A MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA (Tervezet)

1   

A MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA (Tervezet) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Szövetség • megnevezése: Magyar Természetjáró Szövetség • megnevezésének hivatalos rövidítése: MTSZ • székhelye: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. 2. em 3. • jelvénye (logo): (megjegyzés: a közgyűlés a honlapon javasolt változatok közül választ) • zászlaja: (megjegyzés: a közgyűlés a honlapon javasolt változatok közül választ) • pecsétje: (megjegyzés: a közgyűlés a honlapon javasolt változatok közül választ) 2. § (1) A Magyar Természetjáró Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon működő, gyalogos turista és azzal rokon tevékenységet folytató szervezetek munkáját elősegítő, a természetjáró érdekeket képviselő, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező civil szervezet, amely működését az egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, valamint jelen alapszabály és az elfogadott szabályzatok szerint fejti ki. (2) Jelen alapszabály alkalmazásában a) gyalogos turista tevékenység a természetjárás, a teljesítménytúrázás és a nordic walking, geocaching túrázás, b) rokon tevékenység különösen a barlangjárás, hegyi-/terepfutás, hegymászás, kerékpáros túrázás, sítúrázás, vízi túrázás és az ifjúsági turizmus, továbbá a honismereti célú országjárás, valamint a zarándok turizmus. 3. § A Szövetség • magát a demokratikus civil társadalom szerves alkotórészének tekinti; • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat; • szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt; • nem nyereségelvű, bevételeit a természetjárás céljaira fordítja; • közhasznú tevékenységét az egészségmegőrzés, kultúra, oktatás, sport, természetvédelem, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység körében, a vonatkozó ágazati törvényekben foglalt egyes közfeladatok ellátása útján fejti ki. 4. § A Szövetség az 1987-ben létrehozott Magyar Természetbarát Szövetség jogutódja, az 1913-ban létrehozott Magyar Turista Szövetség utódja, és az 1873 óta alakult magyar természetjáró szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója. II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 5. § A Szövetség célja és feladatai

 

2    (1) A Szövetség célja a természetjárás jogi, technikai és szervezési feltételeinek segítése, a fejlesztési célkitűzések meghatározása, elérésük segítése és ellenőrzése. (2) A Szövetség feladatait a 2011. évi CLXXV. tv rendelkezései és az adott ágazati jogszabályok szerint végzi, megfelelve jelen alapszabálynak és a szövetség egyéb szabályzatainak. (3) A Szövetség alapfeladatai • •

a természetjárás stratégiai fejlesztési koncepciójának meghatározása, szolgáltatásnyújtás tagjainak, valamint a közhasznú tevékenység keretében a szabadidősport, az egészségmegőrzés és a rekreáció területén vonatkozó jogszabály által érintett személyi körnek, • a természetjárás és szervezett tagjai érdekeinek az állami szervek, illetve más szervek, szervezetek előtti képviselete, • együttműködés a Szövetség tevékenységeinek körében, továbbá a természetjárást is érintő kérdésekben más civil szervezetekkel, • a nemzetközi természetjáró kapcsolatok szervezése, közreműködés a nemzetközi természetjáró szervezetek munkájában, • természetjáró rendezvények, így különösen túrák, táborozások, versenyek szervezésének elősegítése, ilyen szövetségi rendezvények szervezése, • a hazai eseménynaptár, valamint a külföldi eseményeken való részvétel meghatározása, • a természetjáró létesítmények kialakításának és használatának feltételeivel, valamint a terephasználattal kapcsolatos követelmények meghatározása és betartásuk ellenőrzése, • a természetjárás céljaira szolgáló egyes szálláshely-típusok (altípusok) létrehozásának, működtetésének és fejlesztésének segítése, • a jelzett turista útvonal-hálózat fenntartásának elősegítése, közreműködés a nemzetközi és országos útvonalak tervezésében, fenntartásában, fejlesztésében és nyilvántartásában, • szövetségi túravezetők és más természetjáró szakemberek képzésének és továbbképzésének szervezése, • nyilvántartások (így különösen tagság, természetjáró szakemberek, önkéntes vállalások) vezetése, a nyilvántartási rendszer alapján adatszolgáltatás az állami információs rendszernek, • a természetjárást elősegítő csoportos és egyéni kedvezményrendszer bővítésének szorgalmazása, • tagjai működésének és feladatellátásának támogatása, ennek érdekében költségvetési és más források elosztása, • közreműködés turista múzeum és könyvtár működtetésében, • a környezet- és a természetvédelem érdekeit szolgáló törekvések támogatása, szervezett, gyakorlati tevékenységgel történő hozzájárulás az élő és élettelen természeti értékek védelméhez, valamint környezetvédelmi feladatok ellátásához, • közreműködés a természetjáró szakirodalom, térkép és szaksajtó fejlesztésében és terjesztésében, • a természetjárás céljainak, lehetőségeinek propagálása. (4) A Szövetség kiegészítő feladatai • szakmai tervezési, szakértői, tanácsadási és tesztelési tevékenység végzése, • a természetjárást és az azzal rokon tevékenységeket segítő eszközök, kiadványok forgalmazása. (5) A Szövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a természetjáró rendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is. III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 6. § A Szövetség rendes tagjai (1) A Szövetség tagja az egyesülési jog alapján létrejött szervezet lehet (továbbiakban szervezet).

 

3    Egyesülési jog alapján létrejött szervezet alatt a 2011.évi CLXXV.tv. 3.§ és 4.§ szerinti meghatározást kell érteni. (megjegyzés: a hivatkozott törvényszöveg: Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek 3. § (1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. (2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. (3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. (4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. (5) Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető. 4. § (1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését. (2) Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. (3) Az egyesület szövetség, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van. (4) Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. )

(2) A Szövetség tagja a) a fő céljaként gyalogos turista (2. § (2) a.) pont) tevékenységet folytató szervezet, b) a legalább 10 főből álló természetjáró szervezeti egységet működtető más szervezet, c) a természetjárással rokon tevékenységet folytató szervezet (2. § (2) b.) pont) 7. § A Szövetség különleges jogállású tagjai (1) A Szövetség különleges jogállású tagja a pártoló tag és a tiszteletbeli tag. (2) Pártoló tag szervezet is lehet. Egy természetes személy egyidejűleg nem lehet pártoló tag és tiszteletbeli tag is. (3) Pártoló tag lehet az a személy, illetve szervezet, aki vagy amely a Szövetséget vállalásával (adomány, munkavégzés) kívánja támogatni. (4) A Szövetség tiszteletbeli tagjává az a személy választható, aki tevőlegesen járult hozzá a természetjárás fejlesztéséhez, eredményességéhez, vagy széles körű megismertetéséhez. (5) A Szövetség tiszteletbeli elnökévé választható az a tiszteletbeli tag, aki kimagasló tevékenységével járult hozzá a természetjárás fejlesztéséhez, eredményességéhez, vagy széles körű megismertetéséhez. 8. § A tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének általános feltételei (1) A Szövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. (2) A tagfelvételi - és a kilépési nyilatkozatot közvetlenül a Szövetség Országos Központja kell eljuttatni. (3) A tagsági viszony az által válik hatályossá, hogy a kérelmező a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, és egyidejűleg legalább 10 természetes személy tagja után a tagdíjat megfizeti. (4) A kilépési nyilatkozat az átvétellel válik hatályossá. 9. § A rendes tagok tagsági jogviszonyának keletkezése és megszűnése (1) A szövetségi tagság belépéssel keletkezik és kilépéssel, kizárással, törléssel szűnik meg. (2) Felfüggesztést a taggal szemben, első fokú fegyelmi eljárás során kiszabott büntetésként, az Elnökség által lehet alkalmazni. A felfüggesztés a tagot nem mentesíti kötelezettségei alól, azonban a felfüggesztés idejére megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye.

 

4    (3) A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként, a Választmány által hozott határozattal lehet alkalmazni. A kizárás a tagot nem mentesíti a tagság idején keletkezett kötelezettségei alól. (4) Törléssel szűnik meg a tagság és a társult tagság, ha az esedékes tagdíj a Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) meghatározottak szerint kitűzött póthatáridőre – ennek hiányában egy éven túl – sem kerül befizetésre. (5) A tag tagsági jogviszonya törléssel szűnik meg továbbá, ha a tag a) megszűnik, b) természetjáró vagy azzal rokon tevékenységét megszünteti, c) természetjáró szervezeti egységét megszünteti, vagy annak létszáma tartósan 10 fő alá esik. 10. § A különleges jogállású tagok tagsági jogviszonyának keletkezése és megszűnése (1) A szövetségi pártoló és tiszteletbeli tagság felvétellel keletkezik, a cím odaítéléséről az Elnökség dönt. (2) A tiszteletbeli elnöki cím odaítéléséről a Választmány dönt. (3) A különleges jogállású tagok tagsági jogviszonya megszűnik a) a pártoló tag esetében kilépéssel, kizárással, törléssel, a tag halálával, szervezet esetén az azt nyilvántartó hatósági nyilvántartásból való törlése esetén, valamint vállalása teljesítésének egy éven túli elmaradása miatt; b) tiszteletbeli tag és a tiszteletbeli elnök esetében lemondással, kizárással, törléssel, valamint a tag halálával. (2) Törléssel szűnik meg a pártoló tagság, ha az esedékes pártoló tagdíj SZMSZ-ben meghatározottak szerint kitűzött póthatáridőre – ennek hiányában egy éven túl – sem kerül befizetésre. IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 11. § A rendes tagok jogai és kötelezettségei (1) A Szövetség tagjának jogai: • részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, • küldötte útján részt vehet a Választmány határozatainak meghozatalában, • természetes személy tagja választható a Szövetség szerveibe, • észrevételeket, javaslatokat, ajánlásokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség és szervei működésével, valamint a természetjárást érintő kérdésekkel kapcsolatban, • szövetségi kedvezményrendszert vehet igénybe. (2) A Szövetség tagjának kötelezettségei: • a természetjárás fejlődésének és eredményességének elősegítése, • a Szövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, tagjaival történő megtartatása, • a szövetségi célkitűzések megvalósítása, • vállalásai teljesítése, • vagyoni hozzájárulás (tagdíj) befizetése az SZMSZ-ben megállapított módon és határidőben. 12. § A különleges jogállású tagok jogai és kötelezettségei (1) A pártoló és a tiszteletbeli tag jogai: • részt vehet a Szövetség rendezvényein, valamint tanácskozási joggal a Választmány ülésein,

 

5    •

észrevételeket, javaslatokat, ajánlásokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével és a természetjárást érintő kérdésekkel kapcsolatban. (2) A tiszteletbeli tag egyéni kedvezmények igénybevételére jogosult. (3) A pártoló és a tiszteletbeli tag kötelezettségei: a Szövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség határozatainak megtartása. (4) A pártoló tag további kötelezettsége vállalásai határidőben történő teljesítése. V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 13. § A Szövetség szervei a) Választmány, b) Elnökség, c) Ellenőrző Testület, d) Fegyelmi Bizottság, e) Szövetség Országos Központja, f) Szakmai Bizottságok

VI. A VÁLASZTMÁNY 14. §   (1) A Szövetség legfelsőbb szerve a Választmány. A Választmány nyilvános, megfigyelőként bárki részt vehet rajta. A Választmány helyszíne eltérhet a Szövetség székhelyétől. (2) A Választmány résztvevői a tagszervezetek küldöttei, az Elnökség tagjai, továbbá a 13. § c)-f) pontjai szerinti szerveinek képviselői. (3) A tagszervezetek küldötteiket saját szabályozásuk szerint választják meg. Minden 250 természetes személy tagszervezeti tag után 1 mandátum illeti meg a tagszervezeteket. A küldött, az őt küldő tagszervezetek döntése alapján több mandátummal is rendelkezhet. (4) Szavazati joggal a (3) bekezdés szerinti személyek, valamint a Szövetség 13. § b) pontja szerinti szervének tagjai rendelkeznek. (5) A tiszteletbeli elnököt a választmányi ülésre meg kell hívni. (6) Jogszabályban előírtak szerint – az ott meghatározott körben és jogosultsággal – a választmányi ülésre más személyt is meg kell hívni. (7) Az Elnökség és a Választmány hatáskörében további személyek meghívásáról határozhat. (8) A Választmányt évente legalább egy alkalommal, az időpontot 45 nappal megelőzően, a tervezett napirend megküldésével össze kell hívni, az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket pedig legalább 10 nappal az ülés előtt ki kell küldeni (rendes választmányi ülés). (9) A Választmány összehívásának joga az Elnökséget illeti meg. 15. § A szavazati jog gyakorlásának feltételei (1) Szavazati jogát az a személy gyakorolhatja, aki nyilatkozattételre felhatalmazást kapott vagy arra egyébként jogosult és az erről szóló igazolást bemutatta. (2) Minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, a szavazati jog átruházható. (3) Egy személy egy időben csak egy jogcímen gyakorolhatja szavazati jogát.

 

6    16. § A Választmány határozatképessége (1) A Választmány határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele megjelent. (2) Ha a Választmány határozatképtelen, az eredeti időponthoz képest 1 órával később ugyanolyan napirenddel összehívott Választmány a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha ez a választmányi ülés meghívójában rögzítésre került. 17. § A Választmány hatásköre (1) A Választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása, b) a Szövetség más szövetséggel való egyesülésének illetve szétválásának elhatározása, c) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, d) a tisztújítás, ennek keretében az Elnökség tagjainak és tisztségviselőinek, az Ellenőrző Testület vezetőjének és tagjainak megválasztása, e) a természetjárás hosszú távú fejlesztési koncepciójának, középtávú tartalmi tevékenységének és szövetségi politikájának elfogadása, f) a tárgyévet követő évi tagdíjak megállapítása, g) az éves költségvetési terv elfogadása, h) az éves gazdálkodási beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása, i) elismerések alapítása 18. § A Választmány határozathozatala (1) A Választmány – a (2) bekezdés alatti kivétellel – nyilvános, határozatait általában nyilvános tárgyalást követő nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetésre kerül. A Szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához kétharmados szótöbbség szükséges. (2) A Választmány a nyilvánosságot egyedi ügyben, adatvédelmi vagy személyiségvédelmi okokból, szótöbbséggel kizárhatja. (3) A Választmány titkos szavazással hoz határozatot személyi kérdésekben, illetve bármely más esetben, ha a szavazásra jogosultak legalább egyharmada azt indítványozza. (4) Megválasztottnak tekintendő az a személy, aki az első fordulóban a szavazatok több mint felét megszerzi. Amennyiben egyik jelölt sem éri el ezt az arányt, második fordulót kell tartani a két, legtöbb szavazatot elért jelölt között. Közülük a számszerűen több szavazatot elérő személy tekintendő megválasztottnak. (5) A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írnak alá, valamint a Választmány e célra megválasztott kettő küldöttje hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a dátumot, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet határozatlan ideig a Szövetség Országos Központjában kell megőrizni. A választmányi határozatok sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát (név szerinti szavazás esetén személyét) „határozatok tárában” kell folyamatosan nyilvántartani. A választmányi határozatot a határozat által érintett személlyel, tagszervezettel haladéktalanul, írásban kell közölni. (6) A Választmány határozatainak nyilvánosságra hozatalára a fentieken túl jelen okirat 28.§-ban foglalt rendelkezés az irányadó.

 

7    19. §. Rendkívüli választmányi ülés (1) Rendkívüli választmányi ülést kell összehívni, ha a) a Szövetség tagjainak egyharmada b) az Elnökség, c) az elnök d) az Ellenőrző Testület azt – az ok és cél megjelölésével – kezdeményezi, (2) A rendkívüli választmányi ülést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legalább 15, legfeljebb 45 napon belüli időpontra kell összehívni. (3) A rendkívüli választmányi ülés napirendje az írásban előzetesen megjelölthöz képest nem bővíthető. (4) A rendkívüli választmányi ülésre egyebekben a Választmány üléseire vonatkozó szabályok az irányadóak.

VII. AZ ELNÖKSÉG 20. § Az Elnökség összehívása és határozathozatala (1) A Választmány két ülése között a szövetség működését a 9 tagú Elnökség irányítja. (2) Az Elnökség tagjai a) az elnök, b) az elnökhelyettes c) elnökségi tagok, akik közül 1 fő a Nyugat magyar, 1 fő a Közép magyar (Bp.) és 1 fő a Kelet magyar régiót képviseli (3) Az Elnökség tagjait a Választmány négy évre választja meg. (4) Az ülésen az Elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal részt vesznek a) a 13. § c)-e) pontja szerinti szervek képviselői, b) az Elnökség által saját hatáskörben meghívottak. (5) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal tart ülést. (6) Összehívásáról - a napirend megjelölésével - az ülés időpontját 15 nappal megelőzően az elnök gondoskodik. (7) Az Elnökség feladatkörét mindaddig gyakorolhatja, ameddig létszáma eléri az 5 főt. (8) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. (9) Az Elnökség tagjaiból a szövetség irányítását segítő testületet hozhat létre. E testület feladatait – mely az Elnökség jelen okiratba foglalt hatáskörén túl nem terjeszkedhet, azokat csak feladati lebontásban konkretizálhatja - a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (10) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség legalább 5 tagja – az ok és cél megjelölésével - kezdeményezi. Az összehívásnak a kérvény beadásától számított legalább 2, legfeljebb 8 napon belül meg kell történnie. (11) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülés elnöke és jegyzőkönyvvezetője hitelesít. A jegyzőkönyv egyebek közt tartalmazza az Elnökség határozatait azok időpontjával, hatályával, a támogatók és ellenzők számarányával. (12) A rendkívüli elnökségi ülésre egyebekben az elnökségi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak. (13) Az Elnökség határozathozatalára a Választmány határozathozatalára vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

8    (14) Az Elnökség döntéseit (határozatait) az érintettekkel írásban közli, a határozatok nyilvánosságra hozatalára jelen okirat 28.§-ban foglalt rendelkezés az irányadó. (15) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) elhalálozással. 21. § Az Elnökség hatásköre Az Elnökség a) végrehajtja a Választmány határozatait; b) véleményezi, a Választmány elé kerülő előterjesztéseket, megállapítja a Szövetség éves munkatervét és eseménynaptárát, valamint szabályzat-tervezeteit, a Szövetség éves költségvetését, jóváhagyja a gazdálkodási és közhasznúsági jelentést, c) előkészíti a Választmány üléseit; d) megállapodásokat köt az állami és más szervekkel, civil szervezetekkel; gondoskodik ezek végrehajtásáról; e) delegáltja útján képviseli a Szövetséget az állami és más szervek, szervezetek által létrehozott szakmai, érdekképviseleti és koordinációs munkaszervezetekben; f) egyetértési és véleményezési jogot gyakorol a természetjárással és a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekben; g) irányítja a szövetség gazdálkodását, gazdasági vonatkozásban képviseli a Szövetséget, felelős a gazdálkodási rend betartásáért; h) gyakorolja a tulajdonosi jogokat; i) munkabizottságokat hozhat létre és beszámoltatja azokat tevékenységükről; j) valamennyi határozatáról, ajánlásáról, intézkedéséről beszámol a Választmánynak, k) az Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében SZMSZ és más szabályzatokat fogad el, l) elismeréseket adományoz, m) és megválasztja a Fegyelmi Bizottság tagjait.

VIII. A TISZTSÉGVISELŐK 22. § Az elnök (1) Az elnök a Szövetség vezető tisztségviselője. (2) Az elnök a) a Szövetséget teljes körűen képviseli, b) biztosítja a Szövetség folyamatos működtetésének személyi és tárgyi (anyagi-) feltételeit; c) elnököl a Szövetség elnökségi ülésein; d) ellátja a Választmány és az Elnökség által rábízott feladatokat; e) felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a Szövetség Országos Központja munkája felett, beszámoltatja az Szövetség Országos Központjának vezetőjét; f) munkáltatói jogot gyakorol a Szövetség Országos Központja vezetőjével kapcsolatban. (3) Az elnök tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el. 23. § Az elnökhelyettes (1) Az elnökhelyettes a Szövetség tisztségviselője. (2) Az elnökhelyettes a) az elnök felkérése alapján képviseli az elnököt;

 

9    b) ellátja az elnökség, vagy az elnök által rábízott feladatokat. (3) Az elnökhelyettes tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el. IX. FEGYELMI ÜGYEK 24. § A Fegyelmi Bizottság (1) A Szövetség hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le. (2) A Fegyelmi Bizottságot az eljárás lefolytatásával a Szövetség Elnöksége határozatával bízza meg. (3) A fegyelmi eljárások részletes szabályait a fegyelmi szabályzat tartalmazza. X. AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET 25. § Az Ellenőrző Testület összehívása A Szövetség felügyelő szerve az Ellenőrző Testület. (1) Az Ellenőrző Testület 3 tagból áll. (2) A tagok a Szövetségben megbízásuk ideje alatt más tisztséget, illetve állandó megbízatást nem tölthetnek be. (3) Az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait a Választmány tagjai külön választják meg. (4) Az Ellenőrző Testület tevékenységéért kizárólag a Választmánynak felelős. (5) Az Ellenőrző Testületet annak elnöke hívja össze. Az Ellenőrző Testület határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Ellenőrző Testület feladatát társadalmi megbízatásban, az SZMSZ-ben rögzítettek szerint látja el. 26. § Az Ellenőrző Testület feladatai és hatáskörei uuu (1) Az Ellenőrző Testület ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (2) A Szövetség elnökségi ülésén tanácskozási joggal részt vesz. (3) Köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (4) Indítványára az intézkedésre jogosult szervet – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. (5) Köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. (6) Írásbeli jelentést készít a következő évi pénzügyi tervről. (7) Megvizsgálja a meghozott fegyelmi határozatokat, és indokolt esetben javaslatot tesz azok részleges vagy teljes felfüggesztésére. (8) Előzetes jelölés esetén záradékolja a jelölőbizottság által állított jelöltek anyagait.

 

10    XI. A VÁLASZTMÁNYRA, AZ ELNÖKSÉGRE ÉS AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLETRE VONATKOZÓ KÖZÖS ÉS EGYÉB SZABÁLYOK 27. § Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás (1) A Választmány, és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem lehet az Ellenőrző Testület elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki a) a Szövetség elnöke, elnökségi tagja, vagy választmányi tagja, b) a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) Nem lehet az Elnökség, a Választmány, illetve az Ellenőrző Testület tagja olyan személy, aki az e tisztségre való megválasztását megelőző két éven belül olyan megszűnt közhasznú szervezetnél - az annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 28. § Nyilvános dokumentumok (1) Nyilvános dokumentumok a) a Választmány és b) az Elnökség határozatai, továbbá d) az éves gazdasági beszámoló és e) a közhasznúsági jelentés. (2) A nyilvános dokumentumokba bárki betekinthet és arról, vagy annak egyes részeiről az iratok hozzáférésének helyén, saját költségére másolatot készíttethet. (3) A nyilvános dokumentumok őrzése és az azokhoz való hozzáférés biztosítása a Szövetség Országos Központjának feladata. (4) Jelen szövetség mint közhasznú szervezet működése, szolgáltatásai igénybevételének módja,

beszámolóinak közlése nyilvános. XII. A SZÖVETSÉG EGYÉB SZERVEI 29. § A Szakmai Bizottságok létrehozása és működése (1) A szakmai munka folyamatos, hatékony ellátása érdekében a Szövetség Bizottságokat hoz létre. (2) A Bizottságok létrehozásának és működésének részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.

 

11    30. § A Szövetség Országos Központja (1) Szervezi és ellenőrzi a Szövetség tevékenységét, céljainak megvalósítását. Elvégzi a Szövetség napi feladatainak ellátását. A Szövetség Országos Központja létszámát, valamint szervezetét az Szövetség Országos Központjának vezetője oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. A működéshez szükséges költségeket a Választmány az éves költségvetésben állapítja meg. (2) A Szövetség Országos Központjának vezetője az Igazgató. (2) A Szövetség Országos Központjának feladatait és munkamegosztását az SZMSZ tartalmazza. XIII. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA 31. § Vállalkozási tevékenység (1) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (2) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja. (3) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (4) A Szövetség csak olyan vállalkozást alapíthat, vállalkozásban vehet részt, vagy vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg vagyonának mértékét. (5) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség gazdálkodási, pénzügyi és munkaügyi szabályzatai határozzák meg. 32. § Bevételek, ráfordítások (1) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (2) A Szövetség bevételei: a) a tagdíj; b) költségvetési támogatás; c) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként kapott bevétel; d) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott támogatás illetve adomány; e) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; f) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; g) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel; h) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; i) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (3) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a vagyoni hozzájárulás megfizetésén túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. (4) A Szövetség költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek; b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek; c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek; (5) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségeket bevételarányosan kell megosztani.

 

12   

33. § A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

(1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (3) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). (4) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. (5) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (6) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. (7) A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el. (8) A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. (9) A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 34. § A Szövetség megszűnése (1) A Szövetség megszűnik a) feloszlásának a Választmány által történő kimondásával; c) a bíróság által elrendelt feloszlatásával; d) megszűnésének a bíróság által történt megállapításával. (2) A Szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a Választmány rendelkezik. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradó vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt a Nemzeti Együttműködési Alap rendelkezésére kell bocsátani.