4 mikroelektronikai szakemberképzésről

4 mikroelektronikai szakemberképzésről D I Ó S Z E G H Y KKVMF

GYŐZŐ

ÖSSZEFOGLALÁS

D1ÓSZEGHY

A közlemény alapját a szerzőnek az Elektronikai Központi Fejlesz­ tési Program részére készített tanulmánya, valamint a H T E 1983. március 28-i elnökségi ülésén elhangzott előadása képezi. A cikk az elektronikai szakoktatás jelenlegi helyzetéből indul ki, majd a szakoktatásra vonatkozó néhány megjegyzés alapján ismerteti a követelményeket a különböző szintű oktatásban. (H)

I. Bevezető Az Elektronikai K ö z p o n t i Fejlesztési Program (to­ v á b b i a k b a n E K F P ) k o r m á n y b i z t o s á n a k megbízásá­ ból készült t a n u l m á n y , azzal a céllal, hogy a szak­ káderképzés jelenlegi helyzetét felmérve, az elektro­ n i k a i ipar termelési szerkezetének szükségszerű vál­ tozásait figyelembe véve, javaslatot tegyen — első­ sorban a középfokú káderképzés — tartalmi és szer­ vezeti kialakítására. Természetes, hogy a javaslat kidolgozásánál figyelembe kellett venni az alsó-, k ö ­ zép- és felsőfokú o k t a t á s jelenlegi helyzetét, a v á r ­ h a t ó változásokat, perspektívákat, érvénybe lépő k o r m á n y s z i n t ű h a t á r o z a t o k a t . A különböző sziritű o k t a t á s i hierarchiában elemezni kellett a szakmai el­ várásokat, k o n k r é t a n megnevezve a tananyag szak­ m a i részleteit, az o k t a t á s objektív és szubjektív fel­ tételeit, technológiai kérdéseket és a fejlődés v á r h a t ó tendenciáit. A t a n u l m á n y b a n röviden szót ejtünk a magyar elektronikai (híradás-, műszer-, alkatrészgyártó- stb.) ipar múltjáról, hagyományairól, a számítástechni­ k a i kultúráról, o k t a t á s i rendszerünkről — azokról a legfontosabb tényezőkről, amik a kialakítandó kon­ cepciót befolyásolhatják. Tudni kell, hogy a t a n u l m á n y a magyar o k t a t á s ­ ügyi reform kialakításának s t á d i u m á b a n készült, elképzelt és e l h a t á r o z o t t lépések időszakában. Ez a t é n y azért fontos, mert a végrehajtás szempontjá­ ból — remélhetően pozitívan — befolyásolhatja a végrehajtásra vonatkozó döntéseket. Arra törekszünk, hogy az o k t a t á s r a vonatkozó javaslatokban szerepet kapjon mindaz, amit a magyar elektronikai ipar ha­ g y o m á n y a i n a k megfelelően ezen a téren hasznosítani lehet, másrészt kiküszöbölje azokat a p r o b l é m á k a t , amik a fejlődés alapvető g á t j a k é n t jelentkezhetnek (pl. a technológiai fegyelmezetlenség). Végül arra utalunk, hogy a t a n u l m á n y az elektro­ nikai ipar szakemberképzésének alapvető kérdéseit taglalja, de a javaslatok elsősorban a mikroelektroA. közlemény alapját a szerzőnek e tárgyú tanulmánya és a HTE 1983. március 23-i elnökségi ülésén elhang­ zott előadása képezik. Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 1. szám

GYŐZŐ

A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnö­ ki Karán szerzett villa­ mosmérnöki oklevelet. A BHG-ban — különböző beosztásokban — 17 évig dolgozott; az átviteltech­ nikai berendezések és hír­ adástechnikai alkatrészek gyártása és fejlesztése te­ rületén. Négy évig a nikai középkáderek nyulnak.

Servintern ISZ főmérnö­ ke. 1970 óta a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola taná­ ra, főigazgató-helyettes. Művelt szakmai területe az elektronikai alkatré­ szek és mikroelektronika alkalmazása és méréstecímológiája, ezenkívül foglalkozik a műszaki felsőoktatás szervezési­ nevelési kérdéseivel is.

képzésének

megoldására

irá­

2. Az elektronikai szakoktatás jelenlegi helyzete (nappali oktatás) Okleveles

mérnökképzés

Gazdája és felelőse a B M E Villamosmérnöki K a r ; a képzési idő 5 év. A t a n u l m á n y n a k nem célja, hogy erről a szintről részletesen ejtsen szót. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a B M E Villamosmérnöki K a r a — az új okta­ tási koncepció igénye k a p c s á n — új tantervet, a képzési célok újrafogalmazását t ű z t e k i célul; ja­ vaslatait rövidesen főhatóságához felterjeszti. Ezek a célkitűzések természetesen összhangban vannak az MSZMP Politikai B i z o t t s á g á n a k a felsőoktatás helyzetéről és fejlesztéséről hozott h a t á r o z a t á v a l , rö­ v i d - és hosszútávú fejlesztési célkitűzéseivel. A részleteket i t t nem tárgyaljuk, de n é h á n y fontosabb dolgot kiemelünk ; — a B M E Villamosmérnöki K a r á n létre kell hozni a mikroelektronikai és technológiai szakot, — a B M E Villamosmérnöki K a r á n az alábbi sza­ k o k m ű k ö d t e t é s é t javasolják: — — — —

híradásipari szak; erősáramú szak; műszer- és irányítástechnikai szak; mikroelektronikai és technológiai szak;

— a fejlesztés igénye szükségessé tette, hogy egyes ágazatok nevét — természetesen a tartalmi vál­ t o z t a t á s o k r a tekintettel — ú j o n n a n alakítsák k i (pl. a mikroelektronikai és technológiai sza­ kon — elektronikus eszközök á g a z a t és alkat­ résztechnológiai ágazat).

15

H a n g s ú l y o z n i kell, hogy a t a n u l m á n y készítésé­ nek időszakában mindezek javaslatok; j ó v á h a g y á ­ sukra azonban — v á r h a t ó a n — rövidesen sor kerül. A BME Villamosmérnöki Karán és a BME Továbbképző Intézetében történő postgraduális képzés Az új ismeretek megszerzésének magasszintű okta­ tási formája 2—3—4 féléves szemeszterekben, okleve­ les villamosmérnökök részére. Szükség esetén külön­ leges igényeket is kielégít (pl. a Mikroelektronikai K o r m á n y b i z t o s által igényelt és t á m o g a t o t t „ m i k ­ roelektronikai t e r v e z é s " céltanfolyam 1982-ben). Üzemmérnökképzés Az 1969-ben a l a p í t o t t m ű s z a k i főiskolák képzési célja elméletileg jól megalapozott gyakorlati szakemberek képzése, akik szakterületükön a g y á r t á s , technológia, üzemeltetés, fejlesztés, a szerviz, vevőszolgálat és a szolgáltatások területén fejtik k i tevékenységüket. A képzési iű6 3 év. Ilyen típusú szakembereket elektronikai-ipari mun­ kahelyekre elsősorban a K a n d ó K á l m á n Villamosipari Műszaki Főiskolán ( t o v á b b i a k b a n K K V M F ) képez­ nek, de a távközlés v o n a t k o z á s á b a n a Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskola ( t o v á b b i a k b a n K T M F ) , az a u t o m a t i z á l á s területén a Gépipari A u t o m a t i z á ­ lási Műszaki Főiskola ( t o v á b b i a k b a n GAMF) t e v é ­ kenysége is megemlítendő, csatlakozva az E K F P szakmai feladataihoz. A K K V M F - e n t ö r t é n ő képzés az E K F P - t az a l á b b i szakokon é r i n t i : — híradásipari szak ; — mikroelektronika, alkatrész- és készüléktechno­ lógiai szak; — műszer- és irányítástechnikai szak; — a számítástechnikai szakok; (Budapesten és Székesfehérvárott) — az erősáramú szak automatizálási o k t a t á s á b a n . A t a n u l m á n y készítésének időszakában — a B M E Villamosmérnöki Kara új tantervi s t r u k t ú r á j á n a k kialakításával egyidőben — a K K V M F az elektroni­ k a i alkatrész és készüléktechnológia szakán részleges t a n t e r v k o r r e k c i ó t kezdeményezett. Az előkészítés a B M E Villamosmérnöki K a r á v a l e g y ü t t m ű k ö d v e t ö r t é n t annak érdekében, hogy a k é t szintű képzés szakmai területen jól fedje egymást. A javasolt kor­ rekció főhatósági j ó v á h a g y á s r a v á r ; a szakmai tar­ talomra a t a n u l m á n y másik fejezetében részletesen kitérünk. A K T M F és G A M F o k t a t á s i tevékenységét a tel­ jesség k e d v é é r t e m l í t j ü k ; előbbi a KPM-hez tarto­ zó vállalatok, intézmények üzemeltető szakemberei­ nek képzését van hivatva kielégíteni, u t ó b b i általá­ ban az . a u t o m a t i z á l á s — az E K F P - t kétségtelenül érintő — szakembereinek egy részét képezi. Technikusképzés Az eredetileg a felső-ipariskolákra épülő technikus képzés az 1960-as évek végén m e g s z ű n t ; f e l a d a t á t részben — véleményem szerint eléggé torzítva — a szakközépiskolák v e t t é k á t . Megjegyzendő, hogy

16

technikus minősítés most is folyik sajátos feltételek­ kel, ez azonban az elektronika k o n k r é t szakterületét kevéssé érinti. T ö b b éves t á r s a d a l m i vita u t á n , az E l n ö k i T a n á c s elrendelte (1982. 43. t v r . ) a technikusképzést, a technikumok szervezését a szakközépiskolai o k t a t á s keretében. Az E l n ö k i Tanács h a t á r o z a t a v á r h a t ó konzekven­ ciáira — az elektronikai (mikroelektronikai) szak­ emberképzés v o n a t k o z á s á b a n — a t a n u l m á n y másik fejezetében részletesen k i t é r ü n k . Ü g y véljük, hogy a m ű s z a k i középkáderképzésben fontos láncszemet jelentő technikusképzést — a megvalósulás előtti időszakban is — m á r a képzés egyik lépcsőfokának célszerű t e k i n t e n ü n k . Szakmunkásképzés A jelenleg érvényben levő k ö z o k t a t á s i rendszerben csak az elektronikai szakterületet érintő szakmunkás­ képzés formáit tárgyaljuk. — szakmunkásképzés a szakközépiskolában, — gimnáziumi érettségire épülő szakmunkásképzés, — általános iskolára épülő szakmunkásképzés. Az 1970-es évtized a szakmunkásképzésben alap­ vető változásokat hozott. Az elektronikai s z a k m á t irányító K G M (most I M ) hatásköréből az M M (OM>hez kerültek ezek az iskolákr a gyakorlati irányítást viszont — az általános iskolához, gimnáziumhoz ha­ sonlóan — a tanácsok v e t t é k át. A szakmai felügye­ letét t o v á b b r a is a szakminisztériumok háttérintéz­ ményei g y a k o r o l t á k ; a volt M u n k a ü g y i Minisztérium is szerepet vállalt a szakmunkásképzésben; ugyanak­ kor az elektronikai s z a k m á t reprezentáló nagyüzemek a szakmunkásképzésben nem voltak érintettek (pl. a jól m ű k ö d ő szakközépiskolák t á r s a d a l m i szerződé­ sek megkötésével biztosítják a k a p c s o l a t t a r t á s t az' üzemekkel). A t a n u l m á n y ezen részében csak a tények rögzíté­ sére szorítkozunk, értékelésre nem vállalkozunk; de a képzés jellegére, minőségére t ö r t é n ő utalásokat — az elektronikai szakma területére vonatkozóan — természetesen megtesszük. Szakmunkásképzés

a

szakközépiskolákban

Az elektronika — k ö z t u d o t t a n — az egyik legrohamosabban fejlődő szakterület; minden szintjén ter­ m é s z e t t u d o m á n y o s alapozást, az elméleti ismeretek megszerzését teszi szükségessé; de a gyakorlati, ma­ nuális készségeket is fejleszteni kell. Az elektronikai s z a k m u n k á s n a k alkalmasnak kell lennie az új isme­ retek befogadására. A s z a k m u n k á s elsősorban a technológia alkalmazója, végrehajtója; ezt a készsé­ get, majd j á r t a s s á g o t a szakma gyakorlása, a mun­ ka végzése során sajátítja el véglegesen. A jelenleg m ű k ö d ő szakközépiskolák elődeinek heterogenitása (gimnázium — technikum)* t o v á b b á a rendelkezésre álló eszközök elégtelensége (gép, mű­ szer stb.) a s z a k m u n k á s o k szakközépiskolában tör­ ténő képzésében sok p r o b l é m á t vet fel; a naprakész szakemberképzést ezen a szinten sem lehet megvaló­ sítani. Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 1. szám

Á szakközépiskolákban az alábbi s z a k m á k b a n fo­ lyik szakmunkásképzés: 601 603 608 609 612 613 614 2204—1 2204—2 2205

elektronikai műszerész; irodagép-műszerész; rádió- és televízió-műszerész; irányítástechnikai műszerész; számítástechnikai műszerész; repülőgép-műszerész; elektroműszerész; vezetékes távközléstechnikai műszerész; vezetéknélküli távközléstechnikai műsze­ rész; v a s ú t i távközlő és biztosítóberendezési m ű ­ szerész.

A részletes felsorolást szükségesnek t a r t o t t u k e ta­ n u l m á n y keretében is a későbbi értékelések, követ­ keztetések és javaslatok a l á t á m a s z t á s á r a . Lényegesnek látszik t o v á b b á , hogy az egyes szak­ m á k h o z kiegészítő megjegyzéseket fűzzünk: — ad 601: az elektronikai műszerészek speciális k é p ­ zése az orvostechnika szakágra irányul (?); — ad 603: az irodagép-műszerészek képzése a finom­ m e c h a n i k á r a épül; — ad 609: az irányítástechnikai műszerészek speciá­ lis képzése a s z á m í t á s t e c h n i k á r a is orien­ tál; — ad 613: a repülőgép-műszerész alapvetően a na­ vigációs műszerek, berendezések ismeret­ a n y a g á t tanulja meg; — ad 614: az elektroműszerész szakmai ismeretek t e k i n t e t é b e n az elektronikai műszerész t e m a t i k á j á t tartalmazza; — ad 612; a repülőgép, vezetékes és vezetéknélküli 2204—1; távközléstechnikai, t o v á b b á a v a s ú t i t á v 2204—2; közlő és biztosító berendezési műszeré2205 szek képzése a K P M felügyeletéhez tar­ tozó üzemeltető és k a r b a n t a r t ó műszeré­ szek kiképzésére irányul. A szakközépiskolában végzettek kisebb csoport­ ja — az érettségi b i r t o k á b a n — a m ű s z a k i egyete­ men, főiskolákon t o v á b b t a n u l . Gimnáziumi

érettségire épülő

szakmunkásképzés

A képzés i d ő t a r t a m a k é t év. A g i m n á z i u m b a n szer­ zett alapozó képzés és az általános műveltség jó ala­ pot ad az elektronikaiműszerész-képzésnek, de ront­ ja az o k t a t á s színvonalát, hogy az előzetes szelek­ ciók során a jobb képességű tanulók zöme a felsőok­ t a t á s felé orientálódik, sokan ezt a képzési lehetőséget szükségmegoldásnak érzik. Jellemző a szakmai h i ­ v a t á s t u d a t (legalábbis kezdeti) h i á n y a . Az oktatott s z a k m á k — a 603 irodagép-műszerész kivételével — megegyeznek a szakközépiskolánál felsoroltakkal. Az általános iskolákra

épülő

XXXV.

Betanított

munkások

Szervezett képzésükről nem beszélhetünk, b á r szere­ p ü k fontos, különösen az elektronikai n a g y ü z e m e k ­ ben. Ide kell sorolnunk a l a b o r á n s o k a t is, akik első­ sorban az elektronikai (mikroelektronikai) alkatrész­ g y á r t á s technológiai részműveleteinek végzésénél nélkülözhetetlenek. A legkiválóbbak m u n k a i d ő n k í ­ vüli szervezett képzéséről — magas szintű esti okta­ t á s keretében, kis l é t s z á m k e r e t b e n — t o v á b b r a is célszerű gondoskodni.

3. A szakoktatásra vonatkozó néhány egyéb megjegyzés Az esti-levelező oktatás jelenlegi helyzete Az esti- levelező o k t a t á s jelenlegi funkciója részben módosult és napjainkban jelentős változáson megy á t . H a z á n k b a n a hetvenes évek közepéig az esti-leve­ lező képzés létszáma megközelítette, t ö b b s z a k m á b a n meghaladta a nappali képzésben résztvevők s z á m á t . Ez jellemezte az elektronikai s z a k m á t is, amelyik jel­ legénél fogva — é r t h e t ő e n — vonzotta és t a n u l á s r a serkentette a szakképzetlen dolgozókat; sőt m á s szak­ m á k területéről is volt (sőt van!) szívó h a t á s a . Az esti-levelező o k t a t á s legfőbb k r i t i k á j a k é n t je­ lentkezik, hogy az ott szerzett diploma, szakképesí­ tés nem egyenértékű a nappali t a g o z a t o k é v a l ; az ok­ t a t á s színvonala, a t u d á s értéke a n n á l alacsonyabb. A z esti-levelező tagozaton tanulók és végzősök száma — a szakmai hierarchia minden szintjén — csökkent, sőt t o v á b b i csökkenésük v á r h a t ó . Ugyan­ akkor eredményes erőfeszítések t ö r t é n n e k a színvo­ nal emelésére, az egyenértékű nappali^, esti-levelező diploma, szakképzettség realizálására, Természetesen nem beszélhetünk az esti-levelező képzés teljes megszüntetéséről. A t á r s a d a l m i mobili­ t á s , az elkerülhetetlen pályakorrekciók, speciális igények t o v á b b r a is igénylik a munka melletti tanu­ lás lehetőségét, a minőség jelentős emelése, illetve a létszám t o v á b b i csökkentése mellett. A technika tárgy bevezetése az általános tantervébe

iskolák

A technika t á r g y a t ma m á r minden új tanterv sze­ r i n t o k t a t ó általános iskolában tanulják. Meggyőző­ désünk, hogy ez a t é n y — a technikai műveltség nö­ velésével — elősegíti a pályaválasztást, felkelti a m ű ­ szaki p á l y á k i r á n t i érdeklődést, jobb emberanyagot orientál — többek k ö z ö t t — az elektronikai szak­ m á k területére is.

szakmunkásképzés^

A képzési idő 3 év. Ennek keretében történik — a ta­ n u l m á n y b a n é r i n t e t t szakmacsoportban — p l . a 614 elektroműszerész képzés. A szükséges alapozó, elmé­ leti ismeretek hiánya — véleményünk szerint — nem teszi lehetővé a megfelelő színvonalú képzést, ezért a Híradástechnika

t o v á b b i részletezést mellőzzük, megszüntetését — ter­ mészetesen az elektronikai szakterületen — java­ soljuk.

évfolyam 1984. 1. szám

Az oktatás személyi,

tárgyi

feltételei

Ennek a problémakörnek a taglalása k ü l ö n tanul­ m á n y t igényelne, ezért csak az elektronika o k t a t á s különböző szintjeinek vázlatos, szubjektív b e n y o m á ­ soktól sem mentes helyzetét próbáljuk bemutatni.

17

V é l e m é n y ü n k szerint a felsőoktatás (egyetem, fő­ iskola) személyi feltételei feltétlenül kedvezőbbek a közép- és alsófokú o k t a t á s é n á l . Kiváló t a n á r o k , k u ­ t a t ó k , tudósok egész sora vesz részt a felsőfokú ok­ t a t á s b a n , a szellemi k a p a c i t á s igen nagy; de örven­ detes, hogy a közép-, sőt alsófokú o k t a t ó k színvonala, képzettsége is fejlődő t e n d e n c i á t mutat. Az o k t a t á s t á r g y i feltételei közül a szoftver oldalt viszonylag j ó n a k minősíthetjük. A szakirodalom — még a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is — hozzáférhető, sok magyar nyelvű k ö n y v , publikáció születik; kevés viszont az o k t a t á s t e c h n i k a i szoftver anyag (film, mikrofilm, m é d i a stb.). Igen rossz a helyzet a t á r g y i feltételek hardver vo­ n a t k o z á s á b a n . Az elektronika oktatása minden szin­ ten drága eszközöket igényel, ezeknek erkölcsi avu­ lása nagyon gyors, ennek ellenére nehezen hozzá­ férhetőek. Jelentős fejlődést igényel az o k t a t á s m ó d s z e r t a n a is; ennek fejlesztésével a szegényes eszközállomány okozta p r o b l é m á k a t enyhíteni lehetne. 4. Az elektronikai (mikroelektronikai) szakképzés követelményei a különböző szintű" oktatásban A B M E Villamosmérnöki K a r á n a k új tantervjavas­ lata — véleményünk szerint — jól határozza meg az elektronika, illetve a mikroelektronika szakmai fel­ osztását, á g a z a t a i t , alapozó és szakmai t é m a k ö r e i t , t á r g y a i t ; a jövőbe m u t a t ó a n t ű z i k i az o k t a t á s i cé­ lokat, korszerű módszereket, a koncepciót. A fejlő­ dés jelenlegi szakaszában, figyelembe véve az E K F P v á r h a t ó eredményeit, számolnunk kell az elektro­ n i k a i ipar s t r u k t ú r á j á n a k változásával, gondosan ügyelve az elektronika és mikroelektronika definiá­ lására, általános és speciális alkalmazására és a he­ lyes a r á n y o k r a . A BME Villamosmérnöki Karún — m i n t m á r lát­ t u k — az erősáramú szak mellett — híradástechnikai, — műszer- és irányítástechnikai, — mikroelektronikai és technológia szakokon folyik a szakemberek képzése. A h á r o m szakot együttesen nevezhetjük az elektro­ n i k a i szakterületnek, annál is i n k á b b , mert a speci­ fikus sajátosságokat szakok szerint külön is megha­ tározták. A mikroelektronikai és technológiai szak önállóan megjelent. Feladata az elektronikus részegységek, rendszerelemek, mikroelektronikai eszközök és alkat­ részek tervezésének, konstrukciójának, gyártási fo­ lyamatainak, a technológiának o k t a t á s a . Megismer­ t e t i a korszerű elektronikus eszközöket, á r a m k ö r ö k e t , azok tervezési, gyártási, technológiai folyamatait, valamint a gyártó és technológiai berendezéseket. É r d é m e s megemlíteni n é h á n y fontos tantervfej­ lesztési célkitűzést: — az alapozó képzést erősíteni, a lehetséges mér­ tékben egységesíteni kell; — növelni kell az önálló tevékenységet; — a számítástechnikai alapképzés h a t é k o n y s á g á t erősíteni kell; — fejleszteni kell a digitális technikai szemléletet.

18

A felsoroltakkal teljesen egyetértve, a közép- és alsószintű szakemberképzés céljait is figyelembe vé­ ve, célszerű mindezt kiegészíteni: — a gyakorlati képességek tudatos erősítését to­ v á b b kell fokozni; — az ember-gép kapcsolat korszerű, új formáit kell kialakítani; — kiemelt figyelmet kell fordítani a technológiai fegyelem minden szintű m e g t a r t á s á r a , az üzem tisztasági, higiéniai követelményeire. A BME Villamosmérnöki Kar és a KKVMF szak­ mai struktúrája közel egyező; az elektronikai képzés­ hez tartozó szakok felosztása és elnevezése — a kor­ rekció k ö v e t k e z t é b e n — majdnem teljesen azonos. A szakmunkásképzés szakmai felosztása — mint lát­ tuk — ezektől indokolatlanul eltér, a t e m a t i k á k b a n pedig — véleményünk szerint — nem szerepel kellő m é r t é k b e n az elektronikai s z a k m u n k á s n a k szükséges ismeretanyag. Mindezekből következik, hogy az egye­ temi, főiskolai o k t a t á s i koncepciókat, célkitűzéseket és t e m a t i k á k a t megfelelőnek t a r t j u k ; feltételezve, hogy a szóban forgó új tantervi javaslatokat (BME) és a korrekciókat ( K K V M F ) jóváhagyják. Szólni kell viszont a közép- és alsószintű káderképzés oktatásá­ nak célkitűzéseiről, tematikájáról, módszereiről, sőt szervezeti kérdéseiről is. A szakmunkástematikák

és technikusképzés

oktatási

célkitűzése,

Az elektronikai (mikroelektronikai) szakmunkások a termelés gyakorlati végrehajtói; ezért az optimálisan kiválasztott alapozó és szakmai elméleti ismeretek mellett nagy gyakorlati jártasságot kell szerezniök, különösen a különböző technológiai folyamatok meg­ ismerésében és alkalmazásában (technológia művele­ tek és segédműveletek végzése, egyszerűbb mérések kiértékelése stb.). Speciális képzést igényel a mikroelektronikai munkásképzés.

szak­

A mikroelektronikai technikusképzés tematikája természetesen m a g á b a n foglalja mindazt, amit a s z a k m u n k á s tematika tartalmaz. A technikus a ter­ melés magasszintű végrehajtására, a technológiák pontos alkalmazására k i k é p z e t t középkáder, m i n ­ dent tudnia, ismernie kell, amit a s z a k m u n k á s tud és ismer; elméleti felkészültsége azonban — a képzés jellegénél fogva — magasabb szintű és szélesebb s p e k t r u m ú (pl.technológiai műveletek beállítása, fél­ vezető eszköz szerkezetek mérése, kiértékelése stb.). A szakmunkás- és technikusképzés módszertani kérdései; nevelési motívumok,

hivatástudat

Egy k o r á b b i fejezetben csak a mikroelektronikai szakemberképzéssel kapcsolatos célkitűzésekkel, te­ m a t i k á k k a l foglalkoztunk. Az elektronikai s z a k m u n k á s - és technikusképzés v o n a t k o z á s á b a n arra utalunk, hogy a mikroelektro­ nika — különösen az alkalmazás oldaláról — leg­ fontosabb ismereteit feltétlenül be kell építeni az elektronikai tantervekbe. Ebben a tekintetben a felHíradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 1. szám

s ő o k t a t á s i oktatásszervezés a k ö z e l m ú l t b a n jó pél­ d á t mutatott. Megítélésünk szerint az elektronikai s z a k m u n k á s képzést csak érettségizett, illetve a szakközépiskolá­ ban érettségit is szerző, megfelelő t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y i és közismereti alapokkal rendelkező fiatalokra lehet építeni. Ez t á m a s z t j a alá a javasolt t e m a t i k á ­ ban megfogalmazott fontos feltételeket, különösen az alapozó t á r g y a k (matematika, fizika, kémia) vo­ natkozásában. É r d e m e s utalni arra, hogy a fejlett ipari országok­ ban (USA, N S Z K , J a p á n ) hosszabb ideig t a r t ó z k o d ó szakemberek véleménye szerint alapvető fontosságú jól befolyásolni a leendő szakemberek szemléletét. Ez vonatkozik elsősorban a technológiai fegyelem meg­ t a r t á s á r a , a berendezések kezelésére, a végzett mun­ k á v a l kapcsolatos felelősség vállalására. Ennek a szemléletnek az érvényesítése az egyik legfontosabb feladat; realizálásához mindenféle m ó d o t alkalmazni kell (erkölcsi, anyagi érdekeltség, m ó d s z e r t a n , didak­ t i k a , érzelmi r á h a t á s o k stb.). N é h á n y szót kell szólni a magyar elektronikai ipar t ö r t é n e l m i hátteréről. A m ú l t század végétől kezdve a legutóbbi időkig egzakt m ó d o n k i m u t a t h a t ó , hogy a magyar villamos, — ezen belül — az elektronikai ipar fontos szerepet j á t s z o t t nemcsak a magyar gaz­ dasági életben, hanem a nemzetközi munkamegosz­ t á s b a n is. Mindezek jelentőségét, fontosságát tuda­ t o s í t a n i kell a szakemberképzés minden területén, m é r t é k t a r t á s s a l , nosztalgiától mentesen, de annak ér­ dekében, hogy a hivatástudat megfelelően k i a l a k í t h a ­ t ó legyen. Látszólag nincs szoros összefüggése a t á r g y a l t t é ­ m á v a l , mégis igen fontos az elektronika, ezen belül a mikroelektronika megfelelő, t á r s a d a l m i közvéle­ ményt befolyásoló ismeretterjesztése a magyar t á r ­ sadalomban. E g y i k oldalról le kell k ü z d e n i ennek a szakterületnek a misztifikálását, másrészt k i kell emelni azt a lehetőséget, ami a szellemi kapacitások hasznosítása t e r é n ebben a s z a k m á b a n realizálható. Részletekbe nem m e h e t ü n k , de utalni kell a tömeg­ k o m m u n i k á c i ó , a f i l m és a népszerű ismeretterjesztő irodalom jelentőségére.

Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 1. szám

Vissza kell t é r n ü n k az általános iskolában és a g i m n á z i u m b a n oktatott technika t á r g y r a . A fiatal generáció ismeretkörébe be kell vonni az elektroni­ k á t és a m i k r o e l e k t r o n i k á t . A tizenévesek igen fogé­ konyak az újra, az eddig ismeretlenre; ezért ezt a t é ­ m a k ö r t — népszerűsítő sajátos stílusban — be kell építeni, illetve ezzel k i kell bővíteni a technika tan­ tárgy anyagát. A számítástechnikai k u l t ú r a elterjedésének j ó és rossz tapasztalatait figyelembe véve — b á r közve­ tett m ó d o n — foglalkozni kell a 4—10 éves gyerme­ kek j á t é k a i v a l kapcsolatban az elektronikai elemeket is t a r t a l m a z ó j á t é k o k k a l . Ezen a téren frontáttörést kellene elérni. Mindazok a szerkezetek, amelyek a mikroelektronikára épülnek (egyszerű elektronikus orgona, különféle sport- és logikai j á t é k o k , elektro­ nikus vezérlések stb.) számításba jöhetnek. Ennek pedagógiai h a t á s á t , az elektronikai k u l t ú r a terjesz­ tésével kapcsolatos jelentőségét i t t nem taglaljuk. Ezen túlmenően azonban fel kell hívni a figyelmet a jól m e g v á l a s z t o t t elektronikai j á t é k o k g y á r t á s á n a k t á r s a d a l m i h a t á s á r a , esetleg e x p o r t j á n a k gazdasági jelentőségére. Gondoljunk csak a karácsonyi j á t é k ­ vásárok zsibongására, illetve a magyar játéküzletek k í n á l a t á n a k sivárságára. Az elektronikai k u l t ú r a terjesztésében, a szakem­ berképzésben t á m a s z k o d n i kell a műszaki társadalmi egyesületek ( H T E , M A T E , Neumann J . T á r s a s á g stb.), á l t a l á b a n a MTESZ a k t í v közreműködésére. Nagy jelentőséget t u l a j d o n í t u n k a tantervi koncep­ ciók, o k t a t á s i célkitűzések véleményezésének, bírá­ l a t á n a k , javaslatainak, de nem mellékes az a t e v é ­ kenység sem, amelyet az elektronikai k u l t ú r a ter­ jesztésében fejtenek k i . Javasoljuk például, hogy a v á n d o r o k t a t á s keretében képezzék t o v á b b a techni­ ka t á r g y o k t a t ó i t , az elektronika (mikroelektronika) szakterületén. A z anyag összeállítását a t é m á b a n illetékes szak­ emberekkel folytatott konzultációk, a koncepciók, h a t á r o z a t o k t a n u l m á n y o z á s a előzte meg, de a k ö v e t ­ keztetéseket és javaslatokat saját, egyéni véleménye szerint a l a k í t o t t a k i a szerző.

19