1. melléklet a ………./2017. számú előterjesztéshez 2017. évi … törvény a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(14) A közúti járművezetők pályaalkalmassági eljárásával összefüggésben hozott hatósági döntéseket a bíróság nem változtathatja meg.” 2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (4) és (10) bekezdésében a „szerződést” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződést” szöveg lép. 2. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása 3. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „munkaügyben eljáró bírósághoz” szöveg, a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg lép. 3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 4. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a következő alcímmel és a 44/B. §-sal egészül ki: „A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 44/B. § (1) A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per és egyéb közigazgatási bírósági eljárás illetéke – a (2)-(4) bekezdésben foglaltak, a marasztalási perek és a perorvoslat illetékének kivételével – 30 000 forint. (2) Ha az eljárás tárgya adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, sajtótermékkel és a panaszügyek
kivételével médiaszolgáltatással, továbbá elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos, az illeték alapjára a 39-41. §-ban foglaltakat, az illeték mértékére a 42. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (3) A kisajátítási kártalanítási határozat jogalapjának vitatása tárgyában kezdeményezett eljárás illetéke 10 000 forint. (4) Az egyszerűsített per illetéke 10 000 forint.” 5. § Az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:) „h) a társadalombiztosítási, szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási ellátással, az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással, valamint az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos közigazgatási perben, továbbá a természetes személyekre valamint mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazott hátrányos jogkövetkezményekkel szemben indított közigazgatási perben;” 6. § Az Itv. a) 32. § (1) bekezdésében a „bíróság által felülvizsgált” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben elbírált” szöveg, b) 46. § (3) bekezdésében az „A beavatkozó” szövegrész helyébe az „A beavatkozó és az érdekelt” szöveg, c) 56. § (2) bekezdésében az „a beavatkozóra” szövegrész helyébe az „a beavatkozóra és az érdekeltre” szöveg, d) 57. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a „perorvoslati, jogorvoslati” szöveg, e) 57. § (1) bekezdés k) pontjában a „bíróság általi felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „ellen indított közigazgatási per” szöveg, f) 57. § (1) bekezdés p) és s) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrészek helyébe az „ellen indított közigazgatási per” szöveg, g) 57. § (1) bekezdés r) pontjában a „bírói felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg, h) 59. § (2) bekezdésében az „a beavatkozókra” szövegrész helyébe az „a beavatkozókra és az érdekeltekre” szöveg lép.
7. § Hatályát veszti az Itv. a)
38. §-át követő az „A POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK” alcím cím,
b) 42. § (1) bekezdés g) pontjában az „– a közigazgatási nemperes eljárás kivételével –” szövegrész, c)
43. § (3)-(4) és (7) bekezdése,
d) 45. §-át követő az „A JOGORVOSLAT ILLETÉKE A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN” alcím cím, e) 55. §-át követő az „ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN” alcím cím, f)
56. § (5) bekezdése,
g)
62. § (1) bekezdés r) pontja.
4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 8. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57. §- a. 5. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása 9. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. § (3) és (4) bekezdése. 6. Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosítása 10. § Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2/C. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatára kerül sor” szövegrész helyébe a „határozatot megtámadták” szöveg lép.
7. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása 11. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény „Felülvizsgálat” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „Közigazgatási per 13. § (1) A miniszter e törvényben megállapított hatáskörében hozott határozata – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadható. (2) A bíróság a 12. § (2) bekezdésében említett határozat elleni per megindításáról – a perindítás bejegyzése végett – haladéktalanul értesíti az ingatlanügyi hatóságot. (3) Ha a miniszter határozata a Kormány döntésének nem felel meg, illetőleg az előírt határidőben a miniszter nem határoz, az egyház, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, illetőleg az, akire a döntés kötelezettséget állapít meg, a Kormányhoz fordulhat intézkedésért.” 12. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 16. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kérték” szövegrész helyébe a „határozatot közigazgatási perben megtámadták” szöveg lép. 8. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 13. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az e törvényben meghatározott ügyben hozott döntés ellen - a bírságot kiszabó döntés kivételével - benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilvánította.” 9. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása 14. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 66. § (3)‒(9) bekezdése. 10. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása
15. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése. 11. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása 16. § Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdése. 12. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 17. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A konzuli tisztviselőnél előterjesztett állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárással összefüggésben a közigazgatási per megindítására irányuló keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.” 13. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 18. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának megtámadására irányuló közigazgatási perben a bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet különösen a)
normatív pénzbeli szociális ellátás folyósításáról;
b)
természetben nyújtott szociális ellátás biztosításáról;
c)
személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe való beutalásról.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a 101. § (5) bekezdése és a 115. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint, soron kívül jár el. (3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a felmondás jogellenességének bírósági megállapítása a felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérhető. A bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet a szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve ezek fenntartójával fennálló szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony (a továbbiakban együtt: intézményi jogviszony) fenntartásáról.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése esetén is megtehető. (5) A szociális ellátásokkal kapcsolatos bírósági eljárás illetékmentes, az ellátottat, törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt teljes költségmentesség illeti meg.” (2) A Szoctv. 36. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1c) Ha a tényállás tisztázott, az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelésével kapcsolatos döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 19. § A Szoctv. a) 94/A. § (3) bekezdésében a „döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető” szövegrész helyébe a „döntése közigazgatási perben támadható meg” szöveg, b) 94/D. §-ában a „felülvizsgálata bíróságtól kérhető” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben támadható meg” szöveg, c) 119. § (4) bekezdésében az „bíróságtól kérheti” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól kérheti” szöveg, d) 120. §-ában az „ellátási szerződés” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésnek minősülő ellátási szerződés” szöveg lép. 20. § Hatályát veszti a Szoctv. 12. §-a. 14. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 21. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a) 32. § (2) bekezdésében az „érdekeltek” szövegrész helyébe az „érintettek” szöveg, b) 42. § (4) bekezdésében az „érdekelt” szövegrész helyébe az „érintett” szöveg lép. 15. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása 22. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban (pl. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás azoknak a munkáltatóknak az adatait tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság végleges határozata, közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozata jogsértést állapított meg, illetve munkavédelmi bírságot szabott ki. (2) A nyilvántartás tartalmazza a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét; b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának időpontját; c)
a jogsértés megjelölését;
d)
a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;
e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.” 23. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a) 83/B. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „a határozat közigazgatási perben való megtámadása” szöveg, b) 83/B. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős döntésének végrehajthatóvá válásától”” szövegrész helyébe a „közigazgatási per esetén a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől” szöveg, c) 83/B. § (5) bekezdésében az „A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „Közigazgatási per” szöveg, d) 83/B. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ha a munkavédelmi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak” szövegrész helyébe az „A munkavédelmi hatóság a határozat közigazgatási perben való megtámadása esetén” szöveg lép. 16. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
24. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a Kar a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, a miniszter köztestületi felügyeleti pert indíthat.” 25. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában a „polgári” szövegrész helyébe „polgári vagy közigazgatási” szöveg lép. 26. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/D. § (4)–(8) bekezdése. 17. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása 27. § Hatályát veszti a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 26. (4)-(7) bekezdése. 18. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása: 28. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai című alcíme az alábbi 91/B. §-sal egészül ki: „91/B. § A környezetvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.” 19. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
29. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) a) 3/C. § (8) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg,
b) 32. § (7) bekezdésében a „kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát” szövegrész helyébe a „a határozatot közigazgatási perben megtámadhatja” szöveg lép. 20. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása 30. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés c) pontjában a „, valamint az adózással kapcsolatos közigazgatási határozat törvényességi felülvizsgálatával” szövegrész. 21. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása 31. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Felfüggesztés és az engedély visszavonása esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.” 22. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása: 32. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény a) 18. § (6) bekezdése és b) 74/B. § (7) bekezdése. 23. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása 33. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 38. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az elnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja összeférhetetlenségének megállapítására vagy felmentésére vonatkozó előterjesztést - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök - a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően megküldi az érintett részére, aki a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint nyolc napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet az érintett haladéktalanul megküldi az összeférhetetlenség kimondása, illetve a felmentés iránt előterjesztésre jogosultnak. (7) Az összeférhetetlenség megállapítására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztés a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek.” (2) A Tpvt. 43/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az ágazati vizsgálat során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzés, annak közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben támadható meg.” (3) A Tpvt. 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor.” (3) A Tpvt. 65/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat a minősítés kérdésében.” 34. § A Tpvt. 75/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A döntés közzétételének nem akadálya az, ha a döntést bíróság előtt megtámadták, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell.” 35. § A Tpvt. „A közigazgatási per” című alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A közigazgatási per 83. § (1) A közigazgatási perben a Versenytanács elnökének megbízása alapján a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében az eljáró versenytanács tagja is eljárhat. (2) Ha az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett és ennek következtében az ügyfélnek igénye keletkezik a bírság visszatérítésére, a visszatérítendő összeg után a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot is meg kell téríteni.” 24. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása
36. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a bíróság a területi kamara működését felfüggesztette és felügyelőbiztost nem rendelt ki, a miniszter miniszteri rendeletben a kamara működése törvényességének helyreállításáig a kamara 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási feladatainak ellátására más eljáró területi kamarát jelöl ki.” (2) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „40. § (1) A területi kamara jogosult közigazgatási pert indítani – a fegyelmi ügyek kivételével – az országos kamara testületi szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel szemben arra hivatkozással, hogy az jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. A perindítási jogkör nem terjed ki a fegyelmi ügyekre.” (3) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A pert a tag a területi kamara ellen, illetve a területi kamara az országos kamara ellen a felügyelő bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül indíthatja meg.” 37. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény a) 35/A. § (1) bekezdésében a „tanácsnak további vizsgálat nélkül el kell utasítania” szövegrész helyébe a „tanács végzésben visszautasítja” szöveg, b) 40. §-t megelőző alcí címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „megtámadása” szöveg lép. 38. § (1) Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény c)
26. § (4) bekezdése,
d)
37/B. § (5)-(6) bekezdése,
e)
38. § (4)-(8) bekezdése,
f)
39. § (4) bekezdése,
g)
40. § (6) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 40. § (2) bekezdésében a „sérelmet szenvedett” szöveg. 25. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása 39. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság végleges és végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat közigazgatási perben való megtámadása esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza) „e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.” 40. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a) 8/A. § (6) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni” szövegrész helyébe a „határozatot kizárólag semmisségre hivatkozva lehet megtámadni” szöveg, b) 8/C. § (1) bekezdésében, a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg, c) 8/C. § (2), (3) és (4) bekezdésében a „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg, d) 8/C. § (6) bekezdésében a „Ha a munkaügyi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak” szövegrész helyébe a „A munkaügyi hatóság a határozatának megtámadása esetén” szöveg, e) 8/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „döntésre” szövegrész helyébe a „döntésére” szöveg, f) 11. § (1) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálattal” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg lép. 41. § Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (4) bekezdés b) pontja.
26. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 42. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 14. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4b) A (4), a (4a) bekezdés szerinti határozat, valamint az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat tekintetében a keresetlevél halasztó hatályának bíróság általi elrendelésének nincs helye.” (2) Az Atv. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv által hozott közigazgatási határozatot kizárólag a 11/A.§ (1) bekezdése szerinti ügyfél támadhatja meg közigazgatási perben. (2) Az alperes hatóság csak a védiratban indítványozhatja a megelőző eljárásban közreműködő szakhatóság perbevonását. A bíróság a perbevonási indítványt haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbevonás elfogadása tárgyában.” 43. § Az Atv. 18/B. §-ában az „akkor a jogvita eldöntéséig” szövegrész helyébe az „a kijelölési eljárás befejezéséig” szöveg lép. 44. § Hatályát veszti az Atv. 14. § (6) bekezdése. 27. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása 45. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz.” 28. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása 46. §
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) Az életjáradék megállapításáról a kárpótlási hatóság az igénylés benyújtásától számított 4 hónapon belül dönt.” 29. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 47. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló másodfokú gyámhatósági döntés ellen az ügyfél tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert. A másodfokú gyámhatóság a keresetindítás tudomására jutásától számított nyolc napon belül terjeszti elő a védiratát. A bíróság a keresetlevél hozzá való érkezését követő harminc napon belül határoz.” 48. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a) 81/C. § (1) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe „jogorvoslatnak” szöveg, b) 97. § (3) bekezdésében az „ellátási szerződés” szövegrész helyébe az „ellátási szerződés közigazgatási szerződés,” szöveg, c) 145. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában az „ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „azzal kapcsolatos közigazgatási per” szöveg, d) 145/C. §-ában a „finanszírozási szerződés” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésnek minősülő finanszírozási szerződés” szöveg, e) 148. § (7) bekezdésében a „a bíróságtól” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg lép. 30. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása: 49. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tag joga, hogy) „e) a kamara bármely szerve jogsértő testületi határozatát megtámadja;” (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag jogosult, aki a határozat meghozatalában nem vett részt, vagy aki a határozat meghozatalában részt vett és ellene szavazott. ” (3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú végzése közigazgatási perben megtámadható.” 50. § Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény a) b) c) d)
14. § (5) bekezdése, 17. § (4) bekezdése, 18. § (5) és (6) bekezdése, 26. § (4)–(6) bekezdése. 31. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 51. §
(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani.” (2) Az Étv. 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). A településrendezési szerződés közigazgatási szerződésnek minősül.” (3) Az Étv. 53/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság végleges döntését a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megtámadni.”
52. § Az Étv. 62. § (1) bekezdés 17. pontjában a „bírósági felülvizsgálat céljából” szövegrész helyébe a „bíróság részére” szöveg lép. 32. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 53. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A megállapodás hatósági szerződés.” 33. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 54. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény Jogorvoslat és döntésfelülvizsgálat című alcíme a következő 95/A. §-sal egészül ki: „95/A. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az elsőfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kell indítani. (2) Ha az ügyben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, illetve többfokú közigazgatási eljárás esetén az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv országos illetékességgel jár el, a közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.” 34. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 55. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 19/A §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A bíróság az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban, valamint a már befogadott technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra való alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntést nem változtathatja meg.” 56. § Az Ebtv. 77. §–a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. (2) A méltányossági jogkörben hozott döntést kizárólag semmisségére hivatkozva lehet megtámadni.” 57. § Az Ebtv. 75/A §-t követő alcím címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „megtámadhatósága” szöveg lép. 35. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 58. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 158. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság a kutatásengedélyezési ügyben hozott döntést nem változtathatja meg.” 36. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása 59. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 50. §-a. 37. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása 60. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. § (1) bekezdése helyébe a köbvetkező rendelkezés lép: „23/D. § (1) A fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.” 38. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása 61. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróság az egészségügyi géntechnológiai hatóság, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság (a továbbiakban együtt: géntechnológiai hatóság) közigazgatási cselekményét nem változtathatja meg.” 62. § Hatályát veszti a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban az egészségügyi géntechnológiai hatóság, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság együtt: géntechnológiai hatóság)” szövegrész. 39. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 63. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44. § (1) Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet. (2) A 22. § és a 43. § (5)-(6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. (3) A családtámogatásokkal kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.” 40. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása 64. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § A gazdasági kamarák működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.” (2) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott olyan határozatot, amely jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik, a gazdasági kamara támadhatja meg.”
(3) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 36. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. (5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.” 65. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény a) 8. § (5) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg, b) 28. §-t megelőző alcímének „bírósági felülvizsgálata” szövegrésze helyébe a „megtámadása” szöveg lép. 41. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása 66. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A közigazgatási pert az országos szervezet felügyelő bizottsága állásfoglalásának közlésétől számított harminc napon belül kell megindítani.” 67. § Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 29. § (4) bekezdése. 42. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 68. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 402. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő
határozatot és a Felügyelet által a szabályozott piaccal, a tőzsdével, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozatot megtámadja.” 69. § Hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 400. § (2) bekezdése. 43. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása 70. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) a következő 38/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A közigazgatási bírósági eljárásban elrendelt bírósági közvetítés esetén a bíró végzését a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi.” 71. § A Kvtv. a) 1. § (1) bekezdésében a „polgári jogviták” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási jogviták” szöveg, b) 38/B. § (1) bekezdésében a „polgári perrendtartás” szövegrész helyébe a „polgári, illetve a közigazgatási perrendtartás” szöveg, c) 38/B. § (2) bekezdésében a „6–22. §” szövegrész helyébe „6–21. §” szöveg lép. 72. § Hatályát veszti a Kvtv. „Jogorvoslat” alcíme. 44. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása 73. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha) „h) polgári, közigazgatási vagy előkészítéséhez kér segítséget,”
büntetőügyben
rendkívüli
(2) A Jst. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
jogorvoslati
kérelem
„(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.” 74. § A Jst. a) 13. § b) pontjában a „határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó” szövegrész helyébe a „határozatot bíróság előtt megtámadó” szöveg, b) 23. § (3) bekezdésében és 41. § (2) bekezdésében a „elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez” szövegrész helyébe a „bíróság előtti megtámadásához” szöveg, c) 35. § (2) bekezdésében a „büntető- vagy” szövegrész helyébe a „büntető-, közigazgatási vagy” szöveg, d) 47/B. § (1) és (2) bekezdésében és a 47/C. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálati kérelem” szövegrész helyébe a „keresetlevél” szöveg, e) 47/C. § (1) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálati kérelmet” szövegrész helyébe a „keresetlevelet” szöveg, f) 69. § (4) bekezdésében a „polgári eljárásban” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási” szöveg lép. 75. § (1) Hatályát veszti a Jst. „Bírósági felülvizsgálat” című alcíme. (2) Hatályát veszti a Jst. 45. §-ában a „(29-32. §)” szövegrész. 45. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 76. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés közigazgatási perben megtámadható,a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság harminc napon belül dönt.”
(2) Az Eht. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E végzés közigazgatási perben megtámadható, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság harminc napon belül dönt.” (3) Az Eht. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ideiglenes biztosítási intézkedés ellen az ügyfél a végzés közlésétől számított öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert indíthat. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül egyszerűsített perben határoz.” (4) Az Eht. 37/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben foglalt - panaszt elutasító - végzés közigazgatási perben megtámadható.” (5) Az Eht. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Elnök másodfokú határozata ellen jogszabálysértésre hivatkozással kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője indíthat közigazgatási pert.” (6) Az Eht. 44. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A Hivatal a 182. § (3) bekezdés 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott NMHH rendelet szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásban hozott árverés vagy pályázat eredménytelenségét, vagy eredményesség esetén az árverés vagy pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozata a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben. (7) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő – Hivatal általi – megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság döntésével szembeni fellebbezési kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Perújításnak nincs helye.” (7) Az Eht. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az(1)-(3) bekezdés szerinti határozat elleni keresetlevelet a közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben harminc napon belül határoz.” (8) Az Eht. 59. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közigazgatási perben támadható, a bíróság egyszerűsített perben tizenöt napon belül dönt.”
(9) Az Eht. 144/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „144/A. § (1) A Hivatal 144. § (10) bekezdése szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat elleni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. (2) Az Elnök 144. § (10) bekezdése szerinti határozatával szembeni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani az Elnökhöz. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.” 77. § Az Eht. a) „A Hivatal döntése elleni jogorvoslat” alcíme címében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg; b) 47. § (7) bekezdésében az „élhet jogorvoslati kérelemmel” szövegrész helyébe a „indíthat közigazgatási pert” szöveg; c) 55. § (1d) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték” szövegrész helyébe a „határozatot közigazgatási perben megtámadták” szöveg, a „bírósági felülvizsgálati eljárás” szövegrész helyébe „közigazgatási per” szöveg; d) 55. § (12a) bekezdésében a „határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette” szövegrész helyébe a „határozat elleni közigazgatási perben a bíróság elrendelte a keresetlevél halasztó hatályát” szöveg e) 61/A. §-ában „a végrehajtás felfüggesztésének” szövegrész helyébe az „a keresetlevél halasztó hatályának elrendelésének” szöveg; f) 94. § (3) bekezdés e) pontjában a „jogorvoslati eljárásnak” szövegrész helyébe a „közigazgatási pernek” szöveg; g) 149/A. §-ában a „határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték” szövegrész helyébe a „határozatot közigazgatási perben megtámadták”, a „bírósági felülvizsgálati eljárás” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg lép. 78. § Hatályát veszti az Eht. a)
36. §-a,
b)
37/C. § (4) bekezdése,
c)
42. § (2)-(3) bekezdése,
d)
44. § (4) és (5) bekezdése,
e)
„Az Elnök döntése elleni jogorvoslat” című alcíme,
f)
47. § (6) bekezdése,
g)
55. § (12) bekezdése,
h)
95. § (6) bekezdése.
46. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása 79. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat elleni közigazgatási perben – ha a tárgyalás tartását valamely fél kérte – a tárgyalást a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított negyvenötödik napra kell kitűzni. Ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg – és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte – az eljárást meg kell szüntetni.” 80. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a „elleni közigazgatási perben” szöveg lép. 81. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdése. 47. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása 82. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 19/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
(2) Az Mktv. 19/G. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az ügyfél a Hivatal (3)-(5) bekezdés szerinti határozatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg közigazgatási perben. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.” 48. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény módosítása 83. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) I. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„I. FEJEZET EGYES KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK A közigazgatási nemperes eljárások közös szabályai
1.
1. § (1) Közigazgatási nemperes eljárás a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárása. (2) A közigazgatási nemperes eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény egyszerűsített perre vonatkozó fejezetének szabályait – az ezen, valamint külön törvényben foglalt eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni. (3) E törvény hatálya nem terjed ki a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 16. alcíme szerinti eljárásra. 2. § (1) A közigazgatási nemperes eljárásban a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kérelemre végzéssel határoz. (2) A kérelemre a közigazgatási perrendtartás keresetlevélre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A közigazgatási nemperes eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag okirati bizonyításnak van helye. (4) A kérelem tárgyában hozott végzésre a közigazgatási perrendtartás ítéletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.” 2.
Eljárási cselekmény előzetes engedélyezése
3. § (1) Ha törvény rendelkezése értelmében valamely eljárási cselekményre csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor, a közigazgatási ügyben eljáró bíróság végzésben ad engedélyt a közigazgatási szerv eljárási cselekményének megvalósításához. (2) A közigazgatási szerv engedély iránti írásbeli kérelmét a bíróság a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül bírálja el. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá – különösen helyszíni kutatás esetén – az eljárási cselekményre okot adó bizonyítékok meghatározását. (4) A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt akkor engedélyezi, ha közigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más eljárási cselekmény nem vezetne eredményre. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt részben is engedélyezheti. 3.
3. Döntés a védekezés céljára készült iratként való minősítéséről
4. § (1) A közigazgatási bíróság a közigazgatási szerv kérelme alapján végzéssel dönt a védekezés céljára készült iratként való minősítéséről. (2) Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt a közigazgatási szerv a kérelméhez mellékeli. (3) A bíróság az érintett személy meghallgatásával a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. (4) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a hatóság számára kiadja. Ellenkező döntés esetén a bíróság az iratot, iratrészt az érintett személynek adja ki. (2) A Knp. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási perrendtartás hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2017. évi … törvény ... §-ával megállapított rendelkezéseit a módosítások hatálybalépését követően indult közigazgatási nemperes eljárásban kell alkalmazni.” 49. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása 84. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Közigazgatási perben nincs helye a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének, ha a Hivatal határozatában a távhőszolgáltatási támogatás igénybevételének jogszerűsége, engedélyes kijelölése vagy engedélyének visszavonása tárgyában döntött.”
(2) A Tszt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az önkormányzat jegyzőjének eljárása során az ügyintézési határidő két hónap.” 50. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása 85. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A klinikai vizsgálat engedélyezésére vonatkozó eljárásban hozott döntést a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.” 51. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása 86. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a rendészetért felelős miniszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség helyreállítására - határidő megjelölése mellett - felhívja a kamara elnökét.” 87. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény a) 60. § (3) bekezdése, b) 61. § (1) és (2) bekezdése, c) 61. § (4) és (5) bekezdése. 52. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása 88. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 16. § (4) bekezdésében a „szabálysértési vagy” szövegrész helyébe a „szabálysértési, közigazgatási vagy” szöveg lép. 53. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
89. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő 80/F. §-sal egészül ki: „80/F. § A közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárásában hozott döntésével szemben perindításra az az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél jogosult, aki a közlekedési hatóság eljárásában részt vett. 90. § A Vtv. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A vasúti igazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt végzése 15 napon belül közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.” 91. § (1) Hatályát veszti a Vtv. 78. § (1) bekezdése. (2) Hatályát veszti a Vtv. 80/E. § (4) bekezdésében az „A határozat helybenhagyása esetén a kérelmező a bíróságnál kérheti a határozat felülvizsgálatát.” szövegrész. 54. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A köztestület, illetve szervei és a köztestületi tagok, illetve az egyes köztestületi szervek közötti köztestületi jogviták, továbbá köztestület, illetve szervei és a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv közötti jogviták közigazgatási jogviták.” 55. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása 92. § Hatályát veszti az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény a) 24. § (3) bekezdése és b) 27. § (3)-(8) bekezdése. 56. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
93. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 24. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A bíróság az egészségbiztosítási szervnek a 23. § (3) és (4) bekezdése, valamint a (6)– (8a) bekezdése szerinti eljárásban hozott döntését nem változtathatja meg.” 94. § A Gyftv. 33. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A bíróság az egészségbiztosítási szervnek a 32. § (4) és (5) bekezdése, valamint a 33/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti eljárásban hozott döntését nem változtathatja meg.” 57. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása 95. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szakellátási kapacitást, illetve ellátási területet megállapító, illetve módosító határozat elleni perben nincs helye azonnali jogvédelemnek. A döntést a bíróság nem változtathatja meg.” 58. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása 96. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek alcíme a következő 10/J. §-sal egészül ki: „10/J. § A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. 59. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 97. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 178. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a 177. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fegyelmi büntetés ellen az eljárás alá vont bírósághoz fordult, a kamarai tag könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei a szüneteltetésre vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.” 98. § Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a)
9/A. §-a,
b)
9/C. §-a,
c)
19. § (2) bekezdése,
d)
39. §-a,
e)
178. § (5) bekezdése,
f)
199. § (2)–(6) bekezdése és
g)
200/B. § (2)–(6) bekezdése. 60. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 99. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „114. § (1) A Hivatal e fejezet szerinti ügyben hozott határozatát megtámadó keresetlevelet a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. (2) A Hivatal a keresetlevelet a beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak.” 100. § A Vet. „A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok” alcíme helyébe a következő alcím lép: „A Hivatal eljárására vonatkozó szabályok 168. § (1) A Hivatal eljárására az Ákr. szabályait a MEKH törvényben, valamint az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ügyintézési határidő a) korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 25 nap,
b) piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítására vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban hat hónap, c) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára 4 hónap, majd az eljárás felfüggesztését és az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének leteltét követően a határozat közzétételére vagy annak módosítására további, a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam, d) a 39/E. § (2) bekezdés szerinti eljárásban 25 nap, e) a XIII/A. Fejezetben szabályozott eljárásokban harminchat hónap, f)
a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára 4 hónap, majd az eljárás felfüggesztését és az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság eljárási határidejének lejártát követően a határozat közzétételére vagy módosítására további 2 hónap,
g) a kábelcsere-ütemezési tervvel kapcsolatos ügyekben 30 nap, h) az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozat és az átvevőt kijelölő határozat meghozatalához szükséges eljárásban 20 nap, i)
az átviteli rendszerüzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által kialakított feltételek és módszertanok jóváhagyása esetében a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott időtartam,
j)
a panaszeljárásban 120 nap.
(3) Közigazgatási perben a Hivatal megtámadott határozata vonatkozásában a keresetlevél halasztó hatályának elrendelésének nincs helye, ha a határozat a) végső menedékes kijelölési eljárás során az engedélyes egyes engedélyesi jogait korlátozza, az engedélyt visszavonja vagy végső menedékest jelöl ki, b) a kiegyenlítő energia meghatározásának módját és elszámolásának feltételeit hagyja jóvá, c) a rendszerösszekötő vezetékhez való hozzáférés feltételeit, beleértve a kapacitásallokálás és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó jóváhagyását tartalmazza, d) a magánvezeték üzemeltetésére átmenetileg elosztót jelöl ki, e) a folyamatos ellátás vagy a folyamatos közvilágítás biztosítása érdekében más engedélyest jelöl ki, f)
a más engedélyes kijelölése érdekében a korábbi engedélyes vagy az eszköz tulajdonosának jogait korlátozza, kötelezettségeit módosítja.
(4) Közigazgatási perben a bíróság
a) a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet alapján meghozott döntést, b) a tanúsítási eljárás eredményeképpen hozott határozatot, c) a más engedélyes kijelölési eljárás során hozott határozatot továbbá d) a végső menedékes kijelölési eljárásban hozott határozatot nem változtathatja meg. (5) A 159. § (1) bekezdés 2. és 13. pontjában, valamint a 159. § (5) bekezdés 4. pontjában meghatározott eljárásokban ügyfélnek kizárólag az érintett engedélyes tekintendő.” 101. § A Vet. a) 99. § (1a) bekezdés c) pontjában a „határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő” szövegrész helyébe a „határozat vonatkozásában a közigazgatási bíróság a keresetet elutasította, vagy a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő” szöveg, b) 178/H. § (2) bekezdésében az „elsőfokú bírósági” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg, c) 178/U. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg lép. 61. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása 102. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A felügyelőbizottság tagja, valamint – a (4) bekezdéstől eltérően – az igazgatóság és a cégvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben hozott határozatot megtámadja.” 62. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása 103. §
(1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „32. § (1) A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során a) a pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a kisajátítási döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani; „b) a keresetlevél halasztó hatályát csak építménnyel rendelkező ingatlan esetében és csak ezen ingatlan kisajátítása jogalapjának vitatása esetén, és a jogalap tárgyában hozott közbenső ítélet - az e) pont eb) alpontja esetében az ítélet - jogerőre emelkedéséig terjedő időre lehet elrendelni; c) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania; d) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő; e) a kisajátítás jogalapjának vitatása esetén a bíróságnak a jogalap tekintetében 2 hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha ea) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő 1 hónapon belül kell meghozni, eb) a per ezen határidőn belül befejezhető. (2) Ha a közigazgatási perben a bíróság a keresetlevél halasztó hatályát elrendeli, az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásokban (ingatlan-nyilvántartási eljárás, építésügyi eljárás) az eljáró szerv köteles az eljárását a közbenső ítélet jogerőre emelkedéséig - az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti esetben a per jogerős befejezéséig - felfüggeszteni. Ha az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásban már jogerős határozatot hoztak, a halasztó hatályt elrendelő végzés hatálya annak végrehajtására is kiterjed. A bíróság a végzését az ingatlanügyi hatóságnak, illetve az építésügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.” 104. § A Kstv. a) 31. §-ában a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, b) 32. § (3) bekezdésében az „egyéb határozataival” szövegrész helyébe az „egyéb eljárásokban hozott döntéseivel” szöveg, c) 32/A. § (1) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a „döntéssel szemben indított közigazgatási perre” szöveg, d) 32/A. § (3) bekezdés a), b), c), d) és e) pontjában a „kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata esetében” szövegrész helyébe a „döntés esetében” szöveg,
e) A 32/A. § (3) bekezdés b) pontban a „Kecskeméti” szövegrész helyébe „Budapest Környéki” szöveg, c) pontban a „Szombathelyi” szövegrész helyébe „Győri” szövegrész, e) pontban a „Kaposvári” szövegrész helyébe „Pécsi” szöveg,h) 32/A. § (4) bekezdésében a „határozat végrehajtásának felfüggesztésére” szövegrész helyébe a „halasztó hatály elrendelésére” szöveg, f) 37/C. § (9) bekezdésében a „végzés bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a „végzéssel szemben indított közigazgatási perre” szöveg, az „elleni bírósági felülvizsgálatra” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perre” szöveg, g) 38. § (5) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata során a végrehajtás felfüggesztésének” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per során a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének” szöveg, h) 40/A. § (5) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatot” szövegrész helyébe a „közigazgatási pert” szöveg, i) 40/G. §-ában a „bírósági felülvizsgálati eljárásában” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per során” szöveg lép. 105. § (1)Hatályát veszti a Kstv. 32. § (3) bekezdése. (2)Hatályát veszti a Kstv. 32/A. § (2) bekezdésében az „és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával” szövegrész. 63. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása 106. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 30/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság döntése szerint a határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.” 64. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 107. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 169. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.” 108. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 165. §-a. 65. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása 109. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a) 15. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata iránt” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, b) 16. § (1) bekezdésében az „annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben megtámadták” szöveg lép. 66. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása 110. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § (1) A pályázat érvénytelenségét megállapító vagy a pályázatot a kezdeményezés ellenére érvényesnek nyilvánító határozat a) ha a határozatot közigazgatási eljárás keretében hozták, az erre irányadó törvényi rendelkezések szerint, b) b egyéb esetben a pályázati eljárásban igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően közigazgatási perben megtámadható. (2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem benyújtására az érvénytelenség megállapítását kezdeményező, az összeférhetetlenséggel érintett pályázó, valamint az jogosult, akit erre jogszabály feljogosít. (3) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
67. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 111. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 129/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „129/A. § (1) Közigazgatási perben a Hivatalnak a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján a földgázellátási üzemzavar vagy válsághelyzet esetén, valamint a tanúsítási eljárásban hozott határozatát a bíróság nem változtathatja meg. (2) A közigazgatási perben a keresetlevél halasztó hatályának elrendelésének nincs helye, ha a Hivatal határozata a) végső menedékes kijelölési eljárásában az engedélyes jogait korlátozza, vagy annak engedélyét visszavonja, továbbá, ha végső menedékest jelöl ki, b) más engedélyes kijelölése érdekében a korábbi engedélyes vagy az eszköz tulajdonosának jogait, kötelezettségeit korlátozza.” 112. § A Get. a) 119/A. § (3) bekezdés c) pontjában a „határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy a Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő” szövegrész helyébe a „határozat vonatkozásában a közigazgatási bíróság a keresetet elutasította, vagy a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő” szöveg b) 146/B. § (2) bekezdésében az „első- és másodfokú bírósági” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg, c) 146/M. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg lép. 68. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása 113. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A bíróság az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogsértő közigazgatási cselekményét nem változtathatja meg.” 114. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában az „írásbeli szerződéssel” szövegrész helyébe az „írásbeli közigazgatási szerződéssel” szöveg lép. 69. A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény módosítása 115. § A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.”
70. A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosítása 116. § Hatályát veszti a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 13/K. § (3) és (4) bekezdése. 71. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása 117. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.” (2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 12. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kérelem elbírálására a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult. A kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül kell a bíróságnál benyújtani. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.” 118. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
a) 12. § (1) bekezdésében a „bírói felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni jogorvoslatra” szöveg, b) 12. § (6) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtás felfüggesztésének” szövegrész helyébe a „az azonnali jogvédelem biztosításának” szöveg, c) 12. § (6) bekezdés c) pontjában „az (5) bekezdésben foglalt esetben” szövegrész helyébe az „a határozat bíróság általi megváltoztatása esetén” szöveg lép. 119. § Hatályát veszti a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 12. § (3)–(5) bekezdése. 72. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása 120. § (1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPB. tv.) 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A miniszter a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztési és a kiterjesztés visszavonására irányuló eljárásában hatóságként jár el. A miniszter határozatát az érintett érdekképviselet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet hiányában az az érintett munkáltató támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg.” (2) Az ÁPB. tv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az ÁRMB határozatát az az ágazati érdekképviselet támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti.” 121. § Hatályát veszti az ÁPB tv. 21. § (5) bekezdés d) pontja. 73. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 122. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megismerési engedély megtagadása esetén az érintett a határozatot közigazgatási perben megtámadhatja. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a minősítőt a megismerési engedély kiadására kötelezi. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. A felperes, a felperes oldalán érdekeltként részt vevő személy és ezek képviselője a minősített adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.” 74. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 123. § 75. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. § (7) bekezdésében a „felülvizsgálata iránt bírósági eljárás” szövegrész helyébe az „ellen közigazgatási per” szöveg lép. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása 124. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben közigazgatási jogvitának van helye.” 76. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 125. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 15. alcíme helyébe a következő alcím lép: „15. A önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás 46. § Az önkormányzati tanács eljárására a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénynek az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.” 126. § Hatályát veszti a Bszi. 16. alcíme.
77. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása 127. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a) 14. § (9) bekezdésében az „A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.” szövegrész és b) 92/B. § (5) bekezdésében az „A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.” szövegrész. 78. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 128. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá - a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével - az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.” (2) Az Nkt. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.” (3) Az Nkt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadható. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.” (4) Az Nkt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntést a sérelmet szenvedett fél és az, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik közigazgatási perben megtámadhatja. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadásra biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A
keresetlevelet a bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó esetében a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál kell benyújtani.” (5) Az Nkt. 63/K. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az oktatásért felelős miniszter a Kar működésének törvényessége és az Alapszabálynak megfelelő működés biztosítása érdekében felhívja a Kart a törvényes működés helyreállítására vagy egyéb intézkedés megtételére.” (6) Az Nkt. 99/H. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) Ha a felek között a (3) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, az oktatásért felelős miniszter 2016. december 20. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (5) A (4) bekezdés szerinti közigazgatási határozat közigazgatási perben megtámadható. (6) A perben azonnali jogvédelemnek nincs helye.” 129. § Az Nkt. a) 40. § (3) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság” szöveg, b) 63/J. § (12) bekezdésében a „munkahely székhelye szerint illetékes bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz” szöveg, c) a 99/H. § (7) bekezdésében a „határozattal szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de” szövegrész helyébe a „per során” szöveg lép. 130. § Hatályát veszti az Nkt. a) 39. § (4) bekezdése, b) 40. § (4) bekezdése, c) 63/K. § (4) bekezdése. 79. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása 131. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 5. alcíme a következő 16/C. §-sal egészül ki:
„16/C. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos ügyekben a keresetlevelet a másodfokon eljárt rehabilitációs hatóságnál kell benyújtani.” 132. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 8. § (2) bekezdésében a „megállapodást” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésnek minősülő megállapodást” szöveg lép. 133. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 18. § (2) bekezdésében az „ , a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének” szövegrész. 80. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 134. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A kincstár (3) bekezdés szerinti határozatát megtámadó keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani.” (2) Az Áht. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „60. § Ha a kincstár a felülvizsgálat során az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, az Ákr. VII. fejezet szerinti eljárásban megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét. A határozatot megtámadó keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani.” (3) Az Áht. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A keresetlevelet a bírsággal sújtott személynek a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtania.” (4) Az Áht. 83/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatát megtámadó keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése szerint kérhető és engedélyezhető.” (5) Az Áht. 104. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A döntést megtámadó keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.
(4) A per Kp. 32. §-ában foglaltak szerinti felfüggesztésnek nincs helye.” (6) Az Áht. 108. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e § szerinti határozatát 15 napon belül lehet megtámadni. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.” 135. § Hatályát veszti az Áht. 57. § (7) bekezdése. 81. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása 136. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 31. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az Országos Etikai Bizottság (a továbbiakban: Etikai Bizottság) tagjait és elnökét az Országos Közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság tagjainak számát az Alapszabály határozza meg. Az Etikai Bizottság az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el. Feladata a másodfokú etikai eljárás lefolytatása.” (2) A Kttv. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az ügyészség a köztestületi felügyeleti per indításáról egyidejűleg értesíti a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert és az igazságügyért felelős minisztert. A bíróság az ítéletét megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek és az igazságügyért felelős miniszternek.” (3) A Kttv. 190. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(7) A közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz intézett közszolgálati panaszt legkésőbb a határidő utolsó napján megküldték. Ha a fél a közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető. (8) A (2) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt esetben a sérelmezett intézkedés, továbbá a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat hatályosulására a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs.” 137. § A Kttv. 216. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a közigazgatási államtitkár állásából való felfüggesztésével – a közigazgatási államtitkárral közölni kell. A közigazgatási államtitkár a javaslattal szemben a közléstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszterelnök elé.” 138. § (1) A Kttv. 225. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „225. § (1) A hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter mondja ki. (2) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a helyettes államtitkár állásából való felfüggesztéséve – a helyettes államtitkárral közölni kell. A helyettes államtitkár a javaslattal szemben a közléstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszter elé.” (2) A Kttv. 225/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A polgármester tisztségéből a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő végzést a polgármester annak közlésétől számított nyolc napon belül a közszolgálati jogvitára vonatkozó szabályok szerint megtámadhatja. A bíróság nyolc napon belül dönt, határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.” (3) A Kttv. 225/K. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a települési önkormányzatnál végzett közszolgálati ellenőrzés keretében a települési önkormányzat szervének határozatával okozott olyan jogszabálysértést tár fel, amelyből a polgármester közvetlen vagy közvetett anyagi előnyre tehet szert, és más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye, a jogszabálysértés megszüntetése érdekében a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.” 139. § A Kttv. a) 35. § (3) bekezdésében a „munkaügyi vitának” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogvitának” szöveg, b) 72. § (9) bekezdésében, 180. § (1) bekezdés f) pontjában és 182. § (5) bekezdés f) pontjában a „munkaügyi per” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogvita” szöveg, c) 225/I. § (2) bekezdésében és 225/K. § (2) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogvitára vonatkozó szabályok szerint bírósághoz” szöveg lép.
140. § (1) Hatályát veszti a Kttv. a) 190. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „a döntés közlésétől számított harminc napon belül” szövegrész, b) 225/K. § (8) bekezdésének az „a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre irányadó rendelkezései alkalmazásával” szövegrésze. (2) Hatályát veszti a Kttv. a)
35. § (5) bekezdése,
b)
225/K. § (4) bekezdése,
c)
238. § (5) bekezdése. 82. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 141. §
(1) Az Nftv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.” (2) Az Nftv. 58. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „58. § (1) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott határozatot közigazgatási perben támadhatja meg. (2) A keresetlevél a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással is benyújtható. E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.” (3) Az Nftv. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A keresetindítási határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.” (4) Az Nftv. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a mulasztási ítéletben megállapított mulasztást a fenntartó az ítéletben megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a bíróság a miniszter teljesítés kikényszerítése iránti kérelme alapján megállapítja, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei.” (5) Az Nftv. 71/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A miniszter által az (5) bekezdés alapján indított közigazgatási perre a köztestületi felügyeleti per szabályait kell megfelelően alkalmazni.” (6) Az Nftv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „75. § (1) A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény – a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított – önállóságát. A felsőoktatási intézmény szenátusának döntése alapján a rektor a fenntartói intézkedést – a felsőoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságának védelme érdekében – a közléstől számított harminc napon belül közigazgatási perben támadhatja meg. A határidő jogvesztő. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.” 142. § Az Nftv. a) 65. § (2) bekezdésében a „kezdeményezheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó nem tett eleget kötelezettségének” szövegrész helyébe a „mulasztási pert indíthat” szöveg, b) 71/A. § (5) bekezdésében a „bírósági eljárást kezdeményezhet” szövegrész helyébe a „közigazgatási pert indíthat” szöveg lép. 83. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása 143. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Közigazgatási perben a Hivatal közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozata vonatkozásában a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének nincs helye. (2) A Hivatal jogerős döntéseivel szemben újrafelvételi kérelemnek nincs helye.” 84. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása 144. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény IX. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép: „IX. Fejezet AZ AGRÁRKAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE
43. § (1) Az agrárkamara felett az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (2) Az ügyészség ellenőrzi, hogy az agrárkamara a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak; b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (3) Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a köztestületi felügyeleti per szabályai szerint jár el.” 145. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 34. § (3) bekezdése. 85. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása 146. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A másodfokú etikai eljárást lezáró határozatot (a továbbiakban: másodfokú határozat) az eljárás alá vont kamarai tag a másodfokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg.” 147. § A MÁOK tv. 30. § (4) bekezdésében a „Az eljárás alá vont” szövegrész helyébe az „A bíróság által el nem bírált ügyben az eljárás alá vont” szöveg lép. (4) Az eljárás alá vont kamarai tag az elévülési időn belül új eljárást kezdeményezhet, ha a) a bíróság által jogerősen el nem bírált cselekményével kapcsolatban olyan új tény vagy bizonyíték kerül elő, vagy olyan bírósági vagy egyéb határozatra hivatkozik, amelyet az eljáró etikai bizottság nem bírált el, és amely alkalmas a jogerős határozat megváltoztatására vagy b) az első- vagy másodfokú eljárás során az eljáró etikai bizottság valamely tagja kötelességét az Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon szegte meg.
148. § Hatályát veszti a MÁOK tv. a) 23. § (1) bekezdés e) pontja, b) 31. § (3) és (4) bekezdése. 86. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 149. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Hatóság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat elleni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Hatósághoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.” 150. § Hatályát veszti a Postatv. a)
65. § (8)–(11) bekezdése és
b)
72. § (2)–(3) bekezdése. 87. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása 151. §
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 186. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdéstől eltérően a Honvédség kártérítési felelőssége tárgyában hozott másodfokú határozat ellen benyújtott keresetben a per alpereseként a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni.” 152. § A Hjt. 222. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „222. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás ideje alatt is az e törvényben foglaltak szerint gyakorolhatja a jogorvoslati jogát. (2) A munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényét a rendelkezésre állás időszakában is a honvédségi szervezet székhelye szerint illetékes közigazgatási ügyekben eljáró bíróságon érvényesítheti.”
153. § A Hjt. a) 186. § (1) bekezdésében és 187. § (2) bekezdésében a „bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz” szöveg, b)
186. (4) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
c) 189. § (1) bekezdésében a „hatályon kívül helyezi” szövegrész helyébe a „megsemmisíti” szöveg lép. 154. § (1) Hatályát veszti a Hjt. 7. § (9) bekezdésében a „ vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Hjt. 8. § (6) bekezdése. 88. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása 155. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 13. alcíme a következő 34/B. §-sal egészül ki: „34/B. § A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.” 89. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása 156. § Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény a) 51. § (4) bekezdése és b) 30. alcíme. 90. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása 157. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:548. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg lép. 91. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása 158. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 19. alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki: „62/A. § A halgazdálkodási vagy halvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek halasztó hatálya van.” 92. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása 159. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A bíróság elsőfokú ítélete ellen – kivéve a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványa ellen indított közigazgatási perben hozott elsőfokú ítéletet – fellebbezésnek van helye.” (2) A Földforgalmi törvény 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A bíróság elsőfokú ítélete ellen – kivéve a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványa ellen indított közigazgatási perben hozott elsőfokú ítéletet – fellebbezésnek van helye.” 93. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 160. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „55. § Ha az MNB a megtámadott határozat végrehajtását felfüggeszti vagy a bíróság a halasztó hatályt elrendeli, de ennek ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.” (2) Az Mnbtv. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (4) Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig, illetve a bírósági eljárás – ideértve annak perorvoslati szakaszait is – befejezéséig kezelheti.” (3) Az Mnbtv. 90. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az MNB a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,) „c) ha az MNB döntését közigazgatási perben megtámadták vagy az MNB büntetőeljárást kezdeményez, akkor – ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek – a bírósági eljárás jogerős befejezéséig” (kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti). (4) Az Mnbtv. 90/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor.” (5) Az Mnbtv. 90/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat” 161. § Az Mnbtv. 176. § (7) bekezdésében a „döntéssel szemben bírósági felülvizsgálati eljárás megindítására irányuló” szövegrész helyébe a „döntést megtámadó” szöveg lép. 162. § Hatályát veszti az Mnbtv. 52. § (3) bekezdése. 94. A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 163. § A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/D. § helyébe a következő rendelkezés lép: „103/D. § A képviselő-testület határozata ellen indított közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.” 164. § Hatályát veszti a Fétv. 39. §-a.
95. Az egyes fizetési szolgáltatókról 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása 165. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.” 96. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 166. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 170. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő törvényes képviseletében a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozatot és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.” 167. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 169. § (2) bekezdése. 97. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása 168. § (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Reklámadótv.) 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik. A határozatot támadó közigazgatási perben kizárólag okirati bizonyításnak van helye.” (2) A Reklámadótv. 7/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság (1)-(2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a közléssel véglegessé válik és végrehajtható.” (3) A Reklámadótv. 7/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely a közléssel végelegessé válik és végrehajtható.” 169. § A Reklámadótv. 7/E. § (2) bekezdésében az „ellene bírósági felülvizsgálatnak nincs helye” szövegrész helyébe a „ellene közigazgatási per nem indítható” szöveg lép. 98. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása 170. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdésben meghatározott határozat megtámadására a szanálást elrendelő határozat megtámadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XIII. fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.” (2) A Szantv. 93. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is megtámadhatja a szanálási biztost kirendelő határozatot és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozatot, az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására meghatalmazást adhat.” (3) A Szantv. 58. alcíme helyébe a következő alcím lép: „58. Közigazgatási per 116. § (1) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések megtámadása esetén a)
a keresetlevelet a döntés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani,
b)
az MNB a keresetlevelet 5 napon belül továbbítja a bírósághoz,
c) a védiratnak tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét,
d) a bíróság a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, illetve ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el, ha ca) azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és cb) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését, e)
nincs helye keresetváltoztatásnak, és igazolási kérelem előterjesztésének,
f) tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni, g) a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli, és h) a bíróságnak a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül gondoskodnia kell a határozat írásba foglalásáról és közléséről. (2) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozattal kapcsolatos perben a) egyesbíró elé utalásnak, b) megváltoztatásának nincs helye, c) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül nincs helye megváltoztatásnak: a) a szanálási eljárást megszüntető határozat [21. §], b) az ideiglenes értékelést jóváhagyó határozat [25. § (3) bekezdés], c) az utólagos, végleges értékelést jóváhagyó határozat [26. §], d) a vagyonértékesítés vagy az eszközelkülönítés keretében átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek visszaruházását elrendelő határozat [38. és 55. §], e) a hitelezői feltőkésítés alkalmazhatóságához szükséges feltételek biztosítását elrendelő határozat [59-61. §, 69-70. §, 72-73. §], f) a reorganizációs tervet jóváhagyó határozat [71. § (6) bekezdés], g) a szolgáltatás vagy létesítmény biztosítását előíró határozat [86. §], h) az egyes szerződéses feltételeknek a szanálás során történő kizárásáról hozott határozat [88. §], i) az egyes kötelezettségek felfüggesztéséről hozott határozat [89. §],
j) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozásáról hozott határozat [90. §], k) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztéséről hozott határozat [91. §], és l) a szanálási biztos kirendeléséről hozott határozat [93. §]. 117. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB, valamint a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ban meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok esetén a bíróság azonnali jogvédelmet akkor biztosíthat, ha a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és b) b) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését. 118. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának vagy a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok megsemmisítése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a megsemmisített határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.” 171. § A Szantv. a) 22. § (4) bekezdésében a „A bíráló bizottság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a pályázó a döntés bírósági felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől kérheti.” szövegrész helyébe a „A bíráló bizottság döntése közigazgatási perben megtámadható.” szöveg, b) 79. § (2) bekezdés b) pontjában a „bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „perben hozott jogerős ítélet” szöveg lép. 99. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása 172. §
(1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 181. § (6)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A felszámolás megindításának kezdeményezéséről szóló, a (2) bekezdésben meghatározott döntést közigazgatási perben megtámadhatja bármely személy, aki a 183. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási szerződésből eredő követelés jogosultja. (7) A felszámolás megindításának kezdeményezéséről szóló, a (2) bekezdésben meghatározott döntést közigazgatási perben megtámadhatja bármely személy, aki a 183. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási szerződésből eredő követelés jogosultja. (8) A közigazgatási pert fel kell függeszteni, ha a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés tárgyában már közigazgatási per van folyamatban. (9) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő kezdőnapja a hitelezők esetén a felszámolás megindításának a kezdeményezéséről szóló döntés esetén a közzététel napja.” (2) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 297. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot, a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről szóló - a 181. § (2) bekezdésében meghatározott - döntést és a Felügyelet által a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben hozott, jogot vagy kötelezettséget tartalmazó határozatot megtámadja.” 173. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény a) 108/A. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg, b) 138. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg, c) 145. § (4) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg, d) 181. § (6) bekezdésének záró részében a „kezdeményezheti a Felügyeleti döntés bírósági felülvizsgálatát” szövegrész helyébe a „közigazgatási pert indíthat” szöveg, e) 181. § (9) bekezdésében a „előterjesztésére a Pp. 330. § (2) bekezdésében meghatározott határidő az irányadó azzal, hogy a” ” szövegrész helyébe az „előterjesztése esetén a keresetlevél benyújtására meghatározott”” szöveg, f) 297. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatát” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási pert” szöveg,
g) 297. § (4) bekezdésében a „kezdeményezés tekintetében a Pp. 327. § (1) bekezdés alkalmazásában ügyfélnek tekintendő, a bírósági felülvizsgálat során” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg lép. 100. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása 174. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ha szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény vonatkozásában a keresetlevél benyújtása előtt ideiglenes intézkedés iránti igényt terjesztenek elő, az elévülés határidejébe nem számít be az ideiglenes intézkedés meghozatalára irányuló kérelem bírósági előterjesztésétől a kérelem elutasítása esetén a kérelem elbírálásáig terjedő időtartam.” 175. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 225. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések esetében a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül, az intézkedéssel szemben lehet. A keresetet a 270. § (3) bekezdésének alkalmazásával a rendvédelmi szerv szervezeti egysége ellen kell benyújtani.” (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.” (3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 257. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.” (4) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 307. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészég a keresetindításról egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert. A bíróság ítéletét a rendészetért felelős miniszternek megküldi.” 176. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a) 11. § (6) bekezdésében az „a kereset megegyezéssel történő módosítása” szövegrész helyébe az „a keresetváltoztatás” szöveg, b) 32. § (5) bekezdésében a „munkaügyi pert” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogvitát” szöveg, c) 257. § (5) bekezdésében az „a bírósághoz keresetet lehet benyújtani” szövegrész helyébe a „bírósághoz lehet fordulni” szöveg, d) 307. § (1) bekezdésében a „munkaügyi vitának, vagy egyébként bírósági” szövegrész helyébe a „szolgálati viszonyból származó jogvitának, közszolgálati jogvitának” szöveg lép. 177. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a) 32. § (3) bekezdésében az „a kézbesítéstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül” szövegrész, b) 214. § (1) bekezdésében az „és képviselője” szövegrész, c) 270. § (1) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész. 178. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a) 214. § (2) bekezdése, b) 270. § (4) bekezdése, c) 307. § (3) bekezdése, 101. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása 179. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § A közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárásában hozott döntésével szemben perindításra az az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél jogosult, aki a közlekedési hatóság eljárásában részt vett.” 180. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A vasúti igazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt végzése 15 napon belül közigazgatási perben megtámadható, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.” 102. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása 181. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt folyó) „c) polgári peres vagy nemperes eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,” (jár el.) 182. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény. 2. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt folyó) „e) közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként” (jár el.) 103. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása 183. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény
a) 66. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által ” szövegrész helyébe a „Közigazgatási perben” szöveg, b) 66. § (3) bekezdés b) pontjában a „rendes és rendkívüli jogorvoslati” szövegrész helyébe a „perorvoslati” szöveg, c) 94. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedik, az ellen kizárólag bírósági jogorvoslatnak van helye” szövegrész helyébe a „véglegessé válik, ellene kizárólag közigazgatási per indításának van helye” szöveg lép. 104. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása 184. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A minőségbiztosítási bizottság elnökének (4) bekezdés szerinti végzését az igazságügyi szakértő közigazgatási perben megtámadhatja.” (2) A Szaktv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § Ha az alkalmatlan minősítést tartalmazó értékelést kapott igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatát közigazgatási perben megtámadja, erről a Kamara a keresetlevél továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.” (3) A Szaktv. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A küldöttek legalább egyharmada a küldöttgyűlés által meghozott határozatot közigazgatási perben támadhatja meg. A Kamara a keresetlevél továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.” (4) A Szaktv. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés c), e), g) és n) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagok legalább egynegyede jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti, hogy az elnökség határozatát vagy szabályzatát a küldöttgyűlés tárgyalja meg. A küldöttgyűlés az elnökség határozatának vagy szabályzatának vizsgálatát követően legalább kétharmados többséggel az elnökség határozatát vagy szabályzatát hatályon kívül helyezheti és az elnökséget új határozat vagy szabályzat meghozatalára utasíthatja. Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a tagok részére a feladat jellegétől függő megfelelő jogorvoslat áll rendelkezésére.” (5) A Szaktv. 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A kizárási indítvány elutasító végzést a Kamara elnöke vagy az eljárás alá vont igazságügyi szakértő közigazgatási perben támadhatja meg.”
(6) A Szaktv. 109. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet az (1) bekezdés alapján elutasító végzés ellen a kezdeményező közigazgatási pert indíthat a végzésközlésétől számított tizenöt napon belül.” (7) A Szaktv. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult.” (8) A Szaktv. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „126. § (1) A fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen a)
a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője,
b)
a kezdeményező vagy
c)
a Kamara elnöke
keresetlevelet nyújthat be. (2) A keresetlevél benyújtásáról a Kamara a továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot. (3) E § alkalmazásában érdemi határozatnak minősül a fegyelmi tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó, az eljárást megszüntető, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapító vagy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmentő határozata. Az eljárás során hozott egyéb határozat és végzés – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.” 185. § A Szaktv. a) 2. § 1. és 9. pontjában az „a polgári perrendtartásról” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a közigazgatási perrendtartásról” szöveg, b) 19. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „végzést” szöveg, c) 69. § (5) bekezdésében az „határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró” szöveg, d) 74. § (2) bekezdésben a „kérelem” szövegrész helyébe a „keresetlevél” szöveg, e) 109. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szöveg lép. 186. §
Hatályát veszti a Szaktv. a) 19. § (6) bekezdése, b) 74. § (3) bekezdése, c) 76. § (4) bekezdése, d) 100. § (7) bekezdése, e) 109. § (4) bekezdése, f) 134. § (5) bekezdése, g) 135. § (3) és (4) bekezdése, h) 136. § (3) és (4) bekezdése i) 137. §-a, j) 78. alcíme. 105. A Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII törvény módosítása 187. § A Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Hs.) 7. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Törvényességi felügyelet 13. § (1) A Honvédelmi Sportszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján az ügyészség látja el. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (2) Ha a miniszter jogsértést állapít meg, megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett köztestületi szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A köztestületi szerv, tisztségviselő köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.” 106. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása 188. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 8. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba egyúttal a Kp. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(5) A törvényszék másodfokon három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. (6) A Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha az ügy jellege ezt indokolja, az öt hivatásos bíróból álló tanács legfeljebb két tagja olyan hivatásos bíró lehet, aki közigazgatási ügyben eljáró bírónak nincs kijelölve.” (2) A Kp. 119. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről. A Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt.” (3) A Kp. 121. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt elsőfokú vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria ítéletében a jogerős határozatot szükség esetén a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatállyal helyezi hatályon kívül és a közigazgatási szervet kötelezi új eljárás lefolytatására.” (4) A Kp. 131. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(7) A fizetési meghagyásos eljárással indult marasztalási perben a bíróság a polgári perrendtartás fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.” (5) A Kp. 151. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve kép hatályba: „(5) E fejezet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság jogerős határozatában foglalt kötelezés bírósági végrehajtási eljárásban nem kényszeríthető ki.” 189. § A Kp a) 4. § (7) bekezdés 2. pontja a „az a szerződés” szövegrész helyett az „a magyar közigazgatási szervek között közfeladat ellátására kötött szerződés, továbbá az a szerződés” szöveggel,
b) 13. § (2) bekezdés c) pontja a „közigazgatási” szövegrész helyett a „területi államigazgatási” szöveggel, c) 17. § b) pontja a „felügyeletet” szövegrész helyett a „felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést” szöveggel, d) 39. § (1) bekezdése a „tudomásszerzéstől” szövegrész helyett a „tudomásszerzéstől számított harminc napon belül” szöveggel, e)
121. § (2) bekezdése az „ítéletet” szövegrész helyett a „határozatot” szöveggel,
f) 136. § (1) bekezdése a „felügyeletet” szövegrész helyett a „felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést” szöveggel, g) 137. § b) pontja a „tevékenységét” szövegrész helyett a „tevékenységét a jogszerűség helyreállításáig” szöveggel” szöveggel, h) 153. § (1) bekezdésének nyitó szövege a „mellett” szövegrész helyett a „mellett végzéssel” szöveggel lép hatályba. 190. § Nem lép hatályba a Kp. 57. § (2) bekezdés e) pontja.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS RÉSZLETES INDOKOLÁS Indokolás a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításához A pályaalkalmassági vizsgálatok tárgyában lefolytatott hatósági eljárások eredményeként hozott döntések esetén indokolt, hogy a bíróság a közigazgatási döntést ne változtathassa meg, figyelemmel egyrészt arra, hogy a hatósági döntések az ügyfél – eljárás során lefolytatott – vizsgálati eredményei alapján kerülnek meghozatalra, azok a bírósági eljárásban nem megismételhetőek, nem reprodukálhatóak. Másrészt az ezen eljárások során lefolytatott vizsgálatok olyan speciális műszerekkel, módszerekkel történnek, amelyekkel a bírósági eljárás során kirendelt szakértők nem biztos, hogy rendelkeznek. Ebből következően indokolt a pályaalkalmassági vizsgálati döntések tekintetében a megváltoztatási jogkör kizárása az ágazati törvényben. Indokolás a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításához A sztrájkról szóló törvény eltérő ágazati szabályokat állapít meg, amelyeket a Kp. alapján lehetséges és szükséges is fenntartani, tekintettel a bírósági eljárás specialitására, különös indokoltságára. A sztrájkjog Alaptörvényben biztosított jog, az eljárás gyorsítása/egyszerűsítése indokolt, e nélkül kiüresedne a sztrájkhoz való jog. Ennek érdekében szükséges a részletes rendelkezések között az eljáró bírói fórum pontos megjelölése annak rögzítésével, hogy a közigazgatási és munkaügyi ügyben eljáró bíróság a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása tárgyában – mint munkaügyi ügyben eljáró bíróság – a munkaügyi perekre vonatkozó szabályok szerint, nemperes eljárásban dönt. Indokolás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához 2018. január 1-jén hatályba lép a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.). Az ún. közigazgatási perek újrakodifikált szabályaival való összhang megteremtése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) vonatkozó rendelkezéseit a Kp. rendelkezéseihez, terminológiájához kell igazítani. Miután a közigazgatási perek már nem a különleges polgári eljárások körébe tartoznak, hanem egy önálló bírósági eljárástípusként jelennek meg, az Itv. is önálló alcím alatt szabályozza a közigazgatási bírósági eljárások illetékére vonatkozó specifikus szabályokat. Indokolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításához A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 90. § (3) bekezdés c) pontja alapján a bíróság nem változtathatja meg a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási cselekményt, ennek megismétlése szükségtelen. Indokolás az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosításához
A Kp. hatályba lépése miatt szükséges terminológiai módosítás. Indokolás a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításához A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) hatálybalépésével szükségtelenné vált rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza. Indokolás a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításához A Kp. szerint a keresetlevélnek nincs halasztó hatálya a közigazgatási cselekmény hatályosulására, e főszabálytól azonban az ágazati jogszabály eltérhet. Erre tekintettel a Javaslat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó ügyekben kimondja, hogy a keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntést a hatóság azonnal végrehajthatónak nyilvánította. Indokolás a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításához A Kp. hatályba lépésével kapcsolatosan szükséges terminológia módosításokat, illetve a Kpból következő rendelkezések elhagyását tartalmazza a javaslat. A „Közigazgatási per” alcímben megtartásra kerültek a nem perjogi, illetve a Kp-ból nem következő szabályok. Mivel nem hatósági döntésről van szó, ezért a perindítást külön nevesíteni kell. Indokolás a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításához A Kp. XXIV. fejezete köztestületi felügyeleti perként új pertípust vezet be, a bíróság eljárására vonatkozó szabályok ezért hatályon kívül helyezhetőek. Indokolás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításához A Kp-ból következő rendelkezéseket helyezi a javaslat hatályon kívül. Indokolás a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükségtelenné vált rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza. Indokolás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításához A jelentős földrajzi távolságra tekintettel indokolt a külképviseleten előterjesztett személyazonosító igazolvány kiadása iránti ügyben a keresetlevél benyújtására 30 napnál hosszabb időtartamot biztosítani. Indokolás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításához
A Kp. által használt terminológiával való összhang megteremtése érdekében szükséges, továbbá a Kp. hatálybalépésével szükségtelenné vált rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza a javaslat. Indokolás a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításához A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2018. január 1-jétől a jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény helyébe lép. A Kp. új szabályozási rendszert vezet be a megváltoztatási jogkörre vonatkozóan. A bányafelügyeleti eljárás sajátossága, hogy az egyes kérdések eldöntése speciális szaktudást igényel. A szakkérdések eldöntése a megváltoztatási jogkör kizárásával továbbra is a hatáskörrel és a feladathoz előírt képesítési követelményekkel rendelkező szakembereket biztosító hatóságnál marad. A kizárólagos illetékességgel a speciális eljárást és szaktudást igénylő ügyek egységes kezelése biztosítható. A Kp. használja az „érdekelt” fogalmát, egyértelműsítés miatti szövegpontosítás. Az új eljárásjoghoz történő igazítás érdekében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) szövegcserés módosítása indokolt. Indokolás a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével összefüggően szükséges terminológiai módosítások kerültek átvezetésre, a „bírósági felülvizsgálat” kifejezés szövegcseréje „közigazgatási per”-re. Indokolás a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításához A törvényességi felügyeleti szabályokat a Kp. tartalmazza, ezért az ágazati törvényekből az ilyen jellegű szabályozás hatályon kívül helyezése szükséges. Indokolás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításához. A Kp. fenntartja a korábbi szabályozást annak tekintetében, hogy főszabályként a benyújtott keresetlevélnek nincs a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya, így az ágazati joganyagokban szükséges arról rendelkezni, ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. Indokolás a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításához A Kp. fenntartja a korábbi szabályozást annak tekintetében, hogy főszabályként a benyújtott keresetlevélnek nincs a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya, így az ágazati joganyagokban csak arról szükséges rendelkezni, ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A halasztó hatály hiányát kimondó rendelkezések a felesleges ismétlés elkerülése érdekében hatályon kívül helyezendők, így szükséges „ a bírság kiszabásáról szóló határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatnak a bírság megfizetésére nincs halasztó hatálya” szövegrész hatályon kívül helyezése.
Továbbá a Kp. által használt terminológiával való összhang megteremtése érdekében szükséges. Indokolás a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításához A Kp. hatályba lépésével összefüggő terminológiai módosítás, továbbá a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységébe a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok eljárása is beleértendő. Indokolás a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításához A „bírósági felülvizsgálat” kifejezés helyett a „közigazgatási per” kifejezést kell használni a Kp. hatályba lépésétől. A Kp. tartalmazza a bíróság döntésére vonatkozó szabályokat, ezért e rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges. Indokolás az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításához Azonnali jogvédelem keretében történő halasztó hatály elrendelésének kizárása az atomenergetikai ügyekben indokolt. A perindítással kapcsolatban a javaslat tartalmazza, hogy az OAH által lefolytatott eljárásban hozott közigazgatási határozat ellen csak az indíthat pert, aki az Atv. szerint ügyfél lehet. Az eljárás gyorsítását szolgálja, hogy szakhatóság alpereskénti perbe vonására kizárolag a védiratban tehető indítvány. Az alcímhez kapcsolódó hatályon kívül helyezés azért szükséges, mert a Kp. az soron kívüli eljárás szabályozását a kérelem, illetve az ügyleosztás keretében engedi meg. Indokolás a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításához A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása a Kp.-val való összhang megteremtése érdekében. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény A módosítást a Kp. hatálybalépése miatt szükséges terminológiai változtatások indokolják. Indokolás a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításához. A módosítást a Kp. hatálybalépése miatt szükséges terminológiai változtatások indokolják. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása Az elnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat szükséges összhangba hozni a közigazgatási perek új szabályaival. Számos rendelkezést szükséges a Kp. részletesebb szabályozására tekintettel hatályon kívül helyezni, a felesleges ismétlések elkerülése érdekében, illetve a megmaradó
szabályok szóhasználatát a Kp. terminológiájához igazítani. Mivel a helyszíni kutatás, mint eljárási cselekmény engedélyezésére és a védekezés céljából készült iratként való minősítés vitatására szolgáló eljárások általánosan szabályozásra kerülnek közigazgatási nemperes eljárásokként a 2005. évi XVII. törvény módosításával, a részletes eljárási szabályokat a Tpvt. a továbbiakban nem kell, hogy tartalmazza. Indokolás a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításához A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. Indokolás az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosításához A módosítást a Kp. hatálybalépése miatt szükséges terminológiai változtatások indokolják, továbbá a módosítás a Kp. hatálybalépésével szükségtelenné vált rendelkezéseket is hatályon kívül helyezi. Indokolás az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosításához A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) hatálybalépésével szükségtelenné vált rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza. Indokolás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításához A módosítást a Kp. hatálybalépése miatt szükséges terminológiai változtatások indokolják. Indokolás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításához A javaslat egyrészt beépíti a közigazgatási perben megtámadható fordulatot a hatósági döntés felülvizsgálatára történő utalás helyett, másrészt a keresetlevél benyújtása tekintetében továbbra is fenntartja az általános szabályok szerinti harminc napos határidőnél rövidebb határidő előírására vonatkozó rendelkezést az eddigi bevált gyakorlatnak megfelelően. A településrendezési szerződés közigazgatási szerződéssé minősítése egyértelműsíti, hogy ezen szerződéssel kapcsolatos jogviták a Kp. 4. §-a alapján közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartoznak. Indokolás a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításához Indokolt a módosítással érintett megállapodás hatósági szerződéssé minősítése.
Indokolás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításához A Kp. szerint a pert többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv ellen kell indítani, ha törvény nem tér el ettől. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó többfokú közigazgatási eljárások esetén indokolt a Kp. szabályától való eltérés és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességének megállapítása arra az esetre, ha az ügyben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, illetve többfokú közigazgatási eljárás esetén az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv országos illetékességgel jár el. Indokolás a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításához A Kp. főszabály szerint biztosítja a bíróság megváltoztatási jogkörét, ezért szükséges az erre utaló rendelkezések törlése az ágazati törvényből, a megismételt szabályozás elkerülése érdekében. Indokolás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításához. Nem támogatható, hogy a bíróság döntsön végső soron a közigazgatási ügyekben. A jelenlegi szabályozási szisztémában a bíróság a hatóság döntését géntechnológiai ügyekben nem változtathatta meg, melynek a gyakorlata már bevált. Álláspontunk szerint, ahogy az eljáró hatóságok dolgozói részéről is szükséges a kellő szakértelem a döntés meghozatalához, ugyanígy igaz ez a bírósági szakaszban is. A géntechnológiai engedélyezési eljárásokban döntő szerepe van a technológiának, annak nem megfelelő alkalmazása, vagy nem megfelelő rendszerben való kezelése visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a külvilágban. Ennek a megítélése pedig egy hosszabb folyamat, melyet a bíró, illetve esetleg az ügyben kirendelt szakértő egy egyszeri döntéssel nem pótolhat. A közigazgatási cselekmény bíróság által történő megváltoztatásának kizárása a Kp. 90. § (3) bekezdés d) pontjában szereplő felhatalmazáson alapul. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket.
Indokolás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításához Tekintettel arra, hogy a Kp. rendelkezései értelmében soron kívüli eljárást csak az ügyfél a keresetlevelében vagy a hatóság a védiratában kérheti, a rendelkezés hatályon kívül helyezése vált szükségessé. A speciális perindítási jogosultságot a javaslat nem módosítja, csupán a Kp. terminológiájához igazítja azt, illetve a Kp-ból következő képviseleti szabályok is kikerülnek. Indokolás a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosításához A Kp. lehetővé teszi a bírósági közvetítést a közigazgatási bírósági eljárásokban is. Szükségessé válik ezért egy új bekezdés megalkotása arra nézve, hogy a közigazgatási bírósági eljárásban a bíró a bírósági közvetítést elrendelő végzését küldje meg bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak. Erre azért van szükség, mert a Kp. szerint a közigazgatási bírósági eljárásban – más peres vagy nemperes bírósági eljárásoktól eltérően – a felek nem kérelmezik a bírósági közvetítést, hanem hozzájárulásukat adják annak elrendeléséhez. Így míg más bírósági eljárásokban a felek a közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő kérelmüket, addig közigazgatási bírósági eljárás esetén rendelkezni szükséges arról, hogy az elrendelő végzést a bíró küldje meg a közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak. A törvény céljánál a polgári jogviták mellett a közigazgatási jogvitákat is nevesíteni szükséges, valamint a bírósági közvetítés bíróság illetékességi területe és a polgári perrendtartás szerinti illetékességi szabályai alóli kivétel mellett, ki kell mondani, hogy a közigazgatási perrendtartás szerinti illetékességi szabályok sem irányadóak. A Kp. rendelkezéseire tekintettel a jogorvoslatról rendelkező alcím hatályon kívül helyezhető. Indokolás a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosításához Tekintettel arra, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) eddig nem nevesítette külön a közigazgatási pereket, mivel azokat a törvényi szabályozás logikáját követve automatikusan a polgári ágazatra irányadó szabályok szerint kezelendőként ismerte el, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) kihirdetését követően szükségesség vált a Jst. módosítása annak érdekében, hogy a közigazgatási perek egyértelműen megjelenjenek. Emellett azért is szükséges a közigazgatási perekre nevesítetten hivatkozó rendelkezések elhelyezése, mert ezáltal válik egyértelművé, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a közigazgatási perekben nyújtott szolgáltatások esetében továbbra is a polgári eljárásokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a támogatásra jogosult személyek felsorolását is ki kellett egészíteni a közigazgatási perben érintett személlyel, valamint a Kp. által bevezetett érdekelttel. A szövegcserés módosító rendelkezések a Jst-nek a hatósági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályainak fogalomhasználatát igazítja a Kp. által alkalmazott kifejezésekhez.
A hatályon kívül helyező rendelkezések az indokolatlan párhuzamos szabályozást, illetőleg a Jst. szövegének változása folytán feleslegessé vált szövegrészeket helyezik hatályon kívül. Indokolás a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításához A Kp. hatályba lépése miatt terminológiai módosításokat, illetve a Kp-ból következő rendelkezések elhagyását tartalmazza a javaslat. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szerinti módosítások átvezetéséről rendelkezik. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) meghatározza a közigazgatási perekben eljáró bíróságok körét, ennek megfelelően egységesíti a javaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) hatálya alá, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben eljárni jogosult bíróság megjelölését. A javaslat a Kp. által eltérést engedő szabály értelmében arról rendelkezik, hogy a Hivatal döntésével szemben benyújtott keresetlevélnek a döntés hatályosulására halasztó hatálya van. A javaslat továbbá a Kp. által eltérést engedő szabály értelmében a keresetindítási határidőt 15 napban jelöli meg, illetve arról rendelkezik, hogy a Hivatal döntésével szemben benyújtott keresetlevélnek a döntés hatályosulására halasztó hatálya van. Indokolás a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény módosításához A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Knp) I. fejezetének módosítása útján hatályon kívül helyezésre kerülnek azon eljárási szabályok, melyek a Kp. hatálybalépését követően peres eljárássá váló közigazgatási nemperes eljárások szabályait határozták meg. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárásának háttér szabályaként a Kp. egyszerűsített perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és meghatározza az eljárás nemperes jellegéből fakadó eltéréseket. A Knp. hatálya alatt kerül szabályozásra az eljárási cselekmény, így többek között a helyszíni kutatás előzetes bírósági engedélyezésére, valamint a védekezés céljára készült iratként való minősítésre irányuló közigazgatási nemperes eljárás. Az eljárási cselekmény előzetes engedélyezéséről a közigazgatási szerv írásbeli kérelmére, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül dönt a bíróság. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt akkor engedélyezi, ha közigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más eljárási cselekmény nem vezetne eredményre. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt részben is engedélyezheti. A bíróság a védekezés céljára irattá minősítésről a közigazgatási szerv kérelme alapján, az
érintett személy meghallgatásával a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. Ha azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a hatóság számára kiadja, ellenkező esetben a bíróság az iratot, iratrészt az érintett személynek adja ki. Indokolás a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításához A Pp. és a Kp. hatálybalépésével a törvények elnevezésének, illetve a bírósági felülvizsgálattal és a végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések és a Tszt. vonatkozó rendelkezése összhangjának megteremtése. Továbbá a Kp-ben megfelelően szabályozott rendelkezésekkel redundáns szabályozás kivezetése. Indokolás a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításához A Kp. 39. § (1) bekezdése rögzíti az általános keresetindítási határidőt, erre tekintettel a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 60. § (3) bekezdésében szükségtelen annak megismétlése. Hasonló okok miatt indokolt a 61. § (4) bekezdés módosítása is. Indokolás a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosításához Tekintettel arra, hogy a Kp. alapján a közigazgatási perben eljáró bírósági fórum elkülönítetten került megjelenítésre, szükséges az áldozatsegítő szolgálathoz forduló, a megfelelő eljárásban irányadó jogairól tájékoztatásban részesülő félnek nyújtott információknál is külön nevesíteni a közigazgatási peres eljárásokat. Indokolás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításához Az Kp. által használt terminológiával való összhang megteremtése érdekében szükséges. A perindítási jogosultság megismétlése nem szükséges az ágazati törvényben, mivel az a Kp. 4. §-ból következik. A Kp. hatályba lépésével a bíróság megváltoztatási jogköre általános döntési alternatívává válik, így szükséges az erre utaló rendelkezések hatályon kívül helyezése, a felesleges ismétlés elkerülése érdekében. A perindítás feltételhez kötése annak érdekében szükséges, hogy a peres eljárások ne eredményezhessék a műszaki engedélyek kiadásának, a nemzetgazdasági szempontból fontos beruházásoknak az elhúzódását. E feltétel nem szab korlátot az ügyfelek jogérvényesítési jogainak, abban az esetben, ha az eljáró hatóság hibájából nem volt bevonva az ügyfél a hatósági eljárásba, akkor ez a korlát nem érvényesül. Indokolás az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításához A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a
felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. Indokolás az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosításához A Kp. 13. § (1) bekezdés szerint: „Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs …”. Erre tekintettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékessége került megállapításra. A Kp. az általános mellett több különös illetékességi okot is meghatároz. Tekintettel az eljárás speciális jellegére, előfordulhat egy eljáráson belül, hogy több illetékességi ok is releváns lehet, vagy egy illetékességi ok alapján több bíróság illetékessége is megállapítható lenne. Ezért a klímavédelmi ügyek specialitására tekintettel az illetékességi szabályok egyértelműsítése és egyszerűsítése érdekében indokolt a kizárólagos illetékesség megállapítása. Indokolás a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításához A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. Indokolás a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításához A Kp. hatályba lépésével összefüggésben szükséges törvényi eltéréseket, valamint terminológia pontosításokat tartalmazza a módosítás. A Kp. hatálybalépésével nincs szükség arra, hogy az ágazati törvények külön engedélyt adjanak a halasztó hatály elrendelésének, ugyanakkor szükséges a kivételek törvényi meghatározása. A Vet. által szabályozott meghatározott ügytípusok esetében indokolt, hogy a bíróság a közigazgatási döntést ne változtathassa meg, így ezt az ágazati törvényben rögzíteni szükséges, mivel a Kp. maga ezen ügytípusok esetében nem zárja ki. Indokolás a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosításához A speciális perindítási jogosultságot a javaslat nem módosítja, csupán a Kp. terminológiájához igazítja azt, illetve a Kp-ból következő képviseleti szabályok is kikerülnek. Indokolás a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításához A „határozat” helyett a „döntés” kifejezés alkalmazásával egyértelművé válik, hogy a rendelkezés – a hatályos gyakorlatnak megfelelően – természetesen nemcsak a határozati formát öltő, vagyis a kisajátítást elrendelő vagy a kérelmet elutasító döntésre vonatkozik, hanem a jogorvoslattal elvileg megtámadható végzésekre is (pl. a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzésre).
Elhagyásra kerül az arra való utalás, hogy a bíróságnak mikor szükséges a kisajátítás határozatot hatályon kívül helyeznie és a hatóságot új eljárásra utasítania, ugyanis a bírósági döntések lehetséges esetköreit és módját – a Pp.-hez képest részben módosult tartalommal – a Kp. XVI. fejezete részletesen meghatározza. A megváltoztatási jogkör általánossá tétele miatt szükséges arról rendelkezni, hogy a bíróság mely esetben nem változtathatja meg a kisajátítási hatóság döntését. A „határozat” helyett a „döntés” kifejezés alkalmazásával egyértelművé válik, hogy a rendelkezés – a hatályos gyakorlatnak megfelelően – természetesen nemcsak a határozati formát öltő, vagyis a kisajátítást elrendelő vagy a kérelmet elutasító döntésre vonatkozik, hanem a jogorvoslattal elvileg megtámadható végzésekre is (pl. a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzésre). A módosítás a Kstv. „határozatot” említő azon rendelkezéseit nem érinti, ahol a rendelkezés értelemszerűen kizárólag az érdemi döntésre, vagyis a határozatra vonatkozik. A határozat végrehajtásának felfüggesztése helyett a Kp. az „azonnali jogvédelem” egyik eseteként a keresetlevél halasztó hatályának elrendelését teszi lehetővé [Kp. 50. § (2) bekezdés a) pont, 52. §], ezért szükséges a Kstv. érintett rendelkezéseit ehhez a fogalmi változáshoz hozzáigazítani. Továbbá a fogalmi egyértelműség érdekében a „bírósági felülvizsgálat” helyett a „döntés elleni közigazgatási perre” indokolt utalni. Mivel a Kp. alapján főszabály szerint nincs fellebbezés a bírói ítélet ellen, hanem azt a törvénynek külön ki kell mondania [Kp. 99. § (1) bekezdés], ezért szükségtelenné vált a kisajátítási határozat tárgyában hozott ítélet elleni fellebbezést kizáró rendelkezés. A Kp. a hatóságnak a keresetlevélre – a bíróság részére történő felterjesztéskor – tett nyilatkozatát védiratnak nevezi el (Kp. 42. §), ezért szövegpontosítás lenne szükséges, de mivel az erre utalás egyébként felesleges, ezért a nyilatkozatra utaló szövegrész hatályon kívül helyezése indokolt. Szükséges továbbá a Kp-tól eltérő határidők rögzítése is a Kstv-ben, valamint a Kp. új regionális illetékességi szabályai miatt szükséges a Kstv. 32/A. § (3) bekezdésében a Kp-hoz igazítani az eljáró bíróságokat. Indokolás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításához A Kp. hatályba lépésével szükségesség váló terminológiai módosítás. Indokolás a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához A speciális perindítási jogosultságot a javaslat nem módosítja, csupán a Kp. terminológiájához igazítja azt, illetve a Kp-ból következő képviseleti szabályok is kikerülnek. Indokolás az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosításához
A Kp. hatályba lépése miatt szükséges terminológiai módosítások. Indokolás a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges a terminológia Kp-hoz igazítása, illetve eltérő szabályként a keresetlevél halasztó hatályának nevesítése szükséges. Indokolás a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításához A Kp. hatályba lépésével nincs szükség arra, hogy az ágazati törvények külön engedélyt adjanak a bíróságnak a közigazgatási határozat megváltoztatására, mivel az a Kp. szabályaiból fog következni. A Get. által szabályozott meghatározott ügytípusok esetében viszont indokolt, hogy a bíróság a közigazgatási döntést ne változtathassa meg, így ezt az ágazati törvényben rögzíteni szükséges, mivel a Kp. maga ezen ügytípusok esetében nem zárja ki. A Kp. hatálybalépésével nincs szükség a végrehajtási eljárás felfüggesztése szabályozásának, ugyanakkor indokolt kimondani azt, hogy mely esetekben nem intézkedhet a bíróság „halasztó hatály elrendelése” tárgyában. A Kp. hatálybalépésével a „bírósági felülvizsgálat” helyett a „közigazgatási perben megtámadható” kifejezés használata szükséges. Indokolás az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításához A közigazgatási cselekmény bíróság által történő megváltoztatásának kizárása indokolt a Kp. 90. § (3) bekezdés d) pont által biztosított lehetőség alapján, mivel az esetek többségében (bírságoknál, fizetési kötelezettség megállapításánál) a jogkövetkezmény alkalmazása mérlegelési jogkör gyakorlásának eredménye, az eljáró hatóság gyakorlata által kialakított irányelvek mellett. Ezen felül 18. §-ban foglalt írásbeli szerződés közigazgatási szerződéssé minősítése is szükséges a Kp. hatályba lépése miatt. Indokolás a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény módosításához A Kp. hatályba lépése miatt terminológiai módosításokat, illetve a Kp-ból következő rendelkezések elhagyását tartalmazza a javaslat. Indokolás a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításához A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. Indokolás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosításához
A Kp. hatályba lépése miatt terminológiai módosításokat, illetve a Kp-ból következő rendelkezések elhagyását tartalmazza a javaslat. Indokolás az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosításához Az ágazati érdekek miatt a perindításra jogosultak meghatározása szükséges. A megváltoztatási jogkör általánossá tétele miatt a miniszter határozatának bíróság általi megváltoztathatatlanságáról az ágazati törvényben kell rendelkezni. Az ÁRMB határozata esetében a megváltoztatás lehetőségének megismétlése az ágazati törvényben szükségtelen. Az illetékességi szabályokra a Kp. 13. §-a vonatkozik, ezért a kizárólagos illetékességi rendelkezés elhagyásra került. A közigazgatási perben való megtámadás a Kp. 4. §-ból következik. Indokolás a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosításához A megismerési engedély megadásával vagy megtagadásával kapcsolatos eljárás nem közigazgatási hatósági eljárás (hiszen az engedélyt nem a hatóság, hanem a minősítő jogosult kiadni), de a megtagadás esetén jelenleg is közigazgatási per kezdeményezhető. Ezekben az esetekben tehát külön szükséges a bírói útról rendelkezni, ezért rögzíti a javaslat a közigazgatási per kezdeményezésének lehetőségét. A rendelkezés módosítását indokolja továbbá, hogy a megismerési engedély megtagadásával kapcsolatos perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét a Kp. 13. § (11) bekezdése rögzíti, ezért az ágazati jogszabályból az illetékességi szabály elhagyandó. A Pp. XX. Fejezetére való hivatkozás elhagyandó, továbbá a Kp. fogalomhasználatának megfelelően a beavatkozó személyre vonatkozó rendelkezést az érdekelt kifejezésre kell cserélni. Soron kívüliség rögzítésére ágazati jogszabályban a jövőben nincs lehetőség, ezért az erre utalás is elhagyandó. Indokolás a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével a „bírósági felülvizsgálat” helyett a „közigazgatási perben megtámadható” kifejezés használata szükséges. Indokolás a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításához A Kp. terminológiája a ,,bírósági felülvizsgálat” kifejezés helyett a ,,közigazgatási perben megtámadható” kifejezést használja, így annak átvezetése indokolt a Kat.-ban is. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben, mivel nem hatósági eljárás az ágazati törvényben kell biztosítani a Kp. hatályát. Indokolás a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosításához
A Kp. szabályozási körébe vonja az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti eljárásokat. A Bszi. erre tekintettel a jövőben csak utaló szabályt tartalmaz, mely egyértelművé teszi, hogy a Kúria önkormányzati tanácsa a Kp. szabályai szerint jár el ezekben a Kp. hatálybalépésével közigazgatási bírósági eljárásoknak minősülő normakontroll jellegű eljárásokban. Indokolás a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításához A Kp-ból következő szabályok kerülnek a javaslat által hatályon kívül helyezésre. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben, mivel nem hatósági eljárás az ágazati törvényben kell biztosítani a Kp. hatályát. Indokolás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. A Kp. terminológiájához szükséges hozzáigazítani a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket. A Kp.-től elétérően a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, a fenntartó az azonnali jogvédelem keretében, a halasztó hatály kizárását kérheti a bíróságtól. A perindításra jogosultak speciális körére nézve a keresetlevelet közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani, ekkor a Kp. 41. §--ának szabályai szerint jár el a bíróság. A Kp. terminológiájához szükséges illeszteni a rendelkezéseket. A Kp. törvényességi felügyeleti perre vonatkozó szabályaira tekintettel feleslegessé váló rendelkezések elhagyása szükséges. A Kp. terminológiájához és illetékességi szabályaihoz szükséges hozzáigazítani a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket, illetve a Kp. szabályait megismétlő rendelkezéseket elhagyni. Indokolás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. Indokolás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításához Az illetékes bíróság a Kp. 13. § alapján aggálymentesen megállapítható, így az erre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges. A bíróság számára előírt soron kívüli eljárás megszüntetése indokolt, mivel a Kp. koncepciójában a soron kívüli eljárás alapvetően bírósági ügyviteli kérdés, a soron kívüli
eljárás iránti a kérelemről a bíróság elnöke dönt. A Kp-tól eltérő keresetlevél benyújtási határidőt fenntartja a javaslat. A bíróság a Kp. alapján jogosult megváltoztatni a közigazgatási határozatot, így ennek külön kodifikálása szükségtelen. A Kp. 39. § (1) bekezdése értelmében a keresetlevél benyújtására 30 napnál rövidebb határidő is megjelölhető. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) értelmében főszabály szerint fellebbezésnek nincs helye, így a közigazgatási per nemcsak a határozatra, hanem az önálló fellebbezéssel megtámadható végzésre is kiterjed, de a Kp. 4. §a miatt a közigazgatási per indításának lehetőségét az Áht-ben külön nem szükséges nevesíti. A törzskönyvi nyilvántartási eljárásban ágazati jogszabály előírja a kérelem benyújtására jogosultat, aki egyben kötelezett is. A Kp. 116. § e) pontja és a 122. § (2) bekezdése értelmében a rendkívüli jogorvoslat különösen indokolt esetben kizárható. A törzskönyvi nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, így szükséges a lehető legrövidebb időn belül végleges döntés meghozatala. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása A Kp. a köztestületet közigazgatási szervvé minősíti, így a annak közigazgatási jog által szabályozott, jogalanyok jogi helyzetének megváltoztatására irányuló döntései is egyértelműen közigazgatási cselekményeknek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a köztestület tagokkal kapcsolatos döntései – abban az esetben is, ha nem minősülnek hatósági döntéseknek – a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatóak. Tehát mind a fegyelmi döntések, mind a köztestületi szabályzatok, mint egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezések a Kp. 4. §-ának értelmében közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik. Ennek keretében minden közigazgatási jogvita esetén van helye közigazgatási bírói úton jogorvoslatnak, amennyiben azt törvény nem utalja más eljárásra (mint például a szabálysértések esetében). Jelen esetben az MKK nyilvántartás vezetésével összefüggő jogkörével kapcsolatos jogorvoslatra a Kr.-t kell alkalmazni. A keresetlevél benyújtására vonatkozó határidőről és az igazolásról a Kr. 36. § (1) bekezdés e) pontja a Pp. szabályaira utalva rendelkezik, azok megismétlésére nincs szükség. A Kp. 39. (7) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a Döntőbizottság határozatának hatályosulására, így csak az ettől való eltérésről szükséges rendelkezni. A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár bíróságon megtámadhatja. Mivel a Kp. 4. § (4) bekezdésének c) pontja alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek közötti jogvita nem minősül közigazgatási jogvitának, a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló kormányrendeletben szabályozott megtámadási jogról törvényi szinten szükséges rendelkezni.
A szükséges terminológiai és hivatkozásbeli pontosításokat is átvezeti a javaslat a törvényen. A Kp. 4. § (2) bekezdés e) pontja értelmében közigazgatási jogvitának minősül a köztestület döntése, így annak megtámadhatóságáról szükségtelen rendelkezni. A Kp. XXIV. Fejezete rendezi a Köztestületi felügyeleti per szabályait, erre tekintettel nem szükséges fenntartani az ágazati szabályok rendelkezéseit. A keresetlevél beadására megállapított határidő megtartottságáról a Kp. rendelkezik, ezt nem szükséges fenntartani. Indokolás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításához A módosítása a Nft. által megállapított perjogi szabályoakt a Kp. terminológiájához igazítja. Emmek sorána bírósági felülvizsgálat helyébe a közigazgatási pert indíthat vagy megtámadhatja kifejezések kerülnek, a végrehajtás felfüggesztése helyett az azonnali jogvédelemmel kapcsolatos terminológia kerül átvezetésre, és a speciális pertípusok alkalmazására is utal a szabályozás (pl. mulasztási per). A mulasztási ítéletnek a Kp.-ban foglalt jogkövetkezményeitől eltérő jogkövetkezmény alkalmazását rendeli a 65. §, tartalmilag így fenntartva, de a Kp. szabályaihoz igazítva a korábbi szabályozást. A 71/A. § szabályait szintén igazítani kell a Kp.-hoz, s mivel a miniszter által indítható közigazgatási per a köztestületi felügyeleti per szabályai szerint alakul, a közigazgatási perrendtartás e perre vonatkozó különös szabályait rendeli az új szabály alkalmazni és a Kp. szabályát ismétlő rendelkezést elhagyja. A felsőoktatási intézmény nevében a rektor által indítható per szabályait is szükséges a Kp.-hez igazítani. Indokolás a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével a „bírósági felülvizsgálat” és a „végrehajtás felfüggesztése” fogalmak helyett a „közigazgatási per”, illetve a „halasztó hatály elrendelése” kifejezés használata szükséges. A Kp. rendelkezéseihez igazodva általánossá szükséges tenni a bíróság megváltoztatási jogkörét. Indokolás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. Indokolás a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításához Mivel a köztestületi perek a jövőben mind a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartoznak, a szabályozást szükséges a Kp. szabályaihoz igazítani. A keresetlevélnek a közigazgatási szervnél való benyújtására, illetve a köztestületi felügyeleti per szabályaira tekintettel szükséges a több rendelkezés elhagyása.
A módosítás a Kp. 52. § (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Indokolás a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításához A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. Indokolás a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításához A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. Indokolás a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. Indokolás a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. Indokolás az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításához A Kp. 13. § (1) bekezdés szerint: „Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs …” Erre tekintettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékessége került megállapításra. A Kp. az általános mellett több különös illetékességi okot is meghatároz. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának engedélyezésére vonatkozó ügyek specialitására tekintettel az illetékességi szabályok egyértelműsítése és egyszerűsítése érdekében indokolt a kizárólagos illetékesség megállapítása. Indokolás a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításához A módosítás a Kp. köztestületekkel kapcsolatos jogvitákra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. Indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításához
A Ptk. szövegcserés módosítása a Kp. fogalomhasználatához igazítja a közigazgatási jogkörben okozott kárra vonatkozó szabályt. Indokolás a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításához A keresetlevél halasztó hatályának elrendeléséről rendelkezik a javaslat. Indokolás a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításához A Kp. szabályai szerint, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok által hozott elsőfokú ítéletekkel csak akkor van helye fellebbezésnek. ha törvény ezt lehetővé teszi. Ezt a fellebbezési lehetőséget teremti meg a mezőgazdasági igazgatási szerv és a képviselő-testület döntéseit felülvizsgáló elsőfokú bírósági ítélettel szemben a módosítás, ugyanakkor a hatósági bizonyítvány kiadása tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés engedélyezése nem indokolt – az ügy egyszerű megítélése miatt. Indokolás a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításához A Kp. hatálybalépése miatti szükséges terminológiai változásokat vezeti át a javaslat, illetve a Kp-ból is következő (illetékesség, perindítás, halasztó hatály) rendelkezések kerülnek elhagyásra. A helyszíni kutatásra vonatkozó bírói engedély esetén az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvényből, és annak jövőbeni háttérszabályaként funkcionáló Kp-ból következő rendelkezések kerültek ki az Mnbtv-ből. Indokolás a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. A Kp. szabályai szerint, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok által hozott elsőfokú ítéletekkel csak akkor van helye fellebbezésnek. ha törvény ezt lehetővé teszi. Indokolás az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosításához A módosítás a közigazgatási perrendtartás vonatkozó szabályainak való megfelelést szolgálja, valamint jogtechnikai jellegű. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosításához A speciális perindítási jogosultságot a javaslat nem módosítja, csupán a Kp. terminológiájához igazítja azt, illetve a Kp-ból következő képviseleti szabályok is kikerülnek.
Továbbá tekintettel arra, hogy a Kp. rendelkezései értelmében soron kívüli eljárást csak az ügyfél a keresetlevelében vagy a hatóság a védiratában kérheti, a rendelkezések hatályon kívül helyezése vált szükségessé. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása a Kp.-val való összhang megteremtését célozza. Indokolás a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosításához A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelv 85. cikke szerint: „85. cikk Előzetes bírósági jóváhagyás és a határozatok megtámadására vonatkozó jog (1) A tagállamok előírhatják, hogy a válságmegelőzési intézkedések vagy a válságkezelési intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok legyenek előzetes bírósági jóváhagyáshoz kötve feltéve, hogy a válságkezelési intézkedések igénybevételére vonatkozó, nemzeti jog szerinti határozatok esetében a jóváhagyás kérelmezésére és a kérelem bírósági vizsgálatára egyaránt gyorsított eljárásban kerül sor. (2) A tagállamok a nemzeti jogukban biztosítják az ezen irányelv szerinti válságmegelőzési intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok vagy a válságkezelési intézkedések meghozatalától eltérő bármely hatáskör gyakorlására vonatkozó határozatok ellen való fellebbezés jogát. (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a válságkezelési intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok által érintett személyeknek legyen joguk a határozat ellen fellebbezni. A tagállamok biztosítják, hogy a felülvizsgálat gyors legyen, valamint hogy a nemzeti bíróságok saját értékelésükhöz alapként használják fel a szanálási hatóságok által az adatok vonatkozásban készített összetett gazdasági értékeléseket. (4) A (3) bekezdésben említett, fellebbezéshez való jogra a következő rendelkezések alkalmazandók: a) a fellebbezés benyújtása nem vonja maga után a megtámadott határozat joghatásának automatikus felfüggesztését; b) a szanálási hatóság határozata azonnal végrehajtható és azt a megdönthető vélelmet állítja fel, hogy a közérdekkel ellentétes volna, ha annak végrehajtását felfüggesztenék. Amennyiben arra a szanálási eszközöket alkalmazó vagy a szanálási hatásköreiket gyakorló szanálási hatóságok eljárása során a szanálás alatt álló intézmény részvényeiből, tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumaiból, eszközeiből, jogaiból vagy kötelezettségeiből vásárló, jóhiszeműen eljáró harmadik felek érdekeinek védelme céljából szükség van, a szanálási hatóság határozatának megsemmisítése nem érintheti azokat a
későbbi adminisztratív intézkedéseket vagy végrehajtott ügyleteket, amelyeket az érintett szanálási hatóság a megsemmisített határozat alapján hozott. Ebben az esetben a szanálási hatóságok által hozott jogsértő határozatra vagy intézkedésre vonatkozó jogorvoslatnak a kérelmező által a határozat vagy intézkedés eredményeként elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódnia.” Mindezen irányelvi kötelezések, valamint pénzügyi stabilitási szempontok okán indokolt, hogy a jelenlegi törvényi szabályoknak megfelelően a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény a közigazgatási perrendtartáshoz képest egy gyorsabb eljárást rögzítsen, ideértve a keresetlevél benyújtásának, annak továbbításának, a döntés írásba foglalásának és közlésének rövidebb határidejét, valamint az igazolási kérelem előterjesztése kizárásának és a korlátozott perorvoslat esetköreit is. Egyebekben csupán az eljárási szabályok terminológiailag a Kp-hoz történő igazítása történt, illetve a Kp-ból következő szabályok elhagyása. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása A felszámolás a hatóság általi megindítását elrendelő döntése elleni bírói jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések tekintetében a javaslat a Kp. hatálybalépése miatti szükséges terminológiai változásokat vezeti át a javaslat, illetve a Kp-ból is következő (illetékesség, perindítás, halasztó hatály) rendelkezések kerülnek elhagyásra. A Kp-tól eltérő szabályok, mint a speciális érdekeltség a perindításra, bírósági vizsgálatra és felfüggesztésre vonatkozó rendelkezések megtartásra kerültek. A Kp. hatálybalépésével összefüggően szükséges terminológiai módosítások kerültek átvezetésre, a „bírósági felülvizsgálat” kifejezés szövegcseréje „közigazgatási per”-re. A speciális perindítási jogosultságot a javaslat nem módosítja, csupán a Kp. terminológiájához igazítja azt, illetve a Kp-ból következő képviseleti szabályok is kikerülnek. Indokolás a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. Az új perrendtartási szabályok szerint ideiglenes intézkedést bizonyos feltételek fennállása esetén már a keresetlevél benyújtása előtt is lehet kérni, ezekben az esetekben nem indokolt, hogy a kérelem az elévülést megszakítsa (és ezáltal a teljes elévülési határidő újrainduljon, figyelemmel arra is, hogy a kérelem benyújtását nem feltétlenül fogja követni a per megindulása), ugyanakkor azt indokolt lehet kimondani, hogy az elévülés nyugszik a kérelem elbírálásának időtartamára. Ezt rögzíti a javaslat a Hszt. 11. §-ának kiegészítésével. Szükséges a Kp. fogalomhasználatával koherens szabályozás kialakítása is, a szövegcserés módosítások ezeket a változtatásokat végzik el.
A Kp. 39. § (1) bekezdése értelmében az általános keresetindítási határidő 30 nap, így a 32. §, 255. § és 270. §-nál indokolt az ezzel kapcsolatos rendelkezés hatályon kívül helyezése. A Hszt. további rendelkezései is tartalmaznak a 30 napos keresetindítási határidőre utaló rendelkezést, ezek azonban valamilyen specialitást tartalmaznak, amely miatt szükséges a rendelkezés fenntartása (pl. hogy a keresetindítási határidő a Becsületbíróság által hozott döntés kézhezvételétől számít, amelynek például azért van jelentősége, mert a Becsületbíróság a munkáltatótól elkülönült testület). Indokolás a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, terminológia egységesítése, a Kp-ból következő szabályok elhagyása, valamint az ágazati sajátosságok miatt eltérő rendelkezések. A perindítás feltételhez kötése annak érdekében szükséges, hogy a peres eljárások ne eredményezhessék a műszaki engedélyek kiadásának, a nemzetgazdasági szempontból fontos beruházásoknak az elhúzódását. E feltétel nem szab korlátot az ügyfelek jogérvényesítési jogainak, abban az esetben, ha az eljáró hatóság hibájából nem volt bevonva az ügyfél a hatósági eljárásba, akkor ez a korlát nem érvényesül. Indokolás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításához A módosítást a közigazgatási perrendtartást által bevezetett új terminológia, a Kp. 1. § (1) bekezdése szerinti hatállyal összhangban levő fogalomhasználat indokolja. Indokolás az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosításához A Kp. hatálybalépésével szükséges módosításokat tartalmazza a javaslat, a terminológia egységesítése érdekében. Indokolás az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosításához Tekintettel a Kp. rendelkezéseire, szükségessé vált az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) azon rendelkezéseinek a módosítása, melyek a Kp-val párhuzamos szabályokat állapítottak meg. E rendelkezések részben hatályon kívül helyezésre kerülnek, részben módosulnak oly módon, hogy a korábbi szabályokból csupán a közigazgatási bírósági eljárási szakot megelőző rendelkezések maradnak a Szaktv-ben. A módosítások közül külön figyelmet érdemelnek a Kp. terminológiájának megfelelően, a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések, valamint a keresetlevél benyújtására jogosult személyi körre vonatkozó, továbbá a közigazgatási ügyben eljáró bíróság eljárására befolyást gyakorló szabályok (pl. a döntés határozatként vagy végzésként való minősítése) szövegének pontosítása. Indokolás a Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII törvény módosításához
A Kp. speciális közigazgatási perként vezeti be a köztestületi felügyeleti pert, amely tartalmazza a perindításra, a bíróság döntésére, az alkalmazható jogkövetkezményekre, a felügyelőbiztos kirendelésére vonatkozó általános szabályokat, így a javaslat hatályon kívül helyezi a Kp-ból is következő rendelkezéseket. Indokolás a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosításához
A Kp. rendelkezéseinek a hatálybalépést megelőző módosítása szükséges a gyakorlati tapasztalatok és az ágazati szabályozással való összhang megteremtése miatt.