2016. április VIII. évfolyam 4. szám. tűzoltó készülékek evolúciója, működési mechanizmusuk és üzemeltetésük

2016. április  |  VIII. évfolyam  4. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája •A  tűzoltó készülékek evolúciója, működési mechanizmusuk és üzemeltetésük

Aktuális

• A tűzoltó készülékek megválasztását befolyásoló hőtani ismeretek sarokpontjai • Tíz szabály a tűzesetek megelőzésére − A szén-monoxid-mérgezések megelőzése − A biztonságos szabadtéri tűzgyújtás szabályai − Az erdőtüzek megelőzése

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk!

• A készenlétben tartásra tervezett tűzoltó készülékek számának meghatározása • Menekülési útvonal tervezése társasházban • Fali tűzcsaphálózat kiépítése mezőgazdasági és állattartó épületekben

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. április 3.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája A tűzoltó készülékek evolúciója, működési mechanizmusuk és üzemeltetésük A tűzoltó készülékeket úgy kell kialakítani, oltó- és hajtóanyagát úgy kell megválasztani, hogy rendeltetés­szerű használat esetén ne okozzon balesetet. Cikkünkben összefoglaljuk a tűzoltó készülékek típusait, valamint a betartandó műszaki és biztonsági követelményeket. Fogalommeghatározások • Tűzoltó készülék: olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy az oltóanyagtartályba belenyomott (sűrített) hajtóanyag nyomása az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki, és amely meghatározott nagyságú vizsgálati tűz eloltására alkalmas. • Oltóanyag: a tűzoltó készülék töltete vagy töltetének az a része, amely tűz oltására alkalmas. • Hajtóanyag: a tűzoltó készülék töltetének az a része, amelynek energiája a tűzoltó készülék oltóanyagtartalmát kilövelli. • Oltóanyagtartály: a tűzoltó készüléknek az a része, amely az oltóanyagot – egyes esetekben a hajtóanyagot is – tartalmazza. • Hajtóanyagtartály: az a nagynyomású gázpalack, amely az oltóanyag kilövelléséhez szükséges hajtóanyagot tartalmazza. • Vizsgálati tűz: előírt mennyiségű és minőségű éghető anyag meghatározott módon való égetése, amelynek oltásával egy adott tűzoltó készülék teljesítménye meghatározható. • Tűzosztály: éghető anyag tüzének halmazállapot szerinti osztályozása. • Oltóanyag-tömegáram: a tűzoltó készülékből időegység alatt kiáramló oltóanyag tömege kg/s-ban. • Hatásos sugártávolság: a tűzoltó készülék leghatásosabb oltóképessége m-ben.

2

A tűzoltó készülékek csoportosítása

• A kézi tűzoltó készülékek egyetemes felfüggesztőre

Oltóanyag szerint: • porral oltó (jele: P); • vízzel oltó (jele: V); • habbal oltó (jele: HN nehézhab; HK könnyű­ hab); szén-dioxiddal oltó (jele: CO2); halonnal oltó* • (jele: G) *Megjegyzés: Az Európai Unióhoz való csatlakozá­ sunkkor a 2037/2000/EK rendelet Magyarorszá­ gon is teljes egészében hatályba lépett. A Montre­ ali Jegyzőkönyv keretében korábban átmeneti he­ lyettesítő anyagnak nevezték az először szabályozott ózonkárosító anyagokhoz képest sokkal kisebb ózonbontó képességű klórozott-fluorozott szénhid­ rogéneket (HCFC-ket), de ezekre is kiterjesztették a korlátozást. Az Európai Unió a Montreali Jegy­ zőkönyvhöz képest szigorúbban szabályozta ezeket a vegyületeket: gyártásukat csak 2010-ig engedé­ lyezi és felhasználásukat 2004-től lényegében ilye­ nekkel működő hűtőberendezések szervizelésére korlátozza, és csak kivételként engedélyezi halon helyettesítésére, kiváltására, kizárólag a kritikus al­ kalmazási helyeken. A 2037/2000/EK. rendelet előírásai értelmében a HCFC tűzoltó gázos (Halot­ ron I, NAFS III., NAFP IV., FE-24) eszközök szer­ vizelése, utántöltése tilos. (Amíg javításra, nyomás­ próbára nem szorulnak, a meglévő készülékek még ellenőrizhetők és készenlétben tarthatók).

• A tűzoltó készülék

Hajtóanyag-tárolás szerint: • palackban tárolt hajtóanyaggal működő; • oltóanyagtartályba belenyomott gázzal működő.

•

Műszaki követelmények • A kézi és a hordozható tűzoltó készülékek töltőnyí­ • • •

lással, a szállítható és a járműre épített pedig töltő-, ürítő-, illetve tisztítónyílással legyen ellátva. A kézi tűzoltó készülék kézzel mozgatható kiala­ kítású legyen (merev fogantyú, hordfül, működtető­ fej stb). A hordozható tűzoltó készülék kézzel szállítható és kézi vontatású targoncán is elhelyezhető legyen. A szállítható tűzoltó készülékeket – készültségben – a következő kiviteli változatokban lehet elhelyezni: – Gördítő szerkezeten – Állványon – Targoncán – Utánfutón (kézzel is vontatható legyen)

legyenek elhelyezhetők.

• • • •

• •

– legkésőbb az üzembe helyezést követő 10 má­ sodpercen belül teljesen oltóképes legyen. – kezelőelemei és műszerei helyváltoztatás nélkül legyenek működtethetők és leolvashatók. – korrózió ellen védve legyen. – üzemképességét 0 és +40 °C hőmérséklethatárok között szavatolni kell (ettől eltérő hőmérséklettartományt a tűzoltó készülék címkéjén fel kell tüntetni). – szakaszosan is legyenek működtethetők. – tömlővel legyenek ellátva (a legfeljebb 2 kg töl­ tetű kézi tűzoltó készülékek kivételével). – a tömlő nélküli porral oltó tűzoltó készüléken lövőke legyen. – tömlőhossza 0,4 – 20 m. – alsó kivezetéssel vagy felszállítócsővel kell ellátni. A habbal oltó tűzoltó készülék tömlővégére oltó­ pisztolyt vagy habsugárcsövet kell szerelni (hab­ folyatóval is ellátható). A 750 kg és az annál nagyobb töltettömegű porral, habbal és vízzel oltó tűzoltó készülékeket ágyúval is el kell látni. A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek tömlőjébe elzárószerelvényt építeni nem szabad, illetve villa­ mos áramot nem vezető hószóró csővel kell ellátni. A porral oltó tűzoltó készülékek lefúvató gázveze­ tékébe és nyomásmérője elé fémszivacs-szűrőt kell beépíteni. A vízzel és a habbal oltó tűzoltó készülékek oltó­ anyagtartályába – a túltöltés megakadályozására – nívócsövet kell beépíteni. A tűzoltó készülékekben csak jóváhagyott oltó- és hajtóanyagot szabad használni. A habbal oltó tűzoltó készülékekbe a habkiadós­ ságot csökkentő fagyálló adalékot keverni nem sza­ bad.

Biztonsági követelmények A tűzoltó készülékeket úgy kell kialakítani, továbbá oltó- és hajtóanyagát úgy kell megválasztani, hogy rendeltetésszerű használat esetén balesetet ne okoz­ zon. A belenyomott gázzal működő tűzoltó készülé­ kek kivételével, a tűzoltó készülékek oltóanyagtartá­ lyán a túlnyomást levezető, kiszerelhető biztonsági szelep vagy hasadólemez legyen. A biztonsági szelep nyitónyomása, illetve a hasadólemez elszakadási nyo­ más az üzemi nyomás 1,2-szerese. A belenyomott

3

gázzal működő tűzoltó készüléket úgy kell méretezni, hogy a szavatolt hőmérséklet-tartomány felső határán ne keletkezzen az üzemi nyomás 1,2-szeresénél na­ gyobb nyomás, illetve e készüléktípusokat – a széndioxiddal oltó tűzoltó készülékek kivételével – nyo­ másmérővel kell ellátni. A tűzoltó készülékek oltóanyagtartályának méretét úgy kell meghatározni, hogy az oltóanyag felett leg­ alább 20% gáztér maradjon. A tűzoltó készülékek oltó- és hajtóanyagtöltetének mennyisége legfeljebb 5%-kal lehet kevesebb a névleges értéknél. A tűzoltó készülékeket túltölteni nem szabad. A tűzoltó készü­ lékek üzemi nyomása legfeljebb 14 bar. A szén-dioxid-palackot legfeljebb 0,75 kg/l töltési arányban szabad megtölteni, szelepeit hasadólemezes (felhasító nyomás 190 bar) biztonsági lefúvónyílással kell ellátni. A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek tömlőjét nyomáspróbázni kell, legalább 40 bar túl­ nyomással. A hasadótárcsával ellátott szén-dioxid-­ palackot védősapka (legalább 2 db lefúvatófurat van rajta) nélkül kezelni, szállítani nem szabad. Külső pa­ lackos kivitel esetén a hajtóanyagpalackot védő­ köpennyel kell ellátni. A tűzoltó készülékek oltó- és hajtóanyagtartályát, va­ lamint nyomás alá kerülő szerelvényeit gyártáskor és azt követően jogszabályban meghatározott időközön­ ként nyomáspróbázni kell. Megjelölés A tűzoltó készülékeket címkével, adattáblával és mi­ nőségi bizonylattal kell megjelölni. A címkén jól olvashatóan és maradó módon a követ­ kezőket kell feltüntetni: • Oltóanyag szerinti szöveges megnevezés • Oltóanyag jele, nagyság szerinti jel, hajtóanyag sze­ rinti jel, MSZ-azonosító, vizsgálati tüzek osztályá­ nak nagysága, gyártás és a forgalomba hozatali hozzájárulás száma • Tűzoltó készülék ábrás és szöveges kezelési utasí­ tása • A tűzosztályok szimbolikus jele • Működési hőmérséklet-tartomány • Felhasználási követelmények • Gyártó- és/vagy javító megnevezése

4

Az adattáblán jól olvashatóan és maradó módon a következőket kell feltüntetni: • gyártó jelét, gyártási évszámot, • sorozatszámot, • próbanyomás nagyságát. Az időszakos nyomáspróbák időpontját és a nyomáspróbát végző jelét további adattáblákon kell feltüntetni. Az adattáblákat a tűzoltó készülékről eltávolítani nem szabad. A minőségi bizonyítványon jól olvasható és maradó módon a következőket kell feltüntetni: • Gyártó vagy ellenőrző megnevezése • A termék szöveges megnevezése, szabványszám • Minősítés, kiállítás időpontja Vizsgálat Szerkezeti vizsgálat során az alakot és a méreteket szemrevételezés, illetve mérés útján a gyártási doku­ mentációval egyeztetni kell. A tűzoltó készülék vala­ mennyi nyomás alá kerülő alkatrészét nyomáspró­bázni kell. A próbanyomás értéke az oltóanyagtartály és a szerelvények esetében a tervezési nyomás 1,25-sze­rese, de legalább 20 bar, a hajtóanyagpalackok (Hajtó­anyagpalack esetében: 14/1998. (XI. 27) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról) esetében a töltési nyo­ más 1,5-szerese, cseppfolyós szén-dioxiddal töltött hajtóanyagpalack esetén 225 bar. A nyomáspróbát a nedvességre érzékeny szerelvények kivételével legalább 5 °C, legfeljebb 50 °C hőmérsékletű vízzel kell végez­ ni. A vizsgálat eredményes, ha a nyomáspróba ideje alatt tömítetlenség és alakváltozás nem mutatkozik. Felhasító nyomáspróbát csak a kézi tűzoltó készülé­ keken kell végezni. A felhasító nyomás oltóanyagtar­ tályokra és szerelvényekre a tervezési nyomás 3-szorosa, hajtóanyagpalackokra pedig a próbanyomás 1,75szöröse legyen. A felhasító nyomáspróba eredményes, ha a tartály és szerelvényei, valamint a hajtóanyagpa­ lack a megadott nyomásérték alatt nem hasadnak fel. Hajtóanyag-palack esetében a próbanyomás 1,2 sze­ resénél maradó alakváltozás nem lehet. A tűzoltó készülékek teljesítményvizsgálatát a ­vonatkozó műszaki irányelvek szerint kell el­ végezni.

Vizsgálati rend

Vízzel oltó tűzoltó készülék

Típusvizsgálat: illetékes hatóság végzi, meghatározott darabszám típusonként, engedély a sorozatgyártásra. Sorozatvizsgálat: meghatározott darabszámú készülé­ ken, szúrópróbaszerű kiválasztás, engedély a forga­ lomba hozatalhoz. Darabvizsgálat: minden tűzoltó készüléket megvizs­ gálnak. Tételvizsgálat: a szállítmányt felosztják tételekre, téte­ lenként 1 db tűzoltó készülék kiválasztása, ezen ké­ szülékek teljes vizsgálata. Időszakos vizsgálat: vonatkozó jogszabály szerinti idő­ közönként. Szállítás, csomagolás és tárolás

Az oltóanyag elsősorban a szilárd éghető anyagok tü­ zeinek oltására alkalmas víz vagy vizes oldat. Teljesít­ ményét az MSZ EN 3 szerint kell meghatározni, a vizsgálati egységtűz oltásával. A tűzoltó készülék tel­ jesítményadatait az MSZ EN 3 tartalmazza (5A – 8A) a töltettömeg (6, 9, 10 kg) függvényében. A nagyobb töltettömegű vízzel oltó tűzoltó készülékek oltástelje­ sítménye egyedileg van meghatározva. biztosító­szeg nyomásmérő

kezelő­karok

tömlő

túlnyomás

A tűzoltó készülékeket dobozba helyezve vagy hul­ lámpapírba burkolva egyenként kell csomagolni. A készülékeket a szállítás során a káros mechanikai és egyéb hatásoktól védeni kell, továbbá függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15°-os szöggel eltérő helyzetben szabad szállítani és készültségben tartani.

vízkivezető cső víz

Készülékfajták

2. ábra. Vízzel oltó készülék

Porral oltó tűzoltó készülékek

Habbal oltó tűzoltó készülékek

Az oltóanyag a készülékben por alakú szilárd anyag, amely aero-diszperz rendszer formájában kerül az égés reakcióterébe. Az oltópor használható elektromos fe­ szültség alatt lévő berendezések tüzeinek oltására. A porral oltó tűzoltó készülékek teljesítményét az A és B vagy B vizsgálati tűz oltásával kell meghatározni.

Teljesítményét az MSZ EN 3 szerint A és B vizsgá­lati egységtűz oltásával kell meghatározni.

biztosító­ szeg

kezelő­ karok

tömlő­ csatlakozó

nyomásmérő

oltópor kivezető cső tömlő szórófej tömlőtartó

1. ábra. Porral oltó készülék

A tűzoltó készülék teljesítményadatait az MSZ EN 3 tartalmazza (5A 21B – 8A 34B) a töltettömeg (6, 9, 10 kg) függvényében. A nagyobb töltettömegű hab­ bal oltó tűzoltó készülékek oltásteljesítménye egyedi­ leg van meghatározva. Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék

CO2-tartály

Teljesítményét az MSZ EN 3 szerint B vizsgálati egy­ ségtűz oltásával kell meghatározni. A tűzoltó készü­ lék teljesítmény adatait az MSZ EN 3 tartalmazza (B1  –  B10) a töltettömeg (2,5, 20 kg) függvé­ nyében.

műanyag tartó

Vizsgálati egységtüzek

fejszelep

Az A és B vizsgálati egységtűz jele megegyezik a fel­ használt éghető anyag tűzosztályának jelével.

5

Az A osztályú vizsgálati egységtüzek Az A osztályú vizsgálati egységtüzek egy fémállványon elhelyezett falécekből felépített máglyából állnak. A fém­állvány magassága 250 mm, szélessége 900 mm, hossza pedig a vizsgálati egységtűz hossza. A máglya 40 × 40 mm keresztmetszetű lécekből, egymástól 60 mm távolságra áll. A máglya keresztmetszeti mé­ rete (nem változik a tűzosztályoknál) 500 mm széles és 560 mm magas, 14 lécsorból áll. A lécek, így a máglya hosszmérete az egységtűz típu­ sától függően változik. Például 13A vizsgálati egység­ tűz esetében a lécek hossza 1300 mm, 34A esetében 3400 mm (vizsgálati egységtűz száma × 100 mm).

ezt követően 3 percen belül lángképződéssel járó újra­ gyulladás nem következik be. Az oltásképesség-vizsgá­ lat akkor teljesített, ha 3 kísérlet közül 2 eredményes. A B osztályú vizsgálati egységtüzek A B osztályú vizsgálati egységtüzek acéllemezből ké­ szített henger alakú tálcák. A tálca méreteit (átmérő 560 – 3000 mm, mélység 100 – 200 mm, falvastag­ ság 2, 2,5 mm) és a betöltendő éghető folyadék men�­ nyiségét (8 – 233 dm3) az MSZ 1040-3 tartalmazza. A betöltendő folyadék összetétele 1/3 víz és 2/3 ég­ hető folyadék, ez legalább 10 mm vízréteg és kb. 20 mm éghető folyadék vastagságot jelent. A vizsgálati egységtűz jelében lévő szám az edénybe töltendő folyadék mennyisége literben. Vizsgálati követelmények A szélsebesség legfeljebb 3 m/s lehet, éghető folyadék­ ként 80/110-es benzint kell használni, továbbá az oltás megkezdése előtt 60 s előégetést kell tartani. Az oltásképesség-vizsgálat akkor teljesített, ha 3 kísérlet közül 2 eredményes. Minden kísérlethez 1-1 szabályosan megtöltött tűz­ oltó készüléket kell használni.

3. ábra. A osztályú vizsgálati egységtűz

Vizsgálati követelmények A vizsgálati egységtüzet huzatmentes helyiségben vagy szélcsendes időben szabadtéren kell felépíteni. A tűz­ oltó készülék a vizsgálati egységtűz középpontjától 5 m-re van. A máglya alatt elhelyezett tálcában lévő éghető folyadék meggyújtása után 2 percig hagyják égni, majd kihúzzák a tálcát és további 6 perc után kezdődik el az oltás. Az oltás eredményes, ha az oltó­ anyag teljes kiürítéséig a tűz oltása megtörténik, majd

6

4. ábra. B osztályú vizsgálati egységtűz

A tűz­osztály

szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma)

B tűzosztály

folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei

C tűzosztály

éghető gázok tüzei

D tűzosztály

fémek, fémötvözetek tüzei

Oltóanyagok alkalmazhatósága A tűzosztály

Oltóanyag

B tűzosztály

C tűzosztály

D tűzosztály

víz

 

 

 

 

hab

 

 

 

 

BC oltópor

 

 

 

 

ABC oltópor  

 

 

 

D oltópor

 

 

 

 

szén-dioxid

 

 

 

 

Víz

Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően „A” tűzosztályba tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma stb.).

Hab

Általában minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és gumi tüzek is előfordulhatnak.

Por

„BC” töltetű készülék elsősorban tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek oltásához, az „ABC” töltetű, ezen felül lánggal és parázslással égő szilárd anyagok tűzének oltására alkalmas. Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására általában 1 kV-ig, egyes típusok 35 kV feszültségig alkalmazhatók. A legtöbb területen ajánlott, mezőgazdasági erő- és munkagépeknél kizárólag ABC porral oltó alkalmazható. A fémtüzek oltására speciális D oltópor szükséges.

Szén-dioxid

„B” és „C” tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl. az élelmiszeriparban, erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban stb.

A tűzoltó készülék használata

Helytelen

Helyes

A tüzet szélirányból kell oltani!

Felületi tüzeket tőlünk „elhajtva” kell oltani!

Csepegő vagy folyó anyag tüzét felülről lefelé kell oltani! A tűzoltáshoz szükséges készülékeket egyidejűleg kell bevetni (nem egymás után)!

Ügyelni kell a visszagyulladásra! A használt tűzoltó készüléket nem szabad visszaakasztani! Gondoskodni kell az újratöltésről!

7

Aktuális A tűzoltó készülékek megválasztását befolyásoló hőtani ismeretek sarokpontjai

Füstgáz A füst zárt fázisa, a füstgáz, legtöbbször vízgőzből és szén-dioxidból áll, összetétele az éghető anyag vegyi összetételétől függ, olya fajta gázok keletkeznek, ame­ lyek az anyagok összetételére jellemzőek.

Éghető anyag Egy helyen, egy időben, egyszerre Gyulladási hőmérséklet

Oxigén

Az égés folyamata abban az esetben indul meg és ma­ rad fenn, ha az éghető anyag, és a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (oxidáló anyag), valamint az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérsék­ let jelen van, mégpedig azonos térben és időben. Éghető anyag Éghető anyagok azok, amelyek oxigénnel egyesülnek hőfejlődés mellett. Általában éghetőek azok az anya­ gok, amelyek tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és a tűzforrás eltávolítása után ezek a jelenségek tovább fennmaradnak. Nem éghetőek azok az anyagok, amelyek tűz vagy hő hatá­ sára nem lobbannak lángra, nem parázslanak és nem is szenesednek. Oxigén (levegő), oxidáló anyagok A levegő 21%-a oxigén, ami az égéshez elegendő. Ha az oxigén aránya 18-14% közötti értékre mérséklő­ dik, akkor az égés tökéletlen lesz, 10% alatti koncent­ ráció esetén pedig az égés megszűnik. Ugyanakkor nem szükséges a levegő oxigénje az olyan éghető anya­ gok égéséhez, illetve gyulladáshoz, amelyek összeté­ telében vegyileg lekötött állapotban található az égés­ hez szükséges oxigén. Gyújtóenergia (megfelelő hőmérséklet) Ahhoz, hogy az éghető anyagból az égési gőzök, gázok eltávozzanak vagy egymással egyesülni tudjanak, azaz az égési folyamat létrejöttéhez − az éghető anyagtól függően − eltérő hőmennyiségre, gyulladási hőmér­ sékletre van szükség.

8

Égéstermékek Az égéstermék az éghető anyag elégése alkalmával ke­ letkező, többnyire nem éghető alkotóelemeket tartal­ mazó termék. Ezek részben gázok, részben szilárd anyagok. A gáznemű oxidok képezik az égési gázok fő alkotórészeit. A szilárd anyagok részben oxidok, részben az égési anyag el nem égett, illetve nem ég­hető alkotóelemei.

Füst Füst a gáznemű közegben lévő, nagyon kicsi szilárd részecskék eloszlása. A nagyobb méretű részecskék – fajsúlyuknál fogva – korom és hamu formájában kiválnak. Tökéletesen égő anyagok esetén a füst hiá­ nya tapasztalható, amikor tökéletes oxigénellátás és gyors tűzterjedés van jelen. Korom Nagyon finom, mélyfekete, víztaszító por, amely gra­ fitszerű szénkristályokból áll. Képződése annál erő­ sebb, minél nagyobb a széntartalma az éghető anyag­ nak és minél tökéletesebb az égés. Hamu Hamu az éghető anyagok tökéletes (teljes) elégésekor visszamaradó, nem éghető, szilárd alkotórészek ös�­ szessége. A tömör, összesült hamu a salak. Az össze­ sülés oka, hogy az éghető anyag fémes anyagokat is tartalmaz, ami hő hatására megolvad, majd lehűlés után szilárd anyaggá áll össze.

Tíz szabály a tűzesetek megelőzésére

A szén-monoxid-mérgezések megelőzése A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, a tökélet­ len égéskor keletkező – a levegőnél könnyebb – gáz, amelyet az emberi szervezet nem képes érzékelni. A mérgezés kezdeti tünete a hányinger és a fejfájás, amelyeket gyakran nem értelmeznek helyesen és nem szén-monoxid-mérgezésre gyanakodnak, márpedig a későn felismert CO jelenlét könnyen tragédiához ve­ zethet. Amennyiben a helyiségben tartózkodók közül másokon is jelentkeznek a tünetek, akkor nagy való­ színűséggel CO van jelen a lakótérben.

A szén-monoxid a lakás légterébe több módon is ke­ rülhet, pl. kéményen vagy tüzelőberendezésen, gázsü­ tő berendezésen keresztül. A hibásan működő kémény esetében előfordulhat, hogy a szén-monoxid vissza­ áramlik a lakásba, míg a tömítetlen kályhákból, kan­ dallókból, füstcsövekből, elszennyeződött átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül juthat szén-monoxid a lakótérbe. A lehetséges hibaforrások 1. A tűzelő-, fűtő berendezés meghibásodása 2. Nem megfelelő kémény 3. Épület zárt garázsában működtetett autómotor 4. Szellőzés, friss levegő utánpótlás hiánya

Hogyan előzhető meg a veszély? 1. Ha lehetséges, a fűtőberendezést és kéményeket úgy kell elhelyezni, hogy ne legyen közvetlen kap­ csolatuk lakótérrel. 2. Ha lehetséges, zárt égésterű („C” típusú) gázkészüléket kell alkalmazni, ugyanis működésük során nem a helyiség levegőjét használják. 3. A nyílt égésterű és kéménybe nem kötött („A” típusú), valamint a nyílt égésterű és kéménybe kötött („B” típusú) gázkészülékek működéséhez a helyiség levegőjét használják, működésüket befolyásolja a fokozott légzárású nyílászárók beépítése vagy meglévő nyílászárók tömítése, illetve elszívó/szellőző ventilátorok beépítése. Ezért ezen kialakításokra előzetesen tervet kell készíttetni arra jogosult terve­ zővel és azt jóvá kell hagyatni a gázszolgáltatóval. 4. Épületen belül a tüzelő- fűtőberendezések használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a friss levegő pótlására és a helyiség szellőztetésére. Ezért a tüzelő- és fűtőberendezések helyiségeinek folya­ matos légutánpótlásáról, rendszeres szellőztetéséről gondoskodni kell akár mesterséges, akár termé­ szetes módon. 5. A kereskedelmi forgalomban kapható szén-monoxid-érzékelők (riasztók) alkalmazásával biztosít­ható, hogy a CO-jelenlétről időben figyelmeztetésben részesülnek a lakásban tartózkodók. 6. Gázzal működő berendezések szakember általi rendszeres – fűtési szezon előtti – ellenőrzését el kell végeztetni. 7. A kémény és a frisslevegő-utánpótlás kéményseprők általi ellenőrzését biztosítani kell. 8. Tilos a jármű motorját lakóépületek zárt garázsában járatni. A mélygarázsokba való közlekedésnél, behajtásnál figyelni kell a levegő minőségét jelző berendezések jelzéseit, amennyiben riasztást adnak, azonnal távozni kell. 9. Zárt térben tilos szenet égetni, hordozható benzines kemping felszereléseket használni. 10. Kémény nélküli fűtőberendezést (pl.: pb palackos kályha) tilos zárt nyílászárók mellett működtetni, az csak jól szellőztetett helyen használható.

9

A biztonságos szabadtéri tűzgyújtás szabályai

Az erdőtüzek megelőzése

A lakóingatlanok területén kiemelt veszélyt jelent a ­kerti munkák során keletkezett növényi hulladék égetéssel törté­ nő megsemmisítése, illetve a szabadtéri főzés, sütés, grillezés. Annak érdekében, hogy a kockázatok a lehető legkisebbel legyenek, az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:

A napos tavaszi időjárás egyre nagyobb méretek­ ben csábít túrázókat az erdők területére. Annak érdekében, hogy a túrát biztonságban éljék meg a túrázók és az erdő élővilága, az alábbi alapvető szabályokat be kell tartani:

1. A növényi hulladék égetéssel történő megsemmi­ sítése esetén lehetőség szerint az összegyűjtött égetnivalót egy gödörben kell elhelyezni, vagy körül kell árkolni az égetés helyét annak érdeké­ ben, hogy a tűz terjedésének kockázatát a mini­ málisra csökkentsük. 2. A szabadtéri sütőhely kialakításánál ügyelni kell arra, hogy környezetében éghető anyag ne legyen. 3. Szabadtéri tűzgyújtás esetén biztosítani kell, hogy legyen a tűz oltására alkalmas eszköz, anyag a tűz­ gyújtás közelében. 4. Tilos a tüzet őrizetlenül hagyni. 5. A tevékenység befejezése után meg kell győződni arról, hogy a tűz után nem maradt még izzó, pa­ rázsló anyag (le kell locsolni az izzó, parázsló ré­ szeket és meg kell várni, amíg a füstölgés, gőzölgés megszűnik). 6. A szabadtéri tűzgyújtás során csak akkora tüzet szabad rakni, amelyet a rendelkezésre álló eszkö­ zökkel el is lehet oltani (víz, homok, lapát). 7. A nyílt téren kialakításra kerülő sütőhelyek esetén különös gonddal kell kiválasztani a helyszínt, azaz figyelembe kell venni, hogy a szélirány és a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentős mértékben befolyásolhatja. 8. Szabadtéri tűzgyújtás esetén olyan ruházatot kell viselni, ami a kialakításból adódóan nem tud be­ lógni, belebegni a tűz közvetlen közelébe. 9. A főzéshez, sütéshez használt eszközöket stabilan kell rögzíteni, mivel a nem megfelelően rögzített és felboruló szerkezetből kiszóródó izzó faszén gyújtási veszélyt jelent a környezetére. 10. Szélcsendes időben szabad tüzet gyújtani és a megerősödő szél esetén azt el kell oltani.

10

1. Tilos eldobni égő cigarettacsikket! 2. Erdőben csak a kijelölt helyen szabad tüzet gyújtani! 3. Gondosan el kell oltani a tüzet vízzel, illetve célszerű 5-10 centiméter földet rászórni a hamura. 4. Szélcsendes időben szabad tüzet rakni, amikor a szél nem tud „elvinni” izzó parazsat. 5. Be kell tartani a tűzgyújtási tilalom szabályait. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakó­helyeket is –, valamint az erdő­ területek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni! 6. Soha nem szabad szabadtéri tüzet őri­ zetlenül hagyni. 7. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az erdő­ tűz elleni védelméről, a tűzoltás felté­ teleinek biztosításáról. 8. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az elszá­ radt növényzet elszállításáról. 9. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak a kije­ lölt tűzrakóhelyek karbantartásáról, figyelmeztető, tiltó táblák és biztonsá­ gos tűzgyújtás szabályait tartalmazó táblák kihelyezéséről. 10. Erdőterület közelében lévő tarló, avar és nád égetése előtt a területet védő­ szántással körbe kell keríteni, hogy a tűz az erdőterületre ne terjedjen át.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! A készenlétben tartásra tervezett tűzoltó készülékek számának meghatározása Cégünknél a gázkazánhelyiségben készenlétben tartásra tervezett készülékek számának meghatározásakor az OTSZ általános vagy robbanásveszélyes anyagokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni?

Menekülési útvonal tervezése társasházban Társasházat tervezünk, amely során felmerült, hogy a menekülésre figyelembe vett folyosó és a lépcsőtér lehet-e azonos légtérben? Ebből következik a másik kérdés, hogy a hő- és füstelvezetésre vonatkozó előírásokat hogyan kell alkalmazni? Az új OTSZ értelmében a menekülési útvonal füg­ gőleges szakaszát lépcsőházban, épületen kívüli sza­ badlépcsőn vagy menekülési útvonalnak minősülő átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 méter hosszú­ ságú menekülési útvonalat képező lépcsőn kell ve­ zetni.

Az új OTSZ 204. § értelmében tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyag­ egység-mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázatban találjuk. Abban az esetben, ha egy ­önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfor­ dulhatnak, és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyagegységek tartoznak, akkor a ki­ sebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni. Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, ahol az OTSZ előírja, továbbá a jogszabályban meghatá­ rozott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. Az OTSZ 16. melléklet 2. táblázata az alapterület alapján két esetet különböztet meg: az általános esetet és a robbanásveszélyes anyag tárolásának esetét. Tekintettel arra, hogy a kazánhelyiségben a robbanás­ veszélyes gáz nem tárolás következtében van jelen, ezért a tűzoltó készülékek meghatározásához az álta­ lános esetet kell figyelembe venni.

A menekülésre szolgáló lépcsőházat − abban az esetben, ha a lépcsőházból kivezető kijárati szint és az attól legtávolabbi, a lépcsőházba vezető bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőházként, − az előbbi ponttól eltérő szintmagasság esetén NAK, AK, KK mértékadó kockázati osztályú épületben, önálló épületrészben füstmentes lépcsőházként, − MK osztályú kockázati egység menekülési útvonalát képező lépcsőház esetén természetes szellőzésű füstmentes vagy előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőházként, − speciális építményben a XII. fejezet szerint kell kialakítani. Az OTSZ fogalmai között szerepel a lépcsőház is: szintkülönbség áthidalására szolgáló, építményszerkezettel minden irányból körbevett, lépcsőt tartal­ mazó közlekedő helyiség. Fentiekből következik, hogy – átrium kivételével – lépcsőtéri és menekülési útvonalként figyelembe vett folyosó nem helyezhető el egy légtérben, ennek meg­ felelően a hő- és füstelvezetés szabályai egyértelműen használhatóak.

11

Fali tűzcsaphálózat kiépítése mező­ gazdasági és állattartó épületekben Meglévő telephelyünkön a mezőgazdasági épületünkben nincs, ugyanakkor az állattartó épületünkben van fali tűzcsaphálózat kiépítve. Az új OTSZ alapján megszüntethető a fali tűzcsap az állattartó épületben is? Illetve ezzel ki kellene építeni a mezőgazdasági épületben is? A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szerint nem kellett fali tűzcsapot létesíteni a nyitott vagy részben nyitott építményekben, a hűtőházak hűtött tereiben, az öm­ lesztett terménytároló épületek tároló részein, vala­ mint a mezőgazdasági épületekben. Az új OTSZ ezen pontja részben átalakult és úgy rendelkezik, hogy nem kell fali tűzcsapot létesíteni a nyitott vagy rész­

ben nyitott építményekben, a hűtőházak hűtött terei­ ben, az állattartásra szolgáló épületekben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein. Fentiek értelmében tehát az állattartásra szolgáló épületekben meglévő fali tűzcsapok megszüntethetőek, de csak abban az esetben, ha semmilyen tűzvédelmi kedvezménynél nem vették figyelembe és nem a tűzvédelmi hatóság előírása miatt került létesítésre. Mivel ez a szabály létesítési előírás, ezért amennyiben a mezőgazdasági épületekben érdemi átalakítás nem történik, akkor utólag falitűzcsap-hálózatot sem kell létesíteni.

Tűzvédelmi használati szabályok lakó- és üdülőépületek vonatkozásában Online továbbképzés A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet szerint a háromszintesnél magasabb, tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületekben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles írásban kidolgozni a tűzvédelmi használati szabályokat. A szabályzat elkészítésének határideje 2016. március 31-én lejárt. Amennyiben még nem állította össze a szabályzatot, úgy három leckéből álló online tovább­képzési anyagunk és a hozzá tartozó mintadokumentum alapján megteheti. A képzésről bővebb információ itt található.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, negyedik szám, 2016. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.