4 Kolozsvár, 2014

2014/4

Kolozsvár, 2014

Szerkesztõbizottság: Balázs Géza (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely) Marian Petcu (Universitatea Bucureşti) Reinhold Stipsits (Universität Wien) Rostás Zoltán (Universitatea Bucureşti) Szabó Zsolt (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) Szíjártó Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Eszterházy Károly Főiskola, Eger) Szijártó Zsolt (Pécsi Tudományegyetem) Tudor Vlad (University of Georgia, USA) Zirkuli Péter (Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete – INALCO, Párizs) Főszerkesztõ: Cseke Péter Főszerkesztő-helyettes: Tibori Szabó Zoltán

Tipográfia: Könczey Elemér Műszaki szerkesztés: Péter Árpád Lapszámunkat Könczey Elemér karikatúráival illusztráltuk

Kiadja a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet Támogatók:

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

Postacím: Str. Napoca nr. 16., 400009 Cluj-Napoca, România e-mail: [email protected] Adószám: 18529617 Adományokat a RO74RNCB0113040737460001 (RON) és a RO47RNCB0113040737460002 (HUF) bankszámlaszámra, a BCR Kolozsvári fiókjában fogadunk (BCR Agenţia Unirii Cluj) Lapunk olvasható a http://medok.ro honlapon is.

Tartalomjegyzék GRAFIKA

4

AULA Vasile Sebastian Dâncu: Arma culturală – nucleul unui soft power românesc (A kultúra mint fegyver – a romániai „soft power” alaprendszere) 7 ME.DIUM Könczey Elemér: Bánffy Miklós, az eklektikus grafikus

15

ME.TEREK Cseke Péter: A kolozsvári és a budapesti Napkelet

25

ME.DIARIUM Győri Tamás: A terepmunka módszertani reflexiói

47

ME.FILM Felméri Cecília: Végtelen percek

63

ME.DOKUMENTUM Cseke Péter–Újvári Mária: Erdélyi sajtótörténeti bibliográfia (1919–2014) Szerkesztési alapelvek

CONTENTS

113

CONŢINUT

115

110

79

ME.dok • 2014/4

GRAFIKA Könczey Elemér Saját eszményképünkhöz képest jól sikerült karikatúrák vagyunk, hibáink, gyengeségeink megannyi poénjával, örökös harcban ezek palástolására. Egyetlen esélyünk a decens döntetlenre csak az önirónia és a humor segítségével lehetséges...

1969-ben született Székelyudvarhelyen. 2001-ben végezte el a grafika szakot a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián. Tanársegédként reklámgrafikát, szöveg- és kiadványszerkesztést, vizuális kommunikációt tanított 2001–2014 között a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságírói és kommunikációs szakán. Jelenlegi kutatási területe a XX. századi kolozsvári magyar sajtóművészet, a periodikák tipográfiája, grafikai szerkesztése. Tervezőgrafikus, a repertoár: könyvborítók, illusztrációk, kiadványok tipográfiai tervei, intézmény-, rendezvény- és kampányarculatok stb. A kolozsvári Idea Plus grafikusműhely alapítótagja, vezetője 2007-től. Az alábbi erdélyi kiadóknak, intézményeknek tervezett kiadványokat, könyvborítókat: Mentor, Korunk-Kompress, Kriterion, Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja, EXIT kiadó, EME, EMKE, EMTE, RMDSZ, Kolozsvár Társaság, Utilitas, Kallós Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság, Iskola Alapítvány, Amaryllis Társaság, Romániai Magyar Cserkésszövetség, Országos Magyar Diákszövetség, Haáz Rezső Múzeum, Maros Megyei Múzeum stb. 4

Kiadvány- és újságtervek: Perspektíva, Krónika, Korunk, Erdélyi Gyopár, Napsugár, Szivárvány, Keresztalja, A Hét, Transsylvania Nostra, Scientia Iuris, Lustra stb. Arculattervek: Félsziget Fesztivál 2002–2013, Kolozsvári Magyar Napok 2010–2013, Erdély TV, Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Protestáns Teológia Intézet, Eurotop Consulting, Közösségért Alapítvány, Erdélyi Magyar Írók Ligája, Marosvásárhelyi Kulturális Központ, Marosvásárhelyi Könyvvásár, Transylvania Trust stb. Napi karikatúrarovata van a Krónika erdélyi magyar közéleti napilapnál. Első karikatúrája 1994-ben jelent meg a kolozsvári Szabadság napilapban, azóta több mint 4000 rajza látott napvilágot számos erdélyi kiadványban. 2002-ben jelent meg Szöveg nélkül című, 222 válogatott rajzot tartalmazó három nyelvű (magyar, román angol) kötete az Erdélyi Híradó kiadónál. 2009-ben jelent meg Fejadag című kötete a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában, amely 365 rajzot tartalmaz, a 2002–2009 között megjelent karikatúrákból, pár kakukktojással egy „best of”-szerű válogatás...

5

ME.dok • 2014/4

Egyéni kiállítások: 1996, 1997, 2002, 205, 2006, 2007, 2010, 2011 – Kolozsvár • 1996, 1997, 2001, 2010 – Székelyudvarhely • 1997, 2010 – Gyergyószentmiklós • 2011 – Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely • 2010, 2011 Budapest (Budapest Tavaszi Fesztivál, Országos Széchényi Könyvtár – Múzeumok Éjszakája) • 2011 Brüsszel • 2012 – Vajdahunyad, Szamosújvár • 2013 – Gödöllő Közös kiállítások: 1999, 2010, 2001 – Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál • 1999 - Varasd/Varazdin (Horvátország) • 2006 – Beszterce, Déva • 2012 – I. Váci Humor- és Karikatúrafesztivál • Budapest, „Best of” a MÚOSZ Karikatúra Szakosztályának évi kiállítása: 2005, 2006, 2007, 2008, 2010, 2011 • Kepes Intézet, Eger, Igazmondók, 2014. március.

6

Arma culturală – nucleul unui soft power românesc VASILE SEBASTIAN DÂNCU Abstract (The Cultural Weapon - Romanian Nucleus of a Soft Power) In his article the author investigates the methods of improvement of the brand of Romania by cultural instruments, by the “soft power” weapon. Dâncu considers that it is a mistake ignoring the improvement of the public image of Romania accusing the lacks of the “hard power” (economy) of the country. In the interpretation of the author the best method of winning a “cognitive war” of the future – and emending the brand of Romania – is the effective synthesis of the “soft power”, the artistic and the cultural realizations with the “hard power”, which can immerge in a very efficient “smart power”. Keywords Romania, culture, art, „soft power”, „smart power”, „hard power”, country brand

Összefoglaló (A kultúra mint fegyver – a romániai „soft power” alaprendszere) Alapos tanulmányában a szerző azt vizsgálja, hogy miképpen oldható meg kulturális eszközökkel, „soft power”-módszerrel Románia országimázsának javítása, egy sikeres országbrand kiépítése. Dâncu szerint elhibázott stratégia a hazai ún. „hard power” (gazdasági potenciál) hiányosságaival indokolni Románia (külföldi és belföldi) megítélését javítandó kulturális beruházások, kezdeményezések visszafogottságát, elhanyagolását. A szerző értelmezésében egy hatékony, Románia önmegítélését és nemzetközi elfogadottságát optimalizáló „smart power” kifejlesztésére lenne szükség, amely a kultúra, a művészetek „soft power”-ét és a gazdasági potenciál által teremtett „hard power”-t ötvözné szervesen a jövő „kognitív háborúiban”. Kulcsszavak Románia, kultúra, művészet, „soft power”, „hard power”, „smart power”, országimázs

Dr. Vasile Sebastian Dâncu, egyetemi tanár, szociológus

Obsesia discuþiei despre brandul de naþiune În România există o stranie sensibilitate, un fel de traumă colectivă, poate printre puþinele sentimente colective care ne unesc: frustrarea pentru o imagine defavorabilă a României în afară şi nevoia unei strategii inteligente de brand de naþiune. Este un subiect care dezleagă frenetic energii discursiv-intelectuale deosebite. De cele mai multe ori, cei care care vorbesc confundă brandul de þară cu brandul turistic, dar asta nu este chiar cea mai mare inconsistenþă. Toþi cei care intră în discuþie se referă la ceva miraculos, la o gaselniþă care să proiecteze dintr-o dată România între ma7

că am trăit şi trăim toate dramele umanităþii şi avem ce spune lumii despre viaþa noastră. Avem forţa trăirii în siguratate şi izolare, am cunoscut tradarea vestului şi abandonarea, am căutat forme de supravieţuire şi conservare a umanităþii din noi. Am salvat valori universale într-o istorie care ne calcă în picioare din cincizeci în cincizeci de ani. În secolul trecut, George Enescu spunea că ”Mişcarea noastră artistică se află într-un contrast disproporţionat de mare cu restul vieţii noastre sociale. Dacă administraţia şi politica românească ar fi atins nivelul vieţii noastre artistice, am fi fost una dintre cele mai fericite naţiuni”. Evident, astăzi nu s-a schimbat nimic radical. Poate că aceasta a fost o şansă, dar în marea înfruntare a războaiele cognitive viitoare, a nu miza pe forþa artei şi culturii, ca armă importantă şi resursă de soft power, poate însemna un eşec garantat în proiectul de societate, indiferent care va fi acesta şi când va veni el.

13

ME.dok • 2014/4

14

Bánffy Miklós, az eklektikus grafikus KÖNCZEY ELEMÉR Abstract (Miklós Bánffy – the eclectic graphician ) Prominent member of the interwar Hungarian literature in Transylvania, Miklós Bánffy played an important role in the social events of those times. He was noted as a public fi gure, as a politician, but the most striking of its achievements are literary works – otherwise often criticized by his contemporaries. Könczey makes us known also the forgotten side of his work, namely graphics. The author presents Bánffy’s eclectic graphics, proving that his achievements are of a high artistic level. Bánffy’s portfolio has very different styles, he mastered various techniques (watercolor, ink, pencil, chalk etc.). Noteworthy are caricatures of Bánffys (noted especially „Memorials of Fortéjos Deák Boldizsár” - chef d’oeuvre of his work), many of whom signed with the name of Miklós Kisbán or Ben Myll. Bánffy illustrated numerous books of the Corporation of Hungarian writers from Transylvania. Keywords Bánffy Miklós, literature, graphics, eclectic style, caricature

Rezumat (Miklós Bánffy – graficianul eclectic) Membru proeminent al literaturii maghiare interbelice din Transilvania, Miklós Bánffy a jucat un rol important și în evenimentele sociale ale respectivelor perioade. S-a remarcat ca și personalitate publică, ca și politician, dar partea cea mai pregnantă a realizărilor sale sunt operele literare – deseori criticate de altfel de către contemporanii săi. În această incursiune Könczey ne face cunoscută o latură mai ascunsă, parțial uitată a operei sale, și anume grafica. Autorul ne prezintă opera grafică eclectică a lui Bánffy, dovedind că realizările sale sunt de un înalt nivel artistic. Bánffy avea în portofoliu stiluri foarte diferite, stăpânea tehnici variate (acuarel, tuș, creion, cretă etc.). De remarcat sunt și caricaturile lui Bánffy (de menționat mai ales ”Memorialele lui Fortéjos Deák Boldizsár” – chef d’oeuvre al operei sale), dintre care multe a semnat cu numele de Miklós Kisbán sau Ben Myll. Bánffy a ilustrat și numeroase volume ale Breslei scriitorilor maghiari din Transilvania. Cuvinte cheie Bánffy Miklós, literatură, grafică, stil eclectic, caricatură

Könczey Elemér, drd., grafikus, karikaturista [email protected]

Bánffy Miklósnak, a múlt század elejének egyik legnagyobb és legbefolyásosabb erdélyi személyiségének munkásságát, életművét az elmúlt évtizedekben szinte teljesen feldolgozták a törtenészek, az irodalom-, színházés művészettörténészek. Folyik a vita, hogy polihisztorról beszélünk vagy nem, de mindenképp egyféle Bánffy Miklós-„reneszánsz” alakult ki, megérdemelt szintre emelve e sokoldalú alkotót, munkáit megismertetve a szélesebb rétegekkel is. Tanulmányok, írások, elemzések tucatjai jelentek meg, kiállításokat, rendezvényeket szerveztek érdekes, egyedülálló tevékenységéről, szakszerűen pontozva minden téren elért eredményeit. 15

ME.dok • 2014/4

ilyen kis területen való egyértelmű megoldása, a szereplők jellemrajza, a mozgás ábrázolása, a helyzetkomikum pillanatának megragadása, a zavaró részletek mellőzése biztos kezű grafikusra vall. Mind ezek a rajzok, mind a politikus karikatúrák formailag, stílusban állandóak, manapság sem lehetne találóbban megoldani őket, és legfennebb az ábrázolt környezet vagy a szereplők ruházata árulhatná el a korukat.

Bátran kijelenthetjük, hogy Bánffy Miklós sokoldalúsága minden tevékenységének javára vált, és a hivatások közötti „átjárás” színesebbé tette azokat. Ha, ad absurdum, csak egy, legtöbb két pályán mozgott volna, és ezek közül az egyik a grafika lenne, akkor sem tudott volna maradandóbbat alkotni, mert úgy ötvöződtek életútja során ezek a pályák, hogy az egyik segítette, táplálta, érthetőbbé tette, más megvilágításba helyezte, esetenként kiemelte a másikat.

Jegyzetek 1 Sas Péter: Bánffy Miklós ismeretlen arca, In: Irodalomtörténeti közlemények, 2001. CV. évfolyam 5–6. Kisbán Miklós könyve, Nyugat, 1914. július 15. Az Ady Endre publicisztikai írásai című kötetben, Bp., 1977, 466– 467. 2 Sas Péter: Bánffy Miklós ismeretlen arca, In: Irodalomtörténeti közlemények, 2001. CV. évfolyam 5–6. szám. A levél lelőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Budapest (OSZK, Kt.). 3 Murádin Jenő: Bánffy Miklós, a rajzoló és illusztrátor, In: Erdélyi Múzeum, 61. kötet, 1999. 1–2. füzet, 52–55. old. 4 Bánffy Miklós: Emlékezések. Irodalmi és művészeti írások. In: Végszó az izmusok vitájához (1946), Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2013. 22

ME.DIUM 5 Murádin Jenő: Erdélyi magyar illusztrált könyvek (1918–1944), In: Az elsüllyedt jelek I., Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, 2003. 6 Azóta kiderültek ezek az adatok is, Marosi Ildikó érdeme , hogy egy könyvészeti műben rátalált a kiadás körülményeit föltáró adatokra (Budapest 1923. Rózsavölgyi kiadása). Tisztázódott az is, hogy az album 500 példányban került el az érdeklődőkhöz. Murádin Jenő: Bánffy Miklós, a rajzoló és illusztrátor, In: Erdélyi Múzeum, 61. kötet, 1999. 1–2. füzet, 52–55. old. 7 Bánffy Miklós: Emlékezések. Irodalmi és művészeti írások. In: Huszonöt év (1945), Polis könyvkiadó, Kolozsvár, 2013, 264., 266., 267. old. 8 Sas Péter: Bánffy Miklós ismeretlen arca. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 2001. CV. évfolyam 5–6. A levél lelőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Budapest (OSZK, Kt.). Készült a Magyar Művészeti Akadémia felkérésére, a Bánffy Miklós-emlékkonferenciára. (Budapest, 2013. december 18.)

23

ME.dok • 2014/4

24

A kolozsvári és a budapesti Napkelet Alkotók, művek, értékszempontok 1923 és 1937 között CSEKE PÉTER Abstract (The Napkelet Reviews from Cluj-Napoca (Kolozsvár) and Budapest) In this paper the author presents two magazines named „Napkelet”, edited in Cluj-Napoca and Budapest. The magazine „Napkelet”, edited in Cluj (19201922) was an important open forum for research and ideas. Editor: Paál Árpád. The magazine focus on solving the Hungarian’s problems in Transylvania, but it was also an aggregator of important cultural achievements. Editors said that the fate of Hungarians in the Carpathian Basin must be interpreted in a European context. The magazine „Napkelet” in Budapest (1923-1940) is characterized best by the writer Cécile Tormay (editor of the magazine), which defines the role of the publication „Napkelet” as „broken bridge among regions „, „pending dawn even during dark nights.” The study includes presentations of writers: Lajos Áprily, Sándor Reményik, Áron Tamási, etc. Keywords Napkelet, review, Cluj-Napoca, Budapest, Transylvania, minority

Rezumat (Revistele Napkelet din Cluj-Napoca şi din Budapesta) În această lucrare autorul prezintă două reviste denumite ”Napkelet”, editate în Cluj-Napoca și în Budapesta. Revista ”Napkelet” din Cluj era un forum deschis, important al unei palete extrem de diverse de cercetări și de idei. Redactor șef: Paál Árpád. Revista focusa pe rezolvarea problemelor maghiarilor din Transilvania, dar era și un agregator important al realizărilor culturale și curente de gândire universale. Redactorii revistei au afirmat că soarta maghiarilor din Bazinul Carpatic trebuie interpretat în context european. Revista ”Napkelet” din Budapesta este caracterizată cel mai bine prin afirmațiile scriitoarei Cécile Tormay (redactor șef al revistei), care definește rolul publicației ”Napkelet” ca fi ind ”punte printre regiunile rupte unele de altele”, ”în așteptarea zorilor chiar și în timpul nopților întunecate”. Studiul cuprinde prezentări ale scriitorilor: Lajos Áprily, Sándor Reményik, Áron Tamási, etc. Cuvinte cheie Napkelet, revistă, Cluj-Napoca, Budapesta, Transilvania, minoritate

Cseke Péter, doktorátusvezető egyetemi tanár, sajtótörténész [email protected]

I. Hajnalvárás az éjszakában 1. 1. A kolozsvári Napkelet (1920–1922) célkitűzései A magyar újságírás kiemelkedő személyisége, az erdélyi magyar sajtó híres Spectatora (Krenner Miklós) az 1918 utáni helyzetben újjászülető hírlapirodalmat és a szépirodalmat tejtestvéreknek tekintette. Számvetéseiben 25

ME.dok • 2014/4

nemegyszer kitér a kettő viszonyának (váltakozó előjelű) alakulására. A kezdeti évekről szólva kiemelten beszél például arról, hogy a szépirodalomnak is maga a napisajtó volt a szellemi szálláscsinálója. A Keleti Újság emlékezetes irodalmi pályázatait, a Napkelet működését, az Ellenzék Áprily-, majd Kuncz-szerkesztette irodalmi mellékletét azért tartotta példaértékűnek, mert ezek a kezdeményezések – a Tizenegyek fellépését is ideértve – elősegítették az erdélyi magyar irodalom önszerveződését: az Erdélyi Szépműves Céh megalakítását, a helikoni munkaközösség életre keltését, majd az Erdélyi Helikon elindítását. A Keleti Újság tőkeerős vállalkozásként indult 1918 decemberében, szokatlanul magas példányszámban jelent meg. Szentimrei Jenő 1957-es viszszaemlékezései szerint a „vállalat azt sem tudta, mit csináljon a pénzzel”. Marosvásárhelyi, nagyváradi és temesvári kísérletek után felvállalhatta a szépirodalmi lap- és könyvkiadás kockázatát is. A kéthetente megjelenő Napkelet (1920–1922) főszerkesztője az a Paál Árpád volt, aki 1921-ben Kós Károllyal és Zágoni Istvánnal együtt adta ki a máig idézett Kiáltó szó című röpiratot.1 És fölkél a nap című beköszöntőjében Paál Árpád bejelenti, hogy „az induló folyóirat az erdélyi sajátosságok kidomborítására törekszik”; ugyanakkor a főszerkesztő-helyettes Szentimrei Jenő kifejti, hogy „a költő és publicista Ady Endre, valamint a prózaíró és irodalomszervező Petelei István hagyományait vállalják”; a lapszerkesztés elveit illetően leszögezik: „A Napkelet a szabad kutatás s a különböző irodalmi irányok és világnézetek szabad fóruma. Nem alkalmaz lelkiismereti kényszert senkivel szemben, s minden 26

ME.dok • 2014/4

Jegyzetek 1 Lásd: Mózes Huba: Irodalom és művelődés a Napkelet spektrumában. In: Napkelet 1920–1922. Válogatta, az előszót írta és a függeléket összeállította Mózes Huba. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004. 5–14. 2 I. m. I. h. 3 Pomogáts Béla: A Napkelet (1920–1922). In: Szabó B. István és Császtvay Tünde (szerk.): Feltáratlan értékek a magyar irodalomban. ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet–MTA Irodalomtudományi Intézet, Bp., 1994. 314–320. 4 Horváth János: Új közízlés felé. Napkelet (a továbbiakban: NK), 1923. 1. 1. 5 Tormay Cécile és a Napkelet című előadásában fejtette ki Filep Tamás Gusztáv a Magyar Írószövetség által szervezett Tormay Cécilekonferencián (2012. április 14.): „Kuncz, mielőtt Erdélybe távozott volna, írt a Napkeletbe; […] utolsó budapesti hónapjaiban még arról is szó volt, hogy a folyóiratnál fog dolgozni”. 6 Schöpflin Aladár: Búcsú a Napkelettől. Nyugat, 1940. 10. 378—379. 7 Tormay Cécile: NK, Öt év. 1928. 1. 1–2. 8 Uő.: Tíz év. NK, 1933. 1. 1. 9 Szabó Zoltán: A háború utáni fiatalság. NK. 1933. 570–578. 10 Moravek Endre: Az elszakított magyarság és mi. NK, 1935. 370— 373. 11 Mórocz Zsolt: Higgyünk a csodában is? Magyar Szemle, 2012. 5–6. 12 Szerb Antal: Tormay Cecile. Nyugat, 1937. 5. 13 Schöpflin Aladár: Búcsú a Napkelettől. Nyugat, 1940. 10. 378–379. 14 Filep Tamás Gusztáv: I. m. 15 Vö.: Sipos Lajos: Tamási Áron. Elektra Kiadóház, Bp., 2006. 66. 16 Tamási Áron – Babits Mihálynak. Kolozsvár, 1930. II. 3. In: Nagy Pál (szerk.): Tamási Áron: Ölelő szeretettel. Palatinus, Bp., 2008. 102–103. 17 Schöpflin Aladár: I. m. I. h. 18 Kuncz Aladárnak küldött 1925. július 13-i levelében fejti ki Sipos Domokos: „Bár a legfontosabb kérdésben, ami most minden magyart érdekel, egyek vagyunk – politikailag egészen másképp gondolkodom, mint a Napkelet és szerkesztői. Ennélfogva tehát vegyék tudomásul, hogy elveimen – […] nem tudok változtatni, viszont […] olyan írásaimat, amiknek nincs kiélezett és velük ellentétes tendenciája, szívesen adom nekik”. In: Kuncz Aladár: Levelek (1907–1931). Sajtó alá rendezte Jancsó Elemérné Máthé-Szabó Magda. A jegyzeteket összeállította Juhász András. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1982. 67–68. 19 Filep Tamás Gusztáv: I. m. 20 Uő.: Uo. 21 Kós Károly levelezése Czine Mihállyal. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia, Bp., 2000, 97–98. 22 Farkas Gyula: Az elszakadt magyarság irodalmi problémái. NK, 1923. 8. 705–706. 42

ME.TEREK 23 Kovács László: Az erdélyi költő apolitikája. In: K. L.: Az irodalom útján. Kolozsvár, 1941. 245–261. 24 Vö: Pomogáts Béla: Reményik és a „skizma-pör”. Látó, 2004. 10. 25 Kuncz Aladár: Tíz év. Erdélyi Helikon, 1928. 1. 2–5. 26 Nagy Dániel: Az erdélyi magyar irodalom tizenöt éve. NK, 1935. 43–46. 27 Kuncz Aladár: Erdélyi irodalmi krónika . NK, 1923. 686—688. 28 Kodolányi János: A sibói bölény. Nyirő József regénye. NK, 1929. 702–703. 29 Reményik Sándor: Kuncz Aladár. NK, 1931. 764–765. 30 Reményik Sándor: Fekete kolostor. Gondolatforgácsok Kuncz Aladár művéről. NK, 1931. 838—840. 31 Füzi László: Alkat és mű. Németh László 1901–1975. Kalligram, Pozsony, 2001. 87. 32 Lásd: Németh László: Sorskérdések. Magvető/Szépirodalmi, Bp., 1989. 43. 33 Vö.: Dr. Lakatos István (szerk.): „ Az író – vállalkozás”. Németh László életrajzi kronológia 1901–1948. Argumentum Kiadó, Bp., 1997. 69–96. 34 Németh László: Népiesség és népiség. NK, 1928. 274–276. 35 Németh László: Nép és író. NK, 1929. 357–358. 36 Németh László: Új reformkor felé. NK, 1928. 535–539. 37 Füzi László: I. m. 100. 38 Ion Chinezu: Aspecte din literatură maghiară ardeleană (1918– 1929). Cluj, 1931. 39 Tolnai Gábor: Erdély magyar irodalmi élete. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadása, Szeged, 1933. 40 Jancsó Béla: Az erdélyi magyar irodalom történetéhez, melyet erdélyi román tudós írt meg! In: J. B.: Irodalom és közélet. Cikkek, esszék, tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1973. 101–105. 41 Jancsó Béla: Vádak az erdélyi magyar irodalom ellen. Erdélyi Fiatalok, 1935. 2. 43–52. Kötetben in: Irodalom és közélet. 106–119. 42 Lásd: Cseke Péter (szerk.): Buday György és Kolozsvár. Esszék, tanulmányok, levelek, visszaemlékezések. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006. 43 Kolozsvári Grandpierre Emil: Tolnai Gábor: Erdély magyar irodalmi élete. NK, 1933. 747–749. 44 Szabó Zoltán: Tolnai Gábor: Erdély magyar irodalmi élete. NK, 1933. 749–750. 45 Kozocsa Sándor: Tolnai Gábor: Erdély magyar irodalmi élete. NK, 1933. 750–751. 46 M. L. [Mihály László]: Kozocsa Sándor: Erdély irodalomtörténete. NK, 1936. 334. 47 Alszeghy Zsolt: Két új Áprily-kötet. NK, 1927. 1. 59–60. Lásd még: Rédey Tivadar: Áprily Lajos a felolvasó asztalnál. NK, 1927. 2. 176–177. 48 Tolnai Gábor: A szabadvers és a lírai formák válsága. Formatörténeti tanulmány. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadása, Szeged, 1931. 49 Tolnai Gábor: Áprily Lajos költészete. NK, 1934. 209—216. 43

ME.dok • 2014/4

50 Lásd: NK, 1927. 1. 51 Juhász Géza: Reményik Sándor. NK, 1930. 2. 185–189. Lásd még: Vajthó László: Reményik Sándor: Romon virág. NK, 1936. 470–471. 52 Áprily Lajos: Reményik Sándor vallásos versei. NK, 1933. 10–11. 1. 53 Vajthó László: Reményik Sándor: Romon virág. NK, 1936. 470–471. 54 Németh László: Székely írók estélye. NK, 1929. 388. 55 Németh László: Tamási Áron: Erdélyi csillagok. NK, 1930. 83–84. 56 Juhász Géza: Tamási Áron: Ábel a rengetegben. NK, 1933. 213–216. 57 Gunda Béla: 1932: Helytelen világ. NK, 746. 58 Marek Antal: Tamási Áron: Énekes madár. NK, 5. 59 Majthényi György: Tamási Áron: Jégtörő Mátyás. NK, 1937. 402– 403. 60 Németh László: Teremtő leltározás. 1943. 1302. 61 Németh László: Székely írók estélye. I. h. 62 Kodolányi János: A sibói bölény. Nyirő József regénye. NK, 1929. 702—703. 63 Sárközi György: A sibói bölény. Nyirő József regénye. Nyugat, 1929. 24. 64 Kozocsa Sándor: Nyirő József: Székely novellák. NK, 1936. 558. 65 Kolozs Pál: Nyirő József: Uz Bence. NK, 1936. 696. 66 Mihály László: Nyirő József: Az én népem. NK, 1936. 117–118. 67 Uo. 68 Mihály László: Örök hűséggel… (Róma, 1937. április 14.) NK, 1937. 338. 69 Berde Mária: Erdő mélyének soha nem hervadó örök zöldjéből… NK, 1937. 356–357. 70 Szentmihályiné Szabó Mária: Tormay Cecile – az írótestvér. NK, 1937. 329–331. 71 Kristóf György: „Szemben lennem” Tormay Cécile-lel. NK, 1937. 357.; Gyallay Domokos: Mint halott édesanya árváihoz. NK, 355–356. 72 Reményik Sándor: Tormay Cécile. NK, 1937. 353–354. 73 Vö.: Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944). PallasAkadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008. 177.

Elhangzott a Magyar Művészeti Akadémia által szervezett Tormay Cécile-emlékkonferencián. (Budapest, 2012. október 5.)

44

45

ME.dok • 2014/4

46

A terepmunka módszertani reflexiói „Szomszédos kultúrák” vizsgálata egy erdélyi vegyes lakosságú faluban GYŐRI TAMÁS Abstract (Field research methods. Interetnic researches on the periphery of Transylvanian Plain) The present study aimed to refl ects on fi eldwork methodology based on fi eld experiencies of 24 months. The population of village situated on the periphery of Transylvanian Plain (Câmpia Transilvaniei/Erdélyi Mezőség) is divided into four ethnic groups and seven religious denominations. The research focusing on interethnic co-existence made it necesarry to introduce a new conception wich expresses the social researcher’s attitude toward the locals. I attempted to complete the dichotomizing, schematizing conceptions of researching the „own” and „other” culture used in ethnology/anthropology with the description of term „neighbouring” culture, wich has a methodological signifi cance, at the same time could give explications as well for the history of interethnic researches. Keywords interetnic, Transylvania, research methods

Rezumat (Reflexele metodologiei cercetărilor pe teren. Cercetări interetnice la marginea Câmpiei Transilvaniei) Studiul are ca scop să refl ecteze la metodologia muncii de teren bazând-se pe experiențele de teren de 24 luni. Populația satului așeazat pe marginea Câmpiei Transilvaniei este împărțită între patru grupuri etnice și șapte confesiuni religioase. Cercetarea conviețuirii interetnice a făcut necesară și introducerea unui concept nou care exprimă atitudinea cercetătorului social față de localnici. Am încercat să le estompez conceptele dihotomizatoare, simplifi catoare ca cercetarea culturii „proprii” și „străinii” înrădăcinate în etnologia/antropologia cu descrierea terminului cultură „învecinată”, care are importanță metodologică, totodată poate dă și explicații istoriei cercetării interetnice. Cuvinte cheie interetnic, Transilvania, metode de cercetare

Győri Tamás, néprajzkutató, a BBTE doktorandusa

Renate Schlesier német valláskutató Michel de Montaigne-nak az európai és amerikai őshonos kultúrák egyik korai találkozására reflektáló gondolatait szellemtörténeti jelentőséggel ruházza fel. 1562-ben a franciaországi Rounba érkező (későbbi nevén) Michel de Montaigne mint a város parlamentjének hivatalos küldöttje jelen lehetett három dél-amerikai férfi udvari 47

ME.dok • 2014/4

A tapasztalatok szerint egyáltalán nem elhanyagolható a külső megjelenés sem. Többször találkoztam azzal a(z esetemben) meglehetősen kirekesztő megjegyzéssel, miszerint bajuszviseletem alapján a cigányokra, hosszú hajviseletem alapján valami csavargóra asszociálnak a helyiek. Mások a kontyviselet miatt tartottak tőlem távolságot, amit egyértelműen női attribútumként kezeltek. Főleg az idős generáció között mind a mai napig tapasztalt, a külső megjelenésre vonatkozó szigorú társadalmi normák olyan helyzeteket is előidéztek, mint amikor egy román asszonynál haszontalan hivatkoztam jól ismert (román) közös ismerősünkre, mire az asszony idegenkedve és értetlenül förmedve rám, hogy tu eşti un om serios cu conci??!...20, majd seprűvel kergetett el a háztól és azzal fenyegetőzött, hogy kihívja a rendőrséget. Utólag kiderült, hogy más dimenziója is lehetett az esetnek, ugyanis vele élő férjéről azt állították, hogy korábban sokat hencegett azzal, hány magyart is lőtt meg a háborúban. Egy másik eset tanulsága szerint rá kellett, hogy döbbenjek arra, hogy etnikai hátterem eleve megfoszt olyan izgalmas és karnyújtásnyira lévő találkozásoktól, amelyeket egyszerűen képtelen vagyok befolyásolni. Az 1918. december 1-én tartott gyulafehérvári román nagygyűlésnek volt egy kolozsi delegátusa. Ennek a korabeli képviselőnek az unokája mind a mai napig a faluban lakik, azonban közvetlen román tőszomszédja (mellesleg közeli ismerősöm) ajánlása ellenére is határozottan elzárkózott a találkozástól. A tájékozatlanság gyakran önkéntelen tapintatlansághoz vezet. Így jártam, amikor a Kilátó-hegyen lakó gábor cigány ismerősömnél járva, mosolyogva adtam hírül, hogy azzal az erős (korábban sohasem tapasztalt) rövid szakállal egész megemberesedett. Ekkor válaszából megtudtam, hogy egyik fiútestvérét gyászolja. Édesanyja elmondta, hogy hat hónapig vagy akár egy évig sem borotválkoznak, ha hozzátartozójuk hunyt el, de a fiatal generáció már nem viseli tovább néhány hétnél. A komolyabb kellemetlenségtől csak közeli ismeretségünk óvott meg. A terepmunka talán egyik legfontosabb intése, hogy a kutató sohasem meggyőzni, hanem csak tanulni akarjon. Ne lépjen fel népnevelői szándékkal vagy a nyelvápolás igényével, ne előidézzen, hanem regisztráljon, csendben értelmezzen. A visszafolytott káromkodások, zsigeri reakciók, az önmagunk reprezentációja helyett másokra figyelés, az individuális helyett közösségi normák – mind a jó terepmunka kulcsai. Nem normatívnak, hanem normakövetőnek lenni. Jegyzetek 1 Schlesier 2004: 30–31. 2 A „magyar” Hocopánok, Petrusánok vagy „román” Fostók, Herþegek és Vamoşiék nevében (nem az önként választott/kényszerült asszimilációról, hanem az önkényes névátírásokról beszélve) a tudománytörténetben is meghonosodott Csaplovics János névváltozat helyett az eredeti nyelvűt részesítem előnyben. 56

ME.DIÁRIUM 3 Derűvel szoktam konstatálni azt a tudomány-népszerűsítés, turizmus területén, de kézikönyvekben és tudományos igényű munkákban is mind a mai napig fellelhető életidegen múltba révedést, melynek jegyében (talán kissé önmagunkat nyugtatva) Erdély, de az Erdélyi Mezőség kapcsán is a magyar, szász és román kultúráról/nyelvről beszélünk. A német településnév így sokkal inkább a középkori bányaváros kultúrtörténetéhez, semmint a jelen román–magyar–cigány valóságához tartozik. 4 Történeti távlatban Kolozs (korábbi német nevén Salzgrub) német, zsidó és kisebb számú örmény lakossággal is rendelkezett, amelyeket többnyire magába olvasztott a magyarság, vagy a holocaust áldozatai lettek. A zsidók esetében felekezeti különállásról biztosan beszélhettünk, a II. világháborúig imaházat („sátrat”) is működtetve a településen. 5 Fél 1991. 6 Úgy tűnik, hogy a gáborok megkülönböztetése a románok és magyarok körében nem releváns („a cigány az cigány”). Ez a fogalmi distinkció főleg a cigányok és gáborok közt nyer értelmet, utóbbiakat gyakran „tiszta cigányoknak”, „dolgos embereknek” nevezvén. 7 Az első gábor cigány család 1959-ben érkezett Kolozsra a Maros megyei Székelyhodos (Hodoşa) községből, majd Apahida (Apahida) és más környékbeli településekre is áttelepültek. Jelenleg becsléseim szerint kb. 40–50 fős gábor közösség él a faluban. 8 A 2013 februárjában megvédett mesteri dolgozat még csak a kolozsi román–magyar kérdéssel foglalkozott, a kutatást csak 2014. februártól (újra leköltözés időpontja) terjesztettem ki az összes etnikumra. 9 Appadurai 2001. 10 Az értelmezést segítő ábra a jelen kutatást alapul véve, a magyar társadalomkutató szemszögéből íródott. 11 Eriksen 2006: 54−55. 12 Uo. 50. 13 A kulturális relativizmus koncepciója az antropológiai szemlélet egyik alappillére, amely arra tanít, hogy más népek viselkedését nem a saját társadalmi-kulturális rendszerünk normái szerint kell megítélni, az nem egy alacsonyabb rendű kultúrát képvisel. A saját normarendszerében elgondolva számos cselekedet/viselkedés érthetővé válik. A kulturális relativizmus a tudományos leírás egy megközelítése is egyben. Hollós 1995: 5–6. 14 Diamond 2001: 314–315. 15 Keszeg 2011: 40–44. 16 Clifford 1999: 164. 17 Brubaker et. al. 2011: 403−404. 18 Ebből 16 oldal a gyűjtött szövegfolklórt tartalmazza. 19 A tematikus terepnapló hasznáról lásd Boross 2004. 20 Milyen ember vagy te, hogy kontyot viselsz??!

57

ME.dok • 2014/4

Könyvészet APPADURAI, Arjun 2001 A lokalitás teremtése. Regio 12. 3. 3–32. http://epa.oszk.hu/00000/00036/00042/ pdf/regio2001_3.pdf [2014.05.12.] BOROSS Balázs 2004 Antropológiai módszerek, terepmunka és a „bevezető fejezetek”. Kisebbségkutatás 3. http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/ kk_2004_03/cikk.php?id=7 [2013.01.22.] BRUBAKER, Rogers–FEISCHMIDT Margit–FOX, John–GRANCEA, Liana 2011 Nacionalista politika és hétköznapi etnicitás egy erdélyi városban. Budapest, L’Harmattan. CLIFFORD, James 1999 Az etnográfiai allegóriáról. In: N. Kovács Tímea (szerk.): A kultúra narratívái. Budapest, Kijárat Kiadó. 151–181. DIAMOND, Jared 2001 Háborúk, járványok, technikák. A társadalom fátumai. Typotex Kiadó. ERIKSEN, Thomas Hylland 2006 Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest, Gondolat Kiadó. FÉL Edit 1991 A saját kultúrájában kutató etnológus. Ethnographia 102(1–2.): 1–7. http://www2.arcanum.hu/ethnographia/opt/a100602. htm?v=pdf&a=start_f [2014.06.23.] HOLLÓS Marida 1995 Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest, ELTE-BTK Kulturális Antropológia Szakcsoport. KESZEG Vilmos 2011 A történetmondás antropológiája. Kolozsvár, BBTE-KJNT. SCHLESIER, Renate 2004 A vén Európa és az Újvilág tükrében. Montaigne és az „emberevők”. In: Biczó Gábor (szerk.): Az idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Debrecen, Csokonai Kiadó.

58

Investeşte în oameni! FONDUL SOCIAL EUROPEAN Programul Operaţional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007 – 2013 Axa prioritară:1„Educaţia şi formarea profesională în sprijinul creşterii economice şi dezvoltării societăţii bazate pe cunoaştere” Domeniul major de intervenţie:1.5 „Programe doctorale şi postdoctorale în sprijinul cercetării” Titlul proiectului: „Tineri cercetători de succes – dezvoltare profesională în context interdisciplinar şi internaţional” Cod Contract: POSDRU/159/1.5/S/132400 Această lucrare a fost posibilă prin sprijinul financiar oferit de Programul Operaţional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 20072013, cofinanţat prin Fondul Social European, în cadrul proiectului POSDRU/159/1.5/S/132400, cu titlul „Tineri cercetători de succes – dezvoltare profesională în context interdisciplinar şi internaţional”. This work was possible due to the financial support of the Sectorial Operational Program for Human Resources Development 2007-2013, co-financed by the European Social Fund, under the project number POSDRU/159/1.5/S/132400 with the title „Young successful researchers – professional development in an international and interdisciplinary environment”. Diese Arbeit wurde durch die finanzielle Unterstützung des Sektorenbetriebsprogramms zur Personalentwicklung 2007-2013 ermöglicht, welches vom Europäischen Sozialfonds im Rahmen des Projektes No. POSDRU/159/1.5/S/132400 mitfinanziert wird: „Erfolgreiche junge Forscher – berufliche Entwicklung im interdisziplinären und internationalen Zusammenhang“. Cette recherche a été soutenue financièrement par le Programme Opérationnel Sectoriel pour le Développement des Ressources Humaines 2007-2013, ainsi que par le Fond Social Européen dans le cadre du projet POSDRU/159/1.5/S/132400 ayant le titre „Jeunes chercheurs de success développement professionel dans un contexte interdisciplinaire et international ”. A dolgozat megírásához szükséges anyagi támogatást a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program 2007–2013. és az Európai Szociális Alap biztosította a „Sikeres fiatal kutatók – szakmai fejlődés interdiszciplináris és nemzetközi összefüggésben” POSDRU/159/1.5/S/132400 projektből.

59

ME.dok • 2014/4

60

61

ME.dok • 2014/4

62

Végtelen percek Forgatókönyv Szántai János Az élet című novellája alapján FELMÉRI CECÍLIA Abstract Script of the movie “Infinite Minutes”, directed by Cecília Felméri, based upon the novel “Az élet” (The Life) by János Szántai. The movie was awarded at numerous fi lm festivals (ClujShorts – 2013, Cinefista IFF Puerto Rico – 2012, Vilnius IFF – 2012, etc.) Keywords Cecília Felméri, János Szántai, movie, script

Rezumat Scenariul fi lmului ”Minute infinite”, regizat de către Cecília Felméri. Baza scriptului o constituie nuvela ”Viața” (“Az élet”) de János Szántai. Filmul a fost premiat la numeroase festivaluri (ClujShorts – 2013, Cinefista IFF Puerto Rico – 2012, Vilnius IFF – 2012, etc.). Cuvinte cheie Cecília Felméri, János Szántai, fi lm, scenariu

Felméri Cecília, PhD filmrendező, egyetemi oktató [email protected]

1. BELSŐ. ALAGSORI BONCTEREM – NAPPAL A meztelenül és mozdulatlanul fekvő női test alhasán, a szeméremszőrzet felett, egy pici, saját farkába harapó vörös-kék kígyót ábrázoló tetoválás van. A RÁDIÓBÓL ZENE SZÓL. 63

ME.dok • 2014/4

Egy kéz finoman megérinti a tetoválást, rátesz egy zsírpapírt, és lassan elsimítja. A kéz a zsírpapíron keresztül kopírozni kezdi a tetoválást egy golyóstollal. A zsírpapír zsíros felülete és az alapul szolgáló test puhasága miatt a golyóstoll nehezen fogja a zsírpapírt, lehetetlenné válik a másolás. HERBÁK KÁLMÁN szájához emeli a golyóstollat, és hosszasan rálehel. HERBÁK KÁLMÁN KÖZELIJE ALÁ GÉPÍRÁSSAL KIÍRÓDIK A FELIRAT: Herbák Kálmán mentőorvos (40 éves). A FELIRAT ELTŰNIK. HERBÁK KÁLMÁN fehér, rövid ujjú orvosi ruhában van, mellén mentős jelvény. Újra nekilát a másolásnak. Egy rövid szakaszon fog a golyóstoll, utána megint nem. HERBÁK KÁLMÁN kimegy a képből és motozás hangjait halljuk. A MEZTELEN NŐI TEST MOZDULATLAN. A nő derekánál egy hangya mászik felfele, bemászik a zsírpapír alá. (A RÁDIÓBÓL TOVÁBBRA IS SZÓL A ZENE.) HERBÁK KÁLMÁN egy sebészvarrótűvel tér vissza. A sebészvarrótűvel lyuggatni kezdi a zsírpapírt az átlátszó tetoválásminta mentén. Időnként, véletlenül, mélyebben beleszúr, érezhető, hogy a testet is eléri a szike. DE A MEZTELEN NŐI TEST VÉGIG MOZDULATLAN. MIVEL A MEZTELEN NŐI TEST EGY BONCASZTALON FEKSZIK. HALOTT. A holttestre egy apró, magasan elhelyezkedő, alagsori ablakból süt rá a fény. Egyre gyorsabban szúr a szike, ritmikusan gyorsul. A NŐ FÖLÖTT GÉPÍRÁSSAL (A VARRÓGÉPSZERŰEN SZURKÁLÓ TŰ RITMUSÁRA) KIÍRÓDIK A FELIRAT: Sztranyiczkyné Krausz Lívia kórházi személyzetis, terhes (30 éves). A FELIRAT ELTŰNIK. HERBÁK KÁLMÁNNAK megszólal a mobiltelefonja, egy iPhone, abbahagyja a munkát, felveszi a telefont, lehalkítja a rádiót, ettől HALKABBAN SZÓL A ZENE. HERBÁK KÁLMÁN (a telefonba) A boncteremben vagyok, kérlek szépen. A telefont becsípi a válla és a füle közé, majd folytatja a munkát telefonálás közben. HERBÁK KÁLMÁN Apukám, én éppen a tegnapi balesetet. Mit küldesz? A vonal másik végén egy hang beszél, de nem halljuk, hogy mit. HERBÁK KÁLMÁN (gondosan lyuggatva) Aha..., és mi az? 64

ME.dok • 2014/4

Ez nem ért a szóból... Lent az úton gyorsan közeledik a mentőautó. LÍVIA, felfelé néz, közben lelép a járdáról, belép a mentőautó elé, ami elüti. A mentőautó fékezve megáll. Mindenki mozdulatlanná mered az ablakokban egy pillanatig. CSIBI MARISKA tovább eteti a galambokat. DR. SZTRANYICZKY Lívia! DR. SZTRANYICZKY elrohan az ablakból. LÍVIA a földön hever mozdulatlanul. Nem vérzik. Az inge fel van csúszva a derekánál. A felcsúszott ing alatt tetoválás van: ugyanaz a saját farkába harapó kígyó, amit a film elején láttunk. Vége.

76

ME.FILM

77

ME.dok • 2014/4

78

Erdélyi sajtótörténeti bibliográfia (1919–2014) Péter Cseke – Mária Újvári: Bibliography of Transylvanian Press History(1919–2014)

Péter Cseke – Mária Újvári: Bibliografia transilvană a istoriei presei (1919–2014)

Cseke Péter, doktorátusvezető egyetemi tanár Újvári Mária, bibliográfus, a MINERVA Egyesület főkönyvtárosa

A 2010 tavaszán megalakult Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet (KMKI) kezdettől célul tűzte ki – egyebek mellett – az erdélyi/romániai magyar írott és elektronikus sajtó adatbázisának a megteremtését. Ennek a számbavételnek az első eredménye a kézikönyvek, annotált sajtótörténeti bibliográfiák, szakbibliográfiák, évkönyvek, antológiák, repertóriumok, dokumentumkötetek, monográfiák, tanulmányok, szakdolgozatok és doktori értekezések itt olvasható könyvészete.

79

ME.dok • 2014/4

Kézikönyvek, annotált sajtótörténeti bibliográfiák, szakbibliográfiák, évkönyvek, antológiák, repertóriumok, dokumentumkötetek, monográfiák, tanulmányok, szakdolgozatok és doktori értekezések könyvészete (1919–2014) a) Kézikönyvek, annotált sajtótörténeti bibliográfiák Erdélyi lexikon. Szerk. Osvát Kálmá n. Nagyvárad,1928. Erdélyi monográfia. Szerk. Váradi Aladár és Berey Géza. Szatmárnémeti én. Berey Géza: A magyar újságírás Erdélyben 1919–1939. Szeged, 1940. Monoki István: A magyar időszaki sajtó a román uralom alatt. 1919– 1940. Az Országos Széchényi Könyvtár kiadása, Bp., 1941. Dávid Gyula–Marosi Péter–Szász János: A romániai magyar irodalom története. Tankönyv a XII. osztály számára. Bukarest, 1982. Kuszálik Péter: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940–1989. Teleki László Alapítvány – Közép-Európa Intézet, Bp., 1996. Dávid Gyula: Erdélyi irodalom – világirodalom. Tanulmányok, cikkek, jegyzetek. Pallas–Akadémia, Csíkszereda, 2000. Uő.: A romániai magyar sajtó 1989 után. Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Bp.–Kvár, 2001. Szabó Zsolt: Intézményteremtő törekvések Erdélyben. Szentimrei Jenő irodalomszervező tevékenysége. Kolozsvár, 2007. Adamovits Sándor: Szellemi helyszínelés. Nagyenyedtől Marosvécsig. Gyergyószentmiklós, 2009. Lakatos Éva: A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiája 1705– 1944. (Az 5. kötet pótlásokat, kiegészítéseket tartalmaz.) Az Országos Széchényi Könyvtár kiadása, Bp., 2010–2014. Romániai magyar irodalmi lexikon (RMIL) Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I–V. Főszerk. Balogh Edgár, Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion; Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1981–2010. b) Sajtótörténeti vonatkozású életmű-bibliográfiák Benkő Samu 1946–2009 (Újvári Mária) Cs. Gyimesi Éva (Csobán Endre Attila) Gáll Ernő (Gáll Éva, Újvári Mária) Jancsó Béla 1920–1973 (Berki Timea) Jordáky Lajos (Bárdi Nándor) Kacsó Sándor 1922–1944 (Jordáky Lajos) Krenner Miklós (György Béla) László Dezső (Antal Ildikó) Szentimrei Jenő (1807–1959) (Szabó Zsolt) László Ferenc válogatott zenei bibliográfiája (a Hagyományok Háza honlapján) Ligeti Ernő (György Béla, Török Vilma, Baranyai Zoltán) Makkai Sándor 1910–1951 (Módis László) 80

ME.DOKUMENTUM Mikó Imre (Bárdi Nándor) Paál Árpád (Paál Árpád István) Sütő András (Kuszálik Péter) Szentimrei Jenő 1807–1959 (Szabó Zsolt) Tavaszy Sándor (Tonk Márton) c) Szakbibliográfiák: Antal Ildikó: László Dezső önálló műveinek napi- és hetilapokban, folyóiratokban megjelent írásai. In: Cseke Péter (szerk.): László Dezső emlékezete 1904–2004. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004. 257–296. Benkő András: Lakatos István zenei bibliográfiája (1911–1969). Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1977. 248–290. Cseke Péter: A Falvak Népe – Falvak Dolgozó Népe néprajzi bibliográfiája 1945–1980. In: Dr. Kós Károly–Dr. Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1981. 219–264. Uő.: Magyar nyelvű mezőgazdasági irodalom Romániában (1919–1989). Agrártörténeti Szemle, 1991. 1–4. 257–267. Ua. in: Farkas Zoltán (szerk.): Adalékok az EGE–EMGE–RMGE 150 éves történetéhez. Erdélyi Gazda Kiadó, Kolozsvár, 2004. 213–227. György Lajos: A romániai magyar időszaki sajtó öt esztendeje (1919– 1923). Kv., 1924. Kántor Lajos: Jékely Zoltán művei a Világosságban. In: K. L.: Itt valami más van… Erdélyi krónika (1911–1959). Héttorony Könyvkiadó, Bp., 1992. 331–337. Károlyi Jolán: Agrártörténeti bibliográfia (1945–1972). Művelődés, 1972. 8. Kuszálik Péter: Sütő András életműve. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2010. L. Gál Anna: Gaál Gábor megjelent műveinek bibliográfiája. In: Tóth Sándor: G. G. Tanulmány Gaál Gáborról, a Korunk szerkesztőjéről. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1971. 271–332. Zágoni Jenő: A sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör néprajzi bibliográfiája 1968–1976. In: Dr. Kós Károly–Dr. Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1980. 240–265. d) Évkönyvek Szombati-Szabó István szerk.: Magyarság évkönyve 1926. Bp., 1925. 81

ME.dok • 2014/4

Kuncz Aladár szerk.: Újságíró Almanach 1927. Kiadja az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságírók Központi Szervezete. Kolozsvár, 1927. Sulyok István–Fritz László: Erdélyi magyar évkönyv 1918–1929. Kolozsvár 1930. Kacsó Sándor szerk.: Erdélyi magyar évkönyv 1938. Brassó, 1937. Szilágyi Júlia szerk.: Korunk Évkönyv 1976. Egy alkotó műhely félévszázados történetéhez (1926–1976). Kolozsvár-Napoca, 1976. Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1976. május 20–21-i emlékülésének anyaga. Bp., 1977. Szabó Zsolt szerk.: Újságíró évkönyv 1995. Kiadja a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár–Marosvásárhely, 1995. Szabó Zsolt szerk.: Újságíró évkönyv 1997. Kiadja a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár–Marosvásárhely, 1997 Ágoston Hugó–Ambrus Attila szerk.: A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Évkönyve. Marosvásárhely, 1999. Bodó Barna szerk.: Romániai Magyar Évkönyv 2000. Szórvány Alapítvány – Polis Könyvkiadó, Temesvár–Kolozsvár, 2000. Uő.: Romániai Magyar Évkönyv 2002. Szórvány Alapítvány – Polis Könyvkiadó, Temesvár–Kolozsvár, 2002. Uő.: Romániai Magyar Évkönyv 2003. Szórvány Alapítvány, Temesvár, 2003. Uő.: Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. Szórvány Alapítvány, Temesvár, 2005. 82

ME.DOKUMENTUM Kovács István Lehel (szerk.) Erdélyi kalendárium 2006. Írottkő Szövetség, Kolozsvár 2005 Bodó Barna szerk.: Romániai Magyar Évkönyv 2006. Szórvány Alapítvány, Temesvár, 2006. e) Antológiák A Korunk költészete. Válogatta Bonyháti Jolán, Méliusz József, Szász János. Buk., 1967. Az Erdélyi Helikon költői. Sajtó alá rendezte és bevezette: Szemlér Ferenc. A folyóirat költészeti anyagának repertóriumát Kelemen Ilona, Réthy Andor és Váczy Leona állította össze. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1967. A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája (1924–1944). Szerk. Marosi Ildikó. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1979. A Tizenegyek. Egy antológia elő- és utóélete (1923–2003). (Az 1923-ban kiadott szépirodalmi antológia reprintje, a kötet fogadtatását és utóéletét bemutató iker-kiadvány kíséretében.) Közzéteszi Cseke Péter. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003. Balázs Sándor: Kiáltó Szó. Volt egyszer egy szamizdat. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005. Balázs Sándor–Schwartz Robert: Funar-korszak Kolozsváron. A helyi sajtó tükrében 1992–1996. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 1997. Balogh Edgár (szerk.): Benedek Elek: Halljátok, emberek? Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Buk., 1957. Uő. (szerk.): Móricz Zsigmond: Kenyéren és vízen. Irodalmi Könyvkiadó, Buk., 1962. Bábel tornyán. Válogatás az Echinox munkatársainak írásaiból. Szerkesztette Beke Mihály András és Bréda Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1983. Beke Sándor: Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó és szellemi műhely húszéves évfortdulóján. Székelyudvarhely, 2012 Bodó Márta: Jóbarát. Egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között. Verbum Kiadó, Kvár, 2013. Botházi Mária, Győrffy Gábor szerk.: Tükörjáték. Emlékkönyv Cseke Péter 65. születésnapjára. Kolozsvár, 2010. Elek apó Cimborája. Válogatás a CIMBORA évfolyamaiból (1922–1929). Válogatta, utószóval és jegyzetekkel ellátta Csire Gabriella. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000. Ellenpontok 1982. Sajtó alá rendezte Tóth Károly Antal. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000. Erdélyi Fiatalok – dokumentumok, viták (1930–1940). Közzéteszi dr. László Ferenc és Cseke Péter. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Cseke Péter. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1986/1990. 83

ME.dok • 2014/4

Genius–Új Genius (1924–1925) antológia. Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta Kovács János. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1973. Magyar Szó, Tavasz (1919–1920) antológia. Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta Kovács János. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1971. Martos Gábor: Marsallbot a hátizsákban.A Forrás harmadik nemzedéke. Az interjúkat készítette, a tanulmányt írta, a műveket válogatta és a függeléket összeállította: Martos Gábor. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 1994. Napkelet 1920–1922 antológia. Válogatta, az előszót írta és a függeléket összeállította Mózes Huba. Kriterion Könyvkiadó, 2004. Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. Cseke Péter és Molnár Gusztáv gondozásában. Héttorony Könyvkiadó, Bp., 1989. Periszkop (1925–1926) antológia. Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta Kovács János. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1979. Ozsváth Judit: Erdélyi Iskola. Antológia, repertórium. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2003. Szabó Zsolt: A kolozsvári Vasárnap és Vasárnapi Újság (1921–1925). Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006. Szerkesztette Gaál Gábor 1929–1940. Válogatta és összeállította: Tordai Zádor és Tóth Sándor. Magvető Kiadó, Bp., 1976. Zord Idő 1919–1921 antológia. Válogatta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta, a repertóriumot készítette Kuti Márta. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998. f) Monográfiák, kézikönyvek Berey Géza: A magyar újságírás Erdélyben 1919–1939. Szeged, 1940. Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Bp., 1993. Balázs Sándor: Lugosi üzenet. A Magyar Kisebbség című folyóirat monográfiája. Kölcsey Kör, Szatmárnémeti, 1995. Fleisz János: Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2005. György Lajos: Az Erdélyi Múzeum története 1874–1937. Kv., 1939. Győrffy Gábor: Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában. A romániai magyar nyilvánosság korlátozása a kommunista diktatúra időszakában. Komp-Press, Kolozsvár, 2009. Huber András: Százarcú nagyhatalom. Lapok az erdélyi magyar időszaki sajtó történetéből. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1997. Indig Ottó: A nagyváradi újságírás története. Bihari Napló Kiadóvállalat, Nagyvárad, 1999. 84

ME.DOKUMENTUM Kántor Lajos: Vallani és vállalni. Egy irodalmi vita és környéke (1929–1930). Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1984. Kiss Sándor: A református időszaki sajtó az ifjúsági misszió szolgálatában. Bp., 1944. Kókay–Buzinkay–Murányi: A magyar sajtó története. Budapest, 1994. Lakatos Éva. Sikersajtó a századfordulón. Sajtótörténeti megközelítések. Balassi Kiadó –OSZK, Bp., 2004. Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kvár, 1942. Mikó Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 1-től 1940. augusztus 30-ig. A „Studium” kiadása, Bp., 1941. Újabb kiadása: Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003. Molnár János: Az egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok története. Szeged, 1993. Mózes Huba: Sajtó, kritika, irodalom. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1983. Nagy György: Eszmék, intézmények, ideológiák Erdélyben. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999. Péter I. Zoltán: „Hogy látva lássanak...” Ady Endre Nagyváradon. Széphalom Könyvműhely, Bp., 1993. Pomogáts Béla (szerk.): A hűség vallomásai. Beke György hetvenötödik születésnapján. KÖZDOK, Bp., 2002. Uő: Jelszó és mítosz. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003. Somos Béla: Magunk keresése. Beke György pályaképe 2000-ig. Felsőmagyarország Kiadó–Szépírás Kiadó, Miskolc–Szolnok, 2002. Tibori Szabó Zoltán: Árnyékos oldal. Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Koinónia, Kolozsvár, 2007. (A II., III. és IV. fejezete az erdélyi zsidó, magyar, illetve román sajtó vizsgálatát tartalmazza az 1944–1952 időszakban.) Uő.: The Limits of Public Sphere in The Case of Minorities (A nyilvánosság határai a kisebbségek esetében). In: Restricţii şi cenzură (Megszorítások és cenzúra). Caietele Echinox, Universitatea „Babeş-Bolyai” Cluj-Napoca – Editura Dacia, Cluj-Napoca, 2003. 66–69. (Elsősorban az 1990 utáni erdélyi kisebbségi magyar sajtó magatartását vizsgálja.) Uő.: A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet (1920–1948) – 1. rész: Erdély legnagyobb lap-, könyv- és tankönyvkiadójának történetéhez. MEdok, 2010. 3. 11–20. (Sajtótörténeti vonatkozásokkal.) Uő.: A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet (1920–1948) – 2. rész: Erdély legnagyobb lap-, könyv- és tankönyvkiadójának történetéhez. MEdok, 2010. 4. 33–44. (Sajtótörténeti vonatkozásokkal.) 85

ME.dok • 2014/4

Tóth Sándor: G. G. Tanulmány Gaál Gáborról, a Korunk szerkesztőjéről. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1971. Uő.: Korunk-tanulmányok. In: T. S.: Rólunk van szó. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1980. 199. 346. Vallasek Júlia: Elváltozott világ. Az erdélyi magyar irodalom 1940–1944 között. Debrecen, 2004. g) Laprepertóriumok Erdélyi Fiatalok 1930–1940 (Újvári Mária) Ellenzék 1918–1924 (Bándi Melissa) Erdélyi Helikon 1928–1944 (Galambos Ferenc) Erdélyi Irodalmi Szemle 1924–1929 (Diószegi Mária) Erdélyi Iskola (Ozsváth Judit) Erdélyi Lapok 1908–1913 (Saliga Irén) Erdélyi Múzeum (1874–1917, 1930–1937) (Valentiny Antal, Entz Géza) Erdélyi Múzeum 1938–1947 (Váczy Leona) Független Újság 1934–1940 (Gidó Attila) Hitel 1935–1944 (Záhony Éva) Igehirdető 1990–2000 (Szász Eszter Judit) Ifjú Erdély (1927–1932; 1939–1940) (Incze Kinga) Kalotaszeg 1890–2000 (Jankó Tünde) Korunk 1926–1940 (Galambos Ferenc) 86

ME.DOKUMENTUM Korunk 1957-1989 (Meister Róbert) Korunk 1990–2000 (Imecs Ágnes, Szigethy Rudolf) Látó 1990–2007 (Kuszálik Eszter) Magyar Kisebbség 1922–1942 (Kazai Magdolna) Magyar Kisebbség 1995–2004 (Meister Róbert) Művelődés 1976–1985 (Saliga Zsuzsanna) Művelődés 2000–2004 (Meister Róbert) Napkelet 1920–1922 (Csikai Valéria) Népi Egység (Beke György) – Kézirat az író budapesti hagyatékában Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1957–1990 (Csikai Valéria) Pásztortűz 1921–1944 (Bokor Gizella, Bokor-Kis Anna) Provincia 2000–2002 (Meister Róbert) Statisztikai Tudósító 1933–1944 (Pakot Levente) Székelyföld 1997– 2011 (Kuszálik Eszter) Szellem és Élet 1936–1944 (Tóth János) Statisztikai Tudósító 1933–1944 (Pakot Levente) Temesvári Hírlap 1927–1930 (Osváth Dalma) Termés 1942–1944 (Osváth Dalma) TETT – Természet, Ember, Tudomány, Technika. A Hét tudományos ismeretterjesztő melléklete 1977–1993 (Meister Róbert) Vasárnap és Vasárnapi Újság (Kolozsvár) (Szabó Zsolt) Zord Idő 1919–1921 (Kuti Márta) h) Sajtótörténeti tanulmányok, lapelemzések Balázs Sándor: Kiáltó Szó. Korunk, 1990. 1. 9–21. Balogh Edgár: A harcos Benedek Elek. Előszó Benedek Elek Halljátok, emberek? című cikkgyűjteményéhez. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Buk., 1957.; ua. in: B. E.: Mesterek és kortársak. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974. 56–126. Uő.: Móricz Zsigmond, a publicista. Bevezető tanulmány Móricz Zsigmond Kenyéren és vízen című publicisztikai gyűjteményéhez. Irodalmi Könyvkiadó, Buk., 1962.; ua. in: B. E.: Mesterek és kortársak. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974. 166–210. Uő.: Ady Endre közírása. Bevezető tanulmány Ady Endre Poéta és publikum című publicisztikai gyűjteményéhez. Irodalmi Könyvkiadó, Buk., 1967.; ua. in: B. E.: Mesterek és kortársak. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974. 127–15. Uő.: Közírói ars poetica. [Méliusz Józsefről] In: B. E.: Mesterek és kortársak. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974. 406–417. Uő.: Salamon Ernő és a Kelet Népe. In: B. E.: Mesterek és kortársak. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974. 418–423. Uő.: A Brassói Lapok főszerkesztője. In: B. E.: Mesterek és kortársak. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974. 424–434. Uő.: Lugosi örökség. In: B. E.: Mesterek és kortársak. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974. 472–479. Uő.: Itt és most. Tanulmány a régi Korunkról. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1976. 87

ME.dok • 2014/4

Uő.: Kőváry László és az erdélyi társnemzetek. Korunk, 1993. 10. 102–105. Balló Áron: A magyar sajtó intézményesülése. In: Bodó Barna (szerk.): Romániai Magyar Évkönyv 2002. Szórvány Alapítvány – Polis Könyvkiadó, Temesvár–Kolozsvár, 2002. Bányai Éva: Egy kudarcos sikertörténet. A Hét születésének körülményei. Korunk, 2003. 8. Beke György: Egy műhely elsiratása (Falvak Népe). Mérték, 1992. október 25. Bíró Sándor: A magyar nyelvű sajtó. In: B. S.: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok (1867–1940). Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, Bern, 1985. 479–482. A mű újabb kiadása: ProPrint Kiadó, Csíkszereda, 2002. Bodó Barna (szerk.): Romániai magyar sajtó 2008. ME-dok, 2008. 3. 77–86. Bodó Márta: Jóbarát. Egy katolikus ifjúsági lap (1925–1940). Könyvesház (A Művelődés melléklete), 2004. 1–2. 44–46. Uő.: Iskolai színpad, színpadi kultúra a két világháború közti Erdélyben egy ifjúsági lap tükrében. Erdélyi Múzeum, 2005. 1–2. 76–85. Uő.: Oly korban éltem… Az 1939-es év a nagyvilágban és Márton Áron életében. Keresztény Szó, 2005. 9. 11–16. (MÁ egy évéről A Hírnök, a Katolikus Világ és a korabeli katolikus sajtó tükrében.) Uő.: Venczel József és a harmincas évek erdélyi katolikus fiataljainak álláspontja a szociális kérdésről. Keresztény Szó, 2005. 4. Uő.: Tamási Áron színműveinek színpadi sikeréről a korabeli kritika és néhány műfajelméleti szempont fényében. Symbolon, 2006. 11. 41–47. Bodor Pál: Így született az Utunk. Adalékok. In: Utunk Évkönyv, 1972. Kvár, 1972.Cseke Péter: Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása I–II. Korunk, 1974. 4. 566–573.; 5. 661–665. Uő.: NyIrK-impulzusok. Utunbk, 1976. 2. Uő.: A NyIrK első húsz éve. Utunk, 1977. 10. Uő.: „Az érzékenység és értelem új formái” – az Echinox műhelyében. Utunk, 1977. 27. Uő.: A Termés szerepe Horváth István világszemléletének kialakulásában. In: Láng Gusztáv–Szabó Zoltán (szerk.): Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1981. 129–153. Lásd még in: Cs. P.: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. Balassi Kiadó, Bp., 2000. 110–131. Uő.: A népiség elve az Erdélyi Helikonban. In: Szabó Zoltán (szerk.): Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1984. 104–144. Lásd még in: Cs. P.: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. 46–77. Uő.: Lapkultúránk a hetvenes években. In: Cs. P.: Hazatérő szavak. Publicisztikai írások, riportok (1970–1985). Albatrosz Könyvkiadó, Buk., 1985. 99–164. Uő.: Az erdélyi tévékultúra első hónapjai. Beszélgetés Csép Sándorral. Korunk, 1990. 5. 610–615. 88

ME.DOKUMENTUM Uő.: A felszabadult rádiózás forró napjai. 1990. 8. 1035–1049. Ua. in: Cs. P.: Hazatérő szavak. Szociográfiai riportok. Püski, Bp., 1993. 329–364. Uő.: A régi Korunk népiségszemlélete. Korunk, 1991. 3. 301–306. Bővebben lásd in: Cs. P.: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. Balassi Kiadó, Bp., 2000. 94–109. Uő: Egyetlen hatalmunk: a (sajtó)nyilvánosság. Korunk, 1992. 7. 33–40. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. Kisebbségi értelmiség – kisebbségi nyilvánosság. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1997. 170–182. Uő.: Sajtó és hatalom. Korunk, 1992. 7. 124–125. Uő.: A modellértékű lapszerkesztés gondja és felelőssége. Korunk, 1993. 1. 52–56. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. 207–218. Uő.: Korszerűsödő magyar hírlapok. Korunk, 1994. 4. 127. Uő: Vigyázó torony. Beszélgetések Debreczeni Lászlóval. Kriterion Könyvkiadó, 1995. Uő.: Spectator kisebbségi sajtóképe. A Hét, 1995. 38. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. 58–65. Uő.: Az új tárgyiasságtól a Korunk népi realizmusáig. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1995. 1. 15–28. Uő.: Egyházi és vallásos sajtó – kisebbségben. Református Szemle, 1996. 2. 123–128. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. 183–192. Uő.: „Irodalomirányítás”: 1947–1989. Korunk, 1996. 4. 12–20. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. 193–206. Uő.: Az Erdélyi Fiatalok szerepe a kisebbségi értelmiségnevelésben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1996. 2. 121–138.; 1997. 1. 23–36. Uő.: A sajtótörténet-írás eredményei és gondjai Erdélyben. Magyar Média, 2000. 1. 80–86. Uő.: A régi Korunk ideológiai állásfoglalásai. In: Cs. P.: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. Balassi Kiadó, Bp., 2000. 78–93. Uő.: Időrobbanás? Korunk, 2001. 2. 24–30. Ua. in: Cs. P.: Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003. 23–31. Uő.: Dsida Jenő és az Erdélyi Fiatalok. Helikon, 2003. 11. Ua. in: Cs. P.: Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003. 67–79. Uő: A kisebbségi sajtónyilvánosság korlátozása Romániában (1919– 1989). In: Cs. P.: Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003. 234–255. Uő.: Legkeletibb Nyugat – legnyugatibb Kelet. Venczel József pályakezdése. Székelyföld, 2004. 2. 49–70. Ua. in. Cs. P.: Jöjjön el a mi időnk. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005. 96–121. Uő.: Benedek Elek és a Tizenegyek. Duna-part, 2004. 1. 44–48. Uő.: Vallasek Júlia sajtótörténeti esszéi. Korunk, 2004. 2. 121–122. Uő.: László Dezső az Erdélyi Fiatalok körében. Korunk, 2004. 7. 75–85. Uő.: Napkelet (1920–1922). Korunk, 2004. 8. 126–127. 89

ME.dok • 2014/4

Uő.: József Attila, a „félig székely”. Székelyföld, 7. 54–72. Uő.: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek. Új Dunatáj, 4. 41–63. Uő.: Az Erdélyi Fiatalok értékorientációja a történetkutatásban. Korunk, 2007. 2. 108–112. Uő.: Románok és magyarok – kisebbségben és többségben. A száz éve született Bíró Sándor emlékére. Székelyföld, 2007. 4. 97–116. Uő.: Munkássága a Magyar Örökség része. Beke György fejfájára. Forrás, 2007. 5. 109–112. Uő. Az Erdélyi Fiatalok szerepe az Ady-kultusz történetében. Tiszatáj, 2007. 8. 45–53. Uő.: Védőháló nélkül. In memoriam Zágoni Attila (1945–1989). Székelyföld, 2007. 9. 84–87. Uő.: Sorskérdések hálójában – Ady, Móricz és Szabó Dezső hatása az Erdélyi Fiatalokra. Kortárs, 2008. 4. 85–92. Uő.: Magyar diákegyesület Bukarestben. Székelyföld, 2008. 9. 101–114. Uő.: Egy ’68-as riportvita, elő- és utótörténettel. Korunk, 10. 41–49. Uő.: Szabó Dezső és az Erdélyi Fiatalok. Hitel, 2008. 12. 106–121. Uő.: Az Erdélyi Fiatalok történelemszemlélete. Kisebbségkutatás, 2009. 4. 604–652. Uő.: Egy sajtótörténeti szintézis erdélyi előmunkálatai. ME-dok, 2010. 2. 5–7. Uő.: Az Erdélyi Fiatalok unitárius munkatársai. Keresztény Magvető, 2011. 2. 140–153. Uő.: Szabó T. Attila katedrálisa. Nyelvünk és Kultúránk, 2011. 167. 36–45. Uő.: Egy 1957-es irodalmi vita és a dogmatikus irodalomszemlélet erdélyi színeváltozásai). Korunk, 2012. 10. 88–95. Uő.: Nemzedéki értékhorizontok drámája – Az Erdélyi Fiatalok és a Hitel konfrontációi 1935 és 1940 között. Hitel, 2012. 10. 87–99. Uő.: Dsida Jenő, a Pásztortűz-szerkesztő. Kortárs, 2013. 1. 69–77. 90

ME.DOKUMENTUM

Uő.: Ízléskultúrák és értékpreferenciák. A kolozsvári és a budapesti Napkelet szellemi öröksége. Helikon, 2013. 2013. 8. 13–14. Uő.: A tiszta gondolat, a tiszta stílus szerelmese – Szabó Zoltán értékszemlélete. Kortárs, 2013. 7–8. 113–124. Uő.: „Mikó-megfigyelők” a szerkesztőségben. Korunk, 2014. 1. 68–73. Dávid Gyula: Magyar nyelvű egyházi és vallásos sajtó Romániában. Korunk, 1990. 10. 1346–1352. Uő.: Az erdélyi magyarság. Sajtó. 1918–1944. In: Bihari Zoltán: Magyarok a világban. Kárpát-medence. Kézikönyv a a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élő magyarságról. Bp., 2000. 363–368. E. Fehér Pál: Homo transsylvanus. Hetvenéves a kolozsvári Korunk. Népszabadság, 1996. január 26. Fodor Sándor: A Keresztény Szó indulásáról. Előjáték. Korunk, 1999. 10. 61–64. Forrai Tibor: Főszerkesztő: a nép? (Tromf, Fakutya, Ötödik Kerék). Korunk, 1992. 2. 125–126. Gál Mária: Útkeresésben a romániai magyar írott sajtó. In: Bodó Barna (szerk.): Romániai Magyar Évkönyv 2000. Szórvány Alapítvány – Polis Könyvkiadü, Temesvár–Kolozsvár, 2000. 142–154. Uő: Szolgálat vagy szolgáltatás? A romániai magyar sajtó század- és ezredfordulós dilemmáiról. In: Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Magyarország Médiakönyve 2000–2001. I. Köt. Bp., ENAMIKÉ, 2001. 229–236. Gáll Ernő: Előzmények, rajtolás és tűzkeresztség. A Korunk második folyamáról. Korunk, 1991. 3. 346–354. Uő.: „Megszűnt” a cenzúra. Feljegyzések a hetvenes évek végéről. 1993. 1. 111–116. Uő.: A Korunk újraindulása 1957-ben. 1995. 6. 21–25. G. S. [Gáspár Sándor]: Rádió. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 4. EME–Kriterion, 2002. 578–608. György Béla: Az ismeretlen Spectator (Krenner Miklós pályaképe). In: Krenner Miklós (Spectator: Az erdélyi út. Válogatott írások. Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1995. 9–23. Uő.: Spectator sajtópere. Magyar Média, 2000. 4. 40–47. György Lajos: A romániai magyar időszaki sajtó öt esztendeje (1919– 1923). Kv., 1924. Győrffy Gábor: Az Erdélyi Magyar Hírvivő századai. ME-dok, 2011. 2. 39–49 Uő.: A Korunk a cenzúrahivatal jelentéseiben. Korunk, 2007. 9. 28–33. Uő: Az erdélyi magyar kultúra a cenzúra árnyékéban. Magyar Média, Budapest, 2001.1.6–15. Uő.: Két erdélyi szamizdat kiadványról. Korunk, 2006/10. 140–142. 91

ME.dok • 2014/4

Uő.: A független erdélyi magyar sajtórendszer felszámolása a második világháború után. ME-dok, 2006. 1. 23–29. Uő.: A romániai kommunista integrációs sajtópropaganda alaptételei (1945–1956). ME-dok, 2007. 1. 43–49. Uő.: Sajtócenzúra a kommunista Romániában. Regio, Budapest, 2007. 3. 95–117. Uő.: A kommunista cenzúra intézményrendszerének kialakulása Romániában. ME-dok, 2007. 2. 15–22. Uő.: A sztálini időszak kommunista sajtópropagandája Romániában. Magyar Kisebbség, 2008. 1–2. 168–185. Uő.: Rituális elemek a romániai államszocialista sajtópropagandában. Médiakutató, 2009. 2. 29–39. Uő.: Diktatúra és kisebbségi ellenállás a nyolcvanas években. In: Botházi Mária–Győrffy Gábor (szerk.): Tükörjáték. Emlékkönyv Cseke Péter 65. születésnapjára. Medea–Művelődés, Kolozsvár, 2010. 11–19. Uő.: A háromnyelvű brassói sajtónyilvánosság megszületés az 1830-as években. Magyar Könyvszemle, 2010. 4. 453–474. Uő.: A romániai sajtónyilvánosság rendszerváltása. ME.DOK, 2011. 4. 5–15. Herédi Zsolt: Klisék, tabuk és egyéb „sajtóficamok” az erdélyi magyar sajtóban. Korunk, 2003. 8. 64–72. Uő.: A leleplező írás esélyei Erdélyben. Krónika, 2003. április 25–26. Horváth István: A romániai magyar sajtónyilvánosság és korlátai. Korunk, 1996. 1. 39–43. Imreh István: Székely hadilapok. In: Korunk Évkönyv 1974. Jászberényi Emese (szerk.): Szól a rádió… A Marosvásárhelyi Stúdió 40 éve. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998. Jordáky Lajos: A romániai magyar nyelvű sajtó 1971-ben. Korunk, 1971. 3. Józsa T. István: A hazai magyar sajtó új térképe II. Korunk, 1990. 12. 1949–1654. Kántor Lajos: Játék vagy program? (Kuncz Aladár folyóirat-struktúrája és a „fiatal magyarok” 1930-ban). In: Láng Gusztáv–Szabó Zoltán (szerk.): Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1981. 63–77. Ua. in: Kántor Lajos: K. L.: Itt valami más van… Erdélyi krónika (1911–1959). Héttorony Könyvkiadó, Bp., 1992. 61–76. Ugyanebben a kötetben: Magyarok Romániában – és a Független újság. 115– 92

ME.DOKUMENTUM 132.; A Termés és az uralkodó eszmék”. 135–114.; Világosság (1944–1948). 183–320. Uő.: Történelmi tévedések. (Távlatok?) Korunk, 1990. 1. 3–8. Uő.: K mint Korunk – K mint kötés. Korunk, 1991. 1. 3–4. Uő.: Súly alatt a sajtó. 1992. 7. 3–6. Uő.: Korunk börtönében? Korunk, 1993. 1. 45–57. Uő.: A mi időnkben (1926–2001). Korunk, 2001. 2. 3–11. Uő.: A Korunk kapui. Korunk, 2007. 2. 4–8. Uő.: Korunk. 1995. 12. 44–45. Uő.: Korunkat nézve. 1996. 4. 3–7. Károlyi [Józsa T.] István: A hazai magyar sajtó új térképe. Korunk, 1990. 1. 139–140. A hátsó udvarban. Széljegyzetek az erdélyi sajtó és irodalom történetéhez (Pro-Print Kiadó, Csíkszereda), 2001; Kozma Dezső: A valóság igézete. Írók kolozsvári szerkesztőségekben a századfordulón. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1972. Uő: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1997. Kuszálik Péter: Az Irodalmi Újságról – több tételben. Látó, 1994. 5. Uő.: BL 100 – A Brassói Lapok 100 éve. Erdélyi Napló, 1995. febr. 8. Uő.: Néhány lappangó erdélyi sajtótermék a XX. századból. Egy sajtóbibliográfia levelezési anyaga. In: Magyar könyvtárosok III. szakmai találkozója. Bp., 1992. augusztus 16–18. Bp., 1996, OSzK) Uő.: Pangloss mester esete az Ifjúmunkással. Korunk, 1996. 6. Uő.: Egy sajtótörténeti kisvállalkozó följegyzéseiből. A Hét, 1997. febr. 7.: 8. Uő.: A romániai magyar sajtó 1990 után. Szubjektív szemle. In: Magyarország Médiakönyve 2000–2001. Enamiké, Bp., 2001. Uő.: A hátsó udvarban. Széljegyzetek az erdélyi sajtó és irodalom történetéhez. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2001. Lakatos Mihály: A Szabadság első számai – három év múltán. Korunk, 1993. 4. 93–97. Lengyel Dénes: A Cimbora szerkesztője. In: L. D.: Benedek Elek. Gondolat, Bp., 1974. 210–232. Magyari Tivadar: A sajtó önállóságának kérdése a romániai köztájékoztatás esetében. Korunk, 1996. 1. 43–47. Uő.: Szabadság – sajtószabadság. Médiánk identitása. Szabadság, 1999. július 23. Uő.: A romániai magyar média. Médiakutató, 2000/ősz, 95–107. Uő.: Elemzések a romániai magyarok sajtóolvasási szokásairól. Erdélyi Társadalom, 2003. 1. 113–131. Magyari Tivadar – Szabó Mátyás: A holnapi Korunk a mai diáktársadalom jövőképében. Korunk, 1993. 1. 106–108. Németh Szilvia – Papp Z. Attila: Többségi–kisebbségi médiahasználat és tolerancia. Fórum, 2000. 3. 19–42. Pap Melinda: A kisebbségi sajtó védelme a cél. Megalakult a romániai magyar lapkiadók egyesülete. Szabadság, 2003. szeptember 6. 93

ME.dok • 2014/4

Papp Z. Attila: Romániai magyar sajtóvilág a második világháború végétől 1989-ig. Regio, 2004. 1. Uő.: A romániai magyar sajtó a posztszocializmus korszakában. Székelyföld, 2005. 2. 82–110. Pomogáts Béla: Két korszak határán. Korunk, 2001. 1. 15–23. Uő.: A kolozsvári Napkelet. In: P. B.: Műhely Erdélyben. Tanulmányok és kritikák. KÖZDOK, Bp., 2001. 33–40. Uő.: A kolozsvári Korunk három élete. In: P. B.: Műhely Erdélyben. Tanulmányok és kritikák. KÖZDOK, Bp., 2001. 52–65. Uő.: A régi Korunk számvetése a magyar irodalommal. In: P. B.: Műhely Erdélyben. Tanulmányok és kritikák. KÖZDOK, Bp., 2001. 52–65. 66–75. Uő.: A publicista Gaál Gábor. Véleménynyilvánítás egy perben. In: P. B.: Műhely Erdélyben. Tanulmányok és kritikák. KÖZDOK, Bp., 2001. 152–160. Uő.: Közírás, útirajz. [Bodor Pál és Farkas Árpád pblicisztikájáról, Kántor Lajos és Lőrinczi László útirajzáról] In: P. B.: Műhely Erdélyben. Tanulmányok és kritikák. KÖZDOK, Bp., 2001. 193–197. Uő.: Az Erdélyi Helikon és a Korunk vitája. In: P. B.: Erdélyi tetőn. Irodalomtörténeti tanulmányok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004. 205–216. Uő.: A Korunk és a népi irodalom. In: P. B.: Erdélyi tetőn. Irodalomtörténeti tanulmányok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004. 230–268. Uő.: A baloldal „szabad fóruma”. Hetvenöt éves a kolozsvári Korunk. In: P. B.: Erdélyi tetőn. Irodalomtörténeti tanulmányok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004. 269–275. Salamon Márton László: Helyzetkép az erdélyi magyar sajtóról: időutazás vagy modernizáció. In: Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Magyarország médiakönyve 2002. ENAMIKÉ, Bp., 2002. 265–273. Spectator: A tétova sajtó. Magyar Kisebbség, 1923. 2. 665–667. Szabó Ágnes Kinga – Kelemen Hunor: Fiatalok sajtóképe. Olvasásszociológiai felmérés. Korunk, 1992. 7. 50–58. Székely Kriszta: Kisebbségkép a kolozsvári napisajtóban. Korunk, 1996. 1. 100–106. Szilágyi István: Szabálytalan leltár [az Utunkról]. Utunk Évkönyv 1977. Kolozsvár, 1977. 42–101. Szilágyi N. Sándor: Mi a bajom a sajtóval? Korunk, 1992. 6. 109–111. Tapodi Zsuzsa: Irodalom a politika szolgálatában. Gaál Gábor munkássága a pályája utolsó szakaszában (1946–1954). Bp., 2001. Tófalvi Zoltán: Romániai magyar sajtó – összeomlás előtt? Korunk, 1992. 7. 85–98. Tóth Sándor: Korunk-tanulmányok. In: T. S.: Rólunk van szó. Tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, 1980. 199–346. Uő.: A Korunk újraindulása 1957-ben. Korunk, 1993. 1. 37–44. 94

ME.DOKUMENTUM Uő.: Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából. Bp., 1997. Ujj János: Aradi irodalmi lapok. Alma Mater Alapítvány kiadása, Arad, 2004. Vallasek Júlia: Sajtótörténeti esszék. Négy folyóirat szerepe 1940–1944 között az észak-erdélyi kulturális életben. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003. Vetési László: Az egyházi és vallásos sajtó újabb gyorsmérlege. Korunk, 1992. 7. 105–108. Visky András: Könyörgés cenzúráért. Korunk, 1990. 3. 334–336. Zsigmond Győző: Sajtónyelvünk a politikai változások tükrében. Korunk, 1992. 7. 108–110. h) Konferencia-kötetekben megjelent sajtótörténeti tanulmányok 2007 Zsugán-Gedeon Gyula: A Telefonhírmondó fogadtatása... In: Botházi Mária (szerk.): Média szakos doktori hallgatók konferenciája. Kolozsvár, 2006. december 9. Medea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2007. 176–185. Lehoczky Attila: Arad szerepe a dél-erdélyi magyar nyelvű közéleti és politikai sajtó életében (1940–1944). I. m.: 186–192. András Zselyke: Az Erdélyi Múzeum folyóirat (1930–1939) tudományos irányelvei. I. m.: 193–207. Bodó Márta: A két világháború közti erdélyi katolikus lapok iskolai színielőadásaira vonatkozó közléseinek vizsgálata. In: Botházi Mária (szerk.): Média szakos doktori hallgatók konferenciája. Kolozsvár, 2007. május 11. Medea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2007. 64–76. 2008 Lehoczky Attila: Többségből kisebbségbe. Az aradi magyar közéleti és politikai sajtó 1919-ben. In: Botházi Mária (szerk.): Média szakos doktori hallgatók III. konferenciája. Kolozsvár, 2007. december 8. Medea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2008. 136–156. Osváth Judit: A két világháború közötti romániai magyar nevelésügyi sajtó. In: Botházi Mária (szerk.): Média szakos doktori hallgatók IV. konferenciája. Kolozsvár, 2008. május 24. Medea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2008. 35–69. Végh M. Balázs: Szemléletváltás a hetvenes évek gyereksajtójában. A Napsugár szerkesztéspolitikájának alakulása. I. m.: 70–79. Bodó Márta: Kultúra és katolicizmus. Tamási színdarabjainak fogadtatása A Hírnökben. I. m.: 91–99. 2009 Sas Péter: A napló mint Kelemen Lajos publicisztikájának egyik formája. Botházi Mária (szerk.): Média szakos doktori hallgatók V. konferenciája. Kolozsvár, 2008. december 6. Medea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2009. 48–59. 95

ME.dok • 2014/4

Osváth Judit: Az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő folyóirat fénykora: 1933–1940. I. m.: 60–77. Demeter Csanád: Hargita és Kovászna megye közműveélődése a korabeli sajtó tükrében. I. m.: 78–91. Osváth Judit: A nyelvápoló Erdélyi Iskola. Botházi Mária és Péter Árpád (szerk.): Média szakos doktori hallgatók VI. konferenciája. Kolozsvár, 2009. május 9. Medea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2009. 67–76. Demeter Csanád: Hargita és Kovászna megye oktatáspolitikája a szocialista sajtó tükrében. I. m.: 77–103. i) Szakdolgozatok 1964 Farkas Ernő: Szentimrei Jenő publicisztikája 1920–1930. Gajzágó Márton: A kolozsvári Napkelet (1920–1922) világnézeti tájékozódása. Szekernyés János: Szentimrei Jenő publicisztikája 1931–1940. Szlovácsek Ida: Sipos Domokos élete és munkássága. Wagner István: Szentimrei Jenő publicisztikája 1945–1959. 1997 Ketesdy Beáta: A sajtó hatalma. Vezető tanár: Cseke Péter. – 65 p. Vass Edit: A romániai magyar kommunista sajtó – a politikai hatalom eszköze. Vezető tanár: Csucsuja István. – 81 p. 1998 Bánhegyesi Csilla Mária: Nagykároly és Vidéke: egy kisvárosi hetilap története. Vezető tanárok: Cseke Péter, Szabó Zsolt. – 49 p. Moldován Árpád Zsolt: A némafilmgyártás és előzményei a kolozsvári magyar sajtó tükrében (1901–1919). Vezető tanár: Cseke Péter Pásztor Csilla: Az erdélyi egyházi sajtó struktúrájának a kiépülése 1989 után. Vezető tanár: Cseke Péter. – 50 p. 1999 Szőke Katalin: Székelyföldi helyi televíziók és kábelhálózatok. Vezető tanár: Magyari Tivadar. – 67 p. Vass Enikő: Online újságok. Az elektronikus tartalomszolgáltatók bemutatása az iNteRNeTTo esettanulmányán keresztül. Vezető tanár: Magyari Tivadar. – 93 p. + Függelék: 13 lap Zsugán-Gedeon Gyula: A Campus megalakulása és az első öt évfolyam története. Vezető tanár: Magyari Tivadar. – 68 p. + Melléklet: 12 lap

96

ME.DOKUMENTUM 2000 Gáspár Miklós: Marosvásárhelyi magyar nyelvű ifjúsági lapok 1989-től napjainkig. Vezető tanár: Cseke Péter. – 130 p. Sallay Zsolt: A hypertext, mint publikálási medium sajátosságai. Vezető tanár: Magyari Tivadar. – 73 p. Simon Melinda: Egy feltáratlan sajtóközpont. Szászrégen 1886–1940. Vezető tanár: Cseke Péter. – 59 p. + Függelék: 7 p. Villányi Zoltán: Nagyváradi tudósítások a Duna Televízió műsoraiban. Vezető tanár: Magyari Tivadar. –92 p. Vincze Német Melinda: Kalotaszegi lapvállalkozások (1890–2000). Vezető tanár: Cseke Péter. – 56 p. + 7 lap 2001 Bereczki Silvia: A katolikus tömegkommunikáció tendenciái a II. vatikáni zsinat után. Vezető tanár: Cseke Péter. – 58 p. Debreczeni Hajnalka: A képernyő valósága. Vezető tanár: Cseke Péter. – 54 p. Kiss Csaba: Bilincsbe vert beszéd. A Magyar Nemzet első hat évének sajtótörténeti feldolgozása. Vezető tanár: Cseke Péter. Makki Katalin: Romakép a sajtóban. Vezető tanár: Horváth István.– 76 p. Sinka Hajnal: A környezetvédelem és a sajtó viszonya. Vezető tanár: Cseke Péter. – 54 p. Szász Jutka: Rasszizmus és AIDS ellenes reklámképek a Max havilapban. Vezető tanár: Pethő Ágnes. – 52 p.+ Függelék: 8 képes oldal SZŐCS Andrea Enikő: A médiakonglomerátumok. Amerikai médiaimperializmus az európai (romániai) médiapiacon. Vezető tanár: Magyari Tivadar. Külső konzulens: Urbán Ágnes. – 114 p. 2002 Balázsi-Pál Előd: Sport a Médiában – Média a sportban. Vezető tanár: Horváth Anikó. – 63 p. Csurulya Szidónia Ibolya: Haditudósítás. Vezető tanár: Szabó Zsolt. – 44 p.+ Függelék: 15 lap Kiskasza Kinga: Az elektronikus tartalom-szolgáltatók bemutatása az AGORAPRESS hírportál esettanulmányán teresztül. Vezető tanár: Szabó Zsolt. – 63 p. Kiss Olivér: Kisebbségkép a tömegtájékoztatási eszközökben. A magyar kisebbség tükröződése a sajtóban. A Státustörvény kérdése. Vezető tanár: Horváth István. –70+12 p. Rácz Éva Éva-Mária: A vélemény szabadsága – Vélemények a Szabadságban – Vezető tanár: Cseke Péter. – 58 p. Sándor Boglárka Ágnes: Mit ér az újságíró, ha nő? – A női újságírás kialakulása. – Vezető tanárok: Horváth Anikó, Vallasek Júlia. – 56 p. Somogyi Botond: Szabó Dezső nemzet- és egyházlátása, hatása az Erdélyi Fiatalokra. Vezető tanár: Szabó Zsolt. – 65 p.

97

ME.dok • 2014/4

2003 Antal Ildikó: Kulturális értékközvetítés a Csíki Lapok hasábjain 1919 és 1944 között. Irányító tanár: Cseke Péter. – 100 p. Bálint Eszter: Közművelődés a Csíki Lapokban – a Csíki Lapok közművelődési szerepe a két világháború közötti időszakban. Irányító tanár: Cseke Péter. – 65 p. Birta Csaba: Paál Árpád, az erdélyi magyar újságírás egyik vezéregyénisége. A korszak egyik legjelentősebb publicistájának munkássága az impériumváltást követő időszakban. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 59 p. Kovács Gyöngyike: Benedek Elek gyermekirodalmi publicisztikája. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 81 p.+ Függelék: 48 p. Lőrincz Emese: Romániai magyar online média. Irányító tanár: Cseke Péter. – 66 p. Mészely Réka: Híradók a köz és a kereskedelem szolgálatában. Irányító tanár: Cseke Péter–75 p.+ 4 p Nagy Ildikó: A Múzsa irodalma. A Népújság irodalmi-művészeti mellékletének irodalmi anyaga 1991–2001. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 45 p.+8 p. Nyulas Ildikó: Lehet-e gúzsba kötve táncolni? (Fordítás és szöveggondozás a kétnyelvű Provincia folyóirat 2000-es évfolyamában). Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 78 p. Sándor Krisztina: Az Unitárius Közlöny társadalomrajza a XX. század elejétől a második világháború végéig. Irányító tanár: Cseke Péter. – 119 p. Tőrös Katalin: Magyar nyelvű filmes folyóiratok Erdélyben. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 83 p. Zsigmond Melinda: A magyar nyelvű televíziózás helyzete Romániában a kommunikációs fordulat után. Irányító tanár: Cseke Péter. – 92 p. 2004 Barabás Blanka Hilda: Marton Lili publicisztikája. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 42 p. Benedek Sándor: Nyelvhasználat és műfajok a HammerWorld rockmagazinban. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 64 p. Bersan Blanka Ildikó: A máramarosszigeti sajtóélet a dualizmus korától napjainkig. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 66+ 7 p. Borbély Tamás: A Campus második öt éve a publicisztika tükrében. Irányító tanár: Cseke Péter. – 51 p. Gábor Ildikó: „A legnagyobb siker, hogy létezünk” – A Látó, marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat működése 1990–2000 között. Irányító tanár: Szabó Zsolt. –156 p. Márton Éva: A Napsugár az erdélyi magyar sajtóban. Irányító tanár: Cseke Péter. – 79 p. Máté Erzsébet: A dícsőség kémiája. J. V. Sztálin személyi kultusza a romániai magyar sajtóban. Irányító tanár: Csucsuja István. – 68+6 kép Nagy Andrea: Sajtóperek a Magyar Kisebbség hasábjain (1922–1942). – Irányító tanár: Cseke Péter. – 73 p. 98

ME.DOKUMENTUM Papp Csilla: A Szatmári Friss Újság és a Krónika marketing- és PRstratégiáinak összehasonlító elemzése. Irányító tanárok: Szabó Zsolt; Zsugán Gedon Gyula. – 66 p. Szász Edith Magdolna: „Marosvásárhely „fekete márciusa”. – A Marosvásárhelyen 1990 márciusában lezajlott események a helyi román és magyar írott sajtó tükrében. Irányító tanár: Horváth István. – 74 p. + Függelék: 32 fénymásolt lap Székely Szidónia: A Székeylföld szellemi műhelye. – A Székelyföld folyóirat 1997 és 2002 között. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 72+25 p. 2005 Bálint Ferenc: Párhuzamok egy amerikai és egy erdélyi kisebbségi magyar médiahordozó között. Az Erdélyi Napló és a New Yor-i Híd összehasonlító vizsgálata. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 60 p. Fülöp Lilla: A vizuális manipuláció esetei a tömegkommunikációs eszközök által. Irányító tanár: Cseke Péter. – 67 p.+5 kép Gáti Gabriella: A Gyergyói Kisújság működési sajátosságai. – Irányító tanár: Cseke Péter. – 75 p.+Függelék: 8 p. Kiss Olivér: Médiaszabályozás az Európai Unióban és Romániában. A romániai sajtó kihívásai a globalizáció évszázadában. Irányító tanár: Magyari Tivadar. – 27 p. Lőrincz Edina: Fotóriportok a romániai magyar napisajtóban. Irányító tanár: Vincze Orsolya. – 47 p.+ Függelék: 48 lap Major Emőke: Oral history és újságírás. – Irányító tanár: Cseke Péter. – 65 p.+Családfa: 22 p.+11 fényképes adatlap 2006 Knop Ildikó: Az internetes reklámok formavilága és hatásmechanizmusa. A figyelemfelkeltés módszerei. Irányító tanárok: Szabó Zsolt, Könczey Elemér . – 59 p. Madácsy Tímea: Gárdonyi Géza. Hírlapírástól a regényfaragásig. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 54 p. Nágó Zsuzsa Emese: Kemény Zsigmond, a publicista – Tanulmány Kemény röpiratairól. – Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 41 p. Szabó Ildikó: Berde Mária publicisztikája 1920–1930. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 62 p. 2007 Vasas Kismihály Hajnalka: Vasas Samu és Kalotaszeg. Vasas Samu publicisztikája a Kalotaszeg című közéleti-kulturális lapban. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 42 p. 2008 Andercó Aliz Tímea: New media – reklámfelületek. New media eszközök a politikai kommunikációban. Irányító tanár: Kádár Magor. – 63 p. Bartha Noémi: Kívül-belül pont, mint te – Tinimagazinokban megjelenő reklámeszközök. Irányító tanár: Vincze Orsolya. – 70 p.+ 1 CD 99

ME.dok • 2014/4

Birtalan Ágota-Aliz: Reklám és grafika Ady korában. A Szilágy című hetilap 1904-es évfolyamának makett-elemzése. Irányító tanárok: Cseke Péter és Kádár Magor. – 59 p.+ 1 CD Borzás István: Perspektíva 1996–2010. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 43 p.+ 3 lap Csont Zsuzsanna: Sajtószabadság és politikai újságírás a romániai magyar sajtóban. – Irányító tanár: Cseke Péter. – 43 p. Dénes Emese: Védett műfajok a közszolgálati rádióban. Falujárás Székelyvarságon mp3: 51’00’’. – Irányító tanár: Cseke Péter. – 32 p.+ 1 CD Enyedi Bak Sarolta: A civil újságírás megnyílvánulásai a web 2.0-s alkalmazásokban. Irányító tanár: Cseke Péter. – 66 p. Fleischer Hilda: A nők társadalmi helyzetének alakulása a média keresztmetszetében. Feminista szempontú elemzés a nemi szerepek sajtóban való megjelenítéséről. Irányító tanár: Vincze Orsolya. – 72 p. Jakab Judit: Székelykeresztúr: Egy kisvárosi hetilap és funkciója. – Irányító tanár: Cseke Péter. – 43 p. Kiss Bence: Riport televízióban, rádióban és újságban. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 29 p. Makai Mártha-Monica: A tényfeltáró újságírás kockázatai a 21. század elején. – Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 53 p.+ 1 CD Nagy-Méhész Tünde: Románia Európai Uniós csatlakozási szerződésének aláírása a Krónika napilap tükrében. Irányító tanár: Győrffy Gábor. – 60 p.+ 1 CD Osváth Beáta: Koszovó függetlensége kinyilvánításának médiatükrözése. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 43 p.+ 1 CD Rain Mária-Magdolna: Médiaerőszak és erőszakellenes médiakampány. – Irányító tanár: Vincze Orsolya. - 63 p.+ 1 CD Románszki Zsuzsa: A Bihari Napló egykor és ma. Az osztrák médiatömb bekebelezés előtti és napjaink lapszámainak összehasonlítása a globalizáció tükrében. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 85 p. Sándor Boglárka Ágnes: A kultúra szabadsága. – Kulturális jelenlét Kolozsvár magyar napilapjában. – Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 35 p. Szabó Ernő Gyula: Igaz, mert megírta az újság. Jól sikerült médiahackek, félrevezetések, átverések, pletykák nyomában. Irányító tanár: Jakab-Benke Nándor. – 62 p.+ 1 CD Tóth Csaba: A kistérségi újságok szerepe. Kísérlet az Itthon-Otthon című szovátai lap beindítására. - Irányító tanár: Cseke Péter. – 44 p.+ 1 CD Török-Ágoston Rebeka: Kós Károly és Kalotaszeg. Kós Károly Kalotaszeggel kapcsolatos publicisztikája. – Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 92 p.,11 kép+ 1 CD Tyukodi Clara: Férfiideálok a magazinokban és a reklámokban. – Irányító tanár: Vincze Orsolya. – 61 p. Vass (Kerekes) Edith-Jutka: Nemzeti kisebbségek és kisebbségi nyelvű sajtó a globalizált Európában. Irányító tanár: Cseke Péter. – 47 p.+ 1 CD Végh Balázs: Az 1970-es évek végének romániai magyar gyermeksajtója. A gyermekirodalom és -sajtó értékopciója a korszakbeli módszertani viták tükrében. – Irányító tanár: Cseke Péter. – 62 p. 100

ME.DOKUMENTUM

2009 Andorkó Zsuzsa: Kortárs szurkolói kultúrák a romániai sajtóban. – Irányító tanár: Vincze Orsolya. – 157 p. Bordás Beáta: A csíkszeredai Munkácsy-kiállítás sajtóvisszhangjának elemzése. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 93 p. Carole Antonia Maria: Obama Amerikája, avagy Amerika Obamája? Európa visszhangja. Sajtótükör az Amerikai Egyesült Államok 2008-as évi választásáról. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán.. – 76 p. Fábián Csilla: A székelyudvarhelyi rádiózás 2003-ban és napjainkban. Irányító tanár: Zörgő Noémi. – 51 p. Forrai György-Zsolt: Kacsó Sándor újságírói munkássága és a Brassói Lapok (1935–1940). Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 50 p. Gál László: Az erdővidéki sajtó alakulása 1903 és 1938 között. Irányító tanár: Cseke Péter. – 57 p. Mihály Zsombor: Az információáramlás átalakulása a 21. században. A világháló és az online sajtó befolyása. Web2.0 Erdélyben. Irányító tanárok: Botházi Mária és Szabó Zsolt. – 45 lap. Melléklet: 16 p. Poósz Renáta: A szatmárnémeti City Rádió kommunikációs kultúrája. Irányító tanár: Vincze Orsolya .– 61 p. Pálfi Emőke Kinga: Kacsó Sándor újságírói munkássága és a Brassói Lapok (1927–1934). Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 55 p. Stanik Bence: A pártállami rendszer és örökségének vizsgálata a tényfeltáró riport eszközeivel. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 62 p. Tóth Csaba: A kistérségi újságok szerepe. Kísérlet az Itthon-Otthon című szovátai lap beindítására. Irányító tanár: Cseke Péter. – 62 p. Török-Ágoston Rebeka: Faluriport. Magyarkapus húsz éve és ma. Irányító tanárok: Szabó Zsolt és Tárkányi János. – 57 számozatlan lap. Veres Viktória: Az online-újságírók szerzői joga. Irányító tanárok: Szabó Zsolt és Vallasek Magdolna. – 47 p. 2010 Ambrus István: „Forradalomtól-forradalomig”. A romániai magyar média metamorfózisai a kommunista rendszer idején: a sztálinista modell képítésének hatásaitól a „kis kulturális forradalomig”. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 66 p. Czézár Éva: Média és politika viszonya a 2009-es romániai államelnöki kampány tükrében. – Televíziós viták. Irányító tanár: Kádár Magor. – 55p.+ 1 CD Dicu Henrietta: Amikor a gyermek visszaüt… A romániai televíziós hírek anatómiája. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 61 p. + Függelék 4 p. Duka Annamária: Segesvár közigazgatásának arculata a helyi sajtóban. Esettanulmány (Vizsgált periódus: 2007–2009). Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 97. p. Fegyver Attila: Új internetes médiatálalás. Kézdivásárhelyi kézdi.infó online információs centrum elemzése. Irányító tanárok: Györffy Gábor, Jakab-Benke Nándor. – 47 p. 101

ME.dok • 2014/4

Fülöp Noémi: A mozivászontól a címlapig. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál nyolc éve az erdélyi magyar írott sajtó tükrében. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 43 p. + Függelék 11 p. Kali Karola: Szervezeti kultúra két erdélyi médiaszervezetben. Irányító tanár: Tőkés Gyöngyvér. – 111 p.+ 1 CD Kovács Hont-Imre: László Ferenc újságírói munkássága. Irányító tanárok: Cseke Péter és Killyéni András. – 53 p. Kutron Zsuzsa-Katalin: „Kié itt a tér?” Hatalmi és sajtójátszmák tükrében a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 57 p. Marton Györgyi: A reklámok vizuális manipulációja a Szabadság médiafogyasztóinak tükrében. Irányító tanár: Kádár Magor. – 55 p. Márk Boglárka: Két székelyföldi roma-magyar konfliktus a romániai sajtó tükrében. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 80 p. Molnár Gabriella-Klára: Az erdélyi magyar rádiózás perspektívái a Paprika Rádió tükrében. Irányító tanár: Kádár Magor. – 54 p.+ 19 számozatlan lap Nagyi Enikő Orsolya: A 2009-es romániai elnökválasztási kampány elemzése a hírügynökségi jelentések tükrében.– Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 72 p. Orbán Eszter: A divattudósítás megjelenése a magyar sajtóban. Josika Júlia munkái. Irányító tanár: Keszeg Anna. – 111 p. Simó Barbara Rozália: Egy fesztivál fejlődése az elektronikus sajtóban. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 74 p. Szász István Szilárd: A szlovák nyelvtörvény magyar és román hírügynökségi jelentések tükrében. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 63 p. Székely Cristina: Az aradi sajtó fénykora (1867–1910). Irányító tanárok: Szabó Zsolt, Puskel Péter. – 63 p. Tamás Enikő: Bulvárújságírás Romániában. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 52 p. Varga Edmond Tamás: A fotómanipuláció. Irányító tanárok: Vallasek Júlia, Jakab-Benke Nándor. – 43 p. 2011 Bereczki Beáta Hajnalka: A klimaváltozás médiareprezentációja. Aktuális trendek romániai hirportálokon. Irányító tanár: Vincze Orsolya. – 80 p.+ 1 CD Fábián Timea: Férfi és női szerepek, sztereotípiák megjelenítése az Udvarhelyi Híradóban. – Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 67 p.+ 1 CD Grosniczki Ervin: Az antiszemita hangulat alakulásának tükrözése a máramarosi sajtóban a második világháború előtti és alatti időszakban. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 39 p. + Függelék 10 p. Kajtár Attila: A román közszolgálati televízió kolozsvári magyar nyelvű adása műsoridejének és tartalmának alakulása 2001–2008 között. Irányító tanárok: Győrffy Gábor; Tárkányi János. – 34 p.+ 36 számozatlan lap Kiss Gábor: Református rádiózás a Kárpát-medencében. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 22 p.+ 1 CD 102

ME.DOKUMENTUM Kormányos Ágnes Anett: Nőknek szóló lap vagy divatlap? A Nők Lapja és a női sajtó változó műfajai. - Irányító tanár: Keszeg Anna. – 46 p.+ 1 CD KőrössyY Andrea: Filmkritikák az erdélyi magyar sajtóban – a Szabadság, Krónika, Transindex és Filmtett 2007–2010 között megjelent írásainak tanulmányozása. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 76 p.+ 1 CD Kuzsovszki Mónika: A székelység képe az erdővidéki nyomtatott médiában. Irányító tanár: Keszeg Anna. – 58 p.+ 1 CD Nagy Noémi: Család a Bihari Naplóban. Napi(lap) téma-e a család intézménye? Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 56 p.+ 1 CD Orbán Zsolt: A modern kolozsvári „futballháború” a helyi magyar sajtó tükrében. – Irányító tanárok: Györffy Gábor; Killyéni András.– 43 p.+ 1 CD Radó Piroska-Krisztina: A Napsugár gyermeklap didaktikai jellege. Irányító tanárok: Sándor Boglárka; Vallasek Júlia. – 48 p. + 1CD Sipos Timea: Ferenc Ferdinánd meggyílkolásának magyarországi sajtóvisszhangja. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 57 p.+ 1 CD Székely Lóránd-László: Magyar rock-újságirás – A HammerWorld zenei szaklap 22 éve. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 59 p.+ 1 CD 2012 Csiszár Magelona: A Cimbora gyermeklap tegnap és ma. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 40p.+ Melléklet: 10 p.+37 p. Halász Beáta-Éva: A City rádió zenei arculata. Irányító tanár: Vallasek Júlia és Szuszámi Zsuzsa egyetemi oktató és a Kolozsvári Rádió hírszerkesztője. – 45 p. Hover Zsolt Sándor: Tarka képek Kalotaszegről. Gyarmathy Zsigáné szülőföldje a nagyasszony publicisztikájának tükrében. – Irányító tanár: Győrffy Gábor. – 53 p. Kolcza Mátyás Barna: Erdélyi magyar hírportálok. – Irányító tanár: Vincze Hanna Orsolya. – 59 p. Nagy Anita: Szatmárnémeti a helyi sajtó és a blogszféra tükrében. – Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 56 p. Orbán Eszter: A Nővilág című lap nőnevelési jellege (1857–1862). – Irányító tanár: Keszeg Anna. – 56 p. + 1 CD 2013 Bálint Kinga-Katalin: Nyirő József újratemetése. A politika és a történelmi emlékezet közötti összefüggések az erdélyi magyar sajtóban. – Irányító tanár: Győrffy Gábor. – 82 p. Benedek István: Erotika és szexualitás a reklámokban. – Irányító tanár: Zörgő Noémi. – 90 p. + 1 CD Burjan Kinga: Ady Endrének a Nagyváradi Naplóba írt publicisztikái. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 39 p. Deák Anita: Egészségügy és higiénia a 20. század elején a hirdetések tükrében. Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 48 p. + 1 CD Demeter Noémi Andrea: A rendszerváltás utáni sajtónyilvánosság. Az RMDSZ megjelenítése a sajtóban az 1990. május 20-i választások időszakában. Irányító tanár: Győrffy Gábor. – 42 p. 103

ME.dok • 2014/4

Kosztolányi Katalin: Egy székelyföldi honismereti folyóirat. A Székelység (1931–1944) története és szerepvállalása. Irányító tanár: Cseke Péter. – 58 p. Pap Melinda-Rozália: Sajtó és politika viszonyának etnikai problémái a MÚRE Becsületbíróságának gyakorlatában. Irányító tanár: Ungvári-Zrinyi Imre. – 87 p. Szigyártó Z. Norbert: A blogírás és az újságírás kapcsolata a „Morgás joga” blog kapcsán. - Irányító tanár: Vallasek Júlia. – 47 p. SZőcs Levente: A „zászlóháború” médiatükre. – Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán. – 43 p. + Melléklet: 32 sztlan old. Vízaknai Zsófia: Médiaszabályozás. Az európai irányelvek érvényesülése a romániai és magyarországi médiaszabályzásban. Irányító tanár: Pócsik Ilona. – 78 p.+ 1 CD 2014 Nagy Noémi: Székelyföld területi autonómiája. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán.– 41 p. Sebesi Enikő: Székelyek Nagy Menetelése – A sajtóvisszhang vizsgálata. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán.– 66 p. j) A mesterképzőn készült szakdolgozatok 2006 Botházi Mária: Az életinterjú. Az életinterjú mint újságírói műfaj elméleti és módszertani bemutatása. Egy életinterjú gyakorlatban: beszélgetés Vitályos Ildikó színművésszel. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 69 p. Kovács Gyöngyike: Benedek Elek írói munkásságának XXI. századi utóélete. – Irányitó tanár: Szabó Zsolt. – 64 p. Márton Éva: Sugarak és hatósugarak a Napsugárban. – A Napsugár gyermekirodalmi lap nyolc évfolyamának diakronmetszete. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 86 p. Máté Erzsébet: A desztalinizáció. Az SZKP XX. és XXII. kongresszusa a romániai magyar sajtó tükrében. Irányitó tanár: Csucsuja István. – 56 p.+17 p. Mészely Réka: A dán karikatúraügy – nálunk. Öncenzúra, sajtószabadság, felelősség a globális kommunikáció összefüggésrendszerében. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 50 p. 2007 Barabás Piroska: Reklám és retorika. Irányitó tanárok: Cseke Péter; Vincze Hanna Orsolya. – 60 p.+ 1 CD Fülöp Lóránd-Árpád: A sajtó szerepe és felelőssége a nyilvánosságot illetően. Irányitó tanár: Ungvári-Zrinyi Imre. – 45 p.+ 1 CD Könczey Elemér: Média és reklám. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 37 p. 104

ME.DOKUMENTUM Kulcsár Andrea: Fesztiválok sajtóirodájának kommunikációja. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 57 p.+ melléklet: 27 p. 2008 Zsigmond Melinda: Szempontok egy új televíziós stratégia kidolgozásához. Statisztikai útmutató a Romániai Magyar Televízió műsorkínálatának összeállításához. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 48 p.+1 CD. 2009 Szarvas Zsuzsanna: Hogyan indulhat egy erdélyi magyar rádió. Irányitó tanár: Szabó Zsolt. – 38 p.+ 1 CD 2010 Berszán Réka-Klára: A kultúrbestiák kritikusai. A hirlapi glossza és egyéb publicisztikák a mai romániai magyar nyomtatott napilapokban. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 42 p. Molnár Gabriella-Klára: Az erdélyi magyar rádiózás perspektivái a Paprika Rádió tükrében. Irányitó tanár: Kádár Magor. – 54 p.+ 9 lap +1 CD Nagy Réka: A transztextualitás szerepe a reklám retorikájában. – Irányitó tanár: Kádár Magor. – 59 p. +1 CD Orbán Katalin: Beszédes testjelzések a képernyőn. Nem-verbális kommunikáció a Román Televizió Kolozsvári Stúdiójának Erdélyi hétköznapok cimű, román és magyar nyelven is jelentkező műsorában. Irányitó tanár: Cseke Péter. – 67 p. 2011 Ferencz Zsolt: Napsugár oda-vissza: az erdélyi magyar gyermekirodalmi folyóirat íróinak, illusztrátorainak viszonyulása egymáshoz és a laphoz. – Irányitó tanár: Vallasek Júlia. – 139 p.+ 1 CD Forrai György Zsolt: Kacsó Sándor munkássága az Erdélyi Gazda és a Déli Hírlap szerkesztőségében 1940–1945. Irányító tanár: Szabó Zsolt. Száva Enikő: A média szerepe a kisebbségek életében avagy, milyen televízió szolgálhatja a székelyföldi magyar közösséget. Irányító tanár: Szabó Zsolt. – 52 p.+ 1 CD 2012 Talpas Botond: Hír-levél-lenyomat. Irányító tanár: Kádár Magor. – 2 f., 36 p. Nagyi Enikő Orsolya: Mit tudott az észak-erdélyi magyar lakosság a zsidóellenes intézkedésekről? A kolozsvári magyar sajtó összehasonlító vizsgálata 1940–1944 között. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán.– 112 p. Márk Boglárka: A székelyföldi autonómia statútumok összehasonlítása további autonómiamodellek bevonásával. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán.– 55 p.

105

ME.dok • 2014/4

2013 Könczei Zsolt: Médiakonvergencia az erdélyi nyomtatott sajtóban. Irányító tanár: Kádár Magor. – 89 p.+ 1 CD Magyar Mónika-Enikő: Mediációs technikák szükségessége az egyetemisták körében. Irányító tanár: Péntek Imre. – 52 p.+6 p.+1 CD Oláh Brigitta: A termékhamisítás jelenségének megjelenítése a romániai sajtóban. Irányító tanár: Keszeg Anna. – 47 p.+ 1 CD 2014 Birtalan Álmos: Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának visszhangja az erdélyi magyar sajtóban. Irányító tanár: Tibori Szabó Zoltán – 71 old. + Mellékletek 5 old. k) Doktori értekezések 1982 Hegedűs János: Benedek Elek 2000 Szabó Zsolt: Szentimrei Jenő élete és munkássága 2007 Győrffy Gábor : Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában (A romániai magyar nyilvánosság korlátozása a kommunista diktatúra időszakában) 2009 Deme Cecília: Szociálpolitikai változások az írott sajtó tükrében (1990–2008) Demeter Csanád: Gazdasági és társadalmi kérdések a romániai magyar sajtóban (1968–1989) Gábor Kálmán: Az ifjúság jövője és a globalizáció kihívásai (A magyar fiatalok és a média növekvő szerepe) Zsugán Gedeon Hidber Gyula: Az új kommunikációs eszközök társadalmi hatásának képzete a magyar sajtóban a tizenkilencedik század második felében és a huszadik század elején 2010 Zólya Andrea Csilla: Az irodalmi paródia és a parodisztikus beszédmódok helye az 1945 utáni erdélyi magyar sajtóban

106

ME.DOKUMENTUM

2011 Kozma Csaba: A romániai magyar politikai kommunikáció nyelvhasználatának változása 1989–2004 között 2013 Botházi Mária: A harmadik Korunk első évtizedének szerkesztési koncepciói a közéleti témák tükrében. Egy szellemi műhely rendszerváltó tíz éve Máté Erzsébet: A vezérkultusz a cseausiszta diktatúrában. Nicolae Ceauşescu személyi kultuszának tipológiája 1965–1989 Sándor Krisztina: Keresztény Magvető Szabó Zsolt: Szentimrei Jenő élete és munkássága (irányító Antal Árpád és Cseke Péter) Kolozsvár 2000 2014 (Cseh) Kulcsár Gabriella Ida: Kolozsvár (komoly)zenei élete a magyar sajtó tükrében (1970−2010)

107

ME.dok • 2014/4

l) Memoárok: Balogh Edgár: Szolgálatban. Emlékirat 1935–1944. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1978. Uő.: Férfimunka. Magvető Kiadó, Bp., 1986. Uő.: Számadásom (1956–1993). Emlékirat. Komp-Press–Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1999. Demeter János: Századunk sodrában. [Ellenzék, Falvak Népe] Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1975. Domokos Géza: Esély I. Visszaemlékezés 1989–1992. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996. Gáll Ernő: Számvetés. Huszonkét év a Korunk szerkesztőségében. Komp-Press – Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1995. Huszár Sándor: Sorsom emlékezete. Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1982. Kacsó Sándor: Virág alatt, iszap fölött. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1971.; Fogy a virág, gyűl az iszap. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1974.; Nehéz szagú iszap fölött. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1993. Kántor Lajos: Az Idő Vaskalapja. Negyed évszázad (1964–1988) Sükösd Mihállyal. (És egy kevés abból, ami előtte volt, majd utána következett.) Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007. Kovács András: A hűség csapdái. Egyszemélyes szubjektív történelem. [Igazság, A Hét] Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999. Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Emlékirat. Bp., 1941. Újabb kiadása (Marosi Ildikó utószavával): Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004. Mikó Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 2-túl 1940. augusztus 30-ig. A „Studium” kiadása, Bp., 1941. Újabb kiadása: Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003. Szász István Tas: [Hitel] Tompa István: Hogyan történhetett? Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1995. Tóth Sándor: Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából. Gaál Gábor sorsa és utóélete Romániában 1946–1986. Balassi Kiadó, Bp., 1997. Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon. I–IV. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001–2002. m) Nyomdák és lapok: Dánielisz Endre: Nagyszalontai nyomdák és hírlapok. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002. M. Hubbes Éva: Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1998. Krizsó Kálmán: Az erdélyi és bánáti nyomdászat és sajtó története. Kéziratban a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban. Összeállította: Cseke Péter és Újvári Mária Készült a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézetben 108

ME.DOKUMENTUM

109

ME.dok • 2014/4

Szerkesztési alapelvek Arra kérjük munkatársainkat, hogy szerkesztőségünkbe eljuttatott írásaik műszaki előkészítésénél vegyék figyelembe az alábbi követelményeket: – a szöveget egy doc, docx vagy rtf kiterjesztésű file tartalmazza, – a tanulmányok (a kulcsszavakat és a kivonatokat leszámítva) lehetőleg ne legyenek nagyobb terjedelműek 20 ezer leütésnél, – a dokumentumot a cím vezesse be, alatta a szerző nevével, – a tanulmány címe után tüntesse fel angol és román nyelven, vesszőkkel elválasztva, azokat a kulcsszavakat, amelyeket körbejár az illető tanulmány, – a 8–10 soros angol és román nyelvű kivonatot a főszöveg előtt, a kulcsszavak előtt helyezze el, – ezt kövesse a szerző bemutatkozása: 2–3 sorban tartalmazza a szerző tudományos fokozatát, munkahelyét, illetve adott esetben (ha valamilyen tudományos fórumon is elhangzott) az előadás helyét és időpontját, valamint a szerző elérhetőségét (e-mail), – az automatikusan számozott jegyzeteket, könyvészeti hivatkozásokat és (ha van) a függeléket, kérjük, helyezze a tanulmány végére, – a műcímek kiemelése a főszövegben dőlt betűs (kurzív) szedéssel; a folyóiratcímek szintén dőlt betűs (kurzív) szedéssel történjék, – idézőjelek: „” A szakirodalomra való hivatkozás módjai – több szerző esetén az első szerző neve et alii rövidítéssel; tanulmánykötetek esetén szerkesztő neve szerk. rövidítéssel, – internetes források esetén feltüntetjük a letöltés dátumát is. Szakirodalom/könyvészet szerkesztése – kérjük, hogy a könyvészetüket az ún. szerző – évszám módszert használva szerkesszék meg (ez azért javallott, mert ilyenkor nem kell megismételni minden jegyzetben a könyv/tanulmány teljes bibliográfiai adatait), a szerző nevénél ne használjanak sem kiskapitálisokat, sem verzálokat, – idegen (nem magyar) nevű szerző esetén a bibliográfiai leírási módszer: családnév, személynév, – amennyiben egy szerzőnek egy évben több munkája jelent meg, ezeket az évszám után tett kisbetűkkel különböztessük meg a hivatkozásokban és a bibliográfiában.

110

Példák: Könyv: Berne, Eric (2000a), Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó. Berne, Eric (2000b), Kilátások a XXI. században. Debrecen, Csokonai Kiadó. Internetes források: Domokos László (2001), Az EMU tagság érezhetően gyorsítja a gazdasági növekedést. In: FigyelőNet http://www.fn.hu/cikk.cmt?cikk-id103503 , 2001.12.15. Szerkesztő nevével azonosított kötet: Hidasi Judit (szerk.) (1998), Szavak, jelek, szokások. Budapest, Windsor Kiadó. Kötetben szereplő tanulmány (a kötet címét kurziváljuk): McQuail, Denis (2003): A kommunikáció funkciói. In: Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I−II. Budapest, General Press Kiadó. I. köt. Folyóiratban szereplő tanulmány (a folyóirat nevét kurziváljuk): Schering Gábor (2002), A globalizáció és az EU : a neoliberális politikák alkalmazása Európában és a fenntarthatóság, EU Working Papers, (V. évf.) 2. szám. Hivatkozás a könyvészetre (a végjegyzetben): Berne 2000a, 25. (az utolsó számjegy az oldalszámot jelöli) Domokos 2001. (az internetes forrás esetén nem szükséges oldalszámot pontosítani) Archívumokra, levéltárakra, magángyűjteményekre azok belső katalógusrendszere szerint hivatkozzunk.

111

ME.dok • 2014/4

112

Contents GRAPHICS

4

AULA Vasile Sebastian Dâncu: The Cultural Weapon - Romanian Nucleus of a Soft Power 7 ME.DIUM Elemér Könczey: Miklós Bánffy, the eclectic graphician

15

SPACES Péter Cseke: The Napkelet Reviews from Cluj-Napoca (Kolozsvár) and Budapest 25 ME.DIARIUM Tamás Győri: Field research methods. Interetnic researches on the periphery of Transylvanian Plain 47 MOVIES Cecília Felméri: Infinite Minutes

63

ME.DOcUMENTS Péter Cseke– Mária Újvári: Bibliography of Transylvanian Press History(1919–2014) 79

Guide to redaction

CONTENTS

113

CONŢINUT

79

110

113

ME.dok • 2014/4

114

Conţinut GRAFICĂ

4

AULA Vasile Sebastian Dâncu: Arma culturală – nucleul unui soft power românesc 7 ME.DIUM Elemér Könczey: Miklós Bánffy, graficianul eclectic

15

SPAÞII Péter Cseke: Revistele Napkelet din Cluj-Napoca şi din Budapesta 25 ME.DIARIU Tamás Győri: Reflexele metodologiei cercetărilor pe teren. Cercetări interetnice la marginea Câmpiei Transilvaniei 47 ME.FILM Cecília Felméri: Minute infinite

63

ME.DOCUMENTE Péter Cseke– Mária Újvári: Bibliografia transilvană a istoriei presei (1919–2014) 79

Ghid de redacþie

CONTENTS

113

CONŢINUT

115

110

115

ME.dok • 2014/4

A ME.dok médiatudományi folyóiratot a romániai CNCSIS (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior – a Felsőoktatásban Folyó Tudományos Kutatás Nemzeti Tanácsa) a 11441/2008.12.15. rendeletével C kategóriás lapnak minősítette.

Revista ME.dok a fost declarată de către CNCSIS (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior) revistă de categoria C (pe baza hotărârii 11441/2008.12.15.).

ME.DOK (Media-History-Communication) review was included in the C category of scientific publications on the basis of decree no. 11441/2008.12.15. issued by the National Council of Scientific Research in Higher Education (CNCSIS) from Romania.

Alulírott…………………………………………….megrendelem a ME.dok címû tudományos folyóiratot…………………………évre, ……..példányban. Az egyéves elõfizetés ára 8 lej, amiért négy lapszámot postázunk. Név: ……………………………………………………………………………….. Cím: ……………………………………………………………………………….. Telefonszám: …………………………………………………………………… E-mail cím: ……………………………………………………………………… Kérjük, a megrendelõszelvényt postázza a ME.dok szerkesztõségének címére. A megrendelés további részleteivel kapcsolatban forduljon a szerkesztõségünk tagjaihoz a következõ elérhetõségek valamelyikén: 0740 586 125 vagy [email protected]. 116