(b Á 2015. évi . . . törvény a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással összefügg ő rendelkezéseinek módosításáró l
1. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI . törvény (a továbbiakban : Ogytv.) 75 . s-ának szövege az alábbira módosul : „A képvisel ő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általáno s szabályairól, továbbá az adózás rendjérő l szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokra .” 2. § (1) Az Ogytv . 94. 5 (4) bekezdésének szövege az alábbira módosul : „(4) A képvisel ő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi , fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (e bekezdésben a továbbiakban : Bizottság) elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amel y konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát . A Bizottság elnöke – az (5) bekezdésben foglalt nyilatkozattételi határid ő leteltét követően haladéktalanul, a nyilatkoza t tartalmától függetlenül – megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást . A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát Bizottság ülésén ellen őrzi. Az eljárást a Bizottsá g harminc napon belül folytatja le .” (2) Az Ogytv . 94 . § (5) bekezdésének szövege az alábbira módosul : „(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi é s mandátumvizsgáló bizottság felhívására a képvisel ő köteles a saját, illetve családtagj a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatoka t haladéktalanul, de legkés őbb 5 napon belül írásban bejelenteni . A vagyonnyilatkozattal kapcsolato s eljárás eredményér ől a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsá g elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi é s mandátumvizsgáló bizottság által megállapított tényekr ől a soron következ ő ülésen tájékoztatja az Országgy űlést.” (3) Az Ogytv. 94. § (5) bekezdésének szövege az alábbira módosul : (6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelm i és mandátumvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy a képvisel ő vagyonnyilatkozat-tétel i kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tény t szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi é s mandátumvizsgáló bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képvisel ő összeférhetetlenségének a kimondását, és felhívni az adóhatóságot vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására .
3. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII . törvény 89 . §, (1) bekezdése az alábbi új, c) ponttal egészü l ki, a többi pont megjelölése értelemszer űen módosul: „/-(1)
Kötelező az ellenőrrést lefolytatni)
c) az Országgy űlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága felhívására,”
4. § (1)E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba . (2)E törvényt a folyamatban lév ő eljárásokra is alkalmazni kell .
INDOKOLÁ S Az Országgy űlés önellenőrző feladatát, ezen belül is a képvisel ők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát az Országgy űlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgál ó bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) végzi el . E bizottság az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI . törvény (a továbbiakban : Ogytv.) 17 .5 (4) bekezdése értelmében paritásos bizottság, azaz a kormánypárti és ellenzéki képvisel ők egyenlő számban vesznek részt a munkájában . Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy a Bizottság a lehető legelfogulatlanabbul, legpártatlanabbul végezze a munkáját, a politikai motiváció mértékét a lehetséges minimumra szorítva. A Bizottságnál – az Ogytv . 94. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását . Mivel a vagyonnyilatkozat nyilvános, és azt a célt szolgálja, hogy azon keresztül a választópolgárok közössége megfelel ően tájékozódhasson a képviselő k vagyoni viszonyainak alakulásáról, indokolt, hogy a vagyonnyilatkozatban foglalta k vizsgálatának kezdeményezésére is bárkinek joga legyen . Bár az, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozat i rendszer megfelel ő en biztosítja-e a vagyoni viszonyok átláthatóságát, igencsak kérdéses, a fentiekben körülírt intézmény elviekben megfelel ő lehetőséget teremt az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatainak megismerésére . Az Ogytv. 94. (4) bekezdésének egy másik rendelkezése azonban a fent hivatkozott átláthatósági , elszámoltathatósági lehető séget gyakorlatilag kiüresíti . A törvény értelmében ugyanis, ha a kezdeményezés nem felel meg az ott meghatározott követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan , vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi , összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkü l elutasítja a kezdeményezést . Ezzel a jogalkotó olyan széles mérlegelési jogkört biztosít a bizottsá g elnökének, amely lehet ő séget teremt az egyébként megalapozott, érdemben megvizsgáland ó kezdeményezések érdemi vizsgálat nélküli elutasítására is . Mivel az elnök szükségképpen valamelyi k frakció tagja, e jogköre teljességgel ellentétes a bizottság paritásos jellegével, és lehet ővé teszi, hogy az elnök politikai elfogultság, pártköt ő dés alapján blokkoljon egyes vizsgálatokat, másokat pedig akár indokolatlanul terjesszen a bizottság elé . E két szempont alapján – azaz hogy a Bizottság elnöke szükségképpen nem pártatlan, valamin t hogy túlságosan széles, az eljárás menetét érdemben befolyásoló jogköre van – megállapítható, hog y a Bizottság pártatlan ellenőrző funkciója nem képes megfelel ően érvényesülni. Jelen törvényjavasla t célja ezen akadályok lebontása, azaz az elnök szerepének megváltoztatása akképpen, hogy a jövő ben valóban csak eljárási feladatok háruljanak rá, míg érdemi döntéseket minden esetben a Bizottság hozzon . A törvényjavaslat további célja, hogy a Bizottság vizsgálatának eredményét jogkövetkezménnye l kösse össze . A jelenlegi szabályok értelmében lehet őség van a képvisel ő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezni, azonban ha a Bizottság a vagyonnyilatkozat szándékos hibáját tárj a fel, indokolt, hogy az erre hivatott adóhatóság vizsgálatát is kezdeményezhesse, amely érdem i eszközökkel rendelkezik a vagyoni háttér megvizsgálására és eseteges szankciók alkalmazására. Az adóhatóság köteles lefolytatni a vizsgálatot a javaslat értelmében .
RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz
Az országgyűlési képviselő mentelmi jogának terjedelmét változatja meg . A2. §-hoz
A törvényjavaslat utal az (5) bekezdésben meghatározott, az elnök által a vagyonnyilatkozatta l kapcsolatos eljárás esetén megteend ő felhívás megtételének kötelezettségére, valamint el őírja, hogy az erre nyitvaálló határidő letelte után haladéktalanul meg kell indítani az eljárást (a Bizottsá g ülésének összehívásával és az ügy napirendi javaslatra tűzésével) . A törvényjavaslat törvényi szintre emeli a nyilatkozattétel határidejét és el őírja, hogy a Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan feltárt visszásság esetén köteles az adóhatóságot felhívn i vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására .
A3.§hoz
Megteremti annak lehető ségét, hogy a Bizottság felhívhassa az adóhatóságot vizsgálat lefolytatására. A4.§hoz
Hatályba léptető rendelkezés, amely — a Bizottság vizsgálati funkcióinak célját és eze k megvalósulásának jelenlegi akadályait tekintve — az esetlegesen folyamatban lév ő eljárásokra i s alkalmazni rendeli a törvény új szövegét .
ORSZÁGGY Ű LÉSI KÉPVISEL Ő
dr. Kövér László az Országgy űlés elnök e részér e helyben tárgy : törvényjavasla t
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alaptörvény 6 . cikk (1) bekezdése, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II . 24.) OGY határozat 31 . skk. alapján „a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással összefüggő rendelkezéseinek módosításáról” címmel a mellékelten csatolt
törvényjavaslato t terjesztem el ő.
Budapest, 2015 . február 19 .
Tisztelettel:
Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő Együtt
