Ügyiratszám: MN/27498-9/2014. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételét tiltó törvényi rendelkezés megsértése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 51/2015. (I.13.) számú
HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) személyes adat TV2 Média Csoport Kft.-vel (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 csatornán 2014. június 18-án sugárzott Mokka című műsorszám közzétételekor megsértette a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételét tiltó törvényi rendelkezést, ezért a Médiaszolgáltatót 450 000 Ft, azaz négyszázötvenezer forint bírsággal sújtja. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A bírságfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata az annak közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése és a tárgyalás tartása a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság 30 napon belül bírálja el.
1
INDOKOLÁS A Médiatanács rendszeresen ellenőrzi a kereskedelmi közlemények szabályainak érvényesülését a Médiaszolgáltató saját gyártású műsoraiban. A 2014. június 18-án 8:43:43-8:49:12 óra között adásba került szegmens a „műsorszám termékmegjelenítést tartalmaz” felirattal kezdődött, és a műsorvezető vendége Személyes adat volt. A műsorvezető a bevezetőjét a következőkkel kezdte: „Lángos, fagyi, gyümölcslé. Ezek azok a plusz tételek, amelyek a szülőkre hárulnak egy-egy nyaraláson, és ezek nem is olyan kis tételek! De hogy ez hogyan spórolható meg, arról beszélgetünk most Személyes adat .” A képernyő bal alsó sávjában mindvégig a CSALÁDI NYARALÁS A BÜKBEN felirat volt látható.
A műsorvezető a beszélgetés elején az igazgatót arról kérdezte, hogy „No, hát hogyan kalkulálható a nyaralásra szánt összeg?” Az igazgató válaszából megtudhattuk, hogy „Az all inclusive-ra egyre nagyobb az igény belföldön (…), és tulajdonképpen egy árat adunk meg az egész ott tartózkodás ideje alatt, ez előre kalkulálható. Ebben minden benne van. Benne van az egész napos étel-, italfogyasztás. Ki ne örülne annak, ha reggel egy pezsgős reggelivel tudná kezdeni a napot, és ehhez nem kell egy luxusszállodába mennie, hanem Magyarországon (…) megfizethető szállodában fogyaszthatja el a reggelit? Vagy este, amikor kiül a teraszra, és hallgatja az élőzenét, elfogyaszthatja azt a hideg rosét, amit esetleg más szállodában nem tud így elfogyasztani.” A műsorvezető közbevetésére az igazgató így folytatta: „(…) a magyar vendégek (…) egyre inkább igénylik ezt a fajta szolgáltatást, szeretik előre kikalkulálni, hogy mennyibe fog kerülni a nyaralásuk, és ha nincsen mellette járulékos költség, szívesen jönnek ilyen helyekre.” A műsorvezető további kérdésére válaszolva az igazgató elmondta, „(…) gyerekbarát beruházásainkat is úgy irányítottuk, hogy lássák, (…) a gyerekek örömére és a felnőttek nyugalmáért készítettük el ezt (…).”
2
Ezt követően a műsorvezető az animátorok szerepére terelte a szót, amire az igazgató ismertette, hogy „Az animáció a legfontosabb része az all inclusive szolgáltatásainknak, (…) a gyerekekkel való foglalkozás igazából arra irányul, hogy a szülők megérdemelnek már egy kis pihenést (…), és igénybe tudják venni azokat az egyéb szolgáltatásokat, amiket mi kínálunk nekik. Akár a halpedikűr, akár a sóbarlang, vagy az egyéb masszázsok.” A műsorvezető közbevágására, miszerint „Igen, pont ezt akartam mondani! Amíg a gyerekek játszanak, milyen szolgáltatásokat tudnak igénybe venni a felnőttek (…)?” , az igazgató elmondta, hogy „Ahogy az előbb is említettem, minden egyéb szolgáltatás ott van, és amit nagyon fontos megemlíteni, hogy az all inclusive mellett, ami ugye egyszer egy étel-ital all inclusive, mellette van egy sport inclusive. Nálunk a sportolás nem kerül pénzbe, hanem a teniszpályáink, squashpályáink, focipályáink ingyenesen igénybe vehetőek.” A műsorvezető kérdésére válaszolva, miszerint melyik korosztálynak javasolja a programokat, az igazgató elmondta, hogy „Bárkinek, hiszen a gyógyszálló jellege megmaradt, ugyanakkor megmaradt ez az aktív sportolási lehetőség, és aki pihenni vágyna, annak is tökéletes kikapcsolódás nálunk lakni.” A műsorvezető tovább érdeklődött arról, hogy „Milyen egyéb szolgáltatásaik vannak, amelyek a hotelen kívül esnek (…)?” Az igazgató ismertette a lehetséges programokat: „(…) kirándulásokat is szervezünk, lehetőség van biciklitúrára menni, hiszen az animátorok nem csak a gyerekekkel foglalkoznak, hanem a felnőtteknek is adnak egyfajta programlehetőséget.” A műsorvezető ezt követően a szálloda Bubbles Clubhoz való csatlakozásáról érdeklődött „ (…) egészen pontosan mit is jelent ez?” Az igazgatót kifejtette, hogy „a Danubius szállodacsoport önálló terméke, amely 2013-ban került bevezetésre. Öt szállodában található meg ez a szolgáltatás, amely négy sárkányfigurára épül, az egyiket el is hoztam magammal, Drazsét, aki a gyerekekkel játszik. (…) az ő szerepük az, hogy szórakoztassák a gyerekeket. A gyerekek ennek a klubnak a tagjai lehetnek, és a klubtagság előnyeit élvezhetik az összes többi szállodában is.” A beszélgetés alatt látható volt, amint a sárkányjelmezbe öltözött animátor a gyerekekkel játszik.
A műsorvezető a továbbiakban az all inclusive szolgáltatással kapcsolatban tette fel a kérdéseit: „(…) ez akkor azt jelenti, hogy bemegyek, és egész nap bármit ehetek, ihatok, vagy csak reggeli-, ebéd- és vacsoraidőben tehetem?” Az igazgató a szolgáltatással kapcsolatban elmondta, hogy „Nem, reggel hét órától este tíz óráig (…) bármit lehet enni, inni. Az alkoholos italok, ugye a reggeli pezsgőt már említettem, de tizenegy órától a sör és a bor is rendelkezésre áll a vendégeknek, de egész nap kávé, tea, üdítő, ásványvíz minden mennyiségben fogyasztható.” A műsorvezető így folytatta: „Tehát, ahogy az elején kezdtük, hogy mondjuk a fagyi, gyümölcslé plusz költséggel jár a szülőknek, innentől kezdve nem jár plusz költséggel, mert ha a kisfiú, kislány megkíván bármit, azt megkapja szépen.”
3
Az elemzett szegmens 8 óra 49 perckor az igazgató szavaival zárult: „Itt az a kérdés (…), mennyit ehet meg a gyerek (…) palacsintából, fagylaltból, pizzából (…), konfliktus csak itt keletkezhet, hogy a szülők mennyire engedik.” A műsorrésszel kapcsolatban felmerült a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjának megsértése. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdése alapján a Médiatanács az Mttv. 182. § bg) pontjában foglalt hatáskörében 2014. október 14-én hivatalból hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben: a Ket. 29. § (3) bekezdése szerint a 1004/2014. (X. 14.) számú, MN/27498-4/2014. ügyiratszámú végzésében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól és a Ket. 51. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi jogosultságáról, valamint a Ket. 68. § (1) bekezdés alapján az iratbetekintés lehetőségéről. A Médiatanács továbbá az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján kötelezte a Médiaszolgáltatót, hogy a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a szóban forgó műsorrészben fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében jelenítette-e meg a Danubius Health & Spa Resort szolgáltatását, és ha igen, csatolja az ezt alátámasztó megállapodást. A Médiaszolgáltató az eljárás megindításáról értesítő végzést a tértivevény tanúsága szerint 2014. október 28-án vette át, nyilatkozata 2014. november 12-én érkezett a Hatósághoz. A Médiaszolgáltató előadta, hogy nem fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében sugározta a kifogásolt műsorrészt. Kifejtette, hogy ebből következően a termékmegjelenítés szabályait nem sérthette meg, illetve álláspontja szerint „a műsorszám egésze a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelt, amikor tájékoztatta a nézőket a belföldön elérhető kikapcsolódási lehetőségekről”. Álláspontja szerint a „hasonló tematikájú riportok fontos missziós szerepet látnak el az audiovizuális médiaszolgáltatásban, illetve a lakosság körében végzett ismeretterjesztés terén, hiszen fontos, hogy Magyarország turisztikai látványosságait, illetve a Magyarországon elérhető idegenforgalmi, kirándulási célpontokat minden állampolgár minél jobban megismerhesse”. A Médiaszolgáltató a fentiekre tekintettel elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte, valamint másodlagosan arra kérte a Médiatanácsot, hogy amennyiben álláspontja szerint a tárgybéli riport egy másik Mttv. által szabályozott rendelkezést sérthet, úgy tájékoztassa arról, hogy az összeállítás mely elemében minősülhet jogsértőnek, illetve az Mttv. melyik rendelkezésének a megsértése merülhet fel. A Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján felmerült az Smtv. 20. § (3) bekezdés megsértése a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatás feltüntetése miatt előzőleg a termékmegjelenítés szabályainak érvényesülése szempontjából az Mttv. 182. § c) pontjában foglalt hatásköre alapján vizsgált műsorrésszel kapcsolatban, ezért a Médiatanács dr. Auer János által jegyzett MN/274986/2014. ügyiratszámú, 2014. november 17-én kelt végzésével a hatósági eljárást kiterjesztette a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételét tiltó törvényi rendelkezés megsértésének vizsgálatára. A Médiaszolgáltató az eljárás kiterjesztéséről szóló végzést 2014. november 24-én vette át, azonban jelen döntés meghozataláig újabb nyilatkozatot nem tett.
4
A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a hatósági ellenőrzés és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: Az Smtv. 20. § (3) bekezdése értelmében „Burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos”. Az Mttv. 203. § 4. pontja szerint „Burkolt kereskedelmi közlemény olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre”. Az Mttv. 203. § 20. pontja szerint „Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés”. A Médiatanács megállapította, hogy a műsorrész – reklámriportszerűen – a szálloda szolgáltatásait mutatta be, melynek során kiemelt hangsúlyt kapott az all inclusive szolgáltatás, kiemelve annak előnyeit, mint a szálloda által nyújtott egyedülálló ajánlatot, mellyel egyúttal annak igénybevételére ösztönzött: „Az all inclusive-ra egyre nagyobb az igény belföldön (…), és tulajdonképpen egy árat adunk meg az egész ott tartózkodás ideje alatt, ez előre kalkulálható. Ebben minden benne van. Benne van az egész napos étel-, italfogyasztás. Ki ne örülne annak, ha reggel egy pezsgős reggelivel tudná kezdeni a napot, és ehhez nem kell egy luxusszállodába mennie, hanem Magyarországon (…) megfizethető szállodában fogyaszthatja el a reggelit? Vagy este, amikor kiül a teraszra, és hallgatja az élőzenét, elfogyaszthatja azt a hideg rosét, amit esetleg más szállodában nem tud így elfogyasztani. (…) és amit nagyon fontos megemlíteni, hogy az all inclusive mellett, ami ugye egyszer egy étel-ital all inclusive, mellette van egy sport inclusive. Nálunk a sportolás nem kerül pénzbe, hanem a teniszpályáink, squashpályáink, focipályáink ingyenesen igénybe vehetőek.” A műsorvezető kérdés felvetései is hozzájárultak ahhoz, hogy a szálloda all inclusive szolgáltatása kellőképpen kiemelt figyelmet kapjon: „Igen, pont ezt akartam mondani! Amíg a gyerekek játszanak, milyen szolgáltatásokat tudnak igénybe venni a felnőttek (…)?” „(…) ez akkor azt jelenti, hogy bemegyek, és egész nap bármit ehetek, ihatok”. Az igazgató a szolgáltatással kapcsolatban elmondta, hogy „Nem, reggel hét órától este tíz óráig (…) bármit lehet enni, inni. Az alkoholos italok, ugye a reggeli pezsgőt már említettem, de tizenegy órától a sör és a bor is rendelkezésre áll a vendégeknek, de egész nap kávé, tea, üdítő, ásványvíz minden mennyiségben fogyasztható.” A Médiaszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy a „hasonló tematikájú riportok fontos missziós szerepet látnak el az audiovizuális médiaszolgáltatásban, illetve a lakosság körében végzett ismeretterjesztés terén, hiszen fontos, hogy Magyarország turisztikai látványosságait, illetve a
5
Magyarországon elérhető idegenforgalmi, kirándulási célpontokat minden állampolgár minél jobban megismerhesse”. A Médiatanács nem vitatja, hogy a közönség tájékozódását elősegítő műsorok fontos feladatot látnak el, illetve az ilyen tematikájú magazinműsorokra szükség van, azonban a tájékoztatás is csak a jogszabályi rendelkezések, így többek között a fogyasztók védelmét szolgáló szabályok betartásával valósulhat meg. Az Mttv. fentebb idézett 203. § 4. pontja értelmében burkolt kereskedelmi közlemény a közzétételét tekintve megtévesztő kereskedelmi közlemény, illetve burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény akkor is, ha nem ellenszolgáltatás ellenében került közzétételre. Az Mttv. 203. § 20. pontja szerint a kereskedelmi közlemény célja áru, szolgáltatás vagy arculat közvetett vagy közvetlen népszerűsítése. A Médiatanács megállapította, hogy a fenti információk közlésével a Médiaszolgáltató direkt módon reklámozta a bükfürdői Danubius Health & Spa Resortot, felhívta a figyelmet a vállalkozás tevékenységére, kiemelten hangsúlyozva az all inclusive szolgáltatását és ezzel elősegíthette az értékesítést. A közzététel megtévesztő jellege nyilvánvaló, hiszen a Médiaszolgáltató a kereskedelmi érdeket szolgáló műsorrészt nem kereskedelmi tartalomként jelölve, hanem szerkesztett programként tette közzé, azaz a népszerűsítési szándékot nyíltan nem vállalta, megtévesztve ezzel a közönséget a médiatartalom jellege tekintetében. A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató megsértette az Smtv. 20. § (3) bekezdését. A Médiatanács a jogsértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. Az Mttv. 186. § (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezmény abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg. Az Mttv. 187. § (4) bekezdésének a jogsértés elkövetésekor hatályos szövege értelmében: „[…] ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket”. A Médiatanács jelen határozat meghozataláig az alábbi esetekben állapította meg az Smtv. 20. § (3) bekezdésének megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben:
a Médiatanács határozatának száma
a jogsértés elkövetésének időpontja
384/2012. (II.22.)
2011. november 4.
415/2012. (II.29.)
2011. szeptember 13.
851/2012. (V.9.)
2012. január 4.
6
az alkalmazott jogkövetkezmény Mttv. 186. § (1) (1 alkalom) Mttv. 186. § (1) (1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 50 000,- Ft
1347/2012. (VII.18.)
2012. március 24.
1554/2012. (VIII.29.)
2012. május 14. és május 21.
1796/2012. (X.10.)
2012. június 3., 13. 25., július 5., 14., 25.
672/2013. (IV.17.)
2012. szeptember 6.
763/2013. (IV.30.)
2013. január 7.
1044/2013. (VI. 19.)
2013. február 17.
1128/2013. (VII.3.)
2013. január 4.
1259/2013. (VII.24.)
2013. február 19.
1392/2013. (IX. 11.)
2013. április 16.
(1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 100 000,- Ft (1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 200 000,- Ft (2 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 200 000,- Ft (6 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 200 000,- Ft (1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 250 000,- Ft (1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 300 000,- Ft (1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 250 000,-Ft (1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 350 000,-Ft (1 alkalom) Mttv. 187. § (3) b) 400 000,-Ft (1 alkalom)
A jogsértés elkövetésekor hatályos Mttv. 187. § (4) bekezdésében meghatározott ismételtség a Médiaszolgáltatóval szemben nem állapítható meg, mivel a Médiaszolgáltató a jogsértést háromszázhatvanöt napon belül nem követte el. A jogsértés súlya tekintetében a Médiatanács rögzíti, hogy a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételét tiltó törvényi rendelkezéseket a szerkesztői függetlenséghez, a szerkesztői tartalom integritásához fűződő érdek, valamint fogyasztóvédelmi érdekek is indokolják, ezért a jogsértést nem tekintette csekély súlyúnak, továbbá a jogkövetkezmény megválasztásánál figyelembe vette azt is, hogy e törvényhely megsértését több határozatában is megállapította a Médiaszolgáltatóval szemben. A jogsértések miatti jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja jelenti. „187. § (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal – a (7) bekezdés figyelembevételével – a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: […] b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:
7
ba) JBE médiaszolgáItató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig, bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig terjedhet.” A Médiatanács a Médiaszolgáltatót 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) médiaszolgáltatóként azonosította. A Médiatanács ezt követően 967/2013. (VI. 5.) sz. határozatával az Mttv. 39. §-ának 2012. július 5-i módosítására tekintettel módosította az 1326/2011. (X. 5.) számú határozatát. A Médiatanács 2013-ban 1432/2013. (IX. 25.) sz. döntésével elfogadott PJ/24797-7/2013. sz. jegyzőkönyvével és 2014ben a 946/2014. (IX. 30.) számú döntésével elfogadott PJ/17593-7/2014. jegyzőkönyvével az Mttv. 70. § (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a korábban JBE médiaszolgáltatóként azonosított TV2 Média Csoport Kft. e minősége nem változott. A fentiekre tekintettel a jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv. 187. § (3) bekezdése ba) alpontja értelmében kétszázmillió forint. A Médiaszolgáltató az Smtv. 20. § (3) bekezdését legutóbb 2013. április 16-án sértette meg. A Médiatanács a jogsértést megállapító 1392/2013. (IX. 11.) számú határozatában 400 000 Ft bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben. Tekintettel arra, hogy a jelen jogsértést a Médiaszolgáltatóval szemben a Médiatanács tizenharmadik alkalommal állapította meg, ezért a Médiatanács bírság összegének a növelése mellett döntött, azaz a kiszabható legmagasabb bírságösszeg 0,225%-ának megfelelő, azaz 450 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót az Mttv. 182. § c) pontjában foglalt hatáskörében, az Smtv. 20. § (3) bekezdésének egy alkalommal történt megsértése miatt. A jelen határozatban kiszabott bírság az Mttv. 134. § (13) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a Médiatanács az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-a szerint intézkedik a bírság behajtásáról az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art. 165. § (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke a 165. § (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, illetve a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2015. január 13. A Médiatanács nevében: dr. Karas Monika elnök
dr. Auer János hitelesítő tag Kapják: 1.) személyes adat
8
