasszájába december 31-ig. Az év folyamán már többször felhívtuk szíves figyelmüket, hogy a Közalapítvány részére, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében befizetett összegek adókedvezménnyel párosulhatnak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja. Tv.) 41.§-a értelmében kiemelten közhasznú szervezet (ilyen a Várgesztesért Közalapítvány is) részére, közhasznú célok megvalósítása érdekében befizetett összeg közcélú adománynak minősül. Az így befizetett összeg meghatározott része (lásd alább) pedig az éves személyi jövedelemadó összegéből levonható. Mindjárt látni is fogjuk, kinek mennyi jár(hat) vissza, illetve mik az érvényesítés feltételei. Az így teljesített befizetések tehát nem csupán a templomnak, de a befizető egyénnek is az erkölcsi értéken túl további pozitívummal is jár. Az szja. Tv. Értelmében közcélú adomány címén befizetett összeg után az alábbi kedvezmények érvényesíthetőek: MAGÁNSZEMÉLY o Kiemelten közhasznú szervezet részére teljesített befizetés esetén a kedvezmény összege a befizetés 30%-, maximum 100 eFt/év. o Közhasznú szervezet részére teljesített befizetés esetén a kedvezmény összege a befizetés 30%-a, maximum 50 eFt/év (a két címen összesen maximum 150,000 Ft/év) GAZDASÁGI TÁRSASÁG o Kiemelten közhasznú szervezet esetében a teljesített befizetés 100%-a, maximum az adózás előtti eredmény 20%-a o Közhasznú szervezet esetében a teljesített befizetés 150%-a, maximum az adózás előtti eredmény 25%-a. (megj.: gazdasági társaság esetén eredményt csökkent a befizetett összeg 100%-a - mint egyéb ráfordítás, adóalapot növel a 100%-a, és adóalapot csökkent a 100, illetve 150%) -7-
Az egyéni vállalkozóra a magánszemélynél irányadó szabályok érvényesek, ugyanakkor ö adókedvezményt a vállalkozói kivét után fizetendő adó összegéből vehet igénybe. A magánszemélyek esetében is léteznek korlátok az adókedvezmények igénybevételére vonatkozóan, mégpedig a következők: o a tandíjkedvezmény, magán-nyugdíjpénztári kedvezmény, biztosítási kedvezmény és közcélú adomány kedvezménye címén érvényesíthető összeg összesen nem haladhatja meg a 100 ezer Ft-ot. o A kedvezmény csak addig érvényesíthető teljes mértékben, ameddig a magánszemély éves összes jövedelme a 3,4 millió Ft-ot (havi kb. 283 ezer Ft bruttó) nem haladja meg. 3,4 és 3,9 millió Ft-os éves összjövedelem között a 3,4 millió Ft feletti rész 20%-ával kell csökkenteni az igénybe venni kívánt kedvezmény összegét. Akinek éves jövedelme a 3,9 millió Ft-ot meghaladja, az fenti 4 címen nem érvényesíthet kedvezményt. Mivel a befizetők döntő többsége magánszemély, magánszemély esetét néhány példán keresztül:
ezért
nézzük
meg a
PÉLDA 1 2007 évben Kovács Elemér havi bruttó bére 195,000 Ft. Kiemelten közhasznú szervezet javára év közben felajánlott adományként 45,000 Ft-ot. Nézzük hogyan alakul éves adófizetési kötelezettsége Havi bruttó éves bér
bér
195 000 2 340 000 (havi x 12}
számított személyi jövedelemadó 536 400 adókedvezmény
13 500 (45,000 Ft x 30%;
A számított személyi jövedelemadó összegének kiszámításakor a következő képletet alkalmaztuk (alap: az éves jövedelem): -1,700,000 Ft-ig az adókulcs 18% - az 1,700,000 Ft feletti részre az adókulcs 36% Mivel Kovács Úr éves jövedelme a 3,4 millió Ft-ot nem haladja meg, illetve az igénybe venni kívánt kedvezmény összege a 100 eFt-ot nem haladja meg, ezért a kedvezmény 100%-ban igénybe vehető. szja adókedvezmény fizetendő adó
536 400 Ft 13 500 Ft 522 900 Ft
Kovács Úr fentiek alapján 522,900 Ft adó befizetésére kötelezett. -8-
PÉLDA 2 Mi a helyzet, ha Kovács Úr havi bruttó bére 288,000 Ft, és kiemelten közhasznú szervezet részére ismét 45,000 Ft-ot fizet be közcélú adományként.
Kovács Úr tehát ennek megfelelően, mivel éves jövedelme a 3,4 millió Ft-ot meghaladja, a kedvezmény teljes egészét nem veheti figyelembe, összes fizetendő adója 2007-ben, ha más jövedelme nincsen, 935,860 Ft. (mellesleg ez az az összeg, amelynek a 2 x 1%-át Kovács Úr felajánlhatja majd egy alapítvány, szervezet és egy egyház részére). Amennyiben éves jövedelme 3,9 millió Ft felett van, úgy kedvezményt már nem vehet igénybe, hisz (3,9 millió - 3,4 millió) = 500 eFt, melynek 20%-a 100 eFt, (ez a csökkentő tétel) amely az igénybe vehető kedvezmény elvileg maximális összege Nézzük mi a teendő, ha a magánszemély igénybe szeretné venni fenti kedvezményt. A magánszemélyeknek alapesetben az adóbevallás benyújtására három lehetőségük nyílik: o Lehet önadózó o Kérheti az Adóhatóságot az éves adóbevallás elkészítésére c Kérheti a munkáltatóját az éves adóbevallás elkészítésére. A törvény úgy határoz, hogy az adózó alapesetben önbevalló/önadózó. Léteznek azonban bizonyos feltételek, amelyek teljesítése esetén az Adóhatóság, vagy a munkáltató is elkészítheti, ill. elkészíti az adóbevallást. Amennyiben a munkáltatói adóbevalláshoz kapcsolódó feltételeket az adózó teljesíti, úgy munkáltatója felé e kérését minden év február 15. napjáig teheti meg. Ezek nagyjából a következők: Az adóhatóság, az adózó kérelmére elkészíti a bevallást, ha: • Az adózónak az adóévben kizárólag munkáltatótól, illetve helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőktől szerzett bevételt. -9-
• Az adózó az adóévben társas vállalkozás, ill. polgári jogi társaság tagja és az adóévben kizárólag ezen szervezetektől részesült bevételben. • Ha az adózó mezőgazdasági kistermelő (azaz őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 7 millió Ft-ot), és éves bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg továbbá rendelkezik bevételének 20%-át kitevő költségszámlával, ún. egyszerűsített bevallást tehet. Nem készíti el az adóhatóság az adózó bevallását ha az alábbiak közül valamely fennáll: • Ha egyéni vállalkozó volt az adózó • Amennyiben az őstermelő éves bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladta meg, ugyanakkor nem rendelkezik 20%-nyi költségszámlával • Tőzsdei ügyletből / árfolyamnyereségből jövedelme származott • Ingatlan (mely termőföldnek nem minősül) bérbeadásából bevétele származott az adóévben • Kifizetőtől olyan bevételt szerzett, melyet adóelőleg levonási kötelezettség terhel • Olyan jövedelme volt, mely részben külföldön (is) adóztatható • Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatták és így bevételt szerzett • Nem belföldi illetőségű a magánszemély • Ha adókedvezményt kíván érvényesíteni • Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából bevétele származott • Fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta • Tartós adományozás külön kedvezményére vonatkozó feltételeket nem teljesítette és így visszafizetési kötelezettség terhelte Adóhatósági adómegállapitás esetén tételes költségelszámolásnak nincs helye. A munkáltató az adót abban az esetben határozza meg, ha: (szja tv. 12.A.§.) Az adóhatósági adómegállapításnál leírt feltételeknek az adózó megfelel o Ha munkaviszonyból származó jövedelmét egyazon munkaviszonyból, vagy kizárólag időrendben egymást követő időszakokban fennálló munkaviszonyban szerezte. A gyakorlatban a munkáltatók többször nem ragaszkodnak fent leírt feltételekhez 100%-ban, így azt javaslom mindenkinek, hogy érdeklődjön a munkáltatójánál fenti témával kapcsolatban.
Várgesztes, 2008.01.27.
Krüpl Gábor -10-
SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ - a Várgesztesért Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről A Várgesztesért Közalapítvány kuratóriumának elnökeként a következőkben foglalom össze a Közalapítvány 2007 évi tevékenységét. A Közalapítvány 2007. évben is folytatta alapító okiratában kitűzött céljait, többek között a helyi szervezetek, helyi lakosok megmozgatását, a helyi szervezetek, a hagyományőrzés, a fiatalok fejlődésének támogatását Idén is támogattunk több olyan rendezvényt, pl. a Geszteskupát, a falu tánccsoportjának fellépéseit, mely támogatásokra kitűzött céljaink megvalósítása érdekében került sor. Valamilyen szinten korlátot jelentett idén az, hogy tavalyi kiadásaink jó részt felemésztették a 2004-es lekötésből származó kamatbevétel jelentős részét, így önkormányzati oldalról különösebb támogatás nélkül működött az alapítvány ez évben. 2007-ben az Alapítvány egyik legfőbb célja pályázatokon való részvétel az alapító okiratban folytatott célok megvalósítása érdekében. 2007 évben az alábbi bevételei és kiadásai voltak tételesen Alapítványunknak: VÁRGESZTESÉRT KÖZALAPÍTVÁNY 2007
HUF
2006 Nyitó pénzkészlet év elején (jan. 1.)
1 138 724
önkormányzati támogatás APEH 1 % kiutalása nyújtott adomány - templomtetöre nyújtott adomány - óvoda kerítésre nyújtott adomány - egyéb célra egyéb bevétel BEFIZETÉSEK ÖSSZESEN
2007 691 435
0 0 258 496 239 312 0 905 000 146 000 30 000 67 000 0 2 380 3 745 473 876 1 178 057
Gyermek táncoktatás - Langner Kornélia juttatása + egyéb költségek Várgesztesi Német Kultúregyesület Dalköre részére nyújtott támogatás Várgesztesi Sport és Faluvédő Egyesület részére nyújtott támogatás Várgesztesi Egyházközösség részére nyújtott támogatás Geszteskupa támogatás Nyelvvizsga támogatása Hangszóró zenekar támogatása Szakkönyvvásárlás Kivonat költség, számlavezetési, utalási díj - Kórnye és Vidéke Tak.szöv. 24 Óra 1%, kötelező 1 % hirdetés nyomtatópatron vásárlás nyomtatvány, irodaszer vásárlás Adventi Est - színdarabhoz kellékvásárlásra KIFIZETÉSEK ÖSSZESEN 921 165
-11-
550 000
666 000
100 000
0
100 000 100 000 0 33 000 0 11612
0 0 32 000 15 000 58 000 0
9 665 7 800 6 000 1 600 1 488
29 660 0 0 2 880 0 803 540
Záró pénzkészlet fordulónapon (dec.31.)
691 435
Egyezik a 2006/30-as, utolsó bankkivonat záróegyenlegével Egyezik a 2007 utolsó kivonat + pénztárkönyv záróegyenleg
bank + pénztár ebből pénztár banki záró E.
1 065 952
1 065 952 1120 1 064 832
BEVÉTELEK Fenti tábla alapján legjelentősebb, kötetlen célra felhasználható bevételi forrás a várgesztesi lakosság által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-a volt. Eme forrásból 2007-ben összesen 239 eFt származott, mely ugyan 7%-kal alacsonyabb az előző évi értéknél, mégis jelentős és figyelemre méltó összeg Az Alapítvány bevételeinek második legnagyobb kategóriáját Falunk temploma tetejének felújítására a lakosok által befizetett összegek jelentik Az így befolyt pénz 905,000 Ft volt, mely teljes egészében 2008 folyamán átutalásra kerül a Várgesztesi Egyházközösség számlájára, és mely ennek megfelelően 100%-ban fent emiitett célra kerül majd felhasználásra. Az Alapítványnak bevétele származott végül, de nem utolsó sorban a várgesztesi óvoda külső megépítendő kerítése költségeinek fedezésére teljesített befizetésekből Ennek összege 30 eFt volt tárgyévben KIADÁSOK Kiadásokat tekintve legnagyobb részt előző évhez hasonlóan ismét a gyermek / ifjúsági táncoktatásra, Langner Kornélia tánctanárnő részére kifizetett, mintegy 620 eFt, továbbá a Tánccsoport Közalapítvány által fedezett szalagvásárlási, ruhavarratási, egyéb utaztatási költségei, valamint az anyák napi műsorra a Tánctanárnő díjazása 2007 évben 2007-2008-as kiadásai fedezésére jelentős, egyszeri támogatásban részesítettük korábbi megállapodás alapján a helyi Hangszóró zenekart. A zenekart helyi fiatalok alapították, rendszeresek fellépéseik, továbbá hanglemez kiadását is tervezik A Közalapítvány kuratóriuma egyhangúan döntött a támogatás odaítélése mellett A zenekar 58 eFt egyszeri támogatásban részesült További kiadást jelentett tárgyévben a Geszteskupa 2007 elnevezésű, immáron 17 alkalommal megrendezésre került kispályás labdarúgó torna, melynek sajátosságát idén is az adta, hogy kizárólag Várgesztessel szoros kapcsolatban lévő személyek alkotta csapatok vehettek részt rajta. A torna megrendezésére nyújtott támogatás összege 32 eFt volt. -A megnövekedett pénzforgalom következtében (Id Befizetések, támogatások) a Környei Takarékszövetkezet által ránk kirótt bank- és kivonatköltség továbbá számlavezetési dij összege jóval megduplázódott tavalyhoz képest. 29,660 Ft-ot fizetett ki az Alapítvány ezen a címen 2007 évben. 2007-ben is az előző évek hagyományainak megfelelően a Közalapítvány kuratóriuma anyagi támogatásban részesítette a 2006. július - 2007. június között valamely idegen nyelvből nyelvvizsgát szerző várgesztesi lakosokat. E címen kifizetés három főt (Pillmann Tünde, Wohl Erika, Rizing János) érintett, összesen 15 eFt összegben Nyomtatvány, irodaszer vásárlás címén összesen 3 eFt költség merül fel 2007-ben (készpénz-befizetési utalványok nyomtattatása). Krüpl Gábor
-12-
KEDVES GESZTESIEK! Idén eltöltöttem egy egyetemi félévet (szemesztert) Hollandiában egy csereprogrammal. Gondoltam beszámolok erről a falubelieknek, hogy ezzel is ösztönözzek minden fiatalt a tanulásra. Már két-három éve nagyon sokat hallom kollégistatársaimtól a különböző élménybeszámolókat a külföldi útjaikról. Ezen felbuzdulva már régóta fontolgattam, hogy én is megpályázok egy külföldi ösztöndíjat. Ezeknek a tanulmányi programoknak különböző válfaja létezik: van, amelyik csak egyhónapos és nyárra szól, van, amelyik egy, esetleg két szemeszter hosszú időre (a szemeszter egy félév a tanévben), illetve van, amelyik már végzett, tehát diplomás hallgatók által pályázható meg, ún. posztgraduális, tehát a fokozat elnyerése (pl. jogász) után áll az ifjú szakemberek rendelkezésére. Az első ilyen jellegű ösztöndíjam egy nyári egyetem volt, mely által Münchenben. Bajorország fővárosában tölthettem el egy hónapot 2006. augusztusában. Tavaly eldöntöttem, hogy megpályázom az egyetemen az Erasmus-ösztöndíjat. Ez egy EU-s ösztöndíj, melyhez Magyarország 1997-ben csatlakozott. Nagyon sok magyarországi egyetem és főiskola részese ennek a programnak. Csak egyetemisták és főiskolások pályázhatnak, mégpedig mindenki a maga felsőoktatási intézményéből. Ennek a programnak az a lényege, hogy az egyetem a jobban teljesítő hallgatóival tanulmányi szerződést köt, melynek értelmében, a tanuló jogosulttá válik arra, hogy tanulmányokat folytasson az adott egyetem egy külföldi - partneregyetemével és ehhez anyagi támogatásban (ösztöndíjban) is részesül. A tanulónak le kell raknia egy bizonyos számú vizsgát a fogadó egyetemen, ebben az esetben a hazai egyetem beszámítja azt a szemesztert a hallgató tanulmányaiba. Nagyon örültem, amikor az egyetem közzétette a támogatott hallgatók listáját, és az én nevem is felbukkant a nyertesek között. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának polgári eljárásjogi tanszéke egy szemeszter tanulmányi ösztöndíjban részesített a tilburgi egyetemen, Hollandiában. Az egyetem nem ad mindenkinek ugyanannyi ösztöndíjat, mivel az árszínvonal nem minden országban ugyanannyi. Aki például Lengyelországba megy, nem kap annyi pénzt, mint aki Franciaországba. Én minden hónapban 340€-t (átszámítva körülbelül 85000Ft) kaptam az egyetememtől, ami első hallásra egész jó pénznek tűnik, másodikra azonban már nem annyira, mivel a hallgatónak mindent ebből kell(ene) fedeznie. A hollandiai szobám önmagában 300€-ba került, vagyis rászorultam szüleim anyagi támogatására is. -13-
Hollandiában nem szeptember közepén kezdődik a szemeszter a felsőoktatási intézményekben, hanem már augusztusban, ezért itt kellett hagynom a szép hazai nyarat (beleértve a Geszteskupát is, amin már zsinórban másodszor nem tudtam teljes mértékben részt venni). Tilburg városa kb. 45 km-re nyugatra található Eindhoventől. Szerencsére nincsenek messze innen az olyan híres világyárosok, mint Amszterdam (1 óra vonattal), Brüsszel (1,5 óra vonattal), Rotterdam, Hága vagy Párizs (5 óra busszal). Bár addig nem repültem még repülővel, eldöntöttem, hogy busszal utazom ki. Mégiscsak fél évre készültem, ezért teljesen felszerelkezve, négy táskával és egy hálózsákkal vágtam neki a 23 órás buszúinak. Összesen körülbelül 1400 km-t tettem meg, amíg odaértem. A tilburgi állomásnál már nagyon sok csupa kék pólóba öltözött egyetemista várt minket. Voltak ott mindenhonnan a világból: ausztrálok, kínaiak, németek, angolok, olaszok, brazilok. Mindenkinek odaadták az egyetemen a papírjait és ezek után elvittek minket a szállásunkra. Elsőre egy kicsit lepukkantnak tűnt, de gondoltam, egyetemista vagyok, ez nekem most még nem akadály. Annak ellenére, hogy a szállásunk nem volt teljesen biztonságos, enyhén szólva nem volt egy luxusszálló, mégis nagyon sok pénzt kellett kifizetni érte. De úgy érzem, mégis megérte: egy helyen lakott több, mint 100 külföldi egyetemista, a világ minden részéről. Egy nagy telepen négyes lakásokba osztottak minket: Kars tenne! (Amerikai Egyesült Államok), Evgenijjel (Oroszország) és Santiagoval (Kolumbia) laktam együtt. Az első napokban nehéz volt őket megszokni, de azután nagyon jó volt velük együtt lakni. Találtunk egy holland focicsapatot az amerikaival, minden hétfőn és szerdán edzésre jártunk, szombatonként meccsre. Egyszer nem volt partjelző, felajánlottam, hogy elvállalom egy félidőre. A leshelyzetek megítélése nem volt mindig könnvű. -14-
Rajtam kívül voltak még öten magyarok, tehát velük is sokat találkoztunk. Bevezettük a "többieket" a paprikáskrumpli rejtelmeibe (igaz, az volt a legolcsóbb, úgyhogy az ötödik alkalom után már nagyon untuk). Nagyon sokan - közük én is - megtanultunk rendesen főzni: paprikáskrumplit, csirkepaprikást, fasirozottat, pörköltet, különböző egyszerű leveseket stb. Nagyon sok diáktól hallottam, hogy munkát keres, mert nem kap elég pénzt az egyetemtől és nem szeretné a szüleit sem a normálist meghaladó mértékben "kihasználni". Úgy éreztem, én is csatlakozom hozzájuk, hiszen egy kis plusz pénz sosem jön rosszul. Hollandia tele van munkaközvetítő irodákkal, mindenki ezen keresztül szerzi meg az állását. Elmentünk még két pécsi joghallgatóval körülbelül 15 közvetítő irodába. Sajnos mindenhonnan elutasítottak, mondván nem tudunk hollandul. A 16. lett a nyerő: Hollandiában nincs hentes, hanem előrecsomagolt húst vesz mindenki. Találtunk egy logisztikai céget, amelynek az a feladata, hogy az előrecsomagolt húst szétossza a különböző tilburg-környéki szupermarketekben. Húst pakolni nem volt egy leányálom, főleg, hogy éjszaka dolgoztunk főleg lengyel, cseh és afrikai vendégmunkásokkal, igaz, hetente csak két-három alkalommal. Hollandiáról tudni kell, hogy rendkívül magasak a fizetések. Például ezért a munkáért (amit azok csinálnak főállásban, akiknek abszolút de semmi iskolai végzettségük sincs) óránként 10€-t, azaz nagyjából 2500 Ft-ot lehet keresni. És erre jönnek az éjszakai és az egyéb pótlékok. Az árak viszont nem annyira magasak: a lakbéren és a szolgáltatásokon kívül minden körülbelül 10-15%-kal került többe mint Magyarországon (élelmiszer, ruházat, műszaki cikkek, autók). A jövedelmek viszont magasabbak: ezzel a munkával főállásban ha az ember szombaton is dolgozik körülbelül 1800€-t lehet keresni (ami 450000 Ft). Közben persze folyamatosan ment a tanulás: nemcsak könyvekből, ugyanis az emberek nem beszéltek más nyelven, csak angolul. Érdekes, talán történelmi hagyományokból fakad, hogy a hollandok nem szeretik a németeket túlságosan, ezért németül nem is igen tudnak (kivéve az öregebbeket). Vagyis németül senkivel sem tudtam magam megértetni. Sokszor meglepődtem a hollandokon is. Látszik, hogy elkerülte őket a kommunizmus szellemi fertője: egy veszprémi kollégistatársam, aki Rotterdamban volt, mesélte, hogy őt az első napokban egy hontalan igazította el angolul. Ezen októberben már nem is csodálkoztam különösebben. Az ősz kezdete felé azt is eldöntöttem, hogy nem csak megtakarítok abból a pénzből, amiért dolgoztam: itt vagyok Nyugat-Európa szivében, utazni is kéne egy kicsit! A környei Fekete Katinka (sok olvasó talán ismerheti), pécsi joghallgató, ugyanebben a félévben Brüsszelben tanult ezzel a programmal, gondoltuk meglátogatjuk még egy magyar sráccal. -15-
Nagyon sokat utaztunk az alatt a két hónap alatt: voltunk Amszterdamban, Párizsban sőt, Berlinben is (ezek közül Berlin volt a legmesszebb, a busz 9 óra alatt ért oda). A távolsági buszjegyek nagyon olcsók, ha az ember három-négy héttel a tervezett utazás előtt megrendeli őket. Azért is úsztam meg olcsón, mert Párizsban is és Berlinben is volt egy-egy évfolyamtársam, akinél megszán hattam. November felé már egyre többet kellett tanulni az egyetemen. Beszámolókat készíteni, kiselőadásokat tartani. A hollandok tanítási módszerei nagyban nem különböznek a mieinktől, csak az oktatók felfogása más. Míg Magyarországon - legalábbis az én egyetememen (ELTE-AJK) - nem találkoztam annyi igazi "oktatóval", csak "tudóssal", vagy nevezzük inkább "óraadónak", Tilburgban végig úgy éreztem, jobban foglalkoznak a diákokkal. A lényeg nem a jogszabályszövegek kívülről tudásán van, hanem inkább azok megértésén. Nálunk a tanárok arra kíváncsiak, hogy megtanultuk-e a törvényt kívülről és nem arra, hogy értjük-e, amit olvasunk. Persze tisztelet a kivételnek. Itthon arányaiban magasabb azon diákok aránya, akiknek a lexikális tudása nagy, viszont ezt nem tudja átfordítani a gyakorlatba. Öt kurzust hallgattam: Ebből három jogi: Európai munkaügyi kapcsolatok. Európai Közjog és Politika, Európai Versenyjog, egy történelmi órát a hidegháborúról és egy angol-kurzust. December végén véget ért ez a gyönyörű félév: 23-án újra hazatértem Magyarországra. Egy kicsit furcsa volt újra visszaállni a "régi" életemre, de azért úgy érzem, hiányzott is egy kicsit. Mindig azt mondtam magamnak: "Szép volt. jó volt de elég volt ". Az utolsó héten megígértem a kolumbiai lakótársamnak, hogy az elkövetkezendő tíz éven belül egyszer meglátogatom Bogotában. Na, erre kíváncsi leszek! Akit szintén érdekel egy külföldi tanulmányút, az kérdezzen utána az egyetemén/főiskoláján, de engem is nyugodtan megkereshet, szívesen segítek, amiben tudok! Krüpl László -16-
EGYHÁZI OLDAL " Te az igaz szívben lelted örömöd, taníts meg hát a bölcsesség titkára! Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és a hónál fehérebb, leszek! " (Zsolt 51, 8-9) Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Szűz Mária megtisztulásának napja. Jézus Krisztusnak a templomban történő bemutatásának ünnepe. Ezen a napon emlékezünk meg arról a Bibliai eseményről, amikor Mária és József elmentek Jeruzsálembe, hogy a templomban bemutassák az újszülöttet. Ekkor történt, hogy az agg Simeon, aki egész életében a megváltásra várakozott, karjaiba vette a gyermekei és a világ világosságának, nevezte. Egyházunk ezért szentel gyertyát ezen a napon. Hamvazó szerda Hamu. A lángoló tűz maradéka. Hevesen égett, fűtött, világított a tűz. De hát "megrakják, tűzet, mégis elaluszik"! Ellobban a tűz, elhamvad a parázs. Virágzó barkaágat lobogtattunk tavaly Virágvasárnapján annak hamuját, hinti idén fejünkre a pap, s azt mondja:" Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" mindezzel felelősségünkre ébreszt, megtérést, és bűnbánatot sürget, valamint nagylelkű szeretetet a szenvedő Krisztus iránt. A hamu halálunkat hirdeti, s azt hogy felelnünk kell tetteinkért! Okos dolog a halálra gondolva vizsgálni életünket! Mostantól alighanem másképpen fogunk élni. Komolyabban, bölcsebben, igazabban. Nem tudjuk mennyi időnk adatik még, azt az időt jól akarjuk végigélni. Akár hogy is: térjünk magunkhoz! Még élünk. Kezünkben a sorsunk: s ez a kegyelem. Isten ajándéka. További emléknapok Február 2. Február 3. Február 6.
Gyertyaszentelő Boldogasszony Évközi 4. vasárnap Hamvazószerda (Nagyböjt kezdete)
Február 10. Nagyböjt 1. vasárnapja Február 17. Nagyböjt 2. vasárnapja Február 22. Szent Péter apostol székfoglalása -17-
PAYER GÁBOR tanár, történész rovata Tours-i Szent Márton, a gallok apostola Élete Szent Márton (316/17-397) - a középkor egyik legnépszerűbb szentjeként (csodatévő, gyógyító és ördögűző képességeivel)- az egykori Római Birodalom Pannónia provinciájában, Savariában (ma Szombathely) született 316 vagy 317 tájékán. A kora keresztények aszketikus, remete életformáját követő, majd Tours püspökeként a frankokat térítő Mártonnak -isteni kiválasztottságának jelekéntmár életében számos csodatételt tulajdonítottak. Halálát követően kultusza gyorsan terjedt, s tanítványa, Sulpicius Severus Szent Márton legendája nyomán hamarosan szentként kezdték tisztelni -elsőként a nem vértanú szentek sorában. A sírja Tours-ban pedig híres zarándokhellyé lett az egész középkor folyamán. Márton valószínűleg szláv családból (esetlegesen kelta ősöktől) származhatott. Szülei jómódú pogányok voltak. Atyja a római légió kiszolgált (veteránus) tisztjeként Itáliában nyert földbirtokot. így Márton gyermekkorát Ticinumhan (ma Pávia) töltötte. 12 éves korában -szülei akarata ellenére felvette a keresztény vallást, s katechumenné (hittanuló) lett avatva. 15 évesen atyja akaratára- ö is katonai szolgálatba lépett. Fiatal kora miatt 4 évig egy gyakorló lovascsapatnál szolgált, majd 19 éves korától -336-ban- lett tényleges katona. A közel tízévi katonai szolgálata alatt (332-341) mindvégig szerénység és szolgálatkészség jellemezte, amellyel kivívta társai megbecsülését. Atyjához hasonlóan ő is tribunusi rangra jutott. Légiójával pedig Gallia északi részén, Amiens-ben teljesített katonai szolgálatot. Szent Márton valamennyi életrajza kiemelt szerepet tulajdonit az életében itt bekövetkezett fordulatnak. 334-ben különösen kemény, hideg tél köszöntött Gallia északi tartományaira. Márton egy napon, késő este -éppen szolgálatból hazatérőbendidergő koldussal találkozott. Katonai köpenyét kardjával kettéhasította és az egyik felét a koldus vállára borította, az alábbi megjegyzéssel: "Fogjad barátom, és a lovamnak köszönd meg, mert a köpenynek ez a része őt takarta!" Másnap álmában -isteni látomásként- Krisztus jelent meg neki, ugyanabban a köpenydarabban, amelyet a koldus vállára terített. Krisztus így szólt a fiatal katonához: "Márton, a katechumen öltöztetett engem ebbe a köpenybe. " E fordulatnak és isteni látomásnak hatására Márton 339-ben -22 évesen-, itt Amiens-ben tért át a keresztény hitre. A kereszténnyé lett fiatal katona még két évig szolgált a légió kötelékében. A hadseregből való távozása előtt. 341-ben a frankok az Észak-Rajna vonalán Galliára törtek. -18-
A császár, Constans (337-50) az ütközet előtt személyesen buzdította katonáit, s név szerint szólítva megajándékozta őket. Márton nem akarta az ajándékot elfogadni, azzal az indokkal, hogy eddig a császárt, ezentúl pedig Istent kívánja szolgálni. Az uralkodó gyávasággal vádolta meg. Erre Márton válaszképpen fegyvertelenül -a Krisztus-monogram jelével- akart a csatába indulni. Az ütközetre végül is nem került sor, mivel a frank uralkodó békét kért a császártól. E csodás fordulatot pedig Márton fellépésének tulajdonították. Márton, miután elhagyta a katonaságot, Poitiers-be ment, ahol a szent életű Hilarius püspök diakónusa lett. 355-ben -isteni útmutatásra- visszatért szülőföldjére, Pannóniába és téríteni kezdett. A legendai hagyomány szerint itt Savariában édesanyját is a keresztény hitre vezette és megkeresztelte. Hittérítő tevékenysége azonban szülőföldjén sem volt zavartalan. A IV. század közepére ugyanis a római birodalom nyugati felén is megerősödött az arianizmus hivatalosan is kedvezményezett vallási irányzatként (337-379 között). Különösen gyorsan terjedt a barbár népek -főként a gótok és longobárdok-körében. Az ókereszténység eretnek irányzataként az arianusok - Arius (260-336). alexandriai presbiter tanítása nyomán- tagadták Krisztus isteni lényegét (csak hasonló - "homoiusziosz" - az atyával), s ezzel egyúttal a Szentháromság dogmáját is elvetették. Julianus császár rövid uralkodása alatt (361-363) pedig a pogány hit védelmében- a keresztények üldözése ismét teret nyert, Így az arianusok elűzték Mártont Savariából. Kezdetben Illyricum területén ima Dalmácia) talált menedéket, majd Itália felé vette útját, hogy onnét Poitiers-be térjen vissza. Útközben értesült róla, hogy az arianusok Hilarius püspököt is elűzték Galliából. Márton tehát -térítő szándékkal- Milánóban maradt, az arianusok azonban rövidesen innen is elűzték. Végül is Márton 360 körül tért vissza Galliába, hogy az időközben visszatért Hilarius püspök térítő munkáját segítse. A keresztény hit erősítésére a Poitiers melletti Ligugé környékén remetekolostort alapított. A szigorú szabályrend szerint működő szerzetesi közösség tagjait elsődlegesen a hittérítő tevékenységre készítette fel. Márton élete legfőbb céljának a keresztény hit terjesztését tartotta. Sokat utazott és térített, egyházközségeket alapított. A megtérített vidékeken pedig tanítványaira bízta a keresztény hit megszilárdítását. Hamarosan Gallia-szerte ismerték és tisztelték. 371-ben Mártont Tours püspökévé választották. A legenda szerint megválasztása ellen tiltakozva egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. A tours-i egyházmegye főpásztoraként továbbra is a szerény, egyszerű remete életformát kívánta folytatni. Életvitelének e szigorú, aszketikus vonásai érthetően ellenkezést váltottak ki a vagyonosodé felső klérus körében. -19-
375-ben Márton a Loire folyó tulsó partján, Marmoutier-ben megalapította azt a remetekolostort -az önkéntes elszigeteltségre, az aszkézisre építve- ahová főpásztorként maga is gyakran visszavonult. Kiterjedt térítő tevékenysége nyomán a tours-i egyházmegye valamennyi települése keresztény hitre tért. Térített ugyanakkor a szomszédos angers-i, le mans-i egyházmegyékben is. Járt Normandiában, Picardiában és Flandriába is eljutott. Megfordult Gallia déli részein is, 384-ben pedig részt vett a bordeaux-i zsinaton. Márton püspök elismertsége, népszerűsége folytán -aszkéta-szerzetesi alakja köré fonódó legendáival- vált Gallia igazi apostolává. Kolostor alapításaival (Ligugé, Marmoutier) pedig megindította a gall-frank szerzetesség fejlődését, és megteremtette annak központját a Loire mentén. E térítő szerzetesi mozgalom pedig századokon át eleven erőt sugárzott az Alpoktól északra fekvő egyházak számára, azáltal is, hogy püspökeik jó része e kolostorokból került ki. A legendai hagyományban Szent Márton csodatételei természetszerűen erőteljes hangsúlyt kaptak, s mint "igaz" tények, isteni kiválasztottságát és kivételes képességeit voltak hivatottak bizonyítani. Első csodája a ligugé-i kolostorban történt, ahol buzgó imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanulót. Chartres környékén pedig meggyógyított egy 12 éves néma leányt. Párizson átutazva egy bélpoklost tisztított meg ölelésével, Sens vidékén pedig imájával elhárította a jégesőt. Vienne-ben meggyógyította Paulinusnak (353-431), a későbbi nolai püspöknek a szemét (409-től lett az általa alapított nolai kolostor püspöke Campaniában). Ugyancsak imájával gyógyította meg Lycontius galliai helytartó ragályos betegségben szenvedő családtagjait. A püspök eljutott I. Valentinianus császár (364-375) udvarába is. A császár az ortodox kereszténység híveként egyúttal a pogány hagyományokat is támogatta, így megtiltotta, hogy a nagyhírű tours-i püspököt a színe elé bocsássák. Márton a tilalom ellenére is bejutott a palotába. Erre a császár trónjából lángok csaptak ki. mire az uralkodó -korábbi lépését megbánva- teljesítette a főpap kérését. Márton püspök életének utolsó szakaszát is csodák sora kísérte. Közel nyolcvan éves kora ellenére is járta a vidéket, téritett és összefogta az egyházközségeket. Eközben érte a halál Candes-ban, 397. november 8-án. Poitiers és Tours városa is egyaránt magának követelte, hogy a püspököt náluk helyezzék örök nyugalomra. Végül is, három napra rá, Tours-ban temették el, 397. november 11-én. Sírja fölé pedig tanítványa, Brictius kápolnát emeltetett. Kultusza Szent Márton tisztelete halála után gyorsan terjedt. Már életében legendák keringtek szerénységéről, jóságáról s legfőképpen csodatételeiről. A tours-i zsinat 461-ben már ünnepet rendelt el Márton tiszteletére (temetése napja, november 11.). -20-
A IV századig ugyanis -a korai császárkorban megújuló keresztényüldözések nyomán- csak a keresztény mártírokat tisztelték szentként (mártíromságának napját téve meg a szent ünnepének). Tours-i Szent Márton az első nem vértanú szent, akinek kultusza Rómában a VI. századtól vált általánossá. Sírja fölé Tours-ban, 476-ban bazilikát emeltek, amely 997-ban leégett ugyan, de a 11. század folyamán újjáépítették. Sírja a középkor folyamán -a csodatévő szentkultusz jegyében- híres zarándokhellyé vált. 1454-ben koporsója helyébe arany ereklyetartót készítettek. 1562-ben -a francia vallásháborúk kezdetével- a hugenották kifosztották a templomot, az ereklyék megsemmisültek csak néhány csontot sikerült megmenteni. A francia forradalom idején, 1793-94 között -a jakobinus diktatúra ateista, republikánus észkultusza jegyében- ismét lerombolták és kifosztották a keresztény templomokat, így a tours-i bazilikát is. Szent Márton ereklyéi azonban szerencsésen megmaradtak. Az új bazilika megépítésére végül is 1886-1902 között került sor. Szent Márton megmaradt ereklyéit ma a tours-i Saint Gatien katedrálisban illetve a Szent Márton bazilikában őrzik. 1913-ban pedig egy kisebb koponyacsont töredéke a szombathelyi székesegyház birtokába került. Szent Márton tényleges szülőhelyének azonban a magyarországi bencés történetírás -az ókori forrásokkal ellentétben- Savaria helyett mindmáig Pannonhalmát tekinti. Az egyházi álláspont pedig azon alapul, hogy az 1002-ben felszentelt bencés apátság patrónusa Szent Márton lett, s természetszerűen a szent szülőhelye után kapta volna a monostortemplom a Márton titulust. A pannonhalmi apátság alapítólevele azonban -egykorú hiteles forrásként- ezt a tényt nem említi. A történeti kutatás újabb álláspontja szerint Pannonhalma Márton titulusának kiválasztásában az indítékokat Szent Mártonnak az ezredforduló előtti kultuszában kell keresni. A középkor Szent Mártonban -az egyik legnépszerűbb védőszentkéntKrisztus katonáját, a keresztény hit védelmezőjét, a térítő püspököt, az aszketikus remetét, a szegények gyámolítóját, egyúttal a krisztusi keresztény erkölcsi elvek megtestesítőjét látta. Az ezredforduló előtti kultuszában azonban nem ezek voltak a domináns elemek Tisztelete elsődlegesen a királyi hatalom legitimálásával kapcsolódott egybe. Márton a VI. századtól ugyanis -az ókori Gallia frank uralom alá kerülésével- a Meroving dinasztia királyainak védőszentje lett. Clodvig (481-511) az egységes frank királyság megteremtőjeként kiszorította a római befolyást Északról a Loire folyóig - 486-ban Soissons-nál győzelmet aratva Syagrius római helytartó felett. Keleten pedig az alemannokra (495), majd a burgundokra (500) mért csapást. Közben 496-ban -az első barbár uralkodóként- felvette a kereszténységet. -21-
Ezek után a Loire-on túli déli területek (Aquitánia, Languedoc, Provence) meghódítására tört. az arianus vizigótokkal szentben. A döntő csatára 507-ben Vouillé-nál, Poitiers közelében került sor. A hadjárat előtt Clodvig Tours-ban, Szent Márton segítségét kérve tett fogadalmat. A szent oltalma alatt Clodvig fényes győzelmet aratott (a csatában elesett Alaric, a vizigótok királya is), E fordulatot követően tours-i Szent Márton a Meroving dinasztia patrónusa lett. A Meroving uralkodók szakrális hatalmát ezentúl Szent Márton fő ereklyéje, a köpönyege (latinul cappa) testesítette meg. A köpenyt őrző intézmény pedig, azaz a "capella regis" (a királyi kápolna) a keresztény uralkodói hatalom legfontosabb támaszává lett. Amikor a VIII. század közepétől Kis Pippinnel (751-768) a Karolingok jutottak uralomra -szakrális hatalmuk pápai elismertetésére- átvették Szent Márton kultuszát (megszerezve köpenyét is). Ezzel Márton már nemcsak egy uralkodó dinasztia, hanem a királyi hatalom védőszentje lett. A történelmi párhuzamot pedig a pannonhalmi apátság alapítása és Szent Márton titulusa között éppen az adja. hogy 997-ben a Koppány ellen vonuló István -a keresztény uralkodói hatalom megszerzéséért- a döntő csata előtt ugyancsak Szent Mártonnak tett fogadalmat. István -ekkor még nagyfejedelemként- Koppány és a pogányság felett Szent Márton segítségével aratott győzelmet, így ő és utódai hatalmukat -a korszak felfogása szerint- neki tulajdonították. Így vált Szent Márton az Árpádok és a keresztény magyar királyság oltalmazójává is. A 996-ban alapított pannonhalmi apátságnak pedig épp e megfontolásból kellett reprezentálnia -védőszentjének megválasztásával, valamint főtemplomának kettős kórusú, kétapszisos építészeti megjelenítésével-, hogy egy keresztény uralkodó adománya. Szent Márton országvédelmezö szerepe azonban már az Árpád-korban sem volt kizárólagos. István királyunk szentté avatása (1083) előtt keletkezett ún. nagyobbik legendája már -a kegyes, egyházszervező, apostoli király vonásainak kiemelésével- Szűz Mária oltalmazó szerepét állította előtérbe (Konrád császár felett aratott győzelem, halála előtt István király Mária oltalmába ajánlja országát). Szent István örökén a középkor Mária-kultusza Szent Márton korábbi patrónusi szerepét háttérbe szorította. Szent Márton tiszteletének államalapítás kori jelentőségét azonban mindmáig őrzi a pannonhalmi bencés apátság, amelyet 1823-ig csak Szentmártonnak, Szent Márton hegyének neveztek. Szent Márton napja Szent Márton napja valaha az óév utolsó ünnepe volt. A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított. Ekkor terelték be a félszilajon tartott tavasztól őszig legeltetett- állatokat téli istállóikba. -22-
Ilyenkor a pásztorok -kezükben vesszővel- végigjárták a gazdák házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak. A Márton napi pásztorjáráshoz és vesszőzéshez kötődő népi hagyomány úgy tartotta, hogy ahány ágú vesszőt kap a gazda, annyit ellik majd a disznaja. Számos népi hiedelem kötődött az ünnephez, dologtiltó napként tartották számon. Ezen a napon tilos volt mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozta volna. Így a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megóvják állataikat az elhullástól. Tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat. Szent Márton ünnepe az őszi betakarítási munkák lezárulásával induló és a Katalin-napig tartó kisfarsang idejére esett. Ekkorra már bezsákolták a kamrákba a lisztet, hordókba került az újbor, elszámoltak uraiknak a jobbágyok, és megfogadták az új pásztorokat is. A középkorban a hónap közepén kezdődött el a karácsony előtti negyvennapos böjt, ez volt tehát az utolsó alkalom a nyilvános lakomára. E farsangi mulatságok és lakomák jegyében ekkor kóstolták meg az újbort, amelynek Márton volt a " bírája ".
S ugyancsak ekkor vágták le a "mártonludakat", mivel a közhiedelem úgy tartotta, "aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis egész éven át éhezik. " A Márton napi bőséges lakomákhoz pedig minél több bor elfogyasztása is javallott volt, mert úgymond ilyenkor itták magukba a férfiak az erőt és az egészséget is. Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból pedig a téli időjárásra jósoltak. A barna és rövid csont enyhe telet, míg a hosszú és fehér csont a kemény, havas telet jelentette. A népi hagyomány úgy tartja, hogy rendszerint ilyenkor esik le az első hó. Az aznapi időből pedig ugyancsak a várható téli időjárásra következtettek. Ha Márton fehér lovon jár, enyhe, ha pedig barnán, akkor kemény tél ígérkezik. A régi kalendáriumi regula szerint "Márton napján, ha a lúdjégen jár, karácsonykor vízben poroszkál". Szent Márton kultusza a néphagyományban az egész középkoron át fennmaradt, hazánkban is számos település, templom és kolostor vette fel a nevét, s őrzi emlékét - Savaria szülöttjének- mind a mai napig.
-23-
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A 2008. január 26-án megrendezett Svábbálon az újonnan megalakult Várgesztest Felnőtt Tánccsoport is nagy sikert aratva lépett fel. Nagy szerepe volt ebben azoknak a segítőkész személyeknek, akik szó nélkül, szabadidejüket feláldozva járultak hozzá a tánccsoport ruházatának elkészítésében. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani: Pillmann Jánosné -Kati néninek-, aki nagy szakértelmével „eligazításokat" tartva segített a többi varrónőnek, hogy tökéletes szabásmintával készüljenek a ruhák illetve, aki önzetlen módon a lányok ingjeit és két komplett ruházatot varrt meg; Gallai Edinának, aki két komplett ruházattal gazdagított bennünket; Pillmann Ferencné, Margitnak aki szintén két lány komplelt ruházatát varrta meg Krakk Klárának (Fanni, Nóri mamája), aki segédkezett két lány mellényének megvarrásában; A Várgesztesi Kézimunkakör-nek (Pillmann Józsefné Erzsike, Horváthné Julika, Tarné Szilvia, Beckné Nusi), akik sok-sok munka és odafigyelés árán csodálatosan kihímezték a lányok mellényét, természetesen gesztesi hagyomány szerint; A Vértessomlói Tánccsoport képviseletében Pfiszterer Zsuzsannának aki a fellépésre kölcsönadott 6 db női karaktercipőt és 4 db férfi csizmát; És mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultak a ruhák, kiegészítők maradéktalan beszerzéséhez. Köszönetet szeretnék mondani ezen kívül Menoni Gabriella polgármester asszonynak, és a várgesztesi képviselőtestületnek, illetve Pillmann Józsefnek és a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselőinek, hogy támogatásukkal hozzájárultak a tánccsoport ruházatának megyételéhez és ezáltal a sikeres fellépéséhez! Pillmann Andrea tánccsoportvezető -24-
ILYEN VOLT A 13. MEGYEI SVÁBBÁL!
Fotók: Szolnoki Tamás
-25-
Fotók: Szolnoki Tamás
-26-
BOTTKA CSALÁD BARANGOLÓ ROVATA "HELLASZ - AHOGYAN ÉN LÁTTAM" "krétai turmix I." Kedves olvasó, az elkövetkező oldalakon három krétai utazásunk élményeit igyekeztem "össze montírozni", ezért az időrendi sorrendet most itt se keresse.
Kréta a napfény és a tenger elbűvölő nászának, valamint misztikus múltjának köszönhetően az időtlen ragyogás szigete. Titokzatos földjére lépve az izgalmasan változó tájak láttán olyan érzése támad az embernek, mintha a földkerekség valamennyi szegletéből elcsentek volna egy-egy darabkát a mitológiai istenek, hogy méltó díszletet teremtsenek a fenséges Zeus születéséhez. Mindezt persze jól tudják a krétai emberek is, elegendő csak lopva az arcukra nézni. Talán éppen ezért oly öntudatos és büszke a tekintetük. Bár egy pillanatig sem vitatják görögségüket, eredendően mégiscsak csak Krétainak vallják magukat! A borszínű tengeren történő kalandozásaink során valahányszor erre az ősi földre lépek megérint az időtlenség érzése. És valóban, a hajdan virágzó Minoszi kultúra hihetetlen fejlettségű városainak ősi falai között barangolva kétségünk sem marad a felől, hogy valamikor réges-régen ezen a titokzatos szigeten valóban megállt az idő. Aki egyébként kellőképpen nyitott az ilyen kivételes csodákra, azt jutalmul rendesen el is varázsolja ez a mindenütt fellelhető páratlan hangulat. Szeretem az Egei tengert, valósággal lenyűgöz a semmi mással össze nem hasonlítható végtelen kéksége. Valahányszor csak hajóra szállok első dolgom, hogy egy nyugodt, kényelmes zugot keressek magamnak, lehetőleg a felső fedélzeten, mert akkor néhány röpke órára "enyém lesz az egész" világ! Nem tudom mi az oka, de csakis a délelőtti napsütésben érzem ezt a kékszínű varázslatot. -27-
Ilyenkor egészen egyedi a hangulat, mások a színek, a fények, az illatok. Érdekes módon délután már nyoma sincs ennek az érzésnek, az már egy egészen más történet. Hajnal van, a végtelen kékség fölött hamarosan felkel a nap, kezdődik a varázslat. Hangtalanul, szinte lopakodva közeledünk Iraklion kikötője felé, a horizonton már látszanak Kréta egyre élesebben kirajzolódó kontúrjai. Fennkölt méltósággal tekint a végtelenbe a sziget időtlen sziluettje, ősi, elveszett titkok őrzője. Gondolatban letűnt kultúrák, réges-rég eltávozott hajósaival együtt érkezem. Talán valami hasonlót érezhették ők is hajdanán, amikor e partokhoz közeledtek. Közben a látóhatáron méltóságteljesen megjelenik az izzó napkorong, sejtelmes sugarai arany glóriaként ragyognak a felszálló pára fátyolában. Alkalomhoz illő, ünnepélyes a csend, nincs ki megtörje, hiszen csak egymagamban ácsorgók a felső fedélzeten. Páratlan érzés, kivételes pillanat. Diszkrét rezzenés a hajó hatalmas
testén, megérkeztünk Iraklionba. Alattunk már mozgásban az egész kikötő, hamisítatlan
keleti " káosz " fogadja az érkezőket szokatlan, furcsa illatok, totális hangzavar és hozzá az elmaradhatatlan szürke taxik folyton kontrázó tömege. Ráérünk, minek is sietnénk, hiszen legalább egy hetet szándékozunk eltölteni kapkodás nélkül, teljes nyugalomban. Megcélozzuk hát a kikötő parányi kávézójának teraszát. Alig hogy helyet foglalunk, már ott is van a fehér inges farmernadrágos pincér. "Dio kafesz szketosz. Parakalló "- gügyögjük büszkén. Kávézás közben élvezettel szemléljük a körülöltünk zajló "ízletes" zsongást. Jó, nagyon jó most itt nem sietni. Jócskán elmúlik már a hat óra, mire megtaláljuk a "bus station-t". Szerencsénk van, még éppen elcsípjük az Agios Nikolaoszba induló járatot. Körülöttünk még mély álmát alussza a város. Matuzsálemi korú autóbuszunk komótosan keresi a helyes utat a kihalt, szűk utcák útvesztőjében. Az egyhangúan fakó, homokszínű házak között itt-ott karcsú pálmafák segítik az eligazodást a kíváncsi tekintetnek. -28-
A várost elhagyva az út mindkét oldalán hatalmas agavék nyújtózkodnak a kora reggeli napsütésben. Egzotikus látványt nyújtanak óriási, több méteres virágaikkal. Azt mesélik, hogy életében csak egyszer, száz éves korában virágzik először és utoljára, majd nyomban elpusztul. Amniszoszhoz közeledve sajátos látvány tárul elénk -jószerivel a tengerbe lógó repülőtérre hangtalanul, szinte " lépésben " érkeznek a karcsú repülőgépek. Az autóbuszból nézve úgy tűnik, mintha leszállás előtt néhány pillanatra meg is állnának a levegőben. Kíváncsiak lettünk, leszállunk hát a következő megállónál, szeretnénk közelebbről is megnézni e nem mindennapi látványt. A buszmegállóval szemben lévő poros úton indulunk a tengerpartra. Jobbra pálmafák árnyékában megbújó szállodák üde parkjai, balra mindent elborító szeméthegyek, mintha csak két külön világ határán bandukolnánk. A tengerpartra érve, azonban már harmonikus, idilli hangulat fogad, ráadásul sehol egy teremtett lélek, az aranysárga fövenyen lágy szellő susog a pálmafák hatalmas levelei között. A tenger hívogató kékje eldönti a kérdést - időnk, mint a tenger, egy tapodtat sem mozdulunk most innen. Gyorsan felkapjuk a fürdőruhákat, és élvezettel heveredünk el a selymes homokon. Egész nap ráérősen ejtőzünk, miközben elnézegetjük a leszálláshoz készülődő repülőgépeket. Jól elvagyunk, minek is sietnénk. A közelben kinyitott egy kantin, enni, inni tudunk, bőséggel ráérünk majd délután elindulni. Jó ideje ácsorgunk már a buszmegállóban. Érthetetlen módon egymás után húznak el mellettünk az autóbuszok. Nem értjük a dolgot, hiszen mi is abba az irányba, Agios Nikolaosba igyekszünk. Balról vagy ezerrel megint közeledik egy újabb ígéretes járgány, úgy tűnik esze ágában sincs ennek se megállni. Mérgemben két kézzel hadonászva kiugrok az út közepére és láss csodát, csikorognak a kerekek, az utasok majd kirepülnek a szélvédőn. A mindig nyitott ajtóban megjelenik egy köpcös alak és egy szempillantás alatt (szó szerint) bedobálja a csomagjainkat a csomagtartóba. Lehet, hogy varázserővel bír ez a mozdulat itt a mítoszok földjén? Mint a kis köpcöstől megtudjuk, ennél sokkal egyszerűbb a történet: a buszok szélvédője fölött olvasható (- lenne elvileg, ha valóban olvasható lenne és a sofőrök nem döngetnének ezerrel, ugyanis mire elolvasnád, már rég eltűnt a szemed elől) a fontosabb megállók neve. Amennyiben az úti célodat illetően stimmel a felirat, nincs egyéb dolgod, mint úgy tenned, mintha stoppolnál és máris sínen van a dolog, vagyis nagy valószínűséggel megállt előtted egy autóbusz. Ugye milyen egyszerű? Egy biztos, aki nem jelez időben, az garantáltan a napon fog kiszáradni, mivel egyetlen sofőr sem fog önszántából megállni. Nincs mese, önerőből folyik a kiképzésünk "krétanból". Ekkor már sejtjük, hogy lesz itt még egy-két izgalmas meglepetésben részünk.
-29-
Agios Nikolaosban kellemes koraesti kánikulában battyogunk szállást keresni. Mindkét kezemben csomagok. Először nem értem miért néznek oly megrökönyödve a kávézók teraszán ücsörgő idős férfiak. Aztán eszembe jut, olvastam valahol, hogy ezen a földön úgy néhány ezer esztendeje egészen más szokás járja. Krétán ugyanis mindig a férfi ment, és megy elől, mögötte a felesége, aki cipeli az összes cipelni való motyót. Rögvest javasolom, tán nem ártana néhány praktikus helyi szokást átvenni nekünk is. Ha másért nem, had javíthassak valamelyest igencsak megtépázott férfiúi nimbuszomon. Sejtik az azonnali hitvesi reakciót? Nyomban el is vetem az ötletet - csak "vicceltem .". Nem marad más hátra, mint tovább cipekednem a megvető férfiúi tekintetek kereszttüzében. Pedig milyen jó ötlet volt? Talán majd legközelebb. Agios Nikolaos jellegzetes, bár meglehetősen zajos és harsány krétai város, mindemellett megvannak a maga hangulatos zugai, csak venni kell a fáradtságot, hogy felfedezzük Nem kell egyebet ennünk, mint naplemente után elvegyülnünk a színes forgatagban, és ha kellően nyitottak vagyunk biztos, hogy érnek kellemes meglepetések. Így van ez rendjén, elvégre ezért is zarándokolnak ide oly sokan. Első nap csak pihenünk, akklimatizálódunk, második nap viszont már nem bírunk a fenekünkön megmaradni, ősi titkokat akarunk látni, ezért reggeli után nyomban autókölcsönző után nézünk Már elsőre meglepően sikeresen, vagyis pénztárcabarát módon alakulnak a dolgok Köszönhetően annak, hogy a tegnap esti sétánk alkalmával látott tizenéves kis Daihatsu koszosan és porosan még mindig ott árválkodik az út szélén. Állítólag a kutyát sem érdekli, mivelhogy bérlésileg csakis az új, puccos járgányok a kelendőek, nekünk viszont tökéletesen megfelel. Így aztán némi papírmunka után már kezünkben is a slusszkulcs, előttünk az egész sziget, lássuk hát a napfény és a mítoszok földjét. -30-
Padlógáz, vidáman repül a kis Daihatsu, szabad nak érezzük magunkat, mint a madár, ami igen csak megkapó élmény itt Daidalosz és Ikarosz tragikus sorsú földjén. Illatos olajfák ligeté benn autózunk Ierapetra felé, ahol már a déli parton folytathatjuk izgalmasnak ígérkező utunkat Phaistos irányá ba. Alig látni turistákat, jórészt csak robogás fiatalokkal találkozunk. Ierapetrát elhagyva egészen más világ fogad bennünket, a zord hegyek koszorúzta tengerpart köszönő viszonyban sincs a lankás északi parttal. Tengerbe szakadó zord hegyek végeláthatatlan fűzére néz farkasszemet a türkizként ragyogó tenger végtelen kékjével - elképzelni sem lehetne szebbet. A kabócák muzsikájához szírtaki szól a rádióból. Nagyon, de nagyon szabadnak érezzük magunkat. Ebédünket egy Mirtos nevezetű csöndes kis falucska hangulatos tavernájának tenger fölött lebegő teraszán költjük el, ami mi más is lehetne, mint roston sült hal az elmaradhatatlan görög salátával. Természetesen jó szokás szerint a halakat, de még a saláta összetevőit is nekünk kell kiválasztani a konyhában. Alattunk színesre festett halászhajók ringatóznak, a terasz hűvösébe húzódva cserzett arcú halászok javítgatják citromsárga hálóikat - nyakig ér a romantika. A finom ebédet követően néhány rövid pihenőt leszámítva meg sem állunk Phaistosig. Phaistos a Minoszi Kréta második legnagyobb palota együttese, mely az emberi civilizáció hajnalán Knósszosszal, Zakrosszal és Mailiával egy időben élte virágzó életét. Krétán soha nem építettek falakkal megerősített, erődítményszerű városokat. Nyitott fényűző palotákban élték nyugodt és békés életüket az emberek. Három, négyezer év távolából tanulságos lehet számunkra, hogy precízen megtervezett vízvezetéket, szabványos kerámia csövekből épített csatornahálózatot, fürdőkádakkal felszerelt fürdőszobákat és vízöblítéses illemhelyeket építettek a palotáikba! Ilyen előzmények után köszöntött Európára a sötét középkor, ahol hosszú évszázadokra ismeretlen fogalom lett a tisztaság és a higiénia. Hát...?
-31-
Ráérősen bolyongunk, a valaha pezsgő élettől hangos utcákon, miközben jóleső érzéssel meg, megpihenünk a valaha színpompás ünnepségek helyszínéül szolgáló terek némelyikének hűs szegletében. A mélységes nyugalom közepette azon töprengek, milyen elképesztő látvány lenne, ha most valamiféle csoda folytán egyszer csak megelevenedne a régmúlt...?! Izgalmas gondolat. Sajnos a varázslat elmarad, így aztán pánikszerűen menekülünk a nyomaszó hőség elől a bejárat irányába, a dombtetőn épült kávézóba. Jól esik itt megpihenni egy pohár hideg sör mellett, miközben pazar kilátás nyílik az alattunk elterülő határtalan nyugalmat és békességet sugározó tájra. Amerre csak a szem ellát, ezüstös olajfaligetek oldják a szépen megművelt kertek színes mozaikját. Mögöttük a távolban, mintegy megkoronázva a látványt, Ida szent hegyének kettős kúpja. Alattunk pedig, akárcsak egy nagy műgonddal megtervezett terepasztal, óriási pinea fenyők komor koszorújában az ősi palota romjai. Nem tudni meddig gyönyörködünk a pazar látványban, egy biztos, mire elindulunk, már ugyancsak sandán sütnek a lebukni készülő nap bágyadt sugarai. Ha egyszer már errefelé járunk, mindenképpen látni szeretnénk a híres, hírhedt Matalát is, ezért aztán egyenesen a tengerpart felé vesszük az irányt. A
puha homokkőbe vésett barlangokat valamikor régen még az őskeresztények vájták maguknak. Aztán hosszú évszázadok magányos csöndje következett, egészen a múlt század hatvanas éveiig, amikor is a világ minden tájáról ideérkező hippik vették a birtokukba, hogy a természet e mesés szegletében kötöttségek nélkül élhessék szabad lelkületű életüket. Idővel azonban oly mértékben "összepiszkították" a környezetüket, hogy Matalának még a környékét is elkerülték az emberek. Végső megoldásként erőszakkal kellett kiköltöztetni őket. -32-
A bíborszínű napsugarak sajátos hangulatot kölcsönöznek ennek a meghitt, zárt öbölnek. A barlangok, mint megannyi fásult tekintet, közönyösen merednek ránk a vörösben úszó sziklákról. Bingó! Csak-csak beletrafáltunk megint ezzel a jó kis naplementével. Matalából Sfákió felé vesszük az irányt a meredek hegyoldalak végtelenjén ezüstös kígyóként tekergő országúton. A térkép szerint itt valahol véget ér az út, ahonnan már csak hajóval lehet tovább menni Agiosz Roumelibe. Ezt viszont ma már nem vállaljuk be, ugyanis egy szempillantás alatt szuroksötétség borul a vadregényes tájra, miközben egyre vadabb széllökések kezdik borzolni az idegeinket. Mivel a közelben sehol egyetlen emberlakta település, ráadásul máijócskán elhagytuk az Agios Galinibe vezető útelágazást is eszünk ágában sincs visszafordulni, egyszerűn eldöntjük, hogy a tengerparton a kocsiban töltjük az éjszakát. Másnap áldjuk is az eszünket, amiért így határoztunk, mert ezt az élményt szállodában még csak elképzelni sem lehetetne. Szuroksötétség borid a tájra mire egy poros kövesúton leérünk a tengerpartra. Fokozza a hatást, hogy egyetlen ember alkotta fényforrást sem látni, így soha nem látott ragyogó csillagos égbolt alatt élvezhetjük (-nénk) váratlan "Robinzoni" magányunkat. Mindössze annyi a bökkenő, hogy nincs nálunk elemlámpa, így aztán semmit sem látni, ráadásul a viharos szél elől pánikszerűen be kell menekülnünk az autóiba. Már majdnem elalszom, amikor az egyre eszelősebbnek tűnő széllökések miatt aggódni kezdek, és olyan érzésem támad, ha gyorsan nem csinálok valamit, előbb utóbb a tengerben kötünk ki autóstól. Kikászálódom hát a kocsiból és a közelben kitapogatható kövekkel, amennyire csak tudom körberakom a kerekeket. Ha többet nem is, annyit mindenképpen elérek vele, hogy megnyugszik a lelkiismeretem. Többre nem emlékszem, simán végigalszom az éjszakát. Reggel aztán folytatódik a már említett varázslat. Amikor kinézek az ablakon, nem hiszek a szememnek - ragyogó, rezzenéstelen idill hívogat a szabadba. Kiszállva az autóból döbbenten látom, jó, ha egy méterre vannak az autónk kerekei a tengertől, az este felhalmozott kövek, pedig szanaszét hevernek. El sem tudom képzelni, mi történhetett az éjszaka. Az viszont biztos, hogy meseszép reggelre ébredtünk, az éjszakaitól merőben eltérő hangulatot megélve ezen a romantikus, elhagyatott tájon. Már régen megfogadtuk, ha egyszer Kréta nyugati felén kalandozunk, Prevelit mindenképpen felkeressük, oly sok szépet olvastunk és meséltek a barátaink róla. Eljött hát a remek alkalom, ráadásul ilyen varázslatos ragyogásban indulhatunk bizonyosságot szerezni. Kató (öreg) Prevelit elhagyva az autónkat az út szélén kell hagynunk, innen ugyanis már nem vezet út a tengerpartra, így csak gyalogosan folytathatjuk az utunkat. Nyomasztóan egyhangú, köves fennsíkon ballagunk az egyre fokozódó hőségben, állítólag egy kivételes szépségű édesvízi oázis felé. -33-
Elnézve a körülöttünk elterülő sivár, napégette tájat, egyre inkább kétségeink támadnak, kivéve a távolban oly biztatóan ragyogó kékséget. Jó félórányi szédelgés után alig akarunk hinni a szemünknek, szinte a semmiből tárul elénk az ígért és az immár be is teljesült csoda - az alattunk tátongó szurdok mélyén olajzöld vizével hívogató folyócska, körülötte mindent elborító tobzódó pálmaligetek. Egy valószínűtlen földi paradicsom a sivár semmi közepém. Sietve botorkálunk egyre lejjebb a meredek sziklák között kitaposott ösvényen. Útközben megszabadulunk a fölösleges ruhadarabjainktól, majd versenyt futva élvezettel vetjük magunkat a türkizkék vízbe. Önfeledt lubickolásunknak csak kínzó éhségünk vet véget. Aggodalomra persze semmi okunk, hiszen e csöppnyi édenkert nomádjainak minimum "full service " dukál: a közeli sziklafal hűvösében pálmalevelekből összetákolt taverna, csöppnyi teraszáról ellentmondást nem tűrően csábit a roston sült szuflaki fűszeres illata. Eszünk ágában sincs ellenállni, így aztán a kulináris örömök végeztével elégedett gyomorral vághatunk neki az alig párszáz méteres folyóvölgynek - hol a pálmaliget árnyas ösvényein bandukolva, hol a háznyi méretű sziklákon ugrálva egészen a bővizű forrásig. Körös-körül mindent vízpára borit, pompás szivárványokat rajzolva a ragyogó kék égboltra. Nem mindennapi élmény a negyvenfokos hőségben állni a "dermesztően" hideg víz vad támadását. Egyszerűen nem tudunk betelni a természet e páratlan csodájával, órákig élvezkedünk a gigantikus tusolóban, időnként megpihenve a napsütötte sziklákon. Megfogadjuk, ha legközelebb Krétán járunk mindenképpen eltöltünk itt néhány napot. A szállás nem jelent különösebb gondot, hiszen az árnyas pálmadzsungelben pazar kis "kuckók" vannak kialakítva a puha homokos vízparton. A többi pacsálós meséli - holdfényes éjszakákon sorra gyúlnak fel a tábortüzek a csillagos égbolt alatt, szédületes látványt varázsolva a rezzenéstelen víztükörre. Mindehhez méltó kíséretként a kabócák és a vízesések andalító ritmusára valahol a távolban megpendülnek egy gitár húrjai... A hóbortos nomádok felejthetetlen pillanatai estéről, estére megtöltik romantikával ezt a völgybezárt csöppnyi édenkertet. Szinte fájdalmas a visszafelé vezető út a forró kősivatagon keresztül. Sfakióba az éppen lebukni készülő nap utolsó sugaraival együtt érkezünk. -34-
Némi kérdezősködés után a kikötőben, a móló közvetlen közelében találunk elfogadható áron szobát. A tenger felöl hűvös szellő fújdogál, így hamarosan elviselhetővé válik a szobánkban is a hőmérséklet. Fantasztikusan jót alszunk, így nem csoda, hogy másnap pihenten, vidáman ébredünk. Reggelizésre már nem marad időnk, mivel az első hajóval már indulunk is Agios Roumelibe. Kellemes kétórányi hajóút után érkezünk meg a mindössze néhány házból álló Roumelibe.
Az apró falunak, talán ha összesen két-három kis hotelje van. Mi a legkisebben veszünk ki szobát, aminek roppant egyszerű oka van: utószezon lévén már egyedül ez fogad vendégeket, pillanatnyilag összesen kettőnket. Szeptember végéhez közeledve ugyanis már nemigen járnak errefelé magányosan kalandozó turisták. Az Omalos felöl ide érkezők tömegei is csak átutazóban vannak, az utolsó hajóval többnyire mindenki távozik. Samarias. A mintegy tizenkét kilométer hosszú szurdok északon Omalosznál kezdődik, majd ezer méter fölé emelkedő hegycsúcsok között kanyarogva az utolsó nyolc kilométeren megtelik a tenger felé szédítő morajlással száguldó folyócska vizével. Hát ez sem akármilyen helye világunknak. Az utazási irodák által szervezett kirándulások rendszerint mind Omaloszból indulnak. A hosszú, kimerítő gyaloglás után Roumelibe érkező turistákat először jól megetetik, akik ezután némileg felfrissülve hajóval érkeznek meg a Sfakióban rájuk várakozó autóbuszokhoz. Ez a fakultatív verzió, a szabadon választott pedig a miénk, némi nehézségi elemmel megspékelve. -35-
Mi ugyanis éppen az előbbi ellenkezőjét választva kapásból hegymenetben indítunk a szemből érkező elcsigázott turistahad ellenében. Roumelit elhagyva hamarosan egy ódon, rég lakatlanná vált falucskához érkezünk. Kíváncsian nézünk körül az épségben megmaradt magányos kőházak között. Kísérteties a látvány - korhadó ablakkereteket csapkod a szél, az egyik ház sötétjében sejtelmesen nyikorog egy ajtó, a hajdan ápolt udvarokon régi székek mellett szebb időket megélt használati tárgyak hevernek mindenütt. A magára hagyott kertek elvadult gyümölcsfáin érett gránátalmák és narancsok várják, hogy végre leszedje valaki őket. Az elmúlás néma csendje döbbenetes hangulatot kölcsönöz ennek az elhagyott, halott világnak itt az égbeszökő hegyek lábánál. Odébb az ösvény menti fák árnyékában, sorban húznak el a kisseb csoportokba verődött kirándulók. A kísérteties házakat elhagyva, fekete műanyag csőkígyók mellett vezet az út az egyre szűkülő szurdok mélyébe. Mint később megtudjuk, egyenesen a forrástól vezetik le bennük a faluba a friss ivóvizet. A szurdokba csak az ellenőrző pontnál váltott belépődíj ellenében lehet belépni, ahol mindenkinek a kezébe nyomnak egy számozott bilétát. Záráskor ezek segítségével ellenőrzik, hogy visszaérkezett-e mindenki a belépők közül. A zabolátlanul lezúduló víz ugyanis tartogathat meglepetéseket. Éppen ezért a tavaszi olvadások idején le is zárják a látogatók előtt a szurdokot. Mikor aztán vége van az áradatnak, gyakorlatilag újra ki kell építeni az ösvényeket, mivel addigra a lezúduló hatalmas víztömeg már szinte minden mozdíthatót elmosott. Mesélik, egyszer két angol turista fittyet hányva a tilalomra, Omalosznál elindult a tenger felé. Az egyiknek megtalálták az összezúzódott tetemét, a másik viszont nyom nélkül eltűnt. Mindezek ellenére frenetikus élmény hol kőről, kőre lépkedve, hol a hűs vízben térdig gázolva megjárni a Samarias izgalmas sziklahasadékát. Akadnak szép számmal olyan szakaszok is, ahol szinte karnyújtásnyira szűkül a szurdok az égbetörő meredek sziklafalak között. Késő délután van mire alaposan elfáradva, visszaérkezünk Roumelibe.
-36-
Első dolgunk, hogy lezuhanyozzunk. Teljesen besötétedik mire vacsorázni indulunk a kikötő mellett lévő tengerparti tavernába. Hangulatos teraszán csak helybéli halászok iszogatnak egy félreeső asztalnál. Nem vitás, hogy mi ketten vagyunk az itt megszálló összes vendégek. Mivel a halászok most érkezhettek vissza a tengerről, egyenesen a fonott kosarakból választhatjuk ki a friss tányérra valót. Amíg a halacskáink ízletes falatokká alakulnak a jókedvű szakácsunk serpenyőjében, engedünk a testi örömök csábításának, először pohárka rakival, majd tüzes krétai vörösborral alapozunk. Most elképzelni sem tudnánk kellemesebb időtöltést, mint felpörgetett ízlelőbimbókkal ráérősen borozgatni a hűs krétai éjszakában. Mire fokhagymás, oregánós illatfelhőben megékeznek a ropogósra sült halacskák, keleten megtörni látszik az éj sötétje - a komor hegycsúcsok fölött lassan megjelenik a telihold. Szájtátva bámuljuk a nem mindennapi látványt, mivel ilyen óriásivá növekedett teliholdat még sohasem láttunk. A hatalmas sziklák szabdalta part mentén végigfutó ezüsthíd misztikus fénybe öltözteti a tájat. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ma este ilyen varázslatos élményben lesz részünk. El is határozzuk, hogy ezt a kivételes estét most valóban emlékezetessé tesszük magunknak. Fizetünk és elindulunk a Samarias szurdokba meglesni e páratlan éjszaka egyszeri és megismételhetetlen csodáját. Csak ketten vagyunk, egyetlen lelket sem látni a környéken. Mikor eltűnnek mögöttünk a falucska fényei és megérkezünk az elhagyott házakhoz, szinte borsózik a hátunk a látványtól. Döbbenetes csend honol a házak kísérteties árnyai között, körben ezüstös fényben dereng a zord hegyek koszorúja, fölöttünk az éjfekete égbolt teleszórva milliónyi szikrázó csillaggal, a távolból ide hallani a vízesések vad morajlását. Ez tuti, hogy "nem igaz"! - ilyen csak a mesékben szokott megtörténni. Azt hiszem ma különleges ajándékot kaptunk az istenektől, ami ezen a kivételes éjszakán csak kettőnknek adatott meg. Hűséges kis Daihatsunk már minden bizonnyal türelmetlenül várta Sfakioban a visszaérkezésünket. Most kárpótlást kap a váratlan kétnapos pihenőért, hosszú út áll előtte, a hegyeken keresztül egyenesen Agios Nikolaos lesz az utolsó megálló. Úgy tűnik vette az adást, vidáman suhanunk az unalmasnak cseppet sem nevezhető csupa kanyar szerpentineken. Három teljes napunk van még, ezért elhatározzuk, ezt most nem aprózzuk el, nem teszünk hát egyebet, mint a tengerparton naphosszat élvezzük a pihentető semmittevést, esténként pedig kényeztetjük a gyomrunkat a számos hangulatos part menti taverna egyikében. A negyedik nap reggelén viszont már nincs más választásunk, mint hogy ismét autóbuszra szállunk és Iraklion felé vesszük az irányt. Kréta északi partja már szinte teljes hosszában a tömegturizmust szolgálja, ami igencsak szembetűnő a szállodákkal és apartmanokkal szinte egybefüggően beépített tengerpart láttán. -37-
Kevés helye maradt errefelé a természetnek, hiába a turizmus jól jövedelmező üzlet lett erre felé is. Hát ezért is szeretem sokkal jobban a déli partot, igaz a jövőt illetően már arrafelé is látni a vészjósló jeleket. Nem vitás, hamarosan ott is vége lesz a meghitt illatos romantikának. Iraklionhoz közeledve csak tovább romlik a helyzet, a mesterségesen kreált "műromantikától" jószerivel már alig látni a tengert.
*i
A városba történő megérkezésünkkel véget is ér első krétai vakációnk Mivel a hajónk indulásáig még bőven van időnk, egyenesen a múzeum felé vesszük az irányt, hogy búcsúzóull még megcsodáljuk a minoszi kultúra pazar emlékeit. Csodás emlékekkel távozunk. Ha csak néhány röpke pillanatra is. de kegyeibe fogadott bennünket a mítoszok illatos szigete, megmutatva titokzatos arcának néhány kedves, emlékezetes vonását.
Bottka Bertalan -38-
T á j é k o z t a t j u k a T i s z t e l t L a k o s s á g o t , hogy az E.ON Észak-dunántúli Zrt. k ö z v i l á g í t á s i hiba b e j e l e n t é s telefonszáma megváltozott! Lakosság r é s z é r ő l : T e l e f o n o n : 0 6 - 4 0 - 3 3 0 - 3 3 0 kék számon e-iroda: http://e-iroda.eon-eszakdunantul.com lehet bejelentést tenni!
Gesztesi Csengő
Várgesztesi Önkormányzat Tájékoztató Havi lapja A l a p í t v a : 2003. november Megjelenik évente 11 szám Előlap: P. Bogdándy Kornélia Szerkesztés:
G a l l a i Edina Kelemen Z o l t á n Geiszt Róbert Pillmann Angéla Menoni G a b r i e l l a Bottka Bertalan P i l l m a n n Andrea Krüpl Gábor Krüpl L á s z l ó Payer Gábor Molnár Fanni
Nyomda: Micropont Nyomda 2800 T a t a b á n y a , Fő t é r 3 4 . T e l . / f a x : 34/511-105; 511-106 E-mail:
[email protected] Web: www.micropont.hu
-39-
