3/3.4. Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései 3/3.4.1 Munkaeszközök biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok A mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges anyagi javak közvetlenül eredeti állapotukban felhasználható módon csak ritkán találhatók meg. Az esetek többségében azokat át kell alakítani, fel kell dolgozni, munkaeszközök segítségével termékké kell változtatni. Ez az átalakítási folyamat természetes, vagy kialakított körülmények között megy végbe. A természetes vagy kialakított körülményeket munkakörnyezetnek nevezzük, melynek főbb jellemzői: – megvilágítás, – zaj, rezgés, – klíma tényezők, – légállapot. A munkakörnyezetből eredő hatás kiváltja a munkát végző személy szervezetének reagálását. E hatások: – befolyásolják az emberi teljesítőképességet, – igénybevételt jelentenek a szervezet számára, – kiváltják és meghatározzák a reagálást.
3/3.4.2 Munkavégzés biztonságát befolyásoló tényezők bemutatása Munkaeszközök vonatkozásában a munkavégzés biztonságát alakító tényezők a következők: • Munkaeszközök állapota: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelelés üzemeltetés, karbantartás, javítás, fel-, leszerelés és szállítás. • Konstrukciós kialakítás: a használat során fellépő igénybevételeket (mechanikai-, villamos-, hő-, vegyi) károsodás nélkül elviseli-e (Műszaki Biztonság). Előre meghatározott élettartam alatt üzemzavar nélkül használható-e. (Funkcionális Biztonság). Használat során a kezelőre nézve milyen veszélyeket jelent (Személyi Biztonság). • Kezelhetőség: a kezelő a használat során milyen fizikai (erőkifejtés) és idegi (figyelemösszpontosítás) igénybevételének van kitéve. • Üzemeltetés feltételei: a használatnak milyen előfeltételei vannak – személyi (pl. képesítés), – tárgyi (pl. segédeszköz szükséglet), – szervezési (pl. munkaidő csökkentés) vonatkozásában. • Karbantartottság: a mindenkori üzemállapot milyen hatással van a munkaszervezésére (megbízhatósága miatt) baleseti helyzetre (Rendkívüli Esemény Gyakorisága miatt). Ember mint minden munkavégzés előfeltétele • Munka szervezettsége a tervszerű, folyamatos és költségtakarékos munkavégzés lehetősége annak biztonságos elvégezhetősége szempontjából. • Tervszerűség: az elvárt céloknak megfelelően, előre meghatározott műveletekkel és technológiával történike a munkavégzés. • Munkairányítás: mikor és hogyan történik a feladatok meghatározása, a végrehajtás ellenőrzése. • Humán erőforrás: milyen dolgozói csoport áll rendelkezésre a munka végrehajtására: létszám, élettartami adottságok, szakképzettség, egészségügyi alkalmasság, kioktatottság, fegyelmezettség tekintetében. • Eszközlehetőségek: mennyi és milyen minőségű gép, berendezés, eszköz, illetve egyéni védőeszköz áll rendelkezésre. Munkakörnyezet sajátos tényezői • Munkahely kialakítása: a munkakörülmények komfortossá tétele az ott tartózkodás idejére a munka kényelmes és biztonságos elvégzése érdekében. • Megvilágítás: a természetes és mesterséges megvilágítás milyen mértékben elégíti ki a munka jellegének megfelelő, világításra vonatkozó követelményeket.
–1–
3/3.4. Ajánlás Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései • Légállapot: a munkatér levegőszennyezettsége alatta marad-e az előírások szerinti még megengedett értékeknek. • Klíma: a beépített rendszerek biztosítják-e a megfelelő páratartalmat, illetve normatív jogszabályban előírt, a munkavégzés jellegétől függő hőmérsékleteket. • Zaj: a munkahelyi környezeti zajok értéke alatta marad-e a hatályos normatív szabályokban megengedettnek. • Rezgés: az eszköz használatból, illetve a tartózkodás helye szerinti környezetből származó rezgések milyen mértékben hátráltatják a biztonságos munkavégzést és károsítják az egészséget. • Sugárzások: környezetben lévő technológiából adódó sugárzások (ultraibolya, ibolyántúli, lézer) milyen mértékben károsítják a szervezetet. • Munkavégzés helye: a biztonságos munkavégzés helyszükséglete rendelkezésre áll-e. E tényezőket szükséges gondosan mérlegelni a munkatér és feltételrendszer kialakításakor.
3/3.4.3 A munkaeszközök veszélyei A gépek, munkaeszközök számos veszélyforrással rendelkeznek. Ezek ismerete, felismerése fontos: – tervezéskor – üzemeltetéskor – a kockázat értékelésekor – a védőintézkedések kidolgozásakor. Mechanikai veszély Az összes olyan fizikai veszélyforrás általános elnevezése, mely géprészek, készülékek, szerszámok, munkadarabok, szilárd vagy folyékony anyagok mechanikai mozgása révén vezet sérüléshez. a mechanikai veszélyeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • Zúzódásveszély. Általában kényszer pályán mozgó részek álló, vagy más mozgó részek találkozása okozza. • Nyíródás veszély. Egymáshoz képest elhaladó, közvetlen közelségben lévő részek okozzák. • Vágás vagy levágás veszély. Egyszerű haladást végző alkatrészek esetén az alkatrész jellemzőiből adódó veszélyek (élek) okozzák. • Felcsavarás vagy elkopás veszély. Sima felületű, forgástestű, forgástest alakú, geometriai hossztengelye körül forgó tárgy esetén a felsodródás feltétele az, hogy a felcsavarható anyag hossza meghaladja a forgótárgy tengelyre merőleges metszetének kerületét, s az anyag a tárgyon zárt gyűrűt alkothasson. • Behúzás vagy befogás veszély. A testrész forgó tárgyra való, balesetet okozó rászorulását a testrész méretével összevethető távolságban lévő környezeti tárgy idézi elő. • Lökés veszély. Viszonylag gyorsan közlekedő, haladó, illetve lengő- vagy alternáló mozgást végző géprészek okozzák. • Beszúrás vagy átszúrás veszély. Viszonylag kis keresztmetszeti méretű haladó mozgású tárgy okozza. • Súrlódás vagy dörzsölés veszély. Adott forgó géprésznek – esetleg álló részhez viszonyított – néha nyomóerővel párosuló, felület minőségből adódó dörzsölő hatások okozzák. • Nagy nyomású folyadékok kifröccsenése. Nyomás alatti hidrosztatikus körfolyamból rendellenesen kijutó folyadék okozza • Megmunkált anyagok vagy munkadarabok kirepülése. A munka tárgyára ható erők ellentartásának megszűnése okozza. • Villamos veszély. A villamos energia, károsító következményeit létrehozó okok összefoglaló neve. • Üzemszerűen feszültség alatt álló részek elérhetősége. Általában emberi mulasztás okozta védelem hiánya okozza. • Zaj okozta veszély. Általában áramhatástani (fluid-technika), mechanikai (géprészek mozgása), vagy technológiai (műveletek zöreje) hatások. • Hőhatás okozta veszély. A gép megmunkálás hőforrásaiból származó hatások. • Sugárzás okozta veszély. Ívfény, lézer, ionizáló sugárforrás nagy frekvenciós mágneses mezők által létrehozott károsítási lehetőségek összefoglaló neve. • Nyersanyagok, valamint egyéb anyagok okozta veszély. Maró, mérgező hatású, tűz- és robbanás veszélyes anyagok, biológiai, mikrobiológiai elemek hatásai a megmunkálás, feldolgozás során.
–2–
3/3.4. Ajánlás Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései • Gép kialakításakor mellőzött ergonómiai szempontok okozta veszély. Az emberi tulajdonságoknak és képességeknek való megfelelőség hiányát jelenti, és fiziológiai (egészségtelen testtartás), pszichológiai hatások (stressz) hatások vagy tévcselekvések formájában jut kifejezésre.
3/3.4.4 Munkabiztonság a munkaeszközök működtetése kapcsán A munkabiztonság a veszélyes és ártalmas termelési tényezők a munkát végző személytől való elhatárolása, illetve a kezelő és a munkakörnyezetében lévő személyekre gyakorolt hatásának minimális, elviselhető szintre való korlátozása. Ennek érdekében védőberendezéseket kell alkalmazni. A veszélyzónába tartózkodó személyek olyan veszélyekkel (veszélyforrásokkal) szembeni védelmére kell gondolni, melyek ésszerű módon nem kerülhetők el, vagy tervezéssel hatóképességük minimális szintre nem korlátozható. Üzemeink kialakításakor a következő védőberendezésekkel kell számolnunk. • Védőburkolatok: A védőburkolatok a veszélyforrások elhatárolására szolgáló védőberendezések, melynek feladata megakadályozni, hogy a veszélyforrás a kezelő személlyel érintkezésbe kerüljön, s a veszélyes hatását kifejthesse. Kialakítási módok szerint: – Rögzített: Adott helyzetben oldható, vagy oldhatatlan kötőelemekkel rögzítve van. Elbontása, csak segédeszköz (szerszám) használatával lehetséges. – Nyitható: Mechanikusan kapcsolódik a gépvázhoz, vagy egy szomszédos rögzített elemhez és segédeszköz (szerszám) használata nélkül nyitható. – Állítható: A munkavégzés szabályozhatóságából adódóan részben vagy teljes egészében állítható a munkazóna munkaszünetben való megközelítése érdekében. – Reteszelt: A burkolat zárása nélkül a hatásuk ellen védelmet igénylő veszélyes gépi funkciók nem hajthatók végre. – Vezérlő: Olyan reteszelési mechanizmussal kialakított védőburkolat, mely zárása, vagy nyitása a veszélyforrásokat létrehozó mozgásokat vezérli. Melyek a védőburkolatokkal szemben támasztott követelmények? • Akadályozza meg a veszélyzónába hatolás, illetve a veszélyzóna kiterjedését. • Legyen a munkaeszköz szerves tartozéka. • Ne akadályozza, nehezítse a munkaeszköz kezelését. • Kiiktatása, előírás ellenes használata ne tegye lehetővé többlet-termék előállítását. • Élettartalma múlja felül a veszélyforrásét. • A veszélyforrástól kellő távolságra (biztonsági távolság felső-, alsó testrésszel való elérés ellen) legyen elhelyezve . • Kialakítása ne okozzon járulékos veszélyeket. • Jelentős munkaráfordítás nélkül tegye lehetővé a burkolat alatti részek (ellenőrző nyílásokkal ellátott) ellenőrzését és karbantartását. Biztonsági berendezések Munkaeszközhöz alkalmazott olyan berendezése, melynek feladata: – veszélyhelyzet létrejöttének megakadályozása, – veszélyforrás hatóképességének korlátozása, – veszélyhelyzetben a célszerű védőintézkedések gyors és hatékony megtételének elősegítése. A biztonsági berendezések fajtái: – Reteszelő-berendezések: Az adott gépek működését meghatározott feltételek mellett megakadályozza. Védőburkolat helyzetét kényszerműködtetésű jeladó (helyzetkapcsoló) felügyeli, az érintkezőket kódolt mágnes működteti. Mozgást vagy elmozdulást alakzárral engedélyez vagy tesz lehetővé. – Speciális indítók: Veszélyzónán kívüli indítást tesznek lehetővé. Kiegészítő vezérlőberendezés, mely az indító-berendezéssel együtt működik, nélküle az indítás nem kivitelez (kétkezes vezérlés, nyomás, érzékeny padló, önműködő visszakapcsoló stb.). – Közelítésre működésbe lépő biztonsági berendezések:
–3–
3/3.4. Ajánlás Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései A veszélyes mozgásokat letiltja, ha valami indokolatlanul veszélyzónába kerül. A közelítés érzékelése történhet: • mechanikus, kapcsoló huzalás • optoelektronikai szenzor • határolóberendezések (törőlap, visszafutásgátló, forgás érzékelő) • alakzárral működő biztonsági berendezések (mechanikai akadály segítségével akadályoz meg nem tervezett veszélyes mozgást) • kikapcsolók: veszélyhelyzet esetén, működtetésével az energia ellátást megszakítja és a veszélyforrást megszünteti (vészleállító nyomógomb) Biztonsági berendezésekkel szemben támasztott követelmények: • • • • • • • • • • •
működőképességéről veszélymentesen meg lehessen győződni; fokozott hatóképességű veszélyforrás esetén, és ahol az előírt, kettőzni kell a védelmet; mechanikus működésű jeladásnál (villamos reteszelés) kényszerbontású megoldás választható; egyszerű eszközökkel ne lehessen hatástalanítani; gondatlan kezelés, külső behatolás ellen védett és ellenálló legyen; energia-kimaradás vagy meghibásodás esetén veszélymentes helyzetet alakítson ki; élettartama haladja meg a veszélyforrás élettartamát; kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészeket építőelemként tartalmazzon; ne nehezítse a munkavégzést; legyen a gép, munkaeszköz szerves tartozéka; kiiktatása ne járjon teljesítmény növekedéssel.
3/3.4.5 Gépek biztonságtechnikai követelményei Anyagmegmunkálás: Anyagok megmunkálásán az azokra jellemző tulajdonságokkal bíró alapanyagok jellemzőinek valamely kívánt cél elérése érdekében történő megváltoztatását értjük. Tekintsük át az anyagtulajdonságokat! Négy fő szempontot alakíthatunk ki az anyagtulajdonságok csoportosításakor: fizikai, kémiai, mechanikus, és technológiai tulajdonságok. • Fizikai tulajdonságok, azok amelyek leírják az anyag: – külső állapotát (pl. halmazállapot) – külső állapotváltozásait (pl. alaki változás) – fizikai jellemzőit (pl. követőképesség) • Kémiai tulajdonságok, melyek leírják az anyag: – felépítését (pl. atomszerkezet) – vegyületeit (pl. ötvözhetőség) – átalakulásait (pl. elégetéskor) • Mechanikai tulajdonságok, melyek leírják az anyag: – mechanikai jellemzőit (pl. szilárdság) – viselkedését igénybevételre (pl. csavaró-, húzó-erők hatása) – alakíthatóság (pl. képlékenység) • Technológiai tulajdonságok, melyek leírják az anyag: – viselkedését a megmunkálás során (pl. melegalakításnál) Forgács nélküli alakítás Képlékeny alakítással érhető el, mely a fémtestek alakjának, külső erőkkel az anyag szálszerkezetének megszakítása nélkül végrehajtott megváltoztatása.
–4–
3/3.4. Ajánlás Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései Kovácsolás A fémek képlékeny alakítása ütéssel és nyomással, melynek során az izzítással képlékennyé telt anyag a nyomó, húzó és hajlító igénybevétel hatására a kívánt irányba elmozdul. Kovácsolás veszélyei (elhárításuk) • Izzított munkadarabból adódó hőokozta veszély (megfelelő szerszámnyél, egyéni védőfelszerelés) • Fekete meleg munkadobozok tárolásából adódó hő okozta veszély (tárolási hely elkerítése, veszélyforrás megjelölése) • Helytelen elhelyezésből adódó, munkadarab kirepülés (védőfalak létesítése, figyelmes munkavégzés) • Reve szóródásból adódó megmunkált anyagok kirepülése (egyéni védőeszköz használat, védőfalak létesítése) • Mozgó medvék közé került kéziszerszámok ütéséből származó lökésveszély (süllyesztékfelek egyforma méretű kialakítás, kovácsfogók elhelyezésének biztosítása) • Botlásveszély (kovácsolt munkadarabok eltávolítása a munkakörnyezetből • Zaj okozta veszély (egyéni védőeszközök használata) Hengerlés A fémek tömegtermelésszerű képlékenyalakításának ez a módja, amelyben ellentétes forgásirányú hengerek az alakítandó anyagot megfogják, az anyag és a hengerfelületek között fellépő súrlódó erővel behúzzák, a hengerrésben az előirányzott mértékű és formájú alakítást a kívánt szelvényhosszon végrehajtják. Hengerlés veszélye (elhárításuk) • Kígyózó rúdanyagok kaszálása a padozaton (tájoló csapok talajba helyezése) • Kézi hurkolásnál (behúzáshoz) az izzított munkadarabból adódó hő okozta veszély (egyéni védőeszköz használata, megfelelő nyélhosszúságú szerszám) • Haladó lemezszerű munkadarabok szélei okozta vágás veszély (fegyelmezett munkavégzés) • Szórással felvitt segédanyagok, pl. olaj, rozsdásodó gátló okozta elcsúszásveszély (rácsos padozatkialakítás, gyakori tisztítás) • Anyagmozgatásra használt fogók visszavágódása a hengerekről (figyelmes munkavégzés, megfelelő testtartás) • Előresietési sebesség okozta elütés (munkadarab elvezetése, elkerítés, figyelmes munkavégzés) • Szűkülő rés okozta behúzás veszély (vészgomb hatására hengerek) • Zaj okozta veszély (egyéni védőeszközök használata) Sajtolás (hideg alakítás) A fémek újrakristályosítási hőmérsékleténél kisebb hőmérsékleten végzett képlékeny alakítás (darabolás, kivágás, hajlítás, mélyhúzás, folyatás, fémnyomás, egyengetés, hidegzömítés) Hidegalakítás veszélyei (elhárításuk) • Darabolás, kivágás, mélyhúzás után a munkadarabon keletkező sorja okozta vágásveszély (adagolóberendezés rendszeresítése, egyéni védőeszközök használata, segédeszközök alkalmazása pl. csipesz mágnesfogó, körültekintő munkavégzés) • Hajlítás közben a hajlítógép környezetét veszélyeztető, a hajlításból származó munkadarab-mozgás okozta sérülés veszély (körültekintő munkavégzés) • Húzásnál, folyatásnál a munkadarab nagy sebességű mozgásából származó lökésveszély (elkerítés) • Fémnyomásnál a forgó munkadarab szélei okozta vágásveszély (egyéni védőeszközök használata, megfelelő testtartás. • Fémnyomásnál az alakításhoz szükséges erők kifejtése (szerszám megfelelő megtámasztása, megfelelő testtartás) • Munkadarab megmunkáló erők okozta elmozdulása darabolásnál (munkadarab megbízható rögzítése). • Kivágásnál a munkadarab és a hulladék be- vagy rászorulása a szerszámba vagy szerszámra. (Kidobó és behúzó alkalmazása). • Munkadarab jellemzőiből adódó sérülésveszély automata megmunkálásnál, pl. éles és szegély (elkerítés) • Hidegalakításból adódó zaj okozta veszély (egyéni védőeszközök használata) • Ráncképződés mélyhúzásnál, mely vágásveszélyt jelent (egyéni védőeszközök használata) • Folyatásnál, mélyhúzásnál az erők csökkentése, a munkadarab szerszámból való eltávolításának megkönnyítésére használt kenőanyagok okozta nyersanyagból származó veszély (egyéni védőeszközök használata, gyakori tisztálkodás, bőrvédő készítmények használata) • Technológiából adódó rezgés miatti tárgyak zuhanása (anyagtárolás tiltása a gépen)
–5–
3/3.4. Ajánlás Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései • Egyengetőgépnél a behúzás veszélye (vészleállító alkalmazása, melynek használata után a hengerek szétnyílnak) • Löketismétlés lehetősége mechanikus gépeknél (léptető kapcsoló alkalmazása) • Túlfutás lehetősége (fékek megbízható működése, bütykös tárcsával vezérelt szalagfék. • Szerelt hidegalakító szerszámok elmozdulása üzem közben, törés veszélyt okozva (szerszámfélék pontos beállítása, biztonságos szerszámfelfogás). • Túlterhelés lehetősége • Veszélyzóna védtelensége présgépeknél, ollóknál (munkatér védelem, üzemmód helyes kiválasztása, átalakítás megakadályozása, lezárás). • Illetéktelen használat (zárható főkapcsoló, üzemszünetben zárni a főkapcsolót) • Hengerléssel történő egyengetés veszélyforrásai • Hidraulikus elemek tömítetlenségéből adódó nagynyomású folyadékok kifröccsenése (megfelelő tömítés, rendszeres ellenőrzés) • Rezgésből adódó veszélyek (megfelelő géptelepítés, alapozás) Megmunkálás forgácsolással Forgácsolás: az anyagok alakításának olyan módja, ahol a megmunkálandó munkadarab előút formája róla alkalmas eszközökkel (forgácsoló szerszámokkal) való anyagleválasztással alakul ki. Forgácsolási mozgásokkal valósítható meg: – Forgácsoló főmozgás a forgácsleválasztás irányába eső mozgásösszetevő. – Forgácsoló mellékmozgás a forgácsolást előidéző mozgás összetevője. A munkadarab a szerszám vagy mindkettő végzi (előtolás, fogásvétel) Forgácsolásból adódó veszélyek Esztergályozás veszélyei: • Forgácsképződésből adódó veszélyek • Forgács keletkezéséből adódó szétszóródás, felhalmozódás, illetve következményként a rendetlenség, vágásveszély (rendszeres takarítás, ütemezett forgácsgyűjtés, forgácskaparó használata) • Forgácsolási hőből származó hőhatás okozta veszély • Forgácsoló erők káros hatásai • Munkadarab elmozdulásából származó erőegyensúly felbomlása (biztonságos munkadarab befogása) • Főorsón túlnyúló munkadarab mozgásából származó felcsavarásveszély (védőburkolatok alkalmazása). • Munkadarab forgásából származó elkopásveszély (zárt, szoros munkadarab viselése) • Kiegészítő eszközök, munkadarabok, mérőeszközök, kéziszerszámok eséséből származó ütés (esztergán való tárolás tiltása, szereléskor megfelelő fogások, figyelmes munkavégzés). • Helytelen szerszámbefogás hatásai (szerszám élszögek torzulásának elkerülése érdekében tengelyvonalú befogás) • Munkatér védelem hiánya (munkatér védelem biztosítása) • Tokmányok túlfutása csúcsesztergánál, revolveresztergánál, automata esztergáknál (főorsók fékezése) • Gépi munkadarab-befogók kilazulása megmunkálás közben (vezérlés reteszelése a munkadarab-befogóknál, automatáknál, revolvereknél a megmunkálás ciklusa csak a rögzítés befejeztével legyen kapcsolható) Gyalulás Olyan forgácsolási mód, amelynél a munkadarab végtelen sugarú, s a szerszám alternáló mozgásával választja le a fölösleges anyagmennyiséget. Gyalulás veszélyei (elhárításuk) • Löketbeállításból adódó szűkülő részek szerszám-munkadarab között (löket előírásszerű beállítása) • Kos környezet közötti, asztal-környezet közötti lökésveszély (megfelelő telepítés, veszélyzóna lekerítése) • Kés túlterheléséből adódó törés gyalulásnál (technológiai paraméterek gondos beállítása, megfelelő kés szárkialakítás) • Munkadarab elmozdulásából származó késtörés (biztonságos munkadarab rögzítés) • Forgácsképződésből adódó veszélyek • Forgácsolási hőből származó hő okozta veszély
–6–
3/3.4. Ajánlás Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései Fűrészelés Szabályosan sok élű szerszámmal végzett darabolási, körülmunkálási és hornyolási, géppel végzett művelet. Fűrészelés veszélyei (elhárításuk) • Munkadarab rögzítetlensége (megfelelő merev befogás) • Vágás vagy levágás veszély (munkatérvédelem alkalmazása) • Szerszám rögzítetlensége (fűrészlapok előfeszítése, fűrésztárcsa megfelelő rögzítése) • Hőhatás okozta veszély (egyéni védőeszközök használata, hűtő-kenő anyagok alkalmazása) • Erőátviteli elemek mozgása (védő burkolatok, védő elhatárolás) • Forgács felgyülemlése a fogásárokban (fogások tisztító berendezés alkalmazása) Furatmegmunkálás A gépgyártásban az alkatrészek mint munkadarabok szabályos üregeinek többélű szerszámmal történő előállítására szolgáló eljárás. Furatmegmunkálás veszélyei (elhárításuk). • Szerszámgeometriából származó törésveszély csigafúrónál (keresztél elköszörülése, kis előtolás választása) • Forgácsképződésből adódó veszélyek (egyéni védőeszközök használata) • Forgácshorony eltömődése mély furatoknál (fúrószerszám gyakori kiemelése) • Forgács keletkezéséből származó felhalmazódás következményeként rendetlenség, vágásveszély (rendszeres takarítás) • Fúrótörésnél szilánkok szétrepülése (munkavédelem biztosítása) • Tokmánykulcs kirepülése (biztonsági tokmánykulcs használata) • Gép váratlan megindulása (akaratlan indítás elleni védelem) • Szűkülő rés okozta zúzódásveszély (figyelmes munkavégzés) • Forgácsolási hőből származó hőhatás okozta veszély (egyéni védőeszközök használata, hűtő-kenő folyadék alkalmazása) • Munkadarab üzem közbeni elmozdulásából származó sérülés veszély, szerszám törés veszélye (biztonságos munkadarab szorítás) • Erőátviteli elemek mozgása (védőburkolat alkalmazása) • Főorsó munkadarabra esése (orsóvisszahúzó szerkezet megléte) Síkmegmunkálás Síkok és abból felépített bonyolult felületek forgácsoló megmunkálása többélű szerszámokkal. Marás: forgácsoló megmunkálás egyik módszere, amikor a munkadarabot forgó főmozgást végző tárcsa henger, vagy kúpfelületen elhelyezkedő, szabályosan több forgácsoló élű szerszám munkálja meg. Síkmegmunkálás veszélyei (elhárításuk) • Forgács képződésből adódó veszélyek (egyéni védőeszközök használata, hűtő-kenő folyadékok használata) • Ujjmarásnál a szerszámgemometriából adódó szerszámtörés (ha lehetséges, a művelethez merevebb szerszám alkalmazása, paraméterek pl. előtolás, megfelelő megválasztása. • Szűkülő rés okozta zúzódás veszély a szerszámgépeken (figyelmes munkavégzés) • Lökésveszély elsősorban hosszmarógépeknél (megfelelő telepítés, veszélyzóna bekerítése) • Forgácsolásnál fellépő rezgések (megfelelő alapozás, anyag, szerszám, mérőeszköz gépen tárolását elkerülni a munkavégzés alatt) • Munkadarabra ható erőingadozások (munkadarab megbízható rögzítése) • Szerszám elmozdulásból származó – a megnövekedett fogásmélységből adódó – törésveszély (megbízható szerszám rögzítés) • Forgácsolási hőből származó hőhatás okozta veszély (védőeszközök használata, hűtő-kenő folyadékok alkalmazása) Szabálytalan élgeometriájú forgácsolás Gyakorlatilag szemcsék általi karcolásból adódó kis leválasztott anyagmennyiségű, de nagy sebesség és tömeges szemcse szám miatt jól alkalmazható eljárás a munkadarabok jellemzőinek javítása érdekében (köszörülés, tükörsimítás, tükrösítés (leppelés) fényesítés (polírozás)
–7–
3/3.4. Ajánlás Gépi megmunkálások munkavédelmi kérdései Szabálytalan élgeometriájú forgácsolás veszélyei (elhárításuk) • Köszörülésből adódó forgácsolási hőmérséklet a megmunkálás azon helyén, ahol a szerszám kilép a munkadarabból oly mértékben felmelegítheti a külső kötési helyeket, hogy az eléri a kötőanyag lágyulási hőmérsékletét, s a szemcse kiesik. (Hűtő-kenő folyadék alkalmazása s megfelelő kiválasztása.) • Köszörű szemcsék használatából származó szemcsekirepülés (technológiai paraméterek helyes megválasztása, átlátszó ernyők alkalmazása, egyéni védőeszközök használata, elszívóberendezés alkalmazása). • Köszörűszerszám helytelen befogásából adódó feszültségek miatt korongrobbanás (helyes szerelés, nyomatékkulcsokkal). • Kiegyensúlyozatlanságból adódó rezgés, illetve korongrobbanás (szerszám kiegyensúlyozása). • Köszörű szerszám helytelen tárolásából adódó vetemedés (tárolási előírások betartása). • Felszerelés után a szerszám egyenetlen járdából adódó rezgés, valamint excentricitásból adódó ütés (felszerelés utáni próba pörgetés). • Kézi köszörülésnél behúzás veszély (tárgytartó asztal megfelelő beállítása). • Köszörű szerszám repedéséből származó robbanás (felszerelés előtti repedés vizsgálat). • Köszörű szerszám nagy kerületi sebességéből adódó szerszám szétesés (szerszám megengedett fordulatszámának figyelembe vétele). • Gyorsdarabolásnál a tárcsa tengely irányú terheléséből adódó szétrobbanás (munkadarab biztonságos megfogása). • Lemunkált forgács kirepülése (átlátszó burkolat alkalmazása egyéni védőeszköz használata).
–8–
