2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI

Borotai Takarékszövetkezet 6445 Borota, Dózsa György u. 22. • Telefon: +36 77 400 068 • E-mail: [email protected] • www.borotaitksz.hu Cégjegyzékszám: 03-02-000162, Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága • Adószám: 10043158-1-03

ÜZLETSZABÁLYZAT S-14/2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI

HATÁLYOS: 2016.MÁRCIUS 21. NAPJÁTÓL

1

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 9 1.1 Az Üzletszabályzat célja: .............................................................................................................................. 9 1.2. Az Üzletszabályzat tárgya: ......................................................................................................................... 9 1.3 Az Üzletszabályzat hatálya: ....................................................................................................................... 10 1.4 Irányadó jogszabályok: .............................................................................................................................. 10 1.5 Jogviták rendezése, alkalmazandó jog ...................................................................................................... 11 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................... 11 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések .................................................................................................... 11 1.1. Alapfogalmak a ...................................................................................................................................... 11 z üzletszabályzat alkalmazásában ................................................................................................................ 11 Felek ............................................................................................................................................................. 11 az Ügyfél és a Takarékszövetkezet. .............................................................................................................. 11 1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások 12 1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása ..................... 12 1.4. Az Üzletszabályzat módosítása .............................................................................................................. 13 2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás, kézbesítési szabályok ......................... 14 2.1. Együttműködés ...................................................................................................................................... 14 2.2. Kézbesítési szabályok ............................................................................................................................ 16 3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete .......................................................................................... 17 4. Írásbeliség .................................................................................................................................................... 18 5. Ellenérték...................................................................................................................................................... 18 6. A Takarékszövetkezet felelőssége ............................................................................................................... 19 7. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció ................................................................................................... 20 7.1. Üzleti titok ............................................................................................................................................. 20 7.2. Banktitok ............................................................................................................................................... 20 7.3. Titoktartási kötelezettség ...................................................................................................................... 20 7.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség ............................................................................................ 21 7.5. A központi Hitelinformációs Rendszer .................................................................................................. 21 7.6. A természetes személy (fogyasztó) fizetési számláról való ingyenes készpénzfelvételéhez kapcsolódó nyilatkozatainak nyilvántartása .................................................................................................................... 33 8. Információnyújtás ........................................................................................................................................ 36 9. Közreműködő igénybevétele ....................................................................................................................... 36 10. A megbízások általános szabályai ............................................................................................................. 37 11. Ügyfél átvilágítás ....................................................................................................................................... 37 11.1. Ügyfél azonosítás................................................................................................................................. 38 11.2. Az ügyfél kötelezettsége...................................................................................................................... 40 11.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása ............................................................. 40

2

2. Betételhelyezés ............................................................................................................................................ 43 9. Betétek okmányai ........................................................................................................................................ 50 10. Rendelkezési jogosultság a betét felett: ................................................................................................... 50 11. A betétek lekötése ..................................................................................................................................... 52 12. A betétek kamatai ..................................................................................................................................... 52 12.3. A kamat jóváírásának időpontja: ........................................................................................................... 54 12.4. A kamat mértékének megváltoztatása: ................................................................................................. 54 13. A takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai ............................................................................ 55 13.1. Kamatozó könyves takarékbetét ......................................................................................................... 55 13.2. Takaréklevél ........................................................................................................................................ 55 13.3. Lakáscélú betétek ................................................................................................................................ 56 13.4. Takarékszelvény .................................................................................................................................. 56 8.5. Értékpapírszerű egyéb betétek ............................................................................................................. 57 13.6. Takarékszámla betétek ........................................................................................................................ 57 13.7. Egyéb betétek ...................................................................................................................................... 57 13.8. Tartós befektetési betétszámla ........................................................................................................... 57 13.8.10. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................................ 62 13.9. A betétszámlák megszűntetésének módja, költsége:............................................................................. 62 III. HITEL ÉS PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA ........................................................................................................... 62 1.1 Hitelnyújtás: ............................................................................................................................................... 62 1.2 Pénzkölcsön nyújtása: ................................................................................................................................ 62 1.3 A hitelezéssel kapcsolatos fogalmak ......................................................................................................... 63 2. A hitelezés általános szabályai .................................................................................................................... 66 2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás:............................................................................................................ 66 2.2. Kölcsönigénylés: ......................................................................................................................................... 67 2.3. A kölcsönigény befogadása: ...................................................................................................................... 67 2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés: ............................................................... 67 2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés): ............................................................................. 67 2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése, esetleges módosítása: ............................................. 67 2.7. Kölcsönfolyósítás ....................................................................................................................................... 68 2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése: ............................................................................ 69 2.9. A szerződés megszűnése ............................................................................................................................ 69 2.10. Szerződésszegés: ...................................................................................................................................... 69 3. A Biztosítékok ............................................................................................................................................ 70 3.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok ..................................................................................... 70 3.2. A jogi biztosítékok köre: .......................................................................................................................... 72

3

3.3. A hitel fedezete lehet: ............................................................................................................................... 73 3.3.1.Készfizető kezesség (Ptk. 6:416.§ ) ...................................................................................................... 73 3.3.2. Adós, adóstárs jövedelme .................................................................................................................. 74 3.3.3. Zálogjog (Ptk. 5:86.§) .......................................................................................................................... 74 3.3.4. Óvadék (Ptk. 5:95.) ............................................................................................................................. 80 3.3.5. Garancia (Ptk. 6:431.§.) ...................................................................................................................... 81 3.3.6. Beszedési megbízásra felhatalmazás .................................................................................................. 82 3.4. A fedezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések: ...................................................................................... 82 3.4.1. A fedezetek biztosítása ....................................................................................................................... 82 3.4.2. Elidegenítési és terhelési tilalom kikötése (Ptk.5:31.§) ...................................................................... 82 3.4.3. Opciós jog kikötésének, valamint követelés engedményezésének tilalma (Ptk. 6:99.§) ................... 82 4. A fogyasztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai .............................................................................. 83 4.1. A fogyasztói hitelezéssel kapcsolatos fogalmak ...................................................................................... 83 4.2. A hitelezés általános szabályai ................................................................................................................ 87 4.2.1. A hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt a takarékszövetkezet ....................................................... 87 4.3. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció ................................................................................... 89 4.4. A hitelszerződés megkötését megelőző felvilágosítás és tájékoztatás ................................................... 90 4.4.1. A Hitelszerződés megkötését megelőzően a Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyfél részére .......... 90 4.4.2. Előzetes tájékoztatás - mintatáblázat:............................................................................................... 92 4.4.3. A hitelbiztosíték nyújtójával szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói jelzálogszerződés esetén: ....................................................................................... 92 4.4.4. Formanyomtatvány szerinti előzetes tájékoztatás: ............................................................................ 93 4.4.4.1. A hitelszerződés megkötését megelőző előzetes, formanyomtatványban a Takarékszövetkezet az alábbi adatokról tájékoztatja a fogyasztói Ügyfelet: .................................................................................... 93 4.4.4. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai: .................................................................. 98 4.5. Hitelképesség vizsgálat ............................................................................................................................. 99 4.6. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma ................................................................................................ 100 4.6.1. A hitelszerződés tartalmazza a következőket: ................................................................................. 100 4.6.2. A Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés tartalmazza a következőket: ...................... 101 4.7. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték, hiteldíj (kamat, díj, költség) ........................................................................................................................................................................ 102 4.8. Az egyes szerződési feltételek és azok változása ................................................................................... 103 4.8.1. A kamatfeltételek: ............................................................................................................................ 103 4.8.2. Kamaton kívüli egyéb díjak és költségek .......................................................................................... 104 4.8.3. Az egyoldalú szerződésmódosítás: ................................................................................................... 105 4.9. A teljes hiteldíj mutató (THM) ................................................................................................................ 111 4.9.1 A THM az ügyfelek megfelelő tájékoztatásául, a különböző hitelajánlatok összehasonlítására szolgál. .................................................................................................................................................................... 111 4.9.2. A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet alkalmazza: ............................................ 115 4.9.3.A THM számítása jelzáloghitel esetén ............................................................................................... 116 4.9.4. A THM-re vonatkozó kereskedelmi kommunikáció ......................................................................... 117 4.9.5. A szerződés felmondása esetén felszámítható költségek ................................................................ 118 4.10. A kölcsönök törlesztése ......................................................................................................................... 118 4.10.1. Kivonat, kölcsön elszámolás ........................................................................................................... 119

4

4.10.2. Előtörlesztés: .................................................................................................................................. 120 4.11. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató ( JTM) ........................................................................... 121 4.12. A jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása ............................................................................... 123 4.13. A szerződés megszűnése ....................................................................................................................... 123 4.14. A takarékszövetkezet részéről történő felmondást megelőző írásbeli felszólítás, felmondás elküldése ........................................................................................................................................................................ 126 4.15. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítése ....................................................................... 127 4.15.1. Gyűjtőszámlahitel igénylése ........................................................................................................... 128 4.15.2. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka ..................................................................................... 128 4.15.3. A gyűjtőszámlahitel lényege ........................................................................................................... 128 4.16. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások .................................. 130 5. A Takarékszövetkezet által nyújtott egyes fogyasztási típusú kölcsönök: ................................................. 131 5.1. Fizetési számlához kapcsolódó hitel ....................................................................................................... 131 5.2. Jelzáloghitelezés ..................................................................................................................................... 133 5.3.5. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom .................................................................................. 158 6. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó speciális szabályok ................................................ 184 6.1. Elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződési kikötései és következményei ........................................................................................................................................................................ 184 6.2. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával (forintosítás) és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések .......................................................................................... 187 6.4. A 2015. február 1-én fennálló, elszámolással nem érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések ................................................................................................................................................. 191 6.4. A 2004. május 1. napja után kötött, meg nem szűnt fogyasztói kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell az Fhtv 2015. február 1-től hatályos rendelkezéseit ......................................................................................... 191 7. Vállalkozói hitelezés ................................................................................................................................ 191 7.1. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték (díj, költség) lehet: .......... 192 7.2. Kölcsönkérelem ....................................................................................................................................... 194 7.3. Kölcsönbírálat ......................................................................................................................................... 194 7.4. Szerződéskötés ........................................................................................................................................ 195 7.5. A kölcsönök törlesztése ........................................................................................................................... 195 7.6. A kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosítása .......................................................................... 196 8. Faktoring .................................................................................................................................................. 197 8.1. Általános szabályok: ................................................................................................................................ 197 8.2. A felek személye: ...................................................................................................................................... 199 A követelés megvásárlója (a takarékszövetkezet) – a jogviszony jogosultjának helyébe lépő faktor. ........... 199 8.3. A faktoring tárgya: ................................................................................................................................... 199

5

8.4. Ellenérték: ................................................................................................................................................ 201 Faktoringdíj (ügyleti kamat): .......................................................................................................................... 201 1. A pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak......................................................................................... 202 2. A Bankszámla (mint fizetési számla) megnyitása ...................................................................................... 205 3. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása ..................................................................................... 207 3.1. Természetes személy számlatulajdonos ................................................................................................ 207 3.2. Jogi személy számlatulajdonos ............................................................................................................... 208 3.3. Egyéb szervezet ....................................................................................................................................... 209 3.4. A rendelkezési jog bejelentésének egyéb szabályai .............................................................................. 209 3.5. A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása ....................................................................................... 210 3.6. A takarékszövetkezet kötelességei a rendelkezési jog vizsgálatánál ................................................... 211 4. Tájékoztatás ............................................................................................................................................. 211 4.1. Általános tájékoztatási kötelezettség ...................................................................................................... 211 4.2. Az ügyfél előzetes tájékoztatása ............................................................................................................ 212 4.2.1. A keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettség .............................................. 212 4.2.2. A keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatás ................................ 213 4.2.3. Az ügyfél utólagos tájékoztatása (bankszámla forgalmáról, egyenlegéről) ..................................... 213 4.2.4. A fizető fél utólagos tájékoztatása: .................................................................................................. 214 4.2.5. A kedvezményezett utólagos tájékoztatása: .................................................................................... 214 4.2.6. Az ügyféllel való kapcsolattartás módja: .......................................................................................... 215 4.2.7. Egyéb tájékoztatás............................................................................................................................ 215 5. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés megkötésének módja, időtartama, megszűnése, módosítása, jogviták rendezése ................................................................................................................... 215 5.1. A szerződés megszűnése ......................................................................................................................... 216 Az ügyfél felmondása ................................................................................................................................... 216 5.1.2. A takarékszövetkezet felmondása: ................................................................................................... 216 5.2. A szerződés módosítása .......................................................................................................................... 217 6. A fizetési megbízások és teljesítésük ....................................................................................................... 218 6.1. Fizetési módok......................................................................................................................................... 218 6.2. Értéknap .................................................................................................................................................. 219 6.3. A fizetési megbízás átvételének és befogadásának időpontja, tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontja .............................................................................................................................................. 220 6.3.1. A fizetési megbízás átvétele ............................................................................................................. 220 6.3.2. A fizetési megbízás befogadása: ....................................................................................................... 222 6.3.3. A fizetési megbízás teljesítése, a teljesítés sorrendje ...................................................................... 223 6.3.4. A fizetési megbízások visszautasítása ............................................................................................... 224 6.3.5. A fizetési megbízások sorbaállítása, részteljesítés ........................................................................... 225 6.3.6. Készpénzfizetési (pénztári) műveletek ............................................................................................. 226

6

7. A fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módja ....... 228 8. A takarékszövetkezet felelőssége ............................................................................................................. 228 8.1. A takarékszövetkezet helyesbítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése ........................................................................................................ 228 8.2. A takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén ................. 229 8.3. A takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége, és a visszafizetés feltétele ........................................................................................................................................................................ 229 9. Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések ......................................................................................... 229 10. A takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultsága (a fizetéssel kapcsolatos csalások visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából) és ennek szabályai ........................................... 230 11. A fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó szabályok csődeljárás, adósságrendezési eljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló számlatulajdonos esetén .................................................... 232 12. Jogviták rendezése ................................................................................................................................. 233 13. Devizaszámla vezetés ............................................................................................................................. 233 13.1. Általános szabályok ............................................................................................................................. 233 13.2. Számlanyitás .......................................................................................................................................... 234 13.3. Rendelkezés a számla felett ................................................................................................................... 235 13.4. A megbízások teljesítése ........................................................................................................................ 235 13.5. Pénztár szolgálat ................................................................................................................................... 236 13.6. Jutalékok, díjak költségek ...................................................................................................................... 236 14. Tele-eSMS - TeleInfo szolgáltatás .......................................................................................................... 236 15. Internet Bank ......................................................................................................................................... 237 1. A valutaforgalmazás során használt fogalmak: ......................................................................................... 238 2. A valutaforgalmazás általános feltételei: ................................................................................................. 239 1. A szolgáltatást igénybevevők köre ........................................................................................................... 243 2. Széf bérleti szerződés ............................................................................................................................... 244 3. A széfben elhelyezhető tárgyak ................................................................................................................ 244 4. Bérlet időtartama, megszűnése ................................................................................................................ 245 5. A bérleti díj............................................................................................................................................... 245 6. A széf feletti rendelkezés módja: .............................................................................................................. 246 7. A széfkulcsok kiadása .............................................................................................................................. 247

7

8. A széfrekesz kinyitása, érték elhelyezés ................................................................................................... 247 9. A széfbérlet megszűnése .......................................................................................................................... 247 10. A takarékszövetkezet és a bérlő felelőssége .......................................................................................... 248 1. Ügyfélkör:................................................................................................................................................. 249 2. Garancia, kezesség fogalma és általános szabályai ................................................................................... 249 3. Garancia, kezesség beváltása ................................................................................................................... 251 4. A garanciavállalásért és a kezesség vállalástért felszámítandó díjak ....................................................... 251 5. A Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó szabályok ................................................................ 252 XI. KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉG .................................................................................................................. 253 XII. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMATÓ VESZTESÉG MÉRSÉKLÉSE, ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A TAKARÉKSZÖVETKEZET TULAJDONÁBA KERÜLT INGATLANFEDEZET HASZNOSÍTÁSA ................................... 255 XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................... 256 Mellékletek: ................................................................................................................................................. 256

8

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.1 Az Üzletszabályzat célja: A szabályozás célja, hogy meghatározza a Borotai Takarékszövetkezet (a továbbiakban:

Takarékszövetkezet) székhely: 6445 Borota, Dózsa Gy.u.22, cégjegyzékszám: 03-02000162 és az Ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános feltételeit. A jelen Üzletszabályzat a Takarékszövetkezet által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet a Takarékszövetkezet több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, az Ügyfél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg. Fogyasztói szerződés esetében az általános szerződési feltétel alkalmazóját, a Takarékszövetkezetet terheli annak bizonyítása, hogy az általa egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha a Takarékszövetkezet lehetővé tette, hogy az Ügyfél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, annak lényegére - ha a szerződés megkötésének módja, körülményei azt lehetővé teszik előzetes tájékoztatást kapjon és azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell az Ügyfelet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadja.

1.2. Az Üzletszabályzat tárgya: Jelen Üzletszabályzat tartalmazza a Takarékszövetkezet részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket. Tevékenységi engedélyek száma és kelte: Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F, kelt: 1997. október 28. Hitel és pénzkölcsön nyújtása - ideértve a faktorálást, ide nem értve a forfetírozást devizában, valutában 9

Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/7. kelt: 1997. október 28., PSZÁF I-2286/2004. kelt: 2004. október 15., PSZÁF. E-I-1/2007. kelt: 2007. január 9. Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F. kelt: 1997. október 28. Váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F. kelt: 1997. október 28. Széfszolgáltatás Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F. kelte: 1997. október 28. Kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása Engedélyszám: PSZÁF. I-504/2000. kelte: 2000. június 8. Pénzváltási tevékenység Engedélyszám: Magyar nemzeti Bank II/E-805.457/2. kelt: 1998. szeptember 24. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) forintban és devizában, valutában Engedélyszám: ÁPTF 1274/1998. kelt:1998.06.30. Függő biztosításközvetítés: biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő – ezen belül egyes biztosítási ügynöki tevékenység. Engedélyszám: PSZÁF I.1447/2003, kelt: 2003.október 22. Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység. Engedélyszám: PSZÁF E-I-428/2008. kelt: 2008.04.30 Készpénzt helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, pénzügyi szolgáltatási tevékenység, takarékkártya és nemzetközi használatú bankkártya forgalmazása, az MTB ZRT ügynökeként. Engedélyszám: PSZÁF I-1280/2001, kelt: 2001.07.13 BSZT szerinti függő ügynöki tevékenység Nyilvántartásba vétel :2014.12.08 Engedélyszám: 188700-2/2014 MNB ikt.sz.

1.3 Az Üzletszabályzat hatálya: Az Üzletszabályzat rendelkezései mind a Takarékszövetkezetre, mind az Ügyfeleire nézve alkalmazandók.

1.4 Irányadó jogszabályok: A Takarékszövetkezet az Üzletszabályzatban foglalt jogait és kötelezettségeit mindenkor a hatályos jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezéseinek keretei között gyakorolja és teljesíti, az Üzletszabályzat bármely rendelkezése ennek megfelelően értelmezendő. A takarékszövetkezet és az ügyfele közötti szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a magyar jog alkalmazandó. Az Üzletszabályzat alkalmazásában irányadó fontosabb jogszabályok: - a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) 10

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt)

1.5 Jogviták rendezése, alkalmazandó jog A Takarékszövetkezet és az Ügyfél a közöttük létrejött Szerződésből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni. Amennyiben a Felek közöttük felmerült vitás kérdést nem tudják békés úton rendezni, a Szerződésből eredő jogvita eldöntésére - a Felek erre vonatkozó, kifejezett eltérő megállapodása hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések 1.1. Alapfogalmak az üzletszabályzat alkalmazásában Felek az Ügyfél és a Takarékszövetkezet.

Honlap jelenti a Takarékszövetkezet www.borotaitksz.hu.hu című weboldalát. Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9. Ügyfél alatt értendő az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Takarékszövetkezethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Takarékszövetkezetnek fedezetet nyújt. Fogyasztó Ügyfél a Fogyasztónak minősülő Ügyfél. Szerződés jelenti a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között a Takarékszövetkezet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt. Hirdetmény 11

jelenti a Takarékszövetkezeti kirendeltségekben (az ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Takarékszövetkezet honlapján közzétett tájékoztatója, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. Tartós adathordozó olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában – a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti valamennyi szerződéses jogviszonyra. A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban – a Felek által megkötött Szerződés határozza meg. A Felek jogviszonyára - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jelen Üzletszabályzatban és esetleges mellékleteiben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a Szerződésben foglalt szabályok az irányadók. Amennyiben valamely kérdésről sem a Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Hpt., a pénzforgalomra, valamint a Felek által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, így különösen a Ptk. rendelkezései az irányadóak. A Takarékszövetkezet általa nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti nemzetközi szerződéseket, szabályokat, szokványokat alkalmazza. Az Üzletszabályzat és a Szerződés rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell. Az Üzletszabályzat, a Takarékszövetkezet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Takarékszövetkezet általi egyoldalú, illetve a Felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő.

1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása 12

Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Takarékszövetkezet az Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Takarékszövetkezet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Takarékszövetkezettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Takarékszövetkezet Honlapján. Az Ügyfél kérésére a Takarékszövetkezet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát. Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket.

1.4. Az Üzletszabályzat módosítása A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatait jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése, vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. Amennyiben a Takarékszövetkezet valamely szolgáltatását megszünteti, az ezen szolgáltatásra az Ügyféllel kötött szerződést 30 napos felmondási idővel jogosult megszüntetni, kivéve a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést, amely esetén két hónapnál rövidebb felmondási idő kikötése semmis (2009. évi LXXXV. törvény 17.§.(4) bek.) 1.4.1. Szerződés módosítása : 1. A Szerződés és annak mellékletei csak a Szerződő Felek közös megegyezésével, írásban módosíthatók. Bármely, a Szerződést, vagy annak mellékleteit érintő - az Ügyfél által kezdeményezett - módosítás esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél felé módosítási díjat számít fel, melynek mértékét a Hirdetmény tartalmazza, s amelyet az Ügyfél a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles a Takarékszövetkezet részére megfizetni. 2. A Keretszerződés módosítására vonatkozó külön szabályok A Keretszerződés módosítását a Takarékszövetkezet papíron vagy más tartós adathordozón, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti.

1.1.

A Keretszerződés módosításának 2.1.1. pont szerinti kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a Takarékszövetkezetet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettségmentesen felmondani.

1.2.

1.4.2. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok Az Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet a Szerződés Takarékszövetkezet általi egyoldalú módosítására vonatkozó feltételek fennállása esetén - amennyiben ezt a felek 13

közötti szerződés lehetővé teszi - jogosult egyoldalúan módosítani. A Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat módosításáról az Ügyfeleket az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályok szerint értesíti. Az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályokat a jelen Üzletszabályzat fejezetei tartalmazzák részletesen. A Takarékszövetkezet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Takarékszövetkezet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. A Takarékszövetkezet a tájékoztatás során megadja a módosítás okait is. A Takarékszövetkezet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat rendelkezése válik a Szerződés részévé. A Takarékszövetkezet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé.

2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás, kézbesítési szabályok 2.1. Együttműködés A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni. A Takarékszövetkezet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart. A takarékszövetkezet ügyfeleit közérthetően és egyértelműen köteles tájékoztatni a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, illetve módosulásáról. A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás, jogi személy Ügyfél esetén szervezeti változás (így különös tekintettel az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra) történt, továbbá ha neve (cégneve), címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, illetve képviselője megváltozott. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Takarékszövetkezet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak 14

Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Takarékszövetkezetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást, adósságrendezési eljárást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási, vagy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Takarékszövetkezet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul megküldeni. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Takarékszövetkezet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél az egyedi szerződésben és mellékleteiben meghatározott körben köteles lehetővé tenni a Takarékszövetkezet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír. Amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben a Hpt szerinti kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is benyújtani. Az egyes szerződések további rendszeres információ-szolgáltatási igényről is rendelkezhetnek. Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Takarékszövetkezettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért. Folyamatos szerződések (ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is) esetén a Takarékszövetkezet köteles évente egy alkalommal, valamint a Szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az Ügyfél részére. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 (kilencven) napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni. A takarékszövetkezet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétes ügyfelei részére a nála elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. 15

2.2. Kézbesítési szabályok A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek vagy az ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott kézbesítési címre küldi. A tájékoztatás történhet papíron vagy tartós adathordozón, illetve elektronikus úton is. A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. 1.

A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) - amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra.

2.

Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.

3.

A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést (a) a Takarékszövetkezet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; (b) Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.

4.

A Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.

5.

Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Takarékszövetkezet által az Ügyfél ismert legutolsó kézbesítési címre feladott postai küldemény a feladástól számított ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a postai szolgáltató elköltözött / nem kereste / ismeretlen vagy cím elégtelen jelzéssel látta el. 16

6.

A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek.

7.

Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást.

8.

A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy más dokumentumot küldenek egymás részére.

9.

A Takarékszövetkezet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Takarékszövetkezet ilyen formában értesíti az ügyfeleket különösen abban az esetben, ha az Üzletszabályzat, valamely ÁSZF, a Kondíciós lista illetve a Hirdetmény megváltozik. A Hirdetményeket azon a banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napot megelőző banki munkanapon, az üzleti órák alatt a kifüggesztés megtörtént. A Takarékszövetkezet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.

10. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés - különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 11. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 12. A Takarékszövetkezet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára. 13. A számláról küldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. 14. Amennyiben valamelyik fél egyidejűleg a jognyilatkozatot a fent meghatározottak szerint a másik félnek többféle módon is megküldi, úgy a jognyilatkozatot abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az első - jelen üzletszabályzatban, vagy szerződésben meghatározott - szabályszerű kézbesítés megtörtént.

3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását.

17

A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. Az Ügyfél a takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetője vagy annak megbízottja ilyenként bemutat. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni az erre rendszeresített űrlapon bejelentett aláírás minta alapján. és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást nem teljesíti. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni.

4. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet – az egyszeri fizetési megbízás kivételével – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban (ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okirat formát is) köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek átadni. A telefaxon érkező megbízást, közleményt teljes értékű írásbeli bejelentésként kell kezelni. A telefonon, táviratban érkező megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet az írásbeli megerősítésig függőben tartja. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefonkapcsolatban vagy a táviratban előforduló tévedés, félreértés következménye, hacsak a tévedés nem a Takarékszövetkezet hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél külön kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést.

5. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet, a Takarékszövetkezet pedig az Ügyfél által a nála elhelyezett pénzeszköz után - ha a Szerződés így rendelkezik - kamatot (a továbbiakban együtt: ellenérték) fizet. A Takarékszövetkezet által felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés, általános szerződési feltételek, Hirdetmények tartalmazzák. A banki szolgáltatás teljesítése során a Takarékszövetkezet jogosult - erre vonatkozó megállapodás alapján - az ellenértéken felül az ügylettel kapcsolatban felmerült költségeit (postaköltségek, sürgősségi díjak, tranzakciós díj, ügyvédi díj, hitelbírálati díj, biztosíték átértékelési díj, szakértői díjak, értékbecslés díja, illetékek, közjegyzői, hatósági és egyéb eljárás költségei stb.), illetve díjait az Ügyfélre terhelni. 18

A megbízás teljesítése során a Takarékszövetkezet által igénybevett közreműködő bankok által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes. A kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a jelen Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell számítani. A díjat, kamatot, költséget, illetve egyéb szerződéses feltételt a Takarékszövetkezet - az egyedi szerződésekben, általános szerződési feltételekben egyértelműen meghatározott feltételek szerint jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A kamatok, díjak, költségek törvényben meghatározott feltételek szerinti egyoldalú megváltoztatásának jogát, úgy az új mértékeket Hirdetményben, postai úton, vagy elektronikus úton köteles közzétenni a jogszabályban meghatározott módon és időben. A módosított ellenérték a hatályba lépés időpontjában a szerződés részéve válik, amennyiben az ügyfél nem tesz a jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni a takarékszövetkezet részére. Az Ügyfelet terhelik mindazon igazolt költségek, amelyek az Ügyfél nem szerződésszerű magatartásából származnak vagy a Takarékszövetkezetet az Ügyféllel fennálló jogviszonnyal kapcsolatosan terhelik beleértve az Ügyfél elleni esetleges eljárások költségeit is. A Felek jogosultak az egymással szemben fennálló lejárt követeléseiket – egymáshoz intézett nyilatkozattal – beszámítani. A beszámításra vonatkozó nyilatkozatnak minősül a Takarékszövetkezet által az Ügyfél fizetési számlájáról megküldött kivonat, amely tartalmazza a beszámított összeget, és igazolja a beszámítás tényét.

6. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak. 19

7. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció 7.1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez  a jogosulttól független fejlesztéssel vagy  jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. A takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A takarékszövetkezet vezető állású személyei, tisztségviselői, megbízottjai és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

7.2. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára és a takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki a takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi. A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok.

7.3. Titoktartási kötelezettség

20

A Takarékszövetkezet - ideértve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai), a vezető állású és egyéb alkalmazottakat - a tudomására, illetve birtokába jutott üzleti titkot vagy banktitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a jogszabályokban (Hpt) meghatározott körön kívül az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a takarékszövetkezetnek vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon.

7.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha - a takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, - törvény (Hpt.) a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, - a takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Az üzleti titok és a banktitok megtartása alól jogszabály felmentést adhat. Adatkezelés Takarékszövetkezet kiemelten fontosnak tartja ügyfelei adatkezeléshez kapcsolódó jogainak biztosítását, az Ügyfelek személyes adatainak védelmét. Az adatkezelés elveit, belső normáit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseivel összhangban határozza meg. Az adatkezelésről a Takarékszövetkezet honlapján közzétett „Adatkezelési tájékoztató”-ban foglaltak az irányadóak. A Takarékszövetkezet töröl minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. A Takarékszövetkezet a létre nem jött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos banktitkot képező ügyféladatokat, személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

7.5. A központi Hitelinformációs Rendszer A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók (takarékszövetkezet) biztonságának érdekében.

21

A KHR-ről külön törvény rendelkezik (jelenleg: 2011. évi CXXII. tv, a továbbiakban KHRtv). KHR-ben rögzített adatok banktitoknak minősülnek és ennek megfelelő jogi védelem alatt állnak. Nem jelenti a banktitok sérelmét a pénzügyi szolgáltatást végző pénzügyi intézmény (takarékszövetkezet), valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről - a KHR.tv szerinti - a KHR-be, illetve e rendszerből referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott adatszolgáltatás. Jelen üzletszabályzatban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak: Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. Referenciaadat-szolgáltató: A (i) hitel és pénzkölcsön nyújtása; (ii) pénzügyi lízing; (iii) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; (iv) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár, a Diákhitel Központ, befektetési hitel nyújtása tevékenységet végző hitelintézet, a befektetési vállalkozás, valamint az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálat; Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót. 7.5.1. Általános szabályok 7.5.1.1. Az adatkérési igényben megjelölt Nyilvántartottra vonatkozó Referenciaadaton kívül a KHR-ből a Referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. 7.5.1.2. Természetes személy Referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 7.5.2.1. pont szerinti tájékoztatás megadásához, valamint az alábbiakra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához használható fel: a) hitel és pénzkölcsön nyújtásra, b) pénzügyi lízingre, c) az elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, 22

d) a kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, e) befektetési hitel nyújtása, f) Tpt-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzés. 7.5.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a Referenciaadatot továbbító Referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a Referenciaadatszolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a Referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, alábbi 7.5.2.7.1. pontban meghatározott időpontig kell kezelni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a Referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. A Referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt Referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A Referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott Referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van. 7.5.1.4. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadatszolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a 7.5.1.5. szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 7.5.2.1.1-7.5.2.5. pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a 7.5.5.1.1. pontja és 7.5.5.1.2 pont a)-d) alpontjai, valamint a 7.5.5.1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában az írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. 7.5.1.5. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referencia-adatszolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi természetes személy ügyfél esetében: a) - ha írásbeli nyilatkozatában ahhoz előzetesen hozzájárult - a 7.5.5.1.17.5.5.1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat, b) természetes személy ügyfél esetében - ha fenti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a 7.5.1.5 pontja szerinti, továbbá a 7.5.2.1.1.-7.5.1.1.3.2.5. alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [7.5.5.1.2 pont e)-g) alpont, 7.5.5.1.3-7.5.5.1.4 pont] 7.5.2. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai 7.5.2.1

A Referenciaadat-szolgáltató a 7.5.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően írásban átadja 23

a KHR részére a természetes személynek a 7.5.5.1.1 -7.5.5.1.2. pont a-d; és k. pontja szerinti Referenciaadatait. 7.5.2.1.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 7.5.5.1.1.- 7.5.5.1.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 7.5.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy ezen pont szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. 7.5.2.1.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 7.5.5.1.1. és 7.5.5.1.3. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 7.5.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 7.5.2.1.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 7.5.5.1.1. és 7.5.5.1.4. pontja szerinti Referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi Iv. tv. 313/C. §-ában, vagy a 2012. évi C. törvény 374.§ (5) és 393.§-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 7.5.2.2. 7.5.2.2.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a Vállalkozásoknak a 7.5.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 7.5.5.2.1. és 7.5.5.2.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennállt 7.5.2.2.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 7.5.5.2.1. és 7.5.5.2.3. pontja szerinti Referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. 7.5.2.2.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 7.5.5.2.1. és 7.5.5.2.4. pontja szerinti 24

Referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadatszolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. 7.5.2.3. 7.5.2.3.1. A 7.5.2.1.1. és 7.5.2.2.2. pontban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. 7.5.2.3.2. A szerződésből eredő követelést átruházó Referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő Referenciaadat-szolgáltató részére. 7.5.2.4.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott Referenciaadatot "átruházás referenciaadat-szolgáltató részére" megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő Referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a Referenciaadatszolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

7.5.2.5. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja azoknak a természetes személyeknek az alábbi referencia adatait, akik az adósságrendezési eljárásba adósként, adóstársként vagy egyéb kötelezettként bevonásra kerültek: - azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím - az adósságrendezési eljárást kezdeményező Adós, adóstársa, továbbá az adósságrendezési eljárásban az Adós mellett résztvevő egyéb kötelezettre vonatkozóan: - az adósságrendezési eljárásnak az adósságrendezési nyilvántartás szerinti ügyazonosító száma, - az adósságrendezési eljárás adatai: az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma, az adósságrendezési eljárás típusa (bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés), az adósságrendezési eljárás kezdő dátuma: a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közzétett hirdetmény dátuma, vagy a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésben érintett főhitelező adószáma, megnevezése, az adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés tárgyában történő megegyezés: a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátuma, vagy a bírósági adósságrendezési egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezési eljárás 25

megszűnésének napja: a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, az adósságrendezési eljárás szakaszai: „Kezdeményezés benyújtása”, „Kezdeményezett”, „Megegyezett”, „Lezárt” - az ügyfél érintettsége: Adós, adóstárs, az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett. A fenti Referenciaadatok adatátadásáról a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás írásban értesítést küld azon Referenciaadat-szolgáltatók részére, akik az érintett természetes személyhez tartozóan a KHR-ben az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések alapján fennálló követeléssel rendelkeznek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat és a referenciaadat adatátadását elvégző Referenciaadat-szolgáltató a nyilvántartott személyről a szerződés illetve az adósságrendezési eljárás időtartalma alatt értesítést kérhet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól a Hiba! A hivatkozási forrás nem található.-Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. pont alapján kezelt adatokban bekövetkezett változásról, a nyilvántartott személynek az Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. pontban meghatározott, illetve a természetes személyek adósságrendezési eljárásának kezdeményezésekor tett nyilatkozata alapján. 7.5.2.6. 7.5.2.6.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a 7.5.2.6.3-bekezdésben foglalt kivétellel - a Referenciaadatokat a 7.5.2.6.2. pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. 7.5.2.6.2. A 7.5.2.6.1. bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete: a) a 7.5.2.1.1. szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 7.5.2.1.1. szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, b) ha a tartozás nem szűnt meg, az adat átadásának időpontja a 7.5.2.2., a 7.5.2.3. és a 7.5.2.4. szerinti esetben, c) az adat átadásának időpontja a 7.5.2.1.1., a 7.5.2.1.2., 7.5.2.1.3., és 7.5.2.4. szerinti esetben, d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 7.5.2.2.2. bekezdése szerinti esetben, e) a Vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja, f) a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. szerinti esetben az 26

adósságrendezési eljárás megszűnésének dátuma: g) fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelensége Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentésének napja, h) fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, i) fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, j) fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, k) fe) az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, l) ff) az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, m)fg) az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, n) fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja. 7.5.2.6.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a Referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be. A 7.5.2.1. szerint átadott referencia-adatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. 7.5.3. Ügyfélvédelem 7.5.3.1. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a 7.5.2.1. pont szerint átadásra kerülnek, valamint a 7.5.2.1.1-7.5.2.5. szerint átadásra kerülhetnek. 7.5.3.2. A 7.5.2.1.1 szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a 7.5.5.1.1. - 7.5.5.1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének. 7.5.3.3. A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére a 7.5.3.1. bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. 27

7.5.3.4. A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adások és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében, - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 7.5.2.2.1. – 7.5.2.2.3. ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. 7.5.3.5. A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 7.5.5.1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 7.5.5.2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot. 7.5.3.6. A referenciaadat-szolgáltató a 7.5.3.5 szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről. 7.5.3.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti. 7.5.3.8. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. 7.5.3.9. Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 7.5.5.1.2. pont i) alpontja, illetve 7.5.5.2.2. pont j) alpontja szerinti adatot. 7.5.3.10. Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi. 7.5.3.11.

Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely Referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

7.5.3.12.

A Referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. 28

7.5.4. Kifogás és peres eljárás szabályai 7.5.4.1.1. A Nyilvántartott kifogást emelhet Referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a Referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. 7.5.4.1.2. A Nyilvántartott a 7.5.4.1.1. pontban foglalt kifogást a) a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó Referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be. 7.5.4.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a Referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadatszolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 7.5.4.1.4. A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a Nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni. 7.5.4.1.5. Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő Referenciaadatot - a Nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. 7.5.4.1.6. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadatszolgáltató személye nem állapítható meg. 7.5.4.1.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően Referenciaadatot továbbított. 7.5.4.2.

A Nyilvántartott Referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 7.5.4.1.4. bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a Nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes 29

járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. 7.5.4.2.2. A Nyilvántartottat a 7.5.4.2.1. pont szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. 7.5.4.2.3. A 7.5.4.2.1.- 7.5.4.2.2. bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az alábbi 7.5.4.2.4 7.5.4.5 pontokban részletezett eltéréssel kell alkalmazni. 7.5.4.2.4. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc mukanapon belül kell megtartani. 7.5.4.3. 7.5.4.3.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott Referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. 7.5.4.3.2. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a Referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. 7.5.4.3.3. Ha a bíróság a Referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Referenciaadatokat zárolni kell. 7.5.4.3.4. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. 7.5.4.3.5. A perben az eljárás szünetelésének csak abban az esetben van helye, ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy ha hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri. 7.5.4.4. 7.5.4.4.1. A Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a Referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben 30

a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a Referenciaadatszolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. 7.5.4.4.2. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a Referenciaadat kezelését akkor is zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a Referenciaadat törlését rendelte el. 7.5.4.4.3. A Referenciaadat kezelésének zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a Referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. 7.5.4.4.4. A bíróság a Referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi. 7.5.4.5

A 7.5.4.31.- 7.5.4.4.4. pontban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.

7.5.5. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok 7.5.5.1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 7.5.5.1.1 Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím h) elektronikus levelezési cím. 7.5.5.1.2 A 7.5.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs) d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 7.5.2.1.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 7.5.2.1.1. pontban bekezdésében tartozás megszűnésének módja és időpontja, g) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés h) meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, i) a lejárt és meg nem fizetett j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme 31

k) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme, l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 7.5.5.1.3

A 7.5.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

7.5.5.1.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés. 7.5.5.1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés 7.5.5.2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 7.5.5.2.1 Azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 7.5.5.2.2 A adatok: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

7.5.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződési a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a 7.5.2.2.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, a 7.5.2.2.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és fennálló lejárt és meg 32

nem fizetett tartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme, l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 7.5.5.2.3 Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, d) perre utaló megjegyzés. 7.5.5.2.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés.

7.6. A természetes személy (fogyasztó) fizetési számláról való ingyenes készpénzfelvételéhez kapcsolódó nyilatkozatainak nyilvántartása A pénzforgalomról szóló jogszabály (2009. évi LXXXV. törvény 36/A§.) alapján a fogyasztó jogosult a fizetési számlájáról legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített készpénzkifizetés vagy Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel együttes összegének százötvenezer forintot meg nem haladó részét a pénzforgalmi szolgáltatótól díjtól és költségtől mentesen igénybe venni. Erről a fogyasztó a fizetési számláját vezető takarékszövetkezetnek írásban, az erre rendszeresített formában nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének tényét, valamint a nyilatkozatadatokat az egyes fizetési számlákhoz tett nyilatkozatok központi nyilvántartása rögzíti. A nyilvántartás a központi hitelinformációs rendszert (KHR) is kezelő pénzügyi vállalkozás által működtetett Központi Nyilvántartás vezeti. E tevékenység felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el. Fogalmak: nyilatkozattevő: a fogyasztó, aki a nyilatkozatot, illetve visszavonó rendelkezést tett, akkor is, ha nevében meghatalmazott járt el, nyilatkozat: a nyilatkozattevő által tett nyilatkozat (7.6.1. pont szerint) visszavonó rendelkezés: a fogyasztó által tett nyilatkozat visszavonó rendelkezés vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölttől eltérő fizetési számla megjelölése nyilatkozatadat-szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a nyilatkozattevőnek azt a fizetési számláját vezeti, amelynek tekintetében a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett - a takarékszövetkezet nyilatkozatadat: a 7.6.2. pont szerinti adatok. 7.6.1. A Központi Nyilvántartás célja, hogy az ingyenes készpénzfelvételi jog jogszerű gyakorlásának biztosítása érdekében megállapítható legyen az, hogy a nyilatkozattevő tett-e nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést, eltérő időkben és nyilatkozatadat-szolgáltatóknál 33

tett nyilatkozatok esetében pedig annak megállapíthatósága, hogy mely nyilatkozata jogosítja őt a fenti törvény a díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra (ingyenes készpénz felvételre). A központi nyilvántartásban szereplő adatokat csak erre a célra lehet felhasználni. A nyilvántartásnak történő folyamatos adatszolgáltatást megelőzően legkésőbb 2014. november 21-ig minden nyilatkozatadat-szolgáltató adatot szolgáltat a KHR részére a 2013. december 1-jét követően a nyilatkozattevők által tett nyilatkozatokról. Ezt követően a KHR 2014. november 30-ig elvégzi ezen adatok konszolidálását. Ezen nyilatkozatok tekintetében, ha egy nyilatkozattevőnek valamilyen oknál fogva egyidejűleg több nyilatkozata van érvényben, KHR az időben korábban tett nyilatkozatot tekinti hatályosnak és ennek megfelelően értesíti az érintett nyilatkozatadat-szolgáltatókat. 7.6.2. A takarékszövetkezet által a Központi Nyilvántartás részére átadott adatok A már megtett nyilatkozatokról vagy visszavonó rendelkezésekről a takarékszövetkezet az előző bekezdésben foglalt határidőig, illetve a 2014. december 1-től az újonnan befogadott nyilatkozatokról azok megtételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a következő adatokat adja át Központi Nyilvántartás kezelőjének: 1. a nyilatkozatadat-szolgáltató Takarékszövetkezet nevét, rövidített nevét és a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számát, 2. a nyilatkozattevő Ügyfél, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét), 3. azt a naptári napot, amelyen a nyilatkozattevő a nyilatkozatot vagy a visszavonó rendelkezést megtette, 4. azt, hogy a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett, továbbá az érvényes nyilatkozatok esetében a 2) pont szerinti adatokban történt esetleges változásokat. Ha a nyilatkozattevő nem szerepel a Központi Nyilvántartásban, vagy ha szerepel a Központi Nyilvántartásban, de a nyilatkozatához visszavonó rendelkezés is tartozik, akkor a Központi Nyilvántartást kezelője a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a takarékszövetkezet részére visszaigazolja a nyilatkozat nyilvántartásba vételét. A nyilatkozat hatályba lépése a 2009. évi LXXXV. törvényben foglalt határidők figyelembe vételével történik. A tárgyhónap 20. napjáig tett nyilatkozat vagy visszavonó nyilatkozat a következő hónaptól érvényes. Ha a nyilatkozattevő korábban tett hatályos nyilatkozata szerepel a Központi Nyilvántartásban, a KHR a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a Központi Nyilvántartásban szereplő nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató takarékszövetkezetet értesíti a nyilatkozattevő érvényben lévő nyilatkozatának hatályvesztéséről. Ezzel egyidejűleg a KHR az új nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató Takarékszövetkezet részére visszaigazolja a nyilatkozat nyilvántartásba vételét. Az új nyilatkozat hatályba lépése és a korábban adott nyilatkozat hatályvesztése ez esetben is a fentiekben hivatkozott törvényben foglalt határidők figyelembe vételével történik. A Takarékszövetkezet a Központi Nyilvántartástól fogadott, a hatályvesztésről szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül az Ügyféllel kötött megállapodás alapján más, tartós adathordozón - értesíti a nyilatkozattevő 34

Ügyfelet arról, hogy a visszavonásra vonatkozó szabályok szerinti időpont után már nem jogosult a díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra. 7.6.3. A KHR által a nyilatkozatadat-szolgáltatók részére átadott adatok A KHR a nyilatkozatadatokat - a nyilatkozatadat-szolgáltató/takarékszövetkezet kérésére kizárólag annak a nyilatkozatadat-szolgáltatónak adhatja át, amely a kért nyilatkozatadatokat felé továbbította. A nyilatkozatadat-szolgáltató ez esetben sem értesülhet a 7.6.2/1.) pont szerinti adatról, amennyiben az egy tőle különböző nyilatkozatadat-szolgáltatóra vonatkozik. A KHR a nyilatkozatadatokat azok törléséig kezeli. A nyilatkozatadatokat haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül törli - a fizetési számla megszűnéséről való tudomásszerzést követően, - a visszavonó rendelkezést követően, amennyiben a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot, a nyilatkozattevő kérésére, - a nyilatkozattevő elhalálozása esetén az arról való tudomásszerzést követően. A fenti események valamelyikének bekövetkezéséről való tudomásszerzést követően a nyilatkozatadat-szolgáltató/ takarékszövetkezet haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül értesíti a KHR-t. Amennyiben a nyilatkozattevő külön nem rendelkezik, a nyilatkozatadatokat a KHR a visszavonó rendelkezés dátumától számított 5 év elteltével automatikusan törli, ha a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot. A KHR a nyilatkozatadat-szolgáltató kilétének vizsgálatát követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül törli a nyilatkozatadatokat, ha a nyilatkozatadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg. 7.6.4. A nyilatkozattevő Ügyfél által kérhető adatszolgáltatások A nyilatkozattevő Ügyfél  a nyilatkozatadat-szolgáltatónál/Takarékszövetkezetnél személyesen vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő a saját adatait korlátozás nélkül, költség és díjmentesen megismerheti. A kért adatokat a nyilatkozatadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-nek haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat írásban, zárt módon megküldi a nyilatkozatadat-szolgáltatónak. A nyilatkozatadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek.  a KHR-től közvetlenül is igényelhet írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) tájékoztatást a róla kezelt nyilatkozatadatokról. A nyilatkozattevő Ügyfél - a fenti módokon - kérheti a nyilatkozatadatok helyesbítését, valamint – ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn – törlését. 7.6.5. Ügyfélvédelem és jogorvoslat

35

- A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikusan is elérhetővé teszi a Központi Nyilvántartás céljának, az abban kezelt adatok tartalmának, a Központi Nyilvántartás működésének és szabályainak ismertetését, ideértve a nyilatkozattevőt megillető jogokról, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a Központi Nyilvántartásban szereplő adatokat csak a jogszabályban - 7.6.1. pontban - meghatározott célra lehet felhasználni. - A takarékszövetkezet a nyilatkozat, illetve a visszavonó rendelkezés megtételekor írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül tájékoztatja a fogyasztót, hogy nyilatkozatadatai átadásra kerülnek. - A takarékszövetkezetnél a nyilatkozattevő személyesen vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő a saját adatait korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. - A takarékszövetkezet a nyilatkozattevő tájékoztatás iránti kérelmét a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak (KHR-nek) haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat írásban, zárt módon megküldi a takarékszövetkezetnek. A takarékszövetkezet az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek. - A nyilatkozattevő írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) a KHR-től is tájékoztatást igényelhet a róla kezelt nyilatkozatadatokról. - A nyilatkozattevő a nyilatkozatadat-szolgáltatónál a KHR-nél kérheti a nyilatkozatadatok helyesbítését, valamint - ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn - a törlését.

8. Információnyújtás Hitelreferencia-szolgáltatásnak minősül az ügyfélről való banktitkot nem sértő díjazás ellenében történő bankinformáció nyújtás, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés. A Takarékszövetkezet a fentieken kívül, az alapinformáción felül bankinformációt az Ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti és általános vagy az információkérők meghatározott körére korlátozott és minden esetben egyértelműen meg kell, hogy jelölje az adandó információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott információról a Takarékszövetkezet másolat küldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az információnyújtásra való felhatalmazás esetén a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, melyet Hirdetményben tesz közzé. A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és felelősséget nem vállal.

9. Közreműködő igénybevétele 36

A Takarékszövetkezet termékeit és szolgáltatásait saját ügyfélszolgálati helyein kívül, megbízási szerződés alapján, más erre jogosult közvetítőkön (ügynökökön) keresztül is elérhetővé teheti ügyfelei számára. A Takarékszövetkezet az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Közreműködő lehet a Takarékszövetkezet által a pénzügyi szolgáltatások ellátására igénybevett természetes vagy jogi személy (pl. bankügynök, stb). A közreműködő mind a takarékszövetkezet, mind az Ügyfél vonatkozásában köteles a banktitkot, üzleti titkot megtartani. Amennyiben a titoktartási kötelezettség alól a jogszabályok felmentést adnak, az ebből eredő következményekért a Takarékszövetkezet nem felelős.

10. A megbízások általános szabályai A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet más módon értesíteni kell. A Takarékszövetkezet nem felel a megbízó által tévesen megadott adatok helyességéért.

11. Ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítást, ügyfél azonosítást és az azonosító adatok rögzítését minden a takarékszövetkezet által végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében el kell végezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos (jelenleg: 2007. évi CXXXVI. törvény) jogszabály alapján. A nemzetközi pénzátutalások esetén - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján alkalmazni kell a takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében („pénzmosási” szabályzatában) foglaltakat, amely tartalmazza a takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatókra nézve. A takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor köteles az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégezni. A takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. 37

A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /pénzváltásnál: ötszázezer/ forintot. E kötelezettség végrehajtása érdekében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor a 11.1.3. pontban meghatározott adatokat és ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyára és összegére vonatkozó adatokat köteles rögzíteni a Takarékszövetkezet. A háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás kivételével - a készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen - pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli - készpénzbefizetés teljesítésekor a 11.1.3. pontban meghatározott adatokat és ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyára és összegére vonatkozó adatokat köteles rögzíteni a Takarékszövetkezet. Az ügyfél köteles a takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A takarékszövetkezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az Ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet. Tényleges tulajdonos: - az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy a Ptk. 8:2.§ (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, - az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2.§(2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, - a fenti két pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, - az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, - alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

11.1. Ügyfél azonosítás

38

Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: 11.1.1. természetes személy: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya. 11.1.2. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén: - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, - külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; - cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a takarékszövetkezet munkatársa köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a takarékszövetkezet jogosult a fenti okiratok ellenőrzésén túlmenően - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a vonatkozó belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. 11.1.3. Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet az alábbi adatokat köteles nyilvántartani, illetve rögzíteni: Természetes személy: - családi név és utónév (születési név), - lakcím 39

-

állampolgárság az azonosító okmány típusa és száma külföldi: magyarországi tartózkodási hely

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet: - név, rövidített név - székhely, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének címe - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. 11.1.4. Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet az alábbi adatokat rögzítheti: Természetes személy: - születési helyét, idejét, - anyja nevét; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet: - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. A takarékszövetkezet az ügyfél azonosítás (átvilágítás) során az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás megelőzéséről rendelkező belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzíthető.

11.2. Az ügyfél kötelezettsége Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. E kötelezettség teljesítése érdekében a takarékszövetkezet köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ha a takarékszövetkezet által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – úgy 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfélt az adatokban bekövetkezett változások közlésére.

11.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása A takarékszövetkezet minden ügyintézője köteles betartani a pénzmosásról szóló jogszabály és a tárgybani belső szabályzata rendelkezéseit a pénzügyi szolgáltatási ügyletkötések során. Ha a takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. 40

12. A panaszkezelés alapvető rendelkezései Panasznak minősül minden olyan, egy vagy több ügyféltől származó, egyéni jog vagy érdeksérelemre utaló, szóban vagy írásban megtett bejelentés, amely a Takarékszövetkezet (Takarékszövetkezeti munkatárs) vagy a Takarékszövetkezet által igénybe vett egyedi vagy általános eljárását, a Takarékszövetkezet szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés Takarékszövetkezet által történő teljesítésével, a szerződéses jogviszony megszűnésével, valamint az azt követő jogvita rendezésével összefüggő tevékenységét, mulasztását vagy magatartását kifogásolja. Nem minősül panasznak, ha az ügyfél a Takarékszövetkezettől általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel, méltányossági kérelmet terjeszt elő, valamint folyamatban lévő ügyével, kérelmével kapcsolatban válaszol a szakterület részére. Ügyfélnek minősül a fogyasztó fogalmába tartozó természetes személyeken kívül az egyéni cég, gazdasági társaság és egyéb jogi személy, vagy más szervezet, valamint annak képviselője, aki a Takarékszövetkezet termékét, szolgáltatását igénybe veszi, illetve a Takarékszövetkezet szolgáltatásával, termékével kapcsolatos tájékoztatás, reklám vagy ajánlat címzettje, valamint azt is, aki szolgáltatást igényel vagy az iránt érdeklődik. A Takarékszövetkezet az ügyfél által előterjesztett bármely jellegű panaszt – 30 napon belül – teljes körűen kivizsgál és megválaszol, melyért külön díjat nem számíthat fel. A panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi határidő eredménytelen eltelte esetén, vagy a panasz elutasítása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Magyar Nemzeti Bank eljárása kezdeményezhető, mely szervek levelezési címéről, elektronikus elérhetőségéről, telefonszámáról, a formanyomtatványokról a Takarékszövetkezet válaszlevelében ad tájékoztatást. A panaszkezelés hivatalos nyelve a magyar. A Takarékszövetkezet a panaszkezelési eljárását, a panaszügyintézés módját, a Panaszbejelentő nyomtatvány elérhetőségét, a jogorvoslati lehetőségeket tartalmazó Panaszkezelési Tájékoztatóját honlapján és az ügyfélforgalom számára nyitva álló üzlethelyiségeiben közzé teszi. A panaszkezelés részletes szabályait a Takarékszövetkezet honapján és az ügyfélforgalom számára nyitva álló üzlethelyiségeiben közzé tett PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT tartalmazza.

II. BETÉTGYŰJTÉS 1. Fogalmak, értelmező rendelkezések Betét (Hpt. 6.§.(1). bek. 8. pont) 41

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti betétszerződés vagy takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Betétszerződés (Ptk. 6:390. §) (1) Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni. (2) Határozott időre szóló betét esetén a bank a betét összegét lejáratkor vagy a betétes rendelkezése szerint köteles visszafizetni. (3) A betétes a betét összegének visszafizetését a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is jogosult kérni. A betétes felszólítása hiányában a bank a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt nem jogosult a betét összegének visszafizetésére. (4) A lejáratkor fel nem vett betétösszeg átalakul határozatlan idejű betétté. (5) Határozatlan időtartamú betét esetén a bank a betét összegét a betétes rendelkezése szerint, késedelem nélkül köteles visszafizetni. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése (Hpt. 6.§.(1). bek. 9. pont) : pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. A takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezik, mely szerint takarékbetét: a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg. A betétbiztosítással kapcsolatos fogalmak: kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve a) azt a betétest, akinél a betét szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak, b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül azt a személyt, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a Hpt. 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes; betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa; helyi önkormányzat: a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács; költségvetési mérlegfőösszeg: a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott éves beszámolójában szereplő költségvetési kiadások és költségvetési bevételek összege közül a kisebb összeg; azzal, hogy a helyi önkormányzatra az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó a költségvetési mérlegfőösszeg; 42

közös betét: olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól); névre szóló betét: az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható; rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.

2. Betételhelyezés Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek, melyet a Takarékszövetkezet köteles elfogadni azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni, illetőleg nyereménybetétek esetén a sorsolás eredményétől függő nyereményt nyújtani. A betételhelyezés írásbeli szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. A természetes személyeknek fizetésiszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 100.- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét-szerződésben a betétestől különböző, de takarékbetét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet köteles azonosítani / átvilágítani a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály és belső szabályzata szerint. Azonosítás hiányában takarékbetétet nem lehet elfogadni, illetve a kedvezményezett megjelölése nem fogadható el. A Takarékszövetkezet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot) vagy bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a betétbiztosítás feltételeire - meglétére vagy annak nem létére - vonatkozó figyelemfelhívást.

3. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) feladata - a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták, magyarországi székhelyű hitelintézet határon átnyúló szolgáltatása esetén azon a nyelven történő tájékoztatása, amelyet a betétes a betét elhelyezésekor vagy a szerződés megkötésekor választott, - a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a Hpt. 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, vagy az 43

előző szabályok érintése nélkül, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása, - az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása, - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény alapján a szanálás finanszírozásához történő hozzájárulás.

4. Betétvédelem A takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). A Takarékszövetkezet, mint tagintézet az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelöli. Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet - 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint - 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. - az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére, - az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés a Hpt. rendelkezéseinek megfelelően Betétvédelemben részesülnek a névre szólóan elhelyezett betétek. A betétbiztosítás feltételeiről a takarékszövetkezet az ügyfeleit tájékoztatja Hirdetmény útján. A betétbiztosítás szempontjából betétnek minősül a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír is (Hpt. 281.§.) A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Amennyiben a betétre a törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki, azt ilyen értelmű záradékkal kell ellátni. Betétvédelemben akkor részesül bármely betét, ha a betétes azonosítható, illetve a betét névre szólóan kerül elhelyezésre. A betétes nevén kívül legalább két azonosító adatot kell nyilvántartani a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében, melyek a következők: Természetes személynél: - Megnevezés (név) - Születési dátum - Személyi igazolvány

Jogi személynél: - Megnevezés - Adószám - Pénzforgalmi számla 44

5. Kártalanítás Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét az MNB visszavonta (Hpt 33.(1). bek alapján), vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. (Az MNB akkor vonja vissza a hitelintézet működési engedélyét a Hpt 33.§ (1) bek szerint, ha - fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, - a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.) A kártalanítás értékhatárát a törvény euróban állapítja meg, a kifizetés azonban Magyarországon forintban történik. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a kártalanítás összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes legfeljebb a fenti összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult. A betétes a fenti kártalanítási összeghatárt meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. A százezer eurót meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és az alább meghatározott eredetüket a Hpt 214./A.§ (3). bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása, b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás, c) biztosítási összeg vagy d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés. A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja: - az a) pontban meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata, - a b) pontban meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás, - a c) pontban meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása, - a d) pontban meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.

45

-

Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás kezdő időpontjáig legfeljebb százezer euro összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

-

Közös betét esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

-

Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé. Ezen esetekben a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé.

-

Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.

-

A 2015. július 3-tól elhelyezett „Közösségi betétek”-re nem terjed ki az OBA biztosítás. A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a Hpt 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal nem rendelkező közösségi betét betétbiztosítására 2015. augusztus 31-éig a Hpt 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.

-

A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás 100 ezer euroig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.

-

Az egyéni vállalkozó által elhelyezett betétek - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősülnek.

-

A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan nyitott számlák - amelyeket a takarékszövetkezet nem a Hpt-ben meghatározott letéti szolgáltatás keretében vezet - az elhelyezésének időpontjától függetlenül a 46

kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a Hpt. 213. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok (a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói) fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. -

Az OBA által biztosított betétek esetében a Takarékszövetkezet és a betétes közötti beszámításnak kizárólag akkor van helye, ha a betétesnek a Takarékszövetkezettel szemben a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van. A beszámítás feltétele, hogy a Takarékszövetkezet a betétre vonatkozó szerződés megkötésekor a vonatkozó szerződési feltételek rögzítésével tájékoztatja a betétest az e bekezdés szerinti beszámításról a kártalanítási összeg meghatározásánál. A Takarékszövetkezet kártalanítás esetén a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A Takarékszövetkezet köteles a szerződési feltételek bemutatásával igazolni, hogy megfelelően tájékoztatta a betétest. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a Hpt 214. § szerinti kártalanítási összegből (100 ezer euro) a Takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani. Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

-

Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az OBA - megegyezés szerinti térítés ellenében - az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése az OBA-n keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre az alábbiakat kell alkalmazni. o Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Ha az OBA észleli, hogy a betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert. o Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az OBA rendelkezésére. Ezt az összeget az OBA kizárólag a kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti. o Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a Takarékszövetkezettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Hpt. 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási 47

eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a Hpt. 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni köteles.

6. Az OBA által nem biztosított betétek költségvetési szerv, a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, a helyi önkormányzat, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, befektetési alapkezelő f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire, m) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra (a rendelkezést a 2015. július 03-át megelőzően elhelyezett betétekre is alkalmazni kell) Az a) és c) ponttól eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. Ezen összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (a rendelkezést a 2015. július 03-át megelőzően elhelyezett betétekre is alkalmazni kell). a) b) c) d)

7. Az OBA kártalanítás kezdő időpontja Az OBA a) a hitelintézet tevékenységi engedélye Hpt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásának, b) a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozata közlésének vagy c) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének 48

időpontjában megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. A kártalanítás kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania. A kifizetési határidő hosszabb lehet, ha: a) a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi, b) a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták, c) a betétre a Hpt. 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik, d) a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy e) a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki a Hpt. 209. § (9)-(10) bekezdése alapján. Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett Takarékszövetkezet a honlapján is közzéteszi. A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénzkifizetés, közvetlen kifizetés vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik.

8. A betétesek tájékoztatása A Takarékszövetkezet az OBA-val, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az OBA által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, valamint - a Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a Hpt.33.§. alapján való visszavonása, illetve a Takarékszövetkezet felszámolása esetén - a Hpt. 214.§(1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatja. A Takarékszövetkezet tájékoztatja a betétest arról is, hogy a Hpt 213. §-ban és a 239. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre. A Takarékszövetkezet ezt a tájékoztatást az ügyfél számára világos és érthető módon - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven adja meg. A betét elhelyezése vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a Hpt. 6. sz. melléklet szerinti külön tájékoztató aláírásával igazolja. A szerződés vagy keretszerződés elektronikus úton történő megkötése esetén az ügyfél a tájékoztatás tudomásulvételét elektronikus úton is visszaigazolhatja. Ha a Takarékszövetkezet OBA tagsága megszűnt, erről a betéteseit egy hónapon belül írásban (magyar nyelven) tájékoztatja, és a betétbiztosítási tájékoztatója szövegét ennek megfelelően módosítja. A tájékoztatás tartalmazza a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját.

49

A betétre vonatkozó reklámban a betétbiztosítással kapcsolatban az OBA által előírt betétbiztosítási emblémát kell feltüntetni az OBA által előírt módon. Folyamatos szerződések - ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is esetében a Takarékszövetkezet köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni magyar nyelven. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni. A Takarékszövetkezet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétesnek a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. Az OBA tagintézet Takarékszövetkezet által a betétes részére küldött kivonaton fel kell tüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás és utalni kell a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztatóra. A tájékoztatót a Takarékszövetkezet legalább évente egyszer megküldi a betétes részére. A betétes kérése alapján a tájékoztatást postai úton vagy a Takarékszövetkezet internetes felületén vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon kell elérhetővé tenni. A betétes kérésére a tájékoztatást írásban kell átadni vagy megküldeni.

9. Betétek okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes, vagy kedvezményezett megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betéti okiraton fel kell tüntetni a betétes, kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és idejét, valamint a betét biztosítottságára vonatkozó utalást és betétbiztosításhoz szükséges további azonosító adatokat. A takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet, illetve az általuk meghatalmazott személyt köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerint azonosítani és az azonosítás adatait a betét, illetve a betét-szerződés megszűnését követő legalább 8 évig megőrizni. Azonosítás hiányában a takarékszövetkezet takarékbetétet, illetve kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. Az azonosítás az I. fejezet 11. pontjában foglaltak szerint és az ott feltüntetett adatokkal történik.

10. Rendelkezési jogosultság a betét felett: A névre szólóan elhelyezett betétek elhelyezhetők fenntartás nélkül vagy fenntartással. A betétről kiadott okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket, valamint a betét biztosításra vonatkozó feltételeket. 50

 A névre szólóan fenntartás nélkül elhelyezett betétet a hitelintézet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett – , illetve meghatalmazottja részére fizeti vissza.  A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a hitelintézet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett - , illetve meghatalmazottja részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan - a takarékszövetkezethez intézett írásbeli nyilatkozattal - módosíthatja. (A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.) Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki.

Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. Meghatalmazás: A takarékbetét felett a betétes vagy a kedvezményezett meghatalmazott útján is rendelkezhet. A meghatalmazás lehet általános (a meghatalmazó valamennyi jogügyletére kiterjedő) vagy eseti (egy esetre, ügyletre kiterjedő). A meghatalmazásra a Ptk képviseletre és meghatalmazásra vonatkozó szabályait kel alkalmazni. A nem névre szólóan megnyitott takarékbetétek feletti rendelkezés, azok névre szólóvá alakítása: - A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást a takarékszövetkezet elvégezi. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfélátvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. - A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfélátvilágítást a takarékszövetkezet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. - A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes. - A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor. - A takarékszövetkezet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét. A nevesítést követően a betétokirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a takarékszövetkezetet felelősség nem terheli. 51

11. A betétek lekötése Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. A betéti számla pozitív egyenlege látra szóló betétnek minősül. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa, amelynek megszegése a kamatra való jogosultság teljes, vagy részleges elvesztésével jár, vagyis amennyiben a betétes a lekötési idő előtt kívánja a betétet felvenni azt megteheti, azonban a lekötési idő előtt felvett betétekre a kikötött kamat nem jár. A takarékszövetkezet nem ír elő olyan minimális időtartamot, amíg a betétet nem lehet kivenni. A betétek kamatozásának feltételeit, illetve a lekötési idő előtt felvett betétek kamatozásának feltételeiről, a kamat mértékért a Takarékszövetkezet Hirdetményei tartalmazzák.

12. A betétek kamatai A kamatszámítás módja, képlete: Kamat = tőke x kamatláb x napok száma év végéig 365 x 100 Az évi napok száma 365. 12.1. A kamatozás kezdő és utolsó napja: A betét - ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik - az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A takaréklevél-betét az elhelyezés hónapjának első napjától a megszűnést megelőző hónap utolsó napjáig kamatozik (havi kamatozás). A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet előzetesen legalább 15 naptári nappal napilap és üzlethelyiségeiben kifüggesztett Hirdetménye útján teszi közzé. 12.2. Az egységesített betéti kamatláb-mutató: A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló jogszabály (jelenleg: a 82/2010.(III.25.) Kormányrendelet) alapján a hitelintézeteknek az üzletszabályzatban az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítani, illetve közzé kell tenni. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén az EBKM-et ki kell kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. A betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban és kereskedelmi kommunikációban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a hitelintézet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. 52

Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) - ide nem értve az adófizetési kötelezettséget - levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértékének is - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben, illetőleg jól érthetően el kell hangzania. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke, illetve összege, a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értékét is meg kell adni. Ha a takarékszövetkezet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (kár a takarékszövetkezet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikációnak legalább a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmaznia kell. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak és kereskedelmi kommunikációnak a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmaznia kell. Ha a takarékszövetkezet olyan összetett szolgáltatást kínál, ahol a betét mellett befektetési jegyet is kötelező vásárolni, a kereskedelmi kommunikációnak vagy a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak a betétrészre vonatkozó EBKM értékét követően tartalmaznia kell - megegyező megjelenítésben - az alábbi szöveget: „Az ajánlat másik elemét képező befektetési alap hozama az alapban lévő befektetési eszközök hozamától függően változó lehet. Az alap múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra.” Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az alábbi képletet kell alkalmazni:

ahol n = kamatfizetések száma r = az EBKM értéke t i = a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i = az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap.

ahol 53

n= kamatfizetések száma r= az EBKM értéke ti= a betét elhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+b,v)i= az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:

ahol n = a betétbefizetések száma, Bi = az i-edik betétbefizetés összege, ti = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, tj = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, Kj = a j-edik kifizetés összege. A nem természetes személlyel kötött betétszerződésben - a Ptk. 6:390. § (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően - a betét összege után 0%-os vagy negatív előjelű kamat is kiköthető. Negatív előjelű kamat alkalmazása esetén a visszafizetendő pénzösszeg a negatív előjelű kamatlábnak megfelelő mértékben csökken.

12.3. A kamat jóváírásának időpontja: A kamatozás megelőlegezett kamatjóváírással történik. A betét utáni kamat - teljes kifizetés esetét kivéve - minden év december 31-én esedékes, - minden év december 31-én írja jóvá a Takarékszövetkezet a betétszámlán, majd a takarékbetétkönyvben. Az évi napok száma 365. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). A lekötött betéteknél minden egyes betételhelyezésnek el kell tölteni a lekötési időt. Kifizetés esetén mindig a legrégebbi befizetésből történik a felvét. Lekötési időt elfekvő betét a - lekötési időnek megfelelő kamat %-kal - tovább kamatozik. Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletekre történő felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő Hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő.

12.4. A kamat mértékének megváltoztatása: Betéti kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára - külön 54

pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését 15 (tizenöt) nappal megelőzően hirdetményben kell közzé tenni. Ha a Betétes Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő - ha a szerződés másként nem rendelkezik - 30 nap, az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetén 90 nap. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. A felmondási idő lejártáig a takarékszövetkezet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni. A Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt és Hirdetményében közzétett levonásokat eszközölhet. A takarékbetét kamatát - a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mértékű - kamatadó és eho terheli. Az adóköteles kamat utáni adót a Takarékszövetkezet állapítja meg és fizeti be az adóhatósághoz. A mindenkori kamatok mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

13. A takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai 13.1. Kamatozó könyves takarékbetét Könyves takarékbetétet bármilyen összegben minden természetes személy elhelyezhet. A Takarékszövetkezet a betétes részére betétkönyvet szolgáltat ki. A betétbe betétet elhelyezni, kivétet eszközölni - lekötési időt ki nem töltött betétnél a kamat veszteség figyelembevételével - bármikor lehet. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetét elhelyezhető lekötési idő szerint - lekötési idő meghatározása nélkül (látra szóló) - előre meghatározott lekötési időre. (A lekötési időket a Hirdetmények, illetve az aktuális betéti konstrukciók tartalmazzák) A takarékbetét csak névre szólóan helyezhető el, rendelkezés szerint lehet fenntartással vagy fenntartás nélkül. Fenntartásos betétkönyvet két vagy több személy is nyithat, de rendelkezni kell a betétkönyvből való kifizetés esetére, hogy a betéttulajdonosok együttesen vagy külön-külön jogosultak a betét felett. A fenntartásos betét tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a betétösszeget az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetét tulajdonos hagyatékához; a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is rendelkezhetnek. Takarékbetétkönyvben forgalmazás csak a betétkönyv egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén - a betét összegét és a betétest megillető kamatot a betétkönyv bevonása ellenében lehet kifizetni.

13.2. Takaréklevél 55

A takaréklevél betétek lehetnek fix összegűek, előnyomottak vagy biankóbetétek. A takarékszövetkezet fix összegű takarékleveleket bocsát ki. A fix összegű takaréklevél-betétek címletei: 5.000. Ft 10.000. Ft 20.000. Ft 50.000. Ft 100.000. Ft A takaréklevél esetén kamat csak a teljes naptári hónapok után jár. A takaréklevélre elhelyezett összeghez - mivel az fix címletű - újabb összeget hozzátenni, vagy abból elvenni a felváltás esetét kivéve nem lehet. A nagyobb címletű takaréklevél kisebb címletűre jogfolytonosan felváltható. A felváltott takaréklevél az eredeti elhelyezés időpontjától kamatozik. A felváltott takaréklevél ellenértékének egy része készpénzben is kifizethető. Az év ugyanazon hónapjában megnyitott kisebb címletű takaréklevelek magasabb címletűre jogfolytonosan beválthatók. A takaréklevél kamatát külön felvenni nem lehet, azt a betétösszeg, illetve felváltás esetén a részösszeg felvételével egyidejűleg fizeti ki a Takarékszövetkezet.

13.3. Lakáscélú betétek A lakáscélú megtakarításokról a 90/1987. PM rendelet szól, ami 1997.I.1-től hatályát vesztette, de rendelkezéseit a már megkötött ilyen célú betétszerződésekre alkalmazni kell. Lakáscélú megtakarítás olyan takarékossági megállapodás, amelyben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére minden hónapban - 5 éven keresztül - 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeget helyez el. Az elhelyezett betét és kamata felett - a megállapodás időtartama alatt - a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás lejáratával, amennyiben a kedvezményezett nagykorú a kedvezményezett, a kedvezményezett nagykorúságáig a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartam lejárta után a megtakarítást tovább lehet folytatni, illetve a betétszámlán a befizetéseket és kamatát tartani. Lakáscélú betétből részösszeget kivenni nem lehet. A betételhelyező fontos okból (pl: betegség) a megállapodásban vállalt befizetéseket szüneteltetheti. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik. A Takarékszövetkezet a lakáscélú betétek után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizet. A Takarékszövetkezet minden év december 31-én a tárgyévi kamatot jóváírja a betétszámlán. A befizetésekről a jóváírt kamatról és az év végi számlaegyenlegről évente írásban értesíti a betételhelyezőt a Takarékszövetkezet. A lakáscélú betét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A kamatszámítás képlete megegyezik a betéti kamatszámítás általános képletével. A megállapodás időtartamát és a 60 befizetést elért betétszámlán "számlazárás" történik, ami során a befizetések után - azok időpontjától - + kamatjóváírás történik. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint külön kölcsön adható. A lakáscélú betétek államilag és OBA által garantáltak.

13.4. Takarékszelvény A takarékszelvény névre szóló betéti okirat. Takarékszelvény csak 100-zal maradék nélkül osztható összeg lehet. 56

Lejárata 3 hónap, lejárat után nem kamatozik. A lejáratkor esedékes kamatot a 91. napon vagy utána lehet a tőkével együtt kifizetni. Havonta emelkedő mértékű kamatozású, havonta kamatos-kamattal kamatozik. Havonta emelkedő mértékű kamatozású, havonta kamatos kamattal kamatozik. Kamatszámításnál minden hónap 30 napos. A takarékszelvényt felváltható, belőle részkifizetés történhet (100-zal maradéktalanul osztható összegben). A takarékszelvény után a Hirdetményben közzétett kamatot fizet a Takarékszövetkezet. A takarékszelvény fix kamatozású.

8.5. Értékpapírszerű egyéb betétek Az értékpapírszerű formában kiállított betéti okiratokra is jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A takarékszövetkezet által forgalmazott egyes konstrukciókat és általános szerződési feltételeiket a Hirdetmények tartalmazzák. (Pl: Matrac betétjegy, betétjegy, kamatjegy, stb) Az értékpapírszerű formában kiállított betét takarékbetétnek minősül. Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés.

13.6. Takarékszámla betétek A Takarék számlabetét olyan betét, mellyel lehetőség nyílik – tetszőleges összegű, gyakoriságú, és elhelyezés szempontjából változatos formában (készpénz, jóváírás, stb.) történő rugalmas megtakarításra. Megtakarítási célokat szolgáló konstrukció, mely bankszámla nélkül is működhet, (OBA által biztosított.) A számla csak megtakarítási célra nyitható, fizetési megbízások teljesítésére nem szolgál (kivéve a természetes személyek számlabetéteit) A megtakarítói kör devizajogi státustól függetlenül, a természetes személyek. A Takarék számlabetét két névre is nyitható. A betéttulajdonos/ok határozza/zák meg a számlabetét felett rendelkező személyek körét. Az elhelyezhető minimum összeget a takarékszövetkezet hirdetménye tartalmazza. A számla költségmentes, részösszeg a betétből bármikor felvehető, a lejárat előtti kivét kamatát a mindenkori Hirdetmény tartalmazza. Lekötési időtartam 1, 2, 3, 4, 6, 12 hónapos lehet. A kamat a lekötési időn belül fix, melyet a mindenkori Hirdetmény tartalmaz, elszámolása mindig a lekötés lejártakor történik.

13.7. Egyéb betétek A Bankszámla szerződés pozitív egyenlegére a jelen fejezet betéti szabályai megfelelően alkalmazandók. A részletes szabályokat a Pénzforgalmi szolgáltatások fejezet tartalmazza.

13.8. Tartós befektetési betétszámla A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B.§. szerinti tartós befektetés betéti formában történő elhelyezéséhez Tartós Befektetési Betétszámla vezetésére számlaszerződés megkötése szükséges, amely biztosítja a számlatulajdonos részére a számlán lekötött betétek hozama utáni kedvezményes adózást. 13.8.1. Fogalmak 57

Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés: a Takarékszövetkezet és a Számlatulajdonos között létrejött keretszerződés, amely alapján a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos nevére egy Tartós Befektetési Betét főszámlát és egy Tartós befektetési elszámolási számlát, együtt „Tartós befektetési betétszámlát” nyit és vezet. A szerződés tekintetében a Takarékszövetkezet és a Számlatulajdonos a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 67/B.§ szerint, a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazza. Tartós Befektetési Betétszámla: a Takarékszövetkezet által a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés alapján a Számlatulajdonos nevére nyitott Tartós Befektetési Betét főszámla és Tartós befektetési elszámolási számla együttesen pénzforgalmi rendelkezések teljesítésére nem alkalmas, forintban vezetett „Tartós befektetési betétszámlá”-nak minősülnek. A Tartós befektetési betét főszámlán a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos által a felhalmozási időszakban elhelyezett és a lekötési időszakban lekötött pénzösszeget és a lekötési hozamot (betéti kamatokat) nyilvántartja, amelyről a Számlatulajdonos a a Takarékszövetkezet hatályos Hirdetménye szerint betétlekötéseket kezdeményezhet. A Tartós befektetési elszámolási számlán történik a számlavezetési és tranzakciós költség terhelése, illetve amennyiben a Tartós befektetési betét főszámla megszűnik, az összegyűlt pénzösszeg az elszámolási számlára kerül átvezetése, ahonnan felvehető. Számlatulajdonos: A Takarékszövetkezettel Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződést kötő, magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy, aki a Tartós Befektetési Betétszámla tulajdonosa. A Tartós Befektetési Betétszámlának kizárólag egy tulajdonosa lehet. Felhalmozási időszak: a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés megkötésének időpontjával megegyező naptári év (adóév) (január 1.- december 31.), amely időszakon belül a Számlatulajdonos gyűjtheti (elhelyezheti) megtakarításait, és amelynek utolsó napját követő év első napjától kezdődik a lekötési időszak (három- és kétéves időszak). Lekötési időszak: az Szja törvény alapján a felhalmozási évet követő három- és kétéves lekötési periódus, amely időszakban a Tartós Befektetési Betét főszámlára a felhalmozási évben történt befizetéseket (jóváírásokat) a Takarékszövetkezet tartós befektetésként tartja nyilván. Lekötés hozama: a betétet elhelyező Számlatulajdonost a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés alapján a Tartós Befektetési Betétszámlára befizetett (elhelyezett) pénzösszeget meghaladó része. A Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott betétekre fizetett lekötési hozam (betéti kamat) alapján a Számlatulajdonosnak jövedelme keletkezik. Lekötött pénzösszeg: a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés alapján a felhalmozási időszakban (naptári év január 1.- december 31.) a Számlatulajdonos által a Tartós Befektetési Betétszámlára egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a kamataival együtt a Számlatulajdonos a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további kettő naptári évben (továbbiakban: kétéves lekötési időszak; a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak) a Számlatulajdonos által vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a Takarékszövetkezet által Tartós Befektetési Betétszerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. 58

13.8.2. Számlanyitásra jogosultak: -

-

Minden magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18. éves) csak a törvényes képviselő hozzájárulásával. Minden magánszemély adott naptári éven belül ugyanazon hitelintézetnél csak egy tartós befektetési számlát köthet, de az adott szolgáltatónál a következő naptári évben is nyithat. Ezen felül a magánszemélynek több hitelintézetnél is lehet tartós befektetési számlája. TBSZ nyitására tehát minden évben van lehetőség! A tartós befektetési számlát minimum 25.000,- Ft elhelyezésével lehet megnyitni. A számlára kizárólag forintot lehet elhelyezni, és a számlán csak forint alapú befektetésekre lehet megbízást adni. A számlának az adózási törvények miatt csak egy tulajdonosa lehet, meghatalmazottat, kedvezményezettet megjelölhet. 13.8.3. Számlanyitás

Tartós Befektetési Betétszámla Keretszerződés megkötését a Számlatulajdonos személyesen kezdeményezheti. A szerződéskötéskor a Számlatulajdonost azonosítja a takarékszövetkezet. A számlatulajdonosnak lehetősége van a Tartós Befektetési Betétszámla feletti rendelkezést írásban megadni (eseti vagy állandó meghatalmazás). Magyar adóazonosító jellel rendelkező, korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves, valamint a cselekvőképesség korlátozása alatt álló gondnokolt) személy számlanyitásához a törvényes képviselő (valamely szülő vagy gyám, gondnok) személyes megjelenése és azonosítása szükséges. A szülői minőség igazolására a kiskorú születési anyakönyvi kivonatának, a gyámi minőség igazolására a jogerős gyámrendelő határozat eredeti vagy hiteles másolatának bemutatása szolgál. A kiskorú számlatulajdonos a számla felett önállóan rendelkezhet. A számla megszüntetésekor, amennyiben a számlatulajdonos nem tölti be a 18. életévét, a megszüntetéshez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. A természetes személynek a Takarékszövetkezetnél a Tartós Befektetési betét főszámlával egyidejűleg megkötött Tartós befektetési elszámolási számlával kell rendelkeznie. A Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződést és az Általános Szerződési Feltételeket a Takarékszövetkezet számlanyitáskor a Számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja. A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betétszámla felett más személy részére rendelkezési jogot biztosíthat, mely kizárólag a Tartós Befektetési Betétszámlán elhelyezett pénzeszközök ismételt elhelyezésére, lekötésére terjed ki. A meghatalmazott nem rendelkezhet a számla megszüntetéséről, törvényben meghatározott, és a Takarékszövetkezet által kért nyilatkozatok aláírásáról. A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott követelésre Halál esetére szóló Kedvezményezettet jelölhet meg. A Számlatulajdonos egy naptári éven belül forint bankbetét elhelyezése céljából kizárólag egy Tartós Befektetési Betét keretszerződést köthet. Amennyiben a Számlatulajdonos a felhalmozási időszakban megszünteti a Tartós Befektetési Betétszerződést, úgy az adott naptári évben újabb Tartós Befektetési Betétszerződést bankbetét elhelyezésére a Takarékszövetkezetnél nem köthet. 59

A Tartós Befektetési Betétszámla Keretszerződés akkor lép hatályba, amikor a Tartós Befektetési Betétszámlán minimum 25 ezer forint nyitóösszeg jóváírásra került. 13.8.4. Betétgyűjtés a felhalmozási időszakban A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betétszerződés alapján legkésőbb a felhalmozási időszak (adóév) utolsó napjáig (naptári év december 31-ig) helyezhet el forintban pénzösszegeket. A Takarékszövetkezet a felhalmozási időszakban a Tartós Befektetési Betétszámlára befizetett, le nem kötött betéti egyenleg után a mindenkor hatályos Hirdetmény szerinti mértékű kamatot írja jóvá a Betétszámlán tárgyév december 31.-én. A Tartós Befektetési Betét főszámlára befizetett pénzösszegből a felhalmozási időszakban részösszeget felvenni nem lehet. Amennyiben a Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betét főszámlán elhelyezett pénzösszeget fel kívánja venni, a Tartós Befektetési Betét keretszerződés megszűnik, és a teljes pénzösszeg átvezetődik a Tartós befektetési elszámolási számlára, ahonnan kifizetésre kerül. A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betét főszámlán felhalmozott összeget a felhalmozási időszakban betétlekötési megbízással lekötheti, a Takarékszövetkezet Hirdetményében közzétett betéttípusok közül választva. 13.8.5. Lekötési időszak A tartós befektetési számlának három periódusa van: - A nyitás éve, amely gyűjtőév, felhalmozási időszak (0. év). Az adott éven belül a számla bármely napon megnyitható, a naptári év minden esetben adott év december 31.-ig tart. - Ezt követi egy 3 éves lekötési periódus. A gyűjtőévben (0. évben) befizetett összeg a 3. év elteltével kedvezményes adózással (10%) vehető fel teljes mértékben, vagy akár csak egy része is. - Ezt követheti további 2 év, amikor is a gyűjtőévet követő 5. év elteltével adómentesen hozzáférhető a teljes összeg. A gyűjtőévet/ felhalmozási időszakot követő 5. év leteltével lehetőség nyílik arra is, hogy a TBSZ-en elhelyezett befektetésére vonatkozó kedvezményes adózás további 3, illetve 5 évre fennmaradjon. Ebben az esetben a gyűjtőévet követő 5. év elteltével elért növekmény teljes összege tőkésedik és csak az ezt követő hozamokra, nyereségre kell a 20, 10, illetve 0%-os adókulcsokat alkalmazni. A Számlatulajdonos a lekötési időszakokban (három- és kétéves időszak) a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott lekötött pénzösszeget betétlekötési megbízás adásával lekötheti a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye szerinti feltételekkel A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott, külön betétlekötési megbízással le nem kötött, mindenkori betéti egyenleg után a Hirdetmény szerinti kamatot írja jóvá tárgyév december 31.-én. A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betét főszámlán nyilvántartott betétek után fizetendő betéti kamatot (lekötési hozam) a Hirdetmény szerinti esedékességkor a Tartós Befektetési Betétszámlán írja jóvá adólevonás nélkül. A Tartós Befektetési Betét főszámlán jóváírt kamat a betét tőkeösszegét növeli, tőkésedik. A hároméves lekötési időszak és a kétéves lekötési időszak utolsó napját megelőzően a Tartós Befektetési Betétszámláról részösszeg felvétele nem lehetséges, kizárólag a teljes lekötött 60

pénzösszeg kivonása kezdeményezhető a Tartós befektetési elszámolási számlára átvezetéssel. Az ötéves lekötési időszak utolsó napján a Tartós Befektetési Szerződés megszűnik, amennyiben a Számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak lejártának napjával a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott lekötött pénzösszeg és lekötési hozam (kamat) felvételéről dönt. Amennyiben a Számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak utolsó napjáig a Takarékszövetkezet felé írásban nem nyilatkozik a Tartós Befektetési Betétszámlán kezelt pénzösszeg felvételéről, úgy a Tartós Befektetési Betétszerződés nem szűnik meg, az ötéves lekötési időszak utolsó napjával újabb ötéves lekötési időszakra meghosszabbodik. A Tartós Befektetési Betétszámlán az ötéves lekötési időszak utolsó napját követően ismételten lekötött pénzösszeg befizetésnek minősül, mely esetben a három- és kétéves lekötési időszak külön felhalmozási időszak nélkül indul ismételten az előző ötéves lekötési időszak lejártát követő első naptári naptól. 8.8.6. A Tartós Befektetési Betétszámla adózása a hatályos 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja.) szerint Az adózás mértéke, ha a Számlatulajdonos a befizetés évét követő:  3. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a növekmény kedvezően adózik (10%-os adókulcs)  5. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a növekmény nem adózik (0%os adókulcs)  A számlanyitás évét követő 3. év vége előtti kivét esetén kedvezményes adózás nem vehető igénybe, a növekmény után 20%-os adót kell fizetni. A Tartós Befektetési Betétszámlán elhelyezett eszközök esetében nincs sem kamatadó, sem árfolyamnyereség utáni adó, sem pedig osztalékadó. A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adó mértéke 0%. Amennyiben adókötelezettség keletkezik, a Számlatulajdonosnak (adózónak) kell az adott évre vonatkozó adóbevallásában megállapítani, bevallani és megfizetni az adót, a Takarékszövetkezet adót nem von le, az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-ig küld igazolást a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak. 13.8.7. Számlakivonat A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betétszámláról számlakivonatot évente állít elő és bocsát a Számlatulajdonos rendelkezésére. A Számlatulajdonos írásban nyilatkozhat, hogy a számlakivonatot postázva kéri, vagy a postázás visszatartását kéri. 13.8.8. A Betétek biztosításával kapcsolatos előírások A Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott pénzösszeg kamataival együtt az OBA által biztosított. 13.8.9. Kamatszámítás, díjak A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betétszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után az egyenleg nagyságától függően a Számlatulajdonosnak 61

mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden év december 31-én ír jóvá. Lekötött betét alszámlák esetén a kamat jóváírása a Betétlekötési megbízásban rögzített esedékességkor történik. Kamat az alábbi módon kerül kiszámításra: Tartós Befektetési Betétszámla napi záró egyenleg×kamat mérték (%) 36.500 A Takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta az aktuális Hirdetményben közzétett díjat számítja fel, melyet a Tartós Befektetési elszámolási számlán havonta terhel. 13.8.10. Egyéb rendelkezések A Számlatulajdonos a Tartós befektetési elszámolási számláját, amely a Tartós Befektetési Betét főszámla kapcsolódik a Tartós Befektetési Keretszerződés hatálya alatt nem szüntetheti meg. A Tartós Befektetési Betétszámla az 1994. évi LIII. tv. (Vht.) értelmében végrehajtás alá vonható. 13.9. A betétszámlák megszűntetésének módja, költsége: A takarékszövetkezetnél nyitott betétszámlák megszűntetése az ügyféllel megkötött szerződés rendelkezései szerint történik. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén amennyiben a szerződés erről nem rendelkezik, úgy bármelyik fél indokolás nélkül jogosult a betétszámlát 30 napos felmondási idővel, a másik félhez írásban címzett jognyilatkozattal felmondani. Költsége: a mindenkori Hirdetmény szerint

III. HITEL ÉS PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA (ideértve a faktoringot is)

1.1 Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. Hitelszerződés alapján a Takarékszövetkezet, mint hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.

1.2 Pénzkölcsön nyújtása: a)

a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni, 62

b) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, c) önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység (a jelzálog hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerint) d) zálogkölcsön nyújtása e) csoportfinanszírozás (anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete) g) A hitelképesség vizsgálata, hitel és kölcsönszerződések előkészítése, a folyósított kölcsönök nyilvántartása, figyelemmel kísérése, ellenőrzése behatása is hitel –és pénzkölcsön nyújtásnak minősül. A Takarékszövetkezet a HUF (forint alapú) hitel/kölcsönnyújtáson kívül - felügyeleti engedély alapján részben a Takarékszövetkezeti Bank Nyrt ügynökeként, részben saját jogon - jogosult deviza alapú kölcsön/hitelműveletek végzésére. A deviza alapú hitel esetén a kölcsöntartozás nyilvántartása devizában, a törlesztése forintban történik. A kölcsönök folyósításának pénzneme: euro (EUR) vagy svájci frank (CHF). A takarékszövetkezet 2010.01.01 napjától nem nyújt deviza alapú hiteleket, illetve ilyen hitel nyújtásra irányuló hitelkérelmet nem fogad be.

1.3 A hitelezéssel kapcsolatos fogalmak -

adós: az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést vagy hitelkeretszerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles.

-

hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít,

-

deviza alapú hitel: a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés

-

fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés: olyan hitelszerződés, amellyel a hitelező az Ügyfél fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát az Ügyfél rendelkezésére,

-

hiteltúllépés: fizetési számlához kapcsolódó olyan hitel, amelyet a hitelező a hitelkeret-szerződés szerinti összegét meghaladó összegben, vagy ilyen szerződés hiányában bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

-

előtörlesztés: a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése. - előtörlesztési díj: előtörlesztés esetén, a Hitelszerződésben és/vagy meghatározott feltételek szerint és mértékben, a Hitelintézetnél az előtörlesztéshez közvetlenül 63

kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Adós által a Hitelintézetnek megfizetendő díj. -

hitelkamat: az Ügyfél által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg

- fix kamatláb: az a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatláb, amely a kölcsön teljes futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad. - rögzített hitelkamat: a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került - változó hitelkamat: hitelkamatnak.

minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített

-

referencia kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Takarékszövetkezetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról.

-

kamatfelár: a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel a Takarékszövetkezet által kerül meghatározásra - ügyleti év: az első ügyleti év a szerződés kötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg - végtörlesztés: az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű előtörlesztése - hitelbírálati-/projektvizsgálati díj: A Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása 64

esetén a már megfizetett hitelbírálati díj nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható. -

eseti igazolások, számlaegyenlegek díja: az Ügyfél kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díj, ide nem értve a Takarékszövetkezet által az Ügyfél részére díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség mentesen kiállítandó dokumentumokat (pl. törlesztési táblázat), valamint a folyamatos Hitelkeret-szerződések esetén az évente egy alkalommal, valamint lejáratkor kiállított írásbeli kimutatást (kivonatot). Mértékére és megfizetésének időpontjára - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

-

éves zárlati díj: a Takarékszövetkezet által az Ügyfél részére megnyitott hitelszámla után, a Hirdetményben meghatározott mértékű díj, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes.

-

kezelési díj: a Hitelszerződésben/Hitelkeret-szerződésben meghatározott díj, melynek megfizetése a szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.

-

rendelkezésre tartási díj: a Hitelszerződés/Hitelkeret-szerződés alapján, az Adós (Számlatulajdonos) rendelkezésére tartott, általa igénybe nem vett/le nem hívott Hitelkeret százalékában a Hirdetményben meghatározott díj. A díj felszámításának kezdő időpontja a Hitelkeret megnyílásának napja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap.

- folyósítási díj: a Hitelszerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Takarékszövetkezetnél a folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztráció költségek megtérítésére szolgáló díj. - szerződéskötési díj: a Hitelszerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. - szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Hitelszerződés illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Takarékszövetkezet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Takarékszövetkezet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. - feltételes hitelígérvény kiadási díj: a hitelígérvény kiadásával egy időben esedékes díj, amelynek mértékére - amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 65

-

rendkívüli levelezési díj: jelenti az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Hitelszerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Takarékszövetkezet által a Hirdetményben meghatározott időpontban és összegben felszámításra kerülő díját. - rendkívüli ügyintézési díj: a Hirdetményben meghatározott összegű, az Ügyfél által a kérésére, a jogszabály vagy a Hitelszerződés rendelkezése alapján történő normál ügyintézést meghaladó, de szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor fizetendő díj.

2. A hitelezés általános szabályai A Takarékszövetkezet hitelműveletet hitelszerződés, vagy hitelezésre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez. Hitelt csak kérelemre - egyedi bírálat alapján a jelen, valamint a kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó szabályzatokban foglalt, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén nyújthat a Takarékszövetkezet. A hitelezési folyamat részei: 1. az ügyfél előzetes tájékoztatása, 2. kölcsönigénylés, 3. a kölcsön igény átvétele/befogadása, 4. a kölcsön engedélyezésre való előkészítése, 5. fedezetértékelés, 6. kölcsönbírálat, engedélyezés vagy elutasítás, 7. szerződéskötés, (ideértve a biztosítéki szerződéseket is) 8. kölcsönfolyósítás ( – kölcsönszámla megnyitása) 9. a hitel célszerinti felhasználásának ellenőrzése, 10. szerződésszerű teljesítés esetén a hitel megszüntetése, ennek elmaradása esetén a kölcsön és járulékainak behajtásához szükséges intézkedések megtétele.

2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás: A takarékszövetkezet a hiteligénylő ügyfeleknek minden szükséges tájékoztatást megad annak érdekében, hogy az ügyfél - a lehetséges variációk közül - a számára legjobban megfelelő hiteltípust válassza. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy valótlan adatok közlése a hitel/kölcsön felmondását vonhatja maga után, ami a későbbiekben a hitelezésből történő kizárást eredményezheti. A fogyasztó tájékoztatásának alkalmasnak kell lenni arra, hogy a fogyasztónak minősülő adós felmérhesse, hogy az igénybe venni tervezett hitel megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Takarékszövetkezet a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. A Takarékszövetkezet jogosult a fogyasztónak minősülő ügyfél esetén - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet 7.5. pont) 66

2.2. Kölcsönigénylés: Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Ha az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. A hitelkérelem összeállításához a takarékszövetkezet segítséget ad. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére.

2.3. A kölcsönigény befogadása: A kölcsön igény akkor számít befogadottnak, amikor a takarékszövetkezet által meghatározott és az ügyféllel ismertetett, a hiteligény elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum, adat a takarékszövetkezet rendelkezésére áll és nem áll fenn az ügyfél hitelezését kizáró ok (pl: csőd, felszámolási eljárás, cégbejegyzés hiánya, folyamatban lévő peres eljárás, KHRben szereplés, köztartozás, stb). Amennyiben szükséges, a takarékszövetkezet hiánypótlásra kéri fel az ügyfelet.

2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés: A befogadott hitelkérelmek alapján azok részletes tartalmi vizsgálatára és értékelésére kerül sor. A takarékszövetkezet fedezet nélkül nem nyújthat kölcsönt. A kölcsön elbírálásának és folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állása. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről.

2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés): A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a hitelezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései, valamint a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó, továbbá az ügyfélminősítésre és a fedezetek értékelésére vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen összegű havi törlesztő részlet fizetésére képes illetve, hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja tovább az igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. A meghozott döntés tartalmazza a kölcsön konkrét összegét, futamidejét, törlesztési feltételit, egyéb kondícióit, a biztosítékokat. A kölcsönigény engedélyezéséről illetve elutasításáról az ügyfelet a legrövidebb időn belül értesíteni kell.

2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése, esetleges módosítása: A kölcsönt igénylő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellék kötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. A szerződéskötést megelőzően az ügyfelet azonosítani kell a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. A szerződés érvényesen létrejön egyszerű magánokirati formába foglalva, kivételes esetben a döntéshozó fórum határozata alapján a szerződést közokiratba (kétoldalú szerződés vagy egyoldalú tartozáselismerő okirat) kell foglalni. 67

A hitel, illetve kölcsönszerződések főbb tartalmi elemei: - a hitel típusa, elnevezése, - a szerződő felek neve, levelezési címe, egyéb adatai - a hitel futamideje, lejárata, - a hitel összege és lehívásának, folyósításának feltételei, - a hitelért az ügyfél által fizetendő ellenszolgáltatás (kamat, jutalék, díj, költség, stb) és módosításának szabályai, - a törlesztési feltételek, - a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származó kötelezettségek, - a biztosítékok és a biztosítás meghatározása, - a felek felmondási jogának lehetősége, feltételei, módja és jogkövetkezményei, - az ügyfél előtörlesztéshez való jogát, feltételeit, - egyéb a felek által lényegesnek tartott, illetve jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemek, rendelkezések. A kölcsön/hitelszerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. A takarékszövetkezet a hitel/kölcsönszerződés biztosítékaként megköti az ügyféllel a szükséges biztosítéki szerződéseket a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A szerződéseket a takarékszövetkezet részéről két, a hitelszerződések aláírására feljogosított képviselőnek kell aláírnia. A szerződés módosítása A szerződő felek a kölcsönszerződés közös megegyezéssel a szerződés futamideje alatt jogosultak módosítani. Kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a Hpt-ben és a fogyasztói kölcsönökről szóló jogszabályokban meghatározott módon előzetesen hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. A takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

2.7. Kölcsönfolyósítás A kölcsön folyósítására a kölcsön -és biztosítéki szerződések megkötését követően és a folyósítás feltételéül előírtak teljesülése esetén kerülhet sor. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet - készpénzfizetéssel, - átutalással (az adós által megjelölt számlára) - bankszámlára átvezetéssel, - egyéb módon. 68

A folyósítás történhet egy összegben és több részletben.

2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése: Az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott célra használhatja fel, amennyiben ilyen cél meghatározásra került a szerződésben.. A kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását és az adós fizetőképességét a takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt bármikor jogosult ellenőrizni. Az adós a hitelcél teljes vagy részleges megvalósulását a szerződésben meghatározott módon tartozik igazolni. A takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében vizsgálja és rendszeresen figyelemmel kíséri - különösen az adós adatszolgáltatására tekintettel - a hitel céljának megfelelő felhasználását és a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Az adós nem szerződésszerű magatartása esetén fel kell szólítani őt a szerződésszerű teljesítésre, illetve tárgyalásokat kell folytatni. Szükség esetén indokolt lehet újabb fedezetek bevonása is. Amennyiben a hitel visszafizetése veszélyeztetve van, a kölcsön felmondása mellett az adóssal szemben bírósági eljárást kell kezdeményezni. Amennyiben az adósnak átmeneti fizetési gondja van, alapos vizsgálat után sor kerülhet a hitel halasztására vagy prolongálására.

2.9. A szerződés megszűnése Megszűnik a szerződés a kölcsön és járulékainak maradéktalan, szerződésszerinti visszafizetésével. Az Ügyfél - a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitel/kölcsönszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is megszüntetni. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenti. A kölcsön visszafizetése esetén a takarékszövetkezettel megkötött biztosítéki szerződések is megszűnnek, illetve ezek megszűntetéséről a felek intézkednek.

2.10. Szerződésszegés: A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben. (lásd: I. fejezet 7.5. pont)

A takarékszövetkezet a hitel - illetve kölcsönszerződést a szerződésben meghatározott, valamint a Ptk. 6:382.§ és a 6:387.§. szerinti esetekben - az adós szerződésszegése esetén jogosult rendkívüli felmondással megszűntetni, amely azonnali hatályú is lehet. A Takarékszövetkezet részéről történő felmondás okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülnek az Ügyfél alábbi magatartásai: - a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása fizetési felszólítás ellenére(késedelem) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel, - az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése, - valótlan információk közlése, adatok eltitkolása vagy a takarékszövetkezet más módon való megtévesztése, amennyiben ez a kölcsönnyújtás feltételeit befolyásolhatta volna, 69

-

-

-

-

-

-

az Adós a takarékszövetkezetet megtévesztette és a megtévesztés befolyásolta a kölcsön engedélyezését vagy elutasítását, illetve a kölcsönszerződés megkötését vagy annak tartalmát, bankszámla szerződés felmondásáról, valamint a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül más hitelintézetnél bankszámla-nyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése, ha a biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentős mértékben csökkent és az Adós felszólítás ellenére sem állítja helyre a biztosíték értékét, illetve a biztosítékot nem egészíti ki, az Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be (pl: fizetésképtelenség, hitelképtelenség) és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot. Ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes, felszólítás hiányában is felmondható a szerződés. az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, a szerződésben meghatározott más súlyos szerződésszegés magvalósítása. A rendkívüli felmondás következménye, hogy az Adós által még meg nem fizetett teljes tartozás (kölcsön és a felmondásig esedékes hiteldíja) egy összegben lejárttá, esedékessé válik, melyet Adós a felmondásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül egy összegben tartozik a Takarékszövetkezetnek megfizetni.

3. A Biztosítékok A takarékszövetkezet a hitelezés előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességtől jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról, illetve kiegészítéséről a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni.

3.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok  A Takarékszövetkezet erre irányuló szerződési kikötés esetén az Ügyfél bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére jogosult követelését beszámítással érvényesíteni.  Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak, jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a termelésben, illetve a kereskedelemben résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat pótolni és a változásról tájékoztatni a takarékszövetkezetet. 70

 A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: A takarékszövetkezet lejárt követelését a kielégítési joga megnyílta után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján érvényesíti. Közvetlen érvényesítésre óvadék, beszedési megbízás esetén van mód. Egyéb esetekben bírósági eljárás útján történik az igényérvényesítés: Zálogszerződés esetén peres úton kell a takarékszövetkezetnek érvényt szereznie követelésének. Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, tartozáselismerő nyilatkozat, zálogszerződés esetén a bíróság a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, s ennek alapján a takarékszövetkezet a peres eljárás mellőzésével kezdeményezheti a végrehajtási eljárás megindítását. A kielégítés történhet a zálogtárgy közös értékesítésében való megállapodással, illetve ezzel üzletszerűen foglalkozó személynek is adható megbízás. A zálogtárgy értékesítésére feljogosított a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Következmény: az igényérvényesítést követően a biztosíték felett a dolog tulajdonosa elveszti rendelkezési jogát, illetve a tulajdonjogát. A biztosítékokból való igényérvényesítés esetén az esetleges többletértékkel az ügyfél felé el kell számolni.  A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a vagyonbiztosítási szerződésben a biztosítási összegre/visszavásárlási értékre, mint az Ügyfélt megillető követelésre a Takarékszövetkezettel jelzálogszerződést kötni és azt a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni, valamint a biztosító társaságot az elzálogosításról értesíteni.  Az Ügyfél a vagyonbiztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Ennek elmaradása esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél költségére a díjat befizeti és a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.  Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a vagyonbiztosítási kötvényt, illetve másolatát részére átadni. A Takarékszövetkezet a konkrét szerződésben az is előírhatja, hogy az Ügyfél a biztosítási díjat közvetlenül a Takarékszövetkezetnek utalja át, s egyben bízza meg azzal, hogy a biztosítási díjat a Takarékszövetkezet fizesse a biztosító társaságnak.  Az Ügyfél a Takarékszövetkezet a javára elzálogosított és esedékessé váló biztosítási összeg /visszavásárlási érték követelése fizetési helyeként a takarékszövetkezetnél, mint Zálogjogosultnál vezetett elkülönített számlát / óvadéki betétszámlát köteles megjelölni.

71

 A biztosítéki vagyontárgy /követelés /jog értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés az eredeti biztosíték (fedezet) helyébe lép vagy annak kiegészítésére szolgál.  Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is.  A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek elege tesz-e.  Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget választása szerint - az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Üzletfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen.  A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges.  A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli. 3.2. A jogi biztosítékok köre: A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét is figyelembe véve - hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi biztosítékot alkalmazhatja: - készfizető kezesség - adós, adóstárs jövedelme - zálogjog: jelzálogjog (ingó, ingatlan, követelés, jog) - óvadék - beszedési megbízásra felhatalmazás - hitelintézet, egyéb szervek által vállalt bankgarancia, bankkezesség A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként, értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:  saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő részjegyet, szövetkezeti részesedést,  a takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,  a takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel/takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. 72

A takarékszövetkezet meghatározza azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyeket fedezetként elfogad, továbbá azt, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ha egy értékpapír árfolyama jelentősen csökken a Takarékszövetkezet jogosult további fedezetet kérni, vagy a fedezetlenné vált hányadot azonnali hatállyal felmondani.

3.3. A hitel fedezete lehet: 3.3.1.Készfizető kezesség (Ptk. 6:416.§ ) Az adósnak a takarékszövetkezettel szemben fennálló követelése megfizetéséért harmadik személy, (ideértve más hitelintézetet is ) kezességet vállalhat. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, illetve nem illeti meg a sortartás kifogása, vagyis a készfizető kezes az adóssal egy sorban, az adós teljes tartozásának megfizetéséért vállal kötelezettséget. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemelegesen felelnek. A kezességvállalás kiterjed: a kezességgel biztosított szerződésből eredően a Takarékszövetkezetnek a kötelezettel (adóssal) szemben (a Takarékszövetkezet nyilvántartásai szerint kimutatott) mindenkor fennálló és a jövőben esedékessé váló vagy keletkező kölcsön és járulékai követelésére, beleértve a késedelmes vagy lejárt kölcsönkövetelést és járulékait, valamint a biztosított szerződés megszegésének jogkövetkezményeivel összefüggésben keletkező költségeket és díjakat, továbbá a Takarékszövetkezet követelésének érvényesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket is. A kezes a biztosított szerződés kötelezettje (adósa) elleni fizetési meghagyás, per-és végrehajtási eljárás költségeiért akkor felel, ha a Takarékszövetkezet a kezest a perindítás előtt a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. A Takarékszövetkezet köteles: - adós nem teljesítése, késedelme esetén a kezest fizetésre írásban felszólítani, - a biztosított szerződés lejárati idején belül engedélyezett fizetési haladékról a kezest írásban értesíteni, - a biztosított szerződés lejárati idejének meghosszabbításáról (a szerződés módosításáról) a kezest írásban értesíteni, - amennyiben tudomást szerez róla, az adós helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezesnek az adóssal szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja, a kezest késedelem nélkül értesíteni, - a kezes teljesítését követően késedelem nélkül, de legfeljebb 5 munkanapon belül átadni a kezesnek minden olyan nála lévő, és/vagy általa kiállított okiratot, és megadni minden olyan tájékoztatást, amely a kezesnek az adóssal szembeni igényérvényesítéséhez szükséges, - késedelem nélkül írásban tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt. A kezes köteles:

73

-

-

a Takarékszövetkezet felszólítására késedelem nélkül, de legfeljebb a fizetési felszólításban megjelölt határidőig fizetést teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről az adóst késedelem nélkül értesíteni. a Takarékszövetkezet erre vonatkozó értesítésének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban nyilatkozni arról, hogy hozzájárul-e a biztosított szerződés módosításához.

A kezes jogosult: a követelésébe beszámítani a saját és az adós ellenköveteléseit, és érvényesíteni az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket az adós érvényesíthet a Takarékszövetkezettel szemben. Beszámítani, csak a Takarékszövetkezettel szemben fennálló lejárt pénzkövetelést lehet, a Takarékszövetkezethez intézett írásbeli jognyilatkozattal. A kezes köteles igazolni beszámításának jogalapját és összegszerűségét. Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a Takarékszövetkezet köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni - a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és - a kötelezett/adós helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a Takarékszövetkezet előtt ismert különleges kockázatokról. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek/adósnak a Takarékszövetkezettel szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet kezességet vállalhat. A bank-kezesség mindig készfizető kezesség. Amennyiben a kezes a Takarékszövetkezetet kielégíti, követelése keletkezik a biztosított szerződés adósával szemben, a követelés adós által nyújtott egyéb biztosítékai fennmaradnak és a továbbiakban a ezes követelését biztosítják.

3.3.2. Adós, adóstárs jövedelme Az adós, adóstárs jövedelme elsősorban a lakossági típusú hitelek esetében vehető figyelembe. A biztosíték alapja az egy háztartásban élő kötelezett/ek munkáltatója által igazolt havi nettó jövedelem, amely alapján fedezetként figyelembe vehető az adós, adóstárs egy évre számított nettó alapbérének 33 %-a. Fogyasztó esetén a hitelezhetőségi limit felmérése alapján a limitbe beleférő törlesztés. ( 2010. jun. ll.-től)

3.3.3. Zálogjog (Ptk. 5:86.§)

74

A zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból, mint zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) nem teljesít. A zálogjog létrejön, ha  a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot és  a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött. Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel  a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy  a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges. A zálogszerződés A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon meghatározott követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg. A zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása szükséges. Zálogjog tárgya A zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Kézizálogjog tárgya ingó dolog lehet. Közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányada, több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányada, továbbá osztható követelés meghatározott része kivételével dolog vagy jog egy részén nem lehet zálogjogot alapítani. Ha a zálogtárgy jog vagy követelés és e törvény eltérően nem rendelkezik vagy a zálogtárgy természetéből más nem következik, a zálogtárgy tulajdonjogán a jogot vagy a követelést, a zálogtárgy tulajdonosán a jogosultat kell érteni. Kézizálogjog esetén a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, és köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. A feleknek a zálogtárgy birtoklásával, használatával és hasznosításával kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a visszterhes letét szabályai az irányadóak, azzal, hogy a zálogkötelezett a zálogjog fennállása alatt nem jogosult a zálogtárgyat visszakövetelni. Jelzálogjog: a jelzálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga. A zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni és hasznosítani, továbbá köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. A zálogtárgy meghatározható - fajta és mennyiség szerint vagy - más, a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással - még nem létező vagyontárgyként, vagy olyan vagyontárgyként, amely felett a zálogkötelezettet nem illeti meg a rendelkezési jog A körülírással meghatározott zálogtárgy Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző részére került sor. 75

Zálogjog több zálogtárgyon (Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, a megfelelő nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Nem kell az egyetemlegességre külön utalni, ha valamennyi zálogtárgy tekintetében ugyanaz a zálogkötelezett, és a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba van bejegyezve. Egyetemleges zálogjog esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A zálogjoggal biztosított követelés A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon - az alapul fekvő egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a biztosított követelés azonosítására alkalmas más hasonló módon - kell meghatározni. A meghatározás magában foglalhat olyan követelést is, amely még nem jött létre. Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható. Ha a zálogjogot nem pénzkövetelés biztosítására alapították, a zálogjog a követelés nem teljesítéséből eredő kártérítési igényt vagy egyéb pénzkövetelést biztosítja. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés biztosítására zálogjog nem alapítható. A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A követelés átruházója köteles a zálogtárgyat vagy a jelzálogjog átszállásának a bejegyzéséhez szükséges engedélyt az új zálogjogosult részére kiadni. A zálogjogot a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni. A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles - kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti hatalmat; - jelzálogjog esetén megadni a zálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulást; illetve - a zálogjogosult választása szerint, az elzálogosított követelés kötelezettjét írásban értesíteni a zálogjog megalapításáról, vagy az erről szóló nyilatkozatot a zálogjogosult részére kiadni. - a zálogjogosult kérésére az elzálogosított követelés érvényesítéséhez szükséges okiratokat átadni. A zálogszerződést írásba kell foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat. Amennyiben a zálog tárgyát haszonélvezeti vagy özvegyi jog terheli, úgy ezen személyek is szerződős felek.

A zálogjog nyilvántartásba való bejegyzése A jelzálogjogot a) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba; b) ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés teljes bizonyító erejű - rangsorcsere esetén ügyvéd által ellenjegyzett - magánokiratba foglalása szükséges.

Ingó dolgon, jogon és követelésen zálogjog alapításához a zálogszerződés közokiratba foglalása szükséges. Fogyasztói zálogszerződés Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, 76

továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: - zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg; - a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanok értékelése A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 14/B.§-a értelmében a Takarékszövetkezet belső szabályzatában rögzíti a jelzáloghitelezési elveket, amelynek keretében nyilvántartást vezet a jelzáloghitel nyújtásánál fedezetül elfogadott ingatlanok típusairól. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló miniszteri rendeletben /25/1997.(VIII.1.) PM rendelet/ meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítani. A Takarékszövetkezet az értékelési szakvéleményt tartós adathordozón rögzíti és nyilvántartásában őrzi. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét megállapító értékbecslőnek rendelkeznie kell a) ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel vagy b) az a) pontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel. A zálogtárggyal való helytállás terjedelme A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál, kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. A felek meghatározhatják azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. A zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép. Ha a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett az eredeti zálogtárgy helyett megfelelő új zálogtárgyat vagy a zálogtárgy értékének csökkenése esetén kiegészítő zálogtárgyat adott, az új zálogtárgy az eredeti helyébe vagy mellé lép. Az elzálogosított követelés teljesítéseként szolgáltatott, illetve az elzálogosított követelést biztosító zálogjog, kezesség vagy más biztosíték alapján befolyt pénz vagy más vagyontárgy az eredeti zálogtárgy helyébe lép. A zálogtárgy állaga és használata A zálogjogosult a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti. - Ha a zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet megillető jogokat. 77

Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett - a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében. A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. -

Az elzálogosított követelés kötelezettjének jogai és kötelezettségei Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való - az elzálogosított követelés és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó - írásbeli értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés módosítása. A kötelezett a zálogjogosulttal szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek a zálogkötelezettel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek. A teljesítési utasítás Az elzálogosított követelés kötelezettje mindaddig a zálogkötelezett részére köteles teljesíteni, amíg olyan teljesítési utasítást nem kap, amely meghatározza a zálogjogosult személyét, székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. A teljesítési utasítás akkor váltja ki ezt a joghatást, ha az utasítás az elzálogosításról szóló értesítésbe van foglalva, egyébként a zálogkötelezettől származik, vagy ha a zálogjogosult a zálogszerződéssel vagy más hitelt érdemlő módon igazolja a követelés elzálogosítását. Ha az elzálogosításról szóló értesítés megjelölte a zálogjogosultat, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag a zálogjogosult adhat. A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után küldhet teljesítési utasítást. A hitelbiztosítéki nyilvántartás A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan többek között tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat. A nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. A nyilvántartásba való bejegyzésre, a bejegyzés módosítására és törlésére a zálogjogosultnak, illetve a zálogkötelezettnek jogszabályban meghatározott, elektronikus formanyomtatvány kitöltése útján, a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes honlapján tett nyilatkozata alapján, a nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül kerül sor. Nyilatkozattételre a hitelbiztosítéki nyilvántartás felhasználóiként nyilvántartásba vett személyek jogosultak elektronikus személyazonosítását követően. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett tehet. A zálogjog érvényesítése A zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. A fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése bírósági végrehajtás útján történhet. 78

A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a zálogjogosult választása szerint  a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése;  a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése; vagy  az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése - óvadék esetén közvetlen kielégítési jog gyakorlása útján történik. Fogyasztói zálogszerződés esetén a zálogjogosult a) csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a felek a kielégítési jog megnyílása után írásban eltérő értékesítési módban állapodtak meg; és b) nem szerezheti meg - az óvadék kivételével - a kielégítés fejében a zálogtárgy tulajdonjogát. A közvetlen igényérvényesítésre a Ptk szabályai az irányadóak. A zálogjog megszűnik, ha  a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és a zálogtárgyat visszaadja a zálogkötelezettnek vagy ha a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból;  a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul, a zálogjog tárgyául szolgáló követelés vagy jog megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe;  a kézizálogjog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve, ha késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indított;  a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik;  a zálogjoggal biztosított követelés elévül;  a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi. A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására. A zálogjog fennmarad a zálogjoggal biztosított követelés biztosítékául, ha ugyanaz a személy lesz a zálogkötelezett és a zálogjogosult. A fenti esetekben a zálogjog akkor is megszűnik, ha korábban annak átruházására került sor. A zálogjogosult kötelezettsége a zálogjog megszűntekor Ha a zálogjoggal biztosított követelés megszűnt vagy elévült, és nem áll fenn olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, a zálogjogosult köteles késedelem nélkül - a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni; - a zálogjog törléséhez hozzájárulni; és - a zálogkötelezett számlavezetőjét vagy azt a harmadik személyt, aki mint zálogtartó a zálogtárgy birtokában van vagy akinek a számláján a zálogtárgyat a zálogjogosult javára jóváírták, a zálogjog megszűntéről írásban értesíteni. Az Ingatlan fedezetekről általában: Ingatlanfedezetként - jelzálogszerződéssel - elfogadható: - lakásingatlan - üdülő, hétvégi ház - garázs, műhely - mezőgazdasági ingatlan, építési telek - kereskedelmi ingatlan 79

- üzlet, gazdasági épület A tulajdonjogot legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltű, eredeti és hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Ha az ingatlannak nem a hiteligénylő a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, valamennyi ingatlantulajdonosnak, haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek a kölcsönszerződést alá kell írnia, illetve a biztosítéki szerződést vele kell megkötni. Az érvényesen létrejött kölcsönszerződés, illetve a fedezet alapítására irányuló szerződés alapján a Takarékszövetkezetet megillető jogosultságnak - a jelzálogjognak a kölcsönösszeg és járulékai erejéig - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. A bejegyzés illetékköteles, melynek megfizetése a hiteligénylőt terheli. Ingóságok közül zálogként elfogadhatók: gépjárművek, műszaki cikkek, egyéb forgalomképes vagyontárgyak stb. Kézizálogjog kikötést a takarékszövetkezet nem alkalmaz. Zálogfedezetként elfogadható jog, követelés Az adóst, ügyfelet harmadik személlyel megkötött szerződés alapján megillető követelés, mely érvényesen létrejött, felette a zálogkötelezett szabadon rendelkezik és nem került faktorálásra. Követelésként elzálogosítható az adós által a részére nyújtott kölcsön fedezetét képező fedezeti vagyontárgya megkötött vagyonbiztosítási szerződés alapján az adóst a biztosító társasággal szemben megillető követelés (kártalanítás, biztosítási összeg, visszavásárlási érték). A követelésre megkötött jelzálogszerződést közokiratba kell foglalni és a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni. Az Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor Ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben.

3.3.4. Óvadék (Ptk. 5:95.) Az óvadék olyan dologi biztosíték - speciális zálogjog -, amely lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezet az adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Óvadék - pénzen és értékpapíron kézizálogjogként - dematerializált értékpapíron kézizálogjogként - fizetésiszámla-követelésen - jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon alapítható. Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék alapítása történhet  a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy 80

 a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel. Ez esetben a számlavezető a fennálló zálogjogot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni. Ha az óvadék tárgya jogszabályban meghatározott vagyontárgy, az óvadék alapításához az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. Az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírással, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is, hitelkövetelés esetén a követelést tanúsító, illetve érvényesítéséhez szükséges okiratok rendelkezésre bocsátásával. Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, perigény- és tehermentességéért. Óvadékot nemcsak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is (pl: kezes) felajánlhat. Az óvadéki tárgyat átvevő Takarékszövetkezet köteles gondosan őrizni, és - mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába - az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. A jogosult közvetlen kielégítés joga Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, az óvadék jogosultja (zálogjogosult) a kielégítési joga megnyílásakor a kötelezetthez (zálogkötelezetthez) címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre. Az óvadék jogosultja (zálogjogosult) a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a kötelezettel (zálogkötelezettel) írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a kötelezett (zálogkötelezett) részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi értékén kell figyelembe venni. Amennyiben az óvadék tárgyát a Takarékszövetkezet értékesíti vagy tulajdonába veszi, azt követelésébe beszámítja.

3.3.5. Garancia (Ptk. 6:431.§.) Az adósnak a takarékszövetkezettel szemben fennálló követelése tartozásának megfizetéséért harmadik személy, hitelintézet (garantőr) garanciát vállalhat. A garanciaszerződés, és ez alapján a garantőr által kiadott garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni. Fogyasztó által vállalt garancia Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes.

81

3.3.6. Beszedési megbízásra felhatalmazás A fizetési számlával rendelkező adós – akár szerződésben, akár külön felhatalmazó levélben – felhatalmazást adhat a takarékszövetkezetnek arra, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén, illetve lejárt követelés beszedése céljából a számláját vezető hitelintézethez beszedési megbízást nyújtson be. A számlavezető hitelintézet a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével köteles a megbízást teljesíteni.

3.4. A fedezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések: 3.4.1. A fedezetek biztosítása A Takarékszövetkezet előírhatja vagyon vagy életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is.

3.4.2. Elidegenítési és terhelési tilalom kikötése (Ptk.5:31.§) A biztosítékul szolgáló dologgal való - a dolog tulajdonosát megillető - rendelkezési jog korlátozható vagy kizárható. Az Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása és megszűnése: Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára szerződéssel elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére alapítható. Ha az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a jogosult hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik. Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza. Ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

3.4.3. Opciós jog kikötésének, valamint követelés engedményezésének tilalma (Ptk. 6:99.§) 82

A Ptk (2013. évi V. törvény) hatályba lépését követően 2014. március 15. napjától semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. A korábban hatályos jogszabályok alapján megkötött és jelenleg hatályos opciós szerződésekre, valamint engedményezésre a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok az irányadóak.

4. A fogyasztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai A felelős hitelezés mind a takarékszövetkezet, mint hitelező, mind az ügyfél részéről kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A felelős hitelezés során a takarékszövetkezet olyan fogyasztó magatartását veszi alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. Ennek érdekében a takarékszövetkezet tájékoztatásával elősegíti a felelős fogyasztói döntést. A szerződést kötő feleket Ptk 6:62. §-a szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli.

4.1. A fogyasztói hitelezéssel kapcsolatos fogalmak -

fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eljáró természetes személy.

-

fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt.

-

Jelzáloghitel Szerződés: a Takarékszövetkezet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződés, mely alapján a Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt vagy kölcsönt. - lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

-

fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés: olyan hitelszerződés, amellyel a hitelező a fogyasztó fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

-

ügyleti kamat: a Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített 83

kamatként, vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Takarékszövetkezet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referenciakamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes Ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Takarékszövetkezet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. ügyleti kamat fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződés esetén: A Hitelkeret-szerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, melyet az Adós a folyósított Kölcsön összege után fizet a Hitelintézetnek. A Hitelkeret-szerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti, a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. -

A referencia kamatláb mértéke: Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Takarékszövetkezet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a Takarékszövetkezet a hitelszerződésben kikötheti, hogy rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról.

-

kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Takarékszövetkezet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül 84

meghatározásra. A Takarékszövetkezet csak olyan Kamat-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) -

kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Takarékszövetkezet csak olyan Kamatfelár-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu)

-

kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Takarékszövetkezet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is. kamatforduló: a következő kamatperiódusra – referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelár-periódusra – érvényes kamat rögzítésének napja. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértéke a kamatperiódus, kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra

-

Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel. A THM számításánál a Takarékszövetkezet – az arra vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerint –az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet.

-

THM maximum: a Takarékszövetkezet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege

-

rendelkezésre tartási díj: a Hitelszerződés/Hitelkeret-szerződés alapján, Adós (Számlatulajdonos) rendelkezésére tartott, általa igénybe nem vett/le nem hívott Hitelkeret százalékában a Hirdetményben meghatározott díj. A díj felszámításának kezdő időpontja a Hitelkeret megnyílásának napja, végső 85

időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelszerződés megszűnésekor esedékes. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban nem lehet magasabb a százalékban meghatározott Ügyleti Kamat 50%-ánál. -

folyósítási díj: a Hitelszerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Takarékszövetkezetnél a folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztráció költségek megtérítésére szolgáló díj. Megfizetése az első folyósítással egyidejűleg esedékes, - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy a Takarékszövetkezet az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértéke nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot. folyósítási díj hitelkeret-szerződés esetén: a Hitelkeret-szerződésben a folyósított kölcsön/ igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése az első folyósítással illetve az aktuális lehívással egyidejűleg esedékes. Megfizetése eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy a Hitelintézet az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot.

-

hitelbírálati/projektvizsgálati díj: a Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor teljes összegben esedékes. Ha a Felek a Hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a Hitelszerződés módosítását megelőzően a Takarékszövetkezet az Adós hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékeli, kivéve ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vették a Felek. A hitelkérelem elutasítása esetén a már megfizetett hitelbírálati díj nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható.

-

előtörlesztési díj: a Hitelszerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Hitelszerződésben és/vagy Hirdetményben meghatározott feltételek szerint és mértékben, a Takarékszövetkezetnél az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült méltányos és objektíven indokolható költségek megtérítésére szolgáló, az Adós által a Takarékszövetkezetnek megfizetendő díjat.

86

-

futamidő meghosszabbítás: a futamidő meghosszabbításáért jelzálogkölcsön esetén a Takarékszövetkezet nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy költséget, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben a Hitelszerződés alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az Adós legalább kilencven napos késedelemben van, az Adós a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Hitelintézet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Hitelintézet nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy költséget.

-

rendkívüli levelezési díj: az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Hitelszerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Takarékszövetkezet által a Hirdetményben meghatározott időpontban és összegben felszámításra kerülő, díj. A törlesztési táblázat megküldéséhez kapcsolódóan a Takarékszövetkezet rendkívüli levelezési díjat nem számít fel.

-

Központi hitelinformációs rendszer (KHR): az a zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.

-

Hitelképesség-vizsgálat: a fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérése.

-

Kapcsolódó szolgáltatás: a fogyasztó részére a hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás.

-

Fogyasztói hitelbiztosíték nyújtója: fogyasztói kezességi szerződés kezességvállalója és a fogyasztói zálogszerződés személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettje.

-

Fhtv: a fogyasztóknak nyújtott kölcsönről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvénnyel - a továbbiakban: Módtv. - módosítva)

4.2. A hitelezés általános szabályai 4.2.1. A hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt a takarékszövetkezet -

lehetővé teszi ügyfelei számára a saját eltérő feltételű termékek közötti összehasonlítást javasolja ügyfeleinek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg háztartásuk teljes teherviselő képességét, igény szerint segítséget nyújt a teherviselő képesség felméréséhez 87

-

felhívja az ügyfelek figyelmét a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program)

-

személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást szóbeli magyarázattal is kiegészíti

-

nem tekinti az ügyfelek életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának

-

a hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően meggyőződik arról – ha a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) milyen adatokkal van nyilvántartva és felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a KHR negatív adatbázisában való szereplés várhatóan a hiteligény elutasításával jár, ezért javasolja az ügyfélnek, hogy éljen az ingyenes adatlekérés lehetőségével.

-

a szerződéskötést megelőzően a takarékszövetkezet köteles ismertetni Ügyfelével a KHR-ből a hitelképesség megállapítása érdekében beszerzett adatokat, valamint az adatokból a hitelképességre vonatkozóan levonható következtetéseket, szükség esetén az figyelmezteti Ügyfelét a pénzügyi szolgáltatási szerződés (hitelfelvétel, stb) kockázataira. A takarékszövetkezet csak abban az esetben köt szerződést az Ügyféllel, ha – a KHR-ben lévő információra is tekintettel – megfelelő adósnak tartja.

-

ügyel arra, hogy amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése, úgy erre csak a pozitív hitelbírálat közlését követően kerüljön sor (feleslegesen nem)

-

amennyiben a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél fizeti, úgy lehetőséget biztosít az értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részének megismerésére egy példánya, vagy kivonata átadásával

-

az ügyféltájékoztatás megtörténtét igazoló nyilatkozat egy aláírt példányát átadja az ügyfélnek

-

legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetősége a szerződés díjmentes felmondására

-

lehetőséget biztosít a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére

-

felhívja a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra, hogy a takarékszövetkezet által a jövőben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt

-

a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat a hitelezés minden folyamatában érvényesíti, panaszkezelési szabályzatát nyilvánosságra hozza és tájékoztatja ügyfeleit a vitás kérdések rendezésének szabályairól, az igénybe vehető fórumokról az ügyfélpanaszok benyújtásának és elbírálásnak rendjéről.

4.2.2. A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei A természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A takarékszövetkezet nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével. 88

A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a természetes személy, illetve háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. A takarékszövetkezet gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják. 4.2.3. Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés 1.

A Takarékszövetkezet nem ajánl jelzáloghitelt, illetve nem köt Jelzáloghitelszerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt úgy, hogy a Hitelszerződést a Fogyasztó kizárólag a kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással együtt kötheti meg. (árukapcsolás tilalma)

2.

A Takarékszövetkezet ajánlhat jelzáloghitelt, illetve köt Jelzáloghitel-szerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt, ha a Hitelszerződést a Fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a Kapcsolódó Szolgáltatásokkal egy csomagban kínált Hitelszerződés esetén. (csomagban történő értékesítés)

3.

Ha a Takarékszövetkezet előírja, hogy a Fogyasztó rendelkezzen nála vezetett fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, akkor ezt a fizetési számlát díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen biztosítja a Fogyasztó részére

4.

A Takarékszövetkezet előírhatja azt is, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a Hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással. A Hitelintézet az általa előnyben részesített szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is elfogadja, ha az a Hitelintézet által ajánlott biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve.

4.3. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció 4.3.1. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció során kerülni kell minden olyan megfogalmazást, amely a hitel elérhetősége vagy költsége tekintetében téves várakozásokat kelthet a fogyasztóban. A kereskedelmi kommunikáció során az információnak könnyen olvashatónak vagy jól hallhatónak kell lennie. 4.3.2. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a takarékszövetkezetnek a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni. Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), b) a hitel teljes díjában foglalt díj, jutalék, költség és adó, c) a hitel teljes összege, 89

d) a hitel futamideje, e) a teljes hiteldíj mutató, f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, g) a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege. 4.3.3. Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget - vonatkozó számadatot megjelöl - a 4.3.2. pont a-e) és g) pontjaiban foglalt adatokon túl -, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően meg kell adni a következőket is: a) a hitelező neve, b) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a hitel fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, c) a törlesztőrészletek száma, valamint d) devizaalapú hitel esetén figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az árfolyam változása befolyásolhatja a fogyasztó által fizetendő összeget. 4.3.4. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott reprezentatív példát a tájékoztatásban is következetesen alkalmazni kell. 4.3.5. Ha a hitelhez kapcsolódó szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a takarékszövetkezet ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.

4.4. A hitelszerződés megkötését megelőző felvilágosítás és tájékoztatás 4.4.1. A Hitelszerződés megkötését megelőzően a Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyfél részére olyan felvilágosítást ad, amelynek alapján a Fogyasztó Ügyfél felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel és - ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül - a kapcsolódó szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyfél rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a Hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. Ezen felvilágosítás különösen a következőkre terjed ki: - a hiteltermékek legfontosabb jellemzői, - a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása és - a fizetés elmulasztásának következményei, így különösen a Késedelmi kamat, a hitel felmondása és a biztosítékok érvényesítése. A felvilágosítás tömören és informatív módon, a Fogyasztó Ügyfél számára érthetően és áttekinthetően, reprezentatív példákkal ábrázolva bemutatja, hogy a hitelfelvétel törlesztése a Fogyasztó Ügyfél jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, különösen kiemelve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. A Hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a Hitelszerződés 90

megkötése tekintetében hozandó megalapozott döntés érdekében a Hitelintézet kellő időben, de azt megelőzően, hogy bármilyen ajánlat vagy Hitelszerződés kötné, a Fogyasztó Ügyfelet az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében papíron vagy más tartós adathordozón az egyes termékekre vonatkozóan tájékoztatja. A felvilágosítás során egyértelmű általános tájékoztatást kell nyújtani a hitelfelvétel folyamatáról, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi hatósági jogköréről és a Pénzügyi Békéltető Testületnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezésében betöltött szerepéről. Ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül, a felvilágosításnak ki kell terjednie - arra, hogy az összekapcsolt szolgáltatások viszonya járulékos vagy önálló, valamint - az egyes szerződések felmondásának körülményeire is. A Takarékszövetkezet az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján hozzáférhetővé teszi. A felvilágosítás módja és formája a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról szóló 56/2014.(XII.31.) NGM rendelet szerint: Ha a fogyasztói Ügyfél arról tájékoztatja a Takarékszövetkezetet, hogy hitelszerződés megkötése érdekében igénybe kívánja venni szolgáltatását, a fogyasztó által megadott tájékoztatás alapján – az Ügyfél igényeinek, lehetőségeinek és szükségleteinek felmérését követően – Takarékszövetkezet szóban vagy elektronikus úton tájékoztatást ad o az igényelhető hitel lehetséges összegéről, o a kamatozás módjáról (fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött, vagy kamat periódusokban rögzített) és a kamat módosításának lehetőségéről, o a reprezentatívnak tekinthető teljes hiteldíj mutatóról, o a törlesztőrészletek összegéről és a törlesztés gyakoriságáról, o a hitel választható futamidejéről. A fogyasztó lehetőségeinek felmérése érdekében - a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014.(IX. 10.)MNB rendelet hatálya alatt álló hitelszerződés (lásd: 4.11. pont) ajánlása esetén - az előzetes tájékoztatást megelőzően a Takarékszövetkezet szóban vagy elektronikus úton tájékoztatást ad az MNB rendelet vonatkozó főbb követelményeiről, így különösen - a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóról (JTM), - a havi nettó jövedelem igazolásának módjáról, - a havi adósságszolgálat számításának módjáról, - ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett vagy gépjármű vásárlására nyújtandó hitelnél a kitettség értékére vonatkozó előírásról. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés ajánlása esetén a szóbeli vagy elektronikus úton történő tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy - milyen gyakran változhat a referencia-kamatláb, - a kamat és ennek megfelelően a fizetendő törlesztőrészlet a kamatfelár változásának hiányában is módosulhat, amely nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, - a törlesztőrészlet hitelszerződés szerinti számítása függvényében – így különösen az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet számítási módszere alkalmazása esetén – a kamat módosítása nincs egyenes arányban a törlesztőrészlet változásával. 91

Kamatperiódusokban rögzített hitelszerződés ajánlása esetén a szóbeli vagy elektronikus úton történő tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a törlesztőrészlet hitelszerződés szerinti számítása függvényében – így különösen az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet számítási módszere alkalmazása esetén – a kamat kamatperiódus lejártához kapcsolódó módosítása nincs egyenes arányban a törlesztőrészlet változásával. A Takarékszövetkezet szóbeli vagy elektronikus úton történő tájékoztatásában kitér arra, hogy a fogyasztónak a hitelszerződés megkötésekor felelősen kell eljárnia, felelős döntést kell hoznia. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet fel hívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy o az Ügyfél kizárólag alaposan áttanulmányozott és megértett hitelszerződést írjon alá, o az Ügyfél pénzügyi teljesítőképességének romlása, így különösen a rendszeres jövedelmének csökkenése vagy más rendkívüli kiadás felmerülése nem mentesíti a hitelszerződésben foglaltak teljesítése alól, o fizetési nehézség esetén az Ügyfél mielőbb tájékoztassa a Takarékszövetkezetet annak érdekében, hogy a hitelszerződés felmondásának megelőzése érdekében lehetőség legyen a közös megoldás keresésére, o a lejárt tartozás esetén a szerződésben meghatározott késedelmi kamat kerül felszámításra, o a nem szerződésszerű teljesítés esetén a Takarékszövetkezet a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, amellyel a teljes tartozás lejárttá és egy összegben esedékessé válik, valamint a Takarékszövetkezet a tartozás meg nem fizetése esetén a biztosítékok érvényesítésére jogosult, o a Takarékszövetkezet által felmondott hitelszerződésből eredő tartozások érvényesítésének költségei is az Ügyfelet terhelik, valamint – ha a biztosíték nem elegendő a tartozás rendezésére – az Ügyfél jövedelmére, más vagyontárgyára is végrehajtás foganatosítható. A fogyasztó - az elektronikus úton történő tájékoztatás kivételével - aláírásával igazolja, hogy megkapta az előzetes tájékoztatást.

4.4.2. Előzetes tájékoztatás - mintatáblázat: A Takarékszövetkezet a felelős fogyasztói döntés meghozatala érdekében írásban vagy más tartós adathordozón a fogyasztói Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Ügyfél által előnyben részesített hitelszerződés törlesztőrészlete változásának lehetséges hatásait bemutató (a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról szóló 56/2014.(XII.31.) NGM rendelet 1. sz. melléklete szerinti) minta táblázatot „A törlesztőrészletek rendszeres jövedelemhez viszonyított arányának várható változása a rendszeres jövedelem, valamint a kamat változásának függvényében” címmel.

4.4.3. A hitelbiztosíték nyújtójával szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói jelzálogszerződés esetén: A Takarékszövetkezet az Adós hitelkérelméhez kapcsolódó hitelbiztosíték nyújtóját fogyasztói kezességi szerződés vagy fogyasztói zálogszerződés esetén kellő időben, de még azt megelőzően, hogy azt bármilyen kötelezettség terhelné, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztó által igényelt hitelszerződéshez kapcsolódóan az alábbiakról: - a hitel típusáról, 92

-

a hitelező takarékszövetkezet nevéről /cégnevéről és levelezési címéről, a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, a hitel futamidejéről, a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, az előtörlesztéshez való jogról, és annak az Fhtv.24. §-a szerinti esetleges költségeiről, a fizetés elmulasztásának lehetséges következményeiről.

4.4.4. Formanyomtatvány szerinti előzetes tájékoztatás: A hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott fogyasztói döntés érdekében az előzetes szóbeli és írásbeli felvilágosítás mellett, kellő időben, de azt megelőzően, hogy az Ügyfelelt bármilyen ajánlat vagy hitelszerződés kötné, a Takarékszövetkezet az Ügyfél által előzetesen megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében az Fhtv-ben előírt formanyomtatvány kitöltésével, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad az Ügyfélnek. A fogyasztó - az elektronikus úton történt tájékoztatás kivételével - a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az előzetes felvilágosítást valamint a formanyomtatványban foglalt tájékoztatást megkapta. A Takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatás adatain kívül kizárólag a formanyomtatványtól elkülönítetten adhat tájékoztatást.

4.4.4.1. A hitelszerződés megkötését megelőző előzetes, formanyomtatványban a Takarékszövetkezet az alábbi adatokról tájékoztatja a fogyasztói Ügyfelet: A hitelszerződés megkötését megelőző előzetes felvilágosítás mellett a Takarékszövetkezet kellő időben, de azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen ajánlat vagy hitelszerződés kötné, köteles a fogyasztót az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermék tekintetében - az erre rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával - papíron vagy más tartós adathordozón a következő adatokról tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, és a Takarékszövetkezet az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot vette figyelembe, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét a tájékoztatás során köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet.) 4. a hitel futamidejéről, 5. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 93

6. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól. Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 7. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, Ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására többféle módon kerülhet sor, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat és költséget - jelentenek, és a Takarékszövetkezet az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot vette figyelembe, úgy a Takarékszövetkezet a tájékoztatás során köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet. 8. a fogyasztó által a szerződéskötéskor ismert feltételek alapján fizetendő teljes összegről, (Ha a 7-8. pont vonatkozásában a fogyasztó a Takarékszövetkezetet által rendelkezésére bocsátott adatok alapján megjelöli az általa előnyben részesített hitel jellemzőit, a Takarékszövetkezet a teljes hiteldíj mutatóról és a fogyasztó által fizetendő teljes összegről ezek alapulvételével nyújt tájékoztatást. 9. a fogyasztó által fizetendő törlesztő részletek összegéről, a törlesztő részletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztő részleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről. Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem - a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint - tőkeképzésre fordítják, a takarékszövetkezet köteles egyértelműen és tömören tájékoztatni a fogyasztót, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. 10. a fizetési /bankszámlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező, 11. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és módosításuk feltételeiről, 12. adott esetben a közjegyzői díjról, 13. a hitelhez kapcsolódó olyan szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a Takarékszövetkezet ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 14. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 15. a fizetés elmulasztásának következményeiről, 16. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 17. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 94

18. az előtörlesztéshez való jogról, és annak esetleges költségeiről, 19. arról, hogy a hitelszerződés megkötését követően a Takarékszövetkezet nem mondhatja fel a hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak. 20. ha a Takarékszövetkezet a tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a fogyasztóval szerződést kíván kötni arról, hogy a fogyasztó – díj-, költségés egyéb fizetési kötelezettségmentesen – kérheti a hitelszerződés tervezetének (mintaszerződés) rendelkezésére bocsátását. 21. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról. 4.4.4.2. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztói Ügyfelet (formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, és a Takarékszövetkezet az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot vette figyelembe, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét a tájékoztatás során köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet.) 4. a hitel futamidejéről, 5. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól. Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 6. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, Ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására többféle módon kerülhet sor, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat és költséget - jelentenek, és a Takarékszövetkezet az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot vette figyelembe, úgy a Takarékszövetkezet a tájékoztatás során köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet. 7. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 8 arról, hogy a hitelszerződés megkötését követően a Takarékszövetkezet nem mondhatja fel a hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak. 9. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról, 10. a hitel felmondásának feltételeiről és módjáról, 11. olyan fizetésiszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján a kölcsönt a Takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni arról, hogy a Takarékszövetkezet bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 12. olyan fizetési /bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni a szerződés megkötését követően felmerülő hitelkamaton kívüli minden egyéb 95

ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és ezek módosításának feltételeiről. 4.4.4.3. Jelzáloghitel esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztói Ügyfelet (formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni („két lépcsős tájékoztatás”): a) Általános tájékoztatás Jelzáloghitel igénylése esetén a Takarékszövetkezet azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron, más tartós adathordozón vagy elektronikus úton egyértelmű és érthető általános tájékoztatást nyújtani a fogyasztónak a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016.(I.7.) NGM rendelet 1. sz. melléklete szerinti formában és tartalommal: Az általános tájékoztatás formanyomtatványa tartalmazza az alábbiakat: A hitelezővel kapcsolatos adatok: - a Takarékszövetkezet, mint hitelező (hitelközvetítő) neve /cégneve és címe/ székhelye, A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok: - felhasználási célok (amelyre a hitel fordítható), - a jelzáloghitel biztosítékai, adott esetben annak lehetősége, hogy más tagállamban is lehet, - a hitel lehetséges futamideje, - a hitelező által kínált jelzáloghitelek típusai, a fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött vagy kamatperiódusokban rögzített, a kamatozás jellemzőinek rövid ismertetetése beleértve a fogyasztót érintő hatásokat; - alkalmazása esetén kamatfelár, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutató, - forinttól eltérő devizanem esetén annak törlesztéskor és adott esetben átváltáskor jelentkező következményei a fogyasztóra nézve, - egy reprezentatív példával a hitel teljes összege, a hitel teljes díja, a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a teljes hiteldíj mutató, - a hitel teljes díjába bele nem számított további költségek és díjak, ha van ilyen, - az előtörlesztés lehetősége és annak feltételei, - a Takarékszövetkezet által kínált törlesztési lehetőségek, beleértve a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztés gyakoriságát is, - a fedezetül szolgáló ingatlan értékelésének szükségessége, ki végezteti el az értékelést és a fogyasztót ezzel kapcsolatban milyen költség terheli, - azok a kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a fogyasztónak igénybe kell vennie a hitel felvételéhez vagy a meghirdetett feltételek melletti felvételéhez, ha van rá lehetőség annak feltüntetése, hogy a kapcsolódó szolgáltatásokat a hitelezőtől eltérő szolgáltatótól lehet megvenni, illetve a kapcsolódó szolgáltatás külön szerződéses jogviszony létrejöttéhez kötött-e, - általános figyelmeztetés a hitelszerződés be nem tartásának lehetséges következményeire, - a lakáshitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre és egyéb állami támogatásra vonatkozó általános tájékoztatás, illetve tájékoztatás arról, hogy hol lehet további felvilágosítást kapni, - a hitelbírálat időtartama, 96

-

adott esetben, például ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, egyértelmű és tömör tájékoztatás arról, hogy a hitelszerződés feltételeinek betartása nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését.

b) Személyre szóló tájékoztatás A Takarékszövetkezet az általános tájékoztatást követően, de még a szerződéskötés előtt papíron vagy más tartós adathordozón személyre szóló tájékoztatást nyújt a fogyasztónak a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016.(I.7.) NGM rendelet 2. sz. melléklete szerinti formában és tartalommal. A személyre szóló tájékoztatást haladéktalanul el kell készíteni és át kell adni a fogyasztónak, melyet a Takarékszövetkezet haladéktalanul elkészít és átad a Fogyasztónak, amint a Fogyasztó megadta a szükséges információkat a jelzáloghitellel összefüggő igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről, még mielőtt a Fogyasztót a Hitelszerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terheli. A személyre szóló tájékoztatás jogszabály szerinti formanyomtatványa - a fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva, konkrét hitelösszegre és futamidőre - tartalmazza az alábbiakat: o A Bevezetésben - a fogyasztó nevére kiállítva tájékoztatást arról, hogy a dokumentum a fogyasztó által megadott adatok és az adott pénzügyi piaci feltételek alapján személyére szabottan készült egy maghatározott dátummal, - a tájékoztatás érvényességi idejét a kamat és egyéb költségek kivételével, mely időpontot követően a piaci feltételek függvényében változhat, - a tájékoztatás nem kötelezi a takarékszövetkezetet a fogyasztó részére való hitelnyújtásra. o A Takarékszövetkezet /hitelközvetítő adatait és adott esetben tájékoztatást arról, hogy hiteltanácsadás igénybe vehető-e, valamint azt a tényt, hogy a Takarékszövetkezet a hitelt ajánlja-e vagy sem a fogyasztónak.

o A hitel főbb jellemzőit: futamidő, kamatláb,a fogyasztó által fizetendő teljes összeg, fedezet, stb) o A kamatokat és egyéb költségeket: kamatláb (fix vagy változó mértékű), THM és összetevői, egyszeri és rendszeres költségek, a jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő díj, o A törlesztéseket: gyakorisága és száma, a törlesztő részletek összege és esetleges változása, annak hatásai a fogyasztóra, szemléltető törlesztési tábla o Egyéb kötelezettségeket o Részleges vagy teljes előtörlesztési lehetőséget és feltételeit o Egyéb rugalmas rendelkezéseket o A fogyasztó egyéb jogait (pl: 15 nap gondolkodási idő a döntéshez, 3 nap eltelte után fogadható el az ajánlat, elállási jog és kapcsolódó egyéb kötelezettségek, stb)

o Tájékoztatást a panaszkezelésről (pl: benyújtás, határidő, stb) o A hitelhez kapcsolódó kötelezettségeknek való nem megfelelés következményeit a fogyasztóra nézve (pénzügyi és/vagy jogi következmények, áthidaló megoldások, stb)

o Egyéb tájékoztatást (pl: alkalmazandó jog, stb) o A felügyeleti szerv megnevezését és elérhetőségét

97

A tájékoztatást a hitelbírálat elvégzését megelőzően kell átadni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tájékoztatókkal kapcsolatos kérdésekben illetékes szervezetről/ügyintézőről a név és telefonszám megadásával. c) A Takarékszövetkezet mind az általános, mind a személyre szóló tájékoztatást díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére. A jelzáloghitelre vonatkozó, a Takarékszövetkezetre nézve kötelező erejű ajánlatot papíron vagy más tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, ha - még nem bocsátották a fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy - az ajánlat eltér a korábban a fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló tájékoztatótól. A Takarékszövetkezet – a jogszabályban meghatározott tartalmú – a személyre szóló tájékoztatóban meghatározott adatokon kívül kizárólag attól elkülönítetten, ahhoz mellékelve ad tájékoztatást. Jelzáloghitelre vonatkozó, a Takarékszövetkezetre nézve kötelező erejű ajánlatot a Takarékszövetkezet papíron vagy más tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére, ha még nem bocsátotta a Fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy az ajánlat eltér a korábban a Fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló tájékoztatótól.

4.4.4. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai: - A hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető azzal, hogy a hitelszerződés megkötését követően a tájékoztatási kötelezettség papíron vagy más tartós adathordozón teljesítésre kerül. - Amennyiben a Takarékszövetkezet hitelközvetítőként jár el úgy az előzetes tájékoztatással egyidejűleg köteles tájékoztatni a fogyasztói Ügyfelet, hogy egy vagy több hitelező képviseletében jár el. A hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését megelőzően köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztót tájékoztatni a részére fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről. - A fogyasztó - az elektronikus úton történő tájékoztatás kivételével - a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az előzetes tájékoztatást megkapta. Ha a hitelszerződést a felek azonosított elektronikus úton vagy elektronikus okirati formában kötik meg, akkor a tájékoztatás átvételét tanúsító külön aláírásra igazolásként nincs szükség. Ebben az esetben o a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető, o a kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatást papíron vagy más tartós adathordozón kell teljesíteni. - Ha a szerződés megkötése az Ügyfél kérése alapján a távértékesítés keretében történik, illetve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlő eszköz (pl: telefon) útján történik - amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé – úgy a Takarékszövetkezet a hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatást papíron vagy más tartós adathordozón megadni. 98

- Ha a Takarékszövetkezet a tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani. Jelzáloghitel igénylése esetén a Takarékszövetkezetre nézve kötelező ajánlat megtételekor a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A Takarékszövetkezet ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt napig áll fenn. Ezek a szerződések elektronikus úton nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek az elektronikus utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak.

4.5. Hitelképesség vizsgálat A felelős hitelezés követelménye alapján a takarékszövetkezet minden esetben köteles a fogyasztó hitelképességét vizsgálni és értékelni. A Takarékszövetkezet a fogyasztó adós hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a fogyasztónak hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a fogyasztó képes a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. Az értékelés alapjául szolgáló információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás (KHR adatlekérdezés) igénybevételén alapulhatnak. A hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételéről a hitelező előzetesen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait kormányrendelet (jelenleg: a 361/2009.(XII.30.) Korm.r.) alapján a takarékszövetkezet belső szabályzata tartalmazza. A hitelképesség értékelésének követelménye nemcsak a hitelszerződés megkötése előtt terheli a takarékszövetkezetet, hanem ennek olyan módosítása esetén is, amikor a hitelösszeget a felek megnövelik. Ez esetben a hitelszerződés módosítását megelőzően a takarékszövetkezet köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni. A Takarékszövetkezet a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automatikus feldolgozása során került sor. A hitelszerződés megkötését követően a Takarékszövetkezet nem mondhatja fel a hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak. Ha a Takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul 99

és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja.

4.6. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma A Takarékszövetkezet az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján köteles hozzáférhetővé tenni. A hitel/kölcsönszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni.

4.6.1. A hitelszerződés tartalmazza a következőket: 1. a szerződő felek, adós egyéb kötelezettek és a hitelező Takarékszövetkezet (hitelközvetítő) nevét, cégnevét és levelezési címét, a felügyeleti hatóságának nevét és székhelyét 2. a hitel típusát, 3. a hitel futamidejét, 4. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 5. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát 6. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 7. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 8. a fogyasztó által fizetendő teljes összeget, 9. a fogyasztó által fizetendő törlesztő részletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztő részleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, a hitelszerződésbe a egyértelműen és tömören bele kell foglalni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. 10. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, 11. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, költséget, jutalékot -, ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét, 12. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, 13. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - és módosításuk feltételeit, 100

14. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 15. a fizetés elmulasztásának következményeit, 16. adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget, 17. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, 18. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, ide értve azt is, hogy a fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Takarékszövetkezetnek visszafizetni és azt, hogy a fogyasztó elállása esetén a Takarékszövetkezet az előzőek szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. 19. kapcsolt hitelszerződések esetén azt a tényt, hogy - a fogyasztó jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja, - a fogyasztót megilleti a törlesztés visszatartásának joga, ha a) az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik, vagy a szerződés hibás teljesítése a termék rendeltetésszerű használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerű igénybevételét lehetetlenné teszi, és b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója nem tett határidőben eleget, A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a takarékszövetkezetet. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót. A kapcsolt hitelszerződés esetén a hitelező és az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója előzetesen megállapodik a késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő, határidőben nem rendezett fogyasztói követelésekkel kapcsolatos tájékoztatásról, és a hitelezőnek a törlesztés visszatartása miatt kieső kamatbevételének megtérítéséről. 20. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, 21. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit, 22. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség,amelynek a hitelező aláveti magát, 23. ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás idegen pénznemben áll fenn, az átváltás lehetőségét vagy az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket.

4.6.2. A Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés tartalmazza a következőket: 1. a hitelező takarékszövetkezet (hitelközvetítő) nevét, cégnevét és levelezési címét, a felügyeleti hatóságának nevét és székhelyét 2. a hitel típusát, 3. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejét, 101

5. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 6. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 7. a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, 8. olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 9. az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint 10. a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -, és ezek módosításának feltételeit. A 4.6.1 és 4.6.2. pontok szerinti tartalmi kellék hiánya a szerződés létrejöttét nem érinti, a Takarékszövetkezet a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a fogyasztónak a szerződés kellékhiányából származó kárát.

4.7. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték, hiteldíj (kamat, díj, költség) Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Hitelszerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Hitelszerződésben és – eltérő megállapodás hiányában – a jelen Üzletszabályzatban meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket. A Takarékszövetkezet a hiteldíj mértékének meghatározását a Hpt.-nek, az Fhtv.-nek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek a kölcsönök árazására vonatkozó rendelkezései alapján hajtja végre. Az ellenérték lehet: - ügyleti kamat - rendelkezésre tartási jutalék, - késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat A felszámított kamatok, költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a kölcsönszerződések tételesen tartalmazzák a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye alapján. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Hitelszerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Hitelszerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Takarékszövetkezet az Adós nála vezetett fizetési számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.

102

4.8. Az egyes szerződési feltételek és azok változása 4.8.1. A kamatfeltételek: - A Takarékszövetkezet fogyasztónak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. - Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. - A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. - A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára. a) A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a hitelszerződésben meghatározott - fix kamatozással, vagy - a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és a hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. b) A 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, - a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, - legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy - fix kamatozással nyújtható. A hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. A kamatperiódus alatt a kamat mértékét a Takarékszövetkezet nem jogosult az Adós számára hátrányosan, egyoldalúan megváltoztatni, arra csak a kamatperiódus fordulónapján van lehetőség. c) Referencia kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén a Referencia-kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. A referencia-kamatláb változásáról - mely nem minősül a Takarékszövetkezet részéről történő egyoldalú, az Adós számára hátrányos szerződésmódosítnak - a Takarékszövetkezet az Adóst 103

rendszeresen honlapján/ és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményben tájékoztatja. d) Késedelmi kamat: a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamat, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Takarékszövetkezetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Takarékszövetkezet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre az Fhtv alapján meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap. A referencia-kamat alkalmazása esetén a referencia kamatláb az alábbi lehet: Forinthitelnél: - a mindenkori jegybanki alapkamat, - 3, 6 havi BUBOR, - a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

4.8.2. Kamaton kívüli egyéb díjak és költségek A Takarékszövetkezet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. A takarékszövetkezet a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében az Fhtv szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki. A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatók meg. - Egyszeri kezelési költség - Felszólítás /felmondás díja - Kezes letiltás díja 104

-

Prolongáció Zárlati díj Posta költség,levelezési díj,valamint admin. díja Hitelbírálati díj Átutalási díjak Fedezet felülvizsgálati díj, Egyenlegközlés díja, Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségek az Fhtv szerint Értékbecslési díj Fedezetek ellenőrzési díja díja,hitelbiztosítéki érték felülvizsgálatának Ingatlan-nyilvántartások ügyintézési díj, jelzálog hitelek ügyintézés helyszíni szemle díja Közjegyzői díj hatósági megkeresésre törlesztési kimutatás díja fizetési meghagyások díja és vh eljárási illetéke hitelkiváltás díja szerződésmódosítási díj igazolás kiadása a fennálló tartozásról tulajdoni lapok lekérdezési díjai bankinformáció díja fedezet kiengedés díja rendkívüli ügyintézési díj rendkívüli levelezési díj tartozás átvállalás díja KHR lekérdezés díja KHR lekérdezés ügyintézési díja fedezet változási díj ügyintézési díj hitelbiztosítéki érték megállapításának díja hitelkeret beállítási díja átütemezés díja konstrukció módosítási díja- hiteligérvény díja nyomtatvány díjak monitoring díjak

díja

4.8.3. Az egyoldalú szerződésmódosítás: A Takarékszövetkezet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi. A szerződésmódosítás feltételeit a hitelszerződésben külön rögzíteni kell és azt a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott módon jogosult gyakorolni. A Szerződés egyoldalú módosításra irányadó szabályok -

A Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződésben kizárólag a hitelkamatot, kamatfelárat, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.

-

Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta 105

után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Takarékszövetkezet részére teljesítse. -

A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó Hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a Fogyasztó Ügyfél a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Takarékszövetkezetnek visszafizeti. Ha a Fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Takarékszövetkezet részére nem fizeti vissza, a módosítás a Fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő.

-

Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Takarékszövetkezet ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a Fogyasztó Ügyfél javára érvényesíti.

-

A Takarékszövetkezet a Hitelszerződés bármely feltételét jogosult módosítani, ha a módosítás az Adós számára nem kedvezőtlen. Az Adós számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzata módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vonatkozó rendelkezése válik a Hitelszerződés részévé. A Takarékszövetkezet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé.

-

Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelárváltoztatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Takarékszövetkezet.

- A Hitelszerződés kamatfeltételeinek változása esetén a Takarékszövetkezet a következő tájékoztatást köteles nyújtani - papíron vagy más tartós adathordozón - a Fogyasztó Ügyfél részére. A Kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a Fogyasztó Ügyfelet az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. - Jelzáloghitel esetén a Takarékszövetkezet a referencia-kamatláb változásakor az új törlesztőrészlet összegéről a fogyasztó részére papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad. - A Hitelszerződésben alkalmazott kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal 106

közli a Fogyasztó Ügyféllel a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegét, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényét. -

A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Felek a fentiektől eltérően a Hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Takarékszövetkezet a Fogyasztó Ügyfelet rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.

-

A Takarékszövetkezet jelzálogkölcsön esetén a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal Hirdetményben teszi közzé állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást.

-

A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a Hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók.

-

A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. Ilyen hitel esetében a hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet.

-

Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Hitelszerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus) a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a Takarékszövetkezet.

-

A Takarékszövetkezet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a hitelkamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. Ha a Takarékszövetkezet az ilyen kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja.

-

A Takarékszövetkezet az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelárváltoztatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a Hitelszerződésben 107

meghatározza, és az – ideértve annak bármely összetevőjét is – a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelárváltoztatási mutatót vagy referencia-kamatlábat. -

A Takarékszövetkezet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat – annak növekedésével arányosan – a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Fogyasztó Ügyféllel való kapcsolattartás során közvetlenül a Fogyasztó Ügyfél érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Fogyasztó Ügyfélre áthárítható módon merült fel.

-

A Takarékszövetkezet a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a Hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti.

-

A Takarékszövetkezet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja.

A Takarékszövetkezet az általa alkalmazni kívánt kamatváltoztatási mutatót, a kamatfelárváltoztatási mutatót, valamint a referencia kamatlábat az MNB-nek bejelenti, mértékét a kölcsönszerződés, illetve Hirdetmény tartalmazza. A Takarékszövetkezet a Felügyelet honlapján közzétett Kamatváltoztatási mutatók közül az alábbiak valamelyikét alkalmazza: H4K MNB által közzétett Kamatváltoztatási mutató képlete: A mutatónak 3 változata van 3 éves (H4K3), 4 éves (H4K4) és 5 éves (H4K5) kamatperiódusra, ahol a megegyező futamidejű hozamok értendők a képletben. A mutató a 3 havi átlagos BIRS különbsége két egymást követő kamatperiódus között, valamint figyelembe lehet venni olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg. Képletben: H4K = BlRSt+1 - BIRSt + KTt ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban a BIRS kamat 3-havi számtani átlaga. KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió 108

kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt a) e jogállására vagy a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyilízing-nyújtásra való jogosultságára tekintettel, b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében, c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével, de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1- ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint: KTi= NAi-1: ahol: ALLj-i: KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt. NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt a t-1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg. ALLj-i: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány t-1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi. BIRS: a kamatperiódus hosszához alkalmazkodó lejáratú BIRS 3 havi átlagolása az a pénzügyi mutató amely a Hitelező hitelkockázatától és piaci megítélésétől egyaránt független és kifejezi, hogy ezen az áron tudja a Hitelező változó kamatozású forrását fix kamatozásúra cserélni, biztosítva ezzel a fogyasztó számára a periódus alatt változatlan kamatot/kamatfelárat. A BIRS (Budapest Interest Rate Swap) jegyzések 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 15 év lejáratokra kerülnek publikálásra, és olyan jegyzések, melyek a bankközi piacon átlagos piaci feltételek mellett a bankok által egymás részére az adott futamidőre jegyzett HUF kamatswap (IRS) vételi és eladási kamatlábak számtani középértékének (midswap) átlaga, ahol az adott futamidőre vonatkozó éves fix kamat (ACT/365 bázison) kerül jegyzésre a 6 hónapos BUBOR (ACT/360) jegyzéssel szemben. A Magyar Forex Társaság a Magyar Nemzeti Bankkal közösen működteti a Budapesti Kamatswap Fixing (BIRS), napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. A BIRS ráták elérhetők az MNB honlapján. A Takarékszövetkezet a Felügyelet honlapján közzétett Kamatfelár-változtatási mutatók közül az alábbiak valamelyikét alkalmazza: 109

-H4F ( 3-18 éves futamidejű hitelek esetében) -H4F3 ( 18-25 éves futamidejű hitelek esetében MNB által közzétett Kamatfelár-változtatási mutató képlete: H4F: 4. számú kamatfelár-változtatási mutató forinthitelek esetén A mutató a 3 havi átlagos ÁKK referenciakamat és a BIRS különbségéből ragadja meg a likviditási prémiumot forinthitelek esetén. Emellett figyelembe lehet venni olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg. A mutatónak 2 változata van a 3 éves (H4F3) és az 5 éves (H4F5) kamatperiódus, ahol a megegyező futamidejű hozamok értendők a képletben. H4F = (ákkt+1 - BIRSt+1) - (ákkt - BIRSt) + KTt ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban az ÁKK referenciakamat, illetve BIRS 3-havi számtani átlaga. ákk: Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján a 3 (3 éves kamatperiódus esetén) és 5 éves (5 éves kamatperiódus esetén) névleges futamidejű államkötvényre vonatkozóan kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamok értéke. BIRS: a kamatperiódus hosszához alkalmazkodó lejáratú BIRS 3 havi átlagolása az a pénzügyi mutató amely a Hitelező hitelkockázatától és piaci megítélésétől egyaránt független és kifejezi, hogy ezen az áron tudja a Hitelező változó kamatozású forrását fix kamatozásúra cserélni, biztosítva ezzel a fogyasztó számára a periódus alatt változatlan kamatot/kamatfelárat. A BIRS (Budapest Interest Rate Swap) jegyzések 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 15 év lejáratokra kerülnek publikálásra, és olyan jegyzések, melyek a bankközi piacon átlagos piaci feltételek mellett a bankok által egymás részére az adott futamidőre jegyzett HUF kamatswap (IRS) vételi és eladási kamatlábak számtani középértékének (midswap) átlaga, ahol az adott futamidőre vonatkozó éves fix kamat (ACT/365 bázison) kerül jegyzésre a 6 hónapos BUBOR (ACT/360) jegyzéssel szemben. A Magyar Forex Társaság a Magyar Nemzeti Bankkal közösen működteti a Budapesti Kamatswap Fixing (BIRS), napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. A BIRS ráták elérhetők az MNB honlapján. KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt a) e jogállására vagy a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyilízing-nyújtásra való jogosultságára tekintettel, b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében, c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével, de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1- ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének 110

napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint:ahol: KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt. NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt a t-1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg. ALLj-i: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány t-1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi. -

Ha a Takarékszövetkezet a kamat, illetve kamatfelár módosítása során a Magyar Nemzeti Bank által közzé nem tett kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatót, vagy referencia-kamatlábat kíván alkalmazni, úgy ezt - annak bemutatásával (magyarázatával) - a Magyar Nemzeti Banknak köteles előzetesen bejelenteni. Ha a bejelentett kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb az Fhtv-ben foglalt követelményeknek megfelel, azt a Magyar Nemzeti Bank a honlapján a bejelentéstől számított 30 napon belül közzéteszi, ellenkező esetben a közzétételt a felügyeleti jogkörében hozott határozatával elutasítja.

-

A kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat az alkalmazásának feltételeivel együtt, közérthető magyarázattal ellátva kell bejelenteni, és annak közzétételéről is ilyen módon kell gondoskodni.

A Takarékszövetkezet nyilvántartja és honlapján elérhetővé teszi a kamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoztatási és kamatfelárváltoztatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát.

4.9. A teljes hiteldíj mutató (THM) 4.9.1 A THM az ügyfelek megfelelő tájékoztatásául, a különböző hitelajánlatok összehasonlítására szolgál. A teljes hiteldíj mutatóra (a továbbiakban: THM) vonatkozó alábbi szabályokat a Takarékszövetkezet kizárólag a fogyasztóknak nyújtott hitel esetén alkalmazza az Fhtv.ben meghatározott kivételekkel. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. (Az Üzletszabályzat jelen fejezetében alkalmazott fogalmak tekintetében a kiadásakor hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben alkalmazott fogalmakat kell irányadónak tekinteni.) Fogalmak a THM alkalmazása szempontjából: - kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben ekként meghatározott fogalom, azaz a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől. 111

- kereskedelmi kölcsön: az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket; - áthidaló hitel: futamidő nélküli vagy 12 hónapnál rövidebb futamidőre nyújtott jelzáloghitel, amelyet a fogyasztó átmeneti megoldásként vesz igénybe, amíg egy másik finanszírozási formára nem vált, ide nem értve a lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsönt; - ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel: olyan hitelszerződés alapján folyósított kölcsön, amelynek esetében a törlesztendő tőke alapja a tőketörlesztés vagy tőketörlesztések időpontjában érvényes ingatlanértéknek a szerződés szerinti, százalékban meghatározott része; - feltételes kötelezettség vagy garancia: olyan hitelszerződésben vállalt kötelezettség, amely egy másik különálló, de kapcsolódó ügylet garanciájaként szolgál, és az ingatlanfedezettel biztosított tőke lehívására csak akkor kerül sor, ha a szerződésben meghatározott egy vagy több esemény bekövetkezik. A THM számításnál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi: a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó szolgáltatások költségeit, ha a Takarékszövetkezet számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a Takarékszövetkezet előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjait és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjakat a 4. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, (Ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Takarékszövetkezetnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges.) d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási - ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos díjakat – és a hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás költségét, valamint f) a biztosítás és garancia költségét, g) zárlati költséget h.) fedezet felülvizsgálat díját Az a)-f) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Hitelintézet kérésére igazolni köteles. A Takarékszövetkezet a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe: a) a prolongálási (futamidő hosszabbítás) díj, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői költség, 112

e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjai és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjak, ha a számla fenntartását a Takarékszövetkezet nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM számításánál a Takarékszövetkezet úgy számol, hogy a Hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az alábbi feltételek figyelembevételével kell kiszámítani. A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem áthidaló hitel, ca) a hitel futamidejét jelzáloghitel esetén az első lehívás időpontjától számított húsz évnek, más hitelszerződés esetén egy évnek kell tekinteni és a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt teljesítettnek kell tekinteni, cb) - ha a fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben vagy a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit a hitelnek a ca) alpontban meghatározott futamidejére (lásd: 83/2010.(III.25.) Korm.r. 4§.(2).bek. cb) pont pontos szövege) vonatkozóan kell figyelembe venni, vagy cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; E tekintetben a határozatlan idejű hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; 113

f) olyan hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, áthidaló hitelnek, ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, vagy fb) - ha a hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert - az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni és ha a hitelszerződésnek ga) feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et úgy kell kiszámítani, hogy ez az összeg - vagy a befizetendő minimumösszegre vonatkozó előírás esetén a minimumösszeg - a hitelszerződésben meghatározott időközönként jóváírásra kerül úgy, hogy első alkalommal a lehívás után egy teljes időszakkal kerül jóváírásra, ezt követően pedig minden alkalommal lehívásra kerül a hitelkeretből rendelkezésre álló rész; gb) nem feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et úgy kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül, a fizetési számlán a futamidő során nem történik jóváírás és a teljes tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozás visszafizetésére egy összegben kerül sor a futamidő végén; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt jelzáloghitel és ingatlanlízing esetén 53 millió forintnak, egyéb esetben 460 ezer forintnak kell tekinteni; i) ha a törlesztés időpontja vagy összege a hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et úgy kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor, ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és id) a fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat. j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a takarékszövetkezet egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. 114

l) áthidaló hitel esetén a teljes hitelösszeget a teljes futamidőre lehívottnak kell tekinteni és a futamidőt - ha nem ismert - 12 hónapnak kell tekinteni; m) feltételes kötelezettség és garancia esetében a teljes hitelösszeget az alábbiak közül a korábbi időpontban egy összegben lehívottnak kell tekinteni: ma) a feltételes kötelezettség vagy garancia potenciális forrását képező, a hitelszerződésben meghatározott utolsó lehetséges lehívási időpont, vagy mb) megújuló hitelszerződés esetén a hitelszerződés megújítása előtti eredeti időszak vége; n) ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel esetén: na) a fogyasztói törlesztések időpontjának a hitelszerződésben engedélyezett lehető legkésőbbi időpontokat kell tekinteni, nb) az ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének százalékban kifejezett növekedését és a szerződésben esetlegesen említett inflációs rátát a hitelszerződés megkötésekor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott aktuális inflációs cél és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutóbbi éves fogyasztói árindex közül a magasabb értéknek, illetve - ha ezek az értékek negatívak - nullának kell tekinteni. A c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű Hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli Hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható.

4.9.2. A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet alkalmazza:

Ck: Dl: m: m’: tk: sl : X:

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke. Az egyenlet átírható egy egységes összeg és a pénzáramlás fogalmának felhasználásával (Ak), amely lehet pozitív vagy negatív, más szóval megfizetett vagy megkapott az 1 és n közötti, években kifejezett időszak során, azaz:

115

ahol „S” a pénzáramlás jelenlegi egyenlege. A kétirányú pénzáramlás egyenlősége esetén ennek értéke nulla.

A képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni; ha a következő tizedeshelyen álló számjegy 5 vagy annál nagyobb, akkor az azt megelőző tizedeshelyen álló számjegyet eggyel növelni kell. Ha a különböző időpontok közötti, a számításokban használt időtartamok nem fejezhetők ki egész számú hétben, hónapban, illetve évben, akkor azokat az egyik említett időegység egész számú többszörösének és megfelelő számú napnak a kombinációjaként kell kifejezni. Napok használata esetén: a) minden napot számolni kell, a hétvégéket és az ünnepnapokat is; b) visszafelé kell számolni, először azonos időegységeket, majd napokat véve, az első lehívás napjáig; c) a napokban kifejezett időszak hossza úgy kapható meg, hogy az első napot nem kell figyelembe venni, az utolsó napot azonban igen, és azt úgy kell kifejezni években, hogy a napok számát el kell osztani a teljes év napjainak számával (365 vagy 366 nappal), az utolsó naptól visszafelé számolva az előző év ugyanezen napjáig.

4.9.3.A THM számítása jelzáloghitel esetén Jelzáloghitelek esetén a képletet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a takarékszövetkezet a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. 116

Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel, és lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló hitel esetén a THM értékének meghatározásakor a fogyasztó által a lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak teljesített befizetéseket is figyelembe kell venni az alábbiak szerint: - A lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak történő fizetéseket a fogyasztó szerződése szerinti gyakorisággal kell figyelembe venni azzal, hogy azok esedékességének napjaként a hitelezőnek járó törlesztés esedékességének napját kell tekinteni. - Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a lakás-takarékpénztártól történő hitelfelvétellel nem kell számolni és a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díjnak a megtakarítási részre eső összegét kell figyelembe venni. Lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsön esetén a THM meghatározásakor számolni kell a lakás-takarékpénztári lakáskölcsön felvételével, és - ha ilyen díj az áthidaló kölcsön nyújtásával kapcsolatban felmerül - a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díj teljes összegét kell figyelembe venni. - Befektetési egységhez kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a befektetés várható hozamát nullának kell tekinteni. - Életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén, ha az életbiztosítási szerződés indexálást tartalmaz, az indexált díjat kell figyelembe venni a THM meghatározásakor.

4.9.4. A THM-re vonatkozó kereskedelmi kommunikáció A kereskedelmi kommunikációban a THM-et legalább olyan feltűnően kell szerepeltetni, mint a kamatot és értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell a fenti feltételeket, de az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. Egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban vagy devizában meghatározott együttes összege állandó. Ha a takarékszövetkezet az adott hitelt nem nyújtja a fenti feltételekkel és a takarékszövetkezet által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor a fenti feltételekhez legközelebbi - a hiteltípusra létező - összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy - a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, - a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát a deviza alapú kölcsönöknél 117

- a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát változó kamatozású kölcsönöknél. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamat- és árfolyamkockázatát. A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Takarékszövetkezet hatályos hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Hitelszerződés tartalmazza.

4.9.5. A szerződés felmondása esetén felszámítható költségek A kölcsönszerződés Takarékszövetkezet részéről történő felmondása esetén felszámíthatók az Ügyfélnek a szerződés nem teljesítéséből eredő igényérvényesítési költségek - mint például a felszólítás és felmondás díjai, posta költség, a fizetési meghagyás, bírósági és végrehajtási eljárás költségei, jogi képviseleti költségek. A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel.

4.10. A kölcsönök törlesztése A fogyasztói hiteleket általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós, adóstárs, kezes nettó jövedelme - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége - adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása - egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés.

118

Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a Hitelezési szabályzatban meghatározott módon felszólítja a hátralék rendezésére az esedékességet követő meghatározott időtartamon belül. A felszólítások (adósok, kezesek, dologi adósok) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékszövetkezetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, a hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról: a) rendszeres jövedelme lényeges mértékben csökkent b) adóstárs, zálogkötelezett elhunyt Az Adós jelen pontban írt tájékoztatási kötelezettségei elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a Hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.

4.10.1. Kivonat, kölcsön elszámolás A hitel/kölcsönszerződés fennállása alatt a Takarékszövetkezet az Adós kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen bocsát a fogyasztó rendelkezésére. Jelzáloghitel esetén a Takarékszövetkezet évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. A törlesztési táblázat kiállításától függetlenül, amennyiben a kölcsön futamideje a 12 (tizenkét) hónapot meghaladja, a Takarékszövetkezet évente, az ügyleti év lezárását követően írásban tájékoztatja az Adóst a lezárt ügyleti évben felszámított kamatok összegéről, a jóváírások összegéről és elszámolásáról, továbbá a fennálló kölcsöntartozás, az érvényes kamatmértékek valamint a kölcsön lejáratáig hátralévő futamidő alapján kiszámított, a következő ügyleti évtől esedékes havi törlesztő részlet összegéről. Az első ügyleti év a kölcsön folyósításával kezdődik. Amennyiben az Adós 8 napon belül írásban nem emel kifogást az elszámolás ellen, úgy azt a felek kölcsönösen elfogadottnak tekintik. A takarékszövetkezet a fogyasztót a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén köteles rendszeresen papíron vagy más tartós adathordozón az alábbiakról tájékoztatni: - arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, - a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, 119

- a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, - a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, - a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, - a hitelkamatról, - a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint - a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén.

4.10.2. Előtörlesztés: Az Adós a Takarékszövetkezethez intézett, erre irányuló írásbeli nyilatkozattal bármikor jogosult a kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére. Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztettrészlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, díjat, majd a kamatot (Késedelmi és Ügyleti kamatot ebben a sorrendben) kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani. Az előtörlesztett összeg alapján az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – újraszámításra kerül. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Hitelszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarékszövetkezet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal. 4.10.2.1. A Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült méltányos és objektíven indokolható költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. A költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 %-át, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet. Ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet, úgy a költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél %-át. Az Adós által megtérítendő költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a kölcsön Hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra az Adós által fizetendő kamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. Nem jár költségtérítés - a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén. - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt 120

- ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a 200.000.- forintot. 4.10.2.2. a) Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a Takarékszövetkezet jogosult az az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek összege nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet pénzügyi veszteségét és mértéke - a b) pontban meghatározott eltéréssel - nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1,5 %-át. b) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeit az a) pontban meghatározott mértéket meghaladóan is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2%-át. Az a-b pontokban foglalt költségen felül a Takarékszövetkezet az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. Nem számítható fel előtörlesztési díj - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt Ha a fogyasztó ügyfél jelzi előtörlesztési szándékát, a Takarékszövetkezet köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátani az előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a 4.10.2.1. pont és a 4.10.2.2. pont szerint érvényesíthető költségeket, valamint azok megállapításának módját is. Az előtörlesztéssel kapcsolatos előzetes hitelezői tájékoztatást - ha ahhoz a kezesnek, illetve a zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik - a hitelszerződéssel, fogyasztói kezességi szerződéssel és fogyasztói zálogszerződéssel kapcsolatban a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek is meg kell adni. Előtörlesztésnél a Takarékszövetkezet Szerződésmódosítási Díjat nem számít fel. A Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén a Fizetési számlán történő jóváírás - a Hitelkeret-szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a Hitelkeret-szerződés alapján fennálló tartozás előtörlesztésének minősül, mely esetben nem kerül előtörlesztési díj felszámításra.

4.11. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató ( JTM) A JTM a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014.(IX.10.) MNB rendeletben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződések esetén 2014. január 1-től számított mutatószám, amely a fogyasztó ügyfélnek a hitelnyújtást követően fennálló havi adósságszolgálata és az igazolt havi nettó jövedelmének hányadosa azzal, hogy adóstársak esetén valamennyi adóstárs havi adósságszolgálata és igazolt havi nettó jövedelme összesítve értendő. Nem kell alkalmazni a JTM meghatározást: 121

-

-

-

-

-

-

az értékpapír vagy betét teljes fedezete mellett nyújtott hitelre a kétszázezer forintot meg nem haladó összegű hitelre, amennyiben az ügyfél a hitelkérelem elbírálásakor nem rendelkezik hiteltartozással olyan, a rendelet hatálybalépését követően igényelt hitelből eredően, amelynek eredeti hitelösszege nem haladta meg a kétszázezer forintot, a fogyasztó fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévő hitelei módosítására, átütemezésére, amennyiben ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik, és az új hitel - a) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más devizahitel, - b) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel, - c) svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel; a fennálló hitellel vagy felmondott hitelügyletből eredő, esedékessé vált tartozással rendelkező fogyasztó fizetőképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtónál, vagy azzal összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely hitelnyújtónál történő új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez; a kézizálog fedezetű hitelre; az állami kezességvállalással, garanciavállalással biztosított lakáscélú kölcsönökre; a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény szerinti szerződésmódosításra és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésre; a hallgatói hitelrendszerről szóló Korm. rendelet szerinti hallgatói hitelre; azon hitelre, amely esetében az ügyfél helyébe - annak halálát követően - örököse lép; azon hitelre, amely esetében a hitelszerződés az ügyfelek személyében az előző bekezdésen kívüli okból beálló változás miatt módosul, amennyiben az eredeti ügyfelek közül legalább egy továbbra is ügyfél marad, és a hiteltartozás összege nem növekszik, az olyan, ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, amelynél a szerződés alapján fennálló hitel tőkeösszege folyamatosan növekszik, és a hitel visszafizetésének esedékessége a fogyasztó halálát, illetve a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerű használatának felhagyását vagy értékesítését követően áll be.

A Takarékszövetkezet a havi adósságszolgálatba az ügyfél összes - akár az ügyfél nyilatkozata, akár azon hitelinformációs rendszer lekérdezése alapján, amelyhez a Takarékszövetkezet csatlakozott vagy amelynek tagja - ismert, ugyanazon vagy bármely más hitelnyújtóval szemben fennálló hiteltartozása után fizetendő rendszeres havi törlesztőrészletet beszámítja. Amennyiben az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a Takarékszövetkezet az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekinti az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) számításának módja:

Amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint négyszázezer forint, a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg 122

a) forinthitel nyújtása esetén az 50%-ot, b) euróhitel, euró alapú hitel nyújtása esetén a 25%-ot, c) a b) pontban szabályozottól eltérő pénznemben meghatározott devizahitel nyújtása esetén a 10%-ot. Amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a négyszázezer forintot, a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg a) forinthitel nyújtása esetén a 60%-ot, b) euróhitel, euró alapú hitel nyújtása esetén a 30%-ot, c) a b) pontban szabályozottól eltérő pénznemben meghatározott devizahitel nyújtása esetén a 15%-ot. A takarékszövetkezet a JTM megállapításához az ügyféltől az alábbi adatokat, dokumentumokat kéri: - nyilatkozat az ügyféltől, utolsó havi bankszámla kivonat

4.12. A jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása Jelzáloghitel esetén a futamidő meghosszabbításért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben az Adós a lakáscélú jelzálog-hitelszerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, úgy a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani.

4.13. A szerződés megszűnése 1. A Szerződés az annak tárgyaként meghatározott ügylet mindkét Fél általi teljesítésével megszűnik. 2. A Szerződés megszüntethető: - a Felek erre irányuló írásbeli közös megállapodásával a megállapodásban a Felek által meghatározott időpontban; - bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendes felmondásával a jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben kikötött felmondási idővel; - bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal; - a Fogyasztó Ügyfél/Adós elállásával (felmondásával). 3. A Szerződés megszüntetése a Felek közös megegyezésével A Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a megszűnés feltételeire és a Felek közötti elszámolásra a Felek írásbeli megállapodása az irányadó. 123

4. A Szerződés megszüntetése rendes felmondással Amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződési Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkeznek, az Adós jogosult - tartozásainak rendezése mellett - a Szerződést az alábbi feltételekkel felmondani: - a Keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal jogosult felmondani; - a határozatlan idejű Hitelkeret-szerződést bármikor egy hónapos felmondási idővel felmondani - egyéb szerződések esetében az Ügyfél jogosult a Szerződést bármikor, 30 napos felmondási idővel felmondani. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis. Az Adósnak a Hitelkeret-szerződés alapján fennálló teljes tartozása megfizetése - erre vonatkozó külön kikötés hiányában - nem szünteti meg a Hitelkeret-szerződést. Ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra hátrányosan változik, a fogyasztó a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a fogyasztónak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a hitelező részére teljesítse. Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződés Ügyfél általi rendes felmondására a teljes előtörlesztés rendelkezései az irányadók. Amennyiben a Keretszerződés határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, azt az Ügyfél az első év elteltével díj-, költség-, vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen jogosult felmondani. Amennyiben az Ügyfél egy évet meg nem haladó futamidejű Keretszerződést, vagy egy évet meghaladó futamidejű Keretszerződést az első év letelte előtt szüntet meg rendes felmondás útján, a Takarékszövetkezet a felmondással kapcsolatban ténylegesen és közvetlenül felmerülő költségei Ügyfél általi megtérítésére jogosult. A Takarékszövetkezetet ezen költségek vonatkozásában az Ügyfél felé elszámolási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően, a Keretszerződés felmondása esetén a Takarékszövetkezet kizárólag a Keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Takarékszövetkezetet a rendes felmondás joga az alábbi feltételekkel illeti meg: - a határozatlan idejű Keretszerződést, valamint a Fogyasztó Ügyféllel kötött határozatlan idejű Hitelszerződést a Takarékszövetkezet rendes felmondás útján, az Ügyfélnek (Fogyasztó Ügyfélnek) papíron vagy más tartós adathordozón megküldött nyilatkozattal, két hónapos felmondási idővel jogosult megszüntetni; - egyéb, határozatlan idejű Szerződés esetében a Takarékszövetkezetet a rendes felmondás joga harminc napos felmondási idővel, indokolási kötelezettség nélkül illeti meg. - határozott időre kötött egyéb Szerződést a Takarékszövetkezet rendes felmondás útján nem jogosult megszüntetni. 5. A Fogyasztó Ügyfelet megillető elállási/felmondási jog A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. 124

A fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították. Az elállásról (felmondásról) a fogyasztónak az erre vonatkozó nyilatkozatát 14 napon belül postára kell adni vagy egyéb igazolható módon takarékszövetkezetnek el kell küldeni. A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. A Takarékszövetkezet ezen összegeken felül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. A Fogyasztó elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Takarékszövetkezet által vagy egy harmadik fél és a Takarékszövetkezet előzetes megállapodása alapján harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. Ezen rendelkezések nem alkalmazandók a Fogyasztóval kötött Jelzáloghitel Szerződésre, valamint a Takarékszövetkezet által a Fogyasztó Ügyfélnek fizetési számlához nyújtott olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására az Ügyfélnek vissza kell fizetnie. 6. A Szerződés megszüntetése rendkívüli felmondással Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött Szerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni: - az Ügyfél súlyos szerződésszegése esetén; - az Ügyfél felróható magatartása miatt a szerződéses jogviszony további fenntartása nem várható el a Takarékszövetkezettől; - a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következik be, amely a megtérülést veszélyezteti; - az Ügyfél a Szerződés megkötésekor, vagy a jogviszony fennállása során a Takarékszövetkezettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Takarékszövetkezetet; - a Ptk 6:387. §-ában meghatározott esetekben A Takarékszövetkezet jogosult a Hitelszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. Az Ügyfél súlyos szerződésszegésének minősül: - az Ügyfél Szerződésben foglalt együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása; - a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél fedezetelvonásra irányuló magatartása, azaz o a Felek által megkötött Hitelszerződésben meghatározott fizetési számlaszerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása; o a Takarékszövetkezet előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél fizetési számla nyitása vagy fenntartása; 125

o a Takarékszövetkezet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása; o a Szerződésben meghatározott egyéb esetek. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött Keretszerződést kizárólag akkor jogosult rendkívüli felmondás útján, azonnali hatállyal megszüntetni, ha az Ügyfél a kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. 7. A megszüntetés jogkövetkezményei A szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél Takarékszövetkezettel szemben fennálló tartozása azonnal - felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő utolsó napján - esedékessé válik. Amennyiben az Ügyfél az ekként esedékessé váló tartozását a Takarékszövetkezet ez irányú felszólítására nem egyenlíti ki, a Takarékszövetkezet saját választása szerint jogosult eldönteni, hogy a követelését biztosító jogokkal milyen módon kíván élni. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A Takarékszövetkezet a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után Késedelmi Kamatot felszámítani. A Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Felek kötelesek elszámolni egymással. A felmondás nem érinti - a szerződés alapján - a Takarékszövetkezet által visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek teljesítését.

4.14. A takarékszövetkezet részéről történő felmondást megelőző írásbeli felszólítás, felmondás elküldése A fogyasztóval megkötött kölcsönszerződés felmondását megelőzően a Takarékszövetkezet az adós(ok)nak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személyeknek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja (a személyes adósnak nem minősülő) - zálogkötelezett(ek)nek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét - a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, - a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint - a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és - a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. A takarékszövetkezet a hitelszerződés felmondását a fogyasztó adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek megküldi, melynek igazolása a takarékszövetkezetet terheli. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a takarékszövetkezet az írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a fogyasztó adósnak bemutatni az adós által a szerződés megkötésétől kezdődően - egyes évekre összesítve, de az adós külön kérésére havi bontásban is - teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett 126

tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel.

4.15. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítése Fogalmak: Gyűjtőszámlahitel: Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlethányad finanszírozására, a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön; Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó új hitelkeretszerződés az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálybalépésének napját követően (2014. december 06.) nem kezdeményezhető. Devizakölcsön: a természetes személy mint adós vagy adóstárs és a takarékszövetkezet között létrejött olyan kölcsönszerződés, amelynél a) a kölcsöntartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, b) a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és c) a kölcsön fedezete a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog, vagy állami készfizető kezesség, Fedezeti ingatlan: lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás biztosítására jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan, ha a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás megfizetése tekintetében több mint 90 napos késedelem áll fenn; Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese; Rögzített árfolyam: a devizakölcsön törlesztése körében a takarékszövetkezet által a forinttal szemben alkalmazott átváltási árfolyam; A Takarékszövetkezet a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR árfolyamot alkalmaz. 127

Fizetéskönnyítő program: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a takarékszövetkezet és a hiteladós között létrejött olyan - futamidő módosításnak nem minősülő - megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli; 4.15.1. Gyűjtőszámlahitel igénylése Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó új hitelkeretszerződés az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálybalépésének napját követően (2014. december 06.) nem kezdeményezhető. 4.15.2. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka a) kezdő időpontja a hiteladós forinthitelre (gyűjtőszámlahitel) vonatkozó közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatának a takarékszövetkezet részére történő átadása - ha nem kerül sor közjegyzői okiratba foglalására, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés megkötését - időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésének soron következő második törlesztési esedékességi napja, b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap, vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő – a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló – tartozása megfizetésével 180 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 181. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és gyűjtőszámla hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a takarékszövetkezet felmondja, a felmondás napja. 4.15.3. A gyűjtőszámlahitel lényege Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a takarékszövetkezet a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlethányad finanszírozására a hitelező által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy állami kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt kölcsönt folyósít. A takarékszövetkezet a devizakölcsön forintban történő törlesztésére a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogszabályban meghatározott rögzített átváltási árfolyamot alkalmaz. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie: a) a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a takarékszövetkezet a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a takarékszövetkezet által alkalmazott törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség forint összegét, a teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja, b) a takarékszövetkezet a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró 128

időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahiteltartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg, c) a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg ca) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét, cb) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő végéig a takarékszövetkezet által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét, d) a hitelbírálat során, valamint a szerződésszerű teljesítése esetén az ügyleti kamaton kívül egyéb járulék és díj jogcímén fizetési kötelezettséget a takarékszövetkezet a hiteladóssal szemben nem érvényesíthet, e) amennyiben a hiteladósnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdő időpontjában a devizakölcsönből eredően 90 napot meg nem haladó késedelmes tartozása áll fenn, e tartozás teljes összegének - a kezdő időpontban érvényes hitelezői törlesztési árfolyam alkalmazásával megállapított - forint ellenértékét a hiteladós a kezdő időpontban a gyűjtőszámlahitel terhére végrehajtott folyósítással megfizeti, f) a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből fa) a mentesített követelésrészt, valamint fb) a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét a takarékszövetkezet a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni. A közszférában dolgozó a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatát illetően kormányrendeletben meghatározott módon kamattámogatásra jogosult. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésével egyidejűleg a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés írásban módosult a következők szerint: - hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a törlesztési kötelezettségét a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőösszeg erejéig saját erőből, az azt meghaladó törlesztési kötelezettségét a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított kölcsönből fizeti, - amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a takarékszövetkezet által alkalmazott tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, a hiteladós akkor is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztési kötelezettségét azzal, hogy a többletbefizetést a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolni, - amennyiben a hiteladósnak a gyűjtőszámlahitelből eredően sem tőke-, sem kamattartozása nem áll fenn, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a tényleges törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során alkalmazni, - a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegés esetén a takarékszövetkezetet megillető felmondási jog a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés takarékszövetkezet általi felmondását is megalapozza. Az állami készfizető kezességgel biztosított kölcsön részhez kapcsolódó gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás arányos fedezetének megteremtése érdekében a Magyar Állam készfizető kezességet vállal a gyűjtőszámlahitelre. A kezességvállalás mértéke - a devizakölcsön fedezeteként ténylegesen érvényesített kezességgel együttesen - nem haladhatja meg a 129

devizakölcsön-szerződés megkötésekor a Magyar Államot eredetileg terhelő legmagasabb összeget. Futamidő: A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön végső lejárata. A takarékszövetkezet a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. (Az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg.) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott (törvényben nem szabályozott) feltételeket, valamint az alapul szolgáló devizakölcsön-szerződést a futamidő alatt a felek szabadon módosíthatják, amely az állami kezességvállalás érvényességét nem érinti. A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult - a kezdő időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2. törlesztés esedékességéig - egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését a takarékszövetkezetnél kezdeményezni. A kezdeményezés esetén a takarékszövetkezet a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását megszünteti. Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A takarékszövetkezet a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor. A devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt a takarékszövetkezet akkor köteles kiadni a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a devizakölcsönből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozását maradéktalanul megfizette. A takarékszövetkezet a devizakölcsönre és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést kizárólag együtt mondhatja fel.

4.16. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások A takarékszövetkezet az ésszerűség és a takarékszövetkezet üzletpolitikájának lehetőségein belül alternatív megoldásokat biztosít a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. Lehetővé teszi a hitelek átütemezését, vagy a törlesztési időszak meghosszabbítását, vagy egyéb módon segíti a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleket és az érintett ügyfélkört – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tájékoztatja az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről. A végrehajtási eljárás előtti és alatti felelős hitelezői magatartás elvei 130

A követeléskezelés során a takarékszövetkezet az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően jár el, a méltányosság szem előtt tartásával. Az ügyfél szerződésszegése esetén írásbeli fizetési felszólításban felhívja az ügyfél figyelmét  a teljes fennálló tartozás összegére,  a fizetendő ügyleti és késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő,  a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.),  az ingatlanfedezet lehetséges elvesztésére, illetve az ügyfél mulasztásának várható jogkövetkezményeire. A Takarékszövetkezet az első kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén minden, általában elvárható lépést megtesz, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljön, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon. Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél együttműködési hajlandósága esetén kialakítja a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a megelőző intézkedések ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem kerülhető el, úgy a Takarékszövetkezet követelését peres eljárás vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti, majd végrehajtási eljárásra kerül sor. A Takarékszövetkezet a végrehajtás során együttműködik az adóssal helyzetének rendezése érdekében, ennek során lehetőség szerint együttműködik a helyi önkormányzatokkal is. A Takarékszövetkezet alkalmazottja és azzal egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az a Takarékszövetkezet által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként nem vehet részt. A takarékszövetkezet az adós szociális helyzetére való tekintettel a következő esetekben enged el követelést: - a kisösszegű 200.000.- Ft alatti követelést - a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan vételár és a követelés összege közti különbözet - követelés fejében átvett eszköz (amennyiben az adósnak más behajtható vagyona nincs)

5. A Takarékszövetkezet által nyújtott egyes fogyasztási típusú kölcsönök: 5.1. Fizetési számlához kapcsolódó hitel A takarékszövetkezet által hitelbírálat alapján a Számlatulajdonos írásbeli kérelmére alapján külön szerződésben foglalt feltételek szerint folyamatosan megújítható hitelkeret a bankszámlán. Az Ügyfél az engedélyezett hitelkeret terhére - a lejáratai időn belül - egy összegben vagy részletekben kölcsönt vehet igénybe. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a hitelkeret terhére kölcsönt folyósít úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Ügyfél bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A számlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitelösszege csökken, ami a még 131

rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. A számlára történő befizetéseket a Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket. A hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet a havi zárlat időpontjában számolja fel. A hitelfolyósítás feltételei: - a bankszámla-keretszerződés legalább 3 hónapja fennálljon - a korábbi bankszámlahitel igénybe vételénél a számla fedezetlensége esetén az ügyfél a tartozását az első írásbeli felszólításra rendezte, - a takarékszövetkezetnek nincs tudomása olyan tényről, mely az ügyfelet hitelképtelennek minősíti (pl. nincs lejárt hiteltartozása, a takarékszövetkezet a kérelem benyújtását megelőzően nem mondta fel fedezetlenség miatt a bankszámlához tartozó szerződést stb.). - a szerződés megkötését megelőzően legalább három hónapon keresztül a számlára rendszeres jóváírás (munkabér, nyugdíj, más bankszámláról, illetve hitelintézettől átutalás) érkezik A hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos adós fizetőképességétől függ, melynek összegét az egyedi hitel-keretszerződések tartalmazzák. A szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A takarékszövetkezet a hitelkeret összegét és a Számlatulajdonos hitelképességét – az ügyfélminősítéssel összefüggésben – évente (legkésőbb szeptember 30-ig) felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően a takarékszövetkezet jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben rendszeres átutalás/befizetés nem érkezik a számlára, illetve az igénybevett kölcsön lejáratkor való visszafizetését veszélyeztetve látja. A hitelkeret összege kizárólag új hiteligénylés, illetve ez alapján új szerződés megkötése alapján növelhető, illetve csökkenthető. Ez esetben a korábbi hitelkeret-szerződést a számlatulajdonosnak a szerződésben foglaltak szerint meg kell szűntetnie. A számlára érkező rendszeres jóváírások csökkenése esetén a takarékszövetkezet javaslatot tesz a számlatulajdonosnak új hitelkeret-szerződés megkötésére - a hitelkeret csökkentése céljából - azonban nem minden esetben indokolt a hitelkeret csökkentésének. A fizetési számla nyitására vonatkozó keretszerződés megkötése során a felek megállapodhatnak abban, hogy a fogyasztó jogosult a hiteltúllépésre. Megállapodás esetén a takarékszövetkezet a fogyasztót köteles rendszeresen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, a vonatkozó referencia-kamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól. Ha a hiteltúllépés időtartama az egy hónapot meghaladja, a takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni az alábbiakról: - a hiteltúllépés tényéről, - a hiteltúllépés összegéről, - a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, - a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a hiteltúllépés egy hónapot meghaladó voltából származik. 132

5.2. Jelzáloghitelezés A takarékszövetkezet fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújt. Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80 %-át.. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő.

5.3. Kedvezményes lakáscélú, építési kölcsönök és támogatások 5.3.1. A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályai A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályait a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet tartalmazza, mely 2001. február 1. napjától hatályos, az ezt megelőző időszakban megkötött kölcsönszerződésekre pedig a korábban hatályos és többször módosított 106/1988.(XII.26.) MT sz. és az ennek végrehajtásáról szóló 77/1988.(XII.27.) PM-ÉVM sz. rendelet irányadó. 2009. október 1. napjától a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásának szabályait a 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendelet tartalmazza. A Takarékszövetkezet az előbbi rendeletekben és az üzletpolitikájában szabályozott feltételekkel - közvetíti a lakáscélú támogatásokat, - lakásépítéshez, lakás- és lakóingatlan-vásárláshoz, továbbá egyéb építési célokra saját feltételei, illetve Hirdetményében foglaltak szerint kölcsönt nyújt. Lakásépítési kedvezmény és kölcsönök - egyedi bírálat alapján - a későbbiekben meghatározott előfeltételek és indokoltság fennállása esetén nyújthatók. A támogatást igénybe vevő ügyfél, illetve adós és a Takarékszövetkezet közötti jogviszony szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az adós és a hitelező jogait, valamint kötelezettségeit. A kölcsön és a támogatások iránti igényeket az e célra szolgáló nyomtatványokon lehet kérelmezni, melyekhez mellékelni kell az igénybevételre való jogosultság elbírálásához szükséges iratokat. A támogatásokat és a kölcsönt egy hitelintézettől kell igényelni. Aki a támogatásra való jogosultsághoz és a kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közli, vagy ilyenről nyilatkozik, illetve a kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, viselni kell a hivatkozott jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket. A támogatások igénybevételének jogszerűségét a Magyar Államkincstár és az adóhatóság ellenőrzi. Ha a támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele jogosulatlan vagy szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított támogatás késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését. A Takarékszövetkezet a kölcsönt a másik fél szerződésszegése miatt felmondhatja, s az ügyleti kamattal együtt fennálló teljes tartozás azonnal esedékessé válik. A felmondott kölcsöntartozás visszafizetéséhez törlesztési támogatás nem számolható el. 133

5.3.2. Nyújtható hitelek, támogatások feltétele a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet - a továbbiakban: Korm.r.1 - szerint A lakáscélú támogatások: a) lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény, b) akadálymentesítési támogatás, c) fiatalok otthonteremtő támogatása, d) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása, e) kiegészítő kamattámogatás, f) kamattámogatás lakóház felújítására és vizközmű létesítésére, g) kamattámogatás települési önkormányzatok részére, h) kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez, i) települési önkormányzatok támogatása a Kormányrendeletben meghatározott célok érdekében Az a -c. pont támogatásai – közvetlen támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. 2009. július 1-jén vagy azt követően a) a lakásépítési kedvezményre, b) a fiatalok otthonteremtési támogatására, c) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására, d) kiegészítő kamattámogatásra, e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti állami támogatás nem nyújtható. A lakáscélú támogatások folyósításának feltétele az igénybevételre való jogosultság igénylő általi igazolása. A közvetlen támogatásokat a Korm.r.1.-ben foglalt feltételek megléte esetén lehet igényelni. A méltányolható lakásigény mértékét a Korm.r.1. határozza meg. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg. A támogatások igénybevételének további feltétele, hogy az igénylő a rendelkezésre álló saját anyagi eszközeit a vételár, az építési költség kiegyenlítésére felhasználja. A takarékszövetkezet az igénylőtől, amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásért - kivéve a megelőlegező kölcsönt és az akadálymentesítési támogatást - a támogatás összegének 1,5%át, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Akadálymentesítési támogatás esetén, amennyiben az igénylő lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a takarékszövetkezet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének legfeljebb 3%-ának megfelelő összegű bírálati díjat kérhet, melyen felül az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel. 5.3.2.1. A Korm.r. 1. szerinti hitelekkel, támogatásokkal kapcsolatos fogalmak 1. támogatott személy: a) a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, 134

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el; 2. gyermek: aki - a 16. életévét még nem töltötte be, - a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, - a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 3. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált és nincs élettársa; 4. mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] 2. § a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy; 5. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket; 6. lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy - új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel; 7. új lakás: az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles; 8. értékesítés szempontjából új lakás: a 7. pontban meghatározottakon kívül, a Korm.r. 15. § (1) bekezdés szerinti, értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor; 135

9. használt lakás: ténylegesen használatba vett, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, újnak nem minősülő lakás; 10. komfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) egyedi fűtési móddal rendelkezik, 11. tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti; 12. emeletráépítés: meglévő épület - belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében; 13. egycsatornás gyűjtő kémény (termofor kémény): az 1985. év előtt előregyártott egyesített vagy kettősfalú elemekből épített több szintről való bekötésre alkalmas helykímélő kéményrendszer; 14. akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson; 16. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala 5.3.2.2. Lakásépítési kedvezmény Állami támogatásként lakásépítési kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és felépített, megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermekeke és más eltartott családtagja után az építési költség, vételár megfizetéséhez. A kedvezmény nyújtható: 1. új lakás felépítésére, (családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér beépítésének kivételével) 2. az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására, 3. olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50 %-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül - bármely építtető esetében, illetőleg - két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést és emeletráépítést is 4. a 3 vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeiknek több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítésére, és helyette nagyobb hasznos 136

alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50 %-os arányú tulajdonában állt, továbbá ha az értékesített lakás eladási árának a lakáscélú támogatásokról szóló Kormányrendeletben meghatározott tételekkel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és az együtt költöző eltartott gyermekeke tulajdoni hányada nem lehet kevesebb mint az értékesített lakásban volt. A lakásépítési kedvezmény összege: A lakásépítési kedvezmény összegét a mindenkori lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály határozza meg. A kedvezmény összege a lakásépítési költség (eladási ár) 70 %-át nem haladja meg. 5.3.2.3. Fiatalok otthonteremtési támogatása Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeket nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek a használt lakás, legalább komfortos vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott értéket (Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot). A támogatás összegét a mindenkori lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály határozza meg, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át. A támogatást a kölcsönből még fennálló tartozás törlesztésére lehet fordítani. 5.3.2.4. Akadálymentesítési támogatás A mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható. A támogatás iránti kérelmet a takarékszövetkezethez kell benyújtani. Az akadálymentesítési támogatás a) akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb háromszázezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, b) meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb háromszázezer forint, ba) ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, bb) ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a takarékszövetkezet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége álláspontját. 5.3.2.5. Kamattámogatások 5.3.2.5.1. Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása 1.1. Az állam a támogatott személyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél 137

kamattámogatásával támogatást nyújt. A támogatást a kibocsátó jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevelei után jogosult igénybe venni, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitel-ügylet az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a) célja lakás vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy a Korm.r.1. 16. § (1) bekezdésben meghatározott cél (A felújítási alapképzés 16.§(2) bekezdésben előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél vagy a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerinti szakosított hitelintézetnél elkülönített számlán történő elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön kamatának megfizetéséhez az állam támogatást nyújt.); Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. b) lakásvásárlás esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését; c) legalább egyik adósa támogatott személy; d) összege nem haladhatja meg lakás építése, új lakás vásárlása esetén a 15 millió forintot, használt lakás vásárlásánál, lakásbővítésnél és korszerűsítésnél az 5 millió forintot; e) lakás építése, vásárlása, bővítése esetén - a Korm.r.1. 20. § (3) bekezdés kivételével az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a Korm.r. 12. §, illetőleg a 13. §, valamint a korábban hatályban volt jogszabályok alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, illetve ea) ha az e) pontban szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, és együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik, eb) az ea) pont szerint vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül; f) az e) pontban foglalt feltétel nem vonatkozik arra a szülőre, nagyszülőre, aki csak nagykorú gyermekének, unokájának államilag támogatott kölcsön ügyletében - tulajdont nem szerző - adóstárs, vagy a Korm.r.1. 12. §, illetőleg a 13. § alapján azzá válik; g) ügyleti kamatának és a támogatás időtartama alatt - a szerződésszegést, valamint az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költségének és egyéb 138

ellenszolgáltatásának együttes éves mértéke szerződéskötéskor és a kamatperiódus lejártakor legfeljebb a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél kibocsátásakor érvényes állampapírhozamnak vagy referenciahozamnak a 110%-a, növelve 4 százalékponttal, csökkentve a kamattámogatással. 1.2. A kamattámogatást a jelzáloghitel-ügylethez kapcsolódó jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet futamidejének első 20 évére, a fenti feltételeknek megfelelő jelzáloghitel-állományt meg nem haladó összegű jelzáloglevél-állomány után lehet igénybe venni. A jelzáloghitelügyletek forrásául a támogatás időtartama alatt több, különböző alkalommal kibocsátott jelzáloglevél is szolgálhat. 1.3. A kamattámogatás mértéke megegyezik a) új lakás építésénél, vásárlásánál a 4. pont szerint számított aa) állampapírhozam vagy ab) referenciahozam 60%-ával; b) használt lakás vásárlásánál, bővítésénél, korszerűsítésénél a (4) bekezdés szerint számított ba) állampapírhozam vagy bb) referenciahozam 40%-ával. 1.4. Az 1.1/g) pont szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás, valamint a kamattámogatás 1.3. pont szerinti mértékét a) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott állampapír-aukciókon kialakult átlaghozamok az adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának figyelembevételével megállapított, a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó állampapírhozam, b) az a) pont szerinti állampapírhozam hiányában, az érintett futamidő tekintetében az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett, a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlagának alapul vételével kell meghatározni. A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - állampapírhozamokat, illetve referenciahozamokat az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az 1/g pont szerinti ügyleti kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást, valamint az 1.3. pont bekezdés szerinti kamattámogatást a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni. 1.5. Amennyiben a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó állampapírhozam vagy referenciahozam sincs, akkor az 1.1./g pont szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás, valamint a kamattámogatás 1.3. pont szerinti mértékét a legközelebbi futamidőre vonatkozó állampapírhozam, ennek hiányában a legközelebbi futamidőre vonatkozó referenciahozam alapulvételével kell 139

meghatározni azzal, hogy amennyiben két legközelebbi futamidő is felmerül, akkor az ezekhez tartozó állampapírhozamok, vagy referenciahozamok számtani átlagát kell figyelembe venni. Az 1.4. pont és jelen pont szerinti futamidőként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 56. pontja szerinti hátralévő átlagos futamidőt kell figyelembe venni, kiegészítve az 1.4./b) pont vonatkozásában azzal, hogy azt az adott három hónapos időszakba eső hónapok tizenötödik napján - amennyiben pedig ez a nap nem kereskedési napra esik, akkor az ezt követő első kereskedési napon fennálló referenciahozam-értékekhez tartozó hátralévő átlagos futamidők számtani átlagaként kell számítani. A támogatás mértékét fix kamatozású jelzáloglevéllel biztosított forrás esetén a jelzáloglevél kibocsátásakor érvényes állampapírhozam vagy referenciahozam alapján kell meghatározni a jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb 20 évre. 1.6. Amennyiben a kamattámogatást jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön után veszik igénybe, úgy ahhoz az ügylethez kiegészítő kamattámogatás nem vehető igénybe. 5.3.2.5.2. Kiegészítő kamattámogatás: Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal a 30 millió Ft-ot meg nem haladó összegű – telekár nélkül számított – áfa összegét is tartalmazó építési költség vagy vételár esetén az 5.3.2.5.1. pont 1.1. alpontjának b), e-f) pontjaiban foglalt feltételek mellett új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük támogatott személy, vagy a gyermeket nevelő támogatott személy. Az építési költség, vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb 15 millió Ft összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak megtérítéséhez az állam 20 évig kamattámogatást nyújt. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége meghaladja a 30 millió forintot, a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell felső határként alkalmazni. A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke nem haladja meg a) a változó, illetőleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 110 százaléka 4 százalékponttal növelt mértékét, b) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 110%-a 4 százalékponttal növelt mértékét, c) az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlagának 110%-a 4 140

százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) és b) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható. 5.3.2.5.3. Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó természetes személy részére értékesítés vagy bérbeadás céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet és szerződésben vállalja, hogy a lakást értékesíti vagy legalább 20 évre bérbe adja, illetve a bérlet időtartama alatt értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - áfá-t is tartalmazó eladási ára, bérbeadás esetén építési költsége nem haladja meg a 30 millió Ft-ot. - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú építési teleknek nem minősülő telekingatlanát lakótelekké alakítja és vállalja, hogy a ráépített ingatlannal együtt 5 éven belül értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. 5.3.2.5.4. Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás A felújítási alapképzés előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és társasház közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez hitelintézettől felvett kölcsön kamatának megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet első 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehető igénybe a „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez. A kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél, b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2-nél nem kevesebb. 5.3.2.5.5. Kamattámogatás települési önkormányzatok részére A települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez igénybe vett hitelintézeti kölcsön kamatainak 70%-át a központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja a kormányrendeletben meghatározott bevétel-kiadás viszonyának függvényében. A támogatás számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 2%-ponttal növelt mértéke. 5.3.2.5.6. A települési önkormányzatok és az egyházak támogatása A bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából a következő jogcímeken igényelhetnek pályázat útján támogatást az 141

önkormányzatok a d) pont szerinti jogcímre az egyházi jogi személyek, valamint idősek otthona létesítésére megyei önkormányzatok a) szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, b) költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából, c) fiatalok, hallgatók részére bérbeadható garzonházak létesítése céljából, d) nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítése céljából új lakás vagy új ingatlan építésére, vásárlására és használt lakás vagy lakóház vásárlására, illetőleg e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint helyi önkormányzat vagy egyházi jogi személy tulajdonában lévő ingatlanok lakáscélra vagy idősek otthonának történő átalakítására. 5.3.2.5.7. Az egyoldalú kamatmódosítás szabályai a Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatás és a Kiegészítő kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén: (a fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételeinek meghatározásával összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 4/2015. (I. 29.) Korm. rendelet /a továbbiakban: Mód.r./ alapján) Az Fhtv hatálya alá tartozó és a Korm.r.1. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén: 1. A Takarékszövetkezet - a támogatás időtartama alatt - a támogatott kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. 2. A kamattámogatott kölcsönök ellenszolgáltatása a 5.3.2.5.1./1.4.és 1.5. pontokban, illetve a 5.3.2.5.2. a-c) pontokban foglaltak szerint változhat. 3. A Takarékszövetkezet által - az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján - érvényesített ügyleti kamatmódosítás nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. 4. A kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a 5.3.2.5.1.pont 1.1./g. pont, továbbá a 5.3.2.5.2./ a-b) pontjai szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható mindenkori legmagasabb mérték, csökkentve a) az adott kölcsönszerződésre Korm.r. szerint a kölcsönszerződés megkötésekor az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható legmagasabb mérték, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértékének a különbözetével, b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében Korm.r. szerint 2014. december 31-én az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható legmagasabb mérték és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31én érvényes ügyleti kamata, költsége és egyéb ellenszolgáltatása együttes mértékének a különbözetével. 5. Az ügyleti kamat és költség az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul az 1-5. pontok szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat és költség nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni. 6. A kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a Takarékszövetkezet 142

- a hitelszerződés szerinti kamatot a fogyasztói kölcsönökre az üzletszabályzatban meghatározott általános szabályoknak (Fhtv. 17/C.§, jelen üzletszabályzat III/4,III/5.pont megfelelően állapítja meg és változtatja (Fhtv. 17/B. §(2) bek. és 17/D. §, jelen üzletszabályzat III/4,III/5.pont) A kölcsönszerződés egyoldalú módosításának jelen pontban foglalt szabályait a Módr. hatályba lépését megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell, továbbá megfelelően alkalmazandók az Fhtv. hatálya alá nem tartozó, és a Mód.r., valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönökre is, illetve a hatálybalépésekor már fennálló fogyasztói kölcsönszerződések részévé válnak. A szerződés megváltozott tartalmáról a Takarékszövetkezet a fogyasztót egyedileg tájékoztatja. 5.3.3. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r. 2./ alapján 5.3.3.1. A Kormr.r.2. szerinti támogatásokkal kapcsolatos fogalmak: 1. új lakás: a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, vagy hitelintézet, 2. tetőtér-beépítés: a lakás tetőterében vagy padlásterében végzett építési engedélyköteles munka, amely az eredeti tetőszerkezet elbontásával vagy elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti, 3. emeletráépítés: meglévő épület - belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében, 4. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltaknak megfelelően 5. támogatott személy: aki 143

a) a Korm.r.2. szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a kamattámogatás nyújtására szerződést köt és b) a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik és ezt a hitelintézet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják, 6. egyedülálló személy: az a személy, akinek nincs élettársa, és a) hajadon, b) nőtlen, c) özvegy, d) elvált, e) özvegy bejegyzett élettárs vagy f) elvált bejegyzett élettárs, 7. komfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) egyedi fűtési móddal rendelkezik. 8. korszerűsítés: a lakás használatának javítása céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig, 9. fiatal: az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelő személy, aki a) nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét, vagy b) házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét, 10. többgyermekes: az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki a) nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét, vagy b) házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét, 11. gyermek: aki az építő, vásárló eltartottja és 144

a) a 16. életévét még nem töltötte be, b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg, 12. eltartott: az építtető, vásárló eltartottjának minősül a) a gyermek, b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa, ha 1. megváltozott munkaképességű személy, 2. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, 3. háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, 4. háztartáson belül gondoz állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy 5. háztartáson belül gondoz az a)-c) pontban említett hozzátartozót, aki megváltozott munkaképességű személy, c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának, illetve bejegyzett élettársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személynek minősül, 13. együttköltöző: aki az építő, vásárló eltartottja, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a támogatott személlyel az új lakásba együtt költözik be, 14. állampapírhozam: a) a változó vagy a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga, b) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga, 15. referenciahozam: az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga, 16. ellenszolgáltatás: a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás, 17. építési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada: a) a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, 145

b) a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építmények és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsitároló építési költségei, c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek, e) a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás, f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások, h) az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás), i) az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint j) a telek ára, 18. ügyleti kamat: a támogatott által fizetendő, a kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás, 19. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, 20. nem támogatott személy hiteladós: az e rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója és a (7) bekezdés szerinti feltételeket teljesíti, 21. igénylő: olyan támogatott személy, aki az e rendelet szerinti kamattámogatás igénybevétele iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban a kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor, 22. lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy - új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel 23. összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) központi fűtési móddal rendelkezik, 24. építési engedély: új lakás építése esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti építési engedély vagy az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély, 146

25. használatbavétel tudomásulvétele: a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása. 26. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala 5.3.3.2. A Korm.r.2. szerinti kamattámogatás szabályai Állami támogatásként kamattámogatás vehető igénybe a központi költségvetésből a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerűsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz. A kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét az állami adóhatóság és a Magyar Államkincstár ellenőrzi. A kamattámogatás fenti jogszabály szerinti igénybevétele feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet/takarékszövetkezet köteles ellenőrizni. A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet/Takarékszövetkezet havi elszámolása alapján. Kamattámogatást vehet igénybe a jogszabályi feltételek igazolása esetén a) a fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy - új, összkomfortos lakás felépítéséhez, - új lakás vásárlásához, Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, b) a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére. Az építési költség, a vételár vagy a korszerűsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön, összege a) lakás építése, új lakás vásárlása esetén Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb a 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint, b) lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 5 millió forint lehet, azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerűsítési költséget. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható. A kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy új lakás építése vagy korszerűsítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a takarékszövetkezet elfogadja. A támogatott személyeknek az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelniük: a) az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos 147

jogszabályok, illetve e rendelet alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, bővítési, -korszerűsítési, vagy az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján lakásépítési vagy - vásárlási célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, vagy b) ha az a) pontban szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, ba) együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik, bb) azzal, hogy a ba) pont szerint vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül. A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértéke a Korm.r.2. rendelkezései szerint legfeljebb az állampapírhozamnak, ennek hiányában a referenciahozamnak a 110%-a, növelve 3 százalékponttal. A kamattámogatás mértéke a) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából többgyermekes támogatott személy esetén aa) hat vagy ennél több gyermek esetében az állampapírhozam 70%-a, ennek hiányában a referenciahozam 70%-a, ab) öt gyermek esetében az állampapírhozam 64%-a, ennek hiányában a referenciahozam 64%-a, ac) négy gyermek esetében az állampapírhozam 59%-a, ennek hiányában a referenciahozam 59%-a, ad) három gyermek esetében az állampapírhozam 55%-a, ennek hiányában a referenciahozam 55%-a, ae) két gyermek esetében az állampapírhozam 52%-a, ennek hiányában a referenciahozam 52%-a, b) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából fiatal támogatott személy esetében az állampapírhozam 50%-a, ennek hiányában a referenciahozam 50%-a, c) lakás korszerűsítése esetén az állampapírhozam 40%-a, ennek hiányában a referenciahozam 40%-a, azzal, hogy amennyiben a támogatott által fizetendő, az a)-c) pont szerint számított kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6% alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető igénybe, ami az ügyleti kamat 6%-os mértékének eléréséhez szükséges. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. Az állampapírhozamot és a referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi azzal, hogy azokat a közzététel naptári hónapját követő hónap első napjától azon kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, - amelyeket a közzététel naptári hónapját követő hónap első napját követően kötöttek meg, - amelyek esetében az ellenszolgáltatás a közzététel naptári hónapját követő hónap első napját követően megváltozik. 148

A kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig időtartamra, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a Takarékszövetkezet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A takarékszövetkezet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. A takarékszövetkezet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kormányhivataltól az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. Első fokon a Kormányhivatal, másodfokon a Magyar Államkincstár jár el. Amennyiben jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem takarékszövetkezethez történő benyújtásakor a rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötése és a támogatott kölcsön folyósítása nem tagadható meg. A Kormányhivatal a támogatottnál a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja. Ha a Kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a kamattámogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. szerinti késedelmi kamat. Első fokon a Kormányhivatal, másodfokon a Kincstár illetékes. Az állami támogatás részletes szabályait a vonatkozó szabályzatok rendelkezései tartalmazzák részleteiben. Ha a támogatott személy a kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített lakását - építés esetén a használatbavételi engedély kiadásától vagy a használatbavétel tudomásulvételétől számított, - vásárlás esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésétől számított, - korszerűsítés esetén a korszerűsítési munkák befejezésétől számított egy éven belül elidegeníti, úgy a kamattámogatás megszűnik, és az adós köteles az addig igénybevett kamattámogatást a Ptk. szerint számított kamataival együtt visszafizetni. 5.3.3.3. Az egyoldalú kamatmódosítás szabályai a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásával nyújtott kölcsönök esetén: (a fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételeinek meghatározásával összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 4/2015. (I. 29.) Korm. rendelet /a továbbiakban: Mód.r./ alapján) Az Fhtv. hatálya alá tartozó Korm.r.2. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében: 1. A Takarékszövetkezet - a támogatás időtartama alatt - a kölcsön ellenszolgáltatásának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ellenszolgáltatás mértéke az 5.5.3.2. pontban foglaltak szerint változhat.

149

2. A Takarékszövetkezet által - az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján - érvényesített ellenszolgáltatás módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. 3. A kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ellenszolgáltatás mértéke legfeljebb a Korm.r.2. alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ellenszolgáltatás, csökkentve a) az adott kölcsönszerződésre a Korm.r.2. szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ellenszolgáltatás, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ellenszolgáltatásának a különbözetével, b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az e rendelet szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ellenszolgáltatásnak és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ellenszolgáltatásának a különbözetével. 4. Az ellenszolgáltatás mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a fenti 1. és 3. pont szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni. 5. A Kormr.2. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a Takarékszövetkezet - a hitelszerződés szerinti kamatot a fogyasztói kölcsönökre az üzletszabályzatban meghatározott általános szabályoknak (Fhtv. 17/C.§, jelen üzletszabályzat III/4,III/5.)megfelelően állapítja meg és változtatja (Fhtv. 17/B. §(2) bek. és 17/D. §, jelen üzletszabályzat III/4.III/5. pont) Az Üzletszabályzat jelen pontjában foglaltakat a Módr. hatálybalépését megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell. Az üzletszabályzat jelen pontjában foglaltak a hatálybalépésekor már fennálló fogyasztói kölcsönszerződések részévé válnak. A szerződés megváltozott tartalmáról a Takarékszövetkezet a fogyasztót egyedileg tájékoztatja 5.3.4. Otthonteremtési kamattámogatás a 341/2011. (XII.29.) sz. Kormányrendelet (Korm.r. 3.) szerint A takarékszövetkezet az otthonteremtési kamattámogatás folyósításáról a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel és a Magyar Államkincstárral szerződést kötött. 5.3.4.1. A Korm.r. 3. szerinti fogalmak: 1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada: a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító ba) helyiségeinek, bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra, 150

bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei, bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint be) a gépkocsitároló helyiség építési költségei, c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit, e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás, f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások, h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei, i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek; 2. gyermek: a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő eltartottja és ba) a 20. életévét még nem töltötte be, bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 3. használt lakás: a használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás; 4. komfortos lakás: ; a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) egyedi fűtési móddal rendelkezik; 5. korszerűsítés: a lakás használatának javítása céljából a) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, b) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, c) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat, d) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig; 6. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, a) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, b) aki legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy 151

c) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 százalékos mértéket; 7. támogatott személy: aki a) az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a hitelintézettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt és b) a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik, és ezt a hitelintézet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják; 8. új lakás: a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, ha az említett építési tevékenységek végzése az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött, b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó; 9. ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás; 10. bővítés: - a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül - ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is - a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység; 11. hasznos alapterület: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget; 12. hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás; 152

13. nem támogatott személy hiteladós: az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója és a 2. § (3) bekezdése szerinti feltételeket teljesíti; 14. igénylő: olyan támogatott személy, aki otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor; 15. lakás: az OTÉK rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy - új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel; 17. összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) központi fűtési móddal rendelkezik; 18. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala. 19. építési engedély: új lakás építése esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési engedély vagy az építési hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély; 20. használatbavétel tudomásulvétele: a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása. 5.3.4.2. Az otthonteremtési támogatás szabályai 5.3.4.2.1. A központi költségvetésből, egy alkalommal otthonteremtési kamattámogatást igényelhet: a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy 153

e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. Nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban a) nyilatkozik arról, hogy otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt e rendelet hatálybalépése óta nem vett igénybe és b) vállalja, hogy ba) otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt a későbbiekben nem vesz igénybe, bb) nem támogatott személy hiteladósként további otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és bc) az otthonteremtési kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít. c) hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a Takarékszövetkezet átadja a kormányhivatal és a Magyar Államkincstár központja (Kincstár) részére. 5.3.4.2.2. Otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe Magyarország területén lévő a) új lakás építéséhez, vásárlásához, b) használt lakásvásárlásához, korszerűsítéséhez, valamint legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez, c) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához felvett forint alapú hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez. Nem nyújtható a támogatás o a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre, o a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és o lejárt tőketartozás esetén. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. A kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. Maximum futamidő: 20 év A támogatást az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító takarékszövetkezet utólagos havi elszámolása alapján. Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy - új lakás építése, bővítés vagy korszerűsítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Takarékszövetkezet elfogadja. A 2015. április 1-jét megelőzően otthonteremtési kamattámogatás nyújtására megkötött szerződésekben a szerződésből eredő jogoknak és kötelezettségeknek a Kincstár, mint szerződő fél mellett - a felek polgári jogi együttműködési kötelezettsége tekintetében - a kormányhivatal is alanya. A 2015. április 1-jét megelőzően otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződésekben − a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként − a Kincstár, mint szerződő fél helyébe a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a kormányhivatal lép. 154

5.3.4.2.2.1. Kamattámogatás új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez Otthonteremtési kamattámogatás igényelhető a) új lakás vásárlására, b) a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki vagy a használatbavétel tudomásulvételére még nem került sor, c) adásvételi szerződés alapján legalább komfortos, használt lakás vásárlására, vagy d) a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett da) korszerűsítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítésére, db) bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás bővítésére feltéve, hogy a támogatott személy az a) pont esetén a vételár megfizetését, a b) és d) pont esetén a Takarékszövetkezet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát számlával igazolja. Új lakás építéséhez, vásárlásához otthonteremtési kamattámogatás esetén a kamattámogatás mértékének számításánál az igénylőnek a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke vehető figyelembe. Az otthonteremtési kamattámogatással érintett a) új lakás általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott vételára, új lakás építése esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott bekerülési költsége a 30 millió forintot; b) használt lakás vételára a 20 millió forintot vagy c) korszerűsítés vagy bővítés esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó költsége a 15 millió forintot nem haladhatja meg. A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a) új lakás építése vagy vásárlása esetén a 15 millió forintot; b) használt lakás vásárlása, korszerűsítése vagy bővítése esetén a 10 millió forintot. 5.3.4.2.2.2. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan vonatkozásában a visszavásárlási jogát gyakorló hiteladós vagy zálogkötelezett otthonteremtési kamattámogatást igényelhet. A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem legfeljebb a Nemzeti Eszközkezelőtől történő visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidő lejártát követő 30 napon belül, írásban nyújtható be a Takarékszövetkezethez. 5.3.4.3. A kamattámogatásos kölcsön kamata

155

A szerződésszerű teljesítés esetén - a kölcsön futamidejének első öt évében - a Takarékszövetkezet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. A kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke - a kölcsön futamidejének első öt évében - nem haladja meg: a) az egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy-aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, b) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, c) az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) és b) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható. A fentiek szerint meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni. A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - állampapír átlaghozamot, valamint a c) pont szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az állampapírhozamok, vagy referenciahozamok alapján megállapított ügyleti kamatot, valamint az otthonteremtési kamattámogatásokat a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni. 5.3.4.4. A kamattámogatás mértéke A kamattámogatás a kamattámogatott időszak alatt állandó, az állampapírhozam vagy referenciahozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul: Az 5.3.4.2.2./a) pont (új lakás építése, vásárlása) esetén: gyermekszám a törlesztés 1-5. éve alatt 1-2 gyermek 60% 3 vagy több gyermek 70% A kamattámogatás mértékének számításánál az igénylővel közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke vehető figyelembe. Az 5.3.2.2./b-c) pontjai (használt lakás vásárlása, korszerűsítése, komfortos használt lakás bővítése és a Nemzeti Eszközkezelő Zrt vagyonkezelésébe tartozó ingatlan visszavásárlása) esetén: 50%

156

A támogatott személy a támogatás időszakában az otthonteremtési kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatás időtartama alatt valamely időszakban a törlesztés folyamán felszámított ügyleti kamat adós által fizetett része 6 % alá csökkenne, úgy azon időszakra a kamattámogatás olyan mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett ügyleti kamat mértéke a 6 százalékot elérje. Amennyiben az ügyleti kamat 6 % alá csökken, úgy az adós a teljes ügyleti kamatot fizeti. Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztő részletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. 5.3.4.5. Eljárási szabályok A Takarékszövetkezet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a folyósító takarékszövetkezet köteles ellenőrizni. A takarékszövetkezet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kormányhivataltól az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. Első fokon a Kormányhivatal, másodfokon a Magyar Államkincstár jár el. Amennyiben jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem takarékszövetkezethez történő benyújtásakor a rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötése és a támogatott kölcsön folyósítása nem tagadható meg. A Kormányhivatal a támogatottnál a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja. Ha a Kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a kamattámogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. szerinti késedelmi kamat. Első fokon a Kormányhivatal, másodfokon a Kincstár illetékes. A kamattámogatás részletes szabályait a vonatkozó szabályzatok rendelkezései tartalmazzák részleteiben. 5.3.4.6. Az egyoldalú kamatmódosítás szabályai az otthonteremtési támogatásával nyújtott kölcsönök esetén: (a fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételeinek meghatározásával összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 4/2015. (I. 29.) Korm. rendelet /a továbbiakban: Mód.r./ alapján) Az Fhtv. hatálya alá tartozó Korm.r.3. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében: 157

1. A Takarékszövetkezet - a támogatás időtartama alatt - a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat IV.5.5.4.3. pontban foglaltak szerint változik. 2. A Takarékszövetkezet által - az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján - érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. 3. Az otthonteremtési kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke az 5.3.4.3. pont szerint alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve a) az adott kölcsönszerződésre a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb lejártát követően a Takarékszövetkezet - a hitelszerződés szerinti kamatot a fogyasztói kölcsönökre az üzletszabályzatban meghatározott általános szabályoknak (Fhtv. 17/C.§, jelen üzletszabályzat III/4,III/5 pont) megfelelően állapítja meg és változtatja (Fhtv. 17/B. §(2) bek. és 17/D. §, jelen üzletszabályzat III/4, III/5.. pont) Az Üzletszabályzat jelen pontjában foglaltakat a Módr. hatálybalépését megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell. Az üzletszabályzat jelen pontjában foglaltak a hatálybalépésekor már fennálló fogyasztói kölcsönszerződések részévé válnak. A szerződés megváltozott tartalmáról a Takarékszövetkezet a fogyasztót egyedileg tájékoztatja. 5.3.5. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom Az 5.3.2., az 5.3.3. és az 5.3.4. pontbeli lakás célú állami támogatások igénybevétele esetén a támogatással érintett lakásra 10 évig terjedő időszakra (a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésének időpontjától) az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, melynek ingatlannyilvántartási bejegyeztetését a támogatást folyósító Takarékszövetkezet kérelmezi. A kölcsönt nyújtó takarékszövetkezet javára a kölcsönök biztosítékaként elfogadott ingatlant a Magyar Államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. 5.3.6 A Családok otthonteremtési támogatása 5.3.6.1. A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.4.) szerinti, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vehető lakáscélú állami támogatások: A) vissza nem térítendő állami támogatás (családi otthonteremtési kedvezmény - Csok); B) adó-visszatérítési támogatás; C) három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása. 5.3.6.1.1. A Korm.r.4. szerinti fogalmak: 158

1. alacsony energiafogyasztású lakás: olyan energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2 év;

lakás,

melynek

fajlagos

primer

2. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada: a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) az új lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító ba) helyiségeinek, bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra, bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei, bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint be) a gépkocsitároló helyiség építési költségei, c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is - és a műszaki ellenőrzés költségeit, e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás, f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei, h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei, i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek; 3. fiatal házaspár: házastársak, akik közül a családok Korm.r.4. szerinti állami támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét; 4. gyermek: a) a magzat vagy az ikermagzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja és ba) a 20. életévét még nem töltötte be, bb) a 20. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 5. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa; 6. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. 159

január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette; 7. támogatott személy: aki a Korm.r. 4. szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére szerződést köt; 8. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel: aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik, ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik, ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik, ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre. 9. hasznos alapterület: az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül; a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget; 10. hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás; 160

11. kormányhivatal: amennyiben a Korm.r. 4. másként nem rendelkezik első fokon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő új lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal), másodfokon a Kincstár jár el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint. 5.3.6.1.2. A támogatások A) A Családi otthonteremtési kedvezmény Családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban: Csok) vehető igénybe - a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez. - a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek. - a használatbavételi engedéllyel /hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos igénybe veheti. A Csok a Korm.r. 4.-ben meghatározott feltételek szerint az igénylővel közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és az igénylő által vállalt gyermek után igényelhető. A Csok az új lakás bekerülési költsége vagy vételára megfizetéséhez használható fel. A családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt új lakásban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén az új lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. A Csok igénybevételéről szóló támogatási szerződés megkötésének feltétele új lakás építése esetén, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a Takarékszövetkezet elfogadja. Az új lakás hasznos alapterülete: A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos alapterülete a) egy gyermek esetén legalább 40 m2, b) két gyermek esetén legalább 50 m2, c) három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2. 161

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete a) egy gyermek esetén legalább 70 m2, b) két gyermek esetén legalább 80 m2, c) három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2. 1. Kedvezményre jogosultak 1.1. a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgárnak kell tekinteni . b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a Csok a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 1.2. A Csok-ot házastársak, fiatal házaspárok és élettársak együttes igénylőként igényelhetik. A támogatási szerződés megkötése esetén az együttes igénylők mindketten támogatott személlyé válnak. 1.3. Gyermekvállalásra tekintettel Csok-ot csak az 1. a)-e) pont szerinti személyekből álló fiatal házaspár igényelhet. Gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három, egygyermekes fiatal házaspár legfeljebb kettő, kétgyermekes fiatal házaspár egy gyermek születését vállalhatja a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben. 1.4. Nem veheti igénybe a Csok-ot az, akit a támogatás igénylését megelőző öt évben a Korm.r.4. vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezett. 2. A kedvezmény mértéke A Csok legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál a) egy gyermek esetén 600 000 Ft, b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft, c) három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft. A Csok-ot - ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

162

Ha az igénylő a Csok iránti kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel a Korm.r.4. vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a vele közös háztartásban élő gyermeke után vagy fiatal házaspár általi gyermekvállalás esetén a korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető. 3. A kedvezmény igénybevételének általános feltételei - Az igénylő hozzájáruló nyilatkozata ahhoz, hogy a saját és vele közös háztartásban élő, együtt költöző kiskorú gyermekei Korm.r. 13.§(1) bek szerinti személyi adatait és a Csokra vonatkozó információkat a kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a Takarékszövetkezet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére. - Az igénylő hozzájáruló nyilatkozata ahhoz, hogy a Takarékszövetkezet, a kormányhivatal és az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a kedvezmény igénybevételének és felhasználásának jogszerűségét, szabályszerűségét ellenőrizze, és annak eredményéről a Takarékszövetkezetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse. - Az igénylő büntetőjogi felelősségét a) a Korm.r.4. 1. sz. melléklete szerinti bűncselekmény elkövetése miatti felelősségét bíróság nem állapította meg, vagy b) ha büntetőjogi felelősség bírósági megállapítása történt a Korm.r.4. 1. sz. melléklete szerinti bűncselekmény elkövetése miatt, de a Csok igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült. - Az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása. - Az igénylő nyilatkozata arról, hogy a Csok iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a Korm.r.4. vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte. A támogatott a Csok utolsó részfolyósítását követő 30 napon belül köteles bemutatni a Takarékszövetkezet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített új lakás mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt. Új lakás építése / vásárlás esetén a támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjon. 163

A Csok igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentése megtörténtét követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését a Csok-ot folyósító Takarékszövetkezet kérelmezi. A jelzálogjog időtartama alatt az új lakásra a támogatottnak lakásbiztosítással kell rendelkeznie. 4. A kedvezmény igénybevételének különös feltételei Egy vagy két gyermek után Csok új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az igénylő - házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerint biztosított ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt - vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és b) legalább 180 napja folyamatosan - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy bc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja. Fenti feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. Három vagy több gyermek után Csok új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az igénylő - házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - a Csok iránti kérelem benyújtásának időpontjában a) a Tbj. 5. §-a szerint biztosított - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt - vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, b) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy legalább 2 éve folyamatosan - ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja. 164

Fenti feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. 5. A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény szabályai

A megelőlegezett Csok-ot igénylő fiatal házaspár a támogatás iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozik a gyermekvállalásról. A Takarékszövetkezet a kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti. A fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő az A) 2.1. pont szerinti legmagasabb támogatási összeg igénybevételekor a) egy gyermek vállalása esetén 4 év, b) két gyermek vállalása esetén 8 év, c) három vagy több gyermek esetén - a vállalt gyermekek számától függetlenül - 10 év. Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a Takarékszövetkezet részére a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósság tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a Takarékszövetkezetnek igazolja. A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte napjától, új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét is. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár állapítja meg és erről a Takarékszövetkezetet értesíti. 6. A kedvezmény igénybevételének eljárási szabályai A támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását a Takarékszövetkezet végzi. A Korm.r.4. szerinti feltételek meglétét a Takarékszövetkezet köteles ellenőrizni. Díj: A Takarékszövetkezet a támogatott személytől a Csok-ra való jogosultság elbírálásért a kedvezmény összege 1,5 %-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a Takarékszövetkezettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a Csok-ra való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a Takarékszövetkezet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel. A kérelem benyújtásának határideje: A Csok iránti kérelmet új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, új lakás építése esetén a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, 165

illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani. Ha az igénylő a fentiek szerinti határidőn belül nem él a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt. A kérelem átvételéről a dokumentumok hiánytalan benyújtásakor a Takarékszövetkezet igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. A Csok nyújtása nem tagadható meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját bizonyíthatóan kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a Csok abban az esetben igényelhető, ha a Takarékszövetkezet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. Ha a támogatott a lakáscélját a saját erőn és a családi otthonteremtési kedvezményen felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg, és a Csok-ot és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, a támogatott személy a Csok-ot nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A kölcsön folyósítása a Csok folyósítását megelőzően történik. A Csok-ra való jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A jogosultság megállapítása esetén a Takarékszövetkezet az igénylővel a Csok igénybevételéről támogatási szerződést köt. A kérelem elutasítása: A Takarékszövetkezet a Csok iránti kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő Korm.r.4. szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a Csok-ra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. A kormányhivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát. Ellenőrzés: A kormányhivatal a támogatott személynél a Csok igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményt, határozatban intézkedik a támogatás Ptk szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítése iránt. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a Takarékszövetkezetet írásban tájékoztatja. Amennyiben a lakáscél a családi otthonteremtési kedvezménnyel is megvalósítható, a Takarékszövetkezet átadja az ügyfélnek a tájékoztatót a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról. 7. Pénzügyi lebonyolítás 7.1. A kedvezmény összegének folyósítása

166

A Csok összegének folyósítása új lakás építése esetében a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. Az utolsó részlet folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány Takarékszövetkezet részére történő bemutatását követően kerülhet sor. Amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a Csok-kal kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a Csok folyósítása a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet. A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére vagy a bővítésre már felhasználta. A Takarékszövetkezet új lakás építése esetén a Csok készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint számlabemutatással ellenőrzi. A Csok utolsó részletének folyósítására akkor kerülhet sor, ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. A Csok összegének folyósítása új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik. Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető. 7.2. A Támogatási szerződés felmondása Új lakás építése esetén a Takarékszövetkezet felmondja a támogatási szerződést, ha - a Csok igénybevételének alapját képező építési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított öt éven belül - vagy ha építési engedélyhez kötött munkálatok esetén az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig - a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a hitelintézet részére nem igazolja, - az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll, - a használatbavételi engedély kiállítása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása előtt a támogatási szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg. A támogatási szerződés felmondása esetén a támogatott személy a már folyósított támogatást a folyósítás napjától számított Ptk. szerinti késedelmi kamattal köteles visszafizetni. 167

7.2. A Csok visszafizetési kötelezettségének egyéb esetei Ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett - új lakást az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé - vagy elidegenítik, - új lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál akire tekintettel a támogatást igénybe vette, - új lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak vagy - új lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják, a támogatott személy köteles a Csok folyósított összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni. Ha az igénylő a kedvezményre jogosultság igazolása során valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott Csok-hoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget a folyósítás napjától a Ptk. szerint számított késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a Csok-ot, határozatban intézkedik a Csok - a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt. 7.3. A Csok felfüggesztése Ha a támogatott személy a lakásigényét az új lakás cseréjével, vagy az új lakás értékesítését követően másik új lakás építése vagy új, illetve - az új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vett Csok-ra vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő öt év elteltével használt lakás vásárlása útján elégíti ki, a Csok visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig a támogatott személy kérelme alapján a kormányhivatal felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett Csok összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette. Újabb lakás megszerzésének igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. Ha a támogatott személy újabb lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű, illetve hasznos alapterületű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár (ideértve a bekerülési költséget is), illetve a hasznos alapterület különbözetével arányos része visszafizetett Csok-nak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik. Ha a támogatott személy a felfüggesztés időtartamának lejártáig a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja, b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt igazoltan az újabb lakás megszerzésére fordította, és 168

c) az újabb lakás hasznos alapterülete meghaladja a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt vagy épített új lakás hasznos alapterületét, úgy a támogatási szerződésben a támogatott személyt - és azon gyermeket, akire tekintettel a támogatást igénybe vette - terhelő kötelezettségek a támogatási szerződésben foglalt eredeti határidő lejártáig állnak fenn.

B) Az adó-visszatérítési támogatás 1. Fogalmak az adó-visszatérítés tekintetében: igénylő: az adó-visszatérítési támogatást a Korm.r.4. szerinti feltételek szerint igénylő nagykorú személy, támogatott személy: akivel a Takarékszövetkezet az adó-visszatérítési támogatás igénybevételére támogatási szerződést köt. 2. Igénylésre jogosult: Új lakás építése esetén a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa adó-visszatérítési támogatást igényelhet. 3. Az igénylés: Az adó-visszatérítési támogatás az a–b) pont szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető. Nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre (építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak) 4. Az adó-visszatérítési támogatás összege: A támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint. 5. Ellenőrzés: Az igénylő az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a személyes adatait, valamint az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a Takarékszövetkezet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság részére. 6. Folyósítás:

169

Az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a Takarékszövetkezet a támogatott személy fizetési számlájára. Ha az igénylő Csok-ot igényel, az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be az adó-visszatérítési támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét és a magasabb összegű támogatásra vonatkozó, legfeljebb 30 ezer forint bírálati díjat köteles megfizetni. 7. A támogatás visszafizetése: A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó visszafizetési kötelezettség kapcsán részletfizetési kérelemmel fordulhat az új lakás fekvése szerint illetékes járási hivatalhoz. A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránti kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. 8. Az adó-visszatérítési támogatásra egyebekben a Csok-ra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni (pl: igénylésre jogosultság, az igénylő hozzájáruló nyilatkozatai az adatok és a felhasználás jogszerűsége ellenőrzéséhez, az igénylés általános feltételei, építési költségvetés benyújtása, a támogatott személyek tulajdonszerzése, 10 évig lakás, jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom, az igénybevétel eljárási szabályai, pénzügyi lebonyolítás, stb).

C) A három vagy több gyermekes családok otthonteremtési támogatása 1. Fogalmak a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési támogatása alkalmazásában: igénylő: a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását Korm.r.4. szerinti feltételek szerint igénylő nagykorú személy, lejárt tőketartozás: a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja, támogatott személy: akivel a Takarékszövetkezet a három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásának igénybevételére támogatási szerződést köt, ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a Takarékszövetkezet által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás. 2. Otthontertemtési kamattámogatás feltételei A három vagy több gyermek esetén 10.000.000.- Ft összegű Csok-ot igénybe vevő személy Magyarország területén lévő új lakás építéséhez vagy vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását (továbbiakban: otthonteremtési kamattámogatás) 170

igényelhet, amely kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a tízmillió forintot. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatást az állam a kölcsön futamidejének első huszonöt évében nyújtja. A kölcsön kamata az otthonteremtési kamattámogatás időszaka alatt ötévente változhat. Az otthonteremtési kamattámogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek az igénylés időpontjában nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben vagy az igénylő a KHR-ben szereplő tartozását már legalább egy éve teljesítette. Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható a) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre, b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és c) lejárt tőketartozás esetén. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön hitelcél felhasználása érdekében történő folyósítása az otthonteremtési kamattámogatási kérelem benyújtását követő hat hónapon belül a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti. Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy - új lakás építése, bővítés vagy korszerűsítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Takarékszövetkezet elfogadja. Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó támogatási szerződésben az igénylő vállalja, hogy az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja a Takarékszövetkezet részére. A Takarékszövetkezet az igényelt kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel. A kérelem benyújtásakor a Takarékszövetkezet átadja az igénylőnek a miniszter tájékoztatóját a hatályos lakástámogatások feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról. 3. Kamatozás 3.1. A szerződésszerű teljesítés esetén - a kölcsön futamidejének első huszonöt évében - a Takarékszövetkezet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. 3.2. A kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke nem haladja meg: a) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 171

éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, b) az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható. A kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni. 3.3. Az állampapír átlaghozamot, valamint a 3.2. b) pont szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az állampapírhozamok vagy referenciahozamok alapján megállapított ügyleti kamatot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni. 3.4. A kamattámogatás mértéke: A támogatott személy a támogatás időszakában az otthonteremtési kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet. Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke a 3.2. a-b) pont szerinti ügyleti kamat 3 százalékponttal csökkentett mértéke. Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztő részletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. (A kamattámogatás számításánál az osztószám 360 nap. 3.5. Kamatmódosítás: A Takarékszövetkezet - a támogatás időtartama alatt - a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat a 2.1. pont szerint változik. A Takarékszövetkezet által - az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján - érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. A Korm.r.4. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke a Korm.r.4. alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve a) az adott kölcsönszerződésre a Korm.r.4. szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ügyleti kamat, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamatának a különbözetével, b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig a Korm.r.4. szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ügyleti kamatának és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ügyleti kamatának a különbözetével. Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a jelen pontban foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.

172

A kamattámogatási időszak lejártát követően a Takarékszövetkezet a hitelszerződés szerinti kamatot a fogyasztói kölcsönökre az üzletszabályzatban meghatározott általános szabályoknak (Fhtv. 17/C. §., jelen üzletszabályzat III/4, III.5 pont) megfelelően állapítja meg és változtatja (Fhtv. 17/B. § (2) bek, és 17/D. §). 3.6. Jelzálogjog A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást a kamattámogatott kölcsön összege erejéig, a kölcsön futamidejének első huszonöt éves időtartamára a kölcsönszerződés alapján a Takarékszövetkezet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. 3.7. A támogatás visszafizetése: Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését. 3.8. Az otthonteremtési kamattámogatásra egyebekben a Csok-ra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni (pl: igénylésre jogosultság, az igénylés általános feltételei, biztosítási jogviszony megléte, az igénybevétel eljárási szabályai, pénzügyi lebonyolítás, stb). 5.3.7. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet ( Korm.r. 5.) szerint 5.3.7.1. A Korm.r.4. szerinti fogalmak 1. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa; 2. fiatal házaspár: házastársak, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét; 3. gyermek: a) a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és ba) a 20. életévét még nem töltötte be, bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 4. használt lakás: olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak;

173

5. hasznos alapterület: a következő helyiségek hasznos alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget; 6. lakás: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább: a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel, b) közműves villamos energia szolgáltatással, c) egyedi fűtési móddal, d) közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, és e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, ennek hiányában a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; 8. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette. 5.3.7.2. A családi otthonteremtési kedvezmény általános szabályai A gyermeket nevelő, valamint a gyermeket vállaló nagykorú személy (a továbbiakban: igénylő) a Korm.r.5. szerinti feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásként családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: Csok) vehet igénybe használt lakás vagy egylakásos lakóépület (a továbbiakban együtt: lakás) vásárlása vagy bővítése érdekében. A Csok az igénylővel közös háztartásban élő gyermek után, valamint fiatal házaspár esetén meglévő gyermekeik számától függetlenül - legfeljebb két gyermek vállalása esetén igényelhető. A Csok a lakás vételárának megfizetésére vagy a meglévő lakás bővítésének bekerülési költségére használható fel. A családi otthonteremtési kedvezménnyel megvásárolt lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. Az igénylő a Takarékszövetkezetnél benyújtott kérelem alapján igényelheti a Csok-ot, melyet támogatási szerződés alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a 174

Takarékszövetkezeten keresztül folyósít. Az igénylőnek a támogatási szerződésben vállalnia kell, hogy megfelel a Korm.r.5.-ben támasztott feltételeknek. Az igénylő a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően támogatott személynek minősül. A támogatás igénylésekor a valótlan adatok szolgáltatása, valamint a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a Csok-ot vissza kell fizetni. A Csok használt lakás vásárlásához abban az esetben igényelhető, ha a lakás - az ingatlanértékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelményt a Takarékszövetkezet a Csok iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemlén vizsgálja. A Csok-ot - ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. A Csok-ra való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolást a Takarékszövetkezet végzi. A Csok-kal érintett eljárásokban első fokon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal), másodfokon a Kincstár jár el. 5.3.7.2.1. A lakás hasznos alapterületének el kell érnie a) egy gyermek esetén a 40 m2-t, b) két gyermek esetén az 50 m2-t, c) három gyermek esetén a 60 m2-t, d) négy vagy több gyermek esetén a 70 m2-t. A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek. Lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 20 %-kal haladhatja meg a Takarékszövetkezet által megállapított forgalmi értéket. 5.3.7.2.2. Lakás bővítésének minősül a) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést is; b) emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás. A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének. A bővítendő lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményre jogosult, és a bővítést követően - lakhatási körülményeiknek javulnia kell, valamint - a kialakított lakásnak meg kell felelnie a hasznos alapterületre vonatkozó 5.3.7.2.1. pont szerinti követelményeknek. 175

5.3.7.2.3. A kedvezményre jogosultak: A Csok-ot házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik. Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak. A Jogosultak személye azonos az 5.3.6.1.2. 1.1. pont a-d) alpontjaiban felsorolt személyekkel. 5.3.7.2.4. Korábban igénybe vett állami lakás célú támogatások Ha a feltételeknek megfelelő igénylő a Csok iránti kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel a Korm.r.5. vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a háztartásában nevelt gyermeke után folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető. Ez esetben a korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget a Korm.r.5. szerinti újabb Csok-kal érintett lakásban kell teljesíteni. Ha a fiatal házaspár az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel rendelkezik vagy megelőlegezett otthonteremtési kedvezményt vett igénybe, a Korm.r.5. szerinti Csok-ra akkor köthető támogatási szerződés, ha a korábbi gyermekvállalás teljesült. 5.3.7.3. A családi otthonteremtési kedvezmény mértéke egy gyermek esetén 600 000 Ft, két gyermek esetén 1 430 000 Ft, három gyermek esetén 2 200 000 Ft, négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft. A támogatás megállapítása során a meglévő gyermeket, a 24. hetet betöltött magzatot, valamint a vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. A Csok igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő a) egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő gyermekét, b) házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen, c) fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. 5.3.7.4. A Csok igénybevételének feltételei Együttes igénylők esetén a feltételeket mindkét igénylőnek teljesítenie kell, és a nyilatkozatokat mindkét igénylőnek meg kell tennie. - Az igénylő büntetőjogi felelősségét a) a Korm.r.5. 1. sz. melléklete szerinti bűncselekmény elkövetése miatti felelősségét bíróság nem állapította meg, vagy b) ha büntetőjogi felelősség bírósági megállapítása történt a Korm.r. 5. 1. sz. melléklete szerinti bűncselekmény elkövetése miatt, de a Csok igénylésének időpontjában az igénylő 176

-

-

-

e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült. Az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint - ide nem értve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személyt - biztosított, és legalább 180 napja - legfeljebb 30 nap megszakítással - folyamatosan - a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy - kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja; E feltételt nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. a lakás a műszaki állapotára tekintettel - az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas; az igénylő - lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakás bővítése esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével - más lakásban legfeljebb 50 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezik; az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának vételárát; lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa; Az igénylő a támogatási szerződésben 1. hozzájárul ahhoz, hogy a Csok szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a Takarékszövetkezet kezelje és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére a kedvezményre vonatkozó információkat és a saját, valamint a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermeke Korm.r.5.14.§(3) bek szerinti adatait; A nyilatkozatot a nagykorú, közös háztartásban élő gyermeknek is meg kell tennie, akire tekintettel a Csok-ot igénybe veszik. 2. büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a Korm.r.5. vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésre jogerősen nem kötelezték (a kérelemben is); 3. lakás vásárlása esetén nyilatkozik arról, hogy az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal; 4. vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 %-át készpénzben, a fennmaradó összeget az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti; 5. vállalja, hogy lakás bővítése esetén az arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a Takarékszövetkezet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 %-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat; 177

6. tudomásul veszi, hogy ha lakás bővítése során az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 millió Ft-ot meghaladja, a Takarékszövetkezet csak akkor fogadhatja el a számlákat, ha az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, kivitelezési szerződést - a folyósítást megelőzően - bemutatja; 7. tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet kizárólag olyan számlát fogad el, amelynek kiállítására a kérelem benyújtását követően került sor, valamint amelynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalany, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja; 8. vállalja, hogy lakásépítés engedély-köteles bővítése esetén legkésőbb a Csok utolsó részfolyósításáig a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt bemutatja; 9. hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, a kormányhivatal és a Takarékszövetkezet a dokumentumok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a Csok igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen ellenőrizze; 10. vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a Csok folyósításra került, a folyósítástól, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - a lakásban életvitelszerűen lakik; 11. vállalja, hogy a Csok folyósítását - bővítés esetén az utolsó részfolyósítását követő 30 napon belül bemutatja a Takarékszövetkezetnek a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely igazolja, hogy a Csok-kal vásárolt vagy bővített lakás mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akikre tekintettel a Csok folyósítása történt; A nyilatkozatot a nagykorú, közös háztartásban élő gyermeknek is meg kell tennie, akire tekintettel a Csok-ot igénybe veszik. 12. az 5.3.7.3.c) pontja szerinti esetben nyilatkozik a gyermekvállalásról; 13. az 5.3.7.3.c) pontja szerinti esetben, valamint magzat után igényelt Csok esetén = hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek születését a Kincstár megállapítsa, = vállalja, hogy ha a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát, vagy a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a Takarékszövetkezet részére bemutatja; 14. a korábbi igénybevétel esetén büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette igénybe a vissza nem térítendő állami támogatást; 15. a nem magyar állampolgár igénylő vállalja, hogy tartózkodási jogosultságának fennállását évente, a tárgyév január 31-ig a Takarékszövetkezetnek igazolja. Egyéb feltételek: A 10. pont szerinti időszakban a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. A lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza. A csok igénybevételével a) vásárolt használt lakásra a Csok igénybevételéről szóló szerződés megkötését követő,

178

b) bővített lakásra a munkálatok idejére és a munkálatok befejezését, vagy − építési engedélyköteles bővítés esetén − a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő, c) utóbb született gyermek esetén a Csok igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A jelzálogjog ranghelyét kizárólag a lakás vásárlása vagy bővítése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, lakástakarék-pénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog előzheti meg. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésekor Takarékszövetkezet jár el. 5.3.7.5. Lakásbővítésre irányadó szabályok a) A kedvezménnyel érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. b) A Csok igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Takarékszövetkezet elfogadja. c) A kedvezmény nem haladhatja meg az 5.3.7.4./5. pont szerinti számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át. Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség: - a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek - ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -, - a lebonyolítási költségek (műszaki tervezés, hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét) és a műszaki ellenőrzés költsége, - a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei, - a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek. c) Ha a támogatott személy az 5.3.7.4./5. pont alapján vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti a Takarékszövetkezet részére a számlabemutatási kötelezettségét, legfeljebb a Takarékszövetkezet által elfogadott költségvetés összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb a jelen pont c) bekezdése alapján számított összegű kedvezményre jogosult. d) Ha az c) pont szerinti esetben a különbözet a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követően merül fel, és a támogatott személy Takarékszövetkezettel kötött kölcsönszerződéssel rendelkezik, a különbözet a kölcsöntartozás csökkentésére használható fel. e) Ha a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb az 5.3.7.4./5. pontja szerinti összeg 20 %-ával csökkenthető. 5.3.7.6. Megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény A Takarékszövetkezet a megelőlegezett Csok iránti kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti. A gyermekvállalás teljesítése a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermek is. A fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. 179

A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének időpontjától, építési engedélyköteles bővítésnél használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy nem építési engedély köteles bővítés esetén a bővítés megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának napjától kell számítani. Az okiratot a fiatal házaspár az annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a Takarékszövetkezet részére bemutatni. Ha a fiatal házaspár a dokumentum bemutatási kötelezettségének felszólítást követően sem tesz eleget, a Csok összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten köteles a Takarékszövetkezeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósság tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a Takarékszövetkezetnek igazolja. Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörében eljáró kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a Takarékszövetkezet részére a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik. Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, az igénybe vett Csok összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten - a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül - vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. 5.3.7.7. A családi otthonteremtési kedvezmény során figyelembe nem vett, utóbb született gyermek esetén alkalmazandó szabályok Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a Csok azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a támogatott személy nem részesült a családi otthonteremtési kedvezményben. A Csok lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére vehető igénybe az utóbb született gyermek után, - a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában már meglévő gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétől eltekintve - a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályi feltételek mellett. Ha az utóbb született gyermek után igényelhető Csok igénylése az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt történik, - a kedvezmény első igénybevételének időpontja szerinti feltételek szerint és összegeket figyelembe véve - a Csok a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható. A Csok kizárólag a vételár megfizetéséhez, bővítés esetén a bekerülési költségek fedezetére a Takarékszövetkezet által az adásvételt vagy a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított, a Csok iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló kölcsönszerződésből a Csok iránti kérelem benyújtásának időpontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. 180

Az utóbb született gyermek után igényelhető Csok gyermekenként 400 000 forint, azzal, hogy lakás bővítése esetén nem haladhatja meg az 5.3.7.5. c) pontban meghatározott bekerülési költséget. 5.3.7.8. A kedvezmény igénybevételének eljárási szabályai A használt lakásvásárlás és lakásbővítés esetén az eljárási szabályokra megfelelően alkalmazandók az 5.3.6.1.2. /A. pont 7. alpontjában foglaltak azzal az eltéréssel, hogy az alkalmazandó jogszabályra hivatkozás jelen esetben a Korm.r. 5. 5.3.7.9. Pénzügyi lebonyolítás 5.3.7.9.1. A Csok folyósítása A Csok összegének folyósítása használt lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik, lakás bővítése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik, az utolsó részlet folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor. Ha a támogatott személy a Csok-kal kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, a kedvezmény folyósítása kizárólag a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet. A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a Csok-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakásbővítésre már felhasználta. A Takarékszövetkezet lakás bővítése esetén a Csok készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint számlabemutatással ellenőrzi. 5.3.7.9.2. A Csok visszafizetése - Ha az igénylő a Takarékszövetkezetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott a Csok-hoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított késedelmi kamattal köteles visszafizetni. - Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a Csok igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt. - Ha a Csok igénybevételével érintett a) lakást az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé - vagy elidegenítik, b) lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál, akire tekintettel a támogatást igénybe vette, c) lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy d) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják, a támogatott személy - a Csok visszafizetésének felfüggesztése és a gyermek halála kivételével - köteles a Csok folyósított összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a 181

lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni. - Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett Csok összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó Csok összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten - a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül - vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. - Lakás bővítése esetén a Takarékszövetkezet felmondja a támogatási szerződést, ha  a támogatott személy a bővítési szándékától eláll,  a Csok igénybevételének alapját képező bővítési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal a Takarékszövetkezet részére nem igazolja,  a használatbavételi engedély kiállítása, a használatbavétel tudomásulvétele előtt a támogatási szerződés teljesítése más, a támogatott személynek felróható okból hiúsul meg. Felmondás esetén a támogatott személy a már folyósított támogatást a folyósítás napjától számított, Ptk. szerinti késedelmi kamattal köteles visszafizetni. - Ha a Takarékszövetkezet a Csok jogosulatlan igénybevételre utaló bizonyíték birtokába jut, a támogatott személyt írásban, bizonyítható módon felszólítja a támogatás összegének Ptk szerinti kamataival való visszafizetése iránt, melyet eredménytelensége esetén egy alkalommal köteles megismételni. A kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető. A visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni. - Felfüggesztés: Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően új lakás építése vagy új, illetve - a lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vett Csok-ra vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő öt év elteltével használt lakás vásárlása útján elégíti ki, a Csok visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében 3, vásárlási szándék esetében 1 évig a támogatott személy kérelmére a kormányhivatal felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette. A felfüggesztés időtartamára a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a Csok igénybevételével bővített vagy vásárolt lakást a kormányhivatal tehermentesíti. Ha a támogatott személy a felfüggesztés időtartamának lejártáig - az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja = adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy =építés esetében a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatásával, - a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az újabb lakás megszerzésére fordította,

182

úgy a támogatott személyt - és azon gyermeket, akire tekintettel a támogatást igénybe vette terhelő kötelezettségek a támogatási szerződésben foglalt eredeti határidő lejártáig állnak fenn. Ha a támogatott személy a felfüggesztést nem kérte, úgy kormányhivatal határozatban kötelezi a támogatott személyt a Csok visszafizetésére. A visszafizetést követően a kormányhivatal intézkedik a Csok-ot biztosító, állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan-nyilvántartási törléséről.

5.4. A Takarékszövetkezet által nyújtott (piaci kamatozású) lakáscélú hitelek feltételei A Takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú jelzálogkölcsönöket – lakásvásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés céljára. 5.4.1. Lakóingatlan vásárlás: Az általános hitelezési irányelvekben foglaltakon kívül lehetőség szerint 30 % saját erő, adásvételi szerződés, tulajdoni lap bemutatása mellett. A futamidő: maximum 20 év 5.4.2. A lakás célra takarékoskodó (ifjúsági és otthonteremtő betétes) ügyfelek részére folyósítandó lakás célú hitel A hitel összege: a megtakarítás összegének 120 %-a. A hitel célja lehet: lakásépítés és–vásárlás, tatarozás (valamint áruvásárlás: berendezési tárgyak, háztartási gépek vásárlása) 5.4.3. Takarék Otthon Hitel: Az integrált Takarékszövetkezetek lakossági központi jelzáloghitel terméke a Takarék jelzáloghitel-családon belül. Hitelcél: új / használt ingatlan-vásárlás, építési telek vásárlás A kölcsön összege: minimum:1 millió forint - maximum: 50 millió forint A kölcsön devizaneme: Forint A kölcsön futamideje: minimum: 3 év - maximum: 30 év Kamatozás: változó, referenciakamat (3 havi BUBOR) + kamatfelár kamatperiódus: 3 hónap, kamatfelár-kamatperiódus: 5 év kamatfelár változtatási mutató: H1F5 (5YÁKK x 0,25%) (A Takarékszövetkezet a kamatfelárból kedvezményt nyújthat, illetve visszavonásig egyes költségek, díjak megfizetését az ügyfél helyett átvállalhatja. Fedezet: egy ügyletbe maximum 3 ingatlan vonható be fedezetként, a befogadható ingatlanok minimális forgalmi értéke 3 millió forint. Rendelkezésre tartási idő: maximum 24 hónap Hiteligénylő lehet a hitelképesnek minősülő 183

- nagykorú, jövedelemmel rendelkező természetes személy (állandó magyarországi lakóhellyel, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, adókártyával, külföldi: útlevéllel vagy személyi azonosító igazolvánnyal, vagy tartózkodásra jogosító (fényképes) okmánnyal, és magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezik) - ha munkavégzésre irányuló jogviszonnyal és jövedelemmel rendelkezik - amennyiben az Adós a kölcsön futamidejének lejáratáig betölti a 70. életévét, úgy a kölcsönügyletbe olyan beszámítható jövedelemmel rendelkező, nagykorú Adóstársat kell bevonni, aki nem tölti be a 70. életévét a futamidő lejáratáig 5.4.3. A jelzáloghitelek igénybevétele esetén az érintett lakásra a Takarékszövetkezet javára jelzálogjog, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A Takarék Otthon Hitel részletes feltételeit a jelen üzletszabályzat fogyasztói hitelezésre vonatkozó szabályai alapján a terméktájékoztatók, hirdetmények tartalmazzák.

6. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó speciális szabályok 6.1. Elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződési kikötései és következményei A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) rendelkezései szerint a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel a fogyasztó Ügyféllel el kell számolni, valamint az érintett fogyasztói kölcsönszerződéseket módosítani szükséges a kölcsön devizaneme és a kamatszabályai tekintetében az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően. A szerződéses kikötések semmisége miatti elszámolásról és a szerződések törvény erejénél fogva történő módosításáról egyidejűleg és együttesen kell tájékoztatni az érintett Ügyfeleket. Az elszámolási kötelezettség a meg nem szűnt és a 2009. július 26. napját követően megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés alapján terheli a Takarékszövetkezetet: - a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében akkor á, ha a takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el, - a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében, ha a fogyasztó igazolja, hogy a Takarékszövetkezet engedményezett követelését vele szemben egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény érvényesíti. - Ha a kölcsönszerződésben az Ügyfél személyében változás következett be, a Takarékszövetkezetet az elszámolási kötelezettség az elszámolás időpontjában vele szerződéses viszonyban álló Ügyféllel szemben. A szerződésmódosítás a 2004. május 1. és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény hatálybalépése (2014. július 26.) között kötött,

184

2015. február 1-jén még meg nem szűnt, a Takarékszövetkezet és a fogyasztó Ügyfél között létrejött hitel- és kölcsönszerződésre és - a törvény hatálybalépésekor még fennálló, a Takarékszövetkezet által már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, Takarékszövetkezet által késedelmes követelésként még nyilvántartott tartozásra terjed ki, amely kapcsán a Takarékszövetkezetet - az elszámolási törvény alapján elszámolási kötelezettség terheli (kivéve a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és az állami kamattámogatással nyújtott forintalapú lakáscélú fogyasztói kölcsönszerződéseket. -

A kölcsönszerződés a törvény erejénél fogva módosul, a módosulás az elszámolás fordulónapjára visszamenőleg áll be. A fordulónap: deviza, deviza alapú kölcsönszerződések esetén: 2015. február 1. forint alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén 2015. június 30. Az elszámolás megküldésének időpontja: - A deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a Takarékszövetkezetnek az elszámolást 2015. március 1. napja és 2015. április 30. napja között kell a fogyasztó Ügyfél részére megküldenie. - A forint alapú, továbbá deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, esetén a Takarékszövetkezetnek az elszámolást 2015. augusztus 1. napja és 2015. szeptember 30. napja között kell a fogyasztó Ügyfél részére megküldenie. - Ha a Takarékszövetkezet vagy az MNB által a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. augusztus 1. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap. - Végtörlesztéssel érintett kölcsönszerződés esetén a Takarékszövetkezetnek 2015. november 30-áig kell megküldenie az elszámolást. - Ha a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolta az Ügyfél lakóingatlanát 2016. február 28. napjáig kell az elszámolást a Nemzeti Eszközkezelőnek megküldenie. Az elszámolást az Adósnak (Adóstársnak) tértivevényes levélben kell megküldeni az Ügyfél bejelentett lakcímére. A kezes, zálogkötelezett részére kérésük esetén az elszámolást részükre is meg kell küldeni. A Takarékszövetkezet a törvény szerinti elszámolásról értesítő levelet küld az Ügyfélnek, valamint tájékoztatást a törvény szerinti módosuló kölcsönszerződés és a kapcsolódó biztosítéki szerződés, jelzálogszerződés módosított rendelkezéseiről. A tájékoztatás tartalmazza: a) amennyiben az elszámolás alapján a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, az Ügyfelet megillető összeg kifizetéséhez szükséges teendőket, b) a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés engedményezése esetén az elszámolás követeléskezeléssel összefüggő eltérő szabályait, c) gyűjtőszámlahitellel érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén az elszámolás gyűjtő eltérő szabályait, d) áthidaló kölcsönnel érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén az elszámolás eltérő szabályait, 185

e) amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött más szerződésből eredő, lejárt követelést érvényesít az elszámolás alapján fennálló Ügyfél követelésbe történő beszámítás útján, úgy annak tényét, összegét és jogi alapját, f) hiteltörténeti kimutatást, g) egyéb szükséges információkat. A Takarékszövetkezet a tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó - a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014.(XII.17.) MNB rendelet - jogszabályban meghatározott módon és tartalommal tesz eleget. Az értesítés tartalmazza: - az elszámolás eredményeképpen megállapított, tisztességtelenül felszámított összeget - a tisztességtelenül felszámított összegből mekkora összeg kerül jóváírásra, beszámításra a kölcsönbe, illetve mekkora a kifizetésre kerülő összeg, - a beszámított összegek részletezését és az így módosult tőketartozás összegét, - a végtörlesztés következtében megszűnt kölcsönszerződés esetén arra vonatkozó információt, hogy az Ügyfél visszatérítésre jogosult-e, - hiteltörténeti kimutatást - a kizárólag kamatmódosulással érintett szerződéseknél: (A forintosítás szabályai alá a deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződések tartoznak, ezért a szerződés devizaneme nem módosul.) Az elszámolást követően a fogyasztói kölcsönszerződések esetében a kamatperiódusok referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusok időtartama az alábbi szabályok szerint módosul: amennyiben a fordulónaptól számított hátralévő futamidő meghaladja: - a 16 évet, akkor öt év, - a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, - a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év. - a forintosítással is érintett szerződéseknél: o a deviza alapú kölcsönszerződés forintra átszámítását o az alkalmazott árfolyamot o amennyiben a fogyasztó nem kíván élni a forintosítás lehetőségével, úgy ezt írásban kezdeményezheti (adós-adóstárs együttesen) a jogszabály szerinti feltételeknek való megfelelés esetén, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészlet meghatározásához szükséges dokumentumok felsorolását. - a felmondási lehetőséget: amennyiben az Ügyfél nem kíván élni a forintosítás és kamatmódosítás lehetőségével, a kölcsönszerződést a szerződés módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követő 60 napon belül felmondhatja, ebben az esetben a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a fennálló összes tartozást. Ez történhet saját, illetve más pénzintézet általi hitelkiváltásból is. - a forintosítás külön költséggel nem járhat, - a felülvizsgálat, jogorvoslat szabályait: Panasz az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjeszthető elő, az akadályoztatás tényét igazolni kell. Ha a panasz előterjesztésére határidőben nem kerül sor, akkor azt 186

a törvény előírása szerint úgy kell tekinteni, hogy az elszámolásban foglaltakat a fogyasztó elfogadja. A panaszra indokolással ellátott takarékszövetkezeti álláspont a panasz kézhezvételét követően 60 napon belül kerül megküldésre. Ebben a levélben ad részletes tájékoztatást a Takarékszövetkezet arra az esetre, ha a választ nem fogadja el és a panaszban foglaltakat továbbra is fenntartja az Ügyfél. A Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárása kizárólag abban az esetben vehető igénybe, ha a panaszbeadványra kapott válasszal az Ügyfél nem ért egyet vagy 60 napon belül nem kap rá választ. Ebben az esetben kifogás pontos indoklása szükséges. Egyoldalú kamatemelés, költségemelés, díjemelés tilalma, és a felmondás speciális szabályai az elszámolással érintett kölcsönszerződések esetén A Takarékszövetkezet a fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében külön törvényben meghatározott időpontig, de legkésőbb 2016. április 30. napjáig nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre. A fogyasztói kölcsönszerződést a fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt a Takarékszövetkezet az elszámolás fogyasztó részére való megküldését követő hatállyal mondhatja fel, illetve az Ügyféllel szembeni hátralékos követelése ilyen hatállyal válhat egy összegben esedékessé. A felmondás az elszámolás megküldését követő napon, de legkésőbb 2016. december 31. napján és abban az esetben válik hatályossá, ha az Ügyféllel szemben az elszámolás eredményeként is fennállnak a felmondás, illetve a részletekben történő teljesítés jogának elvesztése alapjául szolgáló törvényes, illetve szerződéses feltételek.

6.2. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával (forintosítás) és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések Takarékszövetkezet a fogyasztói kölcsönszerződés törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét - az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt küldi meg az Ügyfélnek, melyhez mellékelni kell: a) a szerződésmódosulás lényegi elemeiről készített, az MNB elnökének rendeletében meghatározott összefoglalót, b) a fordulónaptól hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot, c) az Ügyfél felmondási jogára vonatkozó figyelemfelhívást, d) a forintosítás és a kamatszabályok mellőzésének kezdeményezése lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást és ehhez szükséges feltételek fennállására, igazolására történő figyelemfelhívást. A törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződések esetén a kamatperiódusok referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusok - időtartama, ha a fordulónaptól számított hátralévő futamidő meghaladja - a 16 évet, akkor öt év, - a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, - a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év. 187

Az első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időtartamban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap. Ha a kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja az év adott hónapjában hiányzik, akkor a kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a hónap utolsó napja. Az utolsó kamatperiódus, kamatfelár-periódus időtartama a fenti időtartamnál rövidebb is lehet. A kölcsönszerződés fordulónapot követő módosítására az Fhtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés kamata - a kamatperiódusok alatt rögzített kamat, akkor a kamat, - referencia-kamatlábhoz kötött kamat, akkor a kamatfelár mértékének Fhtv. szerinti, a fogyasztó hátrányára történő módosítására első ízben csak 2015. 02.01-ét követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor. Az a díj, jutalék és költség, amely e csak 2015. 02.01. előtt érvényesen került a fogyasztói kölcsönszerződésben megállapításra, a szerződés része marad. A tételesen meghatározott díjat, jutalékot és költséget a Takarékszövetkezet jogosult évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal - első alkalommal 2016. április 1. napjával -, legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével megemelni. A törvény szerinti szerződésmódosulással összefüggésben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel. A devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések forintosítása: A Takarékszövetkezet az elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást - ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is - a fordulónappal az adott devizanem - 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy - 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani. A forintra átváltás esetén a Takarékszövetkezet csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhat. Az alkalmazható referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR. A referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja - ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap, - minden más esetben a 2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az első új kamatfelár-periódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg. A kamatfelár az eredeti kamatfelár, azzal, hogy a) nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és 188

b) nem haladhatja meg - lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 4,5 %-ot vagy - nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 6,5 %-ot. Ha a jelzálogkölcsön-szerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, a b) pont szerinti kamatfelárak mértékét az eredeti induló kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell figyelembe venni. A törvény szerinti szerződésmódosulással megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb. Az Ügyfél (adóstársak együttesen) a jelzálogkölcsön-szerződés módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követő harminc napon belül a Takarékszövetkezetnél írásban - az MNB elnökének rendeletében meghatározott tartalommal és formában - kezdeményezheti a forintra átváltás és a módosuló kamatszabályok alkalmazásának mellőzését, melynek feltételei: - az Ügyfél igazolja, hogy a várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben - amely jövedelem adóstársak esetében összesítve értendő -, vagy - a JTM alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni, valamint mellékeli az ennek igazolásához szükséges, a Takarékszövetkezet által megjelölt iratokat, vagy - a jelzálogkölcsön-szerződés hátralévő futamideje legkésőbb 2020. december 31. napján lejár, vagy - a törvény alapján a forintra átváltás esetén számítható induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat, - és árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén az Ügyfél fogyasztó a Takarékszövetkezetnek írásban nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a Takarékszövetkezet a fordulónaptól kezdődően nem biztosítja az általa alkalmazott törlesztési árfolyam és az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam közötti különbség forintösszegét az árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással. Ha a deviza vagy devizaalapú jelzálogkölcsön-szerződés törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja. Felmondás esetén a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetni a Takarékszövetkezet részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozást. Ha az Ügyfél a felmondáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a Takarékszövetkezettel vagy másik pénzügyi intézménnyel új fogyasztói jelzálogkölcsönszerződést köt, a) a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a felmondással érintett pénzügyi intézmény az Ügyfél terhére semmilyen díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel, b) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés biztosítékául szolgáló jelzálogjog - az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből legfeljebb a felmondott kölcsönből eredő fizetési kötelezettség teljesítésére fordított összeg erejéig - az eredeti fogyasztói jelzálogkölcsönszerződés alapján bejegyzett jelzálogjog ranghelyén áll fenn, és c) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek, ha ca) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintalapú, cb) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hitelcélja megegyezik az eredeti fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hitelcéljával, és 189

cc) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés kölcsönösszege nem haladja meg a felmondott kölcsönből eredő fizetési kötelezettség összegét. A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződés és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fordulónaptól alkalmazható induló kamat, kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat. A takarékszövetkezet által felmondott - késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított - deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozása összegét a Takarékszövetkezet 2015. február 1. napjával a) a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át. Az átváltásról és a tartozás annak megfelelően forintban fennálló összegéről az Ügyfelet az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt tértivevényes levélben tájékoztatja a Takarékszövetkezet. Ha az Ügyfél a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a Takarékszövetkezetnél írásban kezdeményezi, a takarékszövetkezet köteles a forintra átváltott követelést a fenti árfolyamon az eredeti devizanemben meghatározott követelésre visszaváltani. Az árfolyamgáttal és a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig, a törlesztőrészlet nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet. Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, ha elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel-tartozás marad fenn, a gyűjtőszámla hitelkeretszerződésekre és a gyűjtőszámlahitelre a 2015. 02.01-én napon hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a fordulónaptól a gyűjtőszámlahitel - az árfolyamgát törvényben meghatározott, a gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével - nem növekedhet. A pénzügyi intézménynek a fordulónaptól hátralévő futamidőt úgy kell megállapítania, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 %-át, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet. Az Ügyfél az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig - bármikor kezdeményezheti a fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a forintra váltást követő időszak alatt is az ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják.

190

6.4. A 2015. február 1-én fennálló, elszámolással nem érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések A Takarékszövetkezet általános szerződési feltételei, illetve az ezt magukba foglaló üzletszabályzat 2015. február 1. napjával kezdődő hatállyal az Fhtv módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezéseinek megfelelően módosulnak a felek erre irányuló további jogcselekménye nélkül és a törvénymódosítás a Módtv. hatálybalépésekor fennálló fogyasztói kölcsönszerződések részévé válnak. A szerződések ilyen módon megváltozott tartalmáról a fogyasztót a Takarékszövetkezet egyedileg tájékoztatja, legkésőbb 2015. december 31-ig. A módosítás során sem a fix kamatozású, sem pedig a referencia-kamatlábhoz kötött és kamatfelárral növelt hitelek kamat meghatározási módja és a meghatározott kamat feltételei nem változhatnak. Ha a hitel hátralévő futamideje a 3 évet meghaladja, a Takarékszövetkezet valamely - az MNB honlapján közzétett - kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatóval, valamint a kamatperiódusok meghatározásával módosíthatja a szerződési feltételeket. A korábban a kölcsönszerződés részévé vált, tételesen meghatározott költségeken és díjakon kívül újabb költségek vagy díjak nem állapíthatók meg. Azok a költségek és díjak, amelyek a Módtv. hatálybalépése előtt kerültek a fogyasztói kölcsönszerződésekben megállapításra, a szerződések részei maradnak, azonban egyoldalú módosításukra a Módtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A tételesen meghatározott költségek és díjak tekintetében a Takarékszövetkezet - a módosításról szóló tájékoztatással egyidejűleg a szerződés részévé teheti az alábbi Módtv 17/E. § (1)-(3) bekezdése szerinti rendelkezéseket: - A fogyasztó terhére csak olyan költség állapítható meg és módosítható - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. - A kamaton kívül díj fizetése - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthető ki, és e díj legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelhető. - Költség annak felmerülésekor, a díj pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosítható. 6.4. A 2004. május 1. napja után kötött, meg nem szűnt fogyasztói kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell az Fhtv 2015. február 1-től hatályos rendelkezéseit (a fogyasztói kölcsönszerződések 4.8. pont szerinti szerződési feltételei, azok módosítása és a tájékoztatási kötelezettség, stb)

7. Vállalkozói hitelezés Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők: a Ptk. szerinti vállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások), ideértve a mikrovállalkozókat is. 191

Vállalkozás - a Hpt alkalmazásában: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó; - a Ptk alkalmazásában: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy Mikrovállalkozás az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatói, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói hitelkérelmet csak olyan vállalkozó nyújthat be, akit a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik. Vállalkozói hiteligény esetén célszerű előírni az adósnak a takarékszövetkezetnél való számlavezetést. A vállalkozói hitelezésre a hitelezés általános szabályai megfelelően irányadóak (III/2. pont) az alábbiak figyelembevételével.

7.1. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték (díj, költség) lehet: - változó mértékű ügyleti kamat, - kezelési költség, - hitel befogadási / hitelbírálati díj, - rendelkezésre tartási jutalék, - késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat - garancia díj A kölcsönökért felszámítható egyéb díjak és költségek: Mindenkori " Hirdetményben " meghatározott: - Felszólítás /felmondás díja - kezes letiltás díja - Prolongáció - Zárlati költség - Posta költség,levelezési díj - Folyósítási jutalék - Átutalási díjak - Egyenlegközlés díja, - Értékbecslési díj - Fedezetek rendszeres felülvizsgálatának díja,hitelbiztosítéki érték felülvizsgálatának 192

-

díja Ingatlan-nyilvántartási díj és ügyintézési kötlségei helyszíni szemle díja Közjegyzői díj hatósági megkeresésre törlesztési kimutatás díja fizetési meghagyások és vh illetékek hitelkiváltás díja szerződésmódosítási díj igazolás kiadása a fennálló tartozásról Tulajdoni lap lekérdezések bankinformáció díja fedezet kiengedés díja rendkívüli ügyintézési díj tartozás átvállalás díja rendkívüli levelezési díj KHR lekérdezés díja fedezet változási díj ügyintézési díj hitelbiztosítéski érték megállapítása hitelbiztosítéki érték megállapításának,felülvizsgálatának díja hitelkeret beállítási díja átütemezés díja konstrukció módosítási díja garancia díj rendkívüli levelezési díj nyomtatváyn díjak hitelígérvény díja monitoring díjak

A felszámított kamatok, kezelési költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza, melyek felszámításra kerülnek a hitel folyósításakor. A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap. A kezelési költség lehet: egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, - évi egyszeri kezelési költség, mely az év elején fennálló tartozás után számolható fel 365 napra, - évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után számolható fel az alábbi képlet alapján kezelési költség = tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x 100 193

- évi egyszeri kezelési költség, mely a folyósított összeg után számolható fel 365 napra.

7.2. Kölcsönkérelem A kölcsönigénylés nyomtatványon.

írásban

történik

a

takarékszövetkezetnél

rendelkezésre

álló

7.3. Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél, az adóminősítés, fedezetértékelés szempontjait figyelembe véve a kölcsön mértékére, kamatára és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön. A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített és a Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. Rövid lejáratú hitelek - pl: bankszámla hitel-keretszerződés, forgóeszköz-hitel: a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. A bírálat a) a kölcsönigénylő gazdálkodására, vagyoni helyzete általános jellemzőinek b) rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok c) felajánlott biztosítékok vizsgálatából áll. A hosszú lejáratú hitelek – pl: beruházási hitel a vállalkozó állóeszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10 év. A bírálat során - a fenti szempontokon túl - vizsgálni szükséges: - a vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat, - a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az adós a hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel fedezete lehet: opció (bank)garancia, (bank)kezesség készfizető kezesség jelzálogjog óvadék közraktárjegy garanciavállalás stb. (lásd: jelen fejezet Biztosítékok köre alcímét) A hitelbírálat során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét. A hitelbírálat a vonatkozó szabályzatban meghatározott hatáskörök figyelembevételével történik. 194

A takarékszövetkezet éven belüli és éven túli mezőgazdasági hiteleket folyósít forgóeszköz finanszírozás és beruházás céljára őstermelők részére. A takarékszövetkezet részt vesz állami támogatások folyósításának lebonyolításában is. A hitelezés folyamata az általános hitelezési irányelvek alapján történik.

7.4. Szerződéskötés A hitelengedélyezést követően történik a kölcsön és a biztosítéki szerződések megkötése, írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti a - a felek meghatározását - a kölcsön összegét és felhasználási célját - a kölcsön folyósításának feltételeit - a lejáratot, törlesztési feltételeket - a hitel díját - kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjakat, - a szerződés egyoldalú hitelezői módosításának feltételeit és okait - az adós adatszolgáltatási kötelezettségét - a kölcsön felhasználásának ellenőrzését - a kölcsön visszafizetésének biztosítékait - egyéb a felek által lényegesnek tartott kikötéseket. Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A kölcsön folyósítása történhet - készpénzfizetéssel - átutalással az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára. Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását ellenőrizni kell. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. A kölcsönszámlára történő befizetés összege a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről rendelkező jogszabályok alapján kerül a számlán jóváírásra. A Takarékszövetkezet az alábbi vállalkozói hiteleket nyújtja: - bankszámla hitel - forgóeszköz hitel (rövid és hosszú lejáratú) - beruházási, fejlesztési hitelek - mezőgazdasági hitelek, ide értve a támogatott hiteleket is. - NHP-s refinanszírozó hitelek - Integrációs központi termékek

7.5. A kölcsönök törlesztése A vállalkozói hiteleket a szerződésben foglaltak szerint, általában negyedéves vagy havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége 195

- adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása - az egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés. Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a Hitelezési szabályzatban meghatározott módon felszólítja a hátralék rendezésére az esedékességet követő meghatározott időtartamon belül. A felszólítások (adósok, kezesek) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. Az ügyfél a szerződés megszűntetése érdekében élhet a határidő előtti teljesítés, törlesztésjogával. A hitel részleges vagy teljes előtörlesztésre vonatkozó lehetőséget és feltételeit, költségét a kölcsönszerződés tartalmazza. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékszövetkezetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, a hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról: a) a cég fizetésképtelenné vált b) olyan pert indítottak a cég ellen, ami a fizetésképtelenségét valószínűsítheti c.) a Takarékszövetkezet zálogjogosultságának érvényesítése veszélybe került Az Adós jelen pontban írt tájékoztatási kötelezettségei elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a Hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.

7.6. A kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosítása Kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés – egyértelműen meghatározott feltételek, körülmények esetére – ezt lehetővé teszi. A Takarékszövetkezet egyoldalúan jogosult a vállalkozói kölcsönszerződésben meghatározott kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni a kölcsönszerződésben egyértelműen meghatározott feltételek bekövetkezése esetén A nem Fogyasztó Ügyfél számára kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Takarékszövetkezet csak akkor módosíthat egyoldalúan kedvezőtlenül, ha a Szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A Szerződés kamatot, díjat érintő – 196

a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A Hirdetményben történő tájékoztatás során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik, illetve tájékoztatást kell adni a módosítás okairól. Amennyiben az adós a közölt változásokat nem fogadja el, köteles az eredeti ügyleti kamattal a teljes tartozását a változás hatályba lépésének napjáig visszafizetni, ellenkező esetben a takarékszövetkezet a Hirdetményben meghatározott időponttól kezdődően a módosított mértékű hiteldíjat jogosult felszámítani. A szerződést a Takarékszövetkezet nem módosíthatja egyoldalúan új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege, vagy felső határa egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben való tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat, díj, vagy költségelem milyen mértékben változik. Az Adós számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

8. Faktoring (A tevékenység végzését a PSZÁF az I-2286/2004. számú határozatával engedélyezte.)

8.1. Általános szabályok: A faktoring tevékenység a pénzkölcsön speciális fajtája, követelésnek – a kötelezett ( adós) kockázatának átvállalásával, vagy anélkül történő –megszerzése, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A faktoring tevékenység végzése forintban történik. A követelések engedményezése (megvásárlása) tételes vagy keretjellegű lehet. A Faktoring szerződés Faktoring szerződés alapján a faktor (takarékszövetkezet) meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. Nyilvántartásba-vételi kötelezettség A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A szerződés felmondása A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha 197

o az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; o az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; o az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása A szerződésre egyebekben a kölcsön kifizetésének megtagadására, a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására és a kölcsön rendelkezésre tartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A faktoring tevékenységre a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, mely szerint: A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. (semmis) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. A teljesítési utasítás akkor vált ki a joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

198

8.2. A felek személye: Az engedményező, az engedményes és a kötelezett, a deviza jogszabályok alapján belföldinek minősülő, valamint külföldi tulajdonban lévő Magyarországon bejegyzett telephellyel, székhellyel rendelkező vállalkozások lehetnek. Engedményező: A takarékszövetkezet azon ügyfelei – deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások – amelyek / akik a takarékszövetkezetnél pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznek, illetve ilyen számla nyitására vállalnak kötelezettséget és tevékenységi köre üzletszerű termékértékesítés illetve szolgáltatás nyújtása. A követelés eladója (mint termékértékesítést végző, szolgáltatást nyújtó, szállító) – a jogviszony jogosultja. Kötelezett: Az engedményezővel üzleti kapcsolatban álló deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett vállalkozások. Az átruházott követelés kötelezettje (mint vevő) – a jogviszony kötelezettje. Törekedni kell arra, hogy a kötelezett is rendelkezzék a Takarékszövetkezetnél bankszámlával, de ez nem feltétele a faktorálásnak. Engedményes: A követelés megvásárlója (a takarékszövetkezet) – a jogviszony jogosultjának helyébe lépő faktor.

8.3. A faktoring tárgya: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata nem haladja meg az egy évet. Ezen ügylet általában bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt, pénzkövetelésre szóló engedményezés (egyéb járulékok, mint pl. kamat, késedelmi kamat, kötbér, stb. nem vásárolhatók meg). A Takarékszövetkezetet a követelések átvételétől kezdődően nemcsak annak a joga illeti meg, hogy a kötelezettől a fizetést követelje, hanem a továbbiakban mindazok a jogok is megilletik, amelyek az alap ügyletet képező jogügyletből az átadás időpontjáig az engedményezőt megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlévőségek beszedésével kapcsolatos jogok is. Csak olyan követelések vásárolhatók meg, amelyek igazoltan tényleges szolgáltatás nyújtásokon, illetve termékértékesítéseken alapulnak. A faktorálandó követelés konkrét tárgyát és terjedelmét a faktoring szerződés tartalmazza. Nem lehet a faktoring tárgya: Vitatott, peresített, lejárt, értékpapírban megtestesülő követelés. 199

-

-

-

Elévült követelés. (A gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje öt év.) Lejárt követelés (ha a számlafizetés esedékessége már lejárt, és a kiegyenlítés nem történt meg. Olyan számla követelés, amelynek fizetési módja váltó, vagy a kötelezett által az engedményezőnek adott, a kötelezett bankjában lévő számlájára vonatkozó azonnali inkasszóban valósul meg (kivételt képez ez alól a Takarékszövetkezetnél vezetett számlára vonatkozó azonnali beszedési megbízási jog). Olyan ügyféltől származó követelés, amelyben az ügyfélnek a kötelezettel szemben kötelezettsége áll fenn, illetve a kötelezett beszámítási lehetőség érvényesítésével élhet. A felszámolás, csőd, végelszámolás alatt álló ügyfél követelése, illetve az ügyfélnek felszámolás csőd vagy végelszámolás alatt álló kötelezettjével szembeni követelés. Kifejezetten bizonytalan követelés. Amelynek engedményezését a jogszabály kizárja.

A megvásárolható követelés paraméterei: Az engedményező és kötelezett között létrejött valós jogügyletből származik. Nem lehet kifejezetten bizonytalan követelés. A követelés fizetési határideje maximum egy év. A kötelezett képes a követelés teljesítésére. Per – teher és igénymentes. Behajtható és végrehajtható. A számla bruttó értékének max 80%-a. /kivéve állammal szembeni követelés/. A faktoring szerződés az alábbiakat tartalmazza: o a szerződő felek megnevezését, azonosításához szükséges adatokat, o a szerződés tárgyát (a faktorálandó követelés megnevezését, összegét), o a díjakat, kamatokat (kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt lehetővé teszi) o a szerződés teljesítésének feltételeit, a főkövetelés, díjak, költségek megfizetésének esedékességeit, o a szerződés megszűnésének, felmondásának feltételeit, o a szerződés biztosítékait, o egyéb a felek által lényegesnek tartott és a jogszabályok által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, rendelkezéseket. Biztosítékok: A faktoring ügyletre az engedményező a kockázati döntés szerint fedezeteket kell vonni. A takarékszövetkezet az ügylet megkötése előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, továbbá azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A takarékszövetkezet követelése tekintetében - függetlenül az ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességétől - jogosult megkövetelni, hogy az ügyfél nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A biztosítékok köre: - jelzálogjog (ingó, ingatlan) - óvadék - felhatalmazás beszedési megbízásra 200

-

készfizető kezesség (bank)garancia, (bank)kezesség egyéb biztosíték – eseti döntéstől függően

8.4. Ellenérték: Faktorálás esetén a Takarékszövetkezet a faktorálandó követelésnek a faktoring díjjal csökkentett összegét fizeti meg az engedményezőnek Faktoring díj: a faktorálandó követelés alapulvételével a faktoring hozamkamatlábnak megfelelő, a futamidő függvényében megállapított faktoring diszkontkamatlábbal számított érték. A faktorálandó követelés az engedményezőnek a kötelezettel szemben fennálló követelésről kibocsátott számla bruttó értékének maximum 80%-a./ Kivételt képez az állammal szembeni követelés megvásárlása./ A követelés lejárata: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata a követelésről kiállított számla keltétől számított egy évet nem haladhatja meg. Faktorálási költségek Faktoringdíj (ügyleti kamat): A faktoringdíj a faktorálandó követelés értékéből kerül levonásba. Kiszámítása: kxnxi C

=

36 500

k: faktorálandó követelés bruttó értékének 80%-a /kivétel állammal szembeni/ n: kamatnapok száma (a követelés megvásárlásának - faktorálás - napjától a követelés esedékességének napját megelőző naptári napig terjedő időszak, naptári napokban.) i: faktoring diszkontkamatláb %-ban c: faktoringdíj r: faktoring hozamkamatláb % A faktoring diszkontkamatláb % meghatározása: i= 365xr 36500 + (rxn) Bírálati díj: A faktorálandó követelés értéke után a benyújtáskor, illetve a szerződés megkötésekor fizeti meg az Engedményező. A faktorálási költségek mindenkori mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetményben, kondíciós listában teszi közzé. 201

A felszámítható díjak és költségek mértékét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A faktoring szerződésben meghatározott kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, a vállalkozó ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. A takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

IV. PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK A jelen Üzletszabályzat a pénzforgalomi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft) és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet (Pft vhr), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) keretei között tartalmazza a takarékszövetkezetnél a pénzforgalomra vonatkozó szabályokat.

1. A pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak Pénzforgalmi szolgáltatás: - a fizetési számlára történő készpénzbefizetést, illetve a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, - a készpénzátutalás, - az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag 202

közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, azért az alábbi esetekben a pénzforgalmi szabályokat nem kell alkalmazni: - készpénzzel - bankjeggyel és érmével - történő fizetési művelet (a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélkül) - a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet, - a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása, - jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, - cash-back szolgáltatás (fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte), - a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, - a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet, - a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet, - értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet, - a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is, - az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak, - az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között, - a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet, - az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, - a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek. 203

Keretszerződés: a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. A keretszerződés a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó dokumentumok – Ügyfélszerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek, Kondíciós Listák, Hirdetmények, Díjszabások – és szerződések összességét jelenti, olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla, mint bankszámla megnyitását is. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni. A keretszerződés érvényes létrejön a felek aláírásával (egyszerű magánokirat). Fizetési számla/bankszámla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató/takarékszövetkezet egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. A takarékszövetkezet, mint hitelintézet által vezetett fizetési számla bankszámla. Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott – ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és elszámolási alszámláit, valamint külföldi vállalkozásnak az adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számláját is -, továbbá az a fizetési számla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően, kifejezetten pénzforgalmi számlaként kerül megnyitásra. A pénzforgalmi számla mellett – a számlatulajdonos kérésére a számlavezető takarékszövetkezet meghatározott célra szolgáló – elkülönített számlákat is nyithat, melyek a pénzforgalmi számlával együttesen egységes fizetési számlának tekintendők. A Számlatulajdonos részére szabad pénzeszközeinek elhelyezése érdekében, magasabb hozam elérése céljából lekötött betétszámla, mint fizetési számla nyitható. Bankszámlaszerződést kötő felek: a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató, illetve számlavezető és a számlatulajdonos. Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Vállalkozás: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Rendelkezésre jogosult: a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, illetve a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított személy. Fizetési művelet: valamely fizetési mód szerinti fizetési megbízás lebonyolítása 204

Fizetési megbízás: az arra jogosult által fizetési művelet teljesítésére adott megbízás, továbbá a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés. Terhelési nap: az a nap, amikor a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését, mint a CD vagy DVD lemez, flopy, e-mail. Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére, mint a telefon, telefax. Banki munkanap: A fizetési megbízások teljesítéséhez szükséges időtartam szempontjából banki munkanapnak az a nap tekintendő, amelyen a takarékszövetkezet fizetési művelet teljesítése céljából nyitva van. Ha a takarékszövetkezet a pénzforgalmi műveletet olyan napon végzi, amely ténylegesen pihenőnap vagy munkaszüneti nap, akkor a megbízás teljesítése azon a munkanapon kezdődik, amelyen az Elszámolóház szolgáltatást végez. Munkanap záró időpontja: a takarékszövetkezet által meghatározott azon időpont, ameddig a fizetési megbízást átveszi vagy jóváírást teljesít. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

2. A Bankszámla (mint fizetési számla) megnyitása A bankszámlaszerződéssel a takarékszövetkezet a vele szerződő Számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében fizetési számlát nyit és vezet. A szolgáltatás igénybevételéért a számlatulajdonos díjat köteles fizetni. A Takarékszövetkezet a bankszámlán kezeli és nyilvántartja a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket, teljesíti a szabályszerű fizetési megbízásokat, a számlatulajdonostól vagy javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadja és látraszóló betétként kezeli, számlakivonattal értesíti a számlatulajdonost számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről. A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg. A takarékszövetkezet a bankszámlanyitást a pénzforgalomról szóló jogszabályok alapján az alább meghatározott igazoló okmányok bemutatásához, illetve a számlatulajdonos vagy a nevében eljárni jogosult azonosításához és a Hirdetményében meghatározott mértékű számlanyitási díj befizetéséhez köti. A bankszámlát a takarékszövetkezet az egyedi pénzforgalmi jelzőszám /nemzetközi pénzforgalmi jelzőszám (IBAN), és a számlatulajdonos teljes vagy rövidített neve alapján tartja nyilván. A pénzforgalmi jelzőszámot a Pft.vhr szabályai szerint alakítja ki. 205

Pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet az annak nyitására jogszabály erejénél fogva kötelezett ügyfelek, illetve azon az egyéb ügyfelek részére nyit, akik szabad akaratukból pénzforgalmi számla nyitásáról rendelkeznek. Pénzforgalmi számlának nem minősülő bankszámlát takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, illetve azon ügyfelek részére nyit, akik ilyen szerződés megkötésére tesznek ajánlatot (a természetes személy nem rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalma lebonyolítására szolgál). A bankszámla nyitásához szükséges okiratok: Pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet akkor nyithat, ha  jogi személy létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba már bejegyzett vállalkozás a nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte,  a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának - csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtása során a cégbíróságtól kapott elektronikus tanúsítványt vagy annak hiteles papír alapú másolatát,  az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vételről szóló igazolás vagy az egyéni vállalkozói, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett részére a takarékszövetkezet azt követően nyit számlát, ha a leendő számlatulajdonos - a jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta és a takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte, illetve a természetes személy a személyazonosságot igazoló érvényes okiratokat bemutatta és a takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte. A számlatulajdonos, illetve a nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy köteles a takarékszövetkezet nyilatkozni a mikrovállalkozási minősítés elbírálásához szükséges foglalkoztatotti létszámra, árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó adatokról. A fentieken kívül a takarékszövetkezet elvégzi a bankszámla tulajdonos nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy ügyfél-átvilágítását/azonosítását (a szükséges adatok közlésével, adatlap kitöltésével és az alapul szolgáló dokumentumok bemutatásával, tulajdonosi nyilatkozattal). Az ügyfél a számlanyitáskor köteles a takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra a személyre vonatkozóan, akinek a nevében, javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). A nyilatkozat hiányában a takarékszövetkezet a szerződéskötést, ügyleti megbízás teljesítését megtagadhatja. A takarékszövetkezet köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett számlatulajdonos igazolási kötelezettsége elmulasztásának következményei: 206

- A pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet azonnali hatállyal megszünteti, ha a nyilvántartásba még be nem jegyzett számlatulajdonos a pénzforgalmi számla megnyitását követő 90 (kilencven) napon belül a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 (harminc) napnál nem régebbi okirattal (cégkivonat) nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel. - A nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte. - A nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni az az előzőekben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet.

3. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása A bankszámla feletti rendelkezés a bankszámla szerződésben meghatározott módon (írásban, elektronikusan, stb.) történhet. Az aláírás a felek megállapodása szerint meghatározott módon elektronikus kódolással helyettesíthető, ha a felek elektronikus adatátviteli kapcsolatban állnak egymással. A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározhatja a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (vezető) - a takarékszövetkezet által rendszeresített módon - írásban jelenti be a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A takarékszövetkezet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e.

3.1. Természetes személy számlatulajdonos a bankszámla felett - a bankszámlaszerződésben meghatározott módon - önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet, illetve erre más személyt feljogosíthat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos a rendelkezésre bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A bankszámla felett természetes személy számlatulajdonos a bankszámlaszerződésben meghatározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet. A számla több személy nevére is szólhat. Több számlatulajdonos nevére szóló bankszámla felett a Számlatulajdonosok külön - külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a számlatulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. 207

Több Számlatulajdonos nevére szóló bankszámla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. A túlélő Számlatulajdonos az elhalálozás napjától csak a tulajdoni hányadának megfelelő számlakövetelés felett rendelkezhet. Természetes személy a bankszámlájára halál esetére szóló rendelkezést adhat, mely esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, hanem a számlatulajdonos halála időpontjában fennálló számlaegyenleg általa megnevezett kedvezményezettre száll át. A volt számlatulajdonos által adott meghatalmazások, és a rendelkezésre jogosultak számla feletti rendelkezési joga megszűnik a halál időpontjában. A bejelentés módja: A Számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy a bankszámla felett rendelkezésre jogosultak nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módjára vonatkozó egyéb kikötéseket az erre a célra szolgáló és a takarékszövetkezet által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon (a továbbiakban: aláírásbejelentő kartonon) kötelesek bejelenteni. A szerződéses kapcsolat fennállása alatt a számlatulajdonos, illetve képviselője, a meghatalmazottja köteles az azonosító adataiban bekövetkezett bármely változásról öt munkanapon belül értesíteni a takarékszövetkezetet. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából származó károk kockázatát a számlatulajdonos viseli. A rendelkezésre bejelentett személyekben történt változásokat (pl: új személyek bejelentését, stb) a számlatulajdonos a bejelentésre vonatkozó szabályok szerint köteles megtenni.

3.2. Jogi személy számlatulajdonos Jogi személy pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez cégszerű aláírás, vagyis a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy bankszámlája feletti rendelkezéséhez az szükséges, hogy a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. az illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, társasági szerződéssel vagy egyéb létesítő okirattal) igazolja. A bejelentés módja: - A vezető bejelentési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, illetve egységes szerkezetbe foglalt, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett, az új képviselő nevét tartalmazó társasági szerződéssel, alapszabállyal, alapító okirattal, stb.) igazolja. - A takarékszövetkezet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. - A takarékszövetkezet nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történő elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkező károkért. Ha a vezető megbízatása megszűnik, 208

-

-

az általa bejelentett aláírók rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik. Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető bejelentése érvényes. Ha a számlatulajdonos szervezet létesítő okirata alapján a vezetők közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett bejelentés az érvényes. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg. Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a takarékszövetkezet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet.

3.3. Egyéb szervezet Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett. A bejelentés módjára a jogi személyeknél leírtak megfelelően irányadóak.

3.4. A rendelkezési jog bejelentésének egyéb szabályai -

Amennyiben a Számlatulajdonosnak több bankszámlája és/vagy pénzforgalmi számlája, lekötött betétszámlája van, és az aláírásbejelentő kartonon bejelentett, rendelkezni jogosult személyek az egyes számlák esetében eltérnek, úgy a számlatulajdonos köteles megjelölni azt az aláírásbejelentő kartont, amelyen azok a természetes személyek szerepelnek, akik az új, megnyitásra kerülő bankszámla felett is rendelkezhetnek.

-

A bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó meghatalmazás lehet állandó (a visszavonásig érvényes) vagy eseti (egy alkalomra szóló) is, mely a meghatalmazó okiratban meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére jogosít. Az eseti meghatalmazást a számlatulajdonos közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles megadni oly módon, hogy az egyértelműen tartalmazza a meghatalmazó és meghatalmazott személyazonosságának a megállapításához szükséges adatokat és a rendelkezési jog tartalmát.

-

A bankszámla feletti rendelkezési joggal meghatalmazott személyek rendelkezési jogosultságát a takarékszövetkezet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az aláírási jogban beállott változást (módosítást, törlést) a számlatulajdonos a takarékszövetkezettel írásban nem közli.

-

A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a fizetési számlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható.

-

Az elektronikus banki szolgáltatást igénybe vevő számlatulajdonos a keretszerződés/bankszámlaszerződés aláírásával egyidejűleg az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az ügyfélterminál minden egyes felhasználójára vonatkozóan megadott adatok mellett köteles rendelkezni az elektronikus aláírásra 209

jogosultak nevéről és aláírási pontszámáról. Az aláírásbejelentő kartont a számlavezető kirendeltség ez esetben is bekéri a számlatulajdonostól.

3.5. A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása -

A számlatulajdonos a fizetési számlája felett szabadon rendelkezik, kivéve a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközöket, melyek az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel.

-

A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a takarékszövetkezet jogszabályi felhatalmazás alapján terhelheti meg a bankszámlát fizetési számlák közötti fizetéssel– végrehajtás keretében, amelyről előzetesen nem értesíthető a kötelezett számlatulajdonos. = átutalási végzés (bírósági intézkedés): Pénzkövetelés behajtása céljából a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére a pénzforgalmi szolgáltatónál (takarékszövetkezetnél) kezelt, adós rendelkezése alatt álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz. A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt számlára. = hatósági átutalás (végrehajtói intézkedés bírósági -, közigazgatási -, adó végrehajtási eljárásban): A végrehajtó a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt hatósági átutalási megbízással intézkedik a végrehajtói letéti számla javára. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni. Hatósági átutalás és átutalási végzés esetén a takarékszövetkezet a számlán rendelkezésre álló fedezetet elkülöníti. = pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtása: a behajtás feltételei: a) ha a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - fizetési számlával, bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik, b) a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. §-ának megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és c) a jogosult a behajtást végző pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. 210

-

A számlavezető takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett esedékes, lejárt követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt. A beszámításról a Számlavezető az ok megjelölésével utólag soron következő esedékes bankszámlakivonattal együtt tájékoztatja a Számlatulajdonost.

-

A számlavezető takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési műveleteinek helyesbítésére. A takarékszövetkezet joga és kötelessége, hogy a saját tévedésén alapuló jóváírás vagy terhelés esetén a téves bejegyzést az elévülési időn belül, a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden egyéb, a számlát érintő fizetési megbízást – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést, valamint az egyéb szerződési viszonyból származó zárolást megelőzően – helyesbíteni. A helyesbítésről a takarékszövetkezet az ok megjelölésével utólag soron következő esedékes bankszámlakivonattal együtt tájékoztatja a számlatulajdonost.

A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés /ÁSZF alapján. A számlavezető törvényes zálogjoga alapján a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául törvényes zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelése felett. Ennek alapján a Számlavezető jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a fizetési számla egyenlegét. A zálogjog a jelen szerződés megkötésével, a zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzése nélkül jön létre.

3.6. A takarékszövetkezet kötelességei a rendelkezési jog vizsgálatánál A takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa. A takarékszövetkezet a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személy azonosítását a vonatkozó jogszabályok alapján elvégzi és a jogszabályok által előírt adatokat rögzíti. A rendelkezésre jogosult személytől csak azután fogad el rendelkezést, ha azonosítása már megtörtént. A rendelkezési jog gyakorlása során a takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal köteles ellenőrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás (ideértve az elektronikus kódot is) megegyezik-e a rendelkezésre jogosult hitelintézetnél bejelentett aláírásával (elektronikus kódjával).

4. Tájékoztatás 4.1. Általános tájékoztatási kötelezettség A tájékoztatás fajtája lehet 211

= előzetes tájékoztatás (szerződéskötés, fizetési megbízás előtt) = fizetési megbízáshoz kötött utólagos tájékoztatás a fizető fél és a kedvezményezett részére. A takarékszövetkezet csak azokról a díjakról, költségekről egyéb fizetési kötelezettségről tud előzetes tájékoztatást adni az ügyfélnek, amelyekről információja van. A takarékszövetkezet a Pft-ben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséért az fogyasztó terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, egyébként a tájékoztatási kötelezettség körében a takarékszövetkezet jogosult a Hirdetményben meghatározott költségtérítést felszámítani. A felek a keret-szerződésben kiköthetik, hogy a takarékszövetkezet az ügyfél kérésére a Pftben (24.§. és 27.§) kötelezően meghatározottnál gyakoribb, részletesebb vagy a keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával való tájékoztatást nyújt, amelyért költségarányos (a tájékoztatás nyújtás tényleges és közvetlenül felmerülő), Hirdetményben meghatározott ellenértékre jogosult. A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat,egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni.

4.2. Az ügyfél előzetes tájékoztatása 4.2.1. A keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettség A takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz amennyiben a keretszerződést megkötését megelőző tájékoztatást a keretszerződés részévé teszi és az ügyfélnek a bankszámlaszerződést, ÁSZF-t /Üzletszabályzatot, Hirdetményeket, Díjszabásokat, formanyomtatványokat átadja. A tájékoztatás tartalma megegyezik a szerződés kötelező tartalmi elemeivel. A takarékszövetkezetnek a fizető felet kérésére a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatatja a teljesítés időtartamáról és a tételesen fizetendő fizetési kötelezettségéről (díjról, költségről a Díjszabás alapján). A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák

212

azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat,egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni. A tájékoztatás formája lehet papír alapú vagy teljesíthető tartós adathordozón. A papír alapú tájékoztatást a takarékszövetkezeti ügyintéző adja át az ügyfélnek, illetve az a takarékszövetkezet ügyféltermeiben az ügyfelek rendelkezésére áll. Ha a keretszerződés megkötése az ügyfél kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a takarékszövetkezet a keretszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatást megadni. A takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt - az ügyfél kérésére - bármikor köteles a szerződési feltételeket és az előzetes tájékoztatási kötelezettség szerinti adatokat papíron vagy tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A pénzforgalmi keretszerződésekre a magyar jog szabályai az irányadóak.

4.2.2. A keretszerződésen tájékoztatás

alapuló

fizetési

megbízásokkal

kapcsolatos

A takarékszövetkezet - a fizető fél kérésére - a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően a következő adatokról köteles tájékoztatást adni: - a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és - tételesen a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy fizetési kötelezettségről. A Takarékszövetkezet az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményeiben, Díjszabásban a fizetési megbízások teljesítésének feltételeiről, díjáról közérthető módon, írásban adja meg előzetes tájékoztatását.

4.2.3. Az ügyfél utólagos tájékoztatása (bankszámla forgalmáról, egyenlegéről) A takarékszövetkezet köteles utólagos, a fizetési megbízásokhoz kötött tájékoztatást adni a fizető fél és a kedvezményezett részére. A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a takarékszövetkezet bankszámlakivonatot készít minden olyan banki munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. A nem pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a takarékszövetkezet a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként), de legalább havonta egy alkalommal bankszámlakivonatot készít, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. Ha a meghatározott időszakban, illetőleg a hónapban nem történt terhelés, illetve jóváírás, elegendő, ha a legközelebbi terheléssel, illetőleg jóváírással érintett időszakban készül bankszámlakivonat. Ha a bankszámlán kizárólag költségterhelés, illetve kamatjóváírás miatt 213

történt terhelés, illetve jóváírás, a takarékszövetkezet évente egyszer tájékoztatja - a naptári év végét követő hó 15. napjáig - a számlatulajdonost bankszámlakivonattal. Ha a számlatulajdonos úgy rendelkezik, hogy nem kéri a bankszámlakivonat részére történő továbbítását, hanem azt a takarékszövetkezetnél veszi át, a takarékszövetkezet a bankszámlakivonatot úgy kezeli, hogy az bármely banki munkanapon kérésre haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátható legyen. A felek szerződésben kiköthetik, hogy a takarékszövetkezet az ügyfél kérésére a Pft-ben kötelezően meghatározottnál gyakoribb, részletesebb vagy a keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával való tájékoztatást nyújt, amelyért költségarányos (a tájékoztatás nyújtás tényleges és közvetlenül felmerülő), Hirdetményben meghatározott ellenértékre jogosult. Az ellenérték a takarékszövetkezet tájékoztatása nyújtásának tényleges és közvetlenül felmerülő költségeinek felel meg.

4.2.4. A fizető fél utólagos tájékoztatása: A takarékszövetkezet, mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően a fizető fél részére legalább havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja az alábbi adatokat olyan módon, hogy azokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse - a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, - a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, - tételesen a fizető fél által a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint - a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról.

4.2.5. A kedvezményezett utólagos tájékoztatása: A takarékszövetkezet, mint a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet teljesítését követően legalább havonta egy alkalommal a következő adatokról köteles a kedvezményezettet tájékoztatni az alábbi adatok átadásával vagy rendelkezésre bocsátásával olyan módon, hogy azokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse a fizetési művelet és a fizető fél kedvezményezett általi beazonosíthatóságát lehetővé tevő hivatkozásról, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkról, a fizetési műveletnek a kedvezményezett fizetési számláján jóváírt devizanemben meghatározott összegéről, tételesen a kedvezményezett által a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint a fizetési számlán történő jóváírás értéknapjáról. A fogyasztó (fizető, kedvezményezett) fél kérelmére a takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal bankszámla kivonattal eleget tesz utólagos tájékoztatási kötelezettségének 214

papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen (postai úton vagy személyes átadással)

4.2.6. Az ügyféllel való kapcsolattartás módja: A takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettségének írásban Hirdetmény (ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben/ügyféltermeiben) útján vagy postai úton tesz eleget, illetve közleményeit a honlapján teszi közzé. Az ügyfél által használt azon eszközök műszaki követelményei: legalább számítógépes levelező rendszer működtetése. A részletfeltételeket a Számlatulajdonossal a kapcsolattartás módját is magában foglaló külön szerződés tartalmazza részletesen. A takarékszövetkezet a számlatulajdonost magyar nyelven az általa megadott címre postai úton továbbított ügyfélforgalmi értesítővel tájékoztatja vagy az elkészített ügyfélforgalmi értesítőt a Számlatulajdonos külön nyilatkozatára – annak személyes átvételig – visszatartja („visszatartott levelezés”). A takarékszövetkezet a számlatulajdonosnak szóló írásbeli értesítéseket és okmányokat a Számlatulajdonos által e célra megadott címre postai úton küldi meg. A takarékszövetkezet - a pénzforgalmi jogszabályokban előírt kivételekkel - általában nem köteles a Számlatulajdonosnak szóló iratokat ajánlott, tértivevényes, illetve értékküldeményként postára adni. A takarékszövetkezet a számlatulajdonos kérésére és költségére másolatot ad az általa küldött értesítésről. Amennyiben az ügyfél részére a változás bejelentési kötelezettsége elmulasztása miatt nem kézbesíthetők a keretszerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, úgy azokat közöltnek kell tekinteni a küldemény tértivevényes feladását követő .ötödik napon. A számláról megküldött kimutatást - a bankszámlaszerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban nem emelt kifogást. Az ügyfél saját költségére a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást legkésőbb 90 napon belül el kell készíteni és az ügyfélnek írásban megküldeni.

4.2.7. Egyéb tájékoztatás A takarékszövetkezet bármikor köteles a fizető fél részére lehetővé tenni, hogy bankszámlájának aktuális egyenlegét bankkártya birtoklása esetén a Számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (pl: ATM- Internetbank, telefonos szolgáltatás, stb) ellenőrizhesse.

5. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés megkötésének módja, időtartama, megszűnése, módosítása, jogviták rendezése A keretszerződést írásban kell megkötni - papíron/tartós adathordozón.

215

A felek a szerződés időtartamát, illetve megszűnésének időpontját az egyedi bankszámlaszerződésben határozzák meg. A szerződés létrejöhet meghatározott vagy határozatlan időtartamra.

5.1. A szerződés megszűnése A felek a szerződés megszűnéséről a keretszerződésben rendelkezhetnek. Az ügyfél felmondása Amennyiben a szerződésben felmondási idő nincs kikötve az ügyfél a keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja. Felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő egy hónapnál hosszabb nem lehet. Ha a keretszerződés határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, a keretszerződést az ügyfél az első év elteltével díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen felmondhatja, ezen kívül - minden más esetben pl: határozatlan vagy egy évet meg nem haladó időtartamú szerződés egy éven belül - az ügyfél felmondásakor a takarékszövetkezet az ügyféltől ellenértékre jogosult. Az ellenérték nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülő költségeit. E tekintetben a takarékszövetkezetnek az ügyfél felé elszámolási kötelezettsége áll fenn.

5.1.2. A takarékszövetkezet felmondása: A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a határozatlan idejű keretszerződést a takarékszövetkezet felmondhatja és a számlát megszűnteti. A felmondási idő két hónapnál rövidebb nem lehet kivéve, ha az ügyfél a keretszerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. Ez esetben a takarékszövetkezet a felmondási időt a felmondó levélben meghatározza. Súlyos szerződésszegésnek minősül az Ügyfél/Számlatulajdonos részéről az olyan magatartás tanúsítása, amely lehetetlenné teszi a Takarékszövetkezet számára a jogviszony további fenntartását. Ilyen lehet különösen = az ügyfél részéről a takarékszövetkezet bizalomvesztésére okot adó magatartás tanúsítása, vagy mulasztása vagy a takarékszövetkezet jó hírnevének sérelmére elkövetett magatartása, = ha a számlavezetéssel kapcsolatos, illetve a Hirdetmény szerinti bankköltségek fedezetére az esedékesség időpontjában a számlán nincs fedezet és az ügyfél a költséghátralékot a takarékszövetkezet felszólításának kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem rendezi. A takarékszövetkezet ez esetben az ügyfélnek megküldött felszólító levelet a feladás napjától számított ötödik napon kézhez vettnek tekinti. A szerződési kötelezettség ismétlődő megszegésének minősül az egyéb, nem súlyos szerződésszegő magatartások legalább háromszori elkövetése függetlenül attól, hogy az ügyfelet a takarékszövetkezet felszólított-e vagy sem a szerződésszegés megszűntetésére. A határozott időre kötött keretszerződés lejárata előtti felmondásának feltételeiről (módjáról és felmondási idejéről) a felek az egyedi szerződésükben megállapodhatnak. A felek a keretszerződés felmondása, megszűnése esetén kötelesek egymással elszámolni. 216

A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a takarékszövetkezet kizárólag a keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Azon időszakra, amelyre nézve az ügyfél ténylegesen már nem vett igénybe szolgáltatást már nem számítható fel díj és emiatt a teljes időszakra felszámítandó díjat arányosítani kell. Az elszámolás a felmondással egyidejűleg, vagy ha a felek a keretszerződésben felmondási időt kötöttek ki, a felmondási idő utolsó napjáig történik. A takarékszövetkezet a keretszerződés felmondása esetén a bankszámla/számlák, valamint a kapcsolódó elkülönített számlák egyenlegét, valamint a megszolgált kamat összegét a számlavezetési díj, illetve az aktuális Hirdetményben rögzített jutalékok, díjak és költségek kiegyenlítését követően a Számlatulajdonos kérése szerint készpénzben kifizeti, vagy átutalási megbízással a Számlatulajdonos által írásban közölt fizetési számlára átutalja. A takarékszövetkezet a számlán fennálló esetleges hiteltartozást a kapcsolódó szerződésben foglaltak szerint rendezi. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a takarékszövetkezet a hatósági átutalási megbízás adóját, az átutalási végzés kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni köteles.

5.2. A szerződés módosítása A takarékszövetkezet jogosult a bankszámlaszerződésben, az annak elválaszthatatlan mellékletét képező jelen Általános Szerződési Feltételekben, a fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjében és a Hirdetményében, Díjszabásban meghatározott kamatot, díjat vagy költséget, illetve árfolyamot - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - egyoldalúan módosítani. A szerződés módosítását a takarékszövetkezet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti. (A határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.) A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a takarékszövetkezet köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt a takarékszövetkezetet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult a keretszerződés azonnali és díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására. A tájékoztatást a takarékszövetkezet írásban – akár az egyenlegértesítővel egyidejűleg – (postai vagy elektronikus úton, vagy tartós adathordozón) teszi meg. Kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. A takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. 217

A számlavezetéshez kapcsolódó egyoldalú kamat és díj, költség módosítás joga a szerződésben egyértelműen meghatározott feltételek bekövetkezése esetén gyakorolhat, így különösen: a.) a jogi, szabályozói környezet változása: - a takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érin jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása, - a takarékszövetkezet közteher (pl.adó) fizetési kötelezettségének megváltozása, b.) a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, így különösen, de nem kizárólagosan:: - a takarékszövetkezet pénzpiaci forrásköltségeinek változása, - a takarékszövetkezet működési költségeinek változása - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása Kivétel – azonnali szerződésmódosítás a takarékszövetkezet jogosult a kamatlábat vagy átváltási árfolyamot módosítani értesítés nélkül és azonnal (automatikusan), ha a változás a takarékszövetkezet által alkalmazott referencia-kamatlábon és referencia-árfolyamon alapul. Ez esetben a takarékszövetkezet legkésőbb a hatálybalépés napján ügyféltermeiben hirdetményben tájékoztatja a Számlatulajdonosokat a szerződés módosításáról. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a takarékszövetkezetet tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Ez esetben a takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a kamatlábak és átváltási árfolyamok módosulásáról legkésőbb a hatályba lépés időpontjában az ügyféltérben kifüggesztett aktuális Hirdetmény formájában, illetve honlapján tájékoztatja. Kamatláb változtatás: a takarékszövetkezet a kamatláb változásáról az ügyfelet írásban/tartós adathordozón) köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerződésben úgy állapodtak meg, hogy a takarékszövetkezet a tájékoztatást az ügyfél részére meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. Kizárt a szerződés egyoldalú módosítása: - új díj vagy költség bevezetésével - az egyes díjak szerződésben meghatározott, ügyfél számára történő kedvezőtlen számítási módjának, konkrét összegének vagy felső határának megváltoztatásával

6. A fizetési megbízások és teljesítésük 6.1. Fizetési módok A számlatulajdonos pénzforgalmi számlájával kapcsolatban - ha a fizetési módot jogszabály kötelezően nem írja elő - a következő fizetési módok alkalmazhatók: Fizetési /bankszámlák közötti fizetési módok: aa) átutalás, 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, 218

3. rendszeres átutalás, 4. hatósági átutalás, átutalási végzés. ab) beszedés - a felhatalmazó levélen alapuló beszedés, - váltóbeszedés, - csekkbeszedés, - csoportos beszedés, - határidős beszedés - okmányos beszedés. ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés - fizetés bankkártyával ad) okmányos meghitelezés (akkreditív) Fizetési/bankszámlákhoz kötődő készpénzfizetési módok: - készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása - készpénzbefizetés fizetési számlára - készpénzkifizetés fizetési számláról A fizetési megbízásokat a számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (általában írásban vagy elektronikus úton) kell a takarékszövetkezethez eljuttatni. A fizetési megbízások adatait, a megbízások érkezésének időpontját a takarékszövetkezet rögzíti és tárolja. Ha a Számlatulajdonosok egymás között más fizetési módban nem állapodnak meg, a pénzforgalmi bankszámláról történő kifizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. A számlatulajdonosnak a fizetési megbízásokat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon, az egyes fizetési módok esetében a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban rögzített, a teljesítéshez szükséges adattartalom feltüntetése mellett kell megadnia. A takarékszövetkezet - ingyenesen - a nyomtatványokat a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja, és csak az e nyomtatványokon adott megbízásokat fogadja el teljesítésre.

6.2. Értéknap A hatályos pénzforgalmi jogszabályok, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesülésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás kedvezményezettjének fizetési számláján jóváírják. A takarékszövetkezet biztosítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő négy órán belül jóváírásra kerüljön, ha - a fizetési megbízás átutalás teljesítésére szól, ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást, - a fizetési megbízást a fizető fél nem papír alapon nyújtja be, és - a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszer közvetlen tagja. A teljesítési határidő hat óra, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetett módon csatlakozik. 219

A takarékszövetkezet nem alkalmazhat korábbi terhelési értéknapot a fizető fél bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegével a számlatulajdonos számláját megterhelte. A takarékszövetkezet nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták. Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása a takarékszövetkezeten belül történik, a terhelés és a jóváírás azonos értéknappal teljesül. A takarékszövetkezet a saját számláján történt jóváírását követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és oly módon írja jóvá a kedvezményezett számlatulajdonos ügyfele bankszámláján, hogy azzal azonnal tudjon rendelkezni. A forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetében a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója úgy határozza meg a munkanap záró időpontját, hogy az még azon a munkanapon biztosítsa a fenti követelmény teljesülését, amelyen a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató részére vezetett számlán jóváírták. A bankkártyával történő fizetés akkor teljesül, amikor annak szabályszerű használatát elfogadják. Az Értéknapokat tartalmazza.

a takarékszövetkezet

teljesítési

rendre vonatkozó

Hirdetménye

Ha a takarékszövetkezet saját számláján való jóváírás nem munkanapon történt, a fizetési művelet összegét a következő munkanapon haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja. A takarékszövetkezet fő szabály szerint a nála befizetett készpénz összegét a számlatulajdonos bankszámláján az ügyfél azonnali rendelkezési jogának biztosítása mellett aznapi értéknappal haladéktalanul jóváírja, ha a készpénzbefizetés a) forintban, b) fogyasztónak vagy mikrovállalkozásnak minősülő számlatulajdonos javára a fizetési számla pénznemével megegyező pénznemben történik. A bankszámlára történő készpénzbefizetés vagy a bankszámláról történő készpénzkifizetés akkor teljesül, amikor a készpénzt a kifizető Takarékszövetkezet pénztáránál vagy a Postán be- vagy kifizetik, illetve a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a Posta biztosítja. A készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a jogosult számára a készpénz a készpénzátutalásban megjelölt helyen rendelkezésre áll. A készpénzfizetés belföldi postautalvánnyal akkor teljesül, amikor a belföldi postautalványon feladott összeget a Posta a jogosult átvevő részére kifizeti vagy az átvétel lehetőségét biztosítja. Amennyiben a fizetési megbízás a hatályos pénzforgalmi jogszabályok előírásaiba ütközik, és a takarékszövetkezet ezt észleli, akkor a fizetési megbízás teljesítését megtagadja. (visszautasítás).

6.3. A fizetési megbízás átvételének és befogadásának időpontja, tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontja 6.3.1. A fizetési megbízás átvétele A teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizetési megbízás a takarékszövetkezethez beérkezett. (A fizető fél nem 220

munkanapon beérkezett fizetési megbízását a következő munkanapon átvettnek kell tekinteni). - Az átvétel a beérkezés sorrendjében történik - A fizetési megbízások teljesítése az átvétel sorrendjében történik. Az átvétel sorrendjére a takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. - A készpénzfizetési megbízásokat – a kötelezően sorba állított fizetési megbízások kivételével – a takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül az egyéb átvett, számlavezető rendszerben rögzített tételekre. - A fizetési megbízás sorbaállítása esetén az átvétel időpontja az az időpont, amikor a teljesítéshez (részteljesítéshez) szükséges fedezet a bankszámlán rendelkezésre áll. - Az átutalási végzés átvételének időpontja az az időpont, amikor az átutalási végzés alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az átutalási kötelezettsége beáll. (az átutalási végzésen alapuló kifizetésre és az átutalási végzésben megjelölt pénzösszeg visszatartására is alkalmazandó) - A forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési műveletre a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési meg bízást befogadta. A papír alapon kezdeményezett fizetési megbízások átvétele munkanapon belül a beérkezés sorrendjében történik. A fizetési megbízás adatait és a beérkezésének időpontját (év, hó, nap, óra, perc) a takarékszövetkezet a fizetési megbízáson/megbízásban rögzíti és tárolja. A takarékszövetkezet a Keretszerződés alapján vállalja, hogy a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer – a továbbiakban: VIBER – alkalmazásával a forint átutalási megbízás átvételét követően haladéktalanul - rövid határidő mellett - teljesíti a belföldi bankközi átutalásokat a részére személyesen átadott vagy telefaxon a címére megküldött átutalási megbízások alapján. A számlatulajdonosok fizetési megbízásaikat postai úton vagy közvetlen benyújtással, valamint a Keretszerződésben rögzített külön megállapodás alapján juttathatják el a takarékszövetkezethez. A takarékszövetkezet - külön szerződés alapján - elektronikus úton is befogad fizetési megbízásokat. A takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a telefaxon befogadott fizetési megbízások, illetve a készpénzfelvételi utalványok valódiságáért, valamint a számlatulajdonos által elindított, de a takarékszövetkezethez meg nem érkezett megbízásokért. Az ezekből származó kár kizárólag a számlatulajdonost terheli. A takarékszövetkezet nem teljesíti a technikai okok miatt olvashatatlan megbízásokat, illetve készpénzfelvételi utalványokat, azonban vállalja, hogy a hibás fogadásról telefonon megkísérli értesíteni a számlatulajdonost, továbbá ezen fizetési megbízások (átutalási megbízások és/vagy névre szóló készpénzfelvételi utalványok) nem teljesítéséről a beérkezés napján Értesítőlevél formájában, illetve a készpénzfelvételi utalványok esetében személyesen is tájékoztatja a számlatulajdonost. A takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, bel- vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következnek be. A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételes bizonylatokra vonatkozóan a takarékszövetkezet közvetítői szerepet végez, tehát a Posta Elszámoló Központjától érkező 221

tételes bizonylatokat felülvizsgálat nélkül továbbítja a számlatulajdonos részére. A befizető a pénzforgalmi számlán jóvá nem írt postai befizetésekre vonatkozó érdeklődéssel a postahelyen és a Posta Elszámoló Központon kívül a takarékszövetkezethez is fordulhat.

6.3.2. A fizetési megbízás befogadása: A takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítési határidejét – a Számlatulajdonos/Kedvezményezett által megjelölt későbbi időpont (teljesítési dátum), vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a fizetési megbízás befogadásának időpontjától számítja. A fizetési megbízás befogadásának időpontja: a) átutalás esetén az az időpont, amikor a takarékszövetkezet az átutalási megbízást a teljesítéséhez szükséges valamennyi adat - így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette, és a pénzügyi fedezet, részteljesítés esetén az első részfizetés pénzügyi fedezete rendelkezésre áll; b) hatósági átutalási megbízás, átutalási végzés ba) az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette. bb) a kedvezményezett által a pénzforgalmi szolgáltatója útján kezdeményezett hatósági átutalási megbízás esetén a befogadási időpont a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a hatósági átutalás megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat – így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette. c) beszedés esetén ca) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat ideértve a rendelkezésre jogosult azonosítását is -, okirat birtokában átvette, cb) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat, okirat birtokában átvette; d) készpénzfizetés esetén da) pénztári befizetésnél az az időpont, amikor a takarékszövetkezet a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában a fizető féltől a készpénzt átvette, db) befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automatán végzett befizetésnél az az időpont, amikor a takarékszövetkezet a befizetés összegszerűségét ellenőrizte, mely időpont legfeljebb három munkanappal haladhatja meg a tényleges befizetés napját, dc) kifizetésnél az az időpont, amikor a fizetési megbízást a takarékszövetkezet a kifizetéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette, és a fizetési megbízás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Befogadásra kerülnek a takarékszövetkezethez személyesen benyújtott, a postai úton feladott, illetve a – külön szerződés alapján, az abban foglalt rendelkezéseknek megfelelően – telefaxon vagy elektronikus úton érkezett megbízások. A telefaxon és az elektronikus úton továbbított fizetési megbízás szabályaira a bankszámla keretszerződésben, illetve egyéb külön szerződésben foglalt rendelkezések az irányadók. A takarékszövetkezet szóban, telefonon közölt, illetve e-mail üzenet formájában továbbított megbízást nem fogad el. 222

A fizetési megbízások átvételének, befogadásának és teljesítésének rendjét, határidejét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza.

6.3.3. A fizetési megbízás teljesítése, a teljesítés sorrendje A fizetési megbízás teljesítésének előfeltétele, hogy a számlatulajdonos pénzforgalmi számláján legyen számlaegyenleg. Amennyiben az egyszerű és a csoportos átutalási megbízás fedezete nem áll teljes egészében rendelkezésre a fizetésre kötelezett bankszámláján, akkor a takarékszövetkezet részteljesítést nem végez. Csoportos beszedési megbízás kizárólag elektronikusan nyújtható be, melyet a takarékszövetkezet külön szerződés alapján fogad be és dolgoz fel. A Számlatulajdonos a csoportos beszedési állományok benyújtására vonatkozó megállapodásban vállalja, hogy a csoportos beszedési megbízásokat a megjelölt terhelési napot legalább öt munkanappal megelőzően nyújtja be a takarékszövetkezethez. Amennyiben a csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazásban (a fizető fél által megjelölt kedvezményezett személyét, azonosító adatait vagy a kedvezményezettel szerződött fogyasztók azonosító adatait érintően - cégjogi, jogszabály által elrendelt, hatósági határozatban meghatározott jogutódlás vagy szerződéses állomány átruházás miatt - változás következik be, a felhatalmazásban rögzített adatok módosítására törvény (Pft. 21/A.§) erejénél fogva, a fizető fél külön hozzájárulása nélkül kerül sor. A jogutód kedvezményezett - az adatok módosulása hatályba lépésének napját legalább 25 munkanappal megelőzően - értesíti az adatok változásáról a számára csoportos beszedést biztosító ügyfeleit és rajtuk keresztül a fizető feleket. Ezzel egyidejűleg írásban kéri a felhatalmazásait közvetítő pénzforgalmi szolgáltatót - a jogutódlást igazoló dokumentumok benyújtásával - az adatváltozás átvezetésére és nyilatkozik az értesítés teljesítéséről. A pénzforgalmi szolgáltató a jogutód kedvezményezett kérelmével összhangban - értesíti az adatváltozásról a jogutód kedvezményezett által megjelölt fizető felek fizetési számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat. Az adatváltozásról értesített pénzforgalmi szolgáltatók az értesítésben rögzített és a náluk nyilvántartott adatok (a fizető fél számlaszáma, valamint a szerződő fél vagy a szerződés és a fogyasztó azonosítója) megegyezése esetén 15 munkanapon belül átvezetik a módosult adatokat az érintett felhatalmazásokra vonatkozó nyilvántartásukban a fizető felek hozzájárulása nélkül. Az adatok módosulása hatályba lépésének napja nem lehet korábbi, mint az adatátvezetés előző bekezdés szerinti határidejének lejártát követő munkanap. A takarékszövetkezet a fizetési megbízásokat a számla tárgynapi fedezete (azaz az előző napi záróegyenleg és a tárgynapi jóváírásoknak a teljesítésnél a feldolgozás során még figyelembe vehető része) erejéig teljesíti. A fizető fél és a takarékszövetkezet eltérő tartalmú megállapodása hiányában a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti/nem teljesíti ( ügyféllel történő megállapodás) lásd: ÁSZF, bankszámlaszerződésben foglaltak szerint a takarékszövetkezet. -

A takarékszövetkezet - a tárgynapi teljesítésre befogadott - a fizetési megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat egy bankműveleti munkanap alatt végzi el. Amennyiben a számlatulajdonos az átutalási megbízást teljesítési nap feltüntetésével 223

nyújtja be, úgy a takarékszövetkezet vállalja, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett teljesítési napon teljesíti a fizetési megbízást. -

A fizetési megbízások közül a takarékszövetkezet először - a számlatulajdonos rendelkezése és az általa meghatározott sorrendre tekintet nélkül - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban foglaltak alapján benyújtott hatósági átutalás és átutalási végzés megbízásokat teljesíti.

-

A számlatulajdonos és a takarékszövetkezet között létrejött egyéb pénzforgalmi szolgáltatásra vagy kiegészítő pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján keletkező banki követeléseket a takarékszövetkezet beszámítási jogával élve – a vonatkozó szerződésben rögzített hozzájáruló ügyfélnyilatkozat alapján – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett megbízások előtt teljesíti.

-

A számlatulajdonos külön, eseti rendelkezése nélkül, de a számlatulajdonos Keretszerződésben rögzített felhatalmazása alapján a takarékszövetkezet beszámítási jogával élve megterhelheti a Számlatulajdonos nála vezetett bankszámláját a számlavezetési tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonossal szemben - a pénzforgalmi szolgáltatói tevékenysége körében keletkezett esedékes követelését - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban felsorolt előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat megelőzően teljesíti.

-

A takarékszövetkezet a téves bejegyzésének helyesbítését nem tekinti fizetési műveletnek. A téves számlavezetői bejegyzésből eredő bármely irányú eltérés a bankszámla egyenlegében nem eredményezhet a számlatulajdonos vagyonában beálló változást. Ennek megfelelően a takarékszövetkezet joga és kötelessége a saját tévedésén alapuló jóváírás vagy terhelés esetén a téves bejegyzést az elévülési időn belül, a számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden egyéb, a számlát érintő fizetési megbízást – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést, valamint az egyéb szerződési viszonyból származó zárolást megelőzően – helyesbíteni. A helyesbítésről a takarékszövetkezet az ok megjelölésével utólag tájékoztatja a Számlatulajdonost.

-

A takarékszövetkezet a törvényes zálogjoga alapján jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a számlatulajdonos fizetési számla egyenlegét.

A pénzforgalmi számlához kötődő készpénzfizetési megbízásokat, a csoportos beszedési megbízás teljesítéseket, valamint a Számlatulajdonosnak a Felhatalmazó levélben rögzített ez irányú rendelkezésének megfelelően a felhatalmazó levél alapján kezdeményezett beszedési megbízás teljesítéseket a számlán kötelezően sorba állított hatósági átutalás és az átutalási végzés teljesítését követően a szükséges fedezet megléte esetén a takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül a takarékszövetkezet nyilvántartásában rögzített egyéb ügyfélmegbízásokra.

6.3.4. A fizetési megbízások visszautasítása A takarékszövetkezet visszautasítja a fizetési megbízás teljesítését 224

-

-

ha az a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, kivéve ha a nem felelő adattartalommal kiállított fizetési megbízást a takarékszövetkezet a fizetési megbízást benyújtó saját ügyfele számára teljesítheti, ha a fizetési megbízás kiállítására (adattartalmára) vonatkozó szabályoknak való megfelelést a takarékszövetkezet a fizetési megbízás visszautasítása nélkül is biztosítani tudja fedezet hiánya miatt a jogszabály vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján sorba állított fizetési megbízást a sorba állítás időtartamának eredménytelen elteltét követően . Ha a takarékszövetkezet a részére egy másik pénzforgalmi szolgáltató által elektronikus úton továbbított fizetési megbízás teljesítését az azon szereplő, a jóváírást vagy terhelést azonosító adatok hibája, hiánya vagy egyéb ok miatt nem tudja elvégezni, erről a visszautasítás okának közlésével legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon a) belföldi forint fizetési forgalomban a fizetési megbízás teljesítésének b) visszautasításával, b) egyéb fizetési megbízás esetén a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával vagy más módon értesíti a fizetési megbízást részére továbbító pénzforgalmi szolgáltatót.

A takarékszövetkezet visszautasíthatja: - a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást A visszautasított fizetési megbízást teljesítésre át nem vettnek kell tekinteni. A fizetési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a takarékszövetkezet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - értesíti a számlatulajdonost a visszautasítás tényéről, továbbá jogszabály tiltó rendelkezése hiányában - lehetőség szerint annak okáról és a visszautasításra okot adó tényszerű hibák helyesbítéséhez szükséges eljárásról. A megindokolt visszautasítás esetén a keretszerződés alapján a tényleges és közvetlenül felmerült költséggel arányos, Hirdetményben meghatározott díj számítható fel. A takarékszövetkezet az értesítést a) haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon, b) terhelési nap megjelölése esetén a terhelés napját követő munkanapon, c) a sorbaállítás időtartamának lejárta esetén legkésőbb a sorbaállítás utolsó napját követő munkanapon

az ÁSZF-ben meghatározott módon küldi meg vagy teszi elérhetővé az ügyfél számára. A jogszabály rendelkezésén vagy megállapodáson alapuló ellenjegyzéssel ellátott, valamint csatolt okiratot tartalmazó papíralapú fizetési megbízások teljesítésének visszautasítása esetén a fizetési megbízást és az okiratot visszaküldi az ügyfélnek. Beszedési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a visszautasítással kapcsolatosa értesítéseknek a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján, a beszedési megbízás hozzá történt beérkezésével azonos módon tesz eleget.

6.3.5. A fizetési megbízások sorbaállítása, részteljesítés A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali visszaküldést kérő 225

rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban harmincöt nap, csoportos beszedési megbízást legfeljebb a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra sorba állítja a takarékszövetkezet. A sorba állítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg. A takarékszövetkezet a beszedési megbízásoknak a fizető fél számláján való sorba állításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. Az értesítés az eredeti beszedési megbízás adatait és a sorba állítás utolsó napját tartalmazza. A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése - ideértve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére történő átutalás teljesítését is - megelőzi az egyéb fizetési műveletek teljesítését. Az átutalás teljesítése szempontjából a Számlatulajdonos részére vezetett valamennyi fizetési számla (bankszámla, a számlatulajdonos szabad rendelkezésű elkülönített számlái, valamint lekötött betét számlái) pénznemtől függetlenül egy fizetési számlának minősül. A sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően a takarékszövetkezethez beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni kell.

6.3.6. Készpénzfizetési (pénztári) műveletek Készpénz felvétel A takarékszövetkezet lehetőséget biztosít a Számlatulajdonosnak készpénzfelvételi utalványfüzet igénylésére, amely forint készpénzfelvételre használható fel. A Számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal, a takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján készpénzt vehet fel a takarékszövetkezet pénztáránál. A takarékszövetkezet a készpénzfelvételi utalványt – átvételi elismervény ellenében – a nála bejelentett módon aláírt meghatalmazásban szereplő személynek adja ki. A készpénzfelvételi utalványt jól olvashatóan, tintával, golyóstollal vagy írógéppel kell kitölteni. A felvenni kívánt összeget számmal és betűvel azonosan kell megjelölni, a kiállítás hónapját betűvel kell feltüntetni, s ezt követően a készpénzfelvételi utalványt a takarékszövetkezetnél bejelentett módon alá kell írni. Ha a készpénzfelvételi utalvány előlapján a kibocsátó Számlatulajdonos nem nevez meg készpénzfelvétellel megbízott személyt, úgy a kiszolgáló pénztár az utalvány összegét a bemutató személynek fizeti ki. A személyazonosságot minden esetben igazolni kell. A beváltott készpénzfelvételi utalvány alapján a takarékszövetkezet a kifizetett összeggel a kibocsátó Számlatulajdonos - készpénzfelvételi utalványon megjelölt – pénzforgalmi számláját megterheli. Ha a kellő időben bemutatott készpénzfelvételi utalvány összegének kifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján nem áll rendelkezésre, a takarékszövetkezet az utalványt a benyújtó részére - a hátlapon szereplő pénzátvételi igazolást törölve - teljesítetlenül visszaadja. Készpénzfelvétel esetében a takarékszövetkezet nem alkalmaz részteljesítést. Készpénz befizetés 226

A készpénz befizetése a takarékszövetkezetnél és a számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában alkalmazott befizetési bizonylat felhasználásával történik. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában befizetett összegeket a takarékszövetkezet a fedezeti összeg fogadását követően haladéktalanul jóváírja a Számlatulajdonos bankszámláján. Fogyasztó ingyenes készpénzfelvétele A Takarékszövetkezet az arra jogosult fogyasztó számlatulajdonos részére biztosítja a fizetési számláról az adott naptári hónapban első két alkalommal, de összesen legfeljebb 150.000,- Ft összeghatárig forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő díjtól és költségtől mentes készpénzfelvételt. Ha a fizetési számláról adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel összege együttesen a százötvenezer forintot meghaladja, a Takarékszövetkezet a készpénzfelvételnek a százötvenezer forintot meghaladó összege után számíthat fel díjat vagy költséget. Ha a Takarékszövetkezet az ingyenes készpénzfelvételt egészben vagy részben a fogyasztó számlatulajdonos részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti, a fogyasztó legalább az adott hónapban a fizetési számlára érkező munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bér -, a szociális ellátás - különösen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti rendszeres pénzellátás és háztartási munka ellenértéke, a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, anyasági támogatás - és ösztöndíj erejéig - de legfeljebb százötvenezer forintig - jogosult az ingyenes készpénzfelvételt igénybe venni. A Takarékszövetkezet az ingyenes készpénzfelvételt azon fogyasztó számlatulajdonos számára biztosítja, aki: a) a 16. életévét betöltötte, b) Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és c) a Takarékszövetkezet pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségében írásbeli, vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatban a fogyasztó számlatulajdonos: - megjelöli a fizetési számlát, amelynél a Takarékszövetkezet által az ingyenes készpénzfelvételt igénybe kívánja venni, - kizárólag olyan fizetési számla jelölhető meg, amelynek tulajdonosa a fogyasztó, - megjelöli a személyazonosító adatait. Egy fizetési számlához kizárólag egy nyilatkozat tehető. Ha a fogyasztó több pénzforgalmi szolgáltatónál rendelkezik fizetési számlával, egyidejűleg csak egy - a választása szerinti - pénzforgalmi szolgáltatónál igényelheti az ingyenes készpénzfelvételt. Ha a fogyasztó az adott naptári hónap 20-áig megteszi a nyilatkozatot, az ingyenes készpénzfelvételre a következő naptári hónaptól jogosult.

227

A nyilatkozat visszavonható a fogyasztó számlatulajdonos által a takarékszövetkezet pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségében leadott írásbeli vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül megtett - visszavonó rendelkezéssel vagy - a korábbi nyilatkozatában megjelölttől eltérő fizetési számlát megjelölő nyilatkozattal. A Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján fizetési számláról történő készpénzfelvétel fizetési műveleti értékhatárának felső mértéke műveletenként hetvenötezer forintnál alacsonyabb összeg nem lehet.

7. A fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módja A fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet által történt átvételét követően a számlatulajdonos nem vonhatja vissza, kivéve a számlatulajdonos írásbeli kérelme alapján a teljesítési rendről szóló Hirdetményben meghatározott időpontig, amennyiben a takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítéséről még írásbeli igazolást nem állított ki. Kivételek: - a számlatulajdonos által terhelési nap megadásával kezdeményezett átutalási megbízások, valamint a számlatulajdonos pénzforgalmi számlája terhére fogadott csoportos beszedési megbízások a terhelési napot megelőző banki munkanap végéig külön indoklás nélkül visszavonhat - a fizetési megbízás kedvezményezettje által közvetlenül vagy számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül benyújtott fizetési megbízás visszavonását a teljesítés napján kizárólag a Kedvezményezett, az általa kiállított írásbeli hozzájáruló nyilatkozat takarékszövetkezethez történő benyújtásával kezdeményezheti - beszedés megbízást a fizető fél a terhelést megelőző napig vonhatja vissza A Fizetési megbízások teljesítését - a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett átutalás kivételével - a takarékszövetkezet akkor hajthatja végre, ha a számlatulajdonos, mint fizető fél azt előzetesen jóváhagyta. A fizetési megbízás jóváhagyása, több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyása a számlatulajdonos előzetes nyilatkozata alapján történik. Előzetes jóváhagyásának minősül a fizetési megbízás benyújtásának és bejelentett módon történő aláírásának vagy egyedi azonosító kód használatának együttes megtörténte.

8. A takarékszövetkezet felelőssége 8.1. A takarékszövetkezet helyesbítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése A Számlatulajdonos ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő tizenharmadik hónapnak a bankszámla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a takarékszövetkezetnél a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha 228

a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó napja. A takarékszövetkezet a helyesbítésre vonatkozó kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni.

8.2. A takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a) megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani, és c) megtéríteni a fizető fél kárát.

8.3. A takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége, és a visszafizetés feltétele Amennyiben a takarékszövetkezet a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, úgy köteles visszatéríteni a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. A fizető fél részéről a fizetési művelet adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének megítélése során a takarékszövetkezetnek a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe vennie. A feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizető felet terheli, a takarékszövetkezet nem köteles, hanem jogosult a feltételek vizsgálatára. A fenti fizetési művelet visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. A takarékszövetkezet a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. A visszatérítés elutasítása esetén a takarékszövetkezet egyidejűleg tájékoztatja a fizető felet a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról.

9. Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések A takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta forgalmi jutalékot és díjat számít fel, és más szervek által a Számlavezető helynek felszámított tényleges költségeket (pl. postai készpénz-forgalom költségeit) a Számlatulajdonosra áthárítja. A Számlatulajdonos pénzforgalmi számláinak vezetéséért, a pénzforgalom lebonyolításáért a tartozik forgalom után felszámítandó forgalmi jutalék számításának a módja: tartozik forgalom×jutalék (‰) 1.000 A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet teljes összege, bármiféle levonás - így különösen jutalék, díj vagy költség - nélkül a kedvezményezett 229

pénzforgalmi szolgáltatója, vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által igénybe vett közvetítő pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre bocsátásra kerüljön. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet hozzá vagy az általa igénybe vett közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóhoz beérkezett összege bármiféle levonás - így különösen jutalék, díj vagy költség - nélkül a kedvezményezett részére rendelkezésre bocsátásra kerüljön. A takarékszövetkezet a kamatok mértékéről, a jutalékokról és a díjakról az általa közzétett aktuális Hirdetményben ad tájékoztatást. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezetet arra, hogy a jutalékok és a díjak összegével bankszámláját, illetve - amennyiben a Számlatulajdonos nem rendelkezik bankszámlával, akkor - a betétszámláját külön rendelkezése nélkül megterhelje. Amennyiben - fedezethiány miatt - takarékszövetkezet a bankszámlát, illetve a betétszámlát nem tudja megterhelni, a késedelem idejére a Számlatulajdonos a mindenkori évi 6% mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. A takarékszövetkezet a bankszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után az egyenleg nagyságától függően a Számlatulajdonosnak mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül havonta ír jóvá. Lekötött betétszámlák esetén a kamat jóváírása a Betéti Keretszerződésben rögzített esedékességkor történik. A kamat az alábbi módon kerül kiszámításra: pénzforgalmi számla napi záró egyenleg×kamat mérték (%) 36.500

10. A takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultsága (a fizetéssel kapcsolatos csalások visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából) és ennek szabályai A takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfélről a rendelkezésére álló banktitoknak minősülő adatokról – olyan tényről, információról, megoldásról vagy adatról, amely ügyfél személyére, személyes adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik - harmadik személy részére (jogszabályokban meghatározott esetek kivételével) az ügyfél meghatalmazása, illetve rendelkezése esetén és kizárólag a meghatalmazásban, illetve rendelkezésben meghatározott keretek között ad felvilágosítást. A takarékszövetkezet jogosult a szerződéses jogviszony szerinti elszámolás biztosítása, illetve kockázatelemzési és értékelési célokra nyilvántartani, feldolgozni és kezelni a számlatulajdonos által rendelkezésére bocsátott személyével, illetve működésével kapcsolatos adatokat. Jogosult továbbá a jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából – pénzmosás megelőzése, felügyeleti és hatásági adatszolgáltatások teljesítése teljesítése, stb. céljából azokat továbbítani. A Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) való adattovábbítás 230

A takarékszövetkezet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítja a számlatulajdonos személyes adatait, valamint a keretszerződésben vállalt kötelezettségre és az attól való eltérésre vonatkozó adatokat a KHR-ről szóló 2011. évi CXXII. törvény rendelkezései szerint. A KHR-rel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a takarékszövetkezet külön tájékoztatásban tesz eleget. A Takarékszövetkezet - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatokat a pénzforgalmi bankszámla megnyitását, illetve megszűnését követő 8 napon belül elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságnak - (a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével) a pénzforgalmi bankszámlák nyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal Az adatkezelés tekintetében a takarékszövetkezet biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően. A díjmentes készpénz felvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartását (a továbbiakban Központi Nyilvántartás) a KHR, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban Pft.) 62/C. § és az MNB által (a Pft. – 2014. 10. 01-től hatályos – 62/D. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva) kiadott működési engedély alapján hozta létre és működteti. FATCA egyezmény szerinti tájékoztatás A Takarékszövetkezet a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (FATCA-törvény) hatálybalépését megelőzően létrejött és a Takarékszövetkezet által kezelt pénzügyi számlák tekintetében illetőségvizsgálatot végez a FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerint. A Takarékszövetkezet a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről, c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről. Az Aktv. 43/B-43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről Takarékszövetkezet a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja. A FATCA-törvény hatálybalépését megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a tájékoztatást írásban vagy - általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon - a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.

231

11. A fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó szabályok csődeljárás, adósságrendezési eljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló számlatulajdonos esetén A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett a vele szemben folyó csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt csak egyetlen pénzforgalmi számlával rendelkezhet és fizetési forgalmát azon köteles lebonyolítani. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a takarékszövetkezetnek bejelenteni: - azt az értékhatárt (keretösszeget), amelynek összegét meghaladó megbízások csak a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők - a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását. A "Csődtörvény"-ben meghatározott követelések érvényesítése érdekében a hatósági átutalás és az átutalási végzés megbízást a takarékszövetkezet a fizetési haladék tartama alatt is köteles befogadni és teljesíteni. A takarékszövetkezet köteles a csődeljárás alatt álló Számlatulajdonossal szemben a fizetési haladék lejáratát követő naptól a csődeljárást megszüntető végzés közzétételéig, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott, értékhatárt meghaladó összegű beszedési megbízásokat - a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés kivételével - teljesítés előtt megküldeni a vagyonfelügyelőnek ellenjegyzés céljából. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos esetében a fizetési haladék tartama alatt a takarékszövetkezet - a Számlatulajdonos által legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a bejelentett fizetési megbízási értékhatárt meghaladó összegű - fizetési megbízást kizárólag a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jóváhagyásával teljesít. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a takarékszövetkezetnek haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító, vagy megszüntető jogerős bírósági végzést. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos a pénzügyi gondnok hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását legkésőbb az adósságrendezési eljárást megindító végzés közzétételét követő 8 (nyolc) napon belül köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnek bejelenteni. A takarékszövetkezet az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonossal, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szervvel (szervekkel) szemben az adósságrendezési eljárás tartama alatt benyújtott beszedési megbízásokat teljesítés előtt köteles ellenjegyzés céljából megküldeni a pénzügyi gondnoknak. A takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla megterhelésére vonatkozó fizetési megbízást csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével rendelkező megbízások alapján teljesít. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató részére haladéktalanul bemutatni az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló bírósági végzést. A takarékszövetkezet a felszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól csak a felszámolótól fogad el. A takarékszövetkezet a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól a Számlatulajdonos nevét „felszámolás alatt”, illetve a 232

pénzforgalmi bankszámla elnevezését "f.a." toldattal látja el. A számla felett a felszámoló, illetőleg az - igazolt felszámolók által bejelentett - aláírók a Számlatulajdonos "felszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhetnek. A takarékszövetkezet a végelszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a végelszámolás közzétételéről szóló értesítés takarékszövetkezet általi kézhezvételét követően csak a végelszámolótól, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosulttól fogad el. A takarékszövetkezet a végelszámolás kezdő időpontjáról a jelen bekezdés szerinti értesülése időpontjában a pénzforgalmi számla elnevezését "v.a." toldattal látja el. A számla felett a végelszámoló, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosult a Számlatulajdonos "végelszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhet. Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése esetén, az ideiglenes vagyonfelügyelő vonatkozó jogszabály szerinti tevékenységének megkezdésével egyidejűleg a Számlatulajdonos köteles a Számlavezető helynek bejelenteni az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását, aki a vonatkozó jogszabályban meghatározott hozzájárulását a fizetési megbízásra rávezetett, a jelen bekezdés szerint bejelentett aláírásával („ellenjegyzem” szöveg feltüntetése mellett) gyakorolhatja.

12. Jogviták rendezése A Takarékszövetkezet a felek közötti esetleges jogviták peren kívüli rendezésére törekszik. Amennyiben a felek a jogviták rendezése érdekében nem tudnak megegyezni, úgy a takarékszövetkezet az ügyféllel/számlatulajdonossal szembeni jogviták rendezése érdekében fizetési meghagyásos vagy peres eljárásban érvényesíti követelését a magyar jog szabályai szerint. Felek a keretszerződésben a jogviták elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságok közül kiköthetnek kizárólagos illetékességű bíróságot is a Polgári Perrendtartásról szóló 1953. III. törvény 41. §-a alapján (alávetéses bírósági illetékesség)

13. Devizaszámla vezetés A Takarékszövetkezet részére a PSZÁF E-N-I-1116/2010. számú határozatával engedélyezte a saját jogú deviza számlavezetést az arra kijelölt kirendeltségeiben. A deviza számlavezetésre a Bankszámlákra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók az alábbi eltérésekkel.

13.1. Általános szabályok Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - devizaküldföldiek belföldön és külföldön, - devizakülföldiek belföldön devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetők. A takarékszövetkezet az alábbi devizanemekben vezet devizaszámlát: CHF,EUR,NOK,USD,SEK,GBP 233

Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, fizetési számla- és egyéb pénzkövetelés); Devizabelföldi: - az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek deviza belföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy deviza belföldiségét vélelmezni kell. - a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató); kivételek: a vámszabad területi társaság, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-nak 28. pontja alá tartozó társaság; Devizakülföldi: - a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, - a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, - a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete - a vámszabad területi társaság, - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, - továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság; A devizaszámlák vezetésére a devizakorlátozásokról megszüntetéséről 2001. évi XCIII. törvény, a Ptk. bankszámla-szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, természetes személyek devizaszámlája esetében a takarékbetétre vonatkozó rendelkezéseket is kell alkalmazni. (Az alapfogalmakra a valutaforgalmazásról szóló fejezet rendelkezései irányadóak.) A bankszámlán elhelyezett pénzösszegek OBA biztosítottságára az általános szabályok irányadóak. Az 500.000.- Ft-ot elérő vagy meghaladó számlaügylet /pénzváltási tranzakció esetén a takarékszövetkezet köteles az ügyfelet azonosítani és ügyleti bizonylaton az azonosító adatait a pénzmosásról szóló jogszabályban meghatározott adatokat feltüntetni.

13.2. Számlanyitás A kijelölt takarékszövetkezeti kirendeltségekben devizaszámlát nyithatnak természetes és jogi személyek és egyéb szervezetek. A devizaszámla kamatozó és csak névre szóló lehet. Devizaszámla a jegyzett devizák körében nyitható, a jegyzett devizákat a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza.

234

A számlanyitás feltételei és a bankszámlakivonatok készítésének rendje megegyezik a Ftszámláknál szabályozottakkal.

13.3. Rendelkezés a számla felett A devizakülföldiek devizaszámlája feletti rendelkezésre a számlatulajdonos és az általa meghatalmazott devizabelföldiek jogosultak. Meghatalmazás devizabelföldi részére korlátozás nélkül adható. Devizabelföldi devizaszámlája feletti rendelkezésre a számla tulajdonos és az általa meghatalmazott devizabelföldiek és a Ptk szerinti közeli hozzátartozó devizakülföldiek jogosultak. A devizabelföldi és devizakülföldi ügyfelek deviza- és forintszámlájuk terhére is indíthatnak vagy fogadhatnak deviza-átutalást, illetve kezdeményezhetnek valuta vagy forint kifizetést

13.4. A megbízások teljesítése A Takarékszövetkezet a devizaszámla egyenlege erejéig teljesíti az Ügyfél fizetési megbízásait. Deviza-átutalási megbízást a számlatulajdonos személyesen vagy elektronikus úton adhat. Tárgynapi feldolgozásra a számlavezető helyhez 10 óráig beadott átutalási megbízások vehetők át. Ezen időpont után benyújtott megbízások a következő napon kerülnek feldolgozásra. Amennyiben a Számlatulajdonos a megbízást értéknappal tölti ki, úgy a Takarékszövetkezet a megadott értéknapon dolgozza fel a megbízást. Amennyiben az alaki - és az aláírásvizsgálat megtörtént és az megfelel a jogszabályoknak, akkor a megbízás fedezetét zárolni kell az ügyfél devizaszámláján. A fedezetet az ügyfél biztosíthatja forint- vagy devizaszámláján ill. hitelkerete terhére. Az olyan átutalási megbízásokat, amelyek összege meghaladja a terhelendő számla egyenlegét, a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos egyidejű értesítése mellett visszaküldi ill. visszaadja. A Takarékszövetkezet fedezetlen átutalási megbízás esetén részteljesítést nem végez. Ilyen esetben a Takarékszövetkezet kéri a Számlatulajdonos ismételt rendelkezését. Jóváírások: A Számlatulajdonos javára átutalt devizát - amennyiben a devizaszámlán történő jóváírás jogszabályi feltételei fennállnak - Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak a beérkezett összeg devizanemével megegyező devizában vezetett Bankszámláján írja jóvá. Amennyiben a Számlatulajdonos javára olyan deviza nemben érkezik átutalás, amelyben a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos részére Bankszámlát nem vezet, úgy Takarékszövetkezet - a Számlatulajdonos előzetes, eltérő, írásbeli rendelkezése hiányában - a beérkezett pénzösszeget forintra konvertálja és Számlatulajdonos forint Bankszámláján írja jóvá. Amennyiben Számlatulajdonos részére a Takarékszövetkezet több forint Bankszámlát vezet, úgy Számlatulajdonos rendelkezhet arról, hogy a Takarékszövetkezet a forintra konvertált összeget melyik számláján írja jóvá, ennek hiányában a Takarékszövetkezet maga dönti el, hogy Számlatulajdonos melyik forint Bankszámlájára teljesíti a jóváírást. Elszámolási bizonylat: A számlatulajdonosok részére a devizaszámla terhére/javára indított/érkezett tranzakciók teljes körű adattartalmáról elszámolási bizonylatot készül minden olyan esetben, amikor a devizaszámlán devizaforgalommal kapcsolatos jóváírás/terhelés történik. Betétlekötés: 235

A devizaszámlán lévő összegekből devizabetét köthető le a forint számlákra vonatkozó szabályok szerint. A kamatszámítás módja megegyezik a forintbetéteknél alkalmazottakkal.

13.5. Pénztár szolgálat A Takarékszövetkezet Ügyfelei forint illetve devizaszámláját érintően valutaforgalmazást végez a valutaváltás és –forgalmazás szabályai szerint.

13.6. Jutalékok, díjak költségek A Takarékszövetkezet a számlaműveletekkel kapcsolatos jutalékokat és költségeket a számla devizanemében számítja fel/vonja le. Amennyiben az adott devizaszámla erre nem nyújt fedezetet, az Ügyfél további számláiról - konverzióval - szedi be a takarékszövetkezet és erről levélben értesíti az ügyfelet. (Fedezetlenség esetén történő felszólítási ill. számlamegszüntetési eljárás megegyezik a Ft-számlák esetében szabályozottal.) Az ügyletek költségeit, jutalékait, valamint a számlavezetés költségeit a mindenkori Hirdetmény tartalmazza. Az alkalmazott kondíciók eltérnek a devizabelföldi társas vállalkozások illetve a devizabelföldi természetes és jogi személyek, egyéni vállalkozók és devizakülföldi ügyfelek vonatkozásában. Az ügyfélnek a deviza-átutalási megbízás benyújtásakor nyilatkozni kell, hogy a külföldi bankköltséget vállalja, vagy sem. (A bankköltség az aktuális Hirdetményben szereplő díjtétel.) A deviza átutalási jutalékok és költségek Ft ellenértékei a teljesítéssel egyidejűleg kerülnek terhelésre. A deviza számlavezetéssel kapcsolatban egyebekben a forint számlavezetés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

14. Tele-eSMS - TeleInfo szolgáltatás A takarékszövetkezet a lakossági vagy pénzforgalmi bankszámlával rendelkező ügyfelei részére külön szerződés alapján, díjfizetés ellenében Tele-SMS és Tele-Info szolgáltatást nyújt. Az ügyfél a szolgáltatás igénybevételéhez az ügyfélazonosító kódot kap a szerződéskötéskor. A szolgáltatások díját a takarékszövetkezet mindenkori Hirdetménye tartalmazza. Tele-Info szolgáltatás: A nap 24 órájában az ügyfelek rendelkezésére álló, DTMF üzemmódú telefonokkal és GSM üzemmódú telefonokkal igénybe vehető automatizált banki szolgáltatás. Az ügyfél a nyomógombos telefon által vezérelve, egy gépi hang által felolvasott, számjegyek alapján megtudhatja számlájának egyenlegét, a hozzá tartozó még felhasználható hitelkeretét és a teljes felhasználható egyenleget, vagy pénzforgalmi és betét típusú számláinak összesített egyenlegét, a nap 24 órájában. Tele-SMS szolgáltatás: A nap 24 órájában az ügyfelek rendelkezésére álló, igénybe vehető automatizált banki szolgáltatás üzenetküldés formájában. A szolgáltatást igénybe vevő Szerződő fél a mobil telefonjára érkező tájékoztató jellegű SMS üzeneten keresztül értesülhet a számláját érintő tranzakciókról. 236

Az üzenet: automatikus módon, SMS formában a szerződő fél által megjelölt mobil telefonszámra megküldött banki információ. Az automatikus üzenetküldés: a takarékszövetkezet számlavezető számítástechnikai rendszere által meghatározott rendszerességgel generált üzenet, amely a Szerződő fél által megadott mobil telefonszámra megküldésre kerül. A Tele-SMS és Tele-info szolgáltatások igénybevétele esetén a telefonhálózat működése során, a továbbított - egyébként banktitoknak minősülő - adatok jogosulatlan harmadik személyek birtokába kerülhetnek. Az ügyfél a szerződés aláírásával vállalja az ebből eredő károkért való felelősséget és lemond arról, hogy e tekintetben a Takarékszövetkezettel szemben igényt érvényesítsen. A Takarékszövetkezettel az e-banking szolgáltatás működésével kapcsolatban olyan mértékig vállal felelősséget, amilyen mértékben a szolgáltatás igénybevételekor, az annak lebonyolításában közreműködő szolgáltatók saját rendszerükkel kapcsolatban felelősséget vállalják. A szolgáltatás megszüntetése: Az ügyfél a jogosult a Szerződést rendes felmondással, azonnali hatállyal, vagy jövőbeli időpont kitűzésével írásban felmondani. A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződő féllel az e-banking szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződést a szolgáltatás nem rendeltetésszerű használata esetén azonnali hatállyal – indoklás nélkül – írásban megszüntetni.

15. Internet Bank Az Internet Banki szolgáltatás a Takarékszövetkezet által a számlatulajdonos Ügyfelek részére nyújtott kiegészítő szolgáltatás, olyan elektronikus pénzforgalmi rendszer, melyet web-böngésző segítségével a Takarékszövetkezet Internetes honlapján (www.borotaitksz.hu) lehet igénybe venni. Az Internet Banking elektronikus pénzforgalmi rendszerrel a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között elektronikus megbízást, valamint a Takarékszövetkezet által a bankszámlá(k)ra vonatkozóan nyújtott egyéb információs szolgáltatások (számlainformáció, számlán végzett tranzakciókra vonatkozóinformáció, egyéb banki információ) teljesítését, elektronikus adatátvitellel lehet megvalósítani nyitva tartási időn belüli személyes megjelenés, illetve nyomtatványok használata nélkül. Az Ügyfél a szolgáltatásért a szerződésben meghatározott típusú és mértékű díjtételeket köteles megfizetni a Takarékszövetkezet részére. A díj megfizetése oly módon történik, hogy a Takarékszövetkezet az Ügyfélszerződésben megjelölt pénzforgalmi bankszámláját megterheli az esedékesség napján. Az Internet Banking használatáért felszámított díjak nem foglalják magukban az elektronikus megbízások, valamint az egyéb szolgáltatások után felszámított forgalmi jutalékokat, amelyeket a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetményei tartalmaznak. Az Ügyfelek/ Felhasználók az Internet Banking rendszert „csoport” név, személyre szóló „Felhasználó név”, valamint személyes, titkos „Bejelentkezési jelszó” alkalmazásával vehetik igénybe. Az Internet Banking rendszeren keresztül beadott elektronikus megbízások azonnal feldolgozásra kerülnek a Takarékszövetkezet számlavezető rendszerében. A beadott megbízásokat teljesítése előtt a számlatulajdonos Ügyfél a Takarékszövetkezetnél benyújtott írásbeli kérése alapján a megbízás módosítható. A már teljesült megbízások módosítása nem lehetséges. A teljesült megbízások korrekciója az Ügyfél és a másik fél feladata. 237

Az Ügyfél a rendelkezésére bocsátott biztonsági kódokat vagy az Internet Banking rendszer használatához szükséges egyéb titkos azonosító adatot köteles megőrizni, illetve köteles gondoskodni arról, hogy ezek harmadik személy tudomására ne jussanak, és ahhoz jogosulatlan harmadik személy hozzá ne férjen. Az Internet Banki szerződés megszűnik, ha a felek azt - közös megegyezéssel meghatározott határnapon megszüntetik; - a Takarékszövetkezet vagy az Ügyfél harminc napos felmondási határidővel, a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül, rendes felmondás útján felmondja; - az Ügyfél a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi és emiatt a Takarékszövetkezet azt azonnali hatállyal felmondja; - az Ügyfél valamennyi Bankszámlája bármely okból megszűnik, a megszűnés időpontjában azonnal; - a Takarékszövetkezet vagy az Ügyfél jogutód nélkül megszűnik; - az Ügyféllel szemben megindított csődeljárás keretében a Takarékszövetkezethez bejelentésre kerül az értékhatár, amelyet meghaladó pénzügyi rendelkezések csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával fogadhatóak el. A szerződés megszűnésének időpontjától a Takarékszövetkezet az Internet Banking rendszer használatának lehetőségét megszünteti. A Takarékszövetkezet jogosult visszautasítani azon Elektronikus Megbízásokat, amelyek a IB-Szerződés megszűnésének időpontjáig nem teljesíthetőek. Az Internet Banking rendszer részletes használatát és technikai feltételeit a Takarékszövetkezet honlapján elérhető Felhasználói Kézikönyv és az ügyféllel megkötendő szerződés, illetve Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. A Takarékszövetkezet az Internet Bank Általános Szerződési Feltételeit, a díjtételeit tartalmazó Hirdetményeket a Honlapján közzéteszi, illetve azok hozzáférhetők a takarékszövetkezet kirendeltségiben is

V. PÉNZVÁLTÁS - VALUTAFORGALMAZÁS A Takarékszövetkezet részére a Magyar Nemzeti Bank II. É 805457/2 sz. határozatában engedélyezte a pénzváltási tevékenység végzését. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetőeszköz ellenében, valamint külföldi fizetőeszközök adásvétele külföldi fizetőeszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.

1. A valutaforgalmazás során használt fogalmak: Devizabelföldi: - az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági 238

igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek deviza belföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy deviza belföldiségét vélelmezni kell. - a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató); kivételek: a vámszabad területi társaság, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-nak 28. pontja alá tartozó társaság; Devizakülföldi: - a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, - a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, - a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete - a vámszabad területi társaság, - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, - továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság; Valuta: Külföldi pénz. Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, fizetési számla- és egyéb pénzkövetelés); Fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz; Konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta);

2. A valutaforgalmazás általános feltételei: A pénzváltási tevékenység keretein belül a Takarékszövetkezet az alábbi tevékenységeket végzi:  Konvertibilis fizetőeszköz megvásárlása deviza belföldi és devizakülföldi személytől forint ellenében, illetve forint számlán való jóváírás ellenében  Konvertibilis fizetőeszköz devizakülföldi személy részére történő eladása (forintmaradvány visszaváltása és visszatérített áfa átváltása jogcímén)  Külföldi fizetőeszköz devizabelföldi és devizakülföldi részére más külföldi fizetőeszközre történő átváltása (konverzió). Az 500.000.- Ft-ot elérő vagy meghaladó pénzváltási tranzakció esetén a takarékszövetkezet köteles az ügyfelet azonosítani és az ügyleti bizonylaton az azonosító adatai közül nevét és 239

azonosító okmányának típusát, számát, jogi személy esetén az elnevezést, székhelyét, azonosító okmányának számát (típusát) feltüntetni. A pénzváltási tevékenység végzése az MNB. hivatalos devizaárfolyama alapján a Takarékszövetkezet által jegyzett valutaárfolyamok alkalmazásával történik. Valuta eladása esetén valuta eladási, valuta megvásárlása esetén valuta vételi árfolyam kerül alkalmazásra. Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni. Ha az ügyfél által átváltani kívánt valuta vagy csekk összege a Takarékszövetkezet által előre meghatározott összeghatárt meghaladja, a takarékszövetkezet a közzétett vételi árfolyamhoz képest magasabb, illetve eladási árfolyamhoz képest alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. A Takarékszövetkezet devizabelföldi ügyfelétől a Hirdetményben - Kondíciós listában meghatározott mértékű jutalék felszámítása mellett átveszi a forgalomba nem hozható bankjegyet. A Takarékszövetkezet ügyfeleit megfelelő tájékoztatással látja el, amely a pénzváltással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra vonatkozik. A Takarékszövetkezet a pénzváltási tevékenységét a vonatkozó ügyviteli szabályainak megfelelően bizonylatolja. A bizonylat egy példányát az Ügyfélnek átadja. A valuta forgalmazás részletes szabályait a takarékszövetkezet külön belső szabályzata tartalmazza.

VI. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS KÖZVETÍTÉSE (ügynöki tevékenység) A takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatás közvetítésére megbízottként más hitelintézettel, pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel mint megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján jogosult felügyeleti engedély alapján. Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; A takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatás közvetítésére, mint ügynök (megbízott) más hitelintézettel, pénzügyi intézménnyel, mint megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján jogosult a felügyeleti hatósági engedélye, illetve a felügyeleti szerve részére való bejelentés alapján. A takarékszövetkezet ügynöki tevékenységét a megbízási szerződésben meghatározott körben és felelősséggel látja el oly módon, hogy az általa az ügyfelekkel megkötött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződések kötelezettje a Megbízó lesz. 240

A takarékszövetkezet, mint ügynök eljárásáért a megbízó úgy felel, mintha saját maga járt volna el. A takarékszövetkezet és az ügyfelek közötti jogviszony tartalmára nézve a közöttük létrejött szerződés rendelkezései, valamint a közvetített szolgáltatásra vonatkozó Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A takarékszövetkezet az általa végzett ügynöki tevékenység keretében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó szerződéseket a saját cégnevét használva, ügynöki minőségének feltüntetésével köti meg. A Takarékszövetkezet által végzett ügynöki tevékenységek felsorolása: - Bankkártya szolgáltatás (VII. fejezet) - Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatás (VIII. fejezet)

VII. BANKKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS (mint ügynöki tevékenység) Bankkártya szolgáltatást, mint ügynöki tevékenységet a takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) megbízásából végzi. Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek: A Takarékbank Zrt. és az Integrációs Számlavezető Helyek Bankkártya Üzletági Feltételeit szabályozó dokumentum, amely részletesen szabályozza a bankkártya leírását, a bankkártya szolgáltatással kapcsolatos fogalmak és eljárások meghatározását, a szerződéssel összefüggő eljárásokat, a bankkártya használatának és biztonságban tartásának és letiltásának szabályait, a Bankkártya Szerződés alanyainak jogviszonyában irányadó rendelkezéseket, valamint a bankkártya kibocsátására, használatára, érvényességére, megújítására, pótlására, és visszaszolgáltatására vonatkozó előírásokat. A Bankkártya Üzletszabályzat és a Vállalkozói/ Lakossági Bankkártyák Általános Szerződési Feltételei a Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

241

VIII. BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS (ügynöki tevékenység) A Takarékszövetkezet, mint megbízott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cg.: 01-10-041206), mint befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet (befektetési vállalkozás) megbízása alapján a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt). 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet - függő ügynökként - végez a Hpt. 7.§.(3).c). pontjában foglalt felhatalmazás alapján. I. A takarékszövetkezet az alább meghatározott ügylettípusok végzésére jogosult a „függő ügynöki „kirendeltségein: a) értékpapír- és ügyfélszámla nyitása, megszüntetése b) nyugdíj-előtakarékossági számla nyitása, megszüntetése c) rendelkezés alapján történő pénz- és értékpapír átvezetés d) rendelkezés alapján történő pénz- és értékpapír zárolás, zárolás-feloldás e) fizikai értékpapír bevételezés és kiadás f) értékpapír-transzferrel kapcsolatos megbízás felvétele g) pénztári készpénz be- és kifizetés h) banki átutalás indítás és érkeztetés i) pénzelszámolás a Bankkal nettó elszámolás alapján j) értékpapír-elszámolás a Bankkal k) tőzsdén kívüli (OTC), azonnali sajátszámlás kötvénykereskedelem l) Kamatozó Kincstárjegy jegyzési megbízásának felvétele (külön Nyilatkozat alapján) m) Takarékinvest kötvények jegyzési megbízásainak felvétele n) tőzsdén kívüli (OTC) befektetési jegy kereskedelem megbízásra o) tőzsdei, azonnali megbízás felvétele a BÉT-en szereplő részvényekre p) egyéb jegyzés/nyilvános értékesítés lebonyolításában való közreműködés eseti szerződés alapján II. Az „akviráló függő ügynöki” Kirendeltségekben a fent meghatározott ügylettípusokhoz kapcsolódó, az ügyfél és meghatalmazottja által aláírt szerződések, dokumentumok átvételére és a megbízások felvételére, illetve azok továbbítására jogosult a „függő ügynöki” kirendeltségek részére. Az ügynöki tevékenységek végzésének részletes szabályait a Megbízó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt hatályos „Befektetési és Kiegészítő Szolgáltatásokról szóló Üzletszabályzata” tartalmazza, mely jelen üzletszabályzat 2 sz. melléklete

242

IX. BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG A takarékszövetkezet biztosítási ügynöki – biztosítás közvetítői tevékenységét a Hpt. 7.§. (3) bek b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján folytathat a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályok (2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit)) feltételeinek betartásával. A takarékszövetkezet a biztosítási ügynöki tevékenységet függő biztosításközvetítőként látja el biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján. Függő biztosításközvetítői tevékenység: Egy biztosító termékeit, vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti. Függő biztosításközvetítőnek minősül az a tevékenység is, amelyet a főtevékenységhez kapcsolódó termékre, szolgáltatásra vonatkozóan, kiegészítő tevékenységként végez a takarékszövetkezet, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki. Az ügynöki tevékenység végzésének részletes szabályait és feltételeit a biztosítóval megkötött megállapodások, valamint a biztosító által a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, honlapon közzétett Üzletszabályzatok és Általános Szerződési feltételek tartalmazzák.

IX. SZÉFSZOLGÁLTATÁS Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóan őrzött – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki. A Takarékszövetkezet Jánoshalmi Kirendeltségén végez széfszolgáltatást. A széfrekeszek őrzéséről az elhelyezésükre szolgáló páncélteremben a bankbiztonsági követelmények betartásával a Takarékszövetkezet gondoskodik. A széfszolgáltatás igénybevételére a Takarékszövetkezet az Ügyféllel széfbérleti szerződést köt.

1. A szolgáltatást igénybevevők köre A szolgáltatást igénybe veheti bármely nagykorú természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a takarékszövetkezettel bérleti szerződést köt. Egy széfrekeszt egyidejűleg legfeljebb két természetes személy bérelhet. A bérleti szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a bérlőtársakra egyaránt vonatkoznak, azok egyetemlegesek. 243

2. Széf bérleti szerződés A szolgáltatás igénybevételekor a Takarékszövetkezet és az Ügyfél széfbérleti szerződést kötnek. A széfbérlet a szerződésben megjelölt garanciális kategóriákra jön létre. A szerződés az aláírásának időpontjában hatályos és esedékes bérleti díj tényleges befizetésének napján lép hatályba. A szerződés megkötésének feltétele: természetes személynél: érvényes személyi igazolvány jogi személynél: cégszerűen aláírt aláírás bejelentő nyomtatvány kitöltése, mely a cég képviseletére jogosult személy azonosítását szolgálja, társasági szerződés, alapító okirat, aláírási címpéldány. A szerződés tartalmazza a következőket: - a felek megnevezését és adatait - a széfben elhelyezhető tárgyak körét - a bérlet időtartamát - a bérleti díj mértékét és a díjfizetés esedékességét, a garanciális kategóriákat - a széf feletti rendelkezés módját - a felek jogait és kötelezettségeit - a bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket - a felek felelősségének szabályait A bérlő választja ki, hogy mely garanciális kategóriájú széfet bérel. A garanciális kategóriának a takarékszövetkezeti felelősségvállalása és a bérleti díj összege szempontjából van jelentősége. Garanciális kategóriák: I. II. III.

Értékhatár (Ft): 1 millió 2 millió 3 millió

3. A széfben elhelyezhető tárgyak A széfrekeszeket a széfbérlők különféle tárgyak, értéktárgyak, okmányok, iratok elhelyezésére, megőrzésére vehetik igénybe. A bérlő a széf tartalmát és a széfben elhelyezett dolog értékét nem közli a bérbeadóval, azt a bérbeadó a tilalmak megsértésének gyanúja esetén kívül nem vizsgálhatja. Tilos a széfrekeszben elhelyezni az alábbi tárgyakat: maró, gyúlékony, robbanó vagy más tűzveszélyes anyagok, illetve olyan tárgyak, amelyek tüzet, robbanást vagy egyéb kárt idézhetnek elő, illetve amelyek birtoklását jogszabály tiltja. A tilalmi rendelkezések megszegésének alapos gyanúja esetén a Bérbeadó jogosuét a széf tartalmát a Bérlő jelenlétében ellenőrizni. A tilalmak megszegése esetén a Bérbeadó jogosult a széfrekesz bérletét azonnali hatállyal megszüntetni. A bérlő ez esetben nem jogosult az előre befizetett bérleti díj visszatérítésére. A Bérlő teljes anyagi felelősséggel tartozik mindazokért a károkért, amelyek a tilalmak megszegéséből keletkeznek. 244

4. Bérlet időtartama, megszűnése A szerződés megköthető határozott vagy határozatlan időre. A bérleti időtartamának számítása naptári hónaponként történik. Minden megkezdett hónap egy teljes hónapnak számít. A határozott időre megkötött szerződés az ott meghatározott időpontban minden külön értesítés nélkül lejár. A Bérlő a szerződést a lejárati idő előtt bármikor jogosult azonnali hatállyal is megszüntetni. A szerződés a lejáratkor meghosszabbítható. A meghosszabbítás a (naptári hónapvégén vagy a határozott időtartam elteltekor) a szerződés időtartamának módosításával és a következő díjfizetési időszakra járó bérleti díj megfizetésével történik. A határozatlan időre megkötött szerződést bármelyik fél jogosult indoklás nélkül felmondással a felmondással érintett tárgyhó utolsó napjára megszüntetni. A felmondási idő a Bérbeadó esetén 15 nap, a Bérlő esetén a szerződés azonnali hatályú felmondással bármikor megszűntethető. A Takarékszövetkezet azonnali hatállyal megszüntetheti a bérleti szerződést, ha a széf bérlője megszegi a tilalmi rendelkezéseket, illetve egyéb szerződésszegést követ el (pl: bérleti díj nem fizetése, stb) Felmondás esetén a Bérlő a már befizetett bérleti díj visszatérítésére nem jogosult. Amennyiben a széfbérletből kevesebb mint egy hónap van hátra, lehetőség szerint fel kell venni a kapcsolatot a Bérlővel, hogy kívánja-e a bérletet meghosszabbítani. Amennyiben igen, a bérleti díj befizetését követően a hosszabbítás tényét rögzíteni kell a nyilvántartásokban. Ha az ügyfél nem kívánja meghosszabbítani a bérletet, ellenőrizni kell, hogy a széfrekesz valamennyi tartozéka hibátlan-e. A kulcs átadásáról bizonylatot kell kiállítani. A megszűnés tényét rögzíteni kell.

5. A bérleti díj A bérleti díj felszámítása havonta minden megkezdett naptári hónapra történik és díjfizetési időszakonként (havonta) előre fizetendő. Minden megkezdett naptári hónapra teljes havi bérleti díj jár. A bérleti díjat díjfizetési időszakonként (havonta) előre a Takarékszövetkezet számlája alapján kell megfizetni. A fizetés történhet készpénzzel a takarékszövetkezet pénztárába, vagy átutalással a bérbeadó számlájára. A széf-bérleti díjat a bérlő az alábbiak szerint köteles megfizetni: - Határozott időtartamú bérlet esetén a szerződés kötéssel egyidejűleg legalább egy naptári hónapra, ezt követően havonta előre, illetve a bérlet teljes időtartamára járó díj összegét. - Határozatlan időtartamú bérlet esetén a szerződés aláírásával egyidejűleg a tárgyhóra esedékes bérleti díj összegét, ezt követően havonta előre. 245

A havonta esedékes bérleti díj befizetésének határideje minden naptári hónap első munkanapja. A határozott időtartamú széfbérlet meghosszabbításának feltétele a szerződés módosítása és a következő díjfizetési időszakra járó bérleti díj megfizetése. A Takarékszövetkezet a mindenkor hatályos bérleti díjat Hirdetményben teszi közzé, módosítás esetén a módosítás hatálybalépését megelőzően legkésőbb 15 nappal korábban a takarékszövetkezet ügyféltermeiben, illetve honlapján a módosítás okának feltüntetésével. Az egyoldalú, az ügyfél - akár fogyasztó akár vállalkozó - számára kedvezőtlen hitelezői módosításra az alábbi okok bekövetkezése esetén lehetséges: A Takarékszövetkezetnek jogában áll a kamatok, jutalékok, díjak és költségek mértékét – a Takarékszövetkezet széfszolgáltatással összefüggésben igénybevett külső szolgáltatók áremelésére, a működési költségek és a széf üzletági kockázatok növekedésére tekintettel egyoldalúan módosítani. Amennyiben a Bérlő a módosítást nem fogadja el jogosult a változás hatályba lépésének napjáig a szerződést felmondással megszűntetni a tárgyhó utolsó napjára, ellenkező esetben a módosított mértékű bérleti díj hatályos. Amennyiben a Bérlőnek díjfizetési hátraléka van és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem nem tesz eleget, úgy az általa bérelt széf kinyitásához csak a hátralékos bérleti díj befizetése után kap engedélyt. Díjfizetési hátralék esetén a Takarékszövetkezet az esedékesség napjától számított 15 napon belül írásban felszólítja az elmaradt bérleti díj 8 napon belüli megfizetésre. Amennyiben a bérlő ennek nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet a szerződést azonnali hatállyal felmondással - jogosult megszüntetni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet a bérlőt felszólítja a széf haladéktalan, de legkésőbb 8 napon belül történő kiürítésére és az elmaradt díjak, felmerült költségek, esetleges károk megfizetésére. Ha a felszólításnak a bérlő nem tesz eleget, a széfet a Takarékszövetkezet 12 havi eredménytelen várakozás után a széfet a bérbeadó alkalmazottaiból álló bizottság jelenlétében felnyitja (feltöri ) és az abban talált értéket leltár szerint felelős őrzésbe, „nyílt letétbe” veszi a Bérlő költségére.

6. A széf feletti rendelkezés módja: A szerződés megkötésekor az Ügyfél megjelöli a széf felnyitására jogosultak személyét (bérlő vagy meghatalmazott). A bérlőnek bérlőtárs bejelentése esetén rendelkeznie kell a szerződésben a széfrekesz nyitása feletti rendelkezés módjáról.

Bérlőtársak esetén tisztázni szükséges a széf feletti rendelkezés módját, amely lehet: - Együttes: a két bérlő csak együttesen nyithatja ki, - Külön-külön: bármelyik bérlő kinyithatja a széfet, - Bérlőtársak által meghatalmazott harmadik személy is jogosult a kinyitásra. Amennyiben a bérlő meghatalmazottat kíván bejelenteni, úgy a szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy ezt követően teheti meg. A meghatalmazás lehet állandó vagy eseti jellegű. A Bérlő a széfrekesz nyitására egyidejűleg csak egy harmadik személyt jogosult állandó jelleggel maghatalmazottként bejelenteni. A Bérlő közjegyző által hitelesített, vagy a takarékszövetkezet által erre a célra rendszeresített „Meghatalmazás” nyomtatványon két Takarékszövetkezeti alkalmazott tanúzásával ellátott 246

írásos meghatalmazást tekinti érvényesnek. Az állandó meghatalmazás addig érvényes, amíg annak visszavonásáról nem értesíti a bérlő a Takarékszövetkezetet. A Bérlő(társ), meghatalmazott köteles a bérleti szerződés megkötésekor, illetve a maghatalmazás időpontjában az aláírás-mintáját a széfrekesz nyilvántartó kartonon megadni és a rekesz esetenkénti nyitásakor ezt a kartont a rendelkezési jogosultságnak megfelelően aláírni. A takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a meghatalmazáson lévő aláírások valódiságáért, ha az aláírás nem az ügyintéző jelenlétében történt. A széfnek a bejelentett meghatalmazott személy által történő nyitásából eredő mindennemű felelősség a Bérlőt terheli. A bérlő nem jogosult a széf albérletbe adására vagy a bérleti jog átruházására.

7. A széfkulcsok kiadása A széfrekesz kettős zárral működik. Az egyik zár kulcsa a Bérlőé (bérlőtársaké), a másik zár kulcsát a Takarékszövetkezet őrzi. A széf kizárólag a két kulcs együttes működtetésével nyitható illetőleg zárható. Bérlő (Bérlőtárs) a birtokában lévő kulcsról nem készíthet másolatot. A széfek ügyfél-kulcsát a bérleti szerződés megkötésének időpontjában esedékes bérleti díj tényleges befizetése és a kulcs átvételének írásbeli elismerése esetén adja ki a Takarékszövetkezet a Bérlőnek. A Bérlő köteles a széfrekesz ügyfélkulcsát gondosan megőrizni. A kulcs(ok) elvesztésével, illetve jogtalan felhasználásával okozott minden kárért felelősséggel tartozik. Amennyiben a Bérlő a kulcso(ka)t elveszti, köteles ezt a körülményt a Bérbeadónál haladéktalanul bejelenteni. A kulcs elvesztése esetén a széf felnyitásával (feltörésével), az új zár felszerelésével, valamint az új kulcs készítésével járó összes költségek a Bérlőt ( bérlőtársakat ) terhelik és kötelesek ezeket a széf felnyitása előtt megfizetni. Bérlőtársak esetében csak együttes megjelenéskor lehet a széfet a fenti módon felnyittatni.

8. A széfrekesz kinyitása, érték elhelyezés A bérleti szerződés megkötését és a díjak megfizetését követően az ügyintéző a kiválasztott széf mindkét kulcsával együtt az ügyfelet a széfterembe kíséri. Bemutatja a széf nyitásának menetét, átadja a kulcsokat, majd az általános széfnyitás menetének megfelelően magára hagyja az ügyfelet és az előtérben várakozik. Ha az ügyfél végzett, az ügyintéző ellenőrzi a széfrekesz helyes záródását, az ügyfelet az ügyféltérbe visszavezeti.

9. A széfbérlet megszűnése A széfbérlet bármely okból való megszűnése esetén a bérlő köteles a széfrekeszt kiüríteni és a részére kiadott ügyfélkulcsokat a Takarékszövetkezet részére visszaadni és a még esedékes díjakat megfizetni. Amennyiben a bérlőnek bérleti díj hátraléka van, a bérlet megszűntetésével köteles kiegyenlíteni. Amennyiben a Bérlő ezen kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a Takarékszövetkezetnek jogában áll a széfrekeszt bizottságilag felnyitni és a rekesz tartalmát a Bérlő veszélyére és költségére letétbe helyezni. A széfrekesz kényszer-nyitása miatt keletkezett kár és eljárás összes költsége a Bérlőt terheli és annak összegét köteles a Takarékszövetkezetnek megtéríteni. 247

A széf tartalmának „nyílt letétként” való 5 évi eredménytelen őrzése után a Takarékszövetkezet jogosult a letétként kezelt vagyontárgyakat értékesíteni és annak ellenértékéből saját felmerült költségeit fedezni. A fennmaradó összeget a Bérlő nevén külön számlán kezeli.

10. A takarékszövetkezet és a bérlő felelőssége A takarékszövetkezet köteles gondoskodni a széfben elhelyezett tárgyak őrzéséről. Amennyiben azokban külső, elháríthatatlan okok miatt kár keletkezik, úgy a takarékszövetkezet a garanciális kategóriáknak megfelelő összeghatárig anyagi felelősséggel tartozik. Ezen felül az bérlő nem jogosult kártalanításra. A kár nagyságát a bérlőnek kell bizonyítania. Amennyiben a Bérlő a széf használatával összefüggésben kárt okoz köteles azt a Takarékszövetkezetnek megtéríteni pl: A kulcs elvesztése esetén a széf felnyitásával ( feltörésével ), az új zár felszerelésével, valamint az új kulcs készítésével járó összes költségek a bérlőt ( bérlőtársakat ) terhelik és kötelesek ezeket a széf felnyitása előtt megfizetni.

248

X. GARANCIA ÉS KEZESSÉG VÁLLALÁSA A takarékszövetkezet az PSZÁF. 1504/2000. számú határozatában foglalt engedély alapján jogosult a Hpt. 3. §. (1) g) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenység végzésére.

1. Ügyfélkör: A garanciát, kezességet a Takarékszövetkezet számlavezetési körébe tartozó ügyfelei részére, határozott időre nyújt. Nem vállalható bankkezesség, bankgarancia az olyan ügyfélért, aki/amely - csőd,- felszámolási,- végelszámolási eljárás alatt áll, - félévnél régebben lejárt hitelszerződésből vagy bankgarancia, bankkezességi szerződésből eredő tartozása áll fenn, - 60 napon túli lejárt adó,- vám,- társadalombiztosítási tartozása van, - hitelét a takarékszövetkezet garancia – vagy kezességvállalásán kívül más fedezet nem biztosítja.

2. Garancia, kezesség fogalma és általános szabályai Garancia: A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. Bankgarancia:

a Takarékszövetkezet, mint hitelintézet garantőr által az ügyfele megbízásából harmadik személy, a jogosult javára vállalt megbízási szerződés alapján vállalt garancia. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött szerződés alapján kötelezettséget vállalhat arra, hogy a bankgarancia levélben meghatározott feltételek – így különösen bizonyos események beállta, vagy elmaradása illetve okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr takarékszövetkezet olyan kötelezettségvállalása, amely alapján az ügyfele megbízásából a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak (3. személynek) - meghatározott összeg erejéig fizetést teljesíteni. A megbízó a garanciavállalásért díjfizetésre köteles, illetve megfelelő mértékű fedezetet köteles nyújtani. A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. (járulékosság hiánya) 249

A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garantőr késedelem nélkül köteles - a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy - a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni. A garancia-vállalásra az ügyfél írásbeli kérelme alapján és kockázatvállalási bírálatot követően a Takarékszövetkezet, mint garantőr megbízott és az ügyfél, mint megbízó megbízási szerződést kötnek. A szerződésben a Takarékszövetkezet vállalja, hogy meghatározott feltételek teljesülését követően garancia-nyilatkozatot ad ki a szerződésben megjelölt 3. személy, a jogosult javára. A garancia nyilatkozatban a Takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy - a jogosult és a megbízó közötti alapjogviszony vizsgálata nélkül - a jogosult szabályszerűen benyújtott, első írásbeli igénybejelentésére (lehívására), annak kézhezvételétől számított 8 banki munkanapon belül a szerződésben rögzített összeg erejéig fizetést teljesít, ha a jogosult a lehívásban bejelenti, hogy a megbízó az alapjogviszonyban meghatározott fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesítette. A lehívott összegekkel a garancia mértéke automatikusan csökken. A szerződésben meghatározzák a felek a garanciavállalás kezdő és lejárati időpontját, a jogosult igény bejelentésének formai és tartalmi kellékeit. Kezességvállalás: Kezességvállalás a takarékszövetkezet részéről kizárólag a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt által folyósított kölcsönök hiteladósai részére történik. /Jelenleg 1 db ügynöki devizahitel van,amelynek kezességvállalásáért díjat nem számítunk fel./ Kezességvállalással a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A szerződést írásba kell foglalni. A kezesség járulékos jellegű, a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.

A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Bankkezesség: a takarékszövetkezet, mint hitelintézet által szerződésben vállalt kezesség. A bankkezesség készfizető kezesség, ha a felek ebben állapodnak meg, vagyis a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása.

Kártalanító kezesség

250

Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. A kezességvállalásra az ügyfél írásbeli kérelme alapján és kockázatvállalási bírálatot követően a Takarékszövetkezet, mint kezességvállalással megbízott és az ügyfél, mint megbízó megbízási szerződést kötnek arra az esetre, ha a takarékszövetkezet ügyfele a 3. személy (jogosult) felé fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a takarékszövetkezet, mint kezes fog helyette teljesíteni. A megbízó a kezességvállalásért díjfizetésre köteles, illetve megfelelő mértékű fedezetet köteles nyújtani.

3. Garancia, kezesség beváltása A kedvezményezettől (jogosulttól), illetve a kedvezményezett (jogosult) bankjától garancia, kezességvállalás esetén a Takarékszövetkezet kizárólag levélben fogad el garancia összeg kifizetésére, garancia, illetve a kezesség beváltására vonatkozó felszólítást. A garancia nyilatkozatot kibocsátó Takarékszövetkezet a garancia beváltás jogosságát, a formai követelményeknek való megfelelését megvizsgálja, és ezt követően gondoskodik a garancia összeg átutalásáról. Ha a takarékszövetkezet, mint kezes a kedvezményezettet (jogosultat) kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal és a végrehajtási joggal együtt átszáll a takarékszövetkezetre. A garancia /kezesség jogosult általi beváltása, illetve a takarékszövetkezet helytállása esetén a jogosultnak kifizetett összeg olyan kölcsönnek minősül, amely a folyósítás (garancia/kezesség beváltás) napján járt le a megbízóval, mint adóssal szemben. A Megbízó Ügyfél helyett a garancia - kezességvállalás alapján a Takarékszövetkezet által kifizetett összegek, mint tőketartozások után a kifizetés napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes Hirdetmény szerinti ügyleti kamatát, valamint késedelmi kamatot, kezelési költséget köteles a Takarékszövetkezetnek megfizetni. Az ügyleti kamat mértéke a mindenkori Hirdetmény szerint az adott ügyfél vonatkozásában a futamidő figyelembevételével a vállalkozóknak adható beruházási és forgóeszköz hitel felszámítható kamatmértékével azonos.

4. A garanciavállalásért és a kezesség vállalástért felszámítandó díjak A díjak a vállalt kockázat összegét alapul véve százalékos formában kerülnek meghatározásra, melyek mindenkori mértékét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A díjszámítási időszaka a kockázatvállalás tervezett időtartamával egyezik meg. A megbízó által a lejárat előtt felbontott vagy felmondott szerződés vagy a megbízó hibájából bekövetkezett szerződésszegés miatti megbízotti felmondás esetén a már megfizetett garancia díj nem követelhető vissza. Az ügyfél (megbízó) a helyette a garancia - kezességvállalás alapján kifizetett összegek, mint tőketartozások után a kifizetések napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes 251

Hirdetmény szerint számított díjon felül kamatot, késedelmi kamatot, egyszeri kezelési költséget köteles a Takarékszövetkezetnek megfizetni. A garancia és kezesség vállalás esetén fizetendő díjak: az alap összeg évi 3%-a

5. A Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó szabályok A Takarékszövetkezet jogosult - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint a bankgarancia/kezességvállalás adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a vonatkozó törvény által meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet) A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon - természetes személy azonosító adatait, aki a bankgarancia/bankkezesség vállalási szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint - azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a takarékszövetkezettel bankgarancia vagy bankkezesség vállalásra irányuló jogviszonyt létesítettek.

252

XI. KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉG Kiszervezésnek minősül, ha a takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel szerződést köt. 1. A takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó adatkezelését - a mindenkori pénzforgalmi rendelkezések figyelembevételével – kiszervezte a kiszervező által biztosított adatátviteli rendszer igénybevételével a következők szerint: a) a takarékszövetkezet által indított, illetve a takarékszövetkezet részére címzett zsíró - és klíring üzenetek (BZSR, UGIRO, Integrációs Klíring) kezelése, közvetítése, adatforgalmának technikai lebonyolítása b) KHR-hez kapcsolódó adatszolgáltatás lebonyolítása A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft (1122 Budapest, Pethényi út 9.), 2. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi szolgáltatások keretén belül kiszervezte az Internet Banki szolgáltatás adatforgalmának technikai lebonyolítását, melyek a kiszervezett tevékenységet végző által kifejlesztett szoftverrendszer igénybevételével, a szolgáltatások végzése során kezelt ügyfélprogram tranzakcióinak kezelésében, tárolásában valósulnak meg. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft (1122 Budapest, Pethényi út 9.), 3. A Takarékszövetkezet az EuroBank szoftver-rendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások (jogszabálykövetés, felhasználói támogatás, karbantartás, szoftverhibák elhárítása, szoftverfejlesztés) biztosítását kiszervezte. A kiszervezett tevékenységet végző: Tak-Invest KFT 1148. Budapest, Fogarasi út. 64. Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 4. A Takarékszövetkezet kiszervezte a Telefonos Panaszkezelési Ügyfélszolgálatát a kiszervező által biztosított technikai és személyi háttér, üzemeltetés biztosításával. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (székhely: 1125 Budapest Fogaskerekű u. 4-6. ) Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 5. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység: SMS továbbítás A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (székhely: 1125 Budapest Fogaskerekű u. 4-6.) Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 6. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység: kivonatok központi nyomtatása 253

A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (székhely: 1125 Budapest Fogaskerekű u. 4-6) Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 7. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység: Border rendszer használata. A kiszervezett tevékenységet végző: HW STÚDIÓ KFT 6000 Kecskemét, Kőhíd. u. 6. Kiszervezés időtartama: Határozatlan idejű. 8. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység az EUROBANK rendszer központi üzemeltetése. A kiszervezett tevékenységet végzi: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. ( székhely: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű.

254

XII. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMATÓ VESZTESÉG MÉRSÉKLÉSE, ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A TAKARÉKSZÖVETKEZET TULAJDONÁBA KERÜLT INGATLANFEDEZET HASZNOSÍTÁSA

A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) 7.§.(3) bek. i.) pontjában foglalt törvényi felhatalmazás alapján a Takarékszövetkezet az alábbi pénzügyi szolgáltatásokon kívüli tevékenység üzletszerű végzésére jogosult: „Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenység. E tevékenységet a Takarékszövetkezet kizárólag ingatlanok vonatkozásában végzi. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása céljából (jellemzően hitel-tulajdonrész csereügylet kapcsán) a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok kezelésére, hasznosítására az alábbi szabályok az irányadóak. Hitel-tulajdonrész csereügylet esetén a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlan kezelése magában foglalja -

az állagmegóvási tevékenységet az állag rendszeres ellenőrzésének tevékenységét az állagmegóvás érdekében a szükséges kivitelezői munkálatok megrendelése, elvégeztetése, ellenőrzése, a számlák pénzügyi felülvizsgálata a vagyonbiztosításra előírt rendelkezések, szerződési feltételek betartásának ellenőrzését a hasznosítás céljából történő hirdetési tevékenységet a hasznosítással kapcsolatos megbeszélések, tárgyalások folytatását ügyfelekkel a hasznosításra vonatkozó határozott idejű (max: 6 éves) szerződések előkészítését és megkötését (általában bérleti szerződés keretében) a hasznosítási szerződések betartásának ellenérzését, ezek megszegése esetén a szükséges intézkedések megtételét a hasznosítás megszűnése esetén az ingatlan visszavételét és a rendeltetésszerű használaton kívüli értékcsökkenés, károk megtérítésére irányuló igényérvényesítést (megállapodás útján vagy peres úton)

A fenti módon a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok 3 éven belüli elidegenítése érdekében mindent meg kell tenni. A hasznosítási szerződések: az eset sajátosságainak megfelelően a Polgári törvénykönyvben nevesített szerződéstípusok. A hasznosítás kérdésében meghozott döntést követően a kijelölt ügyféllel a szükséges szerződést meg kell kötni és gondoskodni kell a szerződésnek a szükséges nyilvántartásokba való bejelentéséről.

A hasznosítási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia (szerződési feltételek): 255

a felek neve, azonosító adatai a hasznosítandó ingatlan pontos megjelölése a hasznosítás időtartamának meghatározása (max: 6 év) a hasznosításért/használatért járó díj meghatározása, fizetésének módja, esedékessége, egyéb feltételei, - a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei: a takarékszövetkezet részéről azonnali hatályú felmondási jog, az ingatlan kiürítésének kötelezettsége, esetleges károk megfizetése stb. - meghatározandó, hogy az ingatlan fenntartásával, állagmegóvásával, felújításával járó költségek viselésére melyik szerződő fél köteles, a költségek beszámításának feltételei - az ingatlan használatával járó közüzemi díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség meghatározása - a hasznosítás lejártát követően a takarékszövetkezettel szerződő fél elhelyezésre, csere ingatlanra nem tarthat igényt, a lejáratot követő legkésőbb egy hónapon belül az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiürítve, tisztán a takarékszövetkezet részére át kell adni felek egyéb jogainak és kötelezettségeinek meghatározása. -

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzatot a Borotai Takarékszövetkezet Igazgatósága a 3-5/2016.03.31. számú határozatával elfogadta a 2016.03.31-én megtartott ülésén. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a korábban hatályos és többször módosított Üzletszabályzat hatályát veszti.

Borota, 2016.03. 31. ................................................. Radnai István Igazgatóság elnöke Mellékletek: 1. Befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység Üzletszabályzata www.borotaitksz.hu /befektetések 2. Bankkártya ÁSZF lakossági /vállalkozói 3. Központi termékekhez kapcsolódó ÁSZF-ek

256