2015. (IV.07.) önkormányzati rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (IV.07.) önkormányzati rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban biztosított véleményezési jogkörében eljáró; Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze, Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Tolna Megyei Kormányhivatal - Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Tolna Megyei Közgyűlés Hivatala – Megyei főépítész, Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Pécsi Bányakapitányság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Közútkezelő – Baranya Megyei Területi Igazgatóság, Országos atomenergia Hivatal, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tolna Megyei Szakaszmérnökség, Tolna Megyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság – Közlekedésrendészeti Osztály, Nemzeti Környezetügyi Intézet-Középdunántúli Kirendeltség, véleményét kikérve a következőket rendeli el: I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya Bölcske község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).

II. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2. §

(1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt, összevont engedélyezési eljárást lehet lefolytatni. (2) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit. (3) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető. (4) Felszínmozgás veszély esetén geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. (5) Megújuló, alternatív energiaforrás előállítását célzó építmény (biogáz előállító, szélkerék, szélerőmű) létesítésének alapfeltétele, a létesítést megalapozó tanulmányok, szakvélemények, a) akusztikai szakvélemény, b) környezeti hatásvizsgálat készítése. (6) A Szabályozási tervben lehatárolt „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területben” történő építés esetén: a) A tájképet jelentősen megváltoztató építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történetileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja. III. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3. §

(1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv : a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel, b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe, c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja, d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja. (2) A terv szerinti beépítésre szánt területek - külön önkormányzati rendelettel – a szabályozási terv módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

(3) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Lakóterület aa) Lf - falusias lakóterületek b) Vegyes terület ba) Vt – településközponti vegyes területek c) Gazdasági terület ca) Gksz - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek cb) Gip - ipari gazdasági területek d) Üdülő terület da) Üü - Üdülőházas területek e) Különleges terület ea) Kmü - üzemi mezőgazdasági különleges területek eb) Ksp - Különleges területek. ec) Kt - Különleges területek. ed) Kszoc - Különleges területek. (4) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási ségek: a) Közlekedési és közműterületek aa) KÖu - közúti közlekedési területek ab) KÖv – vasúti közlekedési terület

egy-

b) Erdőterületek ba) Ev - védelmi rendeltetésű erdőterületek bb) Eg - gazdasági erdőterületek c) Mezőgazdasági területek ca) Má - Általános mezőgazdasági területek cb) Mk - Kertes mezőgazdasági területek d) Vízgazdálkodási területek – V (5) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-2 és SZT-3 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel. 1. Közterületek kialakítása és használata 4. §

(1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza. (2) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el: a) hirdető (reklám) berendezés, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, e) távbeszélő fülke.

2. Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak 5. §

(1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások: a) A közművesítettség mértéke: aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be. A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergiaszolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történ. szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte. ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani. ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni. b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: ba) Terepszint alatti építmény építési helyen belül bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. bb) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. bc) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá. (2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni. a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény b) a közterület felé néző, c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.) (3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa. (4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron illetve utcavonal menti homlokzatmagasság értéke nem lépheti túl a legnagyobb építménymagasság értékét. (5) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (6) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.

IV. FEJEZET BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

3. Falusias lakóterület – „Lf” 6. §

(1) A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok: a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, ab) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni. b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el. (3) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m. (4) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások: a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet, b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,0 m lehet. (5) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 30-45° között lehet. (7) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik: a) „Lf-1” jelű (Dunaparti kistelkes) övezet, b) „Lf-2” jelű (kialakult halmazos) övezet, c) „Lf-3” jelű (új) övezet, d) „Lf-4” jelű (andráspusztai) övezet, (8) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: a) Lf-1 jelű építési övezet: Lf-1 jelű építési övezet (Dunaparti kistelkes terület) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30 40

300 12 oldalhatáron álló 3,5 40 40

m2 m m % %

b) Lf-2 jelű építési övezet: Lf-2 jelű építési övezet (kialakult halmazos terület) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30 40

400 12 oldalhatáron álló 4,5 30 40

OTÉK

HÉSZ

30 40

900 18 oldalhatáron álló 4,5 30 40

OTÉK

HÉSZ

30 40

1200 20 oldalhatáron álló 4,5 30 40

m2 m m % %

c) Lf-3 jelű építési övezet: Lf-3 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

d) Lf-4 jelű építési övezet: Lf-4 jelű építési övezet (Andráspuszta) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

(9) Az Lf-1 és Lf-2 jelű területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. d) Meglévő lakóházak felújítása, bővítése esetén belső átalakítás és szerkezeti felújítás csak úgy végezhető, hogy a meglévő épület külső megjelenését nem változtatja meg. Fa szerkezetek, tornácoszlop, párkány, ajtók, ablakok, stb. újonnan létesíthetők a régivel azonos formában. (10) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

4. Településközpont vegyes terület – „Vt” 7.§

(1) A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének, valamint az oktatási intézmények területe tartozik. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: a) Vt-1 jelű építési övezet: Vt-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

80 10

360 12 oldalhatáron álló, zártsorú 7,5 50 25

OTÉK

HÉSZ

80 10

1200 25 szabadonálló 7,5 40 30

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

b) Vt-2 jelű építési övezet: Vt-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

(4) A Vt-1 és Vt-2 jelű helyi értékvédelmi területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek illeszkedjenek a környezethez. Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), illeszkedő színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. (5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0. 5. Üdülőházas üdülőterület – „Üü” 8.§

(1) A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

a) Üü-1 jelű építési övezet: Üü-1 jelű építési övezet (kemping) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30 40

K K szabadonálló 3,5 20 60

OTÉK

HÉSZ

30 40

1500 40 szabadonálló 4,5 20 60

m2 m m % %

b) Üü-2 jelű építési övezet: Üü-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

(3) Részletes előírások: a) Az Üü-1 és Üü-2 jelű övezetben a HÉSZ 18.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, amennyiben az árvízvédelmi töltés lábvonalától számított 110 m-es sávon belül valósul meg új beépítés. Az övezetekben építmény a csapadék és belvízelvezető árkok kiépítését követően helyezhető el, az alátámasztó munkarészben meghatározottak szerint. b) Az övezetben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés létesíthető. (4) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2. 6. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - „Gksz” 9.§

(1) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Gksz jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

60 20

1000 20 szabadonálló 5,0 50 25

m2 m m % %

(3) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5. 7. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip) 10.§

(1) A területen az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Gip jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

-

1000 20 szabadonálló 5,0

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m

12,0 50 25

40 30

% %

(3) Az építési övezetben nagyüzemi állattartás nem folytatható. (4) A területen a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani. (5) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. (6) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0. 8. Különleges sport terület – „K-sp” 11.§

(1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: K-sp jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

40 40

a kialakult terület tovább nem osztható

m2 m

szabadonálló 7,5 10 60

m % %

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

9. Különleges pince terület –„K-p” 12.§

(1) A K-p jelű különleges terület a település pincesorok területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: a) Kp-1 jelű építési övezet (meglévő pincesorok) Kp-1 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 40 40

HÉSZ kialakult zártsorú 3,5 90 0

m2 m m % %

b) Kp-2 jelű építési övezet (nagytelkes pincék) Kp-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

40 40

1200 20 Oldalhatáron álló 3,5 20 40

m2 m m % %

(3) A Kp-1 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások: a) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő. b) Gazdasági épület (pince és présház) a történetileg kialakult présházsoron kívül a szabályozási terv által meghatározott területen létesíthető. c) Az újonnan létesülő présházas területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 8 m, legkisebb mélysége 20 m, legkisebb területe 200 m2 lehet. A területen az utak szabályozási szélessége 5,0 m. d) A tetőidom nyeregtető, oromfalas kialakítással, kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. e) A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. f) A tetőtér beépítés az általános előírások megtartásával történhet. g) Az utcai homlokzaton az oromfalon csak egy ajtó helyezhető el maximum 160-szor 220 cm méretben. Csak maximum 40/60 cm méretű ablaknyílás készíthető, melynek elhelyezése az ajtó jobb és bal oldalán történhet, úgy hogy a szemöldökmagasság azonos legyen. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m2 függőleges felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el. h) A homlokzaton csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. i) Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő – fehér illetve világos pasztell – színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. (4) A Kp-2 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 20 m, legkisebb mélysége 60 m, az előkert minimális mérete 20 m lehet. b) Az épület, utca felöli tömegalakítása magastetős - 37-42 fokos hajlásszöggel – történhet, kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. c) A nem utcafronti épülettömeg esetében a kishajlású-, illetve lapostető, zöldtető kialakítása is megengedett.

d) Az utca felöl látható homlokzati felületeken csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. e) Az épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő – fehér illetve világos pasztell – színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. f) Kerítés:tégla vagy az épület színével azonos színezésű (beton) pillérrel készülhet, kitöltése fa anyagú, áttört kialakítással történhet. 10. Különleges szociális otthon terület – „Kszoc” 13.§

(1) A Kszoc jelű különleges terület a volt Hanzély kastély területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Kszoc jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

a kialakult terület tovább nem osztható szabadonálló 7,5 10 60

40 40

m2 m m % %

11. Különleges üzemi mezőgazdasági terület – „Kmü” 14.§

(1) Kmü jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Kmü jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság

OTÉK

HÉSZ

-

2000 30 szabadonálló 5,0

Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m

12,0 40 40

40 40

% %

(3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. 12. Közlekedési és közműterület – „KÖu”, „KÖk” 15. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. (2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani. (3) A közlekedési- és közműterület az alábbi területrészeket foglalja magába:

a) KÖu-1 jelű övezet

országos mellékút és főút,

b) KÖu-2 jelű övezet

települési gyűjtőutak,

c) KÖu-3 jelű övezet

települési kiszolgáló út,

d) KÖk jelű övezet

kötötpályás – vasúti – terület.

(4) A KÖu-1 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezet a 51. jelű és 5107. jelű utakat foglalja magába általában kialakult építési területtel, b) új nyomvonal esetén legalább 40,0 m szélességű építési területet kell biztosítani. c) a Köu-1 jelű övezetbe tartozó 51. j. út külterületi szakasza mentén, a tengelyvonaltól mért 100,0 – 100,0 m védőtávolság tartandó, míg az 5107. j. út mentén 50,0 – 50,0 m. (5) A KÖu-2 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) a Köu-2 jelű övezetbe a belterületi és külterületi terven gyűjtőútként jelölt utak tartoznak. b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új gyűjtőút esetén legalább 22,0 m építési területet kell biztosítani. (6) A KÖu-3 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetbe a központi belterület valamennyi útja beletartozik, b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új kiszolgáló út esetén legalább 12,0 m építési területet kell biztosítani. (7) Országos közút illetve közforgalmú vasút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. (8) A külterületi közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását az SZT-2 jelű (külterületi szabályozási) tervlap tűnteti fel: A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza. 13. Zöldterület 16.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak. (2) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény. (3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el, b) nem helyezhetők el sportpálya és a terület használatával nem összefüggő egyéb építmények.

14. Erdőterület - E 17.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak. (2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással. a) Az épületek szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. b) Épület kialakításának feltételei: ba) az épület földszintes legyen bb) legnagyobb építménymagasság 7,5 m c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, magasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 10 m lehet. (3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el. 15.Vízgazdálkodási terület - V

18.§

(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetek: a) V-1 jelű övezet: Duna folyam, b) V-2 jelű övezet:tervezett vízfelület, c) V-3 jelű övezet: az árvízvédművek (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) területe, d) V-4 jelű övezet: ártér területe, e) V-5 jelű övezet: egyéb vízfolyások területe, f) V-6 jelű övezet: a Vízmű területe. (3) Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton – a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában – vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők. Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől 10 m-es védőtávolságot kell kialakítani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani. (4) A távlati vízbázis védőterületét, védőövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel. Az ingatlan-használati korlátozásra vonatkozó jogszabályokat a függelék tartalmazza. 16. Mezőgazdasági terület

19. §

(1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja. (2) A mezõgazdasági terület a következõ övezetekre tagolódik: a) általános mezõgazdasági terület (szántó), b) korlátozott használatú terület (gyep, legelõ) c) kertes mezőgazdasági terület

Má-1 Má-2 Mk

(3) Az elõírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható. 17. Általános mezõgazdasági terület (Má) 20. §

(1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el. (2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai: Beépítési mód Minimális telekméret Minimális szélesség Beépíthetõség Minimális zöldfelület Maximális építménymagasság

SZ 50 000 m2 75 m 3 %, lakóépület max 1,5 % 90 % 5,5 m

a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. b) Épület a dűlőút tengelyétõl minimum 10,00 m-re helyezhetõ el. c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29.§ 5.-7. bekezdése szerint. ca) A birtokközpontban/kiegészítő központban, lakó funkció esetében legfeljebb 5,5 m, gazdasági funkció esetében legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. cb) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t. d) Az Má-1* jelű övezetben építmény nem helyezhető el. e) Szélkerék elhelyezésének szabályai: ea) A terv által jelölt szélkerék telepítésre vizsgálat alá vonható területen szélkerék(ek) külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok, tervek alapján helyezhető(k) el. eb) A létesítmény egyszerű, funkcionális szerkezet, égbolt előtt matt világos szürke, erdő előtt zöld színnel, a madarak elriasztását szolgáló villódzó fénnyel létesíthető. Szélkerék telepítés esetén a műtárgy által elfoglalt, az üzemeltetésükhöz szükséges és használt területet a művelésből ki kell vonni. (3) Kerítés a telekhatártól 1 m távolságban, saját teleken létesíthető. A kerítés maximum 15*15 cm átmérőjű, 1 m magas jelzőkarókkal alakítható. (4) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű – korlátozott használatú – általános mezőgazdasági övezet nem beépíthető, ezeken a területeken épület nem helyezhető el. 18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 21.§

(1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű

kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29.§ (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető. (2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások: Beépítési mód Minimális telekméret Minimális szélesség Beépíthetõség Minimális zöldfelület Maximális építménymagasság

SZ 720 m2 15 m 3% 90 % 4,0 m

(3) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető. (4) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m. (5) A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent. (6) A telken garázs nem létesíthető. (7) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 5 m-re helyezhető el. (8) A gazdasági épület előírásai: a) A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,0 m-es építménymagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető. b) Az épület 40-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala fedés nem alkalmazható. c) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mű-anyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható. (9) Lakóépület elhelyezésére a gazdasági épület előírásai vonatkoznak. a) Lakóépület építés esetén részleges közművesítettség biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás azzal egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvízbeszerzési móddal helyettesíthető. (10) Pince, támfal: a) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. b) A pince építési helyen belül helyezhető el, közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg. c) A kertövezet területén a kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élő sövény létesíthető. d) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg. (11) A kertes mezőgazdasági területen erdő nem létesíthető.

(12) A település belterületén elhelyezkedő jelenleg is kertként művelt ingatlanokon, épület, építmény – pince kivételével – nem helyezhető el. 19. Különleges beépítésre nem szánt temető terület (Kk-t) 22.§ (1) Kk-t jelű övezet: temető terület övezetre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Beépítési mód Minimális telekméret Minimális szélesség Beépíthetőség Minimális zöldfelület Maximális építménymagasság

SZ A kialakult terület tovább nem osztható

2% 40 % 4m

a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (harangláb, harangtorony) esetében legfeljebb 6 m lehet. b) Teljes közművesítettség biztosítandó, ideiglenes közműpótlóként kizárólag zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. c) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak. d) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt. 20. Kulturális Örökségvédelem - Műemlékek védelme (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza) 23. § (1)

Műemléki védettségű ingatlan területén (2 számú melléklet) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatalal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala építési hatóságként jár el

(2) Műemléki környezet területén (2 számú melléklet) minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető. (3)

Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.

(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához kapcsolódó eljárásban, amennyiben ezt jogszabály előírja a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatóságként vesz részt. (5) A védett régészeti lelőhelyen végzett 50 cm-t meghaladó gépi földmunka örökségvédelmi engedélyköteles tevékenység. (6) Minden olyan esetben, amikor régészeti telek, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg értékes feltárásra jogosult szervet ( Tolna megyében a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot) értesíteni kell, a további intézkedé-

sig a munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni. (7) A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központja jogosult. (8) A régészeti Örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhitteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók. (9) Nagyberuházások esetén az engedélyezési eljárásban az adott beruházásra vonatkozó előzetes régészeti dokumentáció az eljáró hatósághoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. (10) Műemléki védettség a Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalánál kezdeményezhető a jogszabály szerinti formanyomtatványon. 21. Helyi védett épületek 24. §

(1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások: a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 3. számú mellélet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza. c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani: ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők. cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető. cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. cd) Védett részérték az új épületbe vissza építendő, védett kerítés megtartandó. ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően. d) Helyi védettségű utcaszakaszon da) A történetileg kialakult beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk. db) Az utcai épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítések-

hez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg. e) Helyi területi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani: ea) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők. eb) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg. 22. Táj- és természetvédelem 25. §

(1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni. (2) A védett természeti területeket a 4. számú melléklet tartalmazza 23. Régészeti védelme

26. §

(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 5. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le. (2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

24. Környezetvédelem (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza) 27. §

(1) Általános követelmények: a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvízelvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet. f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. (2) Környezetterhelési határértékek: a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket. b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szenynyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (3) Speciális eljárási szabályok: a) Bölcske a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny és egyben kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet . b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. c) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

d) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. 25. Tűz elleni védelem 28.§

(1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik. (2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. 26. Növénytelepítési előírások

29.§

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik: a) Az ingatlan déli és nyugati határától: aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m; ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m; ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint ad) és az ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m; ad) cseresznyefa esetében 2,5 m; ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m; b) Az ingatlan északi és keleti határától: ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m; bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m; bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m; bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m; be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m; bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m; bg) cseresznyefa esetében 5,0 m; bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt fa esetében 8,0 m. (2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m; b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). c) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

(3) Közút területén az építési területük határai és a növényzet között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m; b) 3 m-nél magasabbra növő fák illetve mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől 7m. c) mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől. (4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni. (5) Különösen a település beépítésre szánt területén őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invázív fajok telepítését. (6) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. (7) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad. 27. Záró rendelkezés 30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 17/2009. (VII.12.) számú rendelete hatályát veszti. (2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Bölcske, 2015. március 27.

Baranya István s.k. polgármester

Záradék: A rendelet 2015. április 7-én kihirdetésre került.

Dr. Girst Julianna s.k. jegyző

Dr. Girst Julianna s.k. jegyző

1. számú MELLÉKLET a HÉSZ 15.§-ához Útkategóriák, szabályozási szélességek kategóriája az út jele, neve 5111 forgalmi út 51362 ök. út 51172 bek. út mezőgazdasági forgalmú közutak Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks vasútvonal (teherforgalmú)

meglévő

tervezett

forgalmi út összekötő út bekötő út egyéb út mellékvonal

szab. szélessége (m) meglévő ill. 15 m meglévő ill. 10 meglévő

2. számú MELLÉKLET a HÉSZ 23.§-ához Műemlék és műemléki környezet: 1.) M III. 4152 22509/1958 hrsz.: 588 Ref. templom, klasszicista, 1812. Homlokzata részben átépítve romantikus-eklektikus stílusban a 19. század második felében. Berendezés: szószék, mózespad, 1844-ből. Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 17, 19, 589, 590, 591/2, 10/1, 585, 584, 583, 587/2 (közterület), 586 út része, 20, 21. 2.) M III. 4153 22509/1958 hrsz.: 18 Általános iskola, klasszicista, 1852. Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 17, 19, 589, 590, 591/2, 10/1, 585, 584, 583, 587/2 (közterület), 586 út része, 20, 21. 3.) M III. 4151 22509/1958 hrsz.: 864/1 Paksi út R.k. templom, késő barokk, 18. század vége. Berendezés: oltár, szószék, keresztelőkút, barokk, 18. század vége. Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 864/2, 850, 573/2, 573/3, 576/1, 572, 571, 570, 567/2, 567/1, 566, 867, 866, 869. 4.) M II. 10404 23/1990 hrsz.: 0419/3-5, 0422 Andráspuszta 10. Volt Szakáts-kastély, kápolna, és a kastélyhoz tartozó melléképületek – magtár, parádés istálló, kertészlak. (Mg Tsz tulajdona.) Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 0419/11, 0419/3-5, 0422. 5.) Műemléki védelemre javasolt épületek: − Andráspuszta, volt Hanzély-kastély Hrsz.: 0324/3 − 1569 Hrsz. út présház Hrsz.: 1656 − Táncsics u. 23-25. présház Hrsz.: 1581, 1582 − Csordakúti pincesor présház (azonosítandó)

3. számú MELLÉKLET a HÉSZ 24.§-ához Helyi védelemben részesült építmények: Paksi út 8. Paksi út 6. Szentháromság tér 16. Szentháromság tér 15. Szentháromság tér 14. Paksi út 67. Mező I. u. Kossuth u. 6. Petőfi u. 43. Petőfi u. 35. Paksi út 46. III. Töltés u. 4. Temető u. (kápolna) Paksi u. (lakóház) Kossuth u. 5.

Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.:

567/2 570 593 591/2 590 1037 617/1 600/2 401 430 514/1 70 826 …. 1

Utcaképi védelem: Kossuth u. 3-4. Petőfi u. (fésűs beépítés)

Hrsz.: 20, 21

Területi védelem: Csordakúti pincesorok Havasi pincesorok A szabályozási terven Lf-1, Lf-2 és Vt jellel jelölt terület helyi értékvédelmi terület.

4. számú MELLÉKLET a HÉSZ 25.§-ához 1. Országos jelentőségű védett területek: A „Bölcskei tátorjános” természetvédelmi terület a 2/1988. (V.26.) KVM rendelettel kapott országos jelentőségű védelmet. A terület a 11/1999. (X.29.) KöM. rendelettel védetté nyilvánított Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet részévé vált. A település közigazgatási területét a tájvédelmi körzet „Gyűrűsi löszvölgyek” területegysége érinti, ahol a természetközeli löszpusztagyepek értékes maradványai találhatóak. 2. Országos védelemre tervezett területek: „Bölcskei nőszirmos kaszáló” természetvédelmi terület, mely a Duna hajdani ártérének kiszáradó láprétjeinek maradványa, kiegészülve a Hadai-hegy löszvölgyeivel. 3. Helyi jelentőségű védett értékek: Bölcskei iskola parkja 4. Ex lege védett értékek: A település területére e felsorolt értékek kataszterébe a Hadai-hegy területén lévő római őrhelyek, valamint a Vörösgyír földvára került. Natura2000 területek: Közép Dráva 0463/33a, 0463/33b, 0547/2a, 0547/2c, 0547/2d, 0547/2f, 0547/3, 0547/4a, 0547/4b, 0553, 0557/3, 0557/4b, 0557/4c, 0557/4f, 0557/4g, 0558/2, 0584/26a, 0584/26b, 0584/26c, 0590/1a, 0590/1b, 0590/1c, 0590/1f, 0590/1j, 0590/1k, 0590/1l, 0590/1m, 0590/1n, 0590/1p, 0590/1s, 0590/1t, 0590/1v, 0590/2, 0594, 0596/a, 0596/b, 0598, 0599, 0600, 0601/a, 0601/b, 0601/c, 0601/f, 0606/116a, 0606/116b, 0606/116c, 0606/116d, 0606/116f, 0606/116h, 0606/118b, 0606/119a, 0606/119b, 0606/119c, 0610/10a, 0610/10b, 0610/10c, 0610/10d, 0610/12a, 0610/12b, 0610/12c, 0610/12d, 0610/13, 0610/14, 0611/1a, 0611/1b, 0611/1c, 0611/1d, 0611/1f, 0611/1g, 0611/2, 0611/12a, 0611/12b, 0613, Tolnai Duna Bölcske 053/2, 053/3, 054/2, 071/2, 072/2, 083/8, 092/1, 096/1a, 096/1b, 096/4, 0115/2, 0116/3, 0133/3, 0146, 0147, 0148, 0150/1, 0152, 0153, 0155/1, 0156/1a, 0156/1b, 0156/1c, 0158, 0160, 0166/2, 0170/1a, 0170/1c, 0170/1d, 0170/1f, 0170/1g, 0170/1h, 0170/1j, 0170/1k, 0170/1m, 0170/1n, 0170/1p, 0170/2, 0642, 0644/5a, 0644/5b, 0645/13b, 0645/13c, 0645/13f, 0645/13g, 0645/13h, 0658, 0678, 0802, Duna és ártere Bölcske 053/2, 054/2, 067/6, 071/2, 072/2, 076/4, 083/5, 096/1a, 096/1b, 096/2, 096/4, 0115/2, 0133/3, 0146, 0147, 0148, 0150/1, 0152, 0153, 0155/1, 0156/1a, 0156/1b, 0156/1c, 0158, 0160, 0164/3, 0164/4, 0164/5, 0165/1, 0166/2, 0169/6, 0170/1a, 0170/1b, 0170/1c, 0170/1d, 0170/1f, 0170/1g, 0170/1h, 0170/1j, 0170/1k, 0170/1m, 0170/1n, 0170/1p, 0170/2

5. számú MELLÉKLET a HÉSZ 26.§-ához Bölcske település közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek listája Bölcske község ismert régészeti lelőhelyeinek listája 1. Régészeti lelőhely – Szilfai-dűlő Hrsz.: 0584/13,14, 0590/1 Hrsz.: 0601 2. Régészeti lelőhely – Bolondvár 3. Régészeti lelőhely – Bolondvártól délre Hrsz.: 0601 4. Régészeti lelőhely – Koplaltató I. Hrsz.: 0590/1 5. Régészeti lelőhely – Koplaltató II. Hrsz.: 059/1 6 Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy I. Hrsz.: 0606/114 Hrsz.: 0606/114 7. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy II. 8. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy III. Hrsz.: 0606/114 9 Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy IV. Hrsz.: 0611/9-12 10. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy V. (M6-To 014. lelőhely) Hrsz.:0606/72-100 11. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy VI. Hrsz.: 0616/15-17, 0611/8-12 Hrsz.: 0606/4-29 12. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy VII. 13. Régészeti lelőhely – Túlgyűrűs Hrsz.: 0625/15-27 14. Régészeti lelőhely – Magyar-tanya Hrsz.: 0630/1,2 15. Régészeti lelőhely – limesút Hrsz.: 0432/4, 0432/5, 0432/11, 0463/10463/4, 0472/2-0472/18 0472/19 út, 0472/20, 0515/1-0515/6, 0515/7 út, 0515/8-0515/16, 0610/10, 0616/4-0616/6, 0616/9-0616/11, 0620/2-0620/4, 0620/19, 0622, 0624/2, 0625/4-0625/6, 0625/26, 0625/27, Hrsz.: 0463/4 16. Régészeti lelőhely – Leányvár (Annamatia 7. burgus) Hrsz.: 0432/4 17. Régészeti lelőhely – Törökhányás (Annamatia 15. burgus). 18. Régészeti lelőhely – Két úti dűlő (Annamatia 8. burgus) Hrsz.: 0584/8 19. Régészeti lelőhely – Körtefai-dűlő (Annamatia 16. burgus) Hrsz.: 0620/2 20. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, Tanya-dűlő Hrsz.: 0333/2 21. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, iskola Hrsz.: 0436/1,2 22. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, egykori Nagy-kastély Hrsz.: 0419/1-/4, 0422 23. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, Tanya-dűlő Hrsz.: 0427/1, 10 24. Régészeti érdekű terület – Szentandráspuszta, Tanya-dűlő Hrsz.: 0323/1 25. Régészeti lelőhely – Korsós-tanya Hrsz.: 0410/28-/35, 0410/63-/64 26. Régészeti lelőhely – Kövesszállás I. Hrsz.: 0304/2,3 Hrsz.: 0310/2 27. Régészeti lelőhely – Mérges-tanya 28. Régészeti lelőhely – Meszes-köz Hrsz.: 1180-1184, 1186, 0301/1, 0704/5 29. Régészeti lelőhely – Kövesszállás II. Hrsz.: 0304/5-/7, 0305, 0705/28 30. Régészeti lelőhely – Kövesszállás III. Hrsz.: 0705/28, 0704/3, 0704/4, 31 Régészeti lelőhely – Hadai-hegy Hrsz.: 0698/2-/3, 0393/3, 0393/5, 0395, 3591, 3593-3595, 3601-3604, 36093611 Hrsz.: 3617 32. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy II. 33. Régészeti lelőhely – Örsi hegy I. Hrsz.: 0392/2, /4, 0393/1, /6, /4, 0698/3, /4 34. Régészeti lelőhely – Sík-hát Hrsz.: 0705/34-36, 0690/26, 27 Hrsz.: 0696, 0390, 0366/1 35. Régészeti lelőhely – Örsi hegy II.

36. Régészeti lelőhely – Gabonás-völgy 37. Régészeti lelőhely – Örsi-hegy III.

Hrsz.: 0527/12-/19 Hrsz.: 3090-3095, 3098-3101, 3111-3139, 3331, 3332 Hrsz.: 3058, 3061-3063, 3069-3072 38. Régészeti lelőhely – Örsi-hegy IV. 39. Régészeti lelőhely – Sík-hát I. Hrsz.: 0690/12,18, 0696,0698/4 40. Régészeti lelőhely – Sík-hát II. Hrsz.: 0690/14-18 41. Régészeti lelőhely – Sík-hát III. Hrsz.: 0645/1-9 42. Régészeti lelőhely – Sík-hát IV. Hrsz.: 0645/1-9 Hrsz.: 0645/9 43. Régészeti lelőhely – Sík-hát V. 44. Régészeti lelőhely – Gabonás-völgy I. Hrsz.: 0518/6, 0518/9 45. Régészeti lelőhely – Gabonás-völgy II. Hrsz.: 3000-3020, 3140, 3144 46. Régészeti lelőhely – Gabonás Hrsz.: 0543/1, 0543/2, 0518/7 47. Régészeti lelőhely – Szőlősi-völgy I. Hrsz.: 0659/28 Hrsz.: 0547/3, 0659/14, 0659/28 48. Régészeti lelőhely – Szőlősi-völgy II. 49. Régészeti lelőhely – Szőlősi-völgy III. Hrsz.: 0547/3, 0547/4 50. Régészeti lelőhely – Sík-háti-rétek I. Hrsz.: 0645/13 51. Régészeti lelőhely – Sík-háti-rétek II. Hrsz.: 0645/11 52. Régészeti lelőhely – Magyarhalom Hrsz.: 0557/1, 0557/5, 0557/6 Hrsz.: 0557/1, 0557/3, 0557/4 53. Régészeti lelőhely – Magyarhalmi-dűlő 54. Régészeti lelőhely –Hadai-hegy, Annamatia 10. burgus Hrsz.: 0557/1, 0557/3 55. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy alja Hrsz.: 0659/30-/34 56. Régészeti lelőhely – Magyarhalmi-dűlő I. Hrsz.: 0557/1 57. Régészeti lelőhely – Magyarhalmi-dűlő II. Hrsz.: 0557/1 Hrsz.: 0557/1, /2, /3, 0557/11, /12 58. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy/ Hegyorra I. 59. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy/ Hegyorra II. Hrsz.: 0557/1, 0557/3 60. Régészeti lelőhely – Forster-rét Hrsz.: 0644/14, 0644/16, 0644/17 61. Régészeti érdekű terület – Szénaföld Hrsz.: 0214/1-0214/20, 0214/59, /60, 0210/49-0210/60, 0210/27-/28, 0211 út Hrsz.: 0170/1 62. Régészeti lelőhely – Itatópart 63. Régészeti lelőhely – Dér villa, Forró-völgy Hrsz.: 1814-1819, 1820-1822, 1762, 1763, 64. Régészeti lelőhely – Dunaföldvári út 3., 11., 31., 41., 43.; Diófa utca 7., 17., 19., 21., 23., 25.; Lomb utca 2/a, b, c, d, e., 6., 8., 12., 14., 16., 20., 22., 26., 28.; Hársfa utca 1., 2/a-b., 4., 9., 10., 11., 15., 17., 18., 19., 20., 22., 29.; Akácfa u. 1/c., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 15., 18., 19., 22., 23., 26., 30.; Nyírfa u. 5., 11., 13.; Tölgyfa u. 8.; Nefelejcs u. 3., 5, 11., 13., 19., 21., 27., 29. Hrsz.:2300/6, 2301, 2302/3,2303/2/4,2305-2321/1, 2322 út, 2325 út, 2331, 2342/1 út, 2342/2 út, 2342/3 út, 2342/5-2342/34, 2342/35 út, 2342/36út, 2342/37, 2342/41-2342/65, 2342/69-2342/83, 2342/84 út, 2342/852342/100, 2342/104-2342/116, 2342/117 út, 2342/118-2342/127, 2354, 2398/3-2398/8, 2398/9 út, 2398/10-2398/22, 2401-2404, 2405 út, 2416-2430, 2431 út, 2433-2451, 2452 út, 2453-2468, 2469 út, 2471-2476, 247/1 út Hrsz.: 2401-2404, 2416-2430, 65. Régészeti lelőhely – Vörösgyír 66. Régészeti lelőhely – Gábor u. 3., 7., 9.; Kossuth u. 24., 28., 30.; Rózsa u. 1., 3., 4., 5., 7., 23.; Zrínyi u. 14., 24., 25.; Vörösmarty u. 5., 7. Hrsz.: 2411, 2415, 2416, 2471, 2472, 24742479, 2487/5-/7 Hrsz.: 2474, 2484/4,/5,/7, 2485-2490, 2492, 67. Régészeti lelőhely – Virág u. 6., 8., 12. 68. Régészeti lelőhely – Gugatemető Hrsz.: 1756, 1758, 782 69. Régészeti lelőhely – Hegyhát 18., 19., 20., 22., 25., 28., 29.; Dankó Pista u. 3., 8. Hrsz.: 763-774, 777-779, Hrsz.: 828, 829, 846/4-846/8 70. Régészeti lelőhely – Esze Tamás u.

71. Régészeti lelőhely – Kálvária 72. Régészeti lelőhely – Paksi u. 2., 10. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.

Régészeti lelőhely – Kossuth u. 5. Régészeti lelőhely – Ref. Templom Régészeti lelőhely – Granárium Régészeti lelőhely – Hajdú Béla boltja Régészeti lelőhely – Petőfi u. 7. Régészeti lelőhely – Templomos Régészeti lelőhely – Bercsényi u. mellett

80. Régészeti lelőhely – Sík-hát VI. 81. Régészeti lelőhely – Hüllő 82. Régészeti lelőhely – Káposztáskert 83. Régészeti lelőhely – Sziget 84. Régészeti érdekű terület – Alsó-Várrév 85. Régészeti érdekű terület– Pétervára

Hrsz.: 864/1-2, 860 Hrsz.: 563/1, 563/4 út, 563/5-/7, 565/1, 565/2, 566, 567-575, 586 út, 509 út, 619/1 út, 593, 594, 616-618 Hrsz.: 1, Hrsz.: 588, 590, 591/2 Hrsz.: 19, 20, 22 Hrsz.: 20, 21, 547 út Hrsz.: 444-448 Hrsz.: 0133/3 Hrsz.: 0705/18, 0705/19, 0705/20, 0705/27, 0705/38 Hrsz.: 0690/22, 30 Hrsz.: 2860-2872, 2880-2893, 2903-2925, 2931-2942, 09/19, 026/2, 028/5, 014, 015, 09/11, 09/7 út, 09/19 Hrsz.: 2880-2889, 2908-2920, 2936-2940, 026/2, 028/5, 09/7 út Hrsz.: 0102/11-27, /32-42, /46-72, /78-85, /97-100, 0100/6, /17-27, 0100/52, /57-60 Hrsz.: 025/2, Hrsz.: 025/2-15

1. számú FÜGGELÉK HÉSZ 18. § -ához Jelenleg: a 83/2014 (III. 14.) Kormányrendelet a nagyvízi meder, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv késztésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. 132/1997. (VII.21.) Korm. Rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. Korm. Rendelet 5. sz. mellékletében foglalt, a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó ingatlan-használati korlátozásokat a konkrét területhasználat kialakításánál figyelembe kell venni. A HÉSZ 27. §-ához (1) Általános követelmények a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg. c) Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg. e) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. g) A vízügyi követelményeket A 83/2014 (III. 14.) Kormányrendelet a nagyvízi meder, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv késztésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szólo A 83/2014 (III. 14.) Kormányrendelet tartalmazza. Kormányrendelet tartalmazza.

h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza. i) Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a tartalmazza. j) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével. (2) Környezetterhelési határértékek a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik. b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei. d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. (3) Speciális eljárási szabályok a) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. c) Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. d) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység

folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet. e) Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait.

2. számú FÜGGELÉK A HÉSZ 23. §-ához Jelenleg: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet valamint a régészeti lelőhelyek és a műemléki érték védetté nyílvánításáról, nyílvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szól 80/2012 (XII.28.) BM rendelet előírásai szerint.