21

Speciális nevelési ismeretek - I. évfolyam, 1. félév (2009)

1/21

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. (WHO) Az egészségdeterminánsok legfıbb kategóriái: - egyéniek: genetikai (biológiai) tényezık, magatartási, életmódtényezık, iskolázottság - fizikai környezet: természetes és mesterséges fizikai környezet - társadalmi környezet: jövedelmi viszonyok, társadalmi támogatottság, foglalkoztatottság és munkakörülmények, egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetısége, egészséges fejlıdés (gyermekkor) biztosítottsága, kulturális sajátosságok Egészségdeterminánsok: - Jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok) - Társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége) - Iskolázottság - Foglalkoztatottság és munkakörülmények (gazdasági helyzet) - Fizikai környezet - Magatartási, életmódtényezık - Egészséges fejlıdés (gyermekkor) biztosítottsága - Egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetısége - Genetikai (biológiai) tényezık - Kulturális sajátságok Általában elfogadható, hogy a genetikai tényezık kb. 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás színvonala 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot, míg a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmi-gazdasági státussal és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezık felelısek. Az egészséget támogató társadalompolitika négy fı dimenziója: - Az egészségi állapot területi és társadalmi rétegzıdés szerinti egyenlıtlenségeinek mérséklése. - Az egészséges életet segítı gazdasági, társadalmi, környezeti feltételek kialakítása. - A megbetegedés, a rokkantság gyakoriságának csökkentése. - A minıségileg elfogadható élet hosszának növelése. A fogyatékosság és a hozzá kapcsolódó alapfogalmak (a WHO (1980) meghatározása szerint): - károsodás: idıszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget jelent (pl. sérült testrész, szerv, amputált végtag)A károsodás a biológiai mőködés zavara. - fogyatékosság: az ember normális szenzoros, motoros vagy mentális funkcióihoz (pl. járás, beszéd, látás) szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. - rokkantság: az egyén kora, neme és társadalmi szerep szerint elvárható mindennapi tevékenységek (pl. önellátás, társas kapcsolatok, tanulás) tartós akadályoztatása. A rokkantság tehát az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi funkcióiban bekövetkezett zavara. A WHO szerint a folyamat kiváltásában, súlyosságának alakulásában a betegség mellett, a környezetnek, a társadalmi elvárásoknak is szerepe van. A fogyatékosság értelmezése 1997-tıl: EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT KÁROSODÁS

TEVÉKENYSÉG

RÉSZVÉTEL

KAPCSOLÓDÓ TÉNYEZİK A. KÖRNYEZETI (TÁRSADALMI) B. SZEMÉLYES (EGYÉNI) Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


2/21

A fogyatékosság megelızésének lehetıségei: A prevenció három szintjével lehet megelızni a fogyatékosságot. - a károsodás az elsıdleges vagy primer prevencióval elızhetı meg. Pl. munkavédelem, védıoltások, egészséges életmód - a fogyatékosság a másodlagos prevencióval pl. tanácsadás, korai kezelés - a rokkantság a harmadlagos prevencióval elızhetı meg. Pl. segédeszközök biztosítása, terápiák, képzés, átképzés A fogyatékosság kialakulásának okai: - Leggyakrabban valamilyen betegség miatt alakul ki. (53,8 %) - Másodsorban veleszületett ok miatt (17%) - Jóval kisebb arányban baleset eredménye - Sérülést elıidézı okok: öröklés, csíraártalom, méhen belüli ártalmak, szülési ártalmak, szülés utáni ártalmak Gyógypedagógiai tipológia: - Értelmi fogyatékosság - Érzékszervi fogyatékosság (látás, hallás) - Testi/mozgás fogyatékosság - Halmozott fogyatékosság A fogyatékkal élık társadalomban elfoglalt helye: - Bánfalvy (1995) szerint a fogyatékosok a társadalomban relatíve zárt szubkultúrát alkotnak. A fogyatékosok biológiai, szocializációs és szociokultúrális eltérések miatt mások, mint az ép társadalom. A másság megjelenik az élet mikroelemeiben: tér, idı észlelése, környezet érzékelése, életmód, életvitel, formái eltérnek. A fogyatékkal élık értékei, attitődjei világról alkotott képe más. A fogyatékosok ilyen értelemben a fogyatékosság jellegének és mértékének megfelelıen egymástól is egyes elemeiben eltérı szubkultúrát alkotnak. Fogyatékosítás-címkézési (labelling) elmélet. Társadalmi elıítéletek - Sid Wolinsky és Patricia Kirkpatrick (1995) szerint az alábbi mítoszok alakultak ki a fogyatékos emberekkel kapcsolatban: tehetetlenség mítosza: a fogyatékos emberek nem képesek a társadalom hasznos tagjává válni jótékonyság mítosza: az egyes emberek jótékonykodása az, amivel a problémát meg lehet oldani szegénység mítosza: a nehéz anyagi helyzetben levı országok nem engedhetik meg maguknak, hogy a fogyatékosok problémáival foglalkozzanak megszámlálhatóság mítosza: valójában nincs túl sok gondozásra szoruló fogyatékos ember - A sérültekrıl kialakított képet a sérültek hozzátartozói és a velük foglalkozó szakemberek is befolyásolják. Bánfalvy Csaba (1995) szerint: „A fogyatékos ember helyzetét minden társadalmi formációban az átlagos képességő állampolgár, (akikkel nap mint nap találkozik) fogyatékosokról kialakult képzete határozza meg. A fogyatékosok hozzátartozói valamint a fogyatékosokkal hivatásszerően foglalkozók csak pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a képzet kialakulását.” - Goffman szerint a minısítettek stigmát kapnak. Ennek következtében a környezet el is várja tılük, hogy a címkének megfelelıen viselkedjenek.

Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


3/21

Betegszerep fogalma: - A betegszerepet Talcott Parsons írta le. Kiindulópontja: a beteg különleges szerepbe, környezetétıl, családjától, orvosától, gondozójától függı viszonyba kerül. Maga a helyzete, betegsége kívánja, hogy, gondját viseljék. „Betegnek lenni” annyit tesz, hogy meg kell felelni a betegszereppel együtt járó intézményes szerepelvárásoknak és viselkedésmintáknak. - Ezek a következık Parsons értelmezésében: A beteg állapota mint betegállapot legitim, de legalább félig, ı a normális szociális kötelezettségek alól fel van mentve (nem mehet el otthonról, pizsamát visel, ágyba kapja az ételt) A beteg ember segítségre, gondozásra, ápolásra szorul A betegnek meg kell gyógyulnia A betegszerep hozzáértı gyógyító segítséget és a felek között kooperációt kívánja meg A fogyaték nem múlik el. A sérült emberekre állapotuk stabilizálódása után is jellemzı marad a betegszerepnek megfelelı passzív élet és viselkedésmód. Állapotuk tartós, végleges. Fogyatékosszerep fogalma: - A fogyatékosszerep fogalma Gerald Gordon, M. Siegler és H. Osmond nevéhez főzıdik és a betegszerep fogalmának bírálata nyomán született. A kritika alapja az, hogy sok ember képtelen a parsonsi kritérium közül a harmadiknak eleget tenni, mivel helyzetük gyakran végleges, így felgyógyulásukra gyakorlatilag nincs remény. - A fogyatékosság nem betegség. Jellemzı a túlmedikalizált szemlélet. Fogyatékkal élık aránya a népességen belül (KSH, 2001.): - Fogyatékkal élı 6% - Nem fogyatékos 94%

Fogyatékkal élık aránya a fogyatékosság tipológiája szerint (KSH, 2001): - Mozgássérült 44% - Látásfogyatékos 14% - Siket vagy beszédhibás 11% - Értelmi fogyatékos 10% - Egyéb 19% - Súlyos halmozott 2%



4/21

A 15 éves és idısebb fogyatékos személyek iskolai végzettsége a fogyatékosság típusa szerint (KSH, 2001) Forrás: 2001. Népszámlálás Fogyatékosság típusa

Összesen

Középiskola érettségivel

érettségi nélkül

Fıiskola, egyetem

Általános iskola

Mozgássérült, testi fogyatékos

246.896

67%

11%

15%

5%

Látásfogyatékos

79.537

67%

8,5%

16,7%

6,5%

Értelmi fogyatékos

46.413

59%

3%

2,5%

0,6%

Hallásfogyatékos

51.311

72%

8%

11,5%

5%

Beszédhibás

6.058

66,3%

12,2%

12,5%

4%

Egyéb

117.988

58%

16%

18,7%

6%

Összesen

548.203

65%

10,7%

14,8%

5%

A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása (KSH, 2001): Forrás: 2001. Népszámlálás Összesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív keresı

Eltartott

577.006

51.806

11.706

442.815

70.679

100%

8,9%

2%

76,8%

12,3%

Demográfiai adatok: - Kor: a fogyatékosok között jelentıs számú az idıskorú személy, az életkor elırehaladtával betegség vagy baleset következményeként váltak fogyatékossá. (60 évesnél idısebbek aránya 44,8%, több mint kétszerese a népesség egészéhez viszonyítva.) - Családi körülmények: 22,7 %-uk egyedül él 57 % uk másodmagával 10,5 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban él 8%-uk intézetben kap elhelyezést. - Régió szerint: a fogyatékkal élık régiónkénti megoszlása nagy eltéréseket mutat, a dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban magasabb a fogyatékosok aránya. - Településtípus szerinti megoszlást tekintve: magasabb arányban élnek községekben (40,3 %) kevésbé jellemzıen a fıvárosban (14,2%) más városokban (29,6%)



5/21

FOGYATÉKOSÜGY AZ EURÓPAI UNIÓBAN: - A Római Szerzıdéssel (1957) létrejött az Európai Gazdasági Közösség. A Római Szerzıdés nem tartalmaz a fogyatékossággal élı emberekre vonatkozó passzusokat. A szociális szempontok figyelembevételét a gazdasági integrációhoz képest másodlagosnak tartja, neoliberális szemlélet jellemzi a dokumentumot. - A Közösségi Charta (1989) a munkavállalók alapvetı szociális jogairól rendelkezik, szól a fogyatékossággal élık szociális jogairól is: „Minden fogyatékossággal élı személynek, fogyatékosságága okától és jellegétıl függetlenül társadalmi és szakmai beilleszkedésének elısegítése érdekében tényleges kiegészítı támogatást kell biztosítani. Ezeknek az intézkedéseknek a támogatottak adottságaival összhangban, különösképpen a szakképzésre, a munkaegészségügyre, a mobilitásra, a közlekedési lehetıségre és a lakáspolitikára kell vonatkozniuk.” A Charta sajátossága, hogy nincs jogi kötelezı ereje, így a tagállamok hozzáállásán múlik, hogy mit érvényesítenek belıle. A Chartaból azonban az is kiderül, hogy elvárja a tagállamoktól, hogy a minimális jogokat garantálja a fogyatékosoknak. A fogyatékossággal élı emberek gazdasági és szociális integrációjára úgy tekintenek, hogy „az egységes piac szociális dimenziójának fontos eleme” A sérült ember megjelenik , mint fogyasztó. Egyre fontosabbá válik a foglalkoztatásuk. A foglalkoztatás a gazdasági haszon mellett pszichés hozadékkal is bír az egyén számára. Amennyiben dolgoznak a sérültek adófizetıvé válnak, így kevesebb segélyre lesz szükségük, társadalmilag hasznosnak érzik magukat az önálló életet könnyebben meg tudják valósítani. - Az Amszterdami szerzıdés (1997) fontos eleme az emberi jogok tiszteletben tartása, a diszkrimináció valamennyi formája így a fogyatékosságból fakadó hátrányos megkülönböztetés ellen is szót emel. - A Maastrichti Szociálpolitikai Jegyzıkönyv is foglalkozott a fogyatékos emberek helyzetével. „… a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét … a munkaerıpiacról kirekedt személyek beilleszkedése terén.” - A fogyatékos emberek iránt az 1990-es években megélénkült a nemzetközi érdeklıdés. 1993-ban létrejött az Európai Fogyatékossági Fórum. Az ENSZ Koppenhágai Deklarációja (1995) szerint a sérültek alkotják a világ legnagyobb kisebbségét. - A fogyatékkal élı személyek európai szintő érdekvédelmi képviseletét az Európai Fogyatékosügyi Fórum (1996) látja el. A Fórum célja: a fogyatékkal élı polgárok számára az alapvetı emberi jogokat biztosítja, véleményezi a fogyatékosokat érintı jogszabályokat. - Az Európai Tanács több állásfoglalást, ajánlást megfogalmazott a sérült emberekre vonatkozóan. Ezeknek a fı elemei: Önálló életvitel, integrált foglalkoztatás Foglalkoztatáshoz szakképzéshez való hozzájutás, védelem a méltánytalan elbocsátás, munkavégzés során folyamatos képzési lehetıség Képességbecslés: A sérült személy és családja is részt vesz benne cél: a legjobb képzési szint, és legmegfelelıbb foglalkoztatási szint elérése Az ESZA támogatta az integrált foglalkoztatást, ennek további támogatása Támogatási programok biztosítása, akadálymentesítés - Az ajánlásokban, állásfoglalásokban megjelenik a szubszidiaritás elve, ami a problémák megoldását a tagállamok feladatai közé sorolja.



6/21

- A fogyatékossággal élı személyek számára különbözı programokat szerveztek: HELIOS I. (1998-1991 között) cél: fogyatékosok szociális integrációja, önálló életvitel kialakítása, szakképzés, rehabilitáció HELIOS II. (1993-1996) középpontjában az esélyegyenlıség, integráció áll. Konferenciák, továbbképzések, szemináriumok, gazdasági, szociális integrációt célzó programok. Handynet program: 1998 óta számítógépes információs rendszer ami naprakész válaszokat ad a fogyatékossággal élıket érintı kérdésekre. TIDE program: új technológiák megteremtése, használata a sérültek körében - 2002 márciusban összeült az Európai Fogyatékosügyi Kongresszus több mint 400 résztvevıvel, nyilatkozatot adtak ki Madridban, ennek értelmében „ 2003. év Európai Fogyatékos Emberek Éve”. Emellett lefektették az Európai Év cselekvési programjának kereteit az Európai Uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt: Fogyatékosügy emberi jogi kérdés ugyanazok a jogok illetik meg a fogyatékkal élı személyt, mint minden más állampolgárt Nem jótékonykodást, hanem esélyegyenlıséget akarnak: a hangsúly áttevıdik a társadalmi „beilleszkedést” segítı rehabilitációról a szükségletek befogadására, ellátására, hozzáférést követelnek a befogadó oktatáshoz, egészségügyi, szociális szolgáltatásokhoz stb. Láthatatlan állampolgárok, szociálisan kirekesztıdnek Heterogén csoportot alkotnak A fogyatékossággal élı embereket betegként kezelı szemlélettıl elmozdulás az önálló állampolgároknak és fogyasztónak tekintı szemlélet felé A fogyatékos embereket érintı önálló döntés, felelısségvállalás ne a szakemberek döntsenek helyettük Akadálymentes környezet biztosítása Munkaképtelen minısítés helyett aktív támogató intézkedések Szegregáció helyett integráció az oktatásban, foglalkoztatásban Fogyatékosügyi politika legyen kormányzati felelısség ESÉLYEGYENLİSÉG: 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségérıl szóló törvény szerint az esélyegyenlısítés célterületei: - egészségügy - oktatás, képzés - foglalkoztatás - lakóhely - kultúra, sport Az oktatás területén: a fogyatékos személynek joga, hogy az állapotának megfelelıen és életkorától függıen részt vehessen: - korai fejlesztésben és gondozásban - óvodai nevelésben, iskolai oktatásban - fejlesztı felkészítésben - szakképzésben - felnıttképzésben - felsıoktatásban Amennyiben a szakértıi bizottság szerint a gyerek képességeinek kibontakoztatása céljából elınyös, akkor a többi gyerekkel egy óvodai csoportba, iskolai osztályba kell elhelyezni. Az óvodát, iskolát a szülı választja meg, a szakértıi bizottság véleménye alapján.



7/21

ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM: A program alapelvei: - Prevenció elve: mindent meg kell tenni a társadalomnak annak érdekében, hogy a fogyatékosságot okozó betegségeket, baleseteket megelızze. - A család általános társadalmi helyzetének a segítése: oktatás, nevelés, ápolás, a szülık munkavállalásának segítése. - Egyéni szükségletek alapján kell szervezni az egyes intézkedéseket (heterogén fogyasztói csoportok) - Legsebezhetıbbek fokozottabb védelmének elve: a fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások differenciálása, a társadalmi hátrányok minimalizálása érdekében. - Esélyek kiegyenlítésének elve: a társadalom, helyi közösség egyenjogú tagjai a fogyatékkal élık és ugyanazok a jogok illetik meg ıket, mint a minden más állampolgárt. A részvétel korlátozottságának megszőntetésében azonban segíteni kell. - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az elınyben részesítés kötelezettségének elve a társadalom valamennyi területén érvényesítendı elv. - Személyhez főzıdı illetve fogyatékos személyeket külön megilletı jogok védelmének valamint a támogatott döntéshozatal elve: a fogyatékos személy maga hozhasson döntéseket. - Önrendelkezés elve: képességeik, lehetıségeik keretén belül maguk rendelkeznek életük alakításáról. - Szubszidiaritás elve - Integráció elve - Normalizáció elve (lent bıvebben) - Rehabilitáció elve - Egyenlı esélyő hozzáférés elve: közszolgáltatásokat a többségi társadalommal azonos minıségben és mennyiségben tudják igénybe venni - Egyetemes tervezés elve: az épített és mesterséges környezetet nem átalakítani szükséges, hanem eleve úgy kell megtervezni, hogy a fogyatékos személyek számára is hozzáférhetı legyen. - Semmit rólunk, nélkülünk elve: a fogyatékos személyek saját jogon, vesznek részt az ıket érintı döntések elıkészítésében, a döntésekben és végrehajtásában. A program tartalma: a) a fogyatékos / sérült emberek társadalmi helyzetének bemutatása b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározása Prevenciós céllal további kutatásokat kell támogatni a veleszületett fogyatékosság kockázatának, a koraszülések számának csökkentésére. A kötelezı orvosi szőrıvizsgálatok rendszerének áttekintése, és szükség esetén javaslat kidolgozása azok korszerősítésére. Munkahelyi balesetek megelızése, munkahelyi egészségvédelem és munkabiztonsági feltételek erısítése. c) a társadalmi szemléletkedvezı / pozitív irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók Mivel a sérült személyek sokáig láthatatlan polgárai voltak ennek az országnak, ebbıl következıen számos elıítélet alakult ki. Az elıítéletek lebontásában fontos szerepe van a médiának, a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteinek, illetve a civil szervezeteknek. d) a fogyatékos személyek és családtagjaik életminıségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározása e) a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elısegítı tervek f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek (tömegközlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények), a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendı indokolt mértékének meghatározása g) a kitőzött célok megvalósításához szükséges eszközök és intézmények, valamint a szükséges pénzügyi források: össztársadalmi összefogásra van szükség, hogy az Országos Fogyatékosügyi Program céljai megvalósuljanak. Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


8/21

NORMALIZÁCIÓ ELVE: Az 1960-as években Skandináviában jelent meg a normalizációs mozgalom. Az elmélet atyja Nirje B. (1998) szerint a normalizáció elve azt jelenti, hogy minden értelmileg akadályozott ember számára, olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket teszünk elérhetıvé, amelyek a társadalom megszokott feltételeinek a lehetı legnagyobb mértékben megfelelnek. Nirje szerint a normalizációs elv gyakorlati érvényesítésnek 8 területen kell bekövetkezni, akár családi, akár intézeti körülmények között: 1. Normális napi ritmus: szabályosan tagolt, értelmes tevékenységekkel kitöltött napirend, ami az egyéni szükségletekre épül. 2. Normális heti ritmus: a társadalmi normákhoz igazodó életvitelben természetes, hogy az ember legfontosabb életterei a Munkahely, az Iskola, az Otthon, lakóhely és a Szabadidı helye. Fontos, hogy ezek elváljanak egymástól, elkülönítetten valósuljon meg. Ezáltal az otthon bensıséges, személyes térré változik. 3. Normális éves ritmus: lehetıséget kell adni az év ünnepnapjai, a szünidı és az egyének számára jelentıs családi ünnepek megtartására, melyek rendszeresen visszatérnek évente. 4. Az életciklus normális tapasztalatai: adott legyen annak a lehetısége, hogy az élet ciklusai során normális fejlıdési tapasztalatokat szerezhessenek a fogyatékkal élık is. 5. Normális tisztelet: elfogadjuk, elismerjük, tiszteletben tartjuk, figyelembe vesszük az akadályozott emberek döntéseit, kívánságait és kéréseit. Ez egy alapelv, aminek érvényesülnie kell függetlenül a Korlátozottság mértékétıl; a Kommunikációs nehézségtıl; a Magatartásbeli sajátosságtól. 6. Normális lehetıségek a heteroszexuális világba történı beilleszkedésre: nem akadályozzuk meg eleve, hogy a különbözı szintő kontaktusok akár párkapcsolat, házasság kialakulhasson az akadályozott emberek körében. Ezzel segítjük a szociális kompetenciák kialakulását. 7. Normális életszínvonal: nem lehet, hogy az akadályozott emberek rosszabb körülmények között éljenek, mint az adott társadalom népességének átlaga. A fogyatékkal élıknek joguk van: különféle állami juttatásokra; megfelelı bérezésre; speciális szolgáltatásokra 8. Normális környezeti feltételek: a különbözı intézmények - iskolák, lakóotthonok, lakóközösségek színvonalát a társadalom által az átlagpolgár számára biztosított szolgáltatások színvonalához kell mérni. Ugyanolyan színvonalon kell mőködniük, ugyanolyan sztenderdeknek megfelelıen kell kialakítani ıket, mint más közintézményeket. A normalizációs elv nem jelenti a fogyatékosság tagadását, de a fogyatékkal élık életkörülményeit a lehetı legnormálisabbá teszi. Minden fejlesztés, gondozás célja ugyanis annak megkísérlése, hogy a megfelelı társadalmi beilleszkedést elérjük, ezért a nevelés egyenértékő része a normalizációnak. Autonómia elve: A fogyatékkal élı személy egyéni lehetıségeinek a kiterjesztését, önálló életvitelének és egyéni képességeinek megfelelıen a szabad döntés lehetıségének a biztosítását jelenti. Integráció elve: az emberi kapcsolatokban a másik személy integritásának kölcsönös elismerése, közös alapértékek és alapvetı emberi, szociális és gazdasági jogok alapján megvalósuló mőködése. ÖNÁLLÓ ÉLET: Magyarországon az önálló élet mozgalom az 1980-as évek végétıl kezdett kibontakozni, Könczei György nevéhez főzıdik. Az önálló élet mozgalom legfontosabb alapelvei: - A fogyatékossággal élı személyek kézbe kívánják venni saját sorsuk irányítását. - A fogyatékossággal élı személyek azok, akik a legjobban tudják azt, hogy mire van szüksége egy fogyatékossággal élı személynek. - A felmerülı szükségletek leghatékonyabb megoldását az érintett személyek által irányított szervezet speciális szolgáltatásai biztosítják. - A fogyatékossággal élı személyeknek a legteljesebb mértékben kell integrálódniuk a társadalomba, részt venni annak életében. Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


9/21

FOGYATÉKOSOK OKTATÁSA: - 1993. évi 79. törvény, a Közoktatási törvény szabályozza - minden gyerek tanköteles, a tankötelezettség 18 év, sajátos nevelési igényőeknél 20 évre meghosszabbítható. - Integráció: Lokális vagy fizikai integráció: az integráció legegyszerőbb formája, a térbeli távolságot csökkenti. Az integráció legalacsonyabb fokú megvalósulása. Jellemzı, hogy közös épületben vannak a fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek, de nincs közöttük kapcsolat. Szociális integráció: a szociális közelítést teszi lehetıvé, a foglalkozásokon, tanórán kívüli szociális kapcsolatok kialakítására bátorít. Pl. fogyatékosokat helyeznek el a többségi iskolában és kortársaikkal egyesítik ıket a tanórán kívüli idıben. 2 módja van: az együttnevelés csak idıszakos és esetleges (kirándulás, rendezvény) vagy a csoportok találkozása folyamatos Funkcionális integráció: együtt fejlesztik az óvodai foglalkozáson és az iskolai tanórán a gyereket és egyben biztosítják a speciális megsegítést is. Két alcsoportja: részleges, csak az idı egy részében vannak együtt a gyerekek pl. készségtárgyakat együtt tanulnak, illetve teljes, a teljes idıt a többségi iskolában, óvodában töltik. - Befogadás-Inklúzió: Fordított integráció: a nem fogyatékos csoportok mennek a speciális intézménybe. Célja: valamennyi gyereket a lakóhelyhez közeli intézménybe vegyék fel, melyek felkészültek a feladatra. - Sebba szerint az integráció és az inklúzió között különbség van: Integráció: beolvasztják az iskola meglevı struktúráiba az egyéneket Inklúzió: újragondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amikkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Az inklúzió révén megvalósul az iskolarendszer általános fejlesztése, az iskolát úgy lehet megszervezni, hogy valamennyi gyerek szükségleteit kielégítse. - Az intézmény befogadó jellege megvalósul: a tanítási program révén, a szervezés, a személyi-tárgyi feltételek biztosítása révén. - A gyógypedagógus része a folyamatnak, a pedagógussal együtt oldják meg a felmerülı problémákat. „Kéttanáros változat”: két pedagógus vezeti az osztályt, 1 fı gyógypedagógus, 1 fı osztálytanító - Az inklúzió fı jegyei: Egyéni differenciálás Változatos óraszervezés Rugalmas tanterv Változatos értékelési eljárás A pedagógus felelıssége a problémák megoldása A gyógypedagógus, mint partner jelenléte Szülık bevonása Szociális befogadás



10/21

A FELNİTTKÉPZÉS: - A felnıttképzés az a formális illetve informális tanulás, amelyben a 16. életévét betöltött felnıtt vesz részt, amennyiben nem rendelkezik sem tanulói, sem hallgatói jogviszonnyal. - A felnıttképzési törvény a felnıttképzés 3 területét határozza meg: általános nyelvi szakmai képzés - A felnıttképzés területei: munkaerıpiaci képzések (a munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztettek preventív kiegészítı, tovább és átképzése) vállalati képzés (saját munkaerıképzés, továbbképzés) egyéb képzés (az egyén karrierje számára fontos saját kezdeményezéső át- és továbbképzés) - A képzések célja: az egyén munkába helyezésének vagy munkahelye megtartásának elısegítése szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges ismeretek nyújtása. - A munkaügyi központokon keresztül történı képzések a finanszírozás szempontjából lehetnek: ajánlott képzések, ezek ingyenesen elvégezhetık. Fogyatékkal élık és megváltozott munkaképességőek is részt vehetnek az ajánlott képzéseken, feltétele regisztráció és szakmai alkalmassági vizsgálat. A fiatal álláskeresık, akik nem szereztek rokkantsági nyugdíj jogosultságot, azok kereset-kiegészítés vagy keresetpótló támogatásban részesülnek a tanfolyam alatt. támogatható képzések, itt a képzési költség meghatározott százalékát finanszírozzák, a fennmaradó részt a képzésben részt vevı finanszírozza. - Rehabilitációs képzés: az iskolarendszeren kívüli felnıttképzés speciális területe. Ide tartozik a megváltozott munkaképességő, fogyatékossággal élı személyek megmaradt, ép képességeire alapozó, illetve azt fejlesztı képzések, át és továbbképzések, amelyek az érintettek munkavállalási esélyeit, továbbá munkamegtartó képességük javítását szolgálják. - Rehabilitáció – gazdasági aktivitás: Major Mária (1980) felosztása szerint: rehabilitáltak: azok az emberek akik, a rehabilitáció folytán átlagos feltételek között gazdasági szempontból teljes értékő, átlagos termelékenységő és minıségő munka végzésére alkalmasak. megváltozott munkaképességőek: akik rendszerint a számukra kialakított speciális feltételek mellett tudnak átlagos színvonalú és bonyolultságú munkát végezni. rokkantak: azok, akik speciális körülmények között speciális feladatok ellátására alkalmasak (vagy nem tudnak munkát végezni) A csoportok foglalkoztatása hagyományos vállalati gazdaságosság értelmezés szerint sorrendben csökkenı hatékonyságú. - OKJ képzés: a megváltozott munkaképességő vagy fogyatékossággal élı emberek körében ez a leggyakoribb képzési forma. Elınyei: Rövid idı alatt megszerezhetı képesítés, nem kell 3-4 évet tanulni. Motiválja a tanulókat, hogy sikeres vizsga esetén hamarabb el tudnak helyezkedni. Munka mellett végezhetıek, az oktatás délután, este, hétvégén van, így nem kell feladni az állását. Kisebb létszámmal mőködnek, több figyelem, idı jut egy-egy tanulóra. - A fogyatékossággal élık képzésének elınyei: behatárolható az oktatás üteme, mert azonos súlyosságú fogyatékossággal élıket próbálnak egy csoportba győjteni költségek csökkenthetık, amik a speciális eszközök beszerzésénél jelentkeznek ingyenes, államilag finanszírozott a képzés - A fogyatékossággal élık képzésének hátránya: a szegregált oktatás nem segíti a társadalomba való beilleszkedést



11/21

VÁLLALATOK, SZERVEZETEK KÉPZÉSI, FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE: 1. képzési, fejlesztési szükségletek felmérése. Szükség van-e képzésre, milyenre? Elemezni kell: - szervezet elemzése: célja, erıforrásai - munkaelemzés, kompetencia elemzés: munkához szükséges képességek, kompetenciák - munkaerı elemzés: a képzésben résztvevık pszichés sajátosságai, motiváltsága stb. 2. képzési fejlesztési program kidolgozása: foglalkozások tematikája, módszerek, idı, ellenırzés, értékelés 3. képzésben résztvevı személyek kiválasztása, meggyızése: potenciális résztvevıkkel képzési elbeszélgetés 4. képzési fejlesztési program megvalósítása: képzés helye, eszközök, elıadó biztosítása A képzés, fejlesztés hatásvizsgálatának módszerei: - Közvélemény kutatás: a képzésben részt vettek véleménye - A teljesítmény objektív mérése: a teljesítmény növekedése - Önértékelés: a részt vevık saját magukat értékelik, milyen változásokat tapasztaltak a képességeikben, készségeikben - A képzésben részt vettek személyiségstruktúrájában és képességeiben bekövetkezett változások és ezek hatása a szervezetre: ritkán használt eljárás, nehéz végrehajtani A képzés fejlesztés módszerei: - Belsı, munkahelyi (on-the job) Demonstrálás: a demonstráló megfigyeli hogyan dolgozik a már régóta ott dolgozó kollégája Betanítás: a „betanító” utasítást kap mit kell elsajátítania „betanítottnak” A kapcsolat kizárólag a munka elsajátítására fókuszál. Mentorálás: az egyéni fejlesztés olyan formája, amely során a mentoráltak, egy több szakmai és szervezeti tapasztalattal rendelkezı munkatárs a mentor segítségét kérheti minden szakmai problémájában. A kapcsolat többrıl szól, mint csak betanítás. Részvétel a projektmunkában feladatokban vesznek részt amik újak, szokatlanok, új szerepeket próbálnak ki. Munkakör rotáció a munkakör váltását jelenti új feladatot kap a munkatárs hosszabb idıre Ismeretközlı elıadás ez a leggyakrabban alkalmazott módszer Sok múlik az elıadó személyiségén, a tananyagon - Külsı képzések (off-the job) Részvétel külsı képzésen Tanulmányutak, konferenciák Számítógépes programozott oktatás: olcsóbb a tréningnél, számítógépes programokra épül



12/21

ALTERNATÍV MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ SZERVEZETEK: - Célcsoportjai közé tartoznak mindazok, akik valamilyen sajátos ok miatt segítség vagy felkészítés nélkül egyáltalán nem vagy nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerıpiacon. Ide tartoznak: megváltozott munkaképességőek, fogyatékossággal élık tartós munkanélküliek roma származásúak szenvedélybetegek alacsony iskolai végzettségőek büntetett elıéletőek gazdaságilag elmaradott térségekben élık 45 év felettiek - A munkaerı-piaci segítı szolgálatok különbözı szolgáltatásokat biztosítanak, valamint közvetítıi szerepet töltenek be ügyfeleik és a munkáltatók között. A 30/2000. (IX.15) GM rendelet a munkaerı-piaci szolgáltatásoknak az azokhoz nyújtható támogatásoknak teremtett jogi keretet. Az alternatív munkaerı-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek általában elıre meghatározott célcsoporttal dolgoznak. Minden segítı szolgálat tevékenysége más, az ügyfélkör miatt, de a 30/2000 (IX. 15) GM rendelet szabályozásával egy állandó egységet mutatnak. Minél komplexebb munkaerı-piaci programot valósít meg egy segítı szervezet, annál jobb eredményeket érhet el. - Civil szervezetek részvétele: nemcsak közvetítık, de fejlesztik a hátrányos helyzetőek az inaktív rétegek foglalkoztathatóságát, képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni tanácsadások által.

ROMÁK FOGLALKOZTATÁSA: - A 15-74 év közötti roma férfiak kevesebb mint harmadának volt valamilyen munkajövedelem az elsıdleges megélhetési forrása 2003-ban. - A roma nık hatodának volt valamilyen rendszeres munkája. - A romák foglalkoztatásának további jellemzıje a nem bejelentett, alkalmi munkák elterjedtsége. Tennivalók: (Forrás: 68/2007. (VI. 28) ogy. határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervérıl) - Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása a tartós munkanélküliek esélyeinek javítása érdekében. - A munkaügyi szervezet humánszolgáltatásaihoz való hozzáférés érdekében roma foglalkoztatásszervezı menedzseri hálózat fejlesztése. - A közigazgatásban foglalkoztatott romák számának növelése. - Foglalkoztatással egybekötött képzések elterjedésének segítése, lemorzsolódás csökkentése. - Közmunkaprogram tervezése, szervezése. - Törvényes foglalkoztatás elısegítése - munkaügyi ellenırzések. - Kis és középvállalkozások segítése a hátrányos helyzető. régiókban. - Munkaerıpiaci diszkrimináció visszaszorítása.



13/21

A FELNİTTKÉPZÉS NÉHÁNY TOVÁBBI JELLEMZİJE: A felnıttek tanulási képessége nagyon változó.

motiváció külsı+belsı

egyéni sajátosságok

idıbeli sebesség hosszú távú hatás

képzési módszer + visszajelzés

hatékony tanulás

tanulási tartalmak mennyiség+minıség

befektetések, költségek pénz+energia+idı

A tanulást befolyásoló egyéb tényezık: - az oktató és az oktatás iránti bizalom mértéke - a korábbi tanulmányokból származó tapasztalatok - a fejlesztés megközelítésének módja - a tanulás céljainak tisztázott vagy tisztázatlan volta - a képzés idıpontja és helye - a tanulásra és gyakorlásra rendelkezésre álló idı A felnıttkorban szerzett fogyatékosság, betegség, baleset miatt elıfordulhat, hogy nehezebben szánja rá magát a tanulásra a fogyatékkal élı ember. Oka: fel kell dolgoznia a vele történteket és csak utána tud a tanulásra koncentrálni. A karrier lehetıségeket és korlátokat befolyásoló tényezık: (Dienesné-Bodó, 2007) - Fogyatékosság fajtája és mértéke: A munkáltatók nagy része a megváltozott munkaképességő és fogyatékossággal élı emberek közül a nem látható vagy alig érzékelhetı betegségő munkavállalót szívesebben alkalmazza, így a hátrányosabb helyzető súlyos fogyatékossággal élık jelentıs százaléka esélyt sem kap a munkaerıpiacon való bizonyításra. (különbségek az egyes fogyatékosságok szerint) - Munkavállaló aktivitása, tanulási hajlandósága: A karrierépítés nem nélkülözheti a munkavállaló aktív részvételét. Folyamatos önképzés feltétele a nyitottság, kitartó tanulás - Munkáltató nyitottsága: A fogyatékos emberek fejlesztésében jelentıs szerepe van a vezetınek. Fontos a dolgozók szakmai továbbképzéseken való részvétele a versenyképesség érdekében. - Törvényi szabályozás: akkreditált munkáltatók számára elıírás, hogy az eredményes rehabilitációhoz szükséges képzési lehetıséget saját maga vagy felnıttképzést biztosító intézmény bevonásával biztosítani kell, a munkavállaló képzésben történı részvételét segíteni kell. Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


14/21

KUTATÁSOK: - Cél: megváltozott munkaképességőek munkaerıpiaci integrációjának segítéséhez a célcsoport sajátosságainak feltárása - Módszer: kérdıíves vizsgálat - Mintaszám: 307 fı, 18 és 61 év közöttiek - Vizsgálat helye: Hajdú-Bihar megye - Eredmények: Legjellemzıbb betegség a mozgásszervi megbetegedés volt Dolgozni szeretnének, de 2/3-nak munkahelyet kellett váltani, mert a régi munkahelyén nem maradhatott Az aktív munkakeresés 3 éven belül a felüknek hoz megoldást A megkérdezettek több mint fele egyedülálló, baráti társaságba nem jár, a társas támogatottságuk alacsony Kevéssé látogatják számukra rendezett rendezvényeket, képzési programokat A kapott anyagi támogatások fedezik az egészségükre költött költségeiket Nem hisznek saját sorsuk kontrollálhatóságában, a felelısen választott aktivitások esélyeiben Gondok lehetnek a pszichés, mentális jólétükkel kapcsolatban Komáromi (2002) TOP 200-as kutatása: - A 200 legnagyobb árbevétellel rendelkezı nagyvállalatot vonták be vizsgálatába. - A Humán erıforrás vezetık szerint a legerısebb érv a megváltozott munkaképességőek alkalmazása mellett a munkavállalók céghez főzıdı lojalitása, hosszú távon maradnak a szervezetben. Emellett a pontos munkavégzés, az állami támogatás lehetısége, a munkaerı relatíve értelemben vett olcsósága. - Hátrányként említették az akadálymentesítés költségeit, a beillesztési, betanítási nehézségeket.

AMIT – Aktuális Munkaköri Információ és Tudástár: (www.psycho.unideb.hu/mptr/amit/) - Megváltozott munkaképességő emberek rehabilitációját segítı Munkaerıpiaci Pszichológiai Tanácsadó Rendszer (www.psycho.unideb.hu/mptr/) aloldala az AMIT. - A hazai munkaerıpiacon jelen lévı foglalkozásokat mutatja be. A munkavállalók ennek segítségével könnyebben el tudják dönteni, hogy milyen munkakört érdemes választaniuk. A munkaadók a cégükben lévı munkakörökkel kapcsolatosan informálódhatnak, megtudhatják például, hogy milyen érdeklıdéső és milyen kompetenciákkal rendelkezı egyén töltheti be a munkakört a legsikeresebben. - A megváltozott munkaképességő emberek, és az ıket foglalkoztatni kívánó cégek számára is hasznos információkat nyújt a honlap, például, hogy milyen munkahelyi módosítások szükségesek megváltozott munkaképességő dolgozók alkalmazásához. - Az AMIT segíti a pályaválasztási, munkaerıpiaci tanácsadást, a foglalkoztatási rehabilitáció területén dolgozó szakemberek munkáját is. - Az AMIT tartalma: Többszempontú leírást ad a foglalkozásokról Információt a ad a munkaerı kiválasztás folyamatában vizsgálandó kompetenciákról Példákat ad a munkakörelemzésekhez és munkaköri leírások készítéséhez Segíti a munkabiztonsági és munkaegészségügyi intézkedések meghozatalát Segíti a teljesítményértékelési szempontok kidolgozását Információt ad a szakképzések, képzési programok tartalmi elemeinek kiválasztásához Segíti a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatásához szükséges munkahelyi módosítások megvalósítását Pályaorientáció során segíti a döntéshozatalt



15/21

A REHABILITÁCIÓ FOGALMA - Rehabilitáción azt a szervezett tevékenységet értjük, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben. A rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerő, együttes és összehangolt, egyénre szabott alkalmazása, amiben a rehabilitálandó személy részvétele nélkülözhetetlen. A rehabilitáció fajtái: - Orvosi - Pedagógiai - Foglalkozási - Szociális A rehabilitációs szolgáltatások fıbb elvei, célkitőzései: - Jelenlét: az akadályozott embereknek is ott kell élniük, dolgozniuk és szabadidejüket eltölteniük ahol társadalom többi tagja él és dolgozik. - Választás, autonómia: a szolgáltatásoknak ki kell alakítani a választás lehetıségét, támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. - Kompetencia: a szolgáltatásoknak folyamatosan segíteni kell az emberek új készségeinek kialakulását. - Társadalmi státus: a fogyatékossággal élıket gyakran megbélyegzik, a szolgáltatásoknak segíteni kell a fogyatékkal élık pozitív megítélését. - Participáció (részvétel): a szolgáltatásoknak aktívan kell támogatni a meglevı szociális hálózatot, új kapcsolatok kialakulását, hogy az embereknek valódi lehetıséget kínáljunk a helyi közösségben való részvételhez. PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ: - Egyrészt a fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését, másrészt a munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába. - A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényő az a gyermek, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. - A sajátos nevelési igényő gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították. - A különleges gondozást a gyermek életkorától, állapotától függıen a szakértıi véleményben foglaltak szerint: Korai fejlesztés; Óvodai nevelés; Iskolai nevelés-oktatás; Fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani.



16/21

A PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ INTÉZMÉNYEI: - A pedagógiai intézményekbe való bekerüléshez szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság vagy a fogyatékosság típusának megfelelı Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság feladata: fogyatékosság szőrése szakértıi javaslat a különleges gondozás keretében történı ellátásra, az ellátás módjára, helyére, a különleges gondozáshoz szükséges feltételek meglétét ellenırzi - A Nevelési Tanácsadók foglalkoznak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek pedagógiai megsegítésével. A Nevelési Tanácsadók feladatai: szakvélemény készítés gyermekek fejlesztı foglalkoztatása a pedagógus, a szülık bevonásával iskolai nevelés-oktatás segítése pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás a gyerekek számára - A sajátos nevelési igényő gyermek nevelhetı, oktatható: gyógypedagógiai intézményben külön gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevı nevelési oktatási intézményben integráltan az ép gyerekekkel együtt. A sérült gyerekek oktatásához, neveléséhez szükséges személyi-tárgyi feltételeket meg kell teremteni az intézményeknek. - A sajátos nevelési igényő gyermekek által legkorábban a pedagógiai szakszolgálatok közé tartozó korai fejlesztés vehetı igénybe. A korai fejlesztés szolgáltatásai: 0-5 éves korig fejlesztı foglalkozások szervezése a gyerekeknek egyéni és mikrocsoportos formában, a szülı bevonásával szülıcsoportok szervezése, pszichés segítségnyújtás a szülık számára 3. életév betöltése után csak akkor részesülhet korai fejlesztésben a gyermek ha nem vesz részt óvodai nevelésben - Logopédiai szolgáltatás: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelızése, kezelése. - Óvodai nevelés: integrált óvodai nevelést megvalósító intézményben gyógypedagógiai nevelést biztosító óvodában (a fogyatékosság típusának megfelelı óvodai csoportok) - Fejlesztı felkészítés: súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek attól az évtıl kezdve, amelyikben az 5. életévét betölti fejlesztı felkészítésben vesz részt a szülı bevonásával. - Iskolai nevelés-oktatás: Speciális iskolák: a fogyatékosság típusának megfelelı profillal mőködnek pl. siketek és nagyot hallók ált. isk., vakok és gyengénlátók ált. isk., eltérı tantervő ált. iskolák Integrált nevelést-oktatást biztosító általános iskolák egyre gyakoribb a sérült gyermekek épekkel való együttnevelése. A többségi iskolában fıként az érzékszervi fogyatékosokat és a mozgáskorlátozottakat fogadják be. Speciális szakiskolák, szakképzı intézmények: az egyes szakmák alapjait, betanított vagy segédmunka jellegő tevékenységet sajátíthatnak el elsısorban az értelmi fogyatékosok. Középiskolában és felsıoktatási intézményekben továbbtanulhatnak a nem értelmi fogyatékosok, jogszabályok garantálják számukra a speciális eszközök, módszerek igénybevételét a tanulmányaik elvégzéséhez.



17/21

SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ FOGALMA: - A létfenntartásra való képesség kialakítása egyrészt a foglalkozási rehabilitáció révén, másrészt jogi, szociálpolitikai úton a megfelelı segélyek, járadékok biztosításával, illetve a társadalmi integráció révén. A szociális rehabilitáció intézkedései: - Anyagi támogatás és szociális gondozás - Személyes segítés mellett a rehabilitációs segédeszközökkel való ellátás - Akadálymentes lakás - Épített környezet és közlekedési lehetıségek biztosítása - Szabadidı kulturált és egyenrangú eltöltésének elısegítése - az érdekképviseleti szervek egyes szolgáltatásai és a társadalom szemléletének formálása A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (ORSZI) feladatai: - Szakvéleményt ad: az egészségkárosodás mértékérıl, a szakmai munkaképességrıl a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekrıl, a szükséges idıtartamáról A fogyatékosságról és az önkiszolgálási képességrıl Tartós beteg állapot fennállásáról, a keresıképességrıl Felülvizsgálja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítását, elsısorban a mozgáskorlátozottság tényét - Módszertani feladatokat végez: Közremőködik a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek felmérésében Összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési rendszerét Javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértıi tevékenység fejlesztésére A vizsgálatokat végzı bizottság komplex minısítést végez. Tagjai: legalább - 2 fı orvos

- 1 fı foglalkoztatási szakértı

- 1 fı szociális szakértı

A szociális rehabilitációt biztosító intézmények mőködését a Szociális törvény szabályozza. Szakosított ellátások: I. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: - Fogyatékos személyek otthona: Fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehetı fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására csak intézményes keretek között van lehetıség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak, felnıttek, valamint enyhe-, közép- és súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztı felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. Nagykorú fogyatékos személy ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelı önállóság, döntési lehetıség biztosítva legyen. Biztosítani kell: Képességfejlesztı, szinten tartó foglalkoztatást; Munkajellegő foglalkoztatást; Sport-és szabadidıs tevékenységet Rehabilitációs részleg is mőködtethetı a megfelelı személyi-tárgyi feltételek biztosításával. Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


18/21

II. Rehabilitációs intézmény: A bentlakók önálló életvezetési, képességének a helyreállítását szolgálja. - Fogyatékosok rehabilitációs intézménye: Fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás ill. látássérült személyek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, átképzése, rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A rehabilitációs intézmény elıkészíti a fogyatékos személy lakóhelyi környezetébe való visszatérését, megszervezi az utógondozást. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye a sérült személy életkorának, mentális állapotának, egészségi állapotának megfelelı rehabilitációs programot szervez: oktatást, képzést szervez vagy megszervezi az ehhez való hozzájutást tematikus foglalkozásokat, szocializációs programot szervez foglalkoztatást, képzést vagy képességfejlesztést nyújt szabadidıs, kulturális programot szervez pszichés, mentális segítséget nyújt az egyén számára III. Lakóotthon: - Fogyatékos személyek lakóotthona: Rehabilitációs célú lakóotthonban az helyezhetı el, aki: intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett és a felülvizsgálat eredménye alapján indokolt a lakóotthoni elhelyezése családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg lakóotthonba kerülése idıpontjában a 16. életévét már betöltötte, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem és rendelkezik az új életformához elégséges jövedelemmel. Önellátásra részben képes. A lakóotthon szakmai feladatai: - Lakóhelyi, munkahelyi feladatok, szabadidı eltöltésének szétválasztását lehetıség szerint foglakoztatást, szabadidıs tevékenységet ill. azok szervezését. - Az ellátást igénybe vevı életkörülményeivel kapcsolatban problémák önálló megoldását ill. szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához. - Az ellátást igénybe vevık szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetıségének megkönnyítését. Az ellátást igénybe vevı a lakóotthontól a következı szolgáltatásokat igényelheti: - étkezést - munka jellegő foglalkoztatást - pénzkezeléssel kapcsolatos segítésnyújtást - egészségügyi mentálhigiénés alapszolgáltatást - szabadidıs programok szervezését - sportszerek használatát



19/21

REHABILITÁCIÓBAN SZEREPET VÁLLALÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK: - Házi segítségnyújtás saját lakókörnyezetében önálló életvitel mellett segítséget nyújtanak, egyébként önellátásra képes fogyatékkal élıknek (ápolás, gondozás, higiénia, stb.) - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás segélyhívó készülékkel ellátva, önálló életvitel mellett krízishelyzet esetén. Az ügyeletes gondozó a helyszínen azonnal megjelenik és intézkedik. - Támogató szolgáltatás lakókörnyezetben való ellátás, szolgáltatások elérésének segítése, önálló életvitel megırzése, lakáson belüli speciális segítségnyújtás. - Nappali ellátás - Fogyatékosok nappali intézménye: A 3. életévét betöltött önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személy napközbeni gondozására, foglalkoztatására, nevelésére szolgáló közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. (pl. Értelmi fogyatékosok napközi otthona) Az ellátás megszervezése során 6-8 fıs csoportot kell kialakítani, a gondozás során figyelemmel kell lenni, a gondozottak életkorára, fejlettségi szintjére. A nappali ellátásban lehetıség van: Rehabilitációs foglalkoztató terápiára; Játék, szabadidı eltöltésére; Munka tevékenységre A szociális rehabilitáció néhány anyagi támogatása: - rehabilitációs járadék - rokkantsági nyugdíj - rokkantsági járadék - fogyatékossági támogatás - rendszeres szociális segély - magasabb összegő családi pótlék - súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei stb. FNO - SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ: FNO- a kóros egészségi állapotokhoz társuló funkcióképesség és fogyatékosság osztályozását tartalmazza. - Alkalmazási területe a szociális rehabilitációban: a szociálpolitikai szabályozás eszközeként a szociális gondoskodás megtervezése, kompenzációs rendszerek, rendeletek elıkészítése, végrehajtása ORVOSI REHABILITÁCIÓ-SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ: - Orvosi rehabilitáció célja: Csökkenteni a sérülésekbıl származó károsodást Optimális mőködési szint elérése - Elsısorban feltételeket teremt a teljes életvitelre Pszichoszociális rehabilitáció célja: - Képessé tegye az egyéneket a teljes életvitelre. A teljes életvitel gyakorlati megvalósításában segít. Az orvosi rehabilitáció feladatai a pedagógiai és szociális intézményekben: - Akut ellátás - Konzulens - Kontroll - Prevenció FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ: - Olyan munkahelyeket illetve munkakörülményeket és (munkaeszközöket) biztosít ahol és amelyekkel a fogyatékos vagy rokkant ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni, úgy hogy eközben a társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetıleg elınyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon.



20/21

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEN BELÜLI FOGLALKOZTATÁS: Szocioterápiás foglalkozások szervezése: - A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévı képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. - A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevı életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelıen kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitőzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen a) a munkaterápia, b) a terápiás és készségfejlesztı foglalkozás, c) a képzési célú foglalkozás A szociális foglalkoztatás: intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása. - Intézményen belüli: Ettıl még a foglalkoztatás helyszíne (fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás esetén) lehet az intézmény területén kívül. - Az intézmény szakmai programja alapján történik a foglalkoztatás, az esetleges külsı foglalkoztatóval az intézménynek megállapodást kell kötnie. - A szociális foglalkoztatási engedélyt is az intézmény kéri meg, ı alkalmazza a segítıket és a foglalkozási koordinátorokat is. Két fajtáját különböztetjük meg: Munka-rehabilitáció: Célja: az ellátott munkakészségének, testi, szellemi képességének megırzése továbbá fejlesztı felkészítı foglalkoztatásra való felkészítés. A munka-rehabilitációra az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselıje), és az intézmény vezetıje közötti megállapodás alapján intézményi jogviszony keretében kerül sor. A munka-rehabilitáció szolgálati idıre jogosít, munka-rehabilitációnak minısül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítı, kiegészítı jellegő, karbantartással, a külsı-belsı környezet rendben tartásával összefüggı feladatok ellátása. A munka-rehabilitáció idıbeosztása az egyén képességeinek figyelembevételével történik. Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, aminek összege nem lehet kevesebb a minimálbér 30%-ánál. fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás: A megváltozott munkaképességő személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élı emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. Keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességő személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerı piaci alkalmasságukat. Célja, az ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén: önálló munkavégzı képesség kialakítása védett munkahelyre való felkészítés felkészítés nyílt munkaerıpiaci foglalkoztatásra



21/21

FOGLALKOZTATÁSI LEHETİSÉGEK: - Védett munkahelyek: speciális munkafeltételek, munkakörülmények biztosítása olyan emberek számára akiknek túl nehéz lenne normál körülmények között dolgozni. - Nyílt munka erıpiaci foglalkoztatás - Támogatott foglalkoztatás: fizetett munkát jelent, integrált munkaszervezetben, folyamatos, személyes segítségnyújtással a sérült emberek egyéni szükségleteinek megfelelıen, rész- vagy teljes munkaidıben és az elvégzett munka értékének megfelelı fizetés nyújtásával. A támogatott foglalkoztatás 5 fı lépése: munkahelykeresés: a nyílt munkaerıpiac kutatása, megfelelı munkahelyek keresése a sérült emberek számára: lehetséges munkaadók elemzése. a munkahely elemzése: milyen készségek, képességek szükségesek a munkakör betöltéséhez. értékelés: a sérült munkavállaló készségeinek képességeinek felmérése különbözı módszerekkel egyeztetés: a kliens összekapcsolása a neki megfelelı munkakörrel munkahelyi segítségnyújtás A támogatott foglalkoztatás fıbb modelljei: egyedi elhelyezési modell: az egyén képességeinek megfelelı munkakört kap. A helyszínen kap segítséget, oktatást a munkavégzéshez. „enkláve” modell: 5-8 fıs csoportban dolgoznak és helyszíni oktatást kapnak a munkavégzéshez. Csoportként dolgoznak közös munkaterületen. Szétszórt enkláve: csoport, akik különbözı munkakörökben dolgoznak mozgó munkacsoport: legfeljebb 6 fıbıl álló csoport akik együtt utaznak különbözı munkahelyekre és együtt végeznek munkafeladatokat. kisvállalkozási modell: kisvállalkozásokban dolgoznak legfeljebb 6 fı.


21

Recommend Documents