Ügyiratszám: MN/13651-7/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 835/2015. (VI. 30.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) a Személyes adat által képviselt Magyar Rádió Nonprofit Zrt. (1016 Budapest, Naphegy tér 8., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) Kossuth Rádió állandó megnevezésű csatornáján (a továbbiakban: Médiaszolgáltatás vagy Kossuth Rádió) 2015. május 13-án 12:20 órai kezdettel sugárzott „Ütköző” című műsorszámmal kapcsolatban, 2015. május 13-án benyújtott, a Hatósághoz 2015. május 19-én érkezett, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2015. május 20-án indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a határozat a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság) lehet kérni a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) benyújtandó keresetlevéllel. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. A keresetet a bíróság 60 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező 2015. május 19-én érkezett MN/13651-1/2015. és MN/13651-2/2015. ügyiratszámú beadványaiban kifogásolta, hogy a Médiaszolgáltató által a Kossuth Rádió csatornán 2015. május 13-án 12:20 órai kezdettel sugárzott „Ütköző” című műsorszámban az energiahatékonyságról szóló vita során nem tette közzé a Reális Zöldek Klub e témakörben kialakított álláspontját, amelynek következtében a tájékoztatás kiegyensúlyozatlanná vált. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása az Mttv. 182. § u) pontja értelmében a Médiatanács hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató.
Az Mttv. 166. § értelmében a Médiatanács kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásaiban az Mttv. 181. §-ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv. 144-165. §) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv. 144. §-a értelmében a Médiatanács hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. § (1) bekezdése szerint 2015. május 20-án hatósági eljárás indult. Hatáskörének vizsgálatát, megállapítását követően a Médiatanács a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz a további eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott – kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont – megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. § (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül – a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Kérelmező beadványához mellékelte a Médiaszolgáltató Közönségszolgálata elektronikus levélcímére 2015. május 13-án 17 óra 1 perckor küldött levele, a Közönségszolgálat kifogás beérkezését visszaigazoló, május 15-én 10 óra 19 perckor küldött elektronikus levele, valamint a Médiaszolgáltató május 15-én 10 óra 52 perckor elektronikus úton küldött, a kifogás elutasításáról szóló válaszüzenete másolatát. A Kérelmező ezt követően, 2015. május 15-én postára adott beadványával a Hatósághoz fordult. A kérelem alapján megállapítást nyert, hogy a Kérelmező az Mttv. 181. §-ában meghatározott jogvesztő határidőn belül fordult kifogásával a Médiaszolgáltatóhoz, annak döntése közlését követő negyvennyolc órán belül (a nyitva álló törvényi határidőn belül) kezdeményezte a Hatóság eljárását (tehát az eljárás tárgyát képező kérelem az eljárási szabályoknak megfelelt), így kérelme érdemben elbírálható volt. A Médiatanács dr. Auer János koordinátor tanácstag útján 2015. május 22-én kelt, MN/13651-3/2015. ügyiratszámú végzésében (a továbbiakban: Végzés) a Ket. 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint kötelezte, hogy nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámban – vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott híreket szolgáltató műsorszámaiban – biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. A Médiaszolgáltató a Végzésben foglaltaknak 2015. június 5-én érkezett, MN/13651-4/2015. ügyiratszámú nyilatkozatával tett eleget, amelyben előadta, hogy megítélése szerint a kérelem megalapozatlan. Fenti álláspontját a vonatkozó médiaigazgatási szabályok idézését követően azzal kívánta alátámasztani, hogy a kifogásolt műsorszámnak kizárólag az Országgyűlés által elfogadott uniós energiahatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítéséről szóló új törvény képezte a tárgyát, miszerint Magyarországnak 2020ig 18%-os energiafelhasználási csökkentést kell elérnie. A kifogásolt műsorszám olyan műsor részét képezi, amely általában aktuális témát tárgyal, eltérő vélemények bemutatásán keresztül, erre utal a műsor címe is (a
2
kifogásolt műsorszámban Németh Szilárd kormánypárti és Sallai Róbert Benedek LMP-s országgyűlési képviselők voltak a vendégek). A Médiaszolgáltató egyúttal utalt az idevágó, több határozatban kifejezésre juttatott médiatanácsi gyakorlatra, amely szerint a médiaszolgáltató nem köteles minden egyes álláspontot minden műsorban megjeleníteni, valamennyi szembenálló nézet bemutatására nincs lehetőség. A fentieken túl a Médiaszolgáltató úgy vélte, hogy a kérelmezői álláspont a műsorszám lényegi mondanivalója szempontjából nem volt releváns. Az előadottakra tekintettel kérte a kérelem elutasítását.
A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. A Kérelmező álláspontja Arra figyelemmel, hogy a Médiaszolgáltató a kifogásolt műsorszámban az energiahatékonyságról szóló vita során nem tette közzé a Reális Zöldek Klub e témakörben kialakított álláspontját („1. Amennyiben a több tízezer háztartási gép legyártása több energiát – munkát – igényel, mint amennyi villamos energiát megtakaríthatunk, akkor az eredmény akár negatív is lehet. Ha hozzáadjuk a használatból kivonásra kerülő több tízezer háztartási gép hulladékának a kezelését, a mérleg a reális zöldek elvégzett számítása szerint negatív. A számításunkat egy hatvanas években vásárolt SZARATOV hűtőgépre vonatkozólag végeztük el. A háztartási gépek cseréjének a hátterében valójában a multi cégek állnak, hazánkból pénzek kitalicskázásának egyik lehetőségét szeretnék folytatni/fenntartani. 2. A vitából a hallgató számára nem derült ki, hogy lakóházak, magánházak fűtésére fordított energia felhasználás és az ország, azon belül a lakosság által felhasznált villamos energia felhasználása közé nem tehető egyenlőség. Paks bővítése és a fűtésre fordított energia felhasználás a vitázó felek között többször ott kavargott, de az tény markánsan nem került kifejezésre, hogy a kettőnek egymáshoz semmi köze. A reális zöldek releváns vélemény eszerint, hazánk összes energia felhasználásán csökkenése ellenére azon belül a villamos energia fogyasztásunk növekedni fog, ha egy fejlődő Magyarországot szeretnénk. A villany olyan, mint a levegő, víz, széndioxid, a mai életünkhöz nélkülözhetetlen. Akit kizárnak a villany fogyasztásából – nem hallgathatja a Kossuth Rádió kiegyensúlyozott módon szerkesztett Ütköző című műsorát-, szélsőségesek uszályába kerülhet. 3. Az >>energiahatékonyság<< olyan mutató, amivel ugyancsak vissza lehet élni, hiszen ott a legnagyobb, ahol még be sem vezették a villanyt. Ahol még nincs villany ott nulla a fogyasztás így az egy főre eső 1 dolláros napi GDP-vel senki sem versenyezhet. Ezt mi is könnyen megvalósíthatjuk, csak ki kell kapcsolni a villanyt, a villanyszámlájukat fizetni nem képeseknél. hordozók köréből, hanem. 4. Nekünk már nincsen saját háztartási gépeket gyártó cégünk. Az 1991-es privatizáció során a svéd AB Electrolux megvette a korábban kft.-vé alakított Lehel Hűtőgépgyárat, melynek termelése a kilencvenes évek végére meghaladta az évi egymilliós szériát. 1998 augusztusában a gyár leégett, mint a rendszerváltás előtt a Mikroelektronika.”), – a Kérelmező szerint – a tájékoztatás kiegyensúlyozatlanná vált. 2. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató Kossuth Rádió elnevezésű médiaszolgáltatásában 2015. május 13-án 12:20 órai kezdettel sugárzott „Ütköző” elnevezésű műsorszám 12:20:03 órakor kezdődött összeállítása az alábbiakat tartalmazta: Műsorvezető: „A tegnapi ülésnapon elfogadta az európai uniós energiahatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítéséről szóló törvényt a Parlament. Az új jogszabály szerint hazánknak 2020-ig 18%-os energiafelhasználás-csökkenést kell elérnie. A vállalatokat és a lakossági fogyasztókat egy új információs honlap segíti majd, amely energia-megtakarítási módszerekről, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi és jogi keretekről ad tájékoztatást. A lakossági energiaszolgáltatóknak pedig a jövő évtől saját internetes
3
oldalaikon, illetve ügyfélszolgálataikon is energiahatékonysági tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleiknek. A szerkesztő Nárai Balázs nevében is Halász Zsuzsa köszönti a hallgatókat és az Ütköző mai vendégeit, Németh Szilárdot, a Fidesz képviselőjét itt a stúdióban. Jó napot kívánok!” Németh Szilárd (=NSz; országgyűlési képviselő, Fidesz): „Kezét csókolom, jó napot kívánok!” Műsorvezető: „És Sallai R. Benedeket, az LMP országgyűlési képviselőjét pedig telefonon, jó napot kívánok képviselő úr, jelezze, ha hall minket.” Sallai R. Benedek (=SB; országgyűlési képviselő, LMP): „Kezét csókolom, jó napot kívánok, szeretettel üdvözlöm a Kossuth Rádió hallgatóit.” Műsorvezető: „Üdvözlöm, kezdjük először egy politikai kérdéssel, mielőtt a szakmai részletekbe belemennénk. 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el tegnap az előterjesztést. Mit lehet vagy mit takarnak ilyenkor a nemek, elég elképzelni, hogy energiahatékonysági ügyben, amely ráadásul egy európai uniós irányelvet ültet át vagy fogadtat el Magyarországgal, nemmel szavazzanak vagy tartózkodjanak. Szóval mit takarnak a nemek.” NSz: „Én úgy láttam ezt a kérdést, hogy az igenek kizárólag a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjából érkeztek, a nemek és a tartózkodás pedig az ellenzéktől, pedig az általános vitában még a Jobbik úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja ennek az irányelvnek az átültetését és törvénybe foglalását, majd amikor kiderült, hogy lehet, hogy vannak kétharmados szakaszok ebben, akkor már egyértelműen azt mondták egy ötpárti megbeszélésen, hogy nem támogatják, tegnap pedig tartózkodtak. Az MSZP, illetve az LMP pedig végig kifogásokkal élt ennek az irányelvnek a kapcsán. Annyit szeretnék mondani, hogy ennek az irányelvnek az át nem ültetése, illetve meg nem szavazása, az többek közt olyan büntetést ró Magyarországra, ami kezdetben még napi 15444 euro/napi büntetés volt, tehát az április benyújtáskor, most azonban már több mint 17000 euro lenne, ha tegnap ezt nem fogadtuk volna el. Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni, naponta kellett volna az országnak 17000 euró-s büntetést fizetni.” Műsorvezető: „Merthogy az Európai Bizottság közben megindította az eljárást Magyarország ellen, ugye, csak miután mi teljesítettük, akkor ez feltehetően nem fog bekövetkezni.” NSz: „Így van. Hát megállapodott a magyar kormánnyal, hogy ebben a tavaszi ülésszakban teljesíteni fogjuk, és eredetileg úgy volt, hogy ez egy viszonylag széles konszenzuson fog alapulni ez a szabály.” Műsorvezető: „Ugye ezt már 2014. június 5-éig kellett volna teljesíteni. De Sallai R. Benedek nyilván a nem képviselője, úgyhogy hallgatjuk az LMP kifogásait.” SB: „Nyilvánvalóan érdekes kormánypárti képviselőtársamnak a véleménye, hiszen majdhogynem az ellenzék hibájának rója fel azt, hogy a kormányzat az elmúlt fél évben nem volt képes előterjeszteni ezt a jogszabályt időben, és hogy az egész kötelezettségszegési eljárás egyáltalán azért indult, mert a kormányzat ezt a jogszabályt nem volt képes megalkotni korábban. És a probléma és a nem - amit tetszett volt kérdezni –, hogy politikai jellegű vagy nem: nem, ez szakmai jellegű, ugyanis ilyen esetben a nem, a mi esetünkben bizonyosan nem politikai, hanem szakmai döntés, merthogy ez a jogszabály, ahogy most el is mondta Németh Szilárd képviselőtársam, nyilvánvalóan arra irányult, hogy elhárítsunk egy bírságot. De az, hogy egy jogszabály teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy Magyarország energiahatékonyságát javítsa, az, hogy ez teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy bármilyen előrelépés történjen az energiafelhasználás csökkentésére, ez nyilvánvalóan egy szakmai kérdés.” Műsorvezető: „Megtenné, Képviselő Úr, hogy konkretizál egy-két dolgot, hogy mi az, ami alkalmatlan? Hogy tudjunk miről beszélgetni.” SB: „Nyugodtan beszélgethetünk mondjuk arról, hogy az építési rendszereknél és az új építéseknél hogyan valósítja meg a jogszabály az energiahatékonyságot. Egy energiahatékonyságról szóló törvényről beszélünk, épületépítészetről, épületgépészetről van szó, úgy, hogy a passzívház vagy aktívháznak a fogalma meg sem jelenik a jogszabályban, úgy, hogy semmilyen intézkedést nem tesz a jogszabály néhány ilyen politikai lösung-
4
on kívül, hogy hogyan segítsük azt elő, hogy az új házak, amik Magyarországon épülnek, az új közintézmények, amelyek épülnek, azok egy lényegesen magasabb energiahatékonysági megfelelésnek valósuljanak meg, úgy, hogy a jogszabály nem ad semmiféle kötelezést a Kormánynak arra, hogy mondjuk a régi családi házak, szerte a magyar vidéken mindenütt találhatók ilyen kockaházakként és különböző megoldásokként, hogyan kelljen 2020-ig átalakítani ezeknek a nyílászáró-szerkezetét, az épület-szigetelését, az épület-gépészetét. Ez egyetlen dologra volt jó, ez a jogszabály, az, hogy egy megkésett, elmulasztott munka után, egy bírságot megelőzően. Mi pedig …” Műsorvezető: „Jó, akkor hagyjuk, hogy most Németh Szilárd válaszoljon az Ön felvetéseire. Építési rendszerekről volt szó, passzívházról meg hasonlókról.” NSz: „Mindjárt azért tegyük rendbe a mulasztást. Ugye gyakorlatilag itt nagyon komoly nemzetgazdasági kockázatot is magában rejt egy-egy európai irányelv, vagy rejthet egy európai irányelvnek az elfogadása. Nekünk nyilvánvalóan az Európai Unió érdekeit is kell képviselni, hiszen az Európai Unió tagjai is vagyunk, de legfontosabb a magyar emberek, Magyarország érdekeinek a képviselete. Ezért is ennek egy hosszú távú vizsgálata ennek az irányelvnek. Nem vagyunk egyébként elkésve, mert mi kilencedikként alkotjuk a huszonnyolc európai uniós tagállam közül ezt a jogszabályt, tehát előttünk nyolcan alkották meg, és vannak még mögöttünk húszan, akiknek nem sikerült átültetniük ezt az irányelvet, tehát egyáltalán nem értek egyet avval, amit állít képviselőtársam. Másrészről ez a célja ennek a jogszabálynak, mint ahogy a preambulumában is olvasható, az az ún. 20%-os energiahatékonysági cél elérése 2020-ra. Ez csak egy mellékszál, de nagyon fontos mellékszál, hogy az országnak ne kelljen napi 17000 euró-s büntetést fizetnie. Azonkívül nagyon konkrétan is fogalmaz ez a jogszabály, már amennyire egy törvénynek konkrétan kell fogalmazni, hiszen ez a törvény felhatalmazza a Kormányt azoknak a részletkérdéseknek, szabályozóknak a megalkotására, akár rendeletben, akár egyéb szabályban, mondjuk szabványban, amelyet itt az előbb feszegettünk. Tehát a törvénynek nem célja az, hogy konkrétan leírja, hogy egy aktív- meg egy passzívház között mi a különbség, erre megvannak a szakdokumentumok. De egy dolgot hadd emeljek ki, lehet, hogy nem mindenki fogja érteni, amit mondok, de talán a képviselő úr igen, ha elolvasta ezt a jogszabályt. A különböző csökkentési jogcímek alkalmazását azzal a feltétellel lehet bevezetni, hogy a csökkentés nem haladhatja meg a kötelezettség számítási alapja szerinti, 2014 és 2020 közötti időszakban kalkulált új energia-megtakarítás 25%-át. Ez az egyik legfontosabb momentum és konkrétum ebben az esetben, amit itt egyébként még egy képletbe is behelyez, az 51,353 petajoule szorozva 0,75%. Tehát ilyen mélységekbe is lemegy ez a törvény, már aki elolvasta ezt a törvényt és akar ezzel foglalkozni és nem csak egy politikai lösungot szeretne mondani. A másik, amit én még nagyon hangsúlyoznék, hogy a Kormány rezsicsökkentési politikáját többször megerősítették tavaly az emberek, tehát több választáson keresztül. Ez az energiahatékonysági törvény ennek a rezsicsökkentési politikának az egyik lába. Ugye igazából három ilyen lába alakult ki 2015-re: az első nemzeti közműszolgáltató kialakítása és piacnyerése, tehát, hogy ha az emberek át fognak iratkozni az első nemzeti közműszolgáltatóhoz, akkor van lehetőség arra, hogy további rezsicsökkentés legyen, a rezsicsökkentés fönntartható legyen. A másik, az energiahatékonysági törvényben megfogalmazott célkitűzések elérése nagyon fontos, tehát, hogy az energiahatékonyság, tehát húsz százalékos növekedése legyen az energiahatékonyságnak 2020-ig, mind a lakosság, mind az ipar területén, és a harmadik ilyen, amiben biztos, hogy nem fogunk egyet érteni, hiszen egy más típusú állásponton vagyunk, az pedig Paks 2 megépítése. Tehát ez a három terület, ami egyébként a jövőben meg fogja határozni hazánkban azt, hogy milyen áron és milyen biztonságosan lehet hozzájutni az energiához.” Műsorvezető: „Biztos, hogy a rezsicsökkentésről nyilván itt még a műsor hátralevő részében fogunk beszélgetni, de még mielőtt Sallai képviselő úrnak visszaadnám a szót, egy dolgot mondjon meg nekem, hogy az Európai Bizottság majd reagálni fog egyébként a magyar törvényi szabályozásra, ugye, merthogy itt Képviselő Úr azt mondta, hogy őszerinte nem elég konkrét vagy szerintük nem elég konkrét a dolog, ezt majd az Európai Bizottság visszaigazolja később avagy sem?” NSz: „Hát a törvény részletes indokolásában szerepel, hogy az energiahatékonysági irányelv 7. cikke, az irányelv 8. cikke, az irányelv 9. cikke, itt végig felsoroltuk, hogy mely cikkeket hogy ültettünk át.” Műsorvezető: „Jó, tehát, ha az Európai Bizottságnak kifogása lesz, akkor majd szót emel gondolom, ebben az ügyben.”
5
NSz: „Akkor majd szót emel, de nem lesz kifogása, mert az Európai Bizottsággal megállapodott a magyar kormány. Nemcsak a határidőben, hanem gyakorlatilag ennek az energiahatékonysági törvénynek a tartalmi részében is, és ennek a tartalmi résznek teljes egészében eleget tettünk.” Műsorvezető: „Sallai képviselő úr, Öné a szó!” SB: „Megerősíteni kívánom, amit képviselőtársam mond, atekintetben, hogy az én véleményem szerint sem lesz semmilyen kifogás az Európai Unió részéről, ugyanis épp arról beszéltem, hogy ez a jogszabály semmi másra nem jó, mint arra, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak szövegszerű kodifikációban. Tehát mi pont arról beszélünk, hogy ennek az indikátora nem az, hogy az Unió szerint jól hozunk-e át egy irányelvet vagy nem, hanem az, hogy a kitűzött célig alkalmas-e ez a jogszabály, hogy elérjük-e ezt az energiahatékonysági csökkenést. A mi állításunk az, hogy nem alkalmas, és én nem akarom magyarázni sem a Jobbiknak, sem az MSZP-nek a szavazási magatartását, de mind az LMP, mind más ellenzéki pártok éltek módosító indítványokkal, amik érdemi vizsgálat nélkül lesöprésre kerülnek az asztalról. Mi minden esetben igyekszünk jobbá tenni a jogszabályokat, hogy támogathatóak legyenek, de mindaddig, amíg a kormánypárti gőg nem engedi azt meg, hogy egy-egy ellenzéki indítvány meghallgatásra kerüljön, beépítésre kerüljön a jogszabályba, addig nem számíthat arra a kormányzat, hogy teljes mellszélességgel kiálljunk egy elhibázott jogszabály mellett. És hogy ha már felmerült így alapvetően a rezsicsökkentés kérdése, akár Paks 2, akkor hadd mondjam el, hogy pont ez az, amiről beszélünk. Sem a rezsicsökkentés politikája, amit pont képviselőtársam képviselt a magyar parlamentben a legerőteljesebben, sem Paks 2 egyáltalán nem arról szól, hogy csökkentsük az energiafelhasználást, ami ennek az egész jogszabálynak céljának kellene, hogy legyen, nem arról szól, hogy csökkenjen az energiafelhasználás bármelyik szektorban, hanem arról szól, hogy hogy tegyük olcsóbbá az energiát. Nem is próbáltuk ösztönözni a társadalmat, hogy kevesebbet használjon fel, és nem is használt fel ennek megfelelően kevesebbet, amit most az energiafelhasználási mutatók, amik az MVM honlapján és statisztikájából nyilvánvalóan kiderülnek, ezt támasztják alá. Meg lenne annak a lehetősége, kormányzó, szabályozó tényezőkkel a magyar kormánynak, így a Fidesz-KDNP-nek, hogy adópolitikával, támogatáspolitikával és jogszabályi környezettel elősegítse azt, hogy az energiafelhasználás mértéke csökkenjen Magyarországon, ez lenne a kívánatos. A jogszabálynak a céljai nagyon-nagyon kívánatosak és végig a paksi vitában az LMP ezért állt ki, és ezzel érvelt, hogy ezt kell először megvalósítani. De ezt a jogszabályt nem pusztán azért nem támogattuk, mert a módosító indítványunk, amivel jobbá tehettük volna, nem ment át, hanem azért nem, mert nem alkalmas ennek a célnak a megvalósítására. És hát nyilvánvalóan azon is vitatkozhatunk képviselőtársammal, hogy ugye első mondatában azt mondja, hogy tizenhétezer euró-s napi büntetést nem akartak kifizetni, másodsorban pedig azt, hogy tulajdonképpen ez egy hosszú egyeztetés. Az, hogy hányadikok vagyunk, meg azt, hogy nem vagyunk elkésve, akkor nem lenne büntetés, és nem lenne kötelezettségszegési eljárás sem, tehát nyilvánvalóan egy komoly kormányzati mulasztásról van szó ismét, amit most egy kapkodó munkával akartak, egy gyors előterjesztéssel pótolni, és nyilvánvalóan ez a jogszabály-alkotási stílus az, ami a mi véleményünk szerint nem alkalmas. És ugyanakkor még egy dologra hadd utaljak vissza, arra a kettősségre, ami itt elhangzott. Egyik esetben konkrét képleteket idéz a jogszabályból képviselőtársam, hogy az mennyire jó és mennyire precíz, a másik szavával pedig azt mondja, hogy ennek nem kell azt elérnie, hogy konkrét intézkedési csomagokat tartalmazzon, mert elég a felhatalmazás, hogy megadja az ágazati szabályok megvalósítására a lehetőséget. Ellenzéki pártként pont ez a kevés nekünk, hogy felhatalmazza a Kormányt, mert ez nem jelent sem kötelezettséget, sem pedig konkrét végrehajtási feladatot a magyar kormány számára.” Műsorvezető: „A mulasztással kapcsolatban csak annyit vetnék közbe, hogy az Európai Bizottság Málta kivételével valamennyi tagállam ellen eljárást indított, tehát e tekintetben – persze ez nyilván nézőpont kérdése – azért annyira nem állunk rosszul, de akkor nyilván Németh Szilárdnak lesz válasza mindarra, ami elhangzott az előbb.” NSz: „Szerencsére Magyarországon polgári demokrácia van, és nem a Parlament köteles beszámolni a kormánynak, hanem a Kormány köteles beszámolni a Parlamentnek. És a Parlament hozza meg a törvényeket, jelesül az energiahatékonyságról szóló törvényt, ami egyébként egy európai uniós irányelvnek az átültetése. Pont. Tehát ez volt ennek a célja, ezt kellett megcsinálni, semmi mást. Nem kellett ezen túlterjeszkedni, nem kellett sem többet, sem kevesebbet tenni. Ezt kellett nekünk megtenni, mert az Európai Unióban a több csomagban érkező energiapolitika egyik része az arról szólt, hogy az energiahatékonyságot az egész Európai Unió területén érvényesíteni kell, mégpedig úgy kell érvényesíteni, hogy a nemzetállamok
6
meghatározzák ebben a saját maguk intézkedési, intézkedési tervét. Én csak egyre hívnám fel a figyelmet mondjuk itt, a közszféra által megkötésre kerülő, ún. energiahatékonysági alapú szerződések nyilvánosságára és tartalmára. Ez a törvény szabályozza például azt, hogy soha többé ne fordulhasson elő az, ami a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idejében előfordult, ezekre a ppp-szerződésekre gondolok. Hogy energiahatékonysági szerződéseket kötöttek hosszú-hosszú-hosszú távra, ahova úgymond a közszférának nem kellett betenni, csak nagyon minimális hozzájárulást, meg valami brutális módon való eladósodás aláírását, és ezért a magánszféra beszállt és úgymond rendbe rakta akár a kórházak, akár az egyetemek, láttuk ezeket a botrányokat, balhékat. Ugye 2010-ben, a második Orbán-kormány idején huszonegynéhány ilyen szerződést kellett azonnal rendbe tennünk, és visszavásárolnunk, és még így is ráfizettünk, de még így sem fizettünk rá annyira ezekre a ppp-szerződésekre, mint amilyen egyébként lett volna. Ezt most például teljes egészében tisztáznia kell. Ezek a szerződések abszolút nem járultak ahhoz hozzá, hogy kisebb energiafogyasztása legyen egy-egy intézménynek, ahhoz járultak hozzá, hogy a közpénzt hogyan lehet kipumpálni. Ezen a területen is egyébként rendet fogunk tenni, de én azt szeretném mondani, hogy a cél, tehát nem cél, hanem eszköz az energiahatékonyság. Tehát az energiahatékonyság annak az eszköze, hogy hosszan fenntartható, biztonságos ellátása legyen mind egész Európának, mind a magyar lakosságnak. Egy másik ilyen eszköz, hogy olyan cégeket kell létrehozni ezen a piacon, ezért mondtam az első nemzeti közműszolgáltatót, amelyik nem vad profittermelésre van berendezkedve, és ebből az ágazatból az összes pénz kihúzására, hanem arra van rákényszerítve úgymond a saját tulajdonosa, a magyar állam, és az általa kijelölt menedzsment által, hogy azt a pénzt, amit egyébként egy normális profitot ezen a területen beszedhet, azt éppen energiahatékonysági kutatásokra, éppen energiahatékonysági auditra, amik egyébként itt meg vannak határozva, például a nagyvállalatok számára, alapkutatásra fordítsa vagy ne adj Isten, akár közvetlenül kiváltva az ún. ppp-szerződéseket, saját maga hozzon létre olyan beruházói, olyan fejlesztési környezetet, amiben ő finanszíroz energiahatékonysági beruházásokat. Tehát itt egy spirálról beszélünk, és a mi véleményünk szerint ugye ez a törvény alkalmas arra, hogy 2020-ra ezt a célt elérjük. Ugye a római jogban van ez a mondás, hogy a bíró a jelenben dönt, a törvény meg a jövőnek szól. Ez tipikusan egy jövőnek szóló törvény. Tehát várjuk meg, hogy mi történik, várjuk meg, hogy hogyan reagál a Kormány erre a törvényre, a Kormány be fog évente számolni ennek kapcsán egyébként a Parlament előtt, hogy hol tartunk, és éves lebontásban is vannak szabályok, például évente másfél százalékos megtakarítást kell teljes egészében elérnie az elmúlt időszakhoz képest, vagy pedig a központi intézmények, tehát az állam által fenntartott intézmények tekintetében évente három százalékát kell úgy felújítani, hogy az megfeleljen az energiahatékonysági elvárásoknak.” Műsorvezető: „Sallai képviselő úr?” SB: „Igen, köszönöm szépen, három dologra is szeretnék reagálni. Először is egyet értek Németh Szilárd képviselőtársammal abban is, hogy nagyon sok dolog van és volt a 2002-2010. közötti kormányzat időszakában, ami valóban ne térjen vissza és ne kelljen még egyszer azt átélni, de hát tegyük hozzá, hogy nagyon sok olyan van a 2010. óta regnáló Orbán-kabinetek idejében, ami jó lenne, ha még egyszer nem ismétlődne meg Magyarországon, ezért dolgozunk is. Na, most visszatérek legelőször is arra, hogy az eu-s kötelezettséget hogyan hajtjuk végre, és mire alkalmas a jogszabály. Ugye Németh Szilárd képviselőtársam, ha jól tudom, pedagógusember. Én is ismertem jó néhány ilyen embert, hogy ezt mondta a gyereknek, hát csak görbüljön, legyen meg a kettes. Hát ez nagyjából ez a jogszabályi kategória, hogy csak görbüljön, az EUnak megfelel, az, hogy sok minden másra nem alkalmas, azt pedig elnézzük, mert tulajdonképpen az a lényeg, ne kapjunk bírságot, és ezt a fajta szemléletet nem osztottuk, mikor nemmel szavaztunk. És egyébkén abban is egyetértek képviselőtársammal, hogy az energiahatékonyság csak egy eszköz ahhoz, hogy az emberek életét jobbá tegyük, és a közforrásokat célszerűbben, hatékonyabban használjuk fel, de hát meg, hogy megint egy hasonlattal éljek, ugyanúgy eszköz, mint egy szita, csakhogy szitával sem lehet vizet merni, és ugyanígy ezzel a jogszabállyal nem lehet elérni, hogy az energiahatékonyság megvalósuljon. És pont ez a baj a jelenlegi kormányzattal szerintünk, hogy egyszerűen túl sok benne a jogász, mert azt hiszik, hogy ha leírják papirosokra azt, hogy el kell érni másfél százalék megtakarítást, akkor ez megvalósul.” Műsorvezető: „De képviselő úr, azon vitatkozik, hogy ez volt a feladat? De hát Németh Szilárd azt mondta, hogy ennek a törvénynek az volt a célja, hogy az európai uniós irányelvet átültesse a magyar gyakorlatba, és nem több. Tehát ez volt a feladat, a megoldandó feladat, és ezt a megoldandó feladatot tegnap a Parlament elvégezte. A konkrétumok majd a részletszabályokban, a rendeletekben és egyebekben fognak manifesztálódni az elkövetkezendő időszakban.”
7
SB: „Bocsásson meg, nem értek egyet Önnel, illetve Németh Szilárddal, hogyha ő ezt mondta, ugyanis az, hogy ez a feladat, az nyilvánvalóan nem igaz. Az irányelvnek az a célja, és az az utasítása, hogy végrehajtsunk egy energiahatékonysági fejlesztést, és ez nem valósul meg, ezzel a jogszabállyal nem fog megvalósulni az az energiahatékonysági előrelépés, amit el szeretnénk érni. Nem az a feladatunk, hogy papírokat gyártsunk, és a Magyar Közlöny kiadja őket, amik semmire nem jók, és senki nem akarja alkalmazni, és senki nem tudja alkalmazni, mert sem kormányzati intézményrendszer, sem kormányzati szándék, sem hatósági háttér, sem forrás nincs annak a végrehajtására, mert ezzel semmit nem érünk. Itt a feladat az, hogy az Európai Unió irányelvében megfogalmazott célkitűzéseket, ami nevesítetten az, hogy hogyan csökkentse Magyarország az energiafelhasználásának a mértékét, a lehető legnagyobb fokú energiahatékonysági lépéssel ezt megvalósítsa, a feladat ez volt. Ez a jogszabály erre nem alkalmas. Arra alkalmas, hogy ne folytatódjon velünk szemben a kötelezettségszegési eljárás, de az a kérdés szemléletileg, kormánypárti képviselőtársam részéről, hogy ha ez a Kormánynak a célja, akkor elérte a célját. Ehhez az ellenzéknek nem kell asszisztálnia, hogy olyan jogszabályokat fogadjunk el, amivel egy nagy nyaklevest vagy sallert el lehet kerülni. Nem, nekünk az a célunk, hogy ha van egy uniós irányelv, akkor jobbá tegyük a magyar társadalmat, segítsük a magyar embereket, hogy végre valódi rezsicsökkentést kapjanak, és ne tönkretegyünk közszolgáltatókat a rezsicsökkentéssel, hanem azt érjük el, hogy úgy legyen kevesebb a magyar állampolgároknak a közműfelhasználási költsége, a rezsiköltsége, hogy kevesebbet kelljen felhasználnia. Mi ennek kerestük az eszközét ebben a jogszabályban, de sajnos ez a jogszabály erre nem volt alkalmas.” Műsorvezető: „Jó, akkor ezt nézzük meg most egy picikét így európai uniós szinten, mert ez az egész történet 2006-ban indult, és már 2011-ben át kellett írni az irányelvet az Európai Unióban, és mert látszott, hogy ez a húsz százalékos cél nem fog teljesülni máskülönben európai uniós szinten sem. Most mondjuk, mennyiben lehetünk biztosak abban, hogy európai uniós szinten teljesülni fog 2020-ig a célkitűzés?” NSz: „Várjuk meg az első vizsgálatokat, az Európai Unió egyébként ellenőrzi ezeknek a feladatoknak a végrehajtását, például, amit itt az előbb említettem, az V. cikkben arról szól a fáma, hogy a központi kormányzat tulajdonában lévő hűtött meg fűtött épületeket évente három százalékos nagyságrendben, azt teljes egészében meg kell feleltetni az irányelvben meghatározottaknak, annak a képletnek, amiről egyébként beszéltem. Tehát ez nem egy papírfecni, ez egy olyan folyamatot fog elindítani, amihez egyébként az Európai Unió pénzt is biztosít, tehát forrás is lesz. Többek közt több mint százmilliárdos forrás lesz arra, hogy a lakossági épületeket is energia-hatékonyan lehessen felújítani, s nem csak az ún. házgyári elemekből épült, tehát a panel-lakótelepekre fog vonatkozni, hanem természetesen a kertes házakra, családi házakra is fog vonatkozni ez a ” Műsorvezető: „Bocsánat, hadd kérdezzem meg, hogy az amit látunk, például az energiahatékonysági pályázatok, ami lezárult már a hűtőgépek tekintetében, most indul mosógépek tekintetében. Ez ehhez a témakörhöz kapcsolódik, vagy ez teljesen más?” NSz: „Hát természetesen ehhez a témakörhöz is kapcsolódik, hiszen egy tizenöt évvel ezelőtt megvásárolt, akkori A osztályú energiahatékonyságú mosógép már az A+++-ba sem férne bele. Tehát nyilvánvaló, hogy a modernebb gépeknek sokkal kisebb az energia-felhasználása, másrészt egyébként a pályázati szabályozókkal is lehet úgy élni, hogy kizárólag olyan cseréhez járul hozzá anyagilag is a pályázók tekintetében, ahol megvalósul ez az energiahatékonyság, tehát nem egy egyszerű kis korszerűsítésről van szó, hanem bizony ittt nagyon komoly feltételeknek kell megfelelni, és az, hogy több tízezer háztartási gépet le lehet cserélni a jelenlegi forrásokból, ezt lesajnálni, szerintem nem jó dolog. Azt mondani, hogy ez legyen jobb, és egyébként több lesz, tehát ezáltal a jogszabály által is, hiszen ha ezt a jogszabályt elfogadtuk, akkor tudunk olyan európai uniós pénzekhez jutni, ami elősegítheti többek közt azt, hogy a háztartási gépeket lecseréljük vagy a fűtési rendszereket korszerűsítsük és ott komoly energia-megtakarítás legyen elérhető. A rezsicsökkentéshez két út vezet. Az egyik ez az út, ezt mi egyébként gyakoroltuk. Én ugye az elmúlt időszakban Csepel polgármestereként soha nem látott mennyiségben újíttattam fel házakat, három nagy projektet is elindítottunk, sőt Csepelen volt az a projekt, ahol még azt is el tudtuk érni, hogy saját erő ne legyen. De az azonban most például az Európai Unió előírja, hogy saját erővel kell rendelkezni ezekhez a felújításokhoz, itt általában a társasházak például nagy pénzeket vesznek fel, és azokat az egyes albetétekre terhelik.”
8
Műsorvezető: „Akkor összefoglalóan fél-fél percük van még zárszóra, mert ennyi a műsoridőnk még. Sallai képviselő úr?” SB: „Röviden, amit összefoglalóképpen tudok mondani. A mi véleményünk szerint ez a jogszabály nem volt alkalmas arra, hogy energiahatékonysági célokat valósítson meg, ugyanakkor támogatjuk a Kormánynak azon törekvéseit, amely lakossági támogatásokként és pályázatokként segítik azt, hogy általában a társadalom hozzáférjen az energia-hatékonyabb eszközökhöz, de viszont azt látni kell, hogy az erre fordított forrás sokkal-sokkal kisebb, mint az erre használható igény, és maga a pályázati rendszer sem tökéletes, hiszen többször volt olyan, hogy egy nap alatt kiürült és lefagyott a pályázati rendszer, mert olyan mennyiségű igény érkezett be, ha lesz hozzá kormányzati forrás, lesz megfelelő háttér, és igazságosan lesz kialakítva a pályázati rendszer, az élvezni fogja az ellenzék támogatását véleményem szerint.” Műsorvezető: „Németh képviselő úr?” NSz: „Négy, én azt gondolom, hogy négy fontos területhez járul hozzá ez a jogszabály. Az egyik a rezsicsökkentés fenntartásához, az energiaimport csökkentéséhez, az energiabiztonság megőrzéséhez és még bizony nagyon fontos környezetvédelmi szerepe is van ennek, hiszen az üvegházhatású gázok, a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul ennek a törvénynek a végrehajtása.” Műsorvezető: „Nagyon köszönöm mindkettőjüknek, Sallai R. Benedeknek, az LMP képviselőjének és Németh Szilárdnak, a Fidesz képviselőjének, hogy a vendégeink voltak, a kedves hallgatóktól pedig munkatársaim, Branschtetter Zsuzsa, Schwarz Nóra és Szöllősi Éva, valamint a szerkesztő, Náray Balázs nevében is búcsúzom, Halász Zsuzsát hallották. Viszonthallásra.” 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. § alapján „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerint „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát
9
nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. Az „Ütköző” a Kossuth Rádión hétköznaponként 12:30 órai kezdettel jelentkező, 18:00 órakor ismétlésre kerülő vitaműsor, amely aktuális közéleti, politikai témákról szól érintett vendégekkel, politikusokkal, szakértőkkel élőben. A kérelemmel érintett „Ütköző” című műsorszám – a jelen határozat indokolásának 2. pontjában részletesen ismertetett tartalommal – az Európai Uniós energia-hatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítéséről szóló, az Országgyűlés által 2015. május 12-én elfogadott törvényről szólt, miszerint 2020-ig Magyarországnak 18%-os energiafelhasználás-csökkenést kell elérnie, bemutatta egyúttal az új jogszabály alkalmasságával kapcsolatos kormánypárti és ellenzéki (LMP-) álláspontot. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszám olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Médiatanács a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás.
10
4. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. A Kérelmező a jelen határozat indokolásának 1. pontjában ismertetett tartalmú kifogásában azt sérelmezte, hogy a Médiaszolgáltató az összeállításban nem biztosította a Reális Zöldek Klub azon álláspontja megjelenítésének lehetőségét, amely arról szólt, hogy - az energia-hatékonyság keretében történő háztartási gép-csere szándékának hátterében azon nagyvállalatok állnak, amelyek célja a pénz „kitalicskázása” az országból; - nem azonos a lakóházak, magánházak fűtésére fordított energia-felhasználás és a lakossági villamos energia-felhasználás, továbbá, hogy a hazai össz-energia-felhasználás csökkenése ellenére az ország fejlődése a villamos energia-fogyasztás növekedésével fog járni, mivel a villamos energia a levegőhöz, vízhez, CO2-hoz hasonlóan nélkülözhetetlen; - az energia-hatékonyság visszaélésre alkalmas mutató, mivel ott a legnagyobb, ahol nincs bevezetve az elektromos áram; - a rendszerváltozást követően történt privatizáció keretében svéd tulajdonba került Lehel Hűtőgépgyár Kft. 1998. augusztusi leégése óta az országnak nincs saját háztartási gépeket gyártó cége. A Médiatanács vizsgálata a sérelmezett műsorszám tekintetében tehát arra irányult, hogy annak tárgyával összefüggött-e és ha igen, relevánsnak minősült-e a Kérelmező előbbiekben ismertetett véleménye, amely a háztartási gépek lecserélésének szükségessége mögötti meghúzódó külföldi érdekekre, a lakossági fűtésre fordított energia-felhasználás és a lakossági villamos energia-felhasználás közötti különbségre, az energiahatékonyság, mint mutató visszaélésre alkalmas voltára, saját háztartási gépeket gyártó cég hiányára vonatkozott. A korábban részletesen bemutatottak szerint megállapítható, hogy az érintett műsorszám az Európai Uniós energia-hatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítéséről szóló, az Országgyűlés által 2015. május 12én elfogadott törvényről szólt, miszerint 2020-ig Magyarországnak 18%-os energiafelhasználás-csökkenést kell elérnie, egyúttal az új jogszabály alkalmasságával kapcsolatos kormánypárti és ellenzéki (LMP-) álláspontokról számolt be. A fentiek alapján, a Kérelmezőnek a háztartási gépek lecserélésének szükségessége mögötti meghúzódó külföldi érdekekre, a lakossági fűtésre fordított energia-felhasználás és a lakossági villamos energiafelhasználás közötti különbségre, az energia-hatékonyság, mint mutató visszaélésre alkalmas voltára, saját háztartási gépeket gyártó cég hiányára vonatkozó véleményével összefüggésben megállapítható, hogy e vélemény a műsorszámban elhangzott témához szorosan nem kapcsolódott, a téma szempontjából nem
11
minősül relevánsnak, hiszen a Kérelmező nem az európai uniós energiahatékonysági irányelv alapján elfogadott magyar törvény alkalmasságához kapcsolódó valamely nézőpont megjelenítését hiányolta, hanem a műsorszám témáján túlmutató, abban nem is jelzett álláspontot fogalmazott meg. A Médiatanács a fentiekben részletesen ismertetett tartalmú műsorszám, a Kérelmező beadványa, továbbá a Médiaszolgáltatónak az eljárás során kifejtett álláspontja alapján megállapította, hogy a Kérelmező véleménye ismertetésének elmaradása nem eredményezte a műsorszámbeli összeállításban közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozottságának megsértését. A Médiaszolgáltató feladata, jogszabályi kötelezettsége jelen esetben ugyanis az volt, hogy a témához kapcsolódó, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az ügy szempontjából releváns információkat bemutassa, amely a fentiekben ismertetett módon meg is valósult, így a Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt el. Az előbbiekben kifejtett indokokra tekintettel a Médiatanács a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Médiatanács a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Médiatanács ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése da) alpontjában, valamint az Mttv. 163. § (1) bekezdésében és a 181. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv. 163. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti eljárási költség nem merült fel. A Médiatanács hatásköre az Mttv. 181. § (1) bekezdésén és a 182. § u) pontján alapul. Budapest, 2015. június 30. A Médiatanács nevében
dr. Karas Monika elnök
dr. Auer János hitelesítő tag
Kapják: 1.
Személyes adat
12
