Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2016. (V.27.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről szóló 5/20 15. (II. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról * Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. ~ (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: ~-
1.
*
A lakások és helyiségek bérletéről szóló 5/2015. (II. 13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Hlr.) 2. ~ (2) (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: —
„(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az e rendeletben meghatározottak szerint a bérbeadói kötelezettségek teljesítéséről a DC Dunakom Plusz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel (a továbbiakban: szolgáltató) kötött közszolgáltatási szerződés útján gondoskodjon. (3) A Paksi Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya (a továbbiakban: Szociális Osztály) folyamatos nyilvántartást vezet a szociális helyzet alapján bérbe adható és az előtakarékossághoz kötött bérlakások bérleti szándékára beadott kérelmekről, míg a szolgáltató az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és helyiségekről vezet nyilvántartást. (4) Amennyiben bérlakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség üresedik, úgy a szolgáltató írásban értesíti a polgármestert, megjelölve, hogy a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség mikortól adható ismételten bérbe.” 2. ~ A HIr. 3. ~-a a következő (3)
—
(8) kezdésekkel egészül ki:
„(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. (4) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közüzemi szolgáltatóval kötött külön megállapodás szerint köteles eleget tenni.
I
(5) Közüzemi szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség az energia-szolgáltatás (villamosenergia-, gázszolgáltatás), vízellátás, csatornahasználat, távhő-és melegvíz szolgáltatás, hulladékszállítás igénybevételével kapcsolatban terheli a bérlőt. (6) A bérlő díjfizetési kötelezettségét a bérleti szerződés tartalmazza. (7) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. 5 (3) bekezdésében szabályozott kérelem benyújtására az önkormányzat nevében a bérleti szerződés megkötésével egy időben a szolgáltató jogosult. (8) A bérleti és közüzemi díjak fizetésének elmaradása esetén az Ltv. 25. 5 (1) bekezdésében, a jogszabályban, vagy szerződésben meghatározott egyéb bérlői kötelezettség megsértése esetén az Lw. 25. 5 (3) bekezdésben meghatározott módon a szolgáltató felmondja a bérleti szerződést.” 3.
5
A Hlr. a következő 3/A 5-sal egészül ki:
5 (1) Az önkormányzat a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakóingatlanának bírósági és közigazgatási végrehajtási árverésén, nyilvános pályázati értékesítése, valamint a lakóingatlan, mint zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése során elővásárlási Joggal élhet, amennyiben a lakóingatlan Paks város közigazgatási határain belül fekszik, és beköltözhető állapotban van. (2) Az elővásárlási jogot átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság gyakorolja. (3) Az adós vagy a zálogkötelezettek részére amennyiben a lakóingatlanban életvitelszerűen laknak a lakást határozatlan időre kell bérbe adni, a bérbeadásra az Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.” —
-
4.
5
A Hlr. 4. 5 (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 5 a következő (4) bekezdésekkel egészül ki:
—
(5)
„(3) Az ellenőrzés során talált esetleges hiányosságra a szolgáltató felhívja a bérlő figyelmét és határidő tűzésével felszólítja a teljesítésre. (4) Amennyiben a bérleti jogviszony megkezdésétől a vizsgálat időpontjáig terjedő időszakban a bérlő és a vele együtt lakó családtagok magatartásával kapcsolatban kifogás nem merül fel, a bérleti szerződés a rendeletben meghatározottak szerint hosszabbítható meg. (5) Amennyiben a bérlő a bérleti díj vagy közüzemi díj fizetéssel év közben 2 hónapnál hosszabb ideig elmarad, úgy a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés azonnal esedékessé válik.” 2
5.
S
A Hir. 13. ~-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „l3. ~ (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a szolgáltató részére fizetni. (2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt a kétszeresére kell emelni. A lakáshasználati díj összegének emeléséről a bérbeadó intézkedik. —
—
(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének összegénél. -
-
(4) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott eset felmerülését követő 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.” 6.
5
A HIr. 17. 5(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A költségteher viselése akkor biztosítható, ha a kérelem beadásakor az együttköltözők összes jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét eléri.” 7.
5
(1) A Hlr. 20. 5(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Szociális Osztály a bérleti szerződés lejártát megelőző három hónappal felülvizsgálati eljárást indít, melyben az 17. 5-ban meghatározott szociális helyzet meglétét vizsgálja azzal, hogy az ott meghatározott jogosultsági jövedelemhatártól maximum 200 %-kal el lehet térni.” (2) A Hlr. 20.
5 (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a 17. 5 (1) bekezdésben szabályozott szociális jogosultság a (2) bekezdésben meghatározott eltérés figyelembevételével az éves felülvizsgálat eredményeképpen már nem áll fenn, a polgármester a bérlőkijelölést visszavonja és a szolgáltató a szerződést azonnali hatállyal felmondja.” —
-
3
(3) A Hir. 20. ~ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az üt év leteltét megelőző három hónappal indított felülvizsgálati eljárás során, ha a jogosult szociális helyzetében kedvező változás a bérlőkijelöléstől számított öt év elteltével sem áll be, úgy a felülvizsgálatnál a bérlőkijelölés további öt évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi tartozása nincs, a lakást rendeltetésszerűen használja és a 17. ~ (1) bekezdésében szabályozott szociális jogosultság fennáll. E bekezdés alkalmazásánál a (2) bekezdésben meghatározott eltérést nem lehet figyelembe venni, kivéve, ha előtakarékos bérlakást igényelhet a bérlő. Ebben az esetben az adott lakásra átmenetileg a 21 26. ~-okat kell megfelelően alkalmazni.” —
8. ~ A Hlr. 23.~ (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kijelölés során előnyben részesítberők:] „b) a gyermeküket egyedül nevelők,” 9. ~ A Hlr. 24. ~ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az előtakarékosság elmaradása esetén a 3. ~ (8) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” I~o. ~ A Hlr. 25. ~-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. ~ Azoknak a gyermekes házaspároknak, és gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, akik kisebb szobaszámú lakásra kötöttek bérleti szerződést, kérelmükre engedélyezhető, hogy nagyobb szobaszámú előtakarékossághoz kötött önkormányzati bérlakáshoz jussanak az eredeti bérleti szerződés lejártáig, feltéve, hogy közüzemi és előtakarékossági hátralékuk nincs és a lakást rendeltetésszerűen használták.” 11.~ A Hlr. 28. 5(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Lakás üresedése esetén a szolgáltató meghirdeti és lefolytatja a 9. mellékletben meghatározott nyilvános licitálási eljárást.” 12. ~ A Hlr. 35. S-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
4
„(1) Üres helyiség bérbeadása céljából a szolgáltató meghirdeti és lefolytatja a 9. mellékletben meghatározott nyilvános licitálási eljárást, kivéve, ha az önkormányzat érdeke, a helyiség jellege és rendeltetése mást indokol. (2) A helyiség odaítélése a licit eredményének figyelembe vételével a polgármester hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a Paks Város Onkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló 3 2013. (II. 26.) önkormányzati rendelete 17.~ (6) bekezdésében foglalt eset fennall. (3) A szolgáltató a helyiségre a pályázat nyertesével általában határozott időre, maximum öt évre szóló bérleti szerződést köt. Kivételesen határozatlan időre is köthető bérleti szerződés, ha a bérlő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ellátási feladatokhoz kapcsolódó célra kívánja a helyiséget bérbe venni.” 13.
3
A HIr. a rendelet 1. mellékletébe foglalt 9. melléklettel egészül ki. Záró rendelkezések 14.
3
(1) Ez a rendelet 2016. június 1-jén lép hatályba és 2016. június 2-án hatályát veszti. (2) Hatályát veszti a Hlr.20. ~ (7), 24. ~ (4) és 29. ~ (2)-(4) bekezdése. (3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/1 23/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. Paks, 2016. május 27.
polgármester *
D4~’Balázs c’ tes főjegyző
A képviselő-testület a rendeletet a 2016. május 25-i ülésen fogadta el.
Kihirdetési záradék: A rendelet 2016. május 27-én kihirdetésre került.
D~’kalázs cí esfője yző
1. melléklet a 20/2016. (V.27.) önkormányzati rendelethez
„az 5/2015 (II. 13.) önkormányzati rendelet 9. melléklete” A LICITÁLÁS SZABÁLYAI 1. A liciten részt vehet az, aki megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, továbbá e rendelet előírásainak. 2. A licit időpontját legalább 15 nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal fdldszinti hhdetőtábláján ki kell rnggeszteni, a város és a szolgáltató honlapján, valamint a Paksi Hírnökben közzé kell tenni. A közzététel a kötelező helyeken túl, a szolgáltató döntése alapján más médiumokban is lehetséges. 3. A licit során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét. 4. A birdetménynek tartalmaznia kell: 4.1. a szolgáltató és a tulajdonos megnevezését, 4.2. a lieit helyét és idejét, 4.3. a licit tárgyát képező ingatlan megnevezését, a kikiáltási árat, az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a műszaki állapotra, a közmüvesítettségre vonatkozó tájékoztatásokat, 4.4. tájékoztatást arról, hogy az eljárás nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. * (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet, mert ennek hiányában az önkormányzattal nem köthet szerződést. 4.5. a nyertessel kötendő szerződés-típus megjelölését, 4.6. tájékoztatást arról, hogy az ingatlant hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben ez szükséges); 4.7. tájékoztatást arról, hogy a licitre annak időpontját megelőzően meddig és hol lehet jelentkezni; 4.8. a biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét; 4.9. a licit érvénytelenségének, az eljárás eredménytelenségének okait, 4.10. tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató fenntartja magának a licit visszavonására vonatkozó jogot, a visszavonásra a közzététehiél irányadó szabályokat kell alkalmazni; 4.11. a szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt. 4.12. azt, hogy a liciten ajánlattevőként az 1. pontban foglaltakon túl az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott helyen és időben jelentkezett, és biztosítékként a kikiáltási ár alapulvételével három havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összeget a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezett. 4.13. azt, hogy a liciten részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 4.14. azt, hogy az ajánlattevőnek adategyeztetés végett a licit vezetőjénél be kell mutatnia: a) személyi igazolványát, és ha gazdasági társaság képviseletében van jelen, akkor a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát; b) meghatalmazását, amennyiben a részvételre meghatalmazott útján kerül sor, 6
4.15. azt, hogy a licit nyilvános, 4.16. azt, hogy a licitet addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nines további ajánlat, a felajánlott legmagasabb bérleti díj közlését követően ki kell jelenteni, hogy a licit tárgyát, a legmagasabb bérleti díjat ajánló veheti bérbe, 4.17. azt, hogy a nyertes ajánlattevő által letétbe helyezett biztosítékot be kell számítani a bérleti díjba, a többi letevőnek a biztosítékot a licit befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni, 4.18. azt, hogy elveszíti a letett biztosítékot, aki a liciten nyertesként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, 4.19. megismételt licit esetén azt, hogy a megismételt liciten nem vehet részt az, aki az előző liciten nyertesként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett. 5. A licit során nem működhet közre olyan személy, vagy szervezet képviselője, akivel szemben összeférhetetlenség, továbbá az olyan személy, vagy szervezet képviselője aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.] személyesen, vagy gazdasági tevékenysége során a licitben érintett. 6. A licitet a szolgáltató által megbízott személy vezeti. A licit megkezdésekor a licit vezetője a licitálókkal közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár legalább 5%-ának megfelelő, 100-al osztható egész számra felkerekített licitlépcsőkkel történik. A licitet addig kefl folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a licit vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a bérleti jogot megszerezte. 7. Az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét a liciten fel kell hívni arra, hogy a licit nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a szolgáltató vele is megkötheti. 8. A licitről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a licit helyét, időpontját, az ajánlattevők nevét, lakóhelyét (székhelyét), a legmagasabb és második legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét). A jegyzőkönyvet a szolgáltató által megbízott személy vezeti. A jegyzőkönyvet a licitet vezető és a jegyzőkönyvvezető, valamint a nyertes ajánlattevő írja alá. 9. Amennyiben a szerződés megkötésére a nyertes ajánlattevő érdekkörében felmerült okból nem kerül sor, akkor a nyertes a biztosítékot elveszíti és amennyiben a szolgáltató a második legmagasabb ajánlatot tevő licitálóval nem köti meg a szerződést, a licit eredménytelennek minősül. 10. A licit visszavonása esetén, továbbá amennyiben a szerződéskötés a szolgáltató érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a letett biztosítékot haladéktalanul vissza kell fizetni, illetőleg utalni.”
‘7
