A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénynek (Batv.) a befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítésére vonatkozó rendelkezései értelmezése Az Alapkezelő állásfoglalás iránti kérelmet (Kérelem) nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénynek (Batv.) a befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban. I.
TÉNYÁLLÁS
Az ingatlan alapok alapja (Alapok Alapja) forgalmazási rendje T+3 napos, azaz a vételi/visszaváltási megbízást az Alapkezelő annak megadását követő harmadik napon teljesíti. Az Alapok Alapja portfóliójában olyan befektetési jegyek is találhatóak, amelyek visszaváltása nem a T+3. napon teljesül, illetve olyanok is, amelyek futamideje még 2011-ben lejárt. II.
A JOGKÉRDÉS 1) Illikvidnek minősül-e az a befektetési jegy, amely elszámolási ciklusa lényegesen hosszabb az Alapok Alapja elszámolási ciklusánál? (Az Alapok Alapja T+3-as, az eszköz pedig ennél hosszabb elszámolási ciklust (T+30, vagy ennél is hosszabbat) alkalmaz.) 2) Illikvidnek minősül-e az a befektetési jegy, amely - rövid határidővel történő visszaváltása esetén, kiugróan magas visszaváltási jutalékkal kell számolni, azaz, ha az Alapok Alapja ezt értékesíteni kívánja, akkor azt csak aránytalanul nagy veszteség realizálása mellett tudja megtenni? 3) Illikvidnek minősül-e az befektetési jegy, amelynek futamideje már lejárt (forgalomképessége kérdéses)? 4) A Kérelem mellékletében tételesen felsorolt három alap az Alapkezelő megítélése szerint a Batv. 103. § (2) bekezdésében foglaltak közül több kritériumot is teljesít. Illikvid eszköznek tekinthetőek-e a három alap befektetési jegyei? 5) Van-e jogszabályi lehetőség az illikvid eszközök likvidálásából befolyt készpénz hozam, illetve tőkekifizetés formájában történő kifizetésére, a befektetési jegyek bevonása helyett? 6) Amennyiben sikerül az összes illikvid eszközt likvidálni, és az azokból befolyó ellenérték a befektetőknek - hozam/tőkefizetés formájában kifizetésre került -, akkor automatikusan megszűnik az illikvid sorozat? 7) Az illikvid sorozat létrehozásához a Felügyelet engedélye is szükséges? 8) Az elkülönítésről szóló döntésnek milyen tartalmi és a formai követelményei vannak? 9) Az elkülönítésről szóló döntést mikor kell közzétenni? Haladéktalanul, vagy a Felügyelethez történő beadással egy időben, vagy lehet máskor is?
10) Szükségesnek tart-e a Felügyelet a kötelező közzétételen túl más ügyfélkommunikációt is annak érdekében, hogy az Alapkezelő biztosítani tudja a befektetők közötti egyenlő elbánás elvét? 11) A Batv. 103. § (8) bekezdésben meghatározott felfüggesztés Felügyelet általi elrendeléséhez milyen lépések szükségesek az Alapkezelő részéről? 12) Amennyiben nem a Felügyelet függeszti fel a befektetési jegyek forgalmazását, akkor a felfüggesztéshez milyen lépések szükségesek az Alapkezelő részéről? III.
AZ ALAPKEZELŐ ÁLLÁSPONTJA
Az Alapkezelő álláspontja szerint abban az esetben, ha az illikvid sorozat létrehozását követően, az illikvid eszközök értékesítéséből készpénzhez jutna az Alapok Alapja, akkor a legcélszerűbb megoldás nem a befektetési jegyek bevonása lenne (technikailag nehezen kivitelezhető), hanem a hozam/tőkekifizetés elrendelése. Az Alapkezelő véleménye szerint csak a Felügyelet tudja elrendelni a Batv. 103. § (8) bekezdésében meghatározott felfüggesztést, mivel előre nem lehet tudni, hogy az illikvid sorozat létrehozásához kapcsolódó adminisztrációs feladatok (az Alapok Alapja tájékoztatójának módosítása, engedélyezési eljárás) elvégzése, mennyi ideig tart. Az Alapkezelő szerint az előbbiek alapján elvileg határozatlan időtartamra kellene felfüggeszteni az Alapok Alapja befektetési jegyeinek forgalmazását. Az Alapkezelő a többi kérdés vonatkozásában nem fejtette ki az álláspontját. IV.
A JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A Batv. 103. § (1) bekezdése rendelkezik az illikvid eszközök elkülönítéséről: „Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.”. Előbbi jogszabályhely csak az illikvid eszközök elkülönítésének feltételeit határozza meg, nem definiálja azonban, hogy mely eszközök minősülnek illikvidnek, mert azt a Batv. 103. § (2) bekezdése határozza meg: „Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.”. Az illikvid befektetési eszközöket megtestesítő befektetési jegyek visszaváltási lehetőségéről a Batv. 103. § (5) bekezdése szól: „Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető 2
hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse.”. A Batv. 103. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy mit tehet a befektetési alapkezelő az illikviddé vált eszközök elkülönítésére okot adó körülmények megszűnése után: „Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.”. Az elkülönítésről szóló döntés közzétételéről a Batv. 103. § (7) bekezdése szól: „Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.”. A befektetési alapkezelők nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének szabályait a Batv. 114. §-a szabályozza, annak pedig (1) bekezdés j) pontja kimondja: „A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat: j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul;”. A Batv. 103. § (8) bekezdése szerint „a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni”. A befektetési jegyek alapkezelő általi felfüggesztésének szabályait a Batv. 93. §-a, míg a Felügyelet általi felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket a Batv. 94. §-a tartalmazza. A kollektív befektetési értékpapírok befektetési alapkezelő általi forgalmazásának felfüggesztésére még a Batv. 73. § (2) bekezdése tartalmaz előírásokat az ÁÉKBV befektetési alapok egyesülésével kapcsolatban. A felfüggesztés időtartamát a Batv. 95. §-a szabályozza. V.
A FELÜGYELET ÁLLÁSPONTJA
5.1.
Az illikviddé minősülés (1-4. kérdés)
A Batv. 103. § (2) bekezdése alapján illikvidnek tekinthető az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető. Maga a definíció is kifejezésre juttatja, hogy az illikviddé minősülés egy a pénz-, illetve tőkepiacokon (Piac) bekövetkezett ideiglenes zavar eredményeképpen bekövetkező állapot, amelynek átmeneti 3
kezelése érdekében dönthet úgy az alapkezelő, hogy elkülöníti az alap portfóliójában található illikvidnek minősülő eszközöket, azért, hogy az alap folyamatos forgalmazása, illetve a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének érvényesülése biztosított legyen. 5.1.1. Az adott piaci körülmények között nem értékesíthető eszköz Figyelemmel a fentiekben kifejtettekre első sorban azon esetköröket szükséges megvizsgálni, amikor egy alapok alapja eszköze azért válik illikviddé, mert az az adott Piaci körülmények között nem értékesíthető. E körben az illikviddé válás leggyakoribb oka az, amikor a mögöttes alap folyamatos forgalmazása vagy visszaváltása a Piacon kialakult kedvezőtlen körülmények hatására (pl.: a nettó eszközérték negatívvá válása; az eszközök értékelésére alkalmatlan piaci árfolyam-információk; stb.) – a befektetők védelme érdekében – a Batv. 93. § (1) és (2) bekezdése alapján felfüggesztésre kerül. A mögöttes alap folyamatos forgalmazásának felfüggesztése, illetve befektetési jegyei visszaváltásának felfüggesztése esetén az Alapkezelő dönthet a Batv. 103. § (1) bekezdése szerint az Alapok Alapja illikvid eszközeinek elkülönítéséről – amennyiben azok az Alapok Alapja eszközeinek 5%-át meghaladják –, abban az esetben, ha a felfüggesztésre a Piaci körülmények, a Piacon tapasztalható zavarok miatt került sor. Az eszközök illikviddé minősülése – elsősorban az alapok alapja konstrukció tekintetében – a fentiektől eltérően azokban az esetekben is megvalósulhat, amikor az adott Piaci állapotok hatására a nyílt végű mögöttes befektetési alap megszűnik, vagy zárt végűvé alakul át. Utóbbi esetben a mögöttes alap nyílt végűből zárt végű lesz, ennek következtében pedig a mögöttes alap futamideje alatt a befektetési jegyei nem válthatók vissza. Ebben az esetben célszerű az Alapkezelőnek az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket elkülönítenie a Batv. 103. § (1) bekezdése alapján. Hasonlóan az előbbi esethez, ha a mögöttes alap a Piacon kialakult helyzet miatt (pl.: nettó eszközértéke negatívvá vált) megszűnési eljárás alá kerül, akkor az Alapok Alapja vonatkozó befektetési jegyei már illikvidnek minősülnek a Batv. 103. § (2) bekezdése szerint, tekintettel arra, hogy a megszűnési eljárás lefolytatása alatt a folyamatos forgalmazást fel kell függeszteni. Ugyanakkor a mögöttes alap futamidejének lejárta esetén (3. kérdés) a megszüntetési eljárás nem a Piacon bekövetkezett változások miatt fog megindulni, hanem a kezelési szabályzatában előre rögzített, határozott futamidő lejárta miatt. Ebben az esetben a mögöttes alap befektetési jegyei nem az adott Piacon uralkodó körülmények miatt lesznek forgalomképtelenek, ezért a Batv. 103. § (2) bekezdése alapján illikvidnek sem minősülhetnek. 5.1.2. Aránytalanul nagy veszteséggel értékesíthető eszköz Egy eszköz illikvidnek minősülhet akkor is, ha az a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel értékesíthető. A Batv. e tekintetben két feltétel együttes fennállását követeli meg az illikviddé válásához: piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése, és az aránytalanul nagy veszteséggel történő értékesítés. Nehezen adható általánosan érvényes válasz arra a kérdésre, hogy egy eszköz mikor értékesíthető a piaci forgalom szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel. Nem lehet teljes bizonyossággal, minden egyes időpontra nézve megállapítani, hogy a piaci árazás mikor felel meg a szokásos feltételeknek. Az Alapok 4
Alapja mögöttes alapjai ingatlanlapok, az ingatlanok ára a 2008-as világgazdasági válság óta jelentős mértékben, 20-30%-kal csökkent. Utóbbi árazási szinten történő értékesítés nyilvánvalóan veszteség realizálásához vezetne, ugyanakkor nem könnyű azt megítélni, hogy a válság előtti árazási szintek voltak-e a szokásos feltételeknek megfelelő árazások, vagy az azóta kialakult árviszonyok tekinthetők-e jól árazott szintnek, illetve hogy a mostani árazási szintek tükrözik-e, és ha igen, akkor milyen mértékben egy esetleges kényszerértékesítés kockázatát. Az aránytalanul nagy veszteséggel történő értékesítés mint kritérium meghatározása a befektetési alapok, jelen esetben a mögöttes ingatlan alapok vonatkozásában szintén nem könnyű. Egy ingatlanalap esetében a befektetési jegyekre leadott visszaváltási megbízások számának növekedése a jegyzési megbízások jelentős mértékű csökkenésével párhuzamosan – az alap likviditásának megszűnését követően – az alapban található ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, ami pedig az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték elkerülhetetlen csökkenéséhez vezet. Az ingatlanpiacokon általánosan elfogadott tapasztalat alapján egy ingatlan kényszerértékesítésére általában a piaci ár 20-50%-án kerül sor. A Felügyelet álláspontja szerint az előbb említett mértékű veszteség már aránytalanul nagynak tekinthető, így ez esetben indokolt lehet az illikvidnek minősülő eszköz elkülönítése. Az Alapkezelő által a 2. kérdésben említett „kiugróan magas visszaváltási jutalék” hasonlóan a visszaváltás időtartamához szintén nem eredményezheti az eszköz illikviddé válását, hiszen ebben az esetben egy a mögöttes alap kezelési szabályzatában meghatározott, előre kiszámítható összegű jutalékról van szó, ami nem képezheti akadályát az eszköz értékesítésének, illetve mértéke miatt az nem lesz aránytalanul nagy veszteséggel visszaváltható. Összefoglalva a fentieket a Felügyelet véleménye alapján tipikusan alapok alapja esetében a mögöttes alapban lévő eszközök akkor tekinthetőek illikvidnek, ha a Batv. 103. § (2) bekezdésében említett Piaci körülmények, változások hatására:
a mögöttes alap nyílt végű alapból zárt végű alappá alakult; a mögöttes alap visszaváltása, folyamatos forgalmazása szünetel; a mögöttes alap megszűnési eljárás alatt áll; a mögöttes ingatlanalap likvid eszközök hiánya miatt a visszaváltási megbízásokat csak az ingatlanok kényszerértékesítésével tudja teljesíteni.
A mögöttes alap forgalmazási, elszámolási szabályai, így különösen a Kérelemben is említett, a befektetési jegyek visszaváltási idejének időtartama önmagában nem eredményezheti a mögöttes alap likviditásának megszűnését (1. kérdés). Az elszámolási ciklus hossza nem képezheti akadályát egy eszköz értékesítésének, illetve nem eredményezheti annak aránytalanul nagy veszteséggel történő értékesítését a piaci forgalom szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt. Az Alapok Alapja és a mögöttes alap visszaváltási szabályainak különbözősége esetén a Felügyelet véleménye szerint célszerű az Alapok Alapja forgalmazási szabályait a mögöttes alap visszaváltási szabályaihoz igazítani. A Kérelemben megjelölt három darab mögöttes alap eszközeinek illikvid minőségének megállapításával kapcsolatban a Felügyelet szükségesnek tartja az Alapkezelőt tájékoztatni arról, hogy a felügyeleti állásfoglalás kiadására jellemzően jogszabályi rendelkezések értelmezése, vagy keretjellegű normatív rendelkezések tartalommal való feltöltése vonatkozásában kerül sor. A Felügyelet célja az állásfoglalások kiadásával az, hogy jogi normák által nem szabályozott kérdésekben, vagy többféleképpen értelmezhető, adott esetben 5
egymásnak ellentmondó jogi szabályozás esetén saját álláspontját ismertesse az állásfoglalást kérő személy részére annak érdekében, hogy ezen állásfoglalást kérő személy a Felügyelet – nem kötelező erejű – állásfoglalása ismeretében kialakíthassa saját jogi álláspontját. A Felügyelet a felügyelt intézmények tevékenységét, alkalmazott gyakorlatai jogszabályi megfelelőségét folyamatos felügyelés keretében, helyszíni vagy helyszínen kívüli vizsgálatok során ellenőrzi. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák azon szabályzatok körét, amelyek alkalmazását a Felügyelettel engedélyeztetni kell, azaz a Felügyelet törvényi feladata ezen szabályzatok jogi megfelelőségének előzetes megállapítása. E körön túlmenően azonban a Felügyeletnek nincs hatásköre egyéb szabályzatok, szerződések, termékek, üzleti megoldások, folyamatok stb. jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. Az erre irányuló kérelmeket, beadványokat a Felügyeletnek nem áll módjában érdemben megválaszolni. A Felügyelet ugyanakkor felhívja az Alapkezelő figyelmét arra, hogy – a fenti okfejtésen túlmenően – annak eldöntése, hogy mely eszközök minősülnek illikvid eszköznek az Alapok Alapján belül, az Alapkezelő felelőssége, továbbá amennyiben az Alapkezelő élni kíván az illikvid eszközök elkülönítésének törvény adta lehetőségével, akkor azt az Alapok Alapja kezelési szabályzatában rögzítenie kell. 5.2.
Az illikvid eszközök likvidálása (5-6. kérdés)
A Batv. 103. § (6) bekezdése alapján az alapkezelő joga dönteni arról, hogy az illikvidnek minősülő eszközök befektetési alap portfólióján belüli elkülönítését részben vagy egészben megszünteti-e az elkülönítésre okot adó körülmény megszűnését követően. A jogszabályhely értelmében az elkülönítés megszüntetését követően az illikvid befektetési jegyeket az alapkezelő köteles az alap befektetési jegyeire cserélni, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Mindezek alapján az alapkezelőnek az elkülönítés megszüntetéséről hozott döntését követően az illikvid eszközöket megtestesítő, „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire kell – meghatározott arány szerint – cserélni. Az illikvid eszközök likvidálásából befolyt készpénz hozam, illetve tőkekifizetés formájában történő kifizetésére a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség (5. kérdés). Az elkülönítés megszüntetéséről hozott döntést követően az illikvid sorozat automatikusan, ipso iure megszűnik (6. kérdés). 5.3.
Az illikvid sorozat létrehozása (7-12. kérdés)
A Batv. 103. §-a nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy az illikvid eszközök elkülönítése a Felügyelet engedélyéhez lenne-e kötve. A Batv. 103. § (7) bekezdése szerint az alapkezelő az eszközök elkülönítéséről szóló, illetve annak megszüntetéséről hozott döntéséről, annak indokolásával együtt a Batv. 114. §-ában szabályozott rendkívüli tájékoztatás útján értesíti a befektetőket és a Felügyeletet. Az alapkezelő azonban az illikvid eszközök elkülönítéséről csak akkor hozhat döntést, ha ezen eszközök elkülönítésének lehetőségét az alap kezelési szabályzatában külön rögzítette. Természetesen amennyiben a kezelési szabályzat e törvény által biztosított jogról nem rendelkezik, akkor annak érvényesítéséhez a kezelési szabályzat módosítása szükséges, amihez – a Batv. 52. § (4) bekezdésének c) pontja figyelembevételével – a Felügyelet engedélye nem szükséges (7. kérdés). Az előbbiek értelmében az Alapkezelő csak akkor dönthet az Alapok Alapja portfóliójában lévő illikvid eszközök elkülönítéséről, ha korábban már rendelkezett az elkülönítés 6
szabályairól az Alapok Alapja kezelési szabályzatában, azonban az elkülönítésről szóló döntést követően az elkülönítés végrehajtása ténylegesen csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelési szabályzatnak az illikvid befektetési jegy sorozat létrehozása miatt szükségessé vált módosításait (pl.: „IL” sorozatú befektetési jegyek ISIN kódja) a Felügyelet már engedélyezte. Magára az elkülönítésről szóló döntésre nézve a jogszabályok nem írnak elő formai, illetve tartalmi követelményeket (8. kérdés). Az elkülönítésről szóló döntést a Batv. 103. § (7) bekezdésében szabályozott rendkívüli tájékoztatás útján kell a befektetőkkel és a Felügyelettel közölni. A Batv. 114. § (1) bekezdés j) pontja – többek között – kimondja, hogy az alapkezelő az általa kezelt nyílt végű nyilvános befektetési alap befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztésére, továbbá az illikvid pénzügyi eszközeinek az elkülönítésére és annak megszüntetésére vonatkozó információkat köteles haladéktalanul a honlapján, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint mindezekkel egyidejűleg azokat a Felügyelet részére megküldeni (9. kérdés). A Batv. 103. § (8) bekezdése előírja, hogy az alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egyidejűleg, az elkülönítés tényleges végrehajtásáig fel kell függeszteni. Előbbi jogszabályhely nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy ki jogosult dönteni a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztéséről. Az illikvid eszközök elkülönítésének joga mint lehetőség az alapkezelőt illeti meg. Az alapkezelőnek a Batv. rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó szabályai alapján haladéktalanul kell értesítenie a befektetőket és a Felügyeletet az eszközök elkülönítéséről és a forgalmazás felfüggesztéséről. Ebből következően az elkülönítésre vonatkozó döntés közzététele, a felfüggesztés közzététele és a Felügyelet értesítése egyidejűleg és haladéktalanul kell, hogy történjen, így a Felügyelet álláspontja szerint a felfüggesztéssel kapcsolatos döntést szükségszerűen csak az alapkezelő hozhatja meg (11. kérdés). A befektetési jegyek forgalmazásának az illikvid eszközök elkülönítésével összefüggő felfüggesztésével kapcsolatos törvényi kötelezettségeket a Batv. 103. § (8) bekezdése, valamint a 114. § (1) bekezdésének j) pontja határozza meg, amelyek a fentiekben részletesen kifejtésre kerültek (12. kérdés). Az alapkezelő felfüggesztésről szóló döntésében – tekintettel többek közt arra, hogy a Felügyelet által a kezelési szabályzat módosítása tekintetében lefolytatandó engedélyezési eljárás időtartama előre nem kalkulálható – valóban nem lehet megjelölni azt a konkrét időpontot, ameddig a felfüggesztés tart, azt azonban tartalmazhatja a döntés, hogy a felfüggesztés az elkülönítés végrehajtásáig tart. Tekintettel arra, hogy az illikvid eszközök elkülönítéséről szóló döntés közzétételével egyidejűleg az elkülönítés megvalósulásáig az alap befektetési jegyeinek forgalmazását fel kell függeszteni, a Felügyelet a fenti tájékoztatáson kívül nem tart szükségesnek további kommunikációt a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása érdekében, hiszen a forgalmazás felfüggesztése az alap minden befektetőjére nézve kizárja a befektetési jegyek visszaváltását (10. kérdés).
7
