47. Barkóciné Vértesi Katalin – Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes Az óvodai gyógytestnevelés során egyre többször találkozunk a lúdtalp problémájával, számos kérdés hangzik, el a szülőktől, az óvónőktől a lúdtalp, a lábtorna, a megfelelő cipő, esetleg a lúdtalpbetét használatával kapcsolatban. Mindezekről néhány gondolat (a teljesség igénye nélkül). A lúdtalp a láb hosszanti boltozatának nagyfokú süllyedése, mely a láb elülső részének, és a sarokcsontnak a kifelé hajlításával, valamint a boka befelé dőlésével jár együtt. Oka: A láb teherbírásával és a megterhelés közötti egyensúly megbomlik. Ennek következtében a talpazatot tartó izmok kifáradnak, így a megterhelés a szalag és csontrendszerre tevődik át. A szalagok meglazulnak az izmok megnyúlnak. Mikor ezek a lágyrészek nem képesek további kompenzációra, a csontok egymáshoz való viszonya is megváltozik, így az ízületi porcok deformálódnak, degenerálódnak, melyet az ízület részleges,
majd
teljes
elcsontosodása
követ.
Kialakulásának okai: - korai lábraállás - nem megfelelő lábbeli - túlsúly Következményei: megváltoznak a láb anatómiailag helyes támaszkodási pontjainak viszonyai. Kezdetben csak a talpon és bokatájékon jelentkező fájdalom a statikai helyzet átalakulása miatt áthelyeződik a térdre. Később comb és deréktáji fájdalmak is jelentkezhetnek. Kezelése: A lábgyógyászatban rendkívül fontos szerepe van a megelőzésnek! Nem szabad erőltetni a korai lábra állítást és járást. Az elhízást lehetőleg el kell kerülni. Megfelelő cipő viselése fontos: A cipő alakjának és formájának a gyermekláb anatómiai, formai sajátosságaihoz kell igazodni: szélesen kerekített talpforma az előláb területén és megfelelő magasságú cipőorr. Statikai szempontból lényeges a függőleges helyzetű, megfelelő szilárdságú anyagból készült sarokkéreg, mely a sarokcsont valgus irányú billenését akadályozza meg. Korrekciós hatása van a mediális (belső) sarokszél emelésének (1cm). A cipő anyaga rugalmas, hajlékony legyen, felső része jól szellőzőn. Rendszeresen visszatérő kérdés a lúdtalpbetét használata. A
legújabb ortopédiai szakvélemény szerint 6 éves kor előtt nem írnak fel lúdtalpbetétet. A belső sarokszéli megemelt cipőket javasolják inkább, melyek vény nélkül kaphatók a gyógyászati segédeszköz boltokban, cipőboltokban. A betétek közül alkalmasabbak a puha, felragasztható betétek. A merev betétek állandó viselése tovább gyengíti a szalagokat és izmokat. Lábtorna gyakorlása: Óvodáskortól reális lehetőség nyílik a lábtorna gyakorlatainak elsajátítására. A torna elemei a láb fogó funkciójának rehabilitására épülnek. A lábujjhajlítók, a rövid talpizmok szerepének erősítése szükséges. Mérsékelten emelt lábujj-járás illetve sarokjárás ajánlott (párhuzamos lábtartással). A leghatékonyabb a „karmolt lábtartásban” végrehajtott járás. A talpboltozatot erősítő gyakorlatokat tehermentesített helyzetben is: ülésben és fekvésben is változatosan tudjuk gyakoroltatni. A gyakorlatok végzéséhez igen sokféle eszközt, tornaszert tudunk felhasználni: Pl.
babzsák, szalag, gyöngy, golyó, gesztenye, papír, kishenger,
puha labda, tüskés labda, karika, kötél. létra, mászóka… A szülőknek javasoljuk, ha bizonytalanok, tanácstalanok gyermekük lábboltozatának fejlődésével kapcsolatban forduljanak ortopéd szakorvoshoz! A szülők és az óvodapedagógusok számos esetben panaszkodnak arról, hogy egy gyermek „csámpásan” befelé forgatott lábakkal jár. Amiről itt szeretnék szót ejteni az a csípőízület és a combcsont ízület közeli részének szögeltérése miatt létrejött befelé forgatott járás problémája. Ezt el kell különítenünk a lábszár és a láb ortopédiai eltéréseitől, illetve a születéskor fellépő oxigénhiány okozta idegrendszeri elváltozásoktól, mely érinti az izomtónus kóros megváltozását. A kisgyermekek 15-20%-át érinti az alsó végtagok befelé forgatása a járás kezdetén. Ennek az oka, hogy a fejlődés folyamán a csípőízület is változik, fejlődik, így spontán javulás várható az óvodáskorban. Van olyan szakirodalom, mely szerint 6 éves korig várható csupán ennek a tünetnek
spontán helyrejötte, azonban, ha belegondolunk a gyermekek még
mennyiségileg és minőségileg is nagy változásokon mennek keresztül egészen a pubertáskor végéig. Ezek a változások a csontrendszerüket is érinti, így nehéz megmondani, hogy ténylegesen az út végén milyen ízületi szögekkel fog a gyermek rendelkezni. A pubertásban leírnak egy változást, mely a befelé fordulás korrekcióját előidézheti. A combcsont fej epiphysisének hátra és lefelé irányuló csúszása jöhet létre.
Mi is ez a probléma? : -
oka lehet az ízület vápásíkjának előre fordulása a normálishoz képest „anteversio”.
-
Továbbá a combcsont fejének és nyakának tengelye, a horizontális síkban 15◦-os szöget zár be a vízszintessel, ha a combcsont távoli végének condylusainak hátsó része a vízszintessel egy síkban van. Ez a normál élettani „anteversio”. Ennél nagyobb szög okozza az antetorziót, mely a láb befelé fordulásával jár. Újszülött korban ennek mértéke normálisan 40 fok, mely a kor előrehaladtával csökken.
Az ábrán az antevertált csípő látható. Mi történik, ha nem korrigálódik ez a befelé fordulás?
Az élettani szögek biztosítják a csípőízület stabilitását és optimálissá teszik a rá eső terhelést. A kóros szögeltérések az ízület instabilitásához, az egyenetlen terhelés pedig az ízületi porc idő előtti kopásához vezethet. Nem csupán a csípőízületet teszik tönkre az ilyen jellegű elváltozások, hanem a csípő alatti és feletti ízületek is kárt szenvednek, mivel folyamatosan kompenzálják a csípőízület helytelen statikus és dinamikus funkcióit. Például a lumbális gerincben fokozódik az élettani görbület, melyben a has fokozottan előre tolódik, és a későbbi ízületi kopásokra nagyobb lesz az ilyen embereknek hajlama.
Mit lehet tenni a javítás érdekében? Mivel óvodásoknál, ahogy fent említettem, még nem tudjuk milyen lesz a végkimenetele ennek a tünetnek, ezért célszerű a csípőízület kifelé forgatását végző izmok erősítését végezni már ebben a korai időszakban is, a befelé forgatást fenntartó feszes izmokat és a deréktáj fokozott ívét kialakító feszes extensor-ok nyújtását kell elvégeznünk. A hasizomzat erősítésére is nagy hangsúlyt kell ezzel egy időben fektetni. Elsődlegesen erősítést igénylő kifelé forgatást létrehozó izmok: -
m.obturator externus
-
m.obturator internus
-
m.gemellus superior
-
m.gemellus inferior
-
m.quadratus femoris
-
m.piriformis
Nyújtást igénylő izmok. Elsődlegesen: - m.tensor fasciae latae
→
- m.gluteus medius elülső rostjai
Másodlagosan: Amennyiben a lumbalis gerinc íve fokozódott, az azt fenntartó csípőhajlító izmokat is nyújtjuk. -
m. iliopsoas
-
m. rectus femoris
-
m. sartorius
-
m. tensor fasciae latae → kettős hatás miatt
Természetesen a teljesség igénye nélkül soroltam fel az izmokat és a végzendő feladatot. A gyermek teljes egészét szemlélve az egész testtartást kell javítani, amennyiben erre szüksége volna a csípő befelé forgatott helyzetén kívül. Néhány példa a gyakorlatokra:
1.
Hanyattfekvésben nyújtott térdekkel kifelé forgatjuk a lábakat.
2. Hanyattfekvésben talprahúzott lábakkal térdeket távolítjuk, szalaggal nehezítjük a gyakorlatot.
3. Oldalfekve emeljük a felül lévő lábat, térdet felfelé forgatjuk nyújtva.
4. Gimnasztikai labdán hason fekve terpeszbe visszük a nyújtott lábakat, lábakat kifelé forgatjuk.
5. Négykézláb helyzetben oldalra emeljük a derékszögben hajlított térdet.
6. Terpeszülésből emeljük a feneket, térdek nyújtva maradnak, lábakat kifelé forgatjuk.
7. Guggolunk távolított térdekkel.
8. Terpeszállásban nyújtott térdekkel a sarkakat közelítjük.
9. Hasonfekvésben derékszögben hajlítjuk a térdeket, talpakat összetámasztjuk, térdeket így terpeszbe visszük.
10. „Korcsolyázó” járás
11. Tornapad felett járás.
12. Pókjárás, a térdeket terpeszben megtartjuk.
Ajánlott mozgások: - korcsolya - görkorcsolya - táncok - mellúszás - foci Orvoshoz fordulás: Minden esetben, amikor eltérést tapasztalunk a gyermeken, érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni és probléma esetén kontrollvizsgálatokat igénybevenni. Amíg a fejlődés le nem zárul minden gyanúval keressük fel az orvost!
