Nemesnádudvar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Nemesnádudvar Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) és (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, és 134/E §-ában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában és 41.§ (4) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Nemesnádudvar Község Önkormányzata képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 61.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Nemesnádudvar Község Önkormányzat képviselő-testülete Településfejlesztési és Szociális Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól. A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult személyek életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy maguk és családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. 2.§ (1)E rendelet személyi hatálya Nemesnádudvar község közigazgatási területén kiterjed a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§ (1)-(2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, továbbá 7.§ (1) bekezdés hatálya alá tartozó természetes személyekre. (2) E rendelet alkalmazása során a) család az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti család, b) egyedülálló az Szt. 4.§ (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy, c) egyedülélő az Szt. 4.§ (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy, 1
d) háztartás az Szt. 4.§ (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározott személyek közössége, e) jövedelem az Szt. 4.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem, f) közeli hozzátartozó az Szt. 4.§ (1) bekezdés d) pontja szerint meghatározott személy, g) vagyon az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon. 3.§ E rendeletben szabályozott szociális feladat- és hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület a Településfejlesztési és Szociális Bizottságra (NTSZB) ruházza át. 4.§ (1)Az önkormányzat a) rendkívüli települési támogatás b) települési gyógyszertámogatás c) települési temetési támogatás d) települési lakhatási adósságkezelési támogatás formájában nyújt pénzbeli ellátást. (2) Az önkormányzat a) rendkívüli települési támogatás b) köztemetés formájában nyújt természetbeni ellátást.
2. Általános eljárási szabályok 5.§ (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5.§(1) bekezdése szerint kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal a Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatalnak címezve (6345 Nemesnádudvar, Szentháromság tér 1.) kell benyújtani. (3) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az állami adóhatóságtól igazolás kérhető a kérelmező személyi jövedelemadójának alapja, valamint –írásbeli felhatalmazás alapján – az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személyek személyi jövedelem a jegyző helyszíni szemle tartásával, környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti, továbbá a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy a család vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatát az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül okirattal igazolja. (4) A kérelmekhez az egyéb jogszabályokban meghatározottakon túl csatolni kell a jelen rendeletben meghatározott, a kérelmet alátámasztó igazolásokat, nyilatkozatokat és egyéb iratokat. 2
(5) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata, különösen a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, fizetési jegyzék, nyugdíjszelvény és a nyugdíjösszesítő, a pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata, az ellátást folyósító szerv által kiállított igazolás, tartásdíj esetén a felvett összeget igazoló postai szelvény, a bankszámlakivonat, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata. (6) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges a járási hivatal munkaügyi kirendeltségével való együttműködés tényének hatósági bizonyítvánnyal való igazolása. (7) Alkalmi vagy idénymunkából származó jövedelem esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkából származó jövedelem igazolása, ennek hiányában büntetőjogi felelőssége tudatában kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelméről tett nyilatkozata. (8) Ha nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni a jövedelemszámításnál, akkor az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. (9) Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata, különösen közüzemi díj igazolására a szolgáltató által kiállított számla, a közüzemi számla befizetését igazoló csekkszelvény vagy átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, albérleti díj igazolására albérleti szerződés vagy a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíj összegének igazolására a jogosult nyilatkozata, gyógyszerköltség bizonyítására a gyógyszertár által kiállított igazolás. (10) Ha a szükséges okmányok vagy igazolások a) nem állnak rendelkezésre, b) beszerzése nehézségekbe ütközik, vagy hosszabb időt vesz igénybe, és sürgős intézkedés szükségessége áll fenn, mert a késedelem emberi életet, egészséget vagy testi épséget veszélyeztetne, a kérelmező írásban tett nyilatkozata is elfogadható. (11) Az irányadó időszakra vonatkozóan a kérelmező forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni. (12) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani. (13) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendeletben foglaltak megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén pedig a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére (a továbbiakban együtt: megtérítés). (14) A (13) bekezdés szerinti megtérítés elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell teljesíteni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (15) A jegyző a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételétől, illetőleg folyamatos ellátás esetén, ha az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (16) Az Szt. 17.§ (5) bekezdésében foglalt megtérítési eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladat- és hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át. 3
3. A települési támogatás 6.§ (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, tűzifa biztosítása. (3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet. (4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható. 4. Rendkívüli települési támogatás 7.§ (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén 250 %-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, és a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 3.§ (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy d) gyermek nevelésével, gondozásával kapcsolatos kiadásai keletkeztek. (2) A települési támogatás eseti támogatás formájában nyújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét. (4) Az (1) bekezdés d) pontja esetén elsősorban a 6.§ (2) bekezdés szerinti természetbeni szociális ellátás formáit kell nyújtani a létfenntartási gondja enyhítésére. 5. Települési gyógyszertámogatás 8.§ (1) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
4
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában. (3) Az eseti és a rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet 21 napon belül el kell bírálni. (4) Eseti települési gyógyszertámogatás egy kérelmezőnek egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani. (5) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb mindenkori összegének 200%-át, egyedülélő esetén a 250 %-át nem haladja meg, és b) gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai havonta a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják az egy főre jutó jövedelem 15 %-át. (6) A (2) bekezdés szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni. (7) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 10.000,- Ft (8) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani. (9) Rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha a) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén 250 %-át nem haladja meg, és b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai havonta meghaladják az egy főre jutó jövedelem 15 % -át és c) háziorvos vagy szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét. (10) A (2) bekezdés szerinti kiadásokat a kérelmező nevére szóló számlákkal kell igazolni. (11) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 5000,-Ft. (12) A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy éven belül legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani. 6. Települési lakhatási adósságkezelési támogatás 9.§ (1) Települési lakhatási adósságkezelési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek, aki lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó jelentős hátralékot halmozott fel, és ezzel a saját és családjuk lakhatását és a létfenntartását tartósan veszélyeztetik. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartás tartósan akkor veszélyeztetett, ha a kérelmezőnek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb mindenkori összegének 150%-át, egyedülélő esetén a 200 %-át. (3) A települési adósságkezelési támogatásba a következő adósságtípusok kerülnek bevonásra a következő összegű felső határokkal: a) áramdíjtartozás, melynek felső határa 30.000,-Ft. b) víz-és csatornahasználati díjtartozás, melynek felső határa 20.000,-Ft. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában jelentős hátralék, ha 5
a) a hátralék összege meghaladja a 15.000,-Ft-ot, b) a közüzemi szolgáltatást a közüzemi díjtartozás miatt kikapcsolták. (5) A települési lakhatási adósságkezelési támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kérelmező nyilatkozzon arról, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított települési adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését. (6) A kérelmet annak beérkezését követő 21 napon belül kell elbírálni. (7) A kérelemhez csatolni kell a díjtartozást, hátralékot, kikapcsolást igazoló dokumentumokat. (8) A települési adósságkezelési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek számától. (9) A települési lakhatási adósságkezelési támogatás együttesen nem haladhatja meg a 30.000,-Ft-ot. (10) A támogatást egy összegben kell megállapítani. (11) A települési lakhatási adósságkezelési támogatást egy éven belül legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.
7. Települési temetési támogatás 10.§ (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. (2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén a 250 %-át nem haladja meg. (3) A települési temetési támogatás kérelmezni lehet a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy b) a temetési költségek utólagos megtérítésére. (4) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. (5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (7) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet. (8) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Településfejlesztési és Szociális Bizottság dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.
6
8. Köztemetés 11.§ (1)A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. (2) Az Szt. 48.§ (1) bekezdés szerinti köztemetés esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módot kell választani. (3) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre, részben, legfeljebb a 10.§ szerinti települési temetési támogatás mértékéig mentesíthető a köztemetés költségeinek viselése alól, amennyiben a 7.§ szerinti rendkívüli települési támogatásra lenne jogosult és vagyonnal nem rendelkezik. (4) Az eltemettetésre köteles személy köztemetés költségeinek megtérítése alól való mentesítésre vonatkozó eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladat- és hatáskört a képviselőtestület a Településfejlesztési és Szociális Bizottságra ruházza át. 9. Szociális alapszolgáltatások
Házi segítségnyújtás 12.§ Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Cédrus Református Egyesített Szociális intézményi háttérrel látja el. Étkezés 13.§ (1) Az önkormányzat a szociális étkezést a Cédrus Református Egyesített Szociális intézményi háttérrel látja el. Családsegítés 14.§ Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás – Gara központ közreműködésével látja el.
10. Záró rendelkezések 15.§ 7
(1)E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló a 7/2014 (III. 26.) önkormányzati rendelete.
P.H.
Kucsoráné dr. Drégelyi Zita jegyző
Dr. Kovács István polgármester
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2015. február 25-én P.H.
Kucsoráné dr. Drégelyi Zita jegyző
8
