2.4. Gépek biztonsága

3/2.4. Gépek biztonsága 3/2.4.1 Szabályozások A gépek biztonságával kapcsolatos jogszabályok: − A munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. törvény (Mvt.) 21. §.(2); − Mvt. végrehajtására kiadott 5/1993 (XII. 26) MüM rendelet 1/a számú melléklete a veszélyes munkaeszközökről; − 14/2004 (IV. 19) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről; − 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelősségének tanúsításáról. Ezen túlmenően irányadóak még ebben a kérdéskörben a vonatkozó szabványok: − MSZ EN 201: 2001 Gumi és műanyagipari gépek. Fröccsöntő gépek. Biztonsági követelmények. − MSZ EN 292-1-2: 1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, kialakítás általános elvei. I–II. rész. − MSZ EN 292-2: 1991/A1: 1997 Gépek biztonsága. Alapfogalmak. − MSZ EN 294: 1994 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok. − MSZ 187: 1980 Faipari termelő berendezések általános biztonságtechnikai követelményei. − MSZ EN 860: 1998 Famegmunkáló gépek biztonsága. Vastagoló gyalugépek. − MSZ EN 940-1998 Famegmunkáló gépek biztonsága kombinált famegmunkáló gépek. − MSZ EN 953: 1999 Gépek biztonsága. Védőburkolatok. A rögzített és a nyitható védőburkolatok kialakításának és beépítésének általános követelményei. − MSZ EN 954-1. 1999. Gépek biztonsága. Vezérlőrendszerek biztonságával összefüggő szerkezeti részek. − MSZ EN 999: 2000 Gépek biztonsága. A biztonsági berendezések elrendezése. − MSZ EN 1726-1: 2001 Targoncák biztonsága. Gépi hajtású targoncák. − MSZ EN 12047-2: 2001 Daruk biztonsága. − MSZ EN 60204-1:1995 Gépi berendezések biztonsága Gépek villamos szerkezetei. − MSZ EN 1570:2001 Emelőasztalok biztonsági követelményei. − MSZ EN 474 1.-7: 1999 Földmunkagépek biztonsága. − MSZ 16457-1:1985 Alakítógépek biztonságtechnikai követelményei. − MSZ EN 61310-1:1999 Gépi berendezések biztonsága. Jelzés, megjelölés és működtetés. − MSZ EN 563:1997 Gépek biztonsága. Megérinthető felületek hőmérséklete. − MSZ ISO 4254-1: 1992 Mezőgazdasági és erdészeti traktorok és gépek műszaki biztonsági eszközei. Általános előírások. − MSZ EN 1088: 1997 Gépek biztonsága. Védőburkolatokkal összekapcsolt reteszelő berendezések.

–1–

3/2.4. Gépek biztonsága

1/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke: A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján: 1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz. 1.1. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz. 1.2. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik vagy azt hajtóművel szerelték fel. 1.3. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi előtolással mozgatják és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik. 1.4. Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével. 2. Faipari gyalugépek kézi előtolással. 3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben. 6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással. 7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására. 8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására. 9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot. 10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 11. Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 12. Föld alatti munkára szolgáló – vasúti munkagépek, mozdonyok és fékezőkocsik; – hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak; – munkagépekbe beépített belső égésű motorok. 13. Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező kivitelben. 14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval. 15. Járművekre szerelt emelők. 16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye. 17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek. Egyéb jogszabályok alapján: 18. Daruk és futómacskák gépi meghajtással. 19. Gépi hajtású emelőtargoncák. 20. Villamos emelődobok. 21. Rakodógépek. 22. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok. 23. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései. –2–


1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései

3/2.4.2 A gépek biztonságára vonatkozó általános követelmények A) Védőburkolatok. A rögzített és a nyitható védőburkolatok kialakításának és beépítésének általános követelményei A védőburkolat szerkezeti kialakítása szerint lehet: tok. fedél, ernyő, ajtó, burkolat stb. A védőburkolat: – önmagában véve is védhet, de csak akkor hatásos, ha zárva van; – védhet reteszelő berendezéssel vagy zárral ellátott reteszelő berendezéssel együtt is; ilyenkor a védelem a védőburkolat helyzetétől független. A rögzített védőburkolat esetében a „zárva” helyzetben tartásnak is szerepe van. [az EN 2921:1991 3.22. szakasza] Rögzített védőburkolat: olyan védőburkolat, amely adott helyzetben rögzítve van (vagyis zárva van): – tartósan (pl. hegesztve) vagy – olyan rögzítő elemekkel (csavarokkal, csavaranyákkal stb.), amelyek az eltávolítást vagy a nyitást szerszám nélkül lehetetlenné teszik. – Burkolat: olyan védőburkolat, amely a veszélyes térhez történő hozzáférést minden oldalról megakadályozza

1. ábra Példa olyan védőburkolatra, amely a gép hajtásátviteli részeihez történő hozzáférést teljesen megakadályozza

–3–


1. kép TMK műhely gépeinek védőburkolata Távolságtartó védőburkolat: olyan védőburkolat, amely a veszélyes teret nem veszi körül teljesen, de a veszélyes térhez történő hozzáférést térbeli méretei és távolságai alapján akadályozza, ill. korlátozza. (pl. a körülkerítés vagy az alagútszerű védőburkolat).

2. ábra Példa a távolságtartó védőburkolatra

–4–


2. kép A lánckerekes szállítószalag benyúlás, belépés elleni mechanikai védelme védőrács segítségével, a dolgozó közelében elhelyezett vészleállítóval

Zárható, reteszelt védőburkolat: reteszeléssel és zárral ellátott védőburkolat az, amikor − azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat védelmet nyújt, nem hajthatók végre, ha a védőburkolat nincs zárva és reteszelve; − a védőburkolat addig marad zárva és reteszelve, amíg a veszélyes gépi funkciókhoz kapcsolódó kockázat fennáll; − ha a védőburkolat zárva és reteszelve van, akkor azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat véd, végrehajthatók lennének, de a védőburkolat zárása és reteszelése nem váltja ki az indítást. Reteszelt védőburkolat: a védőburkolatnak reteszelő berendezése van, ezért: − azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat védelmet nyújt, nem hajthatók végre, ha a védőburkolat nincs zárva; − állj parancsot ad, ha a védőburkolatot a veszélyes gépi funkciók alatt kinyitják; − ha a védőburkolat zárva van, akkor azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat véd, végrehajthatók, de a védőburkolat zárása nem váltja ki az indítást.

–5–


3. kép Dagasztógép keverőüstjének benyúlás elleni védelme védőtető, védőrács, illetve reteszelő szerkezet segítségével

4. kép Példa a nyitható védőburkolatra

–6–


Nyitható védőburkolat: olyan védőburkolat, amely általában mechanikusan, pl. csuklós pánttal vagy egyenes megvezetéssel kapcsolódik a gépvázhoz vagy egy szomszédos rögzített elemhez és szerszám használata nélkül nyitható.

5. kép Dagasztógép keverőüstjének benyúlás elleni védelme védőtető ill. védőrács segítségével Önműködően záródó védőburkolat: olyan nyitható védőburkolat, amelyet egy elem (pl. mozgó asztal) vagy a munkadarab vagy a munkadarabot befogó készülék egyik része működtet úgy, hogy a munkadarabot (és a munkadarabot befogó készüléket) átengedi és ezt követően önműködően visszatér a zárt helyzetbe (súlyerő, rúgó, más külső erőhatás stb. következtében), miután a munkadarab az áthaladást lehetővé tevő nyílást elhagyta (lásd a 3. ábrát).

3. ábra Példa az önműködően záródó védőburkolatra

–7–


Vezérlő védőburkolat: reteszeléssel (zárral vagy anélkül) összekapcsolt védőburkolat, amellyel – azokat a veszélyes gépi funkciókat, amelyek ellen a védőburkolat védelmet nyújt, nem lehet végrehajtani, ha a védőburkolat nincs zárva; – a védőburkolat zárása a veszélyes gépi funkciót elindítja. A vezérlő védőburkolat alkalmazása csak meghatározott körülmények között feltételezhető. A vezérlő védőburkolat olyan rögzített vagy nyitható védőburkolat, amely vagy teljes terjedelmében állítható, vagy állítható részei vannak. A beállítás a gép egy meghatározott működési szakaszában azonos marad. A védőburkolat részei egymásba betolhatók annak érdekében, hogy a munkadarab felületéhez jól beállítható legyen, továbbá egy csuklóra van felszerelve, hogy az orsóhoz hozzá lehessen férni a fúró cseréje miatt.

4. ábra Példa a vezérlő védőburkolatra

–8–


Példák a védőburkolatokkal kapcsolatos hiányosságokra, képekkel illusztrálva:

6. kép Szállítószalagon a hajtás védőburkolat hiányzik

7. kép A szerszámgép védőburkolata nem akadályozza meg a véletlenszerű benyúlást

–9–


8. kép Ezen a berendezésen a rácsos védőburkolat felhajtható, reteszelés nélküli

9. kép Dagasztógép ékszíjhajtás elhasználódott védőburkolata már nem véd az akaratlan benyúlás ellen

– 10 –


10. kép Süteménydagasztó gép hiányos védőburkolata

B) A gépek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos jelzések A figyelmeztető és veszélyjeleknek az ember-gép kapcsolatban a gép biztonságos használatára és felügyeletére vonatkozó információkat kell közölniük a veszélyeztetett személyekkel és a kezelőszemélyekkel. A kezelőszemély a vezérlőrendszerben az ember-gép kapcsolaton keresztül áll kölcsönhatásban a gépi berendezéssel vagy a folyamattal. Ez a kapcsolat egyrészt kezelőelemekből áll, amelyekkel a kezelőszemély működéseket indít meg, másrészt jelzőkészülékekből, amelyeken keresztül a kezelőszemély információkat kap. Azoknak a kockázatoknak a csökkentése érdekében, amelyeknek személyek ki lehetnek téve: – a gépi berendezéseket olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek a biztonsággal kapcsolatos, megfelelő információkat szolgáltatnak; – a működtető elemek legyenek alkalmasak a biztonságos használatra, és világosan azonosítani kell őket megfelelő megjelölésekkel, rajtuk vagy a közelükben. Aktív jeleket kell használni a veszélyeztetés jelzésére és személyek hívására meghatározott intézkedések megtételére. Passzív jeleket kell használni az állandó kockázatra való figyelmeztetésre és információk adására, pl. a menekülési utak, a vészkikapcsoló elemek elhelyezéséről. A biztonsággal kapcsolatos minden jelet oly módon kell tervezni, hogy jelentése világosan és egyértelműen nyilvánvaló legyen a tervezett felhasználó számára. Az ergonómiai elveket figyelembe kell venni, különösen a gép tervezésében és felállításában. E célból az ilyen jeleket és a velük kapcsolatos kódolást következetesen kell alkalmazni a gépi berendezésben. Az alkalmazandó berendezés kiválasztásakor figyelembe kell venni a berendezés meghibásodásának következményeit (lámpa izzószála, megjelenítő egység (VDU) jelveszteség növekedéséhez vezető színes képcsöve). A megteendő intézkedéseket kockázatelemzéssel kell meghatározni.

– 11 –


A biztonsággal kapcsolatos információkat olyan eszközök alkalmazásával kell közölni, amelyek megfelelnek a kezelőszemély és/vagy a veszélyeztetett személyek képességeinek. Ha lehetséges, látható jeleket kell alkalmazni. Ha valószínű, hogy érzékelési hiányosságú embereknek – pl. vakság, színvakság, süketség vagy a személyi védőeszközök hordása miatti hiányosságok – kell felfogniuk a biztonsággal kapcsolatos jeleket, külön figyelmet kell szentelni az érzékelés biztosítására olyan kiegészítő eszközökkel, mint a következők: – egynél több érzék használata (látás, hallás, tapintás); – többszörös kódolás alkalmazása. Kiegészítő eszközöket kell kiválasztani és alkalmazni a látható jelekhez olyan helyzetekben, ahol: a) az egyéb információk többlete miatt a jel nem lehetne könnyen érzékelhető; b) a látható jelek önmagukban nem elegendőek, mert: 1) a kezelőszemélynek máshová kell néznie, amikor kezeli/működteti a működtető elemeket; 2) a veszélynek kitett személyeket a kezelőszemély nem láthatja; 3) a veszélynek kitett személyek nem láthatják a figyelmeztető jeleket.

11. kép Dagasztógép elektromos vezérlőszekrény kijelző és kezelőelemeinek azonosító jelölései, figyelmeztető jelek

– 12 –


12. kép Az ostyasütő gép magas hőmérsékletű helyének figyelmeztető jelölése

13. kép TMK műhely köszörűgépének jelölése, és a közvetlen környezetében védőeszközök használatára figyelmeztető feliratok, piktogramok

– 13 –


A biztonsági jelzésekkel kapcsolatos hiányosságok képekben:

14. kép Sütőkemencén hiányzik a kezelőelemek feliratozása

15. kép Sütőipari forgókemencén hiányzik a meleg felületre figyelmeztető jelzés

– 14 –


3/2.4.3 Egyes gépfajtákra vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények A) Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek Azokat a gépeket, amelyek az élelmiszer előkészítésére és kezelésére szolgálnak (pl. főzés, hűtés, kiolvasztás, mosás, mozgatás, csomagolás, tárolás, szállítás, elosztás), úgy kell tervezni és gyártani, hogy a fertőzés, betegség vagy a járvány veszélye kizárható legyen, ennek érdekében az alábbi egészségügyi szabályokat is be kell tartani: a) Azoknak az anyagoknak, amelyek az élelmiszerrel érintkeznek vagy érintkezésbe kerülhetnek, ki kell elégíteniük az erre vonatkozó követelményeket. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy azok anyagai minden használat előtt tisztíthatók legyenek. b) Valamennyi felületnek, illetve azok csatlakozásainak simának kell lenniük, azokon sem érdesség, sem olyan bemélyedések, amelyekben a szerves anyagok megülepedhetnének, nem lehetnek. c) A csatlakozásokat úgy kell tervezni, hogy a kiálló alkatrészek, lécek és rejtett sarkok száma a lehető legkisebbre korlátozódjon. Ezeket vagy be kell hegeszteni, vagy hézagmentesen össze kell ragasztani. Csavart, szegecskötést csak ott szabad alkalmazni, ahol műszakilag elkerülhetetlen. d) Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő valamennyi felület könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen, adott esetben a könnyen leszerelhető részegységek levétele után. A belső felületeket kikerekítéssel kellő átmérőjű ívekkel kell összekötni annak érdekében, hogy jól tisztíthatók legyenek. e) Az élelmiszerből kipréselődő folyadéknak, illetve a tisztításhoz, fertőtlenítéshez és öblítéshez használt folyadékoknak akadálytalanul ki kell folyniuk a gépből (adott esetben a „Tisztítás” üzemmódban). f) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gépnek azokban a részeiben, amelyek a mosás szempontjából nem hozzáférhetők, a folyadékoknak valamennyi beszivárgását, a szerves anyagoknak a megtelepedését vagy élőlények, különösen rovarok bejutását meg lehessen akadályozni (pl. olyan gépeknél, amelyek nem alvázra vagy járószerkezetre vannak szerelve, tömítést kell alkalmazni a gép és a gép ágyazata között, tömített csatlakozások alkalmazása). g) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a működtetéséhez felhasznált anyagok (pl. a kenőanyagok) ne kerüljenek érintkezésbe az élelmiszerrel. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeknek a követelményeknek a teljesülését ellenőrizni lehessen. B) Kézben tartott, hordozható, illetve kézzel irányított gépek A kézben tartott, illetve a kézzel irányított, hordozható gépek ki kell elégítsék az alábbi biztonságtechnikai- és egészségvédelmi követelményeket is: a) Az adott gép típusától függően, annak elegendő nagyságú felfekvő felülettel és kellő számú, helyesen méretezett és elhelyezett fogantyúkkal kell rendelkeznie, amelyek a rendeltetésszerű használat esetén a gép stabilitását biztosítják. b) Amennyiben a fogantyúkat nem lehet veszély nélkül elengedni, akkor a gépet az indításához, illetve leállításához szükséges, olyan kezelőelemmel kell felszerelni, amelynek működtetéséhez nem szükséges a gépet elengedni. Kivéve, ha ez a követelmény műszakilag nem oldható meg. c) A gépet úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a fogantyú elengedése utáni akaratlan indítás, illetve működésben maradás veszélyt ne jelentsen. Helyettesítő megoldásról kell gondoskodni abban az esetben, ha ezt a követelményt műszakilag nem lehet kielégíteni. d) A kézben tartott gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy szükség esetén a megmunkálandó anyagba behatoló szerszámot szemrevételezéssel ellenőrizni lehessen. – Hordozható láncfűrészek: A hordozható láncfűrészek biztonsági követelményeit az MSZ EN 608: 1995 szabvány határozza meg. A szabvány rögzíti a az egyszemélyi kezelésű, belsőégésű motorral hajtott, hordozható kézi láncfűrészek kialakítására és szerkezetére vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket

– 15 –


5. ábra Hordozható láncfűrész A láncfűrészes munka biztonsága mind e fejezet biztonsági követelményeire, mind a biztonságos munkakörnyezetre alapul, az egyéni védőeszközök – pl. a kesztyűk, lábvédelem, csizma, szem- és hallásvédelem – használatával együtt: − A láncfűrésznek mindkét kéz számára legyen olyan kialakítású fogantyúja, amely védőkesztyűs kézzel teljesen körülfogható, és amelynek az alakja és felülete szavatolja a szükséges fogásbiztonságot; − A mellső fogantyú (lásd az 5. ábrát) tartományában olyan védelem legyen, amely megvédi az ujjakat a lánccal való érintkezés miatti sérülésektől; − A hátsó fogantyú jobb alsó oldalának teljes hosszúságában olyan kézvédelem legyen, amelynek szélessége legalább 30 mm, hosszúsága legalább 100 mm; − A láncfűrésznek olyan láncféke legyen, amely a mellső kézvédő segítségével kézzel működtethető; − A láncfék visszaütés esetén más – nem kézi – módon is lépjen működésbe; − A láncfűrészen az ISO 10726 szerinti méret- és szilárdsági követelményű láncfogó legyen; − A láncfűrészen legyen rönktámasz (lásd az 5. ábrát), vagy legyenek olyan részei, ahova a rönktámasz felszerelhető; − A láncfűrészt olyanra kell tervezni, hogy a forgács elvezethető legyen a gép alsó része alatt, ha ez a rész egyenes helyzetben van; − A láncfűrésznek legyen láncvédője a biztonságos szállításhoz; − A gépen legyen a motort leállító kapcsoló. Ez a funkció az állandó kézi működtetéstől független legyen. A leállító kapcsolót úgy kell kialakítani, hogy az a gép mindkét – védőkesztyűs – kézzel történő tartásakor is működtethető legyen. A funkciót és a működtetési irányt a leállító kapcsolón pontosan és maradóan jelölni kell; − A leállító kapcsoló színe a háttérhez viszonyítva nagy kontrasztú legyen; − Azok a forró részek, pl. a henger, vagy azok a részek, amelyek a hengerrel vagy a hangtompítóval közvetlen érintkezésben vannak, a gép szokásos üzeme esetén ne legyenek akaratlanul megérinthetők; − A tüzelőanyag-tartály fedelét elveszés ellen védeni kell;

– 16 –


− A tartály nyílásának átmérője a tüzelőanyag-tartály esetén legalább 20 mm, az olajtartály esetén pedig legalább 15 mm legyen; − Minden nyílást, illetve fedelet pontosan meg kell jelölni, és – ha csak a fedelek vannak jelölve – a fedelek ne legyenek felcserélhetők; − A fedelet úgy kell kialakítani, hogy a szokásos üzemi hőmérsékleten, minden munkahelyzetben és szállításkor, ne lépjen fel látható szivárgás; − A beöntő nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy más szerkezeti részek ne akadályozzák a tartály megfelelő tölcsérrel történő feltöltését; − A láncfűrésznek legyen olyan szerkezete, amellyel a láncfeszesség a gyártó ajánlásainak megfelelően beállítható. Minden láncfűrészhez mellékelni kell a rendeltetésszerű használatra és az összes betartandó feltételre vonatkozó olyan információkat, amelyek alapján a láncfűrész mindenkor biztonságosan és az egészség veszélyeztetése nélkül beállítható, használható, tisztítható vagy ápolható. C) Mezőgazdasági és erdészeti traktorok és gépek MSZ ISO 4254-1:1992 szabvány tárgya a mezőgazdasági és az erdészeti traktorok és gépek használatakor keletkező balesetek megelőzésének irányelvei. Meghatározza azokat a műszaki eszközöket is, amelyek fokozzák a gépkezelők és más, a normális működtetésben, karbantartásban és felhasználásban részt vevő személyek egyéni biztonságát. A szabvány olyan általános irányelveket ad, amelyeket a mezőgazdasági és erdészeti traktorok és gépek tervezésekor figyelembe kell venni. A mezőgazdasági és az erdészeti traktorokat és gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy rendeltetésszerűen használva ne okozhassanak veszélyt. A gépet a gyártó utasításainak megfelelően kell használni és karbantartani. Ezeket a követelményeket elsődlegesen a gépek tervezésekor kell figyelembe venni. Ha ez nem lehetséges, a gépet a biztonság megteremtéséhez különleges eszközökkel kell felszerelni, pl. védőburkolatokkal vagy a veszélyes részeket biztonságosan kell elhelyezni. Az olyan funkcionális alkatrészeket, amelyeknek a helyes működés érdekében szabadon kell lenniük, az alkatrészek funkciója által megengedett legnagyobb mértékben be kell fedni. Ilyen körülmények között még ezen felül a gépen a veszélyre fel kell hívni a figyelmet. Általában az összes mozgó alkatrészt veszélyesnek kell tekinteni; különös figyelmet kell szentelni a következőkre: − az összes tengely (beleértve a kötéseket, tengelyvégeket és forgattyús tengelyeket is), szíjtárcsa, lendkerék, fogaskerék (beleértve a súrlódó görgős mechanizmusokat is), kábel, lánckerék, szíj, lánc, oldható és nem oldható tengelykapcsoló, az összes ventilátorlapát és szárny; − bármely szíj, lánc vagy kábel befutási pontja; − olyan ékhornyok, ékek és zsírzógombok, stb., amelyek a mozgó alkatrészekből kiállnak; − minden olyan pont, ahol becsípési és nyírási veszély lehetséges; − a gépkezelő helyzetével (állóhely, ülés, lábtartó) és az utasüléssel (ahol van) szomszédos járókerekek vagy lánctalpak. A védőberendezéseket úgy kell tervezni, hogy a gép működtetése és gondozása könnyen elvégezhető legyen. A védőberendezések a szokásos körülmények között állandóan a gépre rögzítettek legyenek; lehetnek nyithatók, ebben az esetben a gépre erősítettek maradjanak valamilyen módon, pl. csuklópánt, retesz, csuklós mechanizmus vagy más alkalmas eszközök és megfelelő eszközök alkalmazásával maradjanak zárva. Az „állandó rögzítés” megoldható menetes kötőelemek, sasszegek vagy olyan eszközök használatával, amelyek hagyományos kéziszerszámokkal leszerelhetők.

– 17 –


Bizonyos körülmények között a nyitható védőberendezéseket olyanra kell tervezni, hogy a veszélyes alkatrészek mozgása megálljon, amikor a védőberendezéseket kinyitják, vagy a védőberendezés ne legyen nyitható mindaddig, amíg a veszélyes alkatrészek mozgása megszűnik. Ez elérhető például a védőberendezést biztosító olyan készülékkel, amely leállítja az alkatrészt, mielőtt a védőberendezés kinyílik. Megfelelő figyelmeztető feliratot kell tenni minden olyan védőberendezésre és a bennük levő bármely nyílásra, amelyen nincs ilyen biztosítókészülék. A védőberendezések kialakíthatók hegesztett vagy merev hálóból vagy rácsból. A nyílás megengedett mérete a védőberendezés és a mozgó alkatrész közötti távolságtól függ. A védőberendezést úgy kell tervezni, hogy a hálót vagy a rácsot helyes használat esetén ne lehessen annyira elgörbíteni. Azokon a gépeken, amelyen vezető vagy gépkezelő jelenléte szükséges, és azon a helyen, amelyhez hozzá kell férni kezelés vagy karbantartás céljából, legyenek a személyek biztonságos feljutását és leszállását lehetővé tevő fogantyúk vagy kapaszkodók és lépcsőfokok. Legyenek olyan eszközök, amelyek megakadályozzák a gépkezelő leesését a munkahelyről. Az összes olyan járófelület, amelyen a gépkezelőnek állnia kell a gép kezelése során, vízszintes legyen, a felület legyen csúszásmentes, és ha szükséges vízelvezetésről is gondoskodni kell. A kardántengely feleljen meg az ISO 5673 követelményeinek. Olyan védőburkolatot kell felszerelni, amely állandóan véd a kardántengellyel való érintkezéstől, és teljes hosszában védi a tengelyt (akár vontatott, függesztett vagy félig függesztett a gép). A védőberendezést úgy kell felszerelni, hogy csak szerszámokkal legyen leszerelhető.

16. kép Jellegzetes hiányosság a mezőgazdasági gépeknél

– 18 –


17. kép A takarmánykiosztó erőgép és a takarmánykiosztó kocsi közötti burkolatlan kardánhajtás D) A fa és az ahhoz hasonló anyagok megmunkálására szolgáló gépek A famegmunkáló gépeknek és azoknak a gépeknek, amelyek a fához hasonló tulajdonságokkal rendelkező és az ahhoz hasonlóan megmunkálható, mint például a parafa, csont, kemény kaucsuk, kemény műanyagok és más, ezekhez hasonló anyagok megmunkálására szolgálnak, az alábbi követelményeket is ki kell elégíteniük: a) A gépeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a megmunkálandó munkadarab biztonságosan felfogható és bevezethető legyen. Amennyiben a megmunkálandó munkadarabot egy tárgyasztalon kézben kell tartani, akkor ennek a tárgyasztalnak megmunkálás közben megfelelően szilárdnak kell lennie, és nem szabad akadályoznia a munkadarab szabad mozgását. b) Amennyiben a gépet olyan üzemeltetési körülmények között kell használni, amikor fennáll a munkadarab visszavágódásának veszélye. Ilyen esetekre a gépet úgy kell tervezni, gyártani és szerelvényekkel ellátni, hogy a visszacsapódást ki lehessen küszöbölni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor olyan kialakítást kell alkalmazni, amelynek révén a visszavágódás nem veszélyezteti a kezelőszemélyt, illetve a gép környezetében lévő személyeket. c) A gépnek rendelkeznie kell egy önműködő fékszerkezettel, amely elegendően rövid idő alatt leállítja a szerszámot, ha a kifutáskor fennáll a szerszám ütközésének veszélye. d) Amennyiben a szerszám nem egy teljesen automatikus működésű gépbe van beépítve, akkor ezt a gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a sérüléseket meg lehessen akadályozni, illetve valamilyen sérülés mértéke a lehető legkisebb legyen (pl. kör alakú keresztmetszetű szerszám használatával és korlátozott fogásmélység alkalmazásával). A faipari gépekre vonatkozó konkrét biztonsági előírásokat az MSZ 187: 1980 szabvány tartalmazza, miszerint: − A gép szerkezeti felépítése olyan legyen, hogy a technológiai okokból védőburkolattal el nem látható mozgó részek vagy munkadarabok a dolgozó sérülését ne okozhassák; − Ezt a mozgó részek helyes kialakításával, figyelmeztető festéssel, védőberendezéssel kell elérni; − A gépen az orsók és szerszámok forgásirányát egyértelműen fel kell tüntetni;

– 19 –


− Annak a gépnek, amelynek üzemelése közben statikus elektromosság keletkezik, legyen olyan berendezése, amely a statikus elektromosság veszélyes mértékű felhalmozódását megakadályozza; − A gépnek legyen túlterhelés elleni védelme; − A gépen biztosítani kell a munkadarab megfelelő vezetését és előtolását a vágószerszámhoz, valamint meg kell akadályozni annak elmozdulását és elfordulását a megmunkálás folyamán; − A gép működő elemeit, továbbá a megfogó, rögzítő- és emelőszerkezeteit, vagy ezek hajtóműveit olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek teljes vagy részleges energia kimaradás (elektromos áram, hidraulikus folyadék, sűrített levegő stb.) esetén megakadályozzák a veszélyhelyzet kialakulását; − Minden olyan mozgó résznek, szerszámnak vagy munkadarabnak, amelynek érintése a dolgozó sérülését okozhatja, legyen védőberendezése (védőburkolat, elkerítés, védőlemez stb.); − A védőberendezést biztonságosan kell rögzíteni. A védőberendezés biztosítsa a gép veszélytelen kezelését, ha a dolgozó betartja a biztonságtechnikai előírásokat; − A védőburkolat legyen egyszerű, korszerű és ne nehezítse meg a gép kezelését és beállítását. − Ha a védőburkolat nem reteszelt a gép indító berendezésével, akkor ki kell zárni az egyszerű eltávolítás lehetőségét. − Ha a gép szerkezete nem burkolja teljesen a szerszámot, akkor a szerszám nem működő részének legyen védőburkolata. Ez a védőburkolat irányítsa a megmunkálási hulladékot a forgácselszívó berendezésbe. − A védőburkolat szilárdsága olyan legyen, hogy ellenálljon a dolgozó akaratlan ráeséséből vagy a munkadarab kirepüléséből származó igénybevételnek; − A védőburkolat védőhelyzetbe való állítása nem indíthatja el a gépet. Indítás csak a vezérlőegységről történhet; − A védőburkolat kézi nyitásához vagy zárásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 80 N lehet; − A védőburkolat mozgó részeinek felemeléséhez vagy eltolásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 60 N lehet; − A vágószerszám munkát végző részének (fűrész, maró, késfej) legyen olyan önzáró védőburkolata, amely akkor nyílik, amikor a megmunkálandó munkadarab vagy a szerszám áthalad. A nyitás mértéke feleljen meg a maximálisan megmunkálható munkadarab szélességi és vastagsági méreteinek. Ha kizárt annak lehetősége, hogy a dolgozó a forgó vágószerszámhoz érjen, akkor rögzített védőburkolat is alkalmazható. Annak a gépnek, amelynek mozgó részei a dolgozóra fokozott veszélyt jelentenek, és könnyen levehető, nyíló védőburkolattal védettek, legyen olyan megbízható működésű fékberendezése, amely, a motor kikapcsolásakor vagy a védőburkolat eltávolításakor, nyitásakor, vagy az „Állj” gomb megnyomásakor a gépet gyorsan leállítja. A mozgó részek fékezési idejét az üzemeltetési dokumentációban elő kell írni. Ha a mozgó részek a gép vázán belül helyezkednek el, vagy teljesen burkoltak, vagy a védőburkolat eltávolításához hosszabb idő szükséges, mint a fékezési idő, akkor a fékberendezés alkalmazása nem szükséges.

– 20 –


Leggyakrabban előforduló hiányosságok a faipari gépeknél, képekkel illusztrálva:

18. kép A faipari körfűrész védőburkolata nem fedi a körfűrészlap egészét

– 21 –


19. kép Védőburkolat nélküli körfűrész

– 22 –


20. kép A védőburkolat mérete megfelelő, de ez sem elfogadott, mert a megfelelő megoldás az önbeállós védőburkolat E) Gumi és műanyagipari gépek A gumi és műanyagipari biztonsági követelményeit az MSZ EN 201: 2001 szabvány határozza meg. Fröccsöntő gép Préselt termékek hőre lágyuló vagy hőre nyúló műanyagokból, hőre lágyuló gumiból vagy gumikeverékekből való szakaszos előállítására alkalmas gép. A képlékeny alapanyag fúvókán keresztül jut az üreges szerszámba, amely a termék alakját meghatározza. A fröccsöntő gépek fontosabb veszélyei a következők: − általános veszélyek, − a különleges géprészekkel összefüggő járulékos veszélyek, − a különleges kialakítással összefüggő járulékos veszélyek, − a fröccsöntő gép és a segédberendezések kölcsönhatásából származó járulékos veszélyek. 1. A szerszám környezete. 2. A zárószerkezet környezete. 3. A mag és a kivetőberendezés mozgatómechanizmusának környezete az 1. és a 2. zónán kívül. 4. A befecskendező fúvóka környezete. 5. A fröccsegység környezete 5.1. Az adagolónyílás (garat) környezete.

– 23 –


5.2. Az ömlesztő hengerek fűtőcsőkötegének környezete. 6. A kivetőmű környezete./ − Mechanikai veszélyek − Zúzódási és/vagy vágási, és/vagy ütődési sérülések veszélye, amelyet a) a szerszámfelfogó lapok záró mozgása, b) a befecskendező hengereknek a rögzített szerszámfelfogó lap illesztő nyílásán keresztül való mozgása, − a mag és a befecskendező fúvóka, valamint ezek mozgatószerkezetének mozgása okoz. A fröccsöntő gépekhez a következő védőberendezéseket kell használni: a) I. típusú védőberendezés Mozgatható reteszelt védőburkolat (lásd az EN 292-1:1991 3.22.2. és 3.22.4. szakaszát) egy helyzetkapcsolóval (lásd az EN 1088:1995 6.2. szakaszát), ami a vezérlőkörön keresztül a tápenergia-ellátás fő megszakító szervére (például elzárószelepre, megszakító mágneskapcsolóra) hat. A védőburkolat zárt helyzetében a helyzetkapcsoló: − nyugalmi (nem működtetett) állapotban legyen, − zárt érintkezős állapotú, vagy ezzel egyenértékű működésű legyen, − tegye lehetővé a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. Ha a védőburkolat nyitott helyzetében van, akkor a helyzetkapcsolót a védőburkolat közvetlen kényszerműködtetéssel hozza működésbe, és a kapcsoló kényszerműködtetéssel szakítsa meg a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. Általában a biztonság a soros hibafeldolgozás elvén alapuljon. Így például ha az érintkezőpárok többszörözése céljából a helyzetkapcsoló által vezérelt relé van beépítve, e relé működését folyamatosan ellenőrizni kell. Ez a folyamatos ellenőrzés programozott elektronikus rendszerrel látható el. A soros hibafeldolgozás biztonsági követelménye a helyzetkapcsolóra vagy a tápenergia-ellátás fő megszakítószervére nem vonatkozik, mivel ezek megfelelő megbízhatóságú alkotóelemeknek tekinthetők. b) II. típusú védőberendezés (lásd a 7. ábrát) Reteszelt mozgó védőburkolat két helyzetkapcsolóval, amelyek mindegyike-a vezérlő áramkörön keresztül-a tápenergia-ellátás fő megszakító szervére hat. Az első helyzetkapcsoló az I. típusú védőberendezésre vonatkozó követelmények szerinti legyen. Ha a védőberendezés zárt állásában van, akkor a második helyzetkapcsoló: − a védőburkolat által működtetett legyen, − zárt érintkezős állapotú, vagy ezzel egyenértékű működésű legyen, − tegye lehetővé a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. A védőburkolat nyitott állapotában a második helyzetkapcsolót ne lehessen működtetni, és az szakítsa meg a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. A védőburkolat minden egyes mozgásciklusa során mindkét helyzetkapcsoló helyes működését legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy a helyzetkapcsolók bármelyikének meghibásodása automatikusan felismerhető, és a veszélyes mozgások elindítása a továbbiakban letiltható legyen. c) III. típusú védőberendezés Reteszelt mozgó védőburkolat két, egymástól függetlenített reteszelőberendezéssel. Az egyik berendezés a vezérlőkörön keresztül hasson, a II. típusú védőberendezés működésének megfelelően. A másik reteszelőberendezés – (az EN 1088: 1995 5.1. és 52. szakasza szerinti) helyzetérzékelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetetten a tápenergia-ellátásra hasson. A védőburkolat zárt állapotában a helyzetérzékelő. − nyugalmi (nem működtetett) állapotban legyen,

– 24 –


− zárt érintkezős állapotú, vagy ezzel egyenértékű működésű legyen, − tegye szabaddá a tápenergia-ellátást. A védőburkolat – annak nyitott helyzetében – a helyzetérzékelőre kényszerműködtetéssel és közvetlenül hasson, és a helyzetérzékelő a tápenergia-ellátást egy második lekapcsoló berendezés útján szakítsa meg. A védőburkolat minden egyes mozgásciklusa során mindkét reteszelő-berendezés helyes működését legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy a reteszelő berendezések bármelyikének meghibásodása automatikusan felismerhető és a veszélyes mozgások elindítása a továbbiakban letiltható legyen. Ha a gépi működtetésű védőburkolatok mozgása sérülést okozhat közelítésre működésbe lépő biztonsági berendezéseket kell felszerelni (lásd az EN 292-1:1991 3.23.5. szakaszát), ami a gépi működtetésű védőburkolat mozgását azonnal leállítja vagy visszafordítja. A mozgás visszafordítása nem okozhat újabb veszélyt. Az ostorozó mozgás megakadályozása céljából az 5 MPa-nál nagyobb nyomású tömlőket és csatlakozóikat úgy kell kialakítani, hogy azok a szerelvényekből ne szakadhassanak ki, és azokat ne lehessen akaratlanul szétkapcsolni. A tömlők kiszakadását húzásálló szerelvényekkel, például a tömlőre préselt szorítóhüvellyel megerősített csatlakozású szerelvényekkel kell megakadályozni. A hajlékony tömlők veszélyes ostorozó mozgásának megelőzésére rögzített védőburkolat vagy más tömlőrögzítés, például lánc is alkalmazható. Hőhatás okozta veszélyek A fűtővezetékek és szerelvényeik akaratlan érintése által okozott égési sérülések megelőzése céljából azok minden olyan hozzáférhető részén, ahol a védett területen kívüli részeken az üzemi hőmérséklet az MSZ EN 563: 1994 szerinti határértékeket meghaladhatja, rögzített védőburkolatot vagy hőszigetelést kell használni. Továbbá a magas hőmérsékletre utaló figyelmeztető jelzést kell elhelyezni. Hengerszékek A keverő hengerszékek biztonsági követelményeire az MSZ EN 1417: 1999 szabvány ad iránymutatást. A hengerszékeknél előforduló jellegzetes veszélyek: 1. A hengerek mechanikai veszélyei 1.1. Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a hengerek között, normál (előre forgásirányú) üzemben 1.2. Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a hengerek között, ellentétes forgásirányú üzemben 1.3. Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a hengerek és az anyagterelők között 1.4. A fékhatás megszűnésekor fellépő veszélyek 2. Vágási sérülés veszélye a szalagvágó késeinél 3. Zúzódási sérülés veszélye a vezetőszán és a gépállvány között 4. Behúzási és zúzódási sérülés veszélye az anyagelosztó hengerei között 5. Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a henger és a visszahordó szalag között, a hengerek ellentétes forgásirányú üzemében 6. Ütközési veszély a felfogótálca kilökődése esetén 7. Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a leválasztóberendezés és a henger között 8. A vezérlőrendszer meghibásodásakor fellépő veszélyek 9. Villamosság okozta veszélyek 10. Hőhatás okozta veszélyek Égési és/vagy forrázási sérülések a forró géprészek vagy a forró anyagkeverék nem szándékos érintése következtében. 11. Az egészségre ártalmas gázok, gőzök és porok okozta veszélyek A feldolgozott anyagkeverékből felszabaduló, egészségre ártalmas anyagokkal való érintkezés és/vagy azok belégzése. – 25 –


12. Az ergonómiai szempontok mellőzéséből származó veszélyek 13. Zajártalmak A veszélyek elleni biztonsági előírások: Behúzási és zúzódási sérülés veszélyét a hengerek közé a következő védőberendezésekkel lehet megakadályozni: Rögzített védőburkolatok (lásd az EN 292-1:1991 3.22.1. szakaszát ) Reteszelt védőburkolatok vagy zárható, reteszelt védőburkolatok Érintésre működő mechanikus védőberendezések (lásd EN 292-1:1991 3.23.5. szakaszt) csuklós pánthoz csatlakozó védőburkolattal E védőberendezések, amelyek kézzel való véletlen (nem szándékos) működtetés esetén fejtik ki hatásukat, feleljenek meg a következő követelményeknek: − terjedjenek ki a hengerek teljes hosszára; − működtetésük állítsa le a hengerek mozgását, ekkor a leállási idő rövidebb legyen, mint a megközelítéshez szükséges idő; − nyílásaik ne tegyék lehetővé a fő zúzódási veszélyzónába való behatolást (lásd az EN 294:1992 4. táblázatot), – a működtetésükhöz szükséges erő nem lehet nagyobb 25 N-nál; − működtetésük ne okozza a hengerek visszaforgását vagy szétnyitását. Mechanikus működtetésű érintőrudas védőberendezés Az érintőrúd működtetése Az érintőrudat a gépkezelő törzse által végzett, nem szándékos működtetésre kell tervezni. A következő követelményeknek kell megfelelnie: − a rúd működtető mozgási úthossza < 10 mm legyen mind a keverő hengermű irányában, mind ellenkező irányban; − a szükséges működtető erő ne legyen nagyobb, mint 200 N; − a rúd mindkét végén legalább egy-egy helyzetérzékelőt kell elhelyezni; − a helyzetérzékelők jelét tartós kivitelű, vezetékes áramkör viheti át; a vezérlő áramköröket csak tartós kivitelű, vezetékes elektromechanikus építőelemekből szabad kivitelezni. Az érintőrúdnak a nyugalmi helyzetbe való visszatérése nem okozhatja a berendezés akaratlan újraindítását.

6. ábra

– 26 –


A hengerek alatti tér megközelítését meg kell akadályozni a következő védőberendezések valamelyikével: − rögzített védőburkolat, − a hengerek üzemi forgásirányához reteszelt, kényszerzárral ellátott, nyitható védőburkolat, amely mindaddig nem nyitható, amíg az önműködő forgásirányváltást követően a hengerek forgásban vannak. A hengerek szándékos visszaforgását csak önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezéssel (lásd az EN 292-1:1991 3.23.3. szakaszt) szabad vezérelni. Személyek vészhelyzetben való kiszabadítására vonatkozó járulékos követelmények A keverő hengerszékekre olyan berendezést kell felszerelni, amely az energiaellátás kimaradásakor is lehetővé teszi a hengerek egymástól való eltávolítását és/vagy visszaforgatását. Szalagvágó készülék Ha a kések elhelyezése önmagában nem biztonságos, a kések vágóéleinek nem szándékos érintését meg kell akadályozni: − alaphelyzetben a kések a burkolat alá húzódjanak vissza, − munkahelyzetben a kés élének a vágást nem végző része takarva legyen. A késnek az alaphelyzetből a munkahelyzetbe és visszafelé való mozgatása csak – kézi működtetéssel, kétkezes kezelőszervvel, vagy − a késtől – nyugalmi helyzetében – legalább 2 m távolságra felszerelt, önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezéssel, vagy kétkezes kapcsolással legyen lehetséges. Leválasztó berendezés Az ilyen berendezéses keverő hengerszékeket zárt védőburkolattal kell körbevenni. A zárt védőburkolat ajtaja a leválasztó berendezés munkamozgása közben reteszelt, kényszerzárral ellátott legyen, vagyis a belépést csak akkor tegye lehetővé, ha a leválasztó berendezés – amint azt a 8. ábra mutatja – legalább 120 mm-re elemelkedett.

7. ábra Hőhatás okozta veszélyek Ahol a gép keverőhengereken kívüli egyéb forró részeinek akaratlan érintése nem zárható ki, ezeket a részeket úgy kell elszigetelni, hogy az EN 563-ban megadott, 1 másodperces érintkezésre vonatkozó hőmérsékleti határértékeket nem szabad túllépni. Az egészségre ártalmas gázok, gőzök és porok okozta veszélyek A gép kialakítása olyan legyen, hogy a keletkező káros anyagok elszívása céljából elszívórendszert lehessen hozzá csatlakoztatni a gép módosítása nélkül

– 27 –


F) Vas- és fémipari alakítógépek Az alakítógépek biztonsági követelményeit az MSZ 16457-1:1985 szabvány határozza meg. A gép szerkezeti kialakítása rendeltetésszerű használat esetén tegye lehetővé a veszélytelen munkavégzést. Rendeltetésszerű használat: meghatározott körülmények között, a biztonsági követelmények és a gépkönyv (üzemeltetési dokumentáció) előírásainak betartásával végzett munka. A kezelőelemek, a biztonsági és a szabályozószerkezetek veszélymentesen megközelíthetők legyenek. A gép azon részeit, amelyek az állandó kiszolgálást igénylő munkatérben helyezkednek el és hőmérsékletük 60 °C-nál nagyobb, védőburkolattal vagy hőszigeteléssel kell ellátni. Nem vonatkozik ez a követelmény a technológiai okokból melegen tartott szerszámra vagy hevítő szerkezetre, de ebben az esetben a forró felületek megérintését egyéni védőeszközzel vagy segédszerszámmal kell megakadályozni. A szabályozó- és a beállító szerkezetekben az akaratlan elállítódást megakadályozó elem legyen. A gépen és 25 kg-nál nagyobb tömegű részegységein (ha alakjuk miatt kötözőelemekkel nem lehet jól megfogni), az emeléshez függesztőelemeket (nyílások, fülek, furatok, gyűrűscsavarok stb.) kell kialakítani olyan elrendezésben, hogy a felfüggesztett darab biztos egyensúlyi helyzetben legyen. A 16 kg-nál nagyobb tömegű, kézzel mozgatható, levehető készülékeken, tartozékokon és szerszámokon legyenek olyan elemek (pl. fogantyúk), amelyek segítik a megfogást. A gép azon mozgó részeit, amelyek a padlószinttől vagy a járófelülettől számított 2500 mm magasság alatt helyezkednek el és veszélyforrást jelenthetnek, védőburkolattal kell elkeríteni, kivéve azon részeket, amelyek rendeltetése – bizonyos technológiai műveletek végzése – nem teszi lehetővé az elkerítést. Azokban a berendezésekben, amelyektől a gép kezelésének, kiszolgálásának biztonsága függ húzórugót csak kettőzve szabad beépíteni. A rugókat úgy kell megválasztani, hogy törés esetén a biztonsági funkciót egy rugó is teljesítse. Az alkalmazott rugók (nyomó-és húzórugó) rögzítése zárja ki annak a lehetőségét, hogy azok működés, összeszerelés, szétszerelés vagy törés esetén a helyükről kirepüljenek. A gép forgó vagy váltakozó irányú mozgást végző elemeit úgy kell a hajtóelemekhez rögzíteni, hogy azok szétválása ne következhessen be. A gép szerszámrögzítése minden üzemállapotban megbízhatóan működjék, 1.12. A gépre (a kalapácsok kivételével) túlterhelés gátló szerkezetet kell elhelyezni. Függőlegesen működő gépen legyen olyan berendezés, amely energiakimaradás esetén is megakadályozza a nyomófej (nyomógerenda, medve, késgerenda, (a továbbiakban: nyomófej) indítás nélküli balesetveszélyes lesüllyedését. A gép kenőrendszere olyan legyen, hogy az elszivárgó kenőanyag a biztonságos működést befolyásoló szerkezeti részeket és a gép környezetét ne szennyezze. A gépen a kezelők veszélyeztetését megakadályozó munkatérvédő-berendezés (pl. kétkezes vezérlőkészülék, védőburkolat, kézeltoló szerkezet, fotocellás vagy rádiófrekvenciás védőberendezés, rálépéskor kikapcsoló híd) legyen. Nem vonatkozik ez a követelmény a kézi kiszolgálás kovácsológépek és a melegsajtoló gépek munkaterére. Annak a gépnek, amelyet egy időben két vagy több kezelő szolgál ki, olyan munkatérvédőberendezése legyen, amely minden kezelőnek egyidejű védelmet nyújt. Az olyan nyitható védőburkolat, amely a munkateret a munkadarab adagolásának vagy kiszedésének irányából határolja le, egyes löketű üzemmódban csak akkor adjon lehetőséget a gép működésére, ha a veszélyes teret már lezárta.

– 28 –


A védőburkolat csak a veszélyes mozgás megszűnésekor legyen nyitható. Érintkezés nélküli (fotocellás, rádiófrekvenciás stb.) védőberendezésnek a következő feltételeket kell teljesítenie: − az egyes löket és a folyamatos löket üzemmódban a veszélyes tér csak a védőmezőn keresztül legyen hozzáférhető. − A védőmező és a veszélyes tér közötti távolság akkora legyen, hogy a gép sérülést okozható szerkezeti részei le tudjanak állni addig, amíg a gépkezelő keze a védőmezőn keresztül a veszélyes térbe ér. A kéz mozgási sebességét 2 m/s értékkel kell figyelembe venni. − A gép veszélyes térben mozgó szerkereti része csak akkor működjék, ha a védőmező szabad és az indítóberendezés működtetése megtörtént. Érintkezés nélküli védőberendezést a gép bekapcsolására nem szabad alkalmazni. A gép mozgó részeit megfelelő merevségű védőburkolattal kell eltakarni, amely készülhet tömör (folytonos) vagy perforált anyagból. A gép bizonyos részeit megkülönböztető színűre kell festeni. Ezek a részek csak akkor legyenek láthatók, ha veszélyhelyzet áll elő. Ha a csuklósan elfordítható vagy elcsúsztatható védőburkolat a gép olyan mozgó részét takarja, amelyhez időszakonként hozzá kell férni (pl. szabályozás, beállítás alkalmával) és a védőburkolat belső felülete nyitáskor láthatóvá válik, akkor a védőburkolat belső felületét kell megkülönböztető színűre festeni. Ha a védőburkolat eltávolítható, akkor a megkülönböztető színt a veszélyforrással maradó géprészre vagy a köré kell festeni oly módon, hogy a színjelölést üzem közben a védőburkolat takarja. Ha a védőburkolat mögötti veszély jellege (pl. ablak hiányában) nem látható, akkor a csuklósan elfordítható, vagy elcsúsztatható vétőburkolatok külső felületére veszélyre figyelmeztető jelet (csúcsával felfelé mutató, fekete felkiáltójelet tartalmazó egyenlő oldalú, fekete keretű sárga háromszöget) kell elhelyezni. Nem vonatkozik ez a követelmény azokra a védőburkolatokra, amelyek a gép indításával reteszelve vannak. Ha a védőburkolat nincs reteszelve a gép indításával, akkor csak különleges szerszámmal legyen nyitható. Ha a védőburkolatot egy műszak alatt többször le kell venni (pl. beállításhoz), akkor annak tömege max. 6 kg lehet, és rögzítése kulcsok, vagy egyéb szerszámok használata nélkül legyen lehetséges. A függőleges vagy a vízszintes síkban csuklósan elfordítható vagy elcsúsztatható, gyakori kézi mozgatású védőburkolatok legfeljebb 40 N erővel legyenek mozgathatók. Ezekben az esetekben a védőburkolat reteszelve legyen a veszélyes mozgás indításával. Ha rácsos szerkezetű burkolat olyan egyenes vonalú mozgást végző géprészeket takar, amelyek megfigyelése szükséges, akkor a védőburkolat hosszirányú nyílásai a mozgás irányával párhuzamosak legyenek. A védőburkolatot felfogó elemek szilárdsága legyen arányban a védőburkolat szilárdságával és feladatával. A gépnek legyen lezárható főkapcsolója (főelzáró eleme). A főkapcsolót (főelzáró elemet) alapállásban és minden olyan helyzetben le lehessen zárni, amelyben biztonságtechnikai szempontból szükséges. Az indítási és az üzemelési módot kiválasztó üzemmód kapcsoló lezárható legyen. Az üzemmód kapcsolót jól láthatóan az indítási és az üzemelési módra utaló feliratokkal vagy jelekkel kell ellátni. Az üzemmód átkapcsolása ne kapcsolja le a gép azon berendezéseit, amelyek a gépkezelő védelmét és a gép törésvédelmét látják el, és ne indítsa el a gépet. A kezelőelemek rendeltetésére utaló, tartós használatra alkalmasan kialakított feliratok vagy jelek kb. 500 mm távolságból jól olvashatók és értelmezhetők legyenek. – 29 –


Kétkezes vezérlőkészülékkel felszerelt gépen a veszélyes mozgás indítása csak a két nyomógomb vagy, kézikar (a továbbiakban: nyomógomb) egyidejű működtetésével (legfeljebb 0,5 s időeltolódással) legyen lehetséges. Ismételt működtetés csak a nyomógombok elengedése és újabb megnyomása esetén legyen megvalósítható. Kivétel a beállító üzemmód és a hidraulikus lemezélhajlító sajtó, ha üzemmódja félautomatikus. Kétkezes vezérlőkészülékkel felszerelt gépen beállító üzemmódra kapcsolt állapotban a veszélyes mozgás indítása egy nyomógombbal vagy lábkapcsolóval is történhet. A kétkezes vezérlőkészülék akadályozza meg a gép indítását, ha a berendezés egyik eleme meghibásodik (pl. a nyomógomb beszorul). Ha a gépen több kétkezes vezérlőkészülék van, akkor a két nyomógomb egyidejű működtetésére vonatkozó követelmény mindegyikre külön-külön érvényes. Az alternáló mozgást végző (oda-vissza mozgó) nyomófejű gépre szerelt kétkezes vezérlőkészülék nyomógombjait olyan hosszú ideig kelljen működtetni, hogy a dolgozó ne tudja a kezét a veszélyes térbe dugni a nyomófej veszélyes (záródó) mozgása közben. A nyomógombok idő előtti elengedése állítsa meg a veszélyes mozgást, vagy vigye vissza a nyomófejet kiindulási helyzetébe. A nyomófej megállási idejének kevesebbnek kell lennie, mint amennyi idő alatt a dolgozó a kezét bedughatná a veszélyes térbe. A gépet minden szokásos kezelési és munkavégzési helyzetből elérhető, reteszelt kivitelű, vörös színű vészkikapcsolóval is el kell látni (kivéve az ellenütő és a szabadalakító kovácskalapácsokat). A 2500 mm-nél szélesebb gépek mindkét oldalán szükséges vészkikapcsoló. A vészkikapcsolók működtetése az üzemmódtól függetlenül kapcsolja ki és gyorsan állítsa le a gépet, de ne kapcsolja le azokat a berendezéseket, amelyek a gépkezelő és a gép védelmét szolgálják. A pedált védőburkolattal kell ellátni, amely a kezelési oldalon nyitott, és kizárja az akaratlan működtetés lehetőségét. A pedál a gépállványba is beépíthető. Minden indítókapcsoló mellett legyen leállító kapcsoló is. A mechanikus sajtóknak, élhajlítóknak és ollóknak ismétlésgátló berendezése legyen. Az egyes löket üzemmódban a tengelykapcsoló és a fék vezérlése a nyomófejet egy munkalöket után a kiinduló felső helyzetében állítsa meg. A sorozat löket üzemmódban a tengelykapcsoló és a fék vezérlése a nyomófejet a gép leállítása után a kiinduló felső helyzetben állítsa meg. A gép tengelykapcsolója csak a hajtómotor üzemi fordulatszámának eltérése után legyen kapcsolható. Kivétel a beállító üzemmód és a közvetlen indítású motor. A gép nyomófejének leállítására való és súrlódóerő hatására működő fékberendezések a fékhatást mechanikusan hozzák létre külső energia hatásától (sűrített levegő, villamos áram stb.) függetlenül. A súrlódó tengelykapcsoló működtetésére kettőzött fő vezérlőelemet kell alkalmazni úgy, hogy bármelyik fő vezérlőelem hibája esetén a tengelykapcsolót kapcsolja ki. Ezeket a fő vezérlőelemeket működtető vezérlőkör vezérlőelemeit is kettőzni kell. A vezérlés a forgattyús tengelyt felsőholtpont-érzékelőkkel a gépkönyvben (üzemeltetési dokumentációban) meghatározott értékek között állítsa le. Azokon a gépeken, amelyeken pneumatikus vagy hidraulikus tengelykapcsolók vagy fékek vannak, és amelyek kézi forgatású beállító üzemmódban is működtethetők, a kézi forgatás során a vezérlőrendszer tegye lehetővé a szükséges energia (sűrített levegő, munkafolyadék stb.) adagolását a tengelykapcsolóhoz és a fékhez. Külön motorral hajtott központi kenőberendezéssel ellátott gépen a főhajtómű bekapcsolására csak a kenőberendezés hajtásának bekapcsolása után legyen lehetőség. Azokon a forgó szerkezeti részeken, amelyek forgásiránya a biztonságos működés miatt csak meghatározott irányú lehet, a helyes forgásirányt jól látható módon jelölni kell.

– 30 –


Az állványón kívül elhelyezett lendkerekek és a fogaskerekek tengelyeit kifáradásra kell méretezni. A gépet beépített, biztonságosan rögzített, levehető vagy lehajtható kezelőhellyel kell ellátni abban az esetben, ha: − a szerszám beállításának magassága meghaladja a padlószinttől számított 1400 mm-t, − a műszakonként gyakori kezelést igénylő szerkezeti részeinek elhelyezési magassága meghaladja a padlószinttől számított 3000 mm-t. A gép 500 mm-nél magasabban levő kezelőhelyén dolgozó személyt legalább 1000 mm magas, alul 100 mm magas lábléccel, középen térdléccel, felül kézléccel ellátott védőkorlát védje a leeséstől. A védőkorlátban – legfeljebb 1500 mm távolságra – függőleges oszlopok legyenek. A kezelőhelyre való feljutást biztonságosan rögzített lépcsőkkel kell megoldani. A lépcső legalább 400 mm széles, a fokok közötti távolság legfeljebb 300 mm legyen.

21. kép Benyúlás veszélyre figyelmeztető jelzés a kétkezes indítású gépen

3/2.4.4 Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények a gépek mozgásából származó sajátos veszélyek ellen A gépet, amelynek mozgása veszélyeket jelent, úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljen a következő követelményeknek is: A mozgásból adódó kockázat mindig fennáll az olyan gép esetében, amely önjáró, amelyet más gép vagy vontató vontat, tol, vagy szállít, amelynek működtetése a munkaterületen mozgással jár, legyen az folyamatos vagy szakaszos mozgású a munkahelyek között. A mozgásból adódó kockázat fennáll az olyan gép esetében is, amelyet mozgatás nélkül működtethetnek, de úgy alakították ki, hogy könnyen mozgatható legyen egyik helyről egy másikra (kerekekkel, görgőkkel stb. ellátott vagy mozgó állványra, tolókocsira stb. szerelt gép stb.). Azért, hogy a forgó és hajtott talajművelő gépek ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot az érintett személyekre, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének valamennyi ilyen géptípuson alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie vagy elvégeztetnie a megfelelősség igazolása céljából.

– 31 –


A) Általános előírások Fogalommeghatározás A „vezető” a gép mozgatásáért felelős, megfelelő ismeretekkel rendelkező kezelőszemély. A vezető rajta lehet a gépen, kísérheti gyalogosan vagy irányíthatja a gépet távvezérléssel (vezetékes vezérléssel, rádióirányítással stb.). Világítás Ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője az önjáró gépet arra tervezi, hogy megvilágítatlan helyen is működtethessék, akkor a munkának megfelelő világítással kell felszerelni a gépet a vonatkozó előírások betartása mellett. (Közúti forgalom szabályai, hajózási szabályok stb.) A gépek kialakítása, figyelemmel a könnyű kezelhetőségre A gép, illetve részegységeinek működtetésekor ne történhessenek hirtelen mozgások, ne álljon fenn a stabilitás elvesztésének a veszélye, ha a gépet, illetve részegységeit a rendeltetésszerű használatnak megfelelően működtetik. B) Munkahelyek Vezetőhely A vezetőhelyet az ergonómiai elvek figyelembevételével kell kialakítani. A gépen lehet két vagy több vezetőhely is, de ebben az esetben mindegyiket el kell látni a szükséges kezelőelemekkel. Ha a gépen két vagy több vezetőhely van, akkor a gépet úgy kell kialakítani, hogy egyidejűleg csak az egyik legyen használható, kivéve a vészkapcsoló működését. A vezetőhelyről olyan kilátást kell biztosítani, hogy a vezető a mozgó gépet és a munkaszerveit a rendeltetésnek megfelelően működtethesse úgy, hogy a gép működése a vezetőt és más személyeket ne veszélyeztethessen. Megfelelő látóteret kell biztosítani a munkaeszköz vezetője részére – szükség szerint alkalmas segédeszközök használatával is. A gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a vezető, illetve a kezelőszemélyek a vezetőhelyről közvetlenül ne érintkezhessenek a kerekekkel vagy a lánctalppal. A vezetőhelyet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a kipufogó gázok, illetve az oxigénhiány miatt egészséget fenyegető kockázat ne keletkezzen. A gépen lévő vezetőhelyet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az állásra fülkét lehessen szerelni, ha ehhez hely áll rendelkezésre. Ez esetben a fülkében legyen hely a vezető, illetve a kezelőszemély számára a szükséges információ elhelyezésére. A vezetőhelyet mindig el kell látni vezetőfülkével, ha a veszélyes környezetből származó veszély fennáll. A fülkét úgy kell tervezni, kialakítani, illetve felszerelni, hogy a vezető jó munkakörülmények között a veszélyek (pl. nem megfelelő fűtés, elégtelen szellőzés, nem megfelelő kilátás, nagy zaj és rezgés) ellen védetten dolgozhasson. Bizonyos gépek fülkéit úgy kell tervezni, kidolgozni, hogy a fenti veszélyeken túl a behatoló és leeső tárgyak, felborulás esetén is védelmet nyújtson a vezető számára. A kijárat tegye lehetővé a gyors kijutást a fülkéből. A rendes kijáraton túl vészkijáratot is ki kell alakítani. A fülkéhez felhasznált anyagok és szerelvények nehezen éghetőek legyenek. Vezetőülés A gép vezetőülése tartsa stabil helyzetben a vezetőt, a kialakításánál figyelembe kell venni az ergonómiai elveket. A vezetőülést úgy kell kialakítani, hogy a vezetőre átvitt rezgés még elfogadhatóan a lehető legkisebb legyen. A vezetőülés szerkezeti elemei viseljék el a lehetséges terheléseket, elsősorban felborulás

– 32 –


esetén. A vezetőülés előtt a lábtámasz csúszásgátló kivitelű legyen (bordázott acéllemez, bordázott gumiszőnyeg, csúszásgátló anyag). Ha a gépet felborulás esetén védő szerkezettel látják el, akkor az üléshez biztonsági övet vagy ezzel egyenértékű olyan biztonsági berendezést kell felszerelni, amely a vezetőt az ülésen tartja anélkül, hogy korlátozná a gép vezetéséhez szükséges mozgást vagy az ülés rugózását. Egyéb kezelőhelyek Ha a gépen a vezetőn kívül esetenként vagy rendszeresen más személy is tartózkodik vagy dolgozik, számukra megfelelő helyet kell kialakítani, hogy a leesés kockázata elkerülhető legyen. Ahol a munkakörülmények lehetővé teszik, ott ezen munkahelyeket üléssel kell ellátni. Ha a vezetőhelyet fülkével látják el, akkor az egyéb munkahelyeket is védeni kell a veszélyek ellen, amelyek a vezetőfülke létesítését indokolttá tették. C) Vezérlőrendszerek Kezelőelemek A vezető a gép működtetéséhez szükséges valamennyi kezelőelemet a vezetőhelyen működtethesse, kivéve azokat, amelyek biztonságosan csak a vezetőhelyen kívül működtethetők. Ez elsősorban olyan munkaállásra vonatkozik, ahol nem a vezető, hanem más kezelőszemély a felelős vagy ahol a vezetőnek el kell hagynia a vezetőhelyet ahhoz, hogy biztonságosan végezhessen el egy műveletet. A lábbal működtetett kezelőelemeket úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a rendeltetésük felcserélésének kockázata nélkül legyenek biztonságosan működtethetők és a felületük legyen csúszásmentes, könnyen tisztítható. Amennyiben egy művelet veszélyes mozgásokat eredményezhet, akkor a gép kezelőelemének haladéktalanul vissza kell állnia a semleges helyzetbe, ha a vezető elengedi azt. Kerekekkel ellátott gép kormányrendszerét úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a kormánykerék vagy kormánykar hirtelen elmozdítása vagy lökésszerű igénybevétel esetén a kormányművet terhelő erő csillapított legyen. A differenciálmű zárószerkezetének vezérlését úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a differenciálzár oldható legyen a gép mozgása közben. Indítás/mozgás A vezetőhellyel ellátott önjáró gépen meg kell akadályozni az illetéktelen személy indítási lehetőségét. A gép nem kezdheti meg mozgását motorjának beindításával egyidejűleg. A vezetőhellyel ellátott önjáró gép munkavégző mozgása csak akkor legyen lehetséges, ha a vezető a vezetőhelyen tartózkodik. Ha a gépet olyan elemekkel látják el, amelyek kinyúlnak az alaphelyzetükből (kitalpalók, gém stb.), akkor a vezető számára biztosítani kell olyan eszközöket, hogy még a gép megindulása előtt könnyen ellenőrizhesse azt, hogy a kinyúló elemek helyzete lehetővé teszi-e a biztonságos mozgást. Ez a követelmény minden olyan részegységre vonatkozik, ahol a mozgás biztonsága érdekében ezeket a részegységeket egy meghatározott helyzetben, ha szükséges, lezárva kell tartani. Ha ez műszakilag és gazdaságossági szempontból lehetséges, akkor a gép mozgathatósága a részegységek biztonságos helyzetétől függjön. A gép nem kezdhet meg mozgást az erőgépe beindításával egyidejűleg. Helyváltoztató funkció A közúti közlekedésre vonatkozó műszaki előírások értelemszerű megtartása mellett az önjáró és vontatott gép feleljen meg a lassítási, megállási, fékezési és helyben rögzítési követelményeknek úgy, hogy a kezelés, rakodás, haladás a sík és a különböző lejtőszögű terepen, a gyártó vagy az Európai

– 33 –


Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által megadott rendeltetésszerű használat során biztonságos legyen. A vezetőnek legyen lehetősége az önjáró gépek lassítására és megállítására, egy fő szerkezeti egységgel. Ha a biztonság megköveteli, legyen a gépen egy teljesen független és könnyen hozzáférhető biztonsági szerkezet, amellyel a fő szerkezeti egység meghibásodása vagy az energiaellátás megszűnése esetén a gép lassítható és megállítható. Ha a gép biztonságos álló helyzetben tartása miatt szükséges, akkor el kell látni mechanikus rögzítő egységgel. Ez kombinálható az előző bekezdésben említett eszközök egyikével. A távvezérelt gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy automatikusan megálljon, ha a vezető a kezelőelemeket elengedi. Gyalogvezérelt gép mozgatása Az önjáró gyalogvezérelt gép csak akkor végezhet mozgást, ha a vezető a megfelelő kezelőelemet működteti. A gép nem kezdheti meg mozgását motorjának beindításával egyidejűleg. A gyalogvezérelt gép vezérlési rendszerét úgy kell tervezni, hogy a gépnek a vezető irányába történő véletlen mozgásából származó veszély a lehető legkisebb legyen, így különösen a) az ütközés, b) a forgó részegységektől származó sérülés. A gép normál menetsebessége legyen összhangban a vezető járásával, sebességével. Ha a gépen forgó részegység van, akkor ez nem működhet addig, amíg a vezető a hátramenetet vezérli, kivéve, ha a gép mozgása a részegység mozgásából ered. Ez utóbbi esetben a hátramenet sebességét úgy kell megválasztani, hogy az ne veszélyeztesse a vezetőt. A vezérlőkör meghibásodása Szervokormányzású gép esetén a szervorendszer, illetve a motor meghibásodása, leállása esetén a gép legyen kormányozható a megállításához szükséges ideig. A gép vontathatóságához a szükségkormányzás lehetőségét biztosítani kell. D) Védekezés a mechanikai veszélyekkel szemben Nem vezérelt mozgások Ha a gép egy részegységét leállítják, akkor ez a részegység a leállított helyzetből a vezérlés működtetése nélkül csak úgy legyen elmozdítható, hogy a művelet a személyekre veszélyt ne jelentsen. A gépet úgy kell tervezni és kialakítani, és ahol ez fennáll, úgy kell felszerelni a mobil alvázára, hogy a tömegközéppont nem ellenőrzött rezgésének mértéke a stabilitást ne befolyásolja hátrányosan, és ne okozza a szerkezet túlterhelését. Törés kockázata az üzemeltetés során A gép nagy fordulatszámmal forgó olyan részegységeit, amelyek a megtett óvintézkedések ellenére eltörhetnek vagy széteshetnek, úgy kell felszerelni és védőburkolattal ellátni, hogy törés esetén a darabok ne repüljenek ki vagy ha ez nem lehetséges, a kirepülő darabok ne vágódjanak a vezető-, illetve a kezelőhelyek felé. Felborulás Ha a vezető- és kezelőhellyel ellátott önjáró gép felborulásának kockázata fennáll, a gépet úgy kell tervezni, hogy olyan rögzítési pontokkal rendelkezzen, amelyekhez a felborulás esetén védőszerkezet felszerelhető. A védőberendezések alkalmazását kötelezővé kell tenni.

– 34 –


Ezt a szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy felboruláskor csak olyan mértékű szerkezeti összenyomódást engedjen meg, hogy a fennmaradó belső tér elegendő legyen a vezető, és ahol ez szükséges, a kezelőszemélyek számára is. Azért, hogy ez a szerkezet kielégítse az előző bekezdésben foglalt követelményt, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének valamennyi ilyen típusú szerkezeten alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie, a megfelelőség bizonyítása céljából. Ezenkívül az alábbi 15 kW-nál nagyobb teljesítményű, talajon mozgó gépeket el kell látni borulásvédő felépítménnyel − kerekes vagy lánctalpas rakodógépek, − hátsó munkaszerves rakodógépek, − kerekes vagy lánctalpas traktorok, − önjáró vagy nem önjáró kotrógépek (exkavátorok), földnyesők (szképerek), − földgyaluk (gréderek), − földtológépek (dózerek), − teknős billentőkocsik (dömperek). Leeső tárgyak elleni védelem Ha a vezető- és kezelőhellyel ellátott önjáró gépnél fennáll a leeső tárgyak, anyagok okozta sérülés kockázata, a gépet úgy kell tervezni, hogy ha méretei lehetővé teszik, olyan rögzítési pontokkal kell ellátni, amelyekre a lehulló tárgyak ellen védőszerkezet felszerelhető. Ezt a szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a ráeső tárgyak, anyagok következtében csak olyan mértékű szerkezeti összenyomódást engedjen meg, hogy a fennmaradó belső tér elegendő legyen a vezető, és ahol ez szükséges, a kezelőszemélyek számára. Azért, hogy ez a szerkezet kielégítse az előző bekezdésben foglalt követelményt, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének valamennyi ilyen típusú szerkezeten alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie a megfelelőség bizonyítása céljából. Feljárók A korlátokat, lépcsőket úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a kezelők ösztönösen ezeket használják, és ne a működtető szerkezeteket. Vontatószerkezetek Az olyan gépet, amelyik vontat vagy vontatják, el kell látni olyan vonó- vagy csatlakoztató szerkezetekkel, amelyek könnyű és biztonságos csatlakoztatást tesznek lehetővé, és megakadályozzák a véletlen szétkapcsolódást a használat során. Amennyiben a vonórúdra ható támasztóterhelés miatt szükséges, akkor azt el kell látni a talajnak és a tehernek megfelelően kialakított támasztószerkezettel. Hajtásátvitel az önjáró gép (illetve vontató) és a meghajtott gép között Az önjáró gépet (illetve vontatót), a meghajtott géppel összekötő kardántengelyt a kardáncsuklókkal együtt burkolni kell a tengely és a csuklók teljes szerkezeti hosszában. Az önjáró (illetve vontató) gépnél a teljesítményleadó tengelyt, amelyhez a kardántengelyt csatlakoztatják, burkolni kell az önjáró (illetve vontató) géphez rögzített védőburkolattal vagy más, egyenértékű védelmet adó eszközzel. A vontatott gép teljesítményfelvevő tengelyét szintén rögzített védőburkolattal kell ellátni. A kardántengelyes csatlakozáshoz csak a hajtott gépen szabad nyomatékhatárolót vagy lendkereket felszerelni. A kardántengelyt ennek megfelelően kell megjelölni.

– 35 –


Az olyan gépet, amelyet önjáró gép (illetve vontató) kardántengellyel hajt, el kell látni olyan szerkezettel a kardántengely csatlakozásánál, amely megakadályozza, hogy a kardántengely és a védőburkolata károsodjék a talajjal vagy a géprészekkel érintkezés következtében, ha a gépet az önjáró gépről, illetve vontatóról lekapcsolják. A védőburkolatot úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy ne forogjon együtt a kardántengellyel. A védőburkolat legalább a csuklók belső ívéig fedje az egyszerű, hengeres kardántengelyt, a széles befogószögű kardántengelyt pedig legalább a csukló külső széléig vagy közepéig. Ha a kardánhajtás közelében feljárót építenek a gépre, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének gondoskodnia kell arról, hogy a kardántengely előző bekezdés szerinti védőburkolatát lépcsőfokként ne használhassák, kivéve ha erre a célra tervezték és alakították ki azt.

22. kép Földmunkagép

– 36 –

2.4. Gépek biztonsága

Recommend Documents