3. SZÁM

ÉRTESÍTŐ 2011/3. SZÁM TARTALOM Oldal Utasítások: 4/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a segélyezések szabályozásáról szóló 8/2010. (V.31. MÁV-START Ért. 6.) ÁAVH sz. utasítás 1. sz. módosításáról (egységes szerkezetben).............. 5/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a munkabér előleg megállapításának, kifizetésének és visszafizetésének szabályozásáról szóló 7/2010. (V.14. MÁV-START Ért. 5.) ÁAVH sz. utasítás 1. sz. módosításáról (egységes szerkezetben) ................... 6/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a vasutas szakmai gyakorlati idő elismerésének szabályozásáról .................................... 7/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a kontrolling beszámolók készítésének eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról...................................................... 8/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról ......................................................................... 9/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás az aktív értékesítés ösztönzés szabályozásáról .................................................................. 10/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a 2011. évi pénztári motivációs akció szabályozásáról. ..................................................... Egyéb közlemények: –

2

9 18

18

29 41 47

2

ÉRTESÍTŐ

Utasítások 4/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a segélyezések szabályozásáról szóló 8/2010. (V. 31. MÁVSTART Ért. 6.) ÁAVH sz. utasítás 1. sz. módosításáról (egységes szerkezetben) 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. által az átmenetileg, vagy tartósan nehéz anyagi körülmények közé kerülő munkavállalók részére nyújtott segélyek egységes szabályozása a Kollektív Szerződés 71. §-ához kapcsolódóan. 2. HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2.2. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető, a végrehajtásáért a munkáltatói jogkörgyakorlók, az asszisztensek (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállaló), a humán partnerek felelősek, közreműködőként pedig részt vesznek benne a MÁV-START Zrt. részére humánszolgáltatásokat végző szervezetek az e tárgyban kötött szerződések alapján. 3. FOGALMAK • Szociális rászorultság Szociálisan rászorult az a munkavállaló (illetve családtagja), akinél az egy háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó átlagkeresete nem haladja meg a az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, gyermeke(i)t egyedül nevelőknél négyszeresét. A család egy főre számított átlagkeresetének meghatározásakor az igénylő munkavállalóval közös háztartásban élő családtagokat (házastárs, élettárs, szülő, gyermek) keresetigazolásuk alapján kell figyelembe venni. • Havi nettó átlagkereset A bruttó átlagkeresetből (Mt. 152. §) a keresetarányos munkaerő-piaci járulék, személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonásával számított összeg egy hónapra vetített értéke. • Egyedülálló Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, és nincs élettársa. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

• Temetési segély A munkavállaló, illetve a munkavállaló Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozójának halálakor adható segélyezési forma. • Rendkívüli segély Különleges körülmények, váratlan és súlyos anyagi gondok közé került munkavállaló részére (pl. a munkavállaló családjában előforduló súlyos betegség, hosszantartó ápolás, természeti csapás esetén) adható segélyezési forma. 4.2. A segélyezési keret 4.2.1. A hatályos Kollektív Szerződés 71. § 1. pontja tartalmazza az adott évi segély fejkvótát. 4.2.2. A MÁV-START Zrt. szintű éves keret a tárgyévre tervezett teljes és részmunkaidős átlagos állományi létszám és a tárgyévi fejkvóta szorzata alapján képzendő. 4.3. A segélykeret felosztása és a döntésre jogosultak 4.3.1. A tárgyévre megállapított éves keretösszeg 10%-a a vis major esetekre képzendő rendkívüli segélyekre kerül elkülönítésre tartalékalapként, amely felett a Központi Üzemi Tanács a Humánerőforrás Menedzsment Szervezet vezetőjével együtt rendelkezik. 4.3.2. A tartalékalap elkülönítése után fennmaradó keretösszeg 50%-a a temetési segélyek folyósítására kerül elkülönítésre, amely felhasználásáról a Központi Üzemi Tanács a Humán erőforrás Menedzsment Szervezet vezetőjével együtt rendelkezik. 4.3.3. A helyi Üzemi tanácsok/üzemi megbízottak és a munkáltatói jogkör gyakorlók a tartalékalap elkülönítése után fennmaradó keretösszeg 50%-ával rendelkezhetnek a szociális segélyek folyósítására. Azoknál a szervezeteknél, ahol nem működik Üzemi tanács/üzemi megbízott, az érdekképviseletek oldaláról a Központi Üzemi Tanács jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlókkal a szociális segély kérelmeket elbírálni. 4.3.4. A felosztott keretek kezelését, valamint a munkáltatói jogkörgyakorlók és Üzemi tanácsok/üzemi megbízottak tájékoztatását a felhasználható keretek összegéről az asszisztensek (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállalók) végzik. 4.4. Az egyes segélyfajták speciális szabályai 4.4.1. Temetési segélyre az a munkavállaló jogosult, akinek közeli hozzátartozója elhunyt, és az eltemettetéséről a munkavállaló gondoskodik. Elhunyt munkavállaló házastársa, vagy egyeneságbeli rokona akkor jogosult segélyre, ha a csoportos biztosítás alapján a munkavállaló után nem részesülnek biztosításban és az elhunyt eltemettetéséről ők gondoskodtak. 4.4.2. Rendkívüli segély esetében javasolt környezettanulmány lefolytatása a munkáltató kezdeményezésére a helyi Üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal közösen.

4.1. Segélyezési jogcímek • Szociális segély Helyi szinten a szociális rászorultság alapján, valamint a munkavállaló gyermekének születésekor adható segélyezési forma.

Rendkívüli segély esetében el lehet tekinteni a 3.0 pontban rögzített, egy háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó átlagkeresetének korlátozásától.

3. szám, Budapest, 2011. június 15.

ÉRTESÍTŐ

3

4.5. A segélykeret felhasználása 4.5.1. A segélykeretek csak tárgyév december 31-éig használhatóak fel. 4.5.2. Amennyiben tárgyév decemberében a temetési segélyre elkülönített segélykeretnél maradványösszeg képződött, december hónapban a fel nem használt összeg átcsoportosításra kerülhet a szociális segélyekre, rendkívüli segélyekre a tárgyévi segélykérelmek kifizetése céljára. 4.6. A segély összege 4.6.1. Az egyszeri alkalommal megítélhető temetési segély öszszegét a hatályos Kollektív Szerződés 71. § 3. pontja tartalmazza. 4.6.2. A szociális és a rendkívüli segély mértékének meghatározása egyedi elbírálás alapján történik. 4.7. Eljárási rend 4.7.1. Segélyezést kezdeményezhet a munkavállaló vagy családtagja, a munkahelyi vezető, valamint a helyi Üzemi tanács/üzemi megbízott. 4.7.2. A temetési segély kérelmek elbírálása az esemény bekövetkeztének igazolása alapján történik. A helyi Üzemi tanács/üzemi megbízott szignálja a beadott segélykérő lapot és megküldi a Központi Üzemi Tanács részére. A segélyre való jogosultságot a beadott dokumentumok alapján a Központi Üzemi Tanács állapítja meg. 4.7.3. A rendkívüli segély elbírálása a bekövetkezett eseményről készült írásos dokumentáció, valamint a család egy főre jutó átlagkeresetének igazolása alapján, az elbírálás a dokumentumok és a munkavállaló egyéni helyzete ismeretében történik. A helyi Üzemi tanács/üzemi megbízott és a munkáltatói jogkör gyakorló javaslatával kiegészíti a beadott segélykérő lapot, ezt követően döntésre megküldi azt a Központi Üzemi Tanács részére. 4.7.4. Valamennyi segélykérelmet az 1. számú melléklet szerinti „Segélykérő lap”-on kell benyújtani, elbírálni. A munkavállaló a személyére vonatkozó adatokkal kitöltött kérelmet leadja a MÁV Zrt. Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati irodában a járandóságra vonatkozó adatok kitöltése érdekében. A MÁV Zrt. Humánszolgáltató legkésőbb a kézhezvételt követő 2. munkanapon viszszajuttatja a kérelmező munkabér adataival kitöltött és szignált Segélykérő lapot a munkáltatói jogkör gyakorlóhoz. A segélykérelemhez csatolni kell a bekövetkezett eseményről készült írásos dokumentációt az alábbiak szerint: • szociális segély esetén gyermek születése miatt a születési anyakönyvi kivonat másolata, egyéb esetekben a kérelem indokoltságát alátámasztó dokumentumok (amennyiben van), • temetési segélykérelem benyújtásakor a halotti anyakönyvi kivonat és a kérelmező nevére kiállított temetési számla másolata, • rendkívüli segély igénylése esetén a természeti katasztrófa miatt bekövetkezett tragédia igazolása, orvosi diagnózis, biztosító által kiállított kárfelmérés, baleseti jegyzőkönyv, különleges körülmények, váratlan és súlyos anyagi gondok leírása, környezettanulmány, stb.

4.7.5. A segélyek odaítéléséről a munkáltató és az érdekképviselet (Üzemi tanács/üzemi megbízott, vagy Központi Üzemi Tanács) közösen dönt. 4.7.6. A beérkezett segélykérő lapok nyilvántartásba vétele, alapbizonylatként történő kezelése, tárolása, egyeztetés a munkáltatói jogkörgyakorlóval, Üzemi tanáccsal/ üzemi megbízottal az elbírálás időpontjáról, a rendelkezésre álló keretről az asszisztens (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállaló) feladata. Határidő: minden hónap 20. 4.7.7. A beérkezett segélykérő lapok elbírálása. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló, Üzemi tanács/üzemi megbízott. Határidő: minden hónap 25. 4.7.8. A segélykérelmet benyújtott munkavállalót minden esetben írásban kell tájékoztatni a döntésről: a benyújtott kérelem elfogadásáról (2/a számú melléklet), avagy a kérelem elutasításáról (2/b számú melléklet). Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló. Határidő: tárgyhónap utolsó munkanapja. 4.7.9. A megítélt segély kifizetése kizárólag banki utalással történik, házi pénztáron keresztül nem lehet kifizetni. Az asszisztensek (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállalók) a kifizetendő segélyről adatszolgáltatást készítenek és eljuttatják azt az illetékes MÁV Zrt. Humánszolgáltató részére a 3. számú melléklet szerinti havi adatszolgáltatásnak megfelelő aláírt formában. Határidő: legkésőbb tárgyhónap utolsó munkanapja. 4.7.10. A segély soron kívüli (azaz hóközi) kifizetésére a munkáltató és az Üzemi tanács/üzemi megbízott egyetértésével kerülhet sor. A munkáltatói jogkörgyakorló által a soron kívüli kifizetést támogató és aláírt 1. számú mellékletet el kell juttatni a MÁV Zrt. Humánszolgáltató felé, ennek hiányában a munkabér fizetéstől eltérő időpontban történő kifizetésre nem kerülhet sor. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló, asszisztens (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállaló). Határidő: soron kívüli kifizetés engedélyezését követő munkanap. 4.7.11. A MÁV Zrt. Humánszolgáltató a hóközi számfejtés szabályainak megfelelően kezdeményezi a megítélt segély utalását. Határidő: minden héten kedden vagy csütörtökön. 4.8. Egyéb rendelkezések 4.8.1. A Humánerőforrás Menedzsment Szervezet vezetője delegálhatja az együttdöntési jogát a Humánerőforrás Menedzsment Szervezet más vezetőjének hatáskörébe. 4.8.2. A temetési segély – kivéve a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs részére folyósított temetési segély –, továbbá a károsultnak katasztrófa esetén a jogszabályban meghatározott elemi kár miatt nyújtott segély a hatályos adójogszabály alapján adómentes juttatás, a bruttó összeg levonások nélkül kerül kifizetésre. 4.8.3. A szociális és rendkívüli segély – ide nem értve az elemi kár miatt nyújtott segélyt – esetében a munkavállalót érintő személyi jövedelemadó előleg, valamint munkaerő-piaci, illetve nyugdíj-és egészségbiztosítási járulék levonási kötelezettség áll fenn, amelynek elszámolása az IHIR rendszerben a segély kifize-


4

ÉRTESÍTŐ

tésével egyidejűleg automatikusan történik. Ugyanígy kerül sor az adóköteles temetési segély adó- és járulék elszámolására is. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások:

6. HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, azonban az utasításban foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, az utasítás visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. Kollektív Szerződés.

1. számú melléklet: Segélykérő lap. 2/a számú melléklet: Értesítés segélykérelem elfogadásáról. 2/b számú melléklet: Értesítés a segélykérelem elutasításáról. 3. számú melléklet: Adatközlő az elszámoláshoz.

5.2. Módosítások Nincsenek. Apavári József s.k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes

5.3. Hatályon kívül helyezések Nincsenek.


ÉRTESÍTŐ

5

1. számú melléklet ………………………………….….. Szervezeti egység vezetője részére Székhelyén

Nyilvántartási szám: ……………

Segélykérő lap A kérelmező neve és törzsszáma: .................................................................................................................................................. Lakcíme: ........................................................................................................................................................................................ Adó száma: .................................................................. Munkaviszony kezdete: ......................................................................... Szolgálati helye: .......................................................... Munkaköre: ............................................................................................. Családi állapota: ......................................................... Eltartott családtagok száma: ................................................................... Segélykérő átlagos havi nettó jövedelme: ..................................................................................................................................... Házastárs (élettárs) átlagos havi nettó jövedelme: ........................................................................................................................ Összes nettó jövedelem: ............................................................................................................................................................... A segély kérelem indoka (temetési segély esetén a hozzátartozói jelleget külön ki kell emelni az indoklásban): ......................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... (Temetési segélykérelem benyújtásakor a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát mellékelni kell.) Kelt: ………………….., ……………. év……………….. hó ……… nap ………………………………… munkavállaló __________________________________________________________________________________ A munkáltatói jogkörgyakorló és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együttes döntése Üzemi tanács (üzemi megbízott) ................................................................................................................................................ Munkáltatói jogkörgyakorló ................................................................................................................................................ Folyósításra engedélyezett összeg: ........................................................ Ft, amelyet a munkavállaló részére a(z) ................................................ havi munkabérrel együtt kérünk folyósítani. Soron kívüli kifizetés esetén a folyósítás: …….. év ………………… hó ………… napja* A szociális/rendkívüli segély - ide nem értve az elemi kár miatt nyújtott segélyt - adóköteles jövedelemnek minősül./ A temetési segély - a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs kivételével -, és az elemi kár esetén folyósított segély adómentes jövedelemnek minősül. A kérelem elutasítása esetén annak indoka: ............................................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................................ Kelt: ………………………, ………. .év ……………. hó ………… napján ………………………………………… Munkáltatói jogkörgyakorló

…………………………………….. Üzemi tanács (üzemi megbízott) * soron kívüli kifizetésre méltányossági alapon kerülhet sor


6

ÉRTESÍTŐ

2/a számú melléklet Értesítés segélykérelem elfogadásáról

……………………………………………. Munkavállaló részére (törzsszám, név)

Tájékoztatom arról, hogy a …...…………….….. (év, hó nap) napján benyújtott Segély kérelmében foglaltakat mérlegelve az üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal együttdöntve Önnek ……..………….. Ft bruttó ……………………………… (szociális/temetési/rendkívüli)* segélyt folyósítunk. (A szociális/rendkívüli segély – ide nem értve az elemi kár miatt nyújtott segélyt - adóköteles jövedelemnek, a temetési segély – a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs kivételével –, valamint az elemi kár esetén folyósított segély adómentes jövedelemnek minősül.) *A megfelelő jogcím beírandó.

A segély kifizetésére a(z) ……………………….……....... havi bérszámfejtéssel egy időben / soron kívül ………………………. napig kerül sor.

Kelt: ………………………, ……….. év ……………. hó ………… napján

Üdvözlettel: ……………………………… Munkáltatói jogkör gyakorló


ÉRTESÍTŐ

7

2/b számú mellékle Értesítés segélykérelem elutasításáról

……………………………………………. Munkavállaló részére (törzsszám, név)

Tájékoztatom arról, hogy a …...…………….….. (év, hó nap) napján benyújtott Segély kérelmében foglaltakat mérlegelve az üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal együttdöntve a segélykérelmét elutasítottuk a következő indokok alapján: ........................................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................................... Kelt: ………………………, ……….. év ……………. hó ………… napján

Üdvözlettel: ……………………………… Munkáltatói jogkör gyakorló


8

ÉRTESÍTŐ

3. számú melléklet Adatközlő a MÁV Zrt. Humánszolgáltató részére ….…. (év) ….... …………….(hónapban) folyósítandó segély összegekről

Munkavállaló neve

Munkavállaló törzsszáma

Szolgálati hely kódja és megnevezése

Jóváhagyott bruttó összeg (Ft)

Segély jogcíme

Dátum:

……………………………………………………………………… munkáltatói jogkör gyakorló


ÉRTESÍTŐ

9

5/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a munkabér előleg megállapításának, kifizetésének és visszafizetésének szabályozásáról szóló 7/2010. (V. 14. MÁV-START Ért. 5.) ÁAVH sz. utasítás 1. sz. módosításáról (egységes szerkezetben) 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. munkavállalóinak a munkáltató által biztosított (Mt. 161. § és KSZ 66. §) munkabér előleg odaítélésének, juttatásának és levonásának egységes szabályozása, továbbá az eljárási szabályok meghatározása. 2. HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2.2. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető, a végrehajtásáért a munkáltatói jogkörgyakorlók, az asszisztensek (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállaló) a felelősek, közreműködőként pedig részt vesznek benne a MÁV-START Zrt. részére humánszolgáltatásokat végző szervezetek az e tárgyban kötött szerződések alapján. 3. FOGALMAK Az utasításban meghatározandó fogalom nincs. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A munkabér előleg keret 4.1.1. A munkabér előleg juttatására negyedéves keretek állnak a munkáltatói jogkörgyakorlók rendelkezésére. Az egyes negyedévi keretek a tárgyévet megelőző év december hónapjára az IHIR rendszerben számfejtett összes bérköltség 1,5%-ának háromszorosaként képződnek. 4.1.2. A munkáltatói jogkörgyakorlónkénti negyedéves keretek Ft összegét a Humánerőforrás Menedzsment szervezet határozza meg és adja át az egyes munkáltatói jogkörgyakorlók részére legkésőbb tárgyév január 15-éig. 4.1.3. A munkabér előleg keret felhasználásának ütemezése negyedéves bontásban történik, a negyedévben fel nem használt keret a következő negyedévre átvihető, viszont tárgyév december 31-e után a maradvány már nem használható fel. 4.1.4. Rendkívüli élethelyzetek bekövetkeztekor a munkáltatói jogkörgyakorlók jogosultak arra, hogy a tárgynegyedévi keret kimerülése után a következő negyedévi keretből az egy hónapra eső keret összegét a Humánerőforrás Menedzsment szervezet vezetőjének engedélyezését követően előzetesen felhasználják.

4.1.5. A tárgynegyedévi munkabér előleg keretet a munkáltatói jogkörgyakorló az Üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal közösen szervezeti egységekre, telephelyekre továbboszthatja. 4.1.6. A negyedéves, valamint az esetlegesen felosztott keretek kezelését a munkáltatói jogkörgyakorlók és az aszszisztensek végzik. 4.2. A munkabér előleg mértéke 4.2.1. Az egy alkalommal felvehető munkabér előleg felső határát a hatályos Kollektív Szerződés 66. §-a tartalmazza. 4.2.2. A munkavállaló által kért munkabér előleg megállapításakor a munkavállaló nettó munkabérét és a munkabérét terhelő levonásokat egyaránt figyelembe kell venni. 4.3. Munkabér előleg kérésére jogosultak köre, az igénylés módja 4.3.1. Munkabér előleg - a KSZ 66. §-ában foglaltak alapján azoknak a munkavállalóknak a kérelmére adható, akik • a MÁV-START Zrt.-vel, illetve jogelődjével legalább 6 hónapi folyamatos munkaviszonyban állnak, vagy • a MÁV-START Zrt.-től vagy jogelődjétől tanulmányi ösztöndíjban részesült, első munkaviszonyt létesített munkavállalók, a munkába lépésük után. 4.3.2. A munkabér előleg igénybevételi lehetőség évente legfeljebb két alkalommal illeti meg a munkavállalót, abban az esetben is, ha a visszafizetés időtartamaként a maximumként rendelkezésre álló 6 hónapnál kevesebbet vállal. A felvett munkabér előleg visszafizetése előtt újabb munkabér előleg nem igényelhető. Nem részesülhet munkabér előlegben az a munkavállaló sem, akinek az adó és járulékok levonása után képződő nettó béréből (azaz a munkabér előleg levonási alapjából) a munkabér előleg odaítélését követően – egyéb törvényes letiltások hiányában – több mint 33% kerülne levonásra (beleértve a megítélt munkabér előleg összegét is). 4.3.3. A munkabér előleg iránti kérelmeket az 1. számú melléklet szerinti „Munkabér előleg kérelmi lap”-on kell benyújtani, elbírálni. A munkavállaló a személyére vonatkozó adatokkal kitöltött kérelmet leadja a MÁV Zrt. Humánszolgáltató Ügyfélszolgálati irodában a járandóságra vonatkozó adatok kitöltése érdekében. A MÁV Zrt. Humánszolgáltató legkésőbb a kézhezvételt követő 2. munkanapon visszajuttatja a kérelmező munkabér adataival kitöltött Munkabér előleg kérelmi lapot a munkáltatói jogkörgyakorlónak. 4.4. A munkabér előleg elbírálása 4.4.1. A munkabér előleg odaítéléséről a munkáltató és az Üzemi tanács/üzemi megbízott közösen dönt. Azoknál a szervezeteknél, ahol nem működik Üzemi tanács/üzemi megbízott, az érdekképviseletek oldaláról a Központi Üzemi Tanács jogosult a munkáltatói jogkörgyakorlókkal a munkabér előleg kérelmeket elbírálni. Abban az esetben, ha egy munkavállaló tárgyévben második alkalommal nyújt be munkabérelőlegre vonatkozó kérelmet, akkor az elbírálási folyamatban először a tárgyévben


10

ÉRTESÍTŐ munkabérelőleget először igényelt munkavállalók munkabér előleg kérelmeit kell elbírálni. 4.4.2. A munkabér előleg kérelmet benyújtott munkavállalót minden esetben írásban kell tájékoztatni a döntésről (2/a, illetőleg 2/b számú melléklet). 4.4.3. A beérkezett munkabér előleg kérelmi lapok nyilvántartásba vétele, a munkabér előleg kérelmi lapok alapbizonylatként történő kezelése, tárolása, egyeztetés a munkáltatói jogkörgyakorlóval, Üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal az elbírálás időpontjáról, a rendelkezésre álló keretről az asszisztensek (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállaló) feladata. Határidő: minden hónap 20. napja. 4.4.4. A beérkezett munkabér előleg kérelmi lapok elbírálását a munkáltatói jogkörgyakorló és az Üzemi tanács/üzemi megbízott közösen végzi. A döntés során érvényesíteni kell azt a szabályt, hogy a munkavállaló munkaviszonya alapján kapott nettó munkabéréből (a munkabér előleg levonási alapjából) - egyéb törvényes letiltások hiányában - legfeljebb 33%-ot lehet levonni (a 33%-os levonás mértékbe bele kell érteni a megítélt munkabér előleget is). Határidő: minden hónap 25. napja. 4.4.5. A munkavállaló írásos tájékoztatása a benyújtott kérelem elfogadásáról (összeg megjelölésével), avagy a kérelem elutasításáról a munkáltatói jogkörgyakorló feladata (2/a, vagy 2/b számú melléklet szerint). Határidő: tárgyhónap utolsó munkanapja.

4.5. Munkabér előleg folyósítása és visszafizetése 4.5.1. A munkabér előleg kifizetése a munkabérrel együtt történik. 4.5.2. A visszafizetés időtartama legfeljebb 6 hónap. 4.5.3. A munkabér előleg elbírálásakor és visszafizetésekor érvényesíteni kell azt a szabályt, hogy a munkavállaló munkaviszonya alapján kapott munkabéréből legfeljebb 33%-ot lehet levonni, de több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%áig terjedhet figyelemmel a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 65. §-ában és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 161. §-ában foglaltakra. Amennyiben a már megítélt munkabér előleg folyósításának előkészítésekor kiderül, hogy a munkabér előleg visszafizetése a levonási korlátba ütközik, a Humánszolgáltató köteles értesíteni erről a tényről a munkáltatói jogkör gyakorlót. Az ilyen – jogszabályba ütköző – munkabér előleg megítélésére vonatkozó döntést a munkáltatói jogkör gyakorlónak vissza kell vonnia és írásban tájékoztatni köteles a munkavállalót és az Üzemi tanácsot/üzemi megbízottat. 4.5.4. A felvett munkabér előleg visszafizetésének megkezdése a folyósítást követő hónaptól egyenlő részletekben történik, havi rendszerességgel, munkabér levonás útján. Ha a munkabér előleg visszafizetési kötelezettség bármilyen okból a 6 hónapot meghaladja, az az SZJA tv. 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. A kamatkedvezményből szárma-

zó jövedelem után minden esetben a munkáltató (kifizető) az adófizetésre kötelezett. Ha a munkáltatónak – a munkavállaló oldaláról felróható okból – többlet fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor azt a munkavállaló köteles megfizetni, amely akkor kerül a Humánszolgáltató közreműködésével a munkavállaló munkabéréből levonásra, amikor ezt a törvényes letiltás mértéke újra lehetővé teszi. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a munkabér előleg fennmaradó részének és a munkáltató kamatkedvezményből származó fizetési kötelezettségéből adódó költségének visszafizetése előtt a 4.7 pont rendelkezései szerint kell eljárni. Amennyiben a munkabér előleg visszafizetése munkabér levonás útján nem lehetséges (pl. tartós jogi állományba kerülés, az 50%-os korlát miatt), a Humánerőforrás Menedzsment vezető előzetes írásos engedélyével a fennálló teljes visszafizetési kötelezettség egyösszegben történő megfizetése banki átutalással is teljesíthető. 4.5.5. Az asszisztensek (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállalók) a megítélt összegek kifizetéséről adatszolgáltatást készítenek, és eljuttatják azt a MÁV Zrt. Humánszolgáltató részére a 3. számú melléklet szerinti havi adatszolgáltatásnak megfelelő aláírt formában. Határidő: legkésőbb tárgyhónap utolsó munkanapja. 4.5.6. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérét érintően a munkabér előleg folyósítása után újabb hivatalos letiltás érkezik, figyelemmel kell lenni arra, hogy több letiltás esetén a levonás a munkavállaló nettó munkabérének legfeljebb 50%-áig terjedhet, tekintettel a Bírósági végrehajtásról szóló törvény 65. §-ában foglaltakra. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Újabb letiltás végrehajtása esetén – ha a levonás a munkavállaló munkabérének 50%-át meghaladná – a munkabér előleg levonást mindaddig szüneteltetni kell, amíg a törvényes letiltás mértéke nem teszi lehetővé a munkabér előleg visszafizetésének ismételt követelését. A munkabér előleg levonásának szüneteltetéséről a Humánszolgáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót (4. számú melléklet). 4.6. Munkabér előleg soron kívüli kifizetése 4.6.1. Előfordulhatnak olyan rendkívüli élethelyzetek, amikor indokolt a soron kívüli kifizetés. A munkáltatói jogkörgyakorló kifejezetten erre irányuló engedélye alapján kerülhet csak sor a hóközi kifizetésre, kizárólag banki átutalással. A visszafizetés a 4.5.4 ponttól eltérően már a tárgyhavi munkabérből megkezdődik, mert csak így biztosítható, hogy a juttatás adómentesnek minősüljön. 4.6.2. A munkabér előleg soron kívüli, azaz hóközi kifizetésére a munkáltató és az Üzemi tanács/üzemi megbízott egyetértő javaslatával kerülhet sor. A munkáltatói jogkörgyakorló által a soron kívüli (hóközi) kifizetést támogató és aláírt 1. számú mellékletet el kell juttatni a területileg illetékes HR Koordinátor részére. Felelős: munkáltatói jogkörgyakorló, asszisztens (vagy más, erre a feladatra kijelölt munkavállaló). Határidő: a kérelem elbírálását követő munkanap.


ÉRTESÍTŐ

11

4.6.3. A területileg illetékes HR Koordinátor hatásköre a hóközi kifizetésről való döntés a munkabér előleg kérelmi lap alapján. Támogatása esetén a megítélt munkabér előleget átadja a MÁV Zrt. Humánszolgáltatónak, ahol tárgyhóra rögzítik az IHIR rendszerben a megítélt munkabér előleg összegét és ugyanakkortól a visszafizetés kezdetét is beállítják. Határidő: – a HR Koordinátor az előzetesen elbírált munkabér előleg kérelmi lapot a hozzá történő beérkezést követő munkanapon elbírálja, s egyetértése esetén még aznap továbbítja a Humánszolgáltató részére, – az utalás a Humánszolgáltató által kiadott hóközi utalási rend szerinti soron következő utalási napon történik. 4.6.4. A MÁV Zrt. Humánszolgáltató a hóközi számfejtés szabályainak megfelelően kezdeményezi a megítélt munkabér előleg utalását. Határidő: minden héten kedden vagy csütörtökön. 4.7. Munkaviszony megszűnésekor alkalmazandó szabályok 4.7.1. Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló halála miatt szűnik meg, akkor a Humánerőforrás Menedzsment vezető – a munkavállaló örökösének/örököseinek kérelmére – méltányosságból eltekinthet a munkabér előleg hátralévő részének visszafizetésétől. 4.7.2. Ha a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére nem a munkavállaló halála miatt kerül sor, a munkabér előleg törlesztésből fennmaradó összeg levonása a munkavállaló utolsó munkában töltött napon kifizetendő járandóságából történik. Amennyiben a törlesztendő összeg teljes mértékben való levonása nem lehetséges, kezdeményezni kell a más módon történő kiegyenlítést. Az utolsó munkában töltött napon történő elszámoláskor a fennmaradó munkabér előleg tartozás „Munkáltatóval szembeni tartozásként” kerül kezelésre, amelyről a Pénzügyi Szervezetet tájékoztatni kell a további ügyintézés érdekében.

4.8. Munkabér előleg keret felhasználásának ellenőrzése A munkabér előleg keret felhasználásáról a humán partnerek a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig tájékoztatást adnak a munkáltatói jogkörgyakorló részére. A munkavállalók által felvett munkabér előleg és törlesztésének nyomon követése bérelem lekérdező riporttal lehetséges. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. Kollektív Szerződés. 5.2. Módosítások Nincsenek. 5.3. Hatályon kívül helyezések Nincsenek. 6. HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, az utasításban foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, az utasítás visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Munkabér előleg kérelmi lap. 2/a számú melléklet: Visszajelzés a munkabér előleg kérelemre. 2/b számú melléklet: Visszajelzés soron kívüli kifizetés engedélyezésről. 3. számú melléklet: Adatközlő az elszámoláshoz. 4. számú melléklet: Tájékoztatás munkabérelőleg levonás szüneteltetéséről.

4.7.3. Egyedi megállapodás köthető a halasztott visszafizetésre vonatkozóan a munkavállaló írásbeli kérésére, amennyiben a kérelmét a munkaviszony megszűnése előtt legalább 5 munkanappal beérkezőleg eljuttatja a munkáltatói jogkört gyakorlójához. A munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezésre felterjeszti a kérelmet a Humánerőforrás Menedzsment vezetőhöz. Az engedély megadására kizárólag a Humánerőforrás Menedzsment vezető jogosult.


Apavári József s.k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes

12

ÉRTESÍTŐ

1. számú melléklet Munkabér előleg kérelmi lap ………………………………………………….….. Szervezeti egység Vezetője részére Székhelyén Alulírott ………………………………………………………(név nyomtatott nagybetűkkel) …………………… (törzsszám) ……………….. (telefonszám), az alábbi indokaim alapján kérem részemre ……….…………... Ft munkabér előleg folyósításának engedélyezését ……..…. havi* levonásra. Indokaim: ....................................................................………………………………………………………………………………………………… .....................................................................………………………………………………………………………………………………… Hozzájárulok ahhoz, hogy a munkaviszonyom megszűnésekor a munkabér előlegből fennmaradó tartozásomat a munkáltató egyösszegben levonja járandóságomból. Amennyiben a munkáltatónak a munkabér előleg késedelmes visszafizetése miatt többlet fizetési kötelezettsége keletkezik, hozzájárulok ahhoz, hogy ezt a költséget a munkáltató a járandóságaimból levonja. Kelt: ………………………, ………..év…………….hó…………napján .……………………………………… Munkavállaló aláírása

* Csak 1 és 6 közötti egész szám írható be!

__________________________________________________________________________________ A kérelmező munkabér adatai:

Humánszolgáltató iktatószáma: 1. Bruttó járandóság (tárgyhót megelőző hónap): 2. Törvényben előírt levonások (adó, járulék): 3. Nettó bér (munkabér előleg levonási alap): /1. - 2./ 4. Nettó bér 33%-a (mindösszesen levonható): /3. * 33%/ 5. Tartásdíj: 6. Egyéb letiltások: 7. Tartásdíj és egyéb letiltások összesen: / 5. + 6./ 8. Munkabér előleg havi maximum részlete: / 4. - 7./ Tájékoztató adatok: - Korábbi munkabér előleg utolsó levonási dátuma: - Korábbi munkabér előleg hátralévő összege: - Megjegyzés a letiltásokhoz (várható lejárat):

Ft Ft Ft Ft % %

Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Kelt:………………………,………..év…………….hó…………napján …………………………………. Humánszolgáltató aláírása

__________________________________________________________________________________


ÉRTESÍTŐ

13

1. számú melléklet A munkáltatói jogkörgyakorló és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együttes döntése: Üzemi tanács (üzemi megbízott) ……………………………………………………………. Munkáltatói jogkörgyakorló

…………………………………………………………….

A kérelmet támogatjuk. Folyósításra engedélyezett összeg: …………………………….. Ft, amelyet a munkavállaló részére a(z) ……………………… havi munkabérrel együtt kérünk folyósítani. Soron kívüli kifizetés** esetén: a kifizetés engedélyezését támogatjuk / nem támogatjuk.

** soron kívüli kifizetésre méltányossági alapon kerülhet sor A döntés utáni kifizetésre felterjesztett adatok: 9. A megítélt munkabér előleg összege: 10. A munkabér előleg visszafizetés 1 havi összege: 11. A nettó bért terhelő összes levonás aránya: ((7.+10.)/3.*100)

Ft Ft/hó %

A kérelmet elutasítjuk. Az elutasítás indoka: ………………….

Kelt: ………………………,………..év…………….hó…………napján …………………………………………………… Munkáltató jogkörgyakorló

………………………………………….. Üzemi tanács (üzemi megbízott)

Csak soron kívüli kifizetés esetén töltendő ki! A hóközi kifizetést engedélyezem / nem engedélyezem. Kelt: ………………………, ………..év…………….hó…………napján ……………………………………………….. HR koordinátor


14

ÉRTESÍTŐ

2/a számú melléklet Értesítés a munkabér előleg iránt benyújtott kérelem elbírálásáról

……………………………………………. Munkavállaló részére ( törzsszám, név)

Tájékoztatom arról, hogy a …...…………….….. (év, hó nap) napján benyújtott Munkabér előleg kérelmét az Üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal együttdöntve A.) elfogadtuk, ez alapján Önt ……..………….. Ft munkabér előleg illeti meg, amelyet a tárgyhavi bérrel együtt folyósítunk. A munkabér előleg visszafizetés első részletének levonása a tárgyhónapot követő hónapban átutalt munkabérből történik. A munkabér előleg visszafizetésére ………. (maximum 6) hónap áll rendelkezésére. B.) elutasítottuk a következő indokok alapján: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Dátum: …………………………………….………………

Üdvözlettel: ……………………………… Munkáltatói jogkörgyakorló


ÉRTESÍTŐ

15

2/b számú melléklet Értesítés soron kívüli kifizetés engedélyezésről

…………………..…………….. Munkavállaló részére

Tájékoztatom arról, hogy a …...…………….….. (év, hó nap) napján benyújtott Munkabér előleg kérelmét az Üzemi tanáccsal/üzemi megbízottal együttdöntve ……………….. Ft összegben elfogadtuk. Indokait mérlegelve a munkabér előleg soron kívüli kifizetésként kerül folyósításra. Az adómentes juttatás (SZJA) előírásainak történő megfelelés érdekében a munkabér előleg visszafizetés első részletének levonására már a tárgyhavi munkabéréből sor kerül. A munkabér előleg visszafizetésére ………. (maximum 6) hónap áll rendelkezésére.

Dátum: …………………………………….………………

Üdvözlettel: ……………………………… Munkáltatói jogkörgyakorló


16

ÉRTESÍTŐ

3. számú melléklet Adatközlő a MÁV Zrt. Humánszolgáltató részére …. (év) ….... negyedéves munkabér előlegből …………….(hónapban) folyósítandó összegekről

Munkavállaló neve

Munkavállaló törzsszáma

Szolgálati hely kódja és megnevezése

Jóváhagyott összeg

Levonási hónapok száma (1–6)

Dátum:

……………………………………………………………………… munkáltatói jogkör gyakorló


ÉRTESÍTŐ

17

4. számú melléklet Iktatószám:……………………………………. Tájékoztatás munkabérelőleg levonás szüneteltetéséről

Tisztelt ………………………………………….! Tájékoztatom, hogy a(z) …………………. számú határozat szerint az Ön munkabéréből újabb hivatalos letiltó végzés érkezett. A Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 65. §-ában foglaltak szerint több letiltás esetén, a levonás a munkavállaló nettó munkabérének legfeljebb 50%-áig terjedhet. A fentiekre tekintettel a munkabér előleg levonását a MÁV-START Zrt. mindaddig szünetelteti, amíg a törvényes letiltás által levont összeg mértéke akkorára nem csökken, hogy a MÁV-START Zrt. a munkabér előleg követelését a törvényben meghatározott levonás mértékéig újra érvényesíteni nem tudja. Egyben tájékoztatom, hogy ha a munkabér előleg visszafizetési kötelezettség bármilyen okból a 6 hónapot meghaladja, az az SZJA tv. 72. § pontja alapján kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. A kamatkedvezményből származó jövedelem után minden esetben a munkáltató az adófizetésre kötelezett. A munkáltató így keletkezett többletköltségét Ön a munkabér előleg kérelmi lapján tett nyilatkozata alapján köteles megfizetni, amely akkor kerül a munkabéréből levonásra, amikor ezt a törvényes letiltás mértéke újra lehetővé teszi. Dátum: …………………………………… …………………………….………… Humánszolgáltató Átvettem: ……..………………………… Munkavállaló


18

ÉRTESÍTŐ

6/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a vasutas szakmai gyakorlati idő elismerésének szabályozásáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A vasutas szakmai gyakorlati idő elismerésével járó kifizetés szabályozása annak érdekében, hogy a vasúti szolgálatban eltöltött éveket, valamint a vasúti tevékenységek és szolgáltatások nyújtása során a gyakorlatban megszerzett, illetve hasznosított szakmai tapasztalatokat elismerje és díjazza. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya

vállalók jelen utasítás 3.0 pontja szerinti vasutas munkaviszonyát kiszámítani. 4.2. Jogosultak köre A vasutas szakmai gyakorlati idő elismerése juttatásra azok a 2.1. pontban meghatározott munkavállalók jogosultak, akik: • az adott negyedévben végig statisztikai állományi létszámba tartoztak és • nem nyugdíjasként foglalkoztatott munkavállalók. Azok a munkavállalók, akik a munkakörük és a vasutas szakmai gyakorlati idejük alapján jogosultak lennének a vasutas szakmai gyakorlati idő elismerésre, de üzemi baleset miatt az adott negyedévben kikerültek a statisztikai állományi létszámból, jogosultak a kifizetésre. 4.3. A juttatás kifizetése

Az utasítás személyi hatálya kiterjed valamennyi 6-17 MÁVSTART Munkaköri Kategóriába (a továbbiakban: MMK) sorolt munkakört betöltő munkavállalóra. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető, a végrehajtásáért a humán partnerek a felelősek, közreműködőként pedig részt vesznek benne a Társaság részére humánszolgáltatásokat végző szervezetek az e tárgyban kötött szerződések alapján.

A negyedéves egyösszegű kifizetésre a negyedév utolsó hónapjának bérével együtt, automatikusan kerül sor a 4.1 pontban meghatározott összegben az arra jogosultak részére. Az adott negyedévben a 4.2 pont alá nem tartozók nem jogosultak a kifizetésre. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Nincsenek. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS

3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Vasutas szakmai gyakorlati idő Vasutas szakmai gyakorlati időként kell figyelembe venni a) a MÁV-START Zrt.-vel létesített, folyamatos munkaviszonyban töltött időt, b) a MÁV-START Zrt.-nél munkajogi jogutódlás vagy munkaszerződés rendelkezése alapján folyamatos munkaviszonynak elismert időt. Amennyiben a munkavállaló folyamatosként elismert munkaviszonya 1992. július 1. napját megelőzően áthelyezéssel kezdődött, a vasúti tevékenység vagy szolgáltatás nyújtásával összefüggő munkakörben eltöltött korábbi munkaviszonyát vasutas szakmai gyakorlati időként kell figyelembe venni. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Elismerési forma A vasutas szakmai gyakorlati idő elismerés formája negyedéves egyösszegű kifizetés. Az elismerés negyedéves összegei az egyes vasutas szakmai gyakorlati idő-sávokban a következők: Vasutas szakmai gyakorlati idő

Elismerés negyedéves összege (Ft)

0 – 4 év

–

5 – 14 év

6 000

15 – 24 év

9 700

25 évtől

14 700

A vasutas szakmai gyakorlati idő-sáv meghatározásakor az adott negyedév utolsó naptári napjához viszonyítva kell a munka-

Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, de rendelkezéseit már a 2011. I. negyedévi juttatásra is alkalmazni kell. Az utasítás 2011. december 31-ig hatályos. 7. MELLÉKLETEK Nincsenek. Apavári József s.k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes

7/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a kontrolling beszámolók készítésének eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a kontrolling beszámolási rendszer eljárásrendjének működésének, tartalmi és formai követelményeinek szabályozása a MÁV-START Zrt-nél úgy, hogy az illeszkedjen a megváltozott MÁV Csoport szervezeti és informatikai feltételeihez. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. – a továbbiakban: Társaság – kontrolling folyamatain belül a Társaság menedzsmentje, a MÁV Zrt, valamint a közszolgáltatási szerző-


ÉRTESÍTŐ

19

dés alapján a személyszállítási közszolgáltatás megrendelője felé történő beszámolási tevékenységre.

4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A beszámolási tevékenység célja

2.1.2. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Kontrolling Szervezet munkavállalóira, valamint a Társaság fő beszámolási egységeinek azon munkavállalóira, akik a kontrolling beszámolókhoz szükséges adatokat szolgáltatják vagy a folyamatban egyéb módon részt vesznek. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Társaság Kontrolling Szervezetének vezetője felelős.

4.2. A kontrolling beszámolási rendszer címzettjei és a kontrolling beszámolók készítéséért felelősök

3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA TM1: a MÁV csoportnál alkalmazott kontrolling és vezetői információs rendszer, web-alapú tervezési, várhatókészítési és beszámolási eszköz. Cognos: a Társaságnál alkalmazott kontrolling és vezetői információs rendszer, mely a tervezést, várhatókészítést és beszámolást is támogatja. GIR: a Társaságnál alkalmazott ügyviteli tranzakciós rendszer. SZVÖRnet: Üzemviteli technológiai folyamatok (pályahasználat, járműkarbantartás, járműtisztítás, szerelvény összeállítás) informatikai támogató rendszere. SPS: a társaság bevételi teljesítményeit tartalmazó kimutatás. Főtevékenységi kör: a beszámolási tevékenység szempontjából főtevékenységi körnek számítanak a Társaság Üzemeltetési, Üzleti és Általános Gazdálkodási szervezetei, valamint a Vezérigazgató irányítása alá tartozó szervezetek. Fő- és elemi szervezeti egységek: Főtevékenységi körök és szervezeti alábontásuk. (Tervezési, várható-készítési mélysége változhat.) Standard beszámoló: előre meghatározott szerkezetű és adattartalmú beszámolási táblázatok és szöveges értékelések, amelynek tartalma az elkészítés gyakoriságának és a címzetteknek megfelelően változik. Ad-hoc beszámoló: egyedi vezetői információs igények kielégítésére, eseti adattartalommal és jelleggel készülő beszámolók. Várhatókészítés: az időszaki tény adatok alapján az év hátralévő időszakának újragondolását jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek a tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. KPI: Kulcsmutatók. A KPI mutatók megjelenítik a Társaság fő tevékenységeit, különböző vizsgálati szempontok szerinti keresztmetszeti képet adnak a Társaságról, fő folyamatairól, területeiről, szervezeti egységeiről. KI: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság .

A MÁV Zrt. és leányvállalatai, így a Társaság irányítási rendszerének is szerves része a beszámolási rendszer, melynek célja a MÁV Csoport különböző vezetői szintjei információs igényeinek kielégítése, a vállalatcsoport egészéről, az egyes üzletágak, szervezeti egységek tevékenységéről való beszámolás, valamint az üzleti folyamatokba történő gyors beavatkozás lehetőségének biztosítása. A beszámolási rendszer struktúrája és működési logikája összhangban áll a tervezés rendszerével, így biztosítja a MÁV Zrt. és a leányvállalatok, ezen belül a Társaság terveiben kitűzött célok megvalósulásának nyomon követését.

A kontrolling beszámolási tevékenység különböző vezetői szintek információs igényét hivatott kiszolgálni. Ennek megfelelően a kontrolling beszámolási rendszernek a Társaságnál az alábbi címzettjeit különböztetjük meg: a) az egyszemélyes tulajdonos MÁV Zrt. Alapító, b) MÁV-START Zrt. Felügyelő Bizottsága, c) MÁV-START Zrt. vezérigazgatója , d) Beszámolási, tervezési, várhatókészítési fő és elemi szervezeti egységek vezetői, e) Könyvvizsgáló, f) a Közszolgáltatási szerződés alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az a) pontban említett címzett részére készített beszámolók fő felelőse (összeállítója/előterjesztője) a KI. A b) - d) pont szerinti egységek részére a beszámolók elkészítése a Társaság Kontrolling Szervezetének feladata. A társasági beszámolóknak a KI, illetve a b) – f) pontok címzettjei felé történő előterjesztéséért a Gazdasági Szervezet vezetője felel. 4.3. A standard beszámoló táblázatok és beszámoló jelentések típusai szervezeti szint és elkészítési gyakoriság szerint Szervezeti szint szerint megkülönböztetünk társasági és ágazati egység szintű beszámolókat. Ágazati egység a Társaság szervezeti egységeinek meghatározott csoportja; pillanatnyilag ilyen egység az Üzemeltetési, az Üzleti, az Általános Adminisztrációs Szervezet, illetve a Vezérigazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek összessége (azonos operatív egység szint); de a csoportosítások változhatnak. Elkészítési gyakoriság szerint

havonta, negyedévente készülő beszámolókat, továbbá éves beszámoló jelentést különböztetünk meg.

4.3.1. Havi beszámoló A havi beszámoló alapvetően az operatív terv teljesülését vizsgálja. A havi beszámolás alapja a TM1-ben kialakított tábla rendszer, mely a GIR-ben lezárt főkönyvi és a SZVÖRnet vasútüzemi adatokra valamint a szakterületek által szolgáltatott információkra, továbbá az SAP/IHIR-ből nyert létszám, munkaerő-forgalmi és


20

ÉRTESÍTŐ

személyi jellegű ráfordítás adatokra, és naturális teljesítményekre épül. A havi beszámolás részletezettsége megegyezik az operatív terv részletezettségével. A havi beszámolási feladatok mellett esetenként – a KI által megadott ütemtervnek megfelelően – az utolsó várható értékek felülvizsgálatra kerülnek. A tény és az aktualizált éves várható értékek alapján kontrolling jelentést kell készíteni A havi beszámolás alkalmával a MÁV START Zrt. vezetősége, a MÁV Zrt. vezetősége, illetőleg az Alapító tájékoztatást kap az operatív tervben meghatározott értékek, továbbá egyes kiemelt mutatószámok alakulásáról, illetve esetenként az éves célok várható teljesítéséről. A részletes folyamatleírást az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4.3.2. Negyedéves beszámolási feladatok 4.3.2.1. Negyedéves beszámoló jelentések A havi beszámolási feladatok mellett negyedévente – az üzleti évben végbement és az év hátralévő részére prognosztizált gazdasági folyamatok ismeretében – a tény és az éves várható értékeket tartalmazó társasági, valamint főtevékenység szintű kontrolling jelentést kell készíteni, amelyekben ki kell térni az éves prognózisra, be kell mutatni az üzleti célkitűzések teljesítését veszélyeztető kockázatokat, és az előzőek ismeretében a tervteljesítés érdekében meghozandó (szükséges) intézkedéseket. A negyedéves jelentés – a havi beszámolási feladatokon kívül – minden esetben tartalmazza az éves várható adatokat. Így ez egy komplex beszámolási feladat, mely a várhatók készítésén keresztül szorosan kapcsolódik a tervezéshez is. A várhatószámítás folyamatának szabályozását „A tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról” szóló utasítás tartalmazza. A negyedéves beszámoló érdemi része az üzleti tervben rögzített, illetve az Alapító MÁV Zrt. részéről jóváhagyott célok, elvárások visszamérése. A menedzsment beszámoló kötelező tartalmi kellékei a terv-tény elemzések, valamint a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedések bemutatása, továbbá a Társaság folyamatos működéséhez szükséges tulajdonosi (Alapítói) beavatkozási igény jelzése. A társasági szintű beszámolóban szerepel a finanszírozási helyzet bemutatása is. A finanszírozási helyzet vonatkozásában ki kell térni a hitelállomány alakulására, továbbá a pénzforgalmi, pénzgazdálkodási és befektetési tevékenységről kitekintést kell nyújtani az év hátralévő részére. A beruházási teljesítmények alakulását a beruházási tervhez kell viszonyítani. Be kell mutatni a tervtől jelentősen eltérő teljesítések okait, az előző évről áthúzódó beruházási, felújítási munkálatok aktuális állását. Negyedévente számot kell adni az üzleti tervben jóváhagyott munkaerő gazdálkodási és jövedelem-politikai célkitűzések teljesítéséről, azok várható alakulásáról, beleértve az egyszeri jellegű személyi kifizetéseket indukáló gazdasági eseményeket (csoportos létszámleépítés, kapcsolódó céltartalék képzés és felhasználás). A beszámolók tartalmi követelményeit részletesen a 4.4. fejezet szabályozza.

A MÁV-START Zrt. társasági szintű tény és várható elemzései alapján a KI készít előterjesztést a MÁV Zrt. Igazgatósága, valamint elnök-vezérigazgatói értekezlete részére. A részletes folyamatleírást a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.3.2.2. Negyedéves teljesítményértékelő megbeszélés A negyedév zárásaként Business Review-k (az év előrehaladásának értékelése) keretében prezentációs formában kerül sor a MÁV Zrt. kiemelt leányvállalatai, így a Társaság tevékenységének értékelésére. 4.3.2.3. Szervezeti szintű prezentációk A Társaság funkcionális szervezetei közül a Személyszállítási Szolgáltatási Központok, az Utasellátó Központ, valamint az Üzemirányító Központ a tárgynegyedévi zárásokat követően prezentáció keretében számol be az időszaki tevékenységéről, teljesítményeinek, bevételeinek és költségeinek tervhez viszonyított alakulásáról. 4.3.3 Éves teljesítmény értékelések Az éves üzleti terv teljesítésének értékelését a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) szerinti beszámoló tény adataira támaszkodva, a szükséges kontrolling elemzésekkel kiegészítve a menedzsment beszámoló és az üzleti jelentés tartalmazzák, továbbá az évet lezáró értékelő megbeszélések tárgyát képezi. 4.3.3.1. Menedzsment beszámoló és értékelő megbeszélés A menedzsment beszámoló a MÁV Zrt. hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának 7.5.1.c) pontja szerinti negyedik negyedévi jelentés. A teljes körűen konszolidált leányvállalatok, így a Társaság éves beszámolóját is a MÁV Zrt. hatályos Alapító Okirata 7.5.1.i) és 7.5.2.a) pontjában foglalt jogkörénél fogva – beleértve a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó törvényt is – a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá, az illetékes szakminiszter egyetértése mellett (MÁV Zrt. hatályos Alapító Okirata 6.5.w) pont harmadik francia bekezdés). A MÁV Zrt. hatályos Alapító Okirata 10.4. pontjának második bekezdése szerint a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztendő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (alapítói jogkörgyakorló a MÁV Zrt. felett) csak a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A MÁV Zrt. Igazgatósága Alapító Okirat szerinti döntési jogának gyakorlása érdekében a teljes körűen konszolidált leányvállalatok, így a Társaság is éves menedzsment beszámolót készítenek a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága részéről kiadásra kerülő ütemezésben és tartalmi követelményeknek megfelelően. A menedzsment beszámoló érdemi része az üzleti tervben rögzített, illetve a tulajdonos(ok) részéről jóváhagyott célkitűzések, elvárások visszamérése. A menedzsment beszámoló kötelező tartalmi kellékei a terv-tény elemzések, valamint a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedések bemutatása, továbbá a Társaság folyamatos működéséhez szükséges tulajdonosi (alapí-


ÉRTESÍTŐ

21

tói) beavatkozási igény jelzése. A részletes tartalmi követelményeket a 4.4. fejezet tartalmazza. A tárgyévet lezáró üzleti értékelő megbeszélések – Business Review-k – keretében (a tárgyévet követő év február-március hó folyamán) a negyedévi gyakorisággal készülő kontrolling beszámolók tartalmi követelményein túl kitekintésként a társaság jövőbeli feladatait, üzleti tervét is be kell mutatni. A társasági éves teljesítmény-értékelésének elkészítéséért a gazdasági vezető felelős. 4.3.3.2. Üzleti jelentés A MÁV Zrt. és leányvállalatai, így a Társaság is vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. Az üzleti jelentés a Sztv. 95. §-ában előírt követelményeknek és a társaságok ügyvezetése elvárásainak megfelelően értékeli a társaságok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely az Alapító MÁV Zrt. részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. Az értékelések döntően az előző évi adatokat figyelembe véve, az azokhoz képest bekövetkező változásokat bemutatva készülnek. A Társaság üzleti jelentése az Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér:

4.4. A negyedéves és éves beszámolók felépítése 1. Vezetői összefoglaló – Az időszaki és éves várható teljesítmények (naturália és érték) bemutatása. – A tervezés óta bekövetkezett feltétel-változás bevételre, költségre, eredményre gyakorolt hatása. – Mérlegtételek, tőkeszerkezet alakulása. – Finanszírozás, likviditás. – Beruházási terv teljesülésének bemutatása. – Humán-erőforrás gazdálkodás, foglakoztatás- és jövedelempolitikai célkitűzések megvalósulása. – Kockázatelemzés, érzékenységvizsgálat, kockázat kezelés, menedzsment intézkedések. 2. Határozati javaslat 3. Részletes kifejtés – – – – – – – – – – – –

– a tárgyévre vonatkozó üzletpolitika fő céljainak ismertetésére és azok teljesülésére, – az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására,

– –

– az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára,

–

– a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő céljainak bemutatására, – – a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére,

–

– a Társaságnak az elkülönítési szabályzat előírásai szerinti elkülönített mérlegének és eredmény kimutatásának megjelenítésére. – Az Üzleti jelentés elkészítéséért, valamint az Éves beszámoló szöveges részének elkészítéséért a Kontrolling Szervezet felelős. A Mérleg, az Eredménykimutatás és a Kiegészítő melléklet elkészítéséért a Számviteli Szervezet felelős. A Számviteli Szervezet e feladatainak a MÁV Zrt-vel kötött Számviteli szolgáltatási szerződésben megnevezett Szolgáltató – jelenleg a MÁV Zrt. szervezetén belül működő Számviteli Szervezet Beszámoló készítési Szervezete – igénybevételével tesz eleget. A részletes folyamatleírást a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Üzletpolitika, fő célkitűzések. A működési környezet alakulásának értékelése, piacelemzés. Premisszák és peremfeltételek alakulása. Piaci és egyéb kockázatok értékelése, kezelése. Az eszközbiztosítás helyzete, kapacitások kihasználtsága, hatékonyság alakulása. Hatékonyságjavító és beruházási projektek előre haladása. Az elemzések alapján megfogalmazható fő üzenetek. Az üzleti terv céljainak elérése érdekében javasolt akciók, intézkedések és azok várt hatása. A korábbi vezetői intézkedések, határozatok végrehajtása. Kitekintés. A társasági szintű kulcsmutatók (KPI-k) terv-, tény- és várható értékei, és az eltérések. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének alakulása, a terv és tény összehasonlítása, az eltérés magyarázata, az év végére várható érték. Legalább az évet lezáró beszámolóban az eredményt az előző évek adataival összevetve idősorosan is elemezni kell. Az EBITDA alakulása, a terv és tény összehasonlítása, az eltérés magyarázata, az év végére várható érték. A pénzügyi eredmény alakulása, a pénzügyi ráfordítások terv és tény értéke, a különbség oka, az év végére várható érték. A működési cash-flow, a beruházási és finanszírozási cashflow alakulása. A pénzforgalmi bevételek és kiadások elemzése. Hitelek, kötelezettségek bemutatása. Pénzforgalmi prognózis. Az eladósodottsági helyzet múltbeli változása, a következő hónapokban várható iránya. Tőkeellátottság bemutatása. A személyi jellegű ráfordítások és a létszám alakulása, viszonyítása a tervhez, az eltérések elemzése, az év végére várható értékek. A létszámot, átlagkeresetet, személyi jellegű ráfordításokat az előző év(ek) adataival is össze kell vetni, illetve a bázisidőszaki tényhez értékelni. A beruházások, a készletezési tevékenység bemutatása, hatékonyságának változása. A beruházási ráfordítások terv- és tényadatainak elemzése, az esetleges eltérések magyarázata. Forrásfelhasználás értékelése, projektek alakulása.

4. Mellékletek: a KI által kiadandó táblázat-struktúra szerint. 4.5. Standard elemzési algoritmusok A beszámolók készítésénél az elemzések összevethetősége érdekében standard módszerek alkalmazandók.


22

ÉRTESÍTŐ

Ezen elemzési módszerek a beszámolás minden területére értelmezhetőek, a cash-flow soraitól a kiemelt mutatók vizsgálatáig. 4.5.1. Standardizálható elemzési módszerek

Bázis-terv-tény-várható értékek elemzése; benchmark elemzés; trendelemzés, idősoros elemzés; szöveges elemzés.

4.5.1.4. Szöveges elemzés A szöveges elemzés bevezető részében – vezetői összefoglalóként – rövid, tömör formában, lényegre törően be kell mutatni a beszámolási időszak fő folyamatait, tendenciáit. Meg kell fogalmazni az egység működésével kapcsolatos fő üzeneteket, irányokat, a működést meghatározó 2-3 legfontosabb tényezőt. A vezetői összefoglalóban kerülni kell a számviteli fogalmak használatát, technikai jellegű eltérések bemutatását, a tényleges üzleti tartalomra kell fókuszálni. Általános szabályként az 50 millió Ft-os vagy annál nagyobb eltérést mindenképpen elemezni kell.

4.5.1.1. A bázis-terv-tény-várható értékek elemzése Amennyiben egy adott értékre illetve naturáliára létezik tervérték, úgy a tényleges és a tervezett illetve várható és tervezett értékek összehasonlítását minden esetben el kell végezni. Az értékek közötti eltérések számításánál az eltéréseket abszolút és százalékos formában is viszonyítani kell. Amennyiben az eltérés mértéke jelentős – meghaladja az 50 millió Ft-os értéket, vagy 20 és 50 millió Ft közötti, de 10 %-ot meghaladó mértékű – az eltérésről szöveges értékelést is kell készíteni, külön kitérve az eltérés okaira is. Ha a téma fontossága – a Társaság vezérigazgatói értekezletének egy vagy több résztvevője szerint – indokolja, ennél alacsonyabb eltérés okait is be kell mutatni. 4.5.1.2. Benchmark elemzés A benchmark elemzések célja a Társaság üzleti folyamatainak, eredményeinek összehasonlítása az iparági átlaggal, illetve hazai/nemzetközi céggel való összemérés. A benchmark elemzések elsősorban az üzleti jelentés részét képezik, a megszerzett információk – első lépcsőben – a teljesítmények értékeléséhez, az ágazati versenytárs-elemzésekhez kerülnek felhasználásra. 4.5.1.3. Trendelemzés

A szöveges elemzések tartalmi követelményei a 4.4. fejezetben találhatók. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás nem helyez hatályon kívül más utasítást, hatálybalépésével más utasítás hatályon kívül helyezése nem szükséges. Jelen utasítás megfelel a 2010–12. évi vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés rendelkezéseinek. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás közzétételének napján lép hatályba, és visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Folyamattáblázat – havi beszámolás (gyorsjelentés). 2. sz. melléklet: Folyamattáblázat – menedzsment (negyedéves) beszámoló. 3. sz. melléklet: Folyamattáblázat – éves beszámoló.

Az idősoros elemzés szintén az éves beszámoló adatainak elemzésére, továbbá ad hoc elemzési igények kielégítésére használható. Hosszabb távú, stratégiai jellegéből adódóan jellemzően piaci volumenekre, alapvető naturáliákra, illetve a külső környezet által meghatározott technikai, műszaki összefüggésekre vonatkozik.



ÉRTESÍTŐ

23

1. számú melléklet


24

ÉRTESÍTŐ


ÉRTESÍTŐ

25



26

ÉRTESÍTŐ


ÉRTESÍTŐ

27



28

ÉRTESÍTŐ


ÉRTESÍTŐ

29

8/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja az előzetes üzleti tervezés, az üzleti tervezés, az operatív tervezési rendszer, és a várhatókészítés eljárásrendjének, működésének, tartalmi és formai követelményeinek szabályozása a MÁV-START Zrt-nél úgy, hogy az illeszkedjen a megváltozott MÁV Csoport szervezeti és informatikai feltételeihez. 2. Hatály és felelősség meghatározása 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. – a továbbiakban: Társaság – kontrolling tevékenységén belül a MÁV Zrt. felé történő tervezési és várhatókészítési tevékenységekre. 2.1.2. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Kontrolling Szervezet munkavállalóira, valamint a Társaság azon munkavállalóira, akik a tervezéshez, várhatókészítéshez szükséges adatokat szolgáltatják vagy egyéb módon részt vesznek e folyamatokban. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Kontrolling Szervezet vezetője a felelős. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA TM1: a MÁV csoportnál alkalmazott kontrolling és vezetői információs rendszer, web-alapú tervezési, várhatókészítési és beszámolási eszköz. Cognos: a Társaságnál alkalmazott kontrolling és vezetői információs rendszer, mely támogatja a tervezést, várhatókészítést és beszámolást is. GIR: a Társaságnál alkalmazott ügyviteli tranzakciós rendszer. SZVÖRnet: Üzemviteli technológiai folyamatok (pályahasználat, járműkarbantartás, járműtisztítás, szerelvény összeállítás) informatikai támogató rendszere. SPS: a Társaság bevételi teljesítményeit tartalmazó kimutatás Főtevékenységi kör: a tervezési és várhatókészítési tevékenység szempontjából főtevékenységi körnek számítanak a Társaság. Üzemeltetési, Üzleti és Általános Gazdálkodási szervezetei, valamint a Vezérigazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek. Fő- és elemi szervezeti egységek: Főtevékenységi körök és szervezeti alábontásuk. (Tervezési, várható-készítési mélysége változhat.) Előzetes üzleti terv – az állami költségvetés tervezéséhez, a személyszállítási költségtérítési igény meghatározásához, általában 1+3 évre készített terv. Üzleti terv – a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága által kiadott üzleti tervezési irányelv alapján 1+3 évre készített üzleti terv, melynek első éve a tárgyévet követő év operatív tervének alapja.

Operatív terv – a jóváhagyott 1+3 éves üzleti terv első évére (tárgyévet követő év) vonatkozó terv, mely havi és részletes, a kiadott operatív tervezési struktúra szerinti szervezeti bontásban készül. Várhatókészítés – az időszaki tény adatok alapján az év hátralévő időszakának újragondolását jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek a tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. Alapterv – az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett előjelzett eredményeket tartalmazza, melyet a legfrissebb várható számítás alapján kell elkészíteni. Akciók – olyan stratégiai szintű intézkedéscsomagok, stratégiai opciók, melyek elemeiben változtatják meg a fő üzleti irányokat, mutatókat. Tervverzió – az alapterv és az akciók különböző kombinációinak modellezése Konszolidálandó (eliminációs) tételek – az anyavállalat és leányvállalatok közötti üzleti szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi tételek (pl. bevétel, költség, beruházás). A csoportszintű halmozódó – nem valós – eredmény kiszűrése érdekében ezen tételeket konszolidálni (egymással szembeállítani) kell. Konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok: MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁVGÉP Kft., MÁV FKG Kft., MÁV Informatika Zrt., MÁV IK Kft., MÁV Vagyonkezelő Kft., MÁV KFV Kft, ZÁHONY-PORT Zrt. KI: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság . 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A tervezési és várhatókészítési tevékenység célja A MÁV Csoport és a Társaság stratégiájával összhangban a jövőre vonatkozó célok és a megvalósítás eszközeinek kijelölése, a kockázatok beazonosítása; a beszámolási rendszer által a célok megvalósításának nyomon követése, az üzleti folyamatokba történő beavatkozás lehetőségének biztosítása, a döntési pontok meghatározása. 4.2. A tervezés és a várhatókészítés folyamata, típusai, szervezeti szint és elkészítési gyakoriság szerint 4.2.1. Tervezési és várhatókészítési folyamat A Társaság irányítási rendszerének szerves része a tervezési és várhatókészítési tevékenység. Ezek komplex, egymásra épülő folyamatok, melyek szükségessé teszik a folyamatos és többszöri iterációt, harmonizációt. Ezen iterációk és harmonizációk igazak a Társaság tervezési és várhatózási folyamataira is. A tervezési és várhatókészítési rendszer struktúrája és működési logikája összhangban áll a beszámolási rendszerével, így biztosítja a Társaság, valamint a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport terveiben kitűzött célok megvalósulásának nyomon követését. A Társaság tervezési, várhatókészítési és beszámolási folyamatait 2011. évtől a Cognos Planning és BI informatikai szoftverek támogatják. A tervezési folyamat többszöri visszacsatolásokkal mindaddig zajlik, míg a kiadott célértékeket – amely célérték a folyamat során tervalku, vagy alapítói döntés révén módosulhat – a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgató döntése alapján a Kontrolling Igazgatóság visszaigazolja és a MÁV Csoport tervezési, várhatókészítési egységei tervét a megfelelő vezetői fórum elfogadja, jóváhagyja.


30

ÉRTESÍTŐ

A tervezés és várhatókészítés a Társaság szervezeteinek együttműködésében megvalósuló, pontos határidők és felelősök meghatározásával működő folyamat, melynek kulcsdátumait, premissza és peremfeltételeit a Kontrolling Szervezet készíti el és adja ki a KI által kiadott irányelvek alapján. Az üzleti tervezési folyamat, illetve a várhatókészítési folyamat tartalma és szereplői közel azonosak, ezért azt ezen utasítás egyszerre szabályozza. Az előzetes üzleti tervezés és az üzleti tervezés időhorizontja alapvetően 1+3 év (pl. a 2010. évben készített üzleti terv szerkezete a 2011. évi üzleti terv, kitekintéssel 2012-2014. évekre), ebből az első évnek kiemelt jelentősége van, hiszen ez szolgál az éves operatív tervezés kiindulópontjaként. Az üzleti terv készítés időhorizontja azonban az Alapító döntése alapján eltérhet az 1+3 éves periódustól. Az 1+3 éves üzleti tervezési folyamat időben megelőzi az operatív tervezés folyamatát. Az üzleti terv ’alapterv + akciók’ felépítésben készül, ahol az alapterv az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett várható eredményeket tartalmazza, az akciók pedig olyan stratégiai szintű intézkedéscsomagok, stratégiai opciók, melyek elemeiben változtatják meg a fő üzleti irányokat, mutatókat. Az akciók hatásait modellezni lehet, mert az alapterv és az akciótervek azonos struktúra szerint készülnek és a csoportszintű egységes szerkezet miatt elvégezhető a tervkonszolidáció is. A létszám és a személyi jellegű ráfordítások tervezése összehangoltan, a Humán Szervezettel szorosan együttműködve folyik. A pénzügyi tervezés során kerül meghatározásra a kiadott premisszák alapján a Társaság finanszírozási struktúrája, és ezzel összhangban kerül megtervezésre a költségtérítési igény, illetve a külső finanszírozási szükséglet. 4.2.2. Tervek és a várhatókészítés típusai, szervezeti szintje, elkészítési gyakorisága A tervek főképp időhorizontjukban, pontosságukban és részletezettségükben térnek el egymástól: az idő előrehaladtával egyre nagyobb pontossággal kell elkészíteni a terveket, egyúttal egyre nagyobb részletezettséggel – egyre mélyebb szervezeti és időbeli bontásban. Ezért különböztet meg az utasítás előzetes üzleti tervet, üzleti tervet és operatív tervet. (Jelen utasításnak a stratégiai tervezés nem tárgya.) 4.2.2.1. Előzetes üzleti terv Az előzetes üzleti terv célja a Társaság költségtérítési igényének meghatározása a tervezési időszakra. Az előzetes üzleti tervezés a felülről történő tervezést, keretkijelölést támogatja, a folyamat elindítója általában az állami költségvetéshez kiadott minisztériumi tervezési körirat. Ezen tervezési szakasz legfontosabb célja a személyszállítási költségtérítési igény és az üzleti terv sarokszámainak meghatározása. Az előzetes üzleti terv sarokszámainak tervezése a MÁV Zrt. központi tervezési peremfeltételek meghatározásával kezdődik. Ilyenek többek között a hálózat mérete, a főbb teljesítmény- és volumenváltozások, a költségvetési támogatás szükséges mértéke, az éves beruházási keretösszeg, az éves bérfejlesztés, választható béren kívüli juttatások mértéke, a beszerzési árak növekedése, az árfolyamok, tarifák változása, a díjszabási változások stb. Ezeket az alapinformációkat a MÁV Zrt szakterületei (pl. Humánerőforrás igazgatóság, Pénzügyi igazgatóság, Stratégiai igazgatóság stb.) készítik elő a KI koordinációjával, majd a tervezési peremfeltételeket a KI adja meg a Társaság számára.

A tervezési peremfeltételek meghatározása után az előzetes üzleti terv sarokszámainak tervezése három fő lépésből áll: alapterv készítés, akciótervezés, illetve modellezni kell az akciók különböző kombinációinak hatását. Az alapterv adott üzleti folyamatok fenntartása mellett előjelzett eredményeket tartalmazza, melyet a legfrissebb várható számítás alapján kell elkészíteni. A tervezés egyik fontos bemenete a menetrendterv. Amennyiben ez a tervkészítéskor még nem áll rendelkezésre, a bázisévi menetrend szerkezettel számolunk (korrigálva a már ismert, jelentős változásokkal). Az akciók tervezésénél fontos szempont, hogy az alaptervtől egyértelműen elkülöníthető legyen és valódi stratégiai opciókat fejezzen ki. A Társaságot közvetlenül érintő akciókat a KI koordinációjával a Társaságnak kell kidolgoznia, melyhez alapvető támogatást nyújt a MÁV Zrt. Stratégiai Igazgatóság és a Kontrolling Igazgatóság. Az akciók közül – az Alapító MÁV Zrt. döntése szerint – egyeseket a későbbiekben projektként kell kezelni. Minden akciónak az összes érintett tervezési, várhatókészítési egységnél jelentkező összes hatást tartalmaznia kell, mert csak így biztosítható a csoportszintű eredményváltozás értékelése. Az alapterv és az akciók különböző kombinációinak modellezésével létrejövő tervverziók elemzése eredményeként elő kell állítani az Alapító MÁV Zrt. által elfogadhatónak tartott előzetes tervet. Az előzetes üzleti terv éves bontásban készül 1+3 évre ettől eltérő alapítói döntés híján. A tervek részletezettsége mind a négy évre minden tekintetben megegyezik. A részletes folyamat leírást az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4.2.2.2. Üzleti terv Az üzleti tervezés legfontosabb célja, hogy az adott tendenciák, peremfeltételek, premisszák mellett várható üzletmenet – alapterv – az előzetes üzleti tervben foglaltak, valamint az Alapító MÁV Zrt. által megszabott elvárások, sarokszámok közti eltérést megszüntesse. Ez módszerében az előző tervezési fázishoz hasonlóan akciók tervezésével valósul meg. A csoport szintű irányelv ismeretében a KI elkészíti és kiadja a központi tervezési irányelvet és az üzleti tervezési premisszákat. A központi irányelveket figyelembe véve a Kontrolling Szervezet elkészíti az ütemtervet, hogy mit, milyen határidőre, milyen peremfeltételekkel, milyen formátumban kell elkészíteni. Az alaptervet a legfrissebb éves várható számítás, illetve az előzetes üzleti terv alapján kell elkészíteni. Az akciók tervezése egyrészt az előzetes üzleti tervben definiált akciók pontosítását, frissítését jelenti, másrészt újonnan definiált intézkedéscsomagok beépítését az üzleti tervbe. Az akciókat a KI koordinációjával a Társaságnak kell kidolgoznia. Az előzetes üzleti tervezés és az üzleti tervezés iterációs folyamat. Az alapterv és a különböző akciók kombinációjaként állnak elő az egyes tervverziók (az üzleti tervezési folyamat mérföldköveiként). Az előzetes üzleti terv egy kiemelt tervverzió a költségtérítési igény meghatározásához.


ÉRTESÍTŐ

31

A szakterületek a Kontrolling Szervezet által meghatározott formában és tartalommal készítik el az üzleti tervet (lásd 4.4. fejezet). A Kontrolling Szervezet elvégzi a szükséges elemzéseket és a konzisztencia vizsgálatot, melynek célja a Társaság eredmény levezetése, valamint a részletes adatok teljes konzisztenciájának és az irányelveknek, feltételezéseknek való megfelelés ellenőrzése. Az elemzések során felmerült eltérések, az összeállított bevételi, költség és naturália tervek ismeretében szükség esetén a Kontrolling Szervezet vezetője egyeztetést kezdeményez az érintett tervezési egységek vezetőivel, tervezésért felelős munkatársaival. Ezután egyeztetés és harmonizálás történik az üzleti tervekben, valamint a szükséges módosítások átvezetése a tervtáblákban. A Társaság üzleti terve a Cognos rendszerben készül. Az elkészített üzleti terv adatai betöltésre kerülnek a MÁV Zrt. tervezési rendszerébe a TM1-be. Az egyedi üzleti tervekből készíti el a KI a MÁV Zrt. konszolidált üzleti tervszámait, a TM1-ben az eliminációs tételek kiszűrésével. Az üzleti terv éves bontásban készül 1+3 évre. Ebből az első év a szigorú értelemben vett üzleti terv, mely keretként, az operatív tervezés, majd a beszámolás alapjául szolgál. A további három év kitekintés, mely stratégiai jellegű iránymutatásnak, előrejelzésnek tekinthető. A tervek részletezettsége mind a négy évre minden tekintetben megegyezik. A részletes folyamatleírást a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.2.2.3. Operatív terv Az operatív terv az üzleti tervhez képest szervezetileg, időben és tartalmilag részletesebb. Az operatív terv már nem bomlik alaptervre és akciókra, az üzleti tervezés lezárultával elemi tervezési szinten csak egy terv létezik, amely integrálja magában az alapterv és a ténylegesen végrehajtandó akciók hatását. Az operatív terv egy évre készül havi bontásban, a szolgáltatókkal történő egyeztetések alapján, a KI erre vonatkozó ütemterve szerint. A részletes folyamat leírást a 3. sz. melléklet tartalmazza. 4.2.2.4. Várhatókészítés

Az éves várható-készítés célja, hogy a vezetést tájékoztassák az év végére várható eredmény alakulásáról, a tervektől való várható eltérésekről, hogy ez alapján időben dönthessen a szükséges intézkedésekről. A terv, tény és várható adatok elemzésének eredményére építkező menedzsment intézkedések és akcióprogramok lehetővé teszik az üzleti kockázatok magasabb szintű beazonosítását és kezelését. Fontos, hogy a prognosztizált és az elfogadott üzleti tervelőirányzatok közötti eltérések alapján a vezetés intézkedési programmal segítse a Társaságot a tervben megfogalmazott pályán haladni, és ezáltal lehetőséget teremtsen az üzleti tervben megfogalmazott célok elérésére. A várhatókészítés további releváns feladata, hogy alapul szolgáljon a tárgyévet követő év üzleti tervezéséhez. A tervezésnél használt premisszák a várható készítéshez felülvizsgálatra és ismételten kiadásra kerülnek. A várható készítését a tervezési folyamatéhoz hasonlóan a Cognos informatikai alkalmazás támogatja. Az előre rögzített szabály alapján történő automatikus várhatókészítés során a rendszer által javasolt értékek szakmai megalapozottsággal felülírhatóak. 4.3. A terv- és várhatókészítés területei 4.3.1 Bevételek tervezése A bevételek tervezése naturális adatok alapján a tarifa- és kedvezmény politikában meghatározott elvek szerint kerül meghatározásra. A tervezési modellnek megfelelően külön vannak kimutatva a bevétel alakulására ható tényezők (akciók) számszerűsített értékei. A Társaság Cognos rendszere modellben kezeli a bevételek számítását. A bevételi terv részletezettséget tekintve havonta akciónként és jegytípusonként készül. 4.3.2. Szolgáltatások tervezése A Társaság részére nyújtott szolgáltatások két fő csoportja: MÁV Csoporton belül az anyavállalat és más leányvállalat által a Társaság részére nyújtott szolgáltatások, Csoporton kívüli, piaci szereplő által nyújtott szolgáltatások. 4.3.2.1. Csoporton belüli szolgáltatások

A várhatókészítési feladatok szervezeti mélységét és időbeli ütemezését a KI által megállapított ütemterv alapján a Kontrolling Szervezet határozza meg a Társaság beszámolási, tervezési, várhatókészítési egységei számára a várhatókészítési folyamat kezdetén. Társasági szinten legalább negyedévente készül éves várható előrejelzés a negyedéves beszámolócsomag részeként. Esetenként, jellemzően a tervezési folyamat kezdetén, szükség lehet gyakoribb várhatókészítésre is, az I-X. és I-XI. havi beszámolók alapján, de ez egyéb időszakban is lehetséges. A várhatókészítés technikája és logikája az üzleti tervezési folyamatéval megegyező (lásd 4.2.2.2 pont, valamint 2. sz. melléklet). A várhatókészítés az év hátralévő időszakának újragondolását, előrejelzését jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek az üzleti tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. Ezen információk vonatkozhatnak az elmúlt időszakra (pl. bevételkiesés, váratlan meghibásodások miatti költségtöbbletek, tervezettől eltérő árfolyamok. stb.), vagy a hátralévő időszakra (pl. új szerződések, korábban nem tervezett árváltozások). A várhatókészítés teremti meg a kapcsolatot a tervezés és a beszámolás között.

A szolgáltatások tervezése naturális alapon történik, a naturáliák és egységárak szorzataként áll elő, az így kiszámított költségadatok összegző sorai kerülnek át automatikusan az eredmény kimutatásba. Alapelv, hogy a tervárakat a szolgáltatónak kell megadnia, az igényelt mennyiséget pedig az igénybevevőnek. A javasolt árakat és mennyiségeket alkufolyamat után kell véglegesíteni. A tervezési és a várhatókészítési folyamat során alapelv, hogy a csoporton belüli, naturália alapon nyújtott szolgáltatások esetén az igénybe vett szolgáltatás mennyiséget az igénybevevő partner adja meg, illetve rögzíti a TM1-be. A Társaság a Cognos rendszer modelljeiben számítja ki a szolgáltatások értékét. 4.3.2.2. Csoporton kívüli partnereknek által nyújtott szolgáltatások A Csoporton kívüli piaci szereplők által nyújtott szolgáltatások tervezése a naturáliának, a tevékenység ellátásához szükséges menynyisége és a szerződésekben meghatározott ár alapján történik.


32

ÉRTESÍTŐ

4.3.3. Humán tervezés A humántervezés két fő része a létszámtervezés és a személyi jellegű ráfordítások tervezése. A létszámtervezés a munkaerőgazdálkodás lényeges eleme és alapvetően a Humán Szervezet irányításával zajlik, azonban kontrolling szempontból is kiemelt feladat a létszám és a humánköltségek átlátható és összehangolt tervezése, ezért a létszám- és költségterveknek dimenzióikban egyezniük kell, a személyi jellegű ráfordítások mellett a naturális adatok is megjelennek a tervtáblákban azonos részletezettségben. Az üzleti terv a Humánerőforrás Menedzsment közreműködésével a tervezési irányelvekben megadott szervezeti egységekre készül a Cognosban, az érintett szervezetek vezetőivel előzetesen egyeztetve. Ez – vezetői döntés alapján – akár mélyebb is lehet az általános üzleti terv szervezeti mélységénél. Az operatív munkaköri mélységű terv továbbra is az SAP rendszerben áll elő, a már kialakított – az üzleti tervtől eltérő – módszertan alapján, majd az eredménye áttöltésre kerül a Cognosba, a Cognos operatív terv részletezettségének megfelelően. A tervezési módszertant – ami megegyezik a várhatókészítés módszertanával – a 4.3.3.1.– 4.3.3.2. számú alfejezetek tartalmazzák. 4.3.3.1. Létszámtervezés Az összes foglalkoztatotti várható záró létszámból, mint bázisadatból kiindulva, a lényegesebb munkaerő-forgalmi intézkedéscsoportok (felvételek, létszámcsökken(t)ések, egyéb létszámváltozás) figyelembe vételével kerül megtervezésre a záró-, illetve az előzőekből számított átlaglétszám. Az első év havi bontású ütemezésben, a többi három év pedig éves bontásban készül. Az átlaglétszám havi és kumulált átlag, ami úgy számítódik, hogy az adott havi létszámváltozás hó elején megtörténtnek minősül, kivéve decemberben, amikor a létszámváltozás hó végére teljesül. Az éves bontású tervek az év közben történő létszámváltozásokat év közepén történő létszámváltozásként tervezve tartalmazzák. 4.3.3.2. Személyi jellegű ráfordítások tervezése

a várható éves volumenből kerülnek tervezésre a prémiumok, kitüntetések, jutalmak és az állományon kívüli bér (megbízási szerződések, előadói díjak) Béren kívüli elemek tervezése: döntő hányada a VBKJ (választható béren kívüli juttatások), ami a tervezett fajlagos juttatás és átlaglétszám terv szorzataként számszerűsíthető egyéb béren kívüli elemeket a várható éves volumenek és bérfejlesztési/inflációs premissza figyelembevétele alapján tervezzük az esetleges jogszabályi változásokra is tekintettel A bérjárulékok tipikusan jogszabályfüggő ráfordítások (társadalombiztosítási, rehabilitációs hozzájárulás, korkedvezmény-biztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás), jellemzően százalékkulcsokkal tervezhető. Egyszeri jellegű ráfordítások A létszám-racionalizálásra tervezett munkaerő-forgalmi intézkedésben érintett létszám, az egy főre jutó bérköltség terv és az átlagos juttatási hónapok száma alapján, korengedményes nyugdíjazás esetén az adott munkavállalóra jellemző konkrét költségekkel indokolt tervezni. A tervezés egyszerűsített költségnemi részletezettséggel történik. Fő szempont az egyszeri és az „állandó” tételek szétválasztása. A létszám és személyi jellegű ráfordítások várható készítésekor a kapcsolódó algoritmusok meghatározása is a Cognosban történik. 4.3.4. Beruházás tervezés A beruházás tervezési- és várhatózási folyamatra jelen utasítás általános előírásain kívül a hatályos Beruházási projekt tervezés és kontrolling folyamatok szabályozásáról utasításban (1/2008. (VIII. 1. MÁV-START Ért. 16.) rögzített specifikus jellemzők is érvényesek. A tervezés és a várható számítás a Cognos támogatásával történik.

Egyszeri jellegű nélküli ráfordítások 4.3.5. Projekttervezés Az egyszeri jellegű ráfordítások jelentése a MÁV Csoportnál: a munkavállalók kilépésével kapcsolatos mindazon költség, ami a normál munkavégzéshez nem kapcsolódik, így a felmentési bérek, megváltások, végkielégítések, MÁV Évek, MÁV Esély programmal kapcsolatos kifizetések, nyugdíjbefizetések és ezek járulékai. A bérek (egyszeri nélkül) tervezésére javasolt az ún. „elkötelezett módszer” szerint képzett tervezési alap: aktuális legutolsó lezárt fajlagos besorolási bérek alapján számolt besorolási bértömeg a tervezett átlaglétszámra az eltelt tényidőszak ’pótlék / besorolási bér’ arányából számított pótlék a megelőző évi besorolási bérhez viszonyított arányból számolódik: túlmunka, készenlét és ügyelet, ledolgozott ünnepnapi díjazás

A projekt kontrolling és a projekttervezés tárgykörébe azok az intézkedéscsomagok tartoznak, melyeket az illetékes döntéshozó projektként jóváhagy és a MÁV Zrt. Stratégiai Igazgatósága projektszámmal lát el. A projekt kontrolling tevékenységet részletesen a 2010-ben kiadott „16/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV-START Zrt. kiemelt projektjeinek kontrolling értékelési szabályozásáról.” utasítás tartalmazza. A projekt kontrolling modul mind költségnemi, mind pedig szervezeti mélységében eltérhet az általános moduloktól, fő számai megegyeznek, de elemi mélységű projektinformációk nem állnak rendelkezésre a projektekről. A projektindítási kérelemhez gazdasági hatásvizsgálat készül standard formában, majd a menedzsment jóváhagyása után részletes tervezés kezdődik.

A fentiek alapján létrejött tervezési alapok kerülnek felszorzásra a bérfejlesztési premisszával.


ÉRTESÍTŐ

33

4.4. Az üzleti terv dokumentáció tartalmi felépítésének struktúrája 1. Vezetői összefoglaló • A társaság céljai • A tervezés fontosabb peremfeltételei • Fontos pénzügyi mutatók terve (üzleti eredmény, mérlegszerinti eredmény) • Finanszírozás, tőkeszerkezet alakulása Határozati javaslat 2. A társaság üzleti terve 2.1. A társaság jövőképe, üzleti céljai 1+3 évre 2.2. A első évi üzleti terv és a +3 évi kitekintés feltételrendszere 2.2.1. Piacelemzés, a teljesítmények terve, ártendenciák 2.2.2. Belső feltételek, a tervben figyelembevett tényezők 2.2.3. Intézkedési terv a hatékonyság javítása érdekében, az intézkedésektől várt eredményt javító hatások bemutatása (ennek hármas tagolása: tervidőszakra vállalt hatékonyságjavítási projektek - BPR keretében feltárt további programok – költségtakarékossági elvárások) 2.3. Humánerőforrás-gazdálkodás 2.3.1. Foglalkoztatáspolitikai célkitűzések 2.3.2. Jövedelempolitikai célkitűzések 2.4. Beruházási, fejlesztési terv 2.4.1. A beruházási célok bemutatása 2.4.2. A beruházási terv finanszírozása, forrásfelhasználás ütemezése 2.5. Közbeszerzési terv

Kötelező mellékletek: A KI által kiadandó tervtábla struktúra szerint. 1. Premisszák és peremfeltételek (MÁV által kiadott tábla mellékelendő, kiegészíthető) 2. Eredmény-kimutatás 3. Cash-flow 4. Pénzforgalmi terv 5. Mérleg 6. Naturális teljesítmények 7. Az anyavállalat és a leányvállalatok egymás közötti szolgáltatásainak tervtáblái, amely tartalmazza: – naturális teljesítményeket – egységárakat – tervezett díjat 8. Beruházási terv 9. Kiemelt humán mutatók 10.-től amit a Társaság indokoltnak tart, (teljesítmények, karbantartás, stb.)

Az előterjesztések elkészítésénél az Előterjesztések rendjére vonatkozó, 39/2010. sz. MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói utasítást is figyelembe kell venni. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás nem helyez hatályon kívül más utasítást, hatálybalépésével más utasítás hatályon kívül helyezése nem szükséges. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás közzétételének napján lép hatályba, és visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK

2.6. Számszaki üzleti terv 2.6.1. Eredményterv (tervezett bevételek, költségek, eredmény előirányzat) 2.6.2. Finanszírozási, likviditási terv 2.6.3. Mérleg terv, tőkeszerkezet

1. sz. melléklet: Folyamattáblázat – előzetes üzleti tervezés 2. sz. melléklet: Folyamattáblázat – üzleti tervezés 3. sz. melléklet: Folyamattáblázat – operatív tervezés

2.7. Kockázat elemzés, érzékenység vizsgálat, kockázat kezelés


Apavári József s. k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes

34

ÉRTESÍTŐ



ÉRTESÍTŐ

35


36

ÉRTESÍTŐ


ÉRTESÍTŐ

37



38

ÉRTESÍTŐ


ÉRTESÍTŐ

39


40

ÉRTESÍTŐ



ÉRTESÍTŐ

41

9/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás az aktív értékesítés ösztönzés szabályozásáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a Társaság bevételeinek növelése érdekében az aktív értékesítés ösztönzésének szabályozása 2011. évre vonatkozóan a 2011. március 7-i vezetői értekezlet döntésének megfelelően a 2009. évben bevezetett rendszer további működtetése, az aktuális elvárások és gyakorlati tapasztalatok figyelembevétele mellett. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. Termékmenedzsment Szervezetének értékesítéssel foglalkozó valamennyi nem vezető munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető felelős, közreműködőként részt vesz az Értékesítési vezető. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás meghatározást igénylő új fogalmat nem tartalmaz. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az aktív értékesítők ösztönzését, motiválását szolgáló értékesítési ösztönzőrendszer célja a Társaság bevételeinek célzott növelése. 4.1. Az ösztönzési rendszerben résztvevők köre Az ösztönzési rendszerbe a Termékmenedzsment Szervezetben dolgozó aktív értékesítők, azaz • Értékesítési Szakértő II (Key Account Menedzser – KAM) • Értékesítési Szakértő I (Account Menedzser – AM) • Szolgáltatás-értékesítő szakelőadó munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók kerülnek bevonásra. 4.2. Figyelembe vett bevételi típusok

értékesítő szakelőadók bevételi elvárásainak és tényleges teljesítéseinek összegeként adódik. 4.3. A bírálati időszak Az ösztönzési rendszer 2011. január 1-től 2011. december 31ig terjedő időszakra vonatkozik. Bírálati időszakok: 1) január 1-től október 31-ig (előzetes értékelés, első bírálati időszak), 2) január 1-től december 31-ig (éves értékelés, második bírálati időszak). A teljesítmények az összesítések alapján negyedévente kiértékelésre kerülnek, de a teljes értékesítési ösztönző kifizetés csak a 2 bírálati időszakhoz kapcsolódik. Év közben november hónap folyamán előzetes értékelésre kerül sor az I–X. havi egyéni bevételi tényadatoknak az éves egyéni bevételi tervvel való összevetése alapján. Az éves értékelést 2012. januárjában kell elvégezni. Az értékesítés ösztönzése az elért, időben és teljes mértékben befolyt bevétel alapján történik. Az értékesítési ösztönző kifizetés feltétele, hogy az értékesítő a számára meghatározott bevételen felüli teljesítményt nyújtson az ösztönzött területeken. Az értékelést a bírálati időszakot követő hónap 20. napjáig az Értékesítési Szervezet végzi, az 1. sz. melléklet szerinti bevételi tábla adatai alapján. 4.4. Az ösztönzés mértéke Az egyes munkavállalók esetében az értékesítési ösztönző alapja az egyes bírálati időszakokra eső személyi alapbértömeg. A maximálisan elérhető értékesítési ösztönző az éves személyi alapbér 25%-a. Amennyiben a munkavállaló a számára tervben meghatározott bevételi összegen felül teljesít az adott bírálati időszakban, a 3. sz. mellékletben található táblázat szerinti értékesítési ösztönzőre jogosult. 4.5. A bevételek nyilvántartása

Az értékesítési ösztönzés során figyelembe vett nettó (ÁFA és árkiegészítés nélküli) bevételek az alábbiak: – csoportos utazások nettó bevétele, – chartervonati utazások nettó bevétele, – nemzetközi bevételek, – új nemzetközi viszonteladói szerződések bevétele (egy évig vehető figyelembe minden új ügyfél), – különvonatok, különkocsik, kocsi bérlések nettó bevétele, – új szerződéses havi bérlet váltások nettó bevétele (egy évig vehető figyelembe minden új ügyfél), – egyéb nettó bevétel (pl. START Klub kártyacsalád termékei; éves bérletek, stb.). A szolgáltatás-értékesítő szakelőadók csak a saját bevételeik alapján jogosultak az értékesítési ösztönzőre, az Értékesítési szakértő II. (KAM) és az Értékesítési szakértő I. (AM) munkakörben lévő munkavállalók bevételi elvárásai és értékelése azonban a saját értékesítéseiken felül az általuk felügyelt szolgáltatás-

A havi területi teljesítmények összesítése, figyelemmel kísérése, és rendszeres továbbítása (feltöltése az 1. sz. melléklet szerinti táblázatba) a key account manager feladata. Amennyiben ezek eltérnek a valóságtól, (a további felelősségre vonás mellett) a key account manager értékesítési ösztönzője teljes mértékig megvonásra kerül, a munkáltatói eljárás befejezéséig. A bevételek nyilvántartását a KAM-ok által feltöltött táblázatban kell vezetni (1. sz. melléklet). A bevételek nyilvántartása a külön kiadott útmutatónak megfelelően a tárgyalási lapok (2. sz. melléklet) és a pénztárak bevételi adatai, illetve a számlázási adatok alapján történhet. A tárgyalási lapokból megállapítható, hogy mely teljesítménynél ki volt az értékesítő és milyen módon, hová folyt be a bevétel. Ezen ellenőrzés a KAM feladata és felelőssége. A Termékmenedzsment vezető rendszeresen ellenőrzi és értékeli a teljes bevételi nyilvántartás adatait.


42

ÉRTESÍTŐ

4.6. Az ösztönző elszámolása, kifizetése Az első bírálati időszak végén, az előzetes értékeléskor rendelkezésre álló bevételi tényadatok alapján esetlegesen lehetséges ösztönzők a november havi bérrel kerülnek kifizetésre. Az első bírálati időszakbeli értékesítési ösztönző kifizetésének az alapja a 2011. az I-X. havi személyi alapbértömeg. Az értékesítési ösztönző egész évre vonatkozó számításánál a már kifizetett (első bírálati időszakot érintő) összegen felüli különbözet legkésőbb a február havi bérrel együtt kerül kifizetésre.

A Termékmenedzsment vezető küldi meg a 4. sz. melléklet szerinti táblázatot a humánpartnernek, aki a felülvizsgálat után az Ösztönzésmenedzsment vezető engedélyével intézkedik az értékesítési ösztönző bérszámfejtéssel való kifizetéséről. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasításhoz nem kapcsolódik hivatkozás, és nem módosít, illetve helyez hatályon kívül utasítást. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS

Az értékesítési ösztönző kifizetésének feltétele, hogy a bevétel teljes mértékben megfizetett legyen, kintlévőség ebből nem keletkezhet. A kifizetéshez szükséges bevétel adatközlés valódisága és helyessége a KAM felelőssége. A kifizetésre a bírálati időszak tényadatai és a 3. sz. mellékletben meghatározott bevételi elvárások alapján kerül sor. Az értékesítési ösztönző kifizetése azt a munkavállalót is megilleti, akinek a kiértékelésekig a munkaviszonya megszűnt, kivéve, ha erre munkáltatói rendkívüli felmondással került sor. Amennyiben év közben változik az értékesítési ösztönzőre jogosító munkakört betöltő személye, időarányosan kell a bevételi terv és tényadatokat figyelembe venni.

Az utasítás a kihirdetés napján lép hatályba és 2011. december 31-ig hatályos azzal, hogy rendelkezéseit a 2011. január 1-től december 31-ig szóló értékesítési bevételekre, értékelésükre és elszámolásukra kell alkalmazni. 7. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Bevételek hálózati nyilvántartása. 2. sz. melléklet Tárgyalási lap. 3. sz. melléklet Értékesítési ösztönző mértéke az elért forgalom szerint . 4. sz. melléklet Kifizető tábla.

Ha egy munkavállaló egyidejűleg több földrajzilag kijelölt értékesítési területen látja el az értékesítői tevékenységet, csak akkor jogosult értékesítési ösztönzésre, ha mindkét terület számára a tervben meghatározott bevételi összegen felül teljesít az adott időszakban. Ha a forgalmi adatok a munkavállaló tevékenységén kívül álló okból nem teljesülnek, akkor méltányossági elbírálásra van lehetőség. Az Értékesítési vezető javaslata és részletes indoklása alapján a döntés joga a Humánerőforrás Menedzsment vezető kompetenciájába tartozik.



ÉRTESÍTŐ

43



44

ÉRTESÍTŐ



ÉRTESÍTŐ

45



46

ÉRTESÍTŐ

4. számú melléklet Kifizető tábla


ÉRTESÍTŐ

47

10/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 3.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a 2011. évi pénztári motivációs akció szabályozásáról. 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a Társaság bevételeinek növelése, a pozitív, hatékony értékesítési szemléletmód terjesztése érdekében a 2011. évre vonatkozóan pénztáros motivációs akció PILOT jellegű bevezetése és szabályozása a 2011. április 18-i vezetői értekezlet döntésének megfelelően. 2.HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamenynyi, az akcióban résztvevő szolgálati hely VMAEF pénztárgépet használó pénztárkezelőjére. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető felelős, közreműködőként részt vesz az Értékesítési vezető. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás meghatározást igénylő új fogalmat nem tartalmaz. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A PILOT akció célja a bevételnövelés az akcióban résztvevő, a 4.1 pontban felsorolt szolgálati helyek pénztárkezelői között egyszerű, átlátható mérési szabályok bevezetésével, amely egyenlő részvételi feltételek mellett ösztönzi a pénztárkezelőket a magasabb értékű jegytípusok ajánlására. A VMAEF pénztárgépet használó pénztárkezelő feladata, hogy 2011. június 1-től kezdődő és 2011. november 30-ig terjedő akció keretében az utasoknak az akció által érintett jegytípusokat ajánlja, ezzel növelve az adott jegytípusokból származó bevételt, jegydarabot. A PILOT akció nem a szolgálati hely összesített eredményére, hanem az egyéni teljesítményre fókuszál. Az akcióhoz kötött juttatás nem érinti a pénztárkezelők jutalékrendszerét. 4.1. A PILOT akcióban résztvevők köre A PILOT akció az alábbi szolgálati helyek VMAEF pénztárgépet használó pénztárkezelői részére kerül bevezetésre: Szolgálati hely neve 1 2 3 4 5 6

Budapest-Keleti pu. Budapest-Nyugati pu. Budapest-Déli pu. Debrecen Szeged Győr

7 8 9 10 11 12 13 14 15

Miskolc-Tiszai pu. Kőbánya-Kispest Kelenföld Nyíregyháza Szolnok Vác Pécs Szombathely Cegléd

4.2. Figyelembe vett bevételi típusok Az akcióban a belföldi • menettérti jegyekből, • 1. osztályú jegyekből, • 1. osztályú bérletekből, valamint • felárakból (pl. IC pót- és helyjegy) származó bevételek és jegydarabok növelése a cél. 4.3. A bírálati időszakok A pénztári motivációs akció 2011. június 1-től 2011. november 30-ig terjedő időszakra vonatkozik. A bírálat alapja a 4.2 pontban felsorolt bevételi típusok tárgyidőszaki göngyölt adata. Az adott tárgyidőszak a szolgálati helyek június havi pénztári nyitásától a bírálati időszak végét jelző hónap pénztári zárása szerinti időpontig terjedő időszak. Az akció idejére 6 db bírálati időszak került meghatározásra: 1. 2011. június havi tárgyidőszak, 2. 2011. június-július havi tárgyidőszak, 3. 2011. június-augusztus havi tárgyidőszak, 4. 2011. június-szeptember havi tárgyidőszak, 5. 2011. június-október havi tárgyidőszak, 6. 2011. június-november havi tárgyidőszak. 4.4. Az ösztönzés mértéke A pénztári motivációs akció során minden egyes bírálati időszakot követően a legjobban teljesítő pénztárkezelők (összesen 28 fő) kerülnek jutalmazásra az alábbiak szerint: • az 1–3. legnagyobb forgalmú állomásról 3–3 fő (összesen: 9 fő), • a 4–10. legnagyobb forgalmú állomásról 2–2 fő (összesen: 14 fő), • a 11–15. legnagyobb forgalmú állomásról 1–1 fő (összesen: 5 fő) részesül havonta bruttó 14.000 Ft összegű juttatásban az egyes bírálati időszakokat követően, a 4.5 pont szerinti értékelési folyamat eredményének megfelelően. Nem jutalmazható azonban a tárgyidőszakban az a pénztárkezelő, – aki olyan szolgáltatói magatartást tanúsított, amely miatt 2 vagy annál több megalapozott írásos utasészrevétel keletkezett, – aki ellen olyan munkáltatói eljárás van folyamatban, amely hátrányos jogkövetkezménnyel járhat (Ebben az esetben a munkavállalót megillető juttatás kifizetése az eljárás lezárulásáig felfüggesztésre kerül. A juttatás kifizetése az eljárás kimenetelének függvénye.), – akivel szemben a munkáltató jogerősen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott, vagy munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, vagy a munkaviszony megszüntetésére a munkavállaló általi rendes felmondással, vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezéssel került sor.


48

ÉRTESÍTŐ

4.5. A bírálat folyamata értékelési szempontok Az akció értékelését a bírálati időszakot követő hónap 20. napjáig az Értékesítési Koordinációs Szervezet végzi a VMAEF pénztárgép adatai alapján. A bírálat alapja kettős: • egyrészt a bírálati időszakbeli göngyölt 1. és 2. osztályú menettérti útra érvényes jegyek, 1. osztályú egy útra érvényes menetjegyek, valamint a felárak és az 1. osztályú bérletek értékesítéséből származó bruttó pénztári bevételek összege, • másrészt a bírálati időszakbeli göngyölt összes, az akción kívüli valamennyi jegyfajtát is tartalmazó VMAEF jegydarab száma. A szolgálati helyenkénti pénztárkezelői rangsor felállítása az akcióban résztvevő jegytípusokból származó bírálati időszakbeli göngyölt bruttó bevételek és a göngyölt összes, akción kívüli valamennyi jegyfajtát is tartalmazó VMAEF jegydarabok hányadosai alapján történik. A bevétel és a jegydarab hányadosa jól tükrözi a pénztárkezelő teljesítményét és igazodik az üzleti célokhoz, ezzel biztosítva az akció sikerességét. A bírálathoz szükséges VMAEF-ből leszűrt göngyölt adatokat minden tárgyhót követő hónap 15. napjáig a Data-Press Kft. megküldi az Értékesítési Koordinációs Szervezet részére.

Az akció folyamán a kiértékelésig kizárólag csak a pénztárkezelők VMAEF kezelőkulcsai ismeretesek, adatvédelmi szempontból a nevük nem kerül nyilvánosságra. A bírálati időszaki rangsor meghatározását követően az Értékesítési Koordinációs Szervezet az adatokat (a minta eredményszámítás táblázat szerint) az érintett SZSZK vezetők részére megküldi, akik nevesítik az Értékesítési Koordinációs Szervezet felé a szolgálati hely forgalma szerint jutalmazandó (a 4.4 pont szerinti 1, 2 vagy 3 fő) kezelőkulcsokhoz tartozó munkatársakat és egyúttal nyilatkoznak arról is, hogy a munkavállaló nem tartozik-e a 4.4 pont alatti nem jutalmazható pénztárkezelők közé. Amennyiben a 4.4 pont szerinti kizárás feltételei fennállnak, a rangsorban következő pénztárkezelő válik jutalmazásra jogosulttá. A jutalmazottak tájékoztatását is az SZSZK vezetők végzik. 4.6. Az ösztönző elszámolása, kifizetése Minden egyes bírálati időszakot követően az Értékesítési Koordinációs vezető megküldi a jutalmazottak listáját (törzsszám, név, munkakör, szolgálati hely) az Ösztönzésmenedzsment Szervezethez a juttatás kifizetésének érdekében. 4.7. Év végi további feladat Az Értékesítési Koordinációs Szervezet az utolsó bírálati időszakot követően felülvizsgálja a jelen utasításban szabályozott motivációs akciót, s a tapasztalatok tükrében javaslatot készít a vezetői értekezlet részére a PILOT rendszer átalakításáról, hálózati szintre történő kiterjesztéséről. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasításhoz nem kapcsolódik hivatkozás, és nem módosít, illetve helyez hatályon kívül utasítást. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás 2011. június 1-jén lép hatályba és 2011. december 31-ig hatályos. 7. MELLÉKLETEK Ehhez az utasításhoz nincs.


Egyéb közlemények –


ÉRTESÍTŐ

49


50

ÉRTESÍTŐ


ÉRTESÍTŐ

51


Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Koordinációs Szervezet. Kiadja a MÁV-START Zrt. • Felelős kiadó: Monszpart Zsolt vezérigazgató. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54–60.). Nyomdai előkészítés, nyomtatás: START Nonprofit Kft., Nyíregyháza. Felelős vezető: Balogh Zoltán vezérigazgató

3. SZÁM

Recommend Documents