II. Népesség, település, életmód / 3. A korai feudalizmus (társadalom, gazdaság, egyház) A KORAI FEUDALIZMUS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. AZ EGYHÁZ SZEREPE NYUGATEURÓPÁBAN ÉS AZ ARAB FEUDALIZMUS TERÜLETEIN 1. Az első feudális államok
A Római birodalmat a germán törzsek döntötték meg. Több királyságot is létrehoztak az egykori Nyugat-Római Birodalom területén (nyugati és keleti gótok, burgundok, vandálok, longobárdok, alemannok), de közülük csak a frankok királysága bizonyult tartósnak. A Frank Királyságban alakultak ki a feudalizmus jellegzetes intézményei, mint pl. a hűbériség. A feudalizmus (neve a feudum szóból ered), az a középkori társadalmi rendszer, amelyben a társadalmi kapcsolatokat alapvetően a földtulajdon (a feudum örökíthető hűbérbirtok, amely szolgálathoz kötött) és a jobbágy–földesúr viszony határozza meg. A társadalom csoportjai között nincs jogegyenlőség, és fontos szerepe van a kiváltságoknak. Ebben a korban a legjellemzőbb településformák a falvak voltak, de már kialakulóban voltak a városok is. 2. A hűbériség A hűbériség kialakulásának okai a) Katonai: Megjelenik a kor legütőképesebb hadereje, a nehézpáncélos lovasság. Minden uralkodó azt szeretné, hogy ilyenekből álljon a hadserege. De ehhez birtokot kell adományozni, hogy az emberek egy része legalább fel tudja magát fegyverezni. b) Politikai: híveiket, bizalmasaikat fontos pozíciókba juttatják, címeket, birtokokat adományoznak nekik, hogy biztosítsák maguknak jóindulatukat.
1
II. Népesség, település, életmód / 3. A korai feudalizmus (társadalom, gazdaság, egyház) A vazallus kötelezettségei (hűbéres, aki a földet kapja) Fegyveres szolgálat (de az erkölcstelen feladatokat nem kell teljesíteni) Védelmezni a hűbérurat Váltságdíj fizetése, ha a hűbérúr fogságba esik Szenior kötelezettségei (hűbérúr, aki a földet adja) Földbirtok, Koszt és kvártély biztosítása a vazallus a szenior birtokán élt. Ha valamelyik fél megszegte bármelyik pontot, az egyezmény érvénytelenné vált. Minden szenior csak a közvetlenül alá tartozó vazallusnak parancsolhatott („Az én vazallusom vazallusa, nem az én vazallusom”), így a királynak nem volt teljhatalma. A birtokadomány típusai Benefícium= jótétemény. Ez nem örökölhető, ha meghal az, akinek adták, akkor visszaszáll a hűbérúr kezébe Feudum: Ez örökölhető 3. A kora középkor gazdasága a) A nyugat-római birodalom bukása után a városok fejlődése és a távolsági kereskedelem hanyatlásnak indult, a barbár hódítók nem igényelték ezek fenntartását. b) az élet igazi értékmérőjévé a földbirtok vált (rá alapozódott a hűbéri láncolat kialakulása is). c) az emberek önellátó gazdálkodásra rendezkedtek be: mindent megtermeltek önmaguknak, amire szükségük volt. d) Fokozatosan kialakult a falusi földközösség rendszere: a közösséghez tartozó valamennyi földbirtok tulajdonosa a földesúr a használat szempontjából azonban a birtok 3 részre osztható: majorság
jobbágytelek
a földesúr saját kezelésben maradó birtokrésze a legjobb minőségű földek tartoznak ide a jobbágyok művelik meg robotban
a földműves (jobbágy) része, amit csak használatra kapott meg. részei a telek (házhely), kert és a szántóföld. ezek használatáért cserébe bizonyos szolgáltatásokkal tartozik: terményadó, robot (ingyenmunka a majorságon) ajándék
közösen használt részek erdő rét, legelő halastó malom
4. Nagy gazdasági változások: megújuló mezőgazdasági technika a) A fejlődés igényei: A mezőgazdasági technika fejlődése a Karoling-korszakban (VIII-IX. század) indult meg. A Frank Birodalom szívében, a Rajna és a Loire mentén, a könnyen művelhető földeken a népesség száma hatalmasan felduzzadt: szükségük volt új földterületekre, hogy a gyarapodó népességet el tudják tartani ostrom alá vették a nehezebben művelhető, kötött talajú földeket is, erdőket irtottak és mocsarakat csapoltak le, a földművelés kiterjesztése maga után vonta újabb és újabb találmányok kialakulását. b) Új találmányok megjelenése: Az új szántóföldek feltörése új találmányokat kívánt meg: Az ökör helyett lovat kezdtek el igavonásra használni. nehézeke (vasból): a keményebb, sziklás talajokat is fel tudják szántani, a faeke csak a lazább talajokkal bírt szügyhám: (a nyakhám helyett) a nyak helyett a szügyre teszik a hámot, oka: a nehézeke húzása miatt a ló ne fulladjon meg patkó: védi a lovak lábát a kemény talajokon is
2
II. Népesség, település, életmód / 3. A korai feudalizmus (társadalom, gazdaság, egyház) A népesség eltartása miatt a primitív erdőégetést és a legelőváltó gazdálkodást felváltotta a kétnyomásos, helyenként már háromnyomásos művelési mód. A kétnyomásos földművelésben a vetésre alkalmas földet 2 részre osztották fel. mindkettőt felszántották, de csak az egyik részébe vetettek, a másikat pihenni hagyták (ugar). A két területet időnként váltogatták, tehát földjük feléről arathattak. A háromnyomásos földművelésben a határt most már nem 2 hanem 3 részre osztották. Egyikbe az őszi, másikba tavaszi gabonát vetettek, s csak 1/3-át hagyták ugarnak. A földművelésnek ez a módja növelte a gabona termőterületét. Egyszerre a föld 2/3 részét művelik meg. Minden évben más terület az ugar. a földet gyakrabban trágyázták. A fejlődés következményei: a kölest felváltotta az igényesebb búza, rozs, árpa és a lovak etetéséhez szükséges zab nőtt a termésátlag (az elvetett mag kétszerese helyett 3-5 szorosát kapták vissza) a jobbágy többet termelt saját és földesura szükségleténél, s a fölösleget a piacon értékesíthette. Megindult az önellátó gazdálkodás felbomlása a mezőgazdaság és a kézművesipar különvált, az árutermelés és pénzgazdálkodás kialakulásához vezetett középkori városok kialakulása. 5. A középkori egyház szerepe Európa nyugati felében A középkorban az egyház fontos szerepet töltött be az emberek életében. a) Gazdaságban: a szerzetesrendek kolostorai egyben fontos gazdasági központok is, innen terjednek el az új földművelési technikák (pl. két-, háromnyomásos gazdaság), főleg a ciszterciták jártak élen ebben zöldség- és gyümölcskertészet, gyógy- és fűszernövények termesztése kézművesség – főként a kolostor és templomépítéshez szükséges mesterségek (faragóműhely, ötvösműhely, üvegkészítés stb.) b) Politikában, állam vezetésben: a főpapság jelentős szerepet kap : tagjai a királyi tanácsoknak, betöltenek fontos tisztségeket (pl. kancellárok) rendi képviselettel rendelkeznek keresztes hadjáratok meghirdetése lovagrendek megalakulása, Kelet értékeinek behozatala Európába (pl. arab számok, ókori görög szerzők újrafelfedezése) c) Hétköznapi életben: a középkori ember mindennapjait a keresztény egyház szabályai nagyban meghatározták: születés és keresztelés, házasság, halál-temetés, vasárnapi istentisztelet, egyházi ünnepek, böjt megtartása, stb. lovagi eszmény kialakítása: az elesettek, árvák, gyermekek, nők gyámolítása, védelme a lovag fő kötelessége, ezek a kereszténység alapértékei is (erőszak korlátozása) betegek ápolása (pestis, lepra…) d) Kultúrában: oktatás: ebben a korban az emberek nagy része tudatlan volt. Ezen az egyház új próbált meg változtatni, hogy oktatási intézményeket alapított, ahol az emberek megtanulhattak írni és olvasni. Ebben az időszakban az emberek nagy része rendszeresen járt szent liturgiára. művészet: a hívők nagy része nem ismerte a szent írást „Bibliát”. Ezen az egyház a következőképpen akart változtatni: a templomok belső falára festményeket „freskókat” készítettek, ami egy-egy bibliai történetet mesélt el. Ezt más néven a szegények bibliájának (Biblia pauperum) is nevezték. írásbeliség: a szerzetesek kódexek másolásával is foglalkoztak, krónikáik pedig fontos forrásoknak számítanak. Így a nyugat-európai hűbéri társadalom 3 fő csoportból állt: oratores, vagyis imádkozók = papság (imájukkal szolgálják a közösséget) bellatores, vagyis harcolók = a hűbéri láncot alkotó nemesség (fegyverükkel szolgálják a társadalmat laboratores, vagyis dolgozók = parasztság, kézművesek, majd a városi polgárság (munkájukkal szolgálják a köz javát)
3
II. Népesség, település, életmód / 3. A korai feudalizmus (társadalom, gazdaság, egyház) 6. Az iszlám és az arab birodalom a) Az iszlám fogalma: az iszlám a kereszténységből kialakult mohamedán vallás jelentése: teljes meghódolás Istennek. b) Az iszlám kialakulása: Helyszín: az Arab-félszigeten alakul ki Időszak: Kr. u. a VII. században (622). Kialakulásának előzménye: súlyos gazdasági és társadalmi válság rejtőzik mögötte gazdasági válság: háború az új-perzsák és az abesszinok között, emiatt a kereskedelem lehanyatlik társadalmi válság: az Arab-félszigeten nagyon eltérő fejlettségű területek vannak: kereskedővárosok, pl. Mekka: a gazdag kereskedők és a szegény kézművesek közt vannak viták, szegényebb, törzsi fejlettségű részek is, ahol a beduinok törzsek vívnak háborúkat. A válságos helyzet hatására fölerősödik a vallásosság, Isten keresése. c) Mohamed tevékenysége: Mohamed fellépése: Működését Mekkában kezdte (egy tevehajcsárból lett kereskedő) Mialatt beutazta Arábiát, megismerkedett a keresztény és a zsidó vallással, melyekből sokat átvett az iszlám megalapításánál. Pl. neveket: Ábrahám-Ibrahim, Mózes-Musza, Jézus-Isza, Salamon-Szulejman, Iszmáil (Izsák), Annyira hangoztatta nézeteit, hogy 622-ben elűzik Mekkából Medinába, ez az iszlám időszámításának kezdete: a hidzsra (Mohamed futása) .
Az új vallás megerősödése: Medinában megerősödött az új hit, és sok követőre talált Mohamed bosszúból hadsereget szervezett Mekka ellen. Rövid harc után megegyezik a mekkai kereskedőkkel: Megígéri, hogy beépíti a vallásba a Kába-kő (egy meteorit darab) tiszteletét: kötelezővé teszi minden mohamedánnak, hogy életében legalább egyszer el kell zarándokolnia ide (a vendéglátás nagy üzlet a kereskedők számára). cserébe Mohamed visszatérhetett Mekkába és szabadon hirdethette nézeteit. d) Az iszlám tanításai: A tanokat a mohamedánok szent könyve, a Korán tartalmazza, jelentése: kihirdetés A hívők pedig a mohamedán (= muzulmán = moszlim = igazhitű) nevet kapják. Az 5 alaptanítás: Allahban, az egyetlen istenben, s prófétájában, Mohamedben való hit. „Egy az isten Allah és Mohamed az ő prófétája.” Mekka, a szent város irányában végzett napi ötszöri ima. (szalát) Kötelező alamizsnaosztás a szegényeknek.(zakát) A Ramadán havi 40 napos böjt betartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni és dohányozni. Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el Mekkába, a szent városba, és tekintse meg a Kába-követ. (hádzs) Másodlagos kötelezettségei közé tartozik a hívőnek: 4 feleségnél több asszonya nem lehet (szerető korlátlan mennyiségben tartható háremek kialakulása) étkezési és élvezeti-szer tilalmak: igazhívő alkoholt nem ihat, sertést nem ehet (ma már ebben a tilalomba a drogokat is beleértik a drogfogyasztást pl. Szaud - Arábiában vagy Pakisztánban lefejezéssel büntetik!) az iszlám terjesztése = a dzsihád. Általában nem erőszakos úton terjesztették hitüket, hanem ‘Isten útján történő erőfeszítést’ tartották a megfelelőnek. „Allah nem szereti az elsőként támadókat.” Ez szöges ellentétben áll a későbbi történésekkel, amikor a dzsihád már szent háborút jelentett, a hívő kötelességévé teszik a harcot, azzal az ígérettel megspékelve, hogy a hitetlenek elleni harcban elesettek a túlvilági ítélet megkerülésével azonnal a paradicsomba jutnak. Ez áll az arab terjeszkedés mögött: a közös vallás összefogja a harcias arab törzseket.
4
II. Népesség, település, életmód / 3. A korai feudalizmus (társadalom, gazdaság, egyház) e) Az Arab Birodalom kialakulása az Omajjád-dinasztia (VII-VIII. sz.) az első nagy hódítások: Palesztina, Egyiptom, Szíria, Perzsia elfoglalása fővárosuk Damaszkusz volt Európa felé a frankok állítják meg őket (Martell Károly a poitiers-i csatában, 732) az Abbászida-dinasztia (VIII.-XIII. sz.) ők alapítják az új fővárost, Bagdadot fénykoruk az Ezeregyéjszakából is ismert Harun ar-Rasid kalifa alatt volt A hódítások során alakul ki az arab feudalizmus: Államirányítás: A legfontosabb személy a kalifa (=helyettes), a próféta utóda, a hadvezér, a legfőbb bíró, a Korán első számú értelmezője volt - minden hatalom forrása. Mellette állt a ‘vezír’, a polgári hatalom, az ‘emír’, a katonai vezetés embere és a ‘kádi’, aki a legfőbb bíró volt. Mellettük még sok magas- és alacsonyabb rangú hivatalnok tevékenykedett, a tartományok élén csak a kalifának alárendelt kormányzók álltak. A ‘dívánok’, hivatalok élére sok esetben nem mohamedánok kerültek, szakértelmük miatt. A törvények alapját ‘Isten törvénye’, a Korán jelentette és az ‘ulemák’, a hittudósok végezték az elemzését. Az arab feudalizmus jellemzése: Az államra az ókori keleti típus és az európai típus keveredése volt jellemző. A föld a kalifa kezében volt, hűbéri lánc nem alakult ki. Magántulajdon létezett ugyan, de nem volt meghatározó. A társadalmi függés egylépcsős, a keleti differenciált társadalmakra emlékeztető. Nem alakult ki egységes jobbágyság sem, az állami földeken terményhányadért szabad parasztok dolgoztak. Az állami földadót ‘haradzsnak’ nevezték. Ugyanakkor fennmaradt a rabszolgaság is. Az arab hódítók a meghódítottak közigazgatási, gazdasági rendjéhez rugalmasan alkalmazkodtak, sok esetben jóval alacsonyabb adókat vetettek ki a lakosságra, mint előző, pl. bizánci uraik. A hivatalnokok és katonák fizetést és benefícium jellegű (bármikor visszavehette az uralkodó, nem volt örökíthető) földbirtokot kaptak szolgálataikért. (Ezt azért fontos kiemelni, mert ezzel magyarázható, miért lesznek elmaradottak az iszlám hódítóktól megszállt országok: ha a földbirtok bármikor visszavehető, nem éri meg rajta beruházni, fejleszteni, hanem rablógazdálkodást fognak rajta folytatni, amíg csak lehet.) f) Az iszlám kultúrája Ez a kultúra főleg a IX. században virágzott. Harun ar-Rashid bagdadi kalifa fia, al-Mámún kalifa alapította meg a ‘Tudományok Házának’ nevezett akadémiát. Itt antik és indiai szerzők műveit fordították arabra, pl. Arisztotelészt. Az arab tudósok közvetítésével visszaáramlott az ókori tudomány a középkori Európába. A közoktatás olyan fejlett volt, hogy gyakorlatilag mindenki tudott írni és olvasni. Az araboktól vettük át az indiai származású helyi értékes számokat, amelyekkel sokkal könnyebb számolni, mint a római számokkal. Az iszlám tudósok továbbfejlesztették a csillagászatot, az orvostudományt. Arab eredetű az alkímia kifejezés, ebből születik a kémia fogalma és tudománya. Arab szó a lombik, az alkohol, az algebra, az elixír, stb. Az indiai/perzsa eredetű sakkjáték is arabok által ismerte meg az akkori világ. Ipari termékeik közül világhíres volt a damaszkuszi (valójában indiai) acélkészítés, a rézedények gyártása, a X. századtól készítettek órákat. A moszlim világ exportcikke volt a papír, a selyem (a kínai módszerek átvétele), az üveg (Velence), a kordován csizma ( Cordoba), kizárólagos volt az illat- és pipereszerek gyártása.
5
