A KGST-országok mikroelektronikai

A KGST-országok mikroelektronikai ....

«i

»J'

'

1

' l ' —

ipari együttműködésének nehany problémája A modern gazdasági élet leggyorsabban növekvő szek­ tora az u t ó b b i években az elektronikai ipar. Ez ért­ h e t ő is: szerte a világon a gazdasági fejlődésnek ser­ kentője is, de egyben előfeltétele is az elektronika fejlettsége. É r d e m e s leszögezni, hogy a legutóbbi h á r o m ötéves terv időszakában az elektronikai ter­ mékek eladási volumene átlagosan 30%-kal, a fél­ vezető alkatrészek fogyasztása pedig 100%-kal n ő t t . Az integrált á r a m k ö r ö k ipara m é g erőteljesebben fej­ l ő d ö t t : a növekedés rátája i t t 250—300% volt. K ö n n y ű azt is észrevenni, hogy a félvezető alkat­ részek á l t a l á b a n — és az integrált á r a m k ö r ö k külö­ nösen — egyre nagyobb é r t é k h á n y a d á t teszik k i az elektronikai berendezéseknek. Ez idő szerint (az USA-ra v o n a t k o z ó adatok szerint) ez az é r t é k h á ­ nyad k b . 7%; az évtizedünk végére extrapolált adat pedig 1 2 - 1 5 % . A j a p á n elektronikai berendezésekben az érték­ h á n y a d máris meghaladja a 10%-ot, aminek az az oka, hogy a j a p á n g y á r t ó k egyre nagyobb m é r t é k b e n építenek be LSI-alkatrészeket. Egyes speciális berendezések, p l . számítógép-me­ móriák esetében az IC-k a t e r m é k teljes értékének 50, sőt 80%-át teszik k i . Fentieknek megfelelően a gyors gazdasági növeke­ désre törekvő országok t o v á b b fejlesztik elektronikai iparukat, különösen pedig az IC-k k u t a t á s á n a k és g y á r t á s á n a k bázisait. Ezen a területen pedig az eredményesség elenged­ hetetlen feltétele a nagyon pontosan végzett piac­ felmérés, valamint a k u t a t á s és g y á r t á s szoros kéz­ ben t a r t á s a , hiszen az új t e r m é k e k bevezetése m á r nem gyors folyamat. K ö n n y e n lehetséges, hogy egy új komplex L S I - á r a m k ö r tervezése, vagy egy új technológiai eljárás bevezetése olyan sokáig t a r t , hogy a g y á r t ó cég lemarad a kereslethez képest. Az új termékek vagy eljárások fejlesztése igen költ­ séges, emiatt minden, a tervezésben elkövetett h i b á ­ j á é r t rendkívül búsásan fizet meg a g y á r t ó . M i jellemzi m á r m o s t az L S I - á r a m k ö r ö k felhasz­ nálásával készült t e r m é k e k fejlődését és annak irány­ zatait? A k a l k u l á t o r o k (zsebszámológépek) példáján meg­ figyelhetjük a specializált IC-k piacának telítődését,

(A KGST-országok I I I . Mikorelektronikai Konferen­ ciáján — 1982. május h a v á b a n . Siófokon — plenáris ülésen elhangzott előadás nyomán.)

160

JANGRZYBOWSKI J E R Z Y K U C l t í S K I L N K

ennek e r e d m é n y e k é p p e n pedig drasztikus árcsök­ kenéseket és — a legnagyobb USA-beli és j a p á n g y á r t ó k kivételével — a legtöbb cég eltűnését a piac­ ról. A jelenlegi t r e n d : nagyobb teljesítőképességű kalkulátorok kifejlesztése t u d o m á n y o s , gazdasági stb. alkalmazásokra. Az is megállapítható, hogy a specializált számítógép-IC-k részesedésének ter­ hére terjeszkednek az univerzális mikroprocesszoros rendszerek. 1. táblázatunk bemutatja a világ zseb­ számológép-termelését, valamint az egyes típusú alkatrészek é r t é k h á n y a d á t az ilyen gépekben. Az L S I - és V L S I - á r a m k ö r ö k alkalmazásának leg­ gyorsabban szélesedő területe a félvezetőmemóriák piaca. Ennek kedvez a félvezetőmemória-szeletek szabályos szerkezete, amely nagyobb integráltsági fokot tesz lehetővé, t o v á b b á az ilyen áramkörök széles k ö r ű alkalmazhatósága (többek k ö z ö t t a szél­ tében használt mikroprocesszoros rendszerekben). A MOS-RAM m e m ó r i á k h á n y a d a ez idő szerint leg­ nagyobb (50%) a félvezetőmemóriák közül (az el­ adott mennyiségeket véve alapul). A fejlődés irány­ zata: a memóriakapacitás növelése, a cellaegység á r á n a k egyidejű csökkentése mellett. 64 K-s dina­ mikus RAM-ok a piacon k a p h a t ó k ; a 256 K chipek g y á r t á s á n a k előkészítése folyamatban van és a ter­ meléssel m á r jövőre lehet számítani. Az elektronikus k a r ó r á k t o v á b b i példával szolgál­ nak arra, hogy a drasztikus árcsökkenésekkel e g y ü t t jár nagyszámú gyártó cég eltűnése a piacról. Különös­ képpen rosszul j á r t a k a LED-kijelzésű karórák gyár­ tói. A világon g y á r t o t t órák k b . fele elektronikus, ezek értékének 90%-át a folyékony k r i s t á l y á r a m k ö ­ rök teszik k i . A fejlődés trendje: az elektronikus órák

1. táblázat

Zsebszámológépek (kalkulátorok) világtermelése és a félvezető alkatrészek értékhányada ezen termékekben 1975

1976

1977

1978

1980

Kalkulátorok darabszáma (millió db) 42 50 52 53 58 IC-k ára (US dollár) 2,75 1,90 1,30 1,15 0,95 L E D display ára (US dollár) 2,25 1,40 1,00 0,80 0,70 Diszkrét alkatrészek ára (US dollár) 0,25 0,20 0,20 0,15 0,12 Félvezető alkatrészek ára összesen (US dollár) 5,25 3,50 2,50 2,10 1,77 Teljes félvezetőpiac (millió US dollár) 220 175 130 110 103

Híradástechnika

XXXIV.

évfolyam 1983. i. szám

2. táblázat

Az elektronikus órák világpiacára vonatkozó adatok 1974

1976

Teljes termelés (millió darab) 1,2 15 Elektronikus modulok átl. ára (US dollár) 30 12 Modulok világtermelésének össz­ értéke (millió US dollár) 36 180 Egy óra átl. ára (US dollár) 125 55 Világ termelése elektronikus órákból (millió US dollár) 825 150

1978

1980

60

100

6

3

360 35

300 25

2100

2500

3. táblázat

Híradástechnikai rendeltetésű félvezető alkatrészekből világszerte eladott mennyiség összes értéke (millió US dollár) 1974

Bipoláris IC-k Unipoláris IC-k Diszkrét alkatrészek Összesen

70 30 80 180

100 100 140 340

1976

200 200 150 550

1978

1980

370 350 160 880 4. táblázat

A

gépkocsiipari elektronika piacának fejlődése USA-ban

1975

1976

1977

1978

1979

1980

50

65

97

120

145

180

az

1982 (prognózis) 240

funkció(szolgáltatás-)számának növelése és a mikro­ processzor-áramkörök felhasználásának kiterjesztése. Az elektronikus órák termelésének növekedését, árá­ nak alakulását a 2. táblázatban mutatjuk be. A híradástechnika egyre i n k á b b válik az IC-k leg­ nagyobb fogyasztójává. Gyorsan terjed az előfizetői telefonkészülékek, valamint a telefonközpontok elektronizálása, ehhez pedig n a g y s z á m ú specializált IC szükséges. Az e t e r ü ­ leten t a p a s z t a l h a t ó fejlődés i r á n y z a t a i t a 3. táblázat mutatja be. Becslések szerint a századfordulóra a távbeszélő­ készülékek száma a világon eléri az 1 milliárdot, ez viszont a specializált híradástechnikai á r a m k ö r ö k s z á m á n a k megfelelő m é r t é k ű növekedését fogja ered­ ményezni. Az elektronikai t e r m é k e k másik, jelentős perspektivájú fogyasztója a gépkocsigyártás. Egyes gyár­ t ó k n á l az elektronikus alkatrészek é r t é k h á n y a d a m á ­ ris eléri a kocsi á r á n a k 12%-át; az évtized végére ez v á r h a t ó a n 16—18%-ra n ő . Az USA-beli gépkocsi­ elektronikai piac növekedését az utóbbi években a 4. táblázat szemlélteti. A mikroelektronika alkal­ m a z á s á n a k ez a területe jelenleg m é g viszonylag lassan növekedik. Ebben mind műszaki, mind gaz­ dasági okok j á t s z a n a k k ö z r e : az elektronikus alkat­ részek sok esetben még mindig d r á g á b b a k , mint elektromechanikai vagy mechanikai megfelelőik; másrészt a gépkocsiiparban a tervezés átfutási ideje igen hosszú. Ennek ellenére a tervek szerint jelen évtized m á ­ sodik felében ezek az a k a d á l y o k n a g y r é s z t elhárul­ nak. Részben a technika h a l a d á s á n a k e r e d m é n y e k é p ­ pen, részben pedig amiatt, hogy elterjednek speciá­ Híradástechnika

XXXIV.

évfolyam 1983. 4. szám

lis, olcsó mikroprocesszorok, valamint megbízható mechanikai szervoberendezések, amelyek a gépko­ csik r e n d k í v ü l mostoha üzemelési viszonyai k ö z ö t t is képesek helytállni. Az elektronikai fogyasztási t e r m é k e k eladási vo­ lumene v á r h a t ó a n nagy marad, a kereslet s t r u k t ú ­ rája azonban jelentősen változik. E l ő r e l á t h a t ó , hogy amint a k ö v e t k e z ő tíz é v alatt egyre nagyobb s z á m ­ ban beépítik a multifunkcionális IC-ket az elektro­ nikai fogyasztási eszközökbe, ezen á r a m k ö r ö k m i n ő ­ sége és a l k a l m a z á s á n a k gazdaságossága lényegesen javulni fog: minél t ö b b funkciót l á t el egyetlen chip, a n n á l kevesebb segédalkatrészre lesz szükség. Az a l k a t r é s z g y á r t ó ipar egészére nézve a k ö v e t k e z ő előnyök s z á r m a z n a k abból, hogy multifunkcionális IC-k (majd mikroprocesszorok) alapulvételével t ö r ­ ténik a t e r v e z é s : — csökkennek az új IC-k tervezésének és a k é ­ szülékek megvalósításának költségei (pl. egy színes tv-készülékben a jelenlegi 11 helyett mindössze 4 multifunkcionális chipet használ­ nak majd fel), — jobban o p t i m i z á l h a t ó k az új műszaki megoldá­ sok, miközben nőnek a sorozat-darabszámok — kiterjeszthető az export. Ez idő szerint kétféle IC-gyártási technológia ter­ jedt el: a bipoláris és az unipoláris. Az 5. táblázatunk­ ban bemutatjuk a világ IC-termelésének megoszlását főbb k a t e g ó r i á k és technológiák szerint. A MOS-áramkörök különböző kategóriáit össze­ hasonlítva kiderül, hogy leggyorsabb a növekedés a NMOS-csoportban (főleg a m e m ó r i á k és mikro­ processzor-áramkörök miatt), valamint a CMOScsoportban (a folyékony kristály kijelzésű órák és kalkulátorok miatt). A bipoláris digitális á r a m k ö r ö k eddig legfontosabb csoportját alkotó T T L - á r a m k ö r ö k e t igen gyorsan 5. táblázat

A Világ IC-termelésének megoszlása technológiák és konstrukciók szerint (millió US dollár) Bipoláris digitális IC ebből T T L DTL ECL Bipoláris analóg IC ebből professzio­ nális fogyasztói Unipoláris IC ebből PMOS NMOS CMOS Kapitalista országokban eladott összmennyiség Vertikálisan integrált cégeken belül gyártott (kapitalista) termelés Szocialista országok termelése ÖSSZESEN

1974

1975

1976

985 720 115 70 595

740 540 85 60 520

905 1065 680 810 90 75 80 95 710 945

335 260 855 660 75 120

1977

1978

1979

1980

1210 1305 930 1005 70 65 110 120 1130 1335

1420 1115 60 135 1525

310 390 210 320 845 1240 585 680 140 370 120 190

550 675 810 395 455 525 1540 1880 2240 645 600 535 605 925 1275 290 355 430

915 610 2620 510 1595 515

2435 2105 2855

3550 4220 4870

5500

400

440

580

435 415 505 3270 2960 3940

705

835

980

1170

645 750 875 4900 5805 6725

950 7620

161

kiszorítják a Schottky-TTL (TTL-S és T T L - L S ) á r a m k ö r ö k , mert gyorsabbak és kisebb teljesítményt igényelnek. A digitális MOS-áramkörök a bipoláris megfelelő­ ikkel szemben felülkerekedtek, ugyanis kisebb mére­ teik és a g y á r t á s során szükséges, magas hőmérsék­ letű technológiai lépések kisebb száma m i a t t jobban felelnek meg a L S I és V L S I technika követelményei­ nek. A technika jelenlegi állása szerint egyetlen mono­ litikus chip-en t ö b b , m i n t 10 000 elemet m a g á b a foglaló L S I , illetve 100 000 elemet m a g á b a n foglaló V L S I á r a m k ö r t lehet elhelyezni. Az ennyire komplex á r a m k ö r ö k tervezése és gyár­ tása minőségileg új k ö v e t e l m é n y t jelent — számítógépes tervezés — tesztelés (minőségellenőrzés), — gyártás, — beruházás tekintetében. Számos USA-beli és j a p á n félvezetőgyártó cég nézete szerint az új VLSI-chipek bevezetésének ne­ hézségei elsősorban a tervezés, másodsorban a tesz­ telés vonalán v á r h a t ó k . A technológiai eljárások kidolgozásával kapcsolatos nehézségeket csak har­ madsorban említik. Legmagasabb az integráltsági fok a memóriachipeknél; ezek ugyanis szabályos felépítésűek, is­ métlődő cellákkal. Más — kevésbé szabályos logikai felépítésű — á r a m k ö r i csoportok (pl. számítógép­ vagy mikroprocesszor-áramkörök) fejlesztését terve­ zési p r o b l é m á k korlátozzák. A komplex V L S I - á r a m körök fejlesztését ezek szerint ú g y lehetne k ö n n y e b b é tenni, hogy s z a b á l y t a l a n logikai rendszereket vala­ hogyan „ s z e r v e z n i " kellene. Ugyancsak szükséges a nagy funkcionális blokkok valamilyen k ö n y v - , i l l . a d a t t á r a , amely számítógép-memóriában t á r o l h a t ó . Az ilyen blokkokat szerelnék össze V L S I - á r a m k ö rökké összekötő rétegek segítségével. Mindazokat a nehézségeket, amelyekkel az L S I és V L S I chipek g y á r t ó i szemben találják magukat, lehetőleg a komplett elektronikai berendezések gyár­ tóival e g y ü t t m ű k ö d v e kell megoldaniok, b á r — mint látni fogjuk — az is lehet, hogy u t ó b b i a k oldják meg ezek. Az integráltsági fok növelésében elért lényeges előrelépés egyik módja az elemek szorosabb elhelye­ zése a chipen; ennek előfeltétele a pontosabb (pl. r ö n t g e n - és elektronsugaras) litográfiái módszerek alkalmazása. Ez idő szerint korszerűnek m o n d h a t ó fotolitográfiai eljárások a vetítés módszerét alkal­ m a z z á k és 2—3 fjun felbontóképességgel jellemezhe­ t ő k . E n n é l m é g finomabb vonalszerkezetek érhetők el h á r o m új t e c h n i k á v a l : — j a v í t o t t vetítési eljárással, távoli ultraibolya sugárzás és k v a r c - s z u b s z t r á t u m maszkok alkal­ m a z á s á v a l (1 [xm vonalfelbontás), — vezérelt elektronsugaras berendezésekkel, ame­ lyekben a fotorezisztet közvetlenül a Si-lapon exponálják (0,5 fxm vonalfelbontás), — közbülső t e c h n i k á v a l , közvetlenül a Si-lapon végzett műveletekkel (1—2 fim vonalfelbon­ tás).

162

Az egyre kisebb egységek elhelyezése a chipek felületén egyben v é k o n y a b b és finomabb szerkezetű rétegek a l k a l m a z á s á t is igényli. Ez viszont azt jelenti, hogy a technológiai m ű v e l e t e k e t alacsonyabb h ő ­ mérsékleten kell elvégezni és pontosabban kézben t a r t o t t , nem-kémiai m a r a t á s i eljárásokat kell alkal­ mazni. A szennyező komponensek bediffundáltatás á t az ionimplantáció váltja fel. Az SSI- és MSI-gyártási technológiák helyébe lépő L S I - és VLSI-eljárások nagyságrendekkel m e g n ő t t kezdeti beruházási költségeket emésztenek fel. Aho­ gyan pedig a félvezetőipar kezdeti beruházási költ­ ségei növekednek, a profit viszonylag egyre kisebb lesz. Ez a k ö r ü l m é n y — amely egyenes k ö v e t k e z m é ­ nye a világszerte folyó mikroelektronikai technoló­ giai versenynek, k é t jelenségre vezetett: 1. Az ú n . vertikális integráció fokozódik, aminek k ö v e t k e z m é n y e k é p p e n kiesnek a versenyből azok a cégek, amelyek csak félvezetőket g y á r t a ­ nak, viszont megalakulnak, illetve fejlődnek olyan cégek, amelyek elektronikai berendezése­ ket is, félvezetőket is g y á r t a n a k . A berendezé­ sek eladása során elért haszonból fedezik az a l k a t r é s z g y á r t á s fejlesztésének költségeit. 2. Félvezető-iparágak felfuttatása — de még a lé­ p é s t a r t á s a világ vezető cégeivel is — csakis állami t á m o g a t á s s a l lehetséges. Az L S I és VLSI-technológiában vezető országokban (USA, J a p á n , Anglia, Franciaország) számos V L S I á r a m k ö r i k u t a t á s i programot a k o r m á n y részé­ ről t ö r t é n t támogatással i n d í t o t t a k el. A mikroelektronika jelenlegi fejlődése m i n d e n ü t t a világon — és mindenekelőtt egyes országok belé­ pése az L S I - és V L S I - g y á r t ó k klubjába — számos p r o b l é m á t teremtett, i l l . t e t t nyilvánvalóvá; ezekkel számolnia kell mindenkinek, aki a mikroelektronika t o v á b b i fejlesztésével k í v á n foglalkozni: 1. A kezdeti beruházási költségek gyors növeke­ dése VLSI-programok indítása esetén. 2. A vertikális integráció előtérbe lépése (az alkat­ rész- és berendezésgyártás egyesítése) az alábbi okok m i a t t : a) kis cégek nem engedhetik meg maguknak a VLSI-programok beruházási költségeit, b) nagy félvezetőgyártó cégek bekapcsolódnak a komplett berendezések gyártásába, hogy i l y m ó d o n anyagi alapot teremtsenek V L S I fejlesztésük számára, c) komplett berendezéseket gyártó nagy cégek kénytelenek saját a l k a t r é s z g y á r t á s u k a t k i ­ építeni. 3. A rendszertervezés és a VLSI-chip-tervezés k ö ­ z ö t t i különbségek megszűnése. 4. A gyakorlott m u n k a e r ő hiánya, amely a V L S I fejlesztést komolyan akadályozza, ugyanis a szi­ gorú t i t o k k é n t őrzött know-how birtokában csupán a szakemberek viszonylag kis csoportja van. 5. A j a p á n „ k i h í v á s r a " a d a n d ó válaszként sok országban a k o r m á n y „beszállása" a félvezető­ iparba, miközben szegényebb országok egymaHíradástechnika

XXXIV.

évfolyam 1983. 4. szám

gukban egyre kevésbé tudnak versenyképes szinten VLSI-programokat finanszírozni. Ilyen h á t t é r előtt vajon milyeneknek látszanak a mikroelektronika perspektívái a KGST-országok­ ban? Az egyes szocialista országoktól kapott informá­ ciók szerint a helyzet a k ö v e t k e z ő :

5.

Értesüléseink szerint a M O S / L S I program még nem j u t o t t t ú l a laboratóriumi k u t a t á s i szinten. Ugyan­ akkor t ö b b tucat á r a m k ö r t í p u s t g y á r t a n a k impor­ t á l t chipek felhasználásával.

6. 1.

Szovjetunió

Az u t ó b b i években a SZU-ban nagy fontosságot t u l a j d o n í t o t t a k az elektronika fejlesztésének és kor­ szerűsítésének. A z esetek többségében az az i r á n y z a t érvényesül, hogy saját berendezésekkel és saját anyagból g y á r t j á k a mikroelektronikai alkatrésze­ ket, saját s z a b v á n y o k szerint, amelyek nem mindig felelnek meg ipari világszabványoknak. Megítélésünk szerint a fogyasztói berendezésekben a l k a l m a z h a t ó analóg á r a m k ö r ö k választéka viszony­ lag kicsiny, b á r megindult a k a l k u l á t o r o k és órák tömeggyártása. L é t r e j ö t t megállapodások értelmében a SZU és az L N K e g y ü t t fog m ű k ö d n i mikroprocesszor á r a m ­ körök, Schottky T T L - á r a m k ö r ö k vonalán, t o v á b b á e g y ü t t fejlesztenek a u t o m a t i z á l t gépsort L S I - és V L S I - á r a m k ö r ö k gyártásához.

2. NDK Az N D K - b a n mind bipoláris, mind MOS-áramköröket g y á r t a n a k . A MOS-áramkörök választéka elég nagy, ezek azonban főleg MNOS technológiával g y á r ­ t o t t SSI- és M S I - á r a m k ö r ö k . K i s mennyiségekben 8008 mikroprocesszorokat is állítanak e l ő ; Z—80 rendszer kifejlesztését is tervezik.

3.

CSSZSZK

A CSSZSZK-ban T T L - c s a l á d b a t a r t o z ó s z a b v á n y á r a m k ö r ö k e t g y á r t a n a k (az L N K - v a l is kooperálva), t o v á b b á analóg á r a m k ö r ö k e t mind professzionális, mind fogyasztói elektronikai célokra. A z unipoláris á r a m k ö r ö k vonalán erőteljes fejlesztést i r á n y o z t a k elő. Szó van a 8080 A mikroprocesszor-rendszer áramköreiről, 1K R A M - m e m ó r i á k sorozatáról, 8 K E P R O M és 16K RAM-memóriákról, valamint fo­ gyasztói elektronikai készülékekben való alkalma­ zásra s z á n t specális áramkörökről. Előkészítik a b i ­ poláris 3000 mikroprocesszor-rendszer egyes á r a m ­ köreinek g y á r t á s á t .

MNK

RSZK

Az R S Z K elektronikai ipara elsajátította a T T L á r a m k ö r ö k előállítását, t o v á b b á egyes típusú analóg á r a m k ö r ö k e t g y á r t fogyasztói és professzinális be­ rendezésekben való felhasználásra. Becsléseink szerint a közeljövőben nem v á r h a t ó , hogy M O S / L S I á r a m ­ körök g y á r t á s á t kifejlesszék.

7. LNK A lengyel elektronikai ipari fejlesztési program elő­ i r á n y z a t a i szerint 1985-ben 70 millió IC-t (köztük L S I - á r a m k ö r ö k e t ) fognak g y á r t a n i . A program sze­ r i n t el kell sajátítani a V L S I - M O S - á r a m k ö r ö k terve­ zésének, g y á r t á s á n a k és tesztelésének módszereit. A legnagyobb presszió a mikroprocesszor-rendszer á r a m k ö r e i n e k tervezése és g y á r t á s a i r á n y á b a n érez­ hető. Az á r a m k ö r ö k n e k egy t o v á b b i fontos csoportját a m e m ó r i á k a l k o t j á k . 1985-ig a tervek szerint k i kell fejleszteni és g y á r t a n i a félvezető-memóriák alap­ szériáját, közepes k a p a c i t á s t ó l igen nagy k a p a c i t á s o k ­ ig. A T T L logikai á r a m k ö r ö k csoportjában gyors ós kis fogyasztású T T L - S és T T L - L S Schottky dióda­ sorozatok szerepelnek a tervben. A k a l k u l á t o r - á r a m k ö r ö k csoportjának t e r v é b e n szerepel h á r o m chip egy p r o g r a m o z h a t ó t u d o m á n y o s k a l k u l á t o r h o z , t o v á b b á m é r n ö k k a l k u l á t o r h o z való LCD-chip CMOS-technológiában. Ugyancsak CMOS-technológiában fejlesztenek k i n é h á n y ó r a á r a m k ö r t ) analóg órához, rádió- és tvórához és egy p r o g r a m o z h a t ó digitális órához). A fogyasztói elektronikai t e r m é k e k csoportjában a tervek szerint kifejlesztenek rádió- és t v - , magnó-, lemezjátszó- és erősítő-áramköröket, mind bipoláris, mind MOS-technológiában. A tv-készülékek 1985 t á j á r a v á r t fejlődése e r e d m é n y e k é p p e n ezen vevő­ készülékek integrált blokkjait L S I integráltsági fokon fogják g y á r t a n i .

4. BNK

J e l e n t ő s előrelépés v á r h a t ó — mind a fejlesztés, mind a g y á r t á s t e r é n — a professzionális á r a m k ö r ö k (műveleti erősítők, k o m p a r á t o r o k , feszültségszabályo­ zók) s o r o z a t á b a n . A h í r a d á s t e c h n i k a i á r a m k ö r ö k csoportjából főleg elektronikus távbeszélő-készülékek á r a m k ö r e i k é ­ szülnek.

Eddig a B N K - b a n nem g y á r t o t t a k bipoláris á r a m ­ köröket, ugyanis MOS-áramkörökre specializálódtak. A gyártási spektrumban szerepelnek kalkulátor-, óra- és m e m ó r i á r a m k ö r ö k . Egy mikroprocesszor­ rendszer — a Motorola 6800 funkcionális egyenérté­ kének — fejlesztését is tervezik.

A szocialista országok fentiek szerint előirányzott, igen szélesnek m o n d h a t ó , IC-áramköri fejlesztési és gyártási program megvalósításának előfeltétele nem­ csak maguknak az á r a m k ö r ö k n e k kutatási-fejlesztési bázisa, hanem a g y á r t ó és tesztelő berendezések, va­ lamint az anyagok és féltermékek előállításának biz­ tosítása.

Híradástechnika

XXXIV.

évfolyam 1983. 4. szám

163

Mindez e g y ü t t t ú l o n - t ú l nehéz feladat egyetlen ország számára, ezért célszerű nemzetközi e g y ü t t ­ működésre t ö r e k e d n i . Nagyon k í v á n a t o s lenne, ha az érdekelt KGST-országok az integrált (különösen pedig a L S I és V L S I ) á r a m k ö r ö k fejlesztése és g y á r ­ t á s a vonalán minél előbb m u n k a m e g o s z t á s r a vonat­ kozó megállapodásokra t u d n á n a k j u t n i . Célszerű lenne például a jelenlegi e g y ü t t m ű k ö d é s t folytatni és mikroprocesszor-rendszerekre is kiter­ jeszteni, mégpedig SZU és CSSZSZK relációjában — a 3000 rendszerre SZU, L N K és CSSZSZK relációjában - a 8080A, 8085 és 8048 rendszerre. N D K - a 800, Z - 8 0 rendszerre. B N K és SZU relációjában a 6800 rendszerre. Az első k é t Mikroelektronikai Konferencián m á r számos e g y ü t t m ű k ö d é s i javaslat hangzott el, azon­ ban nagyon kevés valósult meg ebből. Ennek o k á t abban a sajnálatos t é n y b e n véljük látni, hogy egyes t u d o m á n y o s egyesületek nem eléggé t á m a s z k o d t a k a drezdai és toruni konferenciák megállapításaira és h a t á r o z a t a i r a , amelyek pedig m ó d o t és alapot ad­ tak volna a b a r á t i országok egyesületeivel való k o ­ operáció kialakítására. A mai helyzetben érvényesnek t e k i n t h e t ő az 1978ban és 1980-ban t e t t megállapítások, valamint az akkoriban elhangzott, az egyesületek közötti e g y ü t t ­ működésre v o n a t k o z ó javaslatok többsége. A bolgár kollégák ezeken t ú l javasolják, hogy a szocialista országok e g y ü t t m ű k ö d é s e a m i k r o ­ elektronika területén állandó napirendi p o n t k é n t sze­ repeljen ezen országok t u d o m á n y o s és m ű s z a k i egyesületei elnökeinek és t i t k á r a i n a k rendszeres ta­ lálkozóin. A H T E javaslata szerint a szocialista országok minden mikroelektronikai konferenciájára meg kel­ lene hívni a K G S T vezető funkcionáriusait. A magyar

kollégák azt is j a v a s o l t á k , készüljön egy névsor olyan intézményekről, amelyek kölcsönösségi alapon m e g l á t o g a t h a t ó k , t o v á b b á létesüljenek állandó kap­ csolatok rokon profilú termelő vállalatok csoportjai között. Az e g y ü t t m ű k ö d é s fő a k a d á l y á t az anyagi keretek elégtelen v o l t á b a n látják. H a megvizsgáljuk, mennyire valósultak meg előző konferenciáink konklúziói, meglehetősen kedvezőt­ len k é p t á r u l elénk; az is megállapítható, hogy a meg­ valósulásuk m é r t é k e országonként különböző. Ha levonjuk annak tanulságait, hogy egyes egyesületek mekkora részt vállaltak a konferenciák előkészítő munkájából és milyen volt a részvétel ezeken a kon­ ferenciákon egészen a közelmúltig, megkérdőjelezh e t n ő k az egész kezdeményezés folytatásának cél­ szerűségét. A legutóbbi, siófoki konferencia folyamán azonban valamivel k e d v e z ő b b k é p látszik kialakulni. Mindezek u t á n vajon milyen módszerrel növelhető vajon azon h a t á r o z a t o k megvalósulásának h a t á s ­ foka, amelyeket pedig a legilletékesebb csoport ho­ zott? A magunk részéről (személy szerint) javasoljuk egy állandó jellegű, egyesületközi bizottság létesíté­ sét, országonként 2—3 képviselővel, amelynek fel­ adata az egyesületek mikroelektronikai t á r g y ú t é n y ­ kedésének koordinálása, illetve kezdeményezése, to­ v á b b á az e g y ü t t m ű k ö d é s a megfelelő KGST-intézményekkel, valamint — általánosságban — a mikro­ elektronika fejlődésének m i n d e n n e m ű serkentése és t á m o g a t á s a a szocialista országokban. A bizottság m u n k á j á n a k kiindulási pontjait képez­ h e t n é k a szocialista országok Mikroelektronika K o n ­ ferenciáinak h a t á r o z a t a i . Célszerűnek látszik még az e g y ü t t m ű k ö d é s az illetékes külkereskedelmi kama­ r á k k a l , amelyeknek sok esetben anyagi keretek áll­ nak rendelkezésre különböző tevékenységek t á m o g a ­ t á s á r a , gazdasági, t u d o m á n y o s és műszaki e g y ü t t m ű ­ ködések létrehozására.