45 év elitti tervezet Magyar O r v o s t ö r t é n e t i Muzem létesítésére Most, amikor rövidesen tervezet készül a Semmelweis szülőházban létesítendő Orvostörténeti Gyűjteményről, nem lehet érdektelen, sőt tanulságos megismer nünk egy 45 év előtti hasonló célú megmozdulást, melynek kezdeményezője dr. Nékám Lajos volt. Orvostörténeti Múzeum létesítésére történtek már előzőleg is kísérletek, de a mozgalmak mindég elaludtak. Nékám a múzeum létesítését 1918-ban sürgősnek és időszerűnek tartotta, mert tudta, hogy a háborús és mozgalmas időkben könnyen megsemmisülhet mindaz, amit biztos helyen össze nem gyűjtenek. Különösen áll ez a háborúval kapcso latos egészségügyi vonatkozású tárgyakra, melyek a múzeum egyik részét ké peznék. A múzeum másik részében kerülnének elhelyezésre az elhunyt orvosok festett, rajzolt, vagy fényképes arcképei, életrajzi adatai; a rájuk vonatkozó emléklapok, hírlapi közlések, iratok, naplók, útijegyzetek, régi receptek, levele zések, számadáskönyvek, érmek, kitüntetések, diplomák, emléktárgyak, gyász jelentések, síriratok, síremlékek fényképei stb. stb. Külön helyet kapnának a közegészségügyi vonatkozású különböző iratok, kór házi leiratok, évkönyvek, képek, orvosi bizonyítványok, vélemények, jegyzőköny vek, himlőoltási cédulák. Régi orvosi műszerek, eszközök, felszerelési tárgyak, mikroszkópok, hallgatócsövek stb. Betegségekre, járványokra vonatkozó feljegy zések, jelentések, naplók, képek. A leprára vonatkozó építészeti emlékek; temp-
lomok reliquiái, fogadalmi tárgyak, védőszentek lyék, gyógyszertári A
szobrai. Gyógyszerészeti
gyógyfürdőkre
és
forrásokra
vonatkozó
ásványvizes üvegek, és korsók, cimkék
iratok,
képek,
reklámok,
Régi
disszertációk, útleírások
Testápoló
orvosi könyvek, Magyarországra vonatkozó iratok,
stb.
Nékám a javaslatát felterjesztette Ugrón belügyminiszterhez, Apponyihoz a közoktatási megvalósítását
régi
stb.
Kuruzslók, hirdetők, kontárok reklámiratai, receptjei, készítményei. kozmetikai eszközök.
célszerű
erek
berendezések.
ki rövid úton
miniszterhez fordult, hogy a múzeum
alapítását és
ketten vállalják. Apponyi az ügyet véleményezés
cél
jából az orvoskari tanártestületnek adta ki, mely az eszmét helyeselte és a meg valósításra
vonatkozólag
elkészítésével
részletes
Nékámot
bízta
javaslatot
szándékozott
tenni.
A
javaslat
meg.
Nékám első feladatának egy országos bizottság megalakítását tartotta, amely az ügyet pártoló minisztériumok rendelkezésére álljon. Kérdéssel fordult ezért a magyar orvostörténelem iránt érdeklődőkhöz, hogy hajlandók volnának-e a bizottságban
részt venni és az ügy szervezésére vonatkozólag vannak-e javas
lataik vagy kívánságaik? Ügy látszik Nékám körlevelének megvolt az eredménye, mert az 1918. június 18-án ülésre,
már
meghívót
melynek
megvitatása,
küldött
tárgya a
az
érdekelteknek
a
megalakulása,
a
bizottság
esetleges indítványok
és
dr.
június
28-án
beérkezett
Csánky Dezső
tartandó
indítványok
előadása.
Nékám a szervezésre vonatkozólag azt javasolta, hogy a bizottság
kérje a
belügyminisztertől : /. Nevezzen ki egy alkalmas szakértőt az ügynek állandó irányítójává; a bi zottság pedig esetleg még újabb szakerőkkel legyen ennek állandóan tanácsadója. 2. Bocsásson a belügyminiszter séget, egy tisztviselőt, egy
a múzeum
céljára alkalmas hivatalos helyi
díjnokot és évi 50 000
koronát rendelkezésre.
3. Keresse meg a belügyminiszter a kereskedelmi minisztert, hogy a múzeum hivatalos levelezése
számára postai portómentosséget
kapjon.
Határozza el továbbá a bizottság, hogy 4. Felhívást intéz az ország közönségéhez,
főleg pedig az állami, a törvény
hatósági, katonai és egyházi hatóságokhoz, egyetemek, klinikák, kórházak, egész ségügyi intézmények,
klastromok vezetőihez,
az ügy támogatása és a gyűjtés megindítása
gyógyszertár tulajdonosokhoz stb. érdekében.
j . K é r j e fel a hazai sajtót az ügy felkarolására és a napirenden tartására. 6. A hazai múzeumok,
régiségtárak, szépművészet,
iparművészet,
történelmi
arcképcsarnok vezetőit és az ethnológia, antropológia körében működő szakfér fiakat, továbbá hazai történészeket, hygienikusokat, balneológusokat
nyelvészeket,
orvosokat,
gyógyszerészeket,
stb. pedig arra, hogy tárgyuk köréből az ősz.
folyamán egy-egy az orvostörténelmi és egészségügyi múzeum csolatban levő előadást tartsanak.
eszméivel
kap
7. Végül küldjön ki bizottságot annak tanulmányozására, hogy nem v o l n a - e célszerű a múzeum ügyének állandó propagálása céljából egyesületet alapítani? Az alakuló gyűlésen olvasták fel a múzeum létesítésére vonatkozó elgondo lásokat és indítványokat a beérkezés sorrendjében. 1. Dr. Nékám Lajos: A létesítendő orvostörténelmi múzeum legyen megindí tója egy majdan megalkotandó, és az egészségügy minden ágára kiterjeszkedő múzeumnak. Egyelőre csak amazt állítsuk fel, később azonban olvadjon az, mint retrospectív osztály a nagy múzeumba. 2. Dr. Temesváry Rezső: Az új múzeum legalább egyelőre a bp. kir. orvos egyesületben helyeztessék el. 3. Dr. Gr ősz Emil: A múzeum a legcélszerűbben az orvosi továbbképzés köz ponti bizottságával karöltve volna megoldandó. 4. Dr. Varjú Elemér: Új múzeum felállítása helyett a Nemzeti Múzeum ide vágó csoportja gyarapíttassék és fejlesztessék, aminek támogatására alapíttassék megfelelő szakemberek bevonásával egy egyesület. 5. Dr. Gulyás Pál: A magyarországi és magyar vonatkozású orvosi irodalom nak az új múzeum keretében való teljes egybegyűjtése helyett az új alakulás a maga erkölcsi és anyagi támogatásával iparkodjék lehetővé tenni, hogy a Széchényi könyvtár elérje a lehető legnagyobb teljességet. 6. Dr. Schuschnyi Henrik: Először egy orvostörténelmi kiállítást volna érde mes rendezni, melynek anyaga fellendíthetné az alapítandó múzeumot. 7. Dr. Gyalui Farkas: Az alapítandó múzeumnak fontos része legyen az orvostörténclmi könyvtár, melyben az összes nyomtatványok, kéziratok, írások, szakcsoportok szerint lesznek elhelyezendők. Megfontolandó, hogy az új intéz mény elnevezése nem volna-e így célszerűbb: Magyar Orvostörténelmi Múzeum és Könyvtár. 8. Kelemen Lajos: A múzeum végleges helye Budapest legyen, de amíg a szervezés meg nem történik, a gyűjtött anyag kezelésére kéressék fel egyfelől a budapesti, másfelől a kolozsvári Nemzeti Múzeum. 9. Dr. Pándy
Kálmán:
A múzeum részére először helyiséget és költséget kell
biztosítani. 10. Dr. Seemayer Villibald: Fenntartókul a belügyi, kereskedelmi, átmeneti és kultuszminisztériumok kéressenek fel. n. Bíró Lajos: A múzeum általános iránya mellett főleg a magyar vonat kozásokra helyezzen súlyt. Szerveztessék intéző bizottság szakelőadókkal. 12. Dr. Éber szült művészi emlékekre.
László:
Javasolja a betegségekről, gyógyításról, orvosokról ké
ábrázolásoknak gyűjtését
különös
tekintettel
a
magyarországi
13.
Dr.
Bartucz
Lajos:
Kívánatos a praehistorikus ember sérüléseire vonat
kozó, a divattal, népszokásokkal kapcsolatos, a test eltorzítását eredményező eljárások gyűjtése, esetleg ily tárgyakról másolatok, vagy rajzok készítése és a különböző múzeumokban levő ily vonatkozású tárgyak összeírása. 14. Damanovszky Sándor: Nyilvántartandó a régi orvostörténelmi levéltári anyag is. Megszerzendők az emlékek pontos másolatai. így az orvosokra vo natkozó emlékek, régi receptek és közegészségügyi iratok. 15. Dr.
Vámossy
István:
Javasolja
a szk. városok, vármegyék, káptalanok
levéltáraiban levő orvostörténelmi adatok felkutatását. 16. Dr. Messinger Károly: Vidéki szervező bizottságok útján a vármegyei és városi levéltárak átkutatása, országos propaganda a múzeum érdekében. 17. Ernyei József: A néphigiéne, lakás élelmezésügye; népi botanika, bo szorkánypörök füvei, kultúrhistóriai kérdések tárgyalása szintén legyen a gyűj tésnek tárgya. 18. Pálóczy Edgárd: Külön csoportot képezzen a múzeumban a régi Buda és Pest orvostudományi múltja. Itt összegyűjtendők Budapest kórházakért való harcának történeti emlékei, a gyógyvizekre és gyógyfürdőkre, járványokra, hadegészségügyre, fogházhigiéniára, ivóvízre vonatkozó emlékek és a teme t ő k b e n nyugvó orvosok névsora és síriratai. 19. Dr. Imre József: A hazai nemzetiségek, főképp a színmagyarság lakás ügyének és életmódjának szemléltetése képekben. Régi kórházak képeinek és f e l s z e r e l é s i tárgyainak összegyűjtése. 20. Dr. Pándy Kálmán: A kórházak régi könyvei és műszerei
személyes
utánjárással gyűjtessenek össze. 21. Dr. Dónáth Gyula: A nagyobb városok és megyék régi egészségi sza bályzatainak, a járványokra vonatkozó hatósági intézkedéseknek, a zsidó ritus egészségügyi berendezéseinek, a marhavágásnak, a belsőrészek egészségi meg vizsgálására vonatkozó előírásainak összegyűjtése, azonkívül régi rituális fürdők mintái vagy rajzai. 22. Dr. Gyalui Farkas: A vallás- és közoktatásügyi miniszter által felkérendők a z ország nagyobb könyvtárai, hogy duplumaikból a történelmi múzeumnak, érdeklő műveket, képeket adjanak. E kérést már az előmunkálatoknál kell megtenni, mert huzamos ideig tart végrehajtásuk. A múzeum mielőbb folyóiratot adjon ki és általa csereviszonyba lépjen külföldi intézménnyel. A folyó irat lehetőleg gyorsan induljon meg. 23. Preysz Kornél: Külföldi orvosi lapok és könyvek összegyűjtése, amelyek ben magyar orvosok dolgozatai vagy magyarországi egészségügyi jelentek meg.
közlemények
A magyar forrás és fürdővállalatoknak a sebesült és beteg katonák érdekében kifejtett működésére T o n a t k o z ó adatok, közlemények, fényképek összegyűjtéíe.
is
24. Dr. Deutsch összegyűjtendő.
'Ernő:
A honvéd egészségügyi intézetek egészségügyi anyaga-
25. Dr. Ko pits Jenő: A hadigondozó hivatal rokkantakat utókezelő intézetei nek, illetve berendezésük fényképeinek, szervezetük leírásának összegyűjtése és: a rokkantügyi kiállítás orvosi kezelésre vonatkozó részének megszerzése. 26. Dr. Matolcsy Miklós: Szemléltetően kidolgozandó a jelesebb gyógysze rek, kötszerek és a gyógyszerészet történetfejlődése. 27. Dr. Hankó Vilmos: Gyűjtsük össze a régi orvosok és természetvizsgálók között volt sok termelő magyar elme munkásságának adatait. Egy hazai kénes fürdő berendezése, magyar ásványvizek fejlődése, egy régi magyar gyógyszer tár és egy régi orvosképző intézet tanítási eszközei bemutatandók lennének. 28. Kelemen Lajos: Gyűjtendők lennének a felhívásban megemlítetteken kívül bizonyos fogadalmi emlékek, csodatevő képek és oltárok másolatai és a régi gyógyító borbélyokra vonatkozó emlékek. Felkutatandók a régi orvosok leszár mazottai, ereklyetárgyainak átengedése vége/t. 29. Dr. Manninger Vilmos: Az egész múzeumügy fővédnökségére Ö Felségét, védnökségére pedig József főherceget kellene felkérni. 30. Németh Imre: A gyűjtés decentralizáltassék. A vezetés mindenütt egy orvosra és egy történészre bízassék. 31. Dr. Purjesz Ignácz: Megállapítandók a múzeum számára gyűjtendő anyag csoportjai, minden csoport számára 1-1 albizottság küldessék ki. 32. Dr. Manninger Vilmos: A babonás tárgyak gyűjtését egy külön bizott ságra kellene bízni és az ebben való működésre magasrangú katonaorvosokat is fei kellene kérni. 33. Biró Lajos: A gyűjtés rendszeresen, tervszerűen mielőbb kezdessék meg. A belügyminisztérium járjon közbe a hadvezetőségnél a múzeum programjába vett tárgyak érdekében. 34. Dr. Antal János: Elsősorban a háborús anyag összegyűjtése sürgős. 35. Dr. Zsakó István: A gyűjtés munkájába múzeumi, könyvtári vagy levél tári gyakorlattal bíró nem orvosok is vétessenek be. A szervezkedés különösen a háborús gyűjtésre v a l ó tekintettel minél gyorsabban történjék meg. Külön csoport vállalkozzék a háborúra vonatkozó tárgyak és adatok gyűjtésére. Pro paganda folyóirat szerkesztessék. A fronton levő orvosok szólíttassanak fel a gyűjtésre. 36. Szánthó Menyhért: Társadalmi múzeum adjon anyagának felhasználható részéből másolati példányokat a létesítendő múzeum számára. 37. Buday László: A múzeumok közegészségügyi adatainak grafikai ábrázo lással való kiegészítése igen tanulságos volna. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatfejcgyzései, melyek már hosszabb idő óta folynak - történelmi szempontból is érdekesek volnának. 38. Dr. Csánky Dezső:
Megfontolás tárgya legyen, hogy nem volna-e lehet-
•séges a becsesebb (dc nem unikumszerű) közegészségügyre vonatkozó levéltári iratokat a belügyminisztérium engedélyével ha nem is tulajdonul, de legalább ideiglenes letétképpen a létesítendő múzeumban elhelyezni. 39. Kelemen Lajos: Nagy súlyt kellene helyezni egyes lelkes gyűjtőspecia listák megnyerésére. A beérkezendő anyagoknak azt a részét, amely muzeális értékű, de nem való az orvostörténelem körébe, fel kellene ajánlani a magyar és az erdélyi Nemzeti Múzeumnak, esetleg más gyűjtemények részére. Viszont kérni ezektől duplumaik közül idevágó érmeket, könyveket, gyászjelentéseket stb.* Mindezek komoly bizonyítékai annak, hogy a tervbevett magyar orvostörté neti múzeum ügye mennyire szívügye volt Nékámnak. Életrehívása, életbentar tása és jövője érdekében milyen alapossággal és körültekintéssel tette meg ja vaslatait. Nem kevésbé értékesek a múzeum szervezésére, anyagára és gyűjtésére vo natkozó javaslatok, melyek azt mutatják, hogy már 45 évvel ezelőtt voltak lelke:, emberek, kik a szívük mélyén hordozták a magyar orvostörténeti múzeum létesítésének gondolatát. A világháború szerencsétlen kimenetele az oka, hogy a gondolatból nem lett valóság. Szamosháti Dániel (Budapest)
*
Kivonat
az eredeti
jegyzőkönyvből
