Témakör: Portrék
42. tétel: Radnóti Miklós hitvesi költészete Feladat „A szerelmes versek általában nem a feleségekhez szólnak… Ritka a hitvesi költészet az irodalomban, hisz a legnehezebb talán a mindennapokat, az egyformaságot versbe emelni, s közelről amúgy is minden másképpen látszik.” (Fűzfa Balázs) Mutassa be Radnóti Miklós hitvesi költészetét! Lehetséges tartalmi elemek
•• Radnóti Miklós szerelmes verseinek szinte egyetlen ihletője Gyarmati Fanni. •• Diákszerelem (1926), majd házasság (1935). •• A versekben nyomon követhető a szerelem elmélyülése, változása: a versek
eleinte az euforikus rajongást közvetítik (az Újmódi pásztorok éneke kötetben). A kedves alakja idilli környezetben jelenik meg. •• Később láttatja a mindennapok gondjait is (Szerelmes vers november végén). •• A házasság alatti hűtlensége után engesztelő verset írt: Októbervégi hexameterek. A hitvesi költészet remeke: Tétova óda (1943)
•• A munkaszolgálatok idején a Fannihoz fűződő kötelék átsegíti a nehéz időszako•• •• •• •• •• •• ••
•• ••
kon. A vers szerelmi vallomás a feleségnek. A címben a tétova jelző a vers szerzőjének bizonytalanságára, a megfogalmazás nehézségére utal. Ódát kellene írni, magasztos verset, de nehéz. A költő lehetetlen feladatra vállalkozik. A kezdés: nem pillanatnyi fellángolást akar szavakba önteni („Mióta készülök, …”). A „rejtett csillagrendszer” metafora a szerelem végtelenségét sugallja. Benne van a szerelem dinamizmusa, de a mozdulatlansága, örök volta is. („nyüzsgő”, „áradó” ↔ „megkövesült csigaház”). Nehéz a megfogalmazás, szinte lehetetlen, de a költő, a szavak művésze nem adja fel. („És holnap az egészet újrakezdem”). Az esti otthon képe, a mindennapok meghittsége, a köznapi életük bemutatása hozza el talán a megfogalmazhatatlan érzékeltetését: a tárgyak lélekkel telítődnek, átlényegülnek, a szeretett hitvest dicsérik. A fél cukordarab zengése, a méz cseppjének hullása, a vizespohár csendülése mind az asszonnyal való együttélés boldogságának következménye („Boldog, mert véled él.”). Tervezgeti a további próbálkozásokat, reménykedik a jövőben („S talán lesz még időm…”). Az álom megszemélyesítése, az elalvás folyamatának, a feleség kibomló hajának, kezének leírása a teljes béke, a nyugalom kiváló érzékeltetése. 77
Irodalomtételek
•• „Benned alszom én is” – a lezárás kettejük összetartozását fogalmazza meg: ők ketten egyek. •• Az ódának induló, patetikus hangulatú vers a végére elégikussá válik. •• A vers párba állítható Petőfi Sándor Minek nevezzelek? című költeményével.
•• A Bori notesz verseiben is ott van a feleség alakja. Levél a hitveshez •• Szerelmes episztola a távolból, a táborból. •• Álom, emlék, valóság – ezek építik a vers világát. •• Az álomban ott van Fanni, a tudatában mindig kíséri. Belül mindig látja őt. •• A sok emlék a régről, a diákkorból, amikor csak remélte, hogy elnyeri szerelmét. •• A valóság: Fanni az övé („hitvesem s barátom”), csak messze van, fizikai valójában nincs vele. Emlékezhet a kapcsolatra, a csókokra, a szépre. Közben ott vannak a kiábrándító, a kedvestől elválasztó elemek (a három vad határ, a bombázórajok, a bombák). •• Elragadtatottan fogadja meg, hogy hazamegy dacolva minden nehézséggel, de a vers végén ott a 2×2 józansága, ami a realitás talajára húzza vissza a lélekben szárnyaló költőt. A Hetedik eclogában egyszerre van jelen a láger valósága és az álmok, emlékek képzeletbeli világa. •• A vers végén a vallomás: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár”.
•• Radnóti hitvesi költészete a sírig, az örökké tartó szerelmet juttatja eszünkbe, ahogy Petőfi Szeptember végén című költeménye vagy Ady Endre Csinszka-versei. Sírig is tartott: Radnóti nem tért vissza, Abda mellett életét vesztette 1944 novemberében. •• Gyarmati Fanni élete végéig (2014. február 15.) ott élt a Pozsonyi úti lakásban, amely a költővel közös otthonuk volt. Nem szólt, nem írt, nem nyilatkozott.
43. tétel: Ottlik Géza: Iskola a határon Feladat „Örököse egy nagy hagyománynak és ösztönzője irodalmunk megújulásának.” (Szegedy-Maszák Mihály) Mutassa be az Iskola a határon című regény időszerkezetét, motívumrendszerét és példázatos jellegét!
78
Témakör: Portrék Lehetséges tartalmi elemek Ottlik Géza (1912–1990)
•• „Egykönyvű szerző”. •• A klasszikus modernség és a kései modernség szellemében ír. •• Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg. Első változata 1948-ban készült el. •• A regény megírására való felkészülés nyomai megtalálhatók korábbi elbeszéléseiben: Egyedül (1931), Drugeth-legenda (1939), Hamisjátékosok (1941), Apagy (1948). •• Folytatásnak szánta a Buda című regényt.
•• A mű külső rétege: egy katonai reáliskola élete. •• A cselekmény Kőszegen játszódik (utalásokból tudjuk). •• A mű címe utal a példázatos jellegre. •• A nyugati határ mentén lévő iskola. •• Metaforikus jelentései ellentétek köré szervezhetők: kötöttség-szabadság, ember•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••
telenség-humánum, beletörődés-lázadás, erkölcs-erkölcstelenség, egyén-közösség, gyermeklét-felnőtt lét (a nevelődési regény műfaji jellemzői is megtalálhatók). Időszerkezete: 1957-tel kezdődik, az elbeszélő ebből a keretből néz vissza az 1932–36-os és az 1944-es eseményekre. Az elbeszélés tempója nem egyenletes: az első három hónap története több teret kap, mint a többi harmincé. Az eseményeket két nézőpontból ismerjük meg: Medve kézirata és Both Benedek elbeszélése. A két elbeszélés össze is fonódik. Ottlik egyszerre tartja meg a szerzői elbeszélés és az énforma funkcióit. A regény szerkezete Pál apostolnak a rómaiakhoz intézett leveléből vett idézeten nyugszik: utalás a regény példázat jellegére – az emberség mentheti át a kiválasztottakat, akikben maradt valami, amit nem lehet kiölni. A lázadás és a behódolás különböző lehetőségeivel találkozunk a regényben. A három barát (Medve, Bébé, Szeredy) közül Bébé marad a legkevésbé érintetlen. Az egyén magára utaltságából egy életre szóló összetartozás előfeltétele teremtődik meg. Evokáció: Dante: Isteni színjáték (pokoljárás – az út a csillagokhoz vezet). A sár és a hó motívuma: a sár az élet gyalázata, a rossz megjelenése, az utána következő hóesés a valódi kegyelmi aktus. A szeretet és a csillagok: az igazi szeretet a szolidaritáson alapul. A csillagok képe a természeti és erkölcsi világrendet jeleníti meg, Ottlik regényében a csillagos ég és a felebaráti szeretet kegyelme az élet, a világ keserű ismeretével párosul. A fiúk elvégzik az alreáliskola három évfolyamát, s a főhősök rádöbbennek, hogy a kietlen világban is lehet és kell is élni, ha részeseivé válnak a kegyelem állapotának.
•• A regény folytatása (Buda) az Iskola a határon ismerete nélkül nehezen értelmez-
hető: a fővárosi diákévek rajza – az emlékezés ideje kitágul, nincs fejlődésregény, az életutak megírhatatlanok. 79
Magyar nyelvi tételek
141. tétel: Az érvelés eszközei Feladat Rendelje a példamondatokat a megfelelő érvtípushoz! 1. a fortiori
a) A barátság olyan, mint egy virág. Ha nem gondozzuk, elhal. 2. definíción alapuló érv b) A magyar diákok 27%-a fogyasztott már drogot, tehát az iskolákban komoly gondot jelent a kábítószer. 3. hasonlóságon alapuló érv c) A spanyol nők – mint a mediterrán emberek általában – korán öregszenek. 4. körülményekből levezetett érv d) Édes Annát nem vették emberszámba, megalázták, ez valamelyest magyarázza tettét. 5. bizonyítékokból származtatott érv e) Ha arra volt időd, hogy moziba menj, arra is lett volna, hogy elpakolj a szobádban! 6. valószínűségen alapuló érv f) Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél. Lehetséges tartalmi elemek Érv: alátámasztott, bizonyított vagy cáfolt állítás. Fajtái: •• definíción alapuló érv: egy meghatározást, pontos definíciót hívunk segítségül az érvelés során; •• hasonlóságon alapuló érv: olyan érv, amely összehasonlítást használ fel egy tétel bizonyítására; •• valószínűségen alapuló érv: egy állításunkat úgy próbáljuk alátámasztani, hogy a valószínűségre hivatkozunk; •• körülményekből levezetett érv: alkalmazása során a bekövetkezett eseményt, cselekedetet a körülmények „összejátszásának” rovására írjuk; •• bizonyítékokon alapuló érv: állításunk igazolására tényeket, statisztikai adatokat használunk bizonyítékként; •• ’a fortiori’ érv: egy erősebb kijelentést és egy gyengébb kijelentést kapcsolunk össze(annál inkább, még erősebben. •• ellentéten alapuló érv: ha bizonyítani akarunk valamit, bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis •• ok-okozati összefüggésen alapuló: egy jelenség okainak részletes feltartása 208
Témakör: Stílus és jelentés Megoldás 1. – e 2. – c 3. – a 4. – d 5. – b 6. – f
142. tétel: A társalgási stílus ismérvei, minősége Feladat Az alábbi párbeszéd felhasználásával mutassa be a társalgási stílust! Mutasson rá azokra az elemekre, amelyeket kerülni kell a művelt társalgásban! – Szevasz, Pepe! – Csá! – Na, mi volt? Találkoztatok? – Apám… – És? – Hát… az a csaj… – Csúcs? – Az nem kifejezés! – Izé… Akkor? – Haver! Vaskalap! Lehetséges tartalmi elemek társalgási stílus bemutatása: •• A •• A mindennapi életben használjuk a közvetlen társas érintkezésben. •• A legszabadabb stílusréteg (a beszélő mindig szabadon választja meg a közlés
eszközeit). De bizonyos elemek beszűkítik a közlés lehetőségeit (hagyomány, illem). E stílusban mutatkozik meg leginkább a beszélő személyisége. Jellemző a nyelvi elemek változatos használata. Gazdag szókincs. Változatos mondatfajták. Gyakori a hiányos és a tagolatlan mondat. Több stílusszint különböztethető meg: szellemes, művelt beszélgetés; szürke, igénytelen párbeszéd; durva, bántó szóhasználatú érintkezés. A művelt társalgás jellemzői: változatos szókincs, a kifejezés szellemessége, kevés •• divatszó, töltelékszavak kerülése, változatos modalitású mondatok alkalmazása.
•• •• •• •• •• •• ••
209
Magyar nyelvi tételek Megoldás
•• A részlet vizsgálata: •• Megszólítások, köszönések: Szevasz, Pepe!; Csá! Apám! •• Egyéni szóhasználat: Csúcs!, Vaskalap! •• Töltelékszó használata: Izé… (ez kerülendő) •• Tagolatlan mondatok: És?, Akkor? •• Érzelemkifejezés: felkiáltó mondatok.
143. tétel: A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználata, a megjelenítés közlésértéke Feladat Javítsa ki a mellékelt újsághír nyelvhelyességi hibáit! „Nagymaros és az olaszok Olasz részről készség lenne a nagymarosi építkezések okozta környezeti károk helyreállítására. Mint azt Bartha Árpád, a Hitelbank elnöke római tárgyalásait követően a Népszabadságnak elmondta, az itáliai Icori-Esterno cég komolyan érdeklődik a vízerőmű munkálatai okozta károk helyreállításában való részvétel lehetősége iránt. Bartha szerint lehetőség van a dunai hajószabályozási terv ös�szekapcsolására az átfogó helyreállítási programmal.” (Újsághír) Lehetséges tartalmi elemek
•• A stílusréteg bemutatása: •• A publicisztikai stílus az újságírás, a média nyelve. •• A szerző közérdekű dolgokról szól személyes meggyőződéssel. •• Sajtónyelv jellemzője: időszerűség (újabb keletkezésű szavak gyakorisága, a pontos adatközlés követelménye, tudatos hatáskeltés).
•• A nyelvi szabályokat olykor lazábban kezelik. •• Terpeszkedő kifejezések. •• Fölöslegesen használt idegen szavak. •• Egyéni stílus, erős érzelmi-hangulati töltésű kifejezések, érdeklődést felkeltő címek, meghökkentő fordulatok.
•• A hír vizsgálata: •• Sok a bonyolult szerkezet, terpeszkedő kifejezéseket is használ, ez gátolja a gyors megértést. •• Egyszerűbben is meg lehetne fogalmazni a mondanivalót. •• Talán célszerűbb lenne több rövidebb mondatot alkotni. •• Egy esetleges átfogalmazás:
210