A
DUNÁNTÚLI ÁG. HITV. EV. EGYHÁZKERÜLET
SOPRONI LÍCEUMÁNAK (REÁLGIMNÁZIUMÁNAK)
ÉRTESÍTŐJE AZ 1928/29. ISKOLAI ÉVRŐL.
KÖZZÉTESZI:
HOLLOS J ÁNOS IGAZGATÓ.
SOPRON SZÉKELY ÉS TÁRSA KÖNYVNYOMDA
1929.
A
DUNÁNTÚLI ÁG. HITV. EV. EGYHÁZKERÜLET
SOPRONI LÍCEUMÁNAK (REÁLGIMNÁZIUMÁNAK)
ÉRTESÍTŐJE AZ 1928/29. ISKOLAI ÉVRŐL.
KÖZZÉTESZI:
HOLLÓS JÁNOS IGAZGATÓ.
SOPRON SZÉKELY ÉS T ÁR SA KÖNYVNYOMDA
1929.
BOTHÁR DÁNIEL 1856—1928.
A lefolyt tanévben ismét kiszólított bennünket a harangok hivó szava a temetőkertbe, hogy végső búcsút vegyünk inté zetünk nyugalmazott tanárától, Bolhár Dánieltől. Mélységes meghatottsággal állottunk meg szeretett volt kartársunk nyitott sírjánál, mélységes meghatottsággal mondottunk utolsó Isten hozzádot a körünkből immár végleg elköltözött jó embernek, jó tanárnak és jó barátnak. Az a 26 esztendő, melyet hivatása szolgálatában intézetünkben töltött, s amely idő alatt úgyszól ván napról-napra együtt lehettünk vele, nehézzé tette számukra az elválást már hét évvel ezelőtt is, mikor nyugalomba vonult. Hiszen nélkülöznünk kellett az ő mindig derült kedélyét, mely mint a napsugár űzte el környezetéből a gondok, a szomorúság felhőit j nélkülöznünk kellett az ő szelíd humorát, mellyel még a komolyabb pillanatokban is az életet, a világot szemlélte és amely lelkét, egész egyéniségét a vidámság derűs hangulatával vonta be. Azok közé a ritka emberek közé tartozott, akik meg tudnak elégedni azzal, amit sorsuk nekik osztályrészül juttatott, nem panaszkodnak, nem zúgolódnak még a mostoha viszonyok közepette sem. Csak néhány héttel halála előtt hallottuk tőle azt a nyilatkozatot: „ha újra kezdhetném életemet, akkor se kívánnék másként élni, mint ahogyan eddig éltem.“ Vájjon nem boldog, nem jó ember-e az, aki ezt magáról el tudja mondani. Mint tanár egyike volt a legkiválóbbaknak. Szerette hivatását, szívvel-lélekkel annak élt s a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekezett betölteni tisztének minden igazságát. Lelkesedéssel tolmácsolta az ifjúságnak az ókori klasszikusokat, a görög és római írókat, akiknek nemcsak nyelvében, de szellemében is teljesen otthonos volt épúgy, mint az összes szláv nyelvekben
4
és azoknak irodalmában is. Széleskörű nagy tudása tiszteletet, megértő jó szíve szeretetet ébresztett tanítványaiban, akik kö zelben s távolban mindig a legnagyobb hálával gondoltak rá s emlékeztek meg róla. És mi az ő kartársai, akik hosszabbrövidebb ideig, többen az intézetünkben töltött teljes 26 évéig együtt működhettünk vele, s akiket hozzá a kartársi, baráti szeretet köteléke fűzött, nemcsak a jó ember, a kiváló tanár, hanem a szerető jó barát elvesztését is gyászoljuk elhunytával, a jó barátét, aki az ő meleg szívének kisugárzó szeretetével a vele való érintkezést és együttműködést mindenkor kellemessé tette számukra. Testben immár végleg elhagyott bennünket, de kegyeletes emlékezete élni fog közöttünk, élni fog intézetünkben. * * * Bothár Dániel 1856 április 2-án született Besztercebányán. Középiskolai tanulmányait a besztercebányai ág. h. ev. (akkor négy osztályú) gimnáziumban és az ottani kir. kath, főgimná ziumban, főiskolai tanulmányait pedig a bécsi és budapesti tudományegyetemeken végezte. Középiskolai tanári oklevelét 1881-ben szerezte meg Budapesten a görög és latin nyelvből. Ez évi októbertől 1882 július 1-ig a fehértemplomi áll. gimná ziumban mint tanár, azután 1886-ig az újvidéki ipar- és keres kedelmi iskolában mint igazgató, 1896 szeptember 1-ig a felső lövői ág. h. ev. gimnáziumban, ettől fogva pedig a soproni ág. h. ev. líceumban szolgált mint tanár 1922 január 1-én történt nyugalomba vonulásáig.
Ü n n ep i b e s z é d a speyeri protestácíó 400 éves jubileumán. 1929. április 20-án elm ondotta : v itéz M a g a s s y Sándor, tanár.
Az egész világ protestáns népe a speyeri protestácíó 400 éves jubileumát ünnepli. Akik ezen az ünnepségen ünnepi beszédet hallgatnak, most újra megtanulják, hogy mi történt 400 évvel ezelőt Speyerben ; újra a szívükbe vésik, hogy miben állt őseink tiltakozása és újra ráeszmélnek arra, hogy mit is jelent igazán protestánsnak lenni. Jogunk van ehhez az ünnepléshez, hiszen mi is prostestánsok vagyunk s így mi is a lelkiismereti szabadság zászlója alatt küzdünk ; de kötelességünk is ez az ünneplés, mert azt a zászlót hitvallók, mártírok és gályarabok kezéből vettük át azzal, hogy mi is diadalra visszük és dicsőséggel adjuk tovább az utókornak. A mi ünneplésünk tehát nemcsak a szabadság örömmámora, hanem a felelőség teljes átérzése is ! Először a történelem beszél hozzánk, 400 esztendővel ezelőtt a németországi evangélikusokat boldog büszkeséggel töltötte el az a tudat, hogy számban és erőben egyre gyarapodnak. Nekik személyes tapasztalatuk volt, hogy az evangéliumi igazság mustármagva hogyan fejlődik naprólnapra terebélyes fává. Boldogok voltak. Reménykedtek és örven deztek. De ez a békés boldogság nem tartott sokáig. V. Károly császár már az 1521,-i wormsi edictummal megsemmisítette volna drága hitünket, ha a török és francia háborúk nem foglalkoz tatták volna. De most fegyverszünetre lépett a törökkel, békét kötött a franciákkal s a pápával és elhatározta, hogy a refor máció fölött meghúzatja a lélekharangot. E sötét elhatározásában többek között az is megerősítette, hogy a katolikus rendek ekkor már titokban szövetkeztek egymással Luther hívei ellen. A császár 1529. márc, 15.-ére Speyerben birodalmi gyűlést hirdettetett, hogy itt kimondják fölöttünk a halálos Ítéletet, A gyűlés összeült s a többség a pápa híveiből állott. Baj volt már az is, hogy a birodalmi gyűlést egy elfogult császár tekintélye irányította; baj volt az is, hogy a katholikusok voltak túlsúly ban ; de a legnagyobb baj az volt, — ami nekünk, protestánsok nak ma is a legnagyobb bajunk szokott lenni, — hogy a szer-
6
vezkedésre és tömörülésre nem gondoltak, vagy csak felületesen gondoltak. így történt aztán, hogy a speyeri birodalmi gyűlés olyan határozatokat hozott, amelyek a mi vallásunkat végveszedelem mel fenyegették, Kimondották, hogy akik már azelőtt is a pro testánsok ellen foglaltak állást, azok maradjanak meg továbbra is e mellett és alattvalóikat is ehhez tartsák. Azokban az orszá gokban, ahol a reformáció elterjedt, és nem lehet kiirtani a nélkül, hogy ott emiatt lázadás ne legyen, ott azon kell lenni, hogy a reformáció tovább ne terjedhessen. Kimondották, hogy nem szabad elfogadni és nyíltan hirdetni azt a lutheri tant, amely az oltári szentséggel való visszaélés ellen szól. Tilos a mise ellen beszélni vagy a misemondást megakadályozni. S végül kimondották, hogy sem erőszakosan téríteni, sem vallása miatt valakit zaklatani vagy állásától és kenyerétől megfosztani nem szabad, De ha valakit a felsőbb hatósága vallása miatt mégis üldözne, az üldözöttet senkinek sem szabad oltalmába venni. Világosan kitetszik, hogy ez a birodalmi gyűlés állami tör vény tilalma alá helyezi a reformácó szent ügyét; Isten tör vényét alárendeli féltékeny és irigykedő emberek rendelkezései nek és mit sem törődik a Szentírásnak azon intésével: „Isten nek kell inkább engedni, hogynem az embereknek." [Csel 5 . 29 .] Lehetetlenné akarja tenni a lélek szabad fejlődését és nem res pektálja az evangéliumnak azt az örvendetes izenetét, hogy sza badságra hívattattunk, nem pedig szolgaságra, Nyilvánvaló, hogy a katholikusoknak olyan előnyöket biztosít, amiket tőlünk meg tagad és ezzel napirendre tér azon jézusi alapigazság felett, hogy „Isten előtt nincsen személyválogatás." [Róm. 2 . 11 ,] A speyeri birodalmi gyűlés abba a hibába esett, amely a mi korunknak is hibája, ha a felekezeti kisebbségek kérdéséről van szó: elfelejtette, hogy a gyémánt bármily fényes és csodá latos is, de lényegében csak szén és ha elég, ép úgy elég, mint a szén. Nem nehéz kitalálni, hogy a speyeri birodalmi gyűlés a reformáció szíverét akarta átvágni. Az evangélikus rendek erre elhatározták, hogy a birodalmi gyűlés határozatai ellen ünnepélyesen tiltakoznak, protestálnak. Hat fejedelem és tizennégy város csatlakozott ehhez a tiltako záshoz. Protestációjukat írásba foglalták és ezt a protestációt éppen tegnap 400 esztendeje : 1529 április 19.-én átnyújtották a birodalmi gyűlésnek. Akik aláírták és átnyújtották, — azok az első igazi protestánsok, — átérezték, hogy ez kötelességük volt. Tudták, hogy egyházunk a sírját ásta volna meg, a győzelem zászlóját dohta volna el kezéből, ha ezt nem teszik. Méltó tehát, hogy ezt a protestációt mi is megismerjük. Évszázadok távolából ekként hangzik most hozzánk ez a világtörténelmi jelentő ségű irat: „Alulírottak, miként elődeik is, a császári felségnek és a birodalomnak, melynek nagysága, jóléte és virágzása szívükön
7
fekszik, mindenkor készségesen és hűséggel alávetették magukat s erre életük végéig ezután is hajlandók lesznek. De azokban a dolgokban, amik Istennek tiszteletére és a lélek üdvére vonatkoznak és amikben Isten parancsolata és lelki ismeretük szerint egyedül Istent tekinthetik a keresztség és az Isten Igéje alapján minden urak Urának és a szent keresztyén hit fenntartójának, — ezekben a dolgokban sem a királyi fel ségnek, sem a többségnek nem engedelmeskedhetnek. Azt a határozatot tehát úgy magukra, mint utódaikra nézve érvény telennek kell nyilvánítaniok. Protestálunk és bizonyságot teszünk nyilvánosan Isten előtt, hogy mi mindabba, ami Isten, az 0 Szent Igéje, mindnyájunk nak lelki üdve, jó lelkiismerete s a korábbi speyeri birodalmi végzés ellen határoztatnék, bele nem egyezünk, hanem azt semmisnek és érvénytelennek tartjuk.“ Ez történt 400 évvel ezelőtt Speyerben. És most véssük a szívünkbe azt is, hogy miben állt őseink tiltakozása. Fölemelt fővel és büszkén kimondjuk, hogy a protestáció nem volt semmiféle fékevesztett forradalmi berzenkedés az ural kodóval és az állammal szemben, hiszen az irat már az elején is hűségnyilatkozattal kezdődött. Őseink jól tudták, hogy az uralkodó és a birodalom sorsa az ő sorsuk is. De határozottan megkülönböztették az uralkodó és az állam jogkörét a hitbeli dolgoktól és a lelkiismereti szabadságtól, mert világos, hogy a lélek üdvösségét sem az uralkodó, sem a birodalom nem garan tálhatják, hanem csak egyedül az Isten. Amikor tehát őseink protestáltak, annak az evangéliumi igazságnak tettek eleget, hogy „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek“. Az ő tiltakozásuk a lelkiismereti szabadság manifesztálása volt. De világosan megmondották azt is, hogy a lelkiismereti szabadság nem szabadosság, nem is valami korlátlan, csapongó tulajdona az embernek, hanem ez az Isten Igéjéhez van kötve. Csak annak van joga szabad lelki fejlődéshez, aki aláveti magát az Isten Igéjének. Lehet valaki király, államférfi vagy tudós, — de ha nem ismer maga fölött Istent, nincsen sem lelki, sem erkölcsi nagykorúsága. Aki nem hajol meg Isten előtt, az fel tétlenül a világnak szolgál, — ez pedig erkölcsi koldusság. De elfogadják őseink a birodalmi gyűlés azon határozatát, mely szerint senkit sem szabad a vallásáért háborgatni. Ebből meg kitűnik, hogy a protestantizmus nem megrontója a felekezeti békességnek, hanem inkább azt proklamálja. Őseink ezzel is evangéliumi igazságot szolgáltak, mert szemük előtt tartották az írás szavát: „A jövendő a békesség emberéé.“ (37. zsolt. 37.) Akik ilyen nyilatkozatot tettek, azok jól ismerték a saját hitüket s ezért tudták tiszteletben tartani mások hitbeli meggyőződését is. Mert csak azok szítanak vallási békétlenséget, akik a saját hitüket sem élik igazán. Figyelemreméltó még az is, hogy a protestációt nem egy, sem két ember írta, hanem hat fejedelemség és 14 város népe
8
sugalmazta. Ha hiányzott volna belőlük az összetartás, meg bénult volna a haladás, mert nem lett volna sem protestáció, sem protestantizmus. Ebből megtanulhatja a világ, hogy az igazi protestáns ember sohasem a széthúzásnak, hanem az összetar tásnak az embere. Szinte magától oldódik meg az a kérdés: mit jelent protestánsnak lenni? Fájdalom, ma olyan időket élünk, amikor azt kell először nyíltan megmondanunk, hogy mit nem jelent protestánsnak lenni. Azért tartom ezt fontosnak, mert sokan azt hiszik, hogy a protestantizmus nem egyéb, mint világfelforgatás; mintha mi csak azért élnénk és lennénk, hogy tiltakozzunk minden fönn álló rend ellen. Mintha a protestantizmus minden felekezeti, társadalmi és nemzeti békességnek megbontója volna. Aki azt hiszi, hogy ezt jelenti protestánsnak lenni, az önmagáról állít ki szegénységi bizonyítványt. Hiszen aki konkolyt hint, annak nincs bátorsága elveiért máglyára menni, nincs ereje az igazáért gálya rab lenni és eltűrni évszázadok nyomorúságát. A protestáns mindenekelőtt hős és hősiességét türelmében manifesztálja. Tűr, ha kell a martiromságig is. De a protestáns ember olyan hős, akinek türelme sohasem jelent megalkuvó elvtagadást. Panaszolják sokan, hogy a protestáns világnézet mindig forradalmi; hogy mi a technika, a tudomány, irodalom és mű vészet kitaposott útjait keveseljük, sohasem akarunk megálla podni régi keretek közt, hanem állandó újításainkkal nyugtala nítjuk a világot. Valamikor a farizeusoknak és szadduceusoknak is az fájt, hogy Jézus az új bort új tömlőkbe akarta önteni s így az ő régi életük tömlői idejüket múlták. Pedig mindenki tudja, hogy ez a krisztusi lélek-modernizálás mindenkor csak javára volt az egyetemes emberiségnek. Kérdem azért: jobb volna vájjon ma is a középkorban élni s homályban tapogatózni csak azért, mert bizonyos életberendezkedéseknek kellemetlen az igazság törvénye, a haladás ? Hát nem dicsősége és kitünte tése az emberiségnek az, hogy a lélekszabadság jogánál fogva eljuthattunk például a rádióig, a repülőgépig vagy a telehorikus csodákig ? Hol tartanánk ma, ha nem lenne a világon szabad a kutatásszomj, tudományos ambíció és szorgalom ? — Bizony úgy van, hogy csak a beteg szemnek fáj a világosság. Csak annak fáj az élet haladása, aki lassan lemarad s a múlté lesz, mert félti a régi élet megszokott kényelmét. Protestánsnak lenni annyit jelent, mint jézusí modernségben élni, haladni, dolgozni, fejlődni, hogy beteljesedjék a krisztusi parancs: „Legyetek tökéletesek!" (Mt. 5, 48.) De jelent a protestantizmus tiltakozást is. Mi nem törőd hetünk bele abba, hogy e világ ördögei szabadon garázdálkod hassanak ; hogy csalás, hazugság, szemérmetlenség és becstelen ség piacot nyissanak a szívben. A protestáns ember, — legyen bár fiú vagy leány, inasgyerek vagy diák, fiatal, öreg, koldus vagy gazdag, — nem alkuszik meg semmivel sem, ami e világ
9
mocsári liliomaiért lelket vagy becsületet követel, hanem hadat izén neki gondolkodásban, érzésben és cselekvésben egyaránt. Igen, a protestantizmus tiltakozás is, de mindenekfölött az ízlés telenség, a trágárság és a jellemtelenség bűnei ellen ! Es protestánsnak lenni végül annyit jelent, mint „pro testor e“, vagyis bizonyságot tenni. A protestáns ember először is és utoljára is mindenekfölött protestáns, azaz bizonyságtevő, aki meggyőződését kimondja Isten és a világ előtt; aki nyíltan megvallja, hogy azért van ereje mindenre, mert van Krisztusa. Ha valakinek, akkor éppen nekünk szól az a jézusi figyelmez tetés : „Aki vallást tesz énrólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.“ [Mt. 10. 3 2 - 3 3 ] . Protestánsnak lenni annyit jelent, mint bizonyságot tenni arról a békességről, amit Jézus itthagyott és örökségképpen rábízott az övéire; bizonyságot tenni arról, hogy ezt a krisztusi örökséget megtartottuk és nem tékozoltuk el. Az mondta egyszer Jézus az ő hallgatóinak: „Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.“ [Ján. 13. 35]. Ezt pedig azért idéztem, mert mi sokszor szeretjük hangoztatni, hogy Krisztus tanítványai va gyunk. Ha valaki ezen ismertetőjel alapján indulna el igazi pro testáns embert keresni, az ott találna, ahol az emberek egy mást szeret k. Protestásnsnak lenni tehát annyit jelent, mint szeretni! Vajha már most is ráeszmélnénk erre !
I. A z intézet kormányzata és felügyelete. A soproni ág. h. ev. líceum (reálgimnázium) felett a fel ügyeletet, mint fenntartó hatóság a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület gyakorolja és pedig elnöksége: Kapi Béla püspök és Dr. Mesterházy Ernő egykázker. felügyelő, továbbá az egyházker. főiskolai nagy- és kisbizottság és a főisk. felügyelő útján. A főisk, felügyelő: Dr. Heimler Károly Sopron szab. kir. város főjegyzője.
II. Az intézet múltja*) 1557-ben a Sopronban már teljesen megerősödött refor máció hatása alatt a polgárság, élén Hummel Kristóf polgármes terrel és a városi tanáccsal az eddigi kis városi iskola rozzant épületét lerombolva annak helyén, hozzávéve a polgármester kertjét is, a „Pflaster‘‘-on egy nagyobbszerű, négy osztályt és minden osztályban két-két évfolyamot magában foglaló iskolát emelt, melyben az alsó osztályban az elemi ismeretekre, a fel sőbbekben a latin és görög nyelvre, filozófiára, sőt a leendő theologusokat a héber nyelvre is tanították a jobbára külföldről behívott, vagy külföldet járt tanítók. így jött létre az első evangé likus gimnázium Sopronban. Fenntartója a városi tanács, illetőleg maga a város volt. Jó hírnevére mutat, hogy messze vidékről, sőt Bécsből is kerültek tanítványai. Első rectora Nusser Boldi zsár (1557—61), kiválóbb tanárai Hartmann Ferenc és Zeitvogel Gáspár voltak. Szépen megindult fejlődését azonban megakasz totta a Rudolf uralkodása alatt megindult ellenreformáció, mely itt a nyugati határon éreztette erejét legkorábban. Draskovich győri püspök, kancellár vádjára, mivel nem fogadták el a Gergelyféle naptárt s nem jelentek meg a szombathelyi zsinaton, 1584ben az egész városi tanácsot Bécsbe idézték és fogságra vetették s csak azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy papjaikat s tanítóikat elbocsátják. így 22 esztendeig üresen állott az iskola *) P ay r S ándor : Negyedfélszázados főiskola S opronban -— című jubiláns müve nyom án.
11
épülete s a soproni fiuk is a szomszédos Németkereszlurra, vagy Csepregre jártak tanulni. Csak a bécsi béke után, 1606-ban nyílhatott meg újra az intézet két osztállyal és két tanítóval. De 1633-ban már hat osztályú s oly szépen virágúk, hogy újra felkeresik vidéki fiuk is, köztük jelentékeny számmal magyarok és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban foly tatott vallásos üldözések miatt elbujdosott és itt letelepedett osztrák főnemesek gyermekei. Emellett a német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis magyar evangélikus iskolája is. A XVII. század közepétől fogva az itt és a vidéken élő magyar nemesek különösen a lelkész- és tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanács csal együtt buzgón támogatja őket. Megveszik Türk Lászlónak az akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széchenyi-tér) álló házát és tágas telkét éi ott, ahol a líceum ma is áll, építik fel az új magyar gimnáziumot 1657-ben. Ezzel ünnepük meg az első ev. iskola alapításának 100 éves fordulóját. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661-ben) „Lyceum Soproniense Hungaricurn" néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-ben azonossá teszi’a német gimnáziumé val, úgy hogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchoabat) Zuana Menyhért polgármester iskolafelügyelő és gyarapította (amplificavit) Lang Mátyás azt a gazdag könyvtárt, amely ma is az iskola birtokában van. A megújult iskola első kiváló rectora Kővesdy Pál volt, jeles nyelvész, aki Elementa linguae Hungaricae címen magyar nyelv tant is irt. A Wesselényi-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni ev. papokat és tanítókat is a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték s több egyházi épülettel együtt mindkét gimnáziumot elvették az evangélikusoktól. A szentgyörgyutcai Vittnyédy házba a már 1636 óta erős ellenállás után Sopronba telepített kis jezsuita gimnáziumot költöztették be. Ezt a házat, valamint a régebbi külvárosi iskolájukat nem is kapták többé vissza az evangélikusok ; az épületet elveszítették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682-ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetőleg líceumba, melyet időközben újra kellett felépíteni, mert az 1876-ikí nagy tűzvész alkalmával leégett, Fenntartója sem lehetett többé a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénz bírsággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak fele részben válassza az evangélikusok közül. 1682-től fogva tehát új korszaka kezdődik a liceumnak, mert ez időtől kezdve egészen 1851-ig az evang. egyházközség a fenntartó és az intézet az 1668-ban készült szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. Röschel János wittenbergi tanár új tantervet készített számára, tanítványa Deccard János pedig,
12
ki 1712— 1740-ig volt az iskola igazgatója, a reális tárgyakra terelte az iskola figyelmét. Utódai közül különösen Hajnóczy Dániel (1718—1747), Ribini János (1747— 1758) váltak ki. A tanítást Comenius nyomán reálisabb szellem hatotta át, az idegen nyelvek tanítását, a latinét is a magyarral kötötték össze. Gazdag alapítványok segítségével szilárd alapra fektették az alumneumot, amelynek nyomai már a XVI. században kimutathatók. Az alapítók, jóltevők emlékezetére ez időtől fogva tartják a hálaünnepélyt (évzáró ünnepéllyel kapcsolatban). Az iskolának 6 osztálya, 260— 300 tanulója van. A felső osztályban filozófiai és theologiai tárgyakat is tanítanak, bár ezek tilosak, mert a kormány a prot. iskolákat a grammatikai fokig igyekszik leszorítani. Az ellenőrzést a tanítás felett a jezsuiták gyakorolják. A felvilágosodás korában a Ratio educationis és a türelmi rendelet következtében még inkább kialakul az intézetnek líceumi jellege az 1785-ben készült tantervvel, mely a gimnázium két felső osztályából (a primából és a secundából) három évfolyamú líceumot alkot, melyben a filozófiának, theologiának s a jog tudománynak külön szaktanára van. 1803-ban pedig az u. n. retorikai osztály is két évfolyamú lesz úgy, hogy a tulajdonképeni gimnázium 5 osztálybl (donatus, grammatika, syntaxis s a két évfolyamú retorika), a hozzácsatlakozó liceumi kurzus 3 osztályból, az egész intézet tehát 8 osztályból áll. A fenntartó gyülekezettel a szükséges érintkezést az ez időben alkotott állandó iskolai bizottság tartja fenn. Az ifjúság öntevékenysége a magyar nyelv mellett az idegen nyelvek (német, olasz, angol, francia) tanulásában és hazánkban az első önképzőkörnek, a jelentőségével egy iskolai önképzőkör határain messze túllépő „Magyar Társaság“-nak megalapításában (1790) jut kifejezésre. Ennek évenként tartott „Örömünnep“-ei abban az időben valóságos országos hatású irodalmi esemény számba mentek. 1825-ben az iskola épületét újra építették és ebben az alak jában állott fenn 1894-ig. Akkori homlokköve „Aedes Musis Erectae 1925." felirattal most is meg van az udvar felőli bejárat fölé a falba illesztve. 1929-ben a líceum keretében megkezdi a gyülekezet a külön tanítóképzést is Szabó József liceumi tanár vezetése mellett. 1836-ban pedig két osztályos külön reáliskolát állít fel, mely 1868-ig fennállott. Ennek Lahne Frigyes és Ulber Mátyás voltak jeles tanárai, míg a Líceumban ez időszakban Raits Péter (1899—24) Seybold Pál és Hetyésy László működtek nagy siker rel. A líceum virágzását mutatja az, hogy 1827-ben 408 tanulója van, köztük 96 alumnista. Az alumneum fenntartására 1810-től fogva kivetés szerint külön adóznak az egyházkerület gyüleke zetei. Az 1925—27-iki országgyűlés szülte nemzeti ébredés hívta életre a „Deákkúti vármegyé“-t, melyben az intézet ifjúsága az autonom prot. egyházkerület vonásaival színezett magyar vár megye formájában alakult egyesületté a magyar viselet, magyar
13 zene, magyar tánc és a magyar nyelv ápolása céljából s külö nösen évenként tartott majálisaival tett igen nagy szolgálatot Sopron megmagyarosodása ügyének. Ezenkívül ifjúsági tornaegyesületével a rendszeres testgyakorlásnak, a Deákkút és a hozzávezető erdei út gondozásával a ma virágzó Városszépítő egyesületnek, szegény tanulók segélyezésével a ma is működő Diáksegélyző egyesületnek, a gyorsírás felkarolásával a máig is virágzó gyorsíró körnek lett úttörőjévé. 1868-ban készült selyem zászlóját ma is kegyelettel őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága. Az 1841-ben megállapított Zay-ugróci tantervet, — melynek minden eddigivel szemben előnye volt, hogy a tanítás egysé gessé tétele által lehetővé tette az átlépést egyik intézetből a másikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meg honosította a szakrendszert és kötelezővé tette a magyar nyelvet, — 1843-ban léptette életbe az intézet. A teljes gimnázium e szerint 6 osztályú lett s hozzájárult a líceumnak 2 bölcsészeti, 2 theológiai és jogi évfolyama. A tantervkészítő bizottság jegy zője Király József Pál soproni líceumi tanár volt, aki 1853—61-ig igazgató volt és még a 80-as évek legelején is tanított. Tanár társai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861—69-ig és 1877—89-ig) Tatay István, Petrik Ján. Jak. (igazgató 1869—76-ig), Pálfy József, Domanovszky Endre, Lehr András tűntek ki, A szabadságharc után bekövetkezett abszolutismus a Thunféle Organisationsentwurf-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a középiskolának 8 osztályúvá való fejlesztését követelte 12 tanárral, megfelelő múzeumi és szertári felszereléssel. A gyülekezet az ezzel járó terheket nem bírta volna el, azért az 1851-ben kötött megegyezéssel az intézetet (épületet, könyvtárt, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával) átadta a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületnek. Mig azonban egyházközség és egyházkerület megegyeztek egymással, letelt az új tanterv elfogadására kitűzött határidő és az abszolút kormány az iskolától megvonta a nyilvánossági jogot. Csak 1855-ben adta azt vissza, mikor kemény küzdelem után az egyházkerületet rá tudta kényszeríteni annak a feltételnek elfogadására, hogy néhány tantárgyat németül fognak tanítani. Valójában azonban egyetlen tantárgy tanítása se történt német nyelven, csak annyi, hogy iskolavizsgálat alkalmával a németül is tudó soproni fiuk feleltek. 1853-ban lépett életbe a megegyezés s így ez időtől fogva a dunántúli evang. egyházkerület az iskolafenntartó. Az Organi sationsentwurf csak 1861-ig maradt érvényben, a nyolc osztályt és érettségi vizsgálatot azonban továbbra is fenntartotta az egy házkerület. Viszont a Thun-féle tanterv által elválasztott theologiát újra szorosan egyesítette a gimnáziummal közös líceumi igazgatóság alatt. Visszaállította az 1851 óta szünetelt jogi év folyamokat is, de ezek 1864-ben már megszűntek. 1865-ben alakult meg az Ifjúsági magyar gyorsírókor, mely
14
csakhamar elismert jó folyóiratot is adott ki litografálva Soproni Gyorsíró címen. Ugyanez évben alakult meg a Diáksegélyző egyesület és ez idő óta működik az Ifjúsági gyámintézet is, 1869-ben pedig a zene elméleti és gyakorlati művelésére az Ifjúsági zenetársaság alakul meg, mely utóbb a ma is működő Ének- és zenekör-ré bővül. Ugyanez időben a német nyelv művelésére Német társaság is alakult az ifjúság körében. 1875ben Karsay Sándor superintendens buzgólkodása a tanári nyug díjintézetet teremti meg. Az 1883. évi XXX. t.-c. kel alkotott új középiskolai tör vény lehetővé tette, a fejlődés pedig rákényszerítette az intézetet az államsegély igénybevételére annál inkább, mert az 1890. XXX. t.-c.-el szervezett görögpótló tanfolyamok bevezetése új terhet rótt a fenntartóra s új tantermeket tett szükségessé. Az 1825-ben épült iskolaépület nem felelhetett meg többé a fokozott követel ményeknek. 1894-ben tehát átépítették, kétemeletes hosszú szárnyépülettel és külön tágas tornateremmel kibővítették és szeptem ber 11-én a kormány, a város és az egyházkerület képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen felavatták. Ebben az alakjában áll ma is. Ugyanez idő óta élvez az intézet fenntartási államsegélyt is az állammal kötött s 1908-ban megújított szerződés alapján, mellyel az 1894Í95. tanévvel az állami tanterv is életbe lépett. Kormányképviselőt 1884 óta küld a kormány az érettségi vizs gálatokhoz s ugyanazon év óta gyakorolják az állami felügyeletet a tanker, kir. főigazgatók. Ebben az átmeneti időben Poszvék Sándor (Müllner Mátyás utódja az igazgatóságban 1889—92-ig, azután theol. akad. igazgató 1908 ig) és Gorobocz Miklós (igaz gató 1892— 1904-ig vezették az intézetet s mellettük mint tanárok Malatides Sándor, Thiering Károly, Scheffer Károly, Fehér Sámuel, Veres József, Góbi Imre, Haníffel Sándor, Renner János, Fejér Lajos, Marusák Pál, Gecsányi Gusztáv, Király Béla és Vojtkó Pál működtek az ifjúság nevelése és oktatása terén nagy sikerrel. Ugyanez időben 1892-ben válik el egymástól és nyer külön igazgatást a theologia és a gimnázium. A tanítóképző már 1857-ben az intézet háromszázados fennállásának megünneplésével kap csolatban nyert külön hajlékot s lett önállóvá. Ugyancsak 1892-ben történt az iskolaorvosi állás és vele az egészségtan tanításának rendszeresítése is. A két, illetőleg három intézet között vannak azonban még továbbra is bizonyos közös ügyek (tápintézet, ösztöndíjak stb,), van ez ügyek intézésére egy ideig közös líceumi igazgató is, sőt a theol. akadémia és főgimnázium 1908/09-ig mindig közös évi Értesítőt is adnak ki. Amit negyedfélszáz év küzdelme és szenvedése összekovácsolt, nem lehetett azt olyan könnyen szétválasztani. A teljes gazdasági különválás csak 1908-ban tör tént meg úgy, hogy a „líceum“ nevet, tekintettel annak történeti múltjára tovább is fennlartandónak mondotta ki az egyházkerületi közgyűlés és annak használati jogát a főgimnáziumra ruházta. A z 1924. évi szeptember 1-én életbe léptetett új középiskolai
15
törvény (az 1924. évi XI. t.-c.) 5. §-a értelmében a főgimnázium az V. osztálytól kezdve a görög helyett angol nyelvet tanító reálgimnáziummá alakult át s így lett teljes címe: soproni ág. h. ev. líceum (reálgimnázium).
III. Iskolánk a leíolyt 1928 -29. évben. 1. A tanév megnyitása. A tanév megnyitása ebben az iskolai évben már egészen a Rendtartásnak megfelelően történt a nyári szünidő meghosszabbítása nélkül. Augusztus 30-án tar tottuk a tanévnyitó értekezletet, 31-én a pótló-, magán- és felvé teli vizsgálatokat. Szeptember 1-én és 3-án voltak a javító vizsgálatok, ugyanazon napokon és szeptember 4-én történt a tanulók beírása. A tanévet szeptember hó 5-én nyitottuk meg vitéz Magassy Sándor vallástanár, intézeti exhortátor által a templomban tartott istentisztelettel s utána az intézet díszterméül is szolgáló tornacsarnokban az igazgató megnyitó szavaival, az iskolai törvények felolvasásával és az osztályok elrendezésével. A rendes tanítást szeptember hó 6-án kezdtük meg s azt a rendtariásszerü szüneteken kivül csak egy három napig, február 18—20-ig tartó rendkívüli szünet szakította meg, amit az igen nagy hideg szénhiánnyal párosulva okozott, E napokbban a legnagyobb osztálytermet melegedő szobává tettük azon tanulóink számára, akik lakásukon se juthattak meleg szobához. 2. A tanári testület. A tanári testületben ez évben sem történt változás. Hosszabb, rövidebb ideig tartó megbetegedések ugyan fordultak elő, de nem két héten túl, úgy hogy a szükséges helyettesítéseket a tanári testület kebelén belül elvé gezhettük az elláttatlan óráknak más tárgyakra való felhaszná lásával. Dr. Kamondy Zoltán kartársunkat, aki 1923. május 15-től mint helyettes, 1924. május 15-től mint okleveles helyettes tanár öt évig működött intézetünkben, a fentartó hatóság az 1928. évi október hó 16-án Győrött tartott főiskolai nagybizottsági ülésen végleges minőségben rendes tanárrá választotta meg. E választást az ugyanott két nappal később (okt. 18-án) tartott egyházkerületi közgyűlés jóváhagyta s november 17-én kelt 83677/928. V. sz. rendeletével a vallás- és közokt. miniszter úr is tudomásul vette és rendes tanári fizetéskiegészítését (1928. okt. 22-től) kiútalta. Beszámítható szolgálati idejének kezdetéül 1926. május 15-ikét állapította meg. A hatáskörébe tartozó ügyeket a tanári testület a tanév nyitó és tanévzáró értekezleteken kivül a tanév folyamán 6 rendes, 2 rendkívüli, 2 ellenőrző és 2 osztályozó értekezleten intézte el. Az ellenőrző értekezletekből a tanulókra vonatkozó megállapí tásainkat, ahol az addigi eredmény akár előmenetel, akár maga viselet tekintetében elégtelen, vagy gyenge volt, Írásban is
16
közöltük az érdekelt szülőkkel, akiket az igazgató és az osztályfő egyébként máskor is értesítettek, ha ennek szükségét látták. Maguk a szülők is elég gyakran keresték fel az intézetben az osztályfőket és az egyes tanárokat, hogy gyermekeik tanulásáról és magaviseletéről értesülést szerezzenek. 3. A tanuló ifjúság. A tanév folyamán felvettünk összesen 279 nyilvános és 7 magántanulót. Leánymagántanulója ez évben sem volt az intézetnek. A felvett tanulók közül felvételi vizsgá latot a II, osztályba 4, a III., IV. és V. osztályba 1—1 volt polgári iskolai tanuló tett, valamennyi sikeresen. Javító vizsgá latot egy tárgyból 25-en, két tárgyból az egyházi főhatóságnak 1521/V. 927—28. sz. engedélye alapján 2-en tettek, az előbbiek közül 3-an sikertelenül. Pótló magánvizsgálatot egy V. oszt. magántanuló tett sikertelenül, Tanulóink fegyelme általában jónak mondható, amennyiben súlyosabb fegyelmi esetek nem fordultak elő és igazgatói meg rovást is csak egy ízben kellett alkalmaznunk. Iskolán kívüli magavíseletüket is figyelemmel kisértük és az osztályfők, ahol annak szükségét látták, lakásukon is felkeresték őket, hogy ottani magaviseletükről is tájékozódást szerezzenek. Tapasztala taikról esetről-esetre, amikor azt megokoltnak találták, a szülőket is értesítették. A tánctanitás ez évben is magántáncintézetben, de tanári felügyelet alatt történt. Csak saját tanulóink és pedig csak a VI., kivételesen egyes VII. osztályos tanulók vehettek benne részt. Tanulóink egészségi állapota általában véve kedvezőnek mondható. Hosszabb ideig tartó súlyosabb betegség csak néhány esetben, ragályos betegség (kanyaró) is csak elszórtan fordult elő. Járvány nem zavarta az iskola működését. A szemvizsgá latot Dr, Pokorny Róbert hatósági orvos október 8-án és április 16-án végezte e l ; ragályos szembeteget nem talált. Űjraoltásra kötelezett tanulóinkat, összesen 23-at Dr. Kund Vilmos tiszti orvos oltotta be az intézetben. Iskolaorvos-egészségtantanárunk Dr. Szilvási Gyula szegénysorsu beteg tanulóinkat ez évben is díjtalanul részesítette orvosi segélyben. Ez évben azonban a halál is áldozatot követelt ifjúságunk sorából. Arnhold Nándor II. oszt. tanulónk hosszasabb súlyos és gyógyíthatatlan betegségben március hó 24-én elhunyt. Teme tésén március 26-án, — húsvéti szünidő lévén — a tanári kar nak és ifjúságnak csak Sopronban lévő tagjai vehettek részt, de az egész intézet őszintén meggyászolta oly korán elköltözött szerény, törekvő, szorgalmas növendékét, kibe szülei annyi szép reményt helyeztek, 4. Iskolai ünnepélyek. A hazafias, váltásos és erkölcsi érzésnek a tanuló ifjúságban való fejlesztése, a nemzeti szellem nek ápolása érdekében intézetünk egész tanári testületé, vala mint annak minden egyes tagja is híven az intézet múltjához ebben az évben is megragadott minden kínálkozó (alkalmat, hogy
17
úgy a tanítási órákon, mint azokon kívül is tőle telhetőleg eleget tegyen ez irányban reá háramló kötelességének. Általánosság ban is, de az egyes tantárgyak keretében is igyekezett meg felelni annak az utasításnak, melyet a vallásosságnak és az evang. öntudatnak az állami tanterv keretében az evang. közép iskolákban való ápolása céljából egyetemes egyházunk köz gyűlése 1926-ban életbeléptetett. Ezt a célt, a vallásos és haza fias érzés ápolását és fejlesztését szolgálták az évenként vissza térő, rendtartásszerü, továbbá az alkalmi iskolai ünnepélyek is. Az előbbiek során október 6-án az aradi 13 vértanú emlékének az Ifjúsági Magyar Társaságban szenteltünk ünnepet a követ kező műsorral: 1, Himnusz. Közének. 2. Megnyitó beszéd; mondta Dr. Ruhmann Jenő tanár, a Magyar Társaság elnöke, 3. Ábrányi Emil: Tizenhárom. Szavalta Nagy Gyula VII, o. t. 4. Ünnepi beszéd. Mondta Pröhle Károly VIII, o. t. 5. Pósa Lajos : Áz aradi vesztőhelyen. Szavalta Páli Kálmán VII. o. t. 6. Gyökösy Endre: Lesz még országunk. Szavalta Takács Sán dor Vili. o. t, 7. Szózat. Közének. Október 31-én a Líceumi Ifjú sági Diákszövetség keretében kegyelettel ünnepeltük meg a refor máció emlékünnepét a következő műsorral: Közének: „Erős vár a mi Istenünk“. 1. 2, v, 2. „Az Isten oszlopa“. Ünnepi beszéd, mondta vitéz Magassy Sándor tanár, a Diákszövetség elnöke. 3. „Győzhetetlen én kőszálam“ Téby Mihály vezetése mellett énekelte a líceumi ifjúsági énekkar. 4. „A reformáció jelentősége és a Káté" címen felolvasást tartott Takáts István VIII. o, t. 5. Porkoláb Gyula : „Október 31." Szavalta Rosta Imre Vili. o. t. Közének „Erős vár a mi Istenünk" utolsó verse. Február 1-én ez évben is megtartotta intézetünk ifjúsága több évtized óta minden évben megtartott hangversenyét a termet egészen megtöltő díszes közönség előtt a helybeli Kaszinó nagytermében a következő műsorral: 1. König Péter: Madách-kardal. Előadta az ifjúsági vegyes kar. 2. Chopin: Polonaise. Zon gorán játszotta Zügn Sári úrleány. 3. Magyar dalok Farkas Nándor átírásában. Előadta az ifjúsági vegyes kar. 4. A narancs. Vígjáték egy felvonásban. Irta Török Rezső. Előadták: Takáts István VIII. o., Takács Sándor VIII. o., Sárkány Miklós VIII. o., Glatz Endre VII. o., Páli Kálmán VII. o , Vargyay Lajos VII. o., Vörös István VII. o. tanulók. A hangversenyt tánc, a régi deákkuti vármegyei majálisok nyomába lépett hagyományos diákbál követte. Március 15-ikét, a sajtószabadság kivívásának s azzal együtt nemzeti újjászületésünknek immár hivatalosan is ünneppé emelt napját az Ifjúsági Magyar Társaság kebelében ünnepeltük meg. Ünnepélyünk műsora így következett: 1. Himnusz. 2. Megnyitó beszéd. Mondta Dr. Ruhmann Jenő tanár. 3. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalta Sárkány Lajos _VIII. o. t. Ünnepi beszéd. Mondta Prőhle Károly VIII. o. t. 5. Ábrányi Em il: Mi a haza ? Szavalta Páli Kálmán VII. o. t. 6. Szatmári István: Mi nem feledhetünk! Szavalta Takács Sándor Vili. o. t. 7. Szózat. Közének. Az ;0 ‘. 2 III.
18
ünnepély után a tanári kar és ifjúság testületileg a templomba vonult, az ott ugyanazon célból tartott istentiszteletre. Az 1924. évi XIV. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 2.519/1925. M. E. sz. rendelet értelmében a világháború hősi halottaink emlékére május hó 26-án a templomban tartott isten tiszteleten ifjúságunk tanárainak vezetése alatt ez évben is testületileg vett részt, úgyszintén a sopron-bánfalvi hősi teme tőben tartott emlékünnepélyen is. Ez alkalomra ép úgy, mint ősszel is, tanulóink az intézetünknek gondozásra kijelölt 77 hősi sirt előzetesen rendbehozták s feldiszitették. Ugyanígy szenteltünk emlékünnepet szeptember 8-án a nyugat magyarországi felkelés hősi halottainak és az ő emlékükkel együtt a Sopront megtartó népszavazásnak, melyet az ő dicsőséges küzdelmük tett lehetségessé. A város közönségével, a társadalmi egyesületekkel és az összes iskolákkal együtt intézetünk tanári kara és ifjúsága is kivonult a helybeli kath. temetőbe, hol az elesett hősök pihennek és ahol egyszerű, lélekemelő ünnepély újítja meg évről-évre emlékezetét azoknak a küzdelemteljes napoknak, amelyekben elszánt férfiak és szinte még gyermekifjak egyformán készek voltak vérüket ontani, hogy útjába állhassanak a hazacsonkító trianoni őrületnek. Ugyancsak hálás kegyeletnek áldozott intézetünk ifjúságának cserkészcsapata azzal, hogy okt. 31-én a parancsnok vezetése alatt kivonult a temetőbe s vitéz Magassy Sándor tanár kegyeletes szavai kíséretében koszorút helyezett a Líceumi Ifjúsági Diákszövetség volt elnökének, Hetvényi Lajos tanárnak sírjára, míg a Gyorsíró Kör volt elnökének, Dala Jenő tanárnak sírjára az Ifjúsági Gyorsíró Kör tagjai helyeztek koszorút, A speyeri protestáció 400 éves emlékünnepét intézetünk egyházi főhatóságunk rendelkezésének megfelelően április hó 20-án ünnepelte meg az intézet tornacsarnokában tartott ünnepéllyel a következő műsorral: 1. Közének: „Erős vár a mi Istenünk“ í, 2. v. 2. Sántha Károly: Reformáció ünnepén. Szavalta Nagy Gyula VII. o. t. 3. Emlékbeszéd. Mondta vitéz Magassy Sándor tanár. 4. Sántha Károly: Lesz még egyszer ünnep a világon. Szavalta Takács Sándor VIII. o. t. 5. Közének: Erős vár a mi Istenünk. 4. v. Másnap, április 21-én pedig a tanári kar és ifjúság testületileg részt vett az ugyanazon célból tartott isten tiszteleten. Gyurátz Ferencnek, egyházkerületünk Istenben boldogult nagynevű főpásztorának, emlékezetét püspök urunk rendelkezése értelmében május hó 5-én újítottuk fel evangélikus ifjúságunk előtt, hogy „ezzel is nagyjaink megbecsülésére, Isten országa misszionáriusának értékelésére" tanítsuk. Az ünnepélyen vitéz Magassy Sándor vallástanár tartott ünnepi beszédet. Az ez alkalommal a Gyurátz Ferenc emlékmű céljára befolyt offertoriumot rendeltetése helyére juttattuk. Luther Márton kis kátéjának 400 éves jubileumáról az október 31-én tartott reformációi ünnepéllyel kapcsolatosan emlékeztünk
19
meg s részt vettünk a gyülekezetben Pünkösd hétfőre elrendelt jubileumi istentiszteleten is. Az intézetünkben tartott ünnepélyeken az intézet tanári karán és ifjúságán kívül részt vett az érdeklődő közönség is. A Magyar Evangéliomi Keresztyén Diákszövetség képvise letében május 11-én Turóczy Zoltán győri lelkész jött el intéze tünkbe és tartott a tornacsarnokban ez alkalomra összegyűjtött egész prot. ifjúságunknak konferencia-előadást erről a témáról: „Mit csinálsz te a te bűneiddel? Az egy óráig tartó előadás a maga világos gondolatmenetével, megkapó képeivel, hasonlataival és példáival szinte szemmel láthatólag megragadta az ifjúság lelkét s szivetnemesítő, jobb, tisztább életre serkentő hatása, reméljük, sokáig ott fog abban tovább rezegni. A vallásos és erkölcsi érzés ápolása és ébrentartása céljából ifjúságunk a tanári karral együtt testületileg vett részt a vasár napi, valamint az október 6-iki és március 15-iki istentiszteleteken, úgyszintén a december 6-án és június 18-án, a Kormányzó neveés születése napján tartót könyörgéseken. Iskolai munkánkat naponként az első tanítási óra elején és az utolsónak végén imádsággal kezdtük és végeztük, szokott imádságunk után a Magyar Hiszekegyet is elmondva. Az Úrvacsorához két ízben, november 11-én és május 4-én járultunk, ezt mindkét alkalommal bűnbánati előkészülés (deprekáció) előzte meg. A Ziermann Lajos lelkész úr által május 9-én (áldozócsütörtökön) tartott konfirmációban 16 tanulónk vett részt. A konfirmáción a tanári karral együtt egész evangélikus ifjúságunk jelen volt. A vallásos és erkölcsi élet ápolásában kifejtett munkálkodásunkat a Líceumi Ifjúsági Diákszövetség mint ifjúsági belmissziói egyesület is támo gatta vitéz Magassy Sándor vallástanár vezetése alatt hetenként tartott összejöveteleivel. 5. Oktatás, rendkívüli tantárgyak. Az intézetnek reál gimnáziummá való átalakulása az új tanterv fokozatos életbe léptetésével tovább haladt. Ez évben az új tanterv az V. osztály ban teljesen életbe lépett, a VIII. osztályban pedig az angol nyelv tanítása folytatódott a görög és görögpótló helyett, amelyek tehát ez évben már egészen kiszorultak intézetünkből. Tekintettel azonban arra, hogy a pécsi m. kír. Erzsébet-tudományegyetem evang. hittudományi kara Sopronban nyert elhelyezést, a vallásés közoktatásügyi miniszter úr f. évi március hó 7-én kelt 550—05/29—929. sz. rendeletével megadta az engedélyt, hogy „a soproni evang. theol. fakultás rendkívüli hallgatói görög nyelvi kiegészítő érettségi vizsgájukat a soproni ev. reálgimnáziumban letehessék“, azok t. i., akik vagy reáliskolát, vagy gimnázium ban görögpótlót végeztek és így görög nyelvet egyik esetben sem tanultak. A rendes kötelező rajzórák mellett a szabadkézi rajzot mint fakultativ tantárgyat az V—VIII. osztályban folytatólag ez évben is tanítottuk azoknak, akik önként vállalkoztak, hogy e tárgyban több tudásra, behatóbb ismeretekre tehessenek szert. 2*
20
„Hogy az ifjúság egészsége és ellenálló képessége meg felelően ápoltassék és fejlesztessék, hogy erejének és ügyes ségének fokozásával a nemzet munkaereje gyarapodjék" a vallásés közoktatásügyi miniszter úr a folyó tanév elején a tornaórák heti óraszámát 2-ről 3-ra emelte. Ezen rendelkezést 1928. évi október hó 18-án Győrött tartott egyházkerületi közgyűlésünk jegyzőkönyvének 18. pontjában intézetünkre nézve is kötelezőleg elrendelte. Ennek megfelelőleg a tornatanítás intézetünkben november hó elejétől fogva a miniszteri rendelet szerint heti 3 órában folyt. Az így támadt óratöbblet ellátásában, valamint a szintén kötelezőleg elrendelt játékdélutánok megtartásában a testnevelési felügyelőség volt hálára kötelező készséggel segít ségünkre, miért neki hálás köszönetünket itt is kifejezni el nem mulaszthatjuk. Intézetünkben a német nyelvet 1920. óta az az évi egyházker. közgyűlés jegyzőkönyvének 138. pontjában foglalt ren delkezés alapján az állami tantervtől eltérőleg heti 2—2 órában az I. és II. osztályban is tanítottuk mint kötelező rendkívüli tantárgyat. A reálgimnáziummá való átalakulással azonban a német nyelv a II. osztályban kötelező tantárggyá lett s így csak az L osztályban maradt meg rendkívüli tárgynak. Tekin tettel arra, hogy ennek tananyaga csak ugyanaz lehetett, mint a II. osztályé, tekintettel arra is, hogy az I. osztályra egy szerre két új idegen nyelv tanulásának elkezdése nagyon súlyos feladatot rótt és annak amúgy is nagy megterheltetését arány talanul fokozta, az 1928. október 18-án tartott egyházker. köz gyűlésünk jegyzőkönyvének 18. pontjában a német nyelvnek mint kötelező rendkívüli tárgynak tanítását az 1. osztályban megszün tette, úgy hogy azt ebben a tanévben (november elejétől fogva) már nem tanítottuk. Kütelező rendkívüli tárgyként tanítottuk az éneket az I. és II, osztályban heti 1—1 órában. E tárgy tanítási anyaga volt az I. osztályban : Hangjegyek írása és olvasása. Gyakorlatok a dur skála első 5, majd 8 hangján, Egyszerű népdalok és in dulók, néhány könnyebb műdal éneklése egy szólammal, (két szólammal csak a kánonszerűek). Legismertebb egyházi énekek. A II. osztályban: Az I. osztály tananyagának átismétlése után a módosító jelek és a diatonikus hangskálák felépítése. Kétszólamú gyakorlatok. Egyszólamú indulók és könnyű műdalok, kétszólamú népdalok és kánonok. Egyházi énekek. Volt az intézetnek külön énekkara is, mely karénekek be tanulására Téby Mihály tornatanár vezetése alatt heti 3 órát fordított az egyes hangok között megosztva úgy, hogy egy órá ban a soprán és alt, egy órában a tenor és basszus gyakorolt s a harmadik órában összpróba volt. Az énekkarban az I—VIII. osztályból összesen 159 tanuló vett részt. A betanult karénekek a következők voltak: König Péter Madách-kardal. Farkas Nán d or: A csap utcán, Valamit súgok magának, Cserebogár, sárga cserebogár. Luspay Kálmán: Szegény Magyarország. Lányi Ernő:
21
Tavasz elmúlt. Állaga: Rákóczi Ferenc imája, A kassai piacon. Silcher Frigyes: Búcsú az iskolától. Ugyancsak kötelező rend kívüli tárgyként tanítottuk az egészségtant a VII. osztályban heti 2 órában. Tankönyvül Quint József Egészségtana volt haszná latban. Ezenkívül a Líceumi Ifjúsági Gyorsírókor a saját kebe lében tanította az egységes gyorsírást Radnay Béla tankönyvei alapján egy-egy csoportban a kezdők (III. osztályosok) és a haladók (IV—Vl. osztályosok) számára heti 2—2 órában, míg a kör rendes tagjai (gyakorlók) heti 1 órában a vitairást gyakorolták. A rendes tárgyak tanítása naponként 8—1-ig folyt az állami tanterv szerint; a rendkívüli tantárgyak és az ifjúsági körökkel kapcsolatos foglalkozások a délutáni időre kerültek. A tantervben előirt tanítási anyagot minden osztályban elvégeztük. A kötelező oktatófilmelőadások ez évben is a délelőtti órákra estek s igy a rendes tantárgyak idejét vonták el, anélkül, hogy azokkal szerves kapcsolatban lettek volna. Az ez évben bemu tatott filmek a következők voltak: Október 23-án: „A cukor“, november 23-án: „Alaska", december 15-én: „Az agyag és a kvarc ipari feldolgozása", január 8-án : Tuberkulózis", március 9-én: „Izland", április 17-én: „Az oceánjáró", május 10-én: „A magyar tenger és környéke", június 6-án: — az elmaradt feb ruári helyett — „Repülés és léghajózás", 6. Látogatások. Az állami főfelügyeleti jog gyakorlásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr október hó 23-án kelt 80.869/928. V. számú rendeletével megbízott Dsida Ottó győrtanker. kir. főigazgató úr május hó 6 ~ 8 . napjain végezte intéze tünkben hivatalos látogatását, Tapasztalatait a május 8-án tar tott értekezleten közölte a tanári testülettel. Az erről szóló jegyzőkönyvet június hó 12-én 166. szám alatt terjesztettem fel a püspök úrhoz, aki annak a tanári testület és a tanuló fijúság eredményes munkájáról tanúskodó megállapításait ezúttal is öröm mel vette tudomásul. Az intézetfentartó egyházkerület képviseletében Kapi Béla püspök úr március hó 20, 21, 22-én látogatta meg intézetünket. Megjelent többizben is minden egyes osztályban, minden egyes tanárnál. Látogatása befejeztével március 22-én a tornacsarnokban összegyűjtött egész ifjúsághoz a tanári testület jelenlétében beszédet intézett, lankadatlan szorgalmas munkára serkentvén és egyház- és hazaszeretetre buzdítván azt, Azután a tanári karral értekezletet tartott, melyen közölte látogatása alkalmával szerzett tapasztalatait és észrevételeit úgy a tanárok munkájára, a tanulmányi eredményre, mint a tanulók magatartására vonat kozólag „őszinte örömének és megelégedésének adván kifejezést a tapasztaltak felett," A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 67.369/1928. XIII. sz. rendeletével az állam legfőbb felügyeleti jogának testnevelési szempontból való gyakorlásával megbízott Kócza Géza testnevelési szakfelügyelő május 8-án Játogatta meg intézetünket. Megjelent a tornaórákon s megtekintette a torna-
22
csarnok felszerelését, mely még kiegészítésre szorul. Tapaszta latait az igazgatóval és a testnevelési tanárral közölte. 7. Adományok, alapítványok. Az igazgató kezeihez a tanév folyamán a következő adományok folytak be: Lenk téglagyár r. t. 5 P, a Soproni Népkonyha-egyesület sportcélokra 25 P, Stauffer Sándor — Répcelak — a cserkészcsapat céljaira 30 P, Czipott Géza szentgotthárdi ev, lelkész a Vratarics-alapitvány kamatja címén ösztöndíjul 20 P, özv. Böröndy Lászlóné a vitéz Nagy Lajosalapitvány kamatja címén ösztöndíjul 20 P, Dr. Traeger Ernő miniszterelnökségi oszt. tanácsos orsz. gyorsirási kormánybiztos a Líceumi Gyorsirókörnek a „Soproni Gyorsíró“ újra megjelenteté sére 160 P, Dr. Proszwimmer Géza ügyvéd, Budapest 80 P, Zimmer Ferenc m. kir, kormányfőtanácsos, a Magyar Távirati Iroda szer kesztője 50 P, Dr. Pétery Aladár m. kir. kormányfőtanácsos, ügyvéd 50 P, Dr.Proszwimmer Béla ügyvéd 50 P, a soproni kereskedelmi és iparkamara 25 P, Kozma Bernátné 8 P, Dr. Pfeiffer Miklós orvos 5 P, együtt: 428 P, Fehér Géza, a m. kir. áll. Lórántffy Zsuzsánna leányliceum igazgatója és neje szül. Fircsa Kornélia „Fehér Sámuel-alapitvány“ létesítésére 400 P, a Petőházi cukor gyár r. t. a líceum könyvtárára 100 P, a Pesti Magyar Keres kedelmi Bank soproni fiókja a líceumi diákasztalra 15 P, a Soproni Takarékpénztár a liceumi diákasztalra 10. P. Összesen 1053 Pengő. Az 1929. évi február hó 1-én tartott liceumi hangverseny alkalmával készpénzadományokból és felülfizetésekből befolyt: 405 P 14 f. Ezenkívül sokan adományoztak a buffethez tortát, süteményt stb,, sok tanuló adott természetbeli adományt: cukrot, tojást, lisztet stb., mit a buffet elkészítéséhez használhattunk fel. Értesítőnk szűkreszabott kerete nem engedi, hogy mindezeket a különféle szives adományokat egyenként részletezve kimutat hassam. A hangverseny, illetőleg a vele kapcsolatos diákbál összes jövedelme 832 P 19 f volt. A győr-sopron-ebenfurti vasút üzletigazgatósága a szünidőkre hazautazó szegényebbsorsu tanulóinknak nagy hálára kötelező szívességgel engedélyezett ebben az évben is minden alkalommal félárú utazásra jogosító igazolványt. A kimutatott adományok végösszege a nagymennyiségű és értékű természetbeli adományokat nemszámítva 1458 P 14 f. A felsoroltakon kívül folytak be adományok az egyes ifjú sági egyesületek elnökeinek kezeihez is. Ezekről az egyesületek jelentéseiben történik megemlékezés. Az összes nagylelkű adományokért, azért az értékes és buzdító támogatásért, melyben intézetünket és annak ifjúságát hitrokonaink, az iskola barátai és a nagyközönség ez évben is részesítették, e helyen is őszinte hálás köszönetét mondok. 8. A tanulók segélyezése. Jutalmak. Teljes tandíjmentesség ben részesült 17. féltandíjmentességben 24, félévre fél tandíjmentességbn 7 tanuló összesen 1230 P összegben. A Liceumi
23
Ifjúsági Diákszövetségtől, amely egyúttal segélyző egyesület is, 6 tanuló hapott pénzsegélyt, összesen 62 P-t. Továbbá 246 P-t fordított a Diákszövetség a nyári táborba menő egyes cserké szek és az országos középiskolai diákkonferencián résztvevő egyes tanulók támogatására. Ezenkívül igen jelentékeny segélyt jutattatott a tanulóknak azzal, hogy nagy részüket ellátta rész ben ingyen, részben méltányos használati díjért tankönyvekkel. Ily módon ez évben 127 tanulót részesített tankönyvsegélyben 1450 P értékben. Az 1929. évi február hó 1-én tartott hangverseny, illetőleg diákbál jövedelméből tanulók segélyezésére közvetlenül 270 P-t fordítottunk úgy, hogy ebből 22 tanuló kapott 10—20 P-s segélyt. Ezenkívül a zongora-alapra (az Ifiusági Ének- és Zenekör részére) 100 P-t, az Ifjúsági magyar társaságnak 100 P-t, a Líceumi Ifjú sági Diákszövetségnek 100 P-t, az ifjúsági kiskönyvtárnak (I.— IV. oszt.) 80 P-t, a Líceumi Ifjúsági Gyorsirókörnek 50 P-t, a liceumi kirándulási alapnak 125 P 19 f-t juttattunk. így közvetve az egész jövedelmet tanulóink segélyezésére, illetőleg javára fordítottuk. Ösztöndíjat kapott a Dr. Mesterházy Ernő-alapítványból: Nemes István VI. o. t. 65 P-t, a Scheffer Károly-alapítványból : Páli Kálmán VII. o. t. 100 P-t. a Dr. Hantos Elemér-alapítvány ból: Vída Ferenc I, o. t. 20 P-t, a Dr. Vratarics Iván-alapítpányból: Graf Ottó II. o. t. 20 P-t, a vitéz Nagy Lajos-alapítványból: PreidI Mihály II. o. t. 20 P-t, a gróf Teleki-Róth Johanna-alapitványból az egyetemes egyházi ösztöndíjosztó bizott ság (Budapest) által odaítélve: Pröhle Károly VIII. o,, PáliKá'mán VII. o., Hollós János VIII. o., Bárdossy József VII. o. és Leyrer Kálmán VII. o. tanulók egyenként 10—10 P-t, összesen 10 tanuló 275 P-t. A békeidőben mintegy 60 ösztöndíjalapítványunk, melyeknek kamataiból 70—80 tanuló kaphatott egyenként 10 —100 a. K. ösztöndíjat, összesen több mint 4000 a K-t, a világháború és forradalom következtében annyira devalválódott, hogy ma a tőkék is csak filléreket jelentenek, kamatjukról pedig nem is lehet szó mindaddig, míg a tőkéket a mai pénzzel, ha csak részben is, a régi értékükre vissza nem állítja a nemes alapítók nevének és szándékának fenntartására törekvő hálás kegyelet. A fentieken kívül a közszolgálati alkalmazottak gyermekei nek tanulmányi ösztöndíjáról szóló 1927. évi XIV. te. végrehaj tása tárgyában kiadott 60.000/1927. IV. sz. VKM. rendelet értel mében évi 400—400 P ösztöndíjban részesült: Prőhle Károly és Hollós János VIII. oszt. és Leyrer Kálmán VII. oszt. tanuló. Tápintézeti kedvezményben 16 tanuló részesült és pedig 7 teljes, 7 fél és 2 negyed díjelengedésben. E kedvezmények összege 2860 P, Jutalomban részesültek, illetőleg jó előmenetelük és szor galmuk elismeréséül jutalomkönyvet kaptak: Prőhle Károly, Hollós János, Szabó Lajos és Donáth Andor VIII, o., Páli>Kál mán, Bárdossy József, Leyrer Kálmán és Nagy B. Zoltán VII. o.,
24
Nemes István és Dombi László VI. o., Graf Ferenc, Molnár Gyula és Németh László V. o., Porga Lajos, Böröcz Sándor és Mogyoróssy Gyula IV, o., Boros Lajos és Wágner Endre III. o., Grosz Jenő, Kovács Géza, Bertalan János, Németh Lajos és Hammel János II. o., Görög Tibor, Odor Pál, Szalay Tamás és Nikolics Károly I. o. tanulúk, utóbbi Dr. Hilbert Gyula m. kír. csendőrszázados (Eger) adományából A jutalmazott tanulók száma — az ifjúsági körök jutalmazottjaival együtt (lásd o tt!) — : 50, a jutalmak értékösszöge: 424 Pengő. Az összes segélyek, ösztöndíjak és jutalmak összege az egyes ifjúsági köröknek adott segélyeket és a tankönyvsegélyt nem számítva : 5.367 P. (Az utolsó békeévben ugyané címeken : 11.677 arany K.) 9. Vizsgálatok, a) Osztályvizsgálatok. A Vili. osztály össz foglalásait május hó 16., 17., 18-án (a bizonyítványok kelte május 18-ika), az I—VII, osztály magánvizsgálatait június hó 12., 13., 14-én, összefoglalásait június 15., 17., 19-én tartottuk meg (a bizonyítványok kelte június 22.). b) Érettségi vizsgálatok. A f. iskolai évi érettségi vizsgálatok idejéül június hó 24., 25., 26. napjai vannak kitűzve. E vizsgá latokról a jövő évi Értesítőben fogunk beszámolni. A mult 1927128. évi írásbeli érettségi vizsgálatok május hó 21., 22., 23-án, a szóbeli érettségi vizsgálatok pedig június hó 25., 26., 27-ikén folytak le. Az Írásbeli vizsgálat tételei voltak a) a magyar nyelvből: Közélet és költészet kapcsolata a reform korszakban. b) a latin nyelvből: T. Livi: Ab űrbe cond. liber II. cap. 39.40. (Coriolanus anyja, Veturia, kimegy fiához az ellen séges táborba.) Fordítás latinból magyarra. A latin nyelvi kiegé szítő vizsgálaton : Livii Ab űrbe cond. liber II. cap. 12. (Mucius Scaevola). c) a mennyiségtanból: 1. Valaki 29.140 P vagyonát azon feltétellel adja át örököseinek, hogy ezek kötelesek evvel szemben neki haláláig évenként minden év végén 3000 P-t fizetni. Mennyi az örökség, ha az adományozó még 10 évig él ? Hány év után járna az örökség elfogadása az örökösre nézve már veszteséggel? (6 °/o). 2, Hány mm-es eső esett, ha egy fél gömbhéjalaku edényben 30 cm. átmérőjű felszínnel bíró s 5 cm. mély vízmennyiség gyűlt össze ? A vizsgálat elnöke Ziermann Lajos soproni ev. lelkész, kormányfőtanácsos volt, a közoktatásügyi kormányt Dr. Horvay Róbert debreceni m. kir. áll. főreáliskolaí tanár, c. igazgató képviselte. A vizsgálaton a Vili. osztályt elvégzett 24 rendes tanulónk és egy magántanulónk vett részt. Ezenkívül 2 soproni evang. hittudományi kari egyet, hallgató görög, 1 volt soproni áll. reálisk. tanuló pedig latin kiegészítő érettségi vizsgálatot tett. A vizsgálat eredménye a következő volt: írásbeli dolgoza tukat legalább elégséges eredménnyel készítették el 18-an. Elégtelen volt a latin nyelvből 1, a mennyiségtanból 5 dolgozat. Szóbeli vizsgálatra bocsáttatott 24 tanuló. Közülök jelesen érett:
25
6, Frank Kálmán, Horváth Dezső, Meterházy Ödön Ernő, Molnár István Ignác, Preis Róland, báró Solymosy László. Jól érett 5 : Csapó István, Kovács Gyula, Sipos András, Szakonyi Zoltán és Zongor Endre. Érett: 11. Két hó múlva teendő javító vizsgálatra útasíttatott: 3. A görög nyelvi kiegészítő vizsgálatot Bahíl Jenő: jó, Mészáros Sándor: elégséges, a latin nyelvi kiegészítő vizsgá latot Braun László : jó eredménnyel állotta meg. A szeptember hó 7-én ugyancsak Zierman Lajos lelkész, kormányfőtanácsos elnöklete alatt tartott javító vizsgálatot, melyen a közoktatásügyi kormányt szintén Dr. Horvay Róbert c, igaz gató képviselte, mind a 3 arra utasított tanuló elégséges ered ménnyel megállotta. Ugyanez alkalommal kiegészítő érettségi vizsgálatot tett a helybeli állami reáliskolának 2 volt tanulója a latin nyelvből és a pécsi m. kir. Erzsébet-tudomány egyetem soproni hittudományi karának 5 hallgatója a görög nyelvből, ez utóbbiak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól külön-külön felterjesztett kérelmükre kapott engedély alapján. A 2 volt reáliskolai tanuló Írásbeli dolgozatát szeptember hó 6-án készítette el. Tételük volt: T. Livii ab űrbe cond. liber XXX. cap. 30. (Hannibálnak Scipiohoz intézett békekérő beszéde.) Feladatukat mind a ketten elégséges eredménnyel oldották meg. A másnap tartott szóbeli vizsgálaton is mind a ketten, névszerint Gross Miklós és Schreiner Kálmán elégséges eredménnyel érettnek nyilváníttattak. A görög kiegészítő vizsgálatot tevők közül Mesterházy Sándor jó, Balogh István és Gerhát Sándor elégséges eredménnyel a vizsgálatot megállották, 2-en pedig javító vizs gálatra utasíttattak. Ezek közül az egyik decemberben a vizs gálatot megállotta, a másik pedig nem jelentkezett. A sikeres teljes érettségi vizsgálatot tett tanulók közül 8 a lelkészi, 2 a jogi, 4 az orvosi, 2 a tanári, 4 a gazdászati, 1 a gépészmérnöki, 1 az állatorvosi, 1 a katonai és 1 az ipari pályát választotta. 10. Kirándulások. Egyes osztályaink ebben a tanévben is többször kirándultak városunk közeli környékére részben növény gyűjtés, részben üdülés és a természet szépségeiben való gyönyörködés céljából. így az I. osztállyal Szabó József a Károly-magaslatra, Dalos-hegyre (cél: a földrajzi alapfogalmak ismertetése) ugyanő a Tómalomhoz és a Tacsí-árokba (cél: növénygyűjtés), a II. osztállyal Krémusz Róbert, Leitner József és Dr. Kamondy Zoltán a Deák-kúthoz, Hétbükkfához, Tacsiárokba, a Kecske-patakhoz és a katonai lövöldéhez növény gyűjtés végett, a IV. osztály Leitner tanár vezetése alatt a rákosi kőfejtőhöz (geológiai és ásványtani ismeretek szemlélte tése céljából), az V. osztály Szabó József tanár vezetésével növénygyűjtés céljából a Tómalom vidékére lándult ki félnapos kirándulásra. A VII. osztály az intézeti orvos vezetésével meg tekintette a helybeli kórházat, annak technikai berendezését és a helybeli tejszövetkezetet s annak sajtgyárát. Egésznapos kiránduláson voltak S'abó József és Dr. Ruhmann Jenő tanárok az V. és VI, osztállyal Lándzsér várromjához és Kaboldra,
26
Leitner József, Oravecz Lajos, Dr. Kamondy Zoltán és vitéz Magassy Sándor tanárok a III. és IV. osztállyal Frankó várába, a Rozália-csúcsra és onnan Savanyúkutra. A többnapra terjedő kirándulást, bár a tanév elején megtettük az előkészítő lépéseket, részvétlenség miatt ez évben se tudtuk megtartani. 11. Könyvtárak és gyűjtemények gyarapodása. A líceumi nagykönyvtár 162 kötetben 143 művel gyarapodott. Ezekből ado mány : Payr Sándor egyet, tanártól: Luther és az egyházi ének. Báró Podmaniczky Pál egyet, tanártól: Kováts Lajos : Hallelujah. Szabó József tanártól: Divatcsarnok 1854-ből, Valló: A méhtenyésztés, Boczonádi Szabó: A méhek élete, Lappéldányok a népszavazás idejéből. Odönfitől: A hún-magyar-székely rovás írás. Az évi gyarapodást feltüntető 143 mű közül 36 folyóirat. A könyvek és folyóiratok beszerzésére fordított összeg: 987 P 03 f. A könyvtár állománya: 15.981 mű 25.981 kötetben. Az alsó négy osztály tanulóinak használatára szolgáló u. n. kiskönyvtárba 12 művet szereztünk 55 P értékben. A nagy mértékű használat folytán elrongyolódott könyvek kiselejtezése még folyamatban van, de rövidesen befejezést nyer és pótlásuk is megtörténik, amire mintegy 300 P-t kell fordítanunk. A könyvtár állománya a kiselejtezendőket is számítva 1098 kötet. Az osztálykönyvtár gyarapodása: Gárdonyi Géza: Isten rabjai, Herczeg Ferenc: Pogányok, Mikszáth Kálmán : A fekete város, mindegyik mű 3—3 példányban, összesen 3 mű 9 példány ban 9 kötetben 76 P 80 f értékben. A szertárakba a rendelkezésünkre álló összeg csekély volta miatt beszerzés alig történt. A városi világításnak egyenáramról forgó áramra való átalakítása miatt a fizikai szertár igényelt nagyobb összegű befektetést. Itt a beszerzések a következők voltak: Motor-dinamós áramegyirányító 800 P, váltakozó áramú ampére-mérő 35 P, zsebvoltmérő 12 P, kénsavmérő 4 P, egy mfd kondenzátor 3 P, egy gyalupad 62 P, kisebb felszerelési tárgyak és különféle szerszámok 44 P, összesen 960 P értékben. A szaktanár készítményei: táblakörző, vetítő-lámpa foglalat és előellenállás, erős áramú konnektor, létra. A többi szertárakba beszerzés nem történt. 12. Cserkészet. A Líceumi Ifjúsági Diákszövetség 67. sz. Deákkútí cserkészcsapata az elmúlt év nyarán kellő számú je lentkező hiányában nem tartott önálló táborozást. Részt vett azonban a parancsnok vezetése alatt 10 cserkésszel a tihanyi nemzetközi vizicserkésztáborban és két napot töltött ott a vizi cserkészet tanulmányozásával. Ez a kis csapat részt vett a balatoni kulturnap tihanyi ünnepségein is. A tanév elején a csapat újult erővel indult neki a munká nak, amely a megállapított munkaterv értelmében gyakorlati irányú volt. A tél beálltáig minden második héten különböző próbapont jellegű kirándulást rendeztek. így tartottak természetismeret, megfigyelés, jeladás, harcszerű és elsősegélyjellegű
27
kirándulásokat. A tél folyamán műhelymunkát végeztek. Készí tett a csapat kisebb madáretetőket, odúkat, amelyeknek madáreleséggel való ellátásáról az egyes őrsök gondoskodtak. Az Erdőés Bányamérnöki Főiskola megkeresésére, két nagyobb méretű madáretetőt is készítettek. A madárvédelem körül kifejtett mun kájukról elismerőleg számol be a Magyar Cserkész folyó évi február 15-i száma. December 16-án tartották karácsonyfa-ünnepélyüket, amelyen vitéz Magassy Sándor tanár tartott építő beszédet a karácsony jelentőségéről. Utána jutalmakat osztottak ki az arra érdeme seknek. A karácsonyfát egy sok gyermekes szegény családnak ajándékozták. Az ünnepélyen Martini Róbert ezredes Sopron városi cserkészfőtitkár, az intézet igazgatója, több tanára, cser készek szülei s más csapatok tagjai is megjelentek. A második félév munkája az örsi- és csapatgyüléseken nyugodott. A csapatgyüléseket az őrsök sorban tartották. A tavaszt a várisi cserkészterületűk rendbehozására fordították. A május hó 18—21-ig — pünkösdkor — Isaszegen tartott 10. Ichtys-táborozáson, az evangéliumi alapon álló cserkészcsa patok közös táborozásán csapatunkból vitéz Magassy Sándor intézeti vallástanár vezetésével 15 fiú vett részt. A résztvevő kb. 50 csapat között szépen megállották helyüket, különösen a magyar nótáik örvendtek nagy népszerűségnek. Visszautaztukkor egy délelőttöt székesfővárosunk legnevezetesebb helyeinek a megnézésére fordítottak. Ez idő alatt a „Bethesda" ref. cser készcsapat vendégszeretetét élvezték. E csapat parancsnokának Tóth Kálmánnak e helyen is hálás köszönetét mondunk. Mun kájuk ezután már a most következő nyári táborozásra az aligai táborra való előkészülés volt. Június 16-án felavattak 16 cser készt, másik 16-ot pedig az ősszel avattak fel. A csapat létszáma 64, 6 Örsben, két rajban. Évi bevétele 349 96 P., évi kiadása 192 01 P., pénztármaradványa 157'95 P. A bevétel adományokból, ünnepély jövedelméből s a befizetett tagdijakból származik. A „Deákkúti Híradó“ ez évben 5 számban jelent meg. A csapat parancsnoksága: Parancsnok: Leitner József intézeti tanár, tiszt: Erős Sándor ev. theologus. A jövő tanév ben a csapat legnagyobb örömére vitéz Magassy Sándor inté zeti vallástanár is aktiv részt fog venni a munkában. Egy év története nagy vonásokban ennyi — talán kevés nek látszik! És mégis elég, mert minden jelentéktelennek látszó esemény mögött, mosolygó arcú kis diákember komoly dolgozni akarása s a kis eredményekben a jövő társadalom munkás férfia áll előttünk. Így nézve munkájukat, Isten megsegítő kegyelméből „Jó munkát" végeztek. 13. Az Ifjúsági (önképző) körök működése, a) Az Ifjú sági Magyar Társaság 1928. szeptember 24-én tartotta alakuló gyűlését. Tagjai sorába belépett minden felsőbb osztályú (V,—
28
VIII.) tanuló. A működő tagok száma 48, a hallgató tagoké 64 volt, tehát összesen 112. A Társaság ügyeit a tisztikar vezette. Elnöke : Dr. Ruhmann Jenő tanár. Választott tisztviselői voltak : főjegyző : Prőhle Károly VIII. o. t., főkönyvtáros: Rosta Imre VIII. o. t., pénz táros: Hollós János VIII. o. t., háznagy : Varga Sándor VIII. o. t., aljegyző: Páli Kálmán VII. o. t., alkönyvtáros: Nagy Gyula VII. oszt. tan. A Társaság az alakuló és záró gyűlésen kívül 14 rendes és két díszgyűlést tartott, tehát összesen 18 összejövetele volt. A díszűléseken kegyelettel áldozott a tizenhárom aradi vértanú emlékének október 6-án és megemlékezett a magyar nemzet újjászületéséről március 15-én. A rendes gyűléseken fel olvasásra került 7 dolgozat. Mégpedig két szépirodalmi: „Ver sek“ és „Találkozás" címen; két irodalomtörténeti: „Az Iliász és az Odisszea“ (2 ülésen) és „Petőfi mint a természet lantosa" címen; (2 ülésen) egy történeti: „A kenyérmezei ütközet" ; egy földrajzi: „A finnek hazája és élete" címen (2 ülésen) és egy természetrajzi: „A madarak vonulása, Magyarország nevezete sebb költöző madarai" címen (2 ülésen). Ezek közül a „sikerült" fokozatban részesült négy. A felolvasásokon kívül a rendes gyűléseken 20 szavalat hangzott el, melyek közül 9 részesült a „sikerült" fokozatban. Bírálatáért dicséretet kapott Páli Kálmán VII. o. tan. A Társaság az év végén három szavalóversenyt rendezett, kettőt a működő, egyet a hallgató tagok számára. A működő tagok költői szavalóversenyén első díjat nyert Páli Kálmán VII. o. t., második díjat Pongrácz Ferenc VII. o. t., dicséretben ré szesült Vörös István VII. o. t. A rendes tagok drámai és prózai szavalóversenyén első díjat nyert Páli Kálmán VII. o. t., máso dik díjat Vörös István VII. o. t., dicséretben részesült Takács Sándor VIII. o. t., Nagy Gyula VII. o. t. és Pongrácz Ferenc VII. o. tan. A hallgató tagok szavalóversenyén az első díjat Horváth Dénes VI. o. t. nyerte el, a másodikat Nemes István VI. o. t.. a harmadikat Karsay Gyula VI. o. t., dicséretben részesült Szalay Árpád VI. o. t., Karner Jenő VI. o. t., Brunner János V. o. t., Kirchknopf András V. o, t., Mesterházy Károly V. o. t. és Tóth Dénes V. o. t. A három versenyen elhangzott összesen 27 szavalat. Az évvégi pályázatra beérkezett 12 munka. A szépirodalmi pályázaton jutalmat nyertek Széles Ferenc VII. o. t. verseivel és Walek Károly VIII. o. t. „Silvió" című novellájával. Az iro dalomtörténeti pályázaton [„Gyóni Géza költészete"] jutalomban részesült Páli Kálmán VII. o. t. és Takács István Vili. o. t. A történelmi pályázaton [„A Zrínyi-család szerepe történelmünk ben“] jutalmat nyert Páli Kálmán VII. o. t. és Szabó Lajos Vili. o. t. A földrajzi pályázaton [,,A fűszerek és termőhelyeik"] jutal mat nyert Eőry Ferenc VII. o. t. A természetrajzi pályázaton [,,A növények szaporodása"] jútalomban részesült Prőhle Károly
29
Vili, o. t. A fizikai pályázaton [„Az elektromos áramfejlesztés módja“] jutalomban részesült Prőhle Károly Vili. o. t. és Hollós János Vili. o. t. A hallgató tagok pályázatán jutalmat nyert Fekete László VI. o. t. „Mese a tűzről" című novellájával és Nemes István VI. o. t. „A kvarc és feldolgozása“ című érte kezésével. A három szavalóverseny és az évvégi pályázatok nyertesei közt kiosztásra került 19 jutalomkönyv 215 P értékben. A Társaság könyvtárára 282 _P 40 f-t fordított. A könyvtár ez évben 27 művel szaporodott. Állománya 4246 mű 6261 kö tetben. A könyvtár október 5-én nyílt meg és május 3-áig állott a tagok rendelkezésére heti egy órában. A z olvasóterem október 1-től április 15-ig állott a tagok rendelkezésére naponként d. u. 5— ‘/27-ig, A Társaság egy napilapot és öt folyóiratot járatott. Pénztári állapot:Bevétel 750'32 P. Kiadás: 558 83 P. Marad vány: 19P49 P. A Társaság évi működését június 2-án fejezte be a hagyo mányos Örömünneppe!, melynek műsora a következő volt: 1. Részlet „Gyóni Géza költészete" c. pályadíjnyertes munkából. Irta és felolvasta Páli Kálmán VII. o. t. 2. Szathmáry István : A gladiátor. Szavalta Nagy Gyula VII. o. t. 3. Részlet a pályadíjnyertes verssorozatból. Irta és felolvasta Széles Ferenc VII. o. t. 4. Arany János: Hídavatás. Szavalta Vörös István VII. o. t. 5. Magyar dalok. Énekelte a líceumi vegyeskar. 6. Agyagfalvi Hegyi István: Üzenet Párisba. Szavalta Takács Sándor VIII. o. t. 7. Jelentés az Ifjúsági Magyar Társaság 1928—29. tanévi mű ködéséről. Felolvasta Prőhle Károly Vili. o. t., az Ifj. Magyar Társaság főjegyzője. 8. Jutalmak kiosztása. b) Az Ev. Líceumi Gyorsírókor október elején alakult meg 18 rendes és 47 hallgató taggal, A tisztikar tagjai voltak: Elnök: Spanner Géza tanár, titkár: Páli Kálmán VIÍ. o. t., pénztáros : Nagy Zoltán VII. o. t., könyvtáros: Eőry Ferenc VII. o. t., jegyző : Sümegi István VII. o. t., tanfolyamvezetők: Páli Kálmán és Nagy Ferenc VII. o. t. A kör összesen három tanfolyamot tartott fenn. Egyet az irodaírók részére a titkár vezetésével, egyet a fogalmazó-gyorsírók részére Nagy Ferenc vezetésével, egyet a rendes tagok számára, amelyet az elnök vezetett heti 1 órában. Az év végén május 8-án és 15-én megtartott vizsgák eredménye a fogalmazó-íróknál (alapfokon) 5 jeles, 4 jó és 9 elégséges, az iroda-gyorsíróknál (középfokon) pedig 5 jeles, 7 jó és 4 elégséges. Az évvégi ver senyeket május 9-én és 17-én tartották. A fogalmazó-írók szabatos versenyén az első díjat 8 P-t Bálint Géza IV. o. t., a másodikat 5 P-t Buthi Dénes III. o. t. nyerte, dicsérő oklevelet kapott Rácz Miklós V. o. t. Az iroda-gyorsírók 120 szótagös diktátumot írtak, A versenyben első lett Porga Lajos IV. o. t. A kör a tanfolyam vezetőket egyenként 30 P-vel jutalmazta. Járatta „Az írás", „Szegedi Gyorsíró" és a „Gyorsírástudomány" c. szaklapokat.
30
A kör ez évben megindíthatta régi lapját a „Soproni Gyors írót.“ Dr, Traeger Ernő kormánybiztos úrnak, a kör egykori lelkes tagjának a főérdeme, hogy a lap újból megjelenhetett. A lap főszerkesztője Páli Kálmán VII. o. t., társszerkesztője Bárdossy József VII. o. t., autografálója Sümegi István VII. o. t. voltak. Ä lap 100— 100 példányban jelent meg és 34 külső elő fizetője volt, akik 46 példányban járatták, Egy szám előállítása 35 P 72 f-t igényelt, a lap előfizetési ára egész évre 2 P volt, Ezidén 6 szám jelent meg. A kör képviseltette magát az ápr. 27-én és 28-án tartott győri kerületi versenyen. A kiküldött három versenyző közül Páli Kálmán a 150 szótagos diktátumon sikerült munkával vett részt. 143 ponttal minősített dolgozatával oklevelet és Szombathely városik díját kapta 15 P-t. A 120 szótagos fokon Eőry Ferenc, a 100 szótagos fokon Nagy B. Zoltán dicséretben részesültek. Pénztári állás a következő: bevétel a kör pénztárába: 274 P 63 f, kiadás: 127 P 84 f, maradvány: 146 P 79 f. A „Soproni Gyorsíró“ pénztárába adományokból és előfizetések ből befolyt 551 P 58 f, kiadás : 255 P 61 f, maradvány: 295 P 97 fillér. A könyvtár állománya 586. Szaporulat: néhány tankönyv. c) A Líceumi Ifjúsági Diákszövetség. Ifjúsági Diákszövetsé günk a szept. 19-i eiőértekezlet megállapodásai alapján a szept. 21-én tartott alakulógyülésével kezdette meg ezévi munkáját 259 taggal. A szövetség vezetői a következők voltak: Elnök : vitéz Magassy Sándor ev. lelkész-vallástanár, titkár: Takáts István VIII. o. t., főjegyző: Csoknyay Ernő VIII. o. t., főpénztáros: Szabó Lajos Vili. o. t., aljegyző: Baráth József VII. o. t., könyv- és levéltáros: Eöry Ferenc VII. o, t,, ének vezetők: Prőhle Károly VIII. o. t. és Tóth Sándor V. o. t. A szövetség kebelében működő Diáksegélyző könyvtárt az elnökön kívül mint titkár Hollós János VIII. o. t., mint könyvtárosok pedig Nemes István VI. o. t., Bakó József VI. o. t. és Molnár Gyula V. o. t. vezették. A szövetség ügyeit az elnök, a közgyűlés és a választmány intézte, melynek tagjai a rendes tisztikar, az osztálypénztárosok, ellenőrök, valamint az egyes osztályok választmányi tagjai voltak. A léleképítést és jellemnevelést szövetségünk az idén az egyh. kér. beim. munkaprogramm nagy késése miatt maga által kidolgozott programm alapján végezte oly erkölcsi problémák tárgyalásával, ahol a vezérgondolat mindig egy-egy bibliai igazság volt. A közgyűlésekkel, vallásos összejövetelekkel és egyéb rendezésekkel együtt 23 összejövetelt tartottunk, hogy tanuljunk, okuljunk, hitben és szeretetben erősödjünk. Munkánkat 4 külön csoportban végeztük éspedig felváltva az I—II. oszt., a III—IV. oszt., az V—VII. oszt. és a VIII. oszt. tagokkal Összejöveteleinket szerdán, csütörtökön és szombaton este 'h6— '/27-ig tartottuk.
31
Munkánk előadásokból, bibliamagyarázatokból, felolvasá sokból, szavalatokból állott. Minden összejövetelünket énekkel és imával kezdtük és végeztük. Az elnökön kívül Pröhle Károly és Szabó Lajos VIII. o. tanulók és Nits István VII. o. t. tar tottak elmélkedéseket. Örvendetes jelenség volt, hogy a tanév első felében külön bibliamagyarázatokat is hallottunk Rettmann Farkas és Sztehló Gábor theol. hallgatóktól, kiknek ezért itt is hálás köszönetét mondunk. A megfelelő bibliai helyek felhasz nálásával elnök a következő témákról tartott előadásokat: 1. „A szokás hatalma.“ 2. „Rend a lelke mindennek." 3. „Nincs titok." 4. „A jókedv." 5. „Dávid és Góliáth (a gőg).“ 6. „A lavina (indulatok)." 7. „Az élet áprilisé." 8. „Illem és udvari asság." 9. „A látszat." 10. „Pályaválasztás.“ 11, „Mens sana in corpore sano." 12. „Aki önmagának a sátánja (nemi romlás — szellemi romlás).“ Nits István VII. o. t. Máté 142i_23., Rettmann Farkas theol. hallgató Zsolt. 100i_2 és I. Kor. 6 i 8 — 19., Sztehló Gábor theol. hallgató pedig Lukács 19i-io. alapján tartottak írás magyarázatokat. Felolvasásra 2 dolgozat került éspedig Takáts István VIII. o. t. „A reformáció jelentősége és a Káté" c. és báró Podmaniczky Tamás 111. o. t. „Az őskeresztyén vértanuk" c. dolgozatai. Szövetségünk nyilvános vallásos ünnepély keretében okt. 31-én megünnepelte a reformáció emlékünnepét, április 20-án a speyeri birodalmi gyűlés 400 éves jűbileumát, május 5-én pedig „Gyurátz Ferenc emlékünnepét." Ünnepélyeinken nagy számú érdeklődő közönség is volt jelen. Május 11-én diák-konferenciát rendeztünk, melynek közép pontjában Turóczy Zoltán győri ev. lelkész úr tartott előadást „Mit csinálsz a te bűneiddel ?“ címen. A folyó tanévben is kétszer járultunk a Kegyelem aszta lához, amit ifjúsági gyónás előzött meg, ahol az elnökön kívül november 10-én Prőhle Károly, május 4-én pedig Szabó Lajos VIII. o. tanulók mondtak deprekációs beszédet. Szövetségünk volt vezetője: néhai Hetvényi Lajos tanár úr iránti kegyeletünket azzal is kifejezésre akartuk juttatni, hogy okt. 31-én szerény ünnepi formában megkoszorúztuk a megbol dogultnak sírját. Ez alkalommal az elnök mondott rövid beszédet. Az egyesület pénztári forgalma az 1928/29. évben a követ kező volt: A Diákotthon és Cserkészpénztárba befolyt: 155'40 P, kiadás volt 100 P. Pénztári maradvány: 55 P 40 f. A Belmissziói és Diáksegélyző pénztárba befolyt 443'27 P, kiadás volt 443T8 P. Pénztári maradvány: 09 f. A Gyámintézeti pénztárba befolyt : 130'60 P, kiadás volt 50 P. Pénztári maradvány : 53 P 60 f. A bevétel tagsági és könyvhasználati díjakból, a diákbáf jövedelméből, hátralékokból, magánvizsgálati elnöki díjakból és adományokból, a kiadás pedig segélyezésekből, cserkésztábo rozási szükségletek fedezéséből, könyvek beszerzéséből és bekö téséből, missziói kiadásokból és adminisztrációs költségekből állott-
32
A Segitőegylet könyvsegélyében 127 tanulót részesítettünk 1449'50 P értékben. Külön pénzsegélyben részesült az Ichtystáborozás alkalmából 5 tanuló 62 P-ben, továbbá a nyári nagy táborban résztvevő egyes cserkészek és a tahii középiskolás országos diákkonferencián résztvevő egyes tanulók támogatására 246 P-t fordított a Diákszövetség. A segítőkönyvtárat tankönyv ajándékozással gyarapították: Németh Samu c. igazgató úr 2 drb. 1. o. latin olvasókönyvvel, az Egyetemi Nyomda 3 drb. V. növénytannal, a Franklin Társulat 2 drb. VIII. o. és 2 drb. VII. o. fizikai könyvvel, Wagner Endre III. o. tanuló pedig 5 drb. II. oszt. tankönyvvel. A nemes adományozóknak hálás köszö netét mondunk. Az iratmisszió terén szövetségünk a folyó tanévben a tavalyinál jóval nagyobb tevékenységet fejtett ki. Eladtunk 35 drb. Luther-naptárt 56 P értékben. Terjesztettük a Harangszót, az Evangélikusok lapját, a Józanságot és 182 példányban járattuk Az Erő c. ifjúsági lapot. Megjelentettük néhány hónap kivéte lével a „Deákkuti Hiradó" c. litografált havi lapunkat, melynek jövedelme egyenesen a 67. sz. cserkészcsapat csapatpénztárába folyt be. A Diákotthon ügyében sajnos a propagandán kívül egyebet nem tehettünk, de az az elhatározás él bennünk, hogy a jövőben itt is eredményeket mutathassunk fel. d) A Líceumi Ifjúsági Sportkör. Az ifjúsági Sportkör az alakuló közgyűlést 1928. szeptember 25-én tartotta Téby Mihály tanárelnök vezetése mellett. A tisztikar a következőképen alakult: Ifjúsági elnök: Csoknyay Ernő VIII, o. t., alelnöki Novák István VII. o. t„ titkár: Varga Jenő VIII. o. t., pénztáros: Rosta Imre VIII. o. t., szertáros: Conrád Kálmán Vl. o. t. Választmányi tagok lettek: Hollós János, Sárkány Miklós VIII., Borbély Béla, Sümeghy István VII., Karner Jenő, Nemes István VI., Asbóth Lajos, Kirchknopf András V. oszt. tanulók. A Sportkör hetenként egyszer gyakorolta a szertornát a tornacsarnokban, az atlétikát a lie. sporttéren, a tenniszt és korcsolyázást a Sopron Korcsolyázó Egylet pályáján. A gyakorló órákon az ifjúság szép buzgalommal vett részt. Különösen az V—VII. osztály tanulói voltak szorgalmas látogatói a gyakorló óráknak. A Kör igyekszik lassanként egy külön testnevelési könyv tárt létesíteni, hogy tagjai elméletileg is foglalkozhassanak a testneveléssel. Ez a még a kezdet kezdetén levő könyvtár ez évben a következő művekkel gyarapodott: Király Dezső—Niels Bukh. Alapvető dán gimnasztika vezérkönyve. Kellner: Torna egészségtan, az 1928. évi Sportalmanach, Á rvay: Talajtorna képekben, Jakusch : Tornatábla. Összesen 5 mű 21 P 80 f értékben. A Kör bevétele volt a múlt évi pénztarmaradvánnyal együtt 249 P 60 f, kiadása 24 P, pénztármaradványa 225 P 60 f. Június 18-án osztály- és egyéni versenyeket rendeztünk. Az I —III. osztály alacsony nyújtón, a IV—V. oszt. nyújtón és kor-
33
látón, a VI—VII. osztály nyújtón, korláton és gyüríihintán mérte össze erejét. Az egyéni tornaversenyen minden tanuló részt vehetett. Az I—III. osztály versenyén győzött a II. osztály 92 ponttal, a III. osztály 85 az I. osztály 70 pontjával szemben. A IV—V. osztály versenyéből az V. osztály került ki győztesként. Pont száma 155, míg a IV. osztályé 134. A VI—VII, osztály szertornaversenyén első lett a VII. osztály 225 ponttal az ellenfél 193 pontjával szemben. Az egyéni tornaversenyen nyújtón: 1. Sümegi István VII. o. t., 2. Nemes István VI. o. t., 3. Vargyai Lajos VII. o. t. Korláton: 1, Sümegi István VII. o. t., 2. Pongrácz Ferenc VII. 0. t., 3. Conrád Kálmán VII. o. t. Gyűrűhintán: 1. Pongrácz Ferenc VII, o. t., 2. Conrád Kálmán VII. o. t., 3. Karner Jenő VI. o. t. és Nemes István VI. o. t. holtverseny. Az atlétikai versenyek a következő eredménnyel zárultak: 100 m, síkfutásban 1. Novák István VII, o. t., 2. Cser Dezső VI. o. t., 3. Német Ernő VI. o. t. és Gayer Endre VI. o. t. holt verseny. 400 m. síkfutásban: 1. Cser Dezső VI. o. t., 2. Krenner László IV. o. t., 3, Gayer Endre VI. o. t. A 800 m. síkfutásban: 1. Rátz Miklós V. o. t., 2. Tőke Arisztid V. o. t., 3. Cser Dezső VI. o. t. Távolugrás helyből: 1, Novák István VII. o. t., 2. Horváth József V. o, t., 3. Kiss Endre VII. o. t. Távolugrás nekifutással: 1. Cser Dezső VI. o. t., 2. Nagy Zoltán VII. o. t., 3. Krenner László IV, o. t. Súlylökés: 1. Kiss Endre VII. o. t., 2. Novák Elek VII. o. t., 3. Cser Dezső VI. o. t. Gerelyvetés: 1. Kiss Endre VII. o. t., 2. Kirchknopf András V. o. t., 3. Conrád Kálmán VII. o, t. Díszkoszvetés : 1. Sümegi István VII. o. t., 2. Novák István VII. o, t., 3. Pongrácz Ferenc VII. o. t. 14, Az intézet volt tanítványainak találkozója. Közvet lenül az 1927/28. tanév bezárása után, június hó 29-én ismét meghitt bensőséges ünnepre gyűltek össze intézetünkben annak volt tanítványai, az öreg diákok, azok, akik 60, 40, 30, 25 és 20 évvel azelőtt végezték a líceumban középiskolai tanul mányaikat. Az 1868-as évfolyamból 2-en, az 1888-as évfolyam ból 4-en, az 1898-as évfolyamból 17-en, az 1903-as évfolyam ból 16-an, az 1908-as évfolyamból pedig 13-an jelentek meg érettségi találkozóra. Az utóbbiak, mivel nagyobb részük június 29-én nem tudott volna eljönni, június 24-én jöttek össze. A június 29-én összejöttek délelőtt fél 10 órakor a líceum udvarán gyülekeztek, ahonnan az egykori Deákkuti vármegye zászlója alatt, melynek dicsőségét ők még nagyobbrészt mint a vár megye tagjai láthatták, testületileg vonultak a templomba. Itt D. Kovács Sándor tartott istentiszteletet a LXVI. zsoltár 10—14. verse alapján szíveket megindító beszédben emlékezvén meg mostani összejövetelük jelentőségéről. A templomból az ünneplők az intézetnek dísztermül is szolgáló tornacsarnokába vonultak, ahol az összes jubilánsok nevében ezúttal ismét Berecz Ábel soproni ügyvéd, a 60 évvel 3
34
ezelőtt érettségizettek egyike köszöntötte az intézetet s annak teljes számmal együtt lévő jelenlegi tanártestületét, melyhez ez alkalommal még a régebbi, jelenleg nyugalomban élő tanárok: Marusák Pál c. főigazgató, Gecsányi Gusztáv igazgató és Bothár Dániel is csatlakoztak. Az üdvözlést az intézet és tanári kar nevében Hollós János igazgató köszönte meg, az őszinte szív meleg érzésével üdvözölvén viszont a megjelent volt tanít ványokat, köztük különösen a 60 évvel ezelőtt érettségizetteket, az összes egybegyűltekhez intéze’tt azzal a kéréssel, hogy a hálát és ragaszkodást, mely őket annyi év múltán is ide vissza hozta, őrizzék meg és ápolják szívükben továbbra is az intézet iránt, amint az intézet is szeretettel őrzi volt tanítványainak emlékét és hűséggel ápolja azokat a nemes hagyományokat, melyek a régi tanárokról és tanítványokról nemzedékről nemze dékre szállva hathatós tényezői sikeres nevelői munkálkodásának. Ezután a jelenlévők gyülekezete átalakult a Líceumi Diákszövetség közgyűlésévé és Dr. Töpler Kálmán, m. kir. kormány főtanácsos főrendiházi tagnak, a Diákszövetség elnökének elnök lete alatt meghallgatta a titkár, pénztáros és számvizsgálók rövid jelentését; a közgyűlés végeztével pedig valamennyien kivonultak az épület kapubejáratában elhelyezett „Hősök emíéktáblájá‘‘-hoz s erre, mint a soha el nem múló hálás kegyelet oltárára, a 30 éves érettségizettek nevében Dr. Proszwirnmer Béla buda pesti ügyvéd, a 25 éves érettségizettek nevében pedig Zimmer Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, a Magyar Távirati Iroda szerkesztője helyezték el a kegyelet koszorúját a 20 évvel azelőtt érettségizetteknek öt nappal előbb elhelyezett koszorúja mellé. A lélekemelő ünnepély a szózat eléneklésével ért véget. Ezután az egybegyűltek évfolyamként szétoszoltak az osztálytermekbe, majd elhagyva az intézetet ugyancsak évfolyamonként különkülön töltötték el kedélyes együttlétben a nap hátralévő részét is. A Líceumi Diákszövetség közgyűlésén az intézet igazgatója röviden jelentést tett a Líceumi Diákotthon kérdéséről is. A Diákszövetség örömmel vette tudomásul, hogy a kérdés a meg oldás stádiumába jutott s talán már a jövő nyáron az Otthon felépíthető lesz egy törlesztéses kölcsön felvételével, melynek fedezetéül a vall. és közokt. miniszter úr által 35 évre kiutalt évi 18.000 P államsegély szolgálna. Az akkor emlegetett „jövő nyár“ immár elérkezett, az Otthon felépítése azonban ismét el tolódott a törlesztéses kölcsön felvétele elé gördült nagy nehéz ségek miatt. Most fenntartó hatóságunk más módon fogott a kérdés megoldásához és szilárdan él bennünk a remény, hogy ha nem is a legközelebbi jövőben, de legkésőbb öt év múlva Isten segítségével az annyira szükséges és annyira várt Otthon mégis csak fel fog épülni. A Diákotthon céljaira a múlt évi Értesítőnkben közölt ki mutatásunk óta a következő adományok folytak b e : Zimmer Ferenc kormányfőtanácsos Budapest 50 P, Magyar Távirati Iroda R. T. Budapest 100 P, Dr. Schmidt Ferenc városi
35
tanácsos, Sopron 4 P, Schneeberger Adolf, Sopron 4 P, Király Gizella úrhölgy gyűjtése, Kisfalud, 12 P, Jaluschka Lajos városi vizműigazgató, Sopron 15 P, összesen : 185 P. A Líceumi Diákszövetség céljára Guoth Károly nyug. várm. irodafőtiszt hősi halált halt Jenő fia, volt ev. líceumi tanuló emlékére 20 P adományt juttatott. Fogadják a nemesszivü adakozók Diákotthonunk ügyének felkarolásáért hálás köszönetünket. 15. A tanév bezárása. A tanév bezárása június hó 22-én történt. Az évzáró ünnepély műsora a következő volt: 1. Luspay : Szegény Magyarország. . . Énekelte a líceumi ifjúsági vegyes kar, Téby Mihály tanár vezetése alatt. 2. Szilágyi L .: Földi, haza megyünk. Szavalta PáliKálmán Vll.o.t. 3, Hálaadó beszéd a jóltevők emlékére. Mondta Prőhle Károly VIII. o. t. 4. Búcsúszó a távozó ifjúsághoz. Mondta az igazgató. 5. Silcher: Búcsú az iskolától. Énekli az ifjúsági vegyes kar Téby Mihály tanár vezetése alatt, 6. Imádság. Vitéz Magassy Sándor liceumi vallástanár-exhortátor. 7. Közének, (494. sz.), Az igazgató búcsúszavai kapcsán történt buzdítás céljából a jeles bizonyítványok és a jutalmak kiosztása. Az ünnepély után az I—VII. osztály tanulóit, miután bizonyítványukat kiadtuk, haza bocsátottuk. A VIII. osztály tanulóinak az intézettől való elbúcsúztatása s egyúttal a Liceumi Diákszövetségbe mint az intézet volt tanítványainak egyesületébe a szövetség elnökének helyettese Berecz Abel ügyvéd ur által való ünnepélyes felvétele az immár évek óta szokásos módon a Deákkútnál az egész tanuló ifjúság jelenlétében június hó 20-án reggel történt. Ugyanekkor történt a visszavonulás alkalmával az egész ifjúságnak díszmenetben való elvonulása és titsztelgése a hősök emléktáblája mellett felállított ifjúsági és cserkészzászló előtt. A tanévzáró ünnepély után tartottuk régi szokás szerint a szóbeli érettségi vizsgálatot s az egész tanév működését a június hó utolsó napján tartott tanévzáró értekezlet fejeszte be.
36
2
S zak tárgyai
H o lló s J á n o s
latin történelem
igazgató H o lló s y K á lm á n
r- tan ár
3
D r . K a m o n d y Z o li.
4
K ovács Jen ő
5 6
r. tanár r. tan ár K rá lik
G u s z tá v
r. tan ár K ré m u sz R ó b e rt
r. tan ár
m agyar latin ny. történelem földrajz latingörög-ny. rajz latin ném et ny.
Ez évben mit ta n íto tt s mely osztályokban ?
Heti óraszám a |
1
A tan ár neve s minősége
í
V III. 3
3
3
magyar I 5, VI. 3, Vili. 3, filoz. VIII. 3
14
-
tö rt.III.3, IV .2.V .3, V*. 3, VII. 3, földrajz III 2
16
a III. o. főnöke, értekezl. jegyző
latin I, 6, V. 5, VI. 5
16
-
rajz I —IV. 8, V—VIII. 4, 30 — rkiv. rajz V. 2, V I—VII. 2
17
a rajzszertár őre
II. 6. német II. 3, 1 latin V- 3. VI. 3, VIII. 2
17
a II. o. főnöke
Hány év ó ta mű ködik ez inté zetnél más in tézetnél
Sorszám
IV. a) A tanári testület és munkaköre az 1928—29. évben.
33 29
6
-
6 23
16
jföldrajz term észetr.
9 —
földrajz 11. 3. term észet rajz 11. 2, IV 4, német III. 3, mennyiségt. III. 4
evang. val ástan
2 —
ev. valláslan 1—VIII. 16
N é m e th S á m u e l
magyarlatingörög ny.
II. 4, IV. 3, V. 3, 6 20 magyar'atin IV. 6
16
10
O r a v e c z L a jo s
mennyiségi fizika
mennyiségtan II 4. IV. 4. VI. 4, VIII. 2, fizika VIII. 4
18
11
R o s ta F e r e n c
magyar III. 4, latin II 6, VII. 5
15
12
D r. R u h m a n n J e n ő
13
S p a n n e r G éza
14
S zabó Jó zsei
15
S z a b ó K á lm á n
7
L e itn e r J ó z s e i
r. tan ár
agassy Sándor 8 vitéz M r. ta n á r 9 r. tanár, c. igazg.
16 17
r. ta n á r
r. tanár
r. tan ár
r. tan ár
r. ta n á r
r. tá n á r T é b y M ih á ly
r. testnev. tanár D r . S z i l v á s i G y u la
egészségi tanár
Egyéb iskolai elfoglaltsága
-
a 67. sz. D eákkuti
16 cserkész-csap. par. 16 Lie. Ifjús Diákszöv.
int. exhortator, a
2
6
magyar latin ny.
33 —
magyarlatin ny.
22 -
(segélyegyl.J elnöke a IV, o. főnöke, a lie. nagykönyvt. és egyhker. levélt, őre a. VI. o. főnöke, az Ének- és Zenekör elnöke. Tan. éneket heti 2 órában az I—II. o. kis könyvtár őre a VIII. o. főnöke, az
. magyar VII 3, latin VIII. 4, angol V. 5, VI. 5
M agyar Társ. 17 Ifjús elnöke. Isk. nagybiz. jegyző
magyarnémetangol ny. földrajz term észet rajz
21
-
német IV. 4. VII. 3. angol VIl. 4, VIII. 4
15
24 —
földrajz I. 3, IV. 1, term észetrajz I. 2, V. 3, VI. 3
12
mennyiségt. fizika
19 —
mennyiségtan I. 6, V. 3, VII. 3, fizika III. 2, VII. 4
18
to rn a
17 —
torna I—VIII, 16
16
egészségtan
17 —
egészségtan VII, 2
2
a VII. o. főnöke, az Ifj. G yorsirókör ein. az V. o főnöke, tápintézeti eforus, a term észetrajzi szertár és a III., IV. oszt kiskönyvt. őre az I, o. főnöke, a fizikai szertár őre, isk. kisbiz. jegyző a tornaszertár őre, az Ifj. Sportkör ein. Vezeti a karéneket heti 3 órában intézeti orvos
b) Rendkívüli tanárok. B u s c h J ó z se f, bejáró róm. kath. hitoktató, tan íto tta a róm. kath. vallástant az I— V ili. oszt.-ban heti 4 órában, ez intézetnél 5 év óta. R o sen b erg er A d o lf, bejáró izr. hitoktató,- tan íto tta az izr. vallástant az I—VIII. osztályban h eti 1 órában, ez intézetnél 5 év óta.
c) Intézeti szolgák. K őrös Já n o s (szolgálatának éve : 9), Simon F e re n c (szolgálatának éve : 5).
37
A tanulók névsora és érdemjegyei.*) I.
o sz tá ly .
40
3 4 2 2 3 2 3 2 1 3 3 3 3 3 3 4 4 4 3 2 3 4 3 4 2 4 2 2 3 1 1 4 4 2 2 3 1 3 4 2 3 3
2 4 2 1 2 2 3 1 1 3 2 2 3 2 3 3 3 4 3 3 2 4 2 3 1 3 2 2 2 2 1 3 4 1 2 2 1 3 3 1 3 2
2 3 2 2 2 3 2 1 1 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 4 3 4 1 4 2 2 3 1 1 3 2 1 2 2 1 3 3 2 3 3
3 4 2 1 3 2 3 1 1 2 2 2 3 3 3 3 4 4 3 2 2 4 3 3 2 4 2 2 3 1 1 4 4 2 1 3 1 3 3 2 3 3
3 2 2 2 1 3 3 1 1 2 2 1 3 1 3 3 2 1 2 1 2 3 1 1 1 1 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 1 3 2 1 3 3 2 3 3 2 3 3 2 3 3 2 3 3 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 fm. 3 2 2 3 2 1 1 2 1 3 2 2 1 3 1 1 3 2 3 3 2 1 1 2 1 3 2 3 3 1 1 3 1 2 2 2 1 3 2 2 1 1 1 3 1 2 3 1 3 2 2 1 2 fm. 2 3 2 2
2 1 1 és
1 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 Jászai Zoltán.
1 1 1
2 — — — 2 — — — 2 — — — Ö sszesen : 47.
M a g á n ta n u ló k: — K olonics Ferenc — M ajor László 45 Nagy E ndre — K im a ra d t: D raskovits Géza
Dolgozatok külső alakja
3 4 2 3 3 2 3 2 1 2 3 2 3 3 3 4 4 4 3 3 2 4 3 4 1 4 2 2 2 1 1 3 4 2 2 3 1 3 3 2 3 3
É nek
2 2 1 2 2 2 2 1 1 2 1 1 3 2 2 3 3 3 2 2 1 3 1 2 1 3 1 1 2 1 1 3 3 1 1 2 1 2 2 1 2 2
Testgyakorlás
2 2 1 1 2 2 2 2 1 1 2 1 3 1 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 1 2 1 1 1 1 1 2 3 1 1 1 1 2 2 1 1 1
j Rajz
M ennyiségtan
35
Term észetrajz
30
Földrajz
25
Latin nyelv
20
M agyar nyelv
15
Vallástan
10
B aader N ándor ism. B ecska Ernő B erzsenyi B arnabás B ognár József B orbély T ibor B uchaas Ján o s F rühw irth Károly G ergely István G örög T ibor G rüner Ernő G uoth E ndre ism. G yarm athy Ferenc H egedűs M ihály Hollósy László K irály János Kiss Ernő Kiss Lajos ism. Kiss László Klein Géza K ovalszky Győző Lauff Dezső Lengyel István L inberger Gyula ism. M artini R óbert M olnár Zoltán Mühl K onrád Nagy Vilmos N ém eth K ároly N émeth Sándor Nikolics K ároly O dor Pál Pócza István Preisinger N ándor Rátz Ottó Sass László Schmikl M átyás S z a la i T am ás Szigeti Sámuel Tőke Emil Vida Ferenc W olfbeisz N ándor Z supányi G yula
Magaviselet
5
A tanuló neve
||
1
Osztályfő : Szabó Kálmán.
3 3 3 3 3 3 2 4 2 3 3 3 3 2 3 3 2 4 3 2 2 3 3 2 2 3 2 3 2 3 2 3 3 2 2 2 2 3 2 2 3 2
*) M ag a v iselet: 1 = példás. 2 = jó, 3 = szabályszerű. 4 = kevésbé szabályszerű. O sz tá ly z a t: 1 = jeles, 2 = jó, 3 = elégséges, 4 = elégtelen. t D olgozatok k ülső ala k ja : 1 = csinos, 2 = rendes, 3 = h anyag,r \ — rendetlen.
•
38 II.
o sztá ly .
40
45
3 3 1 2 2 3 1 2 1 1 3 3 2 4 1 2 2 3 2 3 3 1 1 3 2 3 1 1 2 1 2 3 3 1 3 3 3 3 1 2 2 3 4 3 2 3 3 3
3 3 1 2 2 3 1 1 1 1 3 3 2 4 1 2 3 3 1 3 3 1 2 3 1 3 2 1 2 1 2 3 3 1 3 3 3 3 1 2 2 3 4 3 3 3 2 3
3 3 1 2 1 3 2 1 1 1 1 2 3 3 1 2 3 4 1 3 3 1 1 3 2 3 1 2 2 1 3 4 3 1 3 3 3 4 1 2 2 3 3 3 3 4 2 3
3 3 1 2 2 2 2 1 1 1 3 3 2 3 1 2 2 3 2 3 2 1 2 3 2 3 1 1 2 1 2 3 3 2 3 2 2 3 1 2 2 3 4 3 2 3 3 3
2 3 1 2 2 1 2 2 1 1 3 3 2 3 1 2 2 3 1 3 2 1 2 3 2 3 1 1 2 1 2 3 3 1 3 2 3 2 1 2 1 3 3 3 2 3 2 3
2 3 1 3 3 3 2 2 1 2 3 2 3 4 2 2 3 4 3 3 3 1 1 4 2 3 2 2 2 1 2 3 4 2 3 3 3 4 2 3 3 3 3 4 3 3 3 4
í 2 3 2 2 3 1 1 1 2 1 2 1 2 1 3 2 2 1 1 2 1 2 1 1 fm. 1 1 2 1 1 2 2 2 1 2 2 1 1 1 2 3 2 fm. 1 2 2 2 3 2 1 1 1 1 2 2 2 3 1 2 1 2 3 1 1 1 1 1 2 1 2 3 2 1 2 2 1 2 1 1 2 2 1 1 1 1 2 2 1 2 2 2 1 2 2 2 3 1 1 2 2 1 2 1 3 1 2 2 1 2 2 2 2 3 1 1 2 2 2 2 2 1 3 3 2 1 1 2 1 3 1 2 2 1 1 2 2 3 3 1 2 2 2 3
2
3
3
2
3
2
3
2
M a gán ta n u ló : — 50 Halász István K im arad t: Ihász Béla,
—
—
Dolgozatok külső alakja
2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 1 1 1 2 1 2 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 2 1 2 2 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2
Ének
2 2 1 1 2 3 1 1 1 1 1 2 1 3 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 1 2 t 1 1 1 1 2 1 1 2 2 1 2 1 1 2 1 2 2 1 2 2 2
Testgvakorlás
Rajz
35
M ennyiségtan
30
Term észetrajz
25
Földrajz
20
Német nyelv
15
L atin nyelv
10
M agyar nyelv
5
A rnhold N megh. Balogh Kálmán B artos István B e r ta la n J á n o s Bojtos Zoltán D robnits Bálint Eisner Béla Gőcze E ndre Graf Ottó G ro s z J e n ő H am m el Ján o s H auer A ndrás Hegedűs István ism. Hollósy Elek Hotz K ristóf Jaluschka Béla Kis Ferenc Kiss Jen ő Kiss Sándor Klausz Károly K lenner Károly Kotsis G yörgy K ov ács G éza Ludván József Mágel Á gost M agyar Géza M esterházy S ándor M észáros Gyula M uck A ndrás Németh A ntal N é m e th L a jo s Németh László N ém eth Ottó N émeth Sándor Németh Zoltán N ovák S ándor Olpinszki Valdemár Ormosi Iván P atth y Miklós P r e id l M ih á ly Sas István Schrikker S ándor Stauffer Ernő S teiner Károly Sümegi József Szabó Kálmán Szabó Lajos T óth E rnő ism. Varga Béla ism.
Vallástan
A tanuló neve
1-----------------Magaviselet
Osztályfő : Krémusz R óbert
3 3 1 2 1 4 2 1 1 1 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 2 1 2 3 2 2 2 2 3 2 2 3 3 2 3 3 3 2 1 2 2 3 2 3 2 3 2 3 —
Ö sszesen : 51.
39 III.
o sztá ly .
M ennyiségtan
Rajz
3 3 1 1 2 3 3 2 3 4 3 3 3 3 2 4 2 3 3 3 2 3 2 3 3 2 1 2 3 3 2 3
3 3 1 1 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 2 3 2 3 3 3 2 1 3 3 3 2 2 2 3 3 1 1
2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1 2 2 1 2 2 1 2 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1
2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 3 2 1 2 2 1 2 1 1 2 2 1 1 1 2 1 1
3 3 1 1 1 2 3 2 2 3 3 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 3 2 2 2 2 3 1 2 3 1 2
3 3 1 1 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 4 2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 3 2 2 3 2 2
3 í 2 2 1 1 2 1 1 1 2 1 3 fm 3 i 3 i 3 2 3 2 2 1 2 1 2 1 2 2 1 1 2 1 1 2 1 1 3 1 3 2 2 1 2 2 2 2 3 2 2 1 2 1 1 1 1 1 3 2 2 1 2 1
|
3 2 2 2 2 3 3 4 3 3 4 2 3 3 3 2 3 2 2 4 2 2 2 2 4 2 3 2 2 3 2 2
G yorsírás
Term észetrajz
Testgyakorlás ||
Földrajz
3 3 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2
Dolgozatok külső alakja
T örténelem
1 Német nyelv
2 2 1 1 1 3 1 2 2 2 2 i 3 2 1 3 1 1 2 2 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1
M agyar nyelv
2 2 1 1 1 2 2 2 2 3 2 1 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1
Latin nyelv
Balogh Jen ő B eerm ann E rvin B o ro s L ajos B uthi D én es 5 Csik Gyula Eőry Imre Fülőp Béla G ayer E ndre G ecsényi Lajos 10 Glatz Ottó Halász István H írschler Rezső Kiss S ándor K ováts Imre 15 L ederer K urt Lichner József M esterházy Pál M olnár Lajos N ém eth László 20 Pfandler M ihály Br. Podm aniczky T. Salamon Samu Szabó Kálmán Szalay Béla 25 Szűcs G yula Takács János T erplán Dezső Tiszavölgyi Miklós Töm böly Elem ér 30 Töm böly János W agner E n d re W einberger G yörgy
V allástan
A tanuló neve
1-----------------1 M agaviselet
1 1
O sztályfő: Dr. Kam ondy Zoltán.
—
1 1 3 — —
3 — — —
3 — — — — — —
3 1 3 2 — — — —
3 — — — — —
Ö sszesen : 32. IV.
o sztá ly .
Rajz *
Testgyakorlás ||
3 2 2 2 2
3 3 2 2 2
3 2 3 3 3
3 3 3 3 3
2 2 2 3 2
3 3 2 1 3
||
M ennyiségtan
3 3 3 3 3
G yorsírás
Term észetrajz
3 3 3 3 3
Dolgozatok külső alakja
Földrajz
3 3 3 3 3
||
Történelem |
i 2 2 3 2
| Német nyelv
1
2
Latin nyelv ||
i 2 2
M agyar nyelv ||
Amminger Ferenc Babos S ándor Bakk Lajos B akk László 5 Balogh Lajos
V allástan
A tanuló neve
Magaviselet |
Osztályfő : Németh Sámuel.
2 3 2 3 2 2 — 2 —
Történelem
Földrajz
Természetrajz II
Mennyiségtan 1
Rajz
2 3 3 2 3 1 2 1 3 3 3 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 1 3 2 2 1 1 3 2 2 1 1 3 2
2 3 3 3 3 1 2 2 3 3 2 3 3 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 2 2 2 2 1 1 3 2 2 2 1 3 3
2 3 4 3 2 2 2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 2 3 3 3 2 2 3 2 2 1 2 2 3 2 2 4 3
i 2 3 2 3 2 2 1 2 2 1 1 1 2 1 2 3 2 3 3 2 2 3 2 3 1 3 2 2 3 2 1 2 2 3 2 2 1 2 2 2 1 3 1 2 1 2 ím 1 2 3 3 2 1 2 1 1 1 1 1 2 2 2 3 1 1 1 1 1 2 3 3 3 2
G yorsírás
Német nyelv j
2 2 3 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 2 1 3 3 3 2 2 2 2 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1
Testgyakorlás 1 Dolgozatok külső alakja 1
Latin nyelv 1
2 2 — 2 — 3 — 2 — 2 — 2 — 2 — 2 — 3 — 2 — 2 — 2 3 2 — 2 — 2 — 2 — 3 — 1 2 2 — 2 — 2 2 2 — 2 — 1 — 2 — 2 2 2 2 I 1 1 2 — 1 1 2 — 2 — 2 — 3 — 1 —
Ö sszesen : 42. V.
osztály.
3 3 3 4
3 3 3 3
2 2 1 2
3 3 2 3
3 2 3 3
2 í 2 fm 2 i 3 2
3 3 3
2 2 2 2
G yorsírás
4
Dolgozatok külső alakja
3 3 1 3
Testgyakorlás
2 2 1 1
Rajz
3 1 3 2
Mennyiségtan
A sbóth Lajos Bakó Béla Barcza Gyula Barcza Jó zsef
Term észetrajz |
• A tanuló neve
Történelem
Osztályfő : Szabó József. Német nyelv
40
2 3 3 3 3 1 2 2 3 4 2 4 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 3 3 2 2 1 3 2 2 2 2 4 1
Latin nyelv
35
2 3 4 3 3 1 2 2 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 3 3 3 2 1 3 1 2 2 2 4 2
Angol nyelv
30
Vallástan
25
2 3 4 3 3 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 1 1 3 1 1 1 2 3 2
Magyar nyelv |
20
i 2 3 3 3 1 1 1 1 1 2 3 2 1 2 1 1 3 2 3 2 2 3 3 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2
V allástan
15
1 2 2 2 2 1 1 1 1 2 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1
| M agaviselet ||
10
B álint Géza Baráth József Benkő Vilmos Bonnyai S ándor Bojtos E ndre B ö rö c z S á n d o r Csepregi S ándor D öbrösy László Erdélyszky Emil Fekete G yörgy Fliegenschnee F. Gaál László Gosztola Géza Gyurátz Ottó H ofbauer Rezső Kiss E rnő Kiss István Kund T ibor K renner László László Dávid László Gyula M aries M ihály Mátis Imre M ihátsy Lajos Mogyoróssy Gyula M olnár László Ormosi Z oltán Pálffy M ihály Pálfi M iklós P o rg a L a jo s Suránszky Je n ő Sümeghy István Széles Je n ő Széles László Tóth Lajos T urcsányi Pál Z enger N ándor
Magyar nyelv 1
A tanuló neve
Magaviselet
40
VI.
Rajz
Testgyakorlás j
D olgozatok külső aiakja
3 2 2 3 3 1 4 3 3 4 3 2 4 3 3 2 3 2 4 2 3 3 3 4 3 3 3 2 3 3 3
2 1 2 3 3 2 2 4 3 4 3 3 3 3 3 1 2 2 2 4 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 3 3
2 1 1 3 3 1 3 3 3 3 2 2 3 3 3 1 3 1 2 3 2 3 3 4 3 3 3 3 2 3 4 2
1 1 1 2 3 1 2 3 3 3 3 1 3 1 2 1 2 2 1 3 1 2 3 2 2 1 1 3 1 3 3 2
í í 2 2 2 1 3 3 2 3 3 2 3 3 2 1 3 3 1 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 3 3 2
2 1 2 3 3 2 3 3 3 4 3 2 3 4 2 1 3 3 2 3 2 3 4 3 3 2 2 3 2 3 3 3
2 2 2 2 3 1 2 3 3 3 2 1 3 3 3 1 2 1 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 2
í í 2 2 2 1 1 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 1 1 2 1 2
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 3 2 2
3 3
4 3
2 3
3 1
3 2
3 2
3 — — — 3 — — — Összesen : 38.
2
G yorsírás
|
M ennyiségtan ||
3 3
—
Term észetrajz |
3 1
—
Történelem
2 1 1 3 2 1 1 2 3 3 3 2 3 1 2 1 2 1 1 3 1 3 3 3 2 1 1 2 2 3 3 2
Német nyelv
i i i i 1 i 2 2 2 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 3 1 1 3 1 2 1 2 2 1 1 3 2
Angol nyelv
M agyar nyelv ||
M a g á n ta n u ló k: Halász Ján o s Kovács Ö dön
3 2 2 1 1 1 2 3 2 1 2 2 2 2 3 1 2 1 1 2 3 2 3 1 2 2 2 3 3 2 3 1
1 Latin nyelv
5 Beerm ann G usztáv B runner Ján o s Deák János F azakas Dezső Fórizs G yörgy 10 G raf Ferenc H irschler Gusztáv Horváth József Kakas Ferenc K arsay Ján o s 15 K irchknopf A ndrás Lendvai József M esterházy Károly M estery A lad ár Mindéi H erbert 20 M olnár G yula Nagy Zsigmond Németh Lajos Németh László Novák Klek 25 O vády G ábor Pap Zoltán P áhr Géza Rácz Miklós Seregély S án d o r 30 Simon Géza Smideliusz E rnő Széles G yula Tóth D énes Tóth S ándor 35 T őke A risztid Troska Emil
Vallástan
A tanuló neve
M agaviselet jj
41
2
1
2 3 3
oszt41y.
i i 3 1 3
2 2 4 1 4
í 2 4 2 3
4 2 4
1 2 3 2 2
2 2 1 1 2
í 2 2 2 2
G yorsírás
I 1 M ennyiségtan
í 2 4 1 3
Testgyakorlás
| Term észetrajz
i 2 4 2 3
2
Dolgozatok külső alakja
Történelem
2
Rajz
Német nyelv
2 1 3 1 3
J
Angol nyelv
i i 3 1 3
Magyar nyelv
2 2 2 1 3
Latin nyelv
Vallástan
A sbóth Lajos Bakó G yula C ser Dezső Dombi László 5 E rdős József
M agaviselet |
A tanuló neve
1
Osztályfő : O ravecz Lajos.
1 1
2 3 3 4 2 3 3 1 3
1
1
3 1 1
2 2 2
2 2 3
2
4 3 2
3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 1 3 3 2
2 4 3
3 4 3
3 4 3
1
1
1
3 3 2
3 1
4 1
1
3 3 3
1 2 2
3 4 4
2 4 2
3 3 2
* Betegsége miatt osztályozásán m aradt. VII.
2 2 2
D olgozatok külső alakja
1
2 4 2
G yorsírás
1
1 1
1
1
3 2 3 1 2 2 3 1 2 3 2 2 3 1 3 3 1 2 3 1 2 3 fm. 2 3 2 2 1 3 3 3 2 3 3 2 2 3 2 2 3 2 2 1 1 1 3 1 2 2 2 2 1 2 2
1
1
Testgyakorlás 1
1
4 2 3 2 4 3 2 3 3 3 3 3 3 4 1 3 2 2
3
3 2 1
1
3 3 2 3 3
3 2 3 2 2 3 3 4 4 3 3 3
Term észetrajz 1
2 1 3
M ennyiségtan
1
3 2
3 2
3 1 3 2 3 3 1 3 2 4 3 3 3 3
Rajz
1
1
1
3
Történelem
3 2 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 4 4
3 2 2 3 2 1 3 4
1 Angol nyelv
||
2
3 2 3
1
25
1
Német nyelv
20
1
2 3 3 2 2 3 1 1 1
3
M agyar nyelv
15
3 1 2 1 3 3 3
Latin nyelv
10
F eh ér Jen ő Fekete László G ayer István H orváth D énes H orváth Já n o s K arner Je n ő K arsay G yula Kovácz Já n o s Kovács Lajos K renner G yörgy Kurz Béla M esterházy István M óritz M iklós M órocz Jen ő N em es Istv á n Németh E rnő Németh Je n ő Németh László Szabó Im re * Szalay Á rp ád Tóth Kornél W ehofer László
Vallástan
A tanuló neve
Magaviselet
1
42
— — — —
2 3 — —
— — — — — — — —
2 3 —
—
Összesen : 27.
o sztá ly .
2 1 2 1 1 2 2 1
2 1 2 1 1
2 1 1 2
2 1 1 2 1 3 2 1 1 1
2 2 2
3
3 3
3 3
4
2 2 2
1 2 3
2 2 2
1 1 2
3
3
2
2
3
3
3 2
1 2 3 2 1 1 1
2 2 3 3 3 2 2 3
3 3 2 3 2
3 3
1
1
2 3
3
3 3
3 1 1 1
3 2 2 2
1 2 1 1
2 fm 2 2 2 2 3 1 3 2 2 1 3 1 2 2 3 2 3 1 1 2 2 1 3 1 3 2 2 2 1 1 1 2
2 3 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
— —
i — — — — — — — — — — — —
—
Egészségtan
3 2 2
2
3 3
1
2 2 2 3
2 2 2 3 3 3
G yorsírás
3
3 2 1 3 2 3
1
3
3 3
1
3 3 2 3
1 1 2 3
Testgyakorlás
3
3
Dolgoza ok külső alakja
2
2 2 1
1
Badics László B aráth József B árdossy József B orbély Béla 5 C aesar G yula Conrád K álm án D öbrentei A ntal E őry Ferenc Glatz E ndre 10 Görög Elem ér K aippel E rnő Kiss E ndre K renner M iklós L eyrer Já n o s 15 L eyrer K álm án Nagy B. Zoltán Nagy Ferenc
Rajz
3
j M ennyiségtan
2
2 1 3 3 3 4 1
| Term észettan
3
2 1 3 4
Német nyelv
3
Történelem
Latin nyelv j
Angol nyelv ||
Magyar nyelv
Vallástan
A tanuló neve
Magaviselet
||
Osztályfő : S panner Géza.
2 2 1 3 1 2 2 2 2 2 1 3 3 3 2 3 2
3 2
1
1 1 1 1 1 1 3 1 1 1
2
2 1 1 1
3 1 2
1
1
3 2 3 2 2 3 2 3 2
1
2 3 3 3 1 2 2
i 2 2 1 1 1 2
2
2
3 2 3 3 3 3
1 1 2 1 3 1
3 3 3 3 1 3 3 3 2 2 3 2 3
3 3 3 3 1 3 3 4 3 2 3 2 3 3
fm 2 2 2 1 1 1 3 1 1 1 3 2 3 lm 2 2 3 2 3 1 2 2 3 3
2
3 3 3
G yorsírás
1 Testgyakorlás
Dolgozatok külső alakja
■1
Rajz
1 2
3 3 3 3 1 2 2 2 3 2 3 3 3 3
M ennyiségtan
3 3 1 2 2 3 3 2 3 3 3 2
1 2
3
1
3
Term észettan
3 2
Történelem 1
1 2
Német nyelv
2 2
Angol nyelv I!
Vallástan
M agyar nyelv
1 Nagy G yula Németh Rezső 20 Nits István Novák István P á li K á lm á n Pongrácz Ferenc Sümegi István 25 Szaiay Kálmán Széles Ferenc V árallyay Miklós Varga János Vargyay Lajos 30 Vörös István Zsiray Lajos
Magaviselet
A tanuló neve
Latin nyelv ||
43
2
_
2
—
2 2 1 2 2 2 2 2 2 2
3 2 2
—
—
2 1
—
2
—
3 2 2 1 2 2 2 2
— — — — — —
2
—
2
—
Összesen : 31. VIII.
o sztá ly .
2 1 2 1 1 2 3 3 1 1 2 1 2 2 3 2 3
n e m 1
2 2 2 1 1 3 3 3 1 3 3 1 3 3 3 2 3
t e t t
V
z
2 2 3 1 1 3 3 3 1 3 3 1 3 3 3 2 3
2 1 2 1 2 2 3 3 1 1 2 1 3 1 3 1 3
2 3 2 1 2 3 2 2 1 2 2 2 3 2 3 2 3
Dolgozatok külső alakja
3 1 2 1 3 3 3 3 1 2 3 1 3 2 3 1 3
Testgyakorlás
3 1 1 1 3 3 3 3 1 3 3 2 3 3 3 2 3
Rajz
Német nyelv
Történelem
3 2 3 2 2 3 3 3 1 2 3 2 3 3 3 3 3
M ennyiségtan
Angol nyelv
í 2 3 1 2 3 3 3 1 1 3 2 3 1 3 2 3
Bölcsészeti előtan
Latin nyelv
1 1 2 1 1 2 3 2 1 1 1 1 2 1 2 1 2
1 I Term észettan
M a gántanuló: Kliment G yula
2 1 2 1 2 1 2 2 1 2 1 1 2 2 1 1 2
Vallástan
Csoknyai E rnő D onáth A ndor Fekete Zoltán H o lló s J á n o s 5 Kovácsits Je n ő Nagy Ferenc Németh M árton Petrik Dezső P rőhle K ároly 10 R osta Imre Sárkány L. Miklós Szabó Lajos Takács Sándor Takáts István 15 Varga Jen ő Varga Sándor W alek K ároly
M agyar nyelv
A tanuló neve
Magaviselet ii
Osztályfő : Dr. Ruhm ann Jenő.
í fm fm i 2 2 2 1 1 1 1 2
2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 1 2 2 2 2 1 2 2 2 fm 2
á 1a t o t
Sg
1
Összesen : 18.
VI. Statisztikai kim utatás
Az osztályvizsgálatot te tt nyilvános és
m agántanulók közül
t an év folyamán
VIII. |
VII.
VV,.
,v .
" III.
Osztály
>
az 1928—1929. tanévről. Összesen
felv étetett nyilvános tanuló 44 50 32 42 36 27 31 17 m agántanulóvá lett ö nk én t k im aradt 2 1 — — — — — -- tanács folytán távozott — meghalt 1 felv é te te tt m agántanuló 3 1 — — 2 — — 1 osztályoztatott nyilv. és m agánt. 42 48 32 42 36 26 31 17
279
m agyarországi illetőségű külföldi honos helybeli m egyebeli más megyebeli
45 49 — — 21 19 8 11 16 19
274 3 88 73 116
ág. hitv. evang. vallású reform átus róm. k ath . izraelita unitárius görög k eleti
38 43 28 39 29 2 1 1 1 3 4 4 3 1 5 — — — 1 — — -- — 1 1 1 - — —
28 13 1 1 2 1 — 1 — 1 — —
241 11 22 2 2 2
m agyar anyanyelvű ném et „ horv át „ vend „ orosz ,,
38 40 30 39 36 26 31 16 7 8 2 3 2 — — 1 —
256 23 — — 1
ismétlő volt a m agaviseletből példás (I .. jó „ „ szabályszerű
4 3 — — 4 — — — 19 27 10 23 10 8 16 8 19 19 21 19 16 10 14 9 4 2 1 — 10 8 1 —
32 41 37 26 31 16 — 1 1 — — 1 12 8 13 7 4 4 8 15 9 10 6 6 12 18 15 9 21 6 23 1 2 — — —
1
egy ó rá t sem m ulasztott 8 13 8 csak igazoltan „ 34 35 24 — — — igazolatlanul „ hány ó rá t m ulasztott igazoltan 1433 1625 915 „ „ igazolatlanul — — _
—
3 —
1 7 274
11 121 127 26
52 8 5 3 5 2 34 21 20 26 15 209 — 10 13 3 — — 1063 850 887 1117 650 8540 65 — 50 15 — —
könnyű betegségi eset volt súlyos ,, „ fertőző „ „ „
65 81 21 109 30 47 32 48 2 17 3 7 1 5 5 1 1 5 — — 3 — — —
433 41 9
jeles osztályzatot k a p o tt jó elégséges ,, „ egy tárgyból elégtelen két ,, ,, tö b b „ „
4 6 2 2 1 14 15 8 11 6 17 18 20 25 18 1 6 1 1 11 2 2 1 1 1 7 2 — 2 1
1 1 2 5 7 3 8 19 12 5 4 — 4 — — 3 — —
19 69 137 29 11 15
31 — — — — 10 6 11 — — — 10 11 5 4 1 — 32 30 18 20 16 12 18 13
31 27 31 159
egészségtant tanult rendkiv. rajzot „ gyorsírást „ én ek et „
—
VII. É rtesítés a jövő 1929—30. tanévre. 1. A felvételi vizsgálatok és a pótló magánvizsgálatok aug. 30. és 31-én, a javító vizsgálatok szeptember 2-án és 3-án, a beiratások szeptember 2-án, 3-án és 4-én lesznek. A tanévet szeptember 5-én nyitjuk meg. A felvételhez az előző évi bizonyít vány, az először belépőknél még a születési-, oltási-, vagy ha 12. életévüket betöltötték, újraoltási bizonyítvány és előzetes jelentkezés is szükséges. A két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulóknak a javító vizsgálat engedélyezéseért írt szabályszerűen kiállított és 1 P 60 fill, okmánybélyeggel ellátott folyamodványukat Főtiszt, s Mélt. Kapi Béla püspök úrhoz (Szombathely) címezve július hó 5-ig az intézet igazgatóságánál kell beadniok. Ha a javító vizs gálati engedélyt megkapják, úgy nekik, mint az egy tárgy ból javítóknak valamennyiüknek szeptem ber 2-án reggel 8—9 óráig kell bizonyítványukkal az igazgatónál jelentkezniük. Az 1. osztályba csak oly tanulók vetetnek fel, akik kilencedik évüket betöltötték, az elemi iskola IV. osztályát sikerrel elvégezték. Másfajta intézetből csak különbözeti vizsgálattal lehet átlépni. E vizsgálatért, valamint a magánvizsgálatért tantárgyanként meg állapított külön díj fizetendő. A rendes tanulók tandija évi 40 P, a magántanulóké évi 80 P. Ezenkívül minden tanuló tartozik fizetni 8 P felvételi (beiratási) dijat, 16 P fenntartási és tatarozási járulékot és 16 P Orsz. tanári nyugdijjárulékot, továbbá 10 P-t vegyes díj címén. Tandíjkedvezményben legfeljebb a tanulók 10°/o-a részesülhet. A folyamodványok szeptember 15-ig beadandók a vagyoni állapotot feltüntető hatósági bizonyítvány csatolásával. A tandíj féléven ként előre fizetendő. A magántanulók a fél tandíj, beiratási díj, országos tanári nyugdíjjárulék lefizetése nélkül egyáltalában fel nem vehetők s ez összegek a vizsgálattól való visszalépésük esetén sem téríttetnek vissza. 2. A tápintézet. Intézetünkben bennlakás (internátus) nincsen, de van a künnlakó tanulók számára tápintézet (alumneum), melybe minden tanuló felvehető. Vezetője ez idő szerint Szabó József líceumi tanár. Minden a tápintézetet illető ügyben hozzá kell for dulni. A tápintézetben az ellátás (reggeli, ebéd, vacsora) díja fél évre 130 (egyszázharminc) P. A tápintézeti díjat mindegyik félév
46
elején előre le kell fizetni. Éttől eltérést, vagyis a díjnak negyed évi, esetleg havi részletekben való fizetését indokolt esetben írás beli kérvény alapján a tápintézet vezetője (eforus) engedheti meg, de a díj ekkor is mindig előre, legkésőbb a hó első hetében, le fizetendő. Aki a tápintézetből a teíév folyamán bármely okból kilép, a félévnek a kilépés hónapja után hátralevő részére esedékes díj lefizetése alól csak kellően megokolt folyamodás után kisbizottsági határozat alapján menthető fel. Szegény és jeles előmenetelő líceumi tanulókat a tápintézet anyagi helyzetéhez mérten egyelőre csak nagyon korlátolt számban, teljes vagy részleges dijelengedéssel segélyez. Az ily segélyért be nyújtott folyamodványokhoz a szülők vagyoni helyzetét feltüntető hiteles hatósági bizonyítvány okvetlen melléklendő. 3. A tanulók elszállásolása csak az igazgatóság, illetőleg tanári kar hozzájárulásával történhetik. Ha a tanuló es a nevelés erdeke úgy kívánja, a tanuló az igazgató felszólítására köteles lakást változtatni. A beiratásnál a bejelentett lakások jegyzéke a szülők rendelkezésére áll.
VIII Az 1929/30. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke. I. osztály. Frenyó: A Megváltó eljövetelének előkészítése. Szinnyei; Iskolai magyar nyelvtan. I. Dr. Kovács G. — Dr. Trócsányi D .: Magyar olvasókönyv a középisk. I. o. Dr. Hittrich Ö.: Latin nyelvtan. Dr. Hittrich — Dr. Kliment: Latin olvasókönyv I. — II. o. Mérey G y.: Számtan az I. o. számára. Ugyanattól: Geo metria I. rész Lakos—Németh: Földrajz I. Kogutovitz: Földrajzi atlasz. Szterényi: Természetrajz. I. 7. kiadás. Fogassy: A redisz irás iskolája I. füzet. Gergely János: Magyar motívumok gyűjte ménye. 2. kiadás. II. osztály. Bereczky: Jézus élete. Luther kiskátéja. Szinnyei: Iskolai magyar nyelvtan II. Dr. Kovács G. — Dr. Trócsányi D .: Magyar olvasókönyv II. Dr. Hittrich Ö .: Latin nyelvtan és Dr. Hittrich — Dr. Kliment: Latin olvasókönyv. I. és II. o. Lakos — Németh: Földrajz II. Földrajzi atlasz mint az I o.-ban. Szterényi: Természetrajz II. 5. kiadás. Mérey G y.: Számtan II. és III. oszt. számára. Ugyanaz: Geometria a II. és III. o. számára. Dr. Fallenbüchl—Kardeván: Német nyelvkönyv a realg. II. o. számára. Gergely János: Magyar motívumok gyűjteménye 2. kiadás. Fogassy: A redisz irás iskolája II. füzet. III. osztály. Hetvényi: A kér. egyház rövid története. Luther kiskátéja. Szinnyey: Rendszeres magyar nyelvtan. Dr. Kovács Géza: Magyar olvasókönyv III. Dr. Hittrich Ö.: Latin nyelvtan. Dr. Hitt rich— Dr. Kliment: Latin olvasó- és gyakorlókönyv a III. IV. o. számára. Fallenbüchl—Kardeván: Német nyelvkönyv II. Dr. Kar-
47
deván K .: A német nyelvtan kis tükre. Dr. Ember I.: A magyar nemzet története a középisk. III. o. számára. Dr. Lakos—Németh: Földrajz III. kötet. Földrajzi atlasz mint az I. osztályban. Barthos— Kurucz: Történelmi Atlasz a magyar történelemhez. Mérey G y.: Számtan II. III. o. Mérey G y.: Geometria II. III. o. Nagy József: Kis fizika a III. o. számára. Gergely János: Magyar motivumok gyűjteménye 2. kiadás. Burián: Latin-magyar és Magyar-latin szótár. IV. osztály. Hetvényi: Keresztyén vallástan. Zlinszky—Pintér: Stilisztika és verstan. Arany—Lehr: Toldi. Dr. H ittrichÖ .: Latin nyelvtan. Hittrich—Kliment: Latin olvasó és gyakorlókövyv mint a III. o.-ban. Miklós—Kajblinger: Német nyelvkönyv II. Dr. Kardeván K.: A német nyelvtan kis tükre. Dr. Ember István: Világtörténelem I. Ókor a IV. o. számára. Dr. Lakos—Németh: Földrajz IV, kötet. Dr. Koch N. és Dr. Koch S .: Kémia és ásványtan. Mérey Gy.: Algebra IV. o. számára. Mérey G y.: Geometria a IV. o. számára. Barthos—Kurucz: Történelmi Atlasz I. r. Ókor. Gergely János: Magyar motivumok gyűjteménye 2. kiadás. Latin szótár mint a III. osztályban. V. osztály. Frenyó: A kereszténység megalapításának tör ténete, Riedl—Pintér: Retorika. Kalmár—Édes; Szemelvények T. Livius római történetéből. V. kiad. Édes J . : T. Maccii Plauti: Captivi. Wagner—Horváth: Római régiségek. Miklós—Kajblinger— Koszó: Német nyelvkönyv az V. VI. oszt. számára. Dr. Kardeván K-: A német nyelvtan kis tükre. Dr. Jolland—Kundt: Angol nyelv- és olvasókönyv a reálgimn. V. és VI. o. számára. Dr. Ember István: Világtörténelem II. r. Középkor. Barthos—Kurucz: Történelmi Atlasz II. r. Mérey Gy. : Algebra I. r. a IV. és V. o. számára. Mérey G y.: Geometria a IV. és V. o. számára. Dr. Szilády Zoltán: Növénytan 3. kiad. Kelemen Béla: Német-magyar és magyar-német zsebszótár. Latin szótár mint a III. osztályban. VI. osztály. Bereczky: Az egyetemes kér. anyaszentegyház története. I. r. Riedl Fr.—Pintér: Poétika. Shakespeare Coriolanus, magyarázta Szigetvári Iván, 2. kiad. Sophocles Antigone magya rázta Csiky. Moliere: A tudós nők ford. Arany László. Wirth: Szemelvény Vergilius Aeniséből VI. kiad. (csak ez a kiadás hasz nálható). Édes Jenő: Szemelvények Sallustius müveiből; Édes J . : Cicero válogatott beszédei. Wágner—Horváth: Római régi ségek. Dr. Jolland—Kundt: Angol nyelv- és olvasókönyv a reál gimn. V—VI. o. számára. Miklós—Kaiblinger. Német nyelvkönyv IV. r. Dr. Kardeván K .: A német nyelvtan kis tükre. Dr. Ember István: Világtörténelem III r. Bartos—Kurucz: Történelmi atlasz II. r. Mérey: Geometria II. r. Lutter L .: Logaritmus táblák. Derrick Gyula: Uj angol-magyar zsebszótár 3. kiad. Balassa— Honti: Magyar-angol zsebszótár. Latin és német szótár mint az V. oszt.-ban. VII. o sztály : Bereczky : Az egyetemes kér. anyaszentegy ház története II. r. Szinnyei: A magyar nyelv. Pintér: Magyar irodalomtörténet I. köt. Hittrich: Sallustius: De bello Jugurtino.
48
Wirth: Szemelvény Vergilius Aeniséböl. Köpesdy: Ciceronis in Catilinam orationes IV. Wágner—Horváth: Római régiségek. Csengery: Latin stílusgyakorlatok V. r. Jolland—Kundt: Angol nyelv és Olvasókönyv a reálgimnázium VII. o. számára. Miklós— Kaiblinger: Német nyelvkönyv V. r. Albrecht—Göthe: Hermann und Dorothea. Theisz—Lessing: Minna von Barnhelm. TakátsKoczogh : Világtörténet III. r. Kogutowitz: Történeti atlasz II. r. Borosay: Algebra és Geometria. Lutter N .: Logaritmus táblák. Nagy József: Fizika a VII. o. számára. Angol-magyar és magyar angol szótár, latin és német szótár, mint a VI. oszt.-ban. VIII. o sztá ly : Hetvényi: Evang. keresztyén világnézet.Pinté Magyar irodalomtörténet II. köt. Dr. Schmidt A. Szemelvények Tacitus Annaleséből. Wirth G y.: Szemelvény Horatius műveiből. Horváth—Wagner: Római régiségek. Cserny—Dávid: Latin stílus gyakorlatok IV. r. Jolland Kundt: Angol nyelv és Olvasókönyv a reálgimn. VIII. o. szám. Miklós—Kajblinger: Német nyelvkönyv V. r. Heinrich—Schiller: Wilhelm Tell. Dr. Kardeván K .: A német nyelvtan kis tükre. Kogutovitz: Történeti atlasz I. Borosay: Algebra és Geometria. Lutter N .: Logaritmus táblák. Nagy József: Fizika a VIII. o. számára. Dr. Kornis Gy: Lékektan és logika közép iskolák számára. Angol-magyar és magyar-angol, latin és német szótár mint a VI. o.-ban. I—VIII. osztály: Rajzszerek. A rajzszerek beszerzésére vonatkozó útbaigazítást a szaktanár a tanév elején, a beiratások idején Írja ki a hirdető táblára. Felhívjuk erre különösen az inté zetünkbe első ízben beiratkozó tanulók szüleinek figyelmét. A rajz szerek beszerzése nyolc évre szól. Az összes rajzszerek ára együt tesen körülbelül 15 P. Az V—VIII. osztályban más szemelvényes kiadás, mint a fenti jegyzékben foglalt, nem használható. A VI. oszt.-ban a ter mészetrajz (állattan) és földrajz tankönyve egyelőre szeptember 1-ig függőben marad. Ép így a VIII. oszt.-ban a történelem is.