31. SZÁM.Í ioot 40. ÉvrottAM 32. SZÁM

31. SZÁM.Í iOot 40. ÉvrottAM

VASÁRNAPI ÜJSÁG

N y á r i és őszi évad 1902.

Valódi brünni Egy 3 . 1 0 m.hosszú szeletnek, mely tel­ jes férfiöltönyt (ka­ bát, nadrág es mel­ lény) ad, ara csak F a l k Á g . vegyészeti gyára, W i e n , I V / 1 . M i n d e n n e m ű rovarcsípés és e n n e k k e l l e m e t l e n k ö v e t k e z m é n y e i n é l az e g y e d ü l i biztos és gyorsan ható szer a Falk-féle

Jtr

MOSQUXTOX*. .9

CÖ2

SefferAntal r-^ Ipartelep* é» ang-ol sportjátékok zl«B gyári raktár*

»^ »

Budapest, Károly utca. bolt szára 12 (Központi váró shia épület)

5 koronáért küldök W» ksrr., 50 darab, a sajlolasnál megsérült, finom, enyhe 958Í

pipereszappant rózsa, méz, ibolya, rezeda, jázmin stb. illatú darabokból szépen összeválogatva.

a V-t

KANN IGNÁCZ liécs, II. Lilienbrunng. 17.

szövetek.

2.75, 3.70, 4.80 jó 6.— és 6.90 jobb valódi 7.75 finom syapj. 8.65 legfinomabb 10.— legeslegflnomabb

Fekete szalonöltönyre való szelet 1 0 frt, valamint felöltószöveteket, turista-loden, legfinomabb kammgam stb. gyári árakon szállít a lelkiismeretesnek é s szolidnak elismert posztógyári raktár

+SoYányság+ Szép tolt testidomok * ml keleti erőporunktól,1900. évi pírisi aran;é rémre el Mtfinaetve 8—8 hét alatt máz 30 fontnyi gyarapodásért kelesség. Orvul rend. siorint. SzigorninbeMület«.Nem szédelgés. Szá­ mol zószSno'Iavél. Ara kartononkánt 1 kor. 60 flll. Postautalvány vas? utánvéttel. Használati utasítással. Hysrlan. I n s t l t n t 91G6

MINAPI

ESZMÉNYI K E B E L érhető el a P i l u l e s o r l e n t a l e s által, Katié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdeau 5, az egyedüli szer, mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az1 asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke­ bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Raktár: Török József, Budapest, 9408. Király-utcza 12. sz.

32. SZÁM. 1902.

Ajánlanak mindennemű v a s - , a c z é l - é s f é m ö n t v é n y e k e t építke­ zési és gépészeti czélokra, v i a v e z e t ő c s ö v e k e t , s z i v a t t y ú k a t , lecsapoló- é s öntöző-zsilipet, készülékeket a belvizek leeresztésére. A helyi viszonyok szerint szerkesztett turbinákat, őrlőhengereket, kéregöntetü hengerekkel és malomberendezési czikkeket. Z s i l i p e k e t bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. A l a p c s ö ­ veket, zárkészülékeket, cső- é s kapuzsilipekhez, czölöpverő gépeket, anyagszállitó kocsikat. Álló vagy fekvő g á z - é s p e t r ó l e u m m o t o r o k a t , egy vagy két hen­ gerrel és mindennemű z ú z ó g é p e k e t . Mechwart-féle f o r g ó g ő z - é s p e t r o l e u m e k é k e t . V i l á g í t á s h o z vagy g é p e k h a j t á s á h o z szükséges v i l l a m o s s á g o t bármely távol291 ságra elvezető d y n a m o g é p e k e t . 9280

Városi irodánk: IV., Ferenoziek-tere 2. szám.

X : r SERAIL-ARGZKENŰCS, mely az arczot tisztítja, fehéríti és bársonypuhává teszi

Egy tégely ára 1 k o r . 4 0 flll. Egy kis tégely A r a 7 0 fillér.

Minden ártalmas alkatrész nélkül! S e r a i l - n z a p p a n l kitűnő toilett szappanok Epe-szappan | a kenőcs használatához. S e r a i l c r é m e . Nappali használatra.

S e r a i l - p o u d e r . Kiváló finom arczpor há­ rom színben, fehér, rózsaszín és créme. Egy doboz ára 1 korona. S e r a i l - a z á j v i z . A legjobb szájvíz.

Főraktár: Budapesten, Török J ó z s e f gyógyszertarában. Kapható továbbá a készitőnél: R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszertárában, Aradon, Szabadsáprtér, valamint minden más gyógyszertárban.

LENAU M I K L Ó S SZÜLETÉSÉNEK SZÁZADIK ÉVFOKDULÓJA.

Technikum-AItenburg S.-A.

kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára, ajánlva és használva or­ vosi kitűnőségektől. 1200-nál több orvosi elismerőlevél.

wr Kitűnő íz. ~m

Gépészet, elektro­ technika és vegyészet számára. goos

Kitüntetve több arany és ezüst éremmel. Á r a k : V» l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 litere-e üveg K4.40. Kapható m i n d e n gyógyszertárban.

Tanműhely. — Műsor bérmentve.

Serravallo J . gyógyszer. Triesztben.

BUDAPESTI GYÁRAK ES CZEGEK. Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részv.-társ. Irodái : V I . ker., Aitdrássy-ut 5 . (saját házában). 9376 Befizetett részvénytőke 10 millió korona. Elfogad betéteket takarék-betéti köny­ vecskék és pénztári jegyek ellenében 4°/o-os kamatozással, valamint folyó­ számlában (check-számlán). A 10%-os betétkamat-adót az intézet fizeti. Le­ számítol váltókat, előlegeket n y ú j t értékpapírokra. V Á L T Ó Ü Z L E T E megbízásból teljesiti mindenféle értékpapírok vételét és eladását a legelőnyösebb feltételek mellett s foglalkozik minden a váltóüzletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt '/tó—Vsl-ig, délután 3—Vtó-ig. Magyar kir. osztálj-sorsjegyek főelárnsitó helye IV., Ferencziektere 2 . szám. Kézi zálogüzletei: IV., Károly-körut 18., IV., Ferenozik-tere és Irányi-u. sarkán, VII., Király-u. 57., VIII., József-körut 2., Üllői-út 6.

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR Budapest,

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. V. ker., Ferencz József-tér

8. sz.

Kristályüveg készletek, remek virágvázák é s alkalmi dísztárgyak. Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal szemben, hanem az A k a d é m i a mellett 9517 a Béla-utcza sarkán létezik.

L O H R M Á R I A ezelőtt K R O N F U S Z

9494

csipke, vegyészeti tisztító- és niűiestö-intézete megiiagyobbitatott

erömüvl szönyeáporló és szörmeáru megóvó-Intézettel.— Megbízások átvétetnek: Vili., Baross-uteza 85. sz. saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben: IX.,«alvin-tér 9. V., Harminczad-ntcza 3. VI., Teréz-körút 39. VI., Andráwy-Bt !•• Telefon 57—08. VIII., József-körűt 2. szám. Telefon 57—OS.

Budapesti RŐSER tanintézet. A l a p í t t a t o t t 1 8 5 3 - b a n . — Tanulók száma 16,135.

3 osztálya nyilvános [ A volt keresk. akadémiákkal teljesen fftWft k ArAdí AlUlllli Í«Lnlíl I egyenrangú. Bizonyitványai az egy éves ICiaw nrirjSaCUClllll l a k l / l a . | Önkéntességre jogosítanak.

I

\X&% polgári iskola. | B i * o m ^ * ^ U A 1 , a m £ Revelő - internátus. í ! { Ben,aU£*£*Z%n€léUf>u Beiratás:

augusztus

30-tól

szeptember

5-ig. 9191

Érte^t^vonatot R Ő S E B J Á N O S i g a z g a t ó , B U D A P E S T , V I , A r a d i - u t c z a 10. s z .

13-ikán telik be száz éve, hogy a temesmegyei Csatádon megszületett a .XIX. század harminczas és negyvenes éveinek egyik legjelesebb német lyrai költője, Lenau Miklós. Sziléziai eredetű német család­ ból származott, s bár ifjúsága éveit magyar föl­ dön töltötte, tanulmányai egy részét magyar­ országi iskolákban végezte : az akkor fejledezni kezdő magyar mívelődéssel vajmi csekély érint­ kezésbe jutott. Abban az időben még a ma­ gyar születésűeknél sem volt magától értetődő dolog, mint ma, hogy mívelődósükben is ma­ gyarok legyenek, — mennyivel kevósbbó lehe­ tett ezt várni olyantól, kit csak a szülőhely véletlensége helyezett magyar földre, faji és hagyományos történeti kapcsok nélkül! Mégis Lenau költészete nem maradt teljesen idegen a magyar földtől, sőt a magyar szellemtől sem: azok a benyomások, melyeket egykor a gyer­ mek a magyar Délvidéken és Tokaj istenáldotta vidékén nyert, erősen foglalkoztatták a férfivá érett költő képzeletét. Lenau felismerte és érté­ kesítette a magyar tájak s a magyar élet néhány képét már akkor, a mikor a magyar költők még csak keresték a kibontakozás útját a klasszikái ós modern nyugati költészet bilincseiből s az ömlengő általánosságok ködös szürkeségéből. Lenau megénekelte a magyar pusztát, a csikós-, betyár- és czigányélet romantikáját már akkor, a mikor a magyar költészetben ezeknek s a velük rokon nemzeti képeknek halvány kör­ vonalai mutatkoztak csak még. Működése e tekintetben nemcsak hogy rokonszenvessé teBzi alakját előttünk, hanem tényleges hasznára is volt nemzetünknek, a mennyiben egyengette az útját annak a rokonszenvnek, mely az akkori német nép liberálisabb gondolkozású rétegei­ ben nemzetünk szabadságra való törekvései iránt kelt s mely szabadságharczunk folyamán olykor erősebb hullámokat is vetett, a későbbi vekben azonban, sajnos, elhidegült s csaknem észen el is t ű n t Ez értelemben méltán fűződÍ hazafias mozzanatok ahhoz a mozgalom, mely a szomorú sorsú költő szülőhelyén, ite szűk körben megindult, majd a hírlapi esek révén országos jelleget öltött: hogy ^re születése századik évfordulóján ünnendezzenek s nagyobb szabású, a nemzet gének adakozásából emelt emlékmű zt az érzelmi kapcsolatot, mely közte áj a közt fönnállt. UGUSZTUS

SERRAVAULO 9397 CHINA-BORA VASSAL Kormánybiztos.

QAYID KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru és szab. fémkapocsgyára Budapest, L, Mészáros-utcza 38. Telefon 91—48. Gyárt nagybani elárnaitasra következő új czikkeket i leghnomaDn családi dobozokat és d l a z b o r l t e k o k a t (levélpapírokkal és borítékokkal), névjegykártyákat, gyiszlapokal, g y á a i l e v é l p a p i r t zvásznevjegyeket. Saját gyártmányú fémaarkokkal ellátott r a j z t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapirokat, továbbá papirtányérokat, pUkilcsöveket és különféle öszzehajthitó dobozokat. ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^_

Állandó kiállítás ^ ^

a fenti czikkekből a városligeti megtekinthető.

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, IY., Egyetem-utcza 4. sz.

BUDAPEST, AUGUSZTUS 10.

I egész évre 2 4 korona Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt 1 félévre _ 1 2 •

Berlin, 18. KöniggTatzentrasse 69. Főraktár Magyarország részére : Törők József, gyóejM. KirálT-n.12,

VASÖNTÖDE ÉS ftÉKxYÁR BÉSZYÉNY-TÁBSASÁG BUDAPESTEN.

^> I

Minták ingyen é s bérmentve. Mintaszerinti szállításért kezeskedve. A m a g á n r e n d e l ő k e l ő n y e l igen nagyok, ha a szöveteket e g y é n e i é n a fenti ozég g y á r h e l y e n megrendelik. 9541

D. Franz Steinor A Co.,

GANZ É S TÁRSA

*Htí U

S I E G E L - I M H O F Brünnben.

Csinos é s ozélszerti bádogdobozban van és zsebben hord­ ható. A legtöbb gyógyszertárban é s jobb g y ó g y a n y a g kereskeilésben é s illatszerészeknél kapható 6 0 fillérért. F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, B u d a ­ p e s t , Király-u. 12 é s Andrássy-út 2 6 .

Képes árjegyzék kívánatra

frt frt frt frt frt

iparesamokban 9307

A

Csupán a VASÁBNAPI ÚJSÁG

egész évre 1 0 koron* félév _ 8

49. ÉVFOLYAM.

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre ÍO korona (» Világkrónikával) | félévre _ 5 «

Lenau élete, mely levelezései s barátainak em­ lékezései révén nagyon részletesen ismeretes, egyikét mutatja a legszerencsétlenebb, belső ellentmondásokban és külső csapásokban leg­ gazdagabb pályafutásoknak, melyekkel az újabb irodalomban találkozunk. Születése körülmé­ nyei sok vonásban hasonlatosak Byronéihoz: ő is kicsapongó, tág lelkiismeretű atyától és szenvedélyes, de gyenge anyától származott. Nem volt meg azonban benne a nagy angol költő SZÍVÓS akaratereje ós vakmerősége, mely fentartotta volna minden viszontagság közt életerejét és életkedvét. Anyja ernyesztő kényeztetése alatt öröklött akarat-gyöngesége csak fokozódott 8 férfikorában igazi tetterő és czéltudatosság nélküli játékává tette az élet

Külföldi előfizetésekhez a poauilag megh&tároaott viteldíj is csatolandó.

eshetőségeinek. A pesti piaristáknál,majd Tokaj­ ban, mostoha atyja házában kezdve tanulmá­ nyait, tizenhat éves korában Bécsbe kerül nagy­ atyja házához. A bécsi egyetemen, a szükséges filozófiai tanulmányok után, a jogtudományra adja magát, majd Pozsonyba megy magyar jogot tanulni, de csakhamar visszatér a német joghoz Bécsbe és ezzel bucsut mond örökre annak az országnak, melyben született s életé­ nek ha nem is zavartalan, mégis egyedül bol­ dog szakát töltötte. Hozzá méltatlan és önérze­ tét, erkölcsi érzését bénító szerelmi viszonyba keveredik. A lelkében rágódó belső elégedetlen­ ség nyilvánul abban is, hogy 1827-ben pályát változtat s az orvosi tudományokhoz pártol át. Mint minden olyan vállalkozását, a mely szívós

Kriehuber 1841. évi rajza után az Országos Képtárban levó metszet után,

L E N A U MIKLÓS.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

510

LENAU SZÜLŐHAZA CSATADON.

kitartást és egy czélra központosított, harmo­ nikus munkát kivánt, ezt is sikerrel kezdi, de befejezetlenül hagyja: az orvosi diplomához szükséges vizsgálatokat sohase tette le. Szeren­ cséje volt még, hogy nagyanyjától némi vagyont örökölt, mely legalább a testi nélkülözésektől megvédte. Ekkor határozta el költeményei kiadását. Heidelbergbe és Stuttgartba utazott s ez utóbbi helyen, az akkori sváb származású írók köz­ pontjában várakozását felülmúló szives fogad­ tatásra talált. Költeményei, melyek Goethe ki­ adójánál, a Cotta-czégnél jelentek meg, mély érzésű eredetiségükkel nagy hatást keltettek s az akkor harminczéves költő nevét a legtöbbet emlegetett nevek egyikévé tették az egykorú német irodalomban. Ez a siker azonban nem vitte bele a költő lelkébe a szükséges összhan­ got. Nyugtalansága, mely mélyebben rejlett benne, semhogy külső körülmények el tudták volna oszlatni, kivándorlásra sarkalta. Amerika szűz talaján, a végtelen puszták és ősrengetegek, a természet érintetlen, vadon szépségei­ nek szemléletében akarta megkeresni azt az enyhülést, melyet eddig hiában keresett, azt a lelki egyensúlyt, melynek hiánya élete tragé­ diájának legfőbb indító oka volt. 1832-ben indult Amerikába. Tagja lett egy német gyarmatosító társulatnak s vagyona nagy részét amerikai földbirtokba fektette. Az volt a terve, hogy legalább öt évig marad az újvilág­ ban, de az amerikai élet csakhamar tűrhetet­ lenné vált rá nézve. Nem telt bele egy óv: 1833 júniusában már megint Európában volt s czéltalan életet kezdett, váltakozva hol Bécsben töltve napjait, hol Stuttgartban. Bécsbe nővére iránti szeretete-s egy barátjának szép, szellemes, de kaczér nejével való, a szenvedélylyel határos baráti viszonya vonzotta, a sváb fővárosba pedig irodalmi ügyei s ottani író barátainak köre, mely határtalan tisztelettel vette körűi. Ez elemekből fejlődött ki az a vigasztalan és reménytelen melancholia, mely Lenau szelle­ mének uralkodó vonása s melybe az életben hajótörést szenvedett költő élete további folya­ mán mind jobban belemerült. Igazi, határozott czélokra irányuló tevékenységre nem birta ere­ jét összpontosítani, belső nyughatatlanságát, érzékenységét betegessé fokozta az az életmód, a melyet folytatott. Néhány gyorsan lobbanó szívbeli felindulás, melyet nyomon követett a csalódás, néhány szomorú esemény is járult elkomorításához. Csak a baráti és testvéri szeretet s a zene nyújtott neki olykor pilla­ natnyi enyhülést. 1841-ben, mint maga írja egy levelében, már az Alpesek közt való nyári tartózkodás sem bírja felfrissíteni. Az alkotás vágya fel-fellobban benne, nagyobb műveket kezd és fejez be, melyekben feltűnő bizonysá­ gait nyújtja költői ereje épségének, — de sem igazi munkakedve, sem igazi életkedve nincs többé. 1844 nyarán váratlan elhatározással

lepi ós ijeszti meg barátait: hirtelen beleszeret egy fiatal, kedves frankfurti leányba, el is jegyzi magát vele. Hasztalan' igyekeznek lebeszélni róla, lázas előkészületeket tesz családi tűzhelye megalapítására, rendezi anyagi ügyeit, folyton küzdve belső melancholiájával, lelki izgatottsá­ gával. A közeli katasztrófa árnya már akkor rajta volt lelkén s csakhamar gyászos végre vezetett. Stuttgartban időzött, midőn szeptem­ ber végén szélhűdés érte, majd az október 12-ike és 13-ika közti éjjelen tomboló őrültségi roham szállotta meg, mely azután többször ismétlődött, úgy hogy az őrültek házába kellett szállítani. A döblingi elmegyógyító-intézetbe jutott s teljes szellemi bénultságban élt még hat évig. 1850 augusztus 22-ikén halt meg testileg is a szellemileg már rég halott költő. Költeményeiből halála után barátja és költő­ társa, Grün Anasztáziusz rendezte az első tel­ jes kiadást, mely a már addig megjelent külön kiadások révén is ismert és kedvelt költő emlé­ két mélyen belegyökeresítette a német nép szel­ lemi életébe. Lenau költői egyénisége főleg lyrájában érvé­ nyesül teljes eredetiségében. A hangulat köl­ tője ő s műveinek legjellemzetesebb báját a lyrai hangulat adja meg. Ehhez járul nyelve sajátos ereje és gazdag eredetisége s képei érzéki elevensége. Eredeti hatását fokozta azok­ nak a színeknek a német irodalomban való újsága, melyeket használt s melyek közül a legszebbeket, legmélyebb hatásúakat magyar földön töltött ifjúsága emlékeiből merítette. A pusztai képek szépségei mélyen meghatották búsongásra hajló lelkét, a fa tövében pipázó, hangszerét pengető, békén alvó három czigányban a maga képét látja meg. Későbbi éle­ téből különösen az amerikai utazás, a tenger szemlélete, majd az alpesi tájak szépségei adtak szint múzsájának, de megihlették nem egyszer a természet legegyszerűbb jelenségei is, melyek mellett a mindennapi ember közönbösen halad el, mert csak az igazi költő előtt tárják fel mélységeiket. Bizonyos rejtelmes vonzóereje van Lenau költészetében az életből ellesett, biztos kézzel odavetett s ezért a valóság erejé­ vel ható vonások és a jobb életről álmo­ dozó, ködös epekedés, a teljes boldogság­ ról való fájdalmas lemondás elegyedésének. Melancholiája eredetileg közvetlen naiv érzés volt, élete folyása és filozófiai tanulmányai azonban belevegyítették a reflexió elemét s ezzel tudatossá tették; kisebb lyrai költeményeit ép úgy, mint nagyobb epikai műveit a kétely s a kételkedés kényszerűsége miatt érzett fájdalom hatja : át s ennyiben megtalálhatjuk bennük belső életének tükrét. Csaknem minden költe­ ménye mély szomorúságot lehel, a mely azon­ ban sohasem köznapi, érzelgős poétái kaczérkodás a búbánattal, hanem megérezzük mö­ götte mindig a kínok közt vergődő szív fájdal­ mas remegését. Hasonló elemekből alkotja meg

32. SZÁM. 1902. 49._fevro LTA1 . 32. BZAM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

apró epikai költeményeit is, melyekben meg­ találjuk a sötét képek iránti előszeretetet a komor és rémítő jelenetek keresését, azt a ne­ héz, ólmos, lelket fojtogató levegőt, mely a költő életét is beárnyalta. Még ha az élet gyön­ gédebb, derültebb képeit rajzolja is, keresztfii érzik rajtuk a fájdalom hangja. Nagyobb epikai művei is (Faust, Savonarola, Az albigensek) valamint a dramatizált formájú Don Jüan szin­ tén magukon viselik érzelmi világának ezt a sötétségét. Mint a költő élete maga, e költemé­ nyek is belsőleg befejezetlenek, nem adnak feleletet az élet mély rejtélyeit illető, bennük felvetett kérdésekre, mert költőjük maga sem birta ezeket tisztázni magában. Egyes jelene­ teikben rendkívüli erővel, megragadó bensőség­ gel, a rajz mélyen átérzett igazságával találko­ zunk, de a cselekvóny önkényesen, szeszélye­ sen van végigvezetve, nincs szilárd gerincze belső egysége. A Faust-ban az emberi kételke­ dés fájdalmas rejtélyeit leplezgeti le, a Savonarola-b&n pompás képeket rajzol a főhős misztikus aszketizmusának és erőshitű, keresz­ tényi demokratizmusának a buján pompázó, de belső erkölcsi életerő nélküli renaissance-világnózettel való összeütközéséről. Ebben a költe­ ményben érvényesül Lenau költői ereje minden nagyobb műve között a legteljesebb mértékben. Az albigensek küzdelmeiről szóló költemény­ ben, a pápaság hatalma elleni első harcz jele­ neteiben a kételkedést állítja az eszmei közép­ pontba : szerinte az albigensi eretnekség alap­ jában szkepsis volt, kétkedés a hagyományos intézményekben szervezkedett világnézetben. Lenauban egész tragikumával érvényesül az ellentét az eredeti, sajátságos költői természet s a közt az irány közt, melybe e költői termé­ szet a fájdalmasan zaklató reflexiók hatása alatt térült. Belső hajlama és meggyőződései között mély szakadás állott be s küzdelmei közben is mindig vágyódott a régmúlt idők békéje, idylli boldogság és a költői álomélet után. Lelkében a tűznek és a mély, epedő melancholiának saját­ ságos keveredése volt. Ez ellentétes elemek okozták élete vigasztalan szomorúságát, ezek okozták, hogy költészetében sem birt harmó­ niára jutni, nem birta magát teljesen kiforrni. Mivel azonban az e miatt érzett fájdalom mé­ lyen benne gyökerezett lelkében és költői erő­ vel megragadó formákban tört ki, s mivel az ily belső küzködés fájdalmasan emberi, az élet­ ben gyakran előforduló dolog — meg kell lát­ nunk Lenau költészetében az emberi élet egy bizonyos oldalának tükrét. A ki pedig ily tük­ röt tud az emberiségnek mutatni: az nyomot hagy a szellemi életben, oly nyomot, a melyet a történet viszontagságai nem egyhamar töröl­ nek el. Az a ház, melyben Lenau született, ma is megvan Csatádon. Lenau apja mint a kincstári jószágigazgatóság tisztviselője lakott benne. A ház 1883-ig a kincstár tulajdona volt. Külön­ ben egyemeletes, monumentális épület, beltelke három paraszt belteleknek felel meg, mintegy 3600 négyszögöl terjedelmű. Jelenleg magán­ tulajdon; emeletén három magánlakás, föld­ szintjén üzlet, lakás és takarékpénztári helyi­ ség van. Bal oldalán van a háznak az emlék­ tábla, melyet Gehl Mátyás illesztetett bele 1876 augusztus 13-ikán, a felirat szerint «hazaszeretetbőb). Az emléktáblán magyarul ós né­ metül van •^•e-vésve : «Fzen házban született Lenau Mik i 1802 augusztus i3-ikán.» Ez alatt Lenau egy költeményéből idézet: «Weltbefreien kann die Liebe nur». (A világo: csak a szeretet szabadíthatja fel.) Az augusztus 13-ikán rendezendő hazafias ünnep főpontjai a költő emlékének alapkő-letétele és az emlék­ tábla megkoszorúzása. ^ ^ ^

*M A STÁJER TEMPLOMOK. Szép Stájerország, hegylánczok hazája, Csodálva csügg tetőiden szemem, Hol mint rónán a délibábok árja, A verőfényes erdő végtelen ; A hol a lombok suttogó hullámán Suhan tovább az esti fuvalom, I S csörgő patakkal völgyeiden járvár A rengeteg vár, kísér utamon.

511

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

Szép vagy, csodállak, te erdős kis ország I S míg homlokomra hajtod lombjaid, Derűbe vonnak egy mélázó orczát Kejtelmes, édes suttogásaid; Madaraidnak csattogó zenéje Elűzi tőlem a világ zaját, S zárt hegyeid közt, elvonulva félre, Egyedül érzi lelkem önmagát. Lombsátraid titokzatos csendjében A zajló élet árja megszakad; Falvaid hol vannak ? hiába kérdem, Házak sorára szemem nem akad. Mint fecskefészkek függnek a hegyaljban, Vagy a hegyormon itt-ott házikók, Hol élelemre kis termő talaj van, Azt ülik itt meg a szegény lakók. Szétszórt tanyák az erdőrengetegben, Tenyérnyi földdel a hegyoldalon, Vagy a szűk völgyben, hol dolgozva csendben, Együtt megél az ember és barom, — Országnak ez vagy, stájerek hazája! Nincsen falud, nincs néped közt kapocs, Kit-kit leköt magános háza tája, — De ép ezért vagy oly csodálatos ! Falvaid helyett a hegyek tetőin Mint sziklavárak állnak tornyaid, Széjjel tekintnek a vidék lakóin És őrzik a nép szétszórt házait; Keresztjeiknek fénye bevilágít A magas pontról minden tűzhelyet, S a fáradó nép, zengve estimáit, Alomra békén hajt aztán fejet. A templom — templom ! imádságnak helye ! Csak Stiriában több a templom is; Az itt a népnek országa, megyéje, Az itt falu, az itt a város is. Miként a kaptár egy családba gyűjti A szerteszállt munkás méhek raját, A stájer nép, ha templomát tekinti, Ugy érzi egynek, egy népnek magát. Vasárnapon csendülnek a harangok, Zúg-bong az erdő, az orom rival, Meghallja a nép ezt a bűvös hangot És száll utána gyorsan, mint a raj. Megnépesűl a bérezi templom tája, Együtt van a nép, egy oltár körűi, Itt van a hely, hol egymást megtalálja, Hol együtt érez és együtt örül. Szép Stájerország t hegyi tornyaiddal, Nem bérczeiddel vagy kedves nekem; Szétszórt, igába' görnyedt lakóiddal Mi lenne, ha nem volna semmi fenn ? Ha a tetőn harangszó nem csendülne, És nem ragyogna ott fenn a kereszt, Mi lenne ? itt a lombsátorban ülve, Merengő lelkem búsan kérdi ezt! Mert azután rád gondolok, te áldott. Te mézben, tejben úszó szép hazám ! Hol néped elhagyja a rónaságot, Mert biztatóbb rá a nagy oczeán. Hát már híre sincs többé a magyarnak ? S nem áll fenn honszerelmünk temploma ? Lám, Stiriában éhen meg nem halnak, Csak a magyarnak nem boldog hona ! Fejes István.

HAZÁMHOZ. Lenau Miklós költeménye. Mily messze, messze szép hazám, Tűntél előlem el, Mint gyermekségem szép kora, Boldog reményivel. Itt járok, messze tengeren Ah, olyan egyedül, Mit álmodom, az éji köd S zajgás közé vegyül.

AZ ÚJ EGYETEMI SEBÉSZETI KLINIKA BUDAPESTEN.

S ha jobban hallgatom az árt Szívem örömtül ég, Mintha a hab zúgásiban Terólad hallanék.

-

A nagy műtü-terem.

ASZAF. Elbeszélés.

(Folytatás.)

Irta Frank B. Stockton. Angolból fordította S, A.

E pillanatban asszonyi hang szólalt meg a házból, nem hangosan, de tisztán és érthetően, hogy: — Aszaf! Ez a hang kellemesen borzongatta Booper urat, olyan érzéssel, a milyet sohasem érzett A szilaj habcsapásiból még. Mintha valami Ígéret, valami jövendölés Zuhog a hegypatak, lett volna benne. Nem volt épen képzelgő em­ Minthogy ha búsan kérdene, ber, mégis — nem tehetett róla — mind azt Hogy el mért hagytalak ? képzelte, hogy egyedül ül a gesztenyafa alatt s az a hang azt kiáltja: Tamás! Aszafra a hatás egész más volt. A félbesza­ Hallom a puszták nyájinak kítás kellemes volt annyiban, a mennyiben Méla kolompszavát, hirtelen végét vetette a dohányzási kérdés tár­ S visszhangozván a bérez felől, gyalásának, de kellemetlen volt annyiban, a Néped kedves dalát. mennyiben azt jelentette, hogy most fejszét kell vennie a kezébe. A lomb között madárka zeng, Kooper úr gondolatokba merűlten ment Búsan zúg a berek, vissza a korcsmába. Minden levél a fán susog, — Ennek a Scantle Ászainak — mondotta Hogy hozzád hű legyek I magában — van sütni valója, az bizonyos. Ha ő nincs, ón bizonyára nem gondoltam volna a Midőn elértem utamon nővérére, vagy legalább is nem addig, a míg Határod folyamát, MacJimseyók ki nem költöznek a házamból. S utolsó fádat búcsúkép Akkor pedig már késő lett volna Himes Marietta kedves hangú s általában Fájón karoltam át. szelídségre valló külsejű és magaviseletű nő volt, de szelíd külseje mögött nagyon szilárd S kérgét a válás könnyivei akaraterő rejlett. Aszaf nem igen látta nővérét, Zokogva öntözém: mióta ez felnőtt és férjhez ment s mikor most Szivembe' néked, szép hazám, hozzá jött lakni, azt hitte, hogy a dolog egé­ Hűséget esküvém. szen kedve szerint fog folyni. De nem soká tartott, míg teljesen megváltoztak a nézetei. S ím, most is hozzád vágyom én, Himes asszony középmagasságú, csinos alakú Hol annyi szív szeret, és kissé kövérségre hajló termetű hölgy volt. S a tenger-árba hullatom Sötét haja, melyben egy szürke szál sem akadt, Érted hév könnyemet. simán le volt fésűive arcza mindkét oldalán, a Fordította: Tordai Grail Erzsi. ruhája pedig egyszerű volt ugyan, de feltűnően rendes. Valóban, a házban minden feltűnően rendes volt, kivéve Aszafot. Hallom, a mint a szél susog Tölgyfáid lombival, A mint a perez s a gondolat Halkan utána hal.

512

VASÁBNAPI

ÜJSÁG.

3 2 . 8ZÁM. 1902. 49, ÉVPOLT.

32.

SZÁM.

1902.

49.

ÉVTOLYAM

513

VASÁRNAPI CT.TSÁG.

felhagyni azzal, a mihez egész életünkb hozzászoktunk. Ben — Azt reméltem — felelt Himes asszony magad is érezni fogod, hogy így nem vagy arra való, hogy tisztességes emberek szeme elé ke­ rülj s hogy elmégy és végre is keressz annyi pénzt, a mennyiből ruhát vehetsz magadnak Mivel azonban erre, úgy látszik, nem vagy haj­ landó, azért határoztam el, hogy ezt az aján­ latot teszem neked. Azt azonban be kell látnod hogy nem engedhetem, hogy Himes úr ruhái­ ban pipálj.

KORTEREM.

Marietta világos kis ebédlő szobájában volt, melynek ablaka a virágos kertre nyílott. Vacso­ rára terített s minden tányért, evőeszközt, poha­ rat, csészét oly gonddal és pontossággal tett a helyére, mintha valami mérnök előre kiraj-

mindannyiszor levessem a ruhámat és másikat vegyek fel, valahányszor rá akarok gyújtani, az talán mégis kissé bajos dolog. — Persze, sokkal könnyebb volna felhagyni a pipázással.

Aszaf elgondolkozva állt, a fejszéje fokát a földre nyugtatva, olyan helyzetben, a mely jól illett hozzá. Kissé zavarban volt. Marietta aján­ lata ellentótben látszott lenni azzal, a melyet az elébb ő tett Eooper Tamásnak. A dolgok álla­ pota olyanra fordult, a mely a leggondosabb megfontolást kívánta meg. — Intézkedtem valami ruha végett — mondta aztán — mert nagyon jól tudom, hogy szüksé­ gem van rá, de még nem tudom, hogy' fog sike­ rülni a dolog. — Eemélem, Aszaf — mondta Marietta gyor­ san, — hogy nem akarsz adósságot csinálni a ruháért. Dolgozni pedig, tudom, nem dolgoztál, hogy pénzt keress. Hát micsoda intézkedést tettél? — Ez az ón magánügyem, — mondta Aszaf — de adósságról szó sincs. Egészen rendes, tiszta

POLO-JÁTÉK BUDAPESTEN. —

— Attól félek, Aszaf, — mondta a nővére — hogy ha előbb el kell végezned a munkát, soha­ sem kapod meg a ruhát. így hát jobb lenne az én ajánlatomnál maradni. Aszaf nagyon komolyan gondolkozóba is esett nővére ajánlatán. Ha valamikép két rend ruhára tehetne szert, akkor büszkén vallhatná, hogy olyan feje van, a melyet érdemes viselni. — Mit szólnál hozzá — mondta később •— ha valami hosszú porköpönyeget vennék fel,

Képek a Népliget mögSttl polo-térríl.

— Bolond beszéd — mondta Himes aszszony — el kell szánnod magad, hogy határo­ zottan cselekedjél, Aszaf, vagy pedig mondd ki, hogy nem fogadod el az ajanlatomat. De ha nem fogadod el, nem tudom, hogyan lakhatol tovább is velem. — Mit értesz te ruha alatt, Marietta ? — kér­ dezte. — Hát természetesen egy egész öltözetet. — Télit vagy nyárit ?

nagyon határozatlan és megbízhatatlan ember. De ugyanekkor eszébe jutott a pipája is s el­ határozottsága ismét erős lett. Felhagyni a do­ hányzással, az reá csaknem ugyanannyit jelen­ tett, mint felhagyni az evéssel. — Marietta — mondotta — gondolkozni fogok a dologról. — Nagyon jól van — felelt Himes aszszony — de nekem az a véleményem, hogy nem kell egy percznól tovább gondolkoznod.

bfl*

GRÓF ANDRÁSSY GÉZA 1BSA NEVŰ MAGYAR PONNYJÁN.

*1

I

JÁRÓ BETEGEK VÁRÓTERME.

zolta volna a tervet az asztalkendőn, hogy minek hol kell állania. A mint befejezte munkáját, egy-egy széket téve az ebédlő asztal mindegyik oldalához, annak a gondolat-sornak az eredményeként, mely az utóbbi fél óra alatt elfoglalta, békés mosoly ült arczára. Keresztül ment a konyhán, megnézte, kezd-e már forrni a teás kannában a víz, aztán a ház hátsó ajtajához ment, ahhoz a színhez, mely előtt a fivére fát vágott. — Aszaf — mondotta Himes asszony — ha egy öltözet jó ruhát adnék neked, megígérnéd, hogy nem fogsz pipázni, a míg rajtad van ? A fivére elképedve bámult r á : — Ruhát! — kiáltotta. — A boldogult férjem körülbelül akkora volt, mint te — mondotta Himes asszony. — Sok ruha maradt utána, melynek legnagyobb része még egészen jó s gondosan el van téve, úgy hogy biztos vagyok benne, hogy egyetlen molyrágás sincs bennük. Sokszor gondoltam már rá, hogy adnék neked ezekből a ruhákból, Aszaf, de káromlás volna, ha olyan magára vigyázó és tiszta embernek a ruháit bebüdösí­ tenék dohányfüsttel, melyet ő annyira utált. Most azonban olyan toprongyos vagy már, hogy nem bírom ki tovább. Egyet azonban nem akarok s ez az, hogy Himes ruhái dohányszagúakká legyenek, mint a tiéd, még pedig nem csak a te dohányodtól, hanem Eooper úrétól is. — Azt hiszem — felelt Aszaf, — hogy nincs egészen igazad ebben. Eooper Tamás soha se szí mást, mint a legfinomabb ós legillatosabb dohányt Azt hiszem, hogy ha megszoknád a szagát, te is kellemesnek találnád. De hogy én

AMBULÁNS MŰTŐ-TEREM.

— Ezt meg is teszem — szólt Aszaf — ha te is felhagysz a teaivással. De te is ép olyan jól tudod, mint ón, hogy hiábavaló dolog volna

dolog — készpénzfizetés, hogy úgy mondjam. Persze, én nem pénzzel fizetek, hanem munká­ val. De a mint mondtam, még nem bizonyos.

mikor pipázok — remélem, Hímesnek volt por­ köpönyege — s hozzá hálósipkát és papucsot ? Beleegyezném, hogy a porköpönyeg és a háló­ sipka itt lógjon a színben, hogy fölvegyem, mi­ kor rágyújtok. Ebben az ajánlatban mély gondolat rejlett, mert ha Eooper Tamással a porköpönyegbe burkolva ülne a gesztenyefa alatt, pipázva és beszélgetve és tervezgetve kedve szerint, a barátja nem venné észre, hogy már nincs szük­ sége új ruhára.

A MAGYAR POLO-C8APAT TÁMADÁSA A HAMBURGI II. CSAPAT ELLEN.

— Erre még nem is gondoltam. Lehet olyan, a milyet akarsz — felelt Marietta. — Felöltőt is? — Igen — mondta Himes asszony — és botot és esernyőt és zsebkendőt. Fel foglak ruházni teljesen s örülni fogok, ha olyanná lószsz, mint a többi tisztességes ember. Az esernyő említésénél Aszaf arczán a zavar újabb jelei látszottak. Az jutott az eszébe, hogy ha a nővére még egy szótárt is adna neki, elfo­ gadná az ajánlatát. Eooper Tamás kétségkívül

MógiB időt engedek neked holnap reggelig s ha addigra elhatározod magadat, hogy nem akarsz olyan lenni, mint egy jóravaló polgárember, meg kell beszélnünk egyet-mást a jövőre vonat­ kozólag. — Adj- holnap estig időt — mondta Aszaf s a nővére beleegyezett. Másnap Aszaf szokatlanul élénk és tevékeny volt s mindjárt reggeli után elment a korcs­ mába Eooper Tamáshoz. - Hohó! - - kiáltotta ez, meglepetve, hogy

A II. SZÁMÚ SEBÉSZETI KLINIKA ÚJ ÉPÜLETE.

AZ Ú J EGYETEMI SEBÉSZETI KLINIKA BUDAPESTEN.

A GYŐZTES MAGYAR POLO-CSAPAT S A LEGYŐZÖTT HAMBURGI CSAPAT A HAMBURGI POLO-VEBSENYEN.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

514

A k é p bal oldalán Scot Bobson és lord H a r r i n g t o n angol, jobb oldalán Mr. Hazárd és Mr. Collier amerikai polo-játszók. A «WANDERERS» NEVŰ ANGOL-AMERIKAI CSAPAT A HAMBURGI POLO-VEBSENYKX.

ilyen korán látja itt. — Mi baj ? Csak nem a ruháért jött ? Aszafnak szerencsés gondolat villant fel az agyában. Azzal a szándékkal jött, hogy utat keres az elhatározásra nővére ajánlatának fon­ tos kérdése dolgában s ime, úgy látszott, meg­ nyílik előtte az út. — Tamás, — mondta, félrevonva barát­ ját — iszonyú csávába jutottam. Marietta nem akarja tűrni tovább a ruhámat. Ha nem tűr­ heti a ruhámat, nem tűrhet engem se s ha a dolog idáig jut, nem tudom, hogy lehetnék segítségére magának Rooper úr arczára árnyék szállott. Az elmúlt este gondolkozott és tűnődött, tűnődött és gon­ dolkozott, míg mindenki más aludni ment a korcsmában, s végre elhatározta, hogy halehet, nőül fogja venni Himes Mariettát. Nem volt soha valami közeli ismeretségben sem vele, sem az urával, de volt náluk néhányszor ebéden s emlékezett arra az illatos kávéra s azokra a könnyű, omlós, jól kisütött süteményekre, me­ lyeket Marietta sajátkezűleg készített s elgon­ dolkozott a nagy különbségen, a között a nagyon szép ház s nyájas, kellemes hangú úrnője és a falusi korcsmában töltött mostani élete között így elhatározván, hogy haladéktalanul meg­ kezdi, Aszaf tanácsai és támogatása mellett, udvarlását, temészetes volt, hogy megijedt, mikor meghallotta, hogy Aszafot nem akarja a nővére tovább megtűrni a házánál. Rohamot intézni a ház és tulajdonosa ellen a baráti ta­ nácsok nélkül, melyekre számított, -— ez olyan vállalkozás volt, a melyre nem volt elkészülve. — Én bizony nem csodálom egy csöppet se — mondta élesen. — Ez azonban lényegesen meg­ változtatja azt, a miről az este beszéltünk. •— Nem épen — mondta Aszaf nyugodtan. — Az a ruha, melyet maga adni akart nekem, egy fillérrel sem kerül többe ma, mint néhány hó­ nap múlva. Ha megkapom, Marietta örülni fog, hogy mellette vagyok. Minden úgy lehet, a hogy megbeszéltük. Tamás megrázta a fejét. — Nagyon koczkázatos üzlet volna ez — mondta. — Maga jól járna, de én már kevésbbé. Mert, úgy látszik nekem, a maga nővére ép úgy nincs még benn a kalitkában, mint akármelyik röpködő madár. Aszaf mosolygott. — Ha a kalitka egy mező közepén volna s csak egy fiezkó hajszolná a madarat, nagy fel­ adat volna, az igaz. De ha a kalitka két magas fal között a sarokban van s két ficzkó van hozzá, az egyiknek még hálója is van, a melyet a ka­ litka fölé vethet, nohát akkor az eshetőségek sokkal jobbak. De hagyjuk a hasonlatokat, Tamás s beszéljünk nyíltan és egyenesen, a hogy én mindig szoktam. — Olyan dolgokról, melyeket meg akar kapni — vágott közbe Tamás. — Mindenről — replikázott Aszaf. — Mon­ dom pedig magának ezt: ha nem kapok tisztes­ séges ruhát most, ma, vagy legfeljebb holnap, ki kell költöznöm Marietta házából. Vissza me­

hetek Drummondvillebe, a boltba, vezetni a könyvet, a hol senki se törődik vele, milyen ruhában járok. De ha ez megtörténik, maga is akkor kapja meg Mariettát, ha fagy. Ez az okoskodás nagyon meggyőzően hatott Rooper Tamásra, de nem akarta elismerni ós nem is volt kedvére. — Mért nem ad a nővére ruhát magának ? — kérdezte. — Az öreg Himes után bizonyára maradt egy s más. Aszaf hátán mintha vékony jégcsap futott volna keresztül. — Himes úr ruhái! — kiáltott. — Mi az ördögöt fecseg maga, Rooper Tamás! Nem való­ színű, hogy volt neki azon kívül, a miben elte­ mették ; a mi pedig maradt, ha ugyan maradt, Marietta nem adná oda ép ugy, mint a hogy a szemfedőjét sem adná oda csipkedni a kanári madárnak. Van a pallásán egy szoba, a mely­ ben az ő dolgait tartogatja, mert nagyon pontos asszonyszemély ám s ha van közte ruha, azt hiszem, emlékűi tartogatja. — Ha olyan sokat tart az uráról — dadogta Rooper. — Minek vesz ilyen gondolatokat a fejébe, Tamás *? — mondta Aszaf gyorsan. — Marietta nem az az asszony, a ki felkotorná a multakat s attól semmit se kell félni, hogy felkotorja az elhalt urát. Minden a házban az övé lesz meg a magáé, kivéve azt a szobát a padláson s nem valószínű, hogy valaha fölhívja oda magát. — Tudja Isten, nem is kívánkoznám oda — tört ki Rooper. (Folytatása következik.)

MAGYAR POLO-JÁTÉKOSOK. Csak néhány év óta hozta divatba egy magyar főurakból álló társaság gróf Andrássy Géza buzgólkodására a polo-játékot s a kitartó gyakorlatoknak máris szép eredménye van. A két magyar csapat (team) egyike, ha győzni nem tudott is a nem régiben lefolyt ham­ burgi polo-versenyen, az angol-amerikai« Wanderers* csapattal szemben, pompás játékával általános elismerést keltett, másika pedig fényes győzelmet aratott a hamburgi csapaton június 18-ikán, 3 : 1 eredménynyel verve meg azt. A két magyar csapat közül az elsőnek tagjai gróf Andrássy Géza, gróf Sigray, Mr. Rich, a budapesti angol követség tisztviselője és gróf Károlyi Lajos voltak, a másodikéi pedig gróf Károlyi Alajos, Mr. Rich, gróf Széchenyi László ós gróf Apponyi Antal. A vereséget szenvedett csapatban Hasperg, Müller Boán, Traun és Eggers urak küzdöttek A magyar játékosok kitűnő formája általános elismerést keltett mindig, még az angolok előtt is, a kik között több első rendű, hires polo-játszó volt. A polo-játék nagyon régi ugyan, de csak leg­ újabban vált Angolországban közkedveltségű sporttá. Eredetére nézve ázsiai; a régi Perzsiát tartják bölcsőjének, a hol biztos adatok szerint

>M 1902. 49. KVFOLYAM.

A kép közepén gróf Károlyi Alajosné Stéchenyi Hanna grófnő bal oldalán Andrássy Sándor és Géz.a. jobb oldalán Karolyi Alajos és Sigrav grófok. A l i l ' K W K M l I'OLO-TÉIiliöl..

már ősrégi korban, két-háromezer évvel ezelőtt is játszották. A beduinok s az arábiai sivatagoknak és KisAzsiának egyéb nomád törzsei ma is játszszák s a labdáért több angol mértföldnyi terüle­ ten szoktak versenyt futni. A polo igen közeli rokonságban áll a «Chougham» nevezetű s a Keleten rég dívott játókkal, melynél a ver­ senyző felek, a kik mindegyik részen egyenlő számmal voltak, a billiárd dákókhoz hasonló hosszú rudakat hordtak s ezekkel kellett a lab­ dát a czél (goal) felé ütni, — az ellenfelek ter­ mészetesen minden módon azon lévén, hogy ezt megakadályozzák. Az «Ezeregy éjszakának') egyik hires elbeszélésében található említés a pólóról, a mely elbeszélés szerint a beteg király az által gyógyult ki tökéletesen a betegségéből, hogy részt vett egy játékban, a melynél egy rudat, vagyis egy «polo-botot» kellett a kezé­ ben tartania, melynek a fogantyúja gyógyhatású sajátságokkal birt. A polo-játékot, úgy a mint azt most Európában játszák, egyenesen Indiából vettük. 1872-ben, a midőn egy dzsidás ezred Indiá­ ból hazatért, a hol tisztjei a benszülött polotársaságokkal (teams), a melyek kicsike ponnyjaikon ülve, minden fortélyát ismerték e játék­ nak, többször játszottak, történt meg először az, hogy Angolországban is ismeretessé vált az a sport, a mely manapság már nagy kedveitségre tett szert. Első felmerültekor csak kevés érdeklődést bírt maga iránt kelteni, kivéve azon körökben, a melyek elejétől fogva foglal­ koztak vele. Eleinte csak magánkörökben gya­ korolták s csakis mikor néhány főúr és úriem­ ber foglalkozni kezdett vele a lillie-bridgei versenytéren, West-Bromptonban, csak akkor kezdte az angol közönség kedvét lelni ebben az izgató sportban. Lillie-Bridge azonban nem sok ideig maradt a polojátékosok tanyája, csak­ hamar Hurlingham lett azzá s itt vált a polo kedvencz mulatsággá. Eleinte főleg az angol lovastisztek karolták fel, a mint hogy ma is ők a legbuzgóbb és leg­ jelesebb játszói és terjesztői, de ma már a czivilurak közt is nem egy kitűnő ós szenvedélyes polo-játókos van. Mint a legtöbb modern sport, a polo is Angolországból terjedt át az európai kontinensre, a hol eddig Hamburgban, Buda­ pesten, Parisban, Madridban ós Szerajevóban alakultak polo-klubok. A polo lényege abban áll, hogy a két párt négy-négy lovasból álló csapata ponylovakon ülve, arra igyekszik, hogy a labdát hosszú bottal beleüsse az ellenfél kapujába (goal). A kapu itt nem olyan, mint a footballnál, hanem egyszerűen két, egymástól legalább is nyolcz ölnyire a földbe vert czövek. A labdát a földön gurítják vagy röpítik s képzelhetni, mek­ kora gyakorlat ós lovaglási ügyesség kell e játékhoz. A ponnyk nem lehetnek nagyobbak 14 angol markosnál. Egy-egy j átszma időtartama egy óra ós tiz perez ; minden húsz pereznyi ját­ szás után öt perez szünetet tartanak. A négy játékosból álló team tagjai szám

SZÁM. 1902. 4 9 . KVFOLYAM.

szerint vannak megjelölve, a negyedik számút back-nsk is hívják (hátvéd). Az első számúnak feladata nem annyira a golyó ütésében áll, mint inkább abban, hogy megakadályozza az ellenfélt a golyóhoz jutásban. Természetes azonban, hogy ha a golyó kezeügyébe kerül, az előnyös ütést nem szabad elmulasztania. Egyik legfőbb kötelessége az, hogy az ellenpárt backjét távol tartsa. A második számú játszó a csapat főjátszója s kötelessége egyszersmind az is, hogy az ellen­ párt harmadik számú játszóját szemmel tartsa. A harmadik számú játszónak kell a fogat leg­ ügyesebb és legbiztosabb játékosának lennie, mert az ő feladata saját pártja második számú játszóját futásaiban és támadásaiban segíteni. Egyszersmind back-jét is támogatnia kell az ellenség támadásainak visszaverésében. A való­ ságban neki épen annyiszor kell a golyót vissza­ ütnie, mint előre, tehát visszkóz ütéseket is kell tennie. A fogat kapitánya legtöbbször a harma­ dik számú. Az egész fogatban az ő helye jár a legnagyobb felelősséggel. A back kötelessége az, hogy az ellenség táma­ dásait visszaverje s a golyót saját oldalára visszaüsse. A testi ügyesség fejlesztésére a pólónál kevés alkalmasabb sportjáték van s főleg ez magya­ rázza azt, hogy oly rövid idő alatt nagy kedveltségre tett szert. Bizonyos tekintetben gya­ korlása gazdaságilag is fontos, mert előmoz­ dítja a félvér lovak tenyésztését, a mennyiben a polo-játszók félvér ponnykon lovagolnak. A budapesti polo-társaság az üllői-úti Nép­ liget mögött, a régi lóversenypályához tar­ tozó gyepes mezőn szokta gyakorlatait tar­ tani, kivált tavasz idején, a játékra legalkalma­ sabb időben. Ily alkalmakkor részint mint játé­ kosok, részint mint nézők nagy számmal vesz­ nek részt a főúri társaság tagjai. A játékot nagy kedvvel és buzgalommal űzik s többen közűlök nagy gyakorlottságra tettek szert s mint a hamburgi győzelem is bizonyítja, immár jeles külföldi játékosokkal szemben is megállják helyüket.

AZ ÚJ SEBÉSZETI KLINIKA. Nem régiben egy új sebészeti klinika nyílt meg Budapesten s benne oly elsőrangú gyógy­ intézetet nyert fővárosunk, mely Európaszerte ritkítja párját s egyaránt szolgál a betegek gyó­ gyítására és orvosok kiképzésére. Az új klinika a Baross- és Szentkirályi-utcza szegletén épült s már külsejével megragadja a szemlélő figyelmét. Az egész klinika kizáró­ lag igazgatójának, Réczey Imre tanárnak tervei szerint készült, a ki előzőleg beható tanulmá­ nyokat tett ez irányban a külföldön. A hatalmas előcsarnokba lépve, mindjárt szemünkbe tűnnek a tágas, zárt ós fűthető folyosók, a nagy ablakok, tiszta, tágas, világos helyiségek; sehol a nagy épületben egyetlen sötét, barátságtalan helyiség nincs. Az elő­ csarnok jobb oldalán egy tánezteremnek is be­ illő nagy váróterem a bejáró betegek számára, a hová külön helyiségek nyílnak a betegek meg­ vizsgálására és kezelésére. Az előbbi terembe nyílik egy műtő-terem, a hol kisebb műtéteket végeznek azokon a betegeken, kik klinikai ápo­ lást nem igényelnek. Ugy a földszinti, mint a két emeleti folyosó jobb- ós balszárnyán egyegy férfi ós női kórterem van berendezve; ezen kórtermek berendezése igazán páratlan a maga nemében. Minden ilyen kórterem előtt egy tágas társalgó van, a hol a betegek látogatóikat fogadják, dohányoznak és étkeznek ; a kórter­ mek nagy ablakai jóval az ágyak felett vannak elhelyezve, hogy szellőztetéskor az ablakok ki­ nyitása a fekvő betegeknek alkalmatlan ne legyen. A fehérre zománezozott, ruganyos be­ téttel biró ágyak elhelyezése olyan, hogy min­ den oldalról hozzáférhetők; minden kórterem­ hez még egy fürdőszoba és konyha tartozik, a mely utóbbiban az ételek szétosztása és az edé­ nyek kitisztítása történik. Az egész klinikán a könnyebb tisztántarthatás czéljából a falak szögletei mindenütt le vannak gömbölyítve és sehol küszöb nincs. Az előcsarnok baloldalán az ügyeletes orvos szobája, a nagy könyvtár és olvasó-terem, vala­ mint a tanársegéd lakása — és a betegek szál­ lítására szolgáló lift van.

515

VASÁRNAPT ÚJSÁG.

A BUDAPESTI POLO-TÉRRŐL. — A játék után.

Az első emelet középső részét foglalja el a klinika dísze: a nagy műtő- és tanterem, mely a maga nemében szinte páratlan : egy kétemeletnyi, nyolcz méter magas és hét méter széles ablakkal, üvegtetővel biró terem — 260 hall­ gató számára való üléssel. A falak és oszlopok hófehér porczellán lemezekkel, a padozat pedig fehér keramittal van kirakva, úgy hogy a néző­ tér legfelső padsoraiban elhelyezett vízcsapok megnyitásával az egész terem tisztára mosható. A műtő terem hátsó részében mindkét oldalon mosdók vannak, melyeknek berendezése olyan, hogy a műtő-orvos nem szennyezi be kezeit a csapok nyitásával és csukásával, hanem erre szolgáló pedálok nyomására ömlik a meleg vagy hideg viz. A nagy műtő-terem jobboldalán van elhelyezve a gazdagon felszerelt műszertár és kötőszertár, — a baloldalon pedig a sterilizáló helyiség, a hol az eszközök és kötő-anyagok sterilizálására szolgáló gőzgépek vannak elhe­ lyezve. Az első emeleti folyosó baloldalán foglal helyet a kis tanterem, a hol a szigorlatok és elméleti előadások tartatnak, valamint a kis műtő-terem éjjeli és oly természetű műtétek számára, melyek hallgatóság előtt nem végez­ hetők. Az épület második emeletén a külön szobák, a klinika becses múzeuma, a górcsövi-, vegyiés Röntgen-laboratórium vannak elhelyezve. Ha összehasonlítjuk ezt az ép oly szép, mint kényelmesen berendezett épületet a régi kisszerű klinikával, mely ötven évvel ezelőtt az akkori Hatvani- és Ujvilág-utcza sarkán állott, össze­ sen 20 ágygyal, — nyilvánvalóvá lesz az óriási haladás, mely az utóbbi évtizedekben közegészsógi intézményeink terén is beállott. A régi klinika már külsejénél fogva is való­ sággal elrettentő volt, a mostaniak pedig mind külsejükre, mind berendezésükre nézve olyanok, hogy nem szolgálnak többé a szenvedők rette­ gésére, sőt oly kényelmet és ápolást nyújtanak, a milyenben legtöbb betegnek saját otthonában sem lehetett volna része.

VII. EDVÁRD ANGOL KIRÁLY UDVARA. Viktória királyné férjének halála után az angol udvar hagyományos pompája és fénye teljesen megszűnt. Az udvari móltóságok csak ritkán kerültek a királyné színe elé és a palota termei óvenkint legfeljebb akkor nyíltak meg, mikor a főnemesség fiatal hölgyeit bemutatták, a mi után ismét a régi csend állott be. A mos­ tani uralkodó trónralópte után a nagyszámú ud­ vari móltóságok hivatalos működésüket újból megkezdték. Az angol királyi udvar első személye a lord főudvarmester: Ancaster gróf, kinek családjában ezen állás ősi idők óta öröklöttnek tekintetik. Évi fizetése aránylag nagyon csekély: 48 ezer korona, mely még kiadásait sem fedezi. A főudvarmesteri hivatal személyzete mintegy 400

emberből áll, kik jól vannak fizetve, a palotában laknak és ellátásukat a királyi konyhából s pinczéből kapják. A főkamarás Clarendon gróf, egy dúsgazdag főúr, kinek egyéb teendőin kívül az uralkodó magánpénztárának kezelése is sok gondot okoz. Ellenjegyzése nélkül a király utalványait jóté­ kony czélokra és hasonló kiadásokra a király bankárai ki nem fizetik. Megjegyzendő, hogy az uralkodó készpénzét folyószámla mellett bankárai kezelik. A főkamarás évi fizetése 24 ezer korona s így valamivel kevesebb, mint a mennyit lovászmesterének fizet. A főasztalnok Pembroke lord hatásköréhez a királyi konyhák és pinczék kétezer emberből álló személyzete fölött való felügyelet tartozik. Igaz ugyan, hogy a főasztalnok hivatalnokai közül legfeljebb egyet vagy kettőt ismer, de azért a felelősség terhét egymaga viseli. Portland herczeg főlovászmester a király leg­ meghittebb embereinek egyike, nyilvános foga­ dások és ünnepélyek alkalmával a közvetlen kísérethez tartozik és helyét még a trónörökös­ nek, vagy valamely királyi herczegnek sem köteles átengedni. A mindenkori Ely-i püspök egyszersmind a király föalamizsnamestere, ámbár a király könyöradományaira tényleg a főkamarásmester ügyel. A püspök csakis nagycsütörtökön osztja ki a király alamizsnáját a főváros szegényeinek, évenként kétszer pedig a rendőrség központi börtönében letartóztatott fegyenczeknek fejen­ ként a király nevében egy-egy ezüst shillin­ get ad. A királynak nem kevesebb, mint huszonkét orvosa, sebésze, szem- és fogorvosa van, kik 20—24 ezer korona közt váltakozó évi fizetést kapnak. Nem kevésbbé díszes udvari méltóság a szer­ tartások főmestereé, kinek teendői a rendkívüli tapintaton kívül valamennyi idegen udvar szer­ tartásának alapos ismeretét is megkívánják. Colville ezredes e hivatalt már negyven esztendő óta viseli. A királyi testőrség parancsnokai Relher lord és Waldegrave gróf, katonaviselt emberek : fizetésök — lakáson és teljes ellátáson kívül — 44 ezer korona. A testőrök — többnyire nyu­ galmazott tisztek — lakáson és ellátáson kívül évenként 2400 koronát kapnak, de valahány­ szor szolgálatot tesznek, 72 korona napidíjat húznak. A király hadsegédeinek száma nincs meg­ állapítva, jelenleg minden fegyvernemből hár­ man tesznek szolgálatot a király személye körül. Főhadsegédek nincsenek, ezek helyét a hadsereg, valamint a hajóhad mindenkori fő­ parancsnokai töltik be. Az udvari cselédség aránylag roszul van fizetve. Lakájok évenként 1200—1600 koronát, szobaleányok és konyhaleányok 400—500koro­ nát kapnak, de nyugdíjra igényük nincs. Az

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

I. MÁTYÁS KIRÁLY KORABELI GYÓNTATÓSZEK A NOVII SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOMBAN.

ellátásért tulajdonképen fizetniök kellene, de mi­ után a «reggeli»-vei, melyet régi szokás szerint a palota konyhájából kapnak, nagyon beérik, ebédre szükségük nincs. Mindezekből kitűnik, hogy az angol király udvara és udvartartása fejedelmi fény és bő­ kezűség dolgában a többi európai udvarok közt párját ritkítja. A czár, valamint a szultán és a persa sah udvarában több ugyan az ember, de ott a személyzet néhány főemberen kívül na­ gyon szűk javadalmazásban részesül.

MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKE TENGER­ PARTUNKON. A magyar-horvát tengerparti nép ajkán mai napig is él az igazságos Mátyás, a legnépsze­ rűbb magyar király neve. A legutolsó horvát paraszt is tudja, ki volt Mátyás király s mint a hagyományok, népmondák állítják, Növi váro­ sának régi hírét ma már csak romok hirdetnék, ha Mátyás király az elnyomott Növi népének elkobzott szabadságát vissza nem állítja. Mátyás király idejében Magyar Balázs volt a szomszédos Zengg várkapitánya, a honnan a szabad Növi népét is leigázta, miután a Növi kapitányát megvesztegetve, a várat hatalmába kerítette. Ezután Magyar Balázs és Növi kapitánya tetszés szerint gazdálkodtak s az előbb önálló­ sághoz, szabadsághoz szokott népet rabszolga munkára szorították. Növi polgárai aztán Mátyás király elé járul­ tak panaszukkal, a ki Zágrábban fogadta a kül­ döttséget. Mátyás király ekkor állította ki híres «sza­ badságié veiét», amelyet a novii városháza por­ lepte iratai között a múlt hetekben találtak meg. A latin nyelven irt szabadságlevél magyar fordításban így hangzik: Mi Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország és Csehország királya üdvözletünket küldjük Ma­ gyar Balázs kapitánynak ' és többi tisztviselőinek ! Növi város hét polgára azon panaszszal járult elém, hogy ti meg akarjátok őket fosztani azon szabadsá­ guktól, a mely szerint joguk volt évenkint egy hó­ napon át a királyi szolgálatban, mint íjászoknak működni. Ebben meg akartátok őket akadályozni és rájuk egyéb szokatlan terheket róni, továbbá megfosztjátok őket vagyonuktól is. Minthogy pedig mi minden polgárunkat régi szabadságukban, me­ lyeket ősidőktől fogva élveztek, megóvni óhajt­ juk, — meghagyjuk nektek, hogy nevezett Növi város polgárait régi szabadalmaikban és szokásaik­ ban továbbra is békességben meghagyni kötelességteknek ismerjétek. Ne merészeljetek rájuk újabb terheket róni, őket birtokaiktól megfosztani, sőt elvett vagyonukat is szolgáltassátok vissza. Kelt Zágrábban, Szent Dénes vértanú ünnepén 1480-ban, magyarországi uralkodásunk 23-ik, cseh­ országi uralkodásunk 12-ik évében. Mátyás m. p.

32. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

Hogy Növi polgársága mily nagy kegyelettel kívül hosszú vonatok elébe két üy mozdonyt i s fognak. viseltetett Mátyás király szabadságlevele iránt, * A fogászat tudománya már ezelőtt kétezer mennyire becsben tartotta és óvta, kitűnik évvel ismeretes volt, mert pompeji sírokból kiásott abból is, hogy a XVII. században újra átíratták csontvázak állkapczáiban aranynyal kitömött lyukas Frangepán Gáspár terzattói gróf jobboldali fogakat is találtak. A régi ismert mondás : szemet ellenjegyzése mellett. Hitelesítették még Jela- szemért, fogat fogért, sem volt üres beszéd, mert sics Simon és Terzi Antal János s mindegyikük azon korbeli hóhérok szerszámai közt a fog kihúzá­ sára szolgáló harapófogó is ott volt. pecsétjével megerősítette. Abban az időben a renaissanee-nek hódoltak *Nők mint kertészek. Friedenauban, Berün mel­ mindenütt. Növi felszabadított népe is renais- lett, 1894-ben dr. Castner Elvira kisérletképen ker­ sance-stilben építette Szent-Háromság templo­ tészeti iskolát nyitott nők számára. A kísérlet jól mát. Az új divat minden kezdetlegességével, az sikerült és az intézet most már saját házában van ő szerény anyagi körülményeikhez képest épí­ Marienfelden ugyancsak Berlin mellett, az anhalti tették templomukat. Mint a monda mondja, az pályaudvar közelében. Az intézetbe csak felsőbb leányiskolát végzett nőket vesznek fel, a képzés oltárt Növi akkori plébánosa, Mazsuranics An­ ideje két év, mely alatt a gyümölcstermesztésen tal maga faragta. Evekig dolgozott munkáján, kívül konyhakertészet, virágtenyésztés, méhtenyész­ mely oly művészies, hogy bármely szobrásznak tés és szőlőtermelés a fő gyakorlati foglalkozás, ezen­ becsületére vált volna. Mátyás király emlékére kívül tanulnak rajzot, mezőgazdasági ós természet­ az oltár két oldalára odafaragta jobbról és bal­ rajzi, valamint kereskedelmi gyakorlati ismereteket. Jelenleg 35 benlakó és számos bejáró növendék van, ról is a hollót. Az összes tengerparti városok templomait kik különösen a nyári hónapokban egész nap fog­ A végzett növendékek közül többen már felkutatva, a hollót másutt seholsem találhat­ lalkoznak. önálló kertészek és igen jövedelmező üzleteik juk és ebből is kiviláglik, hogy ezt csak Mátyás vannak. király emlékére faraghatták oda. A monda is * Ritka átlátszó levegője van a Peruban Areguipa. így tartja. Az oltárra később fölállították Nep. mellett felállított csillagvizsgáló-toronynak, mely Szent-János szobrát, ez azonban a Corvin­ 2590 méter magasban fekszik. Egy 330 millimé­ emlékekből nem von le semmit, mert az ol­ ternyi lencsével biró távcsövön al7'/i küométer tá­ tárra vésett évszám világosan jelzi Mátyás volságban levő Mount Charchamon már világosan király korát. meg lehetett látni egy fehér korongon levő 25 milli­ Egy ósdi, kopott gyóntatószék áll még a méter átmérőjű fekete pontot. E kitűnő légkörű csil­ templomban. Egyszerűségével vonja magára a lagvizsgáló állomáson készülnek most a legponto­ szemlélő figyelmét, nincs rajta semmi dísz, sabb csülagászati felvételek. otromba fatömeg az egész. De Mátyás emlékét * A Napóleon-család tagjai közül jelenleg csak Eugénia volt császárné dúsgazdag. Vagyonát mint­ szintén jelzi rajta a két fából faragott holló. Nemcsak a nép ajkán, a városháza poros egy száz millió frankra becsülik. Tőle várják a töb­ aktái között, hanem még a templomban is fel­ biek az örökséget, melyre nagy szükségük van, mivel a trónörökös Viktor herczegnek sincs több, találjuk tehát Mátyás király emlékét. 100 ezer frank évi jövedelme s ez háztartására A Szent-Háromság temploma ma már telje­ mint elég, de agitáczióra alig telik belőle. sen elhagyatottan áll a romokon felépült házak * Legdrágább bundája Miklós czárnak van a között. Van Novinak nagyobb, díszesebb temp­ hires kamcsatkai kékróka-bőrből, melynek egy da­ loma1 is. Az öröklámpa is kialudt, a sekrestyés rab prémje 4—5000 koronába kerül. Az egész bun­ sem őrzi a templomot. Nehéz faajtaja felett lóg dát mintegy 50 ezer koronára becsülik. a kulcs, hogy az erre tévedő turisták előtt az * A legnagyobb temető jelenleg Ausztrália Bookérdekes templom ne legyen végkép elzárva. wood városában van, területe 5'a négyszögkilométer. Eddig csak 80 hektárt népesítettek be több mint százezer halottal. EGYVELEG. * Monté Carlóban az öngyilkossá lett játékosok * A világ egyik leggazdagabb érem- és pénz­ számára egy külön temetőt rendeztek be, melyben gyűjteménye a mostani olasz király birtokában van. 1860 óta több mint kétezer embert temettek el. Viktor Emánuel király már 12 éves korában meg­ * Oroszországban nyolczvan éves férfiú vagy nő kezdte a gyűjtést, melyre angol nevelőnője, Lee házasságra nem léphet; házasságot ott legfeljebb kisasszony serkentette, ki szintén numizmatikus ötször lehet kötni. volt. Az 50 ezer darabból álló gyűjtemény a Quiri* A legrégibb házassági ajánlatot a londoni nál királyi palota egyik termében felállított 24 szek­ British Múzeumban őrzik. 10—20 centiméter hosszú rényben van elhelyezve. tégladarab ez 98 sornyi ékirásban, melyen a baby+ Egy közönséges vasúti mozdony 900 ló ere­ loni király leányát kérik meg. Az ékirat már máso­ jét fejti ki. Vannak azonban olyan mozdonyok, me­ lat, az eredeti levél körülbelől 1530-ban Kr. e. kelt lyeket Amerikában az úgynevezett villámvonatok­ s így már közel negyedfél ezredévvel ezelőtt. A tég­ nál használnak, ezek 2400—3000 lóerejtíek. Rend- lát a Nilus közelében ásták ki.

Á DEBREGZENI SZABADSÁGSZOBOR. Az 1849. augusztuB 2-án Debreczennól vivott csata emlékére már 1867-ben emléket állított Debreczen városa a kollégium előtt elterülő kertben: egy kőből faragott haldokló orosz­ lánt. A város hazafisága azonban ennél művé­ szibb és tartósabb anyagból való emléket kivánt. Elkészítésével Tóth András Debreczenben élő akadémiai szobrászt bízták meg s az új emléket e hó 2-án, a debreczeni csata évfor­ dulóján ünnepiesen le is leplezték. A szobor pánczélos ós sisakos női alak; jobbjában lobogó fáklyát tart magasra, baljában pedig a magyar czímerpajzsra támaszkodik. Budapesten, Hirman Ferencz műhelyében öntötték bronzba; maga az alak magasabb három méternél. A ta­ lapzaton bronz öntésben sugarak közt a szabadságharcz évszáma, alatta koszorúzott kard és egy pergament-tekercs ezzel a fölírassál: «Sza­ badság, egyenlőség, testvériség.!) Hátul fekete márványtáblán aranybetüvel ez olvasható : A magyar szabadságharcz dicsőségére. Debreczen város közönsége 190Í augusztus 2. Az emlékünnepet a történelmi nevezetességű nagytemplomban isteni tisztelettel nyitották meg. A zsoltárok elhangzása után Könyves Tóth Kálmán, a debreczeni költői lelkű pap mondta el azt a szép verses fohászt, melyet múlt számunkban közöltünk. Az ünneplő kö­ zönség ezután a szomszédos Emlékkertbe vo­ nult, hol a dalkör éneklése után Komlóssy Artúr helyettes polgármester ós a szoborbizott­ ság elnöke tartott beszédet, utána dr. Bakonyi Samu, a város egyik képviselője szólt. E köz­ ben leplezték le a szobrot. Az ifjúság nevében Görömbey Péter szenior mondott beszédet, majd Benedek János országos képviselő sza­ valta el ez alkalomra írt versét. Ezután Kotiilóssy Artúr, a szoborbizottság elnöke rövid beszédben átadta a szobrot Simonffy Imre kir. tanácsos, polgármester gondjaiba, ki viszont az Emlékkertet gondozó Csokonai irodalmi társulatnak adta át megőrzés végett; a szobrot a társaság elnöke, Géresi Kálmán vette át. Következett a koszorúk letétele. Rákosi Vik­ tort, a jeles írót ós a hajdúnánási kerület kép­ viselőjét zajosan megéljenezték, mikor HajduNánás koszorúját letette. Az ünnepen jelen volt elejétől végig az agg Kiss Áron püspök is. Délután a honvédtemetőt kereste föl a közön­ ség, a hol a csatában elesettek nyughelyét most az előbb az Emlékkertben volt kő-oroszlán jelöli.

Kiss Ferencz fényképe után. A DEBRECZENI SZABADSÁGSZOBOR LELEPLEZÉSI ÜNNEPE.

FEJEDELMI AJÁNDÉKOK.

• E l i t é i fényképészeti műterem fényképe. A DEBRECZENI SZABADSÁGSZ0BOR.

Kiss Ferencz fényképe után. OLTÁB A NOVII SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOMBAN.

517

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

32. SZÁM. VMH. 4H. KVFOLYAM.

AZ 1849 AUGUSZTUS 2.-IKI DEBRECZENI CSATA SZINHELYE.

Midőn Abdur-llahman, Afganisztán fejedelme elsőszülött fiát Angliába küldte, hogy világot lásson s a woolwichi tüzér-iskolában logalabb két tanfolyamon részt vegyen, Viktória királyné a fiatal trónörököst Windsorban szívesen fo­ gadta és több ízben udvari ebédekre és estélyekre meg hivta. Ezen vendégszeretet viszon­ zásául Abdur-Rahman Viktória királynőnek 3,320,000 korona értékű ékszereket küldött. Nem kevésbbé értékes ajándékokkal halmozta el a török szultán Eugénia franczia császárnét; midőn ez Konstantinápolyban látogatást tett. Az ekkor ajándékul adott gyémánt nyaklánczok, karpereczek és gyűrűk közepes becslés szerint négy millió frankot bőven megértek ÓB való­ színűleg most is az özvegy császárné birtoká­ ban vannak, mert az efféle nagybecsű és ritka ékszerek eladása bizonyára nyilvánosságra jutott volna. Nem annyira nagy anyagi értékkel, mint inkább kiváló műbecscsel birt azon huszonnégy személyre való s 280 darabból álló ezüst asztali készlet, melyet Ferencz József király II. Miklós orosz czárnak nászajándékul küldött. I. Miklós czár fejedelmi vendégeinek kísére­ tével szemben szintén bőkezű szeretett lenni, csakhogy az ajándékok kétharmadát az orosz udvari tisztviselők rendesen maguknak tartot­ tak meg. Egy Szent-Péterváron megtartott nagy katonai szemle után Miklós czár egy jelen volt kisebb német fejedelem első hadsegédének egy gyémántokkal kirakott burnótszelenczét, magá­ nak a fejedelemnek pedig egy nagy rendjellel járó gyémántos csillagot adományozott. Hazá­ jába visszatérve, a főhadsegéd az ajándékul ka­ pott szelencze belsejébe be akarta vésetni az évet és napot, melyen a czár ajándékával kitün­ tette, de lelkére kötötte az udvari ékszerésznek, hogy a szelenczébe illesztett gyémántokra vigyázzon. Erre az ékszerész gúnyosan elnevette magát. — Mit nevet ? — kordé a tiszt. — Csak az orosz gyémántokat nevetem, — feleié az ékszerész — mert ezek nagyon olcsó utánzatok, a szelencze sem arany, hanem ara­ nyozott ezüst. A szelencze értéke öt tallér . . . Másnap a főhadsegéd a szelencze történetét elmondotta a fejedelemnek, mire ez így szólt: — Most már én is attól tartok, hogy nőm­ nek igaza van. Képzelje csak, midőn a SzentPétervárott kapott rendjelcsillagot megmutat­ tam neki, azt mondotta, hogy abban nem gyé­ mántok, hanem csak üvegdarabok vannak. És az előhivatott udvari ékszerész csakugyan megállapította, hogy a rendjelcsillagba szintén olcsó utánzatok vannak rakva.

518

32. s z i l i . 1902. 49. É V F Q L T „ ,

VASÁBNAPi OJSÁG.

BOROSTYÁNY NÁNDOR 1848—1902.

Távol a hazától hunyta le szemét egy jó magyar iró, lapunknak is több éven keresztül volt belső dolgozó társa, Boroslyány Nándor. Három nyelven irt: magyarul, francziául ós németül, de mindig magyar lélekkel; a két ide­ gen nyelven mint hazafias érzésének hirdetője és magyarságának tolmácsolója, a ki czáfolt, felvilágosított, hogy küzdjön a magyarságról felhangzó téves, vagy ellenséges indulatú híresz­ telések ellen. Magyar irói működése pedig a gondolkodás ós eleven szellem erejével nyilvá­ nult a napi sajtóban és nyert kifejezést több könyvben. Tíz évvel ezelőtt távozott el Buda­ pestről Parisba, a hová nyugtalan természete vitte el, a nélkül, hogy egyéb kívánt volna lenni ott. mint magyar iró. Folytatta is hírlapírói működését és megtartotta összeköttetéseit bu­ dapesti lapjaival, miközben a párisi lapoknak szintén szorgalmasan dolgozott. Idehaza ma­ gyar és német nyelven élénk párizsi levelek jelentek meg tőle a franczia főváros művészi, színházi, társadalmi és politikai életéről. Irt politikai czikkeket, ismertető közleményeket, ele főleg tárczáit kedvelték, kisebb rajzait, melyekben előljárt tehetségével e könnyed és most már annyira népszerű irodalmi faj megkedveltetésében. Jó magyarsága, sokoldalú ismerete, éles megfigyelése és a vonzó előadás, mely nem fáraszt, valamint kiválasztott tár­ gyainak vonatkozása bizonyos alkalmakhoz, avagy azok bölcseleti, máskor vidám ós elmés tanulságai, gúnyolódásai mindig megkülönböz­ tették Borostyány Nándort, a művelt, világ­ ismerő, szeretetreméltó írót. A komolyságot irataiban és irótársai közt, életbéli érintkezéseiben mindig megőrizte. Kevés szavú, zárkózott természet volt, hanem jó ba­ rát — mondjuk, czimbora. Külső megjelenése, öltözködése nem tartozott a megszokottak közé. Bohém volt. Nem sokat adott arra, hogy tehet­ ségénél fogva számíthat-e elismerésre, vagy anyagi előnyre. Ideális lelkesedésében az 1870—71-ik franczia háború alatt mint egyik napilapunk tudósítója, kiment a harcztérre, ott a franc-tireur csapatokhoz csatlakozott. Mikor a háború végzetes fordulata bekövetkezett, ak­ kor Borostyány is hazatért s franc-tireur öltö­ zetben járt egy darabig Budapest utczáin. Tár­ sai szerették a jószívű és irigylésre méltó esz­ mevilágban élő embert, melyben megmaradt haláláig. A mit irt, abban a világ és az eszmék haladá­ sával mindig lépést tartott. A lapokban szétszórt, szakgatott dolgok ezek, hanem szeretettel össze­ illesztve, jól eső képet adnak oly íróról, a kinek mindig volt mondani valója. A franczia fővárosban talán jobban helyet talált érdekes és különcz egyénisége; szívesen látták, de onnan mindig hazaküldte, a minek megírására lelki szükséget erezett Borostyány Nándor 1848 január havában Szegeden született, ott is tanúit és a szülői háznál szerezte nyelvismereteit. A pesti egye­ temre a bölcsészet hallgatására jött. Iro­ dalmi dolgozatokkal már 1865 óta foglalko­ zott. 1869-ben a Csernátony Lajos alapította «Ellenőm szerkesztőségébe lépett s csakhamar a lap egyik vezérczikkirója lett. Az 1870-iki nómet-franczia háború kitörésekor mint a «Hon» tudósítója Parisba utazott; félév múlva visszatért s újra belépett az «Ellenőr» szerkesz­ tőségébe. A politikai főbb pártok egyesülése után a politikai irodalomtól elhúzódva, 1874-ben a «Vasárnapi Újság» ós «Politikai Ujdonságok» belső dolgozótársa lett, mígnem ismét a poli­ tikai irodalom foglalta el. 1876 szeptembertől 1877 májusig a «Budapesti Napilapot*, 1878 kezdetétől Lukács Bélával együtt a "Közvéle­ mény* politikai napilapot szerkesztette, az utóbbit 1879-től 1880 közepéig egyedül; 1881 -tői 1885-ig a «PestiHírlap* szerkesztőségébe lépett, hol publiczi8tai és tárczairói működése állandó lett 8 a hol párisi időzéséből a legutóbbi időkig jelentek meg «párisi levelei*. A nyolczvanas évek végén ment Parisba, a honnan a buda­ pesti lapoknak sok értékes dolgozatot küldött és a franczia «Echo» is sűrűn közölte czikkeit. 1878-ban kiadta *Riadó» czímfi, 1885-ben pedig «A polgárháború* czímű politikai és tár­ sadalmi röpiratát,«Utazás a Duna jegén* czímfi

Erdélyi fényképe után. BOROSTYÁNY NÁNDOR.

regénye pedig külön is megjelent. Egyéb mun­ kái: nDon Jüanok*, tréfás színdarab, előadták a Nemzeti Színházban 1891-ben; "Magyaror­ szág útirajzokban*, a magyar koronához tar­ tozó országok leírása turista szempontból (ez többek közreműködésével készült), «Három világrészben*, rajzok a Keletről; ^Mindszenti Katalin*, történeti elbeszélés, mely 1892-ben jelent meg. Betegeskedni ez óv nyarán kezdett. Nyakán egy daganatot kellett operálni. Nővére, Kempf Józsefné szül. Borostyány Irma fővárosi tanítónő és irónő, Parisba sietett bátyja ápolására s mel­ lette is maradt haláláig, mely e hó 5-ikén kö­ vetkezett be. A magyar irodalom derék, önzetlen munká­ sának elhunyta megilletődést keltett úgy iró társai mint a nagyközönség közt, mely több mint három évtizeden át találkozott műveivel.

K—r.

JÓZSEF FŐHERCZEG ÉS AZ UTOLSÓ RÉGI NÁDORHUSZÁR, A múlt napokban, midőn József főherczeg a 10-ik miskolczi honvédezred szokásos nyári szemléjét tartotta, ellátogatott a gömörmegyei Várgede községbe is, hol az öreg Szabó László százados lakik, a ki egykor a híres 12-es számú Palatínus huszárezrednek toborzó századosa volt, s mint ilyen József főherczeget is ő avatta fel huszárnak édes atyja jelenlétében. Ennek a felavatásnak ez a története : 1845 május 10-én nevezetes ünnepélyt ültek Jászberényben a szabad kerületek: a százados megváltási jubileumot. Örömük annál nagyobb volt, mert József nádor is eljött ünnepelni az ő kedves jászai s kunjai körébe. A Nagy-Kunság­ nak kapitánya a nevezett esztendőben Illésy János, a Kis-Kunságé Szabó József, a jászságé Vágó János volt. a főkapitányságot pedig Szluha Imre viselte, ki 500 főből álló lovasbandériumot állított ki József nádor tiszteletére. A pompás lovasok közt a jászok világoskék rövid dolmány­ ban voltak rókabőrös mentével, a kiskunok ezüstgombos, világoskék dolmányban, a nagy­ kunok pedig sötétkék dolmányban vonultak ki s valamennyien az akkor divatos Kossuth-kalappal és karddal voltak ellátva. A bandériumot Szabó László kapitány, toborzó nádorhuszár parancsnok gyakorolta be, de Szluha főkapitány vezette József nádor elé, ki kocsin

jött Pestről fényes kísérettel. A feldíszített város lakosai s a szabad kerület többi részéből nagy számmal összegyűlt nép éljenzése között vonult be József nádor fiával, az akkor még 13 éves József főherczeggel és egyenest a kerületi szék­ házba hajtatott. Másnap nagy díszgyülós, majd lakoma, este pedig fényes kivilágítás volt s erre harmadik nap ment végbe József főherczeg ünnepies felesketése. József nádor adjutánsától, az öreg Kisfaludy Ferencz ezredestől vett rendelet folytán Szabó László nádorhuszár-kapitány az Ő ötven főre menő toborzó huszárával díszbe öltözött, mely díszöltözet a következő volt: sötétkék dol­ mány és mente, karmazsin vörös nadrág, sötét­ zöld csákó, hófehér szíjjazás és díszes kard­ tarsoly. A válogatott szép legényekből álló csapat ólén József nádor udvari czigánybandája Balázs József vezetése alatt toborzó nótákat játszott s ennek hangjai mellett a kerületi székház elé vonultak, hol a nyolcz legdólczegebb huszár eljárta a toborzó tánczot régi szokás szerint. A verbuválás megkez­ dése után pompás nádorhuszár-kadét ruhában előjött a fiatal József főherczeg Kisfaludy Fe­ rencz ezredes kíséretében, mire a toborzó pa­ rancsnok katonásan tisztelegve elébe lépett s kérdezte: «Fel akar-e csapni királyi Fenséged huszárnak'?» «Igen, akarok» — volt a válasz, s azonnal paroláját adta a főherczeg, mint a toborzott ujoncz szokta a toborzó-parancsnoknak. Ezután nyomban le is tette az esküt magyar nyelven az ezred régi zászlajára. A nem mindennapi toborzást ezernyi nép­ tömeg nézte végig; az emeletről szemlélte az öreg nádor is, ki nagyon meg volt hatva. Szabó László, a most is élő 89 éves nádor­ huszár-százados Kiskunfélegyházán született, hol atyja kerületi kapitány volt. Már tizenhat éves korában felcsapott katonának mint nádorhuszárkadót és 40 éves korában már százados volt. Hosszú pályáján sok ezer ujonczot avatott fel katonának. Midőn a hatvanas években nyu­ galomba vonult, a gömörmegyei Várgedén tele­ pedett le, hol birtokot vásárolt s gazdálkodással foglalkozott. Gazdaságát nyolczvan esztendős koráig vezette, a midőn egyetlen fiának, László­ nak adta át a vezetést. Tavaly karácsonykor nagy meglepetés érte az agg vitézt: egykori ujoncza, József főherczeg kereste fel sajátkezűleg írt levelével, mely következőleg szól: Alcsuthon, 1901 XII. 11. Kedves Százados Uram! 1845 május hó 12-iki önkéntes nádorhuszárujoncza mint öreg lovassági tábornok fordul volt hadnagyához 55 év után, hogy üdvö­ zölje őt, a ki katonának fölavatta és a kire mindenkor hálával emlékezett és emlékezik. Hogy első katonai parancsnokomnak becsü­ letére váltam, mutatja: hogy be nem szá­ mítva azon időt, melyben csak a szép jász­ kun nádorezred dicső egyenruháját viseltem, azután 1901 deczember 3-ikáig 52 évet tény­ leg szolgáltam és míg a jó Isten erőt ad, tovább is hű katonája, honvédje maradok királyomnak és hazámnak. Azon régmúlt időbeli bajtársaim között még láttam Jász­ berényben mint honvédfőparancsnok Bene­ dek őrmestert és Móré közhuszárt. Azok is már fölköltöztek a nagy hadiszállásra. Tud­ tommal csak mi ketten maradtunk még itt lent. Míg József testvére itt velem szolgált, kap­ tam híreket a kedves századosról, de azóta csak annyit tudtam, hogy még ól. De ha szolgálatom újra Losonczra visz, meg is látogatom, és akkor beszélhetünk a szép régi időkről. Addig is kérem a jó Istent, hogy tartsa meg jó egészségben az emberi kor legeslegvégsőbb határáig. Jó fia van, a ki gondoskodik öreg napjai­ ról, ez is már az Isten áldása, és a volt ujoncza is hű magyar huszárszívből szereti és tiszteli volt parancsnokát. Magamat kedves emlékébe ajánlva mara­ dok váltig hű és háládatos ujoncza:

József fh. A levél vétele kimondhatatlan örömet szer­ zett az öreg katonának, ki azonban nemsokára súlyos betegségbe esett, miről a százados fia, László értesítette a főherczeget. Erre a főherczeg röviden ennyit sürgönyzött: «Jövök*.

5 1 9

VASÁRNAPI UJSÁft. Az öreg katona azonban időközben jobban lett s e közben ez év július 5-én megérkezett József főherczeg második levele is, melyben jövetelét előre jelzi a következőkben: Kedves Százados Uram ! Tavaly tett Ígéretemhez képest jelentem, hogy július 5-én Miskolczról jövet délután egy óra 30 perczkor érkezem Várgede fürdő­ állomásra és ugyanaznap 5 óra 32 perczkor délután indulok tovább Budapestre. Véghetetlen örvendek, hogy 56 esztendő lefolyta után viszontláthatom első katonai parancsnokomat, a ki fölavatott huszárnak. Magamat addig is kedves emlékébe ajánlva maradok váltig hű bajtársa :

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

József fh. A főherczeg Miskolczról vasúton a pontos időre csakugyan megérkezett szárnysegédei, báró Vécsey százados és Braun alezredes kísére­ tében Várgedére, hol ifj. Szabó László és ennek apósa, Kubinyi Aladár, a rimaszombati tör­ vényszék elnöke fogadták. Az öreg nádorhu­ szár csak aznap kelt fel betegágyából s tolószék­ ben várta házánál a ritka vendéget, kit 56 év­ vel ezelőtt felesketett. Megható volt az egykor daliás huszárnak a főherczeggel való találko­ zása. József főherczeg kezet szorítva vele, leha­ jolt hozzá s homlokon csókolta az aggastyánt, miközben mindkettőjük szemében könnyek csil­ logtak. Majd a rég elmúlt időkről kezdtek be­ szélni, mígnem az ebéd ideje elérkezett. Az ízletes ebéd után a fiatal házigazda meg­ hatottan köszöntötte föl József főherczeget, ki erre poharat emelt első parancsnokára, meleg szavakkal kívánva neki friss, jó egészséget s még hosszú életet. A régi édes emlékek szinte felvil­ lanyozták mindkettőjüket. Ebéd után az urilak gyönyörű gyümölcsöskertjét s a vidéket tekintette meg a főherczeg a fiatal házigazda kalauzolása mellett, a ki átnyújtotta neki édes atyja arczképét is, mely 1845-iki akvarell képe után készült. József főherczeget láthatólag igen kellemesen lepte meg a kedves emlék. Végűi érzékeny bú­ csút vett az utolsó nádorhuszártól. A vasútnál a négy éves kis Szabó Elike fehér szegfűcsok­ rot nyújtott át a főherczegnek, ki homlokon csókolta a leánykát s a nagy számmal összese­ reglett közönség éljenzése közben robogott ki vonata Várgedéről, hol látogatásának emléke állandóan fenn fog maradni. Markó Miklós.

SZABÓ LÁSZLÓ EGYKORI NÁDORHUSZÁR KAPITÁNY MOSTANI ARCZKÉPE.

A kereszt alapzatán a megtört félhold látható. A hetedfél méter magas oszlopot, a melyet Bolle Henrik zágrábi művész készített, a péterváradi csa­ tatéren állították föl, a Vezirácz magaslaton. Az emlékoszlop mérföldekro ellátszik s föürása a kö­ vetkező : AD MEMÓRIÁM IN8IGNIS VICTORIAB DUCB (EUGENIO PRINCIPE AB EXERCITU CAESARIO EX TURCIS PARTAE DIE V. AÜGUSTI ANNO P. X. T. M. N. MDCCXVI.

(Magyarul: A Jenő herczeg vezette császári had­ seregnek a törökökön aratott híres győzelme emlé­ kezetére 1716. augusztus 5.)

PETŐFI SZOBRA ALMÁDIBAN. A Balaton kies partján, Almádiban, mely mint fördőhely évről-évre emelkedik, szobrot emeltek Petőfinek s azt július 31-ikén, a költő halálának és a segesvári csata évfordulójának napján avatták föl. A magas talapzaton álló bronz mellszobor a fürdő parkját díszíti. Sokan érkeztek a környékből. Küldöttségek kép­ viselték : Veszprém vármegyét és várost, a székes­ fejérvári Vörösmarty-kört, a veszprémi Petőfi-kört, a veszprémi piarista-rendházat, a veszprémi Kossuth-kört. A szentkirály-szabadjai dalkör és a vörösberényi önkéntes tűzoltó-egyesület testületileg jelent meg. A közönség zászlók alatt vonult fel a feldíszített parkba. A szentkirály-szabadjai Dalosegyesület elé­ nekelte a Himnuszt, majd dr. Vutkovich Sándor pozsonyi jogakadémiai tanár mondott ünnepi be­ szédet, azután hullott le a lepel a szoborról. László Mihály a Petőfi-társaság, Vértesy József a székes­ fejérvári Vörösmarty-kör, Szeglethy György polgár­ mester Veszprém városa, Száz Ferencz a veszprémi Petőfi-kör, László József a veszprémi Kossuth-kor nevében babérkoszorút helyeztek el a szobor talap­ zatára. Végűi dr. Óváry Ferencz országgyűlési kép­ viselő, a szobor-bizottság elnöke átadta a szobrot megőrzés végett a balaton-almádi fürdőigazgatóság­ nak, a melynek nevében Joó János vörösberényi plébános, igazgató szép beszéd kíséretében vette át. Az ünnepélyt lakoma és tánczmulatság fejezte be.

A PÉTERVÁRADI EUGÉN-EMLÉK. A péterváradi 70-ik számú gyalog-ezred tiszti kara gyűjtéséből fehér márványkereszt hirdeti a törökverő Savoyai Eugén berezegnek ama győzel­ mét, melyet 1719. augusztus 5-ikén Pétervárad kö­ zelében vivott ki Ali török nagyvezér 200,000 főnyi seregén. Az emlék-keresztet a csata évfordulóján e hó 5-ikén katonai díszszel leplezték le.

A Budapesti Szemle augusztusi kötetének tar­ talmát Acsády Ignácznak tSzondy György emléke­ zete' czímű történelmi dolgozata nyitja meg. Gon­ dosan összegyűjtötte és érdekesen feldolgozta mind­ azokat az adatokat, melyek a kicsiny Drégely várra s hős védőjére vonatkoznak. Horváth Ödön befe­ jezi Albániáról irt ismertetését, alkalomszerüleg mondván el most épen a Balkánországok eme részé­ nek történetét, forrongásainlik okát. Hegedűs Lóránt • A székelyek kivándorlása ltomániába> czím alatt nyújtott nagyérdekíí tanulmánya is bevégződik. A székelység bajainak okait tárta föl, mindig tényekre és adatokra támaszkodva s utalva a meg­ döbbentő valóságra, hogy noha hosszú idő, immár harmincz év óta tart a székelyek kivándorlása, sokat irtak és tanácskoztak is róla, a kivándorlás még sem szűnt meg. Maga részéről is elmondja, hogy a kibujdosásra indító okokat mikóp lehetne gyógyítani gazdaságilag, közigazgatásilag. A szé­ kelyföldön magán kellene földhöz juttatni a lakos­ ságot, nem pedig kitelepítésekkel próbálkozni. Baross Jánosnak *k westfaliai parasztbirtok új törzsöröklési joga» czímű czikke is a gazdasági po­ litikába mélyed. Egy részlet ez a szerzőnek «A né­ met parasztbirtok törzsörökösödési joga» czímű, sajtó alatt levő munkájából, melyet az országos ma­ gyar gazdasági egyesület megbízásából tett német­ országi tanulmányai alapján irt. A kötet szépiro­ dalmi közleményei tSerédy Gábori, ifj. Korányi Frigyes regényének folytatása; • Nagyvárosban" Szabolcska Mihály költeménye; tA híradás* Jleine költeménye Kozma Andor fordításában. A könyv­ ismertetések közt fíicdl Frigyes kiséri megjegyzé­ sekkel Kont Ignácznak Parisban franczia nyelven megjelent magyar irodalomtörténeti könyvét a fran­ czia befolyásról irodalmunkra. H—y L—s Lampérth Géza legújabb verses kötetét bírálja. A *Budapesti Szemle* előfizetési ára egész évre 24 korona, félévre 12 korona. Szabolcska Mihály költeményét itt közöljük a kötetből. Nagy városban. Van énnekem egy jó barátom, De mostanába' ritkán látom, Alig találkozom vele . . . Szétdobott bennünket az élet, Engem e kőfalak közé tett, Atrobotolni napot-éjet, Míg egyszer meghalok bele. Vele nőttem pedig föl eddig, Ha mi jót értem : valamennyit Főkép pedig neki köszönhetem I Gyermekkori derűit világom, Merengő jámbor ifjúságom, S a feledést sok ebmaráson . . . — Szóval az egész életem 1 — Szabad szép természet, te voltál, A ki mindig csak pártul fogtál, S megvigasztaltál engemet; Valahányszor csak kitagadtak, Vagy — vak gyűlölködés! — miattad Az egyiptomiaknak eladtak, Testvéreim, az emberek. —

1845. évi aquarell után. SZABÓ LÁSZLÓ MINT HONVÉDHUSZÁR KAPITÁNY.

Újvidékről, Péterváradról a polgári és katonai hatóságok is mind megjelentek, valamint sok ezernyi tömeg. A török időből való Mária Schnee (Tékia) bucsujáró-helyre különben is sokan érkeznek az év e napján messze vidékről. Vorsák Antal djakovári fölszentelt püspök tábori miséje után a közönség a félórányira levő Vezirácz magaslatára vonult, a hol a nagy katonai pompá­ val tartott ünnep bekezdéséfii Stróbl ezredes mondta el az emlék történetét; a püspök azután megáldotta az emléket és a csata jelentősége mel­ lett a kereszt jelentőségét is kiemelte. Ez ünnepi beszédek után a katonaság az újvidéki és pétervá­ radi tőzoltótestületek, végűi az újvidéki hadastyánok elléptetése következett. A péterváradi tiszti étkező­ ben rendezett díszebéd egészítette ki az ünnepet.

— Óh én kipróbált hű barátom, Itt, a hol a színed se' látom, Ha bánat ér: mi lesz velem?! Árván e tömkelegnek adva, A sokaság közé dobatva, Mit csinálok én itt magamba' — Én Istenem, én Istenem 11 Magyar könyvszemle. Szerkeszti Koüányi Fe­ rencz, kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára. X. kötet 1—2 füzet. A terjedelmes kettős füzet gaz­ dag tartalmú. Először is a Széchenyi országos könyvtár múlt évi állapotáról olvasunk benne rész­ letes kimutatást, melyből kitűnik, hogy az évi gyara­ podás, majdnem 127 e'zer darab s hogy a könyvtár­ ban tavaly 23 ezer olvasónál és kutatónál több for­ dult meg. Ezután dr. Mahler Ede értekezik a Mú­ zeum egyiptomi papirosairól, Varjú Elemér az egri érseki könyvtárat ismerteti, Schönherr Gyula pedig a bécsi udvari könyvtár miniatűr kiállítását. Gyalui Farkas a magyar könyvnyomtatás történetéhez szol­ gáltat adatokat. Fejérpataky László a könyvtárno­ kok strassburgi gyűléséről tudósít, Kropf Lajos

520

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

32. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM,

32. SZÁM. 191)2. 4-9. fcVFOLYAM.

521

VASÁRNAPI ÜJSÁG

sedéssel szólt a nemzeti zászlóról, a melyet az ame­ rikai magyarságnak küldenek. Szólt arról is, hogy a szövetségnek a vidéken is számos tekintélyes fiókja van. A közgyűlés újra megválasztotta az igaz­ gatóság eddigi tagjait, kiknek sorában vannak: Vaszary Kolozs herczegprímás, herczeg Esterházy Miklós, Bubics Zsigmond püspök, Jókai Mór, Már­ kus József főpolgármester, Halmos János polgár­ mester stb. Végűi az indítványokat tárgyalták. Ezek közé tartozik az, hogy Szent István napját nemzeti irányban ünnepeljék meg és az, hogy a szövetség közgyűlése szükségesnek tartja egy magyar törté­ neti színház megalkotását, a melyben nem a dráma szabályai szerint alkotott színműveket adnának elő, hanem az egymásután következő történeti esemé­ nyeket mutatnák be, tudományos kutatásokon ala­ puló jelenetekben.

RÉSZLET VÁRGEDÉRŐL. (Szemközt a várhegy látszik, melyen Gedővár állott.)

I. Zsigmond lengyel király imakönyvét ismerteti, Dézsi Lajos a debreczeni kollégium könyvtáráról közöl adalékokat, R. Kiss István Balassa és Eimay költeményeinek 1670-iki ismeretlen kiadásáról szól, Naményi Lajos a nagyváradi nyomdászatról, Silte Alfréd gróf Nádasdy Ferencz műveiről és könyv­ táráról, Dómján István Abrugi Györgyről értekezik. Ezenkívül számos apróbb közlemény van még kü­ lönböző szerzőktől. A Nemzeti Múzeum 1901-ben. Most jelent meg a Nemzeti Múzeum évi jelentése a múlt esztendő­ ről. A bevezető rész először arról emlékezik meg, hogy a Múzeum ez év őszén fogja ünnepelni fönn­ állása századik évét s hogy ez évforduló emlékére alapítójának gr. Széchenyi Ferencznek szobrot emel. A lefolyt század alatt Múzeumunk annyira gyara­ podott, hogy az a palota, a melybe ezelőtt csak hat­ van esztendővel költözött, immár szűk lett s több gyűjteménye bérelt helyekre szorult. Ezután a jelen­ tés arról szól, hogy az utolsó harmincz év alatt hánynyal szaporodott a Múzeum tisztviselői kara, mennyire emelkedett költségvetése s mennyivel nö­ vekedett az egyes osztályok látogatóinak száma. Az egyes osztályok jelentései következnek ezután. A könyvtár kimutatja múlt évi szaporodását, el­ mondja, mennyit fordított könnyvvásárlásra, meny­ nyivel gyarapodott magánosok adományából és be­ számol a könyvtár tisztviselőinek múlt évi irodalmi munkásságáról. Ezt a jelentést Fejérpataky László, a könyvtár igazgatója irta. Hasonló jelentésben adnak számot a régiség-osztályról Hampel József, az állattárról Horváth Géza, a növénygyűjtemény­ ről Bernátsky Jenő, a néprajzi tárról az az óta elhunyt Jankó János. Végűi a jelentés a Múzeum ismeretterjesztő előadásainak tartalmát közli rövid kivonatban. A budapesti régi városháza t ö r t é n e t e . Az eskü­ téri hid építése következtében szükségessé vált a régi városháza lerombolása is ; a főváros közgyűlése pedig megbízta Schmall Lajos nyugalmazott levél­ tárost, hogy irja meg a sok tekintetben nevezetes épület történetét. A munka most jelent meg egy füzetben, melyben számos kép is foglaltatik. «Az állatok világai czímű munkának megjelent a 65-ik füzete, melyben a légykapó madarakról és a fecskékről vannak érdekes leírások. A szövegrajzok a füsti-, vörnyeges- és biborfecskét mutatják be, továbbá a búbos gébics, miniommadár, csonttollú madár s a légykapók jól sikerűit alakjait; ezenkívül a füzethez egy műlap is van mellékelve, mely a lantfarkú madarat ábrázolja. Chernél István, a mű magyar kiadásának szerzője bizonyságot tesz róla, hogy a magyar madárvilágnak alapos ismerője s Brehm világhírű eredetijét sok tekintetben értéke­ sebbé tette s bővítette. «Az állátok világai a Légrády-testvérek kiadásában jelenik meg; ára egy füzetnek 80 fillér. Parasztházak. Közép-Európa (Németország, Svájcz, Ausztria és Magyarország) mérnök- és épí­ tészegyesületei szövetkeztek arra a czélra, hogy mindegyik a maga államában a különböző vidékek népeinek lakásait, házait tanulmányozván, az ere­ deti jellegűek képét összegyűjtik és nemzetközi gyűjteményben közrebocsátják. Ezzel közkincscsé válnak az ősi nemzeti motívumok, a melyeket ismerni és megvédeni az építészet és ipar nemzeti jellegének megóvása, esetleg fejlesztése szempont­ jából rendkívül fontos. De sietni is kell, mert egyes vidékek különös jellege napról-napra veszít erede­ tiségéből. A nemzetközi műnek magyar részét a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vállalta magára,

mely a nagy munkához a kormány segítségével már hozzá is fogott. Legelső lesz a székely házak fölvé­ tele ; e végett Csányi Károly és Kertész K. Bóbert építészek a napokban a helyszínére utaznak.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyarországi Kárpát-egyesület augusztus 3-ikán tartotta 29-ik évi közgyűlését Tátra-Füre­ den, dr. Münnich Aurél elnöklésével. A tagok nagy számmal jelentek meg. Az évi jelentés hangoztatja az egyesületnek oly irányban való működését is, hogy a Tátrában a külföldiek birtokvásárlása megakadályozandó, hadd maradjon a Tátra magyar kézben. A mozga­ lom eredménye, hogy a földmívelési miniszter meg­ vette a kincstár részére a Csorba-tót és környékét, mi által beleékelte magát az idegen birtoktes­ tekbe. A földmívelési miniszter és Hohenlohe herczeg között tárgyalás folyik a tátrai birtokviszonyok rendezése tekintetében. Az egyesület a földmívelési miniszterhez tett előterjesztésében adta elő azokat a jogos kívánságokat, a melyeket a magyar turisták a turistaságnak a herczegi birtokon való szabad gyakorlására támasztanak. A tárgyalásnak az lett az eredménye, hogy Hohenlohe 'herczeg megszün­ tette a szabad közlekedést gátló tilalmat és a közön­ ségnek megengedte a szabad közlekedést. Az egyesület Szivák Imre dr. országgyűlési kép­ viselő szakavatott szerkesztésében egy memoran­ dumot dolgozott ki arról is, hogyan lehetne meg­ akadályozni az idegenek birtokvételét a MagasTátrában. Az egyesület továbbá a Magyar Turista­ egyesülettel együttesen előterjesztést nyújtott át Széli Kálmán miniszterelnöknek, a melyben a Ha­ lastó és Tengerszem vitás határ-kérdésének rende­ zését sürgeti. Az egyesület folytonosan sok gondot fordít utak és ösvények készítésére, a meglevők jó karban tartására, útba igazító táblák állítására. — A Tycha-völgy ben a kincstár az egyesület kérel­ mére nagyobb menedékházat épített. A kalauzok további kiképzése végett a tél folyamán hatheti tanfolyamot rendezett az egyesület, a nyár elején pedig gyakorlati kirándulásokat. Az egyesület 1902. évi bevételét 53.742 koronában, kiadását 23.585 ko­ ronában állapították meg. Az osztályok bevétele mintegy 16.800 korona. A különféle alapítványokösszege 21.547 korona. A múzeum értéke 70.000 ko­ rona. A közgyűlés megemlékezett a régi Tátrakuta­ tókról, kiknek a Tátra hat különböző helyén em­ léktáblát állított föl. Szilágyi Dezsőnek tátrai em­ lékére 3500 koronát gyűjtöttek. Elhatározták, hogy az emléket a Tarpatak völgyében, a Tarajkán állít­ ják föl. A közgyűlés egyhangúlag dísztagúi válasz­ totta Darányi Ignácz földmívelésügyi minisztert, Hohenlohe herczeg nagybirtokost és Csáky Zénó gróf szepes vármegyei főispánt. Üdvözlő táviratot küldtek Frigyes főherczegnek, az egyesület védnöké­ nek, Csáky Albin gróf örökös elnöknek, Darányi Ignácz és Wlassics Gyula minisztereknek és Ho­ henlohe herczegnek. Fisclier Miklós főgymnasiumi igazgató a közgyű­ lésen emlékbeszédben méltatta a Tátra felkuta­ tóinak érdemeit, kik a XVIH. században vizsgálták és ismertették a Magas-Tátra természeti viszonyait és területeket tártak föl a tudományos világnak, a nagyközönségnek figyelmét irányították arra a nemzeti kincsre, mely a Tátra természeti szépségei­ ben rejlik. Az országos nemzeti szövetség július 27-ikén tartotta közgyűlését Bálás Árpád elnöklésével, a ki előterjesztette az évi jelentést. Ennek során lelke­

A nemzeti múzeum néprajzi osztályának veze­ tője. Dr. Jankó János elhunytával megüresedett a nemzeti múzeum néprajzi osztályának igazgató állása. A míg az állást betöltik, Szalay Imre, a mú­ zeum igazgatója az igazgatói teendőkkel dr. Semayer Vilibáld segédőrt bizta meg. A kassai múzeum, mely egyike az ország leg­ gazdagabb gyűjteményének, új díszes palotába köl­ tözködvén át, sok becses régiséggel gyarapodott. Az anyagot Mihalik József miniszteri kiküldött rendezi.

MI UJSÁG? Eljegyzés a királyi családban. Alcantara Péter herczeg eljegyezte Bécsben Erzsébet főherczegnőt, Ferencz Ferdinánd főherczeg trónörökös legifjabb húgát. A vőlegény, a ki huszonhétéves és főhadnagy a galicziai 4. sz. ulánus-ezredben, a Bourbon-csa­ ládból származik: Eu Gaszton grófnak s Izabella braganzai herczegnőnek legidősebb fia, vagyis anyai ágon unokája dom Pedronak, a volt brazíliai császárnak. A menyasszony most 24 esztendős, csillagkeresztes hölgy. A király üdvözlete Samassa érsekhez. Samassa egri érsek, a ki Aachenben tartotta aranymiséjét, több napi ott tartózkodás után Kissingenbe vissza­ térve, csak ott vehette 0 Felségének Ischlben július 23-ikán kelt és Kissingenbe táviratozott üdvözletét, melynek szövege a következő: • Őszinte örömmel üdvözlöm önt áldozárságának mai félszázados fordulója alkalmából, szívemből kívánva, hogy közhasznú és fáradhatatlan tevé­ kenységét az egyház és a haza javára még évek hosszú során át folytathassa. Ferencz József. • Ugyancsak Kissingenbe érkezett József főherczeg, valamint számos külföldi és hazai előkelőség üdvözlő távirata. Felbontott fejedelmi eljegyzés. Hivatalosan is megerősítik, hogy Mária Annunziata főherczegnőnek Siegfried bajor herczeggel való eljegyzését föl­ bontották. Az arra vonatkozó tárgyalások után Siegfried herczeg Bécsbe érkezett, hogy búcsúláto­ gatást tegyen a főherczegi családnál, aztán vissza­ utazott Münchenbe. Mária Annunziata főherczegnö az elhunyt Károly Lajos főherczegnek és Mária Terézia főherczegnőnek a leánya, Ferencz Ferdi­ nánd trónörökösnek a mostoha nővére. Az eljegy­ zés felbontása a főherczegnö óhajtása volt, ki most 26 éves, komoly gondolkozású nő, a prágai Hradsinban levő nemesi hölgyintézet élén áll és apáczafejedelemasszonyi hivatását nagyon szereti. Sieg­ fried herczeg hasonló korú. Az angol király koronázása. Edvárd király e hó 6-ikán Cowesből Londonba érkezett az augusztus 9-ikére kitűzött koronázásra. A király segítség nél­ kül szállt ki a szalonkocsiból, könnyedén járt fel s alá a perronon s még csak a botjára sem támaszko­ dott. Jókedvűen beszélgetett a miniszterelnökkel és Boberts lorddal, azután minden segítség nélkül fel­ szállt a nyitott négylovas hintóra. A király arcza erősen napbarnított, egy kissé lesoványodott s mióta utoljára látták, szakálla jobban megőszült. A koro­ názás szertartásán tetemes rövidítéseket tettek. A fejedelmi udvarokból csak a rokon-családok kép­ viseltetik magukat a koronázáson. Dr. Than Károly, a tudós egyetemi tanár, az Aka­ démia harmadik osztályának elnöke, a főrendiház tagja, nemrég ünnepelte tanárságának negyvenedik évfordulóját. Ez alkalomból királyi kitüntetés érte a hírneves tudóst. A király a tudományosság terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend nagykeresztjét adományozta neki.

Zöld Károly amatuer fölvételei. AZ ALMÁDII PETŐFI-SZOBOR LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE.

Turr tábornok kitüntetése. Türr István olasz tábornok, hazánkfia, ki gyűléseken és a hírlapokban a népek szabadságát most is állhatatosan szolgálja, nem régiben megkapta az olasz Szent Móricz- és Szent Lázár-rend nagykeresztjét; most pedig a franczia kormány a becsületrend főtisztjévé nevezte ki. Ezt a kitüntetést kapta annak idejében néhai Lukács Béla egykori kereskedelmi miniszter is, a ki Parisban az 1900-iki világkiállításon mint magyar kormánybiztos működött. Zichy Mihály 75 éves. A Péterváron élő kitűnő magyar festő, 7Achy Mihály október 15-ikén tölti be 75-ik évét. Már ötvenöt év óta él, kevés meg­ szakítással Oroszországban, de megmaradt szívben, lélekben magyarnak, sőt mindig megújíttatja ma­ gyar útlevelét is, hogy magyar honosságát fentartsa. Oroszországi tisztelői szeretettel gondolnak az agg mester legközelebbi születésnapjára, hogy nagyrabecsülésöket kifejezhessék. Magyarországi tisztelői is ünnepnek fogják tekinteni a fényes pálya 75-ik évfordulóját. Új egyetemi t a n á r . A király dr. Daday Jenő tudomány-egyetemi magántanárt és a Nemzeti Múzeum őrét a József-műegyetemen üresedésben levő állattani tanszék nyilvános rendes tanárává nevezte ki. A T á t r a kutatói. A magyarországi Kárpát-egye­ sület elhatározta, hogy mindazoknak emléket állít, kik a Tátra-hegység egyes helyeinek fel­ kutatásában, a hegyek magasságának megmérésé­ ben, a hozzájok vezető legközelebbi vagy legjobb utak fölkeresésében s a Tátra hegység földrajzi és természetrajzi leírásában érdemeket szereztek. Az emléktáblákat a kutatók működésének legjobban megfelelő helyen állították, vagy fogják fölállítani. A költségeket Buchholtz Györgynek 1719-ből szár­ mazó, a szepesi hegységekről írt műve kiadásának jövedelméből fedezték. Ez a Tátra legrégibb leírása, s néhány év előtt találták meg. Buchholtz György­ nek és két fiának emléktáblája a tarpataki völgy­ ben van; Genersich Keresztelj- mineralogus és Mauksch Tivadar botanikus emléktáblája Barlang­ ligeten; Fuchs Frigyesnek, a Tátra első térképe készítőjének emléktáblája Tátrafüreden; Fröhlich Dávid emléktáblája a zöldtavi völgyben; Scherner dr. emléktáblája a felkai völgyben és Wahlenberg svéd botanikus emléktáblája az Öt-tónál. A régi képviselőház. A Sándor-utczai képviselő­ ház napról-napra elhagyottabb lesz. Az ott levő hivatalok is költöznek az új országházba. Ujabbkori alkotmányos életünk gazdag történetének 1866 óta volt színhelye a régi ház. Ekkor ápril 14-ikén volt benne az első tanácskozás, az utolsó ülés pedig 1902 június 20-án, Apponyi Albert gróf elnöklésé­ vel. A két határnap között volt tizenegy ország­ gyűlés, mely összesen 4841 nyilvános tanácskozást tartott. Az első országgyűlés, a melynek során 289 nyilvános ülést tartottak, 1865 deczember 25-dikén ölt össze s 1868 deczember 9-dikén végződött. A második 1869 április 22-dikén nyilt meg s 1872 április 15-én zárult be; ezen 484 ülés volt. A har­ madik 1872 szeptember 3-dikától 1875 május 25-dikéig tartott, a mely idő alatt a képviselőháznak 399

ülése volt. A negyedik 1875 augusztus 30. és 1878 június 29-dike közé esik 420 üléssel. Az ötödik 1878 október 19-dike és 1881 június elseje között volt 412 üléssel. A hatodik 1881 szeptember 26-dikától 1884 május 19-éig tartott s 364 ülése volt. A hetedik 1884 szeptember 1-én nyilt meg s 1887 május 25-dikén végződött. Ebben a Ház 373 ülést tartott. A nyolezadik 1887 szeptember 28. és 1892 január 4-dike között 585, a kilcnezedik 1892 február 10. és 1896 október 3-dika között 659, a tizedik 1896 november 25. és 1901 szeptember 5-dike között 729 ülést tartott. A mostani, tizenegyedik országgyűlés első szakában a képviselőháznak 127 ülése volt. A velenczei műkincsek. A Márk-téri campanile fölépítésére az olasz király százezer lírát ajándé­ kozott. Mióta ez a régi nagy torony összeomlott, Velencze híres műemlékeit egyszerre nagyon aggo­ dalmas állapotban levőnek találják. A torony össze­ omlásakor megsérült királyi palotán is nagyobb abaj, mint kezdetben hitték, újabb gyanús repedések mu­ tatkoznak, s azt hiszik, hogy az épületben levő vas­ pántok is eltörtek. A doge-palotán is nagyon meglát­ szik a sok század hatása. A Velenczébe érkező ha­ jóknak most már nem szabad ágyúzni. A város épí­ tészeti hivatala megvizsgáltatta a San Stefano templom harangtornyát is s a vizsgálat eredménye­ kép körülbelül száz méternyi területben a torony körűi kiköltöztette a lakókat, mert attól fél, hogy a torony összedől. Garnault orvos kísérlete. Garnault párisi orvos> megezáfolandó a berlini dr. Koch állítását, mely szerint az állati tüdővész az emberre nézve nem ragályos, beoltotta magát egy tüdővészes tehénből, elszánva magát a halálra. Az első beoltás hatás nélküli volt, tehát másodszor is beoltotta magát július 15-ikén. Pár nappal ez előtt Garnault így nyi­ latkozott állapotáról: «Véleményem szerint nagyon valószínű, hogy a beoltás halálomat okozza. Eletem árán akartam bebizonyítani, hogy mennyire alapos az a könyvem, a melyben aKoch-féle elmélettel szem­ beszálltam. » E hó 3-ikán levelet írt a párisi lapok­ hoz s jelentette, hogy bőrének levágott darabjait Truffier tanár a Pasteur-intézetben megvizsgálta. Még eddig nem találtak tüdővész-baczillusokat, de ezek hasonló esetekben csak két hét múlva lép­ nek föl. Garnault elszánt kísérletétől az orvosok semmi eredményt sem várnak. Különben Garnault maga sem nem akar meghalni, mert ha karján mutatkoznak a tuberkulózis jelei, a fertőzött részt kivágatja. Eddig egészséges. Dr. Koch szerint Garnault kísérletei sem nem komolyak, sem nem tudományosak. Egyáltalá­ ban nem hisz azoknak bizonyító erejében. Az ered­ mény csak hónapok múlva volna várható. Állat­ orvosok, a kik beteg hússal való érintkezés közben megsértették magukat, a gümőkórcsira képzete ugyanama tüneteit mutatják, de azért egyáltalában nincsenek a betegségtől fertőzve. Sikertelen éjszaksarki expediczió. Az éjszaki sark fölfedezésére indult Baldwin-féle amerikai ex­ pediczió sem volt szerencsésebb, mint elődei. Siker nélkül tért vissza Norvégia Honungsvaag nevű kikötőjébe. Az expediczió hajójának kor­ mányosa Vörös Lukács szabadkai magyar fiú. Kö-

PETŐFI SZOBRA ALMÁDIBAN.

rülbelűl egy év óta semmi hír sem hallatszott az amerikai expediczióról, a melynek vezetői '/Ácgler milliomos és Baldwin meteorológus. Annyira ag­ gódtak sorsukért, hogy egy hónappal ezelőtt Tromzőből a tFrithjof't nevű hajó Camp kapitány parancsnoksága alatt útnak indult, hogy fölkutassa az eltűnt expedicziót. Baldwin két évvel ezelőtt hajó­ zott ki a Jegestengerre, elsőbb a Ferencz József­ földnél állapodott meg s onnan akart fölhajózni az éjszaki sarkra. Czélja elérése után a túlsó oldalon Grönlandban kötött volna ki. Baldwin nem tekinti kísérletét végleg meghiúsultnak és 1903-ban ismét kísérletet akar tenni az éjszaki sark elérésére. Há­ rom nagy raktárt hagyott hátra, a mely legköze­ lebbi expedicziójában nagy segítségére lesz. 1901. őszén a Ferencz József-föld körűi jéghegyek zárták el az útját, lehetetlenné vált a továbbutazás. Janu­ ártól májusig a jégen végzett munkában a szánok hasznavehetetlenné váltak. Minthogy a lovak és kutyák tápláléka is fogyni kezdett, vissza kellett fordulni. Megtalálta Nanzen kunyhóját és az első mozgófényképeket vette föl az éjszaki életből. Bald­ win a 81 °41'-ig jutott. A Baldwin-expediczió viszszatérésével most fölmerül az a kérdés, mi történt Peary hadnagy, Sverdrup Ottó és Andrée expedicziójával, a melyek külön-külön gőzhajón, illetőleg léghajón indultak a pólusnak s már évek óta hír sem hallatszik sorsukról ? Az expediczió, habár minden módja megvolt, valósággal szomorú véget ért s az amerikai lapok mint nRgy kudarezot tárgyalják. Baldwin három hajóval: az «Amerikát, tFrithjnv és tBelgica*-val indult útnak. Az utóbbi feladata volt, hogy Grön­ land éjszaki partján élelmi raktárt állítson fel, mert számítottak az eshetőségre, hogy az éjszaki sark felé szánkózva a jégtömegek Grönland felé sodor­ hatják. A tFrithjof* a Ferencz József-föld felé ment, hogy a kutyák számára élelmezési készletről gondoskodjanak. Áz • Amerika* 420 szibériai kutyát és 15 poni-lovat vitt magával. A kitűnő felszerelés mellett sem történt komoly kísérlet az éjszaki sark megközelítésére. Az expediczió tagjai azt beszélik, hogy nem kaptak elegendő vizet a hajók gőzkazán­ jaiba, úgy hogy az «Amerika» nem juthatott előre. Ez év júniusában már a tartalékkészletet kellett megkezdeniök. Előreutazásra nem is gondoltak. Payer valaha három kutyával többet ért el, mint Baldwin most 420-al. Valószínűleg nem a leg­ jobb fegyelem uralkodott, mert az «Amerikai hajó kapitányát, Johnsont megfosztották parancsnok­ ságától és a hajó vezetését Menander kormányosra bízták. * A halál órája. Az elterjedt hittel szemben, hogy a legtöbb haláleset hajnalban következik be, egy franczia orvos mintegy 25,000 eset alapján azt találta, hogy még több fordul elő délután 2—3 óra között. * Drága kézszorítás. Philadelphiában kártérí­ tést követelt egy fiatal úr, mivel egy férfi kézszorítás közben megsértette a kezét. A bíróság megítélt szá­ mára 10 ezer dollárt, azaz 50 ezer koronát. Szépség-ápolás. A ki egy gyorsan és biztozan ható oly szert akar megismerni, mely az arczról minden­ féle tisztátlanságot, borátkát, pattanást, foltokat stb. eltávolít és a bőrnek fiatal, finom, üde szint kölcsönöz, rendelje meg Balassa K. gyógyszerésztől Temesvárott az egyedüli angol szépítőszert, a valódi angol ugorkatejet. Üvegje 2 korona. Utánzatoktól óvakodjunk.

52:>

39. SZÁM. 1 9 0 2 . 4 9 . éVFQLTAM

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

32. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

volt. sőt a megtalált kövületekből, csontokból tisztán meg lehet állapítani, hogy m á r amaz ősidőkben több­ féle faj élt. Nevezetesen a svájczi czölöpfalvakban talált «mocsári kutya» megfelel a mai vizslának, az Olmütz táján lelt ősfaj a m a i agárnak, a bajor czölöpépitmények ősébe pedig a j u h á s z k u t y á n a k . H. J. Hogy h á n y növényfaj van földünkön, azt csak hozzávetőleg lehet megmondani. E g y jeles bota­ nikus szerint jelenleg 173,70b növényfaj ismeretes a tudomány előtt, azonban bizonyosra vehető, hogy az eddig ismeretlen növények száma legalább még egy. szer ennyi lehet. Utazás a görög szigeteken. Kétségtelen, hogy sok érdekes dolgot lehetne ezekről a n e m nagyon ismert helyekről irni, de a szerző is beleesik legtöbb útleiró hibájába, a kik előtt fő dolog az, hogy milyen nevű hajón utaztak, micsoda fogadóba szálltak és m i t ettek, azonkivűl pedig különféle bölcselkedésekbe merülnek, a m i t az olvasó szívesen elengedne. Nem ez volna az útleírás, n e m ilyet olvasna a közönség érdeklődéssel. Az effélék: «remek tájakon vezetett á t utunk, a kikötőben sajátságos öltözetű tömeg hul­ lámzott* stb. semmit sem érnek, h a n e m le kellene azokat a remek tájakat, m e g azokat a sajátságos öltözetű embereket irni, h a azt akarjuk, hogy leírá­ sunk érdeklődést is keltsen s fogalmat nyújtson arról a vidékről, annak népéről, nevezetességeiről, a melyet beutaztunk.

Singer József újvidéki fényképész felvétele után. SAVOYAI EDGÉN HERCZEG EMLÉKÉNEK LELEPLEZÉSE PÉTERVÁRADON, AUGUSZTUS 5-ÉN.

pécsi t a n í t ó k é p z ő i a t é z e t volt igazgatója 7 3 évében,

HALÁLOZÁSOK.

aranymiséje

LAKY DEMETER a p r e m o n t r e i r e n d csornai rend­ h á z á n a k perjele, raj ki czímzetes p r é p o s t , az 1848—49-iki szabadságharca vitéz részese, a r a n y m i s é s p a p , a m a g y a r irodalom é r d e m e s m u n k á s a , m e g h a l t e h ó 2-ikán C s o r n á n , 8 4 éves k o r á b a n 1818-ban Keszthelyen született. E k k o r m e n t Szom­ bathelyre t a n á r n a k . A szabadságharcz u t á n nyolczévi várfogságra ítélték. Ebből k é t és félévet 0 1 mfitzben, egy és félévet pedig Josefstadtban töltött. 1887-ben a király á F e r e n c z József-rend lovagke­ resztjével t ü n t e t t e k i . A hazafias szellemű r e n d ­ főnök m á r k o r a ifjúságában kezdett foglalkozni az i r o d a l o m m a l . Lefordította Milton Elvesztett p a r a ­ dicsomát, majd később Gibbon K ó m a i a k t ö r t é n e t é t . E r e d e t i m ű v e i is számosak. T e m e t é s é n az egyházi szertartást M o h i Antal győri czímzetes p ü s p ö k végezte. E Á T H ZOLTÁN, a T u d . A k a d é m i a tagja,

czímzetes

egyetemi nyilvános rendkívüli t a n á r , i s m e r t n e m zetgazdász és pénzügyi i r ó , a n e m z e t g a z d a s á g t a n professzora a kassai j o g a k a d é m i á n , e h ó 6-ikán csanaki nyaralójában agyonlőtte m a g á t . Még csak 39 éves volt s halála vesztesége t u d o m á n y o s éle­ t ü n k n e k . Sokat és folytonosan tanúit, de az elisme­ r é s t is megtalálta. Mint a n e m z e t g a z d a s á g művelő­ j é t épen m o s t budapesti egyetemi t a n á r s á g r a is e m ­ legették. M á r 1888-ban m a g á n t a n á r i képesítést n y e r t a b u d a p e s t i egyetemen, 1894-ben pedig nyil­ v á n o s rendkívüli t a n á r i czímet k a p o t t . E b b e n az évben az A k a d é m i a is megválasztotta levelezó'tagj á v á , 1896-ban pedig a kassai j o g a k a d é m i a nyilvá­ n o s r e n d e s t a n á r á v á lett. T i z e n k é t önálló m u n k á ­ val g y a r a p í t o t t a a m a g y a r közgazdasági és pénz­ ügyi i r o d a l m a t , legnagyobb m ű v e az 1896-ban m e g ­ j e l e n t ^Magyarország statisztikáját volt, a m e l y e t a k e r e s k e d e l m i m i n i s z t e r s az Akadémia megbízásá­ ból írt. E á t h Z o l t á n ideges betegségében m á r r é g e n foglalkozott a h a l á l gondolatával. Most é p e n a fiu­ m e i t e n g e r p a r t r a készült nejével é s k i s l á n y á v a l . Az üdülés helyett a z o n b a n a h a l á l t v á l a s z t o t t a . Dr.

JANKÓ JÁNOST,

a

kora

halállal

Borszéken

e l h u n y t fiatal t u d ó s t augusztus első n a p j á n temet­ ték el B u d a p e s t e n a kerepesi-úti t e m e t ő h a l o t t a s házából. A végtisztességen n a g y s z á m m a l j e l e n t e k m e g a t u d o m á n y és az irodalom képviselői. W l a s sics m i n i s z t e r képviseletében K. L i p p i c h Elek m i ­ n i s z t e r i osztálytanácsos v e t t részt, a N e m z e t i Mú­ z e u m tisztviselői testületileg, a Néprajzi T á r s a s á g k ü l d ö t t e i ; a kolozsvári egyetem képviseletében dr. B i c h t e r A l a d á r t a n á r , az erdélyi Kárpát-egyesü­ let képviseletében pedig H e r m a n n A n t a l , a k i h a ­ vasi gyopárból font koszorút hozott magával a rava­ talra. Az egyházi szertartást H o r v á t h S á n d o r evang. lelkész végezte. A szertartás u t á n Szálai/ I m r e a N e m z e t i Múzeum nevében, György A l a d á r a N é p ­ rajzi Társaság nevében m o n d o t t búcsúbeszédet a koporsónál. Végül gróf Zichy J e n ő b ú c s ú z o t t el m e g h a t ó szavakban az e l h u n y t tudóstól, a k i h ű t á r s a volt k u t a t ó u t a z á s a i b a n . E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : VÖRÖS MÁTVÁS kegyesrendi házfőnök és főgimn. igazgató életének 47-ik évében L é v á n . — SZAUTBR ANTAL gOTCsönyi plébános, a pécsi áll. főreáliskola és a

előtt. —

DANDERER

FERENCZ

torna-

szent-miklósi k a t h . lelkész, életének 54-dik évében T a r n a - S z e n t - M i k l ó s o n . — M á n d i BEKÉ KÁROLY a r a d i

kir. pénzügyigazgató 51 éves korában. — D r . TÖRŐK ISTVÁN b u d a p e s t i kir. törvényszéki jegyző 36-ik évé­ ben, N a g y - K ő r ö s ö n . —

BASILY SÁNDOR,

az

orosz

k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m ázsiai ügyosztályának igazga­ tója, volt b u d a p e s t i orosz főkonzul, P a r i s b a n 56 éves k o r á b a n . Basilyt, a k i a san-stefanói béketár­ gyalásokon is r é s z t vett, 1886-ban nevezték k i B u d a ­ p e s t r e fokonzulnak és 1897-ig volt i t t . — BARLAY SÁNDOR m . kir. főerdó'mester 5 9 éves k o r á b a n L i p p á n . — W I N K L E R FERENCZ n y ű g . h a j ó s k a p i t á n y 6 2 éves k o r á b a n F e h é r t e m p l o m p b a n . — B I D L E R ANDOR

m á v . fogalmazó, cs. és k i r . tartalékos h a d n a g y 27 éves, E g e r b e n . — KOSÁRY ÁRPÁD 5 éves és KOSÁRY

NOBIKA 4 éves, Kosáry I s t v á n beregszászi á l l a m i f ő g i m n á z i u m i t a n á r és a «Bereg» segédszerkesztő­ j é n e k gyermekei, kik h á r o m n a p alatt h u n y t a k el, követvén egy év előtt m e g h a l t anyjukat. — ZERNTNGER JÁNOS n y ű g . s z á m t a n á c s o s , ki n y u g a l o m b a vo­ nulván, h u s z o n n é g y év ó t a m i n t dijnok dolgozott a fővárosnál,

9 0 éves k o r á b a n . — SZOKOLOVSZKY K Á L ­

MÁN, volt csendőr, a z t á n erdész, n é h a i Budolf t r ó n ­ örökös m á r a m a r o s i egykori v a d á s z k a s t é l y á n a k fel­ ügyelője,

75 éves, E r d é s z v ö l g y ö n . — F R I E D IGNÁCZ

dúsgazdag kisvárdai polgár, 77 éves. — MALÁTY T./igÁR ötödéves o r v o s n ö v e n d é k 2 3 ik évében SzentE n d r é n . — BUCZKÓ GÁBOR p o s t a -

és t á v i r ó t i s z t

28

éves k o r á b a n Váczott. — KÖVESY JENŐ, a S t a n d a r d életbiztosító t á r s a s á g volt titkára, 33-ik évében B u d a p e s t e n . — M e s t e r h á z i MESTERHÁZY ISTVÁN v o l t

győr-zámolyi tyénben.

körjegyző

4 4 éves

korában Pös-

PERCZEL E D I T H , Perczel Dezső volt b e l ü g y m i n i z s t e r n e k és a képviselőház volt e l n ö k é n e k l e á n y a élete tavaszán, 18 éves k o r á b a n , B o n y h á d o n . A m é ­ lyen sújtott szülők rövid idő alatt m á s o d i k felnőtt g y e r m e k ö k e t vesztették el. — Felső-visói FINÁCZY GYULÁNÉ, szül. F e r e n c z y Etelka, kir. t a n á c s o s , n y ű g . pénzügyigazgató felesége 68-dik évében B u d a p e s ­ t e n . E l h u n y t á t férjén kívül g y e r m e k e i , — k ö z t ü k d r . F i n á c z y E r n ő egyetemi t a n á r és d r . F i n á c z y B é l a m i n i s z t e r i fogalmazó — u n o k á i és a r o k o n o k gyászolják. — TAKÁCS LAJOSNÉ, szül. Wlassics A r p a din, k i r . törvényszéki biró felesége 50-dik évében Veszprémben.

—

ÁRVA

PÁLNÉ

szül.

Csalódott szivek. Elbeszélés. Még h a jobban m e g volna is irva, aligha köthetné le az olvasó figyelmét; hiszen ez a történet nagyon is ismeretes m á r s alig akadna valaki, a ki valaha jobb feldolgozásokban ne olvasta volna. Aztán mire való minden lépten-nyo­ mon idegen szavakat használni ? Nagyon rósz szokás ez az ujabb irodalomban, de kétszeresen visszatetsző szépirodalmi dolgozatban. Nem mondjuk, hogy min­ den idegen szót végkép kiküszöböljünk, mert vannak olyanok, a melyek m á r rég általánosan elterjedtek, begyökereztek s a melyeket alkalmas m a g y a r szóval helyettesíteni se tudnánk, de mikor van valamire közkeletű és jó m a g y a r szavunk, a helyett idegent használni teljesen indokolatlan, sőt sokszor boszantó s az Ízlést is sérti. A h i t . Bohém-élet. Fájó érzés s t b . Csupa rövid sorokba szedett próza, mindennemű r h y t h m u s nélkül, lapos nyelven, útszéli gondolatokkal. Temetőben. Esküvőm. Soha többet, s t b . Elég j ó l versel, de n e m igen van mondani valója; többnyire százszor elmondott dolgokat melegít fel újra. S z e r e t n i kell. Hangulat van benne, de van homály is és főleg sok darabosság nemcsak a belső, hanem a külső formában i s . Tavasz volt. A különben ügyesen verselt dalban nem mond semmi olyat, a m i az újdonság ingerével h a t n a s az olvasót érdekelni tudná. K i n y i t o t t a . . . Üres dolog, csupa ócska, fakult színű hasonlat, igazi tartalom nélkül. Meddő u t a m a t . Magamba szállok. Mind a két vers a lemondás költészetét akarná megérzékiteni; van bennük egy s m á s jó i s : egy kis hangulat, ügyes verselés, sima nyelv, de vajmi kevés az egyéniség. A m i t elmond, elmondták m á r százan s az elmondás módjával sem tudja az újdonság színét kelteni. A virágárus leányka. Únos-úntig elcsépelt téma, az elég ügyes feldolgozás sem tudja érdekessé tenni. A másik vers így átdolgozva sem éri el a m i szin­ vonalunkat. El-elnézlek. Vendéglőben. A k é t versből látszik egy kis t e h e t s é g ; az első azonban meglehetős köznapi, a másik pedig laposan, r h y t h m u s t a l a n u l van írva. Török költőkből. Érdekességük inkább irodalom­ történeti : a keleti költészet iránt különösebben érdek­ lődők talán tetszéssel fogadnák, mert ügyesen van­ nak fordítva, de a nagy közönség érdeklődésének fel­ keltésére n e m alkalmasak. 1 8 4 9 a u g . 1 3 . Dagályos szóáradat az egész, n e m éri fel sem azt a gyászos eseményt, melyet tárgyául vett, sem azokat a hazafi-érzéseket, melyeket az kelt. Bem közölhetők: A székely vándorlók. — Éji ú t (ballada). — Az én virágom. — Vád. — De szomorú az én t a n y á m . — Nem olyan most. — Hála neked Istenem. — Ábránd. — Népdal. # — Szülőföldem. — Tedd le pajtás. — Pihenőm. — Édes álom.

KÉPTALÁNY.

SAKKJÁTÉK

_1 legjobban bébizonyulr tápláték egészségesésgyo­ mor-bélbereg gysrlil ^„ mekeknek.

2286, síánm feladvány Jucbiy J.-töl SÖTÉT.

t*~ Algpittatntt

Gyermekek kitűnően fejlödnek tőle és nem szenved' nek emésztési zavarokban.

Wlte lHtifi-ben.

"»—

gy® rmek I i sztje.

A. legjobb bel- ós külföldi

zongorák, piaHÍHék é s harmoHinmok legolcsóbban kaphatók

Heckenast Gusztáv zongoratermében

Budapest,IV. Gizella-tér 2.

Tíljnnk és efjsttal« fűnket ismezerutitsrlk ,aannaljuk a Pllules Apolló-kai. ikJntélvekiíí melyeknek gvot7erejea(nóvén>ekbölnyert)^eiici//os/ne.Kienorvoauekintelyek: jóknak elitmert pilulak karcsúvá teunek, hjia.-uk azonban ninei liiiranjari a egészségnek,mint tok mát készítmény. Nem hashajtók, hanem egyéneién .1 táplá­ lkozásra és a zsiraoyagsejtekre hatnak. — A túlságos lealessrfgvOf vitásán kuni a < P l l u l e s A p o l l o > - k szabályozzak a szervi mlikódesl, naialiiják az arezvonásokatés megadják a testnek ismét az ügyességet és erőt. Ez a titka minden asszonynak.ki megakarjaórizni karcsú esrí talosalakját.A < Pilulna Apolló»-k a legkényesebb természetű mindkétnembelicáoek használnak és nem árthatnak sotia azegesztérnek. A kóríilbelöl két hónapig tarló gyógyítást könny n be Miéi tartani es végeredménye teljesen állandó.tTórvenyeaen védeti vedjrgyi. fcgy üvegcse ára •Uíiiá-sal: K.6 45 bérmentve; utánvéttel K. 6.75. — J . J K a t l e . cógyazerési. 6, Páuttt Yiröttu, PMHI, IX.V — Egyedüli raktár Ansztria-Magyarorsza; •íszére : Budapemt, T ö r ö k J o i n e f , gyógyszertára, Mrély-utaa, 12.

HOGY KARCSÚVÁ

(Virii-nlm sarkin). Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

E h r b a r udvari zongoragyá' S o h l e d z n a y e r e s fial stuttgarti udvari zongorázva t magyarországi egyedüli kép •iselete. Valódi amerikai harmoniumok. 9318

A 2269. számú feladv. megfejtése Holzhausen W.-tSl. (i6-ra világos gyalog állítandó) Világos. Sötét. 1. c2— c* b5—c4 ; (a) % Tb3—a4 t. sz. 3. Va4—dl—d7 mat.

Világot, a. Sötét. 1. . . . . . b5—M 2. V b 3 - c 2 .. b4—b3 3. Vc2—c3 mat.

Nagy kíilexfiuzti-iuirizHi..

H e l y e i é n f e j t e t t é k m e g : Budapesten : K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Benitzky Sándor. — Gsomonydn: Németh Péter. — Lipótvára: Hoffbauer Antal. — Bakonytzentlászlón: Szabó János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — Körmenden: Buzsa Lázár. — Főkerten: Kintzig Eóbert. — Verseczen: G. Gerzanits Gyuláné. A pesti sakk-kör.

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi

iroda:

Budapest, IV., Eaplony-utcza 9.

•

A z E l s ő L e á n y k i b á z a s i t ó E g y l e t m. sz. Leány­ os fiu-biztositó intézet Budapesten. Folyó évi július hó­ ban 1045 jutalékrész Írattatott be és nászjutalékok fe­ jében 44,615 kor. 16 fii. fizettetett k i . 1902. évi j a n u á r h ó 1-től július hó végéig beirt öSBzes jutalékrészek száma 6951 és a kifizetett nászjutalékok összege 352,986 K 91 fill.

Arjtwék ingyen

g y o r s a n én b i z t o s a n h a t ó s z e r s z e p l ő , m á j - e s b o r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű bőrbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.

FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA

MAGYAR REMEKÍRÓK 5 5 KÖTET

SHAKSPERE 6 ÁRUK 24O

KÖTET EGYÜTT: KORONA

KÜLÖN: Magyar Remekírók 220 kor.

MINDIG AZT HITTEM, hogy csúnya maradok és sohasem fogok férjhez mehetni. Feltevésemben kellemesen csalódtam, mert olvastam a hirdetéseket és abban megtalál­ t a m a régi jó hirnevü

*DIANA-CREMET.^ mely száraz, nappal is használható és Z. Bárdi Gabitói hallottam, hogy ő is Diana szépítő szere­ ket használ. (Tudvalevő dolog, hogy Z. Bárdi Gabi asszony egyike a legszebb asszonyoknak.) A ki egy próbát tesz a Diana-crémmel, púderrel, szap­ pannal, hajszeszszel, az soha mást nem fog hasz­ nálni, mert ehhez hasonlót nem találtak fel. Diana-crém 75 kr., Diana-puder 75 kr., Diana­ szappan 75 kr., Diana-hajszesz 75 kr. Bármelyik­ ből 3 d r b két frt. — Eésziti csak a D i a n a g y ó g y s z e r t á r , Budapest, VII., Károly-körut 5. sz. Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f Király utca 12.

Á r a 1 korona.

Készíti: (Jutori FÖLDES KELEMEN gyógyszerész A r a d o n . Budapesten. Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gi A közönség megtévesztései czélzó utánzatoktól óvakodjunk.

Magyar királyi

államvasutak.

Mérsékelt á r u menettérti jegyek Szent-István ü n n e p n a p

ÖSSZES S Z Í N M Ű V E I R n i m t n c t ú n a világhírű hegedű-művész J Q U I I I l t ? » H ? I húrjait R e m é n y i M i ­ h á l y műhangszerkészitőnél,a m. kir. zene-akadémia szál­ lítójánál szerzi be. Specialista hegedű-javításokban, melyek a legművésziesebberj készületnek jótállás mellett. A h a n g f o k o z ó g e r e n d a f e l t a l á l ó j a , mely bár­ mely hegedű vagy gordonkába alkalmazva annak sokkal erősebb, szebb és kellemesebb hangot ad. Budapest, V I . kerület, Király-utcza 44/b. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. 94S2

9S53 FÖLDES-féle MARGITCRÉME

Shakspere 30 kor. Az öt kötetből álló első sorozat megjelent. TARTALMA !

A Szent-István ünnepnap alkalmából a magyar kirá­ lyi államvasutak, valamint a kassá - oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló helyi érdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával — mind a három kocsiosztályra nézve ugy a gyors-, mint a személyvonatokon Buda­ pestre mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki. Ezen jegyek folyó évi augusztus hó 16—20. napjain, az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban, vala­ mennyi személyszállító vonathoz (expressvonatok kivé­ telével) fognak kiadatni. A menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva, a vissza­ utazást legkésőbb az 5. napon éjfél előtt meg kell kez­ deni, megjegyezvén azonban, hogy a visszautazás leg­ korábban csak augusztus hó 20 án délután történhetik; korábbi visszautazás esetén a jegyek érvénytelenek. Útmegszakításnak sem menet.sem jövetkor nincs helye. Gyermekekre külön kedvezmény nem engedélyeztetik. Budapest, 1902 július hó 16-án.

A r a n y . J á n o s m u n k á i I. Sajtó alá rendezi Riedl

kiadása

alkalmából,

Az

Friyyes.

igazgatóság.

V ö r ö s m a r t y m u n k á i I. Sajtó alá rendezi

Gyulai Pál.

T o m p a M i h á l y m u n k á i I. Sajtó alá rendezi Lévay József.

Garay János

munkái.

Sajtó alá rendezi Ferenczi

Csiky Gergely

Zoltán.

színművei.

Sajtó alá rendezi Vadnai Károly Í0f

Minden könyvkereskedésben kapható,

Ha őszül a haja, használja a „Stella"-vizet (Hair Regenerátor), mely n e m fest de a haj eredeti színét adja vissia, Üvegje 2 korona.

ZOLTÁN BÉIJA

gyógyszertárában

5 cs. él k. fensége József főherczeg odv. szállítója, Budapest, V., Setater-utoza, Szabadság-tár sarkán. 9484

Milotinovits

K a r o l i n a 49-ik évében Miskolczon. — D r . Szűcs SÁNDORNÉ, szül. Kovács Mariska 21 éves k o r á b a n Mező­ t ú r o n . — BUSZNYÁK BEZSÖNÉ, 5 0 e s z t e n d ő s

Hirdetések elfogadtatnak a kiadóhivatal­ ban, Budapesten, IV., Egyetem-utcza 4.

korában

Beszterczebányán.

Szerkesztői

523

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

SEIDEL és lAUMAII-féle golyó-csapágyas

üzenetek.

W. *S. A Mithras ázsiai eredetű, tisztelete azon­ ban a Krisztus születése utáni első századokban nagyon elterjedt az egész római birodalomban, kivált a katonaság körében. A Budapest közelében levő Aquincumban is volt Mithrasnak, ú g y látszik, több temploma is. Az egyiket sikerűit az ásatások alkal­ mával megtalálni s érdekes romjait'az eredeti helyén maradt bálványnyal együtt mindenki megtekintheti. Mithrast keleti ruhában, frigiai sipkával ábrázolták, a mint. egy bikát leszúr. Vadász. Az őskori leletekből kétségtelen, hogy a kutya m á r a történelem előtti korszakban házi állat

IDEÁL írógép Feltűnést kelté I

decimal tabulátorral. Vezérképviselőség AusztriaMagyarország részére:

Fényképészeti czikkek készülékek,

Korfakok,

objectivek

és minden •

szakmába vágó kellékek legolcsóbban szerezhetők be

Veszprémi Samu utóda

FEJTS1K KAROLY fényképészeti ozikkek szaküzletében,

Budapest, I¥.,Vőrosház-u.l. (Standard-palota, Kossuth Lajo

A t V a s á r n a p i Újság» 2 9 . s z á m á b a n megjelent k é p ­ t a l á n y megfejtése: Fiatalság

—

bolondság.

HCH. SCHOTT és DONNATH •Wien, 111/3. H e u m a r k t O.

oteza 4. M . épületében).

Legujabbnagy árjegyzékem,mely részletes utmutatdtekmí tartalmaz, kívánatra bérmentve megküldöm, mm

VASÁBNAPI ÜJSÁO

524 Irni^nt^eheTszép

v

női kebelt

A kebel szépsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek adományozásában a természet nem mutatja magát pazarló­ nak. Ennélfogva a hölgyek szivesen fogják tudomásul venni, hogy létezik egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a természet szelíd módon kényszeríthető, hogy ebben a tekintetben kevésbé fukar legyen. K szer. mely a linóm párisi hölgyvilágban már ismeretes, a R a t i é - f é l e P I X U L É S O R I E N T A X E S használatából áll, melypilulák a leghíresebb párisi orvosok állal jóknak >annak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír­ nak, hogy a női kebelt fejlesztik és újra helvrehozzák, a szöveteket erősítik, a vállak csontiludorodásait elsi­ mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét teslességet kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp­ láléknak plasztikai anyasokká való alakulását elősegí­ tik, mely utóbbiak a melltájoo megállapodnak. Az egy­

I

^BBJBBBJBaaaaaaaaaaBH

'

U h . m e l y i i i u u u i d n
32.

(

elérni.

szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo­ lás nélkül megmarad. 9Í3X R a t i é - f é l e P i l n l e s o r i e n t a l e s eleveoiiö hatása által azonfelül üdébb lesz az arezbőr, szépítve az anzvonasok és megifjitva a nö egész lénye. El pilulákat mindenki beveheti; a fejlődésben levő halai leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. Tehát semmi esetre sem lehetnek a hvktvfobM az egészségre ártalmasak. (Törvényesen vedre.) A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamol könnvü betartani, a megszokott.életmód, legcse­ kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak használati utasítással együtt K ti i.\ utánvéttel K ti'75. (Szélküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok visszautasitandók, melyeken a gyáros bélyege nincs és melyeken nem áll a következő lakásczim i .....

J . R A ' l ' U l , Pharmai'ien, 5. Passage Verdau. Pa/vs.llakiar Ausztna-Magyarorsz. részére: Budapesl.Török J ó z s e f gyógysz. Király-u. l í .

Császárfürdő B U D A P E S T E N 9875

télies nyári gyógyhely.

Elsőrangu.E kénesvizü gyógy* fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­ kal, bő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

SZÁM.

1902. 49.

ÉVTOLT

A*.

N y á r i és őszi é v a d 1 9 0 2 . Valódi

brünni

Egy 3 . 1 0 ni. hosszú szeletnek, mely tel­ jes férfiöltönyt (ka­ bát, nadrág es mel­ lény) ad, ara csak

szövetek.

frt2.75, 3.70, 4.80 jó frt 6.— és 6.90 jobb valódi frt 7.75 finom Syapjnfrt 8.65 legfinomabb frt 10.— legeslegflnomabb ból.

Fekete szalonöltönyre való szelet 1 0 frt, valamint felöltőszöveteket, turista-loden, legfinomabb kammgara stb. gyári árakon szállít a lelkiismeretesnek é s szolidnak elismert posztógyári raktár

S I E G E L - I M H O F Brünnben. Minták ingyen kezeskedve. A ha a szöveteket

F a l k Á g . vegyészeti gyára, W i e n , I V / 1 . M i n d e n n e m ű rovarcsipés é s e n n e k k e l l e m e t l e n k ö v e t k e z m é n y e i n é l az egyedüli biztos é s gyorsan ható szer a Falk-féle

bérmentve. Mintaszerinti szállításért l a g á n r e n d e l ő k e l ő n y e i igen nagyok i g y e n e s e n a fenti czég s y á r h e l y é n 95^ megrendelik.

S E R R A V A L L O 9397 C H I N A - B O R A VASSAL kitünö helyreállító szer g y e n g é k , v é r u e g e n y e k és l á b b a d o c ó k számára. Ajánlva és használva or­ vosi kitfinóségektol. 1200-nál több orvosi elismerölevél WT K i t ű n ő íz. " » • Kitüntetve több arany és ezüst éremmel. A r a k : Vi l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e i ttveg K A . 4 0 . ^ ^ Kapható m i n d e n gyógyszertárban.

Csinos ós ozélszerü bádogdobozban v a n és zsebben hord­ ható. A l e g t ö b b gyógyszertárban é s jobb g y ó g y a n y a g kereskedésben é s illatszerészeknél kapható 6 0 fillérért. F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e t gyógyszertára, B u d a ­ p e s t , Király-u. 12 é s A n d r á s s y - ú t 2 6 .

8 e r r a v a l l o J . g y ó g y s z e r . Triesztben.

+Soványság+ 8iép telt testidomok % ml keleti orÖpornuttól,1900. éri párisi ar&njéremrxel kítfinfcetTo ft—8 hét ilfttt már 30 fontnyi gyarapodás ért keiMség. Orvosi rend. szerint. Ssigonimnbecsületes.Nem szádelgát. Siíámoi köszönőlevél. kt% kartononként 1 kor. 60 fill. PosUQtalvány vagy atánTéttel. HusnálftU atuitásaal. H y g l s n . Znstitnt 9166

ftf$ifc-S~ Erősítés és erömefftyítás céljából eredmé ~ nynyel használják az Összes turisták. kerék­ pározók és lovaglók nagyobb iourok után. ÜVEG ÁRA 2 KORONA.Mi ÜVEC ÁRA 1 KORONA 20 FILLÉR Valódi csah^fbnh védj egy gyei. Kpphalö az összes gyotjy szertárakban K0RNECT3URG BECS mellel.

FŐRAKTÁR

• KRE1

D. Franz Steiner A Co„

Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r ­ t á r a , Király-utcza 12 é s Andrássy-ut 2 6 .

BeiUn, 18. KSniggriltmitnsH 69. Főraktár Magyarorsiág réoére i Törők Jóawf, iry6ey«iTKirAly-a,12.

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK.

előfizetési fettételek: VASÁRNAPI U.T8AG ég POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

KIYALO EROSITÖSZER. 9528

Az e g y e d ü l létező valódi angol

Parbenfabriken v o r m . Friadr. B a y e r * Co. Elberfeld.

SZÉPITŐSZER a Hala isii-fele valódi angol

UGORKATEJ,

SOMATOSE húsból készült és ennek táp­ anyagát tartalmazó Ízetlen, könnyen oldódó Albumose készítmény a legkiválóbb

m e l y azonnal eltávolít min­ d e n szeplöt, májfoltot, patta­ nást, bőratkát (mitesser) stb. és az areznak friss üdeséget, fiatalságot kölcsönöz. E g y ü v e g á r a 2 k o r . , ehhez u g o r k a - s z a p p a n 1 kor., poudre 2 kor.

BALASSA KORNÉL szertara

erősitő - szer

dési hely:

gyenge és a táplálkozásban elmaradottaknak, ideg-, mell- és gyomorbetegeknek, betegágyasoknak.angol kór­ ban szenvedő gyermekeknek, üdülőknek, nemkülönben

Kapható m i n d e n gyógyszertárban. — Főraktár B u ­ dapesten : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában, Királyu t c z a 12 é s A n d r á s s v - u t 2tt

Temesvár.

Vas-Somatose alakjában a

K N U T H KAROLY

sáp kóró soknak lesz ajánlva az orvosok által nem egyéb Vas-Somatose go/o szerves összetételű vasat, a milyen alakban a vas az emberi testben van jelen, tartalmazó Somatose. Somatose rendkívül gferjeszti az é t v á g y a t . Raktáron van az összes gyógyszertárakba-" Ss gyógyanyaQkereskedésekbtn

m é r n ö k é s gyáros.

Gs. és Tcir. fensége József föherczeg Gyár és iroda:

udv.

szállítója.

B u d a p e s t , V I I . k e r . , G a r a y - u t c z a 10. K ö z p o n t i viz-, l é g - é s gőzfűtések, légszesz- é s vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, v í z e r ő m ű v i e m e l ő ­ gépek s t b . 9277

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR Budapest,

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. V. ker., Ferencz József-tér

8. sz.

Kristályüveg készletek, r e m e k virágvázák é s nllralmi dísztárgyak. Üzlethelyiségünk n e m a Lánczhiddal s z e m b e n , h a n e m az A k a d é m i a a Béla-utcza sarkán létezik.

mellett 9517

L O H S M Á R I A ezelőtt K R O N F Ü 8 Z csipKe, vegyészeti tisztító- é s n i ű i e s t ő - i n t é z e t e

•?

nieguagyobbitátott

eromüvl szőnyegpwló és szörmeám megóvó-intézettel.— Megbízások átvétetnek: VtfL, Baross-uteza 85. sz. saját házában le vii gyárban és a következő fióküzletekben: IX.. Calvin-tér 9. V., Harminezad-utcza 3. VI.. Teréz-körát 39.TI., Andrássy-át 16. Telefon 57—08. Vffl., József-kSrút 2. szám. Telefon 57—08.

QAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru és szab. fómkapocsgyára •* Budapest, L, Mészáros-utcza 3 a Telefon 91—48. Ő r é r t natgybanl elárnaltáara követkelő nj c i k k e k e t A lertmomaDD családi dobozokat es d i u b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal *s borítékokkal), oévjeg-jkirtyákat, gyasilapokat, ara.silevelpa.pirt trasinéTJegyeket. Saját gyártmányú t a a u a x k ö k k a a ellátott r m j i t ü a a b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapírokat, továbbá papirtányérokat, plakitcsÖTeket és különféle össxehajt-

ÍUandó ^ B

kiállitds

a fenti

czikkekből a városligeti megtekinthető.

iparosamokban 9307

Igen ha­ tásos vér­

A Bozsnyay fele vasas chinabor

!\\ egyike a legelterjedtebb é s leghatáao^\^ sabb gyógy boroknak. Magyar édes sápkor, neu ^ v borral készátre, a külföldi késaitrasthenia esetei ^ S ^ menyekkel nemcsak kiállja ben. Egy üveg ára -zrréTk 4~j 0-* «r^ ^ S \ a versenyt, hanem azokat 2 . 4 0 kor. Egy 6 üve­ V d . r ^ d . ! S ^ v (elül U múlja. Vérsaeget tartalmazó postaláda ^ x v gényeknek különösen 1 2 . 1 2 kor. traneo küldve _ N^V ajánlható. # Főraktár Budapesten é t ^ l l l l a * ! % Számos elismeri ^ * * * * * < * ^ , ayilatkozat. T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, ^ ^ Több kórhásTovábbá a készítőnél: R o z i n y a y M á t y á s gjógyszertá- ^ ^ l - w g-^ . « ^ rában A r a d o n , Szabadság-tér, vala- ^ . - U \ J l €jLm mint minden más gyógyszertárban. Nv^ " "

^ ^ b s n van el^ . kalmazra. ^ ^ . 94d3

Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia benlakással 100 tanuló

részére.

A z intézet f e l s ő k e r e s k e d e l m i i s k o l a i ós k e r e s k e d e l m i a k a ­ d é m i a i tagozatból áll. A f e l s ő k e r e s k e d e l m i i s k o l a i tagozat alsó osztályába a t a n u l ó k a középiskola IV. osztályából vétetnek fel s a végzett n ö v e n d é k e k a k e r e s k e d e l m i p á l y á n k i v ü l az 1883 : I . t.-cz. alapján több hivatali pályára i s illetékesek s az e g y é v i ö n k é n t e s szolgálatra jogosultak. É v i tandíj 120 korona. Az a k a d é m i a i t a g o z a t rendes hallgatói közép- v a g y kereskedelmi i s k o l á b a n érettségit tett ifjak. E főiskolai tagozat a ker. szakismeretek m é l y e b b m ű v e l é s e mellett széleskörű közgazdasági ó s jogi i s m e r e t e k e t nyújt, n a g y s ú l y t fektet a modern n y e l v e k r e s arra törekszik, h o g y hallgatói u g y a n e m z e t k ö z i kereskedelemben, m i n t a közgazdaság m a g a s a b b állásaiban h e l y ö k e t megállják. A hazai viszonyokra tekintettel f a - é s g a b o n a k e r e s k e d e l m i szaktanfolya­ m o k a t tart fenn. É v i tandíj 2 4 0 korona. A b e n l a k á s — internátus — a k é n y e s e b b i g é n y e k e t i s k i e l é g í t ő m o ­ dern berendezésű s a teljes ellátásért é v i 8 0 0 k o r o n a fizetendő. Részletes p r o g r a m m a l szivesen szolgál a z igazgatóság.

Franklin-Társulat n y o m d á j a . Üudapest, I V . , E g y e t o m - u t o z a 4 . sz.

BUDAPEST, AUGUSZTUS 17.

33. SZÁM. 1902.

egész évre 2 4 korona Csupán a I egész évre 1 6 korona VASÁBNAPI DJSÁO 1 félévre _ 8 • félévre — 1 2 •

SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZOBRA É S A BUDA­ VÁRI HALÁSZBÁSTYA ÉPÍTMÉNYEI. -IDŐN Schulek Frigyes kitűnő építészünk sok évi m u n k a u t á n befejezte a budavári koronázó főegybáz helyreállítását, azon eszméje kiviteléhez fogott, hogy a remek épít­ ménynek, mely mellett szent István királyunk emléke is fog állni, megfelelő építészeti kör­ nyezetet alkosson, melyben kifejezésre jusson mindaz, a m i a t e m p l o m és a nagy király törté­ netével összefügg. A koronázó főegyház története a XIII. századba nyúlik vissza, egészen addig, mikor IV. Béla a tatárpusztítás u t á n újjáteremtette az elpusztult Magyarországot. Ekkor épült a templom bazilikális rendszerben, átmeneti román-gót ízlésben. A XIV. században, Magyarország fénykorában, Nagy Lajos király idején a fejlettebb gót ízlésnek megfelelően csarnok-templommá alakították át. A XV. században, a H u n y a d i a k korában épült az éjszakkeleti kápolna, a déli előcsarnok és Mátyás király tornya, mely egy lebontott régibb déli torony helyén, gazdag késői gót ízlésben a H u n y a d i Mátyás kőbe faragott czímerével ékesítve állott fenn a török pusztításig. A templomhoz tehát sok százados történeti emlékek fűződnek; újabban Ferencz József királyunk és boldogult Erzsébet királynénk koronázása, az ezredévi ünnepélyek és H l . Bélá­ nak, 1196-ban elhalt árpádházi királyunknak s feleségének, Antiochiai Annának temetése gyarapították a hozzá fűződő történeti jelentő­ ségű események sorát. Templomunk, mondja Schulek, van elég, s h a nem volna, építhetnénk jót is, szépet is, de olyat, mint a budavári főegyház, melyet IV. Béla, Nagy Lajos és az igazságos Mátyás épített, s a melyen az ő koruk építési ízlése egymással a legszebb egységben v a n m e g és jellegzetes részletekben j u t érvényre, — csak örökölnünk lehetett. E n n e k a nevezetes templomnak s a mellette felállítandó Szent István-szobornak kellett tehát méltó és megfelelő keretet alkotni. E z volt Schulek szerencsés eszméje, a m i t a szak­ emberek és a nagyközönség teljes megelégedé­ sére i m m á r m e g i s valósított, a magyar főváros nevezetességeit pedig egygyel szaporította. így épült m e g az Albrecht-útra levezető pom­ pás lépcső, a bástyafokokat szegélyző falakon végig húzódó födött folyosó, saroktornyokkal megerősítve. Az i m m á r nagyjából kész alkotás megragadó

M

49. ÉVFOLYAM.

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK | égést évre ÍO korona (a Világkrónikával) j félévre - B •

hatást gyakorol a szemlélőre, akár közelről, akár pedig a Dunáról tekintve; nézésével alig bir az ember betelni s minduntalan vissza­ kívánkozik, hogy tovább gyönyörködjék a mes­ teri műben. Az építkezésnél, hogy a czólnak teljesen meg­ felelő legyen, a süveges csarnok tömeghatásán kívül figyelemmel kellett lenni arra, hogy a templom fiai évszázadnak és három egymásután

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatároaott viteldíj is csatolandó.

következő, m a is határozottan megkülönböztet­ hető építészeti ízlésnek alkotása. így a lépcső, bástyaszegély, toronycsarnok tervezésének és kiképzésének úgy kellett történni, hogy az, fel­ ölelve a magyar történet legnevezetesebb kor­ szakait és a középkori építészeti fejlődés soroza­ tát, mint egy nagy és teljes egész, a magyar múlt emlékeit a legszebb összhangban fejezze ki és olvaszsza egybe.

SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZOBRA. — Stróbl Alajos szoborműve.