*3m. Effl ; ',: V,:;.: .--'. )''. : KBpBp. Ilii 8 I. Hifi

*3m

m M.

W mi

Effl " -

;

•V,:;.:

',:

.--'. )''.

:

KBpBp Ilii 8 I

Hifi

/

A

M AGYA R ÁLLAM

F( JN AfAIS A )Á SÁ N A K I

ÉS A KOTR Á N YOS I ,

I

SZABADSÁGÁNAK OKAI. Ili

(1HOF

1A

AXDRASSY GYULA, MÁSODIK KÖTET.

BUDAPEST.

FRAN

K L

WMiYAlt

lllfll)

IN-TÁRS U LAT INTK7.KT KS

1905

KÖNYVNYOMDA.

o.

JUN

Á

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

TARTALOM L; ip 1.

Fejezet.

A

Habsburgok uralmának megalapítása

«

Az ország megoszlása

«

Az egyesülésre

IV.

»

A

nyugati és a keleti szövetség elnyei

«

A

királyi

VI. VII.

«

való törekvés

_

...

Az idegen befolyás növekedése

Az alkotmány

(i

IX.

«

A

X.

«

Bocskai fölkelése

XI.

«

Politikai

képessége

_ _ _ _ _ _

reformatio terjedésének okai és hatása

és

_=..

___•_.______

vallásbeli ellentétek

II.

-

50

75- - 86

._

befolyás ellen

ellenálló

VIII.

23

51- - 71

...

_

hatalom növekedést-

Küzdelem az idegen

«

3- -22

_

____.___._.

II.

III.

V.

_

^7

ld-2

103

115

116- -135 137- -162

163- 195 1

96-

Mátyás idejében 241

-24<

i

-2"(»

A

MOHÁCSI VÉSZTL

A HARMINC/ ÉVES

C'rf.

Andrásey Gyula: Fnmaradásunk

okai.

II.

HÁBORÚIG

Digitized by the Internet Archive in

2011 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/magyarllamfn02andr

I.

A

A

FEJEZET.

HABSBURGOK URALMÁNAK MKGALAFÍTÁSA.

mohácsi vész történetünk forduló pontja. Magyar-

ország egysége ezen naptól fogva hosszú idre megbomlik.

természet veszély támad. Míg eddig

Új volt

ura

sorsának,

van

reá

idegen

vetségesének.

mostantól

fogva

nemzet maga

elhatározó

Könnyen rabjává

elemeknek.

érzelmek és

Új

a

új

befolyása lehel

szö-

gondolatok keletkeznek.

Sokáig a vallás uralkodik a politikán. Míg eddig az Árpá-

dok

óta

kihalta

Mohács

non.

dynastiák gyakran

a

óta

ugyanaz a

váltakoztak a

ház

királyi

bírja

tró-

a koronái

napjainkig.

A vezet küszöbét.

férfiak

is

megtizedelve

Ritkán pusztított

a

halál

lépik

oly

ál

srn

az új a

idk

vezérek

sorában, mint ekkor.

A Mohácsra virradott kor mindemellett a reginek a A nagy változások csak idvel bontakoznak ki az események tömkelegébl. A múlthoz simul a jelen. A cselekvések indító okai a régiek. Az elbbeni hangulafolytatása.

fölfogások,

tok, állást

az

új

szokások

s

és

.1

foglal

a

nemzet

eseményekkel szemben.

A királyságnak Mátyás lása

befolyása alatl

nemzetnek

halála

uhm

ezzel kapcsolatos

az egész XVI. század eseményeit

megindull hanyat-

bomlása tovább

tart,

befolyásolja.

Láttuk, hogy két párl küzdelme adott irányi a Jagellók

korának. Mohács után folytatódik

e

viaskodás.

FEJEZET.

I.

A mohácsi

hatása

politikai

:

e

hatalmi egyensúlyának megdöntése.

párt

két

csata legközvetlenebb

A végzetes hadjárat eltt az udvari párt kormányozta az országot. A csatát is túlnyomó részben a király pártja vívta. A többnyire ellenzéki megyék soraiban nagyok volSzapolyai,

tak a hézagok.

gével

híveinek

és

ütközettl.

az

Mohácsnál tehát

a

pártot

királyi

sere-

saját

nagy részével távol maradt

nemzeti párt kerekedett

i

vezére,

ellenzék

dönt

a

verték

szét

fölül.

Ennek a körülménynek elhatározó befolyást

kellett a

nemzet jövjére gyakorolnia. A megbukott párt az osztrák házzal kötend szövetség politikáját követte. Ez hozta létre a

házassági kapcsolatot

zött.

II.

a

Jagellók

és a

Habsburgok kö-

Lajosnak gyermekkorában a fnemesek

a Habsburg-dynastia egyik tagját akarta irra törekedett,

hogy

e család

töredéke

kormányzóvá tenni

örökösödési jogát

is tör-

vénybe iktassa.

A köznemesek

pártja pedig a nemzeti királyság helyre-

állításáért hevült. Szapolyait szerette volna a Jagellók után

Törvényt

királyivá teni.

választását

is

hoz,

a

mely idegennek meg-

tiltja.

A mohácsi

ütközet

hogy az egyetlen talpon

els következménye álló fegyveres

er

tehát az volt.

a nemzeti király-

ság eszméjét szolgálta.

A nemzet jövje tle függött. Egy idre legalább sem mondhatott ellent. A fkérdés

rozatainak senki az

meg

volt.

Ha azonnal tereli

a

a cl

fogja-e

vezet

következéseit. a

puskás,

marad

férfiakat. s

De

nem

a szultán

vonja

le

Munkája gyümölcseit ki

és területe egy részét

a veszély közvetlensége

megalázotl országból,

Mint

ezen csoport politikáját változtatni?

török az országban foglalja,

hatá-

tehát

a megsebzett vadat

talán

új

útra

kivonni a feldúlt és

gyzelme természetes nincs

nem

miért

féltenie.

üldözi, tudván.

A

HABSBURGOK URALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

hogy annál biztogabban vérzik el, úgy cselekszik a nagy Szulejmán s magára hagyja a nemzetet rossz ösztöneinek és a megbomlott fegyelemnek martalékául. A nemzetben az a hit támadhat, hogy egyelre legalább nyugalma lesz; hogy a hatalmas

hódító

nem

tör

elete

ntán;

hogy, bár

szerény keretben, de rögtöni harcz nélkül föntarthatja

Az

létét.

remény könnyen megtéveszthet. Az ember hajlandó annak a bekövetkeztében hinni, a mit kivan. Fleg ilyen

romlott idkben, mikor a kicsinyes önzés uralkodik

Az

sem

mely a veresé-

illnsio.

oszlik

elismerni,

A pártok nem

el.

hogy

a

e^yik látják

haza olyan

neki.

elöhheni

utána

volt.

nem

vagy

helyzetben

den visszavonástól tartózkodni Szapolyai

okozója be,

akarjuk

van, hogy min-

kell.

czéljai

ntán

tör:

korona

a

Hunyadi János Várná után nem igyekszik

kell

trónt

a

Eüész törekvése arra irányult, hogy a nemzet megedzze és egységét megóvja. De Szapolyai nem nagy ember. Hunyadinak a saruját sem méltó megoldani. A válság nagysága nem arra ösztönzi, hogy szemelve- érdeelfoglalni. lelkét

keü félretegye,

A

hanem

nemzet baja nem

arra sarkalja, hogy becsvágyai fokozza. a kötelesség érzetét ébreszti lelkében,

hanem

jó alkalomnak tekinti azt. a melyet ki akar aknázni.

A

monarchikus vagy aristokratikus államrendnek, mely ruház

örökölt politikai hatalmat

hátránya

az

embereknek

a

dönt

biztosít.

befolyás,

A

egyesekre, a

melyet

nem

bírja

nagy károkai okozotl

mérsékelni.

elv.

hogy az érdemesé

nagyzása jogosulatlan, keivel,

a

s

ösztön,

;

de

eltett,

haladás törvényeivel.

nem lév

túlcsapon

a

nagj

elv

legyen az elsség.

ellentétben

van

gyenge

könnyen elszédül

lángész

nemzeteknek

a

vágya természetes. Hel\<-s az

A

esetleg

arányban

tehetsegével

nagy állásba jutott egyén a magaslaton és vágyait

legnagyobb

;i

a

a

A

er

nagy

szülje, az kis

ember

nemzetek erde-

I.

FEJEZET.

Szapolyai nagyravágyása a közérzületben mégis rokonszenvre talált. A nemzet nagy része félt az idegen uralmá-

Sok adat bizonyítja, hogy nagy ellenszenv uralkodott a német iránt. A régmúlt idkig visszanyúló sok tapasztalat élesztette ezt az érzést. Az Árpádok küzdelme a nétól.

met császárok fennhatóságával volt távoli háttere a németellenes hangulatnak. Most újra felelevenültek ezek az emlékek, mert századok óta elször támadtak fel azon tervek, melyek hajdanában Európa egyensúlyát és a mi önállóságunkat dokaiba

V.

fenyegették.

is

lépett.

Károly a régi

császárok nyom-

Miként a Hohenstaufok,

is

Nagy Ká-

a

rolyéhoz hasonló szerepre vágyott.

Ehhez járult, hogy a Habsburgok rossz emléket hagytak nálunk maguk után. Hosszú évek válságait okozta az az álláspontjuk, hogy Magyarország örök jogon az övek. seink a királyválasztást, a melyhez szívósan ragaszkodtak mint szabadságuk bástyájához, folyton tlük féltették. V. László uralkodása,

Hunyadi László

kivégeztetése, Frigyes

császárnak Mátyás ellenes alattomos politikája fokozták

a

hatalmas szomszéd népszertlenségét. Mindezekéi

az

alakjában aprópénzre váltották

jelszavak

kézrl-kézre

párl

gek

közé.

lönösen

adta

okét,

s

pedig

fel.

A

nemzeti

így behatolhattak a

A köznemesség soraiban

a

mindent

töme-

eltorzító

nagyra növelte az idegenek gylöletét, kü-

szellem

pártos

emlékeket a Jagelló-kor pártküzdelmei

a

németét és

még különösebben

a

Habs-

burgokét.

Szapolyai 1 !

1

1

1

1

országgylési meghívó levelében

jönnek

hogy

hiányoznak olyanok", kik «az ország védelmének és

megmentésének ürügye vének

írja,

kiirtásán a

alatt a

fáradoznak".

magyar nemzetnek és nyelis mondj. hogy azért

Azt

németek, hogy boszút vegyenek

februári gylés.)

t.

rajtunk. (1526.

HABSBURGOK URALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

A

A

nemzet már gyakran

uralma

és

alatt

A

csolatnak.

lalkoztatták, a alig

bírt

kevés

m, is országokkal egy király

éli

közvetlen

olyankor

királyt

használ

más

is

mikor egy egész

'

férfiú

volna a nálunk támadt

ezen kap-

látta

országai gondjai fog-

összes erfeszítése

megküz-

nehézségekkel

A nemzet nem érezte magái egynek azzal

deni.

lemmel,

kinek

a-

kötelessége

nyelve idegen

a

szolgálhatott volna,

A mi ennek

megoszlott.

többfelé

a

országok

szövetséges

Az érdekközösséget nem

maradt.

érezték

ellensúlyául segítsége

és

népek.

nem

csatáinál

Nem

Ulászló

és

V.

sem

A

alatt

fit

Hunyadi dics

alatt

számban segédcsapatok.

voltak jelen kell

voltak ott Mohácsnál

hadai.

László

el-

nem

ezért

harczolták a mi harczainkat a fejedelmünk jogara többi

fejede-

a

kinek érzelme és

a

volt,

is

Lajos többi országainak

II.

szövetség haszna eddig csak negatív volt és abban

állott,

hogy a hozzánk kapcsolt népekkel bekében éltünk.

Ezen

szembenemíün elny nem

idegen uralkodóval

kapcsolatos

birta

ellensúlyozni

kelletlenscgck.

az

hátrá-

söt

nyok hatását a közérzületben. Ki gondol elkerült, tehát nem Egyesek nagy ritkán, a tömegek soha.

érzett bajokra

A

?

kard erejére, a törvény szavára, a nép hangulatára

támaszkodva felülkerekedhetik tehát Szapolyai pártja, s még a mohácsi vész évében megválasztják vezérét királynak.

Hunyadi Mátyás korát akarták feleleveníteni. A közvélemény azt hitte, hogy mint egészen önálló állani, szomszédainkkal

magunkat. hajlás kívül

való

Nem

politikája

a

nemzeti

szerves

kapcsolat

a lemondás,

nem

gyzedelmeskedett;

erbe

vetett

nélkül,

megvédhetjük

a török eltt a

való meg-

pártszempontokon

bizalomnak

hosszú

ideig

utolsó fellobbanása segítette Szapolyail a trónra.

Megválasztása tényével biztosítva.

azonban még semmi sem

A többség Szapolyai

egész nemzet.

mellé

állott,

de

nem

voll

az

I.

A

FEJEZET.

nem

régi udvari párt

adja

Az

reményét.

tel

osztrák

határhoz közel lev egyes nagyok a trónkövetel Ferdinánd mellett nyilatkoznak. Mások hallgatnak ugyan, mert az er-

viszonyok veszélyessé, süket

de várják

:

duljanak

lehetetlenné teszik nyiít fellépé-

körülmények változását, hogy szaba-

a

gylölt Szapolyaitól és hogy régi politikájukhoz

a

elmozdítsák

híven,

st

bens

a nyugattal való

A határozatlanok közül

is

szövetséget.

többen megnyerhetök

ka-

tonai siker esetében és ügyesen osztogatott javakért. Ilyen

csatlakoztak Szapolyailmz.

befolyásoknak engedve folyások által

el

mely

a

e

be-

csábíthatók tle.

is

Szapolyaiban csak egy szikrányi

Ibi

ságból,

:-

merész

él

jogossá

kísérletéi

aljból a

nagy-

tehette

volna.

rögtöni aclióval kellelt volna sikereit kiaknázni.

Csak halalmának gyors az egész nemzet

kifejti

-evei

hozzája csatlakozzék,

s

érhette el. hogy hogy Ferdinándot

lemondásra szorítsa.

Ha s

a Habsburgokai

meggyzi

arról,

hogy szövet.-

török ellenében megvédi a német határokat,

lesz és a

síik

ugyanakkor megfélemlíti ket. talán

hogy elna-

elérheti,

polják terveiket.

Habsburgok ez idtáji válságos napokat

A

kilátások lyek

nyíltak

meg elttük, de éppen

azért

eltek.

Óriás

nagy veszé-

környezték ket.

is

Fognak-e

új

bocsátkozni

vállalkozásba

és

a

magyar megküz-

koronára pályázni, ha komoly nehézségekkel

kell

deniök és világra szóló állásukat

megszilárdít-

hatják

a

Rövid

id

dynastiájává

lefolyása

lettek.

alatt

a

is

Habsburgok

eredmény mibl azonban kevés

császári

a

tényleges

új

a

világ

Eddig világpolitikai jelentségükei

szor kétséges

mosl

nélkül

.'

birodalmakra

lettek

szert.

a

els sok-

választásnak köszönlek.

halaimat

meríthettek

:

HABSBURGOK URALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

A

V. Károly, a család

er

mérhetetlen

feje,

'•'

élén

áll.

Dél-Európának vezérl hatalma Spanyolország Észak-nyugaton

poly utján.

a

Ná-

Németalföldnek

szállott

reá

és

nagy vagyonával és központi fekvésével Angliát, Francziaországot és a német

birodalmat

sem mérkzhétik

közül senki

A

tengeren

újvilágban a keresztény fejedel-

és a tengeren túl megnyílt

mek

fenyegetheti.

Éppen

vele.

a

mohácsi

vész eltt Francziaországgal folytatott szerenesés hadjárata

megszerezze.

örökséget

is

megígéri,

hogy

e

ahhoz, hogy az egész burgundi

van

következtében közel

A franczia király Károly

fogságában

Velk

birtokokat átengedi neki.

Spanyol-

országon. Olaszországon és Burgundián át kezet nyújthatna

Németalföldnek,

zárná

el

birtokának csaknem szakadatlan területe

s

Francziországot

a

német birodalomtól

és

venné

körül déli és keleti határait egész északig.

Mi lenne Európa egyensúlyából, mi régi jogaiból, részeinek önállóságából,

a

német birodalom

ha a

déli és nyugati

ezen államcsoporihox a magyar és a

Európán uralkodó cseh korona járulna, melyek

osztrák

az

örökös tartomá-

nyokkal együtt a Németországot környez vasvilla keleti ágát is megersítenék, s ha a Rajna völgyén kívül a Duna

Habsburgokat uralná Ez az óriási hatalom azonban még nem volt szilárd. Az európai szemhatáron megjelent rémes alakja maga ellen uszította az önálló erket. E tényezk mind teltek athogy egy uagy nemzetközi chaosba olvadva, idi tól,

völgye

is

a

I

dynastia érdekeit

tott

szolgálniuk.

kell

A világnak csaknem minden részében igényekel támasza császári ház s a világnak minden részében ellen-

állásra

talált.

is

ban szokott

Már

a

A birodalmak nagyságával egyenes arány-

állani

a

féltékenyek és az ellenségek -/ama.

Jagellók örökségének

nyú szövetség küzdött

a

megnyílta eltl

Habsburgokkal.

nagy ará-

1°

I.

FEJEZET.

1526-ban a fogságból kiszabadult í'ranezia király megszegi

ígéretét,

s

pápával és Velenczével Gognacban szö-

;i

vetkezik Károly ellen. Anglia

arra

s

tényezkben természetes érdekHa ers támadást intéz a Habsbur-

birja

segítségben

len

Eleinte,

teszi.

cognaci liga tagjait, bogy közvet-

a

talán

részesítsék,

úgy A

beszélésben.

elhagyja a császár pártját.

mindezen

Szapolyai

társakra találhatott.

gok ellen,

is

tetszik,

bízik

eléri

szép

a

Habsburgok barátságát

ténység érdekére hivatkozik, a mely fejedelem

;i

magyarra,

hogy katholikus

ez

pogánynyal

a

a

Szapolyai tehál érintkezésbe vel:

tiltja,

midn

rá-

A keresz-

keresi.

Habsburgok nem bíznak Szapolyaiban. Elre hogy elbbutóbb ellenségeikhez fog csatlakozni.

De

harczol. látják,

rátörjön

De nem

czélját.

szóban és a

nem

de

dítsuk.

A

akarja

ugyan

cseb

bírja

elérni,

lép a császár

hogy erejüket a

ellenségei-

kelet

felé

for-

koronát a bajor herczeg Ferdinándtól de

vitatni,

nem

képes a választást

el

befo-

lyásolni.

Szapolyai erdekeit

Még sajál

elég

ers

arra,

bogy szövetségesei az

méltányolják és kívánságát teljesítsék.

sokszor

Kossuth is

nem

ismétldik

keservesen

történelmünkben,

tapasztalják

majd,

a

mit

Rákóczi,

Szapolyai

kárán tanul meg. hogy a kis Magyarországot -okán

igyekeznek sajál czéljaik érdekében felhasználni, de magalartásál

senki

sem alkalmazza az

akaratához.

Nem

elég

tekintélyes, hogy szerinte rendezzék be politikájukat. Magunknál hatalmasabb szövetségeseink küzdelmeinkben alig

vesznek

részt,

czoljuk.

Biztatnak,

de

de

hogy mi az övéiket

elvárják,

Ausztria

ellen

használnák

végighar-

bennünket,

nem vedének meg. Maga Szapolyai sem ragadja meg Ferdinánd

ersödve,

á

így

elnyeri

a

az offensivát.

cseh koronát és

magyar korona után

nyúl.

általa

meg-

H

HABSBURGOK DRALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

A

1527-ben

rövid

könny

és

hadjárat

után

is

el

éri

czélját.

Mivel a tényleges birtokba

eorruptio és fegyve

vételi

erszak elzte meg, sokan tisztim ennek tulajdonítják a Habsburgok sikerét. Szerintk a nemzet Szapolyail akarta res

királyának, s a többség gyávasága és egyesek önzése okozta a fordulatot.

De nem

nem erszaknak

Ferdinánd

királyság.

dított

Magyarország nem

történt.

így

volt

meghó-

köszöni trónját.

Ferdinánd vállalkozása egy régóta vajúdó és az események erejénél fogva már megközelített combinatión alapult.

Már ebbl nézve kedvez

is

ert

nem aknázta

helyzetet

fejldéstl elkészített

Mihelyt

merített.

kapcsolatmik

ki.

Szapolyai a

sok

reá

a

nagy történelmi kilátása

volt

a

diadalhoz.

Azon országok,

a

melyeknek együttes birtoklása után

Ferdinánd törekedett, már többször uraltak egy fejedelmet.

Egymáshoz való

Foka

gravitatiójuk

nem

volt a véletlen szülöttje.

a szomszédság volt, nagy akadályokat támasztó ha-

tárok nélkül.

E szomszédság majd fejedelmében keltette szerzésére, a

nyen

az egyik, majd

föl

vágyat

a

melynek területén

lehetett pártot

a

másik ország-

a

azon

meg-

királyság

közelségnél

köny-

fogva

alakítania s a tejedeimi jogokat gya-

korolnia.

A

szomszédságból

tápol

nyeri

ezen becsvágyat nagj

érdekek még fokozták.

Midn ellentétbe biztosítása,

valamelyik állam egy másik hatalommal állandó kerülj

reá

nézve fölötte kívánatossá

hogy szomszédjával békében

éljen.

vetségét keresi s ha a körülmények lehetvé

való

A

közjogi

lesz

annak

Bens

szö-

teszik, a vele

egység valamely alakjai törekszik létrehozni.

leLijnWkni ez biztosítja a

békét,

melyre föltétlenül szk-

12

FEJEZET.

I.

van.

sége

Habsburgoknál

volt ez a

íltv

is

Magyarország-

szemben.

gal

A Habsburgok Európa legkülönbözbb részeiben életbevágó

már régtl fogva sürgs

foglalkozva,

kérdésekkel

szükségét éreztek annak, hogy Magyarországgal állandó és biztos

sabb

békében éljenek. E királyság nagyobb és hatalmaközelében fekv örökös tartományaiknál. Ha

volt

keverednek

ellentétbe

császár állásának ersítésére használhatnák, a szent

kat a i

a helyett, hogy saját birtokai-

vele.

'irodalomtól kell segítséget kérniök s a helyett, hogy örö-

tartományaikkal császári hatalmukat növelnék, miat-

költ

tuk kerülnek a rendek befolyása

alá.

Ez a helyzet okozta, hogy a Habsburgok

I.

Albert óta

vágyódnak a magyar korona után. Ez a helyzet magyarázza meg Frigyes császár askálódásait Mátyás ellen. állandóari

A hatalmas

tle idegen Magyarország a Habsburgok

és

jövjét veszélyezteti.

Magyarországra

is

hasonló ösztönök voltak hatással.

megntt, általánosan

Mióta a török veszély \<>lt

tak

el

sának

a

seink e-

érzett szük-

nyugati határon bekét teremteni. Ezért fogadLászlót Frigyes ellenszenves magatartá-

V.

orokjoghoz

az

való

merev

ragaszkodásának

daczára.

hogy

Lehetséges,

érdek

midn

sarkalta,

békél

Csehországot

Szeme eltt

akarta hódítani. biztosítson

becsvagyat

Mátyás

is

és

is

ez

a

Ausztriát

reális

meg-

az a vagy lebeghetett, hogy

nyugati határokon, mieltt a törökkel

a

leszámol.

De ha ez is

volt

a

túlbecsülte erejét.

azután még

a

czélja,

Nem

csalódott.

volt

Miként Frigyes,

képes Ausztriát meghódítani

török ellen fordulni.

A Jagellók idejében Auszlriának és Magyarországnak egymásra utalt volta mai- helyeseli!) politikához vezet. A két

A

HABSBURGOK URALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

szomszéd közüJ e^yik sem kívánja a jelenben

ják

másikai meghódítani;

a

szövetséggel és örökösödési

politikai

a

békét, a

13

szerzdésekkel akar

.jövben az állandó együttm-

ködést bi/tositani. Sajnos, e helyes politikára elkésve

tünk

Már nem

reá.

ernk

volt

ahhoz, hogy

a

tér-

keleten

ki-

használjuk a békét, a melyet a nyugaton élveztünk.

A

Jagellók idejében egy

A

két ország- sorsát.

man

a

új

érdek fzi

egymáshoz

török közös ellenségükké

középtengeren V. Károlynak

is

lett.

;i

Szulej-

versenytársa

lesz.

Dél-Enrópa leghatalmasabb keresztény fejedelme és a muzulmán er minden fell érintik egymást és meg nem férhetnek egymással. a Habsburgok pusztítását.

A

meggyengült Magyarország testén

örökös tartományai

A

is

érzik a vad

ál

pogány

tartományok ellenálló képességétl

horvát

nyugalma is. A Jagellók oly gyengék, hogy örömmel veszik, hogy Ferdinánd megszállja a végvárakai és hogy egy idegen fejedelem Szent István koronája terüfügg Ausztria

letén védje

meg

saját határait.

így készülnek a világtörténelem nagy alakulásai.

moly érdekek

és az általuk ébresztett ambitiók

Ko-

határozott

ezélra törnek. Végleges eredmény nélkül sokáig dolgoznak birodalmak szervezésen vagy lerombolásán. Munkájuk azonban nem vész kárba. Elkészíti a jövt. Mikor a körülmények valamely vállalatnak kedveznek, ez könnyebb és állandóbb sikerhez juthat, ha már küzditek érte, mini ba az els kísérletet tennék meg érdekében.

Mihelyt Mohács földre terítette ját,

a

Habsburgok

A nemzeti vetség

is

is

hasznát

királyság eszméjén

hivatkozhatik

désekre. Pártja

látják

is

szerzett

van már

a

a

Jagellók monarchiá-

eddigi törekvéseiknek. kivid

jogra:

osztrák

az a

családi

Habsburgoknak,

a

szít.

szerz-

mely gylöli

Szapolyait s régi szolgálatok jutaimái várja. A

többsége hozzájuk

szö-

fnemesek

14

I.

FEJEZET.

A mull eseményeinek a Habsburgokra nézve kedvez

azonban

hatásánál

ezen

okok.

hogy az azon

érdekek,

még döntbb

befolyással

volt.

melyek amaz eseményeket elidézték

a

melyek

a

magyar koronát

s

múltban a

a

szomszéd tartományokkal kapcsolatba hozták, mind nyomatékosabban jelentkeznek.

A Habsburgoknak aagyobb szükségük

volt

Magyar-

országra, mint valaha.

Már érintettük

ket

ez idtáj

ha

a

mely

küzdelmet,

politikai

csapás

végzetes

szövetséges

a

nagy

foglalkoztatta.

helyzetben

[lyen

nézve,

t

azt

volna reájuk

lett

monarchiája ellenséges

Jagelló

kézre kerül.

A szultán, szöveNe-i en a íranczia királyival, Magyarország protectoratusa mellett a Habsburgok dynastiájának

könny

megersödéséi Csak ha

a

magyarok pajzsa

meg

pásait, szilárdulhatott

csak

ez

szenei megakadályozhatta.

megvédheti. Ha a keresztény és Ausztria határai között folyik

nem

állhat

meg

elért

német birodalma;

hogy európai

reá.

mohamedán a

le.

világnak harcza

élhet

a legjobb esetben védelmi harczban merül

A

kelet

bitiói

érdeke foglalja

pedig

mind

le

minden figyelmét

nyugat

a

leié

állását

Habsburgok dynastiája

Nem

magaslatim.

törökök csa-

a

fel

az osztrák ház

számíthatott

esetben

fogja

terelik.

ki

czéljainak s

egész ereje.

és idejét.

Am-

Olaszország és

Németország uralmáért küzd. Ezérl kellett Magyarországot

meg

csak egy biztos eszköze volt

Magyarországon csolatol

az

mikor

is

:

a

lánczolnia.

ennek

közvetlen uralom.

sok érdek az Ausztriával való kap-

követeli.

A mi kívánatos ;i

magához

a

ország

volt.

törökökkel határain

a

mikor

a déli

végvárak

állottak.

való küzdelem nagy része legalább

kivid

folyt

le.

a

mikor

a

magyar er

A

még a

parancsoló volt

félelmet

mozlim

zott,

HABSBURGOK URALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

büszkén mérkzött meg

most. mikor mindez már megválto-

óriással, az

elkerülhetetlenné

Diadala után

és

»0

vált.

török

a

a

magáénak

Magyar-

tartotta

országot s a végs leszámolásnak be kellett következnie. E veszélylyel szembe nem szállhatunk, lm nyugat tele 1

is

védekeznünk

St sége

kell.

kivánatos volt az osztrák szomszédok positiv segít-

is.

A nemzetek néha

A

heroismusra képesek. edzi

kell

hogy

erejüket,

meg birnak

De

veszély érzete olykor annyira meg-

mintegy

a ki a

szükség

ki

hanem akkor

ellenére beáll

kell

nemzetét,

magyar elvész Mohács lett

nélkül

ilyen

vétkezik.

.Nem

felidézésében

kell

állíthatna,

ki

hogy a

magára marad ? De olyan annyival gyengébb volt a töröknél. támasz után nézni.

után, ha

súlyos helyzetbe jutott,

hogy kötelességévé A nemzet jól

el

mutatni, a mikor az óvatosság

Biztossággal

vész.

a

és

nélkül koczkára veti sorsát.

Hsiességet nem a veszélyes helyzetek keresni,

önmagukat

végs kényszerség

sodorja

helyzetbe

szereti hazáját az,

fölülmúlják

mikor minden számítás szerint

a

állani,

bukniok.

kétségbeejt

a legváratlanabb, a legcsodálatosabb

felfogott

érdeke

megkövetelte,

hogy

állandó szövetségest keressen.

Az európai egyensúly. Középeurópa nyugalma, a velünk szomszédos német tartományok létérdeke és Magyarország biztossága azt követelték, hogy

ben nagy rán, s

új

hogy

er

a

törökökkel szemkeleti hatá-

keletkezzék a czivilizált rilág

ez töltse be azt a

zetünk századokon

ál

nagy hivatást, melyet nem-

egymaga

követett. a

Habsbur-

Magyarország elgyengüli állapotában, olyan

királyival,

E nagyobb

gok dynastiája

er

természetes

középpontja

volt.

16

I.

min

Szapolyai

volt.

FEJEZET.

kinek születése

is.

tehetetlensége is

szomszéd népeket, a szent birodalom vonzó erejétl elszakítva, magához lánczolni. Szegény Szapolyai nem arra termett, hogy sorvasztotta

újjáalakítsa volt

képtelen

nimbusát,

Európa

a

elérje, a

ban sem

mit legfényesebb korá-

is

csak kelet

bizonyítottunk.

felé

a cognaci liga gyzedelmeskedik, a cseh és

koronát a bajor fejedelem számara megszerzi

örökös tartományokat

osztrák

sem

birt kivívni s nyugat felé terjeszkedjék. Expansiv

képességet eddig

Ha

volna

Sorsüldözte nemzetünk

térképét.

azon állapotban, hogy

lett

is

morva

s talán

az

meghódítja, akkor azon

Európa keleti határaialakuljon, a Habsburgok nél-

világtörténelmi nagy szükség, hogy

nak védelmére nagyobb kül,

st

er

a Habsburgok ellenére találhatott volna kielégítést.

Mihelyt azonban a Habsburgok uralma a velünk szom-

tartományokban megersödik a Jagellók örökségének egyik részével, csak szervezhették Európa keleti

szédos

k

védbástyáját.

Ferdinánd vállalkozásának tehát kedveztek

a nagy érdekek. S a nemzet egy része megérti ez érdekeket.

Az olyan nagy csapás vész volt, rendesen sok igazodik

és

új

irány

id

után, mint a milyen a mohácsi

míg egy nemzet elFleg ha nincs nagy

telik bele,

után indul.

emberé.

A

nagy

férfiakat

a bölcsészek

nem

hajlandók olyan

jelentségeknek tekinteni, mint a közfelfogás. Bizonyos, hogy sem csodatevk s hogy tehetetlenek, ha nincs er és nincs erény nemzedékükben; de hatásuk óriási. A nemzet közvéleménye, a sok közepes ember erfeszítése is rá

k

találhat a helyes útra, de csak lassan és csak a

maga

ká-

rán okulva.

Nagy veszélyek perczében. között gyorsan és biztosan

megelzni

a

veszélyt,

új

helyzetek

szövevényei

megismerni a helyes

politikát,

megválasztani a czélhoz vezet esz-

A

H

HABSBURGOK lliALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

közöket: a nagy elmék kiváltsága. Nagyszabású férfiak nélkül a nemzetek sorsa a tévelygés, a kapkodás szokott lenni.

Még akkor

ha megfelel vezetés mellett feladatokkal képesek volnának megbirkózni. is,

Gyakran mondják azok. a kik az egyesek dönt szerepét kétségbe vonják, bár az eseményekre nem egyszer el-

nem

határozó befolyásokat

nek

mert

mellékesek,

tagadhatják, hogy ezek az egyé-

pótolhatók

Ha

voltak.

a

herosok

egyike elbukik, szerintük támadt volna helyette más.

megteremti a

férfiút,

A

kor

a kire szüksége van.

Vajha így volna. Azonban nincs így. Mikor volt nagyobb szükségünk kiváló férfiakra, mint Mohács eltt, a midn el lehetett volna kerülni a nagy vereséget, s Mohács után, a mikor a sebeket gyógyítani kellett s megakadá-

hogy az egynapi szerencsétlenség századokra visszavessen bennünket? S a gondviselésszer férfiú még sem állott el. Mikor tnhetett volna fel könnyebben az a lángész, mint ebben a korban, a melyben a nemzet a véglyozni

zettel

azt,

vívódott,

a

melyben az önkormányzathoz

szokott

társadalomnak a figyelme ellenállhatatlan ervel a nemzeti lét

kérdései

fordult,

felé

midn

csaknem minden egyes

egyénnek érdeke is összekapcsolódott a nemzetével s a súlyos körülmények erélyes küzdelemre sarkaltak minden hazafit?

S életer sem hiányzott bennünk. pásai

ellenére

is

A

sors súlyos csa-

megóvott létünk és a késbbi kor ese-

ményei bizonyítják, hogy kiélt, gyenge faj nem voltunk. Tehetséges, életrevaló nemzet küzdött az enyészettel. Az ilyen

helyzetek

szoktak nagy férfiakat

sem támadt köztünk Nagy

férfiú a

teremteni.

S még

megváltó.

gondviselés ritka ajándéka.

Ember nem

tudhatja, hogy mely okok szülik és nevelik.

Mohács után nem Gr. Andrussy Gyula:

volt a

Fönmaradásunk

<>kai.

nemzetnek méltó vezére 11.

s

18

FEJEZET.

I.

nem

ezért

bírt

megállapodáshoz

határozott

ezért

jutni,

ingadozott az ellentétes megoldások között.

Els

ösztöne Szapolyai karjai közé hajtotta.

meggyzdésbl, mások önz

Egyesek megfontolt

mításból állottak melléje. gulata

hozzá.

csatolta

hangulat élesztésében.

A

szá-

többséget azonban lelke han-

Több motívum mködött közre e Az egyik, mint már láttuk, a bizal-

matlanság volt a német

iránt, a telelem az

idegenek rossz-

akaratától.

Ezeket az aggodalmakat Ferdinánd Ígéretei enyhítették.

Házának sát

régi álláspontjával ellentétben,

mert

kéri.

érzi.

megválasztá-

hogy hódítás czéljához nem vezeti

hogy a nemzetet meg

s

nyernie. Megersíti az ország

kell

szabadságait.

Nem nagylelkségbl

tesz

Ígéreteket,

hanem

mert nélkülök sohasem lehetne a magyarok ura.

nem

hangulat

fordulna

féléje,

A

ha a nemzet továbbra

köz-

is

tle

szabadságát.

félten*-

A másik motívum, mely 1

azért,

lángolta, a nemzeti királyság

De

sem

ez

volt elég

ers

a többséget Szapolyai javára

népszersége hogy

arra,

a

volt.

nemzetet kitartó

küzdelemre buzdítsa. Mátyás kivételével kétszáz évig idegenek voltak

megbékültünk az

delmeink

s

szerettük

meg

v.ilt

az

idegen

ezzel járó állapotokkal.

uralmat.

feje-

Nem

De az ellenszenv sem

olyan megrögzött szenvedélylyé, hogy miatta nyilván-

való veszélylyel királyéri

a

szembe nézzen a magyar. A bennszülött akkor sem fogott koczkázattal járó mikor ersnek erezte magát, a mikor nem is

társadalom

küzdelembe,

a

állott

egy

szállt

síkra érette, a

katastropha

kábító

mikor

a

hatása

alatt.

Csak egyszer

dics Hunyadi-név

szólította

sorompóba.

Mohács után segítségére

volt

Szapolyainak a nemzeti

HABSBURGOK URALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

A

eszméje,

királyság

az

önz

sem

de

nemzet

Szapolyai

sem

hazafias aggodalmakat,

a

nem

számításokat elnémítani

A

l'J

birta.

sem

e'gyéniségéérl

érez

lelke-

sedést.

Mikor hozzája li

azon

atarozására

hatása

csatlakozott,

hitnek

hogy

is.

nyugat támadásait elhárítani

volt

erre

az

fog

neki

sikerülni

el-

a

az osztrák szomszéddal meg-

s

egyezni, vagy hogy az európai nagy coalitio, mely V. Károly

fegyverben

ellen

15^7-ben azonban

a

nemzet már világosan

marad

s

hogy a kereszténység legersebb

fogja

a

nélkül

Segítség

akkor

fejedelme

mikor

Midn

mit

a

ez.

ha

létét,

látja,

hogy

megtámadni,

határai

Egyszer

a

és nyo-

mindenki megért.

Ferdinánd harczba

koczkára vetné

a

száll,

belátják,

hogy

a

nem-

nemzeti királyságért a né-

megmérkznek.

mettel

Mikor

nyomott ben

nyugat

fell a vad török fenyegeti.

kelet

matékos igazság zet

megtöri a Hahshnrgokat.

állt,

nemzet Szapolyai mellett nyilatkozott, az

a

latban,

a

Most

er.

álló

hogy az övé

volt

Habsburgok

a

az

egyetlen

fegyver-

ezen

serege

is

is

vál-

toztat.

Szapolyai a törökkel sem tudott tisztába jönni.

nemzel

a

tény

ben

•

Ini.

még

is.

politikái

követtek

Mihelyt

a

lehetetlen

helyzetbe

ellentétbe

minden

hogy ;i

iivir-.it

a

Szapolyai

Az

misül.

a régi fölfogások hatása s

akartak

nyugattal

keresz-

szövetség-

Habsburgok Szapolyail megtámadjak. .int.

A

nemzet

világhatalommal.

békében

tele

a

maga

<)

alatt,

mm

u

I

illusiókkal

nem

helyezkedhetik

Mihelyt

nem

hiheti.

fogja hagyni, meri a kelet támadj;'.

nat ioha

együtt

vetett

bizalma

szétfoszlik

megsemMátyás-téle

a

politika.

A közjogi

nemzetnek azon kapcsolat

része,

a

híve volt. mert

mely

benne

;i

nyugattal

látta

a

vele

való való

-"

FEJEZET.

I.

szövetség biztosítékát

nem

bátrabb és erélyesebb

is.

ezen nézetben, a

volt

A

lesz.

ki

nemzeti királyságot akart,

ki

ellenszenv vagy a Habsadományai sem vonzottak a cseh király táborába, az is érzi, hogy a ketté bontott, megalázott, legyzött magyarság a nyugat és a kelet nyoa

a Szapolyai iránt táplált

kit

burgok

másának nem tassa

pénze

Ígérete,

fog állandóan ellentállhatni. Miért

koezkáz-

mely

személyét és vagyonát oly ügyért,

valaki

eredménynyel

Nem

és

nem

jó

kecsegtet?

gyzi

a német fegyverek ereje

tehát

le

a

magyar

Nincs komoly ellenállás, mert megváltozott a

ellenállást.

közvélemény.

A

német fegyverek csak figyelmeztették

nemzetet,

a

hogy a nyugat legfélelmetesebb hatalma, az az er. a mely

nagy méreteinél fogva az európai egyensúlyt állandó ellenségévé lesz, ha

tetheti,

nem

veszélyez-

is

csatlakozik hozzá-

ha nem lép vele állandó szövetségre. A nemzet tömege, mely a mohácsi vész eltt ran

csapott

át

az

is

gyak-

táborból a másikba, újra helyet

egyik

Ferdinándhoz pártolt át. Míg a nemzeti pártnak kedveztek a hatalmi viszonyok

cserélt és Szapolyaitól

s

az illusiók ködképei

zott.

A

alakul.

el

nem

oszlottak, hozzája csatlako-

helyzet változásával azonban a közvélemény

A nemzet

hatalmát, játszani.

a

A

a kelet ura ellen

gyzt, Róma

páviai

a

nyugat

is át-

legnagyobb

meghódítóját akarja

ki-

nehézségei rávilágítanak azokra a nagy

helyzel

érdekekre, a melyek a leghatalmasabb dal való állandó és

bens

szomszéd-

nyugati

szövetséget követelik.

Ferdinánd katonai ereje komoly ellenállás nélkül az egész ország ura

lesz.

Ezzel a Habsburg-dynastia érte

régi

vágyát.

Keleti

benne

birodalmát,

ül a

a

nyeregben. El-

cseh

korona

és

Ausztria összefutó tartományait, egy új királyság egészíti

A

HABSBURGOK (HALMÁNAK MEGALAPÍTÁSA.

megvannak egy új európai nagyhatalom Megtörtént az els lépés, hogy Európa keleti

ki

s

keresztény társadalom ismét

De csak az els megszilárdul-e ": új

A

ers

-'

feltételei.

részén

a

bástyára tegyen szert.

lépés történt meg. Az a kérdés, hogy i<íx;>

legtöbb maguktól a Habsburgoktól függ.

FEJEZET.

II.

AZ ORSZÁG MEGOSZLÁSA.

Szapolyai pályája

ponthoz

és

vele

a

nemzet sorsa

forduló-

jutott.

Eddig Szapolyai a keresztény társadalommal solidaris-

nak

rl

A

vallotta magát.

beszélt

hogy

(")

azt

s

keleti határait.

Mihelyt ebben csalódott, két út között volt tása: vagy le kellett

mondania

boldogulnia.

ellen

Szulejmant

A

lett

válasz-

Ferdinánd

mint

és

Ferdinánddal

Szulej-

harczolt,

megnyernie.

kellett

Két egymással

absurdum

A

a

a trónról, vagy a törökhöz

csatlakoznia. Lehetetlen volt

kellett

man

küzdelem-

hogy Európa megnyugszik abban,

hitte,

meg

védje

török ellen folytatandó

küzd magyar

király

azonos politikával

volna.

nyugattal

való

szövetség eszméjét

Szapolyai

nem

képviselhette Ferdinánd, a keresett szövetséges ellen.

A séget,

nem lett

nemzet azon része, mely a nyugattól várta a

nem ragaszkodhatott Szapolyaihoz: annak

segít-

akarva,

örömmel vagy kedvetlenül Ferdinándhoz kelcsatlakoznia, mihelyt magyar igényeiért kardot rántott. akarva,

Szapolyai folytathatta.

csak

a

kelettel

való

szövetség

Erre csakis ö volt alkalmatos.

politikáját

A Habsburgok

ideig-óráig meghajolhattak a szultán eltt, ideig-óráig férhettek

vele.

meg-

mihelyt azonban közvetlen érintkezésbe jöt-

23

AZ ORSZÁG MEGOSZLÁSA.

egymással,

tek

e

tatalmáknak

össze

ütközniök.

kellett

A Habsburg-császárok a kereszténység vezérei akartuk lenni. Miként hajolhattak volna tehát

A

római

királyok

meg Mahomed

Konstantinápoly

utódja eltt 1

felsbbségél

nem

el

fogadhattak. Magyarországra vonatkozólag ideiglenesen

el-

trhették a szultán supreraátiáját, meri ez megfelelt az

is-

döntésének: de többi tartományaik önállóságát jó

tenitélet

nem

szerivel

és

nem

adhatták

fel.

Németország meg töretlenül

helyezkedhetett a pogány fennhatósága

állott

alá.

A török pedig Magyarország elméleti protectoratusával

nem

dalmának önállóságát nos

Mahomed

magát ösztöne

a

le

nem gyzik, nem

próféta

utódja,

hódítás volt. Szent

ország

volt.

római

pápát

hivatását

Végs

Az igazhiv padisah és a császárt

kié

a

A

világ.

látta

Róma

akarta

leteperni.

A

támaszszanak. Tszomszédságában,

Míg

Német-

és

fejeit,

megelégedhetett nát es vele

egész

azzal,

hogy a szultántól

tekintélyét;

vazallusa

összes

birtokaiért.

meghagyhatta

terveirl

országol

Politikáját a török

a

törökéhez

igé-

vele,

meg

vele.

kapja a koro-

leheteti

még pedig nemcsak egy tartománya

a

ura

világ

békében

férhetett

el

török

benne.

a kereszténység

más világhatalom meg nem élhetett. Csak a szerényebh igény Szapolyai

öt

határozhatta

a

czélja

irá-

trte, hogy közeiéhen mások az (iveihez hasonló

nyeket

S

Ez azo-

és békéjét tisztelnie kellett.

ereje birta, terjeszkedni akart.

nek.

biro-

volna a török expansio felhagyásával Európa

lett

nyában, a mire. míg

nem

Hahsburgok többi

elégedhetett meg. ha miatta a

a

fejében,

török*

hanem

alkalmazhatta.

a trónon a nélkül, hogy hódító

lemondjon. A megfélemlített, megalázott Magyara kelet

táborához lánczolhatta és vele együtl dönget-

hettea nyugal kapuit. Szapolyai megcsonkítotl Magyarországa,

szövetségben

a

alapja, kiinduló

törökkel,

nem

gátja,

hanem hadmvelési

pontja leheteti a török támadásoknak.

-"*•

II.

FEJEZET.

Ferdinánd magyar uralmának elismerése és a vele való béke határt szab a török terjeszkedésnek. János királysága ellenben tért nyithat további hódításoknak.

János be

szer

kivan maradni. Egy-

látja helyzetét. Király

is

alattvaló vagy

számzött pra^tendens nem akar

lenni

s ezért a török karjai közé veti magát.

A török szövetség az egyetlen eszköz, mentheti trónját.

Ezért

A

nyúl hozzá.

semmisülés közül azt választotta, a mit

idben

volna abban az

választottak

lehet érteni elhatározását. eljátszotta vele.

Xem

a

mely meg-

korona és a megrajta kívül is

máskor

sokan

Meg Az utókor elismerését azonban

meg

érdemli

is.

is.

a dicséretet, a ki becs-

vágyból tér oly útra. a melyre lépni egyesegyedül a nemzet legvitálisabb érdekeiért szabad.

Az önzés,

sajnos, gyak-

ran ér czélt de elismerésre nem tarthat számot, még akkor sem, a mikor a nemzetnek kedvesek azok az aspiratiók. a melyeket szolgálatára felhasznál. ;

Az igazságos Ítéletnek a múltban és a jelenben alig van nagyobb ellensége annál a felületességnél, mely nem nézi. hogy valamely törekvés hasznára van-e a nemzetnek s hogy csupán ebbl az szinte hitbl fakad-e, hanem ítéletét

ahhoz szabja, hogy tetszetösek-e ezek a törekvések.

s megfelelnek-e

bizonyos nemzeti érzéseknek és vágyaknak. Magyarország története János új politikájával nagy

jelentség fordulóponthoz

ért.

A

kelettel való szövetség

eszméje, ellentétben sok százados multunkkal, eltérbe lép és gyökeret kezd verni.

Eddig két király versengett a koronáért, de mindegyik

ugyanazon az alapon

elnyomulása

óta,

való meghajlás

szövetség

fölállítja

—

A

Ferdinánd gyzelmes

irányt követ s a kelet eltt

új

szembe a nyugattal való nemzeti lét egyik alapvet

politikáját állítja

politikájának.

kérdését újra

Most,

állott.

Szapolyai

a végzet.

.

25

AZ ORSZÁG MEGOSZLÁSA.

A nemzetnek nemcsak tania, hanem a nyugatnak senyz világhatalmai között

dynasliák és

között

keletnek egymással ver-

a

i.

Melyik ragadja magával a közvéleményl

Ha a Habsburg-ház képes eri

hogy

volt.

.visszafoglalja

melyet századokig

állását,

ellen.

A

sök

a

élt

vallásánál

és

az emlékekben.

ragyogó háttér még

el-

állott

Az Európa védelmében hsi szövetség

való

letnek folytonos tagadásával

a

volt az új irány

keresztény

A magyarság

.járt.

fogva a nyugati

érzü-

múltjánál,

társadalom-

tartozott.

A nemzetek nem

cserélnek könnyen és akadály nélkül

magyar vér egykönnyen nem az olyan megalázást, a mely Mohácsnál érte.

A

helyet a világrendszerben. felejtheti el Ily

ez

emléke állandó tiltakozás

pogánynyal

mveltségénél

vágya

százados dics tradilio

sok

tette;

a török barátsággal szemben. halált halt

lelke

Európa államrendszerében azt az töltött be s a melyhez srégi em-

jelen zord sötétségét

viselhetetlenebbé

hoz

A nemzet

Mátyás fénykora még elevenen

A

nemzet színe-

Az ország szégyenét, megalázásál mindenki

lékei csatolták.

érezte.

!

kifejteni, a

többsége vele tartott volna.

java,

válasz-

kell

vereség után

lehetett.

letenni a fegyvert fájdalmas elhatározás

S mennyi

mindennap

fájdalom,

érzett

mennyi

kínlódás és sanyarúság élesztette a magyarban az ösztönt,

hogy

a

pogány invasiótól szabaduljon. Hány központja

mveldésnek, éi.

A

iniilt

lángtenger,

örökös

gotl

a

jólétnek, a családi

családja

mennyi dics emlékét emésztette mar föl mely az országot elborította. S mennyi forveszélyben. ;i

vonaglása

kadó napot nem jaiból

életnek pusztult mai-i

;i

szemét alvásra azzal Col

;i

emelked

Szeles

nyugodt és

e

hazában

tudattal,

jajkiáltásai

elsötétíteni

\

csukhatta

hogy nem ébred

között,

hogy

a

pir-

vagyonának rom Mennyi ódium súlyoso

fogja-e az otthonának, füst

ki

26

II.

már

dott

Hány

reá

FEJEZET.

vérünk legádázabb ellenségére, a törökre.

kebel lihegett boszúért.

A

nemzetnek,

az

egyesnek leghatalmasabb ösztönei

hogy szabaduljon ezen

azt követelték tehát,

irtóztató hely-

zetbl. Királyától a nemzet csak azt várja, hogy éljen vé-

Ha ennek

delmi hivatásának.

a kívánságnak a Habsbur-

gok megfelelnek. Szapolyai ügye kesedéssel

lel-

követné a sereget, mely hazája integritását, a

kereszténységet, tét,

A nemzet

elveszett.

magyar név nimbusát, a

a

nk

becsüle-

a lakosság szabadságát és életét, a családot, az otthont

meg s a legdicsbb és legszentebb hagyományok nyomán halad. Az európai helyzet bonyodalmai azonban végzetesen és vagyont védi

nyúlnak bele a nemzet fejldésébe.

nem

váltják be, a mit a

szabott irányt a

jöv

midn minden

érdek

jogara alatt való

A Habsburgok

magyar tlük

sokáig

Ez a deceptio

vár.

fejldésének. Ez teszi lehetvé, hogy

minden akarat

és

Habsburgok

a

követeli, az ország ketté sza-

egyesülést

kad. Ez teszi lehetvé, hogy

midn

a Habsburgok a

nem-

Magyar-

zet érzésével teljesen összeforrhattak volna, keleti

meg az a szervezet, mely késbb magyar szabadság védelmében találja dics hivatását. Nézzük közelebbrl, miként történt ez. V. Károly volt a legnagyobb fejedelme a Habsburgháznak. Az sorsa döntött a XVI. században a Habsbur-

országon ellenök induljon a

gok

sorsa

fölött.

Ö nem

volt

királvunk

s

történetünkre

mégis nagyobb volt befolyása, mint királyainknak. Sikerei és ereje szolgáltatták vet

a

Habsburgok

emelték a trónra,

mert

megnyerhetni. Ferdinánd ját.

eldeinknek a dönt

megválasztására. általa

Ferdinándot

Károly támogatását

is.

hiszik

mindig «urá»-nak nevezi báty-

Sorsa csakugyan a Károlyéhoz van kötve

mienk

ér-

azért

s

általa

a

AZ ORSZÁG

MEGOSZLÁSA.

hatalma nagyobbnak

Karoly

volt.

Az örökjog

nem

pedig államalkotó

valóban

27

mint

tetszett,

milyen

a

véletlen hatása hozta össze biro-

erk. Óriási ellentétek is vannak benne. Spanyolországban csakis katholikus kormányzal lehetséges. Az antodaphék tüze minden más irányzatot kizárt. A mórok elleni küzdelemben megizmosodott vallási fanadalmát,

tismns már ersebb az autokrata

királynál

Spanyol-

is.

ország múltja irányt szab jövjének.

Németország és Németalföld népeit pedig minden ösztönük a reformátio felé hajtja. A két er, a melynek küzdelme századokig

folyt,

Károly birodalmában

Károly idejében

gyökereit

és

lentség

harczát.

Torquemada

meg

kezdi

éltet

birja

mérhetetlen

je-

és Luther országai egy emberre szálltak.

csaknem absolut úr: a

Károly ezek egyikében

ben ers rendi jogok korlátozzák.

Tle

többi-

függetlenül kor-

mányzott országok, hatalmas fejedelmek és önálló városok élnek jogara

alatt.

Akármilyen

politikát követ,

nem

szellemben cselekszik,

kerülheti

el,

hogy

éles ellen-

ne jusson a másikkal.

tétbe

S is

akár spanyol, akár nemei

mindenfell veszedelme- küls

e mellett

ellenfelek

környezik. .Nyugatról

Francziaország fenyegeti,

egyesített, s

Nem

akar.

bodásának I.

útjai

eltrni saját ;i

állja

burgok' és

Els

V.

tszomszédságában Károly

mely több oldalról körülveszi, és függetlenségét

Ferencz franczia

hogy mérkzzék

király-

;i

mely most. ereje érzetében, terjeszkedni

birja

világbirodalmát,

melyei

királyi

Károlyival.

Francziaország felvonását latjuk

a

veszélyezteti.

egyénisége

Megindul

közötl

aagyob-

Európa

is

a

arra

készteti,

barcz a

Habs-

hegemóniájáért

véres drámának, mely bosszú

28

FEJEZET.

II.

idn

a nemzetközi politika központja volt, s

át

eredményében az európai egyensúlyt

mely végs

tartotta fönn.

Keletrl pedig, mint Francziaország szövetségese,

hadver

Szulejmán

Közép-Európát

érinti

már

Nyugat

a

fenyegette

a

császárságát.

melynek veszélyei

a keleti kérdés,

ell ezideig Magyarország védte meg. Ez is messze kiható complicatiókat rejtett méhében. Anglia, a pápa, az olasz hatalmasságok a két tábor között gyelegnek,

majd

ségek,

s

majd

ellen-

megbízhatatlan szövetségesek.

S Károly egyénisége sem

egyszerbbé úgyis ne-

tette

héz munkáját.

,

a ki sok császár ivadéka,

a

azon a trónon

ki

a honnan hajdan az egész kereszténységet kinek a világ minden részében terjedelmes nak,

ama nagy emlékek

hatása

ül,

vezették, s a

birtokai van-

hatalma tudatában

alatt,

Nagy Károly imperialismusát akarja visszaállítani.

Nagy Károly és Napóleon korszakai között alig volt halandó, a ki többet akart, nagyobbat ambitionált. mint a vézna Károly. Ezzel új nehézséget teremt.

Az

kor szelleme

új

éppen rohamot

kikezdte a tekintélyeket:

még lábon

intézett

már

a pápa

ellen, a

kereszténységnek

midn

Károly újra komoly tartalmat akar adni azon mél-

tóságnak,

korábban

a

melyet

lejárt.

világtörténelem

a

Újra

világ

és önálló

nemzeti

jövendben megvalósítandó

erk ter-

nagy hatással van képzel tehetsége.

Noha ki

már

század óta centrifugális irányban

Károly conceptióira,

a

fejldésével

méltóságot, holott

császári

fejldött. Európában pedig nagy domborodtak ki.

veire

ftekintélye ellen,

Németország és a keresztény

központjává akarta emelni a

Németország már sok

álló

a végrehajtásnál opportunista,

sohasem

erszakolja

a

sorsot,

ridegen számító,

mint szokták azok.

29

AZ ORSZÁG MEGOSZLÁSA.

kik elérhetetlen eszrríényekel hajszolnák, becsvágyának

sága mégis

ártalmára

van. mert

kortársai

megérzik

túl-

czél-

jainak mélységes veszélyességet. érzést egyesített; min-

Ábrándos szellemével gyakorlati

den concret esetben megalkuszik a lehetséggel; ha kell. a fél eredménynyel; de mégis azt az érzésl

hogy

vissza' fog

térni

eredeti

tervére,

beéri, kelti.

mihelyl azt végre-

hajthatja.

olyan vállalkozásba sem fog bele. mely önmagában nincs arányban hatalmával; de annyi kérdésben Egyetlen

törekszik

habár türelemmel és ravaszsággal,

akaratát,

ér-

vényre juttatni, hogy összes terveinek súlya és ellenségeinek ereje alatt mégis összeroskad. Vége

hogy legfbb

politikus belátja,

einszakolja tehát a sorsot.

De

is

nem

czélját el

A

reál-

érheti.

Nem

jellemzi.

terveihez annyira hozzá for-

hogy mihelyt nem küzdhet értük, életét tartalom nélkül valónak látja. Leszámol maga magával és zárdába vonni. Meghajol a realitás eltt, a nélkül, hogy rott a lelke,

htlenné válnék terveihez, a melyek nak. Inkább önmagát áldozza fel. A

azzal ellentétben vanrang, a fény, a hatalom

ha nem valósíthatja meg velk lelke eszményeit. Ebben is van nagyság. Ib.sszú ideig siker koronázta politikáját. Nagy körül-

nem

kell

neki,

képes volt különféle

sokáig

tekintéssel

megosztani, hogy

ellenfeleit

megbirkózhatott velk.

ellenséggel sikeresen küzd, mert elodázta

dés

politikájál elérte, a

A

megoldását.

vallás

hogy egyik

a bels nagy kér-

ügyében az ideiglenes türelem

ugyanegy féltsem elégített ki. de felekezet sem rántott kardul ellene, sl

és

törökök ellen néha segítségei

mind a kett. Reánk nézve ffontosságú, hogy ellen

küls

a

követte, mely

francziák

cziák

Eleinte

annyira

fordította.

A

törökkel

erejét

késbb

adott

elször akar!

a

neki

fran-

végezni.

30

A

FEJEZET.

II.

franczia veszély közvetetlenebbül érintette hatalma alap-

ját

Spanyolországot és a Németalföldet.

:

király

abban, hogy ö legyen az els a

akadályoztatta

tekintélye

Ferencz

méltóság küls

keresztény világban, s hogy a császári

fé-

nyét és Olaszországban suprematiáját helyreállítsa. Ferencz

még Németországban találhatott. Míg t meg nem király

is

közvetlen

szövetségesekre

Károly otthonában sem

töri,

magát biztosságban.

érzi

Közben, mihelyt de

ját,

mi

a

teheti,

a török ellen is fordítja kard-

szerencsétlenségünkre azt a hibát követi

el.

medd dicsséget a hogy a Duna völgyében mérne dönt csapást a

hogy Afrika partjain keres aránylag helyett,

muzulmán

világ központjára. Ezzel a tervvel

tén sokat és

komolyan

Iö44-ben Paris

A

tot.

Már hinni

viszi

általa

ki

útját állta.

Magyarországot

s

ha

a ke-

Magyar-

táborába

Martinuzzi V. Károly

ha

egyesített

Mennyire más

ellenfelének.

lehet belle,

mohamedanismus

fölszabadulhat,

az

gyztes

kereszténység élén íog a hitetlenek

a

reszténység nevében, a

sikerül.

elkészíti a török hadjára-

Második Martell Károly

ellen fordulni.

ország

alatt

segítséget igér

is

hogy

lehet,

szin-

foglalkozik.

falai

franczia király

azonban

e hadjárat

volna jövendnk, ha ez így

lehetett

történik.

De ekkor ránk nézve végzetes politikája.

A

nézte az új a is.

lelkek

vallás hit

veszélyes

hanem

is.

a

cs.ik

türelemmel

Eddig

ég.

nem

terjeszkedését, de

meggyzdésébe

fogva. Császári

körmére

ügye

fordulatot vesz Károly

mivel belátta, hogy

kormánynak beavatkozni a

hatalmi

conceptiója darabokra

bn

helyzet hatásánál

törik,

ha

a

keresz-

ténység egysége megbomlik. Spanyolország és Németország irányai

széjjelválnak,

ha népeik

szabadon fejlödnek és a Károly, mint

a

a

vallásbeli

maguk ösztöne

szerint

szakadás állandóvá

kereszténység világi

feje.

lesz.

a két ellen-

AZ ORSZÁG tétes tábor útját

meg

katholikns egyhá-

szorítani, a

melyek a protes-

tánsokat megnyugtathatnák. Kiinduló reformál ásának gondolatához dést, a

A pápa

már

reformáló

Károly ebben

is

vallás

fejl-

a

el.

zsinatot czélt

ért.

össze-

A

tri-

akkor nyilik meg, a mikor a franczia hadjá-

zsinat

ratot

szerencsésen

a

jutott

sokáig vonakodott

denti

ink

pontjához, a

akarja visszaterelni

mely a vallásszakadásig

hívni, de végül (1045)

:;1

A

kívánja szabni. akarja

zat olyan újításokra

MEGOSZLÁSA.

kivánta. részi

Ha

befejezte.

vesznek az

t-

a protestánsok, mint

általános zsinatban. Karoly

törökök ellen fordulhat. De a reformátusok elre

látják.

hogy a katholikns hierarchia közgylése ellenük tog dön-

nem

benne biztosítottaknak. Károly erszakot kénytelen alkalmazni, hogy egyezségre szorítsa ket. A türelem ideje közben azonban ereteni.

A szabad

vita feltételeit

hitték

jük megizmosodott.

A tesz

agyán

le

elbb azonban olyan ügyet kell ekkor már nem birt akarata szerint

szándékáról,

eldönteni, a melyet elintézni.

zetnek •

les

nem

török hadjárat szükségképpen elmarad. Károly

A Habsburgok be akarják igéretöket,

tett

kardjukat:

de.

a

s

török

sajnos,

nagy

sok inas érdekük és kötelességük feladataik akadnak.

A mi nekünk

váltani a ellen

magyar nem-

akarjak

fordítani

kiterjedés birodalmuk,

körében más sürgsebb

f. az egyetlen, nekik

a

gyakran mellékes, egy a sok között. VIII. lási

Henrik, Anglia

decretáH

gadta.

népének

Elérhetett-e

királya,

és azt

pár évvel

Karoly hasonló eredményi

Aligha. Mikor Henrik Angliában lás

ügyébe,

dogmatikus lenszenv. volt

ott

Róma

Henrik

irányt

új is

valfo-

.'

volt .1

a

val-

ingatva, de

nemzeti

el-

zgalomnak; nem nagy er lelett rendelkez

adhatotl

kénytelen megállapodotl és

el

beleavatkozol

mar meg még nem érleldötl

befolyása

rendszerré

elbb

ennek nagy része

a

32

II.

meggyzdéseket vált hittel

állott

megváltoztatni. Karoly ellenben

már vérré

szemben. Az angol király Rómával szanépe legersebb ösztönét.

kítva, kielégíthette

A

FEJEZET.

császár a felébredt germán szellemnek, Spanyolország

miatt, azzal

Aliban

sem tehetett is elnyben

eleget,

hogy Rómától

volt Henrik,

hogy

elpártoljon.

czélt

érhetett.

ha képes volt szigete népét vezetni, holott Károly az egész kereszténységre volt kénytelen hatni.

Az egész katholicismust. mely az absolut igazság birtokában ersnek érezte magát s az új támadás ellen szervezdni kezdett, valamint az új hitet, a mely szintén egyedül üdvözít tételeket állított már fel, tehát egymást kizáró és egymást üldöz két világot kellett volna elveinek módosítására rábírni.

Még Henrik sem Az

új

még nagy életert

képes teljesen diadalmaskodni.

országában

is

elterjedtek és a régi

sem birta a vallás Károly még annyira sem közelítette úgy hogy

tanúsított,

egységét fentartani.

meg

volt

felekezetek az

mint Henrik. Gondolata hibás volt. de el kell ismerni, hogy közönséges agyban nem támadhatott. Világczélját,

történelmi

erk

között önálló utat keresett.

Ha eredményt

sok század küzdelmének, sok szenvedésnek veszi elejét és sok rút gylölködésnek vágja útját. A küls siker eleinte

ér,

meg

is

volt.

gyzte ket.

Károly

De

megosztotta a protestánsokat és vallásbeli

a

megegyezés

még sem

le-

jött

létre.

A el

s

nem

tervet,

a

melyet

kidolgozott,

így a protestánsok egy részétl

volt elégséges

a

vallási

a

pápa

nem

fogadta

kicsikart hozzájárulás

egység helyreállítására.

Mühlbachi gyzelmének, melyet Károly a protestánsok fölött aratott, mégis megvolt az a hatása, hogy a császári méltóságnak régóta nem látott hatalmat szerzett. Károly vallási

tekintetben

általa

nem

ért

czélt.

politikailag azon-

AZ ORSZÁG

33

MEGOSZLÁSA.

ban nagy lépéssel jutott elbbre. Már arra gondolhatott, hogy a nemei birodalmat spanyol rendszer szerint fogja kormányozni.

De

nagy vállalkozásoknak utolsó része gyakran a

a

A gyzelmek

legnehezebb.

végleges következéseinek

nása sokszor kivívásuknál

is

levo-

több akadályba ütközik. Az

ellenállás ilyenkor szedi össze összes erejét. így volt Károly

esetében

A

is.

kiket

egymás

annyiszor sikerült

kiket

ellen

annyiszor

kijátszott,

egymástól elválasztania,

a

kiket

a

annyiszor felhasznált, végül ellene szövetkeztek. Mindnyájan

hogy nyakukra hág. ha meg nem állítják emelked útjában. Elért eredményei és tervei egyaránt aggasztották ket. Francziaország, a német fejedelmi és rendi érdek, a

érezték,

protestánsok, a pápa

olasz

becsvágya

és az a kívánsága.

mind

hogy a katholieismus fejldését önállóan intézze: ellene fordulnak. Ellenségei szárt.

meinek gyümölcse S végét

is.

a

melynek védelme

Magyarország.

nagy birodalom,

Ketté oszlik a

a

nélkül,

a török ellen

fordította volna.

Károly életében az ö küzdelme Európa az

nagy dráma,

a

imponáló szellemi Ferdinándot u

m

leszi

bírják

melyet

erejél

is

elbb

hegemóniájáért,

ecseteltem,

fölemésztette,

a

mely az

s

mi királyunkat,

Magyarország különleges erdekei

tle elvonni.

Magyarország gyenge

kis

rí

még Ferdinánd birodalmának is. a mely pedig a maga zében sem birta önmagában életének súlypontját, s

nem

követhette sajál czéljail és politikáját.

Ferdinánd, Karoly nemei k

a

lekötötte.

is

hogy bevált-

tle vártunk, a nélkül, hogy offensiv

hatta volna, a mii •rejeí

és küzdel-

elvész.

az a nagyhatalom

éri

ala helyezkedett

•

meglepik a kifáradt öreg csá-

Hosszú pályájának, nagy erfeszítéseinek

.

a

kinek

sorsa

helytartója volt.

indráaty Gyula: Fönmaradáaunk okai.

Károly s II.

az

sikerétl

ersebb

t

íi^l:.

a

egyénisi •'

ki

.

34

FEJEZET.

II.

nek befolyása

sem

litikát,

alatt állt,

követhetett egyénit,

sem magyar po-

hanem nemzetközit

Szószólónk volt a császár trónja eltt,

kellett folytatnia.

ha nem

nem sem

osztrákot,

sikerült neki az úr kegyét

s

nem

felénk fordítania,

rajta múlt.

De nem

virrad-e

reánk jobb kor.

dinánd a császári trónra kerül és ura

lesz

mikor végül Fer-

saját elhatározásának

'.

hatalma

Ferdinánd

érdekek, becsvágyak,

tlünk idegenek

si

inkább meggyengül,

mint

azon

kötelességek jelentsége, a melyek

magyar ügynek szen-

voltak s reá hatva, a

telhet szabad erejét apasztották. V. Károly örökségének terhei~egyenletesebben oszoltak

meg, mint országai.

A

hatalom fötényezi Károly ágán maradnak. Az a nép, a mely valamennyi között a legengedelmesebb, s

a

reális

melybl

e

kor legjobb katonái kerültek

tengerentúli kincses bányák,

a

hatalomnak

zje, az emberi nyersanyag és a

pénz,

II.

ki.

valamint a

fténye-

e két

Fülöp osztály-

részéül jutnak.

Ferdinánd öröksébe gyengébb. elnyert,

veszedelmes méltóság

A

volt.

császárság, a melyet

A múltban már

sok

fejedelmi nagy ház merült ki a hivatásban, mely vele járt.

Egyik sem tartotta magát

azok közül, a melyek a

császári trónt elfoglalták.

sokai?

Sokat követeltek a császároktól,

valóságos joguk és hatalmak azonban kevés egyik

legersebb

nemzete elvárta

volt.

uralkodójától,

Európa hogy

a

kereszténység körében az els szerepet vigye, s hogy Olasz-

országban fennen lobogtassa a szent birodalom valóságos jogban azonban segíteni

a

ki

ket

akart.

A

németek

igazi

De

nem

képviselte.

a fejedelmek

nem

ez

gyzedelmeskedtek

részesítette. V.

zászlaját,

Károly ezen

urává próbálta tenni sikerült neki. Élete felette.

A

azt.

végén

particularistikus

AZ ORSZÁG

irányzatok

már

által

gylöl

mást izzóan

régóta

MEGOSZLÁSA.

:;: '

meggyengült

birodalom egy-

táborokra szakadt.

Nincs irtóztatóbb szenvedély vetkzteti

A

ez.

a felekezetinél. Egy sem embert annyira emberi mivoltából, mint

az

ki

ellenségeskedést,

politikai

érdekek és a

az

patrio-

tismusok összeütközését mérsékli a tudat, hogy túlhajtásuk a teremt vagy a humanismus ellen. De mi zabolázza

bn

a

minden emberben lakozó

mikor az irgalom

vadállatot,

szószólói hevítik az indulatokat, mikor a politikai szenvedélylyel.

mely ilyenkor

a felekezeti

ellentétekhez alkalmaz-

rületes

hit párosul,

hogy Istennek kedves

az

az

kodik,

st

az üldözés,

azok

üdvére nézve

Még az meggyzdés.

csapása

kegyetlen

lelki

irgalmat

sújt.

ez a szerencsétlen

hasznos, kiket

is

is

elhallgattatja

A

Ez az rület marczangolta most Németországot. szárnak is

mérhetetlen

fentartani

dalmat

A

feladata

birodalom egységét,

a

kifelé,

nehéz

gylölköd

legalább néha, egy czél szolgálatába

társa-

állítani.

császárság mellett állott a magyar korona sok

te-

Mint amannak, ennek

kintetben hasonló természetével.

most

ennek ellenére

volt s a

csá-

kellett régi tartalmát visszaadni.

A

király esküt tesz,

hogy megvédi az ország határait és a hozzá tartozó

tományokat

túlnyomó nagy része idegen kézben van. Miként a korona.

szári

Szent

tar-

Pedig az ország fvárosa

visszaszerzi.

is

István koronája

is

is

és

csá-

fényes czímet ad

viseljének és nagy kötelességeket ró reá. de kevés hatalom-

ban

részesíti.

Az potai

osztrák voltak

-'in

longás

is

az

nemzeti

olyanok, hogy ert

Expansiv

dynasti;i.

tötték

örökös tartományok és Csehország

lét

nem

hatalma

megosztotta

népeit.

A

merítsen

volt.

A

A hbérkorból

uralkodó kezét. nélküli es rendi

vallásos

rendi jogok

szervezetüknél

álla-

bellük is

maradt,

;i

vil-

megköönálló

fogva egymás-

36

FEJEZET.

II.

mozaikszer osztrák tartományok

tói elkülönzött

magában

tiókkal, jogokkal és nemzetiséggel bíró cseh

és

törékeny

az ön-

csoportokra oszlott, bár önálló tradi-

rendi

is

s

egy

voltak

alapjai

korona gyenge nagyhatalmi

világraszóló

állásnak.

Ha nagyobb

számos tartoA német biro-

segélyre szorul a császár,

mányai rendéivel külön kénytelen tárgyalni. és Magyarországon

dalmon

kívül 12 külön

rendi

testület

hozzájárulását kell kérnie.

S ilyenkor nemcsak a rendek szkkeblségével és közönyével

desen

a

megküzdenie, hanem a reformatio óta ren-

kellett

többségnek határozott rosszakaratával

is.

Fájó engedményeket volt kénytelen tenni az Isten és a

kapjon. a

Bnbe

törvények megsértinek.

Néha még

így

mennyire szüksége

kellett esnie,

hogy adót

meg neki annyit, Mindig sok idbe került az

sem

ajánlottak

volt.

alkudozás és mindig lassan és tökéletlenül folyik

be a

megszavazott összeg, a melynek beszedése szintén a rendek kezében a melyet

A

van. kellett

ki

des jövedelmek,

óriási

fejtenie,

melyeket,

a

vamok

és

rendes

kiadásokat.

sabbá

császár udvartartása

fekv jószágok

a

teszik az

pénzt

és

a pompa,

követel.

úgy mint nálunk

nem

szolgáltattak,

is.

A

ren-

csak a

fedezik

a

Rossz pénzügyek és adósságok súlyo-

amúgy

is

nehéz helyzetet.

Kevés hatalmánál, sokoldalú gondjánál és gánál fogva a Habsburgok német aga

Károly becsvágyát eltemette,

elfoglaltsá-

a

válság óta. a mely

elvesztette

hódító képességét

es védelmi politikára szorítkozott.

A

kor

nagy

A vallásbeli a

melyet

a

ügyel

az

már nem

akar vezetni.

is

abban az állapotban kénytelen hagyni,

protestánsok

gyzelme

szabott

meg

(1555).

A

protestánsok

ellenség jógái és erejét jelenti

magában a

A vereség hatása joga pedig

kérdéseiben

alól

nem

bir szabadulni.

birodalomban, úgy hogy bizonysága

''>"'

ORSZÁG MEGOSZLÁSA.

\Z

Habsburgok türelme gyengeségük

a

volt.

Ferdinánd és Miksa

sym-

némileg ellentétes egyéni

pathiákkal a két vallásfelekezet közötl ingadoznak és összes

törekvésük a bels béke fentartására

dönt

kulására

nem

befolyást

és Tridentben nélkülök készül

A jöv

irányul.

Rómában

gyakorolhatnak. a

ala-

szomorú, fanatikus, veres

jöv.

A Habsburgok V. Károly

érzi.

szorítkoztak.

e

gyengeségét a magyar politika

idejében

Az erteljes

is

Magyarországon

is

meg-

defensivára

a

offensiva pusztán terv.

A

XVI. sza-

zad késbbi tizedeiben Rudolfig már a nagyszabású táma-

dásoknak gondolata is elmúlik. Elmarad a felszabadító hadmely a magyar nemzet lelkesedését és idealismnsát

járat,

teljesen a dynastia szolgálatába hajtotta volna.

A Habsburgok

léte

nem

függ

hogy egész Magyar-

attól,

országol megszerzik-e. Míg az ország nyugati része az övék s e

bástya német tartományaikat megvédi, hatalmuk alapjai

nem

forognak

veszélyben.

Többet veszíthetnek

szák mii

kendik a

dönt

csatát.

mint nyerhetnének. Mindenüket is

nagy

maradhatnak Európának. Ezért óvatosak. Nem

játsz-

koczkára alakjai

vele.

Ezért

vetnék, holott a török

legyzése nélkül

mar vau. azérl a többért, a megszerezhetnének, de a mi hatalmuknak nem nélküazt a sokat, a mijök

ki

lözhetetlen kelléke.

Birodalmi

segédhadaik meg éppen csak a védelemre

szorítkoznak. Egy szerencsétlen csatanap országukra zúdít-

hatná

a

dalmát

törököt,

holott

bvítené, a miért

pénzéi és véréi áldozni kielégíti,

ha

keresztény

a

gyzelem

a a

nem

német fejedelmek hajlandó.

nemei birodalmai

kézben

Habsburgok

a

Érdekeikel

véd magyar

maradnak. Magyarország

szének visszahódítása miatt

nem

nagj

feszítik

biro-

része

teljesen

határvárak

elveszteti

meg

erejüket.

ré-

38

ii.

FEJEZET.

Már az els török hadjárat (1529) eseményei bizonyíthogy új dynastiánk nem fordítja lelke egész erejét a magyar állam védelmére. Sok gyenge királya volt már nemzetünknek, sok ide-

ják,

gen

ült trónján,

kötelmeit.

II.

de eddig mindegyikeik teljesítette védelmi

Lajos, a leggyengébbek egyike, életével fizetett

Zsigmond európai gondjai közepette

hibáiért.

is

személye-

sen vett részt a nemzet küzdelmeiben. Most elször van a

magyar komoly nagy veszélyben a nélkül, hogy hivatott re és védje benne vele osztoznék. Ferdinánd kedvez benyomást tett a közvéleményre, jóindulatúnak mutatkozott. Szapolyainál különb ember volt, okosabb, erélyesebb és munkásabb. De nem birta a magyar háza

nyelvet;

ellenszenvet

iránt

érzett a nemzet,

s

hogy megvédje. Raison-házasság

azért fogadta urának,

csak volt

irigyük.

Nem dása

alatt szerzett felületes

midn éli

a

hogy rövid itt tartózkonépszersége hamar elpárolog,

lehet tehát csodálkozni,

azt

látják,

nemzet

ország,

hogy nem

életét,

be, a mit

igért,

nem

mikor végveszélyben van Magyar-

s

marad

távol

és

más ügyekkel

magyar úgy Magyarország megmentésénél. a kinek,

király,

váltja

látszik,

foglalkozik.

Az els

nagyobb gondja van

Az els török hadjárat szomorú lefolyása Szapolyaiszerez. A nemzet királyának vagy jóakaratában vagy hatalmában kételkedik. Maga a magyar kornak újra pártot

mánytanács abban

nem

lehel

foglalja össze kritikáját,

Magyarországol megmenteni.

hangon panaszolják: négy év

alatt,

nem

«Mit

A

hogy Prágából

rendek keserves

eszközölt ki Felséged

a

lefolyt

elttünk ismeretlen; de igyekezeteinek gyü-

még az ország. Az ország felszabadí«Ha Felséged erre nem képes*, mondják «kegyeskedjék szintén nyilatkozni, hogy mieltt mindnya-

mölcsét tását

élvezte

követelik.

»

AZ ORSZÁG

MEGOSZLÁSA.

39

módot találjunk, miképp segítsünk magunkon és miképp hántsuk el a fenyeget veszélyeket.* A XVI. század késbbi hadjáratai is mind fájó deceptióval végzdnek. Nézzünk körülményesebben egy esetet. 1566-ban Szuian

elvesznénk,

lejman szultán óriás sereggel Szigetvárt ostromolja.

német

A

sem

kísérletet

hettek azok

a

birodalomnak tesz a vár

magyar

tegeltek. Hallják az

nem

védelmünkre

hada

rendeli

megmentésére. Mennyil szenved-

vitézek, kik a

ágyúk morajai

:

a

gyri

táborbari

\

pusztító lángok csak-

perzselik az arczukat; tudják, hogy a vérszomjas po-

gányok fegyelme meglazult, önbizalma megcsappanl és hogy határozott támadásnak nehezen állhatnának ellent. Dönt fordulat következnék be az eseményekben, csak merni kel-

De mozdulatlanul

lene.

czál

kell

aézniök honfitársaik

titáni

har-

és biztos vesztét.

A

császári és királyi sereg

rt

áll

a szazad egyik leg-

nagyobb hstette és tragoediája eltt. Mintha nem akarna az utókort a Zrínyiek csodás vitézségének példájától megfosztani, tétlenül, páholyból nézi a

dönt

küzdelmet.

A nemzeti dicsség Szigetvár lángja közben újra

fel-

tündökl oltári emel de az ország tovább pusztul, s a magyar mindörökké csak sírva gondolhat arra a vérmezre, a hol sorsa nagyol fordulhatott volna, s a hsökre, a kiket meg leheled volna lobban

iiLiyan

és

a

nemzeti öntudatnak

:

menteni,

ha királyának

hada

megmozdul.

A

király

és a

nemzet közötti viszonyt egy szomorú emlék rontja.

A cselekedeteknek nemcsak közvetlen hatása hasznos vagy káros.

kezményök.

mar porra nemzel

:

Midn már rég elmúlt minden egyenes követmidn azok teste, a kik bennök szerepeltek, omlott,

s

még akkor

meg akkor

is

egészen inas körülmenyek közöli is

eleven tényezi

el

.

az eseményeknek,

képesek jóra és rosszra. A felelsség messze

40

II.

a síron túl

emberek sorsára be-

kik az

azokat,

kiséri

is

FEJEZET.

folytak.

A

szigetvári

események

századokig

is

ronlottak

a

Habsburg- dynastia és a magyar nemzet viszonyán.

Mélyen bevésdött képe. Sokáig

nem tnik

el

nem

kiknek rideg számítását

ketemel küzdelme,

nem

a kik

magyar szivébe e bús napok lelki szeme ell azok alakja, a

a

zavarja

kikben a vitéz

a

jöv

rettegnek a

Megrendül a nemzet delme hadától

lelföl,

kor Ítéletétl, a kik a hajtárs

sem gondolnak,

kötelességeivel

meg a Zrínyiek vér sem buzdul

lelki

a kik csak

egyensúlya,

ilyet tapasztal:

midn

önzk.

midn

saját feje-

a királyság,

mely

a

múltban összentt a nemzet minden dicsségével és fájdalmával, mely egy volt a nemzettel s mely ezt képviselte, most a legridegebb önzés példáját mutatja. Királyának szolgáiban a nemzet szenvedései részvétet nem ébresztenek s

közömbösségük még a a

fejére.

S

nem

dramatikusabb.

teljesen idegennek is szégyent

hozna

ez volt az egyetlen ilyen eset. Ez talán a leg-

de

hová az

a

ember csak

betekint

az

akkori kor életébe, mindenütt ugyanerre a jelenségre buk-

A

kan. sikert

vezérekben

érjenek

el,

meg

nincs

nem

tüzeli

az

ket

elszánt

akarat,

hogy

a szent hév. hogy

fel-

szabadítsák az országot.

Ösztönük mindig arra

ket. hogy seregeiknek

indítja

törökök rohamát távol

legcsekélyebb veszélyeztetésével

a

tartsák a nyugattól, hazájuktól.

Ha Kszeg, ha

ha Eger hsi védi feltartóztatják német vért ontani.

Szigetvár.

a támadót, feleslegesnek

vélik

80— 90

fnyi birodalmi sereg Bécsnél lebzsel s a szigetvári eset eljátékaként semmit sem tesz a Jurisichtöl hsiesen védett Kszeg fölmentésére. Csak mikor 1532-ben

ezer

a törökök Ausztria határai

ad szövetségesünk

életjelt

felé

küldik

magáról.

portyázó

hadaikat,

»

H

AZ ORSZÁG MEGOSZLÁSA.

1542-ben nagy nemei had indul bár nálánál ez évben gyengébb

után hazatér.

tatott csetepaték

nem

semmi

csapal

hogy ebben megzavarja; mikor pedig

tesz,

feloszlik,

A magyarok

volna.

szagolt

foly-

1543-ban Szulejman Fehér-

Szulejman visszavonul, egészen puskaport

iramel-ámmal

a török,

számú birodalmi

várt veszi be s a tekintélyes kísérletet

Buda ostromára, de

mondják királyuknak: «Ha

hog)

nélkül,

a

ekkor

feliratban

egyéb népei csak a

felsége

maguk határainak védelmére szorítkoznak, maguk is kénytelenek lesznek másképp gondoskodni fenmaradásukról. 1552-ben Móricz szász herczeg vezetése mellett nagyobb

had gyülekezik

keresztény

össze,

de tétlen marad.

Dobó Egernél örök dicsséget szerez nevének, Móricz herczeg Gyrnél vesztegel s mihelyt Dobó nak

hírét veszi,

Ilyenek

haza

voltak

Míg vitéz

a

diadalá-

siet.

a

nagyobb

hadjáratok,

a

melyeket

e

század utolsó évtizedéig a király idegen hadai hazánkban

Mindegyikök szomorú tapasztalattal gazdagítja a egy-egy reményt gyilkol meg benne. mindegyikök nemzetet, folytattak.

egy-egy ksziklát

illeszt

arra a talapzatra, a melyen Erdély

különállása nyugodott.

A

XYI. szazad végén, Rudolf uralkodása idejében,

tizenöt évig tartó harcz

már valamivel nagyobb ervel

több komolysággal indul meg. Talán kisebb seregek nak a síkra, mint elbb,

de

nagyobb bennök

a

és

álla-

a vállalko-

zási szellem és elszántabb az akaratuk az ország felszaba-

dítására.

Pontosabb katonai állásokat magvai- vezérekre

bíznak

ezeknek a haza ügyéért

sziveb. l'eld,

s is

belekap.

Schwarzenberg

Nádasdy, is

Az

ország

Erdély a nyugati

tüze az idegenek

Zrínyi

kitesznek magukért

denek hazánk felszabadításáért.

mény.

lángolt)

lVdlíy.

Nem

is

kettészakadásának szövetséghez

is

mellet!

Lelkesen küz-

s

marad alapja

csatlakozik.

Mans-

el

;i

jó ered-

megrendül.

Báthory Zsig-

4-2

II.

mond néhány

FEJEZET.

gyzelemmel

fényes

indítja

meg

a küzdel-

met, a melyben hosszú idk óta elször egyesül a régi hagyományos politika alapján az egész magyar nemzet a nyugati mveltség és saját területi integritása védelmében. De ennek a helyes politikának jó hatása hamar elmúlik. Rudolf rossz kormányzata ellensúlyozza azt. Az eddigiek kellleg megmagyarázzák, hogy a XVI. században a Habsburgoknak miért nem sikerült az egész

nemzetet megnyerni.

St. ha meggondoljuk, hogy ezen

késbb

részleteiben

gáltatott, az a

kérdés

akarok

is ki

különben

zat az elégedetlenségre

ilyen

küzdelmek

milyen borzasztó volt az ország sorsa

között

mit

medd

is

is

fejteni,

s

hogy, a

a belkormány-

számtalan okot szol-

támad, miként történhetett, hogy

szomorú tapasztalatok daczára a nemzet egy része

még mindig ragaszkodott az új dynastiához A Kelettel való szövetség sem vált be. A török nem birja a német seregeket dönt ?

ütközet-

ben megverni s nem képes a nyugati szövetséghez szitó magyarság localis ellenállását megtörni. Legnagyobb erfeszítése egy-egy vár megostromlásával végzdik. A török hadsereg nem egyszer messze hatol be a

Habsburgok országrészébe, de aránylag rövid hadjárat után mindannyiszor visszavonul régi birtokosok

bírja a jai az

magyar királyság egységét

nem

helyreállítani és pártfogolt-

Béke és háború idején egyaránt rendesen hó-

magának

s

nem

lev

vidékeket, de ezeket meg-

adja oda védenczének.

barátságos országrészeket

sem

kiméli.

zsákmány, a keresztény rabszolga akkor az

együtt a

váraival

kezén hagyja. Ezeknél fogva a szultán

dítja a saját területe mellett

A

a vidéket

egész ország urává tenni. Csak saját határai mellett

terjeszkedik.

tartja

s

erdélyi

részekbl

való.

A

is

szövetséges

A

vagyon, a

vonzza, ha az

pénzét

is

meg-

AZ

had az ö országrészét.

török

a

hullat a baráti

A

török

A

határait.

rovására

késbb

fiának s

Keserves

kon nyéket

terjeszti

is

birodalma

mely erdre vagy vidékre katonai szempontból

padisahé. Ö adományozta

a

mikénl pusz-

kell.

védelem iszonyátosságán.

pártfogoltja

szüksége van. azt elfoglalja, akárkié ország

í:;

Szegény János királynak néznie

kívánja. títja

ORSZÁG MEGOSZLÁSA.

ö nevezi ki

is.

Hisz egész Magyar-

azt Szapolyainak és utóbb

A

erdélyi fejedelmeket.

az.

mi

a szolgájáé, az az övé. Azzal kénye-kedve szerint bánhatik.

E jogalapon fontos várat.

meg Budát, az ország szívd, fnem bizhatja nre és gyermekre e

szállja

mondja,

Azt

városát.

A

szegény magyar

sem mer. Örülnie

kell,

gyéket megnyeri s

meg

nája

hogy Erdélyt és a szomszéd mekell

csókolnia a kezet, mely koro-

legékesebb gyöngyétl megfosztotta. Pár évvel ezután

Temesközt, Becse és Becskerek városát köve-

a szultán a teli

még panaszkodni

királyfi

hbéresétl. Lelkesedhetik-e valamely nemzet ilyen szövetségesért?

Lehet-e vonzó

gyümölcsei Egyetlen

.'

ereje

A

annak a

nemzet

számítása,

politikának,

irtóztató

egyetlen

melynek ezek

szerez.

tapasztalatokat

reménye sem

válik

ellentétes

jár,

hogy a másikat

rendszerek ijeszt példái

tartják

Az

be.

szo-

egymással ellentétes két politikának mindegyike oly

morú következményekkel

igazolja.

fenn

a

A/.

lelket

a

éppen úgy a német, mint a török szövetség híveiben. Nem saját -ikeré, hanem a másik hibája táplálja a két eszmét. A

mások san,

nemzet nem között.

nem

tudja

bír

Homály mittev

A legokosabbak

is

eligazodni

ellentétes

az

borítja a szemét.

Nem

benyo-

lá1

világo-

legyen.

majd az

egyik,

tikához csatlakoznak; a tömeg teljesen

majd

a

m.isik poli-

tájékozatlan.

Ma

önmagukkal tisztában, hogy jn a közvélemény egyöntet és következetes állásponthoz tekintélyek sincsenek

I

a

44

II.

A

tények verdictuma

FEJEZET.

nem képes

útbaigazítani a tévelyg

nemzetet. Mindenki csak közvetetlen tapasztalatainak benyo-

mása

és érdekeinek hatása alatt foglal állást a nemzeti lét

nagy kérdéseiben.

A

német és török mérkzésének negatív eredménye nemzedékben azt a gondolatot ébreszthette volna,

önérzetes

hogy Brennusként

mérlegbe

saját kardját vesse a

jövjél

s

maga alapítsa meg. De a nemzet, a mely nem birta elhárítani a vészt, következményeit sem képes akarata szerint alakítani. Ezen évek

története.

fölemelkedése gyorsan

Szapolyainak Mohács után való

bekövetkezett kudarczával

s

Ferdi-

nánd szerencsecsillagának az 1529-diki török hadjárat után beállott hanyatlásával, közös jellemvonást tüntet fel. A nemzet a saját munkájától független eseményektl várta boldogulását; majd a német, majd a török gyzelmétl remélte az ország egyesítését.

csapás vérszegénynyé volt szakadva.

latában

Nem

tette.

volt

Nem

egyesülni.

Kislelkség fogta

Nem

volt.

mint már kiemeltem, nagy

feszítés gondolatáig

sem képes emelkedni.

kivezesse

a

sivatagból.

Mivel az érzelem a versenytársak s

tények,

a

eléggé határozottan arra,

rl meggyzze dás.

A nemzet

sok

képes egy vezér, egy czél szolgá-

ki

nemzetet

A

bizott erejében. Pártokra

embere. .Mózese, a

a

el.

Nagy er-

egyikéhez sem köti

eredmények sem beszélnek hogy az egyik szövetség elnyeiaz

a közvéleményt, för marad a régi pártosko-

egyik

része

azt

hiszi,

hogy az európai

majd segíthet a császár és a keresztény hatalmak szövetsége a mi bajainkon s hogy képes lesz a helyzet fordultával

törököt kiszorítani Magyarországból. Ez a rész a nyugattal való szövetséghez

szít.

A nemzet másik

része a

német segítségével sem mer

többé a törökkel szembe szállani. Ennek végleges gyzelme-

AZ ORSZÁG

ben hisz és védelme

MEGOSZLÁSA.

••"'

remél Legkevesebb áldozattal

alatt

el-

viselhet állapotokhoz juthatni. Ez a rész Szapolyai mellé áll.

Csak arra

toklásáért

nem gondol

folytatott

a nemzet vigye. Egyik tikája

lanság

mind a

és

fél

sincs annyira

hogy oly elszánt

helyességérl,

mely megfélemlít

senki sem. hogy az ország bir-

küzdelemben a dönt szerepet maga

magával ragad. A

meggyzdve akarata

legyen,

a ki

maga

a bizalmatlanság rozsdája rágódik

Hogyan

elégedetlen politikája

is

eredményével és vezéreivel, kinek

.1

kétely, a határozat-

két párt hódító képességét felemészti.

szervezzen propagandát,

poli-

lelki

erején és akaratán

.'

Egyik eszmének sincs fanatikusa.

A egyike

nemzet

er

megoszlik a két

melyek

politika között, a

nélkül való és rosszul van képviselve, a másik

pedig ellenkezik a hagyományokkal, a keresztény öntudattal,

a nemzet önérzetével.

A

legels években, Mohácstól

1529-ig, e két

politika

között ingadozott a közvélemény.

Mindegyiknek sikerült egy idre a nemzet nagy

magának

megnyerni,

dinándnak; de

sem

elször

Szapolyainak,

mind

a

kett irányában

Ettl fogva mindegyik politikának

A

Fer-

de egészen egyik

sem

eloszlottak.

megmarad

a

maga

szerint e táborok ereje

tábora; az események hatása

vezdik

aztán

mióta a két párt szövetségeseinek egyike

vált be, az illusiók

tozik,

részéi

oszlik

föl,

mind a kett

vál-

szer-

és állandó marad.

pártok, melyek a Jagellók

simultak,

mindinkább vidékek

Az események Eleinte

idejében az osztályokhoz

szerint oszlanak meg.

ereje okozta ezt

összealkotásuk a régi

az átalakulást.

volt.

Közvetlenül Mohács

után korábbi vezére, Szapolyai mellett nyilatkozott a köznemesség zöme, Ferdinándul pedig, mint ezeltt, ekkor is

fleg fnemesek támogattak.

46

II.

Ennek meg

nem

FEJEZET.

kellett változnia.

A

mint Szapolyai király

köznemesség szekerét. Míg Mohács eltt az volt a törekvése, mert érdeke kívánta, hogy a köznemesség becsvágyát fokozza s az államjogot úgy módosítsa, hogy az övé legyen a dönt szó, most ezt többé nem teheti. Az kormányzatába csak az hívei folynak be. Az lesz.

úgy

is

tolhatja kizárólag a

csak pártkormányzat és így nincs rá szükség, hogy a

párt egyik vagy

másik elemét mesterségesen eltérbe

állítsa.

G
meg

tehát a hatalmas urakat, a kiknek váraik és katonáik

vannak.

A

Habsburgok sem számíthatnak a koronára, ha csupán a fnemesek támogatják ket. Ök is minden osztályt törekszenek megnyerni. így önkénytelenül háttérbe szorul a két

csoport

politikájából

mindaz, a mi az egyik vagy

másik osztály uralmának kedvezett és a miért a két utolsó király idejében

A

annyi küzdelem

folyt.

figyelmet egy kérdés absorbeálja: az, hogy Magyar-

ország a nyugathoz, vagy a kelethez csatlakozzék-e

?

E kér-

désben pedig az egyes osztályoknak nincs külön nézetük és érdekük.

Míg a tanács összealkotása és az országgylés hatalmi köre felett folyt a vita, érthet volt, hogy külön váltak az osztályok, mert e kérdésekben eltér érdekük lehetett.

Midn

azonban

ország támaszát,

arról

van

a nyugaton- e,

szó,

hogy hol keresse az

vagy a keleten, az osztá-

A

tár-

sadalmi állás helyett a lakóhely, az általános politikai

fel-

lyok szerint való megoszlásnak nincs többe alapja.

fogás s a követett vallás határozzák tartozását. alá

kerül,

meg

az egyének hova-

A fnemes és köznemes ugyanazon befolyás mindegyiköknek ugyanaz az érdeke, ha együtt

AZ ORSZ KG

MEGOSZLÁS

\.

I

laknak és egy vallásnak a hívei. Nincs okuk lön

pártokká

alakuljanak. A

közöttük nálunk mindig

természetes

nemzet, tekintet nélkül az osztályokra,

\

merj

szabadon érvényesülhet.

létezett,

A fnemesek

kai nézetek szerint oszlik meg.

hogy kü-

rá,

kapcsolat,

politi-

újra

vezetik meginl

a környekükbeli köznemességet.

A

vallásnak

nagy

is

az

befolyása

a

egyesek

párt-

állására.

Ferdinándhoz vonzódnak, mert tle nagyobb jóakaratot várnak, mint Szapolyaitól. Eleinte a protestánsok

A nemzetiségnek

volt

is

A német származásúak

sára.

befolyása a pártok (szászok,

alakulá-

varosok)

felvidéki

Ferdinándhoz csatlakoznak.

A legdöntbb

azonban az egyesek

befolyással

A

állására lakóhelyük földrajzi fekvése volt.

szövetséghez vonzódik.

kelet a keleti

a

gati,

Az önérdekeknek megfelelen a két párt között; de

nem

oszlott

önérdek

az

meg

volt

a

nemzet

a

megoszlás

motívuma. Az emberek rendesen szintén

tlen

hogy a közre nézve nak használ.

Nem

töltetlenül

párt-

nyugat a nyu-

is

az

a

önzés,

ha

maguk-

mi nekik

legjobb, a

hiszik.

napjainkban a mezgazda

a földmvelés fölvirágzásában, az iparos az iparéban ország boldogulását: ha

resi az

az.

a

ki

ban született, aristokratikus nézeteket osztályhoz

tartozó

vall:

ha az alsóbb

demokrata. Az ember,

egyén

ke-

kiváltságos állás-

elete

kö-

rülményeihez képest, bizonyos érdekekel jobban megéri és követelményei iráni melegebben érez, mint más érdekek iránt.

Környezetéhez, közvetlen tapasztalataihoz idomul

fogása

lakói

azok szemüvegén

-

Az

sem

;i

barátaivá

volt

német, v.iltak

a

keresztül

tiszta

önzés,

kel. -ti

megyék

uézi a

hogj lakói

n

a

fel-

világot.

nyugati

törk

megyék

szve

4-8

II.

Az egyik közelrl

FEJEZET.

látja a

német

erejét s bízik

személyesen tapasztalja a vele való harcz hátrányait országot

az egész letére a

zetek

félti.

A

s ezért

másik képze-

törökök hatalmának van hatása: pusztításaik

el-

nemzet legfontosabb érdekének.

hárítását tartja a

Az

leginkább tle

is

benne;

önzés, valamint az ország létérdekeirl táplált né-

így

vidékek

szerint

csoportosítják a társadalmat

s

geographice kettéválik az állam. Egyeseknek eltér felfogása

megbontja a keretek egységét: de ket elbb-utóbb a körülmények visszaszorítják vidékük párt-

és érdeke gyakran is

jának sorai közé.

A tvé

A

pártoknak vidékek szerint történt megoszlása lehe-

teszi,

hogy a pártok országokká njjék

A got

magukat.

ki

pártok kormányzata területek kormányzatává

vált.

fátum és a nemzet gyengesége így sodorta az orszáidvel Mohács után, a mikor minden érdek a

rövid

tömörülést, az egyesülést követelte, a kettéoszlás

A nemzet «

szíve

hallgat,

német») és a «török»

párt

egyik

pártért

felé.

sem dobog; a

közül melyikért

is

hevüljön a

jó magyar? Az emberek az ész tanácsa után akarnak indulni. Egységes vélemény azonban nem bír képzdni és ellenkez politikájú két részre szakad az ország. Ellentétes

benyomásokból ered

ellentétes

nézetek és remények sza-

kítják ketté a nemzeti érzületet.

Mindig válságos és veszélyes idk azok, mikor valamely nemzetnek esze, Ítélete szerint kell olyan életbevágó ügyekben állást foglalnia, mint kellett ekkor; mikor nem talál

útmutatást ösztöneiben, szokásaiban, érzéseiben.

dolkozásból

kiíejtett

meggyzdés

ritkán képes a tömegeket

állandó kitartásra, következetes eljárásra bírni.

ségbe vetett

hit

rendszernek. seggel az ilyen

A gon-

egymaga gyenge alapja egy

A czélszerúj

kormány-

A szenvedelmekkel, az ideiglenes sikertelen* nem képes megbirkózni, (iyors irányváltoz-

AZ ORSZ

MEGOSZ1

\r,

\-

szoktak azon idket jellemezni,

tatások

hagyományos

letérnek,

útról

a kik ösztönökre és tekintélyekre

zetni,

A

török

1542-tl

nemzet

szakadt

fogva

mikor

az észnek

s

beékeli

szoktak

magát

a

ve-

hallgatni.

mar

ketté

anyagi

gátal

a

immár

tömörülnél

ál

népek

a

azokal

kell

közepébe és egyesülésének

emel. Csak a török testén

1

i'

\.

magyar

a

nemzet.

Midn s

az idegen terület csaknem a Kárpátokig terjed

Magyarország

ív

midn

köti össze:

része

és nyugati

keleti

csak egy vékony

részét

melytl minden

az ország közepe, a

egyenl távolságban van

körülbelül

pontosítás szálai

s

a

hol a köz-

régtl fogva összefutottak,

mai-

pogány

kézre kerül: az egyesülés és együttmarad ás katonailag alig

megvédhel. kormányzatilag alig föntartható. Ettl fogva nemcsak az eltér politika választja ketté a oemzetet. A kél résznek egymástól egészen elváló katonai és politikai helyzete

az önálló szervezkedést követeli meg.

is

a politikát folytatnák, akkor

így létrejött kettészakadást

Erdélynek saját hagyományai állott

már

sikerüli

mohácsi vészre

A

pontjukat.

szonl kél

-

;i

részek

alatt

külön-

át.

<>'<»-

ritka

fokú

hség

és

közérzülel

Erdély

bírják

kedvez

a

talajra

természetes köz-

kötelékei

is

keletkeznek, melyek

\i-

kormányzatol istápolják. Kél szervezet,

alakul

Gyula

Erdélyben

feje-

particularismusában

alakulás

új

köz-

királysággal számtalan szokás, érdek,

külön

független

-
vajdák

és sok tekintetben

volna a középkorban

bekövetkezeti

keleti

a ko

hogy

közgazdasági fejldésen ment

delemséggé fejldött volna.

A

teszi az,

meghonosítani, valószínleg régen önálló

pontosítási

talált.

Külön

föntartani.

önálló testet alkotott, a mely. ha Magyarország-

is

nak nem

állandóvá

voltak.

Árpádok idejében

az

leges társadalmi és

graphice

Ha ugyanazl kormány-

a teljes

nagy nehézségek és sok kár nélkül

zati egységet

Az

sem lehetne

meg.

Föntnara

i

//•

50

A ket

FEJEZET.

II.

is

öntudatnak más-más érde-

török terjeszkedés a két teremt.

Magyarország fejldése

korszakba

új

lép.

Eddig a két párt egyaránt az országos nagy érdekek

különböz

felfogására alapította létjogát s az osztatlan egész

ország uralmára

tört.

Buda

után

veszte

ség utáni vágy uralkodik a lelkeken.

elfogadásának alapjait

leges

már

De

is

sokáig az egy-

a kettéosztás véga

lerakják

reális

álla-

potok.

A vidékek saját érdekeik hatása alá kerülnek. A keleti részek már nemcsak azért maradnak önálló kormányzati egység, mert

legsrbben

királyság üdvét a török is,

ott laktak azok,

szövetségben

a kik az egész

látták,

hanem

azért

mert megszerették önállóságukat, mert particularistikus

szellemük megersödött

s

mert különleges érdeküket két-

ségen kívül a török védelem

alatt

elégíthették

ki

a leg-

még

egyik

jobban.

A

XVI. században azonban a kettéosztás

párt nyíltan

annak

bevallott

akaratának

sem

felel

meg, hanem

hogy egyik párt sem birja a másikat hogy mindegyik az ország azon részei-

a következése,

végleg legyzni s

ers gyökeret ver és kezébe A megosztás minden érdekelt fél

ben, a hol legtöbb volt a híve, keríti

a kormányzást.

határozott szándéka ellenére jött létre és maradt fenn.

A

kor tehetetlensége szülte.

III.

FEJEZET.

AZ EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

A

XVI. század fejldésének egyik legérdekesebb vo-

nása a nemzet bels lényének tiltakozása a szétmálás

Az egységnek

a

múltban nagygyá ntt

érzete

ellen.

nem

az új alakulással megbékülni, de, sajnos, megküzdeni

bír

sem

képes vele.

Ha

volt a

nemzetnek következetes vágya, meri

ilyen-

nek minsíthet, nem akaratnak, az a platonikus. az a nagyobb elhatározásoktól irtózó lelki állapot, mely az eltördött nemzedéken ert felé

az az egység helyreállítása

vett,

irányult.

Az ország kettéoszlását nyomon követte századon

és az e

végig kisérte az egyesítés után való törekvés.

át

reám nézve e nagy és helyes ösztönökbl, a hazafias összetartás szükségébl ered törekvés képét ecsetelni. De nem czélom részletes történel-

Vonzó

mei

írni.

hasznol a

kik.

volna

Átsiklom a rendek becsületes, bár gyakran naiv

kisérle ein,

forgotl

föladat

azon király jogara

körülmények

között

nyújthatná,

nem

s

mint Perényi és

reményi

merítenek

mellzésével

k

derülnek

arra a

országnak

az

a

a

a

ki

a

l'ün-

legnagyobb becsvágyáról,

egyesek

szólok

Gritti,

még

egyesülni,

alatt

nemzetnek ezen érzésébl is,

hogy

trónra,

a

a

kél

esak

versenytárs

Martinuzzinál

52

III.

állok meg,

a ki

az

FEJEZET.

egyesülést

meg-

legközelebb juttatta

valósulásához.

Az

pályafutása

véseket

meg

világítja

okokat, a melyek az

lélektani

meddségre

a legjobban

azokat a

egyesülésre irányuló

Martinuzzi

kárhoztatták.

törek-

életének ta-

nulmányozása útján ismerhetjük meg legjobban azon okomelyek miatt az egyesülést kivánó nemzedék a kettéválás alapjait rakta le. Ezért foglalkozom vele bvebben. kat,

Martinuzzi

történelmünk

egész

Habsburg-kor els kiváló kortársai szemében, s halála után alakja, a

mindenkit

félrevezetett,

egyik

legérdekesebb

Sphinx

államférfia.

az_utókor sem bír rajta

s

volt

az maradt. Életében

is

teljes

biztossággal eligazodni.

Egyet azonban mindenki érzett a múltban,

tud ma, bírása,

lásra

hogy nagyszabású

azt,

gyors

elhatározó

A

született.

mert mindig ték,

azok

hol

volt a

mindenki

s

férfiú volt. Elméje,

képessége

megfordult,

munka-

imponálók. Parancso-

mindenütt uralkodott,

legersebb egyéniség.

A

kik gylöl-

meghajoltak vasakarata eltt. Sokoldalúsága

is

bámulatot kelt. Ékesen

szólott.

Beszédével egyeseket és

tömegeket egyaránt meg tudott gyzni. Az egyszer beszéd, a higgadt megfontolás nyelvéhez éppen úgy

mint a szenvedelmekéhez, mely a tömegekre administrator

ves egységet. ügyeket

st

talán

volt.

Szapolyai országrészébl

Hadvezéri képességet

rendbe

hozta. Diplomatiai

túlságos volt.

Mivel

is

értett,

Nagy

alkotott szer-

tanúsított.

ügyessége

A

pénz-

elsrangú,

képes volt az emberekkel

hogy mindent

sokat elhitetni, azt képzelte,

hat.

p;ir-

el

tud

velk

fogadtatni, s részben ebbe bukott bele.

Ismerte

az

embereket

s

ezért

volt

reájuk

hatással.

könyv maradt a kíváncsiak eltt. Ezért rettegtek tle kortársai. Tudták, hogy belát veséjükbe, titkát meg föl nem födi elttük. Ez a felsbbsége lett megellenben

zárt

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKI

AZ

gyilkolásának

ÉS.

okává. Csak

egyik

kihull testével szemben magukal biztosságban azok, a kik gyanakodtak reá. Bek- tudta magát mások gondolataiba és érzéseibe

ereztek

képzelni,

ezért volt képes tetteit a legellentétesebb irányú

s

emberekkel szemben

úgy föltüntetni, hogy valamennyien megbékültek velük. Politikáját a török és a nemei kedve is

Nagy ideig mind a ketti Az ert a nagy megpróbáltatások mutatják ki.

szerint tudja kifesteni.

vezette.

Marti nuzzi élete duzzad a dramatikus fordulatoktól és a végzetes

bonyodalmaktól,

a

melyek szellemi tulajdonsá-

gainak mértékét adhatják. Nézzünk egyet a sok közül,

benne mint tükörben lássuk hatalmas 1540-ben Szapolyai

megsznt.

annak Ferdinándra S nagy

erk

A

meg nem

kellett

várad

állottak e

Buda

bevételére.

közhangulata az egyesülés

meg

szerint

keleti

Szapolyai Er-

hajlott.

felé

magyarországi

társai, a

a legnagyobb urak a váradi szerzi les végre-

Ert adott ezen politikának menthette meg a súlyos körülmények

hajtását követelték.

csak az

ti

szerzdés mögött.

délyben maga a vajda. Majláth és

részekben

oldott királyságnak

szerzdés

i

nehezen

is

szállania.

Ferdinánd hadat küldött alattvalóinak

alakját.

halálával az életében

összetartható, mert feladatát jogi alapja is

ln>Lr y

Magyarországot egy tapasztalatlan

n és

az

i~.

i

\

lev egy csecsem között

uralmától.

S

e

politikáért

harczolt

közvetítette a váradi is

neheztelt

a

váradi

Martinuzzi

szerzdést.

béke

múltja,

Eddigi támasza,

miatt

a

mert a

porta

házra

Szapolyai

ö

és

Martinuzzira.

F nehézségekkel

szállott

szembe Martinuzzi. és

Szerz-

leghatalma-

déses jog, a közhangulat, sajál ígéretei sabb arak ellenére tehetetlen gyermek fején akarta a koronái megtartani. S elérte czélját mindamellett, hogy legterméa

54

FEJEZET.

Hl.

szetesebb királyné

szövetségese,

is

kormányzó

a

elhagyta.

Mivel Erdélyben

odavaló

gyermek anyja,

a

állapotok

érte

János halála,

meggyzdik

Mikor

rendezésére.

tesz az

kísérletet

róla.

hogy nem birja Majláthot hamar és végleg legyzni, féleredménynyel éri be. Belátván, hogy Budán dl el a küzdelem, fegyverszünetet köt Majláthtal és Magyarországba siet.

sorsának engedi

Erdélyt

pontra

át

és egész

erejét a

dönt

veti.

nagysága nyilatkozik meg ez elhatározásában.

Egész

Vesztébe látszik rohanni. Valójában pedig csak ez a melépés segítheti a gyzelemhez. Minden középszer ember Erdélyben maradt volna. Ott tarthatott a legkeve-

rész

sebb közvetlen veszélytl. Odavaló ellenségénél. Majláthnál,

ersebb

volt,

baj esetében pedig a török határ közel-

sége lehetvé tette neki a menekülést.

Erdély jó

S

defensiv állást biztosított.

hagyja ezt az állást és ellenségei körébe a hol többet veszíthet, mert ott

Világosan látnia

kellett,

meg

is

ö

siet.

mégis

el-

Oda megy,

nyerhet mindent.

hogy ha Budát és a Szapolyai-

ház magyarországi híveit hségükben meg tudja s királyválasztással az

ingadozókat

láth sikerei Erdélyben

döntk nem

meg

tartani,

birja nyerni,

lesznek.

A

Maj-

Ferdinánd

hadaitól elzárt Erdélyt egy török pasa parancsa a régi útra terelheti.

Az

elveszett Magyarországot ellenben csak nagy-

szabású török hadjárat szerezhetné vissza.

Ferdinánd és

nem

Majláth az igazi ellenség, a veszé-

lyes vetélytárs. Ezért indul Martinuzzi a koczkázatos útra.

A

király fiúval

Budára hogy hogy

jut.

h

majdnem

Megelzi

hozzája.

A

az ellenség kezébe kerül, de végre

ellenfelét.

lengyel

A

töröknek bebizonyítja,

királyt

arra

használja

tel.

a Habsburgoknál közvetítvén, ö idt nyerjen a védelem szervezésére. Bizalmat gerjeszt megfogyott pártjában.

EGYESÜLÉSRE VALÓ

AZ

Szava

hatalmával

királyivá

rÖREKVÉS.

meg

választatja

kot a katona

váltja

tel.

Budát ö védi meg. A mit

tekint hölcseséggel kezdett, vitézségei

A

királyné az ellenséggel paktál,

a németek

már

a

Mikor

rata és lélekjelenléte

kezik a vár alá.

De ne

árulás környékezi,

de az

el;

gyzedelmeskedik az

A

körül-

he.

fejezi

l

sánczok közé jutottak

úrn

aka-

ármányain

mentsereg még jókor János Zsigmond Erdély ura marad.

és az ellenség rohamán.

is

arát

hadai Buda alá érnek, a diplomatál és szóno-

Ferdinánd

török

ér-

folytassuk e küzdelem további leirását. Ennyire

csak azért bocsátkoztam részletekbe, hogy kitüntethes-

sem Martinuzzinak azon

tehetségeit, a

melyek alkalmatosak

a gyakorlati élet nehézségeinek leküzdésére,

melyek

s a

;i

siker föltételei.

mélyen szántó elméje

.Martinuzzinak

mely a

volt.

is

nemzetek életének bels összefüggését, szervezeti

titkait is

Modern kifejezéssel élve, sociálpolitikusnak nevezhetjük. A magyar társadalom szervezetének leggyenmegismerte.

gébb pontját philosophiai mélységgel a parasztosztály rencsétlen tette: a

helyzetében

ö.

királyságnak

hivatásává

gyengék védelmét.

Ha nem nem

A

találta.

sze-

A

ért

el

eredményt, ebben

rendi társadalom

nem

érti

kora

a

meg, mi a

haszna vakká teszi, a hogy kényszerl alkalmazzon.

érdeke, mert

pillanatnyi

pedig gyenge

arra.

bün valódi

királyság

De Martinuzzinak mindezen tulajdonságai együttvéve

sem csinálnak valakibl

igazán

nagy

emberi és

korszak-

alkotó nagy államférfiút.

Nagy inktikai ké] tekint elme sem ad

hatalmas birkózó er, mélyen töltetlen jogot a tartalék

nem emel

és osztatlan elismeréshez, s

senkit

nélkül a

való

nemzetek

legnagyobb jótevi közé. \

motívum

tisztasága,

;i

lélek

nagysága

kell

ehhez,

e

56

FEJEZET.

III.

az,

hogy

a

nemzet

életét

leginkább befolyásoló

nagy kér-

désekben útmutatója legyen korának. Martinuzzi

nagy tulajdonságai a legnagyobb mérték

alkalmazását követelik meg.

A

kinek akkora az ereje, mint az övé

szem-

volt, azzal

ben elnézésnek nincs helye. értelemben véve valóban nagy ember volt-e Mar-

Ily

tinuzzi

1

?

Becsvágya rendkívüli kötelessége

kormányzói e

nem

volt kicsinyes,

halála

király

nagybefolyásu fúr,

szer czímével

A

meg más társakat

akart

nem

végett

melynek kötelességeit

bíboros kalapot

is

is

ejteni

át

fel

a

Mikor

azt.

nyerni, visszauta-

maga

mellé;

akarja egymaga birni a

fogadja.

nem

egymaga

A

viseli.

kincstartó egy-

pedig a pompát és a rangot.

nem

sohasem szabad,

áldozott-e abból s a

magát a becsvágyat: nem adta-e

Térjünk désre

külssé-

él.

kérdéses, hogy a hatalomért

hatja

el

keres

és terheit

egykedven

hatalmat kívánja,

De min csorbát

irányult

után Perényinek ajánlja

a kit

Martinuzzi

az irigység elkerülése

A

nem

ámbár maga foglalhatná

állást,

sítja a hivatalt.

rangot, a

hatalmas ernek

ilyen

hogy vezetni akarjon.

is.

Ambitiója gekre. János

Az

volt.

politikája ecsetelésére.

csak így kaphatjuk

meg

mi egyedül föl

a

A most

is.

a

igazol-

közérdeket'? föltett

kér-

a választ.

Martinuzzi belátta, hogy a nemzet csak úgy kelhet új életre, ha kiveri az országból a törököt és újra egyesül a keresztény nyugati

társadalom védelme

alatt és

védelme-

zjeképpen. a

Olyan nagy lélek, mint az övé. nem élhetett csupán nemzet egy töredékének. Érzelmeit, szenvedélyeit a ter-

mészetes határok, hagyományok és önálló nemzeti érzés nélkül

való

erdélyi

particularismus

le

nem

foglalhatta.

\Z

Nagy

erejél

csak

(SGYESULESRE VALÓ TÖREKVÉS.

nag>

a

egésznek

szolgálata

a

elégíthette

Mindennap éreznie kellett, hogy szkes körülmények még a fényes tehetség sem bir teljesen kifejldni, nem bir önmagához méltó eredményekel létrehozni. A legfinomabb húr sem ad hangot, ha nincs kell széles alapra ki.

közölt

feszítve.

Hajlandó conceptióju

vagyok

politikát

neki

teliat

vall

magáénak,

a

magyar nemzet üdvét tzi

ki.

nagyobb

mikor

hinni,

Habsburgok

s a

egész

az

czéljául

alatt

való

egyesülés mellett nyilatkozik.

Mióta Szapolyainak els tanácsosává

lett

1

1534), folyton

az ország egyesítésének nagy eszméje foglalkoztatja. Érdeké-

ben alkudozik és szerzdik, s mikor letér a hozza vezet útról, akkor is hangoztatja, hogy csak ideiglenesen teszi ezt. évig (1534—1550.) kormányozott a nélkül,

De tizenhat

hogy az egyesülés megvalósítását megkisérelné. Miként történhetett ez hangoztatása

?

Nem

volt-e ámítás a

nagy

czél

l

Az ország súlyos körülményei idomítottak Martinuzzi

nemzedékének bizalmatlanná

a lett

társa, ö is olyan

nélkül

önmagában

jövért a jelen

fölfogását, a

magyar

s

az

övét

Pesszimistává,

is.

ereje iránt. Mini

külsegítségre várt. mely a birja a

életet,

dönt

többi

magyar erk

siker biztosítékait.

bármilyen

sanyarú

honfi-

volt

is

A szebb ez, nem

akarta koczkáztatni.

Kher figyelemmel

kisérte a világ

san tájékozódott a nyugat és a megtett, hogy V. Károlyt hatásos Ezt kérte

adván

tle. erre

kapaczitálta

kelet

eseményeit. Gondo-

ügyeirl.

fegyverkezésre

öt.

jó és igaz

ráve

tanácsokai

neki.

Ha

Károly nagyarányú hadjáratol

indít

Magyarország

fölszabadítása czéljából, Martinuzzi bizonyosan lott

Mindent

volna.

melléje

ál-

58

Kisebb

A

FEJEZET.

Hl.

méret

létrejött vállalatok

A is

mely

folyton olyan

a

szultán

volt.

minden

oly

hogy hoztettl,

a

ámította, megfizette neki az adót, s

is.

eltte a nyugattal való

is

lábon

szemében végleg compromittálhatta volna.

igért neki

letagadta

ségben

Óvakodott

csatlakozhatott.

Hséget

akart elegyedni.

egyikében sem bizott.

törökkel ezért

zája

nem

harczba azonban

részesítette,

szövetséget.

Néha

de úgy, hogy nagy haszna

segít-

belle

ne legyen.

A nyugathoz lényeges

volt a

keletet ellenben

kelethez

a

és

különbség,

rendesen

viszonya között az

való

hogy a nyugatot unszolta, a

csillapította.

S Martinuzzit hajlama és tehetségei

is

arra ösztönöz-

hogy mindig két lehetséget tartson nyitva maga eltt, hogy két vasa egyszerre legyen a tzben. Complicált em-

ték,

ber volt. a ki az utolsó perczig bizonyos akart benne lenni,

hogy a körülményekhez alkalmazkodva, els szándékának az ellenkezjét

is

megtehesse.

De csupán ezekkel Martinuzzi minden sem bírnám magamnak megmagyarázni. Olyan

minden

alkalmat

mulasztott

ideje

Martinuzzi. ha részi

volna

alatt

vesz benne, képes

erélye, lánglelke is a

a

mely a siker

De nem egy olyan vállalat jött a melynek fogyatkozását létre,

maga jelentékeny hadat

nagy

el,

még

kilátását nyújtotta.

kormányzata ()

nem

cselekedetét

keresztén vsol;

birt

lett

kiállítani.

volna pótolni.

Mély belátása,

megbecsülhetetlen értékek lettek

táborában.

Ha nagy magyar er,

magyar vezér képviseli a hadactiót, az események másként alakulszent tz, a mely elszórtan egyes várak

nagytekintély és önálló seregben az erélyes hattak volna. Az a

védelmében csodákat müveit, egységes vezetés mellett, az idegenek lelkét is felhevítve, nevezetes eredményeket érhetett volna el. Brandenburgi Joachim. vagy az 1543-diki

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

AZ

német sereg valószínleg egészen más sikerekel olyan tanácsban és támogatásban részesül, mini Martinuzzitól S

elszalasztja

t

nak ellenére, hogy semlegessége Mi biztosította

teszi reá kezet

getelt

a

öt

német birodalmi

a

nem

a

'zek

S

tól,

Martinuzzi, an-

nagy koczkázattal

is

járt.

hadjárat, a török

megosztott

a

magyarsi

Mit és mennyi!

.'

fog az elszi-

Megmarad-e belle annyi puszta tengdéshez elégséges í

is,

!

nem

voltak képzelt veszélyek. Martinuzzi

meláttára hasítja

Honnan

min

a

hogy ha kudarczczal végzdik

arról,

országból meghódítani

mennyi

ha

telt.

komoly eshet

e

arat,

ki

Szulejman a nemzet

szívet

mégis jobban

van. hogy Martinuzzi

a fél

sze

testébl. liarcz-

a

mint az ilyen állapot fentartásától?

ország egy részét

még

sem biztosíthatja. (Isak az szabadíthatja meg a közvetlen pusztítástól,

Semlegességével

a békét

mely annál ellenállhatatlanabb ervel zúdult a

Ha egész Magyarország sorsa volna mely

többire.

a kezében, s vala-

szemben cselekednék úgy, hogyan cselekszik a magyar király és a nemzet

külföldi

mint a

szövetségesei

egy része irányában,

kizárólag hazafias mo-

magatartását

tívumokból erednek tarthatnám.

De mikor az

nemzete

vérzik

is

a

harczmezn,

a

hova öt hiában várják; mikor az a toruk er, melyei megalázás és hazugság arán a Tisza vidékétl e- Erdélytl távol tart. a Duna mentét áztatja magyar vérrel mikor <»

;

nemzete legszebb reményei

maga

is

gyzelmüktl

kiserik

a

keresztény hadakat,

s

várja az ország üdvét, akkor tartóz-

kodásának egyetlen rugója

alig

leheteti

az egész nemzetei

átölel hazafi-. Ali- származhatik közérzületbl, hogy

magái
az

egésznek a küzdelme

veszélyeiben ne osztozkodjék.

alól,

-

a

hogy

rész -

kivonja :nek

III.

FEJEZET.

A hazafiság nem okozhatta, hogy tétlenül nézze a nemzet egyik fele. miképpen kinlódik és fogy napról-napra a

másik

fél.

meg. ha

Martinuzzi magatartását csak úgy értem

hogy

teszem,

egyéni

tikus

és

miként

tekintetek,

ezzel

az

kapcsolatban

particularis-

nemzedéket,

egész

föl-

öt

is

be-

folyásolták.

Maga mondotta, hogy mindig els akar polyaiak mellett az. Ki állhat jót érte. hogy alatt

marad

az

is

.'

ösztönszerleg

Ez a kétely

végs

czélját

óvatossá

teszi.

Politikai

csak félakarattal szolgálja. Szívesen hallgat

azokra az érvekre, melyek a sát

A SzaHabsburgok

lenni.

a

A

tanácsolják.

dönt

elhatározás elhalasztá-

semlegesség javára befolyásolja öt egyéni

becsvágya.

nagy ember

lLi;izán

állítani. kell

Sajnos,

volt-e

Martinuzzi

\

Nem merem

nagy befolyást

becsvágyának túlságosan

tulajdonítanom cselekedeteire.

Lánglelkének egész erejével szerette-e hazáját?

Hozzája fogható nagyszabású magyar embert képzelni

sem tudok,

a

vonása,

legersebb szenvedélye,

hatalmas

méreteinek

megfelel

ne jutna.

kifejezésre

A mi benn íink berben, a

nemzetének

kiben

legjellegzetesebb

ki

magában,

a

legmagasztosabb,

az

az

olyan

fajunk képességeit fokozott mértékben egyesíti

alig

hiányozhatik.

Martinuzzi mély szenvedélyessége. fáradhatatlan ereje

nem

sági »kat

multán

gyzdése,

az

hazug alapból. Azokat a tulajdonszülhette. Egyénisége századok benyomást kelti, hogy szinte volt a meg-

azt a

igazság

igaz a lelkülete. Taktikai

gok. A kor eszközeit nálta.

munka-

fakadhatott

csak is

em-

Fönnhangon

fogásai voltak

másoknál nagyobb

hirdetett hazafisága

hazu-

fortélylyal hasz-

azonban valódi

volt.

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

AZ

De szívében becsvágya csak

gával

nagy tüzet

is

ambitiója

tartott

,;1

gerjesztett.

Hazafisá-

Nagy képességének

lépést.

tudata becsvágyát a hazafiság alapjaira rakta. Hazája leg-

fbb

érdekét

Ambitiója

abban

hogy

találta,

mert

elvakíthatta,

azt

legyen a kormányon.

összekapcsolta

lelke

a

hazafiság fogalmával.

Nagytehetség vezér mert

meg

meg

tudja találni

a haszonból,

üdvös

azért

helyes

a

ha a vezérnek

politikát.

hogy megtartsa hatalmát nagyképesség ember parancsoló

nézve,

De mi marad térnie a

kell

le

útról azért,

A

nemzetére

helyes

l

állása a

közjónak

leghathatósabb eszköze. Sajnos, e tudat éppen a legnagyobb

szabású férfiakban könnyen annyira fokozódik, hogy tekintik

magukat puszta eszközöknek,

s

nem

önálló czéllá emelik

énjük szolgálatát. Martinuzzi

is

nemzeti kincset

olyan

látott

önmagá-

ban, hogy személye érvényesülését minden más érdek

fölé

helyezi.

Semleges

marad,

mert

uralmát

ez

biztosítja

a

leg-

jobban.

Várakozó csak akkor

állását

fejti

ki.

csak

mikor

ezt

akkor hagyja oda.

teljes erejét

becsvágya megkívánja, egyszer

a német, másszor a török ellen.

Mikor elször

lép nyilt actióba,

maga

segít

politikája

útjába csaknem legyzhetetlen akadályokat gördíteni.

Megemlékeztem már az 1540- diki eseményekrl. Láttuk, hogy akkor Martinuzzi kardot rántott Ferdinánd ellen, s hogy a török oldala mellett magyar vért ontott. Mi vezethette

tér

útra

Mivel

Ferdinánd

béke végrehajtásai el

akarta

01

az altalános politikájától ennyire

el-

.'

ki

«-l

volt rá

határozva,

hogy

a

váradi

fogja erszakolni, Martinuzzi, ki ezl

halasztani, szép szóval

nem

boldogulhatott.

Vágj

62

Hl.

FEJEZET.

adnia Erdélyt Ferdinándnak, vagy ervel

át kellett

kellett

azt megvédenie.

Izabella és Mailáth. az ö fellenségei, a

hoz való csatlakozásban már megelzték t.

Habsburgoks

Ferdinánd

nekik tulajdoníthatta volna az eredményt. Tekintélyét,

állását

fenyegetné az

alku ilyetén végre-

hajtása. Ezért hívja be az országba a törököt, a mit

más-

szor mindig nagy gonddal elkerül. Igaz. az általános állapotok is elég okot szolgáltathat-

tak neki

arra,

hogy lebeszélje Ferdinándot a szerzdés

gyors végrehajtásáról. Kevés reménye volt reá, hogy Károly császár a felbszült szultán indítson meg. szült volt. s ki is tört.

A

már

nagyarányú hadjáratot

ellen

császár viszonya a franczia királyhoz

a küzdelem, mely

fenyegetett

fe-

1541-ben

Martinuzzi nagyszabású conceptiója végrehajtá-

nem kedvezett az id. De még sem érthetem, hogy

sának

szágot a

török hadjárattól,

annyira

Magyaror-

féltse

hogy elkerülése végett maga ennek gyzelmét a maga

hívja be az országba a törököt, s

koczkáztatásával

ereje és élete

vízbe,

elmozdítsa. Ki ugrik a

is

hogy meg ne ázzék?

A

török hasznát

is

veszi

munkájának.

Martinuzzi

földnek, a melyet ö testvérvérrel

áztatott,

A

termését a po-

gány aratja le. Budát, a melynek birtokáért a keresztények egymás erejét kimerítették, a melynek ellenálló képessége e küzdelem közben megtörik, a török könny szerrel foglalja

cl.

Igaz, erre Martinuzzi

nem

rólag a közös haza nagy érdekei

volna

el

azt a

A másik

nagy

eset, a

számított.

vezetik,

De ha

nem

kizá-

követhette

hibát, a melyért oly»keservesen lakolt.

mikor várakozó

állását elhagyja, pályája

végére esik. Marlinuzzi, a zése és

a

ki

addig a Habsburgok minden ösztön-

maga szerzdési

kötelessége

daczára

egyetlen

AZ

lépést

sem

63

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

Erdély tényleges átadása érdekélten.

tett

1549-

ben. Ferdinánd akarata elleneié, sürgeti az egyesülés vég-

A

irehajtását.

denki

ki

nem

egy olyan alkalommal, a mikor min-

reménynyel nézett

minden

elzárkózott

a

illnsio elöl

nek erfeszítése soha sem

keresztény :

a kinek

hadak sikere

''le.

eddig szövetségesei-

elegendnek arra, hogy sorsukban osztozkodjék: most. a mikor az európai helyzet és V. Károly politikája nagyobbszabású hadjárat lehetetszett

tségét kizárta, az azonnali egyesülést erszakolja.

még akkor

is

lakozástól, a

(),

aki

irtózott a törökellenes hadjárathoz való csat-

mikor a nemzetet a maga egészében annak

meg nem menthette, most kész az egész nemnémi nyugalomban részesít békének a megbontására. A ki akkor, mikor Buda és az azt környez várrendszer még magyar kézben volt. s a mikor az egyesülést könnyebben lehetett keresztülvinni és megvédeni, félt a harcztól, most a örökök domináló stratégiai állása ellenére merész lett. A ki el bírta trni, hogy saját hibájából Buda elveszszen. s az ezen eseménytl fölrázott kereszténység hadjáiszonyaitól zetet

1

ratában részt

A

ki

nem

vesz.

pár évvel

most

elbb

átlépi a Bubicont.

csak ereje egész megfeszítésével

bírta [zabella királyné ellenére

az

egyesülést meggátolni.

erszak-

most katonákat kér Ferdinándtól, hogy Izabellát

miben elbb megakadályozta. többé, hogy terve min veszélyeket

kal kényszerítse arra. a

Nem

latolgatja

hanem

díthat az országra,

s

e

tétovázás nélkül halad

aagy változás oka az a veszély, a mely

zú-

ezélja felé.

t

magát

környezi.

Gyakran történik meg. hogy a ki folyton- folyvásl halasztgatja elhatározásai és minden eshetséggel szemben teljes biztosságot

nyújtó

lanatban kénytelen választja

meg

alkalomra vár,

actióját

a cselekvés

megindítani.

idejét.

a

legroszabb Helyette

;i

pil-

sors

04

III.

FEJEZET.

így járt Martinuzzi.

A nek,

s

porta neszét veszi az ellene irányuló egyezkedésekhallgatva Martinuzzi ellenségeire, elveszti hozzá való

Fenyeget positiót foglal el. Martinuzzi végveszélyben van. Ennek érzetében ugyanolyan csodás erej hizalmát.

mint 1540-ben. a mikor szintén

actiót íejt ki, kellett

megment

dent

A mikor minden

küzdenie.

saját létéért

elveszettnek tetszik, min-

az egykori Fabius Gunctatornak gyors elha-

tározása. így hajtja végre

1551-ben

azt,

a mit

egész

akart, de túlhajtott óvatossága miatt elérni

nem

életében birt.

Arra az elhatározott ers akaratra, arra a bátorságra,

sohasem lehetett megvalósítani, csak akkor birja magát elszánni, a mikor egyéni érdekei mega mely nélkül tervét

követelik a cselekvést. Tizenhat éven át az egyesülést csak

az országnak a töröktói való egészen dítása esetében

sának

hiszi

biztosított

felszaba-

kívánatosnak, mihelyt azonban

állá-

úgy követeli, az egyesülésre tör. ámbár kevesebb kilátás a felszabadulásra, mint

íéntartása

sohasem

volt

éppen most.

De

alig

van biztosságban a legközvetlenebb veszély

azonnal meg

elöl.

A

nemzetközi

is

változtatja magatartását.

helyzet

nem

kedvezett a

megindított

Összehúzódik a császár feje fölött az a vihara mely élete annyi eredményét pusztítja el. 1551

vállalatnak.

felh, vége

megtámadja V. Károlyt s a német elégedetlenek harczra készülnek ellene. Nagyravágyása és országos tekintetek qaegint egy útra terelik Martinuzzit; ismét elérhetnek hiszi a régi állapotot,

felé

még

a franczia király

pedig javított kiadásban.

megegyezésével és eltávozott

A

magyar és a török már lemondott

yagy legalább elnézésével a

Izabella nélkül reinényli Erdélyt

Azon van. hogy

helyreállítsa

a

békél

kormányozni. a

török

és

a

hogy a

király között, s foglalja

a

el,

65

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

AZ

ket

fél

újra az1

között

helyzetet

a

melyben országrészének legkisebb koczkázta-

munmeg

tásával alkalmatosabb perczben újra a fölszabadítás

kájához láthatott

Én legalább csak így értem

volna.

eljárását.

Ha kezdettl fogva

a török kezére akarta Erdélyt ját-

trbe akarta csalni, a mivel Castaldo vádolta, másképpen kellett volna eljárnia, mint a hogyan tette. Ha a török javára dolgozik, miért tudószani és Ferdinánd seregét

a

sította

királyt

a

sürgette

hogy a törökkel alkudozik, miért

arról,

hadak

királyi

szaporítását,

minden tle telhett, hogy vül egyesítsék

miért

s

a királyi hadakat

meg

tett

Erdélyen

kí-

!

Ez esetben azon

volna lennie, hogy Ferdinánd

kellett

ne fegyverkezzék és a Castaldo vezérsége alatt álló gyönge sereg Erdély szívébe vonuljon, távol

minden támasztól

és

segítségtl.

Martinuzzi, a kinek éles szeme mindig meglátta a czél-

jához vezet közvetlen

nem s

Különben

ismerhette.

hazájának

és

magának

is

is

felre

mi bírhatta volna arra, hogy érdeke

az

köszönte? Miért szánta volna

harakirire

Az

is

ezen egyszer igazságot

cselekedjék.

ellen

az országot, a melynek egyéni nagy-

a töröknek adja át

ságát

utat.

magát valóságos

el

.'

föltevés

a

sem

látszik

alaposnak,

hogy a

Ferdi-

nánddal kötött szerzdés hü végrehajtásai akarta. Eljárása ezen czél elérésére sem volt alkalmatos. rozva a nia

lehetetlen.

hogy ez

gat a s iir.

;i

hatá-

volt

török ellen folytatandó harcz nélkül

meg nem

Arra

vaszig az európai fog

el

Ferdinánddal kötött szerzdés végrehajtására, tud-

kellett,

tvé

Ila

helyzet

Mire

tenni.

számíthatott,

nagyobb arányú

való

volt

tehál

az

hogy

;i

jöv

örökös

halaszt-

.'

Andrásay Gyula

4

Fönmaradá

>">i.-

okai.

II.

ta-

hadjáratol lehe-

'

66

FEJEZET.

III.

Pusztán csak a döntés kitolásáért Martinuzzi-szabasu

nem

férfiú

mulasztja

fegyverben

állott

helyzete ez évben

nem

kedvéért

halogatás

nni

el

pusztán a

nyújtott;

hagyja a bizalmatlanságot

gyanút maga ellen nagyra

királya szemében,

a

s

nem

s

meg. hogy a török, várat vár után megszállva, a

engedi

jöv

melyet a

alkalmat,

Erdélynek küszöbén várak ostromával

had

török

foglalt

kedvez

a

el

magának elnyös

hadjárat számára

stratégiai positiót

teremtsen.

Maga milyen

alatt

nem

ha ez haszonnal Mindaz,

a

mit ez

eszéhez, csak úgy

idben

vezethetett

akar! a törökkel kötni, s a két

eltt

arra akarta rábírni,

Erdélyt.

Ha

hogy idt nyerjen,

de a siker' esélyeit

jár.

hogy elhalaszsza

azért,

az olyan birkózó, mint a

fát

Szót fecsérelhet,

barát volt.

e

csupán

vágja a

azt. a

nem

meg

rontja

mi elkerülhetetlen.

csak akkor méltó az ö

tesz.

ha

valóban békét

felet a

végleges döntés

czélhoz,

küzd

hogy az ö kezén hagyják meg

ezt akarta, helyes volt,

hogy Ferdinándot

fegy-

verkezésre ösztökélte, mert e nélkül a töröknek nincs szük-

sem és a békére sem. E czél elérését nem nehehogy közli Ferdinánddal egyezked szándékát, mert

sége reá zíti,

nem tle

akarja öt megcsalni,

hanem

kivánja, s a

capacitálni

fogva

alakított helyzet kényszerénél

a

békére

akarja

hogy a

királyi

szorítani.

E

czél

elmozdítására

szolgált az

is.

hadakai Erdélytl távol akarta tartani, mert a siker els feltétele

zette

hogy

volt.

abban

ott

hogy

is.

ö

maradjon

óvakodott

a helyzet a

határozott fegyvertényeket,

kodó) -'•ni

l.

st

Ez

töröknek ártani,

nagy unszolások után megindult hadjárat alatt a

ura.

a törökön

ves

a

is elkerülte

segíteni

ipar-

A szultán bizalmának megnyerése nélkül gondolnia

lehetett

terve

tárgyalásainak

is

megvalósítására.

A

törökkel

csak akkor volt értelmük, ha a

folytatott

maga

szá-

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

AZ

mára akarta

nem

utón

meg

A

Erdélyt.

török

sem

soha

Ferdinánd uralmai Erdélyben. Martinuzzi

el

számtalanszor hallja a portától. Mi-

ezt világosan tudja és

nek kezdett volna tehát elreláthatóan eredménytelen gyalásokat

7

elkészíteni. Ferdinánd számára békés

a tulajt

szerezhette

fogadta volna

( '

tár-

?

Különbén egyetlen szóval sem igyekszik a törököt Ferdinánd uralmával kibékíteni. Okoskodásának lényege az volt. hogy a szultánt az személye felöl hamisan informálták, pedig ö tetteivel bizonyította be. hogy hü a szultánhoz.

Ha

a szultán reá

ezentúl

is.

Megígéri,

bízza a kormányzást, az marad hogy a német hadakat Erdélybl el

fogja távolítani.

Hogyan vezessen az

hogy a szultán

eredményhez, Erdélyt

alkudozás ahhoz az

így kezdett

Ferdinándnak

engedje

ál

?

Martinuzzinak azt az igyekezetét, hogy minden komoly összeütközést elodázzon,

ha

szintén

csak

úgy érthetni meg, mert az erk

a régi állapot alapján békét kivánt kötni,

egyensúlya bírhatta csak a két

telet

arra,

hogy elfogadjak

az eddigi állapotot.

Annyira czélhoz

vezet Martinuzzi politikája.

is

Ii<>_\

valószínleg gyzelmeskedik. legalább egy idre, ha meg nem ölik. A két óriási birodalom akarata ellenére szellemi felsbbsége újra érvényesült volna.

A jára.

török

már

rá

is

helyezkedett Martinuzzi álláspont-

Nincs okvetlen szüksége Erdély meghódítására. Mihelyt

Erdély nincs ellene, megnyugodhatik. letkezett,

A

hogy

a

Porta

nem

mint neki sikerült az ellnie

a töröknek

nem

volt

A

bízott

támadt

válság

többé

a

gyanúi

többé oka az eddigi

abból

ke-

barátban. eloszlatni,

állapotot

meg-

változtatni.

Ferdinándot

is

jól

felfogott

érdeke

engedékeny*

68

III.

FEJEZET.

Ha Martinuzzi megegyezik dinándnak meg kellett volna hajolnia bírhatta.

elmétl teremtett

fait

az övénél

A

accompli eltt.

Fer-

szultánnal.

a

nagyobb

béke. melyet Marti-

nuzzi contemplált, sokkal elnyösebb volt Ferdinándra és

Magyarországra tott

harcznak

nézze

is.

Martinuzzi

E harcz Ferdinánd kárára elérhet

mint a rossz idben megindíakarata ellenére való folytatása. ütött volna ki. holott a békével

állapot a réginél

új

burgokra nézve sarjadék, ha

Szapolyai

áll

helyett,

czímmel

ifjút,

ha fejedelmi

megkoronázását

élt.

szerény szárma-

Erdély élén. Egy hetvenéves fpapot sziveErdély kormányán,

mint

a ki dynastiát alapíthatott.

De a sors másként miatt

volna a Habs-

vele.

kinek

a

sebben láthattak a Habsburgok egy

lett

Csak nyertek volna

is.

a török sürgette, a ki királyi

zású vajda

kedvezbb

meggyilkolják,

döntött.

Martmuzzit alaptalan gyanú

midn még

jó

reménynyel küzd

egyénisége érvényesítésével a nemzet jövjét

véli

és

irányoz-

hatni.

ját

nem

puszta véletlen. Bizonyos mértékig

sa-

hibáinak esik áldozatául. Mélyen rejl fátum, saját

tet-

Megölése

teinek nemesise adja a gyilkot a durva zsoldosok

Castaldo és Pallavicini

daemoni ert

ban. Útjait kifürkészni vagy megérteni

hogy inast akar, mit

nem

követett

tett.

A

jár kel

mindig el,

barát-

olyanért, a

Cselszöv természete

merítették. is

megokolttá

a

tette.

sem enged lelkébe betekinteni, kinek szándéhomály környezi, ki rendesen úgy

mystikus

hogy módjában Legyen azok ellen

vallvetve

a

birták. Láttak.

mint a mit mond. Megölték

legrosszabb föltevést

kait

nem

kezébe.

gyanút azonban múltjából és a jelenben

politikájából

Ki soha

láttak

fogott a

munkához,

is

fordulni, a kik-

az ideig-óráig

orruknál

fogva vezetheti az embereket, nagy eredményeket érhet

de mindig fenyegeti a veszély,

hogy

hitelét

el.

veszítve, el-

A

Ez történi Martinuzzival.

bukik.

kiknek hatalmában van.

rettegnek megbízhatatlanságától és erejétl, tása

kerülve, megölik.

alá

69

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

AZ

s

agyrémek ha-

Idegrendszerüket Martinuzzi

kervényes eljárása kiforgatja

te-

sodrából.

a

Martinuzzi az országnak a Habsburgok alatt való egyesítését

A

politikájának.

vallotta

sors

azonban az

ellensé-

tábor élére állította. Lelke így ellentétes hatások közé

ges

maga erdeke es az a kínzó aggodalom, a mely Mohács után minden hazafi keblét elfogta, szárnyát szelik merész gondolatának. Lénye túlságosan complikálós veszendbe megy akaratának az az egyöntetdik. A

jutott.

sége,

nagy

mely

a

hetné.

A közvéleménynek

akarja

ugyan

Miként korát,

az is

öl

végrehajtására

vállalkozások

állapotáig

lelki

de

egyesülést,

érte

képesít-

mely

sülyed,

áldozni

nem

mer.

megbénítják hazafias aggodalmak és az

önzés.

Martinuzzi habozása közben fölhasználatlanul múlik a

legkedvezbb idpont,

saját erejéböi

vágja

ketté

<'-y>eges

;i

Vele

nemzetet.

az

török

múltjánál

a

a magyarnemzet talán meg Az ö kormányzata idejében

mikor

talpra állhatott.

magái

be

fészkeli

a

el

országba

természetes

es

száll

sírba

(1540

L543),

határainál

azon

kornak

s

fogva

utolsó

nagyobb szabású embere, a melynek az ország fölszabadítása és egyesítése volt legfbb nemzeti eszménye. A következ korszakban a végzet új nemzeti föladatokai tz herosaink

ele.

Martinuzzi elég

na,L!\

volt

nem

elég

uag)

arra, arra,

azonban

Míg kozott,

tehál

oly

követhette

eri

a

nem

feleli

meg hivatásának. Elméje

hogy föladatai megismerje, de jelleme

hogy

betöltse.

kedvez

szervezett, a

perez

megérkezésére

melyre

támaszkodva,

váraczéljál

volna.

Az alkalom, a melyre

várt,

nem

következeti

be.

de az

70

FEJEZET.

IH.

er, a melyet létrehozott megmaradt és a nemzetnek hasznára

vált.

magyarországi részekkel Martinuzzi hozza

Erdélyt a

bens

rakja

kapcsolatba.

az alapokat, a melyekre

le

Ö

Bocskaiak és Bethlenek támaszkodhattak.

szervezi

a

meg

Magyarországot.

a keleti

A

egységét

akarta

nemzet alkotmányát és szabadságát fogja

a

helyreállítani,

honnan Magyarország

a

végvár,

megvédeni.

végs

Martinuzzi

kikötbe, a mely

jut el a

nem

czélját

sem

vált határozott irányú

A nagy

nemzeti politika lelkesít jelszavává.

ellentétek,

mindig mozgott, lehetetlenné

élete

hogy. mint sok nagy ember, az árnyékvilágból az eseményeket, s a halálon (

nem

)

a sivatagból, l

st

az utat

sem

is

a

tették.

irányítsa

ert vegyen. nemzetét kivezette

ki

meg. mely a világos-

jelölte

vezetett.

felé

De

is

azzá a Mózessé, a

lett

nem

felé törekedett.

S az ö neve halála után

melyek között

Ereje daczára

éri el.

iskolát alapított.

A

gyengék politikájának

klasszi-

kus példájál adta, hogy a döntés pillanatáig megóvja nema nála

zetét

erösebb

sokáig nagyon sok kiváló kellett

küzd

két

szemben.

féllel

emberünknek az

mesterfogásait

utánoznia.

Az ország

egyesülése,

után létrejön. A gyilkosság

melyet

indított

után a császári

hajtják azt. a mit Martinuzzi ígért, de a

megint

el

akarta odázni.

áldást.

A

gyilkosság

melyet bevezetett.

A

A

népszertlenné

a

hadak végre-

minek beváltását

teszi

a

rendszert,

a

gyilkosuk rossz kormányzók.

sorsában osztozkodni,

ben kezdett háború

meg, halála

azonban nem hoz

véres tett

Az erdélyi rendek nem akarnak szének

Sajnos.

s

nemzet többi révonakodnak a rossz id-

terheit viselni.

A

a

fölébredt particula-

AZ

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS.

71

fönnhatóságának

elismerésével

ristikus szellem s a

járó

béke

ellenállhatatlan

lönleges

lemség

török

reménye, mely

eri

hadak gyengeségébl

királyi

merít, valamint a keleti

és

stratégiai

új

a

politikai

részeknek kü-

helyzete az erdélyi

megalakulására vezetnek.

A

fejede-

Szapolyaiak 1556-ban

visszatérnek Erdélybe.

De az ellenáramlat sem sznik meg mködni. A nemzeti egység eszméje minduntalan fölüti a

Egyes nagyramegint benne keresik a maguk emelkedésének eszközét. Balassa. Forgách az erdélyi részekben is pártol

vágyók

is

szereznek az

sem

fejét.

vesztik

egyesülés

szem

elöl

A magyar

eszméjének. Erdélyt,

s

királyok

János Zsigmond

ellen

törnek.

1570-ben a speieri szerzdés új alapra helyezi a kél magyar államnak egymáshoz való viszonyát. Benne János Zsigmond lemond a királyi czímrl, s véd- s daczszövetséget köt Ferdinánd utódjával, Miksa királyival.

Az egység eszméje megalkuszik kal,

a hatalmi viszonyok-

azzal az állapottal, a melyet megmásítani

nem

bir;

de

ezen az áron legalább némileg érvényesül. Elismeri Erdély kormányzati önállóságát, de eléri, hogy megint egy királya legyen az egész országnak.

A Habsburgok döttek egymással. s

és a Szapolyaiak a

De egyik sem

magyar

trónért küz-

birta a masikat

legyzni,

az ország két részre oszlott, a melyek mindegyike a má-

sikévái

ellentétes

politikát

folytatott.

Két

gyenge koronái

kovácsolnak Szent-István koronájának darabjaiból. De összetartás érzete

miután a

e

megoldással

teljes egyesülést

el

nem

nem

tud

érhette,

megbékülni,

az s

compromissum-

mal menti meg az eszményi életegységet.

A Habsburgok fölülkerekednek. Az

államuk

lesz a

magyar királyság örököse. Szent-István koronájának a nimbusa mellettük dönt. A magyar nemzeti élet folytorégi

72

FEJEZET.

III.

k képviselik,

nosságát és egységét

nem János Zsigmond,

s

a ki nekik alárendeli magát.

s

A Habsburgokat az egész nemzet királyának ismeri el. védelmi szövetség útján politikájukat is magáévá teszi.

a

azon mértékét

Ezzel az egységnek

míg a török Budát s

állítják helyre,

a mely.

legkönnyebben tartható fönn.

a

birja,

Erdély particulárismusával számol.

Nemsokára ezután meghal János Zsigmond, délyi ki

török

a

Gáspárt,

Erdély élén

szerette volna

er-

hbérese marad,

nézte jó szemmel emel-

szerzdés szerzjét, eldje politikáját követi.

speieri

látni,

azonban hségi esküt

titokban

magyar királynak.

tesz a

nem

Báthoryak

A

versenytársai

Szapolyaiak

voltak,

Habsburgoknak.

a

különb uralkodó, mint a milyenek

sokkal

Báthory István a

nem

mindamellett, hogy Miksa

kedését, s Békésy

A

s az

rendek Báthory Istvánt választják meg íejedelmöknek.

magyar

azonban

politikája

sokkal

Meghajol a nemzeti egység esz-

szerényebb

az

méje eltt.

Lengyel király

övékénél.

lesz.

-

elégszik a vajda

czimével.

ellenében szerzi

meg.

A

Magyarországon meg-

de

lengyel trónt a

de Magyarországon

Habsburgok

elismeri

a

dy-

felsbbségét.

nastia

Ez

az

új

tz próbáját.

háború

török

eltl

(1569)

ez

nem

le

azonban

rendezés

a

járt,

törökkel az

új

még nem

Egy evvel

a

fegyverszünet rendezést

k<

állotta

ki

a

szerzdés míg létre, s

speieri jött

nnyen

fönn

lehetett

tartani.

Habsburgok

A

tiszteletben

tartották,

mert

közvetlen

uralmuk helyreállítására irányuló bármely lépésökkel fegyverre szólították volna a törököt. A béke idejében Magyarországnak

is

javára szolgáll

határon

meri

a

térre

szorította, a

folytatóit

nélkül,

Erdély

viszonya

a

törökhöz,

örökös csatározásokai szkebb hogy megnehezítette volna a ve-

AZ

delmet, a melyei

EGYESÜLÉSRE VALÓ TÖREKVÉS. ilyenkor minden vidék úgyis csak

maga

míg törésre nem

dolog,

teljesíthetett.

A

eltt pedig,

török

kerüli

a

titokban tarthatták a szövetségnek ellene irányuló

kétértelm közjogi

Erdély

szomszéd között, míg ezek

más

nyill

foglalhatott

nem

harczra

a

el

kél

keltek egy-

De miként válik be az anyaországhoz való kap-

ellen.

csolat,

állást

élét.

ha

törökkel?

kiüt a harcz a

1593-ban ez bekövetkezik.

Zsigmond, egész hévvel

magyar

a

tejedelme. Báthory

Erdély

közé

karjai

király

veti

magát.

Az

erélylyel megindított harcz

részeket

Megkezddik egy drámai

is.

latokban

magával rántja a

gazdag

melynek

küzdelem,

lendületes, >okszor nagy

er

és

keleti

fordu-

tragikus

maga

fszerepli

kifejtésére képes, de

a

beteges

idegzet és kiszámíthatatlan szeszély Báthory Zsigmond, továbbá Mihály, a ravasz oláh vajda, s a durva olasz zsoldos Básta. Egyéni érdekek, nagyravágyás és hóbortok szo-

morú válságba döntik

Erdélyt;

népe keservesen lakol sivár

lelk vezeti torzsalkodásaiéit. Helybeli, társadalmi és politikai

összeszövdnek az egyéni cselvetések az erdélyi népet majd az egyik, majd a másik

ellentétek

szálaival, s

is

egyéniség táborába hajtják.

E kisszer szempontok mellett azonban a nagy irányoknak egymás ellen folytatott harcza sem szünetel. A magyar szövetség eszméje, a melynek ert adott az erélylyel

delem

kezdeti

torok

uralmának, majd

versenyez

báború, majd a

közvetlen

a

hozzája szitó

feje-

függésnek alakjában

torok pártfogására támaszkodó politikával.

a

A -ok küzdelem

végs eredménye Bástának

és vele az

ségnek gyzelme.

Ugyanaz sai

szülte,

a

század, a mely Magyarország

utolsó

éveiben

megérleli

annak

ketté

oszlá-

egyesülését.

74

III.

FEJEZET.

1600-ban Magyarországnak a töröktl mentes részei, mint

hajdanában, megint egy fejedelmet ismernek

el

uralkodó-

juknak.

De

az

ez

eredménye

sem tartott sokáig. A véletlen nem felelt meg a keleti magyarság kíván-

egyesülés

volt s

ságának, a mely a

nem

meddknek

bizonyult török háborúkban

akart osztozkodni és külön állása által biztosított béke

után áhítozott.

Rudolf rövid uralma csak arra állami

létét

új

szolgált,

hogy Erdély

alapokra helyezze. Erdély az anyaország

sorsában osztozik,

midn

ez a legkeservesebbé lesz, s ön-

állósága a közös szenvedések közben fölébredt soliclaritás-

ban nagy erkölcsi létjogot nyer. A mi eddig csak a hatalmi egyensúlynak következménye volt, s a nemzeti érzésnek rovására fejldött vidéki egoismusban talált táplálékot, az a XVII. század legelején már nemzeti nagy feladat teljesítésében ébredt új életre. Erdély különállása véglegessé nyel jár.

és

mert áldásos eredmény-

Az egész nemzet ragaszkodik hozzá, mert hasz-

nában az egész nemzet hatott

lesz,

cselekedhetett

részesül. Nyíltan és

mindenki

érette,

politikának egyik elismert igazságává vált.

De errl késbb

szólok.

büszkén szól-

mert

a

nemzeti

IV.

FEJEZET.

A NYUGATI ES A KELETI SZÖVETSÉG

A

Habsburgokat nagy

dos hagyományok és a

világtörténeti

reális

hazánk rónái

A

hajtotta

törököt

offensiv szel-

tovább hódító utján szegény

Bennünket tehát a

felé.

ösztönök, száza-

érdekek arra szorították, hogy

magyar koronát megszerezzék.

leme, véres végzete

ELNYEI.

világ két

legnagyobb

mohácsi vérveszteség után hanyatló erben, az egyik szomhatalma fenyegetett. Két oldalról megtámadtatván, szédhoz

nem

kellett

;i

csatlakoznunk. Teljes önállóságunkat többé

tarthattuk

fönn.

Be

is

látja ezt

a nemzet és csak

;i

szövetséges tekintetében van nézeteltérés.

Melyik volt a helyes politika

:

a török fennhatóság el-

ismerése, vagy a nyugatra való támaszkodás, a Habsburg-

dynastia megválasztásával

Szapolyai pártja azt békéiét

a

török védelme

l

hogy az ország egységéi és biztosíthatja. Azt remélte, hogy

hitte,

ha az ország a szultán fennhatóságát elismeri, a torok már elfoglalt nem fog magyar területet hódítani, st végvárakat is vissza fogja adni. Avval kecsegtette magát, hogy a szultán pártfogása mellett a nemzet magához terhel ;i

és ereje szaporodásával visszafoglalhatja állásál az európai

államrendben.

De sem

ez a számítás hibás volt.

tiagyotl

oda

nek nézte volna

<>ly;ni ;i

helyet.

pintet;!

;i

A török jószántából sohaImi mecsetje állott. Vétek-

ellen, sajál

felsbbsége

ellen,

ha

76

FEJEZET.

IV.

a félholdat a kereszt váltja dését a

muzulmán

gyarral

azért

birodalom

török

mihelyt a

össze,

terje-

A ma-

Balkán-félszigeten

mert azon az utón

megvetette a lábát,

jei

A

vallás hódító ösztöne követelte.

tzött

töröknek haladnia

föl.

találta,

melyen a

hogy a kereszténység legels

kellett,

fe-

leimét, a császárt leverje és a szárazföldön is terjeszsze

uralmát.

Százados nehéz küzdelem után végre földre

magyar nemzetet. Mi ok bírhatta volna versenytársát,

régi

állítsa

mert keresztény

volt, s

nem

kiben

a

arra,

terítette a

hogy talpra

bizhatott

meg,

kinek nagy hagyományai feltámad-

magyarok politikájának végs gondolata tényleg az volt, hogy idvel ismét a nyugati vallás és mveltség védelmére keljenek. A török nem lehetett hattak

A

]

törökpárti

annyira hiszékeny, hogy

maga

szándéknak. Sok vért ontott tett-e képzelni,

álljon szolgálatára az ilyen

Nándor-Fehérvárért. El lehe-

hogy visszaadja

e várat,

hogy majdan egy

Hunyadi lobogtassa ott a kereszténység zászlaját Ez

zárva.

volt

ki

hogyan gyzbesse is

le

a

Hogyan küzdjön meg

a

új

l

némettel,

császárt otthonában, ha katonailag

számottev keresztény állam van közöttük Az sem elegend a töröknek, ha a vele szövetséges l

Magyarország vonuló

utja

keresztül

idegen

között vezetne

el.

bocsátja

hadait.

Hosszú

vissza-

ösztön katonák

várak és ellenséges

Egyetlen vesztett csata végzetessé válhat-

nék reá nézve.

A lenül

szultánoknak be kell a

niuk

a

zötl

nem

látniok,

hogy vagy közvetfelkeli hagy-

további terjeszkedéssel. S a választás e két Út kö-.

szeméért hatta

kellett

Duna völgyén uralkodóink, vagy

lehetett

hódító

kétséges.

ösztönét,

A

mozlim

vallása

a

magyarok szép

hivatását

nem

tagad-

meg. Erdélynek és a Havasalföldnek a török meghagyta

fél

NYUGATI ÉS

A

KELETI SZÖVETSÉG

\

önállóságukat. Ez országok egyike sem feküdi

vonalán

gyengébbek

s jóval

máskénl

országnál;

már

hadmködése

voltak az egyesítetl Magyar-

is

bánhatott

Szerbiát azonban

77

ELNYEI.

velk, mint velünk.

tehát

alakítja

vilajetté

meri föld-

át,

helyzete olyan, mint a mienk és kellemetlenséget okoz-

rajzi

hatna neki.

.

Kortársai!

nem

évig

félrevezette

terjeszti

nagy hadjáratot

lev

götte

lépjen

magát.

Ezért

birtokba

hogy

nélkül,

a

felé,

a

mö-

magyar nemzet bászultán nemiéit attól, hogy az támadólag

a

A

ellene.

ellenfelének a

hogy Szuiejmán több Magyarországon s több

birodalmához csatolná. Közvetlenül

területeket

fel

is.

Nyugat

folytat

Mohács után az egymás gyadtsága miatt

az

birodalmát

ki

nem

szultán siet

nyakán

veheti

az

ellen

küzdi')

Magyarország urának érezte

meghódításával. Lábát

tartja,

azon

országnak

megalázott

hogy a mikor akarja,

érzi.

s

melyekre

a

részeit,

szüksége van.

De siet

nem

abból, hogy Szuiejmán

következtethetett

ki

az elért eredmények formai szentesítésével, arra, hogy

megersödni engedi a hajdan félelmetes nemzetet, hogy valóban lemond gyzelmei gyümölcsérl, s hogy nem nyit magának Magyarországon ál egy mindig használható biztos kaput,

mely balszerencse

gálhat neki

?

S a tények

esetében védelmid

szol-

is

bizonyítják, hogy a Szapolyai-féle remé-

is

nyek alaptalanok voltak.

A török az

nem

nak

tartja

álló

Magyarországnak,

meg,

s

Védenczének más gyarországba fordít,

mer!

bástyáját.

terüld

elfoglalt

adja

ékeli

benne

is

a

magának

követeli

megtartására

európai

magá-

részéi

fönnhatósága

elveszi

területének látja

vissza

pedig

Budát

várail

legnagyobb

alatt

Szapolyaitól. a

porta.

aagj

birodalmának

Ma-

gondol offensiv

78

is.

IV,

FEJEZET.

A padisáht hódításra kényszerítette seregének A török harczosok nagy része hbérért szolgált.

alkata

Óriási

erfeszítésükért és szenvedéseikért földet vártak. Jogos igényt véltek tarthatni a területre, a melyet vérükkel áztattak.

A

török a háborút a Nyugattal csak úgy

támadó szellemben

folytathatta

csak úgy biztosíthatta a Balkán-fél-

s

ha állandóan tanyázott Magyarországon seregeinek egy része, mely a szultán jelen-

szigetet a keresztények

léte

nélkül

is

ellen,

képes lehetett az ellenséget nyugtalanítani,

s

neki pajzsul szolgálni.

A

török birodalom létének alapjai tehát kizárták azon

remény megvalósulását, hogy a^szultán

visszaállítja

Szent

István koronájának területi épségét.

S arra sem lehetett kilátás, hogy a félhold árnyékában legalább békében éljen a csonka Magyarország. Rónái voltak a harczok színhelyei. Az öldöklések és pusztítások megfosztották volna értékétl a formai neutralitást

is.

De még

sem lehetett volna íentartani. Sem a német, sem a török nem engedhette meg, hogy a csataterek mellett egy harmadik leskeldjék, várva a pillanatot, a

ezt

mikor rávetheti magát a legyzöttre.

Láttuk, hogy Martinuzzi csak ámítás

némi jét

árán érhetett

el

azonban az állam jövmert az elbb-utóbb okvetlenül lejárja

semlegességet. Hazugságra

nem

alapíthatni,

magát. Az legfeljebb ideiglenes expediens lehet,

nem

pedig

állandó nemzeti politika.

Martinuzzi

nagy

színlel

képessége

és

szégyenletes

sem biztosították a semlegességet. Akarata ellenére az események magukkal rántották. Halálát is az okozta, hogy nem akart színt vallani. fogásai

Szapolyai országrésze Martinuzzi idejében félreesett a

föharcz terétl. Ha neki

sem

sikerült neutrálisnak maradni,

A NYUGATI

ÉS

A

SZÖVETSÉG ELNYEI.

KELETI

''•'

miként óvhatta meg a semlegességnek meg csak az árnyékát

az a királyság, melyhez az osztrák

is

fekv megyék

tartoztak, s

is

természetes

ezen

útját

Magyarország

egyesített

mellett

táborában

mely

Duna

a

birta.

is

határok mellett

A

pogány

a

népek

völgyét, a

török

fennhatósága barbár világ

és

volna kénytelen saját társadalma ellen küz-

lett

deni.

Békében csak úgy keresztény világ között

zelmével végzdik

folyó

küzdelem az elbbinek

a harcz terét a

s

ha a muzulmán

élhetett volna,

és

gy

német birodalom

szí-

De kívánatosnak tarthatta-e ezt jó magyar ember? Fabatkát sem ért volna önállóságunk látszata.

vébe helyezik

át.

ha a félhold Becs ormain ragyog.

Ha

eddig

formai

el

trte

is

önállóságát,

hódítási

semmi sem mérsékelhette csuk

azért

nézte

el

egy

Magyarország ösztönét

részének

percztl

e

fogva

volna. Erdély függetlenségét

a szultán, mert a

is

német-magyar szö-

vetség ellen mérhetetlen elnyt várt a magyarság megosz-

Míg magyarok

lásából.

ellen is küzdött a vele szövetséges

mint egy

erdélyi fejedelem, többet használhatott neki.

er-

délyi szandsák.

A német-magyar barátság védte ságai

A a

meg

Erdély

önálló-

is.

török szövetség politikája teljesen leves

volt.

Annak

minden érdeke Magyarország megersödésünkéi soha sem enged-

támogatásai kereste, a kinek

gyengítése

a ki

volt.

gyzelmei elmozdítani, a kinek gyzelmén még örülni sem volt képes a magyar lelkiismeret, a kinek visszaszorítása és bukása nélkül a magyarnak hette

meg.

múltjához

s

a

kinek

h, önmagához

méltó

egészséges

fejldése

ki

volt zárva.

A

csonka

tagadva, azon

ország,

szellemi

társadalom

ellen

mivoltát letl

és

volna

múltjai

kénytelen

megforr

SO

FEJEZET.

IV.

melyhez

dúlni, a

hite.

hagyománya, minden szokása kap-

melytl elszakadva, bels életének továbbfejldése is ki volt zárva. Jót nem szülhet, ha a puszta létért egyén yagy nemzet nemesebb érzéseirl, magasztosabb érdekeirl,

csolta, a

szent kötelességeirl lemond, s ellentétbe helyezkedik

bens

lényével.

Ha

a küzdelmet

el

nem

kerülhette a magyar, a Nyu-

gat mellett, a kereszténység mellett kellett síkra szállania:

azon irány

mellett, a melylyel

hatatlanul

össze

volt

múltja és jövje elválaszt-

kötve,

melynek

a

már

érdekében

annyi dicsségei szerzett, a melynek köszönhette szellemi tökéje java részét, s a melynetr

minden magyar ember kivánta azoknak

a

választván

Ez

is.

kiindulópontja, kik a

Királyivá

tak.

gyzelmét

szíve

meggyzdés

a

volt

Habsburgokhoz csatlakoz-

leghatalmasabb

a

mélyében

szomszédot,

kötelességévé tették, hogy azonosítsa magát a nemzet

szent

ügyével,

s

hogy küzdjön az ország felszabadításáért. Azzal

léptek szövetségre, a kinek

minden érdeke

a

nemzet

jének fokozását

kivánta, s a kinek

gyzelme

künkben

a kivel jó lélekkel,

szinte akarattal

volt.

is

a

mi

ere-

érde-

m-

ködhettünk együtt. S

létrehozott szövetség ereje

a

aranyban

is

volt a föl-

adat nehézségével. Eredményt érhetett. Kiverhette a törököt az

országból.

erhöz

Helyesen választott

gyzni hez közös érdekek, közös mveltség

csoltak.

szolgálatában

czél

csatlakoztunk, a mely

birt

és

oly

volna és a mely-

közös vallás kap-

Lehet-e ennél többet politikai combinatiótöl várni

Érdeméi nem rontja

Csak

le.

hogy csak

félig ért

\

sikert.

múlva szabadítja fel a Mohács után kötött szövetség nemzetünket a török járom alól. mert a Habsburgok nem fejtik ki avart crélyt mert elre másfél

század

:

nem

látható

sok

esemény, mint

a

vallásszakadás és

országok és népek fejldése zavarólag hatott,

s

más

V. Károlyt-

NYUGAT] ÉS

A

a leghatalmasabb

Habsburgot,

a melyet tervbe vett; meri

meg

izmait

eléggé

nem

és

elvonja

magyar

a

egyesül a torok

vállalattól,

sem

feszíti

ellen,

nem

mert

s

kielé-

birta

es megszervezni.

gíteni

A jöv .nem mindenben még sem

lehetet

hogyan

De ennél jobb

válasz-

s ezért

az utókor elismerése

ket.

megilleti

Sokan

nem

terjedt

a keleti

ki

még nem

Igazuk lehet, de ez

volna

el

esetben a Nyugaton

hogy

a

Keleltel

a

Kelet felé

való

messzebb

Erdély ellenfelök. De ez

ha

a törökök,

a

irtak.

Magyarországra.

bizonyítja

elnyei. Valószín, hogy

szövetség hatoltak

politika javára

a Szapolyai-féle

uralma

félhold

tenniök.

t

úgy, mint a

alakult

a szövetség megalapítói gondolták. tási

nagy

a

nemzet

magyar nemzetei

a Habsburg-dynastia a

v]

SZÖVETSÉG ELNYEI.

KELETI

\

értek volna

el

kisebb sikert. Az ösz-

eredménynek javulnia kellett volna, ha Erdély a kereszténységgel tart. A török megfeszítette egész erejét, s ha nagyolib számú az ellensége, akkor sem tehetett volna szes

A

többet.

stratégiai

keresztények

növekszik

pedig

es a

positiója javul, ha Erdély mellettök foglal állást.

nem

Pedig

hadserege

is

Martinuzziról

jelentéktelenül.

hogy

irják.

100,000 embert tev sereget bírt kiállítani. János Zsigmond 60.000-nek parancsolt. Meg nem foghatom, hogy miben valbaloll

az ország ügyének hasznára, hogy ez az

lenül maradi, s hogy a török területei

nem

er

tét-

két ol-

lebetelt

dalról fenyegetni.

A

számát, kik rel

részek

keleti a

a

Erdély politikája

hogy

;i

magyar

(isiik

határokai

nyugati

növelte azokét,

király

egy példái

kik ;i

támadtak.

hadail

hozok

mára

azok

szaporította

védték, ellenben sok ezer-

töröknek azzal

is

segedelmére

volt,

gyakran megosztotta. föl.

Szigetvár hsies védelmének /

nem

semlegessége

k ukai.

II.

évében

;i

királj

legjobb '•

82

IY.

FEJEZET.

hadvezére Schwendi és seregeinek egy része János Zsigmond harczol, a

ellen

helyett,

hogy a török

Ki tudja, hogy a keresztények getvárt,

ha nagyobb

fordulnának.

ellen

nem

mentik-e

ervel rendelkeznek

föl Szi-

jobb vezér

és

állanak?

alatt

Nehéz megérteni, hogy miként szolgálhatta határaink eljárás, a mely megosztja a védket és a

védelmét az az

török ellensége egy részének vérét veszi, míg a török halálos csapást

mér a

többire.

A német-magyar veti

szövetség

a

mérlegbe összes erejét a török

a próbát,

XVI.

században

ellen.

Nem

hogy meg tudott völna-e

teszik

nem meg

hivatásának.

felelni

Fél ervel

dolgozva, csak fél eredményt ér el. Megállítja a törököt terjeszkedésében, de nem birja visszaszorítani. A magyarság politikai jelentségére az államszövet-

ségben, valamint a dynastia és a nemzet közötti viszonyra is

káros hatással volt a két iránynak egymás ellen foly-

küzdelme.

tatott

A magyar vért

a

nemzet ontotta a XVI. században a legtöbb

a török csatatereken; oly csodás bátorságot tanúsított,

min

párját

tathat, a kik

ritkítja a

világ

méltók Leonidas dicsségére:

borúinak valódi eredményét, sát.

els sorban

erény vívták

ki.

vel vesz részt, a

badításának

történetében:

a

A

a

török

hsökre mue

század

há-

hódítás megakaszta-

magyar lelkesedés, a magyar katonai nagy háborúban azonban csekély er-

vedelem

munkája] in/,

foglalkoztatja, az ország

komolyan

nem

felsza-

úgy hogy panaszra ad ürügyet, elismerés helyett szemrehányásban részesül, bizalom helyett bizalmatlanságot kelt. A nemzetet, mely saját önállóságáéit, saját területe visszaszerzéséért egyszer a

kik

sem

állít

idegen

bámulniok

számbavehet ert, lenézik azok, nagyszámú hadakat küldenek. Pedig magyart, mert hazája minden ma-

talpra

földre

kellene a

lát,

NYUGAT]

A

KELETI SZÖVETSÉG

A

Égj

83

ELNYEI.

roknyi földjét vörösre lehetne festeni az érette ontott hon-

Koldusnak nézik a nemzetet, olyannak, a mely nap-nap után testével védi

vérrel.

fiúi

idegentl kér védelmet, holott

meg

a hazát és általa Európát;

mennyit kap.

mán zet

hódító

heroismusával kimeríti a muzul-

s törhetlen

erejét.

S a király bizalmatlanságot érez a nem-

a melynek

iránt,

sokkal töhbet ad. mint a

része

egyik

állandó

része gyakran változtatja pártállását.

ellenfele,

Viszonyunk

másik

a király-

hoz megromlik.

Más

útra tért volna fejldésünk, ha a nagyrészt saját

erfeszítésével megmentett egységes magyar nemzet emelhet

Sok alakulhatott volna másként még akkor ha elmarad a reánk nézve legkedvezbb megoldás, de nemzet heroismusa a világ figyelmét magukra vonó

szót Bécsben. is,

a

nagyobbszabású hadjáratokban

is

kitnik,

s

a török ural-

mától ment országrészeket egy gondolat, egy akarat

hevíti,

szivük együtt érez mindazzal, a mi Európában nemes és

magasztos

A

volt.

két ellentétes politikának a

tusája

megakadályozni

összes

kedvez következményeinek

De

segíti a

azért e szövetség

a

nemzet lelkében vívott

Nyugattal kötött szövetség

török

kifejldését.

barátság hátrányainak

ellensúlyozására szolgált.

Nem

szakadunk

zet kis 'töredéke,

el

az európai élet közösségétl.

igaz,

A nem-

hogy emberfeletti erfeszítéssel és

áldozatok árán, de betölti hivatását.

A

Zrínyiek, a Szondiak,

Dobók nem engedik feledésbe merülni a Hunyadiak hatetteik dicsitik meg korukat, a mely gyományait Az nagy tudott volna lenni, ha a vezetés a nemzet si erejél

a

irányba

tereli.

A nemzetek befolyással

sorsára a reális hatalmi

vannak, he

nemzetek haladása.

azérl

nem

viszonyok

egyedül

tlük

dönt függ

a

84

IV.

FEJEZET.

Vannak magasabb szellemi tényezk, a melyeket büntetlenül a nemzetek sem sérthetnek meg, a melyekkel ellentétbe helyezkedni

mindig káros.

Vannak eszmék, a melyek

oly jelentsek és szentek,

hogy örök haszonnal jár az értök kifejtett tés még akkor is, ha elmarad a közvetlen

erfeszí-

férfias

siker.

Ilyen volt az európai társadalommal való

bens

soli-

daritás.

Ha is

sokkal több veszélylyel és szenvedéssel

járt

volna

a Nyugathoz való ragaszkodásunk, mint a törökkel való

frigy,

akkor

is

jobb és hasznosabb politika volt az elöbbeni,

mert meghagyta a nemzet élefgyökereit azon talajban, a

honnan ert

szíhatott, holott az utóbbi,

ideiglenes

elny

fejében, a nemzet boldogulását kizáró viszonyok megersítésén, a mienkkel ellenséges világrend

gyzelmén

Az egyik még a legrosszabb esetben föltámadásunknak a reményét; a másik esetben

is,

is

fáradozott.

megóvta dics

még

a

legjobb

abban, ha frigyestársunk legyzetik, az önér-

zetben és becsületben megfogyott nemzet

vezekl megtérés

útját

számúra csak a

hagyta fönn.

nekünk ma, s hogy mennyire növelte minden gondolkozó magyar szemében vérének tiszteletét, s mennyire emelte nemzetünknek tekintélyét a világ eltt, hogy. kitartva a hagyományos ösvéKi birná kiszámítani, hogy mit ér

nyen, küzdeni és szenvedni tudott a keresztény társadalom

védelmében.

Mennyivel szegényebi) volna századokat

a

pogány védelme

zásban töltöttük volna e

el,

szazadban a hozzánk

küdtünk.

dl meg

önérzetünk, ha

ama

opportunista várako-

ha politikánk vezet gondolata elárulása

lett

gyelegve a melynek hséget

es-

méltatlan frigytárs

volna, s a pogányok táborában

hogy mikor

ma

alatt

a hatalom,

azt lestük volna,

NYUGAT]

A

KELET]

A

ÉS,

85

SZÖVETSÉG ELNYEI.

Carlyle azt mondja, hogy az angol fajnak Shakespeare

többel ér az aranydús Indiánál.

A

XVI. század

magyar

nem

boldogulásunknak

emlékéi

többre

halhatatlan

hseinek áldott küls tényezjénél

egy

becsülöm.

Lelkünk

büszkeségét és hazafiúi

tudatunkat

fokozta

az és íogja fokozni mindenkor.

S az erkölcsi tökénél mi adhat több eri delmei számára

jöv

a

küz-

\

hogy melyik párton áll az igazság. Mikor Szapolyai és Ferdinánd királyságuk határvonalait megállapítják, a nagyobb rész az elbbinek jut. A XVI. Érzi

is

a nemzet,

század végéig a török fegyvereknek kedvez a

A

emelkedben

félhold

látszik lenni, a

szerencse.

Habsburg-dynastia

ellenben sülyed. V. Károly idejében szerencsecsillaga büsz-

kén ragyogott Európa égboltján. Ellenségei már

hogy universális monarchiát

alapít.

ellenben közelebb

dolf alatt,

A

század végen.

a teljes

áll

attól féltek, II.

Ru-

bukáshoz, mint

hosszú és változatos történetében bármikor. A Habsburgokai inaló Magyarországot az örökös küzdelem elsorvasztja, holott a keletinek aránylag több része,

s

jobb a kormányzata beni fejezetben

vonzó

láttuk,

s

a nyugati

a

[stván

ellenére,

idejében

mint az elb-

királyságunk nagyobb a

mint megfordítva,

s a

nemzet eszalatt. Ezen

az egyesülés a Habsburg-királyok

hatalmasabb

ereje

másánál,

Mindezek

is.

ereje a keletire,

ménye marad eszme

nyugalomban van

legalább Martinuzzi és Báthory

a

pillanatnyi anyagi

nemzet súlypontja

a gyengébbnél

elny nyomarad.

A török-barátok szégyenkezve képviselik politikájukat. Mentségeket keresnek. Sajnos, királyaink magatartásában találnak

erejének.

is

De lelkük híjával van a meggyzdés mondanak, midn annyiszor hangoztatják,

eleget.

Igazat

hogy örömmel

követnék

a

keresztény

zászlót,

csak

volna

86

elég ereje rá, zet

FEJEZET.

IV.

hivatását,

töltsék.

hogy ket meg

is

védje. Érzik

k

is

a

nem-

csak nincs elég heroismusuk, hogy azt be-

Álokosság és particularistikus szellem következté-

ben a nemzet nem

közös eszmének

bír

ámbár egy

élni,

akart lenni.

De,

kettéosztva

szerencsénkre,

Nyomorúság

az

volt

fejldés alapjait.

A

életünk,

de

is

fenmaradhattunk.

éltünk

megóvtuk a

és

Nyugattal kötött szövetség segítségével

megvédtük az ország egy

részét a török

társadalom tagjai maradtunk,

s

ellen.

e

dics eredménye, nem

veszett el

sen. S Erdély politikája hasznos eredményeket

Erdély pihent ereje

nyosság terén hozta

De most nézzük

késbb meg a

nyugati

sok száza-

a nemzeti élet egysége, az összetartás tudata,

dos multunknak

A

Erdély különállása ellenére

a magyarság

és

is

telje-

termett.

az alkotmá-

gyümölcsöt.

e kor hatását a

Habsburgokat uraló

Magyarország szabadságara és alkotmányára.

V.

HATALOM NÖVEKEDÉSE.

A KIRÁLYI

A gyar

FEJEZET.

mindig a ma-

király kimeríthetetlen erforrást talált

önföntartási ösztönében.

faj

Idegen világban ellenségek közepett fejedelménél kereste a

nemzet fönmaradásának

biztosítékait.

Mikor bajba

hogy ersítse a kormányt. az Árpádok, az Anjouk és Mátyás

került, ösztöne súgta neki,

Ez az érzés volt

hatalmának forrása. Ez indította meg a reactiót a

midn

ság javára,

sülyedését ijeszt

a Jagellók

idejében

a

mértékben szemlélte. Ez

birt

arra

népes országgylést, hogy a végrehajtó hatalmat a és gyenge

II.

király-

nemzet a maga egy fiatal

Lajosra bízza.

Mohács szilárdabbá teszi ezt az irányt. Nagyobb bajban a nemzet még sohasem volt, mint az itt vívott csata után. Súlyosabb csapás

sülhet abból

Az ország

midn lomhoz

a

még nem érte. A királyság fölfrisa honnan hatalmát merítette.

forrásból,

veszélyeztetett helyzete, a

mely a középkorban,

másutt gyenge volt a királyság, ezt nálunk hatajuttatta,

újra

az

javara befolyásolhatta a köz-

állapotokat.

A nemzetnek megint mindenekeltt ers szüksége.

A

vesztett vér és a

királyra volt

nyomor, a melyet aagyrészl

a Mátyás óta kifejldött fegyHin<'tl<'iisé,u okozott, r

ság renaissanceát vonhatta

maga

után.

a

kii.il>

88

V.

A Habsburgokra küzdjenek

szép és hálás hivatás vár. Legyenek

gondoskodjanak

vezérei,

igazi

FEJEZET.

vele

és

érette,

osztozzanak sorsában,

róla.

s

léte

megóvásáért a nemzet

örömest áldoz szabadságaiból.

Örökös küzdelmek közepett kifejldött katonai ösztöne megértei ne a nemzettel, hogy fegyelemre van szüksége.

A A

táborban

elsajátított

király, ki

az ellenség eltt parancsol, a tanácsteremben

is

dönthet.

Az ország bels

szokás

állapota

kihatna

a

is

polgári

a

életre.

kormány megersödését

követeli.

A

versengése -és a török berohanásai az

állam

két

igazság kiszolgáltatását, tetlenné

tették.

A

holnap

büntetések végrehajtását lehe-

a

bizonytalan. Senkisem tudja,

a

sors forgandó kereke melyik törvényt, melyik hatalmat fogja

magasra emelni. Az ers és ügyes érzi, hogy rászorul valamennyi kormány. A hatóságnak, a törvénynek nincs tekintélye.

csak

van

Az igazság a

nyers

kiszolgáltatásától senkisem fél;

erszaktól

maga

erejére

nö, mint a

dudva.

Mindenki

retteg.

mindenki

a

utalva.

Ilyen

körülmények között

a

bn

A

Mátyás halála óta a fegyelemtl elszokott társadalomnak túlságos önzése és rakonczátlankodása óriási arányokat ölt.

Az otthonából

tartja

kizavart

Qája büntetlenséget biztosít,

A nyomor félteni,

sok

bujdosó,

a

ki

rablással

lenn életét, a hatalmas várúr, a kinek pénze és kato-

s a

mind

a rend ellen törnek.

és a túlságos hatalom, a kiknek nincs mit

kiknek nincs kitl

félni,

ez a két véglet fenye-

geti a békét.

Ezeknek az állapotoknak csak ers király vethet véget. A nemzet legéletbevágóbb érdekeinek, legmélyebb szenvedélyeinek elharczosává válhatnék a király.

A

nemzet-

nek minden jó tulajdonsága az ö tekintélyét növelné

;

szi-

HATALOM \ö\ EKEDÉSE.

A KIRÁLY]

vének minden dobbanása az övé lehetne. E mellett talom egyensúlya

tartományoknak

magyar

a

hat,

része

a

veszett,

az

is is

szomszéd

a

az ara. Katonai és pénzl onnan

társadalom

török janna a

o

módosult,

javára

pedig

elszegényedett,

kerülve,

alá

másik része ketté

nemzetre

a

ha-

a

kap-

is

egyik

s

nézve

el-

úgy hogy közvetlen ni

oszlik,

szemben a Habsburg-dynastia világhatalmával. A Habsburgok tehát az absolutismusnak nálunk még el nem ért fokát valósithatnák meg. Ónként megcsak kis töredék

áll

hajolna elttük a nemzet.

Ennek azonban feltétele az volt. hogy a Habsburgok magyar politikát kövessenek. Ez azonban meg nem történt. Családi politikát folytattak az egész világot átkaroló tendentiákkal.

Magyarország, mint többi országuk

csupán üt-

is.

kártya volt azon játszmában, melyet a világ uralmáérl ztek.

S

nem úgy

e játszma

mint a hogyan

alakult,

Egész figyelmüket és összes erejüket foglalta században, mint mar

mégis

láttuk,

Magyarországban

a

k

kénytelenek

defensivaia

gyzelmes támadással

lehetett

mikor v,in

:

van szakítva

darabokra

a

A

var.

volna

várták. a

XVI.

szorít-

mikor

visszaszerezni

országnak a fönmaradásához szükséges

az

s

voltak a vesztesek.

kozni, a mikor a nemzet erélyes offensivál

csak

le.

határokat

nemzet és egyesülni

királyaink beérik azzal, hogy nálunk fogják

föl a

:

a kí-

török-

nek Németország ellen irányult csapásait.

A A

Habsburg-dynastia csak félsikerekel ér török

ellen

csak

el.

egy kis földterületei képes meg-

védeni.

A bels rendel megjavítja. Ferdinánd egy pár nagyobbszabású hadjárattal legyzte chákat,

a

mit

úgy

s

nem

ezektl

hog)

ezen

egy

nagyúri

megóvott, sikere

azt

sem

legrakonczátlanabb oligar-

a

rablót a

tetl

ártalmatlanná. De

mentk

kelthette

föl

pusztították a

hála

el,

érze-

JÜ

(

v.

A

tét.

FEJEZET.

katonái több kárt

fejedelem

tesznek,

mint az

oli-

garchák.

A Balkán-félszigetnek hazánkba

tódult menekültjein s

hazánk kalandosain kívül Spanyolországnak, Olaszországnak. Németországnak zsákmányszomjas és vérengz elemei, rosszul

fizetve

és

fegyelem

fogyatékos

állan-

alatt,

dóan nálunk tanyáztak. Háborúitan a katona még a humanismus és a törvénytisztelet modern korában is rendesen brutális és hajlandó mindent saját czéljainak alárendelni. Benne össze a közérdek

sul áll.

Érthet

semmisem

ponto-

minden másé

ezért

fölött

hogy a XVIr század harczosa szemében

tehát,

volt

:

igénye

vérengzéshez

szent:

szokott

idege a leg-

iszonyúbb kegyetlenségtl sem rettent vissza. Mikor zsoldját

nem

kapta meg, az éhség

gyötörte és oly vidéken

sem érdeke, sem érzelme nem minden korláton átcsaptak.

a melyhez tásai

élt,

csatolta, pusztí-

S nálunk gyakran jutottak ilyen körülmények közé az idegen zsoldosok. Ezzel a pusztító haddal

szemben

állott

Ázsia és Afrika

söpredéke, a sok török, tatár, arabs, néger, a ki

mányból hogy

öli

élt,

rabszolgát

tartolt.

s

érdemet

mind

látott

zsák-

abban,

a keresztényt.

Hazánkat három világrész legkapzsibb, legkegyetlenebb elemeinek saskajárása pusztította.

S

nemcsak

a

törökök tartottak íöldünket ellenséges

talajnak, a melyet

fel

fejedelmeink hadai

is

kell

dúlniok,

az

ország egy

részét

ilyennek nézték.

A világtörténelem lapjai isszonyattal emlékeznek meg a német harmincz éves hadjáratról. S méltán. Nekünk azonban talán többet kellett szenvednünk, mint a szent birodalom népének ama tragikus korban. A harmincz éves hadjárat alatt mindenik küzd fél-

A

HATALOM NÖVEKEDÉSE.

KIRÁLY]

elsrangú szerepet német fejedelmek

nél

91

vittek,

or-

kik

a

száguk és népeik érdeket szivükön hordozták. Nálunk igen csekély hatalmuk volt azoknak, kik hazánkkal ereztek, meri kenyerébl éltek s mert osztoztak nyomorában. S habár nem is

a nyilt háború, de a tényleges harcz

de

tartott,

—

már ekkor

nem harminc/

a XVII. század végével

évig

hetvenöt

évig.

Erteljes képpel

jellemzik

ezt

maguk

állapotot

az

a

rendek a törvényben: «a jobbágynak nincs mása meztelen testénél,

ez

s

is

A

kegyetlen veréssel megrakva*.

corpus

van panaszokkal. Keserves olvasmány. Túltesz bármely szomorújátékon. Egy nemzet szellemi és testi kín-

juris telve

jainak könynyel és vérrel

írt

emlékkönyve

az.

Számtalan-

szor kérik a rendek a királyt: tartsa fegyelemben seregeit, s állítson élükre

magyarokat, a kik

féltik

otthonukat.

A királyok nem voltak Injával a jóakaratnak, de nem állottak óriási

forrása,

nehézség

feladatuk

maguknak

sokat

A f

baj

hogy nincs elég pénz a zsoldra. Messze a harczbizonytalan jövedelmekkel,

tértöl,

színvonalán.

tartottak

melyekbl közegeik

a

meg, nagy kiadásokkal

szükséges költséghez egyes fejedelmek pazarlásai

sok

(a is

járul-

ván; Rudolf például egymaga sok milliót fordított palotáira és

remekmvek

vásárlására),

terhes

matlansággal eltelve a magyarok hadviselés-

adósságokkal,

iránt, a kik

módját a legjobban ismerték,

s

pedig

torok

az országol sze-

némileg legalább kíméletesen bántak népével

retve,

bizala

:

a

kor-

nak megfelel decentralizált közigazgatással, legnagyobb részi

csak egy nyárra fogadott

-e'jü

hadvezér nélkül,

híjával:

nélkül

királyaink

nem

katonasággal, kiváló tehet-

önmaguk nagyobbszabású képesség nem bírják a zsoldosok ezreit, a kik

lehettek

el,

Az ország vagyona életernk apad.

a törvény tiszteletére szorítani. és

lakossága

napról-napra

fogy,

92

FEJEZET.

V.

S mindezt a nemzet a Habsburgoknak tudja be.

A

királyság nimbusát

Az Anjouk

és

tartották fönn.

csak

a

ersíthette meg.

siker

Mátyás hatalmát csak az

eredmények

elért

S a szabad kormányforma iránt

érzett sze-

még a szerzett dicsség sem birta sokáig háttérbe szorítani. Még Mátyásnak is meggyült vele a baja.

retetet

Természetes

nem

ság

tehát,

hogy a XVI. században

népszerségre

bir

szert

a

király-

és a royalismust

tenni,

nagygyá nevelni, a mit elérhetett volna, ha hivatásának hathatósabban S ehhez

felel

járul,

meg.

hogy

a

nemzet

azt

sem

látja,

hogy királya

legalább megteszi mindazt, a-mi sikerhez vezethetett volna.

Nem

csak az eredmény elégtelen,

irányuló törekvés

A

hanem

a kivívására

is.

szándék jóságához

komolyságához

is.

is

szó

fér.

Királyainknak egyike sem volt harczias szellem. Fer-

dinánd csatát

nem

látott.

Miksa a szigetvári hadjárat

kalmával bebizonyította, hogy

nem

beteges idegrendszer, mániákus.

A

Hradsin ers

falai között is

jó hadvezér.

Nem

II.

al-

Rudolf

volt táborba

való.

remegett egyéni biztossága

miatt.

A

harczias magyar

faj,

a mely megszokta, hogy kirá-

lya a veszélyek közepette elüljárjon, most,

eredményétl függ boldogulása,

mikor a harcz

királyát egyszer

sem

látja

tzben. A táborozás sanyarú kenyerét fogyasztva, királyának fényes udvartartásáról hall hírt. A sors csapása, hogy V. Károly szellemébl

semmisem

rekedt ezen

Károlynak beteges és fájdalmaktól kínzott és friss zajt.

ben,

teste

rugganyos

mihelyt felöltötte pánczélát és hallotta a harczi

Osztozott katonáival a veszélyekben és nélkülözéseks

hadvezéri

tehetségének

is

bizonyságát adta.

Ha

magyar királyok valamelyike, másképp érez iránta másképp itél róla a nemesek vitézl népe. Az együtt

ilyen a

és

lett,

rokonaiba.

pATALOW NÖVEKEDÉSE.

KIRÁLY]

A

93

veszélyek és a közösen végrehajtott vitézi

kiállóit

volna

olvasztották

király

a

és

egybe-

tett

nemzel érzelmeit. De a

a

végzet úgy akarta, hogy ez ne történjék meg.

S a királyok

mégis azon

vannak,

hogy hatalmukat

gyarapítsák.

Európaszerte a

A

királyság

emelked

az

volt

hatalom.

haladás ügye tle várhatta a legtöbb szolgalatol. A

veldésnek els

nagyol)!) területeknek

föltételét,

mködését,

együttes

es

kéjét

királyság

a

m-

helsö bé-

biztosíthatta

a

k- hathatósabban.

A

nemzetközi versenyben a török, a franczia,

nyol vezetnek, azok az államok, a melyekben

hatalom nagyra ntt. Angliának zett külpolitikai

a

is

a

Tudorok

szer-

sikereket.

rendek jogai megbénították.

A

ellenijén a

rendi jogok okozták, hogy

szabad erejük, birtokaik nagy terjedelme

kifelé irányítható

ellenére, kevés

spa-

fejedelmi

ereje

Habsburgok német ágának jelentségét

A

a

Természetes

tehát,

hogy királyaink,

kortársaikhoz,

rossz

szemmel nézték

volt.

hasonlóan koronás

azt a különíéle kiváltságot,

mely akaratuknak

útját állotta.

azt a sok különös jogot, a melyet tisztelniök kellett.

A magyar alkotmány

volt

a

legkifejlettebb, a legtelje-

sebb ilyen jogrend. A királyok tehát ösztönszeríileg azon hogy. mint a többit, ezt

voltak,

a reájuk

nézve

is

legkényelmetlenebb

megnyirbálják és hogy korlátoktól

szabadul-

janak.

A

ki

nem

elégített

nemzet szabadságail szkítik. A mit

kész-örömest adott volna azt

a

király a

megnyeri. Ez

nélkül

vol1

a

a

nemzet, ha vele bánni tudnak,

akarja elérni, hogy

a

nemzel

XVI. szazadban bels életünk fátuma.

Ezérl

nem

Ezért

hiányzott a szerétéi aranyfonala a király es a

között.

lett

Érdek e-

bensvé

er

szívet

a

nemzel

es

a

kiráh

viszonya.

nemzel

maradt közöttük az egyedüli kap"^.

94

FEJEZET.

V.

De, szerencsénkre, fejedelmeink. Rudolfig legalá bb, ál-

mindenben mértéket tartanak, óvatosak. Ez magyarázza meg azt, hogy Bocskai koráig nincs nagy összeütkötalában

zés az alkotmányért.

Uralkodóink ismerték helyzetük nehézségeit. Az a defensiv szellem, melyet a hatalmi viszonyok a XVI. század-

ban reájuk kényszerítettek, bels

politikájuk felett

ural-

is

kodott.

V.

adta reá a

Károly

példát.

Ö szrmentén

bánt a

rendi alkotmányokkal. Opportunismusa mérsékelte absolutistikus hajlamát.

Ha

pénzt és katonát ajánlottak

meg

neki

nem akadályozták, nem nem feszítette túl a húrt.

a reudek és külpolitikája irányát

ket.

bántotta Elvi

politikát

Magyar

Követeléseivel

nem

királyi

követett.

rokonainak pedig még több okuk volt

óvakodni az absolutismus

Ferdinánd

doctrinarismusától.

sem tesznek a rendi korlátok széttörésem nálunk, sem többi országaikban. Vallásbeli lelki-

és Miksa kísérletet sére,

ismeretüket

alárendelték az opportunismusnak.

is

1547-ben,

midn

Károly a protestáns fejedelmek szö-

vetsége ellen küzd, a cseh reudek ellenfele mellé s

Ferdinánd legyzi ket.

A

helyzet

minden közvetlen veszély nélkül bánik ellenségeivel, lyes

s a

urává

lesz.

érvényesítheti.

állanak,

Akaratát

Keményen

katholikus vallás érdekében eré-

rendszabályokat alkalmaz. Minden arra mutat,

tudatában van hatalmának,

hogy mer szíve

s

lekedni. S a rendi alkotmányt

nyos változtatásokat eszközöl

még sem

hogy

szerint cse-

dönti meg.

rajta, sarkalatos tételeit

Bizo-

azon-

ban épen hagyja. A magvai- jogrendet sem kívánja megszüntetni. ll.i

veszély

nélkül

tehetik a királyok, a törvényeknek

reájuk nézve legkényelmetlenebb szabványait mellzik. Ha-

táskörük

korlátait

épp oly

kevéssé

tisztelik,

mint

koruk

HATALOM NÖVEKEDÉSE.

KIRÁLY]

\

A

többi tényezi.

zavaró jogokai meg

gyakorlati czéljaikal

De nem erszakosak

akarjak változtatni.

'•'•'

A

terveiket.

hol

elevenre tapintanak, abban hagyják mtétüket. A mint ko-

moly ellenállástól

Másrészrl

tartamok, engednek.

kell

rémiek

a

is

mérsékletei tanúsítanak.

els Habsburg-királyok

A/

idejében

.

alkotmányos jogainak

törekszik

azon az ösvényen maradnak,

a

nem

nemzet

terjesztésére.

A

rendek

melyre 1526-ban közvetle-

a

nül Mohács eltt tértek.

A súlyos állapotok nyomása

alatt az

ország jóravaló

ers

végrehajtó hatal-

elemei mind csak egyet akarhatnak:

mat,

mely helyreállítja

a

rona jogait szkíteni

Nincs párt, mely

rendet.

a

kívánna.

Ha

a

a ko-

király bánni tudna

a

néppel, ha alattvalói öt szeretnék, a rendi alkotmányt sar-

kaiból kiforgathatná.

nemzet nem

a

[gy

lyenné

volna:

lehetett

más körülmények

royalistává, mint a

de

tür

többet

közölt

hajlandó,

nyekre

Az opportunista

lesz olyan

a

elviselt

mi-

mint a mennyit

el.

Olyan engedmé-

volna.

melyektl elbb visszaborzadt volna.

király és az

dalom, annak ellenére, hogy

ers kormányi kivánó

bens összhang

társa-

közöttük nincs,

compromissumra léphetnek egymással. Ez a XVI. század végéig minden egyes esetben megtörténik,

még pedig

Nézzük

e

országban lzve, elérni.

fiát

a

a/,

királyválasztás joga van útjában

Ferdinánd arra

az

alapján.

tel.

hogy

királyivá «fogadtassa».

E törekvés érthet és

örök jogol szerezzenek

a

is

a

eseményeket

1547-diki

használja

A vegyes házak idejeben A

hatalom terjedésének

folyamai eredményei.

Els sorban burgoknak.

a királyi

otl

Nálunk

a is

választási

HabsCsehmel-

ugyanezl akarja

megvan minden dynastiában.

arra törekedtek királyaink, hogy

trónra.

Habsburgok az els

sikert

ez

irányban az 1547-diki

96

FEJEZET.

V.

törvényben érik

mely kimondja, hogy a nemzet nem-

el,

csak Ferdinándnak, Ezzel

nem

tértek el

hanem seink

utódjainak

is

aláveti

De

got adott a király leszármazóinak a koronára.

zül ki legyen a király, s választás nélkül a

nem

történhetett.

Most Ferdinánd

koronázás

meg

ezt a korlátot is le akarja

dönteni és sok huzavona és tárgyalás után a

ezideig

hogy a leszármazók kö-

állapították meg.

útján

választás

magát.

az addigi szokástól, a mely jo-

választás elmarad és Miksa királyivá

«

is

el

éri.

hogy

neveztetik és

el-

ismertetik* (1563).

A

koronázást azonban ekkor

is

a rendek szabad hozzá-

járulásával és megegyezésével~határozzák szerzett

sal

nélkül tehát

el.

A

koronázás-

nimbust és általános elismertetést a nemzet

még sem

lehetett elérni.

Miksa idejében az engedmények szelleme még ruganyosai

>1>

formulára

talál.

A

rendek kérésére Miksa

fiát.

Rudolfot,

úgy hogy az uralkodó maga ad örököst magának. A rendek csak az initiativával éltek. A koronázásnak is csak a « végrehajtásáról* intézkedik az ornyilvánítja,

királyivá

szággylés.

Ha

állandó marad ez az eljárás, a Habsburgok kíván-

ságának lényege

magyarok

szavazatokai kell

teljesül:

királya, s

nem

szerezniök.

telnek káros

a család

A

feje

veszélyes

kell

királyi

lesz mindenkor a engedmények árán

herczegek

többé

nem

versenyre a trónért.

A Habsburgok másik ftörekvése az volt,hogy országaik

kormányzatának fhivatalaü ók tartsák a végrehajtó hatalmat.

rendeknek

a

választottt

el is törli.

nagy hatalma füakadálya

egyöntet vezetésnek. Természetes,

Új

nádor

kezükben

1547-ben Ferdinánd a cseh

fhivatalokra vonatkozó kijelölési jogát

Nálunk a az

töltsék be és így

hogy

ex

az

alkirályi

állás

nem

tetszett

uralkodóinknak. Eltörléséi azonban javaslatba sem merik:

Ebben

hozni.

óvatosságukat. Megkerülik

látni

is

hogy

Elismertetik a rendekkel, betöltetlenül

kokra bízzák

a

A

hagyhatja,

A

volt

a király

távol-

e functio a kinevezéstl

1542), a

fontos

is

foganatosítja,

nádor

hivatalno-

ki

a

függ

nádor legtöbb más

kinevezett fkapitány vezeti, a

a

s

ügyeiben gyakran jár

A

nádorságol

gyakorolja.

is

hadakat

nádor

a

Most

helyettese.

kormányzatnak hajtását

király a

a

tényleg kinevezeti

s

szerint

helytartóra száll (1536 és politikai jógái

várat, a

nádor hatáskörét.

magyar közjog

létében az

a

nem mernek.

melyet megostromolni

is

9'

HATALOM NÖVEKEDÉSE.

KilíÁl.Yl

A

mert az

szerve,

hadi

a

ki

a

Ítéletek

segély és

bels végre-

katonaállítás

a

el.

teendit pedig a szintén kinevezeti

birói

al-

nádor végzi.

nem rokonszenveznek

A rendek

gyakran panaszkodnak lasztasson

a

sára módot

adnak.

[gy elkerülik a

kérik a

s

rendszerrel,

királyt,

hajlékonyságuk

hogy vá-

hogy mégis

jele,

törvényeket, melyek kívánságuk megtagadá-

megalkotják

mert

ellene,

nádort, tehát

a

ezzel

A

király

is.

nemzet

De

összeütközést.

az

compromissum

a

a

engedékeny,

is

nyer többet,

király

az ö hatalmi körét terjeszti.

k

hivatvák a A királyoknak az a fölfogása, hogy mányzat vitelére, nemcsak a nádori teendk körében

korér-

vényesül.

Ferdinánd korlátok

nélkül, a

uralkodó elé

tesz

szeri

a

melyekel

régi

királyi

Jagellók idejebeli fejldés az

a

A király tanácsa

állított.

.hatalomra azon

meginl

kineve

függ.

töt

1536-ban és hal

ezek

táblabírói ;!

birák

1543-ban kikötik ugyan választás

állás a

tanácsban résztvehessenek, Gr. And,

útján

király akarata

•

'

s

és a

il

hog)

rendek,

töltessék he és hogj régi

szokás szerint

béketárgyalásokhoz

;i

OkCÜ.

a

is

a

bo-

98

FEJEZET.

V.

csáttassanak

de

;

jogtudósoknak csak az

e

nagy reformmozgalom

melyet a Jagellók-korabeli

rep jut.

A

eltt töltöttek be.

tanács

távoliétökben

Nincsenek szerves összeköttetésbei]

A

tanácsnak

királyi

szerepe

szerény sze-

a

a

rendek

alászáll.

is

határozhat.

is

többségével.

A

király egy

határozatának érvénye sem függ hozzájárulásától.

nem felels a rendeknek, uem hanem megint az. a mi Nagy volt:

a

eszköze

a

A

Lajos, vagy Mátyás idejében

királynak felvilágosításokkal szolgáló testület.

bczy-féle újítástól

hagyományos

régi

a

tanács

rendi befolyásnak,

A Ver-

útra tér vissza a

fejldés.

Nem

törekszenek

is

többé, a kormányzatot a nemzet-

Az

gylésnek közvetlen befolyása alá helyezni. a

mely

század

XIII.

a

társadalmon

végén

uralkodott,

és

elveszti

a

az

irány,

Jagellók idejében a s a

talaját,

szabadságéri

késbbi küzdelmekben sem támad föl újra. kívül a központi kormányzat többi szerve

folytatott

A tanácson is

a

kamara

szervezett

tülete váltja

méltóságot, zett

A

király eszköze.

fel-

vezeti.

Engedelmesked

tisztviselk tes-

az egyéni felelsség mellett hivataloskodott

régi

a

pénzügyi kormányzatul a királytól

kincstárnokot,

és

hivatalnoki testület

A

régi

kanczellária

minden rendi elem

méltóságok

közjogi

A

helyett

megoszló felelsségnek védelme

véleményt kap a

mire

a király,

nélkül.

a testület tag-

alatt

sok olyan

sok olyan hozzájárulásra lesz szert,

méltóságának

közjogi

kineve-

bureaukratia

a

kezd lábra kapni. Az acták titkosságának és jai között

is

tudatában

lev nagy

urat

bajosan lehetett volna rávennie

Az egyházi befolyásosabb

elnyben

mok

férfiak

részesíti

birtokosai,

mesebb eszközök

sorából kerülnek

ki a

kormány legA király

Ebben

is

rendszer

ket. mert

az

elszegényedett beneficiu-

tagjai.

királytól

a a

^;izd;i^

alapított

van.

existentiák

uagyuraknál. 1601-ben

engedela királyi

KIRÁLY]

A

püspökbl

tanács 14 tartó és a

S fpapi

a

HATALOM NÖVEKEDÉSE.

és csak 6 világi

A

áll.

hely-

kanczellár állandóan pap.

Az engedelmesség körében

-lilásra.

kik

a

tagból

,!)

királyok gyakran emelnek paraszl származásuakal

dékaitól több hajlékonyságot jaitól,

-

alkotmány

családok

élt

ivá-

várnak, mint a nemesek sar-

.hagyományos ragaszkodással vannak

rendi

;i

iránt.

Bocskai mondja róluk, hogy «alávaló eredetük szerint szolgai elmével

vannak».

is

A Habsburgok állandósítsák. czéljukat.

érik

A

további kivánsága

volt.

közszolgálatnak javára

Hogyan lehessen rendes

hogy az adót volna, ha

lelt

sereget

el-

szervezni,

várakat emelni és jó karban tartani, ha a koronának nincs

elre

biztosított

jövedelme,

a

melynek mértékéhez szab-

A legfonákabb helyzet származott abból, hogy nem tudta, mikor számíthat adóra és hogy menynyit kap. Ha nem lehetett országgylést tartani, megesett, hogy az év elején pénzhiánya miatt a támadásra kedvez hatja erfeszítését

alkalmat

szalasztani (1603). Kevesebb, de bizonyos

el kelleit

segély többet

.'

mint

ért,

a

nagyobb, de bizonytalan. S

hiszem, hogy. ha királyaink többi országai

hadak fentartására,

;iz

azt

nem áldoznak

a

állandó adót alig keríilhették volna

A magyar nemzet aligha rendelkezhetik szabadon pénzéaz ország védelmérl egymagának kellett volna vel, ha gondoskodnia, igy azonban megvolt a lehetsé-. h<>g\ el.

.1

rendek fentartsák az is

volt

rá,

hogy

adómegajánlás szabadságát, nagy jelentseget

jognak

e

oknk

s

tulajdonít-

sanak.

A

királyival

jesen egynek.

;i

szemben, ki

a

a

kivel

magyarság

nem

ellen

is

érzik

magukai

fordíthatja

tel-

hatal-

segélymegajánlás jogát féltékenyen rzik. Sok engedmenyt tettek, de befolyásnak és az ellenrzésnek ezeo mai.

;i

;i

legutolsó békés eszközérl

nem mondanak

!•.

7*

100

V.

FEJEZET.

Ferdinánd 1545-ben a rendek mellzésével a fpapok

furak

Midn

azonban ezek arra utalnak, hogy adót megszavazni csak az országgylésnek van joga. összehívja a rendeket. 1558-ban pedig Nádasdy nádor és a magyar tanács felszólalására lemond azon tervérl, hogy meg nem szavazott adót szedet. Miksa király már teljesen belátja, hogy nem szabaés a

tanácsától kéri a segélyt.

dulhat a rendek adót megajánló monopóliumától. 1566-ban tanácsot,

a

azt

hogy felhatalmazást kérjen az egy évre

megajánlott segélynek a

nem

tésére,

követi.

jöv

országgylésig való szedhe-

Elre megmondja, hogy ennek

egyetlen

eredménye izgalom és elégedetlenség volna. 1603-ban pedig azon javaslattal szemben, hogy a sürgsen szükséges pénzt a megyéktl kérjék. Rudolf bécsi kamarája is kifejti, hogy ez nem vezetne czélhoz, mert nincs kilátás reá, hogy az összes megyék megtegyék a

kí-

vánt ajánlatot, ha pedig egy pár tiltakoznék ellene, a többi is

visszavonná hozzájárulását. S kétségesnek

hajtás sikeres foganatosítását

a törvénytelen adó fizetését.

is.

tartja a végre-

mert sokan megtagadnák

Nem

a

törvényszegéstl

ret-

de a magyarok ellenállásától.

teg,

Ha

a király elterjesztése ellenére a rendek

idre szavaznak meg

segélyt,

ebbe

is

rövidebb

belenyugszik.

1550-ben hat évre kér. a rendek csak egy évre ajánl.niak adót,

gélyt

s nyíltan

megmondják, hogy ha állandó

adnának, a király

nem

tartana

többé

se-

országgylést.

Ha kevesebbet adnak annál, a mennyit a király kér. a/t is megköszöni. Olyan gyakori ez az eset. hogy midn királynak 1569-ben 1. 000.000 írtra van szüksége, a német tanácsosok azt mondják, hogy a magyarokkal nem

;i

lehet vel

olyan szintén beszélni, mint az osztrákokkal, s mi-

ök mindig

kevesebbet

adnak,

kivannak, kérjen másfél milliót.

mint a mennyit tlük

A

királyi

HATALOM NÖVEKEDÉSE.

KIRÁLYI

A

1"1

hatalomnak és az alkotmányos szabadság-

nak még egy határvonala körül voltak súrlódások. a

is

Itt

Már

királyok voltak az aggressivek.

Habsburgok eltt

a

egyeseket bíztak

meg

is

megtörtént, hogy

a

rendek

hogy eloszlásuk után a

azzal,

létre-

jött megállapodásokat a királyival együtt formulázzák, a

így a

vet

ki

jogánál mélyebbre ható befolyást gyakorolhatott

a határozatok tartalmára, a mely a formától függ, a melybe öntik.

tak

Másszor meghatalmazottak választása nélkül vonula

el

türelmüket

törvényhozók,

vesztett

király emberei szövegeztek a

kat,

a

melyekben a

egyedül a

végzéseket.

S a rendek néha olyan ügyben király

s

hoztak határozato-

is

nélkülök intézkedhetett.

Bele-

avatkoztak apró részletekbe, a melyekben máskor az ural-

kodó szabad akarata szerint rendelkezett. Sokszor kérelmekkel fordultak fejedelmükhöz. Mindezen esetekben a király a határozatokat s a

módosított szövegben szentesítette,

kérelmektl eltér választ

adott, a nélkül,

hogy jogkörén

volna.

túllépett

A Habsburgok

az ilyen példáktól felbátorítva és ugyan-

olyan helyzetben, mint amilyenben eldeik voltak, az ezek-

tl

követett útra térnek. I.

Ferdinánd 1543-, 1540-. L547- és

1566-ban az országgylésen nincs jelen.

lö.Yí-heii.

Miksa

E királyok

a

nem helyeslik, s a rendek változtatásokat maguk állapítják meg.

iratok egyes pontjait

után a

Ezen dései,

módosítások, miként

vagy a vétójogban gyökereztek,

bizonytalan

ígéretekkel

melyektl

gyengítettek

hozzájárulásukat

volna, vagy

körén

eldjeik

azzal voltak

túlmen

intézkedésekéi

Ezen egyoldalii

teljesen

védhetk,

uem

s

fel-

szétoszlása

hasonló

intézke-

csak halasztásokkal,

ama határozatokat, a meg is tagadhatták hogy

;i

foglaltak

király

hatás-

magukban.

intézkedések nagyobb érdekekel

nem

|l|0

is

FEJEZET. sértettek.

A

királyok

nem alkalmazzák

a fontosabb

vi-

tás kérdések eldöntésére.

Ez magyarázza meg. hogy ez a gyakorlat veszélyes következményei ellenére kifogás alá

nem

esett.

A

mi a múltban inkább csak visszaélés volt. s a mit más körülmények között a rendek természetes ösztöne lett volna czélszer reformok útján hács eltt

seink

is

miként

kiküszöbölni,

Anglia rendjei már a XV. és XVI. században megkisérlették

:

tették, s

ezt

Mo-

az a nemzet gyenge-

ségénél és a jogi fogalmak zavaránál fogva

mind állandóbb

gyakorlattá vált.

A

királyságot

vonalon

a

neki

az

ege>z

A központi kormányzatra nagyobb elbb volt. S magára a törvényhozásra a

megersítik.

a befolyása, mint

szentesítésnél és a vétónál

gyakorol.

kedvez közállapotok

is

messzebb

men

ingerentiát

FEJEZET.

VI.

AZ IDEGEN BEFOLYÁS NÖVEKEDÉSE.

A

királyi

hatalomnak térfoglalása önmagában véve volt. Megfelelt a nemzet nagy érdekeinek.

üdvös dolog Csak ers királyság juttathatta liáiiyaiolt

magyar államnak sokat

a

biztos révpartba.

hajóját

Talán ennek érzete okozta, hogy ámbár a rendi érde-

nem

keknek

kedvezett az

nyes siker sem igazolta

népszer,

a

azt

kormányrendszer, ámbár

új s

a dynastia

nemzet még sem küzdötl

A

volt

királyi

igazan

jogok

fej-

erszak nélkül történ lassú térfogtalán mely elégedetlenséget sem szült s nem készívolna el a késbbi viharokat, ha nem járt volna az

lesztése ellen. lalás tette

nyilt

De, sajnos,

idegen befolyás növekedésével.

lom

a

nem

fé-

a

magyar állam önállóságát nem

a

hata-

királyi

tartotta

kell

tisz-

teletben.

A m'agyar nemzetei új veszély szet hajók érezhetk. Elnyelheti az

fenyegeti. a

hatalom,

Új a

termé-

melynek

védelmére szorult. Nincs okunk hinni, hogy az országol

alá

akarlak

vagy hogy birtokaikból egységes államot akartak

delni, kítani.

het

els Habsburgok Magyar-

lervszerleg többi országaiknak

Nem

czéléii

vall a

reájuk,

jelennek

hogy békéjél

a

messze jövendben

renalaelér-

feláldozzák.

Sok gyakorlati nehézség közepett,

a

mindennapi

élei

104

FEJEZET.

vi.

ügyeivel

elfoglalva,

opportunista

hajlamaiknál

fogva

az

megoldásra aligha gondoltak. Ezt bizonyítja Ferdinánd, a kitl származik ama kormány-

ilyen gyökeres

hogy

az.

I.

rendszer,

zati

fenyegette,

a

mely Magyarország független

végs akaratában

fejldését

osztrák örökös tartományait

megosztja.

Ha

egységes államot akar országaiból alakítani, miért

ébreszti fel az egyes

Ha Magyarország

tartományok particuláris tendentiáit

l

beolvasztása a szándéka, miért kisebbiti

magyar királynak nem magyar uralmát A germanizálás sem volt királyaink vezérl motívuma. A Habsburg-házbeli els három uralkodó közül csak Miksa igazán német ember. Ferdinándhoz a spanyol felfogás közelebb áll a németnél. Anyanyelve ib spanyol. Rudolf ifjúságát II. Fülöp udvarában tölti el és teljesen mada

.'

befolyás alá kend.

ridi

Németországban sok is volt ellenük a panasz a miatt, hogy nem követnek német, hanem katholikus politikát, a mely ellentétbe helyezte ket a germán szellem szülöttjével.

Luther tanaival.

mi

bírhatta

Ha Németországban sem követnek német tegyék

A

volna

kel

hogy

arra.

ezt

politikát,

Magyarországon

1

kor szelleme sem ösztönzi

nemzetiségi politikái csináljanak.

királyainkat

A

ária,

hogy

vallás uralkodik a po-

A vallás közössége lévén a rokonérzés és az üdvös együttmködés els feltétele, az államok természetes litikán.

törekvése

Nem

a

totta az

hogy határaik között egy vallás uralkodjék.

volt,

közös nemzetiség,

S ha az

a

közös vallás biztosí-

államok egységét. olyan dynastia, a

volt

egy nemzetiség érdeke tett,

hanem

nem

a

mar

habsburgi.

e

melynek elhatározásaira

korszakban

is

A Habsburgok

dönt

hatást

sok nemzeten

:

[DEGEN

AZ

105

BEFOLYÁS NÖVEKEDÉSE.

uralkodtak. Nemzeti jellegük kidomborítása helyzet ükét csak

súlyosabbá

A

tette volna.

történeti igazság- sokat

irók saját

károsodik a miatt,

hogy az

koruk felfogását és szenvedelmeit erszakolják

reá a múltra.

Ferdinánd híven igyekezett betölteni

delem

A magyar ember

volt.

tisztét,

s jó teje-

magyar

természete, a

politika

typnsa. a nálunk megalakult alkotmány iránt aligha érzeti

min csodálkozni sem lehet, mert az akkori desorganizált magyar társadalom megnyer nem lehetett a

szeretetet,

de, úgy hiszem, nem Magyarország ellen irányuló aggressiv motívumoknál fogva vetette meg alapját azon rendszernek,

mely önállóságunkat veszélyeztette. Eljárásának talán foka a kormányzat és a hadviselés érdekeibl fakadt, a mia

hez bizonyos aggodalmas bizalmatlanság járult nemzetünk iránt.

Valódi érdekek

annak

és

politikának,

a

sorsunkra.

egy érthet

mely oly

a

Pózért tarthatott

Az idegen hogy a török

küzdelem

is

képes

hangoztatják

önmagát a

s

alatt

él

megvédeni. A

törvényekben

Ferdinánd

tartással fordítani. jei

nem

évrl-évre

csekély része

számtalanszor

elismerik.

pénzéri

buzgósággal

es

nem

folyton

es

példás

haki-

török ellen

a

Örökös tartományainak rendnagy összegeket szavaznak meg e czélra.

spanyol rokonok

magyar erdítések regek

lankadallati

ezt

siker nélkül.

A nemet birodalom A

volt.

rendek

igyekszik összes országainak erejél

S

oka az

Ferdinánd összes

Csaknem 'évrl-évre könyörögnek idegen dakért.

volt

nemcsak Magyarországé. Magyar-

volt.

országnak a Habsburgok jogara volt

hatással

olyan sokáig.

folytatott

országainak harcza

veuzetes

terjedésének legfbb

befolyás ellen

érzés voltak alapjai

is

gyakran

és a külföldi

pápa

ad is

a

töröli

küldenek

pénzt.

pénzzel tartatnak

tetemes számát, az idegeneket

mind

ellen

és

fönn. a

segélyt.

Egyes

A

se-

magyarok

106

FEJEZET.

VI.

egy részét, idegen pénzzel

utódai alatt

is

rendek a törvényekben

elismerik és megköszönik.

számtalanszor

ezt

A

fizetik.

A

ugyanez történik.

Ferdinánd

XVI. században

burgok nem magyar tartományai többet fizetnek

Habs-

a

közös

a

harcz czéljaira. mint mi.

S

ez az idegen

nem mködik

pénz és idegen hader

magyar pénztl és katonaságtól, hanem vele összevegyül. Ugyanabban a varban néha a legkülönbözbb származású katonaság van együtt. Különböz osztrák tartománybeliek. német birodalmiak, idegen fejedelmek segélypénzén tartott katonák, magyar királyi és magyar megyei hadak, egyes- urak zsoldosai együtt védenek egy-egy várai, a melynek sánczait a szintén sok önállóan és különváltan

összekoldult

helyütt

a

pénzzel

és

vidékbeli jobbágyság

a

munkájával emelték. S

e

chaost

nem

lehetett

elkerülni.

A

különféle elemek-

nek külön-külön feladatok szerint való rendszeres beosztá-

hogy az utolsó

sát lehetetlenné tette,

pillanatig senki

sem

tudta, hogy miként fognak azok egymáshoz aránylani, s hogy melyikbl mikor és mennyire számíthatni. Az ajánlatok ké-

sn

A tényleg A meglev

érkeztek.

Ígéreteknek.

er

kiállított

ritkán felelt

meg

az

sereget tehát oda kellett küldeni, a

hová a pillanatnyi szükség parancsolta, tekintet nélkül arra,

hogy együtt maradjanak,

a

kik

közjogilag összevalók.

E különféle csapatok egységes vezetése tetlen tájú

A

volt.

Egymástól független vezérlet mellett

összekevert

néppel

eredményi

császári vagy királyi vezérnek

kellett találnia a császári és királyi

A

nem

elkerülhee

lehetett

sok

faj-

elérni.

egyenl engedelmességre seregek minden eleménél.

különféle államok seregeinek összevegyülése, a hadi

érdekek nagy súlya és a

is

jogok különféleségét.

adatok egyformasága

a

teljes

azonossága háttérbe

A háború

szorítja

egysége, a katonai

vezérlet egységéi

hozza

létre.

föl-

AZ IDEGEN

A zös

hadügygye] annak egyik eszköze,

érdekvé

a

pénzügy

is.

kö-

válik.

Magyarország

különböz

a

mértékétl

segélyforrásainak

hova

hogy az elteremtett pénz fejedelmek

'"'

BEFOLYÁS NÖVEKEDÉSE.

osztrák

és

hogy

függ,

fordíttatok,

attól, a

mennyit

tartományoktól

sák.

hogy az osztrák kamarák e pénzi mire fordítA külön pénzügyi kormányoknak is tehát együttesen

kell

dolgozniok.

kérjenek,

s

A külügyek a

is

egybeolvadtak. A török alkudozások és

béke kérdései els sorban magyar

területrl intézkednek

rákok

is

viselik a

;

háború

terheit.

burg-ház egész hatalmi állásától kájától

is

A

elválaszthatatlan.

tetbe vételével dönthet a

A és

magyar

ügyek, mert

de osztrák ügyek

mert az oszt-

is.

török kérdés

a

nyugateurópai

Habspoliti-

fejedelem csak azok tekin-

magyar külügyben.

A fejedelem közssége máskülönben

egybefzi az

is

egymáshoz kapcsolt nemzetek életet. A fejedelem, tekintet nélkül az illetk hovatartozására, arra hallgat és annak a tan-usát követi, a kiben megbízik. Bizonyos ügyekben bizonyo- emberek belátásában hisz. s szak-

azért hozzájuk fordul, akármely országot érinti az

májukba vágó kérdés. A közös fejedelem elhatározására ennélfogva

is

bízott

közös kaptafára huzatnak,

s

dolgok

már

mindinkább

a

fejedelem- bizalmi embereinek hatáskörébe vonatnak, még oly esetekben is. a mikor tulajdonképpeni közös érdek nem forog

fenn.

mindenütt

hogy

rést

A competentiák kivétel,

a király

s

szigorú

megóvása

kényelemszeretete

is

e

korban

elegend,

üssön rajtuk. .Mikor pedig egész hatalma és min-

den országának jövje van szóban, semmi közjogi scrupuIns sem tartóztatja vissza attól, hogy azokhoz forduljon felvilágosításért,

;i

kiktl

többnyire idegenek voltuk.

a

legjobbal

várja.

S

ezek

leg-

108

vi.

FEJEZET.

Ferdinánd már meglett ember ország trónját

ujakhoz

volt,

mikor Magyar-

a

Voltak bizalmi emberei,

elfoglalta.

Voltak kormányzati

kellett szoknia.

s

elvei,

s

most most

újakat kellett tanulnia. Eltte ismeretlen nemzet életét kellett

nem

Érthet, hogy ez

élnie.

volt

spanyol etiketthez szokott és távol

A magyar udvarnál kezés. A magyar király tól.

lyét,

nem

magát

eddig fesztelenebb

hatalmas

állását szent tisztelet

élte és

könny. A

tartja

volt az érint-

volt régente

környezte.

De

a

dynastia

alattvalói-

Szemé-

is.

nemzet

életét

bástyázták úgy körül az udvari formák, mint

a spanyol királyokat. Ellentétes

hagyományok

és fölfogá-

sok uralkodtak az egymásra uta+t két félnél és megnehezítették a

közös

életet.

Uralkodóinkat császári gondjaik gyakran távol

A mi érdekünkben is Nem jöhettek hozzánk

ták hazánktól.

dön idzniök. volna:

rettük

de.

sajnos,

még annál

sokat

kellett

tartot-

külföl-

annyiszor, mint szeis

ritkábban tartóz-

kodtak közöttünk, mint a mennyire tehették.

Kényelmükbl volna

érhettek

rövid ideig

el.

és szokásaikból

De nem

keveset áldozva, sokat

meg bennünket. Csak

értettek

idzvén körünkben, nem idomíthatták

át

szo-

kásainkat. Mikor nagy

ritkán, országgylések idején, hozzánk jönnek, olyan hangokat hallanak, a melyeket az ö és kényes udvaronczaiknak füle nem szokott meg.

Hiszen

magyar

a

veletlen

volt.

Modora

nyers,

e

végvárai

s

nem

az.

mostoha harczai a

korban többnyire

közben

keveset

mely az

escuriáli

sajnos,

különben

m-

tanult.

udvarban

divatozik.

A járult,

nemzet magatartása, hogy

új

dynastiáját magától elidegenítse.

is

hozzá-

Az ország

mely a magyar érdekek súlyát a Habsburgok szemében már úgy is apasztotta, olyan állapotokat is kettéoszlása. a

teremtett,

melyek

királyainknak

nem

tetszhettek.

A

köz-

109

ÍDEGEN BEFOLYÁS NÖVEKEDÉSE.

AZ

vélemény gyakori ingadozása, egyesek gyakori pártváltozása természetesen gyengítette a király bizalmai a magyarokhoz.

Fleg

els évek tapasztalatin keserítették el FerdiDándot. Ritkaszámba megy az a magyar fúr, a ki nem szegi meg hségi esküjét. Akárhány közülök nyiltan fenyeaz

hogy elhagyja a királyt, ha nem elégíti ki valaA rendek országgylésileg is hoznak olyan határozatokat, a melyek az elszakadás eshetségével is számolnak, mintha az átpártolás az ellenkirályhoz megenge-

getzik,

mely kívánságát.

dett dolog volna. Igaz.

a király magatartása, tehetetlensége az or-

hogy

szág megvédésére, s a nemzet szenvedései voltak néha a

pártoskodásnak szintén érzett okai.

De melyik a htlenséget,

király látja ezt he

még ha meg

is

S melyik hocsátja

>

okolt

)

meg

A Hahsburgok benne

az övékével ellentétes világfelfogás megnyilatkozását látták.

záradékának szellemére ismertek arra a fölfogásra, hogy az alattvalói hség csak addig

Az aranybulla reá.

ellenállási

kötelez, míg használ az országnak.

A

föltételes

hségnek

ez

az

elmélete,

a

mely annyi

már önmagában is magyar királynak okozott sérthette a spanyol királyi eszmék képviseljét. De nincs is király, a kinek bizalmát az a tendentia meg ne rendínehézséget,

tené, teszi

mely a békét mindig megzavarhatja, mely az egyest

annak

birájává,

hogy

;i

király megfelelt-e

kötelességé-

nek. S igen sokszor a közjóra való hivatkozás puszta ürügy volt.

A vezet

indokot gyakran

particuláris

érdek,

vag)

egyéni önzés szolgáltatta.

Már méltattam Martinuzzi politikáját. Ki tagadhatja, hogy annak meg kellett ingatnia az idegenek bizalmai a magyar államférfiúi typus iráni De, sajnos, nemcsak hibáink ártottak nekünk királyaink .'

110

FEJEZETT.

vi.

szemében, hanem legkülönb

ers nemzeti

hetetlenül

is.

Az

a

érzés, melyet

nagygyá. hogy idegen világ a

sajátságunk

trannak tudata fokozott közepében helyezkedtünk el. s faji

mely legbecsesebb, legéltetbb tulajdonunk, az az

érzés,

mely történetünk alakulására minden másnál mélyebb hatással volt. félreértéseket és ellcn>zenvet keltett az uralkodó

és

magyar

A

hívei között.

kiknek

végs

czélja teljesen azonos, megértik egy-

mást és bízhatnak egymásban még akkor

is.

midn

ellen-

séges táborokhoz tartoznak.

A

azonban különböz eszményeknek szolgálnak. napi kérdésekben egyet is értenek, ösztönszer-

kik

még ha

a

A bens

leg elhidegednek egymástól. tétele

bizalom

legels

fel-

hiányzik náluk.

Ügy

tetszik,

hogy

dynastiának és a hozzája szító

a

magyarságnak egyetértését az

ilyen lappangó ellentét za-

varta meg.

A dynastia olyan országokon uralkodik, a melyek nem alkotnak szerves egységet s melyeknek érdekei különbözk. Egyik részük a német birodalom és Olaszország ügyeivei van elfoglalva, a másik figyelmét és erejét a török terjeszkedés absorbeálja.

A

Habsburg-dynastia eleget akar

tenni e különféle tekinteteknek.

De egyik országának sorsával sem azonosíthatja maEgyiknek különleges érdeke sem legfbb és

gát teljesen.

egyedüli

indító

oka magatartásának. Politikájának az az

alapgondolata, hogy házának császári rangjához méltó hatalmi állást biztosítson.

A pápával,

a franczia és

az angol királyokkal szemben

a Habsburg-dynastia saját világhatalmának kiépítésére for-

minden erejét. A magyar korona csak eszköz a szemében, még pedig nem a legels és nem a legfontosabb dítja

eszköz.

magyar

A

végs

politikus

natban készen állhat

ellenben

czélja

hazája. Lojális híve lehel

saját

Hl

BEFOLYÁS NÖVEKEDÉSE.

IDEGEK

AZ

minden

királyának,

vágyónál és

érelte

életéi

de érdekeinek egyik nagy koré iráni közömbös,

tördik

min

ben

hogy a Rajna mellett vagy

vele.

urának

a tekintélye.

fölfogásában

a

A

az.

is

vágóbb ügyeit a szerint

pilla-

feláldozni,

keveset

s

Pó kies völgyé-

Egy-egy magyar végvár sorsa

mindannál nagyobb fontosságú is.

a

kizárólag

reá

nézve. A valóságban

Magyarország

király

legéletbe-

meg. hogy európai állására

Ítélte

a magyar államférfiú pedii; a minden kérdését hazája szk látókörének ke-

azoknak a hatása,

milyen

világpolitika

közé szorítja.

retei

S ehhez járul, hogy a magyar tanácsosok, a fméltó-

ságok

épp úgy. mint a

tanács kinevezett tagjai,

királyi

a

rendek vezérférfiai voltak, kik a rendek jogaiban saját érde-

A királyok tanácsosaiktól

keik védelmét látták.

hogy keressék

a

módokat,

azt vártak.

melyek segítségével egy-egy

a

al-

kotmányos korlátot megkerülni és a király önálló intézkedési jogát sok ódium keltése nélkül ügyesen terjeszteni lehessen. De a magyar tanácsosoknak ebben semmi használ nem vehették.

Ok

a

körülményekhez

egyéniségükhöz

és

mérten

kisebb vagy nagyobb bátorsággal és erélylyel a kiváltságokat

hangoztatják,

mikor uruk esze azon ként szabaduljon.

A

tanácsot

kér,

csosok

pedig

szabadságtól a

»

nem

fog idegenedni

a

mondja, hogy «nem

közjó érdekében magyar

mint

a

meg, hogyan

értik

elválasztani.

jogokkal"

közjónak lehet

a

«

;

szárnyai

ha törvényeil

alatt.

A

a taná-

közjói

Mindkettnek megóvásai

véd

királyaitól,

és

szabadságnak nem szabad na-

tulajdonítani,

nemzet a Habsburgok

közjognak békóitól mi-

"kiváltságokkal

a

a

a

1558-ban

mikor

k

hozakodnak el. Szerinte

gyobb jelentséget

hogy

jár.

király

szívesen hallotta», hogy

híveitl

eladásokat tartanak akkor, a

közjogi

s

nemzet

megsértik.

;i

kereste el

112

FEJEZET.

VI.

eltér

Ilyen

lehetetlenség,

felfogások

hogy a

tanácsát kövesse,

ki

meg sem

sok néha

mellett

alku

képzelhet,

egyik nézetnek hódol,

ki az

A magyar

a másikat vallja.

adják a

tlük

annak

a

tanácso-

kért véleményt. 1563-ban

1566-ban azt mondják, hogy az országgylés

és

de

nem

elé ter-

vehetnek

részt, mert.

azért teszik, mert tudják,

hogy taná-

jesztend ügyek elkészítésében mint az országgylés tagjai, azokban az ügyekben dönteni fognak.

Ezt talán

csukat a

csak

nem

így inkább a közkiegyenlítésben látják hivatásukat, mint a

király

vetítésben

és

fogja

s

~

király befolyásolásában.

a

követni,

De bármi volt indító okuk. a tény érthetvé teszi, hogy királyok magyar környezetüket inkább a rendek vezérsaját tanácsadóiknak, a kikkel

ferfiainak tekintették, mint

titkos gondolataikat is közölhették.

A való

magyar tehát nem

lesz

fejedelmének kedve szerint

Más mértékkel méri

tanácsadója.

ura, s a legjobb esetben meghallgatják

nem

mert

merik

mint

dolgokat,

mint szakértt, vagy

mellzni és számítanak befolyására a

A követend

rendeknél.

a

eljárásnak tulajdonképpeni meg-

szinte megbeszélése azonban

állapítása és a politikának

nélkülök történik meg.

A ban ;i

a

császárnak birodalmi és osztrák hivatalnokai valószolgálják,

dviiastiat

császár

minden érdeke az övék

tekintetek idegenek tlük.

mazhatja,

nemcsak valamelyik országát;

s

ket

is:

országos vagy rendi

a császár mindenütt alkal-

amennyiben becsületesek, bizonyos benne, hogy

minden érdekét el fogják mozdítani. Hozzájuk fordul valódi tanácsért: határozásait,

s

nem

a

gyar tanácso>airól azt mondja, hogy hallania,

hogy

«

k

befolyásolják el-

magyarok. 1563-ban Ferdinánd ma-

valami

választásról"

«

megütközéssel

»

kell

beszélnek, mikor

AZ

«Isten jóvoltából örökösét"

Miksa,

1

még életében

lehel

13

fiát,

megkoronáztatni.

király»

"kijelölt

a

\"\ EKEDÉSE.

ÍS

miképp

tlük, hogy

kérdezi

azt

BEFÖD

IDEGE*:

ekkor

pétiig

azt

atyjá-

írja

hogy ö nem lat különbségei a választás között és a között, hogy a rendek a koronázást teszik megegyezésüktl függvé,, de mivel a magyarok olyan súlyt fektetnek a nak,

hogy belle

választásra, valószín,

formához

bizalmatlanságot Miklóst, a

Pálffy

tanúsította hségét,

hogy az

izgatott

iránta a dynastiában.

a

számtalan csatában

ki

minden csábításnak

ki

rsak egy nemet tanácsos hatni,

ébreszt

törökvert,

s

idvel sérelmes követ-

A magyarok ragaszkodása egy

kezményekel vonhatnának.

kíséretében

ellentállott,

azzal

vélik

meghíz-

rendekkel tárgyaljon. Kezes nélkül

sem hisznek.

neki

A

király

magyar tanácsosai között nem egyszer

és

olyan alkudozások folynak, mini ellentétes hatalmak között.

Érdekes az 1587-diki az

azzal

Ern

eset.

fherczeget

Rudolf király

II.

hogy

országgylésre,

az

küldi

utasítással

esak

nemet kíséri meghallgatása után határozzon. Talán volt

is

s

ebben

a

ez

a

szellemben

a

figyelmeztetés,

volna

járt

fherczeg nélküle

Minden

el.

fe

esetre

is

ponto-

san megfelelt annak. Midim nagyfontosságú pillanatokban leghívebb

magyar tanácsosai

németektl kérdi meg. hogy

kihallgatási

kidnek

fogadja-e ket. Mieltt a

gyarok elterjesztésére választ

ad,

a

ki

;i

magyar

csosaival az egyik tárgyaló a

másik.

magyar férfiak

A király

ki./.ott

külsségekbl és is

;t

hozzá

a

királyi képviseli,

fél,

i-

;i

király

kitetszik

a

maküldi

mellékterembe

ket. hogy nemei bizalmasaival megbeszélje

A fherczeg,

tle,

feleletet.

német taná-

magyar kormánya az r, mely

az

legközelebb álló

;i

magyar állam-

tátong.

A fejedelem bizalmatlansága

morú következménynyel

is

nemzel

iráni

más

szo-

Hátrányunkra befolyásolta

járt. k ölem.

;i

II.

s

14

1

FEJEZET.

VI.

a király magatartását

közte

teremtett

ellentétet

ügyekben. Még nagyobb

a katonai

magyar álláspont

a

és

között,

mint a katonai szaktekintetek.

A

katonai érdekek megokolták, hogy az egységes had-

idegen

tisztek

viselés biztosítása

végett

a vezetésbl, hogy

magyar várak

nok

ne zárassanak

ki

néha idegen parancs-

is

alá helyeztessenek és idegen örséget kapjanak.

idegeneket neveznek

a királyok állandóan

De

ki

és a

végvárak nagy részét mindig idegenekre bizzák. a mit katonai okok

tunk

nem

táplált

igazoltak.

bizalmatlanságból származhattak.

Királyaink együtt

e

Ezek az elhatározásaik csak az irán-

aggodalmaiknál fogva

szövetségeseinkkel

magyar érdekbe ütköz

részben

politikát

foly-

tatnak.

Az osztrák rendek Magyarországban önmagukat védték meg. Már a Jagellók idejében kezdték meg ezt. s már azóta azon vannak, hogy a magyar végvárakban ersen megvessék lábukat. Mivel a magyarokban, a kiknek egy része állandóan a törökkel

ják

megszállva

végvárakat

a

jogot kezdenek

formálni

a

nem

akarnak szerezni. Mint francziák ellen, a

bíznak,

tartani.

maguk

Áldozataik

akar-

czímén

várak birtoklására. Pénzük és

Magyarországban

ellenében

vérük

tart.

késbb

biztos védelmi vonalat

a hollandiak Belgiumban a

németek nálunk a törökök ellen katonai

határvonalat szeretnének megalapítani.

S királyaink támogatják törekvéseiket.

seink már

szövetségeseinkkel szemben

is

igen nehéz

helyzetben voltak. Rájuk szorultak, tehát tekintettel kellett lenniök követeléseikre.

A zetüket.

még súlyosabbá tette helynem egyenl esélyekkel alkudott. A ki-

királyok állásfoglalása

A

két rész

nek fölöttük pártatlan bírónak volt.

Királyaink

kellett

minden erejükkel

volna lennie, az

arra hatnak,

fél

hogy határ-

AZ

IDEGEN

l;i:i'n|.v

NÖVEKEDÉSE.

\<

'

'

:'

várainkat idegen kézben hagyjuk. S nemcsak annyiban, a

mennyiben

ez elkerülhetetlen az osztrák

rendek megnyug-

tatására, vagy a pillanatnyi stratégiai helyzetnél fogva szükis,

hanem egészen

mi

a

engedékenységünk határáig.

Az osztrák rendek kívánságai! leszállítani.

Az

ellenben

nem törekszenek

osztrák rendek követelése ürügy nekik, hogy

Ern fherczeg 1588-ban hogy mindig fontos volt. hogy a végvárakat idegenek rizzék, de most a nemzet hangulata miatt kétszeelérjék azt, a mii úgyis óhajtanak.

azt írja.

resen fontos.

Kbben

A

van

kifejezve

katonai érdekeket,

ják,

az

a

dynastia

osztrákok

gondolata.

valódi

igényeit arra használ-

hogy Magyarországban mindig legyenek

magyarok

a

ellen fordítható idegen hadak.

Mindezek

következtében

Magyarország

önállósága

XVI. században fokozatosan gyengül. Az állami fontosabb ágaiban kötelessége

rt

hódít az idegen

tért

állani

élet

befolyás. A

bele.

leg-

kinek

önállóságunk eltt, megnyirbálja

A magyar nemzet ebbe nem nyugodhatik

a

azt.

Gyen-

gesége es kimerültsége ellenére védekezik állami szerveinek elsorvasztása hatta, de

ellen.

A

királyi

hatalom terjedését elfogad-

abba nem tördhetett

bele,

hogy

a

királyi

hida-

lom idegen szellemben gyakoroltassék es homályba borítsa a magyar állam önállóságát. Nem nézhette közömbösen, hogy hazáját kisajátítsák szövetségesei. Az ellenállás elmaradhatatlan

volt.

zések vesznek ert.

v.delmét varja. a

S

nemzet

Onnan

Ku>ik

beolvasztás réme

,i

fenyegeti

oldalról

ijeszti.

lelki

;i

világán

szomorú érhonnan a

veszély, a

török gyilka,

a

másikról

VII.

KÜZDELEM

KZ

FE.IEZKT.

IDEGEN BEFOLYÁS ELLEN.

XVI. században a nemzet csak alkotmányos eszközökkel küzd a beolvasztás veszedelme ellen. Törvények

A

alkotása útján akarja önállóságát biztosítani.

A

hadügyben a rendek egyik

hogy

czélja az volt,

a

Magyarországban tanyázó összes csapatokat, legyenek azok idegenek vagy honiak, s az összes magyarországi várakat

magyar parancsnokokra bízzák.

született

De

A

nem

ezt a czéljukat ki

feltételeit.

kér. egyoldaiulag

érhették

nem

Nekünk pedig kérnünk

el.

szabhatja kellett.

meg

Nem

a

segély

érhettük

el,

hogy szövetségeseink csak közkatonákat adjanak.

Ebbl

a

L536-ban és

nek

körülménybl annyi ert merít a király, hogy 1552-ben jövre halasztja el a rendek kérésé-

teljesítését,

1563-ban pedig nyíltan megtagadja az

gen parancsnokok

A

tést.

rendek

a

ide-

ellen irányuló határozatoktól a szentesí-

korra

zatot iktatják törvénybe,

nézve jellemz

hogy

k

azt

a

nyilatko-

megnyugszanak ugyan

a

tagadó határozatban, de az ügy az országnak olyan lényeges jogát érinii. hogy

jövben

is

folyton

ismételni fogjak

kérésüket.

Csak 1548-ban és 1553-ban kerül bele minden fentartás nélkül a törvénybe, hogy az összes idegen tisztviselk,

a

várkapitányok

is,

kiküldessenek az országból,

s

hogj

KÜZDELEM

\Z

[DEGEN

U7

BEFOLYÁS ELLEN.

helyükbe honfiakat nevezzenek

De

ki.

e törvény

Imii

bet

maradt, mert túlltt a czélon és éppen annyira ellenkezelt a harcz valódi érdekeivel, mint királyunk és szövetségeseink

Még meg a

az érdekek által

szándékaival.

sem át

tartja

több külföldi

tisztet

hányra szükség

megengedett

mértékig

Az egész századon

király ezt a törvényt.

alkalmaz Magyarországon, mint

a

volt.

Máskor gyakorlatiabb téren mozognak

a

rendek. 1546-

1552-ben, 1554-ben, 1556-ban, 1557-ben, 1559-ben és

ban,

mivel

1563-ban, idegen

belátják,

hogy idegen pénzt és katonát

nélkül alig kaphatunk,

tisztek

utóbbiak hatás-

ez

körét szahályozzák.

Megkövetelik, hogy

magyar kanczellária parancsainak engedelmeskedjenek, hogy a várakban csak a védelem ügyével foglalkozzanak, hogy közjövedelmeket ne kezeljenek, hogy a magyar bíróságok ellenök is magyai' törvény szerint járhassanak el, hogy a jobbágyok közmunkájába bele ne szóljanak, hogy közfelkelést ne rendelhessenek oly

térrl

eltiltják

rik,

határozatok, melyek

p

tisztek a

meg ne szabhassák

:

annálfogva, mert bizonyos

az idegen parancsnokokat, közvetve elisme-

hogy Magyarországban S

idegen

az élelmi szerek árát

el.

mind

az

is

alkalmazhatók.

mellett feltnik az a

törekvés

hogy az idegen

is.

kapitányok

legalább magyar csapatokat ne vezényeljenek. Az utóbbi kívánságnak azonban szintén nehéz letl volna

nem

tokat •

••j\

megfelelni, mert, mint mái' láttuk, a csapa-

nélkül

kivétel

mindig eredetük

lehetett

idegen lisztet bajos

gúnak

azérl

szabály

akkor

is

Az

és

természete-

megszegték,

a

gyarok legyenek.

(ir>:;x..

is

magyar volt.

mikor erre min

mondatik, hog)

s

volna egy nálánál kisebb ran-

alárendelni, mert ez

helyes

i-

letl

beosztani,

szerinl

az

1553.)

volt.

S

a

volt

De maga

a

királyok azt szüks<

országos fkapitányok ma-

De

ezl

sem

hajtották végre,

118

VII.

FEJEZET.

ámbár a hadjárat érdekébe nem ütközött

és közjogi állá-

sunk elutasíthatatlan következménye volt. A hadügy legfbb kormányzatának módja szintén sok sérelmet okozott.

Kezdettl fogva idegen tott

a

volt

f vezér. St

odáig ju-

a dolog, hogy egy idegen méltóságnak és egyénnek, a

Ferdinánd összes hadereje élén

vény

elismeri.

is

«generális

álló

nak felsöbbségét a magyar seregek

felett

A magyar fkapitány

ben az ország els katonája

nemcsak a külellenség

—

kapitányi-

az 1547-diki tör-

—

nádor nemlété-

megosztja vele hatáskörei

védekezés dolgában,

elleni

hanem

az Ítéletek végrehajtásában s a nemzeti felkelés elrendelésében.

A

rendek csak azt kötik

ki,

hogy az idegen parancs-

noknak az országban legyen az állandó lakóhelye. Az

A jut.

hadügynek egysége

or-

rizetére bizatnak.

szág egyes részei közvetlenül az

ezzel a törvényben is kifejezésre

Idegen hatóság törvényes hatalmat gyakorol a magvai'

hadak

felett is.

fels vezérlet

Az idegen

alatt

és a

magyar hadak ugyanazon

állanak.

1552-ben azonban fölébred a törekvés a magyar önállóságot a közösen

harcz vezetésében

folytatott

zésre juttatni. Erre az évre általános

véve a király, vagy a

fia

felkelés

is

volt

kifeje-

tervbe

vezérlete alatt. Ez az utóbbi kö-

rülmény a fels vezetés egyöntetségét és közjogi helyességét biztosította ugyan,

jobban

ki

de

a

akarják domborítani,

delem mellé

állított

rendek önállóságukat

még

kimondják, hogy a

feje-

s

tanács határozatainak

végrehajtása a

magyar csapatokra nézve a magyar kapitányok megbizásából történjék, s hogyha a sereg megosztatnék, a magyar csapatok élére magyarok állíttassanak, még pedig azzal a ranggal és hatalommal, a melylye] az idegen fkapitány

bir.

Ennek

a

törvénynek czélja:

a

magyar sereg önálló-

119

küzdelem az idegen befolyás ellen. vezénylel

Lval ü

hézségével

A ;i

I

összeegyeztetni. De a feladat ne-

nem képes megbirkózni.

Egyik czéljál

sem

éri el.

stratégiai tekintetek érvényesüléséi akadályozza, hog}

sereg megosztását közjogi szempontokhoz köti.

nem

S a magyar sereget ezeg mellé

állított

A rendek kénytelenek molni, s mivel nem merték

nem

határozzák

el.

lyettük a hadjárat alatt

biztosítja.

nem

kulik

öljenek.

tisztek

hogy ha

melyike akadályozva volna

fherszá-

királyukat arra szorítani, h<>ey

a legfelsbb tanácsban magyar azt

a

állapotokkal

tényleges

a

az idegen fparancsnokokat elboesáss;i.

csak

mert

teszi önállóvá,

tanács magyarságul

ki.

fparancsnokok

a

kötelességei

hogy

E részben vala-

teljesítésében, he-

magyar csapatok közvetlen

a

ve-

magyarokra bizzák.

zérletét

A következ

éviién a fvezérletnél a

magyar

befolyás!

azzal az általános kijelentéssel akarják biztosítani, hogy

hadügyben a

mindig

király

meg

1555-ben teszik

éljen

magyar tanácsával.

a legteljesebb kísérletet a függet-

lenségnek megfelel szervezkedésre. hadvezéri jogát. Az

össze-

idegen

Felelevenítik a és

nádor

magyar csapatokat

Egészen magyar kézbe juttatják

alája rendelik.

a

a

hadügyi

nem vezetett. Terbenne meg nem nyugodott. complicatiók nélkül el nem moz

kormányzatot. De e megoldás czélhoz mészetes, hogy a király Élethossziglani

vezér

dítható

és

helytelen

dolog.

annak, hogy

Útját állja

a

legalkalmasabb és legképesebb ember parancsoljon. Ezrek és

életéi

politikai

országok vezetési

vébe ütközik,

s

sorsál

eg)

egyénre hízni

egyik vagy

A

katonai

és

munkamegosztás

el-

veszélyeztetheti.

a

a

másik, vagy mindakél érdek

sérelmével járhat.

A lik.

politikai

és katonai

A középkornak

túlélték

a

pálya ez

nádoréhoz

idben

hasonló

magukat. Czélszertlenségök

mai- ketté vá-

méltóságai már

lejárattá

ket.

120

VII.

S a nádor választása rály ne szívesen

FIM EZÉT.

elég ok voll reá.

is

lássa az új törvényt.

lansága szabadon érvényesülhet, hivatkozliatik. Lehetett-e

várni,

A

hogy

a ki-

király bizalmat-

mert objektív indokokra

hogy

a

saját es

nagy után-

járással és áldozatok árán szerzett külföldi csapatait a ren-

dek

bizalmi

bízza,

férfiaira

s

összes

hatalma

olyannak adja

eszközeit

a

a kezébe, a ki tle független Lehetett-e rehogy az idegen államok katonákat adjanak, ha törvéin azokat mindig magyar politikus alá helyezi, a

ki

katonai képességeit esetleg

ményien

!

i.

még nem

bizonyította be és

az övékkel ellentétes politikai és vallásbeli irányt képvisel. s

hogy német fejedelem hadai élén segítségünkre

mint 1553-ban Móricz szász berezeg a

fhadvezér

törvény tehát végre

A

király egy évvel

szentesítette és

gát a

nem

lehet

l

A

is

ha

tette,

jöjjön,

vele

nem

hajtatott.

mintán a nádorról szóló törvényt a magyar hadügyek formai önállósá-

megpecsételte, összes seregeinek,

királyiaknak, egységes kormányzata

a

császáriaknak és

erdekében Bécsben

állandó hadi tanácsot alakít, a melynek véleménye szerint fejedelmi

gyakorolja

jogait.

Ezen

kezdettl fogva mindenhatóvá

Még a nádor sem delem saját, a nádoré véleménye szerint

Az

így

tesíti,

mely

zatot,

a

nélkül,

hogy

tosítására csak az a

mellett

egy

fpap

idzzenek,

ügyekben

is

élhet

álló

útját,

hatalmát

állapotot az 1569-diki

hadi tanácsnál hagyja

nem magyar seregek tanácsos,

annak

hogy

a

teje-

ezen hatóság

kezelje.

létrejött a bécsi

állhatta fölött

hatóság nálunk

idegen

lett.

s

külömbségel között.

A

tenne

magyar

törvény

is

szen-

hadi kormány-

a a

magvar

és a

befolyásnak biz-

rendelkezése szolgál, hogy két magyar és egy világi

úr,

állandóan a király

hogy szükség esetében a király hadi

tanácsukkal.

KÜZDELEM AZ IDEGEN BEFOLYÁS ELLEN.

A

tulajdonképpeni

szakhatóságon

fiúnak esetleg meghallgatotl

magyar

befolyás, a hol a

védelme

kivül álló

íéleménye

volt ott az

magyar seregek Ezek közül

határoztak.

fölött

121

kél

fér-

egyetlen

magyar haza

és a

az egyik egyházi

is

férfiú.

Az teti

uevezetes törvény világosan megkülönböz-

idézett

magyar ügyeket

kizárólag

a

utóbbiaknak,

hagyja,

hadügynek,

a

kormányzatát

közös

a

bennök

s

a

külügynek

fejedelem

pénzügynek

a

és

hatóságára

udvari

házi,

magvai- hatóságoknak

Az

ügyektl.

vegyes

a

csak

alárendelt

szerepet juttat.

A vegyes

hanem

nem

ügyekéi

hatóság

vegyes

közös

vag\

hatóság,

melynek

magyar tagjai magyar állammal közjogi kapcsolatban. A magyar nemzet nemcsak mással összekevercsászári

nincsenek,

mely nincs

s

hazáját,

Az

elhomályosodása

hanem másnak van ilyen

nyugodhatik meg

szakolt

olyan

és

szentesíti

védi

sérelmesnek

érzi

is.

benne, mint

határozatban,

mellett

alárendelve.

jogtalannak

állapotot

minden nemzet, ha törvény véssé

a

a

egyéniségének

közjogi

ten,

intézi,

a

Éppen olyan király a

a

er-

leszi.

Az

erkölcsi

te-

mely tehetetlenné

alkotmányosan hozott törvénynek sincs annyi

reá

ke-

kintélye, valamely tényez a méltóságába és léte érdekébe ütköz rendelkezését sérelme- erzcs nélkül elfogadja. 1iol!\

A magyar sem ton

tartja

jogosnak ezen rendszert. Foly-

panaszkodik ellene és sérelmei

Iái

benne, mindamel-

hogy országgylésen maga fogadta el. A nemzet, a melynek szavára néhány évtizeddel elbb királya még harcz mezején i- kénytelen volt hallgatni, a melj alig ismeri lett,

;i

korlátol

szabadságában

megtagadta eltl

nem

néha

hajol

A KO-as

az

és sajál

természetes

engedelmességet, az

vezéreinek

idegen

is

háti

meg.

években

meg

is

indul az erélyes

reactio

a

s

..

en hozott törvény

A

ellen.

pillanat]

következm

Az

or^

gg

mert a rendek a i _ ^önálló kormányának* helyreáll: sál nem szavaznak meg adót, a király 1582-ben

-

-

"

Ikül

visszaáll:"

pm

_

és tartását

-_

t

s

Az egymással

küzdi A

jut a sess

nai ügyek törv

A

-

gos

nem

látja

ki is kötötté/

De hajlam

]

-_

A rendek is

honfiak legyenek. Az

elle:

fontosabb kérdésekben meg _

rmek

s

arra.

kitnbb

külföldi

szánják azt a mi

király nekik ajánlott

a

alatt

ma,-

hog

gy a

hadüg

sósaival tárg .

-

-

a kik

ki.

nokok. az ideg*

hogy

s

ik

s

ellenben

magyar tan

hi-

dnak.

-

mellzni és hivatkozik

máris több kapiláu

ti

az össj

s .

sapataik

. -

sreis

A

kormányát.

s

akarja elbocsátani, mert ez

fogja

.

vitás ke:

1569-diki

i

ket és az osztrák rendeket, a k

szolgáljanak.

588-

-

_

1

király az

vatkozik és az udvari hadi tana

többször

meg

;

dlnie.

el kellett

nem

.

s a rendek annyira békülékenyek,

azonban nem váll adó nélkül kormányoz, de tovább nem rs

A pénz-

megigéi

a király

1

sát,

g

kség

oik.

s

király

kat

aond

lis

-

szükség olyan sürgs,

nek

szag

mint hogy módosítsa

adóról,

hogy a

ságnak és

_

badságok

a

minden határozat nélkül

és

el.

•í

k

ni a

s

loSQ-diki

geség

.

föl.

an niu

s

kifogásuk,

gassa az ideg

kalmazzon. Az t

a

KÜZDELEM

Mindkét pontján van.

BEFOLYÁS ELLEN.

[DEGEN

\Z

l

- :;

hadügyek egységes kezelésének álláscsászár azonban saját hatóságai állítja ezen

fél

a

a

magyarok meg

magyar kormányt. Az egyik a közös ügybl udvari, a másik magyar ügyel csinál. Mind a kett hajlik az engedékenységre, de elvi álláspontegység

élére,

a

A

jához ragaszkodik.

magának

tulajdonképpeni

hajlandó a másiknak

benne csak kivételképpen

befolyási

engedni. Sok üzenetváltás

pillanatban jön létre compromissum. A ma-

végs

után a

nem

gyar kormány

kapja vissza «teljes "hatáskörét, miként

rendek kivánták, hanem csak az

ezt a

mindegyik

vezetést

s

megtartani,

akarja

a

öl

«megillet és

dolog természetéhez ill nélkülözhetlen hatalmat"

az elastikus valamit, a mi lehet minden, s lehet kevés

A

törvény szavai szerint a király, vagy

a

egész magyar tanácscsal, vagy az állandóan

a

a

a

nyer. azt is.

fherczeg az király,

vagy

fherczeg mellett tartózkodó egyes tanácsosokkal a hadi

ügyet

tárgyaltathatja, de nincs

is

nem

tanácsot tól.

tiltják

A hadak

zös ügyek

el

a török

különválásáról

megmaradnak, de

rá

kötelezve Az udvari

harezha való beavatkozás-

nem gondoskodnak. parallel

két

hatóság

A

kö-

alá

ke-

rülnek.

A magyar kormánytanácsa senyz

hatáskört

mert a biró letre

nyer.

részrehajló.

hallgat, a

becsi

hadi tanácscsal ver-

E verseny azonban egyenltlen,

A

közös

fejedelem

arra a testü-

melyet ö alakított, melyben megbízik,

nem

pedig arra, melynek csak kényszerítve adott hatáskört. Ez Achilles-sarka a királyi hatáskörben maradó és természetük-

közösérdekü ügyekben kierszakolt vívmányoknak. bécsi hadi tanács szakközeg. A magyar tanács po-

nél fogva

A litikai

testület,

a

mi szintén hátrányára van.

Az országgylésen

hogy legyen

Knrópa az

szemében

egyetlen

mondották, hogy nem trhet, Magyarország csúfjára a magyal

a/t

nemzet,

melynek

hadügyéi

idegenek

124

FEJEZET.

VII.

E tény

intézik.

nyilt kifejezését

a tény azonban megmarad. Az 1588-diki törvény

kitörlik a

magyar

a

felállítja

megmarad

mivel

de

ügyi kormányt,

most

törvénybl,

császári

a

had-

királyi is.

a nél-

kül, hogy a kettnek hatáskörét szabályozná és a seregeket

egymástól elválasztaná,

nem

biztosítja

magyar kormány

;i

befolyását.

Tényleg nagy vonásaiban fönn

is

marad az elbbeni

állapot.

A magyaroknak érvényesüljenek,

hosszn háború

Annak

az a törekvése hogy a

irányba

új

tereldik a

hadügyekben

század

végén a

idejében.

hogy a hadügyek legfbb kor-

biztosítására,

mányzata magyar legyen, törvényeket nem alkotnak többé.

A magyar zák.

tanács hatáskörét csak olyan ügyekben fixiroz-

melyek

tulajdonképpeni hadviselésen kivül esnek.*

a

Egyébképpen azonban minden a régiben marad.

A

magyar tanácsot néha meghallgatják, a tulajdonképpeni fhadikormányzat azonban a bécsi hatóság. összes seregek egy fhadvezér A hareztéren

mköd

alatt

állottak,

a

ki

vagy föherczeg

vagy külföldi

volt.

tiszt.

A magyar rendek szerények. A központi vezetés magyar

magyar hadi

szavazott

segélylyel

évrl-évre elhatározott fölkelés

egységekbe

taktikai

csak

hogy az évrl-évre meg-

föladták. Csak azt akarják,

voltát

kerületi

a

vényben

magyar *

legyen.

és

;i

magyar

A

osztassanak.

vezérlet alatt

királyra

bízzák

;i

álló

magyarságát

biztosítani.

hogy ezen három

1593-ban, 1595-ben és

katonák és az

vezetés

fkapitányokig kívánják

kimondják,

Reá

fizetett

A

katonai méltóság

1598-ban azt kérik.

végvárakra fordítandó ingyen-munkák

maguk

tör-

föl-

rendek törvény utján állapítottak meg. .\ hadak élelmezésénél a tanács mellé rendelt élelmez mesterek a császári félelmez mester mellett szinten bizonyos szerephez jutnak. (4599.) osztásál

(1593,

1598),

mit rendesen

a

KÜZDELEM

IDEGEN

\Z

BEFOLYÁS ELLEN.

125

hogy Fels -Magyarországon, L60 l-ben, hogy a Dunán innen magyar fkapitányi nevezzen ki a király. A/l is kívánják, hogy alájuk rendeltessenek a magyar országos hadak. Ilii

magyar fkapitány,

nincsen

egy kerületben

megnevezett, vagy

(1596, 1599,

jét

1602,

Az országtól nulnak állanak (1595,

seregek megyénkinl a megyétl

kiállított

kapitányok

csak

és

ezek

1599,

1596,

nem

felelne

utján

A

vo-

alatl

fkapitányok

alatt

föhadvezér

alatt.

idegen

az

L601.)

1600,

meg

magyar

a

Ha valamely megyei

szorítkoznak

törvények, hogy

a

neki

a

magyar csapatokat

fizetett

ma-

a

ki.

állandó jövedelmeibl és

király

segélyekbl

kapi-

követelményeknek, helyébe

a

gyar fkapitány másl nevez

földi

megyei zászló

és a

ki.

E megyei

tány

csapatok félfogadásai és szemlé-

1604).

magyar kapitányok

kirendelt

törvényben

magyar fúrra

kijelölend

királytól

a

bizzák az ott kiállítandó

a

azokal

régi

a

adott kül-

illetleg arra

hadi

hazai

szokások szerint külön magyar hadbirák fegyelmi hatalma alá állítják.

A végvárak védelme minden föntartás nélkül

idegenekre

is

részben eddig

kifejlett

Egyik törvényünk hatásköréi

tokra alóla.

kez

kiterjeszti,

a

fölhagynak

a

magyar fparancsnokok lev összes várakra és csapa-

kerületi

nélkül,

hogy

De annyira engedékenyek

az a

idegenekei

kivenne

rendek, hogy az ellen-

gyakorlal ellenére ezl csak egyszer határozzák

pattestekel v;in

ad

az

gyar vezetés

alatl

alatl

idegen

elégedve, ha

e

ellenzésükkel.

kerületekben

a

A hosszú háború

Meg

rendek teljesen

A

bizható.

vezetés

ezen

állanak.

tehál

el.

Magyarország egyes alatl

csapattestek

álló

hadsereghez.

közvetlenül

De még ez sem

i

teljesül.

ma-

Maguk

Föl fkapitányok sem mindig magyarok. Fleg császári kormán) magyar parancsnokoktól. vidéken fél

;i

kerületi

;i

;i

126

VII.

FEJEZET.

mert ezek föladata Erdélyt ellensúlyozni, magyart magyar ellen állítani

pedig

könnyelmség

volna.

lett

Mivel a magyar országos csapatok közvetetlenül

együtt, egyes részeik

nem maradhattak

is

idegen tábornok alá

is

védekeznek a rendek.

kerültek.

A

külügyek egybeolvadása ellen

Többször

hogy

kikötik,

törökkel

a

folytatandó alku-

dozásokat a magyar tanács meghallgatása nélkül ne vezessék (1536. 1546, 1553), mert a magyar ismeri legjobban a törököt és általában vele

«

mindent a leghelyesebben és

czélszerübben lehet eldönteni" kötésnél

Az

(1546.)

Egy lengyel béke-

közremködnek. (15%.)

is

ország, a tanács, a nádor vagy a helytartó összes

jogainak visszaállítását

is

(1536, 1548, 1552, 1553.

sürgetik, bele értve a külügyet

1554.

1563.

1564,

1588).

De ezen általánosságban mozgó törvények

nem

befolyás érvényesülését

A

leg-

a

magyar

biztosíthatták.

gyenge Jagellók a külügyeket személyes nézeteik

szerint vezették,

annak

a tanácsnak ellenében

vetkezve a rendek többségével,

is.

mely. szö-

más kérdésekben

ellenáll-

hatatlan nyomási gyakorolt rájuk.

Mivel

a

viselte, s a titoktartás

csosok nagyobb

még

szemben az államot

külfölddel

a Jagellók

szüksége az ügyek vezetésébl a taná-

számát is

a király kép-

dönt

kizárta,

a

külügyek tekintetében

szerepet vittek.

Annál könnyebben érhették ezt el a Habsburgok. Ök politikájukat a magyar tanácsosok meghallgatása után is teljes

szabadsággal vezethették.

A

bécsi titkos tanács néze-

teihez alkalmazkodhattak.

A denek

magvai' pénzügyek függetlensége érdekében

is

küz-

a rendek.

A török hadjárat érdekelt

czéljaira fordítandó pénzt az összes

államok adták és két hatóság kezelte:

a

császár

KÜZDELEM

kamarája és

udvari

bécsi

[DEGEN BEFOLYÁS

\Z

magyar kamara. E

pozsonyi

a

kamara együttmködéséi szükí

két pénzügyi

ezélnak közössége. Mivel pedig az udvari

a fejedelem összegekkel

127

ELLEN.

személye mellett volt rendelkezett,

s

a

tette

kamara

rendesen

és

a

mindig

nagyobb

osztrák kamara fölött

többi

magához vonván, az osztrák rendek rendszámon tarthatta, ez az együttmködés az udvari kamara felsbbségét teremtette meg. A magyar kamara, mint valódi bureaucratikus testüis

a fölügyeletet

kívüli segélyét

let,

is

belenyugodott alárendeltségébe.

A

rendek

ellenben

hatóság függetlenségét

folyton (105-2.

hangoztatják

1553,

1554.),

hogy az összes jövedelmek kezeli

magyai

a

kimondják.

s

magyar hivatalnak

a

legyenek alárendelve s utasításaikat tle, ne pedig az udvari hatóságoktól kapják.

1569-ben

a

király a

maga

állás-

ebben a kérdésben is gyzelemre juttatja. Törvénybe kerül, hogy az udvari kamara tárgyalja a közös érdek ügyeket és a kamarához magyar tolmácsol rendelpontját

nek, hogy a telek terhein könnyítsenek.

1588-ban a rendek reform-törekvése kiteljed,

de tökéletlen eredménynyel

jár.

a

pénzügyekre

is

Gyengébbel, mint

magyar kamara hatáskirály akarja, a pénzügyekben körének megállapítását. Ma is meghallgathatja a magyar tanácsol és ennek állandó

a hadügyekben.

A

királyra bizzák a ;i

kiküldttjét.

A

reális érdi kek

vénykönyvbl sem

alapján fejldötl visszaélésekel leheteti

kiküszöbölni. Az életben

S az idegen befolyás túl

teljesen

és

világos

meg még kevésbbé. rozsdája még azon

;i

a

tör-

szavakkal

vonalon

is

melyen bell mentségre talált a közérdekben. A magyar állam legsajátabb bels ügyeire is kihat. Az udvari kanczellária elhomályosította a magyar kan-

terjedt,

czelláriát.

Az

egyesek

kérelmének

tárgyalását,

;i

királyi

.

128

FEJEZET.

VII.

döntés megállapítását és a parancsok szétküldését

a király

bizalmának örvend és mindig nála tartózkodó idegen hatóság vonta magához. Az idegen katonák és alkalmazottak magyarországi ügyeikben

is

hozzája fordultak es neki

engedelmeskedtek

Ezeken kívül fispánságokat,

a

koronára

püspöki

szállt

állásokat

nemesi és

birtokokat, a

különféle

magyar

méltóságokat és jövedelmeket gyakran adományozta a király külföldieknek. Ezt

torvények totta a

még

is tiltották.

a

Habsburgok eltti korban

alkotott

A magyar nemességet érzékenyen

bán-

rangnak és vagyonnak ezen idegenbe való kiömlése.

A királyok nem

is

tagadhatlak

meg ezen semmiképp

sem igazolható sérelmek orvoslását. A magyar

kanczellária kizárólagos illetékességérl, vala-

mint a többi sérelmek megszüntetésérl sok törvény intézkedik (Í53. L546, 1548, lö5^. 1553,1556, 1559,1563,1567,1588).

Mind e mellett gyakoriak voltak a törvénysértések, a mi a királyi hatalomnaka legszilárdabb talpkövei, a törvény tiszteletét ásta ala. Pedig ez amúgy sem tartozott a magyar társadalom különös erényei közé. A hatalmaskodók azzal védekeztek, hogy a király sem tartja meg a törvényeket. Felülrl terjedt a betegség, melynek a király látta a legtöbb kárát. A XVI. szazad így elmúlik a nélkül, hogy a nemzet és a

király egygyé tudtak volna lenni.

A nemzetnek els sége s ezért

sorban ers királyságra vau szük-

belenyugszik

királyi

a

hatalom

terjeszkedé-

sem küzd fegyveres ervel. Az országgyléseknek idrl-idre megújuló ellenállasánál messzebb men eszközökhöz nem nyúl. A királyok sem viszik a dolgot a végletekig. E szazad nem érleli tehát meg a bels élet nagy válsébe

s

az ennek

nyomában

ságát, de elkészíti a vihart.

elégedetlenséget,

keser

járó idegen befolyás ellen

(

>sszehalmozza a gyújtóanyagot,

érzést,

szomorú hangulatot támaszt

KÜZDELEM AZ IDEGEN BEFOLYÁS ELLEN.

a magyarban, sok vészes

esemény

129

Az ország

hírnökeit.

épsége nincs helyreállítva, földjén örökös harczok s önállósága is veszélyben forog. Mellzik és eléggé

területi

dúlnak

meg sem

védik. Területe és joga csonka.

A dynastia ezen egész politikájával önmagának nemzetnek,

A

é

ártott.

magyar nemzeti önérzetet

befolyás terjedése

és

állam

az

törekvés. S e mellett a

vérig

sértette az

idegen

önállósága ellen irányuló

vezet elem egyéni erdeket

m

is

ellen lázította.

A

sikeres beolvasztásnak mindig az a módja, hogy az

egyeseket az érdek ezer szálaival kapcsolják a hódító hata-

A

lomhoz.

Rómában

régi

mai Nagy-Britanniában

és a

a

központi kormányok a provincziák lakóit azzal kötöttek ma-

gukhoz, hogy vonzó pályákat nyitottak meg elttük, olyanokat, a

minket mint

futhattak

volna.

ezzel az eszközzel, de

Az

tukat.

nem

nem

ország polgárai be is

élhettek

volna

tették.

frendüeknek javukra volt uruk nagy nemzetközi fénye s idvel udvari aristokratiává is

osztrák

rangja és váltak.

független

A Habsburgok nálunk

A Habsburg-világbirodalomnak szentelték Szkebb hazájukról megfeledkeztek.

A magyarok csak hátrányait

érzik annak,

szolgála-

hogy sorsuk

egy világbirodaloméhoz fzdött. Sok állásból és sok elny-

bl

kiszorultak, s a

csökkeni

a

melyekben megmaradtak, azoknak

tekintélye és hatalma.

nek. Dicsség,

kitüntetés

Ujakat pedig

vagyon

és

szerzésére

nem

is

nyer-

kevesebb

alkalmuk kínálkozott, mint azeltt. A Habsburg birodalom dicsségét, vagy

szivükre. Magyarország fejlettebb

továbbá élt

s Qr.

a

hanyatlásai

tekintélyének

nem

is

vették

czéljuk. Sokkal

maradi

ki-

nemzeti érzéssel, mint az osztrák, a magyar nemes is

kizárólag a magyar

fejedelméétl eltér

királ

végs '

II-

czéljál

ondolatkörében szolgálta.

130

FEJEZET.

VII.

Az érzelmeknek ezen elhidegülése többet ártott a Habsburgok ügyének, mint a mennyit neki a dédelgetett idegenek használlak. Érdemekben dús egyes külföldieknek magyar javadalmakkal és hivatallal megjutalmazása helyes de szabályivá emelni azt. a minek is. méltányos is volt. csak kivételképpen volt jogosultsága, téves politika

volt.

Sokat veszített a dynastia azzal, hogy a magyar nemességet

tén

nem

meg

nyerte

szamára.

világi (irodalmi czéljai

damnum

Nem

szólva a

ejtett

sebrl, a lucrum cessans sem

emergensrl.

a

nemzet érzüle-

volt jelentéktelen.

Ez idkben a magyar bvelkedett nagy tehetségekben. Nem említve azon halhatatlan vitézeket, a kiknél különb katonákat

sem szült, a Zrínyieket, mások utóiérhettek, de

Dobó-

egyetlen nemzet, egyetlen kor

a

kat, a Jurisicseket. a kiket

a kiken

túl

senki

nem

tett,

s

a kik mégis alárendeltebb

maradtak, nagy képesség államférfiam k nuzzi. Báthory István. Bocskai, Bethlen

politikusok

voltak.

voltak. Marti-

is

Gábor* fényes elméj

A legmagasabb színvonalon

A Batthyányak, Perényiek, Nádasdyak, Thurzók szintén bármely

állásban

kormány

állottak.

és Illésháziak

díszére valtak volna. S a

király tanácsában mégis alárendeli szerepük jutott.

magyar

A

tehet-

ségek csak az erdélyi részek szolgálatában bírtak igazán fejldni.

Mind oda húzódtak, mert csak

Pedig mennyivel több vonzóerejük

ott

érvényesülhettek.

lehetett

burgoknak, ha a magyar elmének és

ki-

volna a Habs-

magyar önérzetnek

a

megnyitják Európa tágas szinterét. Az a kormányrendszer,

mely

nem

bir tehetségeket találni és nevelni,

Mit tartsunk arról, mely a kifejlett

geket

sem

Nincs-e

sújtó

hasznosítani s

kritika

*

ket

elidegeníti

is

kitnsémagától

kifejezve,

hogy

\

a

látókörük, európai szin-

Bocskai és Bethlen csak a XVII. században érik

de már a XVI. században

mindig gyenge.

fölismert

abban a tényben

Erdély államférfiainak tág a

kis

ját,

bírja

és

a

szerepet visznek.

el

pályájuk

tetpont-

küzdelem

vonalon

Európa

.-'illának.

pedig, kik egy

marad

Henriket, Sullyt,

ez

voll

általában

mulasztás,

a

voltak

a

Francziaország Orániai

nagy

.1

foglalkozhatnak

Németalföld

kis

a

álló fejedelmei szol-

hijával

Mikor

munkatársaknak.

ibb

ismerik: azoknak

szemhatáruk, meii csupán

a

kártékonyabb

korban a-Habsburgok

181

ellen.

ügyeil

kiszakított apró kérdésekkel

s annál

IV.

összes

nagy világbirodalom élén

gálnak, korlátolt

bi

idegen befolyás

\z

1

?

meri

e

tehetsé-

Guiset,

Vilmost

Angliában Erzsébel királyn fényes táborkarával,

szüli,

.1

Burleighekkel, Drakekkel, a Walther Raleighekkel tündök-

Spanyolországnak

lik,

pármai

Don Jüan

Károly,

V.

herczeg az ékessége:

d'Austria, a

Habsburgjainknak egyetlen-

egy igazán kiváló államférfink vagy katonájuk sincs.

S

nek

hogy királyaink

helyett,

a

hézag pótlását,

a

vel és

a

nem tördnek

magyar erben kend-

er

ezen

megnyerésé-

kifejtésével.

S a követett

nem

politika

volt

szükséges.

hogy nagy érdekek kívánták, hogy a törökök

Igaz,

folytatott harcz vezetése

bizonyos fokig

egységes

el

Imi

legyen;

de a királyok politikája messze túlmegy azon a határon, a

melyet ezek az érdekek megszabtak. S maguk ezek az ér-

sem

dekek

a

legfontosabbak azok

uralkodóknak ügyelniök

nagyobb szükségük

kellett.

részi

ü

szervezel

Kz

vezetésre.

kellett

föltl

fogyatkozásain

;i

az

megnyerni. A lelkü-

elidegenedésével járó veszteség pótolhatatlan

letének

a/.

magyar állam önállóságá-

a

ezt

els sorban harczoló nemzetei

,

melyekre

magyar társadalom jogos kívánságaival. nem lehetett volna elérni, mindenek

val és a

boloti

a

magyar nemzet hségére

mint az egységes

volt.

utóbbit össze kellett egyeztetni

Ha

A

közöl,

volt,

fejedelem személyének

dynastia többi tagjának közvetlen tevékenysége nagy-•

Miérl

betett.

nem

keresték

;i

módját, hogj

a

közös ügyek in-

132

FEJEZET.

VII.

tézésébe bevonják a magyar állam hivatalait

Miért

l

nem

magyar tanács és az udvari tanács tagjaiból törvényes hatáskör közös hatóságot? Vagy miért nem tár-

alakítottak a

gyalták a közös

érdek

ügyeket két tanács vegyes üléseiben?

S ha már az államjognak megfelel közös hatóságok

ilynem

szervezésére

nem

gondoltak, miért

nem

alkalmaz-

legfbb udvari hatóságoknál és más hivataloknál is született magyarokat? Ezzel elejét vették volna legalább annak a keserségnek, a melyet a mellzés egyeseknél szült. tak a

A király, a ki fejedelmi jogait a magyarok kell közremködése nélkül birta gyakorolni, s legyzhetetlen ellenállással még sem találkozott, könnyen elérhette volna, hogy akarata szerint való. neki kedves egyénekbl álljon a kö-

hogy a végs elöntés mindig saját elhatározásától maradjon függben. A meggyengült nemzet többé nem is törekedett arra, hogy a végrehajtó hatalmat az országgylés befolyása alá helyezze. A királytól alakított kormány a király politikájának érvényesiilését a közös ügyekben alig akaszthatta volna meg. S milyen könny lett volna a nemzet érzelmeit is zös kormány magyar része,

s

megnyerni. Üres

szólamokéri

hálás

is

volt.

Mátyás

1593-ban az országgylés határozataira azzal zattal is befolyást gyakorolt,

szeretetének jele a név

magyar ruha tettek,

s

is,

hogy a magyarok

melyet

visel.

föherczeg

a

nyilatko-

iránt érzett

Ártatlan külsségek

néhány magyar szó olyan hangulatot

:

kel-

mely a gyanakvás okát megszüntethette volna. A hiús a magyar nemzetben jó adag hiúság

ság kész rabság, volt.

De

a fejedelmek

mert talán maguk

is

nem

tudtak belle lánezot kovácsolni,

hiúbbak

voltak,

hogy sem a mi gyen-

géinket kiaknázzák. IV.

Henrik franczia

megér egy misét.

király azt

A magyar

mondotta, hogy Párizs

nemzet rokonérzését sem vá-

KÜZDELEM AZ [DEGEN BEFOLYÁS ELLEN.

meg

Sarolták volna

túlságosan

drága

áron

133

ha

uralkodói,

szokásaikból valamit áldoznak és maguktartása

nemzet-

a

nek kedves.

A magyarok

mellzését csak azzal

menteni,

leheteti

hogy nem mutatkoztak megbízhatóknak.

nem

Láttuk, hogy e vád

voll

alap nélkül való. A

Mohács

élt és már I. Ferdinánd uralels kodásának éveiben szomorú gyümölcsökéi termett.

eltti factiosus szellem tovább

kérdezem, hogy olyan mostoha körülmények kö-

!><•

mint

zött,

a

akkor

magyarországiak

voltak,

között, midn minden czélszerütlen nemzetnek és az egyesnek egész létét veszélyez-

körülmények

olyan lépés

a

egy

tette,

milyenek

a

új

és idegen dynastia számára

század

a

erköl-

hol biztosítottak volna odaadó, önzetlen hséget

csei

Vajon Németország, Csehország ebben bízhatóbbak voltak-e

korban meg-

a

.'

Lehet-e tagadni, hogy mentségünkre szolgait mar

s

hogy Ferdinánd az országot nem

az.

is

a

mohácsi

gyzvel szemben

alkalmával magara hagyta ságot

és

kkor

megvédeni,

birta

els összeütközés

mái- az

levert

a

;

megrémült magyar-

{

De bármiképpen a

legyen

is

ez. akárkit

terhel

nem

A/ egyesek hibáira semmi esetre sem alól

Helytelen

káros

mások

politikai

következményei

az elégedetlenség

hibái

nem mentenek

számítás ellen

is

megszüntetésével.

küzdöttek, okál ellenben

nem

szabad még sújtani. Saját

föl

bennünket.

az elégedetlenség

voll

védekezni

felels-

bizalmat-

igazolja.

volt

nagyobbakkal válaszolni és az egész nemzetei kötelességünk

a

állapotokért, akár voll jogosult a

létrejött

lanság, akár nem. a követett politikái

len

'.

s

nem

foglalkozni

A betegség tünetei enyésztették

el,

el-

hanem

megersítették.

A hségei nagygyá

leheteti

és

kelleti

volna

nevelni.

134

A

VII.

király bizalmatlansága okozta,

zatosan igazoltabbá

Nem Az

volt.

hibánk s

FEJEZET.

I.

okot és jogot adni arra. a mi

kellett

elbb

de a dynastiáé, hogy az

volt,

magához

késbb

is

megmaradt,

nem

elszalasztva, a nemzetet

lánczolni. Életrevaló

kormányzat

talált

megbízható magyarokat, mert hséget tudott volna

A

bn

Ferdinánd els éveiben tanúsított htlenség a mi

hogy a kedvez alkalmakat

birta

hogy a htlenség foko-

lett.

volna

kelteni.

rendek sem próbálták az egységes vezetés érdekeit

és a szövetséges társak jogait Magyarország önállóságával

összeegyeztetni. Elvileg tiltakoztak

ügyek

Szerintök minden,

ellen.

úgynevezett vegyes

az

a "mi

Magyarországot érde-

magyar földön folytatott háborúra tartozott, kizárómagyar ügy és magyar tisztviselk jogkörébe való volt.

kelte és a

lag

A

többi országaival közösen folytatott há-

királyunk

ború vezetésében osztozni leg

azonban kizárattak

sem akartak vezetésbl.

a

bajtársaikkal, tény-

Vonakodtunk közös

ügyeket elismerni, de tényleg mégis keletkeztek ilyenek és csak a vezénylet

A

közös helyett idegen.

lett

intéz magyar királyság régi eszméje uralkodott gondolatkörünkön. De ezen állapot els föltétele az volt, hogy a magunk lábán álljunk és semmi más ország állandó és rendszeres segítségére ne

minden ügyét

szoruljunk.

Midn

nem

egy

közös

nagy harcz szüksége egy-

ernket királyunk többi

beolvasztotta állapot

teljesen önállóan

elégítette ki az új

Mivel a nemzet

nem

országaiéval, a régi

igényeket.

akart az új helyzettel számolni,

támaszkodhattak azok, kik a törvények pontos végrehajtását ellenezték, s a magyar közjog szigorú

komoly érvekre

is

megtartása ellen hozni.

A

egy magyar érdeket

is

lehetett

föl-

király ezen érdekek leple alatt megokolatlan tör-

vénytelenségeket

A

nem

jog.

a

is

mely

követhetett

nem

el.

alkalmazkodott az

új

körimé-

KÜZDELEM AZ IDEGEN BEFOLYÁS ELLEN. nyékhez, papíron maradi és az

élei

'35

nem

alakulására

birl

befolyással.

A

valóságban tartománynyá sülyedtünk,

zésünk nélkül intézték az állam nagy

s

megkérde-

ügyeit.

A magyar

állam kormányzata fölött álló udvari kormányzal alakult, a

melynek

magyar

tagjai

királyi

nem is dönt be-

idegenek voltak, külföldön székelt, hatalomtól származott,

folyást gyakorolt a

mégis

s

magyar ügyekre. A

törvény

általános

tartományi hely-

jogelvei föntartották régi önállóságunkat,

zetünknek egyes következményei azonban magában

vényben mat

a

a

is

tör-

;i

kifejezésre jutottak. Elismerte az idegen hatal-

magyar állam intézményei

fölött.

A

rendeket azonban ezen politikáért

A

vezetés, az initiativa a király kötelessége volt, a kié

dönt

hatalom,

s

vele a felelsség.

nem

lehet korholni.

A rendek nem

a királyt új irányok követésére szorítani.

;i

birták

királyok ellen-

ben terveik nagy részét képesek voltak megvalósítani. S a király csak nyerhetett a közös vel,

mi pedig sokat veszthettünk

Képes

lett

is

rendezésé-

ügyek

általa.

nemzet töredéke a

volna-e az elgyöngült

közös érdek ügyek kormányzásával foglalatoskodó magyar államférfiakat befolyása alatt tartani

a

rendi

élnek, lyeket

s ;i

idegen

az

lesznek-e

csak idegen

ért,

hazában él

;i

Erteljes alkotmányos

magyar ndvar

vannak

nemzet zöme meg nem

fölkelteni?

s

a

vezérek

élei

mi puszta tény

volt.

Állapotaink javulása

meg.

s

;i

mi ellen

helyetl

;i

a

me-

melyek ennélgyanakodásál

nélkül

megtámadhatatlanná

tehál

urak, kik

légkörében

tekinttetel,

kézbe juttathatta legbecsesebb

Jogerssé,

gülhetetl

is

a

az

függetlenek,

olyan szempontokra

fogva alkalmatosak

kat.

azok

eszközeivé

ellenrzéstl

Nem

ellenrizni?

és

;i

közös

védbástyáintehette

azt.

a

legalább tiltakozhattak.

nemzel

ellenhatása gyen-

FEJEZET.

VIII.

AZ

A

ALKOTMÁNY ELLENÁLLÓ KÉPESSEGE.

királyi

Idegen

volt,

hatalom ezen korban idegen hatalom mert a korona viselje

magyarnak, mert jobban

magyarokban,

s

bizott

nem

idegenekben,

az

magát

érezte

mert szemében többet nyomtak

volt.

mint a

nem ma-

gyar ambitiói és érdekei, mint azok. a melyek Szent István

koronájához fzdtek. Ez a hatalom a XVI. század végéig

nem

követett

magyarellenes

határozottan

rendszeresen a magyar érdekek

tört

kodott tervszerleg a magyar

megszüntetésén.

Ezért

nem

ellen,

királyság

is

nem

politikát, s

nem munkál-

függetlenségének

meg-

lényegétté a rögtöni

semmisítés veszélye a magyar alkotmányt. A királyi hata-

lom azonban bármely pillanatban megváltoztathatta magatartását. Csupán a hatalmi viszonyok mérlegelése tartóztatta a határozott föllépéstl,

ben

fölfogása és iránya ellentét-

mely nálunk uralkodott. Mi

állott azzal, a

lesz a

ma-

gyar szabadságból, ha a dynastia magatartása megváltozik és

összecsapnak

válni?

A

királyi

az

erk,

a

melyek

nem

birtak

egygyé

hatalom a XVI. században megntt.

Ha

a szabadság ellen támad, képes lesz-e megizmosodott erejével érte

zet

megküzdeni a magyarság? Ha a XVI. század nem is meg az alkotmány bukását, nem készített-e azt el? Mindenekeltt nézzük, hogy ragaszkodik-e még a nem-

alkotmányához.

ALKOTMÁNY ELLENÁLLÓ KÉPES

AZ

A magyar

politikai

élet,

önz

az

137

szempontokról nem

szólva, két hatalmas áramlat -hatása alatl

Az egyik

állotl mindenkor. magvai' állam nagysága és biztossága iráni

a

való rajongásból eredt, seredetíi mely ösztönbl,

magyar lelkében

minden

visszhangra

laláll

I\

;i

pillanatra

s

háttérbe szorulhatott, de sohasem semmisüli meg.

A másik áramlat a rendileg szervezeti nemzel szabadságszeretetében találta gyökerét. a

magyar szívéhez

A

forrt.

Ez

is

elválaszthatatlanul

nemzet megszokta, hogy

maga

a

sorsára irányadó befolyási gyakoroljon. Szabadságaiéri mindig kész volt harczolni.

Bels

ellentét

nem

irány közölt

két

e

volt.

(Isak az

utóbbi érzés túlcsapongása ütközött bele az elbbibe.

A

faji

szeretetbl

és a

dicsség vágyából menteti

a

királyság a rendi túlhatalom ellen ert. Egy szenvedélyben.

egy egyszer igazságban

talált

támasztékot.

Most ez megváltozik. Az az aggodalom támad

haza-

a

királyi hatalom maga is veszélyezte! heti hogy magyar állam függetlenségét. Nincs többé egyszer, minden emberben visszhangot kelt érzés a királyi reactio

fiakban,

a,

a

mögött.

Már mosl vitatni kell király meg fog védeni. El ellenünk fog fordulni.

A

a szabadság ösztönének

és be kell kell

oszlatni

nemzeti

lét

még azon

hogy

bizonyítani, az

a

hogj

aggályt,

föntartásának erdeke

túlzásait

is

igazolhatja,

a melyeket eddig ellensúlyozott. zött

.1

királyság a

legkedvezbb esetben

is

csak

kételyekre es az érdekek higgadl megfontolásáb

>l

legyi

red

belátásra támaszkodhatik.

Mindenkitl számítása védi

tunismus

A

megérteti ;i

nagy

ösztön

helyett

egyesek

tekintély elvét. Lelkesedés helyébe oppor-

lép.

lélektani

motívumoknak

az

;i

kedvez egyensúlya,

.

138

FEJEZET.

vili.

mely a magyar nemzetet századokon zépúton tartotta meg és a

szerencsés kö-

a

át

hatalmat a népszerség

királyi

arany zománczával tudta övedzni. megbomlik. Az ész és

már alig esik a serpenybe a királyságÁrpádok korában, Lajos, vagy Mátyás ide-

szív együttes súlya

javára, mint ez az

jében történt. Az ész és szív meghasonlanak egymással és

agyvel

legfeljebb az

A

munkája

rideg

szabadság szeretete azon szellemi tulajdonságokból,

azon nemzeti érzésekbl

ert

is

érdeket

is

szolgál, olyant,

szer veszélyeztetett

:

a

e

gyenge,

nemzet

is

legélénkebben

a

ha csak

érzés fölé

magzatjukhoz való

beteg

a

mo-

lelki

Ha csupán

a

leginkább

az idegen sérti

a török ellen kell védekezni, a ki-

hatalom nagyobbra nhet, mint az Anjouk vagy Má-

tyás idejében.

így azonban, áll

mert az ország ön-

lesz.

kornak legersebb

veszélyeztetett kincséért hevül.

rályi

egy új

múltban nem egy-

szülk szívében minden más

szokott emelkedni a

s

a

kiváltság

az ország önállóságát.

állóságának föntartása volt tívuma. Miként a

létét,

rendi

melyet

S ez kétszeres fontosságúvá

ragaszkodás, a

merít. m<-lyek eddig túl-

A

csapongásait megakadályozták.

állami

hséget.

biztosítja a

majd

A

kiváltságok mellett

nyilt

önzés küzdene.

csak

támadás esetében,

a

nemzet színe-java

melléje.

A fönmaradásáért fanatikusan lelkesed

magyar

faj

hinni kezdi, hogy egyedül a rendi jogok biztosíthatják létét

Megvédésük tehát nem fog A mi er van a nemzetben, az támadnák önállóság.i

is.

nemzet

a

akaratán

múlni.

síkra fog szállani, ha

meg-

t

A

kérdés csak az volt:

intézményeiben és

volt-e

még er

az alkotmány

nemzetben A királyi hatalom aláásta-e si alkotmányunk épületét? Jövnk ettl függött. a

Az országgylés nak

leglényegesebb

.'

a

közelmúltban

eszközeit

gyakorolt

megtartotta.

befolyásá-

Miként

láttuk.

AZ

és

vér-

WY

A1.KUTM

pénzadó

felett

ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE. rendelkezett.

is

1:;

'

t

A király nélküle a

nemzet erejéhez nem férkzhetett. Láttuk, hogy ez eszköz segítségével a nyotczvanas években a rendek némi engedményekel csikarnak ki. de

nem

aratnak

A

teljes

gyzelmet.

nem

parlament ezen jogai

mint Mátyás, vagy

voltak

olyan

hatásúak,

Jagellók idejében.

a

A Habsburgok nem a magyar adókból éltek és ezeket csak magyar földon vívott harczaikra fordíthatták. Egyénikevéssé

leg

összeg

A

is

ket

érintette

volt

az.

mely

a

Ha

zetnek, mint királyának.

maga szenvedett

érte.

delme és katonája.

a

magyar

állam

volna

belölünk,

szállja

meg

A

A

királynak

társadalomtól

e

megengedett

másutt

jöve-

volt

is

t,

kertek

fordítsa

a kérésbl származott

Mi

fveszedelme.

er

lett

bennünket és

ved

.'

:

a politikai

politikai

és

Bajos volt feltételekhez kötni

nemzel

A

mi jogilag

lehetetlenség

erkölcsi azt,

a

helyzet azonban megfosz-

szabadság valódi gyakorlásától. volt.

telt.

nem-

volt a

rendek formailap szabadon határoztak meg

ket

günk

ebbl

ha csak idegen

várainkat

(.sekély

megtagadta, els sorban ön-

függetlenségének

áldozatainak mértéket totta

szegény

A magyar rendek

azokat az ország védelmére s a

adó megtagadása,

nagyobb szüksége

adókra

magyarországi

az

mire feltétlenül

volt.

sziiksr-

volt.

A békés védelem feszköze tehál rendelkezésünkre

állott

nem volt ele- hatalmas, hogy benne bizakodjunk. is vesztette A meggyengült nemzet országgylése

ugyan, de

«'l

azt a alatt

közvetlen befolyási a kormányra,

a

melyet

a

Jagellók

gyakorolt.

A nádor-választás útján ezen egész korban csak szer voll része a kormány összeállításában. A végrehajtó i

hatalom összes többi központi közegei

a

királytól

függtek.

140

vili.

A

FEJEZ KT.

megkezdi

bureaukratia

elkülönít,

mun-

izoláló

káját. Teremt egyéneket, a kik engedelmességre nevelkednek, a kik egész jövjüket a hivataltól várják, abból élnek,

nem foglalkoznak, mint vágyat nem éreznek, mint

mással

szolgálatukkal,

és

elléptetésüket,

egyének voltak másutt

hasonló

a

is

más

érdeket

a

kikhez

s

hatalomnak

királyi

igaz harczosai és megalapítói.

De csak kratia.

A

a felsbb

vidéki

hatóságoknál terjed

kormányzatot nem

a

el

bureau-

kezébe,

keríti

mint

Francziaországban már ezekben az idkben kezdi. Nincs széles alapja, nem végzi az egész állami élet munkáját.

központban

egyes" hatóságoknál

csak

S

a

A

legfelsbb királyi hatóság, a magyar tanács, a nemzet

rendek vezértagjaiból

életét éli s a

nem

is

szakítja el a kapcsot, a

áll.

A

terjed

el.

királyi kinevezés

mely közötte és a társadalom

között van.

S nek,

e mellett az új

éppen mert

bureaukratikus kormányszékek-

és

újak

és

bureaukratikusok.

kevesebb a

tekintélyük a régieknél.

A a

helytartóság, a kanczellária. a kamara, a nádornak,

kincstárnoknak nimbuszát volt

val

hagyomány

a

nem

birta megszerezni. Híjá-

hatalmának.

Fiatal

phantasiájú

népek szivesebben engedelmeskednek nagy fénytl környezett

egyéniségeknek, mint testületeknek.

Ha nem

kormányzatra nagyobb volt, a kormányzat azonban tehetetlenebb volt. Mennél több volt a bureaukratikus és mennél kevesebb a rendi elem. annál nehezebben bírták az országgylés tárgyalásait vezetni, annál kevesebb hatásuk volt a nemzet dönt elemére, a nemességre. közvetlenebb

A

és

befolyás,

mányzatra

A

volt nádor, a királyi befolyás a

melyet

gyakoroltak,

idegen szintén

elemek a

központi

gyengítette

kor-

vonzóerejét.

magyar kormány jelentségét csökkentette a birodalmi

ALKOTM

AZ

\\

felsbbsége,

hatóságok

^

I

I.I.IA U.l.o

KÉPESSEGE.

idegen

méltóságok

az

14

tekintélyéi

meg népszertlenségük apasztotta. S hozzájárult, hogy

a

széni korona

viselje,

nemzet hajdan szoros személyes érintkezésben

nimbusza

A

földön.

táplálta a tekintély elvét,

gépezet,

a

magyarok

lelkére

a hivatalok

;

nem

ereje

hatott

távolban

;i

közvetlenül

személye

nagyrészt

Ha

a

a

vara

nak köszönhette. Most nincs meg ezen befolyásnak föltétele: az együttélés.

kinek

útján érintkezett a nemzettel.

király hatalmát

Mátyás

volt. a

w

most ritkán van magyar

melynek mozgató

meggyengült. A király már

volt.

kivel

a

legels

Habsburgok megértik Magyar-

ország fontosságát jövöjükre nézve, többször és hosszasab-

idznek körünkben. Növelni akarták hatalmukat, de nem tettek meg azt, a mi ket czéljukhoz eljuttathatta. A király hatalma nagyobb a kormányra, de a kormány

ban

hatalma kisebb az országra, mint elbb. S mennél nagyobb az els, annál kisebb az utóbbi.

Az

erkölcsi hatásában

a decentralisatio

is

ország

kedése az

minden pontját

közepében, a honnan a

török terjeszterület

királyi

egyenltlen küzdelmet

óta

a mely Mátyás halála óta

ki-

folytattak,

rohamosan növekedett, még

s

in-

A részek függetlensége meggyarapodott. megye együttes gylési tarl és megalakul az

fejlesztette.

Több

országgylés

és

mányzati szerv.

ben

A

érhette, a decentralisatiót, a melylyel

rályaink századok

kább

kormányhatalmai

meggyengült

korlátok köze szorítja.

is

tartattak,

megye közönsége között álló önkorIlyen partialis gylések mai- a régi idka torok veszély miatt azonban mosl a

koriabbakká lesznek. S fontosságuk

határoznak hoj\

ezl

a

el

és hadi segítségei

Jagellók

korában

gylés monopóliumává tartó,

vagy a kerületi

lette.

is

megn.

vetnek hozotl

ki.

kapitányok

mind

törvény

Rendesen hívták

a

Közfelki a

mellett,

az

ország-

nádor,

össze

.1

;i

hely-

kerületi

14-2

FEJEZET.

VIII.

gyléseket. Néha azonban, a szükségnek engedve, minden hivatalos

felszólítás

nélkül

fúr vagy

egy-egy

egy-egy

megye hívására jönnek össze a veszélyeztetett vidék rendéi. A király érzi. hogy ezen ellenrizhetetlen gyülekezetek

veszélyesekké válhatnak

s

nem

egyszer rosszalja. az

1597-diki törvény pedig megtiltja ket. de a szükség min-

dennél erösebb. Az az állam, mely

megvédeni,

nem

nem

képes az országot

akadályozhatja meg. hogy az egyes vidé-

kek önmagukról gondoskodjanak. Még a királyok

is

öröm-

mel fogadják a tlük megajánlott pénzt vagy hadat. Sze-

met hunynak a forrás szabálytalansága eltt. Az ország egyes vidékeinek nemessége így új központokhoz és az országos kormányzattól független tevékenységhez szokik. A török elleni küzdelem szervezetébl a szabadságért vívandó harczé válhatik. Az ország egyes részei önálló

A

politikai életet élnek. Pótolják az államot.

lomtól

távol

Elkészítik a

szervezik a társadalmat.

a király ellen irányulandó alakulásokra. folytatásai a vidékek

gedelmesség,

nak

is

a

Bocskai

talajt

gylései

ezen kerületi gyülekezeteinek. Az en-

melyre az egyik

a másik parancsá-

talált,

egyengeti az útját.

A megyék önkormányzata

is

tágul.

nak választás útján való betöltése

ez

emelkedik törvényerre. S hatásköre

kább

királyi hata-

fispánnak, a kinek

a

köze. Most a törvény

jogokat közvetlenül

mind

is

Az alispáni állásidben, 1548-ban bvül. Azeltt in-

állását is köszönte, volt az esz-

srbben

az egyes kötelmeket és

reá ruházza. (1542, 1546, 1550. 1552,

A f-

1553, 1556, 1557, 1563, 1566, 1578, 1597, 1598, 1599.)

rend kat

is

ispán sokszor több megye élén visel,

szentelheti

mint az

ott

a

áll,

más méltóságo-

táborban van, vagy végvárat riz,

s

nem

tevékenységét egy megyének olyan mértékben,

él

alispán.

AZ ALKOTMÁNY

A megye

közönsége

ispán, a szolgabíró

esküdtek,

fispán ellenrzésére

is el

kell kineveznie,

1536-ban

jogol

megye

kosokat, ok járnak

el

birtokokat és

A

kérdésekben

vitás

A ságú

k

katonaállítás

ügyéi [gaz,

is

földbir-

ügyeit

hajtják

k

a

király

a

k

ellen,

üldözik

nemes

meg

büntetik

tartgyil-

a

foglalják

barangol

a

és a jobbágy közi támadt

bíráskodnak.

adóbehajtás

az

és

nagy

kél

rendesen a társadalom maga végzi

fontosel.*

hogy ellenrzés és 1559-ben újra büntetés terhe

kimondott kötelességképpen, de

mellett

és

Panaszára

hatalmaskodók

birtokos

al-

megyében

A megye közegei

kér.

vissza az usurpált

rabló katonákat.

í:!

bocsátani és helyébe azt

jak fönn a rendet és a közbékét, a

az

megye közönsége

a

szerez.

tartozik

a kit a

a

'

is/t viselni,

I

megye összes

a

végre az állam törvényeit.

egyetlen megbízottjai

választót!

és

az

és

nemesek, intézik

tokos

ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

talmai nyer

;i

ezzel

azérl

ha-

is

nemesség.

Az állam központi hatóságainak a vidéken nak tlük függ es nem a rendi érdekekhez fzötl

van-

alig

közegeik.

A vármegyénél tehetetlenek.

Az egyes

és a

kormány

-zervezett társadalom a

áll.

között az állam

Ha

szolgálatára

társadalom ellentétbe jutna

a

központi vezetéssel, az utóbbi könnyen eszközök nélkül *

E tekintetben tárom különböz rendszer

ingadozik

között

törvény-

;i

hozás.

Néha megyére és ennek a közegeire bizza a adónak birtok arányában való kivetését. biztosokat, Máskor az országgylés nevezi ki :i

katonaállitásnaJ

;i

;i

kik

végre-

törvényi

.1

hajtsák.

Az hogj

elfordul, hogj központi hatóságra,

i-

sajál

Ilyenkor

kiküldöttjei

azonban

dalomtól különváló

1561

biztosítékot

ezen

vesse

k.-||

ki

1-

a

kormányra ruházzák

szedje

!>>

önkénye vag)

ellen.

kikötik,

ine pedig

;<

Vágj

a

pénzbeli segi

a

keresnek a bureaukratikus

hatóság

közremködnie, birtokos nemes legyen,

tagjának

megyebeli

által

;i

éa

;i

rendi

megyei

aen

1

kamara kiküldöttje komornyikjai kamarának hogy

;i

;>

14-4-

FEJEZET.

vili.

maradna. Az ország polgári kormányzata

nyen kisiklanék

a

legalább köny-

kezébl.

S a társadalomnak ersen vezete, a vármegye, a

kifejlett

központban

E munka els kötetében

láttuk,

önkormányzati szer-

dönt

is

befolyáshoz

jut.

hogy czélszerségi okok

hatásánál fogva a nemességnek fejenként való megjelenése

megyék már

Habsburgok eltt is többnyire követeket választanak az országgylésre. A köznemesség pártja helyett a

hiában próbálja a

a

régi rendszert föléleszteni.

Mohács után már

kísérlet is

e

megsznik. Az eddig

együttesen meghívott köznemesség a megye gylésében követet választ.

A

A

közállapotok idézték elö ezen átalakulást.

nemesek tömegesen nem távozhatnak

ból, a melyet

el

otthonuk-

a török támadásától féltenek. Az utazás ve-

szélyes és költséges.

A

központban való

Pénz

élés drága.

mi van, a zsoldosoknak kell. vagy a vár tatarozására való. Mindenki a maga vidékéhez van kötve, kevés

van.

s

a

nehéz az érintkezés a központ és a peripheriák között, politikai

A

nemzetnek egy helyen egyesítése

választás

a

kivihetetlen.

szokása elmozdítja a decentralisatiót, a

mely létrehozta.

A

kik

midn

ezt

nyénél

azeltt személyesen többé

nagyobb

nem

vettek

reszt

benne. most.

akarjak lenni, a puszta választás

befolyást

biztosítanak

maguknak

a

té-

tör-

vényhozásra. Utasításokat adnak azoknak, a kik helyettük fognak járni.

Nemcsak

rolja,

de megállapítják a politikát

A

az egyént jelölik meg, a ki az

határozatokat,

a

is.

el-

jogukat gyako-

a melyet követnie kell.

melyeket a hely színén

maguk

hozhattak volna, a távolitól akarják befolyásolni.

maga a törvényhozás is decentralizálódik. A kormány nehezebben vezetheti a testületet, mint Ezzel

az eddigit.

AZ ALKOTMÁNY

Ha zat

utasítás kötelez és az

ezzel

'•"• '

szava-

ellentétes

érvényét veszíti, a megyék uralkodtak volna. A nemzet-

gylés az

az

ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

elvesztette volna önállóságát.

állami

megsznt

egysége

élet

Sok század vívmánya, és

szerencsétlen irányba tereldött volna.

a dolog.

Az

a gyakorlati

ldését törvényhozói utasítás

idáig

fejldése

nem

jutott

mely a nemzeti; yíi les

érzék,

fej-

beavatkozás nélkül biztos ösztönnel

eddig irányította, most

Az

nemzet

a

De

nem

is lett

megtalálta a helyes utat.

kényszerré

jogi

s

csak erkölcsi

nyomást gyakorolt. Az országgylés alkalmazkodását a követek választása óta támadt új körülményekhez s új érvekhez nem akadályozza meg, csak megnehezíti. Csupán fontos esetekben és a

mindig változó és újra alakuló

politikai

túltenni a

okán merte a követ magái megye akaratán, a melyhez nemcsak ideiglenes

megbízása,

hanem

helyzet alaposabb megismerése

összes körülményei kötöttek, a mely-

léte

Az országgylés maradt a nemzet központja és irányítója, de a megyék erkölcsi befolyása alatt állott, s a megyék hatása ellensúlyozta a kormánynak reáj a gyakorolhatott nyomását. Az utasítás nem akadályozta meg a transactiókat, de ert adott az ellenállásnak s paizsul szolnek

életét élte.

követelések ellen.

gált a túlhajtott

arra,

tárgyalhatják,

mert utasításuk

nem

javaslatát

hallgal

fogadhatják

el,

nának küldikkel. A hatalom kezeli nem barátai az Bethlen Gábor

is

egyszer hivatkoz-

hogy a kormány elterjeszt ését nem

nak a rendek király

Nem

arra

kéri

róla,

követeiknek utasítást. A korona

a

jut-

utasítás szokásának.

megyéket,

a

vagy hogy

mert ellentétbe

hogy ne adjanak

uhui vágyódván,

attól

tel.

megyékre hatni, mint a követekre. A/ országgylésnek új összeállítása különben is megnehezítette a reá való befolyást. Sok ezernyi CSCSelék he'io;j\

nehezebb

lyett,

mely

a ,

lesz

;i

legdurvább

yula

i

nma

<<

kortesfogások iráni ,

//.

is

fogékon)

146

FEJEZET.

VIII.

volt, s

melyet a Jagellók idejében gyakran sikerült lábáról

levenni, a meglepetések és váratlan fordulatok ezen meleg-

ágya helyett kisebb számú, feladatukra kiválasztott, vagyo-

elemekbl alakult a testület. Míg elbb a kormány kezeügyében, személyes behatásá-

nilag függetlenebb

egy helyen,

nak

szabadon intézked országgylés, most

kitéve a

volt

vagy egy nehezebben megközelíthet, higgadtabb testületet kellett

azon ers kapcsok

megyékhez

kötötték, vagy az ország legmesszebb zugában,

távoli vidékeken, a hol a

voltak,

az

melyek azt a

alól felszabadítani,

kormánynak

politikai közegei alig

akkori politikai élet gyjtpontjait,

érettség megyéket

a

politikai

kellett befolyásolnia.

Az országgylés munkára, következetes

politika folyta-

tására képesebb, az elbbieknél túlzásokra kevésbbé haj ló testületté

vált.

alkalmatosabb

ország fokozódó decentralisatiójához

kormány ellensúlyozására

a központi

alkalmazkodva,

A

az

s

lett.

mint

milyenek a régiek voltak.

a

XVI. század közjogi fejldése tehát abban

ható össze, hogy az

egymástól

a

függetlenebbé

is

foglal-

központi kormányt és a nemzetet

A

tette.

koronára és a kormány-

székekre az országgylésnek befolyása gyengült; az utóbbi-

nak viszont az elöbbeniekre

lett

kevesebb hatása.

Nagy alkotásokat, fényes sikereket ez az állapot nem igért.

Ilyenek csak az állani tényezinek összhangzatos

m-

ködésétl várhatók.

De másfell

csakis a

kormány

és a

nemzet

közötti

viszony ezen meglazulása mellett lehetett elérni, hogy egy idegen erkre

nemzet

a

tralisatio

is

maga tette

támaszkodó létét

királyival

szemben

a gyenge

megóvhassa. Csakis túlhajtott decen-

lehetvé, hogy a nemzet esetleg saját kor-

mánya Az

ellenére

tosított

volna az ersebb tényeznek, a koronának, a mely

is

megéljen.

állam organismusának

bels egysége

túlsúlyt

biz-

AZ ALK01 M \\v

képes

volna

lett

ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

nemzetei

a

hogy

ezl

birja

a

vak

A maga

teheti.

nemzet

is

leikéi

meg-

nemzet egész életét befolyásolhassa. Másrészl ha a korona nemzetellenes politikát folytatna, a

azonban, a nemzet

is

Midn

csak fegyverrel védekezhetnék.

határaiért nap

nak sem

nem

Magától független idegen erket kellene megtör-

gyilkolni. nie,

így

egyhamar nem

utján járhat, de

küzdelem nélkül

uyill

engedelmességhez szoktatni.

I4Í

nap után küzdenünk

kellett,

az ország

alkotmányunk-

más komoly védelme, mint vérünk és izmunk. végs betétekhez kellett nyúlni. Harczképessé-

volt

Folyton a

günktl függött mindenünk. Annál nagyobb jelentsége volt annak, hogy az egész nemzet fegyverben állott. Míg másutt a békés foglalkozások lépnek eltérbe és kötik magukhoz a nemzet zömét, s

már hivatásos katona

dig általános a katonáskodás. tozik védeni hazáját.

még min-

védi az országot, nálunk

A

A nemes személyesen

király távollétében

is

tar-

és az egész

hadjárat ideje alatt köteles szolgálni.

A

nemesség személyes hadi kötelezettségén

portánként való katonaállítas régi kötelessége

St

ban maradt.

terhesebbé

vált,

száma

A

kívül

a

gyakorlat-

mert az országos had-

járatok idején kívül állandóan tartozott ták

is

birtokos

;\

a

por-

szerint meghatározott katonát tartani.

társadalom minden eleme megszokja a harezot, min-

den rétege végigmegy a háború iskoláján. Sehol sincs biztosságban, kard nélkül

Alkotmányai ;i

A

király

élhet meg.

megvédheti azzal

is

véghelyeken

nem

a

mesterséggel,

való

inkább független megyék

alatt.

;i

ni

a

melyet

elsajátított.

ellen

védekezési

nemzeti hadernek taktikai beosztása A

Tábor az otthona.

szerint

megkönnyíti, hogy a a

történik

kirendeli

vezér alatt

meg.

megye zászlaja szolgál. M i- elbb a

mesi fölkelés és telekkatonaság

megyétl

kormánytól mind-

a

r

10*

U8

VIII.

királyi

FEJEZET.

méltóságok és íöispánok bandériumai alkották a rendi

sereg zömét, most, mikor nincs nádor, s az erdélyi vajdából

független lett,

s az

fejedelem,

a

temesi

bánságból török tartomány

egyházi méltóságok nagy része elvesztette vagyo-

nát, a megyei katonaság pótolta a hiányt és a tartalékból

els sorba lépett. A magános urak zászlóaljai is ritkák. Megvolt ugyan mindenkinek a joga, hogy saját katonáiból az

külön bandériumot alakítson

;

de kevesen éltek vele. Keve-

sen voltak, kik egy-egy vidékrl a külön zászlóalj számára

megszabott mennyiségben katonát birtak

A

kiállítani.

több uradalmukból képesek lettek volna egy-egy

kik

zászló-

azok ezt ritkán tették meg, mert katonáiszétszórt váraik és uradalmaik közelében sze-

aljat szervezni,

kat inkább rették

1595-ben a törvény meg

tartani.

tiltja

is

a külön-

katonaság egyesítését, úgy hogy a böz megyékbl független uri bandériumok is ritkábbak voltak s a megyei való

zászlóaljak alkották a nemzeti

állósága a sereg szervezetében

Hasonló hatással tralisatiója

had zömét. is

A

vármegye ön-

önállóságot teremt.

volt a hadviselés

módjának a decen-

is.

A magyar

vezérek és a közvélemény a török megtáma-

dását sürgették (1604).

Ez lehetvé lyik harczi

volna a seregek egyesítését valame-

tette

vonalon,

s

azon idpont kihasználását, a mikor

fer még De a támadáshoz szükséges pénzt

távol volt hazánktól.

a török

ritkán bírták összehozni, ágy

és hadi

hogy defensivára szorultunk,

ez pedig csak vidékenként történhetett meg.

hadmködési zötti

vonallal rendelkezett.

formán fenyegette. A mi seregünket várvonal mögött kellett szétszórni. egy sereg,

A

A Duna

hadállásokból a magyar határ

Nem

ert csak

hanem sok apró

török a

bels

és a Tisza kö-

minden pontját

egy-

ellenben a hosszú

sereg védte a hazát.

AZ

ALKOTMÁNY ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

149

következménye a vedelem ezen localizálásának a magyar rendi had nagyobb függetlensége lett. Miként LátPolitikai

tuk,

országgyléstl

az

magyar

megajánlotl

seregeket rendszeriül

helyezték. Csak közvetve voltak az ide-

tisztek alá

gen fvezéreknek alárendelve. Ha egy táborban egyesül az

fparancsnokok inkább élhetnek jogukkal. Az idegenek befolyása könnyebben érvényesül. így ellenben több volt a kizárólagosan magyarnak engedelmesked katona. Ekként a nemzet védhette magát királya ellen is. De a király sem állott fegyvertelenül az országban. er,, a

összes

Katonailag 'sokkal jobb volt a helyzete a vidéken, politikailag.

ellenére

is,

Mindig

gondoskodott

arról,

még

a

mint

törvény

hogy nem magyar hadereje legyen az ország-

ban. Idegen vezérek alatt álló idegen zsoldosai,

s a királyi

jövedelmekbl tartott magyar katonaság, mely nagyrészt idegen parancsnokok alatt szolgált, valamint a törvény ellenére a magyar rendi csapatok élére állított külföldi lisztek, várak birtokában, a nemzet ellen is fordulhattak. A király és a nemzet közti harcz a véder különféle elemeinek egymás ellen folytatott harczává válhatott ;i

.

A

védrendszer legnagyobb

hiánya

volt.

Csak

gyöngéje az állandó

sí

reg

állandó kato-

jól fegyelmezett és fizetett

nasággal lehetett volna a törökökéi legyzni.

A

hogy

kölcsönös ilyen

bizalmatlanság

nem

sereg

jött

pendítik ennek eszméjét; hadi lanácsa attól

fél.

létre.

de

a

hogy az

van.

király ellene új

oka

egyik

volt

annak,

1595-ben a rendek megszervezel

Külföldi

király

;i

ellen

fordulhatna. 1604-ben pedig Thurzó és Pethe tanácsára a király

szeretné

hogy az

k

ekkor

bírni; de ;i

királyi

Csakugyan dönthette volna

rendeket

;i

a

tartanak

állandó ;i

sereg

létrehozására

költségtl és talán

attól

is,

hatalom túlsúlyai vonná maga után. rendes seregnek miként el.

hogj

az

államban

ki

való

szervezése

jusson

túlsúly-

loO

vili.

A

hoz.

törvényhozás egyik tényezje sem volt bizonyos

benne, hogy ura lesz-e a

meg

hiúsul

FEJEZET.

véder ezen elemének, Sok költségbe

a kivánatos reform.

Állandó adó nélkül

alig

is

s ezért

kerülne.

volna tartós. Állandó adó és ide-

gen parancsnokok alá helyezett magyar állandó sereg pe-

magyar szabadság végét jelenthette volna. Az ellenállás ereje a politikai és a katonai hatalom

dig a

bens

megoszlásán kivül mindig a társadalom

összetartá-

sától függ.

Hogyan állottunk e részben a XVI. században A min a társadalom ereje a múlt korban alapult, abban találja azt most is. Mint e munka els kötetében láttuk, társadalmunk '.

felsbbsége a continens többi ség egységébl eredett. Most

köszönte régi alkotmányát,

társadalma

fölött a

nemes-

ebben van hatalma. Ennek most ez tette lehetvé, hogy

is

s

védelmére számbavehetö ert

állítson.

Mohács eltt a nemesség összetartása bomladozni látszott. De a nagy katasztrófa után bekövetkezett események megállították ezen fejldést. Láttuk Közvetlenül

hogy a pártok programmjából kimaradt mindaz, a

már,

mi a vezetést a nemesség egyik vagy másik rétege számára akarta biztosítani, s hogy a két párt ezentúl nem a különböz társadalmi rétegek, hanem a különböz vidékek szerint oszlik meg. kihal.

A

kezdeni.

nekben

vihar az

A tett

A

régi

erdk

fnemes

óriás fáit szokta

nemzetet pusztító vész legtöbb kárt.

családok nagy része

is

a

A fnemesség

leghamarabb

ki-

kimagasló egyésorai a folytonos

kemény harczok közben megritkulnak. A régi köznemesség körébl a király új fnemességet alkot, s ez még nem feledkezhetett meg eredetérl.

A

XVI. század fejldéséin

és az ellene való védekezés

k

irányát

a török

módja szabta meg.

a

veszély

melyhez

A.Z

a

/CLKOTMÁm

ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

,:i1

csaknem minden életkörülménye alkalmazA nemesség összetartásai pedig e küzdelem íokozta.

nemzetnek

kodik.

Az ország egyes vidékeinek olyan életbevágó közérdeke támad, hogy bennök a vezet elemek különleges érdekei nemes csak együtt a háttérbe szorulnak. A fnemes és együtt buknak el. Paranvagy meg: otthonukat, védhetik csoló szükségnek engedelmeskedik mindegyikük. A szertehuzásnak mindenki kárát látná. A var ura újra természetes ;i

védelmezje a vidéknek, s ezért vezére is. A különválás, melynek a nemesség szervezetében ágy sem volt indoka, megsznik és a nemesség egységének hagyományos érzete újra feléled.

Az országgylés nem többé

küzd zöme

tere.

Itt-ott

és egyes

nem a sének, nem sek

nemesség külön rétegeinek heves jelenetek lámadnak a köznemesek

fnemesek

fönn hatóságért

a

között.

küzd

De ezek

az összeütközé-

két versenytárs

az o>/.talyellentétnek a következményei. Több-

támadások.

nyire egyes vidéki zsarnokok ellen irányuló

A fnemesek lelhetni

mérkzé-

eltérést,

és

köznemesek

között

hogy az elbbiek

ne ha abban ész-

hajlandók en-

inkább

gedményre a fejedelemmel szemben, mint az utóbbiak. De ez nem származott osztályönzésbl. Az idegen uralom miatt a legtöbbel a förendek vesztettek. Az idegeneknek jutott adományok, a magyar fhatóságok csekély befolyása, a katonai

fállásoknak

idegenekre történt

ruházása érzé-

kenyen bántották a büszke magyar furakat. A mire jogol lz állam mások nyerték el. A fnemi szolgálatában ntt nagygyá. Ha idegenek kiszorítják ezen állásából, további emelkedésének útja záródik el. Ha tagjai

formáltak, azt

mégis

többen

közül

engedékenyebbek

a

fejedelem

iránt,

mint a politikai nemzel zöme, ennek oka az opportunitás volt.

a

mely ersebb azon egyesekben,

hetnek, mint

a

a

kik

sokat veszít-

tömegekben. A tömeg rendesen intransigens.

152

VIII.

FEJEZET.

így volt. S ha még hozzá veszszük, hogy nagyok megnyerésére az udvar is nagyobb gondot

Nálunk egyes

is

fordított, s a király

nagy részüket hivei közül emelte

állásukba, megérthetni a

új

fnemesség közvetít szerepét. is volt. Nagyban és egész-

S ez többnyire eredményes

ben a f- és a köznemesség a megyében, a táborban és az országgylésben megint vállvetetten végzi munkáját.

A fnemesség Azok a

vezet, de

nem

a

köznemesség rovására.

intézmények, melyekben a köznemes-

közjogi

ség volt többségben, s a melyekben államalkotó erejét

sok század óta

gyakorolta, a megyei

és

maradnak a

központjai

már

nemzetgylés hogy a f-

a

az állami

élet

nemesség

ez ellen küzdene, mint a Jagellók idejében tette.

A

nemesség összetartásának becsét fokozta, hogy oly

átalakulás küszöbén

A

nélkül,

állott,

a mely egysége alapjait érintette.

Habsburg-dynastia czímek osztogatásával igyekszik

Ha nem

a fnemeseket megnyerni.

részesíti

annyi reális

elnyben, mint tehetné, legalább elismerése küls tünteti

jelével

ki.

A magyar nemesség

körében olyan rangfokozatot kezd

a min Európa többi államában van. Ugyanolyan kitüntetésekkel kezdi azt ellátni, mint többi

meghonosítani, mint

országai nemességét.

A fnemes

családok,

aristokratiájával,

srbb

czímük viseléséhez

Eddig közülök kevésnek éltek vele.

érintkezésben

Most mind a

volt

is

A nemesi egységen alapuló nemesség helyébe mindinkább

régi a

Nyugat

szoknak.

czíme

két irányban

a

s

ezek

sem

igen

változás indul meg.

magyar demokratikus

rangosztályokra

oszlott,

A családok nemcsak vagyonhatalomban különböznek egymástól, hanem ezímrangban is. A czím és rang nemcsak a család fe-

hierarchikus nemesség lép.

ban és ben jét

is,

emeli

ki

a

nemesség körébl, mint Angliában,

a hol a

alkotmány ellenálló képessége.

\z

fnemesek

ifjabb sarjai

hanem, mint

köznemesség

a

continensen

a

egész

s nemcsak addig van különbség köztük, míg

hanem

és hatalom megokolja, nél és lángnál

maradnak,

tagjai

az

divatos,

153

családot.

vagyon

ezt a

az örökölhet nagyobb czím-

fogva állandóan.

A külsség bels tartalomra is lesz szert. Láttuk, hogy a köznemesség ebben a korban sznik meg a törvényhozásban személyesen részt venni. Ez a fejldés az eddig személyesen meghívott fnemeseknek jogát

nem

érintette s így

ket

kiváltságos helyzetbe

juttatta.

Xekik módjukban van az országgylés színhelyére

elmenni

s

szavuk

kívánatos. A

nyomatékos,

olyan teljes

régi

meg. mert elbírják annak

a család

fejére,

a

kiváltságú családok

egy

új

S

terheit.

e

hanem annak minden

Czímekkel él.

hogy

jog birtokában csak

jog

megjelenésük

k

nem

maradnak szorítkozik

tagjára kiterjed.

nemesség zöménél nagyobb közjogi

keletkeznek,

a

nemesség körén

belül

Az a tényleges különbség, mely nemesség között létezett, mely azonban

osztály állandósul.

eddig egyesek és

a

családra

folytonos változásoknak volt kitéve, az egész

terjed állandó és jogi különbségé

A nemzet összetartásának

mérhetetlen érzete

szakadáshoz

és vallási

politikai' nemzetnek

rétegeiben

nem

enyészik

házasság útján csak

A küls

nem

válik.

hogy

szerencséje,

épen maradt,

mégis

járnll

ki-

néne

a s

a

az osztályok

politikai

gylölete

bels egyenetlensége. A nemes el

az

egység

tudata.

A családok

úgy összekapcsolódnak, mint ezeltt.

helyzetben beállott eltérés

nem

válik

bels

ellen-

tette.

A vezérszerepet

viv elemek nem

kerülnek ir\

ma— al

szembe, nem keresnek egymás ellen támaszt a koronánál; a kzszabadságért, ezen közös kincsükért, közös erfeszl lesre

kep.'srk.

154-

FEJEZET.

vili.

Sajnos azonban, a régi magyar társadalomnak gyengéi is tovább élnek.

A

nem

polgárság

érez együtt a

magyar nemességgel. egymáshoz a

Közjogi állás tekintetében közelebb jutnak

megye

nem

és a város, de

érzelem dolgában.

A

törvény-

hozásba, a fnemességgel ellentétben, mind a két elem kép-

viselket választ,

mködéshez

tanácskozik és határoz. Együttes

s együtt

szokik.

Az a kapocs, a melyet Angliában a melynek

XIII. századtól fogva észlelhetni, s

ott

nevezetes

része volt az egységes középosztály megteremtésében, ná-

lunk

létrejön.

is

A

járnak a legersebb hatáazok befolyásolják az emberek fölfogását és hangulatát; de eredményök csak lassankint érvényesül. Miként a nemesség bels életében, a nemesség és a polgárság kösokkal

szervezetek

:

viszonyban

zötti

átalakulásai

is

még

sokáig a régi

föl

(ogás

marad

irány-

adó, mert a közállapotok azt fentartják.

A még

polgárság idegen származású

A

teljesen föntartotta.

körükbl.

kizárták tásba.

A

Nem

és

ezen jellegét

városok a nemest és a magyart

bocsátották be

nem

legtöbb helyen

életben a német nyelv

volt

ket

vehettek házat.

uralkodott.

közigazga-

a

A

hivatalos

S a polgárságot

ezen

idegen volta az idegen királyokhoz kapcsolta.

A

miniumát az

különben

városok

alkottak.

A

is

király

ket környez nemesek

mindig a király speciális dovédelmeié számítottak mindig

ellen.

A

XVI. században a királyok szaporítani is akarják az országgylési képviselettel biró szabad királyi városok számát,

de

ez

a

tervük a nemesség

heves ellenállásával

találkozik.

Ha rosokat utalta,

liaiczba

keveredik a nemesség a királyival, a va-

sok érdek és régi hagyomány a király táborába ügyes király hasznot húzhat ebbl a helyzetbl.

U.KiiT.M

\Z

A jobbágyok

W'Y ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

elégedetlensége voll a középkori Magyar-

ország másik Achilles-sarka. Kz

A

nem

jobbágyságot semmi

Nem

hoz.

155

fenmaradt.

is

ország szabadságai-

köti az

bennük. A fennálló

részesül

rend súlyos áldo-

zatokat követel tle. katonáskodik, a várak erdítése érde-

kében közmunkát egyházat az

Földhöz van

csekély.

zsarnokabb urától sem szabadulhat. S

háború

földes arai

a

és az

adója és kényszermunkája tartja fenn. Joga

elenyészen

ellenben

az államot,

teljesít,

vagyonát

életét és csekély

is

A

kötve.

e mellett az

leg-

örökös

veszélyezteti. Királyá-

nak katonái és ellenségei, urának zsoldosai és versenytársai mindenét folyton fenyegetik. Az ország háborúihoz és

vidék hatalmasainak szakadatlan harczaihoz a legtöbb

a

vért és pénzt

szolgáltatja. A-

gyzelembl

ellenben

neki

van a legkevesebb haszna.

Az

rendért

ilyen

melyben része nincs

és

mely meg nem

uralmát és saját szolgaságál

Néha odáig

A

vétel.

inkább leti

szabály fél,

az.

mely mások

védi. a

tartja fönn, áldozatra

nem

kész.

töröknek

hogy a mely kiszipolyozza. De ez

hogy

a

el

elkeseredése,

pogány

mini keresztény uraitól,

épségének megvédését

A királynak

alkotmányért,

ellen,

fajul

azon társadalom

segít

küzd. Az

kelletlenül

nem

még

pusztításaitól

s ezért az

ki-

ország

ti

akadályozza meg.

magyar nemességnek a rendi kiváltságokért vivándó küzdelmeit azonban elreláthatólag teljes közönynyel fogja nézni. A szabadságéri jogtalan nem lelke és a

;i

Mások hatalmáérl szabad akaratból véréi nem ontja. Szemében földesúr képviseli az állam rendjét. Az ö

sedhetik.

íi

hatóságának

van

teti.

A

meg

azoktól a

eltt

véradói

alárendelve. ö

is

kéri

jogoktól

is.

<>

szedi az adóját.

számon. Az a

melyekkel

bün-

<>

ö önzése

fosztotta

Dózsa

lázadása

a

birt. hí-

másrészt

;i

mi védelemben

részesül,

;i/.i

is

a

vár

156

FEJEZET.

VIII.

Az

urától kapja.

is.

Ha

van,

az.

mert

épen tartani igyekszik, földesura

a ki munkaerejét

erssége.

vagyona, az

ez az

magáé

ö érdekével azonos a

Végs

szükségében

táp-

mert els sorban neki van rá szüksége. Vele saját

lálja,

menti

tkéjét

meg

az

Egyes birtokosok

enyészettl.

el-

hanyagolják jobbágyaikat és kegyetlenül bánnak velük, má-

sok azonban emberségesek és gondoskodnak róluk.

A

király távolabb

felelsség

vetlen

nem

van a

t

paraszttól.

terheli.

Nyomoráért a köz-

Az összeütközés

ritkább

köztük, mert ritkábban érintkeznek egymással.

A

király enyhíleni is törekszik a

Kötelességét

használ

teljesíti,

midn

a gyengét

földmvelk sorsán. védi. Önmagának is

ha megnyeri a népet, s a nemességet alulról De fáradozásának nagy eredményét nem Látja.

vele,

szoríthatja.

A rendek

ellenállását

nem

birja legyzni.

A

költözkö-

nem képes megvaló-

dés szabadságát a gyakorlati életben

Fleg a köznemesség miatt, mely a legkevesebb védelemben részesítvén a parasztot, attól tart. hogy munkásai mind otthagyják és a királyi váraknak és a nagy urak

sítani.

ers

kastélyainak

vándorolnának.

környékére

A

törvény

végrehajtása pedig a megyére, azaz a köznemességre van

A

bízva.

A

birtokost a birtokostárs ellenrzi.

királynak kevés áldását

S ha a király gyarapítani

nyomorát mégis rik

reá

ellenére

kívánja

tehát

meg

emelni,

csapásokat. szorítja

ingyen-munkát a rendek ellenére

a

munkás.

törekszik a paraszt jogát,

fokozza leginkább. Az

legkegyetlenebb

a

érzi is

zsoldosai

Adóját a

katonai

mé-

rendek

szolgálatra,

követel tle, s az örö-

kös háborúkat, a szenvedések ezen valódi

okait,

a

köz-

királyi kormányzat gyengeségének tudja be. Árny és fény tehát egyenletesen oszlik meg a kormány és a társadalom közt. Sem a király, sem a nemesség

vélemény a

nem

számíthat a jobbágyság bels ragaszkodására.

1

ALKOTMÁNY ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

AZ

Egyes urak megszerzik parasztjaik szeretetéi és támogatásukra számíthatnak; mások gyülölel tárgyai s ezek

jobbágyaikban

Rendesen azonban az engedelmességhez szokott jobbágyok, irtózva minden áldozattól, meg fognak hajolni az ersebb eltt. Egj

kedvén

ellenségre

fognak

nézik a harczot;

találni.

rendi

a

osztály, a rendi

állam

sorsa és alkotmánya alig érdekli ket. a mindennapi kínok-

nem

elcsigázott testük lelkesedni

tól

bír,

de azérl a harcz

nyers anyagát egyik féltl sem fogják megtagadni.

Szívesen

azonban

egyik

zászló

király és a

a

sem

alá

állnak,

kényszerrel

nemesség egyaránl rendelkezhetnek

velük.

Bizonyos, hogy a pórság

mények mérlegébe

nem

fog

a

A kell

az ese-

súlyt

vetni.

Ez az állapot nagyobb hátránya mint

dönt a

nemzet ügyének,

királyénak.

ert

király

a

küllidtl

is

st fleg

meríthet,

arra

támaszkodnia, ha a magyar társadalom ellen küzdene.

A magyar jogát pedig csak a magyar védheti meg. Pótolhatlan veszteség rá ne/ve. hogy ügyéi egy nagy osztály nem teszi magáévá. A nemzet ellenállása gyengül meg, ha ;i

tömegre nem

népnek

a

számíthat, ha

a

nem

szabadság

az

i

szabadsága.

Bocskai támadásának idejében Rudolfnak tanácsolják,

hogy szabadítsa

parasztokai és

a

tol

harezba

küldje <>kH

li.)/

Rudolf nem mer ezen radikális eszköznyúlni. De maga a gondolái bizonyítja, hogy a nem-

zeti

ügy nagy veszélye

a

nemesség

ellen.

Ez az állapol

ménye

volt.

Nem hogj bírta

Ól

is

;i

a parasztság helyzetében.

vezet társadalom bneinek az

uj

dynastia

kormányzati

melynek ügyeibe megnyerni. Az ellenben i->;ik mulasztásnak

a

parasztságot,

az ered-

káros következménye.

éri

bizonyítja

rejlett

;i

.

1

i

folyl

hibáit, he.

nem

tudható

158

be.

VIII.

hogy

FEJEZET.

nemesség sem

erre a

volt képes, a

mely vele

élt

és vezette.

A hibája

sehol

nemességet csak az menti, hogy az is

hogy a rendi társadalom a XVI. században

volt,

sem

hibája a kor

birt a legalsóbb

osztálynak olyan életet terem-

teni, mely öt kielégítette és az uralkodó rendhez kapcsolta

volna.

A magyar

még mindig

állam ellenállása tehát

ne-

a

messég erejének az egységén alapult. A nemesség nehéz idket élt. De e súlyos idk megedzik. A megyét, az államot óriási veszélyek közepett ö kormányozza, katonásko-

idkben, mint Mátyás király hogy kiváltságairól lemondana, adót is

alatt

dik, s ez

lességeit

derekasan

teljesíti,

Szabadságszeretete töretlen,

és mondhatni,

maga

a

is.

fizet,

nélkül,

szóval köte-

hogy ö az állam. bátor és

erélyes,

ildo-

mos; nem keresi a küzdelmet, mert érzi. nek támaszra van szüksége, de ha a körülmények reá kényszerítik a harezra. ha ki nem térhet elle, ha nyiltan tá-

hogy a nemzet-

madnák meg

szabadságát, a melyhez hagyományai, egyéni

érdekei, önérzete és

helyét

meg

immár

a

fogja állni. Szívós

nemzet

létföltételei is

küzdelem nélkül

fzik,

féltett kin-

senkinek sem fogja kiszolgáltatni.

cseit

Azon körülmények

ellenére, a

tek a királyságnak, politikája

melyek annyira kedvez-

következtében

úgy alakul a

hogy csak idegen erük segítségével alapíthatna meg absolutismust. De az erszaknak nemcsak a kormányzata alatt álló magyarság állana ellent, hanem az ellenhelyzete,

állás hátvédét Erdély alkothatná.

Ernket

fokozhatja,

hogy az ország

keleti és

nagyobb

kiterjedés része a XVI. században többnyire magyar kor-

mány

alatt áll s

a Habsburgoktól független szervezettel

Az alkotmányos szabadság Erdélyben sem

áll

és

a törvények

bir.

tisztelete

biztosabb alapon, mint Magyarországon.

AZ AI.KnlMAM

János király ritkán adói

szavazotl

be,

szabályok sérelmével

159

országgylést. Martinuzzi meg

tart

hajt

ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE.

erszak

Politikai

srbben

el

fordulnak

perek

és

nem

a

Szapolyaiak

a

Báthoryak országában, mini Ferdinánd és Miksa kor-

es a

mányzata

alatt.

Államcsínyek,

politikai

Báthory Zsigmond

bella és

kivégzések

gyakoriabbak mint

idejében,

[za-

nyugati ré-

a

szekben Básta koráig.

De

Erdély függetlensége mégis

azért

hatalmas

met nyújt a nyugati részek alkotmányának.

védel-

Minden

elé-

gedetlen elem, a Habsburg-dynastia minden magyarországi

védelemre

ellensége

jutalomra

s

talál

a

Szapolyaiaknál.

Az országban van menedékhely, a hol az üldözött ságban

A

élhet.

mert mindig attól

rályt,

biztos-

versenytárs óvatosságra kényszeríti a kell

hogy

félnie,

ki-

átpár-

alattvalói

tolnak hozzá.

S

ha

Keleten,

a

törvény

mint

a jog

és

Nyugaton,

a

uralma nem

a

Habsburgok magyar királysága

német császárságnak nincs

a

magyarságé és a nemzeti

a

irányé bizonyosan az. Erdély államjogilag holott

nagyobb

is

alávetve.

nem

az.

független,

utóbbi

Ez

A Habsburgok

a

örö-

kös tartományaihoz csak az uralkodó személyének azonos-

sága

kapcsolja.

A magyar

királyság a török fennhatóságá-

nak sincs alárendelve. Sokáig

ugyan adói

fizet

a

(1547—1606). A békél pénzzel vásárolja meg, de burgok nemzetközi függetlenségéi a Porta sem ségbe.

Erdély ellenben

a

töröknek

Habs-

a

vonja

két-

szultán birtoka, melynek autonó-

miái enged. Megköveteli, hogy hadjárataiban részi vegyen.

A fejedelmei a szultán

egyenesen

úgy mentik meg választják

ersíti

.1

meg. Le kinevezi,

is

s

teheti.

az

Báthorj

erdélyi

választási jog formáit, hogy

Báthoryl és csak azután olvassák

Általában engedem

>

követel

a

ístvánl

rendek

fel

csak

elbb mega fermant.

török Erdélytl. János

.

160

vi

FEJEZET.

il.

király Grittit a szultán parancsa következtében

kormányzóvá. Martinuzzit a szultán

A

nevezi

ki

teszi le s itéli halálra.

töröknek alárendelt Erdély azonban mégis önállóbb

bels kormányzattal

bir.

gyarország, mert

az uralkodó a

itt

mint a közjogilag független Ma-

maga hatalmát idegenek

tanácsa és összes birodalmának érdekei szerint gyakorolja,

míg Erdélyt nemzeti erk

Ha

török csak kivéte-

bels

lesen avatkozik be a keresztények

gán

A

igazgatják.

ügyeibe. Méltósá-

van a hitetlenekkel foglalkozni, velük érintkezni. szabadon

alól

fizetnek neki és parancsaihoz alkalmazkodnak,

engedi

ket

tág

Még közvetlen autonómiát ad ket lenéz türelme.

így

megóvott magyar

akaratuk

élni

alattvalóinak

is

Erdélynek

s

hitük

szerint.

természetes

jellege

védelmül szolgálhat azon irányzat ellenében, mely nyugaton a magyar befolyás megszorításával

A alatt

jár.

nemzet, melynek egyik része saját fiainak vezetése

áll.

nehezen

viseli el.

hogy a másikban idegen

intéz-

kedj T-k

már Mohács eltt

Szapolyai

küzd

félelem volt

a trónra. lat

Ha

késbb ;i

is

a

német szövetség ellen A némettl való

erejének forrása. Nagyrészt ez emelte

némettel való szövetség a közjogi kapcso-

formájában a magyar

tetné, s új ab

got

is

nemzeti pártban találta gyökerét.

már

nemzet

önállóságát

küzdelmet idézne el, a

eredete

is

arra

utalja,

keleti

hogy

veszélyez-

Magyarorszá-

harczban

e

részt

vegyen.

A zados

nemzet érzületének egysége épen maradt. Sok szá-

hagyományok

ellensúlyozzák

a

particularismust.

Két testben bizonyos tekintetben egy lélek goti részek fajdalmát a Kelet is érzi.

sérelmei

visszhangra találnak

A Dunán

A

túli

nyu-

részek

Tisza mellett és Erdély

A nagy nemzeti czélokért való együttes mködés még nem találták meg. A XVI. században Erdély

bérczei közt.

formáját

a

lakik.

'

ALKOTMÁNY ELLENÁLLÓ KÉPESSEGE.

AZ

még nem

(;

l

vesz közvetlen részi azon tusákban, melyeket az

vívnak:

alkotmányéri

de az érzelmek egységében megvan

az együttes

mködés

elfeltétele. S

gedetlenség

parazsa,

tüzel

a melyei

l

vont

politika

a

A XVI. szazad

ha lobból vetne az elé-

meg nem

az a határ,

nyugal és keléi között.

a

különben ez

légvégén

tnik. Erdélyi Báthory Zsigmond újra Erdély osztozik

ala juttatja.

állítana

a

határ

w

Habsburgok

is

el-

inalnia

nyugati részek sorsában. Kü-

a

megsznik, de könnyen és gyorsan állhal az állam, mely mar háromnegyed szazad óta

lön szervezete

lábra

_int

engedelmességre szoktatta

a

népet, s a melyhez ez ragasz-

kodik, mert

a

helybeli erdekeknek.

Ma

megfeleli

lett-

Habsburgok

a

politikája

és leggazdagabb részeiben, azon

kormányzatul teremthet, melyet talmasságai

badság

törvényesnek

is

nemzetközi

a

jog

a

legpihentebb a

Imi

az

ide-

aránylag

és

Európa

ha-

A

magyar

sza-

közhatalomban

elfogadotl

által

nemzeti ügynek olyan tartaléka,

liet

nemzet

tekintenének.

támaszra. Erdélynek

találhal

megóvott

jól

dönt

mely

ereje

súlyl

vet-

A magyarság kettészakadása, mint kiemeltem, sok

kart

a

a mérlegbe.

hasznos következményére

okozott. .Most 1

részeiben,

.1

beavatkozás még szokatlan, önálló szervezetei és oly

jén

a

szorítja

ellenállásra

magyar nemzetei, ez az ellenállás az ország

XVI. szazadban

lentkezik, de

Mi

volt

kettéosztás

a

a

ugyan még csak csekély mértékben

XVII. században

nagyobb,

vag)

kár-e

nemzetnek okozott

dés következtében a

török

a

a

lett

je-

válik.

haszon, melyet

a

.'

mkö-

magyar nemzet nagyobb tevékenys azl mind

uralom terjedései megakasztani,

kisebb térre szorítani

szebb

a

nagy fontosságúvá

hiszem, hogy, ha sikerüli volna az együttes

Azt

mellett

is

akadunk, mely

s

megdönteni,

végül

jövnk jobb

volna. .

//

'

és

102

FEJEZET.

VIII.

A nak

a nemzet között támadt bizalmatlanság-

és

király

nem

viszálynak

és

meg

S a megszabadított terület ereje az

egységes fellépés.

az

egy magvától mentett volna

idegen befolyás ellen fordítható súlyunkat íokozla volna.

De mindez csak götl ki

volna a

ma

képes

végs

feltevés.

A

harezok eredményétl füg-

mérleg, azok valószín lefolyását pedig

megállapítani

'.

Visszatérve a valósághoz, csak azt emelhetjük az

ország

nyunkra

mely

megoszlása,

vált,

élesztette, a

s

a

ki.

hogy

szemben hátrá-

törökkel

a korona és nemzet közti bizalmatlanságot

Nyugat beolvasztási

kísérletei ellen való védel-

met megkönnyítette.

A XVI. században közszabadságainkat nagy veszélyek fenyegetik. De a nemzet nem mond le róluk. Tudja. hogy többet vesztene velük, mint valaha. Legyzhetik, de gyáva

megadás, dicstelen kimúlás és beolvadás más népek köré-

ben nem södése

lesz

sorsa.

még nem

A

dönti

XVI. században a király meger-

meg

az

alkotmánynak

ellentálló

képességét.

A

nemzet

szegényedik,

gyengül,

erejének túlnyomó része szabadságáért

pusztul; i

k(,'

sz

is.

de tud

azért is

har-

megntt kiváltságokhoz szívósan ragaszkodik és csak küls erszak hajthatja rabigába. Sok százados alkotmányunk meg egészséges, terebélyes

czolni.

la.

A

Vihar

vele születeti, vele

megtörheti,

azonban nem emészti.

gyökereit

kitépheti,

bels rothadás

FEJEZET

IX.

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI ES HATÁSA.

A

mohácsi vészre következett

a

K< lilig

alakulá-

politikai

sokkal foglalkoztam. Most áttérek a vallásbeli állapotokra.

E korban a vallás els rangú politikai kérdéssé

A magyar nemzetnek lehet nélküle

A

megérteni.

XVI. század na -:}' ténye a reformatio gyors elterjedése. 1

Mi volt sikerének oka

id

alatt

szárnya

alatt

vid

vált.

szabadságának fejldéséi sem

és

]

Mi rendíthette meg nálunk rö-

a hatalmas katholikus egyházat, melynek

ntt meg

a

magyar állam

és

véd

mely szellemi

fejldésünkre irányadó befolyással volt? Hatással volt erre, hogy azzal a nemzettel voltunk

legsrbb II.

Lajos udvarának német tagjai hozták elször hoz-

Az unió, mely a osztrák tartományokhoz és a német zánk

az

tant.

új

szivárgását.

birodalomhoz a

megfogamzotl

terjesztéséhez.

magvai

a

Az ezen

fzötl

nemei vallás

A hazánkban él nagyszámú

hozzájárult

után az

király halála

bennünket, méu inkább elmozdította

is

a

összeköttetésben, mely a reformatiót szülte.

úton

nemei a

be-

katona

lelkekben

szomszéd országok nemei

iskolái

íogadta

a

Nemei polgárságunk különösen mohón germán szellem termékét.

!>«

a

nemei genius befolyása

növelték

nagygyá.

magyarázza meg az

új

hit

a

magyarra egymaga nem

sikerét. 11*

164

FEJEZET.

IX.

német talajon ntt vallás kedvez körülményekre talált nálunk. Azt a nagy forradalmat, mely Németországban jutott kitörésre, olyan mozgató erk okozták, melyek

A

nálunk

is

mködtek. A kor

Németország azért vette

általános körülményei szülték.

és egyházi életet

mindenütt válság

vol-

ott

melyek a vallás-

tak a leghatalmasabbak azok az ösztönök, beli

mert

át a vezérszerepet,

félé

sodorták.

els rangú világtörténelmi eseménynyé egy német barát bels lelki küzdelme. Ezért terjedtek ki ennek Ezért vált

következményei reánk

is.

A XVI. század Európa történetének egyik legérdekesebb kora.

A nagy átalakulások idszaka volt. Olyan forma, mint a mostani. Az örökölt állapotokkal ellentétbe került a jelen a maga új követeléseivel. A fejldésnek új mederre volt szüksége.

Sok századig aránylag népcsalád. Idegen befolyás

A germán

kis földterületen élt az európai

nem

és á latin világ,

érte.

helyezkedtünk, keveset tudva a szet törvényeirl, ról

mellett In'/,

a

múltról,

az

egyház

legfelsbb

maga elzárkozottságában ersen

jutott.

Érzései,

szokásai,

el-

semmit a termé-

más világrészekrl, egészen idegen

körülményekrl,

és

melyek körében mi

a

fajok-

vezetése

szervezett remi-

intézményei,

világnézetei,

társadalma, egyháza és állama kezdetleges és gyér ismereteinek az alapján fejldlek

tökélyét

meg,

a

lárdan

érlek kik

el.

E

Kételyt

a

s

befejezettségnek ritka

világnak eszményeit

mindennapi

állott.

ki,

életét

nem

is

azok szabták Ezért

irányították.

isméit.

A

szk

látókör

is

szi-

csalna-

tatlanságának hite vezette.

Az idk melyekre ez

jártával a

azonban megváltoztak

a

fogalmak, a

remi épült.

Semmi son

fejleszt,

idomít

annyira, mint

idegen

lel-

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI

A

,i;r'

HATÁSA.

ÉS

isokka] és viszonyokkal való megismerkedés. Ezérl ad-

_

már a keresztes hadjáratok nagy lökésl a szellemekmiden érintkezésbe hozták a muhamedán világgal. Még mélyebben ható következménynyel járt azonban, hogy a XV. és a XVI. században egyszerre két irányban tágull meg a népek látó köre s szellemi életük n.i tartalommal gazdagodott.

tak

nek,

kori

Az ó-kor gyönyör emlékei bebizonyítottuk a középembernek, hogy az övétl eltér világ is nagyszer

Amerika felfedezése pedig felvilágosította ket arról, hogy világnézetük sok vonatkozásban téves alapokon nyugszik, hogy más a föld is. a hol élnek, mint a minnek talehet.

nítóik mondották. Kétely szállotta

jük

nem

meg

lelküket.

Az

rend-

többé az egyedüli, a melyet ismertek. Össze-

volt

hasonlíthatták mással. Rájöttek hibáira. Tudásuk kibvült.

Ugyanakkor

a közgazdaság] helyzet

átalakult.

is

A

vagyon

megszaporodott és megoszlása megváltozott. S a nyomda a

erk

szellemi

puskapor

egyensúlyát úgy megváltoztatta,

A tudomány megsznt egyeTágabb körök mveldhettek. A kö-

a nyers hatalomét.

sek kiváltsága lenni.

zépkor alapkövei meginogtak. Alkotója, módosult. Más

A

az egyháznak kellett a változást megérez-

középkorban az embernek minden nézete, ismerete.

fogalma tle eredt tt-ii.it

az

sítette.

De

sok

volt

Ezek

vezetett.

nemzedéken

is

az

ál

átalakultával

módosulnia

meg Európa

kellett

ember nevelje.

azt

az

ert, mely

megértésére és az új-világ meghódítására képe;i

mit

most a

multuk

homályában

a természet titkaiból ellesett, az

tanítójától dült.

hozzá

iskolájában szerezte

az ó-világ

mit

és

egyházhoz való viszonynak

Az egyház Az

középkori ember,

;i

a látóköre és a felfogása.

lett

Els sorban nie.

mint a

hallott.

Nagyobb

lett

Beléje

helyezett

önérzete. Terhére

inas

vak vált

volt,

látott

mint

i

a

mit

bizalma megren-

pórázon

vezet-

166

FEJEZET.

IX.

A

tetnie.

megadás, az emberi alázatosság helyébe az em-

méltóságnak, a gondolkozás szabadságának és fen-

beri

ségének tudata

A

lépett.

nem

túlvilág

emberek képzeletét és gondolatait; a fürkész elme.

köti le annyira az

földi élet titkai felé

fordul a

Az egyház ellensége

más

az új iránynak, a mely

lett

Az új felfogás összeAz egyház meghasonlott a elre tör elemekkel, a jöv el-

úton haladt, mint a melyet

kijelölt.

ütközött a régi felfogás rével.

társadalom javával,

az

Elbb

harczosaival, a gondolkozókkal.

a szellem

hsei

szolgálatába szegdtek, most ellene foglaltak állást. a

A

az

szél,

mely eddig az egyház hajójának kedvezett és elre haj-

szembe

totta,

Az

került vele.

irány a renaissance

új

pompás

alkotásaival

írta

A A

felszabadult

em-

be magát az örök dicsség könyvébe. beri géniusz a

formák kultuszát zte.

pogány, a görög

szellem munkájának csodás

támadt

sírjából és új

szépség eredményeiben fölgyzelmet ült. A mvelt világ nagy

része befolyása alá került.

Az egyház nimbusza fogással összetzött.

Az

csorbult, valahányszor az új fel-

ellene intézett éles

erszaka

sebet ütött rajta, mint az félen. lett.

ház

Tiszteletlen,

gúnyos

és

polémia több

és máglyája az ellen-

ellenséges

kritika tárgyává

E kritika rombolt, mert sok hibában leiedzett az egybels szervezete. Fölsbb rétegeinek nagy része a

renaissance légkörében hitetlenné

nek rabja brutális

A

lett.

Az

alsó

papságot

váll.

A

világ gyönyörei-

buta formalismus és

a

kicsapongásai tették tönkre.

papság

hanyagolta doskodotl az uralom

a

maga egyeduralmának az érzetében

önmagát. Versenytárs nélkül lévén, a

fegyelemrl,

els

feltételét,

s

uralma

élvezetében

nem

el-

gon-

elvesztette

az erkölcsi tartalmat.

Mihelyt ez állapotok a közfigyelem tárgyaivá és a gúny

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI

A

czéltábláivá

domináló

egyház

az

Lettek,

167

HATÁSA.

ÉS

veszélybe

állása

Jlltütt.

Az az intézmény vagy mindig

hivatásához,

A

papság pedig,

vágyik,

A hazugságon,

maga

ébreszt

is

magával

ma.ua

ki

az lehet

-zeniben

de joggal

:

Az egyházzal szemben és

szent

méltán.

És

ellen.

és üldözése

szigorú,

semmi

iránt.

Ha

is

imponál.

mással

szemben

ugyanezért

s

elitéli

ki

felebarát-

eb-

lelkesedést

betölti,

htlen hozza, könny

ellenben

a

közöny. Hivatása olyan

ritka a

magasztos, hogy ha azt

maga

reszt

lesz

rokonszenvét.

lenézik a képmutatót és azt.

magának mindent megenged, ját.

htlenné

a hypokrisisen alapult zsarnokságnál

sem rútabb. A rajongó túlkapása

A

mely

emberek

az

mely hitetlen és mégis üldöz és uralomra

a

gylöletet

izzó-

osztály, a

elveszti

ellene

az aggressio.

Az egyház a középkor végén ebbe a helyzetbe jut. S nemcsak azok szemében sülyedt a papság tekintélye, szellem közvetlen hatása

kik az

új

alól is

emancipálták,

magukat a

alatt

hanem azon tömegek eltt

vallás

me-

is,

lyeknél a hitet csak a legdurvább fegyelmetlenség s mate-

rialismus válthatta a

fél.

kik belátják hibáit,

nek

fölött

vallásuk legyen.

eszményi

alapokon

csak azok is,

fordulnak

el

tle.

kik eddig minde-

a

tekintélye miatt tisztelték.

Társadalmi és veszti

Nem

hanem azok

A

politikai

rend

megbomlik, ha

tartalmát.

nyugszik.

szükség, hogy

Felfogása

Vallásossága

nép

lelke

világról

a

a

a

ezentúl

tömegekm

a

is

régi

természetes

következménye lényének. Kgyedül lehet idealismusa. Kz emberiségnek

az újra

bels

táplálékul a

elsrangú

életre ébredjen,

ad

a

érdeke

volt,

hogy

olyanra, mely

hívknek. Ez

a

k

el-

az

1

1

egyház

megint értékes

történelmi szükség szülte

retormatiót.

Az elvont speculatióra

hajló,

alaposságra törekv ger-

168

IX.

mán

lázadt

FEJEZET.

elször azon

fel

babonaság

ellen,

melyet

a

akkor katholicismusnak neveztek.

A rationalismus

és

visszaélései ellen és

sebb volt a

lom

nagymveltség ki.

Itália

a hol

er-

jutott uralomra.

szellem kevesebbet

foglalkozik

egyöntet világnézetekkel vagy

lékkel,

nem alkalmazkodik úgy a

a

a gondolkozók sem szakadtak el a Magyarországban a vallásbeli mozga-

és

hit

Föllázad az egyház

Németországból indult

alaptól.

A magyar i

új

vallásújítás

traditionális

mellett a vallásos

formát keres hitének.

melegágya

renaissance

A

volt.

renaissance

ébredezett és tért bódított.

érzés újra

A

a

transcendentális igazságokhoz, mint

nemet. Ezért a magyar

hogy hazugsággá megérzi

érzi

a

meg, mint a német,

táplálékának egy része,

elfojtották a vallás

Fleg

is.

késbben

szellemi

vált

hogy a külsségek

elvont esz-

positiv vallással, s

bels

tartalmát.

s

De

XVI. században.

Ma Mátyás fénykora tovább tart. alighanem meg nálunk.

a renais-

sance iránya ersödött volna

A

sors

mveldést, a

I

elmetszik a renaissance gyökereit

s a

a

vallásos

A megzavart lelki egyensúly helyreállímegalázott, a búban és gondban élt nemzedékek

hittl várjak.

A

földi

nyomor,

nyeget veszélye fogékonynyá mely

azonban megakasztják

csapásai

istápolják.

-I

.'

kegyetlen

a

földöntúli

S ez

A

a

teszi

örökösen

halálnak

fe-

a lelket azon tan iránt.

igazságszolgáltatást hirdeti.

vallásos ösztön az új

vigaszt

a

keres

lelkek az

egyháznak kedvezett.

szinte

és

mély

meggyz-

dés hódító hatalma alá kerülnek. Egyedül ettl

remélhetnek balzsamot sajgó sebükre. A régi egyház, mely a születés

és érdek

ú ra,

számítja

kapcsainál fogva a kételkedk és hitetlenek tagjai

közé,

mely egyeduralmára

botrányos visszaélések áldozata

lett,

támasz-

mely elszokott

hogy

attól,

küzdjön és kel

lelkekért

a

munkával áthassa, meri parancsolhat

nem képes

az egyház

nek többségét egyéni

inlensiv

szellemi

és kényszeríthet, meri

büntetésekkel és inquisitióval

világi get, ez

169

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKA] ÉS HATÁSA.

A

meggyzdés

gyjtötte egybe,

lánglelk apostolok, nagy emberek vezetnek, olyan

annak

kik

hogy szent

élnek,

ébreszszék és másokban

A

hsé-

biztosíthatja a

azokkal versenyre kelni, a kik-

férliak.

másokban

ihletükei

is

t'el-

megvetéséig fokozzák.

halai

a

is

a kiket

tavaszi rügy színpompájával és friss erejével miként

mérkzzek Az

új

fonnyadni induló lombozat zöldje

a

.'

minden fajt a maga anyanyelvén okközelebb férkznek a nép szivéhez. Széni

hittérítk

tatnak és ezzel

is

beszédekkel. Írással és az iskolák útján hatnak a lelkekre.

kisebbségben vannak

Mivel

kenységet fejtenek

ki.

és

ket.

üldözik

nagy

tevé-

Mivel küzdenek és veszélyben forog-

nak, buzgók es igazak.

A oltja,

hit

után áhítozó magyal' szomjat

nem

s

Mar

a

a réginél, a melyet sok

mohácsi vész eltt

politika saját szükségei

a

A nemesi

használja.

jaira

is

a

friss

miasma

az egyházi

szerint tölti

forrásnál

ront.

méltóságokai

be és a maga czél-

osztozkodnak

csaladok

rajtuk.

Az nralkodópárt prédái. Egy személy több egyházi méitóságol ket

Jövedelmeikel

tölt be.

azonban nem

Perényi

zsenge

teljesíti.

korában

elkölti, a

velük járó kötelessége-

Gyermekek lesznek püspökökké. éri

el

e

nagyfontosságú

állást.

A gyermek estei Hippolyt esztergomi érsekké neveztetik

A püspök is \

kötelezve

es/.t'lylyel

a

van.

áll

választásánál

törvények

Nem

szemben inkább

szerint

lehet a

ezen

ország

az

kötelességére

az

védelmére

midn

csodálni, hog}

nemzet, seink

ki.

egyén

vég-

meg-

tekintenek, mint

egyházi feladataira. A harczosnak elsbbségei adnak a pap fölött. a

Tomori,

lelkeket

;i

ápolja,

vitéz

katona, érsek

hanem

azért,

lesz.

hogy

nem

hazájál

azért,

hogy

megvédje.

170

IX.

Szathmári

FEJEZET.

nem

püspök

veszprémi

pappá

magát

akarja

mert ez akadályozná kanczellári köteless«

szenteltetni,

nek teljesítésében. Politika és katonáskodás a jobbaknak, dzsölés, erkölcsteten élet és az egyház fenyít hatalmának vagyon szerzésére való használása a rossz ab baknak a foglalkozása. A papság megfeledkezik hivatásáról. Sok egyházi állást be

sem

töltenek.

Sok ezer hiv pap nélkül van.

Az egyház jövedelmeire ráteszi a kezét a király vagy valamelyik nagy úr, hogy vele a hazát védhesse. Könnyen elfogadott mentsége is a kapzsiságnak a nemzet életbevágó érdeke.

^ Mohács után még inkább megbomlik a fegyelem és rend. Az egyházi vagyon elkallódik. A papok megszöknek. A templomok leromboltatnak. A hivk magukra maradnak. Az állam romlása az egyház bomlását sietteti. Lehet-e csodálkozni, hogy nem e bomladozó szervezetnél keresi az új nemzedék lelki üdvét, hanem az új embereknél, a kiknél az igaz, mert egyéni küzdelmek árán szerzett hit pótolja a fegyelmet, s a kik a sok szerencsét-

lenségre

mutatnak

rá,

mint az Isten haragjának

Az egyház állapota nálunk

is

ellenségeinek

jeleire.

malmára

hajtja

a vizet.

A reformatio nemcsak a vallásosság újraébredése Vele a germán szellem a latin világ uralmát rázza

gyzedelmeskedett

gáról. Ezért

joknál,

keres

germán

kezése útján történt,

Az

szervezetei.

új

a

meg

le

germán

mafa-

egy tsgyö-

lelkében.

S a fölszabadulás

vás.Mn.

könnyebben

mint a latinoknál. Ezért született

volt.

hit

Ezért

nem

hanem

az

egyetemleges az egyházi

új

egyház kelet-

központosítás ro-

államok önállóságához alkalmazza

válhatott

bármely

faj

önállóságának a

javára.

A

decentralisatiót

juttatta

gyzelemhez

a

centrali-

A

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI

satio ellen.

szervezeti

ÉS

171

HATÁSA.

Nemcsak dogmatikus forradalom volt, hanem A germán szellem nem saját egységes világis.

rendét állította csatasorba

a

világrenddel

latin

szemben,

de az önkormányzatot az idegen absolntismus ellen. Ezért talált visszhangra Németországon kívül vált

népszervé nálunk is. Az önkormányzat volt fajunk éltet

A

az eszménye.

is.

Ezért

elve. az önállóság

katholicismus keretén belül

is a

aemzel

félté-

magyar egyház jogait a római mindenhatóság ellen. A királyi apostoli jogokban látta önállósága sánczait. Nem természetes-e tehát, hogy örömmel üdvözli azon kenyen rizte

irányt,

A

mely

a

szolgálja?

régi czélját

pápák többet

tettek

értünk a mohácsi

veszt

meg-

elzött korban, mint bármely más fejedelem. Okos tanácscsal, söt némi pénzzel és katonával is segítettek bennünket. Jóakaratot mutattak irántunk.

De igényt is tarthattunk a kereszténységért folytaküzdelmünkben a kereszténység fejének támogatásain. Sl a nemzet többet várt a pápától, mint a mennyi-

tott

Nem

ben tle részesült.

azzal a segítséggel megele-

volt

nem

gedve, mely a bukást elhárítani

volt képes.

Elhagya-

tottnak hitte magát és hala helyett a boszuság érzete vett

ert.

rajta

Els sorban

az ellen, kinek

legszentebb

köte-

lessége volt a kereszténységért áldozni.

Fokozta ez1 az érzést, hogy Mohács után a Szentszék

irányította.

gette,

tett

midn

kezve,

a

;i

érte

rideg

pápa tanúsított.

semmit,

meghajoll

kergette volna a totta

a

politikai

számítás

Ferdinánd híveit sérthette a rosszakarat, melyet

iránta kezdetben

hogy nem

szemben

velünk

magatartását

pápa

a ;i

meg

az.

hogy egyházi átokkal fenye-

török eltt. Távolból

pusztulásba

hívek ezreit,

átkával süj-

szerencsétleneket, a létük

s

Szapolyaiél

kik

s

kedvük

Isten

ellenére, szégyen-

megmentéséért, meghajoltak az ersebb

elölt.

172

FEJEZET.

IX.

Áldásával és imájával vett volna

részt

mely

harczban,

a

nekünk utolsó garasunkba és életünkbe kerülhetett. A kereszténység védbástyája a kereszténység fejének tulajdonítja, hogy komoly segítség nélkül maradt. Ezért is hajlandó tle elfordulni.

S

Róma

e mellett

a Péter-fillérek, a búcsúk megvál-

bnbocsánatokért tlünk is szedett adót. A renaissance pompájához az egész kereszténységnek hozzá tásáért és

A

kelleti járulni.

kiakná-

visszaélésekkel, a vallásos érzés

zásával szerzett jövedelmet csodás

fényzésre

A pápák

el

családjai és kedvesei élik

a

fordították.

közadományokbi

összegylt pénzeket. Mindenütt rossz vért szült ez az pot.

Különösen

azonban nálunk,

nem

romladozott, mert

volt

a

mibl karban

szegénység és nyomor uralkodott, ténységért kellett vagyont és

hol

a

tartani,

hol éppen a keresz-

vért áldozni,

hol

a

pénz

a

szabadságot menthetett meg.

életet és

hogy

Érdekes, ;i

a

álla-

hol Mátyás palotája

olyan tisztán erkölcsi tényezre, mint

milyen a reformalio,

a

földi

dolgoktól

lektani elméletre, a milyen a hitbeli

befolyásuk

sovársága

volt

volt

visszaélések,

a

a

Róma

pénzügyi vonatkozásoknak.

pénzükbe

is

pénz-

Azok a

Luther actiójának közvetlen oka. melyek a hívknek

lé-

meggyzdés, mekkora

leüinkal b az egyház elleni gylöletet

szították

olyan

elvont

kerültek.

világszerte.

A reformatio terjedését továbbá mindenütt elmozdította

a

kilátás

az egyház vagyonára.

Nálunk az ország és

az egyesek szegénysége ketts nyomatékot

ménynek.

A

gazdasági válság napjaiban

reménye hatalmas tényezvé jedésében az önzésnek

is

vált.

adott a

e

körül-

vagyonszerzés

A protestantismus

elter-

van része. n-\ mint minden

más

nagy sikerben.

Az Tetszeti

új

vallás mellett

nekik,

sok pap erdeke

hogy megnsülhettek.

is

síkra szállott.

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI

A

Különösen az

nem

midn

nsülést

;i

ervel

ccelibatus

a

nk

és

I

gyermekekek

^

:;

hogy eleinte

mellett,

hogy

s

már nagy számmal

megtiltotta,

A

papok.

családos

ártott a katholicismusnak,

teljes

lépett föl

HATÁSA.

ÉS

voltak

az új hit

lettek

apostolai.

Az zett.

A

új

vallás a szabad

felvilágosodás bajnokaival közösen küzdött

egyház ellen. Az ménynek nyomai.

A tély

meg

új bit tanításán

vallás terén

emancipálni

mindenhatósága

A

gondolkozás korában keletke-

hanem

a

régi

látszanak e körül-

akarta az egyént a tekin-

alól.

keresztény tan egyetlen forrását a bibliában kereste

ennek magyarázatát az egyénre

s

is

a

hív

bizta.

Ne

a

hatóság.

értelmezze a szentírás szavait.

A szakadás

a

hitalapítók egyéni

meggyzdésének

a

papák és a zsinatok tekintélye ellen való lázadásából szár-

A

mazott.

jogot, melyet a

maguk számára

vindikáltak, az

elméletben legalább mástól sem tagadhatták meg.

A dogma

felfogható értelmezést

S szervezetében meg. A

egyszerbb

vitás kérdéseinek is

a

ad az

új

könnyebben

rendszerét

honosította

hit.

szabadság

hívk önkormányzatát

és

léptette a

A

es központosított vezetése helyébe.

papok hierarchikus

laikus elem a római

egyházban az engedelmes nyáj szerepét

vitte,

a protestan-

tismus ellenben megnyitja eltte a felekezeti kormányzatot.

A

lelkészt

is

Ezek a

mat

a

a

laikus választja.

momentumok

kedvessé tehették az

azon

csolhatta

Önkénytelen rokonszenv kapfelfogáshoz, mely közelebb állott a maga

érvényesítette azt az elvet, melyhez oly

mozgal-

magyar szemében.

józan és bírálgató hajlamaihoz és mely

lelkesei]

tetszett

új

a

ragaszkodott. Az egyén

szabadság

légkörében

;i

a

vallás

polgári

élei

tereli

is

körében

nagyobb szabadsága

nevelkedett

magyarnak.

174

FEJEZET.

IX.

Az önkormányzathoz szokott nemzet az önkormányzat terjedését örömmel fogadta. Különösen a XVI. században, midn a helyi kormányzat emelkedben volt és becse megmert a nemzeti

ntt,

A a

XVI. század

szabadságnak

védelmére

lét

szolgált.

is

irányelvének vegyrokonsága

politikai

meglev

protestantismusban

a

csiráival

kedvezett a protestantismusnak, fleg Calvin tanainak.

Elször Luther oktatása terjedt el nálunk. De már a XVI. században fölébe kerekedik a svájczi felekezet, fleg a magyar nemzetiség elemek között. A német polgárság nemesség ellenben

lutheránus maradt,

a

srbb

ellenére "Calvin

érintkezése

csatlakozott.

melyben a

a

Nála

az

a

hit talált

a némettel való

Zwingli tanaihoz

és

legtöbb

a

szabadság szeretete a legersebben

szabadság ügyének a legtöbb szolgálatot

közállapotok alapján

ban kedvez

ntt

szervezet

követre, a lüktet,

tette.

A

mely

svájczi

magyar közállapotaink-

talajra talált.

Mindez okoknál fogva a reformatio a XVI. században nálunk

rohamosan

is

A

elterjedt.

nagy többsége elhagyta a

század végén az ország

régi hitet.

Mosl nézzük a reformatio következményeit.

Els

hatása mindenütt az

volt.

hogy

a

vallásbeli kér-

déseket állította eltérbe.

Az

a kor,

melynek hajnalán

túra vezetését, nyeit

és a

szerte a

hitetlenség útjára látszott térni, ez a kor világ-

vallás befolyása alá

a

át a kul-

mely a pogány alkotásokban kereste eszmé-

térbe szólítja a reformatio.

deznek,

elem vette

a laikus

diplomaták

a

A

jutott.

A renaissance-ot hát-

királyok hittani vitákat ren-

vallás

erdekében szerzdnek, a

katonák a dogmák nevében ölik egymást, a mvészet újra a vallásbeli rajongás kinyomata. A közérdekldés a theologia felé fordul.

A

Hogyan

protestantismus

történhetett ez

'.

mar újdonságánál

fogva

inkább

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI

A

lelkek

képesebb az emberek

és

175

HATÁSA.

ÉS

érzel-

árrá

lesz

mein

és tettein uralkodni, niml a katholicismus egyedural-

mának

a

fölött

S

korában.

utolsó

a

régi

v;illás

küzdve,

A verseny megedzi. Létéért Az si egyház megtisztul,

lelkeket

meleg

újra

A

elsajátítja.

hitre

Ellenfeleinek

hevíti.

korhoz alkalmazkodik.

A

hódító

összpontosul,

ereje

erejét.

megifjodik.

is

visszaszerzi

a

fegyvereit

bensségében

vallás

utoléri versenytárs;'! t és túltesz rajta a szervezet tökéletes-

ségében, a munkamegosztás és az

erk

egyesítése

mvészeté-

ben. Alkalmasabb nemzetközi actiót vezetni, mert a legellen-

tétesebb elemeket tatlan, az

is

képes egy akaratnak alávetni.

len önbizalommal, biztos

dekezés után

gyzelme

csalna-

bitében, a világot átkaroló

hagyománynyal; egységes támadáshoz lát. Az idvel

imperialistikus a

csodás erej óriás,

sorompók

lép a

A

egyedül üdvözít, örök ésábsolut igazság, törhetet-

vezetéssel, a véés térrel daezoló

lelkek zsarnoka, teljes fegyverzettel

a

A

közé.

szellemi és anyagi, a politikai és

gazdasági eszközöknek, a rábeszélésnek és nek, a szónak

és

kényszerítés-

a

írásnak

fegyvereivel folyik

érdeket

és

a

viaskodás

az egyeduralomért.

más

Minden

szenvedélyt háttérbe

szorít.

vagy felhasznál és magával ránt e titáni harcz.

Az

állami

egybefolyt.

nyos volt.

Az

világi

élet

állani a

;i

polgári

élei

is

sok

század

óta

középkorban egy vallásuaknak bizomegalakult

állami

társadalomnak

is

alatt

szervezete

keletkezett.

méltóságok voltak. A

Az

papság

külön jogokkal felruházott rend-

lett.

czéljail

föntartani, a

els

vallásbeli

szempontjából

czélok

Az állam, ház

a

Az állam az egyháznak befolyása

egyház méltóságai

jévé

és

saját

i.-

tulajdonképpeni czélja mellett, az egy-

szolgálta.

hitetlenekel

kötelessége.

A

katholikus

hit

egyeduralmai

és eretnekeket büntetni, volt

Még azok

a

királyok

sem vonták m<

leg-

176

harczra

Az

keltek.

politikából a papá-

a kik

kar támaszát a vallástól,

világi

val

FEJEZET.

IX.

egyház

hatalmával

világi

ujjat

húztak, a dogmák egyeduralmát azonban föntartották. Csak egy vallásnak volt az államban helye, az uralkodó katho-

üldözte,

alapja szított volt.

Mihelyt

vallásúak.

likus

mert

a

az

ö

és

fejldni,

kezdett

inas

rendje volt az

vallás

védelme

alatt

ö

állam

az

életének

is

Az egyház

állott.

ellen

forradalom az állam ellen támasztott forradalom

A

hitújítás az

egyház törvényeit

csak

úgy

az

is

sértette,

mint az államéit.

Különböz

békés

felekezeteknek

egyenl joga ismeretlen dolog

"volt

együttmködése és

és ellenkezett a közért-

kor felfogásával az állam kötelességeirl.

A vallásszakadásnak tehát nia.

álló

óriási zavarokat kellett okoz-

Az uralkodó fölfogásnak eddigi rendjével ellentétben tényekkel kellett leszámolnia. Ez pedig mindig nehe-

zen megy és sohasem történik

meg nagy küzdelmek

nélkül.

Egyes államok az egyházi forradalom pártjára állanak.

A papi hierarchiai és a papi vagyonkérdéseket újra szabályozzák. A vallás és állam egymáshoz való viszonyáról taplall

felfogásuk

állítanak az

fczélja az.

azonban

élbbemnek

a

a

régi

helyébe.

hogy halárai között egy

marad, csak

új

vallást

Az államnak náluk hit

is

uralmát biztosítsa.

Más államok kitartanak a régi egyház mellett. A társadalom els rendjének megtámadását, nagy vagyonának jogilag

l>izi(i
régi

czéljaitól

való elidegenítését, a tör-

vényben megszabotl czeremóniáknak és

a

megkövetelt dog-

máknak eltörléséi olyan engedetlenségnek tekintik, melyei már politikából sem trnek el. A jogrend megváltoztatásai nem hízzak az egyén szabad akaratára; azt erszakkal is íöntartják.

minden európai államban a vezérl hatalom üldözi vallásúakat. Még a fölvilágosodott fejedelem is. meri

így a

más

-

A

REFORMATIO fERJEDÉSÉNEK OKAI

meg a más hogy ha megersödnének,

nem

bizhatik

egysége valódi politikai is

177

HATÁSA.

ÉS

hségében, s tudja, támadnának ellene. A vallás érdek. Az államférfiak számításból vallásúak

k

üldöznek.

A

felekezetek ezen harczát szenvedélyessé, általánossá

a társadalom

tette,

minden kötelékének megszellemeknek mélyen gyökerez türel-

és a család

bontásáig fokozta a metlensége.

A

katholikus egyház régtl fogva az eretnekségben és

elképzelhet legnagyobb bnt.

a

hitetlenségben

A

keresztény phantasiát sok szazadon

örök

seket

A

az

látta

üldöz

kínokkal

alakja

Isten

meggyzdé-

a

át

foglalkoztat

la.

eszményképének alkotó elemévé vált a kérlelhetetlen szigor a tévelygk ellen. Isten példája szentesítette az üldözést. A Mindenható ellenségével szemben a kegyetökély

bn-számba ment. S

lem is

az uralkodó fölfogás szerint azok

lakoltak érte, a kik e földön hasznát látták. Lelkük el-

kárhozott.

A

protestánsoknál

is

uralkodik ez a hagyomá-

nyos fölfogás, annak daczára, hogy náluk nincs mi

katholikus

a

az egyház

czélok

is

türelmetlenséget

tanainak istápolták.

érthetbbé

csalhatatlanságában.

A

meg

az,

teszi: a

az

hit

önz

szigort

A különböz egyházak

a

erszak

utján reméltek terjedni.

A

hit

lelki

állapot,

mely független az illet akaratától,

haszonvágy és a félelem pedig csak az akaratra hathat. Igaz meggyzdést tehát küls eszközök nem teremtheta

nek,

meg nem dönthetnek. Üe ennek

hatalom, ha tönkre tesz és sokáig cselekszi, ha ket színlelésre és

pusztításától

nem

Megritkíthatja gék, Gr.

a

gyávák,

az a

sem

öl,

s

ha

elleneié

a lelkek megrontásától, a melye-

hazudozásra kényszerít, sem riad

igaz

ayers

a

ezt következetesen és

vissza, vallásokat

meggyzdések

számítók

is

a

képes

sorait.

test

A

gyen-

pedig tömegesen elhagyják k okai. II.

el-

kiirtani.

'

-

azl

178

FEJEZET.

ix.

a hitet, mely martyromsággaJ jár. mely disqualificál. mely

Xem

páriává tesz, pénzbe és vérbe kerül.

marad, a

ki hir-

desse a veszedelmes tant. Elveszti befolyását az ifjúságra.

Az

nem

nemzedéket

új

nevelik a tilos felfogás

szellemé-

A védett álláspontot pedig mindenütt hangoztatják. A legkonokabb epidémia legyzhet, ha kiirtják a bacteriumok gylhelyeit. A nézetek terjedésének pedig ilyen

ben.

gylhelye minden

egyes

hív

lelke és

minden intézmény,

a mely fölött uralkodnak.

A propaganda szemében még elnémítása

is

nagy érték

lehet,

lanyhán

a

hív

lélek

apró mécse

mert az

másban a fanatismu.-nak égbetör lángját gyújthatja meg. Az az opportunista, a kit az üldözés elhallgattat, másokban ers meggyzdést ébreszthetett volna. Gyakran mondják, hogy a vértanúk fokozzák a ragaszkodást ügyükhöz. Ez igaz, de csak akkor, ha a hatalom

A

vetett hit.

üdvözít voltába a vallásos tévedés bnösségének irtózatos fo-

galma,

emberi

félmunkát

végez.

az

vallásnak egyedül

élet

csekély

értéke

oly

elfogulttá,

oly

szenvedélyessé, oly kegyetlenné tette a középkori társadal-

mat, hogy képessé

lett

egész

munkát

végezni.

másképpen áll a dolog. Ma felekezetek vagy nemzetiségek erszakos kiirtásának kísérlete legtöbbMa.

persze,

nyire politikai hiba

meg azon

a

nem

engedi

melyek a siker

fölté-

humanismussal, méltányossággal nem erket megtörni. Ezekkel az erkölcsi hatalpedig nyiltan és teljesen meghasonlani modern

.Jogtisztelettel,

lehet

eleven

állam

mert a kor szelleme

fegyverek használatát,

telei.

makkal

is.

sokáig

drastikus

nem

bír.

üldözés ellen

A középkoriaknál is

sokkal kevésbbé

rendesen visszahatás támad,

s

a félúton megállani kénytelen elnyomás egyedüli következ-

ménye

az

üldözöttek

összetartása

szokott

nagyobb elkeseredése és szívósabb lenni. Az embereknek ritkán volt

A

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI

heroismusuk

elég

179

HATÁSA.

ÉS

középkori ijidözést kiállani. A modern

a

ers meggyz-

állam ritkán lehet annyira brutális, hogy

dés ellenállását legyzze. Korunk sokkal lágyabb sziv

hypokritább

is.

is.

hogysem eredményt igér következetességgel

üldözzön.

Az erszak akkor a legborzasztóbb, a mikor a jók

is

Míg csak megvetend motivnmok visznek végbe elbb-utóbb beáll a reactio, mert alig volt id,

részesei.

pusztítást,

melyben a jók teljesen elvesztették hatalmukat. A középkorban a vallásbeli üldözést különösen az tette veszedelmessé, hogy kötelességérzet és idealismus érhetett el sikert,

ele

ezért

szította. Ezért

is

mérhetetlen sok igaz-

lehetett

ságtalanságnak és szerencsétlenségnek a forrása. Ezért

írta

be nevét tzzel és vérrel az emberiség emlékezetébe.

A

megbomlása

vallásbeli egység

reszténység traditionális szervezetét és

bels vagy

széjjelválasztó

másra geit.

érint

rendjét

megbomlottak

küzdelmet

azok

hatása hozta

jelentett.

Háttérbe szorították olyanok,

széjjelválasztották,

kapcsolták.

Az

tása alá került.

A

madtak.

ke-

államok

Meglazultak

azok

és

a

sok századon át egy-

Európa

létre

összes

egyes

az

összekapcsoló

az

tényezk, melyeknek

kifejtett

az

tehát

egysé-

politikai

melyek az együttélöket

az idegeneket, vagy ellenségeket össze-

együttérzés és a szövetkezés új rugók ha-

j

érdekbeli

földrajzi

fekvés,

és a

érzelembeli

közös

anyagi

egységek

tá-

érdekek,

a

hagyomány, a hazafiság, valamint a különböz hségi kötelék és a faji

érzelmek alapján

létrejött

szervezetek

körébl

eltnik az összekapcsoló közérzület. Ellenben egyetértenek és

egyel

akarnak az eddig különvált társadalmak

Európa nemzetközi vallás

kez kellett

és az

államoknak bels

uralma mellett alakult meg. Mieltt az új

a

ténynyel

végleg

élete egj

ezzel

ellen-

volna,

meg

hogy az erszaknak

sike-

megbarátkozhattak

kísérletnek történnie,

tagjai.

180

FEJEZET.

IX.

rül-e az eddigi rendszer

els

a vallás egységét

föltételét,

helyreállítani.

A

században már a legtöbb állam megérte a

XVI.

vallásháborúig kiélesedett üldözéseket. Spanyol- és Olasz-

országban az érdekek

tikai

vallást kiirtotta a régi. melyet

új is

Angliában

poli-

ott

támogattak.

több

válság után. melyeket

vérpad és az

eltér hit üldözése jellemez, Svédországban kevesebb küz-

delemmel a reformatio gyzedelmeskedett. Németalföldet az új hit összeférhetetlensége a régivel és a spanyol kormányvégleg

zattal

két

részre

A

szakit] a.

keleti

tartományok

emberfölötti kitartás utján önálló államot alapítanak és az új

egyeduralmát biztosítják.

hit

A

vallási

A

spanyol Habsburgok, a latin világ segélyforrásaira

küzdelem nemzetközi

jelleget is ölt.

támaszkodva és a pápáktól buzdítva, megtették a az egész európai likus

actio

társadalom visszahódítására.

kísérletet

A

katho-

érdekében szórták a pénzt és ontották

alatt-

Németországban. Német-

valóik vérét. Francziaországban,

alföldön. Ausztriában. Angliában a világot átkaroló tevékenyki. Spanyolország kimerült a bels erszak és küls áldozatok következtében. A hatalmas és nemes nemzetet tönkretette fejedelmének és önmagának a fanatismusa.

séget fejtettek

a

A germán északi hatalmak lemben a

déli

és

lettek e

latin világnak

nemzetközi küzde-

fellenlábasai,

az

új

hit

bajnokai.

Francziaország és Németország. radt legtovább a két ellentétes

Európa közepe ma-

mozgalom

szazadban fleg franczia talajon

harcztere.

folyt a két világ

Francziaország állami egysége a hugenották likusok

viaskodása

közepett

és

A

XVI.

küzdelme. a

katho-

csaknem veszendbe ment.

polgárháború marczangolta a nemzetet. A hugenották tömeges meggyilkolásával Paris népe elérte a keKilencz

REFORMATIO ^ERJEDÉSÉNEK OKAI

A

gyetlm

|sl

HATÁSA.

ÉS

rjöngés tetpontját. A vallásbeli kötelék ersebb A neméét felekezetek szerint oszlik

az állampolgárinál.

lett

meg

és honfitársai ellen idegenekkel szövetkezik.

és a király kevesebb engedelmességre talál

még

A

törvény

a politikai

A vallás különfélesége lehetetlenné teszi az állam életét. Az együttérzést, a valódi összetartást megakadályozó ellentét támad az ál hun polgárai között. A kik holttestüket sem akarják egy földben nyugodni hagyni a más vallásfelekezetbeliekével. hoélet terén

mini az egyház és

is.

a pap.

gyan szolgáljanak egy ügyet, hogyan engedelmeskedjenek ugyanazon törvénynek, ugyanannak a hatóságnak ?

Németországban

nem élete

a

XVI. században a valláskérdés még

A

támaszt végleges válságot. olyan

ellentétek

hogy benne egy ideig a legmérgesebb megférhetnek egymással. A részeknek egy-

laza.

is

nagy, a birodalom

mástól való függetlensége olyan leges

német birodalom állami

tény-

hatalma és szerepe olyan csekély, hogy egy ideig még

halálos ellenségek

is

alávethetik

magukat az együttélés meg-

A német Habsburgok magatartása is hozzájárul, hogy nagy vallásharcz. egyelre legalább, elkerültessék. (lompromissumot keresnek a két világnézet között. kívánt mértékének.

Y.

Károly politikai nagy becsvágyánál fogva, utódjai arány-

lagos gyöngeségük miatt likus reactiót a V.

is

óvakodnak tle. hogy

német birodalomban erszakkal érvényesítsék.

Károlynak az uralkodása vége

érdekében

tett

a katho-

felé

a vallási uniformitás

lépései két háborút idéznek

ugyan el. de még

sikerül elnapolni a végleges leszámolást.

A

rendezése az egyes területek joga

egyelre határaik

között folyik tásáért. lik

le

a küzdelem

Mivel a német fejedelmek

Istent, a

s

már régtl

érdekeihez járul

a

ügyének

uralmának

biztosí-

különböz módon

birodalom ellenséges részekre

részeknek egymástól

dynastikus

lett,

egy vallás

vallás

fogva

oszlik.

eltér

vallások

tiszte-

Az egyes

politikai

szétbontó

és

ereje.

182

A

IX.

FEJEZET.

A

birodalmat óriási veszélyek fenyegetik.

mány, mely

a legvitálisabb kérdést

nem

császári kor-

bírja befolyásolni,

megersödik a birodalmi rendek ön-

elveszti tekintélyét és

állósága.

Németországnak szétmállását a reformatio és a kathoküzdelem véglegessé teszi. Vallási

likus restauratio közötti

melyek ersebbek a

alapon álló szövetségek keletkeznek, birodalmi kötelékeknél,

más

támaszt.

ellen

s

melyek a külföldön keresnek egy-

Csak egy szikra

kell

még hozzá

és

lángba borul Németország.

A

XVII. században majd meglesz ez a szikra

két világ tusája német

Milyen

hatása

talajra""

megy

is,

s

a

át.

Magyarországra ezen válságnak,

volt

melynél komolyabbat, általánosabbat az államok és nem-

mai napig nem értek meg, mely

zetek a népvándorlástól a

a történelmileg kifejldött egységeket megbontással gette és a létrejött kereteket szétrepeszt tört

fenye-

szenvedélyeknek

utat?

sem maradt ment

Magyarország

a

vallási

gylölet

Európa sorsában osztozkodik. De büszke önemelem ki, hogy rajtunk nem bir annyira ert

harczától. tudattal

venni, mint másokon, hogy az üldözés hetetlen, mint

nem

egyebütt, igazi

nem

volt oly kérlel-

vallásháborúig egyáltalában

fokozódott, s a türelem politikájához aránylag a leg-

kevesebb vérontás útján jutottunk

el.

Vallásáért az egész

korban sokkal kevesebb embert öltek meg nálunk, mint Francziaországban, Németországban vagy Angliában.

A

mohácsi vész eltt az állam

légi vallás hívei a

jes hatalmát mozgósítják az eretnekség ellen. Halált

danak

ki

a

tévelygkre.

kegyetlen törvényt

nem

tel-

mon-

De a kor szellemének megfelel hajtják szigorral végre. Talán

el-

de nem annyi, mint másutt. Rendszeres üldözés nincs és a törvény következetes végre-

fordult

egy

pár

kivégzés,

A

REF0RMAT10 TERJEDÉSÉNEK OKA]

pajtásának kísérlete

sem

sem

ÉS

|s:í

HATÁSA.

meg. Mohács után

történik

meg

újítják az üldözésnek ezt a legkegyetlenebb szabályát.

1548-ban a katholikus egyház mellett nyilatkoznak a rendek, de sokkal szelídebb eszközökhöz nyúlnak, mint azeltt, s

mint a minkkel a külföldön

eretnekséget

meg

éltek.

de

kell szüntetni,

Kimondják, hogy az

végbl fleg

e

a

papság

reíbrmálasat sürgetik. V. Karoly politikáját követik: egyete-

mes

zsinatot kérnek, hogy a véleménykülönbségek ott

szüntettessenek.

danak táknak

ki.

és

A

A

csak hitszónokaikat érinti szigoruk.

meg-

nem mon-

lutheránusok ellen büntetést

kálvinis-

anabaptistáknak sokkal gyengébb felekezeteivel

szemben erélyesebben szól a törvény: megrendeli, hogy ket minden birtokos jószágaiból kikergesse.

Késbb (1550.. 53., 54., 56.. 57. 59.. 63.) ez a szigor enyhül. A kálvinisták nem kerülnek többé a számüzen,

is

dök közé. Csak az anabaptistákkal szemben, kik

a

nyugalmat és a biztosságot veszélyeztet túlzásokba

közestek,

meg a kiutasító rendszabályokat. 1559-ben pedig már ket is csak külön adóval sújtják. A törvényes állapotnál még kedvezbb a valóságos.

újítják

A

büntettörvények

nem

igen hajtatnak végre.

A

lutheránu-

sok és a kálvinisták tényleg türelemben részesülnek. Templomaik vannak. Istentiszteletet szabadon végeznek. Szervezkednek. S

nem szenvednek

mártyrságot.

mar

vel az ország határozott többsége

A

az új hithez tartozik.

tisztábahoza-

Nevezetes jelenség, hogy a valláskérdés talát

senki

sem erszakolja. A

katholikusok,

többségben vannak, nem követelik gorú végrehajtását, mint

a

életben

A

nem

a

törnek

nem

mikor még

hozott törvények szi-

hogyan másutl

testánsok, mikor felülkerekednek,

megváltoztatásai és

század végé-

tettek:

siettetik a

a

pro-

törvények

egyeduralomra. Beérik az

meghonosult türelemmel. közéleten

nem

uralkodik

a

valhisbeli

villongás.

184

IX.

FEJEZET.

A magyart nemzeti szempontok irányítják. Az ország ketiénem történik felekezeti alapon, hanem politikáin. A nyugati és keleti Magyarország egyformán vegyes valoszlása

lású. Vallás tekintetében sokáig

ladnak.

A

párhuzamos irányban ha-

XVI. században a különböz hitek

szövetségén és együttes

résznek actióképessége.

politikai

mködésén alapul mindakét államA tulajdonképpeni magyar király-

ságban sincsenek még egymással állandó ellentétben a kü-

lönböz

A

felekezetek.

pártok ott

sem

hanem

felekezetiek,

politikaiak.

Az országgylések tárgyalásaiban még csekély

szerep jut

a

vallásbeli

sérelmeknek.

A

nagy összeütközé-

sek és harczok a nemzeti és featonai érdekek talaján foly-

nak

le.

Az

1554-diki

melynek

országgylés,

még

többsége

katholikus lehetett, mert a katholikus vallás érdekében hoz törvényeket, a protestáns Nádasdyt választja

A

politikai tekintetek szerint

a

vallásiak

szerint.

A

meg

nádorrá.

nem

szavaznak a rendek és

király tanácsában

nagy

számmal

ülnek protestáns urak és a püspöki állások betöltése kér-

désében

véleményt

Illésházy, ajánlja a

nevezését.

A

nyilvánítanak.

legbuzgóbb

Egy

fúr,

protestáns

fpapnak.

Szuhaynak

teljesen protestáns városok ellenállás

ki-

nélkül

megfizetik a papi tizedet.

Türelmetlen országban türelmi politikát vetni. Két szék között földre rogy az a áll

alig lehet kö-

kormány, mely

az ellenséges táborok vagy egyike vagy másika

nem

mellé.

nem képes, a ki korának elítéleteiben és szenvedélyeiben nem osztozik, a ki mérsékelt, a mikor mindenki túloz. Szeretetet, ragaszkodást nem bír ébreszteni, a ki nem

Vezetni

jár ell a koron uralkodó küzdelemben.

Magasan a nemzet fölfogása rendszer

vágó

ritkán

bírja

államférfiak

csak

fölé

emelked

politikai

föntartani. Koruknak elébe akkor tesznek jó szolgálatot, ha

magái

.

REFORMATIO ^ERJEDÉSÉNEK OKAI

A

nem

feszítik

túl

a

húrt és csak mérséklik a hibákat,

lyekben a társadalom érdemet

Meg nem

lát.

czél.ja

a

nem

sza-

nem

vált

volt hasznos. Egyik felekezet sincs az uralkodó-

val megelégedve.

A

protestánsok azt várják tle.

rokonszenvet tanúsított irántuk, hogy az pítsa meg. is

Egy ízben a katholikusok

kérik tle.

A

sem hajlandók

a

némi

ki

uralmukat

ala-

istentisztelete eltiltásai

katholikusok pedig

gyakorolt türelmet

a

elviselni.

Miksát mérséklete népszertlenné

teszi,

testantismust megersíti és a katholicismust síti

próba-

szomszédos országok

badelvségének. Ausztriában és Csehországban be és

rendesen

és

rendszere ezért

hajló

felé

Magyarország és

vált

elvek

t

Miksának türelem kövévé

me-

a

értett

erszakolása visszahatást szokott támasztani compromittálja

185

HATÁSA.

ÉS

meg. hanem csak

s

mivel a pro-

nem semmi-

késbbi küzdelmet csak

elkeseríti, a

elmérgesíti.

Nálunk más a helyzet. A nemzet józanságának a jele, hogy Miksa itt. reactio támasztása nélkül, türelmes lehet.

ámbár egyénisége iráni A nemzet nem szorítja arra. hogy között. Fontosabbnak tartja a katonai elfogadjuk,

Valláspolitikáját

kevés a rokonérzés.

döntsön a felekezetek

és a politikai kérdést. Inkább eltri a felekezeti confusiót,

mint

megszüntetése

hogy.

Nálunk kulására

nem

árán,

a vallás-politikai

még nagy

oly fanatikus,

befolyással

kérdésben a közvélemény lehet a

hogy ne lehetne

képesek irányítani,

önálló utal

tk dönt

a

melyek

a

de

nem

is

a

olyan

megzavarni. Még nin-

azt

keresnek. Keresztúton hatással

ala-

kormány. A nemzel

föntartani;

csenek olyan hatalmas áramlatok,

nem

eletet.

hogy ügyes magatartással ne lehelne

felekezetek békéjét állandóan fölvilágosodott,

politikai

földúlja

melyeket egyesek többé elsöprik áll

n

azokat,

nemzet,

s

lehetnek jövjének alakulására.

a a

kik

veze-

186

FEJEZET.

IX.

Erdélyben a XVI. században ül

még

határozottabb diadalt

nemzeti eszme a felekezeti ellentétek

a

Ott a

fölött.

magyar nemzet ösztönét nem zavarja meg a

külpolitikai

világhelyzet, s ezért törvénybe iktatja a türelmet, melyet a

gyakorolni lehetett, de nyíltan

nyugati királyságban

elis-

merni nem.

A

Habsburgok, ámbár még

katholikus

reactio

nem

mégis annyira azonosították

érdekeit,

magukat a katholikus erkkel, hogy világosan vallásszabadságot

még Miksa sem és

német

a

nem

vakon a

szolgálták

kifejezett

engedélyezhetnek. Hajlamai ellenére

meri, a spanyol szövetség, valamint a pápa

birodalomnak katholikus választó-fejedelmei

miatt, a protestánsok állását törvényes biztosítékkal körül-

hogy elvesztené természetes támaszait és meghasonolnék háza múltjával és a német császárság sánczolni. Attól

tart,

jellemével.

Erdély kormánya ment az ilyen tekintetektl.

A

ma-

gyar ösztöne zavartalanul érvényesülhet benne. Természetes

Míg Martinuzzi

impulsusát követheti.

nyomon

gen védi a katholikus

vallást,

áll

be.

Az

nyes elismerésüket érik 1552-ben és

a

új

ragadtatja

el

magát.

Halála

egymásután törvé-

felekezetek

el.

1557-ben a lutheránusok. 1564-ben a kál-

vinisták szabadulnak kerül;

a többi felekezet szenvedélyes

sem

azonban

fordulal

iit.in

Erdély azon a

melyen a magyar kormány. Pap lévén mele-

jár,

üldözéséig

él.

papi vagyon

föl.

A

katholikus

secularizáltatik

vallás

(1558.),

hátrányba az egyházi

rendek kitiltatnak, de a katholikus istentisztelet szabad marad. Ezzel

a

nem

módon

találó

Három teljes

vallásszabadság ebben

korszakban párját

érvényesül.

felekezet

jogú polgára

a

közül

száladon

Erdélynek.

lanul tisztelhetik ott Istent. S

választhat

minden

módon

zavarta-

Háromféle

komoly

kísérletet

sem

tesz-

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI ÉS HATÁSA.

A

nek

arra.

hogy az egyik

uralmát a többi

hit

187

erszakkal

fölött

biztosítsák.

A többségükben

protestáns rendek

likus fejedelemre szavaznak.

érdeke

Báthoryban katho-

A nemzet

érdeket

a

felekezet

íölé helyezik.

A

mindenütt másutt csak a türelmetlenség következményei fogadtatták el. Medd küzdelmek,

türelmet

irtóztató

vérontás,

nemzeti és állami

a

katastrophái után

lét

látta

meg kell békülnie azon felemelyeket kiirtani nem bir. A vallásháborúk

csak be a közvélemény, hogy kezetekkel, a

egyengették útját a vallásszabadságnak. a

rémei

pusztítás

meg.

szüntették

A

Mi

vallási örjöngést

kivétel

vagyunk.

Aránylag csekély leckepénzért tanultunk meg türelmet gyakorolni.

Megelzzük

bajokat,

a

melyeket mások végig

a

szenvednek. Belátásunknak köszönjük, a mit mások véres tapasztalatok árán szereznek meg.

A

valódi, a megingathatatlan

hív

kaság az ersen

A

embereiben.

lelkekben,

türelem olyan

türelem

még ma

a szilárd

meggyzdések melyek nincse-

nek bels ellentétben saját igaz eszméivel, vallásbei

ban azonban den

melyéri

látja,

elnéz

tartja

a

senkit

más

tévedés

a

lelki

sem

Csak az képes

is.

lehet

útját

állani

csak

a

az

reá, a ki

min-

felelsségre vonni, s a ki

mert

az

erszakolását

magát sem

tatlannak. Széles és biztos alapon szik, a Imi érzik,

türe-

életnek ön kénytelen gyümölcsét

lelkiismeretének

iránt

i

türelem valódi ellentétek irányá-

ritka tulajdonság.

meggyzdésben

bnnek

A

rit-

ügyben, mely közömbös az

illetre nézve, olyan véleményekkel szemben,

lem a hitetlennél gyakori.

is

a

és

hiszi csalha-

türelem csak ott nyug-

hogy büntetni a tévedést annyit

tesz.

mint

igazságnak, melyet csak a szabad keresés,

csalódástól

meg nem óvható szabad gondolkozás

utján közelíthetni meg. Ez a fölfogás

e.-.ik

lassankint

szoríthatta

háttérbe

.1

v l

^

IX.

FEJEZET.

középkor azon meggyzdését, hogy Istennek kedves cselekedet a

más

vallásuakat üldözni.

kozáshoz idomuló köröknek vinniük,

vezérszerepet

légkörének módosulnia lett

alakulnia,

meg

kellett

a

nemzedéken

sok

befolyásuk

közérzületnek,

kornak

változnia, új

a

alatt

közélet

kellett

közkincscsé válhatott a tudat, hogy

kellett

egész át

kel-

felfogásnak

való

a jóról

gondol-

át

közvéleménynek

a

kellett,

A tudományos

megvirradnia, míg

hitért,

meggyzödésért,

hogy nem ütközik az erkölcsökbe és nem nyilvánul

föltéve,

közveszélyes tettekben, valakit hátrányokkal sújtani, üldözni, jogtalan cselekedet és vétek az emberi méltóság ellen. A XVI. században ilyen " közmeggyzdés még nem 1

keletkezhetett.

A

ha nem ütközik korlátokba, mieltt elfogyott az

ségben, ereje.

kárt tett volna az emberi-

türelmetlenség irtóztató

Még ma

is

csak nagynehezen birnánk vele megküz-

ha nem állana az útjába azoknak is sok érdeke, érzelme és szenvedélye, a kik fogékonyak izgató szavai deni,

iránt.

A

türelem gyakran csak a gyakorlati

nyeinek

engedményekbl

tett

származik,

követelmé-

élet

a

lelkiismeret

alkuvásából az opportunismus tekinteteivel.

A

XVI. században a türelem még csak ilyen compro-

missumokból

eredt.

Csak egyes kivételes szellem embe-

reknél volt elvi alapja. Egész

sem. Mi talán

nemzeteknél sehol. Xálunk

még nem voltunk

olyan felvilágosodottak,

olyan mveltek, mint több olyan nép, mely türelmetlenebb politikát

vitt

seinknél: a rationalismus már elbbre jutott

olyan nemzeteknél, melyek szabadelvüség dolgában mögöt-

tünk

maradtak.

cziaországban,

Midn

a

fejlettebb Olaszországban, Fran-

Németországban

eltér hitben élk egymással

het modus

vallási

meg nem

tusa fértek,

vivendit találtak a felekezetek.

folyt

és

az

nálunk tr-

REFORMATIO

A

ERJEDÉSÉNEK OKAI

A magyar nemzeti érzés ereje és

'

f

nemzet veszélyez-

a

helyzetének a tudata mérsékelték

tetett

,s

HATÁSA.

ÉS

vallásbeii

a

türel-

metlenséget; az az érzés, a melyre mindenütt rátalálunk,

a

nemzetünknek egy-egy fényes történelmi alkotásáról van szó. Politikai ösztönünk többel éri el nálunk, mini másutt a mveltség, mert vezet embereink nagyobb köréi irányította, mint ezen korban másutt az értelmi fejlettse-. A mi a királyságnak ert adott, midn az másutt az oligarchia rabja volt. a mi a kormányzat egységéi biztosította, hol

midn

másutt darabokra

ez

tályharczát politikai

tört,

a

mi

alkalmazta, fajunknak ez

türelmetlenségét

e

hatalmas ösztöne

a

a

hogy az

mérsékelte

is.

Különböz felekezet seink bnöst érzik

század uralkodó

magyar nemzeti érdekekhez

különleges

a

elveit

XIX. század osz-

a

képes volt korlátozni és

is

kötelességet,

látnak egymásban,

hogy az istenteleneket

igaz hitet terjeszszék.

jogosnak tartják a lelkiisme-

humanismus sem

retek erszakolását

is,

kegyetlen tettektl,

szóval,

a XVI. században,

még sem üldöznek

a

a

megtérítsék,

kor

fiai

k

tartóztatja de.

is,

kel

legalább

azzal a szevedély-

mint körülöttük tettek. Hazájuk tönkremenne, ha a felekezetek egymással élet-halállyel

és könyörületlenséggel,

harczra

kelnének.

Hazájuk

tartozó

iránt

kötelességükéi

érdekeinek szolgálatánál. Nagy azután katholikus vagy protesrészök elbb magyar és csak táns. Közös politikai meggyzdésük és érdekük olyan ers,

fontosabbnak

látják a vallás

hogy a különböz vetkezesre

birja

vétkes lelkeket

felekezet

fi

a

azokat,

eket

kik

összekapcsolja,

is

egymásban

s

szö-

eltévelyedett,

látnak.

abban a korban aagyérték \<>lt és megmenthette a nemzetet a megsemmisüléstl. !)<• nem A/,

volt

ilyen türelem

képes

Csak az

a

vallásos

ersnek

viszálynak

szolgáll

a

teljes

javára,

megszüntetésére.

annak

;i

ki

védeke

190

FEJEZET.

IX.

zése közben az

gébb

nem

terjedt

áldása.

ki

körébe a hitvallásokat,

kint vonta

A

közbékéjét megbonthatta.

ország

felekezetekre

gyön-

Csak fokon-

abban a mértékben, a

melyben megizmosodtak. Elször a lutheránust, azután

A

kálvinistát.

a

zsidók,

még Erdélyben

anabaptisták

a

görög-keletiek, az unitáriusok, az is

idnkint ers támadásoknak

voltak kitéve és elismertetésüket

nem

birták kivívni.

S a vallás szabad gyakorlatából ki voltak zárva a paFöldesuraiknak voltak kiszolgáltatva. Lelki

rasztok ezrei.

minsége, mint testük

táplálékuk

Bajt nem okozott velk számolni.

uraik

elégedetlenségük,

függött.

tehát

sorsa,

akaratától

nem

kellett

S ez a korlátolt türelem sem volt biztos gyengébb felekezeteknek gonddal teljes volt a jövjük. Az üldözés Damok;

les-kardját csak az opportunitás szála tartotta

nem

S ha

is tört

ki

a harcz a

maga

fejk

fölött.

egész szenvedélyessé-

gével, a vallás miatti viszályok és összeütközések napiren-

A

den voltak. a lelkekért.

magánéletben,

Erszak

is

rában ez elmaradhatatlan dosaival

1

a

vidéken

beleszólt a vitába. volt.

erjesztette saját hitét.

A A

folyt

a

verseny

Az anarchia ko-

hatalmas birtokos zsolváros a

maga

falai

kö-

erszakos propagandát csinált vallásának. Napirenden templomok elfoglalása, a lelkészek elzése. A papok

zött

volt a

gylöletre és harezra adott igazat.

A

izgattak,

világi

érdek

lelki

fölé

üdvöt,

kell

lenség járt álarczczal, mint titok

a

kor

szelleme

ma

melynek érdekét pedig

helyezni. teszi,

Nem

a türelmet-

a türelem kereste a

homályát. Egy protestáns deák nyíltan mondta, hogy

ne a török ellen vezessék, de a katholikusok

k

nekik

közfelfogás azt tartotta, hogy az eretnekség

elnézése veszélyezteti a

minden

s

ellen,

mert

veszélyesebbek.

Európa szellemi élete egységes. Nagy mozgalmai mindenhová elhatnak. Mi sem zárkózhatunk el ellük. Saját-

A REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI

ságos körülményeink mérséklik törését,

de magát

nem

szenvedélyt

e

vallásbeli

a

szenvedély

A

A

zavarhatja a vallás kérdése.

katholikus

állapot

a

A

A

törvényes

tényleges

állapot

katholikus aggressiót

minden pillanatban megindíthatta.

is

mely nálunk

türelem,

tarthatja magát.

mindenfell

A

oldalról cselekvésre sarkaljak.

más országaikban

lehet,

alig

katholikus reactio a XVI. század végén

hatalmas impulsusnak. mely

a

politikai

belátás

Meddig

a protestantismust.

visszaszorítja

e

is

A

van.

katholicismus egyeduralma.

A Habsburgokat minden

között

De

.'

nyugati Magyarország kor-

kezében

dynastia

pedig a protestantismus túlsúlya.

A

ki-

magyar államrész mindegyikének békéjét meg-

két

ez

fölött.

józanság állandó felsbbségére számítani

mánya

már

M

sznntetik meg. A tü-

relem a józanság diadalát jelenti a szenvedélyek lehet-e a

>'

HATÁSA.

ES

a király

ellenállhatni

I

Már

rokonszenvét a

magvai-

fog

birja,

fpapok

terjedben van az intransigens szellem. Kgy-egy

fanatikus

már

mellett szólal

az országban

is

erszakos katholizálás

föl.

nem

körülmények között

Ilyen

az

lesz-e

többségben

a

lev protestantismus kénytelen önvédelembl is a törvények módosítását követelni Még meddig trheti meg az .'

ellene irányzott

A esak

XVII.

jogrendbl származó állandó

század

midn

elején,

az

háromszáz katholikus pap van és

nyomó kökbl

része protestáns,

királyi tanács

a

országban

egész a

l

népesség

túl-

többsége püspö-

áll.

Tartható állapot volt-e ez

'.

A dynastia és a nemzet egymással

küzd

világnézet varázskörébe jut. Az a választó

ban

veszélyt

egységes

alakítani,

kot tudott

mely

nemzetekel

mely

ellenséges táborokká

a legközelebbi

a kezébe

fal.

két ellentétes

adni. a

volt

e

kor-

képes

rokonoknak egymás ellen gyilmelynek semmi szent kötelék

192

nem

IX.

birt ellentállam, ez a

FEJEZET.

szétbontó befolyás tolakodott az

egymástól már úgyis idegenked király és

nemzet közé.

Erdélynek a század végén megint katholikus fejedelme

A rendek túlnyomó

van.

minélfogva

ott

is

többsége

ellenben

kitörhet a harcz.

Erdély törvényhozása a vallásszabadság

minden hitnek

protestáns,

felé

küzdenie egyenjogusítását.

ki kell

testantizmus sokféle mellékhajtása

még

Nemcsak a régi és különböz árnyéklatai

hanem nagyra nhet

tör.

halad, de s

a pro-

ott is elismertetésre

az új hit között,

az új hit

között

a

is

vissza-

vonás.

S mivel az egyik államrész jogi szervezete még

alapon nyugszik, a másik ellenben pro-

jesen katholikus

testáns szellemben módosult, az egymással

hatalom

tel-

vitája a két testvérállamot

küzd

két világ-

egymásnak ellenségévé

teheti.

A koronáért friss

küzdelem az embereknek még

emlékezetükben van.

A

keleti

és

érdeke és felfogása ellentétes,

politikai alig

folytatott

a a

nyugati részek

nemzeti érzés

képes közöttük a békés megélést lehetvé tenni, egy-

mással harczoló két világhatalommal vannak szövetségben, az egyik a némettel, a másik a törökkel.

Mi

ha bels fejldésük

lesz.

is

az Európát ízekre tépett

alakul a

ket? Ha az egyikben megkatholikus reactiónak vérengz uralma, a másik

ellenben

a

közé

magát

táborokba

ellenséges

veti

állítja

protest a nti sinusnak

hasonlóan zsarnoki karjai

.'

A

XVI. szazad végén úgy is nagy mennyiségben összegyülemlett gyújtó anyagot tehát még tetemesen szaporította

a

vallási

bonyodalom. Fokozta a bels harcz

kitöré-

sének valószínségét.

A bels geségének

és

bekét

már csak

veszélyes

a

nemzet

helyzetének

és a király gyen-

érzete

biztosítja.

Az

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI ÉS HATÁSA.

A

mind

állami élet

a

mind

politika,

a vallás

terén

19 ^

ellentétes

erknek aggodalomból származó compromissumából áll, nem pedig harmonikus együttmködésökbl. Most még csak az a kérdés, hogy a vallás állapota miképpen

hatott a hatalmi

egyensúlyra,

vagy a rendeknek erejét fokozta-e

s

királyságnak

a

\

A katholicismus kisebbségben volt, a protestantismus meg nem egységes. Ha a katholikus reactio vállvetett küzdelemre birja ni az új liitüeket. a magyar erk túlnyomó része ezek mellé

áll.

De

protestáns tábor összetartását

a

végén a német polgári elemek,

gyengíti az. hogy a szazad

a városok, a lutheránus vallás

pedig kálvinista, minélfogva

hívei, a

vallásbeli,

magyar nemesség nemzetiségi és ér-

dekbeli ellentétek egy irányban hatnak.

ÍVyes politika

e

körülményt kiaknázhatja.

A protestantismus a szabadság szellemét ersíti. Az egyén önállósága a tekintélyivel szemben, az egyéni meg-

gyzdés

nagyobb

fásra

tömegek részvételére

és a

dabbakká

ealvinismus üldözik fogás,

a

a

teszi

folytai

fokozódó joga

szerepe,

alapított

szabadság

politikai

válasz-

a

és

kormányzat

szilár-

Fleg

alapjait.

Többnyire

harczot a hatóságok ellen.

törvényes hatalmak. Soraiban ezért elterjed a

hogy a zsarnok parancsainak erszakkal

ellenállani. Az arany bulla szelleme

Új tekintélyek,

új

példák buzdítják

föl-

szabad

is

új szentesítést

azt. a ki

a

nyert.

a szabadságért

harczolni kész.

S ha az államhatalom magát, ha

sítja is

veszélyezteti,

óriási lét,

az

királyi

a

a

katholikus iránynyal

jog terjesztése a

az ellenállásnak új

több

fog

örökölt

rendi,

szabadság

élete egyaránl

fenyegetve érezné

A katholikus

és

okai.

II.

is

szorulni. A .1

többség

lesz,

egy

nemzeti vallásbeli

magát

és absolütistikus

Fönmaradáeunk

lelkiismereteket

motívuma

védelemre

érdekkel

azono-

irány zászlóbontása '•'

a

194

FEJEZET.

IX.

nemzet minden elemét harczra nemzetet.

gyjthette

össze

hogy vagy

ellent kellett állnia,

a

szólíthatta.

Egy táborba

Oly helyzetbe

juttathatta,

vagy elveszett volna.

Nemzeti önállóságunknak még egy gyökerét ersítette

meg

a reformatio.

A

adott.

A

ers

nemzeti nyelv fejldésének

lökést

hitszónoklatok és a vallási viták közben fejldött

irodalmi nyelvvé a magyar.

A

különleges nemzeti nyelv a nemzet egyéniségének.

a többi nemzetéitl eltér egyéni

ménye.

másképpen,

beszélünk

Azért

következ-

tulajdonainak

mint mások,

mások vagyunk, más a multunk, más

mert

más

a testünk,

a

mint a többi népeké. Ezt a különlegességünket,

lelkünk,

nemzeti egyéni öntudatunkat viszont fokozza gyümölcse, a különleges nyelv használata és kifejldése.

Mennél kizárólagosabban uralkodik egy nyelv egy társadalom körében, ez annál elszigeteltebb lesz a többitl,

más

lesz a lelki

Fölfogására,

tápláléka, hazai

körére

ismeretei

lesz

maga egészében.

a

gyengébb

lesz

a

külföld

volt.

A

nemzeti

hatása.

A

középkorban

mveltség

a

latin

nyelveket háttérbe szorította ez a nemzetközi nyelv.

formatio

A

lázadás

latin

dolgok bels logikájának

mely

a szellemeket a

tani

és

az

egyetemleges latin is

a

volt

is

szellem megfelelt,

római befolyás

egyházak

a

nemzeti

A

re-

ellen.

hogy a mozgalom,

alól föl

függetlenségét

egyházzal,

unificálás

akarta szabadí-

állította

nyelv

szembe az

kultuszát

is

a

nyelv fölé helyezte. S az anyanyelvek mvelését azért

fölkarolták az új hit

buzgó apostolai, hogy velk a töme-

gek szívéhez férkzzenek.

De ettl

a

katholikus

egyház

sem maradhatott

el.

Csak úgy mérkzhetett meg versenytársaival, ha is kéa mveletlenebbekhez, a laikusokhoz szólani. Íltv

pes

Európa-szerte fejldésnek indultak a különféle nyelvek. Na*

REFORMATIO TERJEDÉSÉNEK OKAI ÉS HATÁSA.

A

195

S a magyar nyelv tökéletesedésével megersödött az az rzés, hogy magában álló faj vagyunk, mely rokolünk

is.

nok

nélkül

izoláltan

áll.

s

csak

függetlenül

élve

lehet

boldog.

hogy a vallásszakadás két irányban hal a magyar állam sorsára. A bels összhangot megzavarja, a Látjuk

király

és

tehát,

a nemzet közti

összeütközés

okait

szaporítja,

másrészt pedig az összeütközésben a nemzet oldalán

erket fokozza.

Segít

elidézni

a válságot,

küzd

választófalat

emel a király és a nemzet közé, újabb indokot szolgáltat az

absolutismusnak a támadásra, ugyanakkor azonban a nemzetnek zésre.

is

új

okot ad e veszély ellen való erélyes védeke-

Az absolutismus kártékonyabb lenne

letesebb

is,

s

ezért

gylö-

mint bármikor.

13'

X.

FEJEZET.

BOCSKAI FÖLKELESE.

A

XVI.

halmoz

anyagot

század töméntelen gyújtó

össze.

A

király és a

nemzet

ellentétes irányok szolgálatában

állanak.

A

A

katholikus, a nemzet többsége protestáns. nyomasztóan érezvén a rendi kiváltságoknak béhatását, nagy nemzetközi harczai közepette fokozni király

király

nító

törekszik

jogait

háza

és

nincs tekintettel

országainak

Fczélja valamennyi külön

önállóságára.

érdekében

egyesíteni.

A magyar

álló

gálja,

nem pet.

ki kétlaki életet

folytat és

ert S

saját

hazája

ellenben

önállóságáért lelkesedik. Önmagáért akar élni.

benne, mint a

közjogi

a

a szultánt

király is szol-

talán a legkevésbbé bízik összes népei között, s ezért

adja

meg

neki az együttélés terén

t

megillet szere-

Idegen erkkel úgy mködteti össze a magyart, hogy

alájuk rendeli.

A magyar van

folytatni

nemzet hosszú a

török

ellen,

ideig erteljes offensivát ki-

a

király

meg

a defensiváru

szorítkozik. S

mikor

pusztításai és

eredménytelensége a nemzetet kifárasztják

e

korszak legvégén a hosszú háború

és békére hangolják, Rudolf makacsul

a harcz folytatásához

és

szenvedélyesen

ragaszkodik. Nincs pénze nagyszabású háborúra, de békét még sem akar kötni.

197

B0G6KAI FOLKELKSK.

A nyomor

és a pusztulás

a nemzetet, a htlenség esetei

még fokozzák

rongása

iránta

Valóságos érdekei zák

dynastiát

a

és

a

bizalmatlanságát.

király

elkövetett

nemzet

a

még elégedetlenebbé teszik és a magyar szellem forhibái ellentétbe hoz-

Igaz

vágyaival.

sérelmek

és

egyesek önzése pedig a nemzetben keltenek oly hangulatot,

mely a

Az egész

királyt sérti.

megrendít

világot alapjaiban

mint a milyenek voltak a katholicismusé a pro-

ellentétek,

testantismussal, a

hatalomé a rendiséggel, nálunk

királyi

keve-

különleges viszonyaink között fejldött ellentétekkel

Az alkotmány

redtek össze.

lunk az önálló nemzeti

Csak a

lét

és

a

\

állási élet válságai ná-

válságaivá

is

váltak.

birta a

politikai belátás és érzés

nagy össze-

ütközést elkerülni. Csak a küzdelemmel járó nagy veszélyek ismerete mérsékelte annyira az ellentétes ösztönöket, érzéseket és érdekeket, hogy egymással megférjenek. Ily

körülmények között végzetessé

kellett

annak

vál-

az hogy olyan fejedelem jutott a magyar trónra, a önuralomnak, a mérsékletnek és a politikai tehetségnek teljes hijával volt, s a ki éppen azoknak az ösztönöknek nia,

ki

lesz rabjává, a

melyek királyainkat eddig

is

ellentétbe hoz-

ták velünk.

Rudolf érdekes tanulmány lehet a psychiaterre nézve. Nem üres fej ember. Érzéke van a szép iránt. Fogékony

Mért,

kora ismeretei iránt. de nincs

elrendel

intéz

semmivel sem

kinek

lelki

valamit,

mindent maga és

a

Változékony:

rozni.

Ma

meg

s

Nem rossz szív, Nem bir hatá-

csillagász.

egyensúlya. Ideges.

ma

szenvedélyes,

holnap apathikus.

holnap hallani sem akar el.

róla.

foglalkozik.

Parancsolni

önmagán még annyira sem-

Ind

akar

minden-

uralkodni, hogy

szemben a tettlegességtl tartózkodjék. tékenyen rzi hatalmát, maga azonban nem ind

minisztereivel

Ma

holnap elzárkózik mindenki ell

Félvele

198

FEJEZET.

X.

Másnak

élni.

cselekedni. Harczias

kényelmét azonban kortársának,

de félénk. Hadjáratot akar.

hajlamú,

nem

áldozza

fényzésre

pénzét

és

tani,

maga azonban nem képes

kezét megköti,

a

fel.

Egyenes

pazarolja.

nagy

Habsburg-hatalom

a

Sereget szeretne tar-

Henriknek, a franczia királynak, a

ki

riválisának,

st

legközelebbi rokonai iránt

atyának titkos besugásaira,

A sem

vet, az

hogy hogy a legegyszerbb annyi

ügyessége,

legegyszerbb betölthesse. felé tereli

;

A

tettre

állam fméltóságai,

st inasainak tanácsaira

ügyeket

annyit

s

ügyeit végezze,

elintézze,

képessége

való

is hallgat.

dönteni akar.

saját legegyénibb

folyó

köz-

féltékeny, de a gyóntató

is

legfontosabb kérdésekben

bír dolgozni,

A

fizessen.

ki akarja rekeszteni.

hatalomra gyakorolt jogos befolyásokat

nem

IV.

kopott ruhában jár,

hogy garasaival katonákat toborozzon és a rendek kívánságaira ügyet

ellentéte

annyi

s

sincsen,

hogy

a

körülmények között él apának hivatását mi tehetség van benne, az az elmélkedés

semmi fogékonysága

a gyakorlati élet iránt

Otthonában sem tud igazán úr

lenni,

sincs.

mert szélhámosok

kijátsszák parancsait és saját intentiójukat suggerálják neki.

de azért nagy birodalmak sorsát akarja eldönteni. Rendezett

viszonyokat

idben is

is

összezavarhatna avatatlan keze.

uralkodik, a mikor a legügyesebb

csak nagy nehezen kerülhet

Könny követ,

föladattal

a

el

er

oly

mellett

az általános fölfordulás.

sem birna megbirkózni,

melyet a legnagyobb

s

vezetés

is

s

olyan irányt

nehezen juttathatna

diadalhoz. Politikája

tos

minden körülmények között csak koczkáza-

küzdelmek utján érvényesülhetne.

A tetben

fagyasztó hidegnek és az

egyenl

a hatásuk.

A

éget melegnek sok

rendkívüli

er

tekin-

és a rendkívüli

tehetetlenség gyakran hasonló eredményt szülnek. Egyaránt

vakmer mind

a kett.

Az

egyik kicsinyli a veszélyt, mert

B0.CSKA1

tud

és

szeret

Rudolf

daczolni;

vele

olyan csesari

is

A mit el,

idéz a

nála az

vakság,

betegsége

absolutismust

nevetségessé

Mintegy hivatva

ismeri.

latszik

mikor ert vesz

rajta ideg-

mámora

császárnál a siker fokozott

által

hiánya

ítélet

I

lelkiállapotba jut, mint Napóleon.

nagy franczia

a

meg sem

másik

a

Fölei: a kilenczvenes évek óta, a haja.

''''•

FÖLKELÉSE.

okozza.

eredend

Arra

hogy az

absurdum

és ad

tegye

lenni arra, hogy

való.

hibája,

;i

régóta

vigye.

lappangó

bajokat fölfakaszsza.

A

szokástól

kezei között is

a

s

összetörnék

absolutismus

szentesített

arra

vállalkozik,

hogy az absolutismust

elfogadtassa, a hol az nincs divatban.

Úttör akar

sem bir haladni. minden országában hatalma megoszlik

ott

lenni.

a járt úton

ki

Midn

a

dekével, ö mindenütt mellzésükkel akar uralkodni.

A

renmit

megkísérli. eldeinek egyike sem mert megtenni, azt Spanyol kormányzati elvek hatják át. A királyi méltó-

ság túlhajtott

tudata

él

benne.

Különféle népei ügyeit a

távolból, a magányból, szorgalom és munkabírás, az

rek és körülmények ismerete nélkül

S ugyanakkor

a

katholikus

egymaga akarja

reactio

czéljai

nem azonosak

az ö czéljaival; a mely

dolgozik, a világuralomért küzd és

sohasem

intézni.

közé

karjai

magát. Egy oly hatalomnak eszközévé szegdik,

embe-

a

veti

melynek

önmagának

szokia

nézni.

hogy eszközeivel mi történik.

A

Habsburgok nemei ága eddig megóvta magát ettl. A XVI. század végén azonban a kor iránya gyzedelmeskedik a dynastia opportunismusa felett. katholikus offensiva Ferdinánd fherczeg Tirolban élére áll és sikerei Rudolfot, a család fejéi is magukkal ;i

ragadják.

denki nál és

A

fölött

ki

szeszélyének rabja és

álló

képzeli

kiváltságos lénynek

teljhatalmánál

fogva

e

mellett

hiszi,

magái min-

éppen hiúságá-

könnyen

lesz

mások

200

FEJEZET.

X.

játékszerévé. Alázatos magaviselettel és ügyességgel az ilyen

zsarnokot engedelmes szolgává lehet átformálni.

Természetes tehát, hogy Rudolfnál a jezsuita befolyás

gyzedelmeskedett.

Akik a hatalmasak körül állandóan lesben

hogyan mulasztottak volna fejedelem

k

el

olyan

betegsége nyújtott

lelki

állottak,

alkalmat, a

mint

a

?

ember kezeléséhez mesterileg Az emberismeret nagy mvészeinek könny volt

a Rudolféhoz hasonló

értettek.

magasztosnak képzelt volta és köte-

vele elbánni. Czéljuk

lességtudásuk lelkiismeretük minden furdalását elnémította.

önérzetük minden

férfiúi

hízelegtek

kellett,

sért kifakadásait

elfojtotta.

Ha

lenéz bánásmódot, a szeszély

a

és is

megnyilatkozását

eltrték.

hogy a szerencsétlen császár a katholicismus egyeduralmának helyreállítására vállalkozik. El

érik.

is

Midn

alattvalóinak politikai szenvedélyeit

többségüknek lelkiismeretével

totta,

S

mindenütt egyszerre

ezt

többsége egyszerre ellenségévé tett

is

már

fellází-

ellentétbe helyezkedik.

teszi.

Minden országának

Magyarországban köve-

lesz.

politikája csak része általános magatartásának. Vállalko-

nem

zása

a magyarok,

hanem

protestantismus és a rendi

a

szabadságok ellen irányul. Nincs hízelgés és ügyes fondorlatok

utján

tönei önkéntelenül indítják tetteire.

hajlamai

sékl

nem engedik

rendszeres terve,

is

még

hanem

fölcsigázott

ösz-

Fanatismusa és zsarnoki

érvényesülni az itélötehetség mér-

hatását. Hibáit kiaknázzák

kalandorok és a katho-

likus propaganda.

A meg.

király beteges

Mivel

lelki

1600-ban

fegyverrel

fölmentettnek érzi magát eltörli

állapotát

a

kik ezentúl es;ik

helyezkedik

érzi

birtokába,

jogok tiszteletétl. Egyszeren

ezen tartomány alkotmányát,

iogát, a

elsbben Erdély

a

rendek törvényhozói

kérelemmel fordulhatnak urukhoz.

BOGgKAl

németekbl

Erdélyi

mely

udvari

az

A nemesség

kormánytanácsra

alakuló

parancsai

batóságok

önkormányzatai

hatalom váltaná

császári

-' l}

FÖLKELÉSE.

föl.

intézkedik.

szerinl

bureaukratikus Erdély

a

bízza,

katonai

és

magyar államtól

külön válva közvetlenül az uralkodónak volna alárendelve. Kiinduló. pontja lenne az anyaországban

is

megalapítandó

absolutismusnak.

De ennek a rendszernek a logikája még többet is követelt. Az alkotmány sánczaiból kiszorított nemességet meg is kellett törni, hogy az új kormányzat biztosságra számíthasson. E végbl nagymérv német telepítéseket ter-

A

veznek.

rendiség csak

a

nemzetellenes szint

s ezért

magyarsággal együtt irtható is

ölt

ki

a rémuralom.

A jogaiban és nemzeti érzületében vérig sértett társadalmat vagyonában is meg kell támadni, hogy végleg le Lehessen gyrni. Básta, Rudolfnak zord helytartója, kimondja, hogy a hódítás joga az egyesek birtokjogát is

kegyelembl hagyja csak meg a neki kedves tulajdonosnak vagyonát. A császártól függjön az ország és az egyesek minden joga.

megszünteti.

Díj

fejében,

Városokra és egyesekre a sereg fentartása czímén czot vet

sar-

ki.

S a mit meghagy a hivatalos zsarolás, azl

a

katonaság

rakonczátlansága és kapzsisága veszélyezteti. A zsold nélküli sereg orgiákat ül

a szerencsétlen országban. A vagyo-

nosokai a kormány,

szegényeket a katonaság szipolyozza.

A

mi

kart

a

a

kormány nem szándékosan okoz.

azt

nem

képes megakadályozni.

A dése.

A

trst

e

nyomorához

A katholikus

protestáns vallási

Ihlet

járul a

lelkiismerel

kényszerít eszközökkel

eltiltják

ott.

a

hol az

kínszenveterjesztik.

mai' a

többség

szabadon gyakorolhatták. A kik türelmei tanúsítottak mások vallása iránt, most üldözési szenvednek.

hite és a hol eddig

202

FEJEZET.

X.

S Erdély után következett Magyarország.

Itt

ürügy a rendszer megváltoztatására, s az nem meg oly brutális szinteséggel, mint Erdélyben.

nem

voll

indult

is

De az irányzat ugyanaz volt a nyugaton, mint a keleten. Elször igazságtalan perekkel rendszeres bajszát indítanak a gazdagok vagyona

meg

egyik gyökerében támadják

Ezzel

ellen.

a

nemzet

erejét

ugyanakkor pénzt sze-

és

reznek az elszegényedett kincstár számára. Egyenkint dön-

meg

tik

magyarság

a

vezéreit.

Az idegen zsoldosok

hajtják

végre az igazságtalan Ítéleteket.

S

miként

állítanak

A töröktl

nem

mert

hanem akorona számára

adják

követelik.

is

uralkodó

Erdély

katholikus és

Minden

juttatja

német nemesség tömeges megtelepítéséfoglalkoztak Rudolf tanácsosai. Magyar-

tetszik,

nek gondolatával ország és

elvet

oly

nem

visszahódított birtokokat

vissza tulajdonosaiknak,

Úgy

is

mely egy csaposra nagy vagyonhoz

fel.

a kamarát.

Magyarországban

Erdélyben.

erejével

faját

tönkre szeretnék tenni,

nem elegenden

neki

fekszik

engedelmes.

kormány

a

az

ország

katholizálásának. Legelször a városokban, a melyek felett kii

lön jogot

Azt kat

ö

követel

magának

a király.

hogy a városok az ö birtokai és vallásumeg. miként a földbirtokos a jobbágyaiét.

tartja,

állapítja

Kassával kezdi. Protestáns templomát Belgiojoso tábor-

nok

és

lefoglalja

tanítókat elbujtat a

város javail

És

katholikus híveknek adja oda.

a ja.

lefoglalja,

midn

a

isméi

tegyék,

1

1604.)

s

alatt

megtiltja,

önhatalmúlag

ezen parancsát.

hogy

jöv-

ezt a

ugyanakkor megújítja az eretnekek

ellen hozott összes regi törvényeket.

oszlása után

hit-

rendek ez ellen panaszt emelnek. Rudolf

kormánya büntetés terhe ben

A

a protestáns istentiszteletet betiltja és

;i

Az országgylés

rendek végzései közé

széf-

iktatja

BQCSKA1

FÖLKELÉS]

Láttuk, hogy a királyok is

nem

latot

egyszer

elz

eldei

Eltérve

tette.

rendek végzéseit már elbb

a

egyoldalulag

Rudolf már az

.

módosítottak. K/t

években

gyakran

példájától,

gyakor-

a

folytonosan terjesz-

is

használta

ezen

visszaélésben gyökerez hatalmát nagyfontosságú kénlések eldöntésére

is.

hogy

El is érte vele.

rendek tiltakoztak

a

mely ez ideig észrevétlenül

ellen, a

terjedt,

e

gyakorlat

mint

a rozsda.

A mit Rudolfig a gyönge nemzedék panasz nélkül trt el,

és

szokott kellett

A tesétl

mit óvatos és tapintatos

a

volna,

Rudolf akként

tálalta

fel,

meg

is

hogy észre

venni a benne rejl veszedelmet.

sérelmek állandó tárgyává is

hogy

lett,

a király a helyet-

elfogadott végzéseket) a melyek hosszas tárgya-

lások után utolsó

azt

kezeles mellett

kétoldalú

pillanatban

ben nemcsak

megállapodásokként jöttek

önhatalmúlag

megváltoztatta.

hanem

a formáknak,

a

létre,

E

az

tény-

jóhiszemségnek

és

a becsületességnek sérelmét látták.

S most Rudolf ehhez az eszközhöz azzal kal

nyúl.

hogy

Lépésrl-lépésre haladt Törvénytelen

volt

törvényhozást

a

vele

magát

a

szándék-

amputálja.

törvénytelenség útján.

a

már

az

is,

hogy

a király azt a legfelsi)!)

mely csak a törvényhozás összes tényezinek közös akaratát, illette meg. saját akaratának szerezte meg.

joghatályt, a

De míg eddig csak

olyan ügyekben öntötte saját szán-

melyekrl az országgylés végkorlátol is átlépi és olyan ügyrl

dékát a törvény formájába, zést

mosl

hozott,

intézkedik,

a

ezt

melyrl

a

az

a

országgylés nem

A vallás ügyei szabályozza,

vények közé

iktatja,

ezen tárgyban teremt. mel\

;i

saj.it

határozott.

egyoldalii parancsai a tör-

hogy az országgylés

mindamellett,

meg nem

is

Ezzel

állapodott.

törvényhozási teljesen

a

A mint az országgylési összehívta,

király a

oly

praecedensl

kezébe juttatja.

fejedelem

bármely

204

X.

FEJEZET.

ügyben és bármilyen tartalmú törvényt

bozliat.

A

rendek

tárgyalhatnak, de a király dönt.

S eddig azzal mentegetni,

tokat

lehetett az ilyen

természet határoza-

hogy a királynak

hatáskörébe tartozó

ügyeket szabályozták.

Most

ezt

határt

a

is

átlépi a nekibátorodott

önkény.

Törvény formájába burkolja azon határozatot, a melyhez joga sincsen. Ketts bnt követ el: intézkedik olyanban, a mi jogkörén kívül van. és rendeletének a törvény érvényességét tulajdonítja. fontos tárgyban

kívül

S ezen törvénytelenséget rend-

követi

el.

A

vallásbeli állapotot a

nemzet többségének mérhetetlen károsításával szabályozza. Az országgylés szabadságát és privilégiumát megdönti a király, mikor megtiltja, hogy a vallás

ügyérl tárgyaljon. E testületet olyan kérdésekben, a melyekben nélküle határozni sem volna szabad és a melyek az egész nemzetet érdeklik,

még

panasz jogától

a kérés és

Jogbitorlás

olyan szabályt

útján

mely tartalmánál fogva

is

is

állít

megfosztja. föl

a király, a

a többségnél elkeseredett ellen-

állásra találna.

A

történelem hemzseg ballépésektl

zetek sokszor lakoltak hibáikért;

mint

Rudolf és

tanácsosai,

:

dynastiák és nem-

de annyi ügyetlenséget,

ritkán

követtek

el

állam-

birodalomnak

összes

férfiak.

Mint ha

czéljuk

lett

volna

a

hatalmi tényezit egyszerre harczra ingerelni. Láttuk, hogy a városok közelebb állanak a királyhoz,

mini a nemesség, méri.

Ezzel a

s a

legersebb csapásokat mégis rájuk

kormány ket

ellenfeleiknek, a

nemességnek

karjai közé hajtja.

A

vallásfelekezetek

versengését

A nemei lutheránus elem. mely vallási türelmet, talán kész lett

sem

birja

kiaknázni.

a legrégebben élvezte a

volna a magyar calvinismust

2C 5

B0ÖSKA1 FÖLKELÉSE. kiszolgáltatni

meg

kezdi

a

a

uralmát készíti

német

a

Rudolf azonban Qáluk mikor a németség a

katholicismusnak.

Ugyanakkor,

térítést.

el Magyarországon,

polgárokat

tikájának sikerül a

maga

is

helyett,

vallásuk üldözésével

ellen ingeili.

nemest és a

A

király poli-

kálvinistát és a

polgárt, a

lutheránust a németet és a magyart,

A

'

maga

ellen egyesíteni.

hogy külön és egymásután végezzen

a

társadalom

csoportjaival, valamennyiüket egyszerre támadja szi

A törökkel már

13

dönt eredményt

hogy

te-

magára nézve a legrosszabb perczben.

ezt

séget

meg. S

mely

szerez,

év

van

óta

nélkül,

a

S most oly

birna elérni.

harcztér fölött

a

harczban,

új

ellen-

uralkodik, a királyi

hadsereget minden mozgásában zavarhatja és a sereg ma-

gyar részét megbontja.

Ha

kormány elrelátó, békét mieltt a magyar nemzet ellen

kel,

a

kötött volna

török-

a

fordul.

S e nehéz vállalkozásba teljesen desorganizált kormányzattal fog bele a császár.

Felülrl terjedt a tehetetlenség. Gselszövények. képés

telen a

folyton változó parancsok, corruptio emésztették

kormány

A elbb

erejét.

pénz szke ijeszt.

A

török hadjárat folytatását

már

minden okos államférfiú ellenezte, mert üres volt a kincstár. A néptl zsarolt összegek nagyrészt a hivatalis

nokok és a katonák zsebébe kerültek. Rudolí

S

többi

tartományait

is

felzavarta

annak

;i

rendszernek a párja, a melylyel Magyarországol akarta boldogítani. Ott tottak

is

igazságtalan

A közigazgatás terjed

uralkodik a katholikus reactio. Otl

S

ott

otl

pöröket. Ott is

is

sértik

a

is

indí-

rendi jogokat.

bomladozik, az elégületlenség

<>tt

is

sinrs pénz.

A magyar

nemzetet

dójának ezen végzetes

súlyos válságba sodorja

politikája.

uralko-

206

X.

Xehéz elhatározás

FEJEZET.

elé állítja a nyugattal

való

szövet-

ség híveit.

immár

Politikájukhoz és vállá sbeli

meggyzdésük

Már eddig hozzá

csak szabadságuk, nemzetiségük

a

is

árán maradhatnak hek.

dynastia

magatartása gyengítette a

Már eddig is a kormány hibáiMost azonban e hibák olyan mértéket

szító párt tekintélyét.

ból éltek ellenfelei.

hogy ideig-óráig

öltöttek,

teljesen lehetetlenné tették e párt

politikájának folytatását.

A

magyar hogy csak a szomszéd

ke-

resztény nagyhatalom szövetségében állhatunk meg, a

ki,

ki

gylöli a törököt, a

és kultúra jövjét, a ki belátja,

ki

tle

félti

a

faj

nemzet gyöngeségére, az ország ügyeinek rossz kormányzatába is belenyugszik, még az sem bírja az rü-

tekintettel a

letes

törvényszegéseket eltrni.

Az ember egy másik ell jait,

nem

a legnagyobb veszélynek is nekimegy,

meneküljön.

A

testén

érzi az égés kín-

keresne-e mindenki enyhülést a mélységes ten-

ger habjai között,

kába kerül

Ha

hogy

annak

ellenére,

hogy

ott is a halál tor-

.'

írta egy régi krónikás, hogy gymíg a német meg nem haragította. Ez az állítás közeljár az igazsághoz. A magyar mindig gylölte pogány zsarnokát. De mikor testét és lelkét egyszerre lölte

magyarról azt

a törököt,

fenyegette a német, gylölete ellenére a török védelme alá helyezkedett.

Rudolf kettémetszi a türelem fonalát és kétségbeejti a

Ennek már nincs többé mit veszítenie és ehhez képest cselekszik. Az óvatosság, a megfontolás ideje elmúlt.

nemzetet.

Mindent koczkára

vet.

mert a létez állapotot

nem

birja

elviselni.

A XVI. században nagyra arra a tokra hág,

hogy

növelt elégedetlenség végre

tettre serkenti a

nemzetet.

Sokáig

sokat trt nek.

el,

mert szükségéi érezte

A mentnek

ersen

karja

-"'

FÖLKELÉSE.

BOCSÍKAl

a

Habsburgok védelmé-

fojtogatta.

De

elviselte e nyo-

mást, mert érezte, hogy. ha ellöki magától, elsodorja a gyil-

már nem

kos áradat. De most vetlen

veszedelmet,

s

birja tétlenül nézni

köz-

a

fegyverhez nyúl. További megalázása

A küzdelem

biztos vésztét jelentené.

irtóztató

koczkázat-

de a menekülés reményéi ébreszti. A drámák rendesen egy jó és egy rossz jellem mérkn épülnek föl. A mit a költ és a nép képzelete hinni

tal jár.

ebben az esethen az

szokott, azt

A a

mely

rontó elein Rudolf

()

okozza a bonyodalmat,

vert követelt.

Bocskai

meg

volt.

megvalósította.

élet is

volt.

a

hs,

a

megmenti a

ki

helyzetet.

öli

a jogtipró hydrát.

Rudolf és Bocskai egymást

kiegészítik.

Rudolf elkészíti

es megkönnyíti Bocskai szerepét s Bocskai jóra fordítja, a

mit Rudolf elrontott.

Az egyik

önmérséklet, a képesség sikereket sen

a

ínyek, a másik a fény.

nagy embernek tartom.

valóságos

Bocskait

az

Er

kivívni és azokat

és

ügye-

kiaknázni, tiszta szándék és nagy elme. nyugodt meg-

párosultak benne.

'Miitolás és gyors cselekvés

ha szükségéi látja. Lehet-e nehéz idkben tömegeket máskénl vezetni! A nyers sem. élt, semmiesetre és vérengz korban, a melyben Szigorú tud lenni, sót kegyetlen

nem

Határozott akarata van, de annyira

érti

a

szorul

is,

másnak

szabadság elnyeit és annyira

hogy

szerepének követelményeit,

mini

alkotmányos. Mimién kérdést megbeszel sel,

sok ügyben még

ébreszsze a rendekben

münknek

egyik

a tanácsára;

sem

nézetei is

az

nyilvánít,

valóban

országgylés-

hogy

így

föl-

történel-

Nagy eredményei! mind nemzet sikerei voltak, [gaz

alakja.

érdemeinek köszöni. Sikerei és széni ügyéri elszántan,

fejedelem

felelssé- érzetét.

a

legkitnbb

érzi saját

a

hatalmasan

és szerencsésen

küz-

208

\.

Válságos idkben

dött.

súlyos

elmozdították

Életkörülményei

Nagy fekvségei mozgalmas idkben

kifejldését.

igazgatása

ezen

jobb iskolája lomatiai

és

veszedelmek

között

meg-

megmentette hazáját.

állotta helyét és

gének

FEJEZET.

volt.

államférfiúi

tehetsé-

a melyeknek kormányzás leg-

voltak,

a

Közigazgatási, igazságszolgáltatási, dip-

teendket végzett akkor a nagybirtoEmberek mindennapi foglalkozása.

katonai

kos. Megtanult akarni, határozni és parancsolni.

vezetése volt

S a

már fiatal korában betekinthetett mhelyébe. Az állam különféle ügyeinek

mellett Bocskai

e

nagypolitika

bels összefüggését, az állami nagy kérdések szövevényeit már korán emelkedett szempontból szemlélhette. Mint

Báthory fejedelem nagybátyja és tanácsosa az

ország keleti részével és ennek hagyományaival ismerkedik

meg; Rudolf udvarában is járatos és tanulmányozhatja a bécsi és a prágai kormányok viszonyait, az odavaló ügyeket

és embereket.

Erdélyben összeköttetése

Nem

is,

és

magyar részekben is birtokos. Érdeke, befolyása van a keleten és a nyugaton. a

particularista,

európai zetnek

színvonalra

a

vidék

szemhatárán felülemelkedik,

helyezkedik.

Az egész magyar nem-

él.

Fogékony elméje közvetlen személyes megfigyelés útján képes

a

nemzeti politika alaptételeit megállapítani.

Szapolyairól szólva kiemeltem az aristokratikus

vezetnek azon egyik hátrányát, hogy érdemetlennek

hatalmat adhat.

De

jó

is

származhatik

ebbl

is

szer-

nagy

a kiváltsá-

gból. Ha rátermett egyénnek jut részéül, szebb és nagyobb eredményt érhet el, mint a milyenre különben képes \!)ln;i. Tehetségét sokkal könnyebben kifejlesztheti, többoldalúvá válhatik, a vezetés mvészetét jobban elsajátithatja, mint inas helyzetben tehetné, s így munkássága

BI

209

FÖLKELÉSE.

SKA]

több kamatot hozhat az egésznek. Hogy Bocskai bíborban

mindenesetre hasznára

született, az

Bocskai

úgy

mint

cselekszik,

nemzetének.

vol1

nemzet: ö

a

is

sokáig

sokat eltr.

A fegyverhez csak akkor nyúl. mikor egyéni erdekeit is

veszélyezteti a zsarnok

Nem a

mi

(

Önmagát

Nem

önzésre?

vall-e ez

dics

közszabadságok

a

L6Q4).

veszelyeztette-e

törpül-e

köpönyegébe

takaródzik?

vagy

hazáért,

a

önvédelemmé, ön-

hazái

a

magáért? gyakran

Sajnos,

találkozunk

olyanokkal,

min-

kik

a

dent eltrnek, míg maguk kari nem szenvednek. Mihelyt azonban öke! bántják, végighordják az országbán a véres kardot és a puskaporos toronyba vetik a tüzes iiszköt. Ilyen volt-e Bocskai

Még mieltt

\

az osztrák császári seregek megtámadták,

mai- összeköttetésben volt a bujdosó magyarokkal és a törökkel. Érezte

az

állapotok

tarthatlanságál és ellenállásra

gondolt.

De nem barátja töröknek

híve, a

a

koczkázatnak,

nyugati szövetség

a

bujdosók segítségében nem

ellensége, a

sok a veszteni valója és valószinüleg ágy vélekedett, hogy mindaddig, míg váraitól és nagy birtokaitól meg nem

bízik,

fosztják,

az

bevárhatja az

ügynek

ártana.

kényszersége

teszi

Nem ösztönbl

Puszta

megrohanja

a

forradalmár; a helyzet

is

A

vált.

gyanú alapján,

birói

császári had, mini

a

sérelemhez

sok

hogyan

a

császár

katonai

es

Bocskai zászlóbontásának

önzésének. Gr.

,\,i,li

.Mint

a

ágyúi

neki

nemzetnek, tdáy mii.

ni. in.

I

a

rablók teszik.

a

császár iránti

hajtották

idpontja is

ujabb

mellzésével,

vizsgálal

Most már joggal mondhatja Bocskai, hog)

hségtl

hogy ezzel

nélkül,

a

azzá.

Türelme hasznára járul.

eseményeket,

nem ezer

el.

bizonyítéka

oka

volt II-

.

;i

210

X.

küzdelemtl óvakodni

már

lehetetlenné

FEJEZET.

és csak

mikor a további várakozás

mert az ellenállásnak egyik legfbb

lett,

eszközét, személyes hatalmát is megsemmisítette volna, lép

mezejére. Megérett az ügy. általánossá

a tettek

keseredés. Bocskai

végs

a

veszélyt

lett

az el-

mert

fölidézheti,

is

minden veszve van.

nyilvánvaló, hogy különben

és Bocskai közötti küzdelemben még egyéRudolf a békebontó és támadó. Bocskai politikailag egyénileg is az önvédelem alapján áll. Áz ontandó

A Rudolf

nileg is,

is

vérért

nem

ódiuma

hanem

ö felels,

kormányt

a

Ha van

jogosult forradalom,

szabadságáért

éget szükség

a

Bocskaié

követelte,

mert érvényben volt

von

az

és

Erköl-

volt.

mert

mert elérhett kívánt, mert

sikert

Politikailag

folyt.

az

is

érhetett és mérsékelni birta magát. Alakilag

íii.ni

az.

mert egy nemzet megmentéséért és ezrek

csileg igazolt volt. hitbeli

az uralkodó, a polgárháború

~

terheli.

is

jogosult volt.

arany-bulla és Bocskai az alkot*

az

egyéni jogokon

ejtett

sérelmek ellen véde-

kezett.

Martinuzzi

jellemzésekor mondottam, hogy korszakot

nagy államférfiaknak csak azok nevezhetk,

alkotó, valódi

a kik megtalálják az uralkodó nagy kérdések

helyes meg-

oldását.

Bocskaim helyesebb lejtett

ez

nemzeti

volt.

ösvényére,

politika

megmentette

és

Úttör

ráillik.

Rámutatott arra

a

leg-

tényleg rá

is

nemzetei az enyészettl.

;i

Hatalmas conceptiól hatalmas kézzel hajtott végre. A pillanatnyi veszélyt legyzte és hosszú idre megjelölte a

nemzettl követend Mi

volt

ez.'

Mi

irányt.

volt

Bocskai politikája?

Mint már mondottam, Bocskai azon indult ségre,

ki.

hogy szükségünk

libben az irányban

van

;i

nagy igazságból

nyugattal való szövet-

mködött, mieltt Rudolf

láza-

BOCSKAI

211

FÖLKELÉSE.

dásra kényszerítette. Báthory Zsigmondnak mindig ellen vállvetetten

E

meg

politikáért fosztották

érdekében

litika

A török

dicsséggel

török

els

ellen szerezte

E po-

erdélyi birtokaitól.

hadakozott

Oláhországban.

babérjait.

Mint a lázadás vezére sem

.

a

kifejtend erfeszítési tanácsolta.

tért

meggyzdé-

régi

el

sétl. Csak az új körülményekhez alkalmazta azt.

Nagy

Csaknem az egész nemzet vele A török megkínálja a magyar koronával. Híveinek

tart.

sikereket

arat.

leghárezosabb elemei hangulatot

is

könny

is

szeretnék emelni. A köz-

a trónra

lett

volna a

nemzeti királyság esz-

méjének megnyerni, mert a nemesség tömegében az a meggyzdés kezd gyökeret verni, hogy a Habsburgok alalt nincs boldogulás számunkra. Rudolfot saját családja

sem

az uralkodásra alkalmatosnak. Saját testvére nyúl a

tartja

korona után. Miért volna a magyar nemzet

Egy akkori röpirat mondja:

magunkat neki

vetjük

és közöttünk."

Könny

alá.

Ez

lett

volna

hozza

l

Míg a király törvényesen ellenkez esetben nem

«

uralkodik, engedelmeskedünk neki

hbb

;

törvényes viszony közte

a

a felfogási

ezt

az elsza-

kadásra felhasználni.

De Bocskai méltóságul íM'in

nem

pedig

ezt

nem

fogadja

rangéri

és

A

töröktl felajánlott

királyi

Világos politikai czélérl

küzd,

teszi. el.

fényért.

nagyravágyó,

is

mint

Martin uzzi, de az ö nagyravágyása üdvös és jogos. Soha-

sem

tör

emel. teleit,

által

Nem

korlátokon,

nem engedi magái

az

szeivin-séjével

hanem minden

ezé Íjaihoz alkalmazza.

próbálja jól

a

a

melyekéi

a harcz esélyeihez alkalmazza

tolatni,

követelé'se.

végs

azokon

ál

kihasználni,

hanem

emberek

nem

Nem a

és

lépéséi a

az

fölté-

események

becsvágya és következetesen

sors kínálta

sorsol

közérdek

kitzend

fokozódik

egyes

a

akarja

véletlent

öntudatos,

megválasztott és elérhet czéljaihoz irányítani. ií*

212

FEJEZET.

X.

A koronának messze ragyogó fénye sem tzött

Ha utána

útjától.

csatlakoznia. Ezt pedig károsnak tartja.

a

A

szövetségben keresi, a melyet az adott

Nyugattal való

De másrészt törhetetlenül ragaszkodik

Nemcsak

a

és

közjoghoz,

magyar állam

a azt

biztosította.

ellen,

a mohácsi vész

fenyegette.

óta

ellenszegülését,

hanem

mely Magyarország különállásai

azon egész rendszer Rocskai

mely

a

biztosíthat.

Rudolf túlkapásai ellen irányul támadása,

visszaszorítása,

el ki-

nemzet jövjét

körülmények között csak a Habsburg-dynastia önállóságához

téríti

nyúlna, állandóan a törökhöz kellene

de

hanem azon

Rudolf hibái idézték

czélja

nemcsak

a

elö

túlzások

"egész kormányzat megbukta-

Habsburgok uralkodása óta divatozott. az elmúlt háromnegyed század ellenzéki ha-

tása volt. a mely a

Magáévá

teszi

gyományait. Szét akarja tépni a szálakat, a melyek országát a császári

Nem Olyan

új

birodalomhoz kezdik fzni.

akarja

Habsburgokat a tróntól megfosztani.

a

politikára akarja

ket

kényszeríteni, a melylyel a

magyar megbékülhet. A Habsburgok országainak segítségében részesül, de különben tlük minden szervében független

magyar állam létrehozásán

Nincs önálló

új

fáradozik.

közjogi terve

abból a czélból. hogy

a közös érdekeket, a melyek Magyarország és a Habsbur-

goknak nem magyar birodalma között keletkeztek, mindegyik fél megelégedésére megoldja. Teljesen a hagyományos

magyar álláspontot foglalja magyar vezérlet alá akarja Másik nagy czélja

a

a

el.

mely a közös erfeszítést

helyezni.

vallásszabadság kivívása.

Míg conservativ alapgondolat vezérelte politikáját és régi magyar közjogért küzd. a vallás ügyében merész

lépési

lesz

elre a

jöv

kor eszméi

könyveink azon hagyományától, követelte.

felé és

eltér törvény-

mely egy vallás malmát

BOCSKAI

Örök érdeme, hogy nem kívánja megalapítani,

tiáját

o maga buzgó

bogtatja,

protestantismus suprema-

a

hanem

a

türelem

kálvinista, a nemzel többsége pro-

A türelem nem

üres jelszó nála,

Lehet, hogy azon kevesek közé tartozott,

a kórszakban

is

hat fönn, ha a

a

katho-

valóság.

már ebben

kik

tévedései

lelkiismerel

a

a

hanem

is

hogy büntetésük kegyetlen jogta-

s

hogy a nemzel csak úgy állkülönféle felekezetek egymással meg tudnak

Éreznie kellett azt

lanság.

Mint politikus

férni.

hogy

belátták,

érdemelnek,

tiszteletet

zászlaját lo-

gyzelmei közepette sem üldözi

testáns, de azért

likusokat.

213

FÖLKELÉSE.

látta,

is,

hogy

nemzeti szabadság min-

a

den polgár odaadó védelmére szorul.

A

királypárti

rendek azon panaszkodnak, hogy

nem

dók katholikust és igyekeznek vonzani,

katholikust

senki

vallása

magukhoz

egyaránt

fell

nem kérdezsködnem állapí-

rendszabályokat

nek, senki ellen vallása

miall

tanak meg, st Bocskai

még a katholikus papoknak

levélben biztosítékot ad. Kivánhatni-e fényesebb

Bocskai

ványt

mellett

mint

laját követte,

.Mennyire

a

panaszt

e

más

és

volt

nemzet

vesztette

azérl

a

hollandiak

bizonyít-

\

másik

a protestantismus

a nyugati

kizárólag

a

a

katholikus

spanyol

protestáns

világ-

magatartása.

tartományok

fogadták vissza

és ezek azért

részeit

mert

el

is hit-

mely zász-

mellett, a

hír elharezosának, Orániai Vilmosnak ()

a la/a-

uralmat,

államol

akartak

alapítani.

Mi nagyobb türelmességel

tanúsítottunk,

mini

a

hol-

landiak, a kik pedig hiresek voltak fölvilágosodottságukról, s

es

kiknél eleinte szintén együtl

a

a

protestánsok Bocskai

;i

az

idegen

nagy érdekeket,

küzdöttek

zsarnokság a

a

katholikusok

ellen.

melyekért kardot

a törvény védelme alá akarta helyezni. Törvény

rántott,

tiltsa

meg

az elharapódzott idegen befolyást, törvény biztosítsa a val-

2U lás

X.

szabad gyakorlását,

FEJEZET.

nem

pedig

csak Ígéretek.

Békét

De

a tör-

csak ezen föltételek mellett volt hajlandó kötni.

vény egymaga nem óvhatta meg a nemzet nagy érdekeit. A jog maga hatalom. Hatványozza annak az er-

De

feszítését, a ki mellett erkölcsi súlya szól.

magára

anyagi

hagyatva,

eszközök nélkül,

Bocskainak

is

gondoskodnia

lenségében,

ert Bocskai a Martinuzzi

Magyarország

Báthory

és

Mihelyt a

e tekintetben

forradalom

nem

a tör-

függet-

alkotásában

István

az

utat. a

is

A

volt

különállását a Báthory Zsigmondtól

térhetett

meggyilkolása

után

válságok

föl

támad-

kellett

A

mint

sok kínszenvedés, is

történt,

a

keleti

lakóiban Básta rémuralma alatt ismét megnövelte

szakadás vágyát.

meg-

Erdély

el.

megindított

egy idre megszüntették; de annak újra Martinuzzi

válasz-

történeti fejldés

melyrl senki sem

Az egyesülésre következett

szabad

kitzte, programmja

zászlaját

csak Erdély különállása lehetett.

nia.

hogy

arról,

-

Bocskainak

szabta

állhat

állítson.

keleti

kereste.

tása.

kellett

él ert

vény bástyáinak védelmére az

ritkán

hatalom támadásának.

ellent az anyagi

Ezt

azért a jog.

török keze ügyében

fekv

rész

az

keleti

el-

Ma-

gyarország a török szövetségnél fogva megszerezhet nyu-

godtabb és biztosabb

életet

a melyet Rudolftól várt.

Buda

visszavétetnék,

nem

akarta azzal fölcserélni,

Csak ha a török legyzetnék és

volna

ismét

természetes az

egység helyreállítása. De a hosszn háború végével

állami

már

re-

ményleni sem merik a keresztények gyzelmét.

S a török támogatásának els

föltétele

burgoktól különváló Erdély megalakulása volt.

alkotmány a törökökre nézve közömbös volt;

is

a Habs-

A

magyar

k

Magyar-

országnak lehetleg nagy részét a Habsburgok iránti hü-

215

BOCSKAI FÖLKELÉSE.

ségtl kívánták elvonni. Csak a reájuk támaszkodó souverain Erdély föntartásáért voltak hajlandók harczolni.

meg sem engedték volna

St

az ország egyesülését.

Bocskai a történeti fejldés természetes következményét. Erdély önállóságát, a nemzeti politika

nagy érdekei-

hez alkalmazta.

Básta koráig, úgy volt barátja.

Ö

tetszik,

Erdély különállásának

nem

melyben Báthory

közvetítette a szerzdést, a

Zsigmond Rudolf javára lemondott fejedelemségérl. A megszabad magyar nemzetet egy czél szolgálatában akarta egyesíteni.

S a nemzet együttes

mködését akkor

is

a mikor a kényszerség a kettéválás

akarta,

Az

mködésnek

együttes

új

tz

czélt

biztosítani

hívévé ki.

A

teszi.

török

elleni küzdelem helyett els sorban az alkotmány védelmére akarja az összes magyar erket fordítani. S ezen czélnak megfelelen az együttes mködést nem a két országrész

egyesülése

ország

hanem

utján,

által

a

különvált

és

Fels-Magyar-

megersített Erdély nemzeti politikája utján

akarja elérni.

A

török harczot sikeresebben lehetett volna folytatni,

ha Erdély ugyanazon intentióknak engedelmeskedik, mint Magyarország többi része. A magyar alkotmányt azonban a külön él és az egész magyar fajért munkálkodó Erdély fönmaradása mellett

A

lehetett a

leghatásosabban megvédeni.

er

legszabadabb és a legtöbb magyar

úgy állhatott az magyar kormányzat

önállóság rendelkezésére, ha a Kelet, mellett, az egész

nemzet érdekei szerint jár

el.

Ezt akarta Bocskai állandóan biztosítani. Ugy akarta Erdélyt lábra állítani, hogy egységes

magyar nemzet érde-

keihez képest rendezze be politikáját. K/t

a gondolatot

mondja benne:

világosan kifejezi végrendelete.

«Míg hatalmas és idegen

Azl

fejedelem ül a

216

X.

FEJEZET.

magyar trónon, Erdélynek nemzeti fejedelem alatt kell állania, hogy Magyarországot és a vallásszabadságot megvédje. Maradjon az az állam kapcsolatban Széni István koronájának birodalmával, legyen ennek kiegészít része, de bírjon külön katonai és

politikai

hatalommal, hogy a magyar-

ság érdekében latba vethesse kardját." Egy nagyúri család önzésébl, egy vidék particularistikus

érdekébl

nemzeti

megfogamzott

hivatást juttat.

Erdély

Bocskai nagy

államéletnek új

és

dics kor

elé néz.

Öntudatosan nemzeti nagy missío számára alakítja azt Bocskai újra meg. Azt kívánja, hogy Erdély ne önmagáért, nemzet többi részééit is éljen. A kerékkötnek, az ellenrznek szerepét vigye Azért óvja meg az ország egy részének magyar kormányzatát, hogy segítségévél fen-

hanem

a

tartsa a

másiknak

magyarságát. A bécsi befolyások ellen-

is

súlyának szánja Bocskai a keleti fejedelemséget. Azt

írja

nagy

bölcsesség

hogy

végrendeletében,

egymás nyavalyájában és minden alkalommal segítséggel legyenek egymáshoz (Erdély és Magyarország), mert tudott dolog az. hogy a visszavonással nagy birodal«

mak

is

elromlanak, viszont az egyességgel kicsinyek nagy

növekednek". Ezért

ragaszkodik kezdettl fogva

annyira Erdély

fe-

jedelmi székéhez és tekinti ezt a béke sine qua nonjának.

A magvai- fejedelemséget lenesen, mini az

új

hogy megtartását

a

is

elfogadja (1605.), de csak ideig-

harcz eszközét. Kísérletet

sem

tesz arra,

békébe belefoglalja.

Utódul az erdélyi fejedelemségre Homonnayt mert bízik benne,

hogy magyarországi

lévén

Magyarország együttes mködését fönn fogja együttes

mködés

biztosításáért akarja azt

is,

ajánlja.

Erdély és

tartani.

Ezen

hogy Erdély

Fels- Magyarország útján részt vegyen az anyaország tében.

éle-

217

BOCSKAI FÜLKELESE.

A

részeknél*

keleti

megersített

így

és

különállása és Bocskainak egégz politikája

mány

fejldésére elhatározó befolyással

szentesített

magyar

a

alkot-

volt.

Munkáin els kötetében kiemeltem, hogy a középkor régén fönnállóit magyar alkotmány alkalmatos volt arra. bámull kormányzati

hogy belle Anglia annyira rének

egyszer oly irányt a

vett.

már man

Közjogunk fejldése

alakuljon.

párja

a

rendsze-

hogy kedvez körülmények között

felels kormányzati rendszert szülhette volna mi

.Mohács után azonban, mint láttuk, a rendek elgyengülnek.

Nem

zat vitelére

bírják

alkotmánynak

az

alkotmányos befolyásukal

kormány-

a

kiterjeszteni. Elalszik az a törekvés

is

fejldésére

további

kenyíti

De

meg

a

küzdelem módja

nem

állam önállóságának megmentése, zati

rendszer

Nem

megalapítása.

pedig

törekszik

új

a

kormány-

Ha

a

súlyos

körülmények között az állam önállóságát biztosítania rül,

többel ért

nem

el.

mint reményleni mert. Élni akar

a

sike-

nemzet,

tényezinek egymáshoz való viszonyán S Bocskai politikája óta a czél biztosítása sem

pedig az állam

változtatni.

követeli a parlament térhódítását.

katonai aktiója védi

meg

Erdélynek diplomatiai és

nem

hazát,

a

pedig

képpeni Magyarország rendéinek befolyása

A

ma-

alkotmány

áj

k vetéli.

után: a régi közjog érvényesüléséi

termé-

a nemzeti

alkotmány szerves továbbfejldése. Gzélja

gyar

király-

a

hogy nem Eredménye nem

olyan,

az alkotmányos életet.

Most

irányulhat.

Bocskai újra harczba viszi a magyar társadalmat ság ellen.

mely

is.

a

a

tulajdon-

kormányzatra.

parlament háttérbe szorul. A nagy küzdelem nem benne

folyik

le.

A

nemzeti

ügy

gyzelme sem

növeli.

Egészen másképpen alakult volna

marad

a régi egységes állam. Ibi Bocskai

delem,

hanem magyar fúr,

államnak,

harcza

a

; <

s

parlamentéi

ha a

befolyásai

az

;i

helyzet, ha fön-

nem

erdélyi

Erdély része királyság

a

fölé

teje-

magyar emelte

218

X.

Gyzelme gyümölcsét

volna.

nak

FEJEZET.

fokozása útján védi

ereje

meg

a

csak a parlament befolyásá-

biztosíthatta

magyar

jogot,

volna. a

Ha nem

Erdély

hatalmat

végrehajtó

volna az országgylés ellenrzése alá helyezni.

kellett

a középkorban a

Alkotmányunk fejldését sítás

mely

biztosította,

a

túlsúlyban

központo-

lev rendeket

arra

ösztönözte, hogy az országos alkotmánynak kiépítése útján

Mohácsra következett széthullása, Erdély különválása és a szabadság védelmének nemzetközi jelleme ellenben alábbszállítja az alkotmányos érvényesüljenek.

élei

A

régi királyságnak

intensivitását és meggyengíti a központi gépezetre ható

hajtóert. Az alkotmányos élet-stagnálása

áll

be.

A

végre-

hajtó hatalomnak és a törvényhozásnak egymáshoz való viszonya a régi marad. A magyar politika közjogi tekin-

már nem éli azt az eleven, gazdag, érdekes életet, a mely elbb kitüntette. Az alkotást az önvédelem váltja föl. A reformoknak elbb pazarul bugyogó forrása bedugul, s a cons^rválásban merül ki a magyar nemzet erfeszítés"'. Bocskainak a törökkel szemben is föl kellett hagynia régi tetben

politikájával. Mihelyt

abba

Rudolf

ellen

a kényszerhelyzetbe jutott, a

kardot rántott, ugyan-

melybe Szapolyai

került,

mikor Ferdinánd megtámadta. Ámbár a töröknek ellensége volt,

hozzá

szemrehányás,

érheti

het

kellett csatlakoznia.

mert

az

Bocskait azonban ezért

nem

nem

ért-

országnak

félre

sürget érdeke hajtotta a szultán védöszárnyai alá. S míg Szapolyai az országba hívja Szulejmant, hogy az elnyére indítsa meg Mohács után az els hadjáratot, s olyan czélokat tz ki, a melyek t állandóan Kelet rendszeréhez kapcsolták, Bocskai múló episodnak és valóban

.1

úgy rendezi be politikáját, hogy mennél hamarább szabadulhasson tle. Állásfoglalása nem is növeli a török veszélyt, mint Szapolyai tette, hanem tekinti

a

török

szövetséget

ellenkezleg apasztja

azt.

és

A

török ügyekben egész magyar

czélját. az

de

nem

czéljain.

219

FÖLKELÉSE.

BOCSKAI

sem

téveszti

faj ércfekét.

szem

ell

nagy

régi

Változtat magatartásán,

Erdélyi politikát követ a Portánál, de ezt

az erdélyi politikái ott

is

egész faja szolgálatába

állítja.

.Mindenekeltt azon van. hogy e szövetség kárát a nemzettl eltávolítsa. Kiköti, hogy a török csak

nak

nem magyar

területet

Habsburgok-

a

tartományai ellen forduljon és magyar

ne hódítson meg. így békére szoríthatna Rudol-

bogy magyar

fot a nélkül,

területet

és

magyar

vert

veszé-

lyeztessen.

De a török nem

valtja he igéretét.

a hadjáratot és hódításait

A

szultán folytatja

Magyarországon. Bocskai kény-

eredménynek tekinteni azon nyilatkozatát, hogy csak az osztrák tartományok mellett lev várakat és azokat a helyeket fogja birodalmához csatolni, a melyek már telen jó

egyszer az övei voltak. S ezeken kívül Bocskai kénytelen

Jent és Lippát is a töröknek odaígérni. A ki rászorult a török segítségére, annak a haza földjébl kellett érte fizetni. Ez volt eredend hibája a török szövetség eszméjének. Bocskai sem kerülheti ki, hogy a pogánytól nyújtott védelemért a nemzet területébl áldozzon. .Mar ezért is siet kiegyezni a királyival és ez is egyik

oka

hogy visszautasítja a koronát,

annak,

a

mely állan-

dóan a török támaszára utalta volna. Bocskai mindig a török ellensége volt. A míg lehetett, harczolt ellene. A mint ezt nem tehette, a béke híve lett. mert csak ez akadályozhatta meg, hogy bels válságunkat a török kiaknázza. sikerült

Ha

fegyverek segítségével

nem

országot a törk pusztításaitól állandóan meg-

az

szabadítani, arra

kellett

törekedni, hogy

ideiglenesen biz-

tosíttassák a

nyugalom. Bocskai kezében Erdély közvetít

szultán és

király között.

A

a

szabadság biztosítása mellett az ország

a

pacificálá-

--,(l

FEJEZET.

X.

sát

is

igyekszik elérni. Bizalmas viszonyát a törökkel jó-

hiszemleg a béke érdekében aknázza ki. Csupán arra ügyel, hogy e béke ne nélküle jöjjön létre. Rudolffal szemben els követelése, hogy csak az ö

A

közbenjárásával alkudozzék a Portával. kiviszi,

jaival.

hogy nélküle szóba

A

se álljon a

meg

töröknél

császár megbizott-

török szablya engedékenységre szorítsa a prágai

ját elérte.

mihelyt

hüvelyébe,

udvart, de helyeztessék vissza

czél-

e

Bocskai Bécsben ketts súlylyal méregethet: az nélkül

kielégítése

ellenben

törökkel

a

török

a

sem

beleavatkozása

békét

lehet

kötni,

végezhel

nélkül

.1

királyival.

Bocskai a törökön kívül nyugaton get.

Az alkotmányt nemzetközi

is

szövetsé-

keres

biztosíték védelme

alá

is

akarja helyezni.

Az önkény

fleg a katholikus reactio, mely Magyarországra sulyosodik, Rudolf többi országában is ellenszenvre talál. A magyar rendi érdek és a magyar protess

tantismus iránt a német birodalomnak és a Habsburgház örökös tartományainak vezet elemei rokonszenvet éreznek. Bocskai ennélfogva

a

kötend

békeszerzdést az

jót-

állásukkal kívánja megszilárdítani. Azt akarja,

hogy a szabadságot a benne érdekelt erk szövetsége, a Habsburgház jogara

él

összes rendek

közremködése védje meg.

Nagy vonásokban ezek azon

czélok. a melyeket Bocskai

alatt

kezdettl fogva maga Csodálkozhatni-e

elé

tzött.

vele tart.

A

hogy ezen

rajta,

táborába gyjtötte a nemzetet

politika

Bocskai

Egyesek kivételével mindenki nagy urak. a köznemesek, a városok hozzája ?

csatlakoznak.

A

protestantismus az

sok egy része

is

vele érez, mert

híve.

A

katholiku-

magyarsága ersebb

lási

fanatismusánál, a melyet különben az

tott,

hogy Bocskai tiszteletben

tartotta

a

is

val-

megnyugta-

lelkiismeret sza-

--

BOCSKAI FÖLKELÉSE.

Az

badságát.

pár fúr, a ki

a

h

marad

1

a királyhoz, any-

nyira tudja, hogy a nemzet közhangulatával áll szemben, hogy védelmül idegen katonát kér. Rudolf az osztrák és a cselt rendekre sem számíthat.

k

is

le.

tlük

szívesen látták a

A

spanyol ert

A német birodalomban

súlyoztak

a

segítséget

nem

A

gylölt rendszer bukását.

is

Németalföld

és a

francziák kötötték

protestáns

a

katholikusokat, úgy

hatalmak

ellen-

hogy tlük Rudolf kiadó

válhatott.

Boeskai

és

török

ellen

sikert

így

nem

lehetett

aratnia.

míg Rudolf tehetetlensége a rendelkezésére

S

erket

megbénította. Boeskai

is

zéshez. nyitott

kitnen

értett a

állott

szerve-

Elsrangú államférfiúi belátással új hatalmi forrást magának és ugyanakkor a bels zavaroknak egyik

nagy okát szüntette meg.

A

töröktl elzött lakosokat, a kik rabláshói éltek és a

kiket eddig csak szigorral

zászlaja

fogadta,

alá

akartak

tömegesen

megfékezni,

legyelemhez

szoktatta,

s

birtokot

adományozván nekik, ket új és igaz érdekkel kapcsolta a hazához, a melytl már csaknem elszakadlak. Nemesítésükkel jogot adott nekik és az alkotmány bástyáinak reivé avatta ket. Lakatlan vidéknek urat. bujdosó haramiának otthont szerzett-, s a fennálló rend ellenségét e rend védjévé változtatta

ál.

Forradalom és harcz

közben a kultúrának

új tanyákat volt képes alapítani.

Elméje

(elsbbsége és a körülmények

gyzelemhez segítették Bocskait. Már els sikerei után megjelöli \

középúton

dalmak idejében

sem

volt

meg

érte

sikert

könny sajál

haladt,

rajta

hívei.

azon

aratni

a

így

könnyen

béke alapjait.

az úton, a melyen forra-

mindi,- a

legnehezebb. Neki

megmaradni. Kél oldalról támadjuk Halállal kelleit megbüntetnie vitéz

2-2-2

FEJEZET.

X.

katonáinak egynéhányát, hogy megvédje a hékét azok a

kik a hafczból

élnek.

kutyának" neveznek, akart

verni,

Kassa népe

kit

a

kit «

túlzók

nem

meg azok

magyaroknak

igaz

tartják

hajol

<•

német

árulása- miatt agyon

nyilvánosan megrágalmaznak,

kit

népszerségét, mert

magukat

Illésházyt,

ellen,

és

ki

elveszti

eltt, kik egyedül

a

megfontolást, a

békeszeretetet hazafiatlanságnak minsítik, Bocskai bizalmá-

alkudozások megindításával bizza meg.

val tünteti ki s az

Akkor sem és

nem

el

ejti

el.

midn

fogadható föltételek mellett foglalt

hogy derék munkát

tudja,

szókimondással és nyeket.

túlságosan engedékeny volt

végzett,

ügyességgel

állást,

Bécsben szinte

az

els engedmé-

elérte

A továbbiak kivívása végett megint az

talataihoz, az ö összeköttetéseihez

mert

midn

az

és

tapasz-

hazafiságához

folyamodik.

De ezen hatalmas és bölcs párthivétl sem engedi magát vezettetni. A békekötésre vonatkozó els megállapodásait nyilvánosan elfogadhatatlanok nak mondja s a rendek

módosíttatja

által

Bocskai sebbel (

)

is is

is.

annyira szívén hordja a

érzi azt a

a szabadságért,

harcz mái-

elért.

nagy igazságot, a melyet egyesek a kor-

ponai gylés idejében úgy fejeztek

dünk

hogy keve-

békét,

megelégedett volna, mint a mennyit végül

egymaga

«nem is

ki,

hogy ha annyit küzA hosszú

leszen ország hozzá".

enyészettel fenyegette

S a török mennyit nyelhetne

el

a nemzetet.

abból a területitl, a melyre

az országnak szüksége van. hogy szabad legyen.

A nagy fejedelem lékenyebb, "németebb". sától

a

legtöbbet

ezért

A

ki

nyerhetné,

pártja

többségénél

a siker kíméletlen a

gyzelmek

is

békü-

kiaknázá-

közepett a leg-

mérsékeltebbek egyike. Csak azt követeli, a mit elkerülhetetlenül szükségesnek tart a nemzeti nagy erdekek megvédésére. S azérl

el

is

éri

czélját.

223

BOCSKAI FÖLKELÉSE.

A Habsburgok maguk belátják, hogy föltételek,

kikötit

tle

a

hatalmuk nagy korlátozása daczára, rajuk nézve

kevésbbé veszélyesek, mint

maga ösztönzi

a

a fejedelmei az

harcz

család

A

folytatása.

egyezkedésre. A

bécsi és a

a nemzetnek és Bocs-

zsilvatoroki béke (1606.) megszerzi

kainak, a miért küzdöttek.

Magyarország kormányzatának önállóságát,

a

vallás-

szabadságot, Bocskainak Erdélyre és Fels-Magyarországra

kiterjed uralmát e szerzdés ünnepélyesen biztosítja. Végrehajtásáért az osztrák rendek kezeskednek. jött

A

törökkel

let le-

béke a legkedvezbb, a melyet királyaink Mohács után

kötöttek.

Megsznik

az évi adó, a melyet fizettek; a szul-

tán és a császár mint teljesen egyenrangú felek szerepelnek.

benne foglaltatik a törökkel kötött szerzdésben, úgy hogy a szultán is biztosítja azt. Bocskai nem élvezhette munkássága gyümölcseit. Alig hogy betetzte a tle emelt dics épületet, meghalt. Bocskai békéje

is

S halála komoly próbára legyzött vagy féken a

melynek

tartott,

legersebb

tette

föltámadtak az

megdlt.

oszlopa

A

alkotásat. új

kiket

rend ellen,

Rudolfnak

az

hogy megersítse mindazt, a mit ki akart irtani. Hibái egyengették Bocskai útját, s most újabb hibái újabb sikerekhez segítették a rendeket. A magyar szabadságnak alig voltak nagyobb ellenségei, mint Rudolf és

a sors jutott,

de

udvara,

alig

valaha

telt

valaki

nagyobb

szolgálatol

ügyünknek, mint k. Rudolf nem akarja végrehajtani dést.

A hajdúk. Bocskai

engedményekel Bajái

féltik

állásukat

térnek

a

melyei

eddig

elfojtani.

a

Rudolf

nemesi

A török

csak is

szerz-

megkötit

rosszakaratától,

társadalom

túlzó, az elszakadásra is

a

katonai, egyrészl a nemzeti

az

másrészl s

vissza-

törekv politikájukhoz,

elhunyt

fegyverkezik.

önzésétl,

nagy

fejedelem

vaskeze

a

biri

224

FEJEZET.

X.

Rudolf rülete újra lángba boríthatja az országot. Túlkapásai a magyar túlzók malmára hajthatják a vizet. Darabokra törhetik a Habsburgok birodalma. Ha a nemzetrajta végleg

A

kétséges,

kell nyúlnia,

nek megint fegyverhez

nem

vesz-e

ert az elszakadás vágya.

kormányok

hangulatot legtöbbnyire a

forradalmi

okozzák. Most baklövéseik a bontás és rontás szel-

hibái

lemét fejlesztik

ki.

Rudolf ellentétbe jutott a Habsburg-dynastia létérdekeivel. Az rendszerének folytatása annak teljes letörése

erviszonyok tekintetbevétele nélkül való dacz a

után. az

dynastia bukását idézhettek

talmas ösztöne,

köszöni,

vósságát lerontotta

melynek

e

föllázadt

ez

subordinatiónak

a

dynastia csodálni való a

lehetség

vér

szavának

ellen

a

és

Mátyás vezetése mellett

rendekkel. Az osztrák rendek

magyar ügy

tanúsítottak a

ellen küzdött Bocskai, a

aggres siója

ellen,

s

gátjait.

jött

létre

ezt az

már

iránt.

szövetkeznek a magyar a múltban

Ugyanazok

melyek ket

érdekközösséget

is

is

rokonérzés!

ellen a bajok

bántották. Rudolf

még inkább

kifejtette.

Az annyira kívánatos beké megbomlik, ha Rudolf politikája

érvényesül.

A

török

hád újra

boss/.n-

megindulna és

mérne.

hal áll

S

trákok

reményét

is

ébreszti szomszédainkban.

könnyen megszerezhetik magukunk,

magyarok

a

morva s

osz-

mit ezeltt a

és

Mátyás fheiczegnek vezetése mellett az a

magyar rendeknek szövetsége

zsitvatoroki beké védelmeié. A szövetség

irányul

Az

kivívtak. létrejön

így

osztrák,

Mátyással és a magyar rendekkel csá-

szövetség

;i

bító sikerek

es a

szí-

Most védelmükre kelnek müvüknek és a király

béke.

testvére.

új

létföntartás ha-

Bocskai idejében fherczegek közvetítésével

Már a

a

A

volna el.

a

bécsi

líudolf ellen

könnyen gyzedelmeskedik. Következménye, hogy

lemond az ellenségeivé

Rudolf

225

FÖLKELÉSE.

BOfcSKAl

népek

váll

uralmáról,

s

hogy azok Mátyási választják meg.

Elszóra magyarok

vívmányait kibvítik.

bécsi béke

óvatossága

tett,

most

azt

helyzete

es a protestáns

kívánsága az

áron

következményeit.

de

cselekedett,

menthette

ki.

nemcsak Rudolf egész

az

magái

nem

eredményeit

ményre. kudni,

Ha

lett

idejében

kevesebb

is,

bátyja

el

a

a melyet eldei

még

mi

elke-

több enged-

tudnak a körülményekkel állíthatták

melyek

hanem annak

azzal, a

volna szükség

áldozattal

csak

is

elszánnia,

követtek. Ha Rudolf szintén megbékül

rülhetetlen volt,

ezen

csak

becsvágyát

túlkapásait szüntették meg,

politikának

rendek

az élvezett elnyökéit,

kellelt

kellett

le-

Hite. szíve.

tették.

dynastiál

a

a

Csak így foglalhatta

életében a trónt. Most fizetnie

olyan engedményekre

bír ellent-

Az események

Személyes

meg.

Bocskai

emelte. Kénytelen

érdekek elharczosává

ellen

ezen az úton elégíthette

az

Mátyás nem

trónra

a

S ugyanakkor a

A mi engedményl

törlik.

is

mely

állani az áramlatnak,

vonni

teszik ezt (1608).

megal-

volna meg a moz-

galmat, mint így.

Ekként a rendiség és a protestantismus

teljesen

gy-

zedelmeskedtek a királyi absolutismuson és a katholicis-

muson. S a mit a király megadott a magyaroknak, állása

daczára,

még

részben

pedig

járására, többi országának

is

meg

a

azt, ellen-

magyarok közben-

kellett adnia.

Csupán Csehország maradt hü Rudolfhoz, de szinten csak nagy engedmények árán. Rudolfnak rosszkor megindított, ügyetlenül vezetett. mértéket tartani czot vallott.

nem tudó

actiója az egész vonalon kndar-

Az ellenkezjét

érte el czeljanak.

A

katholikns

absolutismus helyett mindenütt a rendi érdek es a vallás-

szabadság diadalmaskodott. Gr.

okai.

II.

'

•'

22G

FEJEZET.

X.

A magyarok

az

fölkelése

egész Habsburg-birodalom

bels rendjének átalakulását vonta maga után. Mindenütt azok az erk kerekedtek fölül, a melyek a dynastia önálló

Ha

hatalmát korlátolták.

politikai

ez az állapot állandósul,

a dynastia elveszti actio-képességét a nemzetközi politika terén.

Magyarországon a küzdelem eredményét elbb a bécsi béke. majd Mátyás els országgylései szabjak meg.

Nézzük a

történetének

század

Háromnegyed

megállapodásokat.

létrejött

zárókövét

az

és

új

korszak

alapját

alkották.

A mény

pillanatnyi helyzetre nézve

az.

hogy Rudolf helyett Mátyás

elbb

ellenség helyett az. a ki

De közjogilag

volt.

A

dynastia

legjelentsebb ered-

a

foglalja

nagyjelentség

is

törekvésének

és

a

el

az

a trónt,

közvetít, majd szövetséges a

választás ténye.

kapott szokásoknak

lábra

benne a rendi hatalom egyik f biztosítéka. még pedig nemcsak Magyarországban, hanem Csehországban is. A dynastia tói elért egyik eredmény romba dl. ellenére föléled

Szent István koronáját,

hatalom jelképét visszahozzák

a

az országba.

A

Kikötik,

részére.

nélkül

hogy

töltessenek

békébe

bécsi

megszerzik

vallásszabadságot

be.

a

hivatalok

az

összes

rendek

való

tekintet

vallásra

A mi kétértelmség

becsúszott,

azt

is

e részben

;i

1608-ban.

kiküszöbölik

Minden vallásfelekezet a maga elöljárója alatt álljon. A jobbágyoknak is megadják vallásuk gyakorlásának a jogát.

A/ országos kormányzatot a katholikus fpapság ságos

befolyásától

is

meg

menteni.

akarják

érdeknek megfelelt ez a kivánság

is.

A

túlnyomó befolyása a kormányzatra

normitás

volt.

közel múltban a

rendi

nemzeti

kisebbségben lév

felekezet

A

A

túl-

káros

ab-

szabadság ügyé-

BOCSKAI

ben sem igen

fpapokban.

hízni a

leheteti

királyi tanácsból azokat

227

FÖLKELÉSE.

püspököket,

a

a

Ezérl

zárják

ki

a

kiknek székhelye

nincs kerületükben, vagy a kiknek nincsenek püspöki birtokaik.

Ugyanezért mondják

azt

ki

is.

hogy

kincstartó min-

a

dig, világi legyen.

A

protestánsok

Apasztani

elérni.

minden

túlzó

elemei többet

hivatalból

volna

szerettek

püspökök számát és ket akarták zárni. De végül mindezen

kivánták ki

a

tervektl elállottak.

A

>zemben nagyobb

jezsuitákkal

A rend

protestantismus.

elveszti

országban fekvséggel birjon. de

meg

kell

vallani,

A

sikert

arat

rideg

a

azon jogot, hogy Magyartürelmetlenség érvényesül,

hogy czélszerüségi szempontok

iga-

Szabad verseny mellett nehezen birtak a protestánsok a jezsuiták erejével mérkzni. És a mi nemzeti szempontból is fontos, nem lehetett megakadázolták gyzelmét.

lyozni,

hogy ezen nagy képzettség, fáradhatatlan

kenység

és eszközeikben

hívekben

likus

föl

nem

tevé-

válogatós harezosok a katho-

ne ébreszszék azt az aggressiv

szelle-

met, a mely önmagukat hevítette, s a mely Magyarország

magának az országnak egysé-

életének nyugalmát és

lelki

gél

is

nek

is

veszélylyel fenyegette.

Nemcsak

a protestantismnsnak,

hanem

a vallásbéké-

az erdeke igazolta tehát a türelem korlátozását.

Hia-

ban, a politikában a formai logika követelményeinek

nem

lehet

mindig megfelelni.

csak olyan eszközökkel

A

türelem és a szabadság sokszor

védhet meg, a melyek

a türelem és

a szabadság szellemével ellenkeznek.

A mozgalom

politikai

fczérjának,

függetlenségének biztosítására szolgáll

magyar kormányzal

nem

volt az

els

teljes helyreállítása.

országnak nádora.

a

magyar sorban

állam ;i

régi

Negyvenöl év óta

A Habsburgok

idejében csak 15*

228

X.

egyszer töltötték be ezt az tanak. S magát

pedig

A

király

hitek

Ezért most nádort válasz-

urat

szabályozzák,

még

kidomborításával.

a katholikusok

válaszszanak

rendek

a

s

is

egyenjogúságának

két-két

jelöljön

közül,

állást.

a nádori választást

vallás

két

a

FEJEZET.

az

és

közülök

új

nádori.

módjában van megakadályozni, hogy valamely nyilvánvaló ellensége a kormány élére kerüljön. A nádor azonban mégis a rendektl kapja hivatalát. S az állás

A

királynak így

állandó

betöltésérl

tl fogva egy év tásról,

is

alatt a király

végbl

lességük ez hivataluk

A

Ha

a megüresedés-

nem gondoskodik

válasz-

a

az országbirónak vagy a tárnokmesternek köteles-

ségévé teszik e

mellett

rendelkeznek.

még

az országgylést egybehívni. Köteés

becsületük

a király akarata ellen

nádor legyen, a mi

kormányzat

elvesztésének

terhe

is.

volt: álljon az összes

élén. Mellette a királyi tanács is éljen

magyar minden

régi jogával.

A bánnak A

is

meglegyen

pénzügyek

régi hatalma.

élére a bureaukratikus

kincstartó neveztessék

kamara

helyeit

ki.

Az állam függetlenségét továbbá biztosította, hogy az összes hivatalokat csak magyar honosoknak volt szabad adományozni.

kimondja a törvény, hogy az összes magyar ügyeket a magyar kormány útján kell elintézni, hogy bennök a király csak magyarok tanácsával éljen, s hogy Végül azt

is

magyar ügyekbe idegen soha be ne avatkozzék. Ezt az elvet részletesen is

alkalmazzák az egyes ügyekre.

Csak a magyar kanczellária útján kiadott parancsok és

adományok érvényesek. A

az

kincstartó

osztrák

teljesen

kamarától.

független legyen

az

Az országnak semmiféle

meibe idegenek bele ne szóljanak.

udvari és jövedel-

BOCSKAI

Azt a király

FÖLKELÉSE.

--•>

hogy magyar tanácsából nevezze ki a kanczellárl és a kincstartót, a kormány vezet elrendelik,

is

tagjait.

A magyar tanácsnak ezen hatásköre biztosítja

magyar rendek

a

tanács kizárása csak negatív

befolyását,

módon

osai együtt eljáró király

nagyobb

magyar szellem

a

lesz

positiv

melyei

az

módon idegen

védhetett meg. A tanács-

biztosíték arra nézve, hogy kormányzás, mint ha a király a

tanács nélkül intézkedhetnék.

A nemzet alkotmányos önállóságán, idegen fejedelem ket

egyenkint kiköszörülik és

lyeken

az

át

mióta állandóan

trónon, sok csorba esett. Most eze-

a

ült

betömik a lyukakat, a me-

idegen hatalom betolakodott. Sok baj szár-

mazott abból, hogy a magyar közjogban gyökerezett kor-

mányzó törvény,

egy-egy rály

állásokat

üresen hagyták. Most ezt megtiltja

idegenekre része, s

is

ruháztatott

hatalmának

állam

az

a

idegenek tanácsa szerint intézkedett a ki-

magyar ügyekben. Most

ennek mind

elejét

veszik.

Kizárólag csak a teljesen kiépített és valóban magyar kor-

mányzat vezesse a magvai- ügyekel. Ezen törvények minden egyes lék

és

tapasztalás

Láttuk, a

A múlt

szüleménye.

meg ket. Föladatuk:

a

tétele

fájdalmai érlelték

jövt a múlt keserveitl megóvni.

hogy. önállóságunk

legnehezebb

hadügygyel kapcsolatos kérdések rendezése

ben jött

megkönnyiti a rendek munkáját, létre a

hogy

problémája

E részkomoly béke volt.

portával.

Az idegen mezei hadak, a melyekre a

sok keser em-

a

háború közben

nemzel rászorult, most fölöslegesek és kiparancsoltatnak,

úgy hogy nem kell helyzetükei a magyar közjoggal és magyar érdekekkel összeegyeztetni. Az a probléma, a melyei

.1

eddig megoldani tést.

nem

Azt az ellentelét

tudtak,

.-elli

nem

kell elei

l

\

követel észlel

II |.

rögtöni a llie|\

;i

megfej-

magyar

230

FEJEZET.

X.

állam

önállósága

és

idegen

az

seregekkel

együtt

viselt

háború egyöntet vezetésének szüksége között fönnállott. A gyakorlati politika egyelre kitérhet ezen nehézség ell.

A

különben

törvény

kimondja, hogy háborút az

is

országban a rendek megegyezése nélkül a király ne kezd-

hessen és idegen katonákat ne hozhasson be. úgy hogy befolyást biztosít

tvé

magának

a nemzet a külügyekre, s lehe-

hogy az idegen katonák közjogi helyzetét majd akkor tisztázza, a mikor újra behozzák ket. A jöv gondja válik,

legyen azon föltételek megállapítása, a melyek mellett az

idegenek a harczban részt vesznek. Egyelre elégséges

hogy

nemzet módot

a

biztosított

magának a

volt,

föltételeknek

idejekorán való megállapítására.

Nehezebb volt a végvárak kérdésével boldogulni. A pénzbeli segítségre rászorultak a rendek, az idegen

rségektl azonban féltek, mert ezek a küls ellenséggel szemben nem voltak olyan megbízhatók, mint a magyarok, a kiket a vidék sorsa jobban érdekelt, az esetleges bels ellenségnek pedig éppen az idegen katona volt a legersebb

támasza.

A rendek ezért a külföldi tására szerették volna

pénzt magyar

fordítani.

A

pillanatnyi

tulajdonítandó nagy hatalmuk bizonysága, hogy

ron legalább,

el

tányai magyarok

is

érték.

hader

tar-

helyzetnek ezt,

a papí-

Kimondják, hogy a várak kapi-

legyenek,

a

gyrinek

a kivételevei.

a

ki

azonban magyar alkapitány legyen. Az rség is magyar legyen. E mellett azonban a rendek a várak karban tartására és a zsold fizetésére továbbra is kérik a mellett

pénzbeli segítséget. S hogy a ságát a katonai

hivatalok

vénybe

azt

király a

magyar befolyás kizárólagos-

betöltésénél

is

biztosítsák, tör-

hogy a kapitányok kinevezését a magyar tanácsban foganatosítsa. A gyri idegen

iktatják

is.

parancsnokot pedig külön a nádor fennhatósága

alá állítják.

A

részekre

kapcsoll

herczeg

üézve,

törvényben mondják

ket,

megszállva

f-

grazi

a

véghelye-

a

rendek, hogy onnan men-

a

ki

eddig

hol

a

tartományai tartották

és

- ::l

FÖLKELÉSE.

r.nc.SKAI

ki a fherczeg katonái, s a fherczeg a bán ajánlamagyar kapitányokat tartozik kinevezni, de másrészt

jenek tára azt

hogy

is,

király

költségén

az

is

túl

a

hasson

hogy ezen-

fherczegre,

a

fönn a várak és

tartassanak

fizet-

tessék a zsold.

A

nádornak

és a

magyar tanácsnak

köre a katonai és a polgári kormányzal

végs

önállóságának a

záróköve.

kidomborodik

Ez

hogy

hatás-

teljes

regi

a

törvény azon

intézkedésében

király az országban tartózkodjék, ha

a

pedig

el

is.

kel-

távoznia, helyette a nádor és a tanács teljes hatalommal kormányozzanak. Rudolf évek hosszai során át nem

lene

volt

Magyarországon, Ferdinánd és Miksa több idi

az ország

mint azokon

határain kívül,

belül,

töltöttek

úgy hogy a

torvény ezen intézkedése Magyarországnak teljesen elkülönzötl

kormányzatát vonhatta volna maga után, es magának a

csaknem egészen kiküszöbölte volna. A tanács szervezete a régi marad és semmiféle kísérsem tesznek arra, hogy a végrehajtó hatalom mikénti

királynak befolyását

letet

gyakorlását

nincs

.1

rendek gylésétl tegyék fhggövé. E részben

gondolata

új

Inkább

csak

a

az

rendi szervezeteket a

is

a

kornak. az

intentio jut

királytól

önállóvá

nádor választásának módjánál. S

rokról

és

rendekrl

s/ok.

czikk

törvény

nem

venni

rendek gylésében. .Most

ezzel

.1

hogy

szabályozta,

ersebben megkötik

szokásjog tehette.

Nem

a

legyek.

ezl

ezl

kezét,

ujat.

de

v;ni

hiányl

a

a

E/l

bizonyítja

.Miként

kiknek

király

alkotnak

szentesítik és megszilárdítják.

is.

hogj

kifejezésre,

mini

láttuk,

a

láttuk a

ka-

eddig

loguk résztpótolják és ;i

hogyan

a

történeti fejldési

Megmondják, hogy az ország-

232

FEJEZET.

X.

nak négy rendje van:

a

fpapoké, a báróké, a nemeseké

szabad városoké. Ezeket tartozik a király meghívni.

és a

nem szabad meghívnia. Megszabják, hogy kik értendk fpapok alatt. A szabad városok számának szaporíMásokat

törvényben késbbre tartják fönn maguknak. És

a

tását

addig

cs;ik

azoknak jogát ismerik

meghívtak.

idejében

Rudolftól

Bazin és Szent György

Modor.

késbbre

halasztják.

a törvényhozás

hanem

A

kiket

el.

önkényüleg

II.

Ulászló

meghívott

ügyének meghatározását

Ezzel világosan

összealkotása

már

nem

hogy

kifejezésre jut. a király

csak törvény útján szabályozható.

A

privilégiuma, kéttábla rend-

szert elfogadják.

Az egyéni szabadság védelmérl sem feledkeznek me'j

hogy rendes birói

a rendek. Újra kimondják, elitélni senkit

sem szabad,

csoknak engedelmeskedni

s

eljárás nélkül

hogy a törvényellenes parankell. A régi magyar közjog-

nem

nak érvényben lev. de legutóbb gyakran megsértett leit

elevenítik

Az

új

kiemelnem,

fel.

még

törvényeknek a

téte-

csak

egy határozatát

kell

mely hivatva volt az eddigi állapotok egyik

magyar faj és a magyar nemzeti ügy érdekében megszüntetni. Ertem azt a megállapodást, a mely a szab. kir. városokai megnyitja a magyaroknak és megengedi, hogy ott házzal bírjanak s az elöljáróság tagjai legyenek. Az uralkodó nemzet saját hazájában az egyenlséget az idegen ajkú polgárokkal szemben csak most éri el. A Habsburgok inalnia óta támadt valamennyi vitás igen

nagy

fogyatkozását

a

ígj a nemzel felfogásának megíelelleg döntöttek el. A báromnegyed szazad kínos vajúdásai után kitört nagy

kérdési

válság

a

nemzel diadalával végzdik.

Azt a lálával

szomorú hanyatlást,

indult

meg,

területi

a

mely

a

nagy Mátyás ha-

épségével és egységével

fizette

BOCSKAI

233

FÖLKELÉSE.

meg a nemzet. Három részre szakadt a hajdan egységes ers királyság. Rabul esett az ország szíve. Alkotmányos szabadságunkon, régi rendi önkormányzatunkon is sok csorba esett. A nemzel azonban szívósan ragaszkodik e

nem

kincséhez és földterület,

mely

adja

Habsburgokai

a

Bels

souverain állam maradt. leg

A

megóvta.

hozzá való jogát. Az

föl

vékony

törvény szerinl

uralja, a

életének szabadságát

tekintetben

Vallási

a

is

független

tény-

életet

él.

kor végén pedig fegyverrel a kezében újra helyreállítja

minden

önállóságának

régi

bástyáját.

A törvény

szerinl

megint olyan önálló állam, mely minden vonatkozásában,

önmagát kormányozza. Mieltt tovább mennék, hadd foglaljam össze a szerencsés eredmény több okait. Munkám czélja úgyis szabadságunk okainak kutatása. Az országok sorsára dönt befolyással szokott lenni környezetükben, a szomszédságukban létez hatalmi a helyzet. A bels és küls politika szálainak kölcsönös egyfüggetlenül idegen befolyástól,

másra hatása határozza meg a fejldés

útját.

Néha

a

küls

események tódulnak az eltérbe és szabnak irányt a bels eseményeknek. Egy volt a XVI. században nálunk. Uralkodóink nemhatalmat képviselnek, létük gyökerei szétágazódnak

zetközi a világ

legkülönbözbb

politikai

vidékeire.

válságai érintik

ket

Európának legkülönbözbb

és általuk minket.

Belpoliti-

kájukban visszatükrözdik sorsuk változása.

Dönt

hatással

politikának

dynastia

a

az

XVI.

nehézségekké

I

Hatalma, látszotl

ölteni,

volt

minden eljárásukra

nevezetes

a

század

ténye,

folyamán

hogy

nemzelközi

a

a

I

fokozatosan

íabsburg-

növeked

kénytelen megküzdeni.

mely

már

V.

az

Karoly

idejében

eletében

óriási

megapad

s

méretekéi

azóta

nincs

többe arányban világraszóló becsvágyával és súlyos felada-

23 i

x.

A

taival.

század elején európai hegemóniájáért küzd

végs megsemmisülését reményük

zad végén

Károly

V.

érni.

FEJEZET.

Párizs

falai

alatt

ellenségei el-

Habsburgok

királynak, s ennek utódja. IV. Henrik mái- a

Európa hatalmi egyensúlyát, s mindenfell ellenségei támadnak, a kik féltették

ezen

világhelyzet

a szá-

törvényt szab Ferencz

A

birodalmának megosztását veheti tervbe.

A

:

Habsburgoktól

ezért a dynastiának

visszaszorítják.

átalakulása volt szabadságunk

fönmaradásának legtöbb oka. A dynastia szorult helyzetében sok sérelmet eltrni, sok tervérl lemondani kénytelen.

A ;i

hatalmi viszonyok megkövetelik, hogy csak annak

védelmére szorítkozzék, a

nélkülözhetetlen

rrri

jövend boldogulásának

feltétele.

S legkönnyebben Magyarországon mérsékelheti magát,

mint a mely

új

Európai állását

viseli.

Létérdeke csak az övé lniim

;i

alig érinti,

történik.

hogy Szent István koronája vele annyi terület, mely a török ro-

Magyarországra

királyi,

hogy nálunk mi

követeli,

azt

maradjon és felfogja.

»t

szüksége gatot

birodalmának aránylag csekély részét kép-

egyelre

csak

azért

van

háznak, mert Németországot és a Nyu-

benne védheti meg. Magyarországgal

élihez a

fczélhoz

kell

szemben

követend

alkalmazkodnia. Ezért

politikájának a

czélért haj-

landó minden áldozatra. De csupán ezért. Királyaink

más vágyaik

szélylyel járható actióra

nem

Érdekük es kötelességük kiverjék az országból.

és eszméik miatt

szánjak is

el

magukat.

azt kívánja,

De nem mernek

komoly ve-

e

hogy

a

törököt

vállalatba azzal

az erélylyel belefogni, mely sikert Ígérhetne.

A protestantismus legyzése is szivükön fekszik, st politikai érdekükben is van. mert a protestánsok állandó ellenségeik. De velk szemben sem nyúlhatnak azon eszközökhöz, melyektl eredményi remélhetnének. nagy

BOCSKAI FÖLKELESE.

érdekük azt

felfogotl

Jól

megtiltja

is

hogy az alkotmány megbuktatására

királyoknak,

a

feszítsék

meg

erejüket.

szemökben az a sok rendi jog, a mely ket szabad mozgásukban akadályozza. Nagy érdekük MagyarSzálka

a

országnak, úgy mint többi országaiknak pénzéi és katonáit eredetükre való tekintet nélkül

olt

és

úgy használni,

a

hol

hogyan saját czéljaik megkívánják, be nag} politikai hibát követnének el. ha ezen czél elérése végett nyilt küzés a

delmet koczkáztatnának meg.

A

magvai- nemzet meggyöngült.

st

ságszeretetét megrizte,

azért régi szabad-

körülmények még fokoz-

azt a

Bels eleiét a király nem A közállapotok még inkább

birja érinteni

ták. tani.

nagy decentralisatiót. Mivel és

De

többség

a

vallását

a

rendi jogok a nemzet

biztosítják,

nem

Mivel a királyság

bírja

hatalmának bizonyos batáron

nyilt

a

is

létét

aggressio elszánt

;i

nemzet szívét megnyerni,

túl

való

kifejlesztése

természetes gyümölcse a bels fejldésnek és

meg

úgy

el.

ellenállást idézne

hetnék

és átidomí-

kifejlesztették az

nem

nem

történ-

nemzet akaratával és támogatásával. Azt a

Az idegen erk felsobbsege a magyar erk fölött, az idegen gyzelme a magyar fölött volna elföltétele a királyi absolutismusnak. De komoly küzdelem

nemzet

ellen kellene kivívni.

nélkül ilyen. eredményt

nem

lehetett elérni.

Olyan küzdelmet

követel ez meg. a mely jóval többet koczkáztat, mint

meny-

a

Ha a nemzet egész erejével a dynastia ellen fordulna, könnyen ennek hátrányára zavarhatná nyit

vele nyerni lehetne.

meg

a

alatl

labilis

álló

hatalmi egyensúlyt. A szultánnak és a védelme

Erdélynek

A szultán,

a

malmára hajtaná

világ

ez a

harcz

legnagyobb zsarnoka,

így

a

vizel.

akarat-

alkotmányának re. A Habsburgokai az ;iz aggodalom mérsékli, hogy erszakos kormányzatuk Magyarország urává tenne a félholdat. Ha a Habsburgok

lanul Magyarország

230

FEJEZET.

X.

meg akarnák semmisíteni fontosságú

rangú hetnék

és

el

a

magyar alkotmányt, Magyarországot

egész

érdekért

másodveszít-

olyan megfeszítésére szoríttatnának,

erejük

melyet nyugati politikájuk sínylene meg.

A török gen segítségre

ellen, a

protestánsok ellen számíthatnak ide-

De

a rendi jogok ellen folytatott küzde-

is.

támogatná ket

Bels

szövetségeseiknek sincsen kedvük áldozatot hozni.

küis Az osz-

A

század

lemben

?

erejük fokozásáéit

rendek a magyarok álláspontján

trák

vége az

ki

a protestantismus

felé

osztrákokat.

Rendi és

még erseimen fzi hozzánk

vallási

érdekek könnyen

a szomszédos országokat a

hatják

vannak.

rábír-

közös fejedelem ellen

irányuló szövetségre.

körülmények között a Hahsburgok érdeke

Ilyen

tiltja.

hogy a magyar alkotmánynak reájuk nézve hátrányos korlátait erszakkal próbálják széttörni. A királyok ezt megértik és

Rudolfig

nem

feszítik túl a húrt.

A szabadság fenmaradása e korban annak köszönhet, hogy mivel megvédése nagyobb érték a nemzet szemében, mint megdöntése a dynastiáéban. az utóbbi nem

mer

ellene

nyilt

támadást

intézni.

A nemzet nagyobb

el-

szántsággal küzdene érte, mint ellene a király.

Nagy ereje az alkotmányosságnak, hogy okos fejedelem nyiltan és erszakkal nem támadja meg. Csak a gyönge-

elméj

lesz

elismerten ellenségévé.

veszedelmes. Rudolf az egyetlen, a törni

a

iránt.

De

régi

Az ki

ilyen pedig kevésbbé teljesen

magyar alkotmányt, mert vak

meg saját

akarja

érdeke

ez a vaksága lesz a leghatalmasabb szövetségese

a magvai- ügynek.

S a legersebb fegyvert Bocskainknak az adta a kezükbe, végleges gyzetni ükét bizony* >ssa

harcz

perczeiben

is

igaznak bizonyult,

bekövetkezését elnapolta.

az a

hegy a mi a támadás tette,

BOCSKAI

magyar nemzet

A

A

tágít.

dynastia

szélyeztet,

pedig

237

FÖLKELÉSE.

érzi,

hogy

mindenéi

hogy

belátja,

ha nem enged, mint a mennyit

ha

elveszti,

sokkal

többet ve-

legjobb eset-

a

aránylag könnyvé a mag Ezért gyzelme. sikerülhetett a dynastiát megosztani ügy s a gyöngeelméjü Rudolfot izolálni. Fleg annál fogva,

ben

is

nyerhet.

nem

mert a nemzet pette

is

Ezért

mérsékelt.

sülni segíti

a

vált

akar elszakadni

és

A magyar nemzet

dynastia józanságát,

s

gyzelmei közeérvénye-

józansága

a

magvai' alkotmányt

meg lehet védeni a nélkül, hogy a Habsburg-ház erejét meg kellene lenni. Czélt lehet érni a nélkül, hogy a dynastia véus ellenállását provoeálnák. Nem kell a nemzetnek olyan kétségbeejt küzdelemhe kor,

ha

a

kezdenie, mint kellene ak-

dynastia létét fenyegetné.

A Rudolf-féle nyilt erszaknál veszélyesebb volt az els Habsburgok politikája. Törvényeinknek sok lényeges határozmányait mellzték. A hadügy, a külügy és ügy

intézését

nagyrészt

idegenekre

jóakaratot tanúsítottak a nemzet iránt, visszariadtak, es

azon

a

pénz-

De egyébkén! erszakos tettektl

bizták.

a közjog formáihoz igyekeztek ragaszkodni

voltak,

hogy rendszerüket törvénynyel

szentesít-

tessék. Ha valamivel ügyesebbek a magyarok kezelésében, ha több idt töltenek az országban, ha a magvai- elemet

jobban tudják -felhasználni és európai szintéren alkalmazni, s ha az egységes vezetés elnyeit a magyar közjoggal össze tudjak egyeztetni, talán fokról-fokra átalakíthatták volna az ország szellemét, s új rendszerüket talán ták

el

is

volna a rendekkel.

S minden mulasztásuk és fogyatkozásuk kétséges tet

fogadtathat-

volt,

hogy idk jártával nem

mellet

sikerül-e a

i

is

nemze-

az új rendszerhez hozzászoktatniuk.

A

török

rém

uralkodott

az

emberek

A míg az állapotok csak valamennyire

is

képzeleten.

elviselhétök vol-

X.

tak, ki

mert volna fegyveres ellenálláshoz fogni és a

még megkimélt

pogánynyal vívott hareznak öldökl tüze

a

idn

ha hosszú

át

a török

volna az egyetlen nemzeti ket

termel

gatja;

nagy

hazafiságot és

a

és

küzdelem

elleni

régtül fogva

állapotba.

nem

az

maradt

az

idealismust

hsömegmoz-

alkalmazott törvényekkel

emberek talán bele

is

éri

aláásott

meg

A

és

felsza-

tördtek volna az

új

Ettl a veszélytl mentett meg bennünket Rudolf.

Az absolutismust a lehet legrosszabb formájában a nemzet

?

vállalkozás, a mely

ha az ország kikezdett alkotmánynyal.

hadulását.

regi

végrehajtásáért azt a keveset is földúlni, a mit

törvények

S

FEJEZET.

szeme

léptette

elé.

tehetetlenség és a fanatismus

elijeszt példáját teremtette.

absolutismusnak

az

Világot vetettek

melyre az engedmények vezetnének. apathiájából. Akarata ellenére kardot

A

a lejtre,

a

nemzetet fölrázzák

nyomnak

a

kezébe.

Harczra kényszerítik, a mikor ezt megállani nincs erejük.

A kormányzati

legteljesebb desorganisatio perczében a leg-

képtelenebb emberek teszik a kést a nemzet torkára. Nekünk pedig kitn államférfiaink vannak. Helyesebb politika, ügyesebb vezetés a mérleget a mi javunkra befolyásolják.

A XVI. században a nemzet

élete

nem

forog

végs

közvetlen veszélyben, mert nincs ellenséges szándékú nyilt

azonban egyre fogy. BeA mostoha idk hatása alatt eltrjük véd bástyáink meggyengítését. Az idegentl való függés egy-egy következménye már törvénykönyvünkben is kifejezésre jut. A XVII. század els évtizedében az menti meg hanyatló szabadságunkat, hogy avatatlan kézzel nyíltan megtámadják. Okos védekezési módunkkal mindenütt segitségre találunk. A jogos vedelem határait nem lépjük át. A dynastia érdeke is meltámadásnak olvasztása

kitéve. Ellentálló ereje

nem

történik meg, de elkészül.

BOCSKAI FÖLKE1

melyre szükségünk van.

azt az ert. a

minkéi

halál tusája

gos

kifejezésre

jövre

a

jogunk. Újra

talál

melynek

a

s

élet-

veszélybe sodorhatna.

is

nagy válság

beállott

a

nem akartuk megtörni

meg. Gyztünk, meri

lettük szólal

S

I

támadás

befolyást. S a visszavert

kihat. Újra vilá-

is

meggátoljuk

idegen

a/,

mély nyomo-

a lelkeken

kat hagy.

Básta neve

a

gylölet örök forrása maradt. A népnek

még

legalsóbb rétegéig és el

rémes

híre.

állandóan megnehezítette azoknak

s

ugyanazt

fogva ugyan, de

inknál

szívükig jutotl

is

késbb, más meggyzdésük

a kik

zetét,

a gyermekeknek

az

más

és

ügyel

szolgálták,

melyet a zord katona annyira népszertlenné

S hogy mellé

typusát.

új

még ersebb

hatás

a

A törökver

Zrínyiek

küzd

helyükbe a szabadságért zet képzeletét

sors

a

a

Básta

övék legyen

az

mellé,

kai

befolyásával.

A

helyett

nemzeti

idealismus

szabadságért

a

táplálékot, a hazafiság

vívott

ellenzékiség

az

és

st

harczosok lépnek. A nem-

maga nagy hatalmával

a

hös

nemzeti

Dobók

és

a

tett.

ök kezdik lefoglalni, hogy az majdan

dül

küzdelem

legyen,

Bocskai fényes alakját,

odaállította

a hely-

intentio-

a

egye-

és

politi-

török

elleni

harczban a

talál

nemzet

sze-

mében mindinkább egy fogalommá kezd válni. A dynastiának minden nem tetsz cselekedetében, minden bal lépesében

Rudolf és Básta rendszerére veinek az emberek

II.

ráismerni.

héz lesz tani,

kirak

könny

igazuk, a

a

A bizalom

s

A a

nehézzé

és a

azt

meg akkor

nemzetnek

a

is.

dobog

dynastiának

tették

nemzet közötl

megbontani. Ha

rugója, érettük

részi

korona viselje

a

a

idegen

megfogy. Ne-

a harmóniái föntarkuruczoknak nincs is

mikor cselekedeteiknek önzés nemzet volta

változékony

azon

a

iráni

együttes

szíve.

és

magatartása,

politikája

s

ke/dellol

mködésnek, azon

másfogva valódi

240

X.

bels egységnek

FEJEZET.

melyre mind a két tényeznek

létrejöttét,

annyira szüksége volt és mely ezen akadályok nélkül pedig ezen

letei

létre

volna. Rudolf katholikus és absolutistikus merény-

is jött

erk

között végzetes összeütközést idéztek

el, a melynek pusztító hatását alig lehet jóvá tenni, mert

megmérgezte

a lelkeket.

Olyan

bn

követtetett

szazadokra megnehezítette a királynak és annyi bajjal járó együttes

késbb

Karaira.

életét.

Haynau többet

A

el.

a

mely

nemzetnek úgyis

a

dynastiának Básta és

mint Bocskai,

ártottak,

Rákóczi, vagy Kossuth.

A

A

néz.

egygyé

haladás

útja

életét

létrejött

politikai

ha

terület visszahódításához

elé

eltte,

ha

munkával

az

meg

nyílnék

vállvetett

foghatna

s

utána újra

gondozhatná.

De van-e remény ban

csak akkor

bírna lenni királyával,

elvesztett

bels

jöv

XVII. század elején tehát a nemzet súlyos

ilyen

fejldéshez

1

A

Bocskai korá-

béke valódi bels béke-e. olyan, a mely közös

alapot

szerzett a

irányt szabhat sorsunknak

tésétl függött jövendnk.

nemzetnek és a királynak ?

s új

Ennek a kérdésnek a megfej-

XI.

FEJEZET.

POLITIKAI ES VALLASBELI ELLENTETEK

A

Ugyanannak a

két

Véget

békíteni.

té-

kiegyezésre emlékeztetnek.

1867-diki

a hivatásnak kellett megfelelni ök, a mely-

nek korunk ezen alkotása

Mind

MATYAS IDEJEBEN.

melyek sarkalatos

bécsi béke és a törvények, a

részletezték, az

teleit

II.

esetben

szolgált.

a nemzetet

vetni

kellett

királyával ki kellel!

azon állapotnak, a mely

a

nemzet és fejedelme csontvelejét már sorvasztotta. Illésházy

Thurzó

és

Deák kellett

Andrássy

és

ben, a

ugyanarra a szerepre vállalkoztak,

két

félnek

Az

betöltöttek.

egyenlen

melyet

a

új rendet, a béke jelé-

javára,

valódi

tartalommal

megtölteniök.

Az eredmény azonban kedveztlenebb században, mint a mi idnkben. Mi egy nemzedék óta békében élünk.

volt

A

XVII.

a

történelmi

küzdelem király és nemzet között, s ezt a pesszimisták sem tagadhatják, nyugvó ponthoz jutott. Az optimisták teljes

megsznéséi reménylik. Kinek

dés egész mii

valónkai

érdekli;

de

nemzettl

keretébe való. A

lesz igaza

feszegetése

]

nem

Ez a kértörténeti

bog)

és uralkodóitól tügg,

állandó lesz-e az 1867-diki kiegyezés

nyomán fakadó

áldás,

vagy nem. Kétségbevonhatatlan tény azonban, hogy a há-

romszáz éves küzdelem

münket

<\gy

emberöltn

ál

megsznt

figyel-

lekötni es erünket fogyasztani.

Gr. Andrássy Gyula

i

i

iásunk okai.

//.

16

:

242

FEJEZET.

xi.

nem

kora

Bocskai

A

fegyverszünet sem.

ér

el

Nincs béke. nincs

ennyit.

küzdelem tovább

Csak az esz-

folyik.

közökben van különbség. Azok enyhébbek, mint voltak a közvetlenül megelzött korban. Az ellentétek kisebbek, mint a milyenek Rudolf idejében voltak: de

Ferdinánd vagy Miksa

mint

közelmúlthoz,

nem

ele

alatt.

hagyományossá

a

nem

Fordulat

kisebbek,

be

állott

a

irányzathoz

vált

képest.

Mátyás kora ugyanazon

csillagzat

alatt

Mohácsra következett háromnegyed századé. pont történetünkben,

hanem

ama

volna

Nemcsak

a

dönt tényez,

a

forduló

tetszik,

hogy könnyebben

viharok után. a melyek Pvudolfot meg-

mint

törték, újat építeni,

szer elöharczosa

Nem

mint

a régi állapot folytatása. Pedig

egy nyomatékos oknál fogva úgy lehetett

áll.

lett

lehetett

napjainkban. Az új rend-

ugyanis királylyá.

hanem

tanácsadók újak.

a király

is

a parancsoló, a

az.

Az új rendszer emberei foglalják el az egész kormányt ennek legfelsbb csúcsáig. És még sem érnek el állandó sikert.

A

mi napjainkban az uralkodónak ellentétbe

kellett

jutnia múltjával, hogy megtartsa esküjét. Mátyásnak ellentétbe kellett jutnia tartsa

fogadalmát.

önmagával

kellett

múltjával,

Ferencz Józsefnek

lommal fordulnia, a el

és

ki

hogy meg ne

ahhoz

kellett

ellene harczolt és kit halálra

bizaitélt

válnia azoktól, a kik t. kevés belátással és sze-

rencsével, de híven szolgálták.

Mátyást elöbbeni szövetsé-

gesei környezik, azok. a kik trónra emeltél:.

Az egyiknek új

életet

kell

teljesen

meg

kell

változnia:

megkezdett és a mi hatalomhoz és dicsséghez

kít

politikailag

kezdenie: a másiknak csak folytatni

kell.

amit

juttatta.

S az egyik megteszi, a mire kevés ember képes, szaönmagával, s példaszer lelkiismeretességgel ragaszkodik

POLITIKA] ÉS VALLÁSfcELl ELLENTÉTEK

új

a

A

irányelveihez.

másik

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 243

II.

mutat azoknak,

hátat

kiktl

;i

koronái kapta.

Mi

lehet ezen

A nemzet

különbség oka

!

vezérei Bocskai elhunyta után. ülésházj és

egymásra

Thurzó,

a

tekint,

méltányos

két

következett voltak.

férfiak

okos. körül-

nádor,

Nem

hibájuk, ha

az

kudarczot vallanak.

Mátyásnak mindjárt uralkodása kezdetén meggylik baja az osztrák

modnak

kik

segítségért.

kük közös

a

nem

vetítenek érettük, csak szólanak mellettük, de

semmit. Pedig

fordulni.

tartók.

várnak tlük és nem szép

tettet

tesznek

szót.

sem Thurzó nem akar idegen kedvéért

llíésházy, ellen

a

hozzánk folyaSzerzdéses jogra hivatkoznak. Érdemienkkel. De a magyar államférfiak csak közprotestáns rendekkel,

Mind

a

úgy fejezzem

ki

Egyébként

is

kett

államférfiú.

igaz

Sem

királya

középút emberei, mértéket

a

Mind

kett, hogy

a

magamat, a labanczok javából

A

való.

ki-

rályival való egyetértésben látja mind a kett a nemzel nagy érdekét. Ezért népszerségüket készek koczkára tenni. Láttuk, hogy Illésházyt Bocskai hívei engedékenysége

miatt meggylölték. Élete helyt

áll

is

midn

Mátyásért,

veszélyben forgott.

is,

nézeteit.

A

gyakran

fölfelé

ben

ilyen volt.

szinte mer

kapnak, ö ellenben

telen

tettei

lefelé

nem annak megmondani az és

lenni. Ulésházy

egyéni igazat,

minden

Mátyásnak szemébe mondja: ügyelje

k. nem

elveszti.

ellen.

A

esettpei

más királyt szerezne! magának más országot, Keményen fölszólal Mátyás törvény-

nuaszkodására. mert

ha koronáját

szolga. Labancz, de

magát. Mint a király taná-

érdekét szolgaija

kinek bátorsága van is

nem

a mikor ez törvényes kötele-

zettségei alól föloldottnak hiszi

csosa a fejedelem

is

a közhangulattal szembeszállva,

gyors megkoronázását sürgeti. De fegyvert fog királya ellen

Késbb

ha elszakadnak tle,

királyt

megvédi

a

nemzet

elölt, 16«

de

a

-Í4

FEJEZET.

XI.

nemzetet

megvédi a király eltt. Thurzó

is

becsülettel

a

végigjárja

közvetítés

Nem tart

pontja más. mint Illésházyé. az osztrák határon vannak,

a is

maga érdekével

,

s

De

gondol.

is

rögös

melyet Illésházy

Mátyás idejében már külsleg kiváló

is

Kiinduló

útját.

Bocskaival. Birtokai

hasonlóan Illésházyhoz, azért a császár táborában

csak az egyesség politikáját szolgálja. Ott

czélt követi, a

Ö

ilyen.

is

az

csak azt

is

ellenfélnél

mozdít el.

egy párton van

is

a

e kei

mindenben

ember. Mint Illésházy utódja Thurzó

is rt áll fölfelé nyomdokain halad. Mint eldje, ellene fordulnak. Khlesl mindenünnen néha Ezért és lefelé. inkább lesz katholikus, mint a mi igaz írja róla, hogy hivünk». A rendek pedig szidják és « kemény és fogas

az

«

igékkel* írnak neki, miként

maga

fegyverkezésüket és türelemre lent is reá szorulnak, s

panaszolja, mert gátolja

inti

hasznát

ket. De azért fönt

látják,

ha hallgatnak

is,

reá.

Thurzó példaképei a magyar kormányférfiak nak azokban a szomorú idkben, midn a nemzet és a

Illésházy és

király

nem

voltak

egyek,

érdekük

holott

azt

követelte,

hogy egygyé legyének.

De még sem érhetnek

Föladatuk megoldatlan.

czélt.

Az idegen befolyás kizárásával a Magyarországot

kellene

királyival együtt nekik

kormányozni. Törvényes köteles-

ségük, szívük vágya, politikai életük legfbb czélja: a füg-

magyar kormányzat helyreállítása. Ez a törekvésük azonban beleütközik a királynak

getlen

tentióiba. Mellettük, azaz tényleg fölöttük állanak

intézmények, melyek letéteményesei is

magukhoz

és

a

a vezetést

iránta

Legtöbbet

sem

már

összes

azok az

hatalmának

régóta Magyarországon

ragadták.

Illésházy volt az els. a

gondolt.

ház

császári

in-

neki

ki

Mátyás trónra emelésére

köszönhetett

érez igaz bizodalmat.

A

Mátyás.

De

azért

vallás is választó vonal

POLITIKAI ÉS VALLÁSBEL] ELLENTÉTEK

nádorai között.

és

a király

II.

Khlesl a

gondolatai ismerje, cselekedetei

tere,

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 245 király

igazi

miniszKhlesl

tanácsadója.

el magyar ügyekben is, noha hozzánk sem hivatalának közjogi jellege, sem

véleménye szerint jár papot

sem érzelmei nem fzik. A képviseli,

a

csak

ki

sajál

e

f-

vére,

nem a nádor gyakorolja, hanem az

hatalmat

királyi

hatalmát

idegen bécsi miniszter. Az idegen udvari hatóságot tekinti

úgy mint eldje, tulajdonképpeni kormányának. így érthet, hogy politikája sem áll nemzeti alapon.

Mátyás

A

is.

forrás vizén meglátszik a talaj, a

melybl lakadt. hanem a magyar

magyarok fölNem dön él idegenek szaporításában keresi háza biztositékát. A magyarok szerezték meg neki hatalmat, de nem általuk kielégítésében,

a

Nembizik bennök.

akarja azt megörökíttetni.

Alapgondolata kifejezésre jut cselekedeteiben

ben

is.

maga

Mikor

Kii

is,

levelei-

i-ben a török ellen háborút akarna indítani,

Albrecht föherczeguek, hogy a török háború csak

írja

házunk föntartása az els és fok». A háború alkalmat adna neki idegen sereget az ürügy, ellenben

istentisztelet és

«

országba vinni és általa háza uralmát megersíteni. Ezért szeretne háborút kezdeni.

Midn új

formát

ellen

e ölt

terve

meghiúsul és alkuba

elbbeni

eszméje.

lé})

Ha nem

a törökkel,

lehet

a török

indítandó harcz ürügye alatt német katonákat az or-

szágba vinni, a török segítségével reményli

ezt

a gondo-

latát végrehajtani.

A

török

veti

csolja a királynak,

föl

ezt

az eszmét.

hogy a magyarok

Ravaszul helyeit

azt

taná-

idegen

kato-

nákat helyezzen a végvárakba.

E tárgyban lelkébe

ír

Mátyás Ferdinánd fhercegnek. Szavai

engednek tekinteni

zák meg

neveznek.

a

tragcediát, a

és köteteknél

melyei

jobban magyaráz-

Magyarország történetének

246

FEJEZET.

XI.

Annak

hogy a török ajánlata sérelmes az Ámbár tudja, hogy arczul

velét,

zetre nézve.

mégis hajlandó reá

tet,

ben

«

végzet

isteni

állani.

tnik

színében »

üti

nemze-

vele a

Azt mondja, hogy szemé-

eltörölni kívánja a Bocskai

maga

nagyérdek leegész magyar nem-

az elismerésével kezdi Mátyás

hogy

föl,

török

«a

idejében hozott törvé-

német nemzet, melyet a magyar oly annyira lenéz, hogy Magyarországban saját védelme végett sem tri meg, az öt megillet elbbeni méltóságába emelnyeket ». «Ez

tetnék.

mat

»

»>

a

által

már

Szerinte

ezért

sem

kellene ezt a «szép alkal-

elmulasztani. Olyan "általános

fondorlatokat

sznek

hogy a szabad választást mindenütt, bent és hogy így folytatja okoskodását «nem nyúlhatunk jobb eszközökhöz, mint ha németekkel helyettesítjük a magyarokat. «A magyarok most szegények

a magyarok,

kunt, megállapítsák'),

-

—

-

»

és gyengék", séget*),

«a többi tartománytól

s ezért

nem

várhatnak

segít-

kénytelenek lesznek engedelmeskedni.

hogy Erdély ura sem ha határai közelében nincs német katonája. Mátyás továbbá azt Elszorul a szívem,

írja,

midn

e

lehet,

sorokat olvasom. Minden

szavuk megmagyarázza a nemzet ezer kínját és könnyei-

nek csorgását. Minden betjük egy végzetes rendszer dító okát tárja

több századon

föl. át.

Cuvier egy

nak tette.

ki

egész

in-

Minden szándékuk tettekben nyilvánult

talált

testét

csontból képes volt annak az

megalkotni,

a

melynek

e

csont

állat-

részét

Mátyás ezen levelébl kormányzata egész rendszerét

lehet olvasni.

Századok uralkodói szelleme szól belle

hozzánk.

A latokat

ki

a

magyarokról

azt

írja,

hogy "ártalmas fondor-

sznek». az nem akarhatta azokat a törvényeket

végrehajtani,

n

melyek a hatalmat az

kezökbe

tették

le.

Az csak idegenekben kereshette támasztékát. Annak a kor-

POLITIKAI ES V Al.l.ASI'.Kl.l ELLENTETEK

mányzata nem

II.

MATYAS IDEJÉBEN.

annak az

jelenthetett békés korszakot:

kodása idejében az egykori viszálynak,

nak folytatódnia

a régi

241

ural-

visszavonás-

kellett.

meggyzdése

Mátyást politikai

ellentétbe helyezte a

nemzettel és ennek jogaival.

olyanokat

Mátyás

nem

miknek

a

ígért,

voltában

helyes

hitt.

Nem lyeket

megbarátkozni

bírt

tett.

Nem

az

engedményekkel,

a

me-

azért van a rendek pártján testvére ellen,

hogy házára szebb és jobb jöv var. a nemzetet és megnyugtatja a protestantis-

mert azt gondolja,

ha

kielégíti

hanem

ninst. totta a

mert tanácsosnak

egyes egyedül azért,

tar-

kényszersége eltt meghajolni.

helyzet

nem

.Mostani uralkodónk

Nehezebben

igért

így tett.

és ezért

szavai. Csak olyant fogadott

el.

könnyebben a

mirl

nincs ellentétben a védelem érdekeivel,

tarthatta

meg

tudta,

hogy

is

s

a

mihez bens-

leg hozzájárulhatott.

Esküje így

nem

jött ellentétbe lelkiismeretével és

meg-

gyzdésével. Mátyás ellenben ártalmasnak Ítélte azt, a mit megtartani és másokkal megtartatni megfogadott. Az 1867-diki kiegyezés valódi compromissum, a menynyiben

nemzet,

a

helyezkedett,

jogai

mely a

a

nélkül,

föladása király

aggodalmait

olyan

alapra

megnyug-

is

tatta.

Az

1606.

és

1608-diki

évek

alkotásai

nem

ilyenek.

maga egészében elfogadta a magyar álláspontot. Nem egyeztek meg új politikában. Az o koruknak nem is volt közvetít gondolata. Sem az udvar, sem a nemzet nem kereste annak a .V

király a

módját, hogy

az

állam

önállóságát

a

védelmi

akkénl egyeztessék össze, hogy mindegyik találjon benne.

fél

érdekekkel

megnyugvás!

248

XI.

A

compromissumok ezen egész id alatt sem állítanak fel közös alapot, közös politikát, hamomentán gyengébb fél áldozataiból erednek, s

létrehozott

egyszer

nem

a

szabadulni

ez

ezért

FEJEZET.

szünben

A

van.

tlük, mihelyt

igyekszik

nemzet sérelmesnek

tartja,

rálynak követelései közül elfogadott: a király tökélve, hogy.

melyekre

a

ket,

Ira

nem hajtja reáállott. Ha csak teheti,

gyengesége a mit a ki-

meg

var.

el

végre az engedményelehetséges, olyan két-

értelm szövegben állapodnak meg. a melyet, mihelyt múlik a kényszerít helyzet, a mely az egyezményt hozta, mindegyik

törvények

fél

másképpen

magyarázatai annyi

értelmez.

"viszályt

Az

el-

létre-

így létrejött

mint

okoznak,

a

mennyit megszüntettek.

A

békén alapuló jogrendben

bécsi

gyar álláspontot fogadta

el.

A

a

dynastia

látszat az volt.

hogy

a

ma-

vele az

eddiginél szilárdabb egyesség jött létre, mert Mátyás az új

rendért küzdött a császár ellen, s az új rendnek köszönhette

magát a trónt is. valóságban azonban az

A

új

béke olyan

mint

volt.

az eddigiek.

A

nemzet gyzelmével

helyzetei

eredmények olyan súlyos teremtettek a dynastiára nézve nálunk is. többi

országában jét

is.

s

elért

oly nehézzé váll a sok külön ország ere-

egy czélra irányítani, hogy Mátyás törekvését

meg

lehet

érteni.

Természetes ellentétbe

politikai

ösztön és valódi érdek helyezte

azon jogrenddel, a melynek

re

volt.

éppen

úgy, mint seit.

A Habsburgok nem maradhatnak Európa zet hatalma

és

nem

tarthalják

fönn

világraszóló hírnevét, ha országaikat zak,

hanem ások

dek.

Ilyen

tekintetben

állapotban hogyan

a

nem

egyik ve-

császári

k

korona

kormányoz-

velk mérkzzenek meg

ellenséges irányú rena franczia

POLITIKAI ÉS VALI. királyival

I

Hogyan

spanyol agával

fönn

tartsák

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 240

II.

meggazdagodott né-

veszélyessé válhatnak

is

házuk

egyenlségei

az

Az egyházi javakkal

l

fejedelmek

niét

ELLENTÉTEK

\s';|-:u

rendektl függ

a

Habsburgokra uézve.

sem lehet tagadni, hogy a magyarok magatarmegmagyarázza Mátyás bizalmatlanságai.

S tása

azt

is

Többségük

a protestantismusért

kodó a katholikus vallás híve török

pártfogás

másik

nemzet

alatt

A

ural-

nemzet egy része

élénk összeköttetésben volt a

és

élt

részével,

volt.

míg az

hevült,

melyhez a solidaritás

a

érzése

csatolta.

Mindez

értbetövé

teszi

Mátyás

de

politikáját,

nem

igazolja.

Mátyás az idegenekben

keresi

Fö

támaszát.

czélja:

idegen katonák segítségével trónját megszilárdítani.

Ezen czéljához idomítja

politikáját

hogy háborúi

ben. Említettem,

akart kezdeni, hogj

azért

ürügye legyen idegen katonát az országba vinni. S ez

nem

sikerül neki. mint

sága útján

akarja

elérni

levelébl láttuk, azt.

szem-

törökkel

a

a mi miatt

a

mikor

a

török barát-

vele

harczba

is

szállott volna.

szemben

Erdélyivel

Nem azt

alapeszmébl

hasonló

indul

akarja e tartományt meghódítani, mert belátja, a

török

legyzése

eltt

olyan fejedelem ala szeretné

magáévá

bécsi

a

állítani,

tarthatja,

az

ki

hogy

hanem

politikáját

teszi.

Báthory egyszer,

meg nem

ki.

de

udvar

Gábor megverik

ellen

hadait.

rosszakarata,

thory megbukik,

a

ármányt

bécsi

de

S

s/.i».

midn

Meg végül,

is

támadja

részben

a

fleg saját hibái miatt. Bá-

udvar utódja

ellen

folytatja

akna-

munkáját.

Homonnayt, a katholikus nagyakarja trónra emelni; de elre megígérteti vele, hog} Bethlen Gábor ellen

urai

250

a

FEJEZET.

xi.

kívánságára német katonákat

király

Bethlentl

gába.

azt

befogad orszá-

hogy Nagy- Váradba német

kívánja,

bocsásson. Ezen

katonákat

is

mellett öt is hajlandó

föltétel

elismerni.

A

hatalmi viszonyok módosításának

Mátyás azon

kívül

is

törekedett,

ezen

kísérletein

hogy a jogállapotot meg-

változtassa.

Minden országgylésen,

nem

melyet

a

megkísérli,

tart,

kaphat-e fölhatalmazást, hogy idegen katonákat hív-

hasson az országba. Azzal

delem

sért

hogy a külföldiek a véha föntartják az ket

érvel,

nem adnak

czéljaira

pénzt,

tilalmat.

A

királynak ezen állandó törekvése mellett föltnik az

a vágya

hogy

is,

Mikor Illésházy

a nádortól szabaduljon.

meghal, fölszólítja a rendeket, hogy mellzzék a nagy

tés, nyomasztóan drága nádori

rendek erre

nem

változtatni.

Ne a

személyt

és

De

egyént.

midn

a

hajlandók, a betöltés módját kívánja meg-

hanem

király,

a rendek jelöljenek négy

közülök a király nevezze

sem

ezt

S

állás betöltését.

fize-

ismét megpróbálja,

birja elfogadtatni.

nem

ki

a

neki kedves

Thurzó halála után

volna-e lehetséges a nádori teen-

dket kormányzó tanácsra bizni, a melynek vezné ki: de hamar belátja, hogy ezt sem éri

tagjait el

és

ne-

lemond

tervérl.

L618-ban

spanyol királytól

a

hogy a

királyválasztási

sikerült

neki

azt

hogy fogadjuk

kéri.

A mit

a

vissza

szeretné

vánná

helyezni,

eltörölhesse.

dynastia

a

dynastia

az

örökjogát királyul

el

ö

szerezni.

a

pénzt és katonát kér,

Csehországban már elismertetni.

Tlünk

Ferdinánd fherczeget.

emelkedésével vesztett, azt mind

Házát azon hatalmi állásba

melyet a

Rudolf-féle

válság

eltt

kíel-

foglalt.

.Mindezek

a

kísérletek

meddk

maradtak. Mátyásnak

POLITIKAI ES VALLASBEL1 ELLENTETEK

nem

sikerült

MÁTYÁS IDEJÉBEN.

II.

251

sem a hatalmi viszonyokat, sem a jogállaE czélra irányult minden próbával hamar

potot módosítani. fölhagyott.

A

török

ellen

nem

háborút

hírt

országai

rendéit a háború

elkészítése

a béke mellett nyilatkoznak. segítséget

érdekelt

adni

lel

oly

sem

A magyar hová összes

indítani.

rendek hátráltatják szándékát és Linzben,

a

végett összehívta,

Az osztrákok sem hajlandók

háborúra,

a

a legközelebbrl

melyei

kíván.

Kegyetlen gondolat volt egy nemzetet akarata ellenére biztos eredménytelenségül viaskodásba taszítani és vérét és

pénzét kérni azért, got sára.

legbecsebb

hogy megteremtsék az alkalmatossá-

kincsének,

szabadságának

megnyirbálá-

Ez a pokoli gondolat megérdemelte sorsát, a gyors

kimúlást.

S a török béke kapcsán

kieszelt merénylet is elmarad.

Mihelyt a rendek neszét veszik annak, fegyverzését tervezik,

ez

ellen

hogy a hajdúk

erélyesen fölszólalnak,

le-

s

a

király elhalasztja az egyesség végrehajtásai.

1618-ban Mátyás a magyar tanács véleménye alapján eláll

azon szándékától, hogy spanyol katonaságul rigyen

az országba.

szemben sem

Erdélylyel

ér sikert a bécsi politika. Bá-

thory Gábor állását aláássa, de helyébe

királyra

a

veszedelmesebb, mert eszesebb Bethlen Gábor lent az ellene folytatott

üzelmek nem

törökhöz csatoljuk.

keserítik

és a

koronára

szállott

A

törik

lép.

nézve

S Beth-

meg, csak

Bocskai

halálával

el-

a

felsmagyarországi részek rendéiben pedig

az udvar küzdelme az erdélyi fejedelmekkel nyugtalanságul kelt

és ébren

érzései.

tartja

bennök az

Erdélylyel

Erdély önállóságának értékél a

szempontjából zott törekvések.

való

solidaritás

magyar szabadság

mindinkább megvilágítják

az ellene irány-

252

Xí.

S a mint

sem

módosításának

a törvény

láttuk,

kísérlete

különb eredménynyel.

járt

A

FEJEZET.

módon választják meg. Idegen király nem kap engedelmet. S az

nádort a régi

nák behozatalára a

jog biztosításának próbája

is

hátrafelé sül

kato-

örök-

el.

A király nagy küzdelemre készül, s végül korszer compromissumba kell belenyugodnia, mely az ügyet csak elhomályosítja.

A

utódot, s a

hogy ö adjon önmagának

azt akarta elérni,

király

nemzet egyszeren

A rendek többsége ellenben csak

Ferdinánd

utján

hajlandó

teljes

szabadság

azt

alatt

«

elfogad ja »

«

teljesen

új

királyt.

szabad » választás

íöherczeget a trónra emelni, a értvén,

hogy más dynastiát

Végi megegyeznek

választhatnának.

az

is

az eddigi jog szerint

történ « választásban'), azaz olyasvalamiben, a mit mindenki

másképpen értelmez. A bl történ választást,

men A

király legfölebb

rendek az ezen körön

a

szabadságot tartják

király

dynastia köré-

a

az

eddigi jogos

azonban mindenesetre

is

túl-

gyakorlatnak.

föladott valamit követelé-

seibl, mert az utód «elfogadása» helyett a tle kiküszöbölni kívánt "Választás-

értelm

lett

az egyességnek egyetlen kétségtelen

része.

Mátyás

óvatossága

a

hatalmi

viszonyoknak

volt

a

következménye. Mátyás gyengébb, mint voltak eldei. Az a

nagy vihar,

a

melyet

Puidolf megindított,

nem múlt

el

nyomok nélkül. A fejedelmi jogokat mindenütt korlátozta. A rendiséget és a decentralisatiót mindenütt gyzelemhez segítette. Ha Mátyás Magyarországgal szemben politikáját fegyverrel akarta volna képviselni, sehonnan sem számíthatott volna segítségre.

Mindegyik

Még egymásra Lausitz

tartománya is

önálló

életet

akart

folytatni.

féltékenyek voltak. Morvaország. Szilézia,

Csehországgal

szemben

is

meg akarják ersíteni

POLITIKA] ÉS VALLÁSBELJ ELLENTÉTEK

II.

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 253

függetlenségüket. Csak abban egyek, hogy mindnyájan retteg

nek a császári kormány túlkapásaitól. Csehország 1615-ben kimondja, hogy esdi ügyekben az uralkodó kizárólag bennszülöttek tanácsával éljen. Ugyanazt a czélt követik,

mint mi.

St

messzebb mennek az

genek üldözésében, mert kimondják, hogy a a hivatalos nemzeti nyelvet, az

A él

nem

ki

ide-

tudja

polgári jogait elveszti.

fels-ausztriai rendekkel Mátyás örökösen viszályban

A morva rendek megígértetik vele. hogj sem békét nem köt, sem háborút nem kezd. 1617-ben

a vallás miatt.

nélkülök

Donna, a pfalzi választó-fejedelem követe, azt jelenti, hogy a Habsburgok minden egyes országa más királyt akar, s hogy a monarchia szétesik. Mátyás maga 1613-ban azt írja. hogy összes tartományai

után

kifelé gravitálnak és halála

széthullik a monarchia.

Csak egy közös érzés képes egyesíteni szomszédainkat.

Csak uralkodójuk

ellen,

csak a rendi és a vallásbeli érde-

kek védelmére bírnak egymással szövetkezni.

Ha Mátyás megtámadná

önállóságukat, újra ténynyé

szövetség, a mely

válhatnék

a

érvényben

i<

Rudolfot megtörte és még

van.

E korszaknak legkitnbb

oszt rak államíérfia, Zierotin.

ezen szövetségnek állandó szervezetet szeretne adni. A különféle

rendek küldötteibl oly hatóságot akar alakítani, mely gyakorolná ellenrz hatalmát és

a központban

imperialistikus politikát. Mátyás

ott

ellen-

annyira

súlyozna

az

különféle

országainak egymással való érintkezésétl, hog}

midn

török

a

ellen

megindítandó

háború

végett 1614-ben Linzbe hívja küldötteiket, nem

gylést,

hanem

nézeteiket.

uralkodó

fölszólítja

A magyar nem

engedi

ket, hogy

küldöttek

meg,

különféle országai alattvalói.

írásban

fél

elkészítése tart

közös

adjak

el

duzzognak miatta, de az

hogy együtt

tanácskozzanak

254

FEJEZET.

xi.

A magyarok gyzelmeinek

magyar államférfiak közvetít befolyásának köszönhet, hogy a rendek szövetségén épült és közös garantiájuk alatt álló új rend megdöntésében a király egy országának számbavehet segítségére sem számíthat. Az mindnyájuk közös kincse. S Mátyást a bels béke föntartására kényszeríti általános európai helyzete

A

és a

is.

A

czim üres fényesség.

császári

minden

lélek nélkül való test és elveszíti

német birodalom

befolyását tagjaira.

A

Vallásuk szerint csoportosulnak a rendek.

válik.

S a katholikus liga sem helyezkedik a császár vezetése

hanem

alá.

protestánsok

Habsburgoknak halálos ellenségévé

szövetsége, az Unió, a

a bajor

fejedelem mellé

spanyol ág beavatkozására

éri

el.

A

áll.

hogy a

császár csak a

körébe fogad

liga

egy fViherczeget.

még sem is

teszi az

jó ideig eltart viszálya Rudolffal, a ki

semmi eszköztl

uruk

izgatja

hogy boszut

vissza,

retten

is,

álljon rajta, s a rendeket

ellen.

Xyugaton egy.

darai) ideig

egyénisége

hatalmas

A

hogy

Mátyás személyes helyzetét súlyossá

Henrik íranczia király

IV.

veszélyezteti

is

Habsburg-házat.

a

franczia nemzet elborzad a vallásháború iszonyatosságai-

tól.

Az

meg

élni

és

a

akaró nemzetet a kripták jéghideg szele csapja haláltusa

verejtékét

érzi

homlokán. Az össze-

roskadas tüneteinek szaporodásával újra föllobban a francziákban a nemzeti érzés és IV. Henrik

ment

karjai közé

vetik magukat.

Ez

A

a

nagyszabású

reformatio

nemzetet

után

megint

meginl egységes ellen akarja

A

világ

férfiú

élén

kedvez

els uralkodó,

az

ezéljai

politikai

erk

így

áll.

S

ezt

szerint

az

ert

helyzetbe jut.

a

ki

egy

nagy

irányíthat, a ki

a

Habsburgok

harczba vinni.

azon nagy tusa második fölvonása eltt

látszik

POLITIKAI ÉS VALLÁSBELl ELLENTÉTEK

melyet

állani, a

De

metesebb

Ferencz és V. Károly

1.

szerepek

a

kicseréldtek:

Már

fél.

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 255

II.

szervezi

Henrik

seregeit

meg.

indítottak

támadó,

a

és

útra

a

félel-

akar

kelni,

hogy a Habsburgokat megtörje és újjáalakítsa Európa

midn

képét, a

A

nem

egy fanatikus meggyilkolja. (Kilo.)

Habsburg-ház

Ha

jut.

elkerüli

a

nyugatról közvetlenül

bels gyengesége nem múlik

meg mindig

szívében,

tér-

el.

De

vészt.

nem s

azérl

erhöz

fenyegeti vihar,

is

keleten.

Magyarország

tanyázik az idegen és ellenséges

ott

világhatalom, a török.

A szultán véres bárdja óvatosságra

Minden magyar

int.

viszály neki hajtana hasznot, s a pogányt tehetné az ország

urává.

Magyarországban magában sem javult a király hatalmi

A

helyzete.

törökkel

van

katona

idegen

kötött

béke következtében kevesebb

országban, mint

az

eldei idejében.

Bocskai óta a magyar állam felsbb kormányzata teljesen kiépült.

rossz

Az udvar

a

A

keltenek.

hatást

kezesekor

tervei

magyar kormány körében rendek

is

vezérei mindjárt kelet-

megismerhetik és meghiúsíthatják az udvarnak

A királynak már környezetében is nehézségekbe ütköznek a magyarok ellen irányuló szántekervényes politikáját.

dékok.

S fönmaradt

mindaz, a mi a

mi

a

elbb

nemzeti

alól elvonta.

a

vidék önkormányzata, a decentralisatio, a

elet

magyar szabadság védelméül szolgált, legbelsbb rugói1 az idegen befolyás

S különös jelentségre

tett szert

a fölvidéknek a

központi hatalomtól független kerületi közgj ülése. a

melyek Bocskai

önálló az

elénk

halála

politikai

után

életet

élnek, s a

alkotmány éber rei. Majd

befolyása következtében,

a

VÍSSZaszálltak a

az

A megyek, koronára.

protestantismus és

ország

vezérférfiainak

magyar rendi korinam

inleiitio-

jának megfelelleg, majd az erdélyi fejedelemmel egyetértve,

256

FEJEZET.

XI.

gáncsot vetnek a bécsi udvarnak. önállósága ellen intézett

Erdély

udvar

ellen, a ki az

na

k.

A

k

meg. Ez idben

busásan el

politikáját szolgálja, táborba is szálla-

hajdúk lefegyverzésének tervét erélyes fölszólalásuk

gátolja

Gábor

Ok akadályozzák meg az támadásokat. Homonnay

födik Erdélyt, a mely azután

személyes politika érdekében használódik ugyan

alatt

htlen Bocskai irányához, de

és

Erdély ereje Báthory

visszafizeti, a mit érte tettek.

ennek a

azért

vitéz és

hatalma mégis tilalomfa az

kiszámíthatatlan fejedelemnek

absolutismus utján. Erdély oly hatalmi tényez, hogy enge-

K

dékenységre hangolja a bécsi kormányt. melyet

el

szeretne

onnan

hengeríteni, de

az útjában, a

nem

bir vele.

S Magyarország hangulata kevésbbé engedékeny Mátyás

Rudolf magatartása

mint volt azeltt.

idejében,

fokozta

bizalmatlanságát, Bocskai sikerei pedig növelték önérzetét.

Nem

hajlandó

bármit

jogaiból

is

A

föladni.

királynak

minden efféle kísérletét határozottan visszautasítja. Az országgylések mindig újra megersítik, a mit a király meg akart szüntetni. St néha még szabatosabban fejezik ki jogainkat. 1618-ban a törvény kimondja, hogy a nádor utasításainak

legyenek

várparancsnokok

összes

az

rendelve, a mi a hadi tanács befolyását kizárni.

Ugyanakkor az

lett

alá-

volna hivatva

új király hitlevele ismétli az összes

alkotmányos biztosítékokat. Bocskai kora után csak erszakkal lehetne a magyar

alkotmányi

nem mer törekvése

Erszakhoz azonban

megcsonkítani. nyúlni, s

medd,

nem

is

a

király

nyúlhatna. Ezért volt Mátyás

sezérl maradi épségben

a

Bocskai korában

újra fölállított alkotmányos bástya.

De ha Mátyás nem is maga javára megváltoztatni, s bölni,

alkotott

a

mi

helyzetéi

törvények

a

bírta a

eldjéénél

végrehajtása

hatalmi

törvényekbl is

terén

állapotot a azt kiküszö-

nehezebbé

telte,

mar nagyobb

az

ered-

POLITIKA] ES VALLASBSL1 ELLENTETEK

ményt

ér

Nem

el.

bírja

1!.

MATYAS IDEJÉBEN.

maga részére

a

-•"

visszaszerezni,

a

mi jogot a rendek újra megállapítottak, de megakadályozza,

hogy valódi hasznukat [ássák.

A magyar agyekei egyes-egyedül magyar tanácsosokkal kellene

De, miként

intézni.

korábban, most

A

hatóságok a legfelsbb kormány.

erdekében

udvari

az

is

török béke megújítása

Khlesl tárgyal.

i<

S Mátyás álláspontjára helyezkedve érthetvé

válik

az

o kormányzati rendszere.

Azt a politikát,

nem

férfiak

a

határok

melyet követni akart, magyar állam-

a

mozdították volna

minden

kitzésénél

védték

volna

a

magyar

földel

szívükbl

nem

németeket

visszahelyezze

min nagyobb jelentségnek

méltóságukba*,

mint akár az

a

Ítélte

határainak

ország

elfoglalt

Mivel

iparkodott. az

utóbbi

a

«régi

király

a

kívánságot,

érdekét, a

az

hogy

alkalmat,

az

ezt

mert

csak kihasítani; de

.Magyarországban

Khlesl

Khlesl,

tette

lehetett volna

meg uruknak

volna

szereztek

mint

meg-

jobban

bizonynyal

erdekét,

király

Ulésházy vagy Thurzó

elö.

magyarok

fölött álló idegen kormányt tartott. A hadi Ügyekben az udvari tanács döntött. Ez ellen már 1609-ben pimaszkodik a magyar tanács. Azt írja, hogj

magyar alattvalók e miatt nagy bajba jutnak, mert a törvény tiltja, hogy sérelmeik orvoslásáért Bécsbe fordul-

a

janak,

meg

itthon

Az lehetetlen

üdvari a

ezt el

tanács

hadi

osztrák rendek

nem pedig

ügyekbe

fizetik

;i

magyarokai

De még vezeti

ez

erre

a/l

nem

be

végvárakat. S

tatása ve-ett azt a tanácsol adja ki

érik.

;i

válaszolja,

;i

hogy

mert

avatkoznia,

az

magyarok megnyug-

királynak. QOgJ

nevezzen

udvari hatóságaihoz.

sem

történik

meg

hadügyeinket, mint ezeltt

A fontosabb katonai állasokat

és

Bécsbl csupa idegen

tették. a

király

nem

a

magyar

258

XI. FEJEZET,

hanem

tanácsnak,

ámbár

be.

tölti

az udvari hatóságnak véleménye alapján

ennek ellenkezjét

törvény világosan

a

kívánja.

magyar tanács

A

kapitányává nevezi

ki,

1610-ben Dóczyt Szatmár

ellenére

meg

Draskovichot

a bányavidékek-

élére állítja.

Thurzó

fölszólal ez ellen,

st

Érsekújvár parancsnokát

megdorgálja, hogy az ö utasítása nélkül átadta

kulcsokat

a

Draskovichnak. Molart. a hadi tanács tagja, a nádornak

szemére

hogy a fegyelmet

veti.

engedetlenségre

kapitányi

bíztat,

midn

meglazítja,

a

s

egy

elé azzal az

király

indítványnyal járul, adjon kegydíjat a megdorgált Thurynak.

fegyelemnek nem nádor eljárása; de tehetett-e másképpen,

Tagadhatatlan,

szegi

meg

hogy

a

vált

hasznára a

midn

a király

megrizni a nádornak volt helytelen politika oda juttatta a dolgokat.

a törvényt, a melyet

kötelessége?

A

hogy a császári és a királyi, tehát az illetéktelen, de teljhatalmú hatóságok és a törvényes hatóság között a viszály

már nem

játszódik

le

hanem

az uralkodó szine eltt,

kiké!

az akták homályából, belép az életbe és az intézményekéi

alapjukban rendíti meg. Tételes törvényeinknél fogva a pénzügyekel kellett

volna tenni. De ez sem történik meg.

állást,

a törvény parancsa ellenére,

nem

is

A

töltik

önállókká

kincstárai be.

A

har-

minczadosok nagyrészt idegenek; a bányavárosokat Bécsbl kormányozzák. Mindez jogtalan, mindez de hiába

A

teszi,

mert

törvények

varakból

ki

ftörekvése

A

szerint

kellett

De hogyan volt.

nem

ér

az

ellen el

panaszkodik a nádor:

semmit. idegen katonáknak

a

vég-

volna vonulniok.

rendelte

volna

ezt

el

Mátyás, a

minél több idegent az országba

kinek

szállítani.

rendek egy országgylésen sem (1608. 1609. L613.)

POLITIKAI ÉS VALLÁSBELI ELLENTÉTEK

mulasztják

el

sérelmet

e

ményt nem érnek

Gyrt

II.

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 259

De kielégít

elpanaszolni.

ered-

el.

minden végvárba magyar kapitányi De nem így történt. Mátyás utolsó

kivéve,

volna kinevezni.

kellett

országgylésén, 1618-ban, a rendek íölsorolják, hogy a ko-

maromi parancsnok

idegen, s hogy Tatára és Érsekújvárra

újra németeket küldött a király.

A

bán. a

nem

törvény ellenére,

nyeri

viss/.ü

teljes

hatáskörét.

A horvát-szlavón végvárak közvetlenül Ferdinánd fherczeg

A

ers

királynak

pénzt

folyton

kérnek Azt

fogadniok.

kell

rségük német.

alatt állanak és

érve

a

volt

rendek

szomszédoktól,

a

mondja, hogy

k

ellen.

katonáikat

Mivel is

el

tízszer annyit köl-

hogy

töttek a várakra, mint a

magyarok, méltányos

kívánságaik teljesüljenek.

Maguk

a horvát várakban tanyázó

azt hangoztatják,

hogy onnan nem mennek

német katonák el.

azok éppen annyira

mert

Ferdinándéi,

tehát,

mint

Gyr

a

német birodalomé. A pénzbeli segítség mindig és mindenütt függ viszonyt teremt. Önállóságunk Achillessarka kezdettl fogva az volt, hogy nem birtuk önmagunk szükségeinket fedezni. A felsmagyarországi kamara 1610-ben 65,000 forint hiányt mutat ki,

pozsonyinak a jövedelmét

a

holott

10,000 forintra becsülik,

ennek egyedül a bányavárosok védelmeié havonkint

15,000 forintot kellett volna adnia.

Ezek a tények a király álláspontjának váltak a javára.

A

jogi

függetlenség

nem

lesz

valódivá,

sem sznik me Mátyás uralmának végs eredménye

függés

még beké

mert a pénzügyi

idején

tehát

az állam

megbénulás;!.

A

király

szorítani,

nem

bírja

;i

rendekei

elnémítani

és

arra

hogy alkotmányukat megcsorbítsák. De másfell

260

ök

XI. FEJEZET.

sem

érhetik

hogy a

el,

király

hatásköréhen a Az alkotmány megmarad,

törvényeket tiszteletben tartsa.

de

végrehajtása

Mind

csonka.

defensivára. de

sem

egyik

saját

a

eléggé

két

ers

ers a maga

eléggé

fél

hogy

arra,

a

akaratának a másikat alája vesse.

Ez az állapot éppen annyit

nemzetnek.

A

A

király

nem

nyeri meg, a mit a nemzet veszít.

király magatartása föltétlenül hibás.

erkölcsi

lend

czélszerség

a

oldaláról,

az a politika, a mely

A

király

a

elveszti

mint a

árt a királynak,

Nem

szólva a kérdés

szempontjából

is

elité-

visszás helyzetet teremt.

ily

nemzetnek iránta

ragasz-

érzett

kodását, s cserében érte kevés reális hatalmat nyer. Mivel

halalma

megtartja

korlátait

visszaszorítani

jogot

A

szerezni,

idegen

hogy

nem

jellegét,

nem

és

valóban

képes

ura

bírja a rendiség

magának

lehessen

annyi

országának.

törvényes magyar kormányzatot Mátyás az udvari ható-

ságok alá rendeli, de az azért mégis iiirjyobb politikát

a

tekintélye,

folytat.

meghiusítja pontja

országban

mint a bécsi kormányé,

s

önálló

Ellene dolgozik az udvar intentióinak és

terveit.-

ellenére,

létezik, az

A

olyan

királyi

hatalom,

idegen,

tehát

kedvez

kiinduló

olyan népszertlen,

mint a milyen volt Ferdinánd vagy Miksa idejében; ellen-

ben korlátoltabb, mint

volt

segítette kiépíteni azokat az

lyeken eldei

már

rést ütöttek.

Olyan hatalmi föllépést

viszonyok közt. a

matlanságot

elnyomja

melyek az erélyes

lehetetlenné tették. Mátyás rosszakaratot tanúsít.

félúton megáll, s a helyett

izgatják

amazoké, mert maga Mátyás alkotmányos bástyákat, a me-

támaszt

maga

a nemzetet, de a

hogy eredményt érne ellen.

nem

el,

bizal-

Idegen katonái sértik és

eléggé számosak, hogy

velk

/.avarokat, a melyeket jelenlétök elidézhet.

Annál hibásabb Mátyásnak tiszteletben tartja

ez

a politikája, mert

ha

Magyarország önállóságát, minden való-

POLITIKAI ÉS VALLÁSBELI ELLENTÉTEK

magyar

szinüscg szerint fokozhatta

A

volna.

ügyének

vallás

kevéssé

híve

;i

a politikainak.

vett.

szentesített

Lelke

föllázadt

alakulása

vallásbeli

mint a

tle

MÁTYÁS IDEJÉBEN.

261

hatalmát nagy mértékben

királyi

módot szolgáltathatott volna. Mátyás idejeben a nemzet ságosabb fordulatot

II.

neki erre

még

élete

vál-

Mátyás épp oly

politikai.

vallásszabadságnak, mint

mindegyik

ellen.

Midn

az

osztrák rendek vallásbeli engedményeket kérnek tle. pana-

szosan

kifakad,

hogy mindenképpen

mert vagy koronáját veszti

De azért a vallásos hanem az egyház. A protestantismus

a veszélyt; is,

trónját

még sem

békét

kiint es

Mátyás nem fanatikus, a

ki

szerencsétlenül jár,

vagy üdvösségét.

el.

ö zavarja meg.

nagy erre

bent

ne mérlegelné

nehézségeket,

a

inkábba félrendszabályok embere. Üdvösségét is

meg

erélyes üldözésektl

szeretné

tartózkodik

;

a

czoló katholieismus támadásait

mikor azonban

A

és hódítani

a

megteszi

azt

mindenütt

korban

idejében Magyarországban

világ

kodásának kezik.

katholikusokat

a

íiatalos

az

hév

vágyik.

Mátyás

dása

liar-

A bajok, a megpróbáltatások közben megizmosodott

tüzeli.

öltött

e

teheti,

sem akadályozza meg.

A protestantismust ellenségévé teszi, ki nem elégíti. S a mit ö nem mer megindítani, idk szelleme. katholicismust

igérö

sikert

tartani, s ezért

ellentétben a törvényekkel, árt az új telekezeteknek.

A

szert.

tett

a

A

uralmáért

legfontosabb

küzd

katholikus

eseménye

a

reactio.

Ural-

katholieismus

táma-

protestantismus ellen. Az apályra jezsuiták

nagy aranyokat

is

a

dagály követ-

mind nagyobb tevékenységei

A fpapság körében is A papság minden erejél

terjed

az

fejtenek ki.

intransigens

megfeszíti, hogy

a

szellem.

laikus elemel

262

FEJEZET.

XI.

közönyébl

és

türelmébl

vakbuzgó

fölrázza. Fegyelmezett

tábor élén rohamot akar intézni a helyre akarja állítani a régi

idk

más

vallásúak ellen,

s

állapotát, a katholicismns

egyeduralmát.

Pázmány

Péter a legkiválóbb és leghatalmasabb kép-

Nálunk

viselje az új iránynak.

meg

személyesíti

a ka-

tholikus reactiót.

Nagy szónok, logikus

Piendkívüli tehetség férfiú. világos

fej,

a kinek érvelése

nyelv mestere, a magyar próza egyik legjelesebb

Egy eszményt

szolgál, megfeszített

ügyességgel,

sal,

nyíltsággal

és

mint a borotva, a magyar

éles,

és~

mvésze.

munkássággal, kitartásbátorsággal.

Imponáló

egyéniség.

Nem

nem els

a szeretet, a könyörület apostola,

ban emberbarát, nem abból a legjobb typusból keresztény vallás formálni tud.

lyet a

a

kit

más

hiten

levk

nem

hatnak és megszerethetnek, ha helyén van a

mindezek mellett

tiszteletet

czélok eléréséért,

nem hatalom

Nem

kelt.

megbámulszívük. De

Nem

ámít.

szerzéséért,

me-

olyan fajtájú,

hitetlenek egyaránt

és

való, a

sor-

hanem

mellékvallásos

buzgóságból üldöz. S ámbár harczias jellem és hatalmaskodó, azt hiszem,

még sem olyan könyörtelenül vérengz,

mint annyi más korabeli térít.

önmagában és ügyének meggy özhetetlen igazáegyenl és szabad mérkzés útján aratott diadalait

Bízik

ban

;

az

becsüli

A az

a

lelkekre

legtöbbre hatva,

és

éri

el

egyháznak szerezni,

leginkább

nagy

ezen

módon

a

hódít.

sikereit. Igaz hi vöket

ezt pedig kényszerrel

nem

akar

teheti.

Ezért vet fsúlyt az érvekre, a papság példás magaviseletére,

az iskolára, a

Midn

meggyzdés

keltésére.

a király 1608-ban azt a kérdést

intézi

hozzá,

megegyeztethetö-e a keresztény kötelességeivel a vallás sza-

bad gyakorlásának megersítése,

azt feleli,

hogy nem csak

POLITIKAI ES VALLÁSBEL1 ELLENTÉTEK azt kell ;izt

is.

hogy mit lehet

pedig a magyarokat

elérni, a

protestantismus elnyomása

védelme alá hajtana. Kisek

török

a

MÁTYÁS [DEJÉBEN. 263

hogy mii kellene tenni, hanem

venni,

tekintetbe

II.

székében eldje, Forgách és utódjai közül

keményebbek

Szelepcsényi, Kolonics, voltak.

Pázmány meg sem

körében az erszaknak

is

földbirtokos jobbágyait

a

és haj lí ihatatlanabbak

hogy a törvényeket a

kísérli,

módosíttassa.

katholikusok javára

De

pártolója.

azért a társadalom

Örömmel

katholikus

nézi,

ha

a

elfogadására

vallás

ha a templomokat fegyverrel hódítjuk

kényszeríti, vagy

i

többen, mini

is

el

a máshitüektöl.

Pázmány

egyáltalán harczias természet. Jogát m>

római kúriával szemben

még

is

azokkal

megóvja.

Nem

de

vonásokban

vele közös politikát követnek.

nem

Czélja

A

vallás

is

csak politikai

kész összetzni,

ellenfeleivel,

kik

nagy

szorítkozik a hitbeli életre.

a

és

politika

idkben mindegyiknek

ez

a

kárara túlságosan egymásba olvad. S mint esztergomi érsek

Pázmány

hatalommal

oly közjogi

bírt,

sem zárkózhatott volna

rfilmények között

hogy

más

kö-

el a politika szol-

gálatától.

Milyen volt Pázmány mini politikusa

Sok ellenséget sééri

szerzett

magának. Mint meggyzdéküzd ember gylöl és

szenvedélyesen

és pártjáért

gylöletet von magára. Eletében kétségbe hozták

benssége

Nem

után

halida

ságát és

is

föltámadt a kétely hazafiságának

iránt.

hiszek

határozásainak

e

vádban. Hazafiság

legfbb

indító

nem

talán

rugója.

Azt

mennyire

vallásán

világi

kívül

o maga

más írja.

tekintetek

czélok

hogy

is

reá

hatottak

hevítették,

és

t.

el-

hogj

magyar. De Istenen

nemzetééri

«olyan magyarnak

volt

hiszem,

mindenekeltt katholikus volt es csak azután a

magyar-

irtom

fit.

ma

és

264

xi.

mat, mint akárki", és

FEJEZET.

hogy

s

«

szeretem

csendességét »

hazám, nemzetem » "becsületéi "Istentl

és

óhajtva

kérem ».

Általában leveleiben mindig a szeretet meleg hangján szól

maradék" hazájáról. Én hiszek szinteségében. magyar faj sajátossága, hogy tagjai buzgó hazafiak.

•szegény"

A A

ki

«

nemzete nyelvét annyi

olyan

büszke lélek

a

kinek

magyar mveltsége volt. mint Pázmánynak, a ki volt magyar nemesi származására és olyan kiváló mint

volt.

szenvedései

ö.

hazájának

az

közömbös nem

iránt

másoknál, a

rosszal)!)

mint

szeretettel gondozta,

vajúdásai,

kínlódásai,

Nem

lehetett.

lehetett

egyébként annyival különb

ki

volt.

~

k. Ha egyháza

iránt

vélt

kötelessége

ellentétbe juttatta

volna nemzete iránt érzett szeretetével, meglehet, hogy az

elbbeninek marad

híve.

De nem

került ebbe a helyzetbe.

nemzete érdekeirl és politikája ugyanabba az

Fölfogása

irányba terelték, mint hite.

Éppen az

igaz,

mert szerette

azéri.

üdvözít

egyedül

faját,

azt

hitben éljen.

akarta,

hogy az

Hazafisága

is

a

katholikns propagandára serkentette.

A

dynastiától várta a katholieismus megersítését

az ország védelmét

boldogulását

is.

A nemzet

ugyanannál a

lelki

is.

üdvét és politikai

szövetségesnél

kereste.

ragaszkodik hozzá bensbben, mint a magyarok

zöme

Ezért

eddig

tette.

1616-ban azt

mó

provincziákkal,

írja.

hogy Magyarország

cfelöl

a

törökkel

*

egyfell német

határos;

lehetetlen,

hogy Magyarország erejével az két hatalmas fejedelemség

megmaradhasson; avagy

pogány torkába

kell esni.

avagy az szomszéd keresztény fejedelem szárnyai -nyugodni".

alatt kell

között

Ügy vagyunk, mondja lennek,

"mint

p

a

találó hasonlatai egyikével Beth-

küszöbön az

ajtó között

lev

ujj".

POLITIKAI ÉS VALL/SBELl ELLENTÉTEK

sok olyant,

Ezért helyesel

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 265

II.

mit

a

nemzet többsége

a

kifogásol, ezért részeltetné a királyt sok olyan hatalomban, a

mitl

a nemzet többsége alkotmányát

Midn vetelését

a

tartja,

s

magyar korona

nádor

a

volna, a

a

sürgeti,

mellzni,

választást

helyett,

iránt

országgylésnek

az

nádor megválasztását

hajlandó

szabad király-

teljesen

a

jogosnak

protestáns

liitií

többsége

Pázmány a közjog ellenére s örömmel látná, ha a

okvetetlenül a protestánsok közül való

ki

nemzet ügyeit katholiknsok intéznék,

hasznosabb,

üdvösnek

és

nyíltan síkra száll.

(Tette

Midéin a

többsége

akarná biztosítani, ö a Habsburg-dynastia kö-

választást

is

nemzet

a

félti.

a nemzetre nézve üdvösebb

a kik szerinti'

kövei-

politikát

nének.

Általában

Jobban

nak.

nem

szereti

barátja

az

azt

egyháznak magyarországi ö maga. viszi

a

a nádori állás

állapotot,

teje,

a

mely mellett az

az esztergomi

kormányzatban

polgári

nagy hatalmá-

is

a

érsek, azaz

vezet

sze-

repet.

Midn Pázmány

a

a

nemzet hangulata

dynastia ellen lordul.

hazafiak természetes aggodalma ellenére német

katonáknak az országba való fönforgó

a

bevitelét is

meri

helyesli,

körülmények között csak bennök

az

látja

a

igaz

vallás és a jó politika védelmét.

A

király

és

;i

nemzet

mind a két fél üdvét, nemzet magatartása a király

politikájának

szerinte

is

s

egyetértésben

közötti

ezért

keresi

azon buzgólkodik, hog)

a

De

a

király

bizalmai

olyan

irányi

fölébreszsze,

kíván

szabni,

a

mely

megfelel a nemzet érdekeinek.

1616-ban Pázmány tiltakozik az

ellen,

hog)

!

magyar

kamara az osztrák kamarának engedelmeskedett. 1618-ban a királyt lebeszéli azon szándékáról, hogy .1/. országgylésre erszakol gyakoroljon,

s

az országgylés alatl

a

királyival

266

FEJEZET.

XI.

szemben megvédi a nemzetnek

azt

a jogát,

hogy

a dy-

nastia tagjai közül választhasson királyt.

Többször támadást, litikájára

ellen irányuló

ellenzi az Erdély önállósága

ennek okát Keménynyel szemben Bocskai poemlékeztet érvvel magyarázza meg. Azt mondja, s

szemében minden tekintélyünk szétfoszlik, ha Erdély nem magyar fejedelem alatt áll. «A törököt töltsétek adománytokkal s ne szahogy a német

•

gallérunk

pök»

alá

és

»

kadjanak tlük

E

el»

—

tanácsolja

ezeket

nyilatkozat szinteségéhez kétség

A

az erdélyieknek. fér.

támaszkodó protestáns Erdély önállósága

törökre

annyira ellenkezett a katholicismus érdekével,

Pázmánynak meggyzdésével, hogy

ellenkezett

nyugati

a

s

annyira

követel

szövetséget

hihet, hogy Bethlen és Rá-

alig

trónjának föntartása mellett szót emelt volna,

kóczi

ha

ket könnyen meg lehetett volna buktatni. Hisz' Bethlen ellen maga is sztte a támadás szálait. Valószín, hogy midn a Rákóczival kötend béke hívének mutatkozott, a személyes befolyást

kin-

remélt

is

gyakorolhatni,

hatalmi viszonyok birták erre az elhatározásra.

nem

reménye

volt

tartotta

az

hogy

reá.

t

le

fleg a

Minthogy

lehessen gyzni, a békét

okosabb politikának. Bécsben

a német

har-

czokra hivatkozva, nyilatkozott a béke mellett. Alig ha ez

motívuma. bécsi udvar is

volt igazi

A

a

béke

felé hajlott,

ámbár bizonyos,

hogy Erdély magyarságának az érdeke reá hatással

Megértem a

azt a politikát, a mely.

dynastiához,

mégis

küzd

nem

volt.

ámbár ragaszkodik

kormányzati rendszere

ellen

és

örömmel

az

ország önállóságának föntartására törekv mködését.

látja,

De azt mar meg férfiú,

rítani

min

ha a

nem

Pázmány

és hatalmát

keleti részek

iránya megkönnyíti

foghatom, hogy olyan aulikus államvolt.

fokozni

a ki a dynastia jogait

akarta,

mert

szapo-

ennek gyöngesé-

POLITIKAI ES VALLASBEL1 ELLENTETEK

gében

Ha

haza veszélyét, hasznosnak

látta a

homlokegyenest

tiáéval

olyan

MATYAS IDEJÉBEN, 267

II.

veszélyt

ellentétben

súlyozása végett olyan

lev er

hatalmában,

király

a

lat

tartsa

alakulást

a

dynas-

kifejldését.

hogy

ellen-

örömmel üdvözöl,

is

a

mely

a vallás érdekéi és az ország békéje! fenyegeti, miérl

nem

törekszik arra. hogy e veszélyt

Miért fokozza azt egész életén át

A

maga

is

korlátozza

l

)

kor taktikájának megtelel fogás

talán az,

leheteti

hogy Pázmány az erdélyiekkel szemben a maga érdemének tulajdonította, a mibe csak kénytelenségbl nyugodott hete.

De még ha helyes is föltevésem, mindent egybevetve akkor sem látok Pázmány magaviseletében olyant, a mi hazafisága ellen bizonyítana.

Minden

cselekedetét az az

ers

meg, hogj

hite okolja

a török és a protestantismus részérl fenyeget veszély, e

földön való boldogulásunk és égbeli üdvösségünk egyaránt

megersödését követeli. Royalismusa bensbb volt. mint kortársainak nagy többségéé. A dynastia rossz politikája okozta, hogy a ki vele

a Habsburg-dynastia

tartott,

A

az a hazafiatlanság vadját vonta magára.

királyainknak velünk

ki

rendszere kedve ber bajosan

De a

is

ki

szélyei mellett

szemben

követeti

maguk-

a kinek a dynastia kormányzati

tartását igazan helyeselte,

szerint való volt: az

magyar érzés em-

lehetett.

ezt is

nastia hatalmát,

a rendszert

üdvösnek,

st

támogatta,

azért

szükségesnek

annak a hazafisa lm éppen

oly

mert ve-

Ítélte

a

dy-

igaz,ippen

olyan intransigens lehetett, mint bárki másé.

Pázmány mködése korszakot világtörténeti

lemi

nagy erket,

idejének

mozgalmát elsrangú egyéni

viselte.

('leiében

A

siker

isméi

nem

terjed,

is

s

maradt

el.

alkotó

volt.

Elretör

leghatalmasabb tulajdonságokkal

A

szel

kép-

katholicismus az

az egész vonalon visszaszorítja az

268

új

XI.

FEJEZET.

Már Mátyásnak

utolsó országgylésén a frendek vannak többségben. A nemzet politikai élete új tényezvel szaporodik. Ha-

hitet.

között a katholikusok

talmas politikai és vallásbeli párt keletkezik.

sának

A nemzet

nemzetünk fönmaradására tholicismus megersödésének, a mely többé meg Milyen hatása volt

sznt

idk meg

és

alapította

A zött.

sor-

új kovácsa támad.

multával

megint a

vallás,

nem

régi vallás felsöbbségét

lett

a király és a nemzet kö-

ha igaz és bens, a fölfogásoknak, a

nézeteknek közös vonást ad.

ban pedig

ka-

'.

katholicismus kapocs

Közös

a

A

vallásbeli

küzdelmek korá-

közös vallás közös politikai érdekeket, esz-

a

ményeket, rokonérzést és ellenszenvet teremtett.

A katbolikus dynastia

és a katbolikus magyarság, leg-

alább bizonyos kérdésekben, együtt érez. együtt örvend és együtt búsul.

Ugyanabból a szempontból

eseményeket.

A

Ítélik

meg

a világ-

valódi bizalom, az összhangzatos együttes

mködés lehetvé válik. A katbolikus magyar

politikusok nagy része valóban

hü és minden ösztönével ersen és szintén ragaszkodik a Habsburgok uralmához. A nemzet érdekében lev politikai combinatio megersödik.

De nem szabadságot Ibi

veszelyezteti-e

a

katholicismus

terjedése

a

.'

a királyt a

magyarság ineLibizhatósága arra

birná,

hogy hazánkai magyarokkal kormányoztassa és az idegen

aralomnak véget szakaszsza, nék a nemzet eltt. A

katbolikus

párl

uj

és

hivatása

boldogabb korszak

volt,

hogy a

magatartásai javunkra befolyásolja. Sikere

ki

ható haszonnal járna a magyar ügyre nézve.

nyíl-

dynastia

sem számítDe ha sikert

POLITIKAI ÉS VALLÍSBEL] ELLENTÉTEK

nem a

ér.

fönforgotl

vele tartó

politikája

;i

magyar

MÁTYÁS IDEJÉBEN. 269

II.

hogy az idegen szellem udvar

veszély,

pártot varázskörébe vonja. S ha

jében, a felekezetek ellentéle.

a

katholikusok hsége,

megoszlása nem gyengítené-e meg a nemzeti

zet

a

korona

megint olyan útvesztbe tévedne, mini Rudolf a

a

nemzet eltt. Melyik fog megvalósulni

Mátyás idejében a katholikus reactio több mint

Pázmány

hasznot.

kon

lúl

men

nem

társai

.'

nyíl-

]

kari okozott,

Mátyás terveinek egyes kell határo-

is a

engedékeny szellemet keltenek. Ennyiben

használnak a királynak udvart vezetni.

az

és

lenyirbálják és a rendeknél

fattyuhajtásait

nem-

ellenállast

Jó és rossz lehetségek, örvendetes és komor kilátások

nak meg

ide-

Mátyás segítségükkel

is.

a

Nem

nemzetnek

De nem képesek

is.

Mátyási

bírják

útjáról

a királyságnak új jogot

eltéríteni.

szerezhetne,

is

csak magyarosabb lélek lakoznék benne. De mivel politikája

idegenszer,

a

katbolikusoknak sem sikerüli

megnyugtatni és a bizalmatlanság ellennk

Midn san

a protestantismus

terjedt,

a

fogva lehetsem-

uralma és

a

nemzeti létfön-

ösztönének érvényesülése. A józanság és

hazafiság

a

visszaszoríthatta a felekezeti szenvedelmeket.

katholikus támadás

tizmust talál

mini

XVI. szazadban rohamo-

a

mérsékleténél

volt a politikai tekinteteknek

még

fordul.

részben a katholicismus gyengeségénél, rész-

ben a protestáns vezérek tartás

is

nemzetei

a

azeltt

szervezett

gyzelmes

magával szemben. Aczel

aczélra

puha

hány. A

agyagra,

s

szikrái

szellem ersebb, mint azeltt volt. ket idéz el. melyek a

korlátozzák.

és

s

azt találják,

protestancsap.

nem

felekezeti

olyan összeütközése-

nemzeti szempontok érvényesüléséi

Ellenfelekbl ellenségek lesznek.

A türelmetlenség szelleme nttön szosan fakad

De most

n. Pázmány

pana-

houy még mindig vannak olyanok, a kik hogy a jo protestáns is üdvözölhet. Az ilyen ki.

emberek azonban, sajnos,

mind

ritkábbak

lesznek.

Páz-

270

XI.

FEJEZET.

mány gondoskodik az efféle nézetek kiirtásáról. Az intransigens fpap megbotránkozással említi azt is, hogy több helyen ugyanazt a templomot különféle felekezetek hasz-

Pázmány

nálják.

A

állapotot elnézi. veli

elpusztítja azt a szellemet

a harczoló és hódító

Nem

felekezetekkel.

akarják

a

A

tánsokkal együtt meglenni.

Eddig

nem

új

mely

fér

protestánsok sem engednek.

többségben voltak és

óriási

mukkal. Most, mikor

nem

meg más a templomok közösségét nem hazában sem birnak a protes-

hitet, azt, a

csak

hanem

eltrni,

a mely ezt az

is,

katholikusok körében, sajnos, nagyra nö-

nem

éltek vissza hatal-

életerre bukkannak a

végleg legyzött ellenfélnél, -veszélyeztetve

gukat és felsbbségük föntartásáért a végsre

A

f

vita

tárgya a

de

is

templom

a

csak-

ma-

érzik

készek.

is

templomok kérdése. Az

nyek a jobbágy számára gyakorlását,

már

törvé-

új

szabad

biztosították

vallása

a

a kegyúré volt.

földesúré,

minél fogva katholikus földbirtokosok protestáns községei

templom nélkül maradtak. Igaz, hogy a protestáns földbirtokosoknak ez a fegyverük; de mivel ez

iében terjedt állapotból

el

idben éppen

is

a nagyurak

a katholicismus, a két félre nézve

több

hasznot

megvolt

húztak a katholikusok.

k-

egyenl

A

pro-

testánsok ezért a templomok használatát a jobbágyok szá-

mára

is

biztosítani akarták.

Ervekkel és erszakkal, országgylésen és azon kivid folyt a

A

küzdelem. politikai ellentétekhez ismét a felekezetiek járultak.

Mátyás uralma a pártoskodás, az elégedetlenség, a viszály jelében végzdik.

A megnyugvás

és a béke,

uralkodott, innen már eltnt. Kis ok hogy kigyuladjon a polgárháború tüze. hozzá, hogy annyit szenvedett hazánk újra a

zásakor a lelkeken is

elégséges arra,

Kevés

kell

mely koroná-

pusztító harczok martalékává váljék.

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET

:''.

r

r

:

-."

m i iTmrw m ura ftr

nfa

^ KI58 JBEH

"-

:

1 1

mg

!::.

i Ki