2016. (II.25.) számú határozata)

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

(Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének ... /2016. (II.25.) számú határozata)

2 Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 27.§ (1) bekezdése alapján az alábbi Közbeszerzési Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) A Közbeszerzési Szabályzat célja 1.1. A Szabályzat célja, hogy a közpénzek ésszerű felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében és a Kbt. 27. § (1) bekezdésének eleget téve, egységes szabályokat állapítson meg az Önkormányzat, az önkormányzat költségvetési szervei és a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vonatkozásában. Fentiek alapján meghatározza: • a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, • a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét, • a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, • az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetve testületeket. 1.2. A jelen Szabályzat és a Kbt. alkalmazása során figyelembe kell venni a Közbeszerzési Hatóság, az ennek keretében működő Közbeszerzési Tanács, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság ajánlásait, döntéseit és tájékoztatóit is.

II. FEJEZET A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLYA 1.) A Szabályzat személyi hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az Ajánlatkérőre, valamint a közbeszerzési eljárásba bevont személy(ek)re, illetve szervezetekre.

3

2.) A Szabályzat tárgyi hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés, építési és szolgáltatási koncesszió megrendelésére, amelynek nettó értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a Kbt.-ben, illetve az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárokat. A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az értékhatárt elérő tervpályázati eljárások esetén is. Továbbá a Szabályzat hatálya kiterjed a fentiek körébe nem tartozó azon beszerzésekre, amelyekre az Ajánlatkérő a közbeszerzés szabályait önként alkalmazza. Ha az indítandó közbeszerzési eljárás több, különböző típusú, egymással szükségszerűen összefüggő tárgyat tartalmaz, akkor az eljárást a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni. a) Az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. b) Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: - a Kbt. 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; - építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; - az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. c) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. d) Az építési koncesszió a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével. e) A szolgáltatási koncesszió a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.

4

III. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, ALAPELVEK 1.) Értelmező rendelkezések A Szabályzatban és a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott valamennyi fogalmat a Kbt. előírásai, definíciói szerint kell alkalmazni. Rendkívüli esetben, ha a Kbt. a közbeszerzési eljárásban alkalmazott fogalmakról nem tartalmaz definíciót, úgy az eljárást megindító felhívásban, vagy a dokumentációban kell gondoskodni a fogalmak pontos, egyértelmű meghatározásáról. Közbeszerzési tevékenység: mindazon tevékenységek összessége, amely a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával valamint a közbeszerzési szerződések végrehajtásával, valamint a közbeszerzési jogszabályokban az eljárás résztvevőit terhelő egyéb kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatosan ajánlatkérő oldalán felmerül.

2.) Alapelvek A Kbt. 2. §-a alapján a közbeszerzési alapelvek a következők: • A közbeszerzési eljárásban az Ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. • Az Ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. • Az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos. • Az Ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. • Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. • A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az Ajánlatkérő azonban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát is. A közbeszerzés tisztaságának és alapelveinek betartása érdekében: • A közbeszerzési eljárás előkészítésébe, illetve lefolytatásába bármilyen módon bevont személy haladéktalanul köteles írásban, részletesen tájékoztatni a Polgármestert, ha egy adott közbeszerzési eljárás tekintetében bárki részéről, bármilyen, az eljárás tisztaságát veszélyeztető és a Kbt. alapelveit sértő cselekményt észlel.

5 •

A Kbt. 36. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben az Ajánlatkérő az általa lefolytatott közbeszerzési eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

IV. FEJEZET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE, ELŐKÉSZÍTÉSE 1.) A közbeszerzés becsült értékének meghatározása és értelmezése A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17–20. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A közbeszerzés értékének megállapítására vonatkozó speciális szabályokat a Kbt. 17-19. §-a tartalmazza.

2.) A közbeszerzések értékhatára A közbeszerzési értékhatárok: • az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); • a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi.

3.) A közbeszerzési eljárás fajtái (alkalmazandó eljárásrend) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd, innovációs partnerség, vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos lehet. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra a Kbt. Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a Kbt. másként rendelkezik.

6 A nemzeti eljárásrend hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások megvalósításakor az Ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ban meghatározott módon, szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a Kbt. 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel.

V. FEJEZET ELJÁRÓ ÉS AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK 1.)

Az Ajánlatkérő közbeszerzési tevékenységének irányítása a Polgármester jogköre.

2.)

A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek és testületek: a.) Polgármester, b.) Jegyző, c.) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, d.) Bírálóbizottság, e.) Képviselő-testület.

VI. FEJEZET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN EGYES RÉSZTVEVŐK FELADATAI, HATÁSKÖREI ÉS FELELŐSSÉGI RENDJE 1.) A Polgármester feladatai és felelősségi rendje

• • • • •

A Polgármester: irányítja a közbeszerzések előkészítését, szükség esetén dönt közbeszerzési szaktanácsadó bevonásáról, jóváhagyja a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési dokumentumot, dönt a közbeszerzési eljárás során felmerülő eljárási ügyekben (kiegészítő tájékoztatás, felhívás és dokumentációmódosítás, értékelési iratok, kizárás, összeférhetetlenség) aláírja a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás nyertesével (Önkormányzat esetében).

2.) A Jegyző feladatai és felelősségi rendje

• • • • • •

A Jegyző: felelős a közbeszerzési eljárások, és a közbeszerzés körébe eső feladatok jogszerű és szakszerű előkészítéséért, végrehajtásáért, ezen belül különösen: elkészíti az eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési dokumentumot, összehívja a Bírálóbizottságot, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, részt vesz a Bírálóbizottság ülésein, lebonyolítja az ajánlatok/ részvételi jelentkezések bontási eljárását, elkészíti és megküldi az ajánlattevők/ részvételre jelentkezők részére a bontási jegyzőkönyvet, az ajánlati dokumentációban megadott, vagy a tárgyalások lezárásával véglegesített szerződést előkészíti aláírásra,

7 • • •

köteles elősegíteni a közbeszerzési eljárás Kbt.-nek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását, gondoskodik a közbeszerzésekkel kapcsolatos iratok kezeléséről és előírás szerinti megőrzéséről, gondoskodik a Közbeszerzési Szabályzat, az éves közbeszerzési statisztikai összegzés és a közbeszerzési terv elkészítéséről, valamint ezek aktualizálásáról és megőrzéséről, ellenőrző szervnek való esetleges megküldéséről.

3.) Felelős közbeszerzési szaktanácsadó feladatai és felelősségi rendje A Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni: • - a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint • - árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, • - építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetén. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenysége1 körében aláírásával és az előzetes regisztráció során kapott lajstromszámát feltüntető pecséttel ellenjegyzi a közbeszerzési eljárás során keletkezett alábbi dokumentumokat: • a) a közbeszerzési eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat; • b) a bontási jegyzőkönyve(ke)t; • c) az összegezést. • A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az ellenjegyzésével igazolja a közbeszerzési eljárásban történő személyes részvételét, továbbá felelősséget vállal az eljárás szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért. • A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó megbízható az Ajánlatkérő közbeszerzési tevékenységének bármely része elvégzésével.

5.) A Bírálóbizottság feladatai és felelősségi rendje A Bírálóbizottság: • Aktívan részt vesz a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában, • Jóváhagyja a közbeszerzési referens/felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó előterjesztését a döntéshozónak történő megküldés előtt − az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok érvényességéről/érvénytelenségéről, az eljárás eredményességéről/eredménytelenségéről, az ajánlattevő esetleges kizárásáról, − az eljárás nyertese, adott esetben a nyertest követő második legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő kiválasztásáról, 1

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról szóló 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

8 − az ajánlatok értékeléséről készített írásbeli összegezésről és esetleges módosításáról, − az esetleges előzetes vitarendezési kérelemre adandó válaszokról, − az esetlegesen megindított jogorvoslati eljárásban az észrevételek megadásáról. • Ellenőrzi a beérkezett ajánlatokat, hiánypótlásokat a közbeszerzési szaktanácsadó előterjesztése alapján, • Elvégzi az ajánlatban esetlegesen található nyilvánvaló számítási hiba javítását a Kbt. 71. §-a alapján a közbeszerzési szaktanácsadóval való együttműködésben, • Javaslatot tesz felvilágosítás kérésre a Kbt. 71. § szerinti esetben – a kizáró okokkal, az alkalmatlansággal, illetőleg az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előirt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében a közbeszerzési szaktanácsadó részére, • Javaslatot tesz indokolás bekérésére az ajánlattevőktől, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében (Kbt. 72. § (1)- (6) bekezdés), és ezen javaslatát továbbítja a közbeszerzési szaktanácsadó részére, • Javaslatot tesz indokolás, vagy tájékoztatás bekérésére az ajánlattevőktől, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, (Kbt. 72. § (7) bekezdés) és ezen javaslatát továbbítja a közbeszerzési szaktanácsadó részére, • Javaslatot tesz hiánypótlási felhívás megküldésére a közbeszerzési szaktanácsadónak, • Javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy mely jelentkezések/ajánlatok érvénytelenek, van-e olyan jelentkező/ajánlattevő, akit ki kell zárni az eljárásból, • Jóváhagyja és aláírja a közbeszerzési szaktanácsadó által a bírálóbizottság üléséről elkészített jegyzőkönyvet, • A tárgyalásos eljárásban a tárgyaláson a bírálóbizottság tagjai részt vesznek. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalás befejeztével minden jelenlévő köteles aláírni, • Javaslatot nyújt be a döntéshozónak az eljárást lezáró döntés meghozatalára a bírálóbizottsági tagok által összeállított értékelési jegyzőkönyv alapján, • Állást foglal a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő által kezdeményezett előzetes vitarendezés kérdésében, az eljárást lebonyolító közbeszerzési szaktanácsadó bevonásával, illetve előterjesztést és határozati javaslatot készít a döntéshozók részére, • A Bírálóbizottság tagjai kötelesek - a közbeszerzési szabályzat 1. számú mellékletében2 található – titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírására az ajánlatok bontásának időpontjában.

2

1. számú melléklet: Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat

9

7.) A Képviselő-testület feladatai és felelősségi rendje

• • • • •

A Képviselő-testület: jóváhagyja a Közbeszerzési Szabályzatot és esetleges módosításait, a költségvetési rendeletben jóváhagyja a tárgyévben megvalósítandó közbeszerzések pénzügyi fedezetét, dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról, és jóváhagyja az eljárást megindító felhívást, kijelöli a Bírálóbizottság tagjait a Kbt. 27. § (4) bekezdés előírásai szerint, jóváhagyja az eljárást lezáró összegezést (a Bírálóbizottság, illetve a közbeszerzési szaktanácsadó javaslata és előterjesztése alapján).

VII. FEJEZET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1.) A közbeszerzési tevékenység irányítására vonatkozó felelősség Az Önkormányzat közbeszerzési tevékenységének irányításáért főszabályként a Polgármester felelős. Feladatai különösképpen az alábbiak: - irányítja a közbeszerzési eljárások lebonyolítását; - felügyeli a közbeszerzéssel kapcsolatos összes tevékenységet; - irányítja a közbeszerzés résztvevőinek munkáját; - ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb hozzárendelt feladatokat.

2.) Ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyekre, szervezetekre vonatkozó szabályok A közbeszerzési eljárás előkészítése, az eljárást megindító felhívás és az ajánlati dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük a Kbt. 27.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. Az eljárásba bevont személyek kiválasztásakor az összeférhetetlenségi szabályokat be kell tartani. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással, vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenség.

10

3.) Külső szakértő bevonása A közbeszerzési eljárással kapcsolatban az eljárást megindító felhívás és dokumentáció előkészítésébe, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatásába ajánlatkérő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót (a továbbiakban közbeszerzési szaktanácsadó) és/vagy egyéb szakértőt (továbbiakban: megbízott szakértő) jogosult bevonni. A megbízást minden esetben írásba kell foglalni.

4.) A közbeszerzési eljárás előkészítése, megindítása A közbeszerzési eljárás megindításáról dönt: Az önkormányzat képviselő-testülete. Az eljárást megindító felhívás és az ajánlati dokumentáció elkészítése a Polgármester irányítása szerint, a Jegyző szakmai vezetésével történik. A Jegyző (illetve szükség szerint a közbeszerzési szaktanácsadó) együttműködik a Bírálóbizottság tagjaival, adott esetben intézményvezetővel és pályázati támogatási forrásból megvalósuló beszerzés esetén a projektmenedzserrel. Az eljárást megindító felhívás hirdetmény útján történő közzététele a Jegyző feladata.

5.) A közbeszerzési eljárás lefolytatása A közbeszerzési eljárások teljes körű lefolytatását a Jegyző (illetve szükség szerint a közbeszerzési szaktanácsadó) látja el.

5.1. Kapcsolattartás az ajánlattételi / részvételi szakaszban Az ajánlattevők / részvételre jelentkezők kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseit, kéréseit a Jegyző fogadja, tartja számon és kezeli, továbbá a kiegészítő tájékoztatás válaszait is kiküldi a Kbt. meghatározott szabályok alapján az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére. A kiegészítő kérdésekre adott tájékoztatás szakmai tartalmáért a közbeszerzés tárgyát érintő kijelölt munkatárs, illetve a szakértő a felelős. A kiegészítő tájékoztatást a Jegyző küldi meg az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére.

5.2. Az ajánlatok / részvételi jelentkezések fogadása/átvétele Az ajánlatok / részvételi jelentkezések fogadása / átvétele esetén Ajánlatkérőnek szükséges biztosítania, hogy az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtt a beérkezett ajánlatok / részvételi jelentkezések ne kerüljenek felbontásra. Személyesen történő benyújtás esetén az ajánlat / részvételi jelentkezés átvételéről elismervényt kell készíteni, mintáját a jelen Szabályzat 2. számú melléklete3 tartalmazza. Az átvételi elismervény 1 példánya az ajánlattevőt / részvételre jelentkezőt, 1 példánya az Ajánlatkérőt illeti meg.

3

2. számú melléklet: ajánlat/részvételi jelentkezés átvételi elismervénye

11 Ajánlatkérő az átvételi elismervényt köteles a közbeszerzési eljárás iratanyaga között megőrizni, ennek érdekében az átvevő felelős azért, hogy az átvételi elismervény a közbeszerzésekkel kapcsolatos iratok kezeléséért és megőrzéséért felelős személynek átadásra kerüljön. Az ajánlatok postán történő benyújtás esetén azok borítékján fel kell tüntetni a beérkezés pontos időpontját, az átvevő nevét és aláírását, továbbá rögzíteni kell, hogy a boríték / csomag sértetlenül érkezett-e. Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok / részvételi jelentkezések borítékját / csomagolását köteles a közbeszerzés iratanyaga részeként megőrizni, ennek érdekében az átvevő felelős azért, hogy a boríték / csomagolás a közbeszerzésekkel kapcsolatos iratok kezeléséért és megőrzéséért felelős személynek átadásra kerüljön.

5.3. Az ajánlatok / részvételi jelentkezések felbontása Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontásával kapcsolatos feladatokat a Jegyző, illetve megbízása esetén a közbeszerzési szaktanácsadó végzi; feladata: • az ajánlatok/ részvételi jelentkezések felbontása, a bontási eljárás lebonyolítása a Kbt. 68. §- ban foglaltaknak megfelelően, • a bontási eljárásról jegyzőkönyv elkészítése és aláírása, • a jegyzőkönyvnek a Kbt.-ben előírt határidőn belül valamennyi részvételre jelentkező és ajánlattevő részére történő megküldése.

5.4. Az ajánlatok / részvételi jelentkezések értékelése – Bírálóbizottság A beérkezett ajánlatok / részvételi jelentkezések elbírálásának szakmai előkészítését (tartalmi és formai ellenőrzés, hiánypótlás, stb.) a Kbt. vonatkozó előírásai szerint a Jegyző végzi. A bírálóbizottsági tagok elbírálják a beérkezett ajánlatokat, valamint javaslatot tesznek a döntéshozóknak az ajánlat érvénytelenségének megállapítására a Kbt. 73. § (1) – (4) bekezdésében meghatározott esetekben. A Jegyző az ajánlatok ellenőrzése után, összeállítja a hiánypótlás felhívást és bizonyítható módon küldi meg az ajánlattevőknek. A Kbt. hatályos rendelkezéseinek megfelelően a Bírálóbizottság köteles biztosítani az ajánlattevők részére a hiánypótlás lehetőségét. A hiányok feltárása során a tőle elvárható legnagyobb gondossággal köteles eljárni. A hiánypótlás elmulasztásából, vagy nem megfelelőségéből adódó jogkövetkezményekért, amennyiben az eljárásban közbeszerzési szaktanácsadó vett részt, akkor ő tartozik felelősséggel. A Bírálóbizottság a hiánypótlási eljárásra, annak eredményére, az eljárást lezáró döntésre vonatkozó előterjesztésében, bírálóbizottsági jegyzőkönyvben külön köteles kitérni. Az ajánlatok műszaki-szakmai tartalmának ellenőrzése a Bírálóbizottság szakmai tagjának a feladata. Az ajánlatok elbírálása során a Bírálóbizottság felvilágosítást kérhet az ajánlattevőktől, a Kbt.ben meghatározott módon és esetekben. A bírálóbizottság az előterjesztését a határozati javaslattal együtt megküldi a döntéshozónak, aki meghozza a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.

12 Ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a Bizottság tagja. Amennyiben azonban a döntéshozatal többtagú bizottságban történik, úgy a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a Bírálóbizottságba a Kbt. 27.§ (5) bekezdése alapján. A Bírálóbizottság határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A Bírálóbizottság feladata, hogy írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készítsen az Ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó testület részére. A Bírálóbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezi a tagok bírálati lapjai.

5.5. Döntés az eljárás eredményéről A közbeszerzési eljárás eredményéről a Bírálóbizottság döntési javaslatát és szakvéleményét figyelembe véve a Képviselő-testület név szerinti szavazással dönt.

5.6. Eredményhirdetés, az eredmény közzététele Ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést készít az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az írásbeli összegezést minden ajánlattevő, részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton megküldi. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót Ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.

5.7. Szerződéskötés A közbeszerzési eljárásokban a szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, a szerződés kötelező tartalmi elemeire vagy a szerződés teljesítésére vonatkozóan elsődlegesen a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződéstervezetet minden esetben a közbeszerzési dokumentáció tartalmazza. A közbeszerzési szerződés megkötésére, tartalmára, teljesítésére, módosítására vonatkozóan minden esetben figyelemmel kell lenni a Kbt. Ötödik részében foglaltakra.

13 Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelően. A szerződés megkötésére az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell, hogy sor kerüljön, azonban nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz (10) napos időtartam (szerződéskötési moratórium) lejártáig (kivéve a Kbt.-ben meghatározott eseteket). Amennyiben ajánlatkérő a Kbt. 115.§-ában4 foglalt eljárást folytat le, úgy a szerződéskötési moratórium öt (5) nap, vagyis a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig nem köthető meg. A szerződést az általa bonyolított eljárásokban a közbeszerzési szaktanácsadó az ajánlati dokumentáció (nyertes ajánlat, bírálati jegyzőkönyv, esetleg tárgyalási jegyzőkönyv, döntéshozók határozata) alapján véglegesíti és terjeszti a polgármester elé aláírásra. A végleges szerződés további ügyintézéséről, aláíratásáról, ellenjegyzéséről/megkötéséről a közbeszerzési szaktanácsadó intézkedik.

VIII.FEJEZET KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése az önkormányzat belső ellenőrének hatáskörébe tartozik.

IX. FEJEZET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS DOKUMENTÁLÁSA 1.) Ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban, vagy az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása esetén külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan köteles dokumentálni. 2.) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

4

Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos.

14 A közbeszerzésekkel kapcsolatos iratok kezelése és megőrzése során a mindenkor hatályos Iratkezelési Szabályzat előírásait be kell tartani. Uniós/hazai forrásból támogatott projektekhez kapcsolódó közbeszerzés dokumentációt kapcsolni szükséges a pályázathoz, hogy az iratok megőrzési ideje biztosítva legyen.

X. FEJEZET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK KÖZZÉTÉTELE ÉS NYILVÁNOSSÁGA 1.) Közzététel Ajánlatkérő a Kbt. 37. §-ában leírt szabályok szerint hirdetmény útján köteles közzétenni: • a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást; • a meghívásos, illetve tárgyalásos eljárást, valamint versenypárbeszédet, illetve innovációs partnerséget megindító részvételi felhívást, kivéve az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, továbbá külön jogszabály szerinti előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, illetve innovációs partnerség során küldött közvetlen részvételi felhívást; • a Kbt. 117. §-ban szabályozott saját beszerzési szabályok szerint folytatott eljárást megindító felhívást; • a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót és az előminősítési hirdetményt; • a tervpályázati kiírását; • a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívást a Kbt. 128.§ és a 129.§ (2) bekezdése szerinti eljárás kivételével; • az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót; • a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót; • a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.

15

2.) Nyilvánosság Ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétenni: Közzéteendő adatok, dokumentumok

információk,

Közzététel időtartama

a) közbeszerzési terv, annak módosítása A tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő (módosításai) közzétételéig kell elérhetőnek lennie. b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos, a Az előzetes vitarendezési kérelem Kbt. 80. § (2) bekezdése szerinti adatok kézhezvételét követően haladéktalanul és 5 évig elérhetőnek kell lennie a honlapon. c) a Kbt. 9. § (1) bekezdés h-i) pontjának, A teljesítéstől számított öt évig folyamatosan valamint a Kbt. 12. § (1)-(5) bekezdésének elérhetőnek kell lenniük. alkalmazásával megkötött szerződések d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött A szerződéskötést követően haladéktalanul szerződések és a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lenniük. e) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok A részvételre jelentkezőknek vagy az elbírálásáról szóló összegezést. ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg. f) A szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatok: • hivatkozás a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), • a szerződő felek megnevezését, • azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, • a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, • az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, • a kifizetett ellenszolgáltatás értékét g) A külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzés

A Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük. A tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni.

A Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.

16 Fenti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg.

XI. FEJEZET KÖZBESZERZÉSI TERV ÉS STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 1.) Éves összesített közbeszerzési terv és annak módosítása A költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kell készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési terv elkészítése előtt indítható közbeszerzési eljárás, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárás is lefolytatható, ha előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv és módosításának (módosításainak) összeállítása megfelelő adatszolgáltatás alapján történik. A közbeszerzési terv nyilvános. A jóváhagyott közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A megőrzési idő meghosszabbításáról a Jegyző jogosult határozni. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni. A megküldött terv időközbeni változása esetén újbóli megküldés szükséges.

2.) Éves statisztikai összegezés A tárgyévet követően a lefolytatott közbeszerzési eljárásokról követően el kell készíteni az éves statisztikai összegezést, amelyre a hatályos Kbt. előírásait kell alkalmazni. Az éves statisztikai összegezés elkészítése – a külön jogszabályban meghatározott minta alapján – a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy feladata. A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy ezen feladatának az éves statisztikai összegezésnek a polgármester felé legkésőbb április 30. napjáig történő továbbításával tesz eleget. A polgármester a jóváhagyást követően visszaküldi a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy részére az elfogadott éves statisztikai összegezést. Az éves statisztikai összegezés Közbeszerzési Hatóság felé történő megküldése a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy feladata. Az éves statisztikai összegezés elkészítésének határideje: legkésőbb minden év május 31. napja. Az éves statisztikai összegezés megőrzési kötelezettségének időtartama 5 év.

17

XII. FEJEZET HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A közbeszerzést végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen Szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. Jelen Szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított közbeszerzések esetén kell alkalmazni. Jelen Szabályzat hatályba lépésével Diósd Nagyközség Önkormányzata 120/2012 (V.03.) számú határozatával jóváhagyott közbeszerzési szabályzata hatályát veszti. Jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. rendelkezései irányadóak. Amennyiben jelen Szabályzatban foglaltak és a hatályos Kbt. előírásai között ellentmondás merülne fel, úgy a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései irányadóak. Diósd, 2016. ………

Bogó László Polgármester

Kisfalvi István Jegyző

18 1. számú melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Alulírott ………………………………(név),..(anyja neve: ………………………………..………… lakcíme: ………………………………………………….) – mint a Diósd Város Önkormányzata (2049 Diósd, Szent István tér 1.), Ajánlatkérő által ……………………………………………… megnevezéssel megindított közbeszerzési eljárásának döntéshozója bírálóbizottsági tagja egyéb módon közreműködője a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (6) bekezdése alapján kijelentem, hogy megismertem jelen nyilatkozat 1. számú mellékletét képező, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. §-ában meghatározott összeférhetetlenségre vonatkozó hatályos rendelkezéseit, velem szemben a Kbt. 25. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok, mint kizáró körülmény nem áll fenn. A tárgyi közbeszerzési eljárást illetően a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 27. § (3) bekezdése szerinti megfelelő (……………….…………………..) szakértelemmel rendelkezem. Ismerem, és az eljárás során magamra nézve kötelezőnek elfogadom az Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaira vonatkozó előírásokat. A Kbt. 27. § (1) bekezdésére figyelemmel ismerem a tárgyi közbeszerzési eljárás dokumentálásának rendjét, felelősségi körét. Tudomással bírok az összeférhetetlenség fennállásának és a titoktartási kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről. Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat Ajánlatkérő – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról l szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – kezelje. Egyben kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott a Polgári törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 2:47 §-ban meghatározott, közérdekű nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, a közbeszerzési eljárással kapcsolatosan tudomásomra jutott adatokat, tényeket, titkot megőrzöm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom. Amennyiben az eljárás lebonyolítása során jelen nyilatkozatomat érintő változás következik be, azt haladéktalanul írásban bejelentem a Döntéshozónak/ kötelezettségvállalónak, az eljárásban folytatott tevékenységem felfüggesztése mellett. Jelen nyilatkozatot a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá. Kelt: ……………., ………….év, ………hó ……nap .......................................................... aláírás

19 Kbt. 25. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, b) az a szervezet, amelynek ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, bb) tulajdonosát, bc) a ba) –bc) pont szerinti személy Ptk 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítéssel kapcsolatos tevékenységbe bevonta, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. (4) A (3) bekezdésben foglaltak mellett - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) a miniszterelnök-helyettes, d) az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke, e) a miniszter, f) a Kúria elnöke, g) a legfőbb ügyész, h) az Alkotmánybíróság elnöke, i) az Állami Számvevőszék elnöke, j) a Közbeszerzési Hatóság elnöke, k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, vagy m) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tulajdonában, vagy az a)-m) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet. (5) Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha a (3)-(4) bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (6) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. (7) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, a) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-,

20 piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, b) aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban [28. § (4) bekezdés] vett részt, c) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), b) vagy a c) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Az eljárások dokumentálására, a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok Kbt. 46. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig - írásban, vagy a közbeszerzési eljárás elektronikus lefolytatása esetén e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan köteles dokumentálni. (2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. (3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

21 2. számú melléklet AJÁNLAT/RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉS ÁTVÉTELI ELISMERVÉNYE DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA által indított „……………….” TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN Ajánlattételi határidő: 2016. …………. hónap…………nap, ………….. óra Alulírott: (név)

,

(Ajánlattevő cégneve)

,

(Ajánlattevő székhelye)

,

képviseletében eljárva, a Diósd Város Önkormányzata (2049 Diósd, Szent István tér 1.), mint Ajánlatkérő által indított alábbi tárgyú közbeszerzési eljárás ajánlatainak/részvételi jelentkezésének bontására ______ darab zárt csomagot az eljárást megindító felhívásban megjelölt helyen, a Diósd Város Önkormányzata (2049 Diósd, Szent István tér 1.) „A” épület, polgármesteri titkárság hivatalos helyiségében 2016. _______________ (hónap) ______-án/én (nap) ______ óra ______ perckor átadtam. A közbeszerzési eljárás tárgya: „………………………”. Az eljárást megindító felhívás az az …………….. napján ……………….. számon jelent meg/ …………… napján került közvetlen megküldésre.

Budapest, 2016. ______________

________________________ átadó (Ajánlattevő) A zárt csomago(ka)t a fentieknek megfelelően átvettem:

________________________ átvevő (Ajánlatkérő)

- 21 -