22.) Napirend: Harmatcsepp Keresztény Játszóház Alapítvány kérelme

22.) Napirend: Harmatcsepp Keresztény Játszóház Alapítvány kérelme Keller László emlékezteti a Képvisel -testület tagjait, hogy kézhez kapták Szaszák Imre és Vermessy Sándor urak levelét, miután bizottsági ülésen azt kérték, hogy kérjék ki a Református Egyház véleményét is. Az el terjesztést a BFB, a PGB, valamint a SZEB tárgyalta. El ször Pekk József képvisel urat, a BFB elnökét kéri fel, ismertesse a Képvisel testület tagjaival a Bizottság határozati javaslatát. Pekk József tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a Bizottság mindkét kérését teljesítették: egyrészt a mai ülésre meghívták az Alapítvány képvisel jét, másrészt kikérték a Református Egyház véleményét. Keller László felkéri Gáldi György képvisel urat, a PGB elnökét, ismertesse a Bizottság határozati javaslatát. Gáldi György tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a PGB a határozati javaslat 1., 2., 3., 5., és 6. pontjait támogatta, viszont a 4.) pont esetében nem alakult ki többségi vélemény, azaz nem volt olyan variáció, amelyet végül is a PGB többségi szavazattal elfogadott volna. Keller László felkéri Ficsór Bálint képvisel urat, a SZEB elnökét, ismertesse a Bizottság határozati javaslatát. Ficsór Bálint tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a SZEB a határozati javaslatot támogatja, az összegre vonatkozóan viszont nem nyilatkoztak, mivel ez nem a bizottság kompetenciája. Pintér Veronika az Alapítvány képviseletében megköszöni a meghívást. Az el terjesztés alapján az a véleménye alakult ki, hogy a Képvisel -testület támogatja elképzelésüket, ezért azt kéri, hogy a döntésnél vegyék figyelembe, hogy ket nem a pénzügyi szempontok vezérlik. Alapítványuk non-profit alapítvány, egy abszolút alulról szervez , egy babamama klubból kinöv , teljesen társadalmi indíttatású munka. Mindenki el tt ismert a törökbálinti óvodai helyzet. A játszóház azért alakult, hogy némileg enyhítsen ezen a problémán. Valójában óvodai csoportként m ködnek, csak azért játszóház a nevük, mert óvodai csoportként még reményük sem lehet arra, hogy engedélyt kapjanak. Beadott kérelmüknek is az a lényege, hogy olyan megoldást találjanak ingatlanügyünkre, ami el segítené, hogy megkapják a m ködési engedélyt és játszóházként m ködhessenek. Hangsúlyozza, hogy a hozzájuk járó gyerekek mind törökbálintiak és nagyon fontosnak tartja, hogy továbbra is hozzájuk járhassanak. A bérleti díjat annak alapján kalkulálták ki, hogy megvizsgálták azokat az el terjesztéseket, amelyek a korábbiakban az adott ingatlannal kapcsolatban készültek és azt tapasztalták, hogy eddig már igen sokféle ár hangzott el bérleti díjként. Furcsának tartja, hogy tavaly augusztusban és szeptemberben volt egy pár el terjesztés, ami egy egészen más összeget mondott, mint amit most velük közöltek. Méltánytalannak tartja, hogy ugyanazt, s t, még sokkal magasabb bérleti díjat szabnak ki rájuk, akik önkormányzati feladatot is ellátnak, mint amit egy szélvéd javító m hely számára kiszabtak. Számításaik szerint elképzelhet nek tartja, hogy a 20 év az nagyon sok, de az 5 évet semmiképpen sem tudják elfogadni. Az elvégzett számítások szerint ez 240.000.forintos bérleti díjat jelent. Nekik ez nem éri meg, mert az Alapítvány non-profit szervezet és máshonnan nem tudnak erre profitot szerezni Arra kéri a Képvisel -testület tagjait: gondolják

át még egyszer a helyzetet és próbáljanak meg azoknak az érveknek a mentén is gondolkodni, amelyeket most elmondott. Keller László a pontos értelmezés kedvéért elmondja, hogy az el terjesztés 2 éves szinten 2,923.500.- forint bérleti díjat jelölt meg és az els körben egy rövidebb id alatt gondolta betudhatónak, majd egy értéknövekedést is figyelembe véve az el terjeszt javaslata az, hogy bérleti díjban 2.923.500.- Ft/ év és 59 hónap alatt a korábbi ráfordítást betudják a bérleti díjba. Gyakorlatilag tehát majdnem 5 évig bérletidíj mentes lenne az épület használata, azt követ en pedig lenne a megjelölt évi kétmillió-kilencszázezer forintos összeg. Az el terjeszt 20 éves szerz déses kapcsolatot javasol. Pekk József arra való tekintettel, hogy az Alapítvány az óvodai nehézségeken is segítene, azt javasolja, hogy a bérleti díj 10 éves lelakást biztosítson. Az Alapítvány által megjelölt mintegy 9 millió forintos összeg ebben az esetben 77. 273.- forintra jönne ki havonta. Dr. Szedlay Gyöngyi nem pénzügyi javaslatot kíván tenni, hanem csupán arra emlékezteti a Képvisel -testület tagjait, hogy az épület hasznosításával kapcsolatosan nagyon sok m szaki aggály merült fel. Ezért óvakodjanak attól, hogy belehajszolják ezeket a családokat abba, hogy feleslegesen adjanak ki pénzt. Mindezek figyelembe vételével a Hivatal M szaki Irodájának véleményét kéri arról, hogy ez a tevékenység ott biztonságosan végezhet -e, fognak-e ÁNTSZ engedélyt kapni erre a tevékenységre? Keller László közli, hogy óvodára nyilván nem, de nem is azt akarnak, csak játszóházat. Gáldi György felveti azt az elvi kérdést, hogy csak abban a variációban lehet-e, kell-e, szabad-e gondolkozni, hogy van egy adott id szak és ennek az id szaknak az egészében ez a lelakásos módszer él, vagy pedig van-e valamilyen más megoldás is. Olyan megoldásra gondol, ami nemcsak a lelakással kalkulál, hanem ezt az id szakot nem 10, hanem 15 évben határozza meg és ebben a 15 évben a bérleti díj egy része folyamatosan, arányosan lelakásra kerül az invesztícióhoz kapcsolódóan, a másik része viszont folyamatosan kifizetésre, megfizetésre kerül. Varga Gábor tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy nem állapítottak meg magasabb bérleti díjat, mint az elmúlt években, ugyanazt a metódust alkalmazták, mint korábban. Az, hogy a helyiséget szélvéd hely, vagy óvoda céljára hasznosítják, vagyongazdálkodás szempontjából közömbös, ugyanis az Önkormányzat helyiségbérletr l szóló rendelete nem tesz különbséget. Annak idején egyeztettek a Pénzügyi Irodával, hogy mi is lehet az a bérleti díj, ami egy ilyen helyiségért elkérhet lenne, hiszen ilyen helyiség egyébként a faluban nem nagyon van, mert általában összközm ves helyiségek vannak a település belterületén. Ezért egy ilyen köztes állapotban állapodtak meg és csökkentették a bérleti díjat. Dr. Szedlay Gyöngyi képvisel asszony kérdésére válaszolva elmondja, a kérelemben az szerepel, hogy az Alapítvány körbejárta az ÁNTSZ engedélyezés kérdését és úgy t nik, hogy ez megvalósítható. Pintér Veronika a különböz összegre való utalásnál arra gondolt, hogy amikor a 2006. augusztus 10-i el terjesztés-kiegészítés készült, abban ugyanúgy 10.000.- Ft/év/ négyzetméter bérleti díj szerepelt, mint most, ez tehát nem változott, nem növekedett az inflációval. Ugyanakkor viszont ez a ház azóta is lakatlanul áll, az azóta eltelt egy év alatt romlott az állapota és csökkent is az értéke. A másik kérdés, hogy vagyongazdálkodási szempontból nincs különbség az óvoda és a szélvéd javító m hely között. Bízik abban, hogy a Képvisel -

testület sem így látja ezt a kérdést, mint ahogy k is más szemmel nézik. A következ probléma az, hogy az egyik el terjesztésben csak a 78 négyzetméteres házra vonatkozik a bérleti díj, a következ el terjesztésben viszont már a 78 négyzetméteres házra, valamint a telekingatlanból 100 négyzetméterre, a most tárgyalandó el terjesztésben pedig már a 78 négyzetméter házra és 1.500 négyzetméter telekre. Természetesen fognak szaladgálni a gyerekek ott kint az udvaron, de hát most a kutyák rohangálnak ott, mikor pedig a szélvéd javító m helyr l volt szó, akkor autók álltak volna ott. Véleménye szerint ezt is mérlegelni kell. k nem feltétlenül az 1.500 négyzetméteres ingatlanban gondolkodtak, maga a 78 négyzetméteres ház az, amire igazából igényt tartanak és mivel gyerekekr l van szó, ezért nyilván valami udvarra is. Dr. Somogyvári Gyula az iránt érdekl dik, hogy az elképzelések mennyit fognak kérni egy gyereknek az ott-tartózkodásáért? Pintér Veronika kijelenti, hogy erre a kérdésre most nem tud konkrét, pontos választ adni, mert ez attól is függ, hogy hány f re engedélyezik ezt a helyiséget. Egy óvón t fognak foglalkoztatni, aki eddig karitatív módon m ködött ebben az intézményben. Amennyiben megkapják a m ködési engedélyt, akkor t a jöv ben bérezni is szeretnék. A lényeg az, hogy nem magánóvodában gondolkodnak és nem magánóvodai összegekben, hiszen nem a gazdag családokat célozzák meg. Dr. Somogyvári Gyula el bbi kérdését azzal indokolja, hogy tulajdonképpen ez is egy üzleti vállalkozás, bármennyire is alapítvány, de üzleti vállalkozás. Azért érdekes ez a dolog, mert most lényegében komoly hozzájárulást kérnek az Önkormányzattól. Egyrészt körülbelül 2,5 millió forintot a gázbekötésre, másrészt meg egy kedvez konstrukciót a törlesztésre. Mindezt azért kérdezi, mert az nem illene, hogy egyes gazdasági vállalkozásokat ilyen szinten támogasson az Önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy a Képvisel -testület most nem tud a jöv beni díj figyelembevételével dönteni, tehát el kell hinniük azt, hogy nem kérnek majd sokat. Amikor majd esetleg kiderül, hogy mégis igen, akkor lehet, hogy változtatniuk kell majd a dolgon. Furcsának tartja ebben a konstrukcióban, hogy valamelyik bizottság az egyébként is a kedvez törlesztési feltételt még megfejelte azzal, hogy értéknövekedést is vegyenek figyelembe, miközben az az igazság, hogy ezt az értéknövekedést dönt en az Önkormányzat hozza létre, egyrészt az átsorolással, másrészt meg a 2,5 millió forintos gázbekötéssel. Nem tartja korrektnek, hogy még az értéknövekedés is az Önkormányzat kontójára menjen. Keller László kijelenti, hogy ez a javaslat nem bizottsághoz köt dik, hanem az el terjeszt próbált olyan megoldást találni, ami egy kedvez bb pénzügyi konstrukciót jelent az Alapítvány számára. Varga Gábor a bérleti díjjal kapcsolatban elmondja, amikor a 100 négyzetméter volt kalkulálva, akkor a bérl öt parkolóhelyet szeretett volna az épületen kívül kérni, ezért csak 100 négyzetméternyi területet kellett bérbe adni számára. Gyakorló apaként is tudja, hogy egy óvodában, játszóházban a gyerekeknek mozgásigényük van, egy ilyen épülethez kell udvar, méghozzá nem is kicsi. Egy óvodának megvannak az el írásai, hogy mekkora területnagyság kell, a rendelet pedig azt mondja, hogy az Önkormányzat egy gazdálkodó szerv, minden négyzetméterért fizetni kell, de természetesen a tulajdonos ez alól adhat felmentést. Géczy Krisztián véleménye szerint egy tisztán vállalkozási alapon m köd , nyereségorientált vállalkozással nem lehet összehasonlítani egy non-profit szervezetet. Ezen

túlmen en pedig, a Törökbálinton jelenleg uralkodó óvodai fér helyhiány mellett a józan ész határain belül minden olyan lehet séget meg kell ragadniuk, illetve támogatniuk, ami egy kicsit enyhít a gondokon. A f városban jó pár hasonló szervezet m ködik, olyan ingatlanokban és óvodákban, bölcs dékben bérelnek helyeket, ahol hasonlóan látják el a feladatukat, mint amit az Alapítvány kér az Önkormányzattól. Egyetért Pekk József képvisel úr javaslatával és támogatja a 10 éves konstrukciót Gáldi György érdekes szempontnak tartja, hogy jelen pillanatban egy önkormányzati óvodai fér hely m ködtetéséhez mennyi az állami normatíva, illetve mennyit kell a költségvetés egyéb forrásai terhére egy ilyen fér helyre invesztálni. Azért érdekes szempont, mert körülbelül az a támogatási mérték, amelyr l szó van, amely a normatíva megállapított bérleti díjhoz képest adott esetben jelentkezik, azt érdemes ehhez az értékhez viszonyítani. Elképzelhet , hogy a Képvisel -testület jelen pillanatban nincs döntési helyzetben, lehet, hogy érdemes és szükséges lenne erre vonatkozóan háttérszámításokat végezni. Ezekhez a háttérszámításokhoz nagyon fontos inputot adna az az igény, hogy mekkora udvarban gondolkoznak, mekkora az a szabvány, ami egy egycsoportos óvoda m ködéséhez kapcsolódóan minimális udvarterületként felmerül. Emlékezete szerint az Önkormányzat egycsoportos óvodát soha nem akart létrehozni, de ennél nagyobb óvodai csoportszámmal gondolkozva ilyen viszonyszámokkal találkoztak már, tehát ennek megfelel en van egy minimális mérték, amihez kapcsolódóan ki lehet számítani a dolgokat. Ha csak a ház bérleti díját veszik figyelembe, az 10.000.- Ft/négyzetméter/évszer 78 négyzetméter, azaz 780.000.forint. Figyelembe kell tehát venni az udvar mértékét is és az önkormányzati részleges feladatátvállalásnak az értékét is a közgazdasági kalkulációnál. Emellett – mint azt dr. Somogyvári Gyula képvisel úr is említette – az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mennyi az a hozzájárulás, amit az egyes szül kt l be kívánnak szedni. Annak a hozzájárulásnak egy része az Önkormányzat által felszámított bérleti díjat, legalábbis részlegesen, kell, hogy fedezze. Azt javasolja, hogy a Hivatal dolgozza ki tovább az anyagot és a PGB ülésén az Alapítvány képvisel ivel folytassanak részletesebb diskurzust. A határozati javaslati további 5 pontját viszont érdemes és lehetséges elfogadni, annak érdekében, hogy egyértelm legyen a Képvisel -testület szándéka. Dr. Szedlay Gyöngyi sajátságosnak tartja, hogy míg az el alapítványnál az üzlet szó említése az ördöggel volt egyenérték , most meg itt hirtelen el kerül, pedig ez is egy alapítvány. Választ vár a hasznosítás lehetséges módjával kapcsolatban feltett kérdésére. Határozott választ kér a M szaki Irodától, szakmai indoklást arra vonatkozóan, hogy erre a célra miért alkalmas, ha az összes eddigi célra nem volt az. Ugyanakkor viszont ez nem egy olyan épület, amit eddig bármire is tudtak volna használni, tehát itt az önkormányzati igazi befektetése 2 millió forint, amit a gázáthelyezés, bekötés jelent. Ezt követ en pedig az Önkormányzatnak lesz egy rendbetartott intézménye, ami az Önkormányzat számára a lehet legfontosabb célra hasznosul. Abban egyetért Gáldi György képvisel úrral, hogy alaposan körül kell járni ezt a kérdést, és egy olyan bérleti díjat kell találni, ami az alapítványnak is megfelel. Ezeket a részleteket nyilván nem most kell eldönteni, de az alapkoncepcióban döntésre kell jutniuk. Pákozdy Dénes hivatkozik az el terjesztés els oldalán leírtakra, miszerint az Alapítvány képvisel i a házat megtekintették és ennek alapján arra az elhatározásra jutottak, hogy az átalakítva a játszóház igényeinek megfelel. Ezt valójában magának az Alapítványnak kellene tisztáznia az ÁNTSZ-szel. Az Alapítványnak kell biztosnak lennie abban, hogy amibe befektet, az egy engedélyezhet és m ködtethet dolog.

Keller László nyilvánvalónak tartja, hogy amikor az Alapítvány megtette az ajánlatát, akkor ezt megszemlélte és tájékozódott, mert amikor err l tárgyaltak, világossá tette számukra azt, hogy nem egyszer feladat ezt a házat olyanná varázsolni, amilyenné egy játszóházat kell. Géczy Krisztián kijelenti, hogy a vastalanító épületével kapcsolatban folyamatosan jönnek az igények, illetve felkérések, a Képvisel -testület pedig ezeket mindig továbbdobja, illetve a végén elutasítja és nem lesz semmi. Az épület egyel re még áll, de rohamosan romlik az állaga, és egyszer csak nem lesz mir l beszélni. Ez az állandó tologatás nagyon jellemz Törökbálintra, ezért tartanak ott, ahol tartanak. Véleménye szerint a mostani kérés olyan, Törökbálintnak támogatnia kell. Pintér Veronika ismételten hangsúlyozza, hogy óvodaként, illetve óvodai csoportként ködnek ugyan, de játszóházra akarják megkérni a m ködési engedélyüket. Ennek érdekében jártak Budaörsön és érdekl dtek arról, hogy a játszóházhoz mire van szükség. Olyan tájékoztatást kaptak, hogy a játszóház a családi napközivel egyenrangú, tehát nincsenek olyan komoly megszorítások és nincsenek olyan komoly kötelezettségek, meg elvárások, mint egy óvodával, magánóvodával kapcsolatban. Három gyerekes családanyaként tisztában van azzal, hogy a gyerekek nagy udvaron szeretnek játszani, mégis Budaörsön most adtak ki egy játszóházi engedélyt egy lakótelepi lakásra, tehát a játszóháznak nem kötelessége udvart biztosítani a gyerekeknek. Úgy gondolták, hogy ott van ez az udvar és ezt az udvart használni tudják, akkor ez egy pozitív dolog. Arról természetesen lehet még vitatkozni, hogy mekkora területet szeretnének az udvarból használni és mit adna nekik az Önkormányzat. Az ÁNTSZszel kapcsolatban a M szaki Irodától annak idején olyan információt kaptak, hogy ha mi teljesen leborítják az épületnek az alját, akkor egy olyan helyet kell hagyniuk, ami lejáró és ahol ehhez a vízhez hozzá lehet jutni. Ezt balesetvédelmi szempontokból nyilván úgy kell kialakítani, hogy a gyerekek egyáltalán ne juthassanak hozzá ehhez a lejárathoz, de ez a lejárat elég. Az ÁNTSZ-szel már tárgyaltak a részletekr l is. Megérti, hogy ezt a kérdést alaposan körül kell járni és felel s döntést csak úgy lehet hozni, ha különböz közgazdasági döntéseket is meghoznak, ugyanakkor viszont törökbálinti lakosként és anyaként arról is tudomása van, hogy a négycsoportos konténeróvoda nem fog elindulni szeptemberben és amennyiben záros határid n belül nem kapnak elvi hozzájárulást elképzelésükhöz, abban az esetben k sem tudnak majd elindulni szeptemberben. Dr. Szedlay Gyöngyi véleménye szerint abban mindenki egyetért, hogy erre szükség van, az anyagi ügyek rendezése pedig ráér még egy hónapig, ugyanúgy, mint a további részletek tisztázása. Ebb l a szempontból Gáldi György képvisel úr javaslatát jónak tartja és támogatja azt. Gáldi György a folyamat gyorsítása érdekében azt javasolja, hogy a bérleti díj vonatkozásában a PGB kapjon felhatalmazást, mert egy bizottsági ülést sokkal egyszer bben, sokkal gyorsabban meg lehet tartani. Keller László arra is vár választ a M szaki Iroda vezet jét l, hogy a rendeltetési mód megváltoztatása okozhat-e nehézséget. Kovács Béla felhívja a Képvisel -testület tagjainak figyelmét, hogy mivel ez egy önkormányzati ingatlan, ezért eljáró hatóságként a törökbálinti els fokú építésügyi hatóság nem vehet részt az engedélyezési eljárásban, hanem ugyanúgy, mint más önkormányzati ingatlannál, ki kell jelöltetni más eljáró szervet. Ez egy kicsit meghosszabbítja az engedélyezési eljárást. A rendeltetési mód változtatása els sorban a szakhatóságoktól függ.

Az els és legfontosabb az, hogy a szakhatóságokkal el tte egyeztetni kell arról, hogy k ezt engedélyezhet nek tartják-e. Amennyiben igen, akkor már úgymond csak egy formaság az engedélyezési eljárás. Keller László kéri a Képvisel -testület tagjainak további kérdéseit, észrevételeit, javaslatait. Miután a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, határozathozatalra kéri a Képvisel testület tagjait. Ismerteti a határozati javaslat szövegét. Eszerint Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képvisel -testülete az önkormányzati tulajdonban lév , Törökbálint 2046/2. hrsz.-ú ingatlan m velési ágát („kivett vízm ”) „kivett közösségi ház és udvar” velési ágra változtatja. A 2046/2. hrsz.-ú ingatlan bérleti jogát a Harmatcsepp Keresztény Játszóház Alapítványnak adja játszóház létesítése céljából. Felkéri a Jegyz t, hogy készíttessen bérleti szerz dés tervezetet, amelyet terjesszen be a Jogi és Ügyrendi Bizottság soron következ ülésére. Felhatalmazza a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, hogy átruházott hatáskörben véleményezze és hagyja jóvá a bérleti szerz dés tervezetét. Felkéri a Jegyz t, hogy haladéktalanul gondoskodjon a m velési ág ingatlan-nyilvántartásban való átvezetésér l, illetve a felépítmény funkcióváltoztatásának engedélyeztetésér l. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a gázbekötéshez szükséges intézkedéseket az Önkormányzat nevében tegye meg és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a fejlesztési célú tartalékból biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a bérleti szerz dés megkötése el tt az engedélyezéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást kiadja. Felhatalmazza a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot, hogy a bérleti díj tekintetében – átruházott hatáskörben – a lehet leggyorsabban állapodjon meg az Alapítvánnyal. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az az igen gombot nyomja meg. Határozathozatalkor 16 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 15

Ellene: 0

Tartózkodás: 1

Távollev k: Papp Béla, Gyarmati Mihály

185/2007. (V. 24.) ÖK: A Képvisel -testület úgy dönt, hogy 1. az önkormányzati tulajdonban lév Törökbálint 2046/2. hrsz.-ú ingatlan m velési ágát („kivett vízm ”) „kivett közösségi ház és udvar” m velési ágra változtatja. 2. 2046/2. hrsz.-ú ingatlan bérleti jogát a Képvisel -testület a Harmatcsepp Keresztény Játszóház Alapítványnak adja játszóház létesítése céljából. 3. Felkéri a Jegyz t, hogy készíttessen bérleti szerz dés tervezetet, amelyet terjesszen be a Jogi és Ügyrendi Bizottság soron következ ülésre. 4. Felhatalmazza a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, hogy átruházott hatáskörben véleményezze és hagyja jóvá a bérleti szerz dés tervezetét. 5. Felkéri a jegyz t, hogy haladéktalanul gondoskodjon a m velési ág ingatlannyilvántartásban való átvezetésér l, illetve a felépítmény funkcióváltoztatásának engedélyeztetésér l. 6. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a gázbekötéshez szükséges intézkedéseket az Önkormányzat nevében tegye meg és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a fejlesztési célú tartalékból biztosítja. 7. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a bérleti szerz dés megkötése el tt az engedélyezéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást kiadja.

8. Felhatalmazza a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot, hogy a bérleti díj tekintetében – átruházott hatáskörben – a lehet leggyorsabban állapodjon meg az alapítvánnyal. (15 igen, 1 tartózkodás, 2 távollev ) Határid : azonnal Felel s: jegyz