PPKE ITK, 2015/2016tanév I.félév Tantárgyi adatok és követelmények
Tantárgy neve:
Lineáris algebra
Óraszám:
2 óra előadás, kedd, 8-10, Simonyi terem 2 óra gyakorlat
Honlap: digitus.itk.ppke.hu/~b_novak Előadó: Bércesné dr. Novák Ágnes, egyetemi docens E-mail:
[email protected]
Gyakorlatvezetők: Kis-Tóth Ágnes
[email protected]
Szabó Kornélia
[email protected]
Konzultáció (fakultatív): hetente 1-2 óra, előadáson hirdetett időpontokban. Konzulensek:
Debreceni Áron Hakkel Tamás Jusztin Márton Spagina Zoltán Szentes Kunigunda
A tantárgy célkitűzése A lineáris algebra témaköreihez tartozó ismeretanyag átadásán keresztül a matematikai gondolkodás és absztrakciós készség fejlesztése, valamint az algoritmikus szemlélet, gondolkodásmód kialakítása. Főbb témakörök az első félévben (változás lehetséges): Vektoralgebra, determinánsok, mátrixalgebra, lineáris egyenletrendszerek, lineáris terek, lineáris leképezések, sajátérték, sajátvektor, matematikai és fizikai alkalmazások. Algebrai struktúrák: csoport, test. Komplex számok. Kötelező irodalom: OLVASANDÓ MINDEN GYAKORLAT ELŐTT a honlapon található anyag, az előadáshoz írt jegyzet megfelelő része, a gyakorlathoz a hetente kiírt feladattár, illetve az ott megadott források: Jegyzet: Bércesné Novák Ágnes: Lineáris algebra (Az alapoktól az Euklideszi terekig), PPKE ePRESS Vásárlás: PPKE ITK GAZDASÁGI OSZTÁLY, 1. emelet. Ajánlott irodalom: Freud R: Lineáris algebra, ELTE Eötvös Kiadó, 1998. Csörgő István: Fejezetek a lineáris algebrából, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. Obádovics: Lineáris algebra példákkal. Scharnitzky Viktor : Mátrix számítás példatár Rózsa P.: Lineáris algebra és alkalmazásai, Tankönyvkiadó, 1991.
A tantárgyi követelmények teljesítésének feltételei Más egyetemekről átiratkozó hallgatók a Tanulmányi Osztályra benyújtott kérvényhez a tantárgy hivatalos tematikáját is mellékeljék, lepecsételve, aláírva, illetve a honlap címét mellékelve. Ezek alapján beszámítást kaphatnak (általában elégségestől jobb osztályzat esetén). Általános követelmények Dékáni határozat, hogy minden oktatási foglalkozáson kötelező a részvétel. A betegség miatti (igazolt) hiányzás sem haladhatja meg az órák számának 20%-át. Amennyiben ennél nagyobb a hiányzások száma, a tárgy nem teljesíthető. Előadás: A saját, írott jegyzet is alapvető fontosságú. Gyakorlat: Az aktív részvétel feltétele az előadáson elhangzottak megértése, a definíciók és tételek pontos tudása, valamint a gyakorlatvezetők által feladott házi feladatok teljesítése. A tananyag elsajátítását a szorgalmi időszakban zárthelyi dolgozatokkal ellenőrizzük.
Dolgozatok: NAGY ZÁRTHELYI Két nagy zárthelyi (évfolyam-zárthelyi): anyaga az előadáson elhangzott definíciókból, tételekből, esetenként egyes tételek bizonyításaiból (ezeket az előadáson hirdetjük, illetve a listája a zárthelyi megírása előtt a honlapon is olvasható), és a gyakorlatok anyagából tevődik össze. Időtartam: 60-90 perc. Nagy zárthelyik VÁRHATÓ IDEJE - A nagy zárthelyik időpontja a teremfoglaltság függvényében később kerül pontosításra, elképzelhető, hogy nem előadáson, hanem külön időpontban lesznek. Október 20 (-ikát tartalmazó hét) November 24 (-ikét tartalmazó hét) A nagy zh-k javítására a félév végén a vizsgaidőszak első hetében kerül majd sor: December 14 (-ikét tartalmazó hét)
KIS ZÁRTHELYIK A két nagy zárthelyin kívül két kis zárthelyi dolgozat lesz. A kis zárthelyi időtartama legfeljebb 45 perc. Az időpontokat az előadáson és gyakorlatokon hirdetjük. A KIS ZÁRTHELYIK NEM PÓTOLHATÓK!! A nagy és kis zárthelyiken összesen szerezhető pontok száma összesen 100.
ELMÉLETI BEUGRÓ Minden gyakorlat elején lesz egy 5-10 perces elméleti beugró dolgozat az adott heti előadáson elhangzott elméletből. Ez lehet tétel vagy definíció kimondása, esetleg tétel bizonyítása. Ezzel ellenőrizzük a hallgatók elméleti felkészültségét a gyakorlati órára. AZ ELMÉLETI BEUGRÓK NEM PÓTOLHATÓK!
VIZSGÁRA BOCSÁJTÁS FELTÉTELE ÉS VIZSGÁZÁS
A tárgy vizsgaköteles. Azonban csak azok a hallgatók tehetnek vizsgát, akik az ún. aláírás feltételt teljesítik. Az kap aláírást, aki mindkét évközi nagy zárthelyi dolgozaton legalább 50%-ot teljesít, és összességében a félév során a kis és nagy zh-kon elérhető 100 pont legalább 50%-át megszerzi, valamint a gyakorlati órákon megíratott elméleti beugrókat összességében legalább 50%-ra írja. Akinek a matematika felmérő dolgozata nem sikerült, annak KÖTELEZŐ a felzárkóztató gyakorlatokra is járni, vizsgát csak akkor tehet, ha a felzárkóztató anyagából megszerzi a tanár által előírt pontszámot. A gyakorlatokra felkészülten kell érkezni: az előadáson tanult definíciókat és tételek kimondását meg kell tanulni. A zárthelyi dolgozatokat a megadott időpontban kell megírni.
ALÁÍRÁS Azok a hallgatók, akiknek a gyakorlatok elején íratott elméleti beugrókon nem sikerül az 50%-ot elérni, nem kapnak aláírást és a tárgyat csak a következő év őszi félévében teljesíthetik. Azokra, akiknek sikerül az elméleti beugrókon elérni a szükséges 50%-ot a következők érvényesek: Azok a hallgatók, akiknek nem sikerült valamelyik nagyzárthelyit 50%-ra teljesíteni, javító dolgozatot írhatnak a félév végén. Ez vonatkozik azokra a hallgatókra is, akik igazolt BETEGSÉG miatt nem írták meg a dolgozatot a meghirdetett időben. Azok a hallgatók, akiknek megvan mindkét nagydolgozatból az 50%-nyi pont, de nincsen meg a félév során megszerezhető összesen 100 pont 50%-a, szintén javító dolgozatot írhatnak. Amennyiben a javító dolgozattal sem sikerültmegszerezni az aláírást, a tárgyat a következő év őszi félévében lehet csak teljesíteni. Azok a hallgatók, akik igazoltan betegség miatt nem írták meg valamelyik dolgozatot, jelezhetik a kimaradást a gyakorlatvezetőjüknek, és a javító zh-k alkalmával pótolhatják az elmaradást.
A VIZSGA Akik teljesítették a félév során az aláírás feltételeit, a félév végén elméleti vizsgát tehetnek. A félév közi dolgozatokon és a félév végi vizsgán szerezhető pontok a vizsga megírása után összeadódnak, a végső jegy megállapításakor a félévközi és a vizsgán nyújtott teljesítmény egyenlő arányban számít majd. A sikeres vizsgának és az érdemjegy megszerzésének azonban feltétele az is, hogy ahallgató a vizsgán is elérje az 50%-os teljesítési minimumot, tehát megbukhat az is, aki 100%-os évközi teljesítménnyel érkezett. A vizsga megírása után megszerzett összpontszám alapján kapható érdemjegyek határa: Osztályzás:
0%-59%: elégtelen (1) 60%-69% elégséges (2) 70%-79% közepes (3) 80%-89% jó (4) 90%jeles (5)
A vizsga alapvetően írásbeli. A jó és jeles pontszámot elérők szóbelin „védik meg” eredményeiket. A vizsgáztatók rövid feleltetéssel lehetőséget adhatnak legalább elégséges jegy javítására is. A vizsgaidőpontok a szorgalmi időszak végén lesznek kihirdetve. Az elégtelen érdemjegyet szerzőknek meg kell ismételni a vizsgát. Bármely, elégtelentől különböző jegyet a vizsgaszabályzat szerint lehet javítani más, kiírt vizsganapon, a vizsgaidőszak végéig (módosító vizsga). Az évfolyamból csoportonként a legjobb hallgató(k) a vizsgaidőszak elején majd e célra kiírt időpontban szóbeli vizsgát tehet(nek). Sok sikert! Budapest, 2015.09.05
Bércesné dr. Novák Ágnes tantárgyfelelős egyetemi docens
