MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
J/2425. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggı kérdésekrıl és az európai integráció helyzetérıl /2009–2010/
Elıadó: Martonyi János miniszter
Budapest, 2011. február
.
JELENTÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGİ KÉRDÉSEKRİL ÉS AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ HELYZETÉRİL (2009–2010)
A 2009-es év mérföldkınek tekinthetı az Unió intézményei szempontjából. 2009. június 4–7 között került sor az európai parlamenti választásokra. Magyarország a 2009–2014-es ciklusra 22 képviselıt küldhetett: a Fidesz 14, az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF pedig 1 képviselıi helyet szerzett. A ratifikációs folyamat lezárulását követıen a Lisszaboni Szerzıdés 2009. december 1-jén hatályba lépett. A tagállamok ennek rendelkezései szerint megválasztották az Európai Tanács állandó elnökének a belga Herman Van Rompuyt, külügyi és biztonságpolitikai fıképviselınek a brit Catherine Ashtont. A 2009. júniusi Európai Tanács döntött arról, hogy az új Európai Bizottság elnökének – az európai parlamenti választások eredményét is figyelembe véve – ismét José Manuel Barrosot kívánja jelölni. A tagállamok a Lisszaboni Szerzıdés ratifikációjának befejeztével nevezték meg a biztosi posztokra jelölt személyeket. Az Európai Parlament 2010. február 9-i strasbourgi plenáris ülésén bizalmat szavazott az új Európai Bizottságnak, amelynek mandátuma 2014. október 31-ig szól. Az EP-választásokra 2009-ben a Nizzai Szerzıdés alapján került sor. Ez 12 tagállam1 számára azt jelentette, hogy kevesebb EP-képviselıi hellyel rendelkezik, mint ha a választásokat a Lisszaboni Szerzıdés alapján tartották volna. A legtöbb, négy helytıl Spanyolország esett el, ezért 2009. december 4-én az EP-képviselıi helyek kiigazítására vonatkozó javaslatot nyújtott be a Tanácsnak. A kormányközi konferenciára a 2010. június 23-ai Coreper ülés margóján, állandó képviselıi szinten került sor, amelyen a tagállamok megállapították és aláírták az Európai Parlament képviselıi helyeinek kiigazításáról szóló szerzıdés-módosítás végleges szövegét. Az Országgyőlés 2010. november 22-én 319 igen szavazattal 42 tartózkodás mellett elfogadta az EP-helyek kiigazításához kapcsolódó törvényjavaslatot (2010. évi CXXVIII. törvény). Magyarország a ratifikációs okmányt 2010. december 20-án Rómában letétbe helyezte. 2009–2010-ben az Európai Unió gazdasági folyamatait a 2008 ıszére globálissá váló pénzügyi zavarok és azok reálgazdaságra gyakorolt negatív következményei határozták meg. A pénzügyi piacokon kialakult bizalmi válságot európai szinten az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok által biztosított többletlikviditás, valamint a nemzeti hatóságok által a pénzügyi rendszer stabilitásának megırzése érdekében kidolgozott és részben már végrehajtott mentıcsomagok révén hárították el. 2009 második felétıl egyre meghatározóbb módon jelent meg a gazdaságpolitikában a válság hatására bevezetett ideiglenes keresletösztönzı intézkedések visszavonásának kérdése, az ösztönzı intézkedések miatt kialakult magas költségvetési hiányok konszolidációjának szükségessége.
1
Spanyolország, Franciaország, Ausztria, Svédország, Bulgária, Olaszország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia, Nagy-Britannia
2
.
A Magyarországnak nyújtott EKB-hitelkeret A Kormány a Magyar Nemzeti Bankkal közösen 2008 októberében 20 milliárd euró összegő hitelcsomag elıkészítésérıl állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Unióval és a Világbankkal. Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN Tanács) 2008. november 4-i ülésén hagyta jóvá a Magyarországnak nyújtandó 6,5 milliárd euró összegő középtávú pénzügyi támogatásról szóló 2009/102/EK tanácsi határozatot. A pénzügyi támogatásból négy részletben került sor kifizetésre: az elsı, 2 milliárd euró összegő részlet folyósítása 2008. december 9-én, a második, 2 milliárd euró összegő részlet folyósítása 2009. március 26-án, a harmadik, 1,5 milliárd euró összegő részlet folyósítása 2009. július 7-én történt meg. Az utolsó részlet (1 milliárd euró) lehívásának ütemezése az elızetes tervek szerint a kritériumok teljesítése mellett 2009. IV. negyedévére szólt, a lehívásra azonban nem került sor. A hitel elérhetıségének határideje 2010. november 4-án járt le. A magyar költségvetés helyzete érdemben javult, a Kormány elkötelezett a hiánycélok tartásában és a költségvetési deficit további csökkentésében. Így a piaci finanszírozás feltételeinek hosszú távú fennállásával számolunk.
A gazdasági válság kezelése A gazdasági válság kezelése elsıdleges célkitőzése volt a tagállamoknak. Az uniós szintő intézkedéseket az Európai Bizottság az Európai Gazdaságélénkítési Tervben foglalta össze 2009 tavaszán, amelynek keretében az energia infrastruktúra, a szélessávú internetösszeköttetés fejlesztését, valamint a Közös Agrárpolitika állapotfelmérése során meghatározott új kihívások kezelését célzó 5 milliárd eurós programot fogadtak el a tagállamok. Döntés született a tagállamok számára nyújtható középtávú segítségnyújtás összegének 50 milliárd euróra növelésérıl. A válság hatásainak enyhítése érdekében az Európai Globalizációs és Alkalmazkodási Alap forrásai hatékonyabban felhasználhatóvá és könnyebben hozzáférhetıvé váltak a tagállamok számára. A pénzügyi piacokba vetett bizalom visszaállítása érdekében a tagállamok megegyeztek a pénzügyi felügyeleti intézményrendszer megerısítésérıl. A makrogazdasági folyamatokat figyelı Európai Rendszerkockázati Testület, és a nemzeti pénzügyi felügyeletek munkáját szorosan összehangoló Európai Felügyeleti Hatóságok 2011. január 1-jén kezdték meg munkájukat. A tagállamok elırelépést tettek a pénzügyi szolgáltatások szabályozása terén. A pénzintézetek tıkekövetelményeire vonatkozó szabályozások két téren is szigorodtak, politikai megállapodás született a banki tıkekövetelményeket szabályozó irányelvrıl és megszületett a hitelminısítı intézetek szigorúbb szabályozásáról szóló javaslat. Elfogadták a válság kialakulásában jelentıs szerepet játszó alternatív befektetési alapkezelık szabályozását: az alapkezelıket hatékonyabb felügyelet alá helyezték és a befektetık részére nagyobb átláthatóságot biztosítottak. 2009-ben a betétesek bizalmának fenntartása céljából sürgısségi intézkedésként növelték a betétbiztosítások fedezeti szintjét, melyet 2010 végén ismételten megnöveltek, 100 000 euróra. Görögországban, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban a már eleve magas államadósság, illetve az adósságállomány gyors növekedése miatt piaci feszültségek 3
.
keletkeztek az állampapírpiacon. 2010 májusában a tagállamok elfogadtak egy 3 pillérbıl álló, összesen 750 milliárd euró értékő átmeneti válságkezelési keretrendszert: 60 milliárd euró nagyságú Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmust (EFSM), 440 milliárd euró nagyságú Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) és 250 milliárd eurós IMF hitellehetıséget, és döntés született arról, hogy Görögország 110 milliárd euró támogatást kap. Az EFSF-bıl az ír kormány 2010 novemberében 85 milliárd euró értékő hitelcsomagban részesült. A 2010. október 28–29-ei Európai Tanács döntött egy állandó válságkezelési mechanizmus szükségességérıl, amely a Szerzıdés módosítását is igényli. A 2010. május 7-ei Európai Tanács megállapodott a gazdasági kormányzás megerısítésérıl az EU-n belül. Létrehoztak egy Van Rompuy vezette miniszteri szintő munkacsoportot (Task Force), amelynek 2010 októberében elkészült jelentését a 2010. október 28–29-ei Európai Tanács módosítások nélkül elfogadta. Az Európai Bizottság 2010. szeptember 29-én a Task Force addigi munkája alapján közétette a gazdasági koordináció erısítését célzó hat jogszabály-tervezetbıl álló csomagját. A magyar elnökség kiemelt prioritása, hogy 2011 nyarára a csomag jogszabályait elfogadják. A 2008–2009 folyamán elmélyülı globális pénzügyi és gazdasági válság egyértelmően megmutatta, hogy szorosabb koordinációra van szükség a gazdaságpolitika terén. A 2010. június 17-ei Európai Tanácson megállapodás született az ún. „európai félév” bevezetésérıl, melynek célja a tagállami költségvetési és gazdaságpolitikák koordinációja és felügyeletének megerısítése. Az elsı európai félév sikeres lebonyolítása a magyar elnökség feladata. Európa 2020 Stratégia A lisszaboni stratégia utolsó ciklusa 2008-tól 2010-ig tartott. Az Európai Tanács a 2009. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot arra, hogy készítse el a poszt-lisszaboni stratégia tervezetét. Az Európai Bizottság lisszaboni stratégia jövıjérıl szóló vitaindító dokumentumát (Európa 2020 Stratégia) a 2010. márciusi Európai Tanács elfogadta. Az Európa 2020 stratégia a válságból való kilépést elısegítı stratégia, mely az európai gazdaságok versenyképességének növelését is célozza. A magyar gazdaságpolitikával összhangban az Európa 2020 stratégiának fontos eleme a foglalkoztatás és a versenyképesség javítása. A lisszaboni stratégiával szemben az Európa 2020 stratégia eszközrendszere, célkitőzései fókuszáltabbak és reálisabbak. A stratégia három fı prioritása az innováció és tudásalapú növekedés, a fenntartható növekedés és a befogadó társadalom erısítése. E mentén öt számszerősített és mérhetı célkitőzést határoz meg az Unió szintjén, melynek végrehajtását hét ún. zászlóshajó kezdeményezés segíti. Az Európa 2020 stratégia elızetes nemzeti intézkedési terveit 2010. november 12-ig kellett a Bizottságnak megküldeni, a véglegesített változatot 2011. április végéig kell benyújtani. A stratégia végrehajtásában a magyar EU-elnökségre fontos szerep hárul. A Stratégia célkitőzései és a magyar vállalások az elızetes Nemzeti Intézkedési Tervben: 1. 20–64 korú népesség foglalkoztatási szintjének emelése (69%-ról 75%-ra). Magyar vállalás az elızetes Nemzeti Intézkedési Tervben: 75% 2. K+F ráfordítások emelése (GDP 1,9%-ról 3%-ra). Magyar vállalás az elızetes Nemzeti Intézkedési Tervben: 1,8%
4
.
3. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az energiahatékonyság, ill. a megújuló energiák arányának növelése (20-20-20%). Magyar vállalás az elızetes Nemzeti Intézkedési Tervben: 10%-10%-14,6% 4. A képzettségi szint javítása (a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, továbbá a 30–34 éves korcsoportban a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránynak 40%-ra növelése). Magyar vállalás az elızetes Nemzeti Intézkedési Tervben: 10%30,3% 5. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élı népesség számának csökkentése 20 millióval. Magyar vállalás az elızetes Nemzeti Intézkedési Tervben: az érintett népesség csökkentése 450-500 ezer fıvel. Az uniós politikák fejlıdése, a magyar érdekek képviselete A Lisszaboni Szerzıdés által bevezetett intézményi újítás, az Európai Polgári Kezdeményezés lehetıvé teszi, hogy a tagállamok jelentıs részébıl származó legalább egymillió uniós polgár felkérhesse az Európai Bizottságot, hogy – a hatáskörébe tartozó kérdésben – jogalkotási aktusra tegyen javaslatot. Ezáltal az uniós polgárok elsı alkalommal kapnak lehetıséget arra, hogy kifejezzék akaratukat és közvetlenül befolyásolják az uniós politikák alakulását. Az európai polgári kezdeményezésrıl szóló rendelettervezetet várhatóan a 2011. februári EP plenáris ülés margóján írják alá. Foglalkoztatás- és szociális politika Az EU foglalkoztatáspolitikai döntései a gazdasági válságból való kilábalás elımozdítását célozták. 2010 márciusában létrejött a Progress mikrofinanszírozási eszköz. Az eszköz lehetıvé teszi uniós tagállamok mikrofinanszírozási intézeteinek, hogy kölcsönzési kapacitásuk növekedjen. A mikrofinanszírozás fontos szerepet játszik az önfoglalkoztatásnak és a mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzésében, valamint a társadalmi befogadás elımozdításában. 2010 májusában hatályba lépett a szociális biztonsági koordinációról szóló rendelet. Az új rendelet célja a szociális ellátások határon átnyúló igénybevételének szabályozása, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a tagállamok intézményei közötti elszámolás gyorsítása. Az új rendelet személyi hatálya valamennyi uniós állampolgárra, hontalanra és menekültre kiterjed, akik biztosítottak, vagy biztosítottnak minısültek valamelyik tagállamban, és e személyek családtagjaira, állampolgársági megkötés nélkül, míg tárgyi hatálya az eddigieken túl több ellátásra is kiterjed. A Tanács megállapodott a rendelet harmadik országok olyan állampolgáraira való kiterjesztésérıl, akik valamely tagállamban jogszerően rendelkeznek lakóhellyel. A szülési szabadságról szóló irányelv-tervezet tekintetében az Európai Parlament és a Tanács véleménye jelentısen eltér. A Bizottság 2008-ban beterjesztett javaslata szerint a szülési szabadság minimumát a tagállamok 14 hétrıl 18 hétre emelnék, mely idı alatt lehetıség szerint a fizetés 100%-a, de minimum a betegellátás összege járna. (Magyarországon 24 hét a szülési szabadság hossza.) Az Európai Parlament 2010. októberi jogalkotási állásfoglalása a szülési szabadság minimális idıtartamát 20, és rögzítetten 100%-ban fizetett hétre hosszabbítaná meg az egész Unióban. A tagállamok az EP javaslatát túlzottnak tartották. A témát a magyar EU-elnökség viszi tovább.
5
.
A romák társadalmi helyzetével kapcsolatosan a Tanács rámutatott a romákat sújtó társadalmi és gazdasági problémákra és felhívta a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a romák részesedhessenek a meglévı uniós pénzügyi eszközökbıl. A 2011. elsı félévi magyar EU-elnökség prioritása, hogy a tagállami roma befogadási stratégiák európai keretérıl a legmagasabb politikai szinten szülessen megállapodás. Egészségügy 2010-ben elfogadták az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minıségi és biztonsági elıírásokról szóló irányelvtervezetet. A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítésérıl szóló irányelvtervezetrıl 2010 júniusában tanácsi közös álláspont született, amelynek Parlament általi megerısítésére 2011 januárjában került sor. A gyógyszermellékhatás-figyelést célzó rendelet-módosítást 2010. december 31-én hirdették ki. A gyógyszerhamisítás megelızését célzó irányelv-módosításról is megállapodott már a Tanács és az Európai Parlament. 2009-ben az A/H1N1-influenza vírus megjelenése miatt kiemelt kérdés volt az oltási stratégia kialakítása. A miniszterek megállapodtak az oltóanyag-hozzáférés biztosításában és a kommunikációban való együttmőködésrıl. A pénzügyi terület fejleményei A pénzügyi szektor mőködésének javítása érdekében 2009-ben elfogadták az elektronikus pénz kibocsátását szabályozó új irányelvet, amely egyszerősíti az elektronikus pénzt kibocsátó vállalkozások piacra lépését, és az ügyfelek védelme érdekében szigorúbb pénzkezelési szabályokat fogalmaz meg. Az irányelvet 2011-ig kell átültetniük a tagállamoknak saját nemzeti jogukba. 2009 novemberétıl alkalmazandó a határon átnyúló euró fizetésekrıl szóló új rendelet, mely egységes szolgáltatási díjakat szab meg, és az átutalásokon és a pénzkiadó automaták használatán túl kiterjed a banki beszedésekre is. 2011. január 1-tıl Észtország bevezette az eurót, ezzel az euróövezet 17 tagúra bıvült. Belsı piac, versenyképesség Az Európai Bizottság 2010. október 27-én közzétette az Európai Unió belsı piacának megerısítésével, az egységes piac kiépítésével kapcsolatos új stratégiáját és intézkedéscsomagját, a Single Market Act-et (SMA). Az intézkedéscsomag egy globális megközelítéső politikai kezdeményezés, amely nélkülözhetetlen eszköze az Európa 2020 stratégia megvalósításának. A kezdeményezés az egységes belsı piac valamennyi területén javaslatot tesz az elırehaladásra. A szolgáltatások szabad áramlása tekintetében 2006-ban elfogadott, reformjellegő intézkedéseket tartalmazó, a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2009. december 28-ig kellett átültetniük hazai jogukba. A tagállamok közül harmadikként fogadtuk el az irányelv keretjellegő rendelkezéseit átültetı, 2009. október 1-jén hatályba lépett kerettörvényt. A hatóságok közötti együttmőködést a Belsı Piaci Információs Rendszer (IMI) segíti. A Versenyképességi Tanács 2009. december 3–4-én tartott ülésén általános megközelítést fogadott el az uniós szabadalomról szóló rendelettervezetrıl. A rendelettervezetbıl kikerült a fordítási követelményekre vonatkozó összes, a legnagyobb vitát kiváltó rendelkezés. A rendelettervezet az uniós szabadalom egységes jellegét mondja ki, ahhoz az Európai Unió egész területén, valamennyi tagállamban ugyanazon jogkövetkezmények főzıdnének. Az 6
.
uniós szabadalmi rendszer nem váltaná fel a nemzeti szabadalmak rendszerét, hanem párhuzamos fennállásuk feltételezésére épül. A rendelettervezet szerint az uniós szabadalmakat az Európai Szabadalmi Hivatal adná meg. A fordítási rendelet elfogadása a Tanácson belül egyhangúságot igényel. A tagállamok nem tudtak konszenzusra jutni, melynek következményeként a 2010. decemberi Versenyképességi Tanácson tizenhárom tagállam arra kérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a megerısített együttmőködésre. A megerısített együttmőködésrıl szóló határozat elfogadása, illetve ennek alapján az új szabadalmi nyelvi rezsim kialakítása kiemelt magyar elnökségi prioritás. A fogyasztóvédelem területén 2009-ben és 2010-ben is intenzív tárgyalások folytak a fogyasztói jogokról szóló irányelv-tervezetrıl. A javaslat célja, hogy növelje a fogyasztóknak a határon átnyúló vásárlásokba vetett bizalmát, hozzájáruljon a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elıtti akadályok lebontásához, illetve csökkentse a tagállamonként eltérı jogszabályoknak való megfelelés miatti kereskedıi többletköltségeket. A 2010 tavaszán elfogadott Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célkitőzése, hogy a kutatásifejlesztési tevékenység a tagállamok GDP-jének 3%-át kitevı összegő befektetésben részesüljön. Az EU az innovációt a versenyképesség szempontjából stratégiai célként kezeli. A Bizottság 2010 októberében hozta nyilvánosságra az Innovációs Unió létrehozásáról szóló közleményét, amely az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajó kezdeményezése. Az intézkedéscsomag az európai innováció fejlesztését, globális versenyképességét hivatott segíteni. Az innováció fellendülésébıl a Bizottság megoldást vár a legfıbb társadalmi kihívásokra, mint a klímaváltozás, az energia- és vízellátás, nyersanyagok szőkössége, demográfiai változások, biztonság, egészségügy. Az innovációt pedig nem csupán a K+F és a technológiai innováció területén, hanem az üzleti modellekben, a szolgáltatások piacán képzeli el, és a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozásoknak, illetve magánszemélyeknek is szerepet szán az EU valamennyi tagállamában és régiójában. A Kormány 2008. szeptemberi döntése értelmében Magyarország megpályázta az ELIprojektet. Az ELI-projekt egy sportcsarnok mérető, nagyon rövid impulzusidejő, ebbıl adódóan, a világon jelenleg létezı lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysőrőségő, alap- és alkalmazott kutatásokat szolgáló szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással. Magyarország Csehországgal és Romániával közösen nyerte el a pályázatot. A Bizottság „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” címő közleménye az EU 2020 stratégia keretében felvázolja az európai ipar fejlıdését segítı stratégiai eszközöket az erıs, versenyképes és diverzifikált ipari termelés megvalósítására Európában, amely segíti a foglalkoztatás bıvítését, visszaállítja az európai gazdaság egészséges és fenntartható növekedését, és eleget tesz az európai szociális modell követelményeinek. A Tanács 2010 ıszén véglegesítette a késedelmes fizetésekrıl szóló irányelvet, amely a vállalkozások egymás közötti, illetve a hatóságok és a vállalkozások közötti fizetések felgyorsítását tőzte ki célul. A kezdeményezés része a kis- és középvállalkozások mőködési feltételeit javító átfogó stratégiának, amelyet Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act) néven 2008-ban fogadott el a Tanács.
7
.
Környezetvédelem Az EU környezetvédelmi politikájában 2009–2010-ben kiemelt szerepet kaptak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és Kiotói Jegyzıkönyv keretében zajló nemzetközi klímatárgyalások. A 2010. decemberi cancúni fordulón létrejött az ún. Cancúni Megállapodás. Pozitívuma, hogy a jogilag nem kötelezı 2009. évi Koppenhágai Megállapodás kulcselemei (bejelentett kibocsátás-csökkentési/mérséklési vállalások, 2°C-os célkitőzés stb.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény hatálya alá kerültek. Döntés született továbbá a 2012 utáni klímarezsim intézményrendszerét illetıen; a fejlıdı országok támogatását célzó ún. klímafinanszírozásra vonatkozóan; a fejlıdı országokban történı erdıirtás megakadályozása; a földhasználat, földhasználat-változás és erdısítés, valamint az éghajlatváltozáshoz történı alkalmazkodás kapcsán. Energia Az ukrán gáz-tranzitszállítás 2009 januárjában történt leállítása az Unió történetének példátlan gázkríziséhez vezetett. A hatékonyabb válságkezelés jegyében megszületett a kıolaj- és kıolajtermék-készletezési kötelezettségrıl szóló irányelv. Az energetikai infrastruktúrába fektetett eddigi legnagyobb uniós támogatást biztosító európai gazdaságélénkítı program keretében három magyar vonatkozású, határon átnyúló gázvezeték-beruházás, egy, a gázáramlás irányának megfordítását lehetıvé tévı, valamint egy határon átnyúló villamosenergia-beruházás is szerepelt. Ez nagymértékben hozzájárul a közép-európai régió energiabiztonságának javulásához. A Visegrádi (V4) régió országai felismerték, hogy energiabiztonságuk megerısítéséhez szorosabb együttmőködésre van szükség. A V4+ Energiabiztonsági Csúcsértekezleten 2010 februárjában kezdeményeztük egy észak-dél-kelet gázellátási háromszög létrehozását, melynek elemeit a lengyelországi swinoujscie-i és a Krk szigeti LNG terminálokat összekötı észak-déli energiafolyosó és a Nabucco gázvezeték képeznék. A V4-ek megállapodtak, hogy erısítik az együttmőködést energiahálózataik további integrációja, valamint ellátási útvonalaik és forrásaik diverzifikálása területén. Diplomáciai tevékenységet fejtettünk ki a Déli Gázfolyosó, illetve annak zászlósprojektje, a Nabucco gázvezeték elıre vitele érdekében. 2009 januárjában Budapesten Nabucco csúcstalálkozót szerveztünk. 2009-ben elfogadták az energia belsı piac kiteljesítése felé nagy lépést jelentı harmadik energia liberalizációs jogszabálycsomagot. A nemzeti jogba történı átültetés határideje 2011. március. 2009 óta különös hangsúlyt kap az épületek és ipari termékek energiahatékonyságának kérdése. 2010-ben elıtérbe került az energia -és közlekedéspolitika klímapolitikai célkitőzések megvalósulásának szolgálatába állítása, egy zöld gazdaság irányába történı elmozdulás. Egyre erısebb egy közös uniós energiapolitika kialakításának víziója különös tekintettel az infrastrukturális hiányosságok megszüntetésére. A kirajzolódó uniós energiastratégia fı irányvonalai az integrált intelligens európai energiahálózatok kiépítése, az alacsony szén-intenzitású energiatechnológiák elterjesztése, valamint egy koordinált EU energia külpolitika kialakítása. Ennek fényében az Európai Bizottság 2010 novemberében stratégiai közleményt fogadott el az uniós energiapolitika jövıjérıl, valamint az energetikai infrastruktúra-fejlesztés hosszú távú prioritásairól. Az Energia 2020 közlemény 8
.
meghatározza a versenyképes, fenntartható és biztonságos uniós energiapolitika fejlıdési irányait 2020-ig. A közlemény által megfogalmazott célkitőzések jól illeszkednek az alacsony szén-dioxid-intenzitású Európai Unió megteremtését célzó 2050-ig terjedı, hosszú távú stratégia kereteibe (az üvegházhatású gázkibocsátás 80-95%-os csökkentése 2050-ig). Az energiastratégia prioritásai az energiahatékonyság, modern és integrált európai energiahálózat, fogyasztói pozíciók erısítése, vezetı szerep az energiatechnológia és innováció terén, az uniós energiapolitika külsı dimenziójának megerısítése. Az energetikai infrastruktúra prioritásokkal foglalkozó közlemény fı célja az európai egységes belsı energiapiac kiteljesítése érdekében az egyúttal energiabiztonságot is növelı hálózati és infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges eszközrendszer azonosítása. Alapvetı törekvés az összes tagállam bekapcsolása az európai energiapiacokra, a meglévı határkeresztezı rendszer-összeköttetések kapacitásának növelése, a hálózatok alkalmassá tétele a megújuló forrásokból termelt egyre nagyobb mennyiségő energia befogadására. Közlekedés 2009–2010 folyamán az európai közlekedéspolitika jövıjérıl és az ehhez illetve a 2014– 2020-as pénzügyi perspektívához szorosan kapcsolódó Transzeurópai Közlekedési Hálózatok felülvizsgálatáról szóló vitában a visegrádi országok együttmőködve képviselték a közös közép-kelet-európai érdekeket: a kohéziós és regionális alapok szerepének megırzését az infrastrukturális beruházások terén. Sikerült megállapodni az Európai Parlamenttel a hajóval utazók és az autóbusszal utazók jogairól. Mindkét rendelet erısíti a fogyatékkal élık helyzetét, szabályozza az utasok kárpótlását, illetve kötelezı elszállásolását járattörlések vagy késések esetén. Szintén megállapodás született a közúti csomagról (a közúti árufuvarozási, illetve az autóbuszos személyszállítási piacra lépés feltételeirıl szóló rendeletekrıl, illetve a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának közös szabályairól szóló rendeletrıl). Hatályba lépett a polgári légi közlekedési balesetek és repülıesemények vizsgálatáról és megelızésérıl szóló rendelet, amely a vizsgálatok hatékonyságának javítása által hozzájárulhat a jövıbeni légiközlekedési balesetek elıfordulásának megelızéséhez. Makroregionális fejlesztési stratégiák A 2009. októberi Európai Tanács elfogadta a Balti-tengeri stratégiát, az EU elsı makroregionális stratégiáját. Az EU következı makro-regionális stratégiájának, az EU Duna Régió Stratégiának a létrehozása EU-elnökségünk egyik prioritása. Az Európai Bizottság 2010. december 9-én tette közzé az EU Duna Régió Stratégia létrehozására vonatkozó javaslatát. A Duna Stratégia az eszköz ahhoz, hogy a régió országai egyes területeken összehangolják fejlesztéspolitikájukat, a közösen megvalósuló projektek segítsék a térség kilábalását a gazdasági válságból, és elısegítsék a térség gazdasági fellendülését. A magyar EU-elnökség célja, hogy a 2011. júniusi Európai Tanács fogadja el az EU Duna Régió Stratégiát. A 2010. július 9-én kinevezett Duna Régió Stratégia kormánybiztos koncepciót dolgozott ki a Duna Régió Stratégiában történı magyar részvételre. Magyarország a vízgazdálkodással és a környezeti kockázatok kezelésével foglalkozó területek, valamint a „befektetés a fenntartható energiába” címő fejezet esetében fejezte ki koordinációs szándékát. Megállapodás született Szlovákiával a vízgazdálkodás, valamint Romániával a környezeti kockázatok kezelése címő fejezetek közös koordinációs törekvésérıl. A „befektetés a fenntartható energiába” címő fejezetet várhatóan Csehországgal közösen koordináljuk majd.
9
.
Mezıgazdaság A Közös Agrárpolitika (KAP) 2008-as állapotfelmérését követıen a KAP 2013 utáni jövıjével kapcsolatos tagállami elképzelések egyre erıteljesebben jelentek meg. Az Európai Bizottság 2010 novemberében megjelent Közleményét a tagállamok jó alapnak tekintették a további tárgyalásokhoz, nagy többségük kiállt a kétpilléres KAP mellett. A tejpiacon jelentkezı zavarok nyomán több tagállam gyors intézkedéseket sürgetett a termelık védelme érdekében. Az Európai Bizottság 2009 októberében engedélyezte a tagállamok számára, hogy egyszeri kifizetésként 15 000 euró összegig állami támogatást folyósítsanak a termelıknek. Emellett, az EU gazdaságélénkítı csomagjából rendelkezésre álló források is segítették az ágazatot. Magyarország a KAP állapotfelmérése és az európai gazdaságélénkítési terv nyomán rendelkezésére álló, több mint 54 millió eurós forrást 100%ban a tejágazat megsegítésére fordította. Az Európai Unió Tanácsának 2009. március 2-ai ülésén az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok szavaztak a MON810 genetikailag módosított kukoricafajtákra bevezetett nemzeti termesztési tilalmunk fenntartásáról. Fontos magyar diplomáciai sikerként könyvelhetı el, hogy az Európai Bizottság 2010. december 20-i határozata alapján Magyarországon a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezı uniós polgárok és valamennyi jogi személy termıföldszerzésének korlátozására vonatkozó, a csatlakozási okmányban foglalt átmeneti idıszakot 2014. április 30-ig meg kell hosszabbítani. A Magyarországot 2010 tavaszán sújtó „jelentıs természeti katasztrófának” minısített árvízhelyzetre tekintettel hazánk 22,49 millió euró értékő uniós támogatásban részesül. Távközlés 2009 júniusában hatályba lépett a második roaming rendelet a külföldön fogadott és kezdeményezett hívások mellett az sms-ekre és az adatforgalomra is kedvezıbb tarifákat állapít meg. A 2009 decembere és 2010 januárja között hatályba lépı távközlési csomagnak köszönhetıen a fogyasztók egy munkanapon belül intézhetik a szolgáltató váltást – mind vezetékes, mind mobiltelefon-szolgáltatás esetén – a régi telefonszámuk megtartása mellett. A fogyasztók több információt kapnak az elıfizetett szolgáltatásokkal kapcsolatban, és védelemben részesülnek adatokkal való visszaélések és kéretlen alkalmazások ellen. A csomag fıbb reformjai a fogyasztók tájékoztatására és ügyintézésére vonatkozó átláthatóbb szabályok megalkotását, valamint a nevekkel, e-mail címekkel és bankszámla információkkal való visszaélések elleni védelem biztosítását célozták. Az új hírközlési hatóság (Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság, BEREC) létrehozásával elımozdítható a tisztességes verseny és a hírközlési piac szabályozásának egységessége. A Digitális Menetrend keretében az Európai Bizottság 2010 szeptemberében javaslatot tett egy Európai Rádióspektrum-politikai Programra. Célja, hogy létrejöjjön egy uniós szintő koordinált stratégiai frekvenciapolitika, amely az Európa rendelkezésére álló véges rádióspektrumot hatékonyan használja fel. A fı prioritás, hogy megfelelı spektrum legyen elérhetı a vezeték nélküli alkalmazások számára, a szélessávú hozzáféréseket is beleértve. A hálózat- és információbiztonság növelése érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) modernizálására. 10
.
Oktatás, ifjúság, kultúra, sport A Tanács következtetések formájában elfogadta a szakoktatás és képzés területén az európai együttmőködés kereteit a 2011–2020-as idıszakra. A következtetések négy stratégiai célkitőzést állapítanak meg, ezek a szakoktatás és képzés minıségének és hatékonyságának javítása; az egész életen át tartó tanulás és mobilitás megvalósítása; a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erısítése; valamint a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás elımozdítása. Európa Kulturális Fıvárosa 2012-ben Guimarães (Portugália) és Maribor (Szlovénia), 2013ban Kassa (Szlovákia) és Marseille (Franciaország), 2014-ben Umea (Svédország) és Riga (Lettország) lesznek. A Tanács határozata szerint 2011 az aktív polgárságot elımozdító önkéntes tevékenységek európai éve. A Tanács vizsgálta a kultúra hozzájárulásának kérdését a regionális és helyi fejlıdéshez, a kultúra szerepét a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, valamint a kultúra és kreativitás hozzájárulását a versenyképes, inkluzív és fenntartható Európa céljának eléréséhez. 2009. október 21-én az Európai Parlament is elfogadta a Media Mundus programról szóló határozatot. A 2011–2013 között összesen 15 millió eurós támogatással beindított program az európai filmipar és harmadik országok filmgyártói közötti kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat hivatott erısíteni. A Tanács elfogadta az Europeana európai digitális könyvtár fejlesztésének szempontjait és vizsgálta az európai mozgóképörökség tekintetében a digitális korszak kihívásait, valamint az európai mozikra a digitális korszakban váró lehetıségeket és kihívásokat. A Tanács elfogadta az EU 2010–2018 közötti idıszakra vonatkozó EU Ifjúsági Stratégiáját. Tekintettel a fiatalok magas munkanélküliségi arányára, a Tanács szorgalmazta a fiatalok aktív befogadását és felhívta a tagállamokat arra, hogy minden szinten teremtsenek jobb feltételeket és több lehetıséget az ifjúsági munka számára. A Lisszaboni Szerzıdés sportkérdésekben.
kiegészítı,
támogató
uniós
hatáskört
hozott
létre
a
Bel- és igazságügyi együttmőködés A Lisszaboni Szerzıdés 2009. december 1-jei hatályba lépése alapjaiban érintette a bel- és igazságügyi együttmőködést, mivel a pillér-rendszer (a korábbi harmadik pillér: büntetı együttmőködés rendıri és igazságügyi ügyekben) megszőnt. Az Európai Parlament társjogalkotói hatáskörei és jogosítványai lényegesen megerısödtek, az Unió Tanácsában az ezen a területen korábban számos kérdéssel kapcsolatban alkalmazott egyhangúságot felváltotta a minısített többség, mint fıszabály (ezzel általában véve gyorsabbá, és könnyebbé téve a döntéshozatalt). A tagállamok jogalkotásra vonatkozó kezdeményezési joga szőkült a korábbiakhoz képest, míg az Európai Bizottságé megerısödött. Mindemellett a tagállami parlamentek szerepe erısödött a terület vonatkozásában (szubszidiaritás-vizsgálat). Az állam- és kormányfık 2009. december 10-11-ei ülésükön hagyták jóvá a stockholmi programot, mely a szabadság, biztonság és jog térségének fejlıdési irányait a 2010–2014 közötti idıszakra vonatkozóan a következı politikai prioritások mentén határozza meg: az 11
.
alapvetı jogok érvényesülésének elımozdítása, fellépés a bőnözés speciális és új formái ellen, a közös bevándorlás- és menekültügyi politika, valamint a bel- és igazságügyi együttmőködés külkapcsolati vetülete. A program vitája során magyar részrıl érdekeinket – úgymint a schengeni térség bıvítése, a roma integráció támogatása, erıs alapjogi, adatvédelmi fejezet, a közúti közlekedésbiztonság terén a tagállamok közötti együttmőködés erısítése, valamint a külkapcsolatokat illetıen a keleti és déli dimenzió közti földrajzi kiegyensúlyozottság – sikerült érvényesítenünk. A stockholmi programhoz kapcsolódóan a Bizottság akciótervet, valamint egyes szakpolitikákat érintı stratégiai dokumentumokat (mint 2010. novemberi belsı biztonsági stratégia) fogadott el. Vízumpolitikánk szempontjából kiemelkedı siker, hogy Szerbia, Macedónia és Montenegró biometrikus útlevéllel rendelkezı állampolgárai 2009. december 19-tıl rövid távú tartózkodás céljából vízum nélkül utazhatnak a schengeni térségbe, míg Albánia és Bosznia-Hercegovina tekintetében a vízummentesség 2010. december 15-én realizálódott. Vízumdialógusok folynak Ukrajnával, Moldovával és Oroszországgal, a vízummentesség megvalósulására rövidtávon nem számíthatunk. Az illegális migráció kapcsán 2010. december 24-e volt az illegális migránsokkal szemben alkalmazható intézkedéseket egységes keretbe foglaló, 2008 végén elfogadott visszatérési irányelv átültetésének határideje: az Országgyőlés ennek a jogharmonizációs kötelezettségnek az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XXXV. törvény megalkotásával tett eleget. Az illegális migrációs nyomás 90%-ban Görögországot éri: ennek kapcsán felértékelıdött az Unió határırizeti ügynökségének (FRONTEX) szerepe, amely 2010 végén görög kérésre elsıként vetett be gyorsreagálású határır-csapatokat a görög-török határon. 2009-ben és 2010-ben az emberkereskedelem, valamint a kísérınélküli kiskorúak helyzete fontos téma volt. A menekültügy terén folytatódott az 1999-ben elindult folyamat: a közös európai menekültügyi rendszer felépítése. 2009 februárjában a Bizottság bemutatta a 2010-ig szóló ambiciózus menekültügyi politikai tervét, az ún. Menekültügyi csomagot, amelynek egyik leglényegesebb eleme az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozása. A tagállamok közötti operatív együttmőködést intézményesítı Hivatal 2010. november 26-án tartotta alakuló igazgatótanácsi ülését. A közös menekültügyi rendszer kiépítése céljából jelenleg öt jogalkotási dosszié, a kvalifikációs irányelv, a dublini és EURODAC rendelet, valamint az eljárási és befogadási irányelv tárgyalása zajlik, utóbbi kettı esetében a Bizottság a magyar elnökség során új javaslattal fog elıállni. Liechtenstein esetében megoldódtak azok az adórendszerrel kapcsolatos hiányosságok, melyek meggátolták azt, hogy az ország Svájccal együtt csatlakozhasson a Schengeni térséghez. A csatlakozás érdekében a Tanács 2010 májusában az Európai Parlamentnek jóváhagyásra továbbította a csatlakozásról szóló jegyzıkönyvet. Bulgária és Románia Schengen-érettségének technikai értékelése – általában pozitív eredménnyel – az év folyamán több lépésben zajlott. Az év végére vált világossá, hogy a két ország csatlakozásának olyan nagy súllyal rendelkezı ellenzıi vannak, mint Franciaország és Németország. A két aspiráns országgal szembeni bizalmatlanság oka, hogy az úgynevezett együttmőködési és ellenırzési mechanizmus félévente kiadott jelentései a 2007-es uniós csatlakozás óta folyamatosan hiányosságokat állapítanak meg a bírósági rendszer, valamint a szervezett bőnözés és korrupció elleni küzdelem terén.
12
.
Az új generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) bevezetése még mindig késedelmet szenved. A tesztelés során észlelt súlyos hiányosságok következtében újabb bizonytalanságok övezték a rendszer jövıjét. Ugyancsak elmaradást tapasztalhattunk a Vízuminformációs Rendszer (VIS) fejlesztésében. 2010-ben sikerült jelentısen elırelépni az ilyen nagy informatikai rendszereket menedzselı EU-ügynökség létrehozása felé. A büntetıügyekben folytatott igazságügyi együttmőködés területén a tagállamok 2009-ben megkezdték és 2010-ben is folytatták a büntetıeljárások átadásáról, valamint a büntetıeljárás során igénybe vehetı tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló tárgyalásokat. 2010ben megkezdıdött a vádról, és jogokról való tájékoztatásról szóló irányelv tárgyalása, amelynek befejezése a magyar elnökség számára elnökségi prioritás. 2009-ben politikai megállapodás jött létre az Európai Bőnmegelızési Hálózat (EUCPN) létrehozásáról. 2010. július 16-án elindult az E-Justice igazságszolgáltatási portál. Az egykapus internetes rendszer európai szinten biztosít hozzáférést a határokon átnyúló jogi kérdéseikre választ keresık számára. A portál az egyes tagállamok jogára és gyakorlatára vonatkozó információk és linkek tárháza. Elısegíti a tagállamok jogrendszereinek jobb megértését és jelentıs lépés egy egységes európai uniós igazságügyi térség megteremtése irányába. A polgári igazságügyi együttmőködés területének egyik kiemelt eredménye 2010-ben, hogy sikerült elfogadni – az EU történetének egyik elsı megerısített együttmőködéseként – a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozott megerısített együttmőködést (ún. Róma III Rendelet), amely együttmőködésben Magyarország mellett 13 EU-tagállam vesz részt, ezzel egyszerőbbé téve az uniós polgárok számára – az uniós polgárok EU-n belüli szabad mozgása miatt egyre bonyolultabbá váló ügyek esetében – a házasságok felbontása esetén alkalmazott jogelvek, jogi gyakorlat alkalmazását. 2010-ben tovább folytatódott az ún. öröklési rendelet tárgyalása, amely szintén az Európai Unión belül a szabad mozgást gyakorló uniós polgárok számára teszi egyszerőbbé a határon átnyúló jellegő ügyekkel kapcsolatban az öröklési ügyek rendezését. Az öröklési rendelet tárgyalásainak elırébb vitele a magyar elnökség prioritása 2011-ben. A terrorizmus és a súlyos bőncselekmények elleni mind hatékonyabb küzdelem jegyében mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió részérıl felerısödött a fokozottabb információcsere igénye. A pénzügyi tranzakciók adatainak USA részére történı átadása (SWIFT-megállapodás) kapcsán az Európai Parlament élt a Lisszaboni Szerzıdésben foglalt lehetıséggel, és nem adta meg jóváhagyását a megkötéshez. Az adatvédelmi garanciákkal kiegészített megállapodás hatályba lépett. Az EP komoly szereplıvé válásával merült fel az EU-USA adatvédelmi keret-megállapodás létrehozásának és a PNR-megállapodások (utasadatok átadása Ausztrália, Kanada, USA relációban) újratárgyalásának igénye. Az ezekre vonatkozó tárgyalási mandátumokat a Tanács 2010 végén fogadta el. Az Európai Unió bıvítési folyamata A spanyol-belga-magyar trió elnökségi program kidolgozása során arra törekedtünk, hogy az Unió bıvítése, és a nyugat-balkáni térség integrációs törekvéseinek támogatása a prioritások között szerepeljen. Az Európai Unió bıvítésében a 2009-es esztendı legfontosabb elırelépése a horvát-szlovén megegyezés volt, amely kimozdította a holtpontról a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokat. Horvátország a csatlakozási tárgyalások vége felé közelít, a Tanács 2010. december 14-ei következtetéseiben kimondja, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárása 13
.
elérhetı közelségben van. 2010. december 22-én, Brüsszelben került sor az EU-Horvátország csatlakozási tárgyalások legutóbbi fordulójára, amely nyomán a lezárt tárgyalási fejezetek száma 28-ra emelkedett (35 fejezetbıl). A Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokon a 35 tárgyalási fejezetbıl eddig 13 megnyitására és 1 lezárására került sor. 2006 decembere óta az Ankarai Megállapodás Kiegészítı Jegyzıkönyve diszkriminációmentes alkalmazásának hiánya (közvetve a Ciprusi Köztársaság elismerésének hiánya) miatt 8 fejezet megnyitására, valamint további fejezetzárásokra nem kerülhet sor. Törökország 2010-ben az ország modernizációját és az Európai Unióhoz való csatlakozást elısegítı számos intézkedést valósított meg. Kedvezı, hogy a 2010. szeptember 12-ei népszavazáson a szavazók 58 százaléka támogatta az alkotmány reformjára tett kormányjavaslatot. Izland csatlakozási kérelmének gyors továbbítására került sor: a hivatalosan 2009. július 23án benyújtott kérelemmel kapcsolatban a Tanács már 2009. július 27-én döntést hozott. Az Európai Tanács 2010. június 17-ei ülésén döntött az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésérıl. A tárgyalásnyitásra 2010. július 27-én került sor. A Bizottság 2010 novemberében megkezdte az átvilágítást. Izlandon népszavazás dönt a csatlakozásról a tárgyalások lezárása után. A Bizottság kedvezı éves jelentése ellenére 2009-ben nem történt áttörés Macedónia integrációs folyamatában: a görög-macedón névvitát nem sikerült megoldani, így a Tanács nem döntött a csatlakozási tárgyalások kezdési idıpontjáról. Macedónia Magyarországra, mint az egyik legkövetkezetesebb támogatójára tekint. A Bizottság 2010-ben is javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Macedóniával, ugyanakkor a Görögországgal fennálló névvita rendezéséig nincs esély a tárgyalások megnyitására. A Nyugat-Balkán potenciális tagjelöltjeinek csatlakozási kérelmeit – a magyar álláspontnak megfelelıen – a svéd elnökség technikai kérdésként kezelte: Albánia csatlakozási kérelmét továbbította az Európai Bizottsághoz az országértékelés elkészítése céljából. A Bizottság 2010. november 9-ei bıvítési csomagjában Véleményt (avis) hozott nyilvánosságra Montenegró tagjelölti kérelmérıl, amelyben javaslatot tesz a Tanácsnak a tagjelölti státusz megadására, egyúttal meghatározta azon kulcsfeladatokat, amelyek teljesítése nyomán az ország megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Az Európai Tanács 2010. december 16-án döntött a tagjelölti státusz megadásáról. A csatlakozási tárgyalások megkezdésére a Bizottság 2011 ıszi bıvítési csomagjában tesz majd javaslatot. Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be EU csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A Tanács – a tagállamok különbözı politikai indokai alapján (ICTY2-együttmőködés, Szerbia és Koszovó viszonya) – csak 2010 októberében továbbította azt a Bizottsághoz, így csak akkor indult el az avis-folyamat. A Bizottság véleményének elkészítése 12-14 hónapot vesz igénybe. Annak alapján – vélhetıen 2011 végén – dönt a Tanács, hogy Szerbia megkaphatja-e a tagjelölti státuszt. Szerbia uniós csatlakozását határozottan támogatjuk. Az Országgyőlés 2010. november 8-án ratifikálta a szerb Stabilitási és Társulási Megállapodást. Az Elıcsatlakozási Támogatási Eszközt a nyugat-balkáni országoknak nyújtott politikai támogatásunkat megerısítı illetve kiegészítı, gyakorlati eszköznek tekintjük, és célunk, hogy
2
a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bőnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék
14
.
a különbözı programok révén a magyar vállatok, intézmények helyzetbe kerüljenek a térségben. Az Európai Unió külkapcsolatai A Lisszaboni Szerzıdés hatályba lépésével jelentısen módosult a kereskedelempolitikai kérdések jogalkotási folyamata, mivel az Európai Parlament e területen is társjogalkotó lett, illetve a nemzetközi kereskedelmi szerzıdések megkötése az EP egyetértését is igényli. A Lisszaboni Szerzıdés a közvetlen külföldi befektetések (FDI) nemzetközi szabályozását a közös kereskedelempolitika részeként uniós hatáskörbe utalta. Az Európai Bizottság 2010 novemberében közleményt adott ki az Unió új kereskedelempolitikai stratégiájáról. A stratégia alapcélja a növekedés, a munkahelyteremtés és az európai vállalatok külpiacra jutási feltételeinek javítása az Európa 2020 stratégia megvalósítását elımozdítva. A WTO keretében 2001 óta folyó, a nemzetközi kereskedelem további liberalizálását célzó átfogó tárgyalási fordulón (Doha Development Agenda) az elmúlt két évben kevés érdemi fejlemény történt. 2010 ıszén Oroszországnak sikerült a kétoldalú egyeztetéseket lezárnia az EU-val és az USA-val is. Így reális lehetıség mutatkozik, hogy Oroszország 2011 során a WTO tagja lehessen. Az EU rendkívül sok partnerrel folytat párhuzamosan regionális, illetve kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Ezek közül 2010-ben aláírásra került a Dél-Koreával kötött megállapodás, amely 2011 júliusában léphet ideiglenesen hatályba. 2010 végére a résztvevıknek (az EU és tagállamai, Svájc, USA, Kanada, Mexikó, Japán, DélKorea, Szingapúr, Ausztrália, Új-Zéland és Marokkó) sikerült eredményesen lezárniuk a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) tárgyalásait. Az ACTA célja, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértése (különösen hamisítás) ellen nemzetközi szabályozással hatékony és koherens fellépési lehetıséget teremtsen. 2010. december 1-jén megkezdte mőködését a Lisszaboni Szerzıdésben lefektetett Európai Külügyi Szolgálat. Magyarország következetesen képviselte a tagállamok arányos részvételének fontosságát. A Visegrádi Csoportban betöltött elnöki pozíciónkat kihasználva V4 javaslat keretében is hangsúlyoztuk az arányos részvétel elvét. A magyar külpolitika mindig is következetesen támogatta az EU keleti szomszédjainak európai közeledését, így 2009-ben a Keleti Partnerség elindítását is. A Keleti Partnerség ambiciózus javaslatokat tartalmaz az EU és a partnerországok – Ukrajna, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Georgia és (az Unióval fenntartott kapcsolatok általános fejlıdésének mértékével arányosan) Belorusz – közötti kapcsolatok elmélyítésére, valamint az Uniónak a partnerek társadalmi és gazdasági reformtörekvéseihez nyújtott támogatásának bıvítésére. Az Európai Szomszédságpolitika felülvizsgálatára irányuló gondolkodás 2010 nyarán indult. Az Európai Bizottság több konzultációt is szervezett a partnerországok és a civil társadalom képviselıivel, a tagállamok pedig a 2010. októberi Külügyek Tanácsán vitatták meg a témát. A folyamat végül 2011 tavaszán egy bizottsági közlemény kiadásával zárul. Nyugat-Balkán: 2010 folyamán komoly elırelépés történt az uniós közeledés talán leginkább kézzelfogható területén, a vízumliberalizáció kérdéskörében. 2010. december 15-én életbe lépett a vízummentesség Albánia és Bosznia-Hercegovina vonatkozásában. Ezzel a nyugat15
.
balkáni térségben már csak Koszovóval szemben van érvényben vízumkényszer az EU részérıl. Az el nem ismerı EU-tagállamok azonban továbbra is blokkolják a vízum-dialógus Koszovóval való beindítását. A Bosznia-Hercegovinában a 2010. októberi általános választásokat követı koalíciós tárgyalások elhúzódása miatt a Miniszterek Tanácsa vélhetıen csak 2011 tavaszán kezdi el mőködését. Az országban a reformok jórészt csak nemzetközi nyomásra, vagy még úgy sem valósulnak meg. Az EU a Fıképviselıi Hivatal bezárásáig nem tartja befogadhatónak egy esetleges (magyar EU-elnökség idejére tervezett) tagfelvételi kérelmet. 2010. február végén került sor az elsı, lisszaboni rendszerő EU-Oroszország miniszteri megbeszélésre. Fontos mérföldkı volt ez a találkozó az iráni nukleáris programmal, valamint a Közel-Kelettel kapcsolatos EU-ambíciók jelzésére, valamint ezen kérdésekben az orosz féllel való együttmőködés alapjainak letételére. A 2010. május végi csúcstalálkozó legfontosabb vívmánya a Modernizációs Partnerség elindítása volt, amely rugalmas keretet biztosít az orosz reformok elıre viteléhez, a gazdaság versenyképességének biztosításához, valamint fontos lépés a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok bıvítéséhez, liberalizálásához, amely az orosz WTO-tagsághoz is elvezet. Fontos kérdésként merült fel a szellemi tulajdonjogok védelme, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, valamint a klímaváltozással kapcsolatos együttmőködés is. Az új amerikai adminisztráció stílusváltása kedvezett az EU-USA együttmőködés lendületbe hozásának a kül- és biztonságpolitika területén, az iraki kivonulás, az Afganisztán-stratégia átalakítása megteremtette egy szélesebb alapokon nyugvó külpolitikai közös fellépés elıfeltételeit. A 2010. november 20-ai NATO csúcs margóján, Lisszabonban sorra kerülı rövid EU-USA csúcstalálkozó kijelölte az együttmőködés fı irányait, feladatait. A csúcs eredményeként megszületett a mandátum a Transzatlanti Gazdasági Tanács és az Energiatanács munkájához, nyilvánvalóvá vált, Catherine Ashton fıképviselı-asszony világos felhatalmazással rendelkezik a kapcsolatok alakítására. A feltörekvı ázsiai nagyhatalmakkal (Kína, India) folytatott stratégiai párbeszédben a globális pénzügyi válságkezelés, és a klímavédelem kérdése került elıtérbe. Hangsúlyos kérdés maradt a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem ösztönzése, valamint az ázsiai regionális válságkezelésben folytatott együttmőködés kérdése. Az intézményi változásokkal összhangban hazánk már csak ún. „támogató” elnökségi szerepkörre készült a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) területén. A CSDPmőveletek tekintetében hazánk szempontjából jelentıs fejlemény volt, hogy az EU létszámában és feladatkörében egyaránt legnagyobb civil missziója (az EU koszovói jogállamisági missziója – EULEX Kosovo) 2009. április 6-án elérte teljes mőveleti képességét. A tagállamok döntöttek, hogy 2011-ben is fenntartják az EU boszniahercegovinai katonai mőveletet (EUFOR Althea). A 2009-es év fontos fejleménye, hogy az Európai Unió mintegy 340 fıs grúziai civil megfigyelı missziója (EUMM Georgia) egyedüli nemzetközi misszióként maradt Grúziában az ENSZ és az EBESZ missziók 2009. júniusi kivonulását követıen. 2009 és 2010 folyamán is születtek elképzelések az EU-NATO kapcsolatok javítására, és Ashton fıképviselı, valamint Rasmussen fıtitkár személyes elkötelezettségének köszönhetıen esély mutatkozik arra, hogy 2011-ben elırelendüljön a két szervezet közötti gyakorlati együttmőködés. A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerzıdés a nemzetközi fejlesztési együttmőködést (NEFE) önálló szakpolitikaként definiálja. A NEFE területet az elmúlt 16
.
években az Európai Unió tevékenységét elsıdlegesen a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) elérése és a teljesítésük érdekében tett tagállami, illetve uniós szintő kollektív finanszírozási kötelezettségvállalások kérdése határozta meg. A 2010. szeptemberi ENSZ MDG magas szintő konferencián az EU egységes állásponttal lépett fel, hitet téve a célok elérésének fontossága mellett. A fejlıdı országok klímaváltozás hatásaihoz történı alkalmazkodásának segítésére a 2009. decemberi Európai Tanács ülésén Magyarország 6 millió euró hivatalos felajánlást tett. A 2010-re vállalt 1 millió euró az ENSZ kifejezetten a legszegényebb fejlıdı országok klímaadaptációját támogató alapjának került felajánlásra, ami jelentıs láthatóságot biztosít Magyarország számára.
Magyarország integrálódása az Unió belsı köreibe Munkaerı-piaci nyitás 2009. május 1-jével újabb két tagállam, Belgium és Dánia nyitotta meg munkaerıpiacát az EU 83-tagállamok munkavállalói elıtt. Németország és Ausztria a cseh elnökség alatt a pénzügyi-gazdasági válságra való hivatkozással döntött úgy, hogy 2011. május 1-jéig fenn kívánja tartani a részleges munkaerı-piaci korlátozásait az EU 8-tagállamok vonatkozásában. Magyarország euróövezeti csatlakozásával kapcsolatos elıkészületek A Konvergencia-program elsırendő vállalása volt, hogy a Tanács által 2009. július 7-én elfogadott ajánlás szerinti államháztartási hiánycélokat teljesítse. Eszerint az államháztartás 2010. évi hiánya a GDP 3,8%-a lehet, 2011-ben pedig meg kell szüntetni a túlzott hiányt, azaz a maastrichti 3%-os szint alatt kell maradnia a hiánynak. A 2010. május végén hivatalba lépett Kormány elkötelezte magát ezen hiánycélok elérése mellett. A Kormány hivatalba lépését követıen két akciótervet jelentett be, amelyek keretében meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek a 2010. évi hiánycél eléréséhez szükségesek voltak, valamint a 2011. évi költségvetés tervezése során biztosítják, hogy a következı évi hiány a referencia érték alá kerüljön. A 2010 végi állapot szerint Magyarország jelenleg nem teljesít egy kritériumot sem, ugyanakkor a 2010-ben bejelentett intézkedések elısegítik a maastrichti kritériumok mihamarabbi teljesítését. Az államháztartási hiány már említett csökkenésével összhangban az államadósság – a vonatkozó maastrichti kritériumnak megfelelıen – már 2011-ben csökkenı pályára áll. A dezinfláció és a hosszú lejáratú kamatszintek csökkenése is teljesíthetı lesz középtávon. A magyar külkereskedelmi forgalom alakulása 2009-ben a válság hatására drasztikusan visszaesı világpiaci kereslet következtében a magyar külkereskedelmi termékforgalom kétszámjegyő ütemben csökkent: kivitelünk értéke (59 139,3 M euró) 19,4%-kal, a behozatalé (55 401,2 M euró) 24,8%-kal esett vissza. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 3 738,1 M euró aktívumot mutatott. Az EU 15 országokba irányuló kivitelünk az átlagosnál kevésbé csökkent. Legnagyobb partnerünk továbbra is Németország volt. A válság az EU 12-ekhez és az EU-n kívüli európai országokba irányuló szállításainkat érintette a legérzékenyebben.
A 2004-ben csatlakozott tagállamok Ciprus és Málta kivételével.
17
.
2010 elsı 10 hónapjában a magyar külkereskedelmi termékforgalom jelentısen növekedett, de még egyik irányban sem érte el 2008 azonos idıszakának válság elıtti szintjét. Kivitelünk értéke 21%-kal, a behozatalé 19,2%-kal bıvült. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 1 461,5 M euróval javult. Az új tagállamokba (EU-12) feladott exportunk növekedése a régi tagállamokét meghaladó mértékő volt. Az EU-15 országok közül átlag feletti ütemben növekedett az Egyesült Királyságba és Ausztriába szállított termékek értéke. Az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó kérdések A hazai koordinációs rendszer központi elemének tekinthetı Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) az uniós ügyek koordinációjának fóruma. Az EKTB heti üléseirıl rendszeres emlékeztetı készül, amely 2009-ben az Államtitkári Értekezlet üléseinek állandó napirendi pontja volt, 2010 szeptemberétıl az EKTB mőködésérıl szóló 1169/2010 Kormányhatározat életbe lépését követıen pedig a Kormány ülésének napirendjén szerepel. Az Országgyőlés és a Kormány együttmőködésérıl szóló 2004. évi LIII. törvény alapján a Kormány minden elnökségi félév elején értesítette az Országgyőlést azokról az uniós tervezetekrıl, amelyek az törvényhozási tárgykörbe tartoznak, illetve rendkívüli jelentıségőek. 2008 márciusától mőködik az Országgyőlés EU-elnökségi munkacsoportja, amelynek tagjai a parlamenti pártok frakcióvezetıi vagy az általuk kijelölt képviselı. Az Európai Tanács állam- és kormányfıinek találkozói elıtt a Kormány rendszeresen tájékoztatta az Országgyőlés Konzultációs Bizottságát az Európai Tanácson képviselendı magyar álláspontról. A Kormány tagjai emellett rendszeres tájékoztatást adtak az Országgyőlés plenáris ülésének, az Országgyőlés Európai ügyek bizottságának és más, illetékes bizottságoknak az aktuális uniós kérdésekrıl, illetıleg az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontról. A Kormány a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggı kérdésekrıl és az európai integráció helyzetérıl szóló 2008. évi jelentést 2009 áprilisában nyújtotta be az Országgyőlésnek. A magyar tisztviselık magasan reprezentáltak az Európai Bizottságban mind tagállami összehasonlításban, mind vezetıi szinten. 2010 februárjában a hazánkkal nagyjából azonos népességő Csehországból hazánkhoz viszonyítva 149 fıvel dolgoztak kevesebben az Európai Bizottság állományában. 2010 decemberében fıigazgatói, fıigazgató-helyettesi és igazgatói szinten4 a 12 új tagállamból 58 tisztviselı töltött be tisztséget, közülük 10 magyar állampolgár. 2009–2015 között Juhász Endre az Európai Unió Bírósága magyar tagja, 2010–2016 között Czúcz Ottó az Európai Unió Törvényszékének magyar tagja, 2010–2016 között Fazakas Szabolcs az Európai Számvevıszék magyar tagja. Az Európai Rendır Akadémia vezetıi posztját 2009-ben Bánfi Ferenc nyerte el. 2009-2010 folyamán öt Twinning projekt megvalósítását nyerte el magyar érdekeltségő konzorcium. Külpolitikai prioritásainknak megfelelıen ezeknek a twinning projekteknek Szerbia, Ukrajna, Albánia és Koszovó volt a kedvezményezettje.
4
AD16–AD14 szinten
18
.
Az uniós tagságból fakadó lehetıségek kihasználása, kötelezettségek teljesítése A közösségi alapok felhasználása 2009–2010-ben Magyarország 2010-ben is az európai unió tagországainak élmezınyében foglalt helyet. Magyarország hívta le 2010 végéig a hatodik legtöbb forrást az Uniótól, míg a nagyprojektek tekintetében a második legtöbb Bizottság által jóváhagyott nagyprojekttel rendelkezett. A Kohéziós Alapból 1500 millió eurós közösségi támogatás áll rendelkezésre a 2000-2006-os idıszakban. A forrásból összesen 9 közlekedési és 25 környezetvédelmi projekt kivitelezése valósul meg. A Kohéziós Alap kifizetések 2010 végére az eredeti keret 92%-ánál tartottak. A 2007-2015 közötti idıszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv uniós forrása a hazai társfinanszírozással együtt meghaladják a 8200 Mrd Ft-ot. 2010 végéig 24 ezer támogatási szerzıdés megkötésére került sor. Az Európai Területi Együttmőködések keretében 510 millió euró nagyságrendő forrás áll rendelkezésre határon átnyúló programok megvalósításához. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében 2010 végéig mintegy 41,5 millió euró, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében 78 millió euró értékben került sor támogatás megítélésre a projektgazdáknak. Az Elıcsatlakozási Támogatási Eszközök esetében a MagyarországSzerbia IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Programnál 2010 végéig 17 millió eurónyi támogatás került lekötésre. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program esetében pedig mintegy 12,3 millió euró összegben került sor támogatás megítélésére. A közösségi jog alkalmazásával összefüggı kérdések A tagállamokkal való összehasonlításban az irányelvek átvétele tekintetében Magyarország 2009-ben és 2010-ben is a középmezıny elsı felében szerepelt. Az Európai Bizottság legutóbb, 2010 szeptemberében megjelent eredménytáblája szerint az 1% alatti európai átültetési deficit célértéket mindössze 18 tagállam tudta teljesíteni, és ezek közé tartozott Magyarország is. Hazánk átültetési hiánya 0,7% volt. 2010-ben az Európai Bizottság kezdeményezésére tagállami kötelezettségszegés miatt három európai bírósági eljárás indult Magyarország vonatkozásában, egy 2009-ben indult eljárás pedig folytatódott.5 5
A C-253/09. sz. Bizottság kontra Magyarország, 2009-ben indult ügyben a Bíróság a második magyarországi lakóingatlan megszerzésekor fizetendı vagyonszerzési illeték kedvezményes alapjának az uniós joggal való összeegyeztethetıségét vizsgálja. Mazák fıtanácsnok 2010 decemberében kihirdetett indítványában arra a megállapításra jutott, hogy a kedvezményes vagyonszerzési illetékre vonatkozó magyarországi szabályok összhangban vannak az uniós joggal. A C-274/10. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben a Bíróság a magyar ÁFA törvény negatív elszámolandó adóra (azaz, ha az adóalanynak, mint beszerzınek a levonható adója meghaladja az általa, mint értékesítı által befizetendı adó összegét) vonatkozó adó-visszaigénylési szabályainak uniós szabályozással való összeegyeztethetıségét vizsgálja. A Bizottság álláspontja szerint, a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl szóló uniós irányelvvel ellentétes a cégek adó-visszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztása, valamint az adó-visszaigénylés jogának megfizetettségi szabályhoz való kötése. A C-473/10. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben a Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Magyarország megszegte a vasúti közlekedésrıl szóló uniós szabályok azon elıírását, melynek értelmében vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtó szervezet nem hozhat menetvonal-kijelöléssel kapcsolatos döntést, és nem vehet részt a kapacitáselosztási feladatok elvégzésében. A C-575/10. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben a Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Magyarország megsértette a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályozást, amikor a közbeszerzésekre vonatkozó hazai szabályozását akként módosította, hogy a közbeszerzési szerzıdés teljesítéséhez szükséges alkalmasság vizsgálatakor az
19
.
Magyarország kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákiával szemben az Európai Unió Bíróságánál az uniós polgárok szabad mozgását garantáló 2004/38/EK irányelv rendelkezéseinek megsértése miatt. Ezek alapján Szlovákia nem tagadhatta volna meg a magyar köztársasági elnök Szlovákiába történı beutazását. A magyar Kormány által az Európai Bizottság ellen két per indult a NIF Zrt. ÁFA-kiadásaival kapcsolatban. A Bizottság egyes nagyprojektek finanszírozása tekintetében el nem számolható kiadásnak minısítette a beruházások ÁFA-tartalmát, míg a magyar kormány szerint a vonatkozó jogszabályok alapján ezek elszámolható kiadások. Az érintett összegek a pervesztesség esetén sem vesznek el, azok más beruházások finanszírozására fordíthatóak. A magyar Kormány megtámadta a Bizottság azon határozatát, amellyel az utóbbi bejegyezte az ún. E-Bacchus nyilvántartásba Szlovákia tekintetében a „vinohradnícka oblast’ Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést. A magyar álláspont szerint e bejegyzés több szempontból is aggályos, ugyanakkor ez az eljárás a felek között a megnevezés használatát illetıen fennálló vitának csak egy részkérdését tudja rendezni, a határon átnyúló borvidék fı kérdéseiben fennálló vita rendezésére nem alkalmas. A Kormány továbbá keresetet indított az „Amflora” génmódosított burgonyafajta termesztésének és takarmányként történı forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó bizottsági határozatok ellen, minthogy álláspontja szerint a termék biztonságossága komoly aggályokat vet fel mind környezeti, mind közegészségügyi szempontból, aminek alapján a Bizottságnak – különös tekintettel az elıvigyázatosság elvére – nem lett volna szabad az engedélyt megadnia. Felkészülés a 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre A 2011. elsı félévi magyar EU-elnökségre történı felkészülés kapcsán megállapítható, hogy voltak olyan területek, ahol a felkészülés idıarányosan megfelelı ütemben haladt. Tartalmi szempontból megnehezítette ugyanakkor az EU-elnökségi felkészülést, hogy két kiemelt politikai prioritás, a kulturális sokszínőség, illetve a regionalizmus kérdésében nem történt meg a szükséges diplomáciai elıkészítés, noha ezekre vonatkozóan az Országgyőlés EU-elnökségi munkacsoportja világos politikai iránymutatásokat adott, és azok az elızı Kormány tervezési dokumentumaiban, és ennek megfelelıen a trió-programban is szerepeltek. Ennek a két területnek az esetében a Kormány feladata az volt, hogy „nulláról” kezdje az építkezést: az uniós intézményekkel és a tagállamokkal a kormányváltástól az elnökség kezdetéig hátralévı hónapokban kellett megpróbálnunk elfogadtatni céljainkat, és megtalálni a közös cselekvés lehetséges módozatait. Azokon a területeken, amelyek a hazai informális rendezvényekhez, a logisztikai, szervezési feladatokhoz, a kommunikációs feladatokhoz kapcsolódnak, illetve alapvetıen a magyar költségvetést terhelik, lényegi, a végrehajtást szolgáló elırelépés az elızı kormány alatt nem történt. 2009-ben az operatív felkészülésre fordítható összeget informatikai eszközök beszerzésére fordították. Ez utóbbiak szétosztása a tárcák között elmaradt, ami hátráltatta a felkészülést, illetve hozzájárult a raktárban álló számítógépek avulásához. A feladatok feltérképezése megtörtént, bizonyos elıkészületekre is sor került, de stratégiai döntések, a végrehajtást segítı intézkedések, beszerzések elindítása nem történt ajánlatkérı és az eszközszervezet közötti együttmőködés igazolására meghatározott jogi formát, a többségi befolyás meglétét írta elı feltételként.
20
.
meg. Figyelemmel az államháztartási és közbeszerzési szabályokra, a kormányváltást követıen az elnökség kezdetéig hátralévı idıszak meglehetısen kevés volt mindezen feladatok ellátásához, ezért megfeszített munkára és bizonyos esetekben a hatályos szabályozás módosítására volt szükség az idıbeli végrehajtáshoz. Az EU-elnökségi feladatokhoz kapcsolódó költségvetést az elızı Kormány elfogadta, a 2010. évre elıirányzott 9 milliárd forintból 2,1 milliárd forint fedezete nem volt megfelelı módon biztosítva. A költségvetés újratervezése ezért indokolttá vált. Dönteni kellett a 2010-es és a 2011-es EU-elnökségi költségvetés kiigazításáról, meghatározásáról. 2009-ben és 2010 elsı felében a miniszterelnök által vezetett EU-elnökség Bizottság határozta meg az elnökségi felkészülés stratégiai, politikai irányait. Az elnökségi felkészülés kormányzati koordinációját a Külügyminisztérium látta el. Az Országgyőlés öt-, majd négypárti EU-elnökségi munkacsoportja megvitatta a felkészülés kérdéseit, és azokban konszenzusos állásfoglalásokat fogadott el. 2009-2010-ben az elnökségi stáb tárgyalástechnikai, konfliktuskezelési, stressztőrési kompetenciák felmérésén, az EU-elnökségi alapismereteket nyújtó „plenáris” elıadásokon, valamint angol és francia nyelvtanfolyamokon vett részt az Államreform Operatív Program keretében. Az elızı kormány lehetıséget biztosított a tárcáknak arra, hogy létszámukat az elnökség idıszakára szervezıkkel bıvítsék. Ezzel a lehetıséggel azonban számos minisztérium nem élt, a központi operatív elıkészítésért felelıs Külügyminisztérium pedig az így felvetteket más területekre szakosította, az akkori kormány felhívása és a kész tervek ellenére nem hozta létre az esemény-rendezvényi egységet. A kormányváltás utáni szervezési munkát alapjaiban nehezítette meg, hogy a szervezést más területre szakosodott, operatív feladatokhoz általában nem értı tisztviselıkkel kellett – a rögzített szerzıdéses keretek miatt – végrehajtani. 2010. október 25. és december 17. között összesen 105 szeminárium került megszervezésre az elnökségi szerepkörrel összefüggı tanácsi és a munkacsoporti döntéshozatalhoz kapcsolódó készségek fejlesztésére. A spanyol-belga-magyar trió újszerő politikai és módszertani megoldásokat vezetett be, már a Lisszaboni Szerzıdés szellemében. A három tagállam közösen mérte fel és állította össze a trió tizennyolc hónapos programjának elemeit. A három külügyminiszter azt 2009. december 7-én benyújtotta elfogadásra az Általános Ügyek Tanácsának. A trió közös politikai felelısségvállalását közös, tizennyolc hónapon át állandó formájú, de nemzeti színeiben félévente változó elnökségi logó jeleníti meg. A nyertes logót 2009. február 12-én közös zsőri választotta ki Budapesten. A trió elnökségi program alapján kezdıdött meg a féléves magyar program összeállítása, amelyhez az egyes jogszabályokról, uniós kezdeményezésekrıl egységes szempontrendszer szerinti, folyamatosan frissülı ún. fichek készültek. A magyar elnökségi prioritásokról az Országgyőlés 2010. október 20-án vitanapot tartott, majd azok parlamenti civil konferencia keretében 2010. október 21-én kerültek társadalmi megvitatásra. Az egyeztetések eredményein alapuló, a magyar EU-elnökség programjáról szóló elıterjesztés elsı változatát a Kormány 2010. november 10-ei ülésén fogadta el. A tervezett elnökségi prioritásokat 2010. november 17-én a Kormány és az Európai Bizottság együttes ülés keretében is megvitatta. A féléves magyar elnökség végleges programját a Kormány az Európai Tanács 2010. decemberi ülését követıen 2010. december 22-én fogadta el. A magyar EU-elnökség alkalmával közel 260 különbözı szintő (állam- és kormányfıi, miniszteri, egyéb magas szintő, szakértıi) magyarországi helyszínő szakmai rendezvény 21
.
megrendezésére kerül sor, melyekrıl 2010. július 28-án döntött a Kormány. A magyar EU-elnökségi félév alatt összesen 16 informális miniszteri tanácskozás, a Keleti Partnerség csúcs és az ASEM külügyminiszteri ülés kerül megrendezésre Magyarországon. A rendezvények az uniós követelményeknek való megfelelés, a nemzetközi repülıtér közelsége, a költséghatékonyság, a magyar hagyományok tiszteletben tartása és kifejezésre juttatása szempontjainak figyelembe vétele mellett fı helyszínként Gödöllın, egy központi helyszínen kerülnek megrendezésre. Szakmai érvek és Magyarország sokszínőségének reprezentálása indokolja, hogy Debrecen és Balatonfüred is helyt ad egy-egy miniszteri informális ülésnek. Minden rendezvényt örökbe fogad egy-egy borvidék, így Magyarország vidékei mind a gödöllıi, mind pedig a budapesti helyszíneken lehetıséget kapnak a bemutatkozásra.6 2010 nyaráig összesen 258 hazai, elnökségi költségvetésbıl megrendezésre kerülı, nem miniszteri szintő rendezvényt jeleztek elıre a tárcák az elnökségi félév idıszakára. A költséghatékonysági szempontok alapján a Kormány 204 rendezvény megtartását hagyta jóvá, amely 2010. december 31-ig, egyedi engedélyezések alapján, 215-re módosult. Ebbıl 122 a központi EU-elnökségi költségvetésbıl finanszírozandó hazai események, és 93 a (különbözı konstrukcióban megvalósuló) várhatóan társfinanszírozott rendezvények száma. Emellett van 14 olyan rendezvény, amelyet a magyar EU-elnökségnek saját költségvetési forrásból külföldön – többnyire Brüsszelben – kell megvalósítania. További 27 rendezvényt a tárcák saját hatáskörben és költségvetéssel oldanak meg. A kiemelt magyarországi eseményekre érkezı vendégek fogadására alkalmas repülıtéri váróhelyiséget a Magyar Posta Zrt. új épületében alakították ki. A rendezvények zavartalan és biztonságos lebonyolítását elısegítı akkreditációs rendszert a BM Köztársasági İrezred üzemelteti. A tolmácsolást magyar állami tulajdonú fordító- és tolmácsiroda végzi. A miniszteri szintő magyarországi rendezvényeken önkéntes összekötık és hostessek segítenek felsıfokú oktatási intézmények szakmai gyakorlata keretében. A szőkös költségvetési források és a korábbi elnökségek tapasztalatai alapján a Külügyminisztérium szélesebb körben törekedett támogatókat7 igénybe venni. Az elnökség alatt a nem magas szintő delegációk reptéri transzfere érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére újra beindult a repülıtér és a belváros közötti közvetlen buszjárat. A Külügyminisztérium a rendezvényekre érkezı delegációk konkrét helyszínre történı szállításáról kedvezményes megállapodást kötött az Airportshuttle Zrt.-vel. Az elnökségi ajándékok8 kiválasztásakor a költséghatékonyság és a magas minıségi követelmény mellett kiemelt szempont volt, hogy az ajándékok jól reprezentálják Magyarország hagyományait, innovációs készségét. A magyar elnökség a világgazdasági válság fényében elsısorban a termékek újszerőségével kíván kitőnni.
6
Visegrád, Szeged, Eger, Szarvas, Szentendre, Szombathely, Keszthely, Vásárosnamény, Várpalota, Esztergom, Pápa 7 Nagyobb támogatóink: Porsche Hungária Kft. (Audi, VW, Skoda), Samsung Magyarország Kft., Saab, Citroën Magyarország Kft., Kékkúti Ásványvíz Zrt., Budapest Airport, Magyar Posta Zrt., Malév Zrt., Microsoft, Magyar Telekom Nyrt., Streamnet Kft, MOL Nyrt. 8 Elnökségi ajándékok:„Magyar találmányok” doboz, amely néhány jelentıs magyar találmányt, innovációt, illetve tradíciót mutat be logós díszdobozban. Tartalma: golyós toll, dinamós zseblámpa, hímes pendrive, Cvitamin tartalmú cukorka. Ezen kívül többek között Herendi csésze alátét, Zsolnay-medál, Rubik-kocka, Liszt Ferenc CD.
22
.
Az uniós tagsággal és uniós elnökséggel összefüggı lakossági tájékoztatás A csatlakozás 5. évfordulójára a Külügyminisztérium kiadta az „5 let(t)” kiadványokat: „Öt éve az Európai Unióban és Lehetıségeink az EU-ban” címmel 80 ezer példányban. A "Benne vagyunk! Öt éve az európai unióban" kiállítás több hazai és külföldi helyszínen lett kiállítva. Az Iskolánk Európa középiskolai rendezvénysorozat keretében EU-szakpolitikával foglalkozó köztisztviselık, EP képviselık tértek vissza egykori középiskolájukba, hogy a tanulókkal életútjukról, uniós élményeikrıl, munkájukról és az EU mőködésérıl beszélgessenek. A Külügyminisztérium a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel közösen 2009ben és 2010-ben is állított Európa-sátrat a Sziget Fesztiválon. A magyar EU-elnökség elıkészítéséhez kapcsolódóan 2009-ben második alkalommal került megrendezésre a fiatalokat az összeurópai ügyek megvitatásába bevonó TézEUsz 2011 címő több fordulós tanulmányi verseny. A magyar EU-elnökségi szakmai kommunikáció fı felelıse a Külügyminisztérium. Az elnökségi honlap 2010. december 20-ától érhetı el négy nyelven (magyarul, angolul, franciául és németül). A weblapot a Külügyminisztériumon belül mőködı weblapszerkesztıség üzemelteti, frissíti és tölti fel tartalommal. A Duna Televízió Zrt. látja el magyar elnökségi szervezett médiaközvetítıi feladatokat. A Külügyminisztérium a magyarországi informális tanácsülések és más, magas szintő rendezvények kapcsán sajtóközpontokat állít fel és mőködtet. Az elnökség felvezetéseként a Külügyminisztérium rendszeres sajtótájékoztatókat, háttérbeszélgetéseket tartott. A brüsszeli kommunikáció segítésére szakmai tanácsadó bevonása volt szükséges. Az elnökségi kommunikáció elıkészítése során a takarékosság volt a vezérelv. A sikeres elnökség érdekében a kormány és az állami szervek törekedtek a társadalmi és a szakmai szervezetekkel való megfelelı kapcsolattartásra. Az EU vonal közérthetı módon, számos interaktív elemmel mutatja be a magyar elnökség programját, és ösztönzi aktív állampolgárságra az érdeklıdıket. Lehetıséget nyújt ezen kívül arra is, hogy a civil szervezetek és a kormányzat között az Európai Unióval kapcsolatos témákban információs csatorna legyen, érdemi párbeszédnek adjon teret. A elnökségi eseményeket kulturális programok gazdagítják itthon és külföldön egyaránt. Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója jó alkalmat teremtett arra, hogy a 2011-ben Európa-szerte megvalósuló koncertek reprezentatív módon hívják fel a figyelmet egyik leghíresebb zeneszerzınkre. Az elnökség kiváló alkalmat nyújt a magyar bor- és gasztronómiai kultúra megismertetésére.
23
