302
KÖZLEMÉNYEK
A Z AR A B V I L Á G NÉ P E I Napjainkban — mint a történelem során már annyiszor — a KözelKelet népei ismét az érdeklődés előterében állanak. A világjelentőséggel bíró olajat rejtő gazdag föld arra ösztönzi az imperialista hatalmakat, hogy ellen őrzésük alatt tartsák vagy befolyásuk alá vegyék e területeket ; e területek lakosai, a nemzeti öntudatra ébredő arab népek viszont egyre szorosabb együttműködésben folytatják függetlenségük megőrzéséért vagy tényleges eléréséért vívott küzdelmüket.
Az arab népek szülőhazája — az Arab-félsziget és ennek környéke — Ázsia délnyugati végein fekszik. Erről a viszonylag kicsiny és nagyrészt sivatagos földterületről indult el a mohamedánizmus a középkorban hódító útjára, míg végül is az arabok által elterjesztett iszlám három kontinens — Afrika, Ázsia és Európa — jelentékeny része felett gyakorolt hatalmat (1. I. sz. ábra). E nagykiterjedésű területek jó részét ma is arabok lakják. A mintegy 400 évig az Ottomán birodalom uralma alá tartozó arabok a 19. századtól kezdve igyekeztek megszabadulni a török fennhatóság alól, a 20. században pedig egyre inkább a területükre behatoló európai befolyás ellen fordultak. A hosszú küzdelem és a helyenként nagymértékben különböző körülmények a gazdaságilag meglehetősen elmaradott helyzetben levő arab népeket szá mos — szélsőségesen eltérő nagyságú és népességű — országra, s több kisebb vagy nagyobb függő helyzetben levő területre osztották meg. Áz arab egyesü lés gondolata azonban az egységes nemzeti érzés — a közös múlt, kultúra,
KÖZLEMÉNYEK
303
nyelv, vallás stb. — nyomán utat tört magának, s közvetlenül a második világháborút követően, 1945-ben létrejött az Arab Államok Ligája, ma pedig az arab együttműködést elősegíteni kívánó szervezeten túlmenően arab álla mok tényleges egyesülésének is tanúi vagyunk. Az a föld, amelyet nagyobbrészt arabok népesítenek be, az Atlanti-óceán tól a Perzsa-öbölig terjed. Ez a terület mintegy 11,4 millió km2-t tesz ki, a lakott kontinensek területének ki), üzenhetted részét. Az itt élő népesség száma mintegy 84 millió fő, ami meglehetősen ritkán lakott országokra utal (1 km2-re átlagosan 7 ember jut). Az alacsony népsűrűség azonban a népes ség tömörülésének igen nagy szélsőségeit takarja. A Földközi-tenger part vidékein például európai mérvű népsűrűséget találunk (100 fő körül), Egyip tomban pedig a Nílus völgye egyike a világ legsűrűbben lakott mezőgazdasági területeinek (6 —700 fő/km2), Észak-Afrikában viszont a tengerparti sávtól délre fekvő területek vagy az Arab-félsziget fennsíkjai sivatagosak, csaknem teljesen lakatlanok (1. II. sz. ábrát a 304. oldalon). Az arabok által különböző mértékben lakott, egymással összefüggő közel-keleti országokat és területeket az arab államok földrajzi elhelyezkedé séről is tájékozódást nyújtó II. sz. ábra sorolja fel. Arabok természetesen a felsorolt államokon kívül máshol is élnek, így elsősorban Afrikában, ahol a szemita, szemito-hamita és hamita eredetű népesség számát 1955-ben össze sen mintegy 65 millióra lehetett becsülni (Afrika lakosságának mintegy 29 %-a). Ezek az arab vagy az arabbal bizonyos etnikai rokonságban levő csoportok főleg Észak-Afrika lakosai, közülük kb. 23 —24 milliónyian arabok (Algériá ban, Marokkóban, Tuniszban, Líbiában és Szudánban), 19 milliónyian ugyan csak arab jellegű és nyelvű egyiptomiak, 16 milliónyian etiópok s mintegy 2 milliónyian szomálik. A felsorolt afrikai országok közül a legtöbb nem arab Szudánban él, itt a népesség többségét kitevő déli lakosság szudáni néger. Európaiak legnagyobb számban (1954-ben 1 040 000) Algériában élnek, 9/10-ük francia származású. A feltüntetett ázsiai területek lakosai túlnyomórészt arabok, az orszá gok hivatalos nyelve is arab. Ez alól egyedül az arab államok által bojkottált Izrael kivétel, de a hivatalos adatok szerint 1956 végén még ebben az ország ban is 141 395 mohamedán vallású lakost tartottak nyilván. A Szaúd-Arábiától északra fekvő országokban — bár a lakosság nagy többsége itt is arab — többé-kevésbé elarabosodott nemzetiségek is élnek, amire a népesség vallási megoszlásából következtethetünk. Az arab nyelvű Libanonban például a lakosság nagyobb része (1949-ben 560 000 mohamedán mellett 670 000) valamilyen keresztény felekezethez (maronita, görög ortodox, örmény kato likus) tartozott, Szíriában pedig 1954-ben a görög ortodoxok, az örmény és szír ortodoxok és katolikusok, a protestánsok, maroniták, kaldéusok és nesztoriánusok száma megközelítette a félmilliót. Irakban a kurdok számát 1947ben félmillióra becsülték. A részben vagy egészében arabok által lakott közel-keleti államok és igazgatási egységek területéről, népességéről és népsűrűségéről az 1. sz. tábla ad számot (1. 305. o.). A táblában külön csoportosítottuk az Arab Liga tagjait, ill. a Ligába 1958-ban felvételüket kérő államokat és a többi — a Ligához nem tartozó — államokat és függő területeket. A táblázatból az Egyesült Árab Köz társaság adatainak jelentősége emelkedik ki, amelynek 1,2 millió km2 terü letén közel 28 millió lakos él. Jelentős népesség lakik Északnyugat-Afrikában is, ahol Algéria, Marokkó és Tunisz 2,94 millió km2-nyi területének 23,4 millió a lakossága. Áz Arab-félsziget mintegy 2,4 millió km2 területének né pességszáma meghaladja a 12 millió főt. Áz 1. sz. táblázattal kapcsolatban említettük, hogy a felsorolt népes ségek nem mind arabok és nem is kizárólag mohamedánok. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy amint arabok — különösen mint kereskedők és kato nák —, valamint az arabhoz közelálló etnikumú népek Afrikában és Ázsiában az említett területeken kívül is élnek, ugyanúgy a mohamedánizmus sem korlátozódik erre a központi területre (1. I. sz. ábra). Így például csupán a szóbanforgó ázsiai vidékekhez közvetlenül csatlakozó négy állam (Török ország, Irán, Afganisztán és Pakisztán) mintegy 4 millió km2 területén 140 milliónyi, zömében mohamedán népesség él. 20*
3 0 4
K Ö ZLEM ÉN YEK
KÖZLEMÉNYEK
305
1. A K özel-K eleten összefüggő területet képező, részben vagy egészben arab lakosságú államok és igazgatási egységek területe, népessége és népsűrűsége, 1956. év közepén
1 Az 1 km2-re jutó lakosok száma. 2 Kerekített adatok. 3 Az EAK-kal együtt az Arab Államok Szövetségének tagja. * A korábbi francia zóna (állandó népesség), a korábbi spanyol zóna északi része (a déli zóna népességét 1950-ben nem hivatalos becslések szerint 12 000 főre, területét 26 000 km2-re tették) és Tanger együttes adatai. 5 Alger, Constantine és Oran, a déli AinSefra, Ghardaia, Touggourt és szaharai oázisok. ® Abu Dhabi, Dubai, Sardzsa, Ajman, Umm al Kajvain, Rasz al Khaima és Fudzsaira sejkségek és a módosított Rijádh vonalon belül fekvő terület.
a) Az 1947-ben 55 073 főt kitevő nomád népesség nélkül. b) Lakott és megművelt területe mind össze 34 815 km1 23 , az erre számított nép *5 sűrűség viszont igen magas, 672 fő/km 2. c) A palesztinai menekültek nélkül, akik nek száma 1956. júniusában 89 977. d) 1949. évi becslés. e) A külföldiek és a nomád népesség nélkül. f) Január 1-én. g) Nem hivatalos becslés. h) A negevi beduin népesség számát egy 1946. évi különleges összeírás 92193 főben állapította meg. 1956. év végén a népességből 141 395 mohamedánt és 19 749 druzt mutattak ki.
A népsűrűséggel kapcsolatban már utaltunk arra, hogy az átlagban meglehetősen ritkán lakott terület egyes vidékein a népesség erősebben tömö rül. A legszámottevőbb tömörülések természetesen a városok, amelyek több ségükben igen régi alapításúak, de lakosságuk nagymérvű növekedése főleg az utolsó évszázadra tehető. A II. sz. ábrán jelzett területen a három izraeli nagyváros leszámításával két milliós nagyvárost és 32 százezernél több lakost számláló várost találunk. A százezres arab városok (99 —199 ezer főnyi lakos sággal) az utolsó (1947 és 1957 közötti) adatok szerint a következők : Con stantine és Bone Algériában, Port Said, Tanta, Mahalia el-Kubra, Szuez, el-Manszúra az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi, Hamá és Homsz a szíriai országrészében, Tripolisz Líbiában, Rabat, Fez és Meknés Marokkóban, Omdurman Szudánban, Aden a hasonló nevű gyarmat fővárosa, Mószul és Baszra
306
KÖZLEMÉNYEK
Irakban, és végül er-Rijádh és Dzsidda Szaúd-Arábiában. A 200 000 főnél népesebb 15 arab nagyváros népességét a 2. sz. táblában közöljük :
* Nagyvárosi agglomerációk adatai. A tulajdonképpeni városok népessége Aigernél : 361 000, Orannál : 299 000, Khartoumnál : 93 000 ; Tangernél : 162 000.
A népesség nem és életkor szerinti összetételéről csak szórványos adatok kal rendelkezünk. Az adatok szerint az arab országokat általában fiatal korösszetétel jellemzi, a két nem aránya viszont a különböző országokban nem egyöntetű. A 3. sz. tábla adatai szerint a nagyobb népességek közül Egyip tomban és Marokkóban nőtöbbletet, Algériában, Tuniszban, Irakban, Szudán ban, Jordániában és Líbiában férfitöbbletet mutattak ki.3
* Mohamedán népesség.
A gyermekek aránya mindegyik országban — amelyről koradatok álla nak rendelkezésre — igen magas, általában 40% körüli. Még a viszonylag legidősebb korösszetételű Irakban is a népességnek valamivel több mint a fele 20 évesnél fiatalabb. Az öregkorúak — 60 évesek és idősebbek — aránya 5 —10% között mozog. Az arab országok lakosságának korösszetételétől az izraeliek ugyancsak fiatalnak mondható korösszetétele eléggé lényegesen különbözik, itt ugyanis a bevándorlások elsősorban az idősebb produktív (40 —59 éves) korcsoportokba sorolható népesség arányát növelték meg jelen
KÖZLEMÉNYEK
307
tős mértékben. Néhány ország korösszetételét a négy nagy korcsoport szerint az alábbi táblában közöljük : 4. A népesség korösszetétele egyes országokban
a) A serdülés koráig. b) Mohamedán népesség. c) 0 —19 éves. d) 20 —39 éves.
Az arab országok foglalkozási, társadalmi összetételéről az előbbieknél is kevesebb adatot tudunk felsorakoztatni. A pontos népszámlálási adatok hiányában is megállapítható azonban, hogy a népesség túlnyomó része (60 — 90%-a) mezőgazdasági foglalkozású. Az arab népességek foglalkozási összetételében a földművelésnek és állattenyésztésnek igen nagy szerepe van. A földművelésnek az öntözéses és terraszos rendszerű gazdálkodási formáitól a fejlett gyümölcs- és kertkultúrán keresztül a félnomád életmódig számos változatát megtalálhatjuk. Nagy jelentősége van az állattenyésztésnek is, néhol például egész törzsek kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak, s sok helyen a le nem telepedett életmódot folytató lakosság is nomád pásztorkodással tartja el magát. A legtöbb arab ország nagy erőfeszítéseket tesz az iparosítás érdekében, lényegében azonban ezek az államok még ma is agrár jellegűek. Az arab álla mok nagyfontosságú olajkincsének kitermelése, feldolgozása és szállítása viszonylag kevés számú embert foglalkoztat, s a nem mezőgazdasági foglal kozásúak aránya a gazdaságilag aktív népességnek csupán 1/3—1/4-ét teszi ki. A népességnek ez a földművelő jellege magyarázza az alacsony népsűrűséget is, amit a mezőgazdaságilag meg nem művelt vagy művelésre alkalmatlan területek nagy kiterjedése csak még fokoz. A közismert egyiptomi példán kívül felhozhatjuk még Irak kevésbé ismert viszonyait is. Itt az ősi mezopotá miai tájon — ahol már a történelem kezdetén fejlett öntözéses földművelés és magas kultúra bontakozott ki — jelenleg a jó termőtalajú és kiterjedt olajmezőket rejtő földnek mintegy 4/5-e gazdaságilag nincs hasznosítva. Egyes népességek rendelkezésre álló — foglalkozási ágak szerint részletezett — adatait az 5. sz. tábla tartalmazza. S. A gazdaságilag aktív népesség százalékos megoszlása a főbb foglalkozási ágak között egyes országokban
* Mohamedán népesség. ** Mintegy 6 000 000 háztartásbeli asszony adata nélkül számítva, akiknek legnagyobb része segítő családtag.
308
KÖZLEMÉNYEK
Az 5. sz. tábla a foglalkozási összetételről néhány tanulságos adatsort tartalmaz. így például nagyon érdekes következtetéseket vonhatunk le az algériai mohamedán és európai népesség adatainak összehasonlításából. Amíg például az algériai mohamedán népességnek csaknem 9/10-e mezőgazdasági foglalkozású, addig az Algériában élő európai származású népesség elsősorban az államigazgatásban, a kereskedelemben és az iparban helyez kedik el. Az egyiptomi adatok a többi arab államénál fejlettebb gazdasági viszonyokra utalnak, bár az adatokat erősen befolyásolja az a körülmény, hogy az általában gazdaságilag aktív segítő családtagnak számító háztartás beli asszonyok az összeállításban nem szerepelnek. A volt Francia Marokkó mohamedán népességének foglalkozási összetétele az algériai mohamedán népességével mutat hasonlóságot. Egy 1946-ban végrehajtott reprezentatív felvétel adatai szerint a tunisziak foglalkozási megoszlása is megegyezik a táblázatban szereplő arab népességek foglalkozási megoszlásával, az összeírt gazdaságilag aktív népességnek ugyanis 64%-a volt mezőgazdasági foglal kozású. Az izraeli lakosság foglalkozási összetétele viszont meglehetősen eltér az arab államokétól, s inkább más, gazdaságilag fejlettebb országok népességének foglalkozási összetételéhez áll közelebb. Az arab mezőgazdasági foglalkozású népesség többségének életszínvonala igen alacsony. Egyiptomban például a földreform előtt (1950 —1951-ben) az összes birtokosok 72%-ának 1 feddannál (0,42 ha) kevesebb volt a földje, s így a megművelt földterületnek csupán 13%-ával rendelkezett. Az 1 —5 feddanos birtokosok számaránya 22% volt, akik a földnek ugyancsak 22%ával rendelkeztek. A megművelt földterület 65%-át viszont a földtulajdonosok nak alig 6%-a tartotta kezében. A megművelt földterület kb. 10%-át érintő földreform ugyan módosította ezt a képet, az 1 főre jutó földterület alacsony átlagszámán azonban nem változtathatott. Az arab országok társadalmi összetételének sajátosságait tükrözik némi képp a foglalkozási viszonyra vonatkozó szórványos adatok is. Ezek szerint például Algériában a gazdaságilag aktív mohamedán lakosságnak csupán 1/4-e önálló, 3/4-e alkalmazásban áll. Ugyanez a kép tárul elénk Egyiptomban is, ahol 1947-ben a gazdaságilag aktívak foglalkozási viszonyának adatai (a háztartásbeli asszonyok, egyetemi hallgatók, nyugdíjasok és a munkanélküliek leszámításával) az alábbiak szerint oszlottak meg :
A népességösszetétel főbb adatainak áttekintése után az idevonatkozó pontos népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések hiányában a népesség válto zásainak kérdéseivel csak röviden foglalkozhatunk. Példaképpen megemlít jük, hogy az 1. sz. táblán felsorolt húsz állam vagy igazgatási egység közül tíz semmiféle születési statisztikát nem ad közre, egy csupán az utolsó népszámláláskor próbált ilyen adatokat gyűjteni, hétnek születési statisztikái rendszertelenek vagy hiányosak, s csupán kettőé kielégítőek. Ilyen körül mények között elsősorban a vizsgált népességek fejlődéséről adunk közre — a már ismert okok következtében meglehetősen hiányos és több helyen csak nagyon durva becsléseket tartalmazó — táblázatot (1. 6. sz. tábla). E sok tekintetben fogyatékos táblázat is meggyőz azonban bennünket arról, hogy a gazdaságilag viszonylag többé-kevésbé elmaradott helyzetben levő terüle teken a népesség szaporodásának az üteme gyors. Az átlagos évi szaporulat 1953 óta majdnem mindenütt eléri a másfél százalékot, sok helyen pedig — így az E. A. K. mindkét országrészében — 2 —4 % között mozog. Az arab népességek magas szaporodási arányszámának kialakulásában a vándorlásoknak kevés — inkább negatív — szerepe van, a gyors növekedés elsősorban a természetes szaporodás következménye. Ennek bizonyítására a rendelkezésre álló néhány népmozgalmi statisztika adatait idézzük.
309
KÖZLEMÉNYEK
6. A becsült népességfejlődés 1937— 1956 között
a ) A z 1 9 4 7 -b e n 5 5 07 3 f ő t k ite v ő n o m á d n é p e s s é g n é lk ü l. b) A z 1956. é v v ég én 179 772 fő re b e c s ü lt n o m á d n é p e ssé g n é lk ü l. c ) A p a le s z tin a i m e n e k ü lte k n é lk ü l, a k i k n e k s z á m a 1 9 5 0 -b e n 8 2 1 9 4 , 1 9 5 3 - b a n 8 5 47 3 és 1 9 5 6 -b a n 8 9 97 7 . d ) 1 9 4 9 -b e n . e) 1 9 4 1 -b e n . { ) I d e g e n e k é s a n o m á d la k o s s á g n é l k ü l . A z 1 9 5 7 . X . 1 2 — X I I . 1 5 -ig t a r t o t t n é p s z á m lá l á s e lő z e t e s a d a t a i s z e r i n t n é p e s s é g é n e k s z á m a 6 538 109. g ) J a n u á r 1 -é n . h ) N e m h i v a t a l o s b e c s lé s . 7
i) D e c e m b e r 3 1 -é n . i) C sa k a lib a n o n i n e m z e tis é g ű e k ; te h á t 1 9 5 0 -b e n 1 2 7 6 0 0 , 1 9 5 3 - b a n 1 0 2 0 9 5 és 1 9 5 6 -b a n 102 6 2 5 p a ie s z tin a i m e n e k ü lt n é lk ü l. k ) 1 9 3 6 . IV . 2 1 -é n . l) 1 9 5 4 . V I I I . 1 -é n . m ) 1954 — 1956 id ő s z a k ra , a z 19 5 4 . é v i n é p s z á m l á l á s é s a z 1 9 5 6 . é v i b e c s lé s a l a p j á n . n ) 1 9 3 6 -b a n . o ) 1 9 4 1 -b e n . p ) M á r c iu s 3 - á n . q ) P a l e s z t i n a z s id ó n é p e s s é g e . r ) A n e g e v i b e d u in n é p e s s é g n é lk ü l, a k ik n e k s z á m a 1 9 4 6 -b a n 9 2 193.
7. A z élveszületési és halálozási arány számok néhány országban
a ) A z a d a to k T = te lje s és re n d s z e re s , H = h iá n y o s v a g y re n d s z e rte le n a d a t g y ű jté s b ő l s z á rm a z n a k . b ) A z o k n é lk ü l a c se c se m ő k n é lk ü l, a k ik a s z ü le té s s z á m b a v é te le e lő tt m e g h a ln a k . c ) A n é p m o z g a lm i s t a t i s z t i k a i a d a t o k a s z ü le té s e k n é l k b . 8 0 % -ig , a h a lá lo z á s o k n á l k b . 7 7 % - ig t e l j e s e k . d ) 1953. e) A z a r á n y s z á m o t n é p s z á m lá lá s i a d a to k a la p já n b e c s ü lté k .
f) g)
1956. A negevi
b e d u in
népesség
a d a ta i
n é lk ü l. A s z ü le té s e k s z á m b a v é te lé n e k te lje s s é g e m i n t e g y 8 0 % - o s . A h a l v a s z ü l ö t t e k e t is a h a lo tta k k ö zé s z á m ítjá k . i ) 1951. j ) C sa k a lib a n o n i n e m z e tisé g ű e k . k ) 1954. h)
310
KÖZLEMÉNYEK
A 7. sz. táblán felsorolt néhány ország élveszületési és halálozási adatai minden hiányosságuk és pontatlanságuk mellett is világosan jelzik, hogy az arab népek születési arányszámai magasak, kb. 40—50 körül mozognak. Ez a magas születési arány — még azokban az országokban is, ahol a halan dóság is magas (20%o körüli) — évi 2 —3%-os természetes szaporodást képes biztosítani. Ha figyelembe vesszük, hogy a magas születési arányszámok nem mutatnak csökkenő tendenciát, viszont egyes országokban alacsonyabb halandóságokra is példát találunk, s még a magasabb halandóságú országok ban is a halandóság fokozatos javulásának vagyunk tanúi, akkor elég bizton ságosan következtethetünk arra, hogy az arab népek még hosszú évekig a jelenleg tapasztalható gyors ütemben fognak szaporodni. Ismertetésünk végére érve idéznünk kell egyes szerzők szívesen hangoz tatott véleményét, amely szerint ha van olyan ország, amelyet „túlnépesedett nek” lehet nevezni, akkor ez az ország Egyiptom. Nem kívánunk e közlemény keretében vitába szállani ezzel a megállapítással, de befejezésül utalunk arra, hogy az ún. túlnépesedés, s az arab népek alacsony életszínvonalának kérdése az előbb vázolt gyors népszaporodás tényei mellé állítva élesen világít rá az arab világ erőteljes gazdasági felemelkedésének, s ennek alapfeltételeként társadalmi fejlődésének szükségszerűségére. A. Gy. ° /0 0
Н А Р О Д Ы А Р А Б С К О Г О МИРА Резюме Первая часть сообщения посвящена арабскому миру вообще и распро странению ислама. Во второй части дается информация о географическом положении и плотности населения арабских стран. Данные о территории, народонаселении и плотности населения исследуемых стран изложены в таблице № 1. В дальнейшем в сообщении даются сведения относительно арабских городских скоплений (таблица № 2) и характеристика состава населения по полу и возрасту (таблица под номерами 3 и 4). Потом в собщении дается подробное описание экономическо-демографических и соци альных отношений внутри отдельных арабских стран (в таблице № 5 показано распределение населения по роду занятий). В заключение сооб щаются данные о росте населения арабских стран (таблица № 6) и про исходящих в них прочих демографических процессах (таблица № 7).
THE
PEOPLES
OF
THE
ARAB
WORLD
Summary Fig. I. o f the A rticle yields inform ation about the extent o f the A rab w orld resp. the Islam, Fig. II. about the geographic situation and density of population of the cou n tries o f the Near E ast in habited m ore or less b y Arabs. The data relating to the area, population and density o f the countries surveyed are included in Table 1. The article further deals w ith the A rab urban agglom erations (Table 2) and features also the ratio of sex and age of the population (Tables 3 and 4). It gives a detailed survey of the econ o m ic-dem ographic and social layout of some A rab countries (Table 5 about division b y occupations). The article concludes w ith a stu dy of the grow th of population (Table 6) and vital statistics (Table 7).
