Magyarország Kormánya
B/3568. számú beszámoló
az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2013. évi működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól
Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. március
Jogszabályi környezet
Az állami vagyongazdálkodás 2013. évi jogi kereteit a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet határozta meg. A Vtv. 3. § (1) bekezdése alapján a rábízott vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja, ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik. A beszámoló tárgya a Vtv. hatálya alá tartozó tulajdonosi joggyakorló szervezetek 2013. évi állami vagyongazdálkodási tevékenységének bemutatása. Ebbe a körbe tartozik - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., - a külön törvényben kijelölt olyan tulajdonosi joggyakorló szervezetek, amelyeket a külön törvény nem kötelez beszámolni az Országgyűlésnek, valamint - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelettel a 2013. évre vonatkozóan kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetek.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A Vtv. 3. §-a alapján az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát az MNV Zrt. útján látja el. Az MNV Zrt. szervezeti-működési keretei Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság, amely a Vtv.-ben felsorolt, valamint más jogszabályokban meghatározott állami feladatok ellátására jött létre. Az MNV Zrt.-ben a Magyar Állam részvényesi jogait - a Vtv-ben meghatározott kivételekkel - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. részvénye forgalomképtelen, alapító okiratának elfogadása a miniszter hatáskörébe tartozik, nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet. Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el. Elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelő Bizottság végzi. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza.
1
Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és a területi szervezeti egységei (területi irodák) útján látja el. Az MNV Zrt. 2013. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 404 fő volt. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységét az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi. Az MNV Zrt. szervezeti felépítése 2013.-ban a következő volt:
Az MNV Zrt. jelentősebb tulajdonosi döntései A 2013. üzleti évben az MNV Zrt. működését illetően az Igazgatóság 981 db, a vezérigazgató 579 db határozatot hozott, illetve az állami tulajdonú, vagyonkezelés alatt álló társaságokkal kapcsolatban 698 Alapító határozat született. Az MNV Zrt. Igazgatósága döntött a hatáskörbe tartozó szabályzatokról, a vagyonkezelés alatt álló társaságok közgyűléseire az igazgatósági határozatokat (alapszabály módosítás, javadalmazási szabálymódosítás, 2013. évi üzleti terv, valamint a 2012. évi beszámoló elfogadása, személyi kérdések) képviselendő mandátumok kerültek kiadásra.
2
Az MNV Zrt. 2013-as üzleti évében is számos olyan, több évre előretekintő, hosszabb távú fejlesztési projekt, beruházás indult meg, melyek az állami vagyon növekedését célozták meg. A 2013. évben olyan akvizíciók indultak el az MNV Zrt. közvetett, vagy közvetlen részvételével, melyek elsősorban közszolgáltatások területén működő társaságok megszerzésére irányultak. Az állami tulajdonú társaságok közül az Magyar Villamos Művek Zrt. (a továbbiakban: MVM Zrt.) részesült a legnagyobb tőkeemelésben. A 71 Mrd Ft értékű feltőkésítés tette azt lehetővé, hogy a társaság megvásárolja az EON két gázszektorban működő társaságát, az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedelmi Zrt.-t és az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt.-t. A tranzakciót követően az MVM Zrt. befolyása alá kerülhetett a magyar földgáz-tárolás 70%-a, és a magyar földgáz nagykereskedelmi piac mintegy 80%-a. A Remondis magyarországi cégcsoport megvásárlásával és feltőkésítésével a Magyar Állam meghatározó részesedést szerzett a hulladékfeldolgozás szegmensében (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.). A közszolgáltatói szektor társaságai közül folytatódott a Volán társaságok integrációja, rendezésre kerültek a víziközmű társaságok visszapótlási kötelezettségen felüli többletberuházásai. A Nemzeti Ivóvízminőség-javító Programban és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetésiés tisztítási Megvalósítási Programban határidős kötelezettséggel érintett beruházások vannak még hátra az állami tulajdonban lévő vízműveken. A 2013. üzleti évben több egyedi beruházás, többéves ingatlanfejlesztési projekt is elindult, mint a Holokauszt Emlékhely, a Rubik kocka kiállítási épület kialakítása, egyelőre ezek előkészületi feladataival. Ingatlanprojekt támogatását szolgálta továbbá a Wipark Kft. (Várkert Bazár), illetve a Millenáris Széllkapu Np. Kft. feltőkésítése. Az év kiemelkedő tranzakciója volt a Richter Gedeon Nyrt. részvényeire átváltoztatható kötvények lejárat előtti megújítása. Az MNV Zrt. 908,3 M Euro értékű új kibocsátású kötvénynyel, a normál állampapír-piaci forrásköltségekhez viszonyítva kedvezőbb feltételekkel refinanszírozta az eredetileg 2014-es lejáratú 833,3 M Euro-s kötvénycsomagot. Immár 20 Mrd Ft feletti vásárlással folytatódott az előző évben indult Nemzeti Eszközkezelő Társaság (a továbbiakban: NET Zrt.) tevékenysége. A NET Zrt. ingatlanvásárlásaira fordított összeg több mint 10-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest. Az év során gyorsulhattak fel az új ferencvárosi stadion építésének munkálatai is, valamint befejezés közeli állapotig jutottak az amerikai követség felújítási munkái. Az Igazgatóság minden hónapban tájékoztatást kapott az MNV Zrt. működésének főbb eseményeiről, a bevételekről és kiadásokról, a társaság portfolió gazdálkodási teljesítményéről, illetve az Igazgatóság által meghatározott feladatok végrehajtásáról, minden negyedévben jelentés készült az MNV Zrt. Felügyelő Bizottsága részére a saját és rábízott vagyon gazdálkodásáról. Az Igazgatóság elfogadta az MNV Zrt. saját és rábízott vagyon 2012. évi beszámolóját, a rábízott vagyon 2012. évi pénzügyi beszámolóját, a saját és rábízott vagyon 2013. évi üzleti tervét.
3
Folyamatos döntésekkel biztosította az Európai Uniós pályázatokhoz kapcsolódó tulajdonosi hozzájárulások kiadását, valamint rendelkezett az RJGY határozatokhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorló ellenőrzési rendszere és annak megállapításai
Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését 2013-ban öttagú Felügyelő Bizottság végezte. A Felügyelő Bizottság az állami vagyon feletti ellenőrzését a Magyar Állam, mint tulajdonos részére, a tulajdonos érdekeinek való megfelelőség céljából végzi, jelentéseit minden esetben megküldi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke részére. A Felügyelő Bizottság 2013. évi tevékenysége keretében folyamatosan figyelemmel kísérte a nemzetgazdasági szempontból kiemelt társaságok – Szerencsejáték Zrt., Volán társaságok, Magyar Villamos Művek, Malév Zrt, Magyar Posta Zrt., MÁV Zrt. – tevékenységét. A Felügyelő Bizottság 2013. évben meghozott határozatai az alábbi témakörök szerint csoportosíthatók: az FB működésével kapcsolatosan; az MNV Zrt. saját és rábízott vagyona beszámolóiról, jelentéseiről; az MNV Zrt. saját vagyon üzleti és a rábízott vagyon vagyonkezelési terve véleményezése; az MNV Zrt. Mt. 208.§.-a hatálya alá tartozó munkavállalók premizálásával kapcsolatosan; az MNV Zrt. saját és hozzárendelt vagyonának működtetésére vonatkozóan. Az Ellenőrzési Igazgatóság a Felügyelő Bizottság ellenőrzési tevékenységét segítő, függetlenített belső ellenőrzési feladatok mellett ellátja az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos tulajdonosi ellenőrzési feladatokat, valamint a függetlenített vezetői ellenőrzési tevékenységet is. Az Ellenőrzési Igazgatóság függetlenségét biztosítja, hogy az MNV Zrt. szervezeti felépítésében közvetlenül a Felügyelő Bizottság, illetve a vezérigazgató alá tartozik, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatnak azon rendelkezésre, mely szerint az Ellenőrzési Igazgatóság vezetője és munkatársai az ellenőrzési tevékenységük végzése során szakmai álláspontjuk tekintetében nem utasíthatók. Folytatódott a 2013. évben is a 2012. évben bevezetett, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100 %-ban állami tulajdonú gazdasági társaságok részére kiadott Alapítói Határozatok rendszerszerű ellenőrzése, valamint a társaságok felügyelő bizottságainak és belső ellenőrzéseik munkájának nyomon követése. A lefolytatott vizsgálatok többsége a MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságoknál elrendelt célvizsgálat volt. Témavizsgálat került lefolytatásra egyes mintavételezéssel kiválasztott központi költségvetési szerv vagyonkezelőknél és egyéb vagyonkezelőknél az általuk meghatalmazás alapján kötött szerződések és kiadott tulajdonosi hozzájárulások vonatkozásában. A továbbiakban megvalósítandó célként került meghatározásra a vagyonkezelők állami vagyonnal való gazdálkodásának, a vagyonkezelési szerződésben foglalt kötelezettségei betartásának ellenőrzése. 4
A 2013. évben lezárt tulajdonosi ellenőrzések néhány példaként említhető javaslata, továbbá azok realizálására vonatkozó intézkedések. A Volán társaságok, és a 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok belső ellenőrzési tevékenysége Az ellenőrzés végeredményeképpen született tájékoztató által megfogalmazott javaslatok az adott társaság független belső ellenőrzési rendszerére, valamint a társaságok éves belső ellenőrzési beszámolójának elkészítésére vonatkozott. Visszaéléssel kapcsolatos bejelentés vizsgálata a VOLÁNBUSZ Zrt.-nél A javaslatok alapján megtenni kívánt intézkedésekről a Volánbusz Zrt. intézkedési tervet készített, amelynek végrehajtásáról a társaság tájékoztatást adott az MNV Zrt. részére az egyes pontok határidőn belül történt teljesítésével az alábbi ügyekben: 1. A menetlevelek szigorú számadású okmányként történő kezelése. 2. Folyamat-szabályozó Forgalmi és Kereskedelmi Utasítás módosítása és ismételt kiadása, a menetlevél kiadására vonatkozó társasági előírások betartására való figyelmeztetés a forgalmi személyzet részére. 3. A szabályzatok felmérése, szükség szerint kiegészítése, módosítása – az indokolt túlfogyasztás mértékének megállapíthatóságára, a jármű műszaki állapotától független túlfogyasztásának szankcionálására. 4. Üzemanyag elszámolási, iratkezelési szabályzat felülvizsgálata. Az Állami Vagyonnyilvántartási Kft. (a továbbiakban: ÁVNY Kft.) tevékenységének, gazdálkodásának vizsgálata A 2013. évben folytatott vizsgálattal érintett időszak az ÁVNY Kft. megalakulásától 2012. október 31-ig, (a beszámoló egyes pontjainál 2012. december 31-ig) tartó időszakot ölelte fel (azaz a 2013. évi tevékenységre ténylegesen nem terjedt ki). Az ÁVNY Kft. ügyvezetője 2013. augusztus 8-án intézkedési tervet készített az alábbi végrehajtott pontok szerint. 1. A beszerzési eljárásokhoz kapcsolódó döntési hatáskörök egyértelműsítése, ehhez kapcsolódóan szükség szerint az ÁVNY Kft. Alapító Okiratának, a Program Irányító Bizottság és a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítása. 2. Az MNV Zrt. saját vagyonának terhére megvalósítandó program feladatok, valamint finanszírozási szükségletük ütemezésének rögzítése és elfogadtatása az MNV Zrt-vel. 3. Az Országleltár Program keretében, illetve végrehajtása során készített egyes szakértői tanulmányok indokoltságának, felhasználhatóságának vizsgálata, különös tekintettel a 2011. május-június hónapokban készített adattisztítási terv – adattisztítási koncepció tárgyban készített anyagokra. 4. Az MNV Zrt. által biztosított források, illetve már átutalt források üzleti tervvel és tényleges kifizetésekkel való összhangjának vizsgálata, illetve a szükséges díjbekérők és díjátutalások korrekciójának előkészítése. 5. Az ÁVNY Kft. által alkalmazott költséghely allokációs módszertan felülvizsgálata, szükség szerinti módosításának előkészítése és az érintett döntési fórumok elé terjesztése. 5
A MÁV Zrt. Mt. 188. § (1) bekezdés és az Mt. 188/A § (1) bekezdés szerinti vezetők 2011. évi prémiumának kitűzésével és teljesítésének kiértékelésének vizsgálata Az MNV Zrt. Vezérigazgatója elrendelte a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettesek (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdés és az Mt. 188/A. § (1) bekezdés szerinti vezetők 2011. évi prémium kitűzésével és prémium teljesítésének kiértékelésével kapcsolatos vizsgálatot. A Vezetői Ellenőrzési Igazgatóság javasolta, hogy a MÁV Zrt. Igazgatósága rendeljen el belső vizsgálatot a MÁV Zrt.-nél a felelősség megállapítására - a munkaszerződéseknek az Alapító által kiadott javadalmazási szabályzat egyes rendelkezéseivel ellentétes módosításáért; - a 2011. évi üzleti terv elfogadását megelőzően történt – a Takarékos törvény rendelkezése értelmében érvénytelen – prémiumkitűzésért; - a társaság Igazgatóságának jóváhagyását mellőző prémiumkitűzésmódosításért és prémium előleg fizetésért; - a teljesítéseknek az értékelést megelőzően történt jóváhagyásáért. Továbbá kezdeményezze - a társaság leányvállalatainál vizsgálat lefolytatását annak megállapítására, hogy az Mt. 188. § (1) és 188/A. § (1) bekezdése alá tartozó vezetők 2011. évi premizálása megfelelt-e az Alapító határozatával kiadott javadalmazási szabályzat előírásainak; - a döntések előkészítésére vonatkozó – az előterjesztések jogi és szakmai véleményezésének részletes szabályait is rögzítő - belső eljárásrend kialakítását, és betartatását; - az Alapítói határozatok végrehajtásának a társaság Igazgatósága által történő rendszeres számonkérését, ellenőrzését. A társaság a javaslatok alapján intézkedési tervet készített. A 2013. év folyamán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) az alábbi témákban folytatott vizsgálatot, melyekhez az MNV Zrt.-től igényelt információt, dokumentumot: Ssz.
1.
Vizsgálat tárgya
Vizsgálatindító levél dátuma
Az alumíniumipari intézkedésekről szóló 2263/1995. (IX. 8.) Korm. határozat végrehajtásának, az alumíniumiparhoz köthető gaz- 2010. dasági társaságok privatizációjá- 25. nak valamint a megkötött privatizációs szerződésekben meghatározott kötelezettségek teljesítése
Vizsgálat állapota
A 2013. január 7-én beérkezett végleges jelentés javaslataira készült, 8/2013. (I. 17.) Vig utasítással jóváhagyott Intézkedési Terv 2013. január 18-án a KEHI-nek megoktóber küldve, melyet a KEHI 2013. január 24-én elfogadott. Az Intézkedési Tervben foglalt feladatokat az MNV Zrt. végrehajtotta, melyről 2013. május 24-én a KEHI részére a beszámoló, valamint a teljesítést igazoló dokumentumok megküldésre kerültek.
6
Ssz.
2.
Vizsgálat tárgya
Vizsgálatindító levél dátuma
Vizsgálat állapota
2012. november 22. iratbetekintési kérelem kimenő levében 2012. november 23. iratküldés kimenő levélben 2013. január 3. adatszolgáltatás a KEHI felé kimenő levélben Fertő-tavi Nádgazdaság Zrt. priva- 2012. novem- 2013. január 4. adatszolgáltatás a KEHI felé tizációjának ellenőrzése ber 16. kimenő levélben 2013. október 25. jelentés tervezet kivonata KEHI által megküldve 2013. november 13. jelentés tervezet kivonata észrevételezése kimenő levélben 2013. december 12. jelentés kivonat KEHI által megküldve
A Központi Nyomozó Főügyészség tevékenységének támogatása, és rendőri szervek megkeresései A Központi Nyomozó Főügyészség és a rendőri szervek megkeresései alapján 2013-ban az MNV Zrt. az Ellenőrzési Igazgatóság útján történt adat- és iratszolgáltatásra 2 db különböző folyamatban lévő ügyben 3 alkalommal került sor. A Nemzeti Lóverseny Kft. sérelmére elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelt nyomozás ismeretlen tettes ellen. (BRFK) A Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Kft. vonatkozásában végzett tulajdonosi ellenőrzés megállapításai alapján tett feljelentés tárgyában folytatott nyomozás. (BRFK) Az ellenőrzések során az MNV Zrt. Ellenőrzési Igazgatósága kapcsolattartói tevékenységet folytat a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: NFM). Az NFM 2013-ban elvégezte a vagyonnyilvántartási rendszer ellenőrzését, ésaz MNV Zrt. működésre vonatkozó belső szabályozottságának ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) a 2013. évre vonatkozóan a helyszíni ellenőrzésének folyamán a vizsgált tevékenységekben és ügyletekben érdemi elmarasztalást nem tett, felelősségi kérdések nem merültek fel. Az ÁSZ állami vagyon feletti kontroll – az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése (2012. évi tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzése) megállapításai alapján az MNV Zrt. intézkedési tervet készített, amelyben rögzítet feladatok határidőre teljesítésre kerültek. A rábízott vagyon 2011. évi éves beszámolójának könyvvizsgálatakor az Ernst & Young könyvvizsgáló beszámolóval kapcsolatos kifogásaira reagálva intézkedési terv került kialakí7
tásra. Az ebben meghatározott 16 pontból 2013. január 1-én még folyamatban lévő 5 feladat a 2012. évi éves beszámoló könyvvizsgálatakor megfogalmazott 2 feladattal kiegészítve új intézkedési terv került elfogadásra. Az ebben szereplő feladatok teljesítése 2013-ban még nem zárult le.
Az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos tevékenység 2013. évi eredményei az MNV Zrt. 2013. évi vagyonkezelési terve és a terv teljesítése tükrében. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való 2013. évi gazdálkodás teljesítésének fő számai: 165,4 Mrd Ft teljes bevétel (119,3 Mrd Ft-tal magasabb a tervnél) (ebből 67,2 Mrd Ft költségvetési bevétel; 98,2 Mrd Ft finanszírozási bevétel) 318,6 Mrd Ft kiadás (152,8 Mrd Ft-tal magasabb a tervnél) (ebből 233,0 Mrd Ft költségvetési kiadás; 85,6 Mrd Ft finanszírozási kiadás) A bevételek teljesítése Az MNV Zrt. – Részvényesi Jogok Gyakorlója által jóváhagyott – 2013. évi vagyonkezelési terve 46.061,1 M Ft pénzforgalmi bevétellel számolt, ebből 44.530,0 M Ft összegben költségvetési bevételekkel, míg a finanszírozási bevételek tervértéke 1.531,1 M Ft volt. A pénzforgalmon kívüli tételek bevételeihez az MNV Zrt. 3.000,0 M Ft-ot állított be (térítésmentes önkormányzati vagyonátadások). Az állami vagyonnal kapcsolatos – az MNV Zrt. kompetenciájába tartozó – pénzforgalmi bevételek 2013. évi tényleges értékei a következők szerint alakultak: MEGNEVEZÉS
B.0+B.F B.0 B.1. B.1.1. B.1.2. B.1.4. B.1.5. B.2. B.2.1. B.2.1.3 B.2.1.3.1 B.2.1.3.2 B.2.2 B.2.3. B.2.5. B.3. B.F B.F.1 B.F.2 B.F.3
A RÁBÍZOTT VAGYON BEVÉTELEI Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Értékesítési Bevételek Ingatlanértékesítésből származó bevételek Ingóság és egyéb eszköz értékesítés bevétele Tulajdoni részesedések értékesítési bevétele NET ingatlanértékesítési bevételek Hasznosítási bevételek Bérleti díjak Egyéb bérleti díjak Különféle egyéb bérleti és továbbszámlázott díjak Költségvetési szervek bérleti és továbbszámlázott díjai Vagyonkezelői díj Osztalékbevételek NET vagyonkezelésű ingatlanok hasznosítási bevétele Egyéb bevételek Finanszírozási bevételek Pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bev. Kölcsön megtérülések Kötvénykibocsátás, egyéb pénzügyi művelet bevétele
2013. év terv (eFt)
46 061 139 44 530 000 2 070 000 2 000 000 70 000 0 0 41 960 000 800 000 800 000 600 000 200 000 2 570 000 38 590 000 0 500 000 1 531 139 0 1 531 139 0
2013. év előirányzat (eFt)
44 530 000 2 070 000 2 000 000 70 000 0 0 41 960 000 800 000 800 000 600 000 200 000 2 570 000 38 590 000 0 500 000 -
2013. év tény (eFt)
Eltérés tény - terv (eFt)
165 396 570 67 186 970 19 963 034 535 105 184 691 19 243 238 0 44 195 876 805 806 805 806 657 170 148 636 2 152 884 41 061 699 175 487 3 028 060 98 209 600 10 330 124 72 222 120 15 657 356
119 335 431 22 656 970 17 893 034 -1 464 895 114 691 19 243 238 0 2 235 876 5 806 5 806 57 170 -51 364 -417 116 2 471 699 175 487 2 528 060 96 678 461 10 330 124 70 690 981 15 657 356
Tervteljesítés (tény/terv)
359,1% 150,9% 964,4% 26,8% 263,8% 105,3% 100,7% 100,7% 109,5% 74,3% 83,8% 106,4% 605,6% 6414,2% 4716,9% -
A 2013-as üzleti évben az MNV Zrt. 67,2 Mrd Ft költségvetési bevételt ért el, ami 22,7 Mrd Ft-tal meghaladja a vagyonkezelési tervben szereplő értéket. A többlet alapvetően az értékesítési bevételeknek köszönhető, de a hasznosítási és az egyéb bevételeknél is 2 Mrd Ft-ot meghaladó a pozitív szaldó. 8
B.1. Értékesítési bevételek B.1.1. Ingatlanértékesítésből származó bevételek Az ingatlan-bevételi terv – a 2012. év tapasztalatai alapján – nem számolt 2013-ra sem az ingatlanpiac jelentős megélénkülésével, 2,0 Mrd Ft pénzügyi realizációját irányozta elő. A 2013. évi terv bevételi előirányzatának összeállítása során is fontos szempont volt, hogy az állami vagyon hasznosítását biztosító szerződésekből származó bevételektől eltérően az értékesítési bevételek csak jelentős kockázati tényező figyelembevételével tervezhetők. Az értékesítési terv döntő részét (95%-át) két nagy értékű ingatlan (Andrássy út, illetve Fodor u., volt BM vendégházak) tervezett eladása tette ki. Kis értékű, egyedileg 10 M Ft-os értéket el nem érő ingatlanok értékesítéséből 100 M Ft bevételt várt az MNV Zrt. A 2013. évben az MNV Zrt. egyedi és csomagban történő értékesítésekről egyaránt hozott döntést. A BM volt kormányzati vendégházainak értékesítése – a vevői érdeklődés dacára – az év végéig sem valósult meg, ez alapvető hatással volt az év végi tényszámokra. A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítésére – részben új ingatlanokkal kiegészítve – a HM az első negyedév végén tett javaslatot az MNV Zrt. felé. A honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanok becsült forgalmi értéke mintegy 6 Mrd Ft, azonban – a budapesti ingatlanok kivételével – nem volt reális esély a sikeres értékesítésre. A tervsoron a 2013. éves teljes bevétel a tervértéknél 1.464,9 M Ft-tal alacsonyabb, 535,1 M Ft. B.1.2. Ingóság és egyéb eszköz értékesítés bevétele Ingóságok és kis értékű eszközök értékesítésével a terv 70 M Ft értékben számolt. A tervsoron kerülnek elszámolásra az ásványi nyersanyagok, a hagyatékból származó ingóságok, egyéb ingatlannak nem minősülő eszközök értékesítési bevételei. A tervsoron jellemzően kis egyedi értékkel rendelkező vagyonelemek értékesítési bevétele szerepel, éves összesített értékük sem számottevő. A tervsoron 2013. évben 184,7 M Ft bevétel realizálódott (a tervérték 2,6 szeres túlteljesítése), ezek zömét ásványi anyagok értékesítése adta. B.1.4. Tulajdoni részesedések értékesítési bevétele A jogcím 2012. év végétől szerepel a költségvetési bevételek között (előtte a finanszírozási tételeknél kellett elszámolni). A költségvetési törvény, és így a vagyonkezelési terv bevételi előirányzatot nem jelenített meg a jogcímen (a tervezés még az előző elveknek megfelelően zajlott). Az év utolsó negyedévéig a teljesítést a TIGÁZ kisebbségi részvénycsomagjának értékesítéséből származó 138 M Ft-os összeg dominálta. Az év végéig ezen túl a Magyar Posta Zrt. 25%-1 részvény tulajdoni hányadának értékesítése valósult meg a Szövetkezeti Hitelintézeti
9
Integrációs Szervezet részére 19.080,5 M Ft értékben, ami így a részesedés értékesítések 99,2%-át adja. A víziközmű társaságokat érintően minimális darabszámú részvény került értékesítésre egyes települési önkormányzatok részére a víziközmű törvény előírásainak történő megfelelőség érdekében. A költségvetési tételeket érintő tényleges részesedés értékesítések a következők szerint alakultak 2013-ban.
Ssz.
Társasági részesedés megnevezése
Magyar Posta Zrt. (25%-1) TIGÁZ Zrt. Vörösmarty Mg. Kft. Göllei Agrár Zrt. Hőgyes Endre Bt. ÉGSZI Senior Kft. Pacsai Mg. Kft. Wellcar Kft. EGIS Nyrt. (nem NYRA rész) Robert Marvel Kft. Északdunántúli Vízmű Zrt. Tiszamenti Regionális 12 VíművekZrt. Északmagyarországi Regionális 13 Vízművek Zrt. 14 Szövetkezeti részjegyek, egyéb Összesen 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Bevétel (ezer Ft) 19 080 476 137 975 6 999 3 900 500 480 400 350 280 150 2 320 4 650 2 708 2 050 19 243 238
B.2. Hasznosítási bevételek B.2.1. Bérleti díjak A bérleti díjaknál a 2013. évi vagyonkezelési terv 800 M Ft értékben számol bevételekkel. A bérleti díjak nagy része a területi irodák illetékességi körébe tartozik (600 M Ft tervezett bevétellel). A jogcímen egyrészt a központi költségvetési szervektől, másrészt a társadalmi szervezetektől, gazdasági társaságoktól származó bevételek (bérleti díjak és kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásából származó bevételek) kerülnek elszámolásra. A tervsoron az éves teljes bevétel 805,8 M Ft volt, ami kismértékű túlteljesítést jelent.
10
B.2.2. Vagyonkezelői díjak A tervsoron 2013-ra a gazdasági társaságoktól, társadalmi szervezetektől, valamint ingatlanok vagyonkezelésbe adásából származó vagyonkezelői díjbevételekkel számoltunk, összesen 2,6 Mrd Ft értékben. A gazdasági társaságoktól és egyéb vagyonkezelőktől származó díjbevételek éves összege 2,2 Mrd Ft, legjelentősebb tételei a következők: - a HungaroControl Zrt. vagyonkezelői díja - a BA Zrt. éves vagyonkezelői díja - Regionális víziközmű társaságok - Egyéb társaságok és vagyonkezelők - Összesen
1.761,0 M Ft 333,9 M Ft 19,6 M Ft 38,4 M Ft 2.152,9 M Ft
A HungaroControltól származó vagyonkezelői díjak a 2013. évben jelentős kockázattal bírtak. A nemzetközi légügyi szervezetek (IATA, Eurocontrol) kifogással éltek a vagyonkezelői díjak meghatározásának módját és mértékét illetően is. A tárgyalások az év végéig kerültek lezárásra. A következő évekre a vagyonkezelői díjak alapját már nem a légiforgalom, hanem a társaság tevékenységéhez szükséges ingatlanállománya adja. Az elkövetkező évekre a HungaroControlt érintően a 2013. évinél magasabb 1,9 Mrd Ft-os éves bevételek várhatók. A Budapest Airport Zrt. vagyonkezelői díja a repülőtéri forgalomhoz igazodik, a társaság éves árbevételének 0,5%-a, de minimálisan 750.000 Euro + ÁFA. B.2.3. Osztalékbevételek A költségvetési bevételek legnagyobb hányadát – 2012-höz hasonlóan – az osztalékbevételek adták 41,1 Mrd Ft-os értékkel. Ez a 2012. évi tényleges bevételi szintet 32 %-kal, abszolút értékben 9,9 Mrd Ft-tal haladta meg, a tervezetthez képest 2,5 Mrd Ft-os (106 %-os) a túlteljesítés. Az MNV Zrt. 2013. évi osztalék-bevételi terve társaságokra bontva a következők szerint teljesült: Társaság
MVM Zrt. Szerencsejáték Zrt. MOL Nyrt. Richter Nyrt. OTP Nyrt. Egyéb osztalékbevételek Összesen:
2013. évi terv (ezer Ft) 10 000 000 17 500 000 8 000 000 3 000 000 90 000 38 590 000
11
2013. évi tény (ezer Ft) 10 011 590 17 500 000 10 251 830 3 104 588 120 662 73 029 41 061 699
Eltérés (tény - terv) 11 590 0 2 251 830 104 588 30 662 73 029 2 471 699
Az osztalékbevételek döntő többsége már júniusban realizálódott, a tervértéket jelentősen meghaladó tényleges teljesítés elsősorban a MOL részvényekre fizetett osztaléknak köszönhető. B.3. Egyéb bevételek A vegyes bevételeknél az MNV Zrt. vagyonkezelési terve 500 M Ft-os előirányzatot tartalmazott. Az egyéb bevételek legtekintélyesebb hányadát tette ki az MVM Zrt. részére folyósított 71,0 Mrd Ft-os tulajdonosi kölcsön kamatbevétele, mintegy 1,1 Mrd Ft értékben. Ezen túl egyszeri, nem tervezett bevételként négy jelentősebb tétel jelentkezett még (a FUF Kft. végelszámolásából származó III. körös megtérülés 53 M Ft-os értékkel, a MALÉV ACEtől származó 89 M Ft-os kamat, a Hungária Szálloda Rt. privatizációjához kapcsolódó 130 M Ft-os megtérülés, a megyei egészségpénztárak végelszámolásából származó 152 M Ft-os bevétel). Alapvetően az egyszeri többletbevételek, valamint a hagyatéki bevételek kiugró éves összegei miatt az egyéb bevételek 2013. évi értéke a tervszintet 2,5 Mrd Ft-tal haladja meg. B.F. Finanszírozási bevételek A finanszírozási bevételek két nagyobb csoportra oszthatók a következők szerint: -
tulajdonosi kölcsön megtérülések; kötvénykibocsátásból, tőkekivonásból származó bevételek.
A finanszírozási bevételek a 2013. évben a következők szerint alakultak. B.F.1. Pénzügyi eszközökből származó bevételek A bevételi soron lett elszámolva a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYRA) portfólióból értékesített EGIS részvénycsomag 10,3 Mrd Ft-os értéke. Ezek a pénzügyi eszközök a magán-nyugdíjpénztárak portfóliójából kerültek a NYRA-ba a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjalap-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény szabályozásának megfelelően. Az értékesítésből származó bevételek költségvetési bevételként nem számolhatók el, finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősülnek. Az Alapból származó bevételeket az államadósság csökkentésére kell fordítani, így azok átutalásra kerültek az Államadósság Kezelő Központhoz (értékük a finanszírozási kiadásoknál is megjelenik azonos értékkel). B.F.2. Kölcsön megtérülések Az MNV Zrt. rábízott vagyonának 2013. évi vagyonkezelési terve 1,5 Mrd Ft-ot tartalmazott elérendő célként tulajdonosi kölcsön megtérülésekből.
12
Az MNV Zrt. 2013. január 1-jén 12.226,2 M Ft tulajdonosi kölcsön-állománnyal rendelkezett, 2013. december 31-én 12.083,8 M Ft-tal, a törlesztések és az új kölcsön-nyújtások eredőjeként. A tulajdonosi kölcsön-megtérülések tervezett és tényleges bevételeit a következő táblázat tartalmazza: Társaság
2013. év 2013. év terv (M Ft) tény (M Ft) 150,0 0,0 150,0 0,0 40,0 0,0 444,0 405,0 17,1 17,1 100,0 100,0 360,0 0,0 270,0 0,0 0,0 700,0 0,0 71.000,0 1.531,1 72.222,1
Bábolna Nemzeti Ménes Kft. Hollóházi P. Manufaktúra Zrt. Hollóházi Nonprofit Kft. Várgondnokság Np. Kft. MAFILM Kft. Egererdő Zrt. FŐKEFE Np. Kft. ERFO Np. Kft. Nógrád Volán Zrt. MVM Zrt. Összesen
A tulajdonosi kölcsönök között az éves forgalom 98,3%-át az MVM Zrt. részére folyósított összeg, és ennek megtérülése adta ki. Az MVM Zrt. 2013. évben szerezte meg az EON gázüzletágának két társaságát, a E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedelmi Zrt.-t és az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt.-t. A tranzakció finanszírozásához szükséges forrásnak 2013 májusának végére rendelkezésre kellett állnia az MVM-nél, az ehhez szükséges tőkeemelés összegét azonban – elegendő költségvetési előirányzat hiányában – az MNV Zrt. addig az időpontig nem tudta a társaság rendelkezésére bocsátani. A részvénycsomagok megvásárlása érdekében a szükséges forrást az MNV Zrt. ideiglenesen tulajdonosi kölcsön nyújtásával tudta biztosítani. A kölcsön visszafizetését az MVM Zrt. a költségvetési törvény módosítását követően megvalósuló 71 Mrd Ft-os tőkeemelés összegéből törlesztette (a költségvetési törvény módosítása biztosított ekkora öszszegű pótlólagos előirányzatot a megfelelő tőkeemelési jogcímhez). B.F.3. Kötvénykibocsátás bevétele, egyéb pénzügyi művelet bevétele Az MNV Zrt. 2013. év végén lejárat előtt visszavásárolta a 2009. szeptember 25-én kibocsátott, 833,3 M EUR össznévértékű, 4,4%-os kamatozású, 2014. szeptember 25. napján lejáró, Richter-részvényekre átcserélhető kötvényeket. A visszavásárolt kötvény miatt az MNV Zrt.nek 869,7 M EUR fizetési kötelezettsége keletkezett, ebből 7,2 M EUR volt a felhalmozott kamat. A visszavásárlást a Magyar Állam nevében 2013. december 6-án kibocsátott 903,8 M EUR össznévértékű, továbbra is Richter részvényekre átcserélhető kötvény bevételéből finanszírozta, az új kötvénykibocsátást is az MNV Zrt. bonyolította le Az új kötvény 2019. április 2-án jár le, féléves kamatfizetéssel évi 3,375%-kal kamatozik. Kamatfizetés teljesítése minden év június 6-án és december 6-án, első alkalommal 2014. június 6-án, az utolsó kamatfizetés 2019. április 2-ig esedékes. A kötvények mögötti fedezetet a 13
kibocsátáskor 25,24 % állami tulajdoni arányt képviselő, 47.046.208 db Richter törzsrészvény csomag adja, azok a kötvény futamideje alatt nem terhelhetők meg és nem értékesíthetők. A 2019. április 2-án lejáró új kötvények bevezetésre kerültek a Frankfurti Tőzsde Freiverkehr piacára. A tranzakció eredménye a következők szerint alakult (M EUR-ban): - Lejáró kötvények névértéke - Lejáró kötvények árfolyam-különbözete és az ösztönző prémium - Elhatárolt, de még ki nem fizetett kamatok - Fizetési kötelezettség összesen
833,3 29,2 7,2 869,7
- Új kötvényekből befolyó forrás
903,8
- Bevonásra kerülő többletforrás - Elhatárolt, kifizetendő kamatok - Államhoz befolyó bevétel
34,1 7,2 41,3
A tranzakció dokumentációja lehetővé tette, hogy az elszámolás a BONYM fizető ügynök bevonásával, részben nettó módon valósuljon meg. Az MNV Zrt. közreműködésével a költségvetésbe a tranzakció elszámolását követően nettó 34,1 M EUR (valójában az új kötvénykibocsátásból fennmaradó mintegy 34,1 M EUR összegű különbözet és a visszavásárolt kötvények után fizetendő 7,2 M EUR összegű kamat) folyt be bevételként a pénzügyi zárás napján, 2013. december 6-án. A Richter Gedeon Nyrt. állami tulajdonú részvényeire átcserélhető kötvények megújításából származó 34,1 M EUR többletbevétel elszámoláskori értéke forintban mintegy 10 milliárd volt. Az egyéb finanszírozási bevételeknél szerepelt továbbá a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól átvett részvények és egyéb pénzügyi eszközök osztaléka, kamata is. Ezek összesen mintegy 3.175,2 M Ft-ot tettek ki. Ezeket a bevételeket az államadósság csökkentésére kell fordítani, ennek megfelelően a fenti összeg is (az EGIS részvényértékesítési bevételekhez hasonlóan) átvezetésre került az Államadósság Kezelő Központ megfelelő számlájára. A B.F.3.-as finanszírozási bevételi jogcímen 2013-ban a fentieknek megfelelően összesen 15.657,4 Mrd Ft került elszámolásra. A főbb költségvetési bevételi sorok év végéig a következők szerint tértek el a tervszámoktól: - Értékesítési bevételek - Osztalékbevételek - Bérleti díjak - Vagyonkezelői díjak - Egyéb bevételek - Összesen:
+ 17.893 M Ft + 2.472 M Ft + 6 M Ft - 417 M Ft + 2.703 M Ft + 22.657 M Ft
14
Az év végi költségvetési bevételi értékek így, a fentiek alapján, a következő megoszlást mutatják: - Értékesítési bevételek - Osztalékbevételek - Bérleti díjak - Vagyonkezelői díjak - Egyéb, különféle bevételek - Összesen:
19.963 M Ft 41.062 M Ft 806 M Ft 2.153 M Ft 3.203 M Ft 67.187 M Ft
Összességében megállapítható, hogy az MNV Zrt. az előírt költségvetési bevételeket túlteljesítette, a többletbevételek 22,7 Mrd Ft-ot tesznek ki, ez a terv 151%-os túlteljesítését jelenti amellett, hogy bizonyos területen (vagyonkezelői díjak) voltak elmaradások is. A legnagyobb mértékű többletbevétel a Magyar Posta Zrt. részesedéseinek értékesítéséből származik, amely ügylet azonban nem piaci indíttatású volt, hanem kormányzati döntés eredménye (a tulajdonosi részesedések értékesítéséből származó bevételek nem ESA-bevételek). A kiadások teljesítése Az állami vagyonnal kapcsolatos – az MNV Zrt. kompetenciájába tartozó – pénzforgalmi kiadások 2013. évi tényleges értékei a következők szerint alakultak.
MEGNEVEZÉS
K.0+K.F K.0 K.1 K.1.1 K.1.1.1 K.1.1.2 K.1.1.3 K.1.2 K.1.4. K.1.4.1 K.1.4.1.1
A RÁBÍZOTT VAGYON KIADÁSAI Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások Felhalmozási jellegű kiadások Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlások A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végreh. ingatlanvás. Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai Stadionfejlesztés Ingóság és egyéb eszközök vásárlása Állami tul. részesedések növekedését eredm. kiadások Állami tul. részesedések növ. eredm. kiadások (MNV) ESA rontó tőkeemelések, tulajdonszerzések
K.1.4.1.2 K.1.4.3 K.1.5 K.1.6 K.1.7 K.1.8 K.1.9 K.2 K.2.2 K.2.2.1 K.2.2.2 K.2.2.3 K.2.3 K.2.4 K.2.4.1 K.2.4.2
ESA semleges tőkeemelések, tulajdonszerzések Az MVM Zrt. tőkeemelése Volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése Holokauszt Emlékhely létrehozásának kiadásai Uniós pályázatok önrész biztosítása Elektronikus útdíjrendszer kiépítése PPP konstrukcióban létrehozott beruh. megvásárlása, bef. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások Ingatlanok fenntartása Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás Ingatlanok őrzése NET által kezelt ingatlanok fenntartása, karbantartása Egyéb vagyonkezelési kiadások Állami tulajdonú társaságok támogatása Állami tulajdonú társaságok támogatása (MNV) MN Filmalap Np. Zrt. támogatása
2013. év RJGY terv (eFt)
2013. Rendelkezésre álló keret (eFt)
2013. év tény (eFt)
Eltérés tény - terv (eFt)
Eltérés tény - keret (eFt)
165 826 120 161 654 300 104 098 300 49 720 000 33 000 000 9 820 000 6 900 000 50 000 6 744 000 6 744 000 614 000
297 477 120 225 115 300 174 639 000 44 537 200 23 500 000 13 537 200 7 500 000 3 052 000 90 345 000 19 345 000 3 724 000
318 623 597 233 038 579 171 321 727 43 006 985 23 500 000 12 076 304 7 430 681 2 987 977 90 209 198 19 209 198 3 724 000
152 797 477 71 384 279 67 223 427 -6 713 015 -9 500 000 2 256 304 530 681 2 937 977 83 465 198 12 465 198 3 110 000
21 146 477 7 923 279 -3 317 273 -1 530 215 0 -1 460 896 -69 319 -64 023 -135 802 -135 802 0
6 130 000
15 621 000 71 000 000 65 000 440 000 670 000 32 010 400 3 519 400 12 004 000 3 833 000 2 520 000 1 073 000 240 000 1 900 000 6 271 000 421 000 5 850 000
15 485 198 71 000 000 34 487 440 000 261 366 30 862 400 3 519 314 12 088 268 3 471 151 2 233 665 1 070 499 166 987 1 889 117 6 728 000 415 000 6 313 000
9 355 198
-135 802 0 -30 513 0 -408 634 -1 148 000 -86 84 268 -361 849 -286 335 -2 501 -73 013 -10 883 457 000 -6 000 463 000
500 000 1 170 000 42 000 000 3 914 300 14 046 000 5 150 000 2 900 000 1 250 000 1 000 000 1 650 000 7 246 000 1 546 000 5 700 000
15
-465 513 -908 634 -11 137 600 -394 986 -1 957 732 -1 678 849 -666 335 -179 501 -833 013 239 117 -518 000 -1 131 000 613 000
MEGNEVEZÉS
K.3 K.3.1 K.3.2 K.3.3 K.3.5 K.3.6 K.3.7 K.3.8 K.3.8.1 K.4 K.4.1 K.4.1.1 K.4.1.2 K.4.2 K.4.3.1 K.4.4 K.4.5 K.4.6 K.4.7 K.5 K.8 K.F K.F.1 K.F.2
A korábbi értékesítésekhez kapcsolód kiadások Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések Kezesi felelősségből eredő kifizetések Konszernfelelősség alapján történő kifizetések Környezetvédelmi feladatok finanszírozása Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások Szerződéses kötelezettségek Egyéb jogszabályból eredő kiadások Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása Vagyongazdálkodási kiadások Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja Az MNV Zrt.működésével kapcsolatos restitúciós kiadások Az MNV Zrt.működésével kapcsolatos egyéb kiadások Eljárási költségek, perköltségek Az MNV Zrt.működésének támogatása Átcserélhető kötvény kamatfizetés Állami ingatlanvagyon felmérése, Országleltár A MÁV-csoport dolgozóinak ösztönzése A NET tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások Fejezeti tartalék ÁFA elszámolás Finanszírozási kiadások Kötvény, pénzügyi eszköz beváltása, törlesztés Tulajdonosi kölcsön kifizetések
2013. év terv (eFt)
13 260 000 30 000 200 000 30 000 9 000 000 1 600 000 500 000 1 900 000 1 900 000 24 550 000 2 060 000 750 000 1 310 000 90 000 7 100 000 10 300 000 2 000 000 2 000 000 1 000 000 4 700 000 1 000 000 4 171 820 0 4 171 820
2013. Rendelkezésre álló keret (eFt)
13 060 000 30 000 200 000 30 000 8 800 000 1 600 000 500 000 1 900 000 1 900 000 24 130 000 2 605 000 750 000 1 855 000 90 000 7 110 000 10 300 000 2 000 000 2 000 000 25 000 282 300 1 000 000 72 361 820 0 72 361 820
2013. év tény (eFt)
14 861 266 0 0 75 984 8 782 851 546 652 3 830 310 1 625 469 1 625 469 26 405 530 2 111 144 297 539 1 813 605 66 652 7 110 000 13 131 362 1 966 612 1 999 760 20 000 0 8 361 788 85 585 018 13 505 288 72 079 730
Eltérés tény - terv (eFt)
1 601 266 -30 000 -200 000 45 984 -217 149 -1 053 348 3 330 310 -274 531 -274 531 1 855 530 51 144 -452 461 503 605 -23 348 10 000 2 831 362 -33 388 -240 -980 000 -4 700 000 7 361 788 81 413 198 13 505 288 67 907 910
Eltérés tény - keret (eFt)
1 801 266 -30 000 -200 000 45 984 -17 149 -1 053 348 3 330 310 -274 531 -274 531 2 275 530 -493 856 -452 461 -41 395 -23 348 0 2 831 362 -33 388 -240 -5 000 -282 300 7 361 788 13 223 198 13 505 288 -282 090
A rábízott vagyon 2013. évi összes kiadása 318,6 Mrd Ft-ot tett ki, 152,8 Mrd Ft-tal meghaladva a tervszámokat. A kiadási többletet előirányzat átcsoportosítások és finanszírozási tételeket érintő engedélyek tették lehetővé. A finanszírozási kiadásoknál az MVM Zrt.-t érintő kifizetésen túl 1,1 Mrd Ft értékben került sor tulajdonosi kölcsön folyósítására a Nógrád Volán (700 M Ft) a Várgondnokság NKft. (280 M Ft) és a Lechner Lajos Tudásközpont NKft. (100 M Ft) részére. A rábízott vagyon 2013. évi költségvetési kiadásai 233,0 Mrd Ft-ot tettek ki, így 71,4 Mrd Fttal lettek magasabbak a tervszámoknál. A tervezett szintet meghaladó teljesülés alapvető oka az MVM tőkeemelése volt (emellett nagy elmaradások és többletek közel nullszaldós egyenlege mutatkozik). K.1. Felhalmozási jellegű kiadások K.1.1. Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlások K.1.1.1. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ingatlanvásárlásai A vagyonkezelési terv – a költségvetési törvénnyel összhangban – a NET eszközvásárlásaira 33,0 Mrd Ft-ot különített el. Az előirányzati összeg az év során 4 alkalommal került csökkentésre: - Remondis Kft. feltőkésítése 990,0 M Ft - NIF tőkeemelése 2.500,0 M Ft - Zsujta, ingóság és ingatlanvásárlás 647,0 M Ft - Kulturális célú fejlesztések és EMMI támogatások5.363,0 M Ft - Összesen 9.500,0 M Ft A kiadási tervsoron az év során az így kialakított 23,5 Mrd Ft-os keret felhasználására került sor, a kialakított elszámolási szabályok szerint. 16
K.1.1.2. Az MNV Zrt. Ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai A felhalmozási kiadások egyik legjelentősebb eleme a közvetlenül az MNV Zrt által megvalósuló ingatlan beruházásokra és vásárlásokra elkülönített eredetileg 8,6 Mrd Ft-os nagyságú kerete volt. Az ingatlan-beruházásokra szolgáló előirányzat nagysága az év során 23 alkalommal módosult. - Eredeti előirányzat 8.550,0 M Ft - Előirányzat növelések összesen + 8.695,5 M Ft - Előirányzat csökkentések összesen - 3.708,3 M Ft - Év végi módosított keret 13.537,2 M Ft Az évközi emelések a következő nem tervezett, év közben felmerülő projektekhez, feladatok végrehajtásához teremtettek teljes, illetve pótlólagos, kiegészítő fedezetet. - Bajcsy-Zsilinszky u. ingatlan vétel (MEH maradvány) 1.800,0 M Ft - a Veszprémi Járási Hivatal elhelyezési kiadásai 470,0 M Ft - a Margit krt. 85-87. ingatlan bontási kiadásai 350,0 M Ft - Holokauszt Emlékhely 50,0 M Ft - sportingatlanok fejlesztési kiadásai 101,0 M Ft - Geszt, Tisza kastély átalakítása 450,0 M Ft - Kőszeg, zsinagóga vásárlás 80,0 M Ft - Hajógyári sziget, ingatlanvásárlás („Álomsziget”) 3.000,0 M Ft - Rubik kocka projekt 200,0 M Ft - Rendőrszálló létrehozása 259,5 M Ft - Margit krt. ingatlanprojekt 620,0 M Ft - FŐKERT ingatlanvásárlás 705,0 M Ft - Zsujta, ingatlanvásárlás 610,0 M Ft - Összesen: 8.695,5 M Ft Az ingatlan beruházások tervezett és tényleges teljesítése a következők szerint alakult.
Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8
Ingatlan / projekt megnevezése Különféle ingatlan beruházás, vásárlás Amerikai követség Budai vár felújítás Költségvetési szervek elhelyezése Műemlék felújítások Ingatlanfelújítások (nem műemlék) Beruházások előkészítése (tervezés, régészet) Veszprémi Járási Hivatal Összesen
2013. év terv (ezer Ft) 1 400 000 3 000 000 595 000 1 649 950 1 000 000 1 405 000
2013. év keret (ezer Ft) 7 699 000 2 470 000 595 000 871 650 865 000 305 000
300 000
261 500
91 553
-169 947
470 050
470 050 13 537 200
470 050 12 076 304
0
9 820 000
17
2013. év Eltérés tény (tény–keret) (ezer Ft) (ezer Ft) 6 979 500 -719 500 2 415 746 -54 254 563 548 -31 452 823 347 -48 303 491033 -373 967 241 527 -63 473
-1 460 896
A különféle egyéb ingatlanvásárlások alsoron a következő projektekre, feladatokra történt felhasználás.
1 2 3 4 5
Különféle ingatlan beruházás, vásárlás Hajógyári szigeti ingatlanok "Zsámbék" projekt ingatlanvásárlás FŐKERT ingatlanvásárlás Zsujta ingatlanvásárlás Egyéb, kis értékű Összesen
2013. év tény (ezer Ft) 3 999 100 448 000 1 495 000 610 000 427 400 6 979 500
Az év végéig már nem kerülhetett sor az itt kifizetni tervezett Rendőrszálló kialakítására (260 M Ft), a MOB egyes kiemelt sportágaihoz kötődő sportingatlanok fejlesztésére (101 M Ft), a Concordia ingatlan 2014. éves részletének (330 M Ft) előtörlesztésére (fordulónapot követően megvalósult). A budai vár felújítására elkülönített keret 2013-ban teljes egészében nem került felhasználásra. A fennmaradó kisebb munkálatok 2014-re csúsztak, az egyéb műemléki felújítások keretét terhelik a következő évben. A költségvetési szervek elhelyezésére szolgáló keret szinte teljes egészében felhasználásra került. A teljes összegből 700 M Ft-ot a Bajcsy-Zsilinszky utcai irodaház megvásárlására, 68 M Ft-ot a Logodi utcai ingatlan felújítására fordított az MNV Zrt. A műemlék felújításokra tervezett kiadásokból nagy összegű programok és kifizetéseik csúsztak a következő évre, a keret mindössze 57%-a (491 M Ft) került kihasználásra. A mérleg fordulónapját követően a folyamatban lévő felújítások befejezésre kerültek. A Veszprémi Járási Hivatal elhelyezésére átcsoportosított előirányzat teljes mértékben felhasználásra került a szükséges épületek megvásárlásával. K.1.1.3. Stadionfejlesztés A 6,9 Mrd Ft-os keretet előirányzat átcsoportosítás biztosította 2013 februárjában. Az előirányzat az MNV Zrt. közvetlen irányításával megvalósuló új ferencvárosi stadion felépítését szolgálta. A projektre rendelkezésre álló keretet az év során még két átcsoportosítás növelte 200 M Ft, illetve 400 M Ft értékben. A keretnövelés alapvetően a munkálatok tervezetthez viszonyított felgyorsítása miatt vált szükségessé. A jogcímen év végéig 7.430,7 M Ft összegű kiadás teljesült, ezzel a rendelkezésre álló keret 99,1%-os felhasználása valósult meg. K.1.2. Ingóság és egyéb eszközök vásárlása A vagyonkezelési terv 50 M Ft kifizetésével számolt 2013-ra. Az év közben elhatározott viszszapótlási kötelezettség rendezések a tervezett kifizetéseket nagyságrendileg is megnövelték. 18
A tervsoron került elszámolásra a regionális víziközmű társaságok visszapótlási kötelezettségen túli beruházásainak MNV részéről történő megtérítései. A víziközmű társaságok a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal megkötött, többször módosított vagyonkezelési szerződés alapján végzik a Magyar Állam tulajdonában álló víziközművek működtetését, üzemeltetését és fenntartását, gondoskodnak a közüzemi szolgáltatás folyamatos teljesítéséről. A vagyonkezelőnek a vagyonkezelésbe vett vagyon összértékének szinten tartását kellett biztosítania. A társaságok az elmúlt években beruházásokat hajtottak végre az állami közművagyon eszközein, melyek több esetben meghaladták az eszközök amortizációját, az előírt visszapótlási kötelezettséget. Ezzel a többlettel a Magyar Állam tulajdonát képező víziközmű-vagyon értéke növekedett. A kifizetésekkel megtérítésre kerültek az érintett társaságok ráfordításai. A tervsoron – az előkészített megállapodások figyelembe vételével – mintegy 3,0 Mrd Ft éves kifizetése történt meg, döntő részben a regionális víziközmű társaságokat érintően. Az eszközvásárlások közműcégek közötti megoszlása a következő: -
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Összesen:
2.047.061,0 ezer Ft 901.717,0 ezer Ft 24.550,0 ezer Ft 2.973.328,0 ezer Ft
K.1.4. Állami tulajdonú részesedések növekedését eredményező kiadások A tervsoron eredetileg 6.450 M Ft előirányzat állt rendelkezésre, ebből az üzleti év elején 1.400 M Ft került átcsoportosításra az NFM fejezeti kezelésű előirányzatára, a Hungaroring Sport Zrt. és a Nemzeti Dohánykereskedelmi NZrt. forrásjuttatására, finanszírozására. A kiadási keretet ugyanakkor a következő társaságokat érintő előirányzat-növelések (külső és belső átcsoportosításokkal) is módosították: -
JSK NKft. megvásárlása. Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nemzeti Kataszteri Program NKft. Millenáris Széllkapu Kft. Magyar Posta Zrt. Tokaj Kereskedőház Zrt. Regionális Közlekedési Központok Víziközmű társaságok Wipark Kft. Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Magyar Porcelánmanufaktúra Kft. Remondis magyarországi cégcsop. Összesen:
19
80,0 M Ft 1.000,0 M Ft 699,0 M Ft 1.090,0 M Ft 655,0 M Ft 3.000,0 M Ft 1.092,7 M Ft 225,0 M Ft 1.778,3 M Ft 60,0 M Ft 75,0 M Ft 4.540,0 M Ft 14.295,0 M Ft
A fentieken túl a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXLIV. törvény 71,0 Mrd Ft-ot biztosított az MNV Zrt. részére az MVM Zrt.-ben történő tőkeemelésre, egyben egy új költségvetési jogcímet is létrehozott a Vagyonfejezet K.1.4. Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások jogcímcsoporton belül. A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozta létre. A társaság alaptőkéje 1 Mrd Ft, amely teljes egészében nem pénzbeli hozzájárulás. A tőketartalékba 50.000 e Ft készpénz és 32.634.912 e Ft összegű nem pénzbeli hozzájárulás került. A nem pénzbeli hozzájárulás 60 db, 6 féle devizában denominált értékpapírból állt, amely a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzügyi eszközeiből került korábban az MNV Zrt.-hez. Az MVM Zrt. feltőkésítésére az EON két társaságának, az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedelmi Zrt.-nek és az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt.-nek a felvásárlása érdekében született döntés. A tőkeemelések, tulajdonszerzések 2013-as teljesítési adatai a következők szerint alakultak: 2013. év terv (ezer Ft) 1 000 000 1 000 500 3 800 000 614 000 180 000 51 000 29 500 69 000
Társaság Nemzeti MAL-A Zrt. Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. Regionális víziközmű társaságok Nemzeti Kataszteri Program Np. Kft. Nemzeti Reorg NKft. Richter Nyrt. részvényvásárlás Győr-Pér Repülőtér Kft. Projektcégek alapítása, egyéb társságok Magyar Villamos Művek Zrt. Remondis magyarországi cégcsoport
2013. év terv (ezer Ft)
Társaság Tokaj Kereskedőház Zrt. Wipark Kft. Millenáris Széllkapu NKft. Közlekedési központok (Volánok kisebbségi rész.) Magyar Posta Zrt. Magyar Porcelánmanufaktúra Kft. Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. Lechner L. TK NKft. Hungaroring Zrt. Akadémiai Nyomda (1%) Összesen
20
6 744 000
2013. Eltérés év tény (tény - terv) (ezer Ft) (ezer Ft) 1 000 000 0 1 000 500 0 4 025 000 225 000 699 000 85 000 180 000 0 50 699 -301 29 500 0 -69 000 71 000 000 71 000 000 4 357 113 4 357 113 2013. Eltérés év tény (tény - terv) (ezer Ft) (ezer Ft) 3 000 000 3 000 000 1 835 705 1 835 705 1 095 000 1 095 000 1 049 725 1 049 725 654 666 654 666 75 000 75 000 50 000 50 000 50 000 50 000 31 980 31 980 25 000 25 000 310 310 90 209 198 83 465 198
A regionális víziközmű társaságok tőkeemelési forrásainak nagyságáról a 2013. évi vagyonkezelési tervet jóváhagyó RJGY határozat rendelkezett. A víziközmű társaságok forrásjuttatása ezt követően eszközvásárlásokkal folytatódott, melyek forrása nem a tőkeemelési jogcím volt. A cégkört érintő tőkeemelések a következők szerint alakultak: -
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.. (TRV Zrt.) Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt..(ÉRV Zrt.) Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.(DMRV Zrt.) Összesen:
1.725,0 M Ft 700,0 M Ft 1.400,0 M Ft 200,0 M Ft 4.025,0 M Ft
A Volán társaságok kisebbségi részvényeseinek kivásárlása A közösségi közlekedés szervezeti átalakítása programja keretében megalakításra került a hat régiós központi társaság. Az átalakítás következő lépéseként megvalósult az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Volán társaságok részvénycsomagjainak apportálása a Közlekedési Központokba. Az apportok cégbejegyzésével - a Kisalföld Volán Zrt. kivételével – a Közlekedési Központok minősített befolyást szereztek a Volán társaságokban, így a Gt. szerint vételi kötelezettségük keletkezett a kisebbségi tulajdonosokkal szemben. A Közlekedési Központok nem rendelkeztek a kisebbségi részvénycsomagok megvásárlásához szükséges forrásokkal, viszont a jogszabályi kötelezettségük miatt kötelező volt a kivásárlást kérő kisebbségi részvényes tulajdonrészét minimálisan a meghatározott árfolyamon megvásárolni. A szükséges tőkeemelés mértékének meghatározása a kisebbségi részvénycsomagokra jutó saját tőke értéknek megfelelően megtörtént a 2012. évi éves beszámolók saját tőke/jegyzett tőke arányát figyelembe véve, amely 1,1 Mrd Ft tőkejuttatási igényt jelentett. A kisebbségi részvény-kivásárlási tranzakcióhoz kötődő tőkejuttatásokra fedezetet a Fejezeti tartalék nyújtott, a tőkeemelések közlekedési központok közötti megoszlása a következő volt: -
Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. 133.989 ezer Ft Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. . 165.011 ezer Ft Közép-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.178.476 ezer Ft Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.33.041 ezer Ft Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.295.205 ezer Ft Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.244.003 ezer Ft Összesen: 1.049.725 ezer Ft
A Kisalföld Volán Zrt. vonatkozásában az ÉNYKK Zrt. vételi kötelezettsége uralmi szerződéstervezet közgyűlési elfogadása esetén merül fel, melynek kialakítása 2014-ben valósulhat meg. K.1.5. Volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése A kiadási tervsoron 500 M Ft-os előirányzat állt rendelkezésre.
21
A jogcímen 2013. évben mindössze 34,487 M Ft került kifizetésre. A végig alacsony évközi felhasználás lehetőséget adott arra, hogy a jogcímen potenciálisan keletkező megtakarításból összesen 435,0 M Ft átcsoportosítási forrásul szolgáljon az egyéb vagyonkezelési kiadások többlet-kifizetéseihez, az Nemzeti Kataszteri Program NKft. tőkeemeléséhez, kulturális célú fejlesztésekhez. K.1.6. A Holokauszt Emlékhely létrehozásának kiadásai A jogcímet a 2012. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok egy részének felhasználásáról, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1700/2013. (X. 4.) Korm. határozat hozta létre 440 M Ft-os előirányzati összeggel. A tervsorról 2013. évben a fenti összeg került kifizetésére támogatásként a MÁV Zrt. részére. Az Emlékhely kialakítását a társaság végzi a Józsefvárosi Pályaudvar területén. K.1.7. Uniós pályázatok önrészének biztosítása Az Európai Uniós fejlesztési források kihasználása érdekében a Vagyonfejezetnél is kialakításra került egy külön költségvetési kiadási jogcím az állami tulajdonú ingatlanok felújítását, illetve állami tulajdonú társaságok beruházásait érintően az önerő biztosítására. Az eredetileg 1.170,0 M Ft-os összegű keret az ingatlan-, és a társasági portfóliót érintő pályázatok önerejének biztosítására szolgált, ebből a terv 820 M Ft felhasználásával a társasági portfóliónál a víziközmű cégek pályázatainál, 350 M Ft felhasználásával pedig az ingatlanportfólió műemléki felújításainál számolt. A tervsor előirányzata két alkalommal került csökkentésre, összesen 500 M Ft-tal. A jogcím megtakarítása 100,0 M Ft-tal kulturális célú fejlesztésekhez járult hozzá, 400,0 M Ft értékben az új ferencvárosi stadion beruházásának keretét növelhette meg. Ezt az átcsoportosítást a beruházási munkák felgyorsítása tette szükségessé. Az ingatlanos, eredetileg 350 M Ft-os keret nagy része nem került felhasználásra az év végéig, mivel az év közben lebonyolított pályázatok támogatás-intenzitása igen magas volt (90100%). Az előirányzati keretek itt alapvetően az EU-s támogatások „megelőlegezését” szolgálják, melyek nagy része még visszafizetésre kerül az aktuális költségvetési évben. A víziközmű társaságok uniós projektjei az év során csúszást szenvedtek, nagyobb hányaduk a következő években kerülhet teljesítésre. A 2012-es évtől kezdődően van lehetőség arra, hogy a Vagyonfejezet kiegészítő önerős forrásokat biztosítson állami tulajdonú ingatlanok, illetve társaságok Európai Uniós projektjeihez. Az első ilyen évben sajnos az erre szolgáló források töredékét tudta csak folyósítani az MNV Zrt. és – a közel 200 M Ft-os növekedés ellenére – a 2013. évi kihasználtság is alacsony volt a lehetőségekhez képest. A tervsoron a 2013. éves összes kiadás 261,4 M Ft-os volt. K.1.8. Elektronikus útdíjrendszer kiépítése Az E-útdíjrendszer kiépítéséért, az ezt szolgáló eszközök tulajdonosi joggyakorlójaként kijelölt Állami Autópálya Kezelő Zrt. felelős. A feladatra a költségvetési törvény 42,0 Mrd Ft-ot különített el a Vagyonfejezetnél.
22
Évközi előirányzat-módosítások az eredetileg 42,0 Mrd Ft-os keretet 32,0 Mrd Ft-ra csökkentették. Az MNV Zrt.-től a BM Rendőrséghez és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához kerülő eszközök fedezete került át az érintett szervezetekhez (összesen 8.989,6 M Ft összegben), majd további 1,0 Mrd Ft került átcsoportosításra a Wipark Kft. megvásárlásához. Az MNV Zrt. szerepe technikai jellegű volt a projektben, támogatási szerződés alapján biztosította a rendszer kiépítéséhez szükséges forrásokat az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részére. Az évben 30.862,4 M Ft kifizetése történt meg a jogcímen. K.1.9. PPP konstrukcióban létrehozott beruházások kiváltása A PPP konstrukcióban létrehozott beruházások kiváltására, megvásárlására és a megkezdett beruházások befejezésére 3,1 Mrd Ft került átcsoportosításra 2013 januárjában a Vagyonfejezethez a kötelezettségvállalással nem terhelt NFM maradványok terhére. Az összeg alapvetően a törökbálinti iskola beruházásra kerül felhasználásra. A tervsor lehetőségeit növelte egy további, 0,8 Mrd Ft-os, februárban megvalósult átcsoportosítás. A 2013. évben a feladatra 3.519,3 M Ft került felhasználásra a tervsoron. Az év végéig már felhasználásra nem kerülő keret-maradványból 2013 decemberében 394,9 M Ft átcsoportosítása történt meg a Miniszterelnökséghez, annak érdekében, hogy a pénzeszközök felhasználása a 2014-re csúszó munkálatokra biztosítva legyen. K.2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások K.2.2. Ingatlanok fenntartása A hasznosítási kiadások legnagyobb tétele az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő ingatlanok fenntartásához köthető. K.2.2.1. Ingatlanok üzemeltetési kiadásai A teljes fenntartási összegből az ingatlanok üzemeltetési kiadásaira 2,9 Mrd Ft került a vagyonkezelési tervbe. A tervsoron történik valamennyi ingatlannal kapcsolatosan felmerülő üzemeltetési, gondnokolási, fenntartási, karbantartási, javítási költség, továbbá a veszélyelhárítás és károkozás miatt felmerülő beavatkozások elszámolása. Az előirányzat terhére kerülnek kifizetésre a közvetlen kezelésben lévő ingatlanvagyon közüzemi díjai, valamint a hatósági előírás (gyommentesítés) alapján elrendelt évi többszöri kaszálás a közterületek vonatkozásában. Az üzemeltetési kiadásokra 2013-ban kifizetett 2.233,7 M Ft-os összeg közel 0,7 Mrd Ft-tal elmaradt az erre az évre tervezettől. Az elmaradás alapvetően abból adódott, hogy a műemléki programok felújítási kiadásai által generált fenntartási jellegű kiadások is elmaradtak a felújítások csúszásával. A 2013. év végéig felhasználásra nem került keretből az év végén 380 M Ft átcsoportosítása forrásul szolgálhatott kulturális célú fejlesztésekhez és az EMMI-nél megvalósult támogatásokhoz.
23
K.2.2.2. Ingatlanok őrzési kiadásai A teljes fenntartási összegből az ingatlanok őrzésvédelmi kiadásaira 1.250 M Ft került a vagyonkezelési tervbe. A keret megtakarításaiból az év végén összességében 177,0 M Ft-os öszszeg került átcsoportosításra más – évközben felmerült – feladatok végrehajthatóságához. Az ingatlanok őrzési kiadásaira 2013-ban kifizetett összeg 1.070,5 M Ft-ot tett ki. K.2.3. Egyéb vagyonkezelési kiadások Ezen az előirányzaton kerül elszámolásra számos, máshova nem besorolható vagyonkezelési, vagyongazdálkodási, működtetési tevékenység. Ezt az előirányzatot terhelik a vagyonkezelés keretében állami szervek elhelyezése miatt felmerült bérleti díjak, a hagyatéki eljárások teljes költsége, a tranzakciós illeték, továbbá a hatósági eljárási költségek, bírságok. A tervsor biztosít forrást továbbá a volt egyházi ingatlanok egy részénél tulajdoni helyzetük rendezésére is. A jogcím eredetileg tervezett 1.650,0 M Ft-os kiadásaira 2013. évben pótlólagosan 250,0 M Ft került biztosításra a Vagyonfejezeten belüli átcsoportosítással. A tervtől való eltérés alapvetően a tranzakciós díjhoz köthető kifizetésekből adódott, mely a tervezési időszakban még nem volt ismert költségelem. Az MVM Zrt. 71,0 Mrd Ft-os tőkeemelési tranzakciója önmagában 426 M Ft tranzakciós illeték miatti banki díjfizetéssel járt a IV. negyedévben amiatt, hogy a tőkeemelés folyósítását megelőzően azonos összegű tulajdonosi kölcsön átutalására is sor került. A jogcím kiadásaira a 2013. évben kifizetett összeg 1.889,1 M Ft-ot tett ki, ami lényegében az év végi kiadási keret teljes felhasználását jelentette. K.2.4. Állami tulajdonú társaságok támogatása Az állami tulajdonú társaságok támogatásával kapcsolatos kiadások az eredetileg jóváhagyott vagyonkezelési terv szerint 7.246,0 M Ft-ot tettek volna ki, ennek döntő hányada (79 %-a) a Magyar Nemzeti Filmalap NZrt. 5,7 Mrd Ft-os – elkülönített jogcímen megjelenő – támogatása lett volna. K.2.4.1. Állami tulajdonú társaságok támogatása A társasági támogatásokra rendelkezésre álló 2.160 M Ft-os eredeti keretet 11 átcsoportosítás érintette 2013-ban a következő témákban (egyes társaságokat többszöri keretrendezés): - Eredeti előirányzat - Nemzeti Kataszteri Program NKft. (NKP NKft.) tőkeemelésére - Víziközmű szektor integrációja - Eszközvásárlás a DRV Zrt.-től - Eszközvásárlás az ÉRV Zrt.-től - Eszközvásárlás az TRV Zrt.-től - Víziközmű cégek tőkeemelései - Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. megalapítása - Magyar Porcelánmanufaktúra NKft. tőkeemelés - Módosított előirányzat
24
2.160,0 M Ft - 614,0 M Ft + 2.200,0 M Ft - 2.038,0 M Ft - 902,0 M Ft - 25,0 M Ft - 225,0 M Ft - 60,0 M Ft - 75,0 M Ft 421,0 M Ft
A 2013. évi tervezett és tényleges kiadások az alábbiak szerint alakultak: Társaság
2013. évi 2013. évi Eltérés terv (ezer tény (ezer (tény-terv) Ft) Ft) 386 000 386 000 0 1 000 000 0 -1 000 000 0 29 000 29 000 160 000 0 -160 000 1 546 000 415 000 -1 131 000
NKP NKft. Víziközmű társaságok MOKÉP-Pannónia Kft. Egyéb társasági támogatás Támogatás összesen (K.2.4. tervsor)
K.2.4.2. A Magyar Nemzeti Filmalap NZrt. támogatása A támogatásokon belül a Magyar Nemzeti Filmalap NZrt. támogatása külön kiemelt előirányzati jogcímen jelenik meg. Az elkülönített jogcím kialakításának indoka az volt, hogy a Filmalap a hatályos törvényi előírás szerint a hatoslottó játékadó-bevételek 100%-ával megegyező összegben jogosult támogatásra. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatot az államháztartásért felelős miniszter engedélyével lehet túllépni az említett összeg erejéig. A jogcím eredeti előirányzata 5,1 Mrd Ft volt, amit év közben kormánydöntéssel 600 M Ft-tal megemelkedett annak érdekében, hogy a társaság leánycégei (MAFILM, Filmlabor) támogatásban részesülhessenek. Ezt követően újabb kormánydöntés alapján további 150 M Ft-os pótlólagos keretet biztosított a cégnek a Rendkívüli kormányzati intézkedések terhére, majd a nemzetgazdasági miniszter a jogcím 463,0 M Ft-tal való túllépését engedélyezte. Az éves teljesítés összege, így a fentieknek megfelelően 6.313,0 M Ft volt. K.3. A korábbi értékesítésekhez kapcsolódó kiadások A korábbi értékesítésekhez kapcsolódó kiadások szerződéses, illetve jogszabályi rendelkezésekből eredő kötelezettségek alapján terhelik az államot. Az ezeken a sorokon tervezett előirányzatok – a költségvetési törvény rendelkezése szerint – külön szabályozás nélkül is eltérhetnek a tervezettől, vagyis felülről nem korlátosak. A helytállási típusú kiadásokra – a korábbi évek tapasztalatai, a báziséves várható kifizetések és a függő kötelezettség-állomány alapján – összesen 4,3 Mrd Ft került beállításra a 2013. évi vagyonkezelési tervbe. A kifizetések egy része az MNV Zrt. és jogelődei által privatizációs szerződésekben vállalt jótállási, szavatossági nyilatkozatokból, garanciákból, elvont vagyontárgyak utáni kezesi felelősségből erednek. A kifizetések nagyságrendje bizonytalan, az előirányzatokban szereplő összegeket a folyamatban lévő perek tárgyának alapulvételével, a peresített összeg nagysága, valamint a perbeli pozíció alapján az utóbbi évek tapasztalati kifizetési hányadával súlyozva kerültek megállapításra.
25
A jogszabály alapján fizetendő kiadások döntő részben a kárpótlási jegyek életjáradékra váltása alapján merültek fel. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról rendelkező 1992. évi XXXI. törvény szerint a jogosultak kárpótlási jegyeiket életjáradékra válthatják. A beváltott jegyek az MNV Zrt.-re kerültek átruházásra, az életjáradékok összegét, valamint a folyósítással kapcsolatos költségeket pedig az MNV Zrt. köteles megtéríteni a folyósító Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére. Új beváltás már nincs, azonban a törvény szerint a járadék összegét évente emelni kell. A kötelezettség a halálozásokkal arányosan csökken, az emelések hatására növekszik. Az egyéb bírósági döntésből eredő kiadások olyan peres eljárások kötelezettségei alapján fizethetők ki, ahol a per tárgya egyik fentebb megjelölt jogcímbe sem besorolható, így itt szerepelnek pl. a kártérítés iránt indított perek. A helytállási típusú jogcímeken a 2013. üzleti évben összesen 6.078,4 M Ft került kifizetésre, ennek döntő hányadát két jogcím, a szerződéses kötelezettségek miatti kifizetések és a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásából eredő, rendszeresen felmerülő kifizetések adták. Az éves teljesítés 1,8 Mrd Ft-tal haladta meg a tervezettet, alapvetően a szerződéses kötelezettségekből adódó kifizetések miatt. A szerződéses kifizetéseknél 3,7 Mrd Ft a MÁV részére egy koncessziós szerződés megszüntetése miatt merült fel. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltása 1,6 Mrd Ft kiadással járt. K.3.5 Környezetvédelmi feladatok finanszírozása A környezetvédelmi kiadások 2013. évi 10,0 Mrd Ft-os tervértéke úgy került kialakításra, hogy a kiadások szintje – az egyenlegkövetelmény prioritásként kezelése miatt – szignifikánsan csökkenjen a megelőző évi 16,4 Mrd Ft-os összeghez képest, de ne okozza környezetvédelmi projektek ellehetetlenülését, legfeljebb azok elhúzódását. A 2013. évi májusi zárolási intézkedések 1,0 Mrd Ft-tal érintették a költségvetési jogcímet, melynek kiemelt projektjei a következők szerint alakultak: Ssz.
1 2 3 4 5 6 7
Társaság
2013. évi terv (ezer Ft)
Nitrokémia Zrt. környezeti kárelhárítás Mecsek-ÖKO Zrt. bányabezárás, rekultiváció Mecsek-ÖKO Zrt., Recsk I. Simontornyai kárelhárítás Műszaki ellenőrök, környezetvédelmi audit Ingatlanok környezetvédelme Egyéb környezetvédelmi kiadás Összesen
3 720 000 2 155 000 2 045 000 480 000 120 000 300 000 180 000 9 000 000
2013. évi tény (ezer Ft) 3 720 000 2 155 000 2 045 000 480 000 126 233 201 447 55 172 8 782 852
Eltérés (tény-terv) 0 0 0 0 6 233 -98 553 -124 828 -217 148
A támogatások felhasználása az év során egyenetlen volt. A nagy összegű támogatások engedélyeit év elején az NFM és az NGM visszatartotta, így a nagyobb összegű kifizetések csak augusztustól indulhattak el.
26
K.4. Vagyongazdálkodási kiadások K.4.1.1. Az MNV működésével kapcsolatos restitúciós kiadások Az előirányzaton 750 M Ft került elkülönítésre a 2013. évi vagyonkezelési tervben. A tervsoron 2013. évben 297,5 M Ft kifizetése történt meg (a terv mintegy 40 %-a), mivel a költséges bizonyítási „recovery” szakasz az év során sem indult még el. A recovery (bizonyítási eljárási) szakaszban a feleknek a per tárgyává tett 44 db műtárgy kapcsán a tulajdonjoguk fennállását igazoló tételes bizonyítékokat kell a bíróság számára (e körben a korábban Magyarországon lezajlott ún. Nierenberg-per magyar nyelvű releváns peranyagát is angolra fordítva) becsatolni. K.4.1.2. Tanácsadók, értékbecslők, jogi képviselők díja A vagyongazdálkodási kiadásokon belül a tanácsadók, értékbecslők, jogi képviselők díja jogcím kiadásaira a terv 1.310,0 M Ft-ot tartalmazott. Ez a kiadási szint közel 140 M Ft-os növekedését jelentette a 2012. évi tényleges kifizetési értékhez képest. A 2013. évi előirányzat kétszer került megemelésre az év során a következő projektek kapcsán: - Holokauszt Emlékhely szakmai koncepció - Richter átváltoztatható kötvények megújítása - Összesen
50,0 M Ft 495,0 M Ft 545,0 M Ft
A 2013. évi kiadások között legnagyobb súllyal (30 %-kal) a Richter Nyrt. részvényeire átváltoztatható kötvények megújításához kapcsolódott. A tanácsadói, forgalmazói díjak, költségek 535,3 M Ft-ot tettek ki, melyek a vezérigazgatói tartalékkeretről kerültek kifizetésre. K.4.2. Eljárási költségek, perköltségek A vagyongazdálkodási tevékenység kapcsán fizetendő eljárási és perköltségek 2013. évre tervezett összege 90 M Ft volt. A tervsoron 2013-ban 66,7 M Ft került elszámolásra. K.4.3. Az MNV Zrt. működési támogatása Az MNV Zrt. működési támogatására a költségvetési törvény 7.100 M Ft-ot határozott meg. A Kormány döntése alapján 10,0 M Ft-tal lett megemelve a működési támogatás összege a Rubik kocka projekt programirodájának megalakítása érdekében. A jogcímen az eredetileg meghatározott működési támogatás 10 M Ft-tal megnövelt része, 7.110 M Ft kifizetése történt a Saját vagyon működési költségeire és beruházásaira. A fenti összeg az MNV Zrt. működését és a pótló (kisebb mértékben fejlesztő) beruházásokat fedezi. A 2013. évi személyi- és anyagjellegű ráfordítások összege 7.118.710 ezer Ft volt. Beruházásokra 690.973 ezer Ft-ot költött az MNV Zrt. A kiadásokra a korábbi években oszta27
lékként el nem vont eredmény biztosított forrást a 2013. évi működési támogatás mellett, valamint a fejlesztések többnyire pályázatok (ÁROP, EKOP) révén valósultak meg. K.4.4. Átcserélhető kötvény kamatfizetés A jogcímen 2013-ra 10,3 Mrd Ft-os előirányzat került beállításra a költségvetési törvénybe, a kamatfizetés előirányzata a felülről nyitott, nem korlátos előirányzatok közé került besorolásra. A fenti előirányzat a 833,3 Millió Eurós kötvényállományra (Richter Nyrt. részvényeire átcserélhető kötvény) számított éves 4,4%-os kamatfizetés fedezetéül szolgált. A normál éves kamatfizetés nagysága így 6.665.200 Eurót tesz ki. 2013-ban ennek nagysága 10.945,7 M Ft-ot tett ki a kifizetéskori Euró árfolyam mellett. A kamatkiadás 2013-ban felmerülő másik, rendkívüli tétele 7,2 millió Eurót, az elszámolás árfolyamán 2.185,7 M Ft-ot tett ki. Ez a kötvény megújításához kapcsolódott (a Richter kötvény 2014-ben lejárt volna, már 2013-ban elszámolásra és újra kibocsátásra került), az elhatárolt – eredeti lejáratig fizetendő – kamatok megfizetése is ezen a soron történt. A kamatfizetéseknél bruttó elszámolásra került sor, így a finanszírozási bevételeknél is megjelent ez az öszszeg. A kibocsátásra került kötvény paraméterei alapján kifizetésre kerülő kamatkiadás 2013. évi nagysága összesen 13.131,4 M Ft volt. K.4.5. Állami ingatlanvagyon felmérése, Országleltár Az Országleltár kialakításának feladataira a 2013. évre 2,0 Mrd Ft-ot szavazott meg az Országgyűlés, az MNV Zrt. 1.966,6 M Ft értékben fogadott be az év során számlákat a feladat elvégzéséért felelős ÁVNY Kft-től. A jogcímen a teljesítés 98%-os. K.4.6. A MÁV csoport dolgozóinak ösztönzése A Kormány döntött 2 Mrd Ft biztosításáról a MÁV csoport dolgozóinak ösztönzésére. A kiadás fedezetét a költségvetési törvény tartalmazta. A kiadás teljesítésének formája a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. részére nyújtott, összesen 2 Mrd Ft összegű támogatás volt. A összes költségvetési kiadási tervhez viszonyított kiadás-elmaradások megoszlása a következő: - E-útdíjrendszer kiépítése - PPP beruházások - NET ingatlanvásárlások - NET ingatlan-fenntartás - NET egyéb kiadások - Környezetvédelem - Társasági támogatások - Volt SzU környezetvédelem - EU pályázatok önereje
11.138 M Ft 395 M Ft 9.500 M Ft 833 M Ft 980 M Ft 217 M Ft 1.131 M Ft 466 M Ft 909 M Ft 28
- Ingatlan üzemeltetés, őrzésvédelem - Korábbi értékesítési kiadások - Restitúciós kifizetések - Fejezeti tartalék (más sorokon kifizetve) - Egyéb tételek - Összesen:
846 M Ft 1.558 M Ft 452 M Ft 4.700 M Ft 85 M Ft 33.210 M Ft
A kiadás-elmaradások döntő hányadát (68 %-át) az E-útdíjrendszer kiépítéséhez kapcsolódó és a NET különféle jogcímeihez köthető kiadás-elmaradások adják. A kiadások elmaradása a rendelkezésre álló keretekhez képest már más képet mutat, ennél az összevetésnél az ingatlanberuházások, ingatlanvásárlások jogcímén a legnagyobb a tényleges teljesítések és a kiadási keretek különbsége (mintegy 1,5 Mrd Ft). A tervhez viszonyított kiadási többletek megoszlása a következő: - Az MVM Zrt. tőkeemelése 71.000 M Ft - Egyéb tőkeemelések 12.465 M Ft - ÁFA elszámolás 7.362 M Ft - Egyéb eszközök vásárlása (víziközmű beruházások) 2.970 M Ft - Szerződéses és konszern kötelezettségek kiadásai 3.376 M Ft - Átváltoztatható kötvény kamatkiadásai 2.831 M Ft - Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlások 2.664 M Ft - Stadionfejlesztés 531 M Ft - A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása 613 M Ft - Tanácsadói kifizetések 504 M Ft - Egyéb vagyonkezelési kiadások (tranz. illeték) 239 M Ft - Egyéb tételek 40 M Ft - Összesen: 104.595 M Ft A kiadási többletek egyrészt előirányzat emelésekhez (91,0 Mrd Ft mértékig), másrészt a felülről nem korlátos tervsorokhoz (13,6 Mrd Ft erejéig) tartoznak. Kiadási többletek az éves keretekhez viszonyítva kizárólag a felülről nem korlátos kiadási előirányzatoknál, és a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcímen – itt is csak külön engedéllyel – merültek fel. Az év végi tényleges költségvetési kiadási értékek, a fentiek alapján, nagyobb csoportbontásban így a következő képet mutatják: - Nemzeti Eszközkezelő kiadásai1 - Egyéb ingatlan és ingó felhalmozási kiadások2 - Elektronikus útdíjrendszer kiépítése - PPP konstrukciók kiváltása - Tőkeemelések, tulajdonszerzések - Ingatlanok fenntartási kiadásai - Egyéb vagyonkezelési kiadások - Társasági támogatások3 1
23.687 M Ft 23.004 M Ft 30.862 M Ft 3.519 M Ft 90.209 M Ft 3.824 M Ft 1.370 M Ft 607 M Ft
A NET-hez kapcsolódó előirányzatok 3 külön költségvetési jogcímen jelennek meg.
Ennél a csoportbontásnál az ingatan-beruházásokhoz soroltuk az ingóság-vásárlások, az ingatlanos EU projektek, a stadionfejlesztés, a milánói világkiállítás, a Nemzeti Lovarda, és a Rubik projekt előirányzati összegeit is. 2
3
Beleértve a társaságokat érintő EU önerős tételeket.
29
- Környezetvédelmi kiadások - Korábbi értékesítésekhez kapcs. kiadások4 - Tanácsadók, értékbecslők, jogi képviselet - MNV működési támogatás - Átváltoztatható kötvény kamatkiadása - Projekt-támogatások (MÁV, Filmalap) - Országleltár - ÁFA elszámolás - Összesen:
8.817 M Ft 6.079 M Ft 2.178 M Ft 7.110 M Ft 13.131 M Ft 8.313 M Ft 1.967 M Ft 8.362 M Ft 233.039 M Ft
Összességében megállapítható, hogy az előírt költségvetési kiadási limiteket, a felülről korlátos és a maximált túllépésre engedélyezett előirányzatokat sikerült tartani. A 2013. év végi tényleges költségvetési kiadások összesített szintje – az előirányzat-mozgások és engedélyezett előirányzat túllépések hatásaként – a jóváhagyott tervet mintegy 71,4 Mrd Ft-tal haladja meg, a túllépés azonban kizárólag felülről nem korlátos és a túllépési engedéllyel rendelkező sorokhoz köthető. A Fejezeti tartalék 2013. évi igénybevétele, átcsoportosítások A Fejezeti tartalék létrehozásának deklarált célja az előre nem látható kiadások finanszírozhatóságának megteremtése volt. A Fejezeti tartalék 2013. évi nagysága 4,7 Mrd Ft volt. A Fejezeti tartalék a Vagyonfejezet egészére került meghatározásra, így annak megosztása az MNV Zrt. és az MFB Zrt. között, valamint a tervben jóváhagyásra kerülő mértéke külön kockázatot hordoz magában. A vagyonkezelési terv szerint a Fejezeti tartalék a következő – részben felmért, számszerűsített – feszültségpontok, kockázati tényezők kezelését hivatott megoldani: - egyes társasági vagyonelemeknél a tervezési időszakban még nem előrelátott tőkejuttatási, illetve támogatási igények; - az ingatlan-portfólió megelőző években elmaradt felújításainak pótlása. A Fejezeti tartalék igénybevételére 2013-ban a következő tételek esetében került sor: - Víziközmű társaságok reorganizációja - A NIF Zrt. feltőkésítése (MFB) - Tanácsadói kiadások (MFB) - Volán társaságok kisebbségi részvényei - FŐKERT ingatlanvásárlás - Összesen:
2.200,0 M Ft 500,0 M Ft 125,0 M Ft 1.092,7 M Ft 500,0 M Ft 4.417,7 M Ft
A Fejezeti tartalék fel nem használt állománya így 282,3 M Ft volt. K.8. ÁFA elszámolások Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások egy részénél az ÁFA tartalom a költséghez kötődik, ezek elszámolása az adott jogcímen történik. Az MNV Zrt. egyes ingatlan vásárlásainál 4
A korábbi értékesítésekhez kapcsolódó kiadások nem korlátos előirányzattal rendelkező tervsorainak összevont értéke.
30
(jellemzően használt ingatlanok), illetve csere-tranzakcióinál a fordított adózás szabályai léphetnek életbe. A számlát az eladó ÁFA tartalom nélkül állítja ki, azzal, hogy az adófizetésre kötelezett a vevő, az MNV Zrt. lesz. Adófizetési kötelezettség keletkezik továbbá az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakcióihoz kötődően is. Főszabályként az MNV Zrt. ÁFA körbe tartozik, így a használt ingatlanok értékesítésénél (ez jellemző az MNV eladásaira), a nettó vételár érkezik a költségvetési bevételi jogcímre a fordított ÁFA fizetés szabályai szerint. Azoknál az értékesítéseknél (pl. építési telkek, új ingatlanok), ahol az MNV Zrt. ÁFA-val növelt számlát bocsát ki a vevők részére, a beérkező ÁFA összegével el kell számolnia az adóhatósággal. Az ÁFA elszámolások 2013. évi előirányzata 1,0 Mrd Ft, a tényleges kiadások azonban előirányzat módosítási kötelezettség nélkül túlléphetik a tervezett összeget. A 2013. évi kiadások kiemelkedően magas értékének oka az, hogy az egyéb vagyonkezelőktől térítés nélkül átvett eszközök esetében is keletkezik egy fordított ÁFA fizetési kötelezettség. A tervsoron a 2013. üzleti évben 8.361,8 Mrd Ft összegben került ÁFA elszámolásra. K.F. Finanszírozási kiadások K.F.1. Kötvény-, pénzügyi eszközök beváltása A Richter átcserélhető kötvényekkel kapcsolatban 2013. évben a kiadási oldalon teljesítés nem jelentkezik a nettó pénzügyi elszámolás miatt. A kötvények megújítása összességében magasabb bevételi összeget eredményezett a törlesztési kiadásoknál. Az EGIS részvények 10,3 Mrd Ft összegű értékesítési bevétele – mivel a részvények Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyon részei voltak – átvezetésre kerülnek az Államadósság Kezelő Központhoz az államadósság csökkentése érdekében. K.F.2. Tulajdonosi kölcsön kifizetések Az MNV Zrt. 72.079,7 M Ft tulajdonosi kölcsönt folyósított tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok számára 2013-ban, ami a tervezett értéknél 67,9 Mrd Ft-tal magasabb. Az év során a Várgondnokság NKft. számára került kifizetésre több ütemben 279,7 M Ft, a 444 M Ft-os kölcsönkerete terhére (a kölcsön célja a Várkert bazár rekonstrukciójával összefüggésben felmerülő költségek előfinanszírozása). A Nógrád Volán Zrt. esetében 700 M Ft-os összeg került folyósításra két ütemben (a kölcsöncél a társaság átmeneti finanszírozása, likviditási helyzetének javítása volt). A társaság az átmeneti finanszírozásra kapott kölcsönt 2013 augusztusában fizette vissza. 2013 szeptemberében került sor 71,0 Mrd Ft-os tulajdonosi kölcsön folyósítására az MVM Zrt. részére. A tulajdonosi kölcsön az azonos nagyságú tőkeemelés előfinanszírozásául szolgált. Az MVM Zrt.-nek az EON földgáztároló és kereskedő leánycégeinek megvásárlásához volt szüksége a forrásjuttatásra, melynek nagyságrendje a költségvetési törvény módosítását is igényelte.
31
Annak érdekében, hogy a törvénymódosítás hatályba lépése ne jelentsen kockázatot a vételár időben történő megfizetésére, a Részvényesi Jogok Gyakorlója kölcsön nyújtását kezdeményezte a társaság felé, melynek lejárata 2013 decembere volt. Az MVM Zrt. határidőre törlesztette a kölcsönt, melyhez 1,1 Mrd Ft-os kamatfizetés kapcsolódott, ami az egyéb bevételek között került elszámolásra (a kamat 8,62%-os volt). A tulajdonosi kölcsön-kifizetések tervezett és tényleges értékeit a következő táblázat tartalmazza: Társaság MVM Zrt. Nógrád Volán Zrt. Lechner L. TK NKft. Várgondnokság NKft. Monostori Erőd NKft. ATEV Zrt. Mindösszesen
2013. év terv (ezer Ft) 71 000 000 700 000 100 000 367 770 104 050 3 000 000 75 271 820
2013. év tény Eltérés (ezer Ft) (tény - terv) 71 000 000 0 700 000 0 100 000 0 279 730 -88 040 0 -104 050 0 -3 000 000 72 079 730 -3 192 090
Az MNV Zrt. 2013. január 1-jén 12.226,2 M Ft tulajdonosi kölcsön-állománnyal rendelkezett, 2013. december 31-én 12.083,8 M Ft-tal, a törlesztések és az új kölcsön-nyújtások eredőjeként. Pénzforgalmon kívüli tételek Az MNV Zrt. rábízott vagyonának vagyonkezelési tervébe 3,0 Mrd Ft-os bevételi és kiadási összeget állított be, melyek az ingyenes vagyonátadásokhoz kapcsolódnak. A Vtv. 36. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulás részére ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 6. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott éves keretösszeg a 2013. évben 20 Mrd Ft volt. A 2013. évben az alábbi Kormányhatározatok meghozatalára került sor a vagyontárgyak ingyenes átruházásával kapcsolatban: -
az egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló 1205/2013. (IV. 15.) Korm. határozat,
-
az egyes, a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az állam közötti vagyonrendezés által érintett ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1347/2013. (VI. 19.) Korm. határozat,
-
az egyes állami vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1357/2013. (VI. 24.) Korm. határozat,
-
az egyes állami vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1762/2013. (X. 25.) Korm. határozat. 32
A fenti Kormány határozatok alapján az ingyenesen átruházható vagyontárgyak forgalmi értéke összesen kb. 2,7 Mrd Ft volt. Ez összesen 85 önkormányzat 138 darab ingatlanát érintette, illetve ezen kívül ingóságok ingyenes tulajdonba adására is lehetőséget biztosított. Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény a költségvetési törvényben meghatározott kereten felül rendelkezett összesen 1201 ingatlan térítésmentes tulajdonba adásáról, ideértve a PPP-beruházás keretében megvalósult, majd a Magyar Állam által „kivásárolt” ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról is. Az MNV Zrt. vagyonkezelési tevékenység területei Az MNV Zrt. rábízott vagyonának naturális nyilvántartásában 2013. december 31-én 545 társaság (közvetlen kezelésű működő: 173), valamint kb. 355.000 ingatlan típusú vagyonelem szerepelt. A társaságok összes könyv szerinti értéke meghaladta az 1.500 Mrd Ft-ot 2013. december 31én. A társaságokkal kapcsolatos alapvető elvárás, hogy típusuktól függően szakszerűen lássák el közfeladataikat és vállalkozási tevékenységüket. A közfeladatok (nonprofit társaságok) esetében a cél a pontosan meghatározott feladat ellátása az előre erre tervezett támogatások és költségtérítések felhasználása mellett, vállalkozási tevékenységeik pozitív eredményeit is kihasználva. A tisztán vállalkozási tevékenységet folytató profitorientált társaságok számára feladat a tervezési irányelvekben meghatározott nyereségszint elérése (ROE szint, a saját tőke arányos nyereség teljesítése). Tőkeemelést kizárólag megtérülő beruházás esetén, tulajdonosi kölcsön kizárólag piaci körülmények között biztosíthat a társaságoknak az MNV Zrt. A társasági portfólió tisztítása érdekében már korábban döntés született a kisebbségi részesedések értékesítési feltételrendszerének kidolgozásáról és a részesedések értékesítésének ütemtervéről, mivel az eredményeket elsősorban a többségi társaságok, illetve ezen belül is a kiemelt társaságok biztosítják (kivétel: MOL, Richter – jól teljesítő kisebbségi részesedések). Az MNV Zrt. portfóliójába tartozó társaságok megbontását a társaság számvitel politikája, üzleti megfontolásai és kormányzati döntések határozzák meg. Alapvetően kijelölésre került azoknak a tartós állami tulajdonban tartott társaságoknak a köre (befektetési célú társaság), amit az MNV Zrt. a portfóliójában kíván tartani egy éven túl is, ezek a társaságok általában többségi állami tulajdonban vannak, de ide tartozik a MOL Nyrt.-ben vagy a Richter Nyrt.ben található kisebbségi állami részesedés. A forgatási célú társaságok között azon kisebbségi, illetve örökölt társaságok vannak, akiket az MNV Zrt. nem kíván a portfólióban tartani egy éven túl. Az állami vállalatok az ÁPV Rt.től örökölt vagyon azon körét alkotják, amelyek esetében a cégbíróság korábban valamilyen okból, elsősorban gazdasági körülmények miatt, nem engedélyezte a társasági átalakulást. Az MNV Zrt. a végelszámolások, felszámolások lezárásáig nyilvántartja a vállalatokat, amikkel kapcsolatban általában perek akadályozzák a felszámolás lezárását. A szövetkezetek szintén az ÁPV Rt.-től örökölt vagyonelemek, ahol a társaságok átalakulása nem valósult meg.
33
Az MNV Zrt. portfóliójába tartozó társaságok megbontása: Befektetési célú társaság: (253 db) Közvetlen kezelésű: Megbízásba adott:
173 db 80 db
Forgatási célú társaság: (259 db) Működő: Végelszámolás alatti: Felszámolás alatti:
115 db 40 db 104 db
Állami vállalat (nem alakult át): (20 db) Végelszámolás alatti: Felszámolás alatti:
0 db 16 db
Szövetkezetek: (17 db) Működő: Végelszámolás alatti: Felszámolás alatti:
3 db 4 db 10 db
A társaságok ellenőrzése érdekében havi, negyedéves, éves adatszolgáltatási kötelezettséget (kontrolling adatszolgáltatást) ír elő az MNV Zrt, ami kiterjed mérleg, eredménykimutatás, létszám, beruházás, vevő-szállító adataikra, esetenként ennél mélyebb adatszolgáltatási körre is. A társaságok megítélése szempontjából kiemelkedő, hogy profitorientált vagy nonprofit társaságok. A nonprofit társaságok vállalkozási tevékenységükkel csak a közhasznú tevékenységeik ellátását támogatják, így velük szemben nincs profit termelési elvárás (0% ROE tartása a követelmény). A profitorientált társaságoknál és társaságcsoportoknál egyedi ROE követelmény megadása jellemző, amit az MNV Zrt. az üzleti tervezéskor a tervezési irányelvekben határoz meg. A bővített kontrolling tevékenység is hozzájárult a társaságok eredményesebbé válásához. A MNV Zrt. portfólió adózás előtti eredménye 2013-ban mintegy 60 Mrd Ft-ot tett ki. Az MNV Zrt. ingatlan portfóliójának vagyonkezelési koncepciója egyértelműen a vagyon (ingatlan és kapcsolódó eszköz) nyilvántartását, értékének megőrzését, növelését, lehetőség szerint vagyonkezelőkön keresztüli célszerű üzemeltetését szolgálja. A vagyonkezelési szerződéseknél két alapvető típus különíthető el. A központi költségvetési szerv vagyonkezelők állami közfeladat ellátása érdekében használt eszközök ellentételezésére nem kötelezettek, nem fizetnek vagyonkezelői díjat, míg az egyéb vagyonkezelők természetesen vagyonkezelői díj fizetésére kötelezettek, de a szerződés gyakran figyelembe veszi a jelentős visszapótlási kötelezettségeket, aminek vállalása sok esetben fontosabb, mint a vagyonkezelői díj mértéke. Kialakításra került egy egységes ingatlan felmérési módszertan, amelynek alapján megtörtént pilot jelleggel néhány kiemelt, különböző jellemzőkkel rendelkező ingatlan felmérése, illetve 34
folyamatban van az egyéb kiemelt eszközökre vonatkozó módszertan kidolgozása, ami a friss adatokra épülő pontosabb állami vagyonfelmérést biztosít. Az MNV Zrt. által kezelt ingatlan vagyon három fő csoportba sorolható. Közvetlen kezelésű: Az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő mintegy 39.500 ingatlan típusú vagyonelem (ingatlanhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok nyilvántartási értéke: 116 Mrd Ft) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő: A költségvetési vagyonkezelőknél lévő mintegy 176.900 ingatlan típusú vagyonelem van 208 vagyonkezelőnél (a költségvetési vagyonkezelőknél nyilvántartott tárgyi eszköz összértéke: 8.277 Mrd Ft, főként ingatlan). Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 52 – 53. §-a értelmében az MNV Zrt. feladata a központi költségvetési szervek elhelyezésének biztosítása, koordinálása. Az elhelyezési probléma megoldására irányuló megkereséseket az MNV Zrt. teljes körűen felülvizsgálta, amelynek eredményeként a 2013. évben 468 ingatlant érintően valósult meg az elhelyezési kérések végrehajtása. Egyéb vagyonkezelő: Egyéb vagyonkezelőknél lévő 138.000 ingatlan típusú vagyonelem (az egyéb vagyonkezelőknél nyilvántartott tárgyi eszköz összértéke: 1.862 Mrd Ft, kiemelten ingatlan). Folyamatosan több mint 100 db egyéb vagyonkezelő és 19 erdőtársaság vagyonkezelésében vannak az eszközök. Az MNV Zrt. rábízott vagyona és vagyonváltozása Az MNV Zrt. rábízott vagyona teljes értéken 2012. december 31-én 13.400 Mrd Ft volt. - A központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök 10.084 Mrd Ft. - Egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközök 1.594 Mrd Ft. - Közvetlen kezelésbe kerülő állami vagyon értéke 1.722 Mrd Ft. 2013. december 31-én 15.916,6 Mrd Ft volt. - A központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök 11.975 Mrd Ft. - Egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközök 1.886 Mrd Ft. - Közvetlen kezelésbe kerülő állami vagyon értéke 2.055 Mrd Ft. A Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök nyilvántartási értéke (11.975 Mrd Ft, összes eszköz 74,3 %-a) 1.891 Mrd Ft-tal növekedett, melynek oka elsősorban a befektetett eszközök 1.676 Mrd Ft-os növekedése (immateriális javak), valamint a forgóeszközök esetében a követelések (120 Mrd Ft-os) és pénzeszközök (84 Mrd Ft-os) növekedésének együttes hatása volt. 35
A központi költségvetési szervek esetében a vagyonkezelt vagyon majd 45 %-a a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál, 20 % 6 jelentős területen (Uniós Fejlesztések Fejezeti kezelésű előirányzatok, HM szervezetek, EMMI fejezeti kezelésű előirányzat, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, MH ÖHP és alárendelt szervezetei, Nemzeti Adó- és Vámhivatal míg a vagyon további része 450 kis szervezetnél van vagyonkezelésben. Az Egyéb vagyonkezelőknél lévő eszközök értéke (1.885,5 Mrd Ft, összes eszköz 11,8 %-a) 294 Mrd Ft-tal növekedett a 2013. évben. Az egyéb vagyonkezelőknél lévő eszközök 99 %-a tárgyi eszköz (elsősorban ingatlan). Az eszközök értéknövekedése kiemelkedő volt a Magyar Államvasutak Zrt., (csak itt 148 Mrd Ft növekedés), Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft., Nemzeti Eszközkezelő Zrt. esetében. A fenti két vagyoncsoportban a vagyonkezelők csak évente kötelesek jelenteni az aktuális adatokat az éves Beszámoló elkészítésének időpontjáig. A közvetlenül kezelt eszközök vagyon értéke 2012. december 31-én 1.722 Mrd Ft volt. A közvetlenül kezelt eszközök állománya a 2013. üzleti évben 333 Mrd Ft-al növekedett, így 2013. december 31-én az állomány 2.055 Mrd Ft-ot tett ki. A tárgyi eszközök állománya (139 Mrd Ft) 2013-ban 16,7 Mrd Ft-tal növekedett az előző évhez képest. A befektetett pénzügyi eszközök (1.758 Mrd Ft, összes közvetlen eszköz 86 %-a) állománya 2013. évben 245 Mrd Ft-tal növekedett elsősorban a tartós állami tulajdonú részesedések növekedése miatt, mivel az MNV Zrt. a jogszabályi lehetőséggel élve alkalmazta a nem tőzsdén jegyzett társaságok esetében is az értékhelyesbítést. A forgóeszközök állománya (118,5 Mrd Ft, összes közvetlen eszköz 5,8 %-a) 33 Mrd Ft-tal nőtt 2013-ban, mivel a készletek, a követelések és értékpapírok értéke egyaránt növekedett. A Követelések növekedését főképpen az egyéb vagyonkezelőkkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséggel összefüggő követelés 15,6 Mrd Ft-os növekedése eredményezte. Az Értékpapírok értéke az NYRA-tól történt értékpapírok átvételének következtében növekedett. Az aktív időbeli elhatárolások növekedésének (38 Mrd Ft) legjelentősebb tétele abból adódik, hogy az osztalék bevételek időbeli elhatárolással kerülnek a tárgyévi eredményben elszámolásra. A közvetlenül kezelt eszközök esetében forrás oldalon a rábízott vagyon tőkéje (14.836 Mrd Ft, az összes forrás 93,2 %) 2.455 Mrd Ft-tal növekedett több elem növekedésének eredőjeként. A rábízott vagyon induló tőkéje 1.263 Mrd Ft-tal növekedett, amely döntően a központi költségvetési szervek induló tőkéje növekedésének az eredménye. A rábízott vagyon tőkeváltozásának 864 Mrd Ft-os növekedését a központi költségvetési szervek (609 Mrd Ft) és az egyéb vagyonkezelők tőkeváltozásában bekövetkezett növekedés (253 Mrd Ft) eredményezte.
36
Az eredménytartalék az előző évi mérleg szerinti eredmény (155,7 Mrd Ft) átvezetése következtében növekedett. A céltartalék (90,3 Mrd Ft) 36 Mrd Ft-tal növekedett, amely a peres ügyekre és a konszernfelelősségre képzett céltartalékok növekedéséből adódik. A hosszú lejáratú kötelezettségek állománya (268,3 Mrd Ft) 25,6 Mrd Ft-tal növekedett, ez teljes egészében tartozás kötvénykibocsátásból (Richter részvényre váltható kötvény) származik (összesen 268 Mrd Ft). A rövid lejáratú kötelezettségek állománya (20,5 Mrd Ft) a 2013. évben csak 6,7 Mrd Ft-tal csökkent, a kötelezettségeken belül első sorban az áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) származó állomány csökkent 4,4 Mrd Ft-tal (1,0 Mrd Ft). Eredménykimutatás: 2013-ban az értékesítés nettó árbevétele 4,1 Mrd Ft-ot tett ki, ami kizárólag belföldi értékesítésből származik. Ennek legjelentősebb részét a kiszámlázott vagyonkezelői díjak, valamint az ingatlanok és eszközök értékesítésének értéke teszik ki. Az MNV Zrt. Egyéb bevételei 91,8 Mrd Ft-os értéket mutatnak a 2013-es évben. Ez 35,6 Mrd Ft-os csökkenés az előző évhez képest, ami nagy részben céltartalék feloldásból származott. A rábízott vagyon működtetésének ráfordításai 57,2 Mrd Ft-os összegének legnagyobb részét az állami tulajdonú társaságok támogatása tette ki. A rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordítása mindössze 2,2 Mrd Ft-os összeget tesz ki. Ez a sor többek között a jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetéseket, az állami tulajdonosi környezetvédelmi feladatok finanszírozásával kapcsolatban kifizetett, az egyéb bírósági döntésből eredő kiadásokat tartalmazza. Az értékcsökkenési leírás 1,7 Mrd Ft körül alakult. Az egyéb ráfordítások 79,8 Mrd Ft-os értékének legnagyobb részét a céltartalék képzés (71,0 Mrd Ft) tette ki. Az Üzemi (üzleti) eredmény -45,5 Mrd Ft lett a 2013-es évben, ami romlást jelent a 2012-es pozitív évhez képest, ami leginkább a magas céltartalék képzés és értékvesztés miatt történt. A Pénzügyi műveletek eredménye -128,6 Mrd Ft-os értéket mutat a 2013-as évben. Ezt az eredményt a 28,9 Mrd Ft-os pénzügyi műveletek bevétele és a 157,5 Mrd Ft-os pénzügyi műveletek ráfordítása teszi ki. A bevételek legnagyobb részét a kapott (járó) osztalék teszi ki, ami elmarad a 2012. évi adathoz képest. A ráfordítások esetében is kedvezőtlen a tendencia, hiszen 2013-ban a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások és a részesedések, értékpapírok értékvesztésének összege több volt, mint 2012-ben. Ebből kifolyólag a szokásos vállalkozási eredmény -174,1 Mrd Ft-os értéke is kedvezőtlenebb az előző évhez képest. A rendkívüli eredmény 40,6 Mrd Ft volt a 2013-as évben (bevételként ezt leginkább a társaságba bevitt eszközök apportértéke határozta meg). 37
A működés mérleg szerinti eredménye -133,6 Mrd Ft lett, ami elmaradást mutat az előző évhez képest. A Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatok (ami a Kormányrendelet előírása szerint a központi költségvetés részére befizetendő összeget tartalmazza) 146,3 Mrd Ft-os értéket mutat, ami jelentős növekedés a tavalyi évi értékhez képest. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenysége a 2013-as évben pozitív eredménnyel zárult. A Mérleg szerinti eredmény 12,7 Mrd Ft lett. Az MNV Zrt. társasági és ingatlan portfólió kiemelt vagyonkezelési tevékenységei A társasági portfólió Az MNV Zrt. portfóliójában (rábízott vagyonában) a 2012. és 2013. során a megszületett megállapodások következtében jelentősen megváltozott a portfólió szerkezete (a társaságok számában jelentős változás következett be az önkormányzati társaságok folyamatos átvétele miatt). 2013. december 31-én az MNV Zrt. portfóliójába tartozó társaságok száma 545 volt, ebből 371 társaság volt működő. A jelenlegi adatok szerint az MNV Zrt. portfóliójába tartozó társaságok MNV Zrt.-re eső adózás előtti eredménye nagyságrendileg 59,8 Mrd Ft volt (a tőzsdei társaságok /MOL, Richter, Rába, OTP/ esetében az E-Beszámoló adatokat vettük figyelembe). A jelentős súlyú társaságok adatai: -
Az MVM csoport 32,4 Mrd Ft-os 2013. évi tervet határozott meg, amit negyedéves szinten bontott tovább. A 2013. évi adózás előtti eredménye csoportszinten 50,5 Mrd Ft lett. A társaság az E.ON gázüzletága és a gáztározók megszerzésével jelentős termékstruktúra bővítést hajtott végre, aminek gazdasági hatása a 2013. IV. negyedévtől jelent meg.
-
A Szerencsejáték Zrt. a 2013. évben 6,2 Mrd Ft adózás előtti eredménnyel tervezett. A 2013. évi adatok szerinti adózás előtti eredmény 12,8 Mrd Ft, elsősorban a bevételek növekedése miatt, aminek legfőbb oka a sorsjegyek, valamint a Tippmix és Puttó játékok forgalmának – a nyerőgépek betiltása, a játéktermek bezárása miatti - növekedése.
-
A MÁV Zrt. 2013. évi adózás előtti eredménye 0,4 Mrd Ft, amely az éves tervnél (-18,0 Mrd Ft) kedvezőbb. A tervezetthez képest az üzemi ráfordítások lényegesen nagyobb arányban csökkentek, mint az üzemi bevételek.
-
A Magyar Posta Zrt. a 2013. évi tervben mindössze 49,7 M Ft-os adózás előtti eredményt tűzött ki célul. A 2013. évi adózás előtti eredmény adatok ennél kedvezőbbek (1,9 Mrd Ft).
-
A Vízmű csoportban a 2013. évi terv -6,5 Mrd Ft veszteség a vízműveket hátrányosan érintő számos körülmény (közműadó, 10%-os árszint csökkentés, szigorúbb működési feltételek, integráció) hatására. Az MNV Zrt.-re jutó adózás előtti eredmény esetében az éves adat már kedvezőbb lett: -5,1 Mrd Ft. A csoport jelentős likviditási gondjait az MNV Zrt. tőkeemelésekkel és beruházás-kompenzációs elszámolással igyekezett folyamatosan enyhíteni a 2013-as évben.
38
-
A Volán társaságok 1,1 Mrd Ft adózás előtti eredménnyel számoltak a 2013. évben csoport szinten, amely az előzetes időszaki tervnél kedvezőbb: 1,7 Mrd Ft, és amelyben már tükröződik a regionális átalakulások folyamatának kedvező hatása.
-
A kiemelt társaságok összesített 2013. évi MNV Zrt.-re jutó nyers adatok szerinti adózás előtti eredményszintje 64 Mrd Ft, a nem kiemelt társaságok eredménye -4 Mrd Ft (elsősorban a Főkefe, Kézmű, SZEFO rehabilitációs társaságok kedvezőtlen eredménye a meghatározó).
A kiemelt társaságokkal (társaságcsoportokkal) kapcsolatos vagyonkezelési tevékenység
MVM Zrt.: A 2013. évben MVM csoportban az értékesítés nettó árbevétele 922,0 Mrd Ft-os értéke 15,5 Mrd Ft-tal volt magasabb a tervezettnél. A növekedés alapvetően a Kereskedelem és ellátásmenedzsment üzletágban jelentkezett. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. földgáz értékesítéséből származó árbevétele 11,5 Mrd Ft-os növekedést okozott. Az aktivált saját teljesítmények 2013. évi értéke 19,8 Mrd Ft, 3,8 Mrd Ft-tal alacsonyabb, mint az üzleti tervben, a csökkenés fő okai a csoporton belül végzett beruházások tervezettnél alacsonyabb aktivált értéke (-3,3 Mrd Ft) és a Vértesi Erőmű Zrt.-nél a saját termelésű szénkészlet állománycsökkenése (-0,3 Mrd Ft) voltak. Az egyéb bevételek 2013. évi értéke 46,4 Mrd Ft, 16,6 Mrd Ft-tal a tervezett felett alakult. A céltartalék-felhasználások értéke 7,2 Mrd Ft-tal magasabb a tervezettnél, melyből a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-vel összefüggő, csak csoportszinten megjelenő értékesítési szerződések miatt képzett céltartalék felhasználás 3,3 Mrd Ft-ot, a beszerzési szerződések miatt képzett céltartalék felhasználás 1,1 Mrd Ft-ot tett ki. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 708,4 Mrd Ft, a tervezettnél 14,8 Mrd Ft-tal alacsonyabb. A Kereskedelem és ellátásmenedzsment üzletágnál földgáz beszerzéssel kapcsolatos ráfordítások a Magyar Földgázkereskedő Zrt. esetében 9,4 Mrd Ft-os, az MVM Partner Zrt.-nél pedig 2,3 Mrd Ft-os csökkenést jelentettek. A személyi jellegű ráfordítások 83,7 Mrd Ft-os tényértéke 4,8 Mrd Ft-tal lett alacsonyabb az üzleti terv 88,4 Mrd Ft-os értékénél, döntően a tervezettnél alacsonyabb keresetfejlesztés, valamint a hatékony létszámgazdálkodás következtében. A társaságcsoport konszolidált üzemi eredményének 2013. évi értéke 52,3 Mrd Ft lett. A társaságcsoport 2013. évi konszolidált adózott eredménye 32,3 Mrd Ft lett, amely 27,5 Mrd Ft-tal magasabb a tervezettnél.
39
Kiemelt projektek E.ON: Az MNV Zrt. 71 Mrd Ft átmeneti finanszírozást biztosító alárendelt tulajdonosi kölcsönt nyújtott az MVM Zrt.-nek azzal, hogy az MVM Zrt. az ugyanilyen mértékű állami tőkeemelést követően azonnal visszafizeti a tulajdonosi kölcsönt. A tulajdonosi kölcsön az MVM Zrt. saját forrásán és banki hitelfelvételeken túl biztosította az E.ON hazai földgázérdekeltségeinek (az E.ON Földgáz Trade Zrt., valamint az E.On Földgáz Storage Zrt. által kibocsátott részvények) megvásárlásához szükséges forrás megteremtését. A tulajdonosi kölcsönszerződés jóváhagyásáról az MVM Zrt. 2013. augusztus 29-i közgyűlése hozta meg a döntést. 2013. szeptember 30-án történt meg az E.ON hazai földgázérdekeltségeinek megvásárlására irányuló tranzakció zárása. Az MVM Zrt. 71 Mrd Ft-os tőkeemelése előkészítésre került a 2013 szeptembere folyamán. Az MVM Zrt. 2013. október 25-i közgyűlése döntött arról, hogy az MVM Zrt. 200,3 Mrd Ft-os alaptőkéjét felemeli 271,3 Mrd Ft-ra, mely tőkeemelésből a Magyar Állam (MNV Zrt.) 71 Mrd Ft-ot teljesített. A kisrészvényesek lehetőséget kaptak arra, hogy a Magyar Állam tőkeemelésével arányosan részt vegyenek a tőkeemelésből. Ezzel a lehetőséggel négy magánszemély kisrészvényes élt. Az MVM Zrt. tőkeemelését a cégbíróság bejegyezte. FŐGÁZ: Az MVM Zrt. 2013. december 17-i közgyűlése döntött arról, hogy az MVM Zrt. 41 Mrd Ft vételárért megvásárolja a FŐGÁZ Zrt. 49,83%-os részesedését jelentő RWE Gas International N.V. tulajdonú részvénypakettet. A Részvény Adásvételi Szerződést 2013. december 18-án írták alá a Felek. A vételár megfizetése a tranzakció zárásakor a MNV Zrt. rábízott vagyon mérleg fordulónapját követően vált esedékesé, melyet a Felek 2014. március 31-ig végrehajtottak. A TIGÁZ Zrt. 0,8116 %-os társasági részesedésének megvásárlása: Az MNV Zrt. zártkörű, egyfordulós pályázatot hirdetett a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonban lévő 0,8116 %-os részesedésének megvásárlására. Az MVM Zrt. 2012. november 15-én benyújtott kötelező érvényű ajánlatában szereplő ajánlati ár megegyezett az ajánlati minimumárral (az értékesíteni kívánt állami tulajdonú részesedés névértékével), azaz 137.975.000 Ft-tal. Az MNV Zrt. Igazgatóságának határozata értelmében a pályázat nyertese az MVM Zrt. lett. Az Adásvételi Szerződés megkötésére 2013. január 30-án került sor. Az Nvtv. 8.§ (14) bekezdése b) pontja értelmében azon gazdasági társaság esetében, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen többségi befolyással rendelkezik, gazdálkodó szervezetek esetében a részesedés megszerzése kizárólag a legfőbb szerv hatáskörébe tartozhat. Mivel az Adásvételi Szerződés létrejöttéhez az MVM Zrt. Közgyűlésének jóváhagyása szükséges, így az a 2013. május 29-én megtartandó Közgyűlés napirendi pontjai között szerepelt. A határozat meghozatalánál a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: új Gt.) 20.§ (5) bekezdése betartásával az MNV Zrt.-t
40
- mint szerződő felet - a határozatképesség számításánál nem kellett figyelembe venni és a határozat meghozatalában sem vehetett részt. Vértesi Erőmű Zrt. részvénycsomag megvásárlása: Az Uralmi Szerződés módosításával összefüggésben az MVM Zrt. a kisebbségi részvényesek felé 2012. szeptember 13. napján közleményt jelentetett meg részvényeik megvásárlására vonatkozóan. Az ezt követő 30 napos határidőn belül érkezett igénybejelentések alapján az MVM Zrt. a Vértesi Erőmű Zrt. két kisebbségi részvényesétől összesen 545 db részvényt vásárolt, 1 Ft/részvény áron. A Vértesi Erőmű Zrt. érintett kisebbségi részvényeseinek a részvények vételára – a vonatkozó szerződésben foglaltak szerint – 2013. február 8-i dátummal került átutalásra. Volán társaságok A portfoliókezelés és a szolgáltatási tevékenység: 1. A társaságok elkészítették a 2013. évi üzleti terveket, melyeket határidőre február 20-áig megküldtek az MNV Zrt. részére. A munkavállalói érdekképviseletek ezt követően támasztott keresetfejlesztési igénye miatt a tervek elfogadása nem történt meg. 2013. április 11-én a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége a Volán társaságok 2013. évi bér és jövedelemfejlesztésre vonatkozóan megállapodott a munkavállalói érdekképviseletekkel. A megállapodás alapján a Volán társaságok által már beterjesztett 2013. évi üzleti tervek átdolgozása vált szükségessé, amelynek az alágazati megállapodás alapján létrejövő helyi megállapodások képezték az alapját, figyelembe véve az adott társaság pénzügyi helyzetét is. Az MNV Zrt. által megfogalmazott tulajdonosi elvárás volt a megállapodások végrehajtását követően, hogy regionális szinten nem lehet veszteséggel tervezni a 2013. üzleti évet, ebből adódóan a társaságoknak regionálisan egyeztetett terveket kell előterjeszteni jóváhagyásra. Ehhez a kiadott tervezési irányelveket módosítani kellett. A bérmegállapodással a munkabéke és a közszolgáltatás nyújtás zavartalansága biztosított, viszont az eredetileg tervezett személyi jellegű ráfordítás megtakarítás nem érhető el 2013-ban. A társaságok többségénél 3 %-os átlagkereset-fejlesztésben állapodtak meg. A tervek elfogadása áthúzódott az év második felére, a társaságok júliusban és augusztusban tartották meg a közgyűléseket. 2. Az NFM a 2012. évi helyközi közlekedési tevékenység elszámolásaként megállapított és elismert 24 Mrd Ft megrendelői ellentételezés pénzügyi teljesítéséről – a közszolgáltatási szerződésben foglaltak ellenére – az éves beszámolók elkészítésig nem rendelkezett. Ugyanakkor a 2013. év ellentételezésének részleges rendezésére a korábbi éveknél magasabb előlegek kifizetése történt, amelyre a társaságokkal aláírásra kerültek a vonatkozó záradékok. A 2013 novemberében aláírásra került záradék részben rendezte a 2012. évi elmaradt térítés kifizetését is, míg a további összegek a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében kerülnek rendezésre. A likviditási gondokat a társaságok külső banki forrásból kezelték. A Nógrád Volán Zrt. és a Szabolcs Volán Zrt. vagyoni helyzete miatt társvállalati kölcsönre szorult, sőt a Nógrád Volán Zrt. részére még a részvényapport előtt 700 M Ft tulajdonosi kölcsönnyújtásáról is határozott az MNV Zrt. Igazgatósága. A teljes kölcsönösszeg folyósításra került, melyet a társaság augusztus elején visszafizetett. A novemberi záradékban szereplő térítési összegek kifizetése időlegesen biztosította a társaságok többségénél a külső forrás nélküli likviditást.
41
További forrás biztosítása céljából az NFM novemberben pénzügyi finanszírozási szerződés kötését kezdeményezte a társaságoknál, melynek révén még 2013 novemberében összesen: 13,489 Mrd Ft költség ellentételezés kifizetésére került sor részben a 2012. évi hátralék csökkentésére, részben a 2013. évi további előleg jellegű kifizetéseként. A 2012-2013. évi NFM által jelzett ellentételezési igény ismeretében a társaságcsoport fennmaradó, 2013. évet követően rendezésre váró igénye összesen 27 002 966 ezer Ft. 3. A Nemzeti Autóbusz Program keretében a VOLÁN társaságok járműállományának korszerűsítését célzó autóbusz-beszerzési folyamat végrehajtása döntő jelentőségű a Volán társaságok részére, hogy a 2016. december 31-ig szóló helyközi közszolgáltatási szerződések megszűnését követően a további feladatellátás megpályázása, elnyerése lehetséges legyen. A VOLÁNBUSZ Zrt. a BKK kifutó vonalainak átvételéhez szükséges 167 további autóbusz beszerzésére írt ki közbeszerzési pályázatot, amelyre vonatkozóan a szállítási szerződést a felek aláírták. A tervezett szállítási időpont a mérleg fordulónapját követően 2014 tavasza volt. A közösségi közlekedés átalakítása keretében a Volán portfolió átszervezése: A Volán társaságok regionális társaságokká történő átalakításának fő feladatai a következők szerint alakultak. A 2012 novemberében az MNV Zrt. által megalapított hat regionális közlekedési központ cégbejegyzési eljárása lezárult. Az MNV Zrt. döntött a Közlekedési Központok - a Volán társaságok apportálása útján, nem pénzbeli hozzájárulás formájában végrehajtásra kerülő – tőkeemeléséről (apportálásról). A Volán társaságok regionális átalakításával kapcsolatban döntés született a dolgozói részvények törzsrészvényekké történő átalakítására. MÁV Zrt.: Pályaműködtetési tevékenység MÁV Zrt-ből történő kiszervezése A MÁV Zrt. pályaműködtetési tevékenységének Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt.-be (NPV) történő kiszervezéséig megtörténik a MÁV Zrt. tevékenységének részleges átalakítása. Alapítói Határozattal döntés született a MÁV Zrt. központi szervezetéből a humán szolgáltatás, a számviteli szolgáltatás, a beszerzési és logisztikai szolgáltatás, ügyviteli szolgáltatások, valamint munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatások MÁV Szolgáltató Központ Zrt.be, valamint a MÁV Zrt. ingatlangazdálkodási szervezetéből az ingatlankezelési szolgáltató tevékenységnek a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-be történő kiszervezéséről. A MÁV Zrt. hitelezői a MÁV Zrt. pályaműködtetési tevékenységének NVP Zrt.-be történő kiszervezésével összefüggésben olyan feltételeket támasztottak (állami kezességvállalás, adósságkonszolidáció) melyekhez kormánydöntés szükséges.
42
Egységes vasúti személyszállítás létrehozása Az egységes vasúti személyszállítási tevékenység megvalósítása a korábbi koncepcióban megfogalmazott tevékenység átvétel majd beolvadás helyett az alábbiak szerint valósul meg: A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és MÁV-GÉPÉSZET Zrt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 81. § (1) bekezdése szerinti beolvad a MÁV-START Zrt.-be. A MÁV Zrt. Igazgatósága 2013. szeptember 24-én döntött arról, hogy a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. beolvad a MÁV-START Zrt.-be. Az MNV Zrt. Igazgatósága elrendelte a NIF Zrt. által európai uniós és költségvetési támogatásból és egyéb forrásból 23 projekt keretében létrehozott fejlesztések NIF Zrt.-től történő átvételét és a vasúti működéshez szükséges fejlesztések átadását a MÁV Zrt. részére. NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: A társaság árbevétele (21.725 M Ft) az EDR üzemeltetés bevételváltozásával korrigálva 2,7 Mrd Ft-ra emelkedett. Ebből 408 M Ft-ot tett ki a közszolgáltatási szerződések növekedése, a többi a közvetlen intézményi finanszírozású szolgáltatásokból adódott. Utóbbiak aránya az összes bevételből 15 %-ról 26 %-ra nőtt. Az aktivált saját teljesítmények értéke (1.832 Mrd Ft) a bázishoz képest több mint háromszorosára nőtt. Ennek oka az EU-s projektekre elszámolt saját teljesítés. Az egyéb bevételeket (1.650 M Ft) 96 %-át az EU-s projektekhez kapcsolódó halasztott bevétel értékcsökkenéssel arányos feloldása (1.211 M Ft), valamint a költségek ellentételezésére kapott támogatások (307 M Ft) tették ki. Az anyagjellegű ráfordítások (15.007 M Ft) mind a bázishoz, mind a tervhez képest csökkentek. A bázistól való elmaradást a már említett EDR-hez kapcsolódó közvetített szolgáltatás kiesése okozza. A tervtől való elmaradás lényegesen kisebb mértékű, és összefügg a társaság időszakos likviditási gondjaival: bizonyos költségek (elsősorban karbantartás) halasztásra kerültek. Ezek egy részére céltartalék-képzés történt. A személyi jellegű ráfordítások (6.125 M Ft) a bázishoz képest 40 %-kal nőttek. Ezt túlnyomórészt a bővülő létesítési és üzemeltetési feladatok, valamint a nagy számú EU-s projekt által indukált létszámváltozás okozta. Általános alapbérfejlesztésre nem került sor, és - bár a tervben szerepelt - a tárgyévre vonatkozóan érdekeltségi rendszerhez kapcsolódó kifizetés sem történt. A társaság operatív működéséhez a projektek és kapcsolódó ÁFA előfinanszírozása, ill. a bevételek nem ütemes befolyása miatt gyakran van szükség bankhitel, ill. leányvállalati kölcsön igénybevételére, ezért a pénzügyi műveletek eredménye negatív. A társaságnak a tárgyévben 1 M Ft rendkívüli bevétele volt (elengedett követelések értéke). Rendkívüli ráfordítást nem számolt el. Az adózás előtti eredmény 225,3 M Ft volt.
43
Kiemelt tranzakció: A nemzeti fejlesztési miniszter határozata alapján az IdomSoft Informatikai Zrt. 100%-os részvénycsomagja közvetett állami tulajdonba, a NISZ Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá került. A feladat végrehajtása érdekében az MNV Zrt. Igazgatósága döntött a NISZ Zrt. felé történő 1.510 M Ft összegű tőke juttatásáról és ehhez kapcsolódóan a NISZ Alapító Okiratának módosításáról. A Cégbíróság 2013. január 18-án kelt végzésével bejegyezte a NISZ Zrt.ben történt tőkeemelést. A tranzakció keretében a vételár 2013. február 28. napján került átutalásra az eladónak, ugyanezen a napon a társaság tulajdonjoga átszállt a NISZ Zrt.-re. Víziközmű társaságok: A víziközmű társaságok intenzív akvizíciós tevékenységével is összefüggésben a társaságok 2013. évi likviditásának fenntartásához szükséges tulajdonosi finanszírozás a következőkben valósult meg: TRV Zrt.: DMRV Zrt.: ÉRV Zrt.: DRV Zrt.:
1.725 M Ft-os tőkeemelés 200 M Ft-os tőkeemelés 1.400 M Ft-os tőkeemelés 700 M Ft-os tőkeemelés
A fenteken túlmenően a DRV Zrt. esetében az Uniós pályázatok önrész finanszírozásának keretében 520 M Ft került folyósításra a futó projektekhez, illetve eszközvásárlás címen került folyósításra 2.047 M Ft a DRV Zrt., 902 M Ft az ÉDV Zrt. és 24,6 M Ft a TRV Zrt. esetében. Egész évben folytatódott a víziközmű társaságok humán monitoringozásának kidolgozása, melynek célja a társaságok közös humánpolitikai-alapokra helyezése, a humán erőforrás felhasználás folyamatos ellenőrzése, az erőforrások racionalizálása. 2013-ban kidolgozásra került egy már a pénzügyi adatokat is tartalmazó közös üzleti modell. Az év folyamán jelentős mennyiségű aláírt részvény adásvételi szerződés érkezett az akvizíciókat végrehajtó víziközművek illetőségébe tartozó önkormányzatok részéről. A víziközművek feladata szolgáltatási területük növelése, a lehetséges önkormányzati területek bevonása a racionalizált költségtakarékos és minőségi üzemeltetés kiterjesztése érdekében. Az önkormányzatok a felvásárolt önkormányzati társaságokért részesedést kaphatnak a víziközmű társaságokban. Az év folyamán jelentős mennyiségű aláírt részvény adásvételi szerződés érkezett az akvizíciókat végrehajtó víziközművek illetőségébe tartozó önkormányzatok részéről. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.): A NET Zrt. benyújtotta elszámolását az 2013. évi támogatás-felhasználásról, eszerint a 33,0 Mrd Ft-os keretből (ingatlanvásárlások, ingatlan beruházások vonatkozásában) összesen 23,5 Mrd Ft került lehívásra. Az MNV Zrt. és a NET Zrt. 2012. május 29-én kötött vagyonkezelési szerződést, mely szerződés célja a hitelszerződésekből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, rászorult természetes személyek – hiteladósok – lakhatási problémáinak megoldásában való közremű44
ködés oly módon, hogy a törvényi feltételeknek megfelelő hiteladósok lakásait a NET Zrt. a Magyar Állam nevében megvásárolja, azokat vagyonkezelésbe veszi, mely után vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség és visszapótlási kötelezettség nem terheli. A 2012. és 2013. években a NET Zrt. könyveiben összesen 4 858 db ingatlan került aktiválásra, melyek területi megoszlása és értéke a következő: Összesen Bruttó Bruttó érték Bruttó érték Mennyiség Mennyiség érték ezer Mennyiség ezer Ft ezer Ft Ft 115 439 21 db 1 349 298 231 db 1 464 737 252 db 2012
Budapest Megyei jogú város Vidéki város Egyéb település
2013
337 969 873 799
71 db 255 db
3 511 563 5 856 762
707 db 1 610 db
3 849 532 6 730 561
778 db 1 866 db
540 338
253 db
3 871 469
1 666 db
4 411 807
1 918 db
Összesen
1 867 545
600 db 14 589 092
4 214 db 16 456 637
4 814 db
Ócsa
1 867 545
943 680 600 db 15 532 772
44 db 943 680 4 258 db 17 400 317
44 db 4 858 db
A lehívott 23,5 Mrd Ft összegből 14,3 Mrd Ft került felhasználásra. Ezen támogatási összeget kizárólag a vagyonkezelési szerződésben megjelölt célra – ingatlanok megvásárlására – fordíthatja a NET Zrt, egyéb kiadásait ezen támogatási összegből nem fedezheti. A lehívott, de 2013. december 31.-ig fel nem használt támogatás 2014. első negyedévében került felhasználásra. A 2013. május 30-án az MNV Zrt. és a NET Zrt. között létrejött üzemeltetési szerződés alapján az Ócsán megépült szociális lakópark vagyonkezelési joga is a NET Zrt.-hez került. A 80 db ingatlan bruttó bekerülési értéke 1,65 Mrd Ft volt. 2013 végéig 44 db ingatlan került használatba vételre 0,94 Mrd Ft értékben. A NET Zrt. az ingatlanok őrzésére az Ócsa Városüzemeltetési Nonprofit Kft.-vel kötött megállapodást. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat pályázatkezelőként vett részt az ócsai programban. Az ingatlanok hasznosításából, azaz bérbeadásából származó pénzügyileg is realizált bevétellel - mely a 2013. évben 173 M Ft-ot tett ki - a NET Zrt. elszámolni köteles, mert ezen összegek nem a társaságot, hanem az MNV Zrt.-n keresztül a Magyar Államot illetik. A 2013-ban befolyt összegekkel az elszámolás 2013. december 16-án megtörtént, így ezen összeg visszakerült a költségvetésbe. A Richter Gedeon Nyrt.: A Richter Gedeon Nyrt. által 2013. évre javasolt 660 Ft/törzsrészvény osztalék mértékkel az MNV Zrt. mintegy 3,1 Mrd Ft osztalékbevételt realizált. A negyedik kamatfizetés időpontja 2013. szeptember 25. volt, a 833,3 M EUR névértékű RG részvényekre átváltoztatható kötvények után az MNV Zrt. az évi 4,4 %-os kamatnak megfelelően 36.665.200 EUR-t fizetett. 45
A 2013.évi rendes Közgyűlés elfogadta a társaság 18.637.486 db, egyenként 1.000,- Ft névértékű dematerializált névre szóló törzsrészvényének a névérték tizedelésével 186.374.860 db, egyenként 100 Ft, névértékű dematerializált névre szóló törzsrészvénnyé történő átalakítását, az új, 100 Ft névértékű részvényekkel az első kereskedési nap 2013. július 11. volt. A 2014. évi lejáratú kötvények kibocsátásakor vállalt kötvényfeltételek szerint szükségessé vált az Átcserélési Vagyon kiigazítása, mivel a 2013. évi Közgyűlés az ún. Referencia Öszszegnél 10,7 Ft-tal magasabb osztalék fizetést (660 Ft) hagyott jóvá, ebből eredően az MNV Zrt. 50.698.509,96 Ft összértékben köteles volt kiegészíteni az Átcserélési Vagyont 2013. október végéig. Az MNV Zrt. tulajdona (47.051.548 db) ezt követően 25,25%-ra nőtt. Az MNV Zrt. a 2009. szeptember 25-én kibocsátott, 833,3 millió euró össznévértékű, 4,4 %os kamatozású, 2014. szeptember 25. napján lejáró, Richter-részvényekre átváltoztatható kötvényeket lejárat előtt visszavásárolta és a visszavásárlást egy új, állami tulajdonú Richterrészvényekre átváltoztatható, a Magyar Állam nevében 2013. december 6-án kibocsátott 903,8 m EUR össznévértékű kötvény bevételéből finanszírozta. A tranzakció a Magyar Állam részére hozzávetőlegesen 34 M Euro többlet forrásbevonásra teremtett lehetőséget. A 2019. április 2-án lejáró új kötvények bevezetésre kerültek a Frankfurti Tőzsde Freiverkehr piacára. Az új kötvények után fizetendő éves szinten 3,375 % kamat minden év június 6-án és december 6-án, első alkalommal 2014. június 6-án, 2019.április 2.-ig esedékes. Az új kötvény névértékére vetítve ez évi 30.503.250 EUR fizetési kötelezettséget jelent. Az új kötvények mögött a fedezetet a kibocsátáskor 25,24 % állami tulajdoni arányt képviselő, 47.046.208 db Richter törzsrészvény csomag képezte, azok a kötvény futamideje alatt nem terhelhetők meg és nem értékesíthetők, ugyanakkor 5.460 db Richter törzsrészvény nem képezi az Átcserélési vagyon részét, a fölött a tulajdonos szabadon rendelkezhet. EGIS Nyrt. Az EGIS Nyrt. 50,91 %-os tulajdonosa, a francia Servier-csoport 100%-os leányvállalata, az Arts et Techniques du Progrès a KBC Securities közreműködésével 2013. szeptember 24-én önkéntes vételi ajánlatot tett a piacon lévő EGIS-részvényekre 28.000 Ft/részvény áron. Az ajánlatok elfogadására nyitva álló idő: 2013. október 2. - november 5. volt, az ajánlattételi határidőt követően sor került a maradék részvényekre vonatkozó nyilvános vételi ajánlat meghirdetésére is, mivel az Ajánlat eredményeként az ATP részesedése az Egis Nyrt.-ben 96,43%-ra emelkedett. Az MNV Zrt. Igazgatósága jóváhagyta, hogy a nyilvános vételi ajánlata, a 28.000 Ft-os részvényenkénti Ajánlati Árral elfogadásra kerüljön. Az MNV Zrt. a fentiek alapján 2013. november 12-én összesen 10.330.124.000 Ft ellenértéket realizált az NYRA vagyon részét képező EGIS részvénycsomag után a MÁK-nál vezetett elkülönített számlán, majd ezt az összeget a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról5szóló 2010. évi CLIV. törvény 2. § (6a) bekezdése alapján az MNV Zrt. november végén átutalta az ÁKK Zrt. részére, az ÁKK Zrt. részéről végrehajtandó államadósság csökkentési művelet teljesítése érdekében. 2013. december 6-án megszűnt a teljes állami tulajdon az EGIS Nyrt.-ben. 5
Kihirdetve: 2010. XII. 21. 46
Megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató társaságok (MMK): 2013-ban az MNV Zrt. szakértő bevonásával megkezdte az MMK társaságok jelenlegi pénzügyi és kontrolling és elszámolási rendszerének átvilágítását annak érdekében, hogy a jövőre vonatkozó átalakításokkal közös szintre helyezze a társaságok vállalati, tevékenységi, és területi elszámoló rendszerét, úgy hogy azt a későbbiekben is mind a társaságok, mind az MNV által is használható adatszolgáltatást biztosíthasson. Az MMK társaságok átvilágítására a társaságok reorganizációs folyamatának előkészítésére az MNV Zrt. 2013 decemberében négy társaságot bízott meg. Az MMK társaságokkal kapcsolatos közös kontrolling riport elkészült. A rehabilitációs tevékenységet ellátó nonporfit társaságok veszteséges gazdálkodásának megszüntetése érdekében 2013-ban reorganizációs javaslatot dolgoztak ki. Ennek keretében több adminisztratív terület, valamint kiemelt terület (kereskedelem, beszerzés, logisztika, marketing) összevonását tervezték. A vidéki telephelyeknél pedig a közgazdaságilag indokolt öszszevonásokat készítették elő, illetve felmerült, hogy ha egy adott tevékenység gazdaságosabban üzemeltethető másik társaságnál, akkor azok átadását a későbbiekben meg lehet fontolni. A reorganizációs javaslatot az MNV Zrt. már csak 2014-ben tárgyalta meg, ekkor el is fogadta. KÉZMŰ Kft. A Kft. a 2013. évet 1.251,9 M Ft-os mérleg szerinti veszteséggel zárta, mely a 2012. évi tényadathoz képest 730,9 M Ft-os romlást mutat. A fenti 731 M Ft-os eredmény romlás főbb okai: A Kft. 2013. évi árbevétele 1.019 M Ft-tal csökkent az előző évhez képest, melyben meghatározó volt az IKEA-tól származó árbevétel-csökkenés. Az Egyéb bevételek 885 M Ft összegű csökkenése főként a rehabilitációs költség támogatás csökkenéséből adódott. Az Aktivált saját teljesítmények értékének 2012. évi tényadathoz viszonyított 336 M Ft-os csökkenése a saját termelésű készletek elszámolt értékvesztése miatti korrekciót tartalmazza. A költségek között az egyéb ráfordítások összege a 2012. évi tényadathoz képest 1.105 M Ft-tal nőtt. Ennek oka a vásárolt, a saját termelésű készletek értékvesztésének elszámolása 230 M Ft-tal, valamint az előző évekre vonatkozó adó megállapítások és a jogalap nélkül felvett - 345 M Ft összegű Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (a továbbiakban: NRSZH) visszafizetendő - rehabilitációs költségtámogatás összege, valamint ezek késedelmi pótléka, kamata és kötbére. A korábbi évekre vonatkozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) és NRSZH megállapítások összesen 734 M Ft-ot tesznek ki. Az árbevétel és bevételek csökkenését nem tudta ellentételezni az: o anyagjellegű ráfordítások 902 M Ft-os, valamint a o személy jellegű ráfordítások 1.382 M Ft-os csökkenése. A társaság 2013. évi megvalósult üzemi eredménye a 2012. évihez képest 305,51%-os romlást mutat.
47
ERFO Kft. A társaság a 2013. évet 252,2 M Ft-os mérleg szerinti veszteséggel zárta, mely a 2013. évi tervezett -98,8 M Ft-os mérleg szerinti eredményhez képest további, 153,4 M Ft-os romlást, a 2012. évi tényadathoz képest 89 M Ft-os javulást mutat. A 2013. évre tervezett eredményhez képest az eredmény romlásának főbb okai: A társaság által kért 26 M Ft-os ún. „deminimis” támogatás betervezésére és jóváhagyására nem került sor. Az MNV Zrt. kötelezte az ERFO Nkft-t, hogy az AGORA Kft. felé fennálló 93, 3 M Ft-os hitelből származó követelését, valamint annak kamatát engedje el. Ez összességében közel 100 M Ft-os eredménycsökkenést okozott. FŐKEFE Kft. A társaság a 2013. évet 1.0754,3 M Ft-os mérleg szerinti veszteséggel zárta, mely a 2012. évi tényadathoz képest 1.027,3 M Ft-os romlást mutat. A 2013. évi veszteséges működést több kiemelt tényező együttes hatása okozta. A rehabilitációs támogatás közel 114 M Ft összegű tervtől való elmaradását a 2013. január 1-én hatályba lépett, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet miatt szenvedte el a társaság. A 2013. januártól hatályos rendeletben rögzített, MMK-s dolgozókat érintő komplex vizsgálat eredményének hatására csökkent a támogatások összege. A társaság eredményét tovább rontották a korábbi évek elmaradt követelései és elhatárolt kötelezettségei. 400 M Ft veszteséget okozott a NAV, 353 M Ft veszteséget az NRSZH elmaradt követelése, 22 M Ft veszteséget okozott egy munkaügyi per. A társaság az egyéb ráfordítások között mutatta ki a céltartalékokat. A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény óvatosság elve szerint, az NRSZH elmarasztaló végzésében meghatározott összegre képezett céltartalékot, melynek oka az volt, hogy a FŐKEFE 2013 februárjában pert nyert az NRSZH-val szemben a rehabilitációs támogatás lehívás nem jogszerű vizsgálata miatt. Az NRSZH a fenti tárgyban új vizsgálatot írt ki, amely elmarasztaló végzést hozott. A FŐKEFE újra megtámadta a végzést. A NAV esetében a társaság az óvatosság elve szerint a NAV I. fokú határozataira valószínűsíthető adóhiányra, bírságra és késedelmi pótlékra képezett céltartalékot, mivel NAV vizsgálat indult a 2007-2008 évre vonatkozóan, melynek kapcsán a NAV elmarasztaló határozatokat adott ki a vizsgált időszakokra. A társaság kifogásolta a határozatok tartalmát, keresetet nyújtott be a Budapest Környéki Törvényszékhez. A bíróság a NAV határozatokat hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az adóhatóság az új eljárás keretében a korábbi megállapításokhoz képest csökkentette az adóhiányt, de továbbra is fenntartott elmarasztaló megállapításokat. A FŐKEFE az első fokú határozatokkal szemben ismételten fellebbezést nyújtott be. További veszteséget jelentett, hogy a társaság személyi jellegű ráfordításai 2013-ban 143 M Ft-tal nőttek a 2012. évi bérekhez képest, melynek oka főként a 2012. és 2013. év közötti 5,48 %-os minimálbér emelkedés volt.
48
Az MNV Zrt. ingatlanvagyonával kapcsolatos vagyonkezelési tevékenység Az ingatlanvagyon hasznosítás általános elvei: Az Nvtv., a Vtv., valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben megfogalmazottak alapján az állami vagyon hasznosítását - a tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodás keretei között - szabályozott és átlátható módon kell végrehajtani, melynek során külön figyelmet kell fordítani az állami vagyon használatának ellenőrzésére is. Az elmúlt években sem kerültek megalkotásra és deklarálásra az állami vagyonnal való gazdálkodás stratégiai és éves kereteit meghatározó dokumentumok, azonban az Nvtv. a nemzeti vagyon kapcsán iránymutatást ad, egyfajta stratégiát határoz meg a vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. Az MNV Zrt. által kezelt vagyonelemek vonatkozásában az alábbi irányelvek mentén került felállításra a vagyongazdálkodási stratégia:
Az államhoz, kapcsolható célokat az Alaptörvény, illetve a konkrét feladatellátás meghatározása szintjén törvények előírásai rögzítik.
Az állami vagyongazdálkodás jellemzően az állam gazdasági, és államszervezetműködési funkcióihoz kapcsolódik, továbbá a közérdekű javak és szolgáltatások állam általi biztosításához.
Az állam gazdasági funkciója tekintetében a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközeként hasznosíthatja a rendelkezésére álló vagyont.
Az állam rendszerének és szervezetének működtetéséhez elengedhetetlen annak anyagi alapjainak biztosítása. Az államszervezet jellemzően állami ingatlanokban működik, melynek vagyonkezelése az állami vagyongazdálkodás része.
Ennek érdekében fontos cél:
az állami feladatok ellátásához szükséges mértékű vagyon hatékony felhasználása,
a karbantartási, üzemeltetési, fenntartási költségek csökkentése,
az állami feladatellátáshoz nem szükséges ingatlan üzleti szempontú, piaci alapon történő hasznosítása,
műemléki vagyonelemek állagmegóvása, felújítása, annak biztosítása, hogy a nagyközönség részéről látogatható és megismerhető legyen,
állami vagyon értékének megőrzése, gyarapítása,
az ingatlan-állomány költség-haszon elven alapuló felmérése,
portfolió tisztítás.
49
Vagyonkezelés: A központi költségvetési szerv vagyonkezelők esetében speciális feladat az elhelyezésük biztosítása és koordinálása. Ennek keretében kiemelt hangsúlyt kap, hogy a központi költségvetési szervek állami ingatlanokban kerüljenek elhelyezésre, a piaci bérlemények számát a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell. A bérlemények csökkentése több módon lehetséges: egyrészt a meglévő, elhelyezésre szolgáló (állami tulajdonú és bérelt) ingatlanok felülvizsgálatával és az elhelyezés racionalizálásával (rövid távú stratégia); A központi költségvetési szervek elhelyezése számtalan esetben nem felel meg az adott szerv funkciójának, feladatai ellátásához alkalmatlan ingatlanokban működik, amely megfelelő felmérések és előkészítő munkálatok eredményeként - akár egy adott szerven belüli, akár több szervezetre kiterjedő, - szervezeti működésnek megfelelő átalakítással (költözésekkel) optimalizálható. (A minisztériumok és háttérintézményeik esetében ezt célozza az Ereky-terv is,.) másrészt a bérleményeket kiváltani képes (hosszú távú stratégia): o állami ingatlanok fejlesztését követően ezen ingatlanok központi költségvetési szervek részére történő vagyonkezelésbe adásával; o ingatlanbeszerzésekkel (irodaház vásárlása vagy zöldmezős beruházással történő fejlesztés), amelyek állami tulajdonba kerülését követően szintén vagyonkezelésbe lesznek adhatóak a központi költségvetési szervek számára. A központi költségvetési szervek elhelyezésének felülvizsgálata és racionalizálása érdekében adatszolgáltatási kötelezettsége van a vagyonkezelőknek a bérelt ingatlanok kapcsán, amelyeket évente ellenőriz az MNV Zrt. Ezen adatszolgáltatás segítségével globális képet lehet kapni a vagyonkezelők elhelyezéséről, egyúttal lehetőség nyílik a hatékonyabb vagyongazdálkodás elősegítésére. A vagyonkezelésben lévő ingatlanokat tehát alapvetően a vagyonkezelők hasznosítják a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésekben foglalt elvek mentén, így ezen ingatlanokra vonatkozó, közvetlen hasznosítási stratégiát az MNV Zrt. nem alkalmaz. A vagyonkezelésből visszaadásra kerülő ingatlanok esetében van lehetőség a közvetlen hasznosítási stratégia alkalmazására, amennyiben az ingatlan nem kerül közfeladat ellátása érdekében másik vagyonkezelő vagyonkezelésébe - figyelemmel azon jogszabályi rendelkezésre, miszerint a nemzeti vagyon elsődlegesen közfeladat ellátását kell, hogy szolgálja. Az állami feladat ellátásához nem szükséges vagyonelemek tulajdonjogának átruházása Az átruházás céljai: vagyonelemek tárolására, őrzésére és állagmegóvására fordítandó összegek csökkentése; az állami tulajdonba tartani nem szükséges vagyonelemek (pl. hagyatéki vagyon) lehető legrövidebb „átfutási” idő mellett történő értékesítése/ingyenes átadása; a költségvetési bevételi előirányzatok teljesítése érdekében történő értékesítés; a helyi önkormányzatok és kiemelkedően közhasznú szervezetek működésének elősegítése ingyenes tulajdonba adás révén. 50
Az egyes vagyonelemek tulajdonjoga átruházásának akadályai, jelenlegi problémái A financiális nehézségek, a bankok hitelnyújtási feltételrendszerének szigorítása hátrányos volt a befektetői piac számára, ebből eredően lelassultak, leálltak az ingatlanfejlesztések, vásárlások. A befektetői érdeklődés lassulása és az ingatlanpiacon lévő túlkínálat okozta jelentős árcsökkenés sem kedvezett az állami ingatlanok értékesítésének. Állami vagyon ingyenes átruházása Az Ntvtv. 13. §-a és a Vtv. 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az állami vagyon tulajdonjoga helyi önkormányzat javára – törvényben törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében – ingyenesen átruházható. A kezdeményezések során az alábbi problémák tapasztalhatók: a kezdeményezés a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem ingyenes átruházásához kapcsolódik; vagyonrendezéssel érintett (MÁV Zrt. tulajdonában álló) vagyonelemekre érkezik igény; az igénylésnek jogszabályi akadálya van (pl. nem a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó kérelem); a kezdeményezések nem felelnek meg a jogszabály tartalmi és formai követelményeknek; ténylegesen nem teljesíthető felhasználási cél kerül megjelölésre, amelyet az MNV Zrt. nem bírálhat felül. Az ingatlanvagyon hasznosítás során figyelembe kell venni, hogy az állami vagyont igénybe vevő szervezet, vagy személy, sok esetben olyan állami vagy közfeladatot lát el, amelyre tekintettel nem érvényesíthető ezen vagyonelemek piaci alapon történő hasznosítása. Meghatározza a hasznosítás formáját az is, hogy az állami vagyont kezelő szervezet 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaság, önkormányzat, akik gazdálkodásukat elsősorban költségvetési forrásból biztosítják, ezért nehezen, vagy egyáltalán nem érvényesíthető a piaci elven működő vagyongazdálkodás. Itt a hasznosítás során fő szempont az, hogy biztosított legyen az adott vagyonelem további állagromlásának megakadályozása, a vagyonelem fejlesztése, felújítása. Az ingó- és ingatlanvagyonnal kapcsolatos kiemelt, egyedi feladatok: Vagyonkezelői szerződések: Az Nvtv. módosítása és a rendezett vagyonkezelői viszonyok megteremtése érdekében egységes szerkezetű vagyonkezelési szerződés egyeztetésére került sor az MNV Zrt. határozatával jóváhagyott mintaszerződés alapján összesen 42 központi költségvetési szervvel 10.719 db ingatlan és 385.700 db tárgyi eszközre, összesen mintegy 300 Mrd Ft nyilvántartási értékű állami vagyonra. Az egységes szerkezetű vagyonkezelési szerződések megkötése a 2014. évben folytatódott.
51
Kormányhivatalok és Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közötti vagyonátadás: A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: MÖK tv.) alapján 2012. január 1-jével állami tulajdonba és az intézményfenntartó központok vagyonkezelésébe kerültek a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok. A megyei intézményfenntartó központok jogutódja 2013. március 31-től az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) lett. A 2013. június 3-án kihirdetésre került jogszabály-módosítás miatt a megyei önkormányzat hivatala által feladatai ellátásához használt, állami tulajdonba tartozó ingatlanok, ingatlanrészek, illetve az ezen ingatlanokhoz, ingatlanrészekhez kapcsolódó ingó vagyon tekintetében a vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt szerv nem az SZGYF, hanem a megyei kormányhivatal. Ennek megfelelően az SZGYF vagyonkezelésébe került „megyeháza” ingatlanok vagyonkezelői jogát rendezni kellett. A „megyeháza” ingatlanok vagyonkezelői jogának rendezése mellett, azzal egyidejűleg a kormányhivatalok egyes szakigazgatási szerveinek elhelyezésére igényelt, az SZGYF számára pedig feladatai ellátásához felesleges ingatlanok vagyonkezelői jogának átadását is megyénként rendezni kívánta az MNV Zrt., háromoldalú szerződések létrehozásával. 2013. év végéig 13 megyében született megegyezés és ennek alapján döntés a háromoldalú szerződések aláírásáról. MÁV VÜNSZ:A Részvényesi Jogok Gyakorlója (a továbbiakban: RJGY) határozatában felkérte az MNV Zrt. Igazgatóságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a MÁV Zrt., valamint leányvállalatainak vagyonkezelésében, illetve tulajdonában lévő, az alaptevékenységhez (a vasútüzemhez) nem szükséges (ún. VÜNSZ vagyonelemek), teljes ingatlanállomány MNV Zrt. részére valamint a vasútüzemhez szükséges (ún. VÜSZ vagyonelemek) teljes ingatlanállomány egy központi költségvetési szerv részére, több lépésben történő átadásának előkészítéséről. A VÜNSZ vagyonrendezésre vonatkozó szerződés a nemzeti fejlesztési miniszter 2013.12.06. napján történt záradékolásával hatályba lépett, ezzel az RJGY vonatkozó pontja teljesítésre került. A szerződéssel összesen 2139 vasútüzemhez nem szükséges ingatlan került állami tulajdonba, amelyből 378 ingatlan tulajdonosi joggyakorlója a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet lett, és 1761 ingatlan tulajdonosi joggyakorlója pedig az MNV Zrt. NIF-MÁV vagyonátadás: 2013. december 10. napján az MNV Zrt., a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. vagyonrendezési, vagyonátadási és vagyonkezelésbe adási szerződést kötött 22 projekt keretében a NIF Zrt. által létrehozott kb. 147 milliárd Ft értékű vagyonelemnek NIF Zrt. részéről MNV Zrt. részére történő átadásáról és MÁV Zrt. részére történő vagyonkezelésbe adásáról, valamint a beruházással érintett területek MÁV Zrt. és MNV Zrt. közötti vagyonrendezéséről. A szerződés 2013. december 13. napján lépett hatályba. HungaroControl Zrt. : A HungaroControl Zrt. (a továbbiakban: HC) vagyonkezelési szerződésének módosítása vált szükségessé, mivel a HC szolgáltatásait igénybe vevő szervezetek panasszal éltek a HC által alkalmazott magas díjak miatt és - a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (a továbbiakban: IATA) eljárásának megindítását megelőzendő - az Eurocontrol az ügy kivizsgálása során a vagyonkezelési díj mértékének megalapozottságát vitatta. A HC javaslatokat dolgozott ki, amelyeket egyeztetett az Eurocontrol képviselőivel annak érdekében, hogy a szerződés52
módosítás során már a nemzetközi irányelveknek megfelelően kerülhessen sor a vagyonkezelési díj megállapítására. Mindettől függetlenül a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások alatt a HC a 2013. I-II. negyedévre esedékes, a hatályos vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerinti vagyonkezelési díjat (összesen 1.760.997 ezer Ft-ot) megfizette 2013. július 23-án. A hosszas egyeztetések eredményeként az IATA képviselőivel történt szóbeli megállapodás értelmében 2013. november 15-én elfogadásra került az a vagyonkezelési díjszámítási módszer, melynek alapján az új vagyonkezelési díjat - ellentétben az akkor hatályos vagyonkezelési szerződésben meghatározott díjszámítási metódussal - 2013. január 1-jétől az MNV Zrt. megbízásából végzett hivatalos értékbecslési eljárásban megállapított vagyonérték után (18,0 Mrd Ft) kell számítani. A hivatkozott megállapodás pontos részleteinek a rögzítésére Brüszszelben került sor 2013. november 27-28-án az IATA Kibővített Bizottságának ülésén. Ezen díjszámítási módszer alapján a HC által fizetendő vagyonkezelési díj összege nagyságrendileg 1 Mrd Ft körüli összeggel lett kevesebb - már a 2013. évtől kezdődően - a hatályos vagyonkezelési szerződésben foglalt rendelkezések alapján kalkulálható összegnél. Mederhasználati szabályozás felülvizsgálata: A korábbi években hatályba lépett jogszabályi változások (az Nvtv., a Vtv., a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet, a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet) szükségessé tették a mederhasználati szabályozás felülvizsgálatát. Az MNV Zrt. Igazgatósága a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KÖDUVIZIG) részére korábban kiadott meghatalmazást visszavonta és döntött a hatályos jogszabályoknak megfelelő mederhasználati megállapodás-minta elfogadásáról, valamint arról, hogy megbízza a mederkezelő KÖDUVIZIG-et, hogy az elfogadott mintának megfelelő mederhasználati megállapodásokat az MNV Zrt. nevében és képviseletében megköthesse. A megbízás célját az MNV Zrt. és a KÖDUVIZIG elsődlegesen abban jelölik meg, hogy a KÖDUVIZIG a mederhasználati szerződések megkötésével, előkészítésével, az előkészítést megelőző tárgyalások kérelmezővel történő lefolytatásával kapcsolatos igényei, érdekei a szakismeretekkel rendelkező KÖDUVIZIG közreműködésével magasabb szinten érvényesüljenek, továbbá abban, hogy a szerződések megkötésére, előkészítésére vonatkozó eljárásrend egyszerűsödjön. A megbízási szerződés és annak elválaszthatatlan mellékletét képező meghatalmazás mindkét fél által aláírásra került, így a megbízási szerződés és annak mellékletét képező meghatalmazás 2013. július 31. napján hatályba lépett. A megbízás és annak melléklete a KÖDUVIZIG részére megküldésre került, így ezt követően jogosult eljárni a mederhasználati szerződések ügyében. A vízgazdálkodási társulatok által használt ingatlanok jogi helyzetének rendezése: Az országban működő vízgazdálkodási társulatok mintegy 23.000 darab állami ingatlant (többnyire csatornákat, árkokat) használnak árvízvédelmi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási célra. Mintegy 3.000 darab ingatlan tekintetében rendelkeznek vagyonkezelővel kötött üzemeltetési szerződéssel, a fennmaradó mintegy 20.000 darab ingatlant azonban jelenleg érvényes jogcím, az MNV Zrt-vel, vagy a vagyonkezelővel kötött, a használat jogcímét rendező megállapodás nélkül használják, az ingatlan-nyilvántartásban pedig kezelőként vannak feltüntetve. A vízitársulatok használatában álló ingatlanokról az MNV Zrt. a társulatok által szolgáltatott adatokon túl nem rendelkezik pontos nyilvántartással. 53
2012. január 1-jét követően az Nvtv. hatályba lépésétől kezdődően – az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában foglaltakra tekintettel - a vízitársulatokkal nem köthető vagyonkezelési szerződés. Ennek mentén az MNV Zrt. által kidolgozott koncepció a vízitársulatok által használt, rendezetlen vagyonkezelői helyzetű állami ingatlanok területi vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe adását tartalmazta, melyről egyeztetéseket folytatott az MNV Zrt. az illetékes minisztériumok mellett az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. A vízitársulatok jogi helyzetének rendezésére irányuló kormányzati koncepció több alkalommal változott. A végső koncepció az MNV Zrt. által támogatott irányvonal mentén került kidolgozásra, melynek eredményeként a forgalomképes állami ingatlanok törvény erejénél fogva a vízitársulatoktól a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek 2014. január 1. napjával. Amerikai Nagykövetség – Budapest, Szabadság tér 10.: 2007 szeptemberében kötött kormányközi megállapodás alapján a Táncsics-börtön átadására akkor kerülhet sor, ha az amerikai igényeknek megfelelően felújított állapotban átadásra kerül a Budapest, Szabadság tér 10. szám alatti ingatlan. Az amerikai féllel folyamatosan egyeztetve a 2013-as év az épület vázszerkezeti és vasbeton építési munkáival kezdődött, majd elkészült az épület teljes tartószerkezete, belső szakipari munkák, az épület kiszolgáló rendszerek, elkészült a tetőszerkezet, megkezdődtek a gépészeti és belső szakipari munkák, melynek eredményeként az épület 90-95 % az év végére elkészült. A kivitelezőnek a 2013-as évben bruttó 2,1 Mrd Ft került kifizetésre. 2013-ban megkezdődtek a próbaüzemek. PPP kiváltások: A törökbálinti Bálint Márton Iskola és Sportközpont beruházás befejezéséről és egyéb PPP konstrukcióban létesült sportlétesítményekről szóló 1219/2012. (VI. 26.) Korm. határozat, valamint kiváltásához kapcsolódó forrás átadásáról szóló 1356/2012. (IX. 11.) Korm. határozat végrehajtásának eredményeként 17 PPP konstrukcióban épült tornacsarnok, uszoda kiváltására, egy esetében pedig követelés vásárlására került sor 6,3 Mrd Ft összértéken. A helyi önkormányzat kötelező feladatainak ellátása érdekében az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény rendelkezett a Magyar Állam által kiváltott 17 ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról, mellyel kapcsolatosan a szerződések aláírása megtörtént, továbbá Bátaszék Város Önkormányzatával ingyenes használati megállapodás megkötésére került sor. A törökbálinti projektet illetően állami tulajdonba került az ingatlan és a rajta lévő félkész felépítmény összesen 2,4 Mrd Ft értéken. A hivatalos műszaki átadás-átvétel, ill. használatba vételi eljárás megtörtént, a hivatalos átadásra 2013. 09. 02-án került sor. Az Önkormányzattal megkötésre került az ingyenes használatba adásra vonatkozó megállapodás. Új Ferencvárosi Stadion: A Kormány döntése alapján a Magyar Állam tulajdonába visszakerült a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó stadionját is magába foglaló Budapest 38293/75 hrsz.-ú ingatlan. A Kormány döntött egy új ferencvárosi labdarúgó stadion megépítéséről. A beruházás építtetőjeként a MNV Zrt.-t nevesítette, együttműködésben az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházá54
sokért felelős kormánybiztossal. Az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával öszszefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 173/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. Az MNV Zrt. 2013 során lefolytatta a kiviteli tervek, a műszaki ellenőr- lebonyolító és a tervellenőr kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat, illetve megindította a generálkivitelező kiválasztására vonatkozó két szakaszos, nyílt közbeszerzési eljárást. Az eljárás eredményeként 2013. március 18-án megkötésre került az FTC stadion bontására és az új stadion építésére vonatkozó generálkivitelezői szerződés a Market Zrt.-vel. Az MNV Zrt. közreműködésével az ingatlan telekmegosztása megtörtént, kialakult a jövőbeni stadion ingatlana (Budapest 38293/78 hrsz.), és az értékesítendő telek (Budapest 38293/79 hrsz.). A régi stadion elbontása közben már megkezdődött az új ferencvárosi stadion vasbeton tartószerkezetének ill. az úgynevezett fejépületben elhelyezésre kerülő mélygarázsok alapozása. A 13,5 Mrd Ft értékű beruházással kapcsolatos munkavégzés tervezett ütemezése felgyorsításra került. Világörökségi helyszíneken található ingatlanok: A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Vötv.) 13. § (6) bekezdése alapján az MNV Zrt. felülvizsgálta a világörökségi helyszíneken található, állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb használati jogviszonyt alapító szerződéseket és ennek eredményeként az alábbi főbb intézkedések történtek: az EMMI 11 db hasznosítási szerződést jogszabályba ütközőnek minősített és azok a törvény erejénél fogva megszűntek; az MNV Zrt. Igazgatósága döntött a Citadella (Budapest 5412 hrsz.) ingatlanegyüttes vagyonkezelésbe adásáról Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata részére; ezzel egy időben az ingatlant érintő birtokbavételi eljárás 2013. február 26-án megkezdődött; a vagyonkezelési szerződés aláírására 2013. október 4én, annak EMMI részéről történő záradékolására 2013. október 9-én került sor; a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a 11 hasznosítási szerződésre vonatkozó EMMI határozatot, így azok visszavonásra kerültek; az EMMI 2013. október 1-jén hivatalból indított hatósági eljárásban hozott határozatában megállapította, hogy a Citadella használata, hasznosítása nem felel meg a Vötv. 3. §-ban foglalt követelményeknek, ezért a Citadellát használókat, hasznosítókat arra kötelezte, hogy az ingatlanokat adják birtokba az MNV Zrt. részére. Budapest, XI. kerületi Önkormányzata a 2013. október 24-én hitelesített határozatával a vagyonkezelési szerződés módosítását kérte, melyet az MNV Zrt. Igazgatósága jóváhagyott. 2013. november 11-jén a Citadella ingatlan-együttesen az EMMI határozatban felsorolt mind a hat használó megjelent, és birtokba adta az ingatlant, melyet az MNV Zrt. Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata részére birtokba is adott; Az MNV Zrt. Igazgatósága döntött a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatával kötött SZT-41107 számú vagyonkezelési szerződés megszüntetéséről.
55
Rubik Kocka Programiroda Csoport : A magyar szellemi teljesítményeket bemutató kiállítási központ létrehozásával és a Rubik kockát bemutató nemzetközi vándorkiállítással kapcsolatos egyes kérdésekrőlszóló 1090/2012. (IV. 2.) Korm. határozatban nevesített, a Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létesítésével kapcsolatos előkészítő munkálatok - ideértve különösen a nemzetközi építész pályázat előkészítését és lebonyolítását tartalmazó feladatok végrehajtása érdekében az MNV Zrt.-n belül 2013. november 15-én megalakult a Rubik Kocka Programiroda Csoport. 2013-ban előkészítették a Rubik kocka projekt keretében létrehozandó kiállítási központ létesítéséhez szükséges beszerzési eljárásokat és a beszerzésre vonatkozó döntéseket. Főkert Zrt. tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának megszerzése: Az utánpótlás-nevelési centrum létesítéséhez szükséges ingatlan tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos feladatokról szóló 1836/2013. (XI. 15.) Korm. határozat alapján megvásárlásra került a korábban Főkert Zrt. tulajdonát képező Budapest XIX. kerület 169171/1 helyrajzi számú, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlan. A tulajdonszerzést követő egyeztetések alapján az ingatlan az NSK vagyonkezelésébe kerül, és azon – várhatóan az NSK által lebonyolítandó állami beruházás keretében – a Budapest Honvéd FC labdarúgó utánpótlás központja kerül kialakításra. Álomsziget A budapesti Hajógyári-szigeten található Budapest 18386/3, 18386/5, 18386/6, 18386/9, 23796/18, 23798/4, 23798/5 helyrajzi számú ingatlanok a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. állami tulajdonú üzletrészének értékesítése útján kerültek ki az „állami” tulajdonból. A Magyar Állam az ún. Hadrianus-telket már 2009. évben visszavásárolta. A Kormány „közösségi tér létrehozása érdekében egyes ingatlanok tulajdonjogának állam javára történő megszerzésének támogatásához szükséges források biztosításáról” szóló 1663/2013. (IX. 20.) számú határozatában döntött – többek között – arról, hogy a Hajógyáriszigeten található ingatlanok közösségi tér létrehozása céljából, 3.999.100.000 forint + ÁFA vételáron kerüljenek megvásárlásra a Magyar Állam javára. E kormányhatározat egyúttal rendelkezett a korábbi koncessziós szerződés lezárásáról is, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata. Az adásvételi szerződés 2013. október 30. napján megkötésre került és a vételár megfizetése is megtörtént, a birtokba vételi eljárás befejeződött. Gödör tulajdonba vétele Az egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény értelmében a Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonában lévő Budapest 24447/2 és 244546/3 helyrajzi számú ingatlanok a Magyar Állam tulajdonába kerültek ifjúság és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében. Az ingatlanok felújításáról az Erzsébet-program keretén belül a használó az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. gondoskodott. A megújult Erzsébet téri komplexum használatba vétele megtörtént, az a nagyközönség számára megnyitásra került. 56
Az Országleltár program Az MNV Zrt. megalapításától 2010-ig a vagyonnyilvántartási rendszerek integrációjára tett kísérlet (Everest program) elakadt. A Kormány az Országleltár elkészítésével kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1172/2010. (VIII.18.) Korm. határozatban elrendelte Országleltár, azon belül az egységes, integrált állami vagyonnyilvántartási rendszer elkészítését. Az MNV Zrt. 2011 elején az Országleltár Program megvalósításának koordinálására megalapította az Állami Vagyonnyilvántartási Kft-t (továbbiakban: ÁVNY Kft.). Az Országleltár Program projektjeinek céljai, eredményei A fent említett kormányhatározatban meghatározott feladatok megvalósítására 2011. év folyamán létrejött az Országleltár multi-projekt. A kormányhatározatban megfogalmazott feladatokkal összhangban az Országleltár multi-projekt elsődleges célja, hogy az állami tulajdonú ingatlanok, tulajdon részesedések, ingóságok és egyéb vagyonelemek darabszáma és értéke különböző időpontokban adatszolgáltatásra alkalmas módon lekérdezhető legyen. Az MNV Zrt. felelősségi körébe tartozó MNV Országleltár Program (a továbbiakban: MNV OL Program) megvalósítására a 2011-2014. években a központi költségvetés bruttó 7,7 Mrd Ft, míg az MNV Zrt. bruttó 850 M Ft forrást biztosított, amiből az ÁVNY Kft. 2013. év végéig bruttó 2,276 Mrd Ft használt fel, az alábbi főbb feladatok megvalósítására: Integrált vagyongazdálkodási rendszer bevezetése (ERP) Az ERP projekt (MNV SAP bevezetési projekt) fő célja, hogy egy korszerű, megbízható, teljes körű és transzparens vagyonelem (eszköz) nyilvántartást biztosításon az MNV Zrt. részére. Az ÁVNY Kft. 2012. november 23-án vállalkozási szerződést kötött a Fornax Zrt-vel az MNV SAP bevezetési projekt megvalósítására. 2013. június elején az MNV Zrt. jóváhagyta a megvalósítandó SAP rendszer rendszertervét és kezdetét vette az SAP rendszer megvalósítása. A kapcsolódó fejlesztések, tesztelések eredményeképpen 2014. január 1-el sor került az SAP rendszer éles indulására, és megkezdődött a rendszer éles üzemi támogatás időszaka. A SAP rendszer éles indulásáig az MNV saját vagyoni körben a funkciók döntő része megvalósult (néhány funkció megvalósítása csúszott át a projekt 2014. 10. 31-ig tartó 2. fázisára), míg a rábízott vagyoni körben az államháztartási számvitelhez (ÁHSZ) kapcsolódó jogszabályi háttér (az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, továbbá az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeletek) 2013. év végi és 2014. év eleji jelentős mértékű változásai miatt, az SAP pénzügy-számviteli funkciók áttervezése és módosítása vált szükségessé, aminek tervezésére és megvalósítására 2014. során kerül sor. A bevezetett SAP rendszer több elődrendszert váltott ki 2014. január 1-jével, és az állami tulajdonú vagyonelemek integrált nyilvántartásának kialakításával megteremtette az alapot az Országleltár koncepció megvalósításához. Ez utóbbi további fejlesztései időközben megkezdődtek egy Országleltár adatgyűjtő portál fejlesztésével. Adatmigráció előkészítés feladatai Az MNV SAP bevezetési projekthez szorosan kapcsolódó adatelőkészítés, adattisztítási feladatok a megbízható nyilvántartás létrehozását szolgálják. Ezen belül pedig az adatmigráció fő feladata a különböző forrásrendszerek adatainak alkalmassá tétele a SAP-ba való betöltésre. 57
Az MNV SAP bevezetési projekt keretében az elődrendszerekből történő adatmigráció már 2013 decemberében megkezdődött, majd 2014. január 1-ét követően az átállási folyamat részeként folytatódott. A migrációs feladatok megfelelőségét és teljességét egy külső validációs szállító támogatta. BPR projekt (működési folyamatok felmérése és újratervezése) Az MNV Zrt. működési folyamatainak 2012. évi felmérését követően, a 2013-as év során, az MNV SAP bevezetési projekt megvalósításával párhuzamosan, 2013 júliusáig sor került az MNV Zrt. jövőbeni működését leíró folyamat dokumentációk elkészítésére. A leszállított célfolyamatok finomhangolására két körben, első ütemben 2013. augusztus során majd 2013 decemberében, az SAP rendszer éles indulást megelőzően került sor. Országleltár Portál létrehozása Célja a vagyonnyilvántartási rendszerekben fellelhető – beleértve a különböző tulajdonosi joggyakorlóknál meglevő – adatok alapján publikus portál felületen bemutatni a Magyar Állam ingatlan és társasági adatait, azokat különböző lekérdezések, nézetek mentén megjeleníteni. Szükséges az említett tulajdonosi joggyakorlók adatszolgáltatását meghatározó jogszabályi környezet, valamint azon portál funkciók, melyek biztosítják a tulajdonosi joggyakorlóktól érkező adatok egységes kezelését, nyilvántartását, lekérdezhetőségét. Az Országleltár Portál 1. szakaszának, azaz Országleltár Portál (Portál2011) honlapjának a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra (NTG, korábban EKG) történő kiengedése 2012. márciusában megtörtént. Ezt követően az 1. szakasz pilot tapasztalatai alapján a Portál2011 továbbfejlesztésére került sor, melynek eredményeként – a tulajdonosi joggyakorlók 2010., 2011. és 2012. éves beszámolójának megfelelő analitikus adatokkal feltöltve – 2013. októbertől az Országleltár Portál (www.orszagleltar.gov.hu) elérhető az Interneten. Az Országleltár Program további projektjeinek – Dokumentumkezelő rendszer (DMS), a Létesítménygazdálkodási rendszer (FM), Adattárház (DW) – megvalósítására tervezetten később kerül sor, ennek megfelelően 2013. során a kapcsolódó beszerzési eljárások megszüntetésre kerültek. A 2013. évben az adatszolgáltatások és nyilvántartási rendszerek még lényegesen nem változhattak, de a vagyonnyilvántartási eljárásrendek kidolgozása, az intenzív végrehajtású adattisztítási és migrációs projektek hatására a vagyonnyilvántartási rendszereink minősége folyamatosan javult, majd az integrált vagyongazdálkodási rendszer bevezetésével további jelentős eredményt sikerült elérni a vagyonnyilvántartási feladatok tekintetében.
Jogi eljárások Az MNV Zrt. pernyilvántartó programjának információi alapján a társaság rábízott vagyonát érintő, folyamatban lévő, jogerős bírósági ítélettel le nem zárt peres ügyek száma összesen 626 darab. A pertárgyak összértéke megközelítőleg 110 Mrd Ft. Az MNV Zrt. a peres eljárások döntő többségében (több mint 80 %-ában) alperesként jelenik meg. A folyamatban lévő pereken kívül vannak azok az ügyek, amelyek jogerősen lezárultak és végrehajtási szakaszban vannak.
58
Jelentősebb ügycsoportok: Konszernjogi perek A konszernjogi felelősség szerint fellépő felperesek még a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: régi Gt.))rendelkezéseire hivatkozva érvényesítik igényüket, amelynek lényege, hogy álláspontjuk szerint a vagyonkezelő vonatkozásában konszernjogi felelősség állt be azzal, hogy a törvényi kötelezés folytán részvénytársaságokká alakult állami vállalatok 100%-os, majd csökkenő mértékű részvényese az ÁVÜ, ÁV Rt., ÁPV Zrt., majd az MNV Zrt. lett. Az átalakult és felszámolás alá került cégek hitelezői, illetve – az esetek döntő többségében – azok engedményesei e mögöttes felelősségre alapítva kérik a felszámolási eljárásban meg nem térült követeléseik megfizetését. A percsoport jelentőségét jól érzékelteti, hogy a felperesi követelések tőkeösszege százmilliós nagyságrendű, amely mellett a felperesek jelentős összegű késedelmi kamatot is érvényesítenek. Az MNV Zrt. ellen 2013-ben három ilyen eljárás volt folyamatban, melyek jelenleg is tartanak. Vagyonelvonásból eredő kezesi felelősség iránti perek A vagyonelvonásos perek lényege, hogy az MNV Zrt. jogelődje, az ÁPV Zrt., illetve ennek jogelődei, az ÁVÜ és az ÁV Rt. egyes állami vállalatoktól vagyont vontak el az állami vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény, és az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény. 53. §. alapján. Ez utóbbi jogszabályhely (1) bekezdése kimondja, hogy az ÁPV Rt. – a vagyonelvonás arányában és mértékéig – kezesként felel azon tartozások kiegyenlítéséért, amelyek a vagyonelvonáskor fennálltak. Az MNV Zrt. felelőssége a sortartó kezesi felelősséghez igazodik, helytállási kötelezettségét az elvont vagyon forgalmi értéke alapján állapítják meg. Jellemző e percsoportra, hogy e perekben igazságügyi szakértői vélemény készítése nem mellőzhető. Az MNV Zrt. ellen 2012-ben még két ilyen eljárás volt folyamatban, de 2013-ban már nem volt ilyen per folyamatban az MNV Zrt. ellen. Egyéb perek Az egyéb perek gyűjtőfogalom valamennyi kiemelten meg nem jelölt ügycsoportot foglalja magába. Ezek között az MNV Zrt. jogelődei által, illetve ellen indított peres eljárások számtalan ingatlan tulajdonjogának megállapításával, használati, birtokviszonyok rendezésével, ingatlanok értékesítésére, hasznosítására irányuló pályáztatással kapcsolatos jogviták, a privatizációs szerződések megszegéséből eredő különféle igények érvényesítése iránt indított peres eljárások, valamint a hagyatékokkal, műkincsekkel, ingóságok kiadásával kapcsolatos peres eljárások szerepelnek. Kártérítés iránt indított perek 46 kártérítésre vagy kártalanításra irányuló peres eljárásban érintett az MNV Zrt., ebből 46 esetben a társaság saját vagy a Magyar Állam nevében eljárva, alperesi pozícióban áll a perben – az esetek többségében más állami szervekkel, állami tulajdonú társaságokkal együtt. 59
Ezen perekben többnyire a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény 339. §-ra (jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. 6:519.§) alapítva érvényesítik a felperesek az egyes jogviszonyokból származó kártérítési igényeiket. Az ügycsoport jellegzetessége, hogy a kártérítési felelősséget abban az esetben állapítja meg a bíróság, ha a kártérítési felelősség négy alapvető feltétele, nevezetesen a jogellenesség, a felróhatóság, a kár, és az okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között fennáll. Jogalap nélküli gazdagodás visszafizetésére irányuló perek Az MNV Zrt. vonatkozásában 20 jogalap nélküli gazdagodás jogcímén indított per van folyamatban, amelyekben a társaság 17 esetben alperesi pozícióban jelenik meg, felerészben magánszemélyekkel, felerészben állami szervekkel, állami vagy magántársaságokkal szemben. A régi Ptk. 361. §-a (jelenleg hatályos Ptk. 6:578.§) szerinti jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius szabály, vagyis alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn, illetve ha a jogvita a felek fennálló jogviszonyára irányadó speciális szabályok szerint nem bírálható el. A gazdagodás akkor alaptalan, ha a vagyoni előnyhöz jutott félnek nincs olyan jogcíme, amely őt az előny megtartására feljogosítaná. Szerződés érvénytelenségének megállapítása, vagy szerződés létrehozása iránti perek Az MNV Zrt. részvételével 38 szerződés érvénytelenségének megállapítása vagy szerződés létrehozása iránt indított per van folyamatban, zömében alperesi pozícióban jelenik meg a társaság. Ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogi, birtok-, és használati perek A fenti ügycsoporton belül jellemzően ingatlanok tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának különböző jogcímeken való megállapítása iránt indulnak peres eljárások. (pl. elbirtoklás, ráépítés, apportálás, közös tulajdon megszüntetése vagy közös tulajdonban tulajdoni arányok megállapítása, stb.). Számtalan birtokper, ingatlan kezelésével, használatával kapcsolatos peres eljárás található még ezen csoporton belül. Közigazgatási perek A közigazgatási határozatokkal (pl. földhivatali, NAV, stb. határozatokkal) szemben indított peres eljárások képezik a jelen peres ügycsoport alapját. Öröklési perek Az MNV Zrt., mint a Magyar Állam képviselője azokban a hagyatéki eljárásokban, amelyekben az örökhagyónak nincsenek leszármazottai, vagy a törvényes öröklést visszautasítják, mint szükségképpeni örökös a hagyaték tulajdonjogát megszerzi. A régi Ptk. 599. § (3), a jelenleg hatályos Ptk. 7:74.§ (1) bekezdése szerint más törvényes örökös hiányában az állam örököl. Az örökség visszautasításának joga az államot ez esetben nem illeti meg. Kivételes lehetőséget biztosít a Vtv. 36.§ (5) bekezdése. Az öröklési ügyek elhanyagolható hányadában a Magyar Államot az örökhagyó végrendeletében jelöli meg örökösként.
60
A hagyatékkal kapcsolatos minden peres és nem peres ügyben – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogutódjaként – az MNV Zrt. jár el, egyben gyakorolja az államot, mint törvényes örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket. Jogerősen (a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével) a Magyar Állam részére átadott hagyaték esetében, amennyiben addig ismeretlen örökös jelentkezik, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 262. számú állásfoglalása rögzítettek szerint minden esetben polgári peres eljárást kell indítania a később jelentkező örökösöknek, mivel a hivatkozott PK. kimondta, hogy az öröklés jogcímén bekövetkezett tulajdonos változásról csak a bíróság rendelkezhet. Az MNV Zrt. számtalan hagyatéki peres eljárásban vesz részt alperesként és ez jelentős mértékben megnöveli az MNV Zrt. által fizetendő perköltségek összegét. Külföldön, illetve választottbíróság előtt folyamatban lévő perek Említést érdemel a MNV Zrt. olasz bírósági fórum előtt folyamatban lévő ún. SACE ügye, melynek 2 kártérítési igény iránt folyamatban lévő peres eljárása az olasz bíróságok előtt van folyamatban, mely perek értékének nagyságrendje 153.128.001.- euró + járulékai illetve 6.539.914 euró + járulékai. A DAM perek Az ÁPV Zrt., mint eladó és a VSZ Kosice jogutóda, a SIH (Slovenské Investicné Holding), mint vevő között 1998. január 9. napján a DAM Rt. részvények adásvételére vonatkozóan privatizációs szerződés jött létre. A privatizációs szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem teljesítése okán 2004. október 7. napján a Bécsi Kereskedelmi Kamara mellett működő Választottbíróságon ítélet született (SCH-4821. számon), amely a privatizációs vevőt 1,6 Mrd Ft-nak megfelelő összeg és annak 2004. március 2. napjától számított kamata megfizetésére kötelezte. Ez az összeg jelenleg cca. 3-3,2 Mrd Ft nagyságrendű. A választottbírósági eljárás végrehajtását a privatizációs vevő (és jogutódai) által Szlovákiában indított különféle peres eljárások akadályozták, a SIH – jogutódja a Gratio Holding -fedeztetelvonó magatartását Cipruson sikerült elsőfokú bírósági ítélettel megakadályozni. Ezen kívül 1 per a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságon van folyamatban a FOUNDATION Ingatlanfejlesztő Kft. I. r. és a Várkert Bazár Ingatlanfejlesztő Kft. II. r. felperesek által az MNV Zrt. I. r. és a Budavári Kht. II. r. alperesek ellen a Várkert Bazár épületegyüttes átépítése és haszonbérlet útján történő hasznosítása iránt. A Várkert Bazár épületegyüttes átépítésére és haszonbérlet útján 60, illetve 90 évre történő hasznosítására a KVI, mint az MNV Zrt. jogelődje által kötött előszerződés alapján a végleges szerződés létrehozására indult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságon VB07242. szám alatt. Felperesek a többször módosított, jelenlegi keresetükben – az alperesek magatartása miatt bekövetkező – adásvételi szerződés elmaradása miatt kártérítést igényelnek 4.527.313.415 Ft és ennek 2006. április 15. napjától számított törvényes kamata összegben. Jelenleg első fokon van folyamatban a peres eljárás és a szakértői bizonyítások zajlanak.
61
Műkincsekkel kapcsolatos perek Az MNV Zrt. által vagyonkezelésbe adott állami vagyon egy része a Vtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott kincstári vagyonkör, amelynek elemeit a bármely törvény által forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek minősített javak képezik. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 38. § (4) bekezdése értelmében a muzeális intézmények leltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek. Az e rendelkezés által meghatározott kincstári vagyon, a múzeumok szakleltárába felvett műtárgyak eredete azonban hazánk történelmi múltja miatt számos esetben sajátos. Egyes kulturális javak ugyanis nem vásárlás, ajándékozás vagy öröklés jogcímén képeznek állami tulajdont, hanem különböző jogszabályok szerint államosított, ismeretlen tulajdonos által elhagyott, vagy bírósági ítéletek által elkobzott tárgyakként kerültek közgyűjteményi leltárba, vagy a szerzésmód egyébként vitára adhat okot. Bár a kárpótlási törvények e kérdéskört rendezni kívánták, a bírói út nyitott a jogkeresők számára, hogy tulajdonjoguk fennmaradására hivatkozva igényt érvényesítsenek, és ezzel sokszor igen jelentős művek esetében is élnek a folyamatban lévő, ilyen jellegű ügyek tanúsága szerint. Restitúciós perek 2010 folyamán indultak az ún. „restitúciós” peres eljárások, amelynek alperesei legfőbbképp a Magyar Állam, a Magyar Államvasutak és a Magyar Nemzeti Bank. Ezen peres eljárások lényege, hogy a zsidó származású felperesek a deportálások során a tőlük elvett javak visszaadását és/vagy azok értékének megtérítését, valamint kártérítést kérnek kamatokkal együtt. Jelenleg két peres eljárás van folyamatban a Magyar Állam és a Magyar Államvasutak ellen, amelyben a felperesek követelésének alapja
a deportálásokhoz kapcsolódó fosztogatások; a MÁV által a MÁV alkalmazottaknak abban az időben bérbe adott lakásokhoz kapcsolódó követelések, mely szerint a MÁV ezeket a lakásokat és az azokban hagyott értéktárgyakat nem adta vissza az életben maradt és hazatért deportáltaknak vagy azok örököseinek; a MÁV-val kötött munkaszerződések jogellenesen kerültek megszüntetésre; a MÁV nem adta vissza a raktáraiban tárolt vagyontárgyakat és üzleti eszközöket; állítólagos tömegmészárlás, ami Kiskunhalason történt 1944 októberében, amikor MÁV alkalmazottak mintegy kétszáz fiatal zsidó kényszermunkást gyilkoltak meg, valamint fosztottak ki.
A pertárgy értéke: 240.000.000 USD és 1944 óta járó kamatai, emellett 1.000.000.000 USD büntető kártérítés megfizetése kártérítés jogcímen az elszenvedett sérelmekért és perköltségben marasztalás. Egy per van folyamatban a Magyar Köztársaság, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Budapesti Műszaki és a Gazdaságtudományi Egyetem alperesek ellen, amelyet a Herzog-örökösökök, mint felperesek indítottak. A pertárgy értéke elsődlegesen 44 darab műalkotás visszaszolgáltatása, amennyiben ez nem lehetséges, ennek ellenértékeként több mint 100 millió USD feletti érték. A perben az alperesi oldal a szuverén immunitásra, és a nemzetközi jog egyéb, perakadályt jelentő jogintézményeire hi62
vatkozott. Az elsőfokú bíróság 11 db kép tekintetében elutasította a felperesi kérelmet, a fennmaradó 33 db kép tekintetében folyik tovább a per, jelenleg egy ún. „közbenső fellebbezési” szakaszban. Amennyiben a pert e szakaszban nem sikerül megnyernie az alpereseknek, 2013-ban részletes bizonyítási eljárás (ún. „discovery”) indulna meg, amely már nem foglalkozik eljárási akadályokkal, hanem a per tárgyát képező képek jogi sorsát egyenként tárja fel és dönti el.
63
Az MNV Zrt. rábízott vagyon mérlege adatok M Ft-ban S orszám
A tétel megnevezése
a 01. 02. 03. 04. 05.
1. rész A. I. II. III. IV.
06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13.
B. I. II. III. IV. V. 1. rész
b KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (Σ03-06) IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK (Σ08-12) KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (02+07) EGYÉB VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (16+17+18) IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK (20+21+22+23) KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK
2012.12.31
Előző évek módosítása
2013.12.31
c
d
e
8 076 113 65 525 7 768 413 88 242
9 751 931 1 116 133 8 276 584 40 381
153 933
318 833
2 007 920 86 539 996 299 10 149 718 231 196 702
2 222 800 86 772 1 116 770 6 444 802 551 210 263
10 084 033
11 974 731
14. 2. rész C. 15. 16. I. 17. II. 18. III. D. 19. 20. I. 21. II. 22. III. 24. 2. rész EGYÉB VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (15+19)
1 592 052 693 1 591 028 331 1 462 1462 0 0 1 593 514
0
25. 3. rész 26. E. 27. I. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. II. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. III. 47.
1 634 836 384 0 0 358 26 0 0 0 122 322 107 846 2 305 105 541 830 4 0 7 201 6 441 0 0 1 512 130 1 463 870
1
48.
1 697 346
1 854 209
233 476 438 35 926 0 11 896 11 896
358 705 132 36 409 0 225 866 225 866
0
0
49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.
KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (27+35+46+55) IMMATERIÁLIS JAVAK (Σ28-34) 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immatriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK [36+(Σ39-45)] 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok ebből: - Termőföldek - Egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Gépek, berendezések, felszerelések 3. Járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Állami készletek 8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK [47+(Σ50-53)] 1. Tartós állami tulajdonú részesedések (48-49) Tájékoztató adat: __Tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken __Tartós állami tulajdonú részesedések értékvesztése 2. Tartósan adott kölcsönök 3. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 4. Egyéb hosszú lejáratú követelések 5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése ebből: - Tartós állami tulajdonú részesedések értékhelyesbítése IV. BÉRBE, HASZONBÉRBE, KONCESSZIÓBA ADOTT, ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK
64
0
1 0
1
1 885 639 23 256 1 862 382 1 1 854 1854 0 0 1 887 493 1 897 876 935 0 0 518 417 0 0 0 139 030 116 882 0 116 882 680 4 0 18 100 3 364 0 0 1 757 911 1 495 504
56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89.
F. I.
FORGÓESZKÖZÖK (57+67+73+79) KÉSZLETEK [58+(Σ63-66)] 1. Átsorolt készletek(59+60+62) - Értékesítési célú immateriális javak - Értékesítési célú ingatlanok ebből: - Értékesítési célú földterületek - Értékesítési célú egyéb eszközök 2. Központi költségvetési szervtől visszavett készletek 3. Egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek 4. Hagyatékból származó készletek 5. Egyéb készletek II. KÖVETELÉSEK (Σ68-72) 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők) 2. Egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos __követelések 3. Központi költségvetési szervtől átvett követelések 4. Rövid lejáratú kölcsönök 5. Egyéb követelés III. ÉRTÉKPAPÍROK (74+77+78) 1. Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések (Σ75-76) Tájékoztató adat: __Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken __Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések értékvesztése 2. Értékesítési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3. Egyéb értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK (Σ80+81) 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek G. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (Σ83-85) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások 3. rész KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (26+56+82) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (A+C+E) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN (B+D+F) ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (13+24+86)
65
85 414 12 457 4 269 0 4 269 0 0 0 0 8 186 2 66 850 678
0 0 0
0
118 507 19 747 8 593 0 8 593 0 0 0 0 10 087 1 067 86 979 371
13 401
28 956
0 1 932 50 839 2 126 2 029
0 1 927 55 725 7 419 5 765
71 759
76 364
69 730 97 0 3 981 0 3 981 1 717 809 0 908 1 721 967 11 303 001 2 094 796 13 399 514
70 599 1 654 0 4 362 0 4 362 38 014 35 980 18 2 016 2 054 397 13 535 446 2 343 161 15 916 621
1 1 0 1
adatok M Ft-ban S orszám
a 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139.
A tétel megnevezése
2012.12.31
b RÁBÍZOTT VAGYON TŐKÉJE (91+95+99+100+101+105+106) I. RÁBÍZOTT VAGYON INDULÓ TŐKÉJE (Σ92-94) 1. Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon induló tőkéje 2. Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon induló tőkéje 3. Közvetlenül kezelt rábízott vagyon induló tőkéje II. RÁBÍZOTT VAGYON TŐKEVÁLTOZÁSA (Σ96-98) 1. Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon tőkeváltozása 2. Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon tőkeváltozása 3. Közvetlenül kezelt rábízott vagyon tőkeváltozása III. EREDMÉNYTARTALÉK IV. LEKÖTÖTT TARTALÉK V. ÉRTÉKHELYESBÍTÉS ÉRTÉKELÉSI TARTALÉKA (Σ102-104) 1. Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon értékelési tartaléka 2. Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon értékelési tartaléka 3. Közvetlenül kezelt rábízott vagyon értékelési tartaléka VI. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY VII. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐK TARTALÉKAI (Σ107-108) 1. Költségvetési tartalékok 2. Vállalkozási tartalékok I. CÉLTARTALÉKOK (Σ110-112) 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalékok J. RÁBÍZOTT VAGYON KÖTELEZETTSÉGEI (114+115+122+131) HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (Σ116-121) 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [123+(Σ125-130)] 1. Rövid lejáratú kölcsönök ebből: Átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Központi költségvetési szerv vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség 6. Egyéb vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség IV. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐK KÖTELEZETTSÉGEI (Σ132-134) 1. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2. Rövid lejáratú kötelezettségek 3. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások K. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (Σ136-138) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (90+109+113+135) H.
66
c 12 379 858 10 359 892 8 357 765 626 635 1 375 492 1 484 900 492 821 1 133 609 -141 530 -319 823 0 32 750 7 148 13 705 11 897 155 609 666 530 663 471 3 059 54 089 54 089 0 0 829 632 0 242 732 0 0 242 732 0 0 0 27 131 0 0 0 344 5 397 0 0 21 390 559 769 92 449 371 543 95 777 135 935 1 2 882 133 052 13 399 514
Előző évek módosítása
2013.12.31
d 0 0
0
0 0
0
0 0
0
0
0
0
e 14 835 740 11 623 081 9 565 275 649 254 1 408 552 2 348 316 1 101 831 1 386 746 -140 261 -164 214 0 277 971 5 098 47 007 225 866 12 737 737 849 734 511 3 338 90 328 90 328 0 0 853 487 0 268 347 0 0 268 347 0 0 0 20 462 0 0 0 478 985 0 0 18 999 564 678 40 572 425 587 98 519 137 066 0 1 421 135 645 15 916 621
Az MNV Zrt. rábízott vagyon eredmény kimutatása adatok M Ft-ban S orszám
a 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. I. 09. 10. 11. II. 12. III. 13. IV. 14. 15. V. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
VI. VII. VIII. IX. A.
X.
XI. B. C. XII. XIII. D. F. G.
A tétel megnevezése
2012. év
2013. év
b 001. Rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) ____nettó árbevétele ebből: - központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől származó __bevételek - egyéb vagyonkezelőtől származó bevételek 002. Rábízott vagyon értékesítésének (immateriális javak, tárgyi eszközök, ____készletek) nettó árbevétele 003. Egyéb ki nem emelt árbevétel 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (001+002+003) 02. Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés
c
e
Rábízott vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítésének ráfordítása Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 05. Rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) ___ráfordításai 06. Rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításai ebből: állami tulajdonú társaságok támogatása Rábízott vagyon működtetésének ráfordításai (05+06) Rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordításai Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII-VIII-IX) 07. Kapott (járó) osztalék és részesedés 08. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 09. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 10. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 11. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei (Σ07-11) 12. Részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége 13. Egyéb befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 14. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 15. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése ebből: részesedések értékvesztése 16. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai (Σ12-16) Pénzügyi műveletek eredménye (X-XI) Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (XII-XIII) Működés mérleg szerinti eredménye (±C±D) 17. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatok (±) Mérleg szerinti eredmény (±F±17)
67
3 630
2 800
12
7
2 828
2 139
1 483
654
1 255 6 368 0 6 368 0 0 0 127 324 34
642 4 096 0 4 096 0 0 0 91 759 1 785
493
442
11
10
3 337
4 915
23 802 21 379 27 139 25 038 1 569 69 417 38 711 10 025 44 230 0 126 537 23 693 68 586 0 0 10 166 22 490 22 490 41 32 697 35 889 45 914 56 602 8 663 47 939 93 853 61 756 155 609
52 313 47 510 57 228 2 176 1 691 79 834 3 637 -45 526 21 128 0 0 1 403 6 396 28 927 0 0 19 749 128 466 128 466 9 306 157 521 -128 594 -174 120 219 273 178 709 40 564 -133 556 146 293 12 737
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek (továbbiakban: MFB Zrt., vagy MFB) az állam rábízott vagyona tekintetében történő tulajdonosi joggyakorlói feladatok ellátását a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB törvény) szabályozza. 2013-ban a törvény alapján az MFB Zrt. 37 gazdálkodó szervezet esetében gyakorolta az állam nevében a tulajdonosi jogokat összefüggésben az MFB részvételével a nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósításában, a versenyképesség javításában, különös tekintettel az agrárpiaci fejlesztésekre, a mezőgazdaság fenntartható fejlődésére, az agrár-innováció elősegítésére, az agrárfoglalkoztatás növelésére, a gazdálkodók integrációs együttműködésének biztosítására. Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával érintett gazdálkodó szervezetekben fennálló állami tulajdonú társasági részesedések az Nvtv. 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján a nemzeti vagyon részei, ezért ezen társasági részesedések feletti tulajdonosi joggyakorlás során az Nvtv. nemzeti vagyonnal való gazdálkodással összefüggő rendelkezéseit alkalmazni kell. Három társaság – a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding Nonprofit Zrt. és a Hungarofest Nonprofit Kft. kivételével a társasági részesedések – az Nvtv. 2. számú melléklete alapján – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartoznak. Az MFB Zrt. rábízott vagyonnal történő 2013. évi szervezeti-működési keretei Az MFB a társaságok átvételét követően, 2010-ben kialakította a rábízott vagyon kezelésének személyi és tárgyi feltételeit. Az egyes társaságokkal foglalkozó cégfelelősi szervezet öt részre különült el a csoportismérvek mentén: pénzügyi agrár turisztikai infrastruktúra egyéb vállalkozási csoport. Az MFB operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat megosztott hatáskörök gyakorlása útján az Igazgatóság, a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek végzik. A rábízott vagyonnal kapcsolatos döntéshozatal az Alapító Okiratban, az Igazgatóság Ügyrendjében, a Döntéshozó Testületek Ügyrendjében, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve a vagyonkezelési területek ügyrendjeiben foglaltaknak megfelelően történik. További, a rábízott vagyonnal kapcsolatos szabályzatok: a rábízott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalás eljárási rendje, a rábízott vagyonról szóló számviteli politika és a rábízott vagyon számlarendje. Az önköltségszámítási szabályzat szerinti munkaidő-ráfordítás felmérések alapján végzett kalkuláció a tulajdonosi joggyakorlással összefüggő tevékenységek költségeit 2013-ban 1.023 M Ft összegben állapította meg, míg a költségvetésből az MFB Zrt. 355 M Ft működési költségtérítést kapott a rábízott vagyonnal összefüggésben.
68
Így a működési költségtérítés az MFB Zrt., mint tulajdonosi joggyakorló szervezet rábízott vagyonhoz kapcsolódó többletköltségeit (személy jellegű és anyagjellegű ráfordítások) csak részben fedezi. A 1.023 M Ft költségmegoszlása az alábbi: Személyi jellegű ráfordítások: Anyagjellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás
746,4 M Ft 276,4 M Ft
A rábízott vagyonnal összefüggésben beruházás nem valósult meg, a befektetett eszközök értékcsökkenési leírását a költségallokáción keresztül számolja el erre a tevékenységre az MFB Zrt. Az MFB Zrt. felhalmozási jellegű kiadásokra 9.170 M Ft, a hasznosítással kapcsolatos folyó kiadásokra 555 M Ft, illetve a vagyongazdálkodás egyéb kiadásaira 500 M Ft összegű forrással rendelkezett 2013-ban. Az MFB a rábízott vagyonába tartozó társaságoktól bevételt nem realizál, a vagyonkezelésért nem számít fel díjat. Az ezzel kapcsolatos ráfordításait a 2013. évi költségvetés vagyonfejezetében nevesített kiadási sor tartalmazta. A rábízott vagyon körébe tartozó társaságok egy részében az MFB közvetlen tulajdoni hányadot is birtokol, a saját és az állami tulajdon tekintetében egységes cégvezetési, irányítási elveket képvisel, együttesen szavaz. Az MFB egyes belső szervezeti egységein belül – számvitel, kontrolling, informatika, üzemeltetés, stb. – létrehozott a rábízott vagyonnal foglalkozó kisebb munkacsoportok, osztályok feladata a csoporttagok koordinációja, az egységes beszerzési, beszámolási elvek kidolgozása, alkalmazása, betartatása, a támogatások, tőkejuttatások egységes, elkülönült kezelése. Az MFB a Stratégiai csoportján6 belül kialakította az egységes kockázatvállalási és limitállítási szabályzatokat. A rábízott vagyonhoz tartozó társaságoknál biztosította a belső szabályzatok összhangját a banki szabályzatokkal.
A rábízott vagyonelemekkel kapcsolatos 2013. évi nagyobb jelentőségű tulajdonosi döntések, azok hatása a vagyongazdálkodásra Az MFB Zrt. a rábízott vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorlást a belső szabályzatoknak megfelelően végzi, és a rábízott vagyonelemeket elkülönített rendszerben tartja nyilván. Kiépítette a stratégiai csoport, ezen belül a rábízott vagyon adatszolgáltatási rendszerét, amely havi/negyedéves rendszerességgel kíséri figyelemmel a csoporttagok gazdálkodását. A minden egyes társaságot elemző negyedéves beszámolókat megtárgyalja mind az MFB Igazgatósága, mind a Felügyelőbizottsága, illetve tájékoztatásul megküldi a nemzeti fejlesztési miniszter részére. A beszámoló az egyes társaságok eredményességének és különös tekintettel a saját tőke-jegyzett tőke arányának alakulása alapján intézkedési javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozó testületek számára.
Az MFB tulajdonában és/vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló társaságok – MFB törvény 1. és 2. számú melléklet –, amelyeknek tényleges irányítását végzi. Nem tartoznak a stratégiai csoporthoz azon kisebbségi részesedések, ahol a Bank egyéb kockázatvállalásai fedezeteként általában 1-1 részvényt birtokol, hogy a vezető testületekben védje hitelezői érdekeit. 6
69
A csoportszintű szinergiák érvényesítésének hangsúlyos területe volt 2013-ban is a csoporttagok koordinációja, az egységes beszerzési, beszámolási elvek kidolgozása, alkalmazása, betartatása, amelynek gyakorlati megvalósítása érdekében számos intézkedés történt (informatikai beruházások, irodabérlet és irodai eszköz beszerzések központosított összehangolása, stb.). A rábízott vagyonba tartozó társaságok általános működésüket tekintve megfeleltek a számukra megfogalmazott elvárásoknak. Minden társaság esetében határidőben elfogadásra kerültek az éves beszámolók, az üzleti tervek, illetőleg, amennyiben szükséges volt, a Felügyelőbizottságok működőképességének fenntartása érdekében a szükséges személyi döntésekre is sor került. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Tőkeemelés A társaság felett a Magyar Állam tulajdonosi jogait az MFB Zrt. gyakorolja. Az MFB Zrt. 2013. június 17-én 3 Mrd Ft összegű tőkeemelést hajtott végre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.ben. A tőkeemeléssel egyidejűleg másik három bank összesen 28 M Ft összegben emelt tőkét a társaságban. Az alaptőke-emelés után a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. részvényeinek 30,7%-a a Magyar Állam, 46,84%-a az MFB Zrt., a többi 22,46% pedig egyéb magyarországi pénzintézetnek és érdekképviseleti egyesületnek a tulajdonába került. Az MFB Zrt. tőkeemelése azt a célt szolgálta, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a tőkeemelésből származó forrást és annak hozamát a jogszabályoknak megfelelő állami támogatási programok díjcsökkentésére fordítsa, és a tőkeemelésből származó teljes gazdasági előnyt továbbadja a KKV szektor számára, illetve a megvalósított díjcsökkentésen keresztül a társaság számára lehetővé vált, hogy kezességnyújtással be tudjon kapcsolódni az MNB növekedési hitelprogramjába. A Kormány döntött továbbá a kezességvállalási díjakhoz nyújtott támogatás általános kiterjesztésének 2013. évi bevezetéséről is. A két intézkedés eredményeképpen a hitelt felvevő kis- és középvállalkozások számára jelentősen olcsóbbá vált a kezességvállalás igénybevétele. A társaság a korábbi, 1,7-2,2% mértékű kezességvállalási díjat a kiterjesztett díjtámogatás segítségével kétlépcsős díjcsökkentés (2013. június és 2013. november) keretében 0,30,8%-ra mérsékelte. A Növekedési Hitelprogram első fázisában a társaság 17,1 Mrd Ft összegben vállalt kezességet a KKV-k által 25,1 Mrd Ft összegben felvett hitelekhez. A társaság a Növekedési Hitelprogram második fázisában is aktívan részt vesz. Az MFB Zrt. a Társaság 2013. június 17-i rendkívüli közgyűlésén elfogadott, 2013. évre vonatkozó módosított üzleti tervében a Növekedési Hitelprogramban való részvétel (új kezességvállalás: 20 Mrd Ft; meglévő kezességvállalás módosítása forráscsere miatt: 32 Mrd Ft) és a díjcsökkentés hatásaként várt, a kezesség iránti igénynövekedés tapasztalható volt, azonban a tervezett volumennövekedés csak részben teljesült, mivel a társaság alaptevékenységének eredményessége nagymértékben függ a pénzintézetek hitelezési aktivitásától. Fentiek és a Magyar Állam önkormányzati adósságkonszolidációja egyszeri hatásának eredményeképpen (az önkormányzati hitelekhez nyújtott garanciákhoz kapcsolódó céltartalékok és értékvesztések felszabadítása miatt) a társaság – a korábbi évek veszteséges működését követően – a 2013. pénzügyi évét jelentős mérleg szerinti eredménnyel (5,7 milliárd Ft) zárta.
70
Párhuzamosságok megszüntetése Az MFB Stratégiai Csoportjában korábban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (a továbbiakban: MV Zrt.) is vállalt a KKV-k által felvett hitelekhez kezességet. Az MFB Zrt. Igazgatóságának 344/2013. (XII. 10.) számú döntése értelmében az MFB Stratégiai csoportján belül az állami viszontgarancia mellett készfizető kezességet nyújtó intézményrendszerben fennálló párhuzamosságokat megszüntetette. 2013. év végén az MFB Zrt. értesítette a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-t, hogy a jövőben a társaság feladata lesz a 2014– 2020. évi európai uniós gazdasági ciklusban a garanciaeszközökre rendelkezésre álló uniós források minél hatékonyabb felhasználása. Azaz 2014. január 1-től az EU kompatibilis ügyletek esetében az MV Zrt. által vállalt viszontgarancia mellett kizárólag a társaság nyújthat készfizető kezességet, amennyiben a megfelelő földrajzi eloszlásban (GOP/KMOP) és öszszegben az EU JEREMIE forrás rendelkezésre áll. Az MFB Zrt. a párhuzamosságok megszüntetésére irányuló intézkedésének eredményeképpen az MV Zrt. korábbi közvetlen kezességvállalása megszűnt, így 2014. január 1-je óta csak közvetve, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásához biztosít viszontgaranciát. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azonban az MV Zrt. korábbi portfolióját nem tudta átvenni, mivel annak esetleges átadása az EU-s források elvesztéséhez vezethetett volna. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tőkehelyzetének rendezése Az MFB Zrt. a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.). 2010. és 2011. évi veszteségére, valamint a folyamatosan keletkező forráshiányos fizetési kötelezettségeire tekintettel a 2012. év elején kezdeményezte a társaság tőkeemelését, amely két lépésben, összesen 10 Mrd Ft összegben még 2012-ben megvalósult. Ezek a tőkeemelések a NIF Zrt. 2011. év végéig keletkezett forráshiányos, azonnali fizetési kötelezettségeinek és kritikus likviditási helyzetének megoldását kezelték csak, ugyanakkor lehetővé tették, hogy a korábbi években keletkezett, a társaság könyveiben nyilvántartott 41,354 Mrd Ft összegű követelés miatt szükséges tőkeleszállítási folyamat megindulhasson. A tőkeleszállítást a nemzeti fejlesztési miniszter határozata alapján az MFB Zrt. elrendelte, cégbírósági bejegyzése 2013. februárban megtörtént. Tekintettel a társaság 2012. év végi veszteségére (-10,54 Mrd Ft), a tőkeleszállítás miatti negatív saját tőke értékére (-2,8 Mrd Ft), valamint a következő éveket terhelő forráshiányos fizetési fenyegetettségekre, az MFB Zrt. a 2013. év elején további 10,5 Mrd Ft összegű tőkeemelést kezdeményezett az NFM-nél. 2013 során a Kormány több lépcsőben döntött a NIF Zrt. összesen 7,9 Mrd Ft összegű tőkeemeléséről. A tőkeemelés célja a társaság felhalmozódó, elsősorban az uniós projektek végrehajtásával összefüggésben keletkezett többletköltségek fedezethiányából adódó, a társaságnál keletkezett veszteségeken keresztül megbomlott saját tőke/jegyzett tőke hányad törvényben előírt arányának helyreállítása volt. Ezzel egyidejűleg a Kormány döntése alapján a társaság uniós fejlesztésekkel összefüggésben felmerülő többletköltségeknek a központi költségvetés rendszerében történő rendszerszerű kezelése is szükségessé vált. Az MFB Zrt. aktív közreműködésével elkészült a felmerült költségek rendszerszerű csoportosítását bemutató háttéranyag, amely így alapjául szolgálhatott az említett költségek áttekinthetőbb 2014. évi költségvetési tervezéséhez.
71
Intézkedési terv összeállítása a NIF Zrt. által lebonyolított vasúti beruházások révén létrejött, a MÁV Zrt. kezelésében lévő eszközök szerződéses átadására Az NFM alapítói határozatában elrendelte az MFB Zrt. számára, hogy az Állami Számvevőszék „Vasúti közlekedés állami támogatási rendszerének ellenőrzése” című jelentése nyomán született intézkedési terv végrehajtása érdekében az MNV Zrt.-vel együttműködve – a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. bevonásával – készítsen közös intézkedési tervet a NIF Zrt. által lebonyolított vasúti beruházások révén létrejött, a MÁV Zrt. kezelésében lévő eszközök szerződéses átadásának lebonyolítására, amelynek végrehajtása eredményeként az átadás és az ehhez kapcsolódóan képzett céltartalék megszüntetése 2013. december 31-re megvalósul. Az érintett felek közösen elkészítették az intézkedési tervet, amelynek végrehajtása révén a 2013. év során két ütemben a NIF Zrt. összesen 23 vasúti projektet adott át a MÁV Zrt. részére 152,6 Mrd Ft értékben. Megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetése A Kormány a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetéséről szóló 1138/2012. (V. 3.) Korm. határozat útján döntött a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési (ED) rendszer magyarországi bevezetéséről. A rendszer bevezetésére vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítására az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (a továbbiakban: ÁAK Zrt.), mint a Magyar Állam javára eljáró ajánlatkérő került kijelölésre. Az ÁAK Zrt. az ED rendszer megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást 2012. szeptember végén indította meg. Az érvényes pályázókkal folytatott tárgyalásokat követően az ÁAK Zrt. 2012. december közepén nyertes ajánlattevőt hirdetett, azonban a nyertes ajánlattevő 2013. január eleji visszalépése miatt a szerződéskötés meghiúsult. Ezt követően a Kormány a megtett úttal arányos elektronikus díjszedéshez szükséges eszközök beszerzési feltételeinek módosításáról szóló 1079/2013. (II. 22.) Korm. határozatban döntött a megtett úttal arányos elektronikus díjszedéshez szükséges eszközök beszerzési feltételeinek módosításáról. A beszerzést az ÁAK Zrt. folytatta le, a minősített adatot az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések saját szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) számú Korm. rendelet alapján, minősített beszerzési eljárás keretében a Magyar Állam nevében. A Kormány integrátorként a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelölte ki, amelynek feladata elsősorban az ED-rendszer összeállítása, a minőségbiztosítás, a megrendelőt támogató műszaki mérnöki funkció ellátása, illetve egyéb, az ED-beszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátása volt. Az MFB Zrt. ezt követően utasította az ÁAK Zrt.-t a szükséges intézkedések megtételére. Az ÁAK Zrt. 2013. március 26-án megindította a beszerzési eljárást, amely eredményesen zárult, így az ÁAK Zrt. 2013. április 16-án megkötötte a nyertes ajánlattevővel az ED rendszer magyarországi megvalósítására vonatkozó megállapodást. Ehhez kapcsolódóan az ÁAK Zrt. és az MNV Zrt. 2013. május közepén aláírták az ED rendszer megvalósításának finanszírozási forrását biztosító támogatási szerződést. A támogatás terhére létrehozott vagyon, valamint a beszerzett eszközök a Magyar Állam tulajdonába kerültek, azzal, hogy azok tekintetében az ÁAK Zrt. (2013. november 1-től Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.néven) gyakorolja a Magyar Állam tulajdonosi jogait. 2013. július 1-jével Magyarországon bevezetésre került az ED rendszer. A rendszerből származó 2013. évi költségvetési bevétel 78,887 Mrd Ft volt.
72
Közútkezelői feladatok átadása Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közútkezelői tevékenységének a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek (a továbbiakban: MK Zrt.) történő átadásáról szóló 1600/2013. (IX. 3.) számú Korm. határozat, valamint a közútkezelői feladatok átadásáról szóló 2013. CLXVI. törvény rendelkezései alapján az ÁAK Zrt. a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetői és fenntartási tevékenységét a feladat ellátásának biztosításához szükséges eszközökkel, vagyonnal és munkavállalókkal együtt 2013. november 1-jével ingyenesen átadta az MK Zrt.-nek. A közútkezelői tevékenység átadása a két társaság között 756 fő munkavállalót és mintegy 20 Mrd Ft vagyont érintett. A tevékenység átadással összhangban az ÁAK Zrt. cégneve Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-re (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.) változott. A feladatátadást követően a NÚSZ Zrt. kizárólag az országos közutak használatarányos díjszedési rendszerre (HD) vonatkozó díjszedési, pótdíjazási és díjellenőrzési, valamint a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszerben (ED) díjszedési, egyetemes útdíjszolgáltatói és díjellenőrzéstámogatói tevékenységet végez. Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 2013. évi vesztesége A NÚSZ Zrt. a 2013. év január-október hónap során végzett közútkezelői alaptevékenységét megrendelői szerződés nélkül végezte, ugyanis a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) költségvetési forrás, így finanszírozás hiányában nem kötött szerződést a Társasággal. Az NFM 2014. január 9-én levélben értesítette az MFB Zrt.-t, hogy a költségvetés véglegesen nem téríti meg a NÚSZ Zrt. részére a 2013. év során elvégzett közútkezelői tevékenységének ellenértékét (12,9 Mrd Ft). Az NFM a levélben felhívta az MFB Zrt.-t, hogy tegye meg a szükséges tulajdonosi lépéseket annak érdekében, hogy a NÚSZ Zrt. saját pénzeszközei terhére, véglegesen finanszírozza meg az általa a gyorsforgalmi úthálózaton elvégzett 2013. évi január-október havi üzemeltetési és karbantartási, valamint fenntartási tevékenységek költségét. Az MFB Zrt. a kért intézkedést végrehajtotta, így a NÚSZ Zrt. 2013. évi vesztesége az üzletágátadás és a 2013. évi január-október havi üzemeltetési és karbantartási, valamint fenntartási tevékenységek költségének saját pénzeszközei terhére történő finanszírozása következtében meghaladta a 25 Mrd Ft-ot. A jelentős veszteség miatt szükségessé vált a NÚSZ Zrt. tőkehelyzetének rendezése, amelyet az MFB Zrt. 2014. év első félévében hajtott végre. Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2013. évi szerződéses és finanszírozási helyzete A KKK a 2013. évi Közlekedéspénztár forráshiányos helyzetére tekintettel első lépésben 21,6 Mrd Ft keretösszegre kötött szerződést az MK Zrt.-vel, amely a 2013. május elejéig elvégzett műszaki teljesítményeket fedezte. A szerződés 2013. május 31-én lejárt, ezt követően a társaság saját forrásaiból látta el tevékenységét. A finanszírozási probléma rendezése érdekében a Kormány döntött 25 Mrd Ft összegű éven túli kötelezettségvállalás KKK részére történő engedélyezéséről. A 2013. május-december közötti időszakra vonatkozó második vállalkozási szerződést a felek csak 2013. december 2-án írták alá, ennek értéke 27,99 Mrd Ft volt, így a 2013. évben a közutak üzemeltetésére, fenntartására, műszaki szolgáltatásokra vonatkozó megrendelés éves szinten összesen 49,6 Mrd Ft keretösszegben realizálódott a korábbiaktól jelentősen eltérő fizetési feltételek mellett (a második vállalkozási szerződés alapján a KKK 364 napos fizetési határidőre teljesít). Mivel az MK Zrt. közhasznú társaságként nem rendelkezett olyan mértékű likviditási tartalékkal, amiből ezen időszakot zökkenőmentesen tudná 73
finanszírozni, ezért az MFB Zrt. jóváhagyta az MK Zrt. rövidlejáratú kölcsönfelvételét vevőfaktorálás útján maximum 30 Mrd Ft összegig. Regionális Fejlesztési Holding Nonprofit Zrt. állami tulajdonrész eladása Az ITD Hungary Zrt. (a továbbiakban: ITD) 2012. október 10. napjával beolvadt a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. által alapított RFH Nonprofit Zrt.-be. A jogutód RFH Nonprofit Zrt.ben a tulajdonosok, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (99,9%) és a Magyar Állam (0,1%) voltak. Az MFB törvény 1. számú mellékletében szerepelt az ITD, mint az MFB tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, ezért a jogutód RFH Nonprofit Zrt.-ben a Magyar Állam részesedése feletti tulajdonosi joggyakorlást az MFB Zrt. látta el. Az MFB Zrt. a vagyonkezelés hatékonyságának biztosítása érdekében 2013-ban döntött az RFH Nonprofit Zrt. értékesítéséről az RFH Zrt. részére, amely az MFB tv. 2014. január 1-jei módosítása után vált lehetővé. Az RFH Nonprofit Zrt. 100%-os tulajdonosa 2014. július 21-től az RFHZrt. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tevékenységének változása A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvényben és annak 2011. szeptember 29-i módosításában (2011. évi CXXV. törvény) megfogalmazott egységesített támogatási rendszer kialakítása érdekében a Corvinus Zrt. 2012-ben végrehajtotta az általa kezelt határon túli támogatási rendszer, az ezzel összefüggő közfeladatok, a megmaradt vagyon, továbbá a pénzügyi követelések és kötelezettségek átadását a Bethlen Gábor Alapot kezelő alapkezelőnek, illetve a klímatámogatáshoz kapcsolódó feladatok átadását a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A támogatási tevékenység átadását követően a Corvinus Zrt. új tevékenységét az MFB Zrt., mint kisebbségi tulajdonos és a tulajdonosi jogok gyakorlója a korábbi, határon túli, üzleti célú tőkebefektetések, magyarországi magánbefektetőkkel közösen történő újraindításában határozta meg. A határon túli tőkebefektetések újraindításához a tulajdonosok jóváhagyták a Társaság középtávú üzleti tervét és stratégiáját, amelyben a tulajdonosi kör (Magyar Állam és MFB) és a tulajdoni arányok (a Magyar Állam többségi tulajdona, min: 50+1%) megtartása mellett, a 20112015. időszakra arányosan elosztva összesen 7.751 M Ft értékű ázsiós tőkeemelésre tettek javaslatot. A határon túli tőkebefektetési tevékenység keretében 2012-ben a társaság nem hajtott végre befektetést, és az év folyamán a tervezett összegű tőkeemelést a tulajdonosok (Magyar Állam 750 M Ft és MFB Zrt. 657 M Ft) – a költségvetési források zárolása, illetve az MFB Zrt.-nél folyamatban lévő EU vizsgálat – miatt nem tudták végrehajtani, majd a Magyar Állam 2012. december 27-én a tervezettnél kisebb összegben emelte meg a Corvinus Zrt. tőkéjét (599,6 M Ft értékben). Az Alapító határozata szerint az MFB Zrt. saját forrásai terhére, a Corvinus Zrt. részére történő 543 M Ft értékű tőkejuttatás feltétele, hogy a Bank „egyeztesse az Európai Bizottsággal, hogy mely tevékenysége és mely leányvállalatainak tulajdonlása elfogadott fejlesztési banki tevékenységként és a végrehajtandó tőkeemelés ez alapján összeegyeztethető legyen az európai uniós joggal.” A feltétel teljesülésével kapcsolatos bizottsági eljárás még folyamatban van, az MFB Zrt. csak ezt követően tudja a tőkeemelést végrehajtani. 2013-ban sem történt meg a tervezett tőkeemelések végrehajtása így, a Magyar Állam mint tulajdonos részéről előirányzott 750 M Ft, míg az MFB Zrt. mint tulajdonos részéről a 201274
ben visszatartott 543,0 M Ft összegű tőkeemelés és a 2013-ra tervezett 657,0 M Ft tőkeemelés is elmaradt. Az előbbi tétel a költségvetési források hiánya miatt, míg az utóbbi tételek az EU vizsgálat lezáratlansága miatt nem valósultak meg. A Regionális Fejlesztési Holding csoport A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH) fő feladatának tekintette 2013-ban is az Alapító okirata szerinti tevékenységét, vagyis a regionális, térségi gazdaságfejlesztés segítésére létrehozott társaságok (Regionális Fejlesztési Társaságok) felügyeletét, e társaságok munkájának közvetlen és közvetett segítését/támogatását. A vagyonkezelői tevékenység jogi és számviteli feladatain túl az RFH a többségi tulajdonában lévő társaságok munkájának egységes, tervezését, kialakítását, működésének ellenőrzését végzi. A tevékenységében az üzletviteli, egyéb befektetési tanácsadás szintén megtalálható. Az RFH gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó speciális szerepét támogatják a szakosított pénzügyi tevékenységet végző társaságai, így a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt., az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. tulajdonában lévő Régió Finansz Zrt. illetve a DélAlföldi Regionális Fejlesztési Zrt. tulajdonában lévő Alföld-Faktoring Zrt. Az RFH cégcsoporttal kapcsolatban 2013-ban hozott fontosabb tulajdonosi döntések: A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 3. § (2) bekezdése alapján, a nemzeti mobilfizetési szervezet kizárólag a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló szervezet 100%-os tulajdonában álló társasága lehet, ezért a mobil fizetési rendszer kialakítására az RFH 2012-ben létrehozta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t. Az erről rendelkező alapítói határozat szerint a szervezet kiépítéséhez szükséges alaptőkét az RFH biztosította tőkeemelés formájában. 2012-ben az RFH 250 M Ft, míg 2013-ban 370 M Ft összegű tőkeemelésre kapott alapítói utasítást, amellyel biztosította a társaság működőképességét és a mobilfizetési rendszer jogszabályban meghatározott határidővel (2014. július 1.) történő indíthatóságát. Az MFB Zrt. Alapítói határozata alapján az RFH 2013. január 23-án, 100 M Ft alaptőkével megalapította az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: EHPSZ Kft.). Az EHPSZ Kft. feladata a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos szabályozási feladatok végrehajtása, az integráció működési és üzemeltetési szabályrendszerének üzletviteli tanácsadással való támogatása, ennek kockázatkezelési és scoring rendszerének kialakítása, továbbá a tagintézmények garanciarendszerének informatikai támogatása. A társaság tevékenysége által közép- és hosszútávon hatékonyabbá válhat a vidék gazdasági fejlődésének finanszírozása. Az EHPSZ Kft. 2013. évi üzleti tervében foglalt, saját tőkéből finanszírozható ráfordításai biztosítására az RFH Zrt. központi költségvetésből származó forrásból 900 M Ft-tal megemelte az EHPSZ Kft. tőkéjét. Kisvállalkozás Fejlesztő Pénzügyi Zrt. Az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága 2007 augusztusában engedélyezte a Kisvállalkozás Fejlesztő Pénzügyi Zrt. (a továbbiakban: KvfP Zrt.) tőkeprogramjának folytatását 2013. december 31-ig. A KvfP Zrt. által nyújtott befektetési szolgáltatás 2013. év végéig létező támogatásnak minősült. A társaság az engedély megszűnésére tekintettel, az MFB érintett szakterületeinek bevonásával 2013 folyamán öt új, „de minimis” alapon működő terméket dolgozott ki – köztük a Patika Tőkeprogramot –, amelyet a Közgyűlés 2013 júniusában elfogadott 75
és a programok a Támogatásokat Vizsgáló Irodához is bejelentésre, illetve engedélyezésre kerültek. A KvfP Zrt. gazdaságfejlesztési célú tevékenysége keretében elindította a Patika Tőkeprogramot is, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben (a továbbiakban: Gytv.) meghatározott személyi kör számára. A KvfP Zrt. a Gytv.-ben meghatározott személyi kör és a befektetéssel érintett gazdasági társaság együttes kezdeményezésére zárt végű befektetési konstrukciót biztosít, amely lehetőséget teremt arra, hogy a befektetési partner a gyógyszertárat üzemeltető gazdasági társaságban a részesedését legalább 25, illetve 50%-ot meghaladó befolyást biztosító mértékben növelni tudja. Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. és a Magyar Lóversenyfogadástszervező Kft. Az MFB Zrt. 2011. és 2012. években a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégia Kft. mindösszesen 900 M Ft összegű tőkeemeléséről döntött. Az elfogadott 20112015. évi stratégiai tervben részletezett beruházásokra a társaság a tulajdonában és vagyonkezelésében lévő műemlék ingatlanok fenntartására és karbantartására az elmúlt években 1.000 M Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. A tőkeemelésből és a támogatásból megvalósuló beruházások megvalósítása a közbeszerzésre vonatkozó előírások figyelembevételével közbeszerzési eljárások keretében zajlik. A Kincsem Park I. és II. helyi tribünök esetében a jogerős örökségvédelmi és építési engedélyek kiadása megtörtént. A rendelkezésre álló forrás szűkössége miatt a megvalósítandó feladatok racionalizálására, szűkítésére és ennek megfelelően a tervek átdolgozására volt szükség. Az Alagi Tréningközpont istálló-együttesének rekonstrukciós munkálataira vonatkozó engedélyt módosító kitételekkel adta ki az illetékes hatóság, amelynek alapján az alagi istálló együttesre vonatkozó tenderterv felülvizsgálata és a kiadott engedélyben foglalt kitételekkel történő módosítása, átdolgozása folyamatban van. A tőkeemelések összegéből megvalósuló, üzleti, üzemi célú beruházások tekintetében 2013ban az óriás kivetítő üzembehelyezése, ezen felül további jelentősebb összegű beruházásként egy rakodógép beszerzése valósult meg. A televízió stúdió eszközparkjának beszerzésére vonatkozó korábbi közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, 2013-ban újabb eljárás került kiírásra. A pályakarbantartó eszközök beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás a tárgyévben szintén kiírásra került. A tőkeemelésből megvalósítani tervezett további beruházások terén megkezdődött a közbeszerzési eljárások előkészítése. 2011. évben elkészült a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. középtávú stratégiája. 2011. év decemberében 1 Mrd Ft összegű tőkeemelésben részesült a Társaság, amelyből megvalósul az új totalizatőr fogadási rendszer kialakítása. Az új rendszer lehetőséget teremtett a lóversenyfogadás teljes körű megreformálására, a fogadási rendszer országos szintű lefedettségére, a lóversenyzés mint sportág és szerencsejáték fellendülésére. Az 1.000 M Ft tőkeemelést követően kiírt, a „Totalizatőr rendszer szállítása és kapcsolódó szolgáltatások ellátása a dokumentációban meghatározottak szerint” tárgyban közbeszerzési eljárás nyertese a francia Péripheriques et Matériels de Control (PMC) volt. 2013. január 18án megtörtént a fogadórendszer teljes körű tesztelése, működőképességének megállapítása. Éles üzemi környezetben a rendszer első alkalommal a 2013. január 27-én induló szezon első versenynapján került működtetésre.
76
Az összesen 440 fogadó terminál leszállítása és az éles üzemi indítást követő operatív üzembe helyezési eljárást követően a rendszer végleges átvétele 2013. április 18-án megtörtént. Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. A társaságok feladata a hagyományos, nem üzleti alapú tevékenységeinek keretében a lótenyésztés, lovas kultúra fejlesztése, műemlékvédelem és műemlékek felújítása. A 2/2011. (I.14.) VM rendelet alapján védett őshonos mezőgazdasági állatfajta a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nél tenyésztett Shagya arab lófajta, valamint a Mezőhegyesen megtalálható Nóniusz lófajta is. A társaságok feladata még a ménesek történelméhez kapcsolódó műemléki környezet használata, megóvása a jövő nemzedékének, folyamatos karbantartása, hasznosítása, ezáltal az állam tulajdonát képező ingatlanok értékének növelése. A műemlékké nyilvánított ingatlanokon történik a lovak tartása, képzése is. A társaságok fenti feladataik ellátásához évente részesülnek költségvetési támogatásban, mint a hagyományos nem üzleti alapú tevékenységeik (génmegőrző, fajtafenntartó, lótenyésztő, műemlékingatlan fenntartó és műemlékek felújítása) finanszírozására. Ez 2013-ban a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. esetén 305 M Ft, a Mezőhegyes Állami Ménes Kft. esetén pedig 250 M Ft támogatást jelentett. Erdőgazdasági társaságok Az állami erdők és az erdővagyon védelmét, megőrzését és gyarapítását az MFB Zrt. 2013ban az erdészeti társaságokon keresztül látta el. A hagyományos erdőgazdálkodásban megszokott gazdasági haszonvételek mellett az állami erdőterületeken kiemelten fontos, a területek jelentős hányadán prioritást élvező feladat volt az erdők védelmi és közjóléti funkcióinak érvényesítése, mint például a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a biológiai sokféleség megtartása, a vízkészlet megóvása, az erózió és defláció elleni védelem, a természetvédelmi értékek megőrzése, a szociális- és közjóléti szolgáltatások nyújtása, valamint a szakmai oktatási-kutatási feladatok segítése. Az Alapító határozatában az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami erdészeti társaságok részére rögzítette az üzletpolitikai irányelveket. Ennek végrehajtásaként az MFB Zrt. felkérte az erdészeti társaságokat, hogy dolgozzák át a felügyelőbizottságok által korábban elfogadott üzleti terveket. A módosított üzleti tervekben szerepeltek a kiadott irányelvben megfogalmazott, prioritást élvező, az erdő közjóléti funkcióinak érvényesítése, a szabadidős és jóléti erdő koncepció kialakítása érdekében felmerülő beruházások. A hazai turizmus fejlesztése, a gyalogos és kerékpáros turizmus fejlődésének az Országos Kék Túra mentén menedékház-hálózat kiépítésével való elősegítése érdekében három erdészeti társaság (EGERERDŐ Zrt., IPOLY ERDŐ Zrt., Pilisi Parkerdő Zrt.) 2012 decemberében összesen 500 M Ft tőkeemelésben részesült. A 2013 év során a tőkeemelésből, valamint saját forrás felhasználásából a jelen beszámoló elkészítéséig a társaságok 7 turistaház felújítását végezték el, valamint további 3 turistaház kivitelezése folyamatban van. Az MFB Zrt. rábízott vagyonnal kapcsolatos ellenőrzési rendszere Az MFB Zrt. nemcsak a rábízott vagyonnal kapcsolatos saját, belső tevékenységét kíséri figyelemmel az Ellenőrzési Igazgatóságán keresztül, hanem tervezett és eseti vizsgálatokkal tekinti át a rábízott vagyonelemek gazdálkodásának jog- és tervszerűségét. 77
Az MFB alapvetően kétféle módszertani megközelítést alkalmaz a kockázati alapú ellenőrzési rendszer alkalmazásában: (i)
(ii)
Az Ellenőrzési Igazgatóság (EI) a felelős szervezet a kockázati térkép rendszeres, évenkénti kétszeri karbantartásáért. A kockázati térkép egy erre kialakított, nemzetközi viszonylatban is használt módszertan alapján méri az üzleti és támogatói területek (közte az un. „rábízott vagyon” kezelését is) kockázatát. Az EI ennek eredményeképpen az MFB Vezető testületei és társterületei számára mutatja be a kockázatokat, a kockázat mérési eredményei hozzájárulnak egyrészt a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzési módszerek folyamatos javításához, másrészt e kockázatok mérési eredményei jelentik az éves belső ellenőrzési tervek elkészítésének megalapozását is. Az ún. „rábízott vagyonnal” kapcsolatban az EI egy olyan kockázatmérési módszertant dolgozott ki és adott át az érintett társaságok Vezető testületeinek (vezérigazgató, felügyelőbizottság), amely alapján a társaságok kockázatait egy erre kialakított módszertan alapján mérni lehet. E kockázatmérési módszertan segíti a társaságok vezérigazgatóinak és felügyelőbizottságainak kockázatcsökkentő intézkedéseit, valamint e kockázati módszertan része lett a társaságok belső ellenőrzési szabályzatainak, egyben segítve e társaságok belső ellenőrzési tervkészítését is.
Az MFB csoportszinten is elkötelezett abban, hogy megfeleljen a Felelős Vállalatirányítási Elveknek. Minden törvényben előírt közzétételt megtesz, a külső megkereséseket (ÁSZ, minisztériumok) – az üzleti és banktitok tiszteletben tartása mellett – teljesíti annak érdekében, hogy a társaságok működése megfelelően átlátható legyen. Az átvilágítási tapasztalatok figyelembe vételével stratégiájába beépítette a rábízott vagyon hasznosításával, racionalizálásával kapcsolatos elképzeléseit, amelyek végrehajtása a 2013 év során folytatódott. A rábízott vagyon tárgykörében az MFB Felügyelőbizottsága rendkívüli intézkedéseket nem rendelt el, az előterjesztéseket az azokban foglalt határozati javaslatok szerint fogadta el. Az Állami Számvevőszék helyszíni vizsgálatot végzett. A 2013. december 30-án közzétett 13193-as számú, „Jelentés az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos 2012. évi tevékenységek ellenőrzéséről” című, elfogadott számvevői jelentés az MFB-re elmarasztaló megállapítást nem tartalmazott. A rábízott vagyon 2013. évi változásai adatok M Ft-ban
MÉRLEG - ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Tartós állami tulajdonú részesedések Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
2012.12.31 205 339 0 0 205 339 120 435 180 476 60 041 84 904
2013.12.31 189 920 0 0 189 920 117 696 144 472 26 776 72 224
- Tartós állami tulajdonú részesedések értékhelyesbítése
84 904
72 224
1 308 0 1 308 1 308
5 370 0 5 370 5 370
- Tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken - Tartós állami tulajdonú részesedések értékvesztése
Forgóeszközök Készletek Követelések Egyéb követelés 78
Értékpapírok Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések
0 0
0 0
0 0
0 0
206 647
195 290
- Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken - Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések értékvesztése
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
Az eszközállomány csökkenését több tétel eredője okozta: 9.170 M Ft összegű tőkeemelések (+), a NIF Zrt. tőkerendezése következtében 41.354 M Ft-os csökkenés (-), részesedések értékvesztés állományának 33.265 M Ft-os csökkenése (+) és részesedések értékhelyesbítésének 12.680 M Ft-os csökkenése (-). A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. két, együttesen 5.000 M Ft, illetve a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 370 M Ft összegű tőkeemelését az MFB 2013-ban átutalta, ugyanakkor a cégbírósági bejegyzés 2014 elején történt meg, ezért ezek a mérlegben az Egyéb követelés soron szerepelnek. Az RFH Nonprofit Zrt.-ben a Magyar Állam – ITD Hungary Zrt. beolvadásával keletkezett – 10.000 Ft névértékű, 0,1% tulajdoni hányadot megtestesítő részesedésének RFH Zrt. részére történő értékesítése miatt az RFH Nonprofit Zrt. továbbra is az értékesítési célú állami tulajdonú részesedések között szerepel, 0,05 Ft nyilvántartási értéken. Az értékhelyesbítésnél az MFB alapvetően a 2013. december 31-i, államra jutó saját tőke mértékéig értékelte fel az egyes társaságokat. Abban az esetben, ha a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló, 2014. évi üzleti tervben, középtávú tervben szereplő államra jutó saját tőke értékből jelentős tőkevesztés volt prognosztizálható, – az óvatosság elvét szem előtt tartva – alacsonyabb összegig számolt el értékhelyesbítést. A rábízott állami vagyonában lévő állami részesedések tulajdoni részesedését jelentő befektetéseknél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést számol el a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet egy év távlatában fennáll. Ennek megfelelően a következő társaságokban meglévő részesedések után elszámolt értékvesztés a következők szerint alakult: adatok Ft-ban Társaság
2013.12.31
Változás
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő 57.320.000.000 Zrt.
18.802.100.000
-38.517.900.000
Corvinus Nemzetközi Befektetési 413.132.694 Zrt.
413.132.694
0
Hungarofest Nonprofit Kft.
26.938.000
35.298.000
8.360.000
Regionális Fejlesztési Holding Zrt.
2.522.543.000
2.425.820.000
-96.723.000
87.463.000
87.463.000
Magyar szervező Kft.
2012.12.31
Lóversenyfogadást- 0
79
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató 0 Zrt.
5.011.850.030
5.011.850.030
Összesen:
26.775.663.724
-33.506.949.970
60.282.613.694
Mindegyik társaság esetében az értékvesztés változását az adott társaság saját tőkéjéből az állami befektetésre jutó összeg és a befektetés könyv szerinti értéke közti különbözet változása okozta. A rábízott vagyon bevétele – 41.355 M Ft a rendkívüli bevételek soron – csak a NIF Zrt. tőkerendezéséből származott, de a tőkerendezésnek csak 1 M Ft eredményhatása volt, mivel a rendkívüli ráfordítások soron közel ugyanekkora összeggel szerepel a kivezetett könyv szerinti érték is. A társaságokban meglévő részesedésekből álló rábízott vagyon után további bevételek (részesedések értékesítéséből származó árfolyamnyereség, osztalék) nem keletkeztek. A rábízott vagyon eredménye 1.327 M Ft volt, ami működtetésének ráfordításaiból (-623 M Ft), a részesedések utáni értékvesztés képzésének és visszaírásának egyenlegéből (7.847 M Ft) és költségvetési pénzforgalmi számla év végi egyenlegének átvezetéséből (9.796 M Ft) tevődik össze. A működési ráfordítások a rábízott vagyoni körbe tartozó társaságoknak kifizetett támogatásokból (555 M Ft), könyvvizsgálati díjból és részesedéssekkel összefüggő szakértői díjakból és bankköltségekből származtak. A rábízott vagyonhoz tartozó társaságok jelentős foglalkoztatók, az állományi létszám meghaladja a 12.935 főt, s emellett főleg az erdészeti és az útfenntartást végző társaságok részt vesznek a közmunka programokban is. Az MFB minden évben meghatározza a társaságok üzleti tervezésekor figyelembeveendő szempontokat, ezek többek között tartalmazzák: a saját tőke reálértékének középtávú megőrzését, a működési költségek növekménye nem haladhatja meg a bevételek növekményét. Továbbá a társaságok éves üzleti tervei az illetékes döntéshozó testület által elfogadott stratégián alapulnak. Az MFB rábízott vagyonába tartozó társaságok 2013. évi működése jelentős részüknél eredményes volt. Az összevont adózás előtti eredmény -17,4 Mrd Ft volt. A tervezett nyereségnél (1,3 Mrd Ft) az elért eredmény rosszabb. A nyereséges társaságok (31) összesített eredménye 10,3 Mrd Ft, a veszteséges társaságok (6) vesztesége 27,6 Mrd Ft volt. Jelentős veszteség felhalmozódás a következő társaságoknál figyelhető meg: NÚSZ Zrt. 25,9 Mrd Ft (a társaság üzletágátadásából és közútkezelői tevékenységének saját forrásból történő finanszírozásából származó vesztesége 27,6 Mrd Ft, azaz ezen egyszeri tételek nélkül a társaság eredménye 1,7 Mrd Ft nyereség lett volna), a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. esetében 526 M Ft (döntően a Fényeslitke-Komoró Ipari Park projekt vízi közmű beruházási elemek törvény szerinti ingyenes átadása miatt) és a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.-nél 964 M Ft (a döntően versenyszervezési díjból összetevődő bevételeket meghaladó ráfordítások miatt, de ez a tervezetthez képest kedvezőbb eredményt jelent). Az erdőgazdaságok 2013. évi adózás előtti eredménye 2.717 M Ft volt, az árbevétel meghaladta a 83 Mrd Ft-ot. 2013-ban a fakereskedelmi és faipari piacon a kismértékű élénkülés nyomán a tervhez képest magasabb átlagárakat sikerült elérni.
80
Az MFB Zrt. rábízott vagyon 2013. évi mérlegadatai adatok M Ftban
A. I. II. III. IV. B. I. II. III. IV. V.
C. I. II. III. D. I. II. III.
E. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II. 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. III. 1.
2. 3. 4. 5. IV.
MÉRLEG ESZKÖZÖK 1. rész: Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, ill. vagyonkezelésbe vett eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 1. rész Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök összesen 2. rész: Egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok 2. rész: Egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközök összesen 3. rész: Közvetlenül kezelt eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok ebből: - Termőföldek - Egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Állami készletek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Tartós állami tulajdonú részesedések Tájékoztató adat: - Tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken - Tartós állami tulajdonú részesedések értékvesztése Tartósan adott kölcsönök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Egyéb hosszú lejáratú követelések Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése ebből: - Tartós állami tulajdonú részesedések értékhelyesbítése Bérbe, haszonbérbe, koncesszióba adott, üzemeltetésre, kezelésre átadott
81
Bázis év 2012.12.31
Tárgy év 2013.12.31
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
209 528 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 205 339 120 435
189 920 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 189 920 117 696
175 078 48 984 0 0 0 84 904 83 434 0
144 472 26 776 0 0 0 72 224 72 224 0
eszközök MÉRLEG ESZKÖZÖK F. I. 1.
2. 3. 4. 5. II. 1. 2. 3. 4. 5. III. 1.
2. 3. IV. 1. 2. G. 1. 2. 3.
Forgóeszközök Készletek Átsorolt készletek - Értékesítési célú immateriális javak - Értékesítési célú ingatlanok ebből: - Értékesítési célú földterületek - Értékesítési célú egyéb eszközök Központi költségvetési szervtől visszavett készletek Egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek Hagyatékból származó készletek Egyéb készletek Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők) Egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések Központi költségvetési szervtől átvett követelések Rövid lejáratú kölcsönök Egyéb követelés Értékpapírok Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések Tájékoztató adat: - Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken - Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések értékvesztése Értékesítési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Egyéb értékpapírok Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 3. rész: Közvetlenül kezelt eszközök összesen Befektetett eszközök összesen (A+C+E) Forgóeszközök összesen (B+D+F) Eszközök (aktívák) összesen
82
Bázis év Tárgy év 2012.12.31 2013.12.31 1 308 5 370 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 308 5 370 0 0 0 0 0 1 308 0 0
0 0 0 5 370 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 206 647 205 339 1 308 206 647
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 195 290 189 920 5 370 195 290
adatok M Ft-ban
MÉRLEG FORRÁSOK H. I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 3. III. IV. V. 1. 2. 3. VI. VII. 1. 2. I. 1. 2. 3. J. I. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. IV. 1. 2. 3. K. 1. 2. 3.
Rábízott vagyon tőkéje Rábízott vagyon induló tőkéje Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon induló tőkéje Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon induló tőkéje Közvetlenül kezelt rábízott vagyon induló tőkéje Rábízott vagyon tőkeváltozása Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon tőkeváltozása Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon tőkeváltozása Közvetlenül kezelt rábízott vagyon tőkeváltozása Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon értékelési tartaléka Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon értékelési tartaléka Közvetlenül kezelt rábízott vagyon értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény Központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékai Költségvetési tartalékok Vállalkozási tartalékok Céltartalékok Céltartalékok a várható kötelezettségekre Céltartalékok a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalékok Rábízott vagyon kötelezettségei Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök ebből: - Átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Központi költségvetési szerv vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség Egyéb vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség Egyéb rövid lejáratú kötelezettség Központi költségvetési szerv vagyonkezelők kötelezettségei Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Források (passzívák) összesen (H+…+K)
83
Bázis év Tárgy év 2012.12.31 2013.12.31 206 638 195 285 168 812 168 812 0 0 168 812 0
0 0 168 812 0
0 0 0 -41 773 0 84 904
0 0 0 -47 078 0 72 224
0 0 84 904 -5 305 0 0 0 0 0 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 6 0 0 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0 3 0 3 0 206 647
0 0 72 224 1 327 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 3 0 3 0 195 290
Az MFB Zrt. rábízott vagyon 2013. évi eredménykimutatása adatok M Ft-ban
EREDMÉNYKIMUTATÁS 001. Rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) nettó árbevétele ebből: - központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől származó bevételek - egyéb vagyonkezelőtől származó bevételek 002. Rábízott vagyon értékesítésének (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) nettó árbevétele 003. Egyéb ki nem emelt árbevétel 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (001+002+003) 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek ebből: - visszaírt értékvesztés IV. Rábízott vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítésének ráfordítása V. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 05. Rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) ráfordításai 06. Rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításai ebből: - állami tulajdonú társaságok támogatása VI. Rábízott vagyon működtetésének ráfordításai (05+06) VII. Rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordításai VIII. Értékcsökkenési leírás IX. Egyéb ráfordítások ebből: - értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII-VIII-IX) 07. Kapott (járó) osztalék és részesedés 08. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 09. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 10. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 11. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei X. Pénzügyi műveletek bevételei (07+…+11) 12. Részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége 13. Egyéb befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 14. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 15. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése ebből: részesedések értékvesztése 16. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai XI. Pénzügyi műveletek ráfordításai (12+…+16) B. Pénzügyi műveletek eredménye (X-XI) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) XII. Rendkívüli bevételek XIII. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (XII-XIII) F. Működés mérleg szerinti eredménye (±C±D) 17. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatok (±) G. Mérleg szerinti eredmény (±F±17)
84
Bázis év 2012.12.31
Tárgy év 2013.12.31
0 0 0
0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 50 50
0 0 0 0 0 0 0 0 241 241
0 0
0 0
0 1 410 1 350 1 410 0 0 241 241 -1 601 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 057 11 057 0 11 057 -11 057 -12 658 6 001 6 001 0 -12 658 7 353 -5 305
0 623 555 623 0 0 0 0 -382 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 088 8 088 0 8 088 -8 088 -8 470 41 355 41 354 1 -8 469 9 796 1 327
A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI vagy Intézet) az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. 2011. május 1. napjával, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm.rendelet alapján a GYEMSZI az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe történő beolvadásával, és ezzel egyidejűleg az EMKI névmódosulásával jött létre. Az Intézet a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jével, a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 13. §-a alapján tulajdonosi joggyakorló a megyei és települési önkormányzatoktól átvett egészségügyi vagyon tekintetében. A GYEMSZI végzi az egészségügyi minőségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, ellátja a gyógyszer-felügyeleti hatósági feladatokat, az egészségügyi szakképzésekkel és vizsgáztatással összefüggésben szervezési, módszertani szakirányítási és szakmai pedagógiai, fejlesztési, elemzési és értékelési, kutatási, szakértői és szakmai támogatási, egészségügyi informatikai feladatokat lát el, adatgyűjtést végez, egészségszervezési kérdésekben szakértőként jár el. A GYEMSZI jogszabályban meghatározottak szerint az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került egészségügyi intézmények, továbbá az országos gyógyintézetek felett egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében középirányítói jogokat gyakorol. Feladatait főigazgatóságain keresztül látja el, ezen belül a rábízott vagyonnal kapcsolatos feladatokat a Minősítési, Beszerzési, Intézményfelügyeleti és Műszaki Főigazgatóságán keresztül az alábbiak szerint.
a GYEMSZI irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények beszerzéseinek és közbeszerzéseinek koordinációja és lebonyolítása, illetve együttműködés az egészségügyi tartalmú központosított közbeszerzések során az Egészségügyi Szolgáltató Zrt.-vel; az intézményfenntartáshoz és tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó vagyonkezelési, vagyongazdálkodási, valamint vagyon-nyilvántartási, adatszolgáltatási és közbeszerzés-felügyeleti feladatok ellátása, együttműködésben a térségi menedzsmentért felelős főigazgató-helyettessel és a térségi igazgatóságokkal; A GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságok feladatait 2013. április 1-jével átvett központi költségvetési szervek ingatlanjaival kapcsolatos feladatok végzése, a vagyonkezelési szerződések megkötése;
85
a vagyonkezelésbe ki nem adott volt egészségügyi ingatlanok ügyeinek rendezése, vagyonvédelem és a felelős őrzés végrehajtása; a gazdátlan ingatlanok értékesítésével kapcsolatos eljárásrendek kialakítása, pályáztatási rendszer kidolgozása; az egészségügyi intézmények tevékenységéhez nem szükséges vagyonelemek hasznosítása.
A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi XXV. tv.) alapján a GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságok feladatainak központi költségvetési szervek általi átvételére, és a hivatkozott társaságok megszüntetésére került sor. A feladat átvételének időpontja 2013. április 1. volt, mellyel az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a GYEMSZI gyakorolja. Az átvételeket követően a szükségszerűen végrehajtott integrációkkal együtt 2013-ban a GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásában levő intézmények száma 100 db. Az egészségügyi intézményektől jogszabály alapján a GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásába került társasági részesedések közül főleg a többségi tulajdonban lévőknél történtek elsősorban a GYEMSZI által közvetlenül tulajdonosi intézkedések. Tekintettel arra, hogy valamennyi állami tulajdonba került társasági részesedés közvetlen vagyonkezelésére a GYEMSZI nem rendelkezik erőforrással, a társasági részesedések használata hatékonyságának felülvizsgálatára került sor. Az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható. Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelő lehet többek között a költségvetési szerv, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet. A jogszabály alapján állami tulajdonba – ahol a Magyar Államot a GYEMSZI képviseli – került egyes társasági részesedések feletti, a tulajdonosi joggyakorlás módjára kidolgozott javaslat főbb rendező elvei a következőek voltak: különösen azon részesedések feletti tulajdonosi joggyakorlás marad közvetlenül az érintett intézménynél, melyek kizárólag az adott kórházhoz kapcsolódóan végzik a feladatukat; ahol a társaságban meglévő állami tulajdon több intézmény tulajdoni részesedéséből tevődik össze, ott a legnagyobb részesedéssel rendelkező kerül megbízásra; az egyes társasági részesedések tekintetében, meghatározott feltételek mellett, az érintett intézmény részére Meghatalmazás kerül kiadásra, valamint Megbízási Szerződés kerül megkötésre; a meghatalmazással érintett társasági részesedések tekintetében valamennyi költségvetési szerv vezetője felkérésre kerül annak vizsgálatára és javaslat kidolgozására, hogy költségtakarékossági szempontok szem előtt tartásával mennyire indokolt valamely tevékenység/feladat külön gazdasági társaságban való ellátása, illetve milyen egyéb
86
lehetőség mutatkozik azon feladat/tevékenység végzésének megoldására, az milyen ráfordítási igénnyel. Meghatalmazás aláírása, a Megbízási Szerződés megkötése esetén a főbb tulajdonosi elvek: a meghatalmazott költségvetési szerv a társasági részesedéssel kapcsolatosan nyilvántartást vezet, melyről a GYEMSZI részére előírt rendszerességgel (negyedéves) adatokat szolgáltat; az állami vagyon védelmének biztosítása érdekében a meghatalmazásban rögzítésre kerültek azok a kizárólagos tulajdonosi kompetenciába tartozó döntések, melyek esetében a GYEMSZI előzetes jóváhagyása nélkül a költségvetési szerv döntést nem hozhat (pl. a társasági részesedés vagyonában szereplő üzletrész átruházása, felosztása, bevonása stb.); a GYEMSZI fenntartja a tulajdonosi ellenőrzéshez való jogát; a GYEMSZI az egyes, többségi szavazati arányt megtestesítő társasági részesedések tekintetében a közvetlen tulajdonosi kontroll érdekében jog biztosítását kéri egy személy felügyelő bizottsági testületi taggá választásának, visszahívásának és helyette más személy megválasztásának kezdeményezésére; a költségvetési szerv díj- és költségtérítési igény nélkül vállalja a részesedés feletti tulajdonosi jogok/kötelezettségek gyakorlását. A megkötött szerződések tulajdonosi ellenőrzésre vonatkozó szabályai: A Megbízott köteles gondoskodni arról, hogy a GYEMSZI ellenőrzése során feltárt hibákat, hiányosságok a társaságnál kijavításra, pótlásra kerüljenek, és a kijavítás, pótlás elvégzéséről legkésőbb 15 napon belül írásban tájékoztatja a GYEMSZI-t. A szerződés megszűnésekor kerül elszámolásra a meghatalmazáson alapuló megbízási jogviszony fennállása alatt a társaság részére teljesített tagi forrásjuttatásra irányuló kötelezettségvállalás, a forrásjuttatásról való döntés meghozatalakor kötött eseti megállapodás alapján. Megbízott az elszámolás keretében Megbízó felé azt köteles igazolni, hogy a Részesedés értékének megőrzése érdekében tulajdonosi jogait jelen szerződés rendelkezéseinek betartásával, az állami vagyon hasznosítójától elvárható gondossággal gyakorolta, és ennek keretében minden tőle elvárható intézkedést megtett annak érdekében, hogy a Részesedés értéke ne csökkenjen. Köteles igazolni továbbá a társaság gazdaságos működtetése, tevékenysége ellátásának biztosítása érdekében felmerült azon költségigényét, melyre az elszámolás keretében igényt tart. A 2013. évi XXV. tv. alapján 28 gazdasági társasági formában működő egészségügyi intézmény működési formája lett költségvetési intézmény. Ennek következtében 2013. március 31i mérlegfordulónappal készültek el a gazdasági társaságok záró beszámolói, melyek a negyedéves kontrolling adatszolgáltatásnak is megfeleltek. A beszámolókat az intézmények leltárral támasztották alá. A tulajdonosi joggyakorló GYEMSZI a rábízott vagyon ellenőrzését operatív szinten, a napi tevékenységébe beépítve is és monitoring tevékenységének részeként is kiépítette. A monitoring tevékenységének egyik elemeként működteti a Belső Ellenőrzési Főosztályt. A Főosztály szervezetileg és funkcionálisan független a GYEMSZI más szervezeti egységeitől, közvetlenül a Főigazgatónak számol be, az államháztartásért felelős miniszter által kiadott engedéllyel rendelkező belső ellenőrökkel dolgozik. Négy éves ellenőrzési stratégia, illetve az évenként feltérképezett kockázatok elemzésével megalapozott éves ellenőrzési tervek alapján végzi tevékenységét. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésé87
ről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet előírásai szerint végzi az ellenőrzéseket. A részletszabályokat kézikönyv rögzíti. A Belső Ellenőrzési Főosztály 2013-ban két olyan ellenőrzést folytatott le, amelyek az általa felügyelt intézmények vagyonkezelési tevékenységének ellenőrzéséhez köthetők. Ebből az egyik ellenőrzés valamennyi, a GYEMSZI által felügyelt intézményre kiterjedt. A GYEMSZI rábízott vagyona állományának alakulása 2013-ban A rábízott vagyon mérleg főösszege 2013-ban elérte az 510,9 Mrd Ft-ot. Az eszközök között a közvetlen, valamint a költségvetési szervek vagyonkezelésébe adott eszközök szerepelnek. A közvetlenül kezelt eszközök Az Intézet által közvetlenül kezelt eszközök köre származását tekintve jellemzően olyan volt önkormányzati vagyon, amelynek vagyonkezelésbe adása valamilyen okból nem történt meg. A közvetlenül kezelt eszközök kiemelt mérlegsorai ezer Ft Sorszám 25. 3. rész 26. 27. 30. 31. 35. 36.
E. I.
II.
38. 39. 42. 46.
III.
47. 48. IV. 55. 56. 57. 67.
F. I. II.
A tétel megnevezése
2012.12.31
2013.12.31
KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (27+35+46+55)
102 421 631
12 482 156
IMMATERIÁLIS JAVAK (Σ28-34) 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek TÁRGYI ESZKÖZÖK [36+(Σ39-45)] 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok - Egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Gépek, berendezések, felszerelések 5. Beruházások, felújítások BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK [47+(Σ50-53)] 1. Tartós állami tulajdonú részesedések (48-49) Tájékoztató adat: Tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken BÉRBE, HASZONBÉRBE, KONCESSZIÓBA ADOTT, ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK (57+67+73+79) KÉSZLETEK [58+(Σ63-66)] KÖVETELÉSEK (Σ68-72)
146 544 100 224 46 320 84 629 847 74 738 916
0 0 0 11 799 488 8 928 735
74 738 916
8 928 735
5 026 729 4 864 202
251 665 2 619 088
17 645 240
682 668
17 645 240
682 668
17 645 240
682 668
88
0
0 0 0 0
6 582 945 0 6 582 945
69. 73. 79.
III. IV.
82.
G.
86.
3. rész
2. Egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések ÉRTÉKPAPÍROK (74+77+78) PÉNZESZKÖZÖK (Σ80+81) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (Σ8385) KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (26+56+82)
6 582 945 0 0
0 0
0
0
102 421 631
19 065 101
A 2012 decemberében kimutatott nyitó érték jelentős csökkenésének oka az, hogy a 2013. évi XXV. tv. szerint átalakuló gazdasági társaságok vagyona (amely a korábbi tulajdonos, megyei vagy városi önkormányzatoktól származik) az új költségvetési szervek megalakulásáig (2013. április 1.) a GYEMSZI könyveiben volt nyilvántartva, innen került át az intézményekhez vagyonkezelésbe, ezt mutatják az alábbi táblázat vagyonkezelésbe adás részletező sorai. A közvetlenül kezelt eszközök értékének változása ezer Ft Immateriális javak
Ingatlanok
Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
Beruházások, felújítások
Részesedések
Összesen
Nyitó nettó
146 544
74 738 916
5 026 729
4 864 202
17 645 240
102 421 631
Állomány növekedés
331 702
27 240 916
5 954 715
0
33 527 333
Állomány csökkenés
1 071 506
104 901 692
34 991 309
2 245 114
16 962 572
160 165 193
1 062 868
104 453 338
34 291 725
2 032 781
-
141 840 712
8 639
448 354
232 441
2 846
-
692 280
Megnevezés
ebből: vagyonkezelésbe adás TIOP 2.2.2 átadás TIOP 2.2.4 átadás kivezetés 2013. évi XXV. tv. alapján Értékcsökkenés ebből vagyonkezelésbe adás miatti kivezetés Záró nettó
202 487 -
-
-
-
16 962 572
16 962 572
-593 260
-11 850 596
-24 261 530
0
0
-36 705 385
-909 166
-17 046 574
-29 344 037
-
-
-47 299 776
0
8 928 735
251 665
2 619 088
682 668
12 489 156
A Zala Megyei Kórház 2013-ban befejezte a TIOP 2.2.2. projekt keretében végrehajtott beruházást, így az Intézet átadhatta azt a kórház számára. Hasonló okból csökkent a Beruházások sor közel 205,3 M Ft-tal, itt egyrészről a TIOP 2.2.4 projekt átadása történt meg a Tolna Megyei Balassa János Kórház részére 202,5 M Ft értékben, másrészről 2,8 M Ft értékben a TIOP 2.2.2. projekt átadása a nyíregyházi kórház számára. A projekteket a MÖK tv. alapján vette át az Intézet.
89
A GYEMSZI fenntartású intézmények által vagyonkezelt eszközök mérlegadatai: ezer Ft Sorszám 01.
A tétel megnevezése 1. rész
02. 03. 04. 05.
A. I. II. III. IV.
06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13.
B. I. II. III. IV. V. 1. rész
2012.12.31
2013.12.31
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (Σ03-06) IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
344 828 277 446 324 621 1 165 122 1 755 793 341 913 430 434 091 422 1 117 678 1 040 117
ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK (Σ08-12) KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (02+07)
632 047
9 437 289
39 957 591 6 848 665 3 030 719
45 530 280 13 271 882 5 261 051
28 083 842 1 994 365
20 123 649 6 873 698
384 785 868 491 854 901
A rábízott vagyon eredménykimutatása ezer Ft-ban Sorszám
A tétel megnevezése
001. Rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) nettó árbevétele 06. 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (001+002+003) 08. I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Rábízott vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök, készle14. IV. tek) értékesítésének ráfordítása 15. V. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 19. VI. Rábízott vagyon működtetésének ráfordításai (05+06) 20. VII. Rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordításai 21. VIII. Értékcsökkenési leírás 22. IX. Egyéb ráfordítások 01.
90
2012. év
2013. év 0
33 520 333
0 0
33 520 333 33 520 333
2 602 459
95 453 901
0 0 0 0 0
0 0 0 11 043 335 0
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VIVII-VIII-IX) 30. X. Pénzügyi műveletek bevételei (Σ07-11) 37. XI. Pénzügyi műveletek ráfordításai (Σ12-16) 38. B. Pénzügyi műveletek eredménye (X-XI) 39. C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) 40. XII. Rendkívüli bevételek 41. XIII. Rendkívüli ráfordítások 42. D. Rendkívüli eredmény (XII-XIII) 43. F. Működés mérleg szerinti eredménye (±C±D) 45. G. Mérleg szerinti eredmény (±F±17) 24.
A.
-2 602 459
-72 976 903
0 0 0 -2 602 459 0 0 0 -2 602 459 -2 602 459
0 0 0 -72 976 903 0 0 0 -72 976 903 -72 976 903
A kórházak kezelésében lévő vagyon elemekből az Intézetnek bevétele nem származik, azok hasznainak szedésére a vagyonkezelők jogosultak. Az Intézetnek 2013-ban nem állt rendelkezésre a központi költségvetésben elkülönített előirányzat a rábízott vagyon működtetésére, állagmegóvására. A vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében az üzemeltetési és fenntartási költségek a vagyonkezelőre hárulnak, akik ennek a kötelezettségnek nem, vagy csak nagyon alacsony színvonalon tudnak megfelelni. Az amortizáció pótlási kötelezettség teljesítésére az átadott vagyon tekintetében szintén nincs forrása az Intézetnek, ennek rendszerszintű visszapótlására bizonyos fokig az EU által finanszírozott projektek jelentenek fedezetet. Mivel a teljes Közép Magyarországi Régió kimarad ezekből a fejlesztésekből, itt az amortizáció pótlása teljesen elmarad. A közvetlenül kezelt eszközökre az Intézet saját költségvetéséből mintegy 52,8 M Ft-ot költve biztosította a felelős őrzést, állagmegóvást, illetve az egyéb tulajdonosi kötelezettségeit (pl. hó eltakarítás, síkosság-mentesítés), így ezek a tételek a GYEMSZI beszámolójában szerepelnek kiadási tételként.
91
Nemzetgazdasági Minisztérium A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság létesítő okiratának kelte: 2012. december 17. A társaság határozatlan időre jött létre, 5 M Ft alaptőkével. A Magyar Állam 51%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, a tulajdonosi jogokat a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13/A. §-a alapján a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tulajdoni részaránya 49%. A hazai és Kárpát-medencei kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, a térségi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében került kialakításra az a határon túli üzletfejlesztési irodahálózat - a Kárpát Régió Üzleti Hálózat melynek hatékony üzemeltetésére lett létrehozva a társaság. A társaság 2013-ban tevékenységét 100%-ban állami forrásból látta el, feladata jellegéből adódóan nonprofit jelleggel működik. Magyarország 2013. évi központi költségvetésében a Kárpát Régió Üzleti Hálózat üzemeltetése fejezeti kezelésű előirányzaton 350 M Ft szerepelt, melynek felhasználására a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatási szerződést kötött a társasággal. Rendszeres gazdasági tevékenységet székhelyén kívül nem folytatott, telephelye, fióktelepe nincs.
A társaság legfőbb szerve a közgyűlés. A társaságnál igazgatóság nem működik, az igazgatóság jogait kinevezett vezető tisztségviselőként a vezérigazgató gyakorolja. A vezérigazgató képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok, hatóságok előtt, gyakorolja a társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi CXXII. tv.) 4. § (1) bekezdése értelmében a társaságnál felügyelőbizottság választására került sor. A társaság 2012. december 17-én kelt alapszabálya háromtagú felügyelőbizottság felállításáról rendelkezett, mely tagok megbízatása három éves időtartamra szól. A társaság 2013. évi vagyongazdálkodási tevékenysége A társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a tárgyévi beszámoló szabályszerűségét, megbízhatóságát és valódiságát könyvvizsgáló ellenőrizte. A társaság a tárgyidőszakra egyszerűsített éves beszámolót készített. A társaság legfontosabb mérlegadatai ezer Ft 2013. december 31. 01. A. Befektetett eszközök
22 807
05. B. Forgóeszközök
8 531
11. ESZKÖZÖK (AKTIVÁK) ÖSSZESEN 12. D. Saját tőke
39 025 3 276
92
2013. december 31. 13. I. Jegyzett tőke
5 000
19. VII. Mérleg szerinti eredmény 20. E. Céltartalékok
-1 724 0
21. F. Kötelezettségek
12 596
26. FORRÁSOK (PASSZIVÁK) ÖSSZESEN
39 025
A társaság eredmény adatai 2013. december 31. I.
Értékesítés nettó árbevétele
0
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke
0
III.
Egyéb bevételek
IV.
Anyagjellegű ráfordítások
66 743
V.
Személyi jellegű ráfordítások
41 723
VI.
Értékcsökkenési leírás
111 615
3 218
VII. Egyéb ráfordítások A.
1 155
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
VIII Pénzügyi műveletek bevételei
-1 224 40
IX.
Pénzügyi műveletek ráfordításai
B.
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
X.
Rendkívüli bevételek
XI.
Rendkívüli ráfordítások
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
E.
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
-1 500
F.
ADÓZOTT EREDMÉNY
-1 724
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
-1 724
402 - 362 -1 586 86 0
93
86
Honvédelmi Minisztérium A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 2013. január 1-jétől hatályos 22/A. §-a alapján a korábban a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagyonkezelésében lévő gazdasági társaságok állami tulajdonú részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy ezen gazdálkodó szervezetek állami tulajdonú részesedésének elidegenítése, megterhelése, a részesedésen vételi jog, elővásárlási jog létesítése, továbbá a részesedés biztosítékul adása, és a gazdálkodó szervezet végelszámolás útján történő megszüntetése tekintetében a tulajdonosi jogok az MNV Zrt-t illetik meg. I. A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok 1. Hadiipari zrt.-k Az ipari tevékenységet végző társaságok a HM irányába végzett szolgáltatásaik vonatkozásában megfelelő mértékben szakosodtak, ennek következtében tevékenységük együttesen, a honvédségi szervezetekkel szoros együttműködésben teljes a HM igényeinek kielégítése, kiszolgálása során. 2013-ban az ország védelmének, a Magyar Honvédség harckészültségének és hadrafoghatóságának biztosítása érdekében 100%-os állami tulajdoni körben, a honvédelmi miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt az alábbi részvénytársaságok álltak: 1. 2. 3. 4.
HM ARZENÁL Elektromechanikai Zrt. HM ARMCOM Kommunikációtechnikai Zrt. HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
A felsorolt részvénytársaságokban a tulajdonosi részesedés összértéke 2013. december 31-én 3.363.665 ezer forint volt. A társaságok létrehozásával a védelmi szféra költségvetése átláthatóbbá, hatékonyabbá és takarékosabbá vált. A társaságok létrehozása nagyban segítette a meghatározott létszám keretekre történő beállást. Működésük egyrészt a törvényi kötelezettségek teljesítése, másrészt a honvédségi speciális technikai eszközök üzembentartása miatt nélkülözhetetlen. A hadiipari társaságok tevékenysége szervesen illeszkedik a HM technikai kiszolgálás rendszerébe, míg a honvédségi objektumok üzemeltetését és élőerős őrzés-védelmét a HM EI Zrt. végzi. 2. A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló közhasznú nonprofit társaságok 1. HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. „v.a.” 2. HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. A HM a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló közhasznú nonprofit társaságok működtetésére intézményfinanszírozási támogatást nyújt. A gazdaságosság és a feladatellátás színvonalának növelése, valamint a szűkülő költségvetési források rendelkezésre állása miatt megalapításuktól kezdve folyamatos azon intézkedések foganatosítása, amelyek eredményeképpen a felada94
tok racionalizálása, a haderő-átalakítás miatt feleslegesnek ítélt használatba kapott ingatlanok, intézmények a HM tárca részére történő visszaadása a kft-k összevonása és létszámracionalizálás keretein belül hatékonyabb módon tudják a megmaradó társaságok a rájuk bízott feladatot ellátni. A Honvédelmi Minisztérium rekreációs rendszerének átalakításával kapcsolatban 2012. január 1-jén megkezdődött a HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. végelszámolása. 2013. december 31-én a társaság változatlanul végelszámolás alatt állt, az eljárás során előre nem látható nehézségek miatt a tulajdonosi joggyakorló 2014. májusában a végelszámolás megszüntetése és a működés folytatása mellett döntött a HM Zrínyi NKft.-be történő beolvasztás előzetes szándékával. A költségvetési forrásokkal történő takarékosabb gazdálkodás megvalósítása érdekében megkezdődött a katonai térképészeti képességek integrációja. A HM Térképészeti Nonprofit Kft. 2012. december 31-én megszűnt és 2013. január 1-én beolvadt a HM Zrínyi Nonprofit Kft.be. 2013. január 1-jétől kezdte meg működését a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 8/2/5 Nonprofit kft.-k támogatása a 2013. évben Gazdálkodó szervezet megnevezése HM Bessenyei György Nonprofit Kft. „v.a”
Eredeti előirányzat
Módosított előirányzat
adatok ezer Ft-ban Költségvetési támogatás célja
-
-
-
HM Zrínyi Nonprofit Kft.
1 241 000
1 292 805
állami feladatok ellátása
Az előirányzat módosítás 2013-ban a HM Zrínyi Nonprofit Kft. támogatása esetében, az öszszevonás következtében felmerült állami többletfeladatok ellátásának érdekében került biztosításra. 2013-ban az előirányzat teljes összege felhasználásra került. II. A tulajdonosi joggyakorlás alatt álló gazdasági társaságok bemutatása, főbb gazdálkodási adataik 1. Hadiipari zrt.-k Főbb mérlegsorok 2013. adatok ezer Ft-ban
Megnevezés
Mérleg főösszeg Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések
HM ARMCOM Zrt. 2013.év
HM ARZENÁL Zrt.
HM CURRUS Zrt.
HM EI Zrt.
2013.év
2013.év
2013.év
1 458 306 120 510 3 250 117 181 1 331 238 112 979 450 124
1 278 823 712 382 12 883 698 449 565 865 372 326 65 351 95
3 876 093 2 897 549 4 249 2 890 300 853 764 532 356 90 557
36 067 575 4 389 735 770 707 3 103 451 30 630 809 343 202 30 201 903
Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolás Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalék Kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettség Passzív időbeli elhatárolás
0 768 135 6 558 1 163 174 221 480 1 000 282 -61 812 3 000 273 346
0 128 188 576 1 076 163 331 185 738 055 2 658 15 000 143 248
0 230 851 124 780 2 706 405 863 000 -348 294 -50 861 5 000 1 037 511
0 85 704 1 047 031 6 013 316 1 948 000 3 194 670 547 869 174 883 28 891 055
0
0
0
80 000
273 346 18 786
143 248 44 412
1 037 511 127 177
28 811 055 988 321
HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló zrt.-k főbb gazdasági adatai 2013. év adatok ezer Ft-ban HM HM Megnevezés ARMCOM HM ARZECURRUS Zrt. NÁL Zrt. Zrt. HM EI Zrt. Értékesítés nettó árbevétel összesen 941 425 1 056 146 4 627 811 45 247 960 Hadiipari tevékenység árbevétele 595 127 831 265 1 625 297 40 194 179 Polgári tevékenység árbevétele 339 411 90 993 3 002 515 5 053 781 Export-ra irányuló tevékenység árbev. 133 888 Egyéb bevétel
19 712
130 382
158 946
180 035
Anyagjellegű ráfordítás
586 599
640 586
4 022 822
28 590 353
Anyagköltség
288 300
256 130
10 014 611
3 583 408
Igénybevett szolgáltatás
198 089
368 932
2 378 344
2 274 685
8 228
15 524
12 364
204 361
91 179
0
548 260
245 359
Egyéb szolgáltatás költségei Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített szolg.) értéke Személyi jellegű ráfordítások
803
0
69 243
22 282 540
432 727
466 450
696 551
15 129 734
Bérköltség
313 667
310 054
500 137
10 718 531
96
Személyi jellegű kifizetés
29 045
63 885
58 579
1 219 826
Bérjárulék
90 015
89 511
137 835
3 191 377
Értékcsökkenési leírás
31 511
44 275
36 743
547 265
Egyéb ráfordítás
20 626
40 909
88 206
1 030 352
Adózás előtti eredmény
-61 690
2 089
-50 742
684 488
Adózott eredmény
-61 812
1 472
-50 861
547 869
Létszám adatok HM ARMCOM Zrt.
HM ARZENÁL Zrt.
HM CURRUS Zrt.
HM EI Zrt.
2013. év
2013. év
2013. év
2013. év
Létszám (Fő)
123
158
186
4468
Átlag kereset
199 444
163 749
217 824
197 616
Megnevezés
2. Közhasznú nonprofit kft.-k HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló nonprofit társaságok főbb gazdasági adatai 2013. év
Megnevezés Értékesítés nettó árbevétel összesen Egyéb bevétel Anyagjellegű ráfordítás Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás költségei Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített szolg.) értéke Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű kifizetés Bérjárulék Értékcsökkenési leírás
HM Bessenyei György Nonprofit Kft. „va.”
2 344 109 962 20 178 161 18 695 1 060 0 262 57 684 12 080 34 788 10 816 31 640 97
adatok ezer Ft-ban HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 128 813 1 268 544 453 369 182 677 248 569 12 528 7 379 2 216 1 083 105 674 772 193 567 214 766 116 859
Egyéb ráfordítás Adózás előtti eredmény Adózott eredmény
97 697 -344 103 -344 103
114 031 -110 646 -110 646 Főbb mérlegsorok 2013.
Megnevezés Mérleg főösszeg Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolás Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalék Kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettség Passzív időbeli elhatárolás
HM Bessenyei György Nonprofit Kft.
HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 2 278 959 1 584 709 45 609 1 539 100 630 354 171 522 23 331 230 202 205 299 63 896 1 967 994 365 720 1 946 377 -344 103 5 700 110 118 950 109 168 195 147
697 020 646 351 193 144 453 207 50 281 9 381 6 824 0 34 076 388 457 029 600 390 -32 715 -110 646 42 721 191 412 150 000 41 412 5 858 Létszám adatok
Megnevezés
HM Bessenyei György Nonprofit Kft.
Létszám (Fő)
1
98
HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 208
III. A tulajdonosi joggyakorló által hozott nagyobb jelentőségű 2013. évi tulajdonosi döntések 1) A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló zrt.-k hatékonyabb működése, az együttműködésben rejlő előnyök kihasználása, a közbeszerzési tevékenység érdekében a pályázat figyelés, a pályázati lehetőségekről való tájékoztatás, a pályázati anyagok benyújtása előtti ellenőrzési feladatokat a HM EI Zrt. végzi a HM Armcom Zrt., a HM Arzenál Zrt., valamint a HM Currus Zrt. részére. 2) A HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a HM Térképészeti Nonprofit Kft. egyesülése során a 2012. december 31-i fordulónappal készített vagyonmérlege elfogadásra került. 3) A HM EI Zrt. a 2013. évi finanszírozásához szükséges hitelkeret szerződés megkötése érdekében, az UniCredit Bankkal tárgyalásokat kezdett a 2013. június 28-án lejáró hitelkeret szerződés – változatlan keretösszegben és változatlan feltételek mellett történő – további egy évvel való meghosszabbítására vonatkozóan. 4) A HM EI Zrt. 2013. évi finanszírozás biztosításához, az UniCredit Banknál a jelenleg hatályban levő hitelszerződés változatlan feltételek mellett, újabb 1 éves időtartamra 2014. június 30-ig történő hosszabbítása, valamint 28,4 Mrd Ft hitelkeret igénybevétele engedélyezésére került sor. 5) A HM Bessenyei György Nonprofit Kft. „v.a.” 2012. évi végelszámolás első üzleti évének éves beszámolója a Felügyelő Bizottság- és a könyvvizsgálói jelentés alapján 879.770 ezer Ft mérleg főösszeggel, valamint -182.802 ezer Ft adózott eredménnyel elfogadásra került. 6) A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló HM Armcom Zrt., HM Arzenál Zrt., HM Currus Zrt., valamint a HM EI Zrt. 2012. évi éves beszámolója az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgálói jelentés alapján elfogadásra került. A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal szemben támasztott elvárás, hogy pozitív eredményt érjenek el, a költségeiket csökkentsék a meglévő hadiipari kapacitásuk kihasználása, valamint a likviditás biztosítása mellett. Béremelés csak eredményes üzleti év zárása esetén, pozitív eredmény elérésével lehetséges, engedély alapján. A részvénytársaságok 2013. évi üzleti tervben meghatározott árbevétele – a HM EI Zrt. és a HM Currus Zrt. kivételével – nem valósult meg a hadiipari megrendelések elmaradása miatt. Az adózás előtti eredmény a HM Armcom Zrt. (-61 690 ezer Ft), a HM Currus Zrt. (-50 861 ezer Ft) esetén negatív. A HM Arzenál Zrt. (2 089 ezer Ft), és a HM EI Zrt. (684 488 ezer Ft) pozitív eredményt ért el. Az átlagos állományi létszám a társaságoknál tervszerűen alakult. A költségmegtakarító és racionalizáló intézkedéseknek köszönhetően a veszteséget realizáló zrt.-k létszámcsökkentéseket hajtottak végre. A társaságok likviditása a 2013. évben (több társaság esetében a rendelkezésre álló hitelkeret felhasználásával) biztosított volt. A HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Nonprofit Kft. 2013. évben kezdte meg működését a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a HM Térképészeti Nonprofit Kft. egyesülésével. Az első
99
évét a csökkenő támogatás ellenére, megnövekedett feladatokkal látta el. A feladatok hiányzó fedezetét a saját pénzeszközeiből pótolta. A likviditása a 2013. évre biztosított volt. A HM Bessenyei György Nonprofit Kft. „v.a.” végelszámolása 2012-ben kezdődött, 2013. év végén a végelszámolás nem zárult le. IV. A HM mint, tulajdonosi joggyakorló szervezet rábízott vagyonnal kapcsolatos ellenőrzési rendszere A tulajdonosi joggyakorló az erre vonatkozó határozatban a gazdasági társaságok részére a gazdasági-, szakmai- és egyéb tevékenységükkel kapcsolatos adatszolgáltatást határozott meg. Az adatszolgáltatás célja, hogy a társaságok tevékenységéről olyan releváns és kellően részletezett adatok, hiteles információk álljanak időben a tulajdonosi joggyakorló rendelkezésére, amelyek alapján a társasági vagyonnal való gazdálkodás és a társaságok felügyeletével kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtása szabályszerűen, hatékonyan, szervezett keretek között valósítható meg összhangban a jogszabályokkal, valamint a HM és az MNV Zrt. között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltakkal. Az adatszolgáltatás tartalmazza: I.
II.
A jogszabályokban előírt és a tulajdonosi joggyakorlói feladatok ellátását szolgáló jelentések, beszámolók és egyéb adatszolgáltatások megküldésének rendjét, azok tartalmát és formáját; A tulajdonosi joggyakorlóval és egyéb állami szervekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás módját.
A jogszabályokban előírt és a tulajdonosi joggyakorlói feladatok ellátását szolgáló jelentések, beszámolók és egyéb adatszolgáltatások: Éves adatszolgáltatás: 1.1. Éves beszámoló, 1.2. Üzleti jelentés, 1.3. Közhasznúsági jelentés, 1.4. Éves üzleti terv, 1.5. Kontrolling adatszolgáltatás cégadatokról, 1.6. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság éves jelentése, 1.7. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság éves feladat és munkaterve. Évközi adatszolgáltatás: 1.8. Negyedéves jelentések, 1.9. Havi jelentés, 1.10. Eseti adatszolgáltatások, 1.11. Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentések. 1.12. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseinek jegyzőkönyve A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló hadiipari Zrt.-k működését, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését 2013-ban társaságonként háromtagú Igazgatóság valamint háromtagú Felügyelőbizottság végezte. A nonprofit társaságok gazdálkodását három tagú Felügyelő Bizottság ellenőrizte.
100
Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság folyamatosan arra törekedett, hogy a Vtv.-ben meghatározott feladatait maradéktalanul lássa el az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, a vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében. Folyamatos monitoring keretében felhívta a figyelmet a jogszabályoktól, szabályoktól való eltérésekre, hogy megállapításai hasznosuljanak, javaslatai nyomán a tulajdonosi joggyakorló érdemi intézkedéseket hozzon. Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság jelentéseit minden esetben megküldte a HM-nek. Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság a tulajdonosi joggyakorlóval szorosan együttműködött, rendszeres személyes egyeztetésekre került sor. A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló közhasznú társaságok és a HM között létrejött közhasznúsági-keretmegállapodásokról és az azok végrehajtására kötött támogatási megállapodásokról szóló 40/2008. (HK.9.) HM utasítás alapján szakmai felügyeleti szervek ellenőrzik a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok tevékenységét. A HM Belső Ellenőrzési Főosztály rendszeresen ellenőrzést végzett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. §-a, valamint a 2009. évi CXXII. törvény 1. §-a alapján a HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságoknál. Az ellenőrzési feladatait a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján látta el. V. A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok által megtestesített tulajdoni részesedés értékeinek 2013. évi adatai
2013.01.01. nyitó társasági részesedés által megtestesített tulajdoni hányad (%)
2013.12.31 . záró társasági részesedés által megtestesített tulajdoni hányad (%)
HM Armcom Kommunikáció-technikai Zrt.
100
100
221 480
221 480
221 480
221 480
HM Arzenál Elektromechanikai Zrt.
100
100
331 185
331 185
331 185
331 185
HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.
100
100
863 000
863 000
863 000
863 000
Társaság neve
2013.01.01 2013.12.31 2013.01.01. 2013.12.31. . nyitó tár- . záró tár- nyitó társa- záró társasasági ré- sasági ré- sági része- sági részeszesedészesedésedés sedés sének név- sének név- nyilvántartá nyilvántartá értéke értéke -si értéke -si értéke (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft)
101
HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Kft. HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. "va."
100
100
1 948 000
1 948 000
100
100
365 720
365 720
100
100
600 390
600 390
1 948 000
102
1 948 000
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium A nemzeti fejlesztési miniszter az állam nevében a tulajdonosi jogokat a HungaroControl Zrt. felett a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A.§-a, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. felett a Vtv. 3. § (2) bekezdés alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § f) pontja, Nemzeti Környezetvédelmi Energia Központ NKft. felett a Vtv. 3.§ (2) bekezdés alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § c) pontja, Közlekedéstudományi Intézet NKft. felett a Vtv. 3. § (2) bekezdés alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § b) pontja, Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. felett a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67. §-a, ESZA Nonprofit Kft. felett a Vtv. 3.§ (2) bekezdés alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § d) pontja, EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felett a Vtv. 3.§ (2) bekezdés alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § a) pontja a rendelet 2013. július 16-án hatályba lépett módosításáig, melynek alapja, hogy a gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban lévő társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlójának megváltozásáról szóló 1366/2013. (VI. 24.) Korm. határozatnak megfelelően a társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett - megbízáson alapuló meghatalmazással – az emberi erőforrások minisztere jár el 2013 augusztusától. ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. felett a Vtv. 3.§ (2) bekezdés alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § e) pontja, a Dél-alföldi a Dél-Dunántúli az Észak-alföldi a NORDA Észak-Magyarországi a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint a Pro-Régió Ügynökség felett a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9. §-a alapján gyakorolja.
103
A HungaroControl Zrt. mérlegfőösszege 1 200 M Ft-tal magasabb a 2012. évinél. A befektetett eszközök állománya 1 111 M Ft-tal csökkent, melynek fő oka, hogy a beruházások nem érték el az év során elszámolt értékcsökkenési leírás értékét. Az értékesítés nettó árbevétele 1 000 M Ft-tal magasabb volt a 2012. évinél, köszönhetően az átrepülő forgalom 3,58%-os emelkedésének. 520 M Ft-os megtakarítást ért el a társaság az anyagjellegű ráfordítások soron, a 2013. évi személyi jellegű ráfordítások 4%-kal növekedtek a 2012. évhez képest. A bérköltségek növekedése ellentétes irányú hatások eredményeképpen jött létre. A növekedés irányába hatott a 2012 decemberében felvett légiirányítók bérköltségének áthúzódó hatása, a bérmegállapodások végrehajtása, valamint 22 munkavállaló nyugdíjba vonulásával kapcsolatosan felmerült költségek. Ezzel szemben kevesebb jutalom került kifizetésre, illetve az elmúlt évben már nem jelentkeztek az ANS III új irányító központ beüzemelése miatti túlmunka kifizetések. Fentiek alapján a HungaroControl Zrt. az elmúlt évben 3 057 600 ezer Ft adózott eredményt ért el, mely után 1 000 M Ft osztalékot fizet. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. eszközei összességében 2013-ben mintegy 5 Mrd Fttal növekedtek. Ennek oka a Tárgyi eszközök növekedése a megvalósult beruházások miatt. A tervezetthez képest jelentősen magasabb eredményt ért el a 2013-es évben a költséghatékony működésnek és a leányvállalat által fizetett osztaléknak köszönhetően. A társaság 2013. évi adózás előtti eredménye 664 M Ft, mely körülbelül megfelel az előző évi értéknek. Az eszközarányos jövedelmezőség (ROA, Return of Assets), vagyis az adózott eredmény és az eszközök hányadosa 0,59% volt (az előző évben: 0,39%). A társaság vagyonának nyereségtermelő képessége növekedett a bázis évhez képest. A mutató javulását az adózott eredmény növekedése okozza. A Regionális Fejlesztési Ügynökségek jellemzően pozitív eredménnyel zártak 2013-ban. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség NKft. esetében a befektetett eszközök értéke 22 124 ezer Ft-tal csökkent a 2012. évi záró adatokhoz képest. Ennek oka, hogy új eszközök beszerzése kisebb értékben történt, mint az elszámolt értékcsökkenés összege. Ebből kifolyólag az eszközök összértéke is jelentősen csökkent. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ND Nonprofit Zrt.) a Magyar Állam 100% tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság, melyet az MNV Zrt. alapított 2012. december 29-én. A Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § h) pontja alapján 2013. január 1. napjától 2017. december 31. napjáig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja. A társaság jegyzett tőkéje: 5.000.000,- Ft (kizárólag pénzbeli betét) A 2013. évben hozott jelentősebb tulajdonosi döntések: A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. alapításához, illetve működéséhez szükséges forrás biztosítása érdekében szükséges előirányzat-átcsoportosításról szóló 1441/2012. (X. 11.) Korm. határozat rendelkezett az ND Nonprofit Zrt. részére 450,0 M Ft alapításhoz és működéshez szükséges forrás biztosításáról. Ebből 5.000.000,- Ft jegyzett tőke, 445.000.000,Ft tőketartalék az alapító döntése szerint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ND Nonprofit Zrt. között többször módosított Pénzügyi Megállapodás alapján az ND Nonprofit Zrt. részére az ND Nonprofit Zrt.-nek a fia104
talkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) foglalt feladatai ellátása céljából „végleges pénzeszköz átadásként” átadásra került a 2013.07.01 és 2014.06.30. közötti időszakra vonatkozó nettó koncessziós díj, amelynek összege 1.044.135.571 Ft. A Kormány a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szóló 1109/2013. (III. 7.) határozatában 400,0 M Ft egyszeri és azonnali átcsoportosítását rendelte el az ND Nonprofit Zrt. működtetése céljára. Az ND Nonprofit Zrt. a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítása érdekében került megalapításra és az Fdvtv. 4. § (2) bekezdése értelmében ellátja a dohánytermékkiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának és elbírálásának, valamint a koncessziós szerződések megkötésének előkészítésével járó valamennyi feladatot, valamint a megkötött koncessziós szerződések ellenőrzését. A társaság megalapítását követően immár öt dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat került a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve sikeresen lebonyolításra. Az új szabályozás eredményeként Magyarországon egységes arculatú nemzeti dohányboltok jöttek létre. NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Magyar Állam 100% tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság, melyet az MNV Zrt. alapított 2013. március 8. napján. A Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § i) pontja alapján 2013. május 11. napjától 2017. december 31. napjáig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja. A társaság jegyzett tőkéje: 50.000.000,- Ft (kizárólag pénzbeli betét) A 2013. évben hozott jelentősebb tulajdonosi döntések: A Ten-T projektek fejezeti kezelésű előirányzat 2012. évi kötelezettségvállalással terhelt, de meghiúsult maradványa egy részének felhasználásáról szóló 1166/2013. (III. 28.) Korm. határozattal átcsoportosított 1,000,0 M Ft összeggel került sor a társaságnál a jegyzett tőke 49,5 M Ft-tal, míg a tőketartalék 950,5 M Ft-tal való megemelésére. Hungaroring Sport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Hungaroring Sport Zrt.) a Magyar Állam 75,6% többségi tulajdonában álló gazdasági társaság. A Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § g) pontja alapján 2013. január 1. napjától 2017. december 31. napjáig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja. A társaság jegyzett tőkéje: 2.948.700.000,- Ft (melyből 1.254.100.000,- Ft apport, 1.694.600.000,-, Ft pénzbeli betét) A 2013. évben hozott jelentősebb tulajdonosi döntések: A Kormány a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szóló 1109/2013. (III.7.) határozatában 1000,0 M Ft egyszeri és azonnali átcsoportosítását rendelte el a Hungaroring Sport Zrt. tőkeemelésnek fedezetére. A társasággal szemben fennálló, az 1996. évi Magyar Nagydíjra nyújtott támogatás elszámolásából fakadó tőkekövetelése kapcsán a Magyar Állam által a saját tőke 353.765.022,- Ft-tal történő megemelésére került sor. A MALÉV Zrt. „f.a.” részvényes tulajdonát képezte a Hungaroring Sport Zrt.-ben fennálló 407 darab, 100.000 HUF/db névértékű, névre szóló törzsrészvény, amelyet a felszámolási eljárás során az MNV Zrt. megvásárolt, majd 2013 augusztusában átadott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére. 105
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló társaságok 2013. évi összesített mérlegfőösszege 106.846.370 ezer Ft-ot tett ki, amely 5.977.392 ezer Ft növekedést jelent a 2012. évhez képest.
106
Vidékfejlesztési Minisztérium A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: 2011. évi LXXXV. tv.) 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az OHÜ Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: OHÜ) felett a szakmai felügyeletet, valamint a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. Az OHÜ a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának érdekében feladatait a 2011. évi LXXXV tv. 20. § (1) bekezdésben foglaltak és más vonatkozó jogszabály alapján végezte 2013-ban. Az OHÜ: közreműködik a hulladékgazdálkodás fenntartható fejlődési pályára állításában, továbbá az EU-s kötelezettségek teljesítésében, elősegíti az állami szerepvállalás növelését, feladata alapvetően a rendszerirányítás, közvetlenül gyűjtést, hasznosítást nem végez, ezzel pályázatokon, szolgáltatás-megrendeléseken keresztül piaci szereplőket bíz meg, országos szinten szervezi és koordinálja az elkülönített hulladékgyűjtési, feldolgozási és hasznosítási tevékenységeket, közreműködik a környezetszennyezés megelőzésében, az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakításában, a hulladékok keletkezésének megelőzésében. Az OHÜ céljait, szervezeti felépítését, gazdálkodási rendjét, valamint az alapvető feladatokat és hatásköröket a társaság Alapító Okirata határozza meg. Az OHÜ működésére vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat foglalja magába. A társaság egyszemélyi vezetője az ügyvezető, működését és gazdálkodását az Ügydöntő Felügyelő Bizottság ellenőrzi a hatályos jogszabályok és az Alapító Okiratban rögzítettek szerint. Az OHÜ működési költségeinek fedezetére a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatán 1.200,0 M Ft állt rendelkezésre az éves működési költségek finanszírozására. Az előirányzat 2012. óta annak ellenére nem változott, hogy 2013. év folyamán bekövetkezett jogszabály módosulások egyrészt az OHÜ számára többletfeladatokat határoztak meg, másrészt a társaság elhelyezésében alapvető változások következtek be. A hulladékról szóló törvény 2013. január 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítését az OHÜ feladatává tette. A feladatbővüléshez kapcsolódóan 22 fős létszámbővítésre van szükség, amelyből 2013. év során 15 fő felvétele valósult meg. Az OHÜ megalakulását követően az elmúlt évek során két alkalommal is költözött. Első alkalommal 2012. június hó végén a Budapest, XI. Aga u. 6. szám alatti épületből a Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, V. Kossuth tér 11. szám alatti épületébe. A minisztérium épületéből 2013. március hónap elején kellett kiköltözni, mivel a Food and Agriculture Organization részére további irodahelyiségeket kellett biztosítani, és emiatt szükségessé vált az OHÜ által elfoglalt terület felszabadítása.
107
Az OHÜ a Budapest, IX. Kvassay Jenő u.1/A. alatti 15. emeletes irodaházba költözött. Az épület a ’70-es években épült, azóta teljes rekonstrukció nem történt, műszakilag elavult, jelentős karbantartási, üzemeltetési többlet feladatot és költséget jelentve a társaság számára, amely mintegy 33 M Ft-os többletkiadást jelentett. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre vonatkozó belső kontrollrendszerre irányadó szabályok, az Áht., és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályai, valamint az NGM vonatkozó tájékoztatása meghatározza a belső kontrollrendszer kialakítására vonatkozó kötelezettséget. Az érintett társaságok körét a nemzetgazdasági miniszter által kiadott, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló közlemény sorolja fel, mely az OHÜ-t is nevesíti. A vagyongazdálkodás 2013. évi alakulása A vagyonelemek a 2012. évi adatokhoz képest jelentős változást mutatnak. Ennek oka a megváltozott támogatási szerződésekhez kapcsolódó finanszírozási forma. A támogatási szerződés költségterve szerint havonta kerültek kiutalásra a támogatási összegek, majd a fel nem használt támogatás minden hónap végén visszautalásra került a támogatónak. A Befektetett eszközállomány növekedését a beszerzett számítástechnikai eszközök, bútorok és a gépjárművek beszerzése okozta. A működéshez szükséges informatikai infrastruktúra a szükséges mértékig beszerzésre került, értve ez alatt az IT és kommunikációs eszközöket, valamint a szoftveres környezetet. Az alapítóval a 2012. évhez hasonlóan két támogatási szerződés megkötésére került sor a 2013. évben. A támogatási összegek a társaságnál az egyéb bevételek soron jelennek meg. A hulladékgazdálkodási feladatok támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium és az OHÜ támogatási szerződést kötött 12.643,1 M Ft összegben. A támogatás felhasználásának véghatárideje: 2014. május 31. volt. A 2013. évre rendelkezésre álló keretből a tárgyévben 5.152,0 M Ft került felhasználásra. A közhasznú tevékenység biztosításához szükséges működési költségek támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium és az OHÜ támogatási szerződést kötött 1.200,0 M Ft összegben. A támogatás felhasználásának véghatárideje: 2014. május 31. volt. A 2013. évre rendelkezésre álló keretből a tárgyévben 1.104,3 M Ft került felhasználásra.
108
Az OHÜ legfontosabb mérlegadatai 2013-ban ezer Ft-ban 2012.év Mérleg főösszeg Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolás Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalék Kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettség Passzív időbeli elhatárolás
2013.év 9 310 980 96 175 42 523 53 652 9 191 226 0 21 328 8 000 016 1 169 882 23 579 500 500 0 0 0 6 207 683
6 232 654 571 097 24 187 546 910 2 072 136 0 1 394 0 2 070 742 3 589 421 69 236 500 0 68 736 28 000 3 890 637
0 6 207 683 3 102 797
0 3 890 637 2 244 781
Az OHÜ legfontosabb eredményadatai 2013-ban ezer Ft-ban 2012. év Értékesítés nettó árbevétel öszszesen Egyéb bevétel Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás Mérleg szerinti eredmény
851 11 414 567 10 635 252 932 688 40 663 5 106 0
109
2013. év 50 11 765 110 10 544 318 1 180 191 133 511 40 606 68 736
A Miniszterelnökség Az Amerikai Egyesült Államokban „Friends of Hungary” elnevezéssel működő jogi személy felett az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervezet kijelöléséről szóló 2/2013. (I. 10.) NFM rendelet alapján, az Amerikai Egyesült Államokban The Hungary Initiatives Foundation, Inc. (korábbi nevén: Friends of Hungary Foundation, Inc., továbbiakban: Alapítvány) elnevezéssel működő jogi személy felett az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló és a kötelezettségeket teljesítő szervezet kijelöléséről szóló, a 2062. december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozólag a Miniszterelnökség jogosult. Az Alapítvány 2012. december 26-án alakult meg non-profit szervezetként az Amerikai Egyesült Államok törvényei és jogszabályai szerint, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzésre kerülő „Friends of Hungary” Alapítvány létrehozására irányuló koncepció elfogadásáról és működési feltételeinek megteremtéséről szóló 1522/2012. (XI. 28.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően. Az Alapítvány arra törekszik, hogy tartós értékeket teremtsen az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország, valamint a nagy és sokszínű amerikai magyar közösség és az anyanemzet közötti kulturális, oktatási és érzelmi kötelékek erősítése révén. Továbbá fontos feladatának tartja, hogy megőrizze és előmozdítsa a magyar kultúra, művészet és tudomány megbecsültségét azáltal, hogy nyilvánosan tudatosítja és megismerteti a magyar történelmet, művészetet, kultúrát és tudományos eredményeket mindenütt az Amerikai Egyesült Államokban. Az Alapítvány ezeket a célokat úgy éri el, hogy magyar kulturális programokat és eseményeket (például musicaleket és kiállításokat) támogat, valamint ösztöndíjak kiosztásával lehetőséget biztosít mind magyar, mind amerikai felsőoktatási hallgatók és frissdiplomások részére ahhoz, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország humanitárius, gazdasági és politikai folyamatairól. Az Alapítvány a működését bemutató beszámolóját a 2012. december 262013. december 31i időszakra készítette el, amelynek kezdő dátuma az Alapítvány bejegyzésének időpontja. Az Alapítvány működésének finanszírozásához rendelkezésre álló vagyona: az alapító vagyona 15 M USD (3.235.050 ezer Ft) - valamint a 2013. évben kapott támogatások és kamatbevételek, amelyek összege: 19.937.182 USD (4.299.852 ezer Ft) volt. A kamatbevételek mellett a 2013. december 31-én zárult pénzügyi időszak összbevétele kizárólag a Magyar Államtól származó bevételeket tartalmazta. A jövőben az egyéb források keresése az Alapítvány stratégiai tervének központi elemét fogja képezni. 2013-ban a fent említett célokra 1.184.833 USDt (255.533 ezer Ft-ot) fordítottak. A nyújtott támogatások és programok százalékos megoszlása: Nyújtott támogatások és programok Gyakornoki és tanulmányi ösztöndíjak Fulbright ösztöndíjak Kiállítások és rendezvények Weblapok Egyéb támogatások és kapcsolódó költségek ÖSSZESEN (1.184.833 USD)
%-ban 28,30% 24,00% 18,00% 11,50% 18,10% 100,00%
110
Az Alapítvány összes kiadása 1.570.613 USD (338.734 ezer Ft) volt, aminek a nyújtott támogatások és programok mellett a támogató szolgáltatások díjai képezik a részét. Ezen 385.780 USD (83.201 ezer Ft) összegű díjak az összes költség 24,6%-át teszik ki. Az Alapítvány 2013. december 31-i eszközeinek értéke: 18.928.814 USD (4.082.377 ezer Ft) volt, amelynek több mint 99%-át pénzeszközei és pénzeszköz-egyenértékesei adták. Ezek nyilvántartása a pénzintézeti folyó- és megtakarítási számlákon történik. Az Alapítvány vagyonának elhanyagolható része ingatlanok és berendezések formájában áll rendelkezésre. Bútorok és berendezések: Szoftverek: Összesen (bruttó értéken)
13.666 USD (2.947 ezer Ft) 29.576 USD (6.379 ezer Ft) 43.242 USD (9.326 ezer Ft)
Ebből az elszámolt értékcsökkenés: 3.337 USD (720 ezer Ft) Eszközök nettó értéke 2013-ban: 39.905 USD (8.606 ezer Ft) Az Alapítvány működését érintő 2013. évi nagyobb jelentőségű tulajdonosi döntések: Alapítói határozat száma 1/2013
2/2013 3/2013 4/2013 5/2013
Határozat tartalma Michael J. Cooney alapítói jogairól való lemondásának elfogadása a Magyar Állam javára, illetve az alapítói jogok gyakorlására a Miniszterelnökség kijelölése Az alapítvány működését befolyásoló döntéseket tartalmazó korábbi határozatok megerősítése Az alapítvány alapítói vagyonának határidőre való rendelkezésre bocsátása Az alapítvány támogatási összegének határidőre való rendelkezésre bocsátása A "Friends of Hungary Foundation Inc." elnevezésének "The Hungary Initiatives Foundation Inc."-ra történő módosítása
Aláírás/kiadás időpontja 2013. február 22. 2013. február 22. 2013. február 25. 2013. február 25. 2013. március 14.
Emberi Erőforrások Minisztériuma A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. az MNV Zrt. által alapított, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság, amely 50 millió forint alaptőkével 2013. december 21. napján jött létre. A társaság cégnyilvántartásba történő bejegyzése 2014. február 5. napján történt meg. A 2013. december 24. napján hatályba lépett a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (3) bekezdése alapján a társaság felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a kultúráért felelős miniszter gyakorolja. A társaság részesedéseire vonatkozó átadás-átvételi megállapodás 2014. április 4. napján az MNV Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) között megtörtént. A Városliget Zrt. részvényeinek keletkeztetése megtörtént 2014. szeptember 15-én. A KELER Zrt. szeptember 25-én küldte ki az erről szóló tájékoztatást a társaságnak, amely a részvénykönyvébe bejegyezte az EMMI-t. A társaság 2013. évi beszámolójáról az új tulajdonosi joggyakorló szervezet még nem hozott döntést.
112
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgálató Zrt. A Vtv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint a tulajdonosi joggyakorló személyéről rendelkező 19/2013. (V. 9.) NFM rendelet alapján megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer (a továbbiakban ED rendszer) felett a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NÚSZ Zrt.) gyakorolja a Magyar Állam tulajdonosi jogait. (A NÚSZ Zrt. 2013. november 1. napját megelőzően Állami Autópálya Kezelő Zrt. néven működött. Jelen fejezet NÚSZ Zrt.ként hivatkozik a társaságra mind a névváltozás előtt, mind pedig a névváltozást követően történt események vonatkozásában.) A NÚSZ Zrt. jegyzett tőkéjének összege 2013. december 31-én 30.162.000 ezer Ft volt, amelyet 30.162 db, a Magyar Állam tulajdonában lévő, egyenként 1 M Ft névértékű, névre szóló törzsrészvény testesít meg. Bejegyzése határozatlan időtartamra szól. Az M5 autópálya matricás rendszerbe történő bevonása és továbbépítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 2036/2004. (II. 19.) Korm. határozat 2004. február 19-én a társaságban meglévő, az állam kincstári vagyonába tartozó 100%-os társasági részesedést – visszapótlás nélkül – átcsoportosította az állam vállalkozói vagyonába. A társaság felett 2010. június 17. napjától kezdődően – az MFB törvény alapján – az MFB Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A társaságnál igazgatóság nem működik, az igazgatóság jogait – az új Gt. 247. §-a (2014. március 15-től a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:283. §-a) szerint – a vezérigazgató gyakorolja, akit – határozatlan időre – a tulajdonosi jogok gyakorlója választ meg és hív vissza. A társaság működését és ügyvezetését az ügydöntő Felügyelőbizottság ellenőrzi. A társaság szakmai kapcsolatai, valamint a tapasztalt vagy lehetséges problémák folyamatosan fejlesztési irányokat, lehetőségeket vetnek föl. Az ED rendszer bevezetésével párhuzamosan a társaságon belül kialakításra került két, informatikai fejlesztéseket támogató szervezeti egység. Az egyik az Információs Technológiai Iroda keretén belül került felállításra és fő feladata az ED rendszerhez kötődő fejlesztések megvalósítása. A másik a Gazdasági és Kontrolling Igazgatóság keretén belül létrejött Üzleti Intelligencia Osztály, melynek fő feladata az ED rendszeren belül keletkező adatvagyon korszerű felhasználási módjainak kidolgozása és a kapcsolódó fejlesztések koordinálása. A NÚSZ Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő rábízott vagyon tekintetében is figyelembe veszi a környezetre, élővilágra, levegőre, a felszíni és felszín alatti víz minőségére, zajterhelésre és a hulladékok keletkezésére gyakorolt hatást, és a működtetése során biztosítja a környezeti jogszabályoknak és célkitűzéseknek történő megfelelést. A társaság a 2013-as üzleti évben az ED rendszerhez kapcsolódó, a környezetvédelem területén történt fejlesztést nem végzett, környezetvédelmi intézkedést nem hozott, erre vonatkozóan támogatást nem kapott. Pénzügyi instrumentumok hasznosítása, kockázatkezelés A NÚSZ Zrt. hatályos Pénzgazdálkodási és Befektetési Szabályzata szerint – természetesen a likviditás mindenkori biztosítása mellett – törekszik arra, hogy a bankszámláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközök összege minimális legyen, valamint azok befektetésével a lehető legmagasabb hozamot érje el. A társaság átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetési formája a banki betétlekötés, illetve értékpapír vásárlása voltak. 113
A társaság csak olyan hitelintézetekkel köthet ügyleteket, amelyekkel előzetesen szerződést kötött, illetve csak ilyen intézményeknél tarthat pénzeszközöket és értékpapírokat. A hitelintézetek alacsony piaci kockázatúak, illetve megfelelő hitelminősítésűek lehetnek. A hitelintézeti partnerkörbe kizárólag jó hírnevű, stabil tőkehelyzettel rendelkező hitelintézetek kerülhetnek. Az ED rendszer beszerzéséhez kapcsolódó támogatási összeg esetében a támogató a még fel nem használt támogatási összegre vonatkozóan az állampapírba történő befektetést részesítette előnyben. A tárgyév második félévében a támogatási összegből történő aktuális kifizetések közeli időpontja, és az állampapír befektetések bankbetétekhez viszonyított rugalmatlansága miatt a társaság nem hajtott végre további, értékpapírba történő befektetést. A NÚSZ Zrt. a rábízott vagyonhoz kapcsolódóan házipénztárt nem működtet, a pénzeszközeit banki folyószámlán, illetve lekötött betétekben tartja, a kifizetéseket minden esetben banki átutalással teljesíti. A társaság a rábízott vagyont tartalmazó elkülönített nyilvántartásában foglalkoztatottakat nem szerepeltet. A NÚSZ Zrt. minden, dolgozókra vonatkozó adata a számviteli törvény szerinti saját vagyonról készült éves beszámolóban kerül kimutatásra. Az ED rendszer létesítése A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetésének időszerű feladatairól szóló 1060/2013. (II. 13.) Korm. határozat az elektronikus díjszedés kormányzati felügyeletének kialakításával a nemzeti fejlesztési minisztert bízta meg, akinek többek között feladata volt az is, hogy gondoskodjon a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer indulásához és működéséhez szükséges beruházás előkészítéséről és végrehajtásáról. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedéshez szükséges eszközök beszerzési feltételeinek módosításáról szóló 1079/2013. (II. 22.) Korm. határozat értelmében a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer beszerzésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9.§ (1) bekezdés a) pontja és a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet alapján minősített beszerzési eljárás keretében került sor. A 1079/2013. (II. 22.) Korm. határozat alapján az ED beszerzési eljárás Korm. rendelet szerinti lebonyolításáról döntött az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága 2013. március 4-én. A Kormány rendeletben rögzítette, hogy a beszerzés során a közösségi beszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével, így a NÚSZ Zrt. által az elektronikus útdíj rendszer bevezetésére vonatkozó beszerzési eljárás megindítására a Korm. rendelet 7. § (5) bekezdés a) pontjára való hivatkozással nemzeti eljárásrendben, könnyített eljárásként került sor. A beszerzést a Magyar Állam nevében, mint megrendelő, a NÚSZ Zrt. folytatta le. A kormányhatározat értelmében az integrátori feladatokat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) végezte, amelynek keretében feladata elsősorban az ED rendszer összeállítása, a minőségbiztosítás, a megrendelőt támogató műszaki mérnöki funkció ellátása, illetve egyéb, az ED rendszer beszerzéséhez kapcsolódó feladatok ellátása volt. A Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt keretében kialakított szélessávú telekommunikációs hálózat (NTG) az ED projektben is alkalmazásra került, ahol a technológiai megoldás telekommunikációs hálózatot igényelt, és az nem állt a NÚSZ Zrt. rendelkezésére. Az i-Cell Mobilsoft Zrt. és az ARH Informatikai Zrt. mint közös ajánlattevők által alkotott konzorcium – mint szállító – valamint a NÚSZ Zrt. – mint megrendelő – kötelezettségeit az ED 114
rendszer bevezetése tárgyában 2013. április 16-án megkötött, majd 2013. június 13-án és 2013. november 14-én módosított Szállítói Szerződés határozta meg. A NÚSZ Zrt. és a NISZ Zrt. közötti feladatmegosztás rendjét kormánydöntés alapján a két szervezet által 2013. március 21én megkötött, majd 2013. május 30-án módosított Együttműködési megállapodás rögzítette. 2013. november 14-ig sor került azon termékek leszállítására is, amelyek a rendeltetésszerű használatot, az SLA-k elérését nem akadályozták, és amelyek díjbevételt nem érintő kényelmi, üzembiztonságot javító, hozzáférést megkönnyítő funkciókat valósítottak meg. 2013. november 15-től kezdődően a rendszer szállítója által korábban kiszervezett tevékenység keretében biztosított UD Call Center átkerült a NÚSZ Zrt. üzemeltetésébe. 2013. december 18-ig 99 díjellenőrző portál került teljes körűen beüzemelésre. A fennmaradó 2 portál kivitelezése a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.-vel és az NFM-mel kötött háromoldalú létesítési megállapodás aláírását követően haladéktalanul megkezdődött. Az elektronikus útdíj rendszer 2013. július 1-i éles üzemi indulását követően folyamatosan zajlott többek között az alapinfrastruktúra további stabilizálását, a határvédelem további megerősítését, a hálózat további optimalizálását, valamint a két szerverterem közötti adatátvitel további javítását célzó feladatok végrehajtása, a rendszer további finomhangolása, annak minél biztonságosabb és hatékonyabb működésének biztosítása érdekében. Emellett megtörtént az adatátviteli szempontból bizonytalanul működő, vagy a NÚSZ Zrt. viszonteladói partnerei által biztosított internet hozzáférés feletti kommunikációt igénylő kioszkok stabil elérését biztosító és menedzselhető informatikai megoldás kialakítása is. Az UD rendszer a 2013. július 1-én a délelőtti órákban tapasztalt túlterhelés miatt elrendelt üzemszünettől eltekintve megbízhatóan üzemel. A NISZ Zrt., a NÚSZ Zrt. és a szállító közötti üzemeltetési, üzemeltetés-támogatási feladat- és felelősségelhatárolás, továbbá az üzemeltetési folyamatok kialakításra kerültek. A központi infrastruktúra üzemeltetését a NISZ Zrt. végzi. Az UD rendszer üzleti, alkalmazás szintű, illetve útmenti infrastruktúra üzemeltetés támogatási és fejlesztési feladatainak elvégzésére a NÚSZ Zrt. és az NFM között folyamatos tárgyalások folynak egy hosszú távú szállítói szerződés előkészítésének érdekében. Az ED rendszer eredményessége A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer működésének köszönhetően a 2013-as év folyamán 81 Mrd Ft-ot meghaladó bevétel folyt be a NÚSZ Zrt. részére. A befolyt bevételek megszolgált része (78,887 Mrd Ft) a Magyar Állam költségvetési bevételének minősül. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer működtetésével beszedett díjakat, mint árbevételt, valamint a működtetés költségeit és ráfordításait a társaság a saját vagyonáról készült éves beszámolójában szerepelteti. A NÚSZ Zrt. a rábízott vagyon éves beszámolójában az útdíjfizetési szolgáltatáshoz kapcsolódó árbevételt illetve ráfordítást nem mutat ki.
115
Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013-ban a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. (a továbbiakban: KIKSZ) felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 74/2011. (XII.14.) NFM rendelet alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorolta. A NAV – mint tulajdonosi joggyakorló szervezet – jogi személyiséggel rendelkező, a Kormány irányítása alatt álló államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez. A KIKSZ tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlása a NAV Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítésre került. A KIKSZ önálló szervezetként felelt a magyarországi közlekedési beruházások EU-konform tervezéséért és kivitelezéséért. Feladata koordinálni és ellenőrizni, hogy a beruházások kellően átgondolt szakmai előkészítés után az uniós források lehívásához szükséges minden műszaki, pénzügyi és környezetvédelmi előírásoknak és kötelezettségeknek megfeleljenek. Ennek része a megfelelő projektek kiválasztásához tartozó értékelő munka, a szigorú szabályok szerinti pályázati adminisztráció biztosítása, valamint a támogatási kifizetésekhez szükséges szabályok betartása. Kiemelt célja, hogy a lehető leghatékonyabb módon, a lehető legrövidebb idő és a legkisebb energiaigénnyel minél több út, vasút, villamos pálya és vízi közlekedési útvonal épüljön meg az elérhető legnagyobb európai uniós pénzügyi támogatás mellett, amely nagymértékben hozzájárul Magyarország versenyképességének, gazdasági környezetének javulásához, és a foglalkoztatottság növeléséhez is. A társaság gazdálkodását érintő 2013. évi nagyobb jelentőségű tulajdonosi döntések: Alapítói Határozat száma 1/2013. 2/2013. 3/2013.
4/2013.
5/2013. 6/2013.
Aláírás/kiadás időpontja
Határozat címe
A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. 2013. 2013. január 07. évi üzleti tervének elfogadásáról Felügyelő bizottsági tagok lemondásának elfogadásról és ezzel összefüggő Alapítói Okirat módosításról A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.-nél megvalósítható 2013. évi bérkorrekciókról A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. új Javadalmazási Szabályzatának elfogadásáról és a korábbi Javadalmazási Szabályzat hatályon kívül helyezéséről, valamint ezzel összefüggő alapító okirat módosításról A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. 2013. évi vezetői prémiumkitűzésről A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámoló 116
2013. február 19. 2013. április 9.
2013. április 10.
2013. április 11. 2013. május 27.
jóváhagyásáról 7/2013. 11/2013.
A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. 2012. 2013. június 19. évi prémium kifizetéséről A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. 2014. 2013. december 17. évi üzleti tervének elfogadásáról
A társaság gazdálkodása az üzleti terv keretein belül történik. A felmerülő költségek és ráfordítások a fent részletezett megállapodások alapján abban az esetben számolhatóak el, ha a társaság, mint közreműködő szervezet ún. Munkatervében az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jóváhagyta azt. A 2013-as KÖZOP és KIOP Munkaterv jóváhagyására 2013. június 7-én került sor. A KA Munkaterv 2013. augusztus 8-án került elfogadásra. A tulajdonosi joggyakorlás keretében a NAV a társaság Felügyelőbizottságában 1 fővel képviseltette magát. A rábízott vagyonelemekkel való megfelelő gazdálkodás érdekében kontrolling rendszert alakított ki, melynek keretében havi áttekintő, illetve részletes negyedéves kontrolling jelentéseket kért, amelyben bemutatásra kerültek a szakmai és gazdálkodási tevékenységek egyaránt. A jelentést a szervezeti kereteken túl egyedi meghallgatások, vezetői konzultációk egészítették ki. Ez a rendszer szolgálta a pozitív mérleg szerinti eredmény elvárásra ható tényezők, kockázatok komplex vizsgálatát. A társaság 2013. évi főbb eredményadatai: Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Összes bevétel Anyag jellegű ráfordítások Személy jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordítása Rendkívüli ráfordítások Összes költség és ráfordítás Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény
Előző év 2012.12.31 1 172 844 68 121 34 277 1 275 242 441 407 823 388 77 377 36 603 12 0 1 378 787 -50 716
Tárgyév 2013.12.31 1 680 236 63 437 21 816 1 765 489 806 849 888 593 64 952 31 678 188 0 1 792 260 6 363
34 265 -16 451 0 -16 451 -16 451
21 816 27 991 0 27 991 26 978
117
(adatok e Ft-ban) Változás 143,3 % 93,1 % 63,6 % 138,4 % 182,8 % 107,9 % 83,9 % 86,5 % 156,7 % 130,0 % -12,5 % 63,7 % -170,1 % -170,1 % -164,0 %
A társaság legfontosabb 2013. évi összehasonlító mérlegadatai
2012. december 31.
ezer Ft 2013. december 31.
Befektetett eszközök
155 098
110 861
Forgóeszközök
678 452
951 786
Aktív időbeli elhatárolások
794 909
615 379
1 628 459
1 678 026
Saját tőke
213 266
240 253
Jegyzett tőke
350 000
123 000
Eredménytartalék
-120 283
90 266
Mérleg szerinti eredmény
-16 451
26 987
Kötelezettségek
1 169 528
1 181 297
Források összesen
1 628 459
1 678 026
Eszközök összesen
Az üzleti tervtől történő jelentősebb elmaradás a szakértői szolgáltatásnál (anyag jellegű ráfordítások) mutatkozik, ezt részben a Közreműködői Szerződés munkaterv jóváhagyási folyamatának elhúzódása okozza, jelentős mértékben pedig a Felügyelő Mérnök (a továbbiakban: FEM) közbeszerzési eljárás elhúzódása, illetve ebből adódóan az, hogy a FEM szervezet feladatellátása október végétől kezdődik. A munkatervben megjelenő szakértői beszerzések megvalósítását a társaság Felügyelőbizottsága azzal a kitétellel engedélyezte, hogy az ajánlatkérésnek 2013. december 31-ig kiküldésre kellett kerülni. A IV. negyedévben az átlagostól lényegesen nagyobb számban indítottak szakértői szolgáltatás igénybevételére irányuló beszerzést, melyek jelentős részében a szerződéskötés és/vagy a teljesítés már 2014-ben történik, így a költség nem terheli a 2013-as üzleti évet.
118
A Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 176. § (1) bekezdése alapján 2013. október 1-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megszűnt, és - az MNB törvény 177. § (3) bekezdése értelmében - 2013. október 1jétől a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. (a továbbiakban: HFN Kft.) üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat az állam nevében az MNB gyakorolja. A HFN Kft.-re vonatkozó tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos döntések az MNB törvény 12. § (1) bekezdése alapján az MNB működésének irányításáért felelős testület, az MNB igazgatósága hatáskörébe tartoznak. Ezen hatáskörében eljárva az MNB Igazgatósága döntött a HFN Kft. Alapító Okiratának módosításáról. Mivel az MNB törvény hatályba lépése előtt a tulajdonosi joggyakorló feladatait az MNV Zrt. és a PSZÁF között létrejött megbízási szerződés alapján a PSZÁF látta el, amely tényt, valamint az ebből fakadó működési szabályokat a HFN Kft. Alapító Okirata is rögzítette, így indokolt volt az Alapító Okiratnak az MNB törvény rendelkezéséhez való igazítása. A HFN Kft. felügyelőbizottságban viselt tisztségéről a PSZÁF által delegált elnök 2013. szeptember 30-i hatállyal lemondott. Ezáltal a testület létszáma a törvényes minimum (3 fő) alá csökkent, így az MNB-nek tulajdonosi joggyakorlóként döntést kellett hoznia. A felügyelőbizottság hivatalban maradó két további tagját a fentiekben már hivatkozott, az MNV Zrt. és PSZÁF között korábban hatályban volt megbízási szerződés alapján az MNV Zrt. és az Országos Betétbiztosítási Alap jelölte, így az MNB igazgatósága döntött a HFN Kft. felügyelőbizottsága tagjainak 2013. december 6-i hatállyal visszahívásáról, egyúttal új tagoknak 5 év határozott időre a felügyelőbizottságba történő kijelöléséről. A rábízott vagyonelemekkel kapcsolatos tulajdonosi döntések A HFN Kft. 2013. évi üzleti tervét a korábbi tulajdonosi joggyakorló a PSZÁF 2013 márciusában fogadta el, amely 2013. évi üzleti terv módosítására már a PSZÁF tulajdonosi joggyakorlásának idején két alkalommal került sor. Az MNB Igazgatóságának 2013. november 7-jei ülésen hozott döntése alapján került sor arra, hogy a HFN Kft. jóváhagyott üzleti terve alapján az MNB a 2013. november hónapra megállapított támogatási összeget átutalta a HFN Kft.-nek, ezzel biztosítva működési költségeit. Ugyanakkor a 2013. évi üzleti terv átdolgozása az MNB tulajdonosi joggyakorlásának idején ismét indokolttá vált, tekintettel arra is, hogy az MNB N-JÉ-I-70/2013. számú végzésével összhangban a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezethez felügyeleti biztosok kerültek kirendelésre 2013. november 5-től, mely a személyi jellegű költségeket növelte. Ezzel párhuzamosan az MNB megvizsgálta a HFN Kft. finanszírozásának lehetséges jövőbeli kereteit, egyeztetve magával a HFN Kft.-vel is. Mivel a HFN Kft. nonprofit társaságként működik, a működési költségeit a beszedett díjak nem fedezik, ezért az MNB-nek kell biztosítania a szükséges finanszírozást. A vizsgálat alapján az MNB igazgatósága döntött arról, hogy az MNB továbbra is támogatás formájában finanszírozza a HFN Kft. bevételeit meghaladó működési költségeit, valamint döntött a támogatási keretszerződés megújításáról, egyúttal kialakította a támogatás jóváhagyási folyamatát a megfelelő kontrolok mellett.
119
A rábízott vagyon 2013. évi állománya Tulajdonosi joggyakorlásból származó üzletrész bemutatása millió forint Tulajdoni hányad (%) Könyv szerinti érték 2012. 12. 31. 2013. 12. 31. 2012. 12. 31. 2013. 12. 31.
Megnevezés Hitelintézeti Felszámoló Nkft. 1071 Budapest Damjanich u. 11-15.
-
100**
-
50
** A tulajdonosi jogok gyakorlójaként az MNB mutatja ki a könyveiben az állam tulajdonában álló üzletrészt. Az MNB törvény módosításának hatályba lépését követően a PSZÁF és az MNV Zrt. közötti megbízási szerződés közös megegyezéssel megszűnt, így az MNV Zrt. a társaság 50 M Ft-os társasági részesedését a könyveiből kivezette. Az MNB a részesedést az átadáskori – jegyzett tőkével azonos – nyilvántartási értéknek megfelelően a belföldi befektetései között rögzítette. Az üzletrész 2013. december 31-én bekerülési értéken szerepelt az MNB könyveiben, az év végén esedékes, a számviteli politikában meghatározott - saját tőke arányos - minősítésnek megfelelően értékvesztést nem kellett elszámolni, a társasági részesedés könyv szerinti értéke továbbra is 50 M Ft-ot tett ki. A társaság saját tőke helyzete millió forint Mérleg Adózott Jegyzett tőke Tartalékok szerinti Saját tőke eredmény eredmény 2013. 12. 31. 2013. 12. 31. 2013. 12. 31. 2013. 12. 31. 2013 50 3 0 53 0
Gazdasági társaság neve
Hitelintézeti Felszámoló Nkft.
A társaság főbb bevételadatai millió forint
Gazdasági társaság neve
Értékesítés nettó árbevétele 2012
Hitelintézeti Felszámoló Nkft.
Pénzügyi tevékenység bevételei
2013 198
2012 73
Egyéb bevételek
2013 3
2012 0
Rendkívüli bevételek
2013 123
2012 268
2013 0
A társaság az az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján közfeladatot lát el és közhasznú szervezetnek minősül. Egyetlen tevékenysége számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, melynek keretében az MNB törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szervezetek felszámolását, végelszámolását, továbbá kockázati tőkealap megszüntetését végzi, valamint az MNB törvény 79. §-a szerinti kirendelt felügyeleti biztosi tevékenységet lát el. Az MNB 2013-ban - a PSZÁF integrációt követően - a HFN Kft. működésének támogatására összességében 87 M Ft-ot fordított. A PSZÁF által adott működési támogatással együtt a Kft. összesen 258 M Ft-ot kapott véglegesen átvett támogatásként 2013 folyamán, mely az egyéb bevételeket növelte. Az értékesítés nettó árbevétele 73 M Ft-ot tett ki 2013. december 31-én, ami felszámolói és végelszámolói díjbevételből, behajthatatlansági nyilatkozat kiállításának bevételéből, illetve közvetített szolgáltatások árbevételéből keletkezett. A társaság költségei és ráfordításai, melyből 82%-ot a személyi jellegű kifizetések képviselnek, a bevételekkel azonos szinten alakultak. Működése során a társaságnak nem keletkezett eredménye, minden bevétele 120
0
a közhasznú tevékenység ellátása érdekében felhasználásra került, illetve a 14 M Ft-os fel nem használt támogatás év végén kötelezettségként került előírásra az MNB felé, és a 2014-es támogatás folyósított összegéből került levonásra.
121
Központi Statisztikai Hivatal A Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: STATEK Kft.) alapító okiratának kelte 2013. június 20. A STATEK Kft. 3,0 M Ft törzstőkével, határozatlan időre jött létre. A STATEK Kft.-ben a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, a tulajdonosi jogokat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6/A. § (2) bekezdése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) elnöke gyakorolja. A STATEK Kft. a statisztikai adatok gyűjtéséhez, az adatok feldolgozásához és az adatok közzétételéhez kapcsolódóan az előírt közfeladatokat látja el, amelynek alapján 2013. évben a KSH-tól 35,7 M Ft támogatásban részesült. A 2009. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a STATEK Kft.-nél felügyelőbizottság választására került sor. A háromtagú felügyelőbizottság megbízatása határozatlan időtartamra szól. A Statek Kft. 2013. évi vagyongazdálkodási tevékenysége A társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a tárgyévi beszámoló szabályszerűségét, megbízhatóságát és valódiságát könyvvizsgáló ellenőrizte. A Statek Kft. legfontosabb mérlegadatai: ezer Ft 2013. december 31. 01. A. Befektetett eszközök
0
26. B. Forgóeszközök
33 197
52. ESZKÖZÖK (AKTIVÁK) ÖSSZESEN
33 197
53. D. Saját tőke
15 588
54. I. Jegyzett tőke
3 000
57. III. Tőketartalék
30 000
61. VII. Mérleg szerinti eredmény 62. E. Céltartalékok
-17 412 0
66. F. Kötelezettségek
14 975
90. G. Passzív időbeli elhatárolások 94. FORRÁSOK (PASSZIVÁK) ÖSSZESEN
122
2 634 33 197
A Statek Kft. eredményadatai: ezer Ft 2013. december 31. I.
Értékesítés nettó árbevétele
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke
III.
Egyéb bevételek
IV.
Anyagjellegű ráfordítások
V.
Személyi jellegű ráfordítások
VI.
Értékcsökkenési leírás
390 35 730 9 544 43 002 80
VII. Egyéb ráfordítások A.
0
1 014
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
VIII Pénzügyi műveletek bevételei
-17 520 108
IX.
Pénzügyi műveletek ráfordításai
B.
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
X.
Rendkívüli bevételek
0
XI.
Rendkívüli ráfordítások
0
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
E.
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
0 -17 412
F.
ADÓZOTT EREDMÉNY
-17 412
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
-17 412
0 108 -17 412
Országos Egészségbiztosítási Pénztár A közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának és az állam tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó pályázat szabályairól szóló 331/2013. (IX. 5.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a Kormány a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 83/A. § (7) bekezdésében foglaltak végrehajtására az állam nevében elővásárlási jogot gyakorló szervként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt jelölte ki. Mivel 2013 folyamán gyógyszertári tulajdoni hányaddal kapcsolatosan elővásárlási jog, illetve tulajdonosi jog gyakorlására nem került sor, a rábízott vagyon tekintetében az állami vagyongazdálkodás érdemben nem értékelhető.
123
