27. SZÁM Klófizetési feltételek: VASÁRNAPI UJ8ÁG is POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt SZÉCHENYI FERENCZ SZOBRA

428

16. SZÁM. 19Ó& 40. ÉvrotTA*.

VASÁRNAPI ÜJSAÖ.

tá'jnnk él egyotlal I>JMZ«*. I gúnketismegcrü&iuiik^afzInátjukaPilules Apollo-k.it, melyckDekgy(Sgyerej''a(növéoyektölnyert)lí'es/cü/o5/ne.E2enorTO»i tekintélyektől jóknak elismeri pilurák karcsúra lesznek, lutá-uk az.nlwn nincs hátrányára ai egészséfnek,mint sok más készítmény.Nem hashajtók, hanem egyenesen a tápláItatásra és a zsiranyagsejtekie hatnak. — A túlságos teslessrggyógyiiasankiTül a t P l l u l e s A p o i l o » - k szabályozzák a szervi működést, fiatalítják ai arctTonásokatés ntega
HOGY KARCSUVÁ

Nyári és őszi évad 1902. A

Ha őszül a haja,

Valódi brünni

használja a „Stella''-vizet

Egy 3 . 1 0 m.hosszú szeletnek, mely tel­ jes férfiöltönyt (ka­ bát, nadrág es mel­ lény) ad, ára csak

(Hair R e g e n e r á t o r ) , mely nem fest de a haj eredeti színét adja vissza, Üvegje 2 korona.

ZOLTÁN BÉLA V.,

Sétatér-uto»a, sarkán.

szövetek.

2.75, 3.70, 4.80 jó 6.— és 6.90 jobb valódi 7.75 finom papjá­ 8.65 legfinomabb ból. 10.— legeslegflnomabb

Fekete szalonöltönyre való szelet 1 0 frt, valamint felöltőszöveteket, turista-loden, legfinomabb kammgarn stb. gyári árakon szállít a lelkiismeretesnek és szolidnak elismert posztógyári raktár

gyógyszertárában

6 cs, éi k. fensége József fSherczeg udv. szállítója, Budapest,

frt frt frt frt frt

Szabadásig-tér 9484

SIEGEL-IMHOF Brünnben.

A «borszéki borviz» a s a v a n y u v i z e k királya. M e g r e n d e l h e t ő : Igazgatóság. Borszék.

Minták ingyen és bérmentve. Mintaszerinti szállításért kezeskedve. A m a g á n r e n d e l ő k e l ő n y e i igen nagyok, ha a szöveteket e g y e n e s e n a fenti czég g y á r h e l y é n megrendelik. 9541

BORSZÉK GYÓGYFÜRDŐ.

(900 m. magasságban Erdély, Csikmegyej. A fiipdöidény jnnins 15-töl szeptember 15-ig tart. — Gyógytényezök: Hűs, ozondús levegő. — Kitűnő, különböző vegyi összetételű, mesés gazdag, borviz források, köztük a világhirü «Borszéki» főkut «a savanyuvizek királya., az erős vasas Kossuth-kúti, a páratlan József főherczeg-kúti és a gyomorbajosok nélkülözhetetlen itala a Boldizsár-kúti stb. Szénsavas, hideg, tükörfiirdők : a világon egyedül álló Lobogó, Sáros, Lázár, O-sáros. Újonnan berendezett szénsavas, meleg pezgő-fürdők ; kitűnő vaslápunkkal gondosan készített lápfürdők, sós, fenyő-fürdők, hidegvizgyógyintézet, massage és villamozás. Szállodákban és különálló villákban 600-nál több szoba áll rendelkezésre. Két ágyas szobák eaisonir& 60—160 kr. Élelmezés jó és olcsó, négy vendéglő, piacz, két mészárszék helyben. — A fürdőhelynek 30 klmt. meghaladó jól gondozott sétánya van. A feny­ vesek rengetegei között közeli és távoli, gyönyörübbnél-gyönyörübb vidékre kiránduló helyek. Posta, táv­ írda, csendőrség van. Czigányzene naponta. Fürdő­ orvos d r . V á m o s s y Z o l t á n egy. m. tanár. Közlekedés: Szász-Bégenig—Madéfalváig vasúton. Szász Bégentői naponta gyorskocsi járat, váltott lovak­ kal. Gyorskocsira előjegyezhetni K a p u s i D á n i e l ­ n é l Sz.-Bégen. — Felvilágosítással, prospektussal (több nyelven), árjegyzékkel díjmentesen, készséggel szolgál az igazgatóság.

8EIDEL ég HAUMJUlMéle golyó-csapágyas

Kapható mindenütt Budapesten: É d e s k u t y L . , P é c z e l y é s L e u c z uraknál és minden szállodában, vendéglőben, füBzer és ásványvíz üzletben.

IDEÁL írógép

„Szent Anna" malátacakes <*££*£ A

a bort finomra simítja ég

TSrv. védve.

PO CKET-TELESKOPE.

Kodakok,

KANN IGNÁCZ, Wien, II., Lilienbrunnéasse 17. sz.

B U B A P E S T E N 9375

téli és nyári gyógyhely.

LUSER L.-féle turista tapasz. 8993

készülékek,

TJj o p t i k a i készülék' melynek segítségével óriási távolságra, mér­ földekre lehet ellátni. Emberek, állatok stb. igen nagy távolságban is felismerhetők. Nélkülözhetlen ugykat matiszteknek,vadaszoknak, erdészeknek, turisták­ nak valamint kirándu­ lások alkalmával.A Po­ c k e t t á v c s ő a mellényzseooenvuio nurdutra van összeállítva és egy.elmés szerkezet segítségével bármely sétabotra is ráerősíthető. Ara daraboniani a pénz előleges beküldése mellett 2 KMflll. franca. Utánvéttel 60 fillérrel több. S drb ára 6 korona, 6 drb 10 K. Portó kuhm vae számíttatik. °

" W i e n , I I I / 3 . H e n m a r k t O.

BECS,LLÜGECK3.SZ.

Fényképészeti

Főraktár : H o f f m a n n József cs. és kir. udv. szSHitónál B u d a . pesten, V., B á t h o r y - u . 8.

HCH. SGHOTT és DONNATH CSuSzárfiirdö

lTe^r«3jí^öisza|THrtsiaziiHfcai3cs5tl KKÁROUUSOS KÉSZÍTŐI^

czikkek

o b j e c t i v e k és minden e

szakmába vágó kellékek legolcsóbban szerezhetők be

Veszprémi Samu utóda

PEJTSIK KÁROLY fényképészeti czikkek szak­ üzletében,

Budapest, IY..Várostiáz-u.i. (Standard-palota, Kossuth Lajosutcza *. ex. épületében).

Legujabbnagy árjegyzéketn,mely részletes útmutatásokat tartalmaz, kívánatra bérmentve megküldöm. 9*75

bete-

Kapható csakis eredeti zárt do­ bozokban minden nagyobb fa­ szerkereskedésben, dobozonként 1 frt 2 5 kr-ért.

deoimal tabulátorral. Vezérképviselőség AusztriaMagyarország részére:

főraktár:

Iaengiel

nyirfabalzsam

.vS^

Magyarországi

Elsőrangu.E kénesvizű gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és leg modernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­ kal, hő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve. Br.

Biztosan és gyorsan ható szer, tyúkszem szemölcs és talp, valamint a sarok bőrkeményedései, to­ vábbá mindennemű köz­ bőrelszarasodás, &i * ponti ellen. A hatásBzétkttldési ért jótállás raktár: vállal tátik. SCHWBMK L, gyógyszerész MEIDLING-BÉCS. Csak akkor valódi, ha min­ den hasznalati utasítás és minden tapasz a mellettes védjegygyei és í^jr aláírással el van látva, azért is erre figyelni kell.— 1 doboz ára 1*20 kor. Vidékre 1 '60 kor,eló:eteabeküldése mellett bérment,

kir. szab. Svédhonra. Már magában véve azon növényi nedv, > mely a nyírfából kilolyik, ha annak törzsét megfúrjuk, emberemlékezet éta mint a leg­ kitűnőbb szépitőszer volt ismeretes, ha azonban ezen nedv a feltaláló utasításai szerint balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer úgyszólván csodálatos hatást. Ha este megkenjük vele az arczot fagy más bőrrészeket, már másnap csaknen észrevétlenül pikkelyek várnak le a bőrről, a mely ezáltal fehérré és gyöngéddé válik. Ezen balzsam kisimítja az arczon a ránczokat és himlőhelyeket, |0 U arczszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és üdeséget kölcsönöz; a legrövidebb idő alatt eltávolítja a szeplőt, májfollot és anyajegye­ ket, orrverességet, bőratkát s a bőr minden mis egyéb tisztátalansá­ gát. Ára egy korsónak használati utasítással 3 korona. Kapható minden jobb gyógyszertárban. A oyirfabalzsam állal puhává lett bőr konzerválására ajánlatos ezzel egyidejűleg a d r . L e n g i e l - f é l e

9678

Opo- - e r e m e t

Török József éyóéY32- • Budapest, Király-o. 12. Andrássy-át 26.

hasinálni. Egy tégely 1 kor. 20filL

A dr. LengieMéle Benzoe-szappan

a legalkalmasabb hygienikus szappan, mely a.bőrtenyhévé és fej**"* teszi és hivatva van a balzsam jő hatását fokozni. Egy darab ára 1 korona 20 fillér. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k J o z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Budapest Vl. ker., Király-utcza 12.es Andrássy-ut 26. szám. -

Sikerült

.Mítalán e/ismert met szer (beaz Ízmo*\

egy posztógyárossal, ki nyugalomba vonult és gyárát eladta, egy óriási üzletet kötnöm, és pedig: az összes posztó-készletét: 5 O 0 O v é g posztót készpénzért, a volt árnak egy harmadáért, megvettem, és ezeket 3 méterenként, egy férfi-ruhára, a következő meglepő olcsó árakon szétküldöm az ország bármely részébe: 3 méter jó posztót (egy teljes férfi-ruhára elég) 3 f r t é r t , 3 méter finom divatposztót (egy teljesférfi-ruhára elég) 3 f r t 5 0 k r é r t , 3 méter legfinomabb posztót v. kammgarnt (egy teljes férfi-ruhára elég) 4 f r t é r t . Ezen szövetek csakis 3 méterenkint lesznek szétküldve és mindenféle színben kaphatók. Ajánlom tehát a nagy közönségnek, hogy minél előbb rendeljen, mert a ki egy ilyen olcsó árban akar 3 méter, egy teljes férfi ruhához elegendő posztóhoz jutni, az rögtön rendeljen ezen alkalmi vételből származó posztóból, mely testvérek közt meg­ éri az árak kétszeresét. Csomagolás és szállitó-levél nem lesz számítva, két vagy több ruhára való rendelésnél pedig a postaköltséget én fizetem, és a vevőnek nincs más fizetni valója, mint a szövet árát. Minták a nagy forgalom miatt nem küldhetők. Megrendeléseknél kéretik a czim pontos irása és a kért szövet árának és színének megnev-í-ése. Tessék e lapra hivatkozni 1 Lichtmann Sándor posztó­ kiviteli osztálya, nagyban és kicsinyben, Budapest, Teréz-körat 4/E.

diátct

£ fröslfés és erömegujilós céljából eredmé~ nynyel használják ez összes turisták.kerékpározók és lovaglók nagyobb tourok után.

FŐRAKTÁR

•KRE1

ÜVEC ARA 2 KORONA.•/• ÜVEG ÁRA I KORONA 20 FILLÉR glVa/c
ROKNECBUBG

pi-CS mellel J

Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Kiraly-ntcza 12 és Andrássy-nt 26. -i-a.

jr:K

,^ ii • ii

A \

VSMMH

éa l e g í z l e t e s e b b e r ő t á p s z e r f e l n ő t teknek, gyermekeknek, egészségeseknek és geknek.

Peltfinért keltő I

ijpOLWLLATOs, MANDOLA KORPA1

legjobb

27. SZÁM. 1902. Klófizetési feltételek: VASÁRNAPI UJ8ÁG is POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

BUDAPEST, JÚLIUS 6. egész évre 2 4 korona 12 félévre

SZÉCHENYI FERENCZ SZOBRA. tudvalevőleg ez év őszén üli meg százados fennállásának jubi.leumát. Az 1802. év november 25-én kelt Széchenyi Perencz grófnak, a legnagyobb magyar atyjá­ nak alapító levele,melylyel 11884 nyomtatvány­ ból, több mint 15 ezer kötetből s 1152 kézirat­ ból álló nagyczenki könyvtárát a Nemzeti Mú­ zeumnak ajándékozta. Ez vetette meg alapját a Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek, melyeket későbben maga az alapító gróf is ismételten gyarapított. Mikor tebát a Nemzeti Múzeum fennállása századik esztendejének mesgyéjén ünnepet ren­ dez, kegyeletes kötelességet ró le, ha ez ünnep keretében alapítója emlékének is hódol. A Nemzeti Múzeum igazgatósága, a vallásés közoktatási miniszter hozzájárulásával elha­ tározta, hogy Széchenyi Ferencz emlékét érczszoborban örökítteti meg, a melyet a Múzeum­ kertben a Múzeum-épület Sándor-utcza felőli kapuja előtt az Apolló-szobor helyén állíta­ nak föl. A szobor elkészítésével, melynek költségeire 10 ezer korona állott rendelkezésre, Stróbl Alajos szobrásztanár ajánlására a fiatal magyar szobrász - nemzedék egyik tehetséges tagját, Istók Jánost bizták meg. Ma már kész a szobor gipszmintája, mely Eóna szobrász érczöntőjébe kerül. A képzőművészeti tanács szobrászati szak­ osztálya június 18-ikán vette át a szobormű agyagmintáját a művész Bajza-utczai műter­ mében. A szobor, mely a fiatal, szép tehetségű művész első nyilvános térre kerülő műve, úgy egészé­ ben, mint legapróbb részleteiben sikerűit alko­ tás ; a nemes grófot az aranygyapjas-rend dísz­ palástjában, a rend jelvényeivel ábrázolja. Für­ tös hajkoronával körített arczán a hazafias érzés, a tetterő s a tudós komolysága mesteri kézzel van megörökítve. Emelt fővel, nyílt tekintettel néz a Múzeum épületére. Jobb kezé­ ben tartja az alapító oklevél pergamentjét, a melyről függő pecsét csüng alá, bal karja pedig törzse mentén kinyújtva, természetes lanyha­ sággal simul a díszpalást redőihez. A reverendához hasonló, csaknem bokáig érő köntöst ós a rája boruló díszpalást redőzetét, a melynek egyik szárnya jobb vállán átvetve omlik végig az alakon, szerencsés kézzel, mű­

A

NEMZETI MÚZEUM

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

egész évre 1 6 koron* félévre _ 8 •

49. ÉVFOLYAM.

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK f egéai évre ÍO koron, (a Világkrónikával) 1 félévre _ 5 i

vészettel oldotta meg Istók. Az egész alak a finoman, nemes, eredeti művészi felfogással van megalkotva. Istók János művészünk 1873-ban született a brassóimegyei Bácsfaluban. (Egyike ez a hét csángó falunak.) Gyermekéveit a havasokon töl­ tötte mint pásztorfiú.«írott vesszöi», apró, fából

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

faragott szobrocskái figyelmessé tették környe­ zetét e kis fiúra, kit aztán felvittek a hosszufalusi faipari iskolába. Korát meghaladó művészi érzé­ sét felfedezte tanára, Kupcsay János, a ki buz­ dította, támogatta. A fiatal művész-gyermek innen Romániába került, a hol állami ösztöndíjjal kínálták meg,

GRÓF SZÉCHENYI FERENCZ SZOBRA ISTÓK SZOBRÁSZ MŰTERMÉBEN.

VASÁRNAPI UJSÁG.

430

Dicső halála halhatatlan emlék : Ne gyászold sorsát, ünnepeljed őt! Omló vérével irván honszerelmét Szentté avatta ezt a béreztetőt. Honszeretetnek templomában állsz itt, Oltárkép benne Szondy szelleme, Hős név, mely él és szerteszét sugárzik S egy hőskor éled benne és vele. Nézd büszke szívvel Drégely büszke hősét, Halálos harcza oly szép, oly csodás ! Elbukni, mint ő : szárnyaló dicsőség, Eszmére váló szent megifjodás. Örök tanúiság ilyen példa fénye, Hit annak, a ki bús és csüggeteg: Míg él az ősök honszerző erénye, Megóvja Isten ezt a nemzetet! Vért s könnyet ontva hömpölygött a század, Kelet viharja ránk zúdult vele! S a török átok mind messzebbre árad : Már Drégelyt vívja gyászos ereje. Mint bősz folyamnak zúgó, szennyes árja, A völgyre, bérezre úgy tör a pogány, — Hős Szondy állja, végzetét bevárja Élő toronyként fészke bérezfokán. Hon állapotján szive búra lázad, Ifjúi vére daezra ingerül, Érzésbül tett kél: mindent a hazának, Halálos holtig, rendületlenül! Foltot nem ejtve bátor, büszke lelkén, Bár alku hívja, nincsen rá szava, Két láng hevíti: magyar és keresztyén, Két szent s nagy eszme : Isten és haza !

Istók János szoborművé, GRÓF SZÉCHENYI FERENCZ SZOBRA.

s műtermet akartak berendezni neki, ha meg­ telepszik Romániában. Ő azonban hazájába vágyakozott. Végigjárta a művész-nyomorúság iskoláját itthon s Münchenben is, végűi Stróbl Alajoshoz került, kinek egyik legkitűnőbb tanít­ ványa lett. Szobrai közül méltó feltűnést kel­ tett Dávid-szobra s csak nemrégiben a Műcsar­ nok tavaszi kiállításán Bubics György püspök márvány mellszobra. Széchenyi Ferencz szobra két méter 35 centiméter magas, talapzata pedig egy méter 62 centiméter. Az eddigi megállapodások szerint a szoborművet október 15-én leplezik le. P. M.

DRÉGELYI ÉNEK. Borongó búval néz a völgyi tájra Drégely bérczérül ez az omladék; Nem gyászhely mégsem : diadal tanyája, Mely múltja fényét most is ontja még. Ez ormon egykor hősök haldokoltak S vérkönnyet sírt a honfi-fájdalom, — De a keserv, im, dicsőségbe olvadt S engesztelésül leng a múltakon. Mivé is lennénk, ha te nem ragyognál Fényes dicsőség, édes enyhület ! Ezernyi búban és hajh ! annyi romnál Kétségbe esve állnánk nélküled; Múlton borongva, fölsíró panaszszal Telnék meg minden honfiú-kebel, — így, a mi fáj is, egyben fölmagasztal És nemesebbé, bölcsebbé nevel I Mert Isten mondta : a ki szenved, áldott I Sorsod, magyar nép, küzdő szenvedés, Hazádat védve véded a világot, Keserved tenger, pihenőd kevés; De hogy ne csüggedj gyászod éjszakáján, Teszek egedre egy-egy csillagot. . . — E romfalak közt, Drégely bérezi várán Hős Szondy ilyen csillagai ragyog t

S reges időknek csoda-újulása: Halálra váró hősök harcza kél; Hogy múló létét örökösre váltsa, Hős Szondy keblén patak már a vér . . . Aztán elömlik, — meggyászolja sírva Becsület, hűség, hazaszeretet, De jön Klió s a legszebb lapra írja Drégely nevével ezt a szent nevet! — S tűnt századoknak útján áthaladva A mulandóság, im, nem árt neki; Szálló idővel együtt nő alakja S népét még most is lángra ihleti. Sírját se leljük, hogy nem sírva vesztén Csak fényben lássuk tündökölni őt, Ki bennünk él, mint örök férfi-eszmény És egyre ifjabb, szentebb ós dicsőbb ! És múljanak majd késő századévek S őröljék porrá ezt a szent romot: Ez élő eszmény elmúlást nem érhet, Mert millióknak szivében dobog; Honszeretetre, önfeláldozásra Tanítva népét, örökké virul, — Dal és történet ajkrúl-ajkra szállva Dicsőséggel zeng hősi Szondyrul! Sajó Sándor.

27. SZÍM. 1902. 49. jvroLTAlt,

Ültünk a tornáczon, édes anyám és én. Merengve távoli mezőink vetésén. A rozs már fehérlett, a búza sárgállott — Péter-Pál estéje szelíden ránk szállott.

mi az oka, hogy a korán kelő tekintetes asszony még most is ágyban marad. A nagy zörgésre megszólalt Dobosy néni sze­ líden, szemrehányólag. — Ugyan, ugyan Náni, minek töröd magad annyira ? Mire való már az, ilyen nagy sötét­ ségben felkelni ? A nap sugarai pajkosan játszottak a függö­ nyökön, a czirmos vigan belekapaszkodott a karos székek bojtjaiba s ugrándozott a bolond jószág, csak Náni sírt keservesen. A tekintetes asszony szemei, azok a paran­ csoló nagy szemek elhomályosultak örökre. Hanem azért délután ott üldögélt a torná­ czon megint es nézett-nézett mereven a gálocsi útra. Két nap múlva állig beburkolt embert hozott arról a cséza. Lépésben mentek a lovak, mégse tudták felismerni az emberek, ki ül rajta. Az igaz, hogy csak az orra látszott ki a.sálkendőből. De a vak anya felismerte fiát. Rohant az udvarra s a becsületes Kosával nagy diadallal vitte a szobába a támolygó beteget, leültette

MIT ÁLMODOL..* Mit álmodol, édes anyám Oda lenn a sírba' ? Azt kérdezem hantjaidra Leborulva, sírva. Van-e csöndes nyugodalmad Én miattam ottan ? Nem érzed-e, mily elhagyott Árva vagyok mostan? Oh ! ne tudd meg szenvedé3Ítn : Hogy hány-vet a hullám . . . Tört remények erdejének Hulló lombja hull rám. Óh ! ne tudd meg, legyen álmod Csöndes, édes álom . . . Porladozó szent szivednek Semmi ott ne fájjon. SZONDY EMLÉKKÁPONÁJA DRÉGELY-PALÁN KON.

Oh ! ne tudd m e g . . . Ha majd hozzád Elröppen e lélek: Majd ott, — majd a másvilágon Mindent elbeszélek. Soós Lajos.

HA ÖRÖK ÁLOMRA. Ha örök álomra Fejemet lehajtom: Itt legyen a sírom A Balatonparton. Fészket rejtő berek Arnyán ide ássák : Hadd halljam a ringó Habok suttogását. Ez a megsebbzetfc szív — Mely annyit fájt itt-ott — Megérzi, megérti Azt a sok szent titkot, Mit a ringó habok Majd egymásnak adnak, Midőn a hullámok Gyöngyei dagadnak.

visszavert a vitéz őrség, de gyönge falai csak­ hamar rommá váltak s a várat tovább tartani tani nem lehetett. Szondy nem akarva magát megadni, kirohant az ellenségre s ott esett el hősi viadalban összelőtt vára kapuja előtt. Ali basa megbecsülte vitéz ellenfelét, nagy tisztes­ séggel temettette el, sírjához zászlós kopját tüzetett. Ennek most épen 350 esztendeje. Hazánk történetében kitörülhetetlenűl fel van jegyezve Szondy neve, vitézi halálának külső emlékét pedig Drégely várától éjszaknyugatra egy szelid emelkedésű magaslaton kápolna hirdeti, melyet Pongrácz Lajos alispán buzgólkodására 1885-ben a vármegye kegyelete és Simor János'akkori herczegprímás bőkezűsége emelt. A román stílű kápolna hajójában a Szondy szobra áll, Kiss György szobrászunk sikerűit műve. A hős jobb karjában kardot, baljában kürtöt tart, szép, vitézi arczárói bátor­ ság, elszántság sugárzik s szinte leolvashatjuk róla a gondolatot: Édes a hazáért meghalni!

V É G I G A KÖVICSES ÚTON. Elbeszélés.

(Vége.)

Irta Gyöngyösy László.

Édes lesz itt álmom, Édes pihenésem ; — De minek is várok ? De minek is késem ? A kit lépten-nyomon Üldöz, sújt az átok : — Ássátok azt a sírt. . . Ássátok . . . ássátok . . . A hová megfáradt Fejemet lehajtom, Itt legyen a sírom A Balatonparton, Melyet úgy imádott Ez a fájó lélek . . . Áldott legyen a perez : Melyben ide térek. Soós Lajos.

PÉTER-PÁL ESTÉJÉN.

431

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

27. SZAM. 1902- *9- ÉVFOLYAM.

SZONDY E M L É K E Z E T E .

Kegyeletes ünnepélylyel áldoznak e hó 6-án Drégely-Palánkon, Drégely vára hősi védője, Szondy György emlékezetének. Ez alkalomból mi is bemutatjuk a hős szobrát, az emlékére emelt kápolnát s annak a várnak még ma is És szólt édes anyám az alkonyi csöndbe: fennálló romjait, a melynek védelmében éltét lm, eltűnik lassan tavasz minden zöldje, feláldozta. Megérik a kalász, a fejét lehajtja Drégely vára Hontmegye déli határszélén egy Kasza suhintását szinte megóhajtja . . . 444 méter magas erdő koszorúzta hegy tetején emelkedik. A mint a török hatalom hazánkban Felelni akartam, nem jött szó a számra mindinkább terjeszkedni kezdett Drégely vég­ Csak néztem, csak néztem az édes anyámra. várrá lett. Ali budai basa 12,000 emberével 1552-ben megtámadta a kis erődöt, melyet Fekete hajában a sok fehér szálra S egy égető könycsepp gördült az orczámra... mindössze 146 magyar védelmezett, a kiknek Lampérth Géza. kapitányuk Szondy György volt. Több rohamot * Az elhunyt költő hátrahagyott verseiből.

No hát, úgy történt, a hogy történt. Isten annak a tudója, de annyit jó lélekkel mondhatok, hogy ez nem volt igazság. Gedeon János uram ott maradt Gálocson, Dobosy néninek el kellett jönni a magáéból. Ez égbe kiált S alighanem el is hatott az égig, mert az Isten keze ezután nagyon ránehezedett a GedeonDobosy-családra. Csapás csapás után követke­ zett, félelmes gyorsasággal. Három hét múlva Gedeon János is haza­ kerűit Gálocsról. Két nappal rá főbe lőtte ma­ gát a fia huszárpisztolyával. Juliska ott volt a temetésen, de képpel se fordult Dobosy néni felé. A temetés után egész nap pörgött a dob a Gedeon-udvarban. Eladtak ott mindent az utolsó szegig. Az árverelő dob veszekedése áthallott Dobosy nénihez is. Dobosy néni pedig ott ült az oleanderes tornáczon, olvasott a nagy kap­ csos bibliából, s kinézett a gálocsi útra. Várt arról valakit. Két nappal rá fényes délben a szérűjén tüzet fogott egy óriási kazal. A sok léhűtő cseléd és cséplő elvesztette a fejét, pár perez múlva láng­ ban állott a csűr s az egész évi termés. A tűz átcsapott az istállókra is. ítéletnap volt ez. A lángok az égig csapkodtak. Nyolcz tehén megfuladt a füsttől, a lovak, ökrök elszaba­ dulva, bőszülten szágúldtak keresztül -az Ung vizén. A hires gyümölcsös tönkre ment a dúló lángtenger között. A fák megégett koronájuk­ kal szemrehányólag, keservesen néztek a mag­ tárba, a hóikét nap és két éjjel égett az össze­ halmozott rozs és búza. Dobosy néni még ekkor is ott üldögélt csere­ pes háza tornáczán, olvasgatott a kapcsos bib­ liából és sóvárogva nézett-nézett a gálocsi útra. Egy hét múlva reggel nyolez órán túl is ágy­ ban maradt a nagyasszony. A hű Náni tipegetttopogott a szobában s el nem tudta gondolni,

Kiss György szoborművé. SZONDY SZOBRA A DRÉGELY-PALÁNK1 EMLÉK­ KÁPOLNÁBAN.

egy karosszékbe, végig tapogatta-czirógatta, ölelgette, hízelgett, mosolygott neki végnélkül. — Tudtam, hogy haza jösz, aranyos mada­ ram. Nagyon régen várlak. Mennyit aggódtam miattad. No de, csakhogy itthon vagy. Beteg vagy egy keveset ugy-e ? De nem nagyon

sáppadt az arezod. (A néni ezt is látta.) Majd meggyógyulsz,lelkem virága, idehaza.Ne búsulj, édes rajom, megmentettelek én már nem egy­ szer a haláltól. Most is meg foglak menteni. Ha megvakultam is, édes lépesmézem, azért még mindig a régi vagyok. Istenem, Istenem, csakhogy te megjöttél! A néni forgott-mozgott, a Laczi csodálkozott s nem tudta elhinni édesanyja vakságát. Azok a nagy szemek ragyogtak az örömtől, tiszták és fényesek voltak, csak a világ borult előttük mély sötétségbe. A beteg embert gyöngéden elhelyezte az ágyban, beszélt hozzá, kérdezősködött, mint egy csacska kis leány. És nem feledkezett meg semmiről. Kodvencz eledeleit főzette a konyhán, íratott Tokajba a hires Józsa doktorért s elkül­ dött Zsiró után is. És beszélt, mindig beszélt. Csak Gedeon Julisról nem volt szó köztük. Ha ők nem emlegették, én minek beszélnék róla"? Még mikor elaludt a Laczi, akkor sem ment el az ágya mellől, mert úgy tartotta, akkor könnyen baja eshetik. Csak ő tudja a világon, hogy kell vele bánni. Másnap este össze is veBzett e miatt a Nánival, még se tágított a fiátóL A Náninak kellett elmenni. Béggel hét óra felé megmozdult a beteg. — Ébren vagy, kedveB lelkem ? — kérdezte tőle mohón a néni. — Jobban érzed magad ? — Ébren édesanyám s olyan könnyű vagyok. Semmi se fáj! — Nem mondtam, hogy meggyógyítlak — diadalmaskodók a néni. — Beszélgessünk egy kicsit, aranyos jószágom. — De, mintha még álmos volnék, kedves jó anyám. Hát aludj, aludj. — Az Isten áldja meg kedves anyámat! És a beteg egy nagyot sóhajtott. Meghalt. Dobosy néni megkereste selyempuha haját ós simogatni kezdte. Épen ekkor nyilt meg az ajtó s a kék szemüveges Zsiró doktor lépett be rajta. A nagyasszony megismerte járásáról. — A fiam alszik, — monda suttogva az orvos­ nak. És egyre simogatta a fejét. Zsiró kővé válva állt mögötte. A kék szem­ üveg elhomályosult könyeitől. A kemény em­ ber egy székbe kapaszkodva hörgött egyet, mint a kinek lidércz ül a mellén. De mikor megszó­ lalt, határozottan beszélt. — Kata húgom, fiad épen most állja ki a krízist: a legkisebb izgatottság megölheti. Mint atyádfia kórlek, mint doktor rendelem, eredj feküdj le, úgy se aludtál két éjszaka. A fiadbizd reám. Jer, elvezetlek. Karonfogva vitte hálószobájába s a Nánira bizta. Maga pedig rendelkezett, hogy a holttes­ tet Csuryhoz szállítsák. Dobosy néni békétlenkedett egy darabig, de a kiállott izgatottság megtörte akaratát. Délfelé elaludt. Másnap délelőtt Csury kétszer is eljött meg­ nézni a nagyasszonyt. A hetyke Barnabásra alig lehetett ráismerni. Bajuszának a hány szála volt, annyifelé állott. Egyik lábára sarkantyúst,

DRÉGELT VÁR ROMJAI.

432

VASÁRNAK ÜJSÁG.

a másikra sarkantyú nélkül való csizmát rántott. Dolmányának harmadik gombját az első gomblyukba erőszakolta. Nagy feje ferdén lógott le. A derék ember teljesen meg volt zavarodva. Dehogy merte volna felkölteni a nagyasszonyt. Mikor először jött, mint a tolvaj, félénken el­ somfordált. Nagyot lélekzett, mikor az utczára ért. Mikor másodszor jött el, már ekkor temet­ ték a szegény Laczit. A nagyasszony még ekkor is nyugodtan aludt. Csury tehetetlenül ácsor­ gott egy darabig, de aztán megnyugodott, hogy ez az Isten rendelése. Hátha jobban is van ez így! Alig húzta ki lábát Csury a házból, a nagy­ asszony fölébredt. Bekiáltotta Nánit és a fiáról tudakozódott. — Jobban van már a tekintetes úr, — biz­ tatta a cseléd reszkető hangon. A nagyasszony örült a hirnek, sietett öltöz­ ködni. A harangok zúgni kezdtek, a mire a Náni mindent visszásán kezdett feladni Dobosy nénire. A néni békétlenkedett, közben-közben eltűnődött: — Vájjon ki halt meg, nem tudod Náni ? A Náni nem tudta. A nagyasszony elszomorodott arczczal folytatá: — Bizonyosan a szegény Hénap sógor! Már a múlt héten nagyon roszúl volt. A Náni ráhagyta. Lehet, hogy a Hénap sógor. A nagyasszony maga is el tudott találni fia ágyáig. Megdöbbenve győződött meg róla, hogy az ágy föl van vetve. Agyában iszonyú gyanú kezdett megfogamzani. — Gedeon Julcsa járt itt? — kiáltá őrületes hangon. — Hol a fiam ? — Színét se láttuk a tekintetes asszonynak, — nyögte Náni kétségbe esve. — A tekintetes úr pedig felkelt. A szegény cseléd mintha fuldokolt volna, úgy kapkodott kezeivel a levegőben. Szerencsére az öreg Kosa jött be. — A Kosa tudja, hová ment, — monda Náni nagyot lélegzve. János vasvilla szemeket vetett Nánira s ipar­ kodott volna az ajtó felé, ha a nagyasszony nem fogta volna a karjánál. — Hová tettétek a fiamat ? — kiáltott a kocsisra. — Meg. . . akarom mondani... Kikocsizott tekintetes úr, — dünnyögé Kosa. — Rögtön fogj be. Utána megyünk. — De nem lehet, — vakarta János a fejét. A nagyasszonynyal egyet fordult a világ. A régi hatalmas asszony kerekedett benne felül. — Nem-e ? s egyet rántott a Jánoson. — Te­ szed rögtön, a mit parancsolok. — Jól van no, tessék hát elereszteni. Befogok az ördög nevében. A nagyasszony magára kapott valami ken­ dőt és elbotorkázott a kocsiszínig. Az öreg János be is fogott, hajadon fővel fel is ült a bakra. Dobosy néni sugárzó arczczal, jobbra-balra tekintgetett a kocsiból. Biztatta Kosát: majd csak utolérjük! János sóhajtva eresztette meg a gyeplőt. Nem jutott eszébe a két ló neve. Csak úgy, fohász­ kodás formán biztatta őket: no, az Isten áld­ jon meg! Mikor a két pára megindult, a gyászmenet az utcza elején a temetőnek kanyarodott. Jaj­ gató felszél sikongott végig. Fölkapta a sárguló faleveleket s őrületes tánczot járt velők a kocsi körűi. El-elkapta a diákok gyászénekét, de maga annál égetőbb, viharosabb fájdalommal beszólt be a kocsiba. A nagyasszony nem is ügyelt rá, kiszólt Kosának: — Aztán szólj, ha a fiam kocsiját látod. Közel van már a fekete bársonynyal bevont gyászszekér. A nagyasszony boldog, megelége­ dett. Igen, most is megy, elmegy a fia után . . .

27. SZAM. 1902. 49. év*ot¥AM.

utódjára, nagyobb mértékben fordul felé a köz­ figyelem. György walesi herczeg (teljes nevén: György Frigyes Ernő Albert) 1865 június 3-ikán szüle­ tett, tehát most nemrég múlt harminczhót éves. Gyermekkorát együtt töltötte bátyjával, a kinek

bályszerű vizsgálat letétele után a «Britannián nevű hajóra tengerész-kadétnak. A két herczeg közösen kapott egy egyszerű szobát s együtt végzett minden szolgálatot a többiekkel. Szü­ leik olykor meglátogatták őket s az ilyen láto­ gatásokkor a kis herczegek ugyancsak igyekez-

27. SZÁM. 1902.tó.ÉVFOLYAM.

gálatokat, általában részt vettek minden mun­ kában, a mit csak a tengerószkadétekre bízni szoktak. E mellett napról-napra följegyezték az utazáson szerzett benyomásaikat naplójukba. Bejárták Ausztráliát, Japánt, Indiát, megkerül­ ték a Jóreménysóg fokát, voltak mindenütt, a

retete megszerezte neki a usailor prince», tengerész-herczeg nevet. A tengeri betegségtől azonban — úgy mondják — sohasem tudott teljesen mentes maradni. Utjain a nagy angol­ indiai világbirodalmat alaposan megismerte s megszerezte azokat az ismereteket és tapaszta-

rosabbá tétele. A délafrikai háború áldozataiban és szenvedéseiben a gyarmatok lelkesedéssel vettek részt, Kanada, Ausztrália elküldöttek önkéntes csapataikat, India benszülött seregei nagy hasznára voltak az angol hadvezetésnek. E hazafias magaviselet meghálálásáúl, az együvé tartozás érzésének kifejezéséül látogatta meg a yorki herczeg a távoli világrészeket s az a lel­ kes fogadtatás, melyre talált, megmutatta, hogy a megpróbáltatás napjai nem távolították el a gyarmatokon lakó angolokat az anyaországtól. Visszatérte után adta neki atyja a walesi herczegi czímet. Beánk magyarokra különösen érdekessé teszi az angol trónörökös családját az, hogy neje révén magyar vér kerül az angol trónra. Vik­ tória Mária walesi herczegné ugyanis egyetlen lánya Mária Adelaide cambridgei herczegnének ós Teck Ferencz herczegnek, a ki württembergi Sándor herczegnek Bhédey Klaudia grófnővel, kötött házasságából született. A walesi herczegné nagyanyja tehát magyar nő volt, az ősrégi erdélyi Bhédey-család leánya s ennek a révén több előkelő magyar család rokonságba került az angol uralkodó házzal. A walesi herczegné, a kit szépségeért, nyájas kedvességeért eprincesse May» (Május her­ czegnő) névvel ruházott fel a közszeretet, 1867 május 26-ikán született a londoni Kensingtonpalotában. Eredetileg a mostani angol király idősebbik fiának szánták feleségül, ennek jegyese is volt, de egybekelésüket megakadályozta a fia­ tal herczeg korai halála. Ezután első vőlegénye öcscsének lett nejévé. Már mint leány is általá­ nos kedveltségnek örvendett az angol udvari és főúri körökben. Nagy barátja a zenének, ügye­ sen rajzol s a társalgásban kiválóan szellemes nő hírében áll. Kitűnő lovas, az angol sportok majdnem valamennyiében igen ügyes. A ki ma­ gyar emberrel találkozott, szívesen emlegette előtte magyar eredetét s a londoni magyarok mulatságain is többször megjelent. A boldog házasságból négv gyermek szárma­ zott : a nyolcz éves Edvárd, a hét éves Albert és a két éves Henry herczegek s az öt éves Viktória Alexandra herczegnő.

VULKÁNOK ÉS FÖLDRENGÉSEK. |Irta Hoffmemn

A Z A N G O L K O R O N Á Z Á S S Z E R T A R T Á S A . —AZELŐREMEGÁLLAPÍTOTT PROGRAMM ALAPJÁN KÉSZÜLT KÉP.

1. Sir Joseph West Bidgway, a nyugati gyarmatok s a Fidzsi szigeti a csendes;tengeri protektorátusok kormányelnoke. — •i. -öartonOdon Ausztrália polg. kormányelnöke. — 3. Seddon Bikhárd János. Uj-Zeeland kormányelnoke. — 4. Bond B.. • -Dniiraven gróf. — 19. Cadogan gróf. — 20. Speneer gróf. — 21. Lord Wolseley. — 22. Lord Balfour. — 23. Budley gróf. — Newfound and kormanyelnöke. — 5. Sir A. H. Hine, Natal kormányelnöke. - 6 Sir John Gordon Sprigg, a Fokföldi gyarmat nosebcry gróf. — 25. Sutherland herczeg. — 26. A lord-kanczellár. — 27. Somerset herczeg. — 28. A király. — 29. A walesi herczeg. — herczeg. — 31. A királyné. — 32. Devonshire herczeg. — 33. Keresztély schleswig-holsteini herczeg neje. — 34. Batkormányelnoke. - 7 . Sir Wilfred Laurier. Kanada kormányelnöke. - 8. Báró Havasb janin na^'kTvPt . — 9. A perzsa nagykövet.— VWnaught P? mátrix herczegnö. — 35. A walesi herczegné. — 36. Viktória herczegnő. - 37. Károly dán herczeg neje. — 38. Fife herczegné. — r c z e porosz herczeg. — 13. Whitelaw Beid, az Egyesult- T*TJT 8 - — 40. Salisbury miniszterelnök. — 41. Lord Boberts. — 42. Chamberlain J. — 43. Balfour. — 44. Hicks-Beach. — — 15. A yorki érsek. — 16. A eanterburyi érsek. — 17. Norfolk berezeg. ""a Lonsdale. — 46. Lord Alverstone igazságügyminiszter. - 47. A képviselőház elnöke. - 48. Sir Wood, a térdszalag-rend heroldja.

iUorKeir-i.. A ^cts^p'örercz' - *•Mt - * *— -^

AZ ANGOL TRÓNÖRÖKÖS ÉS CSALÁDJA. VII. Edvárd király betegsége most egyszerre felkeltette az érdeklődést fia, György walesi herczeg iránt, a kivel eddig ritkán volt alkalma foglalkozni a közvéleménynek, mert nagyanyja, Viktória királynő életében nem igen jutott neki sem társadalmi, sem politikai szerep, melynek révén a nyilvánosság előtt emlegették volna. Egy év óta azonban, mint a trón közvetlen

433

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

1892 januárjában történt halála után ő reá szál­ lott az angol korona örökösödési joga. A londoni Marlborough-houseban s atyja sandringhami birtokán töltötte gondos felügyelet alatt gyer­ mekéveit. Nagyon egyszerűen, családiasán ne­ velték egy Dalton nevű nevelő vezetése alatt. 1877-ben, hogy a tengerészetben egy angol herczegnél oly szükséges ismereteket megsze­ rezze, atyja felvétette őt is, bátyját is a sza-

tek kitenni magukért a szolgálatban. 1879-ben küencz hónapra tervezett nagy utat tettek a «Bacchante» hajón, — az utazás azonban tulaj­ donképen három évig tartott. Lord Charles Scott, a kiváló tengerész vezette mint a hajó kapitánya a két herczegnek tengerészi nevelé­ sét. Nagy gondot fordítottak a csillagászatra ós az ezzel rokon tárgyakra, melyekre a herczegeknek nagy kedve volt. Ellátták az őrségi szol-

hol az angol zászló lobog s a megfigyelésnek és tapasztalásnak gazdag anyagát gyűjtötték össze. Az angol gyarmatokon mindenütt nagy szíves­ séggel fogadták őket. Följegyzéseik alapján nevelőjük, Dalton ós mások két hatalmas kötet­ ben számoltak be ez utazásról. György herczeg e nagy út végeztével tengerósz-hadnagygyá neveztetett ki s még számos más utat tett meszsze tengereken. A tengerészet iránti nagy sze-

latokat, melyekre egykor mint királynak szük­ sége lesz. Atyjának trónralépte előtt a yorki herczeg czímót viselte. Viktória királynő halála után ismét nagy utazást tett nejével együtt, leendő gyarmataiban. Az utazásnak, mely a múlt év nagyobb részét elfoglalta, nem csekély politikai fontossága is volt: czóljáúl tüzetett ki az anya­ ország és a gyarmatok közötti kapcsoknak szo­

Ottó.

Egy kedves primadonnánk, a kinek az arczát mosoly nélkül képzelni sem lehet, — az őszinte félelem hangján kérdezte tőlem a múltkor: váj­ jon nem ismétlődhetik-e Martinique esete itt minálunk Budapesten? Vájjon nem forrong-e valamely ismeretlen vulkán alatta, mikor a sokat jelentő deszkákon tánczol? Vagy ha vul­ kántól nincs mit tartanunk, nem pusztíthatja-e el földrengés rövid pár perez alatt ezt a mi szép fővárosunkat utczástól, emberestől, min­ denestől ? A kérdések özönére azt válaszoltam, hogy bizonyost e tekintetben nem tudok. A tudo­ mány keres, kutat, itt-ott talál is valamit, de a végső kérdésekre nem tud felelni. Mindazáltal egész bátran lehetne tenni egy rózfillért száz milliárd korona ellenében, hogy például a Gellért-hegy vagy a Sashegy nem fog többé új életre fakadni és hogy Magyar­ országon egyáltalában tűzhányó - hegy kelet­ kezésétől nincs mit tartanunk A földrengéssel már másképen áll a dolog. Nincs olyan hely ezen a bolygón, melyet egyszer-másszor ne érhetne ilyen katasztrófa. Igaz, hogy épen a vulkánikus vidékeken gyakoribb a rengés, mint másutt, de azért olyan helyek is pusztultak már el, melyek, a jelenkorban leg­ alább, még közel sincsenek tűzhányóhoz. Ha a tőszomszédságunkban megesett, hogy Laibach, Zágráb csaknem teljesen elpusztul­ tak, miért ne történhetnék ez meg Budapest­ tel is? Utóvégre is nagyban hasonlítunk ama mese­ beli szappanbuborék lakóihoz, a kik libegő gömbjükön országokat alapítottak, városokat építettek, nem is sejdítvén, hogy ez az ő vilá­ guk hirtelen széjjel fog pattanni s aztán egy csapással vége lesz az egész dicsőségüknek. Egy szappanbuborék élete csak rövid pár perez, de vájjon mi a föld élete az idők végtelenjé­ ben ? Nem sokkal több. Hogy milyen a mi szappanbuborékunk, a föld belseje, azt bizony senki sem tudja. Ez ép

27. SZÁM. 1902. 49. ÍVPOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

434

A SZ0LN0KI MŰVÉSZTELEP EGYIK ÉPÜLETE A MŰTERMEK FELŐL NÉZVE

oly rejtély előttünk, mint az, hogy a Mars csil­ lagnak vannak-e lakói. Annyit tudunk, hogy mentől mélyebben szál­ lunk le a föld belsejébe, annál melegebb lesz. De folytatódik-e a hőmérsékletnek ez a növe­ kedése egészen a föld középpontjáig? Nem szünik-e meg bizonyos mélységben, hogy ismét helyet adjon tűrhetőbb hőmérsékletnek? Ez utóbbi esetben Holbey, Jules Verne, Mai Lloyd és mások regényes utazásai a föld középpontja felé sokkal inkább volnának elképzelhetők, mint az első esetben, a mely azonban a tudomány mai állása szerint sokkal valószinűbb. Mint már mondottam, ebben a tekintetben csakis bizonytalan következtetésekről lehet szó. Jelenleg ugyanis a földkéregnek csak el­ enyészően csekély részét ismerjük. A legmélyebb lyuk, a mit eddig fúrtak, Ausztráliában van; ennek mélysége körűlbelől 1600 méter. így tehát még két kilométernyire sem tudtunk a föld mélyébe hatolni. A hőség azonban ebben a mélységben máris igen nagy. Egy tudós kiszámította, hogy 84,000 méter­ nyi mélységben már 2500 foknyi melegnek kellene uralkodnia, vagyis oly hőségnek, mely­ ben még a platina is megolvad. Az a kéreg tehát, a mely bennünket a for­ rongó és kritikus hőfokon felül hevített gázok­ tól elválaszt, a földgömb nagyságához mérve aránylag nem vastagabb egy tojás héjánál. Az emberiség tényleg egy óriás vulkánon tánczol. Minden pillanatban végünk lehet. Hogy ilyesmi nem tartozik a lehetetlenségek közé, annak legjobb bizonyítéka az úgynevezett «új csillagok*, a milyeneket már többször lát­ tunk fölvillanni az égbolton, legutóbb ez év február havában. Azért ne tessék megijedni. A mi nem lehe­ tetlen, az még nem valószínű. Mindeddig vagy harmincz «uj csillaga-ot ismerünk a mi világ­ rendszerünkben, pedig legalább kétszáz millió csillag van. Sőt, ha fölteszszük, hogy minden látható csillagra legalább is tiz láthatatlan esik,

akkor a mi rendszerünk égitesteinek száma több mint két milliárdra rúg. Valamely világ tűzhalála tehát nem tartozik a gyakori tüne­ mények közé. Hogy mi okozza azt, hogy a föld benső tüzes anyaga olykor-olykor mégis utat tör magának és oly rettenetes pusztítást visz véghez, mint legutóbb Martinique-en, — szintén nem mond­ hatjuk meg. Theoria, hipothézis van elég. A mi a tűzhányók eredetét illeti, legtöbben ama nézet felé hajlanak, hogy a vulkánok kitö­ rését a víz okozza, mely a föld belsejébe szivá­ rog, érintkezésbe lép az ott lévő tüzes anyaggal, gőzzé változik át s utat tör magának felfelé, helyet engedve az utána ömlő lávaanyagnak. E hipothézis mellett szól az a körülmény, hogy a vulkánok rendesen tenger partján talál­ hatók. Mindamellett nem valószínű, hogy a víz köz­ vetlen érintkezésbe léphessen a föld bensejével. Lehet, hogy a vulkánok alja egyes lávatavak­ ból, a melyek elszigetelve a föld benső tulajdonképeni anyagától, még nem hűltek ki telje­ sen az idők folyamán. Falb Eudolf, a hírhedt időjós szerint a nap és hold egyesített vonzóereje a föld belsejének tüzes anyagára is hasonló hatást idéz elő, mint a tenger vizére, szóval a nagy mélységben is árapályt idéz elő. Ez elmélet alapján Falb előre megjósolja a vulkánikus kitöréseket, illetve földrengéseket s néha fején találja a szöget, mert kisebb-nagyobb kitörés valahol a föld kerekségén mindig van. Ebben a tekintetben Falb nem igen különbö­ zik attól a khinai embertől, a ki fogadott egy barátjával, hogy másnap eső lesz. Eemek szép időben állít be hozzá a barátja, hogy a fogadás összegét felvegye. «Dehogy nyertél, — mondja a ravasz khinai — nálunk ugyan szép az idő, de el fogod ismerni, hogy valahol okvetetlenül esik!»

A SZOLNOKI MŰVÉSZTELEP ÉPÜLETEI. —

Ha Falb jóslataiban bízni lehetne, sok ember­ élet meg maradt volna. A Pelóe kitörése Martinique-on nem jött egészen váratlanul. Régi tapasztalati tény, hogy a folyton füs­ tölgő vulkán korántsem oly veszedelmes, mint az, a melyik csendes ; — nem beszélve termé­ szetesen a végleg kialudt vulkánokról. A Pelée már 1851 óta nem működött. Akkor egy kisebbszerű kitörése volt és azóta semmi­ sem zavarta St. Pierre környékének nyugalmát. A hegy kráterében tó képződött, lejtőjét buja növényzet örökzöldje borította el. Ez év május harmadikán füstölni kezdett. Ezen a napon Pichcoin doktornak egy St.-Pierreben lakó fiatal leány a következőket irta : (iMinden fehér a hamutól, akár csak télen. A lovak, a kocsik, az emberek ruhája — min­ den fehér. Ha ez így tart tovább, akkor majd nem tudunk lélegzeni . . . Tűzhalált fogunk-e szenvedni, vagy pedig meg fogunk fulladni? A jó Isten tudj a.» Valószinű, hogy az utóbbi halálnemnek esett áldozatul a szegény teremtés sokadmagával. Már május 5-én kitört a Pelée, lassan folydo­ gáltak a lávatömegek a tenger felé, a veszély már nagy volt, de St.-Pierre szerencsétlen lakói még mindig reméltek. Végre május 8-án reggel a vulkán valósággal explodált. Hamu, kitört gázok sötét felleg gya­ nánt borították el a várost, közben izzó salak, lávatömegek hullottak alá. A kikötőben vesz­ teglő hajókat valóságos tűzeső pusztította el. A lakosok legnagyobb része kétségtelenül megfulladt már az első pillanatokban. Egy a közelben lakó ültetvényes, a ki maga is csak ügygyel-bajjal tudott megmenekülni, azt irja, hogy a városra csúnya, nehéz felleg borúit, mely valami fojtó, mérges gázból állt. Május 20-án a Pelée újból kitört. Ekkor már kőzáporral borította el a szerencsétlen várost. Egyes tömböknek az átmérője több lábnyi volt. Azóta sem nyugodt többé a Pelée. Kisebbnagyobb kitörései még június közepe táján is voltak. Ez a kitörés kétségtelenül egyike a legborzasztóbbaknak, a melyek valaha történtek. Hatását az egész földgömbön lehetett érezni. A seismometerek mindenütt jelezték s való­ szinű, hogy a heves lökés hullámzó rezgést idé­ zett elő, a mi az egész földtekét átjárta. Ki lehet számítani, hogy ez a rezgés másodper­ czenként körűlbelől 12 kilométernyi gyorsaság­ gal haladt. Mikor a Krakatoa kitört 1883-ban, a vulkán legalább is tizennyolcz köbkilométer anyagot lökött a levegőbe. Ez az anyag azután eloszlott és naplementekor gyönyörű színekre festette az eget. A tünemény nálunk Budapesten is lát­ ható volt és évekig tartott. A londoni ködben néha még a gázlámpák is sajátságos zöldes fényben égtek. Nem lehetetlen, hogy ez a tünemény most ismétlődni fog, sőt egyszer már jelezték is. Újra szép alkalom nyílt a tudósoknak, hogy ismereteinket arról a bolygóról, melynek rögé­ hez tapadtunk, ismét kibővítsék. Nagyon való­ szinű az a föltevés, hogy a tűzhányók adják a kulcsot a föld benső rejtélyének megoldásához. Már az öreg Empedokles is erre gondolt,

Ragács Gyula fényképei ntan.

27. SZÁM. 1902. 49. ÍVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

mikor az Etna forrongó kráterébe ugrott, hogy megtudhassa a vulkán titkát. Két évezred múlt azóta, de a tűzhányók rej­ télye még mindig rejtély előttünk.

A SÉRÜLT «ARIADNE.» Bizonyára emlékezetben van még a magyar «Buda» gőzös szomorú sorsa, midőn az «Adria»társaság eme szép hajója ez év tavaszán, április 23-ikán, Afrika és a spanyol partok közt elsülyedt. Akkor tájban, a «Vasárnapi Ujság» f. évi 18. számában, több képet is közöltünk az elsülyedt hajóról, valamint azon szép afrikai tájak­ ról, melyeket útjai közben érinteni szokott. E képek k;egószítéseűl bemutatjuk most az «Ariadoe» nevű hollandi hajót is, mely a sze­ rencsétlenséget okozta az által, hogy neki futott a «Budá»-nak. Az <« Ariadné» régi módi, ócska alkotmány, mely orrán az összeütközés miatt maga is nagyobb sérülést szenvedett, úgy hogy a malagai kikötőbe kellett vonulnia s képünk is úgy tütiteti fel, a mint a mólón összecsoportosult nép­ tömeg jelenlétében épen kiköt. A bajt okozó hajó kapitányát különben az okozott káron kívül a tengerészeti hatóságok még azért is felelősségre vonják, mert az össze­ ütközés után nem hogy mentéshez látott volna, hanem hajójával menekülni igyekezett s ha történetesen épen egy másik hajó is közelében nincs, talán a «Buda» valamennyi utasa a tengerbe veszett volna.

A SZOLNOKI MŰVÉSZTELEP. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, K.-Lippich Gusztáv, midőn ezelőtt két évvel a szolnoki vármegyeházban beiktatási beszédét tartotta, kijelentette, hogy elsőrendű teendői közé sorozta a vármegye társadalmának a mű­ vészet megbecsülésében ós a művészeti érdekek felkarolásában való egyetértését is. Fogadalma beváltását jelentik a Szolnokon alakult művé­ szeti egyesület és az ottani régi várban épűU, világszerte páratlan művészházak. Szolnok, az országnak ez egyik legsúlyosabb anyagi viszonyok közt élő városa, 90,000 ko­ rona értékű területet ingyen adott e művész­ házak czéljaiia. Az óriási telket dr. Kohner Adolf megyei nagybirtokos saját költségen szép parkká alakíttatta át, a melyben ma már messze láthatólag, kies dombon emelkedik az ízléssel tervezett és berendezett két művészház; mindenikben hat-hat nagy műterem van, s mindenik műterem mellett egy egy csinos művószlakás. Egy harmadik, ámbitusos magyar ház, a művészek háztartási közös helyiségeit foglalja magában : a konyhát, kamrát, ebédlőt és a házfelügyelői lakást. Téli-nyári otthona lesz ez a telep 12 magyar művésznek, kiket a köréjük szervezkedett mű­ vészeti egyesü'et olyan autonómiával ruházott föl, hogy például az esetleg megüresedő műter­ met el nem foglalhatja más, csak olyan művész, kit a szolnoki művészek erre egyértelműleg méltónak ítélnek. Egy-egy műteremért s a vele járó berendezett lakásért — tisztán a tulajdon­ jog elismerése czímén — mindössze 120 korona évi bért fizetnek a művészek. De minden mű­ vész minden évben egy festményét ingyen kö­ teles átadni a művészeti egyesületnek a végett, hogy e festményekből Szolnokon művészeti közgyűjtemény létesüljön, mely általános ren­ deltetésén túl örök időkre szóló történetét jel­ képezze a szolnoki művészéletnek. A szolnoki művészek kötelesek minden évben kiállításon mutatni be működésök eredményét s e kiállítá­ sokon a művészeti egyesület, tagjai közt való kisorsolásra, tőlük vásárolni fog. A szolnoki művészek mindezeken felül időnkint szélesebb körű művészeti ünnepélyeket is fognak ren­ dezni. Az ország egyik legnagyobb és legmagyarabb vármegyéje szervezkedett itt a művészet jegyé­ ben és ennek révén a magyar művészek válasz­ tottjai abba a helyzetbe jutnak, hogy a fajbeli tiszta magyarság környezetében, a magyar ég, a magyar levegő s a magyar lélek áldó befolyása alatt fejthetik ki tudásukat és bonthatják ki tehetségük szárnyait. A kormány meleg érdeklődéssel veszi körűi művészeinknek a kitelepülését, s a szolnoki

művészeti egyesületet nemcsak jelentékeny segélylyel támogatja fontos hivatásában, de ezen­ kívül a társadalom és az állam együttműködése érdekében, és az egyesület tevékenységének fel­ ügyeletére dr. K. Lippich Eleket, a miniszté­ rium művészeti ügyeinek vezetőjét állandó mi­ X. niszteri biztosul küldötte ki. * A művésztelep felavatása fényes ünnepély keretében június 29-én ment végbe, mely alka­ lommal a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Zsilinszky Mihály államtitkár jelent meg K. Lippich Elek miniszteri osztály­ tanácsossal és dr. Huszka Jenővel, a fővárosi művészegyesületek közül a Képzőművészeti Tár­ sulat, a Nemzeti Szalon, a «Fészek» továbbá a Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum stb. küldöttek képviselőket. Az ünnepély lefolyásáról a következő értesí­ tést közöljük: Az ünnepély a vármegyeházán díszgyűléssel kezdődött, melyen Lippich Gusztáv főispán üdvözölvén az egybegyűlt vendégeket, Gruber József városi főjegyző Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter meleg hangú üdvözlő táviratát olvasta föl, majd pedig. a művész­ házak építésének történetét ismertette. Ezután Zsilinszky Mihály államtitkár mutatott rá lel­ kes szavakban arra a termékenyítő hatásra, melyet a magyar népélet gyakorol a nemzeti művészetre és köszönetet mondott Szolnok vá­ rosának és a vármegyének áldozatkészségéért. A közgyűlésről a művésztelepre ment az ünneplő közönség. A szép magyaros ízlésű mű­ vészházak Gyalus László ópitósz tervei szerint, a Tisza és a Zagyva folyók találkozásánál fekvő fensikon a régi szolnoki földvár helyén a város által ajándékozott, tágas telek közepén épültek. A művészházakat itt dr. Kohner Adolf, a Művószegyesület és az építő bizottság elnöke adta át a főispán gondozásába s a telepes művészek nevében Olgyay Ferencz mondott meleghangú köszönetet mindazoknak, kik a nemes czél érde­

kében fáradoztak. Délben áldomás volt a vasúti vendéglőben. Az első esztendőben a következő művészek kaptak helyet a telep házaiban : Bihari Sándor, Boruth Andor, Fényes Adolf, Katona Nándor, Szlányi Lajos, Olgyay Ferencz, Vaszary János, Hegedűs László, Zemplényi Tivadar, Kernstok Frigyes, Pongrácz Károly és Mihalik Dániel. Ezek közül néhányan már ide költöztek s a többit is készen várja a nyájas kúria, melynek szellős tornáczára felhallatszik a Zagyva hab­ jainak locsogó zaja 8 a Tisza füzesének sutto­ gása. Az aranykalászszal ékes rónaságról a nyáj kolomp mélázó hangjait s a furulya síró szavát is oda hajtja a szellő. Köröskörül a színmagyar szolnoki nép romlatlan beszéde cseng s szemközt, árnyékos ligetben, honvéd­ vér áztatta földön Damjanics névtelen hőseinek emlékoszlopa áll. Hiszszük, ifjú művészeink megértik majd e beszédes környezetet. 8 ha tán volna köztük olyan, a kit világjáró vándorútja közben kelletén túl megvesztegetett az idegen ige, hogy művész hazája az egész világ, annak szivét itt csak annál nagyobb erővel kapja meg a költő éneke: Légy, ha bírsz, te világköltő Nekem áldott az a bölcső, Mely magyarnak ringatott! S ecsetjüket a magyar élet eleven színeibe mártva, az örök szép művészi formáiban, alko­ tásaikkal tesznek tanúbizonyságot a magyar szellem frissen buzgó kiapadhatlan ősereje mellett. L. G.

KENYÉRKERESŐ NŐK LONDONBAN. Érdekes világot vet a londoni nők kenyérke­ reseti viszonyára az előkelő angol hölgyvilág lapjának, a «Queen»-nek egyik czikke, mely a legutóbbi népszámlálás adatai alapján fejtegeti

436

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

a kenyérkeresetre utalt nők megoszlását a kü­ a színésznőknél (74 %), a nyomdák női alkal­ mazottadnál (73°/o). A fórfiszabóknál s egyéb lönböző pályákon. A szoros értelemben vett Londonnak, mint ruházati iparágakban foglalatoskodó nőknél a egységes közigazgatási területnek, összes lakos­ szaporodás 37 °/o, — ebbe bele vannak szá­ sága a tavalyi népszámlálás szerint négy és mítva azok a nők is, kik szabóüzletekben mint fél millió. Száz évvel ezelőtt kevesebb volt egy elárusítónők működnek. A betegápolónők száma milliónál. Ez az óriási növekedés azonban nem 12 százalékos szaporodást mutat. Feltűnően kevés a szaporodás, sőt részben fejezi ki az egész számot, mert nincs beleszá­ mítva az a tömérdek londoni ember, a ki a jelentékeny csökkenés mutatkozik a női házi fővárosban él, ott keresi kenyerét, de a kör­ cselédek különböző nemeinél. Ezeknek összes nyéken nagy számban alakúit s Londonnal szaporodása nem több mint egy százalék, pedig nagyrészt össze is nőtt telepeken lakik, melyek a cselédtartó családok száma jelentékenyen nö­ vekedett. Legfeltűnőbb s majdnem hihetetlen közigazgatásilag nem tartoznak Londonhoz. A lakosság számával együtt növekedett az az azonban, hogy a női ruha ós pipere-készítőnők,

27. SZÍM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

apácza, templomi felügyelő, stb. Betegápolónő összesen 1600 van. Mint gyakorló orvos, sebész 92 működik, nem számítva a fogorvosnőket, a kiknek száma 62. Legtöbb a tanítónő: 20,344, a mi roppant nagy szám, pedig a zene-, rajz- s egyéb ilyen tanítónők ebbe a számba nincsenek fölvóve. Érdeklődést keltenek az Írónők, hírlap­ író és szerkesztő nők, stb., a kik szép számmal vannak: 665 en, a szaporodás itt elég jelen­ tékeny, mert a legutóbbi népszámláláskor 419 volt a számuk. így már érthetjük, miért áraszt­ ják el az angol könyvpiaczot az Írónők regé­ nyekkel s egyes szépirodalmi művekkel. Nagyon kevés hölgy vallotta magát a népszámláláskor

n^zi*.

19Q2- 49.

ÉVFOLYAM.

A KIRÁLY LEGÚJABB ÁRCZKÉPE. Benczúr Gyulától. Alkalmunk van bemutatni királyunk kitűnően sikerült legújabb arczkópét, mely Benczúr Gyula festőművészünk kiváló alkotása. Az életnagyságban felvett kép, — melyhez Ő Fel­ sége többször ült, angol ezredének egyenruhá­ jában ábrázolja uralkodónkat s érdekét növeli az is, hogy a festmény ajándékul készült az angol király számára. A pompás keretbe foglalt képet Ferencz Ferdinánd trónörökös magával vitte Londonba, hova királyunk képviseletében, a sajnos, abban maradt koronázási ünnepélyekre utazott. A trónörökös a képet az angol király­ nak a Buckingham-palotában adta át, hol a gazdag képtár egyik diszét fogja képezni.

AZ ANGOL KORONÁZÁS SZERTARTÁSA. VII. Edvárd király koronázását el kellett ugyan halasztani, mégis nagyon sok érdeke­ sebbnél érdekesebb emléke marad azokban az alkalmi kiadványokban, képekben, stb., melyek a nemzeti ünnep napjára készültek s már a koronázás napjául kitűzött idő előtt forgalomba kerültek. Az itt közölt londoni kép hü fogal­ mat nyújt arról, hogy az előre megállapított terv szerint hogy szokott elrendezkedni a Westminster-templom hajójában a király és a királyné körűi az ország főméltóságaiból, főuraiból, a főpapokból stb. álló fényes kiséret s egyúttal szemléltető illusztrácziójáúl szolgál a koronázási szertartás leírásának, melyet lapunk legutóbbi számában közöltünk. A kép azt a jelenetet mutatja be, a mikor a már megkoronázott király nejével együtt a templom közepén elhelyezett trón előtt állva s az udvar legfőbb méltóságaitól körülvéve meghallgatja a canterbury-i érsek egyházi beszédét. Á királynak és nejének fején van a korona s az őket megillető, pontosan meg­ szabott formájú és díszítésű koronával fejükön állanak a peerek, az angol arisztokráczia tagjai, míg a lordkanczellár, az igazságügyek vezetője s a parlament elnöke, a speaker a hagyomá­ nyos parókát teszik, mint minden más ünne­ pélyes alkalmakkor is, fejükre. A főpapok a királylyal szemközt, lépcsős, emelkedettebb he­ lyen csoportosulnak a canterbury-i érsek körül, az idegen udvarok és államok képviselőinek pedig mellettük jut hely. A képet a páholyok előkelő, nagy részben hölgyekből álló közönség foglalja el, — magában a templom hajójában csakis a királyi családhoz tartozó hölgyek fog­ lalhatnak helyet.

VASÁBNAPI Ú J S Á G . katlan tüneteket. Legalól vörös és vörössárga volt a színe, fölfelé mind halványabb sárgába ment át, fönt pedig fehéres-sárgába s fehérbe végződött. Emelte a tünemény szokatlanságát az is, hogy attól a helytől, a hol a nap leáldo­ zott, jobbra is, balra is rendkívül nagy kiterje­ désben volt látható az esti pir, úgy hogy a látó­ körnek több mint egy negyed részére kiterjedt. Es azonfelül az esthajnali pir még egy órával a nap lenyugta után is látható volt, holott rendes viszonyok között egy félóráig sem szokott tar­ tani, sőt legtöbb esetben alig egy negyedóráig. Az 1883-ik év őszén, sőt egész 1884-ik év február haváig mindig ily szokatlannak talál­ ván az esti égboltozatot, a tudósok kutatni kezdték a tünemény okát. Nem találva semmi más elfogadható magyarázatot, utoljára is abban állapodtak meg, hogy a változást a Krakatoa vulkán hamuja okozta, mely a magasba doba­ tott. A magyarázatot annyival inkább elfogad­ ták, mert máskor is tapasztalták, hogy a vul­ káni hamu igen nagy messzeségre elvándorol a a levegőben. A Vezúv hamuját például egész Konstantinápolyig elvitte a széláramlat. De ha ez a magyarázat helyes, úgy nyilván­ való, hogy más nagy vulkánikus kitörések után is hasonló fén.ytüneményeket kell majd észlelni az esti pirkadáskor. S alig hogy a Pelée kitörésének híre meg­ érkezett, a tudósok egy része számított reá, hogy ez alkalommal csakugyan ismétlődni fog a dolog. S íme, a számítás beteljesedett. Én már na­ pok óta észlelem a tüneményt.

437 S szinte csodálatos, hogy mások még nem vették észre, vagy legalább nem irtak róla. •

Június 28-ikán, szombaton, egész határozot­ tan észre lehetett már venni,- hogy az esti pir­ kadás szokott lefolyása megváltozott. 27-ikén vizpárával volt telve a levegő s ködös volt a látóhatár, előtte való napokon pedig felhőkkel volt borítva az ég s észlelni nem lehetett. E napon mintegy negyedórával a nap lemenetele után igen vékony rózsaszínű pír mutatko­ zott az égboltozaton. De nem lent a látóhatár szélén, hanem fent tekintélyes magasságban, közelebb a zenithez, (mintegy hetven foknyi magasságban). Oly finom volt ez a pirosság, hogy a legfinomabb fátyol se hasonlítható hozzá, s átlátszott rajta az égbolt azúrja. Tisztán és határozottan csak akkor lehetett konstatálni e lehelletszerű színváltozást, ha az ember egyegy pillantást az égbolt más részeire vetett, s azzal hasonlította össze. De néhány perez alatt a szin megerősödött. Nyolcz óra hét perczkor már egész tisztán ki lehetett venni a pirossá­ got. S ugyanekkor az egész fénytünemóny lefelé a látóhatár széle felé vonult. Minél közelebb jött az esti pirkadás által megfestett övhöz, annál inkább elhomályosodott, mintegy bele­ olvadt amabba az intenzivebb fénybe. Nyolcz óra 15 perczkor ebből a rózsaszínű fátyolból semmi se volt többé látható. De annál megkapóbb volt maga az esthajnal pirkadása. Hoszszú, vékony övben nyúlt el s a látókörnek több mint egy negyedrészét foglalta el. (Több mint száz fokot.) Szine csak alul volt vöröses, feljebb

ESTHAJNALAINK S A PELÉE VULKÁN. A WALESI HERCZEGNÉ.

aránytalanság is, a mely a férfiak és nők száma közt van. 1901-ben ezer férfira kettővel több nő esett, mint 1891-ben, s a nők száma össze­ sen 252,371-gyei múlta felül a férfiak számát. Mégis, s ez meglepő jelenség, a kenyérkereső nők száma az utóbbi tíz év alatt megfogyott: 1891-ben 38M százalék volt, 1901-ben pedig 37'« százalék. Ezzel szemben a férfiak és fiúk száma, a kik munkával keresik kenyerüket, va­ lamivel nőtt. Pedig a közvélemény azt tartotta, hogy egyre több nő adj a magát kenyérkeresetre. E nézet magyarázata az, hogy mi főkép a mívelt középosztály leányairól ítélünk, a kik tényleg növekvő számban lépnek kenyérkereső pályákra s ezekből vonunk következtetést a nőkre általában, pedig ez tévedés. Nevezetes dolog, hogy azoknak a nőknek száma kik mint üzleti alkalmazottak, bolti segédek s hasonló alkalmazásban levők keresik kenye­ rüket, óriási módon nőtt A növekedés nem kevesebb, mint 181 százalék Az összes ilyen nők száma most 19,097 volt, míg 1891-ben csak 6793. Pedig ebbe nincsenek beleszámítva a postánál és egyéb állami alkalmazásban levő nők, a kiknek száma szintén nagy mértékben nőtt: 77 százalékkal. Az üzleti alkalmazásban levő férfiak száma csak tizedrész annyival 18 százalókkal szaporodott. Nagy a növekedés

GYÖRGY WALESI HERCZEG.

tudományos kutatásokkal foglalkozónak: 18 (1891-ben 14 volt). A festő- és szobrásznők száma azonban nem kevesebb, mint 300 zal növekedett s összesen 1600-ra rúg, a mi ijesztő nagy szám. Még több a zenésznő: 5525, nem csoda tehát, ha nagy részük folytonos nyomor­ ral küzd.

EGYVELEG. * A Vatikánba érkező levelek lemásolásával harminczöt titkár foglalkozik. A világon a legtöbb levelet és újságot XIII. Leo pápa kapja. Ezek száma naponta átlag 20—22 ezerre rúg. Viktória herczegnő. — Edvárd herczeg. Henry * Az orosz czár udvaránál nem kevesebb, mint herczeg. — Albert herczeg. huszonnégy orvos van alkalmazva, kik kizárólag a A WALESI HERCZEG GYERMEKEI. császár személyét gondozzák. Van egy udvari fó'orvos, tíz tiszteletbeli orvos, négy tiszteletbeli seb­ s divatárus üzletekben alkalmazott nők száma orvos, két szemorvos, ezen kívül három nőorvos a nagy mértékben csökkent: 2 százalékkal. Na­ czárné udvartartásánál. gyon megfogyott a művirág-készítő nők száma * Drága porczellánok. Az angol királynak buckinghami és windsori palotáiban levő porczellánok is az utóbbi két óv alatt, 4011-ről 2337-re. Az állami hivatalok különböző ágaiban fog­ értékét 9.680,000 koronára becsülik. A windsori zöld lalatoskodó nők száma összesen 5796. Ezzel fogadó-teremben látható sévresi, porczellán-dessert eljutunk az u. n. értelmi foglalkozásokat készlet egymaga 2.400,000 koronát ér. A Buckinglevő hat sévresi vázáért bármely ár­ üző nőkhöz. Ilyen összesen 52,962 van. Há­ ham-palotában verésen szívesen megadnának darabonként 120,000 romezer ezek közül különböző egyházi alkalma­ koronát. zásokban van, mint hittéritőnő, predikátornő,

A Pelée vulkán hatása érezhető és észre­ vehető immár a budapesti égbolt esti pirkadásában. S valószínűleg érezhető és észrevehető egész Európában. S a hol még nem figyelték eddig, észre fogják vehetni rövid idő alatt. A tudósok előre várták, hogy így fog tör­ ténni a dolog. Erre utaltak a tizenkilencz esz­ tendő előtti megfigyelések. 1883 augusztus 26-ikán történt, hogy Kra­ katoa szigetén, szemben Jáva szigetével borzal­ mas erővel tört ki egy vulkán, melyről azt tar­ tották, hogy már kihűlt. A vulkán kúpja eltűnt a föld színéről, a sziget egy része lesülyedt a tengerbe, a tenger hullámai harmincz méternyi magasságig csapkodtak fel Jáva szigetén s több mint ötvenezer ember elpusztult. Bövid idő múlva gyönyörű fénytünemény volt látható az égboltozaton. Még pedig nem csak a közel eső vidékeken, hanem nálunk Európában is, össze­ sen mintegy nyolczszázezer négyszögméternyi területen. A fénytünemény abból állott, hogy a nyugati égbolt a nap leáldozása után szokatlan szín­ pompában tündökölt. Az égboltnak az a része, mely az esti hajnal pirja fölött terűi el, lehelletszerűen finom rózsaszínűnek látszott. Még pedig akkor is, midőn semmi felhő se takarta az eget. Ez a rózsaszínű pir felnyúlott majdnem a zenithig, de csak egy néhány perczig tartott. Azután maga az esthajnal pirja mutatott szo­

A KIRÁLY LEGUJABB ARCZKÉPEi. — Benczúr Gyula festménye VII. Edvárd angol király számára.

438

V\SÁBNAP1 ÜJSÁG.

Az a ház Vereenigingben, Dél-Afrikában, a melyben a boer és angol delegátusok a békekötésről tanácskoztak. vöröses-sárgába, még feljebb sárgás-fehérbe ment át, legfent pedig majdnem egészen ezüst­ fehér volt. Felső részei csak hosszú idő múlva kezdtek homályosodni, az alsó pirosság pedig még kilencz óra után is látható volt. (Zóna idő szerint.) Az egész esthajnali pir körülbelül más­ fél órán keresztül volt látható, elősegítve ter­ mészetesen az által is, hogy a hold utolsó negyedében lévén, nem volt látható. Másnap s a következő napokon egészen hasonló volt a tünemény lefolyása. Csak a rózsaszínű fátyolszerű fényesség volt erősebb. Lehetséges, hogy még gyakrabban fogjuk látni s talán nagyobb teljességben ezt a pom­ pás színjátékot.

A KASSA ÉS BUDAPEST KÖZÖTTI POSTA­ GALAMB VERSENY A míg más országokban — nevezetesen Ang­ liában és Belgiumban — sok száz egylet fog­ lalkozik a galambtenyésztéssel ós postagalambversenyek rendezésével, addig nálunk e téren csak a «Columbia» egylet működik elismerésre méltó buzgalommal. Természetesen a hadügyi kormányzat is foglalkozik vele, lévén a posta­ galamb a hadjáratban a hírszolgáltatás egyik legfontosabb eszköze. Békés időben nem használják a postagalam­ bokat levélhordásra, noha gyorsabb eszközei volnának a levél-kézbesítésnek nemcsak az express-vonatoknál, de még a léghajóknál is, mert szép időben a postagalamb perczenként 800—1000 méter távolságot repül be. Béke idején csak akkor értesülünk a galambok mű­ ködéséről, mikor vagy a hadügyi kormány ren­ dez Przemysl ós Komárom között versenyeket, vagy a «Columbia*-egylet Kassa és Budapest között. Ezek a versenyek azért is érdekesek, mert díjazással vannak egybekötve, a mi két­ ségkívül buzdítólag hat a postagalamb-tulajdonosokra. A Kassa-Budapest közötti verseny június 22-ón folyt le. Budapestről Kassára vonaton szállították a versenyző galambokat, melyeket aztán június 22-én reggel 8 órakor nagy közön­ ség jelenlétében bocsátottak útnak. A galambok néhányszor körűikeringtek s aztán irányt véve, sebesen repültek el Budapest felé. A verseny eredménye az idén nem volt nagyon kielégítő, a mi a kedvezőtlen időjárásnak tud­ ható be. Ugyanis a galambokat útközben eső érte s így csak késéssel érkeztek meg. Beggeli 8 órakor bocsátották el a galambokat Kassán s az első déli 12 órakor érkezett meg dr. Dirner Lajoshoz, a «Columbián -kör elnökéhez. Az első díjat: 200 koronát Deckmann Gusztáv, a máso­ dikat Maiéter Gyula és a harmadik dijat Jandusek Vincze nyerte. Nagyon érdekes, hogy mint járnak el a leve­ lekkel, melyeket postagalambbal küldenek. Rendszerint pergamenre irják a leveleket, me­ lyeket aztán ludtollszár tokba helyeznek s odafüzik a galamb erősen kifejlett fark szarj a alá. Galambszárnyon küldtek üdvözletet Kassáról a postagalamb verseny alkalmával többek közt Beöthy Ákosnak, Kassa város képviselőjének és Rákosi Jenőnek, kik kedves levelekben köszön­ ték meg a nem mindennapi üdvözletet. Kassán igen sok postagalambot tenyésztenek; Stefanovits Béla galambjaival már több kiállításon díjat is nyert. Lengyel Menyhért.

Alig vonható kétségbe, hogy e tünemény öszszefüggésben áll a Pelée kitörésével. De vájjon a tűzhányó által magasba dobott hamu okozza-e igazán, vagy pedig valami más, ma még nem is sejtett módon gyakorolnak a vulkánok hatást a levegőre ? Olyan kérdés, mely­ hez fér még Arany szerint egy-két «vájjon»? Nem igen lehet feltételezni, hogy a hamu bármily finom részecskékre feloszolva hóna­ pokig tudjon lebegni a légkörben. Leesnék a saját súlya következtében. De meg ott a magas­ ban hőfoka nagyon alacsonyra szállana alá, reá és hozzá tapadnának a vízpárák csöppecskói, melyekkel mindig bővelkedik a levegő, s esővel vegyest hullana alá a földre. S jelent­ keznék, ha hamu lenne, másképen is. Megtörné a levegőn keresztül jövő fénysugarakat s ki lehetne mutatni jelenlétét a csillagászati esz­ közök által. Ennek pedig semmi nyoma se mutatkozott tizenkilencz esztendővel ezelőtt. Majdnem bizonyos tehát, hogy nem a hamu okozza ezt a szokatlan esti pirkadást, hanem a tűzhányóknak valami másnemű hatása. De mi­ csoda és miben áll ez a hatás ? Az üstökösöknél tapasztalhatunk egy csodá­ latos fényhatást, melyet megmagyarázni eddig nem sikerült. Ez pedig az üstökösök farka. Vannak üstökösök, melyeknek farka oly sebességgel mozog, hogy szinte elképzelni is bajos, miszerint ily sebesség az anyag termé­ szetével össze egyeztethető. Hogy egyebet ne említsek, az 1843-iki nagy üstökösre utalok. Ennek farka akkora helyváltozásokat csinált az égboltozaton, hogy 64 millió kilométernyi utat kellett másodperczenként megtennie. Ehhez képest maga a fény és a villamosság csigalépé­ sekkel mászik. Nem ismeretes az egész világ­ mindenségben tünet, mely megengedné azt a feltevést, hogy a mi ily gyorsasággal halad: az anyag legyen. De bizonyos más jelenségből is, hogy az üstökösök farka nem anyagi termé­ szetű. Legalább nem olyan anyag, a minőt ismerünk. Az üstökösök farka t. i. teljesen át­ MAEILLA. látszó, daczára nagy fényességének. A legkisebb csillagok is meglátszanak rajta keresztül, és — Az oravicza—resiczai hegyvidéknek egymásra a mi fontos, -— a legkisebb fénytörésnek még tornyosuló ormai ós fenyvesei között rejtőzik nyomát sem lehet rajtuk felfedezni. Marilla, szél- ós pormentes katlanban, ózondús Miből áll tehát az üstökösök farka? Nem levegőjével. A természet pompája fölemeli itt a tudja senki. lelket, elfeledteti mindennapi gondjait és legS miből állhat az a rózsaszínű pir, melyet a alkalmatosabbá teszi ezt a gyönyörű helyet tűzhányók okoznak naplementekor? Nem tudja arra, hogy a beteg ember gyógyulást keressen senki. itt. Szerencsés eszme volt, hogy Marilla-völgy­ Lehet, hogy hasonnemű a két tünemény. ben gyógyintézetet alapított dr. Hoffenreich. Lehet, hogy nem hasonnemü. Marilla 2500 lábnyi magasan fekszik a ten­ Mert hát, ttöbb dolgok vannak földön és ger szine fölött, sűrű, szép fenyves erdők között, egén, Horatio ! mintsem bölcselmetek álmodni a magas fekvésű gyógyhelyek minden előnyét képes.. Hoitsy Pál. egyesíti magában, e mellett déli helyzete eny­

_

_gZ^iM-

1902 49

- -

«™«AJI.

hévé teszi éghajlatát. Gyakran hetekig nincs itt eső, midőn az alpesi vidékek fürdőinek láto­ gatói már folytonosan panaszkodnak a meg nem szűnő eső miatt. Marilla déli vidéken feküdvén, tiszta, balzsamos levegője nem oly zord és változó, mint az éjszakibb fekvésű gyógyhelyeké. Korai tavasz és napfényes, szép ősz van itt s e két körülmény már magában véve éghajlati gyógyhelynek ajánlja Marilla­ völgyet, hol a legérzékenyebb beteg is hossza­ san tartózkodhatik a szabadban. Közlekedése is igen jó. Vasúti állomása Oravicza, honnan az intézet kényelmes fogatai szép hegyi úton, egy óra alatt szállítják a vendégeket a fürdő színhelyére. A természet ritka adományait a ezélszerű, a hygienának tökéletesen megfelelő berendezés ós vezetés is emeli. Kiválóságát emelik mérföldekre nyúló, jól ápolt ösvényei, a melyekről szemet gyönyör­ ködtető tájak tárulnak elénk minduntalan. Marilla-völgy lakóházai előtt, melyek 300 vendéget befogadhatnak, százados fenyőerdő­ től szegélyezve, jól ápolt, üde park terűi el, melyhez hasonlót más magyarországi fürdő­ helyen alig találunk. Némi fogalmat nyújthat­ nak erről képeink. Külön épületben van elhelyezve a pneuma­ tikus kamara; az egyetlen a maga nemében ha­ zai fürdőinkben; mesterségesen sűrített ózonos levegő gyógyítja itt az asthmában szenvedőket. Külön orvosi felügyelet van itt is ép úgy, mint a hidegvizgyógyintézetben s a különálló inha­ láló-teremben. A czólszerűen berendezett vizgyógyintézetben képzett, izmos fürdőszolgák s erős, ügyes fürdető asszonyok kezelik a bete­ geket. Vérszegény, zsenge gyermekek, fiúk és leá­ nyok, megbénult kezű ós lábú felnőttek a gim­ nasztika és massage torna-pavillonban az elő­ haladott orvosi tudomány útmutatása szerint, a legújabb találmányú gyógytornaeszközökkel testedző és fejlesztő gyakorlatokat végeznek. A kényelmes berendezésű szobákban s általá­ ban mindenütt rendkívüli tisztaság uralkodik; az ellátás bőséges és kitűnő. Mindamellett az itten való tartózkodás olcsóbb, mint hasonló berendezésű külföldi szanatóriumokban. Marillán a világfürdők zajából s az azzal járó kellemetlenségekből semmi sem található; ós bizony csak az menjen oda, a ki gyógyulni ós igazán pihenni, enyhülést találni óhajt, Ám azért vidámság is van ottan, s az a szelid. kedves hangulat, a mi jótékony hatású az ide­ gekre. Az olvasó-teremben könyvtár és sokféle magyar ós külföldi lap áll rendelkezésre, ter­ mészetesen zongora is, meg czigányzene dél­ előtt és délután, este kilenczig. Esti tizkor egy­ szerre behunyják nagy, fényes szemeiket a hatalmas villamlámpák, melyek tündéries fényt árasztanak a parkra s az azt szegélyező sötétzöld fenyvesvilágra; ez azt jelenti, hogy : jó éjszakát, az egész fürdő-család térjen pihe­ nőre, hogy másnap kora reggel megújultan szívhassa a park balzsamos, üde levegőjót és megkezdhesse újra a pontosan őrködő főorvos vezetése alatt a kúrát, mely Marillán már oly sokaknak adta vissza az ég legnagyobb áldását, az egészséget. Reményi Antal.

Daltalanul. Egy csókra várok, — hosszú évek óta, Egy üdvözítő, lángra gyújtó csókra; Mely boldogabbá, jobbá tenne engem, Tán akkor újra szárnyra kapna lelkem. Egy csókra várok — s hasztalan epedve Járok-kelek az ember-rengetegbe. Várok, várok hajh ! Deresedő hajjal S szegényebb vagyok minden nap egy dallal! Az új hajtások. Regény. Irta Gyarmatiig Zsieáné ; Goró Lajos rajzaival. Az érdeklődést mindig ébren tartó történet keretében azt írja le a szerző : mikép olvadhat össze a már pusztuló nemesi közép­ osztály a munkás, életre való köznéppel. A büszke Földyné fia és lánya (rangon alól» házasodnak, a mi rendkívül elkeseríti a nyomorúságban is régi dicsőségről ábrándozó nagyasszonyt, mígnem a kis unoka meglágyítja az öreg úrnő szivét s minden ellentét elsimul a «régi és az új hajtások* közt. Hogy mint enged fel a gőgös öreg Földyné szive, kis unokája látásán, mint győzi le a szeretet a legcsökönösebb elfogultságot, kitűnően rajzolja Gyarmathy Zsigáné, a kinek többi szereplő alakjai is: az iszákos Kis János, ennek felesége és lánya, a derék Miklós, aztán Gusztáv úr és a többiek, mind az életből vannak ellesve s a valóságnak megfelelően megfestve. A szép kiállítású kötet a FranklinTársulatnál jelent meg ; ára két korona 40 fillér. A jövő világából. Regény; irta Selonszkij N. N., orosz eredetiből fordította Ambrozovics Dezső. Se­ lonszkij egyik legtehetségesebb követője a Verne­ féle iránynak, a mint ez a műve is bizonyítja. Négy európai tudós az éjszaki sarokra léghajón eljut s ott egy tűzhányó tölcsérébe leszállva, erdőt, tavat találnak, ennek partjain pedig rég kihaltnak hitt csodálatos ősállatokat. Aztán a tudósok egy széttört edényből kiáramló erős illattól elszenderednek s teljes ezer évig alusznak ; majd felébredve feljutnak a «jövő világába*, hol mindenféle veszedelmes ka­ landokban, izgató eseményekben lesz bőven részük. Számos kép élénkíti a szöveget, melyet Ambrozo­ vics Dezső igen jól fordított le. A kötet a FranklinTársulatnál jelent meg, ára 3 korona. Apponyi történelmi könyve. Gróf Apponyi Albert, a képviselőház elnöke tavaly egy nagyobb tanulmányt irt franczia nyelven a magyar par­ lamentről, egy párisi parlamenti évkönyvbe. Czólja volt fölvilágosítani a külföldet a magyar független államiságról és a magyar népképviseletről. Most Apponyi gróf, egy kiváló párisi kiadó fölkérésére, folytatja történelmi művét, a melyet a magyar alkotmány történetévé egészít ki. Eberhardban, a hol a nyarat tölti, dolgozik Apponyi uj művén, a mely húsz ívnyi terjedelemben, egyszerre magyar, franczia, német és angol nyelven jelenik meg. Apponyi gróf a külföldet azokról a tévedésekről kívánja felvilágosítani, a melyeket világszerte a ma-

A GYÓGYÉPÜLET.

gyár állami egyéniségről és Magyarország közjogi helyzetéről táplálnak. Magyarország államjogi és közjogi helyes megismerése a külföld számára: czólja ennek a műnek is. Apponyi művét magyarul irja s a fordítást is maga végzi, egyszersmind fele­ sége segít neki ebben a fáradságos munkában. «Magyar Minerva*. A múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége közreadta a magyarországi múzeumok és könyvtárak Magyar Minerva czímű czímkönyvének második évfolyamát. Az új évfolyam főleg a múzeumok és iskolai könyvtárak tartalmát tünteti föl pontos és megbízható módon. Föl­ sorolja még az olvasókörök könyvtárait is s nincs az országnak olyan elhagyatott vidéke, a hol ne vezetne bennünket a mívelődés valamely pontjához, a melynek nemcsak mai állapotát, hanem múltját, keletkezését és fejlődését is föltünteti. Az értékes könyvet, a mely Batthyány Ignácz gróf képével jelent meg, Schönherr Gyula dr. előadó titkár vezetésével Grünn Albert dr., a Nemzeti Múzeum Könyvtárának tisztviselője szerkesztette lelkiismere­ tes, gondos munkával, könnyen áttekinthető formá­ ban. A «Magyar Minerva* az «Athenaeum» kiadá-sában jelent meg, ára vászon kötésben 8 korona. Damjanich fiai. Ezen czím alatt regényt irt Farkas Ernőd, melynek meséje a szabadságharcz híres tábornokának, Damjanichnak és «fiai»-nak, vagyis vitéz honvédéinek tetteiből van merítve. A regényt, melynek ára 2 korona, a «Damjanich asz­ taltársaság* adja ki s tiszta jövedelmét a Damjanich szobrának alapjára fordítják. Budapest-Erzsébetváros története. Irta Spiegler Gyula. Fővárosunk legnagyobb, VH-ik kerü­ letének nem annyira történetét, mint jelenlegi állapotát irja le a szerző füzetében, részletesen felsorolva mindazon közintézeteket, iskolákat, hit­

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Szentessy Gyula: «Rezeda*. Újabb költemények. Budapest 1902. Vékony kis füzetke, mindössze tizenhat hosszabb-rövidebb lírai vers van benne, mégis több a tartalma, mint akárhány hívatlan kézbó'l eredő testes köteté. Nem nyit új szempontokat az eddigi munkáiból ismert költő tehetségének megítélésére, mert a benne levő versek a műfajok, a tárgy s a hang ugyanazon köreiben maradnak, mint Szentessy eddigi művei. Érzelmes természete sohasem tagadja meg magát: lelke könnyen rezdül meg akár a természet, akár az élet egy-egy benyo­ mására, melyeket könnyed, kerek formában, a dallamosság iránti erős érzékkel tud dalba foglalni. Dalai közt sok gyöngyszemet talál az olvasó, melyek azonban ritkán kerültek elő mélyebb tengerekből. Itt-ott a munka, a nyomor, a külvárosi élet egy-egy sötétebb képét is érinti, de csak könnyedén, nem hatva mélyebbre. A kis füzet vonzó képét adja egy gyöngéd érzésekre hajló, ábrándos léleknek. Ára egy korona. Mutatványul a következő csinos verset adjuk belőle:

439

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

97. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM

községeket, iparvállalatokat, stb. a melyek a neve­ zett városrész területén vannak. A füzet ára egy korona 50 fillér. A fővárosi színhazak nyári szünete. Július else­ jére bezárultak a budapesti nagyobb színházak. Az operaszínház már június közepén elcsöndesült; június utolsó napján pedig a többi színházak, a Nemzeti Színház, Vígszínház, Népszínház, Magyar Színház. A szellős nyári színkörökben azonban szórakozhat a közönség. A buda-krisztinavárosi szinkörben Krecsányi Ignácz jól szervezett társulata játszik, a városligetben pedig három színkör közt válogathat a közönség.

Előfizetési fölhivás. A «Vasárnapi Újság* a legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, é v e n k é n t t ö b b m i n t 1 3 0 í v e n , s több mint e z e r k é p p e l s rendkívüli mellékletek­ kel jelen meg. A t Vasárnapi Újság* társlapja, a most már 48-ik

é y

ín ÍTő" „Politikai Újdonságok,"

Ü

események hü és részrehajlatlan előadóját, va­ lódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó kö­ zönség, a hét eseményeit kellő magyarázattal ellá­ tott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg A «Politikai Ú j d o n s á g o k * előfizetői e lap­ nak hetenként egy nagy ívre terjedő poli­ tikai tartalma mellett Külön dij nélkül kapják a «Világkrónika* képes heti közlönyt és a • M a g y a r Gazda* czímű havonként megjeleni gazdasági és kertészeti képes melléklapot. Ez új ren­ dezés folytán politikai hetilapunk terjedelme mel­ lékleteivel együtt bővebb, mint előbb volt; előfize­ tési áraink azonban az eddigiek maradtak. A •Világkrónika* hetenként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg, és az általánosabb érdekű napi események részletes magyarázatára szolgáló czikkeken kívül rendesen kőzöl nagyobb elbeszéléseket, regényeket, útirajzokat, úgy szintén mulattató kisebb közleményeket, stb. A «Világkrónika* a július—deczemberi félévben egyebek mellett Verne Gyula 'A czethalászok* czímű legújabb regényét közli, az eredeti párisi kiadás rajzaival.

Előfizetési föltételeink:

MARILLA-VÖLGYBŐL. —

A PNEUMATIKUS KAMRA.

A ( V a s á r n a p i Ú j s á g * negyedévre négy korona, félévre 8 korona. A • V a s á r n a p i Ú j s á g * a Világkrónikával negyedévre 4 korona 80 fillér, félévre 9 korona 60 fillér. A ( V a s á r n a p i Ú j s á g * és • P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k * a « Világkrónika* és a *Magyar Gazda* melléklapokkal együtt: negyed­ évre 6 korona, félévre 12 korona. Az előfizetések a (Vasárnapi Újság* és (Politikai Újdonságok* kiadó-hivatalába, Budapest, Egyetemutcza 4. szám küldendők. Egyes előfizetések legczélszerűbben posta-utalvány által eszközölhetők.

440

VASÁKNAPI

ÚJSÁG.

27. SZ.IM. 1902. 49. é y r e L T 1 J I . i r o d a l o m n a k m i n d i g buzgó m u n k á s a volt s czikkei, melyek a szaklapokban megjelentek, alapos tudásáról tettek t a n ú s á g o t . Darányi miniszter és 85 év előtti iskolatársai. Darányi Ignácz 3 5 év előtt t e t t érettségit a főváros I I . kerületi (akkor budai) f ő g i m n á z i u m á b a n , hu­ szonöt társával. Az évfordulóra összejöttek j ú n i u s 30-ikán tizenegyen a zugligeti «Fáczán» fogadóban. T a n á r a i k közül m á r csak h á r m a n élnek s az agg Szamosy, ki m o s t Kolozsvárott e g y e t e m i t a n á r , egyenesen a találkozó kedvéért j ö t t a fővárosba. O t t voltak m é g a m i n i s z t e r e n kívül Láner Gyula h o n v é d e l m i m i n i s z t e r i tanácsos, Eberling József reálisk. t a n á r , dr. Reiter F e r e n c z orvos B u d a ö r s r ő l , Kormos Károly ügyvéd K u n - S z e n t - M á r t o n b ó l , Slierer J á n o s ügyvéd Keszthelyről, dr. Darázsi Albert ügyvéd és Sipos J á n o s k u l t u s z m i n i s z t e r i tisztviselő. A találkozó l a k o m á j á n Darányi m i n i s z t e r m o n d t a az első köszöntőt, az a g g Szamosy t a n á r t éltetve, a k i m e g h a t o t t a n válaszolt. T h á n Károly jubileuma. A természettudomá­ nyok n a g y é r d e m ű t u d ó s á n a k , d r . Thán Károly egye­ temi tanárnak a napokban ünnepelték a tudomá­ nyos körök t a n á r s á g a negyvenedik évi fordulóját. Az ü n n e p l é s h e z hozzájárult szülővárosa, Ó-Becse is, m e l y n e k közgyűlése díszpolgárává választotta s azt az utczát, a m e l y b e n született, az ő n e v é r ő l fogja elnevezni. A díszpolgári oklevelet é s a v á r o s üdvöz­ letét küldöttség h o z z a el T h a n K á r o l y n a k .

POSTAGALAMB-VERSENY KASSA ÉS BUDAPEST KÖZÖTT.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Nemzeti Múzeum százéves j u b i l e u m a . A Nem­ zeti M ú z e u m száz éves j u b i l e u m - ü n n e p e az ősz­ szel lesz. Szalay I m r e m i n i s z t e r i tanácsos, a m ú ­ zeum igazgatója, összeállította az ü n n e p rendjét, melyet j ó v á h a g y á s végett fölterjesztett WlasMcs Gyula közoktatásügyi m i n i s z t e r h e z . Meghívják a királyt és az u d v a r tagjait is. A jubiláris n a g y m u n k a , m e l y a m ú z e u m t ö r t é n e t é t és összes t á r a i n a k leírá­ sát foglalja m a g á b a n , m á r sajtó alatt v a n .

A postagalambok útnak indítása Kassán.

r ó l - n a p r a erősbödik, de senki sem m o n d h a t j a m e g előre, hogy a seb begyógyulása meddig fog t a r t a n i . A fejedelmi vendégek m á r eltávoztak L o n d o n b ó l , az indiai fejedelmek a z o n b a n m é g ott m a r a d t a k a b b a n a r e m é n y b e n , hogy a k o r o n á z á s n é h á n y h é t múlva m e g t ö r t é n h e t i k . A k o r o n á z á s idejére nézve a z o n b a n m é g n e m l e h e t h a t á r o z n i . H í r szerint a m i k o r megtartják is, n e m a r e n d e s nagy ü n n e p é ­ lyekkel és szertartásokkal fogják végre hajtani, h a n e m kevesebb szertartással.

J ó z s e f f ö h e r c z e g é s P é t e r b á c s i . József főherO r s z á g o s t a n á r - g y ü l é s e k . Az iskolai év szünete czeg j ú n i u s 29-ikére aradmegyei birtokára, Kismegkezdődvén, a polgári és középiskolák t a n á r ­ J e n ő r e érkezett. P é t e r P á l n a p j a lóvén, Klobucsár egyesületei gyűléseket t a r t a n a k az ország külön­ a l t á b o r n a g y h o n v é d főparancsnoki adlátus és töb­ böző részein. Az országos középiskolai t a n á r e g y e ­ bek t á r s a s á g á b a n megjelent az örej,' Ormos Péter­ sület Szabadkán, az országos polgári iskolai Egye­ nél, A r a d m e g y e n y u g a l m a z o t t főispánjánál, kit a sület Brassóban és a tanítóképzó'-intézeti t a n á r o k • föherczeg «kedves P é t e r bácsinak» szokott hívni. országos egyesülete Budapesten j ö t t össze e h ó Szeretettel üdvözölte az öreg u r a t neve n a p j á n . Dél­ 3-ikán és 4-ikén. J e l e n t ő s m i n d e n i k ülése, a k á r ben Dohányoson a föherczeg ebédet r e n d e z e t t t P é szakszerű fejtegetésekkel foglalkozik, akár az iskola t e r b á c s i t tiszteletére, m e l y b e n az u r a d a l o m tiszti­ általános n a g y feladatait vitatja és tisztázza, m e r t k a r a is részt vett. Ormos P é t e r t neve n a p j a alkalmá­ a gyűlésekben a h a z a i o k t a t á s ü g y legilletékesebb ból a föherczeg k ö s z ö n t ö t t e fel. Az ü n n e p é l y h e z tapasztalt képviselői szólalnak m e g . tartozott a czigányok lóversenye és a gömblövés. A középiskolai tanárok Beöthy Zsolt elnök veze­ E s t e kivilágították a d o h á n y o s i palotát s vacsora tésével július 2-ikán d é l u t á n i n d u l t a k a fővárosból. u t á n tűzijáték és élőkép m u t a t v á n y o k szórakoztat­ E s t e h a t órakor érkeztek Szabadkára, a hol ünnepi ták a társaságot. fogadás volt. E s t e a n e m z e t i kaszinó é t t e r m é b e n ismerkedésre gyűltek, a m i k o r a hatóságok képvi­ A r a n y J á n o s s z ü l ő h á z a . A lapok azt irták, hogy selői és a p o l g á r s á g S c / i m a M s z E n d r e f ő i s p á n n a l meg­ Nagy-Szalontán A r a n y J á n o s szülőháza m a istálló. j e l e n t . Szabadka városa a közgyűlés m i n d e n tag­ E z a vád a n n á l i n k á b b feltűnt, m e r t Nagy-Szalonta j á n a k a város monográfiáját küldte m e g ajándékul. nagy kegyelettel ápolja k i t ű n ő szülöttjének emléke­ A J ó s z í v - e g y e s ü l e t legutóbb t a r t o t t évi r e n d e s zetét. A t S z a l o n t a i Lapok« m e g is czáfolja a vádat. közgyűlésén Tisza K á l m á n özvegyét Rickl G y u l á n é Az a kis b o g á r h á t ú h á z , a m e l y b e n a n e m z e t hal­ helyettesittette az elnöki székben. Az ülésen Szolnok-Dobokamegye árvízkárosultjainak 10,000 koro­ h a t a t l a n költője született, m é g 1823. április 4-ikén, n á t , a m á r a m a r o s m e g y e i árvízkárosultaknak pedig t e h á t 79 esztendő előtt porig leégett. A r a n y J á n o s 5 0 0 0 k o r o n a r ö g t ö n ö s segítséget szavaztak m e g . szülőháza a n n a k a teleknek a közepe táján állhatott, A v á l a s z t m á n y i ülést követő közgyűlésen d r . Haja m e l y m o s t A r a n y S á n d o r tulajdona. Az istálló duska E m i l t i t k á r előterjesztette az igazgatóválaszt­ m á n y évi jelentését. A jövő évi költségvetést a köz­ pedig sokkal mélyebben fekszik e n n é l az egykorú gyűlés t u d o m á s u l vette és a felmentvényt m i n d e n t a n ú k által m e g h a t á r o z o t t helynél. A czáfolat i r á n y b a n m e g a d t a . Végűi elhatározták, hogy a köz­ A r a n y költeményeiből is bizonyít. Egyik költemé­ gyűlés őszinte részvéttel fog j á r u l n i Tisza K á l m á n n á n y é b e n így énekel a költő : e l n ö k n ő elé férje e l h u n y t a alkalmából. P u s z t a s z e r i Á r p á d - e g y e s ü l e t . Az ezredéves ü n ­ n e p ó t a Szeged v á r o s á n a k számos p o l g á r a m i n d e n évben ü n n e p e t szentel P u s z t a s z e r e n Á r p á d emléké­ n e k . E z a t á r s a s á g m o s t szabályszerűen szervez­ kedik Pusztaszeri Árpád-egyesület czímen. Czélja, hogy az ősi pusztaszeri a p á t s á g r o m j a i fölé egy e m ­ lékszerű A r p á d - t e m p l o m o t emeljen. Augusztus 3-án fogja m e g t a r t a n i alakuló közgyűlését P u s z t a s z e r e n .

MI UJSÁG? A z a n g o l k i r á l y b e t e g s é g e . V I I . Edvárd király a súlyos operáczió u t á n fenyegető közvetlen válsá­ g o t szerencsésen kiállotta, gyógyulása megszakítás n é l k ü l halad. A király m i n d e n n a p n é h á n y ó r á t a kereveten tölt és ott olvasnia is szabad. É l é n k e n érdeklődik a n a p i események i r á n t . A király m é g m i n d i g h a m a r fárad, de ez n e m jelenti a gyógyu­ lás m e g a k a d á s á t . A teljes gyógyulás r e m é n v e n a p ­

• Hire, pora sincsen már az öreg háznak, Honnan elindultam földi ulázásnak h Másik k ö l t e m é n y é b e n ezeket irja : • Két asszu k a r az oszlop két felül, Melyekre lebókol a csősz t a n y a ; De melyik tartja egymást ? Oszlopok A kunyhót ? vagy viszont ? Kétes dolog, Midőn azt m o n d o m : tartja annyi, mintH a mondanám : tartotta, egykor, régen, Mtrt ma biz' annak hire hamva sincs ft Uj k o r o n a - ü g y é s z . Hammersberg J e n ő buda­ pesti királyi főügyész t ö b b évi m u n k á s s á g u t á n n y u g a l m a z á s t k é r t . K i t ü n t e t ő elismeréssel n y u g a l m a z ­ ták is s fontos állására Székely F e r e n c z budapesti királyi főügyészt nevezték k i . Székely a legkiválóbb jogászok egyike, k i n e k a b ű n v á d i p e r r e n d t a r t á s m e g ­ a l a p í t á s á b a n nevezetes rész j u t o t t . Tizennyolcz esz­ tendeig volt főügyészi helyettes. Ebből az állásából nevezték ki bírónak a királyi K ú r i á h o z . A szak­

K i t ü n t e t é s . A király d r . Havass R e z s ő n e k , a föld­ rajzi t á r s a s á g alelnökének, a közügyek t e r é n szer­ zett é r d e m e i é r t a királyi t a n á c s o s i czimet a d o m á ­ nyozta. Új a n y a k ö n y v i f e l ü g y e l ő . A b e l ü g y m i n i s z t e r Kampis J á n o s t b u d a p e s t - k e r ü l e t i a n y a k ö n y v i fel­ ügyelőnek nevezte ki. A kinevezés ö r ö m é r e az anya­ k ö n y v i h i v a t a l o k tisztviselői j ú l i u s elsején este a Császár-fürdőben l a k o m á t r e n d e z t e k . H á z a s s á g . Telegdy József országos képviselő és neje, született F l a t t Malvin l e á n y á t , Ilonkát, MezőTelegden oltárhoz vezette fületinczi és lóki Keltz S á n d o r d r . b o r s o d m e g y e i földbirtokos, m i n i s z t e r i segédfogalmazó. Az esküvő a m e n y a s s z o n y o s h á z n á l régi m a g y a r szokás s z e r i n t m e n t végbe. K é r ő nász­ nagy Melczer Gyula, volt b o r s o d m e g y e i alispán, kiadó n á s z n a g y Miskolczy B a r n a b á s n a g y v á r a d i kir. közjegyző volt. Alapítvány az országos n ő k é p z ő egyesületnél. Dessewffy P á l a m ú l t évben a Dessewffy-családból s z á r m a z ó fiuk s z á m á r a félmillió k o r o n á s ala­ p í t v á n y t tett, h o g y a n n a k k a m a t a i b ó l neveljék őket t u d o m á n y o s p á l y á r a . Most h a s o n l ó nevelési czélból a családbeli leányok s z á m á r a az országos n ő képző egyletnél t e t t 20,000 k o r o n á s a l a p í t v á n y t . N ő i d o k t o r f e l a v a t á s a . A b u d a p e s t i e g y e t e m köz­ p o n t i épületének t e r m é b e n j ú n i u s 28-ikán avatták föl a h a r m a d i k n ő i doktor Szendefl I d a kisaszszonyt. A felavatáson Vécsey T a m á s r e k t o r vezeté­ sével képviselve voltak az egyetem összes fakultásai, dékánjaikkal, — k ö z t ü k az o r v o s k a r i d é k á n , d r . Bókay J á n o s , a ki szives szavakkal üdvözölte az új doktor-kisasszonyt. A szertartás u t á n a közönség megéljenezte a dok­ tor-kisasszonyt. D r . Szendeff I d a külföldi t a n u l ­ m á n y ú t r a m e g y m é g s a z t á n kezdi m e g orvosi gyakorlatát B u d a p e s t e n . P á r i s i a u t o m o b i l i s t á k B u d a p e s t e n . Parisból Bécsbe nagy a u t o m o b i l versenyt r e n d e z t e k s a ver­ seny részvevőit a m a g y a r a u t o m o b i l - k l u b m e g h í v t a B u d a p e s t r e . A m e g h í v á s t elfogadták s j ú l i u s 4-ikére tűzték ki a k i r á n d u l á s t olyformán, h o g y reggel h é t órakor 3 4 f r a n c z i a és 10 n é m e t tagból álló t á r s a s á g indul B u d a p e s t r e Pozsonyon, Győrön (a h o l ebédel­ nek) és Tatán keresztül. Ugy s z á m í t o t t á k , h o g y esti ö t - h a t ó r a körűi lesznek B u d a p e s t e n a városligeti i p a r c s a r n o k n á l , a hol a m a g y a r klub fogadja őket. A gépkocsik vendégei h á r o m n a p i g m a r a d n a k B u d a ­ pesten. A P a r i s és Bécs közt t ö r t é n t automobil-ver­ seny a legnagyobb távolság volt, m e l y e t eddig a m i n d e g y r e j o b b a n felkapott gépkocsikkal r e n d e z t e k . J ú n i u s 19-ikén k o r a reggel i n d u l t a k el s 6 2 kocsi indult. A verseny e r e d m é n y é t a távolság, gyors legyőzésében a gépeket készítő gyárosok is n a g y érdeklődéssel várták. A verseny útja F r a n c z i a o r s z á gon, Svájczon keresztül vitt Ausztriába, megjelölt állomásokkal, az ú t pedig zászlókkal és éjjel lám­ p á k k a l volt világítva. Útközben elég szerencsétlen­ ség t ö r t é n t , elgázolás, l e z u h a n á s a gépekkel együtt. Tiz n a p i g t a r t o t t az ú t , s Bécsbe j ú n i u s 29-ikén dél­ u t á n 2 ó r a 18 p e r c z k o r érkezett az első gépkocsival Marcel B e n a u l t s a többiek is öt óráig. T ö b b e n e l m a r a d t a k . A F e r e n c z József k i r á l y tiszteletdíját Marcel Renault, m i n t az első franczia kocsi vezetője n y e r t e , L o u b e t franczia elnök tiszteletdíját Borovszki gróf m i n t az első n e m franczia kocsi vezetője, Arenberg-Hause herczeg tiszteletdíját BanchardLevassor k a p t a . A hölgydíjat Henri Farmanj Fűrst e n b e r g herczeg díját a Bécsbe m e g é r k e z ő első kocsiért Marcel Renault, S c h ö n b o r n gróf díját a

87. SZAM. 1902. 49. évroLYAM.

VASÁRNAPI

m á s o d i k n a k érkező n e h é z g é p é r t M a u r i c e Farmann, Pallavicini őrgróf díját a m á s o d i k n a k érkező k ö n n y ű gépért Edmond n y e r t e el, s t b . Az első díj nyertesé­ nek R e n a u l t n a k kocsiját Szisz F e r e n c z 27 éves m a ­ gyar gépész vezette. Ásatások D r é g e l y v á r á b a n . A honti múzeumtársulat megbízásából a t á r s u l a t titkára, M a t u n á k Mihály k o r p o n a i felső n é p i s k o l a i igazgató k u t a t á s t végez D r é g e l y v á r á b a n és a k ö r n y é k é n . Az ásatás­ n a k m á r i s v a n e r e d m é n y e . T a l á l t a k Szondy György korából ágyú- és puskagolyókat, m a g y a r díszítésű kandalló- és e d é n y t ö r e d é k e k e t és p é n z t . A k u t a t á s megdöntötte azt a v é l e m é n y t , m i n t h a Ali budai basa az A r a n y g o m b n e v ű d o m b r ó l lövette volna a várat s u g y a n o t t v o l n a eltemetve Szondy György, kinek sírjára a győztes b a s a tűzte lobogós hadikopjáját. R á a k a d t a k a v á r egyetlen bejáratára, a k a p u ­ toronyra, m e l y n e k o m l a d é k a i alatt találták az e m ­ lített régiségeket, a drégelyi h ő s ö k n e k és Szondy lovainak csontjait. Megtalálták az alsó v á r pinczéjót, a fölvonó-hid külső e r ő d í t m é n y é t s föltárták a fellegvár vízfogó cziszternáját és p u s k a p o r t á r á t . Az ásatás legfőbb czélja S z o n d y sírjának és bajtársai nyugvóhelyének keresése. A z ő s z h a j / a t eredeti színének visszanyerése czéliából nagyon ajánlatos a tStella* hajvizet használni, melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat, .le a haj eredeti szinét állítja vissza. E szer készítője Zoltán Béla, budapesti gyógytzerész, ő cs. és kir. fen­ sége József föherczeg udvari szállítója.

HALÁLOZÁSOK. Soós LAJOS, kitől l a p u n k m a i s z á m a költemé­ nyeket közöl, s a kit l a p u n k olvasói s általában a szépirodalmat kedvelő közönség m á r régebben Í3merhet l a p u n k b a n is megjelent és több kötetben összegyűjtött k ö l t e m é n y e i b ő l , j ú n i u s utolsó n a p j á n fegyveres kézzel véget vetett életének B u d a p e s t e n . A lövés r ö g t ö n kioltotta a 46 éves férfiú életét. Soós Lajos a m i n d e n n a p i élet folyásával m e g a l k u d n i n e m t u d ó e m b e r volt, saját érzelmi világába vonult, élt a költészetnek, a siker a z o n b a n becsvágyát kielégítetlenül h a g y t a . Csajágon született, a B a l a t o n mellett s k ö l t e m é n y e i n e k n a g y részében is a Bala­ t o n t e r m é s z e t i szépségének b e n y o m á s a i h a n g z a n a k . Apja, Soós Károly, r e f o r m á t u s lelkész volt Csajá­ gon, i r o d a l o m s z e r e t ő e m b e r , k i g o n d d a l nevelte fiát, s P á p á n iskoláztatta. Soos Lajos orvosi p á l y á r a készült, de később jogi t a n u l m á n y o k r a m e n t át, a z t á n K o m á r o m b a n , majd T o r d a - A r a n y o s m e g y é b e n közigazgatási tisztviselő lett. Gyökeret a h i v a t a l b a n n e m b i r t v e r n i s visszatért a B a l a t o n mellé, K e n e s sére, kis b i r t o k á r a , özvegy édes anyjához. Közben Olasz és F r a n c z i a o r s z á g b a n u t a z o t t . E g é s z e n a költészettel kezdett foglalkozni. É d e s anyja a tavaszszal m e g h a l t s a család nélküli e m b e r n é h á n y h é t előtt B u d a p e s t r e j ö t t . J ú n i u s 29-ikén este is m e g ­ j e l e n t ismerősei közt az Orient-fogadó Pósa-asztalánál s ott L a m p é r t h Géza, Abonyi Á r p á d , s többek t á r s a s á g á b a n időzött. N y u g t a l a n volt, szívdobogásíól p a n a s z k o d o t t , s az elváláskor azt m o n d t a : « H a meghalok, r á t o k h a g y o m Írásaimat.* M é g b e m e n t a k á v é h á z b a is. M á r reggel felé volt, m i k o r h a z a t é r t , o t t n é h á n y levelet i r t s aztán kioltotta életét. E g y i k levelében a r r a k é r t e K e n e s s e n lakó nővérét, h o g y a B a l a t o n p a r t j á n temessék el. MAJOVSZKY VILMOS n y ű g . k ú r i a i biró, 48-as honvéd, Z ó l y o m v á r m e g y é n e k volt másodalispánja, 72 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n e l h u n y t . Egyik legkiválóbb tagja volt a m a g y a r birói k a r n a k s n y u g a l o m b a vonulása a l k a l m á v a l a király a L i p ó t - r e n d d e l t ü n ­ t e t t e ki é r d e m e i é r t . D r . MAIZNEB JÁNOS, a kolozsvári

egyetemen

a

nőgyógyászat n y ű g . t a n á r a , 74 éves k o r á b a n . A hí­ res S e m m e l w e i s t a n á r segéde volt s m i n t a kolozs­ vári orvos-sebészi intézet utolsó igazgatója, 3 3 évi m ű k ö d é s u t á n 1892-ben v o n u l t n y u g a l o m b a . GÁLBA LAJOS kir. főügyész, é r d e m e s férfia a birói k a r n a k , m e g h a l t P é c s e n . Mint a szatmári törvény­ szék elnöke, k é t n a g y b ű n p ö r tárgyalását vezette, m e l y e k m i n d e g y i k e h a l á l o s Ítéletet v o n t m a g a u t á n . Az egyik F r a n c z P á l rablógyilkosé, a m á s i k P a p p Béla földbirtokosé, a testvérgyilkosé volt. KBATZMANN GUSZTÁV festő, az országos k é p t á r n ru J g - igazgatója, K r a t z m a n n E d e üvegfestő édes at y J a . j ú n i u s 29-én Tepliczen 91 éves k o r á b a n meg­ h a l t . A m i k o r az á l l a m az E s t e r h á z y - k é p t á r a t meg­ szerezte az E s t e r h á z y - c s a l á d t ó l , a herczegi család föltételül tűzte k i , h o g y K r a t z m a n n Gusztáv igaz­ g a t ó m a r a d j o n . A m á r a k k o r is k o r o s festő végre b e l á t t a , h o g y m i n d k o r á n á l , m i n d p e d i g azon körül­ m é n y n é l fogva, h o g y i d e g e n létére a m a g y a r m ű ­ vészi m o z g a l m a k t ó l távol kell t a r t a n i a m a g á t , n y u ­ g a l o m b a v o n u l t m i n t e g y 2 0 év előtt, s n é h a i P u l s z k y K á r o l y lépett örökébe. E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : GÁSPÁBDY RUDOLF fehérgyarmati esperes-plébános 66-ik évében F e h é r g y a r m a t o n . — ÓDOB JÓZSEF, kis-dobszailelkész,

48-as h o n v é d - h a d n a g y 74 éves k o r á b a n . — F e l s ő eőri FÁBIÁN JÁNOS n y ű g . miniszteri osztálytanácsos,

ÚJSÁG.

a t P á t r i a * irodalmi vállalat és n y o m d a i részvény­ társaság vezérigazgatója, B u d a p e s t e n . — AJKAT MIKLÓS kir. aljárásbiró 59 éves korában Keszthe­ lyen. — SZÜTS FEBENCZ m . kir. posta- és távirófelügyelő 5 0 éves k o r á b a n Szegeden. — GAJZÁOÓ TIVADAB kir. járásbiró, 65 éves korában V í z a k n á n . — WÁLDEB JÁNOS, a temesvári állami főreáliskola t a n á r a 4 9 éves k o r á b a n Temesváron. — Okolicsnai OKOLICSÁNTI GTÖBOY, Okolicsányi László ország­ gyűlési képviselő édesatyja 63-dik évében Pozsony­ b a n . — SAFABIK ADALBEBT, a p r á g a i e g y e t e m e n

SAKKJÁTÉK. 2281. számú feladvány. Gehlert A.-tól.

a

vegyészet magyarországi születésű t a n á r a , n é h a i Safarik P á l szláv tudósnak, az újvidéki szerb gim­ n á z i u m egykori igazgatójának fia, 73 éves, P r á g á b a n . — BEBECZK KÁBOLY 48-as honvéd, u r a d a l m i kasz­ n á r élete 73-ik évében. — SZIGETHY LAJOS m é r n ö k és földbirtokos 85 éves k o r á b a n Rába-Bogyoszló községben. — KOSA JÓZSEF dr. ügyvéd 48 éves ko­ r á b a n N y i t r á n . — KOSZITS SZILÁBD volt pécsi ügy­ véd 67-ik évében P é c s e t t . — SEIDE KÁBOLY m . k i r . dohányjövedéki tiszt 38 éves k o r á b a n Körmöczb á n y á n . — HIBSCHFELD LAJOS építőmester, Kolozs­ vár város törvényhatósági bizottsági tagja 46 éves korában

Budapesten.

—

FEJEBPATAKY

ELEMÉÉ,

a

miskolczi felső kereskedelmi iskola tanulója 17 éves k o r á b a n Miskolczon. — Deésházi TÓTH AMBBUS, államrendőrségi detektív 56-ik évében B u d a p e s t e n . — BENKA PÁL, B e n k a G y u l á n a k , a szarvasi főgim­ n á z i u m érdemes igazgatójának fia 28 éves k o r á b a n Budapesten. Özv. DOHÁL GEBGELYNÉ, szül. nagybaezoni Keresz­ tes Katalin, régi , ú r i család ivadéka, 80 éves korá­ b a n B u d a p e s t e n . 0 m e n t e t t e m e g Szászsebes váro­ sát B e m haragjától, m e r t m i k o r B e m visszafoglalta a v á r o s t s látta az oláhok b o r z a l m a s kegyetlenségét az előbbi csatában megsebesült h o n v é d e k e n , föl a k a r t a gyújtatni a várost. Akkor m e n t hozzá a m o s t e l h u n y t m a t r ó n a s k é r e l m é r e a h ő s t á b o r n o k meg­ k e g y e l m e z e t t a v á r o s n a k . — Özv. BIBÓ SÁNDOBNÉ.

szüí. Csiszár J u l i á n n á 77 éves k o r á b a n B o g á r t e l k e községben. — Özv. id. Loósz JÓZSEFNÉ, szül. H a g e n M á r i a 8 4 éves k o r á b a n Kassán. — Özv. FERDINÁND? BEBTALANNÉ, szül. Rozet J o h a n n a , 67 éves k o r á b a n K a s s á n . — Özv. DEBCSÉNYI ISTVÁNNÉ, szül. eőri Szabó Terézia, 66 éves, I s t v á n t a n y á n . — Márialigeti CSELEY JÓZSEFNÉ, szül. Brokesz H o n a 3 4 éves korá­ b a n B u d a p e s t e n , s h o l t t e s t é t K o m á r o m b a vitték a családi sírboltba. —• SZILÁGYI MABISKA, ÖZV. Szilágyi I m r é n é , szül. B a l o g K l á r a leánya, 19 éves k o r á b a n Csepes községben. — Özv. PERJÉSSY LAJOSNÉ szül. S i m o n M á r i a 65-ik évében R i m a s z o m b a t b a n . — DEZSŐ LÁSZLÓNÉ, szül. Kiss Róza, 32-ik évében Debreczenben.

Szerkesztői üzenetek. Kassa. S. B. Az angol koronázás elhalasztása által az ipar, kereskedelem és forgalomban okozott s igen nehezen helyre üthető kárt a londoni napi sajtó hozzá­ vetőleg 40 millió font sterlingre (9H0 millió koronára) becsüli. Aránylag legtöbbet vesztenek az élelmi sze­ rek üzletei. í g y például egy londoni mészáros czég Algírból 8 ezer darab hízott ürüt hozatott, melyet a a másfél millió emberrel megszaporodott fővárosban néhány nap alatt jó pénzen eladhatott volna, mig most a hízott ürühúson még fele áron sem képes túladni. Arad. B. A. Hogy a khinai kormány egymaga nem képes a lázadó boxerekkel végezni, ennek oka abban rejlik, hogy az óriási birodalom hadereje kétféle elemből áll. Ugyanis a rendes katonaságot, 323,000 embert — különféle pártszinezetű tábornokok vezény­ lik ; a nemzeti hadsereg — 650 ezer ember — élén a tartományok kormányzói állnak, kik a katonák zsoldját (havonként egy ember négy koronát kap) zsebre teszik s embereiket a rablásra és lopásra kény­ szerítik. Ezek tulajdonkép az úgynevezett boxerek. A lovas katona havonként 24 koronát kap, melyből önmagát és lovát el kellett tartania. H a a ló meg­ sérül, vagy elpusztul, annak árát a katona zsoldjából vonják le. Ilyen katonaságnak tehát bajos hasznát venni. A gazdátlan szolga. így m á r jó, sorját fogjuk ejteni. Ima. Jól versel, de a tavasz gyönyöréből s az ebből fakadó hálaérzetből keveset tud az olvasóval éreztetni. Karcsú leány (Görög dal). Ügyesen van fordítva, de a dal így egymagában kissé jelentéktelen. H a több fordítása is van készen a gyűjteményből, jó volna néhányat beküldeni közülük, hogy válogathassunk belőle. Vanitatum v a n i t a s . Van benne némi hangulat, ügyesen is versel, az egész vers azonban meglehe­ tősen semmitmondó. Te vitéz kis búr nemzetség. Szép a lelkesedése, de a vers, úgy, a hogy meg van írva, kissé naiv. S e m közölhetők: A négy évszak. A hitről, stb. Kez­ detleges dolgok, fogyatékos magyarsággal írva. — Az öngyilkos. Csakngvan, dilettáns-munka, és pedig nem is a javából. — A költészet. Koporsócsmálás. Az első üres sentimentalismus, a másiknak jó —• bár nem új — tárgyából nem t u d semmit csinálni. — A szél süvölt. Hogy nem szeretsz. Éretlen szellemes­ kedés, gyerekes verselés. — Hugómnak. Vágy., stb. Ezek bizony nem árulnak el költői tehetséget. — t Soproni előfizető' versei afféle mű-népdalok, az igazi népdalok naiv érzelmi mélysége és dallamossága nélkül.

VUágos indul s a negyedik lépésre matot mond. A 2264. sz. feladv. megfejtése Kohtz és Kockelkorn-tól (A szerzők által javított következő felállítással.)

# bl;

I

&

h4, h 6 ;

a6, b5;

1. í. 8. 4.

A- •

JL

i

f5;

al;

bí

d5;

Megfejtés: raágoi. sötét. Bh6—b6 „ Kd5-e5 Hb5—d4 ... Ke5-d5 Hd4—c6 . . . . . . Kd5-d6 Bh4—d4 mat.

H e l y e i é n f e j t e t t e k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Gtomonyán: Németh Péter. — Lipótvárott: Hoffbauer A. — Bakony-Sientlástlón: Szabó János. — A pesti sakk-kör.

KÉPTALÁNY.

A «VasárnapiUjság» 24. s z á m á b a n megjelent kép­ talány megfejtése: Húsvéti öntözés. Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV.. Kaplony-utcza 9. A z E l s ő L e á n y k i h á z a s i t ó E g y l e t m. sz. Leány­ os fiu-biztositó intézet Budapesten. Folyó évi június hó­ ban 1075 jutalékrész Írattatott be és náezjutalékok fe­ jében 46,789 kor. 58 fii. fizettetett ki. 1902. évi j a n u á r hó 1-től június hó végéig beirt összes jutalékréazek száma 5906 és a kifizetett nászjutalékok összege 308,371 K 75 fill.

zzadságtól kipállott testrészek lábak és hónalj között, valamint viszketeg­ séggel előforduló b ő r k ü t e g e k n é l , ótvar, sömör ellen bámulatos h a t á s ú az Erényi-féle ICHTIOL-SAL1CYL,. Szagta­ lan! A r a 3 k o r o n a utasítással. Szétküldi: a Diana gyógyszertár Váczl-körut 5. (Dobutcza sarkán). Főraktár : Török J. Királyu t c z a 1 2 . sz.

I

Mig eddig a régi bőrbetegségek, a legkülönbözőbb súlyos idegbajok (neurasthenia.vitustáncz), a sáp­ kor, a női arezot eléktelenítő pattanások s a női nemi szervek folyásokkal kombinált h u r a t o s meg­ betegedéseinek kezelésénél csekély értékű idegen vizekre voltunk utalva, addig ujabban

a PARÁDIARSEN vizben (vastartalommal) olyan kincsünk van, mely minden eddigi areen-vasas víznél (Boncegno Levico) hatásosabb, könnyebben emészthető s manapság már minthogy legelőbbkelő orvosi tekintélyeink felkarolják s a fogyasztók egész serege dicséri hatásait, hazánkban csaknem kizáróla­ gos keresletnek örvend. Gróf Károlyi Mihály uradalmi felügyelősége Párád.

Egy postaláda 7 palaczk parádi arsen-vastartalmu gyógyvizet Magyarország összes posta­ állomásaira 5 korona 80 fillérért bérmentesen szállít a Főraktár: É D E S K U T Y L. BUDAPESTEN. cs. és kir. udvari szállító.

9563

Ásványvíz - nagykereskedő. Kapható minden gyógytárban »» megbúható fünerkemkedéiben.

442

27. BZAM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.

VASÁÉN API ÚJSÁG,

J7.

1 9 0 2 j ú l i u s 14.

1902 j ú l i u s 17.

1 9 0 8 j ú l i u s 10.

a budapesti cs. és kir. katonai élelmezési r a k t á r n á l Budapesten.

mely napon

> N

állomás és hivatalban

SP

Fííír

•d

f

o

r

B

í

I

f

r

i

a1

Q

B

H

SS.

o

CD

0

CD

< CD «

ffi

lift

fi

?

El

S

t-k Ss.

w

fi

2

I

o

CD

e+

g,

f? Pl

Eí

o

Gs. és kir. közös hadsereg E6-

e-

t!

g§ I d>

ss s

m

csapattest

t»

2" o - w

pl • N

io

S

f rt a g az & 0

— M

££ o ^

a a

°^ & B

w

8

S- O: a

$

8?

8

e 8

g

s

g

g

8

g

g

g

g

g

O 02

agyszalma

g

s

kemény tűzifa

g ) > CD

I

kőszén

8

5 tf

u •<

02

3 g kőszén

5

g te

^

O CD

ÍV

KS

s-

te

8 S

s

g

8* 03

8

S

£•

g 8

ff"

g

g

g¥

$

s ts

S

g

s s

8

o

N

ctCD

kőszén

CD

zab

OS 0

széna

F

tV

CQ

g¥

8

P

kemény tűzifa

g

>r

I -

agyszalma

•g

szalma

8

kemény tűzifa

5. Községek a bánatpénz letételétől mentesek, de ajánlataikért s az ezekben elvállalt kötelezettségekért, ugy mint más vállalkozók, szavatolni tartoznak. 6. Az élelmi czikkeknek az állomáshoz tartozó helységekbe való elfuvnrozására nézve, a feltételi füzet XVII. pontja értelmében, nemkülönben a feltételi fUzet X. pontja értelmében az élelmi czikkeknek azon osztályokhoz való elfuvarozására nézve, melyek alatt a szállítok raktáraitól 1-9 kiloméfernél nagyobb távolságra esnek, külön ajánlat teendő, mert különben feltéteieztetik, hogy az elfuvarozás a követelt szállítási árban már benfoglaltatik. Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának, akkor ezek közül az, ki az illető czikkek szállítását elnyerte, előnyben részesül. 7. Az ajánlkozók a hadigazgatásnak ajánlatuk elfogadása iránti nyilat­ kozata tekintetében lemondanak az 1875. évi XXXVII. törvényczikk 314. és 315. §-aiban valamely ajánlat elfogadása iránti nyilatkozatra nézve megállapított határidőnek betartásáról. 8. A téli hónapokban, azaz október hó elsejétől márczius hó végéig szük­ séges alomszalma 2500 grammos adagokban, a nyári hónapokban pedig 1700 grammos adagokban, szolgáltatandó ki. Daczára ennek azonban az ajánlatok 2100 grammos alomszalma-adag után teendők. Kelt Budapesten, 1902. évi június hó 20-án.

A cs. és kir. 4. hadtest intendánssága.

f

N

6 tv CQ

Ajánlati minta.

1 koronás bélyeg

Én alulirt az 1902. évi június hó 20-án 4108. BZ. a. kelt hirdetmény alapján ezen..

| »

alomszalma

8

5®*

PJ

széna

g

3"

Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár között eltérés mutat­ koznék, akkor a betűkkel írott ár fog helyesnek tekintetni. 3. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonának elégséges voltát a kereskedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba bejegyzett czógje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított bizonyitványnyal igazolni tartóz ik. Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a felsorolt hivatal vagy •egyesület által a tárgyaló bizottsághoz hivatalosan juttatandók. B zonyitványok, melyek a tárgyalás napjától számított két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. Ezen bizonyítványokból a szállítási képesség terjedelmének ki kell tűnnie. 4. A tárgyalásokra nézve a Budapesten, illetőleg Székesfehérvárott 1902. évi 4nnius hó 20-án kelt hivatalosan két példányban kiállított feltételek füzetének határozatai mérvadók. Ezek betekinthetik a cs. és kir. 4. hadtest hadbiztosságánál, a budapesti és székesfehérvári os. és kir. élelmezési raktároknál naponta délelőtt ^ órától 12-ig. Az ezen szállítási feltételek füzetében foglalt feltételek betartására minden Ajánlattevő az ajánlat benyújtásával már kötelezve van.

Ezen szállítási feltételek füzetei az előbb említett élelmezési raktáraknál nyomtatott ivenként 8 fillérért el is adatnak.

cm g-

zab

g

CQ

gj. g) & « O P

S^ kemény tűzifa

8

CD

e- s 3

* B

03

f|

B

S

g

§

N. O-

M-

8

s s s

a árgyaló-bizottsághoz beérkezniük: későbben érkező,vagy távirati uten tett aján­ latok nem vétetnek tekintetbe.

CD.

c

í ©

3

1. A tárgyalások mindenkor 10 órakor délelőtt bizottságilag tartatnak meg, melyhez kizárólagosan Írásbeli ajánlatok fogadtatnak el. 2. Az 1 koronás bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt borilék alatt, az elő­ irt bánatpénzekkel együtt, külön boríték alatt való csatolása mellett, az illető állo­ más szükségletének tárgyalására kitűzött napon, legkésőbb délelőtti 10 óráig kell

CD

a"

9 ff * 0 ©> yr N r;. •t »• ~

Általános határozmányok.

O!

•1

©.

tv

e% >

Valamennyi czikk 1903. évi augusztus hó 31-ig.

Ajánlatok ki nem irt czikkekre, továbbá ajánlatok, melyek h o s s z a b b i d ő r e , m i n t a Kiirt szállítási i d ő t a r t a m r a szólnak, feltétlenül és a z o n n a l v i s s z a n t a s i t t a t n a k , és a j á n l a t o k a t á r g y a l á s r á k ö v e t k e z ő napjától kezdve 14 napnál rövidebb impegnoval nem vétetnek tekin­ tetbe. Ezenkívül a tárgyaló-bízottság részéről mindazon ajánlatok nem vétetnek tekin tétbe, melyekben egy és ugyanazon czikknél, a kiirt biztosítási idő tartamának egyee szakaira, különböző árajánlatok tétettek. A fa- és kőszénszállitásra beadott ajánlatokban azok neme is megemlítendő. A terményeknek á l t a l á n o s mozgósítás esetén való kiszolgáltatására nézve » szállítási feltételek füzetének XXVII. pontjára különösen utaltatik. Azon esetben, ha valamelyik állomáson a szállító, vagy a vele érintkezésben álló személyzetnek lovai között ragályos betegség ütne ki, a katonai igazgatásnak jogában álland, a fenforgó ragályveszélyes állapotokról kiállított katonai állatorvosi bizonyítvány alapján, a lóállománynak — az igazolt szükség tartamára — a szükséghez képest esetleg más járványmentes állomásról való szállítás utjáni élelmezése iránt intézkedni, a nélkül, hogy a szállítónak valamely kártalanításra igénye származnék abból, hogy a lótáp ezen időre nem tőle vétetett fel. A szénára való ajánlattevők kötelesek politika hatósági bizonyitványnyal be­ bizonyítani, hogy a széna oly vidékről nem való, melyeken a házi állatok között lépfene uralkodik.

^ C D

H

Zab 1903. évi j a n u á r hó 1-től, valamennyi többi czikk 1902. evi szeptember h ó 1-től kezdve.

Különös határozmányok. Azon állomásokra nézve, melyeken a bérleti időtartam alatt ezred- vagy dandár­ ba lovasságnál osztály-) összpontosítások eszközöltetnek, illetőleg' szabadságolt lovak bevonultatnak, a bérletnyertes köteles a származó nagyobb szükségletet és az esetleg engedélyezett pótlékokat a szerződött árak mellett szállítani. Székesfehérvár, Szolnok, Kaposvár, Kecskemét, Zombor és Szabadka állomásokra nézve a vállalkozók kötelesek azon többletet, mely az 1902/1903-ik évben beidézett szabadgáeosok, tartalékosok és póttartalékosok által származik, a bérleti árak mellett szállítani. A bérletnyertesek kötelesek az átvonuló csapatok szükségletét a feltételi füzet IV. pont, 1. bekezdés, A—a) határozmányok értelmében kiszolgáltatni. A kézvényelések a szükségleti helyeken a lótápczikkekre nézve ötnaponként, a fa és kőszénre nézve havonként és ágyszalmánál négyhavonként történnek. A lótápczikkek, ha az a csapat érdekében áll, a cs. és kir. hadtest-hadbiztosság jóvá­ hagyása mellett kivételesen IO vagy 1 5 n a p r a is kézvényelhetők. A bérleti utón szállítandó ágyszalma, tűzifa és kőszénre az ajánlatok a szük­ séglet helyére való feltétlenül elt'uvarnzással e g y ü t t teendők. A szállítók raktárai ne legyenek 19 km.-nél nagyobb távolságra a katonai laktanyáktól és kocsizható út mellett kell, hogy legyenek; ha a távolság 1'9 km.-nél nagyobb, akkor a szállító szintén köteles a lótápczikkeket saját költségén elfuvarozni. Az alomszalmának V« r é s z b e n zsupszalmából k e l l á l l a n i . Azon állomásokon, hol a szállító a széna-csomagokat kötelekkel kötve átadja, a szal; makötegekre szánt szalma a csapatnak alomszalmául megtérítés nélkül kiszolgáltatandó.

C

443

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

1 9 0 2 . 4-9. ÉVFOLYAM

s

I—'

•Ö

BZÁM

***) ajánlatommal kötelezem magamat, hogy az N

állomásra nézve: mlér a szénának 5600 grammos adagját —f- 8 Z Ó v a l —' az alomszalmának 2100 grammos adagját — & , szóval. , fillér az ágyszalmának métermázsáját, a szükséglet helyére való elfuvarozásával együtt f., szóval fillér, a tűzifának köbméterét (neme), a szükséglet helyére való elfuvarozásával együtt .....f., szóval...... .....fillér, a kőszénnek métermázsáját (neme), a szükséglet helyére való elfuvarozásával együtt 1, szóval...... fillér, no *qn A • I Á i.től 190 évi végéig terjedő időtartamra szállítom, továbbá az átvonuló élelmezést is a gyakorlatokhoz bevonuló szabadságoltakTartalékosok póttartalékosok és honvédek, valamint átvonulások részére, az előkészített feltételi füzet illető pontjai értelmében, kiszolgáltatom és ezen ajánlatért a külön borítékban csatolt (vagy az ide csatolt elismervény szerint a pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szava toló) nevezetesen - - összesen ...korona bánatpénzzel kezeskedem. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerném, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesítés után bánatpénzemet a 10 száza léknvi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a had igazgatását feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szállítási keresetemből való levonó* utján eszközöltesse Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kivül a tárgyalásra előkészített feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem magamat. Az N nek N.-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbizhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül *7

_ Kelt N

_

-nek fog átküldetni. -ben, 1902

hó

n.

N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.)

CD> CfQ h—>

8

s

kőszén

CD e+ CD

Megjegyzés. ***) helyen olyan olyan esetben, esetben, midőn midőn az az ajánlattevő ajánlattevő az szó beszúrandó, mert minden «**) Ezen Ezen helyen az illető lUetö ajánlatot ajaniatoi kizárólag nzaroi,* összetesnek ™««o«».i« kivánja *iv»uj» tekinteni, « ^ u « u i , az « .összetes. .w . . . , « . . . _ < t u i . ^ x„—^ Dm «ir fariMntAtik. Öaszstes aiánlatokat szénára és szalmára nem szabad fijáaUt, mely ezen toldalékot nélkülözi, nem összetesnek tekintetik. Összetes ajánlatokat szénára és szalmára nem szabad tenni Az ajánlat lepecsételendő és borítékára írandó: .Ajánlat az 1902. évi június hó 20-án kihirdetett s 1902 A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő.

hó

-n tartandó tárgyaláshoz..

(Utánnyomat nem dijaztatik.)

444

27

VASÁENAPI ÚJSÁG.

/ r

.'•y és TxM f * » bélbeteg &] I
> y Számtalan -JÍ: .

HÖ*

orvosi

jjH

í' szakfekinhily • « J káttaJajánlva * /

Gyermeki.szíjé Legtökéletesebb arcatisztitó- és azépitőszerek:

FOLDES-féle "» MARGITCRÉME

i

-eremé
•

g y o r s a n és biztosan h a t ó szer szeplő, m á j - és b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű bőrbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt. Á r a 1 korona.

-ponder

1 kor. Törvényesen védve. — Kapható a gyógyszertárakban. Főraktár: K R I E G N E R GYÖRGY Korona-^yóg-yszertára, Budapest, VIII., Kálvin-tér.

Készíti: (Móri FÖLDES KELEMEN

Nyári és őszi évad 1902.

Valódi brünni Egy 3 . 1 0 m.hosszú szeletnek, mely tel­ j e s férfiöltönyt (ka­ bát, nadrág es mel­ lény) ad, ára csak

frt frt frt frt frt

Fekete szalonöltönyre való szelet 1 0 frt, valamint felöltő­ szöveteket, turista-loden, legünomabb kammgarn stb. gyári árakon szállít a lelkiismeretesnek és szolidnak elismert posztógyári raktár

SIEGKL-IMHOF Erűimben. Minták ingyen és bérmentve. Mintaszerinti szállításért kezeskedve. A m a g á n r e n d e l ő k e l ő n y e i igen nagyok ha a szöveteket e g y e n e s e n a fenti czég g y á r h e l y é n megrendelik. 9541

-süte­ „Szent Anna" malátacakes <%& mény). A

legjobb és legízletesebb

1

s

KRXRNAPI

bete­

28. SZÁM. 1902.

Elsőrangu.E kénesvizü gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­ kal, hő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

Császárfürdő B U D A P E S T E N 9375

téli és nyári gyógyhely.

ESZMÉNYI KEBEL érhető el a P i l n l e s o r i e n t a l e s által, Katié gyógyszertárából Parisban, Pasaage Verdeau 5, az egyedüli szer, mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, as • asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke­ bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest, Király-utcza 12. sz. 9408

Falk Á g . v e g y é s z e t i gyára, W i e n , I V / 1 . M i n d e n n e m ű rovarcsípés és e n n e k k e l l e m e t l e n k ö v e t k e z m é n y e i n é l az egyedüli biztos és gyorsan h a t ó szer a Falk-féle

OSQUrTOL.

LUSER L.-féle turista tapasz. Biztosan és gyorsan ható szer, t y ú k s z e m s z e m ö l c s és talp, valamint a sarok bőrk e m é n y e d é s e i , to­ vábbá mindennemű bőrelszaruBodás, ellen. A h a t á s ­ ért jótállás vállal

köz ponti szétküldési raktár:

SCHWEM L,

használja a „Stella"-vizet

,$z-&jr gyógyszerész r V * » V ^ MEIDLINQ - BÉCS. "yr Csak a k k o r v a l ó d i , ha min­ den használati utasítás és minden tapasz a mellettee védjegygyei és aláírással el van látva, a z é r t i s e r r e figyelni kell.— 1 doboz á r a 1 2 0 kor. Vidékre l'60kor,el9ieteabeküldése mellett bérment.

Regenerátor),

m e l y n e m fest de a haj eredeti színét adja vissza, korona.

gyógyszertárában

Magyarországi

főraktár:

9678

Török JÓBefjYÓéYSS., Budapest, Király-u. 12. Andrássy-át 26.

Csinos és czélszerü bádogdobozbau van és zsebben hord­ ható. A legtöbb gyógyszertárban és j o b b g y ó g y a n y a g kereskedésben és illatszerészeknél k a p h a t ó 6 0 fillérért. F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, B u d a ­ p e s t , Király-u. 12 és A n d r á s s y - ú t 2 6 .

Fényképészeti készülékek, szakmába

kellékek

objectivek legolcsóbban

és minden e

szerezhetők

be

Yeszprémi Samu utóda

PEJTSIK KÁROLY fényképészeti czikkek szak­ üzletében,

Budapest, IV.Járosüáz-a.1.,. (Standard-palota, Kossuth Lajos-'S ntcza 4. n . épületében). Legujabbnagy tartalmaz,

Sikerült

Kodakok,

vágó

czikkek

árjegyzékem,mely kívánatra

részletes

bérmentve

útmutatásokat

megküldöm.

M7B

KWIZDA féle Korneuburgi marha táppor

e

8 7 posztógyárossal, k i n y u g a l o m b a v o n u l t és gyárát eladta, egy óriási ü z l e t e t k ö t n ö m , és p e d i g : az összes posztó-készletét: S O O Ó v é g posztót készpénzért, a volt árnak egy harmadáért, m e g v e t t e m , és ezeket 3 m é t e r e n k é n t , e g y férfi-ruhára, a következő m e g l e p ő olcsó árakon s z é t k ü l d ö m az ország b á r m e l y r é s z é b e : 3 m é t e r j ó posztót (egy teljes férfi-ruhára elég) 3 í r t é r t , 3 méter finom divatposztót (egy teljesférfi-ruhára elég) 3 f r t 5 0 k r é r t , 3 m é t e r legfinomabb posztót v . k a m m g a r n t (egy teljes férfi-ruhára elég) 4 í r t é r t . E z e n szövetek csakis 3 m é t e r e n k i n t lesznek szétküldve és m i n d e n f é l e színben kaphatók. A j á n l o m tehát a n a g y közönségnek, h o g y m i n é l előbb rendeljen, m e r t a k i egy i l y e n olcsó árban akar 3 m é t e r , e g y teljes férfi-ruhához elegendő posztóhoz jutni, az rögtön rendeljen ezen alkalmi vételből származó posztóból, m e l y testvérek közt m e g ­ éri az árak kétszeresét. Csomagolás ós száUitó-levél n e m lesz számítva, két v a g y több ruhára való rendelésnél pedig a postaköltséget é n fizetem, ós a vevőnek nincs m á s fizetni valója, m i n t a szövet árát. £ £ £ í * ü f F ÍOT^om. f i a " n e m küldhetők. Megrendeléseknél £ X ? r » « t ^ l l ^ « k p r a a v a t k o z n i ! L i c h t m a n n Sándor posztok m t e b . osztálya, n a g y b a n és kicsinyben, Budapest, Teréz-körat 47K.

Étrendi szer lovak, szarvasmarhák és Juhok részére. 50 év óta a legtöbb istállóban használatban van étvágy - hiány s rossz emésztésnél, a tej javítására és a tehenek tejelőképességének fo­ kozására, csontöréseknéL - i/ t doboz ára I korona 40 fillér, 1/2 do­ boz 70 fillér. Csak a fenti védjegygyei valódi. Kapható minden gyógyszertárban és gyógylokereskedésben. Főraktár: K w i z d a F e r e n c z J á n o s , cs. és kir. osztr.-magyar, román királyi és oolgar fejedelmi udvari szállító, kerületi gyógyszerész, Korneuburg, Bécs mellett

Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t a r a , Király-ntcza Í J és Andrássy-ut 8 6 . w F r a n k l m - T i r s u l a t n y o m d á j a . (Budapesten, I V . , E g y e t e m - u t o s a 4.)

IDŐSB SZINNYEI JÓZSEF. mint könyvtárnok, mint gyűjtő és író egyaránt hasznos munkát vé­ gez immár teljes félszázad óta. Élő adattár­ nak szoktuk őt nevezni, mert senki sincs a ma­ gyar irók között, a kihez többször és sikereseb­ ben fordulnának ifjabb és idősb tudósaink, ha akár egy-egy irodalomtörténeti kérdésről, akár egy-egy nevesebb iróról, tudósról, vagy általában szerepet játszó emberről akarnak adatokat sze­ rezni. Nemcsak fővárosunk minden valamire való tollforgató embere, hanem a vidéki hírlap­ írók és tudománynyal foglalkozók is állandó összeköttetésben vannak vele s alig múlik el egyetlen nap is, hogy valaki írásban vagy élő­ szóval egy vagy más tudományos kérdésben, ha régi adatokra van szüksége, fölvilágosításért ne folyamodnék hozzá. Szinnyei a «Magyar írók élete és munkái»-val,tudományosan szerkesztett és szinte nélkülözhetetlen repertóriumaival, to­ vábbá hírlapirodalmunk régi és újabb történe­ tének összeállításával nagy szolgálatokat tett és tesz a magyar irodalomtörténetnek. A «Va­ sárnapi Újság» közel negyven éven át az ő gon­ dos összeállításában ismertette hírlapirodal­ munkat a múlt század utolsó két évtizedétől kezdve, mikor Eát Mátyás «Magyar Hír­ mondói)-ja megindult, egészen napjainkig. ZINNYEI JÓZSEF

S

49. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, J Ú L I U S 13

egész évre 2 4 korún* Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSAG éB I égéi tOLITIKAi ÚJDONSÁGOK <» Világkrónikával) együtt | féléévre - 1 2 •

(900 m . magasságban Erdély, C s i k m e g y e ) . A fürdőidény junins 15-től szeptember 15-ig tart. — Gyégytényezők: H ű s , ozondús levegő. — E i t ü n ő , k ü l ö n b ö z ő v e g y i összetételű, m e s é s gazdag, borviz források, köztük a v ü á g h i r ü fBorszéki» főkut «a s a v a n y u v i z e k k i r á l y a i , az erős vasas E o s s u t h - k ú t i , a páratlan József főherczeg-kúti és a gyomorbajosok n é l k ü l ö z h e t e t l e n itala a Boldizsár-kúti stb. Szénsavas, hideg, tükörfürdők : a világon e g y e d ü l álló Lobogó, Sáros, Lázár, Ó-sáros. Ú j o n n a n berendezett szénsavas, m e l e g pezgŐ-fürdők ; k i t ű n ő vaslápunkkal gondosan készített lápfürdők, sós, fenyő-fürdők, hidegvizgyógyintózet, massage és villamozás. Szállodákban és különálló villákban 600-nál több szoba áll rendelkezésre. Két ágyas szobák saisonára 6 0 — 1 6 0 kr. É l e l m e z é s j ó és olcsó, n é g y vendéglő, piacz, két mészárszék h e l y b e n . — A fürdőhelynek 3 0 k l m t . m e g h a l a d ó j ó l gondozott s é t á n y a van. A feny­ vesek rengetegei között közeli és távoli, gyönyörül) bn é l - g y ö n y ö r ü b b vidékre kiránduló helyek. Posta, táv­ írda, csendőrség v a n . Czigányzene naponta. Fürdő­ orvos d r . V a n i o s s y Z o l t á n egy. m . tanár. K ö z l e k e d é s : Szász-Bégenig—Madéfalváig vasúton. Szász-Bégentői n a p o n t a gyorskocsi járat, váltott lovak­ kal. Gyorskocsira előjegyezhetni K a p u s i D á n i e l ­ n é l Sz.-Régen. — Felvilágosítással, prospektussal (több . n y e l v e n ) , árjegyzékkel díjmentesen, készséggel szolgál az igazgatóság.

J cs. és k. fensége József föherczeg udv. szállítója, Bndapest, V., Setatér-nteza, Szabadság-tér •árkán, 9484

Ér

geknek.

GYÓGYFÜRDŐ.

ZOLTÁN BÉLA

és

Kapható csakis eredeti zárt do­ bozokban minden nagyobb füszerkereskedésben, dobozonként 1 frt 2 5 kr-ért. Főraktár : H o f f m a n n J ó z s e f cs. és kir. udv. szállítónál B u d a ­ pesten, V., B á t h o r y - n . 8.

BORSZÉK

Üvegje 2

felnőt­

gyermekeknek.

egészségeseknek

A i borszéki borviz» a savanyu vizek királya. Megrendelhető : Igazgatóság. Borszék.

(Hair

erőtápszer

teknek,

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.

Ha őszül a haja,

szövetek.

2.75, 3.70, 4.80 jő 6.— és 6.90 jobb valódi 7.75 Unom syapju8.65 legfinomabb 1 0 . — legeslegflnomabb

gyógyszerész A r a d o n .

Kapható m i n d e n ü t t B u d a p e s t e n : E r t e s k u t y L., P é c z e l y é s L e n c z u r a k n á l és m i n d e n szállodában, vendéglőben, fűszer és á s v á n y v í z üzletben.

SZÁM. 1902. 4 3 . ÉVFOLYAM.

Csupán a í egész évre 1 6 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG \ félévre _ 8 •

A POLITIKAI UJDONBlQÖrraéM érre ÍO korons (a Világkrónikával) | félévre — S •

ritkább hirlappéldányt, régibb írók és színészek arczképét, önéletrajzi jegyzetet, stb., a mely irodalmunk történetének kisebb-nagyobb héza­ gát pótolhatá, gyűjteni és felhasználni töreke­ dett és adatait szívesen közölte mindazokkal, a kik a magyar irodalom és tudomány történe­ tének földerítésével foglalkoztak. Mióta az iróvilággal ismeretségbe jutott: közczélra bocsá­ totta roppant számú adatait és szívesen segített

Külföldi előfizetésekhez a pouUilaK meghatárosott viteldíj ÍH csatolandó.

bárkinek az irodalomtörténet érdekében. Való­ ságos garmada áll rendelkezésére az így fel­ kutatott ós szakszerűleg rendezett adatokból. Több mint negyven éve gyűjtögette a «Magyar írók élete és munkái »-l>an felhasznált adatait, s ifjú kora csak előkészület volt e hasznos pá­ lyához, a mely újabb irodalomtörténetirásunkkal oly annyira össze van forrva. A hangyaszorgalomnak s helyes időbeosztás-

Hasznos munkásságának ez egyik főiránya vezette Szinnyeit annak az eszmének megtestesítésére, hogy hírlapirodalmunk termékeit lehetőleg összegyűjtsük, megőrizzük s szak­ szerűleg rendezve hozzáférhetővé tegyük a ku­ tatókra, búvárokra nézve. Az újabb alkotmá­ nyos korszak földerülte óta folyvást izgatott hírlapokban és folyóiratokban az eszme érdeké­ ben, míg végre Trefort Ágoston fölkarolta az esz­ mét, elhatározta a hírlapgyűjtemóny létesíté­ sét, a mely nyilvános könyvtáraink módjára kezeltessék és szakszerűleg gyarapíttassék. így létesült a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárá­ ban, nagyrészt annak meglevő gyűjteményé­ ből, hozzájárulván az egyetemi, akadémiai és Eáday-féle könyvtár kiegészítő példányai, — a hírlapkönyvtár, a melynek Szinnyei József 1888-tól őre, (1902-ben lett igazgató-őre) és buzgó gyarapítója. A gyűjtés, olvasás, jegyzetek készítése, ada­ tok kutatása valóságos szenvedélye Szinnyeinek ; az volt már ifjú kora óta, mikor minden irodalmi terméket, vagy adatot, röpiratot, gyász­ jelentést, szülészeti zsebkönyvet, almanachot,

Túry Gyula festménye. IDŐSB SZINNYEI JÓZSEF.