3-4. háttéranyag: Növényvédő szer felhasználás Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

3-4. háttéranyag: Növényvédő szer felhasználás Magyarországon 5.2 melléklet: Dr. Pethő Ágnes (szerk.) (NÉBIH, 2015. január): A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ (POP) NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1950-2010 KÖZÖTT Dr. Pethő Ágnes (szerk.) et al. (OKKP, 2013. április): ATRAZIN-TARTALMÚ NÖVÉNYVÉDŐSZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1960-2007

Módszertani Gyűjtemény tervezetek: A környezetben várható koncentrációk előre jelzett értékeinek kiszámítása és felhasználása a kockázatbecslésben (2014. május) Kockázatbecslés a nem cél-szervezetekre - ökotoxikológia (2014. január)

Növényvédő szer felhasználás Magyarországon

Szerkesztette: Dr. Pethő Ágnes Alapértékelésben résztvevő szakértők: Dr. Bleicher Edit Dr. Repkényi Zoltán Dr. Dienes Dóra

Budapest, 2015. január

Tartalom

1

Bevezetés ...........................................................................................................................................3

2

Engedélyezett és kivont szerek az elmúlt 20 évben...........................................................................6

3

A növényvédő szerek vízveszélyessége ............................................................................................7 3.1

Növényvédő szerek környezeti és ökotoxikológiai vizsgálatának áttekintése...........................7

3.2

A Módszertani Gyűjtemény környezeti és ökotoxikológiai ajánlásai........................................9

3.3 A növényvédő szerek régi és új osztályozása vízveszélyességi szempontból 3.4 4

5

10

A növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolása...............................................................11

Vízmonitoring szempontjából veszélyesnek ítélt hatóanyagok.......................................................12 4.1

Perzisztens növényvédő szerek felhasználása 1950-2010 között.............................................12

4.2

Atrazin-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1960-2010 között....................................13

4.3

Egyéb áttekintések szerint veszélyesnek tekinthető hatóanyagok ...........................................13

4.4

Az összesített lista módosítása a NÉBIH-NTAI Engedélyezési Részleg értékelése alapján ...19

4.5

A monitoringra kiválasztott hatóanyagok indoklása a forgalmi adatok figyelembe vételével 211

Mellékletek ......................................................................................................................................28 5.1

Fogalmak, rövidítések ..............................................................................................................28

5.2

Csatolt cikkek és szakanyagok .................................................................................................28

5.3

Táblázatok ......................................................................................................................... 28-58

2

1 Bevezetés Amikor a növényvédő szerek potenciális veszélyességét készülünk felmérni a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése érdekében a következőket kell figyelembe vennünk: -

-

Fontos tudnunk, milyen növényvédő szereket, mikor, azaz mettől meddig alkalmaznak /alkalmaztak hazánkban. Egy országban alkalmazott növényvédő szerek skálája folyamatosan változik, részben a bennük lévő hatóanyagok státusza miatt, részben a mindenkori növényegészségügyi és gazdasági tényezők következtében. A növényvédő szerek engedélyezése során meg kell határozni, hogy azok a vegetációs periódus során mikor, hányszor, milyen céllal, mely kultúrákra alkalmazhatók, milyen technológiával juttassuk ki azokat annak érdekében, hogy minél hatásosabbak legyenek növényvédelmi szempontból, de mégse jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot sem a kijuttató személyek, sem a környezet számára. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy nem önmagában a növényvédő szert, hanem az adott felhasználását engedélyezzük. Fontos tudni, hogy az alkalmazott növényvédő szerek milyen hatóanyagokat milyen mennyiségben tartalmaznak. Az egyes hatóanyagok értékelése 1991 óta uniós szinten történik, az értékelésben minden uniós tagállam részt vesz. A közös hatóanyag-paletta folyamatosan változik, nem elsősorban a gazdasági, hanem a hatóanyagok értékelésének egyre pontosabb humán- és környezetkockázati értékelése miatt. Az engedélyezett hatóanyagok jegyzéke az EU-tagállamokra nézve egységes és kötelező, a lista az EU honlapján jellemzően negyedévente kerül frissítésre. Nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer nem lehet forgalomban, vagy legalábbis szigorú megkötésekkel. Ilyen eset lehet egy szükséghelyzeti engedély, amely a felhasználók egy meghatározott köre számára elérhető.

Mivel a növényvédő szerek nem csak hatóanyagokat tartalmaznak, fontos tudni a növényvédő szerek pontos összetételét, azaz hogy a hatóanyagokon kívül az adott szer milyen vivőanyagot, oldószert, stabilizáló szert, védőanyagot, kölcsönhatás fokozó anyagot és egyéb segédanyagot tartalmaz. A növényvédő szerek engedélyezése során ezen anyagok humán-, és környezet- egészségügyi kockázatait is figyelembe kell venni. Emiatt az Európai Parlament és Tanács 1107/2009 rendelete növényvédő szerek forgalomba hozataláról (továbbiakban Rendelet) a hatályát kiterjesztette a hatóanyagokon kívül a védőanyagokra, kölcsönhatás fokozó anyagokra és egyéb segédanyagokra is. Jelenleg a következő kategóriákba sorolják az anyagokat.

1. táblázat Növényvédő szer kategóriák Category

Kategória

AC - Acaricide

atkaölő

AL - Algicide

algaölő

AT - Attractant

csalogató

BA - Bactericide

baktériumölő

DE - Desiccant

szárító

EL - Elicitor

kioldó

FU - Fungicide

gombaölő

HB - Herbicide

gyomirtó

IN - Insecticide

rovarölő

MO - Molluscicide

csigaölő

3

NE - Nematicide

fonálféreg-irtó

OT - Other treatment

egyéb kezelés

PA - Plant activator

növény-serkentő

PG - Plant growth regulator

növekedés szabályozó

Pruning

sebkezelő

RE - Repellant

riasztó

RO - Rodenticide

rágcsálóirtó

Safener

stabilizáló

ST - Soil treatment

talaj fertőtlenítő

Synergist

hozamfokozó

VI - Virus inoculation

vírusvakcina

Korábban a növényvédő szerek értékelése és engedélyezése nemzeti szinten történt. Az új Rendelet szerint annak hatályba lépését követően (2011.06.14.) a növényvédő szerek értékelése zónánként történik. Az EU három zónájából Magyarország a középső zóna (Central zone) tagja, mely Írországtól Romániáig terjed (1. ábra). Az adott zónán belül mindegyik tagállam részt vállal a növényvédő szerek értékelésében és a zónán belül azon tagállamok, ahol még a szert használni kívánják az adott készítményt, átveszik az értékelést. Az engedélyek kiadása azonban továbbra is nemzeti szinten történik.

1. ábra A növényvédő szerek háromzónás értékelési rendszere Zónánként egy tagállam értékel a zónabeli tagállamok számára. Kivéve a raktár, üvegház és vetőmag kezelésénél az egész EU egy zónának minősül, – de csak egy tagállam értékel ez esetben is.

Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes zónába sorolt országok egészen eltérő klimatikus és biogeográfiai adottságokkal rendelkeznek. Emiatt már korábban növénytermesztési szempontból az EPPO (európai és Földközi-tenger melléki növényvédelmi szervezet) Európa tagállamait négy zónába sorolta a biológiai vizsgálatok összehasonlíthatósága végett (2. ábra). Minden tagállamnak joga van a 4

három értékelési zónán belül nemzeti követelményeket indokolt céllal felállítani. Magyarország a délkeleti EPPO zónába sorolható. Ez azt jelenti, hogy a növényvédő szerek értékelése szempontjából a középső zónabeli tagállamokkal működünk együtt, de a biológiai vizsgálatokat a délkeleti EPPO zónának megfelelően kell elvégeztetni és benyújtani. A növényvédő szerek hatékonysági értékelése során ez a négy zónás rendszer továbbra is megmaradt, így a hatékonysági vizsgálatok a délkeleti zónára történő elvégzése esetünkben, a mi nemzeti követelményünk.

2. ábra EPPO zónabeosztás:Összehasonlítható klimatikus térségek a hatékonysági vizsgálatokhoz Az értékelés részletesen kiterjed a növényvédő szerek fizikai-kémiai tulajdonságainak, szermaradék vizsgálatának, analitikai tulajdonságainak, humán toxikológiai, környezeti, ökotoxikológiai, továbbá hatékonysági értékelésére, azonban az engedély technológiai előírásaival csak az egyes szerek használatának mikéntjét tudjuk megadni. Az egyes növényvédő szerek humán- és környezetkockázati szempontú értékelése során elért komoly előrehaladás ellenére, néhány alapvetően fontos tényező figyelembe vételére nem kerül sor a jelenlegi rendszerben. -

-

-

Egy adott területen az együttes alkalmazásra javasolt kombi csomag vagy ikercsomag környezeti hatásának vizsgálata egyazon vegetációs periódus alatt jelenleg nem történik meg. A kockázatértékelés fejlődésével ez a terület is górcső alá kerülhet. Nem tudjuk befolyásolni, hogy milyen egyéb növényvédő szereket és mekkora mennyiségben alkalmaznak még az egyes területeken. A kijuttatás során egy adott, vagy többféle növényvédő szert együtt juttatnak-e ki. Az egy tenyészperiódus során alkalmazott szerek lehetnek azonos funkciójúak (pl. herbicidek), melyek felerősíthetik egymás hatását, de lehet, hogy éppen a herbicid-rezisztencia kialakulását fokozzák. Ismert az is pl. hogy egyes gombaölő szerek a rovarölők hatását potencírozzák. A vegetációs periódus során a kellő hatékonyság elérése érdekében azonos funkciójú és akár azonos hatásmechanizmusú, különböző néven futó szerek is kijuttathatók, amelyek együttes hatását az engedélyezés során nem tudjuk figyelembe venni. Nincsenek az egyes növényvédő szerek alkalmazásának területi megoszlására vonatkozólag adataink. Az 1950-es években beindult a nagyüzemi gazdálkodás. Az intenzív gazdálkodásba bevont, immár 60 éve növényvédő szerekkel és műtrágyákkal kezelt legjobb termőföldjeink talaj- és vízháztartásáról szinte semmit nem tudunk. A korábbi MÉM-NAK még végzett rendszeres talajtani vizsgálatokat a 90-es évekig, de a szervezeti átalakítás során megszüntették a talajtani vizsgálatok elvégeztetését és csak szórvány monitoring történik. Az 5

egyes területekre kijuttatott növényvédő szerek mennyisége vonatkozásában a permetezési naplók lehetnek irányadók, de elektronikus formában ezek is csak az Agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) Programba bevont területekre állnak rendelkezésre. Bár az engedélyezés során az egyes kultúrákra vonatkozó szermaradék határértékeket figyelembe vesszük, nem tudni, hogy a talajok termőképessége, biológiai élete és pufferkapacitása a több évtizedes vegyszeres hatásra miként változik meg. Sajnos ez a vizeinkről is elmondható. Noha az egyes szerek környezeti hatását részletesen értékeljük, a felszíni vizeinket és felszín alatti vízkészletünket érő terhelést csak rendszeres, a vizekre nézve veszélyesebb hatóanyagok monitoringjával lehetne felmérni. A vizek helyváltoztató mozgása miatt a növényvédő szerek kifejezetten vízszennyező hatóanyagainak megállapításának és azok szisztematikus megfigyelésének van értelme.

2 Engedélyezett és kivont szerek az elmúlt 20 évben Uniós csatlakozásunk óta (2004. május) óta eltelt 10 év során jelentősen megváltozott a növényvédő szereink kínálata. Részben szűkült a nálunk korábban engedélyezett, de az EU-ban nem engedélyezett készítmények visszavonása miatt, másrészt bővült az új hatóanyagok felvétele és a nálunk korábban nem létező, de az EU-ban engedélyezett készítmények elfogadása révén. Erről részletes cikkek jelentek meg a Növényvédelem szakfolyóirat 2010. évi 46. számában: 1. Pethő Á., Somogyiné Pálos É.: Az Európai Közösségben használt növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja (1993-2009) Növényvédelem. 2010. 46 (7) 289- 336. 2. Pethő Á., Somogyiné Pálos É. és Baranyi T.: A hazánkban használt növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja (2004-2009) Növényvédelem. 2010. 46 (7) 337- 362 A csatlakozás óta Magyarország mint uniós tagállam évente jelentést küld a Bizottság felé a nálunk engedélyezett és visszavont készítményekről. Az 1994-től napjainkig terjedő engedélyezett és visszavont készítmények okiratai elérhetők a NÉBIH-NTAI ENIR adatbázisában, illetve lekérhetők a NÉBIH-NTAI Engedélyezési Osztály adatbázisából. Ennek a tömérdek és áttekinthetetlen információ átadása helyett annak van értelme, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási terv kialakítása érdekében bizonyos vízveszélyességi szempontok alapján értékeljük a hazai készítményeket. Az uniós és hazai jogszabályok, valamint a hozzájuk kapcsolódó útmutatók és módszerek részletesen leírják a növényvédő szerek környezeti és ökotoxikológiai értékelésének szempontjait. Ezek közül itt csak a legfontosabbak soroljuk fel. (A két kapcsolódó szakterülethez - környezeti sors, viselkedés és ökotoxikológia - számos munkadokumentum, útmutató, állásfoglalás stb. tartozik.) Hazai jogszabályok: 1. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2. 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 3. 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről Módszertani Gyűjtemény: környezeti sors és ökotoxikológia fejezete Uniós jogszabályok: 6

1. A TANÁCS 91/414/EGK IRÁNYELVE (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1107/2009/EK RENDELETE (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről 3. A BIZOTTSÁG 283/2013/EU RENDELETE (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról 4. A BIZOTTSÁG 284/2013/EU RENDELETE (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról 5. A BIZOTTSÁG 546/2011/EU RENDELETE (2011. június 10.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek értékeléséhez és engedélyezéséhez használt egységes alapelvek tekintetében történő végrehajtásáról 6. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról 7. A BIZOTTSÁG 547/2011/EU RENDELETE (2011. június 8.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek címkézésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról Uniós útmutatók: 1. SANCO/11244/2011 rev. 5 (14 March 2011) Guidance document on the preparation and submission of dossiers for plant protection products according to the “risk envelope approach”, 2. A PECsw és PECsed értékek kiszámításához a FOCUS (2001). “FOCUS Surface Water Scenarios in the EU Evaluation Process under 91/414/EEC”. Report of the FOCUS Working Group on Surface Water Scenarios, EC Document Reference SANCO/4802/2001-rev.2. 245 pp 3. FOCUS groundwater scenarios in EU review of active substances. SANCO 321/2000 rev.2; http://viso.jrc.it/focus/ 4. Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology GD SANCO/103299/2002-17 October 2002. rev 2 final 5. Guidance Document on Aquatic Ecotoxicology GD SANCO/3268/2001 rev.4 (final)-17 October 2002. 6. Risk Assessment for Birds and Mammals GD Sanco /4145/2000 – 25 September 2002. és /vagy Guidance of EFSA on Risk Assessment for Birds and Mammals (17 December 2009) 7. Guidance document on regulatory testing and risk assessment procedures for plant protection products with non-target arthropods. ESCORT 2 workshop 21-23 March 2000

3 A növényvédő szerek vízveszélyessége 3.1 Növényvédő szerek környezeti és ökotoxikológiai vizsgálatának áttekintése A növényvédő szerek vízveszélyességének értékelése rendkívül komplex és e tanulmány kereteit messze meghaladó feladat. A vázlatos áttekintés érdekében dióhéjban szemléltetjük az értékelés folyamatát. Környezeti szempontból a talaj és a levegő mellett értékelésre kerül a hatóanyagok és a készítmények vizekre vonatkozó értékelése. A növényvédő szerek vizekre történő környezeti értékelésének során vizsgált tényezők: 7

-

Vizekbe jutás módja, gyakorisága, mértéke, A szer és bomlástermékeinek azonosítása, A bomlás útja és sebessége a vizekben (hidrolitikus, biológiai bomlás, fotokémiai bomlás, lebomlás telített zónában) Üledékekben felhalmozódása (esetleges biomagnifikáció vizsgálata) Környezeti koncentráció becslése: a felszíni és talajvizekben (PECSW, PECGW), üledékekben (PEC sed) Vízvizsgálatok értékelése az egységes irányelvek alapján

A környezeti vizsgálatokat megalapozó fizikai-kémiai vizsgálatok ismeretében a vizsgálatokat az összes jelentős metabolitra, bomlás- és reakciótermékre el kell végezni, amelyek a kiindulási hatóanyag 10%-át meghaladó mennyiségben jelen vannak és akkor is, ha ennél kevesebb, de meghatározó hatásúak. A becsült környezeti koncentrációk megállapítása, az ún. PEC értékek a talajokra, a felszíni- és talajvizekre, az üledékre és a levegőre vonatkoztatva kerülnek meghatározásra.

Az ökotoxikológiai értékelés nemcsak a környezeti értékelés kiegészítője, de egyben a nem-cél szervezetekre gyakorolt kockázat becslése is a környezeti adatokra támaszkodva. Az ökotoxikológiai értékelés a szárazföldi és a vízi szervezeteket egyforma súllyal értékeli. Az ökotoxikológiai értékelés alá eső szervezetek: Szárazföldi környezet -

Madarak, emlősök és egyéb szárazföldi gerincesek Méhek, nem-cél ízeltlábúak Mikro- és makro talajlakó szervezetek Nem-cél növények Szennyvíziszap kezelés

Vízi környezet -

Halak Vízi gerinctelenek Algák Vízi növények (makrofiták) Üledéklakók

Kockázat becslési megközelítés alapelvei: Az akut vizsgálatoknál a toxicitás és az környezeti kitettség (expozíció) arány (un. TER-érték, vagy HQ-érték) meghatározása az 50%-os letális/hatásos koncentráció (LC50/EC50) és a felszíni vizekre vonatkozó becsült maximum koncentráció (PECsw), hányadosának kiszámításával (TERa= LC50/PECsw) történik. A krónikus esetben a hosszú távú TER érték számítása a hatástalan szint (NOEC= no observed effect level) és a PECsw hányadosának meghatározásával történik (TERlt= NOEC/PECsw). Üledéklakókra nézve az üledékekre vonatkozó becsült koncentrációval (PECsed) számolunk (TERlt= NOEC/ PECsed). Az alapszintű értékelést követi a kockázatbecslés finomítása, újabb magasabb rendű adatok – módosított expozícióval végzett vizsgálat, mikrokozmosz teszt stb. figyelembevételével, illetve szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések előírásával. Vizek esetében ilyen lehet a nem kezelt védősáv meghagyása a felszíni vizek mellett (pufferzóna, vagy vegetációval borított védőzóna). 8

3.2 A Módszertani Gyűjtemény környezeti és ökotoxikológiai ajánlásai A 89/2004. (V. 15.) FVM rendeletet szervesen kiegészítő és a hazai értékelést segítő Módszertani Gyűjteményben (továbbiakban MGY) közölt környezeti és ökotoxikológiai fejezetek alapkövetelményként rögzítik a környezetet érintő értékelési folyamatot. Az uniós alapelvek mellett a nemzeti sajátosságokból adódó követelmények is bemutatásra kerültek. Az útmutató rövidesen kiadásra kerül, a környezeti és ökotoxikológiai fejezetek aktuális verzióját a mellékletekben csatoljuk. A MGY-ben szereplő, a növényvédő szerek biztonsági óvó rendszabályaira vonatkozó különleges biztonsági (un. SPe) mondatok és egyéb előírások a kockázatbecslés nyomán a 89/2004 (V. 15.) FVM rendeletet követve kerülnek alkalmazásra. A MGY-ben található különleges mondatok megegyeznek az 547/2011/EU rendelet III. mellékletében a környezet védelmére megfogalmazottakkal. A címkére a klasszifikáció mellett ezek az SPe mondatok is felkerülnek, mivel a környezet védelme szempontjából lényegesek. A vizek védelme érdekében környezeti szempontból a következő különleges biztonsági mondatokat alkalmazzuk.. • SPe 1 „A talajvíz/a talajban élő szervezeteinek védelme érdekében ezt, vagy [megfelelő hatóanyag vagy anyagcsoport]-ot tartalmazó bármilyen más készítményt ne használja ugyanazon a területen [az előírt időtartam/gyakoriság]-nál hosszabb ideig/többször!” (Maximum xxx g hatóanyag/ha/yyy év) „A mondatot olyan növényvédő szerekre kell alkalmazni, amelyeknél az egységes elvek szerint elvégzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentésére intézkedések szükségesek, elsősorban a talajban való felhalmozódás (kumuláció), a földigilisztára vagy más talajlakó szervezetre gyakorolt hatás vagy a talaj mikroflóra, illetve a talajvíz szennyeződése elkerülésére” (89/2004 (V.15.) FVM). [Pl.: A talajvíz védelme érdekében a készítmény vagy más, xxx hatóanyagot tartalmazó készítmény, ugyanazon a területen yyy évente egyszer, maximum zzz g/ha dózisban használható!] • SPe 2 „A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében [az előírt talajtípus vagy helyzet] talajokon ne használja!” „A mondatot a talajvíz vagy felszíni víz potenciális szennyeződésének elkerülésére kell alkalmazni bizonyos körülmények között (például: talajtípus, topográfia vagy drénezett talaj), ha az egységes elvek szerint végzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentését szolgáló intézkedésekre van szükség az elfogadhatatlan hatások elkerülésére” (89/2004 (V.15.) FVM). Egyéb környezetvédelmi előírás az 547/2011/EU rendelet III. mellékletében a környezet védelmére megfogalmazott általános előírás: • SP 1 „A termékkel vagy annak tartályával ne szennyezze a vizeket. (A berendezést vagy annak részeit ne tisztítsa felszíni vizek közelében/kerülje a gazdaságban vagy az utakon lévő vízelvezetőkön keresztül való szennyeződést).” Egyéb környezetvédelmi előírás a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rend. alapján. • „Az ivóvízbázisok belső védőterületén felhasználni tilos, külső védőterületen és a hidrogeológiai védőövezeten belül külön engedélyezéstől függően használható.” A vízi szervezetek vonatkozásában a figyelembe veendő különleges SPe mondatok: Több növényi kultúrára történő kockázatbecslés esetén, a puffer zónát az egyes kultúrákra egyedileg 9

kell megadni. Az SPe 3 standard mondat ennek megfelelően, kultúrákra tagolva kerül megfogalmazásra: • SPe 3 A vízi szervezetek /nem célzott növények/ nem célzott ízeltlábúak/ rovarok védelme érdekében a nem mező gazdasági földterülettől/ felszíni vizektől (az előírt távolság) távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet. A hazai engedélyekben kizárólag a vízi szervezetekre az SPe 3(1), míg az összes élő szervezetre az SP 3(7) vonatkozik. Külön SPe3(4) mondatunk van a légi permetezésre. • SPe 3(1) „A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy kezeletlen biztonsági sávot!” • SPe 3(7) „A vízi szervezetek/nem cél-növények/nem cél-ízeltlábúak/rovarok védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől/felszíni vizektől [az előírt távolság] távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet!” • SPe 3(4 légi) A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől ... m (hidastraktorral végzett kezelés esetén … m, légi kezelés esetén … m) távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet! • Spe 4 „A vízi szervezetek/nem cél-növények védelme érdekében a vizet nem áteresztő felületeken (pl. aszfalt, beton, utcakövezet, vasúti pályák és az elfolyás egyéb veszélye esetén) ne alkalmazza!” A csávázó szerek / granulátumok esetében alkalmazandó /alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedés az engedélyokirat egyéb környezetvédelmi előírások pontja alatt: A növényvédő szer / csávázott vetőmag nem használható / növényvédő szerrel kezelt szaporítóanyag nem vethető a vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében mért 5 m-es biztonsági távolságon belül! Az ivóvízbázisok belső védőterületén felhasználni tilos, külső védőterületen és a hidrogeológiai védőövezeten belül külön engedélyezéstől függően használható. A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében homoktalajokon (KA < 30), valamint fokozottan érzékeny és/vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területeken ne használja!”

3.3

A növényvédő szerek régi és új osztályozása vízveszélyességi szempontból

Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló új 1272/2008/EK rendelet (továbbiakban CLP rendelet) vízveszélyességi szempontból a következő módosításokat tartalmazza: -

változott a korábbi osztályozás, a régi veszélyességi R (risk) mondatokat, un. H (hazard) mondatok váltják fel, az S (safe) biztonsági mondatokat új óvintézkedésre vonatkozó un. P (precaution) mondatok váltják fel.

A CLP rendelet VII. mellékletében szerepel a régi és az új besorolás összehasonlítása, melyből a vizekre/vízi szervezetekre vonatkozó módosításokat emeltük ki az alábbi táblázatban. 2. táblázat Régi és új osztályozás összevezetése vízi szervezetekre vonatkozólag A 67/548/EGK irányelv szerinti besorolás

CLP rendelet szerinti besorolás

10

veszélyjel és veszély (R) mondat N; R50 N, R50–53 N; R51–53 R52–53 R53

Veszélyességi osztály és kategória Aquatic Acute 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 Aquatic Chronic 2 Aquatic Chronic 3 Aquatic Chronic4

Figyelmeztető mondat H400 H400, H410 H411 H412 H413

Jelmagyarázat: N

környezeti veszély

R50

nagyon mérgező vízi szervezetekre

R50/53

nagyon mérgező a vízi szervezetekre/ a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz

R51/53

mérgező a vízi szervezetekre/ a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz

R52/53

ártalmas a vízi szervezetekre/ a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz

R53

a vízi szervezetekben hosszantartó károsodást okoz

H400

nagyon mérgező a vízi élővilágra

H410

nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

H411

mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

H412

ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

H413

hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra

A növényvédő szerek vízi veszélyesség szempontjából történő értékese a fenti szempontok figyelembe vételével történt. Vannak közismerten a vizekre veszélyes növényvédő szerek, mint például a klórozott szénhidrogén-tartalmú perzisztens szerek, de ezek már kivonásra kerültek. Ugyanakkor a jelenleg alkalmazott növényvédő szerek megítélése komplex feladat. A mérlegelés egyik szempontja a bennük lévő hatóanyagok besorolása az uniós értékelés alapján. Azonban a készítményben levő hatóanyagok aránya, az egyéb segédanyagok mennyisége és hatása döntően megváltoztathatja egy szer veszélyességét. Mindezeken felül az alkalmazott technológia még a veszélyes hatóanyagok megfelelő alkalmazását is képes biztosítani. A növényvédő szerek értékelése során mindez együtt kerül mérlegre. Ezért nekünk a jelenleg engedélyezett technológia mellett forgalomban lévő növényvédő szerek vízi veszélyességéről kell képet kapnunk.

3.4

A növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolása

A címkén megjelenő osztályozás mellett a növényvédő szereket forgalmi kategóriába is soroljuk. A készítmények veszélyessége és a felhasználásból eredő kockázat alapján jelenleg három kategória létezik az alkalmazhatóság szerint. I. II. III.

felsőfokú (egyetemi) képesítéshez kötött, középfokú képesítéshez kötött (megfelelő egyetemi tantárgyi vizsga, középiskolai vagy szaktanfolyam), szabadforgalmú kategória - képesítéshez nem kötött

Ez a rendszer átalakulóban van. Az életbe lépő új rendszer három, új alapokon nyugvó kategóriába sorolja be a növényvédő szereket: A. forgalmi kategória – növényorvosi vényköteles B. forgalmi kategória – nem vényköteles (szabad forgalmú) 11

C. forgalmi kategória – nem vényköteles (szoba- és balkonnövények, valamint házikerti dísznövények ápolására engedélyezett készkiszerelésű növényvédő szerek, valamint a feltételrendszernek megfelelő növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek. Az új rendszer azonban nem lesz enyhébb, mert a jelenlegi I. mellett a II. kategóriába sorolt készítmények javarésze is vénykötelessé válik, így a hazai forgalmi kategóriák jobban korrelálnak az uniós tagállamokéval. A jelenlegi besorolás szerint tehát az I. és II. kategóriába sorolt növényvédő szerek vízi veszélyességét érdemes elemeznünk, de nem szabad elhanyagolnunk azt a tényt sem, hogy a III. kategóriába sorolt szerek is komoly környezeti veszélyt hordozhatnak, amennyiben nagy mennyiségben, és többször is alkalmazzák azokat.

4 Vízmonitoring szempontjából veszélyesnek ítélt hatóanyagok 4.1 Perzisztens növényvédő szerek felhasználása 1950-2010 között A perzisztens növényvédő szerek sajátossága, hogy hosszú időn át fennmaradnak a talajokban és vizekben, nehezen bomlanak le, esetleg bomlástermékeik is perzisztensek és veszélyesek a környezet számára. A fizikai tulajdonságaiknak megfelelően (pl. lg Pow>3) a táplálkozási láncban feldúsulhatnak. Emiatt az uniós csatlakozásunk kapcsán (2004) készült egy felmérés „A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) csökkentése” címmel. A programot a GEF/UNIDO finanszírozta és az akkori KvVM bonyolította. A nemzeti program keretében felmérésre került a NÉBIH-NTAI jogelődjénél, a Növény- és talajvédelmi Központi Szolgálatnál (NTKSZ) a hazai POP-tartalmú növényvédő szerek hazai felhasználása 1950-2000 között. A tanulmány nyomtatásban megjelent és jelenleg is elérhető. Pethő Á.- Ocskó Z.: POP- növényvédő szerek hazai felhasználása 1950-2000 között In: A környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagok csökkentése. GEF/UNIDO nemzeti program, NTKSZ tanulmány 124 + 10 táblázat.

Ez az értékelés megújításra került az endoszulfán, mint utolsó POP-tartalmú hatóanyag uniós visszavonása kapcsán és cikk formájában közzétételre került 2010-ben a Biokontroll c. folyóiratban: Pethő Á.: A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező (POP) növényvédő szerek hazai felhasználása 1950 és 2010 között. Biokontroll 2. évf. 3. szám 2011. 12-23. Azonban a részletes táblázatok nem kerültek nyilvánosságra. Ezért a tanulmány háttéranyagát most beépítve összesítést kaphatunk a hazánkban használt POP-tartalmú növényvédő szerek 1950-2010 közötti felhasználásáról (Ld.5.2 melléklet). Készítmények A 60 év során mennyiségében a legtöbbet a lindán-tartalmú készítményekből használtak fel (189 650 t), javarészt az 1960-80 közötti években. A 2. helyezett DDT-tartalmú szerek (114 736 t) zömét az 1950-70 közti periódusban alkalmazták. Ugyanerre a periódusra esett a HCH-tartalmú készítmények virágkora (46 860 t). E három hatóanyagot tartalmazó készítmények mennyiségi prioritása annak is köszönhető, hogy más klórozott szénhidrogén tartalmú növényvédő szerekkel együtt kombinálva is alkalmazták. Az aldrin-tartalmú készítmények szintén magas számot mutatnak (66 800 t), de mivel ezeket 2%-nyi mennyiségben szuperfoszfátba keverve alkalmazták, tényleges szennyező hatásuk csekély azokhoz a rovarölő szerekhez viszonyítva, melyeket tiszta hatóanyagként is (pl. DDT, lindán) alkalmaztak. A toxafén-tartalmú szerek szintén az 50-es évektől kezdődően, de 30 éven át viszonylag stabilan, mégis szerényebb szerepet játszottak a rovarölő szerek sorában. Az endoszulfán-tartalmú készítmények kezdetben kisebb mennyiségben kerültek felhasználásra, de a 12

vetélytársak piacról történő kivonása után jelentősebb szerephez jutottak 1970 után. Hatóanyagok Azonban ha a hatóanyag-tartalomra vetítve értékeljük a helyzetet egészen más képet kapunk. Az elmúlt 50 év során a POP hatóanyagok közül kétségkívül a DDT-ből fogyott a legtöbb (39 480 t = 59,4%), aminek felhasználása 1950-1970 közé esett. A második helyen a lindán (γ-HCH) felhasználása áll (kb. 13 300 t = 20%), amely főként 1960-1980 között történt. Az első 20 évben még jelentős volt a HCH (α- és β-HCH) értékesítés (kb. 10%), 1960-1980. között pedig a toxafén (5,44%) felhasználása. Hosszú felezési ideje miatt még megemlíthető a 60-as évek közepén forgalmazott aldrin (2,8%). A dieldrin felhasználás összmennyisége elhanyagolható, de erős perzisztenciája miatt érdemes megemlíteni, hogy teljes felhasználása az 1960-as évek első felére tehető. Az utolsó 40 év egyetlen jelentős kifutójaként az endoszulfán maradt meg, felhasználása 1970-1990 között érte el csúcspontját.

4.2 Atrazin-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1960-2010 között A perzisztens hatóanyagokon kívül számos vízszennyező hatóanyag létezik. Ilyenek a triazinok, amelyek többsége vízszennyező és Magyarországon rendkívül kedvelt gyomirtó szerek voltak visszavonásukig. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében a Peszticid szennyezés, terhelés hatásának vizsgálata (különös tekintettel a triazinokra) témakörben az „Atrazintartalmú növényvédő szerek hazai felhasználása (1960-2007)” címmel készült egy felmérés, melynek anyaga a 2013-as Ökotoxikológiai Konferencián is szerepelt. A tanulmány elérhető és a jelenlegi anyag mellékleteként is (Ld. 5.2 melléklet). Itt is csak rövid észrevételt teszünk a felhasználásra vonatkozólag. A vizsgált 48 évnyi időtartam során forgalmazott teljes növényvédő szer felhasználás 6,2%-át tették ki az atrazin-tartalmú készítmények (144 741 t), ami tekintettel a hatóanyagok széles skálájára, meglehetősen magas aránynak számít. Ez a mennyiség több, mint a DDT-tartalmú készítmények 60 év során történt összes felhasználása (114 736 t). Az atrazin-tartalmú szerek a többi herbicid arányában – az 1981-2007 közötti időszakra vonatkoztatva – a gyomirtó készítmények 13%-át adták. Ez a nagy arány világosan tükrözi a gyomirtásban az atrazin jelentőségét. Hatóanyagra vetítve a közel 50 év alatt az atrazin hatóanyag összmennyisége: 55 041 t, ami a készítmények átlag 38%-os atrazin-tartalmára utal. Ez jóval nagyobb mennyiség, mint az 50 év során alkalmazott DDT hatóanyag mennyisége (39 480 t).

4.3 Egyéb áttekintések szerint veszélyesnek tekinthető hatóanyagok A 2. fejezetben ismertetett szempontok szerint tekintettük át a még vízveszélyességi szempontból szóba jöhető hatóanyagokat. Ehhez felhasználtuk az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott táblázatokat is. Az Excel táblázatok tartalmazták a 60/2000/EK Vízkeret Irányelv X. mellékletébe sorolt, a vízpolitika területén elsőbbségi anyagok jegyzékét. Mivel a jegyzék időről-időre változik a 2008/105/EU direktívával megadott 33 hatóanyagot tartalmazó listát és a 2013/39/EU irányelvvel megadott 45-ös listát adták meg, beépítve néhány korábbi listán szereplő hatóanyagot is. Bár mindig a legutolsó lista az aktuális, de a monitoring szempontjából fontosak lehetnek a korábbi listákon is szereplő hatóanyagok. A listákon szerepelnek a felsoroltak közül azok, melyeket elsőbbségi veszélyes anyagnak tekintenek, így ezeket mi is X-szel jelöltük. A 3. oszlopban a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 kormányrendeletben megadott veszélyes és mérgező anyagok listáján csillaggal jelöltük azokat a növényvédő szer hatóanyagokat, melyek vízveszélyessége jelentős. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 kormányrendeletben kötelezően mért paraméterek nem relevánsak növényvédelmi szempontból, így ezt az oszlopot töröltük. Csillaggal jelöltük a 2000-2012 Környezethasználati monitoring alrendszer (FAVI-MIR-K) 13

listáján és a 2004. évi OTH listán a számunkra fontosabb hatóanyagokat. Végül alaposan áttekintettük a NTKSZ- MGSZH-NÉBIH 2002-2010 között felszíni vízmintákból detektált komponenseket a korábbi jelentésekből és a gyakoribb hatóanyagokat csillaggal jelöltük (3. táblázat 6. oszlop). A leggyakrabban detektált komponensek a következők voltak:

1. atrazin- a maximum 2006-ban a leggyakoribb, de még 2010-ben is gyakori (205 eset) 2. dikamba – 2002-2004 között igen gyakori, majd gyakorisága alábbhagy (168 eset) 3. MCPA – 2002-2004 között igen gyakori, majd 2006-tól már nem jelentős (158 eset) 4. 2,4-D - 2003-2004 között ez a leggyakoribb szennyező, 2009-tól már nem jelentős (156 eset) 5. diklórprop- 2002-2004 között igen gyakori, majd 2006-tól már nem jelentős (128 eset) 6. mekoprop - 2002-2004 között igen gyakori, majd 2006-tól már nem jelentős (126 eset) 7. acetoklór- 2002-2004 között gyakori, majd 2007 után már alig (90 eset) 8. MCPB – 202-2004 között gyakori, utána nincs (45 eset) 9. metolaklór- 2002-2004 között gyakori, 2007-után már nincs (36 eset) 10. bentazon – 2004-től emelkedik! (31 eset) 11. prometrin- 2002-2009 között folyamatos, de alacsony gyakoriságú (21 eset) 12. diazinon - 2002-2006 között gyakori, 2007-után már nincs (21 eset) 13. terbutilazin- 2006-tól folyamatosan kimutatható, közepes gyakorisággal (17 eset)

A megadott egyesített listát jó kiindulási pontnak találtuk és azt bővítettük (lásd később) Az előzetesen értékelt listákat különválasztottuk az általunk értékelt egyesített és bővített listától és a 3. táblázatban jelenítjük meg.

14

3. táblázat Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez megadott és értékelt adatok áttekintése (NÉBIH-NTAI) 2005 60/2000/EK Vízkeret Irányelv elsőbbségi anyagok jegyzéke

220/2004 K.r felszíni vizek védelme

2000-2012 FAVI Környezethasználati monitoring alrendszer (FAVI-MIR-K)

2004. évi OTH lista

NTKSZ- MGSZH-NÉBIH környezeti minták 2002-2010

detektált komponensek (a fontosabbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI)

(a fontosabbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI)

felszíni vizekben detektált komponensek (a gyakoribbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI)

33-as lista, 2008/105 EU direktíva X= elsőbbségi vesz. anyag

45-ös lista 2013/39 EU direktíva (jelenleg ez érvényes) X= elsőbbségi vesz. anyag

2.sz.mell. (=érvényes lista) veszélyes és mérgező anyagok (a fontosabbak *-gal jelölve NÉBIH-NTAI)

1,2 diklór-etán

1,2 diklór-etán

Alaklór*

alaklór

alaklór

Aldrin*

2,4-D*

2,4-D (diklorfenoxi-ecetsav)* acetoklór*

antracén X

antracén X

Alumínium (összes)

Acetoklór*

atrazin*

alaklór*

atrazin

atrazin

Antimon (összes)

AD67

diazinon

atrazin *

Antracén

Aldrin

endoszulfán*

atrazin-dezetil

MCPA

bentazon *

benzol

benzol

2,4,5-T*

Alfametrin

2,4-D * acetoklór *

Cd és vegyületei

aklonifen

Arzén (összes)

DEHP (dietilhexilftalát)

bifenox

Atrazin*

Ametrin

metolaklór

diazinon *

diklór-metán

brómozott difeniléter X

Azbeszt

Atrazin*

prometrin

dikamba *

diuron

Cd és vegyületei

Bárium (összes)

Benefin

propaklór

diklórprop *

endoszulfán X

cibutrin

Benz(g,h,i)perilén

Benfluralin

propizoklór

endoszulfán

fluorantén

cipermetrin

Brómozott difenil-éterek (PBDE)*

terbutrin

izoproturon

HCH (hexaklórciklohexán) X

DEHP X

BTEX (benzol, toluol, etilbenzol, xilol)

trifluralin

karbofurán

hexaklór-benzol X

diklórfosz

Cianidok (könnyen felszabaduló)

hexaklór-butadién X

diklór-metán

Cianid (összes)

Cipermetrin

lindán

Dieldrin*

DDD összes*

malation

Hg és vegyületei X

dikofol X

Bentazon Butilát Cikloát

klórpirifosz

15

izoproturon

dioxinok X

Dioxinok és furánok

DDE összes*

MCPA *

klóralkánok C10-13 X

diuron

Di(2-etilhexil)ftalát

DDT összes*

MCPB *

klórfenvinfosz

endoszulfán

1,2-diklór-etán*

Dezetil-atrazin

mekoprop *

klórpirifosz

fluorantén

DDT*

Dezetil-terbutilazin

metolaklór *

naftalin

HBCDD X

Diuron

Dezizopropil-atrazin

molinát

Ni és vegyületei

HCH

Diklórmetán (DCM)

Diazinon

oxifluorfen

X

Dieldrin*

nonifenol X

heptaklór, heptaklór-epoxid X

Endoszulfán*

oktilfenol

hexaklór-benzol X

Endrin*

prometrin Dietil-toluamid

propaklór

Dikamba

PAH X: benzopirén, X, benzofluorantén X, benzoperilén X, indenopirén X

hexaklór-butadién X

Etilén oxid

Pb és vegyületei

Hg és vegyületei X

Ezüst (összes)

pentabróm-difeniléter X

izoproturon

Fluorantén

pentaklórbenzol X

kinoxifen X

Heptaklór*

propizoklór

Diklórprop Dimetoát Diuron

terbutilazin* trifluralin

Endoszulfán*

pentaklór-fenol

klóralkánok C10-13 X

Hexabróm-bifenil

simazin

klórfenvinfosz

Hexaklórbenzol (HCB)*

tributil-ón vegyületek

klórpirifosz

Hexaklórbutadién (HCBD)

trifluralin

naftalin

Hexaklór-ciklohexán (HCH)*

Endrin*

triklór-benzolok

Ni és vegyületei

Higany (összes)

Epsilon-lindán (e-HCH)

triklórmetán (kloroform)

nonifenol X

Isodrin

EPTC

oktilfenol X

Izoproturon

Eszfenvalerát

PAH

Kadmium (összes)

Etilparation

Pb és vegyületei

Klór-alkánok, C10-C13****

Etion

pentaklórbenzol X

Klórdán

Fenarimól

pentaklór-fenol

Klórdekon

Fenpropatrin

X

S-metolaklór

Endoszulfán-I (alfa) Endoszulfán-II (béta)

16

PFOS X simazin

Klórfenvinfosz Kloroform (triklór-metán)

Folpet

terbutrin

Klórpirifosz

Heptaklór*

tributil-ón vegyületek X

Kobalt (összes)

Heptaklór epoxid

trifluralin X

Króm (VI)

Hexaklór-benzol (HCB)*

triklór-benzolok

Króm (összes)

Hexazinon

triklórmetán

Mirex

Karbofurán

Molibdén

Klórdan (klórdrin)*

Naftalin

Klórpirifosz

Nikkel (összes)

MCPA

Nonil-fenolok etoxilátok Oktil-fenolok etoxilátok

Forát

és

nonil-fenol-

Metil-paration*

és

oktil-fenol-

Metolaklór

Ólom (összes)

Metoxiklór

Ón (összes)

Metribuzin

Pentaklór-benzol

Molinát

Pentaklórfenol

Napropamid

Perklóretilén (tetraklóretilén)

DDD: o,p-DDD, p,p-DDD DDE: o,p-DDE, p,p-DDE

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k)*****: Benz(a)pirén,Benz(b)fluorantén,Be nz(g,h,i)perilén, Benz(k)fluorantén Indeno(1,2,3-cd)pirén, Poliklórozott bifenilek (PCB-k)

DDT*: o,p-DDT, p,p-DDT

Réz (összes)

Pendimetalin

17

Simazin

Penkonazol

Szelén (összes)

Pirimifosz-metil

Széntetraklorid TCM)

(tetraklór-metán,

Pirimikarb

Tallium (összes)

Prometrin

Toxafén

Propaklór

Tributil-ón és vegyületei

Propazin

Trifenil-ón és vegyületei

Propizoklór

Trifluralin

Satoklór

Triklórbenzolok (TCB)

Simazin

Triklóretilén

ß-HCH (béta HCH)

Vinilklorid

Szekbumeton Terbumeton Terbutil-azin Terbutrin Trifluralin Vinklozolin α-HCH (alfa HCH) γ-HCH, lindán,(gamma HCH) δ-HCH (gamma HCH)

18

4.4 Az összesített lista módosítása a NÉBIH-NTAI Engedélyezési Részleg értékelése alapján Az egyesített listában felsorolt növényvédő szer hatóanyagok esetében a felsorolt és általunk is relevánsnak tartott hatóanyag mellett megadtuk mindazon hatóanyagokat, amelyek vízveszélyességi szempontból szóba jöhetnek (4-6-táblázatok). Mindhárom táblázatban a vízkeret-irányelv szerinti elsőbbségi veszélyes anyagokat X jellel jelöltük. A 3. táblázatban szereplő hatóanyagok listáját azokkal a hatóanyagokkal egészítettük ki, amelyek a készítmény értékelések alapján még fontosnak tűntek. Az áttekinthetőség kedvéért az egyesített listát új excel táblázatba (4. táblázat) vittük, hogy új oszlopokkal egészíthessük ki. Ezeket egy kék vonallal választottuk (4. táblázat ). A felsorolt hatóanyagok (4. táblázat 1. oszlop) közül piros betűvel kiemeltük azokat, melyek a POP-anyagok, vagy az atrazin értékelés során már korábban vizsgálat alá kerültek. Továbbá zöld betűvel jelöltük azokat, amelyek a készítmény-értékelések szerint relevánsnak bizonyultak vízveszélyességi szempontból. Ebből a 114 hatóanyagból választottuk ki a monitoringra érdemeseket, amelyeket értékelést követően fontosság szerint csillaggal, vagy kereszt jellel jelöltünk. A 2. oszlopban a hatóanyagok uniós státuszát adtuk meg a listára kerülés jogszabályának feltüntetésével. Az engedélyezett hatóanyagokat zölddel, míg a korábban betiltott/elutasított, vagy visszavont hatóanyagokat barna háttérrel jelöltük. Az elutasítottak között van három (acetaklór, fluzilazol és karbendazim), melyek az utóbbi években kerültek visszavonásra és vízveszélyességi szempontból fontosak, ezért ezek forgalmi adatait figyelembe vettük. Általában visszavonás előtt emelkedik azon készítmények felhasználása, melyek kifuttatásra kerülnek. A 3. és 4. oszlop tájékoztató jellegű és a hatóanyagok uniós klasszifikációjára utal. Az 1272/2008/EU rendelet szerint a hatóanyagokra még a kettős besorolás (korábbi és az új együtt) alkalmazható 2015. június 1-ig, míg a keverék anyagok (készítmények) vonatkozásában 2015. június 1-től kötelező a CLPrendelet alkalmazása, így a jelenlegi készítményeknél a régi és az új besorolás is érvényben van. Ugyanakkor a készítmények veszélyessége szempontjából a bennük lévő hatóanyagok veszélyessége csak tájékoztató jellegű lehet a hatóanyagok eltérő aránya, a készítmények pontos összetétele és az alkalmazott technológia sokrétegűsége miatt. Tulajdonképpen mi a hazai körülmények között használt készítmények veszélyessége alapján extrapolálunk vissza a bennük lévő veszélyesebb anyagok kiválasztására. Az 5-9. oszlopok a növényvédő szerekre vonatkozó hazai helyzetet mutatják. Az 5. oszlopban azt jegyeztük fel, hogy az adott hatóanyagok voltak-e, ha igen mettől meddig a hazai növényvédő szer piacon. A hajdanában domináns POP-hatóanyagú szerek, vagy az atrazin már korábban kifutottak, de perzisztens jellegük miatt még a talajokban és a vizekben ma is előfordulhatnak. Néhány növényvédő szer az uniós elutasítás ellenére csatlakozásunkkor még nélkülözhetetlen volt számunkra növényvédelmi szempontból, ezek a készítmények un. nélkülözhetetlen használat („essential use”) vagy derogáció címén egy meghatározott ideig engedélyezettek voltak a hazai piacon. E kivételeket sárga háttérrel emeltük ki. Van néhány, a múltban is közkedvelt anyag, mint az acetoklór (visszavonva 2011) vagy az atrazin (visszavonva 2007), melyek a visszavonásuk ellenére még ma is jelentős mennyiségben mutathatók ki. A korábbi mintákban gyakran kimutatható 2,4-D, MCPA, dikamba, bentazon, metolaklór jelentősége alábbhagy, mert az új hatóanyagok kiszorítják azokat. Ugyanakkor még ma is engedélyezett szerek, ezért érdemes rájuk figyelni. Vannak felfutó hatóanyagok (pl. terbutilazin, S-metolaklór), melyek felhasználása vízveszélyességük ellenére nő. A 6. oszlopban feltüntettük, hogy az 1. oszlopban szereplő hatóanyagoknak van-e hazai készítménye, ha van, hány darab. Azt is célszerű figyelembe venni, hogy a szereket hány kultúrában, milyen mennyiségben és mekkora védőtávolsággal használják fel, amit a mérlegelés során igyekeztünk

figyelembe venni (ENIR adatbázis), bár a tanulmány terjedelme határt szab annak, hogy mindezekre kitérjünk, valamint nagymértékben csökkentené az áttekinthetőséget. A 7. oszlopban a kiadott hazai engedélyek alapján jelöltük a készítmények vízi szervezetekre történő besorolását. A besorolás a becsült környezeti (PEC) koncentrációk felhasználásával történik. Ezt a nagyvonalú besorolást finomítják a készítmények technológiai felhasználáshoz javasolt speciális (SP) mondatok (ld. 3.2. pont). A 8. oszlopban szereplő rövidítések közül az SP 1 az általános vízszennyezés ellen, a SPe 1 a talajvíz/ a talaj élő szervezeteinek védelmére, az SPe 2 a talajvíz vagy felszíni víz potenciális szennyeződésének elkerülésére, az SPe 3(1) a vízi szervezetek védelme érdekében biztonsági sáv alkalmazására, az SPe3 (7) a vízi szervezetek/nem cél-növények/nem célízeltlábúak/rovarok védelme érdekében biztonsági sáv alkalmazására vonatkozik. Az SPe 3 mondatok mindig egy adott kultúrára kerülnek meghatározásra, így a biztonsági sávok méter szerinti kimutatása rendkívül megbonyolítaná a jelenlegi értékelést, annál is inkább, mivel a régebbi értékelésben a védőtávolságok veszélyességi alapon, az újabbakban pedig kockázatbecsléssel lettek megállapítva. Mindenesetre az SP- mondatok gyakorisága (ENÍR adatbázisból kigyűjtve) világosan jelzi, hogy a javasolt technológia betartásának milyen fontos a szerepe, hiszen igen sok készítmény veszélyes a vizekre és a vízi szervezetekre és nem mindegy mikor, hányszor és miként kerülnek felhasználásra.. A 9. oszlopban a készítmények forgalmi kategóriáját (ld. 3.3 pont) adtuk meg. A régen visszavont készítmények forgalmi kategóriája általában nem ismert, de nincs is jelentősége. Azonban a nemrég visszavontaknál és a meglévő szereknél feltüntettük. Az enyhébb forgalmi kategória láthatólag összefüggést mutat a készítmények forgalmának emelkedésével. A forgalmi adatokat az 5. táblázatban közöljük a 2010-2013. közötti évekre vonatkozólag. A táblázat a hazai készítmények forgalmi adatait az egyes hatóanyagokra visszavetítve mutatják. Az 1. oszlopban lévő hatóanyagok közül csillag jellel jelöltük a vízmonitoring szempontjából kiemelten fontos és plusz jellel a fontos anyagokat. Az uniós szinten engedélyezetteket zöld háttérrel, míg az elutasított hatóanyagokat barna háttérrel emeltük ki. A további oszlopokban a forgalmi kategóriák mellett a 2010-13 évekre vonatkozó forgalmi adatokat, azok összesítését és átlagát közöljük kilogramban. Az egyes hatóanyagok időtartama azt is jelzi a felhasználási adatokkal együtt, hogy az egyes hatóanyagok mikor voltak jellemzőek, illetve alkalmazásuk mikor kerül/került leszálló ágba. A statisztikai értékelés során a hatóanyagokra vonatkozó forgalmat az egyes készítményekben található hatóanyag-arány alapján kalkuláltuk ki. A visszavont hatóanyagoknak nincs forgalmuk, hacsak nem az utóbbi négy évben kerültek visszavonásra. Az engedélyezett készítmények számától függően, néhány esetben adatvédelmi okok miatt nem közölhetők az adatok. Ha kevés felhasználó egy-két készítménye adja csak ki az adott hatóanyag szerforgalmát, a forgalmi adatokhoz a „nem releváns” kifejezést írtuk. A 2010-2013. közötti évek szerforgalma lehetőséget nyújt arra, hogy lássuk, mely hatóanyagok alkalmazása kerül előtérbe, vagy esik vissza. Továbbá négy év átlagából kitűnik az is, hogy mely hatóanyagok a legkedveltebbek. Jól látszik, hogy az alacsonyabb kategóriába sorolt készítmények forgalma (III. kat.) messze vezetik a sort (kén és glifozát), majd ezt követi a II.-III. kategóriás (Smetolaklór és mankoceb) hatóanyagú készítmények forgalma. A mérleg forgalmi serpenyője mellé azonban a készítmények veszélyességét kell tennünk a másikba. Az áttekinthetőség kedvéért a 6. táblázatban alfabetikus sorrendbe tettük a monitoringra javasolt hatóanyagokat. Az állandó monitoringra jelölteket az 1. oszlopban * jellel, míg az átmeneti monitoringra javasoltakat + jellel jelöltük. A felsorolt további hatóanyagok (jel nélkül) monitoringja is célszerű lenne, de ezeket tartalmazó készítményekből igen kevés van jelenleg és felhasznált mennyiségük is alacsony, így vízveszélyességük még nem kardinális kérdés. Ugyanakkor a piacuk bővülése akár rövidesen is odavezethet, hogy célszerű lesz figyelni a vizekben megjelenésüket.

20

4.5 A monitoringra kiválasztott hatóanyagok indoklása a forgalmi adatok figyelembe vételével Ismételten bebizonyosodott, hogy a kevésbé veszélyes anyagok alkalmazásának a domináns alkalmazása kifejezetten veszélyessé válhat. Az éves felhasználási adatok az egymillió tonnát meghaladó évi felhasználástól az ezer tonna/év felhasználásig terjednek az értékelt hatóanyagok vonatkozásában. A leggyakrabban használt és kiválasztott hatóanyagok a 7. táblázatban láthatók. 7. táblázat: Vízmonitoringra jelölt növényvédő szer hatóanyagok Hatóanyag lista

1. 1

atrazin

Funkció

HB

Forgalmi kategória

Átlag felhasználás (2010-13) kg-ban

Javasolt monitoring jellege

I. volt

nincs felhasználás

folyamatos

2.

DDT összes

IN, AC


folyamatos

3.

endoszulfán

IN


folyamatos

4.

HCH (alfa és béta HCH)

IN


folyamatos

5.

lindán (gamma-HCH)

IN


folyamatos

6.

Hexaklórbenzol (HCB)

IN, AC, HB


folyamatos

7.

kén

FU

III.

1 028 449

ideiglenes

8.

glifozátsav (IPA-, kálium – és ammónium sója)

HB

III.

997 900

folyamatos

9.

réz-hidroxid / rézoxiklorid, rézszulfát és egyéb rézvegyületek

FU

III.

560 000

folyamatos / ideiglenes

10.

S-metolaklór

HB

II-III.

513 959

folyamatos

11.

mankoceb

FU

II-III.

410 334

folyamatos

12.

acetoklór

HB

II. volt

13.

terbutilazin

HB

I-II.

248 858

folyamatos

14.

pendimetalin

HB

I-II-III.

240 318

ideiglenes

15.

paraffin-olaj

IN

III.

198 692

ideiglenes

16.

2,4-D

HB

I-II-III.

152 361

folyamatos

316 184

folyamatos

21

17.

bentazon

HB

I-II.

135 745

ideiglenes

18.

dimeténamid-p

HB

I-II.

124 647

folyamatos

19.

kaptán

FU

I.

120 821

folyamatos

20.

klórpirifosz

IN, AC

I.

107 414

folyamatos

21.

tebukonazol

FU

I-II.

107 171

folyamatos

22.

thiram

FU

I-II.

89 465

ideiglenes

23.

metazaklór

HB

I.

85 910

folyamatos

24.

dikamba

HB

I.

85 287

folyamatos

25.

klórtalonil

FU

I-II.

81 962

folyamatos

26.

folpet

FU

I.

75 784

ideiglenes

27.

imazamox

HB

I.

66 832

ideiglenes

28.

MCPA

HB

I-III.

51 090

ideiglenes

29.

dimetoát

IN

I.

50 229

ideiglenes

30.

karbendazim

FU

I. volt

39 663

ideiglenes

31.

fluzilazol

FU

39 472

ideiglenes

I. volt

Az első hat pirossal írt, már nem engedélyezett hatóanyag (atrazin, DDT, endoszulfán, HCB, lindán és egyéb HCH-k) az erős perzisztenciája és vízszennyező hatása miatt került bele a listába. Mint ahogy a 3.2 pont alatt említettük az 51 év során alkalmazott DDT hatóanyag mennyisége 39 480 tonna volt, ami évi 775 tonnának, azaz 775 ezer kg /év átlagnak adódik. Ezt itt csak a többi hatóanyaggal történő összevetés érdekében ismételjük meg. Az endoszulfán utolsó készítményei csak 2006-ban kerültek visszavonásra és a 2002-2006 közötti felszíni vízmintákban néha kimutathatók voltak.A POPhatóanyagok mindegyikét hormonháztartási rendszert károsító (endokrin disruptor, továbbiakban ED) anyagnak tartják. - Atrazin hatóanyagból a közel 50 év alatt 55 041 tonna került összesen forgalomba, ami évi átlag 1147 tonnának, azaz 1,1 millió/kg/év átlagnak adódik. Az atrazin utolsó készítményét „nélkülözhetetlen használat” címen Magyarországon az 2007.12.31-ig lehetett felhasználni, a többi készítmény (mintegy 20 db) engedélye 2002-2004 között visszavonásra került. A atrazin perzisztenciáját mutatja, hogy 2002-2010 között a leggyakrabban kimutatható hatóanyag volt a felszíni vízmintákban. Az atrazint is ED anyagként tartják számon. - A további három, piros betűvel írt hatóanyag szintén nem engedélyezett. Közülük egyedül az acetoklór átlag felhasználása volt kiugróan magas a 2010-13 közötti időszakban, főleg takarmányok gyommentesítésére használták. Éves átlag felhasználás szerint a 6. leggyakrabban használt 22

növényvédő szer (~320 t/év). A klórozott acetanilidek közé sorolható. Az acetoklór a felszíni vízmintákban (2002-2010 között) az egyik leggyakrabban kimutatott hatóanyag volt. Hormonháztartást károsító gyanús anyag. Mivel az acetoklór utolsó engedélyezett készítményeit 2013.06.30-ig, a fluzilazolét 2014.10.31-ig, míg a karbendazimét szintén 2014.10.31-ig lehetett felhasználni hazánkban, még pár évig célszerű figyelni megjelenésüket a vizekben. A visszavonás időpontja környékén átmenetileg nő az adott hatóanyagok felhasználása, mivel a leginkább környezetbarát felhasználásuk még mindig a rendeltetésszerű kijuttatás. Utána már csak veszélyes hulladékként ártalmatlaníthatók. A fluzilazol kémiailag az azolvegyületekhez, míg a karbendazim a bentimidazolok közé sorolható. A fluziazolt kalászosokban, napraforgóban és repcében, míg a karbendazimot kalászosokban, cukorrépában és őszi repcében használták, mindkettő hatóanyagnál I. kategóriás folyékony gombaölő szerek voltak. Mindkettő csak átmenetileg javasolt monitoringra. A további hatóanyagok használata egyértelműen összefügg készítmények kategória besorolásával. A III. kategóriás készítmények a leggyakrabban használt szerek, melyek mindenki számára hozzáférhetők. A forgalmi kategória szigorodásával (II.-I. kategória) a készítmények felhasználási mennyisége általában csökken. Az adott hatóanyaghoz tartozó készítmények száma nem mutat egyáltalán összefüggést a felhasználás mennyiségével, az egyes hatóanyagok eltérő hatékonysága miatt. - A leggyakrabban és szinte miden kultúrában használt hatóanyag a kén, amelynek minden készítménye (18 db) III. kategóriás, alkalmazásuk vizekre nem jelölésköteles, de réz-sókkal együtt használva már kifejezetten veszélyesek a vizekre. Ezen esetekben (5 készítmény) a vizek és a vízi szervezetek védelme érdekében biztonsági övezet megtartása szükséges. Mivel 1 millió kg/év feletti az átlagos felhasználásuk és nagyon régóta (50 éve) használt gombaölő szerek, kénytelenek voltunk a listára jelölni. Ez az átlag jól korrelál az atrazin felhasználás (1,1 millió kg/év) éves átlagával. Jelenleg 16 kén-tartalmú készítmény engedélyezett. Javasoljuk monitoringra rendkívül nagymértékű felhasználása miatt. - A 2. leggyakrabban használt hatóanyag a glifozát, amely 44 db III. kategóriás készítményben található meg, többnyire glifozát-IPA só formában (34 db), de számos kálisója és ammónium-sója is létezik. Szinte minden kultúrában alkalmazzák egy- és kétszikű gyomok irtására, folyékony formában használt herbicid. A glifozát a vizekre csak mérsékelten veszélyes, de a világon a leggyakrabban használt gyomirtó szer, melynek alkalmazását a glifozát-tűrő genetikailag módosított növények alkalmazása csak fokoz. A hatóanyag megújítása jelenleg zajlik (2015 végével hatályos), ami éppen a vízveszélyesség és rezisztencia miatt aktuális. Az 1 millió kg/év közeli az átlagos felhasználása. Az éves felhasználás átlaga alig marad alatta a kénhez viszonyítva, de jóval magasabb, mint a hírhedt DDT felhasználás éves átlaga (775 ezer kg/év). Rendkívül gyakori, nagymennyiségű használasta és legalább 25 évi használata miatt jelöljük a listára - A 3. leggyakrabban használt hatóanyagcsoport a rézvegyületek. Nálunk 49 engedélyezett szer van, melyek leggyakrabban rézszulfátot (10 db), rézoxikloridot (22 db), rézhidroxidot (16 db), vagy rézoxidot (1) tartalmaznak. A 7. táblázatban a réz-vegyületetket összesítve mutatjuk a 8. pont alatt. A réz-készítmények III. kategóriásak és együtt legalább 560 ezer kg-ot használnak fel belőlük évente. Javarészük ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szernek minősül. Nemcsak szőlőben, de szinte minden gyümölcs- és zöldségkultúrában használatos folyékony, por és granulátum formában is használt gombaölő szerek. A rézsók általában megkötődnek a talajon és nemigen jutnak be a vizekbe, mégis az ökotoxikológiai értékeléseink szerint a réz-vegyületek rézsók rendkívül mérgezőek halakra, ill. elfogadhatatlan hatással vannak a talajlakó makroszervezetekre (földigilisztára), ezért az éves felhasználás maximum 4 kg Cu /ha-ra lesz korlátozva 2015-től. A rézkészítményeket, mint kiváló gombaölő szereket igen régóta és nagy mennyiségben alkalmazzák a növényvédelemben, ezért érdemes lenne a rézsókat és rézoxidot legalább átmenetileg a monitoringba bevonni. A rézhidroxidot perzisztenciája miatt viszont folyamatos monitoringra javasoljuk.

23

- A 4. leggyakrabban használt hatóanyag az S – metolaklór, mely gyomirtó. Elődje a metolaklór még visszavonása táján (2004) még rendszeresen kimutatható volt a felszíni vizekben, 2007-től pedig Smetolaklórt is találtak. A klórozott acetanilidek közé tartozik. Annak ellenére, hogy csupán 5 db II-III. kategóriás készítménye van forgalomban, hatalmas mennyiséget használnak fel belőle, több mint 500 ezer kg-ot évente, ami egy készítményre számítva a legnagyobb a hatóanyagok közül. Elsődlegesen takarmányokban, de szinte minden kultúrában használatos folyékony gyomirtók. Enyhe forgalmi kategóriás besorolása ellenére a vizekre kifejezetten veszélyes és hatása tartósan fennmarad. Intenzív használata okán monitoringra javasoljuk főleg a felhasználás közeli vizekben. - A 5. leggyakrabban használt hatóanyag, egyben a legnagyobb mennyiségben (400 ezer kg felett/év) használt gombaölő szer a mankoceb, mely vizekre és vízi szervezetre kifejezetten veszélyes. Készítményeik II-. és III. forgalmi kategóriájúak. Hosszan tartó hatása nem jelentős, talán ezért nem mutatták ki idáig a vízmintákbóln. A gabonaféléken kívül szinte minden kultúrában használt gombaölő szer. Ditiokarbamát mérgezést okozhat. Hormonháztartási rendszert károsító hatóanyag. Mintegy 30 éve engedélyezett, sok készítményben (30 db) előforduló hatóanyag, ezért jelöljük főleg a felhasználás közeli vizekben rendszeres megfigyelésre. - A terbutilazin készítményei általában II. és III. forgalmi kategóriájú herbicidek, amelyek vizekre és vízi szervezetekre is kifejezetten veszélyesek, hosszan tartó hatásuk van. A terbutilazin kémiailag a triazinok közé sorolható vegyületek, melyek vízszennyező hatása és bioakkumulációs képessége ismert. Elsősorban takarmánykukoricában és napraforgóban kétszikű gyomok irtására használják. 12 db engedélyezett készítményük van Magyarországon, melyekből csaknem 250 ezer kg kerül évente felhasználásra. Több, mint 20 éve van a hatóanyag forgalomban és felhasználása emelkedik, ezért jelöljük a listára. - A pendimetalin gyomirtó szer éves felhasználása csak alig valamivel kevesebb az előbbinél (240 ezer kg/év, azonban csak 7 készítményük (I-II-III. kategóriás) van forgalomban, a hatóanyagot egyedül tartalmazó szerek (4 db) III. kategóriásak. Kémiailag a dinitroanilinek közé tartozik. Szinte minden kultúrában használják kétszikű gyomok irtására. Más gyomirtókkal együtt alkalmazva, veszélyességük nő. A vizekre és vízi szervezetekre is kifejezetten veszélyesek, hosszan tartó hatásuk van. Felhasználásuk a 2010-13 között megduplázódott, ezért javasoljuk ideiglenes monitoringra. - A III. forgalmi kategóriába sorolt paraffinolaj tartalmú készítményeket nálunk rovarölő szerként, de adalékanyagként is alkalmazzák 12 készítményben évi átlag mintegy 200 ezer kg mennyiségben. A szerek vizekre általában nem jelöléskötelesek, de a vizekre is veszélyesek lehetnek, ha nagy mennyiségbe jutnak be (SP1 mondat). Vízi szervezetekre pedig a bőrlégzés akadályozása miatt veszélyesek. Nagymértékű felhasználása miatt, átmeneti jelleggel jelöljük monitoringra, hogy kiderüljön van-e ilyen jellegű szennyezés vizeinkben. - A 2,4-D (2,4-diklór-fenoxi-ecetsav ) hatóanyag ősrégi, legalább 50 éve alkalmazott gyomirtó, melynek jelentősége leáldozóban van, de azért még mindig tetemes mennyiséget (~150 ezer kg-ot) használnak belőle évente, bár felhasználásuk enyhén csökken. Mindenféle takarmányban használatos kétszikű gyomok ellen. Szívesen alkalmazzák más gyomirtó szerekkel együtt, készítményei I-II-III. kategóriájúak. Még mindig 22 készítménye engedélyezett. Vizekre általában mérsékelten veszélyesek, viszont a vízi szervetekre hosszan tartó hatásuk lehet. Fenoxi-ecetsav mérgezést okozhat. Hormonháztartási rendszert károsító gyanús (ED) hatóanyag. A korábbi vízvizsgálatok során (a 20002008 között) rendszeresen megtalálták a vízmintákban, mindezek miatt monitoringra javasoljuk. - A bentazon ismét egy olyan gyomirtó szer, mely rendszeresen kimutatható volt a felszíni vizek vizsgálatakor, noha a vizekre nem vagy közepesen veszélyes besorolású 1-II. kategóriájú készítményei vannak. Ez is régi, 40-éve a piacon levő hatóanyag, mára ugyan csak 5 készítménye maradt, de azok fajlagos felhasználása elég magas (27 t/PPP feletti). Hüvelyes termésű kultúrákban, továbbá kukorica és cirok takarmányokban alkalmazzak kétszikű és évelő gyomok ellen. Vizekre általában nem

24

jelöléskötelesek, de a talajvizet veszélyeztethetik. Tekintettel gyakori kimutatásukra (2002-2010) átmeneti jelleggel monitoringra javasoljuk. - A dimetén-amid-P herbicidként 30 éve engedélyezett nálunk. I-II. kategóriás készítményei (9 db) vizekre kifejezetten veszélyes besorolásúak. Évente mintegy 125 ezer kg-ot használnak fel a hatóanyagból, 2010-13 között 40%-al nőtt alkalmazásuk. takarmányokban alkalmazzák egyszikű gyomok ellen. A talajvizet veszélyeztetheti. A felszíni vízmintákban 2004-2010 között emelkedett kimutathatóságuk, ezért jelöljük a listára. - A kaptán csaknem 50 éve engedélyezett fungicid, a tioftalimidek közé sorolható. Népszerűsége túl van fénykorán, de még mindig 5 készítményük van, amelyek fajlagos felhasználása igen nagy (20 t kg/ készítmény/év). Ezek I. kategóriás, a vizekre kifejezetten veszélyes és a vízi szervezetekre mérgező készítmények. Gyümölcs- és bizonyos zöldségkultúrákban (burgonyafélék) alkalmazott vízben oldott gombaölő szerek. Felhasználásuk még mindig jelentős (121 e tonna /év) és stagnáló szintet mutat. - A klórpirifosz 1976 óta engedélyezett rovar- és atkaölő szer, készítményei (11 db) I. kategóriás, vizekre és a vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes, hosszan tartó hatású szerek. Vízmintákban szórványosan előfordult. Gyümölcs- és zöldségkultúrákban, továbbá bizonyos takarmányokban (cukorrépa, napraforgó, kukorica) alkalmazott folyékony rovarölő szerek. Szerves foszforsavészter mérgezést okozhatnak. Felhasználásuk kb 107 ezer kg /év és emelkedő tendenciát mutat (30%) 201013 között, aminek oka talán a neonikotinoid-tartalmú csávázó szerek visszaszorításában keresendő. - A tebukonazol készítményei I-II. kategóriásak. A réz és a glifozát készítmények mellett ezek a leggyakoribbak (44 db engedélyezett gombaölő szer). Szívesen alkalmazzák más fungicid hatóanyagokkal együtt. a vizekre kifejezetten veszélyes és a vízi szervezetekre mérgező készítmények. Gabonafélékben, repcében és gyümölcsösökben alkalmazott 20 éve létező hatóanyag, melynek népszerűsége nő. Triazol vegyületként beavatkozik a gerincesek tesztoszteron szintézisébe, ezért ugyancsak endokrin diszruptor várományos anyag. Felhasználásuk jelentős (107 ezer kg /év) és emelkedik. - A thiram (TMTD) szintén már 50 éve a piacon lévő gombaölő szer és csávázószer. Szőlőben, almatermésűekben és paradicsom kultúrában alkalmazott fungicidek. Még mindig jelentős a felhasználása (~ 90 ezer kg/ év), bár alig maradt készítménye forgalomban. Ezek I- II. kategóriás, a vizekre kifejezetten veszélyes, a vízi szervezetre mérgező szerek. Ditiokarbamát mérgezést okozhatnak. Megjegyzendő, hogy endokrin hatás tekintetében hasonlít a mankocebhez. Átmeneti jelleggel (néhány évre) javasoljuk monitoringra, hogy kiderüljön van-e ilyen jellegű szennyezés vizeinkben. - A metazaklór gyomirtó szintén a klórozott acetanilidek közé tartozik. A magyar növényvédő szer palettán mintegy 30 éve van jelen. Főleg I. kategóriás készítményei (11 db) vannak, melyek az engedélyokiratok alapján a vizekre és a vízi szervezetre nézve is kifejezetten veszélyesek, a talajvizet szennyezhetik. Más herbicid hatóanyagokkal (kvinmerak, dimetén-amid P, stb.) együtt is alkalmazzák repcefélékben kétszikű gyomok ellen. Viszonylag jelentős a forgalmuk (86 ezer kg/év) és felhasználásuk stagnál, ezért jelöljük monitoringra. - A dikamba az egyik legnépszerűbb herbicid, amely 25 éve van forgalomban. Kémiailag egy klórozott benzolszármazék. Kalászos takarmányokban és gyepekben alkalmazzák kétszikű és évelő gyomok irtására. A felszíni vízmintákból rendszeresen előkerült 2002-2010 (2. helyezett), bár ennek gyakorisága 2006 óta lecsökkent. Számos készítménye (22 db) engedélyezett, melyek ha csak dikambát tartalmaznak I. kategóriások, más gyomirtókkal együtt III. kategóriások, de ezekben igen kevés a dikamba. Az engedélyek szerint a vizekre általában nem, vagy mérsékelten veszélyesek, ugyanakkor hosszan tartó mérgező hatásuk van a vízi és a szárazföldi szervezetekre is. A talajvizeket elszennyezhetik (SP2). A felhasználásuk jelentős (85 ezer kg/év) és stagnáló helyzetű. Hatásának tisztázására javasoljuk a vízi monitoringra. 25

- A klórtalonil 1978 óta engedélyezett gombaölő szer. Kémiailag klórozott benzolszármazéknak tekinthető. Sokféle kultúrában (gabonafélék, tökfélék, gyümölcs- és zöldségfélékben alkalmazott fungicidek. Készítményeik (9 db) I-II. forgalmi kategóriájúak és vizekre kifejezetten veszélyesek, a vízi szervezetekre nagyon mérgezők és hosszan tartó károsodást okoznak. Átlag felhasználása 82 ezer kg/év. A felhasznált mennyiség a 2010-13 közötti periódusban megduplázódott, ezért monitoringja indokolt. - A folpet szintén gombaölő szer, mintegy 50 év óta a piacon lévő növényvédő szer. Számos készítménye már visszavonásra került, de még mindig 14 db I. kategóriába sorolt készítménye engedélyezett. Kémiailag a tioftálimidek közé sorolható. A vizekre kifejezetten veszélyesek, a vízi szervezetekre toxicitásuk jelentős. Felhasználása elsősorban a szőlő védelme érdekében történik, átlag 76 ezer kg-ot használnak fel évente és ez a mennyiség stagnál. Hosszan tartó folyamatos használata és tartós hatásának kiderítése céljából javasoljuk átmeneti jelleggel monitoringra. - Az imazamox készítményei I. kategóriás herbicidek. Az imidazolinonok közé sorolható vegyület. A hatóanyag nálunk 1998 óta engedélyezett. A besorolása alapján a vizekre és a vízi szervezetekre kifejezetten veszélyesek, a talajvizet károsíthatják. Felhasználásuk takarmánynövények gyomirtására történik egy – és kétszikű gyomok ellen. Csak pár készítményük van, de mégis átlag 67 ezer kg /év volt forgalmuk 2010-13 között. Átmeneti jelleggel monitoringra javasoljuk. - A MCPA (2-Methyl-4-chlorophenoxyacetic acid) elsősorban DMA sójában sokféle kultúrában használatos gyomirtó szer kétszikű gyomok ellen. A MCPA már több, mint 40 éve használt hazánkban. A 2,4-D-hez hasonlóan fenoxi-ecetsav származék, melyek a felszíni vizekre és a talajvizekre kifejezetten vagy közepesen veszélyesek. A hatóanyagot hormonháztartást befolyásoló (ED) gyanús anyagként tartják nyilván. Bár jelentőségük jócskán lecsökkent, a felszíni vízmintákból 2004-ig rendszeresen kimutathatók voltak (3. leggyakrabban előforduló). Ma már csak 10 készítményük engedélyezett, melyek I. és III. forgalmi kategóriájúak. Több hatóanyagot is tartalmazó készítményeikben hasonló vegyi anyagokkal (diklórprop-P, MCPB, MCCP) együtt alkalmazzák Felhasználásuk csökkenő tendenciát mutat (51 ezer kg/év). A felhasználás helyén érdemes lenne legalább néhány évig monitorozni, hosszan tartó hatásuk kiderítése céljából. - A dimetoát sokféle kultúrában alkalmazott, csaknem 50 éve használt rovarölő szer. A szerves foszforsavészterek közé tartozó vegyület, melyek vizekre nem jelölésköteles. Mára már csak néhány I. kategóriás készítményük engedélyezett, de ezek átlagos felhasználása (50 ezer kg/év) és mérgező hatása is jelentős az élő szervezetekre. Az engedélyokiratokban a vízi szervezetek és a vizek védelme érdekében biztonsági sáv megtartása szükséges. Átmeneti jelleggel (pár évig) monitoringra javasoljuk. Meg kell említenünk, hogy azok a hatóanyagok, melyek még a felsoroltakon kívül szerepelnek a 4.-6. táblázatokban korántsem veszélytelenek. Bár lényegesen kisebb a felhasználásuk, de ennek oka nem mellőzöttségüknek, hanem éppen a hatékonyságuknak köszönhető. Az új típusú növényvédő szerek egyik csoportja a szulfonilurea-típusú herbicidek, melyeknek rendkívül kedvezőek a humán- és ökotoxikológiai paraméterei, másrészt igen alacsony- 3-75 gramm aktív hatóanyag hektáronként elegendő belőlük a hatékony gyomirtáshoz. Az elágazó aminosavak szintézisét gátolják (acetolaktát szintetáz gátlók). A dózis emelkedésével azonban igen hamar kialakulhat náluk a herbicid-rezisztencia. A szulfonilurea-típusú hatóanyagok közé sorolható anyagoknak - a nikoszulfuron, tifenszulfuronmetil, tribenuron-metil, rimszulfuron, jodoszulfuron, triaszulfuron, metszulfuron, proszulfuron, azimszulfuron - számos, a vizekre kifejezetten veszélyes, I. forgalmú kategóriájú készítményük van. Hormonháztartást befolyásoló anyagok a szárazföldi és vízi szervezetekre, ezért hosszú távú megfigyelésük indokolt. A nagyobb mennyiségben használtakat, mint a nikoszulfuront, a tribenuronmetilt és tifenszulfuron-metilt javasoljuk legalább ideiglenesen a monitoringba vonni. A strobilurinok a fungicidek újabb generációját képviselik. Mezőgazdasági felhasználásuk 1996-ban kezdődött. A vegyületcsoport szintetikusan előállított, kémiailag rokon tagjai (pl. a trifloxistrobin, azoxistrobin, dimoxistrobin) széles hatásspektrumú készítmények. A mitokondriális enzimrendszerekhez 26

kapcsolódva a sejtlégzést gátolják, ezért szintén érdemes lenne nyomon követni a vizekben esetleges megjelenésüket. Még jónéhány olyan hatóanyag szerepel a listánkon, melyeknek csak néhány készítményük engedélyezett, de egyértelműen veszélyesek a vizekre, ezért érdemes lenne rájuk figyelni. Ezeket a 4.6. táblázatokban + jellel jelöljük. Ilyenek például a metám, epoxikonazol, linuron, petoxamid, metribuzin készítményei, melyek forgalma bár mérsékelt, de mégis veszélyességük indokolná megfigyelésüket. Amennyiben a jelenleg jelölt anyagokról kiderülne, hogy a vizekből nem mutathatók ki, azokat a későbbiek során mellőzhetnénk a vizsgálatokból és helyükre beállíthatnánk a jövőben megugró forgalmú készítmények veszélyesnek tartott hatóanyagainak megfigyelését.

A javasolt lista nem tekinthető megmásíthatatlannak és így véglegesnek sem, mivel a növényvédő szer paletta folyamatosan változik, a hatóanyagokra vonatkozó ismereteink bővülnek és a termesztett kultúrák színképe továbbá a gazdasági körülmények is befolyásolhatják az éppen aktuálisan alkalmazott növényvédő szerek skáláját. Ugyanakkor a rendkívül nagymértékű növényvédő szer felhasználás szükségessé tesz mind a talajainkra, mind a felszíni és felszín alatti vizeinkre egyfajta kontrollt, amely a vizek vonatkozásában a vízmonitoringban ölthetne testet. Miként is tudnánk azt, hogy meddig fokozhatjuk a növényvédő szerek felhasználását, ha nincs olyan visszajelzés, ami a fenntartható használat bizonyítására irányul a környezeti terhelés elemzésével? A monitoring adatsorok értékelésével a növényvédő szereket engedélyező hatóság olyan objektív, a környezet állapotát tükröző információkat kaphat, amely alapot teremthet az egyes növényvédő szer hatóanyagok felhasználásának a korlátozására. Ezért a szennyező anyagok talaj- és a vízmonitoringjára költségvetési forrást, szaktudást és a megfelelő laboratóriumi hátteret szükséges biztosítani.

27

5 Mellékletek 5.1 Fogalmak, rövidítések CLP (Classification, Labelling, Packaging): Osztályozás, címkézés, csomagolás ED (endocrin disruptor): Hormonháztartást befolyásoló anyag EPPO (Európai és Földközi-tenger melléki növényvédelmi szervezet) Ikercsomag: két vagy több engedélyezett növényvédő szert, adalékanyagot együttes kijuttatáshoz történő felhasználásra, egyetlen, egymástól elválaszthatatlan fogyasztói csomagolási egységben tartalmazó kiszerelés Kombi csomag: kettő vagy több, különböző rendeltetésű engedélyezett növényvédő szert, egy csomagolási egységen belül, elkülönült kiszerelésben tartalmazó, ebben a formában általában kiskerti felhasználásra forgalomba hozott, fogyasztói csomagolási egységMGY (Módszertani Gyűjtemény) NÉBIH-NTAI (Nemzeti- és Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság) NOEC (No observed effect level): nem-megfigyelhető hatásos szint PEC (Predicted Environmental Concentration): Becsült környezeti koncentráció, amelyet az egyes környezeti közegekre szükséges számítani / előre jelezni. POP (Persistent Organic Pollutant): A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok PPP (Plant Production Product): növényvédő szer készítmény TER (Toxicity-Exposition Ratio): toxicitás és az expozíció arány

5.2 Csatolt cikkek és szakanyagok 1. POP-tartalmú növényvédő szerek 1950-2010 közötti felhasználása (bővített) – 30 oldal. 2. Atrazin-tartalmú növényvédő szerek hazai felhasználása (1960-2007) -32 oldal 3. Módszertani gyűjtemény környezeti és ökotoxikológiai fejezete 21 + 16 oldal

5.3 Táblázatok 4. táblázat: A vízmonitoringra kiválasztott növényvédő szer hatóanyagok részletes áttekintése 16 oldal (29-45.) 5. táblázat: Az értékelt hatóanyagok forgalmi adatai 2010-13 között 4 oldal (46-49.) 6. táblázat: A kiválasztott hatóanyagok alfabetikus sorrendben – 9 oldal (50-58.)

28

4. táblázat: Vízmonitoringra kiválasztott hatóanyagok szer hatóanyagok részletes áttekintése 1. Egyesített hatóanyag lista, bomlástermékek nélkül (*jel: kiemelten fontos, + jel: fontos) Kiegészítés (kék vonal után) piros betűvel (korábbi értékelések), zöld betűvel ENIR értékelések

2. Uniós helyzet (engedélyezett zöld háttér, elutasított barna háttér, nemPPP fehér)

2,4,5-T (2,4,5- triklórfenoxi-ecetsav) elutasított gyomirtó 2002/2076/EK

2,4-D* diklór-fenoxi-ecetsav)

acetoklór *

aclonifen

(2,4-

engedélyezett herbicid 2001/13 /EK

visszavont, nemengedélyezett gyomirtó 1372/2011/EU engedélyezett herbicid 2008/116 /EK

3. Anyagok 4. Anyagok uniós uniós besorolása besorolása (Reg. 1272/2008) (Dir. 67/548/EEC)

Xn, R22 Xi, R36/37/38 N, R50/53

Xn, R22 Xi, R37 Xi, R41

Xn, R20 Xi, R37/38 N, R50/53

N, R50/53

5. Hazai engedélyezési történet (HU) (essential use, derogáció sárga háttér)

6. Jelenlegi engedélyezési állapot (HU) (engedélyezett zöld betűvel)

7. Készítmények vízveszélyessége engedély szerint (HU)

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Irrit. 2 - H315 Eye Irrit. 2 - H319 STOT SE 3 - H335 Aquatic Acute 1 - H400 volt 1960-83 Aquatic Chronic 1 - H410 között

nincs

vizekre kifejezetten veszélyes

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Sens. 1 - H317 Eye Dam. 1 - H318 STOT SE 3 - H335 Aquatic Chronic 3 - H412

1963 óta(Dikonirt) létezik, 6 visszavonva 2007 óta

Skin Irrit. 2 - H315 Skin Sens. 1 - H317 Acute Tox. 4 * - H332 STOT SE 3 - H335 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

legalább 1979 óta létezett, E117 PPP 2012-ben visszavonva, 2013 06.30-ig lehetett felhasználni

Aquatic Acute 1 - H400 nem volt Aquatic Chronic 1 - H410 nálunk

8. Engedély 9. Forgalmi szerinti kategória gyakoribb speciális mondatok (ENIR adatbázis)

nincs adat

nincs adat

vizekre 22 készítmény mérsékelten veszélyes van

SPe2, SPe3(1), SPe3 (7)

I.-II.-III.

nincs

vizekre mérsékelten vagy kifejezetten veszélyes

SPe3 (7)

II. volt

nincs


nem volt

nincs adat

nincs

nincs

AD-67 (N-(diklór-acetil)-1-oxa-4azaspiro-4,5-dekán) nem PPP, antidótum, stabilizáló

elutasított herbicid 2006/966/EC

alaklór

alfametrin cipermetrin)

antracén X

ametrin

(alfa-

engedélyezett inszekticid 2004/58 /EK elutasított IN, AC, HB, RO 2002/2076/EK

elutasított herbicid 2002/2076/EK

nincs

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs


nincs adat

I. volt

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 3 * - H311 Carc. 2 - H351 STOT RE 1 - H372 ** volt 1959-67 Aquatic Acute 1 - H400 között (POP Aquatic Chronic 1 - H410 tanulmány)

nincs


nincs adat

nincs adat

Acute Tox. 3 * - H301 STOT SE 3 - H335 STOT RE 2 * - H373 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

3 készítmény van


SPe3(1), SPe3 (7)

II-III

nincs


nincs adat

nincs adat

nincs


nincs adat

nincs adat

Acute Tox. 4 * - H302 Carc. Cat. 3, Skin Sens. 1 - H317 R40 Carc. 2 - H351 létezett 1984Xn, R22 Aquatic Acute 1 - H400 től, 2007-ben N, R50/53 Aquatic Chronic 1 - H410 visszavonva

Carc. Cat. 3, R40 T, R24/25 T, R48/24/25 betiltott 850/2004/EK N, R50/53

aldrin

11 visszavont PPP-ben, az utolsó 2013ban 2013.06.23.ig volt használható

T, R25 Xn, R48/22 Xi, R37 N, R50/53

Carc. Cat. 2, Carc. 1B - H350 R45

Xn, R22 N, R50/53

kb.1986 óta van, 4 PPP visszavonás 2012-ban

nem volt nálunk

Acute Tox. 4 * - H302 Aquatic Acute 1 - H400 nem volt Aquatic Chronic 1 - H410 nálunk

30

Xn, R48/22 N, R50/53

atrazin *


benfluralin (benefin)


nincs

bentazon+ (3Xn, R22 Izopropil-2,1,3-benzotiadiazininonXi, R36 engedélyezett (4)-2,2-dioxid ) herbicid 2000/68 /EK nincs bifenox

kb. 1973 óta volt, HU-n ess. use 2007 Skin Sens. 1 - H317 végéig, 2002STOT RE 2 * - H373 ** 2005 kzött 20 Aquatic Acute 1 - H400 PPP lett Aquatic Chronic 1 - H410 visszavonva (ld: Atrazin tanulmány) nincs

nincs adat

nincs adat

vizekre nem vagy közepesen veszélyes

SPe1, SPe2, SPe3 (1)

I-II

2 készítmény van


SP1, SP3(1) I.

HU derogáció 2007.04.30.ig, 2004-2007 között 7 PPP visszavonva

nincs

vizekre közepesen veszélyes

nincs adat

I. volt

nem volt nálunk

nincs

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs


nincs adat

I. volt

kb 1990 óta van (Modown) nincs

elutasított 2002/2076/EK nincs

nincs

EU-ban nem létezik nincs elutasított HB, 2002/2076/EK

nincs


1970-2007 között volt (3 PPP)

nincs

butilát

cikloát

200 m bizt.távolság a vizektől I-II. volt

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Sens. 1 - H317 Eye Irrit. 2 - H319 kb. 1976 óta 5 készítmény Aquatic Chronic 3 - H412 van (Basagran) van

engedélyezett herbicid 2008/66 /EK nincs

cibutrin

nincs


nincs

HU derogáció és ess. Use 2007.04.30.ig, 2004-2007 között 2 PPP

31

visszavonva

cipermetrin 52315-07-8)

nincs

izomerkeverék (CAS

DDT összes * difenil-triklóretán)

EU-ban nem létezik

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs


nincs adat

nincs adat

Xn, R22 N, R50/53

Acute Tox. 4 * - H302 Aquatic Acute 1 - H400 volt 1970-2007 Aquatic Chronic 1 - H410 között nincs

vizekre mérsékelten veszélyes

nincs adat

II-III.

betiltott rovarölő 850/2004/EK

Carc. Cat. 3, R40 T+, R27 T, R25 T, R48/25 N, R50/53

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 1 - H310 Carc. 2 - H351 STOT RE 1 - H372 ** volt 1958-66 Aquatic Acute 1 - H400 között (POP Aquatic Chronic 1 - H410 tanulmány)

nincs


nincs adat

nincs adat

EU-ban nem létezik

nincs

nincs

nincs

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Xn, R22 Xi, R41

Acute Tox. 4 * - H302 Eye Dam. 1 - H318 kb.1990 óta Aquatic Chronic 3 - H412 létezik

vizekre nem, 22 készítmény vagy közepesen engedélyezett veszélyes

SPe1, SPe2, SPe3 (1) SPe3(7)

I. -III.

elutasított IN, AC, 2002/2076/EK

dieldrin

dietil-toluamid

nem volt nálunk

nincs

Carc. Cat. 3, R40 (diklórT, R25 T, R48/25 betiltott 850/2004/EK N, R50/53

diazinon

dikamba* Dicklór-2-metoxibenzolsav)

nincs

(3,6engedélyezett herbicid 2008/69/EK

Acute Tox. 3 * - H301 Carc. 2 - H351 STOT RE 1 - H372 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

volt 1950-74 között (lásd POP tanulmány)

32


T+, R26 T, R24/25 N, R50

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 3 * - H311 Skin Sens. 1 - H317 Acute Tox. 2 * - H330 Aquatic Acute 1 - H400

diklórfosz

diklórprop elutasított HB, 2002/2076/EK

dikofol X

dimeténamid-p *

betiltott atkaölő 1979/117/EEC

engedélyezett herbicid 2003/84/EK

Xn, R21/22 Xi, R38 Xi, R41

Xn, R21/22 Xi, R38 N, R50/53

nincs

Xn, R21/22

dimetoát + engedélyezett IN, AC, 2007/25/EK

Acute Tox. 4 * - H302 Acute Tox. 4 * - H312 Skin Irrit. 2 - H315 Eye Dam. 1 - H318

kb.1970-2008 között létezett nálunk rovarölő szer (Unifosz) 2PPP visszavonva 2007-ben nincs


nincs adat

nincs adat

kb.1991-2005 között létezett, 3PPP visszavonva 2005-ben

nincs


nincs adat

nincs adat

nincs

nincs adat

nincs adat

nincs adat

9 készítmény engedélyezett


SPe 1, SPe2, SPe3 (1) SPe3(7)

I-II.


vizekre nem, vagy mérsékelten veszélyes

SP3(1), SP3(7)

I-II

Acute Tox. 4 * - H302 Acute Tox. 4 * - H312 Skin Irrit. 2 - H315 Skin Sens. 1 - H317 Aquatic Acute 1 - H400 nálunk nem Aquatic Chronic 1 - H410 volt

nincs

Acute Tox. 4 * - H302 Acute Tox. 4 * - H312

1985-tól létezik, 6PPP visszavonva 2017 óta kb. 1967 óta (Bi 58) engedélyezett, 3 PPP visszavonva (2011)

33

diuron engedélyezett herbicid 2008/91/EK

endoszulfán X *

Carc. Cat. 3, R40 Xn, R22 Xn, R48/22 N, R50/53

Acute Tox. 4 * - H302 Carc. 2 - H351 STOT RE 2 * - H373 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

T, R24/25 Xi, R36 N, R50/53

nincs


nem volt

III

kb. 1964 2007. június Acute Tox. 2 * - H300 között létezett, Acute Tox. 4 * - H312 2 PPP Acute Tox. 2 * - H330 visszavonva Aquatic Acute 1 - H400 (2006)(Ld. Aquatic Chronic 1 - H410 POP tanulmány

nincs


nincs adat

I-II. volt

T+, R28 T, R24 N, R50/53

Acute Tox. 2 * - H300 Acute Tox. 3 * - H311 Aquatic Acute 1 - H400 nálunk nem Aquatic Chronic 1 - H410 volt

nincs

nincs adat

nincs adat

nincs adat

T, R25 Xn, R20/21 Xn, R48/22 N, R50/53

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 4 * - H312 Acute Tox. 4 * - H332 Lact. - H362 STOT RE 2 * - H373 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

nincs


nincs adat

I-II. volt


nincs adat

I. volt

betiltott rovar- és atkaölő 2005/864/EK

endrin betiltott 850/2004/EK

lindán (gamma-HCH) X * betiltott rovarölő és rágycsálóirtó 850/2004/EK

Xn, R22

EPTC (S-dipropylthio-carbamate) elutasított HB, 2004/248/EK

kb. 1974 óta engedélyezett, 4 PPP visszavonva (2008)

Acute Tox. 4 * - H302

1956-2000 között létezett (ld. POPtanulmány)

kb. 1979-2007 vége között létezett , HU-n ess. use 2007 végéig, ekkor 5 PPP lett visszavonva nincs

34

eszfenvalerát engedélyezett rovarölő 2000/67/EK

etilparation, metilparation

etion (dietion)

parathion

,

1. EU-ban nem létezik, 2. és 3. elutasított IN, RE, 2001/520/EK, 2003/166/EK


fenarimol elutasított FU 2006/134/EK

fenpropatrin elutasított IN, AC, 2002/2076/EK

folpet +

T, R23/25 N, R50/53

T+, R26/28 T, R24 Xn, R48/22 N, R50/53

T, R25 Xn, R21 N, R50/53

Acute Tox. 3 * - H301 Skin Sens. 1 - H317 Acute Tox. 3 * - H331 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

kb.1993 óta engedélyezett, 2 PPP visszavonva 2008-ban

Flam. Liq. 3 - H226 Acute Tox. 2 * - H300 Acute Tox. 3 * - H311 Acute Tox. 2 * - H330 STOT RE 2 * - H373 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

1991-2004 között volt nálunk metilparation

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 4 * - H312 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410 nem volt

Repr. Cat. 3, R62 Repr. 2 - H361fd Repr. Cat. 3, Lact. - H362 R63 Aquatic Chronic 2 - H411 N, R51/53 T+, R26 T, R25 Xn, R21 N, R50/53

Carc. Cat. 3, R40 Xn, R20 Xi, R36 engedélyezett gombaölő 2007/5/EK N, R50

19792009.06.30. között létezett (Rubigan 12 EC)

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 4 * - H312 Acute Tox. 2 * - H330 Aquatic Acute 1 - H400 1983-2004 Aquatic Chronic 1 - H410 között létezett Skin Sens. 1 - H317 Eye Irrit. 2 - H319 Acute Tox. 4 * - H332 Carc. 2 - H351 Aquatic Acute 1 - H400



SP3(1)

I-II

nincs


nincs adat

nincs adat

nincs

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs


SPe3 (7) volt

I. volt

nincs


nincs adat

nincs adat

SP3(1), SP3(7)

I.

1967 óta létezik, 11 visszavont vizekre PPP 2004-2013 14 készítmény kifejezetten között engedélyezett veszélyes

35

forát

Acute Tox. 4 * - H302 Acute Tox. 4 * - H312 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

1974-2005 között létezett, derogációval (Thimet 10G)

betiltott 850/2004/EK

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 3 * - H311 Carc. 2 - H351 STOT RE 2 * - H373 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

nálunk nem létezett(?) (ld. POPtanulmány)

Carc. Cat. 2, R45 T, R48/25 betiltott 850/2004/EK N, R50/53

elutasított rovarölő 2002/2076/EK

Carc. Cat. 3, R40 T, R24/25 N, R50/53

heptaklór, Heptaklór epoxid

hexaklór-benzol X

(HCB) *

T+, R27/28 N, R50/53

hexazinon elutasított herbicid 2002/2076/EK

Xn, R22 Xi, R36 N, R50/53

nincs


nincs adat

I. volt

nincs


nincs adat

nincs adat

Carc. 1B - H350 STOT RE 1 - H372 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

1965-80 között létezett (ld. POPtanulmány) nincs


nincs adat

nincs adat

Acute Tox. 4 * - H302 Eye Irrit. 2 - H319 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

1978-2007 között létezett, ess. use 2007 végéig (HU) 2PPP vissza (2007)

nincs

vizekre nem veszélyes

nincs adat

I. volt

nincs


nincs adat

nincs adat



SP2, SP3(1), SP3(7)

I., II.

nincs


nincs adat

I. volt

nálunk nem létezett

izodrin

EU-ban nem jegyzett aldrin izomer

nincs

izoproturon +


Carc. Cat. 3, Carc. 2 - H351 R40 Aquatic Acute 1 - H400 1982 óta N, R50/53 Aquatic Chronic 1 - H410 létezik

karbofurán

elutasított rovarféregölő és talajfertőtlenítő 2002/2076/EK

T+, R26/28 N, R50/53

nincs

Acute Tox. 2 * - H300 Acute Tox. 2 * - H330 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

1973 -2008 között , 4 PPP visszavonva 2007-ben, 2008 végéig volt

36

felhasználható

Acute Tox. 4 * - H302 Carc. Cat. 3, Acute Tox. 4 * - H312 R40 Carc. 2 - H351 Xn, R21/22 Aquatic Acute 1 - H400 N, R50/53 betiltott 850/2004/EK Aquatic Chronic 1 - H410

klórdán (klórdrin)


klórfenvinfosz

engedélyezett rovarés atkaölő 2005/72/EK

klórpirifosz *


klórpirifosz-metil

klórtalonil (2,4,5,6-Tetrachloro-1,3dicyanobenzene )

* engedélyezett gombaölő 2005/53/EK

volt 1971-ben minimális használat (POP nincs tanulmány)


nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

T+, R28 T, R24 N, R50/53

Acute Tox. 2 * - H300 Acute Tox. 3 * - H311 Aquatic Acute 1 - H400 nálunk nem Aquatic Chronic 1 - H410 volt

nincs

T, R25 N, R50/53

1976 óta Acute Tox. 3 * - H301 létezik , 1 PPP Aquatic Acute 1 - H400 visszavonva Aquatic Chronic 1 - H410 2010-ben

vizekre 11 készítmény kifejezetten engedélyezett veszélyes

SP3(1), SP3(7)

I.

2000 óta Skin Sens. 1 - H317 létezik, 3 PPP Aquatic Acute 1 - H400 visszavonva Aquatic Chronic 1 - H410 2008-ben



SP3(1)

I.




I-II

N, R50/53

Carc. Cat. 3, R40 T+, R26 Xi, R37 Xi, R41 N, R50/53

Skin Sens. 1 - H317 Eye Dam. 1 - H318 Acute Tox. 2 * - H330 STOT SE 3 - H335 Carc. 2 - H351 Aquatic Acute 1 - H400 1978 óta Aquatic Chronic 1 - H410 létezik

37

lambda-cihalotrin engedélyezett rovarölő 2000/80/EK

linuron +

engedélyezett rovarölő 2003/31/EK


malation

MCPA + metil-4-klórfenoxiecetsav)

MCPP-P

(2engedélyezett herbicid 2005/57/EK

(mekoprop-P ) engedélyezett herbicid 2003/70/EK

metolaklór


T+, R26 T, R25 Xn, R21 N, R50/53 Carc. Cat. 3, R40 Repr. Cat. 2, R61 Repr. Cat. 3, R62 Xn, R22 Xn, R48/22 N, R50/53

Xn, R22 N, R50/53

Xn, R22 Xi, R38 Xi, R41 N, R50/53

Xn, R22 Xi, R41 N, R51/53

nincs

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 4 * - H312 Acute Tox. 2 * - H330 Aquatic Acute 1 - H400 1987 óta Aquatic Chronic 1 - H410 létezik


SPe2, SPe3 (1) SPe3(7)

II-III

Acute Tox. 4 * - H302 Carc. 2 - H351 Repr. 1B - H360Df STOT RE 2 * - H373 ** 1968 óta Aquatic Acute 1 - H400 létezik, 2008Aquatic Chronic 1 - H410 ban 3 PPP visszavonva




I

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Sens. 1 - H317 Aquatic Acute 1 - H400 nálunk nem Aquatic Chronic 1 - H410 volt

nincs

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Irrit. 2 - H315 Eye Dam. 1 - H318 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

vizekre nem, vagy 10 készítmény mérsékelten engedélyezett veszélyes

SPe3 (1) SPe3(7)

I. és III.



I.


nincs adat

nincs adat

1982 óta létezik, 5 PPP viszavonva 2006 óta

Acute Tox. 4 * - H302 Eye Dam. 1 - H318 1985-ben 1 Aquatic Chronic 2 - H411 PPP korlátozott MCPP P-ből engedély 7PPP

nincs

1976-2001 között létezett

nincs

38

metoxiklór

metribuzin +



molinát engedélyezett herbicid 2003/81/EK

napropamid

oxifluorfen

pendimetalin +




1960-78 között volt (Ld. 2004es POPtanulmány nincs

nincs

nincs

?

nincs adat

nincs adat

Xn, R22 N, R50/53

1996 óta Acute Tox. 4 * - H302 létezik, 2012Aquatic Acute 1 - H400 ben 1 PPP Aquatic Chronic 1 - H410 visszavonva




II.-III.

nincs

vizekre mérsékelten veszélyes (volt)

nincs adat

I. volt

nincs

1980-tól létezik , 2 PPP visszavonva 1 készítmény 2008 engedélyezett


nincs adat

III.

nincs

nincs

1990-tól létezik (Devrinol), 3PPP visszavonva 4 készítmény 2013-ban engedélyezett


SP1, SP3(1) II.

N, R50/53

1996-tól Skin Sens. 1 - H317 létezik, 1PPP Aquatic Acute 1 - H400 visszavonva Aquatic Chronic 1 - H410 2012-ben



Carc. Cat. 3, R40 Repr. Cat. 3, R62 Xn, R20/22 Xn, R48/22 N, R50/53

nincs

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Sens. 1 - H317 Acute Tox. 4 * - H332 Carc. 2 - H351 Repr. 2 - H361f *** STOT RE 2 * - H373 ** Aquatic Acute 1 - H400 1978-2008 Aquatic Chronic 1 - H410 között volt


II.-III.

39

penkonazol

pentaklór-fenol

pirimifosz-metil

pirimikarb

engedélyezett gombaölő2003/31/EK nincs




nincs

propaklór elutasított herbicid 2008/742/EK


nincs adat

III.

nincs adat

nincs adat

Acute Tox. 3 * - H301 Acute Tox. 3 * - H311 Skin Irrit. 2 - H315 Eye Irrit. 2 - H319 Acute Tox. 2 * - H330 STOT SE 3 - H335 Carc. 2 - H351 Aquatic Acute 1 - H400 nálunk PPPAquatic Chronic 1 - H410 ként nem volt

nincs


Xn, R22 N, R50/53

Acute Tox. 4 * - H302 Aquatic Acute 1 - H400 1975 óta Aquatic Chronic 1 - H410 létezik



nincs adat

II.

T, R25 N, R50/53

Acute Tox. 3 * - H301 Aquatic Acute 1 - H400 1974 óta Aquatic Chronic 1 - H410 létezik



nincs adat

II-III

nincs


nincs adat

III.volt

nincs


nincs adat

nincs adat

Carc. Cat. 3, R40 T+, R26 T, R24/25 Xi, R36/37/38 N, R50/53

nincs

nincs

1968 - 2007 között volt (Merkazin) 2007 végéig ess.use (HU). Ekkor 5 PPP visszavonva

Xn, R22 Xi, R36 N, R50/53

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Sens. 1 - H317 Eye Irrit. 2 - H319 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410

1971 óta (Satecid) 2010 végéig (Ramrod)

prometrin elutasított herbicid 2002/2076/EK

1 készítmény 1993-tól létezik engedélyezett

40


propizoklór

engedélyezett gombaölő 2004/60/EK

kinoxifen


simazin


terbutilazin *

terbutrin

trifluralin +

X*

betiltott herbicid 850/2004/EK




vinklozolin elutasított fungicid 2005/1335/EK

1992-2012 vége

nincs

nincs

N, R50/53

Skin Sens. 1 - H317 Aquatic Acute 1 - H400 2000-2004 Aquatic Chronic 1 - H410 között volt

Carc. Cat. 3, Carc. 2 - H351 1958-1975 R40 Aquatic Acute 1 - H400 között volt N, R50/53 Aquatic Chronic 1 - H410 engedélyezve

1958-1966 (ld. POP-jelentés

nincs

nincs

N, R50/53

1991 óta létezik, 2PPP Aquatic Acute 1 - H400 visszavonva Aquatic Chronic 1 - H410 2013-ban

1985-2007 között volt

nincs

nincs

Xi, R36 N, R50/53

Skin Sens. 1 - H317 Carc. 2 - H351 Aquatic Acute 1 - H400 1971-2007 Aquatic Chronic 1 - H410 között volt

Carc. Cat. 3, R40 Repr. Cat. 2, R60 Repr. Cat. 2, R61 N, R51/53

Skin Sens. 1 - H317 Carc. 2 - H351 Repr. 1B - H360FD Aquatic Chronic 2 - H411


nincs


nincs adat

II. volt



SP3(1)

II.

nincs


nincs adat

nincs adat

nincs


nincs adat

nincs adat


I-II.

nincs


nincs adat

I. volt

nincs


nincs adat

II. volt

nincs


nincs adat

II. volt


41

dimoxistrobin +


Carc. Cat. 3, R40 Repr. Cat. 3, R63 Xn, R20 N, R50/53


Carc. Cat. 3, R40 Repr. Cat. 3, Carc. 2 - H351 R62 Repr. 2 - H361fd Repr. Cat. 3, Aquatic Chronic 2 - H411 R63 N, R51/53

2013.04.12-vel kifutó gombaölő 2006/133/EK

Carc. Cat. 3, R40 Repr. Cat. 2, R61 Xn, R22 N, R51/53

Acute Tox. 4 * - H302 Carc. 2 - H351 1996 óta Repr. 1B - H360D *** létezik, 5 Aquatic Chronic 2 - H411 visszavonva 2013-ban

nincs

1993 óta Aquatic Chronic 3 - H412 létezik, 3 visszavonva 2007 óta

epoxikonazol

fluzilazol +

fluroxipir

imazamox +



N, R50/53

Acute Tox. 4 * - H332 Carc. 2 - H351 Repr. 2 - H361d *** 2006-tól van, 1 Aquatic Acute 1 - H400 visszavonva 1 készítmény Aquatic Chronic 1 - H410 2013-ban van

1993 óta létezik, 3 visszavonva 2007 óta



I.

13 készítmény van

vizekre mérsékelten , vagy kifejezetten veszélyes


I-II.

nincs



I




I-II.



I.

Aquatic Acute 1 - H400 1998-tól van, 2 Aquatic Chronic 1 - H410 visszavonva 3 készítmény 2007 óta van

42

klomazon

metazaklór *

metszulfuron- metil

nikoszulfuron +

petoxamid +

S-metolaklór *







rézoxiklorid és egyéb réz vegyületek engedélyezett fungicid 2009/37/EK +



I-II.

nincs

1999 óta létezik,

8 készítmény van

nincs

nincs


vizekre 11 készítmény kifejezetten veszélyes van


I-II.

N, R50/53

2002 óta Aquatic Acute 1 - H400 létezik, nincs Aquatic Chronic 1 - H410 visszavont készítménye



I.



I.

4 készítmény van



I.

5 készítmény van



II-III.


SPe3 (1) SPe3(7)

III.

nincs

nincs

nincs

1993 óta létezik, nincs visszavont készítménye

Xn, R22 N, R50/53

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Sens. 1 - H317 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410


N, R50/53

nincs

1998 óta Skin Sens. 1 - H317 létezik, nincs Aquatic Acute 1 - H400 visszavont Aquatic Chronic 1 - H410 készítménye

nincs

legalább 1989 óta létezik ,3 visszavont 2007 óta

43

tebukonazol *

tifenszulfuron-metil +

tribenuron

floraszulam

engedélyezett fungicid 2008/125/EK



jodoszulfuron

N, R50/53

leagább 1989 Aquatic Acute 1 - H400 óta létezik, 4 Aquatic Chronic 1 - H410 visszavont 2007 óta 1997 óta létezik, 4visszavont 2007 óta

vizekre mérsékelten, vagy 41 készítmény kifejezettensen veszélyes van


I-II.



I.



I.

II

9 készítmény van

nincs

nincs

N, R50/53

Aquatic Acute 1 - H400 1999 óta Aquatic Chronic 1 - H410 létezik



Xi, R41 N, R51/53

1991 óta Eye Dam. 1 - H318 létezik, 2PPP Aquatic Chronic 2 - H411 visszavonva 2013-ban

vizekre mérsékelten, 44 készítmény vagy közepesen engedélyezett veszélyes

SPe3 (1) SPe3(7)


Xn, R22 N, R50/53

1994 óta Acute Tox. 4 * - H302 létezik, 2 PPP Aquatic Acute 1 - H400 visszavonva Aquatic Chronic 1 - H410 2007 óta



I-II.


N, R50/53

Aquatic Acute 1 - H400 2000-től Aquatic Chronic 1 - H410 engedélyezett

5 készítmény van



I.


glifozátsav és (N-Phosphonomethyl-glycine) IPA-, engedélyezett K-, -és ammóniumsói * herbicid 2001/99/EK

imidakloprid

Repr. Cat. 3, Acute Tox. 4 * - H302 leagább 1992 R63 Repr. 2 - H361d *** óta létezik, 1 Xn, R22 Aquatic Chronic 2 - H411 visszavont N, R51/53 2007 óta

III.

44

kaptán * engedélyezett ((Triklórmetil)tio)tetrahidroftalamid fungicid 2007/05/EK

mankoceb *


mefenpir-dietil

stabilizáló szer, nem PPP

rimszulfuron


trifloxistrobin +


rézszulfát, bordói keverék +


famoxadon


fenmedifam


Carc. Cat. 3, R40 T, R23 Xi, R41 N, R50

Skin Sens. 1 - H317 Eye Dam. 1 - H318 Acute Tox. 3 * - H331 Carc. 2 - H351 Aquatic Acute 1 - H400

Repr. Cat. 3, Skin Sens. 1 - H317 R63 Repr. 2 - H361d *** N, R50 Aquatic Acute 1 - H400

nincs

nincs

1966 óta engedélyezett, 2006 óta 6 visszavonva

5 készítmény van



I.

1986 óta engedélyezett, 2007 óta 10 visszavonva



II- III.

2000 óta

vizekre kifejezetten 5 készítmény- veszélyes PPPben ben van


I.



I.



I-II.


SPe3 (1) SPe3(7)

III.

nincs

nincs

1997 óta

7 készítmény van

N, R50/53

Skin Sens. 1 - H317 Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410 2002 óta

7 készítmény van

régóta (1950 óta),11 visszavont 2007 óta

nincs

nincs

Xn, R48/22 N, R50/53

STOT RE 2 * - H373 ** 1998 óta. 1 Aquatic Acute 1 - H400 visszavont Aquatic Chronic 1 - H410 2013-ban

2 készítmény van


SPe3 (1) SPe3(7)

II.

N, R50/53

1978 óta Aquatic Acute 1 - H400 létezik , 15 Aquatic Chronic 1 - H410 visszavont 2007 óta

9 készítmény van


SPe3 (1) SPe3(7)

I.

45

karbendazim +

kén *

2014 végén kifutó fungicid 2006/135/EK

engedélyezett FU, AC, RE, 2012/359/EU

Mg-foszfid

engedélyezett rovarölő és rágcsálóirtó 2005/72/EK

paraffin-olaj +

engedélyezett rovarölő 2009/116 vagy 117/EK

réz-hidroxid *

tiram (TMTD) +



Repr. Cat. 2, R60 Repr. Cat. 2, R61 Muta. Cat. 2, R46 N, R50/53

Muta. 1B - H340 Repr. 1B - H360FD legalább 1980 Aquatic Acute 1 - H400 óta létezik , 11 Aquatic Chronic 1 - H410 visszavont 2007 óta

Xi, R38

Skin Irrit. 2 - H315

T+, R28 F, R15/29 N, R50

Water-react. 1 - H260 Acute Tox. 2 * - H300 Aquatic Acute 1 - H400

1966 óta lézetik 16 visszavonva 2007 óta

1 készítmény kifut

18 készítmény Vizekre nem engedélyezett jelölésköteles

1998 óta létezik , 1 visszavont 2010-ben

2 készítmény van

nincs

1985-tól létezik, 6PPP visszavonva 2007 óta

nincs

Xn, R20/22 Xn, R48/22 Xi, R36/38 N, R50/53

nincs


Vizekre nem jelölésköteles, vagy Cu-sókkal kiffejezet-ten veszélyes

SPe3 (1) SPe3(7)

SP1, SPe3(1) SPe3(7)

I.

III.

SPe3 (1) SPe3(7)

I.

12 készítmény Vizekre nem engedélyezett jelölésköteles

SPe 1, SPe3 (1) SPe3(7)

III.

nincs

legalább 1966 óta létezik , 10 visszavont 2007 óta


SPe3 (1) SPe3(7)

III.

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Irrit. 2 - H315 Skin Sens. 1 - H317 Eye Irrit. 2 - H319 Acute Tox. 4 * - H332 STOT RE 2 * - H373 ** Aquatic Acute 1 - H400 Aquatic Chronic 1 - H410


3 készítmény van


SPe3 (1) SPe3(7)

I-II.

46

iprodion

engedélyezett fungicid és féregirtó 2003/31/EK

1992 óta Carc. Cat. 3, Carc. 2 - H351 létezik , 2 R40 Aquatic Acute 1 - H400 visszavont N, R50/53 Aquatic Chronic 1 - H410 2008

1 készítmény van


SPe3(7)

I.

1982 óta létezik , 5 visszavont 2007 óta

1 készítmény van


SPe3(7)

I.

2 készítmény van


SPe3(7)

I

karboxin


metám (-Na és -ammónium +

C, R34 engedélyezett FU, IN, Xn, R22 HB, NE, N, R50/53 2012/359/EU

nincs

nincs

Acute Tox. 4 * - H302 Skin Corr. 1B - H314 Skin Sens. 1 - H317 Aquatic Acute 1 - H400 1979 óta Aquatic Chronic 1 - H410 létezik ,

47

5. táblázat: A hatóanyagokra számított forgalmi adatok (2010-2013) Egyesített hatóanyag lista, (* jel kiemelten fontos, + jel fontos nézni) zöld háttér : engedélyezett, barna háttér: elutasított hatóanyagok kén *

Forgalmi Forgalmi Forgalmi kategória adatok adatok 2010 (kg) 2011 (kg)

III.

Forgalmi adatok 2012 (kg)

Forgalmi 14. Forgalmi adatok adatok 2013 (kg) összesítése 2010-13

Átlag felhasználás (2010-13) kg-ban

1 013 188 1 199 137 965 425

936 045

4 113 795

1 028 449

924 758

1 228 774 953 220

884 850

3 991 602

997 900

glifozát (IPA-, K-só, ammónium)*

III.

S-metolaklór *

II-III.

353 369

499 151

585 700

617 617

2 055 837

513 959

mankoceb *

II- III.

409 299

498 710

351 132

382 193

1 641 335

410 334

rézoxiklorid + acetoklór *

III.

393 185

?

287 351

308 735

989 271

329 757

II. volt

258 669

467 002

222 880

nincs adat 948 551

316 184

terbutilazin *

I-II.

203 520

263 947

243 984

283 983

995 433

248 858

pendimetalin +

I. II.-III.

160 430

155 211

290 943

354 689

961 273

240 318

réz-hidroxid *

III.

135 086

?

159 674

308 735

603 495

201 165

paraffin-olaj + 2,4-D *

III.

127 533

205 838

239 967

221 430

794 768

198 692

I.-II.-III.

172 669

125 847

185 056

125 870

609 442

152 361

bentazon +

I-II

151 310

147 032

134 128

110 510

542 980

135 745

dimeténamid-p *

I-II.

103 255

101 491

115 259

178 584

498 589

124 647

kaptán *

I.

119 233

127 847

112 150

124 054

483 284

120 821

I.

90 222

106 405

105 963

127 065

429 655

107 414

101 837 nem releváns


107 171

I-II.


321 514

nem releváns

nem releváns

nem releváns

I-II.

84 937

85 094

83 348

90 260

343 639

85 910

I.

65 630

92 287

96 904

86 325

341 146

85 287

I-II

55 651

75 938

94 114

102 147

327 849

81 962

klórpirifosz * tebukonazol * tiram + metazaklór * dikamba * klórtalonil * folpet +

I-II.

I.

65 252

91 350

64 607

81 925

303 134

75 784

imazamox +

I.

100 425

133 537

15 825

17 539

267 326

66 832

MCPA +

I. és III.

77 822

34 582

66 218

25 739

204 362

51 090

I-II

76 392

65 756

33 383

25 384

200 915

50 229

karboxin petoxamid +

I.

36 952

48 892

46 400

42 924

175 168

43 792

I.

15 900

31 934

49 274

68 541

165 649

41 412

fluroxipir

I-II.

56 095 nem releváns nem releváns

nem releváns

nem releváns

I.


40 307

I.


161 229

karbendazim +


nem releváns

nem releváns

III.

123

?

35 631

35 058

70 812

35 631

dimetoát +

fluzilazol + rézszulfát, bordói keverék +

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns





I.





I.

11 952

17 458

21 948

trifloxistrobin + klórpirifosz-metil

I-II.

8 852

13 286

I.

14 720

mefenpir-dietil

I.

Mg-foszfid

metám (-Na és ammónium sója) + epoxikonazol +

nem releváns

nem releváns

111 302

27 826

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

83 518

20 880

nem releváns

nem releváns

21 178

72 537

18 134

20 183

17 469

59 790

14 948

16 380

8 763

9 529

49 392

12 348

42 nem releváns


na nem releváns

19 826

9 913

I.

9 565 nem releváns

nem releváns

nem releváns

imidakloprid

I-II.

2 528

7 600

14 312

10 253

34 692

8 673

famoxadon

II.

6 787

5 121

10 834

9 312

32 053

8 013

II.-III.

8 055

8 393

6 210

7 402

30 060

7 515

fenmedifam

I.

5 847

6 694

9 198

8 021

29 759

7 440

tifenszulfuron-metil +

I.

2 699

3 272

4 056

4 787

14 814

5 926

tribenuron + lambda-cihalotrin

I.

3 881

5 124

6 306

6 748

22 059

5 515

II-III

3 627

3 873

5 098

5 589

18 187

4 547

alfametrin (alfacipermetrin)

II-III

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

klomazon

I-II.

5 176

4 480

2 848

3 877

16 380

4 095

floraszulam

II

5 612

3 489

1 054

1 363

11 518

2 879

eszfenvalerát

I-II

1610 nem releváns

2 078 nem releváns

2 037

I.

2 139 nem releváns

8148,2125

iprodion

2321 nem releváns

nem releváns

nem releváns

metszulfuron- metil

I.

1 812

1 875

1 922

1 270

6 879

1 720

rimszulfuron jodoszulfuron

I. I.

841 1 103

1 295 990

1 420 1 214

1 818 1 225

5 373 4 532

1 343 1 133

mekoprop-P

I.

0,42

0,4

nincs adat

3 357

3 358

1 119

2,4,5-T

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

nincs adat

aclonifen


nincs adat


nincs adat

I. volt

linuron +

I I-II. I

oxifluorfen

II.

izoproturon +

I., II.

dimoxistrobin + nikoszulfuron +

metribuzin +

AD-67 alaklór aldrin

nincs adat nincs adat nincs adat

nincs adat


nincs adat

antracén X


nincs adat

ametrin


nincs adat

I. volt


nincs adat

benfluralin (benefin)


nincs adat

bifenox butilát

I. volt


nincs adat

I. volt


nincs adat

atrazin *

49

cibutrin


nincs adat

cikloát

I. volt


nincs adat

cipermetrin izomerkeverék (CAS 52315-07-8)


nincs adat


nincs adat

diazinon

II-III.


nincs adat

dieldrin


nincs adat

diklórfosz diklórprop


nincs adat


nincs adat

dikofol X diuron


nincs adat

III


nincs adat

endoszulfán X *

I-II. volt


nincs adat

endrin lindán (gamma-HCH) X *


nincs adat

I-II. volt


nincs adat

EPTC (S-dipropylthiocarbamate)

I. volt


nincs adat

DDT összes *

etilparation, parathion , metilparation nincs adat nincs adat etion (dietion) nincs adat nincs adat nem fenarimol I. volt releváns fenpropatrin nincs adat nincs adat

nincs adat nincs adat

nincs adat

nincs adat nincs adat nem nem releváns releváns

nincs adat nem releváns nem releváns


nincs adat

forát

I. volt


nincs adat

heptaklór, Heptaklór epoxid ?


nincs adat

hexaklór-benzol X (HCB)


nincs adat


nincs adat


nincs adat

I. volt


nincs adat


nincs adat


nincs adat


nincs adat


nincs adat

nincs adat nincs adat I. volt nincs adat nem III. releváns nem III. releváns

nincs adat nincs adat nem nem releváns releváns nem releváns nem releváns

hexazinon izodrin karbofurán klórdán (klórdrin) klórfenvinfosz malation metolaklór metoxiklór molinát napropamid penkonazol

nincs adat nincs adat nem releváns nem releváns

nincs adat nincs adat nem releváns nem releváns

nem releváns

nem releváns nem releváns

50

pentaklór-fenol pirimifosz-metil pirimikarb prometrin

nincs adat nincs adat nem II. releváns nem II-III releváns


nincs adat nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns


nincs adat

propazin

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat


propizoklór

II. volt

kinoxifen

II.


simazin


nincs adat

HCH (alfa és béta HCH) X* nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

nincs adat

propaklór

szekbumeton

III.volt


nincs adat nincs adat nincs adat nem nem nem releváns releváns releváns


nincs adat


nincs adat

terbutrin

I. volt


nincs adat

trifluralin

II. volt


nincs adat

vinklozolin

II. volt


nincs adat

terbumeton

nem releváns nem releváns

nem releváns

51

6. táblázat: Vízmonitoringra kiválasztott hatóanyagok ABC-ben 1. Egyesített hatóanyag lista (* jelkiemelten fontos, + jel fontos, jel nékül érdemes nézni) piros betűvel a korábbi értékelések, zöld betűvel ENIR alapú értékelések , fekete betűvel egyéb listáról

2,4,5-T

2,4-D *

acetoklór

alfametrin

*

2. Uniós helyzet (engedélyezett zöld háttér, elutasított barna háttér, nem-PPP fehér)

3. Hazai engedélyezési történet (HU)

4. Jelenlegi engedélyezési állapot (HU) (engedélyezett zöld betűvel)

elutasított gyomirtó 2002/2076/EK

volt 1960-83 között

nincs


nincs adat


1963 óta létezik, 6 PPP visszavonva 2007 óta



SPe2, SPe3(1), SPe3 (7)

legalább 1979 óta létezett, visszavont, nemE117 PPP 2012-ben engedélyezett gyomirtó visszavonva, 2013 06.30-ig 1372/2011/EU lehetett felhasználni

nincs


SPe3 (7)

engedélyezett kb.1986 óta van, 4 PPP inszekticid 2004/58 /EK visszavonás 2012-ban

3 készítmény van


SPe3(1), SPe3 (7)


200 m bizt.távolság a vizektől

atrazin * elutasított herbicid 2004/248/EK

kb. 1973 óta volt, HU-n ess. use 2007 végéig, 2002-2005 kzött 20 PPP lett visszavonva nincs (ld: Atrazin tanulmány)

5. Készítmények vízveszélyessége engedély szerint (HU)

6. Engedély szerinti gyakoribb speciális mondatok (ENIR adatbázis)

bentazon + engedélyezett herbicid 2000/68 /EK


DDT összes *

kb. 1976 óta van (Basagran)

5 készítmény van


SPe1, SPe2, SPe3 (1)

volt 1950-74 között (lásd POP tanulmány)

nincs


nincs adat

vizekre nem, vagy közepesen veszélyes


dikamba * engedélyezett herbicid 2008/69/EK

dimeténamid-p * dimetoát +

kb.1990 óta létezik







engedélyezett IN, AC, 2007/25/EK

kb. 1967 óta (Bi 58) engedélyezett, 3 PPP visszavonva (2011)



SP3(1), SP3(7)


2006-tól van, 1 visszavonva 2013-ban

1 készítmény van



betiltott rovar- és atkaölő 2005/864/EK

kb. 1964 - 2007. június között létezett, 2 PPP visszavonva (2006)(Ld. POP -tanulmány

nincs


nincs adat




dimoxistrobin +

endoszulfán X *

epoxikonazol + engedélyezett 1993 óta létezik, 3 gombaölő 2008/107/EK visszavonva 2007 óta

53

famoxadon


1998 óta. 1 visszavont 2013ban

2 készítmény van


SPe3 (1) SPe3(7)

fenmedifam



9 készítmény van


SPe3 (1) SPe3(7)

1999 óta létezik







nincs



SP3(1),

floraszulam


fluroxipir engedélyezett herbicid 2011/736/EK


fluzilazol + 2013.04.12-vel kifutó 1996 óta létezik, 5 gombaölő 2006/133/EK visszavonva 2013-ban folpet +

glifozátsav és (NPhosphonomethyl-glycine) IPA-, K-, és ammóniumsói*


hexaklór-benzol X

X*


1967 óta létezik, 11 visszavont PPP 2004-2013 között




1991 óta létezik, 2PPP visszavonva 2013-ban


vizekre mérsékelten, vagy SPe3 (1) közepesen veszélyes SPe3(7)

betiltott herbicid 850/2004/EK

1958-1966 (ld. POP-jelentés

nincs


nincs adat


1965-80 között létezett (ld. POP-tanulmány)

nincs


nincs adat

(HCB) *

SP3(7)

54


1998-tól van, 2 visszavonva 2007 óta

3 készítmény van




1994 óta létezik, 2 PPP visszavonva 2007 óta




imazamox +

imidakloprid

iprodion

engedélyezett fungicid 1992 óta létezik , 2 és féregirtó 2003/31/EK visszavont 2008

1 készítmény van


SPe3(7)

izoproturon +


1982 óta létezik



SP2, SP3(1), SP3(7)

jodoszulfuron


2000-től engedélyezett

5 készítmény van



kaptán * ((Triklórmetil)tio)tetrahidroftalamid


1966 óta engedélyezett, 2006 5 készítmény óta 6 visszavonva van



karbendazim +

2014 végén kifutó fungicid 2006/135/EK

legalább 1980 óta létezik , 11 1 készítmény visszavont 2007 óta kifut


SPe3 (1) SPe3(7)

elutasított rovarféregölő és talajfertőtlenítő 2002/2076/EK

1973 -2008 között , 4 PPP visszavonva 2007-ben, 2008 végéig volt felhasználható nincs


nincs adat




SPe3(7)

karbofurán +

karboxin

1 készítmény van

55

kén *

kinoxifen

engedélyezett FU, AC, RE, 2012/359/EU

1966 óta lézetik 16 visszavonva 2007 óta


Vizekre nem jelölésköteles

SP1, SPe3(1) SPe3(7)





SP3(1)

8 készítmény van



engedélyezett rovar- és 1976 óta létezik , 1 PPP atkaölő 2005/72/EK visszavonva 2010-ben



SP3(1),

engedélyezett rovar- és 2000 óta létezik, 3 PPP atkaölő 2005/72/EK visszavonva 2008-ben



SP3(1)

klomazon engedélyezett herbicid 2007/76/EK klórpirifosz *

klórpirifosz-metil

1999 óta létezik,

1978 óta létezik





1987 óta létezik




betiltott rovarölő és rágycsálóirtó 850/2004/EK

1956-2000 között létezett (ld. POP- tanulmány) nincs


nincs adat


1968 óta létezik, 2008-ban 3 PPP visszavonva



klórtalonil * engedélyezett gombaölő 2005/53/EK lambda-cihalotrin

lindán (gamma-HCH) X *

linuron +


SP3(7)

56


1986 óta engedélyezett, 2007 30 készítmény óta 10 visszavonva van




1982 óta létezik, 5 PPP viszavonva 2006 óta



SPe3 (1) SPe3(7)


1985-ben 1 PPP korlátozott engedély

SPe2, vizekre mérsékelten vagy SPe3 (1) SPe3(7) MCPP-ből 7PPP kifejezetten veszélyes

mefenpir-dietil

stabilizáló szer, nem PPP

2000 óta

5 készítményben van

vizekre kifejezetten veszélyes PPP-ben


metám (-Na és -ammónium sója) +

engedélyezett FU, IN, HB, NE, 2012/359/EU

1979 óta létezik ,

2 készítmény van


SPe3(7)

mankoceb * MCPA +

MCPP -P (mekoprop-P)







1960-78 között volt (Ld. 2004-es POP-tanulmány

nincs

?

nincs adat


1996 óta létezik, 2012-ben 1 PPP visszavonva






metazaklór *

metoxiklór

metribuzin +

metszulfuron- metil + engedélyezett herbicid 2000/49/EK



57

Mg-foszfid molinát

napropamid

2 készítmény van

Vizekre nem jelölésköteles, vagy Cusókkal kiffejezet-ten veszélyes

SPe3 (1) SPe3(7)


nincs

vizekre mérsékelten veszélyes (volt)

nincs adat

1980-tól létezik , 2 PPP visszavonva 2008



nincs adat

engedélyezett rovar-ölő és rágcsálóirtó 1998 óta létezik , 1 2005/72/EK visszavont 2010-ben








oxifluorfen


1990-tól létezik (Devrinol), 3PPP visszavonva 2013-ban



SP1, SP3(1)

paraffin-olaj +

engedélyezett rovarölő 2009/116 vagy 117/EK



Vizekre nem jelölésköteles

SPe 1, SPe3 (1) SPe3(7)


1996-tól létezik, 1PPP visszavonva 2012-ben





1993-tól létezik



nincs adat



nikoszulfuron +

pendimetalin +

penkonazol

petoxamid + engedélyezett herbicid 2006/41/EK


4 készítmény van

58

pirimifosz-metil


1975 óta létezik



nincs adat


1974 óta létezik



nincs adat


1968 - 2007 között volt (Merkazin) 2007 végéig ess.use (HU). Ekkor 5 PPP visszavonva

nincs


nincs adat


1971 óta (Satecid) 2010 végéig (Ramrod)

nincs


nincs adat


1992-2012 vége

nincs


nincs adat

réz-hidroxid *


legalább 1966 óta létezik , 10 16 készítmény visszavont 2007 óta van


SPe3 (1) SPe3(7)

rézoxiklorid és egyéb oxidok +


legalább 1989 óta létezik, 3 visszavont 2007 óta



SPe3 (1) SPe3(7)

rézszulfát, bordói keverék +


régóta (1950 óta), 11 visszavont 2007 óta



rimszulfuron


1997 óta

7 készítmény van


SPe3 (1) SPe3(7) SPe2, SPe3 (1) SPe3(7)


1958-1975 között volt engedélyezve

nincs


nincs adat



pirimikarb

prometrin

propaklór propizoklór

simazin

S-metolaklór * engedélyezett herbicid 2005/03/EK


5 készítmény van

59

tebukonazol * terbutilazin *

terbutrin

tiram (TMTD) +

tifenszulfuron-metil


leagább 1992 óta létezik, 1 visszavont 2007 óta


SPe 1, SPe2, vizekre mérsékelten, vagy SPe3 (1) kifejezettensen veszélyes SPe3(7)


1991 óta létezik, 2PPP visszavonva 2013-ban






nincs


nincs adat



3 készítmény van


SPe3 (1) SPe3(7)








leagább 1989 óta létezik, 4 visszavont 2007 óta

9 készítmény van

tribenuron +


trifloxistrobin +


2002 óta

7 készítmény van



nincs


nincs adat

elutasított fungicid 2005/1335/EK


nincs


nincs adat

trifluralin

vinklozolin

1997 óta létezik, 4visszavont 12 készítmény 2007 óta van

60

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2942 E-mail: [email protected] www.nebih.gov.hu

A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ (POP) NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1950-2010 KÖZÖTT

Szerkesztette: (a 2004-es és 2011-es tanulmányok alapján) Dr. Pethő Ágnes, NÉBIH –NTAI 2015. január

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés………………………………………………………………………………………....3 A Stockholmi Egyezmény POP-listája…………………………………………………………4 POP - vegyületeket tartalmazó növényvédő szerek értékesítése……………………………...5 A hazánkban 1950-2010 között használt POP- hatóanyagok veszélyességének áttekintése 8 POP - hatóanyagok hazai kivonása……………………………………………………………. 10 A klórozott szénhidrogén tartalmú növényvédő szerek felhasználásának összehasonlítása..11 A tiszta hatóanyagok forgalma………………………………………………………………..13 Zárszó……………………………………………………………………………………………. 15 Irodalomjegyzék……………………………………………………………………………….. 16 Kiegészítő táblázatok: 5.A táblázat…………………………………………………………………………………….. 17 6.A táblázat……………………………………………………………………………………. 22 6.B táblázat……………………………………………………………………………………..24 6.C táblázat…………………………………………………………………………………… 27 6.D táblázat……………………………………………………………………………………..29 6.E táblázat…………………………………………………………………………………….. 30

2

Bevezetés A növényvédő szerek felhasználása a világon az utóbbi 50-60 évben jelentős változáson ment keresztül. Az 1920-30-as évek „arzén, higany, réz, kén”- korszakát az 1950-70 közötti években a klórozott szénhidrogének időszaka követte. Ezek (szinte mindegyik rovarölő szer) jelentették akkor a korszerűt, az újat, a termelés biztonságát, amely kétségtelenül látványosan megnövekedett. Tapasztalatok hiányában azonban csak nagyon kevesen gondoltak akkor még a lehetséges veszélyekre, az emberi egészséget, a környezetet károsító hatásokra. Talán még azok sem igen, akik ma már olyan jól tudják, hogy mit kellett volna akkor tenni. Sajnos nem rendelkeztünk azokkal a vizsgálati módszerekkel és követelményrendszerrel sem, amelyeket ilyen anyagok felhasználása előtt alkalmazni kellett volna. Kemény lecke volt, de mint számos veszélyes anyagnál itt is a vizsgálatok folyamatos fejlődése, a megszerzett tapasztalatok hozták a felismerést. Ennek lényege talán abban foglalható össze, hogy a készítmények forgalomba hozatala előtt nem kerülhető meg olyan szűrő rendszer alkalmazása, amely lehetővé teszi ezen anyagok felhasználásából eredő esetleges veszélyek előre történő behatárolását, illetve az ebből eredő várható kockázatok lehető legkisebb mértékre történő csökkentését. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (Persistent Organic Pollutant = POP) felmérésére és csökkentére az ezredfordulón nemzeti program indult a GEF/UNIDO támogatásával, melybe több tárca is bekapcsolódott. A programot 2000-2004 között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) koordinálta, melyben saját szakterületén részt vett a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) is. Az FVM Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálata (továbbiakban NTKSZ) 2004-ben két téma kidolgozására vállalt kötelezettséget: A hazánkban 1950 óta használt POP növényvédő szerek felhasználására vonatkozó archív információk összegyűjtésére és értékelésére, valamint a Talajvédelmi Információs Monitoring (TIM) program POP növényvédő szerekre vonatkozó mérési adatainak összegyűjtésére és átadására. A kutatási jelentések a volt KvVM archívumába kerültek. A Stockholmi Egyezmény (továbbiakban: SE) Részes Felek 5. konferenciája (COP-5) (2011. április 25-29 között került megrendezésre Genfben. A Stockholmi Egyezmény (2004) célja a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagok (POP) kibocsátásának csökkentése. A konferencián „POP-listára” került az utolsó bizonyítottan perzisztens Magyarországon is használt növényvédő szer hatóanyag, az endoszulfán is. Ennek kapcsán jelen összefoglaló tanulmányunkban kívánunk számot adni az elmúlt 60 év perzisztens növényvédő szer felhasználásáról, figyelembe véve az NTKSZ 2004-ben készített szakanyagát is. A felhasznált adatok alapvetően három forrásból származnak. A korábbi évtizedekre vonatkozó (1950-1981) értékesítési adatokat néhai Dr. Konkoly István - az Agrotröszt egykori vezérigazgató-helyettese – bocsátotta rendelkezésünkre. A másik forrás az sAgrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Statisztikai Osztálya (AKII), melynek adatbázisából gyűjtöttük ki 1982-2000 közti forgalmazási adatokat. A 2000-2010 közötti adatok az NTKSZ, majd annak jogutódja a Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (továbbiakban MgSzH-NTAI) éves növényvédő szer forgalmi adataiból származnak. Itt kell megjegyeznünk, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatokat némi kritikával kell kezelni. Számszakilag legpontosabbnak az egykori Agrotröszt adatai tekinthetők (1950-83), pontosan az az időszak, amikor a POP anyagok legnagyobb mennyiségben kerültek felhasználásra. Itt az egycsatornás központi elosztás viszonylag jól kezelhető statisztikát produkált. Ennek megszűnése után, az AKII gyűjtötte össze a kereskedők adatszolgáltatása alapján a felhasználás adatait (19822000). Az adatforrás teljessége mindig is kérdéses volt, és nem került vizsgálatra itt sem az adatok megbízhatósága. Az NTKSZ (és jogutódja) a későbbi szabályozás alapján a gyártó /engedélyes adatszolgáltatási kötelezettségére alapozva készít növényvédelmi statisztikát. Néhány év vonatkozásában (pl. 1999-2009 között) párhuzamos adatsorok állnak rendelkezésünkre az AKII és 3

NTKSZ részéről. A párhuzamos adatsorok összevetése szerint AKII által felmért növényvédő szer felhasználás jóval alatta maradt az NTKSZ-ben bejelentett mennyiségeknek. Ezért nincs okunk azt hinni, hogy az adatok túlzóak, Az engedélyezési hatóság (az NTKSZ és jogutódja, az MgSzHNTAI) nyilvántartása a engedélytulajdonosok adataira támaszkodik. 2001-től az engedélyezési hatóság adatbázisából vettük az adatokat. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 117/2009/EU rendelet 67. cikke tartalmazza a gyártók/kereskedők nyilvántartási kötelezettségeit, mely adatokat az engedélyezési hatóság bekérhet. A hatóságnak a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikáról szóló 115/2009/EK rendelet alapján éves jelentést kell készíteni a forgalomba hozott és a felhasznált készítmények mennyiségéről. A forgalomba hozatalra vonatkozó referencia év. 2011, míg a felhasználási statisztika elkészítéséhez a tagállamok szabadon választhatják ki a referencia-időszakot az ötéves időszakon belül a vizsgálni kívánt növényekre vonatkozóan. Az első ötéves időszak a 2010-ben indult. A növényvédő szer statisztikai adatok alapvető indikátorai számos biztonsági, kockázat csökkentő intézkedésnek. Közös érdek, hogy ezek az információk értékelhetőek, megbízhatóak, legyenek. Ehhez erre a feladatra felkészült rendszert kell működtetni. Egyértelmű, hogy a növényvédelmi szakmai és a statisztikai intézmények közös, eddigieknél átgondoltabb munkájából lehet csak hiteles adatszolgáltatásra és adatfeldolgozásra számítani. Mindezek alapján úgy értékeljük, hogy az eddigi dokumentumokból nem annyira a pontos számadatokat, mint inkább a felhasználásra vonatkozó tendenciákat érdemes elemezni.

A Stockholmi Egyezmény POP-listája A 2004-ben létrejött Egyezmény POP-listájára kezdetben 12 anyag került fel, ebből 9 volt növényvédő szer: aldrin, dieldrin, endrin, heptaklór, klórdán, DDT (diklór-difenil-triklór-etán), mirex, a HCB (hexaklórbenzol) és a toxafén.. Az ipari anyagok és melléktermékek közül a PCBs (poliklórozott bifenilek) , a HCB és a PCDD/PCDF ( poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és poliklórozott dibenzofuránok kerültek fel. Az egyezmény ’A’ mellékletébe tartozó hatóanyagok előállítása tilos és csak kivételes esetben engedélyezett felhasználásuk. A ’B’ mellékletbe sorolt anyagok felhasználása korlátozottan engedélyezhető, a ’C’ mellékletbe tartozók nem-szándékos emberi tevékenységből eredő POP anyagok, melyek felhasználásának csökkentése, ill. megszüntetése a cél (1. táblázat). Az Egyezmény 4. találkozóján 2009-ben a Felek további kilenc hatóanyag listára vételéről döntöttek: A növényvédő szerek közül felkerült a klórdekon, az α-HCH és β-HCH ( alfa- és béta hexaklór-ciklohexán) , a lindán és a pentaklórbenzol is. A kémiai anyagok és sora bővült a HBB (hexabrómbifenil), a HBDEs (a hexa- és heptabróm difeniéterrel), a pentaklórbenzol, a perfluoroktán szulfonsav és sói, a perfluoroktán szulfon fluorid , a tetra- és pentabróm difeniléter anyagaival, míg a melléktermékek sora az α-β-HCH és PCB vegyületekkel. Az Egyezmény 5. találkozóján, 2011. –ben 1 növényvédő szer és 2 új ipari anyag került a listára. Közülük az endoszulfán rovarölő szer, míg a SCPPs (rövid szénláncú klórozott paraffinok, pontosabban a C10-C13 atomszámú klórozott alkánok) és a HBCD (hexabróm ciklododekán) iparban alkalmazott anyagok. 1. táblázat Stockholmi egyezmény A-C mellékleteibe sorolt anyagok

A melléklet (megszüntetés)

Növényvédő szer Aldrin Hexachlorobenzene (HCB)

Ipari anyag PCBs (poliklórozott bifenilek) Hexachlorobenzene (HCB)

Gyártási melléktermék

4

Dieldrin Endrin Heptaklór

Klórdán α-HCH és β-HCH (alfa- és béta hexaklór-ciklohexán) Pentaklórbenzol Endoszulfán ,

B melléklet (korlátozás) C melléklet (nem-szándékos előállítás csökkentése)

Lindán (gamma hexaklór ciklohexán) Mirex Toxafén (kamfeklór) Klórdekon DDT (diklór-difenil-triklóretán),

HBB (hexabrómbifenil) HBDEs ( hexa- és heptabróm difeniéter) Perfluoroktán- szulfonsav és sói, perfluoroktán szulfon fluorid Tetra- és pentabróm difeniléter α-HCH és β-HCH

Pentaklórbenzol SCPPs (rövid szénláncú klórozott paraffinok) HCBD (hexabróm ciklododekán).

Perfluoroktán szulfonsav és sói, perfluoroktán szulfon fluorid PCBs (poliklórozott bifenilek)

Hexachlorobenzene (HCB) PCDD (poliklórozott dibenzo-p-dioxinok ) PCDF (poliklórozott dibenzofuránok) Pentaklórbenzol

POP - vegyületeket tartalmazó növényvédő szerek értékesítése A továbbiakban csak a. POP-vegyületeket (ezen belül a klórozott szénhidrogéneket) tartalmazó növényvédő szerek 1950-2010 közötti, - azaz az intenzív mezőgazdaság idejét is átfogó 60 éves periódusra vonatkozó - értékesítését tekintjük át. Mivel a SE POP-listájára elsőként felkerült 9 növényvédő szer hatóanyag közül az endrin, mirex és heptaklór felhasználása nem igazolt hazánkban, ezért ezekkel nem foglalkozunk. A 2. táblázat tartalmazza az 1950 - 2010 közötti évenkénti teljes növényvédő szer felhasználást és a POP- tartalmú növényvédő szer felhasználás arányát. Az összesítés szerint az elmúlt 60 év teljes növényvédő szer felhasználás 2 589 015 tonna volt hazánkban, melynek 17,2 százaléka 444 165 tonna POP hatóanyag-tartalmú növényvédő szer volt. A 2. táblázat szerint a POP– tartalmú szerek felhasználása 1962-1972 között mindig meghaladta a 20 000 t/év nagyságot; sőt 1964-1967 között és 1969-ben a 30.000 tonnát is. A százalékos értékekből látszik, hogy az 1961-1972. közé eső időtartamban (más típusú rovarölő szer nem igen lévén) mindig 30% felett volt, 1969-1970-ben pedig átlag 70%-ra emelkedett a POP szerek értékesítése. A százalékos megoszlás évtizedenkénti elemzése azt mutatja, hogy már az 1950-es évektől az összes növényvédő szer felhasználás növekedésével folyamatosan emelkedett a POP-szerek felhasználása, átlag 1950-60 között 25,8 % -t 5

alkalmaztak, a 60-as években már csaknem felét (46,5%) adják a teljes növényvédő szer használatnak. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az arány nem magyar specialitás, jellemző volt ez valamennyi fejlett „nyugati” országra is. A rovarölő szerek területén ezek a hatóanyagok egyeduralkodók voltak. A POP anyagok felhasználásának csúcspontja csúcspontja az 1969-70 évekre esik, amikor is a betiltott (1968) DDT és a DDT-lindán tartalmú kombinált szerek megmaradt készletei a következő években még értékesítésre kerültek. Ezzel egyidőben, a DDTpótlásaként lendül fel a lindán- tartalmú készítmények felhasználása. Az 1968-as visszavonást követően gyakorlatilag csak az endoszulfán és kisebb mennyiségben (talajkezelésre) a lindán maradt forgalomban, amelyek perzisztenciája lényegesen alacsonyabb volt a többi POP hatóanyagénál, illetve élő szervezetben való felhalmozódásuk sem volt kimutatható. Az 1970-80 évek között átlag már 11,3 %-ra csökken a POP-készítmények felhasználása. Alkalmazásuk igazán csak 1973 után kezdett drasztikusan csökkenni, 1975 után már 5 % alá és 1984 után 1 % alá csökken, majd 2006-tól (az endoszulfán visszavonásával) pedig gyakorlatilag megszűnik a POPtartalmú készítmények forgalmazása. A 1980-2010 közötti 30 év során már csak 0,6% -át teszik ki a szer-kínálatnak. 2007-től gyakorlatilag nulla. Környezetvédelmi szempontból a „külföldről” (terménnyel, természetes úton) hozzánk érkező szennyezések, illetve az elfekvő POP raktárkészletek (hulladékok) jelentetnek problémát. Ez utóbbi összegyűjtésére több hatósági akció is megszervezésre került az 1980-as évek elején és a 2003-2006 között. A 60 évnyi növényvédő szer - és ezen belül a POP- hatóanyagú szerek – mennyiségi felhasználása Gauss-eloszlást mutat, melynek csúcspontja 1965-66 körül van. Magyarország nem állt egyedül a POP-tartalmú készítmények ilyen mértékű felhasználásával. A hazai növényvédelem ekkor nemzetközi viszonylatban is előkelő helyen állt. 1932-ben már megalakult Magyar Növényvédelmi Szolgálat és 1949-ben vármegyénként létrehozták a mezőgazdasági igazgatóságokat. A növényvédelemről szóló 1956. évi 9. törvény erejű rendelet megjelenése után 1959-től a VM Növényvédelmi Szolgálata (vezetője: Nagy Bálint) szervezetten irányította a termelő szövetkezetekben zajló növényvédelmi tevékenységet. Munkájuknak köszönhetően kezdődött el a 60-as évek második. felében a klórozott szénhidrogén-mentesítési program, melynek keretében döntés született – a világon először - 1968-ban a DDT betiltásáról. Ugyanakkor jó pár évbe belekerült, míg POP- hatóanyag-tartalmú növényvédő szereket humán- és környezet-egészségügyi veszélyességének felismerése után a mezőgazdaságból sikerült száműzni.

2. táblázat POP - vegyületeket tartalmazó növényvédő szerek felhasználása a teljes növényvédő szer felhasználás arányában (1950-2010) Évszám 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964

Teljes felhasználás (tonna) 12 378,6 17 021,9 14 451,1 19 049,8 33 427,7 31 503,0 29 710,1 33 009,4 35 065,3 35 174,1 41 791,4 48 070,5 43 965,5 65 503 76 503,9

POP felhasználás (tonna) 535,6 2 301,5 2 549,1 7 596,3 7 350,8 9 001,5 9 316,1 6 420,2 10 036,7 9 171,6 13 793,4 16 281,7 20 735,4 25 278,9 33 497,7

Százalék (%) 4,3 13,5 17,6 39,9 22,0 28,6 31,4 19,4 28,6 26,1 33,0 33,9 47,2 38,6 43,8

6

1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

77 931,8 77 437,3 77 873,5 61 268,3 42 719,3 44 045,9 72 454,3 65 285,0 57 312,7 67 968,4 68 048,6 63 368,0 64 819,0 74 631,8 75 938,3 62 416,0 70 351,0 73 792,0 70 459,0 58 499,0 52 632,0 53 656,0 51 132,0 51 931,0 67 872,0 49 437,0 35 770,0 26 114,0 20 385,0 19 120,0 15 393,0 13 727,0 10 626,0 12 458,0 11 588,0 10 943,0 19 782,0 19 982,9 19 691,5 22 111,2 23 414,5 24 031,7 26 187,6 27 999,3 23 040,0 21 569,2

37 282,9 35 005,7 31 331,5 24 658,4 30 632,1 29 879,4 28 769 22 826 6 593,4 6 453,0 2 856,3 2 425,0 1 765,0 1 450,0 1 161,0 1 212,0 980,4 327,5 238,7 225,3 278,3 374,5 194,5 381,9 497,3 224,5 132,5 56,2 84,9 134,8 123,7 79,4 57,5 60,9 140,2 101,9 195,1 234,6 278,8 252,1 213,8 129,2

47,8 45,2 40,2 40,2 72,0 67,8 39,7 35,0 11,5 10,0 4,2 3,8 2,7 2,0 1,5 1,5 1,4 0,5 0,4 0, 4 0,5 0,7 0,4 0,7 0,7 0,5 0,37 0,21 0,41 0,7 0,8 0,58 0,54 0,49 1,21 0.95 0.98 1,17 1,41 1,14 0,91 0,54

Összesen

2 589 015,0

444 165

17,2

Az 1. ábra mutatja a 60 évsorán az összes felhasználás és a POP- tartalmú készítmények felhasználása. egymáshoz viszonyított alakulását. Az ábra jól szemlélteti, hogy a 60 évnyi növényvédő szer - és ezen belül a POP- hatóanyagú szerek – mennyiségi felhasználása Gausseloszlást mutat, melynek csúcspontja 1965-66-ra esik (kék vonal), majd szépen lecseng a POPszerek alkalmazása.

7

A hazánkban 1950-2010 között használt POP- hatóanyagok veszélyességének áttekintése Mielőtt részleteznénk a POP-tartalmú szerek és hatóanyagaik mennyiségi felhasználását érdemes egy pillantást vetni az aktuális Pesticides Action Network (PAN) adatbázis alapján a szóban forgó hatóanyagok megítélésére. A PAN adatbázis a világ legjelentősebb adatbázisából állítja össze a növényvédő szerek veszélyességének listáit. 3. táblázat A hazánkban alkalmazott POP-hatóanyagok veszélyességének áttekintése Uniós szinten visszavont hatóanyagok aldrin* DDT* dieldrin* Endoszulfán+ hexaklórbenzol (HCB)* HCH* klórdán* lindán * (gamma-HCH) metoxiklór toxafén*

91/414/ EGK I. melléklet betiltott betiltott betiltott elutasított

Felhaszn. típusa IN IN IN IN, AC

betiltott betiltott betiltott

FG, IN IN IN

elutasított elutasított betiltott

IN, RO IN

Toxicitás besorolás (WHO) II

Rákkeltő (EU ) 3 3 3

Rákkeltő(I ARC) 3 2b 3

II

Hormonhatás (EU) 2 1 2 2

Vízszennyezés 2000/60/EK WP WP WP WP1

1 1 1

WP1 WP1 WP

1 1 1

WP1

2b 2 II II

3

2b 2b 2b

II 3 2b

WP

8

Alkalmazott rövidítések: DDT= triklór-difenil-triklór-etán;; HCH=Hexaklór-ciklohexán *PIC-rendelet szerint betiltott POP hatóanyagok, IN = rovarölő szer, AC = atkaölő szer, HB = gyomirtó , FG = gombaölő szer, RO= rágcsálóirtó szer

A 10 hatóanyag többségének alkalmazását már az uniós növényvédő szerek felülvizsgálata előtt betiltották nálunk és az Unióban is, néhányat (lindán, endoszulfán) a hatóanyagok felülvizsgálata során ismét ellenőriztek a 91/414/EGK növényvédelmi direktíva alapján, majd elutasították használatukat. A PIC-rendelet (A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló Európa Parlament és a Tanács 689/2008/EK rendelete ) is tiltott felhasználású hatóanyagokként jelöli a *gal jelölt szerek forgalmazását, melyek kivitelére is csak vészhelyzetben és külön engedéllyel kerülhet sor. Európa területén nincs esélye alkalmazásuknak. A fenti POP-anyagok egyik legfőbb sajátossága, hogy nehezen bomlanak le a talajban és a vizekben, hosszú a felezési idejük. A felezési idejük a különböző közegekben és szervezetekben eltérő. A levegőben napokig, a vizben és a talajban évekig, vagy akár évtizedekig is fennmaradnak, és bomlástermékeik is veszélyesek (pl. DDT). Az WHO toxicitás besorolása alapján (akut LD50 patkány toxicitás) a mérsékelten veszélyes (II) csoportba sorolható a DDT, HCH, klórdán, lindán és az endoszulfán is. A daganatkeltő (karcinogén) hatás értékelésére a számos nemzetközi lista közül az uniós 67/548/EKG és 2008/58/EK alapján felállított osztályozást választottuk. Eszerint a 10 hatóanyag közül a hexaklórbenzol a 2. kategóriába sorolható, rákot okozhat (R 45 veszélyességi mondat), míg a DDT, aldrin és dieldrin a 3.-ba sorolható, azaz maradandó egészségkárosodást okozhatnak (R40 veszélyességi mondat). A Nemzetközi Daganatkutatási Hivatal (IARC) a daganatkeltő vegyületeket négy csoportba sorolja, az 1.-be az ismert , a 2a-ba a feltételezhetően , a 2b-be a lehetséges, a 3.-ba a nem meghatározható és a 4.-be a valószínűleg nem karcinogen hatású anyagokat sorolja. Ez az osztályozás viszont már a DDT , a HCB, HCH, lindán, klórdán és toxafén hatóanyagokat a lehetséges rákkeltők közé teszi. A hormonháztartást befolyásoló hatás (ED-hatású anyagok) mindegyik POP-hatóanyagnál fenáll, ami az emberre, de az élővilág többi tagjára (pl. kétéltűek, hüllők) fokozott veszélyt jelent. Az 1. kategóriába sorolják azokat az anyagokat, ahol legalább egy vizsgálat egyértelműen jelzi a hormonbefolyásoló hatást. A 2.-ba sorolt potenciális ED-anyagok ’in vitro’ kísérletben befolyásolónak mutatkoztak és ’in vivo’ megfigyelésekben is vannak rá közvetett bizonyítékok. A POP-anyagok midegyike vízszennyező. Az uniós Vízkeret Irányelv (2000/60/EK) és a 2006/11/EK irányelvek alapján a vizekre különösen veszélyes anyagok WP1 és a veszélyes vízszennyező anyagok WP2 jelzést kapnak. A bevezetőben említett 2004-es KvVM kutatási program keretében készült NTKSZ-jelentés Talajvédelmi Információs Monitoring (TIM) program jelentése tartalmazza a POP növényvédő szerekre vonatkozó mérési adatatokat. Az alábbi táblázat mutatja, hogy bár a klórozott szénhidrogéneket 30 évvel a vizsgálat előtt kivonták a forgalomból, rendkívül kis mennyiségben a talajrétegekben még sokáig megtalálhatók [Marth 2003]. 4. táblázat: A 1997. évi vizsgálatok során meghatározott kimutatási határérték feletti klórozott szénhidrogén származékok szermaradék-értékei. Hatóanyag α-HCH β-HCH

db 2 1

Első szint mg/kg 0,0011-0,2 0,0005

db 0 2

Második szint mg/kg 0,0009-0,0018

Harmadik Szint db mg/kg 0 1 0,013

9

Lindán Aldrin Dieldrin α-Endoszulfát β-Endoszulfát Endoszulfát-szulfán Endrin o,p DDE p,p DDE o,p DDD p,p DDD o,p DDT p,p DDT Heptaklór Heptaklór epoxid

18 5 2 1 0 0 11 6 53 27 19 41 40 9 0

0,0002-0,0044 0,0003-0,0024 0,002-0,007 0,001 0,0011-0,002 0,001-0,0055 0,0013-0,168 0,001-0,017 0,0013-0,034 0,001-0,019 0,001-0,084 0,0002-0,0026 -

0 0 1 0 0 0 0 0 12 1 2 5 1 0 0

0,003 0,0011-0,0045 0,002 0,007-0,008 0,0011-0,002 0,0045 -

0 0 1 0 0 0 0 0 6 1 1 2 1 0 0

0,004 0,0015-0,025 0,0011 0,008 0,001-0,003 0,0013 --

Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) már 1960 óta végez DDT tartalom méréseket emberi zsírszövetekben. Eredményeik azt bizonyítják, hogy a zsíroldható DDT és származékaik a mai napig jelen vannak a hazai lakosság zsírszöveteiben, így az anyatejben is, bár a szintek fokozatosan csökkennek. Igy elmondható, hogy az 1950-70 év között született generációk a szó szoros értelmében az anyatejjel szívták magukba e perzisztens mérgeket. [Sohár 2003]

POP - hatóanyagok hazai kivonása 1939-ben a DDT - kontakt rovarméreg hatásának felismerésével - új korszakot nyitott a rovarkártevők elleni védekezésben. Lényegében ezzel vette kezdetét a szintetikus vegyi anyagok felhasználása. A kémia csodájának tekintett szer igen jókor jött a kártevők elleni küzdelemben, s mint az első klórozott szénhidrogén széles körben elterjedt a rovarirtás minden területén. A második világháború után a vegyipar sorra állította elő a legkülönbözőbb klórozott szénhidrogén tartalmú növényvédő szereket (mint a HCH-t, aldrint, dieldrint, stb.) és foszforvegyületeket (szulfotepp, metil-paration, terbufosz, stb), de kiemelkedő hatékonysága miatt a DDT vezető helyzetben maradt. Ennek a folyamatnak részese volt a magyar mezőgazdaság is. Az azonban nem tagadható, hogy a növényvédő szerek alkalmazása itthon mindig is komoly szakmai háttérrel párosult, mely a más irányú felhasználásnak korlátokat szabott. Mivel az akkori toxikológiai ismeretek alapján a DDT az alkalmazott dózisban a melegvérű szervezetekre nem tűnt toxikusnak, mérgezési veszélyt nem jelentő vegyi anyagnak kiáltották ki. Az élet minden területén nagy tömegben, megfontolás nélkül és elővigyázatlanul használták. A hatvanas évek elején nemcsak perzisztenciája, hanem a zsírszövetekben való felhalmozódása is kiderült. A hatvanas évek közepén több hazai kutató (Désy, Farkas, Kemény, Tarján) mutatta ki blasztomogen hatását. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 1966 őszén - elsődlegesen a fogyasztók védelmében - a MÉM klórozott szénhidrogén-mentesítési programot dolgozott ki [Nechay, Nagy1967]. Ebben javasolták a DDT-tartalmú készítményeket elsődlegesen szintén klórozott szénhidrogén típusú hatóanyaggal a gamma HCH-val (lindán) felváltani, mely a DDT-nél mérgezőbb hatású, de a szervezetből hamarabb kiürül. Állomány kezelésre javasolták még az endoszulfán és metoxiklór, ill. metoxi-DDT (ezek szintén klórozott szénhidrogének) anyagokat. A DDT helyettesítési programmal ekkor kezdődik meg a szerves foszforsav-észterek térhódítása. A program eredményeként 1968 I. 1-től, a világon elsőként vonták vissza Magyarországon az aldrin, dieldrin, valamint a tiszta HCH és DDT hatóanyagú készítmények felhasználását, gyártását és behozatalát. A meglevő készletek felhasználását DL (DDT-lindán) kombinációk formájában 10

1970-ig engedélyezték. Tekintettel arra azonban, hogy a kezelt területek több, mint 50 %-án használták e készítményeket és a felezési idejük is hosszú, hatásuk hosszú ideig fennmarad. Az 5. táblázat a vizsgált hatóanyagokat tartalmazó készítmények visszavonásának időpontjait mutatja. Terjedelmi korlátok miatt jelen cikk nem teszi lehetővé, hogy készítményekre és évekre lebontva közzé tegyük a felhasználási adatokat, de mivel joga van minden magyar állampolgárnak megtudni ezeket az információkat, további cikkben tervezzük a készítményekre vonatkozó adatok közlését. 5 .táblázat Hazai POP-tartalmú növényvédő szerek alkalmazása és visszavonása Peszticid hatóanyag

Növényvédő szerek száma

Alkalmazásuk időtartama

Aldrin Dieldrin DDT HCH HCB Lindán DDT-Lindan kombinácó Toxafén (kamfeklór) DDT-lindán-metoxiklór-komb. Lindán - TMTD komb Endoszulfán Lindán-endoszulfán komb.

2 2 29 9 1 8 6 7 3 4 7 2

1959-1967 1958-1967 1950-1974 1950-1967 1959- 1980 1956- 2000 1961-1969 1958- 1989 1960- 1969 1962-1979 1959- 2006 1974-1976

Visszavonás ideje 1968 1968 1968 1968 1980 2000 1970 1990 1970 2000 2006 1992

A klórozott szénhidrogén tartalmú növényvédő szerek felhasználásának összehasonlítása Bár értékelhető adatsorok állnak rendelkezésünkre az évenkénti felhasználásokra vonatkozólag, az egyszerűsítés érdekében évtizedenkénti bontásban mutatjuk be a hazai POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználását (6. táblázat és 2. ábra). A 60 év során mennyiségében a legtöbbet a lindántartalmú készítményekből használtak fel (189 649,3 t), javarészt az 1960-80 közötti években. A 2. helyezett DDT-tartalmú szerek (114 735,5 tonna) zömét az 1950-70 közti periódusban alkalmazták. Ugyanerre a periódusra esett a HCH-tartalmú készítmények virágkora (46 857 tonna). E három hatóanyagot tartalmazó készítmények mennyiségi prioritása annak is köszönhető, hogy más klórozott szénhidrogén tartalmú növényvédő szerekkel együtt kombinálva is alkalmazták. Az aldrin-tartalmú készítmények szintén magas számot mutatnak (66 801 t), de mivel ezeket 2%-is szuperfoszfátba keverve alkalmazták, tényleges szennyező hatásuk csekélyebb azokhoz a rovarölő szerekhez viszonyítva, melyeket egyedüli hatóanyagként is (pl. DDT, lindán) alkalmaztak. A grafikus ábrázolásból (2. ábra), az előbb említett arányok még inkább látszanak. A toxafén-tartalmú szerek szintén az 50-es évektől kezdődően, de 30 éven át viszonylag stabilan, mégis szerényebb szerepet játszottak a rovarölő szerek sorában. Az endoszulfán-tartalmú készítmények kezdetben kisebb mennyiségben kerültek felhasználásra, de a vetélytársak piacról történő kivonása után jelentősebb szerephez jutottak

11

6. táblázat A hazánkban használt legfontosabb 10 klórozott szénhidrogén-tartalmú, perzisztens növényvédő szerek mennyiségi felhasználása évtizedenkénti bontásban

POP-tart. PPP DDT HCH Lindán Toxafén Aldrin Dieldrin HCB Klórdán Metoxiklór endoszulfán Összesen

19501960. (t) 60 239,0 17 048,0 2,6 767,0 1,4 9,5 0,3 0,3 5,1 78 073,3

19611970. (t) 59 852,0 29 809,0 119 065,0 7 834,0 66 800,0 442,0 43,1 0,1 188,3 549,0 284 589

19711980. (t) 43,5 70 141,0 3 615,0 142,5 1 568,0 75 510

19811990. (t) 927,5 249,0 0,0 2 536,5 3 723

19912000. (t) 48,7 10,0 0,0 914 9 730

2001-2010 (t) 0,0 0,0 1303,7 1 303,7

Teljes felhasználás . (t) 120 134,5 46 857,0 189 257,3 12 475,0 66 801,4 451,5 185,9 0,1 188,6 69 34,6 444 165

12

A tiszta hatóanyagok forgalma Az egyes hatóanyagok különböző toxikus hatása, perzisztenciája és kumulációs tulajdonsága miatt korántsem mindegy, hogy az egyes készítmények mekkora hatóanyag-tartalommal bírtak. A készítmények összetételének ismeretében kiszámítható az egyes POP-nak minősülő hatóanyagok tényleges mennyisége. Az áttekinthetőség érdekében 10 évenkénti bontásban adjuk meg az értékesített POP-tartalmú készítmények hatóanyagtartalmának változását (7. táblázat), melyet grafikusan is megjelenítünk (3. ábra) 7.táblázat Hatóanyag-tartalomra számított felhasználás 1950-2010 között

Hatóanyag DDT HCH Lindán Toxafén Aldrin Dieldrin HCB Klórdán

19501960. 1961-1970. 1971-1980. 1981-1990. 1991-2000. (t) (t) (t) (t) (t) 10 128,31 29 347,61 4,35 2 555,87 4 399,20 2,1 8 787,82 4 323,80 175,65 3,9 153,42 1 595,68 1 807,45 75,2 1 0,7 1 893,71 4,75 259,4 0,04 5,17 17,1 0,1 -

Metoxiklór

0,2

endoszulfán Összesen

2,6 12 847,99

9 274,5 46 572,19

0,4 1 414,80 7567,9

0 1 290,00 1540,85

0 334 338,9

20012010 (t) -

-

1950-2010 (t) 39 480 6955 13 293 3 633 1 894 264 22 0,1

0

9,6

456,3 456,3

3 772 69 323

13

Az előzőhöz viszonyítva a legszembetűnőbb változás, hogy a DDT hatóanyagból messze több fogyott, mint a többi hatóanyagból, ugyanis ezt „tiszta” hatóanyagként is, illetve a készítményekben jóval töményebb formában árusították és alkalmazták. Az 6. táblázatról jól leolvasható, hogy 1950-1960 között a DDT (10 128 t =15,7 %) és a HCH hatóanyagok (2556 t= 4 %) alkalmazása dominál az össz-felhasználáshoz viszonyítva. 1961-1970 között csaknem négyszeresére (20 %-ról 70%-ra) emelkedett a POP hatóanyagok összes felhasználása (12 848 tonnáról 46 572 tonnára). Ennek oka, hogy a DDT felhasználás megháromszorozódott, vagyis uralta a növényvédő szer piacot (43%). A HCH felhasználás is erősen emelkedett (6,6%). A lindán felhasználás hirtelen megugrott, szinte a semmiről 13 %-ra nőtt alkalmazása. Egy nagyságrenddel nőtt a toxafén felhasználása is (0,2%-ról 2, 4 %-ra), valamint nagy mennyiségű aldrint importáltak (2,8%) az aldrinos szuperfoszfát előállításához. Ez volt a POPanyagok évtizede. 1971-1980 között gyökeresen változott a hatóanyag kompozíció, a korábban alkalmazott POP anyagok felhasználása lecsökken. A klórozott szénhidrogén tartalmú szereket egyre inkább a foszfát-észterek váltották fel. A DDT és HCH kivonásával arányuk elenyészővé vált, a lindán részaránya ugyan még jelentős volt (6,5 %), de a felhasznált mennyisége megfeleződött (4 324 tonna). Még emelkedett a toxafén (2,7%) felhasználási aránya és az akkor még a POP-anyagnak nem nyilvánított endoszulfán tartotta magát. 1981-1990 között minimálisra csökkent a POP hatóanyag felhasználás (1 541 tonna/10 év, gyakorlatilag csak lindán és endoszulfán) ). Az eddig domináns szerepet játszó lindán értékesítése is szinte megszűnt (0,26 %) Teljesen visszaszorult a toxafén (0,11 %) értékesítése, még az endoszulfán felhasználása is alábbhagyott (1,9%). 1991-2000 között gyakorlatilag már csak az endoszulfán maradt a porondon, a teljes POP hatóanyag felhasználást (339 tonna/10 év) az endoszulfán adta. 2001-2006 között még érezhető a maradék endoszulfán felhasználásának némi emelkedése (456 t/6 év) a készletektől való megszabadulás miatt, de 2006-os visszavonása után végleg megszűnt alkalmazása. A 6. táblázat utolsó oszlopának összesítését szemléletesebben tükrözi a grafikus ábrázolás. (3. ábra) Az elmúlt 50 év során a POP hatóanyagok közül kétségkívül a DDT-ből fogyott a legtöbb (39 480 tonna = 59,4 %), aminek felhasználása 1950-1970 közé esett. A második helyen a lindán (γ-HCH) felhasználása áll (kb. 13 300 tonna = 20 %), amely főként 1960-1980. között történt. Az első 20 évben még jelentős volt a HCH (α- és β-HCH) értékesítés (kb. 10 %), 1960-1980. között pedig a toxafén (5,44 %) felhasználása. Hosszú felezési ideje miatt még megemlíthető a 60-as évek közepén forgalmazott aldrin (2,8 %). A dieldrin felhasználás összmennyisége elhanyagolható, de erős perzisztenciája miatt érdemes megemlíteni, hogy teljes felhasználása az 1960-as évek első felére tehető. Az utolsó 20 év egyetlen jelentős kifutójaként az endoszulfán maradt meg.

14

Zárszó Az összesítés során többször is felmerült, hogy „nem eső után köpönyeg-e” 60 év múltán feltárni az értékesítési adatokat. Mit, mire lehet majd használni? Végül is a felezési idők birtokában elméletileg megbecsülhető, hogy az egyes POP-tartalmú szerekből mennyi hatóanyag maradhatott a talajban, de a tényleges helyzetet csak mérésekkel lehet megállapítani. A POP-felmérés egyik legnagyobb eredménye az lehet, hogy utólag is intő példaként hathat. Figyelmeztet bennünket arra, hogy amit ma nem kellő ismeretek híján, elővigyázatlanul, elsősorban gazdasági megfontolásokra alapozva alkalmazunk, az holnap esetleg bumerángként csaphat vissza ránk. A példát muszáj megszívlelni minden olyan hatóanyag esetén, melyeknél felmerül a környezet-, vagy egészségkárosító hatás gyanúja. A növényvédő szer engedélyezés még ma is egy „sokismeretlenes” játszma, amelynek kivitelezését csak az okos mérlegelés és az elővigyázatosság alappilléreire támaszkodva lehet bonyolítani. Az ismeretlen tényezők száma a tudományos értékelések által bár csökken, de mindig új és újabb figyelembe veendő tényezők és megoldásuk szükségessége merül fel. Sosem feledkezhetünk meg arról, hogy tudásunk véges, ideális esetben is csak az aktuális ismeretszintet tükrözi. Az uniós növényvédő szer-engedélyezési rendszerbe bekapcsolódva a korábbinál hatékonyabban kell eleget tennünk az egyre szigorodó humán-egészségügyi és környezetvédelmi elvárásoknak. A hatóanyagok uniós szintű engedélyezése után, már a növényvédő szer készítmények engedélyezésének értékelése is zonálisan történik 2011. június 14-től a 1107/2009/EU szabályozás alapján. Emellett fokozatosan életbe lép az uniós CLP (klasszifikáció-címkézés-csomagolás) rendszer, az új készítmények engedélyezésénél. A már piacon levők növényvédő szereknél pedig a biztonsági követelmények betartását azok felülvizsgálata során kell maradéktalanul érvényesítenünk Az jelenlegi uniós feladatmegosztás nem feltétlenül kedvez annak, hogy egy nemzeti engedélyezési intézményhálózat magas szakmai színvonalon működjön, viszont jelentős adminisztrációs többletterheléssel jár. A regionális (közép európai) együttműködés korábbi elképzelések szerinti kialakítása és erősítése segíthetne a helyzeten változtatni. Ennek megfelelően átgondolandó a meglevő intézményi struktúra is. Fontos az is, hogy biztonságos növényvédő szer felhasználást elősegítő programok (TOPPS/PROWADIS, stb.) eredményei minél szélesebb körben, a gyakorlatban is elterjedjenek. Ma mintegy 1300 ismert növényvédő szer hatóanyag van a világon, melyből az európai piacon 480 engedélyezett. A növényvédő szer készítmények száma ennél nagyságrenddel magasabb. Javarészük mesterségesen előállított kémiai vegyület, sok közülük méreg. Valamilyen kártevő ellen hatnak a termesztett növények védelme érdekében. Rengeteg múlik a helyes technológiai alkalmazásukon! Tekintettel arra, hogy a szárazföld 12 százalékán intenzív gazdálkodás folyik, nem kerülhető el a jövőben sem a növényvédő szerek kiterjedt vizsgálata a környező és egymást követő ökoszisztémákra. Itthon is támogatni kell azokat a kutatásokat, melyek feltárják a növényvédő szerek rövid és hosszú távú hatásait az élőhelyek stabilitására és a biogeokémiai ciklusok egyensúlyára. A hazai növényvédő szer kínálatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az integrált gazdálkodás megvalósulását és segítse elő az ökológiai gazdálkodás széleskörű elterjedését. A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló 2009/018/EK irányelvnek a hazai jogrendszerbe, ültetésével és a hozzá készülő nemzeti cselekvési program kidolgozásával hosszú távra határozzuk meg a hazai növényvédelem irányát és egyben a mezőgazdaságunk jövőjének alakulását. Ezért is fontos, hogy ennek kidolgozásában minden érdekelt részt vegyen.

15

Irodalom 1. 2. 3. 4.

Erdélyi Tibor, Konkoly István (1958): Növényvédő szereink Mezőgazdasági Kiadó Nechay Olivér(1966): Növényvédőszerek Mezőgazdasági Kiadó Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke 1962., 1964., 1968-2010, Nagy Bálint(1967): Klórozott szénhidrogén mentesítési programmal kapcsolatos feladatok MÉM , Növényvédelmi Főosztály. 5. Konkoly István: AGROTRÖSZT növényvédő szer értékesítési adatai 1950-81. 6. AKII, Statisztikai Osztály: Növényvédő szer értékesítési adatok 1982-2000. 7. Pethő Ágnes –Ocskó Zoltán (2003): POP hatóanyagú növényvédő szerek felhasználása 1950-2000 között. NTKSZ In: A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) országos leltára a Stockholmi Egyezményben előirt intézkedési terv készítéséhez – GEF/UNIDO projekt száma: GF/HUN/01/005. – Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest 8. EMLA (2005): Perzisztens szerves szennyezők – szlovákiai ás magyarországi helyzetkép kutatási jelentés –Budapest 9. Darvas Béla – Székács András (2009): Ökotoxikológia 10. Marth Péter (2003): A hazai talajok POP szennyeződéseinek mérési eredményei a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszerben. NTKSZ In: A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) országos leltára a Stockholmi Egyezményben előirt intézkedési terv készítéséhez – GEF/UNIDO projekt száma: GF/HUN/01/005. – Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest 11. Sohár Pálné - Matyasovszky Katalin (2003):A perzisztens szerves vegyületek (POP-ok) jellemzése, elõfordulása, élelmiszerekben mérhetõ szintjeik, étrendi bevitelük és egészségügyi kockázatuk OÉTI.

Kiegészítő táblázatok (2015.01.08.) : 5. A táblázat: POP-hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek neve és alkalmazása, gyártói 6.A táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1950-60 között 6.B táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1961-70 között 6.C táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1971-80 között 6.D táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1981-90 között 6.E táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1991-2000 között 6.F táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 2000-2010 között

16

5.A táblázat: POP-hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek neve és alkalmazása, gyártói SorHatóanyag szám neve 1. Aldrin

Készítmény (PPP) neve

Engedély száma, dátuma

Kivonás száma,dátuma

Gyártó

Aldrinos szuperfoszfát 2% Aldrinos szuperfoszfát 1% Aldrin 50 WP

72.933/1965.

33.855/1961.

87117/1966.

Budapesti Vegyiművek (BVM) Budapesti Vegyiművek (BVM) Shell Chemical Co (GB).

87139/1966

2.

Dieldrin

Dieldrin permetező 50%

60930/1964.,87143/1966

80137/1970

Shell Chemical Co (GB).

3.

DDT

Hungária Matador 5%-os porozószer Hungária Matador 10%os porozószer

647-N-203/1955, 217700/1949. 220.000/1949, 19.647103/1952, 6471-N-34/3/1953, 6471-N-34/5/1953.,

87142/1966

Nitrokémia Ipartelepek

87156/1966.- 1967. XII.31-től tilos, 1968.1.1-től csak raktárfertőtlenítésre használható

Nitrokémia Ipartelepek (NK) és Bp.i Vegyiművek (BVM)

Hungária Matador 20%os porozószer

37.167/1961

Hungária Matador 10%os permetező

8.062-164/1949, 6471-N25/1953,6471-N-10/1955,.

Hungária Matador 50%os permetező Nikerol D10

647-N-203/1955, 32.241/1961. 220000/1949, 647-V26/3/1954, 647-N-43 /1955, 647-N-200 /1955. Nikerol D 20 porozószer 647-N--150/1955, 647140/2/1965, 647-N-47/3/1956 Import DDT porozó 5% 217.700/1949, 25.955/1957, 87.142/1966. Nipol pép

87.141/1966.- csak NK és BVM (HU) nagyüzemekben használható, 1967.XII.31-től tilos; 87.156/1966., csak épületekben NK és BVM (HU) felhasználható 87.141/1966.- csak nagyüzemekben használható 87.136/1966. - 1967 XII.31-től tilos 87.140/1966 - 1967.XII. 31-től tilos 87142/1966

NK és BVM (HU) NK (HU)

NK (HU) NK (HU) NK (HU) 17

Duolit 10% porozó Toxinit füstölő 20% WDS emulgeátor Ásványolajos DDT tözsemulzió Szulfonált bolgár olajjal készült DDTemulzió DDT emulzió Burgol DDT emulzió Duolit 5%-os porozó Hungária 5%-os DDT porozó Holló 10 és Holló 10GY DDT-tart. emulzió Holló 10 E Pernit mikrokristályos DDT tart. permetező 4.

5.

HCH

DDT-HCH

6471-96/1952 10.972./1959. 647-M-71/1956, 64-N16/1955 647-N-68/1955.

87.112/1996

647-N-108/1955, 647N174/1956, 771/1958 203.079/1957 647-N-57/1954., , 647-N83/1955 6471-96/1952. 217.700/1949., 205.955/1957.

87.126/1966. 87.111/1966 87.119/1966.

Budapesti Fedéllemezgyár Bp.-i Fedéllemezgyár

87.137/1966. 87.142/1966.

Schering BVM (HU)

8.350-434/1951.és 6471-041/1952. 24452/1960., 31142/1961., 132291/1967. 647-N-39/1955; 647-N72/1955, 11.233/1959.

132293/1967.

Csepeli Ásványolaji Váll.

80.435/1970.- csak nagyüzemekben a készlet kifogyásáig 132.32/1967.Csak nagyüzemekben használható fel 1967.XII.31-ig 87116/1966

Komáromi Kőolajipari Váll., Lardoline NK (HU)

87.116/1966

Hungária Vegyiművek (HVM) HVM (HU)

6471-9-2/1952, 6471-95/1952, HCH 10%-os porozó 6471-9-2/1957., 6471-95/1952, 204.968/1957. 20%-os HCH porozószer 65.243/1964

65362/1964 2296/1958

87.118./1966.

WEB Fettchemie NK NK és BVM (HU) Lardoline Kőolajipari Vállalat BVM (HU)

Agritox 10%

Hungária L1(finomított HCH) DDT és HCH-DDT konbinált szer

8713761966.

87138/1966. - 1967 XII. 31. után tilos 87148/1966 87115/1966

BVM (HU)

HVM (HU) BVM (HU)

18

6.

7.

8.

9. 10.

647-N-6/1954

87114/1966

BVM (HU)

32.359/1961., 87133/1966.

80137/1970

NK és BVM

32155/1961.

87.144/1966.

NK és BVM

Hungária DL 7 porozó

87147/1966.

80137/1970

NK és BVM

Hungária DL 30

42373/1968.

80137/1970

NK és BVM

Lard Tox L, lindános DDT pép Lard-Tox 70 %-os DDT pép Hungária L2 és L2 porozó L7 porozó

55.464./1963.,

87145/1966, 66.781/1969.

132.298/1967.-1967.XII. 31-től Csepeli és Komáromi tilos Kőolajipari Vállalat 132.299/1967. -1967.XII. 31Csepeli és Komáromi től tilos Kőolajipari Vállalat 28.670/1975. VEB Berlin-Chemie

80.266/1/1970.

28.673/1975.

BVM (HU)

Bercema-gamma zsizsikirtó Hungária L2 porozó és permetező Hungária L5 porozó

10.289/1959

87.113/1966.

BVM (HU)

87.145/1966, 87.146/1966

39.341/1979.

BVM (HU)

132.305/1967.

Metoxiklór

Pol-metox 30

62.061/1964.

21.465/1978. - a készletek BVM (HU) 1980.XII.31-ig felhasználhatók AZOT-gyár (PL)

Metoxiklórlindán

Pol-Melisekt 50 (2% lindán)

43.096/1968.

9.032/1992.

AZOT-gyár (PL)

81.842/1966.

80.137/1970.

AZOT-gyár (PL)

62.060/1964.

80.137/1970.

AZOT-gyár (PL)

DDT-Lindán

Lindán

HCH-DDT konbinált szer Hungária DL 40 WP permetező Hungária DL 5 porozó

Tritox 50 WP MetoxiklórDDT- Lindán Tritox 30

45.598/1962.

19

Tritox 5 9. 10.

11.

12.

13. 14. 15.

SzuperfoszfátLindán TMTDLindán

Toxafén (klórkamfén)

2,4,5,T

62.059/1964.

Lindános szuperfoszfát 84806/1966., 87158/1966 (Lindán 1,5%) TMTD+ Lindán csávázó (50-40%) Fernasan 75 W (50-3% 11237/1959. TMTD-Lindán) Linosan 20 (50-20%) 87.098/1966.

80.137/1970.

AZOT-gyár (PL) BVM (HU) BVM (HU)

87.056/1966.

BVM (HU)

28.676/1975.

BVM (HU)

Linosan 40 (50-40%)

87.096/1966.

9.032/1992.

BVM (HU)

Melipax Spritzmittel 50% Melipax Aerospühmittel 10% Melipax hatóanyag

22.383/1960., 42.157/1968.

VEB (NDK)

52.308/1963.

87120/1966.- 1967.XII. 31. után tilos, 39.341/1972. 82.127/1966.

87.159/1966.

9.032/1992

VEB (NDK)

Tormona

42.128/1968.

28.027/1991.

Tormona 100

42.129/1968.

28.027/1991.

Trifenoxin 80

66.260/1969., 132.306/1967.

10.254/1991.

Bp.i Vegyiművek. Shell Agrar (NSZK) Bp.i Vegyiművek. Shell Agrar (NSZK) Eli Lilly, USA

Trifenoxin 100

66.264/1969.

28.027/1991.

Bayer, NSZK

9.032/1992.

BVM (HU)

9032/1992.

Sandoz-Bayer (NSZK) BVM (HU)

Synpran 111 -8% 2,4,5,T 66.049/1969. Propanil + 2,4,5-T 2,4 D - 2,4,5,T Tributon 20483/0978. atrazin+2,4,5 Buvinol 5G TE

VEB (NDK)

20

16.

Kelevan

HCB

Buvinol 50 WP

66.828/1969

9032/1992.

Buvinol S-370

70.818/1974.

9032/1992.

Despirol 50WP rovarirtó 53.335/1974. (dekachlorohidroxipentacyclo) Hexaklórbenzol 12% 87.040/1966.

9.032/1992.

17.

18.

Lindán Endoszulfán

19.

Endoszulfán

20.

21. 22.

Diklórpropén

Diklórpropán Dienoklór

Ceresan porcsávázó 10% 87.044/1966. Terra-Tox (8 és 20%) 9715/1992 Thiodan 25 ULV 3547/1986 Thiodan 35 EC 8316/1986 Thiodan 50 WP 87160/1966 Thionex 35 EC 15279/1985 Thionex 50 WP 13233/1/1967, Telone II. 92% 68056/1980. Di-Trapex 80% 53420/1974. Shell DD 50% 28203/1975 Shell DD 50% 28203/1975 Di-Trapex 20% 53420/1974. Pentac 50 WP 20955/1978

21.465/1978. ( a készletek 1980. XII.31-ig felhasználhatók)

BVM , Hoechst S. (NSZK) Rhone-P. (FR) Hoechst S. (NSZK), majd Bayer Bayer, NSZK

BVM (HU)

BVM, Bayer ( DE), BVM, Bayer (FR, DE), 48771/2000 48977/2000 4526/1/2005

4527/1/2005 4528/1/2005 9032/1992 9032/1992 9032/1992 9032/1992 9032/1992 27858/1998.

Hoechst S. (NSZK), majd Bayer Hoechst S. (NSZK), majd Bayer Hoechst S. (NSZK), majd Bayer Makteshim (IL) Farbwerke Hoechst (NSZK) DowElanco Shering AG (NSZK) Shell Chemical Co. Shell Chemical Co. Shering AG (NSZK) Hooker Chemical (US)

21

6.A táblázat: Hatóanyag

DDT

POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1950-60 között (tonnában)

PPP

Gesarol por 10% Gesarol perm.10% DDT por 5% DDT por 10% DDT por 20% DDT perm. 10% DDT perm. 20% DDT perm. 40% DDT perm. 50% DDT perm. 70% DDT 100% DDT rovarirtó 100% Ultratox 100% Holló 10 Kevert növ.szer 50% Arzénes Matador 50%

Értékesítés (t) 1950

1951

1952

1953

1954

1955

1956

1957

3

3,1

5,3

0,3

0,6

0,5

0,2

0,1

0,1

0

0

0

0

0

0

0,4

0,7

316,1

1383,6

1155,1

5640,1

3079,9

2673,7

996,9

456,3

1035,2

490,2

617,8

235,5

281,8

492,9

1237,4

2424,6

2882,8

1830,3

2680,2

2534,3

4029,3

0,4

460,5

340,3

1915,1

2065,3

2373,8

7 155,40

1 431,08

239,9

181,1

173,3

185,4

2 684,50

268,45

40,50

8,10

9,40

3,76

1 929,60

964,80

0,50

0,35

3 570,50

3 570,50

0,40

0,40

2,10

2,10

2 809,40

280,94

131

325,3

436,9

189,2

300,8

253,4

268,2

0,7

4,4

13,6

18,6

3,2

8

1,3

0,1

75,5

65,5

125,6

0,2

35,6

1958

1959

1960

Összese Hatóanyag tartalom (t) n (t) hatóany aszerenként gonként 10 13,10 1,31 128,31 1,20

0

263

246

527,8

590,4

0,5 40

547,1

977,1

185,6

0,4 0,3

0

0

370,3

603,5

846,9

17 844,90 18 629,10

0,12 892,24 1 862,91

1,8

0

0

0

0

80,4

251,9

326,9

867,4

1282,8

3,7

4

3

3

0

0

0

13,70

6,85

0

0

4,3

0

0

0

4,30

2,15

22

Lindán

HCB HCH

Aldrin Dieldrin Klórkamfén Metoxiklór 2,4,5-T Endoszulfán Öszesen:

Burgol 10%DDT 30% DDT Pernit DDT ol.emulzió 10 DDT paszta 50% Nipol 50 Gamma L.100% Dymogam 16% Hexaklórbenzol 12% HCH alapanyag Agritox por 10% Agritox perm.20% Agritox izomér HCH perm.16% HCH por 20% Aldrin 50 Dieldrin 50 Toxaphen Staub 20 Melipax 20 Tritox 50 Tributon 50 Thiodan Staub 50

24,1

390,20

39,02

267,7

1 114,60

334,38

831,8

3 884,50

388,45

57,70

28,85

366,1 55,7

166,4

181,6

194,6

1424,7

728,1

899,9

248,6

57,7

0,1

242,1

367

862,3

1573,2

1178,5

1872,9

33,6

24,7

44,1

41,6

123

133,3

137,3

1,3

2,1

63,4

83,10

41,55

0,2

1,6

2,00

2,00

0,2

0,4

0,60

0,10

0,1

0

0,1

0,30

0,04

70

80

91,3

241,30

0,1

0,1

51,1

19,7

2026,6

167,9

241,30 2 555,87

8 173,70

614,71

537,60

107,52

3,40

3,40

153,1

247,9

734,90

117,58

2209,2

1984,1

3163,5

7 356,80

1 471,36

0,1

1,1 2,7

0,3 6,7

1,40 9,50

0,70 4,75

0,7 4,75

7,3

17,80

3,56

153,42

467,4 0,3 0,1

749,30 0,30 0,10

149,86 0,15 0,05

0,15 0,05

5,10

2,55

2,55

78 072,8

12 847,94

281,9

5,1 2 301,5 2 549,1 7 596,3 7 350,8 9 001,5 9 316,1 6 420,2

0,0,4

166

10,5

535,6

2,1

10 036,7

9 171,6

13 793,4

23

12 848

6.B táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1961-70 között (tonnában) Hatóanyag

PPP

%

1961

1962

1963

1964

1965

DDT

DDT por 5%

5

1 558,20

21,7

10,7

3,8

3,3

arzénesDDT por DDT por 10% DDT por 20% DDT perm. 10% DDT perm. 30% DDT perm. 50% DDT hatóanyag Holló 10

DDTLindán

5

1967

4 281

3 538,40

1470,3

102,1

2 887,80

3 191

4 243

3 235

2431

683,6

10

541,8

160,9

145

162

130,3

136,4

64,8

30

351,9

337,4

50

744,2

529,1

537

427

100

1 019,90

1 759,80

1 049

1 346

561

715,8

6,1

0,7

430

464,9

10

Pernit

35 10

1,3

999,5

50 50

13

5

382,3

787,6

242,1

45,6

35,1

1 849,30 499,5

48

909,4

67,8

364,2

43,4

381,3

327,1

207,4

80,1

1 451,50 145,15

1 292,00 8 8 408,80 408,80 2 771,70 277,17 8,10

427,1

291,7

4,05

1 799,10 629,69

185,8

1 676,50 167,65 6,6

1 860

41

21,2

7

3869,5

30,0 195

925,7

133,00

66,50

13,00

6,50

3 810,60 190,53

781 5

63,9

30,6

2 584,00

57,3

2 095,20 18

0,13

689,30 206,79

10,0

40,0

79,89 29 347,61

19 1 806,50 980,65 18 3 911,00 782,20

677 64,2

szeren- hatóanyagonként ként

1970

2,50

3 576

50

1969

2,5 3 270

20

1968

1 597,70

3 568,80 2 240,10

10

Nipol DDT olajos emulzió DDT paszta 50% Gesarol Hungária DL-5 DL-10 Nikerol DL7 DL 30 Hungária DL-40

1966

1 094,20

1 135,20

66,7

2 957,20 288,1

972,3

712

6 005

5,00 0,50 14 1 926,90 044,88 354,80 106,44 2 5 116,60 046,64

24

Lindán

TMTD + Lindán

Metoxiklór + Lindán MetoxiklórDDTLindán

4

27,1

59,4

63

52,6

22,1

43,3

67,6

280

354

289,1

572,1

645

790,6

118

111

196,3

125,6

110

231

181,5

336,2

2

3 477,40

L-7 por

7

568,70

3 578,40 1 358,40

L-10 Lindános szuperfoszfát TMTD 50% +lindán TMTD 60% +lindán

10

3 6 452,3 212,50 811,60 1 2 2 399 988,80 061,40 2,40 3,3 12,3 7 12 15 189,50 458,60 122,70

8 451,40 3 782,10 43,3 16 428,80

100

L-2 por

9,6

2

1,5

652,60

3,5

1,1

3,5

54,4

34,5

206,40 123,84 3 3 073,40 073,40 1 409,60

8 787,82

28,19

25 519,67 983,60 12 851,09 158,40 61,30 6,13 51 777,78 852,20 35,60

1,25

54,40

1,90

Linosan 20

20

0,1

0,10

0,02

Linosan 40

40

16,3

16,30

6,52

7,7

7,70

3,70

13,4

105,50

5,28

26,60

7,98

48,50

24,25

43,10

5,17

5,17

0,10

0,10

0,1

Pol-Melisekt (48% 48,0 metoxiklór + 2% lindán) Tritox 5%por Tritox 30%perm Tritox 50% perm

Hexaklórbenzol Klórdán Hexaklórciklohexán

60

Lard-Tox Lindán hatóanyag Lindán 2% perm.

5

7,2

30

3,2

5

20

56,7

0,8

7,5

7,5

10,8

2,4

1,7

30,6

13,8

1,5

1,2

10,2

11

50

HCB

12

2,8

Klórdán HCH hatóanyag

100

0,1

100

255,9

HCH 20

20

3

78,2

68 57,9

76,2

28,8

2

2

16,4

507,10 507,10 1

9 017,90

9

4 399,20

1

25

428,80

%por HCH 10%porozó HCH 20%perm. Aldrin

Dieldrin

Klórkamfén

Buvinol 2,4,5,-T

10

159,30

5 259,30

6 485

6 996

918,8

23

214,40

803,58 19 1 682,40 968,24

20

251,5

195,20

90,4

41,6

17,9

4,1

0,7

601,40 120,28

Aldrin 50%

50

11,2

83,5

156

261

333,4

211,5

105

1 161,90 580,95

Aldrinos szuperfoszfát

2

3 255,00

5 543

12 884

Dieldrin Dieldrin 50% Melipax emulzió Melipax Staub Melipax aerospühm. 25% Aktinit PK + 25 % 2,4,5, TE

100

Tormona

100

Tormona 100 Tormona 80 Trifenoxin 100 Trifenoxin 80 Synprán 111

36,4

50

22 44,3

71

234

76,70

18,3

76,70

4,9

10,9

20,8

4

13,2

19,3

1

1,2

20

822,5

1 060

1 123

1173

729,2

907

670,8

649

581,67

5,3

11,5

25

119,8 0,2

101,70

50,85

7 715,77

1 543,15

16,80

1,68

119,80

29,95

0,20

0,20

100

10

8,8

15,9

8,3

17,3

8,5

68,80

68,80

80

1,7

16,8

21,2

35,6

18,8

11,3

105,40

84,32

100

12,1

12,10

12,10

80

6,9

6,90

5,52

8

135,7

135,70

10,86

86,60

43,30

Tributon

50

Endoszulfán

Thiodan Staub

50

0,1

16 281,7

5,6

20 735,4

25 296,2

259,40

365,40 182,70

16,2

26,4

10

1 893,71

65 1 638,00 312,76

16 10 16534,4 726,60 694,90

50

2,4 D + 2,4,5,T

Összesen:

157,50

19,3

4,7

17

20,7

11,5

7,7

31,6

55,8

90,9

173,4

122,6

74,6

120,2

33 542,6

37 287,6

35 059,8

31 396,1

24 706

30 814,3

30 119,4

669,10 334,55 285 239,1

1 595,68

255,05

274,45

34 275,5

26

6.C táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1971-80 között (tonnában) Hatóanyag

DDT Lindán

TMTD + Lindán

PPP

1972

1973

1974

10

9,4

6,5

5,6

22

100

377,3

458,4

275,6

245,8

225,3

2

160,8

107

90,8

15,3

2

6 212,60

3 894,30

1 880

116,4

L-7 por

7,8

3 641,10

4 673,20

3 497

2445,6

L-10 Lindános szuperfoszfát TMTD 50% + 3 % lindán

10

55 17 201,60

68,4

56

78,3

8,10

12 837,20

2 82,5

2744,2

135,80

DDT perm. 10% Lindán hatóanyag L-2 permetező L-2 por

Metoxiklór + Lindán HCB Klórkamfén

Terra-tox ( 5% lindán +20% endoszulfán) Terra-toxKombi (8 % lindán +20% endoszulfán) Pol-Melisekt 50% Hexaklórbenzol Melipax Staub

1,5

Összesen( Hatóanyag tartalom (t) t)


Linosan 40 Lindán+ Endoszulfán

%

1975

1976

1977

1978

95,2

1979

43,50

4,35

1 743,80

1 743,80

381,90

7,64

12 103,60

242,07

1 044,00 22 280,60

1 737,89

66,2

8,2

1 837,60 1 917,40 1 274,00 61,10

48,50

1 028

923,30

49,6

59,8

szerenként

1980

24

508,50

50,85

32 918,80

493,78

3

21,8

25,6

18,5

9,5

16

11,2

10,7

9,8

0,4

123,50

3,71

40

24,3

10,8

5,9

5,2

14,1

7,7

10,6

1,1

1

80,70

32,28

5

22,6

2,2

0,7

25,50

1,28

8

19,3

1,7

0,1

21,10

1,69

2

0,7

0,70

0,01

142,50

17,10

3 614,90

1 807,45

12

23,8

32,2

19

22

13,4

12,9

10,7

7,2

50

615,4

698

437

416,3

463,1

330,2

287,4

158,5

1,3 99,9

109,6

hatóanyagonként 4,35 4 314,98

17,1 1 807,45

27

Klorinol

2,4,5,-T

25% Aktinit PK + 25 % 2,4,5, TE Buvinol 50 WP (Aktinit PK + klorinol ) Buvinol S370 (17,5-17,5%) Buvinol 5% gran. (2,5-2,5%) Trifenoxin 100 Trifenoxin 80

Endoszulfán

Tributon ( 2.4 D + 2,4,5,T Synpran 111 (propanil + 2,4,5,T) Thiodan Thionex Endoszulfán

25

672,5

935

1 010

25

1332,4

1 278,9

1 093,6

777

17,5

466

716,6

1 657,1

2 062,1

16

180,8

38,30

114,50

115,5

106,4

39,5

33,7

35,7

35,7

32,9

2,5

624,6

667

1 821,40 1 807,20

108,8

56,4

2 673,90

668,48

440,7

6 214,20

1 553,55

1400,5

9 930,90

1 737,91

79,3

759,90

19,00

31

376,20

376,20

100

92,4

33,6

41,7

80

13,6

14,9

0,7

29,20

23,36

50

3,6

3,8

0,7

8,10

4,05

8

337,5

394,4

460

0,9

414,1

334,2

308,7

165

61,4

2 476,20

198,10

100

121,8

135,1

139,6

123,7

75,4

123,1

101

10,3

32,7

862,70

862,70

75,30

75,30

100

75,3

Összesen:

29125,2

24 150,9

7 899,7

8 932,3

4 924,7

5 739,9

5 089,5

4 344,2

3 908,9

3 280,9

97 396

601,71

947,3

10 724,53

6.D táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1981-90 között (tonnában) Hatóanyag

Lindán

PPP

Lindán

%

100

Összesen (t)


1982

1983

41,9

20

11

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

Hatóanyag tartalom (t) szerenként

72,90

72,90

28

hatóanyagonként 175,65

hatóanyag

Klórkamfén Buvinol

L-7 por

7,8

571,6

175,8

L-10 por

10

34,8

17,3

Lindafor 75% Melipax Staub Melipax 25% Aktinit PK + 25 % 2,4,5, TE

75 10 100

Buvinol 1:1

25

52,5

Buvinol 50 WP (Aktinit PK + klorinol 25-25%)

25

359,7

317,2

189,3

6,1

0,4

17,5

1 412,1

982,2

773,4

109,1

2,5

65,5

82,5

96,6

26,7

100

19,5

28,5

7,4

100

110,5

100

29,9

Buvinol S-370 (17,5-17,5%) Buvinol 5% gran. (2,5-2,5%) 2,4,5,-T

Trifenoxin 100

Endoszulfán

Thiodan Thionex Endoszulfán

Összesen:

35,1

23,4

25

Thiodán 25EC

25

Thiodán 35 EC

35

Thiodán 50WP

50

3,1

37,5

28 26,5

750,50

58,54

52,10

5,21

52,00

39,00

193,00 55,90

19,30 55,90

54,00

13,50

52,50

13,13

4,9

877,60

219,40

8,1

0,3

3 285,20

574,91

3,3

1,3

275,90

6,90

55,40

55,40

68,9

458,00

458,00

1 218,9

185,00

185,00

205,50

51,38

1 142,80

399,98

99,30

49,65

35,5 11,3

1,5 18,1

20,3

14 6,9

38 4,8

54

156,6

2 889,7

112,2 38,4

25

65,2

122,2

83,3

67,4

81,4

1,6

4,8

33,6

9,5

1 719,1

1 325,7

354,7

41,3

85

109

26,5

201,5

116,2

155,2

250,6

112,3

28

5,7

2,9

2

9,5

3,3

235,1

372,0

180,7

263,1

411,9

115,6

7 867,6

2 278,1

29

75,20

1 538,65

6.E táblázat: POP-tartalmú növényvédő szerek felhasználása 1991-2000 között (tonnában)

Hatóanyag

PPP

%

1991 Klórkamfén

Melipax por

Terra-Tox (lindánLindán endoszulfán 8+20%) Thiodán 35 Endoszulfán ECP Thiodán 50 WP Thiodán ULV Thionex 35 EC Thionex 50 EC Összesen:

10

Összese n (t)

Értékesítés (t)

1992

1993

9,8

1994

1995

1997

1998

1999

1,00

1

5,9

48,70

3,90

3,9

1,3

3,72

10,84

15,56

7,28

83,29

30,4

25,5

20,03

27,82 48,42

52,97

459,86

4,52

10,84

33,56

16,78

11,84

2,96

77,17

44,51

49,75

50

8,67

6,74

0,13

25

7,82

0,42

2,88

0,72

35

29,08

4,51

31,7

49,71

0,53

89,55

50 56,18

10,00

0,4

35

84,86

135,22

123,67

3,7

hatószerenk anyago ént n-ként

2000

0,2

8

132,54

1996

Hatóanyagtartalom (t)

2,13

160,95 311,18

41,21

21,27

20,82 19,63

29,74

337,22

118,03

1,3

0,63

0,42

1,19

5,44

2,72

79,38

57,49

60,86 75,78

1,9

100,64

906,62

306,33 316,08

30

Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) Alprogram : Peszticid szennyezés, terhelés hatásának vizsgálata (különös tekintettel a triazinokra)

ATRAZIN-TARTALMÚ NÖVÉNYVÉDŐSZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1960-2007

Összeállította: Dr. Pethő Ágnes NÉBIH-NTAI, Értékelési Osztály

2013. április

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

3

I.

Módszertan

6

II.

Dióhéjban az atrazinról

6

III. Az atrazin veszélyessége az egyéb, veszélyes hatóanyagok tükrében

10

IV.

13

Eredmények

Felhasznált irodalom

17

Táblázatok

19

2

Az atrazin hatóanyagú növényvédő szerek hazai felhasználása 1960 és 2007 között Bevezetés Az atrazin hatóanyag, mely a világ növényvédő szer piacán páratlan anyagi sikert hozott a növényvédő szer gyártóknak és hatékony gyomirtó szerként egyike volt a legnépszerűbb herbicideknek, az Európa Közösség növényvédő szer felülvizsgálata során 2004-ben visszavonásra került a közösség tagállamaiból. A visszavonás oka az atrazin világméretű környezeti szennyezése, amely vetekszik a DDT –tartalmú növényvédő szerek környezeti pusztításával. Az Európai Közösség 1992-ben döntött a növényvédő szerek felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy kiszűrje a humán- és környezet-egészségügyi szempontból kockázatos hatóanyagok használatát és így biztosítsa az alkalmazott növényvédő szerek biztonságos felhasználását. Az áttekintés alapját a 91/414/EGK irányelv (továbbiakban direktíva)1 8. cikkelye jelölte ki, az ún. régi hatóanyagok - a direktíva kihirdetését követő két év elteltével a Közösség tagállamaiban már forgalomban lévő hatóanyagok - felülvizsgálatát. Az eredetileg 12 évesre tervezett munkaprogram a többszöri határidő-módosítást követően 2010 év végén zárult le. A növényvédő szerek felülvizsgálata két lépésben történt meg. Az első lépésben (step1) a hatóanyagok értékelése, míg a második lépésben (step2) a megfelelt hatóanyagok készítményeinek felülvizsgálata történt meg. A hatóanyag-felülvizsgálat eredménye függvényében, a hatóanyagok egy része megerősítést nyert, illetve felkerült a pozitív (engedélyezett) listára. A forgalmazható hatóanyagok érvényesség 10 évre szól. Más részük nem került fel, vagy visszavonták engedélyét, így lekerült a listáról. A humán- és környezet-toxikológiai kockázatokat jelentő visszavont hatóanyagok egy része már korábban, vagy visszavonás után tilalmi listára kerültek, mint pl. a klórozott szénhidrogén-tartalmú perszisztens (ún. POP ) hatóanyagok. Az 1. táblázat az EU-ban a felülvizsgálat során kialakult jelenlegi hatóanyag-helyzetet mutatja. Az idáig értékelt csaknem 1300 hatóanyagból 422 db került engedélyez, ún. pozitív listára” és 779 db-ot visszavontak. A visszavont szerek többsége nem felelt meg az elvárásoknak (635 db). Nem bizonyult növényvédő szernek 20 anyag, a legveszélyesebb hatóanyagokat már korábban betiltották (27 db), a maradékot (93 db) pedig az EGK/EU

3

piacán nem engedélyeztették. Mivel a növényvédő szer hatóanyagok palettája folyamatosan változik, egyre több új hatóanyag (76 db) áll értékelés alatt. 1. táblázat: Az EU-ban értékelt hatóanyagok (2013.02.14.) Hatóanyagok (2012)

Hatóanyagszám Teljes

„Pozitív

Függő

Visszavont

351

-

635

listás” Régi hatóanyag

1006

Korábban betiltott

27

-

-

27

EU-ban nem notifikált

93

-

-

93

Nem növényvédő szer

20

-

-

20

Új Mindösszesen

151

71

76

4

1297

422

76

779

A jelen tanulmány tárgyát képező atrazin hatóanyag felülvizsgálata a 91/414/EGK Irányelv alapján kezdődött el. A felülvizsgálandó hatóanyagok első csoportjába került be (3600/92/EGK rendelet). A hatóanyagot számos cég notifikálta 1993-ban, de csak a Ciba Greig Ltd. (jelenleg Syngenta), ACI International (a Sanachem részéről), Oxon Italia S.p.A, Makhteshim Agan nyújtott be hatóanyag dossziét határidőre (1995.április 30.). A kijelölt értékelő tagállam (RMS) az angol hatóság (PSD) volt, de az értékelésben a német hatóság (BBA) is részt vett. A Ciba Greig Ltd. lett a beadott adatok alapján a fő adattulajdonos 1997ben. Mivel a monitoring adatok szerint az atrazin és bomlástermékei a talajvízben és a talajban meghaladják a 0,1 µg/l határértéket, a hatóanyag 2004/248/EK döntéssel került a visszavont „non-iclusion” csoportba került.

A környezetre veszélyes anyagok szabályozásával számos nemzetközi egyezmény is foglalkozik. A növényvédő szerek vonatkozásában kiemelt jelentőségű: •

a Rotterdami Egyezmény: A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóvahagyási eljárásról (PIC);

•

a Stockholmi Egyezmény (2004): a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagok (POP) kibocsátásának csökkentéséről;

•

a Bázeli Egyezmény (1989) a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról.

4

Az atrazin hatóanyag nem tartozik szorosan a három egyezmény egyike alá sem, viszont felkerült a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló Európa Parlament és a Tanács 689/2008/EK rendelet I. melléklet 1. és 2 részébe, így kapcsolódik a Rotterdami Egyezmény megvalósításához. A rendelet I. melléklet 1. része a kiviteli bejelentés alá tartozó vegyi anyagokat tartalmazza. Az I. melléklet 2. részébe azok a vegyi anyagok tartoznak, melyek kivitel esetén előzetes értesítést (PIC-bejelentést) is igényelnek, mivel ezen anyagok kivitele az EU-ban, de legalább annak egyik tagállamában tilalom, vagy szigorú korlátozás alá esik.

A növényvédő szerek felülvizsgálatának 1993-ban indult uniós programjához Magyarország az Európa Unióhoz történt csatlakozás révén 2004. május 1–én kapcsolódott be. Az utólagos csatlakozása során, nekünk is néhány sajátos problémával kellett szembe néznünk. Nálunk még forgalomba voltak olyan hatóanyagok, melyeket a többi tagállamban már visszavontak, ezért azok piacról történő kifuttatására és utólagos visszavonására derogációt kellett kérnünk. A derogációt a 771/2004/EK határozat biztosította számunkra. Másrészt voltak olyan a hazai növényvédelem számára nélkülözhetetlen („essential use”) hatóanyagok is, melyeket az EU-ban bár nem támogattak, de a hazai növényvédő szer palettán nem volt lehetőség azok használatát azonnal kiváltani, ezért a helyettesítő készítmények elfogadásáig haladékot kellett kérnünk, melyet a 835/2004/EK direktíva biztosított (2. táblázat) a részünkre. Az atrazin is ekkor még nélkülözhetetlen volt a hazai növényvédelem számára, ezért haladékot kaptunk a kiváltására. A meglévő engedélyeket legkésőbb 2007.06.30-ig vissza kellett vonni és a meglévő készleteket 2007. végéig lehetett felhasználni.

2. táblázat: Uniós megállapodás alapján meghatározott határidőig engedélyezett hazai növényvédő szer hatóanyagok listája Hatóanyag

benomil béta-cipermetrin butilát cikloát EPTC atrazin benszultap diklórpop

Növényvédő szerek száma 5 5 4 2

Engedély érvényessége

Felhasználási türelmi idő

Engedélyezés oka

2005.12.31. 2005.12.31. 2006.04.30. 2006.04.30.

2006.12.31. 2007.12.31. 2007.04.30. 2007.04.30.

4 20 2 4

2006.04.30. 2007.06.30. 2007.06.30. 2007.06.30.

2007.04.30. 2007.12.31. 2007.12.31. 2007.12.31.

derogáció derogáció derogáció derogáció és nélkülözhetetlen használat derogáció nélkülözhetetlen használat nélkülözhetetlen használat nélkülözhetetlen használat

5

1 1 2 4 1 1

hexazinon naptalam réz-oxikinolát prometrin kazugamicin bórsav

2007.06.30. 2007.06.30. 2007.06.30. 2007.06.30. 2007.06.30. 2007.06.30.

2007.12.31. 2007.12.31. 2007.12.31. 2007.12.31. 2007.12.31. 2007.12.31.

nélkülözhetetlen használat nélkülözhetetlen használat nélkülözhetetlen használat nélkülözhetetlen használat nélkülözhetetlen használat nélkülözhetetlen használat

I. Módszertan Összefoglaló tanulmány célja, hogy képet adjon hazánk atrazin felhasználásáról. A felhasznált alapadatok alapvetően három forrásból származnak. A korábbi évtizedekre vonatkozó (19501981) értékesítési adatokat néhai Dr. Konkoly István - az Agrotröszt egykori vezérigazgatóhelyettese – bocsátotta rendelkezésünkre. A másik forrás az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Statisztikai Osztálya (AKII) volt, melynek adatbázisából gyűjtöttük ki 1982-2000 közti forgalmazási adatokat. A 2000-2010 közötti adatok az NTKSZ, majd annak jogutódja a Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága (továbbiakban MgSzH-NTAI) éves növényvédő szer forgalmi adataiból származnak. Az adatbázisokból az egyes atrazin-tartalmú növényvédő szerek kiválogatásával nyertük az adatokat.

II. Dióhéjban az atrazinról Az atrazin a klórtriazolok csoportjába tartozó herbicid, melyet 1957-ben fedezték fel Greig laboratóriumban

és 1958-tól állították elő az 1,3,5-triazonok második vegyületeként a

simazin után. Képlete:

6

Az atrazin alapadatai: A BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék KÖRINFO- MOKKA adatbázisa alapján

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA Név IUPAC név

Atrazin 6-chloro-N2-ethyl-N4-isopropyl-1,3,5-triazine-2,4-diamine

Vegyületcsoport

Peszticid, herbicid

CAS szám

1912-24-9

Molekulaképlet

C8 H14 Cl N5

Megjelenés

Színtelen, nedvesedő por

ALKALMAZÁS, HATÁSOK Alkalmazás, felhasználási terület

Gyomirtó (PESZTICID.HU). Európában betiltották 2004-ben, az USA-ban a leggyakrabban alkalmazott szer.

Elsődleges hatás

Fitotoxikus. Alkalmazása növényvédő szerként, elsősorban magról kelő kétszikű gyomok ellen. Fotoszintézis gátlása (PPDB).

Mellékhatások

Hatása az emberre: súlycsökkenés, szív- és érrendszeri betegségek, retina- és izomdegeneráció (EPA).

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK Moláris tömeg

215,7 g/mol (TOXNET)

Sűrűség

1,23 (22 oC) (TOXNET)

Olvadáspont

175,8 oC (TOXNET)

Forráspont

205,0 oC (101 kPa) (TOXNET)

Gőznyomás

3,85 x 10-2 mPa (25oC) (TOXNET)

Vízoldhatóság

33,0 mg/L (pH 7, 22oC) (TOXNET); 70,0 mg/L (22oC) (Richardson és Gangolli, 1994)

Stabilitás

Viszonylag stabil semleges, gyengén savas és bázikus közegben; Gyorsan hidrolizál hidroxi-származékká erősen savas és lúgos közegben, valamint 70oC-on semleges körülmények között (BCPEPM).

Hidrolízis

DT50 (pH=1) 9,5; (pH=5) 86; (pH=13) 5,0 nap; (BCPEPM).

Fizikai, kémia, biológiai állandók

7

H, Henry-állandó

1,5 x 10-4 Pa m3/mol

(25oC) (TOXNET)

Kow

log kow= 2,5 (25oC) (TOXNET), log kow= 2,34–2,80 (UNDP/GEF)

Koc [l/kg]

122 (EPA), 93 (PAN), 38–288 (UNDP/GEF)

pKa

1,7 (TOXNET)

BCF, biokoncentráció

logBCF halakban: 0,3–2,0 (EPA) Alacsony biokoncentrációs potenciál (EPA; TOXNET).

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN Abiotikus degradálhatóság és metabolitok

Fotodegradáció, illékonyság nem jelentős (EPA). Kémiai (abiotikus) degradációja talajban jelentősebb, mint biodegradációja: hidrolízis féléletidő: 2–244 nap; termék hidroxiatrazin.Hidrolízis féléletidő vízben: 240 és 100 nap pH 4 ill., pH 11-nél. Fotolízise felszíni vízben lassú; fotolízis féléletidő 335 nap (TOXNET).

Biodegradálhatóság és metabolitok

Féléletidő talajban, aerob: 146 nap, anaerob: 159 nap Talajvízben (96 nap): rekalcitráns (EPA). Anaerob körülmények között (üledék), féléletidő: 224 nap. Biodegradációja talajban függ a talaj nedvességtartalmától; biodegradációs féléletidő talajban: 20–360 nap. Biodegradációjának elsődleges termékei talajban dezetilatrazin és dezizopropil-atrazin (TOXNET).

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK Határértékek

Magyarország, felszín alatti vizek: triazinok: 0,1 µg/l (B) (10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet) MPCfelsz. víz: 2,2 µg/l (Criteria setting, 1995), NC felsz. víz : 0,022 µg/l (Criteria setting, 1995) Célérték-talajvíz (NL): 0,029 µg/l (Criteria setting, 1995) Kanadai vízminőségi határérték; édesvízi élet: 1,8 µg/l (PAN) Kanadai vízmin. határérték; mezőgazd. használat, öntözés: 10 µg/l (PAN) EU MAC-EQS, felszíni víz: 2,0 µg/l (Directive 2008/105/EC) .

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN Koncentrációja a környezetben (mérési adat) Víz: 0,01–0,18 µg/l, üledék: <0,01 mg/kg Szuszpendált anyag: nincs adat Dunában - felszíni vízben - mért legnagyobb koncentrációk bomlástermékeire: •

Desethylatrazine

•

Desisopropylatrazine <0,01 µg/l (ICPDR; JDS2)

0,13 µg/l

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

8

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Akut ökotoxikológiai tesztekben algákra nagyon toxikus.

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

LC50 Scenedesmus quadricauda (zöld alga) populáció növekedésgátlás 0,008 mg/l (14 nap) (TOXNET)

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

NOEC zöld alga (96 h): 0,1 mg/l (PPDB)

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások Nem ismert Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

-

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

-

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS Általános káros hatások

Súlycsökkenés, szív- és érrendszeri betegségek, retina- és izomdegeneráció (EPA; EXTOXNET); asztma, ekcéma, allergia (TOXNET). Triazin származékok közé tartozik: irritálják a bőrt és a szemet

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

Vizelettel metabolitjai: bi-dealkilált (80%), de-izopropilált (10%), de-etilezett (8%), és változatlan formában (2%) (TOXNET).

Endokrin rendszert károsító

Feltételezett, igen (UNDP/GEF); igen (UNDP/GEF; IEH Web Report W20).

Immunrendszert károsító

-

Szövetkárosító

-

Mutagén

Igen (TOXNET). Igen (Richardson és Gangolli, 1994)

Karcinogén

Nem humán karcinogén, kimutatott állati karcinogén (TOXNET); Karcinogén (PAN). Karcinogén (patkány) (CPDB). Lehetséges (Journal of Pesticide Reform) 3, nem besorolható (IARC)

Reprotoxikus, teratogén

Nem (TOXNET; PAN; PPDB). Igen (BEYOND PESTICIDES).

Akut toxicitási adatok (LD50)

LD50 (egér): 1332–3992 mg/kg (BCPEPM), 850 mg/kg (EPA), enyhén toxikus

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

NOAEL (patkány): 0,5 mg/kg-nap (TOXNET)

EGYÉB JELLEMZŐK Veszélyes anyagok magyarországi jegyzékén szerepel (ÁNTSZ). Elsőbbségi veszélyes anyagként azonosítva (EU) (L331/4, 2001)

9

III.

Az

atrazin

veszélyessége

az

egyéb

visszavont

veszélyes

hatóanyagok tükrében. Már említettük, hogy elsődlegesen környezetszennyező hatása miatt került ki az engedélyezett növényvédő szerek sorából és emiatt került a veszélyes vegyi anyagok kivitelére és behozatalára vonatkozó listára is. A PAN (Pesticide Action Network) adatbázisa, mely a nemzetközi kutatócsoportok és szervezetek listáira támaszkodik folyamatosan közzé teszi a legveszélyesebb hatóanyagok listáit. Az alábbi listán csak azokat a hazánkban korábban használt, de hatóanyagokat tüntettem fel, amelyeket humán-, vagy környezet-egészségügyi szempontból veszélyesnek ítéltek meg a szakemberek. Természetesen az engedélyezett hatóanyagok között is előfordulnak bizonyos szempontból veszélyes hatóanyagok, de sok múlik a technológiai alkalmazásukon. 3. táblázat: A hazánkban visszavont hatóanyagok veszélyességének áttekintése Uniós szinten visszavont hatóanyagok

1,3 diklórpropén+ 2,4,5-T+ Acefát+ Bifentrin Acetoklór Akrinatrin Alaklór+ Aldikarb+ Aldrin* Atrazin+ Azinfoszmetil+ Bendiokarb Bio-alletrin Bórsav Ciazanin+ DDT* Diazinon+ Dieldrin* Diklorvosz+ DNOC+ Endoszulfán+

91/414/ Típusa EGK I. melléklet

nem nem nem nem nem nem nem nem betiltott nem

NE, HB HB IN IN, AC HB AC HB NE, IN, AC

nem nem nem nem nem betiltott nem betiltott nem

IN, AC IN IN IN HB

nem nem

HB

IN IN, AC IN,FU,HB, AC, IN, AC

Utolsó visszavonás ideje (HU) (év) 1992 2000 2004 2011 2003 2007 2003 1968 2007

Toxicitás besorolás (WHO), szerves foszfátok (OP)

Rák- Hormon- Méhkeltő hatás veszé(EU ) (EU) lyesség

Vízszennyezés 2000/60/EK

1 vagy 2 2 1 1

WP

III, OP

igen 3 Ia 3

2007 2003 2004 2007 2004 1968 2007 1968 2007

Ib, OP,

2004 2006

Ib II

1 1 2 1

WP2 WP WP

Ib, OP igen

II, II II, OP

3 3

2 1 2 1 2 2

2

WP igen WP

WP1

10

EPTC Fenarimol Fenitrotion+ Fenpropatrin+ Fentin-acetát+ Fentinhidroxid+ Fention+ Fentoát Foszfamidon+ Forát Fozalon+ Guazatin Haloxyfop-R+ Heptenofosz Hexaklórbenzol (HCB)* HCH* Karbaril+ Karbofurán+ Karboszulfán+ Kartap+ Klórdán* Lindán (gamma-HCH) Metamammónium Metamidofosz+ Metidation+

nem nem nem nem nem

HB FU IN IN, AC FU, HB

2006 2008 2007 2004 2000

OP, II II

nem nem nem nem nem nem nem

FU, HB IN IN IN, AC IN IN FU, RE

2004 2003 2002 2004 2005 2007 2011

II II II, OP Ia, OP Ia, OP II, OP II

nem nem

HB IN

2007 2000

II Ib, Op

nem nem nem nem nem nem betiltott

IN, PG IN, NE IN, NE IN

1980 1968 2003 2007 2007 2004 1968

betiltott

In, RO

nem nem nem nem

FU AC, IN IN, AC FU, NE, HB

nem

AC, IN

1996 2004

Metil-bromid Monokrotofosz+ Nonilfenol poliglikoléter Oxidemetonmetil+

nem

PG

nem

IN, AC

Paraffinolajok Paraqat Paration+ Paration-metil+ Permetrin+ Pirazofosz+ Procimidon Prometrin Propargit Quinalfosz Simazin+ Szójaolaj Szulfotep Terbufosz+

nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem

IN HB IN, AC IN, RE IN FU FU HB AT I HB AC IN, AC IN

1999 2014 lesz ( ess. use) 2008 2004

II

3

2

3 2 2

2 II

1 1

3

WP1 WP1 igen igen

Ib II II II

2

1

WP

II

1

WP1

1 Ib, OP Ib, OP,

2005

2007 2008 (nem mind) 1990 1992 2004 2004 2000 2007 2007 2011 2004 1999 2007 2003 2005

1 1

3

2

WP1 Ib, OP, WP II Ia, OP Ia, OP II, II

2 2 1 2 3

II, OP WP Ia, OP Ia, OP

11

A táblázatból is leolvasható, hogy az atrazin nem toxikus hatása, hanem elsősorban vízszennyező hatása, másodsorban a hormonrendszert károsító (endocrin disrupter, továbbiakban ED) miatt veszélyes. Egyre több növényvédő szernél merült fel annak gyanúja, hogy befolyásolják a szervezetek hormon-háztartását, amely születési rendellenességekhez, ivari eltérésekhez, szaporodási zavarokhoz és a szaporító szervek daganatos megbetegedéseihez vezethetnek. A hatóanyagok endokrin hatásainak vizsgálatával és besorolásával kutatói csoport, az atrazint az 1. kategóriába sorolta. A csoportba sorolt anyagoknál legalább egy vizsgálat egyértelműen jelzi a hormon-befolyásoló hatást. A 2.-ba sorolt potenciális ED-anyagok ’in vitro’ kísérletben befolyásolónak mutatkoztak és ’in vivo’ megfigyelésekben is vannak rá közvetett bizonyítékok. Vízszennyező hatású anyagok szinte végtelen. Az uniós Vízkeret Irányelv (2000/60/EK) és a 2006/11/EK irányelvek alapján jelöltem néhány, nálunk már visszavont, a vizekre különösen veszélyes (WP1) és veszélyes (WP2) vízszennyező anyagokat. Ahol a hatóanyag vízszennyező hatású csoportra sorolható, a táblázatban csak WP jelölés található, így az atrazinnál is a WP jelölés a triazinokra igaz. A visszavont hatóanyagok veszélyességéről szóló táblázatba 3. táblázat) nem csak az uniós felülvizsgálat révén visszavont, hanem már a csatlakozás (2004) előtt visszavont, fontosabb környezetszennyező hatóanyagokat is beépítésre kerültek a teljesség kedvéért. A táblázatból a visszavonás éve alapján beazonosíthatók ezek a hatóanyagok. Köztük szerepelnek már korábban betiltottak és olyanok is, melyeket a felülvizsgálat során ismét ellenőriztek, majd újra elutasítottak. Azokat a hatóanyagokat, melyek felhasználását a PIC-rendelet (689/2008/EK) betiltott, + jellel különböztettem meg, míg a POP (perzisztens) anyagokat a hatóanyagok nevéhez tett csillaggal jelöltem. A felülvizsgálat során kivont 100 hazai hatóanyag közül – a POP-anyagokat nem számítva – több mint 50 hatóanyag, azaz kb. az anyagok fele sorolható a valamilyen kockázatot jelentők közé, ami már magában is jelzi, hogy a visszavont hatóanyagok egyértelműen veszélyesebbek voltak a megmaradtaknál. A WHO besorolás szerinti kifejezetten veszélyes (1.a) osztályban sorolt hatóanyagok engedélye (aldikarb, paration, paration-metil, foszfamidon, forát, szulfotep, terbufosz) még az uniós csatlakozás előtt, ill. környékén visszavonásra került, melyek szinte mind szerves foszfátészterek voltak. A felülvizsgálat során még 9 db, a WHO által erősen veszélyesnek (I.b) minősített, többségükben szerves foszfát és 16 mérsékelten veszélyes (II), illetve 3 enyhén veszélyes szerves vegyület engedélye lett visszavonva. A rákkeltő hatás gyanúját

12

elsősorban a POP-vegyületeknél jelzik, de az alaklór, fentin-acetát, fentin-hidroxid, karbaril, metil-bromid, vinklozolin hatóanyagoknál is felmerült a gyanú. A visszavont hatóanyagok között számos hormonrendszert károsító hatású vegyület van, mely minden bizonnyal döntő szerepet játszott az I. mellékletről történő eltávolításukban (az ún. POP vegyületek, továbbá az alaklór, atrazin, aldikarb, bórsav, fenarimol, fenitrotion, metam-ammónium, procimidon, triadimefon, trifluralin, vinklozolin, zineb). Közülük jó néhányat (pl. POP-vegyületek) nálunk már korábban betiltottak, de az ED-hatású anyagok javarésze csak a felülvizsgálat során lett visszavonva. További 15 visszavont vegyületnél merült fel a hormonhatás gyanúja. Sajnos egyre több vegyi anyagról (és nem csak növényvédő szerről) derül ki a hormonháztartást befolyásoló hatása, ami az emberre, de az élővilág többi tagjára (pl. kétéltűek, hüllők) fokozott veszélyt jelent. Bár a méhveszélyességet csak 5 hatóanyagnál jelezték, a korábban veszélyesnek tartott vegyületek méhveszélyességét nem vizsgálták meg, mivel a probléma mostanra vált jelentőssé. A vízszennyezés terén a visszavontak között a POP-anyagokon felül is vannak nevesített, kiemelten vagy erősen vízszennyező hatóanyagok is (endoszulfán, alaklór, atrazin), melyeket csak az uniós csatlakozás után vontunk vissza.

IV.

Eredmények

Az eredményeket megalapozó 4.-10. táblázatok a dolgozat végén találhatók. A felmérés első lépéseként az atrazin-tartalmú készítmények kerültek összegyűjtésre. A 4. táblázat szerint mintegy 60 atrazin-tartalmú készítmény volt engedélyezve hazánkban, melyek felében magában, másik felében egyéb hatóanyagokkal együtt szerepel az atrazin, sok esetben más triazin/triazinon-származékokkal együtt. Az egyéb hatóanyagot is tartalmazó szerek között kezdetben buvinol (2,4,5-TE), prometrin, propaklór,

terbutrin, acetoklór, bentazon,

diklormid, flufenacet, klórbomuron, pendimetalin, 2,4-D és rimszulfuron hatóanyagokkal alkalmazták többnyire párban, de néha a további két hatóanyaggal együtt is. Hazánkban az atrazin felhasználása 1960-tól a hatóanyag visszavonásáig (2007 végéig) tartott. Az atrazin első értékesítése 1960-ra tehető, mikor tiszta hatóanyagként 167,6 tonnát hoztak forgalomba. Az első atrazin-tartalmú készítmény engedélyszámát ugyan csak 1969. évtől találtam, de az 1960-1969. év közötti értékesítés egyértelműen bizonyítja (5. táblázat), hogy ha nem is túl nagy mennyiségben, de rendszeresen alkalmazták. Ne felejtsük el, hogy az 1962-72 közötti évekre esett a klórozott szénhidrogén–tartalmú szerek (DDT, lindán, stb) fénykora. A DDT-tartalmú készítmények visszavonása (1968) után egyéb hatóanyagok kerültek porondra. Az első tíz év során csaknem tízszeresére emelkedett az atrazin

13

felhasználás. Kezdetben csak magában, de 1970-től már a klorinollal együtt került a piacra a Buvinol nevű készítményben, mely a BVM saját fejlesztésű hatóanyaga volt (6. táblázat). A Buvinol különböző koncentrációjú készítményeiben 1:1 arányban volt jelen az atrazin (mely Aktinit PK néven futott ekkor) és a 2,4,5-TE (amely pedig a klorinol nevet kapta). A Buvinolok fénykora 1970-1983 között volt, 1985-ben kerültek felhasználára az utolsó tételeik, noha engedélyüket csak 1992-ben vonták vissza. Az atrazin szólóban különböző néven futott – leggyakrabban Aktikon PK és Hungazin PK néven különböző koncentrációkban -, de már megjelent a propaklór hatóanyaggal (a Hungazin Rapid, Nitazin 30 EC, Satecid AT, Satecid 65WP Nitanil 30 EC), a 2,4-D-vel és prometrinnel (Nitrikol, Hungária Viratol, Hungária K64) együtt is.

Különösen kedvelt volt a Satecid 65WP alkalmazása 1974-79 között. A

Trikomb 65 WP készítményben propaklórral és terbutrinnal együtt fordul elő 1880-85 között (7. táblázat). Az atrazin készítmények többsége hazai gyártású volt, bár külföldről – elsősorban az Oxon és Novartis cégektől) jelentős mennyiségű alapanyagot hoztak be. A 90-es években megjelennek a nemzetközi cégek hazai képviseletei (Monsanto, Syngenta, Agan, BASF), melyek ettől kezdve maguk forgalmazzák termékeiket (8. táblázat). Az ezredforduló után érdekes fordulatnak lehetünk szemtanúi. Egy tucat új atrazin-tartalmú készítmény jelenik meg a globális cégektől (Syngenta, Monsanto, Oxon, Agan, Bayer), és a Nitrokémia és a BVM is jelentős forgalmat bonyolít az Oxontól és a Syngentától kapott hatóanyagok felhasználásával (9. táblázat). Valószínűleg a hatóanyag notifikálásakor abban a reményben fejlesztették ki az új készítményeket, hogy az atrazin fennmarad az engedélyezett listán. Miután ez nem sikerült és 2004-2005 során hazánkban is visszavontuk az engedélyeket, mégis érdekes azt látni, hogy a 2007-ig felhasználható készletek miatt még 2007-ben is a növényvédő szer nagyvállalatok több száz tonna atrazin-tartalmú készítményt értékesítettek nálunk. Fentieket alátámasztja a 10. táblázat, mely az egyes készítmények atrazin-tartalmát tételesen mutatja, ezáltal lehetővé vált a atrazin hatóanyag-értékesítés elemzése is. A 11. táblázat összesíti évtizedenként az atrazin-tartalmú készítmények értékesítési adatait, valamint a készítményekben tonnában található atrazin hatóanyag-tartalmat tonnában kifejezve. A táblázatból jól látható, hogy kezdetben használt atrazin-tartalmú növényvédő szerek sokkal töményebbek voltak. 1960-1970 évek között átlag 79% volt az atrazin tartalmúk, bár ekkor még felfutóban volt értékesítésük. Az 1971-1980 közötti évtizedre a készítmény-felhasználás csaknem meghétszereződött, a szerek atrazin-tartalma átlag 31%-ra csökkent. Bátran kijelenthetjük, hogy a hetvenes években a POP-tartalmú növényvédő szerek jelentős részét felváltották az 14

atrazin-tartalmú szerek. Az atrazin-tartalmú szerek ilyen mértékű felhasználása elősegítette a triazinon rezisztencia kialakulását. Bár az 1980-as évekre felére csökkent a felhasznált készítmények mennyisége, még mindig igen jelentős volt alkalmazásuk és érdekes módon a készítmények átlag atrazin-tartalma ismételten emelkedett 41%-raA 90-es évekre világszerte közismertté vált az atrazin felszíni vizeket és a talajvizet károsító hatása és lassú lebomlása, amely miatt az atrazin is felkerült a „Vörös listára”. Ezzel egyidejűleg megugrott más, új hatóanyagú növényvédő szerek kifejlesztése is. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az 1991-2000 közötti periódusban már csak az 1960-as évek szintjére

esett

vissza

atrazin-tartalmú

szerek

értékesítése,

bár

a

készítmények

hatóanyagtartalma atrazinra nem mutatott jelentős csökkenést (39%). Mint tudjuk az EGK tagállamai

a 2004/248/EK döntéssel kizárták az atrazint az engedélyezett hatóanyagok

köréből és Magyarország „essential use” felhasználás miatt 2007-ig kapott haladékot a meglévő készletek értékesítésére. Igy megnyugtató, hogy 2008-tól már sem értékesítési, sem felhasználási adatokat nem találtunk. A 2001-2007 közötti években ismét csaknem megfeleződött a készletek értékesítése, bár a szerek hatóanyag-tartalma nem sokat csökkent (34%), ami érthető, mivel a külföldi és a hazai termelők már nem bővítették az atrazintartalmú készítményeik palettáját. Viszont azt is elmondhatjuk, hogy nálunk az „essential use” besorolás miatt az utolsó évig (2007) is a legváltozatosabb neveken és viszonylag nagy tételben értékesítették a növényvédő szer nagyvállalatok maradék készleteiket. Amit Európa többi tagállamában már nem értékesíthettek, azt nálunk megtették. A 11. táblázat tartalmazza a Magyarország területén alkalmazott atrazin-tartalmú növényvédő szerek összmennyiségét, ami a 48 év alatt 144 741,4 tonna, valamint az ezekben levő atrazin hatóanyag összmennyiségét: 55 040,9 tonna, ami a készítmények átlag 38%-os atrazin-tartalmára utal. 11. táblázat Atrazin készítmények és a bennük levő atrazin hatóanyag értékesítésének évtizedenkénti áttekintése ( 1960-2007) Évek tonna Atrazintartalmú készítmények Atrazintartalom

1960-1970. (t)

1971-1980. (t)

1981-1990. (t)

1991-2000. (t)

2001-2007 (t)

Σ (t)

12 449,50

79 643,80

34 990,40

9 428,5

8229,2

144 741,4

9 913,71

24 538,91

14 315,39

3 761,85

2511,06

55 040,9

15

Az 1. ábra a 11. táblázatban összefoglalt adatokat jeleníti meg grafikusan, azaz az atrazintartalmú készítmények mennyiségét és a bennük található atrazin hatóanyag mennyiségének arányát mutatja meg évtizedes bontásban .

1. ábra Az atrazinos készítmények és a bennük lévő atrazin hatóanyag mennyiségi összehasonlítása Az atrazin-felhasználás 47 éve 90 000,00

Értékesítés (tonna)

80 000,00 70 000,00 60 000,00 50 000,00 40 000,00 30 000,00 20 000,00 10 000,00 0,00

1960-70

1971-80

1981-90 évtizedek

összes atrazinos készítmény

1991-2000

2001-2007

atrazin hatóanyag

Érdemes még figyelmet szentelni arra, hogy miként aránylik az atrazin-tartalmú herbicidek értékesítése az összes növényvédő szer és az egyéb gyomirtó hatású szerek felhasználásához. A 12. táblázatban látható évtizedenként az erre vonatkozó összesített adatok.

12. táblázat Az összes növényvédő szer készítmények és ezen belül az összes herbicid készítmény értékesítésének tízévenkénti eloszlása 1950-2000 között Évek tonna Összes növényvédő szer Összes herbicid készítmény

1960-1970. (t)

1971-1980. (t)

1981-1990. (t)

1991-2000. (t)

2001-2007 (t)

1960-2007 Σ (t)

657 110

672 242

599 761

176 124

155 202

2 260 439

245 063 (41%)

90 019 (51%)

65 733 (42%)

16

Bár az 1960-1980 közötti évekre nem rendelkezünk a herbicid készítményekre összesítő adatokkal, de az közismert, hogy a teljes növényvédő szer felhasználáson belül a gyomirtó szerek adják a felhasználás legjelentősebb szeletét (40-50% körül). A 11. és 12. táblázat összevetése alapján, a vizsgált 48 évnyi időtartam során forgalmazott teljes növényvédő szer felhasználás (2 260 439 tonna) 6,2% -át tették ki az atrazin-tartalmú készítmények (144 741,4 tonna), ami tekintettel a hatóanyagok széles skálájára, meglehetősen magas aránynak számít. Az atrazin-tartalmú szerek a többi herbicid arányában – az 1981-2007 közötti időszakra vonatkoztatva –a gyomirtó készítmények 13%-át adták. Ez a magas arány világosan tükrözi a gyomirtásban az atrazin jelentőségét.

Felhasznált irodalom: 1. Atrazin körinfo: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/1751 2. Erdélyi Tibor –Konkoly István: Növényvédő szereink Mezőgazdasági Kiadó 1958 3. Nechay Olivér: Növényvédőszerek Mezőgazdasági Kiadó 1966 4. Engedélyezett növényvédő szerek 1962., 1964., 1968-2010 . 5. Konkoly István: AGROTRÖSZT növényvédő szer értékesítési adatai 1950-81. 6. AKII, Statisztikai Osztály: Növényvédő szer értékesítési adatok 1982-2000. 7. NTKSz-MgSzH: Növényvédő szer értékesítési adatok 2000-2007. 8. Pethő Ágnes –Ocskó Zoltán: POP hatóanyagú növényvédő szerek felhasználása 19502000 között. NTKSZ 2003 In: A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok) országos leltára a Stockholmi Egyezményben előirt intézkedési terv készítéséhez – GEF/UNIDO projekt száma: GF/HUN/01/005. – Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest 9. Darvas Béla: Virágot Oikosznak. Harmattan kiadó 2006 10. Darvas Béla: A piszkos tizenkettő és felebarátai. Élet és Tudomány 2000. 55, 13221324. 11. Székács András: In: Mezőgazdasági ökotoxikológia. Szerk: Darvas Béla, Székács András Harmattan Kiadó 2006.

Általános adatbázisok: 1. 1. EPA http://www.epa.gov/pesticides/factsheets/chemical_fs.htm (Topical & Chemical Fact Sheets, US EPA) 2. EXTOXNET http://www.extoxnet.orst.edu/ (The Extension Toxicology Network, )

17

3. ICPDR http://www.icpdr.org/ (International Commission for the Protection of the Danube River, Danube Surveys Database) 4. TOXNET http://toxnet.nlm.nih.gov/ (Toxicology Data Network, NLM US, National Library of Medicine) 5. CPDB http://potency.berkeley.edu/ (The Carcinogenic Potency Database (CPDB), 6. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék KÖRINFOMOKKA adatbázisa Peszticides adatbázisok: 1. PAN (Pesticide Action Network – US environmental Defence) http://www.pesticideinfo.org/ 2. PPDB (Pesticide Properties Database, developed by the the University of Hertfordshire, from the database that originally accompanied the EMA (Environmental Management for Agriculture) software (also developed by AERU), with additional input from the EUfunded FOOTPRINT project) http://sitem.herts.ac.uk/aeru/footprint/en/ 3. PESZTICID.HU Magyarországon használt peszticidekről http://peszticid.hu/ 4. PPDB (Pesticide Properties Database, developed by the the University of Hertfordshire, from the database that originally accompanied the EMA (Environmental Management for Agriculture) software (also developed by AERU), with additional input from the EUfunded FOOTPRINT project) http://sitem.herts.ac.uk/aeru/footprint/en 5. Az Európai Közösség peszticid adatbázisa http://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/pesticides_database/index_en.htm

18

TÁBLÁZATOK 4. táblázat Az atrazin-tartalmú növényvédő szerek listája

Hatóanyag mennyisége

Engedély száma, dátuma 1962; 42.145/1968.

Kivonás/lejárat száma, végfelhasználás dátuma 21.197/1996.

BVM

90%

1967.

2000.

Nitrokémia

90%

1967.

2000.

Nitrokémia

30%

1978.

1981.

Nitrokémia

10%

1978.

1981.

Nitrokémia

Növényvédő szer termék 1. 2. 3. 4. 5.

Aktinit PK Aktikon = 90% Aktinit PK Aktikon PK 90 Aktikon PK 30 Aktikon PK 10

100% atrazin

6.

Aktikon 80 WP

80% atrazin

1970;

7.

Aspect 500 SC

300 g/l atrazin, 200 g/l flufenacet

8.

Atranex 50 SC

9.

Atranex 90 WG

1264/2004.

2007.06.30.

Novartis, Oxon (Nitrokémia)

35059/2001

16180/2003.

2004 03.21.

Bayer

500 g/l atrazin

27839/1998.

1268/2004.

2007.06.30.

Agan

90% atrazin

16435/2003.

1269/2004.

2007.06.30.

Agan

10. Atrazin

100%

1960.

1975.

11. Atrazin 500 FW

450 g/l atrazin

28202/1991.

1270/2004.

12. Atrazin 80WP

80% atrazin

12280/1993.

27704/1998.

Oxon (Nitrokémia)

50% atrazin

12323/1993.

27338/1998.

Oxon (Nitrokémia)

13.

Atrazin Flow 500

45115/1999.

Gyártó (forgalmazó)

Greig 2007.06.30.

Oxon (Nitrokémia)

Buvinol 14.

25 % atrazin 25 % 66.828/1969 klorinol (2,4,5-TE)

BVM

9032/1992.

BVM

Buvinol 5G

2,5 % atrazin % 2,4,5-T

Buvinol 50 WP

25% Aktinit PK 25% 66.828/1969 klorinol

9032/1992.

BVM

70.818/1974.

9032/1992.

BVM

15. 16. Buvinol S-370 17.

2,5 1974. 20483/1978.

9032/1992.

17.5% Aktinit PK 17.5%klorinol

Century

175 g/l atrazin, 350 g/l dimeténamid

45161/1999.

46356/2004.

2005.09.30.

BASF

Clap SC

160 g/l atrazin, 200 g/l piridát

9.361/1992

48063/2000.

2000.01.20.

Novartis

Erunit A 530 FW

200 g/l atrazin, 300 g/l acetoklór

28391/1991.

397/2005

2007.06.30.

Oxon (Nitrokémia)

Erunit Profi


49195/2000.

398/2005

2007.06.30.

Oxon, Syngenta (Nitrokémia)

Gartoxin FW

380 g/l atrazin, 100 g/l dikamba

55327/1990.

1271/2004.

2007.06.30.

Oxon, Garda (BVM)

Gesaprim 500 FV

500 g/l atrazin

9851/1992

1272/2004.

2007.06.30.

Syngenta

Gesaprim 80 WP

80% atrazin

1993.

2005.

Gesaprim 90 WG

90% atrazin

21240/1996

1273/2004.

2007.06.30.

Syngenta

Guardian Extra


27015/1998.

1274/2004.

2007.06.30.

Monsanto (Nitrokémia, Syngenta)

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Syngenta

20

Hungária Viratol

20% atrazin 8% prometrin+A1 15% amitrol 15% 2,4 D

42126/1968.

9032/1992.

MÁV totális 1970-ig. majd BVM

Hungária K-64

11,5% atrazin 25% 2,4 D 21% prometrin

42147/1968.

39341/1979.

BVM

Hungazin granulátum

3% atrazin

1962.

1965.

BVM

30. Hungazin PK= Aktinit PK Hungazin PK 50 WP 31. 32. Hungazin PK 500 FW

100% atrazin

1962; 42.145/1968.

21197/1996.

BVM

50% atrazin

1966, 12549/1993.

15424/2003.

2003.04.30. Oxon (BVM)

500 g/l atrazin

12518/1993.

399/2005

2007.06.30.

Hungazin PK 80 WP

80% atrazin

12330/1993.

90% atrazin

35281/2001.

12226/2002., 2002.11.12. 1275/2004.

24151/1997. 70048/1973.

12227/2002., 2002.11.12 12228/2002.

27.

28. 29.

33. 34. Hungazin PK 90 DF 35. Hungazin Plus 50 WP

50% atrazin

Novartis (BVM) Novartis (BVM)

2007.06.30.

Oxon (BVM) Novartis (BVM)

36. Hungazin Rapid FW

9% atrazin 36% propaklór

2002.11.12.

Novartis (BVM)

37. Kombrin 65 WP

10% atrazin

14859/1977.

15099/1994.

ÉMV

38. Kombrin 40 WP (Trikomb 40 FW

10% atrazin 40% propaklór 15% terbutrin

8947/1977.

15099/1994.

ÉMV

39. Laddok FW

200 g/l atrazin, 200 g/l bentazon

22245/1987.

1276/2004.

2007.06.30. BASF

40. Maizina 500 SC

500 g/l atrazin

27389/1998.

1277/2004.

2007.06.30.

Oxon

41. Maizina 80 WP

80% atrazin

27704/1998

1278/2004.

2007.06.30.

Oxon

42. Maizina 90 WG

90% atrazin

48589/2000

1279/2004.

2007.06.30.

Oxon

21

43. Nikezin PK

50% atrazin

44. Nitanil 30 EC

4% atrazin % propaklór klórbromuron

45. Nitazin 30 EC

39341/1979.

Nitrokémia

19 70034/1973. 7%

9032/1992.

Nitrokémia


70033/1973.

9032/1992.

Nitrokémia

46. Nitrikol

50% atrazin 50% 2,4 D

42222/1968

39341/1979.

Nitrokémia

47. Primextra Gold 500 FW

20% atrazin 30% S-metolaklór

21481/1996

2000.

2006.09.20.

Syngenta

48. Primextra Gold 720 SC

320 g/l atrazin, 400 g/l S-metolaklór

27629/1998.

1280/2004.

2007.06.30.

Syngenta

49. Ravixen

10% atrazin 53025/1974. 3,15% ametrin 25% propaklór

9032/1992.

BVM

50. Satecid AT 60 WP (Satecid AT-I)


70.234/1973.

21.201/1996.

ÉMV

51. Tazastomp 50 WP

20% atrazin, 30% pendimetalin

21509/1996.

15365/2003.

2003.03.25. Novartis (Cianamid)

52. Tazastomp SC

20% atrazin, 30% pendimetalin

24142/1997.

1281/2004.

2007.06.30. Syngenta (BASF)

53. Titus AT (ikercsomag)

50% atrazin, 25% rimszulfuron 99% atrazin, 1% rimszulfuron

24098/1997.

46369/2004.,

2004.05.01. Novartis (Du Pont)

36361/2001.

1282/2004.

2007.06.30. Du Pont (Magyar Kwizda)

54. Titus ATG (ikercsomag)

42145/2/1968.

22

40% propaklór 10% Aktinit PK 15% terbutrin

8947/1977

15099/1994.

56. Tropazin

240 g/l atrazin, 360 g/l acetoklór, 60g/l diklormid

22008/1997.

46106/2004.,

2005.09.30.

Novartis (Zeneca)

57. Tropazin Fulltime

192 g/l atrazin, 288 g/l acetoklór, 48g/l diklormid

45704/1999.

1283/2004.

2007.06.30

Dow AgroSciences

58. Zeapos 10

15% atrazin

53.256/1974.

21.199/1996.

55. Trikomb 65WP

É-Mo. Vegyiművek

ÉMV

5. táblázat Atrazin-tartalmú szerek felhasználása 1960-1970 között Készítmény neve

Hatóanyag %

Értékesítés (t)

Összesen (t)

1960

1961

1962

1963

1964

1965

1966

1967

1968

1969

1970

Hatóanyag - tartalom (t) szerenként

Hungazin

100

167,6

963,5

1 433

1 343

1 286

1 252,60

0

0

0

0

0

6 445,90

6 445,90

Hungazin PK

50

0

0

0

0

0

0

1 198,50

937,9

886,7

754,2

866,6

4 643,90

2 321,95

Aktikon PK

90

0

0

0

0

0

0

0

151

264

315,1

509,8

1 239,90

1 115,91

Buvinol

25

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

119,8

119,80

29,95

167,60

963,50

1 433,00

1 343,30

1 285,90

1 252,60

1 198,50

1 088,90

1 150,70

1 069,30

Összesen:

1 496,20 12 449,50

9 913,71

23

6. táblázat Atrazin-tartalmú szerek értékesítése 1971-1980 között Készítmény neve

Hatóanyag %

Összesen (t)


1972

1973

1974

1975

1976

1977

1978

1979

1980

Atrazin hatóanyag

100

380,1

0

0

200

40,00

0

0

0

0

353,1

Hungazin Rapid 4:1

20

0

0

0

738,6

840,80

1 504,40

2 048,60

2 819,10

3 641,50

Hungazin Rapid 2:1

35

0

0

898

245,9

0

0

0

0

Hungazin Rapid 1:1

50

0

0

0

294,1

709,10

687,2

501,3

Hungazin S-500

50

0

369

860

813,9

0

0

Hungazin FW-440

44

0

0

0

0

0

Hungazin PK (atrazin)

50

871,7

1 384

1 461

1 436,90

Hungazin PK 10 %

10

0

0

0

Aktikon PK 90%

90

714,8

912

Aktikon PK 30%

30

0

Aktikon 10%

10

Trikomb 65WP

Hatóanyagtartalom (t) szerenként

973,20

973,20

2 884,60

14 477,60

2 895,52

0

0

1 144,30

400,51

377,7

329,6

185,1

3 084,10

1 542,05

0

0

0

0

2 042,10

1 021,05

0

156

353,1

538,3

505,4

1 552,80

683,23

1 691,40

1 671,90

1 621,40

1 335

1 171,70

243

12 887,90

6 443,95

0

0

0

0

0

4,00

1,5

5,50

0,55

960

533,4

482,70

398,90

505,7

0

0

0

4 508,30

4 057,47

0

0

0

0

0

0

9,6

21,9

13,3

44,80

13,44

0

0

0

0

0

0

0

588,1

586,5

1,1

1 175,70

117,57

10

0

0

0

0

0

0

0

0

0

45,4

45,40

4,54

Satecid AT

12

0

0

0

16

654,90

609,80

567

451,4

323,2

196,5

2 818,80

338,26

Satecid 65 WP

15

0

0

0

1619,4

1 985,40

1 159,70

1307,4

1236,3

897,3

326

8 531,50

1 279,73

Hungária Viratol

20

0

0

0

5,3

14,00

13,90

17,8

28,5

23,8

36,8

140,10

28,02

Nitanil 30 EC

6

0

0

0

356,6

344,40

202,00

192,4

105,5

82,7

16,8

1 300,40

78,02

Nitazin 30 EC

9

0

0

0

106,6

203,50

61,30

106,9

5

6

489,30

44,04

Ravixen

10

0

0

0

5,3

136,50

269,50

353,6

330,7

380,5

276,3

1 752,40

175,24

Zeaposz 10

15

0

0

0

22,3

343,70

427,30

557,3

513,8

670,3

556

3 090,70

463,61

24

Buvinol

25

672,5

935

1 010

0

0

0

0

0

0

56,4

2 673,90

668,48

Buvinol 50 WP

25

0

0

0

1332,4

1 278,90

1 093,60

777

624,6

667

440,7

6 214,20

1 553,55

Buvinol S-370

17,5

0

0

0

466

716,60

1 657,10

2 062,10

1 821,40

1 807,20

1400,5

9 930,90

1 737,91

Buvinol 5% gran.

2,5

0

0

16

180,8

38,30

114,50

115,5

106,4

108,8

79,3

759,90

19,00

5 205,70

8 373,50

9 480,20

9 871,10

79 643,80

24 538,91

Összesen:

2639,1

3 599,90

10 890,00 10 706,20 11 260,30 7 617,80

7. táblázat Atrazin-tartalmú szerek értékesítése 1981-1990 között Megnevezés

Hatóanyag %

Összesen (t)

Értékesítés (t)

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990


Atrazin hatóanyag

100

0

0

0

773,4

0

0

0

300

814

0

1 887,40

1 887,40

Atrazin 500 FW

50

0

0

0

0

0

83

177,4

235,8

317,6

386

1 199,80

599,90

Hungazin Rapid 4:1

20

2 045,30

1206,9

732,2

0

706,8

627,9

463,3

401,5

168,3

366

6 718,20

1 343,64

Hungazin Rapid 1:1

50

113,9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

113,90

56,95

Hungazin FW-440

44

469,5

466,4

531,2

600,9

595,5

728

594,3

553,9

583,2

454

5 576,90

2 453,84

Hungazin PK (atrazin)

50

1 483,10

809,8

868

647,6

763,8

796,2

599,9

387,4

854,3

488,1

7 698,20

3 849,10

Hungazin PK 10 %

10

1,8

0

34,6

1,5

0

0

0

0

0

0

37,90

3,79

Aktikon PK 90%

90

203,8

281,2

287

282,2

259,3

253,5

349

472,6

11,4

97,8

2 497,80

2 248,02

Aktikon PK 30%

30

4,3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4,30

1,29

Hungária Viratol 20%

20

0

4,3

0

0

0

0

0

0

0

0

4,30

0,86

25

Nitanil 30 EC

4,2

0

0

Ravixen

10

0

100

Satecid AT

12

132,9

140,4

Satecid AT 60 WP

40

0

Satecid AT 65 WP

35

Trikomb 65WP (Kombrin 65 FW)

0

0

0

0

0

0

0

23,80

1,00

55,2

23,2

0,1

0

0

0

0

178,50

17,85

33,3

54,4

31,5

38,1

0

0

0

0

430,60

51,67

0

0

0

0

0

49,4

75,4

124,6

71,2

320,60

128,24

372,2

0

0

0

0

0

210,3

358,5

303,1

198,6

1 442,70

504,95

10

76

36,9

34,4

2,1

0,2

0

0

0

0

0

149,60

14,96

Zeafosz 10

15

549,2

484,1

236,6

271

218

0,7

97,6

125,7

104,9

72,9

2 160,70

324,11

Buvinol

25

0

0

54

0

0

0

0

0

0

0

54,00

13,50

Buvinol 1:1

25

52,5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

52,50

13,13

Buvinol 50 WP

25

359,7

317,2

189,3

6,1

0,4

4,9

0

0

0

0

877,60

219,40

Buvinol S-370

17,5

1 412,10

982,2

773,4

109,1

8,1

0,3

0

0

0

0

3 285,20

574,91

Buvinol 5% gran.

2,5

65,5

82,5

96,6

26,7

3,3

1,3

0

0

0

0

275,90

6,90

2 534,00

2 541,20

2 910,80

3 281,40

2 134,60

Összesen:

7 341,80 4 911,90

23,8

3 894,40

2 830,20 2 610,10

34 990,40

14 315,39

26


Hatóanyag %

Összesen (t)


1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Atrazin 80 WP

80

24,42

38,91

51,94

8,6

0,79

0,14

0,01

2,62

0,06

0,41

Atrazin 500 FW

50

517,02

97,95

158,1

235

138

164,48

14,37

168,74

165,29

Hungazin Rapid 4:1

20

309,63

271,59

212,85

110,45

81,86

23,14

25,07

22,62

16,49

Hungazin FW-440

44

327,16

274,47

155,44

53,47

94,14

36,57

25,05

0,02

0,6

Hungazin PK

100

131,55

78,93

74,23

30,7

9,93

Hungazin PK 50%

50

249,66

158,49

76,77

48,45

28,33

38,15

12,54

15,3

9,1

Aktikon 90%

90

5,87

52,67

35,7

28,86

27,07

15

7,1

5,31

2,8

Clap SC

16

23,97

84,79

2,56

1,37

0,18

0,44

0,03

Erunit A 530 FW

20

419,2

358,08

285,72

267,76

313,2

297,1

Laddok 200FW

20

5,82

8,39

3,76

9,04

1,51

Gartoxin 380 FW

38

26,91

21,89

1,4

8,8

9,59

5,54

Gesaprim 50 WP

50

39,94

280,04

173,05

75,76

95,32

Gesaprim 80 WP

80

60,74

45,17

145,28

26,54

Satecid AT 60 WP

12

44,1

34,1

14,24

6,44

5,3

0,78

Satecid AT 65 WP

15

85,6

125,8

97,86

28,07

7,66

23,28

Zeafosz 10

15

30,81

38,02

1,41

3,4

0,45

2,15

992,40

725,99

Összesen:

1 725,82 1 237,78 1 265,18 1 282,87


127,90

102,32

184,36

1 843,31

921,66

7,95

1 081,65

216,33

966,92

425,44

325,34

325,34

41,68

678,47

339,24

1,64

182,02

163,82

113,34

18,13

273,4

2 214,46

442,89

8,56

7,91

44,99

9,00

8,87

4,62

4,77

92,39

35,11

26,93

15,8

45,61

150,1

902,55

451,28

8,08

0,22

0,11

0,31

286,45

229,16

0,48

105,44

12,65

4,74

387,01

58,05

76,24

11,44

9 428,48

3 761,85

4,88

406,55

9,12

563,77

555,59

672,53

27


Hatóanyag %

Értékesítés (t)

Összesen (t)

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007


Aktikon

100

2,02

0,1

0

0

0

0

0

2,12

2,12

Aktikon 80 W

80

1,99

0

0

0

0

0

0

1,99

1,59

Aspect 500 SC

50

6,23

1,4

0

0

0,03

0

0

7,66

3,83

Atranex 50 SC

50

22,56

38,41

38,8

20,04

32,79

52,45

66,89

271,94

135,97

Atranex 90 WG

90

0

0

0

0

9,75

11,92

8,36

30,03

27

Atrazin 80 WP

80

0,65

0,11

0,075

0,82

1,16

0

0

2,815

2,25

Atrazin 500 FW

50

208,44

180,95

218,08

202,11

121,28

0

0

930,86

465,43

Atrazin Flow 500

50

16,72

0

0

0

0

0

0

16,72

8,36

17,5

1,26

0,86

0

0

0

0

0

2,12

0,4

Erunit A 530

20

180,38

63,78

12,35

1,62

0,29

0

0

258,42

51,7

Erunit A Profi

27

106,17

0

166,63

181,02

108,01

0

0

561,83

98,32

Gartoxin FW

38

8,18

24,58

10,59

28,8

25,75

10,68

20,5

129,08

49,1

Gesaprim 500 FW

50

67,08

1,52

42,94

13,33

18,76

0

179,9

323,53

161,76

Gesaprim 80 WP

80

0

0

0,34

0

0,26

0

0

0,6

0,48

Century

28

Gesaprim 90 WG

90

84,41

71,22

47,27

79,5

46,37

205,24

20,48

554,49

499

Guardian Extra

18

272,94

182,67

120,73

134,94

93,88

6,38

0

811,54

144,93

Hungazin FW-440

44

5,44

0,72

1,6

0,84

0,3

0

0

8,9

4

Hungazin PK

100

1,48

0,63

0,043

0,85

0

0

0

3,003

3

Hungazin 90 DF

90

31,69

0

18,95

20,15

5,59

13,33

7,25

96,96

87,3

50

4,15

22,33

2,54

3,56

0,51

0

0

33,09

16,54

50

5,37

75,3

11,57

33,46

21,34

75,16

54,01

276,21

138,1

80

0

1,63

0

0

0

0

0

1,63

1,3

9

2,04

1,1

0,01

0

0

0

0

3,15

0,3

Laddok 200FW

20

0,37

0

0,006

0

0

0

0

0,376

0,075

Maizina 500 SC

50

0

0

0

0,034

0,32

0

0

0,354

0,177

Maizina 80 WP

80

0

0,15

0

0

0,94

0

0

1,09

0,87

Maizina 90 WG

90

8,57

3,21

4,88

5,85

19,07

57,99

52,74

152,31

137,1

Primextra 500 FW

50

0,42

0

0

0

0

0

0

0,42

0,21

Primextra Gold 720 SC

32

234,56

239,09

159,87

172,44

107,7

91,68

73,46

1078,8

345,2

Satecid AT 60 WP

12

0,01

0

0

0

0

0

0

0,01

0,0001

Satecid AT 65 WP

15

1,49

3,97

2,95

2,19

1,03

0

0

11,63

1,71

Tazastomp 50 WP

20

13,9

4,58

13,85

6,6

3,84

0

0

42,77

8,55

Tazastomp SC

20

21,4

21,69

23,17

24,87

22,59

14,2

15,51

143,43

28,68

Hungazin PK 50WP Hungazin PK 500 FW Hungazin PK 80 WP Hungazin Rapid FW

29

Titus AT

50

0,98

0,92

0,01

0,022

0

0

0

1,932

0,866

Titus ATG

90

0

0,22

0,18

0,147

0,72

0

0

1,267

1,14

Tropazin

24

0,46

5,58

4,43

0,02

0

0

0

10,49

2,8

Tropazin Fulltime

19

139,76

100,97

74,67

42,34

46,89

50

0

5773,567

80,9

3 452,12 1 047,69 976,53

975,55

689,17

589,03

499,1

8229,20

2511,06

10. táblázat Az atrazin hatóanyag-tartalom készítményenként 1960-2007 között Készítmény neve

Atranex 50 SC Atranex 90 WG Atrazin hatóanyag Atrazin 80 WP Atrazin 500 FW Atrazin Flow 500 Aktikon Aktikon PK 90% Aktikon PK 80% Aktikon PK 30% Aktikon 10% Aspect 500 SC Century Clap SC Erunit A 530 FW Erunit A Profi Gartoxin 380 FW

Hatóanyag

Hatóanyag tartalom (t)

% 50 90 100 80 50 50 100 90 80 30 10 50 17,5 16 20 27 38

Összesen

1960-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 0 0 0 0 0 0 0 0 973,20 1 887,40 0 0 0 0 0 102,32 599,90 0 921,66 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 115,91 2 248,02 4 057,47 163,82 0 0 0 0 1,29 0 13,44 0 117,57 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18,13 0 0 0 0 442,89 0 0 0 0

0

0

35,11

2001-2007 135,97 27 0 2,25 465,43 8,36 2,12 0 1,59 0 0 3,83 0,4 0 51,7 98,32

1960-2007 135,97 27 2860,6 104,57 1 986,99 8,36 2,12 7 585,22 1,59 14,73 117,57 3,83 0,4 18,13 494,59 98,32

49,1

84,21

30

Gesaprim 50 WP

50

0

0

0

451,28

161,76

613,04

Gesaprim 80 WP

80

0

0

0

229,16

0,48

229,64

Gesaprim 90 WP

80

0

0

0

0

499

499,00

Guardian Extra

18

0

0

0

0

144,93

144,93

Hungazin Rapid 4:1

20

0

2 895,52

1 343,64

216,33

0

4 455,49

Hungazin Rapid 2:1

35

0

400,51

0

0

0

400,51

Hungazin Rapid 1:1

50

0

1 542,05

56,95

0

0

1 599,00

Hungazin FW-440

44

0

683,23

2 453,64

425,44

4,00

3566,31

Hungazin S-500

50

1 021,05

0

0

1 021,05

Hungazin

100

0 6 445,90

Hungazin 90 DF

90

HungazinPK 80 WP

0

0 0

0 0

325,34 0

3,00 87,30

6 774,24 87,30

80

0

0

0

0

1,3

1,3

Hungazin PK 500 WP

50

0

0

0

0

16,54

16,54

Hungazin PK 500 FW

50

0

0

0

0

138,1

138,1

Hungazin PK 50 %

50

2 321,95

6443,95

3 849,10

339,24

0

12 954,24

Hungazin PK 10 %

10

0

0,55

3,79

0

0

4,34

Hungazin Rapid FW

9

0

0

0

0

0,3

0,3

Hungária Viratol 20%

20

0

28,02

0

0

28,88

Laddok 200 FW

20

0

0

0

9,00

0,075

9,075

Maizina 500 SC

50

0

0

0

0

0,177

0,177

Maizina 80 WP

80

0

0

0

0

0,87

0,87

Maizina 90 WG

90

0

0

0

0

137,1

137,1

0,86

31

Nitanil 30 EC Nitazin 30 EC Primextra 500 FW

4,2 9 50

Primextra Gold 720 SC

32

Ravixen Satecid AT Satecid AT 60 WP Satecid AT 65 WP Tazastomp 50 WP Tazastomp SC Titus AT Titus ATG Tropazin Tropazin Fulltime Trikomb 65WP (Kombrin 65 FW) Zeafosz 10 Buvinol Buvinol 1:1 Buvinol 50 WP Buvinol S-370 Buvinol 5% gran. ÖSSZESEN

10 12 40 35 20 20 50 90 24 19 10 15 25 25 25 17,5 2,5

0 0 0

78,02 44,04 0

1,00 0 0

0 0 0

0 0 0,21

79,02 44,04 0,21

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 175,24 338,26 0 1 279,73 0 0 0 0 0 0

0 17,85 51,67 128,24 504,95 0 0 0 0 0 0

0 0 0 12,65 58,05 0 0 0 0 0 0

345,2 0 0 0,0001 1,71 8,55 28,68 0,866 1,14 2,8 80,9

345,2 193,09 389,93 140,89 1 844,44 8,55 28,68 0,866 1,14 2,8 80,9

0 0 29,95 0 0 0 0 9 913,71

4,54 463,61 668,48 0 1 553,55 1 737,91 19 24 538,91

14,96 324,11 13,50 13,13 219,40 574,91 6,90 14 315,39

0 11,44 0 0 0 0 0 3761,85

0 0 0 0 0 0 0 2511,06

19,5 799,16 711,93 13,13 1 772,95 2 312,82 25,9 55 040,92

32

A környezetben várható koncentrációk előre jelzett értékeinek kiszámítása és felhasználása a kockázatbecslésben

2014. május

2

Tartalom

1 2

Fogalmak, jelölések ........................................................................................................ 3 Várható koncentrációk számítása ................................................................................... 6 2.1 A talajban várható koncentráció számítása.................................................................. 6 2.2 A felszín alatti vízben várható koncentráció számítása............................................... 7 2.3 A felszíni vizekben és az üledékben várható koncentráció kiszámítása ..................... 8 2.4 A levegőben várható koncentráció kiszámítása......................................................... 10 3 Növényvédő szer légi úton való kijuttatásának engedélyezése .................................... 11 4 Zárt, ill. részben zárt termesztő berendezésben történő növényvédelmi kezelés környezeti kockázatbecslése......................................................................................... 11 5 Növényvédő szerek biztonsági óvó rendszabályaira vonatkozó különleges S mondatok és egyéb előírások......................................................................................................... 12 5.1 Általános megfogalmazásban .................................................................................... 12 5.2 Speciálisan meghatározott esetek .............................................................................. 12 5.3 Egyéb környezetvédelmi előírások............................................................................ 13 6 Az útmutatóhoz felhasznált jogi és szakmai hivatkozások .......................................... 14 1. melléklet: angol nyelvű összefoglaló a magyar nemzeti követelményekről........................ 15

A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének előírásai értelmében a környezetben várható koncentrációkat előre kell jelezni és azokat a becslés/számítás módszerével együtt, a benyújtandó dokumentációban közölni kell. Jelen előírat a becslés/számítás és a modellezés elfogadott módszereinek néhány fontosabb részletét hivatott körvonalazni. A számításokat a termékben található hatóanyag(ok)ra és az adott környezeti elemben képződő releváns és/vagy major metabolit(ok)ra is el kell végezni. A talajban várható koncentrációt és a felszíni vízben várható koncentrációt, ha a számítás csak az elsodródást veszi figyelembe, a termékre is ki kell számítani. A számításokra vonatkoztatott általános módszereket és elveket a 9. fejezetben felsorolt dokumentumok írják le. Amennyiben a hivatkozott dokumentumok felülvizsgálaton esnek át, a magyar hatóság megkövetelheti az aktuálisan érvényben lévő verzió által leírt módszereket.

3

1

Fogalmak, jelölések

Adszorpció (adsorption): a kémiai anyag (növényvédő szer) és a talaj, a vegetáció vagy más anyagfelszín közötti kölcsönhatás. Az erősen kötődő anyag kevésbé hozzáférhető a mikrobiális lebomlásra, a növények felvételére; a gyengén kötődő anyag a talajba szivárgó vízzel mozoghat. Befolyásolja a peszticid kémiai karaktere, a talaj szerves anyag-, agyagásvány- és nedvesség tartalma. Adszorpciós koefficiens (adsorption coefficient; KOC): a szerves széntartalomra normalizált adszorpciós együttható; azt mutatja meg, hogy egy anyag mennyire kötődik a talajrészecskékhez. A →megoszlási hányados és a talaj szerves széntartalmának (organic carbon content, OC%) hányadosa; a peszticidek adszorpciós képességének összehasonlítására szolgál. A KOC érték alapján mobilitási kategóriák állíthatók fel: KOC (ml/g) 1 – 50 50 – 150 150 – 500 500 – 2000 2000 – 5000 5000 –

mobilitás igen nagy nagy közepes alacsony csekély immobilis

A nagy KOC érték azt jelzi, hogy az anyag a talajrészecskékhez kötődik, nem marad oldott állapotban a talajban. Az erősen adszorbeálódott molekulák nem mosódnak ki vagy mozdulnak el, hacsak nem maga a talajrészecske mozdul el (pl. erózió). Ha az adszorpció kicsi vagy nincs, megvan a lehetőség a →kilúgzódásra. Anyavegyület (parent): a kezdeti, kiinduló molekula, hatóanyag. Becsült környezeti koncentráció (Predicted Environmental Concentration – PEC): a PEC értékek azok a számított koncentrációk, amelyek kialakulhatnak a növényvédő szer (hatóanyag) használatának következtében a környezet különböző elemeiben. PEC értékeket a következő környezeti elemek esetében kell számítani: talaj, felszín alatti víz, felszíni víz, üledék, levegő. A PEC értékeket széles körben elfogadott nemzetközi útmutató dokumentumok ajánlásai alapján szükséges számítani (lásd 9. fejezet). A számításhoz legtöbb esetben számítógépes modellprogramok állnak rendelkezésre. Degradáció (degradation): a peszticidek bomlása; történhet mikrobiális úton, kémiai folyamat során, vagy napfény hatására; a végső bomlástermékek bármely szerves vegyületből (növényvédő szerek döntő többsége): széndioxid, víz és ásványi sók. A köztes bomlástermékeknek (→metabolitok) lehetnek egészségügyi és környezeti vonatkozásai. Drénezés (drainage): a növényvédő szer (hatóanyag) felszíni vizekbe jutása talaj dréncsöveken keresztül. Elsodródás (drift): a növényvédő szer légmozgás útján történő elsodródása.

4 Felezési idő (degradation time of 50% – DegT501): A hatóanyag illetve a metabolit(ok) 50%os bomlásához szükséges idő (laboratóriumi körülmények között). A növényvédő szerek környezeti viselkedésének jellemzésére szolgáló mérőszám, melyet meg kell határozni a különböző környezeti elemekben (talaj, víz, levegő). FOCUS (FOrum for the Co-ordination of pesticide fate models and their USe): az Európai Bizottság tudományos testülete, a növényvédő szerek környezeti modelljeinek kidolgozására, alkalmazására. Hatóanyag →anyavegyület. Idővel súlyozott átlag (Time Weighted Average – TWA): hosszú távú koncentráció. Jó mezőgazdasági gyakorlat (Good Agricultural Practice – GAP): a növényvédő szer javasolt vagy alkalmazott felhasználási módja. Kezdeti koncentráció (initial concentration): az a koncentráció, amely közvetlenül a kezelést követően, illetve egy idényen belüli többszöri kezelés esetén közvetlenül az utolsó kezelés után alakul ki. Kilúgzódás (leaching): az oldható anyagok kimosódása, átszűrődése a talajon áthaladó víz révén. Talajvíz szennyeződés jelentkezik, amikor a talajon átfiltrálódó víz magával viszi a növényvédő szert a talajvíz irányába. Minél közelebb van a talajvíz a felszínhez, annál nagyobb az esély a szennyeződésre. Legrosszabb eset (worst case): a legrosszabb eset elvét kell alkalmazni, ha a növényvédő szernek több lehetséges felhasználási módja van. Mindig rosszabb esetet jelent a nagyobb dózis, a gyakoribb (rövidebb intervallumon belüli), illetve a többszöri használat. A növénykultúra, illetve annak fenológiai stádiuma is meghatározhatja a rosszabb vagy kedvezőbb esetet. A legrosszabb esetnek megfelelő számítás felhasználható az összes kedvezőbb eset elbírálásához, azonban ha számítás csak kedvezőbb esetre áll rendelkezésre, az nem használható rosszabb esetek kiértékeléséhez. Elképzelhető, hogy a különböző környezeti elemekhez végzett számításokhoz különböző a felhasználás (Good Agricultural Practice, GAP) legrosszabb esete (pl. más a legrosszabb eset a felszín alatti vízben, mint a felszíni vízben becsült koncentráció kiszámításához). Lefolyás (runoff): a növényvédő szer (hatóanyag) felszíni lemosódása a lejtős felszínről; a peszticid vízben oldva vagy az erodeálódó talajhoz kötődve mozog. Major metabolit: olyan →metabolit, amelynek koncentrációja/mennyisége valamely vizsgálatban elérte az →anyavegyület kezdeti koncentrációjának/mennyiségének 10%-át. Major metabolitként kezelendők azok a →minor metabolitok is, melyek mennyisége két egymást követő mintavételkor eléri/meghaladja az anyavegyület kezdeti koncentrációjának/mennyiségének 5%-át vagy a vizsgálat végéig folyamatosan növekszik. A →PEC számításokat/becsléseket az összes major metabolitra el kell végezni. Megmaradó-képesség (perzisztencia): A perzisztencia jellemzése a felezési idővel (szántóföldi körülmények között meghatározott DT50) történik. Általában négy kategóriát különböztetünk meg: 1

gyakran csak DT50-nek van jelölve

5 DT50 talajban < 20 nap 20-60 nap 60-180 nap > 180 nap

nem perzisztens kissé perzisztens közepesen perzisztens perzisztens

A perzisztencia mértéke a különböző talajokban nagymértékben különbözhet a helyi adottságoknak megfelelően. Megoszlási hányados (Distribution coefficient, KD): az egyensúlyban lévő talaj–víz rendszerben a talajhoz kötődött és az oldatban lévő peszticid koncentráció hányadosa; az adszorpciós tulajdonság jellemzésére szolgáló mérőszám Metabolit: az anyavegyület bomlása során keletkező bomlás- és reakciótermék Minor metabolit: olyan →metabolit, melynek koncentrációja/mennyisége nem éri el az →anyavegyület kezdeti koncentrációjának/mennyiségének 10%-át. Mobilitás (mobility): a peszticidek mozgékonysága; eredményezheti a kezelt területen az újra eloszlást, vagy akár a kezelt területen kívülre jutást. A mobilitás függ a peszticid fizikaikémiai tulajdonságaitól (adszorpció, vízoldékonyság, gőznyomás), valamint az adott hely környezeti jellemzőitől (időjárás, topográfia, a talaj fedettsége, szervesanyag-tartalma és struktúrája). A mobilitás mértékét az →adszorpciós koefficiens (KOC) értékével jellemezhetjük. PECA: a levegőben várható becsült koncentráció. Amennyiben a gőznyomás > 10-5 Pa (20°C), illékonysági vizsgálat szükséges. Az evaporációs limit 20%; meghaladása esetén levegőben való fotokémiai oxidatív bomlási vizsgálat szükséges. PECGW: a felszín alatti vízben (talajvíz) várható becsült koncentráció (az anyavegyületre és minden major talajmetabolitra számolandó a felezési idők mértani átlagát használva). PECS: a talajban várható becsült koncentráció (kalkulációjához általában a legrosszabb laboratóriumi/szabadföldi értékeket használják a maximális képződési arányokkal kombinálva). PECSED: az üledékben várható becsült koncentráció (az anyavegyületre és általában minden major talaj- és vízi metabolitra számolandó a felezési idők mértani átlagát használva). PECSW: a felszíni vízben várható becsült koncentráció (az anyavegyületre és általában minden major talaj- és vízi metabolitra számolandó a felezési idők mértani átlagát használva). Plató koncentráció (plateau concentration): az a koncentráció, amely a rendszeres használat során, évek alatt alakul ki a felhalmozódás (lásd perzisztens hatóanyagok) és a bomlás egyensúlyaként. Pufferzóna: nem kezelt sáv, földterület. Nem cél rovarok/szervezetek esetén táblán belüli, a tábla szélétől a tábla belseje felé meghatározott szélességű nem kezelt terület. Felszíni vizek esetén a víz partjától számítandó táblán kívüli és/vagy belüli nem kezelt terület. Az elsodródás csökkentésére szolgáló pufferzóna borítottsága nem meghatározott. A lefolyás csökkentésére növényzettel borított pufferzóna (Vegetated Filter Strip – VFS) kerülhet

6 előírásra, ahol növényzet alatt nagy sűrűségű növényállomány – elsődlegesen fűfélék – értendő. Releváns metabolit: olyan →metabolit, amely a biológiai hatását tekintve az →anyavegyülethez hasonló tulajdonságú (a metabolit biológiai aktivitása eléri/meghaladja az anyavegyület biológiai aktivitásának 50%-át) és/vagy toxikológiai/ökotoxikológiai szempontból vagy engedélyezési szempontból súlyos, elfogadhatatlan toxikológiai tulajdonságokkal rendelkezik (mutagén, toxikus, nagyon toxikus, reprotoxikus). Az ilyen metabolitot az értékelési folyamat során az anyavegyülethez hasonlóan kell kezelni. Amennyiben az ilyen típusú metabolit eléri a talajvízben maximum megengedhető koncentrációt (0,1 µg/l), úgy az anyavegyület nem kerülhet az engedélyezett hatóanyagok közé, illetve nemzeti szinten az adott hatóanyagot tartalmazó készítmény felhasználása nem engedélyezhető. A relevancia értékeléséhez részletes útmutatás a Guidance document on the assessment of the relevance of metabolites in groundwater of substances regulated under council directive 91/414/EEC, SANCO/221/2000 rev. 10 (25 February 2003) dokumentumban található. Szabadföldi felezési idő (dissipation time of 50% – DT50field): A hatóanyag illetve a metabolit(ok) 50%-os bomlásához, illetve a határos környezeti elemekbe való szétoszlásához szükséges idő. Szcenárió (scenario): forgatókönyv, ebben a szövegösszefüggésben a környezetet leíró jellemzők, adatok összessége (pl. talaj, hőmérséklet, csapadék, lejtésszög).

2 2.1

Várható koncentrációk számítása A talajban várható koncentráció számítása

A PECS értékek kiszámításához a FOCUS (1997) “Soil persistence models and EU registration“ Report of the FOCUS Surface Water Models Working Group, 29.2.97 dokumentum útmutatásait kell követni. A számítási módszerek a következő feltétezésen alapulnak: a talaj térfogattömege 1,5 g/cm3, a talajra jutó növényvédő szer (hatóanyag) permetezés esetén a talaj felső 5 cm-es rétegében, talajba dolgozás esetén a talaj felső 20 cm-es rétegében egyenletesen oszlik el. A talajra jutó növényvédő szer (hatóanyag) mennyiségének megállapítása során a növényzet által felfogott mennyiséget figyelembe lehet venni a FOCUS (2002) “Generic guidance for FOCUS groundwater scenarios” Version: 1.1 Date: April 2002 dokumentum alapján. A kezdeti PECS értéket minden esetben ki kell számítani a hatóanyag(ok)ra, a releváns metabolitokra – ha vannak – és a termék(ek)re. A hosszú távú kockázat megítélésénél is első lépésben a kezdeti PEC értékeket kell használni. Hosszú távú PEC értékeket (TWA) a hatóanyag(ok)ra illetve a metabolitokra lehet számítani. A hosszú távú PEC értékek használata a kockázatbecslésben szakértői elbírálás alapján lehetséges. A számításokhoz a hatóanyag értékelése során elfogadott európai végpontokat kell használni. Ha a PECS modellezéshez nincs külön végpont meghatározva, a kalkulációhoz alapesetben a legrosszabb laboratóriumi/szabadföldi (indokolandó, hogy melyik) felezési idő használandó a maximális képződési aránnyal kombinálva.

7 Perzisztens hatóanyag tartalmú vagy perzisztens metabolitot képző növényvédő szer esetén a talajban történő felhalmozódás lehetőségét, illetve a plató koncentrációt (PECPLATEAU) is meg kell határozni (Guidance Document on Persistence in Soil, 9188/VI/97 rev. 8 12.07.2000). Környezeti adatokat is felhasználó modell programok (pl. PECS értékeket modellező programok) alkalmazása alapesetben nem támogatott a magyarországi engedélyezési eljárásban, hacsak egyértelműen nem bizonyított, hogy a modellben alkalmazott környezetet jellemző adatok elfogadhatóan hasonlóak a magyarországi tervezett felhasználás körülményeivel. A szükséges talaj PEC értékeket, illetve azok alkalmazhatóságát a kockázatbecslésben az 1. ábra foglalja össze.

Akut toxicitás

E-1

F-1

Kezdeti PECS; PECPLATEAU

Hossztávú toxicitás

E-2

F-2

Hossztávú PECS

F-3

Lemosódást modellező program által számolt PECS

Kötelezően elvégzendő összehasonlítás Alternatív lehetőség 1. ábra:

2.2

A PECS értékek, illetve azok alkalmazhatósága a talajlakók kockázatbecslésében

A felszín alatti vízben várható koncentráció számítása

A hatóanyag és a metabolitok PECGW értékeinek kiszámításához a FOCUS (2000) “FOCUS groundwater scenarios in the EU review of active substances” Report of the FOCUS Groundwater Scenarios Workgroup, EC Document Reference Sanco/321/2000 rev.2, 202pp dokumentum útmutatásait kell követni. A számításokat a http://viso.ei.jrc.it/focus/ web oldalról letölthető számítógépes modellprogramokkal kell elvégezni. A modellprogramok kiválasztásáról az Opinion of the Scientific Panel on Plant Health, Plant Protection Products and their Residues on a request of EFSA related to FOCUS groundwater models; EFSA Journal (2004) 93, 1-20 dokumentum ad útmutatást. A PPR Panel ajánlása alapján az értékelésnek két modellen kell alapulnia; elsődlegesen PEARL használandó, melynek eredményeit a PELMO vagy a PRZM modellek eredményeivel kell összevetni. Amennyiben az alkalmazott két modell eltérő eredményt ad a határérték (0,1 μg/l) meghaladása szempontjából, úgy további, magasabb szintű értékelés szükséges. Amennyiben csak egy modellprogrammal végzett számítások állnak rendelkezésre, de azok eredményei megnyugtatóan biztonságos értékeket mutatnak (pl. minden szcenárió esetén a modellezett érték legalább egy nagyságrenddel kisebb a mindenkori határértéknél), a magyarországi engedélyezési eljárásban a hatóság eltekinthet a további modellezéstől.

8 A számításokhoz a hatóanyag értékelése során elfogadott európai végpontokat kell használni. Ha PECGW modellezéshez nincs külön végpont meghatározva, a kalkulációhoz alapesetben a normalizált laboratóriumi/szabadföldi – egyszerű elsőrendű kinetikai modellel meghatározott – felezési idők mértani középértéke használandó. Az adszorpciós koefficiens tekintetében a számtani középértékeket kell használni. Amennyiben kevés kísérletesen mért eredmény áll rendelkezésre (n ≤ 3), úgy modellezésre a legrosszabb értéket kell figyelembe venni. A vízoldékony fémionok esetében (pl. rézvegyületek) a FOCUS nem releváns, ebben az esetben elegendő monitoring vizsgálatokat előírni. A modellprogramok a növényvédő szer felhasználási módját és mennyiségét, a hatóanyag és/vagy metabolit fizikai-kémiai tulajdonságait, valamint a környezet tulajdonságait veszik figyelembe. A modellek 6+20 évre végzik a szimulációt, a végeredmény az utolsó 20 évben kialakuló talajvíz koncentráció a felszín alatt 1 m-rel. Az engedélyezési eljárásban az évenkénti maximumok 80%-os percentilise a meghatározó. Szükség esetén a modellezést 2 vagy 3 évenkénti kezelést szimulálva is el lehet végezni. Ebben az esetben az engedélyt ennek megfelelő korlátozással adja ki a hatóság (SPe 1) Különleges S mondatok alkalmazásáról a rendelkezésre álló adatok alapján szakértő dönt (lásd 8. fejezet). A környezet jellemzőit a programokhoz csatolt 9 db szcenárió tartalmazza. Ezek közül a számításokat a magyarországi engedélyezéshez legalább a következőkre kell elvégezni: Châteaudun, Hamburg, Kremsmünster, Okehampton, Piacenza. Amennyiben a hatóanyagra valamely modellezett érték meghaladja a mindenkori határértéket, vagyis a 0,1 µg/l-t, a készítmény engedélyezése alapesetben nem lehetséges. Szakértői döntés, valamint tudományosan igazolható adatok/összefüggések alapján azonban a modell programok bizonyos alapbeállításai/alapértékei módosíthatóak és a módosított értékekkel a számítások újra elvégezhetőek. A Châteaudun szcenárióval végzett modellezés(ek) eredménye minden esetben a mindenkori határérték alatt kell, hogy legyen. Ha a Châteaudun szcenárióval végzett modellezés(ek) eredménye megfelelő, de a többi forgatókönyv eredményei közül néhány kismértékben (nem jobban, mint a kétszerese; PECGW < 0,2 µg/l) meghaladja a mindenkori határértéket, alapos mérlegelést követően szakértői döntés alapján az engedélyezés lehetséges. A készítmény csak igen indokolt esetben engedélyezhető 10 µg metabolit/l talajvíz koncentráció feletti érték esetén.

2.3

A felszíni vizekben és az üledékben várható koncentráció kiszámítása

A PECSW és PECSED értékek kiszámításához a FOCUS (2001) “FOCUS Surface Water Scenarios in the EU Evaluation Process under 91/414/EEC”. Report of the FOCUS Working Group on Surface Water Scenarios, EC Document Reference SANCO/4802/2001rev.2. 245 pp dokumentum útmutatásait kell követni. A becsléseket a http://viso.ei.jrc.it/focus/ internetes oldalról letölthető FOCUS modellprogramokkal kell elvégezni. A vízoldékony fémionok esetében (pl. rézvegyületek) a FOCUS nem releváns, ebben az esetben elegendő az elsodródással számolni. A modellprogramok a felszíni víztestet érő szennyezés három útját szimulálják: elsodródás (drift), drénezés (drainage), felületi lefolyás (runoff). A számítás a növényvédő szer felhasználási módját és mennyiségét, a hatóanyag és/vagy metabolit fizikai-kémiai tulajdonságait, valamint a környezet tulajdonságait veszi figyelembe.

9 Az értékelést FOCUS Step 1-2 modellen túlmenően FOCUS Step 3 modellel is szükséges elvégezni. Ez a programokhoz csatoltan 10 db szcenáriót alkalmaz. Ezek közül a számításokat magyarországi engedélyezés esetén legalább a következőkre kell elvégezni: R1, R3, R4 (ezek közül az adott kultúra szempontjából releváns szcenáriókra). Amennyiben az ezekből származó PECSW és PECSED értékek összehasonlítva a megfelelő toxicitási végponttal kedvező TER értéket adnak, a kockázat elfogadható. Amennyiben az R3 és R4 forgatókönyvekkel végzett modellezések egyikének eredménye nem megfelelő, de az R1 forgatókönyv eredménye igen, alapos mérlegelést követően szakértői döntés alapján az engedélyezés lehetséges. Drénezés révén bekövetkező vízszennyezéssel való számításokat a magyarországi engedélyezési eljárás jelenleg nem követel meg. Azonban amennyiben alagcsövezett területre is történik értékelés, akkor a hatóság a D3 és D5 szcenárió értékelését veszi figyelembe. Amennyiben az egyszeres kezelés – az elsodródási számítások speciális feltételei miatt – nagyobb PEC értéket ad, úgy az értékelés során azt kell figyelembe venni. A hosszú távú kockázat megítélésénél első lépésben a kezdeti PEC értékeket kell használni. A hosszú távú PEC értékek (TWA) használata a kockázatbecslésben szakértői elbírálás alapján lehetséges. Perzisztens hatóanyag tartalmú vagy perzisztens metabolitot képző növényvédő szer esetén a felhalmozódás lehetőségét, illetve a plató koncentrációt (PECPLATEAU) is meg kell határozni. A csak elsodródási (drift) számításon alapuló PEC kalkuláció és kockázatbecslés alkalmazhatósága a magyarországi engedélyezési eljárásban csak bizonyos esetekben, alapos mérlegelést követően, szakértői döntés alapján lehetséges. Ilyen eset lehet, ha tudományosan igazolható, hogy a felszíni víztestek szennyeződése felületi lefolyás által elhanyagolhatóan kicsi (pl. a hatóanyag és a releváns metabolit(ok) talajon történő bomlása rendkívül gyors). Amennyiben a növényvédő szeres kezelés közvetlen talajba juttatással történik, PECSW és PECSED számításokra és kockázatbecslésre nincs szükség, viszont az engedélyt ennek megfelelő korlátozással adja ki a hatóság. A modellezésekhez a hatóanyag értékelése során elfogadott európai végpontokat kell használni. Ha PECSW modellezéshez nincsenek külön végpontok meghatározva, a kalkulációhoz alapesetben a normalizált laboratóriumi/szabadföldi – egyszerű elsőrendű kinetikai modellel meghatározott – felezési idők mértani középértéke használandó. Az adszorpciós koefficiens tekintetében a számtani középértékeket kell használni. A vízben és az üledékben való bomlás szempontjából a víz/üledék vizsgálatok eredményei a meghatározók. A felszíni víztestek kitettségének (expozíciójának) csökkentése, így a kockázat csökkentése kezeletlen, nem permetezett biztonsági sáv (pufferzóna) megtartásával lehetséges. Az elsodródást csökkentő pufferzóna borítottsága nem meghatározott, szélessége maximum 50 méter. A lefolyás csökkentésére növényzettel borított pufferzóna (Vegetated Filter Strip – VFS) kerülhet előírásra, melynek alkalmazása esetén a növényvédő szer kijuttatásakor nagy sűrűségű növényállománnyal való fedettség szükséges a felszíni víz partjától meghatározott szélességű sávban. Maga a kultúrnövény nem tesz eleget a szükséges borítottsági feltételnek. A FOCUS útmutató (FOCUS (2007) „Landscape And Mititgation Factors In Aquatic Risk Assessment. Volume 1. Extended Summary and Recommendations. Volume 2. Detailed Technical Reviews.” Report of the FOCUS Working Group on Landscape and Mitigation Factors in Ecological Risk Assessment, EC Document Reference SANCO/10422/2005 v2.0, September 2007. 169 & 436 pp) ajánlásai

10 szerint 10 vagy 20 méteres VFS vehető figyelembe a megadott csökkentési értékek alkalmazásával. Ezen pufferzónák modellezése FOCUS Step 4 módszerekkel végezhető el. Elsodródást csökkentő szórófejek, vagy más kockázatcsökkentő eljárások figyelembevétele az engedélyezési eljárás során csak alapos mérlegelést követően, szakértői döntés alapján lehetséges. A pufferzóna és a becsült környezeti koncentráció számítása minden esetben szükséges hagyományos szórófejekkel is (elsodródást csökkentő szórófejek nélkül). Amennyiben a növényvédő szer használatának alacsony kockázata csak valamely kockázatcsökkentő eljárással (pufferzóna, elsodródást csökkentő szórófej) bizonyított, az engedélyt ennek megfelelő korlátozással adja ki a hatóság. A PECSW és PECSED számításokhoz alkalmazandó modelleket, illetve azok alkalmazhatóságát a kockázatbecslésben a 2. ábra foglalja össze.

Elsőrendű, laboratóriumi, vizsgálatok

E-1

F-1

FOCUS Step 1-2

Magasabb rendű vizsgálatok (pl. mezokozmosz)

E-2

F-2

FOCUS Step 3; R3, R4 forgatókönyvek

F-3

FOCUS Step 3; R1

F-4

FOCUS Step 4; R3, R4, R1 forgatókönyvek

Javasolt első elvégzendő összehasonlítás Javasolt, másodikként elvégzendő összehasonlítás Alternatív lehetőség 2. ábra:

2.4

A felszíni víz, illetve üledék koncentrációját modellező módszerek, illetve azok alkalmazhatósága a kockázatbecslésében

A levegőben várható koncentráció kiszámítása

Azon növényvédő szerek esetén, melyek hatóanyaga(i) és releváns metabolitja(i) alacsony gőznyomással (< 10-5 Pa; 20°C) illetve Henry állandóval rendelkeznek, valamint a becsült felezési idő (DT50A) nem haladja meg a 2 napot, PECA értékek számítását a magyarországi engedélyezési eljárás nem követeli meg. Amennyiben PECA érték számítása szükséges, a FOCUS (2008) “Pesticides in Air: Considerations for Exposure Assessment”. Report of the FOCUS Working Group on Pesticides in Air, EC Document Reference SANCO/10553/2006 Rev 2 June 2008. 327 pp dokumentum útmutatásait kell követni. Ha a gőznyomás > 10-4 illetve 10-5 Pa (talajról illetve növényről; 20°C), illékonysági vizsgálat szükséges. Az evaporációs limit 20%, meghaladása esetén levegőben való fotokémiai oxidatív bomlási vizsgálat szükséges.

11

3

Növényvédő szer légi úton való kijuttatásának engedélyezése

A növényvédő szer légi úton történő kijuttatásának engedélyezése a 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet alapján történik. E rendelet 10§. (4) bekezdése szerint növényvédő szer légi úton való kijuttatásának engedélyezéséhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a kijuttatás előnyeire, indokoltságára, esetleges környezeti és egészségi kockázatára vonatkozó adatokat. A légi úton történő kijuttatás általános szabályait, előírásait a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKMKvVM együttes rendelet szabályozza. A környezeti kockázatbecslés tekintetében elsősorban a felszíni vizekben várható koncentráció számítása szükséges az elsodródásból adódó fokozottabb kockázat következtében. A PECSW és PECSED értékek kiszámításához a FOCUS (2001) “FOCUS Surface Water Scenarios in the EU Evaluation Process under 91/414/EEC”. Report of the FOCUS Working Group on Surface Water Scenarios, EC Document Reference SANCO/4802/2001-rev.2. 245 pp dokumentum útmutatásait kell követni. A számítást a http://viso.ei.jrc.it/focus/ internetes oldalról letölthető számítógépes modellprogramokkal lehet elvégezni. A modellprogramok a felszíni víztestet érő szennyezés három útját szimulálják (elsodródás, drénezés, lefolyás), melyek közül a légi kezelés az elsodródást növeli meg jelentősen. A modellprogram az elsodródás kockázatbecslésére négy különböző növénycsoportot (szántóföldi, szőlő, gyümölcsös és komló) határoz meg négy eltérő kijuttatási technológiát feltételezve. A különböző növénycsoportokhoz eltérő elsodródási értékek tartoznak, a légi kezeléshez 33,2%, azaz ekkora elsodródással számol a modell (az érték az AgDrift modell segítségével került meghatározásra). Amennyiben a növényvédő szer légi kijuttatásának alacsony kockázata csak valamely kockázatcsökkentő eljárás alkalmazásával (pufferzóna, elsodródást csökkentő szórófej) bizonyított, az engedélyt ennek megfelelő korlátozással adja ki a hatóság.

4

Zárt, ill. részben zárt termesztő berendezésben történő növényvédelmi kezelés környezeti kockázatbecslése

A környezeti kockázatbecslés szempontjából zárt termesztő berendezésnek számít minden olyan termesztési hely, mely minden oldalról burkolt (pl. raktárépület) és így ellenőrzött körülmények között megakadályozza a kijutatott növényvédő szer környezetbe jutását. Ebben az esetben a növényvédő szer nem szennyezi a talajt, azon keresztül nem mosódik ki a felszín alatti vizekbe, nem folyik le a felszíni vizekbe és nem sodródik el. Ilyen zárt körülmények között nincs szükség környezeti kockázatbecslésre; a felhasználásra vonatkozó korlátozó előírást az okirat tartalmazza. A részben zárt termesztő berendezések (pl. fóliasátor) nem akadályozzák meg a növényvédő szer környezetbe jutását, így annak megfelelően kell elvégezni a kockázatbecslést, hogy a növényvédő szer mely környezeti elemekkel kerül/kerülhet kapcsolatba. Az alulról nem burkolt berendezések esetén a talajban várható koncentráció (PECS) és a talajvízben várható koncentráció (PECGW) számítása szükséges a korábbiakban leírt modellprogramok segítségével.

12 5

Növényvédő szerek biztonsági óvó rendszabályaira vonatkozó különleges S mondatok és egyéb előírások

A különleges S mondatok a kockázatbecslés nyomán a 89/2004 (V. 15.) FVM rendeletet követve kerülnek alkalmazásra. 5.1

Általános megfogalmazásban • SPe 1 „A talajvíz/a talaj élő szervezeteinek védelme érdekében ezt, vagy [megfelelő hatóanyag vagy anyagcsoport]-ot tartalmazó bármilyen más készítményt ne használja ugyanazon a területen [az előírt időtartam/gyakoriság]-nál hosszabb ideig/többször!” (Maximum xxx g hatóanyag/ha/yyy év)

„A mondatot olyan növényvédő szerekre kell alkalmazni, amelyeknél az egységes elvek szerint elvégzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentésére intézkedések szükségesek, elsősorban a talajban való felhalmozódás (kumuláció), a földigilisztára vagy más talajlakó szervezetre gyakorolt hatás vagy a talaj mikroflóra, illetve a talajvíz szennyeződése elkerülésére” (89/2004 (V.15.) FVM). [Pl.: A talajvíz védelme érdekében a készítmény vagy más, xxx hatóanyagot tartalmazó készítmény, ugyanazon a területen yyy évente egyszer, maximum zzz g/ha dózisban használható!] • SPe 2 „A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében [az előírt talajtípus vagy helyzet] talajokon ne használja!” „A mondatot a talajvíz vagy felszíni víz potenciális szennyeződésének elkerülésére kell alkalmazni bizonyos körülmények között (például: talajtípus, topográfia vagy drénezett talaj), ha az egységes elvek szerint végzett értékelés alapján, az engedélyezett felhasználási területen a veszély csökkentését szolgáló intézkedésekre van szükség az elfogadhatatlan hatások elkerülésére” (89/2004 (V.15.) FVM). 5.2

Speciálisan meghatározott esetek

Ha KOC < 50 ml/g és PECGW < 0,1 μg/l: • SPe 2 „A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében homoktalajokon (KA < 302) és felszíni karsztos területeken ne használja!” (219/2004 (VII. 21.) Korm. rend. alapján; 2. melléklet, 1.b) pont)3 Ha KOC < 50 ml/g és PECGW > 0,1 μg/l: • SPe 2 „A talajvíz/a vízi szervezetek védelme érdekében homoktalajokon (KA < 30), valamint fokozottan érzékeny és/vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területeken ne használja!” (219/2004 (VII. 21.) Korm. rend. alapján; 2. melléklet, 1.a-d) és 2.b) pont)4 2

3

Arany-féle kötöttség

219/2004 (VII. 21.) 2. melléklet “1.b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.” 4 219/2004 (VII. 21.) 2. melléklet “1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület: a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei.

13

A felszín alatti víz állapota szempontjából különböző érzékenységi csoportba sorolt területeket a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rend. mellékletei térképek és településlista formájában tartalmazzák. 5.3

Egyéb környezetvédelmi előírások

Mindig előírandó az engedélyokiratban a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rend. alapján, azonban ha KOC < 50 ml/g és PECGW > 0,1 μg/l nem szükséges, mert a 219/2004 (VII. 21.) 2. melléklet 1.a) pontja szerinti korlátozás szigorúbb: • Az ivóvízbázisok belső védőterületén felhasználni tilos, külső védőterületen és a hidrogeológiai védőövezeten belül külön engedélyezéstől függően használható. (123/1997 (VII. 18.) Korm. rend. alapján.)

b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is. d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei.” 219/2004 (VII. 21.) alapján „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: a 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória (fokozottan érzékeny) a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja [Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.] szerinti besorolású területek”

14

6

Az útmutatóhoz felhasznált jogi és szakmai hivatkozások

123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 89/2004 (V.15) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 44/2005 (V. 6.) FVM-GKM-KvVM Együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről 1107/2009/EK Európai Parlament és Tanács rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről FOCUS (1997) “Soil persistence models and EU registration“ Report of the FOCUS Surface Water Models Working Group, 29.2.97 FOCUS (2000) “FOCUS groundwater scenarios in the EU review of active substances” Report of the FOCUS Groundwater Scenarios Workgroup, EC Document Reference SANCO/321/2000 rev.2, 202 pp FOCUS (2001) “FOCUS Surface Water Scenarios in the EU Evaluation Process under 91/414/EEC”. Report of the FOCUS Working Group on Surface Water Scenarios, EC Document Reference SANCO/4802/2001-rev.2. 245 pp FOCUS (2002) “Generic guidance for FOCUS groundwater scenarios” Version: 1.1 Date: April 2002 FOCUS (2007) „Landscape And Mititgation Factors In Aquatic Risk Assessment. Volume 1. Extended Summary and Recommendations. Volume 2. Detailed Technical Reviews.” Report of the FOCUS Working Group on Landscape and Mitigation Factors in Ecological Risk Assessment, EC Document Reference SANCO/10422/2005 v2.0, September 2007. 169 & 436 pp FOCUS (2008) “Pesticides in Air: Considerations for Exposure Assessment”. Report of the FOCUS Working Group on Pesticides in Air, EC Document Reference SANCO/10553/2006 Rev 2 June 2008. 327 pp. Guidance Document on Persistence in Soil 9188/VI/97 rev 8 12.07.2000 Guidance document on the assessment of the relevance of metabolites in groundwater of substances regulated under council directive 91/414/EEC, SANCO/221/2000 rev. 10 (25 February 2003) Opinion of the Scientific Panel on Plant Health, Plant Protection Products and their Residues on a request of EFSA related to FOCUS groundwater models. The EFSA Journal (2004) 93, 1-20.

15

1. melléklet: angol nyelvű összefoglaló a magyar nemzeti követelményekről Hungarian e-fate requirements (May 2014) Calculations of the predicted environmental concentrations (PEC) in the relevant environmental compartments (soil, groundwater, surface water and air): PECsoil: Harmonised assessment, the same calculations as for a core dossier. PECgw: Use of FOCUS models follows the PPR Panel recommendations: primarily PEARL should be used. If calculation with one model is carried out only, results of all scenarios should be lowered by one order of magnitude than the limit (0.1 µg/L) for authorisation. If the trigger is breached, PELMO or PRZM is also required. HU uses the relevant scenarios of Chateaudun, Hamburg, Okehampton, Kremsmunster and Piacenza for groundwater modelling. Scenario Chateaudun is the most relevant for Hungary; the concentration of the active substance should always remain below 0.1 µg/L. The remaining scenarios are allowed to surpass this limit, but not to exceed 0.2 µg/L. If the parent compound or its metabolites have a Koc of < 50 mL/g and the metabolites far exceed 0.1 µg/L, the application of the product is not allowed to be authorised in sensitive areas (e.g. in karstic areas or on sandy soil). The predicted concentration of a metabolite in groundwater should not exceed the 10 µg/L limit. PECsw: R1, R3 and R4 surface water scenarios of FOCUS Step 3-4 are always required. Drainage is not an important issue in Hungary, therefore D scenarios are negligible. (However, in case of assessment for drained areas, results of D3 and D5 scenarios are considered by the Hungarian authority.) The use of the vegetative buffer strip to mitigate run-off as recommended by the official EU guidance is acceptable (10 or 20 m). Furthermore, drift reducing nozzles can be taken into consideration (50-75%), but it has to be mentioned, that the use of these kinds of tools is not fully widespread in Hungary, therefore spray drift buffer zones (max. 50 m), calculated without drift reducing nozzles should also be submitted. (For the crop-specific surface water scenarios, see the table on the next page.) PECair: HU also uses the Annex I agreed endpoints for individual active substances.

16 Crop-specific surface water scenarios of Hungary (Step 3) Crop grouping cereals, spring cereals, winter field beans grass / alfalfa hops legumes maize oil seed rape, spring oil seed rape, winter pome/stone fruit potatoes soybeans sugar beet sunflower tobacco vegetables, bulb (onion) vegetables, fruiting (tomato) vegetables, leafy (cabbage) vegetables, root (carrot) vines Notes: a – current requirements b – under consideration * the only available drainage scenario is D6

In all cases a R4 R1, R3, R4 R1, R3, R4 R3 R1 R1, R3, R4 R1, R3, R4 R1 R1, R3 R1, R3, R4 R1, R3 R3, R4 R1, R3 R1, R3, R4 R3 R1, R3, R4 R3, R4 R1, R3, R4 R1, R3, R4 R1, R3, R4

For drained area b D3, D5 D3, D5 D3 D3, D5 D3, D5 D3, D5 D3, D5 D3, D5 D3, D5 D3 D3 D5 D3 D6* D3 D3 D6*

Kockázatbecslés a nem cél-szervezetekre (ökotoxikológia)

2

Tartalom 1. A földi növényvédelem ökotoxikológiai vonatkozásai ................................................................3 1.1. Szárazföldi gerincesek (madarak és emlősök) ......................................................................3 1.2. Vízi szervezetek ....................................................................................................................3 1.3. Beporzók (mézelő méh, poszméh és egyéb nem társas méhek) ...........................................6 1. függelék..................................................................................................................................13 1.4. Egyéb hasznos élő szervezetekre (hasznos ízeltlábúak) .....................................................14 1.5. Talajlakó nem-cél makro-szervezetek.................................................................................14 1.6. Talajlakó nem-cél mikroorganizmusok...............................................................................15 1.7. Nem-cél növények...............................................................................................................15 1.8. Biológiai szennyvíztisztításra gyakorolt hatás ....................................................................15 1.9. A növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának szempontjai a méhekre és az egyéb nem cél szervezetekre gyakorolt hatás alapján ................................................................15 2. A légi növényvédelem ökotoxikológiai vonatkozásai ...............................................................16 3. Az útmutatóhoz felhasznált jogi és szakmai hivatkozások ........................................................19

3

1. A földi növényvédelem ökotoxikológiai vonatkozásai A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V. 15) FVM rendelet, A növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelet előírásai értelmében, a növényvédő szerek engedélyezési eljárásának részeként, benyújtandó dokumentációban az élő környezet következő elemeire kell kockázatbecslést benyújtani: -

szárazföldi gerincesek vízi szervezetek beporzó rovarok egyéb hasznos ízeltlábúak talajlakó nem-cél makro-szervezetek talajlakó nem-cél mikroorganizmusok nem-cél növények biológiai szennyvíztisztításra gyakorolt hatás

1.1. Szárazföldi gerincesek (madarak és emlősök) A kockázatbecslés elvégzéséhez a Guidance Document on Risk Assessment for Birds and Mammals under Council Directive 91/414/EEC SANCO/4145/2000 (25 September 2002) és/vagy Guidance of EFSA on Risk Assessment for Birds and Mammals (17 December 2009) dokumentumok útmutatásait kell követni. A 2010. július 1-ét követően az újonnan benyújtott dossziéknál már az EFSA által kibocsátott útmutató alapján készített kockázatbecslést kell elvégezni. A nemzeti sajátosságok az 1. sz. mellékletben kerülnek ismertetésre. Csávázó szerre / granulátumra végzett értékelés függetlenül a kockázatbecslés eredményétől, a talajba nem bedolgozott, felszínen maradt csávázószeres magvak / granulátum elfogyasztásából adódó kockázat csökkentéséhez valamennyi csávázó szer / granulátum készítményt el kell látni SPe 5 és SPe 6* standard mondatokkal. *SPe 5: „A madarak/vadon élő emlősök védelme érdekében a növényvédő szerrel kezelt szaporítóanyagot / növényvédő szert teljes egészében be kell dolgozni a talajba! Ügyeljen arra, hogy a szer a sorok végén is teljes egészében be legyen dolgozva!” SPe 6: „A madarak/vadon élő emlősök védelme érdekében távolítsa el a véletlenül kiömlött növényvédő szerrel kezelt szaporítóanyagot / növényvédő szert! Csávázott magvak esetében, egyéb környezetvédelmi előírásként helyettük a következő mondatok is adhatók (nem ekvivalens mondatok): A vadon élő madarak és emlősök védelme érdekében a csávázott vetőmag nem maradhat a talaj felszínén. A kifolyt magvakat el kell távolítani, vagy földdel takarni! 1.2. Vízi szervezetek A kockázatbecslés elvégzéséhez a Guidance Document on Aquatic Ecotoxicology in the context of the Directive 91/414/EEC Sanco/3268/2001 (17 October 2002 rev.4 final) dokumentum útmutatásait kell követni.

4 A növényvédő szerek vízi szervezetekre kifejtett toxikológiai hatása alapján történő veszélyességi besorolása (továbbiakban besorolás) és a nem kezelt biztonsági védőtávolság (pufferzóna) meghatározása az alábbiak szerint történik: A növényvédő szerek vízi szervezetekre kifejtett hatása alapján történő veszélyességi besorolásához, a 89/2004 (V. 15) FVM rendeletet, A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletet, továbbá Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendeletet alkalmazza a hatóság. A vízi szervezetek védelme érdekében minden növényvédő szer esetében – az élővizekben való felhasználásra engedélyezettek kivételével – egy nem kezelt biztonsági sáv (pufferzóna) megtartását írja elő a hatóság. A pufferzóna meghatározása két módon történhet: 1. veszélyességi besorolás alapján 2. kockázatbecslés alapján Besorolás alapján történő vízi pufferzóna megállapítását akkor alkalmazza a hatóság, ha alkalmas kockázatbecslési számítás nem áll rendelkezésre. Amennyiben alkalmas kockázatbecslési számítás rendelkezésre áll, és a pufferzóna megállapítása kockázatbecslés alapján lehetséges, az engedélyokiratban ezt a kockázatcsökkentő intézkedést írja elő a hatóság, a besorolás alapú pufferzóna helyett. A növényvédő szerek vízi szervezetekre kifejtett hatása alapján történő besorolását és a veszélyességi besorolás alapú pufferzóna meghatározását az alábbi táblázat tartalmazza:

Vízi veszélyesség 44/2000 EüM r. / 1272/2008/EK r.

Vízi szervezetekre veszélyesség

Besoroláson alapuló vízi védősáv

Kifejezetten veszélyes

50 m

Közepesen veszélyes

30 m

N; R50 (nagyon mérgező a vízi szervezetekre); N; R50/53 (nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat) / H 400 (nagyon mérgező a vízi élővilágra), H 410 (nagyon mérgező a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz) N; R51/53 (mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást

5 okozhat) / H 411 (mérgező a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz) R52/53 (ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat) R53 (a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat) / H 412 (ártalmas a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz) H 413 (hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra) Nem jelölésköteles

Mérsékelten veszélyes

20 m

Nem jelölésköteles

5m

A vizektől való távolság definíciója: • A szántóföldi kultúrák esetében, az utolsó szórófej és a vízpart teteje közötti távolság, mínusz egy fél szórófej köz távolság. • Gyümölcsös (bokor) esetében, a permetezett sor közepe és a vízpart teteje közötti távolság, mínusz egy fél sorköz távolság. A készítmény akut toxicitási adatainak rendelkezésre kell állnia, legalább a halra, vízi gerinctelenre és algára (vízi növényekre) kivéve, ha a hatóanyag hasonló adatából lehet következtetni a készítményre. Ilyen eset bekövetkezhet, ha csak egy hatóanyagot tartalmaz a készítmény, s nincs benne olyan segédanyag, oldószer stb., amely fokozhatja a hatóanyag toxicitását. Ha egy élőlénycsoport legalább százszor érzékenyebb, mint a többi, abban az esetben elegendő a rá vonatkozó adat. Amennyiben a hatóanyag valamely releváns metabolitja toxikusabb, mint az anyavegyület, a pufferzóna meghatározásnál azt is figyelembe kell venni. Nem jelölés köteles az a növényvédő szer, amelynél veszélyre/kockázatra utaló mondatot, ill. veszélyességi kategóriát a fentiek közül nem lehet meghatározni, vagy az akut LC50/EC50 érték a legérzékenyebb tesztelt vízi szervezeten > 100 mg/l. Ezekben az esetekben, ha a pufferzóna meghatározása besorolás alapú – az élővizekben való felhasználásra engedélyezettek kivételével – 5 m nem permetezett védősávot ír elő a hatóság. Megjegyzendő, hogy az 5 m kezeletlen biztonsági sáv növényzettel borított (zárt gyep) területet jelent. A növényvédő szerek – az élővizekben való felhasználásra engedélyezettek kivételével – kockázatbecslés alapú pufferzóna meghatározása az alábbi táblázat alapján történik:

6 A kockázatbecslés alapján biztonságosnak ítélt, nem permetezett védősáv <5m > 5 – 10 m > 10 – 15 m > 15 – 20 m > 20 – 25 m > 25 – 30 m > 30 – 35 m > 35 – 40 m > 40 – 45 m > 45 – 50 m > 50 m

Kockázatbecslésen alapuló pufferzóna 5m 10 m 15 m 20 m 25 m 30 m 35 m 40 m 45 m 50 m szakértői döntés alapján

Több növényi kultúrára történő kockázatbecslés esetén, a pufferzónát az egyes kultúrákra egyedileg kell megadni. Az SPe 3* standard mondat ennek megfelelően, kultúrákra tagolva kerül megfogalmazásra: *SPe 3: - A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy kezeletlen biztonsági sávot! - A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy nem permetezett, növényzettel borított (zárt gyep) biztonsági sávot! Amennyiben egy növényvédő szer nem alkalmazható biztonságosan 50 m, vagy annál kisebb nem permetezett védőtávolság használatával, akkor a növényvédő szer csak eseti döntés alapján engedélyezhető. A pufferzóna meghatározása egyedi, szakértői döntés alapján történik. A csávázó szerek / granulátumok esetében alkalmazandó /alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedés az egyéb környezetvédelmi előírások pont alatt: A növényvédő szer / csávázott vetőmag nem használható / növényvédő szerrel kezelt szaporítóanyag nem vethető a vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében mért 5 m-es biztonsági távolságon belül! Az ivóvízbázisok belső védőterületén felhasználni tilos, külső védőterületen és a hidrogeológiai védőövezeten belül külön engedélyezéstől függően használható. A készítmény nem alkalmazható fokozottan érzékeny felszín alatti vízvédelmi területen! 1.3. Beporzók (mézelő méh, poszméh és egyéb nem társas méhek) A kockázatbecslés elvégzéséhez a Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology under Council Directive 91/414/EEC SANCO/10329/2002 (17 October 2002 rev 2 final) dokumentum útmutatásait kell követni. A növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásának vizsgálata, besorolása és a kockázat becslés:

7 1.3.1. Méhekre gyakorolt hatás meghatározása A növényvédő szerre (hatóanyagra) olyan részletes és összefoglaló adatokat kell benyújtani, amely tartalmazza a készítmény méhekre vonatkozó kockázatának értékeléséhez szükséges információkat. A 1107/2009/EK rendelet az elvégzendő vizsgálatokat és a kockázatbecslés folyamatát részletesen tárgyalja. A méhekre gyakorolt esetleges hatást minden esetben meg kell vizsgálni, kivéve, ha a készítményt speciálisan olyan körülmények között veszik használatba, amelyek során valószínűsíthetően nem kerül méhekkel érintkezésbe, például a) zárt helyen történő élelmiszertárolás, b) nem felszívódó vetőmagcsávázás, c) nem felszívódó, a talajba bedolgozandó készítmények, d) nem felszívódó nedves csávázási eljárás a palántázandó növények és hagymák esetében, e) növényi sérülést kezelő és gyógyító szerek, f) rágcsálóirtó csalétkek, g) beporzást nem igénylő üvegházakban. 1.3.1.1. Akut orális és kontakt toxicitás A vizsgálatnak meg kell határoznia a készítmény akut orális és kontakt LD50 értékeit. Ha a készítmény hatóanyagáról rendelkezésre állnak ezek az információk, és ezekből az adatokból megbízhatóan lehet következtetni a készítmény toxicitására, akkor a hatóanyag toxicitás adatai elegendőek. A készítménnyel végzett vizsgálati adat feltétlenül szükséges, ha: - a termék egynél több hatóanyagot tartalmaz, - nem lehet megbízhatóan eldönteni, hogy a készítmény toxicitása, a hatóanyag (vagy más, a hatóanyagot tartalmazó termék) toxicitásánál nem nagyobb. 1.3.1.2. A fiasítás etetési vizsgálata A vizsgálatnak elegendő adatot kell nyújtania ahhoz, hogy megbecsülhető legyen a növényvédő szernek (hatóanyagnak) a házi méh fiasítására vonatkozó lehetséges veszélyessége. A vizsgálatot rovarnövekedés-szabályozóként (IGR) viselkedő hatóanyagok esetében kell lefolytatni, kivéve, ha bizonyítható, hogy a házi méh fiasítása nagy valószínűséggel nem kerül érintkezésbe az adott anyaggal. 1.3.1.3. Kontakt maradék toxicitási vizsgálat A vizsgálatnak elegendő adatot kell nyújtania ahhoz, hogy felmérhető legyen a veszély/kockázat, amelyet a növényekben található, növényvédő szerből származó szermaradék-mennyiség a mézelő méhekre jelent. A vizsgálat elvégzése HQC > 50 (és a HQO ≤ 50) esetén indokolt lehet. A vizsgálatra nincs szükség, ha bizonyítható, hogy a növényekben nincs a mézelő méheket esetlegesen befolyásoló jelentős szermaradék-mennyiség, illetve, ha a ketreces, alagút vagy a szabadföldi vizsgálatok eredményei elegendőnek bizonyulnak ennek megítélésére. A HQ (=QH) értékek pontos magyarázata az 1.3.3. pontban található.

8 1.3.1.4. Ketreces vizsgálat A vizsgálatnak elegendő adatot kell nyújtania ahhoz, hogy felmérhető legyen az a veszély, amelyet a növényvédő szer jelenthet a méhek túlélésére és viselkedésére, esetlegesen a család túlélésére és fejlődésére fél-szabadföldi körülmények között. Szükség lehet a ketreces (és/vagy a szabadföldi) vizsgálatra, ha a HQO és/vagy HQC > 50, továbbá ha a fiasítás etetési vizsgálata során jelentős hatásokat lehet megfigyelni, vagy ha indirekt hatások (mint például a hatás késleltetettsége, vagy a méhek viselkedésének megváltozása) fellépésére lehet számítani. Szabadföldi vizsgálat lefolytatása esetén nincs szükség a ketreces vizsgálatra. 1.3.1.5. Szabadföldi vizsgálat A vizsgálatnak elegendő adatot kell nyújtania ahhoz, hogy felmérhető legyen az a veszély, amelyet a növényvédő szer jelenthet a méhek túlélésére és viselkedésére, esetlegesen a család túlélésére és fejlődésére. A szabadföldi vizsgálatra akkor van szükség, ha a HQO és/vagy HQC > 50 és nincs ketreces vizsgálat; vagy a ketreces vizsgálat eredménye kedvezőtlen. A szabadföldi vizsgálat során észlelt speciális hatások (például lárva-toxicitás, hosszú időtartamú szermaradék hatás, a méhek irányérzékét megzavaró hatások) megfigyelésére további, konkrét módszerekkel lefolytatott vizsgálatokra lehet szükség. 1.3.1.6. Alagút vizsgálat A vizsgálatnak elegendő adatot kell nyújtania ahhoz, hogy felmérhető legyen az a kockázat, amelyet a növényvédő szerrel szennyezett mézharmat, vagy a virágok jelenthetnek a táplálkozó méhekre. Amennyiben a ketreces, vagy a szabadföldi vizsgálat nem teszi lehetővé bizonyos hatások tanulmányozását, alagút vizsgálatra van szükség, mint például mézharmatot termelő levéltetvek és egyéb szívogató rovarok elleni védekezésre szánt növényvédő szer esetében. 1.3.2. Toxicitáson alapuló méhveszélyesség meghatározása és a besorolás Magasabb rendű vizsgálat(ok), illetve kockázatbecslés hiányában a hatóság toxicitás alapú besorolást alkalmaz. Ez az akut orális és kontakt toxicitás alapján, valamint, rovarnövekedés szabályzó hatású szereknél, a fiasítás etetési vizsgálata alapján történik az alábbi táblázatban jelölt kategóriákba. Orális és/vagy kontakt LD50; fiasítás etetési vizsgálat eredménye* < 1 µg/méh és/vagy káros a fiasításra 1 – < 100 µg/méh > 100 µg/méh

Besorolás

méhekre kifejezetten veszélyes méhekre mérsékelten veszélyes** méhekre nem jelölésköteles

* Készítmény adatokat figyelembe véve, hiányában hatóanyag adatok szerint, szakértői döntés alapján

9 ** Akkor adható, ha a készítménynek nincs reziduális hatása

Kockázatkezelésről, SPe 8 standard mondatok alkalmazásáról a rendelkezésre álló adatok alapján szakértő dönt. A méhekre mérsékelten veszélyes kategória a méhkímélő technológia előírását vonja maga után. (Részletezve ld. 1.3.3.2. b pont alatt.). A méhekre kifejezetten veszélyes kategória esetén a felhasználás korlátozása megegyezik a 1.3.3.2. d pont alatt tárgyalt, a méhekre kifejezetten kockázatos kategóriával. Az engedélyezett készítmények felülvizsgálata során törekedni kell a hiányzó méh kockázatbecslés mielőbbi elvégzésére az 1.3.3. pont szerint. 1.3.3. Kockázatbecslés és kockázatkezelés, SPe mondatok Meg kell határozni az orális és a kontakt veszélyességi hányadosokat (HQO és HQC). Ha a benyújtott dosszié nem tartalmazza, az illetékes hatóság is elvégezheti a számítást. HQO = dózis (g a.i./ha, vagy g termék/ha) / orális LD50 (µg a.i./méh, vagy µg termék/méh) HQC = dózis (g a.i./ha, vagy g termék/ha) / kontakt LD50 (µg a.i./méh, vagy µg termék/méh) 1.3.3.1. Eljárás HQ < 50 esetén Amennyiben a kapott hányados < 50, akkor a felhasználásból eredő kockázat elfogadható a mézelő méhekre. Nincs szükség magasabb rendű vizsgálatok elvégzésére, különleges S mondatok alkalmazására. 1.3.3.2. Eljárás HQ > 50 esetén Amennyiben a kapott hányados > 50, akkor a felhasználásból eredő kockázat mértékének meghatározásához, további, magasabb rendű vizsgálatokra van szükség. Ha nem áll rendelkezésre magasabb rendű vizsgálat (kontakt maradék toxicitás, ketreces vagy szabadföldi, esetleg alagút vizsgálat) az engedély kiadására csak különleges esetben kerülhet sor (lásd 1.3.3.2 pont d. rész), hiánypótlásra van szükséges. Magasabb rendű vizsgálatok eredményeinek értékelésekor a kockázat megítéléséhez és az esetleges korlátozások meghatározásához figyelembe kell venni a magasabb rendű vizsgálatok módszereit, elrendezését, körülményeit: a) Ha a ketreces és/vagy szabadföldi, vagy alagút vizsgálat – amely során a kezelés nappal, a méhek intenzív gyűjtési időszakában történt – eredményei a biztonságos felhasználást bizonyítják, akkor a méhekre elfogadható a kockázat, így a készítmény engedélyezhető az adott növénykultúrában. Amennyiben a készítmény „méhekre kifejezetten veszélyes” kategóriába esik (lásd 1.3.2. pont), a benyújtott adatok mennyisége és minősége alapján a hatóság a felhasználás módját és idejét korlátozhatja, különleges S mondatok alkalmazását írhatja elő. Amennyiben a készítmény nem esik a „méhekre kifejezetten veszélyes” kategóriába, különleges S mondatok alkalmazására nincs szükség. A készítmény engedélyokirat méhveszélyesség pontja alatt feltüntetendő: -

Nem jelölésköteles

b) Ha a ketreces és/vagy szabadföldi, vagy alagút vizsgálat - amely során a kezelés nappal, a méhek intenzív gyűjtési időszakában történt – eredményei nem bizonyítják a biztonságos

10 felhasználást (vagy nincs ilyen vizsgálati eredmény), akkor a készítmény nem engedélyezhető nappali időszakban permetezve. Amennyiben kontakt maradék toxicitási vizsgálat rendelkezésre áll és az eredménye megfelelő, az SPe 8 standard mondatokat alkalmazva, az engedélyezett felhasználási területen a méhek, vagy más beporzó rovarok védelme érdekében kockázat csökkentését szolgáló intézkedést szükséges előírni. Így az SPe 8 pontban a következő standard kifejezések alkalmazhatók: -

SPe 8:

Méhekre veszélyes! Méhek aktív gyűjtési időszaka idején nem alkalmazható!”*

*A korlátozás virágzó, nektártermelő kultúrára vonatkozik, amely nem standard mondatként feltüntetve: Virágzó kultúrában a méhek napi aktív gyűjtési időszaka idején nem alkalmazható! Kiegészítésképpen, feltüntetendő: -

a

készítmény

engedélyokirat

méhveszélyesség

pontja

alatt

Mérsékelten kockázatos

A növényvédelmi technológiában méhkímélő technológia kerül feltüntetésre: Kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel. c) Ha a ketreces és/vagy szabadföldi, vagy alagút vizsgálat – amely során a kezelés a méhek intenzív gyűjtési időszakán kívül történt – eredményei bizonyítják a biztonságos felhasználást, akkor a készítmény nem engedélyezhető nappali időszakban permetezve. Az engedélyezett felhasználási területen a méhek, vagy más beporzó rovarok védelme érdekében kockázat csökkentését szolgáló intézkedést szükséges előírni, az SPe 8 standard mondatokat alkalmazva, a b) pont szerint. d) Amennyiben a magasabb rendű vizsgálatok eredményei nem bizonyítják a biztonságos felhasználást, akkor a készítmény használatának kockázata a méhek és más beporzó rovarok tekintetében magas. Engedély kiadása csak indokolt esetben, eseti döntés keretében lehetséges, ha az engedélyezett felhasználási területen a méhek, vagy más beporzó rovarok védelme érdekében előírt kockázat csökkentését szolgáló intézkedéseket maradéktalanul be lehet tartani. Ennek megfelelően a következő SPe 8 standard kifejezések alkalmazhatók: -

SPe 8:

Méhekre veszélyes! / Tilos méhek közelében felhasználni! A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható! Az alkalmazás idejére és a kezelés után [megadott időszak] ideig távolítsa el vagy fedje be a kaptárakat! Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható! Virágzás előtt távolítsa el a gyomnövényeket/[megadott időpont] előtt nem alkalmazható!

Kiegészítésképpen, feltüntetendő: -

a

készítmény

Kifejezetten kockázatos

engedélyokirat

méhveszélyesség

pontja

alatt

11 A neonikotinoid csávázószerek / granulátumok esetében alkalmazandó kockázatcsökkentő intézkedés az egyéb környezetvédelmi előírások pont alatt: A leporló csávázó szer kockázatot jelent a környezetre, ezért a méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében minimálisra kell csökkenteni a vetés során leporlódó növényvédő szer elsodródását! Továbbá a mézharmattal kapcsolatosan adható az alábbi mondatok egyike: Mézharmat jelenléte esetén nem alkalmazható! A mézharmat aktív hordása esetén nem alkalmazható! Megjegyzés: a virágzó növényekre vonatkozó korlátozó előírások, a nektártermelő, és / vagy pollenadó növényekre vonatkoznak. Ilyen értelemben a burgonya, a kalászos növények stb. nem relevánsak, ha csak nem egyéb okból – mézharmat, anyarozs stb. – látogatják a méhek. 1.3.3.3. Extrapolálás növénykultúrák között Az egy adott növénykultúrán elvégzett ketreces, szabadföldi, vagy alagút vizsgálat az adott növénykultúrára, illetve fenológiai stádiumra (és egyéb körülményekre) vonatkozó kockázatbecsléséhez alkalmazható biztonsággal, azonban növénykultúrák közötti extrapolálás bizonyos esetekben lehetséges. A vizsgálat eredményeinek megfeleltethetőségekor a kérdéses növénykultúrákon, illetve azok fenológiai stádiumain túlmenően számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni, pl. évszak, időjárási viszonyok, méhcsaládok állapota, egyéb méhlegelők közelsége (szabadföldi vizsgálat), általában minden olyan körülményt, amely a már elvégzett vizsgálat eredményeinek és a tervezett felhasználás körülményeinek megítéléséhez szükséges, a méhek expozícióját, viselkedését befolyásolhatják. A készítmény méhtoxikológiai adatai, környezeti viselkedése, illetve a kockázatot jelző hányadosok abszolút értékei befolyásolhatják a megítélést. Bizonytalanság esetén a hatóság előírhat, a tervezett felhasználás körülményeit jobban reprezentáló vizsgálatokat. A vonatkozó előírások szerint elvégzett ketreces vizsgálat, amelyben virágzó facéliát (Phacelia tanacetifolia L.) alkalmaztak, minden magyarországi kultúrára kiterjeszthető. 1.3.3.4. Eljárás kedvezőtlen eredményű fiasítás etetési vizsgálat esetén Függetlenül a veszélyességi hányadosok értékétől, ha a fiasítás etetési vizsgálata káros hatást jelez, magasabb rendű vizsgálatok (ketreces, szabadföldi vagy alagút vizsgálat) során szükséges bizonyítani, hogy a készítmény használata a méhek fiasítására alacsony kockázattal jár. 1.3.3.5. Kockázat meghatározása és a besorolás A kockázatbecslés elvégzését követően az alábbi kategóriák kerülhetnek megállapításra: HQO és/vagy HQC Besorolás Kockázat kezelés (KK*) szükségessége HQ > 50 méhekre kifejezetten kockázatos KK: szükséges a 1.3.3.2. d) pont szerint HQ > 50 KK: szükséges a 1.3.3.2. b), vagy c) pont méhekre mérsékelten kockázatos szerint

12 HQ > 50 KK: nem szükséges** HQ < 50

méhekre nem jelölésköteles

* KK: magasabb rendű vizsgálat(ok) – beleértve a fiasítás etetési vizsgálatot – eredményei alapján, vagy a magasabb rendű vizsgálatok hiánya, illetve részleges hiánya miatt kockázatkezelésre, SPe 8 (különleges S) mondatok alkalmazására van szükség. ** Szakértői döntés alapján, amennyiben a készítmény méhekre kifejezetten veszélyes kategóriába esik (lásd 1.3.2. pont), a benyújtott adatok mennyisége és minősége alapján a hatóság a felhasználás módját és idejét korlátozhatja, különleges S mondatok alkalmazását írhatja elő (lásd 1.3.3.2. a pont), azaz méhekre mérsékelten kockázatos vagy méhekre kifejezetten kockázatos kategóriába sorolhatja.

A döntési folyamat egyes lépéseit az 1. függelék foglalja össze.

13 1. függelék Kockázatbecslési diagram

nem

QHO és/vagy QHC < 50 és a fiasítás etetési vizsgálat megfelelő

igen

A kockázat elfogadható (alacsony) a méhekre. Kockázat kezelésre nincs szükség

Elfogadható kockázat nem bizonyított

Magasabb rendű vizsgálatok

nem

Szabadföldi és/vagy ketreces, vagy alagút vizsgálat eredménye megfelelő nem

igen nem

Kontakt maradék toxicitás vizsgálata megfelelő

Csak eseti döntés alapján engedélyezhető, SPe 8 mondatok szükségesek

igen

A kockázat elfogadható a méhekre, de kockázatkezelésre van szükség (SPe 8 mondatok)

14

1.3.4. A méhes besorolás okiratbani megjelenítése (minta) Méhveszélyesség:

rendeltetésszerű felhasználása esetén nem jelölésköteles*

Méhveszélyesség toxicitás alapján:*

kifejezetten veszélyes;

Méhveszélyesség kockázatbecslés alapján:*

nem jelölésköteles

*A rendeltetésszerű felhasználás terminológiát, abban az esetben alkalmazzuk, mikor a veszélyességi és kockázati kategória jelentősen eltér egymástól. Pl. kifejezetten veszélyes a készítmény, de a kockázat szempontjából nem jelölésköteles. Csávázó szereknél elegendő a méhveszélyesség feltüntetése: pl.

Méhveszélyesség:

kifejezetten veszélyes

1.4. Egyéb hasznos élő szervezetekre (hasznos ízeltlábúak) A kockázatbecslés elvégzéséhez a Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology under Council Directive 91/414/EEC SANCO/10329/2002 (17 October 2002 rev 2 final) és a Guidance document on regulatory testing and risk assessment procedures for plant protection products with non-target arthropods (ESCORT 2) dokumentumok útmutatásait kell követni. 10 méternél szélesebb, táblán belüli pufferzóna esetén az engedélyezés csak kivételes esetben történhet. Az elsodródás csökkentő szórófej előírása indokolt lehet. A védősáv az SPe 3 standard mondatban, kultúrákra tagolva kerül megfogalmazásra: SPe 3: A nem cél ízeltlábúak/rovarok védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy kezeletlen biztonsági övezetet! A nem mezőgazdasági földterület alatt a növényvédő szerrel kezelt, kultúrnövénnyel fedett területen (in-crop), ill. a közvetlen vele határos, a táblához tartozó általában füves szegélyterületen (field boundary) túli élőhelyeket értjük. A mezővédő erdősáv is a védendő élőhelyek közé tartozik. Szerepük az ökológiai szolgáltatások fenntartásában létfontosságú. A táblák közötti fás-bokros terület, amennyiben az legfeljebb 2 m széles, a védősáv betartása szempontjából nem lényeges. Az off-field értékelésben a védelmi cél a biodiverzitás fenntartása, így legfeljebb átmeneti hatások engedhetőek meg, a hosszú távúak nem. Ezáltal az off-crop értékelésben aged residue vizsgálatok az alacsony kockázat igazolásához nem fogadhatóak el. 1.5. Talajlakó nem-cél makro-szervezetek A kockázatbecslés elvégzéséhez a Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology under Council Directive 91/414/EEC SANCO/10329/2002 (17 October 2002 rev 2 final) dokumentum útmutatásait kell követni.

15 1.6. Talajlakó nem-cél mikroorganizmusok A kockázatbecslés elvégzéséhez a Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology under Council Directive 91/414/EEC SANCO/10329/2002 (17 October 2002 rev 2 final) dokumentum útmutatásait kell követni. 1.7. Nem-cél növények A kockázatbecslés elvégzéséhez a Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology under Council Directive 91/414/EEC SANCO/10329/2002 (17 October 2002 rev 2 final) dokumentum útmutatásait kell követni. Általános alapelv, hogy 10 méternél szélesebb, táblán belüli pufferzóna esetén az engedélyezés csak kivételes esetben történhet. Az elsodródás csökkentő szórófej előírása indokolt lehet. A védősáv az SPe 3 standard mondatban, kultúrákra tagolva kerül megfogalmazásra: SPe 3: A nem cél növények védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy kezeletlen biztonsági övezetet! A gyomirtó szerek esetében alkalmazandó környezetvédelmi előírások pont alatt:

kockázatcsökkentő

intézkedés

az

egyéb

A nem cél növények védelme érdekében a permetezés során fellépő elsodródásra figyelemmel kell lenni! 1.8. Biológiai szennyvíztisztításra gyakorolt hatás Ha szakértő úgy ítéli meg, hogy a növényvédő szer vagy annak hatóanyaga(i), illetve metabolitja(i) káros hatással lehetnek a vízkezelési folyamatokra, ezen várható hatások felméréséhez kockázatbecslésre, illetve speciális vizsgálatokra lehet szükség. A növényvédő szer ilyen jellegű megítélésénél figyelembe veendő adatok tulajdonságok lehetnek pl. szennyvíz iszappal végzett vizsgálat (sewage sludge teszt) eredménye, biológiai lebonthatósági vizsgálat (ready biodegradibility teszt) eredménye, talajlakó nem-cél mikroorganizmusokkal végzett vizsgálatok eredményei, általában a toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságok, a tervezett felhasználás, a felszíni és felszín alatti vizek várható koncentrációinak előre jelzett értékei, környezeti monitoring vizsgálatok eredményei. Amennyiben kockázatbecslésre, speciális vizsgálatokra szükség van, azok módszereiről, illetve kiértékeléséről szakértő dönt. 1.9. A növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának szempontjai a méhekre és az egyéb nem cél szervezetekre gyakorolt hatás alapján A beporzó szervezetek (mézelő méh, poszméhek stb.) védelme érdekében, a forgalmi kategóriába sorolás során a hatóság figyelembe veszi a hatóanyag méhveszélyességét, a felhasználásból eredő kockázatot, illetve annak csökkentését célzó intézkedéseket. Fontos szempont, hogy a készítmény alkalmazása igényel-e speciális technológiai ismeretet, különös tekintettel a mézelő növények felismerésére, a mézharmat jelenlétének meghatározására, ill. a méhkímélő technológia ismeretére. Amennyiben kockázat csökkentő/kezelő intézkedésre van szükség, pl. méhkímélő technológia alkalmazása, vagy a virágzó, esetleg mézharmatos növényekre történő korlátozások előírása miatt, a készítmény szabad forgalmi kategóriába sorolása nem javasolt. Azonban, ha kis

16 csomagban van*, előhígított, spot kezelésre szánt stb., és úgy formulálják, vagy csomagolják, hogy ne legyen lehetőség a nagy volumenű kijuttató berendezéssel történő felhasználásra, akkor a méhekre kockázatos kategóriájú készítmények is kerülhetnek, házikerti, szabadforgalmú felhasználásra. Ez a kismértékű felhasználás csökkenti a méhcsaládok hanyatlásának valószínűségét, hasonlóan megelőzi az egyéb nem cél ízeltlábúak, talajlakók és a talajvíz károsítását, szennyezését. Az egyébként javasolt méhveszélyességi kategória és az SPe 8 standard mondat, a szabadforgalmú szer esetében is feltüntetésre kerül. [*A kis csomag maximum 3000 m2-es terület, legfeljebb 1X-i kezelésére elegendő mennyiséget jelent. További feltétel, hogy olyan szántóföldi nagykultúrát, mely házikertben nem fordul elő, nem tartalmazhat a felhasználási engedélye (ld. GAP). Kijuttatása extra védőfelszerelést nem igényel, legfeljebb a védőkesztyű használatát.] A méhek szempontjából, az I-II-es kategória figyelembevételével szakértői döntést igényel.

meghatározása,

az

egyéb

fejezetek

A vízi és az egyéb szárazföldi nem cél szervezetek tekintetében az alapelvek a fent leírtakhoz hasonlóak. A szabadforgalmú szer címkéjén, szükség szerint megjelenítendők az „N”, az „R és S” frázisok. Ezen készítmények kijuttatása nem történik nagyüzemi (hydraulic boom) permetezővel, ezért vízi / szárazföldi pufferzóna feltüntetése elhagyható. Ha a vele ekvivalens professzionális készítmény széles vízi pufferzónát igényel, akkor a házikerti csomagolására rákerülhet, a vízi veszélyesség feltüntetése mellett, a kockázatra felhívásként, annak csökkentéseként a következő mondatok valamelyike: - S 29: Csatornába engedni nem szabad! (kötelező azoknál a környezetre veszélyes és „N” szimbólummal jelölt anyagoknál, amelyeket a lakosság valószínűsíthetően használ, kivéve, ha ez rendeltetésszerű felhasználásnak minősül); megjegyzendő, hogy az S 57 frázis csak a professzionális szerekre alkalmazható. - SP 1: A növényvédő szerrel vagy annak csomagolóeszközével ne szennyezze a vizeket! Egyéb környezetvédelmi előírás: Az akváriumot, kerti medencét permetezés előtt letakarni szükséges! A nem cél növények védelme érdekében a permetezés során fellépő elsodródásra figyelemmel kell lenni! A forgalmi kategória besorolásnál biztosítani kell, hogy a házikerti felhasználás során a legfontosabb károsítók ellen rendelkezésre álljon megfelelő, szabad forgalmi kategóriájú készítmény.

2. A légi növényvédelem ökotoxikológiai vonatkozásai A merevszárnyú repülőgéppel és a helikopterrel végzett permetezések mellett, a hasonló környezeti terhelés miatt, a nagy hasmagasságú hidastraktorral (>150 cm) végzett kezelések értékelése is itt kerül tárgyalásra. A rovarölő, gombaölő, gyomirtó és deszikkáló szerek alkalmazása – a nem cél területek fokozottabb expozíciója révén – különleges figyelmet érdemel mind a környezeti sors, mind az ökotoxikológia terén. A légi kezelésre irányuló kérelmet minden esetben kockázatbecsléssel szükséges kiegészíteni.

17 Növényvédelmi munkát mezőgazdasági légi járművel csak légi kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerrel lehet végezni. A betartandó légi védőtávolságok és az egyéb előírások – a felszíni vizektől, nem mezőgazdasági földterülettől, más mezőgazdasági kultúráktól bontásban (továbbiakban nem-cél területek) a készítmény újonnan kiadott engedély okiratában vagy annak módosításában megjelenítésre kerülnek. Az értékelés és a védőtávolságok meghatározásának főbb szempontjai a következők: -

A környezeti expozíció becslése FOCUS (EU), AgDRIFT (EPA), ill. más validált módszerek használatával, pl. AGDISP (USDA).

-

Az egyes védőtávolságokra meghatározott környezeti terhelési adatokat összehasonlítva a legérzékenyebb vízi élőlényre / nem cél ízeltlábúra / szárazföldi növényre vonatkozó toxicitási adattal – biztonsági faktor alkalmazásával – kiszámítható az a védőtávolság, melynél a kockázat elfogadható szinten tartható.

-

A kis kockázatú szerekre, amennyiben a légi kockázatbecslés nem igényel védőtávolságot, minimum 20 m-es védősávot kell előírni a szárazföldi és a vízi nem cél területektől.

-

Ha a légi kijuttatásra engedélyezett szer engedély okirata nem tartalmazza a szükséges légi védőtávolságokat, úgy a növényvédő szerek esetében az engedélyokiratban a földi kijuttatásra meghatározott védőtávolságok kétszeresét, de legalább 20 méter védőtávolságot minden esetben alkalmazni kell a nem cél területektől. Megjegyzendő, hogy a 20 méteres sáv csak az úgynevezett alacsony kockázatú készítményekre adható. Veszélyes osztályozású komponenst tartalmazó készítményekre a védősáv meghatározása egyedi szakértői döntést igényel.

-

Glifozát hatóanyag tartalmú készítmény legalább 100 méteres nem-cél vízi és szárazföldi területre vonatkozó védőtávolság megtartásával permetezhető.

-

Termésnövelő anyag, vagy növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék kijuttatásakor felszíni vizektől legalább 50 méteres védőtávolság betartása szükséges.

-

A méhekre kifejezetten veszélyes, ill. kockázatos szerek alkalmazásakor a kihelyezett méhkaptárak 60 méteres sugarú környezetében a kijuttatás tilos! A mérsékelten veszélyes, ill. kockázatos szerek esetében a méhkímélő technológia előírásait kell figyelembe venni a méhkaptárak környezetében.

A védőtávolság megadható a vízi szervezetekre, a nem cél ízeltlábúakra és a nem cél növényekre az SPe 3 standard mondatban, földi / hidastraktor / légi kezelés bontásban. Alkalmazandó standard mondatok: SP 1

A növényvédő szerrel vagy annak csomagolóeszközével ne szennyezze a vizeket!

SPe 3

A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől ... m (hidastraktorral végzett kezelés esetén … m, légi kezelés esetén … m) távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet! A nem cél-ízeltlábúak védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől... m

18 (hidastraktorral végzett kezelés esetén … m, légi kezelés esetén … m) távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet! A nem cél-növények védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől … m (hidastraktorral végzett kezelés esetén … m, légi kezelés esetén … m), más mezőgazdasági kultúráktól … m (hidastraktorral végzett kezelés esetén … m, légi kezelés esetén … m) távolságban tartson meg egy nem permetezett biztonsági övezetet! Védőtávolságok összefoglalva: Földi

Hidastraktor

Légi

Felszíni vizektől Nem mezőgazdasági területeken lévő nem cél szervezetektől Más mezőgazdasági kultúráktól A légi felhasználásra engedélyezett készítmények felülvizsgálata során törekedni kell a hiányzó légi kockázatbecslés mielőbbi elvégzésére.

19

3. Az útmutatóhoz felhasznált jogi és szakmai hivatkozások 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 89/2004 (V.15) FVM Rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 1272/2008/EK Európai Parlament és a Tanács rendelet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM Együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről 1107/2009/EK Európai Parlament és Tanács rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről Guidance Document on Risk Assessment for Birds and Mammals under Council Directive 91/414/EEC SANCO/4145/2000 (25 September 2002) Guidance of EFSA on Risk Assessment for Birds and Mammals (17 December 2009) Guidance Document on Aquatic Ecotoxicology in the context of the Directive 91/414/EEC Sanco/3268/2001 (17 October 2002 rev.4 final) Guidance Document on Terrestrial Ecotoxicology under Council Directive 91/414/EEC SANCO/10329/2002 (17 October 2002 rev 2 final) Guidance document on regulatory testing and risk assessment procedures for plant protection products with non-target arthropods (ESCORT 2)

20

1. Melléklet NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK KÖRNYEZETI ÉS ÖKOTOXIKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSÉNEK NEMZETI SZEMPONTJAI 1. Fejezet: Madarak és emlősök Útmutató: ESFA 2009 ‘Risk Assessment for Birds and Mammals’ alkalmazandó Amennyiben a kockázatbecslés finomítása szükséges az európai útmutatók használhatók. Az alábbiakban a kockázatbecslés finomításának egyes pontjai kerülnek áttekintésre: Táblázat: Lehetőségek a madár és emlős kockázatbecslés finomítására Csoport

Finomítási pontok

Nemzeti követelmények

Madarak és emlősök

Táplálék aránya a kezelt területről (PT)

A módosított PT értékek csak a reproduktív kockázatbecslésben vehetők figyelembe. A rádiónyomkövetéses vizsgálatnak ideális esetben legalább 10 egyedet kell követnie. A 90% PT érték használható az értékelésben. Azonban a kockázat menedzser döntése alapján egyes indokolt esetekben az átlag is figyelembe vehető (mean PT), illetve kis egyedszám esetén a legrosszabb adat is választható. A vizsgálatnak a Kárpát-medencére is adaptálhatónak kell lennie.

Maradékanyag hanyatlás (Residue decline)

A focal fajok kiválasztásánál a > 20 % FO értéket érvényesítjük (frequency of occurence). A DT50 finomítása elfogadható, amennyiben a vizsgálat megfelelő minőségű (pl. megfelelő számú mintavétel történik). A vizsgálatnak a hazai klimatikus viszonyokat is reprezentálnia kell.

Maradékanyag egységnyi dózisra vetítve (RUD)

Az EFSA GD (2009) értékeit kell használni. Módosítás csak kivételes esetben akkor, ha megfelelő vizsgálatokkal van alátámasztva.

Táplálék összetétele a kezelt területről (PD)

A PD érték finomítható a kezelt területen élő releváns, ún. fokális fajokra (valódi fajok, melyek a kezelt kultúrában, a kezelés időpontjában előfordulnak). A vizsgálatnak a Kárpát-medencére is adaptálhatónak kell lennie. Kvantitatív értékelésben az AV-faktor nem vehető figyelembe. Kvantitatív értékelésben nem vehető figyelembe.

Elkerülés (AV) Hántolás (Dehusking)

21 Terhelési modellek (Body burden modelling) Szabadföldi vizsgálatok (Field trials) Fázis specifikus értékelés (Phase specific assessment)

Eseti elbírálás alapján.

Szabadföldi vizsgálatok, tudományos igényességgel végrehajtva elfogadhatóak. EFSA GD (2009) előírásai szerint.

Megjegyzés: a ’core’ dossziéba kerülnek az alapszintű értékelések (’screening, Tier1’). Tekintve a fokális fajok különbözhetnek az egyes zónabeli tagállamok között, ezért az az értékelés a nemzeti addendumba kerül.

3-4. háttéranyag: Növényvédő szer felhasználás Magyarországon

Recommend Documents