3. Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének 2. fordulóban történő megállapítására

Kivonat a képviselő-testület 2013. március 12-ei rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből

41/2013.(III.12.) Kvt.h. az ülés napirendjéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. március 12-ei rendkívüli ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:

1. Kaba Város Önkormányzat saját bevételének, valamint adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegének megállapítása Előadó: Szegi Emma polgármester 2. Kaba Város Önkormányzat 2013. évi önként vállalt feladatai, általa nyújtott támogatások Előadó: Szegi Emma polgármester 3. Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének 2. fordulóban történő megállapítására Előadó: Szegi Emma polgármester 4. Kaba Város Önkormányzatának 2013. évi közbeszerzési terve Előadó: Szegi Emma polgármester 5. Közműegyeztetésekre fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 6. Talajvédelmi terv elkészítésére ajánlattevő megbízása, fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 7. Kaba belterületén elhelyezkedő Táncsics utca, Dózsa utca, Kuruc utca, Bajcsy Zs. utca, Hajnal utca és a közút melletti szakasz, Görbe utca, Kossuth utca csapadékvíz elvezető csatornák kiépítéséhez kapcsolódó felelős műszaki vezetői feladatok megbízása elvégzésére fedezet biztosítása, Ajánlattevő Előadó: Szegi Emma polgármester 8. Megállapodás a Püspökladányi Tankerülettel Előadó: Szegi Emma polgármester 9. Mácsai Sándor Művelődési Ház díjtételeinek módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 10. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ létszámbővítése Előadó: Szegi Emma polgármester 11. Tanácshatározat hatályon kívül helyezése Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 42./2013. (III. 12.) Kvt.h. az önkormányzat saját bevételének, valamint adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegének megállapításáról Kaba Városi Önkormányzat saját bevételének, valamint adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét az alábbiak szerint állapítja meg. Megnevezés Helyi adóból származó bevétel Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel Bírság-, pótlék- és díjbevétel Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó

2014. év 200.000

2015. év 210.000

2016. év 220.000

800

1.000

1.100

bevétel Részvények, részesedések értékesítése Vállalat értékesítésből, privatizációból származó bevétel Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés Saját bevételek összesen: saját bevételek 50%-a Fejlesztési hitel hitel Fizetési kötelezettség összesen:

200.800 100.400

211.000 105.500

221.100 110.550

Határidő: 2013. március 12-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester

43/2013. (III.12.) Kvt.h Kaba város 2013. évi ünnepi tervéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbiak szerint fogadja el Kaba város 2013. évi ünnepi tervét: Kaba város ünnepi terve 2013. A város ünnepi terve magában foglalja nemzeti ünnepeinket, Kaba város ünnepeit, a Mácsai Sándor Művelődési Ház és a kabai civilszervezetek szervezésében hagyománnyá vált rendezvényeket, mely utóbbiak településünk lakói által a leglátogatottabbak. Az idén ünnepli településünk várossá avatásának 10. évfordulóját. A programsorozat az ünnepi terv része. rendezvény A magyar kultúra napja I. Népi iparművészet Kabán II. Magyar kultúra napi műsor Jótékonysági farsangi bál

1848-49-es forradalom és szabadságharc nemzeti ünnep

időpont 2013.01.18. péntek 15 óra 2013.01.19. szombat 17 óra

helyszín művelődési ház kiállítóterem

részletes program Kiállítás megnyitó

színházterem

Kabai Versbarát Kör és a Mácsai Vegyeskar közös ünnepi műsora

2013.02.23. szombat 19 óra

Cukorgyár nagyterem

Szórakozató műsor Vacsora Bál, tombola

2013.03.15. péntek 10 óra

művelődési ház színházterem

Himnusz Ünnepi beszéd „Kabáért emlékérem” átadása Váradi Dalnokok férfi kórusának

1848/49-es emlékmű

2

költségek

finanszírozás

5.000 Ft Művház ktgvetés 25.000 Ft 10.000 Ft Művház ktgvetés 40.000 Ft

Koszorú (városi) 6.000 Üdítő 2.000 Virág 2.000

Kaba Város Önkormányzat, Sári Gusztáv Ált. és AMI, Kabai Általános Iskoláért Alapítvány, Kabai Nyári Színház, Kabai Old Boys zenekar Önkormányzat

164.000 Ft

ünnepi műsora (kb.40 fő) Koszorúzás

Húsvét

2013.03.29. péntek 15 órától

művelődési ház aula

Táncház Hagyományápolá s (tojásfestés, nyuszizás)

Megyei dalos találkozó

2013.03.30. 9.00 órától.


Csoportok és egyének zenéstáncos műsorai

Meteorit városnap

2013.04.13. szombat 2013.04.15. hétfő

művelődési ház színháztere főtér

18.00 Zenés irodalmi est

Motoros találkozó

2013.04.27. szombat

művelődési ház

Motorkiállítás, tetoválás, koncert

Majális

2013.05.01. szerda

De. sportpálya Du. főtér

Majális kupa – kispályás futballmérkőzés Főzőverseny Szórakoztató program

Maratoni vetélkedő

2013.05.04. szombat 15.00-02.00

főtér strand műv.ház

Vetélkedő

7.30 Meteorit futóverseny 9.00 Meteorit civilszerv. versenye

3

Elem 4.000 Úti ktg. 30.000 Ebéd ktg. 120.000 Össz: 164.000 Kitűntetés 100.000 Tiszteletdíj táncház 50.000 Szakmai anyag 5.000 Szerzői jogdíj 7.000 Össz: 62.000

Művház ktgvetés

62.000 Ft

Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesület Gulipán Egyesület

Előadók tiszteletdíja 330.000 Szerzői 330.000 Ft jogdíj Önkormányzat 7.000 Oklevél, emléklap, 13.000 Ft ásványvíz 6.000 Ft Red Bikers Motoros Egyesület Foci ktg. Önkormányzat 50.000 Ugrálóvár 40.000 Tiszteletdíja k 450.000 715.000 Ft Zenész 150.000 Szerzői jogdíj 25.000 Össz: 715.000 Szakmai Művház anyag ktgvetés Díjak Vendéglátás

Össz: 100.000 Nóta délután

Óvodák ballagási ünnepsége

Trianoni megemlékezés

Szent Iván éj

Országos tánctalálkozó „10 éve város Kaba” Hétszínvirág hagyományőrz ő napok

Aradi vértanúk emléknapja

1956-os forradalom és szabadságharc városi

2013.05.18. Szombat 15 óra


nótaműsor

2013.05.31. péntek 16.30 ó 2013.06.01. szombat 9 óra 2013.06.04. kedd 10 óra


Trianoni emlékmű

Megemlékezés a nemzeti gyásznapról Koszorúzás

2013.06.24. hétfő 22 órától

Főtér

Táncház Tűzfújás sárkánylányok Tűzugrás

Zenekar 85.000 Vend.műv. 50.000 Jogdíj 16.000 Egyéb 3.000 Össz: 154.000

100.000 Ft Művház ktgvetés Kabai Nótaklub

154.000 Ft

Hétszínvirág óvoda Napsugár óvoda Koszorú (városi) 6.000 Össz.: 6.000 Táncház : 50.000 Tűzfújás 65.000 Szerzői jogdíj 7.000 Össz.: 122.000

Önkormányzat 6.000

Művház ktgvetés

122.000

2013.06.29. szombat


Nyugdíjas csoportok táncos bemutatkozásai

Őszirózsa Hagyományőrz ő Egyesület 9.746.000

2013.09.3010.04.

Hétszínvirág Óvoda Kézműves udvar és műhelyek

Őszi hagyományok felelevenítése, kézműves foglalkozások


1848-49-es emlékmű

Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola műsora Koszorúzás Ünnepi köszöntő Ünnepi műsor (Sári Gusztáv Általános és

Kabai Hétszínvirág Alapítvány Óvodás gyerekek szülei, vállalkozók Önkormányzat

2013.10.23. szerda 10 órától

művelődési ház színházterem ,

4

Koszorú (városi) 6.000

6.000 Össz.: 6.000 Virág 3.000 Koszorú (városi)

Önkormányzat

ünnepség

Nagy Imreszobor

Alapfokú Művészeti Iskola) Koszorúzás

Nem csak a 20 éveseké a világ címmel civilszervezete k vidám műsora Márton napi lámpás felvonulás

2013.10.26. szombat


Civilszervezetek műsorai

2013.11.11. hétfő 17 órától

Napsugár Óvoda Főtér

Lámpás felvonulás Óvodások műsora

Ünnepi gyertyagyújtás advent vasárnapjain

2013.12.01. , 12.08., 12.15., 12.22. vasárnap 16.30 órától

Főtér

Koszorú felállítása Adventi gyertyagyújtás (képviselők) Műsor (30 perc) Vendéglátás

Mindenki ünnepe


művelődési ház aula

gyermekműsor

Zenés ünnepváró

2013.12.20. péntek 18 óra

műv.ház előtti tér

Mácsai Vegyeskar műsora

6.000 Víz, üdítő 11.000 2.000 Össz.: 11.000 Őszirózsa Hagyományőrz ő Egyesület

Napsugár Óvoda

4.vasárnap műsor Vendéglátás 50.000 Elemek 8.000 Össz: 58.000 Vendéglátás Műsor Adventi koszorú Előadói díj 100.000 Össz.: 100.000 Tiszteletdíj 10.000 Kalács 6.000 Össz. 16.000

Önkormányzat

58.000 Civilszervezete k Intézmények

Támasz

100.000 Művház ktgvetés

16.000

Ünnepi programok összes költsége finanszírozás szerint Önkormányzat 1848-49-es forradalom és szabadságharc, Városi ünnepi megemlékezés 114.000 Meteorit városnap 6.000 Majális 715.000 Trianoni megemlékezés 6.000 Aradi vértanúk emléknapja 6.000 1956-os forradalom és szabadságharc városi ünnepség 11.000

5

ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza A magyar kultúra napja 40.000 Húsvéti táncház 62.000 Maratoni vetélkedő 100.000 Nóta délután 154.000 Szent Iván éj 122.000 Zenés ünnepváró 16.000

Ünnepi gyertyagyújtás advent vasárnapjain 58.000 Összesen: 973.000 10 éve város Kaba ünnepi rendezvénysorozat 9.746.000

Össz: 494.000

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2013. március 13-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester

44/2013. (III.12.) Kvt.h. a 10 éve kapott városi rangot Kaba jubileumi ünnepségsorozat programjának elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 10 éve kapott városi rangot Kaba jubileumi ünnepségsorozat programját az alábbiak szerint fogadja el:

6

10 éve kapott városi rangot Kaba jubileumi ünnepségsorozat programjaira tett javaslatokból azok a költségtételek, amiket szükséges lekötni (szerződések február-március hónapokban realizálódnak) időpont 2013.08.16 . péntek

2013.08.17 . szombat

helyszín

program

közreműködők

Célcsoport (létszám) Fiatalok (300) Érdeklődők (100)

Felelős személy/szervezet Hunnia Motoros Egyesület Csukás Norbert

Sportpálya

Motoros találkozó 1.nap koncertek

Zenekarok Tetoválók Stb. vendéglátós

Temetőbejárat

Temetőkapu átadás

Kabai lakosok

Művelődési ház Vágó Emese

Kabai Szabadtéri Színpad

István, a király főpróba

Fafaragók Átadó személy Református egyház képviselői Város vezetői Kabai Nyári Színház

Kabai lakosok (500)

Főtér, Kossuth utca és a műv.ház parkja, udvara

VIII. kabai káposztás nap Főzőverseny, kóstolók Népies és mulatós szórakoztató

Főző csapatok Zsűri Kabai Nótaklub Drágán Lajos Szabó Eszter Tarnai Kiss

Kabai lakosok, Vidéki vendégek, Gyerekek, Testvérvárosa

Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület Kalas László Művelődési ház Vágó Emese

Költségek és finanszírozás Színpad és színpadtechnika-bérlés 150.000 Zenekarok tiszteletdíja 700.000 Mobil WC-bérlés (2 db) 40.000 Összesen: 890.000

Rendezvénysátor 400 m2, 500 férőhellyel, kiadható árusítóhelyekkel 1200 Ft/m2+áfa 610.000 Mobil WC-konténer

műsorok Ugrálóvár, játszóház Sztárvendég, Utcabál

2013.08.18 . Vasárnap

Kabáról elszármazottak találkozója

Református templom 9.00 óra

László Sztárvendég Ugrálóváras Testfestők Konferansz Vendéglátós Báli zenekar

Ünnepi istentisztelet Protokolláris programok

Kabai református egyház, Város vezetői Meghívott protokoll személyek

-inkból meghívottak

90.000 Ugrálóvár (2 db) 80.000 Szabó E.,Drágán L. 80.000 Sztárvendég 350.000 Zenekar(Orion)hangosítással 250.000 Cigányzenekar 95.000 Tarnai Kiss László 165.000 Összesen: 1.720.000

Kabáról elszármazotta k várható létszáma: kb. 300 fő

Elszármazottak szervezése, meghívása, évfordulós könyv készítése Gonda F. Városi Könyvtár Boldoghné Kiss Ágnes

Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok Vendégek

Kaba Város Önkormányzat Szegi Emma Református egyház Sohajda Mihály

8

11.00 óra MEGNYITÓ

TSz.Iskola nagyterme

Kaba gazdasági élete kiállítása

Műv.ház aula

30 éves a kabai kertbarát kör kabai kertészeti kiállítás megnyitó

Műv.ház kiállítóterem

Kabai civilszervezetek kiállítása

Érintett épületek közelében

Kaba képekben utcai fotótárlat

Kultúr-iskola Bemutatkozik a kabai iskola kiállítás

TÁMASZ

Bemutatkozik a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ kiállítás

Kabai gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók Kertbarát kör Kis- és házi kert tulajdonosok, kertészeti árudák, virágboltok Kabai civilszervezetek

Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok vendégek Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok Vendégek

Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok Vendégek Gonda Ferenc Kabáról Városi Könyvtár elszármazotta k Kabai lakosok Vendégek Sári Gusztáv Kabáról Általános és elszármazotta Alapfokú k Művészeti Kabai lakosok Iskola Vendégek Támasz Kabáról Szociális elszármazotta Alapszolgáltatá k si Központ Kabai lakosok Vendégek

9

Consulo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Molnár Ferenc Művelődési Ház Vágó Emese Kertbarát kör Szilágyi Antal

Művelődési Ház Vágó Emese

Gonda Ferenc Városi Könyvtár Boldoghné Kiss Ágnes Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Váradi Istvánné Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ dr. Kaszásné Sarkadi Anna

12.30 órától

Hétszínvirág Óvoda

Bemutatkozik a Kabai Óvoda kiállítás

Műv.ház parkjában felállított sátorban Főtér színpad

Elszármazottak vendéglátása

ABC előtti parkoló

Utcai kavalkád - kézművesek - üzletek - pincészetek - minőségi termékáruso k

15.00 órától

Kabai gyógyfürdő

Kabai civilszervezetek, Alapfokú Művészeti Iskola bemutatkozásai, műsorok

Nappal gyermekprogramok Éjszaka felnőtteknek

Kabai Óvoda

Őszirózsa Hagyományőrz ő Egyesület, Búzavirág Pávakör, Kabai Break-es Fiúk, Mácsai Vegyeskar, Kabai Nyári Színház, Kabai Old Boys zenekar Kézművesek, alkotó közösségek, borászok, pálinkások, virágkötők, édesség készítők, stb. Gyermekműsor előadók, testfestők, játékvezetők,

Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok Vendégek Kabáról elszármazotta k Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok Vendégek

Kabai Óvoda Borbély Vilmosné

Kaba Város Önkormányzat dr. Kaszásné Sarkadi Anna Művelődési Ház Vágó Emese


Művelődési Ház Varjú Sarolta

Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok

Iskola Váradi Istvánné Kabai Óvoda Borbély Vilmosné

10

Pincészetek Kalas László

Gyermek programok 100.000 Ugrálóvár 40.000

strandolás 2003. évi áron ugrálóvár

Kabai Polgárőr Egyesület, a strand dolgozói

Vendégek

Kabai gyógyfürdő Borbély Alfréd

Összesen: 140.000

2013.08.19 . hétfő

Műv.ház színházterem

Maraton-mozi (egész éjszaka)

Elek János a mozi működtetője

Műv.ház

Gazdasági, kertészeti, civil kiállítások Sportbemutatók és versenyek Ugrálóvár Óvodások bemutatója

Műv.ház Kertbarát kör

sportpálya

kabai lakosok, vendégek Kabai Meteorit SE sportolók

Kabáról elszármazotta k Kabai lakosok Vendégek Kabai lakosok Vendégek

Elek János

kabai lakosok, vendégek Kabai Meteorit SE

Kabai Meteorit SE Szegi Emma

Művelődési ház Vágó Emese Ugrálóvár 40.000

Összesen: 40.000

Kabai Szabadtéri Színpad

Paradicsomból és paprikából készülő ételek főzőversenye István, a király rockopera felújított ea. bemutatója

közösségek

Kabai lakosok vendégek


Kabai Nyári Színház

Kabai lakosok Vendégek

Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület Kalas László

Rendező, koreográfus, hang- és fénytechnika, jelmez, díszlet, szerzői jogdíj, nyomdai költségek Összesen: 1.500.000

11

Ref. Templomtoronyból

2013.08.20 . Kedd 10 óra

Polgármesteri Hivatal díszterem Szent Istvánszobor

tűzijáték

Szent István és az új kenyér ünnepe alkalmából ünnepi testületi ülés, koszorúzás

Képviselőtestület, Művelődési ház





Mindösszesen: 4.490.000

Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2013. március 13-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester

12

Tűzijáték 200.000

Összesen: 200.000

13

A képviselő-testület megalkotta a 8/2013. (III.13.) Ör.sz. önkormányzati rendeletét az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről 45/2013.(III.12.) Kvt.h. Kaba Város Önkormányzatának 2013. évi közbeszerzési tervéről Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja és jóváhagyja a mellékletben csatolt, Kaba Város Önkormányzatának 2013. évi közbeszerzési tervét. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző 46/2013.(III.12.) Kvt.h. Közműegyeztetésekre fedezet biztosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete összesen bruttó 159.000.-Ft. fedezetet biztosít a "Közintézmények fűtése termálvízzel Kaba belvárosában" című pályázathoz szükséges közműegyeztetések díjára. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egyeztetési díjak fedezetét a 2013. évi beruházási céltartalék terhére biztosítja. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

47/2013.(III.12.) Kvt.h. Talajvédelmi terv elkészítésére ajánlattevő megbízásáról, fedezet biztosításáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza a TERREX Kft. (4031 Debrecen, István út 112.) a Kaba 0376/1 és 0376/2 helyrajzi számú területeket érintő csatorna művelési ág alóli kivonáshoz szükséges talajvédelmi terv elkészítésével 60.000 + ÁFA = 76.200.-Ft. összegben. Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a munka díjának fedezetét a 2013. évi beruházási céltartalék terhére biztosítsa. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző 48/2013.(III. 12.) Kvt.h. Kaba belterületén elhelyezkedő Táncsics utca, Dózsa utca, Kuruc utca, Bajcsy Zs. utca, Hajnal utca és a közút melletti szakasz, Görbe utca, Kossuth utca csapadékvíz elvezető csatornák kiépítéséhez kapcsolódó felelős műszaki vezetői feladatok elvégzésére fedezet biztosításáról, Ajánlattevő megbízásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete alkalmazza a GEOMEN Kft. felelős műszaki vezetőjét (4080 Hajdúnánás, Jókai u. 5.) a Kaba belterületén elhelyezkedő Táncsics utca, Dózsa utca, Kuruc utca, Bajcsy Zs. utca, Hajnal utca és a közút melletti szakasz (befogadóba történő csatlakozás szakasza), Görbe utca (új csatorna), Kossuth utca csapadékvíz elvezető csatornák kiépítéséhez kapcsolódó felelős műszaki vezetői feladatok elvégzésével 4 hónap időtartamra 360.000.-Ft + ÁFA = 457.200.-Ft összegben. A munka díja nem haladta meg a pályázatba beépített költséget, így a megítélt támogatási intenzitással (100 %) az lehívható lesz. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal

Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző 49/2013. (III.12.) Kvt.h. használati szerződés a Püspökladányi Tankerülettel Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal ( 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. képviseli: Bartháné Balogh Anna tankerületi igazgató) az önkormányzat által működtetett köznevelési feladatot ellátó intézmény működtetési feltételeiről a határozat mellékletét képező használati szerződést. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő:azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 50/2013.(III.12.) Kvt.h. a költségvetés bevételeit befolyásoló díjtételek módosítása Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-től Művelődési Ház terembérleti díját a következők szerint módosítja: Mácsai Sándor Művelődési Ház 2013.01.01-től +áfa Színházterem üzleti 5.000.- civil 500.- üzleti 2.500.250.Előadóterem Kiállító terem 2.700.270.Szakköri terem 1.200.120.Barabás S. galéria 2.500.250.Barabás S. földszínt 4.000.400.Előcsarnok 4.000.400.Civil szervezet támogatása 100.000 Ft , ezen felüli részért fizetni kell. Határidő: folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Kovácsné Vágó Emese Művelődési Ház igazgató 51/2013. (III.12.) Kvt.h. a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ létszámbővítéséről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ közalkalmazotti létszámát figyelemmel Báránd Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 34/2013. (II.28.) Kt. határozatára és Sáp Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a 13/2012. (II.8.) Kt. határozatára 2013. március 1. napjától 68,75 fő-re bővíti. A képviselő-testület megbízza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételével. Határidő: 2013. március 12-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző 53/2013. (III.12.) Kvt.h. a CÍVISTERV Bt. megbízásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Építési Szabályzat „Sportolási célú különleges övezetet érintő módosításhoz szükséges dokumentáció elkészítésével a CÍVISTERV Várostervező és Építész Iroda Bt-t ( 4031 Debrecen, Derék u. 245. képviseli: Zsemberi István ügyvezető) bízza meg 200.000.-Ft+ÁFA díj ellenében. A tervezési díj fedezetét a képviselő-testület a beruházási céltartalék terhére biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester dr. Csabai Zsolt jegyző

15

54/2013. (III.12.) Kvt.h. 231/1978. sz. határozattal alapított építési tilalom visszavonása Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva úgy határoz, hogy a 911 helyrajzi számú, kivett, beépítetlen terület művelési ágú, Kaba Város Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlan tekintetében a Nagyközségi Közös Tanács VB által a 231/1978. számú határozattal alapított építési tilalmat Kaba Város Önkormányzat mint a Nagyközségi Közös Tanács VB jogutódja visszavonja annak érdekében, hogy az érintett ingatlanon az ÉAOP-5.1.1/A12 kódszámú szociális célú városrehabilitáció című konstrukció keretében benyújtott pályázat projektelemei a pályázat nyertessége estén megvalósításra kerüljenek. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 55/2013. (III.12.) Kvt.h. építési tilalom törlésére vonatkozó intézkedések megtételéről Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva felkéri a jegyzőt, hogy az 1. pont szerinti építési tilalom törlésre vonatkozóan a kellő intézkedéseket megtenni, földhivatali eljárás keretében az ingatlan nyilvántartásból történő törlésről gondoskodni szíveskedjen. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Csabai Zsolt jegyző

K a b a, 2013. március 14.

dr. Csabai Zsolt jegyző

16

Melléklet a 45/2013. (III.12.) Kvt. határozathoz

Kaba Város Önkormányzatának 2013. évi közbeszerzési terve

Beszerzés Nettó költsége / Ft / Sor szám

Tervezett beszerzés megnevezése

Építés beruházás Magas építés

1. 2.

3. 4. 5.

Mélyépítés

„ A kabai Rákóczi utca korszerűsítése és fejlesztése” „A kabai Rákóczi utca 236.433.451.korszerűsítése és fejlesztése” „Kaba Város szociális célú városrehabilitációja” – közösségi 82.000.000.ház „Kaba Város szociális célú 128.000.000.városrehabilitációja” – útépítés „A kabai általános iskola energetikai 216.477.682.korszerűsítése”

Eljárás típusok

Szolgáltatás Magas építés

Mélyépítés

Egyéb 8.000.000.-

Eszközök Hirdetmény nélküli, tárgyalásos nyílt Hirdetmény nélküli, tárgyalásos nyílt nyílt

az Ajánlattételi felhívás feladásának időpontja

Szerződés kötés időpontja

2013. január 17. 2013. II. negyedév

2013. II. negyedév 2013. II. negyedév

2013. III. negyedév

2013. III. negyedév

2013. III. negyedév 2013. III. negyedév

2013. III. negyedév 2013. III. negyedév


HASZNÁLATI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Kaba Város Önkormányzata székhelye: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. képviseli: Szegi Emma polgármester törzsszáma: adóigazgatási azonosító száma: bankszámlaszáma: statisztikai számjele: mint átadó (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. képviseli: Bartháné, Balogh Anna tankerületi igazgató adóigazgatási azonosító száma: 15799658-2-41 Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000 00329307 00000000 ÁHT azonosítója: 335262 statisztikai számjele: 15799658-8412-312-01 mint átvevő (a továbbiakban: KLIK) (a továbbiakban együtt: Felek) között alulírott helyen és napon a következő feltételekkel: ELŐZMÉNYEK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74.§ (1) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől „az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról”. A Kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontjában az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. január 1-jei hatállyal a KLIK-et jelölte ki. Kaba városban a köznevelési intézményeket az Nkt. 74.§ (4) alapján az Önkormányzat működteti. Az Nkt. 74.§ (6a) bekezdése alapján a működtetés feltételeit a Felek a feladatokhoz igazodó, egyedi használati szerződésben állapítják meg. Az Nkt. 76.§ (5) bekezdés b) pontja, valamint köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 8.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az Önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmény(ek) (a továbbiakban: intézmény(ek)) feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézmény(ek)ben levő eszközöket, felszereléseket –,

valamint a 10.§ (1) bekezdése alapján mindazon ingó és ingatlan vagyon, amely az intézmény(ek) fenntartói feladatainak ellátását, szolgálja, a KLIK ingyenes használatába kerül. A Felek a Törvény 13.§ (2) a) pontja alapján 2012. december 12-én átadás-átvételi megállapodást kötöttek, amelyben meghatározták a KLIK ingyenes használatába kerülő ingó és ingatlan vagyonelemek körét. A szerződés tárgyát képező vagyonelemek ingyenes használatának és működtetésének részletes szabályait a Felek az alábbiak szerint állapítják meg: A szerződés tárgya 1.

Az Önkormányzat használatba adja, a KLIK használatba veszi az önkormányzat tulajdonában lévő alábbi ingatlanokat: a) kabai 141/3. Hrsz-ú 4183 Kaba, Kossuth utca 2. szám alatt fekvő általános iskola b) kabai 6/3. Hrsz-ú 4183 Kaba, Kossuth utca 3. szám alatt fekvő általános iskola c) kabai 1671. Hrsz-ú 4183 Kaba, Szabadság tér 5. szám alatt fekvő általános iskola Az Önkormányzat által a KLIK használatába adott ingó vagyontárgyak felsorolását a megállapodás 1. számú melléklete a következő bontásban tartalmazza:

2.

-

1/A. Iskolai bútorok

-

1/B. Irodai bútorok

-

1/C. Informatikai eszközök

-

1/D. Aktív hálózatok

-

1/E. Nyomatkészítő eszközök

-

1/F. Szoftverek

-

1/G. IT munkaállomások

-

1/H. Hálózati végpontok

-

1/I. Kisértékű tárgyi eszközök

Felek megállapítják, hogy a Szabadság tér 5. szám alatti ingatlan használatának megosztását e megállapodás 2. számú melléklete tartalmazza. A KLIK az ingatlanra vonatkozó használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti. Felek Jogai és kötelezettségei

3.

A KLIK a használat tárgyát képező vagyonelemeket kizárólag az intézmény(ek) feladatainak ellátására, iskolai rendezvények megtartására a jelen szerződésben szabályozott módon használhatja.

4.

A Pedagógiai Programban, az intézmény(ek) szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott feladatok ellátásának zavarása nélkül, az ott meghatározott tanítási időn kívül, az Önkormányzat a használat tárgyát képező ingatlant – a KLIK-kel legalább 15 nappal korábban történt egyeztetést követően – önkormányzati, egyéb helyi közösségi, kulturális rendezvények lebonyolítása céljából térítésmentesen használhatja, azt harmadik személy részére bérbe adhatja.

19

5.

A Felek megállapodnak abban, hogy a KLIK a használatba adott ingó vagyont kizárólag az Önkormányzat közigazgatási határain belül használhatja a feladata ellátására.

6.

Az Önkormányzat az intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon a szerződés időtartama alatt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

7.

A KLIK a használatába álló ingó és ingatlanvagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem adhatja, nem terhelheti meg és nem idegenítheti el.

8.

A KLIK biztosítja, hogy az Önkormányzat az ingatlan működtetésével kapcsolatos hirdetményeit az ingatlanban a közösen meghatározott helyen és módon, a KLIK által meghatározott időtartamban kifüggesztheti.

9.

Az Önkormányzat hozzájárul ahhoz, hogy a KLIK az ingatlan(ok) címét az intézmény(ek), illetve a Tankerület székhelyeként bejegyeztethesse, azt levelezésében feltüntesse.

10. A. A KLIK köteles a használatában álló 1. a) és 1. b) pontban felsorolt vagyont a központi berendezésekkel és felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, hatékonyan, energiatakarékosan és költségtakarékosan, az épület házirendjének, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül használni B. A KLIK köteles a használatában álló és a közös használatra szolgáló 1. c) pontban megnevezett vagyont, a központi berendezésekkel és felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, hatékonyan, energiatakarékosan és költségtakarékosan, az épület házirendjének, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül használni. 11.

Amennyiben az Önkormányzat tudomására jut, hogy a KLIK a vagyont nem rendeltetésszerűen használja, vagy rongálja, a KLIK kapcsolattartójához fordulhat, aki köteles 15 napon belül a vagyon használatával kapcsolatos álláspontját írásban az Önkormányzat részére eljuttatni. Amennyiben az Önkormányzat álláspontja szerint a nem rendeltetésszerű használat a továbbiakban is folytatódik az Önkormányzat a KLIK elnökéhez fordulhat intézkedés megtétele érdekében. A nem rendeltetésnek megfelelő használat vagy rongálás folytatódása esetén az Önkormányzat a Ptk. 161.§ (2) bekezdése alapján biztosítékot követelhet a KLIK-től.

12.

A szerződés időtartama alatt a KLIK felelős az ingatlannal kapcsolatos, a tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi törvényekben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban foglaltak betartásáért és betartatásáért.

13.

A KLIK jogosult az ingatlant saját berendezéseivel ellátni, e berendezések felett szabadon rendelkezhet, és a szerződés megszűnése esetén ezeket saját tulajdonaként elszállíthatja, köteles azonban az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani.

14.

A KLIK az ingatlanban riasztórendszert, telefonos és számítógépes hálózatot építhet ki emeletek összekötésével együtt. A távközlési szolgáltatóval a KLIK az Önkormányzattól függetlenül jogosult a saját nevére távközlési vonalat beköttetni és üzemeltetni. Ezekről előzetesen köteles a Használatba adót írásban tájékoztatni.

20

15.

Az Önkormányzat az ingatlanban lévő, a KLIK tulajdonát képező vagyontárgyakért felelősséget nem vállal. A KLIK e vagyontárgyakra biztosítást köthet.

16.

A használatba adott vagyont az Önkormányzat működteti.

17.

Az Önkormányzat gondoskodik a használatba adott, az intézmény elhelyezését szolgáló ingatlan rendeltetésének megfelelő, a hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint történő üzemeltetéséről, karbantartásáról.

18.

Az Önkormányzat köteles gondoskodni a használatba adott vagyon állagának megóvásáról, karbantartásáról, a szükséges felújítások, pótlások, cserék kivitelezési munkálatainak elvégzéséről, így az ingatlanban levő központi berendezések, az ezekhez csatlakozó vezetékrendszerek munkaképes állapotáról, az átvételkori állapotnak megfelelő szinten tartásáról.

19.

Az Önkormányzat köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni a használatba adott ingatlan vagyonvédelméről.

20.

Az Önkormányzat köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatok megfelelően színvonalon, biztonsággal történő ellátásának feltételei biztosítottak legyenek. Ennek keretében gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges eszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendeléséről, átadás-átvételéről, raktározásáról, pótlásáról.

21.

A külön jogszabályban meghatározott eszközök, taneszközök, felszerelések beszerzésének költségét az iskola igazgatójának javaslata alapján a KLIK – a költségvetésében erre a célra előirányzott keretösszeg erejéig – finanszírozza. Az e körbe tartozó beszerzések előtt a KLIK elnökének előzetes, írásbeli jóváhagyását be kell szerezni.

22.

Az Önkormányzat a „nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló” 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 8. mellékletében meghatározott mértékig gondoskodik a köznevelési feladat ellátásához szükséges technikai berendezések működtetéséről, a tulajdonában levő taneszközök javításáról, karbantartásáról, beszerzéséről.

23.

Az Önkormányzat nem köteles pótolni azt a használatba adott ingó vagyont, amely az Önkormányzatnak fel nem róható ok miatt megsemmisült. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha vagyonelem vis maior következtében semmisült meg. Amennyiben a megsemmisült vagyonelem helyébe biztosítási összeg lép, akkor a biztosítási összeg erejéig köteles gondoskodni az Önkormányzat a vagyontárgy pótlásáról.

24.

A KLIK a köznevelési feladat ellátáshoz véglegesen feleslegessé vált vagyont – beleértve a rendeltetésszerű használat mellett elhasználódott vagy elavult eszközöket is – 20 napon belül köteles az Önkormányzat részére visszaadni, aki köteles azt visszavenni. A KLIK a rendeltetésszerű használat mellett elhasználódott vagy elavult eszközök kivételével az egyéb vagyont rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni az Önkormányzatnak.

25.

Felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használata érdekében átalakítási munkákat végezhetnek.

26.

A KLIK az Önkormányzat előzetes írásbeli engedélye alapján jogosult az ingyenes használatában álló ingatlant átalakítani, illetőleg a falak, a mennyezet, vagy a padlózat

21

megbontásával, tárgyaknak azokhoz történő rögzítésével járó műveletet végezni. Az ezzel kapcsolatos költségek a KLIK-et terhelik. 27.

Az átalakítási munkák elvégzését az előzetes egyeztetések és költségkalkulációk kölcsönös elfogadását követően az Önkormányzat koordinálja. Az átalakítási munkálatok költségviselésének arányáról Felek külön megállapodásban rendelkeznek.

28.

A KLIK az Önkormányzat felé a használatában lévő vagyont érintő lényeges változásokat a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül köteles jelenteni. KLIK az ingatlan egészét fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot, és köteles tűrni a veszély elhárítása vagy a kár következményeinek elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét.

29.

A KLIK felel minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A nem rendeltetésszerű használat folytán keletkezett hibák kijavítása, károk megtérítése a KLIK kötelezettsége függetlenül attól, hogy a bekövetkezett hiba, illetve kár alkalmazottjai, ügyfelei, az intézmény tanulói vagy az érdekkörében eljáró személy magatartására vezethető vissza.

Amennyiben a KLIK tudomására jut valamely tény, körülmény, adat, amely az ingatlan rendeltetésszerű és zavarmentes használatát akadályozza, kár bekövetkezésével fenyeget, a használatában álló vagyon nagyobb mérvű romlásához vezethet, köteles erről haladéktalanul az Önkormányzatot értesíteni. Az értesítés elmaradása vagy késedelme miatt bekövetkezett kárt, illetve költségnövekedést a KLIK köteles viselni. 30.

Tulajdonosi ellenőrzés Az Önkormányzat mint tulajdonos évente legalább egy alkalommal, a nevelő-oktató munka, illetve a KLIK működésének zavarása nélkül, előzetes étesítés alapján az átadott ingó és ingatlanvagyon tekintetében ellenőrzi az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatát. Az ellenőrzés során az Önkormányzat képviselője jogosult a) a KLIK használatában álló ingatlan területére, illetve KLIK által használt irodai és egyéb célú helyiségeibe belépni és ott tartózkodni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, c) a KLIK alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, d) az átadott ingó vagyontárgyak meglétét és állagát ellenőrizni. Működési költségek viselésének szabályai

31.

Az Önkormányzat a KLIK-re jutó költséget havonta utólag a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig számlázza, amelyet a KLIK a számla kézhezvételét követő 15 banki napon belül köteles az önkormányzat bankszámlájára történő átutalással megfizetni. A fizetés késedelme esetén, a fizetési határnaptól az Önkormányzatot a Ptk. szerinti késedelmi kamat illeti meg.

32.

A KLIK által fizetendő és Önkormányzat által továbbszámlázható költségek felsorolását a megállapodás 3. számú melléklete tartalmazza A szerződés megszűnése

22

33.

A szerződést Felek 2013. január 1-jétől határozatlan időtartamra kötik. A szerződés megszűnik, ha az állami köznevelési feladat ellátása az körülírt ingatlanban megszűnik.

34.

A KLIK a használati joga megszűnése esetén, a megszűnése napjától számított 20 napon belül köteles az ingatlant kiüríteni és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat részére visszaadni.

35.

Amennyiben a KLIK az ingatlant az előírt határidőig nem hagyja el, az Önkormányzat jogosult a helyiségeket birtokba venni, a KLIK a helyiségekben található ingóságairól két tanúval hitelesített leltárt készíteni, és a KLIK-et az ingóságok 8 napon belüli elszállítására írásban felszólítani.

36.

Amennyiben a KLIK az írásbeli felszólítását követő 8 napon belül nem szállítja el ingóságait, az Önkormányzat jogosult a KLIK-nek az ingatlanban lévő vagyontárgyait a KLIK költségén elszállíttatni, és megfelelő helyen történő raktározásáról a KLIK költségén gondoskodni.

37.

A szerződés megszűnése esetén a KLIK cserehelyiségre igényt nem tarthat. Egyéb rendelkezések

38.

A szerződést a Felek írásban jogosultak módosítani vagy kiegészíteni.

39.

Kapcsolattartók kijelölése: Felek a működtetési feladatok, illetve a használat Önkormányzat által történő ellenőrzése során kapcsolattartóként az alábbi személyeket jelölik meg: Önkormányzat: dr. Csabai Zsolt jegyző Kaba Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Tel.: +36 523-101; E-mail: [email protected] KLIK: Bartháné, Balogh Anna tankerületi igazgató Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tel.: 06/30/6266291

; E-mail: [email protected]

40.

Felek megállapodnak abban, hogy a szerződésből adódó, vagy azzal kapcsolatban felmerülő vitákat vagy nézetkülönbségeket tárgyalások útján rendezik. Esetleges jogvitájukra a Püspökladányi Járásbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

41.

A szerződésre egyebekben a Ptk. előírásai az irányadók.

42.

Szerződő Felek a szerződést együttesen elolvasták, és a közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, cégszerűen aláírták.

A szerződés a mellékleteivel együtt érvényes. Mellékletek: 1. számú melléklet az Önkormányzat által a KLIK használatába adott ingó vagyontárgyak felsorolása 2.számú melléklet Szabadság tér 5. szám alatti ingatlan használatának megosztását 3. számú melléklet a KLIK által fizetendő és Önkormányzat által továbbszámlázható költségek felsorolása

23

Kaba, 2013. ………..………….

Püspökladány, 2013. ……………………..

........................................................................

........................................................................

Önkormányzat

KLIK ellenjegyzem: ........................................................................ KLIK

24

2.számú melléklet A Szabadság tér 5. szám alatti ingatlan használatának megosztása:

A KLIK intézménye a következő helyiségeket használja: -

az ingatlan első emeleti helyiségeit

-

a félemeleten lévő nagytermet és annak kiszolgáló helyiségei

-

a játszóudvart

3. számú melléklet

A KLIK által fizetendő és Önkormányzat által továbbszámlázható költségek felsorolása:

Az 1. számú mellékletekben felsorolt Önkormányzat által a KLIK használatába adott ingó vagyontárgyak működtetési és pótlási költségei.

25

Kivonat a képviselő-testület 2013. március 19-ei rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből 56/2013. (III.19.) Kvt.h. az ülés napirendjéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. március 19-ei rendkívüli ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1.) Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester 2.) ”Kaba város szociális célú városrehabilitációja” pályázat Akcióterületi Tervének elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester 3.) Kaba Város Parkolási Koncepciójának elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester 4.) Kaba Város Sportkoncepciójának elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 57/2013. (III.19.)Kvt. Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a melléklet szerinti tartalommal a település Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 58/2013. (III.19.) Kvt.h. „Kaba város szociális célú városrehabilitációja” pályázat Akcióterületi Tervének elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a melléklet szerinti tartalommal a település ÉAOP-5.1.1/A-12 (Szociális célú városrehabilitáció ) című támogatási konstrukcióra benyújtandó „Kaba városának szociális célú városrehabilitációja” elnevezésű pályázatának Akcióterületi Tervét. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 59/2013. (III.19.) Kvt.h. Kaba Város Parkolási Koncepciójának elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a melléklet szerinti tartalommal a település Parkolási Koncepcióját. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 60/2013. (III.19.) Kvt.h. Kaba Város Sportkoncepciójának elfogadásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a melléklet tartalommal felülvizsgált települési Sportkoncepciót. Felhatalmazza a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester K a b a, 2013. március 27.

dr. Csabai Zsolt jegyző

26

Melléklet a 58/2013. (III.19.) Kvt.határozathoz

Kaba Város Önkormányzata

Kaba városának szociális célú városrehabilitációja Akcióterületi Terv

2013. február

27

Tartalomjegyzék I................................................................................................................................................ Vezetői összefoglaló....................................................................................................................4 1.1. ........................................................................................................................................... Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója ..................................................................4 1.2. ........................................................................................................................................... Az akcióterület fejlesztési céljai .................................................................................................6 1.3. ........................................................................................................................................... Tervezett beruházások az ÉAOP-5.1.1/A12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében.........................................................................................................................................7 1.4. ........................................................................................................................................... A megvalósítás intézményi kerete ..............................................................................................9 1.5. ........................................................................................................................................... A projekt költségvetése.............................................................................................................11 II. ............................................................................................................................................. Kaba város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ......................................................................18 III. ............................................................................................................................................ Akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ...........................................................................23 111.1....................................................................................................................................................................................................................................................................................... A tervezett fejlesztések IVS célrendszerhez való illeszkedése ...............................................................23 111.2....................................................................................................................................................................................................................................................................................... Az akcióterület kijelölése .......................................................................................................................23 111.3....................................................................................................................................................................................................................................................................................... Jogosultság igazolása..............................................................................................................................25 IV.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése .........................................................................31 IV.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása .............................................................33 IV.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapota ...........................................................33 IV.3.1. Demográfiai helyzet ...................................................................................................................33 IV.3.2. Gazdasági helyzet .............................................................................................................. 38 IV.3.3. A lakosság munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete ............................................43 IV. ............................................................................................................................................ .4. Környezeti értékek bemutatása .............................................................................................44 IV. 3.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte.................................. 44 IV. ...................................................................................................................................... .6. Közbiztonság helyzete ...................................................................................................45 IV. 4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása.................................................................................................................... ............................................................................................................................................... 46 IV. 4.1. Akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete......................................................................................................................................... ……..46 IV. .................................................................................................................................................. .2. Közműhálózat....................................................................................................................................48 IV. .................................................................................................................................................. .3. Lakáshelyzet ......................................................................................................................................49 IV. .................................................................................................................................................. .4. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota ...........................................................51 IV. 4.5. Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti problémák .................................. 51 IV. .................................................................................................................................................. . A helyzetelemzésben feltártak rövid összefoglalása .............................................................................52 IV. .................................................................................................................................................. . Funkcióelemzés ....................................................................................................................................53 2

28

76 tartalma...................................................................................................................................................84 3.1.2................................................................................................................................................ V. ................................................................................................................................................... VI. ............................................................................................................................................ 4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú V.AzA 7. A 6.3. 4.5. szociális Szinergia célú vizsgálat.................................................................................................... értékelése .............................................................................................. projekt végrehajtási ütemterve ................................... 148 151 122 VI. 3.1.1. ................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4.1. Közösségi funkció fejlesztése ..................................................................................... 841 Kockázatok kezelése, a városrehabilitációs bekövetkezésük megelőzésére ................................................................... 149 .3. .6. ..4. Az Beruházásokhoz üzemeltetés akcióterületi projektfejlesztésbe . Pályázat ésKockázatok terv pénzügyi működtetés kapcsolódó elkészítése és megvalósításba terve pénzügyi kiegészítő és (költségvetési végrehajtása terve, kis bevont léptékű forrásai........................................................................ tábla során konzorciumi Excel („soft”) lezajlott mellékletben) tevékenységek partner partnerségi 125 ......................................... ... 97pályázat 171 178 V. Szervezeti terv 4.2. ..................................................................................................................................... Közterületek fejlesztése (városi funkció erősítése) ..................................................... 176 87 .1. A városfejlesztési kiadások körének meghatározása ...................................................................... 159 V. egyeztetések.......................................................................................................................................... VI. Soft ................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................. tevékenységek VII. ..................................................................................................................................... részletes bemutatása:............................................................................................. 153 104 VI. 1.2. A pályázat költségvetése ............................................................................................. 160 Programalap Mellékletek tevékenység ....................................................................................................................... részletezése: ................................................................................................ 120 188 .7. .VI. AzEgyéb .................................................................................................................................................. akcióterületi bevonandó menedzsment partnerek aszervezet megvalósítás bemutatása.......................................................................... és a fenntartható üzemeltetés 171 VI. 1.3. A megvalósításhoz szükséges források ................................................................... 170 érdekében.............................................................................................................................................. Pénzügyi VI. terv ...................................................................................................................................... ........................................................................................................................................ 128 159 . A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje ............................................. 174 VI.................................................................................................................................................... V. .................................................................................................................................................. 1. akció megvalósításának átfogó ........................................................................... .8.Az Jellemzően az önkormányzat által pénzügyi ellátandó terve feladatok .................................................................... 159 132 V. ................................................................................................................................................... . Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 134 V. ................................................................................................................................................... . A fejlesztések várható hatásai............................................................................................................. 136 V. ................................................................................................................................................... .1. Társadalmi-gazdasági hatások ......................................................................................................... 136 V. ................................................................................................................................. .2.Esélyegyenlőségi hatás ........................................................................................... 137 V. ....................................................................................................................................... .3. Környezeti hatások....................................................................................................... 142 Antiszegregációs hatások...................................................................................................................... 145 V. ................................................................................................................................................... . Kockázatok elemzése.......................................................................................................................... 146 V. ............................................................................................................................................. .1. A projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető kockázatok 146 V. ................................................................................................................................................... .2. Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása ...................................................................... 147

3

29

I. Vezetői összefoglaló Kaba város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a társadalmi-gazdasági szereplők széles rétegeinek bevonásával készült helyzetfeltáráson alapuló, fejlesztési szemléletű dokumentum, mely kijelölte a középtávon megvalósítandó fejlesztések ún. akcióterületeit. Kaba város vezetése elkötelezett amellett, hogy a település Integrált Városfejlesztési Stratégiája reális, azaz fő elemeiben megvalósítható legyen. A település méretéből - tekintettel a mozgósítható erőforrások korlátaira - és a városszerkezeti felépítéséből adódóan a stratégia megvalósíthatóságának egyik feltétele, hogy az erőforrásokat azokra a területekre koncentrálja, ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. Ennek megfelelően Kaba városában két komplex szociális célú akcióterület, valamint egy komplex funkcióbővítő városrehabilitációval érintett akcióterület került lehatárolásra, amelyeken konkrét városrehabilitációs tevékenységek végrehajtását tervezi az önkormányzat. Ezek egyike a jelen fejlesztés keretében érintett 1. számú akcióterület, ahol az önkormányzat, a kiegyensúlyozott városfejlődés és szociális integráció jegyében szociális városrehabilitációs beavatkozást kíván végrehajtani.

I.1. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója Akcióterület lehatárolása A szociális célú városrehabilitáció során az alábbi utcákkal lehatárolt területek kerültek kiválasztásra:

1)

I. számú akcióterület, Északi-akcióterület:

0392 helyrajzi számú út - 0397 helyrajzi számú út - Belterületi határ - Hajnal utca (1108 helyrajzi számú ingatlantól az István király utcáig) - István király utca (Hajnal utcától Jókai utcáig) - Jókai utca (István király úttól - Báthory utcáig) - Báthory utca (Jókai utcától a Baross Gábor utcáig) - Baross Gábor utca (Báthory utcától - Rákóczi utcáig) - Rákóczi utca (Baross utcától a Hajnal utcáig) - Hajnal utca (Rákóczi utcától - Kert utcáig 908/2 hrsz) - Kert utca (908/2 hrsz) (Hajnal utcától a Kertig) - Kert utca (új belterületi határ - 0392 helyrajzi számú útig)

Kaba szociális célú városrehabilitációja során az 1. számú akcióterület került, a továbbiakban „Északi akciótrület” kiválasztásra, ennek indokoltsága III.2. pontokban kerül kifejtésre.

A települési belterület kiterjedése 9.503 ha, ebből az Északi akcióterület 80,6 hektár. Az akcióterület a városközponton kívüli városrészben található és a városban beazonosítható egyik szegregáció az akcióterületen található illetve szegregációval veszélyeztetett terület is fellelhető az akcióterületen. A hat releváns jogosultsági kritérium közül az akcióterület négynek eleget tesz, az erősen leromlott fizikai környezet mellett a 4

30

legfontosabb probléma a szegénység és kirekesztettség, az alacsony gazdasági aktivitás. A tervezett beavatkozások megfelelnek a településrendezési tervben foglaltaknak, beavatkozás nem szükséges a rendezési tervnek való megfelelés érdekében. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az Akcióterületen élt Kaba lakónépességének 19,6%-a, amely arány gyakorlatilag nem változott. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy az akcióterületi lakosságon belül lényegesen magas a fiatalkorúak aránya (19,3%) 2001-ben. Ezzel párhuzamosan az akcióterületen az aktív korúak aránya is magasabb volt (60,5%) 2001-ben, mint a városi átlag (60,3%). Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján az akcióterületen élők képzettségi mutatói elmaradnak a városközpont átlagra vetített mutatóktól. Általánosságban megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete hasonló a városi átlaghoz a 2001-es statisztikai adatok alapján. A városi szinten magas a munkanélküliségi ráta (24,9%), az akcióterületen a városi átlagtól is magasabb 26,2% volt 2001-ben, amit tovább árnyal az az adat, hogy a foglalkoztatottak 48,4%-a alacsony presztízsű foglalkozatási csoportokban került foglalkoztatásra. Az egész város belterületén jellemzően kevés a közterületi zöldfelület, így az Akcióterületen is. Az Akcióterületen nem találhatóak sem országos sem helyi védelem alatt álló, illetve arra javasolt épített értékek a hatályos településrendezési terv alapján. Az Akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be, amely - mivel a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók zöme a városközpontra koncentrálódik - erősen funkcióhiányos terület, csupán néhány kereskedelmi-vendéglátóipari egység és mindösszesen 33 db működő vállalkozás található a területen. A város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be az akcióterületről. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák elsősorban vagyon ellen elkövetett bűncselekményekben jelentkezik, amelyek száma évről évre nő, megjelent a városban a megélhetési bűnözés is. Az Akcióterületen csak önkormányzati tulajdonú belterületi utak találhatók, állami tulajdonnal érintett út nincs. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedés-hálózata nem kielégítő. Helyközi autóbusz járat szállítja az utasokat a település főutcáján végighaladva Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba, valamint az ellenkező irányban Nádudvarra. Kabán helyi autóbusz járat is működik a cukorgyári lakótelep- és a vasútállomás, főút teljes szakaszán a tetétleni elágazásig. A vasúti közlekedés a következőképp alakul Kabán, Kaba a Budapest - Záhony közötti vasútvonalon helyezkedik el. Közművek, így az ivóvíz, a villamos energia, a vezetékes gáz, valamint a távközlés és a kábeltévéhálózat kiépítettsége teljes körű az akcióterületen a szennyvízhálózatot kivéve. Az akcióterület lakásállományának túlnyomó többsége családi házban van, vagyis terület egyedi lakóházas beépítésű. Az akcióterületen egyaránt fellelhetőek az 500m alatti és a 23000m feletti telkek. Ezeken a területeken jellemzően még fennmaradtak a valamikori vályogházak.

5

31

Az Akcióterület legfontosabb településszerkezeti problémái az alábbiakban foglalhatóak össze: • Az akcióterületet feltáró belterületi utak egy jelentős része poros út, amely a megközelíthetőségen keresztül jelentős hatást gyakorol a helyi lakosság életminőségére; • A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé az akcióterületen; • Az Akcióterület sportpályához közeli részén lévő hely kihasználatlan, alkalmas a multifunkciós közösségi ház létesítésére

I.2. Az akcióterület fejlesztési céljai Átfogó cél A város IVS-ének részeként elkészült antiszegregációs terv átfogó céljával összhangban az akcióterület átfogó célja a településrész rehabilitációjának segítségével a városszövetbe történő visszaintegrálása, leszakadás folyamatának megállítása.

Részcélok Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja az önkormányzat elérni: A) Az akcióterület lakossága, hátrányos helyzetű réteg számára, képzési és foglalkoztathatóságot segítő programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében; B) A szegregált területek városi, közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében; C) A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével; D) A fizikai környezet állapotának javítása egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb környezet megteremtése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beazonosított szegregátum bekapcsolódhasson a város vérkeringésébe.

6

32

I.3. Tervezett beruházások az ÉAOP-5.1.1/A12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében Akcióterület beavatkozásai A tervezett beavatko zások típusa

A tervezett Kapcsolódá s tevékenység rész megnevezése célhoz

7014 Megvalósítás feltétele - jogerős építési engedély

Multifunkciós közösségi építése

ház

játszótér építése

ÉAOP5.1.1/A12

B, D

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

C

Útfejlesztés Útépítés,

B, D

Soft tevékenység Programalap megvalósítása

magán beruházás

önkor mányzati

Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létrehozása

sporttelep fejlesztése

szennyvízcsator kiépítése

B, D

- E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - útfelújításhoz szükséges engedélyek E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása

A

-

A

-

A

B, D

na

- E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása

B, D

- Önerő rendelkezésre állása - pályázati forrás felkutatása

- pályázati forrás felkutatása, sikeres pályázat benyújtása - sikeres pályázat benyújtása megtörtént, 7

33

I.

II.

I.

II.

'>016

I.

II.

I.

II.

A tervezett beavatko zások típusa

KapA tervezett csolódá s tevékenység részmegnevezése célhoz

2013

2014

2015

2016

I.

I.

I.

I.

Megvalósítás feltétele II.

II.

II.

projekt megvalósítás szakaszában van

közterület rehabilitáció

B, D

A konstrukció újraindítása esetén sikeres pályázat benyújtása és támogatás elnyerése

A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos kiegészítő - a fejlesztések hatását és fenntarthatóságát erősítő beavatkozást, ún. „soft elemet” is megvalósít a terv részeként, mely megvalósításban konzorciumi partnere is segítségére lesz: -

Az önkormányzat által megvalósítani kívánt „soft” tevékenységek:

■ ■ ■

az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiállítások, rendezvények munkaerőpiaci beilleszkedés támogatására komplex támogató programok bűnmegelőzést elősegítő programok

-

Civil programalapból támogatott „soft” elemek:

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása kézműves tanfolyamok játszóház létesítése fiatal alkotók művészeti ösztöndíja sport tehetségkutató és ösztöndíj környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny gyermekvetélkedők környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel ötvözve

Az ÉAOP városrehabilitációs pályázatból megvalósuló, felsorolt tevékenységeken kívül további beruházások is megvalósulnak az akcióterületen különböző forrásokból. Kapcsolódó beruházások •

Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások

-


•

Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások

-

sporttelep fejlesztése szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 8

34

II.


I.4. A megvalósítás intézményi kerete Kaba városa jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési társasággal és a település mérete, a projekt mérete nem indokolja a városfejlesztési társaság létrehozását. Erre tekintettel az alábbiak szerint történik meg a menedzsment struktúra felállítása:

belső menedzsment szervezet: nincs a projektben erre vonatkozóan költségelszámolás külső menedzsment szervezet: önálló, külső szervezet megbízásával történik kiválasztási eljárás lefolyatatását követően A projekt menedzsment struktúra és a szakmai vezetés meghatározása során egyértelmű cél volt, hogy olyan struktúra kerüljön meghatározásra, amely egyrészt biztosítja a megfelelő szakértelmet minden olyan szakterületen, amely a projekt megvalósítása szempontjából releváns, másrészt pedig biztosítja azt, hogy az intézmény érdekei maximálisan képviselve legyenek a projekt menedzsment és a szakmai vezetés működése során. A projektmenedzsment tevékenységei a projekt fő célkitűzéseinek megvalósítását, a tervezett eredmények elérést szolgálják. A projektmenedzsment feladata továbbá a projekttevékenységek hatékonyságának és eredményének vizsgálata és erről dokumentáció készítése.

A PME-nek a beruházás fázisaiban (a tényleges beruházási munkálatok elvégzésével kapcsolatos feladatok elvégzése, projekt lezárása) való feladatai az alábbiakban kerül kifejtésre.

A beruházással kapcsolatosan el kell különíteni a döntéshozó testületet, illetve a napi, operatív feladatokat elvégző szervezetet.

A döntéshozó személy egy személyben a polgármester (illetve bizonyos, magas szintű döntéshozatalt érintő kérdésekben - pl. közbeszerzési eljárást lezáró döntések meghozatala - a képviselő testület).

A projektmenedzsment szervezet felépítését tekintve: belső menedzsment szervezet: 1 fő szociális szakember; 1 fő műszaki szakértő külső menedzsment szervezet: 1 fő projektmenedzser; 1 fő pénzügyi vezetőt; 1 fő projekt asszisztenst; 1 fő „soft” felelős szakember Belső menedzsment szervezet:

A szociális szakember feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek 9

35

megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. A „soft” felelős szakember munkájának segítése, támogatása.

Műszaki szakértő feladatai: ■ a projekt fizikai megvalósításában segítségnyújtás, a műszaki kérdések megválaszolása, problémák megoldása, együttműködve a kivitelezőkkel, tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel, ■ rendelkezésre áll a közreműködő szervezet ellenőrzései során Külső menedzsment szervezet: A külső projektmenedzseri tevékenységet egy külső megbízott cég végzi a projekt pénzügyi lezárásáig vállalkozói díj ellenében. A szolgáltató kiválasztása nyílt diszkriminációmentes eljárásban történik. A külső szervezet kiválasztására (és így a pénzügyi vezető, a projekt asszisztens, a projektmenedzser és a „soft” felelős szakemberek személyeinek meghatározására) a projektjavaslat benyújtásakor még nem került sor. A projektmenedzser feladata a projekt végrehajtásának folyamatos felügyelete, projektmenedzsment szervezet tagjainak koordinálása, a projekt haladásának ellenőrzése, segítséget nyújt a projekt időbeli ütemezésének betartásában és a kulcs folyamatok ellenőrzése, a segítő szolgáltatók munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. A projektmenedzser felelős a projektben foglaltak megvalósításáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A projektmenedzser feladatai közé tartozik a projekt végrehajtásának folyamatos szakmai felügyelete, a projekttel kapcsolatos folyamatok ellenőrzése és koordinálása és a projekt szakmai tartalmának megvalósítása, segítséget nyújt a projekt szakmai ütemezésének betartásában. Felügyeli és ellenőrzi a tevékenységeket, azok szakszerű végrehajtását, a határidők betartását. A pénzügyi vezető, felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A pénzügyi vezető feladata a projekt megvalósítási időszaka alatt a pénzügyi/ gazdasági feladatok ellátása, kifizetési kérelmek készítése, a projektben meghatározott pénzügyi ütemezések betartása, a költségvetésben szükségessé vált módosítások végrehajtása, részt vesz az előrehaladási jelentések (PEJ, ZPEJ) elkészítésében, kapcsolatot tart a projekt könyvvizsgálójával. A projekt asszisztens részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a napi adminisztráció elvégzése, segíti a projektmenedzsment tagok munkáját. Elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve az adminisztrációs feladatokat. Dokumentálja a projekt végrehajtását és befejezését. Segíti a projekt sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, támogatja a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését. Részt vesz az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában, valamint fenntartásában.

10

36

A soft tevékenységekért felelős szakember részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. Civil szervezetek, a lakosság, a helyi társadalmi réteg minél szélesebb körben való bevonása a programokba. A PME fentebb ismertetett szervezeti felépítése maximálisan biztosítja, azt hogy a beruházás minden a pályázat szempontjából releváns szakmai oldalról is megfelelően támogatva legyen a szükséges szakértelemmel rendelkezők által. A projektmenedzsment tagok kiválasztására a projektjavaslat benyújtásának időpontjáig még nem került sor. A kiválasztás nyílt diszkriminációmentes eljárásban fog megtörténni, 3 ajánlat egyidejű bekérésével.

I.5.

A projekt költségvetése A pályázat összefoglaló költségvetése

Tevékenység I. Előkészítési költségek

Nettó (Ft)

Bruttó - Elszámolható költség (Ft)

Afa (Ft)

26.022.168,-Ft

6.939.532,-Ft

32.961.700,-Ft

IVS

3.000.000,-Ft

810.000,-Ft

3.810.000,-Ft

ATT

4.500.000,-Ft

1.215.000,-Ft

5.715.000,-Ft

6.000.000,-Ft 7.700.000,-Ft

1.620.000,-Ft 2.079.000,-Ft

7.620.000,-Ft 9.779.000,-Ft

Hatósági eljárási díjak

320.200,-Ft

0,-Ft

320.200,-Ft

Közbeszerzés költsége

4.251.968,- Ft

1.148.032,-Ft

5.400.000,-Ft

250.000,-Ft

67.500,-

317.500,-Ft

289.006.574,-Ft

78.031.726,-Ft

367.038.300,-Ft

Projektmenedzsment költsége

7.480.315,-Ft

2.019.685,-Ft

9.500.000,-Ft

Tervezői művezetés

1.205.000,-Ft

325.350,-Ft

1.530.350,-Ft

Műszaki ellenőr költsége

3.615.000,-Ft

976.050,-Ft

4.591.050,-Ft

Könyvvizsgálat költsége

590.551,-Ft

159.449,-Ft

750.000,-Ft

Nyilvánosság biztosítása

2.753.464,-Ft

743.436,-Ft

3.496.900,-Ft

241.000.000,-

65.070.000,-Ft

306.070.000,-Ft

Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés Kiviteli tervek

KSH adatkérés II. Megvalósítási költségek

Építés

11

37

Tárgyi eszköz beszerzés

7.165.354,-Ft

1.934.646,-Ft

9.100.000,-Ft

25.196.890,-Ft

6.803.110,-Ft

32.000.000,-Ft

315.028.742,-Ft

84.971.258,-Ft

400.000.000,- Ft

"Soft" tevékenységek Összesen

A pályázat forrásai A projekt teljes költségvetése

400.000.000,- Ft

Elszámolható összes költség

400.000.000,- Ft

Nem elszámolható költségek

0,- Ft

Igényelt összes támogatás

400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata által igényelt támogatás

392.000.000,- Ft

Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ által igényelt támogatás

8.000.000,- Ft

Maximális támogatási intenzitás

100%

Igényelt támogatási intenzitás Biztosítandó önerő a projekten belül

100% 0,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projektben

0,- Ft


0,- Ft


400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projekten kívül

12

38

0,- Ft

A fenti költségvetésből az alábbi főbb indikátorokkal kifejezett számszerűsített eredmények megvalósulását célozza a projekt:

Mutató neve

Mutató típusa (output / eredmény)

Mérté kegysé g

Bázis érték

Minimál isan elvárt célérték, ahol a pályázati felhívás megadta

Célérték elérésének időpontja

Mutató forrása PEJ: Célérté k az Projekt 5 éves Célérték a előrehala kötelező megvalósítási dási fenntartási időszak végén jelentés, időszak PFJ: végén projekt fenntartá si jelentés

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Kötelező indikátorok

A projekt szintjén mért indikátorok A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

Output

fő

0

500

2014.12.3 1.

1249

1249

PEJ, PFJ

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Output

ha

0

80,6

2014.12.3 1.

80,6

80,6

PEJ, PFJ

39

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente, népesség nyilvántartó adatai Kedvezményezet t zárójelentéséből, egyszer a projektzáráskor Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

Teremtett új munkahelyek száma

Eredmény

fő

0

2

2014.12.3 1.

2

2

PEJ, PFJ

Teremtett munkahelyek száma - nők

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma © •©

PEJ, PFJ

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

PEJ, PFJ

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/

*ss

■5 Uj városi funkciók betelepedése Output 3 / a fejlesztés nyomán elérhető (közés profitorientált) "és szolgáltatások száma a projekt = által érintett településrészen ss N A fejlesztés nyomán VI '.5 megerősített funkciók száma a -a Eredmény *SS által érintett > projekt © akcióterületen H

db

db

0

-

0

-

14

40

2014.12.3 1.

2014.12.3 1.

4

1

4

1

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága

Output

m2

0

-

2014.12.3 1.

1341,6

1341,6

PEJ, PFJ

A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

TJ

0

-

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Output

fő

0

5

2014.12. 31.

5

5

PEJ, PFJ

Output

fő

0

-

2014.12. 31.

1249

1249

PEJ, PFJ

A támogatott projektek eredményeként elért energia Eredmény megtakarítás

Felújítással érintett lakások száma

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

15

41

PEJ, PFJ

évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

A fejlesztéssel létrejövő épület, épületrész nagysága

Output

m2

0

-

2014.12.3 1.

459,6

459,6

PEJ, PFJ

Output

db

0

-

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Akadálymentesített épületek száma

Azbesztmentesített épületek száma

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

új

Output

Output

db

m2

0

-

0

-

16

42

-

-

-

-

-

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

PEJ, PFJ


PEJ, PFJ


Megújított zöldfelületek nagysága - városrehabilitáció

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

%

0

75

2014.12.3 1.

75

75

PEJ, PFJ

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a Eredmény projekt által érintett akcióterületen

17

43

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

II. Kaba vAros IntegrAlt VArosfejlesztési Stratégiája A pályázati kiírás szerint Kaba számára kötelező volt Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készíteni, amelyet az önkormányzat jelen pályázat keretében az Akcióterületi tervvel párhuzamosan elkészített 2013. évben, az IVS a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága (NFGM TÉSZÁT) által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv” második kiadásának tartalmi követelményeinek megfelelően. Kaba városa a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében, „A kedvezményezett kistérségek besorolása” alapján leghátrányosabb helyzetű kistérségben (Püspökladányi kistérség) fekszik, komplex programmal nem segítendő kistérség. Az IVS helyzetértékelő fejezetei Kaba város társadalmi, gazdasági és környezeti szempontú elemzését és értékelését mutatják be. A város egészére vonatkozó helyzetértékelést az IVS III. fejezete tartalmazza. A város egészére SWOT elemzés készült, amelyet az IVS III.7. alfejezet tartalmaz. Az IVS-ben a városi elemzést követően 2 városrész került lehatárolásra, amelyek lefedik a város teljes belterületét, illetve megjelölésre került a város külterületi része is. A városrészek kialakítása a Városfejlesztési Kézikönyv előírásai szerint történt, egy olyan felosztás alkalmazásával, amellyel a helyi lakosság is képes azonosulni. A városrészekre vonatkozó részletes helyzetfeltárást és összefoglaló SWOT elemzést az IVS tárgyalja. A Kaba városában kijelölt városrészek az alábbiak:

1) Városközpont 2) Városközponton kívüli terület Külterület

44

Az IVS-ben és jelen Akcióterületi tervben 2 akcióterület került elkülönítésre az alábbi lehatárolás szerint: 2)

I. számú akcióterület, Északi-akcióterület:


3)

II. számú akcióterület, Déli-akcióterület:

Mátyás király utca (Batthyányi utcától - Kölcsey utcáig) - Kölcsey utca (a Mátyás Király utca - Petőfi utcáig) - Petőfi utca (a Kölcsey utcától - a Bárándi utcáig) - Bárándi utca (a Petőfi utcától - Fecske utcáig) - Fecske utca - Veres Péter utca - Dankó Pista utca - Belterület határa (Dankó Pista utcától Batthyányi utcáig) - Batthyányi utca (a Belterület határától - Mátyás Király utcáig) Megjegyzés: A Déli részen a Dankó Pista utca - Belterület határa (Dankó Pista utcától - Batthyányi utcáig) - Batthyányi utca (a Belterület határától-Mátyás K. utcáig) beletartozik a Sziget, Csatorna, Nyíl , Kölcsey utca is. Ezen utcák által határolt terület.

Az IVS-ben és jelen Akcióterületi tervben 3 szegregáció került elkülönítésre a Központi Statisztikai Hivataltól kért adatok alapján az alábbi lehatárolás szerint: 19

45

1)

1. számú szegregáció

2) 3)

2. számú szegregáció 3. számú szegregáció

Kaba városának akcióterületei, illetve kimutatott szegregációi az alábbiak szerint helyezkednek Kaba területén:

A városfejlődés elérésének biztosítása érdekében kitűzésre kerültek a város életében elérendő célok, illetve annak eléréséhez kijelölésre került az a strukturált célrendszer is, amelynek alapjául a részletes városi és városrészi helyzetelemzés, illetve a SWOT elemzések szolgáltak. A város kedvezőtlen gazdasági és finanszírozási környezetben is meg kívánja tartani pénzügyi egyensúlyát. A kritikus helyzetekben történő helytállás és felelősségtudat mentén, a jövőben 20

46

is a lehető legtöbb és legjobb fejlesztés megvalósítása a cél. A város műszaki infraksrtukturális hátterét kiteljesítve mérsékelhetők a környezeti, közlekedési problémák. Az ezzel párhuzamos humán fejlesztések pedig a gazdaság dinamizálásában játszhatnak szerepet. Megfelelő prioritási sorrend és forrásfelhasználás esetén a város ciklikus megújulása és fejlődése biztosított a jövőben is. Legfontosabb teendők a közeljövőben, azaz rövidtávon, a következő 1-3 évben: A település környezeti állapotának fejlesztése Városi infrastruktúra kiteljesítése A társadalmi problémák kezelése A gazdasági szereplők számának és teljesítményének növekedését biztosító feltételek megteremtése. Megfelelő életkörülményeket biztosító városi intézmény rendszer és helyi közösség felépítése. Átfogó cél a város életében, hogy - a megjelölt stratégiai fejlesztések és feladatokhoz igazodóan - Kaba város településszerkezetének, területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Kaba város a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb esztétikusabb és szebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, valamint mind a működése, mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közben a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson, a táji, természeti adottságok ne sérüljenek. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város vezetése a közelmúltban és a jövőben is szem előtt tartotta az átgondolt, lefektetett koncepcionális alapokon nyugvó fejlesztői munkát. Ezt bizonyítja Kaba Város Településfejlesztési Koncepciójának 2003-as megalkotása és folyamatos fejlesztése, aktualizálása. A város Környezetvédelmi Programjának 2010-es megszületése, valamint a ciklikusan megújuló Gazdasági Programok rendszere. A gazdasági kibontakozást sokoldalú együttműködési program alapozhatja meg, mely egyben szolgálja a működő tőke városba való vonzását és az égető szociális gondok oldását. A gyengeségek felszámolásában, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti műemlékek, illetve közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, korszerűsítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása. A közszféra fő feladata továbbá a szegregációk kialakulását okozó kedvezőtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve humán téren célorientált oktatási programok indításával. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a

21

47

vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a város ipari parkjának fejlesztése, funkcionális bővítése. A város különböző problémákkal és lehetőségekkel bíró egységei között a fejlesztések során prioritási sorrend felállítása szükséges. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett először a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. Majd ügyelve a fejlesztések folyamatos pénzügyi megalapozottságára a további területekre is kellő figyelmet kell fordítani. Kabán ezt a város ipari parkjának benépesülésén keresztül, a városfejlődő gazdasági pályára állítása jelentheti.

22

48

III.

Akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása

111.1. A tervezett fejlesztések IVS célrendszerhez való illeszkedése Az akcióterületen tervezett beavatkozások célja a KSH által is kimutatott 1. számú szegregáció felzárkóztatása, visszaillesztése a városi szövetbe az utak fejlesztésével, illetve vonzóvá tétele a város más környezetben élő lakosai számára a kialakítandó multifunkciós közösségi ház kialakításával, valamint játszótér létrehozásával, a közbiztonság fejlesztését eredményező kamerarendszer kiépítésével. A beavatkozások eredményeként javul a közvetlen lakókörnyezet és a közbiztonság, valamint a soft elemek megvalósításával a lakosság számára a szabadidő hasznos eltöltését segítő, a helyi kötődést, identitástudatot erősítő programok kerülnek megvalósításra, továbbá olyan projektelemek, amelyek által az akcióterület lakosságának munkaerőpiacra történő reintegrációját javítják.

Az akcióterület a városközponton kívüli részben található. Ennek eredményeként az akcióterület fejlesztése közvetlenül hozzájárul a városrész fejlődéséhez is, azon túl, hogy közvetetten az egész város fejlődésére hatással van a tervezett fejlesztés. Az IVS céljainak elérése érdekében az önkormányzat az IVS-ben kijelölte jelen akcióterületet, mint beavatkozást igénylő, fejlesztendő területként, ahol elsősorban közterületi fejlesztéseket irányzott elő.

111.2. Az akcióterület kijelölése A kijelölésre került akcióterület Kaba városának északi részén található, alábbi utcákkal lehatárolt terület: I.

számú akcióterület, Északi-akcióterület:


23

49

Akcióterület forrás: www.kaba.hu Az akcióterület kiterjedése:

MEGNEVEZÉS

TERÜLET m2 /ha

LAKOSSÁGSZÁM FŐ

Akcióterület

80,6 ha

1249

Város

526 ha

6369

Kaba lakosságszáma 6.369 fő, területe 526 ha, míg a kijelölésre került akcióterület lakosságszáma 1.249 fő (a város teljes lakosságszámának 19,6%-a), az érintett akcióterület kiterjedése pedig 80,6 ha (a város teljes belterületének 15,3 %-a). Az akcióterület magában foglalja az Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Programjában beazonosított és bizonyítottan ma is szegregációval veszélyeztetett területet, illetve az 1. számú szegregátumot. Ez is rámutat az önkormányzat integrációt támogató törekvéseire: nem húzott éles határt a leszakadó városrész és a város más területei között.

24

50

Azért ezen Északi akcióterület került kijelölésre a fejlesztések helyszínéül, mert egyrészt a városnak ezen részén van egy kimutatott szegregátum a 2001. évi KSH adatok alapján, ezen a területen fekszik egy leszakadással veszélyeztetett terület szintén a 2001. évi KSH adatok alapján, de a legnyomósabb érv, hogy 2001. év óta eltelt több mint tíz év alatt ez a terület vált a történelmi városközponthoz képest a lehető legjobban leszakadó területté, ezt kimutatják a több mint tíz év után állapot szerinti statisztikai adatok a népesség szempontjából, egyre több a fiatalkorúak száma, magasabb a kimutatható munkanélküliek száma ezen a területen, nagyobb a segélyezés száma ezen a területen, mint a korábbi években. Míg a déli akcióterület fekvése, épített környezeti adottságai már nem alkalmasak a fejlesztésekre, úgy ezen az akcióterületen fizikailag adott egy helyszín a legnagyobb közösségi, közszféra fejlesztésnek, a közösségi ház kialakításra. Ez a terület még rejteget lehetőségeket, fontos része a városnak, ahol a leszakadás megállítható és bekapcsolható a város vérkeringésébe ez a terület. Az akcióterület vonzóvá válhat a civil szféra számára is, de vonóvá válhat a gazdasági szereplők számára is, az akcióterület magában hordozza a reményt az itt élő lakosság társadalmi reintegrációjához, a helyi identitástudat felébredéséhez.

III.3. Jogosultság igazolása Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vételre került, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat: az akcióterület teljes területe belterületen van minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak a lakónépesség száma hagyományos beépítésű területen élő minimum 500 fő. Nem jogosult egy terület a támogatásra, amennyiben 2001. óta a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nagyobb mértékben történt vagy új építés vagy bontás a célterületen. (Ebben az esetben ugyanis a terület túlságosan intenzív piaci folyamatoknak van kitéve ahhoz, hogy egy lakosságmegtartó beavatkozás indokolt legyen.) A kijelölésre került akcióterületnek az alábbi indikátormutatókból legalább háromnak kell megfelelnie: Alacsony iskolázottság, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám) felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, maximum 8%-os mutatószám) Alacsony gazdasági aktivitás, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám) a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 65%-os mutatószám) Munkanélküliség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben, számítás: munkanélküliek száma / (munkanélküliek + foglalkoztatottak száma), (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 11%-os mutatószám az Észak- Alföldön)

25

51

tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak száma, (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 5%-os mutatószám az Észak-Alföldön) Szegénység és kirekesztettség magas szintje, a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni: magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 15%-os mutatószám az Észak-Alföldön) önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban), (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat, minimum 10%) az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. Beszámítható támogatási formák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás). Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban / összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma / célterületi lakások száma. (adatforrás önkormányzati nyilatkozat, a rendszeres szociális támogatások száma a háztartásokhoz képest legalább 1,5szerese a városi átlagnak.) a legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest. (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján, az üzembentartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján). (a maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a a városi átlagnak. Erősen leromlott környezet, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban. (adatforrás: önkormányzat nyilatkozata). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%- os mutatószám) magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban) A lakóépületek alacsony energiahatékonysága: magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat) Az akcióterület jogosultsága - az ÉAOP-5.1.1/A-12 kódszámú pályázati felhívás útmutatójának C7. pontja szerint - az alábbiak szerint alakul: A kijelölésre került akcióterület az alábbi indikátormutatóknak felel meg: Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vételre került, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat: az akcióterület teljes területe belterületen van minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak 26

52

a lakónépesség: hagyományos beépítésű területen, 1.249 fő. Kabán a kijelölésre került akcióterületen 2001. év óta nem történt a jelenlegi lakásszám 20%-t meghaladó beépítés vagy bontás.

Alacsony iskolázottság, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám): 41,3 % felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, maximum 8%-os mutatószám): 6% Alacsony gazdasági aktivitás, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám): 48,4 % Munkanélküliség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben, számítás: munkanélküliek száma / (munkanélküliek + foglalkoztatottak száma), (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 11%-os mutatószám az Észak- Alföldön): 26,2 % tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak száma, (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 5%-os mutatószám az Észak-Alföldön): 6,9 % Szegénység és kirekesztettség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 15%-os mutatószám az Észak-Alföldön): 18,8 % Erősen leromlott környezet, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%- os mutatószám): 35,1 %

Határérték a Szociális célú hagyományos városi városrehabilitáció beépítésű területeken akcióterületének értékei ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Minimum 30% 41,3% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Indikátor típusa

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Maximum 8%

6%

ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a 27

53

Indikátor mutatónak való megfelelés (Igen/Nem) Igen

Igen

Igen

Igen

mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Minimum 30% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

48,4%

MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINT E (Az indikátornak való megfeleléshez a )b egyet mutatószámokból legalál kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek +foglalkoztatottak száma) Észak-Alföld 26,2% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok minimum 11%

Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ Észak-Alföld munkanélküliek+foglalkoztatottak száma minimum 5% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

6,9%

SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJ] való (Az indikátornak íll megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt ke teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, Minimum 15% 2001-es Népszámlálás adatok

Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az Minimum 10% akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

48,8%

Igen

0%

Nem

-

Nem

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz A rendszeres szociális viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás támogatások száma a (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható háztartások számához támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, képest legalább 1,5a városi rendszeres szociális segély, lakásfenntartási szerese támogatás minden formája, rendszeres átlagnak. gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott 28

54

támogatások száma/célterületi lakások száma Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009-ben a 2007-2008- 2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások A maximum 3 éves gépjárművek száma a számához képest számához Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó lakások képest legfeljebb 60%-a nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye városi átlagnak szerinti nyilvántartás alapján)

-

ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET 1 (Az indikátornak való megfeleléshez a b egyet mutatószámokból legalál kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy Nem releváns. lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001ben Minimum 25%

Nem

Igen

Nem releváns.

Nem releváns.

35,1%

Igen

9%

Nem

Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya Minimum 30% a lakott lakásokon belül, 2001-ben legalább 50.000 fő lakónépességgel Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok rendelkező városokban, minimum 20% az

a

és

50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA

Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen projekt szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható,

Nem releváns.

29

55

Nem releváns.

Nem releváns.

Nem releváns.

hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató projekt - LKFT-LA-2 - során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat

30

56

IV.

Helyzetelemzés

IV.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Kaba Város Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ) a Képviselő-testület, 22/2004. (VIII.16.) számú rendeletével hagyta jóvá, majd a 5/2012. (II. 17.) rendelettel módosította a Képviselőtestület. Az akcióterület közigazgatási területe építési szempontból:

Beépítésre szánt területek: I. II. III. -

lakóterületek kertvárosias: Lke kisvárosias: Lk-1, Lk-2 falusias: Lf vegyes területek: Vt-1, Vt-2, Vt-3 gazdasági területek kiskereskedelmi szolgáltató: Gksz Jelentős mértékű zavaró hatású ipar: Gip-1 egyéb ipar: Gip-2 mezőgazdasági ipari terület: Gmg

IV. V. -

Üdölőterület különleges területek sportolási célú: Ksp strand gyógyászati szerepkörrel is: Kst kegyeleti célú: Kk-1, Kk-2 hulladékkezelők és lerakók: Kh-1, Kh-2, Kh-3

Beépítésre nem szánt területek: VI. közlekedési célú területek a) közúti hierarchia szerint: főút: KÖu-1 országos mellékút: KÖu-2 helyi gyűjtőút: KÖu-3, KÖu-3/a kiszolgáló út kerékpárút mezőgazdasági feltáró út: KÖu-4 közterületi parkoló: P gyalogostér: KÖgy b) vasúti: vasútállomás kétvágányú villamosított vasút: KÖk-1 ipari vasút: KÖk-2 VII. zöldfelületek díszpark: Z-1 Közpark: Z-2 VIII. erdőterületek gazdasági: Eg Védelmi: Ev egészségügyi, szociális, turisztikai IX. mezőgazdasági területek általános (részben másodlagos hasznosítással): Má-1, Má-2/a,b,c 31

57

- kertes: X. -

Mk Vízgazdálkodási: folyóvizek: V-1 állóvizek (a víztározó havária esetén a mezőgazdasági általános egy részének

másodlagos használata): V-2, V-3 -

védett vízbázis Az egyes beavatkozások tervezésekor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy azok illeszkedésük biztosított legyen a településrendezési terv előírásihoz. Az Állami Főépítész 2013. március 19-én kelt levelében, a tervdokumentáció áttanulmányozása alapján megállapította, hogy

• Kaba az 5/2012. (II.17.) számú rendelettel módosított, 22/2004. (VIII.16.) számú határozattal jóváhagyott helyi építési szabályzattal és településszerkezeti tervvel rendelkezik. • a tervezett fejlesztések településszerkezeti tervvel, illetve helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel a multifunkciós közösségi ház és a Kert utca építésének I. szakasza nincs összhangban, ennek megteremtéséhez szükséges a Helyi Építési Szabályzat és a Településrendezésit terv módosítása. Kaba Város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzat és településrendezési Terv módosítására vonatkozóan döntést hozott, így a projekt megvalósításával összefüggésben nem áll fenn veszély.

Ssz.

A projekt neve/Hrsz./ Tervfajta megnevezése.

Településszerkezeti tervvel való összhang

HÉSZ és szabályozási tervvel való összhang

+

+

+

+

+

+

A 911 hrsz.-ú területen multifunkciós közösségi ház építése Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések 1.

(ERFA) - Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek (ERFA) - Multifunkciós közösségi ház építése

A 911 hrsz.-ú területen játszótér építése Közterületek 2. fejlesztése - játszótér építés

3.

A 911, 1070/2, 0200/1, 0235/1, 1205 hrsz.-ú területen játszótér építése Közterületek fejlesztése - kamerarendszer kiépítése

32

58

A 999, 1064, 1086, 1070/2, 1156, 1187, 1103, 4.

+

1174, 908/2, 0200/1 hrsz.-ú utak fejlesztése Útépítés, útfelújítás

+

Jelmagyarázat:

+ Településrendezési eszközzel összhangban van IV.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterületen az elmúlt 10 évben az önkormányzat nem végzett városrehabilitációs tevékenységet. Jelenleg zajló városrehabilitációs tevékenység a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, amely a lakosság jelentős támogatásának is köszönhetően az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásának előkészületei kezdődtek meg Kabán, Tetétlenen és Bárándon. A három település közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, ezért közös pályázatot nyújtott be a szennyvízcsatorna rendszer kiépítésére és a keletkező szennyvíz ártalmatlanítására. A projekt előkészítési szakasza lezajlott, jelenleg beindítás előtt áll. Ivóvízminőség javító projektben vesz részt Kaba egész városa a KE0P-200-1.3.0. pályázati konstrukció keretében, amelyet a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség - Javító Önkormányzati Társulás bonyolít le, a projekt kiterjed az egész városra, így az érintett akcióterületre is. Az önkormányzati szféra fejlesztései mellett az önkormányzat információi szerint a gazdasági és civil szféra nem valósított meg fejlesztéseket az akcióterületen, így az Európai Unió társfinanszírozásával nem valósult meg projekt az akcióterületen. A megvalósított fejlesztésekkel az önkormányzat kiegyensúlyozott fejlődést kíván elérni az akcióterületen. Még jelentős eredményeket nem értek el az infrastruktúra fejlesztésében, így a lakókörnyezet fejlesztésével és élő közösségi terek létrehozásával kívánja a fizikai környezet további fejlesztését elérni az önkormányzat az akcióterületi beavatkozások keretében.

IV.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapota IV.3.1. Demográfiai helyzet

Kaba

Kaba

Akció-

Akció-

összesen 2001

összesen 2010

terület 2001

terület 2010

Állandó népesség száma

6.490

6.218

1.281

1.289

Lakónépesség száma (fő)

6.369

5.961

1.249

1.253

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%)

20,5 60,3

14,0

19,3 60,5

19,5

Lakónépességen belül 60-x évesek aránya (%)

19,2

21

Mutató megnevezése

33

59

68

20,8

60,6 20,9


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Kaba

Kaba

Akció-

Akció-

összesen 2001

összesen 2010

terület 2001

terület 2010

39,3

39,5

41,3

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 5,8 6 népesség arányában Forrás: 2001. és 2010. évi KSH T-STAR adatbázis és önkormányzati adatközlés és becslés*

42,3

5,8

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az akcióterületen élt Kaba lakónépességének 19,6%- a, amely arány gyakorlatilag nem változott. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy az akcióterületi lakosságon belül hasonlóan magas volt a fiatalkorúak aránya (19,3%) 2001-ben, mint a város egészében a fiatalkorúak aránya (20,5%). Ezzel párhuzamosan hasonlóan magas az időskorúak aránya, amit erősít az is, hogy az akcióterületen az aktív korúak aránya is magasabb volt (60,5%) 2001ben, mint a városi átlag (60,3%). Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján az akcióterületen élők képzettségi mutatói jelentősen elmaradnak a városközpont (16,2%) átlagra vetített mutatóktól, ami jelzi azt is, hogy az akcióterületen koncentrálódó fiatalabb lakosság iskolázottsága elmarad a városközpont egyéb, magasabb átlagéletkorú városrészeinek képzettségi mutatóitól. Az akcióterületen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül jelentősen, több mint 13%-ponttal magasabb, mint a város egészében. A felsőfokú végzettségűek aránya ezzel összhangban hasonló a városi átlaghoz (6%): a 25 éves és idősebb népesség lakónépesség csupán 6%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 2001. és 2010. között az akcióterület lakónépessége kis számban nőtt, mindössze 4 fővel, köszönhetően a fiatalkorúak és az aktívkorúak magas arányának. A vándorlási egyenleg folyamatos negatívumot mutatott 2006. és 2010. között, amely trend a fiatal diplomások és a munkaképes korúak elvándorlásából adódik és hasonló a környező településeken tapasztalhatóval, a 2011-es év tekintetében az odavándorlások növekedése a gazdasági válság folytatódásával, a szűkülő nagyvárosi, külföldi munkalehetőségekkel magyarázható. A vándorlás trendje előnytelen, de mértéke még kezelhető és a város szándékai szerint tovább javítható. A trend megfordulása és tartós pozitív iránya az elkövetkező fejlesztési időszak feladatainak egyike, elmúlt tíz éves alakulása kevéssé helyi, mint országos gazdasági társadalmi tényezőkkel és nehezen definiálható okokkal magyarázható.

Év

Odavándorlás

Elvándorlás

Egyenleg

2000

189

27

2001

156

162 194

-38

2002 2003

163

159

4

217

194

23

34

60

2GG4

194

14G

54

2GG5

24G

198

42

2GG6

16G

257

-97

2GG7

152

238

2GG8

1G8

2GG

-86 -92

2GG9

124

18G

-56

2G1G

139

224

-85

2G11

2G5

176

29

Kaba vándorlási egyenlege Forrás : KSH

Az akcióterület jövedelmi és szociális helyzete A település lakosságának jövedelmi helyzetét mutatja továbbá az önkormányzat által nyújtott különböző szociális ellátási forma. Az ellátások rendszere két fő csoportra osztható: 1. eseti szociális juttatások 2. rendszeres szociális juttatások. 1. • • • •

Az eseti szociális ellátások közé sorolhatók: Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Temetési segély

Ezek az ellátások egyszeri, gyorssegély jelleggel működő támogatások.

Időszak

Lakásfe nntartá si Lakásfen támogat Ámenet ntartási ásra i támogatá s felhaszn segélyez és esetei ált esetei összeg (1000 Ft)

Atmene ti segélyre felhaszn ált összeg (1000 Ft)

Rendkív üli gyermek védelmi támogatá s esetei

Rendkí vüli gyerme kvédel mi támogat ásra felhaszn ált összeg (1000 Ft)

2000. év 2001. év 2002.év

4G2 324 318

603 498 444

32G 244 1213

865 649 2215

324 3G6 419

1090 886 1038

2003.év

232

442

96

325

74

276

35

61

Temet ési segély ezés esetein ek száma

Temetési segélyben részesülte k száma (pénzbeli és természet beni) (fő)

2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

2934 4764 8796 7239 7295

7812 20687 41152 43594 45628 35326 30248 31751

67 76 60 62 61 49 36 35

373 471 262 446 545 406 385 525

15 16 7 9 4 4 3 3

62 114 23 61 25 16 12 25

59 36 40 31 37 32

Az eseti szociális el átásban ré szesültek számának alakulása 2001-2011. években Forrás: KSH adatbázis - STATINFO, 2000-2011. A fenti ábra alapján jól látható, hogy a vizsgált időtávon a lakásfenntartási segélyben részesültek száma kimagaslóan magas a többi eseti szociális ellátáshoz képest. A lakásfenntartási támogatás esetszáma folyamatosan emelkedett, a legmagasabb létszámban 8796 esetben részesült ebben a támogatási formában, mely jól mutatja a lakosság szociális helyzetének folyamatos romlását. Az önkormányzati adatszolgáltatásból megállapítható, hogy a lakásfenntartási támogatás 19%-a az akcióterülten élő lakosság számára kerül kiosztásra.

A fenti ábra is jól illusztrálja, hogy az eseti szociális ellátások közül az önkormányzat lakásfenntartási támogatásokra fordítja a legnagyobb összeget (45.658 eFt), ez is bizonyítja a helyi lakosság rossz életkörülményeit, szociális helyzetét, lakásfenntartási, megélhetési problémáit. 2. A rendszeres szociális ellátások rendszere biztosítja a különböző ellátásból kikerültek számára, hogy juttatást kapjanak. Ezeknek az ellátásoknak - ellentétben az eseti jelleggel nyújtott, egyszeri támogatásoknak - visszahúzó hatása lehet többek között a foglalkoztatottság szempontjából, hiszen az ellátottság megléte miatt csökken a munkakeresés intenzitása.

36

62

624 432 600 465 589 512

Rends zeres szociál is segély re felhasz nált összeg 2006.0 7.01től (1000 Ft)

2000. év 2001. év 2002.év 2003.év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

Rends zeres szociál is segély ben részesí tettek átlago s száma 2006.0 7.01től (fő)

Idős korú ak járad ékáb an része sített ek évi átlag os szám a (fő)

Ren dsz eres gye Idős korú ak járad ékár a felha sznál t össze g (1000 Ft)

rme kvé del mi tám oga tásb an rész esít ette k átla gos szá ma (fő)

Ren dsz eres gye Ápo rme lási kvé díjb del an mi rész tám esít oga ette tásr k a évi felh átla asz gos nált szá össz ma e g (fő) (10 00 Ft)

Ápolás i díjra felhasz nált összeg (1000 Ft)

Rend szere s szoci ális segél yre felha sznál t össze g (rend elkez ésre állási támo gatás ban része sülők adat ai nélk ül) (1000 Ft)

Rend szere s szoci ális segél yben része sített ek átlag os szám a (rend elkez ésre állási támo gatás ban része sülők adat ai nélk ül) (fő)

Óvodá ztatási támog atásra felhasz nált összeg (pénzb eni és termés zetben i) (1 000 Ft)

Óvod áztat ási támo gatás ban része sülte k szám a (pénz beni és term észet beni) (fő)

Az önkor mányz at által nyújto tt, rászor ultságt ól függő egyéb (pénzb eni és termés zetben i) támog atások ra felhasz nált összeg (1000 Ft)

3878 2869 11821 2703 9524 22659 38110 87964 99854

251 313 315

7 5 5

1838 1711 1873

6

8

409 74

24009

1849

72

26507

7

2292

61

21816

8

2921

58

21027

3433 2 1778 1 1750 9

96

550

59

680

57

550

30

A rendszeres szociális ellátásban részesültek számának alakulása 2000-2011. években Forrás: KSH adatbázis - STATINFO, 2000-2011.

37

63

Az önkor mányz at által nyújto tt, rászor ultságt ól függő egyéb (pénzb eni és termés zetben i) támog atási esetek száma (eset)

1118 934 3497 467 3069 4914

Kabán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2008-ban 2.915 fő részesült (számuk évről-évre folyamatosan emelkedik), az önkormányzati adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a 2.915 főnek közel 15%-a az akcióterületen lakhellyel rendlkező személy volt. Rendszeres szociális segélyben 315 fő részesült, amelyre együttesen 99.854 e Ft-ot fordított az önkormányzat, rendszeres szociális segélyben az akcióterülten élők közel 16%-a részesült az önkormányzati adatszolgáltatás alapján. Időskorúak járadékában 8 fő részesült 2011-ben, összesen 2.921 e Ft-ot biztosított az önkormányzat erre a járadéktípusra. Ápolási díjat 74 fő kapott 2008-ban, 24.009 e Ft-ot fordított az önkormányzat a díjfizetésre. Az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő egyéb támogatás száma 4914 eset volt 2005-ben, az erre fordított összeg 22659 eFt, 2005-ben, az önkormányzati adatszolgáltatás alapján a 4914 esetnek közel 18%-a az akcióterülten vették igénybe.

Összefoglalóan megállapítható, hogy bár a lakosság korösszetétele kedvező, a képzettségi mutatók hasonlóak Kaba város egészére vonatkozó mutatókhoz, míg a városközponttól jelentősen elmaradnak a mutatók.

IV.3.2. Gazdasági helyzet Kaba - városi szintű adatok Adat típusa Regisztrált vállalkozások száma, db Működő vállalkozások száma, db

Akcióterület 2012 2001

2012

320

980

35

248

255

33

Vendéglátóhelyek száma Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelmi és magánszállásadás) Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi és magánszállásadás) Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magánszállásadás) Kivetett iparűzési adó: - Értékben iparűzési adót fizető vállalkozások száma

9391 MCN N B“

6461 MCN N B■“

Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként, db Kiskereskedelmi üzletek száma

ipar: 8 mg.: 8 szolgáltatás: 17

76

68

3

33

25

1

19

19

1

139

245

10

381

714

55

281178 319

214359 583

38

64

7308 138

Kaba - városi szintű adatok Adat típusa

Akcióterület 2012 2001

2012

Evonik Agrofarm Zrt Eastern Sugar Zrt. Agrofirm Magyarország Agroferm Zrt. Zrt. BonFreeze Zrt. Kaba Burgonya Kaba Burgonya Szövetkezet Kaba Szövetkezet HAGE A 10 legnagyobb iparűzési adót Táp Zrt. Agrobázis Sertéstelep Sugar-Pack szolgáltató vállalkozás felsorolása Rt. HAGE Zrt. Magyar Telekom Sertéstelep Kaba Nyrt. és Vidéke Takszöv Agro Mozaik Zrt. Haladás Áfész Tonavar Kft. Kabai Termelő és Eastern Sugar Zrt. Értékesítő Szövetkezet Arany Delfin Forrás: a 2001. évre vonatkozó KSH T-STAR adatbázis és önkormányzati 2012. adat

Regisztrált vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

39

65

A működő gazdasági társaságok számának változása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

Az építőipari vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

A településen a regisztrált vállalkozások kiemelkedő növekedést, míg a működő vállalkozások száma stagnálást mutat az elmúlt években, arányait tekintve a regisztrált vállalkozások száma nőtt, mint a működő vállalkozások stagnál. 40

66

Az akcióterületen működő vállalkozások száma az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 33 darab, ami töredékét teszi ki csupán a városban működő vállalkozásoknak (1,3%). Ez egyértelműen mutatja az akcióterület gazdasági-szolgáltató szektorban betöltött csekély súlyát: a területen egyértelműen a lakófunkció a hangsúlyos.

Az elmúlt években (a recesszió ellenére) nem volt jelentős változás a településen működő vállalkozási számában, azonban 2009-es gazdasági recesszió hatására az önkormányzat iparűzési adóból származó bevételei csökkentek.

A kiskereskedelmi hatósági engedélyek számának alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ Az iparűzési adó változásai csak részben függ a ténylege helyi termeléstől, a regionális cégek gazdasági műveletei torzítják.

41

67

Iparűzési adó bevétel 300000 250000

200000 150000

100000 50000

0

2007

2008

2009

2010

2011

Az iparűzési adó bevételek alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

Az önkormányzati beszámolók adatai szerint a város iparűzési adóból származó bevételei jelentős mértékben nőttek 2006. és 2011. között.

Év 2006

Iparűzési adóbevétel (Ft) 281.178

Iparűzési adót fizetők száma (db) 340

2007

173752

342

2008

275701

358

2009

245090

374

2010

178019

569

2011

142974

567

2012

214359

583

Kaba teljes területéről (forrás: önkormányzati adatszolgáltatás) Az iparűzési adó (IPA) mértéke 2012. január 1-től 2%, 2006. évtől kezdődően nőtt az iparűzési adót fizetők száma, az is megállapítható, hogy az adóbevétel stagnálása elsősorban a vállalkozások bevétel stagnálásának köszönhető. A 2011. évhez képest 2012. évben nőtt az iparűzési adóbevétel, az iparűzési adót fizetők száma pedig 2006. évtől kezdően szintén növekedést mutat. A 2%-os IPA jelentős bevételt jelent a város számára, azonban ennek döntő részét az akcióterületen kívüli termelővállalkozások fizetik be az önkormányzat számlájára 2012. évben a 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozásából egy sem működött az akcióterületen.

42

68

Megnevezés

Akcióterület

Kaba

33

255

8 8

38 29

Működő vállalkozások összesen (db) és ezen belül: iparban aktív vállalkozások (db) mezőgazdaságban aktív vállalkozások (db)

0 19 szolgáltatási szektorban aktív vállalkozások (db) Iparűzési adó összesen (eFt) 7.300 214.359 Működő vállalkozások száma/összetétele és az iparűzési adó 2011. évben forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Az akcióterületen működő vállalkozások gazdasági súlya a város egészén belül nem jelentős, mivel a város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be innen az önkormányzat költségvetésébe. Ezt a teljes összeghez mért alacsony arányú befizetést Kaba vállalkozásainak 1,3%-a. A vállalkozások számához képest befolyó iparűzési adó adatok is azt támasztják alá, hogy az akcióterületen mikro- és kisvállalkozások működnek, jellemzően a mezőgazdasági szektorban. Más ágazatok, mint például ipar, gazdaságában és foglalkoztatásában jelentős súlyt képviselő feldolgozóipar, élelmiszeripar egyáltalán nincsenek jelen az akcióterületen. Az akcióterületen összesen 33 darab termelő tevékenységet folytató (8 db iparban aktív és 8 db mezőgazdaságban aktív) vállalkozás található.

IV.3.3. A lakosság munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete


Kaba összesen

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Akció terület

54,1%

54,7%

28,9%

29,8%

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

42,7%

42,3%

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

48,5%

49,4%

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

24,9%

26,2%

44,9

48,4%

7,5

6,9%

16,8

18,8%

Forrás: KSH, 2001 43

69

Általánosságban megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete valamennyi mutató tekintetében (egy kivételével) elmarad a városi átlagtól a 2001es statisztikai adatok alapján. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya az akcióterületen hasonló a város egésze tekintetében, az akcióterületen 54,7%. Azon aktív korúak aránya pedig, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és egyúttal rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek kevéssel meghaladja a városi átlagot. Ezt tovább árnyalja, hogy 2001-ben 18,8%-az aktív korúaknak kizárólag állami vagy helyi támogatásból éltek, egyéb jövedelemmel nem rendelkeztek. A teljes akcióterület vonatkozásában a mutató bár nem éri el a szegregáció definíciójában rögzített 40%, illetve 50%-ot, ugyanakkor az akcióterület magában foglalja a KSH által a településen beazonosított összes szegregációval veszélyeztetett és szegregált területet, amely a város Antiszegregációs Tervében bemutatásra került. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korosztályon belül az akcióterületen alacsony, mindösszesen 42,3%. Ugyanakkor a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb a városi átlagnál, 49,4%. A városi szinten magas a munkanélküliségi ráta (24,9%), az akcióterületen még a városi átlagtól is magasabb 26,2% volt 2001-ben, amit tovább árnyal az az adat, hogy a foglalkoztatottak 48,4%-a alacsony presztízsű foglalkozatási csoportokban került foglalkoztatásra. IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása Zöldfelületi elemek Kaba Környezetvédelmi Programjában rögzítettek szerint annak belterülete 526 ha kiterjedésű. A települési zöldfelület aránya igen kicsi, lakosonként alig 2,1 m2 amely az ideálisnak tekinthető mennyiség alig tizede. Az egész város belterületén jellemzően kevés a közterületi zöldfelület, így az Akcióterületen is. Az akcióterületen a sportpálya biztosítja az egyetlen nagyobb kiterjedésű zöld felületet, illetve a belterületi határra kifutó utcák végein található még némi zöld folt. A cél egy olyan közösségi hely kialakítása, ahol lehetőség nyílik különböző programok, képzések megtartására, amely az akcióterületi lakosság integrációját segíti, illetve ahol a fiatalok levezethetik felesleges energiájukat, továbbá a játszótér kialakítása lehetőséget ad kulturált körülmények közötti szabadidő eltöltésre a kisgyermekeseknek.

Épített környezet Az Akcióterületen nem találhatóak sem országos, sem helyi védelem alatt álló, illetve arra javasolt épített értékek a hatályos településrendezési terv alapján.

IV.3.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Mivel a városközpontban koncentrálódnak a városi közigazgatási intézmények, továbbá a köz- és közösségi szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentős része is itt található, ezért Akcióterületen ilyen jellegű intézmények nem találhatók, az akcióterület lakosságát is a belvárosi intézmények látják el.

44

70

IV.3.6. Közbiztonság helyzete A városban Rendőrőrs működik, amelynek 2011-ben állományi létszáma 15 fő. Az őrs a területileg illetékes Püspökladányi Rendőrkapitánysághoz tartozik. Bár Kaba egy viszonylag békés kisvárosnak tekinthető, amely bűnügyi szempontból kevéssé fertőzött, azonban az akcióterületi terv készítése során a lakossági visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy szívesen fogadnák a rendőri jelenlét erősítését. 2011-ben az ismertté vált bűncselekmények között a vagyon elleni bűncselekmények továbbra is jellemzőek, számuk kismértékű csökkenést mutat. Ennek a tendenciának alakulását a lakossági vagyoni viszonyainak romlása is befolyásolja, ami országos jelenség. Az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt év adataihoz viszonyítva csökkent, Kaba város közbiztonsági helyzete jónak mondható. Kabán is előfordult olyan lopás, amit a megélhetési kategóriába sorolhatunk. Ez korábban nem volt jellemző a településre. A probléma kezelése és megelőzése érdekében, illetve annak további romlását megelőzendő kíván az önkormányzat térfigyelő rendszert kialakítani. Térfigyelő kamerák kihelyezését tervezi az önkormányzat a fejlesztések védelme érdekében - többek között az Akcióterületen is, tekintettel a bűnelkövetések számára. Az alábbi táblázat az elmúlt évek lopás és betöréses lopás adatait mutatja be részletesen: A személyek javai elleni bűncselekmények kikutatása az elmúlt öt évben

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

Lopás

187

106

83

102

132

Betöréses lopás Csalás

18

10

9

41

Sikkasztás

8 3

8 3

2 4

20 4

Rablás

0

2

Zsarolás

1

Kifosztás

4

10 5

0

2

1

2

0

0

1

0

0

0

0

1

Jármű önkényes elvétele

1

1

0

0

0

Egyéb e kategóriába tartozó bűncselekmények

14

18

10

8

13

Összesen

232

150

108

140

204

Forrás: Önkormányzati adattár (2012.) A nem vagyon elleni bűncselekmények száma ugyanakkor nem növekedett jelentősen. A bűncselekmények közül külön meg kell említeni testi sértéseket és a garázdaságot. Kaba 45

71

városból érkezett feljelentések száma 2011-ben 281 volt, amely az előző 5 év adatait tekintve 2009-ig csökkenő tendenciát mutat, majd 2011-re ugyanolyan mértékű emelkedést. (292, 218, 172, 236, 281) A településen jól szervezett, 35 fővel működő polgárőr szervezet van, mely munkája segíti a kabai rendőrörs munkáját. Jelentős közbiztonsági probléma nincs a városban. Balesetek száma 2011-ben az alábbiak szerint alakult a városban: •

halálos kimenetelű 2 eset,

•

könnyű sérüléses 3 eset,

•

súlyos sérüléses 4 eset.

2007. év

2008. év

2009. év

Össz balesetek

10

20

10

Halálos:

1

0

Súlyos: Könnyű:

1

1 7

8

12

2010. év

2011. év

2011.

2012.

1-5. hónap

1-5. hónap

12

9

4

2

2 3

1

0

2

0 3

1

0

8

9

4

2

2

Balesetek alakulása Kabán önkormányzati adatbázis Kaba Város Önkormányzata 2012. június 13-i ülésén fogadta el a rendőrség beszámolóját a közbiztonsági helyzetről és az abban foglaltak megvalósítását tartja indokoltnak az alábbiak szerint: •

Az állomány teljes feltöltését mielőbb el kell érni, lehetőség szerint létszámbővítéssel.

•

A civil szervezetekkel történő együttműködést szorosabbra kell fonni.

•

A közterületi jelenlétet, és az állampolgárokkal történő párbeszédet fokozni kell.

•

A megelőző tevékenységet fejleszteni szükséges.

•

Rendszeressé kell tenni a sebesség ellenőrző berendezés működtetését a városban.

IV.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása IV.4.1. Akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Közlekedési hálózat Az Akcióterületen csak önkormányzati tulajdonú belterületi utak találhatók, illetve a Helyi Rendezési Szabályzatban a 0200/1 számú út átvezetésre került, belterületi út, amely azonban az Ingatlan nyilvántartásban máig technikai, adminisztratív okok miatt nem került átvezetésre. Állami tulajdonnal érintett út nincs az akcióterületen. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedéshálózata nem kielégítő: jellemzően az északi 46

72

városrészben található a városi poros utak túlnyomó többsége, azok közül is egy jelentős hányad érinti az akcióterületet. A poros utak tekintetében jelen projekt keretében az alábbiak kerülnek felújításra, kiépítésre. A részben, illetve teljes egészében poros utak az alábbiak: •

Mester utca

•

Könyök utca

•

Hunyadi utca

•

Hajnal utca

•

Gárdonyi Géza utca

•

Zöldfa utca

•

Kossuth utca

•

az akcióterületet határoló utcák közül: 0200/1 Közösségi

közlekedés A város helyközi, közösségi közlekedését elsősorben a város vasútállomása szolgálja, az ehhez csatlakozó helyközi buszjáratok a település tengején keresztülhalladva nemcsak a környező kistelepülések elérését teszik lehetővé, hanem részben a város helyi tömegközlekedési igényét is kiszolgálják. Továbbá iskolabusz járatok segítik a diákok mozgását. Parkolók, parkolóhelyek száma és igényei Mivel az akcióterület jellemző funkciója a lakófunkció, parkoló igénye csupán a területen található három kiskereskedelmi egységnek van az akcióterületen. A kialakításra tervezett parkolók (16 db) egyúttal alkalmasak lesznek a kiskereskedelmi üzlet, valamint a jelen projekt során kialakításra kerülő multifunkciós közösségi ház átlagos működési rend szerinti kiszolgálására is. Forgalomcsillapított övezetek Az akcióterületen belül nincs kijelölt forgalomcsillapított övezet. Utak, kerékpárutak és járdák állapotának, forgalmi irányának vizsgálata A közlekedésbiztonság szempontjából okoznak problémákat a járdahálózat hiányosságai. Az önkormányzat az akcióterületen fejlesztésekkel igyekszik az elszórtan jelentkező járdahiányokat pótolni, illetve a töredezett és balesetveszélyes állapotú járdákon felújításokat elvégezni. Az akcióterület forgalmi irányai az útépítést, útfelújítást követően módosításra szorulnak. Az akcióterületen található utcák zömének ugyanis, különös tekintettel Hajnal utca, Kert utca tekintetében igaz ezen megállapítás. A város lakói leginkább kerékpárral közlekednek a városrészek között, ennek ellenére csak 1,1 km a belterületi kerékpárúttal rendelkezik a város. A 12-es számmal jelölt kerékpárút építés volt kiemelkedő közlekedés biztonságjavító beruházás Kaba városában, ezen túl nincs kialakított kerékpárút Kaba városában, az akcióterületen pedig egyáltalán nincs kialakított kerékpárút.

47

73

IV.4.2. Közműhálózat

Ivóvízellátás Kaba városának egészén, így a kijelölésre került akcióterületen is az ivóvíz gerincvezetékei adottak, a tervezett gazdasági területekhez kiépíthetőek teljes mértékben. Az ivóvízvezeték hossza Kaba városában 42 km, az összes szolgáltatott víz mennyisége 2011. évben 201.000 m3 volt. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2372 db volt 2011. évben. A közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózatba elvezetett szennyvíz mennyisége 2011. évben 107.600 m3 volt.

Szennyvízelvezetés Kaba jelenleg csak részben csatornázott, folyamatban van a település szennyvízprojektje. 2012-ben a lakosság jelentős támogatásának is köszönhetően az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásának előkészületei kezdődtek meg Kabán, Tetétlenen és Bárándon. A három település közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, ezért közös pályázatot nyújtott be a szennyvízcsatorna rendszer kiépítésére és a keletkező szennyvíz ártalmatlanítására. Az első fordulóban benyújtott pályázat sikerrel járt, így lehetőséget kapott a három település alkotta Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító rendszer Önkormányzati Társulás, hogy beszerezze a szükséges engedélyeket és kidolgoztassa a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervet és a későbbiekben megvalósítsa a beruházást. A közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózatba elvezetett szennyvíz mennyisége 2011. évben 107.600 m3 volt. A közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 2011. évben 1442 db volt.

Csapadékvíz-elvezetés Csapadékvíz elvezető rendszer: Az elmúlt évek csapadékos időjárása következtében a település vízgyűjtőin belül belvíz elöntések keletkeztek. A károk megelőzésére Kaba Város Önkormányzata több ütemben kívánja felújítani a leginkább veszélyeztetett vízgyűjtőkön a csapadékvízgyűjtő hálózatot. Első ütemben - az F1 jelű vízgyűjtőn elhelyezkedő - Ér utca és a közvetlen környezetét érintő terület csapadékvíz elvezetését megoldó K-13. jelű, valamint annak befogadójaként szereplő K-1., illetve a K1H. jelű csatorna átépítését, felújítását, építését valósította meg. A második ütem az Almási János u., Nyárfás u., Hajdú u. és Mácsai Sándor u. valamint Kertközi csapadékvíz elvezető csatornák munkáit tartalmazta. A harmadik ütem az alábbi csapadékvíz elvezető csatornák helyreállítását, megvalósítását tartalmazza: Táncsics u., Dózsa u., Kurucz u., Bajcsy Zs. u., Hajnal u. és közút melletti szakasz, Görbe u., Kossuth u. A megvalósítás: 2013. év folyamán.

Villamosenergia-ellátás és közvilágítás Az villamos áram az akcióterület teljes területén elérhető, a szolgáltatást az EON Kft. biztosítja. A közvilágítás a teljes akcióterületen kiépített, csupán energiatakarékossági szempontból szükséges korszerűsítéseket végrehajtani.

48

74

Vezetékes földgázellátás Az 1990-es évek második felétől kezdődően fokozatosan épült ki a város és az akcióterület földgázellátása. A szolgáltató a Tigáz Zrt. A város egész területén vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma. 1919 db. Ez az arány az akcióterületen kisebb, nem éri el a 70%-ot. Telekommunikációs szolgáltatások és kábeltévé-hálózatok Az akcióterületen egyaránt elérhető a vezetékes telekommunikációs (telefon és szélessávú internet), valamint a kábeltelevíziós szolgáltatás. A kábeltelevíziós szolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya városi szinten magas Továbbá a mobiltelefon-hálózatok is szinte teljes lefedettséggel bírnak, mindhárom szolgáltató elérhető a lakott településrészeken és a közutakon. Az akcióterületen elérhető a szélessávú internet-szolgáltatás. Hulladékgazdálkodás A település saját kommunális hulladéklerakóval nem rendelkezik, a kommunális hulladékot a településről elszállítja az AKSD Kft., a lakosság 100%-ban be van kapcsolva a rendszerbe. A régi telep rekultivációját a közeljövőben el kell végezni. A települési szilárd hulladék rendszeres elszállítását a települési önkormányzattal szerződésben álló AKSD Kft. végzi, zárt gyűjtőautóval. A településen szelektív hulladékgyűjtés idáig nem valósult meg.

Az akcióterületet érintő fejlesztések tekintetében valamennyi projektelem vonatkozásában történt egyeztetés a közműszolgáltatókkal, a beruházások megvalósításához és fenntartásához hozzájárultak a közműszolgáltatók. IV.4.3. Lakáshelyzet Az akcióterület lakásállományának túlnyomó többsége családi házban van, vagyis a terület egyedi lakóházas beépítésű. A telekstruktúrát és lakóház elhelyezését figyelembe véve az oldalhatáron álló, előkert nélküli épületek a jellemzőek. Az akcióterületen egyaránt 22

fellelhetőek az 500m alatti és a 2-3000m feletti telkek. Ezeken a területeken jellemzően még fennmaradtak a valamikori vályogházak. Az akcióterületen az 1960-70 körüli telekosztás eredményeként létrejött telkeken azonban már az akkori kor „divatja” szerint sátortetős „kockaházakat” találunk. A településen a XX. század második feléig szinte kizárólag vályogépítésű, egy, maximum két szobás lakóházak készültek, néhány kivételtől eltekintve. Gyökeres változást az 1960-tól meginduló házépítési programok hoztak, amelyek megváltoztatták a település lakásállományának összetételét. A két-három szobás sátor, majd nyeregtetős kivitelben készült téglaházak alapvetően változtatták meg a lakosok életkörülményeit. Az építkezési láz a 1990-es évekig tartott.

49

75

A lakások számának növekedése 2007-2011. között a városban Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

A lakásszám jelentősebb változásai az elmúlt évtizedekben nem voltak tapasztalhatóak. A 2003. és 2005. (18 darabos növekedés) között bekövetkezett növekedés egy szerencsés gazdasági időszak eredménye, melyet követően a szám lassú csökkenése mellett a minőség fokozatos javulására számíthatunk a jövőben.

használatba vett

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

elbontott

növekmény

2374 bázis érték (2001) 9 14 -5 +1 12 11 19 14 +5 7 +13 20 13 -1 12 9 +2 11 9 +1 10 8 4 +4 5 -3 8 5 4 +1 3 -1 2 A lakásállomány változásainak éves adatai Forrás: Kaba Város Önkormányzata

50

76

éves záróadat 2369 2370 2375 2388 2387 2389 2390 2394 2391 2392 2391

Kaba

Akcióterület

Mutató megnevezése összesen Lakónépesség száma Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

6 369 2 353

1249 478

31,3

37,5

29,3 35,1 8,2 9

A lakásállomány legfőbb összesített mutatói 2001-ben Forrás: KSH

2001-ben 31,3% volt az alacsony komfortfokozatú lakások részaránya, valamint 29,3%-uk volt félkomfortos vagy komfort nélküli, az egyszobás lakások aránya 8,2%. Az akcióterületen helyezkedik el KSH által közölt adatok alapján az 1. számú szegregátum, az itt lévő lakások állapota a legrosszabb az akcióterületen, főként alacsony komfort fokozatú vagy komfort nélküli lakások. Az akcióterületen 2001-ben 478 darab lakás volt az önkormányzat nyilvántartása szerint, ezen lakásoknak a 37,5 %-a alacsony komfort fokozatú volt, a komfort nélküli, félkomfortos lakások aránya 3501% volt az akciótrülten. Kaba egész területén 5 új lakás épült 2011. évben és 4 lakás került lebontásra, azonban ezek nem az akcióterületen valósultak meg. A várost a városközponti területeken kívül kisvárosias, kertvárosias, és falusias beépítettség jellemző az OTEK szerint. A telkek mérete hektikusan változik, zárt utcafronti beépítetség csak egy egy pár ház esetén jelenik meg, nem jelemző. A telkeken a kötelező jelentősen meghaladó zöldfelületi arány jellemző. Az akcióterületen lévő lakások magántulajdonban vannak, tulajdoni viszonyaik rendezettek.

IV.4.4. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota Kaba településszerkezeti adottságainak megfelelően a városközponti városrészre koncentrálódik a közszféra és a közösségi funkciók ellátása, így a közszféra és a közösségi szolgáltatások nincsenek jelen az Akcióterületen, a település viszonylagosan kis mérete következtében ez azonban nem jelent komoly problémát a szolgáltatások elérhetőségét tekintve.

IV.4.5. Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti problémák Az Akcióterület legfontosabb településszerkezeti problémái az alábbiakban foglalhatóak össze: • Az Akcióterületet feltáró belterületi utak egy jelentős része poros út, amely a megközelíthetőségen keresztül jelentős hatást gyakorol a helyi lakosság

51

77

életminőségére; • A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé az akcióterületen; • Az Akcióterület sportpályához közeli részén lévő hely kihasználatlan, alkalmas a multifunkciós közösségi ház létesítésére

IV.

5. A helyzetelemzésben feltártak rövid összefoglalása

Az akcióterület a városközponton kívüli városrészben található és a városban beazonosítható egyik szegregáció az akcióterületen található illetve szegregációval veszélyeztetett terület is fellelhető az akcióterületen. A hat releváns jogosultsági kritérium közül az akcióterület négynek eleget tesz, az erősen leromlott fizikai környezet mellett a legfontosabb probléma a szegénység és kirekesztettség, az alacsony gazdasági aktivitás. A tervezett beavatkozások megfelelnek a településrendezési tervben foglaltaknak, beavatkozás nem szükséges a rendezési tervnek való megfelelés érdekében. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az Akcióterületen élt Kaba lakónépességének 19,6%-a, amely arány gyakorlatilag nem változott. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy az akcióterületi lakosságon belül lényegesen magas a fiatalkorúak aránya (19,3%) 2001-ben. Ezzel párhuzamosan az akcióterületen az aktív korúak aránya is magasabb volt (60,5%) 2001-ben, mint a városi átlag (60,3%). Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján az akcióterületen élők képzettségi mutatói elmaradnak a városközpont átlagra vetített mutatóktól. Általánosságban megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete hasonló a városi átlaghoz a 2001-es statisztikai adatok alapján. A városi szinten magas a munkanélküliségi ráta (24,9%), az akcióterületen a városi átlagtól is magasabb 26,2% volt 2001-ben, amit tovább árnyal az az adat, hogy a foglalkoztatottak 48,4%-a alacsony presztízsű foglalkozatási csoportokban került foglalkoztatásra. Az egész város belterületén jellemzően kevés a közterületi zöldfelület, így az Akcióterületen is. Az Akcióterületen nem találhatóak sem országos sem helyi védelem alatt álló, illetve arra javasolt épített értékek a hatályos településrendezési terv alapján. Az Akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be, amely - mivel a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók zöme a városközpontra koncentrálódik - erősen funkcióhiányos terület, csupán néhány kereskedelmi-vendéglátóipari egység és mindösszesen 33 db működő vállalkozás található a területen. A város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be az akcióterületről. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák elsősorban vagyon ellen elkövetett bűncselekményekben jelentkezik, amelyek száma évről évre nő, megjelent a városban a megélhetési bűnözés is. Az Akcióterületen csak önkormányzati tulajdonú belterületi utak találhatók, állami tulajdonnal érintett út nincs. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedés-hálózata nem kielégítő.

52

78

Helyközi autóbusz járat szállítja az utasokat a település főutcáján végighaladva Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba, valamint az ellenkező irányban Nádudvarra. Kabán helyi autóbusz járat is működik a cukorgyári lakótelep- és a vasútállomás, főút teljes szakaszán a tetétleni elágazásig. A vasúti közlekedés a következőképp alakul Kabán, Kaba a Budapest - Záhony közötti vasútvonalon helyezkedik el. Közművek, így az ivóvíz, a villamos energia, a vezetékes gáz, valamint a távközlés és a kábeltévéhálózat kiépítettsége teljes körű az akcióterületen a szennyvízhálózatot kivéve. Az akcióterület lakásállományának túlnyomó többsége családi házban van, vagyis terület egyedi lakóházas beépítésű. Az akcióterületen egyaránt fellelhetőek az 500m alatti és a 23000m feletti telkek. Ezeken a területeken jellemzően még fennmaradtak a valamikori vályogházak. Az Akcióterület legfontosabb településszerkezeti problémái az alábbiakban foglalhatóak össze: • Az akcióterületet feltáró belterületi utak egy jelentős része poros út, megközelíthetőségen keresztül jelentős hatást gyakorol a helyi lakosság életminőségére;

amely a

• A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé az akcióterületen; Az Akcióterület sportpályához közeli részén lévő hely kihasználatlan, alkalmas a multifunkciós • közösségi ház létesítésére

IV.

6. Funkcióelemzés

A funkcióelemzés feladata, hogy megvizsgálja az akcióterületen lévő funkciókat, a funkciók sűrűségét. Feladata ezenkívül a funkcióhiányos területek beazonosítása, valamint annak bemutatása, hogy az akcióterületi terv milyen válaszokat tud adni ezen hiányosságok pótlására.

IV.6.1. Az akcióterület meglévő funkciói Akcióterület tulajdonképpen egyetlen funkciót tölt be: a lakófunkciót. Mivel valamennyi közösségi és közszolgáltatási funkció a városközponti részre koncentrálódik, ezért az Akcióterületen nem találhatók ilyen funkciók. A gazdasági szolgáltatási funkciók minimális jelenléte mutatható ki csupán: három kiskereskedelmi egység található az akcióterületen. Kimondható az akcióterületen a magántulajdon és a lakófunkció érvényesülése.

IV.

6.2. Az akcióterületen kialakításra kerülő funkciói

A terület által kínált életminőség tartós, fenntartható eredményekkel járó fejlesztése érdekében szükséges a funkciók körének bővítése, elsődlegesen a helyi közösségek igényeinek kielégítésére összpontosítva.

53

79

Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi új funkciók valósulnak meg: Közösségi funkciói Multifunkciós közösségi ház építése: az akcióterülten kialakításra kerül hiánypótló funkcióként egy multifunkciós közösségi ház. Cél a helyi identitástudat erősítése, közösségformálás elősegítése, valamint helyi közösség, lakosság szociális kohéziójának erősítése. További cél, hogy az akcióterületi lakosság, közösség számára megteremtődjenek a közösségi élet gyakorlásának színterei, a ház alkalmas rendezvények, kiállítások megtartására, foglakozások, képzések lebonyolítására, sportolási lehetőséget biztosít a helyieknek.

Közszféra funkciói Multifunkciós közösségi ház építése az akcióterülten kialakításra kerül hiánypótló funkcióként egy multifunkciós közösségi ház. Cél a helyi identitástudat erősítése, közösségformálás elősegítése, valamint helyi közösség, lakosság szociális kohéziójának erősítése. Ezen épület biztosít helyet a helyi polgárőrség szervezetének is, mely szerv kitelepülésétől és az általuk elvégzett feladatoktól az önkormányzat a közbiztonság javulását várja.

Közterületek fejlesztése (városi funkció) játszótér építése az akcióterületen élő nagyszámú gyermek lakosság, valamint az ide látogató kisebb korosztályok és kísérő szülei számára biztosít aktív kikapcsolódódási lehetőséget. térfigyelő kamerarendszer kiépítése: az akcióterülten térfigyelő kamerarendszer kiépítésre kerül sor, mint közbiztonságot fokozó intézkedés. Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi funkciók fognak bővülni, megerősödni: útfejlesztés, útépítés: Az úthálózat-fejlesztéssel érintett utcákban padkák és új árkok kiépítése is megvalósul, bizonyos utcákban a poros utak fejlesztése, illetve a már lévő rossz állapotú utak fejlesztése történik meg.

IV.

6.3. A funkciók kialakításához kapcsolódó igényfelmérés

6.3.1. A szociális városrehabilitáció iránt jelentkező igény bemutatása igényfelmérés közösségi ház IV.

Kaba Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során - 2012. év végén és 2013. év elején kérdőíves felmérést végzett a lakosság körében azzal a 54

80

szándékkal, hogy feltárja a lakossági igényeket a szociális városrehabilitációs pályázatban tervezett tevékenységek tekintetében. Az igényfelmérés célja a szociális városrehabilitáció szükségességének alátámasztása, a pályázatban tervezett tevékenységek körének meghatározása, valamint a helyi lakosság bevonása, előzetes tájékoztatása volt a fejlesztés lakossági elfogadottságának biztosítása érdekében.

Az igényfelmérés korcsoport és végzettség szerinti reprezentatív mintavétellel történt. A kérdőívek kitöltése írásban volt lehetőség 2012. év végén, a kérdőívekhez a város teljes lakossága hozzájuthatott, tekintet nélkül korra, nemre, és lakóhelyre, tehát célcsoportként a város teljes lakosságát tekintjük. Illetve mélyinterjú formájában volt lehetősége a város vezetőinek, intézményvezetőknek a város fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket előadni. A felmérés során hét feleletválasztós és egy nyitott kérdésből álló kérdőívet juttatunk el a kiválasztott célcsoportnak. Az egyes kérdések esetén bővebb kifejtését is lehetővé tettük a lakosság számára. A kérdőívek elérhetőek voltak a Polgármesteri Hivatalban, Kaba honlapján, továbbá a városi civil szervezeteken keresztül is. Ezen túl lakossági és civil fórumon is tájékoztattuk a lakosságot, hogy lehetőségük van a kérdőívek kitöltésére. 251 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzánk, amelyek értékelése során az alábbi eredmény rajzolódott ki: • A 251 fő válaszadó többsége, 24%-a a városközponton kívüli városrészben és a városközpontban (21%) él, vagyis az érintett akcióterületen élők kellő arányban reprezentálták véleményüket. • A 251 válaszadó közül 149 fő a 31-50 éves korcsoportból került ki, amely így erősen felülreprezentált a mintában. A 18-30 év közöttiek közül került ki a válaszadók 14%-a, azaz 35 fő, míg a legkevesebben az időskorúakat képviselték a válaszadók közül: az 51 év fölötti korosztályból 22 fő válaszolt a kérdéseinkre, azaz kevesebb, mint a válaszadók 10%-a. A válaszok alapján kitűnik, hogy a válaszadók nagytöbbsége támogatja a tervezett • fejlesztéseket, főként a 18-30 év közötti válaszadók támogatják a multifunkciós közösségi ház kialakítás, támogatva ezzel számukra egy közösségi tér kialakítását A válaszadók közül a 31-50 év közötti lakosság támogatja a térfigyelő kamerarendszer kialakítást, kiemelten fontosnak tartják a közbiztonság védelmét. A válaszok alapján a tervek szerint megcélzott kisgyermekes, családos lakosság üdvözölte a játszótér kialakítását. A legtámogatottabb projektelem az útfejlesztés, útépítés volt a válaszadók között, ez az egyik legnagyobb hiányossága az érintett akcióterületnek, ezt tartják a válaszadók a legszükségesebb fejlesztésnek. • A válaszok alapján kitűnik a nyitott kérdés, hogy a lakosság véleménye szerint, a szórakozóhelyek, illetve a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató helyek hiányát érzik a legnagyobb problémának. A város meghatározó társadalmi szereplőivel, intézményvezetőkkel késztett mélyinterjúk

55

81

során is hasonló eredményre jutottunk.

9 darab mélyinterjús kérdőív került kitöltésre az intézményvezetők, vezetők által.

A mélyinterjúk eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze:

•

A válaszadók pozitívan értékelik és üdvözlik a városban tervezett fejlesztési elképzeléseket.

A város leszakadó részeként azonosították jelen fejlesztéssel érintett 1. számú akcióterületet, • valamint a jelen fejlesztéssel nem érintett 2. számú akcióterületet egyaránt. • A megkérdezettek a település legnagyobb problémájaként, a lakossághoz hasonlóan a munkanélküliek nagy arányát jelölték meg. • -

A legtöbbet említett fejlesztési elemek:

-

Játszóterek

Utak leaszfaltozása, melynek hatására városrészekből javulna a városközpont elérhetősége Közösségi ház

különböző

Zöldfelület képzés Szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés Vendéglátóhelyek

Közbiztonság javítása Szórakozóhelyek kialakítása Fürdő további fejlesztése Bölcsőde, iskola fejlesztése Köztisztaság

Az akcióterület magában foglalja a KSH által a településen beazonosított 1. számú szegregációt és szegregációval veszélyeztetett területet, amely a város Antiszegregációs Tervében bemutatásra került. Az Antiszegregációs tervben rögzített állapotfelmérés bemutatja, hogy

• Mind a foglalkoztatottság, mind a szakképzettség, mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében jelentős eltérés van a városi átlaghoz képest. • A lakásviszonyokat vizsgálva az akcióterületen magasabb az alacsony komfortfokozatú és egyszobás lakások aránya. • Az akcióterületen nem működik közszolgáltató, de a városi közszolgáltatások mindegyike elérhető gyalogosan, kerékpárral vagy személyautóval. • Az akcióterületen nem található sem játszótér, sem közpark, sem közösségi épület. Ezeket a funkciókat jelenleg a város más részein található közterületek és közöségi

56

82

terek látják el. A bemutatott adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb státuszú lakónépesség él, leromlott és szolgáltatásszegény lakókörnyezetben. A

Igényfelmérés értékelése a multifunkciós közösségi ház építése vonatkozásában A fenti igényfelmérés eredményeként megállapítható, hogy az akcióterülten megalapozott igényt van egy közösségi ház kialakítása, amely ház közösségi funkciókat hordoz, helyet biztosít a sportegyesületeknek, közösségeknek, tréningeknek, vagy akár a városi cigány kisebbségi önkormányzat üléseinek a megtartásra, védőnők és családvédelmi szakemberek - mentálhigiénés programok, előadások szervezésére; rendezvények szervezésére, kiállítások tartására. Az akcióterület többnyire lakófunkciót tölt be, így nincs jelen más funkció az akcióterülten, a fejlesztendő épület funkciójához hasonló funkciót ellátó intézmény nincs az akcióterülten. A város központi részén taláható a Mácsai Sándor Művelődési Ház, amely hasonló funkciókat hordoz, azonban a művelődési házat nem versenytárskén definiáljuk, hanem abszolút partnernek, a kialakítandó multifunkciós közösségi ház feladata az lesz, hogy kiegészítse a város Mácsai Sándor Művelődési Háza által nyújtott szolgáltatásokat és a helyi lakosság közösségi életének.

Versenytárselemzés A versenytársak minősítése

Hasonló szolgáltatást nyújtó közösségi terek az AT-n

(versenytárs vagy kiegészítő szolgáltatás)

1. nincs

-

2. Az akcióterületen nincs olyan közösségi ház, amelyet a lakosság igénybe vehetne. Található viszont az akcióterületen egy vendéglátó ipari egység, amely idáig - egyéb helyszín hiányában - közösségi funkciót is elláthatott. A közösségi ház jelentős szerepet tölt majd be ennek a helyzetnek a megváltoztatásában egy szociálisan és mentálisan egészséges környezet megteremtésével.

A tervezett szolgáltatás bemutatása A 911 helyrajzi számú ingatlanon, a Kert utcában egy multifunkciós közösségi házat kíván kialakítani az önkormányzat. A multifunkciós közösségi ház feladata az lesz, hogy kiegészítse a város Mácsai Sándor Művelődési Háza által nyújtott szolgáltatásokat és a helyi lakosság közösségi életének, a helyi integrációnak új központja legyen, helyt adjon a Polgárőrségnek, ezzel a közszféra funkciót erősítve és a városban működő ping-pong szakosztálynak. A szociális városrehabilitációs célú projekt „soft” tevékenységeinek jelentős része is a közösségi házhoz kapcsolódóan, annak bevonásával kerül megrendezésre. Az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatos összes információ elérhető lesz a multifunkciós

57

83

közösségi házban - fejlesztési dokumentumok, tájékoztató kiadványok, rendezvénynaptár, hirdetőtábla áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Célcsoport Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága. Természetesen igénybe veheti a multifunkciós közösségi ház szolgáltatásait a város bármelyik lakója, civil szervezetei is. A célcsoport igényei A multifunkciós közösségi ház a célcsoport kulturális eseményekkel, közösségépítő és információs rendezvényekkel kapcsolatos igényeit elégíti ki. A multifunkciós közösségi ház alkalmankénti használata iránti igényét jelezték előzetesen az alábbi csoportok: • védőnők és családvédelmi szakemberek - mentálhigiénés programok, előadások szervezésére; • Kaba Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának ülései • sportegyesületek találkozói A multifunkciós közösségi ház működésének biztosítását is (takarítás, karbantartás, javítás, pótlás) az önkormányzat biztosítja. A fejlesztés eredményeként megjelenő új szolgáltatások A közösségi ház az alábbi szolgáltatásokkal várja a lakosságot: szolgáltató iroda polgárőrség iroda ping-pong szakosztálynak tered adó hely képzési helyszín kulturális és közösségi programok számára alkalmas helyszín A multifunkciós közösségi ház ad otthont a projekt keretében kötelezően kialakítandó szolgáltató irodának, erre vonatkozóan a közösségi házban egy iroda lesz berendezve és kialakítva. A 2 foglalkoztatásra kerülő munkavállaló látja el a szolgáltató irodában a projekt keretében ellátandó tájékoztatási kötelezettsége. A multifunkciós közösségi ház megépüléséig átmenetileg a pályázó önkormányzat biztosít az akcióterületen egy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant, amely alkalmas a szolgáltató iroda működtetésre. A tervezett projekt, szolgáltatás szükségességének bemutatása a fentiek alapján A projekt indokoltságát támasztják alá az alábbiak: 1.

közösségi helyszín hiánya az akcióterületen;

2.

civil szervezetek működési bázisának hiánya az akcióterületen;

3.

lakossági igény a helyi identitástudat növelésére;

4.

lakossági igény a hagyományőrző és kulturális programokra;

A Támogató Csoport tagjainak véleménye szerint, melyet a lakossági fórumon elhangzottak és az akcióterületi lakosokkal folytatott helyi beszélgetések alapján alakítottak ki, az

58

84

alábbiakban foglalható össze: A helyi lakosság támogatja a multifunkciós közösségi ház kialakítását, annak leendő szolgáltatásait megismerve elégedettek azzal, hogy nagyobb tere lesz a társas kapcsolatoknak. Kaba önkormányzatának vezetése szerint az akcióterületen kialakítandó multifunkciós közösségi ház kialakítása, a mellette lévő játszótérrel bevonzza a város más területeiről a lakosságot, akik jobban megismerhetik az akcióterülete, egy ilyen kis központ létesítése vonzóbbá teszi az akcióterületet, élhető városrésszé teszi a környezetet.

IV. 6.3.3. Kihasználtsági terv - Multifunkciós közösségi ház építése A projektgazda a vizsgálat eredményének birtokában hozott döntést arról, hogy a fenti fejlesztési projekt keretében megvalósítani kívánt multifunkciós közösségi házat a jelenlegi méret szerint valósítja meg. Az igényfelmérés eredményeként megfogalmazottakat, amely szerint szükséges egy közösségi tér kialakítása az akcióterülten teljes mértékben figyelembe lett véve. Az igényfelmérés eredménye az alábbi megállapításokban összegezhető: A szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja az akcióterület lakossága, másodlagos célcsoport a város lakossága, harmadlagos célcsoport a civil szervezetek, egyesületek. A jelenleg rendelkezésre álló közösségi termek kihasználtsága az elmúlt években folyamatosan növekedett, ám jelenleg egyik terem kihasználtsága sem haladja meg a 30%-ot. A civil szervezetek, egyesületek, lakossági csoportok elsődlegesen a kisebb méretű termet szeretnének igénybe venni közösségi programjaikhoz. A kihasználtsági terv elkészítéséhez felhasznált anyagok a következők voltak: • • • •

A Mácsai Sándor Művelődési Ház, önkormányzat 2011. és 2012. évi rendezvény naptára; A település civil szervezetei részvételével megtartott civil fórumok során szerzett információk; A fejlesztéssel kapcsolatosan a város lakossági fórumain elhangzott vélemények és javaslatok; A támogató csoport működése során tett megállapítások és javaslatok.

A fejlesztés eredményeként megjelenő új szolgáltatások A közösségi ház az alábbi szolgáltatásokkal várja a lakosságot: szolgáltató iroda polgárőrség iroda ping-pong szakosztálynak tered adó hely képzési helyszín kulturális és közösségi programok számára alkalmas helyszín

59

85

Tervezett tevékenységek, programok rövid bemutatása Az épület otthont ad a projekt megvalósításának időszaka alatt a szolgáltató irodának. Az épület biztosít helyszínt a „soft” tevékenységek számos eleme megvalósításához: •

szolgáltató iroda,

•

polgárőr iroda

• • • • • • •

Kézműves tanfolyamok (Közösségi ház, soft elem) Játszóház létesítése (Közösségi ház, soft elem) Fiatal alkotók művészeti ösztöndíja (Közösségi ház, soft elem) Környezetvédelemmel kapcsolatos aszfalt verseny (Közösségi ház, soft elem), Környezetjavító akciók (Közösségi ház, soft elem) Gyermekvetélkedők (Közösségi ház) Bűnmegelőzési (Közösségi ház + sportlétesítmények, soft elem) Munkaerőpiaci beilleszkedés, képzések (Közösségi ház, soft elem) Kiállítások (Közösségi ház, soft elem) Rendezvények (Közösségi ház, soft elem)

• • •

programok

A fejlesztés megvalósítása után a városközponton kívüli terület egyetlen közösségi funkciójú épületeként önkormányzati és civil szervezésű közösségi programjainak biztosít infrastrukturális hátteret.

A tervezett beruházás tereinek éves kihasználtságának becslése A multifunkciós közösségi ház szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja a fejlesztési projekt által érintett akcióterület lakossága (1 249 fő), másodlagosan a város teljes lakossága, végül civil és gazdálkodó szervezetek.

Közösségi terek, területek, szolgáltatási területek Megnevezése

Mérete, m2

Becsült éves kihasználtsága 2013. évi adatok alapján Összesen, %

Igényfelmérés alapján

Multifunkciós közösségi ház

459,6

50%

60-65 esemény/év

multifunkciós terem

200

25%

30 alkalom/év

Foglalkoztató, oktató terem

35%

70 alkalom/év, 6-7alkalom/hó

16,2

Polgárőrség

15,2

100%

Folyamatosan

Szolgáltató iroda

15,2

100%

Folyamatosan Forrás: Akcióterületi igényfelmérés (2013.) 60

86

Összességében elmondható, hogy kialakításra kerülő multifunkciós közösségi ház éves szinten 60-65 rendezvénynek ad majd otthon, amelyeken a látogatók, résztvevők száma várhatóan eléri az 1000-1300 főt. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a multifunkciós közösségi házban a fejlesztés által lehetővé váló új szolgáltatások mely elsődleges és másodlagos célcsoportokat céloznak. Másodlago s

Elsődleges célcsoport Nyújtott szolgáltatások helyi lakosság

helyi civil szervezetek

gazdasági élet szereplői

célcsoport környező települések lakossága

Munkaerőpiaci beilleszkedés, képzések Kézműves tanfolyamok Játszóház létesítése Környezetvédelemmel kapcsolatos aszfalt verseny Közösségépítő Kisebbségi Napok Környezetjavító akciók Klubszerű foglalkozások (főként ifjúsági) Bűnmegelőzési programok Kiállítások Rendezvények Forrás: Akcióterületi igényfelmérés (2013.)

A tervezett multifunkciós közösségi ház éves kihasználtságának becslése - célcsoportok szerint

Programok / szolgáltatások

Becsült éves kihasználtság,

A célcsoport nagysága alkalmanként

Projekt „soft” tevékenysége

1O

15

Igen

1O

1O-15

Igen

4

15

Igen

alkalom/év Munkaerőpiaci beilleszkedés, képzések Kézműves tanfolyamok Játszóház létesítése Környezetvédelemmel kapcsolatos

4 61

87

15

Igen

aszfalt verseny Közösségépítő Kisebbségi Napok

12

15

Környezetjavító akciók

6

15

6-12

10-15

Bűnmegelőzési programok

10

Kiállítások

12

20 10-15

Rendezvények

6

50-80

Klubszerű ifjúsági)

foglalkozások

(főként

Igen

Igen

Tekintettel a multifunkciós közösségi ház igénybevételének várható mértékére és népszerűségére, az önkormányzat nem tervezi az infrastruktúra bérbeadását.

IV.

7. Tulajdonviszonyok értékelése

Az akcióterületen jellemzően magántulajdonban vannak az ingatlanok, állami tulajdon nincs jelen, az egyházi tulajdonszintén nincs jelen. Önkormányzati tulajdonú ingatlan több is található az akcióterületen, az alábbi táblázatban található részletezés szerint, valamint az akcióterületen található összes belterületi út önkormányzati tulajdonban van.

HRSZ.:

UTCA ÁLLAMI TULAJDON

NÉV

EGYHÁZI TULAJDON ONKORMÁNYZATI TULAJDON 999

Mester u.

kivett közterület

1064

Könyök u.

kivett közterület

1086

Hunyadi János u.

kivett közterület

1156

Gárdonyi Géza u.

kivett közterület

1187

Zöldfa u.

kivett közterület

1103

Zöldfa u.

kivett közterület

1174 908/2

Kossuth Lajos u. Kert u.

kivett közterület kivett közterület

0200/1

Kert u.

kivett saját használatú út

911 1070/2 1205

kivett beépítetlen terület Hajnal u.

kivett közterület

Kossuth Lajos u.

kivett közterület

0235/1

kivett saját használatú út 62

88

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2013 Ahogyan az alábbi táblázatból is kiderül, az akcióterületen tervezett beavatkozások részben kivett közterületeket és utakat érintenek. Valamennyi fejlesztés önkormányzati tulajdonú ingatlanon történik. A tulajdonviszonyok hitelességét a pályázat mellékletétét képező tulajdoni lapok igazolják. A 0200/1 helyrajzi számú ingatlan a Helyi Építési Szabályzat szerint belterületi, önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, azonban ezen módosítás az ingatlan nyilvántartásban még adminisztratív és technikai okokból nem került átvezetésre.

A tevékenység neve

Hrsz.

A fejlesztéssel érintett ingatlan

Közszféra funkció

Multifunkciós közösségi ház kialakítása

911

Közterület fejlesztése (városi funkció)

Játszótér kialakítása Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

911 1070/2 0200/1 0235/1 1205 911

Akcióterületre

999

eső önkormányzati belterületi közúthálózat

908/2 0200/1

felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása - útfejlesztés, útépítés

1064 1086 1156 1187 1103 63

89

y n © z is > =

911

©

Multifunkciós közösségi ház kialakítása

Magán tulajdonos

a■

Közösségi funkció

é ?

SS ■

A beavatkozás típusa

önkormányzati tulajdon

-


-


-

önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon

-

önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon

-

önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati

-

-

-

1174 1070/2

tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon

-

Az akcióterületen tehát kizárólag önkormányzati tulajdonú ingatlanokon valósulnak meg a beruházások, így a beruházások eredményeként hosszútávon bekövetkező területfelértékelődésből az önkormányzatnak származhat haszna. Az alábbi térképvázlaton kerültek összefoglalásra az akcióterületen található ingatlanok tul ajdonvi szonyai.

Tulajdoni viszonyok alakulása saját szerkesztés

IV.

7.1. Tulajdonosi, együttműködési szándékok

Az összes beavatkozás a projektfejlesztés megkezdésekor az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon valósul meg. A megvalósításban a Támogatói Csoport tagjai együttműködnek az önkormányzattal annak érdekében, hogy a helyi lakosság bevonása a projektmegvalósításba 100%-ig megvalósulhasson.

64

90

Ennek érdekében kerül kialakításra a projektmegvalósítás időszakára a multifunkciós közösségi házban a szolgáltató iroda, amely nemcsak a lakossági tájékoztató feladatok ellátására szolgál, hanem az akcióterületen megvalósuló soft elemek megvalósításához is otthont ad, illetve hátteret biztosít.

IV. IV.

8. Piaci lehetőségek értékelése az Akcióterületen 8.1. Általános megállapítások

Általánosságban megállapítható, hogy a városközponton kívüli városrészen, azon belül is az akcióterületre koncentrálódó szegregált területeken igen alacsony az ingatlanok értéke. Ez részben köszönhető a leromló épületeknek, másrészt pedig annak, kicsi a telekméretek. Az akcióterületi ingatlanok piaci értékét valamelyest javítja, hogy az elmúlt évek önkormányzati fejlesztéseinek eredményeképpen belvízelvezetés megoldása és a jelenleg is megvalósítás alatt álló szennyvízhálózat kiépítése. Mivel az akcióterület az északi városszélen, a belterületi határon található, ezért a lakófunkció mellett itt lehetőség nyílhat termelő tevékenységek végzésére. A fentiek mellett az akcióterület ingatlanjainak felértékelődésére jelenleg mutatkozó egyetlen esély az önkormányzati fejlesztések keretében történő beavatkozás.

IV.

8.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények

A piaci igények felmérése az önkormányzat tapasztalatai és a helyi tapasztalatok alapján történt. Ezek alapján megállapítható, hogy Kabán, az akcióterületen, a lakóingatlanok piacán 60-80m alapterületű házakra van leginkább kereslet, kis-közepes méretű telekkel. A házak átlagos forgalmi értéke a városban 55.000 - 60.000Ft/m között, széles sávban mozog a mérettől, állapottól és komfortfokozattól, illetve elhelyezkedéstől függően. Az Akcióterületen ugyanakkor az ingatlanok forgalmi értéke a városi átlaghoz viszonyítottan akár 30%-kal is csökkenhet (az értékbecslő által kalkulált forgalmi értékek alapján). A bérleti díjak tekintetében is széles sávban mozognak az árak: az átlagos állapotú kertes házakat, lakásokat kb. 350-400 Ft/m áron tudják a tulajdonosok bérbe adni a városban. Ez az akcióterületen meglehetősen szélsőséges módon jelentkezik: a szegregált területeken a bérbeadás gyakorlatilag nem megvalósítható, míg az akcióterület azon részein, ahol az épületállomány jobb minőségű és az egyes telkek kiterjedése nagyobb, bérleti díjban elkérhető akár a városi átlagként megjelölt 400Ft / m bérleti díj is, azonban igen ritka ez a fajta bérbeadás is. A gazdasági célú ingatlan adás-vételek tekintetében is hasonló árak alakulnak ki a városban és az akcióterületen egyaránt, mint a lakóingatlanok piacán, vagyis az átlagos forgalmi érték 55.000 60.000Ft / m2 között mozog. Jelentős árfelhajtó tényező a településen - az Akcióterületen, ahol a kereslet korlátozott ez különösen igaz - az önkormányzati fejlesztési szándék, mivel a város területén a legnagyobb befektető az önkormányzat. Üzletek bérbeadása nem jellemző az Akcióterületen, az jellemzően a városközpont városrészben koncentrálódik, ahol is hasonlóan alakul az ár a lakásbérleti díjakhoz (kb. 350400Ft/m2). Mindezen árakat befolyásolja a komfortfokozat, a városon belüli elhelyezkedés, az

65

91

épület állaga, stb. A keresletet tekintve megállapítható, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő üzletek iránt évente 3-4 érdeklődő jelentkezik, míg a magántulajdonban lévő üzleti célra bérelhető ingatlanokról nem áll az önkormányzat rendelkezésére információ.

IV.

8.3. A fejlesztések iránti igény

A fejlesztések iránti igényt és azok tervezett kihasználtságával kapcsolatos kimutatásokat a IV. 6.3.3. alfejezetei mutatják be részletesen. Megállapítottuk, hogy Kaba lakossága számára kiemelt fontosságú a fejlődő városi környezet: a lakosság többsége fontosnak tartja a leszakadozó városrészek fejlesztését, újból vonzóvá tételét. Az akcióterület magában foglalja azt a településrészt, ahol elhelyezkedik a város egyik szegregátuma és szegregálódás veszélyét jelenítik meg. Tekintettel ezeknek a területeknek a leromlott állapotára és a változtatásra való önálló képesség hiányára, a leszakadás folyamatának megállítása, illetve visszafordítása csak közösségi összefogással és önkormányzati beavatkozással lehetséges. Az akcióterületen végzett szociális városrehabilitáció eredményeként nemcsak a leromlott területek újítása (utak fejlesztésével), új funkciókkal való gazdagítása történik meg, hanem a város egész is kihat ez a változás, hiszen az utakat valamennyi lakos használja és a településrész vonzó környezet, biztonságos játszótérrel bevonzza a település más helyein élő lakosságát. A településrészen kialakítandó multifunkcionális közösségi ház a lakosság szegregációját csökkenti, közös programokkal szolgál a település valamennyi lakosa számára, de kiemelten a célcsoport számára is helyt ad a reintegrációt segítő tréningeknek. Az induló jelentős és változatos funkciójú fejlesztésekkel a közösség a városrészt kiegyenlítő fejlődési pályára állítja. Ez a lokálisan indított folyamat olyan pozitív láncreakciót képes elindítani, melytől hosszú távon a város egészének gazdagodása, és további felértékelődése várható.

66

92

V. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai

Az akcióterületi terv célrendszere az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) célrendszerére és stratégiájára alapozva került kidolgozásra, így a két tervdokumentum, valamint az akcióterületi terv településfejlesztési koncepcióhoz való illeszkedése, és az egyes dokumentumok közötti koherencia biztosított, különös tekintettel arra, hogy az IVS készítést követően készült el az Akcióterületi terv, így a koherencia teljes körű. A település méretéből - tekintettel a mozgósítható erőforrások korlátaira - és a városszerkezeti felépítéséből adódóan a stratégia megvalósíthatóságának egyik feltétele, hogy az erőforrásokat koncentrálja azokra a területekre, ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. Ennek fényében Kabán két komplex, akcióterületi megközelítést és lehatárolást igénylő városrehabilitációs tevékenységsorozat végrehajtását irányozza elő a stratégia, amely mindkét területen konkrét, érzékelhető és érdemi változásokat kíván létrehozni. Az egyik a városközpont rehabilitációját célozza, amelyre funkcióbővítő városrehabilitáció keretében kerülhet sor, míg a jelen akcióterületi tervben kidolgozott fejlesztések az akcióterület szociális célú városrehabilitációját irányozzák elő, a Képviselő-testület döntése értelmében.

V.1. Az Akcióterület fejlesztési célja és részcéljai Átfogó cél A város IVS-ének részeként elkészült antiszegregációs terv átfogó céljával összhangban az akcióterület átfogó célja a településrész rehabilitációjának segítségével a városszövetbe történő visszaintegrálása, leszakadás folyamatának megállítása.

Részcélok Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja az önkormányzat elérni: A. Az akcióterület lakossága, hátrányos helyzetű réteg számára, képzési és foglalkoztathatóságot segítő programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében; A szegregált területek városi, közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, a helyi B. közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében; C. A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével; D. A fizikai környezet állapotának javítása egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb környezet megteremtése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beazonosított szegregátum bekapcsolódhasson a város vérkeringésébe.

67

93

V.1.1. Indoklás A kijelölés logikája Az önkormányzatot az a szándék vezérli, hogy a település egyes részei ne szakadjanak el egymástól, a városközponton kívüli településrész vonzóvá váljon. Az önkormányzat eddig törekedett különböző szociálpolitikai eszközökkel, illetve képzési programok támogatásával megteremteni a lehetőséget mind az akcióterület lakosságának, mind más településrész lakosai számára az inklúzió megteremtésére, illetve a jelenleg is zajló szennyvízelvezetés megvalósításával, valamint a megvalósult belvízelvezetés megoldásával az akcióterület felzárkóztatására. A korábbi törekvések ellenére, illetve a források által behatárolt lehetőségre tekintettel az önkormányzati szándék az, hogy a rendelkezésre álló szociális városrehabilitációs célú pályázati kiírás által nyújtott forráslehetőségeket kihasználva próbálja megállítani a szegregációs folyamatokat. A terület értékei és problémái Mivel a közszolgáltatások és közösségi intézmények mindegyike a városközponti településrészen található, így az akcióterületen, a szegregációban és szegregációval veszélyeztetett területeken elsősorban infrastruktúra beavatkozások történtek, amelyek elsősorban a városi peremterületek leszakadásának felszámolását irányozták elő. Ezek közül a legjelentősebb hatású beavatkozás a szennyvízhálózat-rendszer kiépítése, amely folyamatban van. A területen magas arányban élnek a 2001. évi KSH adatok alapján alacsony képzettségű, illetve rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok. A lakásviszonyokat tekintve az akcióterület kizárólag lakófunkciót lát el.

Az akcióterületfejlesztésének jelentősége a város életében: kialakításra kerül az akcióterületen egy multifunkciós közösségi ház, mely akadálymentesített épület; kialakításra kerül egy játszótér a multifunkciós közösségi ház közelében térfigyelő kamerarendszer kerül telepítésre a közbiztonság előmozdítása érdekében megtörténik az akcióterületen az utak fejlesztése a munkaerőpiacra visszatérők száma növekszik, amelynek eredményeként csökken azok aránya, akik szociális segélyekből tartják fenn magukat; a szegregáció mértéke csökken. -

A fenti változások összesített hatására az akcióterület által kínált életminőség közelít a város átlagához, ezzel a település belső különbségei érzékelhetően csökkennek. Az akcióterületfejlesztésének jelentősége regionális szempontból:

68

94

Akcióterület indikátortáblája

Az akcióterület fejlesztési céljai



Mérté Mutató ktípusa egység

eredmén

Kiindu Célért ló ék érték (2010)

A célérték eléréséne k időpontja

fő

1 249

1249

2014

ha

80,6

80,6

2014

db

0

1

2014

db

0

1

2014

db

0

4

2014

db

-

2

2014

db

-

1341, 6

2014

%

0

75

2014

hatás

fő

0

5

2014

hatás

fő

0

800

2014

y

Városrehabilitációs eredmén beavatkozások által érintett y terület nagysága Átfogó cél

A fejlesztéssel érintett Output A város IVS-ének részeként épületek, építmények száma elkészült A fejlesztés nyomán eredmén antiszegregációs terv átfogó megerősített funkciók céljával összhangban az száma a projekt által y akcióterület átfogó célja a érintett akcióterületen településrész rehabilitációj ának segítségével a Uj városi funkciók városszövetbe történő betelepedése / a fejlesztés visszaintegrálása. nyomán elérhető (köz- és eredmén profitorientált) y szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen Teremtett új munkahelyek Eredmé n száma y eredmén Létrehozott közösségi tér nagysága y A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a hatás településen Részcél „A”

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésbe bevont Az akcióterület lakossága, hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű réteg emberek száma számára, képzési és Helyi társadalmi akciókban foglalkoztathatóságot segítő részvevők száma programok nyújtása, ezzel az életminőségük

69

95



javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk A megvalósult fejlesztéssel érdekében; elégedett lakosság aránya a településen

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen


hatás

eredmén y

Részcél „B” A szegregált területek városi, közösségi funkcióinak Létrehozott közösségi eredmén bővítése közösségi terek, a hasznos nettó alapterület y helyi közösségi összetartozás nagysága és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében; A fejlesztéssel létrejövő új eredmén épület, épületrész nagysága y eredmén


Részcél „C”

y

Uj városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség A megvalósult fejlesztéssel kitelepítésével; elégedett lakosság aránya a településen

70

96

eredmén y

hatás

A Kiindu célérték Célért ló eléréséne ék érték k (2010) időpontja

%

0

75

2014

db

0

1

2014

M2

0

200

2014

M2

0

459,6

2014

db

0

1

2014

db

0

1

2014

%

0

75

2014




A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen

eredmén y

Részcél „D” A fizikai környezet Uj városi funkciók állapotának javítása egy betelepedése / a fejlesztés élhetőbb, a kor színvonalának nyomán elérhető (köz- és megfelelőbb környezet profitorientált) megteremtése érdekében, szolgáltatások száma a valamint annak érdekében, projekt által érintett hogy a beazonosított településrészen szegregátum bekapcsolódhasson a város Teremtett új munkahelyek vérkeringésébe. száma Létrehozott közösségi tér nagysága

eredmén y

Eredmé ny eredmén y

A Kiindu célérték Célért ló eléréséne ék érték k (2010) időpontja

db

0

1

2014

db

0

4

2014

db

-

2

2014

db

-

1341, 6

2014

V.2. Az akcióterület beavatkozásai Az akcióterület megelőző városrehabilitációs jellegű beavatkozásai az elmúlt időszakban nem voltak kiemelkedőek, jelenleg zajlik a szennyvíz beruházás és ivóvízminőség javító program, amely hatásai érezhetőek az akcióterületen is A 2013-2016. évi tervezett beavatkozások a korábban megkezdett fejlesztéseket folytatják az alábbiak szerint.

Tervezett beavatkozások az akcióterületen A tervezett beavatko zások típusa


mid Megvalósítás feltétele - jogerős építési engedély

ÉAOP5.1.1/A12


játszótér építése

ház

B, D

B, D

- E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - E.ON, mint vezetékjog 71

97

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

A tervezett beavatko zások típusa



Útfejlesztés Útépítés,

Soft tevékenység Programalap megvalósítása

magán beruházás


C

B, D

Megvalósítás feltétele

jogosultjának hozzájárulása - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - útfelújításhoz szükséges engedélyek E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása

A

-

A

-

A

sporttelep fejlesztése

B, D

szennyvízcsator na kiépítése

B, D

önkor mányzati


7014

B, D

- Önerő rendelkezésre állása - pályázati forrás felkutatása

- pályázati forrás felkutatása, sikeres pályázat benyújtása - sikeres pályázat benyújtása megtörtént, projekt megvalósítás szakaszában van

A konstrukció újraindítása esetén sikeres pályázat benyújtása és támogatás elnyerése

72

98

I.

II.

I.

'>016

II.

I.

II.

I.

II.

Akcióterületen, az ÉAOP- 5.1.1/A-12 forrásból megvalósítani kívánt beavatkozások típusai a következők: Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi új funkciók valósulnak meg:

-

-

-

Közösségi funkciói Multifunkciós közösségi ház építése Közszféra funkciói Multifunkciós közösségi ház építése Közterületek fejlesztése (városi funkció) játszótér építése térfigyelő kamerarendszer kiépítése

Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Akcióterületen az alábbi funkciók fognak bővülni, megerősödni: -

útfejlesztés, útépítés

Az infrastrukturális beruházásokat kiegészítő, azok lakossági elfogadottságát segítő soft elemek: -

Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek:

-

-

Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiállítások, rendezvények Munkaerőpiaci beilleszkedés támogatására komplex támogató programok Bűnmegelőzést elősegítő programok Családsegítő szolgálat kiterjesztése

-

Civil programalapból támogatott soft elemek:

-

Hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása Kézműves tanfolyamok játszóház létesítése fiatal alkotók művészeti ösztöndíja sport tehetségkutató és ösztöndíj környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny gyermekvetélkedők környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel ötvözve

-

-

Kapcsolódó, a szociális városrehabilitációs pályázaton kívül megvalósítani tervezett 73

99

beruházások: •

Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások

-


•

Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások

-

sporttelep fejlesztése szennyvízcsatorna hálózat kiépítése közterület rehabilitáció

-

Az ÉAOP-5.1.1/A-12 forrásból megvalósítani kívánt beavatkozások térbeli elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát az alábbi térkép szemlélteti.

Beavatkozások elhelyezkedése saját szerkesztés

74

100

2.1. A beavatkozások megvalósításához V.

kapcsolódási

logikája

és

hozzájárulás

Valamennyi beavatkozáscélja az átfogó célként meghatározottak megvalósítása, azaz a kijelölésre került akcióterület leszakadásának megállítása, társadalmi integráció létrejötte. A közösségi, közszféra funkció keretében megvalósítandó multifunkciós közösségi ház kialakítása első sorban a B és D részcél megvalósítását szolgálja, a lakosság helyi identitástudatát erősíti, növeli az összetartást, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy pl. a Polgárőrség és ping-pong szakosztálynak helyt adjon, közösségformáló erőt gyakorolhat a terülten. Jelentős mértékű fejlesztések a multifunkciós közösségi ház létesítése a helyi közösség erősítésének érdekében, a B és D részcélhoz kapcsolódva. Új városi funkcióként a játszótér kialakítással a B és D részcél megvalósításához kapcsolódik, azaz a kisgyermekes családok, fiatalok számára biztosít kulturált szabadidő eltöltésére lehetőséget, bevonzva ezzel a település már részein élő lakosságot is az akcióterületre. A beavatkozásokat a létrehozott értékek megóvását szolgáló térfigyelő kiépítése egészítik ki, összességükben erősítve a beavatkozások hatását, illetve megcélozva a közbiztonság növelését, ezzel a C részcél kerül megvalósításra. Az akcióterületen útépítés, útfejlesztés valósul meg a Mester, Könyök, Kert, Hajnal, Gárdonyi, Zöldfa, Kossuth, Hunyadi, utcákban, ezzel a B és D részcél megvalósítása erősödik, az akcióterület városi jellegének emelése történik ezzel a beavatkozással, a városi funkció erősítése által.

A beavatkozások építési elemei egyrészt az egészségesebb, színvonalasabb lakókörnyezet megteremtését és a területnek a város egyéb területeivel való kapcsolatának javítását célozzák meg. A környezet rendezetlenségét elsődlegesen az érintett utcák elhanyagolt állapota és a csapadékvíz elvezetésének hiányosságai okozzák a területen. Az utcák fejlesztésével - amely kiterjed az útpálya pormentes burkolattal való ellátására és a csapadékvíz-elvezetés megoldására is - egyrészt javul a terület komfortja, életminősége, másrészt kényelmesebbé válik a településközpont megközelítése is. E két tényező együttes hatásaként várhatóan jelentősen javul a terület jelenlegi meglehetősen kedvezőtlen általános megítélése a város egyéb területeihez képest.

Jelentős mértékű fejlesztés történik a helyi közösség erősítésének érdekében. Ez egyrészt fizikai építési - jellegűek: a multifunkciós közösségi ház helyszínt biztosít az elsődlegesen a civil szféra által lebonyolított képzési és közösségfejlesztési tevékenységek számára, illetve sportolási lehetőséget biztosít elsődlegesen a helyben élő fiatalok számára, valamint lehetőséget kínál a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez, egyben támogatva az összetartozás érzését. A multifunkciós közösségi ház emellett a polgárőrség számára is helyet biztosít majd, mely egyrészről támogatja a beruházási elemek megóvását, értékmegőrzését, a randalírozások, rongálások megakadályozását, továbbá pedig az akcióterületen visszatartó erőként javítja a közbiztonság helyzetét, a felderített bűncselekmények számát.

A társadalmi aktivitás élénkítésében érdekében a projekt fontos részét képező tréningek és egyéb eseményeknek, rendezvényeknek (ún. „soft” elemek) kerülnek megszervezésre. Ezen elemek egyrészt felhívják a figyelmet az új fejlesztésekre, népszerűsítik azok használatát,

75

101

másrészt felhívják a figyelmet a fejlesztések megőrzésére.

A „soft” projektelemek egy része elsődlegesen az A részcélhoz illeszkedik, segítve a társadalomba való integrációhoz szükséges készségek kialakulását. Ilyenek a munkaerőpiaci reintegrációt segítő képzési programok. Közvetlen foglalkoztató hatással bír - szintén az A részcélhoz kapcsolódva a kialakítandó multifunkciós közösségi ház működtetetése, helyi munkanélküliek foglalkoztatásával. A C részcélhoz kapcsolódóan fontos a kapcsolódó bűnmegelőzési programok megvalósítása.

A „soft” tevékenységek másik csoportja közvetetten - a társadalmi eseményekbe való bevonáson keresztül - segíti az akcióterületen élők integrációját. Ebbe a csoportba tartoznak a helyi hagyományokra épülő, a helyi azonosságtudatot erősítő kulturális rendezvények, valamint a rehabilitált környezet fenntartását, értékeinek megóvását az érintettek bevonásával elősegítő projektelemek, mint pl. a környezettudatosságot fejlesztő vagy a rehabilitált utcák növényesítését, gondozását elősegítő akciók.

A társadalmi aktivitás élénkítésében elsődleges szerep jut a projekt részét képező képzéseknek és egyéb eseményeknek, rendezvényeknek (ún. „soft” elemeknek). Ezen elemek egyrészt felhívják a figyelmet az új fejlesztésekre, létesítményekre, mintegy „bemutatva” azok használatát, másrészt az ezektől elvárt hosszú távú hatás a lakosság változás melletti tartós elköteleződése, ezáltal a projekteredmények fenntartása, továbbfejlesztése.

V.3. Az önkormányzat nem beruházási jellegű városrehabilitációs célú tevékenységei A szociális városrehabilitációs tevékenység keretei között a megvalósítás idejére kialakításra kerül egy szolgáltató iroda, amely a lakosság bevonását, tájékoztatását szolgálja annak érdekében, hogy a fejlesztések lakossági elfogadottsága megtörténjen, illetve folyamatosan informálva legyen a lakosság.

A projekt során az alábbi soft tevékenységek valósulnak meg, elősegítve ezzel az akcióterület lakossága és a hátrányos helyzetű réteg számára az életminőségük javítását, a társadalomba történő visszaintegrálódást, erősítve helyi identitástudatot:

Kabai hagyományok címmel kiállítás szervezésére kerül sor a létrejövő multifunkciós közösségi házban, a világhírű kabai meteorit történetére építve. A projekt zárásakor ilyen volt ilyen lett kiállítás és rendezvény prezentálja a fejlesztések életútját. A multifunkciós közösségi házban műveltségi vetélkedők megtartására kerül sor, a magyar tardíciók áplását elősegítő rendezvények kerülnek megszervezésre, illetve szórakoztató programok kerülnek megrendezésre. Ezen programokkal az érintett lakosság bevonását célozzák, az alábbi programok közösségfejlesztő, a szabad idő hasznos eltöltését szolgálják: hagyományos magyar harci és sport tevékenységek bemutatója, elsajátítása, kézműves tanfolyamok rendezése, játszóház 76

102

rendezése, sport tehetségkutató rendezése. Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő programok az alábbiak: a megcélzott célcsoport a pályakezdők, 50 év felettiek, nők, tartós munkanélküliek, gyesről visszatérő anyak, számukra társadalmi reintegrációt elősegítő tréningek szervezését tervezzük, pl. önéletrajz író tréning szervezése, munkaadói fórumok rendezését tervezzük, illetve egyéni és csoportos esetkezelést, iskolai előadások megvalósítását tervezzük.

A helyi környezettudatosság népszerűsítése érdekében ismeretterjesztő, népszerűsítő kiadványok, szórólapok kiadását tervezzük, illetve az új utakat a gyerekek részére szervezett aszfaltrajz versennyel ismertetjük meg a lakossággal. Integrált településfejlesztési tevékenység keretében környezetjavító facsemeték ültetését, szemét szedést, parlagfűírtást tervezünk, gyermekvetélkedőkkel, környezetvédelmi kiállításokkal. A szociális városrehabilitáció keretében kiemelt jelentőségű a családsegítő szolgáltatás erősítése, az akcióterületen szülőklubbokat kívánunk szervezni, illetve tanácsadást a hátrányos helyzetű szülőknek. Bűnmegelőző programok szervezése által a bűnüldözés csökkentését és a közbiztonság javítását célozzuk meg, iskolai tanórai és tanórán kívüli előadások keretében hiredtjük a bűnmegelőzés fontosságát.

A programalap tevékenységek célja a helyi identitás, közösségformálás elősegítése a programok hatására az akcióterületen az alábbiak szerint: közösségfejlesztő, szabad idő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek, helyi környezettudatosságot elterjesztő akció, integrált településfejlesztés.

Az ÉAOP támogatásból tervezett projektek részletes bemutatását tartalmazza a fejezet.

ÉAOP-5.1.1/A-12 beavatkozások az akcióterületen

Tevékenység típusa

Gazd a-sági célú

Városi funkci ót erősítő

Finanszírozó strukturális alap

ERFA

ERFA

Közös ségi célú

Köz szféra funkció it erősítő

Laká s célú

„Soft” tevéke nység

ESZ Atípus ú

ERFA

ERFA

ERF A

ERFA

ESZ A

Multifunciós közösségi ház kialakítása kialakítása Helyszín: Kaba hrsz.: 911

Játszótér kialakítása Helyszín: Kaba 77

103

Magán beruházás a projekttel párhuzam osan Nem támogatot t

Tevékenység típusa

Gazd a-sági célú

Városi funkci ót erősítő

Közös ségi célú

hrsz.: 911 Kamerarendszer kiépítése Helyszín: Kaba hrsz.: 911, 1070/2, 0200/1, 0235/1, 1205 Útépítés, útfejlesztés Helyszín: Kaba hrsz.: 999, 1064, 1070/2, 1174, 1103, 1187, 1156, 908/2, 0200/1, 1086

Az önkormányzat és konzorciumi partner által megvalósítani kívánt soft tevékenységek Helyszín: Kaba hrsz.: 911 Programalapból támogatott soft elemek Helyszín: Kaba hrsz.: 911

78

104

Köz szféra funkció it erősítő

Laká s célú

„Soft” tevéke nység

ESZ Atípus ú

Magán beruházás a projekttel párhuzam osan

Összefoglaló indikátor tábla

Mutató neve

Mutató típusa (output / eredmény)

Mérté kegysé g

Bázis érték

Minimál isan elvárt célérték, ahol a pályázati felhívás megadta

Célérték elérésének időpontja

Mutató forrása PEJ: Célérté k az Projekt 5 éves Célérték a előrehala kötelező megvalósítási dási fenntartási időszak végén jelentés, időszak PFJ: végén projekt fenntartá si jelentés

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Kötelező indikátorok

A projekt szintjén mért indikátorok A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ


Output

fő

0

500

2014.12.3 1.

1249

1249

PEJ, PFJ

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Output

ha

0

80,6

2014.12.3 1.

80,6

80,6

PEJ, PFJ

Teremtett új munkahelyek száma

Eredmény

fő

0

2

2014.12.3 1.

2

2

PEJ, PFJ

79

105

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente, népesség nyilvántartó adatai Kedvezményezet t zárójelentéséből, egyszer a projektzáráskor Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t

Teremtett munkahelyek száma - nők

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma

További szakmai indikátorok

Megtartott munkahelyek száma

Uj városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (közés profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Eredmény

fő

0

1

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Eredmény

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Output

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a Eredmény projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület

Output

db

0

-

2014.12.3 1.

4

4

PEJ, PFJ

db

0

-

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

m2

0

-

2014.12.3

1341,6

1341,6

PEJ, PFJ

80

106

jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t

nagysága

1.

A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása

m2

0

-

TJ

0

-

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Output

fő

0

5

2014.12. 31.

5

5

PEJ, PFJ

Output

fő

0

-

2014.12. 31.

800

800

PEJ, PFJ

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Output

A támogatott projektek eredményeként elért energia Eredmény megtakarítás

Felújítással érintett lakások száma

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi résztvevők száma

akciókban

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

81

107

-

-

-

PEJ, PFJ

PEJ, PFJ

jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

A fejlesztéssel létrejövő épület, épületrész nagysága

új


Azbesztmentesített épületek száma

Output

m2

0

-

2014.12.3 1.

459,6

459,6

PEJ, PFJ

Output

db

0

-

2014.12.3 1.

1

1

PEJ, PFJ

Output

db

0

-

-

-

PEJ, PFJ

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Megújított zöldfelületek nagysága - városrehabilitáció

Output

m2

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

Támogatásból felújított tárgyi, építészeti,

Output

db

0

-

-

-

-

PEJ, PFJ

82

108

Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.


Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t

műemléki értékek száma

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a Eredmény projekt által érintett akcióterületen

%

0

75

83

109

2014.12.3 1.

75

75

PEJ, PFJ

jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

V. 4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma V.

4.1. Közösségi funkció fejlesztése

A közösségi funkcióit két projektelem erősíti: a szabadidőpark kialakítása és a közösségi ház kialakítása. Tevékenység neve

1. Multifunkciós közösségi ház építése

Tevékenység Kaba Város Önkormányzata gazdájának megnevezése Tevékenység Utca: Házszám: helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoniÖnkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok. viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Helyrajzi szám: 911

Közösségi funkció erősítéseként egy multifunkciós közösségi ház létesítése erősíti a helyi identitástudatot és közösségformálást. A közösségi ház létesítése a közösségi funkcióhoz kapcsolódik szorosan, közösségi tér kialakítása, foglalkoztató termek létesítése ezt a célt szolgálja. A multifunkciós közösségi ház kialakításával biztosítottá válik az akcióterületen élők számára kulturális rendezvények lebonyolítása, illetve helyt a ház a kabai polgárőrségnek, ezzel a közszféra funkciót erősítő tevékenység is megvalósul, továbbá lehetőséget biztosít sportolási lehetőségre, az asztalitenisz által az itt élő és a város más részein élő valamennyi korosztály számára.

Tevékenység besorolása Közösségi és közszféra funkciókat szolgáló tevékenységek funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú ERFA tevékenység

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Az akcióterület helyi identitásának, közösségformáló erejének megerősítése, Cél továbbá közösségi célú, a szociális kohéziót és integrációt elősegítő programok és foglalkozások megrendezésének helyszínül szolgáló közösségi ház kialakítása, amely helyt ad a kabai polgárőrségnek és ping-pong szakosztálynak, erősítve a biztonságmegőrzést és sportolási lehetőséget. Teremtett munkahelyek száma, db, 2 Teremtett munkahelyek száma - nők, db, 1 Akadálymentesítéssel érintett épületek száma, db, 1 A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma, db, 1 új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 2 Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága, m , 84

110

200 2

- A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága, , m , 459,6 Kabán a Sportpálya melletti területen, az u.n. lőtér területén kerül kialakításra a multifunkciós közösségi ház, illetve a multifunkciós közösségi ház mellett parkoló kerül kialakításra, ugyanezen lőtér területén kialakításra kerül egy játszótér közel 900 m2-es területen, illetve ezen létesítmények környezetében lévő zöldfelületek rendezésre és gyalogos létesítmények kiépítése valósulna meg. Mivel az egyes projektelemek egymás közvetlen környezetében vannak, ezért nem válaszhatóak el egymástól, az érintett területeket figyelembe véve kell gondoskodni a szükséges parkolószámról. A tervezett közösségi házhoz, a játszótérhez és a szabadtéri közösségi térhez a szükséges számú parkoló kerül kialakításra, illetve várakozóhelyek és a kiszolgált létesítmények közötti gyalogos kapcsolat is megvalósul. A kialakított parkolók természetesen ingyenesen használhatóak az akcióterület lakosai, a helyi lakosok és az odalátogató vendégek számára is. Parkolók, várakozóhelyek két helyszínen kerülnek kialakításra: - Kert utca mellett merőlegesen (normál és 1 db mozgáskorlátozott -

Tevékenység leírása

Hajnal utca mellett merőlegesen (1 db mozgáskorlátozott)

A szükséges parkolóhelyek számának meghatározásáról az OTÉK. 4. számú melléklete, Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása című része tartalmazza. A jogszabályi előírásoknak megfelelően, figyelembe véve a kialakítandó közösségi ház és játszótér, valamint pihenőtér nagyságát, összesen szakmai 16 parkoló kerül kialakításra. A tervezett létesítményekhez - figyelembe véve, hogy a mozgáskorlátozott parkoló 50,0 méteren belül kell lennie - két helyszínen szükséges mozgáskorlátozott parkolót kiépíteni. A játszótérhez kapcsolódóan a Hajnal utca mellett: 1 db mozgáskorlátozott parkoló kerül kiépítésre 3,60 m x 5,60 m-es mérettel. A közösségi házhoz kapcsolódóan a Kert utcai tervezett parkolók végén: 1 db mozgáskorlátozott parkoló kerül kiépítésre3,60 m x 5,50 m-es mérettel. A mozgáskorlátozott parkolókon túl további 14 db parkoló kerül kialakításra a szelvényezés szerinti jobb oldalon merőlegesen 5,00 m x 2,50 m-es mérettel A parkolóktól akadálymentes, térkő burkolatú járda kerül kialakításra. A tervezett járdák közül az I. és a II. szakasz 2,00 m-es szélességgel, míg a III. szakasz 1,50 méteres szélességgel készül. A járda mindkét oldalról kerti szegéllyel határolt. A járda egyoldali 2,0 %-os esésű a helyszínrajzon jelölt irányba. 9 db pad is fixen rögzítve beépítésre kerül.

85

111

A tervezett parkoló és mozgáskorlátozott parkoló építése több közmű szolgáltató vezetékét, hálózattá érinti. A közművek elhelyezkedését a közmű egyeztetési helyszínrajz tartalmazza. A Hajnal utcai és a Kert utcai mozgáskorlátozott parkoló esetén a „Mozgáskorlátozott várakozóhely”, illetve a parkoló kezdetén a Kert utcán a „Várakozóhely” jelzőtáblát ki kell helyezni. A mozgáskorlátozott parkolókban a piktogramot fel kell festeni A multifunkciós közösségi házban kialakításra kerül közel 200 m2 nagyságú multifunkciós, többcélú terem, amely alkalmas rendezvények, kiállítások megtartására, egy oktató, foglalkoztató terem, 15 m2, a polgárőr iroda, a szolgáltató iroda, egyenként 15m2 nagyságúak. A multifunkciós közösségi házban működik majd a szolgáltató iroda, amely lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a „soft” elemekről való tájékoztatáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a bevonás helyszínéül szolgál. A közösségi ház a következő szolgáltatásokat biztosítja majd: •

Szolgáltató iroda működése

• Soft tevékenységek megvalósítása: lehetőséget teremt 1020 fős képzések lebonyolítására, csoportfoglalkozások, megbeszélések megtartására. • Közösségi rendezvények színtere

Célcsoport bemutatása

Az elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, hiszen itt kerül megrendezésre valamennyi soft elem, civil projektelem, amely hozzájárul a hátrányos helyzetű lakosság reintegrációjához. A másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az integráció és szociális kohézió szellemében mindenki számára nyitva áll majd a közösségi ház, rendezvények számára teremt otthont.

Az akcióterület által meghatározott területen lakik a város lakosságának mintegy 20%-a. A területen nem található sem közösségi funkciójú épület, nincs játszótér, nem működik közösségi szolgáltató sem. Az igényfelmérés során a lakosság által fejlesztendőnek ítélt tevékenységek között Tevékenység iránti igény meghatározásra került a közösségi terek fejlesztésének szükségessége. bemutatása, indokoltsága A lakosság körében készített igényfelmérés kimutatta, hogy az akcióterületen elsődlegesen a kisebb alapterületű közösségi helyiségekre van szükség. A közepes és nagyobb rendezvények számára az akcióterület lakosaihoz közel elhelyezkedő Mácsai Művelődési Ház termei megfelelő, infrastrukturálisan kiváló minőségű, a lakosok által elfogadott és szívesen használt helyszínt biztosítanak. A felmérések eredményeként az önkormányzat úgy döntött, hogy a jelenlegi épületet méretei elegendőek, nem szükséges nagyobb közösségi tér építése az akcióterületen. 86

112

Tervezett teljes költségvetés összege az 134.011.800,-Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek 134.011.800,-Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében 134.011.800,-Ft igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

100%

0,- Ft

10%

Elkészült a fejlesztésre irányuló felmérési terv, helyszínrajz és műszaki leírás, a kiviteli terv, valamint a fejlesztés tételes tervezői költségbecslése. Az ingatlan az önkormányzati tulajdonba van. Nem engedélyköteles beavatkozás. A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai Szerint kerül kiválasztásra. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

V.4.2. Közterületek fejlesztése (városi funkció erősítése) A közterületek fejlesztéséhez három projektelem járul hozzá: a térfigyelő kamerarendszer kiépítése és a játszótér építés, illetve az útfejlesztés, útépítés elnevezésű projektelem.

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának

1. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Kaba Város Önkormányzata

87

113

megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Utca: -

Házszám: -

Helyrajzi szám: 911, 1070/2, 0200/1, 0235/1, 1205

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok.

A közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek a térfigyelő kamerarendszer rendszer kialakítása.

Közterületek fejlesztése (városi funkció)

ERFA vagy ESZA típusú ERFA tevékenység A térfigyelő kamerarendszer kialakításának elsődleges célja az akcióterületen történő bűncselekmények számának csökkentése, bűnmegelőzés, illetve a vagyon védelem. Az akcióterület közbiztonságának javítását eredményezi a Tevékenység célja térfigyelő kamerarendszer kialakítása. Ezen fejlesztési elem szorosan kapcsolódik más beruházási elemekhez, a létrejött fejlesztések védelmét is szolgálja. - Kihelyezett térfigyelő kamerák száma, db, 9 Megvalósulást mérő új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és indikátor profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, (megnevezés, 1 mértékegység, célérték) A térfigyelő kamerarendszer kiépítésével az akcióterület közbiztonságának javítása a cél, a telepített kamerák az akcióterület frekventáltabb pontjait fogják ellenőrizni, összesen 9 darab kamera kerül kihelyezésre és telepítésre. A 9 kamera az alábbiak szerint kerül elhelyezésre: 1,2,3. számú kamera a 911 hrsz-ú ingatlanon, a 4., 6., 8. számú kamerák az 1070/2 hrsz-ú ingatlanon, az 5. számú kamera a 0200/1 hrszú-ú, 7. számú kamera a 0235/1 hrsz-ú, 9. kamera az 1205 hrsz-ú ingatlanon kerül elhelyezésre. A telepített kamerarendszer tervezett funkciója a kijelölt területek folyamatos, 24 órás Tevékenység szakmai megfigyelhetőségének biztosítása, az így készített felvételek tárolása, illetve a leírása felvételekkel történő egyéb műveletek biztosítása. A rendszer 3 részre osztható, az első csoportba tartozik a végpontokon elhelyezkedő kamerák és a hozzájuk tartozó elektromos rendszerek tartoznak, másodikba az átviteli út, míg a harmadikba az adattároló és megjelenítő egységek. Az akcióterületen, a közösségi házban kerül feldolgozásra a kamerarendszer által rögzített anya.


Elsődleges célcsoport az akcióterületi lakosság, akik számára a közbiztonság növelése a cél. Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az 88

114

akcióterületen létrejövő fejlesztéseket a teljes lakosság igénybe veheti és a térfigyelő kamerarendszer által nyújtott Az akcióterületen igény merült fel a közbiztonság javítására, a Tevékenység iránti igény bűncselekmények megelőzésére, amelyet preventív védekezési móddal, a bemutatása, indokoltsága bűnalkalmak korlátozásával és az ismertté vált bűncselekmények mérséklésével kívánjuk megvalósítani. Tervezett teljes költségvetés összege az 13.149.180,-Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek 13.149.180,-Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében 13.149.180,-Ft igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése

100%

0 Ft

0%

A beruházás előkészítéséhez szükséges kiviteli tervdokumentáció elkészítése.

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai szerint kerül sor. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

2. Játszótér építése

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának

Kaba Város Önkormányzata 89

115

megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Utca: -

Házszám: -

Helyrajzi szám: 911


multifunkciós közösségi ház közelében kialakítandó játszótér erősíti az akcióterület élhető városrésszé válását, amely megakadályozza a városrész elszigetelődését, így ezen fejlesztés illeszkedik a közterület fejlesztése funkcióhoz.

Tevékenység besorolása Közterületek fejlesztése (városi funkció) funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú ERFA tevékenység



Tevékenység szakmai leírása

Az akcióterületen kialakítandó játszótérrel a cél az, hogy az akcióterületen élő gyerekek megfelelő környezetben tudjanak a kortársaikkal aktívan szórakozni, illetve az őket kísérő szülők, az akcióterület felnőtt lakossága kis közösséggé alakuljon. A kialakítandó játszótér alkalmas lesz arra, hogy az akcióterület megítélését javítsa és bevonzza a város más területein élő lakosságot. A kialakítandó játszótér hozzájárul ahhoz, hogy az akcióterület élhető városrésszé váljon és segít az elszigetelődés megakadályozásában. Uj városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 1 Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága, m , 882

A multifunkciós közösségi ház mellett a Hajnal utcában, a lőtér mellett egy közel 900 m2-es játszótér kerül kialakításra, az akcióterület északi részén. A játszótér kialakítása mellett ezen terület környezete is megújul. A kialakítandó játszótéren eukonform játékok kerülnek elhelyezésre, amellyel a cél az, hogy a játszótér az akcióterület kiemelkedő színhelyévé váljon, a városközpontos kisgyermekeseket is kicsalogassa az akcióterületre. A tervezett játszótér területe háromszög alakú, befoglaló mérete kb. 57,70 m x 42,00 m x 35,00 m. A 882 m2-es területen jelenleg beépítetlen füves telek található. A játszótér tényleges lehatárolását az erre gyártott fém hálóból készült 3D táblás kerítésrendszer biztosítja, időtálló műanyag bevonattal, 1,80 m magasságban, beton alapba tett 60x40 mm méretű acél oszlopokkal, a bejáratnál egyszárnyú reteszelhető kiskapuval. A játszótéri játékok kiválasztásánál szempont volt, hogy minden korosztályú gyermek megtalálja a számára megfelelő játékot és az MSZ EN 1176-17:2008. számú szabványnak is megfelelő, biztonságos játszóeszközök legyenek. A fiatalabbaknak (1-3 éves korig is) a homokozó, a babaház, valamint egy vonatszerelvény kerül 90

116

telepítésre, míg a többi játékszert csak a 36 hónaposnál idősebbek gyerekek használhatják. A játszó- és sportszerek sorát parkberendezések egészítik ki, padok, asztalok, szemetesek és információs tábla telepítése teszi a játszóteret teljessé, a használatát kényelmesebbé és élvezhetőbbé. A területen az eszközök telepítésének befejeztével a tereprendezés után újbóli füvesítés szükséges, fák telepítésére (6db) kerül sor a komfortosabb használat érdekében. Minden telepítendő játszóeszköz helyhez kötött, beton alapba épített acélcsöveken nyugszanak. A játékok telepítési rajzai és leírásai szerinti esési tereket ütéscsillapító talajjal szükséges biztosítani. A játékok a használók súlyát és a járulékos terheléseket nagy biztonsággal tudják viselni. Minden játszóeszköz környezetbarát lesz, jó anyagokból készül, összeépítése és alaphoz rögzítése fém szerelvényekkel történik. A felületkezelés kültéri viszonyok között is tartós védelmet biztosít. Az alábbi játszótéri eszközök beszerzését tervezzük: 3-6 éves korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db mozdony 1 db pullman kocsi 1 db nyitott kocsi 1 db homokozó I. 1 db babaház

-

6-14 éves (alsó) korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db négyüléses rugós hinta 1 db kétüléses lengohinta /bébi-ülokével/ 1 db rugós hinta, ló 1 db rugós hinta, nyuszi

-

6-14 éves (középső) korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db négyüléses mérleghinta 1 db kétüléses lengohinta /lapülőkével/ 1 db négyágú mérleghinta

-

6-14 év éves (felső) korosztály számára beszerzendő játékok: 1 db kötélpálya 1 db Vár II. 1 db Csúszdatest

-

Sport - fitness eszközök: 1 db mókuskerék 1 db döntött forgótárcsa 1 db forgópadló

-

-

Parkberendezés:

91

117

3 db szemétgyűjtő, fix, beásható 1 db információs tábla 90x70x280/220cm 2 db pad,támlás, beásható,rusztikus 1 db kanadai garnitura, beásható, rusztikus - Ütéscsillapítás: 208 m2 homok ütéscsillapítás 53 m2 gumitégla ütéscsillapítás


Elsődleges célcsoport az akcióterület lakosságán belül a gyermeklakosság és fiatalkorú lakosság, illetve a kisgyermekes családok. Másodlagos célcsoport a város egészének gyermeklakossága, fiatal lakossága és kisgyermekes családjai.

Az akcióterületen egyáltalán nincs játszótér kiépítve, ugyanakkor magas a Tevékenység iránti igény fiatalkorú lakosság száma, ezek a tények megalapozták az igényét egy bemutatása, indokoltsága kulturált, szórakoztató játszótér kialakítására, ahol a gyerekek és a gyerekek szüleik is aktívan eltölthetik a szabadidejüket.

Tervezett teljes költségvetés összege az 19.981.780,-Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek 19.981.780,-Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében 19.981.780,-Ft igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből 100% (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás 0,-Ft nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből 0% (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) 92

118

(%) További források (Ft) További források megnevezése

-

Projekt-előkészítés helyzete

A játszótér kialakítása nem engedélyköteles tevékenység, tervdokumentáció elkészítésére nyertes pályázat esetében kerül sor.

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai szerint kerül sor. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Tevékenység helyszíne

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai


kiviteli

3. Útfejlesztés megvalósítása Kaba Város Önkormányzata

Utca: Kert utca, Hajnal utca, Könyök utca, Hunyadi utca, Gárdonyi Géza utca, Zöldfa utca, Kossuth utca

Házszám: -

Helyrajzi szám: 999, 1064, 1086, 1070/2, 1174, 1103, 1187, 1156,908/2, 0200/1


Jelen fejlesztés keretében az önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységként az önkormányzati akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújításának, szilárd burkolattal történő ellátásának fejlesztése valósul meg. Ezen projekttevékenység kapcsolódva a projekt keretében létrehozásra kerülő új, illetve fejlesztéssel érintett tevékenységekhez, javítja ezen létesítmények megközelíthetőségét, valamint a városközpont elérhetőségét. Akcióterületre eső belterületi közúthálózat felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása, csapadékvíz elvezetése a cél. Ezen fejlesztés illeszkedik a közterület fejlesztése, városi funkció erősítéséhez, hiszen ezzel az akcióterület városias mivoltát kívánjuk javítani.

Tevékenység besorolása Közterületek fejlesztése (városi funkció) funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú ERFA tevékenység Az akcióterület megközelíthetőségének és a lakókörnyezet minőségi javítása a Tevékenység célja helyi lakosság életfeltételeinek javulása érdekében kerül sor az utak fejlesztésére. 93

119


- A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen db, 1

Kaba Város Önkormányzata a település egyik leszakadóban lévő településrészén a még szilárd burkolattal nem rendelkező utak építését tervezi jelen projekt keretében. Az építést követően várhatóan javulnak a közlekedési körülmények és élhetőbb, kulturáltabb környezet segít a településrész leszakadásának megállításában. A tervezett utak közül a Hunyadi utca (Hajnal és Kert utca közötti szakasz) kivételével egyetlen út sem rendelkezik aszfaltburkolattal. Az utak többsége jelenleg stabilizált, de a helyszíni feltárás és az önkormányzat tájékoztatása szerint csak a felső 5-10 cm megfelelő minőségű anyag, az alatta lévő útalap réteg minőségileg nem garantált. Továbbá az érintett utcák nagy részén a 2013. év első felében szennyvíz csatornázási munkálatok valósulnak meg, ami a meglévő alap megbontásával jár.


szakmai

Mivel nem megfelelő minősítésűek az utak, illetve a korábbi útalap beépítés körülményei bizonytalanok, ezért a tervezett élettartalomnak való megfelelés érdekében a meglévő feltöltést el kell bontani. A Hunyadi utca érintett szakaszán a meglévő burkolat az idő folyamán erősen megromlott, felújítása indokolt. A fejlesztések két részre bonthatóak: - a Mester utca, Könyök utca, Kert utca, Hajnal zug, Gárdonyi - Zöldfa utca, Kossuth utcák esetén új út építése - a Hunyadi utca esetén: burkolat megerősítése, útfelújítás. Mester utca -1. szakasz: S Tervezett hossz: 353,30 m S Beavatkozás jellege: ■ 0+000 - 0+353,30 km.sz. között új építés S Tervezett szélességek: ■ 0+000 - 0+353,30 km.sz. között 3,00 m Mester utca - II. szakasz: S Tervezett hossz: 41,47 m S Beavatkozás jellege: ■ 0+000 - 0+041,47 km.sz. között új építés S Tervezett szélességek: ■ 0+000 - 0+041,47 km.sz. között 3,00 m 94

120

Könyök utca -1. szakasz: S Tervezett hossz: S Beavatkozás jellege: 0+000 km.sz.között S Tervezett szélességek: ■ 0+000 km.sz.között ■

203.25 m -0+203,25

új építés 3.0

m

-0+203,25

Könyök utca - II. szakasz:

66,80 m

S Tervezett hossz: S Beavatkozás jellege:

új építés

0+000 km.sz.között S Tervezett szélességek: ■ 0+000 km.sz.között ■

-0+066,80

3.0

-0+066,80 52.0 m

Hajnal Zug: S Tervezett hossz: S Beavatkozás jellege: 0+000 km.sz.között S Tervezett szélességek: ■ 0+000 km.sz.között ■

-0+052,04

3.0

m

-0+052,00 110,14 m új építés

S Tervezett hossz: S Beavatkozás jellege: 0+000 km.sz.között S Tervezett szélességek: ■ 0+000 km.sz.között

új

építés

Kossuth utca -1. szakasz:

■

m

3.0

m

-0+110,14

-0+110,14

41,46 m új építés

Kossuth utca - II. szakasz:

3.0

m

S Tervezett hossz: S Beavatkozás jellege: 0+000 km.sz.között S Tervezett szélességek: ■ 0+000 km.sz.között ■

Zöldfa utca -1. szakasz: 95

121

-0+041,46

-0+041,46

342.25 m új építés

S Tervezett hossz: 424,80 m S Beavatkozás jellege: ■ 0+000 - 0+424,80 km.sz. között új építés S Tervezett szélességek: ■ 0+000 - 0+347,80 km.sz. között 3,00 m ■ 0+347,80 - 0+424,80 km.sz. között 4,00 m Kert utca -1. szakasz: S Tervezett hossz: 149,00 m S Beavatkozás jellege: ■ 0+000 - 0+149,00 km.sz. között új építés S Tervezett szélességek: ■ 0+000 - 0+149,00 km.sz. között 4,00 m Kert utca - II. szakasz: S Tervezett hossz: 789,26 m S Beavatkozás jellege: ■ 0+000 - 0+789,26 km.sz. között új építés S Tervezett szélességek: ■ 0+000 - 0+789,26 km.sz. között 4,00 m Hunyadi utca: ■ ■

S Tervezett hossz: 129,95 m S Beavatkozás jellege: 0+000 - 0+129,95 km.sz. között burkolat felújítás S Tervezett szélességek: 0+000 - 0+129,95 km.sz. között 4,00 m

A tervezett utcák nagy részében található földmedrű árok, melyek egyes szakaszokon átereszekkel össze vannak kötve. A burkolatépítéssel egyidejűleg a tervezett utak teljes hosszában az árkok helyreállítása, kiépítése is megvalósul, melyet lehetőség szerint a legközelebbi befogadó csatornába be kell vezetni.


Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, akik számára könnyebben megközelíthetővé válik lakhelyük, illetve a fejlesztés eredményeként tisztább (pormentes) és jobb minőségű épített környezet eredményeként hosszú távon ingatlanjaik értéke is felértékelődik. Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az akcióterület minőségi felújításával, lakóterületi felértékelődésével a város imidzse javul.

96

122

Az akcióterületen a közutak állapota jelentősen gyengébb, mint a többi városrészben található utaké: a pormentesítésre szoruló vagy földutak száma és Tevékenység iránti igény aránya jelentősen magasabb a városnak ezen a területén. bemutatása, indokoltsága

Tervezett teljes költségvetés összege az 176.140.580,-Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek 176.140.580,-Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében 176.140.580,-Ft igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

100%

0,-Ft

0%

Elkészültek az engedélyezési szintű tervdokumentációk. A kivitelező kiválasztására közbeszerzés útján, a közbeszerzési törvény szabályai szerint kerül sor. A közbeszerzési eljárást 2013. 1. félévében tervezzük lebonyolítani.

4.3. Beruházásokhoz („soft”) tevékenységek V.

kapcsolódó

kiegészítő

kis

léptékű

Az infrastrukturális beruházásokat a lakosság bevonását, illetve a projektelemek lakosság általi elfogadottságát célzó projektelemek kísérik, amelyeket az önkormányzat részben saját teljesítésben, részben pedig civil szervezetek bevonásával, közvetett támogatás keretében 97

123

kíván (civil programalapból finanszírozottan) megvalósítani.

Tevékenység 1. Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Kaba Város Önkormányzata Helyrajzi szám:

Utca: - Házszám: - J J


Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek megvalósításának célja, a helyi identitást, közösségformálást segítő programok megvalósítása az akcióterülten, az akcióterület lakossága számára. Ezen közvetett támogatás keretében megvalósításra kerülő programok az alábbiak szerint kapcsolódónak a projekt kertében megvalósításra kerülő önállóan támogatható tevékenységekhez: Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységek hez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység


1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: multifunkciós közösségi ház kialakításához, területrehabilitációhoz kapcsolódó programok megvalósítása. 2. Munkaerőpiaci beilleszkedés: multifunkciós kapcsolódó programok megvalósítása.

közösségi

ház

kialakításához

3. Bűnmegelőzést elősegítő programok: multifunkciós közösségi ház kialakításához, sportlétesítmények létrehozásához, területrehabilitációhoz kapcsolódó programok megvalósítása. 4. Családsegítő szolgálat kiterjesztése

Kiegészítő (soft) elemek

ESZA A soft programelemek, fejlesztési célokhoz való kötődése biztosított. Cél a helyi identitást, közösségformálást erősítő programok megvalósítása az akcióterület lakossága számára, az akcióterületen megvalósítva. Ezen projekt megvalósításában konzorciumi partnerként a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ került bevonásra, amely a szociális felzárkóztatás célzatú soft tevékenységek megvalósításában fog kiemelkedő szerepet betölteni. A Támasz Alapszolgáltatási Központ segíti az érintett célcsoport felkutatását, az igényeiknek és elvárásaiknak megfelelő rendezvények, programok kialakításában pedig részt vesz. Jelen tevékenység célja, hogy a beruházási elemeket kiegészítve olyan rendezvények, programok kerüljenek kialakításra, melyek együttesen szinergikus hatásként pozitív irányba 98

124


mozdítja el egyrészt a városrész megítélést, másrészt pedig segíti az akcióterületi hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációját, kohézióját, közösségformálását. - Helyi társadalmi akciókban részt vevők száma, fő, 800 Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma, fő, 5 A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen, %, 75 Programalapon tevékenységek:

kívüli

soft

tevékenységek

keretében

megvalósításra

kerülő

1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: Az új közösségi házban rendezvények kerülnek megrendezésre. - kiállítás „Kabai hagyományok”, „Ilyen volt, ilyen lett” kiállítás - rendezvények Tevékenység szakmai leírása

2. Munkaerőpiaci beilleszkedés: Sarkalatos pont az akcióterületen élők számára a foglalkoztatási helyzet javítása, ennek érdekében komplex programok kerülnek kialakításra az érintettek számára, fontos a reintegráció. 3. Bűnmegelőzést elősegítő programok: Iskolában, valamint iskolai tanórákon kívüli előadások, sportrendezvények kerülnek szervezésre (drámatagozat, ifjúsági klub), hiszen ezen tevékenységek mindegyike meghatározó a bűnmegelőzésben. Ezen tevékenységek megvalósításba, tervezésébe, kivitelezésébe bevonásra kerülnek a helyi rendőrség tagjai is, mint szakmai segítők, partnerek. - tartalomfejlesztés - előadói óradíjak - stratégia és cselekvési terv kidolgozása 4. Családsegítő szolgálat kiterjesztése


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Tervezett teljes költségvetés összege az

Elsődleges célcsoport az akcióterületi, illetve a település hátrányos helyzetű lakossága, akiket a tervezett programok képesítéshez (aktív korúak), illetve hasznos szabadidős programokhoz (fiatalok) segítenek. Másodlagos célcsoport a teljes városi lakosság, hiszen az integráció jegyében valamennyi az akcióterületre szervezett program elérhető lesz a teljes lakosság számára igény szerint. Az akcióterületi lakosság körében magas az alacsony képzettségűek aránya az aktív korú népességen belül 2001-ben, illetve a gazdasági aktivitás is alacsony volt (az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népességé szintén magas az akcióterület lakosságán belül). A tervezett programok tehát az akcióterület legégetőbb problémáira kíván választ adni. A programot indokolja, hogy ez által megelőzhető az alacsony társadalmi státusz újratermelődése. A bűnmegelőzési programok támogatják helyi közbiztonság javítását, a bűnelkövetések számának csökkenését.

16.068.180,- Ft 99

125

adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

16.068.180,- Ft

16.068.180,- Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható 100% költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága 0,- Ft (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható 0% költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó Projekt adminisztrációs kötelezettségek. előkészítés helyzete Adminisztratí v és eljárási Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó kötelezettsége k adminisztrációs kötelezettségek.

100

126

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai


2. Civil programalapból támogatott soft elemek Kaba Város Önkormányzata Helyrajzi szám: Utca: Házszám: - 908/2 911 Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok.

Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek megvalósításának célja, a helyi identitást, közösségformálást segítő programok megvalósítása az akcióterülten, az akcióterület lakossága számára. Ezen közvetett támogatás keretében megvalósításra kerülő programok az alábbiak szerint kapcsolódónak a projekt kertében megvalósításra kerülő önállóan támogatható tevékenységekhez: 1. Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások: multifunkciós közösségi ház, játszótér létesítéséhez kapcsolódó tevékenységek. 2. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: útépítéshez, területrehabilitációhoz, multifunkciós közösségi házhoz kapcsolódó tevékenységek. 3. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: közösségi házhoz, játszótérhez, pihenőhöz, területrehabilitációhoz kapcsolódó tevékenységek

Tevékenység besorolása Kiegészítő (soft) elemek funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú ESZA tevékenység


Megvalósulást mérő

Cél, hogy a szociális célú városrehabilitáció társadalmi kohéziót erősítő elemei, a soft projektelemek a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg. Ezen soft tevékenységek végigkísérik a megvalósítási időszakot és szorosan kapcsolódnak a projekt keretében megvalósítani kívánt projektelemekhez, melyek együttes, szinergikus hatás jelentős szereppel bír a célcsoport életminőségének javításában, a lakosság leszakadását okozó folyamatok megállításában. Cél olyan pályázói körök bevonása a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni. Cél olya térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok megvalósítása, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. - Helyi társadalmi akciókban részt vevők száma, fő, 800 101

127

indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma, fő, 5 A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen, %, 75

Programalap keretében megvalósításra kerülő tevékenységek:

Tevékenység szakmai leírása

1. Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális és sportrendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása): - hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása - kézműves tanfolyamok - játszóház létesítése - fiatal alkotók művészeti ösztöndíja 2. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: A környezettudatosság jövőnk záloga, a létrehozott új létesítmények, az új környezet megóvása fontos tényező. - kiadványok készítése - környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny 3. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: - kiadványok készítése - környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel összekötve - gyermekvetélkedők Elsődleges célcsoport az akcióterület lakossága.


Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, akik számára a szabadidő hasznos elöltését szolgáló, illetve közösségteremtő, helyi identitást erősítő és környezettudatossági akciók egyaránt szervezésre megkerülnek. A településen a helyi öntudat, így azt ezt célzó kezdeményezésekre van szükség. A sportrendezvények és akcióterületen megrendezésre kerülő akciók szükségességét pedig az támasztja alá, hogy egyrészt a közösségépítés céljának eléréséhez szükséges a megfelelő keretek, lehetőségek megteremtése, ahol a Tevékenység iránti igény lakosság összejön, beszélget. Másrészt pedig szükségesek az olyan programok, bemutatása, indokoltsága ahol az ifjúság felügyelet mellett képes levezetni „felesleges energiáit”. Fontos a környezettudatosság erősítése is a településen a rendezett településkép érdekében.

Tervezett teljes költségvetés összege

17.468.180,-Ft 102

128

az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek 17.468.180,-Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében 17.468.180,-Ft igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

100%

0,- Ft

0%

Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek. Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek.

103

129

Soft tevékenységek részletes bemutatása:

“Kabai hagyományok” címmel a hagyományok erősítése érdekében valamint kihasználva a világhírű kabai meteorit esetét úgyszintén a hagyományokat ápolva rendezvényeket, kiállításokat szervezünk az új közösségi házban. Erőteljesen kihasználjuk az új közösségi ház adta lehetőségeket, műveltségi vetélkedők, magyar tradíciók ápolása, I. SOFT elemek programjainak fajlagos megoszlása: Összesen: kiadványok, nyomdai kiállítás rendezvények

S O F T. . I.

1 000 000 500 000 500 000

2 000 000

összes projek t elem

2 000 000

I. Érintett lakosság bevonása: 1. Program neve: “Kaba - út a jövőbe” Az érintett lakosság bevonását célzó akciók a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, honlaptartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (képzési anyagok készítése (ERFA típusú).

CÉLJA: 1. “Kabai hagyományok”: Kabát először 1212-ben említik, a Váradi Regestrumban. 1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. A kabai meteorit 2,601 kilogramm tömegű kő. A nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Eredeti tömege 2,877 kilogramm lehetett. Egyike az első 1 meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki. Széntartalma 2 tömegszázalék. Viszonylag nagy méretű kondrumokat tartalmazó, CV3 típusú szenes kondrit, ami a meteoritok közt viszonylag ritka. Tanulmányozása a Naprendszer keletkezésének időszakáról nyújt információkat. A meteoritot Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután megfigyelte lehullását is. Az első szakember, aki kézbe vette Török József akadémikus volt, a debreceni Református Kollégium természetrajz tanára. Ezért a korai híradások "kaba-debreceni lebkő" néven emlegették 104

130

SOFT elem 1 500 000 kiadvány: programra 00 Megvalósítás 18 időtartama: rende hó 500 000 zvény :

1 Összesen: 0

I. Érintett lakosság bevonása: 2. Program neve: “Az Alföld síkságán a közös jövőbe”:

CÉLJA: 2 “Az Alföld síkságán a közös jövőbe!” címmel a projectet bemutató állandó kiállítást szervezünk, aminek keretében mindenki számára elérhetőek az információk azokról a nagyszerű fejlesztésekről, amelyeket a szociális városrehabilitáció ad a város, az 2 akcióterület, a lakosság számára. A kiállítás megnyitásával egyidejűleg ugyanilyen címmel kiadványt jelentetünk meg, amely ugyanezt a célt szolgálja, azzal, hogy növelésére hazánk1 és SOFT alkalmas elem 2Kaba ismertségének 500 000 kiadvány: Összesen: programra 00 0 Megvalósítás 18 időtartama: hó rendezvény: 500 000

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő programok:

105

131

S O F T . .II.

Munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok (ESZA típusú)

Sarkalatos pont a foglalkoztatási helyzet javítása. Ennek érdekében komplex programot nyújtunk, külön foglalkozva, képezve a legnehezebb helyzetben lévő célcsoportokkal (pályakezdők, 50 év feletti nők, tartós munkanélküliek, gyermeknevelésből visszatérő anyukák). Igyekszünk a reintegrációt elősegíteni, ennek érdekében kiemelkedően fontos a szakellátások dolgozóinak szupervíziója. Eszközeink közé tartoznak az önéletrajz író tréningek, a munkaadói fórumok, egyéni és csoportos esetkezelés, természetesen nem hanyagolva el az előadások, konferenciák, iskolai előadások szerepét sem. A foglalkoztatáspolitika célja és rendszerezése: Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, akkor a célt többnyire egyszerűen csak a foglalkoztatás növelésében, esetleg a munkanélküliség csökkentésében határozzuk meg. A foglalkoztatáspolitikai eszközöknek is már jó ideje kialakult egy alapvető szakmai tipizálása (az aktív és passzív eszközök megkülönböztetése), amit megfelelő kiinduló alapnak tekint és axiómaként kezel az elmélet és a gyakorlat is. A tanulmány abból indul ki, hogy ennél részletesebb tipizálásra van szükség a foglalkoztatáspolitikai célok és

106

132

Programunk elemei: Tréning pályakezdő munkanélkülieknek: A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Nyújtson tartalmas időtöltést, Növelje az önbecsülést, a kommunikációs hatékonyságot., A résztvevők lássanak rá a környezetükben található forrásokra és legyenek képesek tudatosan élni velük. A tréning időtartama: 20 óra A tréning során csoportmunkával a célcsoport tagok elsajátítják: Reális rövid- és középtávú terv készítését: munkakereséssel, elhelyezkedéssel járó teendők, buktatók, hasznos fogások, alternatív lehetőségek gyakorlati ismeretei Álláskeresési technikákat, készség szinten: önéletrajz, motivációs levél készítése, álláskeresés személyesen, telefonon, motiváció a további együttműködésre. Tréning középkorú munkanélkülieknek A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Járuljon hozzá a tartós munkanélküliséggel járó traumák feldolgozásához Növelje az önbecsülést, a kommunikációs hatékonyságot. A résztvevők lássanak rá a környezetükben található forrásokra és legyenek képesek tudatosan élni velük. A tréning időtartama: 20 óra A tréning során csoportmunkával a célcsoport tagok

107

133

Projekt keretében szervezett képzések: Felzárkóztató, reintegráló tréning: A tréning célja a célcsoport tagok felzárkóztatása, alkalmassá tétele a szakképzettség megszerzésére. A képzés időtartama: 50 óra, intenzív csoportos. A felmérő szakaszban a készségek, képességek mérése történik meg a humán kompetenciák tisztázása céljából: Kommunikációs képesség, Tanulási képesség, Esztétikai érzékek mérése, Személyiségvizsgálat a munkavégzés tükrében. A bevezető szakasz felkészíti a célcsoport tagokat a tanulási folyamatra. Témakörei: Csoportépítés, Kommunikáció, Tanulástechnika, Önismeret, emberismeret, Konfliktuskezelés, problémamegoldás, Mentálhigiéné. 2. Tréning középkorú munkanélkülieknek A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Járuljon hozzá a tartós munkanélküliséggel járó traumák feldolgozásához Növelje az önbecsülést, a kommunikációs hatékonyságot. A résztvevők lássanak rá a környezetükben található forrásokra és legyenek képesek tudatosan élni velük. A tréning időtartama: 30 óra A tréning során csoportmunkával a célcsoport tagok elsajátítják: Reális rövid- és középtávú terv készítését: munkakereséssel, elhelyezkedéssel járó teendők, buktatók, hasznos fogások, alternatív lehetőségek gyakorlati ismeretei. Álláskeresési technikákat, készség szinten: önéletrajz, motivációs levél készítése, álláskeresés személyesen, telefonon, motiváció a további együttműködésre. 3. Tréning pályakezdő munkanélkülieknek: A tréning céljai: Adjon gyakorlati ismereteket a célcsoport tagok számára, Nyújtson tartalmas időtöltést 1.

108

134

keresés A projekt várható eredménye: A projektbe bevont célcsoport 30 %-a képzettséget szerez, Összesen: tananyag fejlesztés 1 000 000 6 000 000 képzések óradíjai 2 500 000 közösségi ház kiadványok 500 000 6 000 000 , nyomdai

II. SOFT elemek programjainak fajlagos megoszlása:

II.

Munkaerőpiaci beilleszkedést: 1. Program neve: “ELÖKESZÍTÖ SZAKASZ”

Célcsoport: Közvetlen célcsoport: Akcióterületünkön élő, alacsony iskolai végzettségű, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező munkanélküli emberek, akiknek sem érettségi bizonyítványa, 1 sem szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában szerzett szakképzettsége nincs, vagy szakképzettségüknek megfelelő vagy azzal rokon munkakörben nem volt munkaviszonyuk. A célcsoporton belül kiemelten kívánjuk kezelni azokat az eseteket, ahol a családban már több generációs a munkanélküliség, számukra a család helyzetét figyelembevevő szolgáltatást kívánunk nyújtani. Olyan alap képesség feltárást, tréningeket, személyre szabott fejlesztési szolgáltatásokat, melyek elvégzése

109

135

ELOKESZITO SZAKASZ A partnerek, munkatársak felkészítése: Célok: A megvalósító munkatársak felkészítése tréning szervezése (6-6 óra elmélet és gyakorlat) A projektmenedzsment adott projektelemmel kapcsolatos feladatok elindítása, a projekt személyzet és partnerek együttműködésének szabályozása. 1.2. A célcsoport felkutatása, bevonása és motiválása Célok: A célcsoport által látogatott intézményekben illetve a nyilvánosság számára is információs napokat, projektindító akciók tartása, szóróanyagok, plakátok elhelyezése. A célcsoport bevonása, személyes kapcsolat létrejötte 1.1.

2 SOFT elem 2 kiadvány: 500 000 Összesen: 10 100 programra 600 000 Megvalósítás 18 időtartama: hó képzés, szupervizio: tartalomfej1 lesztés: 000 000

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést: 2 SZAKASZ”

110

136

2.

Program

neve:

“FEJLESZTESI

2. FEJLESZTESI SZAKASZ 2.1. Ügyféllel közösen

kiválasztott terv gyakorlati megvalósítása Célok: Az Ügyfél által kiválasztott megoldási módok gyakorlati megvalósításának tervezése realitás vizsgálat, megfelelő szakemberhez irányítás (jogi, pszichológiai, stb.) elhelyezkedéshez szükséges dokumentumok beszerzése. 2.2.Személyiség és kulcsképességek fejlesztés Célok: Homogén csoportok (életkor, iskolai végzettség) kialakítása, pszichológus szakember vezetésével csoportfoglalkozások, karrier terv. 2.3. Felkészítő, megalapozó képzések Célok: Álláskereső, pályaorientációs, személyiség-fejlesztő, 1 SOFT elem 1500 kiadvány: 300 000 Összesen: 000 5 programra 1 200 000 Megvalósítás 18 időtartama: hó képzés, szupervizio: tartalomfej 0lesztés:

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést: 3. Program neve: HELYEZÉS

3 ELŐSEGÍTÉSE”

111

137

“MUNKÁBA, ILLETVE KEPZESBE

112

138

II. Munkaerőpiaci beilleszkedést: 5. Program neve: “A PROJEKTELEM LEZARASA ÉS ÉRTÉKELÉSE, AZ EREDMÉNYEK ELTERJESZTÉSE” ___________________________________________________________

5. A PROJEKTELEM LEZÁRÁSA ES ERTEKELESE, AZ EREDMENYEK ELTERJESZTESE A projekt lezárása és értékelése Célok: Az időszakos jelentések összegzése, értékelése, mutatószámok, elemzések készítése, értékelő tanulmány 5 készítése. 5. 2. A projekt eredményeinek elterjesztése 5.1.

SOFT elem programra Megvalósítás

S O F T. . III.

Bűnmegelőzést elősegítő programok (pl. szomszédsági rendőrség), bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok, helyi polgárőr csoport létrehozására irányuló marketingakciók, helyi bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése, kötelező partnerségben a területileg illetékes rendőrséggel (területi vagy helyi szervek). (ESZA típusú)

8 8 500 000 kiadvány: Összesen: 0 0 0 0 1időtartama: 8 hó képzés, szupervizio: 300 000 0 0 tartalomfej lesztés: 0

III. Bűnmegelőzés: Rendkívül fontos programelem. Iskolai ezen belül tanórán és azon kívül tartott - valamint iskolán kívüli előadások, sportrendezvények, drámatagozat és ifjúsági klub működése mind fontos eszközök a bűnözés III. SOFT elemek programjainak fajlagos megoszlása: tartalom fejlesztés kiadványok, nyomdai tevékenységek előadói óradíjak, rendezvény, előadás

113

139

Összesen:

1 000 000

közösségi ház

1 000 000

közösségi ház

2 000 000

játszótér

5 000 000 5 000 000

stratégia és cselekvési III.

1 000 000

Bűnmegelőzés: 1. Program neve: “Interaktív programok”

CÉLJA: 1. Bűnmegelőzési célú ismeretterjesztő továbbá az áldozattá válás megelőzését szolgáló ismereteket közvetítő interaktív programok szervezése: Előadás sorozatunkat minden korcsoport, felnőttek és gyermekek számára egyaránt szervezzük, interaktív, élvezhető, megjegyezhető formában. Programpontunk tartalmazza az elméleti oktatási folyamatot magát, amely ténylegesen prezentációsorozatot jelent. Ugyanakkor ezek a foglalkozások nem kizárólagosan ismeretátadást jelentenek, a részt vevő jogászok és gyermekvédelmi szakemberek tapasztalataikat a foglalkozásokon kommunikatív, emberközeli stílusban, de 1 ugyanakkor kellő alapossággal tárják a hallgatóság elé, tudásanyagukat és meglátásaikat a bűnözés és bűnmegelőzés különböző területeinek ismertetésében is kiválóan tudják hasznosítani. Az előadások általában projektoros kivetítéssel kísértek, hiszen az interaktivitás e körben jelentőséggel bír. A szakemberek minden alkalommal a 2 SOFT elem 2 tartalomfej 600lesztés: 000 Összesen: 20 200 programra 000 eső összege: ______ 0 400 000 Megvalósítás 18 időtartama: hó kiadvány: 700 képzés, 000 előadói díjak, 500 000 stratégiai cselekvési terv

2 III. Bűnmegelőzés: 2. Program neve: “A mi kuckónk” Ifjúsági klub: 114

140

CELJA: 2. “A mi kuckónk” Ifjúsági klub: Az Ifjúsági Klub havonta egyszer a Közösségi Házban nyitva tartó klubhelyiség, mely alkalmas teret kínál csoportos szabadidő eltöltésre, foglalkozásokon való részvételre, szakemberek jelenlétével szabad kommunikációs tevékenység végzésére. Cél az önszerveződés, a sport- és szabadidős programok kialakítása. 1 SOFT elem 1300 tartalomfej 200lesztés: 000 Összesen: 3 programra 200 000 Megvalósítás 000 18 időtartama: hó kiadvány: előadói díjak, 400 képzés, 000 stratégiai cselekvési terv 500 000

III.

Bűnmegelőzés: 3. Program neve: “Carl Gustav Jung” Pszichodráma csoport:

CELJA: 3. “Carl Gustav Jung” Pszichodráma csoport: Cél az önismeret és a személyiség fejlesztése csoportos módszerrel. A résztvevők tapasztalatszerzésének elősegítése az egyes magatartásformák hatásairól. 3

A “kibeszélés”, a kritikus szituációk megélése sokat segít a beleérzésben, a helyzetek átlátásában és jelentős védelmet ad, hogy a valóságban ne kerüljenek SOFT elem programra eső összege: ______ Megvalósítás 115

141

8 8 tartalomfej 200lesztés: 000 Összesen: 0 0 0 0 200 000 18 időtartama: hó kiadvány: 0 0

előadói díjak, képzés,

400 000

III. Bűnmegelőzés: 4. Program neve: “Te vagy a Bajnok” Sport- és szabadidős programok: CÉLJA: . 4. “Te vagy a Bajnok” Sport- és szabadidős programok: Az aktív életmódot magában hordozó szabadidős és sporttevékenység sokrétű szervezése. A felnőttek és fiatalok energiáinak hasznos, egészséges programokra fókuszálása a cél. Fontos, hogy olyan programokat nyújtsunk mindenkinek - különösen a fiataloknak -, ahol energiáikat kulturáltan, egészségesen, építő módon Tapasztalati tény, hogy az unatkozás, a kihívások hiánya viszi embertársainkat, - kiemelkedően a fiatalokat az értelmetlen cselekedetek, a rombolás és önrombolás, a felesleges veszélyek keresése, akár a bűnözés irányába. Aki sportol, aktívan, hasznosan, egészségesen tölti a szabadidőt, annak energiái pozitív irányba és nem ön- és társadalomellenesen szabadulnak fel.

4 Népszerű és hasznos programokat szervezünk, mint éjszakai kosárlabda mérkőzések, önvédelmi és harci sportok oktatása, atlétikai és birkózó versenyek. Helyszíneink a felújított sportpályáink. SOFT elem programra eső összege:

700 000

Megvalósítás időtartama:

18 hó

116

142

Összesen: kiadvány:

200 000

előadói díjak, képzés,

500 000

700 000

S O F T. . IV.

117

143

CELJA: 1. 1. Program neve: “Való világ” Drámacsoport Első programunk : Egy olyan drámacsoport létrehozása, ahol a különbözó korosztályok az új Szabadtéri Színpad adta előnyöket felhasználva együtt megélhetik az igazi Elet problémáit és konklúzióikat nagy sikert aratva megoszthatják az egész közösséggel. Őszinte beszélgetések, együtt-gondolkodás, problémamegoldás 1 SOFT elem 1 kiadvány: 300 000 Összesen: 10 1 programra előa 800 000 Megvalósítás 18 időtartama: hó dói

IV.

Családsegítő: Program neve: “Gyermekeink jövője" Szülőklub

CELJA: 2. Program neve: “Gyermekeink jövője" Szülőklub Mint látható, a klasszikusnak mondható, a gyermekvédelmi törvényben is meghatározott "családsegítő" programok helyett olyan pályázókat várunk programjainkban, akik az akcióterületen megvalósuló intézményeinkben hoznak létre olyan programokat, amelyek jól kiegészítik a standard 2 családsegítő feladatokat. Ilyen programunk a “Gyermekeink jövője" Szülőklub. A Szülőklubot annak érdekében hozzuk létre hetente egyszer három órában (helyszíne a közösségi ház), hogy az akcióterületen élő szülők megbeszélhessék problémáikat, örömeiket és közös tapasztalataikkal, együttgondolkodásukkal elősegíthessék a fiatalok kulturált szabadidő a családi problémák közösségi SOFT elem eltöltését, programra 1 100kiadvány: 400 000 Összesen: 1 100 118

144

eső összege: 000 Megvalósítás 18 időtartama: hóelőadói díjak,

IV.

000 700 000

Családsegítő: 3. Program neve: “Gyermekeink” kiadvány

Program neve: “Gyermekeink" kiadvány A fenti Drámacsoport és Szülőklub működése során keletkezett vidám fényképekből, emlékekből készítünk nagyszerű kiadványt, amelyből az akcióterület lakossága és a vendégeink egyaránt megismerhetik gyermekeink, fiataljaink és szüleik programjait, sikereit és osztozhatnak örömükben. 3 8 SOFT 800 000 Összesen: 8 kiadvány: 0 0 elem 0 0 programr Megvalósítás 0 18 időtartama: hó 0 3.

119

145

Programalap tevékenység részletezése: Programalap keretében megvalósítandó programok: I. Közösségfejlesztési tevékenységek Kabán mini-projektek támogatására. A pályázat célja Közösségfejlesztési tevékenységek Kabán A közösségfejlesztés olyan tevékenység, ahol a résztvevőket irányítottan, megfelelő szakemberek bevonásával, olyan tevékenységekre sarkallják, amitől új források szabadulnak fel, a közösségben és a településen, különös tekintettel az akcióterületünket jelentő település részen. A pályázható programok kihasználva az új lehetőségeket hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítására, kézműves tanfolyamokra, játszóház létesítésére használják az új létesítményeket, de díjazni kell a fiatalság törekvését is fiatal alkotók művészeti ösztöndíjával és sport tehetségkutatóval. Ezekbe a tevékenységekbe be kell kapcsolni az akcióterület lakosságának apraját-nagyját, segítve a közeledést, megismerést, elfogadást. Közösség: “lokalitás és funkcionalitás” A közösség fogalmát eredetileg a szociológia és földrajz honosította meg a tudományban, mint egy adott, aránylag jól körülhatárolható területen élő csoport társadalmi kötelékeinek egységét. Mi is lokalitásból eredőnek és funkcionálisan értelmezzük a közösséget. Tehát értelmezésünkben a közösség szó egyaránt jelenti az emberek összetartozását és együttműködését és a helyhez kötöttséget is. Nem véletlen, hogy a magyar közösség szóval és annak alakváltozatával a község szóval jelöljük magát a települést és az embercsoportot is. Lakóhelyi közösség (lokalitás): Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve, ha szeretik és jól megértik egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen, hogy szoros közösségben éljen. Funkcionalitás: A közösség hiánypótló intézményként működik, a demokráciát a gyakorlatba ülteti át. Hiszen a lakosság önmaga végez el olyan tevékenységeket, melyeket az állam nem biztosít számára. Annak érdekében, hogy önmagán segítsen a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, az egészségügy, a lakáshelyzet, az oktatás, a kultúra, a művészetek, a szabadidő, valamint a helyi nyilvánosság és közösségi információáramlás megszervezése terén, városokban, városkörnyéken és vidéki térségekben egyaránt. Ez a tevékenység vonatkozhat lakossági tervezésre, fejlesztésre és szolgáltatásokra az élet minden területén. A lakóhely és környezet szerepe: A legfrissebb elméletek szerint a fejlett társadalmakban a lokalitás szerepe erősen csökken, mert a modern kommunikációs technika és az mindenki számára elérhető közlekedési eszközöknek köszönhetően a távolságok ma már nagyon könnyen leküzdhetővé váltak. Eképpen a helybeliségnek a modernizáció korában már nincs olyan nagy szerepe, mint a korábbi, szorosan együtt élő közösségek életében volt. Ezzel szemben komoly kutatások igazolják azt, hogy a lokalitás szerepe nő, egyrészt pontosan a modern kommunikációs eszközök révén, hiszen ma már nem feltétlenül szükséges bejárni a munkahelyre azért, hogy faxolni, telefonálni tudjunk, vagy számítógépes kapcsolatban 120

146

legyünk másokkal. A munkanélküliséggel, a részmunkaidő növekedésével, az állandóan dráguló utazási költségek miatt egyre több ember él otthon - tehát bizonyos értelemben kialakul egy újkori röghöz kötöttség is, s ez óva inti azokat, akik elhanyagolnák a lakóhelyi közösség szerepét. Ezt igazolja a területfejlesztésben tapasztalható kistérségi és regionális politika térhódítása is. A kisebb települési összetartozás nagyon fontos, s ahol nincs, ott kialakulásukra nagy szükség lenne, hiszen a társadalmi részvételünkre leginkább a lakóhelyünk ad megfelelő kereteket. Az akcióterületen a közösségfejlesztést az alábbiak megvalósulásában látjuk: Intézményépítés, játszóház kialakítása. Új közösségi csoportok megalakulása, a képzések, tanfolyamok segítségével. A cselekvéshez szükséges attitűd kialakítása és a technikák elsajátítása, különböző helyi tevékenységek (projektek) beindulása, például ösztöndíj-program megvalósítása. A nyilvánosság érdeklődésének felkeltése különböző helyi rendezvények által, például: tehetségkutatók szervezésével, például sport- és gyermek tehetségkutató programok. Az önszervező csoportok életben tartása, segítése. Az akcióterületen már a korábbi csoportmunkák során összeállt egy érdeklődő közösség, akik felvetették az igényeiket is egy lehetséges tanfolyam kapcsán.

II.

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók:

A pályázat célja Helyi környezettudatosság elterjesztése Kabán: A környezettudatosság jövőnk egyik záloga. A pályázható programokban az ismeretterjesztó, népszerűsítő kiadványok alkalmazásán túl az új utak gyermekek aszfalt rajzversenyével való felavatása fontos elem. Kaba az Alföldön, a 4-es számű főút mellett található. A Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyházavasútvonal közvetlenül áthalad a településen. Kaba közvetlenül határos a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlóval,Püspökladánnyal, Nádudvarral. Ez a centrális fekvés és híres szomszédok nagy előnyöket hordoz magában, ugyanakkor a környezet terhelése szempontjából igen veszélyes is. Mivel a szociális városrehabilitáció eredményeként minden kétséget kizáróan növekedni fog Kaba lakosságának aktivitása illetve az ide látogató érdeklődők mennyisége, ez a környezeti terhelés további fokozódásához vezethet. Rendkívül fontos, hogy az emberek megismerjék a természetes közeget, a közeli élővilágot és annak megóvásának fontosságát. A Pályázó programja során kéthetente egy alkalommal rendezvényt szervezzen a sportpályákon - rossz idő esetén a közösségi házban -, mutassa be, hogyan kívánja Magyarország, az Alföld és kiemelten a szűkebb ökoszféra élővilágának megismerésére, a környezetszennyezés veszélyeire felhívni a figyelmet, hogyan kívánja bemutatni a természetes erdők élő világának megismerését, hogyan kívánja tisztán tartatni a környezetet. A program címe: „Unokáink egészségéért”. A Pályázó az akcióterület birtokbavételének alkalmát az akcióterületen tartott műsoros gyermek rajzversenyekkel és egyéb rendezvényekkel tegye felejthetetlenné. Ez is elősegíti, hogy a gyermekek is magukénak érezzék és megóvják, megbecsüljék a fejlesztéseket.

121

147

A Pályázó mutassa be hogyan kívánja az akcióterületen élőket bevonni gyermekvetélkedőkbe, rajzversenyekbe, aszfaltrajz vetélkedőkbe. Minden hónapban, ha az időjárás engedi minden második hétvégén rendeznie kell egy programot a projekt teljes időszaka alatt. Mutassa be, hogyan vonja be nem csak az akcióterületen élő gyermekeket hanem a település óvodáit, iskoláit, középiskoláit.

Integrált településfejlesztési (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi megszervezésének támogatása

III.

tevékenységekhez társadalmi akciók

A pályázat célja A pályázható programok a nagyon fontos tájékoztató kiadványokon túlmenően környezetjavító akciók (facsemeték ültetése, szemét összegyűjtése, parlagfűírtás), a létrehozott új környezet megvédését is tartalmazzák, valamint gyermekvetélkedők, versenyek és kiállítások szervezését. Kaba akcióterülete az Alföldön fekszik. A pusztai környezet rendkívül élhetővé teszi ezt a várost. Ez az örökség ugyanakkor komoly felelősséget ró az itt élőkre, akiknek meg kell őrizniük a települést ugyanolyan élhetően az utókor számára, mint ahogy Ők elődeiktől megkapták. Ez nem könnyű feladat, hiszen a civilizáció vitathatatlan vívmányai környezetpusztító hatásukkal is jelentkeznek a legtöbb esetben. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a település fejlesztési tevékenységekre a pályázható programok során nagy súlyt helyezzünk.

V.

4.5. Szinergia vizsgálat

A szinergiavizsgálat célja, hogy a jelen városrehabilitációs projekt részét képező projektelemek tekintetében, illetve a megelőző városrehabilitációs tevékenységekre és a kapcsolódó beruházásokra egyaránt kiterjesztve a vizsgálatot, bemutatásra kerüljön egyrészt az egyes projektelemek hatása egymásra, másrészt pedig a megvalósításra kerülő projektelemek közötti pozitív kapcsolat.

A funkcionális összefüggések lényege, hogy minden projektelem az akcióterület városi átlaghoz történő felzárkóztatását célozza. Az akcióterületen tervezett tevékenységek fő célja, hogy egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakókörnyezetben éljenek a helyi lakosok, és a szabadidőt aktívan, tartalmas tölthessék el olyan közösségi terekben, amely biztosítja számukra a helyi közösségi összetartozást is. Az infrastruktúra ezen célú fejlesztéseit kiegészítik a helyi társadalom kohézióját erősítő rendezvények, események és foglalkoztatási projektelemek, melyek jelentősége túlmutat a projekt végrehajtásának idején: ezek a „soft” projektelemek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a beavatkozásokkal érintett lakosok magukénak érezzék és a későbbiekben önmaguk is fenntartsák, karbantartsák, sőt, továbbfejlesszék a projekt eredményeit. A „soft” elemek az építési beruházások által létrehozott terekben illetve közterületeken valósulnak meg, elsőként a projekt keretében, hagyományteremtő jelleggel.

A fejlesztések hatására Kaba érintett akcióterülete minőségi változáson megy keresztül és

122

148

élhető kisváros arculata lesz az akcióterületnek, csak úgy, mint a városközpontnak. Jelen „szociális rehabilitációs” projekt mellett a városközpont „funkcióbővítő” jellegű városrehabilitációs tevékenységeket is tervez, melynek elsődleges célja a városközpont vonzóvá tétele. A két projekt térben elkülönül egymástól és a projekttevékenységek mindkét esetben más-más akcióterületek társadalmi és épített környezetéhez igazodó beavatkozásokat tartalmazzák, hatásuk azonban mégis egységesen járul hozzá a rendezettebb, vonzóbb és élhetőbb kisváros képéhez. Az akcióterület fejlesztésének célja az, hogy a település számára fontos a társadalmi kohézió, így a város leszakadás által veszélyeztetett polgárai is kell, hogy részesüljenek a fejlesztések hasznából, a város társadalmi szempontból is fenntartható fejlődése érdekében.

Projektelemek bemutatása sajátszerkesztés

A város gazdasági és igazgatási funkcióinak hatékony működését tehát a városközpont „funkcióbővítő” rehabilitációja, valamint a városfejlesztési projekt (multifunkciós közösségi ház) segíti. Ezen területek fejlesztéseihez kapcsolódva jelen „szociális rehabilitációs” projekt azon területeken is érzékelhetővé teszi a fejlődést, melyeket a beavatkozások nélkül a fizikai leromlás és társadalmi szegregáció veszélye fenyegeti.

Az IVS-hez illeszkedően mind a „funkcióbővítő”, mind jelen „szociális rehabilitációs” projektben jelentős hangsúlyt kap a helyi identitástudat erősítése, melynek egyértelmű célja, hogy a fejlődés fizikai eredményeinek pozitív hatását felerősítve erősítse a település közösségéhez való tartozás büszkeségét, örömét, ezzel segítse a megkezdett városfejlesztési tevékenységek folytatását, továbbvitelét.

123

149

A fizikai beavatkozásokat a munkaerőpiaci reintegrációt segítő képzési projektelemek is kiegészítik.

A projektelemek térbeli összefüggései Mindegyik projektelem a hagyományos értelemben vett Akcióterületen kerül megvalósításra, egymáshoz térben is közel helyezkedik el. Az egyes beruházási projektelemek fő kapcsolódási pontjai az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. A „soft” projektek mindegyike az újonnan létrehozott multifunkciós közösségi házban kerül megszervezésre és kapcsolódik az új épület létrehozásának általános céljához (a lakosság helyi elköteleződésének erősítése és társadalmi inklúziójának elősegítése). A multifunkciós közösségi ház az Akcióterület frekventált helyén kerül megépítésre, ez az épület lesz az Akcióterület központja és központi projekteleme, ehhez az elemhez társul és csoportosul a többi projektelem mind térben, mind céljában, mind hasznosításában. A multifunkciós közösségi ház otthont ad a kultúrának, rendezvények, a kabai Polgárőrségnek, erősítve ezzel a köszféra funkcióját, mintegy kulturális központja az akcióterületnek, a helyi közösséget képes összetartania programjaival és képes arra, hogy a város más részein élő lakosságát is bevonzza az akcióterületre, növeli a helyi identitást.

A multifunkciós közösségi ház közvetlen szomszédságában épül meg a játszótér, a két projektelem közelsége erősíti a kihasználtságát és ugyanúgy, mint a multifunkciós közösségi ház bevonzza a város településrészein élő lakosságot, csak ezen projektelem más célcsoportot érint meg, a gyerekeket és a kisgyermekes családokat. Ezen területen kerülnek elhelyezésre a térfigyelő kamerák, egyrészt általános célként a közbiztonság növelése érdekében, másrészt ezzel a létrejött fejlesztések megóvását is célként tűztük ki, maga a térfigyelő kamerarendszer kihelyezése elrettentő hatással bír a fejlesztés rongálása tekintetében.

A fejlesztés eredményeként megvalósul az utak fejlesztése, építése, ezzel biztosítottá válik a fejlesztések elérése az akcióterületen élők számára, másrészt pedig a városközpont és az akcióterület kapcsolata is javul, könnyebb lesz a megközelíthetőség, emellett pedig az utcakép is szépül, a poros utak megszűnnek, az utca vizesedése is megoldottá válik, illetve ezzel növekeszik az akcióterület megítélése, az utak fejlesztésével javul Kaba egészének városi funkciója.

A kijelölésre került utak állapota igen rossz, nem rendelkeznek burkolattal, a környezetük falusias, főként idősek és a hátrányos helyzetűek laknak, ezért is fontos a kijelölésre került utak fejlesztése. Továbbá ezen utak fejlesztésével válik a multifunkciós közösségi ház megközelíthetővé az akcióterülete n élő lakosság számára. A kijelölésre került utak fejlesztésével az akcióterület városias jellege kiemeltebb lesz.

Ezen projektelemek egymásra pozitív hatást gyakorolnak, célcsoportjaik különbözőek, 124

150

azonban elsődleges cél, hogy a szociális célú városrehabilitáció akcióterületként megjelölésre került lakosság minél nagyobb arányban részesüljön a fejlesztés által generált hasznokból. A projektelemek közel helyezkednek el egymáshoz, így felerősítik egymás hatását, a különböző célcsoporttagok egymással mellett használják a projektelemeket, élik a közösségi életet. A különböző célcsoporttagok közelítenek egymáshoz, különösen fontos ez az Akcióterület lakossága és az Akcióterületre bevonzott város más településrészein élő lakosság között, elindulhat egy folyamat a helyi társadalomban, jó esély és lehetőség alakul ki a társadalmi reintegrációra. A társadalmi reintegrációt erősítik a különböző célzott soft elemek. A multifunkciós közösségi házban szervezett rendezvények biztosítják az akcióterület lakosságának bevonását a helyi társadalmi életbe. A polgárőrség akcióterületi működésének hatására pedig csökkenthető a bűnelkövetések száma, javulhat a helyi közbiztonság, valamint biztosítható a projektelemek védelme. Ezen elemek együttes hatására az akcióterület vonzóbbá válik a város más területein lakók számára, az épített környezet minőségi változáson megy keresztül, az életkörülmények, a hátrányos helyzetű lakosság helyzete javul, a társadalmi reintegráció megvalósul, erősödik a város egészének társadalmi kohéziója.

4.6. A projektfejlesztésbe V. konzorciumi partner

és

megvalósításba

bevont

A konzorciumi partner részvételének bemutatása Partner neve A partner gazdálkodási/jogi formája:

Támasz Alapszolgáltatási Központ költségvetési szerv, önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény

A partner által végzett tevékenységek teljes 8.000.000,-Ft összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi Igen szerződést aláírta)? 8.000.000,-Ft Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Nem Ha igen, akkor a biztosított önerő összege 0,- Ft (Ft)

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a végrehajtásban:

A konzorciumi partner az önkormányzat által működtetett költségvetési szerve, amely szociális alap- és szakellátást biztosít a városban. A Támasz Alapszolgáltatási Központ fogja konzorciumi partnerként segíteni az önkormányzat munkáját a soft elemek megvalósítása tekintetében. Az Támasz Alapszolgáltatási Központ részt vesz az érintett célcsoportok felkutatásában, széles körű elérésében, valamint részt vesz a soft tevékenységek végrehajtásában, a különböző programok kidolgozásában, rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Végrehajtó, koordináló feladatokat tölt be a projekt 125

151

Partner neve

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Támasz Alapszolgáltatási Központ megvalósítás során a soft elemek tekintetében. A rendezvények, csoportos foglalkozások, illetve képzési programok megvalósítása végett nincs fenntartási kötelezettség.

Feladatmegosztás a konzorciumi partnerek között Kaba Város Önkormányzata, mint projektgazda és a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ, mint konzorciumi partner között a projektfejlesztés és megvalósítás időszakában az alábbi módon kerülnek megosztásra - projektelemenként - az egyes feladatok.

Előkészítés • Valamennyi projektelem előkészítését az a partner végzi, amelyik a megvalósításban felelősként került megjelölésre. A projektelem felelőse készíti el a kapcsolódó dokumentációt is.

Projektelem

Felelős


Önkormányzat

Játszótér építése

Önkormányzat

Térfigyelő kamerarendszer kialakítása Útfejlesztés, útépítés

Önkormányzat

Programalapon kívüli „soft elemek” -ESZA

Önkormányzat és Támasz Alapszolgáltatási Központ

Programalap

Önkormányzat


Önkormányzat

Projektmenedzsment

Önkormányzat

Szociális

• Az előkészítés során mindkét partner részt vesz az összes projektelem kialakításának folyamatában: a partnerek kötelezően kétoldalú részvételével rendszeres szakmai egyeztetésekre, írásbeli és szóbeli megbeszélésekre kerül sor, melynek gyakorisága és konkrét időpontjai a fejlesztési időszak adta feladatok és felmerülő problémák függvényében alakul ki (elsődlegesen kéthetente). • A szakmai tevékenységek irányítását projektelemenként az adott projektelem felelőse végzi és készíti el a kapcsolódó dokumentációkat is. Ennek megfelelően a Támogatói Csoport munkájában mindkét partner aktívan és rendszeresen részt vesz. A konzorciumi partner felelős a Támogatói Csoportban a szakmai munka koordinálásáért, a projektgazda felelős a csoport külső-belső kommunikációjának biztosításáért. • Az Önkormányzat felelős az előkészítés során a projekttel kapcsolatos a külső 126

152

kommunikáció (benne a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás) és a belső kommunikáció koordinálásáért, biztosításáért és annak adminisztrációjáért egyaránt. • Az Önkormányzat választja ki és szerzi be a projekt előkészítéséhez szükséges valamennyi külső szakmai szolgáltatást (tervezések, szakmai tanácsadás). • Az Önkormányzat választja ki a közbeszerzési szakértőt, szakértőket, akik egyrészt a megvalósításhoz kapcsolódóan, lefolytatják a közbeszerzési eljárásokat, illetve felelősek a projekt során beszerzett valamennyi szolgáltatás és eszköz beszerzésének szabályszerűségéért. • Fontos, hogy a projekt valamennyi elemét érintő információval és kapcsolódó dokumentumokkal a Projektgazda rendelkezzen, számára azok a partnerek által megküldésre kerüljenek. A Projektgazda végzi az előkészítés teljes folyamatában a projektdokumentáció tárolását, rendszerezését és biztosítja a partnerek számára azok hozzáférhetőségét.

Megvalósítás • A megvalósítás folyamatának irányítása a projektmenedzsmentet biztosító Önkormányzat feladata és felelőssége. • A megvalósítást végző szolgáltatók (kivitelezők és szakmai tanácsadók, műszaki ellenőr, könyvvizsgáló) kiválasztását a projektgazda Önkormányzat végzi el. A kiválasztásra kerülő szolgáltatókkal a projektmenedzsmentnek együtt kell dolgoznia a megvalósítás során. • Az Önkormányzat végzi a projekt nyilvánosságának biztosításához kapcsolódó feladatokat a megvalósítás során. A lakosság sikeres elérése érdekében a városi médiumok (város önkormányzata által működtetett internetes portál, Kabai Hírmondó, mint helyi lap, stb.) és a közösségi terek használatát érintően a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ segíti az Önkormányzat munkáját, és ennek érdekében megosztja a rendelkezésére álló információkat, rendelkezésére bocsátja a kommunikációs csatornáit és közösségi tereit. • A soft tevékenységek körében a Programlapon kívüli soft tevékenységek kezelésének egy része a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ feladata. • A soft tevékenységek körében az Önkormányzat ESZA jellegű tevékenységeit a projektgazda operatív szerve szervezi és irányítja. • A soft programok megvalósításának során a konzorciumi partnerek szorosan együttműködnek, hiszen valamennyi soft program megvalósítására az akcióterületen, a helyi lakosság bevonásával kerül sor. • A megvalósítás során a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ legalább havi rendszerességgel beszámol az Önkormányzatnak a megvalósítás állásáról, szakmai és pénzügyi előrehaladásáról, a felmerülő problémákról és a kezelés lehetőségeiről. A megbeszélésekbe alkalmanként a megvalósításban résztvevő szolgáltatók és külső szakemberek is bevonásra kerülnek - a konzorciumi partnerek közös megállapodása szerint. • A projekt megvalósítási dokumentumait az a konzorcium fél állítja elő és őrzi a megvalósítás során, amely felelős volt a kapcsolódó tevékenység elvégzéséért. A projekt lezárása után (a záró pénzügyi elszámolás elfogadását követően) a Támasz Szociális • Alapszolgáltatási Központ hiánytalanul átadja a projekt megvalósításához kapcsolódó és megőrzendő valamennyi dokumentumot a projektgazda Önkormányzat számára.

127

153

• A projekt lezárása után a projekt valamennyi dokumentumát a projektgazda Önkormányzat tárolja és őrzi a fenntartási időszak végéig, illetve azt követően is.

Fenntartási időszak • Az Önkormányzat a projekt megvalósítását, lezárását követő időszakban (ún. fenntartási időszak) bevonja a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ a projekt fenntartási időszak során ellátandó tevékenységek elvégzésébe, a projektfenntartás koordinációjának ellátásába. • A projekt fenntartási időszakában a fejlesztés eredményeinek nyomon követése és a kapcsolódó fenntartási jelentés elkészítése, KSZ felé való továbbítása az Önkormányzat feladata. A fenntartásához kapcsolódó feladatok ellátásához a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ szükség szerint szakmai segítséget nyújt. • A fenntartási időszakban a KSZ-tel való kapcsolattartást az Önkormányzat végzi, melybe szükség esetén (pl. helyszíni szemle) a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot is bevonja.

V.4.7. Egyéb bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében A Támogatói Csoport 2013. február 5. napján jött létre, amelynek tagjai az alábbi civil szervezetek: Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség) Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület Kabai METEORIT Közhasznú Sportegyesület

A Támogatói Csoport az alakuló ülésén elfogadott egy Szervezeti- és Működési Szabályzatot, amelyben leszabályozzák a működésükre vonatkozó alapelveket. A Támogatói Csoport és a pályázó önkormányzat között 2013. február 5. napján együttműködési megállapodás jött létre, az együttműködési megállapodásban az alábbiakra vállaltak kötelezettséget a Támogatói Csoport tagjai:

•

Szakmai anyagok rendelkezésre bocsájtása.

•

Véleményformálás, javaslattétel.

•

Támogatói Csoport ülésein, különböző egyeztetéseken való részvétel.

•

Információnyújtás.

•

A pályázat szakmai tartalmának kialakításában való segítségnyújtás.

•

Érintett célcsoport mobilizálása, elérése.

•

Az akcióterület szükségleteinek meghatározása. 128

154

•

Hozzájárulás az akcióterületi terv tartalmának véglegesítéséhez, megvalósításához,

fenntartásához. •

A projekt ESZA típusú programjainak kommunikációjában való segítségnyújtás.

•

Az eredmények terjesztése.

•

A képviselt célcsoport szükségleteinek, igényeinek beépítése a programokba.

• A soft elemek kialakításában való segítségnyújtás. • Véleményezi a Programalap keretében megahatározásra került tevékenységeket, javaslatokat tesz azokra.

Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség)

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája:

Egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban való részvétel. Adatokat szolgáltatott a tervezett fejlesztések kapcsán várható működtetési költségek kalkulálásához, illetve a munkatársainak helyi tapasztalatait, ismereteit felhasználtuk a helyzetelemzés készítésékor. A projekt megvalósításában nincs szerepe a partnernek. A multifunkciós közösségi házban kap majd helyet a polgárőr iroda, feladata a projektelemek védelme, a közbiztonság javítása.


Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 129

155

Partner neve:

Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Támogatásban részesül-e (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban való kapcsolódóan vesz részt a projektben? részvétel.



Adatokat szolgáltatott a tervezett fejlesztések kapcsán várható igénybevétellel kapcsolatban, a működtetési költségek kalkulálásához, illetve a munkatársak helyi tapasztalatait, ismereteit felhasználtuk a helyzetelemzés, a kihasználtsági terv készítésékor, és a fejlesztés valamint a fenntartás szakmai tartalmának kialakításához. A projekt megvalósításában nincs szerepe a partnernek.

Partner szerepe a fenntartásb an/üzem elteté sben:

Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület


Egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban való kapcsolódóan vesz részt a projektben? részvétel.


Az önkormányzat széleskörű partnerségi egyeztetéseket folytatott, így egyeztetett több civil szervezettel is annak felmérésére, hogy a civil szféra milyen programoknak, akcióknak, 130

156

tevékenységeknek látná igazán nagy hasznát és hatását a településen. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként születtek meg a tématerületek, amikre az önkormányzat pályázni kíván. A partnerek szerepe a teljes lebonyolítás lesz: amelyik civil szervezet elnyeri a projektelem megvalósításának lehetőségét, attól a pillanattól kezdve teljes hatáskörű projektgazdává lép elő.


Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben:

a

-

Partner neve:

Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület

A partner gazdálkodási/jogi formája:

Egyesület


nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban való kapcsolódóan vesz részt a projektben? részvétel. Az önkormányzat széleskörű partnerségi egyeztetéseket folytatott, így egyeztetett több civil szervezettel is annak felmérésére, hogy a civil szféra milyen programoknak, akcióknak, tevékenységeknek látná igazán nagy hasznát és hatását a településen. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként születtek meg a tématerületek, amikre az önkormányzat pályázni kíván.


A partnerek szerepe a teljes lebonyolítás lesz: amelyik civil szervezet elnyeri a projektelem megvalósításának lehetőségét, attól a pillanattól kezdve teljes hatáskörű projektgazdává lép elő.




a

-

Kabai METEORIT Közhasznú Sportegyesület Sportegyesület 131

157


nem

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Előkészítési tevékenység. Támogatói Csoportban való kapcsolódóan vesz részt a projektben? részvétel. Az önkormányzat széleskörű partnerségi egyeztetéseket folytatott, így egyeztetett több civil szervezettel is annak felmérésére, hogy a civil szféra milyen programoknak, akcióknak, tevékenységeknek látná igazán nagy hasznát és hatását a településen. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként születtek meg a tématerületek, amikre az önkormányzat pályázni kíván.


A partnerek szerepe a teljes lebonyolítás lesz: amelyik civil szervezet elnyeri a projektelem megvalósításának lehetőségét, attól a pillanattól kezdve teljes hatáskörű projektgazdává lép elő.



a

-

V.4.8. Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Terület-

előkészítési feladatok Meghatározza mindazon tevékenységeket, amelyek terület előkészítési feladatokat igényelnek a megvalósításhoz. A tervezett beavatkozásokkal kapcsolatban terület-előkészítési feladatokra, azon belül bontásra a szociális városrehabilitáció keretében megvalósítandó beruházások között nem kerül sor. Azonban minden projektelemhez tartoznak területrendezési előkészítő feladatok, földmunkák elvégzése, területrendezés. Az akcióterületen sem kármentesítési, sem azbesztmentesítési feladatok nem állnak fenn. Az akcióterület jellemzőiből kifolyólag azonban egy a közösségi szolgáltatások nyújtására lehetőséget adó közcélú létesítmény, információs iroda kialakítását tervezi az önkormányzat. Az akcióterületen belüli közlekedési-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

132

158

Az Akcióterületen megvalósul az alábbi utcák fejlesztése, útépítése, úthálózatának javítása: Kert utca, Hajnal utca, Könyök utca, Hunyadi utca, Gárdonyi Géza utca, Zöldfa utca, Kossuth utca. Ezen fejlesztések nyomán fejlődik a közlekedési hálózat az Akcióterületen, amely hatással van Kaba egész közlekedési hálózatára. A jelen projekt keretében az Akcióterületen nem tervezett a közműhálózat fejlesztése. Ezen fejlesztés keretében az érintett utcák tekintetében megvalósul a csapadékvíz elvezetése is.

Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A településen jelenleg is zajlik a szennyvíz-csatornahálózat kiépítése, ezzel érintett az Akcióterület is. Megtörtént az előkészítés során az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok meghatározása: tételesen meghatározza az útépítési és közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben) úgy, hogy felhasználásával a költségek kalkulálhatók, az ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az akcióterületen jelen projekt keretében nem kerül sor zöldterület fejlesztésére, azonban szükséges lenne az Akcióterületen és egész Kaba városában több zöldterületet kialakítani, mivel igen kicsi az egy főre eső zöldterület nagysága.

A kármentesítés tevékenységei Ezen projekt a fejlesztések keretében megvalósuló beruházások tekintetében nem tartalmaz ilyen tevékenységet.

Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja Ezen projekt a fejlesztések keretében megvalósuló beruházások tekintetében nem tartalmaz ilyen tevékenységet.

Építési, telekalakítási feladatok

133

159

Az útépítés kapcsán felmerül egy olyan jellegű probléma, hogy a 0200/1 és 0235/1 helyrajzi számú terület a Helyi Rendezési Szabályzat szerint belterületté van minősítve, azonban ez adminisztratív okok miatt nem került az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre.

Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint A projekt során épített létesítmények mindegyike akadálymentes kivitelben készül.

Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Az akcióterületen megépülő multifunkciós közösségi ház egy új építésű, modern technológiával megépített épület lesz, amely esetében fel sem merül az azbeszttartalom, így már a megépítésekor azbesztmenetes lesz.

Energiahatékonyság korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában A multifunkciós közösségi ház építésének energiahatékony megoldások alkalmazására.

tervezéskor

kiemelt

figyelmet

fordítottunk

az

V. 5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Projekt neve Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Projektgazda Előkészítettség Megvalósítás lehetséges kezdete Megvalósítás lehetséges vége

Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létesítése Egy helyi vállalkozó az akcióterületen található üres üzemcsarnokának felújítását tervezi pályázati forrásokból. A megvalósítás eredményeként munkahelyek létesülnek az akcióterületen. Kaba Szabó Józsefné egyéni vállalkozó (4183 Kaba, Hajnal u. 24.) folyamatban 2013. 2014.

Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

Tervezett és lehetséges projektek 134

160

Projekt neve

Sporttelep fejlesztése

Projekt rövid leírása

A meglévő sporttelep fejlesztése

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda


Előkészítettség

Előkészítése folyamatban

Tervezett összköltség

30MFt

Megvalósítás lehetséges kezdete és 2015-tól vége

Projekt neve

Szennyvízcsatorna kiépítése


Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése pályázati forrásból

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda


Előkészítettség

Megvalósítás folyamatban


30 MFt


Projekt neve

Közterület rehabilitáció


Közterületek rendezése, Piac tér felújítása

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda


Előkészítettség

Előkészítése folyamatban


15 MFt


135

161

Projekt neve

Ivóvíz-vezetékek felújítása


Ivóvíz derogációs projekt

Forrás

Pályázati forrás

Projekt helyszíne

Kaba

Projektgazda


Előkészítettség

Megvalósítás folyamatban


50 MFt


V.

6. A fejlesztések várható hatásai V.6.1. Társadalmi-gazdasági

hatások A fejlesztések eredményeként az akcióterületen a proj ektek megvalósítása által élhető kisvárosias kép alakul ki, vonzó környezet jön létre az akcióterületen. A fejlesztésnek pozitív gazdasági hatásait várjuk és a vállalkozói kedv megélénkülését reméljük a kiskereskedelem területén, ahogyan az már mutatkozni látszik a közszféra beruházásai nyomán megvalósuló magánszféra fejlesztésekből. Kaba városában az önkormányzat szervezi közmunka programokat, szervezi a közfoglalkoztatást, látja el a teljes körű koordinálást ezen programoknak, a napi szintű koordinációtól kezdve a pénzügyi elszámolásig. Ezen projekt keretében megvalósuló képzések során megszerzett tudások alkalmazásának területei: az akcióterület infrastruktúra fejlesztési munkálataiba való bevonás a kialakított infrastruktúrák fenntartásába való bevonás (2 fő 8 órában történő foglalkoztatása) Összességében: a projekthez kapcsolódóan és a projekt keretében olyan képzési és foglalkoztatási tevékenységek valósulnak meg, amelyek segítik az akcióterület lakosságának munkaerőpiaci reintegrációját és a beavatkozások így közvetlenül is hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra. A családok jövedelme ezáltal növekszik és életminőségük javulásához vezet. A szociális város rehabilitáció kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érinti, a fejlesztéseknek közvetlen, vagy közvetett módon számos következményük van a város gazdálkodására. o A beruházások eredményeként felértékelődik az önkormányzati ingatlanvagyon o Az önkormányzat kiadásait képezi a létrehozott multifunkciós közösségi ház, szolgáltató iroda, a rehabilitált utcák (csapadékvíz-elvezetés, útburkolatok) üzemeltetése. A tervezett képzések által elért foglalkoztatás-bővülés a lakosság

136

162

jövedelmi szintjének emelkedését is maga után vonja, ami hosszú távon a város szociális kiadásainak csökkenésében is megmutatkozik. A projekt közvetlen és közvetett módon is árfelhajtó hatással van a város ingatlanjaira, különös tekintettel a rehabilitált területen található ingatlanokra. o A megújult utak, a megújuló építészeti környezet, közvetetten a terület ingatlanpiaci felértékelődését eredményezi, gazdasági lehetőségek kihasználására válnak alkalmassá o A fejlesztés további előnye, hogy az akcióterületen nagyobb számban várhatóak magánerős fejlesztések, hiszen a környezet állapota és imidzse nem értékteleníti el piaci szempontból az ingatlanokba fektetett értékeket. További közvetett hatása a szociális városrehabilitációnak, hogy a jó közlekedési elhelyezkedése és Debrecen közelsége végett vonzóbbá teszi a várost a befektetők számára. A befektetők megjelenése számos kedvező hatást eredményez a város költségvetésére nézve. Egyrészt az újonnan betelepülő vállalkozások az új munkahelyek létesítése mellett iparűzési adót is fizetnek, másrészt az új foglalkoztatottak személyi jövedelemadójának önkormányzatnál maradó része is nő. A foglalkoztatás bővülése a lakosság jövedelmi szintjének emelkedését is maga után vonja, ami a szociális kiadások csökkenésében is megmutatkozik. A fejlesztésekhez kapcsolódik majd a városrész forgalmának erősödése - gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt -, mivel a létrejövő közösségi infrastruktúrák, főként a multifunkciós közösségi épület erőteljes vonzást gyakorolnak a város más részein élőkre is. Közlekedésbiztonsági szempontból mindez nem okoz problémát, hiszen a fejlesztések burkolt utcákon keresztül megközelíthetők, a közösségi terek közvetlen közelében pedig mind a kerékpárosok, mind pedig a gépjárművek számára megfelelő elhelyezés, parkolás biztosított. A városrész lakossági forgalmának növekedése kimondottan előnyös abból a szempontból, hogy ezáltal az akcióterület erőteljesebben részt vesz a város életében, bekapcsolódik annak vérkeringésébe: a kikapcsolódó emberek között kapcsolat jön létre. A fejlesztések társadalmi hatása a helyi lakosság kötődésének és büszkeségének, identitástudatának erősödésében érzékelhető. A fejlesztés a város népességmegtartó erejének növekedését eredményezi. A fejlesztések fontos hozadéka lesz, hogy erősödik a városrészi büszkeség és identittástudat, mert olyan fejlesztések valósulnak meg az akcióterületen, amilyenek a város más részein, sőt a környező településeken sem találhatók. Összegzésképpen megállapítható, hogy a fejlesztések megvalósításával létrejövő multiplikátor és szinergikus hatások révén, hosszú távon, össztársadalmi szinten pozitív externális hatások jelentkeznek, amelyek biztosítják az önkormányzat által finanszírozott befektetések társadalmi és gazdasági megtérülését.

V.6.2.Esélyegyenlőségi hatás A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket

137

163

A fejlesztések tekintetében kiemelkedően fontos, hogy nyilvános eseményeken és a pályázatsorán a kommunikációban egyáltalán, semmilyen formában ne kerüljön közvetítésre szegregáció, hiszen a projekt célja a leszakadó városrész reintegrációja mind külső megjelenésében és funkciójában, illetve az akcióterületen élő lakosság szegregációjának csökkentése.

Esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (családbarát, nemek egyenlősége, fogyatékosok, romák) A fejlesztésére vonatkozó tervek szem előtt tartják a fogyatékkal élők igényeit, így ezen emberek mobilitását megkönnyítendő az akadálymentes megközelíthetőség valamennyi projektelem esetében megjelenik, ezzel elősegítve a jelenleginél fokozottabb társadalmi integrációjukat. Pl.: akadálymentesített multifunkciós közösségi ház, játszótér, járdák. A multifunkciós közösségi ház bejárata mellett elhelyezésre kerül egy, a fogyatékkal élők számára felfestett külön parkoló. A közterületi és a közösségi fejlesztések olyan építészeti-műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyek tekintettel vannak a vakok és gyengén látók, mozgáskorlátozottak igényeire. Az újonnan létrehozott épületek esetében is biztosított az akadálymentes megközelíthetőség, amely a kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők számára egyaránt megkönnyíti a közlekedést, a napi életvitelt. A projektfejlesztés során beszerzésre kerültek a rehabilitációs szakmérnök jóváhagyó nyilatkozatai. A fejlesztések révén a városrész olyan közterületekhez, közösségi terekhez jut, amelyek a szabadidő hasznos eltöltésére, amely által könnyebben megvalósulhat a helyi integráció. A fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak az akcióterületen lévő szegregátumok helyzete javul, hanem a településen lévő más szegregátumoké is, hiszen a fejlesztések közvetetten az ezen lakosság bevonását is célozza, annak érdekében, hogy a város teljes lakossága részesülhessen a fejlesztés pozitív hatásaiból. A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő mértékben élvezik, az infrastrukturális fejlesztések tervezésénél figyelembe vettük a nők és férfiak eltérő térhasználati igényeit, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított.

A „más hátrányos helyzetű csoportok” közé soroljuk például a 12 hónapnál hosszabb ideig munka nélkül lévő személyeket, azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban, illetve azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú, ezért esélyeik a munkavállalási lehetőségek bővítésével javíthatók. A városfejlesztés foglalkoztatottságot javító közvetlen és közvetett hatásai e célcsoportot pozitívan érinti majd.

Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél

138

164

Esélyegyenlőségi intézkedések Szempont A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (I/N)

Benyújtáskor érvényes érték

Befejezéskor tervezett Fenntartás végén tervezett érték érték

N

I

I

I

I

I

Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe Célcsoport:

Családbarát Nemek esélyegyenlősége Fogyatékos személyek Roma emberek

139

165

A projekt elvárt hatásai

Akcióterületre gyakorolt hatás

Kabára gyakorolt hatás

Mutatószám / célérték

Indikátor

Társadalmi-gazdasági hatások Az akcióterület vonzó lakóhellyé és Uj városi funkciók, 75% 3 db 1 db Nő a helyben lakók megelégedettsége; az közösségi • A megvalósult fejlesztéssel akcióterület lakókörnyezetének értéke, tőkevonzó üzleti/gazdasági szolgáltatások nyújtására elégedett lakosság aránya a településen szolgáltatások alkalmassá válik. jönnek létre • Uj közösségi funkciók ereje betelepedése • Megerősített funkciók a fejlesztéssel érintett területeken A környezet felértékelődése új vállalkozások A környezet felértékelődése új vállalkozások letelepedését, az értékesebb lakókörnyezetben új letelepedését, az értékesebb lakókörnyezetben A vállalkozói aktivitás kereskedelmi és vendéglátó egységek megjelenését új kereskedelmi és vendéglátó egységek megélénkül eredményezi az akcióterületen megjelenését eredményezi a városban Az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztathatósága javulás

A lakosság képzettségi szintje, foglalkoztatási esélye nő; a családok jövedelme növekszik, A rendszeres szociális támogatásra szorulók életminőségük javul; a társadalomba történő száma csökken, a lakosság életminősége és elégedettsége javul; a szociális kiadások visszaintegrálódásuk megindul csökkennek

-

Munkahelyek megtartása Nő a helyben foglalkoztatottak száma nő, a Az akcióterületen létrehozott új közösségi • Létrehozott közösségi hasznos és új munkahelyek családok jövedelme növekszik; a társadalomba infrastruktúrák eredményeként nő a helyben terület 1341,6m2 2 db • Teremtett munkahelyek; teremtése történő visszaintegrálódásuk megindul foglalkoztatottak száma a városban. A helyi lakosság kötődése A lakóterületek és az itt folytatott közösségi élet és büszkesége erősödik felértékelődik; Csökken az akcióterületről Csökken a városból elvándorlók száma, nő a betelepedő lakosság száma elköltözők száma Esélyegyenlőségi hatások 140

166

-

Akadálymentes környezet, fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása

Nemek közti esélyegyenlőség j avul

Diszkriminációmentes ség, szegregációmentesség biztosítása

1 db A megújuló közösségi terek, épületek, zöldfelületek, valamint gyalogos- és útburkolatok, A város egyéb területein megvalósuló közcélú parkoló akadálymentes közlekedést tesznek épület/építmény felújítások és közterületi • Akadálymentesítéssel érintett lehetővé; fejlesztések előtérbe helyezik és biztosítják az épületek száma akadálymentes közlekedést. a gyalogos és kerekes székes közlekedés könnyebbé és biztonságosabbá válik A pályázó szervezet és a partnerszervezetek dolgozói között nagyobb számban vannak a A fejlesztések eredményeinek diszkrimináció- nők. A projekt megvalósítása az ő munkahelyeiknek a megtarthatóságát erősíti mentes használata biztosított;

Egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára Egyenlő hozzáférés biztosítása a projekt eredményeihez számára a projekt eredményeihez

141

167

mindenki

-

-

-

V.6.3. Környezeti hatások Környezeti hatások indikátorai Mutató típusa (output /eredmény)

Mérték egység

Bázisérték

Célérték

Célértéke elérésének időpontja

Mutató forrása

TJ

-

-

-

PEJ

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése hatás (CO2)

t

-

-

-

PEJ

Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns)

t

-

-

-

nem releváns

fő

-

-

-

PEJ

db

0

1

2014.12.31.

PEJ

Mutató neve

A támogatott projektek eredményeként elért energia eredmény megtakarítás

output

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt output vettek száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma

output

A multifunkciós közösségi ház melletti játszótér kerül kialakításra, illetve a mellette lévő terület is megújul. A közterek megújításához kapcsolódóan fásítási, szemétszedési akciót is szervez az önkormányzat a „soft” projektelemek keretében, amelynek célja, hogy a koncentráltan a beavatkozások keretében megjelenő zöldterületi fejlesztéseket a tágabb akcióterületre is kiterjessze, annak egyfajta folytatásaként. A fizikai beavatkozásokon túlmenően környezeti célú, környezettudatosságot fokozó soft projekt elemek kerülnek megvalósításra. Ezen túlmenően a projektgazda vállalja, hogy környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, anyagok, szolgáltatások beszerzése során. A fejlesztés során egy új épület létesítése valósul meg, melyhez kapcsolódó tervezési és kivitelezési munkák során nagy hangsúlyt kapott a környezettudatosság, a környezet terheléseinek csökkentése. Az alábbi táblázatban a beruházási projektelemekhez kapcsolódó konkrét hatásokat vizsgáljuk, hogy eredményeznek-e negatív hatásokat, és amennyiben igen, akkor milyen kompenzálási lehetőséget látunk kivédésükre, hatásuk csökkentésére.

142

168

Fenntarthatósági intézkedések Szempont Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél (I/N) Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvány) rendelkező épületek száma db (Projektgazda)

Benyújtáskor érvényes érték

Befejezéskor tervezett érték

N

I

0

1

143

169

A fejlesztési tevékenységek várható környezeti hatásai és azok kompenzálására tett intézkedési javaslatok Tervezett tevékenység

Lehetséges pozitív Lehetséges negatív környezeti Lehetséges kompenzálási javaslatok környezeti hatások hatások

Leírás

Építési munkák kivitelezése Létesülő épületek és Nincs (minden beruházási projektelemet közterek építési munkája érintően) során időszakosan és növekvő teherforgalom és az építés (különösen bontás) során keletkező por és zaj.

Rendezvények megtartása

Időszakosan megnövekedik a személy- és gépjárműforgalom

Nincs

Játszótér

Bővülő zöldterület, Jó levegő növény és állatvilág betelepülése

Közlekedés

Növekvő területen

forgalom

a Nincs

Megnövekedett zaj porszennyezés Romló forgalombiztonság

és Közbeszerzési eljárások során meg kell követelni a munkálatok racionális, környezetkímélő szervezését (bontási technológia megválasztása, gyors építés, ütemezett, csúcsidőn kívüli anyagszállítás, stb.) és gondoskodni kell az építési helyszínek környékén a biztonságos gyalogos, kerékpáros és gépjárműközlekedésről. Forgalomelterelésre a projektek nagyságrendje miatt nincs szükség.

forgalombiztonság A rendezvények esetére elegendő parkolóhely kerül kialakításra, emellett a burkolásra kerülő utak arra ösztönzik a Károsodó zöldfelületek lakosságot, hogy kevésbé használja a gépkocsiját. Romló

Nyáron rovarok, szúnyogok A területen a házaknál kisállat tartása lehetséges, ezek nagyobb megjelenése a lakóterületen mértékben vonzzák a vérszívókat és rovarokat, mint a létrehozandó zöldterület, melynek karbantartásával, békák betelepítésével a negatív hatások kivédhetők. Megnövekedett zaj porszennyezés Romló forgalombiztonság

144

170

és A forgalomnövekedést a jelenlegi közúti infrastruktúra képes kiszolgálni. Megfelelő számú parkolóhely létesül a projektben, emellett a burkolásra kerülő utak arra ösztönzik a lakosságot, hogy kevésbé használja a gépkocsiját.

Antiszegregációs hatások

A projekt megvalósításától várt legfőbb eredmény a szegregáció csökkentése az akcióterületi lakosság körében. Az akcióterületen két nagy szegregátum is található, a projekt célja ezen területek elszigeteltségének csökkentése, a helyi társadalmi rétegek közötti feszültségek csökkentése, társadalmi reintegráció. A projektelemek antiszegregációs hatásait az alábbi táblázat foglalja össze:

Projekttevékenység

Multifunkciós közösségi épület


Útépítés, útfejlesztés

Térfigyelő kamerarendszer kialakítása

Antiszegregációs hatás A kapcsolódó „soft” tevékenységek megvalósítása biztosítja a szegregált lakosság bevonását a fejlesztésekbe, melynek hatására a közösségi ház fontos találkozó helye lesz a szegregátumban, az akcióterületen élő lakosság számára. A különböző programok megvalósításával biztosítható az akcióterületi, szegregált lakosság bekapcsolása a város társadalmi vérkeringésébe, mely szinergikus hatásaként egyre többen vesznek rész a közösségi programok, ismerik meg egymást, ezáltal csökken a szegregátumban élők elszigeteltsége. A kapcsolódó közösségformáló, reintegrációs célzatú rendezvények segítik az érintettek felzárkóztatását.

A játszótér építésével a kisgyermekes családokat, gyerekeket és szüleiket kívánjuk bevonni a helyi társadalom életébe, miközben kulturált körülmények között aktív kikapcsolódási lehetőséget biztosítunk a gyermekek számra. Illetve ezzel kívánjuk elérni, hogy a város más részeiről is bevonzzuk a kisgyerekeseket az akcióterültere.

Az útépítésnek, útfejlesztésnek köszönhetően a szegregátumban élő hátrányos helyzetű lakosság számára könnyebben megközelíthetővé válik a városközpont, valamint a projekt keretében megvalósuló fejlesztési elemek. Az utak szilárd burkolattal történő ellátása a városképet, főként a szegregátum arculatát is pozitív irányba módosítja.

A közbiztonságot növeli a térfigyelő kamerarendszer kialakítása, csökkenti a 145

171

bűnelkövetések számát, nagyobb biztonságérzetet ad az akcióterület lakossága számára.

„Soft” tevékenységek megvalósítása

A különböző „soft” tevékenységek megvalósítása, egyrészt támogatja a helyi hátrányos helyzetű lakosság munkaerő-piaci, társadalmi reintegrációját, másrészt pedig a projektelemek megismerését, bűnmegelőző tevékenységek megvalósítását támogatja.

A beavatkozások által az akcióterület szegregátumainak helyzete javul, társadalmi integrációjuk megvalósul. Megállapítható, hogy a fenti fejlesztésnek kiemelt hatása van az akcióterülten lévő szegregátum, másrészt az akcióterület, harmadrészt pedig az egész város fejlődése szempontjából.

V.

6. Kockázatok elemzése

Az alábbi fejezetben a projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető lehetséges kockázatokat, illetve azok várható hatását és végül kezelését vesszük számba. A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági és üzemeltetési feltételeit befolyásolhatják, és hogy milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit, illetve megvalósíthatóságát. A kockázatok felmerülésének lehetőségeit az alábbi szempontok figyelembevételével vizsgáljuk: Kockázat felmerülésének időpontja • •

Megvalósítás Fenntartás Kockázat jellege

• • • • •

Műszaki kockázatok Jogi szempontok Társadalmi szempontok Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont Intézményi szempontok

6.1. A projekt V. felmerülhető kockázatok

megvalósítása

és

fenntartása

során

1. Projekt megvalósítása 1.1. Közbeszerzés lebonyolításának jelentős időbeli csúszása. 1.2. Közbeszerzés során a tervezetthez képest magasabb árakon vállalják a kivitelezők a tervezett munkákat. 1.3. A kivitelező késedelmesen teljesít.

146

172

1.4. Valamely projektelem nem valósul meg. 1.5. Az előírásoknak nem teljesen felelnek meg az elsőre benyújtott negyedéves jelentések, ami a támogatások kifizetésének késedelméhez vezethet. 1.6. A civil szféra különböző szereplői által felvállalt programok nem valósulnak meg teljes mértékben, mert a civil szervezetek túlvállalják magukat, szervező erejük gyengébb a feltételezettnél. 1.7. A célcsoport bevonása a tervezettnél kisebb mértékű, az érintettek távol maradnak a rendezvényektől. 2. 2.1. 2.2.

Projektek fenntartása A multifunkciós közösségi ház kihasználtsága nem éri el a tervezett szintet. A kialakított multifunkciós közösségi és közterület gyors állagromlása

V.6.2. Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása Hatása a projektr e (1-7)

Kockázat mértéke

időbeli 4

4

16 (kicsi)

Közbeszerzés eljárás során a 3 tervezettől eltérő kivitelezési árak

4

12 (kicsi)

Bekövetkezés valószínűsége (1-7)

Kockázatok

Projekt / tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

1. Projekt megvalósítás

1.1. Közbeszerzés lebonyolításának csúszása

1.2.

jelentős

Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

4

4

16 (kicsi)

1.4. Valamely projektelem nem valósul 2 meg 1.5. Késedelmes kifizetések a pontatlan 6 jelentéskészítés miatt

5

10 (kicsi)

bármelyik projekt

3

18 (kicsi)

bármelyik projekt

4

16 (kicsi)

Soft elemek

1.3. A kivitelező késedelmesen teljesít.

1.6. Civil szféra egyes projektjeinek 4 elmaradása

147

173

1.7. Az érintettek érdektelenség miatt távol maradnak a rendezvényektől.

4

2. Projektek fenntartása 2.1. A multifunkciós közösségi ház kihasználtsága nem éri el a tervezett 4 szintet. 2.2. A kialakított multifunkciós közösségi és közterület gyors állagromlása 4

V.

4

16 (kicsi)

Soft elemek

6

24 (közepes)

Soft elemek

5

20 (közepes)

Multifunkciós közösségi ház építése, Játszótér építése; Útépítés, Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

6.3. Kockázatok értékelése A bekövetkezések valószínűségét, illetve a kockázatok projektre gyakorolt hatását szakértői becsléssel egyaránt 1 -7-ig terjedő skálán osztályoztuk. A szakértői becslés korábban megvalósított hasonló méretű, összetettségű projektek tapasztalataira épített. A kockázatok mértékét az alábbi skála alapján azonosítottuk be: Pontozás

Kockázat minősítése

0-9

elenyésző

10-19

kicsi

20-29

közepes

30-39

jelentős

40-49

kiemelkedő

Az értékelésből megállapítható, hogy az alábbi kockázatok vannak a legjelentősebb hatással a projekt sikeres megvalósítására, vagy várt eredményeire, így a projekt menedzselése során ezekre kell a legnagyobb figyelmet fordítani: A megvalósítás során: - Az akcióterületen élők bevonása a soft projektekbe A

-

fenntartás során: A multifunkciós közösségi ház kihasználtsága nem éri el a tervezett szintet. A kialakított multifunkciós közösségi és közterület gyors állagromlása

148

174

V.6.4. Kockázatok kezelése, a bekövetkezésük megelőzésére Kockázatok

Kockázatok kezelése

1. Projekt megvalósítás

1.1. Közbeszerzés lebonyolításának csúszása

jelentős

Egyértelmű feladatkiírással, kiviteli tervekkel és mindenki számára hozzáférhető minőségi követelménnyel rendelkező anyagok kiírásával igyekszünk egyforma esélyt biztosítani a közbeszerzésre pályázóknak. A időbeli projektben nincsenek speciális kapacitásokat igénylő munkarészek, emellett az építőipari piacon inkább a kínálat dominál, így nem várható, hogy az önkormányzat a kevés jelentkező miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerül.

Amennyiben az egyes projektelemekre eltérő árajánlatok érkeznek, úgy elsősorban meg kell próbálni a projektelemek közti forrásátcsoportosítást, amihez 10% feletti átcsoportosítás esetén szükséges lehet a Közreműködő Szervezet jóváhagyására is. Amennyiben nem lehetséges forrásátcsoportosítás, úgy az önkormányzatnak vagy a megítélt támogatás elvesztésével, vagy pótlólagos döntéssel nagyobb önkormányzati önerő biztosításával kell számolnia. A lehetséges kockázat csökkentéséhez a támogatási szerződés 1.2. Közbeszerzés eljárás során a tervezettől megkötése előtt a beszerzésekre, illetve szolgáltatásokra részletes árajánlatot eltérő kivitelezési árak kell kérni, illetve az építési tevékenységekre a kiviteli tervek alapján kell részletes költségkalkulációt készíteni. Kisebb mértékű árnövekedést - az aktuális költségvetési helyzet függvényében - az önkormányzat önerőnöveléssel ellensúlyoz, komolyabb tévedés esetén egyes projektelemek áttervezésére lehet szükség.

1.3. A kivitelező késedelmesen teljesít

A projektmenedzser feladata az alvállalkozó partnerrel történő folyamatos konzultáció a megvalósítás során. Rendszeres, heti szintű projektmegbeszéléssel, mely során áttekintik a projekt aktuális állását, illetve a következő feladatokat, ezen kockázatok minimálásra csökkenthetők.

Amennyiben valamely oknál (pl. engedélyezési eljárás késlekedése, elszámolások nem megfelelő feltételek mellett benyújtása, pénzügyi finanszírozási hiány, vagy egyéb vis maior) fogva nem valósul meg valamely tervezett projektelem, úgy kezdeményezni kell a Közreműködő Szervezetnél az érintett támogatás átcsoportosítását más projektelemre, ezzel ezen projektelemek műszaki tartalmának további javítását. A projektfejlesztési fázisban történő részletes kidolgozás jelentősen csökkenti ezen kockázat bekövetkeztét. Ha egyes projektelemek ezen fázisban ellehetetlenülnek, azonos 1.4. Valamely projektelem nem valósul meg funkciójú és hasonló célú új projektelemek azonosításának lehetőségét is meg kell vizsgálni. A megvalósulási fázisban a projektek meghiúsulásának kockázatát nagymértékben csökkenti, hogy a projektmenedzsment szervezet a megvalósítás során rendszeresen, legalább havonta kétszer részletesen áttekinti minden projekt állását.

1.5. Késedelmes kifizetések a

Megfelelő tapasztalatokkal rendelkező projektmenedzsment szervezet 149

175

pontatlan jelentéskészítés miatt

felállításával ezen kockázatok minimálisra csökkenthetőek. Javasolt az elszámolások sablonjait előre kialakítani, illetve készíteni egy minőségellenőrző listát, mely alapján az összeállított elszámolásokat áttekinti a projektmenedzsment csoport minőségellenőrzésért felelős tagja. A civil szervezetek elkötelezettségét folyamatos kapcsolattartással kell, hogy fenntartsa az önkormányzat, mind a projektfejlesztés, mind a megvalósítás időszakában. Esetleges érdekmúlásuk esetén hasonló célú és nagyságrendű projektek azonosítására van szükség, vagy új, hasonló tevékenységű partnerek bevonásával, vagy a már bevont partnerek tevékenységeinek kiterjesztésével.

1.6.

Civil szféra elmaradása

egyes

projektjeinek A Támogató Csoport 2013. február 5-i megalakulása óta 5 hetenként összeül. A csoportban 5 civil szervezet képviselteti magát. Emellett a projektfejlesztés időszakában 2 alkalommal került sor Civil Fórum megrendezésére a lakosság különböző csoportjainak minél szélesebb körű bevonására. A projekt „soft” tevékenységei az ő véleményük maximális figyelembe vételével került kialakításra.

A soft elemeket megvalósításában részt vevő konzorciumi partner és a civil egyesületek intenzív kommunikációja az akcióterületen élőkkel az előkészítéstől a fenntartása időszakának végéig, bevonva a városban az oktatási, szociális és egészségügyi ellátásban dolgozókat, a CKÖ-t, a kisebbségi 1.7. Az érintettek érdektelenség miatt távol szervezeteket. maradnak a rendezvényektől A civil egyesületek mellett a lakosság is rendkívül aktívan részt vesz a projektfejlesztésben - ötleteikkel és véleményükkel segítve a folyamatot.

2. Projektek fenntartása A civil szervezetek a projekt megvalósítása során számos programot szerveznek a multifunkciós közösségi házba hagyományteremtő céllal, ezáltal közvetlenül a kialakítást követő időszakban népszerűsítésre kerül a ház, illetve közismertté válik az akcióterületi lakosság körében. A fenntartási időszakban is bázisa lesz 2.1. A multifunkciós közösségi ház majd a munkaerő-piaci reintegrációs képzéseknek, lakossági tájékoztatóknak. A kihasználtsága nem éri el a tervezett foglalkoztatott napközbeni folyamatos jelenléte (információs iroda, program előkészítés, rendezvénytámogatás) tovább növeli az épület kihasználtságát, szintet. emellett pedig hozzájárul az infrastruktúrák magas minőségben való megőrzéséhez is. Mindezt a polgárőrség aktív tevékenysége is támogatja.

2.2. A kialakított multifunkciós közösségi Az állagmegőrzés érdekében a polgárőrség szervezetének kitelepítése valósul és közterület gyors állagromlása meg a projekt keretében a multifunkciós közösségi házba. Emellett az egy-egy fő alkalmazott, valamint a polgárőrség jelenléte és tevékenysége is hozzájárul az infrastruktúrák magas minőségben való megőrzéséhez is.

150

176

V.

7. A szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

Az alábbi táblázatban az előkészítési illetve a megvalósítás időszakában fennálló tennivalókat soroltuk fel, időben ütemezve a kapcsolódó akcióterületi fejlesztéseket is, annak érdekében, hogy látni lehessen, milyen kapacitásokra lesz majd szükség.

A tevékenységek ütemezése 2013 I. Előkészítés IVS, ATT Engedélyes tervek készítése Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása Hatósági díjak KSH adatkérés Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Műszaki ellenőrzés Tervezői művezetés Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Projektmenedzsment

151

177

II.

III.

2014 IV.

I.

II.

III.

IV.

Eszközbeszerzés Gazdasági funkció Közösségi funkció Multifunkciós Közösségi ház Közterületi (Városi) funkció Játszótér Útfejlesztés Térfigyelő kamerarendszer kialakítása Közszféra funkció Multifunkciós Közösségi Ház Kiegészítő („soft”) elemek (ESZA típusú) - Programalap Közösségfejlesztés, szabadidő hasznos eltöltését segítő programok Helyi környezettudatosság elterjesztése Integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó akciók Kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú) Az érintett lakosság bevonását célzó akciók Munkaerőpiaci beilleszkedés Bűnmegelőzést elősegítő programok Családsegítés

152

178

8. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések V.

A szociális városrehabilitációs program tervezése és megvalósítása során - az elvárásoknak megfelelően - a támogatható tevékenységek összeállításába és a megvalósításhoz kapcsolódó egyeztetésekbe bevonásra kerültek a releváns szervezetek (az önkormányzat szociális intézményei, releváns oktatási intézményei, a városban tevékenykedő, a projekt szempontjából releváns civil vagy egyéb szervezetek), valamint a lakosság.

A város lakosai véleményének megismeréséhez, a fejlesztés sikeres megvalósításához elengedhetetlen együttműködések és partnerségek kialakítása érdekében megkérdeztük Kaba lakosságának, valamint a kisebbségi és civil szervezetek véleményét.

Adat és információforrásul az alábbiak szolgáltak:

• Kaba városára, szociális városrehabilitáció megvalósításához kiterjedő igényfelmérés a város fejlesztési elképzeléseire vonatkozóan • Lakossági fórum - a városfejlesztés kérdésének kapcsán, az ATT készítéséhez, valamint a projektfejlesztéshez kapcsolódóan • Civil és kisebbségi szervezetek megkeresése a tervezés megkezdésekor, képviselőinek meghívása a tervezés és megvalósítás folyamatába • Támogatói csoport létrehozása és működtetése az ATT tervezése és a fejlesztések megvalósításának időtartama alatt. A város valamennyi fejlesztési beruházását úgy valósítja meg, hogy előzetesen egyeztet az ágazati hatóságok képviselőivel. Ez a korábbi fejlesztési beavatkozások tervezése közben és a jövőben megvalósuló fejlesztésekre is egyaránt igaz. A vállalkozói szférával történt egyeztetésekre is sor került. Megerősítésre kerültek azon vállalkozói fejlesztési szándékok, melyeket az IVS készítése kapcsán, már feltártak. Kaba városára kiterjedő igényfelmérés a városfejlesztési elképzelésekre vonatkozóan A város önkormányzatának kezdeményezésére kérdőíves igényfelmérés készült a városban a szociális városrehabilitációs pályázatban tervezett tevékenységek körének kialakításához. Az igényfelmérés célja a szociális városrehabilitáció szükségességének alátámasztása, a pályázatban tervezett tevékenységek körének meghatározása, valamint a helyi lakosság bevonása, előzetes tájékoztatása volt a fejlesztés lakossági elfogadottságának biztosítása érdekében. A kérdőívek kitöltése írásbeli és személyes megkérdezéssel készült, 2012. december - 2013. január hónapok folyamán. A lakosság számára készített felmérés során hét feleletválasztós és egy nyitott kérdésből álló kérdőívet juttatunk el a kiválasztott célcsoportnak. Az egyes kérdések esetén több válasz megjelölésére is lehetőség volt, illetve a vélemények bővebb kifejtését is lehetővé tettük a lakosság számára.

153

179

A kérdőívek elérhetőek voltak a Polgármesteri Hivatalban, Kaba város honlapján, továbbá a városi civil szervezeteken keresztül is. Ezen túlmenően egy lakossági és egy civil fórumon is tájékoztattuk a lakosságot, hogy lehetőségük van a kérdőívek kitöltésére.

Továbbá a település főbb társadalmi szereplői részére is külön kérdőív került kiküldésre, mélyinterjú formájában, mely összesen 7 kérdésből állt.

251 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzánk, amelyek értékelése során az alábbi eredmény rajzolódott ki: • A 251 fő válaszadó többsége, 24%-a a városközponton kívüli városrészben és a városközpontban (21%) él, vagyis az érintett akcióterületen élők kellő arányban reprezentálták véleményüket. • A 251 válaszadó közül 149 fő a 31-50 éves korcsoportból került ki, amely így erősen felülreprezentált a mintában. A 18-30 év közöttiek közül került ki a válaszadók 14%-a, azaz 35 fő, míg a legkevesebben az időskorúakat képviselték a válaszadók közül: az 51 év fölötti korosztályból 22 fő válaszolt a kérdéseinkre, azaz kevesebb, mint a válaszadók 10%-a. A válaszok alapján kitűnik, hogy a válaszadók nagytöbbsége támogatja a tervezett • fejlesztéseket, főként a 18-30 év közötti válaszadók támogatják a multifunkciós közösségi ház kialakítás, támogatva ezzel számukra egy közösségi tér kialakítását A válaszadók közül a 31-50 év közötti lakosság támogatja a térfigyelő kamerarendszer kialakítást, kiemelten fontosnak tartják a közbiztonság védelmét. A válaszok alapján a tervek szerint megcélzott kisgyermekes, családos lakosság üdvözölte a játszótér kialakítását. A legtámogatottabb projektelem az útfejlesztés, útépítés volt a válaszadók között, ez az egyik legnagyobb hiányossága az érintett akcióterületnek, ezt tartják a válaszadók a legszükségesebb fejlesztésnek. • A válaszok alapján kitűnik a nyitott kérdés, hogy a lakosság véleménye szerint a strand, a szórakozóhelyek, illetve a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató helyek hiányát érzik a legnagyobb problémának. • Milyen fejlesztéseket tart indokoltnak? Kérdésre adott válaszok szerint a kabaiak leginkább a közösségi terek, a parkok, sportlétesítmények, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató helyek hiányát érzik a legnagyobb problémának. • A közvetlen lakókörnyezet fejlődése érdekében szükséges tevékenységekre vonatkozó kérdésre adott válaszok szerint legtöbben a közterületek, utak minőségén szeretnénk javítani. • -

A legtöbbet említett fejlesztési elemek:

-

Játszóterek

Utak leaszfaltozása, melynek hatására városrészekből javulna a városközpont elérhetősége Közösségi ház

154

180

különböző

-


Közbiztonság javítása Szórakozóhelyek kialakítása Fürdő további fejlesztése Bölcsőde fejlesztése Köztisztaság

• A válaszadók 70 %-a a szegregátumokat, szegregálódó területeket jelölte Kaba legelhanyagoltabb területének. • Az elhanyagolt területeket leginkább fejlesztésre javaslók megoldásként a munkahelyteremtést és az infrastrukturális feltételek javítását tartják a legfontosabbnak. A szegregátumot a legelhanyagoltabb területként jelölők az átlagosnál fontosabbnak ítélték az infrastrukturális feltételek javítását, identitástudat erősítését, közösségi terek létrehozását és a munkahelyteremtést - függetlenül attól, hogy a város melyik részén élnek. • A válaszadók kiemelt fontosságúnak tartották az orvosi ellátás és egészségügy fejlesztését. A javaslatok között megjelent a közösségi ház kialakítása, játszótér, fásítás, füvesítés, parkosítás, sportlétesítmények építése és egészségügyi intézmények fejlesztése. • A javaslatot tevők közül 30%-a kérte, hogy a gyermekeknek, fiataloknak szükséges egy városban szabadidő eltöltésre alkalmas program lehetőséget teremteni városi szinten. • A javaslatot tevők 15%-a fogalmazta meg a rendezett környezett, a tiszta település iránti igényét. A város eredményre jutottunk.

meghatározó társadalmi szereplőivel késztett mélyinterjúk során is hasonló

9 darab mélyinterjús kérdőív került kitöltésre az intézményvezetők, vezetők által.

A mélyinterjúk eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze:

•

A elképzeléseket.

válaszadók pozitívan értékelik és üdvözlik a városban tervezett fejlesztési

•

A város leszakadó részeként azonosították jelen fejlesztéssel érintett 1. számú akcióterületet, valamint a jelen fejlesztéssel nem érintett 2. számú akcióterületet egyaránt.

•

A megkérdezettek a település legnagyobb problémájaként, a lakossághoz hasonlóan a munkanélküliek nagy arányát jelölték meg.

• A legtöbbet említett fejlesztési elemek: 155

181

Utak leaszfaltozása, melynek hatására városrészekből javulna a városközpont elérhetősége Közösségi ház -

-

különböző

Játszóterek


Közbiztonság javítása Szórakozóhelyek kialakítása Fürdő további fejlesztése Bölcsőde, iskola fejlesztése Köztisztaság

Az akcióterület magában foglalja a KSH által a településen beazonosított 1. számú szegregációt és szegregációval veszélyeztetett területet, amely a város Antiszegregációs Tervében bemutatásra került. Az Antiszegregációs tervben rögzített állapotfelmérés bemutatja, hogy

• Mind a foglalkoztatottság, mind a szakképzettség, mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében jelentős eltérés van a városi átlaghoz képest. • A lakásviszonyokat vizsgálva az akcióterületen magasabb az alacsony komfortfokozatú és egyszobás lakások aránya. Az akcióterületen nem működik közszolgáltató, de a városi közszolgáltatások mindegyike • elérhető gyalogosan, kerékpárral vagy személyautóval. • Az akcióterületen nem található sem játszótér, sem közpark, sem közösségi épület. Ezeket a funkciókat jelenleg a város más részein található közterületek és közöségi terek látják el. A bemutatott adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb státuszú lakónépesség él, leromlott és szolgáltatásszegény lakókörnyezetben. A

Lakossági fórum - a városfejlesztés kérdésének kapcsán, az Akcióterületi Tervek készítéséhez kapcsolódóan Lakossági és civil fórum keretében is bemutatásra került a tervezett célrendszere, illetve a funkcióbővítő és szociális célú városrehabilitáció keretében tervezett beavatkozások. A lakosság meghallgatta az önkormányzati elképzeléseket, majd a véleményezés során egyhangúan támogatta azokat.

A szociális célú vársorehabilitációs fejlesztésekről tartott lakossági fórumokat jelentős lakossági érdeklődés övezete. A fórumokon a fejlesztések részletes bemutatására került sor. Az elhangzott véleményekből egyértelműen kiderül, hogy a lakosság egyhangúlag támogatja az önkormányzati fejlesztési szándékot. A lakosság által megfogalmazott javaslatok, amelyek a pályázati konstrukció kereteibe illeszthetők, beépítésre kerültek a projektbe.

156

182

Lakossági és civil fórum keretében folytatódott a projektfejlesztés időszakában is a lakosság tájékoztatása és bevonása a fejlesztés részleteinek kidolgozásába. A fórumon számos olyan ötlet, javaslat hangzott el a fejlesztés egyes elemeivel kapcsolatban, melyek a projektbe beépítésre kerültek.

Civil és kisebbségi szervezetek megkeresése a tervezés megkezdésekor, képviselőinek meghívása a tervezés és megvalósítás folyamatába A projekt tervezői tevékenységének kezdetekor a projektgazda önkormányzat megtette az első lépéseket az érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és további intézmények bevonása érdekében. Az önkormányzat hirdetőtábláján, a település honlapján, valamint az önkormányzati intézményekben felhívást helyezett el, melyben a város civil szervezeteit és gazdasági szereplőit a tervezésben és megvalósításban való aktív részvételre kérte. Emellett a Kabán bejegyzett székhelyű civil szervezetek és CKÖ számára postán is megküldte ezt a tájékoztatót, megjelölve rajta a kapcsolatfelvétel és az információkérés útvonalát.

A helyi civil szervezetek és a projektgazda Önkormányzat, valamint a konzorciumi partnere részletesen megtárgyalták a tervezett szociális városrehabilitációs pályázat céljait és tartalmai elemeit. Kiemelésre került, hogy a korábban kialakított jó partnerséget folytatni szükséges a sikeres projektfejlesztés és megvalósítás érdekében.

Támogatói csoport létrehozása és működtetése az ATT tervezése és a fejlesztések megvalósításának időtartama alatt Mindezek eredményeként az Önkormányzat képviselőinek irányításával 2013. február 5-én megalakult a Támogatói Csoport a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, oktatási, szociális intézmények, kisebbségi szervezetek) részvételével. A sikeres együttműködés érdekében a csoport megalkotta Szervezeti és Működési Szabályzatát és az abban foglaltaknak megfelelően a projektfejlesztést végigkísérve, 5 hetenként összeültek a változások nyomon kísérése, a fejlesztési tervek közös kialakítása érdekében.

A Támogatói Csoport feladata a városrehabilitációs projekt szociális tartalmának kidolgozásához való hozzájárulás, a projekt társadalmi bevonásának biztosítása. A Támogatói Csoport, mint együttműködő fórum tagjai megállapodásban rögzítették együttműködési szándékukat, céljaikat, tevékenységüket. Az ülésekről emlékeztetők készültek.

A támogatói csoport tagjainak száma 5 fő, tagjainak összetétele a következőképpen alakult: •

Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség)

•

Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

•

Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület

•

Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület 157

183

• Kabai METEORIT Közhasznú Sportegyesület

A Támogatói Csoport megbeszélésein, és a tervezési időszakban 5 hetente megtartott ülései alkalmával közös véleményt alakított a tervezett projekt tevékenységeivel, azok megvalósíthatóságával kapcsolatban, valamint javaslatot tett új elemek beépítésére, a meglévők formálására, illetve a futó és tervezett pályázatokhoz való illeszkedésre.

Tevékenységük az alábbiakban kerül összefoglalásra:

Lakossági igényfelmérés (kérdőív) szempontjainak meghatározása, a kialakított kérdések • megformálása, illetve a kérdőív kiértékelése alapján a tervezett tevékenységek kialakítása a lakossági elfogadottság növelése érdekében; • Az akcióterületen élő lakosság mobilizációja az akcióterületi fejlesztés szükségleteinek meghatározása érdekében; • A lakossági kérdőív helyszíni (akcióterületi) kitöltése beszélgetések, direkt kérdésfelvetések és a vélemények meghallgatásával, illetve segítségnyújtás ezek papíron való rögzítésében; • A projekt szociális - képzési - foglalkoztatási - közösségi programjának (soft tevékenységek) kialakítása; A soft tevékenységek összefogására irányuló szervezőmunka, lakossági és civil bevonás • előkészítése az akcióterületen; • A megkezdődött fejlesztés egyes lépéseinek nyomon kísérése mind a műszaki tartalmat, mind a közösségi programokat, aktivitásokat illetően; A folyamatos lakossági tájékoztatás és a felmerülő panaszok vizsgálatának, megoldásának • nyomon kísérése. A Támogatói Csoport munkája a projekt - benne a „soft” tevékenységek -megvalósításával, a projekt lezárásával szűnik majd meg.

158

184

VI.

PÉNZÜGYI TERV

A projekt megvalósításához szükséges forrás nagysága:

400.000.000,- Ft

A projekt megvalósításához felhasználandó saját erő nagysága: A projekt által igényelt támogatás nagysága:

0,- Ft 400.000.000,- Ft

A projekt megvalósításához igényelt támogatási intenzitás:

100%

V1.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve Az alábbiakban azoknak a költségtípusoknak a felsorolása történik meg, amelyek relevánsak az átfogó pénzügyi terv elkészítéséhez a teljes akcióterületre vonatkozóan. A szolgáltatásokkal kapcsolatosan felmerülő és az általános költségeket (előkészítés, menedzsment, szolgáltatások, egyéb általános költségek) egyrészt a pályázati útmutatóban szerepeltetett korlátok figyelembevételével kerültek meghatározásra.

A projekt csak elszámolható költségeket tartalmaz. VI.

1.1. A városfejlesztési kiadások körének meghatározása

A projekt keretében az alábbi tevékenységek valósulnak meg, amelyek elszámolását kérjük:

• Projekt előkészítése A projekt előkészítés keretében az alábbi tevékenységek valósultak meg. •

Fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése:

•

Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése;

•

Akcióterületi terv (ATT) elkészítése;

•

Engedélyes szintű tervdokumentáció készítése az alábbiak kapcsán:

• •

Közösségi funkció; Közszféra funkció - Multifunkciós közösségi ház építése Városi funkció - Játszótér építése Városi funkció -Útfejlesztés, útépítés

• • •

• Kiviteli tervek készítése az alábbiak kapcsán: Közösségi funkció; Közszféra funkció - Multifunkciós közösségi ház építése Városi funkció - Játszótér építése Városi funkció - Útfejlesztés, útépítés Városi funkció - Térfigyelő kamerarendszer kiépítése 159

185

•

Közbeszerzés költségei

•


•

KSH adatkérés

• Projekt megvalósítása •

Projektmenedzsment költségek

•


•

Műszaki ellenőrzés

•

Könyvvizsgálat

•


•

Eszközbeszerzés

•

Építési költségek az alábbi tevékenységek vonatkozásában:

• • • •

Közösségi funkció; Közszféra funkció - Multifunkciós közösségi ház építése Városi funkció - Játszótér építése Városi funkció - Útfejlesztés, útépítés Városi funkció - térfigyelő kamerarendszer kiépítése

•

Tárgyi

•

eszköz beszerzés

Soft tevékenységek megvalósítása (programalap, programalapon kívüli soft tevékenységek) Általános költségek elszámolására és tartalék képzésre nem került sor.

VI.

1.2. A pályázat költségvetése Az alábbi táblázat bemutatja a projekt teljes költségvetését a meghatározott költségtípusok szerinti bontásban:

Tevékenység I. Előkészítési költségek

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)


26.022.168,-Ft

6.939.532,-Ft

32.961.700,-Ft

IVS

3.000.000,-Ft

810.000,-Ft

3.810.000,-Ft

ATT

4.500.000,-Ft

1.215.000,-Ft

5.715.000,-Ft

160

186

Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés

6.000.000,-Ft 7.700.000,-Ft

1.620.000,-Ft 2.079.000,-Ft

7.620.000,-Ft 9.779.000,-Ft


320.200,-Ft

0,-Ft

320.200,-Ft

Közbeszerzés költsége

4.251.968,- Ft

1.148.032,-Ft

5.400.000,-Ft

250.000,-Ft

67.500,-

317.500,-Ft

289.006.574,-Ft

78.031.726,-Ft

367.038.300,-Ft

Projektmenedzsment költsége

7.480.315,-Ft

2.019.685,-Ft

9.500.000,-Ft


1.205.000,-Ft

325.350,-Ft

1.530.350,-Ft

Műszaki ellenőr költsége

3.615.000,-Ft

976.050,-Ft

4.591.050,-Ft

Könyvvizsgálat költsége

590.551,-Ft

159.449,-Ft

750.000,-Ft


2.753.464,-Ft

743.436,-Ft

3.496.900,-Ft

Építés

241.000.000,-

65.070.000,-Ft

306.070.000,-Ft

Tárgyi eszköz beszerzés

7.165.354,-Ft

1.934.646,-Ft

9.100.000,-Ft

25.196.890,-Ft

6.803.110,-Ft

32.000.000,-Ft

315.028.742,-Ft

84.971.258,-Ft

400.000.000,- Ft

Kiviteli tervek

KSH adatkérés II. Megvalósítási költségek

"Soft" tevékenységek Összesen

A költségvetés indoklása: Előkészítéshez kapcsolódóan: •

Fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése Integrált Városfejlesztési Stratégia, Akcióterületi Terv IVS: ATT:

Nettó 3.000.000,Ft + 27% ÁFA = bruttó 3.810.000,- Ft Nettó 4.500.000,Ft + 27% ÁFA = bruttó 5.715.000,- Ft Nettó 7.500.000,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.525.000,- Ft

• Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés költségeinek megoszlása a projektelemek között:

161

187

Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés Projektelem Multifunkciós közösségi épület

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Bruttó Elszámolható költség (Ft)

2.400.000,-Ft

648.000,-Ft

3.048.000,-Ft

Játszótér

600.000,-Ft

162.000,-Ft

762.000,-Ft

Útépítés

3.000.000,-Ft

810.000,-Ft

3.810.000,-Ft

Összesen:

6.000.000,-Ft

1.620.000,-Ft

7.620.000,-Ft

• Kiviteli tervek költségeinek megoszlása a projektelemek között: Kiviteli tervek Projektelem Multifunkciós közösségi ház

Nettó (Ft) 3.500.000,-Ft

Játszótér

800.000,-Ft

Útépítés

3.300.000,-Ft

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Összesen:

Áfa (Ft)


945.000,-Ft

4.445.000,-Ft

216.000,-Ft

1.016.000,-Ft

891.000,-Ft

4.191.000,-Ft

100.000,-Ft

27.000 Ft

127.000,-Ft

7.700.000,-Ft

2.076.000,-Ft

9.779.000,-Ft

• Közbeszerzési költségeinek megoszlása a projektelemek között:

Közbeszerzési költségek Projektelem


Nettó (Ft)

Áfa (Ft)

Multifunkciós közösségi épület

1.574.803,-Ft

425.197,-Ft

2.000.000,-Ft

Útépítés

1.574.803,-Ft

425.197,-Ft

2.000.000,-Ft

Soft tevékenységek megvalósítása

1.102.362,-Ft

297.638,-Ft

1.400.000,-Ft

Összesen:

4.251.968,-Ft

1.148.032,-Ft

• Hatósági eljárási díjak költségeinek megoszlása a projektelemek között:

162

188

5.400.000,-Ft

Hatósági eljárási díjak Projektelem

Nettó (Ft)


60.000,-Ft

0 Ft

60.000,-Ft

60 000 Ft

0 Ft

60 000 Ft

260.200,-Ft

0 Ft

260.200,-Ft

Engedélyezés

205.400,-Ft

0 Ft

205.400,-Ft

Forgalomba helyezés

54.800,-Ft

0 Ft

54.800,-Ft

320.000,-Ft

0 Ft

320.200,-Ft

Engedélyezés Útépítés

Összesen:

•


Áfa (Ft)

KSH adatkérés: 317.500,- Ft Nettó 250.000,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 317.500,- Ft Projekt megvalósítás

•

Projektmenedzsment költségek: Projektmenedzsment: Nettó 7.480.315,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.500.000,- Ft

• Tervezői művezetés költségeinek megoszlása a projektelemek között: Tervezői művezetés Projektelem

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)



445.000,-Ft

120.150,-Ft

565.150,-Ft

Útépítés

640.000,-Ft

172.800,-Ft

812.200,-Ft

Játszótér

70.000,-Ft

18.900,-Ft

88.900,-Ft


50.000,-Ft

13.500,-Ft

63.500,-Ft

1.205.000,-Ft

325.350,-Ft

1.530.350,-Ft

Összesen:

• Műszaki ellenőrzés költségeinek megoszlása a projektelemek között:

163

189

Műszaki ellenőrzés Projektelem

Nettó (Ft)



1.335.000,-Ft

360.450,-Ft

1.695.450,-Ft

Útépítés

1.920.000,-Ft

518.400,-Ft

2.438.400,-Ft

Játszótér

210.000,-Ft

56.700,-Ft

266.700,-Ft


150.000,-Ft

40.500,-Ft

190.500,-Ft

3.615.000,-Ft

976.050,-Ft

4.591.050,- Ft

Összesen:

•

Áfa (Ft)

Könyvvizsgálat költségek: Könyvvizsgálat: Nettó 590.551,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 750.000,- Ft Nyilvánosság biztosítása:

Kötelező nyilvánosság A tájékoztatási és nyilvánosság tevékenységet az NFÜ által kiadott, Új Széchenyi Tervben meghatározott tájékoztatási kötelezettségek szerint végezzük el. A projekt keretében a II. számú kommunikációs csomag kerül megvalósításra.

A projekt előkészítő szakasza

Feladatok

A projekt megvalósítási szakasza

•

II.

1

Kommunikációs (cselekvési) terv készítése

2

Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; igény esetén projektlátogatás szervezése újságírók számára

3

Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, elkészítése és lakossági terjesztése

4

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

5

Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

6

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

7

Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.)

8

A beruházás helyszínén „A”, „B” vagy „C” típusú tábla elkészítése és elhelyezése 164

190

szórólapok,

stb.)

A projekt megvalósítását követő szakasz

9

Fotódokumentáció készítése

10

Sajtó-nyilvános szervezése

11

Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

12

Eredménykommunikációs kiadványok készítése

13

TERKEPTER tartalommal

14

A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

ünnepélyes

feltöltése

projektátadó

a

rendezvény

információs

anyagok,

projekthez

kapcsolódó

A tájékoztatás célcsoportja főként a helyi, a megyei lakosság, hogy értesüljenek az EU támogatás felhasználásának menetéről. A tájékoztatás további célcsoportjai a befolyásoló személyiségek, illetve a közönségi és szakmai médiumok, akik tovább tudják vinni a város és a fejlesztési kezdeményezés jó hírét.

A projekt helyszínén a megvalósítás folyamán hirdető tábla jelzi az EU támogatás felhasználását, a zárás után pedig emlékeztető táblákat helyezünk el az egyes épületekre, építményekre, az Arculati kézikönyvben meghatározott méretben és tartalommal.

A projekt megvalósításáról folyamatos tájékoztató lesz elérhető Kaba Város Önkormányzatának hivatalos honlapján a www.kaba.hu-n.

A fentiekben összefoglalt költségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be részletesen.

Kötelező nyilvánossági elemek

Projektelem

db

Bruttó egységár (Ft)

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)


Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

Sajtóközlemény kiküldése a projekt

1

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

1

43.000,-Ft

33.858,-Ft

9.142,-Ft

43.000,-Ft

165

191

indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A beruházás helyszínén „B” típusú tábla elkészítése és elhelyezése Fotódokumentáció készítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

2

102.000,-Ft

160.630,-Ft

43.370,-Ft

204.000,-Ft

2

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

1

43.000,-Ft

33.858,-Ft

9.142,-Ft

43.000,-Ft

1

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

4

22.500,-Ft 210.500,-Ft

70.866,-Ft 299.213,-Ft

19.134,-Ft 80.787,-Ft

90.000,-Ft 380.000,-Ft

TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése Összesen:

Az egyéb kötelező nyilvánosságon kívüli kommunikációs elemek Soft tevékenységekhez kapcsolódóan nyilvánosság biztosítása. Nyomtatványok, kiadványok, sajtómegjelenések készítése, kapcsolódó rendezvényszervezés költségei. Az egyéb nyilvánosságon kívüli kommunikációs elemekre tervezett összegek összesen: Nettó 2.454.252,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 3.116.900,- Ft • Építési költségek:

Építési költségek Projektelem Multifunkciós közösségi ház

Nettó (Ft)

Áfa (Ft)


89.000.000,-Ft

24.300.000,-Ft

113.030.000,-Ft

Útépítés

128.000.000,-Ft

34.560.000,-Ft

162.560.000,-Ft

Játszótér

14.000.000,-Ft 166

192

3.780.000,-Ft

17.780.000,-Ft

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Összesen:

•

10.000.000 Ft 243 700 000 Ft

2.700.000,-Ft 65 799 000 Ft

12.700.000,-Ft 306.070.000,-Ft

Tárgyi eszköz beszerzés: A sportlétesítményekhez, valamint a többfunkciós közösségi házhoz kapcsolódóan kerültek ezen költségek betervezésre. Nettó 7.165.354,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.100.000,- Ft

•

Programalapon kívüli soft tevékenységek: Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiadványok, kiállítás, rendezvények költségeire összesen 2.000.000,- Ft került betervezésre.

Munkaerőpiaci beilleszkedés: tananyagfejlesztésre, képzések óradíjaira, kiadványok költségeire összesen 6.000.000,- Ft került betervezésre.

Bűnmegelőzést elősegítő programok: tartalomfejlesztésre, kiadványokra, előadói óradíjakra összesen 5.000.000,- Ft került betervezésre.

Családsegítő program kiszélesítése: 3.000.000,-Ft Ezen tevékenység megvalósítására összesen bruttó 16.000.000,- Ft (12.598.425,- Ft + 27% Áfa) került betervezésre. A programalapon kívüli soft tevékenységek 50-50%-os arányban valósítják és oszlik meg a konzorcium vezető önkormányzat és a konzorciumi partner között.

•

Programalap: Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális és sportrendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása): 1. Hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása 3.000.000,- Ft; 2. Kézműves tanfolyamok 2.000.000,- Ft; 3. Játszóház létesítése 2.000.000,- Ft; 4. Fiatal alkotók művészeti ösztöndíja 4.000.000,- Ft.

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: 1. Kiadványok késztése: 500.000,- Ft; 2. Környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny 500.000,- Ft.

167

193

Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: 1. Kiadványok késztése 1.000.000,- Ft; 2. Környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel összekötve 2.0. 000,- Ft; 3. Gyermekvetélkedők 1.000.000,- Ft.

Ezen tevékenység megvalósítására összesen bruttó 16.000.000,- Ft (12.598.425,- Ft + 27% Áfa) került betervezésre.

Költség megbontása projektelemenként:

IVS készítése: 3.878.180,-Ft IVS készítés: 3.810.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft

ATT készítése: 5.783.180,-Ft ATT készítés: 5.715.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft

Nyilvánosság biztosítása és egyéb kommunikációs tevékenység megvalósítása: 3.565.080,-Ft Kötelező nyilvánosság biztosítása: 380.000,-Ft Soft tevékenységekhez kapcsolódó nyilvánosság: 3.116.900,- Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft

KSH adatkérés: 385.680.-Ft KSH adatkérés: 317.500,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft

Projektmenedzsment: 9.568.180,-Ft Projektmenedszment: 9.500.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft

Játszótér építése: 19.981.780,-ft Tervezői művezetés: 88.900,-Ft Műszaki ellenőrzés: 266.700,-Ft Engedélyes tervek: 762.000,-Ft Kiviteli tervek: 1.016.000,-Ft Építés: 17.780.000,-Ft Könyvvizsgálat: 68.180,-Ft

Multifunkciós közösségi ház építése: 134.011.800,-Ft Közszféra funkció: Építés: 3.390.900,-Ft Tervezői művezetés: 16.955,-Ft Műszaki ellenőrzés: 50.864,-Ft Engedélyes tervek: 91.440,-Ft 168

194

Kiviteli tervek: 133.350,-Ft Eszközbeszerzés: 273.000,-Ft Közbeszerzés: 60.000,-Ft Könyvvizsgálat: 2.046,-Ft Közösségi funkció: Építés: 109.639.100,-Ft Tervezői művezetés: 588.195,-Ft Műszaki ellenőrzés: 1.644.586,-Ft Engedélyes tervek: 2.956.560,-Ft Kiviteli tervek: 4.311.650,-Ft Eszközbeszerzés: 8.827.000,-Ft Könyvvizsgálat: 66.154,-Ft Közbeszerzés: 1.940.000,-Ft Hatósági díjak: 60.000,-Ft

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése: 13.149.180,-Ft Építés: 12.700.000,-Ft Tervezői. művezetés: 63.500,-Ft Műszaki ellenőrzés: 190.500,-Ft Kiviteli tervek: 127.000,-Ft Könyvvizsgálat: 68.180,-Ft Útépítés, útfejlesztés: 176.140.580,-Ft Építés: 162.560.000,-Ft Tervezői művezetés: 812.800,-Ft Műszaki ellenőrzés: 2.438.400,-Ft Engedélyes tervek: 3.810.000,-Ft Kiviteli tervek: 4.191.000,-Ft Közbeszerzés: 2.000.000,-Ft Könyvvizsgálat: 68.180,-Ft Hatósági díjak: 260.200,-Ft Programalap: 16.068.180,-Ft Programalap: 16.000.000,-Ft Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások: 11.000.000,-Ft Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléltető akciók: 1.000.000,-Ft Integrált településfejlesztési tevékenységhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: 4.000.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft Programalapon kívül soft: 17.468.180,-Ft Soft tevékenység: 16.000.000,-Ft Soft tevékenység megbontása a pályázó és a konzorciumi partner között: Pályázó: 8.000.000,-Ft érintett lakosság bevonását célzó akciók: 1.000.000,-Ft munkaerőpiaci beilleszkedés: 3.000.000,-Ft bűnmegelőzést segítő programok: 2.500.000,-Ft

169

195

családsegítő szolgáltatás kiterjesztése: 1.500.000,-Ft Konzorciumi partner: 8.000.000,Ft érintett lakosság bevonását célzó akciók: 1.000.000,-Ft munkaerőpiaci beilleszkedés: 3.000.000,-Ft bűnmegelőzést segítő programok: 2.500.000,-Ft családsegítő szolgáltatás kiterjesztése: 1.500.000,-Ft Közbeszerzés költségei: 1.400.000,-Ft Könyvvizsgálat költsége: 68.180,-Ft

VI.

1.3. A megvalósításhoz szükséges források A

pályázat forrásai

A projekt teljes költségvetése

400.000.000,- Ft

Elszámolható összes költség

400.000.000,- Ft

Nem elszámolható költségek

0,- Ft

Igényelt összes támogatás

400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata által igényelt támogatás

392.000.000,- Ft


8.000.000,- Ft


100%

Igényelt támogatási intenzitás Biztosítandó önerő a projekten belül

100% 0,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projektben

0,- Ft


0,- Ft


400.000.000,- Ft

Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projekten kívül

0,- Ft

A projekt 100%-ban támogatási forrásból valósul meg, csak elszámolható költségeket tartalmaz, önerő nem szükséges a pályázat megvalósításához.

A finanszírozás feltételeinek biztosítása A projektgazda a pénzügyi alkalmasságát az alábbi dokumentumok támasztják alá:

170

196

A projektgazda pénzügyi alkalmassága

Igazoló dokumentum

Az önkormányzat eladósodásának mértéke a projekt szempontjából alacsony kockázati 2010.; 2011. évi beszámoló kategóriába történő besorolást eredményez.

A konzorciumi partner, azaz a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ pénzügyi alkalmasság alátámasztására a pályázathoz az alábbi dokumentumokat csatolja:

A konzorciumi partner pénzügyi alkalmassága

Igazoló dokumentum

Pénzügyi alkalmasság igazolása

2011. évi beszámoló

VI.

2. Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) A projekt részletes pénzügyi tervét a költségvetési excel tábla tartalmazza, mely a pályázati dokumentáció mellékletét képezi, ezért jelen pontban nem kerül külön részletezésre.

A megvalósítás intézményi kerete

VI.

3. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Kaba városa jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési társasággal és a település mérete, a projekt mérete nem indokolja a városfejlesztési társaság létrehozását. Erre tekintettel az alábbiak szerint történik meg a menedzsment struktúra felállítása:

belső menedzsment szervezet: nincs a projektben erre vonatkozóan költségelszámolás külső menedzsment szervezet: önálló, külső szervezet megbízásával történik kiválasztási eljárás lefolyatatását követően A projekt menedzsment struktúra és a szakmai vezetés meghatározása során egyértelmű cél volt, hogy olyan struktúra kerüljön meghatározásra, amely egyrészt biztosítja a megfelelő szakértelmet minden olyan szakterületen, amely a projekt megvalósítása szempontjából releváns, másrészt pedig biztosítja azt, hogy az intézmény érdekei maximálisan képviselve legyenek a projekt menedzsment és a szakmai vezetés működése során. A projektmenedzsment tevékenységei a projekt fő célkitűzéseinek megvalósítását, a tervezett eredmények elérést szolgálják. A projektmenedzsment feladata továbbá a projekttevékenységek hatékonyságának és eredményének vizsgálata és erről dokumentáció készítése.

A PME-nek a beruházás fázisaiban (a tényleges beruházási munkálatok elvégzésével kapcsolatos feladatok elvégzése, projekt lezárása) való feladatai az alábbiakban kerül

171

197

kifejtésre.

A beruházással kapcsolatosan el kell különíteni a döntéshozó testületet, illetve a napi, operatív feladatokat elvégző szervezetet. A döntéshozó személy egy személyben a polgármester (illetve bizonyos, magas szintű döntéshozatalt érintő kérdésekben - pl. közbeszerzési eljárást lezáró döntések meghozatala - a Közgyűlés). A projektmenedzsment szervezet felépítését tekintve: belső menedzsment szervezet: 1 fő szociális szakember; 1 fő műszaki szakértő külső menedzsment szervezet: 1 fő projektmenedzser; 1 fő pénzügyi vezetőt; 1 fő projekt asszisztenst; 1 fő soft tevékenységekért felelős személy Belső menedzsment szervezet: A szociális szakember feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. A soft felelős szakember munkájának segítése, támogatása.

Műszaki szakértő feladatai: ■ a projekt fizikai megvalósításában segítség a műszaki kérdések megválaszolására, problémák megoldására, együttműködve a kivitelezőkkel, tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel, ■ rendelkezésre áll a közreműködő szervezet ellenőrzései során

Név/Munkakör megnevezése Györfi Jánosné Szociális szakember Szilágyi Jánosné Műszaki szakértő

Munkatapasztalat (é ) v

Képzettség

Szervezetnél eltöltött idő (év)

8

szociálpolitikus

2

8

építőmérnök

2

Külső menedzsment szervezet: A külső projektmenedzseri tevékenységet egy külső megbízott cég végzi a projekt pénzügyi lezárásáig vállalkozói díj ellenében. A szolgáltató kiválasztása nyílt diszkriminációmentes eljárásban történik. A külső szervezet kiválasztására (és így a pénzügyi vezető, a projekt asszisztens, a projektmenedzser és a soft felelős szakemberek személyének meghatározására) a projektjavaslat benyújtásakor még nem került sor.

172

198

A projektmenedzser feladata a projekt végrehajtásának folyamatos felügyelete, projekt menedzsment szervezet tagjainak koordinálása, projekt haladásának ellenőrzése, segítséget nyújt a projekt időbeli ütemezésének betartásában és a kulcs folyamatok ellenőrzése, a segítő szolgáltatók munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. A projektmenedzser felelős a projektben foglaltak megvalósításáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A projektmenedzser feladatai közé tartozik a projekt végrehajtásának folyamatos szakmai felügyelete, a projekttel kapcsolatos folyamatok ellenőrzése és koordinálása és a projekt szakmai tartalmának megvalósítása, segítséget nyújt a projekt szakmai ütemezésének betartásában. Felügyeli és ellenőrzi a tevékenységeket, azok szakszerű végrehajtását, a határidők betartását. A pénzügyi vezető, felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A pénzügyi vezető feladata a projekt megvalósítási időszaka alatt a pénzügyi/ gazdasági feladatok ellátása, kifizetési kérelmek készítése, a projektben meghatározott pénzügyi ütemezések betartása, a költségvetésben szükségessé vált módosítások végrehajtása, részt vesz az előrehaladási jelentések (PEJ, ZPEJ) elkészítésében, kapcsolatot tart a projekt könyvvizsgálójával. A projekt asszisztens részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a napi adminisztráció elvégzése, segíti a projektmenedzsment tagok munkáját. Elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve az adminisztrációs feladatokat. Dokumentálja a projekt végrehajtását és befejezését. Segíti a projekt sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, támogatja a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését. Részt vesz az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában, valamint fenntartásában. A soft tevékenységekért felelős személy részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, tovább elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. Civil szervezetek, a lakosság, a helyi társadalmi réteg minél szélesebb körben való bevonása a programokba. A PME fentebb ismertetett szervezeti felépítése maximálisan biztosítja, azt hogy a beruházás minden a pályázat szempontjából releváns szakmai oldalról is megfelelően támogatva legyen a beruházás a szükséges szakértelemmel rendelkezők által. A projektmenedzsment tagok kiválasztására a projektjavaslat benyújtásának időpontjáig még nem került sor. A kiválasztás nyílt diszkriminációmentes eljárásban fog megtörténni, 3 ajánlat egyidejű bekérésével.

A projekt végrehajtásához szükséges humánerőforrás rendelkezésre állása (projektmenedzsment szervezetben dolgozókra vonatkozó előfeltételek): Név/Munkakör megnevezése

Munkatapasztalat (é ) v

Projektmenedzser

Min. 3

Képzettség Projektmenedzsment területén szerzett 173

199

Szervezetnél eltöltött idő (év) 0

tapasztalat, szociális/társadalmi szakirányú felsőfokú végzettség Pénzügyi vezető

Min. 3

Projekt asszisztens

Min. 3

Soft tevékenységekért felelős személy

Min. 3

Mérlegképes könyvelő, szakmai tapasztalat Felsőfokú végzettség Szociális, humánpolitikai végzettség

0 0 0

PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET HIERARCHIÁJA

VI.

4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje

A projekt megvalósításával kapcsolatos stratégiai döntéshozatalra a projektgazda hivatalos képviselője jogosult, kötelezettséget is csak ő jogosult vállalni. Ezen stratégiai döntések különösen: támogatási szerződés megkötése, támogatási szerződés módosítási kérelmeinek aláírása, PEJ és ZPEJ jelentések aláírása.

A projekt operatív (napi szintű) döntéshozatali szabályait tekintve, a támogatási szerződésben rögzített feladat-, idő- és költségterv, a támogatási szerződés és a vonatkozó jogszabályok keretein belül a projektmenedzsment szervezet az operatív feladatokat önállóan végzi, a napi szintű ellenőrzési feladatokat is ellátja. 174

200

A projektmenedzsmenti munka keretében a projektmenedzsment szervezet negyedévente előre feladattervet készít, amely tartalmazza az adott negyedévre vonatkozó főbb feladatokat, az elvégzendő szakmai előrehaladással kapcsolatos feladatokat, az azokhoz szükséges erőforrások mértékét és rendelkezésre bocsátásának feltételeit, illetve az egyéb kötelezettségekkel (pl.: tájékoztatási kötelezettség) kapcsolatos feladatokat.

Minden negyedév zárásaként az adott időszakra vonatkozóan szakmai jelentés készül, amely bemutatja a projekt előrehaladását, az esetleges eltérések okait és az abból fakadó kockázatok kezelésének módját, illetve szükség esetén javaslatot fogalmaz meg a támogatóval való tájékoztatási vagy szerződésmódosítási kérelmekkel kapcsolatosan.

A projektmenedzsment szervezet személyi vezetői és a teljes munkafolyamat felelőse a projektmenedzser. A folyamatos szakterületi előrehaladást a hetenként megtartott operatív megbeszélések támogatják, ahol az egyes szakterületekért felelős projektmenedzsmenti tagok tájékoztatást adnak a hozzájuk tartozó szakterületi feladatok aktuális állásáról.

A fejlesztési tevékenységek működésének rövid leírása A fejezetben megjelenítésre kerül a fejlesztéssel érintett infrastruktúrák működése, a működtetéshez kapcsolódó bevételek és kiadások köre, valamint meghatározásra kerül a működtetést biztosító szervezet.

A működéshez kapcsolódó bevételek és költségek meghatározása, részletes bemutatása, valamint a fejlesztett infrastruktúra fenntarthatóságának feltételei a pénzügyi fejezetben kerülnek megjelenítésre.

• Közösségi funkció - Multifunkciós közösségi ház építése A projekt megvalósításának ideje alatt a multifunkciós közösségi házban zajló „soft” tevékenységek szervezéséért, irányításáért és összehangolásáért a belső és külső projektmenedzsment szervezet, és a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ végzi, a szakmai irányításért a projektmenedzser a felelős. A multifunkciós közösségi házban a folyamatos és hosszú távú szakmai működtetés, szervezés, koordináció az önkormányzat feladatává válik.

A multifunkciós közösségi ház feladata az lesz, hogy a létrehozott új terekkel és új szolgáltatásokkal a helyi integrációnak háttere legyen, a helyi lakosság közösségi életének új terévé váljon és kiegészítse a Művelődési Ház által nyújtott szolgáltatásokat.

Az épület helyet biztosít a helyi polgárőr szervezet számára, akik biztosítják az épületek és a kapcsolódó projektelemek állagának megóvását. Az épület működtetésének és

175

201

fenntartásának költségei a tulajdonos önkormányzatot terhelik.

A multifunkciós közösségi ház nyitva tartással rendelkező közösségi épület, benne információs iroda is működik. Az épület a város lakossága által közösségi célokra szabadon használható, használata előzetes egyeztetés után, nyitva tartási időn kívül is, időbeli korlátozás nélkül lehetséges. Minden nap 10:00-18:00-ig segítő alkalmazott áll a közösségi tér használói rendelkezésére: információnyújtásra, rendezvények előkészítésére, a szabályos és balesetmentes használat támogatására.

A közösségi terek igénybevételéért a lakosság térítési díjat nem fizet. A multifunkciós közösségi ház bérbeadását nem tervezi az önkormányzat.

o Városi funkció — Játszótér építése A közterület használatához kapcsolódóan bevételre nem számítunk. A létrehozott fejlesztések működésének biztosítása, karbantartásuk, állagmegóvásuk a tulajdonos önkormányzat feladata. A fejlesztéssel érintett területen (és a város össze közterületén) a működtetési, karbantartási és pótlási feladatokat az önkormányzat látja el.

Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken: -

Parkfenntartás, üzemeltetés Parkkarbantartás, fenntartás Burkolt felületek (út, járda) tisztítása, üzemeltetése Burkolt felületek (út, járda) karbantartása, fenntartása Közvilágítás működtetése, karbantartása

o

Városi funkció — térfigyelő' kamerarendszer kiépítése A létrehozott fejlesztések működésének biztosítása, önkormányzat feladata.

karbantartása tulajdonos

Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken: -

3.1.1.

Burkolt felületek (út, járda) Technológia karbantartása

tisztítása, üzemeltetése

Szervezeti terv

A pályázati fejlesztés működtetését, üzemeltetését az önkormányzat saját hatáskörben valósítja meg. Az újonnan létesített épületek, közösségi terek, a közterületek és zöldfelületek 176

202

gondozását és tisztántartását a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az önkormányzat látja el.

Minden projektelem esetében szükséges biztosítani a megvalósított tevékenység hosszú távú, de minimum 5 éves működtetését, fenntartását, ami figyelembe veszi a tulajdonosi, intézményi háttér esetleges változásait is. A pályázati projektelemeknél nem számolunk a tulajdonosi, intézményi háttér változásával. A pályázó önkormányzat a projektekre vonatkozó, fenntartási kötelezettségét vállalja, a megvalósuló fejlesztések működtetésével, fenntartásával hosszú távon számol, a szükséges költségvetési háttér biztosításával.

Projektelemek tulajdonosa, fenntartója, az üzemeltetésben részt vevő szervezetek

Projektelem

Tulajdonos

Fenntartásban közreműködő gazdasági szervezetek

Fenntartó

Multifunkciós közösségi ház építése

Önkormányzat

Önkormányzat

-


Önkormányzat

Önkormányzat

-


Önkormányzat

Önkormányzat

-

Multifunkciós közösségi ház üzemeltetése és eredményeinek fenntartása A multifunkciós közösségi ház a célcsoport kulturális eseményekkel, közösségépítő és információs rendezvényekkel kapcsolatos igényeit elégíti ki. A multifunkciós közösségi ház működtetése és a benne szervezett programok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében minden programot, rendezvényt előzetesen rögzíteni kell. Az eseménynaptár megtekintése és a multifunkciós közösségi ház kapacitásainak lefoglalására a napi 10 órában rendelkezésre álló munkatárs közreműködésével lesz lehetőség. A projekt „soft” tevékenységeinek szervezéséért, irányításáért és összehangolásáért a konzorciumi partner, a Támasz Alapszolgáltatási Központ lesz felelős. A projekt „soft” tevékenységeinek megvalósításában a konzorciumi partner együttműködik a Mácsai Sándor Művelődési Házzal, a civil szervezetekkel, a Támogató Csoporttal és a helyi lakossággal. Tervezett nyitva tartás: H-P:

10-20 óráig

Sz-V: igény szerint A multifunkciós közösségi ház működtetését, fizikai fenntartását a projekt megvalósítási és fenntartási időszakában 2 fő, napi 8 órában foglalkoztatott munkatárs segíti. • Közösségi Ház nyitása-zárása

177

203

• Közösségi ház rendezvényeihez, az egyes csoportok zavartalan működéséhez a feltételek biztosítása (eszközök kikészítése, berendezés átalakítása és elrendezése), • Közösségi ház nyitva tartásának idejében a kölcsönözhető eszközök kiadása és bevétele (kosárlabda, focilabda, pingpongütő és labda stb.); • a programfüzetben az igénybevételhez helybiztosítás ügyintézése, • a projekttel és a közösségi ház programjaival kapcsolatos felvilágosítás nyújtása (információs iroda), • a közösségi ház állagmegóvása A folyamatos és hosszú távú (a projekten kívül és a fenntartási időszakon túl) szakmai működtetés, szervezés, koordináció a Polgármesteri Hivatal feladata. A multifunkciós közösségi ház alkalmankénti használata iránti igényét jelezték előzetesen az alábbi csoportok: • védőnők és családvédelmi szakemberek - mentálhigiénés programok, előadások szervezésére; • Kaba Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának ülései • sportegyesületek találkozói A tervek szerint a közösségi ház oktató, foglalkoztató terme, illetve a multifunkciós közösségi terme bérbe vehető lesz. A multifunkciós közösségi ház működésének biztosítását (takarítás, karbantartás, javítás, pótlás) az önkormányzat biztosítja. A szolgáltató iroda a multifunkciós közösségi házban kerül kialakításra, ott fog üzemelni, a ház felépítéséig az önkormányzat az akcióterülten biztosítja a szolgáltató iroda működését alternatív módon. 3.1.2.

Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai

A fejlesztéssel létrehozott infrastruktúrák működtetésének és fenntartásának részletes pénzügyi terve és forrásai a Pénzügyi elemzésben kerülnek bemutatásra.

Az Önkormányzat által megvalósított fejlesztésekkel kapcsolatban összegzéseként megállapítható, hogy

A projekt nem jövedelemtermelő voltából adódóan, a projekt befejezése után a teljes projektet vizsgálva a bevételek növekedése nem képes ellensúlyozni a működési kiadások növekedését. A nettó összes pénzügyi áram és a halmozott pénzügyi áram akkor lehet nem negatív érték, ha Kaba Város Önkormányzata a fejlesztés működéséhez hozzájárul Az Önkormányzat vállalja, hogy a fejlesztés fenntarthatóságának érdekében a szükséges forrásokat saját költségvetéséből egyéb bevételei terhére biztosítja.

178

204

A kiadási pénzáramok: a) Beruházási költségek: a beruházási költségek megfeleltethetőek az elszámolható költségeknek, melyek a „Koltseg adat”„Beruh_utem” munkalapon szerepelnek b) pénzáramokat mutatjuk be, az értékcsökkenés nem része a működési költségeknek. A működési költségek becslése során külön kezeltük a változó és az állandó költségeket. A változó költségek valamilyen mennyiségtől függő költségek. Az állandó költségek (általános költségek) nem függnek a mennyiségtől. - Üzemeltetési és karbantartási költségek: a szolgáltatások színvonalát mutatják meg. Az üzemeltetési költségeknél a változó és az állandó költségeket vettük számításba. Projektünk esetében változó költségeknek tekintjük a víz- és csatornadíjat, a fűtési díjat, áramdíjat, anyagköltséget és az egyéb üzemeltetési költségeket. Állandó költségnek a bérköltséget tekintjük (3 fő alkalmazása).

Közösségi funkció: Üzemeltetési költségekre éves szinten 9.747.720,- Ft került betervezésre a közösségi projektelem kapcsán (multifunkciós közösségi ház), mely összeg tartalmazz egyrészt a bérköltségek (2 fő pedig a multifunkciós közösségi házban), a rezsiköltségeket és az egyéb üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket. A bérköltségek esetében 2 fővel és minimálbérrel számoltunk (jelenleg ennek költsége garantált bérminimummal számolva bruttó 114.000,- Ft/fő + 27% szociális hozzájárulási adó, azaz 144.780,- Ft/fő, 2 fővel számolva a bérköltség éves szinten 289.560,- x12 hó= 3.474.720,- Ft). Az üzemeltetés egyéb bérköltségen túli költségei (víz és csatornadíj, áramdíj, fűtési díj, anyagköltség, egyéb üzemeltetési költségek) havi szinten 500.000,- Ft-ot tesznek ki, melynek éves költsége 6.000.000,- Ft. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk.

Karbantartási költségekre éves szinten 600.000,- Ft került betervezésre a két projektelemre összességében. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk.

Közszféra funkció: Üzemeltetési költségekre a multifunkciós közösségi ház tekintetében a polgárőrség vonatkozásában éves szinten 600.000,- Ft került betervezésre, mely összeg tartalmazza a rezsiköltségeket és az egyéb üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket. Az üzemeltetés költségei (víz és csatornadíj, áramdíj, fűtési díj, anyagköltség, egyéb üzemeltetési költségek) havi szinten szinten 10.000,- Ft-ot tesznek ki, melynek éves költsége 120.000,- Ft. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk.

Városi funkció:

179

205

Üzemeltetés költségeire éves szinten 240.000,- Ft került betervezésre a városi funkciók kapcsán, mely összeg tartalmazza az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb költségeket, alapanyagköltségeket. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk. Karbantartási költségekre éves szinten 1.200.000,- Ft került betervezésre, mely tartalmazza a kapcsolódó festési, javítási és egyéb költségeket. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk. Soft tevékenységek:

Soft tevékenységek: A soft tevékenységekhez kapcsolódóan éves szinten 3.000.000,- Ft került betervezésre, mely a soft elemekhez kapcsolódó alapanyag, bérleti költségeket, egyéb költségeket tartalmazza. A következő években 2% költségnövekedéssel számoltunk.

- Pótlási költségek (a referencia időszaknál rövidebb élettartamú eszközök helyettesítésével, felújításával járó költségek): az eszközök cseréje tartozik ide pl.: selejtezéskor végrehajtott cserék. A költség-haszon elemzés pénzforgalmi szemléleten alapszik, így értékcsökkenést nem tartalmaz. A pótlási költségek tényleges felmerülésüknek évében kerültek feltüntetésre. Számításaink szerint a vizsgált időtávon 2017-től kétévente válik szükségessé az eszközök cseréje. A költségek becslése során éves szinten 2%-os költségnövekedéssel számoltunk. A pótlási költségek a közösségi és a városi funkciókhoz kapcsolódóan merülnek fel, a vizsgált időtávon csak a tárgyi eszközök pótlási költségei merülnek fel. A közösségi funkcióhoz kapcsolódóan a pótlási költségekre kétévente 2.500.000, Ft került betervezésre, míg a városi funkciókhoz kapcsolódóan 5 évente 1.000.000,- Ft került betervezésre. Üzemeltetési és karbantartási költségekkel a projekt megvalósítási időszaka alatt nem terveztünk.

180

206

20 13 Üzemeltetési KÜLÖNBÖZET

költség

Karbantartási KÜLÖNBÖZET

költség

0 0 20 13 Üzemeltetési projekt

költség -

Karbantartási projekt

költség -

0 0

Üzemeltetési költség projekt nélküli eset

-

Karbantartási költség projekt nélküli eset

-

20 14

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

10 314 10 521 10 731 10 946 11 164 11 388 11 616 11 848 12 085 12 327 12 573 12 825 13 081 720 014 435 064 985 283 371 339 045 587 058 559 050 0 4 920 5 018 5 118 5 220 5 352 5 432 5 540 5 651 5 764 5 880 5 997 6 117 6 239 000 400 368 694 566 304 718 533 564 156 452 402 749 0 20 14

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

10 314 10 521 10 731 10 946 11 164 11 388 11 616 11 848 12 085 12 327 12 573 12 825 13 081 720 014 435 064 985 283 371 339 045 587 058 559 050 0 4 920 5 018 5 118 5 220 5 352 5 432 5 540 5 651 5 764 5 880 5 997 6 117 6 239 000 400 368 694 566 304 718 533 564 156 452 402 749 0

20 13

20 14

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2015

2016

2017

2018

2019

181

207

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

c) Maradványérték: a maradványértéket a pénzügyi elemzésben a költségekkel ellentétes előjellel szükséges szerepeltetni, a működéshez kapcsolódó tételként. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tűntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. Meghatározására az EU-s szabályoknak megfelelően három féle módszer lehetséges: -

A beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel. Szükséges input: a beruházási elemek várható élettartama alapján kiszámított értékcsökkenési leírási kulcs. Az eszközök piaci értéke a vizsgált időszakot követően még hátralévő élettartamukra vonatkoztatva (azaz mintha az eszközöket az elemzési időszak végén eladnák). Szükséges input: piaci eladási ár. A vizsgált időszakot követően, az eszközök még hátralévő élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételek és kiadások nettó jelenértéke. Szükséges input: referencia időszakon túli bevételek és kiadások jelenértéke; beruházási elemek várható élettartama.

2 027 Maradványérték

431635536

1. Bevételi pénzáramok: A működési költségekhez hasonlóan, a működési bevételek esetében is be kell mutatni az adott kategóriába tartozó releváns bevételi tételeket. A projekt nélküli állapot és a projektes állapot bevételeinek különbsége mutatja meg, hogy a fejlesztés hatására, hogyan változnak előreláthatólag az egyes bevételi tételek. A bevételek tervezése során a projekt nem jövedelemtermelő voltából adódóan minimális bevétellel terveztünk, mind a multifunkciós közösségi ház, mid a játszótér, mind az útfejlesztés kapcsán. A multifunkciós közösségi ház esetében éves szinten 750.000,- Ft összegű bevétellel számoltunk. A bevételek tervezése során 2%-os növekedéssel számoltunk.

182

208

20 13 Infrastruktúra használatához KÜLÖNBÖZET Föld vagy épületek KÜLÖNBÖZET

kapcsolódó

értékesítése

vagy

díjak

bérbeadása

20 14

0

0

0

0

0

0

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-

Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás KÜLÖNBÖZET Bevételek összesen

Egyéb bejövő pénzáram

0

0

0

0

Bevételek összesen egyéb bejövő pénzárammal együtt 0

0

20 13

20 14

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak - projekt

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3 000 000

0 3 060 000

0 3 121 200

0 3 183 624

0 3 274 296

0 3 312 242

0 3 378 487

0 3 446 057

0 3 514 978

0 3 585 278

0 3 656 983

0 3 730 123

0 3 804 725

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 000 000

3 060 000

3 121 200

3 183 624

3 274 296

3 312 242

3 378 487

3 446 057

3 514 978

3 585 278

3 656 983

3 730 123

3 804 725

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása - projekt Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás projekt Bevételek összesen

Egyéb bejövő pénzáram Bevételek összesen egyéb bejövő pénzárammal együtt

0

0

20

20

183

209

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak - projekt nélküli eset Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása - projekt nélküli eset Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás projekt nélküli eset Bevételek összesen

Egyéb bejövő pénzáram

13

14

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen egyéb bejövő pénzárammal együtt

184

210

A részletezett (fő- és alsoronkénti) bevételi és kiadási tételek bemutatása a fentiek szerint történik a projekt nélküli és a projektes állapotban. Alátámasztásra kerültek, hogy az egyes bevételek és kiadások miért és hogyan változnak meg a fejlesztés hatására. Mivel a fejlesztés hatására megváltozó bevételekhez/ kiadásokhoz fajlagos bevételek/ kiadások, illetve mértékegységek rendelhetőek, így ezek bemutatása is megtörténik a fentiek szerint.

A bevételek és kiadások tervezése a vállalt indikátor mutatókkal összhangban kerültek kidolgozásra.

Az „Onero hitel” munkalapon található táblázat a következő munkalapon található pénzügyi fenntarthatóság tábla részét képezi. A projekt megvalósítása után a projektnek fenntarthatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy egyik évben sem lehet a halmozott pénzügyi pénzáram negatív.

Mint az alábbi táblázatban látható az önerő mértéke 0, mivel a pályázat teljes mértékben állami támogatásból valósul meg. A halmozott pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív. A fenntartáshoz szükséges önerőt Kaba Város Önkormányzata saját költségvetése terhére biztosítja.

A „Penzugyi elemzes”, valamint a „Tanulmany tabla” munkalapok tartalmazzák az eddig megadott adatokat, illetve a belőlük számított mutatókat, fontosabb értékeket.

A pénzügyi elemzés táblázat tartalmazza a költségek és bevételek összegzését, a támogatási arány számított érétkét, valamint a fenntarthatóságra vonatkozó összesítéséket. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosításra ránk nézve kötelezettségeket jelentenek. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata a pénzügyi elemzés kulcsfontosságú része, hiszen a projekttel szemben elvárás, hogy a 15 éves referencia időszakban igazolva legyen a folyamatos pénzügyi likviditás.

A projekt pénzügyileg fenntartható, hiszen a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív (maradványértéket nem szerepeltettünk, mivel az pénzügyileg nem realizálódik).

Az egyes bevételi és kiadási tételek a „Tanulmány táblában” kerülnek összegzésre, továbbá itt jelenik meg a projekt nélküli, valamint a támogatott projekt állapotra vonatkozó teljesítménymutatók eredménye is.

A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai:

1. FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) Megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre

185

211

diszkontált értékét. Amennyiben a nettó jelenérték a 15 éves referencia időszak alatt pozitív, ez a projekt pénzügyi megtérülését jelenti a vizsgált időtávban.

Csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást igényel a projekt, túl-támogatás nem történik. A projekt megfelel az FNPV teljesítménymutatóval szembeni elvárásnak, hiszen értéke negatív (319.901.562,- Ft).

2. FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta) Az FRR azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. Amennyiben a belső megtérülési rátája magasabb, mint az alkalmazott 8%-os diszkontráta, a projekt pénzügyi nettó jelenérték pozitív.

Az FRR számításához az FNPV számításával megegyező képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük.

A részletes elemzésben az FRR teljesítménymutatóval szembeni elvárás, hogy alacsonyabb legyen, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, azaz 8%, esetünkben a projekt megfelel ezen feltevésnek, hiszen a FRR 0%.

Továbbá a pénzügyi elemzés azt is alátámasztja, hogy projektünk esetében az egyes években a halmozott működési pénzáram nem negatív, mely megfelel a támasztott követelményeknek.

Projektünk nem jövedelemtermelő projektnek minősül, ezért esetünkben a közgazdasági költség-haszon elemzés, a közgazdasági teljesítménymutatók vizsgálata nem releváns. A projektnek azonban vannak externális hatásai, melyeket az alábbi táblázat foglal össze:

186

212

Megnevezés Használóknál jelentkező hasznok

Össze sen

Jelen érték

2 0 1 3

0

0

0

2 0 1 4 0

201 5 2016

2017 2018 2019

2020 2021 2022 2023

2024 2025

2026

2027

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

87 000 000

100 800 000

117 288 000

137 000 160

160 579 843

188 799 056

222 584 176

263 046 827

311 520 924

369 607 135

439 226 229

522 683 095

622 743 566

22 000 000

26 400 000

31 680 000

38 016 000

45 619 200

54 743 040

65 691 648

78 829 978

94 595 973

113 515 168

136 218 201

163 461 842

196 154 210

A projekt eredményire települő vállalkozások által előállított hozzáadott érték növekedés

20 000 000

20 400 000

20 808 000

21 224 160

21 648 643

22 081 616

22 523 248

22 973 713

23 433 188

23 901 851

24 379 888

24 867 486

25 364 836

Önkormányzat iparűzési adóból származó bevételnövekdés

45 000 000

54 000 000

64 800 000

77 760 000

93 312 000

111 974 400

134 369 280

161 243 136

193 491 763

232 190 116

278 628 139

334 353 767

401 224 520

87 000 000

100 800 000

117 288 000

137 000 160

160 579 843

188 799 056

222 584 176

263 046 827

311 520 924

369 607 135

439 226 229

522 683 095

622 743 566

3 542 879 1 981 011 642 737

Externális hasznok A projektelemek közelében lévő 1 066 925 kereskedelmi egységek nagyobb forgalma 259

Összes haszon

0

0

657 611 943

3 542 879 1 981 011 642 737

0

0

187

213

VII. 1.

2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. 16.

17.

MELLÉKLETEK Áttekintő térképvázlatok 1.1. Az akcióterület elhelyezkedése a településen belül 1.2. A korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedése 1.3. Az egyes akcióterületi ingatlanok tulajdoni helyzete 1.4. A megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység földrajzi helye, kiemelve a pályázat projektelemeit 1.5. Funkciók és azok elhelyezkedése az akcióterületen Jogosultság igazolása: jogosultsági indikátorok érétkének táblázatos összefoglalása Településszerkezeti terv Egyeztetések dokumentációja (emlékeztetők, jelenléti ív) 4.1. Közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetésekről 4.2. Érintett hatóságokkal folytatott egyeztetésekről - nem releváns 4.3. Térfigyelő kamerarendszer kiépítés és bűnmegelőzési programok esetében a területileg illetékes rendészeti szervvel folytatott egyeztetésekről, az akcióterület közbiztonsági problémáinak megoldásához történő hozzájárulásról, a fejlesztési program megismeréséről 4.4. Nyilatkozat a területileg illetékes rendészeti szervtől a projektben való együttműködésről 4.5. Civil szervezetekkel, lakossággal, gazdasági szereplőkkel, egyéb intézményekkel folytatott egyeztetésekről 4.6. KKV-val lefolytatott egyeztetésekről a kerékpárforgalmi létesítményeket érintő kritériumok vonatkozásában - nem releváns Programtervezet a projekt keretében fejleszteni kívánt intézmények vonatkozásában A projektmegvalósításra és fenntartásra vonatkozó rendezvénynaptár Képzési terv Városmarketing stratégia - nem releváns Egységes arculati stratégia - nem releváns Homlokfelújítási alap kialakításáról szóló önkormányzati rendelet - nem releváns Telepített növények listája Parkolási koncepció és parkolási rendelet Támogatói Csoport dokumentációja 13.1. Alakuló ülés jegyzőkönyve 13.2. Együttműködési megállapodás Tervezői nyilatkozat költségmegosztásról - nem releváns A projektben résztvevő társasházak közgyűlési határozata az együttműködési szándékról - nem releváns Projektmenedzsment 16.1. A menedzsmentben részt vevők önéletrajza 16.2. A menedzsmentre vonatkozó közbeszerzési kiírás dokumentációja - amennyiben a pályázat benyújtásakor még nem ismert a menedzsmentet alkotók személye Kérdőívek, jegyzőkönyvek csatolása az igényfelméréshez kapcsolódóan

214

Melléklet az 57/2013. (III.19.) Kvt. határozathoz

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

2013. február

215


TARTALOMJEGYZÉK 1.................................................................................................................................................... VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................. 7 B)

Az I. számú É-i akcióterület - mint szociális városrehabilitációs akcióterület 13

C)

A II. számú D-i akcióterület - mint szociális városrehabilitációs akcióterület 13

2.................................................................................................................................................... BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 17 2.1. ............................................................................................................................................ AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ................................................................ 17 2.2. ............................................................................................................................................ A LKALMAZOTT MÓDSZERTAN .................................................................................................... 19 2.3 KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVEK FUNKCIÓI ............................................................................. 21 3.................................................................................................................................................... HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................................................................................... 24 3.1. ............................................................................................................................................ KABA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ........................................................................................ 24 3.1.1................................................................................................................................................... Püspökladányi Kistérség 27 3.1.2................................................................................................................................................... Püspökladányi Járás 29 3.2. ............................................................................................................................................ KABA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS .............................................................................. 32 3.2.1................................................................................................................................................... A város bemutatása 32 3.3. ............................................................................................................................................ VÁROSSZERKEZET ............................................................................................................................. 34 3.3.1................................................................................................................................................... Falu a múltban 34 3.3.2................................................................................................................................................... Dinamikus évtizedek 34 3.3.3................................................................................................................................................... A szocialista iparváros 35 3.4. ............................................................................................................................................ GAZDASÁG......................................................................................................................................... 36 3.4.1................................................................................................................................................... A vállalkozási struktúra általános jellemzése 37 A Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban 2008- ban 25, 2009ben 27, 2010-ben 29 db volt, amely szintén alul marad az országos és regionális átlagtól ................................................................................................................. 41 3.4.2................................................................................................................................................... Ágazati szerkezet, vállalkozások 41 3.4.3................................................................................................................................................... A mezőgazdasági szektor bemutatása 41 3.4.3................................................................................................................................................... Az ipari szektor bemutatása 42 3.4.4................................................................................................................................................... A szolgáltatási szektor bemutatása 43 ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

2

216

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.5.7. A lakosság egészségügyi helyzete 75 3.6.............................................................................................................................................. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET .................................................................................................................... 76 3.6.1. .................................................................................................................................................. Éghajlat, levegő, víz 76 3.6.2. .................................................................................................................................................. 77 Csapadékvíz-elvezetés 3.6.3. .................................................................................................................................................. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás 77 3.6.4. .................................................................................................................................................. Kommunális hulladék 78 3.6.5. .................................................................................................................................................. 79 Zajkibocsátás, légszennyezés 3.6.6. .................................................................................................................................................. Természetvédelem, tájvédelem, környezetvédelem 79 3.6.7. .................................................................................................................................................. Városi épített értékek 80 3.6.8. .................................................................................................................................................. 83 Települési infrastruktúra 3.6.8.1. ............................................................................................................................... Lakásállomány .......................................................................................................................... 83 3.6.9. .................................................................................................................................................. Települési környezeti infrastruktúra ellátottság 85 3.6.10. ................................................................................................................................................ 87 Ivóvízellátás, közművek 3.6.11. ................................................................................................................................................ Szennyvízelvezetés és elhelyezés 87 3.6.11.1. ............................................................................................................................. Kaba-Tetétlen-Báránd Önkormányzati Szennyvíztársulás ........................................................ 88 3.6.12. ................................................................................................................................................ 88 Kommunális hulladék 3.6.13. ................................................................................................................................................ Földgázellátás 89 3.6.14. ................................................................................................................................................ 89 Villamosenergia, közvilágítás 3.6.15. ................................................................................................................................................ Telekommunikáció 90 3.6.16. ................................................................................................................................................ 91 Tömegközlekedés 3.6.17. ................................................................................................................................................ Magán gépjárművek 92 3.7.............................................................................................................................................. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ...................................................................................................................... 93 3.7.1. .................................................................................................................................................. Oktatás-nevelés 93 3.7.1.1. ............................................................................................................................... Óvodai nevelés.......................................................................................................................... 93 3.7.1.2. ............................................................................................................................... Általános iskola ........................................................................................................................ 94 3.7.2. .................................................................................................................................................. Egészségügy 97 3.7.3. .................................................................................................................................................. Közigazgatás 99 3. Szociális és Egészségügyi Bizottság ........................................................................................................... 101 ÖSSZBALESETEK ...............................................................................................................................103 3 3.7.4. .................................................................................................................................................. Szociális ellátás 104 ..........................................................................................................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

..........................................................................................................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

217

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.2.2................................................................................................................................................... A Városközponton kívüli belterület nevezetességei 128 4.2.3................................................................................................................................................... Társadalmi-gazdasági helyzet 128 4.2.4...................................................................................................................................................V árosrészi problémák 129 4.3. KÜLTERÜLET ............................................................................................................................. 129 4.4.SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE .....................................................................................................................................................130 4.4.1. Statisztikai adatok elemzése a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján 132 4.4.1.1............................................................................................................................................ Demográfiai mutatók a szegregátumban .............................................................................................. 132 .......................................................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

3. SZEGREGÁTUM ......................................................................................................................... 132 4.4.1.2............................................................................................................................................ Iskolai végzettség szerinti megoszlás................................................................................................... 133 4.4.1.3............................................................................................................................................ Foglalkoztatottság a szegregátumban................................................................................................... 133 4.4.1.4............................................................................................................................................ Lakáskörülmények a szegregátumban.................................................................................................. 134 4.4.1.5............................................................................................................................................ G azdasá g................................................................................................................................................ 135 4.4.1.6............................................................................................................................................ K özösségi egyéb funkciók ...................................................................................................................... 136 4.4.2................................................................................................................................................... Összegzés 137 .................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

5.STRATÉGIA .................................................................................................................................... 138 5.1. ............................................................................................................................................ KABA VÁROS JÖVŐJE ÉS A HOZZÁ VEZETŐ ÚT .................................................................................. 138 5.2. ............................................................................................................................................ AZ ÚJABB SIKEREKHEZ VEZETŐ LÉPÉSEK ......................................................................................... 139 5.2.1................................................................................................................................................... Átfogó célok 139 5.2.2................................................................................................................................................... Tematikus célok 144 5.2.2.1............................................................................................................................................ Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése ...................................................................................... 144 5.2.2.2............................................................................................................................................ Gazdasági erőforrások újraélesztése .................................................................................................... 146 5.2.2.3............................................................................................................................................ Természeti erőforrások kiaknázása és védelme.................................................................................... 147 5.2.2.4............................................................................................................................................ Humán erőforrások fejlesztése és megóvása ........................................................................................ 147 5.2.2.5. A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése 148 5.2.3................................................................................................................................................... A városrészek kitűzött céljai 151 5.2.3.1............................................................................................................................................ V árosközpon t......................................................................................................................................... 151 5.2.3.2............................................................................................................................................ Városközponton kívüli területek .......................................................................................................... 154 5.2.3.3............................................................................................................................................ Külterületek ......................................................................................................................................... 156 .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

4

218


5.4.5............................................................................................................................................................ Új funkciók betelepítése a városközpontba 171 5.4.6............................................................................................................................................................ A városi környezet és infrastruktúra fejlesztése 172 Infrastruktúra fejlesztése 172 Városi úthálózat tehermentesítése ................................................................................... 172 Belterületi úthálózat fejlesztése ....................................................................................... 172 - .................................................................................................................................................... Szennyvízelvezető csatornahálózat további fejlesztése, szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelése173 Ivóvízellátás fejlesztése, központiivóvízbázis védelme ................................................... 173 Közterültek fejlesztése 173 Játszóterek építése ........................................................................................................... 173 Parkok, települési zöldfelületek kialakítása ..................................................................... 174 - HELYI IDENTITÁSTUDAT ERŐSÍTÉSE, KÖZÖSSÉGFORMÁLÁS ........................................................... 174 Városmarketing kialakítása (városi televízió és települési hírportál fejlesztése) .. 175 175 Ipari célú területfejlesztés Ipari park fejlesztése ............................................................................................................... 175 Ipari területek bővítése, fejlesztése..................................................................................... 175 - .................................................................................................................................................... Ipari park kialakítása............................................................................................................................ 176 - .................................................................................................................................................... Befektetés-ösztönzés erősítése ............................................................................................................. 176 ..................................................................................................................................................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................

ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................................................. 177 6. ................................................................................................................................................... FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK.......................................................................................... 187 6.1. ................................................................................................................................................ A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA .......................................................................... 187 6.2. ................................................................................................................................................ ANTI-SZEGREGÁCIÓS BEAVATKOZÁSI TERV ......................................................................................... 188 7. A STARTÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI, KOHERENCIÁJA 189 7.1. ................................................................................................................................................ KÜLSŐ KOHERENCIA............................................................................................................................. 189 7.1.1............................................................................................................................................................ Ö sszhang a Településfejlesztési Koncepcióval 189 7.1.2............................................................................................................................................................ Összhang a Szerkezeti Tervvel 190 7.1.3................................................................................................................................................... Az önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang 192 7.1.4............................................................................................................................................................ A Települési Környezetvédelmi Tervvel való összhang 193 7.1.5............................................................................................................................................................ Ö sszhang Regionális fejlesztési tervdokumentumokkal 193 7.1.6............................................................................................................................................................ Országos Területfejlesztési Koncepció 194 7.1.7................................................................................................................................................... Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja 196 7.1.8............................................................................................................................................................ Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) 197 7.1.9............................................................................................................................................................ H ajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja 199 5 ..........................................................................................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.................................................................................................

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................................................

219

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 8.4. Ingatlangazdálkodási koncepció.......................................................................................................... 221 9. ................................................................................................................................................... P ARTNERSÉ G ..................................................................................................................................... 222 9.1. ................................................................................................................................................ Partnerség és az IVS .......................................................................................................................................................................222 9.2. ................................................................................................................................................ A CÉLCSOPORTOK TÁJÉKOZTATÁSA, AZ IVS TÁRSADALMASÍTÁSA .........................................................................224 9.2.1............................................................................................................................................................ Lakossági fórum, kérdőívek 224 9.2.2............................................................................................................................................................ Mélyinterjúk alkalmazása 225 9.2.3. Magánszféra - vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe 226 9.2.4............................................................................................................................................................ Civil szervezetek bevonása, tájékoztatása 226 9.2.5............................................................................................................................................................ Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába .................................. 227 ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................................................................................................................................................

10. ................................................................................................................................................. AZ IVS ÉS A SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK ................................................................................. 228 10.1................................................................................................................................................ A PARTNERSÉG JELLEMZŐEN VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, AZOK ÉRTÉKELÉSE............................................................228 10.2................................................................................................................................................ A PARTNERSÉG FENNTARTÁSA............................................................................................................... 229 11. ................................................................................................................................................. AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE („MONITORING”) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁSLÁSA.................................................................................... 230 12. ................................................................................................................................................. ANTI SZEGREGÁCIÓS TERV........................................................................................................... 234 12.1................................................................................................................................................ Lakhatási integrációt biztosító eszközök..........................................................................................................................................235 12.2................................................................................................................................................ Oktatási integráció ...........................................................................................................................................................................237 12.2.1. ......................................................................................................................................................... Korai óvodáztatás megteremtése 237 12.2.2. ......................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

ó

220

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

I. Kaba Város Képviselő-testülete - a település lakóitól kapott felhatalmazás alapján - a hatályos jogszabályokat és a magasabb területi dimenziójú terveket figyelembe véve, a saját hivatali testülete és külső szakértői munka igénybevételével létrehozta Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját.

A tanulmány születésének éve - 2013 - jelenti egy időszak végét (a 2007-2013 közötti uniós programozási időszak ugyanis véget ér), de egyben egy újabb kezdetét is, hiszen az IVS készítésének idején már a 2014-2020 közötti uniós programozási időszak tárgyalásai zajlanak. A jövőben a város továbbra is a fejlődés útját kívánja járni, nem megfeledkezve egyetlen lakójáról sem. A stratégia célja, hogy a jelen viszonyainak tényszerű ismerete és a feltáruló tendenciák alapján kiválassza a legvonzóbb és reálisan leginkább megvalósítható jövőképet, és az eléréséhez szükséges munkát olyan egységekre, programokra bontsa, melyek nyomán elérhetővé válik.

Két típusú városrehabilitációs tevékenységet különböztetünk meg: funkcióbővítő, valamint szociális célú város rehabilitációt.

A funkcióbővítő rehabilitáció alapvető célja a városi területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása, mely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a város vonzereje erősödjék, mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások, illetve intézmények, szervezetek számára. Mivel Magyarország városai nem jártak elől az organikus fejlődésben az elmúlt évtizedekben és a szocializmus időszakában sem, így hazánk különböző városai és városi rangra emelt települései nem egyenértékűek, már csak megjelenésükben sem nyugat-európai testvéreikkel. A funkcióbővítő város rehabilitáció módszertanán keresztül fejlődéseket lehet elérni a XXI. században.

A szociális célú városrehabilitáció olyan városrészeket érint, amelyek társadalmi és többnyire ebből adódóan, fizikai állapota is lényegesen rosszabb, mint az települési, regionális szinten elfogadható lenne. A rehabilitáció célja, a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminőségének és esélyeinek javítása. A városrehabilitációs program során az adott akcióterületen valósulnak meg felzárkóztató programok, mind az épített környezet, mind a

7

221

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája társadalmi helyzet tekintetében. Bár egy település eltérő elemeket kell, hogy hordozzon szövetében, a társadalom dinamikája kialakít elit és kevéssé tetszetős városrészeket, villa és ipar negyedeket, azonban a szociális piacgazdaság eszméjén keresztül vizsgálva a helyzetet az európai társadalom, európai közösség nem engedheti meg, hogy egyes csoportjai az átlaghoz képest szinte értelmezhetetlen lemaradásban, „gettószerű” városrészekben éljenek, mert ez olyan feszültségek és problémák forrása lehet, melyek a rendszer fenntarthatóságát kérdőjelezhetik meg. Így törekednünk kell a városi szövet revitalizációjára, hogy egy regionálisan értelmezett kritikus szint alá egy városrész mutatói ne essenek. A problémás terület integrálása, a megújuló városi szövet biztosíthatja a település hosszú távú fenntarthatóságát. II. A tanulmány a város középtávú településfejlesztési stratégiáját és operatív programjait tartalmazza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megfelel a területfejlesztési programokra vonatkozó hatályos jogszabályoknak, illeszkedik az Új Széchenyi Terv céljaihoz, összhangban van az ÉszakAlföldi Régió Fejlesztési koncepciójával, Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciójával, a Püspökladányi Kistérség Területfejlesztési Koncepciójával. Kaba az elmúlt 10 évben számos fejlesztési programot dolgozott ki önállóan, illetve a térségi szereplőkkel együttműködve. Első településfejlesztési koncepciója 2003-ban került összeállításra, amely az elmúlt 10 évben lényegesen módosult. Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

és

a

helyi

építési

szabályzat,

valamint

a

településrendezési terv összhangban van, a városrészekre kitűzött célok megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi. III. Ha Kabáról beszülünk, elsőként a cukorgyártásra asszociálunk még a mai napig is. Kaba volt a „cukor város”, azonban elveszítette ezt a pozícióját.

Összefoglalóan elmondható, hogy Kaba a régió és az ország atipikus városa, volt agrár-ipari város, hiába a fejlesztési tervek az agráriumra fektették a hangsúlyt, a helyi ipar fejlődése tapasztalható volt az elmúlt évtizedekben.

8

222

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba 2003-ben emelkedett városi rangra, korábban többször viselt mezővárosi címet, melyet a történelem során nem tudott tartósan megtartani. Megállapítható, hogy a város az Észak-Alföldi régió átlagos helyzetéhez képest jobb gazdasági állapotban van jelenleg, de lehetséges ezen helyzetnek a még tovább történő javítása, ugyanis Kaba lehetőségeket hordoz még magában, amelyek már középtávon eredményekre vezethetnek.

A város lakosságának gerincét nagyobb részben a több évszázada itt élő családok leszármazottai, kisebb részben a betelepültek adják. A város lakóira jellemző az összetartás, és hagyománytisztelet. A város lehetőségeihez mérten a lehető legjobb feltételeket kívánja nyújtani lakóinak.

A város közigazgatási területe 9503 ha, belterülete 256 ha, teljes területének népsűrűsége 65 fő/km körül mozog, amely az országos átlag 60%-a. Ennek alapján megállapítható, hogy a településen rendkívül alacsony a népsűrűség. Kaba városának lakossága az 1920-as években mintegy 7100 fővel tetőzött, népessége 1990-re 6404 fő volt, a pozitív természetes szaporulat és a minimális elvándorlás hatására 2001-re csak 0,5%kal csökkent a lakosság száma, 6369 főre. 2006-ban 6335 főre csökkent a lakosságszám, majd 2012-ben már csak 6218-an éltek Kabán. Infrastrukturális szempontból jól ellátott kisváros Kaba, de még hiányosságokkal küzd, az infrastrukturális fejlesztések folyamatban vannak, amelyek tervezése során az IVS- nek alappillérnek kell lennie.

Kaba közszolgáltatásai kielégítik a helyi alapigényeket, de a minőségi fejlesztésekre a jövőben is kellő hangsúlyt kell fektetni. Az oktatás területén az esélyegyenlőség és a művészetoktatás fejlesztése, a szakorvosi ellátás szélesítése elérendő cél a közbiztonság javítása mellett.

Kaba szociális ellátórendszere igen széles, kellően javítja a város lakóinak és ellátott térségének életminőségét, a szociális ellátórendszer fenntartása stratégiai érdek.

9

223

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A településen az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek és jelentős fejlesztések zajlanak folyamatosan. Folyamatban van a város szennyvíz hálózatának fejlesztése, a korábbi sikeres belvízvédelmi beruházást újabb követi, további fejlesztésen esik át a település infrastruktúrája.

IV. A településre az IVS-ben felállított SWOT analízis célja, hogy a város jellemzőit áttekinthető táblázatos formában tárja elénk. A város életét meghatározó tényezőket belső és külső tényezőkre bontja. A helyi jellemzőket Erősségek és Gyengeségek formájában összegezi. A külső tényezőket pedig a Veszélyek és Lehetőségek fogalomkörében azonosítja.

A módszer által elkészített elemzés igen szemléletes, lehetőséget nyújt a pozitív és a negatív tényezők összevetésére.

Belső tényezők Erősségek

Gyengeségek

• •

Jelentős mezőgazdasági potenciál

• Balneológiai vonzerő: Termálvízkészlet a város alatt • A városrészek megőrizték falusias képüket

Kedvezőtlen demográfiai folyamatok

• Foglalkoztatási lehetőségek csökkenése, magas munkanélküliség •

Munkavállalók nem megfelelő képzettsége

•

Megfelelő városmarketing hiánya

• Jelentős pályázati beruházások történtek

•

Kis és középvállalkozások hiánya

• •

Magas színvonalú szociális ellátás Javuló közbiztonság

•

Kereskedelmi szálláshely hiánya

•

Környezet jó állapota

• • •

Idegen nyelvismeret hiánya Bel- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai Gyűjtő és kerékpárút hiánya

Külső tényezők Lehetőségek

Veszélyek

• A turizmus erősödése a régióban, növekvő • A környező nagyobb települések kereslet az egészség- és az ökoturizmus iránt „turista-elszívó” hatása, jobban kiépített

10

224


turisztikai infrastruktúrája

• Együttműködési programok a kistérség többi településével

•

• mezőgazdasági feldolgozó ipar erősítése

A tőkebeáramlás hiánya,

befektetők elmaradása •

• a város szociálisan lecsúszó rétegeinek felemelése

Negatív demográfiai

folyamatok erősödése

V. A település városrészeinek lehatárolása a KSH által készített módszertan alapján készült, melynek fő szempontjai, a területrendezési kapcsolódó fogalmak alapján, a beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak.

A város IVS-ban elkülönített városrészek

-

I. Központi városrész

-

II. Központon kívüli lakott területek valamint a település külterülete (amely nem minősül elkülönült városrésznek, csupán a belterülettől való elhatároltsága miatt került önállóan megjelölésre, és ennek alapján néhány releváns körülmény alapján külön is értékelésre kerül, amennyiben az indokolt)

A központi funkciókat betöltő belterületen koncentrálódnak a legfontosabb intézmények. A központi belterületen komoly gazdasági potenciál összpontosul, mivel a településen működő gazdálkodó szervezetek jelentős része itt működik. A városközponton kívüli belterületen a város lakosságának több mint 90%-a lakik, így állapota és jellemzői lényegében a teljes településre döntő mértékben kihatnak.

A város központját gyűrűként körül ölelő zóna zömében családi házakkal beépített. Az utcahálózat nem rendelkezik kiépített, összefüggő gyűjtőúthálózattal. Az utcák jelentős részben burkoltak, rendezettek. Forgalmukkal városból kivezető, a városközpont környéki, illetve a település külső határán futó utcák emelkednek ki, ez utóbbiak gyűjtőúti funkciókat látnak el.

11

225

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba városában szegregátumnak azokat a területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%, szegregációval veszélyeztetett a terület, ha ez az arány eléri a 40 %-ot, amennyiben lakóinak száma meghaladja az 51 főt.

A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján előállított és az önkormányzatnak megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fő vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan. A 2001-es KSH adatok felvétele óta eltelt évtizedben az 1. számú szegregációt magában foglaló terület szegregálódása felgyorsult, egyre több alacsony társadalmi státuszú család költözik a helyi idősek által üresen hagyott alacsony komfortfokozatú házakba, amelyek rendszerint látványosan leromlanak a tulajdonos váltást követően. Félő, hogy rövidesen a roma kisebbség koncentrációja a szegregátum övezte utcákban megközelítheti azt a kritikus mértéket, amely után a korábbi többségi társadalom kiköltözése menekülésszerűen megindul a szlumosodó körzetből. A szegregáció újabb szintre léphet és expandálódhat, mely már nagyságrendekkel nagyobb befektetés árán számolható csak fel.

A 3. számú szegregátum mutatói és mérete nem teszi lehetővé, hogy a város szerkezetébe hatékonyan integrálódjon. A telepszerűen megjelenő szegregátumot hosszú távon és csupán a lakosok mobilizálásával lehet felszámolni.

VI. A város stratégiája az alábbi elvek mentén került meghatározásra:

Kaba jövőképe, amely az IVS átfogó célját is megtestesíti: „Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása.” Kaba településfejlesztési feladatainak és missziójának teljesítésében öt fő fejlesztési cél elérése szükséges az IVS időszakában (tematikus célok):

Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése

12

226

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gazdasági erőforrások újraélesztése Természeti erőforrások kiaknázása és védelme Humán erőforrások fejlesztése és megóvása A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése

VII. A város területén 3 akcióterület kijelölése történt meg az alábbiak szerint:

A)

A városközpont területe, mint funkcióbővítő akcióterület Az akcióterület lehatárolása:

Baross G. u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Rákóczi F. u. - Rózsa u. - Petőfi u. - Vörösmarty u. - Bethlen u.

B)

Az I. számú É-i akcióterület - mint szociális városrehabilitációs akcióterület Az akcióterület

lehatárolása: Hajnal u. - Rákóczi u. - Baross u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Belterületi határ C)

A II. számú D-i akcióterület - mint szociális városrehabilitációs akcióterület

Az akcióterület lehatárolása: Batthyány u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Petőfi u. - Csarkó u. - Bárándi u. - Belterületi határ

Az egyes akcióterületekre tervezett beavatkozások az IVS megfelelő fejezeteiben részletesen kifejtésre kerültek, és ütemek, prioritások, pénzügyi tervek kerültek felállításra a gondos tervezés érdekében.

VIII. Az IVS elkészítése során maximális volt a törekvés, hogy az alábbi ágazati alapdokumentumokkal való szerves összhang megteremtésre kerüljön:

• Országos Területfejlesztési Koncepció

13

227


•

Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja

•

Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT)

•

Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja

•

A Püspökladányi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja

IX. Az IVS egy külön fejezetében feltárásra kerültek azok a kockázatok, amelyek az IVS- ben foglalt célkitűzésekre és tervezett beavatkozásokra veszélyt jelenthetnek. A kockázatok elhárításának is eszközeként, továbbá az IVS hatékony megvalósítása érdekében felállításra került az IVS menedzsmentjének szervezete is.

X. Kabán egyre nagyobb szerepet kap a tervezési feladatok és a megvalósuló fejlesztések során a partnerség elvének érvényesülése. Mivel az IVS-nek helyi érdekeket kell szolgálnia, így elengedhetetlen volt az összes érintett helyi szereplő lehető legszélesebb körű bevonása, annak kidolgozásába és végrehajtásába egyaránt.

Az önkormányzat a partnerség keretében belül három fő fórumot alkalmazott az eddigiekben:

1.

A település honlapja - folyamatosan frissülő információkkal

2.

Kifüggesztésre kerül valamennyi elfogadott rendelet, közlemény a Polgármesteri Hivatalban és a településen több helyszínen

3.

Város önkormányzatának hivatalos lapja

Az IVS társadalmasításhoz kapcsolódó megtett lépések az alábbiak voltak az önkormányzat részéről:

1.

Lakossági fórum, kérdőívek

2.

Mélyinterjúk alkalmazása

3.

Magánszféra - vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe

4.

Civil szervezetek bevonása, tájékoztatása

5.

Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába

14

228

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6. Szakterületi egyeztetések

A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével követi nyomon az önkormányzat, Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendszeres beszámolók keretében kap tájékoztatást az IVS megvalósításáról.

XI. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat Magyarországon tovább erősíti több tényező. Az egyik az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása, valamint a mélyszegénység miatti tartós életforma elterjedése és fennmaradása. A másik az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, valamint az ezzel járó növekvő munkanélküliség, és az iskolázatlan lakosság foglalkoztatottságának megoldatlansága.

A szegregációs folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség közötti konfliktusok halmozódása és megoldatlansága.

A

kedvezőtlen

folyamatok

megállítása

érdekében

az

IVS

részeként

kidolgozásrab

került

antiszegregációs program, amely az alábbi prioritásokat fogalmazta meg:

1.

Lakhatási integrációt biztosító eszközök

2.

Oktatási integráció

-

Korai óvodáztatás megteremtése

-

Az iskolában való megfelelés a szegregátum lakosainak

-

A továbbtanulás szorgalmazása

3.

Az érintett lakosság foglalkoztatás helyzetének javítása, munkaerő piaci integráció

-

Az általános iskolai végzettség megszerzése

-

A munkanélküli lakosok reintegrálása a munkaerő piacra

4.

Szociális ellátórendszer beavatkozások

5.

Egészségügyi programok

6.

Közösségfejlesztő programok

7.

Összefogás

a

hatékony

együttműködésért

a

civil

szervezetekkel,

CKÖ-vel,

vállalkozókkal, önkormányzattal

15

229

helyi


XII. E dokumentum elkészítését megelőzően a városnak nem volt sem ilyen szemlélettel készült városfejlesztési stratégiája, sem olyan egyéb dokumentuma, amely be tudta volna tölteni azt az űrt, amelyet egy ilyen alapvető, stratégiai jellegű dokumentum hiánya jelent egy hasonló nagyságú és szerkezetű település életében.

Az IVS elkészítését megelőzően a város fejlesztései nem voltak összehangolva, leginkább az az elv határozta meg a települése fejlesztéspolitikáját, hogy milyen uniós és hazai forrású támogatási lehetőségeket tudott megpályázni és esetlegesen elnyerni a település. Az IVS elkészítését követően alapelvvé válik az, hogy a fejlesztések integráltan, e dokumentumra támaszkodva kerüljenek megtervezésre a jövőben.

Az IVS egyes fejezeteiben megfelelően kifejtésre kerül, hogy mind a funkcióbővítő, mind a szociális városrehabilitációnak adottak a helyi feltételei, amennyiben megfelelő pénzügyi forrás (akár uniós támogatás, akár hazai támogatás, akár önkormányzati és/vagy egyéb saját forrás) erre rendelkezésre áll. Az IVS továbbá a városrehabilitációs fejlesztési elképzeléseken felüli egyéb fejlesztési irányokat is komplex középtávú stratégiába szerkeszti.

A jövőben a város vezetése igazodni kíván az IVS-ben rögzített célkitűzésekhez, a jövőben folyamatos monitoringnak veti alá a szellemében megvalósuló programok hatékonyságát, településre kifejtett hatását, és megteszi - amennyiben szükséges - a kellő változtatásokat.

16

230


2.

2.1.

BEVEZETÉS

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fogalma

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, ugyanakkor megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készült.

Az IVS célja, hogy a településen meglévő fejlesztési szándékot a lehető legmagasabb színvonalon fogja össze és értékelje, egy egységes és reális összehasonlíthatóság lehetőségét megteremtő dokumentum formájában. Az IVS lehetőséget biztosít arra, hogy az országos és regionális programokhoz a település koncepciózus fejlesztési tervvel illeszkedjen az egyes pályázatok koherens rendszerében, a fő problémákra koncentrálva.

Jelen tanulmány a 2009. január 28-án kiadott Városfejlesztési kézikönyvben kiadottak szerint készült, figyelemmel a 314/2012. (XI.08.) Kormány rendeletben leírt új követelmény rendszerre, melynek megfelelően 2013. december 31-ig az IVS felülvizsgálásra kerül.

Az IVS több bevezető és módszertani leíró részt követően egy részletes helyzetelemzést tartalmaz, mely tematizálva, a vizsgált város szinte valamennyi objektíven megítélhető és összehasonlítható tulajdonságára kiterjed.

Ezt követően a település egyes szignifikánsan elkülönülő egységeinek azonosítására kerül sor, majd a funkcionális városszerkezeti egységek elemzésére kerül bemutatásra, kitérve olyan speciális egységekre, mint a városi szövetben azonosítható szegregátumok.

A stratégia terv fejezetében a megismert helyzet alapján részletes tematizált projektszintű tervezés történik, mely az elképzelt programok városon belüli helyét is azonosítja, majd az IVS kitér a terv relevanciájának vizsgálatára, bemutatja illeszkedését más tervdokumentumokhoz.

17

231


Az IVS következő része a megvalósíthatóság eszközeit (mint például a kulcsfontosságú partnerség) tárgyalja. Végül kitér a tervek és programok következetes után követési módszertanára, monitoringjára.

Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. AZ IVS területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja az érintett partnerek céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli az IVS.

Az IVS-ben meghatározásra került a stratégiai cél, a hozzárendelt irányvonalak összessége, valamint az is, hogy milyen településen kívánunk élni:

-

ahol mindig jó élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, és nő a rekreációs célú

zöldfelületek aránya, ahol az utak állapota javul. -

amely a lehető legteljesebb közszolgáltatásokat nyújtja lakóinak, ahol biztosított a

magas egészségügyi és szociális ellátás. -

amelyben fenntartható módon kerülnek kihasználásra a természeti erőforrások, új és

bővülő energetikai felhasználási profil mellett, ahol erősek a kis- és középvállalkozások, ahol befektetővonzó környezet van, ahol az önkormányzat partnerségben dolgozik a gazdasági szektorral. -

ahol a meglévő igényeknek megfelelő sportolási, szabadidős infrastrukturális háttér

biztosított a lakosság számára. -

ahol a hátrányos helyzetű társadalmi réteg nem bővül tovább, gazdaságilag és

szociálisan egyaránt integrálódik. -

amely megtartja térszerkezeti pozícióját, jó kapcsolatban van a térség településeivel és

részükre biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést a jelenlegi példaértékű programok folytatásaként.

18

232

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az Európai Unió irányelvei szerint (Lipcsei Charta) a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése.

A 2007-2013-as időszakban a régiók önálló regionális operatív programok keretében ösztönzik a városrehabilitációs programokat, melynek irányelvei alapvetően azonosak minden régióban.

Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő városrehabilitációs akciók célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe.

2.2.

Alkalmazott módszertan

Két típusú városrehabilitációs tevékenységet különböztetünk meg: funkcióbővítő, valamint szociális célú város rehabilitációt.

A funkcióbővítő rehabilitáció alapvető célja a városi területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása, mely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a város vonzereje erősödjék, mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások, illetve intézmények, szervezetek számára. Mivel Magyarország városai nem jártak elől az organikus fejlődésben az elmúlt évtizedekben és a szocializmus időszakában sem, így hazánk különböző városai és városi rangra emelt települései nem egyenértékűek, már csak megjelenésükben sem nyugat-európai testvéreikkel. A funkcióbővítő város rehabilitáció módszertanán keresztül fejlődéseket lehet elérni a XXI. században.

A szociális célú városrehabilitáció olyan városrészeket érint, amelyek társadalmi és többnyire ebből adódóan, fizikai állapota is lényegesen rosszabb, mint az települési, regionális szinten elfogadható lenne. A rehabilitáció célja, a helyi hátrányos helyzetű lakosság

19

233

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája életminőségének és esélyeinek javítása. A városrehabilitációs program során az adott akcióterületen valósulnak meg felzárkóztató programok, mind az épített környezet, mind a társadalmi helyzet tekintetében. Bár egy település eltérő elemeket kell, hogy hordozzon szövetében, a társadalom dinamikája kialakít elit és kevéssé tetszetős városrészeket, villa és ipar negyedeket, azonban a szociális piacgazdaság eszméjén keresztül vizsgálva a helyzetet az európai társadalom, európai közösség nem engedheti meg, hogy egyes csoportjai az átlaghoz képest szinte értelmezhetetlen lemaradásban, „gettószerű” városrészekben éljenek, mert ez olyan feszültségek és problémák forrása lehet, melyek a rendszer fenntarthatóságát kérdőjelezhetik meg. Így törekednünk kell a városi szövet revitalizációjára, hogy egy regionálisan értelmezett kritikus szint alá egy városrész mutatói ne essenek. A problémás terület integrálása, a megújuló városi szövet biztosíthatj a a település hosszú távú fenntarthatóságát.

A városrehabilitációs akciókat a település Integrált Városfejlesztési Stratégiájára alapozva szükséges megvalósítani, emellett a programok által érintett központokra akcióterületi terveket is szükséges kidolgozni.

Sajnálatos módon az európai közösség 40 évre visszatekintő támogatási rendszere, állandó kritika tárgya az euro szkeptikusok, de az integráció élharcosai részéről is. Fő probléma a hatékonyság kérdése, a cél, hogy igazságosan, de kellő hatást is kiváltva kell befektetni a rendelkezésre álló erőforrásokat. A problémakör különböző időszakokban és szinteken született kezelési módjaira, szélesedő alapelveire, most nem térünk ki, de megjegyezzük, hogy az IVS egy ilyen, a hibák sorozatos javítása alatt formálódott szemléletmód eredménye. Ennek célja a fejlesztések tudományos alapú keretbe és logikai rendszerekbe foglalása, melyeken keresztül a természetes módon ezerféle városfejlesztési szándék igazodik a jelentkező forrásokhoz, mely forrásokat magasabb szintű hasonló alapelven létrehozott elvek alapján kerülnek szétosztásra.

A települések városfejlesztési programjainak alapdokumentuma az Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely egy középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit, tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül.

20

234

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. AZ IVS területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja az érintett partnerek céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli az IVS.

2.3 Középtávú fejlesztési tervek funkciói

Kaba az elmúlt 10 évben számos fejlesztési programot dolgozott ki önállóan, illetve a térségi szereplőkkel együttműködve. Első településfejlesztési koncepciója 2003-ban került összeállításra, amely az elmúlt 10 évben lényegesen módosult.

A települése az alábbi főbb dokumentumokkal rendelkezik, amelyek az IVS kidolgozásának alapjául szolgáltak:

-

2005. decemberétől rendelkezik Kaba város szociális szolgáltatásszervezési koncepcióval,

melynek célja a negatív társadalmi jelenségek kiszélesedésével járó, a város lakóinak napi életét megkeserítő jelenségek tervszerű városi szintű kezelése.

-

2009-ben született meg Kaba város sportkoncepciója, melynek célja a város országos szinten

igen szűkös sport létesítményeinek optimális kezelése. Cél továbbá az, hogy a lakosság legnagyobb részének rendelkezésére álljanak a helyi létesítmények, a tömegsport támogatása és az egyes sportágak megfelelő tárgyi eszközeinek biztosítása mellett.

-

2010-ben Kaba-Báránd-Sáp-Tetétlen Társulati Közoktatási esélyegyenlőségi tervet fogadott el,

melynek alapja a közös intézmény fenntartás, melyet részben a törvényi környezet és a gazdasági célszerűség motivált, de a jó partneri viszony, a segítő szándék szelleme is áthatja az együttműködést.

21

235


-

2010. évben jött létre a települési környezetvédelmi terv, illetve a területrendezési terv is

megújult, melyeket a változó jogszabályi környezet eredményezett, ugyanakkor a város jövőjére vonatkozóan is felállítottak célkitűzéseket a dokumentumok. A környezetvédelmi terv a város saját minőségi követelmény rendszere a környezet átfogó, koncepcionális védelme érdekében.

-

2011-ben 2014-ig szóló gazdasági tervet fogadott el a város. A város választott vezetői

szándékaik komolyságát olyan nyilatkozatban fogalmazták meg, amely a település fejlesztésének alapvető dokumentuma egy önkormányzati ciklus időtartamára vonatkozóan.

-

a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv olyan alapdokumentumai a város

szerkezeti

felépítésének,

amelyek

alapul

szolgáltak

az

IVS-ben

meghatározott

városrészi

lehatárolásoknak.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fentiekben felsorolt stratégiai anyagokra építve, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével készült, szem előtt tartva az Integrált Városfejlesztési Stratégiával szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket.

Kaba Integrált Városfejlesztési Stratégiája a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve került kidolgozásra. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiával szemben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát.

A tervezés stratégiai alapját a város településfejlesztési koncepciója, településrendezési terve képezte. A településrendezési tervben kidolgozott helyzetértékelés, valamint a stratégiaalkotás teljesen összhangban van a jelen dokumentumban foglaltakkal. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia épít a településfejlesztési koncepcióban meghatározott helyzetértékelésre, valamint a településrendezési tervekre.

22

236


Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

és

a

helyi

építési

szabályzat,

valamint

a

településrendezési terv összhangban van, a városrészekre kitűzött célok megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi.

23

237


3.

HELYZETÉRTÉKELÉS

Ha Kabáról beszülünk, elsőként a cukorgyártásra asszociálunk még a mai napig is. Kaba volt a „cukor város”, azonban elveszítette ezt a pozícióját.

Összefoglalóan elmondható, hogy Kaba a régió és az ország atipikus városa, volt agrár-ipari város, hiába a fejlesztési tervek az agráriumra fektették a hangsúlyt, a helyi ipar fejlődése tapasztalható volt az elmúlt évtizedekben.

A település országos és regionális tervdokumentációkhoz való viszonyát külön alfejezet tárgyalja, de előre bocsátva elmondható, hogy a város köztes állapotú, a depressziós és kiugróan jó állapotú települések közötti olyan település, melyben a megvalósuló fejlesztések a legoptimálisabban hatnak, az elérhető legtöbb hasznot hajtják.

3.1. Kaba szerepe a településhálózatban

A város újkori megszületéséig számos közigazgatási egységhez tartozott Kaba, míg kialakult a mai helyzet. Az egykor csak a termőföld mennyiségétől és minőségétől függő mezőváros ma a modern Magyarország városa.

Kaba városa az Alföldön, az Észak-Alföldi Régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található.

A város a 4-es fő út mellett fekszik, amely egyben biztosítja a 190 km-re lévő főváros, a 32 km-re lévő megyeszékhely, valamint a 10 kilométerre fekvő járási székhely közúti elérhetőségét. A települést a 3407-es út köti össze Nádudvarral, Tetétlennel és Földessel, a 4801-es út Báránddal és Sárrétudvarival köti össze, valamint a 4802-es út Derecskével köti össze. A város elérhetősége így összességében jónak mondható, az állami közutak állapotai is kielégítőek. A városhoz legközelebb az M3-as autópálya található, mindössze 30 kilométerre, északkeletre, amely nem túl kedvező.

24

238


Kaba elhelyezkedése és megközelíthetősége Forrás: www.google.hu

A település vasúti elérhetőségét a 100-as villamosított vasúti fővonal biztosítja, melyen Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony városokkal biztosít közvetlen összeköttetést. Az 1976-ban megszüntetett 104-es Kaba - Nádudvar vasútvonal iparvágányként üzemelt.

A város már a honfoglalás óta lakott hely, mely történelme során többször elpusztult és számos közigazgatási egységhez tartozott. Életét termékeny földterületei határozták meg, agrár jellege a XX. században is csupán átalakult, élelmiszeripar központtá vált.

A város - bár többször kapott települési kiváltságokat - tartós fejlődését a történelmi események hátráltatták. Igazi központi szerepkörrel sohasem bírt a város, de mérete és népessége nyomán a térség meghatározó települése volt. A kiegyezést követen az Alföld lecsapolása és a mezőgazdasági termékek iránt élénkülő kereslet nyomán jelentős fejlődésen ment keresztül. A XX. század elejére Hajdú megye nagyközsége lett, amely nem jutott térségi központi szerepkörökhöz.

25

239

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Hajdú-Bihar megye 1950-es megalakulásával a püspökladányi járáshoz került, 2013- tól kezdődően a járások újbóli kialakítást követően Kaba ismét a Püspökladányi Járáshoz tartozik. Központi szerepkört csupán a szomszédos falu, Tetétlen tanácsi igazgatása nyomán látott el az önkormányzati rendszer kialakulásáig.

Kaba gazdaságát az agráripari fejlődés 1960 és 1990 közötti kiemelkedő időszaka biztosítja ma is. A fermentáló üzemek, hizlaldák, terménytárolók sorából kiemelkedik a Hajdúsági Cukorgyár 1979es megnyitása, mely élelmiszeripari profilt adott a városnak. A gyár létesítését követően a város sok járulékos beruházással gazdagodott, de alapvető településszerkezeti változáson nem ment keresztül.

A

város

oktatási

szociális

rendszeréből

csupán

a

középiskola

megléte

hiányzik.

Kiskereskedelme nélkülözi a külföldi üzletláncokat.

Fejlesztési pólusok és tengelyek hazánkban Forrás Országos Területfejlesztési Koncepció (2005)

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005-ben elfogadott és jelenleg is hatályos változata alapján az OTK fő prioritásai a következők, melyek a dokumentum stratégiai fejezetét követő illeszkedést feltáró fejezetében külön kifejtésre kerülnek: - a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,

26

240


-

a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban,

-

az innováció térbeli terjedésének elősegítése

-

a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása,

-

az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása.

A város fejlesztései nem mondanak ellent a szociális piacgazdaság elveinek, a fenntartható fejlődés a közösségi forrásokból való fejlesztésekből valósul meg többek között, de ezt deklarálja a város elmúlt húsz évének pénzügyi stabilitása.

A város jellegénél fogva csak korlátozott számú és késleltetett innováció befogadására képes, relatív kis mérete, szigorú gazdálkodása nem ad teret a kísérletezésre, ugyanakkor a bizonyított innovációk elől nem zárkózik el a város (pl. napenergia hasznosítás), a törvényi előírásoknak és a lakossági igényeknek törekszik eleget tenni (pl.: szennyvíz hálózat, e- közigazgatás).

A város 2012-es Településrendezési terve nem csak az összes hatályos rá vonatkozó jogszabállyal, hanem modern város építészeti elképzelésekkel is összhangban van. A város nemcsak lakóinak igényeit kívánja kielégíteni, hanem szemléletüket és hozzáállásukat formálandó innovatív elemeket is bevezet (pl.: gyűjtőút hálózat).

A város erőforrásainak korábbi felhasználásakor a fenntarthatóság nem volt kiemelt szempont, ma már a városi gyógyfürdő termálvizét is több célúan kívánja használni a város, mely attitűd a jövő beruházásaival válik igazán bevetté a városban.

3.1.1.

Püspökladányi Kistérség Az Országos Területfejlesztési Tanács 2001. decemberi határozata alapján 2002. és

2003.

között lezajlott a kistérségek rendszerének felülvizsgálata, amelynek eredményeként 168

területfejlesztési- statisztikai kistérség került kialakításra. A kistérségek új rendszerét a kistérségek megállapításáról,

lehatárolásáról

és

megváltoztatásának

rendjéről

szóló

244/2003.

kormányrendelet tette közzé, 2004. január 01. határnappal.

27

241

(XII.18.)

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2004.

évben így jött létre a Püspökladányi Kistérség, amelynek települései az alábbiak:

Püspökladány, Nádudvar, Kaba, Földes, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Báránd, Nagyrábé, Szerep, Tetétlen, Sáp, Bihartorda, Bihardancsháza, összesen 13 település. A Püspökladányi Kistérség összes terület 955 km , 53691 fő az összes lakossága.

A Püspökladányi Kistérség területén a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás jött létre, amelynek a legfőbb célja és feladata a társulásban lévő önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott társulási megállapodásban foglalt feladat- és hatáskörök magas színvonalon történő ellátása a közoktatás,

szociális

intézményi

ellátás,

gyermekjóléti

alapellátás,

egészségügyi

ellátás,

településüzemeltetés, közbeszerzési ellátás bonyolítása, belső ellenőrzés, közmunka programok szervezése területén. A jelenleg érvényben lévő, a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet alapján Püspökladányi Kistérség a 34. a kistérségek közötti rangsorban, tehát a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, de nem sorolható a leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé.

Magyarország 2013-tól működő járáshálózata

28

242

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Forrás: www.jaras.info.hu (2013) 3.1.2. Püspökladányi Járás A

város

fejlődése

szempontjából

megatározó

fejlesztési

pólus

Debrecen,

melynek

agglomerációs zónáján kívül esik a város. A város jelentősen kötődik továbbá Püspökladányhoz és Hajdúszoboszlóhoz is.

A település 2003-ben kapta meg a városi címet, mely után 2007-ben elvesztette helyi gazdaságának országos rangú zászlóshajóját, a cukorgyártást. Ez nem várt gazdasági megrázkódtatás volt Kabának, emiatt kiesett a jelentős élelmiszeripari városok sorából.

A járási törvényt (a 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról) az Országgyűlés 2012. június 4-i döntésével fogadta el, és ezen jogszabállyal megszületett a törvényi szabályozás a járási hivatalok kialakításáról. A járási rendszer kialakítása utáni időszak még túl rövid ahhoz, hogy az ezen rendszerből fakadó sajátosságokat részletesen elemezni lehessen, erre tekintettel jelen fejezetben a járási rendszer alapvetéseit elemezzük kizárólag.

A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magában foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6-18, összesen 175 járás jött létre. Minden egyes járásban - kormányrendeletben kijelölt járásszékhelyen jöttek létre a járási hivatalok, melyek a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működnek. A járási hivatal kétféleképpen biztosítja az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1 -2 alkalommal tart ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. Ezen elosztási rend szerint működik Kabán is az ügyfélfogadás a járási rendszerben.

A járási hivatalok székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét Kormányrendelet - 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról - határozza meg. A járások kialakításának alapelve, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors

29

243


és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. A járási rendszer 2013-as újraszervezésével újból a püspökladányi kistérséghez tarozik Kaba városa.

Járási hivatal

Járási hivatal illetékességi területe

Járási hivatal székhelye Püspökladány

Püspökladányi Járási Hivatal

Báránd, Bihardancsháza, Bihartorda, Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep,

Tetétlen A püspökladányi járás legfontosabb adatai Forrás: www.jaras.info.hu (2013)

Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó Járás

Regisztrált vállalkozások

Társas vállalkozások

száma ezer lakosra

száma ezer lakosra

alapot képező jövedelem (ezer forint)

Püspökladányi járás

1391

146

20

A püspökladányi járás gazdasági mutatói Forrás: www.jaras.info.hu (2013)

Hajdú-Bihar megye járásainak társadalmi mutatói

Járások

Nyilvántartott

Rendszeres

álláskeresők

szociális

aránya a munkavállalási . . korú népességből, %

segélyben részesítettek .. átlagos száma ezer lakosra

Általános iskolai , , állomány '

feladatellátási hellyel , „ „ rendelkező települések aránya, °ó

30

244


Hajdú-Bihar megye

Balmazújvárosi járás

14,6

8,8

12 500

100,0

Berettyóújfalui járás

16,0

8,5

20 051

S0,0

Debreceni járás

9J

3,0

94 599

100,0

Derecskei járás

15,7

7,5

15 731

100,0

Hajdúböszörményi járás

12,5

6:0

16 009

100,0

Hajdúhadházi járás

19:1

9:1

7 655

100:0

Hajdúnánási járás

13,0

6:0

12 429

S3,3

Hajdúszoboszlói járás

10,9

4:7

IS 051

100,0

Nyiradonyi járás

20,4

8,2

11 793

100,0

Püspökladányi járás

15,3

10:5

16 719

91,7

www.jaras.info.hu A fentiek alapján elmondható, hogy a Püspökladányi járás az egyik legrosszabb társadalmi mutatókkal rendelkező járás.

A Püspökladányi Járási Hivatalhoz átkerült az állami igazgatási feladok egy része, úgymint: -

Okmányiroda

-

Szociális igazgatás egy része

-

Gyámügyi igazgatás

-

Szabálysértési ügyintézés

31

245


Hajdú-Bihar megye járásai (2013) Forrás: www.jaras.info.hu A járási közigazgatási rendszer bevezetése mellett a tervezési statisztikai egységként a kistérség továbbra is megmarad az új járások mellett, mint területfejlesztési egység. 3.2.

3.2.1.

Kaba egészére vonatkozó helyzetelemzés

A város bemutatása

32

246

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba 2003-ben emelkedett városi rangra, korábban többször viselt mezővárosi címet, melyet a történelem során nem tudott tartósan megtartani.

Maga a település már a honfoglalást megelőzően is lakott hely volt, első írásos említése 1212ből való. Középkori életéről ismereteink hiányosak, életében a Bocskai féle szabadságharc hozott meghatározó fordulatot, amikor is a városba is települtek hajdúk. Az újkor időszakában a települést többször érték támadások, kiegyensúlyozott fejlődésnek csak a XVIII. században indult. Az egykori hajdúszabadságából csak néhány elemet megtartó település mezőgazdaságára alapozva gyorsan fejlődött, de a környező települések közül nem emelkedett ki. 1857. április 15-én különleges esemény történt az akkori falu életében, a falutól északra agy meteor csapódott a földbe, amely esemény máig sem merült feledésbe.

A kiegyezés időszakának gazdasági fellendülése Kabára is hatással volt, vasútállomást kapott és az akkor épült 4-es főút bekapcsolta az ország vérkeringésében.

Az I. első világháború jelentős véráldozatokat hozott, de fejlődését szerencsére ez sem törte meg. A II. második világháború jelentős helyi károkkal ját, mely után a település tőkés mezőgazdaságának alapvető átalakulása következett.

A mezőgazdasági kollektivizálás igen erős hangsúlyt kapott az 1950-es években, majd az 1960es évektől a mezőgazdasági termelés központosult és gépesült, számos beruházás nyomán a település gazdasága igen gyorsan fejlődött.

A város életének meghatározó éve volt 1979., amikor is a Hajdúsági Cukorgyár megkezdte a termelését a településen. Ezen időponttól a település agrárprofilja élelmiszeriparival bővült. A cukorgyár működése dinamizálta a település életét, a gyárhoz kapcsolódó beruházások ma is jelentősek (lakótelep, utak).

A rendszerváltást követően a mezőgazdaság visszaesése Kabát is elérte, a legtöbb üzemág vállalkozási formában tudta folytatni tevékenységét. A település megőrizve jelentőségét, 2003-ben annak az elképzelésnek a jegyében kapta meg a városi rangot, hogy a jövőben igazi agráripari várossá fejlődik. Ez irányú törekvését a cukorgyár 2007-es bezárása törte meg. A jelentős ipari tevékenység megszűnése után a város nem került kilátástalan helyzetbe, megmaradt erőforrásaira építve továbbra is stabilan gazdálkodik és fejlődik.

33

247


3.3. Városszerkezet

3.3.1.

Falu a múltban A város mai központjának helyén régészeti leletek, és a fennmaradt feljegyzések szerint már a

honfoglalás korától létezett település. A város akkori lakói a Dél-Hajdúság Kösely folyó által formált, árvizektől mentes térszínére települtek, melyen házaikat a kor gyakorlatának megfelelően az aktuális igények szerint építették egymás mellé.

A halmazfalu, melynek szigorúan vett utcahálózata még alig lehetett, a népesség számának emelkedésével koncentrikusan bővült, központját a mára már elpusztult egykori temploma képezte. Többszöri elnéptelenedése és újra népesedése során nem történtek tervezett telekrendezések. A település magjának utcahálózat-fejlődéséről nem maradtak pontos feljegyzések. Kör alakja és zugos lakótömb

feltárás

szerkezete

a

hajdúvárosokhoz

hasonló.

A

pókhálószerűen

elhelyezkedő

utcahálózathoz a számos zsákutca (zug) csatlakozik. A hálózat kiemelt részei a városból ki és azon átvezető utcák, melyek szélesebbek is.

A város központja körül kialakult egyfajta belső körút-kezdemény, míg a település XX. századi beépítésének határa körben egy külső körút létrejöttét hozta.

3.3.2.

Dinamikus évtizedek A város szerkezete a XX. század során két további egységgel bővült. Egyik a város északi

részén, a várost a vasútállomással összekötő út mentén kialakult lakótömb, másik pedig a település déli részén, a Tetétlenre vezető út mentén kialakult „Oncsa” nevű lakótömb, melyek kialakulását a kor lakás-, és házhely hiánya hívta életre.

A város körül elszórtan létrejött mezőgazdasági üzemek nem ritkán egykori tanyák helyén épültek fel, mely tanyák mára eltűntek.

34

248

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.3.3. A szocialista iparváros Az 1976-ban elindult, KGST együttműködésben megvalósult óriás beruházás volt a „kabai cukorgyár” kialakítása. A beruházás teljesen zöldmezős típusú volt és mintegy 500 hat szakított ki a település külterületének nyugati részéből. Az ipari komplexum a város szövetétől teljesen különálló, a város térszerkezeti fejlődésére elsősorban a szervizút rendszerének kiépítésével hatott, mellyel a város elkerülő utakhoz jutott.

A gyár egykori szolgálati lakótelepe ma a város 200 lakójának nyújt külterületi, ugyanakkor modern lakókörnyezetet, ezen a területen jött létre a „Kaba ház” idős otthon, illetve ezen területe további fejlesztési lehetőségekkel is bír, bevonzhatja a városba az ipari befektetéseket.

A város korábban követte a mikrodomborzati formák adta adottságokat, majd a táj antropogén átformálása nyomán ettől eltávolodott. A város közel kör alakja, központból szerkesztett izokrónok vonalára illeszkedett, mindaddig, míg a tervszerű telekosztások meg nem kezdődtek.

A város alakját a természeti tényezők ma már nem befolyásolják. Utcahálózata „zugos” típusú, az ősi halmazfalvak, kimért telekhatárokat nem ismerő időszakát követő mesterséges közterületmagánterület elválasztás eredménye.

A város szerkezetének rendezési tervben is megjelenő problémája a modern közlekedési igényeknek nem megfelelő utcaszélesség, ugyanakkor előnye az organikus nyomvonali kép.

További direkt probléma a már említett természeti adottságoktól való eltérés, amely nyomán a város olyan területei is beépültek, melyek korábban vizenyős részek voltak, így jelentős belvízproblémák keletkeztek. E probléma megnyugtató kezelése ma is tart és az IVS- ben is megjelölt fejlesztések nyomán oldható fel.

35

249


Kaba madártávlatból Forrás: www.googleearth.com, 2013.

Az ábra Kaba állapotát mutatja 400 km magasságból. A kép bár távoli, jól látszanak rajta a várost övező termőföldek és a várost övező mezőgazdasági üzemek. Külön felirattal kiemelve közülük az Ipari Parkot. A város közép pontjában piros vonallal kiemelve látható a jelen IVS-ben városközpontként azonosított városszerkezet egység.

3.4. Gazdaság

A város gazdaságának magja az elmúlt időszakban egy termelő szövetkezetbe koncentrálódott a település egészén, amely mellett csak a cukorgyár és az Agroferm jogelődje jöhetett lére.

A rendszerváltást követően a Kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet szétesett, a helyi gazdasági életben akkor még jelentős háztáji gazdaságok fokozatosan eltűntek, néhány családi gazdálkodó termel még ma is. A termelő szövetkezet üzemágai megszűntek vagy privatizálódtak, kisebb részben felszámolódtak, míg más részei vállalkozásokként működtek

36

250

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája tovább. A város kereskedelmi és szolgáltató szektorában a kiskereskedelem is teljesen új alapokon indult 1990. után.

A város gazdasági instabilitását a cukorgyár megszűnése tetőzte, mely után újabb szakaszába lépett Kaba gazdasági története.

3.4.1. A vállalkozási struktúra általános jellemzése A 980 bejegyzett vállalkozása közül 255 társas típusú, ez más településekkel összehasonlítva igen pezsgő gazdasági életet is bizonyíthatna, de sajnos a település gazdasági helyzete számos problémával küzd, ilyen a kényszervállalkozók, önfoglalkoztatók nagy száma. A vállalkozások számában megfigyelhető növekedés (2010.) is egyfajta válságtünetként értelmezhető Kabán.

Kabán a regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 2000-2012. között jelentősen növekedett, kiemelkedő növekedés 2008. évtől kezdődött, (2000-ben a regisztrált vállalkozások száma 320 volt, 2008-ban 962-re emelkedett a szám). 2007-ben 358 db regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, míg 2008-ban 962 db-ot, ami 604 új regisztrált vállalkozást jelentett a településen), ezt követően jelentősebb változás nem történt. Ezen kimagasló növekedés oka, hogy a törvényi változások értelmében módosult a regisztrált vállalkozások számításának módja. 2012-ben 980 regisztrált vállalkozás működött a településen.

A városban 8 szövetkezet működött 2001-ben, melyből négy mezőgazdasági jellegű. 36 korlátolt felelősségű társaság és 71 betéti társaság működött, melyek profilja döntő részben mezőgazdasági profil volt. Kaba városának legnagyobb iparűzési adófizetői 2011-ben az AGROFERM Rt, a Kabai Táp Rt., a Bon Freeze Kft., valamint a HAGE és KITE Rt-k helyi üzemegységei.

37

251


Regisztrált vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

A működő vállalkozások (2011.) 17%-a volt jogi személyiséggel rendelkező, míg 83 %-a jogi személyiséggel nem bíró szervezet. Az adatok jelentősen eltérnek az országos, a régiós és a megyei átlagoktól. 2011-ben országosan a működő vállalkozások 29,24 %-a volt jogi személyiségű, a régióban 20,95 %, míg Hajdú-Bihar megyében 23,26 %, tehát a településen sokkal inkább a jogi személyiség nélküli (jellemzően egyéni vállalkozások) vállalkozási formát választották.

A működő vállalkozások számában 2007-tól 2009-ig visszaesés volt megfigyelhető, mely a gazdasági válság hatásának volt köszönhető.

Többnyire kisvállalkozások működnek a településen, 2011-ben 217 vállalkozás foglalkoztatott 10 főnél kevesebb munkavállalót, 8 vállalkozás 10 és 20 fő közötti, 4 vállalkozás 20 és 50 fő közötti és 4 vállalkozás 50-250 fő közötti munkavállalói létszámot foglalkoztatott.

Többnyire a 10 fős kisvállalkozások a jellemzőek Kabán és a 10 főtől több személyt foglalkoztató vállalkozások száma szinte rendkívül alacsony.

38

252


Kabán az országos tendenciához hasonlóan a működő vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben

tevékenykedő

vállalkozások

száma,

az

ingatlanügyletekben

és

gazdasági

szolgáltatásokban működő vállalkozások száma.

A működő gazdasági társaságok számának változása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

Működő vállalkozások számának alakulása nemzetgazdasági áganként

Kabán a „kereskedelem, javítás” nemzetgazdasági ágazatban a működő vállalkozások 25 %-a tevékenykedik, ez az arány országosan 21,8 %, regionálisan 25,21 %, megyei szinten pedig 23,60 %, tehát ezen adatokhoz képest Kabán jóval több cég működik a kereskedelemben. Kabán az országos átlaghoz (3,33 %) viszonyítva közel 4-szer annyi működő vállalkozás volt a mezőgazdasági ágazatban (14 %), 3-szor annyi, mint a megyében (4,85 %) és a régióban (4,96 %).

39

253


Az építőipari vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

Kabán a vállalkozások gazdasági ágazat szerinti megoszlása egyező az országos tendenciákkal, a településen termelő szektor nem működik, a kereskedelem azonban az országos átlagokhoz képest is jóval fajsúlyosabban van jelen a településen, ugyanez mondható el a mezőgazdaságról.

A mezőgazdaság, halászat, erdőgazdaság nemzetgazdasági ágakban a működő vállalkozások száma nem változott túlzottan, továbbra is 2001-ben 40 db volt, 2006-ban és 2007-

ben visszaesett ez a szám 31-32 db-ra, majd 2010-ben 37 db volt ez a szám, amely az

országos átlaghoz képest magasabb, amely azt erősíti meg, hogy Kabán erős a mezőgazdasági szektor. Ez a tendencia nem az országos átlaghoz igazodik, ott jellemzően a kereskedelmi szektor a kiemelkedő.

A működő vállalkozások száma az építőiparban 2008-ban 50 db volt Kabán, amely szám 2009ben és 2010-ben is 49 db-ra változott. Ez a tendencia szintén alul marad az országos és regionális átlagtól.

A bányászat, kőfejtés területén működő vállalkozások száma és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ággal foglalkozó vállalkozások száma 2008-

ban, 2009-ben, 2010-ben is 0 volt, amely a város adottságából adódó eredmény.

40

254


A Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban 2008-ban 25, 2009ben 27, 2010-ben 29 db volt, amely szintén alul marad az országos és regionális átlagtól.

Pozitív elem ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti élénk együttműködés termelésük és értékesítésük terén, amely a településen működő vállalkozások közötti élénk kapcsolatot és egymásra utaltságot is megjeleníti.

3.4.2.

Ágazati szerkezet, vállalkozások A térség gazdasági helyzetével foglalkozó tanulmányok közös megállapítása, hogy Kaba kiváló

termőterületekkel és jó közlekedési elérhetőségekkel rendelkező város. A város jövőjét a magas minőségű élelmiszer alapanyagok és késztermék előállítása jelenti, amelyhez kapcsolódhatnak ipari tevékenységek és geotermális erőforrások kiaknázása, a turizmus fejlesztése.

3.4.3.

A mezőgazdasági szektor bemutatása A gazdasági társaságok számának változását a gazdasági környezet és a gazdasági válság

eredményezte. Az egykori termelő szövetkezetek a 90-es években elaprózódtak, átalakultak korlátolt felelősségű társasággá.

A település fluviális löszön kialakult termő talajai magas aranykorona értékűek, a mezőgazdaság számára jó alapot biztosítanak, megjelenik a mezőgazdaságban a kukorica, a takarmány búza és árpa termesztés. A vetésforgók és a piaci viszonyok éves változása szerint, az időjárás szélsőségeire

tekintettel

termesztenek

étkezési

gabonákat,

burgonyát

hagymát,

zöldségeket,

csemegekukoricát, cukorrépát, a gyengébb földeken repcét, napraforgót vetnek, de borsó, szója is előfordul, fő szálastakarmány a lucerna. Gyümölcsös csak pár hektár létezik Kaba területén, ugyanakkor jentős a halastavak mérete (150 ha). Az állattartás gerince a sertéstartás, melyhez csatlakozik a baromfitartás és kevés marha és juhtartás. Az állatállomány visszaesése erőteljes, a növénytermesztés területén az intenzív kultúrák törnek előre.

41

255


A mezőgazdasági társaságok sorsát a városban is megjelenő országos jelentőségű mezőgazdasági cégek (KITE, HAGE) tevékenysége is erősen befolyásolta. Az ország európai integrációját követő mezőgazdasági politika érintette Kabát, a támogatási rendszereknek a helyi termelők is haszonélvezői.

Az ország mezőgazdasági térképén Kaba még ma is szerepel. A háztáji gazdaságok szerepét egyre inkább átveszik a modern kombinátok és a földbirtokok is egyre koncentráltnak, de az ágazat foglalkoztatottjainak és cégeinek száma továbbra sem csökken.

3.4.3. Az ipari szektor bemutatása A város munkavállalói közül 2001-ben a KSH adatai szerint 534 fő volt ipari foglalkoztatott, akiknek jelentős része eljáró volt. A helyi ipari üzemek közül a korábban az Eastern Sugar Rt. által üzemeltetett cukorgyár volt a legmeghatározóbb, 2007-es megszüntetésével közel 180 fő került elbocsájtásra.

A gyár területén a megszüntetést követően ipari park jött létre, kiszolgáló létesítményei hasznosítására több terv is született, melyek közül még egy sem valósult meg. Területe igazán nagy, közel 250 ha, amelyből a gyár maga 73 ha foglalt el egykor.

A gyár fennmaradó oxidációs tórendszere természetvédelmi területi minősítést kapott, ugyanis a napi 14000 m vízfelhasználás hozadékát kezelő tórendszerben védett madárfajok kezdtek el költeni, kócsagtelep is kialakult.

A gyár központi csarnoka üresen áll, a 100 m-es kémény épen maradt. A 4 darab egyenként 20000 t befogadóképességű silótározó Európában páratlan kapacitású, a gyárhoz kapcsolódó csomagoló részleg részben került megszüntetésre, ma csökkentett kapacitással 2

r

*

3

ugyan, de termel. Épen maradt még a gyár 2000 m -es irodaháza, 5000 m -es köbméteres olajtartályai, mázsaháza, réparaktára, és több kisebb kiszolgáló létesítmény.

42

256

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gyártelep jelen formában egy csonk, amely barnamezős 3. generációs ipari parkként működhetne, ha kellő létszámú vállalkozás töltené fel, a jelenlegi szállítmányozó és javító műhelyen túl.

A gyár részegységei közül a csomagolási részlege működik még ma is csökkentett kapacitással, amelyet a SugarPack Kft. üzemeltetet. Továbbra is működik a KabaTarg targonca szerviz, mely az egykori termelő szövetkezet melléküzemági hagyományaira épít.

A parkban akár több 10 hektáros telkek is kialakíthatóak, melyhez az alapinfrastruktúra lényegében adott és a betelepülők igényei szerint gyorsan és olcsón kiegészíthető egy 3. generációs ipari park szintjére.

Jelentős élelmiszeripari profillal a Bon Freeze Kft. konzerv- és fagyasztóüzeme működik, melynek fő profilja a csemegekukorica, és a zöldborsó konzerválása.

3.4.4. A szolgáltatási szektor bemutatása A szolgáltatási szektor 168 vállalkozása 596 főnek ad munkát. Az alkalmazottak a város oktatási, egészségügyi, szociális és kereskedelmi egységeiben foglalkoztatottak, vagy eljárók. A városban nem működik bevásárló központ, a kiskereskedelmi forgalmat helyi vállalkozók, a Hajdú-COOP Zrt. és az Egyetértés COOP Zrt. végzik.

A településen két étterem és 19 bolt, és 25 egyéb vendéglátóhely működik. A kiskereskedelmi egységek számában tapasztalható visszaesés okai az öregedő és elszegényedő társadalom egyre csökkenő vásárlóerejében, és változó bevásárlási szokásaiban keresendő.

A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon csökkent, 2000-ben még 30, míg 2006-ban 35 működő vendéglátóhely volt a településen, mely 2012-ben 25-re csökkent. Az italüzletek száma nem igazán változott 2000. és 2011. között, 14 és 12 darab között változott a számuk, a munkahelyi étkezdék száma 2-3 között változott, az éttermek, egyéb étkezdék száma szintén 16 és 14 között mozgott.

43

257

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kereskedelmi egységek között a kiskereskedelmi üzletek vannak nagyobb számban. A kiskereskedelmi üzletek közül is az élelmiszer jellegű üzletek részaránya (25%) a legmagasabb.

Jellemző a kiskereskedelemben, hogy egyéni vállalkozások üzemeltették az üzletek 36%-át 2012ben.

A kiskereskedelmi hatósági engedélyek számának alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ Fontos tényező egy város életében az iparűzési adó nagysága, és annak az egyes szektorok közötti megosztása. Megállapítható, hogy az iparűzési adó változása csak részben függ a tényleges helyi termeléstől, a regionális cégek (gyakran multinacionális vállalkozások) gazdasági műveletei jelentősen torzítják azt.

44

258


Iparűzési adó bevétel 300000

250000

200000

150000

100000

50000

0 2007

2008

2009

2010

2011

Az iparűzési adó bevételek alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

Az önkormányzati beszámolók adatai szerint a város iparűzési adóból származó bevételei jelentős mértékben nőttek 2006. és 2011. között, amely a cukorgyár megszűnése ellenére történt meg, és ez jelzi a település gazdasági potenciálját.

Év

Iparűzési adóbevétel (eFt)

Iparűzési adót fizetők száma (db)

2006

281.178

340

2007

173752

342

2008

275701

358

2009

245090

374

2010

178019

569

2011

142974

567

214359

583

2012

Iparűzési adóbevétel Kaba teljes területén forrás: önkormányzati adatszolgáltatás)

Az iparűzési adó (IPA) mértéke 2012. január 1-től 2%, 2006. évtől kezdődően nőtt az iparűzési adót fizetők száma, az is megállapítható, hogy az adóbevétel stagnálása elsősorban a vállalkozások bevétel stagnálásának köszönhető. A 2011. évhez képest 2012. évben nőtt az iparűzési adóbevétel, az iparűzési adót fizetők száma pedig 2006. évtől kezdően szintén

45

259

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája növekedést mutat. A 2%-os IPA jelentős bevételt jelent a város számára, azonban ennek döntő részét az akcióterületen kívüli termelővállalkozások fizetik be az önkormányzat számlájára.

Megnevezés

Kaba

Működő vállalkozások összesen (db) és ezen belül:

255

iparban aktív vállalkozások (db)

38

mezőgazdaságban aktív vállalkozások (db)

29

szolgáltatási szektorban aktív vállalkozások 19

(db) Iparűzési adó összesen (eFt)

214.359

Működő vállalkozások száma/összetétele és az iparűzési adó bevétel 2011. évben forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

3.4.5. Üzleti infrastruktúra Az üzleti infrastruktúrák és a magas színvonalú üzleti szolgáltatások elérhetősége fontos előfeltétele a versenyképes vállalkozói szféra kialakulásának. Az üzleti infrastruktúrák közé a vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai és innovációs központok, valamint inkubátorházak tartoznak.

A városban az üzleti infrastruktúra fejlettsége elmarad a megfelelő szinttől. Kabán található ipari park, a régi cukorgyár területe, azonban ennek a kihasználtsága nem teljes körű, néhány a régi gyárból megmaradt tevékenység ellátására épülő gazdasági társaság működik ezen a helyen. Kabán nem található inkubátor ház, sem üzleti szolgáltató központ. Részben emiatt minimális a befektetői érdeklődés a település kijelölt gazdasági és ipari területei iránt, amely még kiaknázatlan lehetőségeket hordoz magában. Másrészt ezeken a területeken valamennyi infrastruktúrára való csatlakozás lehetősége biztosított. A területek jellemzően zöldmezős beruházásra biztosíthatnak helyet.

46

260

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.4.6.

Gazdaságfejlesztés A gazdaság élénkítése, illetve ennek érdekében megtett intézkedések kiemelten fontosak a

település további fejlődésének érdekében.

Jelenleg a településen a gazdaságfejlesztés eszköztárából a vállalkozásoknak nyújtott közvetlen gazdaságfejlesztési eszközöket egyedi elbírálás alapján tudja biztosítani az önkormányzat. A településre betelepülni szándékozó vállalkozások számára minden esetben a feltételeket külön megvizsgálva tud különböző kedvezményeket, illetve lehetőségeket biztosítani az önkormányzat. Ezen kedvezményeket azonban - az önkormányzat szűkös költségvetése miatt - igen korlátozottan tudja biztosítani.

A másodlagos eszközök közül a térségi fejlesztési programokban való részvétel nyújthat lehetőséget a településre betelepülő vállalkozások számára a fejlődésre.

Felmerült az igény a település mezőgazdasági területeinek fejlesztésére vonatkozóan, melyet az önkormányzat mezőgazdasági feltáró út építésével tud támogatni.

3.4.7.

Információs társadalom A modern kommunikációs technológiához való hozzáférés elengedhetetlen feltétele a gazdasági

fejlődésnek, a telekommunikációs eszközök korlátozott elérhetősége szűkíti a térségi szereplők kommunikációs lehetőségeit, illetve lassítja az országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét. Az információhoz jutás akadályozottsága egy terület elszigetelődéséhez vezet, ami korlátozza a társadalmi fejlődést, kevésbé vonzóvá tesz egy térséget a fiatal, képzett munkaerő és a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek számára.

A városban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. A településen az internetezésre alkalmas vezetékes telefonhálózat és a hazai mobiltelefon hálózatok szolgáltatásai (mindhárom mobil szolgáltató) is teljes körűen elérhetők.

47

261


A gazdálkodó szervezetek és magánemberek számára a gyors és hatékony, elektronikus módon történő ügyintézés szempontjából azonban hiány mutatkozik. Az önkormányzat biztosítja ugyan az elektronikus ügyintézés lehetőségét, amely azonban további fejlesztésre szorul.

3.4.8.Turizmus A kereskedelmi szálláshelyek száma a településen 19 db, az idegenforgalom nem számottevő. A vendégek száma összesen 139 fő volt a településen 2012-ben, a vendégéjszakák száma pedig 381. A megyében eltöltött vendégéjszakák számához viszonyítva elhanyagolható a kabai vendégéjszakák száma.

A turizmus, kereskedelmi szálláshelyek száma elhanyagolható Kabán, ennek ellenére számos történelmi, természeti értékekkel rendelkezik, amelyeket az alábbiak szerint kívánunk bemutatni.

A város turisztikai profilját megalapozó termálfürdő már igen korán, a hajdúszoboszlói fürdő létesítése után néhány évvel létrejött. 2004-től minősített bromidos- jodidos alkáli kloridos gyógyvize van, melyre csupán egy kisebb, három medencés fürdő épült. A fürdő B-106-os jelű kútja fúrásakor +8,5m-es nyugalmi vízszint mellett 820 l/perc hozamot 48°C-on produkált.

A fürdő területének 2006-ban befejezett bővítése és fejlesztése nyomán napjainkra térségi jelentőségre tett szert, további területi és műszaki fejlesztése tervezett, hiszen a jegyvásárlási adatokból kiderül, hogy a kabai lakosoknak nyújtott kedvezményt csak a látogatók egy része veszi igénybe, vagyis a fürdő vendégeinek jentős része nem kabai lakos, a környező teleülésekről vagy távolabbról érkező vendég.

A város fürdője a turisztikai célokon túl a helyi lakosság kiszolgálásával is javítja a lakosok életszínvonalát.

Kabai meteorit: a Mácsai Sándor Művelődési Ház előtti parkban 1857. április 15-én meteorit hullott Kaba határában. Ebből a meteoritkőből következtettek a tudósok arra, hogy más égitesteken is vannak szerves vegyületek.

48

262


A református templom mellett az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából állított emlékmű került elhelyezésre, illetve szintén a templomkertben tekinthető meg a Trianon emlékmű.

Kaba további nevezetessége a Nyikómalomfalváról kapott székelykapu, amelyet a 2005-ös nagy árvíz sújtotta település megsegítésére nyújtott adományért „cserébe” kapta Kaba városa.

Kaba városában található kiemelt oltalmat élvező emlék-tölgyfák, amelyeket 1896-ban Magyarország ezeréves emlékére ültettek a kabaiak elődei.

A Városháza előtti parkban az 1848/49-es forradalom 150. évfordulóján avatott köztéri alkotás található, amely 496 kabai nemzetőrnek állít emléket.

Sári Gusztáv emlékfala: az általános iskola központi épületének előterében az iskola névadójának - Sári Gusztávnak - az emlékfala látható. 2000. augusztus 28-án vette fel az intézmény a kabai születésű, Apáczai Csere-János díjjal kitüntetett tanár, igazgató, szakfelügyelő nevét. Az újító, alkotó pedagógus nemcsak szűkebb környezetében, hanem megyei, országos szinten is elismerést vívott ki magának.

Barabás Samu iskola és kultúrház: Barabás Samu fáradhatatlan munkásságának az eredménye, érdemét hálával örökíti meg az Eklézsia. Barabás Samu 1921-36 között volt Kaba község református lelkésze. Országgyűlési képviselőként sokat tett a település fejlődéséért. Munkálkodása nyomán 1927ben került átadásra a négy tantermet, két szolgálati lakást, mozgóképszínházat magában foglaló épület.

A város csendes, falusias hangulata nyomán falusi turizmusnak is ideális célpontja, melyhez kapcsolódó szálláshelyek a termál turisztikai vendégek előtt is nyitva állnak. A város szállodával nem rendelkezik, 19 regisztrált szállásadójánál 68 ágy áll a vendégek rendelkezésére.

49

263


Szálláshely neve Piroska vendégház

Címe, hrsz-a István k. u. 56. hrsz: 1207/2.

Adószámn, vagy stati Tevékenység számjele típusa 58945993 -1-29 Egyéb szálláshely

Vendégszobák száma 5

Agyak száma 11

Egyéb szálláshely Egyéb szálláshely

2

6

Üzemeltetési engedély száma 1744-4./2008. módosítva: 8029-3/2010. 2480-2/2008.

Engedély kiadás dátuma 2008.11.05. módosítva: 2010.10.11. 2008.07.16.

Telefonszám 06 30/426-8816

Király vendégház Termál vendéeház Zug Vendégház

Hajdú u. 5. hrsz: 1517 Kiss E. u. 1. hrsz: 1536/1. Mátyás k. u. 44. hrsz: 333.

58960068-1-29

2527/2008.

2008.07.22.

73044044-1-29

Egyéb szálláshely

1

4

6134- 4 /2010.

2010.10.11.

06 70/509-8703, 06 70/527-3954

Nagyi vendégház

Bajcsy-Zs. u. 36. hrsz: 1485/2.

74934467-1-29


2

6

3088-2 /2011.

2011.06.06.

54/460-249, 30/3213581

14545858-2-09


4

12

2631-1/2012.

2012.03.28.

06 30/958-0221

2630-1/2012.

2012.03.28.

06 30/958-0221

695/2005, 696/2005. módosítva: 2950/2012.

2005.02.18. módosítva: 2012.04.13.

06 30/955-1151

Levendula vendégház

Vörösmarty u. 1/b. hrsz:2249/2 Tulipán vendé Mácsaiu. 1/b. eház hrsz: 1552/1. Oázis Rákóczi u. vendégház 205. hrsz: 782.

47708071

14545858-2-09 22820765-2-09

Egyéb szálláshely Egyéb szálláshely

4

4 6

10

12 18

54/460-011; 30/9-552741 06 70/316-6808

Jelentősebb szálláshelyek a településen Kaba Város Önkormányzata

3.4.9.

A kultúra szerepe Kabán

A településen a kulturális infrastruktúra - bár több esetben nem megfelelőek az infrastrukturális feltételek - biztosítja, hogy számos települési rendezvény kerüljön megszervezésre.

Az önkormányzat nagy jelentőséget tulajdonít a helyi társadalmi egység megteremtésének, a helyi identitástudat kialakításának, erősítésének, ezért elengedhetetlennek tartja a helyi társadalmi szövet igényeinek megfelelő közösségi terek, közösségi házak kialakítását, a meglévő közösségi színterek fejlesztését.

3.4.10.

2014-ig szóló gazdasági terv bemutatása röviden A város 2011-ben született gazdasági tervének első része az önkormányzat működésének

feltételeit fekteti le, majd a következő három feladatot tűzi ki célul:

I.

Településfejlesztési feladatok

II.

Település ellátási feladatok

III.

Intézmények tevékenysége

50

264


Az egyes feladatok részletes bemutatását az alábbiak szerint mutatjuk be, tekintettel arra, hogy az IVS készítése során kiemelt figyelmet fordítottunk a gazdasági tervvel való összhang biztosítására. Mindezt oly módon kívántuk elérni, hogy egyrészt a gazdasági program által megadott kereteket, irányokat kitöltöttük tartalommal, másrészt pedig a gazdasági programban nem szereplő fejlesztési stratégiai elemeket illesztettünk be az IVS-be. (Terjedelmi korlátokra tekintettel az egyes feladatok bemutatását röviden, tényszerűen, pontokba foglalva mutatjuk be.)

3.4.10.1.

Településfejlesztési célkitűzések

Alapvető cél, hogy a fejlesztési célok tekintetében érvényesüljön a folyamatosság, arányosság, a korábbi és áthúzódó feladatok összhangja az új célkitűzésekkel. A város rendezési tervével összhangban szükséges döntést hozni a beruházásokról, felújításokról, korszerűsítésekről. Indokolt esetben kerülhet sor a város rendezési tervének módosítására a közérdek és magánérdek arányait szem előtt tartva, figyelembe véve annak költség kihatását.

Jelentős költségvetési hiány mellett nagy körültekintést igényel a kötelezően ellátható feladatok mellett, az önként vállalt feladatok meghatározása és költsége.

A jövőben is kiemelt feladatként kezeli a város a munkahely teremtést, ösztönözni kívánják a városban letelepedni kívánó ellátó, szolgáltató vagy termelő tevékenységet végző vállalkozásokat. Ehhez kedvező területi és egyéb - földrajzi, infrastrukturális - feltételek biztosíthatók.

Az önkormányzati beruházások, felújítások során - azonos feltételek, megfelelő műszaki felkészültség esetén - előnyben kívánják részesíteni a helyi vállalkozásokat.

Előre tervezett főbb feladatok -

szennyvízhálózat kiépítése, tisztító telep kialakítása

-

belvíz védekezési munkálatok szükség szerinti megvalósítása

-

új árkok kialakítása, meglévő korszerűsítése

-

városközpont további korszerűsítése, ezzel összefüggésben az útcsere végrehajtása

-

átkelő forgalom más utakra terelése, szilárd útburkolatok bővítése, meglévő felújítása

51

265


-

szeméttelep rekultivációja

-

gyógyfürdő kezelés kiterjesztése

-

fürdő gázhasznosítás megvalósítása, mellyel a középületek fűtése megoldódna

-

napközis konyha, ebédlő felújítása

-

óvoda, iskola intézményeinek további korszerűsítése

-

közösségi terek létesítése, korszerűsítése - több generációs játszótér kialakítása, sportpálya létesítményeinek felújítása

-

környezetvédelmi feladatok, a peremterületek roncsolt esztétikai városképi szempontból elhanyagolt részek fokozatos rendbe tétele, fák, bokrok ültetése.

A gazdasági programmal összhangban szükséges készíteni az éves költségvetéseket.

Tekintettel kell lenni arra, hogy a beruházások, felújítások, nagyobb összegű beszerzések járulékos költségei - pályázatkiírás, közbeszerzési eljárás, versenytárgyalás bonyolítás, műszaki ellenőrzés, reklám, marketing tevékenység - milyen módon csökkenthető, amivel növelhető lenne a műszaki tartalomra vagy pótlólagos beruházásra fordítható összeget.

A megrendelések, megbízások kellő részletességgel tartalmazzák a műszaki tartalmat, a rendeltetésszerű használathoz szükséges valamennyi feltételt, előírásokat. Ezek szolgálják a jó minőségű kivitelezést, garanciát, hiánypótlást, újabb költségek megelőzését, vagy hosszadalmas és költséges eljárásokat.

A közmunka programok előnyben részesítése fontos feladat, mert ezzel a lakosság életkörülményeit jobbá lehet tenni, a közmunkások által végzett munkával a lakóhelyüket élhetőbbé lehet tenni.

Ösztönözni szükséges a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat a fejlesztési, településképi (út, járdaépítés) feladatokban való aktívabb közreműködésre, amely hasznos mind a városnak, mind maga a vállalkozás is gazdasági előnyben részesül ezáltal.

52

266


3.4.10.2.

Település ellátási szolgáltatási feladatok

Hangsúlyos cél, hogy az önkormányzat a település ellátási szolgáltatási (igazgatási) feladatait intézményei, társulások útján, vagy vállalkozások útján látja el, továbbá figyelemmel kíséri egyéb ellátó, szolgáltató szervek tevékenységét.

A szennyvízcsatorna hálózat fokozatos kiépítéséhez kapcsolódóan gondoskodni kell az érintett ingatlanok rendszerre csatlakozásáról. A lakossági csatlakozást segíteni kell az engedélyezési eljárás egyszerűbbé tételével, kedvező költségekkel.

Az önkormányzat továbbiakban is segíti a rendőrség munkáját, közös érdek a közrend és közbiztonság javítása. Az önkormányzat elvárja a hatékony és jogszerű munkát a településen, amit az önkéntes segítők támogatásával is elő kíván segíteni.

Kiemelt figyelmet kap a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. működésének javítása és az irányításával megvalósuló közhasznú és közcélú munkavégzés szervezett és hatékony biztosítása, illetve a társaság által végzett szolgáltatói jelleg erősítése.

Cél a jelenlegi jó színvonalú egészségügyi ellátás megtartása, a lehetőségekhez képest még több szakellátás biztosítása, fejlesztése. További cél, hogy kapjon nagyobb szerepet az egészségnevelés és a megelőzést elősegítő szűrővizsgálatok.

Településpolitikai célkitűzésekben és döntésekben törekedni szükséges a közmegegyezésre és az átláthatóságra, ösztönözni szükséges a településképet és a lakosság közérzetét javító kezdeményezéseket.

Az önkormányzati ingatlanok védelme és állagmegóvása szintén fontos cél.

3.4.10.3.

Intézmények tevékenysége

Cél, hogy az Általános Művelődési Központ továbbra is a jogszabályi előírásoknak megfelelően működjön. Az intézményi összevonást követően a tervek szerint a művelődési

53

267

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ház kihasználtsága és az ott folyó szakmai munka tovább fejlődik. Cél továbbá, hogy az intézmény közvetlen és közvetett partnereinek megfeleljen, illetve továbbra is használja ki a kistérségi társulás által nyújtott lehetőségeket.

A nevelés és oktatás tekintetében a tehetséggondozás és a felzárkóztatás továbbra is kiemelt célkitűzés.

Az oktatás során hangsúlyos, hogy a tanulók olyan tudás birtokába kerüljenek, amelyet eszközként tudnak használni a mindennapi életben.

Célkitűzés továbbra is, hogy az általános iskolában alkalmazott integrációs pedagógiai rendszer a jövőben is hangsúlyos maradjon, mely a halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgálja.

Továbbra is fontos igény, hogy a kimagasló szakmai színvonalon működő művészeti oktatás igyekezzen megtartani a beindult szakokat.

A napközi otthonos óvodában a jövőben is a minőségelvű nevelés megvalósítására szükséges törekedni, a költséghatékony, jogszerű és szakszerű működtetés és az optimális kihasználtság biztosításával.

A könyvtár színvonalas működésének további fenntartása is cél. Célszerű lenne a könyvtárnak aktívabb szerepet vállalni a helytörténeti örökség fenntartásában.

A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményi társulás által fenntartott intézményként (2011-ig működött társulás által fenntartott intézményként) három településen (Kaba, Báránd, Sáp) tíz szociális alapszolgáltatási és két gyermekjóléti és alapellátási feladatot lát el. A legnagyobb igény az idős emberek és hozzátartozójuk részéről egy ápolást és gondozást nyújtó szociális intézmény létrehozására van.

A Polgármesteri Hivatal munkájában főbb célkitűzések az ügyintézés minőségének, szakszerűségének megtartása, lehetőség szerint a minőség javítása, a településen elérhető szolgáltatások számának növelése. A közigazgatás átalakítása során törekedni szükséges arra, hogy a településnek a térségben kialakított szerepe megmaradjon, lehetőség szerint erősödjön.

54

268


2011. óta a város főterének rekonstrukciója, a belvíz program folytatódott, átadásra került a megújult rendelőintézetet és megvalósult a Hétszínvirág óvoda bővítése, valamint az általános iskola egyik épületének felújítása. Az egyes projektek az IVS későbbi fejezeteiben részletesen bemutatásra kerülnek.

Hatásukat tekintve az óvoda felújítás tekinthető a legerőteljesebbnek, hiszen ebben az esetben intézménykiváltás valósult meg, a többi felújítás kisebb bővítéseket eredményezett. A belvíz program két projektjében a város É-i részén valósult meg a belvízelvezető rendszer felújítása. A belvízvédelmi beruházások potenciális vis maior károktól mentik meg Kabát. A városközpont megújulásának eredménye kevéssé számszerűsíthető, mint az intézmények energetikai megújításából eredő megtakarítás.

Összegezve elmondható, hogy a város az Észak-Alföldi régió átlagos helyzetéhez képest jobb gazdasági állapotban van jelenleg, de lehetséges ezen helyzetnek a még tovább történő javítása, ugyanis Kaba lehetőségeket hordoz még magában, amelyek már középtávon eredményekre vezethetnek.

Ugyanakkor a jövőben a városvezetésének városmarketinget erősítő terveket, elképzeléseket kell kidolgoznia, majd pedig megvalósítania, ugyanis ezen a területen Kaba jelentős lemaradásban van.

Kiemelendő továbbá, hogy a korábbi cukorgyár megszüntetésével okozott megrázkódtatások után a jelenlegi helyzetből a városnak újra gazdasági felemelkedésre van szüksége, amelyhez leginkább a külföldi működő tőke beáramlása nyújthat segítséget.

Kaba egykori természetes kötődése Nagyváradhoz közel száz éve megszűnt, Kaba kapcsolata lazult Berettyóújfaluval is, azonban a Debrecennel kialakult évszázados gazdasági kapcsolatok az elmúlt évtizedben is intenzíven fejlődtek. A megyeszékhely és Kaba gazdasági érdekei több ponton is találkoznak, a jövőben még szorosabb együttműködésre kell törekedni, például arra, hogy a város profitálni tudjon Debrecen gazdasági dinamizmusából, minél több tőkét és vállalkozást vonzzon a városba, és használja ki a település ehhez kapcsolódó potenciálját (például azt, hogy az Agrártudományi centrum eredményeit Kaba termőterületén és állattenyésztő telepein is alkalmazzák).

55

269


3.5. Társadalom A város lakosságának gerincét nagyobb részben a több évszázada itt élő családok leszármazottai, kisebb részben a betelepültek adják. A város lakóira jellemző az összetartás, és hagyománytisztelet. A város lehetőségeihez mérten a lehető legjobb feltételeket kívánja nyújtani lakóinak.

A város közigazgatási területe 9503 ha, belterülete 256 ha, teljes területének népsűrűsége 65 fő/km2 körül mozog, amely az országos átlag 60%-a. Ennek alapján megállapítható, hogy a településen rendkívül alacsony a népsűrűség.

3.5.1. Demográfia Kaba városának lakossága az 1920-as években mintegy 7100 fővel tetőzött, népessége 1990-re 6404 fő volt, a pozitív természetes szaporulat és a minimális elvándorlás hatására 2001-re csak 0,5%kal csökkent a lakosság száma, 6369 főre. 2006-ban 6335 főre csökkent a lakosságszám, majd 2012-ben már csak 6218-an éltek Kabán.

Kaba városának lakónépessége és állandó népessége az alábbiak szerint alakul 2000. és 2011. évek között:

Mutatók Időszak

Lakónépesség száma (fő)

Állandó népesség száma (fő)

2000. év 6472 6446

6644

2001. év 2002. év

6422

6589

2003. év

6414

6566

2004. év

6454

6572

2005. év

6443

6567

2006. év 2007. év

6322

6483

6211

6421

6622

56

270


2008. év

6087

6339

2009. év 2010. év

6000 5922

6265

5932

6218

2011. év

6218

www.ksh.hu

A fentiekből megállapítható, hogy a népességszám, az állandó és lakónépesség egyaránt folyamatosan csökken (egy évet - 2004. év - kivéve), ez a tendencia állapítható meg az országos adatokból és a regionális adatokból is. A lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya az alábbiak szerint oszlik meg: 0-14 éves korosztály a lakónépesség 20%-a 15-59 korosztály a lakónépesség 60%-a 60 év felettiek a lakónépesség 19%-a.

Az elmúlt évek népességmozgalmának számadatai már ennél dinamikusabb mozgásról tanúskodnak. Az ország más városaihoz hasonlóan Kaba sem tud fiataljainak kellő számú, képzettségüknek megfelelő munkát adni, így a fiatal diplomások sokszor kénytelenek elhagyni szülővárosukat. Ezzel szemben az idősebbek korosztály nagyvárosokból való visszatérése is létező jelenség.

A város jövője szempontjából a születések számának folyamatos csökkenése, a társadalom elöregedése igazán veszélyes jelenség. Ez ellen az önkormányzat is megpróbál küzdeni, de erőfeszítései csak az országos családpolitikai rendszer támogatásaival vezethetnek eredményre.

Az állandó népesség kor szerinti megoszlása a következő: 0-19 év közötti a lakosság 30%-a; 20-39 év közötti 28%-a; 40-59 év közötti 23%-a; 60 év feletti a népesség 19%-a.

Kaba városában a 2012. január 1-i statisztikai adatok szerint a lakosságszám: 6.218 fő. Ebből a 0-18 év közöttiek száma: 1163 fő. A gyermeklétszám alakulása: 0-3 éves korosztály:

57

271

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 189 fő, 4-6 éves korosztály: 159 fő, 7-14 éves korosztály: 489 fő, 15-18 éves korosztály: 326 fő.

Kabán az élve szültetések és halálozások számát 2005. és 2009. között az alábbi táblázat mutatja be, amelyből megállapítható a születésszám csökkenése és a halálozások számának növekedése, amely általános tendencia a kistérségben, a megyében és országosan is.

Természetes fogyás Kabán, 2005-2009 Élve születések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

Természetes fogyás (fő)

56

98

-42

89

-28

50

72

-22

54

90

-36

46

76

-30

61

www.kaba.hu

A vándorlási egyenleg folyamatos negatívumot mutatott 2006. és 2010. között, amely trend a fiatal diplomások és a munkaképes korúak elvándorlásából adódik és egybeesik a környező településeken tapasztalhatóval, a 2011-es év tekintetében az odavándorlások növekedése a gazdasági válság folytatódásával, a szűkülő nagyvárosi, külföldi munkalehetőségekkel magyarázható. A vándorlás trendje előnytelen, de mértéke még kezelhető és a város szándékai szerint tovább javítható.

58

272


Oda és elvándorlások alakulása 2007-2011 között a városban Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

A trend megfordulása és tartós pozitív iránya az elkövetkező fejlesztési időszak feladatainak egyike, az elmúlt tíz éves alakulása kevéssé helyi, mint országos gazdasági társadalmi tényezőkkel és nehezen definiálható okokkal magyarázható. Mindezt alátámasztja az alábbi táblázat is.

Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Odavándorlás 189

Elvándorlás 162 194 159 194 140 198 257

156 163 217 194 240 160 152 238 108 200 124 180 139 224 205 176 Kaba vándorl ási egyenlege Forrás : KSH

Egyenleg 27 -38 4 23 54 42 -97 -86 -92 -56 -85 29

59

273


Az országos és regionális arányokhoz képest az elmúlt tíz év változásait is figyelembe véve a helyi arányok nem tekinthetők kiugrónak, megfelelnek illetve jobbak az országos és területi átlagoknál. Hiszen a fiatalkorúak aránya magasabb az országos adatoknál, míg az időskorúak aránya alacsonyabb. E jelenség a hasonló méretű alföldi városokra általában jellemző, hiszen a felnőtt korba lépő lakók egy részét a város elveszti elvándorlásuk miatt, míg az időskorúak száma és ezzel aránya nő, ugyanakkor elmarad az urbánusabb területek mutatóitól.

Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 180 -t—

2007

2008

2009

2010

2011

Kaba öregedési mutatójának változása Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

A települések lakosságának nemzetiség szerinti megoszlása (%), 2001 Település Kaba

Magyar (%) 97,90

Cigány (%)

Román (%)

Német (%)

2,80

0

0,1

Lengyel (%)

Nem válaszolt (%) 1,40

0

Forrás: KSH

A fenti táblázatból megállapítható, hogy Kaba lakosságának 97,90 %-a a 2001. évi népszámlálás során magyarnak, míg a lakosság közel 2,80 %-a cigány nemzetiségűnek tartja magát, a településen minimális, 0,1%-os lakosságszám vallotta magát más, német nemzetiségűnek.

60

274


Képzettség A településen az oktatásnak sok évszázados hagyományai vannak. Egykor a Debreceni Kollégum diákjai közül páran Kabán teljesítették a mai gyakorlatuknak megfelelő időszakukat, így a környező településeknél kevéssel jobb a lakosok iskolázottsága. A 2001-es népszámlási adatok idején a 7 éves kor felettiek között még 144 olyan személy élt a településen, akinek nem volt teljesített iskolai évfolyama, 1483-an 8 általánosnál kevesebbel, 1809-en legalább 8 általánossal rendelkeztek (38%). 1293 éretségi nélküli, míg 836-an érettségit adó középiskolai képzést fejeztek be. A diplomások száma 268 fő volt (5%). A számok 5875fős lakosságra vetítve értendők és megegyeznek a térség városainak arányaival.

3.5.3.

Foglalkoztatás Kaba 2011-es 6369 fős lakossága közül 1774 volt foglalkoztatott a KSH adatai szerint, ami a

teljes népesség 28%-át jelenti. 587 főt tartottak nyilván munkanélküliként, 2060 fő volt inaktív kereső, 1948 főt eltartottnak tekintettek. A számok az országos átlagnál lényegesen rosszabb képet festenek a településről a foglalkoztatás tekintetében.

A helyzetet és az arányokat alapvetően megváltoztató folyamatok napjainkig sem kezdődtek meg érezhetően, 2012-ben a munkanélküliek száma 627-re nőt.

A város foglalkoztatási helyzetét jelentősen befolyásolta a cukorgyár bezárása, vagyis 1980. és 1990. között 750 fő volt foglalkoztatva átlagosan évente, a gyár 110-130 kampány napot teljesített, mely időszakban jelentős segédmunkás állományt is foglalkoztatott. A rendszerváltást követően a cég intenzív racionalizáláson esett át, 2005-ben a dolgozók száma nem érte el a 180 főt sem. E dolgozók főleg a magasan kvalifikált, mérnők végzettségű személyek voltak, nem kabai kötődésűek, az alacsonyabb képzettségű dolgozók többsége szintén nem kabai lakhellyel rendelkező személy volt.

A cég bezárása okán a dolgozók jentős végkielégítést és a jogszabályi előírásoknak megfelelő juttatást kaptak, átképzési programokon vehettek részt személyenként több, mint 100.000 Ft értékben. Az elbocsátott dolgozók közül sokan gépészek, vegyészek, mérnökök voltak, akik különösebb átképzés nélkül helyezkedhettek el debreceni vagy közeli hasonló profilú cégeknél.

61

275


A gyárból a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem jogutód szervezet jött létre, hanem az üzem egyes egységeit (csomagoló, melasz raktár) különböző vállalkozások működtették tovább, amelyek közül több társaság korábban is működött. A korábbi volt cukorgyári dolgozók közül 40-50 főt ezen vállalkozások foglalkoztattak, így a gyárbezárás nem okozta a munkanélküli tömegek hirtelen megjelenését, azonban a beszállítókat ért károkról mai napig nincs pontos adatunk.

A cukorrépa termesztésével foglalkozókat kártalanították, a cukorrépa termelése nem állt le a térségben, exportra és a kaposvári gyárba évente több száz vagon répa érkezik a gyár egykori beszállítóitól.

Az elmúlt évek egyre szélesedő közmunka programjai a munkanélküliek mind nagyobb részének nyújtanak időszakos vagy huzamosabb idejű foglalkoztatást. A közmunkaprogramok nem oldják meg az alapvető foglalkoztatási problémákat, de a résztvevők számos előnyhöz jutnak munkabérükön kívül is, a rendszeres hasznos elfoglaltság és munkatapasztalat, valamint az új ismeretek által.

A munkanélküliek számának alakulását az alábbi táblázatban lévő adatsor mutatja be:

Munkanél küli Férfi

Összesen Lakónépesség

Nő

Munkanélküliségi arány

Év 2000

333

282

615

6653 6622

9,24%

2001 2002

307 333

263 235

570 568

6591

8,62%

2003

310

239

549

6560

8,37%

2004

287

248

535

6568

8,15%

2005

312

270

582

6570

8,86%

2006

280

296

576

6567

8,77%

2007

358 334

698

6421 6401

10,87%

2008

340 354

2009 2010

435 339

358 307

793 646

6339 6265 6218

12,51% 10,31%

2011

688

197 224 421 Adatok a város munkanélküliségének alakulásáról

8,61%

10,75%

6,77%

Forrás: www.kaba.hu

62

276


Országos tendencia, hogy az elmúlt években országos szinten is megnőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettséget szerzők aránya a népességen belül. Ez megmutatkozik Kaba foglalkoztatási és munkanélküliségi adataiban is. A tapasztalatok szerint a magasabb végzettségűek (gimnázium, szakközépiskola, technikum, egyetem és főiskola) körében a fiatal, 17-25 év közötti korosztály aránya a legmagasabb. Az álláskeresők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása azt igazolja, hogy a magasabb végzettséggel (érettségi, diploma) rendelkezők nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, azaz ezt a társadalmi réteget a munkanélküliség kevésbé érinti.

A főiskolát és egyetemet végzettek elhelyezkedési esélyei azonban az elmúlt 4 éves időszakban országosan is kedvezőtlenebbé váltak, nincs ez másként Kabán sem. A jelenlegi munkaerő-piaci igények és a felsőfokú oktatási kínálat közötti strukturális különbségek miatt a felsőfokú végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a jövőben várhatóan tovább fog emelkedni.

A 2001-es KSH adatai alapján Kabán a munkaképes korú lakosság aránya 57%, ebből munkanélküliek aránya 18% (a tartósan munkanélküliek aránya 7%); a munkanélküliek nembeli megoszlását tekintve a nők vannak többségben (59%) a férfiakkal szemben (41%). A munkanélküliek végzettségét tekintve az alábbi adataink vannak: 0,3% felsőfokú végzettségű; 31,7% középiskolát végzett; 19% szakmunkás képesítéssel rendelkezik; a munkanélküliek nagy részének, 49%-nak pedig semmilyen szakképzettsége nincs. A városból más településre eljáró ingázók aránya 6%, míg Kabán több mint kétszer ennyi (16%), más településről bejáró ingázó talál munkát.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy 2000. és 2011. között a nyilvántartott álláskeresők száma hogyan oszlik meg az érintettek képzettsége alapján.

63

277


Időszak

Általános iskola 8 osztályánál Általános iskolai Nyilvántartot t kevesebb végzettségű álláskeresők végzettség gel nyilvántartott száma összesen rendelkező álláskeresők (fő) nyilvántart száma (fő) ott álláskereső k száma (fő)

Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Szakiskolai végzettségű nyilvántart ott álláskereső k száma (fő)

Szakközépisk olai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántarto tt álláskeresők száma (fő)

Főiskol ai Egyetemi végzetts végzettségű égű nyilván nyilvántart ott tartott állásker álláskereső k száma (fő) esők száma (fő)

2000. év

615

38

299

193

14

65

5

1

2001. év

570

33

267

175

15

76

3

1

2002. év

568

34

282

159

13

75

4

1

2003. év

549

37

269

156

13

69

4

1

2004. év

535

32

276

140

15

66

6

1

2005. év

582

34

287

155

17

81

7

1

2006. év 2007. év

576 698

32 34

285 330

159

77

5

3

182

15 24

118

8

2

2008. év

688

33

332

192

28

95

7

1

2009. év

793

34

353

236

33

127

8

2

2010. év 2011. év

646 421

35 17

282 178

184

32

8

4

111

18

101 89

6

2

forrás: www.ksh.hu

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a 2012. évben Kaba városában hogyan alakult a munkanélküliség, a munkanélküli lakosság számából, hány fő tartósan munkanélküli, a lakosságon belül hány háztartásban részesülnek rendszeres szociális segélyben, gyermekvédelmi támogatásban.

Összesen Munkanélküliek száma a településen

627

Ebből tartósan munkanélküli

157

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

288

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

288 649

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

64

278

ebből

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan 232 hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 417 Adatok a város 2012-es szociális helyzetéről Forrás: www.kaba.hu

11111 111 II II iiiiiiiiiin Munkanélküliek és a segélyezettek számának változása 2000 és 2012 között Forrás: http://www.afsz.hu/

A munkavállaló korú népesség számának 2006-ig tartó emelkedése a korábbi magasabb születésszámokat produkáló évek hozadéka volt, amely egy prosperáló gazdaságban az ismételt növekedés egyik támasza lehet.

A trendet a születésszámok drámai romlása és a társadalom korábban aktív korú rétegeinek tömeges időskorba érése okozza és összességében kedvezőbb gazdasági kilátásokat vetít elénk.

65

279


A munkaképes korú népesség számának változása Forrás: http://www.afsz.hu/

A teljes lakosságot tekintve 2010-ig a munkanélküliség az elmúlt tíz évben ingadozó volt, majd határozott növekedést mutatott, mely trendet a közmunkaprogramok beindulása törte meg határozottan. A munkanélküliek közül a férfiak hagyományosan felülreprezentáltak, amely kulturális, nemi okokra, nem pedig a nők jobb munkaerő piaci helyzetére vezethető vissza.

A város foglalkoztatottságának helyzete az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlenebb, a munkanélküliség az országos átlagnál magasabb, ugyanakkor viszont a térség más településeihez viszonyítva alacsonyabb. Ez több tényezőnek köszönhető: az önkormányzat - a meglehetősen szűkös kereteket maximálisan kitöltve - él a közhasznú foglalkoztatás lehetőségével, igyekszik segítséget nyújtani a munkaerőpiacról átmenetileg kikerülteknek. A munkanélküliek naprakész tájékoztatása érdekében folyamatos, jó kapcsolatot tart fenn a munkaügyi központ kirendeltségével, a gazdálkodó, valamint a civil szervezetekkel.

66

280

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba lakosságának főbb mutatói a foglalkoztatottság tekintetében 2001-es KSH mutatói szerint az alábbiak szerint alakulnak:

Mutató megnevezése Lakónépesség száma

Kaba összesen 6 369

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

20,5

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

60,3

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

19,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

39,3

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

5,9

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

54,1

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

28,9

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

42,7 48,5 6 490

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

39,3

5,9

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

44,9

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

62,9

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

24,9

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

7,5

16,8

A KSH 2001-es adatai szerint a legfőbb társadalmi foglalkoztatási mutatók Forrás: KSH

67

281


3.5.4.

A lakosság jövedelmi és szociális helyzete

A település lakosságának jövedelmi helyzetében elemezni kívánjuk az önkormányzat által nyújtott különböző szociális ellátási formákat, mint a megélhetés egyik sajnálatos forrását.

Az ellátások rendszere két fő csoportra osztható:

1.

eseti szociális juttatások

2.

rendszeres szociális juttatások.

1.

Az eseti szociális ellátások közé sorolhatók:

•

Lakásfenntartási támogatás

•

Átmeneti segély

•

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

•

Temetési segély

Ezek az ellátások egyszeri, gyorssegély jelleggel működő támogatások.

Mut k t a

Időszak

Lakásfen ntartási támogatá s esetei

Lakásfe nntartá si támogat Ámenet i ásra segélyez felhaszn ált és esetei összeg (1000 Ft)

Rendkí vüli Átmene gyerme ti kvédel Rendkív üli segélyre mi gyermek felhaszn támogat védelmi ált ásra támogatá s összeg felhaszn esetei (1000 ált Ft) összeg (1000 Ft)

2000. év 2001. év

402 324

603 498

320 244

865 649

324 306

2002.év 2003.év 2004. év

318 232 2934

444 442 7812

1213 96 67

2215 325 373

419 74 15

1090 886 1038 276 62

Temet ési segély ezés esetein ek száma

Temetési segélyben részesülte k száma (pénzbeli és természet beni) (fő)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

68

282


2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

4764 8796 7239 7295

20687 41152 43594 45628 35326 30248

76 60 62 61 49 36

471 262 446 545 406 385

16 7 9 4 4 3

114 23 61 25 16 12

31751

35

525

3

25

-

-

59 36 40 31 37

624 432 600 465 589

32

512

Az eseti szociális ellátásban részesültek számának alakulása 2001-2011. években Forrás: KSH adatbázis - STATINFO, 2000-2011.

A fenti ábra alapján jól látható, hogy a vizsgált időtávon a lakásfenntartási segélyben részesültek száma kimagaslóan magas a többi eseti szociális ellátáshoz képest. A lakásfenntartási támogatás esetszáma folyamatosan emelkedett, a legmagasabb létszámban, 2006. évben 8796 esetszám került regisztrálásra, amely jól mutatja a lakosság szociális helyzetének folyamatos romlását.

A fenti ábra is jól illusztrálja, hogy az eseti szociális ellátások közül az önkormányzat lakásfenntartási támogatásokra fordítja a legnagyobb összeget (45.658 eFt), ez is bizonyítja a helyi lakosság rossz életkörülményeit, szociális helyzetét, lakásfenntartási, megélhetési problémáit.

2. A rendszeres szociális ellátások rendszere biztosítja a különböző ellátásból kikerültek számára, hogy juttatást kapjanak. Ezeknek az ellátásoknak - ellentétben az eseti jelleggel nyújtott, egyszeri támogatásoknak - visszahúzó hatása lehet többek között a foglalkoztatottság szempontjából, hiszen az ellátottság megléte miatt csökken a munkakeresés intenzitása.

69

283


Rendsz eres szociális segélyre felhaszn ált összeg 2006.07. 01-től (1000 Ft)

Rendsz eres szociális segélybe n részesít ettek átlagos száma 2006.07. 01-től (fő)

Ren dsze res gyer mek Idősk véde Imi orúa tám k járad ogat ásba é n kára felhas rész znált esíte össze ttek átlag g os szá ma (fő)

Idősk orúak járadé kában részesí tettek évi átlago s száma (fő)

Ren dsze res Ápol gyer ási mek díjb véd an e rész lmi esíte tám ttek ogat évi ásra átlag felh os a szá szná ma (fő) lt össz

Ápolási díjra felhaszn ált összeg (1GGG Ft)

e

g

Rends zeres szociál is segély re felhas znált összeg (rende lkezés re állási támog atásba n részes ülők adatai nélkül ) (1000 Ft)

Rends Az zeres önkorm Az szociál ányzat önkorm is segély által ányzat Óvodá ben által Óvodáz ztatási nyújtott részesí nyújtott tatási támog tettek támogat atásba rászorul tságtól rászorul átlago ásra n függő tságtól s felhaszn részes egyéb függő száma ált összeg ültek egyéb (rende (pénzbe száma (pénzbe ni és (pénzbe lkezés ni és (pénz termész ni és re termész beni etbeni) termész állási etbeni) (1 és támogat etbeni) támog 000 Ft) termé ásokra támogat atásba szetbe felhaszn ási esetek n ni) ált összeg száma részes (fő) (1000 Ft) (eset) ülők adatai nélkül ) (fő)

2000. év

3S7S

2GG1. év

2S69

934

2002. év

11S21

3497

2003. év

27G3

467

2004. év

9524

3G69

2005. év

22659

2006. év

3SiiG

251

7

iS3S

2007. év

S7964

313

5

i7ii

2008. év

99S54

315

5

iS73

74

24GG9

6

iS49

72

265G7

34332

96

55G

2292

61

2iSi6

i77Si

59

6SG

57

55G

2009. év 2010. év 2011. év

7

S 2921

S

4G9

5S

2iG27

175G9

A rendszeres szociális ellátásban részesültek számának alakulása 2000-201 Forrás:

3G

években

KSH adatbázis - STATINFO, 2000-2011.,

Kabán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2008-ban 2.915 fő részesült (számuk évről-évre folyamatosan emelkedik), rendszeres szociális segélyben 315 fő részesült, amelyre együttesen 99.854 e Ft-ot fordított az önkormányzat. Időskorúak járadékában 8 fő részesült 2011-ben, összesen 2.921 e Ft-ot biztosított az önkormányzat erre a járadéktípusra. Ápolási díjat 74 fő kapott 2008-ban, 24.009 e Ft-ot fordított az önkormányzat a díjfizetésre.

7G

284

iiiS

49i4


Az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő egyéb támogatás száma 4914 eset volt 2005-ben, az erre fordított összeg 22659 eFt, 2005-ben.

Ugyanakkor a településen a nyugdíjban illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma is kiugróan magas.

A településen jelentős az önkormányzati és nem önkormányzati forrásból finanszírozott különböző szociális juttatást igénybe vevők száma, akik számára ezen juttatás az egyetlen meghatározó jövedelemforrás. Ezért számuk távlati csökkentése rendkívül fontos, azonban ez az ellátórendszer szerkezeti változtatását, valamint országos szintű intézkedést igényel.

3.5.5.

Társadalmi önszerveződés A településen évszázados hagyományai vannak az egyleteknek, önszerveződéseknek. A

teljesség igénye nélkül, már az 1940-es években működő tűzoltózenekart vagy a kórusokat lehetne kiemelni a múltból.

A rendszerváltást követően új lendületet kapott az immár civil szférának nevezett önszerveződés és számos csoport jött étre a városban.

A Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület már több mint 120 éves múltra tekint vissza, ezzel a város legrégebbi egyesülete. Kabai díszítőművészeti szakkör 1969-től működik.

A szép korúakat összefogó egyesületek a következők:

-

Őszirózsa Hagyományőrző Egyesület (1999)

-

Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesülete (2001)

-

Kabai Versbarát Kör (2006)

-

Kabai Nótabarát Klub (2006)

71

285

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2003. augusztus 20-án a város lakóinak összefogásában bemutatásra került az István a király című rockopera. Az előadás átütő sikere után a résztvevők Kabai Nyári Színház néven alapítottak egyesületet és minden nyáron amatőr társulati bemutatókkal örvendeztetik meg a város lakóit. Fiatal motorosok baráti köre a Hunnia Motoros Egyesület 2006-tól működik.

A város sport életét a Meteorit SE futball szakosztálya vezeti, mely mellett működik még a Fontana Kick-box SE, Sárréti Bushido Karate SE, és a Griff Íjász Egyesület is.

A sporthorgászokat fogja össze a "Kaba-Bojárhollós" Horgászegyesület és a Kabai Horgász Egyesület, a Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület a város természetvédő csoportja.

Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség) igen fontos és nagy megbecsültségnek örvendő egyesülete Kabának.

Kaba városában alapítványok jöttek létre a város közoktatási intézményeinek támogatására, a gyermekek és tanulók tehetséggondozásának segítésére.

A civil szervezetek közösségi szerepvállalása a polgárőrség tekintetében kiemelkedő a többi egyesület közül, de a Kabai Nyári Színház szerepkör sem elhanyagolható a városban. Sajnos a támogatási források szűkülésével tevékenységük intenzitása is lanyhult.

A településen működő civil szervezeteket az alábbi összefoglaló táblázatban mutatjuk be:

Sorszám

1. 2.

Megyei nyilvántartási szám 3648/2010 309/2008

3.

3532/2012

4.

3314/2007

5.

1164/1998

Szervezet neve

Székhely

Kaba „Kabai-Bojárhollós” Horgászegyesület A Kabai Általános Iskoláért Kaba Alapítvány Kaba Grif Íjjász Egyesület GIE Gulipán Természetvédő, Kaba Kulturális és Életmód Egyesület Hitélet Szeretet Kaba

72

286


6. 7.

8.

3225/2006 1877/2007 1823/2008

9.

1944/2009

10.

4028/2012

11. 12.

2412/2008 1012/2007

13.

256/2009

14.

2373/2012

15.

1524/2002

16.

1424/2012

17.

3029/2005

18. 19.

20. 21.

22.

2384/2005 291/2008 1873/2007 1835/1998

519/1994

23.

870/2010

24.

2494/2007

25.

3011/2005

26.

1215/2009

Alapítvány HUNNIA Motoros Kaba Alapítvány Kaba Közbiztonságáért Kaba Alapítvány Kaba Kaba Támasz Alapítvány Kaba Város Közműfejlesztéséért Alapítvány Kaba Város Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség) Kabai Fontana Kick- Boksz Sportegyesület Kabai Hétszínvirág Alapítvány

Kaba

Kaba

Kaba Kaba Kaba

Kabai Horgász Egyesület Kabai Kézilabdások Sportegyesülete Kabai Kulturális és Művelődési Alapítvány Kabai Meteorit Közhasznú Sportegyesület Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesülete Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Kabai Önkéntes Tűzoltókért Alapítvány Kabai Szarvasmarhatenyésztők, Tejtermelők és Állattartók Egyesülete Kabai Vállalkozók Ipartestülete Lizingyári Dolgozók Demokratikus Szervezete Őszirózsa Hagyományőrző Egyesület Összefogás a Sárréti Kistérségért Egyesület Rákóczi Vadásztársaság

Kaba Kaba Kaba

Kaba Kaba Kaba Kaba Kaba Kaba

Kaba Kaba

Kaba

Kaba Kaba

73

287


27. 2S.

992/2GG6 37G6/2GG9

Sári Gusztáv Alapítvány Kaba Sárréti Bushido Karate Kaba Sportegyesület - Kaba Kaba civil szervezetei forrás: www.birosag.hu

A civil szervezetek közötti összefogás biztosítása sajnálatos módon nem igazán alakult ki a településen, így arra a jövőben mindenképpen hangsúlyt kell fektetni a településen.

3.5.6.

Egyházi felekezetek A város lakosságának többsége református vallású, a hívek száma meghaladja a kétezret,

templomuk a város főterén a városképet meghatározó épület, gyülekezetet és a szomszédos Tetétlen falu gyülekezetét Suhajda István és neje gondozza, a református egyház tartja fenn a város kegyeleti parkját. A város második legnagyobb felekezete a római katolikus, számuk közel 400, templomuk 1989-ben egy volt kápolna helyére épült, saját plébánosa nincs, a lelkészi szolgálatot a püspökladányi plébános látja el. A település legkisebb egyháza a baptista, imaházuk a Petőfi utcán áll, tagjainak száma 70 fő körüli. A felekezetek hitéletükön túl más társadalmi feladatot (a temetőüzemeltetésen túl) nem látnak el.

A népesség vallási összetételére vonatkozóan szintén a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, amely alapján:

•

római katolikus: 6 %;

•

görög katolikus: 1 %;

•

egyéb katolikus: 0,5 %;

•

református: 30 %;

•

más egyházhoz, felekezethez tartozik:

4 %;

•

nem tartozik egyházhoz, felekezethez:

52%;

•

ismeretlen, nem válaszolt: 7,5 %

74

288


3.5.7. A lakosság egészségügyi helyzete Az egészségi állapot összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási helyzettel, valamint azzal, hogy az egészségügyi intézményrendszer már évtizedek óta az átalakulás folyamatában van a tisztán állami felelősségű, tulajdonú és működtetésű, valamint a piaci elven működő és az állam által csak közvetve befolyásolható modell között.

A legrosszabb helyzetben az összességében társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott hátrányos helyzetű északkeleti, északi, valamint a déli periférián található térségek vannak.

Az egészségügyi állapot mutatója a kistérségben rossznak tekinthető, ellentétben a környező kistérségekkel, területekkel.

A település lakói a településen lévő 3 háziorvosi praxisban 41000-szer jelentek meg 2011-

ben vagy kereste fel a háziorvos a betegét otthonában, a gyermek házi orvosnak 9200 esetett

kellett ellátnia 2011-ben. A betegek korcsoportonként és betegségenként való megoszlásában nincs rendhagyó vagy jelentős eltérés a megyei vagy az országos átlaghoz képest.

A városban rendszeresek a tüdőszűrő vizsgálatok, tuberkulózis előfordulása nem jellemző. Fő halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, a rákos megbetegedés, és az Alföldön igen gyakori öngyilkosság is évente 5-10 ember halálát okozza.

A 2011-ben bekövetkezett 68 haláleset közül 29 volt férfi, 47 születés közül pedig 18 volt fiú. Az előző számadat a világháborús és az életmódbeli okokra vezethető vissza illetve általánosan alacsonyabb a férfiak élettartama. A születési arány eltolódás ugyanakkor véletlen, hiszen az országos és regionális átlag 2-3% fiútöbblet.

Az egészségügyi állapoton túlmutat az abortuszok évi átlagos 30-as esetszáma, amely több az országos egyharmados aránynál és ha csak felük kihordásra kerülhetne, megszűnne a városban jellemző természetes népességszám csökkenés.

75

289


3.6. Települési környezet

3.6.1. Éghajlat, levegő, víz A település döntő részben a Hajdúsághoz és azon belül a Dél- Hajdúság nevű kistájhoz tartozik, míg közigazgatási területének déli része átnyúlik a Nagy- Sárrétre.

E tájegységek a pleisztocén korban nyerték el mai alakjukat, mikor a már feltöltődő Pannon tó helyét a környező intenzíven emelkedő hegységekből eredő folyók töltötték fel. Ma ezeket a folyókat a Sajótól a Kőrösig ismerjük, a mintegy 15 millió éve folyamatosan süllyedő medence elmúlt 30000 évben nyerte csak el mai arculatát, mikor is a Nyírség kiemelkedésével már csak a Kösely folyó elődei formálták Kaba felszínét. Utolsó nagy átalakulás a würm jégkorszak utolsó glaciálisai után a mogyoró korban bekövetkezett interglaciális klímaoptimum idején zajlott le. Ekkor nyerte el mai megjelenését, melyet a paleolitikumi embercsoportok megjelenése egyből továbbformált.

Kaba éghajlata mérsékelten meleg és száraz, évi csapadékösszege 550 mm körüli, átlagos évi középhőmérséklete 10 °C, 2000 napsütéses óra mellett a fagymentes napok száma megközelíti a 200-at, így éghajlata kedvez a növénytermesztésnek.

Az elkövetkező évtizedekben a klíma kontinentális irányba való tolódása várható, amely rontja a mezőgazdasági termelés biztonságát.

Kaba területén leggyakoribb az É-ÉK-i szél, levegőminőségét közeli szennyező források nem veszélyeztetik, fő szennyező forrása a közlekedés és a téli fűtési időszak.

Kaba vízrajzát az egykori Kösely által kialakított medermaradványok határozzák meg, a terület relatív vízhiányos, de a tavaszi- őszi időszakban belvízzel veszélyeztetett. A belvizek levezetését több 10 km-nyi csatornahálózat végzi. Az említett relatív vízhiány enyhítésére 1956-ban a város közigazgatási területének K-i határán futó Keleti-főcsatorna és öntöző mellékcsatornái j öttek létre.

76

290

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba ivóvizét egykor ásott és ártézi kutakból, ma a város központjában fúrt kutakból nyeri. Jelentős ivóvízkincse mellett minősített gyógyvizet adó kutakkal is rendelkezik a város.

A város környezete szinte tökéletes síkság, amelyben csak kisebb, 2-3 méteres eltérések fordulnak elő az elhagyott folyómedrek, egykori övzátonyok, part menti buckák miatt.

Kabán a talaj minősége kettős arculatú, a déli terület egykori mocsarain jórészt rétiszikes talajok alakultak ki, amelyek leginkább legeltetésre, halastavak létesítésére alkalmasak, a város többi területe szántó, mivel itt különböző csernozjom talajok alakultak ki, melyek igen kedveznek a mezőgazdaságnak.

3.6.2.

Csapadékvíz-elvezetés A város beépített területe, árvízvédelmi létesítményekkel nem rendelkezik, árvízvédelmet

szolgáló művek megépítésével nem kell és nem lehet számolni. A víz- és széljárási viszonyok a településre nézve nem kedvezőek. A város csapadékvíz elvezetése megfelelő, de a meglévő rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell. A belvíz emiatt nem jelent a belterületeken kiemelt problémát, kezelhető szinten van. Talajeróziónak fokozottan kitett terület nincs. A meglévő csatornahálózatot közmunkások tartják rendben, akiket a Városgondnokság felügyel.

Meteorológiai, hidrometeorológiai és geológiai adatok: Évi csapadék: 530-550 mm Átlaghőmérséklet: 10,0-10,2 0C Fagyos napok átlagos száma: 91,1 nap Évi átlagos párolgás: 606 mm Uralkodó szélirány: É, DNY 3.6.3.

Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás A jövőben megoldott lesz Kaba városában a lakossági szennyvíz vezetékes gyűjtése, melynek

tisztítására és a projekt teljes megvalósításra a Tetétlen- Báránd - Kaba Önkormányzati Szennyvíztársulás jött létre.

77

291


Kaba önkormányzati rendeletben kívánja szabályozni a településen lévő lakossági folyékonyhulladék gyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának szabályait. A rendelet a csatornázott területeken lévő (a csatornázott területek aránya jelenleg 60%), de a csatornahálózatra rá nem kötött ingatlanok tulajdonosait kedvezményekkel kívánja ösztönözni a bekötésre. A csatornahálózattal el nem látott településrészeken, illetve a meglévő csatornahálózatba be nem kötött ingatlanokról a szennyvizet az önkormányzattal szerződésben álló közszolgáltató szállítja el a jövőben. Az egyedi szennyvízgyűjtés feltételeit a közeljövőben szintén rendelet határozza majd meg.

Az alábbi kimutatás a közüzemi szennyvízhálózatba elvezetett szennyvíz mennyiségét és a közüzemi szennyvízhálózat hosszának változását mutatja 2000. és 2011. között.

Időszak

2000. év 2001. év 2002.év 2003.év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatban (közcsatornába n) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)

A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat (közcsatornahálózat) hossza (km)

13,9 15,6 29,5 118,6 121 132 142 107 117 148 171 107,6

11,3 16,1 26,5 31,2 34 34 34 34 34 23 23 23

www.ksh.hu

3.6.4.

Kommunális hulladék Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi

XLIII. törvény 35.§ (3) bekezdése alapján hulladékgazdálkodási rendeletet alkotott.

78

292


Kaba önkormányzata szerződéses viszonyban áll az AKSD Kft. társasággal, a város kommunális hulladékát a lakások gyűjtőedényeiből heti rendszerességgel AKSD Kft. zárt gyűjtőautói a lerakóba szállítják. 2012. évben az elszállított hulladék mennyisége: 1622.7 tonna volt

A település több pontján (7 db) létesültek szelektív hulladékgyűjtő szigetek, melyek a települési kommunális hulladék mennyiségi csökkentése mellet fontos szemléletformáló szerepkört is betöltenek.

A település külterületén korábban működő szemétlerakó ma már nem üzemel, teljes rekultivációja még nem történt meg.

3.6.5.

Zajkibocsátás, légszennyezés

A városban a legjelentősebb környezeti zajforrás a közlekedésből ered, ezen kívül számolni kell a szórakoztató tevékenységből eredő zajokkal is. A polgármesteri hivatalhoz nem érkeztek üzemi környezetből zajt kifogásoló panaszok, szórakoztató tevékenységből eredő zajra sem érkezett panasz az elmúlt időszakban. A cukorgyár bezárásával jelentősen csökkent a zajterhelés.

A város jelentős ipari légszennyező tényezővel nem rendelkezik, Kaba levegőminőségét az egyedi fűtések, a közlekedés és az egyéb ipari, mezőgazdasági tevékenység határozza meg. A közlekedési eredetű légszennyezés a település mellett lévő 4. számú főközlekedési út határozza meg, a légszennyező anyag terhelés mértékét növeli, hogy a városban nincs minden utca szilárd burkolattal ellátva.

3.6.6.

Természetvédelem, tájvédelem, környezetvédelem

A szikes területek élővilága ép és a NATURA 2000-es védelem alatt áll. Tájvédelmi jelentősége az itt elterülő Dögös pusztának van, melyet a város rendezési terve is rögzít, a terület építési tilalom alatt áll. A terület a jövőben része lehet a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetnek.

79

293


A cukorgyár volt ülepítő tavain magas természetvédelmi értékű, 8 védett és 3 fokozottan védett madárfaj költ évente, az egykori iparterületet a Hortobágyi Nemzeti Park gondozza, vélhetően természetvédelmi oltalom alá kerülhet a jövőben.

Az előbbieken kívüli területek felül említést csupán néhány helyi védettséget élvező kocsányos tölgy érdemel a város központban.

A települési zöldfelület aránya igen kicsi, lakosonként alig 2,1 m

,

amely az ideálisnak

tekinthető mennyiség alig tizede.

Fő környezetvédelmi problémája a mezőgazdaság, míg kisebb részben az ipar jelenlétéből adódik. A cukorgyár megszűnésével jelentősen esett a környezetterhelés szintje, a ma is működő állattenyésztő telepek és az intenzív kultúrák több potenciális veszélyt és folyamatos terhelést jelentenek. További probléma a bezárt szeméttelep, amely részlegesen rekultivált, célkitűzés ezen szeméttelepnek a teljes rekultivációja pályázati forrásból.

3.6.7. Városi épített értékek A város építészeti értékekben kevéssé gazdag. Műemléki védelem alatt csupán a város református temploma áll, de ezen kívül több épület is érdemes a megóvásra, ezeket a település műemlékvédelmi zóna kialakításával kívánja megvédeni a településrendezési tervben, azonban ez csupán területi alapon határoz meg egy szándékot, az egyes épületek nem kerültek aznosításra. Azonaban kiemelendő a műemlékvédelmi zónán belül a Városháza, több közintézmény és neves helyi személyiségek szülőházai, melyek jelenleg is folyamatban lévő programok keretében felújítás alatt állnak. A kabai emlékházakon táblák hirdetik az épület egykori lakójának nevét, életútját. A városban 1950-et megelőzőn csak egy téglaépület épült és így máig védelemre érdemes állapotban alig maradtak épületek. Igazi értéket a templom épületén kívül a városháza 200 éves 320 m2 alapterületű, két szintű, teljesen alápincézett klasszicista stílusú épület képez.

B0

294


Kaba belvárosának nevezetességei Forrás: Kaba Város Önkormányzata 2013.

A fenti ábrán a város főterének környezetében az elmúlt száz év folyamán felállított közel tucatnyi emlékmű elhelyezkedése látható. A Mácsai Sándor Művelődési Ház előtti parkban elhelyezett emlékkő felirata arról tájékoztatja az erre haladókat, hogy 1857. április 15-én meteorit hullott Kaba határába (3.).

A református templom mellett az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából állított emlékművet láthatjuk (4.). A templomkertben szintén megtalálható a Trianoni emlékmű (5.).

81

295

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kabán található Nyírmártonfalvától kapott székelykapu, amelyet a 2005-os nagy árvíz sújtotta település megsegítésére kiküldött adományért „cserébe” kapott a város (6.). Kaba városa büszkélkedik kiemelt oltalmat élvező emlék-tölgyfákkal, melyeket 1896-ban Magyarország ezeréves emlékére ültettek elődeink. A parókia előtti téren Győrfi Lajos alkotása, a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István szobrot található (7.).

A városháza előtti parkban az 1848/49-es forradalom 150. évfordulóján avatott köztéri alkotás található, mely 496 kabai nemzetőrnek állít emléket (8.).

Az első és második világháború áldozatainak emlékműve a templomkertben került felállításra (9., 10.).

Helyi értékvédelem alatt álló épületek a településen az alábbiak:

-

Hétszínvirág óvoda épülete (4183 Kaba, Batthyány u. 8.),

-

Városháza (Szabadság tér 1.) - egyben műemléki védelemre javasolt

-

Kultúriskola (Kossuth u. 1.)

-

Mácsai Sándor u 11. lakóépület

-

Bankiskola (Jókai u. 3.)

-

Polgárőrség (Rákóczi út 124.)

-

Kabai Nyomda és Dobozüzem épülete (Rákóczi út 138/a.)

-

Kazinczy F. u. 19. lakóépület

-

Rákóczi út 168. lakóépület

-

Báthory u. 45. lakóépület

-

Rákóczi út 138. jelenleg üzlet

-

Rákóczi út 122 jelenleg üzletház

-

Báthory u. 37. lakóépület

-

Mátyás király u. 127. lakóépület

-

Mácsai Sándor u. 50. lakóépület

B2

296

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.6.8. Települési infrastruktúra

3.6.8.1.

Lakásállomány A településen a XX. század második feléig szinte kizárólag vályogépítésű, egy, maximum két

szobás lakóházak készültek, néhány kivételtől eltekintve. Gyökeres változást az 1960-tól meginduló házépítési programok hoztak, amelyek megváltoztatták a település lakásállományának összetételét. A két-három szobás sátor, majd nyeregtetős kivitelben készült téglaházak alapvetően változtatták meg a lakosok életkörülményeit. Az építkezési láz a 1990-es évekig tartott.

Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ A lakásszám jelentősebb változásai az elmúlt évtizedekben nem voltak tapasztalhatóak. A 2003. és 2005. (18 darabos növekedés) között bekövetkezett növekedés egy szerencsés gazdasági időszak eredménye, melyet követően a szám lassú csökkenése mellett a minőség fokozatos javulására számíthatunk a jövőben.

83

297

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája használatba vett

Növekmény

éves záróadat

2374 bázis érték (2001) 9 14

-5

2369

12 19

11 14

+1 +5

2370 2375

20 12 11 10 8 5 5

7 13 9 9 4

+13 -1 +2 +1 +4

2388 2387 2389 2390 2394

8 4

-3 +1

2391 2392

3 -1 2 A lakásállomány változásainak éves adatai

2391

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

elbontott

Forrás: Kaba Város Önkormányzata


Kaba összesen

Lakónépesség száma

6 369

Lakásállomány (db)

2 353

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

31,3

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

29,3

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

8,2

A lakásállomány legfőbb összesített mutatói 2001-ben Forrás: KSH

2001-ben 31,3% volt az alacsony komfortfokozatú lakások részaránya, valamint 29,3%-uk volt félkomfortos vagy komfort nélküli. Az egyszobás lakások aránya 8,2%.

A számadatok az országos városi mutatókhoz képest rosszabb, míg a környező településekhez képest jobb képet festenek Kabáról.

Az elmúlt évtized 94 új lakása több százalékkal javította, de nagyságrendileg és egyes területeken biztos nem változtatta meg a lakásállomány minőségi összetételét. A várost a városközponti területeken kívül kisvárosias, kertvárosias, és falusias beépítettség jellemzi az OTÉKszerint. A telkek mérete hektikusan változik, zárt utcafronti beépítettség csak néhány ház esetén jelenik meg, nem jellemző. A telkeken a kötelezőjelentősen meghaladó zöldfelületi arány jellemző.

84

298

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.6.9. Települési környezeti infrastruktúra ellátottság

A település környezeti infrastruktúrával való ellátottsága - a közlekedési és közmű infrastruktúra megléte és minősége - alapvető fontosságú a megfelelő életminőség biztosításához.

A településen a legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a település egyes területeinek infrastrukturális fejlettsége eltérő. Ezt több ok is magyarázza:

•

a megépítés és üzemeltetés egy ellátott lakosra jutó költségei miatt gazdaságtalan a

megvalósítás • a közműre való csatlakozás iránti alacsony igény •

a forráshiányos önkormányzat nem tudja biztosítani a megvalósításhoz kapcsolódó fejlesztési

költséget (több esetben önrészt sem) •

a lakosság nem tudja biztosítani a lehetséges alternatív megoldásokhoz szükséges forrásokat.

Ezen problémák áthidalása, megoldása azonban hosszú távú feladat, és nem biztosítható a megoldás csupán önkormányzati szerepvállalással, hanem más gazdasági és civil szereplők hatékony összefogása is szükséges a megoldáshoz.

A település infrastrukturális ellátottságának helyzetére jellemző, hogy az alapvető műszaki és humáninfrastruktúrával rendelkezik, sőt az önkormányzat a forráshiány ellenére önként vállalt feladatokkal is segíti a humáninfrastruktúra fejlődését és a település problémáinak kezelését.

Összefoglaló táblázat Kaba infrastrukturális ellátottságáról Megnevezés Lakásállomány Közüzemi ivóvízvezeték-

2GG?.

2GGS.

2GG9.

2G1G.

2368

2369

2373

2371

2106

2112

2098

2099

2G11. 2372 2372

85

299


hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 88

88,6

88,7

89

100

41

41

42

42

42

49

50

61

62

61

34

34

23

23

23

107

117

148

171

107

2103

2003

1940

1797

64,6

64,6

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km)

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) 2189 2238 2238 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások 1766 1176 1887 Összes gázfogyasztók száma (db) 62,5 64,6 64,4 Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Forrás: KSH Statinfo 2000-2011.

A közműolló változását tekintve látható, hogy a csatornahálózatba és az ivóvízhálózatba bekötött lakások arányában a 2007-2011. évek között jelentős fejlődés volt megfigyelhető.

86

300

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Számottevő javulás a jelenleg is zajló szennyvízberuházást követően várható. Valamennyi vizsgált évben kedvezőbb volt a mutató értéke a kistérséginek és alatta marad a megyei átlagnak. A közműolló országos adatát tekintve minden évben lényegesen kedvezőbb értéket mutat, mint a települési, a kistérségi, a megyei és a régiós adat.

Az infrastrukturális adatokat tekintve megállapítható azonban, hogy azok átlagos települési adatok, nem mutatják a település egyes területei közötti ellátottsági különbségeket. Jellemző, hogy a település központjától a város külső része felé haladva az infrastruktúrával való ellátottság csökken, illetve romlik a színvonala.

3.6.10. Ivóvízellátás, közművek Jelenleg (a város központjában lévő ivóvíz kutak és víztorony által) a város 42 km '

•

3

hosszú ivóvíz hálózatán csupán alig tucatnyi telek nem érhető el. Éves szinten 186000 m vizet fogyaszt a lakosság, a szolgáltatást 2013. január 1.-tól a Hajdúsági Vízművek Zrt. biztosítj a.

A hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tűzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhető.

A vízmű a jelenlegi vízigényeket a nyári időszakban nem elégíti ki megfelelő módon, a hálózat is fejlesztésre szorul.

A települési ivóvíz minősége a vonatkozó kormányrendeletek alapján nem megfelelő koncentrációban tartalmaz ammóniumot, ezért ivóvízminőség javító beruházást kell végrehajtani. Kaba csatlakozott az erre vonatkozó ivóvízminőség javító programhoz.

A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 42 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% volt 2011-ben. 3.6.11. Szennyvízelvezetés és elhelyezés

87

301

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.6.11.1. Kaba-Tetétlen-Báránd Önkormányzati Szennyvíztársulás 2012-

ben a lakosság jelentős támogatásának is köszönhetően az utóbbi évek egyik

legnagyobb beruházásának előkészületei kezdődtek meg Kabán, Tetétlenen és Bárándon. A három település közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, ezért közös pályázatot nyújtott be a szennyvízcsatorna rendszer kiépítésére és a keletkező szennyvíz ártalmatlanítására.

Az első fordulóban benyújtott pályázat sikerrel járt, így lehetőséget kapott a három település alkotta Kaba-Tetétlen-Báránd Önkormányzati Szennyvíztársulás, hogy beszerezze a szükséges engedélyeket és kidolgoztassa a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervet és a későbbiekben megvalósítsa a beruházást.

A 2012. évben az ártalmatlanításra került szennyvíz mennyisége a településen 107,6 m3 volt.

3.6.12. Kommunális hulladék

Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (3) bekezdése alapján hulladékgazdálkodási rendeletet alkotott.

Kaba önkormányzata szerződéses viszonyban áll az AKSD Kft. társasággal, a város kommunális hulladékát a lakások gyűjtőedényeiből heti rendszerességgel AKSD Kft. zárt gyűjtőautói a lerakóba szállítják.

Szelektív hulladékgyűjtés 2005. óta működik a településen, jelenleg 7 gyűjtősziget van, ahol a háromfrakciós gyűjtőedényekben üveg, műanyag és papír másodnyersanyagok gyűjtése folyik.

A település több pontján (7 db) létesültek szelektív hulladékgyűjtő szigetek, melyek a települési kommunális hulladék mennyiségi csökkentése mellet fontos szemléletformáló szerepkört is betöltenek.

88

302

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kommunális hulladékot heti egy alkalommal, 120-, illetve 1100-literes gyűjtőedényben szállítják el. Évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) a településen a lakosság számára díjtalan lomtalanítást is végeznek.

A településről 2011-ban 2.03, 2007-ben közel 3000 tonna hulladékot szállítottak el összesen.

A település külterületén korábban működő szemétlerakó ma már nem üzemel, teljes rekultivációja még nem történt meg.

3.6.13. Földgázellátás A gázellátás kiépítettsége közel 100%-os, jelenleg a településen 64 km hosszú az összes gázcsőhálózat. A csőhálózat kiépítése egy nagy szakaszban történt 1995-ben, amikor 1993-ban közel 50 km, majd a következő évben további 65 km hálózat épült, ezt követően minimális bővítéssel emelkedett 78,3 km-re a gázcsőhálózat hossza.

Az összes gázfogyasztó száma (2011.) 1797 db, éves szinte 11000 Em gázt fogyaszt a lakosság.

Kabán a lakások 70%-án megoldott a gázfűtés. A gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya az elmúlt években kismértékben ugyan, de folyamatosan növekedett.

2005-től a gáz árának növekedésével a gázfogyasztók száma, valamint az elhasznált gáz mennyisége folyamatosan csökken. A lakosság kezd áttérni alternatív fűtési megoldásokra (pl.: fa, szén, elhanyagolható mértékben megújuló energiaforrások).

A gázellátást a TIGÁZ ZRT. végzi a településen jelenleg is.

3.6.14. Villamosenergia, közvilágítás Az elektromos energia hálózati ellátás 100 %-ban biztosított, beleértve a külterületi lakott helyeket is.

89

303


2011-ben 2540 db háztartási fogyasztót tartottak nyilván, amelyek 6400 ezer kWh villamos energiát fogyasztottak, míg az összes villamosenergia-fogyasztó száma 2770 db volt, számukra a szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége 65000 ezer kWh volt 2011-ben.

Kaba villamosenergia ellátását jelenleg az EON Zrt. biztosítja országos távvezetékről.

A közvilágítás 20 kV-os légvezetékes hálózat Kaba kül- és belterületén elhelyezett oszloptranszformátor állomásokhoz a helyi adottságoknak megfelelő nyomvonalakon lett bevezetve.

Felmerült lakossági igény a közvilágítási rendszer kismértékű bővítésére új lámpatestek elhelyezésével.

3.6.15. Telekommunikáció

A város telekommunikációs rendszere igen megkésve fejlődött ki a kistérségben és a régióban lévő településekhez képest. Az elektromos hálózat kiépülésével a rádió és a tévé készülékek elterjedése az 1970-es években általános lett, ma már e készülékekről nem készülnek összehasonlító statisztikák.

A telefonhálózat kiépítése az 1990-es évek elején gyorsult fel, majd az 1997-től megjelenő mobilszolgáltatók hatására a távbeszélő fővonalak száma esett, míg a telefonnal rendelkező háztartások és személyek száma nőtt. A vezetékes fővonalak számának stabilizálódása az előfizetési díjak mérséklődésével, és a más vonalas alapú szolgáltatással való kapcsolt szolgáltatásával magyarázható.

Egyéni analóg Nyilvános

távbeszélő

ISDN Kábeltelevízió

távbeszélő

fővonalak

vonalak előfizetőinek

állomások

száma

száma száma (db)

száma (db) Év

(lakásfővonal)

(db)

(db)

90

304


2000

15

1 474

2001

17

1 378

778

2002

15

1 300

715

2003

13

1 257

747

164

2004

8

1 220

828

178

2005

7

1 189

824

172

2006

7

1 161

678

170

2007

7

1 112

582

168

2008

7

1 086

472

162

2009

6

1 063

435

158

2010

3

960

517

166

2011

3

1 004

638

128

Kaba telekommunikációs adatai Forrás: KSH

A várost lefedő kábeltelevízió hálózatra 828 voltak előfizetők 2004-ben, az előfizetői szám csökkenése a műholdas műsorszolgáltatás elterjedésével magyarázható.

A kábelhálózatot jelenleg az Invitel Zrt. üzemelteti és szélessávú internet elérést is biztosít a városban. Mobilinternet 3G-es lefedettség mindhárom szolgáltatónál elérhető. A műholdas szolgáltatások természetesen korlátlanul elérhetők a város egész területén.

3.6.16. Tömegközlekedés A város helyközi, közösségi közlekedését elsősorben a város vasútállomása biztosítja, az ehhez csatlakozó helyközi buszjáratok a település tengelyén keresztül haladva nemcsak a környező kistelepülések elérését teszik lehetővé, hanem részben a város helyi tömegközlekedési igényét is kiszolgálják. Továbbá iskolabusz járatok segítik a diákok közlekedését.

A város 38 km-es úthálózatából 28 km burkolt, 1,1 kilométer kerékpárúttal és 42 kilométer járdával rendelkezik a város. Az értékek országos és régiós összehasonlításban nem a legrosszabbak, azonban fejlesztéseket igényelnek.

1859-től folyamatos a vasúti összeköttetés Kaba és a főváros, illetve Debrecen között, a 100-as fővonalon közlekedő vonatok közül menetrendi napoktól függően 55-65 járat áll

91

305

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája meg a vasútállomáson. Korábban 1976-ig Nádudvar felé szárnyvonal is működött (104-es), de forgalmát közútra terelték, mint ahogy Földes, Berettyóújfalu irányában is buszok szállítják az utasokat. A városon keresztül haladó helyközi járatok 6 helyen állnak meg, de kiépített megállójuk csak két helyen van, a napi járatszám menetrendi naptól függően 20-30 járat közötti.

A város lakói leginkább kerékpárral közlekednek a városrészek között, bár csak 1,1 km belterületi kerékpárúttal rendelkezik a város. A járdák jelenleg átlagban 43 km hosszúságúak a városban, melyet inkább kis távolságokon és a belvárosban használnak az emberek, építésük az 1930-as évektől napjainkig folyamatos, legalább egyik oldalán járdával ellátott utca nincs a városban, a járdátlan oldalra bekötő járdák nem mindenütt épültek ki. Igen balesetveszélyes az az állapot, hogy a kiépített, de nem mindenütt jó állapotú járdahálózatot az aszfaltozott úttal el nem látott utcákban kerékpáros közlekedésre, illetve az aszfaltozott út elkészültével a járda helyett az utat használják gyalogosok.

3.6.17. Magán gépjárművek A település személygépjárműveinek száma az elmúlt 10 éven több mint 30%-al nőtt, mely szám alakulásában 2000-es bázisévhez képest 2007-ig a növekvő jövedelmek és életszínvonal játszott szerepet, míg a visszaesés a devizaválság és a gazdasági válság okozta recesszió és az üzemanyagár robbanás hozadéka. Vélhetően a gépjárművek futás kilométerét tekintve igazi harang görbét kapnánk, mivel a csökkenő reál keresetek mellett a gépjármű tulajdonosok kevesebbet közlekednek, eladni pedig a használt autópiac telítettsége, vagy a még folyamatban lévő részletfizetés miatt nem tudják.

A város motorkerékpár állománya ezzel szemben növekszik. Itt a sport célú és a gépkocsit helyettesítő motorkerékpárok számát kell összevetnünk. Az előzőket, főleg szabadidős céllal vásárolják, míg utóbbiakra a gazdasági szükségszerűség kényszeríti tulajdonosaikat. Új elem a veterán motorkerékpárok újbóli üzembe, forgalomba helyezése hobby célból az elmúlt években.

92

306

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.7.

Közszolgáltatások

3.7.1.

Oktatás-nevelés

3.7.1.1. Óvodai nevelés A településen a 1990-es években még három óvoda működött, melyek közül ma már csak egyet tart fenn az önkormányzat. A mai társadalmi elvárásoknak megfelelő, racionális működtetés változásokat hozott a közelmúltban is az intézmény életében, ugyanis 2007. augusztus 1-jén megalakult Kaba, Báránd és Sáp Település Óvodai Intézményi Társulása. 2007-

től kezdődően az óvoda intézményi társulási formában működik, Kaba székhellyel, 2008.

augusztus 1-től ezen intézményi társuláshoz Tetétlen is csatlakozott, így mára négy település működik együtt az intézményi társulásban.

A társult formában történő együttműködés a fenntarthatóság optimalizáltsága végett jött létre első sorban, természetesen a jogszabályi előírások figyelembe vételével. A települések oktatási intézményeiket a rossz gazdasági helyzetben is fenn kívánták tartani, nem akarták a gyerekeket utaztatni más településre, ezt segítette a társult formában történő együttműködés.

A társulási megállapodásban és a jogszabályokban előírtak szerint a munkáltatói, gazdálkodási feladatokban korrekt, átlátható együttműködést alakítottak ki a települések a szakmai önállóságuk megőrzése mellett. Jelenleg így a városban Kabai Óvoda néven hét csoportban, 175 férőhellyel biztosított a településen élő kisgyermekek teljes körű, magas szakmai színvonalon történő óvodai nevelése.

Települ és

Óvodai csoport ok száma

Gyermek létszám Férőhelye száma

Alkalmazottak száma

k 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

181 HHH 26 SNI 2

185 HHH 29 SNI 3

15 fő óvodapedagógus

Kaba

7

215

A kabai óvoda

176

181

(közte 1 magasabb vezető) 1 fő

félállású logopédus (4 település óvodájában végzi a beszédfejlesztést) 7 fő dajka (közte 1 részmunkaidős)

beiratkozott létszáma, a nevelők, gondozók létszáma


93

307

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az óvodaköteles korú, 3. életévüket betöltött gyermekek közül 8 gyermek nem került beíratásra. A Hétszinvirág óvodai tagintézmény az IVS készítésének idején pályázat keretében megújul, a megújult óvodakomplexum a legmagasabb elvárásoknak megfelelő körülmények között látja el feladatát és fogadja a gyerekeket. Az óvodában rendelkezésre áll hét csoportszoba, tornaterem és melegítőkonyha, külön fejlesztő helyiségek és modern játszótéri bútorzattal ellátott több száz négyzetméteres park. Az intézmény saját logopédusa foglalkozik az SNI gyerekekkel, akik között sok a beszédtanulásban visszamaradt.

3.7.1.2.

Általános iskola A város 1-8. osztályos tanulóinak általános iskolai oktatását a Sári Gusztáv Általános Iskola

látja el 65 fős személyi állományával, az intézmény komplex általános iskolai nevelést biztosít a tanulók számára. Az intézmény alapfokú művészetoktatást is ellát, az iskolában szakköri foglakozások keretében zajlik több hangszer oktatása, táncoktatás és színjátszó kör működik a képzőművészeti csoportokon kívül.

Az iskola 2013-tól a Püspökladányi Tankerülethez tartozik, mivel a járások kialakításával párhuzamosan a Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ átvette az iskolák szakmai felügyeletét és fenntartását (az üzemeltetésen kívül) és tankerületekbe sorolta azokat. Az oktatás egy telephelyen jelenleg két épületben folyik Kaba városában.

Korábban 2007-től kezdődően az általános iskola intézményfenntartó társulás keretei között működött, az oktatási feladatok ellátására mikrotérségi társulás jött létre Kaba, Báránd és Sáp települések között, majd 2008. augusztus 1-jétől csatlakozott az intézményfenntartói társuláshoz Tetétlen település is.

Tanulóinak létszáma az alábbi táblázatban láthatók szerint csökkent:

Tanulólétszám Tanév

Csoportok

1-jén száma

1-8.

1-8. eltérő

évf. 2008/2009. tanév

Művészeti iskola október csoportok

száma

október 1-jén

Napközis

545

eltérő évf.

13

Csoportok

1-8. eltérő

létszám

-

174

évf.

24

2

3

94

308

száma 12

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009/2010. tanév

522

12

22

1

3

-

150

11

2010/2011. tanév

491

9

22

1

4

-

169

12

2011/2012. tanév

470

5

21

1

4

-

153

12


Az iskola első sorban a helyi diákok oktatását biztosítja, más településről bejáró tanulók száma csak 1-2 fő. Az iskolában az elfogadott esélyegyenlőségi terveknek megfelelően és a jogszabályi előírások figyelembe vételével integrált formában történik az oktatás. Hátrányos helyzetű tanulók létszáma 238+5, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 102+5 volt a 2011/2012-es tanévben. Az iskola teljes tanulói létszámával együtt a hátrányos helyzetű tanulók számának évenkénti alakulását a lentebbi ábra szemlélteti. Az intézmény pedagógusainak átlagos létszáma 65 fő.

Sajnálatos és negatív jelenségeket megfogalmazható tendencia, hogy az általános iskolába járó diákok számának dinamikus csökkenésével szemben a HH és HHH gyereke száma stagnál és a hátrányos helyzetű tanulók száma növekedést mutat. Így a hátrányos helyzetű tanulók aránya folyamatosan növekszik, mely rövid időn belül az idősebb korosztályok továbbtanulási arányára is negatív hatást gyakorolhat.


95

309


Az intézmény megfelelő színvonalú oktató-nevelő munkáját bizonyítja a tanulók 2010-

es országos kompetencia felmérésen elért átlag körüli eredménye, amelyet az alábbi táblázat

szemléltet.

Kompetenciamérés 2010 KABA

évf.

iskola

Országos

matematika

6. évf.

1445 (1404; 1489)

1498 (1497; 1498)

8. évf.

1597 (1568; 1619)

1622 (1622; 1623)

6. évf.

1492 (1458; 1521)

1483 (1482; 1484)

8. évf.

1586 ((1562; 1608)

1583 (1582; 1584)

szövegértés


A város sportszakkörei közül kiemelkedik a birkózás, mely megyei és országos szinten is eredményes szakág, illetve megjelenik a ping-pong is.

Az iskola elballagott tanulóinak 60%-a választott érettségit adó képzést, ezen adat is a nevelői munka sikerét bizonyítja. A 2011-es továbbtanulási arányok részletesen a következők:

gimnázium

szakközép

szakiskola

Speciális

l.helyen

2.helyen

szakiskola

S. 4. 5. helyen

8.a

3

15

4

-

14

3

221

8.b

5

8

9

-

15

3

22-

8.c

8

3

11

-

14

6

11-

Elt. t.

-

-

-

4

4

-

--

Össz:

lő

26

24

4

47

l2

55l

%

23

37

34

67

17

771

6


A tovább tanulási mutatók a hasonló adottságú városokhoz és a helyi középiskolai oktatás hiányához képest jók, bár még javítandóak, a helyi tanulókat a város iskolabusz járattal segíti átjuttatni Hajdúszoboszló és más szomszéd városok középiskoláiba.

96

310


Az érettségit nem adó képzésben részt vevő tanulók a környező városok szakmunkásképző intézeteiben kerülnek beiskolázásra, körükben főleg a lányok korai gyermekvállalása és a fiúk fiatal korban történő munkába állási kényszere miatt jelentős a lemorzsolódás. Az érettségit adó képzéseken a kihullás csak pár százalék, az érettségizettek fele egyetemen tanul tovább, de csak egy részük szerez végül diplomát.

Sajnos a diákok továbbkövetési rendszere még tervezési szinten áll.

3.7.2. Egészségügy A város 1970-es években épült orvosi rendelője 2010-ben került fejlesztésre. A projekt segítségével lehetőség nyílik arra, hogy az eddig más épületben működő fogorvosi és védőnői szolgálatok a felújított, akadálymentesített épületben működhessenek. Így egy helyre koncentrálódnak az alapellátások, hatékonyabban tudnak különböző szűrővizsgálatokat, - cukorbeteg, kardiológiai valamint prevenciós célzatú kampányokat szervezni. A projekt lezárását követően az alábbi egészségügyi szolgáltatások kapnak helyet az orvosi rendelőben: háziorvosi-; gyermekorvosi-; fogorvosi-;

védőnői

ellátás;

reumatológiai-;

szemészeti

szakrendelés;

otthoni

szakápolás;

diszpécserszolgálat, egészségügyi prevenciós és szűrővizsgálatok; tájékoztatás; ismeretterjesztés; ügyeleti ellátás; széles partneri kapcsolat kiépítése. A Központi Orvosi Rendelő főbb szolgáltatásainak bemutatását az alábbiak szerint tesszük meg.

Kabán három felnőtt háziorvosi praxis, egy gyermek háziorvosi praxis és egy fogorvosi praxis, valamint három védőnői körzet található. A fogorvos és a védőnői szolgálat kivételével az orvosi ellátás vállalkozásban működik.

Az 1. számú körzetben Dr. Sütő Gabriella háziorvos praktizál, akit jelenleg Dr. Koncz Tamás helyettesít. A 2. számú körzetet Dr. Szalay Tünde háziorvos látja el, a 3. számú körzet Dr. Sáska Sándor háziorvos ellátási területe. A körzetekben a kártyaszám 1500-1700 között mozog, így biztosított a praxisok gazdaságos fenntarthatósága, azonban a házi orvosok túlterheltsége a magas kártyaszám, és így a magas esetszám miatt fokozott.

97

311

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város gyermek háziorvosa Dr. Ádám Mária, a praxisában az évi 10000 esetszám az átlagos, a város összes gyermeke és fiatalja, mintegy 1200 fő tartozik körzetéhez.

Az orvosi ügyeletei ellátást 2011. szeptember 1-től az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. és az Országos Mentőszolgálat látja el. Az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. esetszáma a következő módon alakult az elmúlt években Kabán: Az ügyeleti központ területén állandó lakcímmel rendelkező ellátottak száma 2009. 2010. 2011.

Egyéb lakcímmel rendelkező ellátottak száma 2009.

2010.

2011.

Ellátott esetek száma

3353

2969

2856

72

72

70

Ellátottak aránya (%)

97,9

97,3

97,6

2,1

2,7

2,4

16,8

20,9

20,3

-

-

-

Lakosság arányos ellátás (eset/l 00 fö)

A kabai orvosi ügyelet esetszáma 2009-2011. Forrás: Kaba Város Önkormányzata

A betegek háziorvosukat évente mintegy 41000-szer keresik fel vagy hívják otthonukba, mely évente mintegy 6,8 beteglátogatási alkalmat jelent. Ez a szám elmarad az országos átlagtól, azonban folyamatosan növekszik az alkalmak száma, amely sajnos a lakosság korösszetételére és nem a betegek egészségtudatosságára vezethető vissza.

Kaba városában működik Védőnői Szolgálat is, a Védőnői Szolgálat célja: az egészségügyi alapellátás részeként - a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnők gondozási tevékenységüket azon családok körében végzik, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. A védőnői körzeteket Dr. Sáska Sándorné, Kádár-Németné Borsi Ildikó és Bojtiné Szabó Anett látja el.

Fogorvosi ellátást jelenleg Dr. Bene József fogorvos, szakorvosi ellátást Dr. Bodnár Nóra reumatológus, és Dr. Juhász Levente szemész biztosít a városi rendelő intézetben.

98

312


A város betegei fordulhatnak a Püspökladányi Rendelőintézethez vagy a területileg illetékes kórházhoz, a debreceni Kenézy Gyula Megyei Kórházhoz.

3.7.3.

Közigazgatás Kaba város közigazgatási feladatait a város Képviselő-területe és az Önkormányzat

Polgármesteri Hivatalának dolgozói látják el. A képviselő-testület tagjai a következők: •

Szegi Emma, polgármester

•

Dr. Sáska Sándor

•

Dr. Kohári György István

•

Váradi Istvánné

•

Dr. Nagy István Zoltán

•

Dr. Kaszásné Sarkadi

•

Borbély Vilmosné

•

Borbély Gyula

•

Csávás Antalné

Anna

A képviselő testület munkáját négy bizottság segíti, amelyek a következőek:

1. Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság Feladatai: - részt vesz az alapfokú oktatási, nevelési, közművelődési önkormányzati feladatokban; -

közreműködik a sportszervezési feladatok ellátásában;

-

javaslatot tesz az állami, nemzeti, helyi ünnepségekre, kulturális és sport rendezvényekre;

-

kidolgozza és folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat törvényben előírt

közművelődési feladatai helyi formáját; -

helyi újság, helyi műsorszolgáltatás tevékenységének értékelése.

A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság tagjai: Váradi Istvánné (elnök), Borbély Vilmosné, Csávás Antalné, Kovácsné Vágó Emese, Kiss Lajos Attila

99

313


2. Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság Feladatai: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét; -

figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,

a vagyonváltozás alakulásra, értékeli az azt előidéző okokat; -

vizsgálja a hitelfelvétel indokait és megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat

megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését; -

vizsgálati megállapításait közli a képviselő-testülettel, ha az a megállapításokkal nem ért

egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszékhez; -

részt vehet az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzésében;

-

közreműködik a testület

hatáskörébe

tartozó kötelezettségvállalások előkészítésében,

önkormányzati vállalkozások (társulások) tapasztalatainak értékelésében; -

közreműködik nemzetközi kapcsolatok előkészítésében;

-

ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési ügyekkel kapcsolatos

szavazás ügyviteli, lebonyolítási feladatait; -

javaslatot tesz a polgármester illetményének, alpolgármester tiszteletdíjának emelésére;

-

közreműködik a képviselő-testület munkáját érintő ügyrendi, jogi feladatok ellátásában;

-

nyilvántartja

és

ellenőrzi

a

polgármester

és

a

helyi

önkormányzati

képviselők

vagyonnyilatkozatát; -

kivizsgálja

a

polgármesternél

kezdeményezett

önkormányzati

képviselővel

összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést; -

az építési telkek vevőinek kijelölése, telek visszavásárlás;

-

munkanélküliség alakulásának áttekintése;

-

segíti a helyi foglalkoztatást javító kezdeményezéseket;

-

véleményezi a képviselő-testület által tárgyalandó, a bizottság feladatkörébe tartozó

előterjesztéseket.

A Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tagjai: Dr. Sáska Sándor (elnök), Dr. Nagy István, Váradi Istvánné, Bujdosó Géza, Dr. Kaszás Lajos

100

314

szemben


3.

Szociális és Egészségügyi Bizottság

Feladatai: - közreműködik az egészségügyi és szociális feladatok ellátásához kapcsolódó ügyekben; -

figyelemmel kíséri az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését;

-

segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat.

A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai: Borbély Vilmosné (elnök), Csávás Antalné, Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Mária, Cseke Béláné, Kunkli Ferencné.

4.

Települési és Mezőgazdasági Bizottság

Feladatai: - a helyi mezőgazdaság alakulásának áttekintése; -

a mezőgazdaságból élőket érintő kérdések megtárgyalása;

-

véleményezi a településfejlesztési, rendezési tervet;

-

közreműködik a környezetvédelmi feladatokban;

-

segíti a köztisztasági, településtisztasági tevékenységet;

-

figyelemmel kíséri az állattenyésztés, állategészségügyi, növényvédelem főbb céljainak

megvalósulását; -

figyelemmel kíséri a kereskedelmi, szolgáltatási, lakossági igények kielégítését;

-

véleményezi a vízellátás, vízrendezési, csatornázási ügyeket;

-

segíti a helyi tűzvédelmi feladatokat;

-

figyelemmel kíséri a lakás- és helyiséggazdálkodási ügyeket;

-

véleményezi a temetőgazdálkodáshoz kapcsolódó ügyeket;

-

a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek kijelölése.

-

javaslatot tesz a vállalkozások élénkítésére vonatkozó önkormányzati intézkedés csomagra.

A Települési és Mezőgazdasági Bizottság tagjai: Dr. Nagy István (elnök), Borbély Gyula, Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Mária, Apponyi Tibor, Husi István

A polgármesteri hivatal dolgozói feladatköréből a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Püspökladányi Járási Hivatalának létrejöttével elvonásra került 2013. év

101

315

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája elejétől a szociális igazgatás egy része, az okmányirodai feladatok, a gyámügyi igazgatás, és a szabálysértési ügyek intézésének joga, így néhány (összesen 4 fő) dolgozó helyileg is a járási hivatalnál dolgozik tovább.

Az önkormányzatnál maradt feladatköröket a polgármesteri hivatal köztisztviselői és egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozói a jegyző irányítása alatt a lakosság szolgálata érdekében látják el.

A városüzemeltetési feladatokat a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. látja el. Kaba Város Önkormányzatának képviselő-testülete az önkormányzat gazdálkodási rendjének átszervezésére vonatkozó 15/2001. (II.15.) számú határozat alapján döntött a közhasznú társaság alapításáról, 2001. október 13-án. 2009-ben a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakulás történt a társaság életében, Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságként működik tovább.

A Kabai Rendőrőrs

A Püspökladányi Körzeti Kapitányság parancsnoksága alatt a Kabai Rendőrőrs 15 fős személyi állománnyal látja el a rendészeti feladatait. Az őrsparancsnok Nádasdi János rendőr főhadnagy. A következő években az alapvetően jó kriminalisztikai mutatókkal rendelkező városban a vagyon elleni bűncselekmények csökkentésére törekszenek a helyi bűnüldöző szervek.

2011-

ben 287 feljelentés született Kabán, ebből személy elleni bűncselekmény 30,

közrend elleni bűncselekmény 35, vagyon elleni bűncselekmény 203 volt, melyből 158 lopás bűncselekménye volt.

A mutatók csökkenő tendenciát mutatnak, de a lopások száma kiugróan magas még mindig, az adatok az országos átlagokhoz közelítenek, ezért indokoltak a vagyon és közbiztonságot fokozó intézkedések a településen.

102

316


A város baleseti statisztikái csökkenő tendenciát mutatnak, amely megegyezik az országos trendekkel. A városi rendőrőrs dolgozói baleset megelőzési tevékenységükön keresztül tovább kívánják csökkenteni a mutatószámokat.

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

Összbalesetek

10

20

10

12

Halálos: Súlyos: Könnyű:

1 1 8

1 7 12

0 2 8

0 3 9

2011. év 9 2 3 4

Kaba Város Területén Bekövetkezett Közúti Személyi Sérüléses balesetek Forrás: Kaba Város Önkormányzata A közlekedési morál jelentős javulása országos tendencia, amelyben Kaba elől jár, a közlekedési szabálysértések száma a felére csökkent, miközben nőtt az utcai rendőri jelenlét, és csökkent a balesetek száma.

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

Közlekedési szabálysértések ÖSSZESEN

284

259

222

157

137

Közrendvédelmi szabálysértések ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN

9 293

4 263

2 224

6 163

5 142

Kabai lakosok által elkövetett szabálysértések Forrás: Kaba Város Önkormányzata A körzeti rendőrkapitányság a következő célokat tűzi ki maga elé, melyek mentén fejleszteni kívánja tevékenységét a következő években:

•

Az önkormányzattal történő együttműködés további javítását,

•

A takarékossági irányelvek betartását, a még kihasználható erőforrások keresését, bevonását,

103

317


•

Állományunk megtartását, stabilizálását, az üresedő státuszok rövid időn belüli feltöltését.

Állományunkról való fokozott gondoskodást, a változó feladatokra való folyamatos felkészítést, • A társszervekkel és a civil szervezetekkel való együttműködés érzékenyebbé tételét, •

A felderítési és nyomozati eredményességünk szinten tartását, főként a vagyon elleni

bűncselekmények visszaszorítását, a közterület biztonságának javítását, • Az Európai Unió által elvárt minőségi bűnüldözési munka végzését, •

A közterületek biztonságának fokozását, térfigyelő kamerarendszer által.

3.7.4. Szociális ellátás A kabai szociális ellátó rendszer gerincét a Támasz Szociális Központ alkotja, amely 1997. december 16-án alakult meg. Az intézmény ekkor kizárólagosan Kabán látta el feladatait. Négy fő foglalkoztatásával gondoskodtak a gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés biztosításáról. Az ellátott szolgáltatások száma fokozatosan bővül.

2005. tavaszától a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás tagjai között egy egyeztető tárgyalássorozat kezdődött arra vonatkozóan, hogy melyik település kivel társul a közös feladatellátás érdekében. Ennek eredményeként Kaba, Báránd és Sáp képviselő-testülete intézményfenntartó társulást hozott létre és megalapította a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot, az intézmény székhelye Kaba lett. Mindhárom településen önálló (összesen négy) ingatlannal rendelkezik az intézmény, melyek a helyi önkormányzatok tulajdonában állnak. Az épületek fel vannak újítva, a helyiségek száma, nagysága, berendezése maximálisan biztosítja a feladatellátást. A központ három gépjárművel rendelkezik, melyek közül az egyik alkalmas kerekesszékben történő utaztatásra (akadálymentes kivitelű). Jelenleg 40 főállású közalkalmazottat foglalkoztatnak, megbízási szerződéssel hét társadalmi gondozót, két pszichológust és egy háziorvost. Munkájukat öt közcélú illetve közhasznú munkás segíti. A Támasz Szociális Alapellátási Központ mára Kaba Város Önkormányzata által fenntartott önállóan működő és gazdálkodó intézményként működik.

104

318


Az intézmény ellátja az önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladatait a szociális szféra keretei között. Az intézmény jelenleg az alábbi szociális alap- és szakfeladatok ellátásáról gondoskodik:

•

étkeztetésről, melyben 88 fő részesül a hét minden napján, éves szinten 23000 adag étel kerül

kiosztásra. •

házi segítségnyújtásról, 2011-ben 4 fő munkatárs 55 személyt segített naponta 3-4 látogatási

akolommal. •

jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, 2012-ben a korábbi 80-ról 250-re sikerült a

rászorulóknál lévő jelzőkészülékek számát emelni, és ezzel jelentős kapacitás növelés történt az ellátottak körében. •

családsegítésről, melyben 11 család részesült közvetlenül ellátásban.

•

nappali ellátásokról:

-

idősek klubja, 30 fő ellátottal,

-

pszichiátriai betegek nappali ellátása, 38 fő ellátottal,

-

szenvedélybetegek nappali ellátása, 49 fő bevonásával.

•

támogató szolgálatról, 800 estben 9000 km-t megtéve.

•

közösségi ellátásokról:

-

pszichiátriai betegek közösségi ellátása,

-

szenvedélybetegek közösségi ellátása.

Az intézmény ellátási területei: -

Kaba város, Báránd, Biharnagybajom és Sáp község közigazgatási területén a fent megjelölt

valamennyi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás. -

Tetétlen község közigazgatási területén bölcsődei ellátás és szenvedélybetegek közösségi

ellátása. -

Földes község közigazgatási területén pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása. Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás közigazgatási területén pszichiátriai és szenvedélybetegek

nappali ellátása.

A szociális gondozóközpont Kabán kívüli egységei a központtól függetlenül, de vele szoros együttműködésben képesek működni. A korábbi bekezdésben feltüntetett adatok

105

319

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája kizárólag Kaba településére értendő adatok (a többi településen végzett ellátási volumen Kaba település IVS-nek készítése szempontjából nem releváns).

Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy Kaba szociális ellátással történő lefedettsége kiemelkedő, mind az országos, mind a megyei lefedettséghez viszonyítottan. Működése mintaadó a megyében.

A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége az alábbiak szerint számszerűsíthető Kabán:

Alapellátásban részesülők

30

gyermekek családok

21

Védelembe vett

33 25

utógondoz

Tartós Ideiglenes

Átmen

hatállyal

eti

elhelyezett

nevelt

1

—

16

—

1

—

8

—

ás

összesen

nevelt

80 55


A bölcsőde szintén a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében működik, két 1010 fős csoportban folyik a gondozás. A bölcsőde jól szervezett, rugalmas és folyamatos napirendet biztosít a gyerekeknek, rendszeres gyermekorvosi felügyel is biztosított a bölcsődében és a gyerekek fejlődése a jó minőségű játékok, fejlesztő eszközök között biztosított. A gyerekek számára életkoruknak megfelelő tanulási lehetőséget biztosítanak a gondozók, amely a megismerő folyamatok fejlődését erősítik.

Az önkormányzat adatai alapján 2012-ben az alábbiak szerint folyósított támogatást az önkormányzat:

Átmeneti segély: 29 fő, 783,3 Ft/fő/hó, azaz összesen 272.592. Ft/év Temetési segély: 27 fő, 1556 Ft/fő/hó, azaz összesen 504.000. Ft/év Tankönyvtámogatás: 234 fő (nem folyamatos), azaz összesen 1.857.000. Ft/év Idősek támogatása: 1040 fő, 2000 Ft/fő/ év, azaz összesen: 2.080.000.Ft/év Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma: 504 fő, akik 5.800.Ft egyszeri támogatásban részesültek.

106

320


„Kaba-ház”Idősotthon

A „Kaba-ház” Idősotthon 1999. október 1-jén kezdte meg működését. Férőhelyeinek száma: 55 fő. Kaba város ipari területén, zöldövezeti környezetben működik. Az intézmény teljes körű ellátást nyújt a lakói számára, akik nemcsak Kabáról érkezhetnek, az idősek ápolását, gondozását ellátó intézmény az ország teljes területéről fogadja az ellátottakat. Az intézmény teljes kapacitás kihasználtsággal működik.

3.7.5. Szabadidő, kultúra, sport A város sport- és szabadidős tevékenységeinek fő színtere a városi sportpálya, ahol a Meteorit SE futball szakosztálya az egyik legkedveltebb szakosztály. Az iskolában birkózó szakosztály működik, illetve a női kézilabdacsapat nagy hagyományokra tekint vissza a pingpong szakosztály mellett. A városban élénk a küzdősport élet, karate, kung-fu, kick-boksz sportok mellett működik íjászklub is.

A városban élénk a hip-hop kultúrához köthető sportélet is, melynek fő helyszíne a városi gördeszka park.

A szabadidő eltöltésének kedvelt helyszíne a városi strand, mely mellett néhány szórakozóhely is nyitva ál szórakozni vágyók előtt.

A kulturális élet fő színtere az 1980-ra elkészült művelődési ház, mely a hagyományőrző és nótaköröknek is otthont ad a kézimunka klub mellett.

Az épület 240 férőhelyes színházterme mozielőadások színhelye is egyben, de nagyobb városi rendezvények esetén szűknek bizonyul, így egy multifunkcionális használatú sportcsarnok építése régóta indokolt.

A város könyvtára a korábbi Vörös csillag MGTSZ irodaházában kapott helyet 25000 könyvtári könyvet felölelő állományával, a városi könyvtár egyben internet elérési pont is.

107

321

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008-

ban a városi cím elnyerésének 5. évfordulóján a város helytörténeti gyűjteményt

alapított, melynek elhelyezésére a város egyik volt óvodájában került sor. A város XIX-XX. századi életét bemutató kiállítást a Művelődési Ház gondozza.

3.7.6.

Korábbi időszakok fejlesztései A településen az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek és jelentős fejlesztések

zajlanak folyamatosan. Folyamatban van a város szennyvíz hálózatának fejlesztése, a korábbi sikeres belvízvédelmi beruházást újabb követi, további fejlesztésen esik át a település infrastruktúrája.

A szociális ellátórendszer fejlesztése már megtörtént, megújult a város óvodája, mellyel helyben, modern körülmények között történhet az óvodai ellátás.

Teljesen átépítésre és bővítésre került az orvosi rendelő épülete, amely így XXI. századi körülményeket biztosít az orvosok gyógyító munkájához.

Többlépcsős beruházásként valósult meg a város központi terének rehabilitálása, ha csak a legmeghatározóbb Európai Uniós fejlesztéseket veszünk számba.

Az úthálózati fejlesztések É, ÉK-i, korábban burkolt utakkal alig rendelkező városrészben koncentrálódtak az elmúlt években. Az úthálózat fejlesztései a területen lévő szegregálódó területeket is elérték, így az alacsonyabb státuszú csoportok közúti infrastruktúra hiányából adódó további koncentrálódása megelőzhető. Rossz időjárási körülmények között is könnyen megközelíthetővé váltak a házak, amely a komfortérzeten túl a mentők, tűzoltók és a közrendvédelem munkáját is megkönnyíti.

Elszórt útépítések mellett a 12-es számmal jelölt kerékpárút építés volt kiemelkedő közlekedés biztonságjavító beruházás a város történelmi teste és a vasútállomás közötti 1,1 km-es szakasz megépítésével az állomás felé.

A 6. számú beruházás az Ér utca és a hozzá kapcsolódó „Sirályos-tó” vízrendezését jelentette, vártározó megépítésével.

108

322


A városközpontban pontokkal jelölt intézményi felújítások hasznai jellegük miatt leginkább a fajlagos fenntartási költségek csökkenésében realizálódnak. A felújított rendelő akadálymentes épülete megkönnyíti az idősek és mozgáskorlátozottak mozgását az épületben. Az iskola és a szociális ellátó központ

épülete

kényelmesebb

formában,

megújult

felszereltséggel

szolgálja

a

tanulókat,

gondozottakat, akár csak a megújult óvoda.

A város XXI. századi megjelenésű főterének a helyi lakosok kényelmén túl a fürdő fejlesztésével együtt a turizmus fellendítésében van szerepe. A fürdő látogatószáma a felújítás után közel megduplázódott és főleg a környező településekről érkezőkkel bővült.

A minősített gyógyvíz a város gyógyulni vágyó betegeinek is segít, ugyanakkor közösségi térként is szolgál a fürdő területe.

A város többi részein megvalósult útépítések részben felújítások, részben szintén új utak építését jelentették.

A beruházások mindegyike bizonyos arányú külső pénzügyi támogatással valósult meg, melyhez az önrészt hitel felvétele nélkül biztosította az önkormányzat. A beruházások hatása látványos a városban élők számára, közvetlenül javítja az életminőségüket.

Rendkívül fontos tényező, hogy ilyen léptékű fejlesztéseket eladósodás nélkül vitt véghez a város, amely a jövő fejlesztési stratégiájának megvalósíthatóságát, az egyes város rehabilitációs programok sikerét is megalapozhatja.

Az utóbbi években megvalósult főbb beruházások adatai a következő táblázatban kerültek összefoglalásra és adatokkal alátámasztásra:

A pályázat címe

A pályázat kódja, neve

A fejlesztés célja

A beruházás összege

109

323


1

A kabai "Hétszínvirág" óvoda felújítása és korszerűsítése

A "Hétszínvirág óvoda" felújítása, korszerűsítése. A nevelési környezet akadálymentes átalakítása. A beavatkozás eredményeként: Épület felújítás történik: 820 m2-en Játszó terület és zöldfelület ÉAOP-4.1.1/A_2-10fejlesztés: 1 665 m2 -en Akadálymentesen 2010-0028 Nevelési elérhető helyiségek száma: 30 db. intézmények fejlesztése Felújított, átalakított, a szabványoknak megfelelő befogadó képességű csoportszobák száma: 4 db. Nevelésoktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges bútorok: 203 db

2

Fürdőfejlesztés (NDP pályázat)

-

3

Szociális Alapszolgáltatások fejlesztése Kabán

ÉAOP-4.1.3/C-2f2010-0001

4

5

Kaba belvárosának felvirágoztatása I. ütem

Kaba belvárosának felvirágoztatása II. ütem

Kaba fürdő épület rekonstrukciója, riasztóhálózat kiépítése, napkollektor rendszer kiépítése, magastető építés, öltözőkabinok építése. Termálfürdő termálhálózat fejlesztése: A fürdő területén található gyógyvíz hőfokának hűtéséhez szükséges rendszer kialakítása 1 db hűtőtorony beépítéssel, 1 db kiegyenlítő tartály beépítéssel, csőszereléssel, elzáró szelepek, vízmérő óra és tolózár beépítéssel.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása (320 készülék biztosításával). Házi segítségnyújtás, Étkeztetés, Nappali ellátás, Közösségi ellátások (pszichiátriaiés szenvedélybetegek ellátása).

105 249 463

67 533 537

73 873 124

ÉAOP-5.1.1/E-20080032

Kaba városközpontjának felújítása, térburkolatok készítésével, parkosítással, utcai bútorok elhelyezésével és a városháza épületének teljes homlokzatfelújításával, kerítésének rendbetételével.

53 467 956

ÉAOP-5.1.1/E-092009-0008

628 m2 új térkőburkolat építését, 458 m2 burkolatfelújítást, 463,5 m2 emelt szintű zöldterület rendezést öntözőrendszer telepítésével, minőségi utcabútorok elhelyezését (összesen 38 db), felszíni vízelvezető rendszer építését, vízvezeték és csapadékvíz elvezető rendszer megvalósítását, aszfaltfelületű buszöböl felújítását.

54 723 213

110

324


6

Kaba város bel- és külterületi vízrendezése

ÉA0P-5.1.2/D-2-092009-0034

Kaba város kül -és belterületén található vízelvezető csatorna rehabilitációja (a csatornaárok mélyítése, tisztítása, keresztmetszetének bővítése), mely a városi belvízkárok elhárítását szolgálja.

71 959 142

79 847 599

7

Orvosi rendelő felújítása Kabán

ÉA0P-4.1.2/A-20080049

Az épületnek a bővítése, egészségházzá történő átalakítása oly módon, hogy a meglévő orvosi rendelők mellé került a védőnői és a fogorvosi szolgáltatás egyaránt.

8

A Sári Gusztáv Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése az esélyegyenlőség és az energiatakarékosság jegyében

ÉAOP-4.1.1/2F-2f2009-0008

A Kabai Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Iskola rekonstrukciója 100 fő férőhely kialakítására, összesen 966,47 m2 alapterületen

182 419 758

9 Önkormányzati út fejlesztés Kabán

TRFC

Hunyadi, Baross, Báthory utcák szilárd burk. útépítése

54 906 144

10 Önkormányzati út fejlesztés Kabán II.

TEUR

Burkolat felújítás Hajnal, Árpád fejed., Gonda F, Bethlen G. utcákon

35 346 156

Vis maior

Hajdú u. 7. sz. alatti bölcsőde felújítása

20 215 795

LEKI

Rákóczi utca egyesített gyalog- és kerékpárút építése

30 224 898

LEKI

Kaba, Mártírok utca szilárd burkolatú útépítése

21 333 005

14 Önkormányzati út fejlesztés LEKI Kaba, Kazinczy Ferenc utca útépítése Kabán IV. Az elmúlt időszak nagyobb fejlesztései a városban

16 474 329

11 Bölcsőde rekonstrukció 12

Kerékpár út fejlesztés kabán

13 Önkormányzati út fejlesztés Kabán III.

Forrás: Kaba Város Önkormányzata

A fenti fejlesztésekből megállapíthatjuk, hogy a város központjában fejlesztések voltak, az oktatási intézmények közül az óvoda és az iskola is megújult, a szociális szféra intézményhálózata is fejlődött, és folyamatban van jelenleg is a szennyvíz beruházás és ivóvízminőség javító program megvalósítása.

A fentiekből látható, hogy a bölcsőde intézmény, mint szociális intézmény nem került teljes körűen megújításra, ez még jövőbeni feladat, a megújult intézmények energetikai korszerűsítése elvárt követelmény a gazdaságos működtetés szempontjából.

111

325


Az úthálózat tekintetében is jelentős fejlesztések valósultak meg, azonban ez nem terjedt ki a város valamennyi útjára, további fejlesztések szükségességét alapozza meg az úthálózat hiánya, a burkolt utak 48%-os rendkívül alacsony aránya, továbbá cél az utak fejlesztése által, hogy a település város központon kívüli részei még inkább összekapcsolódjanak a város központi területeivel.

A fürdőben megvalósított beruházás és annak jövedelmező eredménye megalapozza a további fürdő fejlesztéseket a településen, amelyre a települése az elkövetkező időben fejlesztési potenciált kíván létesíteni.

112

326


Az elmúlt időszak nagyobb fejlesztései a városban Forrás: Kaba Város Önkormányzata

3.7.7. Összegzés Kaba egy szűk gazdasági profilú, településszerkezetében korábbi korok maradványait hordozó kisváros, melyben eddig is kiegyensúlyozott, a regionális programokhoz illeszkedő fejlesztések zajlottak. A település pozíciójának és élhetőségének biztosításához fontos, hogy továbbra is részletes tervezésen alapuló beruházások valósuljanak meg. A városban jelenlévő

113

327


negatív

társadalmi

folyamatok

funkcióbővítő

és

szociális

város

rehabilitáció

eszközeivel

mérsékelhetőek és oldhatóak fel a jövőben.

Kaba egy jól megközelíthető város az ország K-i részén, múltja nem mentes tragikus fordulatoktól, de alkalmas a jövőbeni kibontakozásra és fejlődésre.

A fejlődés alapja egy prosperáló mezőgazdaság lehet és a ráépülő sokrétű feldolgozó ipar, valamint a kiszolgáló tevékenységek megjelenése.

A gazdaság egyik új prosperáló eleme a turizmus lehet, melynek alapjai már léteznek a városban.

A lakosság száma kis mértékben csökken, de a korösszetétele még egészségesnek mondható, jellemzően elöregedő társadalom a kabai lakosság, a későbbiekben kedvező folyamat lenne a születések számának növekedése, amelynek elérése érdekében a település vezetésének direkt intézkedéseket kell megtennie.

A lakosság foglalkoztatottsági szintje nem rosszabb az országos és a regionális mutatóknál, de javítása a képzettségi szint emelésével párhuzamosan fontos.

Civil és más társadalmi szervezeteinek száma nem kevés, ugyanakkor aktívabb társadalmi szerepvállalásuk a jövőben fokozandó, a polgárőrség támogatásával a sportegyesületek működési feltételeinek javításával.

A város természeti erőforrásokban gazdag, természetvédelmi értékekben közepesen, míg műemlékekben szegényen ellátott település. A környezeti állapota kielégítő a városnak, a város jelentős ökológiai tartalékokkal bír.

Infrastrukturális szempontból jól ellátott kisváros Kaba, de még hiányosságokkal küzd, az infrastrukturális fejlesztések folyamatban vannak, amelyek tervezése során az IVS- nek alappillérnek kell lennie.

Kaba közszolgáltatásai kielégítik a helyi alapigényeket, de a minőségi fejlesztésekre a jövőben is kellő hangsúlyt kell fektetni. Az oktatás területén az esélyegyenlőség és a

114

328


művészetoktatás fejlesztése, a szakorvosi ellátás szélesítése elérendő cél a közbiztonság javítása mellett.

Kaba szociális ellátórendszere igen széles, kellően javítja a város lakóinak és ellátott térségének életminőségét, a szociális ellátórendszer fenntartása stratégiai érdek.

3.7.8.

Kaba Város SWOT analízise A SWOT analízis célja, hogy a város jellemzőit áttekinthető táblázatos formában tárja elénk. A

város életét meghatározó tényezőket belső és külső tényezőkre bontja. A helyi jellemzőket Erősségek és Gyengeségek formájában összegezi. A külső tényezőket pedig a Veszélyek és Lehetőségek fogalomkörében azonosítja.

A módszer által elkészített elemzés igen szemléletes, lehetőséget nyújt a pozitív és a negatív tényezők összevetésére.

Belső tényezők Erősségek

Gyengeségek

• •

Jelentős mezőgazdasági potenciál

• Balneológiai vonzerő: Termálvízkészlet a város alatt • A városrészek megőrizték falusias képüket • Jelentős pályázati beruházások történtek • •

Magas színvonalú szociális ellátás Javuló közbiztonság

•

Környezet jó állapota


• Foglalkoztatási lehetőségek csökkenése, magas munkanélküliség •


•

Megfelelő városmarketing hiánya

•

Kis és középvállalkozások hiánya

•


• • •

Idegen nyelvismeret hiánya Bel- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai Gyűjtő és kerékpárút hiánya

Külső tényezők Lehetőségek

Veszélyek

115

329


• A turizmus erősödése a régióban, növekvő kereslet az egészségés az ökoturizmus iránt • Együttműködési programok a kistérség többi településével • mezőgazdasági feldolgozó ipar erősítése • a város szociálisan lecsúszó rétegeinek felemelése

•

A környező nagyobb települések

„turista-elszívó” hatása, jobban kiépített turisztikai infrastruktúrája •

A tőkebeáramlás hiánya,

befektetők elmaradása •

Negatív demográfiai

folyamatok erősödése

116

330


4.

VÁROSRÉSZEK TERÜLETI LÉPTÉKŰ MEGKÖZELÍTÉSE

A városrészek lehatárolása a KSH által készített módszertan alapján készült, melynek fő szempontjai, a területrendezési kapcsolódó fogalmak alapján, a beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak. A lehatárolás IVS módszertanának megfelelően nem vesz figyelembe a módszertanba nem tartozó vagy szubjektív szempontokat.

A város IVS-ban elkülönített városrészek

I.

Központi városrész

II.

Központon kívüli lakott területek valamint a település külterülete (amely nem minősül elkülönült városrésznek, csupán a belterülettől való elhatároltsága miatt került önállóan megjelölésre, és ennek alapján néhány releváns körülmény alapján külön is értékelésre kerül, amennyiben az indokolt)

Településszerkezeti ábra Forrás: www.kaba.hu

117

331


4.1.

Városközpont

A városközpont Baross G. u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Rákóczi F. u. - Rózsa u. - Petőfi u. - Vörösmarty u. - Bethlen u. határolta terület.

4.1.1.

Városközpont funkció

A város fejlődése során nem alakultak ki olyan városszerkezeti egységek, mint amelyek a település hagyományos központjában létrejöttek (a templom, piactér, városháza környéke). A legtöbbet használt közösségi helyektől távol nem épült ki közösségi funkció.

Ennek oka, hogy a város mérete vagy valamilyen térszerkezeti rendező elem nem jött létre, nem települt a város mellé a legutolsó időkig.

A település utcahálózata és formája is az egyközpontú városszerkezetet teszi indokolttá. Így a település központján kívül közösségi ellátó funkciót csak néhány intézmény, vállalkozás teremt. E néhány intézményről a városközponton kívüli városrész tárgyalásánál teszünk említést.

A városi szövet É-i nyúlványa a vasútállomás elhelyezkedésének okán fejlődött ki, míg a DK-i kiszögellése egy szociális telekosztási program eredménye, de e folyamatok nem voltak képesek szatellit központok képzésére, a város térszerkezete monocentrikus maradt, a két beltelkes hajdúvárosi szerkezet elmosódott jegyeivel és a klasszikus alföldi települések lakott területövező elemeivel.

4.1.1.1. A városrész gazdasági adottságai A központi funkciókat betöltő belterületen koncentrálódnak a legfontosabb intézmények. A központi belterületen komoly gazdasági potenciál összpontosul, mivel a településen működő gazdálkodó szervezetek jelentős része itt működik.

118

332


4.1.1.2.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Kaba teljes lakossága 6369 fővolt, a városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 385 fő

volt (a lakosság 6,04 %-a). A városi adatszolgáltatás alapján jelenleg a városközpontban élők számuk emelkedett.

lakosságszám

Kaba egésze 6369 www.ksh.hu

Városközpont 385

A városrészben a KSH 2001-es adatai szerint a 0-14 éves korcsoport aránya a lakónépességen belül 19,7 százalék, a 15-59 év közötti korosztályé 55,1 százalék, míg az e fölötti életkorcsoport 25,2 százalékkal képviselteti magát.

Megállapítható, hogy a városközpontban alacsonyabb a 0-14 évesek aránya, magasabb az 15-59 év közötti és a 60 év feletti lakosság részaránya, mint a város egészében. A városközpontban azon lakosok aránya, amelyek legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 27,8 %, jóval alacsonyabb, mint a városi átlag. A felsőfokú végzettségűek aránya 16,2 %, több mint 2,7-szerese a városi adatoknak. Mindez összefüggésben van a városközpont központi funkció jellegével, hiszen itt jóval több magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató gazdálkodó egység és szolgáltató hely található valamint itt működnek a különböző funkciót ellátó közintézmények is.

A városközpont központi funkció jellegét erősíti a foglalkoztatottak magas aránya (46,2 %), valamint az a tény, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is jóval kevesebb (míg a városi átlag 50,7 %, addig a városrészben 48,5 %).

119

333

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Foglalkoztatottak és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a településen és a városközpontban

Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a lakosság fele (49,1 %), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők alacsonyabb arányt mutatnak.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a településen és a városközpontban

A városközpontban az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (25,5%) a település egészéhez képest jóval alacsonyabb (44,9%), ugyanez igaz a gazdaságilag nem aktív népesség, a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek és azon aktív korúak (15-59 éves) arányára, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Ezen adatok is azt támasztják alá, hogy a város központi részén a kedvezőbb jövedelmi viszonyok között élő lakosság él.

Kabán a 2001. évi adatok alapján a lakásállomány száma 2.353 db lakást tesz ki, míg a városközponton 168 db lakás található, ez a kabai lakásállomány 7 %-át teszi ki. Lakásállomány alakulása Alcsony konfort fokozatú, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, valamint az egyszobás lakások aránya összehasonlítása

A városi átlaghoz képest a városközpontban az egyszobás lakások aránya igen alacsony 8,6 %. Emellett a városközpontban a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások (20,4%) aránya alacsonyabb a település egészéhez képest. Ez is a városközpont központi jellegét mutatja. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya viszont 0,3 %-kal alacsonyabb a település egészéhez képest.

12G

334

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.1.1.3.

A városrészen működő intézmények és civil szervezetek:

A városközpont központi funkció jellegét tovább erősíti, hogy az intézmények jelentős része itt található. Intézményi ellátottság a városközpontban:

-

bankok, pénzügyi szolgáltatók: Kaba és Vidéke takarékszövetkezet (4183 Kaba, Rákóczi u. 120.) Magyar Posta Rt. (4183 Kaba, Szabadság tér 11.)

-

Közlekedési, távközlekedési funkciók: Távolsági buszmegállók

-

Közösségi funkciók: Könyvtár: Gonda Ferenc Városi Könyvtár (4183 Kaba, Szabadság tér 5.) Művelődési ház: Mácsai Sándor Művelődési Ház (4183 Kaba, Szabadság tér 9.) Helytörténeti kiállítás

-

Állami, igazgatási és hatósági funkciók: Polgármesteri hivatal (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Kabai Rendőrőrs (4183 Kaba, Batthyány u. 2.)

-

Humán szolgáltatók: Körzeti orvos, házi orvos: (4183 Kaba, Béke u. 1.) Védőnői szolgálat (4183 Kaba, Béke u. 1.) Fogászati, reumatológiai szakrendelés (4183 Kaba, Béke u. 1.) Gyógyszertár: Sanitas Gyógyszertár (4183 Kaba, Szabadság tér 15-17.) Bölcsőde: (4183 Kaba, Jókai u. 4.) Óvoda (4183 Kaba, Batthyány u. 4.) Iskola (4183 Kaba, Kossuth u. 2.)

Az önkormányzat szűkös anyagi forrásait igénybe véve is jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években az intézmények működésének megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosítására, azonban valamennyi intézmény további fejlesztésre szorul.

121

335

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.1.1.4. A városrész infrastrukturális jellemzői: A városközpont kommunális infrastruktúrával jól ellátott. Valamennyi utca gázhálózattal, szennyvízcsatorna hálózattal, közvilágítással és elektromos áramellátással rendelkezik. Mindenhol elérhető továbbá a vezetékes víz és biztosított a csapadékvíz elvezetése is. A városközpontban jellemző kétoldali járda, amely azonban felújítást igényel több helyen.

Míg a városban az egy lakásra jutó lakosok száma 2,7 fő, addig a városközpontban 2,29 fő, tehát jelentős számban találhatók itt üzletek, valamint különböző intézmények amelyekben nem laknak.

A zöldfelületek aránya alacsony, a zöldfelületek becsült aránya 2 %. A városrész területén telepszerű vagy szegregált lakóterület nem található. Az intézmények tekintetében - oktatási, egészségügyi, közszolgáltatatási, stb. - egyaránt a szegregációmentes környezet kialakítására törekszik a fenntartó, amely kedvezően hat a város társadalmi folyamatainak alakulására és a különböző társadalmi csoportok integrációjára.

4.1.2. Városközpont nevezetességei A városközpont központi helye a Szabadságtér. A téren található a 200 éves klasszicizáló városháza, amely meghatározó eleme a településképnek és a Polgármesteri Hivatalnak is helyet biztosít. Az épület udvarán az Önkéntes Tűzoltó Egyesület szertára kapott helyet.

Az 1736-ban épült és többször átalakított református templom a település egyetlen védett műemléke, a városképet 32 m-es tornyával uralja.

A téren kapott még helyet a Mácsai Sándor Művelődési Ház, az áruház és számos szobor, emlékmű. A település főterének megjelenését az elmúlt évek átépítései jelentősen javították, csobogó kút, térburkolat lett elhelyezve.

122

336


Kaba városközpontja Forrás: www.kaba.hu, saját szerkesztés

A település főutcája a Rákóczi utca, számos kereskedelmi és vendéglátó egységnek ad helyet, de itt található a Posta, a Takarékszövetkezet irodája is. A környező utcák mindegyike helyet ad egy, vagy több közintézménynek, megjelenésük városias.

4.1.3. Társadalmi gazdasági helyzet A központ másodlagos lakófunkcióját mutatja, hogy csupán 385 fő körül van a lakosságszáma és csak 168 lakóingatlant tartanak nyilván. A városközpontban koncentrálódik a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek kétharmada, azonban a realizáló népesség a városközponton kívül lakik. A területen lakók a város többi részéhez képest mutatott magasabb státusza a városközpontban elhelyezkedő, magasabb komfortfokozatú ingatlanokat lakó helyi értelmiségiek felülreprezentáltságából adódik.

123

337


A város közintézményei közül csak az óvoda nem található itt, a város szolgáltató szektorából pedig a fürdő és két étterem vegyes és italboltok helyezkednek el a városközponton kívül, tehát 95%ban itt helyezkednek el a kiskereskedelmi üzletek

Más tekintetben minden egyéb demográfiai statisztikai összehasonlítás az alacsony elemszám miatt nem adhat reális eredményt. A városközpont a népesség 5, a lakóingatlanok 7 %-át tömöríti. Így a város másik 95%-ával érdemben nem összehasonlítható, társadalom statisztikai mutatószámok között több helyen csak 0,5% az eltérés.

Jövőbeli plasztikus formálhatóságához nagyban hozzájárul a számos foghíj telek, melyek szétszórt megjelenésük miatt leginkább magas minőségű lakó és társasházak kialakítására lehetnek alkalmasak.

4.1.4. Környezeti helyzet, problémák A városközpont korábban, a város többi részéhez képest gazdálkodási funkcióknak is helyet adó telkekből állt, mára e funkciói elvesztek, és közösségi célokat szolgáló intézmények vették át helyüket. Az egykori telekszerkezet felbomlóban van, zöld területekben igen szegény.

A városközpont, az utóbbi évek lendületes fejlesztő munkája mellett is még további rehabilitációra szorul, közművesítése teljes. A település szerkezeti egysége működését egyetlen környezeti tényező sem veszélyezteti olyan mértékben, hogy az valamely funkcióját ne tudná ellátni.

A főutca intenzív forgalma jelentős környezeti terhelés forrása, a központ utcái igen szűkek, szabványos kétirányú forgalomra alig alkalmasak. A jelentős gépjárműforgalom kiszolgálására nem áll rendelkezésre kellő számú parkoló, mint az a város Parkolási Koncepciójából is egyértelműen megállapítható.

Az utcák határolta tömbökben több foghíjtelek és funkcióját vesztett terület található, melyek új közösségi funkcióval való ellátására már megszülettek a tervek. A központ forgalmi helyzetét a határát képező utcák szélesítése, és új parkolóhelyek létesítése javíthatja.

124

338


A központi városrész jelen állapotában is ellátja funkcióját, de modernizálása folytatandó, új funkciók befogadásával kevéssé terhelhető.

A városi központ a főtértől és néhány épülettől eltekintve nem városias megjelenésű, a városkép megjelenésében is megújulásra szorul, egyes részei kifejezetten balesetveszélyesek, és leromlott, elhanyagolt állapotúak.

4.2. Városközponton kívüli belterület A városközponton kívüli belterületen a város lakosságának több mint 90%-a lakik, így állapota és jellemzői lényegében a teljes településre döntő mértékben kihatnak. 4.2.1.

Városközponton kívüli belterület funkciói A város központját gyűrűként körül ölelő zóna zömében családi házakkal beépített. Az

utcahálózat nem rendelkezik kiépített, összefüggő gyűjtőúthálózattal. Az utcák jelentős részben burkoltak, rendezettek. Forgalmukkal városból kivezető, a városközpont környéki, illetve a település külső határán futó utcák emelkednek ki, ez utóbbiak gyűjtőúti funkciókat látnak el.

Az egykori családi gazdálkodásra alkalmas méretűre formálódott telekszerkezet, jórészt elvesztette háztáji állattartó-növénytermesztő funkcióját. Az állattartás igen visszaszorult, és koncentrálódott, a terület lakóhelyi funkciói erősödnek.

A lakosságot ellátó kiskereskedelmi egységek és italboltok a zónában elszórtan helyezkednek el. Jelentősebb közösségi, és rekreációs térként a strandfürdő és a város északi peremén elhelyezkedő sporttelep rendelkezik.

A városközponton kívüli belterület az alábbi funkciókat tölti be jelenleg a településen: 4.2.1.1 A városrész gazdasági adottságai A központi funkciókat betöltő belterületen koncentrálódnak a legfontosabb intézmények és szolgáltatások, a városközponton kívüli belterület nem tölt be központi

125

339

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája funkciót, többnyire lakófunkciót tölt be. Kaba városa két részre osztható, városközpontra és városközponton kívüli belterületre.

4.2.1.2.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Kaba teljes lakossága 6369 fővolt, a városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 5778 fő

volt (a lakosság 90.7 %-a). A városi adatszolgáltatás alapján jelenleg a városközpontban élők számuk emelkedett.

Kaba egésze lakosságszám

Városközponton kívüli belterület 5778

6369 www.ksh.hu

A városrészben a KSH 2001-es adatai szerint a 0-14 éves korcsoport aránya a lakónépességen belül 20,6 százalék, a 15-59 év közötti korosztályé 60,7 százalék, míg az e fölötti életkorcsoport 18,7 százalékkal képviselteti magát.

Megállapítható, hogy a városközponton kívüli belterületen alacsonyabb a 0-14 évesek aránya, magasabb az 15-59 év közötti és a 60 év feletti lakosság részaránya, mint a város egészében.

A városközponton kívüli belterületen azon lakosok aránya, amelyek legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 40,7 %, amely kevéssel több, mint a városi átlag. A felsőfokú végzettségűek aránya 5,1 %, amely szintén megközelíti a városi átlagot. Mindez összefüggésben van azzal, hogy a városközponton kívüli belterület többnyire lakófunkciót tölt be.

A városközponton kívüli belterület foglalkoztatottsági adatai hasonlóak a város egészére vonatkozó foglalkoztatottsági adatokkal, erre utal a foglalkoztatottak aránya (42,1 %), valamint az a tény, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya hasonló a város egészéhez (míg a városi átlag 49,1 %, addig a városrészben 48,1 %).

126

340


Foglalkoztatottak és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a településen és a városközponton kívüli belterületen

Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a lakosság fele (54,9 %), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (29,8%) és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők hasonló arányt mutatnak a városi átlagoz.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a településen és a városközponton kívüli belterületen

A városközponton kívüli belterületen az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (46,1%) hasonló a település egészéhez (44,9%), ugyanez igaz a gazdaságilag nem aktív népesség, a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek és azon aktív korúak (15-59 éves) arányára, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Ezen adatok is azt támasztják alá, hogy a város központon kívüli belterület lakosságának adatai hasonlóak a város egészére.

Kabán a 2001. évi adatok alapján a lakásállomány száma 2.353 db lakást tesz ki, míg a városközponton kívüli belterületen 2119 db lakás található, ez a kabai lakásállomány 33,27 %-át teszi ki. Lakásállomány alakulása

Alcsony konfort fokozatú, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, valamint az egyszobás lakások aránya összehasonlítása

A városi átlaghoz képest a városközponton kívüli belterületen az egyszobás lakások aránya hasonló a városi átlaghoz 8,5 %. Emellett a városközponton kívüli belterületen a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások (30,8%) aránya magasabb a település egészéhez képest. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya viszont 0,3 %-kal magasabb a település egészéhez képest.

127

341


4.2.2.3.

A városrész infrastrukturális jellemzői A városközponton kívüli belterület kommunális infrastruktúrával ellátott. Valamennyi utca

gázhálózattal, közvilágítással és elektromos áramellátással rendelkezik. Mindenhol elérhető továbbá a vezetékes víz és biztosított a csapadékvíz elvezetése is. A városközponton kívüli belterületen az utak aránya jóval kevesebb a városi átlagoz képeset, az állapotuk pedig igen rossz. A városközponton kívüli belterületeken a szennyvíz elvezetés a jelenleg folyamatban lévő projekt eredményeként valósul meg.

A városközpontban az egy lakásra jutó lakosok száma 2,7 fő, amely megegyezik a városközponton kívüli belterületen lévő számmal 2,7 fő, tehát ez a tény is azt erősíti, hogy ez a terület lakófunkciót tölt be.

A zöldfelületek aránya alacsony, a zöldfelületek becsült aránya 2 %.

A város központon kívüli belterületen van telepszerű vagy szegregált lakóterület, amely elemzését az IVS külön fejezete tárgyalja.

4.2.2.

A Városközponton kívüli belterület nevezetességei A városrész rendhagyó eleme a központ közvetlen közelében elhelyezkedő városi strand.

Kiépülése még az 1930-as években megkezdődött, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. Mint a város fő turisztikai attrakciója, nem csak idegenforgalmi jelentőségű, hanem a helyi lakosság rekreációs bázisa is egyben.

Sajnálatos módon egyéb nevezetesség nem található ezen a városrészen.

4.2.3.

Társadalmi-gazdasági helyzet A városrész társadalmi mutatói közel megegyeznek a város egészével, mivel a városrész a

város lakosságának 95%-a. Ebből adódóan levonható az a következtetés, hogy ezen városrész mutatószámai döntően meghatározzák, determinálják a település egészének

128

342

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája mutatószámait. Ennek alapján a városi szintű helyzetelemzésben bemutatott mutatók jelentős része közvetlenül megfeleltethető jelen városrész mutatóinak is.

A városrész a lakófunkciója mellett több helyi társas- és egyéni vállalkozónak ad helyet. A lakosságot ellátó 1 -2 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerboltok és italboltok kivételével nincs kiskereskedelmi tevékenység ezen városrészben. A szolgáltató szektort egy- egy mesterember műhelye, telephelye képviseli.

A mezőgazdasági vállalkozások központjai külterületen találhatók, a városrészben csak bejelentett székhelyük, vagy kisebb telephelyeik találhatóak. Az őstermelők portáikon folyamatosan csökkenő számban foglalkoznak állattartással.

Az inaktívak kivételével a lakosság napközben elhagyja a területet, és vagy a város központjába, vagy a város külső területein lévő oktatási intézménybe, vagy munkahelyeire távozik, jelentős részük más településre ingázik.

Összességében megállapítható, hogy a városrész szinte kizárólag lakófunkciót tölt be, noha alkalmas lehetne arra, hogy egyéb funkciók is megjelenhessenek a városrészben, és akár a városközpont mellett, vagy ad absurdum helyett is megjelenítsen olyan funkciókat, amelyek eddig nem működtek a városrészben, vagy a város egészében.

4.2.4.Városrészi problémák A városrész megjelenésében még magán hordozza a korábbi időszakok nyomait, ifrastuktúrája hiányos, közösségi funkciókban rendkívül szegény. A terület lakosainak érdekében a jövőben minden utcában törekedi kell az összközművesítésre, fejleszteni kell az úthálózatot, és közösségi rekreációs tereket kell kialakítani. A még ma is működő családi gazdaságok okozta környezeti hatások és a környező mezőgazdasági tevékenységet nem végző lakosok közötti érdekellentéteket már rövid távon is csökkenteni kell a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében.

4.3. Külterület

A város sajátos szerkezeti eleme a város ipari parkjának északi részén elhelyezkedő egykori cukorgyári lakótelep, melyben 203 fő lakik jelenleg a statisztikai adatok szerint.

129

343


A város szövetéhez közvetlenül nem kapcsolódó telep a cukorgyár munkásainak lakhatását elégítette ki építésekor. Kifejezetten munkásszállói funkcióra épült tömbje öregek otthonává alakult, míg a többi lakótömb nagyobb méretű lakásait helyi lakosok foglalták el.

A belterület határától több mint 1 km-re elhelyezkedő, a városhoz több úton és kerékpárúton is kapcsolódó lakótömb parkos, városias megjelenésű, egyáltalán nem a hagyományos értelemben vett külterületi jegyeket magán hordozó települési egység.

Speciális, a települési átlagnál jobb társadalmi-szociális helyzetű, ugyanakkor nem meghatározó méretű egység a város egész szerkezetére nézve, ezért önálló részletes ismertetése az IVS ezen fejezetében nem indokolt.

Az IVS középtávú tervdokumentum és ezen egység középtávon nem szorul meghatározó átalakításra, így állapotára különösebb figyelmet a továbbiakban nem szentelünk. Szintén külterületi ingatlanok a város gazdasági létesítményei, különösen az ipari park, de esetük speciális az IVS módszertana szerint, ha nem kötődik hozzájuk szegregátum, akkor csak a gazdasági fejlesztési tervek vizsgálatánál esnek számításba, mint lehetséges helyszínek.

Kaba külterületén egykor száznál több tanya létezett, melyek mára teljesen eltűntek, lakottak csupán a vadász- és gátőrházak maradtak.

4.4.Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése

Kaba városában szegregátumnak azokat a területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%, szegregációval veszélyeztetett a terület, ha ez az arány eléri a 40 %-ot, amennyiben lakóinak száma meghaladja az 51 főt.

130

344

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján előállított és az önkormányzatnak megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fő vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan.

Szegregátumok Kabán Forrás: KSH

A pink színnel jelölt tömbök közül legészakabbra fekvő a Hajnal u. - Ifjúság u. - Baross u. Báthory u. határolta tömb, az 1. számú szegregátum.

A város Ny-i oldalán elhelyezkedő pink tömböt az Árpád fejedelem u. - József A. u. - Mátyás király u. - Arany J. u. vonala keretezi, ez a 2. számú szegregátum.

A város DNy-i negyede, a Belterületi határ - Batthyány u. - Dankó P. u. - Kazinczy u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Gyöngyvirág u. - Törpe u. - Fürdő u. körülfogta rész hagyományosan a romák lakta területe a 3. számú szegregátum.

Az ábrán látható további három pink színű egység közül csak a délkeleti tekinthető valódi szegregátum-szerű tömbnek. A város D-i részén megjelölt szegregációval veszélyeztetett területek helyzete még jobb, mint a több három azonosított szegregátumé, de a terület jellemzően alacsony társadalmi státuszú családok lakóhelye, így a jövőben szintén figyelmet érdemel.

131

345


A szegregátumok vonatkozásában megjegyezhető, hogy a 3. számú szegregátum alakult ki a településen először, és a kialakulása óta sajnálatos módon nem is igazán tudott kitörni a szegregátum minősítésből. 4.4.1.

Statisztikai adatok elemzése a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján

4.4.1.1. Demográfiai mutatók a szegregátumban A 2001. évi népszámlálás adatai alapján az 1. szegregátum területén a lakónépesség száma 83 fő, a 2. számú területen 94 fő, a 3. számú területen 298 fő volt.

A város összlakosságához képest az 1. és 2. szegregátum mérete olyan kicsi, hogy lakossága nem éri el a szegregátum azonosításához szüksége minimális szám kétszeresét, így az alacsony elemszám, roppant kérdésessé teszi a statisztikai összehasonlító elemzés relevanciáját.

Korstruktúra szempontjából az 1. és a 3. egység tűnik ki magas, 24% feletti 14 év alatti lakosságaránnyal, míg a 3. egység alig 11%os 60 év feletti lakosságszáma egészen szélsőséges a település egészére vetítve.


1. szegregátum

2. szegregátum

3. szegregátum

Lakónépesség száma

83

94

298

27,7

19,2

27,2

55,4

58,5

61,1

16,9

22,3

11,7

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Kaba és a szegregátum demográfiai adatai Forrás: KSH

132

346

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.4.1.2. Iskolai végzettség szerinti megoszlás A szegregátumokban a városi átlaghoz képest már félszer annyi a csak 8 általánost végzett személyek aránya, míg a diplomásoké a városi átlag fele az első két szegregátumban. Kiemelendő adat, hogy a 3. számú szegregátumban egyáltalán nem él diplomás végzettségű személy. 4.4.1.3. Foglalkoztatottság a szegregátumban Az 1. és 2. szegregátum foglalkoztatási mutatói a vizsgált szempontok tekintetében erősen kilengenek, ezt az egységek alacsony elemszáma okozza, de a torzulásokkal együtt is szignifikánsan a városi átlagnál rosszabb képet mutat.

A DNy-i szegregátum foglalkoztatási mutatói minden vizsgált tényező szerint messze rosszabbak a városi átlagnál.


Kaba

Szegregáció 1.

Szegregáció 2.

Szegregáció 3.

54,1

69,6

70,9

71,4

28,9

50,0

50,9

51,1

42,7

29,2

27,0

26,7

48,5

54,2

68,6

58,9

összesen

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

133

347


Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak

44,9

57,1

41,2

69,2

62,9

69,9

74,5

63,1

24,9

44,0

29,2

52,7

7,5

28,0

4,2

20,0

16,8

19,6

25,5

21,4

29,3

47,6

47,1

50,6

8,2

19,1

14,7

10,6

aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Kaba és a szegregátumok foglalkoztatási és lakhatási mutatói Forrás: KSH

4.4.1.4.

Lakáskörülmények a szegregátumban A lakások komfortfokozata szembetűnően alacsonyabb a városi átlagnál mindegyik

szegregátumban. Míg átlagosan csak 30 % körüli a komfort nélküli házak aránya a városban, addig minden szegregátumban 50% feletti.

134

348

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az egyszobás lakások aránya egészen különleges. Az első két szegregátumban a városi átlag duplája körül mozog, míg a harmadikban az átlagnál alig 2%-al magasabb. Ennek okát a múltban lehet megtalálni. Az egykori szociálpolitikai alapú lakásépítési program eredménye mutatkozik meg ezen utóbbi, 3. szegregátum esetében, ugyanis az ezen a települési részen élők igénybe vették a szociálpolitikai kedvezmény nyújtotta lehetőségeket, és így jutottak lakáshoz ezeken a területeken. Ez a körülmény magának a szegregátumnak a kialakulásában is elemi erővel bírt, és mai döntően befolyásolja a szegregátum megítélését.

4.4.1.5.Gazdaság A 3. szegregátumban működik egy kereskedelmi egység (vegyesbolt), ezen kívül nincs más kereskedelmi egység és egyáltalán nem folyik sem mezőgazdasági, sem ipari, sem szolgáltató szektorba tartozó tevékenység egyetlen szegregátumban sem. A gazdasági inaktivitás a szegregátumban élők társadalmi életminőségével, alulképzettségével van közvetlen ok-okozati összefüggésben.

Infrastruktúra

Az 1. és 2. szegregátum infrastrukturális ellátottsága kielégítő, az utcái többnyire burkoltak, a telkek összközművesek. Az 1. szegregátum területén több utca is található, amely nem aszfaltozott és így rövid távon megoldásra vár. A 3. szegregátum területén jelentős hiányok vannak, amelyek pótlása rendkívüli nehézséget okoz a város számára.

A D-i szegregátumban viszont jelentős eltérések mutatkoznak. Rendezettsége romatelepi viszonyokat idéz, bár közművesztettsége nem teljes, a meglévő közműveket sem használják a lakók szociális okokból.

Általánosságban megjegyezhető, hogy a városi átlaghoz képest jelentős eltérések mutatkoznak a szegregátumok tekintetében a meglévő közműhálózatra történő rákötési hajlandóság vonatkozásában, hiszen ez a mutatószám a szegregátumok esetében szinte a fele a városi átlagnak. Mindez előtérbe helyezi azt, hogy a jelen IVS időpontjában induló szennyvíz beruházás eredményeként létrejövő hálózatra (amelynek eredményeként a településen 97 %-

135

349

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája os lesz a szennyvíz közmű lefedettség) való rácsatalkaozási hajlandóság növelése érdekében a településnek direkt és célzott intézkedéseket, akciókat kell megszerveznie.

4.4.1.6.

Közösségi egyéb funkciók A lakóingatlanokon kívül csak néhány leromlott állapotú gazdasági épület található az

ingatlanokon, közösségi térrel vagy közösségi funkciók ellátására alkalmas ingatlannal egyik szegregátum sem rendelkezik.

Önkormányzati intézkedések a szegregátumokkal kapcsolatban

A szegregátumok vonatkozásában az önkormányzat az elmúlt néhány évben az alábbiak szerinti tevékenységeket valósította meg:

-

folyamatosan indít be és folytat le sikeresen az önkormányzat közmunka programokat, amely

közmunka programban foglalkoztatottak döntő hányada (a 2012. évi adatok alapján) 76 %-a valamely szegregátum, vagy szegregációval fenyegetet települési rész lakosa volt. Ezzel az önkormányzat biztosította

a

közmunka

programban

részt

vevő

lakosok

(munkavállalók)

számára,

hogy

munkavégzésért munkabárt kapjanak, és ezzel azon túlmenően, hogy családjaik számára megélhetési forrást biztosítottak, újra a társadalom hasznos tagjának érezhették magukat.

-

az önkormányzat úgy alakította ki az elmúlt néhány évben a fejlesztéspolitikáját, hogy a

szegregátumok területét is igyekezett bevonni a különböző fejlesztések megvalósításába. Ennek köszönhetően a város teljes területén egészséges ivóvíz és szennyvíz hálózat fog kiépítésre kerülni az IVS készítésének időszakában keletkező, két nagyon jelentős volumenű KEOP pályázat által. A közmű hálózat fejlesztésével az önkormányzat a szegregátumok területén élők számára is ugyanolyan közmű ellátottságot fog tudni biztosítani, mint az a település bármely más részén elérhető.

-

az önkormányzat a szegregátumok úthálózatát igyekszik minden évben oly módon

karbantartani, hogy legalább a közlekedés mindennapos feltételei biztosítottak legyenek.

136

350

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ennek alapján az elmúlt években is több alkalommal került sor a szegregátumok területén útfelújításra (kátyuzásra), járdafelújításra.

- az önkormányzat az illetékes munkaügyi központtal együttműködve az utóbbi években több tucat, a szegregátumban élő lakos számára tette lehetővé a különböző képzéseken való részvételt.

Megállapítható sajnos, hogy az önkormányzat, minden erőfeszítése ellenére nem tudott az elmúlt néhány évben olyan intézkedési csomagot megvalósítani a szegregátumok vonatkozásában, amellyel az abban élők életminőségét jelentősen, és közvetlenül javíthatta volna.

4.4.2. Összegzés

A 2001-es KSH adatok felvétele óta eltelt évtizedben az 1. számú szegregációt magában foglaló terület szegregálódása felgyorsult, egyre több alacsony társadalmi státuszú család költözik a helyi idősek által üresen hagyott alacsony komfortfokozatú házakba, amelyek rendszerint látványosan leromlanak a tulajdonos váltást követően. Félő, hogy rövidesen a roma kisebbség koncentrációja a szegregátum övezte utcákban megközelítheti azt a kritikus mértéket, amely után a korábbi többségi társadalom kiköltözése menekülésszerűen megindul a szlumosodó körzetből. A szegregáció újabb szintre léphet és expandálódhat, mely már nagyságrendekkel nagyobb befektetés árán számolható csak fel.

A 3. számú szegregátum mutatói és mérete nem teszi lehetővé, hogy a város szerkezetébe hatékonyan integrálódjon. A telepszerűen megjelenő szegregátumot hosszú távon és csupán a lakosok mobilizálásával lehet felszámolni.

137

351


5.

STRATÉGIA

5.1. Kaba város jövője és a hozzá vezető út

Kaba gazdag történelmében mindig sikerült megtalálni a gazdagabb és sikeresebb jövő felé vezető utat.

Ha áttekintjük a város intézményeit és megtekintjük köztereit, arra a megállapításra juthatunk, hogy a település korábban soha sem rendelkezett ilyen gazdag és impozáns közösségi terekkel. A jövőben e környezet élettel, tartalommal való megtöltése a cél. Modern gazdasági környezetben és teljes városi szintű infrastrukturális háttérrel való megtámogatása és kiteljesítése az elérendő cél. A munka végrehajtása közben nem elfeledkezve a múlt értékeiről és az emberi tényező központba helyezéséről. A XXI. század kihívásai Kabán: •

A település népességének folyamatos csökkenése tapasztalható, a városkép javításával, a

kisvárosi funkciók erősítésével és a lakófeltételek javításával kell elejét venni a további népességcsökkenésnek, vagy legalábbis lassítani kell azt. •

A városban megjelenő szegregációs folyamatokat meg kell állítani, a már erősen szegregálódott

területeket helyzetét javítani kell. •

Bővíteni kell a rekreációs, szabadidős lehetőségeket, Kaba pillanatnyilag nem képes kihasználni

a helyzeti és helyi energiáiból adódó turisztikai adottságaiban rejlő lehetőségeket. •

A város mezőgazdaságra alapozott ipara még ma is meghatározó. Bár a közelmúltban elvesztette

legnagyobb mezőgazdasági feldolgozó vállalatát, a cukorgyárat, a szektor nem vesztette el jelentőségét. Számos ma is termelő kisebb cég jelentős gazdasági hátteret biztosít Kabának. A növénytermesztés és az állattartás keretében termelődő élelmiszer alapanyagok feldolgozására a jövőben még újabb cégek települhetnek meg Kabán és a termelést segítő kiszolgáló tevékenységek is dinamikusan bővülhetnek a jövőben. •

Szükség van a lakosság képzettségi szintjének növelésére (szakismeretek, nyelvtudás), ez

ugyanis a versenyképesség növekedésének alapját képezi a XXI. században.

138

352


•

A település hálózati szerepköre nem kitüntetett, ugyan akkor a közvetlen környezetében

példamutató szervező és integráló munkát végez (szennyvíz kezelés, szociális ellátás, oktatás), így a jövőben is megmaradhat elismertsége, fejlődhet városi szerepköre. •

A város környezeti állapota ma nem minden szempontból kielégítő, de a problémák közeli

megoldásával és az eddig kihasználatlan erőforrások bekapcsolásával a város életébe a település fenntartható fejlődési pályán maradhat, javíthatja lakói életszínvonalát.

Cél tehát a helyi természeti, társadalmi és gazdasági adottságokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megteremtése, ez alapján Kaba jövőképe: „Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása.”

5.2.

Az újabb sikerekhez vezető lépések

5.2.1. Átfogó célok A város kedvezőtlen gazdasági és finanszírozási helyzetben is meg kívánja tartani pénzügyi egyensúlyát. A kritikus helyzetekben történő helytállás és felelősségtudat mentén, a jövőben is a lehető legtöbb és legjobb fejlesztés megvalósítása a cél.

A város műszaki infrastrukturális hátterét kiteljesítve mérsékelhetők a környezeti, közlekedési problémák. Az ezzel párhuzamos humán fejlesztések pedig a gazdaság dinamizálásában játszhatnak szerepet.

Megfelelő prioritási sorrend és forrás felhasználás esetén a város ciklikus megújulása és fejlődése biztosított a jövőben is.

Legfontosabb teendők a közeljövőben:

-

A település környezeti állapotának fejlesztése

-

Városi infrastruktúra kiteljesítése

139

353


-

A társadalmi problémák kezelése

-

A gazdasági szereplők számának, és teljesítményének növekedését biztosító feltételek megteremtése.

-

Megfelelő életkörülményeket biztosító városi intézmény rendszer, és helyi közösség felépítése.

A stratégiai program átfogó célja, hogy - a megjelölt stratégiai fejlesztések és feladatokhoz igazodóan - Kaba város településszerkezetének, területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Kaba város a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb, esztétikusabb és szebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, valamint mind a működése, mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közben a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson, a táji, természeti adottságok ne sérüljenek.

A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával és a környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé.

A város vezetése a múltban és a jövőben is szem előtt tartja az átgondolt, lefektetett, koncepcionális alapokon nyugvó fejlesztői munkát. Ezt bizonyítja Kaba Város Településfejlesztési Koncepciójának

2003-as

megalkotása

és

folyamatos

fejlesztése,

aktualizálása,

a

város

Környezetvédelmi Programjának 2010-es megszületése, valamint a ciklikusan megújuló Gazdasági Programok rendszere. A gazdasági kibontakozást sokoldalú együttműködési program alapozhatja meg, mely egyben szolgálja a működő tőke városba való vonzását és az égető szociális gondok oldását.

A gyengeségek felszámolásában és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti

140

354

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája műemlékek, illetve közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, korszerűsítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása.

A közszféra fő feladata továbbá a szegregációk kialakulását okozó kedvezőtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve humán erőforrás téren célorientált oktatási programok indításával.

Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a város ipari parkjának fejlesztése, funkcionális bővítése.

A város különböző problémákkal és lehetőségekkel bíró egységei között a fejlesztések során prioritási sorrend felállítása szükséges. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett először a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. Majd ügyelve a fejlesztések folyamatos pénzügyi megalapozottságára, a további területekre is kellő figyelmet kell fordítani.

Kabán ezt a város ipari parkjának benépesülésén keresztül, a város fejlődő gazdasági pályára állítása jelentheti.

141

355

ÁTFOGÓ CÉL: „Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása.” Stratégiai célok és középtávú célkitűzések

TEMATIKUS CÉLOK:

356


1. árosközpont további korszerűsítése 2. yűjtőúthálózat kiépítése 3. zennyvíz program befejezése 4. elterületi vízrendezés befejezése 5. Út, járda, kerékpárút építése 6. Intézmények rekonstrukciója 7. átszótér fejlesztések 8. Lakókörnyezeti minőség javítása 9. Közösségi terek számbeliés funkcionális b 10. özösségi közlekedés javítása 11. Közbiztonság javító

1. Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása 2. Termőterültek optimális használata 3. Vállalkozásokat vonzó programok 4. Ipari parki benépesítése 5. Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése 6. Gazdasági területek zavaró hatásainak mérséklése

1. Komplex termálvíz hasznosítás 2. Szennyező források mérséklése 3. Szeméttelep teljes rekultivációja 4. Helyben fellelhető energiahordozók használata 5. Települési zöld területek növelése

1. Okta tási programok (szakmai) 2. nformatikai oktató programok

3. I degennyelvismereti programok 4. M unkaprogra mok folytatása, bővítése 5.

6. Természeti értékeke körültekintő védelme

143

357

I

E

1. Járási, kistérségi, megyei intézményi kapcsolatok 2. Egyedi települési arculat kialakítása 3. Civil egyesületi kapcsolatok növelése 4. Térségi együttműködés a környezetvédelembe n 5. Sportegyesül etek támogatása 6. Helyi civilek segítése 7. Helyi kulturális kezdeményezések folytatása 8. Aktív városmarketing kialakítása 9. Városi médiafelület növelése

5.2.2. Tematikus célok

Kaba településfejlesztési feladatainak és missziójának teljesítésében öt fő fejlesztési cél elérése szükséges az IVS időszakában:

Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése Gazdasági erőforrások újraélesztése Természeti erőforrások kiaknázása és védelme Humán erőforrások fejlesztése és megóvása A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése

5.2.2.1. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése A kulturális örökség megőrzése, a teremtett emberi, társadalmi értékek gondozása minden önkormányzat feladata, ezért a város vonzerejét, települési arculatát, karakterét javító fejlesztéseknek a város önkormányzata prioritást ad, ezzel együtt kell folytatni a városközpont korszerűsítését, kialakítani a gyűjtőutak hálózatát.

A város jelenleg is tesz erőfeszítéseket a városszépítés terén. A város számos helyére helyeznek ki utcai bútorokat, padokat, számos virágágyás lett kialakítva a város arra alkalmas közterületein, évenként történik fásítás. Az ünnepi időszakban díszkivilágítás kerül elhelyezése a város főutcáján. A település törekszik az egységes utcakép kialakítására, új, egységes utcatáblák elhelyezésével, a központban információs táblák kihelyezésével járul hozzá a város a tájékozódás megkönnyítéséhez.

A közterek és parkok, önkormányzati intézmények, iskolák korszerűsítése folyamatos szükségszerűség azok funkcióinak maradéktalan betöltése érdekében.

Előrehaladott állapotban van a város szennyvíz programja és az ivóvízminőség javító program is hamarosan megvalósulhat a településen., amelyek rendkívüli prioritást hordoznak a település életében.

358


A városias jellegét egy településnek erősen meghatározza a közösségi tereinek az állapota, így erre is kellő figyelmet kell fordítani.

A városban helyi járatok csak iskolabuszként működnek, de a városon keresztülhaladó helyközi buszközlekedés megállóinak kiépítésével erősíteni lehet helyi közlekedést segítő funkcióját is.

A város lakosságának közérzetét nagyban befolyásolja a közbiztonság helyzete. Bár ezen a téren kedvező a helyzet, a közterületek felújítása, a közvilágítás korszerűsítése a közbiztonság fokozását segíti. A város közbiztonsági helyzete és a polgárok közbiztonságérzete nem mindig esik egybe, így a helyi polgárőr egyesületet is kiemelten kell segíteni. A közbiztonság javításához ma már modern technikai eszközök (pl.: kamerarendszerek) állnak rendelkezésre.

Másik figyelemre méltó közérzet-befolyásoló tényező a belvízelvezetés problémájának megoldása, amely mind az utak, mind az épületek állagára kedvezőtlen hatással van, és jelentős többletkiadásokra kényszeríti mind a közszférát, mind a lakosságot az okozott károk helyreállítása következtében. Ennek a problémának a megoldása szintén kiemelkedő cél.

A helyiek egészségi ügyi ellátását nagyban segíti, ha minél több szakellátáshoz jutnak hozzá helyben, és rendszeres szűrővizsgálatokon is könnyen részt vehetnek.

A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok

Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója Játszótérfejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása

145

359


Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok Helyi egészségügyi ellátás szélesítése

5.2.2.2. Gazdasági erőforrások újraélesztése A város jelenleg az elmúlt időszak helyi és a mezőgazdaságot általában sújtó problémai miatt messze a potenciális lehetőségei alatt teljesít.

A település gazdasági szerkezetében a termál turizmus felfuttatása szerencsés profilszélesítő elem lehet, kitörési pont, mely önmagában nem képes jövőképet adni a településnek, de a jövőben a szolgáltató szektornak meghatározó részévé nőheti ki magát.

A gazdasági tevékenységek alapjaként a kiváló minőségű termőföldeket és az azon termelhető kitűnő minőségű mezőgazdasági terményeket, azaz élelmiszer-ipari alapanyagokat kell tekinteni. A termékek helyi feldolgozási arányának növelése számos üzem létrehozását eredményezheti, jelentős számú új munkahelyet teremthet.

A fejlesztésekhez a város aktív települési vállalkozás élénkítő programok műkötetésével, a helyi lehetőségek befektetőkhöz történő eljuttatásával járulhat hozzá, a helyi vállalkozás-élénkítés számos, más településen is kipróbált eszközével. Gazdasági erőforrások újraélesztését elősegítő programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése

146

360

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.2.2.3. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme A város helyi természeti értékekben és természeti erőforrásokban igen gazdag, bár korábban e területen meglévő lehetőségeit nem kellő hatékonysággal használta ki.

Először is a környezetet szennyező, károsító folyamatokat kell a lehető legalacsonyabb szintre szorítani, és a jelentősebb, pontszerű szennyező forrásokat megszüntetni. Azonban már ezzel párhuzamosan is megkezdődhetnek a helyi, alternatív és megújuló energiaforrások kiaknázására épülő projektelemek. Ennek tengelyében a város központjában megjelenő termálvíz és földgáz komplex energetikai hasznosítása állhat, kiegészülve városi bio- és megújuló energia programokkal.

Továbbá nem feledkezhetünk meg a város közigazgatási területén elhelyezkedő, több ezer hektárnyi, jelentős természetvédelmi értékkel bíró NATURA2000 területről sem, amely a város jelentős ökológiai kincse és tartaléka.

Az alacsony termőhelyi mutatókkal bíró, ugyanakkor nem is védett területek, a jövőben jelentős méretű energia növény ültetvényeknek adhatnak helyet, amelyek a helyi energetikai célok szolgálatában kerülhetnek felhasználásra, csökkentve a város fosszilis energiafelhasználási arányát. Természeti erőforrások kiaknázása és védelmét segítő programok Komplex termálvíz hasznosítás Szennyező források mérséklése Szeméttelep teljes rekultivációja Helyben fellelhető energiahordozók használata Települési zöld területek növelése Természeti értékek körültekintő védelme

5.2.2.4. Humán erőforrások fejlesztése és megóvása A város humánerőforrás helyzetének javítása két fő prioritás mellett kell, hogy megvalósuljon. Egyrészt a képzettségi szint és az ismeretek bővítésére, a napi munka

147

361


kultúrájának megismertetésére, majd ezen túl a város képzett szakembereinek helyben tartására, az egészségi állapotuk aktív és aktív koron túli megőrzésére van szükség.

A város oktatási intézményei helyet adhatnak a helyi tanfolyamoknak, míg a közeli városok szakképző intézetei a szakmai oktatás helyszíneiként szolgálhatnak ahhoz, hogy a város aktív korú lakosságának

képzettségi

szintjében

minőségi

javulás

következzen

be.

A

képzésekhez

munkaprogramoknak is kell kapcsolódniuk, hogy a munkapiacról korábban kiesett, vagy oda korábban nem is integrálódott személyek friss munkatapasztalatokat szerezzenek.

A városnak kapcsolódnia kell a diplomásoknak, magasabban képzett szakembereknek munkahelyet biztosító programokhoz, az ilyen fiatalok minél nagyobb arányú helyben tartása érdekében.

Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő programok

Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelvismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok 5.2.2.5. A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése Kaba várhatóan a jövőben sem fog nagyobb térségi vezető szerephez jutni. Ugyanakkor a környező kisebb településekkel folytatott példamutató együttműködése mindenképpen folytatandó.

Törekedni kell az érdekérvényesítésre és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való minél teljesebb ellátására (pl.: kihelyezett kormányablak helyben).

A városnak hangsúlyozni kell sajátosságait, a környező településektől őt megkülönböztető, jobb adottságait. Az üzenetek szélesebb közönséghez való eljuttatásának ideális fóruma a helyi programok, rendezvények rendszere.

148

362


A helyben meglévő hiányosságokat és korlátozott erőforrásokat összefogással ki lehet egészíteni.

A város lakóinak szabadidős és sport tevékenységek rendezésére minél nagyobb számú és minél több funkcióval bíró helyszíneket kell felajánlani, gondolva itt multifunkciós közösségi terekre, sportlétesítményekre. A város helyi civil kezdeményezéseihez az önkormányzat koordinátori és az infrastrukturális feltételek biztosításán keresztül adhat segítséget. Jó példa erre a Kabai Nyári Színház évtizedes működési módja.

A XXI. században különösen fontos, hogy a lehető legtöbb és legjobb információ, hír jusson el Kabáról

a

gazdaság

irányítóihoz,

vagy

csak

az

egyszerű

potenciális

turistákhoz,

ennek

megvalósításához aktív városmarketingre van szükség, és város lakóihoz is a lehető legtöbb és legérthetőbb információt kell eljuttatni választott vezetőik munkájáról.

A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítését célzó programok

Járási, kistérségi és megyei intézményi kapcsolatok Egyedi települési arculat kialakítása Civil egyesületi kapcsolatok növelése Térségi együttműködés a környezet védelemben Térségi együttműködés a szociális ellátás területén Sportegyesületek támogatása Helyi civilek segítése Helyi kulturális kezdeményezések folytatása Aktív városmarketing kialakítása A városi médiafelület növelése

A fejlesztési célok számszerűsítése a 2020-ben elérendő állapot tükrében

149

363

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Átfogó cél: Versenyképes vidéki központ

Foglalkoztatási ráta

5

%

növekvő

Munkanélküliségi ráta

5

%

csökkenő

SZJA növekedés

4

reálértékű SZJA (1000 Ft/fő) változás %

növekvő

Kerékpárút hálózat hossza

5

km

növekvő

Parkolóhelyek száma

30

db

növekvő

Közműolló

8

%

csökkenő

Zöldfelületek nagysága

5.000

m

2

növekvő

Vendégéjszakák száma/év

100

%

növekvő

Új vállalkozások száma

15

db

növekvő

Ipari park kihasználtsága

50

%

növekvő

Megújuló energiaforrások használata

120

kWh/év

Növekvő

1. Tematikus cél:

Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése

2. Tematikus cél:

Gazdasági erőforrások újraélesztése

Termálvíz hasznosítás

Növekvő

3. Tematikus cél: Javuló

Természeti erőforrások Védett területek állapota kiaknázása és védelme a közigazgatási területen Roncsolt, rekultivációra szoruló területek kiterjedése

4. Tematikus cél:

Csökkenő

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül

10

%

Csökkenő

150

364


Humán erőforrások fejlesztése és megóvása

Egyéni vállalkozók száma

15

db

Növekvő

Közö sségfej lesztő programba bevont lakosok száma

400

lakás

Növekvő

Legalább kistérségi szintű rendezvények száma

4

db/év

Növekvő

Kulturális rendezvények látogatottsága

20000

fő

Növekvő

5. Tematikus cél:

A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése

5.2.3. A városrészek kitűzött céljai Az egymástól lényegesen különböző adottságú városrészekre a városi célrendszer nem ugyanúgy vonatkozik, de vannak célok, melyek minden városrész esetében érvényesek.

A városfejlesztési projektek megvalósításánál törekedni kell arra, hogy a városi funkciók ne keveredjenek, a kifejezetten városközponti funkció ne kerülhessen a városközponton kívüli területre, ugyanakkor a szűk funkcionális-spektrumú, periférikus, esetleg szegregált egységek se maradjanak fejlett infrastruktúra és közösségi funkciók nélkül.

5.2.3.1.Városközpont A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése

151

365


ezért fokozottan szükséges feladat. A város imázsa elsősorban a városközponti területek fejlesztésével javítható.

A városközpontban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése, aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális fejlesztések megvalósulása segíti az imázs javítását. Tervezett fejlesztések -

Városközpont további korszerűsítése

Kabán a hajdúvárosi múltból és morfológiai megjelenésből adódna egy kissé elnyúlt, belvárosinak is nevezhető morfológiai rész, mára ez a településszerkezeti egység több szempontból elavulttá vált.

A város központjában az utak jelenleg túl szűkek, a jelentkező forgalom biztonságos levezetéséhez az utak szélesítésére, új parkolóhelyek kialakítására van szükség. A rendszer áteresztőképességét egy városközpont körüli gyűjtő kiskörút növelné optimális szintre.

A változó társadalmi szokások azt eredményezik, hogy a korábban még elégségesnek tűnő közösségi terek vészesen szűkösnek bizonyulnak. A városközpont gyalogos és kerékpáros forgalmának levezetését új sétányok nyitásával, a parkok bővítésével kell megoldani. -

Intézmények rekonstrukciója

Az elmúlt években számos intézmény újult meg és bővült ki, de az intézmények állapota ma is indokolja a korszerűsítést. A fejlesztéseknek kapacitásbővítésen túl az energiahatékonyságra és a megújuló energiák használatára kell koncentrálni.

-

A településkép javítása

152

366

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város megjelenését alapvetően meghatározza központi épületeinek karaktere. Kabán a református templom és a Városháza az a két épület, amely alapvetően karaktert ad a városközpontnak. A két fő épületen kívül több, helyi szinten jelentős, értékes épület található a város műemlékvédelmi zónáján belül és kívül, melyek megőrzése és felújítása szintén feladat.

A város közintézményeinek döntő része 1960-1980-as években szocreál stílusúban épült, nem megkerülhetők, de megjelenésük sokban javítható, modern elemeivé válhatnak a városközpontnak.

Komplex termálvíz hasznosítás

A

város

központjának

szomszédságában

elhelyezkedő

termálfürdő

kútjának

földgázhozamát, és a termálvíz hulladék hőhasznosítását a városközpont intézményeinek energiaellátására kell alkalmazni.

Oktatási programok

A város humán-erőforrás fejlesztésének helyszíneit a város központi területén elhelyezkedő

oktatási

intézményeknek

kell

biztosítaniuk,

ahol

egyrészt

ezekhez

a

programokhoz helyet kell kialakítani, másrészt magát az oktatási programot is le kell bonyolítani.

Szennyvíz program befejezése

A városi szennyvízcsatorna-hálózata pillanatnyilag még nem teljes és a keletkező szennyvíz kezelési rendszere is most van építés alatt. A rendszer mihamarabbi teljessé válása után a házak minél nagyobb számú rendszerre kötése kell, hogy következzen.

153

367


5.2.3.2.

Városközponton kívüli területek Kabán a városközponton kívüli terület fő funkciója a város polgárainak lakóhelyet biztosítani, a

város bizonyos, központba nem helyezhető gazdasági - társadalmi funkcióinak ellátása. Kabán a családi gazdaságok számára is helyet kell biztosítani, több vállalkozás működik szétszórtan a város külső területein.

Egy modern kisvárosban a városközponton kívüli területnek rekreációs és közösségi funkciót is kell tudnia biztosítani a mindenkor felmerülő és folyamatosan bővülő társadalmi igényeket leképezve.

A város központjához is közel helyezkedik el a város strandfürdője, mely a jövőben még tovább bővülve és fejődve képezheti a helyi idegenforgalom motorját.

A város gazdasági helyzete és társadalmi összetétele sajnos alapját képezi a szegregátumok kialakulásának, ilyen egységből Kaba külső területein három található, melyek megszüntetése elsődleges cél kell, hogy legyen. Tervezett fejlesztések -

Gyűjtőút hálózat kiépítése

A város egykori, hagyományos XIX. századi beépítésének határa mentén kialakult egy városi körgyűrű, amelybe befogazódva a városból kivezető utakkal a helyi gyűjtőút-hálózat alapját kapjuk, mely egyrészt már el is látja ezt a funkciót, de a jövőben célzott fejlesztésre van szükség a rendszer valódi kialakításához, és a rendszer fejlesztéséhez.

-

Belterületi vízrendezés

A város XX. századi fejlődése során rendszerint beépítésre kerültek korábban vizenyős voltuk miatt szabadon hagyott területek. A városi vízvezeték-rendszer gyors

154

368


fejlődése a közműolló gyors szétnyílását okozta és a város alatti talajvízszint gyors emelkedését. Az így előállt rendezetlen helyzet a szélsőséges időjárási eseményekkel párosulva súlyos problémákat idézhet elő.

A városban ma már a vízrendezés eléggé előrehaladott, jelentős beruházások valósultak meg a közelmúltban. A még fennálló problémák gyors tervszerű megoldása szükséges.

-

Játszótérfejlesztések

A város gyermek- és fiatalkorú lakosságának szüksége van közösségi terekre, a homokozótól a gördeszka parkig. A város fejlesztése során az arra alkalmas területeken figyelmet kell fordítani a játszótérépítésekre is.

A játszóterek nem csak a gyerekek, hanem szüleik és a kamasz fiatalok számára is fontos közösségi funkciókkal bírnak.

-

Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása

A város gyógyfürdője immár 80 éves múltra tekint vissza, és pár éve XXI. századi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesztették. Mai állapotában is fontos intézménye a városnak, a környező településekről is rendszeresen nagy számban látogatják. A minősített gyógyvize és környező városok fürdőkultúrája megmutatja, ha kellő mértékben és átgondoltsággal fejlesztenek egy gyógyfürdőt, akkor az kamatoztatni tudja a befektetést.

A haszonvétel kevésbé realizálódik jegybevétel formájában, inkább a település idegenforgalmára és vendéglátó ipari szektorára gyakorolt pozitív hatásként realizálódik. A kabai gyógyfürdő esetén ez a hatás remélhetően csak fokozódik a jövőben a további fejlesztések hatására, melyet a sport célú és gyógyászati használat is csak még tovább fokozhat.

-

Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése

155

369


A kisváros hagyományos közösségi tere a művelődési ház mellett a városi sportpálya. Alapvető funkciója a futballpálya befogadása, mely mellett számos más sportágnak is helyet tud biztosítani. A fiatalok hagyományos találkozóhelye, amely, ha megfelelő épületekkel van kibővítve, az egész év során szolgálhat közösségi térként valamennyi korosztály számára.

A város külső területén indokolt még létrehozni speciális funkciójú közösségi teret a város roma kissebsége számára, amelyben szabadon élhetik meg kultúrájukat, hagyományaikat, erősíthetik közösségüket. - Közbiztonság javító programok

A város közbiztonsági szempontból nem tartozik az ország legrosszabb térségei közé, ennek ellenére a kisebb, főleg vagyon ellenes bűncselekmények igen nagy számban fordulnak elő.

A város rendőrőrsén szolgáló rendőrök állományát hatékonyan segíti egy jól működő polgárőr szervezet. Egy ilyen szervezetnek viszont a kellő hatékonyságú működéshez tárgyi feltételekre is szüksége van. Ilyen például egy gépjármű vagy a polgárőr munka központjául szolgáló helyiség, iroda, lehetőleg a polgárőrök által leginkább megfigyelt területek közelében.

A város polgárait a modern technika eszközeivel, térfigyelő kamerahálózattal is hatékonyan lehet védeni. A zárt rendszerű kamerahálózat készítette felvételek az esetleg jogsértő cselekedetek körülményeiről, elkövetőiről szerezhetnek képi információt, ami a későbbi rendőri felderítőmunka alapja lehet. Továbbá jelentős elrettentő erővel is bír a kamerák feltétele, amely így pszichikailag is hat az esetleges bűnelkövetőkre.

5.2.3.3. Külterületek

A város mezőgazdasági-ipari jelegéből adódóan nem feledkezhetünk meg a külterületeken helyet foglaló, a város életét alapvetően meghatározó létesítményekről. A számos mezőgazdasági telephely és üzem közül kiemelkedik a város ipari parkja a volt

156

370


cukorgyár területén, mely nem a csak a város múltjának, de gazdasági jövőjének is színtere lehet.

Ezen területek fejlesztése is hangsúlyt kell, hogy kapjon a fejlesztések tervezésénél.

Tervezett fejlesztések

-

Termőterületek optimális használata A város külterületének termőföldjeit, mint a város múltjának alapját a jövőben is a legnagyobb helyi haszonvétel mellett kell művelni. Ennek egyik módja a helyi családi gazdálkodók minél nagyobb földterülethez juttatása, másik

módja pedig a

területeken olyan kultúrák beállítása, mely a helyi feldolgozóipar

alapanyagaként

szolgálhat.

-

Vállalkozásokat vonzó programok; Az ipari park benépesítése;

Mezőgazdasági

feldolgozó szektor erősítése

E három fejlesztési célt egy organikus egységként érdemes kezelni. A város hosszú távú gazdasági egyensúlyát új termelőüzemek megjelenése garantálhatja a rendelkezésre álló ipari park területén, amely a helyi adottságokhoz alkalmazkodva a helyi termények feldolgozását végzi.

5.3.

Akcióterületek kijelölése

Kaba funkcióbővítő és szociális városfejlesztési programjai

keretében a

városközpontban, illetve a városközponton kívüli belterületen kíván akcióprogramokat megvalósítani a 2007-2013, és 2014-2020. közötti tervezési időszakban. A város középtávon meghatározott céljainak elérését elsősorban e területek fejlesztése szolgálja. A külterületi fejlesztések Kaba esetében kevéssé illeszkednek funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs programok akcióterületeibe.

157

371


Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vettük, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat:

•

a városfejlesztési stratégiájában meghatározott problémára megoldást adjon,

•

az akcióterületeken megvalósítandó hiánypótló fejlesztések érdemi változást hozzanak a város

egésze vagy a városrész szempontjából, •

az akcióterületek a komplex és koncentrált beavatkozások színterei,

•

a fejlesztések minőségi javulást eredményeznek,

•

a tervezett fejlesztések reálisan megvalósíthatóak az adott idő és forráskeret figyelembe

vételével, •

az akcióterületi fejlesztésnek gazdaságélénkítő hatása is legyen,

•

érvényesüljön a magánbefektetők és a közszféra fejlesztési forrásainak egymást kiegészítő

jellege az akcióterületi cél megvalósulása érdekében, •

hatékony beavatkozás lehetősége a lakókörnyezet fizikai leromlásának megállítása és a

társadalmi problémák kezelésére, •

a megvalósuló fejlesztések eredménye hatással van az akcióterülethez kapcsolódó területekre

is,

Az akcióterületek lehatárolásánál további elvárás volt, hogy minden településrészben kijelölésre kerüljön legalább egy akcióterület, és az akcióterületek lehetőleg ne lépjék át a városrészek határait, amennyiben ez nem szükséges mindenképpen.

A lehatárolás eredményeképpen három akcióterületet határoztunk meg, amelyeken az önkormányzat középtávon fejlesztéseket kíván megvalósítani.

Kaba belterületén lehatárolt városrészek különböző célrendszere mentén más-más fejlesztési feladatok adódnak. Míg a városközpontban elsősorban a központi, közszolgáltatási, közigazgatási és közösségi funkció erősítése a cél, addig más városrészek esetében a szegregáció oldása, és a lakókörnyezet fejlesztése jelenik meg prioritásként.

158

372


Jelmagyarázat piros keret, városközpont, azon kívül városközponton kívüli belterület 1, 2, 3 pink pontozott területek, szegregátum I, //.szociális város rehabilitáció akcióterületei Kaba akcióterületei Forrás. www.kaba.hu, szerkesztve

159

373

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.3.1. A városközpont kvázi akcióterülete A városközpont területe nem lehet az IVS tematikája szerint ideális funkcióbővítő város rehabilitáció alanya, már csak alacsony lakosságszáma miatt sem, de jelen tanulmányunkban mégis felvázolunk egy ilyen típusú fejlesztési programot, hogy ezzel biztosítsuk az IVS alapvető szempontjának, a komplexitásnak a teljesülését.

Kaba városközpontként meghatározott településrésze egységes, funkcionálisan egyveretű terület, mely a település közigazgatási, kereskedelmi, oktatási, szociális ellátással kapcsolatos funkcióinak ad helyet. Mivel a városközpontot szerkezete és intézményi ellátottságának homogenitása miatt nem célszerű több akcióterületre bontani, az IVS a városközpontban esedékes középtávú fejlesztésekhez a városrész területével megegyező akcióterületet határoz meg, mely terület fejlesztése fontos a város további fejlődése szempontjából. Az akcióterület lehatárolása: Baross G. u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Rákóczi F. u. - Rózsa u. - Petőfi u. - Vörösmarty u. - Bethlen u.

ábra Kaba városközpontja Forrás: www.kaba.hu, szerkesztve

160

374

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Beavatkozások Városközpont I. ütem A városközpont fejlesztése például az ÉAOP-5.1.1/D „Funkcióbővítő települési fejlesztések” pályázathoz hasonló konstrukciók segítségével valósulhat meg. A projekt eléri, hogy a központ közlekedési csomópontjai, közterei mellett közintézményeinek egy része, valamint gazdasági szolgáltatók épületei újulhatnak meg a parkoló építések mellett.

A projekt elemei röviden.

-

A belváros körüli gyűjtőút-hálózat megépítése, a szűk keresztmetszetű utcák kiszélesítésével,

kerékpárút építéssel, új kapcsolódó parkolóhelyek kialakításával, a forgalmi rend újraszervezése mellett.

-

A városközpont köztereinek megújítása a belváros minél nagyobb területére történő

kiterjesztése. A területrendezési tervben lefektetett új sétány kialakítása, a parkok bővítése.

-

A közintézmények energetikai korszerűsítése a megújuló és helyi alternatív energiahordozók

alkalmazásával.

-

A

közintézmények

rekonstrukciójának

folytatása,

funkcionális

bővítésük,

az

eszközállományuk bővítése.

Városközpont II. ütem

A jövőben a városközpont jelenlegi problémáinak megoldása után a város akkori anyagi helyzete és a pályázati lehetőségek átalakulása mellett a következő projektek válhatnak megvalósíthatóvá.

-

az iskola tornatermének sportcsarnoki funkciók ellátására

-

fedett uszoda építése az oktatási intézményekben

-

a piaccsarnok építése

-

szabadtéri színpad létrehozása, és a művelődési ház

való bővítése

bővítése

161

375

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - a Városi Tűzoltóság létrehozása

5.3.2.

Városközponton kívüli akcióterületek A városközponton kívüli területeken két akcióterület kialakítása vált indokolttá. A fejlesztési

szükségletek és lehetőségek mérlegelésénél a fejlesztések leghatékonyabb végrehajtását szem előtt tartva a város ezen része csupán két akcióterület kijelölését tette lehetővé.

5.3.2.I.

Az I. számú É-i akcióterület

Az akcióterület lehatárolása: Hajnal u. - Rákóczi u. - Baross u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Belterületi határ

Kaba I. számú É-i akcióterülete Forrás: www.kaba.hu, szerkesztve

162

376


Az É-i negyede hagyományos beépítésű, családi házas terület, ahol korábban a város lakói telkeiken mezőgazdasági termelést is végeztek, mely mára eltűnt illetve koncentrálódott, a múltra ma leginkább górék, kutricák, istállók emlékeztetnek.

Korábban a mára szinte csak lakófunkcióval bíró területen nem volt prioritás a közösségi terek létrehozása, a közterületek fejlesztése, csupán az infrastruktúra került fejlesztésre, de ma még ez is hiányos.

A területen csupán a volt Tüzép területe képez gazdasági zónát, mely funkcióját vesztette, kedvező fekvésénél fogva társas- vagy családi ház építésekre is alkalmas.

A

területen

sajnos

egy

kisebb

szegregátum

is

kialakult.

Ennek

felszámolása

a

leghatékonyabban szociális város rehabilitáció keretében oldható meg, amely integrált rendszerbe foglalja a területen végrehajtandó beavatkozásokat.

Beavatkozások

É-i akcióterület I. ütem

-

A város itt működő sportpályája mellett üresen álló telken egy multifunkcionális közösségi ház

létrehozása. Az épület kapcsolódna a sporttelephez, kiegészítené azt. A sportpálya ma is működő közösségteremtő hatása így időben és funkcionálisan is kibővülhetne. Új sportok kapnának benne helyet, például a ping-pong. A létrejövő új ingatlan a sportpályán évente megrendezésre kerülő számos rendezvénynek is műszaki hátteret adhatna, javítaná a helyi közösségi élmények megélésének lehetőségeit.

-

A közösségi épület egyben a városrész közbiztonságát szolgáló polgárőr egyesületnek is bázisa

lehet a jövőben, melyen nem csak az épület folyamatos használata valósul meg, hanem az egyesület is méltó körülmények között működhet.

-

A terület közbiztonsági helyzetének javítását egy térfigyelő kamera rendszer nagyban emelné a

jövőben.

163

377


-

A városrész funkcióhiányos közterületein játszóterek létesítésével lehet érezhető változást

elérni. Az új közösségi terek a szülők, gyermekeik és a fiatalok rekreációját, és hasznos szabadidő eltöltését egyaránt szolgálják, a közösségi élet fontos szinterei.

-

A terület alapinfrastruktúrája jelenleg még kihívásokkal küzd. A város utcáinak állapota

roppant meghatározó a városkép, és a településrészi attitűd, nem is beszélve a lakóingatlanok egész éves akadálytalan megközelítése szempontjából.

-

A városrész belvízproblémáit a még fellelhető hiányosságok pótlása rendezné hosszú távon.

É-i akcióterület II. ütem

-

A települési közösségi és sportélet élénkülésével, a sporttelep további fejlesztése, bővítése

válhat szükségessé: fedett lelátó, műfüves futballpálya, stb.

-

A településrész alkalmas további lakóingatlanok építésére is, például a volt Tüzép helyén,

melyben a város is segítséget nyújthat, a városrész lakás állományának javításáért.

5.2.3.2. A II. számú D-i akcióterület

A D-i akcióterület a város egy igen speciális negyede. Fő sajátossága igen kiterjedt méretű szegregátuma, mely sajnos legfőbb problémája is egyben.

A városrész ÉK-i utcáit a város többi részéhez hasonló egykori paraszti udvarok sora alkotja, de a Mátyás király utcán túli részek sajnos a város egykori cigánytelepének a helyére épültek. Az elmúlt évtizedekben az egykori állapotokhoz képest jelentős átalakulás, fejlődés ment végbe, az emberhez méltatlan életkörülményeket biztosító putrik már régen eltűntek. Ugyanakkor az egykori szociális beavatkozások nem figyeltek a roma lakosság koncentráltságának oldására. A kisebbségi családok helyben történő integrációja aligha lehetséges, a családok egy részét a város többi részére kell átköltöztetni a jövőben.

164

378

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az akcióterület lehatárolása: Batthyány u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Petőfi u. - Csarkó u. - Bárándi u. - Belterületi határ

Kaba II. számú D-i akcióterülete Forrás. www.kaba.hu, szerkesztve

Beavatkozások

D-i akcióterület I. ütem

- Hiányzó alapinfrastruktúra pótlása az akcióterület utcáiban, mellyel sokat javulhat a lakóházak egész éves megközelíthetősége is.

- A városi anti-szegregációs program elemeinek koncentrálása a területen (képzés, munkaprogramok)

165

379

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -

A szegregátum növekedésének megakadályozása az önkormányzat aktív szociális szerepváll

alásával.

D-i akcióterület II. ütem

-

A szegregátum lakóinak munkahely létesítése az akcióterülettel szomszédos gazdasági

területeken -

A szegregátum lakóinak saját roma közösségi ház létrehozása a területen.

5.3.3.

Minden területegységre vonatkozó beavatkozás

Az önkormányzat tervez az akcióterületektől függetlenül minden területegységre vonatkozó fejlesztéseket. Ezek egyrészt a humán erőforrás fejlesztésére, másrészt az infrastruktúra kiépítésére vonatkoznak.

5.3.3.I.

-

Beavatkozások

a város gyűjtőút-hálózata a város valamennyi területének elérhetőségét javítja, mellyel

párhuzamosan a kiszolgáló utak is megújulhatnak, járdák és kerékpárutak épülhetnek. -

a szennyvíz hálózat kiterjesztése a város egészére, a közműolló zárása, a város környezeti

állapotának javítása. -

humánerőforrás fejlesztések, a képzetlen tartós munkanélküliekre külön koncentrálva a város

lakóinak képzetségi szintjének átfogó emelése. -

vállalkozások betelepülésének ösztönzése a Ipari parkba és az azon kívüli gazdasági

területekre. -

városmarketing kialakítása, a város pozitív imázsának minél szélesebb közönséghez való

eljuttatásával. -

egészségvédelmi programok megvalósítása a település lakóinak egészségi állapotának javítása

érdekében. -

környezetvédelmi problémák felszámolása, elsősorban a bezárt szeméttelepre koncentrálva.

-

az állami úthálózat fejlesztésének ösztönzése, ebben teljes körű partnerség kialakítása a

Magyar Közút Zrt-vel.

166

380


-

energetikai célú fejlesztések a termálvíz és az egyéb, helyben elérhető, megújuló és alternatív

technológiákra való koncentrálással.

5.3.3.2.

Pénzügyi terv:

5.3.3.2.1.

Forrásigény a Városközpontban:

Városközpont I. ütem Összes forrásigény a projektelemk tekintetében. 1.320.000.000,-Ft -

A belváros körüli gyűjtőút-hálózat megépítése, a szűk keresztmetszetű utcák kiszélesítésével,

kerékpárút építéssel, új kapcsolódó parkolóhelyek kialakításával, a forgalmi rend újraszervezése mellett. 450.000.000,-Ft -

A városközpont köztereinek megújítását a belváros minél nagyobb területére történő

kiterjesztése. A területrendezési tervben lefektetett új sétány kialakítása, a parkok bővítése. 150.000.000,-Ft -

A közintézmények energetikai korszerűsítése a megújuló és helyi alternatív energiahordozók

alkalmazásával. 400.000.000,-Ft (több ütemben) -

A

közintézmények

rekonstrukciójának

folytatása,

funkcionális

bővítésük,

eszközállományuk bővítése. (320.000.000,-Ft)

Városközpont II. ütem. Összes forrás igény a projektelemk tekintetében. 1.015.000.000,-Ft

-

az iskola tornatermének sportcsarnoki funkciók ellátására való bővítése (210.000.000,- Ft)

-

fedett uszoda építése az oktatási intézményekben (350.000.000,-Ft)

-

a piaccsarnok építése (190.000.000,-Ft)

-

szabadtéri színpad létrehozása, és a művelődési ház bővítése (170.000.000,-Ft)

-

a Városi Tűzoltóság létrehozása (95.000.000,-Ft)

167

381

az


5.3.3.2.2. Forrásigény az É-i akcióterülten: Összes forrásigény az É-i akcióterület I. ütem: 512.200.000,-Ft

-

A város itt működő sportpályája mellett üresen álló telken egy multifunkcionális közösségi ház

létrehozása. Az épület kapcsolódna a sporttelephez, kiegészítené azt. A sportpálya ma is működő közösségteremtő hatása így időben és funkcionálisan is kibővülhetne. Új sportok kapnának benne helyet, például a ping-pong. A létrejövő új ingatlan a sportpályán évente megrendezésre kerülő számos rendezvénynek is műszaki hátteret adhatna, javítaná a helyi közösségi élmények megélésének lehetőségeit. (134.000.000,-Ft) -

A közösségi épület egyben városrész közbiztonságát szolgáló polgárőr egyesületnek is bázisa

lehet a jövőben, melyen nem csak az épület folyamatos használata valósul meg, hanem az egyesület is méltó körülmények között működhet -

A terület közbiztonsági helyzetének javítását egy térfigyelő kamera rendszer nagyban emelné a

jövőben. .(12.700.000,-Ft) -

városrész funkcióhányós közterületein játszóterek létesítésével lehet érezhető változást elérni.

Az új közösségi terek a szülők, gyermekeik és a fiatalok rekreációját, és hasznos szabadidő eltöltését egyaránt szolgálják, a közösségi élet fontos szinterei. (12.000.000,-Ft) -

A terület alapinfrastruktúrája jelenleg még kihívásokkal küzd. A város utcáinak állapota

roppant meghatározó a városkép, és a településrészi attitűd, nem is beszélve a lakóingatlanok egész éves akadálytalan megközelítése szempontjából. (162.500.000,- Ft) -

A városrész belvízproblémáit a még fellelhető hiányosságok pótlása rendezné hosszú távon.

(200.000.000,-Ft)

Összes forrásigény az É-i akcióterület II. ütem: 200.000,-Ft

-

A települési közösségi és sportélet élénkülésével, a sporttelep további fejlesztése, bővítése

válhat szükségessé: fedett lelátó, műfüves futballpálya, stb. (200.000.000,-Ft)

168

382


-

A településrész alkalmas további lakóingatlanok építésére is, például a volt Tüzép helyén,

melyben a város is segítséget nyújthat, a városrész lakás állományának javításáért.

5.3.3.2.3.

Forrás igény az É-i akcióterülten:

Összes forrásigény D-i akcióterület I.-II. ütem. 915.000.000,-Ft -

Hiányzó alapinfrastruktúra pótlása az akcióterület utcáiban, mellyel sokat javulhat a lakóházak

egész éves megközelíthetősége is. (400.000.000,-Ft) -

A

városi

anti-szegregációs

program

elemeinek

koncentrálása

a

területen

(képzés,

munkaprogramok) (350.000.000,-Ft) -

A

szegregátum

növekedésének

megakadályozása

az

önkormányzat

aktív

szociális

szerepvállalásával.

D-i akcióterület II. ütem -

A szegregátum lakóinak munkahelyek létesítése az akcióterülettel szomszédos gazdasági

területeken -

5.4.

A szegregátum lakóinak saját roma közösségi ház létrehozása a területen. (150.000.000,-Ft)

A középtávon tervezett funkcióbővítő és városrehabilitációs programok Középtávú tematikus célok részletesen - tematikus részcélok, konkrét célok

A középtávú tematikus célok között szinergikus kapcsolat van, így a célok elérésének hatásai egymást erősítik és további fejlődéseket generálnak a település életébenVárosi funkciók megerősítése, új funkciók bővítése

A városi funkciók megerősítésével, új városi funkciók betelepítésével a település lakosság-, népességmegtartó ereje nő, a helyi lakosság, a befektetők, a társadalom szereplői számára vonzó, szolgáltató városközpont alakul ki, mely megfelelő színvonalú gazdasági, kulturális, társadalmi, közösségi szolgáltatásokat képes nyújtani a helyi társadalom különböző szereplői számára.

169

383


Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése, felújítása

Az oktatási, nevelési intézmények további fejlesztésével az oktatás és nevelés megfelelően magas színvonalú infrastrukturális háttér feltételei jöhetnek létre. Ez azt eredményezi, hogy a városban a képzettség aránya növekszik, a lakosság számára lehetőséget biztosít a munkaerőpiacon történő jobb integrációhoz.

5.4.2.

Szociális intézmények fejlesztése, felújítása

A helyi szociális ellátórendszer fejlesztésével a helyi hátrányos helyzetű lakosság társadalmi helyzete javul, a helyi társadalmi szövetbe való beilleszkedésük esélyi emelkednek.

A szociális szféra ellátási formáinak bővítése a középtávú célok között szerepel, a szociális szolgáltató rendszer által biztosított szolgáltatások minél magasabb színvonalon történő nyújtása mellett.

-

Családsegítő Szolgálat fejlesztése.

Cél. -

Intézményfejlesztés épületfelújítással, eszközfejlesztéssel

-

Jogszabályoknak megfelelő, személyiségi jogok figyelembe vételével zajló ügyintézés

feltételeinek megteremtése Kistérségi szerep erősödése

-

Kabaház idősotthon fejlesztése. a jelenleg az ipari területen működő idősek otthonának

fejlesztése Cél. -

Intézményfejlesztés épületfelújítással, eszközfejlesztéssel

-

Az idős korosztály számára megfelelő ellátási feltételek biztosítása, kedvező lakhatási

feltételek biztosítása -

Jogszabályoknak megfelelő működés, korszerű ellátási feltételek megteremtése

-

Új munkahelyek teremtése

170

384


Orvosi ellátás fejlesztése, szakrendelések intézményi működési feltételeinek megteremtése

Az egészségügyi ellátás területén nyújtott szakellátások bővítése a cél, hogy a lakosság igényei minél szélesebb körben ki legyenek szolgálva. Cél:

-

Az intézmény eszközellátásnak fejlesztése

-

A lakosság egészségügyi állapotának hosszú távú javulása

5.4.4.

Közszolgálati funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (polgármesteri hivatal)

A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztésekkel a szolgáltatások színvonala javul, a helyi társadalom közszféra iránti bizalma erősödik.

Polgármesteri Hivatal fejlesztése és bővítése a további cél, a munkahely teremtés mellett.

5.4.5.

Új funkciók betelepítése a városközpontba

A településközpont funkcióinak, a szolgáltatások körének bővítésével javul a település megítélése, nő a város népességmegtartó ereje, emellett pedig emelkedik a település helyi identitástudata is.

-

Piaccsarnok fejlesztése: A településközpont városi jellegének erősítése és minőségi fejlesztése

érdekében a piac fejlesztése fontos tényező. Cél: -

Vonzó településközpont kialakítása

-

A város népességmegtartó ereje növekszik

-

A lakosság identitás tudatának erősítése

-

Ösztönzi a vállalkozásokat, befektetőket.

-

Zöldterület fejlesztések: A településközpont városi jellegének erősítése és minőségi fejlesztése

érdekében annak zöldfelületei rekonstrukciója (parkok, közterek rendbetétele, fejlesztése, parkolók kialakítása)az élhető település megteremtése érdekében.

171

385

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Cél. -


-


- Bűnmegelőzési célzattal kamerák elhelyezése. A településközpont fontosabb, meghatározó közösségi funkciókat betöltő egységeinél térfigyelő kamerák elhelyezése, a rongálások elkerülésének, a bűnmegelőzés érdekében. Cél. -

Biztonságos település

-


5.4.6.

A városi környezet és infrastruktúra fejlesztése

-

Infrastruktúra fejlesztése

Az épített környezet minőségének fejlesztése, a szociálisan hátrányos lakóterületek elszigetelődésének megakadályozása az elérhetőség biztosításával.

-

Városi úthálózat tehermentesítése

A városi úthálózat fejlesztésének köszönhetően egyrészt javul a településen belüli közlekedés, mely támogatja a vállalkozások megtelepülését, másrészt pedig a településközpont tehermentesítésével a város zaj és porszennyezettsége csökken, mely növeli a település népességmegtartó ereje. Mivel a burkolt utak arány (48%) alacsony és igen rossz az utak állapota, kiemelt cél az útfejlesztés. Az útfejlesztés igénye kiterjed a mezőgazdasági utak fejlesztésére és az ipari utak fejlesztése is szükséges.

-

Belterületi úthálózat fejlesztése

A belterületi utak fejlesztésének, a csapadékvíz elvezetésének és az egyéb infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a város leszakadt, valamint leszakadó félben lévő településrészeink megközelíthetősége javul, a szegregátumokból a városközpont

172

386


megközelíthetősége könnyebbé válik, mely hatására a településrész megítélése pozitív irányba változik a városlakók szemében és a leszakadást okozó folyamtok megállíthatóvá, valamint visszafordíthatóvá válnak.

- Szennyvízelvezető csatornahálózat további fejlesztése, szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelése

Jelenleg is zajló szennyvíz elvezetésre és szennyvíztisztító telep kialakítását követően javul a település közműellátottsága.

-

Ivóvízellátás fejlesztése, központi ivóvízbázis védelme

A folyamatban lévő ivóvíz tisztító projekt lezárást követően a város ivóvíz minősége megfelel a jogszabályi követelményeknek.

-

Közterültek fejlesztése

A település átfogó céljának elérése érdekében a város jobb megítélése szempontjából igen fontos a közterületek fejlesztése, olyan zöld övezetek, parkok létrehozása, mely biztosítja a lakosság komfortérzetét, valamint a nyugodt természeti környezetben történő kikapcsolódás lehetőségét, megteremtve ezáltal a városközpont, a városrészek olyan funkcionális egységeit, melyek egyben közösségi térként is szolgának a városlakók számára.

-

Játszóterek építése

A játszóterek építése főként a városközponton kívüli területeken nagyon fontos (a városközpontban is csupán csak egy működik), ugyanis ezeken a városrészeken nem található egy sem.

173

387


Parkok, települési zöldfelületek kialakítása

A parkok, zöldterületek képzése biztosítja a város lakossága számára a természeti környezetben történő kikapcsolódás lehetőségét, mely egyúttal közösségi térként, találkozóhelyként is funkcionál a lakosság számára.

-

Helyi identitástudat erősítése, közösségformálás

A település városvezetése a helyi identitástudat megerősítésében látja a társadalmi kohézió megteremtésének lehetőségét. A város életében meghatározó szerepet betöltő aktív civil szervezetekkel együttműködve szükséges megteremteni a település egységes, integrált, összefogó társadalmi bázisát, mely a további fejlődés zálogát jelenti Kaba életében. A helyi társadalmi szövetben tapasztalható feszültségek felszámolásának eszközéül egyrészt a kultúra, másrészt pedig a sport, mint közösségformáló erő szolgálhat. Emellett a fejlesztésekhez kapcsolódóan fontos különböző bűnmegelőző programok végrehatása is a fejlesztések megóvása érdekében.

- Városi Sporttelep fejlesztése: A fejlesztés általános célkitűzése, hogy több sportolási lehetőségnek tudjanak helyet biztosítani a Sporttelepen, így kosárlabda, futás, futball, kondipark, kerékpár, röplabda, távolugrás, súlylökés. Eredmény: •

Több sportolási lehetőség biztosítása valamennyi korosztály számára

•

A megrendezésre kerülő sportprogramok számának növekedése

•

Szabadidős programok eltöltésére alkalmas hely

•

Egyéb rendezvények számára is megfelelő helyet biztosít

• •

A település lakosságának sportolásra fordított ideje növekszik, ezáltal egészségesebbé válik Közösségformálás

•

Szegregátum lakosságának bekapcsolása a város társadalmi várkeringésébe

174

388


Városmarketing kialakítása (városi televízió és települési hírportál fejlesztése)

- Települési hírportál és televízió folyamatos karbantartása és fejlesztése . A település a lakosság tájékoztatása érdekében a település meglévő honlapját fejleszteni kívánja, interaktívvá tenni a lakosság ellátási színvonalának és a település vonzerejének növelése érdekében. A városi televízió adásainak sűrűbbé tételével a lakosok naprakész információt kapnak a város életéről, eseményeiről.

A városi gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása

A gazdaságfejlesztés a város hosszú távú fejlődésének fontos állomása, előfeltétele annak, hogy Kaba földrajzi és természeti adottságát kihasználva a gazdasági szféra képes legyen ide vonzani a vállalkozásokat, itt megtartani ezáltal pedig a városi lakosság számára munkahelyeket teremteni.

Kaba településének gazdasági növekedési pályára történő állításának előfeltétele a potenciálisan betelepülő vállalkozások számára a működés infrastrukturális feltételeinek megteremtése, azok fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan fontos szerepet kell, hogy betöltsön a vállalkozások betelepülésének

ösztönzése

különböző

önkormányzati

eszközökkel

(pl..

adókedvezmények,

támogatások).

-

Ipari célú területfejlesztés Ipari park

fejlesztése

Ipari területek bővítése, fejlesztése A meglévő három ipari terület bővítési lehetőségeinek vizsgálata és bővítés a használaton kívüli önkormányzati tulajdonban lévő területekkel illetve az elhagyott magántulajdonban lévő területek bevonásával. Eredmény. -

Új vállalkozások megtelepedése

-


175

389


-

A városba áramló befektetett tőke növekedése

-

A város gazdasági vonzereje növekszik

-

Kistérségi szerepkör erősödése

-


-

Ipari park kialakítása

Ipari Park újraélesztése a magántőke bevonásával, a régi cukorgyár területének újra hasznosításával. Cél. -

Új vállalkozások megtelepedése hosszú távra

-

Jelentős önkormányzati bevétel, ami további fejlesztések alapját jelenti

-


-

A városba áramló befektetett tőke növekedése, tőkeerős vállalkozások megjelenése

-

A város gazdasági vonzereje növekszik

-

Kistérségi szerepkör erősödése

-


-

Befektetés-ösztönzés erősítése

A települése szempontjából reálisan betelepíthető vállalkozások körének meghatározása, az optimális vállalatméret és ennek ismeretében a befektetés-ösztönzési tevékenység erősítése. Az önkormányzat, a vállalkozások, a fejlesztési szerveztek és befektetés-ösztönző szervezetek, szakértők bevonásával aktív befektetés-ösztönzési tevékenység végzése. A befektetések ösztönzésére az önkormányzatnak az alábbi eszközök állnak rendelkezésére. • gazdaságdiplomáciai intézkedések megtétele •

marketing eszközök (települési honlap, esetlegesen saját az ipari területeket bemutató honlap

létrehozása, elektronikus befektetés-ösztönző kiadványok elkészítése) Eredmény. -

Új vállalkozások megtelepedése hosszú távra

-


-

Foglalkoztatottság növekedése

176

390


-

A városi

munkanélküliség csökkenése

-

A város

leszakadásának csökkenése

-

A város

gazdasági vonzereje növekszik

-

A város

népességmegtartó ereje növekszik

ÖSSZEFOGLALÁS A helyzetelemzésben feltárt, és a SWOT analízisben részletesen bemutatott veszélyekre és gyengeségekre a stratégiai fejezetben bemutatott tematikus célok és a tervezett konkrét beavatkozások az alábbiak szerint nyújtanak megoldási lehetőséget:

177

391

392


Gyengeségek

Tematikus célok reagálása


Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és megóvása

Tematikus célokon belüli konkrét intézkedések a _ gyengeségek Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő programok

Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok

Foglalkoztatási lehetőségek magas munkanélküliség

csökkenése, Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és megóvása


Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok

Gazdasági erőforrások újraélesztését elősegítő programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása

179

393

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése




Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok

Gazdasági erőforrások újraélesztését elősegítő programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése

180

394

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Megfelelő városmarketing hiánya 4.

Tematikus cél I. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése

Tematikus cél III. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme

Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok

Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója Játszótér-fejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok Helyi egészségügyi ellátás szélesítése

Természeti erőforrások kiaknázása és védelmét segítő programok Komplex termálvíz hasznosítás Szennyező források mérséklése Szeméttelep teljes rekultivációja

181

395

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Helyben fellelhető energiahordozók használata Települési zöld területek növelése Természeti értékek körültekintő védelme Kis és középvállalkozások hiánya

Tematikus cél II. Gazdasági erőforrások újraélesztése

5.

Gazdasági

erőforrások

újraélesztését

elősegítő

programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése


Tematikus cél III. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme Tematikus cél V. A település térségi szerepének és helyi identitásának az erősítése

Természeti erőforrások kiaknázása és védelmét segítő programok Komplex termálvíz hasznosítás Szennyező források mérséklése Szeméttelep teljes rekultivációja Helyben fellelhető energiahordozók használata Települési zöld területek növelése Természeti értékek körültekintő védelme A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítését célzó programok

182

396

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Járási kistérségi és megyei intézményi kapcsolatok Egyedi települési arculat kialakítása Civil egyesületi kapcsolatok növelés Térségi együttműködés a környezet védelemben Térségi együttműködés a szociális ellátás területén Sportegyesületek támogatása Helyi civilek segítése Helyi kulturális kezdeményezések folytatása Aktív városmarketing kialakítása A városi médiafelület növelése

Idegen nyelvismeret hiánya




Bel- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai s.


A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok

183

397


Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója Játszótér-fejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok 9. Gyűjtő és kerékpárút hiánya


Helyi egészségügyi ellátás szélesítése ____________ A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok

Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója

184

398

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Játszótér-fejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok Helyi egészségügyi ellátás szélesítése ____________

Veszélyek

Tematikus célok reagálása

A környező nagyobb települések „turista-

Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése

Tematikus célokon belüli konkrét intézkedések a veszélyek kezelésére Gazdasási erőforrások újraélesztését elősegítő programok

elszívó” hatása, jobban kiépített turisztikai infrastruktúrája 1.

Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése

A

tőkebeáramlás

hiánya,

befektetők

Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése

Gazdasági erőforrások újraélesztését elősegítő programok

elmaradása 2.

Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata

185

399

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése

3. negatív erősödése

demográfiai

folyamatok




186

400

6.

6.1.

FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK

A Fenntartható környezeti fejlődés programja

A program célja, hogy feltárja a városrészi, akcióterületi vagy ágazati szinten, középtávon tervezett fejlesztések várható környezeti hatásait, felmérje a környezeti állapotban bekövetkező veszteségeket és alternatívát kínáljon ezek kompenzálására. Alapvetően kijelenthető, hogy a fejlesztések a település környezeti állapotának javítását szolgálják, nincs olyan beruházás, amely hátráltatná a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Éghajlat változási Stratégia céljainak megvalósulását. A környezettudatos városfejlesztés fontos Kaba számára.

A városközpontban tervezett fejlesztések a környezeti állapotban alapvetően nem okoznak veszteséget, sőt növelik a zöldfelületet. A településközpont funkcióbővítő fejlesztése, mely az első számú fejlesztési tervet jelenti Kabán, a már meglévő épületek felújításának részeként a közintézmények (Polgármesteri Hivatal, Művelődés Ház, oktatási intézmények stb.) energiatakarékossá tételéből és a közterek megújításából áll. A városközpontban a közterek megújítása, kerékpárút-hálózat bővítése, nem vesz el a jelenlegi zöldterületekből. Sőt a környező, leromlott állapotú zöldfelületek helyreállítása is megtörténik. Cél, hogy a védett fák megmaradjanak és illeszkedő, honos aljnövényzetet kapjanak. A sportcélú létesítmények szintén olyan területen kerülnek kialakításra, ahol a zöldfelület nem csökken a fejlesztések eredményeként. A forgalom átszervezése szintén a környezeti állapot javítását célozza, hiszen lényegesen csökkenthető lesz a gépjárművek által okozott szennyezőanyag kibocsátás a belvárosban, mivel az akadálytalan haladás megteremtésével kevesebbet kell a gépjárműveknek várakozni.

A többi akcióterületen és a város egyéb pontjain tervezett fejlesztések is hasonló szemléletben valósulnak meg, hiszen az új építéssel járó fejlesztések elhanyagolt, alacsony környezeti és természeti értéket jelentő területeken valósulnak meg, ugyanakkor a helyi és országos szabályoknak megfelelő zöldfelület-fejlesztéssel járnak. A település célja, hogy pályázati források segítségével felújítsa és energiatakarékosság tegye a Városközponton kívüli középületeket is, ennek keretében oly módon újulhatnak meg, hogy a legszigorúbb

401

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája környezetvédelmi előírások betartásán túl napkollektoros és fotovoltaikus napelemes rendszerek segítségével, a megújuló energiák felhasználásával, hő- és villamos energia szempontjából részben önellátó épületek jöjjenek létre. Fűtési rendszereikre pedig a termálvíz hulladékhője segítene rá, amely hosszú távon a legkörnyezetkímélőbb megoldás.

Az Ipari Park benépesítése során ügyelni kell arra, hogy csak tiszta BAT technológiákat alkalmazó vállalatok települjenek be, jelentős zaj -, vagy szennyezőanyag kibocsátású üzem ne működjön újra. Ezzel egy időben rekultiválásra kerülhetnek a környezeti szennyező források, így például a régi szeméttelep is.

A lakásépítkezések kezdetben némi zöldterület csökkenést okozhatnak, de minden telken szintén kötelező a zöld növényzet kialakítása, az építési, illetve a használatbavételi engedély kiadásának ez feltétele.

6.2. Anti-szegregációs beavatkozási terv

Kaba

anti-szegregációs

programjában

bemutatásra

kerül

a

szegregátumként,

vagy

szegregációval veszélyeztetett területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával,

társadalmi

integrációjának

biztosításával

kapcsolatos

intézkedéssorozat.

szegregációs program részletesen a 12. fejezetben kerül bemutatásra.

188

402

Az

anti-


7.

A STARTÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI, KOHERENCIÁJA

7.1.

Külső koherencia

7.1.1.

Összhang a Településfejlesztési Koncepcióval Kaba Város Önkormányzatának Településfejlesztési Koncepciója 2003-ban a városi cím

elnyerését megelőző hónapokban készült, már a reménybeli ifjú város fejlődési kilátásának jegyében. Az elmúlt tíz évben sok változás és fejlődés történt a városban, melyekre a város vezetése a Koncepció kiegészítéseivel is reagált.

A Koncepció legtöbb megállapítása ma is helytálló és illeszkedik „Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása” jelmondat nyomán kidolgozott stratégiához.

A Településfejlesztési Koncepció a következő városfejlesztési célokat, prioritásokat és városfejlesztési programokat jelöli meg:

1.

Humán erőforrások fejlesztése, az egészségügyi, a szociális és a kulturális környezet javítása

2.

A város közlekedési kapcsolatainak, s a belterületi úthálózatának fejlesztése

3.

A város gazdaságának a Cukorgyár megszüntetését követő fejlesztése

4.

Kaba idegenforgalmi, turisztikai szerepének növelése

5.

A környezetvédelemi problémák megoldása

6.

Kaba térségi koordinátor és szervező szerepének megtartása, és fejlesztése

7.

A város megyei, regionális és országhatáron túli kapcsolatainak erősítése

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fenti célok megvalósulását támogatja, a benne megfogalmazott stratégiai beavatkozások minden célterületet komolyan érintenek. A humán erőforrások fejlesztése az oktatási intézmények felújításával, bővítésével és az anti- szegregációs programok folytatásával történik. A város közlekedési kapcsolatai az utóbbi években alapvetően nem változtak, ám a belső rendszer hiányos, ezt orvosolja az IVS: a város peremterületein útburkolással, a központban a közlekedési hálózat átalakításával, és teljes

189

403

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája gyűjtőút-hálózat kialakításával. Az agrárgazdaság versenyképessé-tételét az IVS a benne támogatott oktatási programok kidolgozásával (biogazdálkodás) és a leendő Ipari Parkban az agrártermékek feldolgozásával foglalkozó üzemek támogatásával éri el. Az iparszerkezet bővítéséhez és az innováció elősegítéséhez az ipari park nyújt helyszínt. Az IVS-ben kiemelt helyen szerepel az idegenforgalom, turisztika szerepének növelése. A környezetvédelem hatékonyságát az új szennyvíztisztító megépítése, az épületek hőszigetelése és megújuló energiával való ellátása, valamint a zöldfelületek fejlesztése szolgálja. Az IVS a legnagyobb hangsúlyt a városközponti funkciók erősítésére és kisugárzó szerepének növelésére fekteti: a városközpont akcióterületén megvalósuló fejlesztések mind a település funkcióbővítését szolgálják, a közigazgatás, gazdaság intézményeinek fejlesztésével, elérhetőségével és a kulturális lehetőségek szélesítésével. A város térségi szerepköre a már sikeres együttműködések folytatásával, bővítések, a változó jogi környezethez és igényekhez való igazításával erősödhet. A város megyei és regionális kapcsolatainak erősítése a turizmus és a gazdasági együttműködés (ipari park) megteremtésével folytatható.

7.1.2. Összhang a Szerkezeti Tervvel Az IVS a Szerkezeti Tervet figyelembe véve készült. A két dokumentum egymáshoz igazodását a következő tématerületek mentén mutatjuk be részletesen: gazdasági területek fejlesztése, lakóterületek fejlesztése, településkép, műemlékvédelem és zöldterület fejlesztés.

Gazdasági területek fejlesztése

A 2010-ben készült tervben megjelenítésre kerülnek a Cukorgyár helyén létesült ipari park okozta változások. Az ipari park és annak közvetlen közelén kívül, a város Ny-i oldalán kerültek kijelölésre újabb ipari területek, amelyek helyszínül szolgálhatnak új cégek betelepüléséhez.

A település belterületétől a többi égtáj irányában is van gazdasági terület. Ezek az egységek melyek a termelőszövetkezeti időben jöttek létre - a korábbi Daróczi, Kutrica, és Gépállomás nevű területek. Mára már több cég működik ezeken a telephelyeken, a terv ezt figyelembevételével előirányozza területbővítésüket.

190

404


A város szövetében két gazdasági terület van még megjelölve, mint fenntartandó egység. Az egyik a Rákóczi - Hajnal utcák sarkán lévő egykori Tüzép telep, amely jelenleg inaktív, valamint a Rákóczi utca D-i részén a 2440 és 2441-es hrsz.-ú telkek, amelyek város vágóhídjának telkei, egy jelenleg is dinamikusan fejlődő húsipari vállalkozásnak adnak helyet.

Lakóterületek fejlesztése

A terv a jelenleg létező lakóterületek megtartása mellett, a város É-i részén jelöl ki új , a lakáscélú építkezésekre alkalmas területeket. Kabán a lakásépítés szempontjából kisvárosias és falusias kategóriák kerültek meghatározásra. A lakásépítkezés döntően családi házas formában várható elsősorban, a belvárosi részen többszintes lakóépületek építésére is volt már szándék. A lakos szám csökken, de az egy lakásban élők száma is, valamint a lakásállomány amortizációja is indokolja az új lakások építését, bár ez a gazdasági környezetnek is függvénye (jövedelem, hitel kínálat).

Településkép, műemlékvédelem

A Településszerkezeti Terv a főtéren található műemlékek (Városháza, református templom) környezetét műemléki jelentőségű területnek jelölte ki, amely több kisebb városképi jelentőségű utca szakasz és épület védelmét is szolgálja.

Az IVS szintén nagy figyelmet fordít arra, hogy a műemlékek és azok környezete méltó módon járuljon hozzá a város egységes arculatának megteremtéséhez. A városközpont fejlesztése eddig is megtalálta az összhangot a műemlékek védelmével.

Zöldterületek fejlesztése

A város korábbi történelmi időszakaiban nem került kellő hangsúly a település zöldterületi indexének javítására. A rendezési tervben megfogalmazott városközponti átalakítások igazi fordulatot hoztak ebben. A városközpont funkcióbővítő rehabilitációja esetén jelentős hasznos zöld felületek nyílnának meg a város lakói előtt a város központjában.

191

405

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város központján kívül a fejlesztéseknek a sportpályára és környéke, valamint a város különböző részein rendelkezésre álló telkek adhatnak helyet. A Sportpálya melletti „Lőtér” nevű terület komplex városrehabilitációs projektnek alkalmas szintér, míg más helyeken kisebb parkok, játszóterek alakíthatók ki.

Zöldterületi funkciókat láthat még el a városi strandfürdő, és a kegyeleti park területe is.

7.1.3.

Az önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang A város jelenleg érvényben lévő 2011 és 2014 közötti időszakra készült Gazdasági

Programjában a következő célok lettek nevesítve konkrétan:

-

szennyvízhálózat kiépítése, tisztító telep kialakítása

-

belvíz védekezési munkálatok szükség szerinti megvalósítása

-

új árkok kialakítása, meglévő korszerűsítése

-

városközpont további korszerűsítése, ezzel összefüggésben az útcsere végrehajtása

-

átkelő forgalom más utakra terelése, szilárd útburkolatok bővítése, meglévő felújítása

-

szeméttelep rekultivációja

-

gyógyfürdő-kezelés kiterjesztése

-

fürdő gázhasznosítás megvalósítása, mellyel a középületek fűtése megoldódna

-

napközis konyha, ebédlő felújítása

-

óvoda, iskola intézményeinek további korszerűsítése

-

közösségi terek létesítése, korszerűsítése - több generációs játszótér kialakítása, sportpálya

létesítményeinek felújítása -

környezetvédelmi feladatok, a peremterületek roncsolt esztétikai, városképi szempontból

elhanyagolt részek fokozatos rendbe tétele, fák, bokrok ültetése.

Az IVS összességében a Gazdasági Programmal összhangban készült, a dokumentumban megjelölt, még meg nem valósult fejlesztések szerepelnek az IVS-ben, illetve az IVS a következő évekre olyan fejlesztéseket nevesít, melyek céljaikat tekintve illeszkednek a korábbiakhoz, és beépíthetőek lesznek a következő négy évre vonatkozó Gazdasági Programba is.

192

406


7.1.4.

A Települési Környezetvédelmi Tervvel való összhang A település 2010-es Környezetvédelmi Programja a következő intézkedéseket tartja

szükségesnek a város környezetminőségének javítása és a fenntartható fejlődés elérése céljából:

•

Természet és tájvédelem

•

A zöldfelületek növelése és megóvása

•

A települési és az épített környezet védelme

•

Hulladékgazdálkodási program

•

Zaj és rezgés elleni védelem

•

Helyi közlekedésszervezés

•

Energia-racionalizálási program

•

Egyéb környezetvédelmi problémák kezelése

Az IVS támogatja a fenti beavatkozásokat a környezetvédelmi projektek megvalósításával, illetve szükséges, hogy az egyéb fejlesztések kapcsán is mindig szem előtt legyenek a környezeti szempontok. A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban kiemelendő, hogy a leendő ipari parkba és a vállalkozási övezetbe csak a környezetet nem szennyező, BAT eljárásokat alkalmazó betelepülőket vár az önkormányzat. A város a közeljövőben jelentősen emelni készül az energia mérlegében a helyi és főleg a megújuló energiák arányát.

7.1.5.

Összhang Regionális fejlesztési tervdokumentumokkal Kaba

városfejlesztési

stratégiájának

kialakítása

tekintetében

a

következő

tervdokumentumok vizsgálata szükséges:

•

Országos Területfejlesztési Koncepció

•

Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja

•

Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT)

•

Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja

•


193

407

területi


Az érintett tervek a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban a következő összefüggéseket tartalmazzák.

7.1.6. Országos Területfejlesztési Koncepció A 1996. évi XXI. törvény (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény) szövege rögzíti, hogy az ország távlati fejlesztésének alapját az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok és irányelvek jelentik.

Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a következők:

-

a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,

-

a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban,

-

az innováció térbeli terjedésének elősegítése

-

a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása,

-

az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása.

A területi egyenlőtlenségek mérséklése, további válságterületek kialakulásának megelőzése érdekében a hátrányos helyzetű kistérségek (társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, ipari szerkezetátalakítási

térségek,

mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei, tartósan jelentős

munkanélküliséggel sújtott térségek) a területfejlesztés kedvezményezett térségei, melyek besorolásáról az Országgyűlés külön határoz.

Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” című fejezetében az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra-fejlesztési és műszaki infrastruktúra-fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A gazdaságfejlesztésen belül a kialakult ipari potenciálok megőrzését és szelektív fejlesztését, az agrárgazdaság integrált fejlesztését, az idegenforgalmi adottságok (Hortobágy, Tisza-tó, Tisza folyó, gyógyturizmus), valamint a régió logisztikai szerepének jobb kihasználását fogalmazza meg fejlesztési irányként. Kiemelt irányai: az egészségügyi és a szociális ellátás javítása, a közoktatás színvonalának emelése és a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlesztése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az

194

408


OTK közlekedési (M4 autópálya, vasút, regionális repülőtér), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem, Tisza tó komplex fejlesztési programjának folytatása) és energiaellátási irányokat jelöl ki.

A „Gazdaságfejlesztés” irányon belül vonatkoztatható a térségre, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének a földminőséghez, a kialakult termelési kultúrához kell igazodnia, hangsúlyt kap továbbá az „elipartalanodás” megállítása, melyre lehetőséget kínál a Kabai Ipari Park.

A Koncepció felsorolja a régió nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező területeit, így például a termálturizmust. A Koncepció kifejti továbbá, hogy a régió turizmusát komplex rendszerré kel szervezni, miközben a speciális, egyedi kínálatok maximális kiaknázása is megvalósul.

A humán infrastruktúra-fejlesztés témaköre is több vonatkozásban érinti a kistérséget: szükséges ugyanis a járóbeteg-szakellátás kiegyenlítetté tétele, a szociálpolitikai intézmények céltudatos kiépítése, a közoktatás színvonalának emelése a kistérségekben. A Koncepció kiemeli, hogy a kisvárosoknak tudatosan kell területi oktatási feladatokat vállalniuk, hisz így a térségi folyamatok integrációjában fontos szerepet játszhatnak, ezért kiemelt fontosságú a középfokú oktatás differenciált fejlesztése a kistérségi központokban.

A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül kiemelt alpontok közül az M3-as autópálya építése érinti a térséget, ez a fejlesztés már részben megvalósult. A vízgazdálkodással kapcsolatos ajánlások a 2000 lakos-egyenértéket meghaladó településeken a csatornázási és tisztítómű fejlesztéseket, a Tisza-tó komplex fejlesztési programjának folytatását tűzik ki. Az OTK kimondja, hogy a vízgazdálkodás a régió egésze számára stratégiai kérdés az árvízvédelem, valamint az ivóvízellátás és öntözés miatt. Tehát a felszíni és a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében szükséges a csatornázás és a szennyvíz kezelés nagyarányú fejlesztése. Az energiaellátás terén az OTK kitűzte Sajószöged-Debrecen között 400 kV-os alaphálózat kiépítését, és a Tiszalöki 220 kV-os táppont bővítését.

Az OTK fentebb bemutatott részeiből egyértelműen megállapítható, hogy az IVS-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések és a tervezett konkrét beavatkozások az OTK-val összhangban kerültek felépítésre, meghatározásra.

195

409


7.1.7. Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programját 2002 őszén fogadta el az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. A stratégiai céljai a következők:

-

Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére

támaszkodva -

A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása a Régió teljes

területén, -

Aktív bekapcsolódás az EU csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök

kihasználása.

Ezen célokra támaszkodva öt fejlesztési prioritás került meghatározásra:

-

Gazdaságfejlesztés: A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági

szerkezetátalakítás, számottevően építve a régió jelentős vállalkozásainak és a helyi KKV-k együttműködésének erősítésére. -

Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés: A prioritás keretében az általános cél a versenyképes

agrárgazdaság megteremtése, a vidéken élők életminőségének javításával párhuzamosan. -

A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezet-és természetvédelem: Általános cél a Régió

elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítése, a fejlett környezetvédelmi

infrastruktúra,

valamint a

vízkárelhárítás

és a

vízi

közművek korszerű

infrastruktúrájának megteremtése. -

Humán erőforrás fejlesztés: A prioritás keretében az általános cél a régió humán erőforrás

bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. -

Szektorsemleges területek fejlesztése: Az általános célkitűzés a régió fejlesztését elősegítő

egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése.

196

410


Az egyes prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének - kiemelten a nők és férfiak esélyegyenlősége - elve.

Az IVS kiemelten kezeli a fentebb bemutatott, szinte valamennyi átfogó, koncepcionális prioritást, és teljes körű összhangra törekszik ezen regionális fejlesztési alapdokumentummal.

7.1.8.

Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) Az Akciótervet a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) munkatársai készítették el, s az

Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2004. február 12-i Tanácsülésén a 146/2004. (II. 12.) ÉARFT számú határozatában hagyta jóvá. A RAT célja alapvetően a ROP hatékony, a területi különbségek kiegyenlítésének elvét érvényesítő végrehajtása érdekében fogalmazódott meg, hogy meghatározza a ROP prioritásaihoz kapcsolódóan a régió sajátosságait, annak érdekében, hogy azok a tervezés következő szakaszában beépülhessenek a pályázati kiírásba, és hogy feltárja a régió legszükségesebb fejlesztési igényeit a ROP-hoz kapcsolódóan a koncentráció elvét alapul véve.

A RAT a következőket javasolja:

1.

A Régió versenyképes gazdaságának megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikációjának

elősegítése, valamint az agrárgazdaság versenyképességének növelése:

-

a versenyképes mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése,

-

a meglévő mezőgazdasági és élelmiszeripari tapasztalatok további fejlesztése,

-

termelési-értékesítési együttműködések kialakítása,

-

tájjellegű, minőségi termelés bevezetése,

-

ipari beruházások arányának növelése,

-

termelési technológia korszerűsítése,

-

K+F és innovációs tevékenység élénkítése,

197

411


-

vállalkozói együttműködések élénkítése,

-

társas-és külföldi tulajdonú vállalkozások részarányának növelése,

-

befektetés-ösztönzés,

-

minőségi turisztikai kínálat megteremtése,

-

elérhetőség javítása,

-

környezetvédelmi-és vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése,

-

hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása,

-

oktatás korszerűsítése,

-

egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése.

2.

A térségi különbségek mérsékléséhez szükséges a régióban az elmaradott kistérségek

gazdasági teljesítményének javítása: -

Komplex vidékfejlesztés előtérbe helyezése,

-

átfogó térségfejlesztési tevékenységek megvalósítása.

3.

Aktív bekapcsolódás az EU-csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök

kihasználása: -

Dekoncentrált, ill. decentralizált regionális és kistérségi intézményfejlesztés megvalósítására,

-

határmenti gazdasági együttműködési kapcsolatok bővítése,

-

régiómarketing tevékenység megvalósítása,

-

EU-konform képzési tematikák kialakítása és bevezetése,

-

részvétel az EU szakképzési programokban,

-

az információs technológiák széles körű alkalmazásának elterjesztése,

-

a Régióban működő KKV-k megerősítése, felkészítése és együttműködésük megerősítése,

-

új klaszterek szervezése az EU-csatlakozás lehetséges hatásai miatt,

-

a K+F tevékenység fejlesztése.

Annak ellenére, hogy a 2007-2013-as uniós programozási időszak utolsó évében járunk, mégis kiemelten kezelte az IVS-t azt a célt, hogy a RAT-tal teljes egészében konform fejlesztéspolitikát fogalmazzon meg, és úgy építse fel Kaba középtávú stratégiáját, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban is időtálló legyen.

198

412


7.1.9.

Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja A fejlesztési dokumentum által kitűzött általános fejlesztési célok a következők:

-

A megye területi - gazdasági - társadalmi fejlődésének dinamizálása, felzárkózása az ország

fejlettebb térségeihez, -

Forgalmi, üzleti és szellemi tranzit szerepéből kiindulva egyfajta „regionális híd” szerepkör

kiépítése és betöltése.

Ezekből kiindulva a dokumentum az alábbi stratégiai célokat fogalmazza meg:

-

A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése,

-

Komplex gazdaságfejlesztés,

-

„Regionális híd” szerepkörének fejlesztése, periférikus helyzet felszámolása,

-

Debrecen EU regionális szerepkörének fejlesztése, szűkebb és tágabb hatásterületeire való

kisugárzás szerepének kiteljesítése.

A dokumentum a fenti stratégiai célok elérését stratégiai, illetve azokhoz rendelt operatív programok megvalósításával kívánja elérni.

Az 1. stratégiai cél eléréséhez a megyében a következő stratégiai programok rendelhetők:

-

Minőségi agrárfejlesztés,

-

Komplex vidékfejlesztés,

-

Idegenforgalom és turizmus koordinált fejlesztése.

A 2. „Komplex gazdaságfejlesztés” stratégiai cél eléréséhez rendelt stratégiai programok a következők:

-

A megye gazdaságának diverzifikálása, kommunikációs és információs rendszerek fejlesztése,

199

413


Munkahelyteremtés, vállalkozások ösztönzése, vállalkozási övezetek és logisztikai központok

fejlesztése, -

Humán erőforrások diverzifikált fejlesztése, az oktatás és a képzettség növelése.

A 3. „Regionális híd” szerepkörének fejlesztése, periférikus helyzet felszámolása stratégiai cél eléréséhez rendelt stratégiai programok a következők:

-

Tranzitfolyosók fejlesztése,

-

Határmenti és határon túlnyúló együttműködési lehetőségek kiszélesítése.

A 4. stratégiai cél eléréséhez egy stratégiai programot rendeltek: -

Regionális innovációs centrum fejlesztése.

Az IVS fentebb részletesen bemutatott, stratégiai fejlesztési elképzeléseket bemutató fejezete teljes egészében igazodik a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, azokra az alapvető megyei stratégiai célokra épít, amelyek a megyei területfejlesztési koncepcióban is prioritásként megfogalmazásra kerültek.

7.1.10.


A Püspökladányi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja 2004-ben készült el. A koncepció még, mint Kistérség értelmezte a Kabát körülvevő szűkebb térséget, és Nádudvart is a mikro régió részeként elemezte. A 2013-ban létrejött Püspökladányi Járás bár méretében csökkent, a koncepció megállapításai helytállóaknak bizonyulnak az új közigazgatási egységre is.

Az IVS-t majd tíz évvel megelőző dokumentum főbb következtetései és az ebből megfogalmazott Stratégiai terv akkori és a mai tartalma között alig található eltérés. A sok hasonlóság a térség lassú átalakulását, problémáinak tovább élését bizonyítja. Így különösen indokoltnak látszik az IVS-ben történő integrálása a korábbi megállapításoknak, a kabai sajátosságokra koncentrálva.

200

414


7.2. A stratégia főbb belső összefüggései

A városrész-fejlesztési célok egymással és a városi szintű célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változik az egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévők megerősödnek, és indokolt mértékben bővülnek.

Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések - alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez - következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérő adottságait, lehetőségeit, igényeit.

A közterületek közösségi célú fejlesztése nem csupán egy központi, vagy perem terület jobbítását célozzák, hanem kiterjednek a más alapfunkciójú területekre is, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidő eltöltésének új, az egész városra kiterjedő hatókörű helyszíneit. A közterület-fejlesztések elősegítik a munkahelyteremtést, a jobb színvonalú, igényesebb munkahelyek létesítését, a meglévő munkahelyek átalakulását. A javuló környezeti feltételek új típusú szolgáltatások betelepülését is elősegítik, megteremtik újabb területi egységekben az idegenforgalom, beleértve a kistérségen belüli, egyes speciális szolgáltatásokra, lehetőségekre alapozott idegenforgalmi tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit.

A közterület fejlesztések jól kapcsolódnak a városi gazdaságfejlesztési, vállalkozásösztönzési célokhoz. Lehetőséget teremtenek a tevékenységek fizikai kereteit bővítő fejlesztési elképzelések hátterének. Ez a város környezeti állapotára is kedvező hatással van, ugyanakkor az új típusú, új minőségszintű tevékenységek elősegítik a környezettudatosság magasabb szintjét.

Mindezt jól szolgálják az egész városra kiterjedő, az alapinfrastruktúrát érintő tervezett fejlesztések, az új fejlesztésekből következő közlekedési és intézményi fejlesztések.

A városközponti területeken tervezett akciók a városi identitás elmélyítését, az egész városra, illetve térségére vonatkozó feladatok ellátását, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintű közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka

201

415


minőségében megcélzott szint más típusú identitást, más területhasználatok, és a korábbitól eltérő, vagy eltérő intenzitású igényeket jelent.

A város arculatának a megteremteni kívánt új identitásnak megfelelően kell alakulnia, a városi közigazgatás és a közszolgáltatások működése során ezt az új típusú városi minőséget közvetítő arculatot kell bevezetni és alkalmazni. Az új identitás nem csak a közszféra működését hatja át a jövőben, hanem jelentősen megváltoztatja és kiteljesíti a partnerségi kapcsolatokat, úgy a közszféra és a magánszféra közötti partnerség, mint a magánszféra egyes elemein belüli partnerségek vonatkozásában.

Az IVS-ben meghatározott akcióterületi tervek egymással olyan összefüggő rendszert alkotnak, melyek lefedik a teljes település fejlesztésére irányuló stratégiai, komplex gondolkodást. Az egyes lehatárolt területek fejlesztési és/vagy probléma gócponthoz kötődnek, ahol azok az általános, jövőbemutató, a település jövőképét megalapozó akciók valósíthatók meg, amelyek a teljes település jövőbeni működését és fejlődését vihetik a stratégiában megkívánt irányba.

A stratégiai célok azonosítása során olyan város jövőbeli képe bontakozik ki, amely egyértelműen ki kívánja használni kedvező adottságait, potenciális lehetőségeit el kívánja mélyíteni, és intézményes formába kívánja terelni azokat a sok esetben spontán folyamatokat, amelyek a várost jellemzik. A meghatározott célok a városfejlesztés tanulságai alapján humanizálni kívánják a város működését és rendszereit. A sajátos helyi identitás erősítésével, az életminőség javításával, és az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekkel, a gazdaságfejlesztés menedzselésével elsősorban a magas hozzáadott értékteremtés komplex megvalósítását kívánja szolgálni. A minőségi szolgáltatások kialakulása nemcsak a szűk városi lakókörnyezetben, hanem a térség egyes területeihez is kapcsolódva tölt be domináns szerepet.

Az egyes részcélok (az infrastruktúrafejlesztések, a differenciált gazdaságfejlesztés és az itt élők életminőségének javítása) külön-külön és együttesen is a minőség emelését szolgálja a teljes városi tér összefüggésében.

A kitűzött célok kölcsönösen egymásra épülnek, kiegészítik, erősítik egymást.

202

416


A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészek célrendszere - melyben részletesen elemzésre kerültek a közlekedés, a közszolgáltatások, a közellátás, az idegenforgalom, a foglalkoztatás és az oktatás, továbbá az egészségügy és az anti-szegregáció programja - szorosan egymásra épül, a célok egymást - tekintettel a település méretére - kiegészítik.

A foglalkoztatás és a vállalkozások igényei alapján fejlődik az oktatás. A közlekedési feltételek, városképi és funkcionális fejlődések hatással vannak a vállalkozói szolgáltatói kör fejlődésére és viszont, hatással van a meginduló idegenforgalomra. A fentebbiekből látható, hogy a közigazgatási ellátás, valamint az idegenforgalom és a közlekedés egymást kiegészítő célok. Az antiszegregációs célok, az oktatás és a helyi foglalkoztatási célok szintén egymással koherens célok.

A stratégia sikerét jelezné, ha az elkövetkező években egyre erősödő egyedi városi identitással rendelkező, azt környezete felé sugárzó, múltjával tisztában levő, változó jelenét irányító, sikeres jövőjében hívő Kabáról születhetne újabb tanulmány.

7.3. A stratégia megvalósíthatósága

A kialakított városfejlesztési stratégia megvalósításában több belső, illetve külső és belső összefüggést kell elemezni, gazdasági, intézményi és egyéb hátteret kell vizsgálni.

A város bevételeinek nem tud hangsúlyos része lenni a helyi bevételek rendszere, működése a normatív, és azt kiegészítő állami finanszírozási formákon alapszik

A város működési kiadásainak aránya a teljes kiadásaihoz képest növekvő tendenciát mutat. Ez a tény az állami támogatások folyamatos reálérték csökkenésével arányosan nő. Ez a folyamat prognosztizálja a tervezett fejlesztések, beavatkozások finanszírozási szükségleteinek esetleges forráshiányát.

203

417


Az önkormányzat évek óta tartalék forrásaiból folyamatosan fejleszti intézményeit és közterületeit. Ezen fejlesztési ütem felgyorsításához a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez nélkülözhetetlen a külső források intenzívebb bevonása.

A külső források vizsgálatában két tényező vehető figyelembe. Egyrészt pályázati források, mely a 2007-2013 majd a 2014-2020 közötti időszakban kiemelten nagy hangsúlyt kapnak, ezért a lehetőségek hatékony kiaknázáshoz célszerű, ha a külső források igénybevételére az önkormányzat önálló tervet készít elő. Ehhez kapcsolódóan forrásokat kell rendelni nem csak a forrás előkészítésre, de az azok elérését célzó tervezési feladatokra is, melyből levezetve a megfelelő előzetes költségkalkulációk biztosíthatók. Fel kell készülni azonban arra, hogy a külső (pályázati, állami, stb.) támogatások, források folyamatos rendelkezésre állására mellett, a városnak célszerű a jelenlévő és a leendő potenciális partnerekkel való jó viszony kialakítása, amely források helyhez kötését és fejlesztésekhez való hozzájárulást érheti el. Segíteni és ösztönözni kell a vállalkozói szektor fejlesztéseit, melyek fejlődése szintén egyik kulcsa a stratégiában megfogalmazott célok elérésének.

E stratégia megszületésekor az önkormányzati rendszer szabadságfokának szűkítése ment végbe, mely a források felhasználhatóságát megszabja, szűkíti (pl.: feladat finanszírozás). A gazdasági világválságot követő elhúzódó recesszió növekedésbe fordulása sajnos egyelőre várat magára. A városok adósság rendezési programjának városfejlesztési kihatásai egyelőre bizonytalanok.

Ugyanakkor a stratégia elkészítésénél a város vezetése a széles közvélemény reakcióira reagálva olyan terv elkészítésére törekedett, amely a realitások talaján marad.

A fejlesztések időbeli ütemezésével, hosszabb időtávon való megvalósításával számol, és biztosítottnak látja a város irányítását végző apparátus részéről a kellő szakértelem meglétét, amely a stratégia végig viteléhez, egy jobb város felépítéséhez szükséges.

7.3.1. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A városrész-fejlesztési célok egymással és a városi szintű célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változik az

204

418


egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévők megerősödnek. A központi városrész esetleges funkcionális bővítését, fejlesztését pedig úgy irányozza elő a stratégia, hogy az a szomszédos városrész fejlődését is elősegítse.

Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések - alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez - következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérő adottságait, lehetőségeit, igényeit.

A közterületek közösségi célú fejlesztések nem csupán egy központi terület jobbítását célozzák, hanem kiterjednek a más alapfunkciójú területeken is, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidő eltöltés új, az egész városra kiterjedő hatókörű helyszíneit. A közterület fejlesztések elősegítik a munkahelyteremtést, a jobb színvonalú, igényesebb munkahelyek létesítését, a meglévő munkahelyek átalakulását. A javuló környezeti feltételek új típusú szolgáltatások betelepülését is elősegítik, megteremtik újabb területi egységekben az idegenforgalom, beleértve a kistérségen belüli, egyes speciális szolgáltatásokra, lehetőségekre alapozott idegenforgalmi, tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit.

A közterület fejlesztések jól kapcsolódnak a városi gazdaságfejlesztési, vállalkozásösztönzési célokhoz. Lehetőséget teremt tevékenységek fizikai kereteit bővítő fejlesztési elképzelések hátterének. Ez a város környezeti állapotára is kedvező hatással van, ugyanakkor az új típusú, új minőségszintű tevékenységek elősegítik a környezettudatosság magasabb szintjét.

Mindezt jól szolgálják az egész városra kiterjedő, az alapinfrastruktúrát érintő tervezett fejlesztések, az új fejlesztésekből következő közlekedési és intézményi fejlesztések.

A városközponti területeken tervezett akciók a városi identitás elmélyítését, az egész városra, illetve térségére vonatkozó feladatok ellátását, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintű közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka minőségében megcélzott szint más típusú identitást, más területhasználatok, és a korábbitól eltérő, vagy eltérő intenzitású igényeket jelent.

A város arculatának a megteremteni kívánt új identitásnak megfelelően kell alakulnia, a városi közigazgatás és a közszolgáltatások működése során ezt az új típusú városi minőséget

205

419

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája közvetítő arculatot kell bevezetni és alkalmazni. Az új identitás nem csak a közszféra működését hatja át a jövőben, hanem jelentősen megváltoztatja és kiteljesíti a partnerségi kapcsolatokat úgy a közszféra és a magánszféra közötti partnerség, mint a magánszféra egyes elemein belüli partnerségek vonatkozásában.

7.3.2.

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A kockázati tényezők azonosításának célja az integrált városfejlesztési stratégia célkitűzéseit

veszélyeztető fő kockázatok beazonosítása. A beazonosított negatív kockázatokkal szemben a következő stratégiát alkalmazzuk: •

Elkerülés

•

Áthárítás

•

Csökkentés

A pozitív események bekövetkezésének valószínűségét növelni kell.

Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítása kapcsán az alábbi kockázatok foglalhatók össze. Szeretnénk megjegyezni, hogy a kockázatok azonosítása, elemzése, kezelése egy iteratív folyamat, teljes életciklusban jelen van, résztvevői, az érintett kör változhat. Eszközei: Ötletroham, Delphi módszer, interjú, ok-okozatielemzés, SWOT analízis.

1.

Általános kockázat beruházási típusú fejlesztéseknél a beruházási költségek pontatlan

megítélése, illetve a közbeszerzések és a kivitelezés elhúzódása, amely az EU támogatás esetén a vonatkozó n+2 éves szabály tekintetében jelentős kockázati tényező. A kockázat elkerülése a mindenre kiterjedő, pontos költség-meghatározás útján és szakszerű projektmenedzseléssel csökkenthető. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira

2.

kicsi közepes

Kiemelt kockázat a partnerek hozzáállása a fejlesztési beruházások megvalósítása során.

Gazdasági tevékenység folytatása lévén a piaci viszonyok örökös kockázati tényezőt

206

420


jelentenek a vállalkozásoknak, így részben kiszámíthatatlan a hosszú távú együttműködés mikéntje. A kölcsönös előnyök ismeretében azonban mindkét fél a kockázat minimalizálására törekszik, megfelelő üzleti alapokra helyezett kapcsolatban. Ez a konzorciumi megállapodásban is megjelenik. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira

3.

kicsi közepes

Egyes projektek kapcsán a végrehajtást hátráltathatja az ingatlanon belüli tulajdonosi érdekek

különbözősége. Ezt kiküszöbölendő, az önkormányzat már előzetesen tett intézkedéseket a magántulajdonosokkal történő egyeztetésre.

4.

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége

kicsi

Hatása a projekt céljaira

nagy

A fejlesztések megvalósulása komplex ingatlanfejlesztési beavatkozásokat (telekrendezés,

bontás) igényelnek. Ez műszaki eredetű problémák kockázatát rejti, amelyek megoldása a tervezettnél több időt vesz igénybe, vagy költségnövelő hatású lehet. Ennek a kockázatnak a kezelése előzetes szakági (földtani, statikai) felmérésekkel történhet, amely az engedélyes és kiviteli tervek során megoldást nyer. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira

5.

kicsi közepes

A fejlesztések megvalósítása szempontjából kiemelt jelentőségű a közbeszerzések során a

megfelelő kivitelezők határidőn belüli kiválasztása.

6.


kicsi


nagy

Jogszabály-változásból eredő kockázatok. Jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a

kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Hatásukat a törvényváltozások folyamatos figyelemmel kisérésével lehet csökkenteni.

207

421

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kockázat bekövetkezésének valószínűsége

közepes


nagy

7.

Adminisztrációból eredő kockázatok.

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekteket szigorú előírásoknak megfelelően kell lebonyolítani. Az átláthatóság, nyomon követhetőség az egyik legfontosabb alapelv. Az adatok feldolgozására, védelmére, a dokumentumok kezelésére iratkezelési szabályzatot kell készíteni, ezzel csökkentjük a adminisztrációs hibából eredő kockázatot.

8.


kicsi


nagy

Erőforrásbecslés, finanszírozási, cash-flow kockázat. Csökkenő saját forrás a finanszírozást, a

Cash-flow-t negatívan érinti. Az IVS megvalósítása során az önkormányzatnak a saját forrásai mellett folyamatosan keresnie kell az egyéb finanszírozási lehetőséget (Európa uniós és hazai támogatás, külső partner bevonása, hitelek stb.) ezzel megosztja a kockázatot.

9.


kicsi


nagy

A kivitelezés minőségéből eredő kockázat. A fejlesztés lebonyolítása során nagy tapasztalattal

rendelkező műszaki ellenőr foglalkoztatásával tudja csökkenti az esemény kockázatát.

10.


kicsi


nagy

Vállalkozók kockázat vállalási hajlandósága.

Fontos a helyi vállalkozók megnyerése, mert ez tovább erősíti a lakosság Kabához kötődését. A régi és új helyi vállalkozóknak segítséget kell nyújtani a fenntartható működésben. Ahhoz, hogy a helyi vállalkozások mellett megjelenjenek a tőkeerős befektetők is, az önkormányzatnak olyan környezetet kell biztosítani, ahol jól érzik magukat. Helyi adó kedvezmények, megfelelő képzettségű helyi szakemberek, jó infrastruktúrai ellátottság biztosítása. Az új ipar, szolgáltatás megjelenése emelheti a helyi adóbevételeket, ami pozitív hatással van a további fejlesztésekre. Vállalkozói kedv erősödése (pozitív hatás)

208

422

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kockázat bekövetkezésének valószínűsége

közepes


nagy

Vállalkozói kedv csökkenése (negatív hatás)

11.


kicsi


nagy

Szabálytalanság elkövetéséből származó kockázatok. Jól szabályozott monitoring rendszert

kell működtetni, hogy időben észleljük a hibákat és a megfelelő vizsgálat lefolytatása után ki tudjuk javítani a hibákat. A szabálytalansági eljárás megindítása negatívan befolyásolja az egész IVS megvalósíthatóságát, finanszírozhatóságát. A szabályok betartásáért felelős szakemberek folyamatos képzésével csökkenthető a kockázat.

12.


kicsi


nagy

A lakosság érdektelensége.

A projekt általános, hosszú távú célja a lakosság életkörülményeinek javítása. Olyan közérdekű fejlesztéseket kell megvalósítani, amely összhangban van a lakosság igényével. Városmarketing, disszemináció során olyan kommunikációs stratégiai terv készítése szükséges, amely megvalósítása kiváltja a lakosság és célcsoport pozitív érzéseit, növeli az identitást.

13.


kicsi


nagy

Elemi kárból, katasztrófából eredő kockázat. Az elemi kár bekövetkezés hatásának

csökkentése érdekében a kockázatot a biztosítóra ruházzuk át.

14.


kicsi


nagy

Támogatási szabályok és a támogatás intenzitásának változása

2013-ban megváltozik az Európai Unió támogatási rendszere, új célokat és elvárásokat fogalmaz meg. A jogszabály változások előzetes egyeztetések eredményeinek folyamatos figyelésével lehet a hatásait csökkenteni. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége

nagy

209

423

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Hatása a projekt céljaira

15.

16.

nagy

Nemzetközi és országos gazdasági hatásokból eredő kockázat. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége

nagy


nagy

A gazdaság visszaesése negatívan érinti az egész város régió gazdaságát, társadalmát.

Gazdasági visszaesés önkormányzatra gyakorolt hatása. Csökken a saját forrásra elkülöníthető összeg, nő a feladat ellátási kötelezettsége. Folyamatosan keresnie kell a forráspótlás lehetőségeit például kötvény vagy részvény kibocsájtással.

17.


közepes


nagy

Gazdasági visszaesés hatása a fejlesztésben részvevő vállalkozókra.

A gazdaság negatív hatásainak következtében előfordulhat, hogy likviditási gondjaik keletkeznek. Az önkormányzat segítséget nyújthat a fejlesztés sikeres megvalósítása érdekében, kedvezményes hitel lehetőségeket vehet igénybe. Amennyiben nem tudja folytatni részvételét a projektben, az uniós szabályoknak megfelelően kell eljárni a visszafizetés elkerülése érdekében. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége

közepes


nagy

Kockázatok azonosítása 1. Kockázat

Való

Hatás

megnevezése

színűség

(1-7)

tevékenység,

(1-7)

Általános megvalósítás

2

Projekt/

A kockázat kezelésének módja

amire a kockázat 4

vonatkozik A kockázat elkerülése a Teljes projekt mindenre kiterjedő, pontos költség-meghatározás útján és szakszerű projektmenedzseléssel csökkenthető.

210

424


A partnerek hozzájárulása 2 a fejlesztési beruházások megvalósításához

4

Ingatlanviszonyok rendezetlensége

5

3

Előkészítettség

2

Közbeszerzés

3

Az önkormányzat átvállalja a beruházási értéket, az üzemeltetésbe új partnert von be Kisajátítási eljárás keretébeni ingatlanszerzés Megfelelő tervezői és kivitelezői kör kiválasztása Gondos, körültekintő közbeszerzési tanácsadó kiválasztása A jogszabályoknak megfelelően változtatni a projekt tervet

Gazdasági szolgáltatások fejlesztése Fejlesztendő közterületek Egész projekt

3

6

jogszabályok és egyéb 3 szabályok változása

6

2

6

iratkezelési szabályzat

2 Erőforrásbecslés, Finanszírozás, Cash Flow kockázat 2 kivitelezésekből származó kockázat

6

likvid forrás bevonása

6

vállalkozók kockázat 3 vállalási hajlandósága

4

Szabálytalanság kezelése

2

7

A lakosság érdektelensége 3

7

megfelelő műszaki ellenőr Műszaki kivitelező alkalmazása, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a minőségi munkát. kedvező befektetési környezet A fejlesztés egész ideje alatti partner kapcsolat monitoring rendszer az egész projekt alkalmazása (hibaészlelése, végrehajtás idején, vizsgálat lefolytatása, hiba utókövetési javítása, jelentés, készítés) szakaszban is az előírások betartása, felelősség disszemináció során Partnerség az egész kommunikációs stratégiai terv fejlesztés és fenntartás készítése a pozitív érzések, alatt identitás növelése, a lakosság folyamatos tájékoztatása, civil szervezetek

kárból, 2 eredő

6

Biztosítások kötése, projekt terv Biztosítás,a fejlesztés egész ideje alatt

2 3

2 6

megújuló energiahasznosítás folyamatos befektető barát

Adminisztrációból eredő kockázatok

Elemi katasztrófából kockázat klímaváltozás Támogatások és

közbeszerzések

az egész fejlesztés és utókövetés alatt törvényesség, elszámolások Adminisztráció, projekt előre haladási jelentés Erőforrás menedzsment

Turizmus A támogathatóság,

211

425

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája intenzitásuk változása

Nemzetközi és országos 5 gazdasági hatásokból eredő kockázat

környezet biztosítása.

6

finanszírozhatóság az egész fejlesztés ideje alatt befektetés ösztönzés, Gazdasági környezet az önkormányzati belső egész fejlesztés ideje forrásokkal a kieső alatt finanszírozási hiány biztosítása

Kockázatok azonosítása 2. Bekövetkezés

Bekövetkezés valószínűsége

hatása a stratégiai célra kicsi

kicsi

közepes

- Klímaváltozás

közepes

- Járási vállalkozások versenyképességének emelkedése

- A partnerek hozzájárulása Ingatlanviszonyok a fejlesztési rendezetlensége, beruházások jogszabályok és egyéb megvalósításához, szabályok változása, Támogatások és intenzitásuk csökkenése

nagy

- Gazdasági válság okozta struktúra változás Elöregedő társadalom Pályázati források elapadása

212

426


nagy

- A beruházási költségek pontatlansága - Tulajdonosi érdekek különbözősége

- Közbeszerzés - Jogszabályok és egyéb szabályok változása (pl. ÁFA) - A lakosság érdektelensége

- Előkészítettség - Szabálytalanságok kezelése - Elemi kárból, katasztrófából eredő kockázat - Vállalkozói kedv csökkenése - A lakosság érdektelenség - kivitelezésekből származó kockázat

- Vállalkozói kedv változása

- Nemzetközi és országos gazdasági hatásokból eredő kockázat - Támogatási szabályok és a támogatás intenzitásának változása

- Gazdasági visszaesés önkormányzatra gyakorolt hatása - Gazdasági visszaesés hatása a fejlesztésben részvevő vállalkozókra - Gazdasági visszaesés hatása az egyházak működésére

213

427


8.

AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

8.1.

A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek.

Kaba esetében kiemelt fontosságú a nagyrészt nem beruházási jellegű önkormányzati fejlesztésekből (kivéve infrastruktúrafejlesztés) álló anti-szegregációs program. Ennek részletes kifejtése az Anti-szegregációs terv fejezetben történik.

Szintén kiemelt jelentőségű, közvetve a fő cél, a foglalkoztatási szint javítása érdekében a humán erőforrás fejlesztés, ehhez kapcsolódóan nem beruházási jellegű fejlesztések történnek:

PROGRAMOK Általános iskolai végzetséggel nem rendelkezők számára program az iskola felnőtt ként való befejezéséhez. Szakképesítéssel nem rendelkezők piacképes szakmához juttatása. A fiatalok általános és középiskolai lemorzsolódásának megakadályozása mentor programok segítségével. Érettségizetteknek segítség a felsőfokú végzetség megszerzéséhez, a helyben maradáshoz..

A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án kiadott Második, javított kiadású Városfejlesztési Kézikönyve funkcióbővítő és városrehabilitációs programok esetében a következő eszközök használatát javasolja:

214

428

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •

Városmarketing

•

Tervalku

•

Nem pénzügyi ösztönző rendszerek

•

Adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében.

Kaba önkormányzatának még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája, az eszközöket folyamatosan kívánja kihasználja és továbbfejleszteni. Az Önkormányzat fentieken kívüli, kiemelt jelentőségű nem beruházási jellegű tevékenységei:

Városmarketing

A városmarketing alapját képezheti a település egyedi és könnyen megjegyezhető nevének országos ismertsége. A nyolcvanas évektől a „Kabai Cukor” márkanév (brand) lett amelyre az országban ma is emlékeznek. Sajnos e minőségi terméken keresztül, már nem folytatható tovább Kaba imázsának alakítása, de a helyi mezőgazdasági termékeken újra helyt kaphatna származási helyük feltüntetése, amely a termékeket előállító, forgalmazó cégek piaci helyzetét is javíthatná.

A városmarketingben meg kell jeleníteni a város ipari parkját, jó forgalmi fekvését, a helyi termelési tapasztalatokat, a mezőgazdasági szektorban rejlő helyi erőforrásokat, és a hozzá kapcsolódó feldolgozóiparban rejlő lehetőségeket.

A város új turisztikai profilját is ki kell bontani a város külső kommunikációjában. A város fürdője több hasonló méretű, és a Hajdúszoboszlói túlzsúfolt megakomplexum árnyékából kell, hogy kitűnjön. Mindez lehetséges, tekintettel arra, hogy a fürdőnek van:

-

szerencsés város központi fekvése,

-

emberi léptéke,

-

nyugalma,

-

számos kapcsolódó szolgáltatása,

-

és hajdúszoboszlói gyógyvíznél mára már jobb minőségű saját minősített gyógyvize.

Az előzőekhez kapcsolódóan szükség lenne a város honlapjának fejlesztésére. A város honlapja nem elég vonzó, informatív, a város nem jelenik meg szisztematikusan az országos,

215

429

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája regionális elektronikus és írott médiában. E hiányok orvoslása a nem fejlesztési típusú feladatok között kiemelt fontosságú.

Tervalku

Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. § első bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval.

A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának függvényében az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel, beruházókkal - az érdekeinek megfelelően - a településrendezési szerződés keretén belül tervalkut köt. Tervalku legtöbbször olyan, a szabályozási tervben tett engedményeket jelent, amelyekért cserébe a magánfejlesztő önkormányzati fejlesztési feladatokat vállal át. Az önkormányzat és magánfejlesztő között létrejött megállapodás igyekszik ösztönözni a magántőke hozzájárulását valamely közösségi cél megvalósulásához (pl. a befektetés környezetében levő közterületek rendezése, színvonalas kialakítása, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel, többlet parkoló kapacitás építése és a város rendelkezésére bocsátása stb.).

Az önkormányzat tehát engedményeket tehet a szabályozási előírásokból. Kaba város önkormányzata ennek elébe is ment, és az ipari parkkal szomszédos lakótelepet sorolta olyan lakóövezetbe, amelynek korlátozó előírásai alapvetően akadályozná az ipari parkba termelő cégek betelepülését.

A tervalku tárgya lehet még a település vonatkozásában:

-

a helyi építési szabályzat adott fejlesztési területre vonatkozó kismértékű módosítása (pl. a

telek beépítési százaléka korlátozott mértékben megemelhető, az építménymagasság - ha a környezet és a városkép megengedi - kismértékben megnövelhető stb.), -

ingatlan csere az önkormányzat tulajdonában lévő más ingatlannal,

-

kedvezményes bérleti szerződés biztosítása bizonyos önkormányzati ingatlanok esetében,

21ó

430


-

a megvalósuló ingatlan használatát elősegítő önkormányzati szolgáltatás-ellátási megállapodások vagy kapcsolódó önkormányzati fejlesztések,

-

önkormányzati garancia nyújtása fejlesztési támogatás vagy hitel igénybevételéhez,

-

illetve egyéb, a fejlesztés érdekében indokolt nem pénzügyi támogatási forma.

A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket. Az IVS készítésének időszakában sajnálatos módon a településen még nem igazán működnek ezek a nem beruházási jellegű fejlesztési lehetőségek, hiszen döntően még mindig kizárólag beruházási szemléletű tervezés és előkészítés jellemzi a település gondolkodását.

8.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

Az integrált stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja

egyrészt

a

stratégia

egészének

folyamatos

karbantartását,

az

elért

eredmények

visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”), másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását („operatív menedzsment”). A projektmenedzsment általános kategóriái szerint csoportosítva tehát: a stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, míg az operatív menedzsment az eredményekért (mind a közvetlen, „outputok”, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget.

A stratégiai és operatív menedzsment feladatainak tiszta szétválasztása alapvető fontosságú a felelősségek egyértelműsítése érdekében.

Operatív menedzsment

Az operatív menedzselést végző szervezeti egység adatokat szolgáltat az általa elvégzett fejlesztésekkel kapcsolatosan, de az ebből levonandó, a stratégiát érintő következtetésekben, döntésekben csak tanácsadó és véleményező szerepe van. Az operatív menedzsment céljainak meghatározása és eredményeinek értékelése a stratégiai menedzsment feladatok körébe tartozik.

217

431


A városi önkormányzatok rendelkeznek olyan, a helyi viszonyokkal tökéletesen tisztában lévő, nem ritkán több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberekkel, akik az operatív irányítás hatékony megvalósítói lehetnek. Munkájukat pedig a hivatal teljes apparátusa kell, hogy segítse, az effektív fejlesztői, építői munka zökkenőmentessége érdekében.

A település úgy kívánja az operatív menedzsment feladatokat biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatal megfelelő végzettségű és képzettségű, önmagukban kellő affinitást és helyi kötődést érző munkavállalói fogják a gerincét nyújtani a menedzsmentnek és ezt a szervezeti egységet kell, hogy igény szerint kiegészítsék olyan külső szakértők, akik egy-egy hiány képzettséget kívánnak biztosítani (pl. speciális műszak végzettségű szakemberek, területfejlesztési szakértő, ügyvéd, stb.).

Stratégiai menedzsment

A stratégia menedzsment szervezete nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől, tehát a feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának újszerűen szoros együttműködését igénylik. Az együttműködés a hivatal szervezetében intézményesítésre kerül, stratégiai munkacsoport felállításával az érdekelt szakmai szervezeti egységek részvételével, és erős adminisztratív koordinációs jogosultsággal kerül felruházásra a városfejlesztési és vagyongazdálkodási egység.

A stratégia munkacsoport tagjai az alábbi személyek lesznek:

-

polgármester,

-

jegyző,

-

1 önkormányzati képviselő,

-

1 intézményvezető (település közoktatási, szociális intézményei részéről).

A stratégiai menedzsment fő tevékenységei:

• Az IVS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok

218

432

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az IVS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése. •

A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel

kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése. •

A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak

beépítése az IVS cél- és eszközrendszerébe.

Ugyanakkor Kaba alacsony létszámú önkormányzati személyi állománya, csupán négy több szakterületet is egyben lefedő önkormányzati bizottsága, nem teszi azt lehetővé, hogy külön, csak városfejlesztés feladataival foglalkozó csoport jöjjön létre. A menedzsment feladatokat szinte valamennyi dolgozó, és minden osztály munkájába be kell építeni, és így téve hatékonnyá és megvalósíthatóvá azt. Erre tekintettel került meghatározásra az, hogy a stratégia munkacsoportban tagsági jogot kapott mind a polgármester (aki vezeti a polgármesteri hivatalt), mind a jegyző (aki irányítja a polgármesteri hivatalt), hiszen ezáltal biztosítható a stratégiai menedzsment számára kellő szakértői és adminisztratív háttér az IVS- el kapcsolatos helyes, szakszerű és gyors döntések meghozatal érdekében.

Ugyanakkor az elkövetkező években a támogatási környezet változásaira reagálva, a hatékonyságot növelendő megtörténhet, mint ez a múltban is lezajlott, helyi illetve térségi fejlesztési csoport felalítása, speciális feladatkörrel.

8.3. Településközi koordináció mechanizmusai

Kaba városa jelenleg járása második méretű és rangú települése a járásszékhely Püspökladány után. A régió központtól mért 30 km-es távolsága nem nagy, de kiesik annak közvetlen vonzáskörzetéből, agglomerációjából. Ugyanakkor a környező településekkel sokrétű együttműködést alakított ki az elmúlt években.

Püspökladány és Kaba kapcsolata kiegyensúlyozottnak mondható, a két település közötti együttműködés alapja a térségi központ erőforrásainak megosztása. Számos közigazgatási, oktatási, egészségügyi feladatot vesz át Püspökladány Kabától, melyet a Kabán munkát vállaló püspökladányiak csoportjai egyensúlyoznak ki.

219

433


A Püspökladány és Kaba között térségi vezető szerepért való vetélkedés nem áll fenn, a települések érdekei nem sértik egymást, sőt több téren azonosak (közlekedési fejlesztések, turizmusfejlesztés, természetvédelem).

Kaba relatív kis mérete és a vezetői részéről megnyilvánuló igen pozitív attitűd lehetőséget nyújt arra, hogy a város a környező kisebb települések között egyfajta koordinátori vezetői szerepet töltsön be. Az ésszerűség és a partnerség hívta életre a Kaba Báránd, Tetétlen és Sáp oktatási szövetségét az ésszerűsítés jegyében, melyet a 2013-ban létrejött Püspökladányi Tankerület bizonyos értelemben vett helyi elődjének is tekinthetünk. A szociális ellátórendszer is összefonódott a szintén három kisebb szomszédos község beintegrálásával.

Igazán előremutat valódi település fejlesztési célt megvalósító kezdeményezés a város szennyvíz tisztítási problémájának Tetétlennel és Báránddal közös megoldása. Az integrált rendszer elkészültével a három település között egy további műszaki összekötőkapocs létesül, ami vélhetően hosszú évtizedekig fog működi.

A rendszerváltást megelőzően csupán Tetétlenhez fűzték szoros közigazgatási szálak Kabát, azonban ma már sokkal kiterjedtebb településközi koordinátori szerepe. Az együttműködési tapasztalatokat remélhetően regionális szinten is kamatoztatni tudja, maga is nyertese lehet nagyobb területi együttműködéseknek a turizmusfejlesztés, gazdaságélénkítés, humán erőforrás fejlesztés, stb. területén.

Jelen IVS készítése során is megtörténtek azok az előzetes egyeztetések, amelyek a környező településekkel való összhang megteremtése érdekében szükséges. Továbbá a település vezetése kiemelt célként jelöli meg, hogy az IVS évenkénti felülvizsgálata során a környező településeket is aktívan bevonja a felülvizsgálati folyamatba annak érdekében, hogy más települések jó gyakorlatait át tudja venni, esetlegesen a más települések Kabáról kialakított képét, elvárásait be tudja építeni ezen fontos településfejlesztési alapdokumentumba.

220

434


8.4. Ingatlangazdálkodási koncepció

A város gazdasági programjának összeállításakor figyelembe vették a vagyongazdálkodás legfontosabb feltételeként, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott és részletezett helyi feladatokat hosszútávon biztosítani tudja a város, ezért az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet. Ezen célkitűzés teljesülésére a gazdasági program egészét átfogó időszak alatt törekszik az önkormányzat. Az értékesíteni kívánt önkormányzati ingatlanok (túlnyomórészt építési telkek) mellett törekszik a vagyon gyarapítására olyan ingatlanfejlesztéssel, amelyek a feladatellátást, illetve a gazdálkodás színvonalát növelik.

Az európai források felhasználásának az önkormányzatoknál rendszerint feltétele a fejlesztésekben résztvevő ingatlanok önkormányzati tulajdoni helyzete, vagy kötődése. Így a fejlesztések az önkormányzatok vagyon gyarapodásához járul hozzá, mely eredmények hosszú távon szolgálják az adott település lakóit.

A város az önkormányzati rendszer létrejöttét követően született törvények szerint gazdálkodik vagyonával. A város mérete és története az ingatlan gazdálkodási lehetőségeket szűkre szabja, nem igazán ad teret ezen tekintetben az elképzelések szerinti tervezésre.

A forgalomképtelen vagyontárgyain kívül, a közintézmények ingatlanjait sem kívánja értékesíteni az önkormányzat, sőt következetesen bővíti és fejleszti azokat a város mindenkori vezetése.

A város szabályozási tervében is törekszik a megfelelő kialakítású építési telkek meghatározására, melyek következetes befektetésével a város jövedelemhez juthat, és a város gyarapodásán keresztül megjelenését is javíthatja.

Az ipari terület kijelölésénél a környezetvédelmi szempontok mellett a telkek adott betelepíteni kívánt iparág szükségleteit kell koncentráltan figyelembe venni.

221

435


9.PARTNERSÉG

9.1. Partnerség és az IVS Kabán egyre nagyobb szerepet kap a tervezési feladatok és a megvalósuló fejlesztések során a partnerség elvének érvényesülése. Mivel az IVS-nek helyi érdekeket kell szolgálnia, így elengedhetetlen az összes érintett helyi szereplő lehető legszélesebb körű bevonása, annak kidolgozásába és végrehajtásába egyaránt.

Jelen fejezetben bemutatjuk, hogy miként tájékoztatja az önkormányzat a települési lakosságot és egyéb érintetteket, milyen formában építi be a véleményeket, ötleteket a fejlesztési stratégiába, s milyen formában tervezi az önkormányzat a partnerség kezelését a megvalósítás fázisában.

Az önkormányzat a partnerség keretében belül három fő fórumot alkalmazott az eddigiekben:

4.

A település honlapja - folyamatosan frissülő információkkal

5.

Kifüggesztésre kerül valamennyi elfogadott rendelet, közlemény a Polgármesteri Hivatalban és

a településen több helyszínen 6.

Város önkormányzatának hivatalos lapja

Az önkormányzat célja, hogy a helyi társadalmat és gazdasági szereplőket is folyamatosan bevonja a fejlesztésekbe, így az IVS-ben megfogalmazott célok megvalósításába is.

Az önkormányzat az IVS előkészítése és elkészítése során végig szem előtt tartotta, hogy a fejlesztési stratégia eredményessége jelentős részben azon múlik, hogy az önkormányzat milyen arányban ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását, illetve mennyire birtokolja a lakosság bizalmát és támogatását. A vállalkozói szféra, a magántőke bevonása egyben olyan pótlólagos forrásokat visz a fejlesztésekbe, amelyek az önkormányzati szempontokhoz társulva szélesebb gazdasági alapokra helyezhetik a fejlesztéseket. Ezen túlmenően az eltérő érdekek megjelenése, megfelelő keretek között komplexebbé is teszi a

222

436


települési fejlesztéseket. A sikeresség egyik fontos feltétele tehát a partnerségben kialakított hosszú távú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és közvetítése, az érintettekkel való folyamatos párbeszéd.

Az IVS előkészítése, összeállítása és véglegesítése során megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása, melyet a következő ábra mutat.

Az IVS-hez kapcsolódó célcsoportok és a partnerség szerepe

CÉLCSOPORTOK AZ IVS

PARTNERSÉG FŐ CÉLKITŰZÉSE AZ IVS

MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

•

•

elfogadás és támogatás

intézményei

•

település identitástudat erősítése

önkormányzat

•

lakosság

gazdasági társaságai

•

civil szervezetek

•

•

cigány kisebbségi önkormányzat

(pl. munkaügyi központ)

•

szakhatóságok

•

•

vállalkozások

•

környező települések

•

önkormányzat és

államigazgatási szervek

lakosság

•

civil szervezetek

•

cigány kisebbségi önkormányzat

•

vállalkozások

•

környező települések

223

437


PARTNERSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK

•

Szakmai egyeztetések, konzultációk

•

Lakossági fórum

•

Vállalkozói fórum

•

Civil fórum

•

Tájékoztatás és nyilvánosság (fogadóórák, on-line hírek és újságcikk)

A stratégia végrehajtásába bevonható érdekeltek beazonosítása tehát megvalósult, az önkormányzat folyamatosan tájékoztatja őket az IVS-ben foglalt célok megvalósulásáról.

9.2.

A célcsoportok tájékoztatása, az IVS társadalmasítása A célcsoportok folyamatos tájékoztatása és

a rendszeres konzultációs,

véleménynyilvánítási lehetőség az IVS sikerességének alapvető feltétele.

Társadalmasításhoz kapcsolódó megtett lépések:

7.


8.

Mélyinterjúk alkalmazása

9.

Magánszféra - vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe

10.


11.

Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába

12.

Szakterületi egyeztetések

9.2.1.


2013. február 5-én lakossági fórum keretében került ismertetésre az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszere, a tematikus célok és a részletes célok egyaránt. Emellett pedig kérdőíves felmérést is végeztünk.

224

438


A lakosság az alábbi fejlesztési javaslatok hangzottak el, melyek beépítésre kerültek az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerébe:

-

Közterületek, utak javítása

-

Közbiztonság, kamerák elhelyezése

-

Játszótér kialakítása

-

Orvosi ellátás fejlesztése

-

Sportlétesítmények

-

Közösségi terek

-

Bölcsőde

-

Zöldfelület képzés, parkosítás, pihenőövezetek

9.2.2.

Mélyinterjúk alkalmazása 2013. januárjában több olyan magánszemélyek készítettünk mélyinterjús felmérést, akik a

települést megfelelően ismerik, és képzettségük, végzettségük alapján vagy a helyi társadalmi vagy közösségi

életben,

esetlegesen

a

közigazgatásban

betöltött

funkcióik

által

(pl.

óvoda

intézményvezetője, helyi gazdasági társaság ügyvezetője, stb.) alkalmasak arra, hogy az IVS vonatkozásában megfelelő elképzeléseket, ötleteket tudjanak adni.

A mélyinterjúk alkalmazása során az alábbi fejlesztési javaslatok hangzottak el, melyek beépítésre kerültek az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerébe:

-

Közterületek, utak javítása

-

Játszótér kialakítása

-

Bölcsőde felújítása

-

Fürdő további fejlesztése

-

Sportlétesítmények, szabadidő hasznos eltöltését biztosító infrastruktúra kialakítása

-

Közösségi terek fejlesztése

225

439


Magánszféra — vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe

Az IVS készítésébe az önkormányzat vezetése a lehető legszélesebb körben be kívánta vonni az üzleti (magán) szféra képviselőit is. A magánszféra bevonása a stratégiai irányok kijelölésébe a magánszféra aktivizálásának, felelős fejlesztő tevékenységének alapfeltétele. Az IVS készítése során a bevonás módszere a magánszereplők, elsősorban a fejlesztendő területen működő kis- és középvállalkozások képviselőinek megkeresése volt, akik írásban juttatták el véleményeiket a város főbb céljaihoz kapcsolódóan.

A megfogalmazott vélemények alapján a vállalkozók egyetértenek a fejlesztésekkel, azokat időszerűnek és szükségesnek tartják. A vállalkozói szektor által megfogalmazott javaslatok, melyek beépítésre kerültek az IVS célrendszerébe:

-

városközpont fejlesztése

-

parkolás kérdésének rendezése a központi területeken

-

ipari területek fejlesztés

-

infrastrukturális fejlesztések (különösen az úthálózat)

9.2.4.


Az IVS célkitűzéseinek véleményezésére került sor a civil szervezetek körében is.

Az egyeztetésen két fő fejlesztendő kérdéskör merült fel: •

utak fejlesztése

•

közösségi tér kialakítás - nagyobb rendezvények kialakítására alkalmas tér létrehozása.

Valamennyi javaslat beépítésre került az Integrált Városfejlesztési Stratégia tematikus céljai közé.

22ó

440

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 9.2.5. Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába

Az önkormányzat az IVS kidolgozása során véleményező ívvel kérte ki a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások véleményét a stratégiával, az abban megfogalmazott célkitűzésekkel kapcsolatosan.

A felmérés az önkormányzat polgármesteri hivatalában és honlapján jelent meg. A véleményeket elektronikus úton illetve személyesen egyaránt el lehetett juttatni a település önkormányzatához.

227

441


10.

AZ IVS ÉS A SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK

Az IVS a szakpolitikai területek széleskörű egyeztetésének eredményeként jött létre. Az egyeztetések folyamán sor került az egyes szakterületek vezető hivatalnokainak, szakértőinek bevonására, állásfoglalásaik megvitatására. Az érintett szakterületekkel (Irodákkal) folyamatos volt a kommunikáció.

Látható, hogy a tervezett fejlesztéseket valamennyi érintett csoporttal egyeztette az önkormányzat, ötleteiket, véleményüket megismerte és valamennyi javaslatukat beépítette.

A partnerség építésének és a partnerekkel való párbeszéd színteréül szolgáló intézményes keretek, alkalmazott eszközök közé sorolható:

•

Szakmai egyeztetések, konzultációk

•

Lakossági fórum

•

Vállalkozói fórum

•

Civil fórum

•

Tájékoztatás és nyilvánosság (fogadóórák, on-line hírek és újságcikk)

10.1.

A partnerség jellemzően várható eredményei, azok értékelése

Az IVS csak akkor lehet sikeres, ha tükrözi a lakosság igényeit, így nem elég a lakosság tájékoztatása, a vélemények összegyűjtése, azokat be is kell építeni a dokumentumba.

A lakosság mellett a civil szféra és a vállalkozói szektor, valamint az intézményi szereplők is tájékoztatásra kerültek, akik megfogalmazták elképzeléseiket.

Ahogyan a korábbiakban bemutatásra került, valamennyi beérkező észrevétel és hozzászólás értékelésre került és megtörtént az IVS-ben a figyelembe vétele.

228

442


10.2. A partnerség fenntartása

A kialakított partnerségi kapcsolatok 3 intézkedési szinten és idődimenzióban kapcsolódnak a város integrált stratégiai programjának lebonyolításához:

•

A partnerszervezetek részt vesznek/vettek a stratégia kialakításában, egyeztetésében,

véleményezésében. •

A stratégia elemeiként szolgáló intézkedések és konkrét projektek lebonyolításában számítunk

a kompetens szakpolitikai szereplők, szervezetek, intézmények, cégek és személyek közreműködésére, támogató együttműködésére. •

Az IVS lebonyolításának ellenőrzése, monitoringja megköveteli a nyilvánosság és a partnerség

elveinek való megfelelést. Ennek érdekében a tervezett ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat, illetve azok egy részét az önkormányzattól független szereplőnek kell elvégezni, míg a városnak gondoskodnia kell az eredmények folyamatos társadalmasításáról.

229

443


11.

AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE („MONITORING”) ÉS AZ IVS

RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁSLÁSA

A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével követi nyomon az önkormányzat, Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendszeres beszámolók keretében kap tájékoztatást az IVS megvalósításáról. A beszámolók összeállítása és a stratégiai célok megvalósulásának nyomon követése a város önkormányzatának valamennyi dolgozójának szakterületét, feladatkörét érintő tevékeny hozzájárulásával történik. A Képviselő-testület mellett a városfejlesztési projektek megvalósulásáról rendszeres tájékoztatásban részesül a lakosság, továbbá tájékoztatást kapnak a település vállalkozói, civil szervezetei is.

A beszámoló kiterjed:

•

a stratégia tematikus céljainak megvalósítása során végrehajtott projektek bemutatására, az

elért eredmények vizsgálatára •

az ezek megvalósítása során bevont pénzeszközök mértékére, összetételére, a várható

megtérülésükre • az eredményesség mérésére szolgáló indikátorrendszer ismertetésére •

a projekt megvalósulása során figyelembe vett esélyegyenlőségi és fenntarthatósági

szempontokra • a partnerség aktuális helyzetére •

az egyes településrészeken, akcióterületeken elért eredményekre (az előrehaladottság területi

szempontú vizsgálata) •

az egyes tematikus célok elérésének előrehaladottságát (az előrehaladottság tematikus

szempontú vizsgálata) •

az IVS legutóbbi módosítása óta végbement vagy korábban előre nem látott ingatlanpiaci és

gazdasági folyamatokra, a környezeti, társadalmi stb. változásokra és ezeken keresztül az IVS-ben szükséges módosítások leírására.

A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése, különös tekintettel a szinergikus hatások szem előtt tartása. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak definiálása,

230

444


időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. A képviselő-testület az éves beszámolót véleményezés és közös egyeztetés után határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következő évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan, és a megvalósult projekteknek és idő közben felmerülő igényeknek megfelelően módosítja az IVS -t.

A stratégia céljainak és eredményeinek rendszeres nyomon követése az átfogó és tematikus célokhoz, valamint a fejlesztési programokhoz rendelt indikátorok használatával lehetséges. Az évenként ismétlődő beszámolók abban az esetben lehetnek hitelesek, és tükrözik a valós eredményeket, ha a stratégia megvalósításának kezdetén meghatározott indikátorok az évek során nem változnak, és az indikátorok meghatározásakor érvényesülnek az adatok mérhetőségének, elérhetőségének és megfelelőségének a szempontjai.

Az

éves

beszámoló

összefoglalóját

az

önkormányzat

honlapján

és

hirdetőtábláján

hozzáférhetővé, nyilvánossá teszi a település lakossága számára is.

Az önkormányzat az évenkénti közmeghallgatásán rendszeres napirendi pontként szóban is tájékoztatja a lakosságot az IVS-ben foglalt célok megvalósításának előrehaladásáról. A projektek előrehaladásával kapcsolatban a lakosság alkalmankénti tájékoztatása (pl. részcélok megvalósulása, bejárások, átadások) helyi médián (újság, rádió, televízió stb.) keresztül is megvalósul.

Az IVS céljai megvalósulásának vizsgálatához minden esetben szükség van az alábbi táblázatban megadott indikátorok megadására.

Az integrált városfejlesztési stratégia indikátorrendszere

CÉLOK

Átfogó cél: fejlődő kisváros

INDIKÁTOR

Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta

MÉRTÉKEGYSÉG

ADATGYŰJTŐ

GYAKORISÁG

ELVÁRT TENDENCIA

%

KSH

Éves

növekvő

%

KSH

Éves

csökkenő

231

445


SZJA növekedés

reálértékű SZJA (1000 Ft/fő) változás %

APEH

Éves

növekvő

Kerékpárút hálózat hossza

km

Polgármesteri Hivatal

Éves

Növekvő

Parkolóhelyek száma

db


Éves

Növekvő

Közműolló

%


Éves

Csökkenő

Zöldfelületek nagysága

m2


Éves

Növekvő

2. Tematikus cél:

Vendégéjszakák száma

vendégéjszaka

KSH

Éves

Növekvő

Gazdasági erőforrások újraélesztése

Új vállalkozások száma

db


Éves

Növekvő

Ipari park kihasználtsága

%


Éves

Növekvő

Megújuló energiaforrások használata

kWh/év


Éves

Növekvő

Termálvíz hasznosítás

m3/év


Éves

Növekvő

Védett területek állapota a közigazgatási területen

jelentés


2-5 Éves

állandó/javuló

Roncsolt, rekultivációra szoruló területek kiterjedése

db és m2


2-5 Éves

csökkenő/állandó

1. Tematikus cél: Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése

3. Tematikus cél: Természeti erőforrások kiaknázása és védelme

232

446


4. Tematikus cél:

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül

%

KSH

Éves

Csökkenő

Humán erőforrások fejlesztése és megóvása

Egyéni vállalkozók száma

db

KSH

Éves

Növekvő

5. Tematikus cél:

Közösségfejlesztő programba bevont lakosok száma

fő


Éves

Növekvő

db/év


Éves

Növekvő

fő


Éves

Növekvő

A település térségi Legalább kistérségi szerepének és a szintű rendezvények helyi száma identitásnak az erősítése Kulturális rendezvények látogatottsága

233

447


12.

ANTI SZEGREGÁCIÓS TERV

A településeken belüli szegregáció gyakorlatilag bizonyos tekintetben spontán társadalmi jelenség, amelynek kialakulásáért, illetve fennmaradásáért társadalmi, gazdasági és kulturális tényező is felelős.

A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat Magyarországon tovább erősíti több tényező. Az egyik az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása, valamint a mélyszegénység miatti tartós életforma elterjedése és fennmaradása. A másik az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, valamint az ezzel járó növekvő munkanélküliség, és az iskolázatlan lakosság foglalkoztatottságának megoldatlansága.

A szegregácis folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség közötti konfliktusok halmozódása és megoldatlansága.

Ennek értelmében a szegregációnak többféle megjelenési formája van: a munkahelyi, az oktatási és a lakóhelyi szegregáció, Kaba vonatkozásában mindegyik típus jelen van.

Kabán összesen három szegregátum található (a KSH erre vonatkozó adatközlése aalpján), az antiszegregációs stratégia során, mindhárom területen integrációt kell véghezvinni, ezeken a területeken tehát fejlesztést fogunk végezni, vagyis megtartó típusú rehabilitáció programot dolgozunk ki rájuk.

A 3. számú szegregáció vonatkozásában hosszú távú célkitűzésként a szegregált települési egység egy részének felszámolása is szóba jöhet, minderre azonban sajnálatos módon az IVS tervezési időszakában reális lehetőség nem mutatkozik, ezért ezzel nem is terveztünk az antiszegregációs program készítése során

A helyzetelemzésben feltárt demográfiai mutatók szerint valamennyi szegregátum elsődleges célcsoportja a 15-59 éves korúak, akik az alábbi szociális problémákkal küzdenek:

234

448


•

alacsony iskolázottság,

•

a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők nagy aránya,

•

a gazdaságilag nem aktív lakosok magas száma,

•

az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak jelentős aránya,

•

a roma népesség magas aránya,

•

elégtelen lakhatási körülmények. Mellettük másodlagos célcsoportként jelennek meg a fejlesztés során a 0-14 évesek, valamint a

2. szegregátum területén lévő 60-x éves korú lakosok, amelyek a következő problémákkal rendelkeznek:

•

az iskoláskorú gyermekek lemorzsolódása a nevelési/oktatási intézményekben,

•

a továbbtanulásra való hajlandóság hiánya,

•

nagy arányban lévő leromlott lakások, lakáskörülmények,

•

szociálisan nehéz körülmények között élés. A helyzetelemzés során feltárt mutatók és a számok, arányok mindenképpen azt

szorgalmazzák, hogy a településnek komolyan kell foglalkoznia a szegregátumok helyzetének és az ott élők életszínvonalának javításával, a lakókörnyezet rehabilitációjával, a foglalkoztatás növekedésével, valamint az oktatásban nagy szerepet játszó integrációval, esélyegyenlőséggel, felzárkóztatásával.

Mindenképpen fontos, hogy Kaba település önkormányzata vállalja ezen feladatok elősegítését, megvalósítását, és mindent tegyen meg azért, hogy a szegregátum lakóinak élethelyzete, körülménye jobb irányba változzon, és a felnövekvő generációnak teljesebb, tartalmasabb élete legyen.

A következőkben az egyes beavatkozási lépcsőfokok kerülnek részletes ismertetésre.

12.1.

Lakhatási integrációt biztosító eszközök

A szegregátumok lakókörnyezeti minőségére jellemző, hogy egyrészt javarészt alacsony komfort fokozatú lakások vannak ezeken a területeken, valamint sok esetben nem

235

449

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája saját tulajdonú lakásokban, hanem szükséglakásokban laknak, akár évekig is. Másrészt viszont az is előfordul a szegregátumokban, hogy egy lakásban nemcsak a szűk család lakik, hanem olykor több generáció, vagy időlegesen befogadnak rászoruló ismerősöket, rokonokat, akiknek nincs hova menniük. A leromlott, szűkös lakáskörülményekhez azonban még hozzájárulhat az is, hogy ezen lakók a rendet, a tisztaságot, a megfelelő higinénés körülményeket nem tartják be, egészségügyileg sokszor alkalmatlan házakban nevelik, gondozzák gyermekeiket.

Fentebb említett szegényes és elégtelen körülmények miatt az antiszegregációs terv célja, hogy csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, vagyis az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Emellett viszont célként fogalmazódik meg, hogy a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más környező településeken se növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, ne alakuljon ki új szegregátum a településen, tehát a cél, hogy ne csak látszatmegoldásokat, hanem valódi intézkedéseket vigyünk véghez a stratégia során.

Az antiszegregációs stratégiában nagy hangsúlyt kell fektetni a lakókörnyezet rehabilitációjára, amely a szegregátumban lévő alacsony komfort fokozatú lakások minőségének javítását, a hiányos infrastrukturális adottságok pótlását, valamint az egészségre káros tényezők megszüntetését foglalja magában. Ezt tehát mind a három szegregátumra ki kell hegyezni, mivel közel azonos mutatószámok lettek kimutatva az alacsony komfort fokozatú lakások arányának vizsgálata kapcsán, amely számszerűsítve 51,7% és 54,2% között van.

Az önkormányzat feladata egy megfelelő fejlesztési alap létrehozása, amely segítségével közös összefogással elérhetjük, hogy a szegregált térségben lakók saját lakókörnyezetüket folyamatosan rendbe tudják tartani, megfeleljenek a város által diktált követelményeknek.

A programba mindenképpen szükséges bevonni a településen lévő civil szervezeteket, helyi vállalkozókat, Cigány Kisebbségi Önkormányzatot.

Ezek mellett a lakhatási körülményeken a Családsegítő Szolgálat adósságkezelői tanácsadással is kíván segíteni a rászoruló lakosokon, „Gazdálkodj okosan” program

236

450

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája megvalósításával. A cél, hogy a lakhatással, közüzemi számlákkal kapcsolatos tartozásokat kiegyenlítsék, az adóssággal nem rendelkező lakosok számára pedig elsősorban preventív jelleggel nyújtanának segítséget a szociális szakemberek az önkormányzattal és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat összefogásával.

12.2. Oktatási integráció

Az oktatási integráció kapcsán alulról felfelé haladva az alábbi fontos lépcsőfokokat kell stratégiaként megvalósítani.

12.2.1.

Korai óvodáztatás megteremtése

Az óvodai nevelés kapcsán fontos cél, hogy megvalósuljon a korai óvodáztatás lehetősége, különösen a szegregátum térségeiben lakó gyermekek estében, ezáltal egy idejében elkezdett, pozitív másodlagos szocializáció tud kialakulni a gyermekben. Ez jelenti elsősorban azt, hogy minden 5 éves gyermek pontos nyilvántartása álljon rendelkezésre az önkormányzatoknak, az adatok legyenek folyamatosan frissítve. El kell érni minden családot, akár személyesen is, aki nem adja időben óvodába gyermekét, ugyanakkor segíteni kell az óvodáztatás beíratás feltételeinek megteremtését- sokszor nagyon költséges a családoknak, főleg, ha egyszerre több gyermek kezdi az óvodát.

A halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében el kell érni azt, hogy a gyermeket három éves korában írassa be a szülő óvodába, valamint a szülők iskolai végzettségére irányadó nyilatkozatokat tegye meg.

Az óvodában minél hamarabb azonosítsák be a veszélyeztetett gyermekeket, ezáltal célzott gondoskodásban, fejlesztésben részesülhetnek.

A beíratás előtt a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosítsanak óvoda felkészítő programokat, foglalkozásokat, nyílt napokat.

237

451

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12.2.2. Az iskolában való megfelelés a szegregátum lakosainak Az önkormányzat célja, hogy valamennyi fenntartásban lévő nevelési-oktatási intézményben biztosítsa az esélyegyenlőségen alapuló, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körű érvényesülésének megfelelő oktatást és nevelést.

Az oktatási integráció célja pedig, hogy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében egyéni fejlesztési tervek alapján valósítsák meg a sikeres oktatást.

Az általános iskolákban biztosítani kell a szegregált területeken lakó diákoknak, hogy fejlesztő foglalkozásokon, délutáni korrepetáláson részt vehessenek. Fontos, hogy ezen diákokat ott kell tartani a napköziben, ahol megfelelő segítséggel fel tudnak az órákra készülni, segítséggel el tudják készíteni a házi feladatukat. A lehetőségekhez mérten alakítsanak ki tanulószobát azon diákok részére, akiknek az otthoni körülmények nem alkalmasak a mindennapi megfelelő tanulásra.

12.2.3. A továbbtanulás szorgalmazása A szegregátum diákjainak nagyon nehéz helyzete van több szempontból is. Egyrészt nincs előttük az a pozitív minta, amely a továbbtanulásra serkentené őket, másrészt sok esetben a továbbtanulás anyagi vonzatai sem állnak rendelkezésre. Ezért van sajnos sok család esetében, hogy nemcsak a szülő, de a későbbiek folyamán a gyermek sem tudja sikeresen elvégezni az általános iskola nyolc osztályát, és ebből kifolyólag a szakiskola, sőt, továbbmenve a felsőfokú oktatás szinte csak ábránd marad.

Éppen ezért a szegregátum területén létre kell hozni egy tovább tanulást segítő irodát, ahol a szegregátum diákjai részére különböző továbbtanulással kapcsolatos programokat, tanácsadásokat szerveznek, mint például nyílt napokra való elkísérést, drámajátékok vagy személyiségfejlesztő tréningek szervezése, lebonyolítása, amelyet pszichológus, karrier tanácsadó szakember vagy akár önkéntes személy, diák is koordinálhatna.

A település részéről történjen meg a távolabbi, más településen iskolát választó diákok támogatása, hogy mobilizálásukat elősegítsék (például ingyenes bérlet biztosítása).

238

452


Ugyanakkor a távolabbi iskolát választó gyermekek beilleszkedésének figyelemmel kísérése, segítése is történjen meg a település részéről. Emellett folyamatosan figyelni kell az ösztöndíj programokat.

12.3. Az érintett lakosság foglalkoztatás helyzetének javítása, munkaerő piaci integráció

12.3.1. Az általános iskolai végzettség megszerzése A 1. szegregátumban mutatták ki a legmagasabb arányt, 63,0%-ot arra vonatkozóan, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és sajnos ez magában foglalja azon lakosokat is, akik feltehetően még azt sem fejezték be sikeresen. Mellette a többi szegregátumban 58,2% és 61,0% közötti ugyanez a mutató.

Éppen

ezért

az

antiszegregációs

stratégia

egyik

legfontosabb

célja

biztosítani

a

szegregátumokban élőknek az általános iskola sikeres elvégzését. Azon lakosoknak tehát, akik az általános iskolát sem fejezték be sikeresen, lehetőséget kell teremteni, hogy azt be tudják fejezni, mert e nélkül teljesen esélytelenek a munkaerő piacon.

Egy magasabb minőségű célként fogalmazódik meg, hogy legalább a szegregátum lakosainak néhány százaléka (1-2%) tekintetében el kell azt érni közép távon, hogy középfokú végzettséget szerezzenek, hiszen ez akár egy minőségi ugrást is eredményezhet a munkaerő piacon ezen lakosoknak. Természetesen ez csak másodlagos célként jelenik meg az általános iskolai végzettség befejezése mellett, és csupán egy nagyon kisméretű változást lehet elérni, hiszen viszonylag magas az alulképzettek lakosok aránya a szegregált területeken.

Az antiszegregációs terv legfontosabb irányultsága tehát az általános iskola befejezésére, valamint a szakképzésre irányul, ehhez a településnek mindenképpen ki kell használnia a különböző pályázati lehetőségeket, kiemelten a TAMOP első lépés programokat, az egyéni képzési programokat, az egyéb ESZA-s pályázatokat.

239

453

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12.3.2. A munkanélküli lakosok reintegrálása a munkaerő piacra Mivel a 3. szegregátumban a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya 71,4% - és közel azonos a másik két szegregátumban is,- az önkormányzat célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, elősegítése képzési, átképzési, munkahely teremtési elhelyezkedést segítő programokkal. Természetesen az elsődleges cél a munkaerő piacra való vissza-, illetve bevezetés. El kell érni az alacsony státuszú lakosoknál, hogy képesek legyenek továbblátni a pusztán segélyekből élésen, valamint a csupán közcélú munkavégzésen.

A munkanélküliek reintegrálása során fontos stratégiai lépcsőfok lehetne a szegregált lakosok számára olyan tréningek tartása, amelyet helyi vállalkozók tartanának a civil szervezetek koordinálásával. Ennek során feltérképezésre kerülnének a településen lévő hiányszakmák, amikbe érdemes anyagi keretet, valamint energiát beleölni, a vállalkozók pedig pontos adatot tudnának ahhoz szolgáltatni, hogy milyen típusú munkaerőre lenne szükségük. A tréninget természetesen a szakképzésekkel, tanfolyamokkal összhangban szükséges tartani.

12.4. Szociális ellátórendszer beavatkozások Ebben a lépcsőfokban mindenképpen a településen működő családsegítő szolgálat, valamint az óvodákban, iskolákban működő gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkáját kell kiemelni, illetve hatékonyabbá tenni. Ehhez szükséges a településen minden rászorultat elérni, és nem csupán azáltal, hogy a kliens keresi fel a szakembert, hanem a szakember lesz az, aki gyakrabban látogatja meg a szociálisan rászorultat a saját lakókörnyezetében. Erre stratégiai célkitűzés, hogy gyakorlatilag a közszolgáltatást kivisszük azokhoz az egyénekhez, családokhoz, akik valamilyen oknál fogva nem jönnek be a település központjába. Célszerű ezért egy segítő irodát kihelyezni a szegregált területekre, ahol minimum egy napot tölt a családgondozó, ezáltal lehetőség nyílik arra is, hogy a szociális szolgáltatásokkal szemben fenntartásokkal rendelkező lakos is bátran kérjen segítséget.

Emellett szintén fontos feladat, hogy a szakemberek - kiemelten az óvoda, iskola szakemberei gyakrabban menjenek családlátogatásra, akár a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal együtt.

240

454


12.5.

Egészségügyi programok

Az egészségügyi programok során az egyik legfontosabb cél azt elérni, hogy a szegregátum lakosai is menjenek el szűrésekre, legyen mindenkinek saját háziorvosa. Fontos továbbá, hogy a településen

működő

egészséges

életmóddal

kapcsolatos

rendezvényeken,

előadásokon,

egészségnapokon jelenjenek meg ők is. Ehhez a stratégiai célhoz fontos bevonni a településen működő háziorvosi és védőnői szolgálatot.

Fontos a 2. szegregátumban lévő idősökkel is jobban foglalkozni, őket is jobban kell mozgósítani, ugyanis szociálisan nagy hátrányban vannak, kevés pénzből élnek, rokonaik nem tudnak róluk gondoskodni.

Az ő esetükben az önkormányzatnak meg kell fontolni egy kiegészítő támogatás bevezetését, amit célzottan a szociálisan hátrányos helyzetű 60-x évesek részére kell biztosítani. Másfelől viszont az ő részükre is szervezni kell különféle egészségügyi programokat, szűréseket.

12.6.

Közösségfejlesztő programok

Ez elsősorban a településen megvalósuló különféle rendezvényekre, városnapokra terjed ki, amely a lakosság aktív részvétele növeli a helyi lakosság önszerveződő képességét.

Fontos, hogy a közösségfejlesztő programok valósuljanak meg a szegregátum területén és a nem szegregált városrészeken egyaránt, ennek is célja többek között a roma lakosság elfogadtatása, ugyanakkor mindenképpen hasznos azt is bemutatni a szegregátumban élőknek, hogyan élnek ők, milyen kultúrával, hagyománnyal rendelkeznek.

A közösségfejlesztő programok kapcsán ki kell emelni a sport, a mozgás szerepét. A szegregátum területén sok esetben jellemző, hogy egészségtelen, mozgáshiányos életmódot élnek, nagy számban fordul elő több fajta szenvedélybetegség, többek között a rendszeres dohányzás, alkoholfogyasztás. A dohányzás megléte ezen közösségekben különösen jelentős, hiszen nem kizárt, hogy már tizenéves korban, tehát már az általános iskola időszaka alatt

241

455

Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája rászokik a gyermek. Ez ellen azonban mindenképpen cselekedni kell, egészségügyi programok szervezésével, káros szenvedélyről való leszoktató tanácsadással, és sport programok szervezésével. Emellett a mozgás területén, különösen a roma lakosság számára, nagy érdeklődésre tenne szert a gyermek-és felnőtt táncoktatás is.

Fontos, hogy a szegregált területeken is valósuljanak meg sport rendezvények (futóverseny, focibajnokság), másrészt a szegregált lakók a városközpontban rendezett sporteseményeken is vegyenek részt, valamint a szegregált közösségekben lakó diákokat is jobban sarkallni szükséges az egészségesebb életmód irányába. A sportrendezvények, szakkörök szervezése elsősorban az utcán csellengő gyermekek számára nyújtana egy alternatív elfoglaltságot.

12.7.

Összefogás a hatékony együttműködésért a civil szervezetekkel, CKÖ-vel, helyi vállalkozókkal,

önkormányzattal

A településen lévő szociális problémák enyhítése, mérséklése csakis közös összefogással valósulhat meg, ezért mindenképpen szükséges a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a civilek, a vállalkozók közös összefogása, hogy a szegregátum lakóinak élethelyzete, munkához való viszonya, lakáskörülménye pozitív irányba változzon.

Ez azonban kiterjed a segítésen túl arra is, hogy szintén elengedhetetlen a közös összefogás ahhoz, hogy a településen, illetve az egész társadalomban elfogadják a romákat, a romák pedig elismerjék és tegyenek azért, hogy be tudjanak abba illeszkedni. Ez a kettős szemléletű megközelítés szintén fontos lépcsőfoka a stratégiának.

Ehhez tehát a nem szegregált területen élő lakosokat is fejleszteni szükséges, hogy ők is hozzájáruljanak a szegregált területen élők helyzetének javításához, integrációjához, foglalkoztassák őket, jelentsék be a munkahelyre, történjék meg továbbá az irányukba a megfelelő információáramlás.

A fentebb részletesen bemutatott antiszegregációs terv összhangban van az alábbi dokumentumokkal:

242

456


a település Gazdasági Programja,

-

az oktatási intézmények belső anyagai,

-

az IVS helyzetelemzés részében meghatározott szegregációs helyzetelemezés.

A fentebbiekben részletesen bemutatott antiszegregációs terv egyes összefoglaló táblázatait az alábbiak szerint adjuk meg.

243

457

Antiszegregációs terv melléklete - Azonnali, rövidtávú intézkedések

Felmerült problémák

Azonnali, rövidtávú intézkedések

Felelős

Legfeljebb általános iskolát végzettek magas aránya

• Lehetőség a szegregátum lakosainak az általános iskola nyolc osztályának sikeres befejezésére • Pályázati lehetőségek kihasználása: TAMOP első lépés programok, ESZA-s pályázatok, egyéni képzési tervek •

Polgármesteri Hivatal • Családsegítő Szolgálat • Munkaügyi központ • Civil szervezetek, egyesületek • A településen lévő hiányszakmák felkutatása Szakképzés • Polgármesteri Hivatal • A helyi vállalkozókkal, munkaügyi központokkal fel biztosítása a • Munkaügyi Központ szegregátum aktív kell venni a kapcsolatot, együttműködés megteremtése • Cigány Kisebbségi korú lakosai • Helyi vállalkozók által indított tréningek Önkormányzat részére

Tervezett megvalósítás dátuma Folyamatosan

Folyamatosan

Forrás

Pályázati forrás, munkaügyi központi támogatás


Többségi társadalom és roma népesség közötti szakadék

• Együttműködés a Cigány Kisebbségi • Polgármesteri Hivatal • Cigány Kisebbségi Önkormányzattal • Közösségfejlesztő programok kialakítása Önkormányzat • Középtávon az alacsony státuszú lakosok sikeres és tartós beintegrálása a többségi társadalomba

Családsegítő szolgálat kihelyezése a szegregátum területére, az A szegregátum területeire nem idejében nyújtott minden esetben

458

• Családsegítő Szolgálat

Folyamatosan

2014.

Saját forrás

Pályázati

december 31. forrás, saját


jutnak el a település információi

forrás

• Cigány Kisebbségi segítség megvalósítása Önkormányzat • El kell érni, hogy a képzések, tanfolyamok a • Polgármesteri Hivatal lakosság minden részére eljussanak • Különböző hirdetőtáblákon való elhelyezése az aktuális programoknak, képzéseknek • Ehhez hozzátartozik a szükségfelmérés, akár levél, akár személyes megkeresés útján

Tartós munkanélküliek újrafoglalkoztat ása

• Fokozott együttműködés kialakítása a Cigány • Polgármesteri Hivatal Folyamatosan Kisebbségi Önkormányzattal • Cigány Kisebbségi • A helyi és a környező vállalkozókkal való kapcsolat Önkormányzat felvétel, együttműködés kialakítása • Családsegítő Szolgálat • Munkaügyi Központ

Szociálisan nehéz körülmények között élés, adósságok felhalmozása

• A Családsegítő Szolgálat által működtetett • Polgármesteri Hivatal 2014. • Cigány Kisebbségi adósságkezelési program kialakítása, fejlesztése december 31. Önkormányzat • Egyéni esetkezelése a problémáknak Családsegítő Szolgálat • Pénzügyi szakember bevonása, „Gazdálkodj okosan” • program kialakítása • Prevenciós feladatok az adósságba kerülés elkerülése érdekében

245

459

Nem igényel külön forrás biztosítását

Pályázati forrás


Antiszegregációs terv melléklete - Közép-és hosszú távú intézkedések

Felmerült problémák

Közép-és hosszú távú intézkedések

Felelős

A lehetőségek • Helyi vállalkozók által indított, elhelyezkedést segítő • Polgármesteri Hivatal kihasználásának tréning a szegregált lakosoknak • Civil szervezetek alacsony volta • Elérni a vállalkozóknál, hogy foglalkoztassák a • Cigány Kisebbségi szegregátum lakóit, jelentsék be őket, biztosítsák az esélyt Önkormányzat számukra

Tervezett megvalósítás dátuma 2014. december 31.

Forrás


• Tanfolyamok, képzések felkutatása Magas a • • Ezt követően a munkahelyen való elhelyezkedésre • rendszeres részmunkaidős foglalkoztatási viszonyok jövedelemmel nem törekvés, rendelkezők magas kialakítása: például 4 órás állás kialakítása (GYES-ről visszatérő nőknek) aránya • Tréningen való részvétel

A lakosság alacsony iskolai végzettségének emelése

Munkahelyek megtartása

Családsegítő Szolgálat Munkaügyi Központ

Folyamatosan

forrás, munkaügyi központi Folyamatosan

• Pályázati lehetőségek felkutatása • Törekedni kell, hogy minden felnőtt lakosnak meglegyen az általános iskolai végzettsége, amire lehet építeni a szakmák megszerzését

Pályázati

támogatás Pályázati forrás

• Polgármesteri Hivatal (oktatási referens) • Családsegítő Szolgálat • Cigány Kisebbségi Önkormányzat • Családsegítő Szolgálat

Folyamatosan

• A folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen a foglalkoztatott és a Családsegítő Szolgálat között

igényel

246

460

Nem


külön

forrás

biztosítását

Antiszegregációs terv melléklete - Oktatási integráció (Kaba) Felmerült probléma

Cél megfogalmazása


Az intézkedés megvalósításának határideje A szülők nyilatkoztatása az • Pontos intézményi nyilvántartás, a meglévőek ellenőrzése, a hiányzó 2014. december 31. iskolai végzettségről (ezen adatok megkérése nyilatkozat szükséges például az A hatékony együttműködés a szakember és a szülő óvodáztatási támogatáshoz) között nem mindig biztosított Sok esetben hiányzik a szülők iskolai végzettségére vonatkozó nyilatkoztatás 2014. december 31. A halmozottan hátrányos Elérni, hogy őket is szívesen helyzetű gyermekek fogadják az intézmények A korai kimaradása a korai óvodáztatás mellett a tartós • Nyílt napok tartása óvodáztatásból óvodáztatás megteremtése • Az óvodába beíratás segítése, a felszerelések beszerzésében való segítségnyújtás • Pontosan nyilvántartani az 5 éveseket, valamint a 3 évet betöltött halmozottan hátrányos helyzetűeket • Személyes megkereséssel hatni a szülőket, kötelezettségüknek tegyenek eleget, ehhez való segítség megadása • Rendszeres és eredményes együttműködés a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és az óvoda között • A veszélyeztetett gyermekek minél hamarabbi

247

461


Az iskola kialakítása

érettség

felismerése, és megfelelő segítése • Gyakoribb közös családlátogatások a szakemberek részéről • Hatékony fejlesztése a gyermekeknek, hogy az iskolában kevésbé legyen lemaradva

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben és felkészülten menjenek iskolába Az iskolában elválasztani a Gyakoribb közös családlátogatások • Tanulószobák kialakítása tanulásban az iskola pedagógusa, a gyermek- • Gyermekek ott tartása a napköziben Délutáni egyéni korrepetálás biztosítása a lemaradó akadályozott és a és ifjúságvédelmi felelős, valamint • diákoknak szociokulturálisan a családgondozó részéről. hátrányban lévő Pedagógiai Szolgálattal való gyermeket, akinek a rendszeres együttműködés. tanulás feltételei nincsenek biztosítva

Iskolai lemorzsolódás nagy száma

• Korrepetálás biztosítása • Pályaorientációs tanácsadások nyújtása Minél több hátrányos és • Ösztöndíj programok felkutatása halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejezze be az általános iskolát, és tanuljon tovább középiskolában, gimnáziumban Szakiskolák, Továbbtanulást segítő iroda • Pályaorientációs tanácsadások nyújtása • Ösztöndíj programok felkutatása gimnáziumok létrehozása a szegregátumban • Személyiségfejlesztő tréningek tartása kiválasztása • A diákokat szükség esetén el kell kísérni a középiskolák Alacsony a felsőfokú által szervezett nyílt napokra végzettségű lakos a szegregátumban

248

462

2014. augusztus 31.

2014. augusztus 31.

Folyamatosan

2014. december 31.

Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia Kaba Város Önkormányzatának Képviselőtestülete elfogadásával válik érvényessé.

463

Melléklet az 59/2013. (III.19.) Kvt.határozathoz

KABA VÁROS PARKOLÁSI KONCEPCIÓ 1. ELŐZMÉNYEK Kaba Város földrajzi elhelyezkedése szempontjából Hajdú-Bihar megye területén, annak nyugati határától 15 kilométerre fekvő település. Közlekedési szempontból, az országos közúthálózathoz viszonyítva ideális fekvése, mivel a 4. sz. főközlekedési út mellett fekszik közvetlenül, de a főút nem halad át a településen. A településen az idei év januárjában létrejött útcsere részeként a belterületet hosszában átszelő közutat az Önkormányzat elcserélte a települést elkerülő un. Cukorgyári útra, így a település belterületét az országos közúthálózat már csak kis mértékben érinti. A szomszédos települések közül jelentős Püspökladány, Nádudvar és Hajdúszoboszló, míg szomszédságában található Hajdúszovát, Tetétlen és Báránd. Valamennyi szomszédos település állami utakon közelíthetők meg. A városszerkezet alapján megállapítható, hogy nagyon régi településről van szó. A főbb utak a városközpontban futnak össze, mind központi irányultságú. Ezeket a főbb utakat merőlegesen kisebb utcák kötik össze. A városban teljes körgyűrűs rendszer nem alakult ki, de a szerkezet erre utaló. Az utak az elmúlt évek során nem lettek szélesítve, így a két telekhatár közötti szélesség nagyátlagban nem éri el az elvárt szélességet. A településre be- és kijutás 4 irányból lehetséges: a 4. sz. főút irányából, Tetétlen és Báránd felől, illetve a Földes-Hajdúszovát négy számjegyű úthoz. A település legjelentősebb forgalommal és közlekedéssel bíró útvonala a Vasút utca – Rákóczi utca vonala, mely a település ki- és behaladó forgalmának 95 %-t bonyolítja. Mezőkeresztes távolsága a szomszédos teleülésekhez képest (központtól – központig mérve): - Püspökladány: - Nádudvar: - Hajdúszoboszló: - Tetétlen: - Báránd:

14,30 km 12,40 km 17,30 km 5,50 km 9,00 km

A város jelenleg érvényes, de többször módosított 192/2004 (VIII.12.) számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervvel, valamint 22/20044 (VIII.16.) rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel rendelkezik. A rendezési terv rendelkezik közlekedési vizsgálattal és közlekedési munkarészekkel, illetve a közlekedési területek szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban is meghatározásra kerültek.

464

2. HELYI PARKOLÁSI RENDELET ÉS PARKOLÁSI HELYZET A település rendelkezik helyi parkolási rendelettel, mely a 14/2006 (V.19.) Képviselő testületi határozattal került elfogadásra. Az abban foglaltak irányadóak és a jelen parkolási koncepció alapját képezi. A parkolási rendeletben foglaltak és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló jogszabálynak megfelelően együtt alkalmazandók, értelemszerűen. A parkolási helyzet vizsgálatánál jelentős a parkolási hiány, kifejezetten az önkormányzati intézménynél (általános iskolák, óvodák, Polgármesteri Hivatal, Művelődési ház), a gyógyfürdő, a piac, a temető és a sportpálya, továbbá a Rákóczi utca Bethlen és Eötvös utca közötti szakaszán mutatható ki. A településen meglévő parkolók: - Rákóczi utca (Árpád fejedelem és Szabadság tér között) kétoldali, melyek korszerűsítése a folyamatban lévő Rákóczi utca fejlesztés keretében megvalósul - Szabadság tér és közvetlen környezete - Eötvös utca (kiépített de korszerűsítése, fejlesztése indokolt) - Temető - Általános intézmény - kisebb számban az önkormányzati intézmények udvarán, és előtti területeken A városközponti területeken és a vegyes rendeltetésű beépítéseknél (pl. kis üzletek, szolgáltató és iroda helyiségek, lakások) is további probléma jelentkezik, elsősorban a városközpontban. Ennek a beruházók érdekkörében az építés hatóság a lehetőség szerint érvényt szerez, melynek során a beruházó önálló lakásoknál a telken belül gépkocsi tárolókkal és belső parkolókkal köteles biztosítani a gépjármű elhelyezést az OTÉK és a helyi rendelet előírásaival összhangban. A városközponton kívüli településrészekre a családi házas beépítés a jellemző, s a lakóépületeknél, és lakótelkeknél gépjármű elhelyezési problémával közterületen nem kell számolni. Ezen településrészeken lévő kereskedelmi, szolgáltatási, vállalkozói beruházásoknál és kisebb önkormányzati intézményeknél – amennyiben lehetséges telken belül kell biztosítani a gépjármű tároló helyet. A vállalkozói telkek beruházásainál a parkolóhely kialakítása az esetek többségében telken belül biztosítható. 3. A VÁROS PARKOLÁSI HELYZETE ÉS IGÉNYEK A városközpontban, különösen a városközpont esetleges rehabilitációja során indokolt a parkolóhelyek számának növelése. A városközponti intézmények, kereskedelmi egységek, szolgáltatások (városháza, művelődési központ, oktatási intézmények, kereskedelmi üzletek, pénzintézetek, iroda helyiségek, szolgáltató helyiségek) közelében, különös tekintettel a gyűjtő utak városközponti szakaszára és meg kell vizsgálni a jelenlegi kiépítettség mellett további parkolóhelyek kialakítását.

465

A városban jelenleg az alábbi helyeken mutatható ki nagyarányú parkoló igény: - városközpont - városközpont peremén lévő területek közül a Gyógyfürdő, a Piac és a Rákóczi utca szakasza - sportpálya környezete - temető környezete A városközponthoz közvetlenül kapcsolódó és a település fő gyűjtő útjai mellett szintén célszerű a parkolás fejlesztése. Ezen utak esetén amennyiben rekonstrukcióra, fejlesztésre kerül sor, mindenféleképpen vizsgálni kell a parkolók kialakításának lehetőségét. Fejlesztési lehetőségek a városközpont és közvetlen környezetében a meglévő utak mellett, de jelenleg csak a zöldfelületek rovására lehetséges. Mivel a kiszolgálni kívánt létesítmények, a település kis mérete miatt, szinte teljesen a településközpontra koncentrálódnak, ezért mindenféleképpen megoldást jelenthet egy-két nagyobb szabadtéri, felszíni parkoló terület létrehozása több ingatlan összevonásával, átminősítésével például ilyen hely lehet a gyógyfürdő és a piac környezete. Ezek a nagyobb kiépített parkolók képesek lennének kiszolgálni elérhető távolságon belül a központi parkoló igénnyel rendelkező létesítmények teljes egészét. Alapvető elv, hogy a kiszolgált létesítmény 500,0 méteres távolságon belül elérhető legyen parkolás szempontjából. Ettől eltér az akadálymentes parkolók étesítésnek elve, mivel a mozgáskorlátozottak részére a parkolók kijelölése közvetlenül az érintett ingatlan előtt vagy annak belső területén szükséges, közvetlenül az akadálymentes bejárat vagy rámpa közelében. Akadálymentes parkoló építése a kiszolgált létesítmény bejáratától maximum 50,0 m távolságon belül lehetséges. A parkoló és a létesítmény között minden esetben ki kell építeni az akadálymentes közlekedést is.

3. PARKOLÁSI IGÉNYEK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A TELEPÜLÉS POLITIKA SORÁN A parkolási gondok megvalósításának főbb feladatai: - az önkormányzati, vállalkozói és intézményi fejlesztéseknél a parkolók ütemezett kiépítése. - a városközpontban lehetőség szerint a gyűjtő utak és a központ környezetében a városközpont rehabilitáció során a szükséges parkoló szám létesítése, - önkormányzati intézményi és egyéb beruházásoknál a jogszabályok és a hatóságok által előirt telken kívüli többletparkolók létesítése, - önkormányzati útrekonstrukció során lehetőség szerint parkolósávok kialakítása, - a vállalkozói és befektetői beruházásoknál az állami közútkezelő és az önkormányzati utak esetében is csomópontok, parkolók kialakítása,

466

- a gazdasági területeken (iparterületen), intézmények és szolgáltatások közelében a munkahelyi parkolást lehetőleg telken belül kell megvalósítani, - parkolók létesítése esetén vizsgálandó az előírásoknak megfelelően rokkantak részére külön parkolóhely akadálymentes kialakítása, - csomópontok és forgalmas intézmények, szolgáltatások közvetlen közelében a parkolóhellyel párhuzamosan kerékpártároló helyeket is ki kell jelölni összhangban a kerékpárút fejlesztéssel. A 2. pontban részletezett, első sorban a városközpontot és a lakótelepeket érintő parkoló szám bővítések mellett a városközponton kívüli településrészeken, közüzemeknél, intézményeknél az alábbi fejlesztési célokat határozzuk meg: - az önkormányzat kiemelt fejlesztési céljainál, a közterületi parkolási lehetőséget is fejleszteni kell a beruházással párhuzamosan, a beruházáshoz szükséges belső parkolóhelyek létesítésével együtt. - a településrészeken lévő oktatási intézményeknél (általános iskolák, óvodák) a meglévő parkoló számok bővítését irányozzuk elő. - a parkolóhelyek kijelölése elsősorban utak, útpadkák mentén történjen, körültekintően vizsgálni kell, hogy a burkolt parkolók kijelölése lehetőség szerint ne a zöldterületek rovására történjen, intézmény és belső parkolóknál parkoló mezők között fásítás, zöldterület kialakítás szükséges. - A település központi részén felül kell vizsgálni az ingatlanviszonyokat és esetlegesen ingatlanszerzéssel, egy – két nagyobb parkoló kialakítását, építését kell megvalósítani. Ez a parkoló közvetlenül a belvárosi kiszolgált létesítmények 250300 m-es elérési távolságán belül kell, hogy legyen. Összefoglalva a település, első sorban a városközpont nagy forgalmú létesítményei, kereskedelmi, szolgáltatási, önkormányzati létesítmények környezetében jelentős mértékű a parkolási igény. A szükséges parkoló szám kiépítése csak fokozatosan, ütemezve valósítható meg, első sorban fejlesztések és beruházások pályázati megvalósítása útján.

Kaba, 2013. március 18.

polgármester

jegyző

467


Kaba Város Sportkoncepciója

2013 – 2015 évre

1. Bevezetés – A Sportkoncepció szükségessége Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. Minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, csoport, egyén képes. Mindezt leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó – nem csak pénzügyi – támogatása révén érhetjük el. E témakörben folytatott kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a sport életünk elidegeníthetetlen része, amely támogatásra érdemes, támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére hatékony megoldásokat kínál. A mindenkori kormányzatnak, a gazdaság szereplőinek, irányítóinak, résztvevőinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a legfontosabb célkitűzése az, hogy a sport legyen „mindenki szenvedélye”! Magyarország Alaptörvénye alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőkre vonatkozóan a következőket: XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. E jogok érvényesülését szolgálja - többek között - a rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem, a megelőzés és rekreáció fontos eszköze. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását. A céltudatos gondoskodás, a sportolás lehetőségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását, A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi - fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az elmúlt időszakban helyi önkormányzati szinten a sport egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai - az állami vállalatok jelentős része tönkrement, átalakult, sporttámogató tevékenységük szinte megszűnt. Az új cégek, 468

letelepedett multinacionális vállalatok nem mutatnak kellő hajlandóságot a testkultúra anyagi támogatására, a helyi szponzorok nagy része lefedett, újak bevonása nehéz. Mindezek következtében a sport az elmúlt években jelentős veszteséget szenvedett, nem közpénzből történő finanszírozása számottevően csökkent. A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvény ugyanakkor megnyitotta a lehetőséget a látvány csapatsportok tekintetében (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) a cégek társasági adójának terhére történő sporttámogatás nyújtása előtt. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás, hogy amíg a versenysportélsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve – természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket – szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Célja hogy tájékoztatást adjon a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről, szabályozza a legfontosabb tennivalókat, meghatározza a sportágazatban kötelezően és önként vállalt feladatokat.

2. Alapelvek 2.1.

A sport részterületei

A sport részterületei összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészet alkotnak: a.) Az iskolai testnevelés és diáksport egy szilárd alapot jelent, amelyre a sport más ágazatai is épülhetnek. Fő funkciója a sport műveltségtartalmainak átadása, és az egészségre, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés. Jelentős szerepet játszik a sport és a testi nevelés személyiségfejlesztő hatása, amely elengedhetetlen a felnőtté válás, a szocializáció, és az egészséges érett személyiség kialakulásának folyamatában. A sport ezen ágazata - eltérően a többi ágazattól - nem önkéntességen alapul, hiszen kötelező iskolai tantárgyról van szó. Ebből adódóan sok tekintetben más elbírálás alá esik a testnevelés, mint az önkéntesen végzett sporttevékenység, vagy az üzleti sport. b.) A szabadidősport és a rekreáció a munkaképesség megtartásának, és újratermelésének természetes eszköze, amely életkortól, és nemtől függetlenül űzhető. A szabadidősport alkalmas a jó közérzet kialakítására, a szociális emberi kapcsolatok ápolására és annak megtartására, a sportpiac egészének egyre jelentősebb hasznot termelő ágazata. c.) A verseny-, és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő területe, ösztönző minta a rendszeres testedzéshez, és teljesítményfokozáshoz, A versenysport jelentős szerepet játszik a hazafias érzelmek, valamint a nemzeti hovatartozás erősítésében is. Táplálja az olimpiai eszmét, és a nemzetek közti békés versengés lehetőségét. Ma már jelentős piaci tényezőt jelent sok ország gazdaságában. Egyfajta természetes igényként jelenik meg a sportot kedvelők, de azt aktívan nem űzők számára is.

469

Az Önkormányzat alapvető érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: • az egészségmegőrzés, a betegség-megelőzés; • az ifjúság erkölcsi nevelése, a személyiségformálás; • a mozgásműveltség és a cselekvésbiztonság fejlesztése; • a közösségi együttélés és a társadalmi mobilitás segítése; • a szórakozás és szórakoztatás; • gazdasági vállalkozás; • a sport-turizmus elősegítése. Az önkormányzat sporttal kapcsolatos alapelveinek meghatározásához elsőnként szükséges a helyi önkormányzatok sportra vonatkozó feladatainak ismeretét rögzíteni. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) tartalmazza a települési önkormányzatok sport tevékenységének ellátására vonatkozó feladatát, hatáskörét. Eszerint „helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: … 15. sport, ifjúsági ügyek” A sporttevékenységet közvetlenül érintő jogszabály a 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) mely tételesen felsorolja a települési és megyei önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Ezek alapján: 55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket. (5) A helyi önkormányzatok - figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is - a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

2.3 Az önkormányzat sporttal kapcsolatos tevékenysége:

470

Kaba Város Önkormányzata működési területén: a.) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak megvalósításáról; b.) fenntartja, működteti és szükség szerint fejleszti a tulajdonát képező sportlétesítményeket; c.) biztosítja az iskolában folyó sporttevékenység – beleértve az iskolai diák sportkör működési feltételeit; d.) célkitűzéseivel összhangban támogatja a helyi sportszervezeteket. 2.3.1 Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a városi sportkoncepció megalkotása során – összhangban az Európai Sport Chartával és a Nemzeti Sportstratégiával – alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyarország Alaptörvényét, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt és a sportról szóló 2004. évi I. törvényt. 2.3.2 A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, a kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági életéhez. 2.3.3 A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvető joga. 2.3.4 A testi nevelésnek – mint pozitív társadalomformáló eszköznek – megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztják alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciói: - az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; - jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; - a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; - a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; - elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; - kulcsszerepet „vállal” a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; - pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; - országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája; - fontos szerepet tölt be Kaba város hírnevének növelésében, pozitív hatással van a városmarketing területén. 2.3.5 A testnevelés és a sport részterületei – az óvodai testneveléstől a felnőtt versenysportig – egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére. 2.3.6 Az Önkormányzat az általa támogatott területeken folyó munkát folyamatosan kontrollálja, a sport támogatására adott pénzek felhasználását ellenőrzi. 2.3.7 Az önszerveződés és a demokratizmus a sportélet lényegi sajátja.

471

3. Alapfeladatok, prioritások

3.1 Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben a helyi önkormányzatokra vonatkozó feladatokat.

1. 2. 3.

4.

Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel. Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti vagy igény esetén átadja működtetésre. A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekszik az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő játszóterek karbantartására, fejlesztésére. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot – ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot -, valamint a szabadidősportot kell állítani. b.) A tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, a versenysport és az élsport épülhet. c.) Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység egyik fontos eszköze, ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő) sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő programok szervezésével, illetve létesítmények fenntartásával biztosítható. d.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. e.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok köze kell hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés keretein belül történik. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni „ az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét”. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a kabai sportkörök nagy többségében mindenekelőtt

472

gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-nevelő munka folyik. f.) A versenysport eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és – utánpótlás nevelés tekintetében már ezt is elmondhatjuk – a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport számára. 3.2 A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Kaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására. 4. Önkormányzati sportigazgatás – sportszabályozás Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: - Kaba Város Képviselő-testülete és a bizottságok munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), a hozott határozatok végrehajtása; - Sportfejlesztési és sportfinanszírozási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése; - Közreműködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése; - Az önkormányzati támogatások célirányos felhasználásának ellenőrzése; - Közreműködés a gyermek- és ifjúsági sport ( diáksport, utánpótlás-nevelés), a helyi élsport, versenysport, a szabadidősport feltételeinek biztosításában; - A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, megyei, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel. 5. A sport területei 5.1 Sportlétesítmények - Az önkormányzat biztosítja a tulajdonát képező sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának pénzügyi forrásait (felújítási terv szerint); - Az önkormányzat folyamatosan karbantartja a játszótereket, köztéri sportlétesítményeket; - A város törekszik a szabadidősportok gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére; - A város törekszik arra, hogy a saját tulajdonát képező sportlétesítmények, valamint az oktatási intézmények tornatermei a fogyatékos és egészségkárosodott sportolók részére is megközelíthetővé váljanak; - A felújítások, üzemeltetések, új sportlétesítmények - tornacsarnok, úszómedence – építése érdekében minél több központi pályázati lehetőséggel kell élni; - A város valamennyi tulajdonát képező sportlétesítményét térítési díj megfizetése nélkül vehetik igénybe a felmenő rendszerű diákolimpiai bajnokságokon és alapfokú diákbajnokságokon résztvevő csapatok.

473

5.2 Sportlétesítmények használata a.) A Városi Sporttelep üzemeltetése: Az önkormányzat a tulajdonát képező sporttelep üzemeltetését a Meteorit SE. az önkormányzattal kötött megállapodás alapján végzi. b.) A tornatermet a képviselő-testület külön határozata alapján a Testépítők, Thaiboksz, Kick-boksz, felnőtt hobbi focicsapat térítési díj ellenében veheti igénybe. A képviselő-testület egyedi elbírálás alapján térítésmentes használatot is biztosíthat. 5.3 Gyermek- és ifjúsági sport Fő feladatok: a.) Iskolai testnevelés és diáksport: - Az előrelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelműen az, hogy valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegőrzést, a testnevelést, prioritásként fogalmazza meg; - Az általános iskola tanulói számára – igény szerint - szervezzék meg az úszásoktatást. Az úszásoktatás megszervezése az iskola vezetőinek, testnevelőinek feladata. - Az iskola évente szervezzen sportnapot. Kerüljön programba minél több szabadidős sportág. b.) Utánpótlás-nevelés: - Az iskolai és diáksport versenyrendszerének szélesítésével biztosítható a kiválasztás hatékonysága; - A Kabán hagyományos sportágakban meghirdetett országos fejlesztési programokhoz – lehetőség szerint – csatlakozni kell; - Az egyesületeknek világos, támogatható fejlesztési stratégiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy az önkormányzattal közösen, hosszútávon biztosítani lehessen a minőségi munkát; - Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények bérleti díj megfizetése nélküli vagy kedvezményes bérleti díj ellenében történő használati lehetőségének biztosítása. 5.4 Versenysport Fő feladatok: - A város sportértékeinek megőrzése a sportszervezetek költségvetési támogatásával ; - A városban elterjedt és eredményesen működő sportágakat az önkormányzat továbbra is támogatni kívánja. A felnőtt versenysport anyagi támogatását nem tekinti alapfeladatának, de sportpolitikai elveket szem előtt tartva működésüket anyagilag költségvetési lehetőségeihez mérten segíti. - A támogatási keret felosztásáról a képviselő-testület dönt. - A sportegyesületi utánpótlás nevelést és az iskolai sportkörben folyó minőségi felkészítést szükséges összehangolni. A tehetséges fiatalok sportkarrierjét egyengetni kell. 5.5 Szabadidősport (lakossági sport) – sport rekreáció Fő feladatok: - A sok embert rendszeresen megmozgató szabadidősport-programok meghirdetése, szervezése, lebonyolítása.

474

-

-

A nagyobb résztvevői létszámot felvonultató, városmarketing szempontjából is jelentős rendezvények – lehetőség szerinti – anyagi, erkölcsi, szakmai segítése. A támogatás módját az önkormányzat határozza meg. A szabadidősport segítésének leghatékonyabb módjaként az önkormányzat minél több sportlétesítményt tartson fenn. A városban megrendezendő szabadidősport-rendezvények propagálása.

5.6 Fogyatékkal élők sportja Fő feladatok: -

A fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit bővíteni a rendelkezésre álló sportlétesítmények kedvezményes ( lehetőség szerint ingyenes ) használatba adásával, újabb és újabb sportolási lehetőségek ( versenyek, tömegsport-rendezvények szervezése) megteremtésével. - A sportlétesítmények, tornatermek akadálymentesítése. - A városi eseménynaptárba be kell építeni a fogyatékkal élők sportrendezvényeit is. 6. Önkormányzati sportfinanszírozási rendszer

6.1. Alapvető értékek, meghatározások Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, és azok következetes betartása határozzák meg. A testkultúra támogatása területén az önkormányzat nem fenntartóként, hanem támogatóként járul hozzá a sportszervezetek működéséhez. 6.2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái a.) közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet, intézmény, sportoló részére; b.) önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra; c.) sportpályák karbantartása, fejlesztése, az önkormányzat illetékességébe tartozó közterületek – kedvezményes – használatának biztosítása sportrendezvényekhez; d.) szervezési, irányítási feladatok elvégzése, azokban közvetlen együttműködés a sportszervezetekkel. 6.3. A finanszírozás alapelvei-prioritások az önkormányzati sporttámogatásban Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, valamint közterületeken lévő sportpályák fejlesztés – melyek alapfeltételeit jelentik a gyermek- és ifjúsági sportnak csakúgy, mint a verseny- és szabadidősportnak. A gyermek- és ifjúsági sport feltételeinek megteremtése, fejlesztése, kiemelt támogatása. A mindennapos testedzés a diáksport feltételeinek megteremtése, az iskolai diáksport műhelyek eredményességi, részvételi és létesítmény-használati támogatása.

475

A szabadidősport létesítmény-feltételeinek rendezvények támogatása.

megteremtése,

tömegeket

megmozgató

A sportegyesületek utánpótlás nevelő munkájának támogatása és a versenysport, élsport működési célú támogatása.

6.4 A közvetlen önkormányzati sporttámogatás megítélésének általános elvei Önkormányzati támogatást csak jogszerűen működő sportszervezet kaphat. Az a sportszervezet, amely nem tesz eleget önkormányzati támogatásban nem részesülhet.

adatszolgáltatási

kötelezettségének,

Azt a sportszervezetet, amely valótlan adatokat szolgáltat, 2 évig önkormányzati támogatásban nem részesülhet. Az a sportszervezet, amelynek köztartozása van, nem számolt el vagy határidőig nem nyújtotta be elszámolását, önkormányzati támogatásban nem részesülhet. Önkormányzati támogatás támogatói szerződésben foglalt feltételekkel fizethető ki. Az újonnan alakult sportegyesületek a törvényes bejegyzést követő egy év elteltétől kezdődően részesülhetnek önkormányzati támogatásban. 6.5. Szabadidősport ( tömegsport ) – sport rekreáció Kaba Város a szabadidősportot ( lakossági sportot ) programok szervezésével, rendezvények támogatásával és létesítmények biztosításával kívánja és tudja hatékonyan támogatni.

Kaba, 2013. március 19. Szegi Emma polgármester

476

Kivonat a képviselő-testület 2013. március 21-ei ülésének jegyzőkönyvéből 61/2013. (III.21.) Kvt.h. az ülés napirendjéről 1. Tájékoztatás a 2012. évi kistérségi START minta munkaprogramról Előadó: Szegi Emma polgármester Különfélék 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosítása, és egységes szerkezetben történő elfogadása; Előadó: Szegi Emma polgármester 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése Előadó: Szegi Emma polgármester 3. Önkormányzati tulajdonban álló közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó helyi rendelet megalkotása Előadó: Szegi Emma polgármester 4. Az óvodai beiratkozás időpontjának és az óvodai felvételi körzet meghatározása Előadó: Szegi Emma polgármester 5. Helyi műsor készítésére pályázat kiírása és megbízás meghosszabbítása Előadó: Szegi Emma polgármester 6. Hozzájárulás kaszáláshoz Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 62/2013. (III.21) Ktv határozat a kistérségi mintaprogram végrehajtására fedezet biztosítása Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a „Tájékoztatás a 2012. évi kistérségi START minta munkaprogramról” szóló előterjesztést. A képviselő-testülete a 2013. évi kistérségi mintaprogramok lebonyolításához 5 millió forint fedezetet biztosít a beruházási céltartalék terhére, mely magában foglalja az agrár-mérnök bérköltségeit és a sikeres pályázat lebonyolításához feltétlen szükséges dologi kiadásokat. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester A képviselő-testület elfogadta a 9/2013. (III.22.) Ör.sz. önkormányzati rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról; A képviselő-testület elfogadta a 10/2013. (III.22.) Ör.sz. önkormányzati rendeletet a polgárok személyi adatainak és lakcímének helyi nyilvántartásából történő adatszolgáltatásról; A képviselő-testület elfogadta a 11/2013. (III.22.) Ör.sz. önkormányzati rendeletet az önkormányzati tulajdonban álló közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó helyi szabályairól; 63/2013.(III.21.)Kvt. h.az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. §. (2) bekezdés b.) pontjában biztosított jogkörében eljárva figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.13.) EMMI rendelet 20. §. (1) bekezdésében foglaltakra a

477

Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása által fenntartott intézményben a 2013/2014-es nevelési évre a beiratkozás időpontját az alábbiak szerint állapítja meg: - Kabai Óvodában 2013. április 22-30. - Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodájában 2013. április 29-30. - Kabai Óvoda Sápi Tagóvodájában 2013. április 29-30. - Kabai Óvoda Zichy Géza Tagóvodájában Tetétlen 2013. április 29-30. Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Megbízza a jegyzőt, valamint az intézményvezetőt, hogy a beiratkozásról szóló tájékoztatást a helyben szokásos módon tegyék közzé. Határidő: azonnal Felelős: dr. Csabai Zsolt jegyző Borbély Vilmosné óvodavezető

64/2013. (III.21.) Kvt.h. az óvoda felvételi körzetéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása fenntartásában lévő Kabai Óvoda felvételi körzetét az alábbiak szerint állapítja meg: Hétszínvirág Óvoda és Napsugár Óvoda Kaba város teljes területe Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodája Báránd település teljes területe Kabai Óvoda Sápi Tagóvodája Sáp település teljes területe Kabai Óvoda Zichy Géza Tagóvodája Tetétlen település teljes területe. Megbízza a jegyzőt és az óvodavezetőt a felvételi körzet közzététele és KIR-ben történő rögzítése iránt a szükséges intézkedést tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Csabai Zsolt jegyző Borbély Vilmosné óvodavezető 65/2013. (III.21.) Kvt. h. Pályázat kiírásáról helyi műsor készítésére és megbízás meghosszabbításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. július 1-től 2015. március 31-ig terjedő időre helyi műsor készítésére pályázatot ír ki az alábbiak szerint: „ Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot ír ki helyi közszolgálati műsor ( heti egyszeri 1 órás krónika műsor) készítésére 2013. július 1-től 2015. március 31-ig terjedő időre. A pályázatban be kell mutatni a műsor tervezett szerkezetét, ajánlatot kell tenni a havi megbízási díj összegére. A pályázathoz mellékelni kell: - magánszemély pályázó esetén erkölcsi bizonyítványt, szervezet esetében jogerős cégbírósági bejegyzést; - pályázó bemutatkozását referenciák megjelölésével együtt; - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műsorszolgáltatási engedélyét, vagy vállalja annak megszerzését; A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az olyan technikai felszerelés, mely a műsorkészítés helyén lévő technikától függetlenül képes felvétel készítésére. A pályázatokat zárt borítékban, „ Pályázat helyi műsor készítésére” megjelöléssel Kaba Város polgármesterének kell címezni ( 4183 Kaba, Szabadság tér 1.). A pályázatok benyújtási határideje: 2013. május 17-én 16,00 óra. A beérkezett pályázatokat a képviselő-testület a benyújtási határidőt követő első soros ülésén bírálja el, melyet előzőleg a Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság véleményez. A képviselő-testület fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására.” A pályázati felhívást közzé kell tenni a Hajdú-Bihari Naplóban és az önkormányzat honlapján.

478

A képviselő-testület a helyi műsorszolgáltatás készítésével 2013. április 1-től 2013. június 30-ig a Forrás-TV Kft. (4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 18.) részére ad megbízást havi bruttó 362.635.-Ft megbízási díj ellenében. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2013. március 21-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester 66/2013. (III.22.) Kvt.h. hozzájárulás kaszáláshoz Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy Balogh Attila 4183 Kaba, Erkel F. u. 1. szám alatti lakos 2013. április 1. és 2013. október 1. közötti időtartamban térítésmentesen kaszálja az önkormányzat 1/1 arányú tulajdonát képező Kaba belterület 2437 hrsz. és a 2432 hrsz. alatt lévő területeket. Balogh Attila a teljes területet köteles lekaszálni, tisztán, rendben tartani. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2013. április 1. Felelős: Szegi Emma polgármester

K a b a, 2013. március 22.

Csukás Irén aljegyző

479

3. Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének 2. fordulóban történő megállapítására

Recommend Documents