24.)

120

121

F Fa -a pritás a la ktanyában. L. Lakt anyában fa­ aprítás. Fagyás eHeni m egóvása a te stré sz ekne k. Az orr és fülek kevés

zsirral kenendők be. A láb­ ujjak megóvására a kapca vagy harisnya zsiro­ zandó be. Ha egyes test ré hóval való bedörzsölés által szek megdermednek, m itendők fel. (Eá. ) Fajtalanság katonai sz emeléleg ye k ál ta l. L. Hadi­ cikkek XXVI. cikk. Fa lv ak ba n felügyel et. L . Kö zségekben fel­ ügyelet.

Fa lv éd ő tá bl ác sk ák . Hogy a fal a fegyvertusa által meg ne sérl

iljön, a fa felakasztott fegyvernek tusal azon részére, ho l ez t a nagyságu s zöld szegélylye -hegye érinti, egy fejtábla bevont, erős kéregpapir-t l ellátott, fehér papirral áblácska illesztendő fel. (Lsz. 2/32.)

Fa m un ká so k igaz ol ványa. L. Munkás-iga­ zolvány. .JfFarkasok Pusztitása va dászati je g y nél kü l. L. Vadászati-adó mente sség. Farkassz ől ő eJ Jenszer e: gyors és bő hányás előidézése. (t:á). Fark lenyirása. L. Lófark Farpart kisebesedése. T lenyirása. estes emberek farpart­ jai közö

tt gyakran kisebesednek , vagy combjaik és hereburokjuk feldörzsölő ilyenek a legnagyobb dnek ; ennek elkerülésére az tisztas ággal éljenek, hideg vizzel mossák naponta meg az illető részeket és a partok közé minden men et előtt olajba mártott kis vászonfoltot tegyenek, zsirral ismételten kenj vagy az illető részeket tiszta ék (Eá.) Fatisztitó vessző hasbe. znál ata. L. Tisztitó vessző használata. Fák és cse meték vagy azok gyümölcseinek jo­ gosulatlan rongálása, lev ágása, kitördelés e vagy " ékünK Disz-aqegyz.

lUVV

��

kiásása: mezőrendőri ki�á�ás . � z eljdrds h ) ta!� ÓI . mdrtandó meg, ha a kiha as kozterekel vag) . koz � ­ � . utakon levő fákon és csemetéken ko vettetett el. (lVlgt. 93. §.) Közigazg. Iwtósa. g.

fák jog tala n kivágása, fás leg elő n es kas zál ón "

Il1�S vagyonának megrongálását képezi. (Mt.

fl/24.)

1890.

Fák lyá sm ene t kivitel éné l val ó koz ' " re�u" k" o d es, . ágás. tudva annak tiltott voltát: közcsend el/em kih . (Kbt. 49. §.) Közigazg. hatóság. . .. Fák lyá sm ene t rendezése, beje� ntés nel kul! �

vauy hatósáo'i rendelet ellenere : ko csend ell e III ki hágás. (Kb t 49. §.) Közigazg. hatós �g. , a, . Fed anyag-hal mo k szándékos elga zolas3, �tar­ kokba való leszórása, vagy magáncélra felhasznal ása tilos. (Kvt. 129. §.) Fed eze ti kis ére tér t járó dijak. L. 1('ISéret'l dijak. . Feg yel em . A fegyel em alatt a csa� .atban le'tezo.. füguclem, kötelességérzet és rend k osszfogal mát �� értliilc A fegyelem az eljáró rész�rol a rend léSében és a parancsok végr ha t� sában haj. keze­ thatat­ � ) lan erőt - az alárendeltek res zerol pontos eng�­ delmessé get, - és mindkét részrő} .� tö ."ény es kötelesség iránti tiszteletet a legs elsobb � onn��gta­ � gadásig követeli. A fegyelem alapJ� � a csendor.�1ek a föltétlen engedelmességre, a le kl1sm } �retes kote­ lességteljesitésre és a szolga. lat r szlet lbe � � � a leg­ szigorubb pontosságra való nevelese kepezl. (SzIgsz. 1688-99.)

Fe gy ele m és rend há bo ritás. A fegyelem és ·e .� nd tekintetében fen

nálló szabályok, pa kező áthágásai büntettek gyan rancsok, kovet­ ánt büntette�nek : l . Aki a jogerej ü birói határozattal vagy' arra, jogo­ sitott előljáró parancsával rász ,abott bu. ntete�t el ­ szenvedni tartozik és a végrehajt . . ás na k az elo l]á ru, vagy a végrehajtató parancs no� tettlege� bántaI­ mazásával ellenszegül: agyo . n löv és se l bu ntetendo, . . (Katbt. 262. §.) - 2 A bü ntetendő egyén, ha a

1 22

]23

büntetés végrehajtására kirendelt más egy szegül erőszakosan ellene, sulyos testi sér éneknek tés ese­ tében az erre szabott, d� sulyosbitott bü különben pedig 6 hótól egy évig terjedő ntetéssel, börtönnel büntettetik. (Katbt. 263. §.) 3. Ha valaki, miután bármilyen szolgálatra (az őrszolgálat kivételével. melyről a törvény külön intézkedik) megittasodás által magát annak megk kirendeltetett� telenné tette és ez által kárt okozott ezdésére kép , ittas állapotban, az ittasság miatt be vagy teljesen nem számit­ ható büntettet követett el: 6 héttől egy évig és a kár nagyságához képest 5 évig is terjedhető bör­ tönre i�élená�. (!
-

-

_

(

Fe g ye le m .ke ze lé se . A csen dőrségi testületben a fegyele� . s�lgorral, de jó

akaratulag kezelendő ; , ml.pden elo(Jar o le gy en tehát szigoru , al meJta, nyos es árendeltjei iránt gO�d de amellett oskodó. (Á. sz. h. XI] ) .

Fegy.e lm i büntetések tö rl és e. törlése.

'k"nl<.lUVV

D isz- ár iegy ze u

'-- '- '

L.

Büntetések

L.

"Fe gy elm i fenyitő jog a az őrs pa ra nc sn ok na k.

Orsparancsnok fegyelmi fenyítő joga.

Fe gyelm iIe g fenyitettek ille ték ei. A fegyelmi uton

laktanya, szállás, tábor, vagy szigoritott sággal büntetett legénység, rendfokozatszerü fog­ tékeinek élvezetében marad. A szobafogsággal ille­ bün­ tetett őrmesterek (ideszámitva a címzetes őrm tereket is) fogsága tartama alatt rendfokozats es­ zsoldjából csakis a csendőr részére megál zerü lapított zsoldilleték, továbbá az esetleges érem- és jelv ény­ pótdij szolgáltatandó ki, mely zsoldilletékből az élel­ mezésért ugyanoly napibetétet fízet be, min t szolgálatot nem teljesitő legénysé.,,; ; mig a fen a kül. maradó zsoldrész az állományilletékes őrs közétk ezéseinek feljavitására fordítandó. Segédmunkások gya esetleg alkalmazott őrmesterek és szárny-sz nán t ámvivő aJtisztektől ezen felül még a napi 40 filIérb irodai pótdij is levonandó, mely pótdij, ha ől álló az bármely oknál fogva (kivéve betegség okából illető Illsz. 13. §.) helyettesitve lesz, a helyettesités időtartam ára az utóbbit illeti meg, ha pedig helyettes nin kincstár javára esik. Az egyszerű vagy ma cs, a sággal fenyített legénységnek, rendfokoz gánfog­ atr tekintet nélkül, napi 6 fillérből álló fogsági a való az esetleges szolgálati pótdij jár ; ezenkivül zsold és igénye van az előirt élelmezésre, mely azonban a magán­ fogsággal egybekötött bőjti napokon csak kenyérből és vizből áll. Egy napi teljes élelmezésért l kor. 40 fill., I:lgy bőjtnapi kenyéradagért ped ig vonandó le a fenyitettnek zsoldmaradvá 30 fillér közétkezés javára. A fogolyzsold és élelm nyából a ezési költ­ ség levonása után fenmaradó zsoldr észlet az állo­ mányilletékes őrs közétkezése javára esi k. A fogda fütési és világitási költségét a kincst pedig egy-egy fogdahelyiség fütése ár viseli, még fejé bertől áprilís hó végeig naponta 24 ben, novem­ fillér, a vilá­ gitásra pedig télen és nyáron nap on mitandó fel, havonta utólagosan a ta 12 fillér szá­ tári bizottság nyugtája alapján, deközétkezési pénz­ csak azon na-

1 24

1 25

pokra, melyeken a fogda tényleg el volt foglalva. Aszobafogsággal, egyszerü- vagy magánfogsággal fenyitett nős altisztek és csendőrök zsoldmaradványa a család fentartására forditandó. Nősök részére az élelmezést a fogság tartama alatt is családjok szol­ gáltathatja ki . Fegyelmi úton kiszabott egyszerü, vagy magánfogság esetén a csendőrség javadalma­ zásából huzott érempótdijak ezen javadalmazás, a jelvénypótdijak azonban a csendőrségi jelvénypótdij­ és jutalmazáai alap javára bevételezendők. - A zaszlósok, számvivő-tiszthelyettesek és hadapródok minden fegyelmi eg rájuk mért büntetés tartama alatt. rendfokozatszerü teljes illetékeik élvezetében meghagyandók s nekik ugy az esetleges érem-, mint a csendőrségi jelvénypótdij-a!apból járó pótdij is kiszolgáltatandó. ( l I 1 s z. 46. §.) Fegyver:adó. Fegyveradót fizet mindenki, a bir­ tokában levő vadászatra használ ható lőfegyverek után; ugyszintén azon fegyverek után, melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek őrizésére alkalmazott segédjei, vala­ mint mező-, szőlő- vagy erdőgazdaságban alkal­ mazott csőszök, pászto rok és erdőkerülők birtok ában vannak. (Fvat . 2. �.)

Fegyveradó jövedéki-kihágás eseté ben ház­ kutatás nem eszkö zölhe tő. (30683. V/b. 94. bm. r .) Fegyveradó-jövedé ki kihágáso król, melyek

nincsenek kapcsolatban vadászati kihágással, a fő­ szolgabiróhoz beterjesztendő jelentéssel egyidejüleg az illető községi elÖljáróság is közvetlenül érte­ sitendő. ( 1 40351V1I . 90. bm. r.)

Fegyveradó kihá gás ból ered ő - birs ágo k el­ osztása. A b,::fitetett birságok egyharmada a jelentést tevőt illeti meg. (Fva t. 49. § .) F�gyvera dó-m ente sség . A fegyveradó fizetése , alol kIve�et�el<: l . a� uralkodó család tagjai (Fvat. 4.

�.); ..2.

nyIIvanos gyüjtemény ekben, közhatósá goknál orzott fegyverek; 3. emlék- vagy családi ereklyeként tartott fegyverek; 4. magánosok oly fegyvergyüj--

'k'"nK

e Disz-árlegyz u

lVVV

.--

•

•

teményei, melyekben már használaton kiv�l l �vő, . régi szerkezetü fegyverek tartatnak; 5. a kIzarolag céllövészetre használt fegyverek; 6. a csendőrök­ nek, állami rendőröknek, törvényhatósági, városi-, állandóan alkalmazott községi rendőröknek, fegy­ őröknek, pénzügyőröknek, a vasuti őrök ugy kincs­ tári mint magán, de tisztán közbiztonsági célra használt fegyverei (39975/V- 1 O. 1 89 1 . bm. r.); a dohánybeváltó hivataloknál alkalmazott raktárőr� k , fegyverei (3887 1 / 1 88 1 bm . r.); 7. a felesketett erdo­ tiszteknek (az erdőszámvivőségnél alkalmazott tiszt­ viselők szintén erdőtiszteknek tekintendők ( 1 5 154/VII. 1887. fm. r .) és a kir. erdőfelügyelőségi sze�ély­ zetnek szolgálati használatra rendelt fegyvereI (a nem szolaálati használatra rendeltek adókötelesek, (65 1541VII. 1 887. fm. r.); 8. az erdőőröknek fegy· verei, azon esetben, ha ezen egyének az 1 879. XXL t. c. 37. §-ában megszabott minőség alapjá� I�ttek , honvedseg tIS t­ felesketve; 9. a közös hadsereg es � jeinek és a legénységnek va� á�zatTa nem , has�na�t fegyverei; 1 0. puskamüveseknel es lofegyver�.ru�o�n?l eladásra szánt fegyverek. (Fvat. 5. §.) A kozsegI es , , magánoso k által tartott mezőőrök Werndl-fele (golyos) fegyvert adómentesen viselhetnek. (23806/ 1896. fm. r.) Fegyveradóra vonatk ozó adóév. Minden év augusztus hó l-től a következő év j�liy s 3)-�� . .. ,

Fegyveralkatr észekkel vaJo ell �tasa �z o�sok­ nek. A gyakori pótlást igénylő all�atreszekböl mlOde, �

őrs megfelelő készlettel láttatIk el a . g�zdasagI átalány terhére, melyek kimutatásban nyIlvantartva, az őrs pénztár-asztalában őrzendők meg. A gazda­ sági átalányból e célra kiadott összeg nem he! ye­ zendő kiadásba hanem a fegyveralkatrészek kesz­ pénz gyanánt �zerepelnek. A készletből ki�dandó alkatrészekért befolyó pénz, az átalányszámlakonyvbe való bevételezés nélkül, a gazdasági átalány I?é�z­ tárba helyezendő. Az elhasznált alkatreszek potlasa közvetlenül a pótszárnyparancsnokságtól kérendő, Ha az utánpótlásért a csendőr okozható, az alkat-

J' I

"'" /.

:'11:1 ,I 1(·glflll,dl·"I"

/,Aoldi(TY/I"Jd"'1I :I/, illl·jI', '"wIllIL (e ,1<11. "1/' , ) l' ('IHI/'II' 'I oldl;'d,I'" I('VOII:I h" J""P yv, .. h, (OHlllpl IlJt'J�t',vIIIHt. L. ( ('lId/i, 1.111�::'iI�dll;t�' ViiIc', I( 11("1'1" (' I "�yV( rhl"'\IIU.HJ UJ"low UJI'J "'1,1 Vo,'· c·: Id;z lií/lnll!'HIV ('/11'111 Idll�I':I, (1<111. IIJ L,) {(II, I .'II, I'. , '

:

IUIIri.wl!:.

•

FI v,yV('I'CHcíVI 1< 1)('1. '1'01.111411. A 1 PI'I"IIyHI"I'/ /.0 II(11<"all II rlWiI olwll I/l�:I'I', It'vyv('/I'I< (,l/illll'ItI:1 will eiig IH'I, ,jlllzva 1(·�:yl'lI. 1�1.(·1I IH'r, Im:dll1 111'11111111/1 1 Ilk �IJ)llyi"c'11 (III, IIol'Y :1 k:tl ltl""lyol< ('., 11I ,'IPI z )V Jol y ok líVI' VII1I'IIIIII ldl( ( :tI Jdllllí'.:dJl< (A. '/., lJ, IV /:17, ('H 1" 1:(' 'yvI'! ttl. :1. t?) h KYVI'/'('K ífol'hollll II (IIWIl 1.01111" II (' ('1111 "'l'Iwk 11I1:dlk, rÁ, '1.. II. IV/tl,) !" ' Jly y c; rcHlífol'lwluf IH Will!' l', II '('IHl/if/wk , IIIJ :IIII<. (1\, HZ. h, IV/,t) I", gyvI r('/( m/k '.1111 IIIk"IIII 11.(1 II. L. I'('I'YVI', II" /,11M n I vj"I:n'!J;ljlfl :1. FI'1'Yv(''''''< IHI/(IIII"IOZ /JI'1tJ lIl1í 1111',,1011 V ,,6 h fllfl..J1 (,{II t '" /lJi lW/. ;I IOl'Ir:d:dJ;I/" íI III :'lv:II vflHY , , H/,1I10Ilyny,t1 , VIdo, (!lI'H iti 1',""IlII:""" :I I .. V :l.1�'11/ lill , IHIII !i/o , (Á, 11'1.. h. IX/I.)

,c,

•

F(,V;Yv( n-k ld- 1.11(- (', I'Judlt II f()J'�III()lIIhlt �1f)ZltfUJSI I�H ('/ zl,lIllfl (1"1 VO IJ , U ozl, r('ud('/I'I /JHlro H V;II'Y 1(('r(�HI(('d{í filii'" III/·j.! ZI'trr'· H' fil1:1111 , ('lll'/lJ kl IIflj.!flH, (f{lit, :1.1, �.) /(/" !d/'{i.',"';I)sr ll'

:

J

I'v.yv(·rt�k If llml(ln H1.f!lI/f('HU k1Irlllflllyrr'/lc/I' II·j M1:d II/If/JJ /t/I,' III'II: MI:IIII I 1/1'11 klJl/I ' �/11I (KIII :Itl. �,) /(/,. Id, ri:, Mni.wII: "

J

•

I J�yv,'n:1f /tlc'V;dlio;uli/úll' VII l'IllJl' "'ti J'y_ JIyuJ. l/II'VII :1.010(1 '''VyvI�(I'k v , tH d II.( lj /,t 1/ l' 1', , /!Ol 1,1111'1, lllkl/d( : . IIIgm,(1ImJ :,k:IH1.I:dwtl, V'I 1'/11111 rI/lI�'YI y;d MlliilillUlc (J·I·VYVI'IIIf. 'I ti ) '

0

'

, J 1 �yV( n'k,

'

melyl·kll(·1f fur/fl II flIlvu VMI lJilIIIH:'!j'1 "IlVI�d(.ly 1/1"/1,(11 ld' ,:l.IJ{·,W Iq"M:t.IIII'/,\ v:Wy 111/$';1101'1":1 IIOZ;I1I" ', /'11' '" 1 1,11(,11-1, (Kll/. '101 I�,) /(", /dUf,'fIJ //lJ-;I(," '

'

�!;'�K�(' m; M("

; fili";,,

I

'

11/ ,11\

'Y'

'

Y, I I I I Y

.""

,

.

/

:

I q�YVl ll'lI

VIII,',

/01,

IH'

:"'(" ':1,1',,,

jtllll:,lIIn),',rlu

/l/lPsohh IIlt IIlIyll I' J' hl II tlUHul it) : :'ti I IIIII ,,11,'111 II II dl/::I' , (1\1,1. '11

I z, fl. " ,z"""I,,IIlI,If(, I ('HyVI I (,k IIl1ul. A II'VV,'II /.IIllIlIulwllltl, Id:'", :1 III/YVI'IPI<, I Illik , \ Iwl( 'dll I: I',Jo 1,1,,'11',17 Ht"I, IJI'z Id'JI"II, Ic v(1II',"1, 11/,111/111 PI tli" Idll' VIII'Y '1IlIVyvy:d 1111'1" ,'1.11111111111' 11 ' VMwlill1l 1'/IIIJ'YI:y:iI 1I111:d iIlIK/III'wllde / , Itl.:I/II'1.J:1 11'1/'11'1 II "'ill, (Á. í'. ll. I V/ll,,) F,'I'YV( /f'l< I Hll"'j( l· ld It Ill.f qlY,I/J lj, ly,'" '1'li'lJ, Il'lIf('lIj"k, III/I :1 Il'l'yvl'l v(ll lll'/I , l' (lII'Kl' '.

h"ldd 1111'1' 111''', "'IOrlll'l, (I, II'. . 1 / /0) I'I'�I yV(·f ( Ilu·l.yl:tl I. A (0 I'/ld {', ) "'"YV/'I I"J UVY l/l Iy"u(' 1'1, 1111I'Y II', "1I'ld",,IIII' /J,I IId,lIld,,'1 11/1:'1'01 1)1111 10"'/.111"1 1I'I�yl·". (I ,K/'. :'/::1.) (' IIv",v,I'llt mCH" .1.(,1/11"/ '.1.. e,Y,I, I I Ry v l "( lill IlI'ly!'l< ""'pld'",,'IIJ{' II' " "I �, rv/'" H ('1'/.: :1 IllId /'1('1', IIl1dJI '11"(( IZI t, II .. ti

o('pl/'II'«('II" I , ,Ii c·lh·,.1 l, ill" fl , It VI I d. 1'('V,JV1 li .iltj II IlIIlJ 1/'/'1'/', :1 lI:ld/ "'111'1"1" 1',1' J V,II:y II lln/lvtll I\("V, '%UIHHIK;'II:I/II I(,VI'" V;'I'Y .1 Illi J:dl'-ldIO/, p,'I, I/ld,I 1,.ldlllZ, v' ' Vy :1 'Z:III:IIJ {III//I ''''lllllflllylllll , , , J 111.1', I'Wild :"1':1 I' ldl fill, 11111' Y II Iwltlv/l I }1l111l111 ;1I1.d",tll /II' 1·IJV,. .d,·IIIII'Klwd\(,I< h:l /I , .. /I·kllll'lIyl I'ild( 11'llf" / ,du :1 1I/1'VIl)t!('III.. IdÍJ" ,
�,);

llld ;1 h:ld( 1'1,1/1'1 II11'1ri 1'1/ 1(1I1i lil/llJ K'l.I'JI'I' /I' "H11hl,,, (Illk, t1!,:1. 1(,), :1)( ti 111I1I(1'1.1'III'J IIJI'I'H' I/ J,"'IIII- Id.llJ II /';11 hu 1'1'1', 1111 d " IWI�II" .1'1 J, v:"'y' ti 1lll"vid (ti' l ifI 'I.líld 'III' M, :I If,til IIld/íl, lIlIJly 1111'1' I/.lil,I,II, 'J/11V/1ldd v'IJ'Y ,d,ill (I WI Iwly l ("bl'lI kHI,'YI'II'1iJ:tl J II, v:lI'y IIl1lHtl< II 1:1 ''':1/1/'(1 I' V:lltV IIlflllld 1 ll" ll' "fl/llllk(" H'ldlyl lIylJjt. (IHle tlbo1. 1(.) R/I

Ili, VII"y, ),,:t(. • "y,yVI

II

"1

l,

VI�f 'v.'·1 lcl�V( I ti: 1'/1 II ld', ,'IIVIII'/. III/IIJI/II,I/III!l1/ II:II,I,IIM:I V"'VI''', ",,�� y I v,'·dkliJ .. II''I.f·'', (.�, MIl 11'1,111'''/'' (,ll VIII'Y IldUtJJllk I' Id,/I'II'/'I'" (il' Idl',J /1'/1111'111(' ti 1 �k/"'l.liJ,' I W' 011/1 ,,.);

129

1 28 aki védkö telezet tségét kikerü lni töreks zik, az által, hogy az osztrák -magya r monarc hia területé t el­ hagyja, vagy az ujoncoz ás folyam a a latt az os� ­ trák-mag yar monarch ia határain kivül tartózkod ik (Btk. 450. §.) ; a�i magát megcs ?nkitja vagy sz� n­ dékosan olyan aIlapotba helyezI, melyben a ved­ kötelezetts ég teljesitésér e képtelenné válik, val a m i n t az is, aki a védkötelezettne k megcsonkitását vagy a szolgálatra képtelenségét eszközli, vagy erre m int részes közremüködik, továbbá az, aki ezen cselek­ ményt a katonai szolgálatban levő személyen esz­ közli vagy abban mint részes közre müködik (Btk. 45 1 . §.); aki a hadsereg, haditengerészet vagy a honvédség szabadságon l evő, vagy a tartalék­ hoz, póttartalékhoz, vagy a szabadságolt állomány­ hoz tartozó tagját arra csábitja, hogy a behivási parancsolatnak ne engedelmeskedjék, ha e cselek­ ményt béke idején követte el (Btk. 452. §.); aki a hadsereg, haditengerészet vagy a honvédség tagját béke idején szökésre csábitja (Btk. 453. §.); aki béke idején a hadsereg, haditengerész et vagy a honvédség tagját, akiről tudja, hogy m egszökött, szökése alatt magánál vagy felügyelet e alatt álló helyiségb en tartja, vagy annak l appangás ra vagy menekül ésre bármiké p segélyt nyujt (Btk. 454. §.); aki az állam hadi erejére és hadi védelm ére vo­ natkoz ó intézke déseke t, tárgyakat, m elyekrő l tudja �agy tudhat ja, hogy titokb an tartan dók, valam ely h lalom megsz egésé vel, vagy félrev ezetés szinle les vagy másn emü fondo rlat által béke idej é n is azon s�ándé kból kéml eli ki, hogy azok ról más állam ot érte­ sItsen (Btk. 4�? §.) i aki az osztr ák-m agya r mona rchia fe�y� er�s , e�eJen ek a �lásár ól, moz dttla tairó l, erejé ről és , muko�es er 0 l, az erod ök és eröd itvén yek állap otár ól , . ugyszlI.lt� n a}egyverek, h � di szer ek és szerelvé nye k , � a y él elm l szer m �n �y�s�gero ek holl étér ől, m eny ­ ':', & , , �Ylseg�.rol �. m,mos eg�ról yagy szál litás áróI , miu tán az l l � n � m y "koz iese k mar eltIl tattak , vagy a köz lése k mi­ nos ege boI vag y a fenforgó kör ülm ény ek ből belá that ta, k nK ze u gy árle D isz' '

lVVV

---

•

•

hogy közlése által az állam érdeke sértetik meg valamely közleményt sajtó utján tesz közzé, a mennyiben a közlemény nem a kormány által nyil ­ vánosságra hozott tudósítást tartalmazza (Btk. 456, §.); aki háboru idején vagy a l1adseregnek, vagy a hadsereg egy részéntk hadi lábra helyeztetése után, a haderő részére eszközlendő száll itás iránt va la­ mely hatósággal kötött szerződést nem teljesíti, vagy azt nem a szerződés határozványainak megfelelőleg teljesiti ; azok, akik a szállitó részéről elvál lalt köte­ lezettség teljesitését, a z azzal kötött szerződés által és a cél tudatával, mint alszállitók, részben vagy egészben elvállalják, ugyszinten a m eghatalmazottak vagy közbenjárók is, amenllyi ben a száll itás elmu­ lasztása vagy nem kellő eszközlése körül gondat­ lansággal terheltetnek, - a fuvarozók, valamint a fuvarozási intézeteknél a lkal mazottak, ha a katona­ ság vagy annak részére, a hadi szükségletek el­ szállitása, szándékos cselekvésök vagy mul asztásuk, vagy pedig gondatlanságuk következtében, vagy nem, vagy nem kellőleg eszközöltet heti k. (Btk. 457 . §.) Fegyvergyakorlat, kard és szuronyvivás leg­ alább hetenkint egyszer, lehetőleg minden egyes egyénnel okvetlen előveendők. (Irányelvek.) Fegyverhasználat a célnak megfelelően. A fegyver használatánál m indig szem előtt tartandó az elérendő cél, t. i . h ogy az ellenszegülő az ellen­ szegülésre, a menekülő a m enekülésre tétes�ék képtelenné. Ha a cél enyhébb fegyver alkalma, zásával , a karddal vagy szuronY'1yal elérhető, a lő­ fegyverhez nyulni nem szabad. (A. sz. h. IX/2.) Fegyverhasználat ellenszegülő embertöme­ gekkel szemben. L. Ellen szegülő embertöm egekkel szem ben követendő eljárás, Fegyverhasználat előtt alkalmazandó eny­ hébb eszközök. Az enyhébb eszközök, a m elyek a csendőr által a fegyverhasználatot m egelőzőleg ha lehetséges - a lkaI mazandók, a következők : J. .­

ellenszegülés vagy megkísértett tdmadds esetében.' a)

Csend{irségi Lpxicon,

9

] 30

13 f

para ncsoló hangon intézett intés, b) elfogás, c) megbilincsel és és .s� ükség esetén k�nyszereszk?­ zökkel való elszál htas (esetleg kOCSIn vagy mas szál litó eszköz segitségével ; 2. megkisérlett meg­ szökés esetében : a) p'arancsoló hangon intézett inté s, b) a megszökőnek üzőbe vétele, c) netal�.n közel levő egyéneknek felhivása a szökésben l evonek el­ fogásában való közreműködéshez. (Szolgu. 65. §.)

Fegyverhasználat fegyverte � en e! lensz.e�ü­ tőkkel szemben. L. Fegyverhasznalat vegrehajtasa. Fegyverhasználat felfegyverkezett ellensze­ gülők ellen. L. Fegyverhasználat végrehajtása. Fegyverhasználati jog. A szolgálatot teljesitő

csendőr fegyverének használatára min jenki ellen jogosítva van : I . aki a csendőrt erőszakosan meg­ sérti vagy megtámadással veszélyesen fenyegeti ; 2. ha a tettenért gonosztevő vagy alapos gyanuval terhelt egyén felfegyverkezve lévén, az el őzetes fel· szólitás dacára, magát önként meg nem adja, vagy esetl eg védett helyzetéből előjönni vonakodik ; 3. aki figyelmeztető utasitásainak - őt szolgálata telje­ sítésében meggátol andó - tettlegesen el lenszegül ; 4. aki, mint veszélyes gonosztevő, a csendőrség által letartóztatandó vagy letartóztatás végett üldöztetik, elfogatik vagy őrizete alá adatik és, bár erőszakos ellentállás nélkül, de a megállitásra célzó fenyegető reákiáltás dacára el fut, ha visszatartóztatására más mód nem létezik ; 5. aki háboru vagy ostromál lapot idején magát gyanussá teszi és a felhivásta, kielé­ gitő válasz nélkül elszalad. (Szlgu. 1 1. §. ) Fegyverhasználati jog áthágása. A fegyver-: használati jog minden áthágásáért a csendőr szigo ru felelősségre vona tik (Szlgu. 64. §.) Fegyverhasználati jog körülirása. L. Feg y­ verhasználat végrehajtása. Fegyverhasználati jog magyarázata. A fegy­ verhasználati jog részletesebb magyarázatául a kö vetkezők szolgálnak : A szolgálatot teljesítő csendőr fegyverének használatára mindenki ellen jogosítva

, .

'kün K

D isz-aqegy ze

lVVV ••

-

•

•

van : " Szolgálatteljesitőn ek " a csendőr nemcsak akkor tekintendő, a m időn vezénylés folytán teljesen fel­ szerelve áll szolgálatban, hanem akkor is, ha a Csendőr szolgálatilag való fellépése" alatt előirtak é rtelmében - bár csak karddal is ellátva - szol­ gálatilag fellép. - A csendőr csak "fegyver�", azaz csendőrségi fegyvert van jogositva használni ; más fegyver pl. vad ászfegyver (nem csendőrségi), forgó­ pisztoly, kés, tőr stb. használata nem eshetik a jogos "csendőrségi fegyverhasználat�' fogalma alá. - . A , csendőr a fegyvert "mindenki" ellen hasznalhat]a, tehát társadalmi áll ás és szem élykülönbség nélkül és igy tekintet nélkül arra, vajjon az illető gazdag vagy szegény. ur vagy pór. - l . A ki a csendőrf erőszakosan megsérti vagy megtámadással veszélyesen fenyegeti : " Erőszakos megsértés" alatt csakis tett­ leges bántalm azás é rtendő és pedig akár valóságos fegyverrel (pisztoly, puska, kard, tőr stb.) vagy az életet avagy a test épségét veszélyeztető más esz­ közökkel (bot, szurony, fa- vagy, vasvilla, kés, balta, fejszével) akár puszta kézzel (ütés, lökés), va�y kővel való dobálással. Csak szóbeli m egsértés, SZI­ dalmazás, káromlás a fegyverhasználatra semmi szin alatt sem jogosít. "Támadással való yesz�lyes feny� ­ getés" alatt oly magaviseletet kell ertem, melyne�­ fogva, a helyzet összes körülményei folytán, attaI kell tartani, hogy a csendőr erőszakos m egtámadása azonnal be fog következni ; pl. mikor valaki fegy­ verrel vagy az életre, illetve a testi épségre veszélyes más eszközzel, vagy akár csak puszta kézzel, d � kétségtelenül támadó szándékkal, a csendőrnek neki megy, vagy annak fegyverét megragadja oly célból� hogy a csendőrt megrohanja, megüsse, megsebe­ sitse, vagy mi kor valaki lőfegyverrel a csendőrt célba veszi, követ ellene való dobásra, vagy más tárgyat ellene való Utésre emel stb. - Minden ily esetben� ha a körülmények engedik, a fegyverhasználatot, annak bekövetkezésére való előzetes figyelmeztetés előzze meg. A támadással való szóbeli fenyegetés 9*

1 33·

1 32

önmagában nem képezhet okot jogos fegyverhasz ­ nálatra, mert nem tekinthető közvetlenül veszélye:.­ nek. , -- Erőszakos megtámadás vagy ilyennel való vesz el yes fenyegetés eseteben is szem előtt tartandó, h 9gy a �egyvert használni nem szabad, ha a szán­ dekolt tamadás elháritására, vagy a megtörtént tá­ madás ismétlésének megakadályozására, a támadó­ n,ak vagy fenyegetőn ek tám adásra képtelen né téte­ lere, de egyuttal az illetőnek ily esetben mindenkor eszközlend b elfogására és előállitására is m ás m eg­ � ngedett . enyhébb eszköz áll rendelkezbsre . - Meg­ J.�gy,ez!etIk. �ü!önben, hogy a jogos védelem a csend­ omel I S kJzafJa a cselekmén y beszámitás át a m iért a csendőr, ha a jogos védelem korlátai kö �ött, bár n�m � " Fegyverhas ználati jog" l . pontjainak fel­ tete�el al� tt - Öl�, v � gy sebesite tt m eg valakit és pedig akar csen �? rsegl fegyver rel, akár m ás fegy­ v � rrel vagy eszkoz zel - nem bünteth ető. - "Jogos ve ?elem" az : mely akár a saját, akár m ásnak sze­ mely� vagy va�yon � ellen i ntézett , vagy azt fenye­ . geto Jogtala n es kozvetl en m egtáma dásnak e lhári­ tására szüksé ges és igy jogos védele m csak akkor , � elelme zhető, ha az i llető személyekne k az időne k es helv � ek .m.� nő� égébő l a megtá madá s m ódjáb ól � . m vagy mas korul enyek bol. alapo san követ kezte thető hogy a � sendő r az élet, a testi épség, a slem élye � .sza� �dsag , vagy a va �y? n ellen i ntéz �tt jogel len es . krol való elhá­ ��bt am �dasn ak maga rol vagy maso nta�a vege t� csak a szük sége s véde lemm el é lt. A Jogo s vede lem határaina k h irtel en m egle petés m.�gzav al:odá s vagy ijed tség ből való tulh ágá sa ne � bun tette hk. q o � da!lans ágb ól ered ő ily tulh ágás a � onb a � , a koru. lmen yekh ez képe st, m int az élet b ��tons a�� vagy a test i bizt onsá g elle ni véts ég, bun tette tJr.: . - 2. Ha a tetten ért gonosztevő vagy

(1lapo� gya nuv al �e�lzelt egyén felfegy verkezve lévén, , as oz elozetes fe/szold dacára, magát önként meg nem . (1dJ�, vagy esetleg �édett helyzetéből előjönn i von a­ kodik: "Go nosz tevo k " alatt csak a btintettet elkö , .

' kün K

D isz-aqegy ze

lVVV

.--

•

•

vetett egyének értendők, nem pedig oly egyének, kik csa k csekélyebb sulyu büntetendő cselekmény­ nyel terheltetnek. " Alapos gyanuval terhelt egyén " alatt azt kell ért �,ni, kire �é � ve alapos gyanu létezik,. hogy gonosztevo a fentI ertelem ben, nem pedig oly valakit, ki csekélyebb sulyu büncselekmény bár alapos gyanujával van terhelve. - " Felfegyverkezett" nemcsak azon egyén, kinél fegyver (lőfegyver, kard. tőr), hanem az i s, kinél m ás oly eszköz van) m elylyel em berhalál vagy sulyos testi sértés könnyen elő­ idézhető .pl. nagyobb kés, fejsze, bárd, vasvilla stb. 3 . A ki figyelmeztető u tasitásainak - őt szolgálata teljesitésében meggáto/andó - tettlegesen ellenszegül :

Ezen pont esete akkor forog fenn, h a a csendőrnek szolgálati teendőinek meghiusítását célzó tényleges ellenszegülést kel l m egfékezni, tehát ha valaki a c � endőrt egy bizonyos, már m egkezdett vagy kilá­ tasba helyezett szolgálati teendő foganatositásában, előző figyel m eztetés és utasítás dacára, tényleges ellenszegülés által m egakadályozni törekszik. Csupán szóbeli vagy oly ellenszegiilések, melyek más m eg­ engedett módon is m egtörhetők, vagy hatálytala­ nokká teh etők, fegyverhasználatra okot nem szolgál­ tathatnak. - 4. Aki min t veszélyes gonosztevő a

cSendőrség által letllrtóztatandó vagy letartóztatás , � egett üldöztetik, elfogatik, vagy őrizete alá adatik e�, � ár erőszakos ellenállás nélkül, de a megállitásra' celzo fenyegető reákiáltás dacára elfu t, ha visszatar­ tóztatására más mód nem létezik : E pont alapján

csak azon veszélyes gon osztevő ellen alkalmazható a f � gyv.er, ki a csendőrség által elfogatván, vagy � ekl ml11t fogoly m egőrzés, illetve elkisérés végett at,a datván, 'vagy elfogás végett üldöztetvén vagy egyéb­ k� pen elfogandó lévén, bár erőszakos ellentállás nel �ül, de a m egál litásra célzó fenyegető rákiáltás dacara elfut, azaz megszökni vagy az elfogás elől menekülni igye kszik. - " Veszélyes gonosztevőnek" az az egyén tekintendő, ki az illető biróság által,. IlJely őt a csendőrségnek őrkisérés vagy m egőrzés

1 34

135

-végett átadta, vagy az elfogás iránt felhivást vagy megkeresést i ntézett, ilyennek m egjelöltetett, vagy a z a büotettes, ki egyátalán mint a közbiztonságra különö�en veszélyes egyéniség ismeretes, vagy aki sulyos tJíí ntett, pl. gyilkosság, rablás, gyujtogatás, <emberölés, betöréses lopás stb. elkövetéséve l ter­ ,heltetik?<M ás foglyot vagy elfogatand ó egyént, ki nem veszélyes gonosztev ő, ha elfut vagy másképen m enekülni törekszik , a csendőr serényen üldöz n i "tartozik és igyekezz ék a z ilyeneket is elfogni, d e a z ilyenek ellen a szökés m eghiusi tása végett fegyver t használ ni nem szabad. Veszély es gonoszt evő ellen -szökés i kisérlet m eghiusi tása végett is csak akkor sza­ bad fegyvert haszná lni, ha visszatartóztatá sára, illetve ,elfogására más mód nincse n és ha ő a visszatartásra .célzó és fegyve rhaszn álattal fenyegető rákiált ás dacára, a megsz ökési kisérletet folytatja; de ily ese­ tekbe n is m elJőze ndő a fegyverhas ználat akkor . ha ez által előrel átható lag más - nem része s e mber élete veszé lyezte tnék, a m iért az ily mene külő vezélye s gono sztevőre lőni nem szaba d, ha a lövés célt tévesztve, más ártat lan embe rt érhet ne . Ha tehát .a csen dőr által letartóztatott, neki őrkis érés vagv őrize t végett átadot t, vagy által a elfog ás vége tt ü't'­ {Íöző be vett vesz élyes gono sztev ő, bár erős zako s -elle ntál lás nél kül , elfut, szök és illetve szök ést vagy .az elfogás előli m enek ülést kisé rel meg , a csen dő'r �rő s, para ncso ló hang on " a törv ény nev ébe n" szav ak előr eb�??átásával, kiált son rája, hog y álljo n m eg, mer t kulo nbe n elle ne fegy vert haszná lni és reá lőni iog, egy idej üleg azo nba n gyo rsan sies sen a m eo-­ 'szö kő utá n, hogy a �� . lehe tőle g elér je és m egfog­ hassa. Ha azo n a taJe kon , a merre a szö kő men ekü l, emb er l at� ató� , ar �a is �eák iáJt ani kell , hogy állj a a gon osztevo �tJ � t ,es f� g]a m eg ; ha ped ig a cse ndő r azo n m eggyoz ode sre Jut, hogy a me gsz ökö ttet sem ma�a, sem má sok segitségével nyo mb an kéz rek er i , es, akk or állj -tem � em kep on meg és ha a és álta l .m ás artatlan em ber éle te nem ves z é lye ztelöv tik, m eg_.

, .

'künK lUVV "-.- '

Disz- aqegyze

felelő helyzetből célozzon nyugodtan és lőjjön. Ha a csendőr a m enekülő gonosztevőt annyira m eg­ közeJiti h ogy szuronydöféss el vagy kardvágással elérhet( d e m inden erejének m egfeszitésével sem képes azt annyira m egközeliteni, hogy kézz-el meg­ foghassa és n in csen m ás mód a szökevény elfogá­ sára' a fenyegető reákiáltásnak , ha lehetséges;' ismét­ lése után, szuronydöfést vagy kardvágást is alkal­ mazhat a m egszökő további m eneküléséne k " meg­ akadályozás ára. H elytelen lenne, ha a csendOT az utolérés valószinűsé ge n élkül, az üldözést saját ki­ merüléseig folytatná vagy nagyobb . t �volsá& ra " en­ gedné m en eküln i az üldözöttet, mielott re� l�:m e ; m ert a kimerülés által elvesztené a nyugodt es biztos célzás lehetőségét, nagyobb távolságra pedig a lövés találása bizo nytalan. - 5 . Ak{ háb �r1f vagy os.tr? m­ állapot idején magát gyanussa teszl es a felhlvasra kielégitő válasz nélkü � elszalad: .Ezen pont re � del­

kezései az oly egyenek ellem f �gyyerhasznal,atra vonatkoznak kik magukat háboru Idején, ellenseges viszonyok k Özött, az állam hade �eje ellen � lkövetett büncselekm ényekben pl. kémkedesb en teSZIk gyanu­ s akká. (Szlgu. 66. §.) Fegyverhasználatnál alkalmaza ndó � rélyes­ ség. Habár m inden fegyverha sználat alkalma � al le­ h etőleo- k i méletese n kell eljárni és emberele tben vagy � testi épségbe n nem szabad szándékosan vagy m eggondolatlanságb ól a feltétlen ül szükség esnél n agyoeb kárt okozni, másrészt m égis a fegyvert a szükség határain bel ül, férfiasan és erélyesen � ell alkal o mazni oly célból, hogy az ellenfél azonnal tam � dásra k�ptel enné tétessék, az el1enszegül és megtöresse k, ve­ , szélyes gonosztevőnek szökési kisérlete alkal mava! ped ig a szőkés illetve m enekülés folytatása iehetetlen ne tétessék. Ism ételt gyenge szurk � lás a , sZl!ro � ynya l , , vagy g,y enge vágás a karddal, löves . celzas nel � ul vagy csak m egije sztés céljából, rendszennt er� � m � n�telen! sót az ellenszegülőt m ég inkább felbátont]a es mgerh - tehát feltétlenül m ellőzendő. (Szlgu. 67. § .)

1 36

1 37

. Fe �erhas.ználatnál követendö magatartá s. Hlggadtsag, tapmtat, körültekintés általában ész­ szerü eljárás nem ajánlható elégg é e tekintetben' miután sokszor elegendő egy m eggondolat lan szó elham � rk � dott !ll ? zdulat, hogy az a fegyver idő előtti " hasznalatat eloldezze. A legmakacs abb es legkono­ kabb w�n �szt �vő se l�gy� n képe ? a csendőrt hig­ gadtsaga bol klsodorm ; ovakodje k a csendőr bárki ellen is f,egyverét m eg nem engedett m ódon, pl. fegyvertus�va� való lökdösé s, taszítás vagy ütésre stb. haszna lm. S �o �osan a s 7abályok szerint eljárva , az ugynevezett kezl tusa csaK a legritká bb esetben fordul � at elő, azt I1)egelő zni és lehetetlenné tenni a csendo r feladat a. (A. sz. h. I X/ l .) A csendő r midőn a "Szerv ezeti Utasítá s" l l . §-ában m eghatá rozott esetek b � n fegyvert haszná lni jogosu lt, fegyverét csak a � k,O � , l�letve azután haszna lja, amiko r a veszél y , a az e.han tasa E1 :n � e? elmes ség bi ztosit ására , a z ellen sz egule s m egtor eser� , a . m e� szöké s m egaka dá­ , . nyes Jyoza, sara vagy az egyeb torve cél eléré sére , 11e enged al,k� l mas es ett enyhé bb eszkö z rende l ke­ ! � zese :� nem ali, I�le tve miután minde n ilyen enyhé bb � szkoz alkal maza sa eredm ény nélkü l mara dt s akko r I S . még a lehető kimé lettel járjo n el. A lehet ő ki­ mele t"" alat� az ér�en dő, h ogy a fegyve �t hasz náló . csend or szand ekam ak csak arra szaba d irány ulnia h ogy � táma dót, illető leg ellen szegü l őt a tám adá � , f� lytat �sara yagy az ellen szegü lésre , a m egsz ökni to,rekvo v� szely es gon � sztevőt � edig a m egsz ökés re keptelen ne teg�e . E �. nelfo gva es ame nny iben a vi­ szon yok enge dik, elob b a kev ésbb é vesz élye s fegy­ ver , (ka�d vagy � zuro ny) hasz nála ndó , ami re nézve hat aroz o befo lyas sal még az is bir, vajj on az aki elle � a . fegy ver has zná land ó, szin tén fegy verr � 1 és ped l � m l.lyen nel, vagy test i sért ést oko zha tó m ily­ nem u m as esz köz zel �� n ellátva. Elle nsz egü lése knél va �y . vala m � ly cse ndü r e llen intézett tám adá s nál uto ? bm � k ml11 den eke lőtt arr a kel l tör eke dni e h ogy . az elle nál lás ra, az Ille tot illetve tám adá sra , 'ese t leg . . ' \Ü.1n K 1.é r eg y -a } D \S1.

l VVV

••

-

•

•

megszökésre képtelenné tegye. Ehhez képest lehető­ leg azt is fzámba kell vennie, h ogy m ilyen fegyver .és mily irányba használandó, hogy az illető ember élete lehetőleg kiméltessék és más személyek é lete vagy testi épsége se veszélyeztessék. (Szlgu. 64 . §.) Fegyverhasznál atnál mellözendő ténykedé­ sek. L. Fegyverhasználatnál alkalmazandó erélyesség. Fegyverhasználatnál sérültekkel követendő eljárás. Ha valamely ellenszegülő a fegyvernek vele szemben alkalma zott használata következtében m eg­ sebesittetett, akkor a csendőr azonnal az illetőnek a lehetőség szerinti orvosi ápolásáról gondoskodni, de addig is őt az elsö segélyben részesiteni tarto­ zik. (Szlgu. 64. §.) Fegyverh asználat végrehajtása. A csendőrne k, .amikor fegyverhaszná latra jogosult és köteles, fegy­ verét csak katonai módon szabad használ ni. A kard vágásra, és csak kivételesen , szükség esetén, szu­ rásra, a fel1.üzött szurony szurásra, a karabély és a forgópiszto ly lövésre szolgál. A fegyvernek minden más, nem katonai alkalmazá sa a csendőrnek tilos ; dulakodás alkalmával azonban, szélső szükség ese­ tében előfordulhat , h ogy a karabély agya (tusa) vagy a kard markolata használtati k lökésre vagy ütésre. Kevésbbé veszélyes fegyver rendszerint a kard, ne­ vezetese n azért, m ert annak hatását a csendőr biz­ tosabba n kiszámithatj a, m ig ellenben a feltüzött :s�urony és a karabély mint l őfegyver, vagy a forgó­ p � sztoly rendszeri nt veszélyes ebb fegyverek nek te­ k�nten dők ; mert ezek alkalmazásán ál az eredmény, kl�éve a szuronyna k csak a végtagok (karok, láb­ szar� k) ellen való irányitásá nál veszélyes ebb szokott lenm és pedig annál is inkább, m ert az leginkább a f� gyvert alkalmazó ügyességétől függ, amelyre pedIg izgatott lelkiállap ot mellett nem lehet minden­ kor számíta ni. Vajjon valamely adott esetben. ami­ k � r lőni nem szükséges, kard vagy szurony hasz­ �� land ó-e, az a körülmén yektől és nevezetes en attól fugg , melyik módon lehet a célt könnyebb en, bízto-

1 391

138

sabban és mégis kevésbbé veszélyes következmé­ nyekkel elérni. Ha egy vagy több fel nem fegyve­ rezett egyén támadja meg a csendőrt, készül őt megfogni vagy megütni és a körül mények engedi k, rántson kardot és mérjen azzal egy vágást l ehetőleg a támadó arcába, szükség esetén végtagjaira vagy fejére. Ha a kard használata, mint pl. szük, alacsony helyiségben, nem lehetséges, vagy nem m utatkozik célszerünek, vagy a csendőrnek nincsen ideje kar­ dot rántani, a fe lWzött szuronynyal intézzen döfést,. és pedig lehetőleg az illető combjára, karjára,. szükség esetén arcába. A test törzsére való döfés, karddal való vágás vagy szurás, ép ugy általában a lövés, csak szélső szükség esetében, vagy az ala n-· tabb kiemeIt esetekben van megengedve . H a a csendőr egy vagy több, karddal, lőfegyverrel , fejszé­ vel, vasvilláva l, cséphada róval vagy egyéb veszélyes. eszközzel f�lfegyve�zett egyén által vagy egyáltalán , vagy testi ? lyk,épen ta!11adtatLk meg" hogy elete epsege veszelye ztetettne k latszik, vagy l efegyve re­ zéstől kell tartani, akkor a kardot, a feltüzöt t szu­ ronyt vagy a lőfegyvert (lövés re) a szüksé g határá n belül, tekinte t nélkül és teljes komoly sággal hasz­ nálni � og� s� lt. (Szlgu . �5. §. � A kard vagy szuron y haszn alatan al a vagda lozás, I lletve az ismét elt szur­ kálás kerüle n �ő., A kard vá�ásána k és ép ugy a szuro ny szura sanak oly hatar ozott nak kell lenni hogy az ellen szegü lő m á r az első kardv ágás nál vagy szuro ny szurá snál harck éptel enné tétes sék. (Á. sz. h. I�/2;) Felf�gyverkezett csavargók, rabló k vagy egyéb­ k� nt vesz elye� gono sztevők ellen is a fegyverh as z­ nalat, a szab alyo k korl átai közö tt, a legtá gab b érte- o lemb en alk� lmaz andó . Azo n elv, hog y az ilyen gal­ en:b erek et elve" kell elfo gni, hely tele n és a szo lgá lat, mm t a csen dor szem élye s bizt onságát illet őleg is,. a .. legká �'osa bb , következ mén yü lehe t. Feg yver tele n kote ked o, term esz etü elle nsz egü lők elle n a feg yve r­ h�szná lat csak a legvégső ese tbe n van meg eng ed ve .. (A. sz. h. IX/4.) '

' U nK . Disz-a. r legy zék

lVV �

.--

•

•

Fegyver korlátlan használata. L. Fegyverhasz­ nálat végrehajtása. Fegyvernek adó alól való elvonása. Aki adó­ köteles fegyverét az adó alól elvonja, eltitkolja, vagy aki a " fegyveradó -n1entessé g" eim alatti 3., 4., 5.,. 6 . , 7. pontjaiban adómenteseknek nyilvátlitott 16fegyvereket vadászatra használja : jövedéki kihágást követ eJ. (Fvat. 42. §.) Közigazg. hatóság. Fegyverre l való játszás, pajkoskodás, vagy annak különöse n töltött állapotban való muto­ gatása, a csendőrnek szigoruan tilos. (A. sz. h. I

V/2 )

Fegyvertus ával lökdösés vagy taszitás a csendőrnek tiltatik. L. Fegyverhasználatnál követendő magatartás. � Fegyvert ütésre használn i a csendörne� tilos� L . Fegyverhaszn álatnál követendő magatartás.: Fegyver vagy bot vitele választás .. szinhelyére. L. Választás szinhelye. Fegyvervizsga. Minden szombaton tartandó az. "orsparancsnok által. (A. sz. h. IV/5.) Fegyverzet és lőszer. A fegyverzet h ez a le­ génység felfegyverezésére szolgáló kézi-, lő- és szálfegyverek tartoznak, ugymint � az ismétlő-kara­ bély döfő- szuronynya� és szuronyhüvelylyel, a forgó- . pisztoly, a kard és kardhüvely, továbbá a fegyve­ rek jókarban tartásához szükséges minden fegyver­ szerelék és tartozéka, nevezetesen : tisztitó-vessző,. törlő, nyeles csavarhuzó. A lőszerhez tartoznak : a kész állapotban levő töJtények és gyakorló­ t� ltényekj (Oku. 6 1 /b.) A fegyv� rzet, szerelvé�y és loszerrel a legénység a kincstar által láttatik el. (Oku , 63. §.) Fegyverzet fontos volta. A csendőr élete és biztonsága gyakran kizárólag fegyverzete kifogás­ �alan jó állapotától filgg ; a csendőrnek tehát ez. Irányban hanyagságot tanusitan ia nem szabad. (k sz. h. IV/ l .)

14 f.

] 40

Fegyverzet helyreigazitásánál és pótlásánál követendő eljárás. Minden olyan esetben, m időn valamely fegyvernek, szálfegyvernek és fegyver­ alkatrészeknel< a csendőr hibáján kivül való helyre­ állitása, illetve pótlása válik szükségessé, az őrs­ parancsnok, a hasznavehetetlenné vált tárgyaknak a kincstár terhére való bekűldése mellett, an nak mi módon történt hasznavehetetlenné válásáról, a pót­ szárnyparancsnokságnak közvetlenűl jel entést tesz. Ha a fegyverek vagy alkatrészek a csendőr hibájá­ ból váltak hasznavehetetlen ekké, az őrspa rancsnok jelentése alapján, azok az i llető csendőr költségére pótoltatnak. Fegyveralkatrészeket fegyvermesterrel készittetni nem szabad, azonban csavaro k behelye­ zése végett lehetőleg honvéd fegyvermester veendő igénybe. (Oku. 69. §.) Fegyverzet jókarban tartásáért való fele­ lősség. L. Felelősség fegyverzet jókarban tar­ tásáért. Feg.yver� �t kicserélése. L. Szerelyény és fegy­ verzet kicsereIese. Fegyverzet rendeltetése . L. Fegyverek hasz­ n álata. Fehéritési iparnál vasárnap is végezhető : .a chlorozá si és lugzási munkák délelőtt 1 0 óráig. (1 4837/92. km. r.) Fehérn emü - jelzése . L. Ruhada rabok névvel való ellátása. , Feh�rnem� kijavitása. L. Fehérn emü m osatása. Fehernemu - magá n - visel ése. L. Ruha ­ ·dara bok készi t és e finom abb anyagból . , Fehé rnem ü megvizsgálása. L. Fehé rnem ü mo­ satasa. , Fehé.�?em ü mosatása. A csen dőrö k ágy - és fche �nem ule okve tlen az őrsö n m osan dó. Kivé tel t
"

DIsz-ane gy z

éKun K

l VV�

--

•

•

után a fehérnemti az őrsparancsn ok vagy helyet­ tes által alaposan m egvizsgál andó és a szükséges javitás az őrsfőzőnő vagy e cél ra a közgazdá lko­ dás terhére felfogadot t asszony által eszközlen dő� Szakadoz ott fehérnem ti n em fürendő. (Á. sz. h . XIV/4 .) Fehérnemü, szakadozott, nem türendő. L Fehérn emü m osatás a. Fejfájás elleni szer. A fejfájás gyakran a gyo­ mor tulterheléséb ől, erős hűlés, szoritó ruhák (nyakravaló), szeszes italok stb. által idéztetik elő. Ha a fejfájás hideg borogatás és nyugalom által egyhamar el nem m ulik, akkor orvosi segély veendő igénybe. (Eá.) Fejtáblák. Minden ágy feirésze fölé egy I I centiméter h osszu és 8 centiméter széles zöld szegélyű bádog tábl ácska alkalmazandó, -melyen a csendőr rendfokozata és n eve l egyen lJelirva. (Lsz. 2/27.) Fejtetü elleni óvszer. L. Rovarok pusztit�sa. Fekhely változása a csendőr által. L. ' Agvak elhely ezése . Feladata a csendőrségnek általában. L Csend őrség ren delteté se. .. Feladata a csendőrsé gnek helyi rendészet i � gyekben. L. Csendőrsé g feladata helyi rendészeti ugyekbe n. Feladata a segélyszolgálatot teljesitő járőr­ nek. L. Segélyszolgálatban álló járőr feladata. .. Fe!adata a vasutügy eleti csendőrn ek. L. Vas utugye leh csen dőr felad ata. Feladás. L. Káros általi gyanusitás. � elakasztottak kal való eljárás. A felakaszto tt veszeJyes helyzetéből azonnal kiszabaditandó. Ha csak egy segélynyujtó van jelen, az egyik karjá­ val a fel akasztottat hóna alatt karolja át és a zsi­ nege � a horog fölött elvágván, a testet lassan bocsassa le a földre. Erre a nyak a befüzéstől gyorsan és ki mélve felszabaditandó , a nyakon l evő .

1 43

142 barázda kisimitandó és a felakasztott levetkezendő ; .azután pedig a felélesztési kisérletek, amint azok ezen eim alatt elő vannak irva, foganatositan­ .dók. (Eá.) Felbujtó. L. Bünrészes. Felek : a kir. ügyészség, a fő- és pótmagán ­ 'vádló, valamint az, aki ellen bünvádi eljárás folyik Felelet előljárók kérdéseire. L. Csendőr ma ­ gatartása előljárókkal szemben.

Felelősség a felhivás fQganatositásáért.

A

1elhivásnak foganatositásáért, valamint ezzel kapcs0latban a törvény és szolgálati utasitás határozva­ nyainak pontos betartásáért, az eljáró csendőr fele­ ]ős. (Szrvu. 7. §.) Felelősség a felhivás tartalmáért. A felhivás lartalmáért mindig az azt kiadó vagy kiállitó ható­ ság vagy egyén felelős. (Szrvu. 7 . §. ) Felelősség a töltényekért. L . Töltényck meny­ nyisége- a tölténytáskában.

Felelősség fegyverzet jókarban tartásáért.

.Az összes fegyverzet épsége és jókarban tartásáért a csendőr, esetleg fenyités terhe alatt, személyesen felelős. Ezen kivül még a fegyverzeten vagy fel­ szerelésen ügyetlenség, hanyagság vagy épen rossz­ akaratból , eredő minden hiányért kártéritéssel I S tartozik. (A. sz. h. IVI l I .)

Felélesztési kisérletek mikénti eszközlése .

EszméletJeneknél vagy tetszhalottaknál, különösen pedig megfultaknál (vizbefultak, betemetettek, fel ­ akaszto ttak stb . ) a felélesz tési kisérletek mind,g friss levegőn és nyitott ablaknál foganatositand ók. A tetszhalott hanyat fektetve, térdében meghajl ít­ tatik, a szoritó ruhától megszabadit tatik és aJteste meztelenné tétetik. Erre a segitsége1 nyujt ó két , laposan az kezet eszméletlennek hasár a teszi s a hasf� lon hátTa és fölfelé fokozott nyom ást gyako­ rolval� , ez aJtai a tüdőb ől a levegőt kiszo ritja. ,A .. nek kell nyomasnal.� oly eros lennie h ogy a leg neszsi.el (lihegve) illan jon el ; nem s � abad azonban

azt oly durván eszközölni, hogy a belek megsérül­ hessenek. Ezen mesterséges kil égzés után a kezek felemeltetnek, ez által a levegő magától benyomul s a mesterséges bel égzés jön létre. Vagy ped ig a segélyt nyujtó az eszméletlennek feje mögé ál i, karjait a könyöknél megragadja és a fej felé mozditja, miközben a mellkas a vállizmok segé­ lyével kitágul (belégzés) ; erre az eszméletlennek karjait az előbbi h elY4e tbe visszahozva, azokat a törzs oldalához illeszti s egyuttal az alsó bordák alá is, kissé be- és lefelé gyakorol nyomást, m i által a mellkas ismét megszükül (kilégzés). E moz ­ dulatok szabályosan, percenként körülbelül 1 6-20szor és addig folytatandók, mig a szerencsétl enül járt ismét teljesen szakadatlanul lélegzeni képes. Az első lélegzetvétel rendesen az arcnak hirtelen megpirosodásával j elentkezik. Ekkor gondosan arra kell ügyelni, hogy az alig megkezdett. légzés ismét meg ne szakadjon, mely esetben az előbbi eljárás azonnal ismétlendő. A mesterséges lég­ zés alatt a felélesztendőnek feje, meHe és háta, vagy legalább arca, melle és hasa hideg vizzel locsolandó, vagy a hideg viz marokba véve, erő­ sen annak testéhez csapandó s ismét gyorsan letör­ lendő, hogy a következő öntés ujból a száraz bőrt találja. (E á.) Felfegyverezett egyén. L. Fegyverhasználat i . J og magyarázata.

Felfegyverkezett ellenszegülők elleni fegy­ verhasználat. L. Fegyverhasználat végrehajtása. ,Felhivás bűnügyekben. L. Csendőrség igény­ bevetele bünügyekben. L.

Felhivás foganatositásáért való felelősség.

Felelősség a felh ivás foganatositásáért.

. Felhivás folytán eszközlendő elfogás vagy . elovezetés. L . Elfogás felhivás folytán. Felhivás határszéli rendőrkapitány által. L . , Hatarszéli rendőrkapitány felhivása. •

U[l � D isz_árlegy zeK

l W-

1 44

1 45

Felhivás katonai hatós ágok által.' L. Csend-

ellen irányulna, vagy a bünte,tő , törv � nyben tiltott cselekményt követelne, nem tel] esltendo, - a csend­ őrség számára a " felhivás"-okkal � s ,, � egkeresés"­ ekkel szemben is hasonszerüen mervado. - A " fel­ hivás" illetve "megkeresés" és "feljelentés" k?zött szigoru megkülönböztetést kell �e � n ! . Más hatoság, , vagy blros � g (nevez�!esen mint a kir. ügyészseg községi előljáróság), illetve azok tagj a vagy kozege részéről közvetlenül a csendőrséghez intt;�zett fel­ szólitás a fenti értelemben való felhivásnak vagy megkeresésnek csak akkor tekll1thet�, h� az a . �el­ . e hivónak vagy megkeresőnek szolgai at! t�en90I � ! , k özvetlen összefüggésben ali (p. o. penzugyorseg� közegeknél: a vám- vagy .egyedáru �ági ügyek ; vasutJ alkalmazottaknál: a vasuh forgalmI sza ?ályo� !11��­ , sértése). A csendőr , i!y alkalommal , a rr oI gyozod.1ek , meg, vajjon a felszohto, azon szolgalah. tenyke ,désr�, m elyre a csendőrség közremüködését vagy seg�dletet igenybc venni kivánja - jogosult- e ? Ha a Jelzett feltételek fenn nem forognak, a csendőr a felszóli �� st csak feljelentésnek tekintse és ennek megfeleloe.n járjon el. - Magánosok r�széről tt? rténő felszóh­ " tások mindig csak feljelentesn�k t �kJnten? ok. , � felhivás vagy megkeresés foly tan vegzendo szol galatJ teendők kivitel ére mindenekelőtt az abban foglalt utasitás illetve utmutatás, külömben pedig az álta­ lános s� olgálati szabályok mérva�ó,k. Az ilyen szol­ gálattétel eredménye azonnal a �lvltel. után, vagy az, hogy a felhivás vagy megkereses mIért nem volt teljesithető, az őrsparancsnokság által ,m!, ndenkor a ' felhivást vagy megkeresést intézett hat?sagnak vagy hatósági tagnak közvetlenül bejelentendő. - �a vat �­ mely járőr vagy egyes csendőr, �alamel � hatosá�t�!, ennek tagjától vagy erre jogosItott mas egyen!ol, közvetlenül vett felhivást vagy megkeresést, a ke!­ déses jelentést vagy értesitést a jár,?r vagy csendor - sürgős szükség esetén - a felhIvást v��y meg­ keresést intézetthez közvetlenül és a szukséghez képest szóbelileg, illetve távsürgöny vagy távbeszélő

őrség viszonya a katonai hatóságo�ho� ,

; Felhivás közve tlen a csend or� oz., Ha v� t a

­

mely felmerüIt ügy halasztást , nem tu� � s a � őrs­ parancsnoknak vagy helyettesenek felhlv� s . mar ne � adható, az ilyen kivétele� esetb�n a kO � lgazgat�st , terulete, n �evo cs�ndo�­ hatóság bármelyik, a hatosag őrshöz tartozó csendőrt közvetlenül IS felhIvhatja szolgálatra és az utóbbi ennek szabályosan megfelelni köteles. (Szlgu. 1 5. §.) ..

Felhivás nélkül elfogottak vagy elovezetendők átadása. L. Elfogottak át�dása. .. .. . Felhivások és feljelentesek megkulonboz­ tetése. L. Felhivások foganatositása. Felhivások felterjesztése a sz�kas� parancs � noksághoz. L. Irományok láttamozas vegett valo .

felterjesztése.

,

Felhivások foganatositása. A csendőrseg az

arra hivatott hatóságok részéről hozzá intézett "fel­ hivások" -nak és a kir. ügyészség, a járásbiróság birája, a vizsgálóbiró vagy � ��r. , törvé�ys� ék, � a�y . a kir. tábla által kiküldött bIraja altal tIsztI kulomt­ mény-parancsnokságokhoz intézett "megkeresések " ­ nek megfelelni tartozik és azoknak birálatába bo­ csátkozni nem jogosult, mivel azok tartalmáért a felhivó felelős ; kötelességében áll azonban, a f,el� , . hivásra nézve netalán felmerülő aggályait, elólJaro parancsnokságának bejelenteni. - Más hatóságok . részéről érkező " megkeresések" is pontosan telje : sitendők, mert azok tartalmáért is a megkereso felelő s ; mindazonál tal, ha azok teljesithetése, i lle­ től eg törvényessége ellen komol y aggály merül f�l, a teljesí tésre nézve a járás főszolgabirójának, Ily járáson kivül, az előljáró szakaszparancsnokságnak utasítása kikérendő. A m. kir. honvédségi " Szol­ gálati szabályzat" L R. 66. pontj ának azon rend el : kezése azonban, mely szerint oly katonai szolgá latJ parancs, mely nyilvánvalóan és világosan az esküvel fogadott kötele sség, az állam vagy a szolg álat érde ke

-

-

C�end6rBégt Lexicon.

•

. éku" nk 1 z eg y Disz- áq

000

'{(ép pe l ln�y c;u

v

ú u

v

IO

" 1 47

146

la m i � t utján i nté zi, a felhivás vag y '!I,egk,� res és, va az elin tézé s felő l azo nba n saja t ors par anc sno ksa ­ gának mielőb b jele ntés t tesz . (Sz lgu . 29. �.) Fel hivá sok inté zés e a cse ndő rse ghe z. , .L. Cse ndő rség és ható ság ok köz ötti éri,ntk� z � s form aja. Fel hivá sok meg birá lása. L. F el hlva sok foganatositása . . lenbeJe k ályo agg zó Felhivás okra von atko " tés e L . FeJ hivá sok telje sité se. F elhiv ás tarta lmáé rt való fele lőss ég. L. Fele lőss ég a felh ívás tarta Jmáé rt. , a csen �.i es om hatal res Felje bbva� ó. A f�gyv� őrség tagja felJeb bvalo mmd azok kal szem ben, kik nálán ál alsób b rendf okoz atban állan ak. A hada pródo k a velük egyen lő rendf okoza tban álló többi egyén ekkel '" szemb en szinté n feljeb bvaló k. (Szig sz. ?/52.) Feljeb bvaló kkal való érintk ezes. L. E J oljárók kal való érintk ezés. , Feljegyzések a nyomo zási eljárá s ered m enyérőI. L. Jegyzőkönyv felvétele. .. Feljelen tése a bűncsel ekményeknek. L. Bun­ cselekm ények feljelen tése. Feljele ntések eJintéz ése. A csendő rőrs-pa rancs· nokságo k, járőrök vagy egyes csendő rök, náluk tett feljelentése kről vagy szolgálati ténykedés ekrő� so � a­ sem vesznek fel jegyzőkön yvet . - A szóbeli feJ l e ­ lentésekke l vagy panaszokk al hozzájuk forduló f � le­ ket az illetékes hatósághoz utasítják ; a ho�záJ uk beadott irásbeli feljelentése ket pedig azokhoz juttat­ ják, illetve a járőrök vagy csendőrök e , cé �ból , az őrsparancsnokságnak átadják. - Szolgalah teny ­ kedéseket a járőr vagy eljárt csendőr az őrsparancs­ nokságnak szóbelileg jelent és utóbbi az illet��es t "hatóságnak irásbeli jelentést tesz, illetőleg értes Ites ad. - Közigazgatási ténykedést igénylő ügy �kre Tonatkozó szó- vagy irásbeli feljel entések vagy esz­ leletek esetében a csendőrség, h a a késedelem �.e­ szélylyel járna és feltéve, hogy tekinkttel a körul­ ményekre és a feljelentönek személyiségére a fel-

� . _ ,...... .

.

o,,

�

.

, " nk \000

. ' zek Disz- aqegy u

�ppe\

lngy c u ,,,,

jelenté s alapos sága nem valósz ínűtlen , közvet lenül és azonna l jogosu lt és köteles megten n i mindaz t, a mi a tényáll ás kiderit ésére, törvén ysértés m eggát­ lására, veszél y vagy kár elhárit ására szüksé ges. A vám - és egyedá ruságí törvén yek és szabál yok át­ hágás ára vonatk ozó fejjele ntések esetéb en a feljele ntő, ha feljelen tését szóval teszi, a járásbe Ji pénzüg yi hatósá ghoz utasita ndó, i rásbeli ily feljelen tés az őrs­ paranc snoksá g által ezen pénzüg yi hatóság hoz át­ teendő . Ha a járőr vagy csendő r szolgá latban észlel ilyen kihágá st, erről a z őrspar ancsno kságna k jelen­ tést tesz ; csakho gy ilyenko r a csendő rségne k még a tettes e k és részes ek kipuha tolása, valami nt a bűnjel ek és egyéb bizony itékok m egszer zése, ille­ tőleg biztosi tása érdeké ben szüksé geseke t is meg kell ten ni. (Szlgu . 7. § . ) A csendő r-őrspa rancs­ nokság, valami nt minden járőr és m inden csendő r is köteles m inden hozzá intézet t szóbel i vagy i rás­ belifel jelenté st és magán inditvá nyt nemcs ak a csendő r­ laktany ában, �anem bárhol és bárme ly időben , és pedig az előbbi t minde nkitől, az utóbbi t pedig csa k az erre jogosu JttóI elfoga dni és ez a lkalom mal a feljele ntőnek , a sértett nek, valam int az esetle ges gyanu sitottn a k is nevét, ál lását és lakása t, tovább a a cselek mény el követé sének helvét, idejét és adatai t feljegy ezni. A hivata l ból üldö zendő bűncs elekm ény �iatt tett feljele ntést m ég attól is eJ kell fogad ni, klt .a bűncselekm ény egyált alában nem érdekel, vagy a kl a Szolg. utasitá s 1 1 3. §-a szerin t a bűnpe r során mint tanu ki nem hallga tható. - Ha a fel ­ jelent és az őrspa rancs no.ksiÍg vagy járőr, illetől eg csend őr előtt ismer etlen egyen től szárm azik, vagy n évtele nül tétetik, ez esetbe n kiváló gondd al kell azt n;t ��vizsgá Jni s a nyom ozás m egind itása előtt alapo s taJek ozás szerz en dő a feljel entés valós zinűs ége és megb izható sága i ránt. A magá nindi tvány ra jogo­ � �lt részé ről a csend őrség n él akár szóva l, akár uasb an tett feljele ntés vagy panas z m agáni nditv ány­ nak tekin tendő . - Szób eli m agán inditvány eseté ben _

-

-

-

10·

1 49 1 48

azon � an oly felség-folyamodványokat, melyek a szolgalathoz bármely vonatkozásban állanak csak a �ö � vetlen előljáró e,ngedélyével szabad b � nyuj­ tant es a folyamodvanyban világosan megemli­ " hogy ezen föltétel telj' esitve lett. (SzIg. szab . tendo, 1 3/80.) .. �elségsért� s b �ntette. Felségsértés büntettét k ? veh el : l . .�I. a királyt meggyilkolja, vagy szán­ d� �os.an m eg?h, �agy ezen cselekményeket m eg­ � Iserlt ; 2. aki � király testi épségét megsérti, vagy ot az ,ural kodasra képtelenné teszi, vagy ezen c �elekmenyeket megkisérl i ; 3. ki a kírályt a z ellen­ s �g hatalmá?a adja, vagy az uralkodás gyakori a­ ta 9, an akadalyozza, vagy személyes szabadságától e roszakkal vagy fen yegetéssel megfosztja, vagy ezen c � el �kmé� yeket megkisérl i. (Btk . 1 26. §.) Felség­ sertest ke p ez �zon cselekmény is, mely közvetlenül arra . van I,�ányttva, hogy : 1 . a trónöröklés törvényes rendje eroszakkal megváltoztassék ; 2. a magyar állam a lkotmánya, vagy a magyar államot képező o rszágok köz �tt fennálló államközösség, vagy a , � agyar allam es a z osztrák-magyar monarchia má­ Sik á, nama között fennálló kapcsolat erőszakkal megv � ltoztassék ; 3. a magyar államnak vagy az osztrak-magyar monarchia másik államának területe, vagy ezek � e � .vala mely része erőszakkal idegen uralo � ala " Jusson , vagy azon államtól, amelyhez tartozik, eroszakkal elszakittassék. (Btk. 1 27. §.)

t" áll i­ a magán ind itvá nyr a jog osu lt ált al "N yil atk oza tan dó ki. (Sz lgu . 1 0 1 . S ·) Fe lje lentések és fel hiv áso k me gk ülö nb öz tetése. L. Fel,hivások fog ana tos itás a. Fe lje lentések va lóságon ala pu lás a. L. Cs end őr igazságszeretete. Fe lje lentési dij ak és jut alé ko k fel vét eleh ,ivaat­z uta lvá nyo zó végzés kel tér e és szá má ra val ó juta ­ kozás me llet t kiá ll itott nyugtára, h a ped ig a hát ­ lék ról érte sité si kim utatás kéz besíttetett, ann ak l apjá ra vezetett nyu gta alap ján, a szá rny par anc sno ksá g utján véte tnek fel. A nyugtázó alái rásá t, h ivat alos cim nyo mat tal való ellátás mel lett, az ő rspa ranc sno k hite lesit i. (Ok u. 10. §.) Felk elés. L . H adic ikke k XIX . cikk . Felo szlatott egyletekben való műk ödé s. L. Egyletek alakulása. Felr obb antása épül et, szik la, kő vagy föld nek, minis teri rend elet vagy szabá lyren delet által m eg­ állapitott intéz kedé sek megs zegés ével : testi épsé g elleni kihág ás. (Kbt. 1 1 0. §.) Közigazg. hatóság. Felru házá sa a betegeknek. L. Beteg ek fel­ ruházása. Felruh ázása a fogház ba átadott legény ség­ nek. L. Foghá zba átadot t legény ség felruházása. Felruh ázása a fürdőb e menő legény ségnek. L . Fürdőb e menő leg�ny s �g ru � ázat! al való ell �tása: Felruház ása a ktlepo legenyse gnek. L . KIlép o legénység felruházása. , Felruházása a szabadság ra menő legény­ segnek. L. Szabads ágra menő l egénysé g ruházattal való ellátása. , Felruház �sa a� elhalt legénységnek. L. Elhal t Jegenyseg ruhazata es szereivénye. , Felsegárulás. L. Hadi cikkek XVI. cikk. Felség-folyamodványok. A csendőrség tagjai­ nak me,g .v� n ugyan enge�ve, hogy magá.nUgye� ­ ben ak�r I �a�b � n, ak�r kihallgatás utján, Ö cs. es apostolt ktralYl Felsege kegyei,m éhez fordulja nak ; e\ ln�Y " u p p 1fé 0 0 , k " nk 10

Disz_áflegy ze u

v oJ

A kir. itélőtáblák székhelyén müködő esküdtbiróság.

. . Felségsé �é � és az uralkodóház egyéb tag­ JaInak megsertese. L. Hadi cikkek XVII. cikk.

Felső heveder. L. H eveder. Felszerelési cikkek, elhasználtakkal, való eljárás. L. El használt öltözeti és felszerelési cik­ kekkel való eljárás. Fels� erelési cikkek elhelyezése. L. Kincstári , ruhazat es felszerelés elhelyezése. Felszerelés szolgálatban és szolgálaton kivül. L. Csendőr öltözködése és felszerelése. •

tJ""'"\

I.

151

1 50 Fel szó lalá s nyo mo zás elle n. A járő r és ő rs­ par anc sno ksá g a cse ndő rség álta l telj esít ett nyo mo­ zás, illetőleg nyo moz ó csel ekm ény elle n nála e � et1eg tett fels zóla lást vag y pan aszt nem foga dh atja el, hane m az illet őket arra hívja fel, hog y a fels zóla lást v agy panaszt a tová bbi eljár ásra illeté kes h atós ág­ nál adják be. (Szlg u. 1 37. §.) Fels zólit ás a vadászati jegy előm utatására. L. Vadászati jegy előmutatása. Felszólitott szolgálatba vezényelt járőrök felv áltása. L. Segélyszolgálatba vezényelt járőrök fel váltása. Felszólitott szolgálatnál helyi rendészeti te­ endők. L. Segélyszolgálat alkal mával helyi rendé­ szeti teendők. Felszó litott szolgá lat teljes itése irásbe li fel­ hivás nélkü l. L. Segély szolgá lat teljesi tése irásbe li fel hivá s nélk ül. Feltéte les szabad ságra bocsátott egyéne k sürgős esetekb en azonnal letartóztathatók . (Btk. 5 1 . � .) Feltüzött szurony nélküli szolgálat. J... Csendőr öltözködése és felszerelése. Felügyelet letartóztatottakra. L. Fogolyki­ séret. Felügyelet nélküli gyermekekkel követendő eljárás. L. Gyerm ekek felügyelése. Felülvizsgálandók közgazdálkodási oszta­ léka. L. Közgazdálkodási osztalék kifizetése. Felülvizsgálat alkalmával a tömegbeli cik­ kekkel követendő eljárás. L. Tömegbeli cikkekkel követendő eljárás feltilvizsgálat esetén. Felváltása a segély- vagy felszólitott szol­ gálatba vezényelt járőröknek. L. Segélyszolgálatba vezényelt járőrök felváltása. Felvételre jelentkezőktől megkivántató fel­ tételek. L. Csendőrjelentkezőktől m egkivántató fel­ tételek.

Fentartása az egyetértésnek a hatóságok és lakossággal. L. Egyetértés fentartása a hatóságok és Jakossággal. Fentartási pótlék. Oly őrsöknél, ahol a n őtle­ nek állománya rendes fogyaték folytán háromtól egy főre leszáll, mindaddig, mig ezen állomány l egalább négy főre ki nem egészittetik, az őrs közgazdáJ ko­ dása javára 3 fő után napi l korona, 2 fő után napi 2 korona és l fő után napi 3 koronából álló fentartási pótlék jár. Ezen pótlék havonta utólago­ san , vagy a nőtlen legénység létszámának négy főre történt kiegészitése után következő zsoldfizetés alkal­ mával, az őrs pénztári bizottság bélyegtelen nyugtá­ jára és a szakaszparancsnok igazol ására fizettetik ki. (I 1\sz. 48. §. és 1 47004/V-b. 907 . és 1 57 1 00/V b . 908. r.) A felvétel a szárnyparancsnoksághoz beter­ jesztett nyugta alapján történik. (Oku. t O. §.) Fenyegetés alatt a szemérem elleni büntet­ tek és vétségekre vonatkozólag olyan fenyegetés értetik, mely alkalmas arra, hogy a fenyegetettben saját vagy j elenlevő hozzátartozóinak él etét, vagy testi épségét veszélyeztető sulyos sértés közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen. (Btk. 234. �.) gyil­ Fenyegetés - nem zsarolási célból, kosság, rablás, sulyos testi sértés, gyujtogatás, vagy más közveszélyes büntett elkövetésével, vagy rágal­ mazó vagy becstiletsértő állitásnak nyomtatvány utján való közzétételével : közcsend elleni ki hágás. ( K bt . 4 1 . §.) Kir. járásbíróság. Fenyegetés rablás esetében oly cselekmény közvetlen el követésével való fenyegetés, mely által a fenyegetettnek vagy h ozzátartozójának vagy vala­ mely jelenlevőnek élete, testi épsége vagy vagyona sulyos veszélynek tétetik ki. (Btk. 347 . § .) Fenyités alatt állók helyett kisegitéskép tör­ . tent vezénylésnél a közgazdálkodásba fizetendő betét. L. Közgazdálkodási osztaléka a vezényel­ teknek. -

-

, lUg y "' '' e\ p p 1fé k .. nk 1000

.. ..

é Disz_áflegy z u

153

1 52

fenyves ma dara� hu rok ka l és l ép pe l val n .. fogása. L . Va dak elfo gas a. y kor vag n áso fertőtle nit és. Ha az őrs -ál lom ak­ nyé kén rag ály os bet egs ég fel lép t� fol ytáan,z a Ol� vo helyis ége k fertőt len ités e ren del tetI k el, zer zen d�� álta l előirott fertőtle nítő any ag azo nna l bes � lIeO l és a fertőtle nité s foganatos itan dó. �o lera ten óvi nté zke dés ek megtéte tén ek elre nde les e ese domaz­ emé sztő göd rök , pec eár kok , trágya- , és sze mét bok fertőtle nité se min den lak.tan yab an azo � I1al . fo­a gan atb a vee ndő és min dad dl� f? lyta tan do, mig ­ hely i visz ony okh oz kép est szu kse ges nek m�t atk�r zik. A szük sége s fertőtlen itési � nyag 3: kl � csta terh ére szer zend ő be, még pe� lg a , ho l -en .�z egés z hav i szük ségl et . A �ölts eg sz�m l a es�trol­. esetre a szár nypa ranc snok sagh oz te.f)es zt��dő fel A fertő tlenités az őrsp aran csno k jelen leteb en, a szolga, ilyen nek nem l étéb en az örsfő zönő által eszkö zlend ő. (Oku . 23. §.) .. .. . lon.!­ elku ok fertőzés gyanujában levő állat tése . L Ragá lyos beteg ségb en l evő állato k elkulönítése. , . alata aszn h ok állat levő n fertőzés gyanujába L. Ragályos beteg ségbe n levő állato k h aszná lata. fesle tt életű nősze mélye kkel val ó barát ko zás. L. Rosszhirű nőszemélyekkel való barátkozás. feszitő zabla. L . Zabla fémek hatósági jegyének hamisitása. L. Bélyeghamisitás vétsége . fémpénzen változás eszköz,lése, � ogy a � ez­ . által nagyobb értékű nek látszassek : penzhamlsJtás kihágása (Kbt. 55. §.) Kir. járásbiróság. Fémpénz fémtartalmának csökkentése vagy csökkentetése : pénzhamisitás kihágása. (Kbt. 55. §. ) Kir. járásbiróság. , . ból ell c fémpénz, hamis, forgalomb a h ozatal . � nagy mennyiségben való készitése vagy kesz Jtt�­ tése : pénzhamisitás kihágása . ( Kbt. 55. § .) Kir. _

,

járásbiróság.

.. k ékUn z r\egy Z_á DiS

pCI 1000 1<é p

\ U � Y "" "

v"

Fényképek kifüggesztése a legénységi szo­ bákban meg van engedve. (Lsz. 2/37 . ) fiatal nők külföldre való csempészése. L. Leányoknak külföldre való csem pészése. figyelemmel kisérése a határszéli állatfor­ galomnak. L. Határszéli ál latforgalom figyelem mel kisérése. Figyelmeztetése vagy megintése a törvények és rendeletek áthágó inak. Ha a közigazgatási vagy rendészeti törvények, Yagy rendeletek áthágása fordul elő, akkor -- ha különös felhivás nem adatott s h a feljelentés nincsen el őirva s általában, h a a letar­ tóztatás a törvényben nincsen kimondva - csakis az áthágó figyel meztetésére vagy megintésére kell szoritkozni. (Szlgu. 27 . § ) figyelm eztető jelek fel nem állitása az utcán vagy téren nagyob b halmaz t képező anyago k meg­ engedett lerakása esetébe n : testi épség elleni ki­ hágás. (Kbt. 1 1 9. §.) Közigazg. 'latóság. figyel meztető jelek rongálás a. Figyelmeztető jelek, melyek az utcán vagy téren lerakott nagyobb halmaz t képező anyago k helyén állíttattak fel, le­ döntése vagy elvitele : testi épség elleni kihágás. (Kbt. 1 1 9. §.) Közigazg. hatóság. finoma bb anyagb ól készült ruházatnak vi­ selése. L. Ruházat i cikkek finomab b anyagbó l val ó készités e. fodrás ziparnál vasárnap is végezh ető. L. Borbél yipar. Fogalma zványok felterjes ztése a szakasz ­ parancsnoksá ghoz. L. l romány ok láttamo zás végett val ó felt erj esz tés e. Fogalm azványok szerkes ztése a legénys ég által. A gyakorlo tt i rással biró és h elyesen fogal­ mazó csendőrök az általuk szolgála tban elért ered­ ménye kről a jelentés vagy tényváz lat fogalma zványát megszerk szti k, azt az örspara ncsnok nak bemuta tják s ha ez jóváhag yta, letisztáz zák és beadják . Az örs­ p arancsnok aztán iktatja és további tja. Ha egyszer re

1 55

1 54

��ges sé, eze k töb b ily jel ent és m egi rás a, vá lné,k �zü kdü k e l. kö zös eg yet ért éss el és erb vel ke szl ten k. Fo ga dá so k. L . Lóve rse ny fog ad áso A Fo ga s elh ely ezé se a ny erges- ka mrábasan .ugy nyerges-k am ráb an a n � ere gba k föl ött .. a. fog h ely eze ndő el, hog y mIn den nye reg fül ött a hoz zá ­ tar toz ó kan tár függjö n. (Kh . 75. p .) Fog dáb a ker ülte k köz gaz dál kod ási osz tal éka. L. Köz gaz dál kod ási osz talé k kifi zet ése . Fog házba átadott leg ény ség álta l vissza­ l tér iten dő illeték ek. Ha a fog ház ba átadott egy éntő a zso ldje gyz ékb en levo n ! illet é�e k m é� nem volt a� bes zedh etők' azo k megterü lése lg az ors gaz das ági átal ányá ból elöl egez end ők, mirő l az őrsp aran cs !.10k és két csen dőr által alái rt jegy zék � elye z � ndo a pénztárb a és errő l a szár nypa ranc snok sagn ak. Jelentés teend ő. - Ha ezen előle gezé sre a gazd aság i átalány pénz kész lete elégtelen lenne , vagy ha a vi � szaté n­ tendö illeté kek az illető nek közg azdá lkodásI oszta­ lékáb ól fedez hetők nem volná nak, arról a szárn y­ paran csnok ságna k jelent és teend ő. (Oku. 1 3. �.) Foghá zba átadott legén ység felruh ázása . � kerüle ti foghá zba átadan dók a haszn álatuk ban levo legvise ltebb ruháza ti cikkek kel és kiselej tite�t járőr ­ táskával látandó k el, még pedig oly menny iségbe n, mint a betegek nek kórházb a való átadása esetén . A többi ruházati, szereIvén yi, lőszerelv ényi és fegy­ verzeti cikkei, magántárgyaiva l együtt, az őrspara l.lcs­ nok által jegyzék mellett átvéve, gondoza ndók n� l\1d : addig, mig az i llető vizsgála t alatt van . H a az I lleto a csendőrségb ő l való el bocsátás mel lett fog;ság �:a itéltetett, összes kincstári és tömegbeli tárgyal, to­ megkönyve , valamint ruha- és fegyverzel i könv­ vecskéje, az általános tömeg terhére, a pótszár ny­ parancsnoksághoz beküldendők. (Oku. 5 1 /5.) Fogházba átadott legénység ruha- és sze­ relvényi cikkeivel való eljárás. L. Fogházba át­ adott legénység felruházása. 00 1fépPC \ 10 k 1 . Ü\ ék Oisz_ár legy z

l n r. Y " "

v"

Fogházba kisérendő legénységg el val ó el­ járás. L . Fogságb a h e ly e zet t l e g é nys éggel val o e ljárás . Foglalkozás a laktanyába n. Minden csendőr köteles este 6 óráig a laktanyában tartózkodni, dél­ előtt 9 ó rá ig tisztogatás sa l , azutan l l -i g s délután 2-4-ig tan ulással foglalkozni . Ezutan beosztva gya ­ korlat végzendő valamint a fontosabb parancsok felolvasandó k és m egmagyaráz andók . - A gyengéb b képzettségű legénységge l a t a n u lá s i idő alatt a z Ő I S ­ parancsnok , ennek távol létében pedig valamelyik értelmesebb csendőr foglal kozik. - Az őrsparancs­ nok hetenkint egyszer - lehetőleg akkor, m ikor az összes l e g énység odahaza van - vizsgát tart . ( I rányelvek). Foglal kozási idő alatt a laktanyából való távozás. L. Laktanyából való távozás foglal kozási idő alatt . Foglyok átadása. L. Fogoly kíséret . Foglyok átvételénél vató eljárás. L. Fogoly kiséret. Foglyok megbiti ncselése. L. Fogoly k i s � ret. Foglyok őrzése. F o g l y o l< ide i g l e n e s ő rlés é re és birósági főtá rgya l asok tl O z s z o l gá l a t t é t el re csend­ őrök csak k i vételesen, s z ü ks é g eseté b e n cs csak �öv�d i d ö t�r t a I11l :a ;l l l< a l m a z hatók és pedig foglyok Ideiglen es orzésere C S i ! k akkor, ha veszélyes b Ü I l ­ te.ttesekről van szó. H a a cse n dőrrc foglyok őrzése bizatik akár rendes togd á b :1 I1 , akár l i l á s h e ly i s l'g ­ ben, akkor altala a katonai fogolyörségekre n ézve a m. kir . h o n véd ségi Szolg. szab . I . rész 80. §-áball foglalt határozványo k, a l ehetőséghez képest, be­ tartandó k. (Ezen határozvá nyok a következő k : Fog?lyör ségeknek és őröknek m i nden vigyázatukat és figyel müket arra kell fo rditani, hogy a foglyok me�.szökését megakadályozzá k . Ha a foghely ku lcsai az orpara ncsnoknak vannak átadva, a z o ka t m i ndig �agán �1 őrizze. Az őrparancsnok öreit gya k ran meg­ VIZ6gálJa és kutönös köte l m e i k pontos telj esitésére •

lJ \,; \

u-

1 57

1 56

szorítsa miközben, ha lőfegyvere v� n, � z J?i ndíg nála le gyen. A neki átadott foglyoktol.� m m dJárt .az átvétel után, minden veszélyes eszkozt, va! aml �t énzt, értéktárgyakat és irományokat elszedJ �.n . . es �da szolgáItassa be, a ho� á utalva va.� . Ha az orok­ nek felállitása a foghelyisegben az o rp � rancs.n0kra van bizva, azok számát a foglyok számahoz es ve­ , a szedelmes minőségéhez alkalmazza. Ol� anoknal, kik csekélyebb vétség miatt vannak fogsagban, " elé.g a kijáratokat őriztetni, veszélyes. gon ? sztevoknel ellenben, vagy oly foglyoknál, . kik . gar� z � a "maga­ viseletet tanusitanak, ha, a m� gf� gyeles �.Iv.� l ro l nem volna lehetséges, szüksegesse vahk az oroket benn a foghelyiségben feláll} tani, m.� .� e!lett a foglyokat különösen éjjel meg IS kell kotozm. Ily es� tb � n a börtönhelyiség éjjel mindig ki legy� n vllágltv� . Valahányszor egy foglyot a börtönből kl kell vezetm, azt min dig egy - veszélyes foglyot k �t - ember kisérje. Ezen kiséretnek az őrizetére bizott fo� ly?t sohasem szabad szem elől vesziteni és mmdlg annak közvetlen közelében kell maradni. A fogoly­ őrség parancsnoka a foglyoknak az i rá� t meg l�.ern engedheti, ha azonban erre vonatkozolag felso,b \) helyről engedély érkezett volna, a foglyoknak mm­ den irományát az őrparancsnok a foglárnak, , va� v annak, akihez ily ügyben fordulni� �ell, adja at. Leveleket, különös meghatalmazás nelkul, a foglyok­ nak átadni nem szabad, velük beszélgetésbe eresz� kedni tiltva van. A foglyoknak sem a sutto �?, beszélgetés, sem a lármázás meg nem engedendo. Rendetlenségeket és garázdálkodásokat nyomatéko­ san meg kell akadályozni és garázda . foglyok at sl.ükség esetén meg kell kötözni. Szeszes Italok�t "a foglyoknak szigor � büntetés ter�e � latt csak, kUl ? ­ nös engedély folytan szabad nyuJtam ; a kenyer�e e� vizre itélteknek semmiféle más élelmiszert nyuJtam n em szabad és általában a büntetések végrehajtá­ sára vonatkozó minden rendszabályt szigorua? ke ll kezelni. Valamely foglyot csak az arra hivatott " 1 000 1féppe l k n k é D isz_áf \egy z u

tnll.Y C U ",->

parancsnok rendeletére szabad a fogságból ki­ ereszteni . A foghelyiségek ajtói és ablakai előtt álló őröket arccal mindig azok felé kell felvezetni:; az őröknek parancs nélkül senkit sem szabad a fog­ lyokhoz ereszteni és minden gyanus dologban hala­ déktalanul jelentést kell tenniök. Ha az őr a fog­ helyiségben bent áll, ahol rendszerint az ajtó köze­ lében foglaljon állást, a foglyokat szigoruan szem­ előtt kell tartania, a foglyokkal sem beszélgetésbe bocsátkozni, sem azok között suttogó beszélgetést, zajongást vagy garázdálkodást türni, sem bármiféle közlekedést kifelé m egenged nie, vagy épen közveti­ tenie nem szabad. H a netán baj fordulna elő, erről az őrparancsnoknak azonnal vagy szólitás, vagy az esetleg meglevő csengetyü utján hirt kell adni. Valamely fogolynak a fogh elyiségből való ideiglenes eltávozása csak fedezet alatt és csak határozott parancs folytán, valamint az ő rparancsnok jelenlété­ ben engedhető m eg. A foglyoknak ki bocsátásánál azonfelül ott, ahol a fogly/k felügyeletére külön felügyelő személyzet van alkalmazva, azonkivül még az illető foglárnak vagy kulcsárnak is jelen kell lenni. Fogolyőrségek és fogolyőrök semmiféle tisz­ teletadást nem teljesitenek.) Különösen nem szabad senkinek sem megengedni, hogy a bi róság vagy illetékes hatóság engedélye vagy az arra hivatott hatósági egyén jelenléte nélkül, valaki a fogolyhoz menjen vagy vele az ajtón vagy ablakon át beszél ­ gessen ; ép oly kevéssé szabad irás utján, vagy jelek, intések, pillantások stb. által való értekezést t Urni . A csendőr bárminemü, a fogolyőrzés közben tett észleleteit, valamint a fogolynak minden hozzája intézett kéreimét és kivánságát, mihelyt azt őrhelyé­ nek elhagyása nélkül tehetil különben pedig felvál­ tása után, a hatóságnak tudom ására hozni tartozik. Azonban a csendőrnek a fogolylyal beszélgetésbe bocsátkozni soha sem szabad. (Szlgu. 80. §.) Foglyok szabadon bocsátása a csendőr által. L. Fogoly átadási ideje.

1 59

1 58

s�nkine � sem szab � d meg.enge � ni, h �gy a fogolyhoz , vele szoba ál l]on, jelek alta I vagy más­ kozeled]ek, képen közlekedjék. Különösen megakadályozandó az, hogy a fogoly tettestársakkal vagy részesekkel b � szélj �n! vagy . i1yenek �el , jelek utján vagy más­ kepen, enntke.� zek. A. �z�nten a c�endőr felügyelete . �Iatt �s l,ehetoleg elkulomte� � elyI � égben végzendő etkezesnel a fogolynak kest es VIllát használni és szeszes italt élvezn i nem szabad . A csendőr ne türje, h ? gy, a fog? ly utközben , bár�i által tettIegesen va � y maskepe � bantalm aztassek, klgunyoltassék vagy sz! da} maztassek. A fo �oly� ak t� rmészeti szükségét SZI �t�n . csak a . csendor ]elenlete, � en és lehetőleg elkulömtett h elYIségben szahad vegeznie. Arra is ügyeljen az ő�.ki sérő járőr, hogy a fogoly öngyilkos­ sagot el ne kovessen. Ha a fogoly kivételesen csak egy csendőr által kisértetik, mi azonban veszélyes egyéneknél, a mennyire lehet, kerülendő, akkor az örkisérő csendőr részéről fokozott vigyázat szüksé­ ge � . (��lgu. 70... §.) F?glyok, rab ? k, fe�ye � c,ek vagy maskulonben kozveszelyes szemelyek orklserésekor a karabélynak és a l ovas csendőrök forgópisztolyá­ nak töltve kel l len nie. Vasuton és hajón csak a s�.ekrény �� n legyen�k töltények, a szurony pedig kozvetlenul a vasub kocsiba felszállás el őtt a hü­ velybe rejtendő, a vasuti kocsiról való l eszálláskor pedi� a szurony feltüzendő és ugyanakkor, valamint a haj?ból való kiszál láskor egy töltény az adogatóba teendó. Az őrkiséret az őrkisérendővel vasuton és hajón, h a csak lehetséges, külön kocsiszakaszban il ! etőleg hajórészen, de mindenesetre a többi utasok� �.o l .el�ÜJÖn,! tve, foglaljon helyet. (Szlgu. 7 1 . §.) Az � rklserendo foglyok megbilincselésére nézve a " Bi­ Imcs alkalmazása" alatti rendelkezések mérvadók . oly foglyok azonban, kik az átadó hatóság vagy parancs.� o �ság által különösen veszéJyeseknek jelez­ tettek, orklsérés közben m indig megbilincseJendők. ( � zlgu : 7�. §. ) Ha az őrkiséretre töb b fogoly kisé­ res bIzatIk, akkor különösen arra kell tekintettel

Fogoly hol mij ána k fel ügy ele te. L. Fogoly kiséret . . Fog oly kisé ret nél seg ély i génybe vetele . L. Fog oly kis ére t. Fog oly kis ére t vas uto n vag y gőz haj ón. L . Fog oly kisé ret. Fog olyk isér et. 1\ csen dőr ség felh ivás ra v �gy meg kere sésr e fogl � ok, rabo k, .fegy en.� e � � a�y . ma � ­ külö nben közv esze lyes szem elye k orkl sere sere IS köte les. Ily esetb en azon átvee ndő egyé nek, kik külö nöse n vesz élyes ek vagy akik re n ézve foko zott elővi gyáz at szük séges, az átvevő csen dőrn ek a z át­ adó hatóság által külön megj elÖle ndők. A csend őr a kisér endő fogly ot az átvét elkor megm otozn i és a felől meggy őződn i tartoz ik, vajjon nincse nek-e szöké s elősegitésére szolgá lható eszkö zök vagy fegyv erül haszn álható tárgyak birtok ában . Nősze mélyeknél az i lyen motoz ás, amenn yire lehetséges, megb izható nöszem élyek által végeztetendő. A fogolyn ak pénze vagy más értéktárgya a hatóság által a csendő rnek elismervény mellett adandó át. Végül a csendő r a foglyok átvételén él arra is tartozik figyelem me l lenni : vajjon élelemme l és az évszakna k m egfelelő ruházattal el vannak-e kellőképen l átva ? és ha gyalog kisérendők , menetképe sek-e ? Ez irányokban észlelt hiányosságokra pedig a csendőr a h atóság főnökét vagy h elyettesét figyelmeztetni, illetve tőle megfelelő orvoslást kérni köteles. Az, vajjon a szállitás vasuton, t.jón, kocsin vagy gyalog történ­ jék-e, sohasem tehető az őrkisérendő fogoly akara­ tától függővé, hanem azt mindig az átadó hatóság határozza meg. (Szlgu. 69. §.) Az őrkisérő csendőr a kisérendőt mindenkor megfelelő közelből kövesse, oly célból, hogy őt netaláni szökési kisérlet eseté­ ben azonnal utolérhesse ; d e avval b eszélgeté sbe , vagy más közlekedésbe sohase bocsátkozzék. Az őrkiséret alatt a fogoly szakadatlanul szem mel tar­ tandó és minden szökési kisérI ete megakadályo . zandó ; arra jogositott hatósági személy kivételé vel

00 1fép pe l 10 k . . n k é Disz_áflegy z u

I U g y ... . .

�

.J

""e l .

161

1 60 �� elk � lön it­ len ni, hog y a fog lyo k egy m� s�.ól leh ető lele den­ tes sen ek és a köz ött ük val o oss zeb esz s mmHa a kép en me gak adá lyo zta�s�� . (Sz lgu . 73. §.)t log fogoly utl< özb en azt all1 t]a, hog y az utabb i gya h ely � foly tatn i kép tele n, akk 9 r . ez a leg köz el � 31 hatóságnak bej ele nte ndo es a f? go � y . le? eto l �gs orv�Ig, v izsgálat alá von and ó, a tov abb l m tezk ede ped et­ a kör tilm ény ekn ek megfele lően , a h atós ágg al egyoly értőleg teen dő meg. (Sz lgu. 74: §.) l! a � . f0 � utk özb en meg bete gsz ik, a meg klvá ntat o . elov�gyaz�o.t mel lett, lehe tőle g orv osi segélyb en resz eslÍ end Mea hálá s szü kségén ek eset ébe n a fogo lyna k meg­ felelően bizt o , elhe lyez ése és őrzé se célj ábó l a kellő inté zked ések megteen dők és min dIté t eset ben leg és ann ak közr e­ a közs égi előlj árós ágga l egye tértő mük ödés e mellett kell eljár ni. (Szlg u. 7 6 . §.) Ha ut­ közben előre nem látot t bajo k ford ulná nak elő és az őrkis éret a továb bszá llitás bizto sság ára n ézve aggo dalom ba ejtetn ék, a l egkö zeleb bi közs ég elő�­ járósága ·megb izható embe rek kire ndelé se által nyu]­ t�ndó . megfe lelő támogatás véget t m egker esend ő. (Szlgu . 76. §.) Ha a fogoly az átvevő csend őrök (csen d­ őr) által csak a legköz elebbi csend őr-őrs ig kisére ndő, akkor az őrkisé ret az ,q l lomás on való megér kezéskor közvet lenül az őrslakt anyába megy, ahol azután a fogolyn ak tárgyak nak stb. átadása, a kiséről evél ala� ­ ján eszközle ndő és az átvevő őrspara ncsnok az átve� telt ugy ezen okmány külzetén , valamin t az őrjárati lapon is, az átadó járőrvezetőnek (csendőrn ek) bizo� nyitani tartozik. Ha pedig a fogoly valamely biróság� nak vagy más hatóságna k adandó át, az őrkiséretn ek n1indjárt megérkezésekor közvetlenül az i llető h ató­ sághoz illetve annak fogdahelyiségéhez kel l vonuln ia , ahol az átadás a fentebb előirt módon történik. A fog­ lyok és holmijok átvételét ily esetben a fogházfelü gyel ? vagy az átvételre hivatott más közeg tartozik igaz olnI. Az őrkiséret az átadás megtörténte után, ha más meghagyás ni ncsen, a legrövidebb uton, állomá s­ helyére bevonul és előljáró parancsnok3áglnak jelen-

éppe l

1000 1( k n .. kU zé y D isz_ áf ieg

lll !;; y ... . .

v ....

tést tesz. (Szlgu. 77. §.) Az őrkisérő csen dőrök a foglyok hol mijára is felügyeln i tartoznak. Azt, h ogy a �ogl rok utközben . akár ruh � � em.üeket, akár bármely mas targyakat elad]anak, ela]andekozzanak elcserél­ jenek, eldobjanak vagy megsem misitse �ek vagy bármi idegen tá.rgyat magukhoz vegyenek, ne � sza­ bad megengednI . Ha a foglyoknak, az idő viszon­ tagsága elleni oltalmul, a h atóság által köpenyek, takarók vagy más effélék adattak, az őrkiséret ezen tárgyak jókarban tartásáról gondoskodni és azokat a foglyok átadása kor szintén átadni tartozik. Ha azo � b � n az ő rkisérés a � agyar korona országainak hataram tul megy, ezen targyak ott, ahol a foglyok valamely más állambeli hatóságnak vagy őrkiséret­ nek adatnak át, ennek visszaküldés végett, elismer­ vény mellett, szintén átadandók. Ha pedig az átadó őrkiséret azon h elyre, ahol az ily tárgyakat átvette szállitási eszközön tér vissza és az átvevő hatóság vagy őrkiséret nem kéri a tárgyaknak a fogolynál v� ló ideiglenes m eghagyá sát, ezen tárgyak a fogoly­ tol elveendők és az átadó hatósághoz visszaszál li­ tandók. (Szlgu. 78. § . ) A csendő rségnek őrkisérés végett áta dott egyénekkel való elbánás tekintetében a fent elöirtak hasnnszerüen alkalmazandók akkor is, ha a csendőr (járőr) felh ívás, megkeresés, nyo­ m<;> �ó-Ievél, vagy elfogató parancs folytán, vagy saJat kezdeményezéséből elfogott vagy saját őrsén őrkisérés végett átvett egyént kisér a birósághoz, más hatósághoz vagy csendőr őrsparancsnoksághoz. A csen dőr, járőr által saját kezdeményezéséből el­ fogottak ruháinak és tárgyainak átvizsgálására nézve " Elf<;>gott egyén ruháinak és tárgyainak átvizsgálása " a lat�1 rendelkezések mérvadók. Ha ilyenkor az elfogott egyen azt kivánja, h ogy saját költségé n vasuton, hajón vagy kocsin szállíttassék, ezen kiváns{lga, ha a költsé­ get a zonnal fedezni birja, teljesitendő ; föltéve, hogy ez nem m utatkozik bármi okból aggályosnak és az elfogá, illetve az ő rkisérő járőr, egyéb szolgálati teendő ivel megegy eztethe tő. (Szlgt.t. 79. § . ) C"endörségl Lexleon.

", 1; 1

11

1 62

16�

Fogolykiséreti illetékek. L. Rabkiséreti ille­ tékek. Fogolykiséretnél lovas járőr megragadott forgópisztolylyaJ teljesiti szolgálatát. (Kh. 1 1 4. p.) Fogoly megszöktetésének bűntette. Aki vala­ mely fogolynak a fogságból vagy a hatósági őrizetből val ó megszökésére segélyt nyujt (Btk. 447. §.) vala­ mint azon őr, felügyelő vagy hatósági közeg, aki a felügyeletére bizott foglyot szándékosan megszökteti ( Btk. 448. §.) : a fogoly megszöktetésének bűntettét követi el. Kir. törvényszék. Fogoly megszöktetésének vétsége. Azon őr, felügyelő vagy hatósági közeg. aki gondatlan ságból okozta a felügyeletére bizott fogolynak m egszökését : a fogoly megszöktetésének vétségét követi el. ( Btk. 448.

§.) Kir. törvényszék.

Fogorvosi teendők végzése jogositvány nélkül fizetés vagy jutalomért : közegészség elleni kihágás. (Kbt. 92. S.) Kir. járásbíróság. Fogságba helyezett legénységgel való el­ járás. Mihelyt valamely csendőrnek vizsgálati fog­ ságba helyezés, vagy p edig honvéd- vagy polgári biróság által reászabott büntetésének kiállása végett, fogházba való átadása céljából való l etartóztatása el rendeltetik, az őrsparancsnok az il letőt, a parancs vétele utáni napon, fogsági illetékre helyezi s a vett parancshoz képest a fogházba kisérteti. H a a letar­ tóztatott betp.gség következtében azonnal bekisér­ hető nem volna, gyógykezelés végett a legközel ebbi kórháznak átadandó s csak fölgyógyulása után kisérendő be a fogházba. Ily esetben a részletes attekintési lajstrom és ellenlajstrom, valamint az élelmezési jegy és ellenjegy mint büntető-biró­ ságilag letartóztatott felügyelet alá helyezendő" záradékkal látandó el. A fogsági illetékre történt helyezés napjától fogva a fogháznak történt átadása napjáig esedékes fogsági i lleték, az utazási szám­ adásban számitandó fel és annak felvétel e az ilIetó áltill a menetlevelen nyugtázandó. A fogházba való

ék Disz_ áriegy z

.. k Un

1000

"tféppe l

-�---

U l� Y "' ''

v '>

átadás szintén élelmezési jegy (ellenjegy) és átte­ kintési lajstrom (ellenlajstrom) kiséretében történik. (Oku. 22. §.) Fogsági illetékre való helyezés. L. Fogságba helyezett l egénységgel való eljárás. Fogyasztási adó fizetése a csendőrség által. Ha a törvénye k vagy a helyi viszonyoknál fogva, egyes fogyasztási cikkek után adót kellene fizetni, ez alól a csendőrségnek m agát kivonni nem szabad. A csempészet ti los és az ez irányban vétők meg­ fenyittetnek. (Á. sz. h. XIV/9 . ) Folyam-átkelési ügylet. L . Vasut-felügyelet az őrsállomás helyén kivül. Folyamodványok beadása. L. I gényjogosultak folyamoctványainak beadása. Folyosók kivilágitása. L. Laktanya kivilágitása. Forgópisztoly csövének bezsirozása. L. Fegy­ vercsövek bezsirozása . Forgópisztoly hordmódja. A forgópisztoly a két hordcsattai a derékkötő derékszijára akasztva, ugy gyalog, mint lóháton, a jobb csipő alatt hor­ dandó. (Kh. 7. p.) Forgópisztoly-hordzsinór. A forgópisztoly­ hordzsinór nagyobb huroka a nyakba ak asztásra szolgál, a kisebbik pedig a forgópisztoly karikájába s a hol olyan létezik, a hordzsinór kamójába erősitendő meg. (Kh. 8. p.) A forgópisztoly-hordzsinór mindig a legfelső ruhadarabon viselendő. (Kh. 9. p.) Forgópisztolyhoz tartozó kézi lőszer szol­ gálaton kivül, a forgópisztoly tokján alkal mazott tölténytartóban rejtendő el. (Kh. 1 0. p.) Forgópisztoly kiüritése. L. I smétlőkarabély töltése és kiüritése. Forgópisztoly lőszerkészlet. A lovas csendőr a forgópisztolyhoz tartozó 1 2 darab éles töltény t szolgálaton kivül a pisztolytokon levő tartályban helyezi el. - Minden lovas csendőr és altiszt után tartalék-készleWI még 13 darab éles töltény szol­ gáltatandó ki, mely a diszruhatárban őrzendő és 1 1*

1 64

1 65,

csak rendkivüli szolgálattelj esités esetében osztandó ki. (Á. sz. h. I V/ l l . ) Forgópisztoly-töltények elhelyezése. L. For­ gópisztoly lőszer-készlet. Forgópisztoly-töltény tartalék-készlet. L. For­ gópisztoly lőszer-készlet. Forgópisztoly töltése. L. Ismétlőkarabély töl­ tése és kiüritése. Forrás beronditása. Emberek használatára szolgáló forrásba ronda vagy undoritó tárgy dobása, vagy annak szándékosan oly módoni megrongálása, hogy vize élvezhetetlenné válik vagy használható­ sága félbe szakad : közegészség elleni kihágás. (Kbt. 1 05. §.) Közigazg. hatóság. Fosztogatás. L. Hadicikkek XXXIII. cikk. Földalatti helyiségbe való belépésnél hasz­ nálandó óvintézkedések. Régen használt földalatti helyiségbe való belépésnél égő gyertya tartandó előre. Ha a gyertya halaványabban ég vagy elalszik, akkor a l evegő belégzése ártalmas és az ilyen helyiségbe csak kellő szel lőztetés után szabad be­ l épni. (Eá.) Földbérlet. L. Kertek m ivelése. Földbérlet nős legénység által. L. Nős legénység gazdálkodása. Földbirtok határának megj elölése. Minden földbirtok határai, kivéve ha azt természetes jelek képezik, a birtokos által látható módon m egjelö­ len dők. (Mgt. 32. §.) Föld javítása. L. Kertek m ivelése. Föld megmunkálására szükséges eszk özö k becslés alá nem vonhatók a közgazdálkodá si vagyon m egállapitásánál . L. Leltár a gazdasági eszközökről . Földmér ési jelek rongálás a. Aki a polgári vagy katona i h atóság által el rendeit földmé rés (há­ romszög mérés) céljá ból felállito tt gulát, oszlopot,

1fép pe \ 0 0 10 k ék .. n Disz_áflegy z u

lngy t U

C :>

cöveket, vagy e célra alkalmazott más jelzőt szán­ dékosan és j ogtal anul m egrongál , megsemm isít, el­ távolit vagy áthelye z : vétséget követ el. ( 1 89 1 . XLL tc. 4. §.) Kir. járás biróság. Eljárás hivatal ból . Fölé- és alárendeltségi viszony. A fegyveres hatalom és a csendőrség egyénei nemcsak a szükebb szolgálati kötelékben, mint alárendelte k elOljáróik­ nak, hanem a szervezeti állomány-csoportokban is mint alantosak, feljebbvalóiknak alá vannak ren­ delve. (Szigsz. 9/50.) Főlénye a csendőrnek. L. Csendőr fölényének biztositása. Fölös számu baromfi és termények érté­ kesitése. A z őrsökön fölös számban tenyésztett hasznos házi ál latok és azok terményei, továbbá a fölös számban termelt minden termény, egy meg­ bizható egyén közbejöttével , eladandó s az igy bt1folyt összeg a közgazdálkodásba bevételezendő. (A . sZ. h. XIV/4.) Tilos azonban bármily cikkel ugy az egyes altiszteknek, mint a csendőröknek üzérkedni. (A .. sz. h. XIV/5.) Főispán laktanyába érkezése esetén köve­ tendő eljárás. L. Ministerek. FőispánJlál való megjelenése az őrsparancs-· noknak. L. Orsparancsnok megjelenése a főispánnál. Főmagánvád esetei : l . A rágalmazásnak és a becsületsértésnek esetei a btk. 258., 259. és 26 1 . §-ai szerint minősülő esetei, akkor is, ha ezek a vétségek holtak el len voltak elkövetve (273. §.) ; 2. a könnyü testi sértés vétsége (btk. 30 1 . § . ) ; 3. levél- vagy távirattitok megsértése (btk. 327. §.) ; 4. magánla k megsértése (btk. 332. § . ) ; 5. más ingó vagyonának rongálása (btk. 4 1 8. S.) ; 6. idegen ingó. v�gyon rongálása (btk. 42 1 . §.) ; 7. tulajdon e lleni. klhá�ásO k (kbtk. 1 26. és 1 27. §.) ; 8. iparvéctjegy­ h� mlsitás ( 1 895. XLI. tc, 8. és 9. §-ai.) A főmagán­ yad esetei valamennyien csak magán inditványra �.Idözhetők és ennélfogva azok tárgyában birói el­ ]arás csak akkor ind itható meg, ha az erre jogosult Ot . ·-

1 67

1 66

és bárhol szándékosan mellőzi : függele m-sértést követ el. ( Kat bt. 1 45. §.) Azon harcos ál lomány­ beli (vagyis hadi cikkekre felesketett) egyén, aki szolgálatban, vagy vett szolgálati parancs vétele után, az előljárónak fegyverrel, vagy személyére való erőszakos kézrátevéssel ellenszegül, akár meg­ sérült az előljáró, akár nem ; valamint aki 'az ellen szolgálatban vagy azon kivül, gyilkos szándékkal, bár sikertelen m egtámadást intéz : agyonlövéssel fenyitendő. Ha pedig az ellenszegülés felállitott so!"­ ban vagy oly körülmények között történt, hogy a jelenlevők kedélyére a szolgálat tekintetében ártal­ mas befolyástól kellett tartan i , a tettes rögtönitélő eljárás alá vonandó. (Katbt. 1 47. és 1 48. §.) Aki a szolgál ati parancs teljesitését heveskedő vagy sértö módon megtagadja, vagy val amely fontos parancsot teljesiteni szándékosan elmulaszt : 3-5 évi börtönnel büntetendő. (Katbt. 1 49. §.) További büntetések : szolgálati parancs nem különös sulyositó körül­ mények közötti m egtagadására vagy nagy fontosságu szolgálati parancs hanyagságból, feledékenységböl nem teljesitésére l -3 évi, káros következmények nem létében 6 hótól l évi ; a rendháboritásért rend­ reutasitott és előljárój a parancsát teljesiteni heves­ kedőleg vonakodó egyénre 6 hótól 5 évig ; az előljáró személyének szolgálaton kivüli bántalma­ zására, ha mindjárt annak m egsértilésére (a m i külön bűncselekmény t képez) nem következett i s be : 6 hót6 1 3 évig terjedő börtön. (Katbt. 1 50- 1 55. §. l A �egyelemsértes egyéb esetei mint vétségek l -6 hólg te rjed hető egyszerű vagy szigoru fogsággal és ·ezen felül a körül ményekhez ké pest elbocsátással, Jefokozássa l is büntethetők. ( Katbt. J 56. §.) Függe lék viselése az óraláncon. L. Ó ralánc viselés e. Fü jogosul atlan szedése id egen szántóföldről, . " r�tr.? l, legelőröl, ke rtbő l , gyümölcsösböl vagy szö­ lobol ; mezőrendöri ki hágás (MgL 95. §.) J(özigazg.

a tettesnek m egbüntetését kifejezetten kérte. Amennyi­ ben a főmagánvád eseteiben a nyomozás elrende­ lése, megszüntetése vagy befejezése tárgyában külön határozatot kell hozni, erre a rendőri hatóság főnöke jogosult. Főmagánvádl ó : az a sértett, illetőleg ennek törvényes képviselője, továbbá az a m agánind it­ -ványra j O gosult, a ki a főmagánvád eseteiben (J. Fő­ magánvád esetei) a kir. ügyészségnek a vád kép­ viseletére való előleges felhivása nélkül vádat emelhet. Fősz-iparnál vasárnap is végezhető : kizárólag a z égetési munka egész nap. (1 4837/92. km. r.) Főszolgabirónak teendő jelentések. L. Jelen­ iéstétel a föszolgabirónak. Főszolgabiró nyomozó cselekményekre irá­ nyuló felhivása. L. Nyomozás főszolgabirói fel­ hivásra. Fővárosban való nyomozás. L. Nyomozás idegen terü leten. Függelem. A függelem a föltétlen engedelmes­ ségre való kötelezettséget foglalja magában, me ly­ lyel a szolgálat érdekében minden alárendelt elől­ járóinak és minden alattos (rangban ifjabb) föliebb­ valóinak (rangban idősebbeknek) tartozik, mihelyt ezek a parancsadást átveszik. A függelem a köz­ jóra irányuló nemes alárendelése a saját akaratnak a törvény és parancs alá. Annak szigoru kezelése, a katonai rend és a hadi erö szilárd összefüggé­ sének föntartására okvetlenül szü kséges ; a z képezi a fegyveres hatalom sikeres m űködésének l eglénye­ gesebb föltételét. A függelem re való kötelezettség kiterjed a fegyveres hatalom és a csendőrség va­ lamennyi tettleges egyéneire kivétel nélkül. (Szigsz . 1 1 /62-63.) Függelem sértés. Aki oly időpontban, midőn ·y al ?di szo ! gá latban áll, vagy azonkivül is, az elöl­ Járo szolgalatra vonatkozó parancsának kötelesség­ �ze ! ü.le� nem engedelmeskedik, vagy ki az elöl­ Járo Irant csak a tartozó tiszteletet is bármi módon pel 1000 1fep k .. kun é Disz_áflegy z

"y CU t n"

hatóság.

v \.o _

0 \;; ' ''­

1 69

J 68

fürdök, melyek a csendörlegénység által használhatók. Az alább felsorolt fürdőkben katona legénység-állománybeli egyének részére szabad illetve kedvezményes helyek vannak rendszeresitv � és igy, orvosi vélemény alapján, ezen fürdők hasz­ nálatát a csendőr-legénység is ké rheti. Ezen fürdök jegyzéke és az azokban a legénység részére rend­ szeresitett helyek száma a következő : l . Baden Bécs mellett, 1 97 hely kórházi el látással . 2. Hof­ gastein 6 hely ; 3. Karlsbad 46 hely ; 4: Schönau Teplitz mellett 1 28 hely ; 5. Teplitz Kraj nában 1 38 hely ; 6. Sárosfürdó Budapesten 25 hely ; 7. Pös­ tyén 70 hely ; 8. Trencsén- Teplitz 12 hely ; 9. Her­ kulesfürdó 88 hely ; 1 0. Topuskó Horvátországban, 40 hely ; l l . Radein Stayerországban 5 szabadhelv l!1ájus, junius és szeptemberben, 2 szabadhely julius es augusztusban ; 1 2 Balatonfüred 5- 1 0 alapitványi h el y ; 1 3. jphannisbad Csehországban 2 szabadhely ; 1 4. Daruvar Horvátországban � 0-60 szabadhely ; 1 5. Torda Erdélyben 5-6 szabadhely ; 1 6. Katonai fürd6gyógyintézet Budapest 25 hely ; 1 7. jolwnnis­ brunn-Meltsell Osztr.-Szilczia, 6 hely ; 1 8. Korond korlátlan számu hely ; 1 0. Krynica Oalicziába n ; 20. Marienbad 20 hel y. fü �zer beszerzése. L. É leimi cikkek nagybani beszerze se. , " fütöanyag jogosulatlan szedése idegen szán­ tofoldről, rétről, legelőről, kertből, gyümölcsösből V ��� szőlőböl : mezőrendőri kihágás. (Mgt. 95. §.)

fümagvak hamisitása. L. Mezőgazdasági ter­ mények ham isitása. fürdés. Fürdés céljából rend�zerint az összes szolgálatmentes csendőrlegénység, az őrsparancsnok vagy helyettes vezetése alatt, együtt megy a hatóság által kijelölt fürdőhelyre. A l egénység fürsiés alkalmá­ val uszónadrágot vagy gatyát viseljen. (A. sz. h. I I/6.) fürdés öltözet nélkül a közönség szemléle­ tének kitett helyen és szemérmet sértő módon : köz­ szemérem elleni kihágás. (Kbt. 83. §.) Közigazg. hatóság.

fürdöbe menö legénység ruházattal való­ ellátása. Teljesen használ ható és jókarban levő ruházattal látandó k el. Felruházásukra n ézve az esetleg kiadandó külön intézkedések mérvadók. (Oku. 5 1 /3.) Csak oldalfegyvert visz magával ; többi szerelvényét és fegyverzeti cikkeit az ő rsparancsnok veszi át. (Oku. 66/6). fürdöintézeteknél vasárnap i s végezhető minden munka, egész nap. ( 1 4837/92. km. r.) fürdök felállitására és kezelésére nézve a közs �emér�.m szef!1pontjából. kiadott szabályok rn'eg­ sz �g.ese : kozs�eI? erem ellem kihágás. (Kbt. 82. §.) Kozlgazg. hatosag.

fürdök használata. Azon fürdőhelyeken hol katonai kórházak léteznek, a csendőrök kórhá�i el­ látá,sba � részesüln � k ; a hol ilyenek nincsenek, a legenyseg elhelyezese és ellátása iránt külön van go�do � kodya. A legénység mindkét esetben i1let�­ kel t,el) es elvezetében marad, de a gyógy- és élel­ " mezeSI koltségeket, valamint a hol ez követeltet­ � ék, � , �i.l á &itási s � olgálmány és ágykoptatás árát IS.. saJatJabol tartozIk megtériteni. Az utazási költ­ segek a csendőrségi javadalmazásból fedeztetnek. H � a� el látási költségek az illetőnek netalán i szol­ �ala �1 �agy egyéb P ?tdija betudásával kijáró összes IlJetekeIt meghaladnak, a többlet a csendőrs égi java­ dalmazás terhére felszámitható. (Illsz. 45/ 1 3).

" nk 1000 ék u z \ 5 egy Di Z_ áf

'\feppe l

II l ng Y oc

Kozlgazg. hatóság.

föveg nélkül napon tartózkodn i a csendőr­ nek nem szab ad. (Eá. )

'" "

űt .

1 7 11

1 70

G Oabonafélék hamisitása.

L. Mezőgazdaság i

termények hamisitása.

-

Gall érok mosatása. L. FehérnemU m osatása. Gazdasági átalány kezelése. A gazdasági

átalány a hó első felére szerkesztett zsoldjegyzékkel adatik k i és az átalány-szá m l a könyvbe m i n d e n hóban egy tételszám alaH vételezendő be. A gazda­ sági átalányban 60 koronánál nagyo bb összeget készlet ben tartan i nem szabad, hanem a havi kiadások fedezése után 60 koronán feWI eset leg fen nmaradó összeg, a szárnyparancsnokság enge­ délye alapján, a közga zdál kodásba átviendő. A gazdasági átalány-pénztárból teljesitett kiadások nyugta, számla vagy paran cscsal okmányolandók, kivéve azon összegeket, melyek a közgazdálkodásba átiratnak. (OkU. 80. § )

Oazdasági eszközök becslés alá nem von­ hatók. L. Leltár a gazdasági eszközökről. Gazdasági eszközök j ókarban tartása. L. Leltár a gazdasági eszközökről.

Gazdasági eszközökről vezetendő leltár. L.

Leltár a gazdasági eszközökről.

Gazdasági eszközök utánpótl ása. L. Leltár a

gazdasági eszközökről.

Gazdasági eszközök j ogosulatlan rongál ása,

l�vágása, kitördelése vagy kiásása : mezőrend őri kIhágás. (Mgt. 93. §.) Közigazg. Iza/ósdg. Gazdasági termények J opása gyümölcsös kertből , szőlő?ől, faiskolából vagy a mezőről, vagy . el nem választott termékeinek másnak a földtől jogosu latlan l eszedése, l evágása vagy el lopása, amen nyi ben a dolog értéke 60 koronát m eg nem halad és ha azon esetek fen n n e m forognak, amel�ek a lopást, tekin tet nélkül a lopott dolog é rtékere, bUntetté minősitik, kivéve, ha a lopás

.

.él<11 1 \ k b \) 1 ,>1. a r ·\ cCly'l .

bcmászás által vagy bekeritett h elyről történt : m ező­ rendőri kihágás. (Mgt . 93. §.) Közigazff. l7atósdg. Gazdálkodási könyv. Minden őrsön gazdál­ kodási könyv vezetendő, m elybe minden csendőr A közgazdál kodás veze­ betekinthet. (Lsz. 8/86.) té � ére rendelt cse � d ő r a gazdál kodási könyvet ITI l J1den nap l ezárnI, azaz a bevé telt a kiadással egybevetni és a helyes e red ményt kim utatni tartozik. A gazdál kodási könyvbe eszközölt bevezetések h e­ lyessége a közgazdálkodásvezető, val a m i n t az el len­ őrző csendőr és az ő rspa rancsnok által aláírásukkal, igazolandó. (O ku. 78/ 1 .) Gazdálkodási számadás vezetése. A gazdál­ kodási számadástétel egy erre a l kflJ mas csendő rre bizandó, k i a pénztárnak egy kulcsát is őrzi. Az élrsparancsnok-helyettes lehetőleg gazdál kodásvezeW­ nek nem a l kal mazandó. (Lsz. R/87. )

I

\OOO

'\t'éppl'l

Oazdálkodásvezető csendőrtől megkivántaM. keJJékek. L. Közgazdál kodási bizottság. Gaz- és gyomfoJtokat a ratás vagy kaszálás

alkalmával meglzGJfyni filos ; a foltokban l evő már magba ment gyo mok ped ig a ratás vagy ka� zálás után azonnal összegyUjtendők és clégelendök. (MgL

53. §.) Oépfütők ittas áJJapota. L. Oépkezel ők. OépiparnáJ vasárnap is végezhető : a sUrgös és halaszthatatlan javítási m u n ká k déli 12 ó ráig ( 14837/92. km. r.)

•

Gépkezelők és gépfíitők ittas ál lapotban v�l ? taláJások esetén a csendőrség á l tal az i l letékes kÖZIga zgatási hatóságnak feljeJentendők. (70090/V. 189 1 . bm. r.) Gipszp or árának felszám itása. Az állandó

� Iom készitésé nél fel h asznált gipszporért esedékes sszeg az átalányból lesz kiutalványozandó. (Kh. 5. p. ) Gom ba, ártal mas. L. Árta l mas gyll m ölcsnemek. Oondatlan beszéd. L. Csendőr közlékcnysége.

�

11 L. j • • U \..- :'J � IOV,Y

1 72

1 73

, emü gonAgyn L. Gond ozása az ágynemü nek. dozása. , latI. jog magyaGonosztevő. L. Fegyverha szna rázata. Gono sztev ők élve val ó elfog atása . L. Fegyver hasz nálat a. Goro mbáskodn i a csend őrnek tilos. L. Erő· szakos kodás ra vonat kozó tilalom . Gödö r ásása másn ak föl djén : mezőrendőri kihágá s. (Mgt. 95 . § .) Közigazg. hatóság. Gödör bekeri téséne k elmulasztása , a ható­ sági utasitás ellenére : mezőre ndőri kihágás . (Mgt. 95. §.) Közigazg. hatóság. Gőzgépekre vonatkozó rendeletek meg�ze· gése. Gőz- vagy más gépekre vonatkozólag az elet­ bizton ság az egészség oltalma v égett kiadott ren· delet vag y szabályrendelet megszegése : testi épség elleni kihágás. (Kbt. 1 1 1 . §.) Kir. járásbíróság. Gőzhajó használata. L. Vasut használata. Gőzhajón az él etbiztonságra vonatkozó ha­ tósági rendeletek figyelmen kivül h agyása : testi épség elleni kihágás. (Kbt. 1 1 4. §.) Kir. járás­

Gy

,

biróság.

Gőzhajón való utazásnál a fegyvernek nem szabad töltve lenni. (Szlgu. 7 1 . §.) Gőzkompon az életbiztonságra vonatkozó hatósági rendeletek figyelmen kivül hagyása : testi �pség elleni kihágás. (Kbt. 1 1 4. § .) Kir. járás­ biróság.

Gőzsiklón az életbiztonságra vonatkozó hatósági rendeletek figyelmen kivül hagyás� : testi épség eHeni kihágás. (Kbt. 1 1 4. §.) Kir. járasbiróság.

..

Gulyák meglepése. L. Gyanus h elyek meg ko­ zeli tése. Gulyásol{ meglepése. L. Gyanus helyek meg­ �özeli tése. Gummizsinór viselése. L. Ó ralánc viselé se .

Gyalog csendőr tömege lovasitása esetén ... L. Tömege a gyalog csendőrnek lovasitása ese­ tében . Gyakorlati szabályzatból megkivántató is­ meretei a gyalog csendőr-altiszteknek. A gyalog csendőr-altisztne k a gyakorlati szabályzat I. részét, a 8. , 10. és 1 2. §-ok kivételével, a I I . fejezet 1 3-20. és a I I I . rész 72. §-ának a szakaszra vonatkozó részeit, v!llamint a "Függelék" 1 3. §-át teljesen kell. tudnia. (A. sz. h . VI/ l .) Ezenkivül minden altiszttől megköveteJtetik, h ogy osztagát ügyesen és szabato­ san vezesse elő s h ogy minden egyes mozdulatnál és a tüzelésnél a szabályzat szerinti t�rtózko-· dási vagy felállási h elyét p ontosan tudja. (A. sz. h. VI/3.)

Gyakorlati szabályzatból megkivántató is­ meretei a gyalog csend őrnek. Minden csendőrtől megkövetelendő : l . feszes katonai tartás és fel ­ lépés ; 2. fegyverrel é s fegyver nélkül való szabatos tisztelgés ; 3. minden menetutemben való szabatos menetelés és 4. a töltés és tüzelés szabatos kivitele minden előirt helyzetben. (Á. sz. h. VI/4.) Gyakorlati szabályzatból megkivántató is­ meretei a lovas csendőr-altisztnek. Ismerhie kell és oktatni is képes l egyen a m. kir. bonvéd­ lovasság számára kiadott " Gyakorlati szabályzat " I. rész I . fejezet 8- 1 4. §-ait, valamint a 1 5,- 22. §-okban körülirt s o r és szakaszgyakorlatot. (A. sz. h. VIll O.) Egyébként a gyalog aJtisztre vonatkozó­ határozmányok reá n ézve is mérvadók. Gyakorlati szabályzatból megkivántató is­ meretei a lovas csend őrnek. A lovas csendőrnek a !? kir. honvéd-lovasság számára kiadott " Gyakor­ latI szabályzat" I . rész I. fej'e zetéből a , 8- 14. §-okat h�l �e �en és szabatosan kell értenie. (A. sz. h. VI/ l O.}­ KIValo suly fektetendő arra, hogy minden l o vas -

·

1 74 csend őr : 1 . az előirt tiszte lgést ugy gyalog, mint lóháton szaba tosan teljes itse ; 2. a fegyv er-kezelés­ ben ugy gyalog, mint lóháto n, teljes ügyes ség- és biztossággal birjon . (Á. sz. h. V I / 1 2.) Ezenk ivül a lovas csend őrnek a szuro nyvivást, a ka rabély hord­ módját gyalog és a karabé lylyal való tisztelgést is tudni a kel l . CÁ. sz. h. VI/ 1 3 . ) Gyakorlat terjed elme. Az 5--6 főből álló ,örsön csak az egyes és sorgyak orlat gyakorla ndó. (A . sz. h. VI/2.) Gyakorlása a célzásnak. L . Célzás gyakorl ása. Gyakorlása a töltés és tüzelésnek. L. Töltés és tüzelés gyakorlása. Gyalog szolgálatteljesités lovas csendőr által. L. Lovas csendőr szolgálatteljesitése gyalog. Gyanus egyének bántalmazásának büntetése. L. Hivatalos vagy szolgálati hatalommal való vissza­ élés. Gyanus egyének megállitása lovas já rőr ált�I. Ha ké! csendőrből álló járőr egy gyanus egy ent m egálht és a járőrvezető azt igazolványának , elomutatasára felszól itja, akkor a másik csendőr a � e �állitot��t old � lt véve, fegyverével féken tartja, él J � rorvezeto pedig az esetleg kezében l evő forgó­ pisztolyt hengerével bal markába helyezve vagy il kardot 'csukl�jára leeresztve, jobb kezével az igazol­ v � nyt átveszI. Ha azonban a járőr csak egy tag­ �,ol" áll, "akkor , az ugy jár el. mint fentebb a Jarorveze�.ore nezy e el öiratott. Ha a járőrn ek egy­ ��e.rre tobI? egyent kell megállitania, akkor el­ l,ar.asa annyl�an változik, hogy a járő rvezető a meg­ al,htottakat .hattal forditja maga felé és az iga zol­ va,� yOk átvI �sgálása végett egyenként szólitj a ő ke t elo ; a .. masod- cs.endőr pedig m inden körülm é­ , nyek kozt fo rgoplszto lyt ragad s az illet ők min­ . a legéberebb figyelemm el kis érv e, � en mozd � latat . "'Üket az elobb Jelzett helyzetb en féken tartj a. (Kh , 1 1 4. p.)

1 75

Gyanus halálesetnél követendő eljárás. Ha halálesetnél annak j elenségei mutatkoznak hogy az �lIető nem term észetes halállal mult ki : vagy ha lsmen�t1en egyén holtte � te találtatik, az őrsparancs­ nok, Illetve a helyszméről maaa h a járőr köteles erről a kir. ügyészségnek, vagy a legközel ebb l evő j árá � biróságna.k sürgősen, legrövidebb uton jelentést tenm ; mert Ilyen esetben a holttestet csak a kir . ügyészség vagy a biróság engedélyévél szabad el­ temetni. (Szlgu. 1 30. § .) . Gyanus helyek megközelítése. Gyan us tár­ gyak, helységek és m indazon helyek, ahol fegyveres .::s�varg?k �agy rablók tartózkodhatnak, előleges tájekozas nel kül meg nem köz'elithetők. By esetben a csendőr-járőr a gyanus helyet fedetten s a nél kül hogy észrevétetn ék, vagy a kutyák ugatása jötté t elárulhatná, le!le!őleg közelitse meg és foglaljon ()lyan helyen a l l ast, hogy a gyanus hely körül elő­ fordultakat láthassa s lehetőleah hall hassa. Ezen megfigyelő-állásban a j�rőr teljes tájékozást szerez­ vé� , megteheti további előkészületeit, hogy aztáll ereIyes és bátor támadással a sikert biztositsa. ��ya�csak" hasonló elővigyázattal és készültséggel koz � htendok .és ler, endők meg a mén esek, guly ák, nyájak stb., Il letőleg az azoknál levő csikósok gulyá? ok, juhászok, kondások, vagy csak ideiglene : sen , IS ott tartózkodó idegen egyének, ugyszintén esztm � �,s ok, szén- vagy mészégetők, famunkások, nemkulonben a közártalmuak és rendőri felügyelet alatt állók l � kásai. (Á. sz. h . VII/ t O.) Oy�nusltott = a � a terhelt, aki ellen a vizsgálat elre!1dele � e m ég mdItványozva, vagy a vád irat be­ ny ujtva n mc sen . �y�nus helyiségek megfigyelése. A járőr portyazas közben a magánosan és rossz hirben �l1ó csárdákra és más gyanus helyiségekre különös fIgye lm et ford itson . (Szlg u. 5 1 . So.) Gyanus körülmények megfigyelése. L. Por­ t yázó szolgálat mikénti teljesitése.

\ 7li

177

lsit ás. Gy an usi tás . L. K á ro s á l t a l i gy alll L. Z á l ogGy all us zál og bat evő bej e l e n tés e. bej e l e n t �se . gya n u s (;' \rgy , ogt á rgy L. Zál e. tés n e l Gy anu s Zál ogt ár �y bej e - gya n u s - bej ei 'nt ese . e l ye k Gyá rak köt el essé ge etet ő- és bera k ó - h e tek i nte té ben . L. J(or cslJ lflro sok kö! eles ség . Gyá ros m u l aszt ása járv ány os bete g.ség ese­ yo téb en. A zon gyá ros, a k i n c k gyá ráb all J á rván s vagy ragá lyos LJ tegs ég ü(ü t t l d , . h a 24 óra a l a H nrvM i segé lyrö l n lU gon dosk od i k : k ö z �ész �ég c l Ieni k ihágá s! köve t c l . ( K b l . 99. §.) J(bzlgazg .

IlCIlcjsrtg.

G y ávas ág. Azon h a rcos á l l o m á ny b e l i egy ' 1 1 , aid saJM biz(o n s{lga rá l 1 t i aggá l y b ó l , � z c.l le l 1 s ggcl sJ:cm bcl1 n e m o l y I I 1 c rv U e l l e n á l l ás t fej t 1< 1 , I I l l n ( II l I l i ly c n r szolgá l a t i kölele zet t ségé l l é l fogva k ö t e l 's, és k épes, vagy a k i a szemé lyes vesz � ly t 1<ö t e l csség­ e l lencse n k i kerll l ll i törekR z i l< , vagy bár esn I< szavn k vagy jelek á l t a l is, oly érz!l l lel ! a n u s j ( ot t , mely mások ban LJátorla la l l ságnak ' l öid t'zésére a l k;l l mas gyávasá gban válik bll l l össé. (lül( b t . 243. �D y c n gél kcdö G yengél kedés! id őtartam . L. c3c nd ö r ö k ke l való eljá rás. Gyengé l kedő csendő rö k kc l v a l ó e l j á rá s. Ott, a l l o l o rvos nem á l l re ntl l' l l
!

�

t

II

p i l l 'nöre v:tg y lid ll l t's rt' va l l s l. l l ksögt�, I l I e l y ('(' l r;1 It 1I 0 yc ngé l k ed ö csc l l d ö rl l l < k e l va l e'> e l j fl rfl H " d i l i a l a t ­ ( i a k szeri l I t , i l l l' ( ö k l ' i l l p k k l Jes é l v 'ze t é he l l I I w rll t l , d c I t Z l'sl' t leg l e l l l l c r ll l t l \ � szcs gyögyl< ' 'l c l r s l k ö l t ség'ckd s a j á t j :\höl ta rtozik fed c z n i . (G k t l . 1 H/d). Gyengé l 1{ e d ő k k ö n yve. M i u d e l l {)rsl) 1 l /I 0Y(' I I ­ gL' l k d ö k klll lyV('« v e zl'l l' I I (\Ő, 1 I H' l y n c k ('b ili l \ t 1"0v a t á t a z örspa ra l lcsl l o k , é l t<' H ) il l t ped ig : \ í', orvos W l l i ld. I fa él gye n g é l k e d ő t o rvos I I C I I I I Mol,,, t t a , n ldcor a z l\�sz '8 roval okaf é1Z éírsparal lcsnok t il U I ld. A g,Y cllf..{ é l k ' c 1 ö k 1< / l l 1 yv(' l l e l l l l l ld e n é l Z CIni/I I I ( ' I (\fo r d u l o és l e�fl lfl \ ) \ ) �4 6rflig t n rt c'J gyeng � I k e c l (':l I< i 1 l 1 u ( al'él l l d ó . ( L s z. 7 H 80. p). Oyengé l k e d ő k ö n y v beteg l o v a hó l . 1\ l>ek � l ovakröl m i n d e n I OVfll:lilott ö rsön gyc l J g' é l lc 'dö k l \ l I y v vezetel l d ö . ( K I J . n7. p . ) Oyenn e k bii n tctJen ségc. /\ z l' l k u , ; l l d i l blí l l ­ t e t t vagy v é l s "g (! I k övctésc k o r '- l e l é n e k t i z l' n Jcetkd i 1< éVL't m eg 1 1 (' 1 1 1 h a l a d t a (gye fl I I ck) se l l l vád l I C I I I el1l ' \ h etö, HC I I l bü n v :í d i (' Ij árás I 1 C I l l i t l d i t ha !c'>. ( l 90H. XXXVI . tc. 1 5. §.) /\z, a k i
­

!

�

( 'H'lf l f l lJ rWÓIl I

"Ux lo(JlI.

12

1 79

1 78

gyer mek eket' mag ukk al tehe tetle n, h ülye , e l meb eteg vagy rész eg egyéneket vizp arto n, , me ��dek m � I! �� , t uU körü l vagy más oly hely en talal felug yele t nelk ul, h � vesz élyn ek vann ak kitév e, t �vább á ha gyer mek ek vagy felnő ttek áll atok kal paj kosk odna k, .. a � o�at kino zzák vagy inge rlik. Font osa,bb va�y U felt � no Ily eset ekbe n ped ig szer encsétle� s�ge k Jovo be �.l meg­ előzé se vagy durva vissz a � l�sek . � egsz� ntete � e végett, ezenfelül a közig azga �,a �,1 � a�os � gn �k j � lent�.s teend ő, esetl eg a közsé gi elolja rosag J S ertes Itend o. (Szlgu. 6 1 . §. ) , Gyer meke kkel biró özv�gy l �� e �yse � a nősök kel egye njogu akna k tekm tendo k e s m} n� ­ azon kedve zmény ben részes ülnek , melye k a nosok részére meg vannak állapit va. (Szvu . 43. § .) Gyerm ek-kitétel � üntette �. Az� n szülő, aki koraná l vagy állapot ánal fogva onsege lyre képtele n gyerme két félrees ő vagy . . ren. dszerin �. j.�ratlan � elyre teszi ki, vagy olyan k,örulme � yek k �.zot�. h agYla el, hogy <.tnnak megment ese � veletlento l iugg : a gY,�r­ mekkitétel bűntettét követI el. - Ugya nazon � un­ tettet követi el, ak i önsegely re koránál vagy al la­ potánál fogva képtelen szem, élyt, �it ápolni l<ötcl � s. vagy aki felügyelete alatt ali, kItesz vagy . seg� ly nélküli állapotban elhagy. (Btk. 287. §.) KLr. tor,

. vényszék.

Gyermek koldulásra biztatása, küldése v ��Y átengedése, ha a gyermek tizenhat éve � . .aloh : közbiztonság elleni kihágás. ( Kbt. 66. § .) KozLgazg. ha tóság.

Gyermekölés nyomozása. L . Magzatelhaj tás nyomozása. Gyermekrablás büntette. Aki tizennégy éven aluli gyermeket akarata e l lenére, szülője, gondn o,ka vagy felügyelője hatalmábóL, erőszakkal, fenyeg ete s­ sel, vagy ravas:z,sággal elvisz vagy l etartóztat : . a gyermekrablás bűntettét követi el. (Btk . 3 1 7 . §.) KLr. törvényszék.

0 (eppe l 100 .. k i yzéku n . D1S1.- a' { l e g

ing Y "' U 1,.. '"

be.

Gyermekr ablás ért a bűnv ádi eljárás csak a sértett fél inditván yára inditható meg, kivéve, ha a tettes ellen, ezen cse l e kmény nye l az el követés ideje és helyér e n ézve összefüggő és hivata lbó l üldö­ zendő más bűnte tt is forog fenn, ha a bű ntett a megsértettnek sulyos testi sértés ét vagy halálá t okozta, ha fel- vagy l emenő ágbeli rokono n vagy testvéren, vagy a tettes gyáms ágára, gondn okságá ra, tanításá ra, nevelé sére, felügye letére, gyógyk ezelésé re, vagy gondv iselés ére bizott szemé lyen kÖ lettete tt el . (Btk. 322 . §.) Oyerme krablás vétsége . Aki tizenneg yedik évét még tul nem halado tt l eányt, annak beleeg ye­ zéséve l, szülejé nek, gondn okána k vagy felügyelőjén ek felügye lete alól, azok akarat a ellenére elvisz, vagy letartóztat : a gyerm ekrabl ás vétség ét követi el. (Btk. 320. §.) Kir. tÖTliényszék. Gyerm ek törvén yesité sének be n.em vezeté se az anyakönyvbe : családi állás elleni kihágá s. (Kbt. 60. §.) Kir. járásbiróság. Gyilkosság. Aki e m bert e lő re megfonto lt szán­ dékkal megöl : a gyilkos ság büntett ét követi el. (Btk. 278 §.) Kir. törvényszék. Gyilkossá g és emberölé s katonai egyének által. L. Hadic ikkek . XXV II. cikk. Gyomorbántalmak. A gyomorbánta lmak rend­ szerin t a gyomor tulterhel ése vagy megrom lott élei m i s � erektől ered. Ilyen esetben a tiszta l eves é s vizen kiVül minden más étel élvezetét ől való tartózkod ás ajánlatos. H a azonba n hányás áll be és az tovább tart és a gyomorb an éles fájdalom áll be, akkor orvosi seg ely vee ndő igé nyb e. (Eá ). Gyomot és gazt irtani az utak mentén és az utteste n az utfe ntar tó köt eles . (Mg t. ;í2. §.) . Gyorsárúk szállitás a vasárnap is végezhet ő , dell 1 2 órá ig. ( 1 483 7/9 2. km . r.) , Gyorsvonatok használata. Allamvasut akon s a magy ar államvasu tak kezelése alatt álló vonato­ kon, valamint . némely magán válIalatu vasutako n 1 2*

181

1 80

Gyujtogatás büntette. Aki : l . olyan házat, kunyhót, mal mot vagy bármely épületet vagy helyi­ séget, mely em berek lakául szolgál vagy arra van rendelve, vagy pedig több ember összejövetelére használtatik - szándékosan gyujt fel : 2. raktárt, gazdasági épül etet, szabad téren fekvő nagyobb mennyiségü áru- vagy terménykészJetet, a földtől el nem vált, vagy garmadában vagy halomban l evő gabnát, erdőt, nagyobb men nyiségü épitési vagy tüzelésre szolgáló anyagkészletet, hidat, hajót vagy bányát szándékosan felgyujt : a gyujtogatás büntettét követi el. (Btk. 422. §.) Kir. törvényszék. Gyujtogatás katonai személyek által. L . Hadi­ cikkek XX I X . cikk. Gyujtogatás nem büntethető : l . ha a felgyuj­ tott tárgy a felgyujtó tulajdona és annak minősége vagy fekvése olyan volt, h ogy felgyujtása másnak sem személyére, sem vagyonára nézve veszélyt nem okozott (Btk. 422. §.) ; 2. ha a tüz tovább­ terjedése, előbb, mint a tett felfedeztetett és na­ gyobb kár okoztatott volna, a tettes által vagy az ö intézkedései következtében meggátoltatott. (Btk.

is meg van enge dve , a . csen d � r l egén ység,nek, külö nöse n sürgős szolgalatI u �azaso k a � kal � aval, a gyors- és tehervona tokat IS katon aI vlt� lbér mellett igény be venn i. Tehe rvona tokon az Ilyen utazá sok a vonatveze tő kocsi ján eszkö zlend ők. (111sz. 47 /5. )

. ása . e � k. ezeI esere " Gyógy intéze tek felálItt . nézve a köz szem érem szemp ont]ab ol kl �dott sza­ bályok megsz egése : közsze mérem ellem vétség. (Kbt. 82. §.) Közigazg. hatóság. Gyógy kezelé se a szabad ságon megbe tege­ dett legény ségnek . L. Szabad ságon m egbeteg edett legénység gyógyke zelé se. . , . lt u megser latban szolga a se ykezelé Gyó� .. , legény segnek . L. Szolgál atban megsér ult l egényse g ápolása. . . . se kozb � n Gyógyke zelése a szolgálat teljesIte megbetegedett legénysé gnek. L. Szolgála t telJe­ sitése közben megbetegedett l egénység gyógyke­ zelése. Gyógyszer árusitása vagy eladása bet�g�k számára jogosilvány nélkül : közegészség ellem kihágás . (Kbt. 92. §.) Kir. járásbiróság. . Gyógyszerész, aki állami, törvényhatóság I vagy községi kórházban határozott időtartam ra .v �n a ��al­ mazva, ha járvány idején hivatalát ezen Ido l e]�rta előtt elhagyja (Kbt. 95. §.), valamint azon gyo�y­ szerész, aki járvány idején gyógyszertárát elhagYJa : közegészség elleni kihágást követ el. (Kbt. 96. § , ) '

.

.

.

427. §. )

Gyüjtés elitélt részére. L. Elitélt részére való gyüjtés. Gyülekezetekben val ó részvétel. L. Részvétel nyilvános gyül ekezetekben. Gyümölcs, ártalmas. L. Á rtalmas gyümölcs­ ne mek. Gyümölc s árusítása és házhoz szállitása vasárnap egész nap meg van engedve. ( 1 4837/92. km. r.)

-

Kir. járásbiróság.

. Gyógyszer ki nem szolgálása. Azon �ogy­ szerész, aki az orvosilag rendelt gyógyszer kls� ol­ gáltatását, alapos ok nélkül, megtagadja : k � ze.� e �z­ ség elleni kihágást követ el. (Kbt. 93. §.) Kir. Jarasbiróság.

,

Gyógyszer - tiltott - eladása, va� ak�r ingyen osztogatás a : közegészség elleni klhá gas. ( Kbt. 92. §.) Kir. járásbíróság. Gyufaoldat ellenszere. L . Phosfor el len sze re .

" nk \ 000 ék z u Disz- ár iegy

<eppe\

lngy

�U

c:>

0\;'

•• -<-0

1 83

1 82

H Hadászati szempontból sürgös épitkezési,

fe lszerelési vagy szá l l itási i pari m u n k á k vasá rnap egész nap végezhetők. 1 1 4837/92. km. r. ) Hadicikkek. I. cikk. A függelemsértésr61. L. Filggelemsértés alatt. ll. cikk. A zendiilésr6/. Csendőrök, · ki k mások­ a fen n á l l ó szolgálati rend l1e �, kal egyetemb en elöljáróknak, följebbvalóknak vagy a � ol< p aran � sal­ nak ellenszegül nek, vagy arra csak osszeb e szeinek is v a l a m i n t azon csendőrök, k i k egymagu kban lá itó nyi latkozatol
�

�

._

_

.

,

Ha a lázadás m egszli n tetése céljából a rögtö n itélő eljá rás a l kal m a zása találtatik szilkségcsnek, m i ndcn résztvevő, k i a rögt ö n i té l ő eljárás k i h i rdetése után sem tér enge d e l m csségre, agyon lövés általi halál l a l biin tetendő. H a a l ázadók száma nagy, akko r czen büntetés m i n d e n t i z e d i k e m beren, kit a sors é r, és minden bilnös tiszten és a ltiszten vég rchajta ndó. Még akkor i s, h a a rögtönitélő eljárás n e m h i r­ dettetett k i , a fel bujtók és főci n )
I V. cikk. A katonai 6rségek irdnti ellellszegiites­ r6l és tiszteletellenes magaviseletr61. Aki vala m e l y

katonai őrség n e k ö l d ö k l ő fegyverrel elle nszegül és azt megse besí t i , agyon lövés általi halállal b�nte � tendő. Ugyanez a b lin tetés é rj e n m i ndenkit, kl ' valamely fontos szolgá l a t i parancs teljesitésében eljáró őrség nek, azon szá n d ékkal, hogy él véghez­ viteIt megh iusi lsa ' kezének er őszakos rátevésével vagy veszélyes fe nyegetéssel e l l e n szegül . Az ő rség i rányában e l követett e rőszakos ellenszegillés más ,=,setei 1 0 évig terjedhefő börtönnel bUnte tetnek . Aki az őt e l fogn i akaró őrséget, bár erőszakos elle nszegü lés n é l k ül , kb"etn i vonakodik, valamely ő rség köze l é b e n pajkoRs:'lgból zajong vagy azt bárm iképen sérteget i, 3 hóig terjedhető fogsá�­ gal vagy szigoru fogsággal fenyitendő. A fönt e m l i ­ tett határozványok azon e l l e n szegillés é s t isztelet· ellenes magav iseletre von atkozólag i s érvényesek, melye k őrök, j á rőrö k , őrjárato k , val amint �zolgá­ lata teljes itésében e lj á ró csendőrök e l l e n követtet' nek el. V. cikk. A szökésr61. A csen dőr, k i azon szán­ d kkal, hogy m agát szolgá lati kötelczetts�ge alól min denk orra k i vonja, csapattestét el hagYJa vagy

�

�

1 84 a h hoz be nem von u l , szökésben vál i k bünÖss é. Az, kl már hároms zor bün tettetet t szökés m iatt, v agy k i az őt elfogni akarót sulyosan m egsebes itette vagy épen megölte, agyonlöv és általi h a l á l l a l b ü ntettetik, Minden más ilt elő nem soro l t esetben , a szökés egy évig, a körti l mények hez képest m ég 1 0 évig i s terjedhető egyszerü vagy sul yos börtö n n e l b ü n tet­ , tetil<. Az önkéntes jelentkezés m egmenti ugyan a bű nö::.t a 11alálbüntetés től, d e mégis, a fenteml itett mérték szerint kisza bandó szabaclst'l gbüntetés al:'l esik . Azonkivül a szökevényt még a törvén yes mcl lékbüntetése k éri k ; a szökevényi fogd ijt, valamint az elvitt kincstári hol mik é rtékét a ki ncstár javára Illegtérite n i tartozik és szolgálati idejének meg­ h osszabbitására is szorittat ik. VI. cik/c Az önkényil eltdvozásról. Ö n kényü el­ távozás, m ely nem azon szándékkal követtetik el, hogy az i l l ető magát a szolgá l at alól m i n d e nkorra kivonja, valam i n t a szolgál attéte l re e l késett bevo­ n u lás, vagy a szabadság önkényú t u l h ágása, m i n t vétsége k, 6 hóig terjed h ető fogságga l vagy szigoru f ogsággal b ü n tettetnek. VI/. cik/c. A szökésre való szövefkezésr61. A csendőr a ki esküvel kötelezett két vagy több véd­ köteles egyént vagy csen dör- társát a szökésre rá · beszél , szökésre vala szövetkézfs a l akitásában vál ik bUnössé, A szövetkezé s s�erzője, habár a szökés tényl�g be sem következett, szökevény gyanánt bün­ tettetik, mihelyt a rá beszéltek és a szövetk ezés szerzőj e már a szökés kivitele i ránt bár csak m eg­ egyezte k is. Minde n ily szövetk ezés· szerző bünte­ téséne k kiállás a után, azonfe l ü l egész katona i (honvé d) kötelez ettségé t tettlege s szolgál atban tartozi k tölt eni. VIII. cikk. Az 6rszolgdlatheli kötelességsérfésrtJl. L . Ö rszolgálati ktitel ességsértés a l att. lX. cik/c. A gydvasdgról, L. Gyávaság a latt. X. cik/c. A fegyeltm és rendhdboritdsról. L. Fe­ gyel e m és rendháboritás a l att,

1 85 XI.

cikk. A sza Igd lali szabdlyok mell6zésédJI. L . Szolgálati sza bályok m e l l őzése alatt. XII. cikk. Az öncsonkitdsról. Aki a szolgál ati eskü l etétel e után, testén e k megcsonkitása vagy valamely b etegségne k szándékos előidézése által, magát katonai szolgá latra al kalmatlallná teJ l n i , s ez által végeI bocsátását kieszközö l n i igyekszik, az ön ­ csonkitds b ü n tettét követi el ; és h a a csapattesténél semmiféle szolgálatra alkal masnak nem találtatik, 10 évig, ha ped i g azon csapattestnél, melyhez tar­ tozik, szolgálatra n e m egészen a l ka lmatlan na k is­ merteti k fel , 5 évig terjedhető sulyos börtönnel büntetendő. XV/. cik/c. A felségdruldsról. A felségdrulds bün­ tette a körü l m é n yek, az ered mény és a részvétel mi nőségé hez képest kötél általi halállal, 20 évig ter­ jedhető, sőt élethosszigla n i sulyos börtön nel büntet­ tetik. Aki felségáru lást célzó szövet kezésbe bocsát­ kozott, későbben pedig b ü n bá nólag annak tagjait, alapszabályait, szánd é kait és vál lalatait a hatóságnak oly időbe n , - a m i kor ezek még titokban va lának és a kár megakadál yoztathatott - fölfedezi, a n n a k leljes büntetlenség é s a följelen tés titokban tartása biztosittati k. XVII. cikk. A felségsértésröl és az uralkodóház egyéb tagjainak megsértésértJI. Aki a király iránti tiszteletet m egsérti, történjék az sze m élyes m eg­ bántás, nyi l vános gyalázás, vagy képek terjesztése � l tal, felségsértést követ e l , és ép ugy, m i n t az, ki Ily tetteket az u ral kod óház egyéb tagjai ellen követ el, 5 évig terjed hető s u l yos börtön n el, i l l etőleg bör­ tön ne l b U n teten dő . X VIIf. cik/c. A ktJzcsend hdboritdsról. Közcsend Ildboritdsdban vál ik bünössé, aki : a) a császár és király személ ye, az osztrák-magyar monarchia kap­ csolata, az a l kotmány vagy az állam kormányzata ell.eni megvetésre vagy gy Ulöletre fel i n gere l n i igyek � �zlk ;. b) törvények vagy közhatóságok rendelet�1 Irá n tt enge detlenségre vagy e l lenszegülésre felszóht,

1 87

I 8G buzd it vagy c s á bi t ; c) a z a) vagy b) a l at t c m l i tctt célok egy i k e vagy m á s i k a eszkö zlésé re szöve t kezé­ se ket a l a pita n i igyek s z i k. Ezcn b li n tett 5 évig te1'­ jedh etö s u l y o s b ö r tö n n e l b ii n tettc ti k . Xl X. cik/c. J\ f6tkeLésr6l. Tö b b cgy é n össze­ cs(\dil l ése, m e l y , k i véve a I I . c i k k b e n e m l i t ett tekct, val a m e l y c lől járó s 'lg i rá n t a l k a l m aza n d ó c l l e n t ­ á l lást céloz, fölkelést képa . Föl ke l ésben III i tJ d azok bU nössé v á l n a k , k i k a cs ö d ü l e th ez csatlak oznak. A b U n t e té � a körii l t1 l c nyek, a z c r e d m é n y é s a rész­ vétel m i n öségé h e z k epe st 5 évig tcrj e d hető b ö rtön, vagy 20 évig t e rjedhető s u lyos börtön is.

cse­

xx. cik/c. A ldzongdsról. Lázongás forog fenn, ha valamely föl k e l ö csőd ü lés, a I I I . ci k k be n e m l i tett cseten k i v ü l , a n n y i ra terjed , hogy a cse n d es rend helyreá l l itására rend k i v ü l i e rősza k o t k e l l a l k a l m a z n i . A r ö gt ön l t é lő eljárás esetén k i v ü l , az i zg a t ó k é s W­ évig t e rjed h etö, - a m e rénylet k U Jönös cin kosok v e s z é l ycss ég e eseté ben, é l eth o ss z i gl a n i s u l y o s b ö r-' W n re I télendök. A tö bbi b ü n rés /esek 5 , sőt 1 0 évig terjedhető su lyos börtö n n e l b ü n tc k n d éi k . XXI. cikk. J\ nyilvános er6szakoskodrisról Nyi/­ vános erőszakoskodások, u . ol . : k ö z h a t ó s a g o k vagy h ivata lokban e l járó h (l t ó � á i egy(;nck e rősza kos 111Cg­ hábontása vagy veszélyes fe 1lyegetése, i d c g e n i l l gallan birtol{ba erőszakosan történt betörés, i d egen t l 1 laj­ d�:)I1 nak , 1 l evezetescn vnsutak, \ á v i 1'dák, gözhajök, h idn k nak stb. g0I10:-iZ szándékból tö rté n t �á lása, val a m e ly ember s z c m é l yes szabad sági l n< t k Jogtalan korlátozása, $zöl det0s, z sarol á s cS v eszé ly es tenycgetésck, - 5 é vi g, a körLi I 1 1 1 én y e k h e z k "pest évig terjed h e t ő , süt é l e t h ossl.igla n i börtön nel, l l letoleg �u lyos börtö n n e l b U n t e t e n d ő k .

20

g

Illcgron­

�0�,20

XXI/. cikk. A l1iva/alos és szolgálati /zata /o m­ mal való visszaélés. L. ugya n i l y e n c i m a l at t . ?\X,II�. cik/c. A közlzltel-papirok u/úllzúsúról és Izam ls rlasaro, f. A z oszt rák- magya r ba n k jegye i nek

vagy pénz gya n á n � k e l c n d ö közl1 i t c l - p a p i rok n a k v a gx közpén ztár á l t a l k l bocsátot t v a l a m cly tő ke- va gy eVI

j á radék f i z e t és�l biztositó kiitel ezvé n y e k n e k , végOI ezek hez t a r t o zo szel v(' n y e l< l l e k Víl gy s z e l vé n y - u l a l . ványokn a k u t á n zása, vagy h a 1l1 i s i tása, 1 0 évig, kiilö­ n ö veszél yesség esetébcn évig terjed hctő - e s p é n z gya n á n t k e l e n d ő köz b i te l ­ a zo n eset b e n , h a papirok u tá n zása o l y eszközök k c l történt, m e ly e k .a zoknak soks zoros i tá sá t m egkö n n y i t i k, él etfogy t i b o-I a n i c:u lyos börtö n n e l b (j n tet t d i l< . XXIV. ci(ck. J\ vertpélZz llam'si ásáJ;ól. A id jog­ t alal1L1 1 akárm J ly e n p é n l. t v e r, v a l ód I penzd a ra bo k a t n agyu bb csök !{cnt! vagy a zo k � a k belért.é kii k bc l1 . é rtékU dara b o k a l ak ját Jgyeks7 1 k ad n I , vagy más­ l< li \ ö n b en bá r m i fél11 pé n z l l e k v a l ód i pénz l á tszatjM a d j a , a vertpénz-Izamtsílcis b U n t c tt é t követi el és 1 0 évig, kti l ünüse n veszélye sség esetében 20 évig terjedhető su lyos b ö r tö n n e l b L i n t e t e n c\ö. , XXV. cikk. A vallásl1ábortlásról. I sten károl1l láso](, a.z á l l a 1 1 1 b� n fe n n á l l ó v a l a 1 l l e l y v a l lásgyakorlat htí l lo · . n tá s a, az I s t e n i tisztel etre s z i l ll t eszközökkel clkö­ vetett meghecst e l e n í t ő bánás és a val lásnak nyil­ v�n�san ta n u síto t t I11cgvetése, egy é v ig terjedh etö börtö n n e l , é$ ha a v a l l á s h á b o r i tás nyi l vá n os 11 0t­ rányra nyujtott a l kal m a t , 5 e l {)ford l 1 l ó nagy go­ noszság m el l et t , lO évig t e rjed hető s u l yos bö rtil n n e l b ü ntet t e t i k . XX VI. A sulyas jajtafnnságl eselekrtJl. E rősza­ kos nemi közösU I és, m cgfertéízés, vérfe rtözés és J J 1 á.s sulyas fajtalansági eselek 5, h a a sértett szel l l é l y évig az á l t a l n agy h á t r{l n y t szen v d ett, t c q c d h eto - , é s ha az e rőszakos n e m i közösü lb, bUntctté?öl , �Z i l l e t ő egyé I I h a lá l a következett b t: , életf ogytigl a n I s u l y o s bCiI tön n e l b ü ntetend(ik.

s

20

�

cg�szség �

20

. XXVI/. c;tc/c. A gyilkosságról és el7lberölésrlJl.

A k i �� y e m h e r i rányában o l y szá n dékkal, 110gy ö t . megolJe, e k képp c n cse l e ks z i k, hogy abból a n n a k va � y más em b e r n e k h a l á l a következett be, a z gYllkossdl{ol k ö v e t e l . l i a cs e l e k m é n y , 1l1 e l y á l tal cg . ember é l etét vcs7 t i , n em ugy a n gyil kos, dc III g I s más e l l e nséges szú n d é k b ó l követtetik cl,

l

J H�'

l HH

nél a lopás zoJcnssn v á l t ; (I) h a n z ő rség V:lgy fedezet l egén ysrg a 111 gődzésére b i z o t t j ószágon l ő l j á ró. övet cl. lopást j J) ha a 'sendőr b(l l l t'sát Jál (fö I J e b b v a l )Ját) vagy az u tó b b i :ll rcnd I l j ' l {a l a t losát) lo pJ:! m g ; R) h :! a lopás k i n s l á r i jószngo n , a szál lnsad ó n v agy rt W l'vé nybc Idl l l}­ nösen e m l i t I t v i szonyok és kÖl' l I I l l 1 é n y k közt 1'1 kb n köv - t l e l e t l r i ; fo ri � tot II I � h a l n d ó ) ha aká l'l �l l ly k r i I l 1 l 1 é n ycl< közl, n z e l l opoH Öl-lSZ g, vagy az hdeg Il lt ' t i t á rgy értéke 25 fori n i n á l t ö b b re níg. A lopás b ll n t e t l 1 v ig, s u l yusitó k ö r l1 1 1 1 l én y I< c l tS­ ford u l táva l , 1 0 é v i g t e rjed h e t ő s u l yos börl ö n n e l i s bUn tettct i lc. sek " l y e b h l o pások, m i n i véts 'g k G hó ig terj d h ' t ö fo gs ngga l , a zo n fl! 1 I1 1 m i n d I I ko lefokozássa l i s b ll l l t I t t n c l<. XXXI. cikk. 1\ si/(kaszlrfsl'ó/. Sikknsz/tisl köve! cl, aid v a l a m 'ly reá b i z o l i d o l got vissza ta r t vagy cl· t u l ajdon i t . I l a a r á b i zol t vagyolJ !) fori n l n fl l ' r l l'· kes.e bb és a l e tt csr I J i v n l a l n n á l , szolgá l a l á ná l vngy . klllönös ha tóságI I I I gh agy fl s n á l fogva, vngy Ic fl lö n őR veszél y a vagy szoroflgfls id j é ben b i za l o li , val a m i n t ,akkor i s, h a a r á b i zo l t vagyon !j0 fori n t l \ á l é rt é1< 7 scbb, a si k kn szt ás I 1 J i n l b ü n t ett 5 évig, d ' Htl lyoS­ bitó kö rl.l l m n y c l< 'I öford u l tával 10 évig I ' rJed ll lő börl önn ' I vagy su lyos b ö r tö n n e l b ll n t II t i k s 'k Iyebb s i k k a szt ások G h ó i g l e rjed h e tő fogsággn l , ,azonfe l lJ I lefok07 ás. n l i s b U n t t e n d öl<. M i d II l a pá H 's m i n den si k ka s z t ás b li n t r t h I Ő8ég I 'nY "szik, ha n bti n bá n ö I c i l es, m ie l ő t l blln ' a hnl ósflg g é s z kárl jóvá. tlld � mására j l1 l , a l e l l é ből ered e t t (('SZl. XXXII. cikk. A mhlrfsr61. Aid egy c m b r l I e11 oly cél b ó l J'őszn lwl köv 'l e l , h ogy n n n n k vagy má snak idegen i n gó vagyo nál \ l n l a l m á ba kcri lse, mbtdsl követ c l , a k á r l e l t legeR b á n l a l 1 1 lH zflsHal, a k á r 'f sak fc n t Cgeiésse l t ö r t é n i a z e rősza k. MM a z i l y e n y ege l e s i s 10 'vig I rjcd h l ő s u lyoH börtö n n e l bUnt I t t i k . I l a p ( I i g a f nypge t s r e a vagyon va lö­ híln e l nt bo l t atot t , hn a f ' n ycg I 's éjjel vrgre h n j l o l t

a k k or emberIJlés forog fe n n . A közve t l e n gyi l k os é8 az, aid a gyi lkosság ot m 'g rend e l t e , kötél á ltali h a l á l l a l , az em beröl ő t O, és h a a t Hes a m gölU l közel rok o n ságba n , vagy i rá nyába n k O I ö nös köte­ I 'zct tségbe n á l lo t t , 20 évig t rjed h c t ő s u l yo s bör­ t ö n n I b U n tetteti lc I l a valame ly r a b l á s m "rényi tc alka lmával cmbcr ölelett m g, m i n cl a z o k , k i k a meg­ öl ésnél közre m U kö d t e k , kötél á l t a l i h a l á l l a l bli nk­

•

�

�

l

-

�

lendők.

XXVIII . cik/c. A sulyos lesti sérlésrő/. Egy em beren e l l en ség s szándékb ól e l köv t t i sl/Iyos lesli sérIés, mely á l t a l a z gészség n e k l e ga l ább 20 napig t a rt ó háboritása, vagy o rvos i lag megá l lapltutI sulyos test i sériilés idézi t ·U e l ő , a körii l l 1 l é n yekhez képest 5, sőt 10 évig t e rjed h e t ő egysz ' r U , s u lyos vagy szigoritott bört ö n n c l bii n telendő.

;

XXIX. cikk . A I!yujfof{afásról. A gyujtolIalásbn/l

bLi n össé vál i k az, k i oly cs I k m é n y t követ el, m elyböl az ő szándéka sze r i n t , más t u lajdoná ban t IIzvésznek kell támadnia. A gyuj toga t á s a szerint, a m i n t a z a l kalom m a l e m be r é l e t é t vcsz t é vagy megsérti l l , vagy p u sz t i t ás ra t ö rekvő k U lönös CSÖtltl­ lé sek ford u l t a k elö, vagy a t u z á l t a l á n o s szoron­ ��ás i d e j é n , vagy l a k t a n yá k ba n , k ó r h á z a k b a n , ra k ­ tá rokban s t b . I ső vagy ismétel t i z b e n követ­ tet tt e l , tetem s k á r okoztatott, vagy a tuz ld sem Iltőit - 20 évig t rjed h e l ö , vagy é l e t fogytiglani sulyos börtö n n e l , sőt k ö t é l á l t a l i h a l á l l a l i s b U n l cl­ t t i k. X X. cik/c . A lopás róI. A id ö n h a sz n a vége t! . Idegen 1 I1gó vagyon t m á s n a k birtokából a n n a k bel egyezése n é l k ii l elvon, lopdsl köv t I . A lop�s n i l n t b U n tett bUntetlet i k : A) a z összegr v a l ó 1ekin­ tet n é l k ü l, a) h a a I l I es o l y fegyve rr I melyn ek ' viselésére h ivatásáná l fogva köt l ezve n i ncs en, vagy a személy es biztonsá gra n ézve v eszé l y s más eszközökke l voll e l látva j b) ha a lopás tö b b C i n k os állal, b m ás � ás vagy betö résse l vagy c ) lehni vagy véde l m I szere k, n köv ·tt , t i k r i i ti) h a a teUe s-

'

X,

II

�

' l l

•

I •

.

1 !H t ) l' I / ') n" � U / á l l , vagy g y i l kos fegyvc rrt'l, v a gy t á rsaHflg I l a / l t li r / é n t , vagy a rablás va l a m e l y s z t' l l I é l y e l l e n h a s z lI/l l t erösza k o s k é z rátévés!wl klivrf l e l cU e l , 2() l'v i g tcrj cll h d ó s u ly os vagy R't,j,�( j ri t ( ) l t b/)rfö l l i fi !>/,l I w l l ch') k i . A kiír!l l n l é n y c ld) ( ' z képest, (' I e( JwRHzig­ l a n i S U i YOR biírfön i H l é:.;z(.: 1 1 k i l l l o l l c l í'l l l d ú . I f a l á l h!l n ­ l e l é s HZél hand(J k i a zo l l cHe n d ö r rc, k i a k 'zn e k <'r1'J ­ sza kos rft tevéBével liHHZ ' lciWil ! rn b l á s n á l II Iw lo l J ai k�yvcrck k ' l v i ssza é l , vagy i l y feg y v e re ' k e l ra hláH a l l« J l m f lV a l h flsl n á l , n l Í k n z l ! (' 1 l v fJ l a k i sld Y(JH l es l i sé.:rt{·sl H Z / ' n vc d c t t vagy gyöt re l m e s á l l a p o H líl -j ­

Idet t.

.\ XXIII. cikk. J1 josz/o/.fu/{Ísról. CHcn d lJrijk, k i k

í l r ra k il J )(Jtl (' ngedel nl n (' l k U I , él n agYI I lJ l> fegyvere;! (' rtl /js�Zl'I�v !i l é �c á l t a l a z o rszág l a l«()sa i l l á l (' !ö i M zl' l l h - n yo l l l ás fel haszllál ás{lva J i c l e 'f(' n i l l g(J vagyont e l vt",z n e J< , foszlo/.fa/dsb{f/1 vá l n a k !>li ll/ís/j k k é . Cseké lyeiJ l J fOHzloga t ások, I J l i n t vét sége k. b l J ó ig t erjed­ I l e t ö l ( )g8ágl�(d , f.tzo n k i v ü l J dok o:dl sHa l i s b ü n t et t et n e k ; ha a z e l ve t i vllgyon 5 fori J J t n á I n agyo b b é rt é' k O 5 évig t e rjed het{) b I h til l J , h a ped ig li f()Szl ()�, l fá zárt a j t ó k fel ti 1 résl'vel, bemfulzá ssaJ v H �y k i I J cstflri jr'l sí'.ágon kiív e t lctct i e j 5 évig U I Y(JR b i t ú kií r U I ­ I I l é nyck k özöt t ) ( / ('v i �� k r i ed lw {) hl'Jrtiil/ i l l c t ö l eg ' SU lY08 hörtlín sza b : m u ó k i . H a a zo n ba l l II foszt oga­ t R�lfl eg � e n llw f( ' n t.:rfJsz ak kr) v c· l l t.: t r t t e j , vagy v.l l a k l l c rlJsza k b l fellyel�e 1 t ' k , a k k o r él wbltis l J{j n � l eHére s?:all o t t b Ll l l i c t (�sclc a l k:.d l t J íl z a n d ó k . A f()szt ( )� git t �� s �l l J a ra ptJdzá H� ' s · t é b e J 1 H h ll n i)sl)k ' l I e n rl)gW n 1 1 I rJ I Mv(· ny HzerJ ll t 1« : / 1 ')já rn i éR ha e l l e n ség es . V J t.; í'I l l l vo k k l J í'. i a b ll n t e t k l CH;l k riígW n l e J re l l e J l t 6 p l'; l d aadás !-.a l ! e h e t I I I eg', í' li II k i ll i , fl l e t l ('s fl t i s z t f lI l a l ; IZ! J f I �l a l fe l kf) Jl(;(J I:w d (J, VH/:y f e l l{ ( ) n c{Jl ás;� e J re n c l t' ­ . . I I neln

�

�

l

�

!

�

,,\ X XIV. cikk.

JI

A k i ra vasz e J iJad á ­ H o k y agy c�(' I (' k l l l (' n yck :1 1 1 a l m áflt t é v edés lH' ('ji o l y ce H � 6 J , IJ(Jgy C I, á l l a l v a l :l k i k á rt sze l l ve d j e lJ , v �gy k l I l y bzá n u é k l> ó l h a ln i s a n esk!i H z i k , a vagy llct!l t1 a. k téve désé t v a v y l u d a l l éJ :HIRg M t'e l h a 8 7 n á J j il

csa/(Ísról.

csa/risl köve t

cl. ' s a l Ú 8 o k , h a a k á r 25 fori n t ­ l I á l nagy o b b , l l l i n t h l i Jl t - t i ' k , [) é v i g t e rjed h c l ő bőr­ ( i i l l l1 eJ ('S ha II ká r :lOO fo r i n t ot l l J cgha l a d , vagy íj csa l á s re n d k i v ü l i 1 I ) (· ré Hzségg · J kljve l t < · j ' 1 1 ( � I , J () évig terjed h e t l'J Hu lyOH l J /jrt l)Jl II él iA h O n t ( · j j 'j l l ·k. Ho a csa J ás 1 1 H Il l i R eHl d i á l t a l k ö vett 'l ' 1 1 ( ' 1 , :W é v i �" söt é l d h oHs z i g l a ll 1 'rjedö H u l Y(Jf-l I JlirW l l lJli t J f l t és l:iza b­ hntó ki.

:\:\ ,,\ V.

cikk.

J1 rfÍga/llIazúsrúl. A id v a l a k i t víl J a ­

m c 1 y ráfogo t t i)í1 n l d 1 m i at t , á J J l !Já r t u d j a , h o g y az i J lcUí cl n e m k ü v e f t c , él h a l óságl J f " vád o l , I I rd/.fu/­ multis I J ll n t (' l t t" 1 Id J v c i i el éH [l óvi�, I di J i ) n l1!; ravaszsá g c I lJfo nl u l 1 {\va J , v a g y h a íl rága I I J I ínáH swlgálfj l lW I I vagy e l ö l j á ró e l l e n kiivt'tt e l el t ' J , 1 () {' v i g 1 ' ri ' d l H ' t é� H u lyOH !Jl) r t /) n n l' l i H I J !i I J f e l e l J d lJ.

,\ :\ S VI. dlck. J1 1Jli/lleLlesf'k e/lJsegilésédJ/. V a l a­ m e l y lJIil7 M I {'11J.·;r'/.f ilé.'w (' I k ö v · t l et i k, tl l I ll H k gCJ l l o ' z­

HágIJól a b ba h a ��y( ) l t n l t'ga k a d á l ym á H i l , a ! J U n l cl t v a gy t t:Ues fli l fe d l' z l" Hé l'c HZfJ l gf d ó gya n u o k ( ) k e l f i t lw l á s H , a tel fes e l t'og a l á H{l /l a k I t I ('Wl klt ( j á J yozása, vagy I l I eg­ Bzü késö l1 � k k li n l l y i t éH e á l l él ! . Ezen h O J l / e l t 5, II kör U J m é n y e !< I J C' z Id' pesl , ] ( ) évig l e rjed f J t' f {') hl}rt/)l1IIcl, sőt s u l y ml l J/ í r t /i n n e ] i R h U n t e t t c t i k .

X X .\ VII.

/\ I n egcJözíí

hac l i c i k k e k lJe l l I l a t á rozo tt a n fel n C I1 J (� I l J l i t c l t , d c ti ! J U lJ l e l ö t li r v é n y k ií n y v lJcn < , l ií I ord I I I (J és vt'>lségeknek l l 1 i nősi t e t l l11 i n < l c l l I I dll'; cse l e l< JJ l é J l y e k {'H I l I u laHzlá­ sok, n eveze t e sc ' l l t i l ko!') tá nw J a l o k l J:m vagy t i l t ot t e�yl ctekb(�J1 v a l !', részv(' 1 c I , h a l óHá�O el�Y(' l I d( n J (!g­ sér16s ', v a l a l l l i J l I a z o k 8 w l gá J a t i 1 I 1 l1 k iidóHé ! Je vaJ6 hCét v a t l<(Jí'.fu � , t o v á b b;'l : p o l g f u i egY(' n ' k l l e l< , a W rvé· ny e sze ri n i I I l cg IH' I I I (! 11�(;( I I I (· j {) e l j'( Jg:t 1 {l sa ; kl�lI J1y{j tesl l Rért ése k, l JecH(j J to t Hé r l (;:.w k , II k/jz(' rk(jlcs I Hég � l I en cHe l � k l l l é J l y e k s t b . , a kijrti h l l n y t: k l l c z képest fl i J (J l g t e rje d I J c l l) egyRzcrli vagy 8ZIgo ru fogságg:! J , i1 w l l l e l l ! / 'cfok()záh�;a l I > n n l e t t e t n ek, tl l l l e l l / l y i l J c ll ezen v(.t':égc:k n e k fcgy c l llJi fC!1 y i 16;e m egenged hcfö J I III v() l n a .

dkk.

Mtis

Vh.<;(I/�eI(r(jl.

!<

!

�

1 93

1 92 Hadjárati évek a nyugdijigény megállapi­ tásánál kétszeresen számittatnak, m ég akkor is, ha az i llető a hadjáratban nem is egész éven át vett r&szt, vagy az egy évig nem is tartott. (Ny t. 10. §.) Hajófelügyeleti szqlgálat. L . Vasuti felügyelet . Hajók világitása. Ejjel mi nden u szó tárgy és mi nden a hajók járásába eső épitmény, hajó7ási vagy nem hajózási eszköz megvilágitandó. ( 1 869 . évi km. r. ) Hajó megrongálásának büntette és vétsége. L. Közveszélyü megrongálás. Hajón utazó legénység ellátása. L. Hajótáp. Hajón utazó legénység étkezési pótdija. L. Hajótáp. Hajótáp. Hajókon való utazásnál Cl Z é tkezési pótlék megsztinte tése mel lett, a csendőr-I egénységn ek a reggeli, ebéd és vacsorábó l álló hajótápra van igénye. Nősöknek , ha családj ukkal utaznak, tekintet � élkü\ a családtag ok számára, két hajótápa dagra van Igén y tik. Ha a hajón utazó legénys ég hajótáp ban nem részesü l, akkor az étkezé si pótdijra van igénye . E pótlé.� a hajón való utázás egész idejére, valamin t a hajora szállá s és a hajóró l való kiszá l lás napjá ra is illeté kes . (lllsz . 23. �.) Hajótáp nősök reszére. L. Hajút áp. Hajóvezetők. L. Révé szek . Hajózási üzemnél vasárnap is vége zhető : az üzem néj szük sége s ipari mun ka, egés z nap. ( 1 4837/92. km. r.) . H�jtás jár� Űvel. Járm üvel az utakon balra kell hajta m, szem be Jövő nek balra kitér ni előtte h illa­ dóna k jobb ról elébe kerül ni. (Kvt. 1 07. § . ) Á l Iat­ cSO I? 0rtok mell ett lépés ben kell halad ni, mig a jár mű az alla t�� o � orto ! �1�a gYJ a . (Kyt. 1 09 . §.) . . . . HaJo�as �oru h �lov lgya zat. Min den hajó - es tuta,lVezeto réve sz, hajó von alon , ftird őhá z és egyé b a .. v.� zen uszó � � gy álló épit mén y tula jdon osa , ne m­ k � lonb en a zsJ llpe k, hida k felü gye leté vel és nyitá­ . savai meg bIzo tt egyé n tarto 7ik által ában m inda zt

. ' egy zéku. . nk 1000 Disz- aq

-treppe\

lngy � u

gondosan kerülni, ami a hajózást akadályozhatná . vagy arra nézve káros lehetne. ( 1 869. évi km. r.) Hajtókutyákkal való vadászatra vonatkozó tilalom. L. Vadászati tilalom. Halak áruba bocsátása mértéken alól. A halásznaptárban feltüntetett halakat, ha a m egálla­ pitott méretekkel nem birnak, áruba bocsátani vagy száJI itani tilos . (Ht. 27. § ) Halak áruba bocsátása tilalmi időszakban. Olyan halakat? mely�kne � . f�gása bizo � yos időben tilalom alá eSIk, a tIlalmI Idoszak alatt aruba bocsa·· tani vagy száll itani csak abban az esetben szabad, ha a községi előljáróság igazolja, hogy a halak vagy rákok a tilal m i idő beál lta előtt fogatta k vagy zán vizből származnak. (Ht. 27. és 28. �.) Az ez el len "étők kihágást követnek el. (Ht . 63. §.) Közrgazg.

hatóság.

Halak kiméleti tere. L . Ki méleti tér. Halak méretei. L. Hal;isz-naptár. Halaknak árvizből a mederbe val ó vissza­ térését akadályozni tilos. (Ht. 2. §.) Halak tilalmi időben és a legkisebb méreten alól való fogása. Mesterséges haltenyésztés és a halaknak más vizekbe való áthelyezése céljából, a hatóság engedélye alapján, halak tilalmi időben és a legki sebb m éreten alól is foghatók . (Ht. 22 . §.) Aid ezt engedély nélkiil teszi (Ht. 64. §.) vagy en­ gedé lyt felmutatni nem tud (Ht. 65. §.) kihágást követ el . Közigazg. hatóság. Halál jelei. A halál kétségte len jelei : � halott szag, a szem beesés e, rothadt, büzös folyadek okna k a hulla szájából és orrából való folyása, a � a�test felduzzadása és zöldeskék szine. A halál )elel\1el< egyé b tünetei re, mint hidegség, halványság, érzé­ k�tlenség, tagmerevség, a sziv- és ütérverés, vala­ m mt a légzé s m egszüné se, az állkapoc s lelógása, a sze mhéj aknak széthuzás után való nyitva maradása, lap�sra nyom ott farparto kra stb. egyedül sulyt fc�­ tet m nem kell. A ha lál bizonyo s serti léseknél IS ('sendőrs�g! Le xl eo n.

�:; \)t:; • • •

13

1 9":'

195

kétségfelennek tekintendő, ha pl. a fej egészen el­ szakittatott vagy szétzuzatott, ha a mell kas nagy része a tüdővel, va!!)' a hasfal nagy része a belek kel hiányzik, vagy szétroncsoJtatott. A hol csak a leg­ kisebb kétely is fenforog, ott a halál l egkétségte­ lenebb jele : a rothadás bevárandó. (Eá.) H alálesetek bejel entése. Az őrs- laktanyában történt minden elhalálozás az őrsparancsnok által, legkésőbb a legközelebbi hétköznapon, azon anya­ könyvvezetői hivatal nál bejelentendő, melynek ke­ rületében az őrsáJ lomás fekszik. (Oku. Függelék.) Halászat álcázva : Kihágás. (HL 6L §.) Köz­

igazg. hatóság.

Halászat el kábitó szerekkel tilos. (Ht. 23. §.) Megszegése kihágás. (Ht. 62. §.) Közigazg. hatósdg. Halászat éjjel. Napnyugtát ól napkeltéig a halá­ szat tilos. (Ht. 23. §.) Ennek m egszegé se kihágás. ( Ht. 63. §.) Közigazg . hatóság. E tila lom azonban fel van függesz tve - a naptári év április hó l -től jUl1i us hó 15-ig terjedő idősza k kivét elével - : 1 . a Bala ton taván ; 2. a Fertő tavon ; 3. a z egész Duna folyam on ; 4. a Tisza folyón a Dunáb a való ömléstől a Szamo s torkol atáig ; 5. az egész Drává n ; 6. az e � esz Fer� n,cz csa!ornán ; 7. a Rába folyón Győr varos. hataran belül ; 8. az egész Mura folyó n ; 9. a � aros folyón a . T� szába való ömlés től egész en Ara� varme �ye keletI , Illetve Huny ad várme gye nyugat! határáIg ; 1 0. a Teme s folyó n a Berzo va-cs atornátó l le a Dun a folyó ig. ( 1 5667/9 1 . fm . r.) . �.alászat érv,énytelen halás zjegy gyel. Aki anel kuI, h �gy halas zJegy gyel birna , vagy más nak , nev.ere szolo vagy érvé nyes ségé re nézv e lejá rt . hala sz]e g�. t;1 ellett halá sz : kihágást köve t el. (Ht. 65 . § . ! Kozlgazg. hatóság. �alá sz.at gátaktól 30 mét ernyire felf elé vagy lefe le csa kIS h � rogg� 1 yap meg engedv e. (HL 23. S .) Ei1:1.ek. meg szeg ese ktha gas. (HL 63. §.) Közigazg.

hatosag.

. �

.-

...... -

... .

-

.. K 10 n éKU y ' fte z g D.\Sz-a l

00

't{éppe\

-'--

lUgy \:ll

��

Halászat hallépcsőktől 30 méternyire felfelé vagy lefelé csaki s horoggal szabad. (Ht. 23. §.) Ennek megszegése ki hágás. (Ht. 63. §.) Közigazg. hatóság. Halászat hamisitott halászjegygye! kihágás. (Ht. 64. §.) Köztgazg. /wtóság. Halászat horoggal a halászatra Jogositott en­ gedélye nélkül : tilos. (7 1 246/92. fm. r.) Halászat horoggal csak halászjegygyel vall . megengedve. (62483/ 92. fm . r.) Halászati bérlő jogainak gyakorlásában való akadályozása. Azon tulajdonos, ki a haszonbérbe adott halászati területen a haszon bérlőt vagy azt, k i . annak engedélyével üzi a halászatot vagy rakászatot, megtámadja, vagy a halászat vagy rákászat üzésében megakadályozza : ki hágást követ el. (Ht. 65. §.) Köz­

igazg. hatóság.

Halászati jog. A halászat joga a földtulajdo.n elválaszthatatlan tartozékát képezi cs a meder tu la]­ donosát illeti . (Ht. I . §.) Halászati jog árvizek kiöntéseiben. Á rvizek kiöntése iben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek terül etét az árvizek eJ boritják. (Ht. 2. § } E jog megsértése kih ágás. (Ht. 63. §.) Közigazg.

hatóság.

Halászati tilalom. Nyilt vizeken a tilalmi idő­ szakban ( I . Halász-naptár) való halászat tiltva van� (Ht. 1 8. §.) Ennek m egszegése kihágás. (Ht. 63. §.)

Közigazg. hatóság.

Halás zat más nevére szóló halászjegygy el. L. Halász at érvénytelen hal ás7.jegygyel . Halászat mérgező szerekkel tilos. (Ht. 23. �.) Megszegése kihágás. (Ht. 62. §.) f(özigazg. hatósag. Hal ászatra kártékon y állatok pusztitása. A halá szat ra jogositottak, ha vadászati jogositvány nyal' n. e m � irnak is, lőfegyver használata nélkül elpusz­ . �ltha tJak a halakra nagyo b b mértékben kárték?ny alla tok közül : a vid rát, a vidrany estet, a cso � ttoro s�st. a halászó sast, a jégmadarat, valammt � gem eket, rucákat é s ludféléket. (Ht. 26. §.) Ala. Oe . ··

13"

197

1 96 az

állatokat más módon vagy az itt m eg nem neve­ zett állatokat is pusztitja, kihágást követ el. (Ht . G3. §.) Közigazg. hatóság. Halászat robbanó szerekkel til os. (Ht. 23. §.) Megszegése kihágás. (Ht. 62. §.) Közigazg. hatóság. Halászat vizmüépitményektől 30 méternyire felfelé vagy lefelé csakis h oroggal van m egengedve, ( Ht. 23. §.) Megszegése kihágás. (Ht. 63. §.) Köz­

igazg. hatóság.

Halászat zárt vizen. Zárt vizeken a halászat a halászatra j ogosult által korlátlanul gyakorol ható , (Ht. 1 3. §.) Halászat zsilipektől 30 méternyire felfelé v agy lefelé csakis horoggal van megengedve. (Ht. 23. S.) Megs7.egése kihágás. (Ht . 63. §.) Közigazg. !wtóság, Halászjegy. Aki halászni akar, halászjegyet val. tani és azt halászat közben magával vinni köteles. A halászjegyet a hatóság állitja k i s azon világosan kiirandó annak neve, állása vagy foglalkozása és ,lakóhelye, a kinek javára kiáll ittatik. (Ht. 8. §.) Aki halá szjegy nélkül halász, kihágást követ el. (Ht. 66. §.)

tO

"Cl

....

'lzsnlJnv

S I1Jl l1C

-

Kö:?igazg. hatóság.

Halászjegy előmutatására való felszól itás. A csendőr-járőrök kötelesek azokat, a kik halászati eszközökkel vizek partján járnak � a halászjegy elő. mutatására felszólitani. (Ht. 9, §.) Azok, akik a fel­ .szólitásra a halászattal fel nem hagynak, nevüket és lakásukat meg nem mondják, vagy a felszólitás ra a járőrt az előljáróságh oz követni nem akarják, vagy akik a felszólitásr a hamis nevet vagy lakást mon­ d anak (Ht. 65. §.), továbbá, akik a felszól itásra , ha. bár halászjegygyel birna k, azt e l ő nem mutatják , ki­ hágást követnek el. (Ht. 66. §.) Közigazg. hatósdI{, Halászj egy érvényé nek tartama : egy év. ( Ht. 8. § .) . . Halászjegy . másnak való átengedése. Ak i -saJat nevére szoló halászj egyet halászat v ége tt �lásna k adja , át : kih ágást követ el. (Ht. 65. § ) Köz­

Jlln lIeC

=-==. . ...=

....

. D \SZ-aq


�

ro o

-

.c

Igazg. hatósog.

v- y " u "' -. ln t 'lc P '\Ce \ . k \000 . ' egyzékÜn

-

--

l1 IJ . o ··

�

1 96 a z állatokat más módon vagy az itt m eg nem neve­ zett állatokat is pusztitja, kihágást követ el. (Ht . G3. §.) Közigazg. hatóság. Halászat robbanó szerekkel til os. (Ht. 23. §.) Megszegése kihágás. (Ht. 62. §.) Közigazg. hatóság. Halászat vizmüépitményektől 30 méternyire felfelé vagy lefelé csakis h oroggal van m egengedve, kihágás. (Ht. 63. §.) Köz­

( Ht. 23. §.) Megszegése igazg. hatóság.

Halászat zárt vizen. Zárt vizeken a halászat a halászatra j ogosult által korlátlanul gyakorol ható , (Ht. 1 3. §.) Halászat zsilipektől 30 méternyire felfelé v agy lefelé csakis horoggal van megengedve. (Ht. 23. S.) Megs7.egése kihágás. (Ht . 63. §.) Közigazg. !wtóság, Halászjegy. Aki halászni akar, halászjegyet val. tani és azt halászat közben magával vinni köteles. A halászjegyet a hatóság állitja k i s azon világosan kiirandó annak neve, állása vagy foglalkozása és ,lakóhelye, a kinek javára kiáll ittatik. (Ht. 8. §.) Aki halá szjegy nélkül halász, kihágást követ el. (Ht. 66. §.)

Kö:?igazg. hatóság.

-. ln v- y " u "' '\CeP \'lc t . k \000 . ' egyzékÜn

Halászjegy előmutatására való felszól itás. A csendőr-járőrök kötelesek azokat, a kik halászati eszközökkel vizek partján járnak a halászjegy elő. mutatására felszólitani. (Ht. 9, §.)� Azok, akik a fel­ .szólitásra a halászattal fel nem hagynak, nevüket és lakásukat meg nem mondják, vagy a felszólitás ra a járőrt az előljáróságh oz követni nem akarják, vagy akik a felszólitásr a hamis nevet vagy lakást mon­ d anak (Ht. 65. §.), továbbá, akik a felszól itásra , ha. bár halászjegygyel birna k, azt e l ő nem mutatják , ki­ hágást követnek el. (Ht. 66. §.) Közigazg. hatósdI{, Halászj egy érvényé nek tartama : egy év. ( Ht. 8. § .) . Halászjegy másnak való átengedése. Ak i . . -saJat nevére szoló halászj egyet halászat v ége tt lásna k adja át : kih ágást követ el. (Ht. 65. § ) Köz­

� , Igazg . hatósog.

.

D \SZ-aq

"Cl

'lzsnlJnv

S I1Jl l1C -

Jlln lIeC

=-==. . ...=

....

-

�

.c

--

....

tO

l1 IJ . o ··


-

�

o

ro

197

1 99

:198 A ha lás za tra jo go ­ H l ' szterütet me gj elö lés e. & v i z :é �� � ket m e l y � kre 'si tott z n viz ek et� illet�l elav ti joga kit er jed , tab al Je lo l! n� eg, rI} It , a

:�

,

ha lásza . (H t. 1 1 . §.) A z ,lly en t�b lak Ik. toz tar i tűrn . . e art bir tok os , elv�te le , lsl mm gse me ó val kárositási szándérekbóláttétele (Ht . 64. §.)tes , ug'ysz mte n vagy más hely ol a s a (Ht . szá ndé kos megrongá lása .. v� gy bem o,cs� �5 . §.), kih ágást kép ez. Koz/gazg. lzat�sag. . Halfogás má s által h a s z onb,ere l t vIz ben : lop ist kép ez. (Cu ria 198 1 /89. sz. ha!a �oza ta.) . Ha1f ogó -esz köz ökre von a�k ? zo tila lma k. TII,os min den fogó-eszköz, �in� . �1. h al ok, ,ko sa rak vars a k , továbbá minden . oly keszule� hasz nala ta, , a m el�ek nyilásai (szemel) nedves alJap otban merv e . negy centim éterné l szükeb hek vagy alacso nyahb a k ; mInde n állandó halfogó-készülé k (pl . rekesz, kosár, zárháló ) alkalmazása mely közönséges vizál lás mellett, a parttól derékszögben mérve, a vizfolyás felénél több�t elzár '' több állandó készülék vagy háló (ereszto­ hálÓ) használata , ha egymá5tóI l eg al � bb ötven méter távolságra nincsenek (Ht. 23. §.) E tIlalmak m egsze­ gése kihágást képez. (Ht. 63. §.) Közigazf!. hatóság. Halikra-szedés a halászatra jogositott enge­ délye nélkül tilos. (Ht. 23. §.) Ennek m egszegése kihágás. (Ht. 63 . §.) Közigazg. hatóság. Hamis bizonyitvány h asz n á l at ának vétségét követi el, .aki a végett, hogy valame l y hatósá got vagy biztositás esetében a biztos itó-tá rsasá got egés z­ ségi állapotára vonat kozól ag téved ésbe ejtsen , tudva h.�m�s bi �onyitványt használ. (Btk. 4 1 0. §.) Kir. ,

torvenyszek.

. Ham is bizonyitvány ki adás á n ak vét ségét

kö� eh el : a.zon o�vos'. aki vala mely egy én egé sz ségI � , l ha,m alla potaro s blzonyitV'ányt a vég ett ad ki, hogy � valame�y hatosag vagy biz tos itó -társa ság ná l h asz ­ náJtassek (Btk. . 498 §.) ; aki a nél kül , hogy o rvoS vOl n,a, eze n mtn ?s�: get �zin lelv e, vag y má s or,vos n�v��c n, vag y, ko!tott ney ala tt, va ldk inek eg e� z� . segl alJa potarol blz onYltva nyt ad ki, vag y eg y va lo dl

. . nk 1000 k é z u árlegy Disz

képpe l

ln gy � n

m egham isít a v é g e tt, h ogy az valamely hatóságn ál vagy biztos ��ó-�á � sas�$�.á l , hasz : náltassék (Btk: 499 . . §.) ; � z,? n kozsegl el o l ) él rp , akI valakinek erkölcsI vIseleterol vagy vagyont alla po­ táról tudva, hamis tartalmu bizonyitvá nyt ad k i . (Btk. 410. §.) Kir. törvényszék. Hami s eskü . L. Ham is tanuzás. orvo si b iz on y ítv á n y t

Hamisitott vadászati jegy használata. L. Vadászati jegy - hamis - használata. Hamis név, állás vagy lakás bemondása batósági hivatalnak vagy közegnek : ha�óság e l l e ni kihágás. (Kbt. 43. §.) Közigazg. hatóság. Hamis okmányokkal könyöradomány gyüj­

tése. L. Könyörad omány-gy üjtés. Hamis okmányok készitése és használata, a h atóságo k vagy magán-személyek félrevezetése, al­

kalmazás, eltartás vagy segélyn yerés céljából : köz­ b iz to n ság elleni k ih ág á s . (Kbt. 7 1 . §.) Kir. járás­

biróság.

Hamis pénz, értékpapir vagy bélyeg készi­ tésére alkalmas lemez, m inta, metszet, bélyeg­ nyomó engedelem élküli készi/ése, vagv a j ogo­ sitotton kivül másnak tHaElása, vagy a zokról l en y o m a t járás b i ósá . adása : kihágás. (Kbt. 58. §.) Hamis pénz készitésére szolgáló eszközök basználata, habár n em azon célból, hogy a hamis pénz forgalomb a h o zas s é k : kihágás. (Kbt. 56. §.) Kir. járás b r s . . Hamis pénz kiadásának vétségét követi el :

Kir.

r g

i ó ág

a�1 .a valódi pénz gyanánt

ham is vagy ha­ mlstt?tt pénzt valódi, i l le tőleg teljes értékű pénz �ya�a�t" tudva forgalomba hoz. (Btk. 209. §.) Kir. k a pott

jaraSblroság. H amis tanuzás büntettét

k övet i e l ; aki bün­ v�di ügyben a biróság előtt, az ügy n ek valamely I enyege s körülm ényére nézve hamis vallomást tesz �s, azt esküvel Olegerősiti (Btk. 2 1 3. � .) a k i polgári u�ben, annak lényeges körülményeire nézve ha­ mI S val lo mást tesz (Btk. 2 1 5. §.) ; a k i m int szakértő,

e s Dc .

20 1 200 hamisitott pénz csalá rd hasz nála tának bünt ette " alatt felsorolt módon o lyan hamis, vagy hamisitott váltó· pénzt vagy ezt pótló papirpénzt hoz forga lomb a, melynek névértéke egy koronánál kise bb és nem képviseli valam elyik külfö ldi pénznek szám itási egy­ ségét. A kisérlet büntetendő. ( 1 908. XXXVI. t.-cz, 4 1 . §.) Ham is vád a csen dőr elle n. L . Csendőr meg­ sértése. Ham is vád bün tette . Aki mást, val ame ly ható­ ság előtt, büntetendő csel ekmény elkö vetéséve l tudva hamisan vádo l , vagy e l l ene tudva hamis bUnj eleke t vagy hamis bizonyitékoka t koho l vagy állit elő, ha ezen cselekmények bünt ett vagy vétségre vonatkoz ­ nak a hami s vád bünt ettét köve ti e l . (Btk 227. §. )

akár büntető, akár polgári ügyben, a tényállás vala­ mely lényeges körül ményére nézve valótlanságot vagy hamis véleményt, ugyszintén azon forditó és tol mács, aki valamely lényeges körülményre nézve szóval vagy irásban hamis forditást terjeszt a biróság vagy más hatóság elé (Btk. 2 1 7. § .) ; aki polgári ügyben hamis fő-, pót-, becslő- vagy felfedező-esküt tesz .(Btk . 2 1 9 : §.) ; aki köz�ivatalnok vagy ügyvéd ellem fegyelmi ugyben hamIS vallomást tesz és azt esküvel I?eger?siti, . v?gy aZ,?n. polgári egyén, aki a kat.onal becsuletblrosa g elottJ ügyekben ezt cse­ lekSZI (Btk. 220. §.) ; aki mást bünvádi ügybe n hamis tanuza, sra vagy a 217 . vagy 2 1 9. �-ban meghatáro­ . yre rábirn zott valam ely csele kmen i törekszik (Btk , 222. § . ) ; aki a v�.l�?val megegyező tan!.lzáSát, nyilat­ . koz�tat, vagy . eskuJet vissz avonja és hamisnak állítja abar eze� visszavonását esküvel vaay ezzel egyenlŐ � ,1a tály.u mod �n � eg nem erősitette, hugyszintén aki ' , t Ily hamis mas vIsszavonásra rábirni törekszik . (Btk 226. §.) � aml.s tan 1;l z�s vétségét képezi : ha a hamis , sl u yben történt tanuzas kl� ag� (Btk. 2 1 4. §.) ; a � gO�datlansagbol elkovetett ham is tanuzás szakér i tő n yll,a �kozat vagy !orditás, ugyszintén a 'gon dat lan­ s� g ?ol . tett ha miS eskü (Btk. 22 1 § ) . ' á t k�hagásl, polgári yagy fegye l mi ügy b en' h k a i t n a Zakértot ,vagy, forditót hamis vé lem ény .. ordI .�sra, ha!TIl s fo-, pót-, becslővag felfedezo -es kure rábl rni törekszik . (Btk - ??ő:. §-t:>an fel ��rolt cse lek mények eset 222� h ' eib e , a a k I hagáSI, pOlgan vagy fc " g� el ml' ugy " ekben követteti k el. (Btk' 222 . ' § ) K'

�ir. törvényszék.

Kir. törvényszék.

Ham is vád üldö zése hivatalb ól csak akkor

eszközölhető, ha anna k alapján a vádlott ellen (Btk. 228. S'.) él bünte tő eljárás már megi nditt atott . Ham is vád véts égé t követi e l : ha él hamis vád büntette alatt isme rtete tt csel ekmények kihágásra vagy oly csel ekményre vona tkoz nak, mely fegy elmi vétséget képe z (Btk. 227. �.) ; ha .a hami s v�d folytán a vádlott ellen büntető e ljárás nem indIt­ tatott (Btk. 229. §.) ; aki olyan ténye k vagy bizOl: yi­ tékok tudomásáva l bir, a mely ektő l ártatlanu l VIZS­ gálat alá vont egyé nek felmentése vagy ártatlanul elitél tek kisza badu lása függ és azokat akár az illető­ vel, vagy hozzátar tozóival , akár az il lető hatóság­ g�! nem tudatja, á m bár e zt , magának, hoz �átarto­ zom ak, vagy más árta tlan szem élyn ek veszelyezte­ t�.se nélkül megtehette volna. (Btk. 280. §.) .

•

�� ��

���\ }

tr. torveny

�)

�

szék. H amiSi !,ott . pé �z csal árd hasz ­ nál atá��� ::;le I P ; bünt.e �te " alatt felso o ��f � � kl .a .!'I énzh�misitás e rivu , �a ls va gy ham isIto tt pénz t � ,

J'e

tor venyszék.

Hamu kiho rdása. L . Lak tanya tisztántartása. .� angvers eny ren dez ése hatósági enged�ly-

�� �

�élkul : közrend elle ni kihágás. (Kbt. 76.

valódi illető leg te Jes erteku gyanant forgalo m �a hoz. ( 1 908 : XXX VI . tc. 4 1 . § .) "

19azg.

•

k" nk is -áriegy zé u

hatóság.

.

§.) Koz

Haran gok ok né lkü li fél rev eré se : közcsend elleni kihágás. (Kbt. 40. §.) Kir. járás b iróság.

Hamis vag h��·I Slt tt pénz latának V étSég� E ovet?l az, . csal árd has znáaki a "Hamis vagy . g y en

Kir.

és

p pel l n --_. 1000 ké-�-

203

L. H a t"c k é pt l e n c l l ens z g li l ö bú n t n l m a z(IA A. Fcgyvc rhnHí'n:\ ln l . t1 a nun dfo lul b i rósú g. L. H i ró �l'Ig, H n rOln d l k oszt . irók o k ta 1 úsa. L. I rtl !1 b ' I i o k ­ I n l :\!1íl il I I I . oszttl l y u i ró lc nn k, I I nszn oveh tet I l1t1é v ó l t l d n cstt\ ri SZel' c l v ű­ nye k 'cc l v a l ó el j á r á s l Ia v n l n Ol l y !w crc l vé n y i ci k k o l y á l / n po1 bn J u loH, I togy m é g j a v i t n s M t n l scm helYL'z hetö Itnszllá l h n t ó I'I l I a po l b n , n k k or c r rö l a z örHpa rn n snol< nzoll J l n l é s l<őzv c I l L ' J 1 1 1 1 a pó I Hzí't my­ pn l'íl ncsJlokH ngn n k I ' H Z j e l e n i tI H I . /\ z e r re k ja d o t t c i k k e k n z i l l l' l él n c l< :\ I n d a n d ölc, a h n szn n vl' l tc t c t lc l I SI, 'rei v é I l y pedig n I n m n l'1\ bn n e l lc ! l l ö n i tv(', a I 'gköz l e b bi Hzárny- vagy szal
.

,_

.

IH/ J .)

lIasz nflvchctctlc n n é v ó l t I d n cAtád tÓ I'gy o k C � Q�ósa. l lasz � nvehel t J o n n é Vfl l l k i ncsl á ri l í't rgyn l< , , , h " t1zokn
J

�

�

�

t\��� �i/ �)

i

j j '. lf y , ' I { I � 1. 1 / 1 í/ I , ' ,, ' 1 11 ' ' ' , VIIVY v : d ll l J l I ' l y f ,'t lit / H U l I 1 I I I , // r: " y u l I I l / dl lil I, w l l l l w l(' I l Y V I 'J: l l ' l J : q l /ll i i l 1,1" li i I ' iI ' V (' " lCI!d�II I H' ' ' :'t i l 1\ I , · I / I / VII I 1 1 ' l l I ' f f ', I I ' p i dl il ,il l l 1 1 1 1 1'1.1 "df', /I HdlVIt ! l ili t " I I I i v/1 1 If V (I I I K{ W I , I , I M, I / I j ' " ( H l I ,,1 11 11: 1111 vII I' JI I I l r l / /I I {, ( I j H /I H //, /! )!" I I / l I I . ) H II I Ii , I f J l l v./, J (1 /\Il l l /", 1 1 / 1'\1-f!lf / l H I fl dl l I f l /c 1 I / I ' I ' j l ' / i l (" II" I'I ' K 1. ( l l l'lt l l, It!./ I I " l / l , H'/ v:Wy 1 , 1 1( 1', V I I VY 1 1 '' / 1 1 1 / :1 1 / 1 11 11 , V 1 t V Y I I dt � 1 / 11'/,1 u p l l I , fi l Ic I I I , J , ' J t.I : ',1 Kdl /u l l/ l l I :I J I ( jl ll'l :t 1 :t I H j j I I I I ' V ' / j I I J { d , ViWY . 1 , lI,dfu i"t J I II I II H t I! V i l g V I ' ;; 1 1 ' 1 1 , , : 1 /< l d l . t I/d V I l V Y 1 ' l: y i l J liii' J ,- l/íl hi('1 d · 1.I " 1 I V I W Y 1 ' 1'(' ,;;I H / I I l l vI/ K I ,. t l l . l l I " !1 V:II� I l ' l ilo l l w t l l l l l · j J l " , , , I, " /',i ( I H/ J I % 1 . / f . I I I ,. ) , l u v,d l l dl Id < : 1 1' 1 · l /í t.l', mt lw foI/, I J.l 1 I 1 , 1 11 1 / 1 , / 1 I " i l fl l /j ,1',{I I I M, 1/ 1 l 1 I I I I' , ' 1' 1 : 1 1 : 1 1 / 1 1 / , l J " W i l l I I l rl l lhl /",u I I y" I, I l l l ' j' :/.I I V d l , I tI , 1 1 /: l l f1 1 i1'/ I , J l Wj'11I 1 1 1 1 / 1 1 ,1 1 1 , " ' d 1'/ 1 1 I I , \1.1" / 1'1 1 1 1 1 1 11 1 1 1 0 , 1 , ' 1 1 " " , ' 1 1 " . 1 , ' 1 1 " " , 1/'· " 'IV, , V , tV,,'1 f d l w I Y'l i", í : v r l ll'V , ' 1 Hi v l ' l 1 · 1. ( t I V'yl/ l l n /", �. I , , ) 11 / I I

.

IC IC It )

•

.

J.

,

,

j" dWI

)'

I','/I'M/I'II irI, . Ili, Ii. 1J/, ,)/(I/�, fl ;1, I;. (" 1'111/11'/1 /rI, III , vrltW /:8(. " /l l {l dll� l t l vlI l l d l lul J Úd (1 ( I -l i u m f {" v(:h � '� ( ' . / / :1 VId d ' V;t ! íI ­

!i,

I I I d y l l idf" " I'/ v" I , V I I / ' Y ,I l w f fo 1 1 1 1 ' 1' 1' l l'I lh�{ , 1 z l , l t, / d ,', 11'l�.l' I , V I I I ' Y I l J /i fI I rl l/ ' Yld , 1/ (1 / 1 , I I fl I dl l l / l t /, I ,,'J I l i l iT 1,1' \ 1 1 / / 1 1 J I , I I V I i" , V " /' Y i l di I w l Y ' 1 {1 I 1 " j Z, il " id .'l / l " 1 1 :l l l l h'! l l f" vII K( ',{' ( l i i i' 11 ft , , , ) 11'11 ' 1 II/'I v , , 1 I " I I

/Il! VII"y' 'Ipk.

H u l(" , d'k " 1 1 ' l l l r l M: l u l o l l ll k k ll l v u l t; ( l J lÍ d• • 1 " 1 ' :1 f ( 1 I ,d l l a/.1 I11�( tl : d , f h I li H:t.(: l / { ., ' I I I I I J J�ll l l w, 1 �I .y l l ( l l l lU c · 1 l d (. r� " A I K I ' l J r I ! J / K/' I ' 1, lif l , l , II / J d {lI'I�d l f tl l , d f l l l vll / / l n d VI I (' ' ' ' ' 1 l l v.y, 1 1 ' / / 1 1 1 1 / I 1' 1'\( J l l i , :1 /, { d l ; J I I ·j�I'�'l.tI {' �dl v. Y " / l H l k I J !.t', 1 I I I I I d " / I I l Il J l l m,J I J I J I I I I J1.Z: J I J H I I I I :/ / "'d!', I ", l('pl, M I I I I I Ifi ,K,. I Jtli'l.l',/ l I I t"I� I ' I / W " I I :/. (, I l;l l q�hl /'K{I' "'1I1I I'1 t 1 1} �, d v { d :d t:1 V l l l / ld lt l m'l 1 / 1 1'1''' ' ' / 1 t: d l H 1 ' li I I , I I I ( A d . V I 'l j ' j, ' I, ) , H u lfl r H :t.f: I :t. • • 1 v. li l u f . l L J / ft ' l d l " 1 I i ' 1,IiI' I I I l /1f ;d l :d 1 J / I ' ''J� { d I ;' I J I l t', II I, j v í' V y l ,l ,/,,1íl' (' I I l t' y " / J I J VY { d l l f a k ' l I l " / l d /l ' l , f d l : 1 / vIWY l 1 1 1 1 1 /(1\1" I J I l / l ' I I / m i l ! : , /-k v:Wy II I / I / ' V I I I'K / 1' � { d I H L" li l l l I l I J l / l h l lr v / r,(i rl'J ltw 1/ Ir I,; l l i l l k l ' 1. / I- I' / ' l I r J ,

j.'1 /f', ,!', I, �'"1/ '� '1

,

'

,

I( } { V I I I I I I I O I ! I I I I IIC lI:] f l l l , I � I I l ' I Y I ' lc l ' u J I ' l l ' 1 ' 1 1 I I ' f l y l ' " ' y n I I V , I ""'""' , 1'"/ktl l ' I I" I, 1'·1'1 I I I 'I H l I l ' l l d l l ' y , l I l l I tI 1 ',' y n l l l ' lí , , 1 1 1 ' 11 I U ' h d " I ;'II "" I l Ilyl ollC l l ' h l ' l ' (If' ld l I I I I I1'PI :n, l l l 1 . 1 1 1 d l'" fl I l I d {l l', l, l" 1 l I l i I I d " t i I I ' g l l d l ' YI I I , I , 1', v : 1 I 1 111 1 I,t �' , / 1 1 I'" l U 1 1 1 1', 1 l ' yl I l( \' t i 1 1 '11 I I J I I I I l y '1 / 1 1 1 1 1 1 1'1 I I ', I Id l l ' l l\ l l 1 1 /1 / , 1 1 v l l l l i t l (. : t 'i. / 1 '1. 1 j l · I :l./\ h / t l '( " I'I'I, 1 0 l '1 I 11 r'II l l lI " I' I'I',j 1 1 1 1 '1 I � ; '/,I ' I':t,I' I I � I I', ('H Ii i I I I It i 1 1 1 1 ) 1 '1 11 1 1 1 '1 111. 1'11 V I 1 ', V,", :t ,l'It I I' tI 1 I I Y I ' II I ' I l , V IJ'Y I I l a H 1 ' 1 1'1' I I l lc t I l I I II 1 1 1 I l k 1 I 1 1 1 I :d lc ' / 1 ,1 " , " ,Y I ' I< l I I" I I I I I . l H l.lh II' ,'l i l ii / lI f / l t l l d l" , <Á. tI:t, l J V I II : � f ,) I I I " 1'111 ' I I d tl l I " 'I' / I f': I I l tldll' 1 1 1 1 1 (1 1'1 /1', 1 " ' / 1 1 1 ' 1 1 " 11 1 1 11 /,1 / 1 ',' 1 I 1 i 1 01 , IC I V :d l /d'P ' I ' 1 I I l i' , I I I I I ' V I" I l'I ' l ld , , / 1 ' / / H /, d l , :'t l Y I I I . 1 1' 1 ':1, 1 '1 1" {' f" II f ' l J I l /lw:l I ' " II , ' YI ' I I I I I ' I l i l I I i l i I I l I I ,', 1 1 '/: i l t ldd , h : t , 1:1 fI,'y ! ' I I I / , I I I 'HY l ' U I VII I'j :I'd" h i' I I I I ' I, V d l ' Y I I 1 1 / 1.1 1 1 1 1 1'11'1 '' ''11 1 ' l' y t" h ld' P I '1 I V I ' I d' l y" I ' 'yt" I I I ' l< / lI ' l f l l ' l l I l ' ;,11 "11 1 1 ' 1 1 1 ' / 1'1 1 1 '" I l l I 'f :l l k : l dr'I I Y O /, (II t1HI " I< . I I I I 1 , : 1 1 (, 1 11" 1 1 J ll ll l yi'I I.i1H I III : d ll ll l , I lt'I VII I I ' ,I ' l I l j l l ' H / I · 11 v n , � y : 1 V.'I I I I 11i'" d ,:' d YI I I, I ' I ' Y I" I I : d l i i'I I' , I / Li I : lI l l1 l l l 1 l ll , : I w ll / I I I '" U h,p l l 'bl l i vrl !" Vllf 'Y p ," I I:t I l i'y l 1 1 11 1 , '" :"' 1 l I 1 l1 " d 1 1 1 1 1 1 / 1, ( II , 1 11 1 l 'I" , " m l l l d l', 1 1 1 " ' 1', 1 I 't ! I I I I ' l l d d it'IIli'W l il l' 1 1 1 1 1 1 ; / I ' / l dl'" V I I I ' Y t I l Ih : , / l l I I I V:'I I I I V I' I ' Y I I \ v , ' d l" ld Id l l /l l : , \ 1 1 ' ' '."1 1'I1K rt l II ' IH,", 1 , , 1 1 1' i 1( t' I V I I t', " ' V I ' I 1 1 ' 1 1 1 1 ' 1 1 1 1 1 11 , 1', 1 / I V I /,tWIt I t ', hl , ,'I I I :t ll , I l l d V\ ' i l I< I\ZI ' I " I I I , I" {', lil l ,'1 h l d, 1;'I I ' l I í l l( , 1 ', ' Yt" " " I , ' l l ' Id ll ' l I " 1,l'w l ' ' l I l t l i, Io I 1 I I I I ,'' ' .;'II' ' I , d< I" ,, ,' / 1 (t I :1 I 1 1 I . /I I I ldl :y1 1 l 1 1 1 1 1 / 1 1 1 I l i l l , I I'1 I d l l ' v " ' 1 v i l l ' Y 1 ", f l /," l v IÍ I t l I i" l Id l l ,', I I {' ' ti l 'I:Y I ' I I t ' II I ' I , I f I\ I I t" 1 I ' I VI'I I I I I X I I I ,'" :d(1 I 'Ht, 1 , 1 1'1 l t l( 1 1 1 ' 1 1 1 I I I L'd I I I l L i I( I" y ,, 'd l, , ' 1 I ' pt" l I /. 1 I ,'y /í nH" I', Vii I I I v : I j : Y 1 1f ' 1 ,'· "t, ,' d l l l l l l 'l /l I t / Vi i i / d , l ' " ' I ' q' ld / )I'l I z l'lI l ,'I HI I t t i ,'" (II: Il I t l ' I l d l ' l I , 1" 1, , , 1 1 1 ' l i l l l ('/ /,I . I I L I I, 0 1 1, 1 1 1 1 I I I ' l y l lI ' 1 I (d ' ' ' ' 1 1 (1 1 1 1 1',1'" v l l j{ y : 1 II ; / 1 ' 1 1 " ' 1 1 I I ' v i /, " 1 ' 1 1 1 1 1'" 1'1 1 H H, I I ' I I ' H ,' tl VI ' ' ' ' 1 I 1" fI : I I, 1 1 I I ' 1 t" lí I ' H I {'l iII, , , I 1'1 1 1 I I lI'd I I I I" ( 1 1 ' 1 1 I 11'1 I 1( 11 " I I .'l I l y l l l '/ ) 11 1111" 1 l d ; 11 ' ' ' 1 ' 1 1 '11 I 'V Y 1 1 1 I ,t I : 1\ ,'II 'M II' 1 l "I :YI I/,I ' I I V/l l I l / d v i l l i l l , 1 1 1 ' l v " 1 "" 1 1 1_ I I I�Y /"I 'II1" I ' / ' I ' I( V;'l / l l I i l (u , 1 1 I / ' l v l ' I l l v " t l t" ld 1 ' 1 I , i l ;'' ':1 11 1 /" ' 1 1 1 " ' " " , l j; 'i I 1 1 1 1 ;' 11 11 1 1 1 1 1 1 " l' y t" I II ' lc Id I l l I I I I l1 d" t I , Id i l l w i l I I j y " 1 " 1 /1 ' 1 1 K i' l ' l l I j l I / ' l i l "l'd l / l il l 1 I , ' tl l �' y' ' ' ' I' ' ' , I I , " /, I " I " l I , d VI : " I! 1 " , " , 1 1 1' Y ol /H 'H ;d, I I Z 1 1 1 ' / 1" 1( 1 " 1(' í/l l ' d l l �, I I {I ; 1 1 1 1 1 ,,1'1 :" fil I ' ld i l ' 1 Y 1'. I I ' Jd ' l'l l' l l l . I ,V YI' I II t't t l l I ' t I /j ' ; 1 ' " 1 1 : 1 1 0 1 11 ', , i l.l' l i I I I : ! / I t, , / l 1 111 1 1 1 I II" : d l 11 ' 1 1 1 1 1 ' I(" I'' ' \I li I,I ' I/ I J I I< t I I 1 ' 1 1 :/ 1 1 1 1 . ( !;/,I V I I , I !J' ! I . )

1

I

I II

I

�

\1 1'" 1 ' 1 11 1 I I �� V · " \ ��y / l,' H\ III' 1 1 11 11 1 �I I

" II '

l'

209

208 i\rök és vadásza ti felügye lők (Btk. 1 66. §.) ; 5. az állami és törvén yhatós ági utmest erek ( u tbi zto s o k) és utkapar ók ( 1 890. I. t. c. 1 49. §.) ; 6. azok, akik a z ál lam közigazgat ási vagy i g a zs ágszo l gá l tatá s i vflgy valam ely Wrvc nyha töság vagy község hatós ági teen . d�i�e k tc l j e� it és é re hivatalu knál, szolgálatu knál vagy khlo n . meg �l zatás ukná l fogva köte lezvé k , ugys zinté n élzok IS, akI k az állam , tö r v é n yha t ó ság vagy a k özség által közv etle nül keze lt a lapit ványokn ál, kórh ázak nál tébo lydá kná l, min t fel ügy elők , orvo sok , hiva ta l nok ol� yag y ,�zo lgák van nak alka l mazva ; 7. a kir. köz ­ Jc gyzok. (Btk. 46 1 . §.)

Hatósági közegek elle ni izgatás vétsége

i\lkotmány ellc ni izg atá s vét ség e.

•

L

•

. Hatósá�1 közeg sértő kifejezéssel ille tés e. l l l va�al� s

elJa rás ába n vag y bea dvá ny ban : ha tós ág elle m kIh ágás. (Kb t. 46. §.) Kir. járásb fró LSe le� J11é �� y, h ogy v�l ak l hat ó ság i kö sdg. A z on zeg ne k más . . eje áH al ser to kIf zés t ilzen , ne m ké pe zi ez en k i há gá st. (2826 96. bm . r.)

Hatós��ok ell en i izgatás vétsége. L. má ny ell em Izg atá s vé tsé ge .

A l ko t­

Hatóság� k és a cs en dő rség kö zö tti ér in t­ k�z�s. ��r m aja. L. Csendörség és a ha tó sá go k

kö zo lÜ en nt kezés formája.

Hatóságokkal való egyetértés fe nntartása Egyet é r t é!' fent

g k m ek a Csend őrség s� gédl etét l ?gé ny� . ve h e tik L. Cs en dő rs ég se .

��I�::

kÖZV

gléd l e tét

a' cs

Ó

I artása a ha tó sá go k és la ko ss ágga l �

�

�-

•

k öz ve tle nü l Igén yb e ve he tik ,

ság k m inő szol gálat ra vehe rségOet. L. C se nd őr t m in ő szol tik igényb e gá

�:�í

la tra le he t

I gé ny b e ven n I .

J:l �ó ág k ' tiszteletének és bizal m án ak m i­ kéntf �f Z�ositOása. L. E rk öl cs iség fej te sz té se . Hatóságot képeznek kö 'g a zgatási,

kato nai ható ságo k. (Btk.

164� §. t

. k 1000 ékü\1 Disz- árlegy z

birói és

Hatóság szándékos félrevezetése

valótlan bejel e ntése által : h atóság

vészhir vagy zava rgás elleni kihág ás. (Kbt. 40. �.) Kir. járásbiróság.

Házalási engedély fáttamoz tatása. A

házaló köteles engedé lyét m i n d e n község be n a szolgab irói h ivatal a hol ilyen n i n csen, a községi e lö ljáróság gal látta m � ztatn i . (Hs z. 8. Házalási kedvezm ények. Némely vidék lakosai különös háza l ási kedvezm ényben részesü l nek, és pedig : 1 . Alsó-A�s ztria edd igi .waid hofe n i járásának lakosai ' az azon járásban készItet t cérnák és szala­ gokra nézve, va l a m i n t Ka rlstein és körn y ékének lakosai a faórák ra n ézve ; 2. a csehorsz ágI hegy­ vidéki lakosok az ottan készitett csipkék és h í m zett árukra n ézve ; 3. a p u stert h a l i l a kosok Tirolhan , nevezetesen Defferegge n h elységbelie k a szőnyegek re nézve ; 4. a tót d ró tosok és az á rva-, t u róc-, zólyom­ és nyitramegy ei, veszternicv ölgyi gyo l cske reskedők, a szt.- györgyi, szt.-m i klósi é s szt.- péteri len- és pa m utá r u k k al keresked ők ; 5. a j!ottschei, pölla nti, reifnitzi l akosok K rajnábfl n az osztrigáva I , faolajja l . szentjános-kenyérrel, ci1ro m m a l , török szi1váva l, dragai borra l, ftigév e l , gránát a l m ával, calam arival, káprival, gesztenyével , babérlevé lle l, m andulával, maga ranttal, kagylóva l , n a ra n cscsal, rizszsel, szardel­ Iával, teknösbékával , szőlővel, m azsolával stb. efféle tárgyakkal való kereskedésre n ézve. (Hsz. 1 2. §.) Házalás kocsival. Az o l y árumennyiséggel való házalás, melynek továbbvitelére szekérfogat vagy teherhordó-ál l at kivántatik, ti los. ( H s z. 1 6. §.) E nnek megszegése : ki hágás. ( H s z 1 9. § . ) Közigazff·

§.)

Izatóság.

Ház alás külföldiek által

1 9. § .) Közigazg. hatóság.

.

ki hágást képez. (H sz .

.

Ház alás külföldi sajtótermék ekkel,

bm.

r.)

va�y' az Ilye nek re val ó e lőfizetés gyiljt é se csak belilgy m l n t SZ­ tcr i eng edély m e l l ett és e n n e k a h elyi h atóságnál való bem utatása után van m egengedve. (463/ 1 873 . 14

képpel

.

lMS e n

é s bel

,

. . .. _-

21 1

210

Házaini tilos a következő áru kka l : 1 . anyag­ és fűszeráru k, lepá rolt olajo k ; 2. italu l ..szol gáló mind enne mű folyadék ; 3. cukor, cuko rnem uek, cso ­ ko
ádé mézeskalács és mind enfél e csem ege : 4. kenőc;ök, tapaszok és általában embe rek és állato k számára való mindenféle egynevű és vegyitett gyógy ­ szer ; 5. mérge k; 6. higany és dárdan y ; 7. h igany- , dárdany- és ólomkés zitmények ; 8. robbanó anyago k és szerek ; 9. ásványsavak ; 10. drágaköv ek, arany­ és ezüst-tárgyak, uj, régi, törött, földolgoz ott vagy fel nem dolgozott, vert vagy veretlen állapotban, ércekben vagy kiolvasztva, bárminemű fémből való váltópénzek ; 1 1 . egyházi ékszerek és diszitmények ; 1 2. katonai ruhadarabok és mindennem ü fegyverek ; 1 3. sorsjegyek, igérvények és részletivek ; 1 4. iro­ dalmi és művészeti művek, ugymint : könyvek, nyom­ tatványok, képek, szobrok, mellszobrok ; 15. állam­ egyedárusági tárgyak. (Hsz. 1 2. § .) E tilalmak m eg­ szegése kihágás. (Hsz. 19. §.) Közígazg. hatóság. Házaló-könyv. A házaló-könyv 42 lapoldalt tartalmazó magyar és német szöveggel ellátott, l<emény fedelü, 19 cm. magas és 1 2'5 cm. széles könyvecske, melyet az alispán i hivatal állit ki. Az első oldal tartalma a következő :

No.- - - - - - - s z. Házaló-könyv

- - - - - - - - - - - - - - - - - - reszere. �ezeték- ésZke re sz tné v } au1- und uname Hazája és szűletéshelye } - - - - - - - - - - -Vaferland und Gebllrfsorf Állandó lakása és illetőségi helye } Z Wohnorf u. ustiindígkeits-Gemeinde - - ���l�;i:)a��} - - - --- - - --- - -- --------�::��di áll ap ot } L' l-ur

-- -

•

-

-

-

-

- -

-

-

-

-

l

_

_

-

_

_

_

-

_

_

-

_

_

-

-

_

-

,

-

_

_

-

_

_

_

_

-

-

-

-

_

•

_

-

-

_

-

-

-

_

_

-

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

-

-

_

_

_

_

-

-

_

_

-

-

-

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

k!}i;�:n } ���!�kee�� t������ft } -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -- -- - - - - - -1 -

_

_

_

_

_

. *) Ezen h ázaló - könyv Jegy hel yét nem pót olja .

_

_

_

_

_

_

_

_

. _

utlevél, s

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

i l l etőleg igazo lá s i

� 2., oldal a házaló személyleirását, a · 3. oldal

a hazal ?-könyv érvénye sségi idejét, az országo t, mely re e rvén ynyel bir és azon városok jegyzékét, �e yekben a házalás tiltva van, a 4. oldal a házas kép ező árukat, a z 5. oldal a házaló segéd

:

k .. nk Disz_árlegy zé u

1000

képpel ln. gyen és

1 4*

•

213

II 'vét éH szflrtrla zvá l l yát, a G. oldal ugya n a n na k HZ ' Il l ' Iyleirá!!á t tartal mazza. A 7 35. o l d a l l á t t a n�( ): l.áHrH szfl n t II res I (l pok, a 3fJ lj J . o l d a l � h á z � l a � 1 Hza hályok I dvollatá fOf;{l alja tnaf;{á\)a l�, f:J J g II 42- l k I ) l d a l o n a I d á l l i tásl zárad ék és a k t á J htó h a tóság pecHétje és a l á i lása fOf;{lal helyeL

!

Házaló-kereskedós

tárgyá!

ké pező

áruk.

I l áza l ó-kl' re!!kedéfl tárgyát csak oly á r l l k képe z h e t i k, I I I 'Iyek a közös vámterOI 'trő I szá r m a z n a k és bél yeg­ g ' I , va l a m i n t a szerzést ig azo ló k i m u t at ások kal v a n ­ Jlak el látva. ( l I sz . 1 2. §.) Házasságkötés a k a d á l y eseté n . Azon polgári tiH:, dviHélö, aki t ud ja, hogy val�l m c l y akadá l y foro!{ I' ' l i l l , vagy hogy ét I l áza!!Hág n á l való közre m l l l<öd és ' I I " I l jogosu l t és a házaHfl{lg l1l egki\ 1 ésénél kijzrc­ I l 1 lí klid i k : ki hágáHt követ I I . Ugyanc sak I d h ái�áBt kép 'z a cselekm " lJy, ha az t az i l l ető go n d a t l a l l Hág­ hól kl�vette e l . ( 1 8Htl. XXXI. L-c. 1 22. §. ) Azon l e l ­ I< "HZ vagy val lási Hzerta rtr\Hra jogoHi llJt! I n ci!! sze l l l é l y, kl e��yhá zi i�!!sze ad ásn{d 'I jár, l l 1 i e l W a felek i��azo l­ t ft k V O i l IH, hogy a hflZ
hirósdI{.

a

l I áz- és sze mé ly k u tat ás. Te tten kap ás ese téb e n Járlír a b U n tett vag y n e m csu pán pé n z b U n l e t é ss I

�

ll U nte ten d{ vétség gy a n lljá va l ter he l t n e k há zá t l a ká ­ sát , va l a l l l l l1 t az á l t a l a b i rj, i l l et őle g ha szn ái1 m á s h c l y i Hég ek ' l . és a II 'nn ök t a lá l t 1 á rgy ak at a bh í .t n a z 'H ·th en pe d ig, ha a tpt t n ka ott a I el
bu nc�

l >h/.

.

\ 1 000 \« ,ppeI i \l �yl'

áric\!,y·/.él
------

o

sé�ei bcn követle e l , v a gy li l d özés közben a m os l eml itett h e l y i ség k b e 01 ' n e k i t l l , vagy öt o t t fog ták CI - az utóbb fe lsoro l t h e l yi ségeket i s a z e i re n dclésrc jogosí tott h a t óH{I I� h a t á rozata n é l k ü l á t k u tat h atia ha alaposan vél ' 1 l l l ez h e t ö , h ogy a z á t k u t atás a tet es vagy részes k 'uekc rltésére vagy b i z o n y i t é k felfedezésére vezet. Eze nfe l Li l a j á rő r n l ásoknll k h ázát, la k ását v a g y egY(' b h c l y i Béf� c i t i s á t k u t a t h a t j a , ha : a) m egBz í köt t fog o l y .kézr 'ke � itése végett szU k ­ sé�es ' b) a J á r ő r R 'gé l y k J á l tásra j e l e n t meg ; c) h a a ház a l vagy a h e l yi séggel rendel kezö k i vánja, d e a z utóhbi sctb ' I l l s csak azon h e l y i ség ' k belJ telj eM sithetö h á z k u tatáR, III I )' e k k i z á rÓ l ag a n n a k rend e l ­ kezése a l a t t á l l a n a k , k j á l t a l a j á r ő r be h i vatott éR csak is azo k k a l sze m be n , k i k a b e h i v ó n a k csal ádjá­ hoz és h áztartá s á h o z ta rtoz n a k , vagy a k i k a lakás­ sal rend -I kező á l t a l o t t a l a kásban a k ko r e l követ e t t b U ntetendö csclel(JlJ é n y n ycl vád o l t a t n a k j d) a házzal va/.{y a helyi séggel re n d (' l kc�ö r e n d ö r i fel ü gyelet alatt áll, i l l ,tőleg a cse n d örség e l ö l t m i n t szokáso8 bl.l ntettes i s m e re tes, vagy e l övezet tetése, i l letől 'g elfogása el v a n rend ' l ve. Vég U l korcs m á k , csá rdá k , kéjházak é s azok a n y i l v á n o s , vagy a közö n ségnek � lyitva á l l ó h e l y i Hégek, m e lyekbe n ti l tott s z e r " n c�e� J átékot lizn ek vagy a me l y e k b U n t ettesek rend szeri nt J rejtek hclyéLi J 'szolgá l n a k és pedig k i h ágás esetében is h i rói h at á ro z a t n é l k ll l, bft r m i k o r á tk u t athat6k. (Szlgu. 1 20. §.) A fe n t 'lJh III IgJl a t á rozo l t e se t e k ben is azon ban a h á z l< u t a t cis a cse n dőrség á l tal ö n á l l óa n cHak a k ko r t a rt a iH I ú tl1<'g, h a v e s z é l y van a késed c­ !cllI be ll és t a rt a n i I c h · t :� t t ó l , h ogy a d d i g ls, m I g !l z I l letékes ha1öság i l l té z k cd h t i k, a t er h e l t megszök I k , va :J k 'reset t t á rgyn a k n y o m a vész. A zo n esetben � t eh a t, h a jelenségek vagy b i zt os gya n u o k o k szó l n a l< amel let t , I l ogy v a l , 1 I 1 1 e l y Ilá z b a n vagy h e l y i ségben h U nt ,tt vagy vétsé r! ' l l<öv - t 'sév 'I f;{ya n usitott egyén van I rejtö zv ', v a g y h a azokban olyan 1J1l njelek vag y tárgya k v a n n a k, m e l y ' k n e k kézrekerit éHc vagy Illegt 'le i n t és ' fon t o sH ágga l h i r, e l sl) köt e l essége a

t

!

�

I

., \ \:1 ' {,�

215

214 csendőrség nek fenti esetekben puhatolódz ás, m eg­ fIgyelés és észleletek alapján lelkiismeretes en m eg­ győződést szerezni, valjon forog-e fenn elegendő gyan uok és veszély a késedelemben a házkutatás rögtöni megtartására ? Ha igen, az á ltala megtar­ la ndó, de még az esetben is a csendőr3ég - a mennyiben lehetséges - a lehető legrövidebb uton értesitse a házkutatás szükségéről a községi elől­ járóságot és igyekezzék arra, hogy az előljáróság­ nak két tagja a házkutatás alkal mával jelen l egyen. Ha pedig a csendörség a házkutatás t nem tartj a halasztha tatlanul stirgősnek , a legrövide bb uton tegyen jelentést a legközele bb levő vizsgálób irónál, illetőleg , ha a járásbiróság közeleb b van, az utóbbi­ nál, vagy a közele bb fekvö föszolgabirós ágnál, törvén yhatósági joggal felruh áz0tt vagy rende zett tanácsu városokban pedig a városi rendő ri h atóság­ nál és egyid ejüleg l ehetö leg intézk edjék hogy a hatósági tag megj elenéseig a házk utatá s �Iá veen dő hel yiség böl senk i meg n e szök hess ék és onna n t�rg yak el ne � itet� esse nek, vagy h a ezek m eg­ torté nnén ek, erro l hIte lt érde mlő tanu ság l egy en szer.ezhe tő. (Szl gu, 1 2 1 . §.) A csen dőrség álta l külö n felh IVás vagy meg kere sés, illet őleg külö n h atós ági elre nde lé� nélk ül is azo n elfo got t el �ogando v,agy előv eze tend ő egyéne n, vag y a n k na , vet ko� �en bIri alatáb an lev ö ruh ák és egy éb tárgya k, aki t bün tett vagy fog ház bün tet éss el bü nte ten dő vét ­ ség nyo ma !ékos gya nuj a terhel : l . ha vag y val ósz i­ , g n üsé sz�� mt fegyvert, tám adá sra vagy ölé sre alk al­ m� s eszkozt vagy szert, bti nje lt, gy an us va gy bizo, ny lt�k ul s�o lgá ló t� �gyat rej t ma gá ná l ; 2. h a a b� l() sérendő vagy clo, ,a lhtan dó eg yé n ön gy ilk os ságo t k,! sé�el ! me g vagy I)y en ne k elk öv eté sé ve l fen ye ge ­ tOd zIk ' 3. ha ren dő, n fel üg ye let alatt áll , va gy a cs en do,. r�ég elo, tt szokásos bü nte tte sk ép ism eretes . A cs en do rség ált al fel hív ás ra, m eg ke re sé sre n yo mo zó­ lev él vagy elfog� tó . pa ra nc s ala pjá n, i l l �tő leg sa já t . ke zd em én ye zé sb oI elfogott és ha tó sá g e l é k i sé re d ő n

átvizsgálhatók

.

Ül1k

D iSl._ ár legY l.ék

in gye n l pe p ké 0 1 00

egyénnek ru hái és egyéb tárgya i ezenfel ü l átvizsgál­ ható k oly cél ból, h ogy m eggyőződés szereztessék : nincse nek-e nála szökésre vagy e n n e k elősegítésé re szolgá ló eszközök vagy fegyverül h asználható tár­ gyak ? (Szlgu. 1 22. § .) H a a járőr a fentebb felsorolt esetekbe n házkutatást foganatosít, i l l etőleg, ha az elfogott vagy előállitandó egyénen l evő ruh ákat átvizsgálja, a törvénynek következő rendelkezéseit kell szem előtt tartan i a : A házkutatás és átvizsgá­ lás lehetőleg két tanu n a k és pedig, amennyiben lehetséges, községi előljárósági tagoknak vagy köze­ geknek jelenlétében, a l e h ető l egnagyobb k i m él ettel és rendszerint csak akkor fogan a tositandó, midőn az illető a k i vánt tárgy előadására, i l l etőleg a kere­ sett egyén hollétének tudatására ered m én y nélkül szólittatott fel. Mellő z h ető az előleges felszólítás, h a az illető a csendőrség előtt szokásos b ü ntetteskép ismeretes, ha a késedelem veszélylyel jár, vagy h a a közönség számára nyitv a álló helyiség kutatand,ó át . A házkutatás rendszerint a házza l vagy helyI­ séggel rendel kező n e k vagy m egbizottjának jelenlété­ ben foganatositandó. Ha a�, aki e lle n a házkutatás foganatosítandó, távol van és megbizottja sincs jelen, felnőtt családtagja i vagy szomszédjai közül kell valakit meghivni. Ez utóbbi a házkutatás fog,a­ natositásánál m i n d azokat a jogokat gyakoro l hatja, melyek azt i l letik, aki ellen a házkutatás fogan ato­ sitandÓ. H áz kutatásoknál a gya n u si tott (terhelt) védőj e j elen lehet. Egyebekben a csendő rségi szol­ gálati utasitás - e l teki ntve a "Ta n u k kikérd ezése " alatt foglalt azon rendel kezésn e k, h ogy a védő m i n t tanu nem kérdezhető ki arra nézve, amit terhelt v e le mint védőj ével tudatott - a védőnek se m enged több jogot a n n á l, a m e nnyi a terhelten kivtil álló harmadik személyt megillet. A járőrnek a házkuta­ tás alka lmával csak a kkor szabad zárt helyiséget vagy kés zülé ket feltörni vagy zárat felnyitni, h a sem a velö k rend e lkező, sem m egbizottja n i n cs je� en, va gy eze k a fel n yitást m egtagadták. Ha a feltörés

és b� 1

•

217

216

vagy felnyitás a tulajdonosnak vagy . �egbizottj�nak távolléte miatt történt, az illető helYlseg vagy targy a kutatás megtörténte után ismét elzárandó. A fenti 1 20. §. esetében a házkutatás bármikor megkezd­ hető és foganatositható. Ha a járőr házkutatás vagy átvizsgálás alkalmával tárgyakat vesz őrizet alá, erről külön jegyzéket készitsen s azt vagy az érde­ keltekkel, vagy a tanukkal, illetőleg a községi elől­ járóságnak a házkutatásnál közremüködött tagjaival vagy közegeivel is irassa alá. Az őrizet alá vett tárgyakat, a mennyire minőségük engedi, külön bori­ tékba vagy megfelelő tartóba kell tenni és a járőr tagjainak, továbbá - a lehetőséghez képest - a jelen volt községi előljárósági tagoknak vagy köze­ geknek, továbbá az érdekeltnek, illetőleg megbizott­ jának vagy a meghivott családtagnak vagy szom­ szédnak pecsétjével is le kell zárni. A járőr a tár­ gyakat rendszerint magával viszi, esetleg megőrzésük iránt másként intézkedik. (Szlgu. 1 23. §.) Megtartott házkutatás, valamin! a ruhák és tárgyak átvizsgálása a "jele,ntés"-ben , "Ertesités"-ben vagy "Tényvázlat"­ ban mindenkor felemlitendő és kiemelendő : hogy a házkutatás és átvizsgálás mikor hol kinél miért kiknek jelenlétében foganatosíttatott ' továbbá fel� sorolandók mindazok a helyiségek, t�rtályok és tár­ gyak, I?elye�be� kutatás tartatott, végill a kutatás eredmenye IS reszletesen leirandÓ. Ha a házk utatás és átvi � sgálás alkalmával bünjelek vagy gyanus tár­ gy�k ve�ettek ő �izet alá, az őrsparancsnokság azokat a ]el�ntesben reszletesen egyenként és oly jelzéssel sor ? l]a fel, hogy , azo�nak egyedisége, minősége , tehat azonossága es miként történt rnegtalálása i ránt kétely ne forogh �sson, fenn. E célból killönös figye­ �em�el kell !enm ,a targyaknak netalán létező olyan ]e}elre vag� J.ellegere, . melyek azoknak azonosságát kets,égen �IVU! � ely� zlk. Ha a házkutatásnál vagy a ruhak átvlzsgalasánal tanuk egyáltalában nem voltak alkalm �zhatók, � körülmény és annak indokai a "jelentes"jben, "Ertesítés" -ben vagy "Tényvázlat" . ban

"

él."'

n D isz- aqegy z � u

k 1000

képpel

in g y e n

.

külön kiemelendők. (Szlgu. 1 24. § .) Ha a vizs­ gáló- vagy kikü ldött biró, illetőleg a járásbiróság vagy a fÖ'szolga biró, vagy más rendőri hatóság ház� kutatást, személymoto zást vagy l efoglalást rendelt el é s annak foganatositására a csendőrséget hivta fel, illetőleg kereste meg, ezen felhivás, illetőleg meg­ keresés foganatositásánál a fent lei rt 1 23. §. rendel­ kezéseit megfelelően kell alkalmazni. A fentebb fel­ sorolt hatóságok által elrendelt házkutatást a járőr csak reggeli hat órától esti kilenc óráig fogana to­ sithatja. A megkezdett ház l
219

218

Hegyőrők szolgálati j �l �énye. L . , Mez őőrö k . Helyes irányzás. L. Celzas gya kor la �,a. .. Helyi és sze m élyi is� � r� t. A csen dür kote l � s arra törek edni, hogy azon ]aras ban, ame lybe n m u � ködn i hivatott, lehet őleg beható és részl etes h,eJ Y l és szem élyi ismer et �ke� szere zz� n ;. t? ert � zek altal szolgálati kötele ssegem ek tel]es �tese } enyeg �,sen ors­ Helyi ismeret alatt ertend o : az tekin­ könyittetik. körletn ek pontos ismeré se a terep minősége tetében, az abban levő összes községe knek, hely­ ségeknek, nagyobb gyárak és más telepekne k, egye­ dül álló épitmények nek és más tereptárgya kna�, szárazföldi és vizi közlekedése knek (utaknak), e rdo­ ségeknek, ligeteknek, a biztonságra veszélyes egy� · nek lakásainak, szálló és buvóhelyeinek vagy · reJ­ tekei nek, végre az örskörlet örjáraton kénti beosz­ tásának ismerete. - Szükséges, hogy a csendőr képes legyen magát mindezek felől könnyen, helye­ sen, gyorsan és oly biztosan tájékozni, hogy nappa I és éjjel minden irányban a legrövidebb utat választ­ hassa és azt is tudja, mely oldalról lehet az illető tárgyat, szükség esetében, legelőbb és l egbiztosabba n megközelít eni. - SzemélYismeret tekintetében a esen dör ismerje egyáltalá ban a lakosság számát az egész őrskörl etben és az egyes község ekben vagy helység ekben, továbbá azok nemzet iségét, vallásá t , fo�!alkoz�sá.t és életmó dját, egyéb tulajd onságait, sa]atságalt es szokásait, különö sen pedig minda z on szem élyeket, kik közhi vatalo knál vagy szolg álatu k nál fogva a �sendörséggel érint kezé sbe jönn ek, tová bbá azokat, kik a lakosságnál külö nös tekin télyn ek ör­ v� n g enek vagy, arra, illető leg anna k bizo nyos osz­ , nagy befo lyás sal birn ta�yara vagy re�zere ak, vala ­ . mm t azok�t IS, kik a lakossággal soka t érin t­ kezn ek" t�.hat so� dolo g felő l felv ilág osít ást ad hat­ n �k ; vegul ped ig legfontosabb. a köz bizt onságra �ezve , veszélyes egyéne knek , vala min t azo kn ak Ism erese, a klk�e} az elő � bie k érin tke zne k. (Sz lgu . 24. §.) Hely i es szem elyi sme retre a csen dő rnek -

-

, ku.. nk 1 000 ze árlegy Disz-

képpel

. l n gy e n

a

legkiterjedtebb mérvben van szüksége, hogy fele­ lősségterhes és sokoldalu szolgálatának teljes mérv­ ben megfelelhessen ; ezeket tehát okvetlenül m eg kell szereznie. Ebből kifolyólag m inden csendőrnek <írskörletét akként kell ismernie, hogy éjjel-nappal, de a legsötétebb időben i s, a legrövidebb vonalon 1<épes legyen odajutni, a h ova rendeltetett vagy szükségesnek látja. Ezért e rdőt, szőlőt, m ocsarat, nádast, folyót, hegyet, völgyet, b 3: flangokat, rejtek­ helyeket, utakat, ösvényeket, alutakat és csempész­ utakat alaposan iSf!1erni és ezeken magát teljesen tájékoznia kell. (A. sz. h. VII/22.) A csendőrnek őrskörletében föltétl enül ism e rnie kell a jómódu, értelmes és jóindulatu egyéneket, továbbá a köz­ biztonságra káros befolyással l evő egyéneket. A jómódu, értel mes és jóindulatuak osztályába sorol ­ iatnak az előkelőbb egyének, földbirtokosok, haszon · bérlők, kereskedők, papok, tanitók, jobbmndu pol­ gárok stb., kiknél a csendőr járőrködés alkalmával, me gismerkedés céljából, magát ti sztelettel bemutatn i el ne mulassza. (A. sz. h . VI IJ23.) Helyi és "személyi ismerete az örsparancs­ noknak. L . Orsparancsnok helyi és személyi is­ meretei. Helyi ismeret. L. Helyi és személyi ismeret . . Helyi is m eret oktatása. L. Oktatása a he lyi I smeretnek. " , Helyi j árőrök ellenőrzése. L. Járőrök ellen­ ·orzese. Helyi járőr-szolgálat segély- vagy felszólitott SZ? lgálat alkal m áv al. L . Segély-szo lgál at al kal­ maval hel yi ren dés zet i tee ndő k. , !iel yi rendés zeti teendők segély- vagy fel­ iz oh to tt szol gálat alkalmával. L . Segélyszolgála t , alka lm aval hely i rend észe ti teen dők . �elyi rendé szeti ügyekbe való beavatkoz �s : elrl , rep dészeti és községi előljáróságok rendon ato sagah oz tartozó ügyekben a cse ndőrség csak

�

é s be l

22 1 220

Helyiség foglyok éjjeli megőrzésére. L . Fogoly éjjeli őrizete. Helyszinén talált ál lapot feljegyzése. L . Nyomok biztositása. Hentes-iparnál vasárnap is végezhető : az el­ készités, elárusitás és szállitás déli 1 2 óráig. ( 1 4837/92 km. r.) Hernyók irtása. Hernyóktól , il letve hernyófész ­ kektől minden birtukos köteles, a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbben azonban március hó végéig, a belsőségekben, majorokban , szőlőkben, gyUmölcsösökben és kertekben levő fáit és bokr d it megtisztitani és az összegyLijtött hernyó kat, hernyó­ fészkeket és hernyótojásokat elégetni. (Mgt . 55. § ) Heti vásárokon vasárnap is eszközölhető : az elárusitás és száll ítás délelőtt 1 0 ó!'áig. (1 4837/92. k m . r.) Heveder - alsó - hossza. Az alsó hevedcr­ nek oly hosszunak kell len nie, hogy csat jai a nyereg­ talp alól kiálló pokrócra jussanak, a ló testét azon­ ban sohasem érintsék. Az alsó heveder szerfölötti meghuzása igen ártalmas és gyakran heveder- sőt nyeregnyomást is idéz elő. (Kh. 26. p. l Heveder - felső - m eghuzása. A felső hevedert sohasem szabad az alsó hevedernél jobban, vag y épen akként meghuzni, hogy az utóbbi ráncokat kapjon, mert e z mindenesetre nyereg- vagy heveder­ nyomást ok ozn a. (Kh . 27. p .) Heved er-nyomás gyógykezelése. L . Beteg lo va kk al el já rá s. Heve der-nyo más keletkezése. L . Beteg l ovak­ kal el já rá s. Hiányos irásbeli dolgozatokkal való eljá­ rá.�. L. Irásbe li dolgozatokkal, hiányosokkal, való elJarás. Hid ak biztonsága ellen elkövetett vétség. Hid nak, a fentartásra jogositott vagy kötelezett

�­ felügyelő és a község.i k?ze � eke t tám oga tó. tev éke nz�t séget van hivatva telj eSlt em ; mer t a hely i ren dés kezelése első sor ban a község fela dat a, mel y ezt A cse ndő rség . a saiát közegei álta l telje sitte ti. saját főfeladatátó l, tudn iillik a köz rend , �sen d, bl �­ tonság fent art� sát� l von �tné k el , d�. a k9 zs.�gge l es enne k közegeiv el IS szU� ségt elen os�z eu� kozé sekb e keverednék ha a községi rend észe t Ugye Ibe a fent kijelö lt me;v en felül beávatkoz nék. Még fokoz ottab � mérvben áll ez a rende zett taná� su város ok helyl rendészeti és az ily városok rendő ri hatósá gának hatáskörébe a törvén y által utalt egyéb rendő ri leendőire nézve - Ha tehát a csendő rség, il letőleg a csendőr járőr pl. községi utak, hidak, átjárók, meg­ rongált vagy hiányos állapotát, meg nem óvott mélyedések létezését, kutak vagy itató k fertőzését . épUletek, kályhák, kémények, tűzveszélyes állapotát stb. vagy egyáltalában a helyi rendészeti intézkedé­ sek egyéb hi ányosságát, aggályos voltát, a z ebbeH törvények vagy szabályok áthágását vagy mellőzését veszi észre, erről a községi előljáróságot, és pedig a járőr szóbeli uton, vagy a járőr jelentése alapján, az örsparancsnokság szó- vagy irásbeli uton értesitI. Ha pedig a községi elöljáróság az ily bajok o rvos­ lására haj -a\1dónak nem mutatkozik, vagy késedel­ mezést tanusit, erről a csendör őrsparancs noksag a közigazgatási hatóságnak, rendeze tt tanácsu váro­ sokban előfordu lt ily esetről az előljáró szakasz ­ parancsnokságnak tesz jelenté st. - A csend őrség és i gy a csendő r járöTők is a község i p.lőljár óságo­ kat,. ha .. eze.k a reájuk háram ló teend őket sajat . erejti. kboi. saját k?zeg � k által � Ilátni nem képe sek , támogatm és segltségukre lenm köte lese k neveze­ tesen nagyobb mérvű bale setek vagy elem i csap áso k � lkalm ábÓ I. . - Egyálta lába n ped ig a köz ségi e lől­ " J��ó.�ág?k, Illetoleg azok közcgei és a cse ndö rsé� k?zot� l? egyetértés tartassék fen n és ez álta I a köl.csönos tám ogatás, a mel yre min dké t rés zrő l . szU kség van, biz tosittassék. (Sz lgu . 69 . §.) -

k Il k 1 000 D isz-aq e g y Z\;J.. U .

'

_

ké p pel

. in gy e n

és bel

') "'2

223

- -

által , az életbiztonságra veszélyes állapotban tart ása, vagy a hatóság által az életbiztonság és köz lekedésre nézve kiadott intézkedések nem teljesitése : testr épség elleni kihágás . (Kbt. 1 1 3. §.) Közigazg. lwtóság. Hidak, épités alatt állók, jelzése. Hidakon , melyek épités vagy javitás alatt állanak, az épitési vállalat jeleket tartozik alkalmazni az utazó közönség figyelmeztetésére . (KvL 1 07 . §.) Hidakon való közlekedés. Három méternél: nagyobb nyilásu hidakon - kivéve a bolthajtásos hidakat - és minden javítás alatt álló hidon, a sebes hajtás tilos . Hidakon más járműnek előre­ hajtani nem szabad . (Kvt. 107. §.) Hidegben elalvás ellen minden erőből küzdeni kell ; az éberség és test melegsége gyors mozgás által tartandó fenn. (Eá .) Hidegben leülni tilos. (Eá.) Hidegben szeszes italok élvezésétől óvakodni kell , mivel ezek lankadtságot és álm osságot okoznak mi könnyen megfagyást idézh et elő . (Eá .) Hidegböl melegbe való gyors átmenet káros, k ?ve.t.�ezmé � ye� kel járhat: m} ért nem szabad h ideg­ boI lovet mmd]árt a forro kalyhá hoz állani ' hanem a derme dt tagok előbb mozgás é.� dörzsö lés áJtai felm elegitendők . (Eá.) , .Hideg idöbe n való táplá lkozás. Hideg ben bő­ t�� lalkozás és bor vagy sör mérs ékelt élvez ete a]anlható . (Eá.) Hideg viz ivása nagy bőségb'en csak pihe nés után . van �eg enge dve, akko r is lehe tőleg borr al vegyltve. (Ea.) . Hig�adt megfontolása min den ese mén y fő­ es. l!1el"ek�ö�ü�ményeinek. L. Portyázó szo lgál at mlkentJ telj esI tes e. . Him lőoltás. Him lő elle ni uj raoltás eszköz len dő­ mm den oly an állo má she lye n, a hol a him lőjá rvá ny fen yeg et vagy fell ép, mindazon legénységi sze mé •

. ' egy zéku" nk Disz-aq

1000

, \ ' gye n é s keppe 1 n

Iyeken, a kiknél kétségkivül meg nem állapitható, hogy utolsó sikeres beo ltásuk óta öt év még nem telt el, vagy hogy ez időszak alatt himlőt állottak ki. Az oltás ugy eszközlendő, hogy ez által a köz­ biztonsági szolgálat hátrányt n e szenvedjen, a régeb­ ben szolgáló csendőrök ujraoltása tehát nem egy­ szerre, hanem egym ásután eszközlendő. A legénység az oltás előtt karjait tisztára m ossa s tiszta inget öltsön. \62241 / IV. 1 887. b m . r.) Mindazon csendőrök, a kiken beoltás i vagy himlőhelyek nem állapithatók meg, beoltandók, illetve ujraoltandók. Az o ltás rend­ szerint akkor fogan atositandó, mikor a törvényható­ ságok területén levő oJtókörök orvosai az oltási eljárást az illető járásban végzik. Az őrsparancsnok köteles, midőn ezen oltási eljárásról értesül, a be­ oltandó és ujraoJtandó csendőrökkel és próba­ csendőrökkel az oltó-bizottság előtt megjelenni és azokat beol tatni, i lletve u jraoJtatni . - A beoltott legénység kimél etes foglalkoztatását a szerint kell megszabni, a m int és a m eddig az az orvosi javaslat alapján szükséges. Az első ízben beoltottak, ha az o�tás eredménye határozottan m eg nem állapitható, ujra beoltandók. Az oltások m egtörténte és ered­ m �nye a szárnyparancsnoksághoz szolgálati uton beJelentendő. (Oku. 1 7. §. b.) Hipnotizálás orvosi gyakorlatra nem jo gosított egyéneknek tilos. A nagykoru egyén saját, a kis­ koru vagy gondnokság alatt áHó egyén szülei, gyámja, v.a&y gondnoka bel eegyezése nélkül nem hipno­ tJzalható. Az ez ellen vétők ki hágást követnek el. (10381 6/94. bm. r.) KÖzigazg. hatóság. Hirdetések melyek pénznek, bélyegnek vagy postajegynek tekinthetők. L. Érmek készitése. . Hirde tés, tiltott tartaim u n ak, nyilvános ki­ k1 áltás a vagy közzététele, kihágást képez . (Kbt. 48 . §. ) [Or. járásbiróság. , , Hirdetmények értékpapirho z h asonlók. L . E rtek papl rokhoz haso nló hird etm énye k .

225

224 Hirdetmények kifüggesztése kompokon és hajókon. A rendőri intézkedéseket tartal mazó és a törvényhatóság első tisztviselője által aláirt h ivatalos hirdetmények a kompon, illetve a hajóhidon és mindkét parton könnyen látható helyen kifüggesz­ tendők. (Kvt. 1 08. § .) Hirdetmények megrongálása. Hirdetmények, melyek a hatóságok által nyilvánosan közzététettek szándékos megrongálása, olvashatatlanná tétele, vag y lesz� k,itása, kihágást képez . (Kbt . 47 . �. ) Közigazg. hatosag. f:lirdetmények pénzjegyekhez hasonlók. L . Pénz]egyekhez hasonló hirdetmények. Hirlapárusitó a hirlap eimén és árán kivül egyebet nem kiabálhat és nem szabad, hoay a lapokat tolakodó módon kinálja. ( 1 608/ 1 897. b � . r.) Hirlapokban való közreműködés. L . Sajtóba n való közreműködés. Hirlapok elárusitása és szétho rdása vasár ­ nap e � ész nap me� � an �n gedve. ( 14837/ 92. km . r . ) , , HIrla pok utcai arusttasa csak hatósági enge­ dely mellett eszkö zölhe tő. ( 1 608/ 1 897. sz. bm . r.) , H itelben �aló bevásárlás a közgazdá lkodá s ré­ sze :e ren,dsze,rmt ,k�.rü�en d�. Ha azon ban, n agyb an valo .. bevasárlas ce�la bol, hitel igén ybe véte le cél­ szer unek mutatkOZIk, arra, indo kolt jele ntés ben , a ��i � szparancSnOkSág engedélye kikérend ő. (Oku .

�

. �itelezési ,ügylet biztositásának tiltott mó dja . AkI klsk oru a��ol, vagy olya n sze mél yektől a kikre nézve a becs�lets�ó �al megerősített fize t é si igé ret me g nem t� rtasa alla suk elvesz tés ét von hat ja m aga utá n,. uz.�orat neJ? ké p e�ő valam ely hit elü gyl etb ő l ered ?. kote}ezettseg telJ esItését a bec sül et zál ogáv al �e,csul�tszoval) e �küvel vagy hason ló kifeje zés ekk ei , Igerteh meg maganak es eze n igéret az ad ós ell en bármely uto n fel ha s� n�lj � : kih ágást et követ el . (U zs . 1 7 . § .) Ug yan eze n kIh aga st kö veti el, ' aki a tén y-

, \ ' gye n é s " egy zéku" nk 1 000 kep p e l n Disz-aq

állást ismerve, az ilyen módon bizto�itott követelést megszerzi és a biztositást az adós ellen érvényesiti. (Uzs. 1 8. §.) Kir. járásbiróság. Hitel, korcsmai. L . Korcsmai h itel. Hitszegésre való csábitas kisérletének fel ­ jelentéseért járó jutalo mdij. L. ] utalomdij hit­ szegésre való elcsábitásra tett kisérlet feljelentéseért. H ivatalból üldözend ő bűncselekmények nyo­ mozása. L. Nyom ozás h ivatal hól ü ldözendő bűn­ cselekmények esetén. Hivatali h atalommal való visszaélés büntette. Azon közhivatalnok, aki a fegyveres erőt jogos i ndok nélkül alkalmazza, vagy beavatkozásra felhivja (Btk. 4?2. § . ) ; ha a biró vagy v izsgálóbiró olyan személyt, kmek ártatlansága előtte t udva van, bűnvádi vizsgálat alá helyez (Btk. 476, §.) ; azon közhivatalnok, aki azon célból, hogy a vádlottól, tanutól, szakértőtől vallomást vagy nyilatkozatot csikarjon ki, ezek vala­ melyike ellen, bármily törvényel l enes kényszerezközt al.kalmaz vagy alkalmaztat (Btk. 477. §.) ; azon köz­ hl,v<\t,alnok, aki hivatali hatalm ával visszaélve, azon celboi, hogy valakit a törvényes büntetés elől el­ vonjon, a bün tető eljárás körül h ivatali kötelessé­ gének teljesitését elmulasztja, vagy a büntető eljárás � re � ményének meghiusitására célzó cselekményt vagy Jntezkedést tesz, továbbá azon közhivatalnok, aki l!g y� nilyen célból azon kötelességét, hogy a jog­ ervenves itéletet végrehajtsa, nem teljesíti (Btk . 478. §.) ; h ivatali kötelességének m egtagadása, ha anna � teljesitése két vagy több közhivatalnok össze­ beszelé sének következtében tagadtatott m eg (Btk. 481 . §.) - a h ivataii hatalommal való vi�szaélés büntet!ét képezi . Kir. törvényszék. Hivatal i h atalommal való visszaélés vétsége. A.zon közhivatalnok, aki hivatala gyakorlatába n vala­ kit tettle � bántal maz, vagy bántalmaztat, amennyi ben cselek l12 enye sulyosabb beszámitás alá n e m esik {Btk. 4 1 3. § .) ; aki hivatali hatalmával visszaél a végett, hogy valakit jogtalanul valaminek eltűrésére Csendőrségi Le xl eo n.

15

227

226 ,

Hivatal os egyén ele elfogása vagy elővezetése. L. Elfog ása kÖzs'l.. o lgálatban vagy magánvállalatná l alkalma zotta kna k. Hivatalo s vadászatban való részvétel vadászje gy nélkül. L. Vadászati adómentesség. Hivatalos vadászaton lőhető vadak. Raga­ dozó vadakon kivül m ás vadat lőni nem szabad . , (V szt. 22. §.) Hivatalos vagy szolgálati hatalommal való visszaélés. Minden közszolgálatban alkal mazott egyén, aki a rábizott hatalommal vagy szolgálati á�lással valakinek kárára bármiképen visszaél, a , által büntettet követ el, akár ön haszon­ visszaél es lesés, akár egyéb szenvedély vagy mel lékcél zat ál,� al ,csábi����t�. magát, arra. (Katbt. 280. §.) Ezt kovetJ el kulonosen mlllden közszolgála rban alkal­ ma,zott.. egyé n, aki : l , m agát h ivatalos vagy szolgá­ lati kotelességének törvényszerü teljesitésétől el­ tán�orittatja ;, 2. hivatalos vagy szolgálati ügyekben ' valotlans�grol ta nuskodik, hi vatalos kiadványokban" szol � álah beadványokban valótlan tényeket ad elö ; 3. hlv �t �! os vagy szolgál ati titkot veszélyes mó­ dc� kozol, szolgálati felügyeletére bizott oklevelet elSikkaszt megsemmisít vagy valakivel kötelesség­ eIlenesen közöl . Büntetés : 1 - 5 sőt 1 0 évicr is terjedh ető ..sulyos börtön . (Katbt. 380-382. § ) Az , oly kozszolgálatban alkalmazott egyén, aId az I,gazsá� szolgáltatásná� szolgálatát ugyan köte­ le,ssegsze,: uen gyakorolja, de annak gyakorlása vegett kozvetlenül vagy közvetve ajándékot fogad �I" vagy abb?1 hasznot egyébként szerez vagy Igertet, valam mt, aki magát azáltal általában hiva­ los vag� s �olgálat i ügyei ellátásánál részrehajr�sra ,csábl ttat]a : 6 hótól egy évig terjedő börtön­ �e� büntetendő. (Katbt. 383. §.) " Kár" alatt a hiva­ ét h�l gvagy szolgál ati hatal()mmal va ló visszaélés ese­ em . csupá n vagyon beli hátrány, hanem általában, m m en Jogs érelem értendő. Azon csendőrők, k i k szo lgál ati eljárásu k közben gyanus egyén eket val -

vagy elhagyására kényszeritsen (Btk. 475. �.) ; aki hivatali állásában tudomasára jött hivatalos tár­ gyalást, meghagyást, tudósitást vagy pedig hivata los minőségben kezéhez jött iratot, tudva, hogy tarta l m u k hivatal i titkot képez, akár az állam, akár magánosok ártalmára, másokkal közöl vagy közzé tesz (Btk. 479. §.) ; azon közhivatal nok, aki hivatali kötelessé­ gének teljesitéset megtagadja (Btk. 480. §.) - a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségét követi el.

KIr. törvényszék.

Hivatali sikkasztás büntette. Azon közhivata l­ nok, aki a hivatalánál fogva kezeihez letett vag Y I<ezelés�re, i 1 1 � i?leg , őrizetére bi.zott pénzt : vag y pénz�rtekkel biro mas tárgya t elsikkaszt ja - a h i ­ vatal! sikkasztás büntettét követi el. (Btk. 462. §.)

Kir, törvényszék,

Hivatali sikkasztás vétsége. Ha a hivatali sil<­ �asztás el,k9vetője , a felfedezés meghiusitása vagy l11egnehezl�,ese � éIJából, a bevételek bejegyzésére y agy ,� I I,� norzésere s,z olg�ló könyvbe, számlába vagy Jegyz,okonyvbe hamis tetelt nem jegyzett be vagy a beJeg'y ze�� tételt nem ha'!lisitotta meg, vaÍamely k�zelés l , konyvet, számlát, Jegyzők önyvet vagy a sIkkasztasra vo��tkozó más okiratot vagy i ratot meg nem , sell!m ll';ltett vagy haszn álhatatlanná nem tett és altala ban, ha a sikkas ztássa l össze függö ­ leg más. büntettet vagy vétséget nem követ ett el, amen nyibe n az elsikk aszto tt tárgy érték e a sik­ kasztónak óvad ékpé nzéb ől fede zhető volt él c�elekm ény vétséget képe z , (Btk. 464 . § , ) Kir .

b

-

torvényszék.

Hiva t�li visszaélés vétsége. Azo n közh iva­ taIn ok, aki azon célb ól, hogy vala kine k jogt ala­ n � 1 ha:, ZI1 ? t vagy kárt vagy más sére l met oko zzo n hivatalI elJá r�sában yagy inté zke dés ébe n köt el ess é� gét , megsz�gl : a hiva tali viss zaé lés vétségét kö­ v�h el. �Is érle t bün tete ndő . (Btk . 47 1 . § . ) K'[r_

torvényszek.

1 5'

k 1 000 DiSz_áriegy zék ün

ke' pI:le\

in g ye n

és

228

ta lá lt ru há za ti és eg yé.� tá ;tte le el m gy va n llá hu a n sz ám ba ve en do k es sa nto po én int sz dig pe ak ? h u ! l a �ö ze léb en ta lá lta tik , ki la va Ha k. dő en yz jeg ?lI ha ő é pe n ne m IS lat szI k gv an us na k - az' töle e leh ető leg po nto s ad a­ zv né ire e ny mé rül kö és t ese ta nd ó ny of!1o zás,n ál eg� - , ta ly fo a s ők nd ze er sz tok a sz an J, am a ? ala l általába n mi t se m sz ab ad aelmhulto. sa�gn ak ba� rm l fe l·· okára és mó djá ra n éz ve h lla�na k gy elo" re a t �lál t .. se ge s világositást ny ujt hatn a. A � ze, se ve� ge tt sz uk helyzetben va ló bi zto s m eg or a az on ba n a h ull án ak Intézkedések i s m eg tee nd ők . H őrzé se az on a he lye n .. változatl an áll ap ot ba n va ló m egtó , va gy a hu llá na k � (l hol találtatott, ne m bi zto sit ha a m � s fo nto s ok bo l fel találás he lyé rő l va ló elt áv oli tásr ar ro � k ll go,nd �� ­ rlk erü lhe tet len sz üksé ge s, ak ko le b 1 ko� zs ég i � lol ­ Iwd ni, ho gy a hu lla a leg k.? ze �sa, gh oz oly �ep en ? ]ár ós ág ho z, vá ro so kb an a re �d1� r� atalt va gy ko zb en s szállittassék, ho gy az on a sz al 1ta e a I ke letke zzen� � sérülések va gy eg yé b v ált oz ás ok n ál, va y re nd on & . és hogy az a kö zs ég i elő ljá rósá gn nztes sé k. go ha tóságnál biz tos an és . vá lto za tla � ul f!1e ap lth ató , . ho g;y a Ha a körü lm én ye kb ől bizton m eg all en y alt al h alál ne m idé zte tet t el ő bü nte ten dő cs ele km zig a:. ­ és az elh alt ne m ism er etl en egyé n, cs ak ae kÖ f.el � l gatási hat ósá gn ak, m ás ese tbe n azo n.ba � . a�e� � blros ag 'Iz illetékes kir . ügyé sz sé gn ek , ha pe dig ]ar nI. . � z,�k közeleb b van , en ne k ke ll jel ent ést tenl a lar o�­ zvetle nü a jele nté s ek sür gö s e set be n kö be lt­ .. szóme vezető vagy eg ye s cs e nd őr ált al.. ese tle g ok g. leg, vagy táv ira t, táv b e sz élő utj án tee nd (Szlgu. 55 . §.) b su ly­ Hu sn ak ma ga sa bb ár ba n, cs ek ély ebela d �sa, ban vagy ros sza bb m inő ség ben val ó a]do n min t azt az ípar ható ság meg álla pit otta : tu !g. elle ni kihág ás. (Kbt. 1 38. §.) Közigazg. hatósa s e, ha' Hu sne müek ár án ak ki ne m fü gg es ztékih ágá s .. azt az ipa r hat ósá g elr end elt e, tul ajd on ell en i ( Kbt. 1 37. §.) Közigazg. hatósdg.

sz int én e ha tá­ lomásra bírás vé ge tt bá nta lm az na k, � p.. . Ká lm � n. : rozványok sze rin t ..bü � tet en dő k. . (L.fenpylt o)o g ke zl" A kat on ai bü nte to es feg yel mi könyve" 73. 1.) ló Hivatáshoz ne m tartozó tevékenységtőltarva toz ó tartózkodás. L. Cs end őr hivatásáh oz nem tevé ken ysé g . nd őrHo nvé d altisztek rendfokozata a cse ek ren d­ ség hez va ló felvételn él. L. Ka ton ai alti szt fokozata a cse ndő rséghez val ó felv éte l nél . a tem eté s Holttest bon colására, elte metésére, yre helyére, a hol ttes t kiadására, vag y ann ak más helbá­ "Vagy más községbe való szá llitására fenn álló sza t . lyok megszegése : közegészség elle ni kihá gás . (Kb 1 23.

_

§.) Közigazg. hatóság.

Hon yéd elmi álla mtitkár laktanyába érke zése .esetén követendő eljá rás. L. Mini szte rek. Honvédelmi miniszter laktanyába érkezése esetén követendő eljárás. L. Miniszterek. Honvéd igazolványok ellenőrzése. L. Katonai egyének igazolványainak ellenőrzése. Honvédtisztek elhelyezése a laktanyában. L. Tisztek, közös hadseregbeliek, elhelyezése a lakt:myában. Horvát-Szlavon országok területének át­ lépése. L. Nyomozás horvát-szlavon területen . �ozzátartozó : ' a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sogorok, a testvérek, unokatestvérek és ezeknél m �.g .. köze le� �! rokonok, az örökbefogadó és táp­ szulok, . az . orokbefogadott és tápgyermekek, a házas­ társak es ]egyesek, testvérek házastársai és házas­ társak testvérei. (Btk. 78. §.) Hulla ,�alálá�.a eseté.n követendő eljárás . Ha a cse � dor utkozben, vIzben vagy bárhol holt­ t�stet talal, � l � gközelebbi környéket és a helyi vlsz? nyokat IS tuzetesen szemügyre venni és észle­ leteit, nevezete � en pedig azt is, hogy a Hulla mily helyzetben tala Itatott pontosan feljegyez:-' i tartozik ;

kÜnk 1000 é z gy _árle Disz

képpel

i n gye n

és

23 1

230

Husvizsgálat. Az egészséges marhahus élénk -vörös szinü, tapintva kemény és ruganyos. az ujj alig nedvesedik m eg tőle, de sajátságos, nem kelle­ metlen, szaggal bir: A régi vagy beteg állattól eredő �hus halvány vagy sötétvörös, kellemetl en, dohos -szagu és e szag a megmelegitett késre i s ráragad ', tapint �!a nyirkos, getyl!.üdt és vizenyős. (Eá.) Hutlen kezel es buntette. Ha a hütlen k e z elés (1. hütlen kezelés vétsége) azon célból követtetik el h ogy a . tettes magának vagy másnak jogtalanu i v�gyon� hasznot szerezze n. (Btk. 1 63 §.) Kir. tör­ ; venysz ek . � ütlen kezelés , ,:étsége. Aki idegen vagyon kezel�se ve� gondoz �s �v� 1 vagy felügye letével van m egbl zva es ezen mmos egben annak kinek érdek eit el.őmoz ditani k ötelessége, tudva és akarva vagyo ni kart okoz : a hütlen kezel és v é tségét köve t i el. (Btk . ,

,

36 1 . §.) Kir. törvényszék.

Hütlen k�zel � s vétsége ért a bűnv ádi eljárás cs � k akkor mdltható meg hivatalb ól, ha azt gyam -, go � dnok-, � ár: , tö �eg- vagy alapí tvány i g?ndn ok, vegre � ?ele h v e g�eha]tó, vala mely rész vén y­ �� rsul �t . vagy , s�ovet keze t. Ig azga t óságána k vagy fel ­ ugyel?b Jzo!t�aganak tagj a, vagy álta lába n olyan sze mel y, kl. Ideg en vag yon kez elésével ható ság i lag meg van . blz� a, vagy " a r ra hatóságila g fel van hat al­ mazva, hlV atasa, Illetole g meO'bizása kör ébe n köv eti el. ( Btk. 382 . §.) Hütl�nség bűntette. Hü tlen ség bűn tettét köv eti el : 1 . .aln val am ely � ü l h ata l om kor má nyá val szö �et ezlk vagy , azza.1 kozvet len ül vagy közvetve éri nt­­ , fz sbe bocsatkozlk a végbő l, ho gy azt a magy ar a lam , vagy az o,sztrá k - ma gya r mo na ích en i �I �nseg;f' s cselekme nyre bir ja, va lam int az iaak i ell va la,e y kti lh� tal.ma � a � osztrák - ma gyar mo na �ch ia ell en . ek sz i ha b � ru ra ln d lta �1 t,or k (B 1 4 1 . §.) ; 2 . ak i (\ haduzen e ! megtortente va gy a tk. bo ru kiü tés e ut án �z el�enseg katonai, szolgál atábahálép . . akI valamely varat, várost, erd (B tk . 1 43 . § . ) őt , me ge rő sit e t t b

�

ék " nk 1 000

" Disz-aqegy z u

és ke, pp e\ 1' n gyen

helyet, partot, szorost vagy katonai állomást, fegyver-, szer- vagy élelmitárt, hajót vagy az osztrák-magyar bade rőhöz tartozó tisztet vagy katonát az el lenség hatalmába juttat v agy e célra az ellenség gel egyetért ; 4. aki valamely h adi műv.: let, tábor, vár vagy erőd tervét az ellenségg el közl i ; 5. aki az ellenségn ek a magyar állam vagy a z osztrák-magya r m onarchia területére jutását, vagy azon való el öhaladás át elő­ segiti ; 6. aki az ellenség et pénzzel, továbbá fegy­ ve res erejének, hadi szereinek, vagy hadserege éleimi eszközeinek szaporitása , vagy azok beszer­ zésének könnyitése által segiti ; 7. aki az osztrá k ­ magyar monarchia fegyveres e rej éhez tartozó sze­ mélyek hűségének m egingatása által az ellenségnek segitségére van ; 8. aki az osztrák-m agyar monarchi a haderejének fegyver-, szer- vagy éleImi tárát vagy pedig az osztrák-magyar fegyveres erő kárára, vagy az ellenség előnyére valamely hidat, töltést, gáta t, vaspályát, utat felgyujt, felszakit, megrongál vagy egyébként használhatatlanná tesz ; 9. aki az osztrák­ magyar haderő állásáról , állapotáról, vagy mozdu­ la�áról az ellen séget értesiti, az ellenség kémjét vagy kemszemlére kiküldött katonáját el rejti, vagy annak c élja kivitelére vagy menekülésére segélyt vag y tanácsot ad ; 1 0. aki a fentiekben meghatározott valamely cselekményt az osztrák-magyar monarchia szöy,etségeseinek területére nézve, vagy ennek had ­ erejevel közösen m űködő ellen követi e l . (Btk. 1 �4. §.) ; 1 1 . akinek hivatal ánál vagy különös meg­ bIzatásánál fogva, vagy erőszak, lopás, sikkasztás vagy csel által (Btk. 1 47. §.) a m agyar államnak v�gy az osztrák-magyar monarchia másik államának bl�tonságát vagy más fontos érde4"eit illető titkos okIrat, adat vagy tudósitás birtokába, illetőleg tud 0másá r? jutván, azt közvetlenül vagy közvetve az ellenseggel közli. (Btk. 1 46. § . ) A budapesti, illetőleg

m �ros-vásárhelyi tör vén yszék illetve a kir. itélőtáblák szekhelyé n müködő esküdtbíróság. . Hypn otizálás. L . H i p n o t i zál ás . ,

--'-0",- ...... '.

23 3

232

távozás ; továbbá tilalmi jelzéssel ellátott idegen területre jogosulatlan m enetel, azon való jogtalan ,átjárás, amennyiben a cselekmény más vagyonának megrongálását nem képezi : mezőrendőrségi kihágás. Eljárás károsu lt fél inditvá nyára. (Mgt. 95. § .) Köz-

.igazg. hatóság.

I lése.

Idegenek megfigyelése.

L.

Idegen vadász-jegy használata. L. Vadászjegy, idegen, használata. Ideiglenesen nyugdijazott csendőr-legénység nősülése. Ideiglenesen nyugdijazott csendőr-legény­ ség csak az illetékes csendőr-kerületi parancsnok­ ság engedélye alapján köthet házasságot. (42434/ 1 886 . hm . r. ) Ideiglenes vezényeltetésnél járó illetékek. Ideiglenes vezényeltetés e alkalmával a csendőrnek, ha közétkezésben nem részesülhet, rendes illetékein kivül, vezénylési pótdij jár és ha a csendőr-laktanyá­ ban el nem helyezhető, átvonulási szállásra is van igénye. - A nagy hadgyakorlatokhoz (tábori csend­ őrök kivételével), árvizveszély vagy járványok eseté­ ben történt kirendelések és egyéb összpontositások alkalmával, midőn a l egénységre nagyobb feladatok háramlanak s ennélfogva az élel mezés költségesebb, a vezénylési pótdij abban az esetben is engedélyez­ hetö, ha a legénység rendes közétkezésben részesül. Hasonló alkalmakból az összpontositott l egénység vez� nylési pótdija 50 % -a I fel is emelhető. Ha nös egyen állomáshelyéről olyképen vezényel te ti k el . 11 �gy nejét vagy anyátlan gyermekeit visszahagyni koteles és ezen vezényeltetés alatt étkezési pótlékot nem élvez, nejének, illetve családjának, az élvezett � zálláson kivül, naponta 80 fillérböl álló élelmezési Járandóságra van igénye . (Il lsz. 42/2.) Ideiglenes igazolvány. Az elsőfoku iparható­ . sag . által állittatik ki i parossegédek részére, illetékes­ ségI helyük m egállapitásáig. Az ideiglenes igazol­ vány 4 oldalas ivből áll. Magassága 29 cm" széles­ s ége 23 cm .

Utasok megfigye­

I degenek távoltartása a csendőr-járőrtől. Jár­ őrködés alk almával, különösen ismeretlen eket a jarőr magához közel ne bocsásson , mivel könny en megroha nhatnák. A járőr általában minden percben különösen éjjel , megtámadtatásra, de támadá sra i � minden kor készen legyen. (Á. sz . h. VII/ 1 7.) . Idegen n.em�eti jelvények haszn álata. Aki Id�ge n nemze tI szmek et, cimer t vagy zászló t bár­ mIly alkal� mma l és bárm ily ürügy alatt nyilv ános an �asznál : k� h�gást követ el. (62693/85. bm . r . ) Köz-

.

19azg. hatosag.

. Ideg.� n örsbeli csen dőrő k által az étke zésé rt fizetendo hányad. L. Járő rök étke zése az őrsö n . Idegen őrsbeli cse ndő rők élel mez éss el val ó ellátása. L. Járőrök étke zése az őrsön . . Id � gen szakasz termetén nyo mo zó jár őr jele ntese. Ha járőrök ideg en sza kas zok terü leté n ny o� ozn ak vagy üldö �nek , ese tleg egyébk ént szo l· gal ahl ag fell épn ek, a Járőrvezetők az illető sza kas z­ para�csnokságnak szo lgá lati jegygyel rövid jele n tés ten l11 tartozna�. PI. " Lo pot t lov ak utá n N . f t e l e' ny om ozu nk ." (A. sz. h. VII /36 . ) Idegen sze � élyek az őr ső k kőzgaz d álk . od á­ saban rendszermt nem ve he tn ek részt (Á sz . h XV/7.) Id � gen területre való jo go su latlan me ne te l az on Jogtalan átjárás és on né t fe lhi vásra el ne � I

•

M �, .....

• J

" .

.

1000 kép pel lk ' " . ut ék 1. Disz- aqegy

.

. in gye n

.

é s be l

II

235·

234

A 2. és 3. oldal fej rovata :

Az első oldal tartalma a következő : _

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.,,
'"
szá m _

", ,,,: ", ,,, ",: c:
;3 '<>

E ",

igazolvány

Ideiglenes


- - - - - - - - - - - állítól ag - - - - hogy - - - - iIlető ségü- - - - - - - éves - szüle tésü és vallásu mai napon alólirt iparhatóságnál munka­ könyv ' kiállitása végett jelentkezett, de miután illetékességi helyét kim utatni képes nem volt, a iparhatóság megkerestetett, hogy nevezett részére illetékességi bizonyítványt állittasson ki és azt ide haladéktalanul küldje meg. Addig, mig az emlitett intézkedés eredményre vezetne, fennevezett feljogosittat ik, hogy területén munkába léphessen, munkába l éptét, valamint abból kilépését ezen iparhatóságnál személyesen bejelenteni tartozván. Kelt- - - - - - - - - - - 1 - - - - - - - - - - - - - n. _

_

_

_

_

_

_

_

_

_ _

_ _

_

_

_

_

_

_

_

_

_

-

_

_

-

_

-

-

c:

-- - -

-

-

-

-

-

-

_

-

_

_

-

-

­

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

_

.

mint elsöfoku iparhatósá g .

Ezen ideiglenes igazolvány tulajdonosának személyI ei rás a : Termete - - - - - - - - - - - - - Fogai Arca - - - - - - - - - - - - - - - Haj a - - - - - - - - - - - - - - - - Szem e - - - - - - - - - - - - - - - - - Szakál a Szemöldöke Különös ismertető jelei -- Orra Szája - - - - - - - - - - - - - - - - - foglalkoz ása -

- - - -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

- -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

- -

­

­

­

­

-

� part. v�greh. rend.

-

-

-

-

-

-

-

1 3. minta. Ezen ideigle­

nes Igazolvany 1 5 kros bélyeggel ellátandó.

n " egy z.éku'- k Disz-aq

, p pe\ l. n gye n e k 0 0 10

"" ro -", t:: C '"

E o. ;3 ""

<-

-<1J

m

'«l ", -"' m t:: ':
E o -o � ._ .!t bD '" cii a.> "" ::I N

< -----

'" » bD bD O

'"

.c t::

.�

- e-o ",

'
A m u n kaadó

.'"

b!l

t:: :t:: ,

»

,

rn ", -o ° ", 0 -0 - C'l:S cn =: .... rJ) .- "tU cn

�

Mu nka- által tett beje g y saját\-o "<'d � Q) '
Időleges nyugalomba helyezett csendőr­ legénység felügyelete. Az őrsparancsnok köteles az örskörletben tartózkodó időleges nyugállományban levö csendőr-legénységet magatartás és egészségi állapot, illetve ennek megfelelő életmód teki ntetében megfigyelé s alatt tartan i és az ez i rányban n etalá n észlelt lényeges hátrány osságokat a csendőr-kerü­ leti paran :snokságnak bejelenteni. (30888/XVI. 1 893 . hm. r.) Időszaki és egyéb beadványok kiselejtitése az örsök részéről egy év l ejárta után eszközlendő. (45361/IV . 1886. hm . r.) IfjúkQrúak büntetlensége. L. Gyermek büntetlensége. Igavonó állatoknak külföldről való bebo­ csátása. Szekerek és kocsi k elé fogott állatok, rendes körülmények között, marhalevél nélkül bocsáthatók be az ors zág ba. (Á rt. 7 . §.) Igazo lása az ellenőrzésnek. L. Ellenőrzés igazolása. Igazo lások az őrjárati lapon. L. Örjárati lap. . _Ig �zoló-jegy. Az igazoló-jegy, mely a szolga­ biróI hIvatal által lesz kiállitva, csak az osztrák­ magyar monarchián belül bir érvénynyel, még pedig egy év tartamára és bárkinek i gazoló okmányként szolgáJ. Kemény papirból készült 1 5 cm. magas és . 10 cm . szél es al ak u. . Igazolvány a csen dőr legény s ég részé re. Minden csen dőr és altiszt, n emkülönben a növedékbe vett csen dőrlegény ség (próba csen dőrök az első elm életi kikép zés után) a szárnyparancsnokság által.

-

-

.c o. '" "' .�

'""'

és

237

236 el y. . az a� ya kö ny vi m , el tik tt lá l ya � -n y" án lv . zo "l ga zo lg al,at ot .. tel­ ls ku A . kl do an lit l l bó � , t a "J eg yz ek ko n y­ . la p ad at ai va o az � 19 en ez .o ny je sit ő leg én ys eg r,a ké! �a po cs ­ lá da ol ls be ak án ék rit bo " vecske m ag av al V SZ I. -: Az szeggel ráerősiti és sz ol gá laystbéa ne k sz em �� ly es l &a­ . igazolvány a csendőr l eg én egu� s Ig y m m de n at ­ l je ! zo lás ul sz ol gá l, áll an d� . . - A vé gl eg es fo gy a­ do en vl l va gá ma or sk zé lye he zo lvá ny átve en dő és tékba jö vő leg én ys ég től az igaüg D. az on na l me gs em mi sit en dő . (F g. ) áról. M ind en ki­ Igazolvány a tüzifa piaci árjáb nő s cs e �dő r kü lön itett' őr sö n, me lyn ek lak tan yá rspan a� cs no k � lta l a az ? n, va ly � he fér ra má szá dja alá .cs tu zifa ok tob er, mi nd en harmadik év be n, a ke me ny zo lvá ny sze rze nd o hó ele jén fen ná lló pia ci áráról , igaszá pa ran csn ok ­ be és ugyanazon hó 1 5-é re a nyrny n fel tün tet ett -sághoz be kü lde nd ő. Ha az iga zol vá ba dés mu tat ­ ,és az et'őző évek faárai között áre me lkeatá ban ke llő­ koz ik, ez az iga zol ván y megjegyzés roviga zol ván yba n leg ind oko lan dó. A puh afa ára az csak akkor tün tete ndő fel, ha az illető állo má son kem ény tűzifa nem kapható. (Ok u. 32. §.) al­ Igazolvány az igényjogosultságró l. Azo nvag 'tisztek számára, kik vala mel y fent arto tt szo lgai zteky 'hivatalnoki állás elnyerésére, a kisz olgá lt altis yt alka lmazásáról szól ó törvény érte lméb en, igén szereztek, a honv édel mi mini ster igaz olvá nyt állit ki. ( 1 873. ll. t.-c. 7. §.) Igazolvány elvesztése. Az igény jogo sult altiszt, ha igazolványát elveszti, ezt az előljáró para ncs­ nokságnál azonn al bejele nteni tartozik . ( 1 3566/ IV . nm . r.) Igazolvány kiadása iránti folyam odvány . Az altisztek igényjogosultságuk elismer ése és az iga­ zolvány kiadása iránt szabálys zerü hivatalo s uton iolyamodnak. (1 3566/1V. hm. r.) Igazolvány kisorsolt katonai lovak számára. L. Kisorsolt katonai lovak igazolványa.

kÜnk 1000 1.é Y fleg _á OiS1.

és n gye in el képp

jté sh ez. L Igazolv�ny �? �yö ra do m án yg yü . s. . ar Kö nyörado m an y- gy uJ te s. so k sz am ka un M . L a. Igaz ol vá ny m un ká . . ás a c e do" se, g ál ta 1. L igazolvány. � � � . Igaz ol vá ny o � �l ál ht . do rs eg al ta ! Bizony itv án yo k kl al ht ás a cs enen zs ág sz er ete te. Igazságszeretet. L. Cs dő r reiga m en t ru há za t Igény a sz ol gá lat ba n tö nkolgála tb an tö nk re­ értékének me gt ér ité sé re . L.érSz re va ló igé ny . sé ité gt me ek én ték ér t za há ru nt me va ló igé ny . Igény a tö m eg re . L. Tö megr e Tö me gt öb ble tre Igény a tö m egtö bb le tr e. L. való igé ny . gv ag yo nr a Ig én y a tö m egva gy on ra . L. Tö me . való igény. es ta a po � Ig én yjo go su lta k je le nt ke zé se ha llgatásar�. . L távirda se gé dt isz ti ta nf ol ya m oz va lo JePosta- és táv ird a se gé dt isz ti ta nfo lya mh lentkezés. ?ki ál lá s�a a Igényjo go su lta k ki ne ve zé � e irn ak . ha ro m cs es ez ev km A . ez gh sé sz yé üg és ág birós 3. Im .. r.) havi pró ba -sz olgála t utá n tör tén ik. (3022/�e �áv lrd a sta po a � ja di pi na k : lta su y go én jo Ig ej er e. L; segédtiszti ta nf oly am ha llg at ásfoa lyaIdmh oz va lo Posta- és táv ird a se gé dt isz ti tan .ielentkezés. �artott " ál lo, ­ Ig én yjo go su lta k ré sz ére . fe nob en du fe.l ­ mások : 1 . M ind en hiv ata lsz olg aI, als abrk� zö s- es vigyázói és hiv ata lno ki áll ás az áll am ",;, ! fi; . k�r: kor­ m . kir . min isz terium ok nál , a fiu me ag l e� egye \), mányzóságnál a tör vé ny sz ék ek né l, b\r Ós " Ille lye k hivatalo kná l, teg y- és m ás oly an in.téz�teK néltart at.n�k egészben vagy rés zbe n áll am köl t� e &� n en " s a­ fen n ; 2. ugya nezen ál lo má so k a k�)1;to rv yh, �to da -: g Oknál fel eré szben ' 3. mi nd en a hiv ata l és kelfO lés l szolgai s az alsó b b ren dű felvig yáz ói és f!l z�al �. l �zo lgálat kör ébe tar toz ó állo mások a z �n
239

238

Iyeztetn i fognak, vagy a melyek már engcdélyez­ teHek és alapszabályaiknál, engedélyokmányaiJcnál fogva vagy egyébképen, kötelezve van nak a szol­ gálati ál lomások betöltésénél kiszolgált altiszteket figyelembe venni. ( 1 873. I I . L-c. 4. S.) 4. a rendőrségi és pén zUgyörségi ál lomások ( 1 873. I l . t.-c. 5 . §.) Igény jogosultak részére fentartott állomások a posta-, távirda- és távbeszélőnéJ. L. Postai ál lások igény jogosultak számára. Igényjogosult folyamodványának beadása. Az igény jogosultsággal biró all isztek alkalmazás i ránti folyamodványaikat az illető hatóságnál, inté zetnél vagy vállalatnál adják be és pedig azok, akik a katonai kötelékböl már kiléptek közvetlenül, akik még szolgálatban állanak, a megszabott szolgál :1 ti uton. ( 1 873. I I . t .-c. 8. §.) Igényjog�s� lt folyamod v � nyának bélyegm en­ tessége. /\z IgenyJogosullak Jgazolvá nyai és alkal­ maztatá sukra vonatk ozó folya modvá nyaik ' mellék ­ leteikk el együtt, bélyeg mentes ek. ( 1 873 . / I . t . -c . 1 8. §.)

Igé�yjogosult folya modv ányá nak felsz ere­ lése Mt nden alkalm azást kérő kötele s az igény ét . tanus Iló Igazo lvány elöm lltatá sán kivül , testi alkal ­ matos voltá t és . a kért. áll.o másh oz meg kivá ntató képességét, vala mmt azt IS ktmu tatni , hogy a magya r t��§ erUl etén honp olgá ri joggal bir. ( 1 873. I l . L-c. . Igényjogosult foly amo dvá ny me Jlék lete in ek másolatban való beadása. Az igén yjog osu :tak foly amo dyá nya ina k összes me llék iete i hite les m áso ­ latok �ól IS �lIh at.nak , azo n ban az ilye n iga zol ván yt tartoz! k az lgé nYl ogosll lt saj át kez U név a\á irás áva l is � 6. I V. hm . r.) el látm . ( 1 3::>6 I � ényjogoSU lt llletélcei pr ób aszo lgá lat cé lj lt ­ bó l tortén t szabadságolás es eté n. L. Igé n jog su lt pró ba szo lgá lat cé ljá bó l va ló sz ab acl Sá gO � o­ i ényjogosU lt ké ső bb üresed és be j övő láálla.ás a r i s fo Fya mo dh at ik, me ly es etb en az i l let ő fo lya mo d ó •

.

)

előjegyeztetik. ( 1 873. ll. t . -c. 9. §.) Az ilyen kérvény­ ről az illető hatóság elism ervény t köteles adni, melyre a kért állomásra már előbb előjegyzettek száma is feljegyeztetik. ( 1 873. I I . L-c. 1 1 . §.) Igényjogosu lt panasza valamely állás j og­ talan betöltése végett. Minden törvényes igény­ nyel biró panaszt tehet, m ihelyt valamely, a tö rvény értelmében fentartott állomás, melyre n ézve az igcnyjogosult altisztek elsőbbséggel bí rnak, a törvény határozatai nak e l l enére töltetett be. ( 1 873. I I . L-c. 1 5. �.) I lyen panasz szolgálati uton terjesztendő fel es azon m i n iszteri um hoz i ntézendő, m elynek az illető állomás betöltési jogát gyakorló h atósfl g (hivatal vagy intézet) alá van re ndelve. ( 1 35G6/ I V . hm. r.) Igényjogosult p róbaszoJgálat céljából való szabadságoj ása. Az a l kal mazást el nyerni óh ajtó altisztek, ha ez a betöltendő áll omás sajátos termé­ szeténél fogva m u l hatatl a n u l szUkséges, a szolgálat­ tételre vagy gyakorl atra próbaképen is alkall1l az­ hatók, mely célból a folyamodóknak, a szükséghez képest, egész hat hóig terjed hetlí sZ3 badság s ha a próbaképeni szolgálat vagy gyakorlat idejére fizetés nem járna, az i l letmények é l vezete is engedélyez­ hető. Ha igazolván ynyal még el nem látott, tettleg szolgál6 altisztek oly szolgálati állomást kivánnak �lny erní, melyhez vizsga letétele szükséges, il Z . xérelme folytán, az erre előkészU lés végett, él Il letők fel � tebbi módozat mell ett, szintén, d e csa k tizen két éVI szolgálati idej ü k utolsó évében bocsá that/,\{ � zaba dságra . ( 1 356b/ 1 V. hm. r. L . Szabad ságo lt a k Ill eté kei .) l�ényjogo8ul t8ág. Azon altisztek, akik 1 2 évig s e köz ben legalább nyolc évig mint al tisztek tettleg szolgált ak és magukviseletéröl kedvező igazolvány ny al van nak e llátva, igényt nyern k akár közszc; l­ gá latb� n, �kár pedig az állam által segélyezett vasu l i, gőzhaJ ózásJ és egyéb vál l alatoknál leendő alkalma/.­ tat ásr a. A cimzete s altiszti m t nőségbe n töltött szol -

241

•

240

tényvázlatok, körözőlevelek, jelentkezőkről szóló beadványok stb. külön folyószámokkal való meg­ jelölése' ugyszintén külön irattári folyószámok alkal­ mazása mellőzendő. - Törlés, vakarás vagy át­ ragasztás szintén mellő � endő ; az esetl�g tév� s be­ jegyzést ugy kell áthuzn1, h ogy olvashato m aradjon. Az őrsparancsnokságho,z érkezet� vagy a z . őrspa� rancsnok által hivatalboi kezdem enyezett, m mden UJ ügy, uj iktatós � ám.ot . nye� . - Az u�yanazon üg�re vonatkozó tovabbl uatvaltások szamhoz veend ok, tehát uj iktatószámmal nem látandók el, hogy ez­ által az iktatószámok összekapcsolásának szüksé­ gessége lehetőleg elkerültessék. - A ,sz ? r�san .? ssze nem függő vagy h uzamosan folytatodo Ily ygy�k , ujbál iktatandók s az egymasra vo � atkozo lk,tato : számok összekapcsolandók. - I ktatasnál a vezerszo vagy cimszó ren dszerint nagyobb betükkel irandó és aláhuzandó, hogy az ügyirat tárgya szembeötlőbb legyen. - A csendőr járásparancsnokság hasonló iktatókönyvet vezet, m int az őrs, illetve szakasz­ parancsnokság. - Az iktatókönyv minden év végével lezárandó, vagyis keltezendő és aláirandó. - Tárgy­ mutatót sem az őrs, sem a csendőr járásparancsnokság nem veze t. (Füg g. K.) , Iktatás tárgyát képező események .tár�ya­ lása a szolgálati könyvben. L. SzolgálatI konyv vezetése. Iktatókönyv. L. Iktatás. Iktatókö nyvek kiselejt itése a z őrsök részé­ ről öt év lejárta után eszközlendő. (45361 /IV. 1 886. hm, r.) Illetéke a betegség folytán szabadságoltaknak. L. Szab adsá golta k illeté kei. . Illeté ke a fegyelm ileg fenyitettnek . L. Fegy el mileg feny'itettek ille ték ei . l11eteke a fegyel mileg fenyitett nősö.k csa­ ládj ának. L. fegyel mileg fenyitettek illetékel. Illeté ke a mag án- vagy csalá d i ügyben sza­ bad ságoltnak. L. Szabadsá goltak illetékei .

gálati idő a nyolc évi altiszti időtartamba beszá­ mittatik . ( 1 873. II. t.-c. 1 . �.) Igényjogosultsága a közbizto� ság�. sz.olgál �t-:­ ban megsérült altiszteknek. AkIk kozblzton � agl szolgálatban oly módon sérültek meg, hogy ez altal további csendőrségi szolgálatra képtele � ek ugyan, de polgári hivataloknál még alkalmazhatok, tekmtet nélkül szolgálati idejük tartamára, igénynyel bir� nak államszolgálatba való alkalmazásra. ( 1 873. IL t.-c. 2. §.) Igényjogosultsági időbe a cimzetes rendfokozat beszámitása. L. Igényjogosultság. Igényjogos�ltság megszü� ése. �z i �ényjo &o­ sultság megszümk : 1 . ha arrol az llleto onkent lemond ; 2. oly elitélés folytán, melylyel a törvény erejénél fogva állami és közhivatalok viselhetésének elvesztése jár ; 3. az életkor 45. évének betöltésénél oly szolgálati állomásokra nézve, melyek az állam­ pénztárból dijaztatnak ; 4. az életkor 37. évének betöltésével minden egyéb, nem az állam által fize­ tett szolgálati állomásokra nézve . (1 873. I I . t.- c. 17. §.) Igényjogosult tömegátalányra próbasz olgálat céljából való szabadságolása esetébe n. L. Szabadságoltak illetéke i. Igény szállitó-eszközökre. L. Szállító eszkö' zökre való igény. Igérettől való függővé tétele a szolg álati köte.lesség te1jesitésének. L. Megvesztegethet­ lenseg. Iktatmá�yok kiselejtitése ,az őrsök részéröl , harom év lejárta után eszköz)e ndö. (45361 /IV. 1 886. hm. r.) , . IktB:�ás. A.� őrse arancsnoks�g" ügy keze lésé b e tartozó ��szes ugXekrol egy egyseges iktató kön yv vez,� tendo , - Ai lktatószámok min den �vb en jan uár l -tol dec emb er utoiso, nap jáig sza kad �la n soh: end ­ ben folynak. M ikta tók öny vbe n iltétve hz ' ügy ­ darabokon min den alszámozás u. ,�. a'felíetent�sek� -

.

,

I

k 00 �ipIJ VZleK\ll n 10

'

�.

�

Csendőrség! L exi co n.

I

képp el ingye n

és

16

•

242

zettek Ill etéke a vizsgálati fogságba a hehelye lye zet tek és raboknak. L. Viz �gá lat i fog sá gb , illeték ei. aszo lg� ob pr Illetéke az igényjogosultn �k ab ad sa­ latra való szabadságolása ese ten . L. Sz .. , go lta k i lle ték ei. edo elk eng Illetékei a gye n gél ked ő ne k. L . Oy . , illeték ei . evez nes igle Ide L. ek. ekn elt ény Illetékei a vez nyeltetésnél járó illeték ek. Illetékek kifizetése. A zso ldje gyz ék sze rintn,i illetékek és egyéb jára n�óságok, .. h � t iszt .n�n cs je!e az őrsp aran csn ok által ket cse ndo r jele nlet ebe n flzel,­ tend ők ki és azo k felv étel e az igén yjogo sult ak álta a zsoldjegyzék illető rovatában, sajá tkez ü alái rá� sal igaz olan dó. Ezen kivü l a kifiz etés meg törté nte az ors­ parancsn ok és két csen dőr által a zsold jegy zékb en igaz olan dó. (Ok u. t t . §.) Illetékek rabkiséret alkalmával. L. Rabkiséreti illetékek. Illetékek tanukihallgatás alkalmával. L. Tanu­ kihallgatási illetékek. Illeték fürdő használata alkalmával. L. Für­ dök használata. Inditványozási határidő. L. Magáni nditványo­ zási határidő. Illetékes hatóság. " I lletékes hatóság" al att : büntető birósági eljárás alá tartozó esetekben és pedig a törvényszék vagy esküdtbíróság hatásköre alá tartozóknál : a vizsgáló biró vagy a közelebb fekvő járásbiróság ; járásbíróság elé tartozóknál : a leg­ közelebbi járásbiróság ; közigazgatási vagy rendőri hatóság elé tartozóknál : a területen illetékes köz­ igazgatási, illetve rendőri hatóság - értendő. (Szl gu. 42 . �.) Immunitás. L. MenteImi jog. Ingy�n ellátás elfogadása szolgálat teljesi­ tésért. L. Megvesztegethetlenség.

�.l> nr"I.'C

yen és . g n l l éppe ünk 1000 k

243

Intőt áblák feJál litása . A gyára k raktá rak ter­ melöhe l'yisége�, gaz�a �ági telepek , ' vendég lők és k? rc,smak t�ld)d o�lO�a l, Illetv e bérlő i, tartoz nak intő­ tablakat felalh tam es fen,tartan il melye kre kiíran dó, hogy a � uton etete, �, m egallá s es rakod ás vagy le­ raka s tilos ; továb ba tartoz nak ezen tilalom megta r­ tásáról lehetőle g gondos kodni. (Kvt. 1 35. §.) Intőtá blákn � k a Jak�anyá ban való kifüg gesz­ , tese. , A ��end ? rl � ktan y aban vagy a legény ségí s ��bak aJ.,to.l ra lOtotá blakat kifügg eszten i vagy az ajtokra nevJeg yeket alkalm azni tilos. Csupá n na­ gyob? laktan yák kapub ejárat a alatt alkalm azható e felIrat : " A koldu lás és házal ás tilos . " (A . sz . h . XI/4.) .�parág�k,. me !yek enged élyhe z vanna k kötve. � k.ovetke�o Ipara �ak megke zdése és gyako rlása I �� ngazo lvanyo n kivül még külön enged élyhez van k?tye. EZ e� : l . fogad ó, vendé glő, korcs ma, sörhá z, , pah� kamer es, kávéh áz és kávém érés ; 2. zsibár us­ �odas ; 3. a foglalko zást közvetí tő és a cseléds zerző u �lete .i . 4. a kémény seprés ; 5. a rendes járati idő­ hoz kotott szemé lyszál lítás ; 6. azok ipara kik köz­ h�lyeken a közö � ség számára sze mélyszá JÍitó eszkö­ zo�et ta �tanak �eszen , vagy szolgálata ikat ajánl ják (berk,ocsI, ommb usz) ; 7. a z épitőm ester ipara ; �lerges a �yago k és gyógysze rek készí tése és a el uk, valam mt a gyóg yszer ekkel való keres kedé s . (l prt. 1 0. §.) Jpari gazoJván y. Kereskede lmi utazó k igazol­ , a � n k a, mely lyel az i ll ető árumintá kat vihet azon ban t nem . Háromrét h ajtott kemény pa p iron van �m .. rI�va! magyar és német nyelven. Magassága az ��szeh�Jtott igazolván ynak 13 c m ., szélessége 1 0 cm. elso olda l tartalm a a köv etke ző :

.

�.

"- '1

•

245 244

Ip ar- Ig azo l ván y

O

ke reskedelm i utazók számár a rte fü r e w e r b e-L e g i t i m a t i o n s k a Han dlu n gsreis ende ,-.. A

évre . Für des Jahr

hatósag.

sz.

1

Nr. der Karte.

1.

Érvényes a szerződéses álla mo kba n, nev ezet­­ : NéJ!le tesen Európában a következő álla mo kba n Be lgiU m, bir oda lom Luxenburg, Olaszo rsz ág, Dánia, Or�szország, Rom ánia , Sze rbia , Svá jc és további ren delk ezésig Spa nyo lors zág ba. ich Oilt ig für die Vertrags-Staa�e n, nam entl b in Europa fUr das deu tsch e Relc h , L uxe� �rg, Italie n, Belg ien, Dl1n � nma rk, R,u ssla nd, R,um l1nJe � , Serbíen, die Scl1w elz und bis auf welt eres fUr Spanien. Inhaber : Tulajdonos : ..

-

-

-

-

- - -

. . ..

... ...

- - -

-

-

.

.

_

.

,

1

- � - - -

-

-

-

-

-

�

-

-

-

-

-

-

..

Ipari irodákban vasárnap is végezhető. L. I rodai lmunkák végzése vasárnapon. Iparkészitmények végeladása vagy árverése. L. Végeladás . _ _ ol

,."

...

-

Iparos cég a val.óságnak meg nem fel elően való használ ata. Aki cégén, nyomtatványain vagy hirdetményeiben oly jelzőket, jelvényeket vagy ada­ tokat használ , melyek a tényl eges üzleti viszonyok­ nak vagy a valóságnak meg nem felelnek : ki hágást követ el. (Iprt. J57. §.) Közigazg. halósdg. Iparos, kinek � �. hely� ben járványos vagy ragályos betegség utott kl, ha 24 óra alatt orvosi segélyröl nem gond oskod ik, közegészség elleni kihág� st követ el. (Kbt . 99. §.) Közigazgatdsi

.

O pe l I O g ye ép k O O k \O ün

Iparos munkás iJJetmé nyeivel való visszaélés. Azon i paros, ki a munkások bérét árucikkek­ ben szolgáltatja ki, vagy más szabályellenes eljárás által a mun kásokat károsítja : kihágást követ el . ([prt . 157. §.) Közigazg. hatósdg. Iparos segédek ideiglenes igazolványa. L . Ideiglenes igazolvány . Iparos segédek mun kakönyve. L . Munkakönyv. Iparos segéd kellö igazolás nélkül való felfo g;adása : kihágás. (l prt . 157. �.) Közigazg.

hatósag.

Iparos strajk. Aki azon összebeszélések és egyezm� � yek létesitése, terjesztése vagy foganatosi­ tása cél]abÓI , m elyekkel az iparosok azt célozzák, hogy üzletü k fél beszakitása vagy a munkások, illetőleg segédek elbocsátása által, azoknak terhe­ sebb munkafeltételeket szabjanak, kUlönösen azok �érét leszállitsák , vagy melyekkel a m unkások, ille­ tőleg segédek oda törekszenek, hogy kijzös munka­ szUnetelés által , a mun kaadókat magasabb bér megadására kényszeritsék s �ltalában től tik jobb munkafeltételeket csikarjanak ki, a munkaadókat vagy munkásokat, illetőleg segédeket szabad aka­ ratuk érvén ye sitésé ben fenye getés vagy tettle ges ántal �azá s áltaJ akadál yozza, vagy akadályoz ni . 2I\ �e �szlk - klhágást követ el . (Ipart . 162. és 164 . § . )

�

vZlgazg. hatósdg.

és bC l l I ' -"'-'

247

Iparos tanonc csa k olya n gye rl11e � lehe t, aki már 1 2. évét betö ltött e. (I p rt . 60. §.) AkI tano nco t szer ződé s nélk ül vesz fel, kihá gást köve t el, mel y hiva talb ól üldö zend ő. (42783/ 1 891 . km. 1'.) Irattározás. Kise bb forgalmu őrsö kön az egy évrő l szóló össz es lktat vány ok egy csom agba n, nagy obb forga Imun ál pedi & ötszá �� n�in 1, !éliv .szé} es­ ségben irattároza ndók . Mind en ugyIrat Iktatosza m a az illető ügyirat előlapjára, az alsó szél köze pén, az iratcs omób a helye zés előtt, szine s irónr� al feljeg y­ zendő . Az ügx iratok akkén t c�.0f!1ag olan 9 ok, h ?,gy.. a legkis ebb szam legalu l fekud Jék. Masu tt �l zat! vagy átjáró ügydarabokat számozott lapok kal potolm nem kell . Iratok átvizsgálása. Ha másna k iratai akár házkutatás vagy a terhelt ruháina k vagy egyéb tár­ gyainak átvizsgálása alkalmáv al, akár más alkalom : mal a csendőrség birtokáb a kerliltek , go.n doskodm kell arról, hogy az iratok tartal máról az arra tör­ vény szerint jogositottakon kivül más ne szerezzen tudomást. Ha .az iratok birtokosa vagy annak meg­ bizottja átvizsgá!ásuk vagy elolvasásuk ellen tiltako­ zik, az iratokat zárt borítékba kell helyezni és azt a járőr tagjainak, valamint a lehetőséghez képest, a birtokosnak, il letőleg megbi zottjának és a bizalmi férfiaknak, esetleg a községi előljáróságnak vagy tagjának pecsétjével is el kell látni. (Szlgu. 1 28. §.) Irány betartása portyázó szolgálatnáI. L . Portyázó szolgálatnál az irány betartása. Irányelvek az oktatás vezetésénél. L. Oktatás vezetésénél követendő irányelvek. Irány titokban tartása a portyázásnáI. L. Portyázási irány titokban tartása. Irásbeli bizonyitványok kiállitása csendőrők által. L Bizonyitványok kiállitása. Irásbeli dolgozatokkal - hiányosokkal való eljárás. Oly dolgozatok, a melyek nem a fel­ adat szellemében, vagy pedig feItünő hiányosan dolgoztattak ki, az őrsparan'Csn ok áJtal az il.!etö _

"

\ 000 nk il ék e gy z

Disz-aq

I

csenclőrökkel uj ból m egbeszélendők és a l egköze­ lebbi irásórára ujra kido lgozandók Ez az eljárás mindaddig ismétlendő, mig a feladat teljesen meg­ felelően dolgoz tatott ki. (A. sz. h . V1 1 8.) Irásbeli dolgozatok megbirálása. A letisz­ tázot! irásbeli dolgozatokat az őrsparancsnok gon­ dosan átvizsgálja, m egbirálja s a birálat e redményé­ hez képest, minden egyes m unkálatot saját neve aláirása mellett " helyes", " középszerű " vagy " gyenge" osztályozással látja el. Felül etes munkát, rendetlen, olvashatatlan irást vagy tisztátal<,l nságot az őrspa­ rancsnoknak tűrni nem szabad. (A. sz. h. V/l 7.) Irásbeli dolgozatok megvitatása. Minden irás­ gyakorlati óra után az őrsparancsn o k egyik-másik dolgozatot Írója által a jelenlevő csendőrök előtt felolvastatja, azt általános birálat alá bocsátja s �nnek alapján tanulságos eszmecseré t fejleszt. Az II �en eszmecseré knek tárgyilagos komolysággal, m.l 11den tréfa, csufolód,á s, i rigykedé s stb . mellőzé­ sevel kell törté nnie . (A. sz. h. VI 1 9.) dolgozatok osztályozása . L. I rásbeli dolgozatok me gbi rál ása . Irásb eli dolgozatok száma. Minden csendőr h�von ta télen 3, nyáron 2 i rásbeli feladatot tartozik kid olg ozn i. (Á. sZ. h. V/20.) . Irás beli első feladata a p róba-csend őrnek. MlI1d en � �ni tudó p róba- csendőr első i rásbeli fel­ s�Jat életleirá s a legyen, mely elmélet i kikép­ s ze. e utan beosztá si örsén ek adatik ki hol azok �; Int az illető . egyén tUlajd onság ainak , ;negité lésér� szolgálo adato k megő rzend ők. (A. sz . h. VI I 2.) adato k kidolgozása. A csendőr a fel/ d tot elob b külön papirra fogalma zza, ezt több­ s r O dosa irj� hg �. n olvass a át, javitsa ki s csak azután s ztán és olvash atóall i ró-kön yvéb e. (A. sz. h. � l V/ l . ) felad atok megbes zélése. Az örssn ok mI. nden feladatot a kidolgozás előtt

Irásbel i

a?ata

apul Irásbe�! fel a

para��ásbe l i

és be " n ye g n ké pP e\ i

. .

249 248

" rel az ese tle ge s tév es néor d n '. cse a g me n lje szé be után zet ek et és felfogást he lye s,blt se , s cshak V/ezek 7.) k ezdesse m �g \tol� lm a�é f � ( :\ rá�b eli1 oktatás : I rásbelt o . a as . ban jól eg01-t célja az hogy mm d en cse n d o' r, els ő sor k' " va sh ató ' ké �i�ást ny er je�l a��t�� iaf �� ir ����� fs �.okozV.� e!.e r1,e aZi ö h ��b f kifla ezé st tudjo ad ni, � osszefuggo, erth� . s a os ej ő jele nté sek tén yva zlatok, i llet v e" hOgy a u. {frbözme tel s sze rk es� tésér e k é pes bead vanyo k stb . l e g\T en (Á sz. h . V/ l l .) " Yll: 1ro' kk al . Az tal osz ? els s atá okt li , J Ir� sb� utan pok tal mm k Eze . dok � kez l " o tál u irók a mig a kell ő gya kor l?tt sa&ot e�s�­ fr��k �in
j \l

�

l I

��

;

. . nk 1000 k é z u legy DiSz_ár

. ngye n és l l e kép p

mentett csen dőrök; is h avon ta 2- 3 felad atot tarto z­ nak kidolgozni. (A. sz. h . VI 1 7.) Irásbeli oktatás más odo sztá lyu . irók kaI. Az első osztálybeli irók a kell ő gya korl at elsa játit ása után a másodi k oszt ályb a lépn ek át. Eze k már a foga l­ mazásban gyak orol ják m aguk at, tehá t kise bb mun ­ kálatokat szer kesz tene k. Eze k egye s von aIra vagy sorvezető után irna k és más olni, royatozn i vagy bárkitől vala mit leirn iok nem szab ad. (A. sz. h. V/l 3.) Irásbeli okt atá sná l köv eten dő irányelv ek. A feladatok kido lgoz ásán ál a kato nai irály alap elve : " lehető rövidség gel, töm ören , d e érte lme sen és sza­ batosan imi " szor osan szem előt t tarta ndó . Az i rás­ beli feladatok - a csen dőr észb eli tehe tség éhez képest - foko zato san min dig kön nye bbr ől neh e­ zebbre és neh eze bbr e eme lend ők. (Á . sz. h. VI I 4.) Az első osz tály ban huz am osa bb idei g csa k azo k maradhatnak, kik a szo lgál ati nye lv elsajátitásával küzdene k. Magyar ajk u cse ndő rök , megfele lő vez etés és szorgalo m mel lett , l egk éső bb egy év alatt a második osz tály ba lép het nek elő. Az i rásn ál nem annyira a szé p, min t az olvash ató irás elsa játi tásá ra fektete ndő a fős uly. A II. vag y I I I. osz tály ból csa kis !OSSZ i rás mia tt, egy als óbb osztály ba val aki t viss za­ nelyezni nem sza bad . A fela dat ok kid olg ozá sát egy ­ mástól lei rni tilo s. (Á . sz . h. VI I 5.) Irás osztály ozá s a. Az i rás okta tásá nak foko ­ zatosnak kel l len ni, mié rt a cse ndő rök ebb eli ism e­ retü k és ügyességük h öz kép est, h , s?,roltassana k, me ly os ztá lyo zás mi ndárom egoszt ályb a ye s iró ­ �onyv cimlapj án " L, II. vagy III. oszen tály " feli ratt al ]eleztess ék . (1\. sz. h . VII I. ) " I�o�� átalány. A szár ny és szak asz székh elyén I�vo orso k rés zére hav onk ént 3 kor ona , a kül őrs ök , reszer e 2 k o ro n a . (I ll s z . 5 5/ 1 .) h ' Ir? daá�alá ny kis zol gál ása . Hav on kén t előre a k? elso felere sze rke szt ett zso ldje gyz ékk el ad and ó l . ( 1 1 Isz. 55/3.)

25 1

250 őrs ve z �té­ Irodaátalány rende ltetése : 1. . az i. sze �o )t­ séh ez szü ksé ges iró pa pir , iró - és Iro daspá rgarek ór, , ség eir e ; 2. a pecsétviasz, p.ecsét-os�ya, val amz�m mt a varrócérna és kér egp apl r-s zUk seg let,szü ksé ges cso ­ h ivatalo s kia dm ány ok tov ább ítás áho z jeg yzé sek és ma gol ó sze r ek beszerzés�re !. 3. ol� elő lye k �em a nyo mtatványok bes zer zés I kol t� ége lre , me 55/ 2.) gazdasági áta lán ybó l sze rze ndo k be. (Ill sz. L. Irodai előjegyzések megszámozása. I rod avezetés. Irodai jegyzőkönyvek me gsz ám ozá sa. L . Irodavezetés. Irodai könyvek és nyo mtatvá nyo k bes zer zése. L. Nyo mtatványok beszerzése. Irodai munkák végzése vasárnapon. A kere s­ kedelm i és ipar i irod ákb an, a kere ske delm i és gyá ri alkalmazottak irodabe li mun kát déli 1 2 órái g, ju­ nius és juliu s hóna pokb an pedi g, oly váro sokb an, mely ekne k lakossága a 20,000-et meghalad ja, csak délel őtt 1 0 óráig vége zhetn ek. ( 1 4837/92. km. r . ) Irodai level ezés elvei : ' 1 . cs. és kir. közö s hadseregbe li, valam int m. kir. honvéd-csapatpa rancs ­ nokságnak az őrsök részé ről közve tlenü l kizár ólag csak tényvázlatok terjeszthető k be, - katona i ható­ sággal való levelezést igényl ő minde n más ügybe n a szakasz parancsnokságnak teendő felterje sztés ; 2. polgári hatóságo khoz az őrs közvetle n levelezé se szintén csak tényvázlatok, továbbá oly jelentése kre szoritkozi k, mel y lyel valamely hatóságna k az általa . kiadott felszólitasa folytán teljesitett szolgálat e red­ ménye jelentetik ; végre oly feljelentésekre , melyek megtételére a szolgálati utasitás 22 ., 23., 28 ., 29. és 3 1 . §. határozványai szerint az őrs utalva van. A polgári hatóságokkal egyéb különleges és fontos ügyekben való levelezés még akkor is a szakasz­ parancsnokság által eszközlendő, ha a hatóság efféle ügyben közvetlenül az örsparancsnokságtól követelne jelentést. Miért ilyen eset előfordultával, az örsparancsnok felterjeszti a hatóság megkere-

••__ ,l

-

•••••

..

.

.

ékÜnk DiSz- áriegy z

1000

ké p pel

. O gy e n l

sését és egyidejüleg bejelenti sággal elintézésként kö.� le � dő

mindazt, a mi a ható­ I.en � e. (A. sz. h. X II/2.) Irodavez �tés. Az
�

.

.

é s bt l

'"

253

252

ntartó kefe g) haj kefe fésűvel kéz i tük ör, lz) sza ppa kef e szappa nna l és ese tleg a borotváló -es zkö z, i) fog an, és esetleg a fogtisztitó -sz er, k) kez tyü k dob, ozb L) nyakravalók, jels ip-z sinó rok , kar dbo jtok nya k­ szegélyek, csil lago k kis dob ozb an, bél ésv ász. nak , piro s posztó, zsin óro k, gombvarró- esz köz stb IV. polc (a más ik csen dőr részére) ugy min t a I II-ik polc . Eze n két utób bi polc on elhe lyez end ő ruh a­ nem ü csak anny ira hajtandó össz e, a polc elejé n és jobb részén 1 0- 1 5 cent imét er tér mar adjo n, a h ová az j-től l-ig meg jelöl t tárgyak hely ezen dők el. A posztóruha az előb b emlitett hely hoss zána k m eg­ felelő en lesz összehajtva. A nadrág csak az ülepn él igényel egyszeri össze hajtást, mig a zubb ony csak hosszában, előrészen pedig csak annyi ra, hogy a polc elején 1 0- 1 5 centim éter tér marad jon . A gallér és az aljrész ek nem hajtan dók be. A szekré ny ajta­ jának belső részére egy zsinór szegez endő, m elyre mindké t csendőrnek használ atban levő törül közője függesztendő. (Á. sz. h. A) mellékle t.) Irókönyv. A csendőr minden irókönyv e leg­ alább 20 iv papirból álljon, féliv-alak ba összefűzv e 'é� csinos kék külboritékkal és felirattal legyen ellátva. (A. sz. h. V/ lg.) Irókönyvek - beteltek - megőrzése. A be­ t�lt irókönyvek az őrsparancsnok által megőrzendők. (A. sz. h. V/22.) Iskolaszobába' kifüggesztendő kimutatások : 1: a I?in!,szte�ek, . katonai előljárók és közigazgatási hsztvlselok nevla]stroma ; 2. a vadászati naptár ; 3. a halász-naptár ; 4. az őrskörlet térképe ; 5. a napi­ rend ; 6. a magyar állam térképe ; 7. ür- és suly­ mérték-tábla. (A. sz. h. XI/8.) Iskolázás. L. Foglalkozás a laktanyában. Ismerete a csendőrnek a gyakorlati szabály­ zatból. L. Gyakorlati szabályzatból folyó ismeretei a csendő rnek. I�merete. az al�rende1t csendőrök tulajdo n­ ságamak. MInden orsparancsnok köteless ége alá-

pel k 1000 kép

.

i n gy en

rend eltjeinek ugy a polgári életben, m int a katonai vagy csendőrségi pályán tanusított m agatartását minden jó és hátrányos tulaj donságait, összes bün � tetéseit, szóval személyi viszonyait teljesen ismerni ; mert csa k akkor les?; képes aláreNdeltjeit helyesen vezetni és oktatni. (A. s z. h. B ev. 1 4. p. )

Ismeretek gyarapitása. Minden csendőrnek becsületbeli kötelessége, magát szakadatlanul ké­ pezni és ismereteit, látkörét fejleszteni. (Á. sz. h .

V/5.)

Ismétlőkarabély csövének bezsirozása. L . Fegyvercsövek bezsirozása. Ismétlőkarabély kiüritése. L. Ismétlőkarabély töltése és kiürítése. I�,mét! ő��rabély .. részeinek ütése va� vagy , , fembol keszult eszkozzel szigoruan tilos . (A . sz , h IV/28 .)

Ismétlőkarabély töltése és kiüritése. A tár­ karabély és fo,:gó'pis�toly m egtöltésén ek mindig oly h elyen kell tortenme , hogy véletlen elsülés ese­ , t,ebe� .. s,e?ki meg n e sérüljön. (Lsz. 1 / 1 0.) A töltés k ��. .l U�lt�S szobában vagy más lakott helyen csak elJeh Idoben történhetik, a midőn az őrsparancs­ nok a fegyverek kiüritését az őrsirodába n is felfelé fordi t�tt , f� gyve rekk el elren delhe ti . A fegy� �erek megtol tesenek és kiüritésének m indig az or� ara�csnok, távollé tében pedig helyett ese sze­ r me yes Jelenlé téb en kell történ nie, (Á. sz. h. IV/6.) I:meretlen holttest találása esetén követendő e rá l r s. L. Gyanus halálesetnél követendő eljárás. Ism er�ető jelek. Minden csendő rkerül eti pa­ . ran �Sn k ag aJtai � aját területére nézve bizo nyos � �a jelz e és �: .. ,�ározandok m eg, melyek által a járőrök eryd orok egymást nagyobb távolságról is fel­ is mer l kepe sek. jelzések különösen arra szol­ gál n � h o�y , azo�Ezen , a�.k�lmazásával a közszolgálatban álló \�e . ,?o o. k, ]an?r
és b �\

255

254

gatása biztosittassék. Ily jelzés . hallatára ,min�en csendőr azon helyre tartozik sietm , a honn et a ]elzés halla tszott. (Szlgu . 52. §.) . " n mIn­ loba al is Az � ése. ndez Istálló-á llás bere , , oszlo pokalIas es den egyes állásnak válaszrudakkal kai kell ellátva lenn ie. (Kh. 49. p.) . Ist Az ása. Istálló-állás-oszlopok befon ,allo­l .. lekke állás-oszlop ok alsó 3/S része fonott szalmakote csinosan befonandó k. (Kh . 57. p.) , Istálló beren dezés e : a) e�y vagy . k�t ?ó sz�­ mára: 1 itatóveder, 1 alom favll1a, 1 Istallos epro, 1 abrakkosár és 1 istálló-l ámpa ; b) három vag� négy ló számára: az i �tálló-Iám pát k,ivév� , ,a töb l?l tárgyak kettőzve ; c) , ot vqgy h qt la szamara: ket lámpa és minden egyeb targy haromszo rosan. To­ vábbá még egy lapát, zabos-láda, zabos-rosta, zab­ mérő, egy a nyereg�z� rszám és egy a }ótáp megőr­ zésére szolgáló helYlseg, egy vagy ket nyeregbak, kantárfogas és egy tisztitó nyeregbak minden istálló­ nál legyen. (111sz. 50. §.) Istálló-egések elleni óvintézkedések. 1 . Az istálló-lámpa felakasztásához minden őrsön két darab, a lámpa hátulsó részén levő fülecsek nyiIá­ sainak megfelelő szélességü kampós szeg alkalma­ zandó s a lámpa mindenkor mindkét szegen függjön. 2. Minden lovas-őrsön az istálló-lámpa alá egy fel­ álló szélü és igy folyadékot tartani képes pléhtálca szerzendő be az őrs elszállásolási átalányából s akként szegezendő a falra, közvetlen a lámpa alá, hogy az ugyszólván benne álljon s az olaj, kiömlés esetén, a tálcába felfogassék. Ezen tálca a lámpa talpának alapjához mérten akként készitendő, hogy annak minden oldalánál 4 cméterrel szélesebb s szélei 3 cm. magasak legyenek, a lámpa pedig csak oly mélyre állitandó belé, hogy ajtaja kinyitható legyen. 3. Takarodó után a lámpa lángja megfelelő­ leg lecsavarandó, hogy tulégése lehetetlen legyen és az istállóban éppen csak annyi világosság dereng­ jen, hogy szükség esetén az ott levő egyes tárgyak ,

,

,

� ___..r.:.

-....

......,

'.

n l l· ngy e pe p é k 0 k 100 "'í1V'ZéKI.m

megkü lönbözte!he �ők l�gye� ek és igy a lovak nyugvása is mkabb b1Ztoslttassek. (Kh. 1 1 8. p.) 4. A lámpa oly hely �e . !üggeszte �dő, honn an az . . istállót legjobban bevllagltja, de a tuzveszély IS l eg­ biztosabban kikerü lhető. (Kh. 1 1 9. p.) 5. Könnyen égő anyagokat a lámpa alá helyezni szigoruan tilos. (Kh. 120. p.) Istálló kellékei. Az istáll ó szellős, világos és kellő térfogatu l egyen . (Kh. 49. p.) Istálló-lámpa elhelyezése. L . I stálló-égések elleni óvintézkedések. Istálló-lámpa tálcájának ára. Az istálló-Iám­ pához készítendő tálca legfeljebb 80-100 fillérbe kerülhet. (Kh. 1 1 8. p,) Istálló-Iámpához való tálca. L. Istálló-égések elleni óvintézkedése k. Istálló szellőztetése. Az istáll ó m egfelelő szel­ lőztetése céljából nyáron az egyik oldalon l evő ablakok folyton, télen pedig a szükséghez képest nyitva tartandók ; azonban mindig figyelembe veendő a különbség az istállóra káros befolyásu fagyos légmérséklet és a m egfelelő szellőztetés között (Kh. 50. p .) ,

Istálló-szükségletre kiadott összegek elszá­ molása. Az istálló-szükségletre kiadott összegek az

iltalán y-pénz tári naplóban szabályszerüen okmányi­ lag kezelendők. (Kh. 56. p.) Istálló válaszrudak az oszloptól számitott neg yed része fonott szalmakötelékkel csinosan !onandók. (Kh. 57. p.)

be­

Istálló világitásár a és az istállószerek jó­ �arb an tartására szolgáló átalány. Minden lovas o�sn ek alapilleték fejében évi 4 korona 80 fillér és m( Inden 16 után évenkint 2 korona 40 fillér jár. lil sz. 68. §.) " IS� ákosságra hajlammal biró csendőr fel­ ugyelese. L. Ki hágáso k er ed ete .

é s bt.