2015. (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Nemesgulács község helyi építési szabályzata

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 62. §-ának (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelősé, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Szakaszmérnökség, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Soproni hatósági iroda, a Veszprém Megyei Önkormányzat és a partnerségi szabályzat szerint bevont partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.

Általános előírások

1.§ (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Nemesgulács község építési rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően. (2) A rendelet hatálya Nemesgulács község (a továbbiakban: település) közigazgatási területére terjed ki. (3) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, építési, bontási tevékenységet folytatni, építmény rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni), valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező 1. és 2. számú mellékleteknek megfelelően lehet. (4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. (5) A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) hatálya alá tartozik. (6) Jelen rendelet mellékletei: a) 1. sz. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv M=1:10000, b) 2. sz. melléklet: SZ-2 jelű szabályozási terv M=1:2000, (7) Jelen rendelet függelékei: 1


a) 1. sz. függelék: Régészeti lelőhelyek b) 2. sz. függelék: Országos védelem alatt álló műemléki épületek c) 3. sz. függelék: Helyi védett épület, építmény d) 4. sz. függelék: Egyedi tájérték e) 5. sz. függelék: Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája f) 6. sz. függelék: Út mintakeresztszelvények (8) A szabályozási tervek kötelező erejű elemei: a) a szabályozási vonal, b) az építési övezet, övezet határa, c) az építési hely határvonala, d) a kötelező megszüntető jel, e) a beültetési kötelezettség és f) az építési övezeti, övezeti besorolás, amiket csak a szabályozási tervek módosításával lehet megváltoztatni. (9) A szabályozási tervek többi rajzi eleme az építési engedélyezés folyamán pontosítható. 2.

Értelmező rendelkezések

2.§ Értelmező rendelkezések: a) Földdel takart pince: a természetes terepszint fölé a legmagasabb pontján földtakarással 1 m-t meg nem haladó magasságban kiemelkedő boltozott pince b) Tájba illesztés: Az építés helye szerinti természeti és emberi tevékenység által kialakult tájkarakter megőrzését nem zavaró beépítés. (A növényzet, a domborzat, az épített környezet meglévő állapotához való illeszkedés pl. építészeti megjelenés, épületmagasság, növénytelepítés a meglévő állapottal egyezően.) c) Helyi építészeti hagyomány: a településen az 1945. előtt jellemző építészeti formavilág jegyei. d) Honos növényfajok: a tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok, melyeket a rendelet 5. sz. függeléke sorol fel 3.

Közterület alakításra vonatkozó előírások

3.§ (1) Az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek. (2) Amennyiben telekalakításra kizárólag a közterület rendezése céljából kerül sor, építési munkát folytatni akkor is lehet, ha: a) a megmaradó telek nagysága legalább 400 m2 lesz, b) a vonatkozó övezet – teleknagyságon kívüli - előírásait betartja és c) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. 4.

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

4.§ (1) A belterületen az építési övezeti előírásokon túl az alábbi előírásokat is figyelembe kell venni: (2) A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet. (3) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el. (4) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani 2


és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti növényzettel. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet. 5.§ (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (2) Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére. (3) Az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse. (4) Külterületen az utakat, élővízfolyásokat, árkokat és vízmosásokat kísérő meglévő fáscserjés növénysávokat meg kell őrizni, szükség esetén az élőhelynek megfelelő, honos növényzettel történő pótlásukról gondoskodni kell. (5) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe. (6) Kerítés és melléképítmény csak a rendeletben rögzített helyeken építhető. 6. § (1) Az országos védelem alatt álló műemléki értékeket, a műemléki környezetet a szabályozási tervek tüntetik fel és jelen rendelet 2. sz. függeléke sorolja fel. (2) A védelemben részesített helyi építészeti értékeket a 3. sz. függelék tartalmazza. (3) A védett helyi építészeti értékek tárgyában a vonatkozó külön helyi önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. (4) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a szabályozási terveken vannak feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. függelékében felsorolva. (5) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken végzett tevékenységek esetén a külön jogszabály szerinti előírásokat kell betartani. 7.§ (1) A településen - pályázathoz tartozó kötelező arculati elemként időszakosan kihelyezett hirdetőtábla kivételével - reklámcélú hirdető berendezés nem helyezhető el. (2) Közúti jelzőtábla, útbaigazító tábla – helyi térkép kivételével - csak maximum 1 m2 felületű és 2 m magasságot meg nem haladó méretű helyezhető el. (3) Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a település köztéri bútorainak és információs elemeinek anyaghasználatához és formájához illeszkedjen. (4) Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet. 5.

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

8. § (1) A település külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe tartozik. (2) A 037 hrsz-ú telek Natura 2000 védett természeti terület, amit a szabályozási terv ábrázol. (3) A szabályozási terveken országos ökológiai hálózat magterülete, illetve ökológiai folyosó területe ábrázolva van. (4) Az (1) - (3) bekezdés alatti ingatlanokon a tájhasználatra és az építésre vonatkozóan – az egyes építési övezetek ill. övezetek előírásain túl - az alábbi előírásokat is alkalmazni kell: a) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés, az övezeti előírások szerint elhelyezhető építmények megvalósítása során kiemelten érvényesíteni kell. b) A védett területeken a terület rendeltetésétől eltérő célú, helyi építészeti hagyománytól idegen építmények nem helyezhetőek el. c) A kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg. d) A meglévő művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása a természetszerű irányban engedélyezhető. 3


e) Építési munkát végezni tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével lehet. f) Az épületeken a helyi építészeti hagyományok jegyei jelenjenek meg. g) A növénytelepítés honos, az élőhelynek megfelelő fajok választásával végezhető. h) A természetes, védett terepfelszínnek és a külterületek természetes élőhelyi viszonyainak és vízháztartásának megőrzése szükséges. i) Tereprendezés, a természetes felszín megbontása – az épületek és közművek elhelyezésének kivételével – csak a természetvédelmi kezelési célok érdekében végezhető. j) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők. k) Ideiglenes jellegű szerelt építmény, faház, bódé nem létesíthető. l) A külterületek fényszennyezése kerülendő. 9.§ (1) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. (2) Az egyedi tájérték védelme érdekében annak folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni. (3) Az egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függeléke sorolja fel. 10.§ (1) A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében. (2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő. 11. § (1) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével. (2) Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 5 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m3 termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani. (3) A meglévő fásított közteret, fasort, az intézmény és magánkert településképi szempontból értékes faegyedét, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávot, a beépítésre szánt terület közterületi fájának (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretűnél nagyobb egyedét és a zöldfelület védendő zöldfelületi elemét érintő rendezés, változás csak a jegyző engedélyével történhet. (4) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell. 6.

Környezetvédelmi előírások

12.§ (1) A településen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható. (2) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

4


(3) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (5) A mezőgazdasági terület területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. (6) A település egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja. (7) A vízmeder és a kísérő parti sáv természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. 13. § (1) Nemesgulács az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik. (2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni nem szabad. (3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. (4) A településen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni és szállítani (mozgatni). (5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül meghatározott védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. (6) A település átszellőzését, a levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgást, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztató (pl. akadályozó vagy kedvezőtlen légáramlatokat keltő) építés, funkcióváltoztatás nem végezhető. 14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg. (2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg. 15. § (1) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet. (2) Tilos kockázatos anyag, vagy az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. (3) A területen a vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható. (4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. (5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (6) A szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott területeken a szennyvizet kötelezően be kell vezetni a csatornahálózatba, ezzel egyidejűleg a meglévő szakszerűtlen egyedi szennyvízkezelő létesítményeket fel kell számolni. 5


(7) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. (8) A felszíni víz elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó terv alapján kell meghatározni. (9) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő. 16. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Ahol a terület a szervezett szemétszállításba nincsen bekapcsolva, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (2) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. (3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt terület feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható. (4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. (5) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladék gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet. 7.

Közművek előírásai

17. § (1) Az előírások szerinti védőtávolságot biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. (3) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. 18. § (1) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az illetékes hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. 19. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvíz, valamint az élővíz védelme érdekében a településen szennyvízzel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért a) nyílt árokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötést, valamint felhagyott kútba történő szennyvízbevezetést létesíteni tilos, az előforduló esetet meg kell szüntetni; b) a szennyvíz szikkasztásos kezelése - a már régebben engedélyezettek kivételével - a területen tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. 6


20. § (1) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani. (2) A vízfolyás, csatorna partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árok partéleitől minimum 3-3 m, a már elépített helyen az árok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (4) Az 1ha vagy azt meghaladó teleknagyságú telken történő beruházás esetében a helyben nem tartható csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani kell. (5) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkoló felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. 21. § (1) Burkolat nélküli úttal feltárt területen, valamint beépítésre nem szánt területen a villamos energia ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafej is elhelyezhető. (2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatest elhelyezése engedélyezhető. (3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. 22. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. (2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. 23. § A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető. 8.

Építés általános szabályai

24.§ (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető. (2) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2–nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetek kivételével - kialakítani nem szabad. (3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet 7


(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható. (5) Az új saroktelek szélességének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. (6) A beépítésre szánt területen, továbbá kertes mezőgazdasági területen nyeles telek kialakítható. (7) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. 9.

Védő- és védett területek

25.§ (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági sávval rendelkező nyomvonal jellegű és területigényes létesítmények esetében a biztonsági sáv mértékét külön jogszabály határozza meg. A biztonsági sávon belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a létesítmény kezelőjének vagy tulajdonosának hozzájárulásával lehetséges. (2) A vasúti védőtávolságon belüli ingatlanok mindenkori tulajdonosai tudomásul veszik a vasútvonal közelségét és a tervezett fejlesztését, és ebből eredően semmiféle kárigénnyel, követeléssel a vasút üzemeltetőjével szemben nem lépnek fel, kötelesek tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.

II. Fejezet Részletes övezeti előírások 10. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 26. § (1) Épület a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint lehatárolt építési helyen belül helyezhető el: a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, az előkert legkisebb mérete 5,0 méter; b) az oldalkert mérete nem lehet kisebb az OTÉK oldalkertre vonatkozó előírásánál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján; c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala a telek közterületi határvonalától mért maximum 100,0 méter lehet, de a hátsókert mérete nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb hátsókert mélységnél. (2) Az engedély nélkül létesíthető melléképítmény a teleknek csak az építési helyként meghatározott részén helyezhető el. Az előkertben elhelyezett melléképítmény látványa az utcaképet, a táji megjelenést nem zavarhatja meg. (3) Saroktelek esetében az övezetre előírt beépítési százalék – a gazdasági övezet kivételével - maximum 10%-kal növelhető meg. (4) A magas tetős épület tetőhajlásszöge 30-45 fok között lehet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére eső építési övezetben a tetőhajlásszög 38-45 fok között készülhet. (5) A magas tetős épület fedése natúr, piros, antracit vagy szürke színű lehet. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, bitumenzsindely. Nem alkalmazható fekete, kék, zöld színű tetőfedés. 8


(6) A gazdasági övezetekben az épületek fedése a (4) – (5) bekezdésben rögzítettektől eltérően is kialakítható. Az eltérő tetőkialakítás településképhez illeszkedését látványtervvel kell igazolni. (7) Lakóövezetekben a lakófunkciót kiegészítő épület fedése a (4) – (5) bekezdésben rögzítettől eltérő is lehet, de az formájában és színében illeszkedjen a főépület fedéséhez. (8) A már legalább 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert, hátsókert, stb.). 27. § (1) Az utcafronti kerítést a szabályozási vonalra kell helyezni. (2) A telkeket a helyben kialakult anyag és formavilágú és színben a tájba illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni. (3) A tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 140 cm-t. (4) A fa léckerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 20% áttörtséggel. (5) Egyéb kerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 50% áttörtséggel. (6) Élősövény takarásában drótfonat is alkalmazható. (7) Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, legfeljebb 20 cm-es tömör lábazattal. (8) Műkovácsolt vas, látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

10.1. Kisvárosias lakóövezetek (Lk) 28. § (1) Az övezetekben az OTÉK Kisvárosias lakóterületre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el azzal a kitétellel, hogy közösségi szórakoztató és szállás jellegű rendeltetésű épület kivételesen helyezhető el. (2) A meglévő épület magastetős lezárását épületcsoportonként együtt, egységesen lehet kialakítani. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Az övezetek teljesen közművesítettek. (5) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai: Megnevezés Lk-1 Lk-2 beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb mélysége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Cs K K K 30 6,0 40

[m] [m] [m²] [%] [m] [%]

Sz K K K 30 6,0 40

10.2.Falusias lakóövezetek (Lf) 29. § (1) Az övezetekben az OTÉK Falusias lakóterületre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el. (2) Állattartás céljára szolgáló építmény huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10 m-re helyezhető el. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Az övezetek teljesen közművesítettek. 9


(5) Foghíjtelek beépítés esetében a főépítmény homlokvonalát a kialakult beépítési vonalra kell elhelyezni. (6) Egy ingatlanon 1 db, legfeljebb 2 lakó rendeltetésű épület helyezhető el. (7) A telken a lakó rendeltetést kiegészítő rendeltetések számára további önálló épületek építhetők. (8) A két utcára nyíló teleknél – a (6) bekezdésben rögzítettől eltérően – 2 db, legfeljebb 2 lakó rendeltetésű épület is elhelyezhető, de a 2000 m2-nél kisebb telken legfeljebb 2 db lakó rendeltetésű épület alakítható ki. (9) Melléképítmények – az állattartás céljára szolgáló építményeken kívül - telkenként egy önálló épülettömegben is elhelyezhetők. (10) Az Lf-1/Z1 jelű építési övezetben a (6) – (9) bekezdésben rögzítettől eltérően több főépítmény is kialakítható, a lakásszám korlátozása nélkül. (11) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai: Megnevezés Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-1/Z1 beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

[m] [m²] [%] [m] [%]

O K/12 K/1200 20 4,5 50

O K/16 K/900 25 4,5 50

O K/16 K/600 30 4,5 50

O K/12 K/1200 30 6,0 50

10.3. Településközpont övezetek (Vt) 30. § (1) Az övezetekben az OTÉK Településközpont területre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el. (2) Az övezetek teljesen közművesítettek. (3) Állattartás céljára építmény nem építhető. (4) Az egyes építési övezetek betartandó előírásai: Megnevezés Vt-1 Vt-2 beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Sz K K 40 6,5 20

[m] [m²] [%] [m] [%]

O K K/800 60 5,0 10

10.4. Kereskedelmi, szolgáltató övezet (Gksz) 31. § (1) Az övezetben az OTÉK Kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el. (2) Építészeti-településképi követelmények: a) Az övezetben településképi szempontból is igényesen kialakított létesítmény telepíthető. b) Mobil konténer csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület megfelelő építészeti kialakítással, az előkertben is elhelyezhető. c) A telek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fát kell telepíteni. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Az övezet betartandó előírásai: 10


Megnevezés

Gksz

beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Sz 30 K/2500 40 7,0 30

[m] [m²] [%] [m] [%]

10.5. Egyéb ipari övezetek (Gipe) 32. § (1) Elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági tevékenységhez szükséges építmény nem helyezhető el. (2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (3) Építészeti-településképi követelmények: a) Az övezetekben településképi szempontból is igényesen kialakított létesítmény telepíthető. b) Mobil konténer csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület, megfelelő építészeti kialakítással, az előkertben is elhelyezhető. c) A telek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fát kell telepíteni. (5) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja. (6) Azon az építési telken, ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget jelöl, kertészeti terv alapján készített három szintű zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelület csak a közúti csatlakozás helyén szakítható meg. (7) Az egyes építési övezetek betartandó előírásai: Megnevezés Gipe-1 Gipe-2 Gipe-3 beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Sz 30 K/2000 50 7,5 25

[m] [m²] [%] [m] [%]

Sz 30 K/5000 40 6,0 30

Sz 30 K/2000 30 7,5 30

10.6. Különleges területek 33. § Az építési övezetekben csak a megnevezett rendeltetésű épület és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmény helyezhető el.

10.6.1. Különleges turisztikai övezet (Ktt) 34. § (1) Az övezetben a turizmussal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben betartandó előírásai: 11


Megnevezés beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Ktt Sz K/2000 20 6,0 50

[m] [m²] [%] [m] [%]

(3) Az övezet részlegesen közművesített. (4) Az OTÉK Járművek elhelyezése fejezetben meghatározott mennyiségű parkolót saját telken belül kell kialakítani. (5) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (7) Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.

10.6.2. Különleges gazdasági, turisztikai övezet (Kgt) 35. § (1) Az övezetben gazdasági, turizmussal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet betartandó előírásai: Megnevezés Kgt beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Sz K 20 K/7,5 40

[m] [m²] [%] [m] [%]

(3) Az övezet részlegesen közművesített. (4) Az OTÉK Járművek elhelyezése fejezetben meghatározott mennyiségű parkolót saját telken belül kell kialakítani. (5) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (7) Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.

10.6.3. Különleges közműövezet (Kk) 36. § (1) Az övezet az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet betartandó előírásai: Megnevezés Kk beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Sz 40 4,5 40

[m] [m²] [%] [m] [%]

12


(3) Az övezetben az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, továbbá legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el. (4) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (5) Az építési övezetben található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők, az övezeten belül telekalakítási korlátozás nincs. 11. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai 11.1. Általános közlekedési és közmű övezet (Köu) 37. § (1) A közúti közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület helyi közút, kerékpárút és gépjármű várakozó hely, járda és gyalogút, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építménye elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben épület legalább 2000 m2 nagyságú telken, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, szabadonálló beépítési módnak megfelelően építhető. Az előkert nagysága legalább 0,0 m. (3) Az épületmagasság a 4 métert, továbbá a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. (4) A külterületi legelő és erdő művelési ágú ingatlanon átvezető földutat az ingatlannyilvántartásban fel kell tüntetni, és azt közforgalom számára megnyitott magánútként kell üzemeltetni. (5) A település gyűjtőútjai a következők: a) Petőfi Sándor utca b) József Attila utca c) Vasút utca d) Templomcsapás utca e) Hársfa utca (7) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni. (8) Közút szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8 méterenként 1 db lombos fa telepíthető legyen, továbbá a fa számára legalább 1 x 1 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a törzs körül. (9) Az Eger-patak mellett tervezett kerékpárút a természetes vegetáció megtartása mellett, a csatlakozó területek vízháztartását meg nem változtató módon létesíthető, természetvédelmi kezelői szakfelügyelettel. 11.2. Kötött pályás közlekedési övezet (Kök) 38. § (1)A kötött pályás közlekedési övezet a vasúti pályatest, annak csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építménye elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben épület legalább 2000 m2 nagyságú telken, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, szabadonálló beépítési módnak megfelelően építhető. Az előkert nagysága legalább 0,0 m. (3) Az épületmagasság a 4 métert, továbbá a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. 13


11.3. Zöldterület övezetek (Z) 39.§ (1) A zöldterület létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli és kezelési terv alapján kell elvégezni. (2) Az övezetekben a pihenést és a testedzést szolgáló (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), valamint vendéglátó rendeltetésű épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (3) A Z-Sp jelű övezet a település sportpályája elhelyezésére szolgál. (4) Az épületek építésénél csak hagyományos anyagok alkalmazhatóak. (5) Az övezetek telkein betartandó előírások: Megnevezés Z Z-Sp beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélessége kialakítható telek legkisebb területe legnagyobb beépítettség legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelület

Sz 40 2000 2 3,5 80

[m] [m²] [%] [m] [%]

Sz K K 2 4,5 80

(6) Az övezetekben fa kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a fa egészségügyi állapota, balesetveszély elhárítás, vagy közegészségügyi szempont szükségessé teszi. (7) Fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani. (8) Parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjelleg megőrzése mellett allergiát nem okozó fafajok, cserjék, dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállományánál tövises, és mérgező virágú és termésű növények nem alkalmazhatók. 11.4. Védelmi erdő övezetek (Ev) 40. § (1) Az Ev jelű övezet területén erdei kilátó és magasles elhelyezhető, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, a táji-természeti értékeket nem károsítja, és az építéshez a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti, illetve természetvédelmi hatóság hozzájárul. (2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti érték megőrzése, a természetes és természetközeli ökoszisztéma megóvása biztosítandó. Az erdészeti hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. (3) Az Ev-fG övezeti jelű erdőterület gazdasági célú fejlesztési terület. Az övezetben a (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni. 11.5. Közjóléti erdő övezete (Ek) 41. § Az Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el. 11.6. Általános mezőgazdasági övezetek (Má) 42. § (1) Az övezetben az árutermelő mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység. 14


(2) A területen - a (10) bekezdés szerinti területmérték feletti ingatlanon - az OTÉK Mezőgazdasági területre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű építmény helyezhető el – kivéve halászat építményei, továbbá az önálló árusító épület, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, a megújuló energiaforrás műtárgya, beleértve az engedély nélkül létesíthető építményeket is -, a létesíthető gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben, igényes kialakítással. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Az épület tájba illő elhelyezését, a védett táj megőrzését az engedélyezési tervben (pl. látványtervvel) hitelesen be kell mutatni. (5) Kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor, indokolt helyen esztétikus kialakítású karám-szerű lehatárolás létesíthető. (6) Melléképítmény nem építhető, - beleértve az engedély nélkül létesíthető építményeket is -, kivéve a terepszint alatti közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, illetve a (10) bekezdés szerinti területmérték feletti ingatlanon a létesíthető gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben, igényes kialakítással megvalósított állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló. Tájidegen létesítmények nem építhetők. (7) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület, növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor, nem építhető. (8) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. (9) A családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől legalább 100 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 200 m védőtávolság biztosításával alakítható ki. (10) Az Má jelű övezetben: a) Szántóművelési ágban lévő területen épület, terepszint alatti épület nem létesíthető; b) Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület, terepszint alatti épület nem létesíthető; c) Gyep művelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, úgy, hogy a lakófunkció a beépített alapterület max. 25 %-át teheti ki. A beépített alapterület a telek 0,5 %-át és az 400 m2-t nem haladhatja meg. Terepszint alatti épület nem alakítható ki; d) Szőlőművelési ágban lévő területen – az f) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, 2-4 ha közötti telekméret esetén a telken földborítású, terepszint alatti pince építhető. A beépített alapterület a telek 1 %-át, és a 400 m2-t nem haladhatja meg; e) A szőlő művelési ágban lévő területen – az f) pontban foglaltak kivételével - 4 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, úgy, hogy a lakófunkció a beépített alapterület max. 50 %-át teheti ki. A beépített alapterület a telek 1%-át, és a 400 m2-t nem haladhatja meg. A beépített alapterületen felül gazdasági célú, terepszint alatti földdel takart pince további 2 %-os beépíthetőséggel helyezhető el. f) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e tel15


kekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni. A telek terepszint alatti beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg; g) Gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület, terepszint alatti épület nem létesíthető; h) Gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, terepszint alatti építhető, úgy, hogy a lakófunkció a beépített alapterület max. 50 %-át teheti ki. és a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, és az egyes épületek alapterülete a 400 m2-t nem haladhatja meg; i) Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; j) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; k) A beépíthető telek szélessége legalább 30 m. l) A kialakítható telek területe legalább 1 ha (10 000 m2). m) A beépítés módja szabadon álló. n) Az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m. o) Az épületmagasság legfeljebb 3,8 m. p) Az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő anyaghasználatú tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható. (11) Má-sz jelű övezetben a (10) bekezdés d-f.), és i-p.) előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, szállásférőhely nélküli épületet lehet.

11.7. Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Má0) 43. § (1) Az Má0 jelű övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi és vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. (2) Az Má0-F(E) jelű övezet a Btv. értelmében erdőtelepítésre alkalmas terület, ahol fennáll az erdőtelepítést kizáró természetvédelmi ok, ezért fásítás, erdőtelepítés csak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai állásfoglalása alapján, a természetvédelmi hatóság egyetértésével engedélyezhető. (3) Az Má0, Má0-F(E) jelű övezetekben: a) Az egyéb vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható. b) Épület nem helyezhető el, terepszint alatti beépítés nem létesíthető. c) Nem helyezhető el nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő, a megújuló energiaforrás műtárgya. d) Kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor, indokolt helyen esztétikus kialakítású karám-szerű lehatárolás létesíthető. e) Melléképítmény nem építhető. f) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad. 16


g) A gyep, legelő élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők. h) Csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. i) Erdősítés csak a természetvédelmi kezelésnek megfelelő esetben, részletes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálat függvényében, a természetvédelmi hatóság és kezelő egyetértésével történhet. j) Tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el. k) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

11.8. Kertes mezőgazdasági övezet (Mk) 44. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló területfelhasználási egység. (2) Az övezetben a) a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, a (9) bekezdés szerinti területmérték feletti ingatlanon kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, az 1.§ (6) b.) szerinti gazdasági épület, b) szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül - a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), c) a melléképítmények közül a közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, komposztáló helyezhetők el. (3) A Btv. értelmében szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. (4) Kerti építmények közül a szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi), továbbá nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő, a megújuló energiaforrás műtárgya nem helyezhető el. (5) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni. (6) Az épület, a melléképítmény csak tájba illő, a helyi építési hagyománynak megfelelő anyaghasználatú tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható. (7) Kiszolgáló építmény, illetve az engedély nélkül létesíthető építmény csak a gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben létesíthető, igényes kialakítással. (8) Új épület építése, a régi épület felújítása, átépítése környezettel való összhangját látványtervvel kell igazolni. (9) Kertes mezőgazdasági övezetben: a) a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 90 m2; b) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő gazdasági épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 3%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2; a gazdasági épület, és attól különálló földel takart pince építészeti egységben épülhet; c) a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége a beépített telekszakaszon 16 m; d) a beépíthető telek területe legalább 2700 m2; 17


e) a beépítés módja oldalhatáron álló; f) az előkert legalább 10 m, az oldalkert legalább 4,0 m; g) az épületmagasság a 3,5 métert, az építmény legnagyobb homlokzatának magassága a 4,5 métert nem haladhatja meg. h) épület legnagyobb szélessége: 6,0 m i) a terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a rendezett terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki, j) az épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel k) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el. (8) Az övezetben épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető. (9) A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők. Új támfalazás, tereplépcsőzés csak a gazdálkodás érdekében létesíthető. Meglévő kő támfal felújítható, új támfal hagyományos rakással, bazalt kő megjelenéssel építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg. (10) Az övezetben a Btv. értelmében birtokközpont nem alakítható ki.

11.9. Vízgazdálkodási övezet (V) 45. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetbe az alábbi területek tartoznak: a) a folyóvizek medre és parti sávja, b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja. (2) A területen építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével, külön jogszabályban foglaltak szerint lehet. (3) A vízgazdálkodási övezetben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávot szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. (4) A területen levő vízmeder parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell. (5) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzetet a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett a meg kell őrizni. (6) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, hanem szolgálja, b) segítse elő a csapadékvíz tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a meglévő élőhely védelmét és új kialakulását.

11.10. Különleges beépítésre nem szánt temető övezet (Kbte) 46.§ (1)Az övezet a település területén található temetők területét foglalja magába. (2) A temető területén csak a temető üzemeléséhez szükséges létesítmény építése engedélyezett. (3) Az övezetben urnafal létesíthető. (4) Az övezet telekalakítási és beépítési előírásai: 18


1. függelék a 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelethez Régészeti lelőhelyek Lelőhely megnevezése

Azonosító

Lelőhely helyrajzi száma

Köbölkút

8692

038/24; 038/65-67; 038/69; 039;

Köbölkúti iskola

8693

040; 041; 042 679; 681; 684-688; 692/1; 693-696; 701-702; 704-705; 784/1; 858861; 868/10 038/70-72

Gulácsi Termelőszövetkezet

8694

1/1-3; 2-8; 9/2-4; 311/1; 242; 271-273; 269270; 275/1; 275/3; 276-281; 298; 310/1-2; 312

Gulács hegy északi oldala

8695

019/12-13

Korkovány

8696

774; 778; 791/2-3

Jegyzői lak

8697

106-119; 132-138; 191-208; 311;

Gyulakeszi-Káptalantóti között

8698

013/19-24; 014; 015/3-5; 026/38

20


2. függelék a 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelethez Országos védelem alatt álló műemléki épületek Sorszá Véd. Megnevezés m kat. 1

M

Cím József A. u. 72. sz., hrsz.: 7

Általános iskola, volt kastély

(hozzá tartozik: József A. u. 68-70.) Hrsz: 1/3, 6, 9/2, 242, 271, 272, 273, 275/1, 274 út, 311/1 út, 312/2 út..

Műemléki környezet: M –Műemléki védelem

21


3. függelék a 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelethez Helyi védett épület, építmény Az építészeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet hiányában a felsorolás a védelemre javasolt épületeket tartalmazza. ÉPÜLETEK Sorszá Cím m

Megnevezés

1

József A. u. 47.

Hrsz: 214.

Római katolikus templom Műemléki védelemre javasolt

2

József A. u. 68-70.

Hrsz: 7.

Általános iskola hozzá tartozik: József A. u. 72. sz.

3

Rákóczi F. u. 6.

Hrsz: 96.

Népi lakóház

4

Rákóczi F u.1.

Hrsz: 154.

Lakóház

5

József A. u. 11.

Hrsz: 184.

Fészer

6

József A. u. 78/3.

Hrsz: 3.

Magtár

7

József A. u. 73.

Hrsz: 275/1.

Lakóház

8

József A. u. 33.

Hrsz: 200.

Lakóház

9

József A. u. 48.

Hrsz: 102.

Római katolikus iskola

10

József A. u. 45.

Hrsz.: 213

Könyvtár

11

József A. u. 32.

Hrsz: 114.

Óvoda Egykori Eőry kúria

12

József A. u. 32.

Hrsz.: 115.

Fészer

13

Jókai Mór u. 3-5.

Hrsz: 44.

Lakóház

14

Köbölkút

Hrsz: 041.

volt iskola Magyarok Nagyasszonya iskolakápolna

SÍREMLÉKEK. Római katolikus temető. Sorszá Megnevezés m Eőry – Keresztury családi sírkert 1

22


4. függelék a 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelethez Egyedi tájérték 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Fasor, Általános iskola, József A. u. 68-72., hrsz.: 7-8. Nyírfák, Óvoda, József A. u. 32., hrsz.: 114 Fenyő (Pinus nigra), József A. u. 19., hrsz.: 192 Hársfák, Temető, József A. u., hrsz.: 215 Kőkereszt, Temető, hrsz: 215. Kőkereszt, Templomkert, hrsz: 214. Kőkereszt, Külterület, hrsz: 026/30. Kőkereszt, Külterület, hrsz: 042. Kőkereszt, Külterület, hrsz: 044. Harangláb, Külterület, hrsz: 040. Millenniumi emlékmű, hrsz: 57/8. Felszabadulási emlékmű, hrsz: 393. Keresztury Dezső emléktábla, Iskola, hrsz: 7. Keresztury Dezső emléktábla, óvoda, hrsz: 114.

23


5. függelék a 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelethez Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája ACER PSEUDOPLATANUS ACER PLATANOIDES AMYGDALUS COMMUNIS BUXUS SENPERVIRENS CERASUS FRUTICOSA CHAENOMELES JAPONICA CLEMATIS X JACKMANII COTINUS COGGYGRIA COTONEASTER INTEGERRIMA CRATAEGUS MONOGYNA FICUS CARICA FRAXINUS ANGUSTIFOLIA SSP. PANNONICA FRAXINUS ORNUS JUNIPERUS SABINA LAUROCERASUS OFFICINALIS LONICERA NITIDA PHILADELPHUS CORONARIUS PLATANUS ORIENTALIS QUERCUS PUBESCENS ROSA FOETIDA SALIX ELEAGNOS SORBUS AUCUPARIA TAXUS BACCATA TILIA ARGENTEA

24

hegyi juhar korai juhar mandula puszpáng csepleszmeggy japánbirs kerti iszalag cserszömörce madárbirs egybibés galagonya füge magyar kőris virágos kőris nehézszagú boróka babérmeggy aprólevelű lonc jezsámen keleti platán molyhos tölgy sárga rózsa ciglefűz madárberkenye tiszafa ezüsthárs


6. függelék a 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelethez Út mintakeresztszelvények

25


26


27


28


29


30

2015. (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Recommend Documents