in Fehér, 2009
Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
Víz Keretirányelv • 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
A VKI fő környezeti célkitűzése • 2015. év végére el kell érnünk a felszíni és felszín alatti
vizek ún. jó állapotát (jó ökológiai és jó kémiai állapot,
célja: • (i) a vízi ökoszisztémák, a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme, javítása
ill. jó mennyiségi és jó kémiai állapot) • az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot a
• (ii) vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat előmozdítása
cél
• (iii) a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó különösen veszélyes anyagok csökkentése, a vizek további szennyeződésének megakadályozása • (iv) árvizek és az aszályok mérséklése
Jó ökológiai állapot Vízfolyások esetében:
Jó fizikai és kémiai állapotú felszíni víz •
alakítottak ki, hogy biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek „jó állapot”-hoz tartozó
• szabad hordalékszállítás • a parti sáv viszonyai szintén zavartalanok (áramlási sebességek, morfológiai viszonyok stb.)
értékeinek fennállása. •
A tápanyag-koncentráció nem haladja meg azokat a szinteket, amelyeket arra a célra alakítottak ki, hogy azok alapján meg lehessen győződni az ökoszisztéma funkcionálásáról és a biológiai minőségi elemek „jó állapot”-
Tavak esetében: • a tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak
„A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom nem lépnek ki abból a tartományból, amelyet annak jelzésére
• a folyó vízjárása zavartalan (kapcsolata a felszíni vizekkel zavartalan, a vízi szervezetek vándorlása zavartalan stb.)
hoz tartozó értékeinek fennállásáról. •
A specifikus szintetikus szennyező anyagok és a specifikus nem szintetikus szennyező anyagok koncentrációi nem haladják meg a kerettervben részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket.”
1
Jó mennyiségi állapotú felszín alatti víz •
• • • •
„A víztestben a felszín alatti víz szintje olyan, hogy a hosszabb időszakra számított átlagos éves kitermelés hozama nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet. Ennek megfelelően a felszín alatti víz szintje nincs kitéve olyan antropogén hatásoknak, amelyek következtében: a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések nem érhetők el, a kapcsolódó felszíni vizek állapotában bármilyen jelentős romlás következne be, a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában bármilyen jelentős károsodás következne be, továbbá egy térbelileg behatárolt területen időlegesen vagy folyamatosan elfordulhatnak a vízszint változás miatt az áramlás irányában bekövetkező változások, de az ilyen irányváltozások nem okozhatják a sós vagy egyéb víz térnyerését, és nem jelezhetnek az áramlás irányára vonatkozóan az előbbieket előidéző tartós és egyértelműen meghatározható antropogén eredetű tendenciát.”
Jó kémiai állapotú felszín alatti víz „a szennyezőanyagok koncentrációi: •
nem mutatják a sós vagy más szennyeződés térnyerésének jeleit,
•
nem haladják meg a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott egyéb minőségi határértékeket a kerettervben meghatározott felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzéséhez és szabályozásához megfogalmazott stratégiákkal összhangban,
•
nem akadályozzák a kapcsolódó felszíni vizekre a kerettervben megállapított környezeti célkitűzések elérését, sem ezek ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelentős romlását, sem a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák bármilyen jelentős károsodását,
•
a vezetőképességben bekövetkező változások nem jelzik sós víz vagy bármilyen más szennyezés térnyerését.”
A VKI vezérgondolatai: (új) szemléletek • fenntartható vízgazdálkodás • minden víztípus számára védelem
• elővigyázatosság elve • szubszidiaritás elve • szennyező fizet elv • költségmegtérülés elve
A VKI vezérgondolatai: integráció • • • • •
•
• vízgyűjtőre alapuló vízgazdálkodás • határokon átnyúló együttműködések • minden emisszió-forrás (ipar, mg, közl., település stb.) által okozott vízszennyezés csökkentését és ellenőrzését írja elő • biztosítja minden érdekelt tevékeny részvételét stb.
• • • •
az összes vízkészlet integrációja az összes vízhasználat integrációja vízmennyiségi és vízminőségi kérdések integrálása a szakterületek, elemzések és tapasztalatok integrálása a vízügyi törvényhozás integrálása egy közös és összefüggő keretbe az összes jelentős gazdálkodási és ökológiai szempont integrálása a széleskörű intézkedési programok integrálása az érintettek és a civil társadalom integrálása a döntéshozási folyamatban a különböző döntési szintek integrálása a különböző tagországok vízgazdálkodásának integrálása
A VKI végrehajtása
A VKI végrehajtása (folyt.)
• 2003: VKI nemzeti jogba való átültetése (221/2004 (VII.21.)
• 2007: Jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása.
korm. rend. a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól),
vízgyűjtőkerületek azonosítása és hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése • 2004: A vízgyűjtőrendszerek jellemzése, a vizeket érő
hatások elemzése, a vízhasználatok gazdasági elemzése, a védett területek nyilvántartásba vétele • 2006: Monitoring hálózat létrehozása és üzembe helyezése
• 2008: A vízgyűjtő gazdálkodási terv első változatának bemutatása. • 2009: A környezeti célkitűzések költség-hatékony elérését célzó intézkedési programok összeállítása, illetve a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek elkészítése és publikálása minden vízgyűjtőkerületre, ideértve az erősen módosított víztestek meghatározását is.
2
in Fehér, 2009
in Fehér, 2009
Magyarországon vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni: • az ország egész területére (Duna VGT részeként), • 4 részvízgyűjtőre: (1) Duna vízgyűjtőnek Magyarországon a Dunához közvetlenül csatlakozó részére, (2) a Dráva és (3) a Tisza vízgyűjtőjének Magyarország területére eső részére, (4) a Balaton vízgyűjtőjére, és • a részvízgyűjtőket 42 tervezési alegységre osztották fel in Fehér, 2009
in Fehér, 2009
in Fehér, 2009
3
A VKI végrehajtása (folyt.) Minden víztestre meg kell határozni a környezeti célkitűzéseket és meg kell tervezni az intézkedési programokat
• 2010: A költség visszatérülés és a szennyező fizet elvét tekintetbe vevő, a vízkészletek hatékony használatát biztosító vízárpolitika bevezetése. • 2010-2015: Az intézkedések gyakorlatba történő átültetése. • 2012: Az intézkedési programok bevezetése.
• természetes víztest
• 2015: A környezetvédelmi célkitűzések elérése.
• erősen módosított víztest
• 2015 után: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata 6 évente.
• mesterséges víztest
• 2027: A célok elérésének lehetséges meghosszabbított határideje kétszer 6 év meghosszabbítás után.
ÁTTEKINTÉS
Ijjas, Madarassy, 2005
in Fehér, 2009
Jelentős vízgazdálkodási kérdések hazánkban 1. Szerves anyagok és tápanyagok által okozott szennyezések 1.1. Vízfolyások szerves anyag és tápanyag-szennyezése települési szennyvízbevezetésekből 1.2. Szennyezés diffúz forrásokból, a mezőgazdaságból és a települések területéről 1.3. Állóvizek eutrofizálódása 1.4. A használt termálvizek által okozott szennyezések
2. Szennyezés veszélyes anyagokkal 3. Hidromorfológiai változások 3.1. A vízfolyás és az élőhelyek folytonosságának megszakítása 3.2. A vizes élőhelyek és árterek elvágása a folyótól az árvízvédelmi művekkel és beavatkozásokkal 3.3. A vizes élőhelyek állapotának romlása a belvízvédelmi tevékenység során 3.4. Vízfolyások vízjárásában bekövetkező változások 3.5. Tavak, holtágak állapotérzékenysége 3.6. Tervezett infrastrukturális projektek által okozott hidromorfológiai változások
in Fehér, 2009
4. Felszín alatti vizek mennyiségi változásai 5. Ivóvíz előállítására használt felszín alatti vizek nem megfelelő minősége 6. Felszín alatti vizek szennyezése 7. Más országokban végzett tevékenységek által is befolyásolt víztestek nem megfelelő állapota 8. Világméretű akciókkal befolyásolható jelentős vízmennyiségi változások
4
A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma
A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalma (folyt.)
1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása.
9. Összefoglaló leírás a vízhasználatok gazdasági elemzéséről.
2. Az emberi tevékenység felszíni és felszín alatti vizek állapotára
10. Az intézkedési programok összefoglalása.
gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása.
11. Azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó
3. Az ivóvízkivételre kijelölt területek és a védett területek azonosítása és
információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg.
térképi ábrázolása. 4. A vizek állapotának megfigyelésére létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása.
12. Programok és tervek jegyzéke (integrálás biztosítása). 13. A közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása.
5. A monitoring hálózatok eredményeinek bemutatása
14. Dokumentumok hozzáférési helyei.
térképi formában. 6. Térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben.
15. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai.
7. Környezeti célkitűzések listája.
16. Mindazok a dokumentumok, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtő-
8. Az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk
részletezése.
gazdálkodási terv tartalmaként ír elő.
felmentés Best Available Techniques Best Available Practices
Best Environmental Practices
in Fehér, 2009
in Fehér, 2009
in Fehér, 2009
in Fehér, 2009
5
A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervével kapcsolatos következtetések • A víztestek állapota és az intézkedések hatása közötti direkt kapcsolat nem lett kidolgozva vízgyűjtőszinten. • Az ökológiai állapotra vonatkozó értékelés minőségét a biológiai elemekre alkalmazandó módszerek továbbfejlesztése javítani fogja. • A szerves szennyezések esetén már az alapintézkedések hatására jelentős javulás érhető el 2015-re, DE: további erőfeszítés szükséges a következő tervezési periódusban. • A tápanyag terhelés esetén az alapintézkedések hatására csak
A Duna vízgyűjtőgazdálkodási tervével kapcsolatos következtetések (folyt.) • Veszélyes anyag terhelés esetében a Veszélyes any. Dir.; IPPC Dir.; UWWT; BAT/BEP alkalmazása sem vezet a kívánt eredményre vízgyűjtő szinten 2015-ig. További intézkedések szükségesek. • A hidromorfológiai módosulások jelentős részben megoldatlanok maradnak, és a jó ökológiai állapot vagy potenciál nem érhető el 2015-ig. Jelentős további intézkedés szükséges a
12%-kal csökken az N terhelés, a P terhelés esetében pedig 25%kal. Jelentős további csökkentés az UWWT direktíva előírásainak
2015 utáni időszakban is.
szigorú megvalósításával, N és P eltávolítási fokozatokkal lehet.
A vízgyűjtőgazdálkodási tervekkel kapcsolatos további észrevételek • A tervek jó áttekintést adnak a vízgyűjtők – jelenlegi állapotáról – a jelentős vízgazdálkodási kérdésekről, megoldandó problémákról – összegzik a szükséges intézkedések körét, és becslést adnak azok várható pozitív hatásáról (a nemzetközi együttműködésben készülő tervek esetében, pl. Duna, Tisza, Dráva)
• Ugyanakkor felismerhető, hogy a nemzeti tervekben (országos, 4 rész-vízgyűjtő és a 42 alegység): – az intézkedések várható hatása nem kapcsolódik közvetlenül az adott víztestekhez. – 2015-ig jelentős arányban nem teljesíthetők a VKI elvárta célkitűzések – a második és a harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési periódusra további jelentős programok megvalósítása válik szükségessé, amihez a források biztosítása szükséges
VKI: Víztestek tipizálása • vízfolyások: • 869 vízfolyás víztest • 25 típus • tavak: • 213 tó víztest • 16 típus • típusok lehatárolása: – ökorégió – tengerszint feletti magasság – nagyság – geológiai viszonyok • passzportok (típusleírások) • felszín alatti víztestek: 185 db – 45 hegyvidéki: 22 sekély hegyvidéki, 23 hegyvidéki víztest – 111 porózus: 55 sekély porózus (talajvíz), 48 porózus (rétegvíz), 8 porózus termál víztest – 29 karszt: 14 hideg karszt, 15 termál karszt víztest
6
A következőkben bemutatott 7 db térkép az alábbi forrásból származik (4. sz. melléklet):
Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” c. irányelvben 2005. március 22.-ei határidővel előírt JELENTÉS a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről
7
8
VKI: monitoring • monitoring: a vízstátusra vonatkozó adatok előállítása
• feltáró monitoring: az alapállapot felmérése a változások értékelésére • operatív monitoring: minden olyan változás számbavétele, amely a víztestek állapotára a beavatkozások következtében hatással van • vizsgálati monitoring: a balesetszerű szennyezések kivizsgálására • átültetés: 31/2004 (XII. 30) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
Törzshálózati és regionális szelvények
Felszíni vizek 2006 előtti vízminőségi monitoringja Országos felszíni vízminőség-ellenőrző hálózat (1954-től) • szabványcsomag az egyes mérőhelyekre • 241 törzs- és regionális hálózati (109 vízfolyás, 4 állóvíz), 249 lokális hálózati mintavételi hely • mérések: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és az ÁNTSZ laboratóriumai • MSZ 12749 sz. szabvány alkalmazása • vizsgált paraméterek 5 csoportja: 1. oxigénháztartás, 2. tápanyagtartalom, 3. mikrobiológiai jellemzők, 4. mikroszennyezők és toxicitás, 5. egyéb jellemzők • minősítés ötosztályos rendszerben
vízminőségi jellemzők A. Oxigénháztartás jellemzői oldott oxigén oxigéntelítettség biokémiai oxigénigény (BOI5) kémiai oxigénigény (KOIps) kémiai oxigénigény (KOIk) szaprobitási (Pantle-Buck) index B. Tápanyagháztartás jellemzői ammónium (NH4-N) nitrit (NO2-N) nitrát (NO3-N) összes-foszfor összes foszfor* ortofoszfát (PO4-P) ortofoszfát (PO4-P)* klorofill-a C. Mikrobiológiai jellemzők coliformszám
I.
II.
Határérték III. osztály
IV.
V.
mg/l
7
%
80-100
mg/l mg/l mg/l -
4 5 12 1,8
6 70-80 100-120 6 8 22 2,3
4 50-70 120-150 10 15 40 2,8
3 20-50 150-200 15 20 60 3,3
3 20 200 15 20 60 3,3
mg/l mg/l mg/l g/l g/l g/l g/l g/l
0,2 0,01 1 100 40 50 20 10
0,5 0,03 5 200 100 100 50 25
1,0 0,1 10 400 200 200 100 75
2,0 0,3 25 1000 500 500 250 250
2,0 0,3 25 1000 500 500 250 250
i/ml
1
10
100
1000
1000
mértékegység
*Tározásra vagy állóvizekbe kerülő folyóvizek esetén
9
D. Mikroszennyezők és toxicitás D1. Szervetlen mikroszennyezők alumínium arzén cink higany kadmium króm króm (VI) nikkel ólom réz D2. Szerves mikroszennyezők fenolok (fenolindex) anionaktív detergensek kőolaj és termékei D4. Radioaktív anyagok összes -aktivitás E. Egyéb jellemzők pH
g/l g/l g/l g/l g/l g/l g/l g/l g/l g/l
20 10 50 0,1 0,5 10 5 15 5 5
50 20 75 0,2 1 20 10 30 20 10
200 50 100 0,5 2 50 20 50 50 50
500 100 300 1 5 100 50 200 100 100
500 100 300 1 5 100 50 200 100 100
g/l g/l g/l
2 100 20
5 200 50
10 300 100
20 500 250
20 500 250
Bq/l
0,17
0,35
0,55
1,1
1,1
6,0-6,5 8,5-9,0 1000 0,5 0,1
5,5-6,0 9,0-9,5 2000 1 0,5
5,5 9,5 2000 1 0,5
-
6,5-8,0
8,0-8,5
500 0,1 0,05
700 0,2 0,1
fajlagos vezetőképesség (20 C-on) S/cm vas mg/l mangán mg/l
Régi vízminőségi osztályok (felszíni vizekre) • I. osztályú, „kiváló” minőségű víz: gyakorlatilag a természetes állapotot jelenti. • II. osztályú, „jó” minőségű víz: külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt víz. • III. osztályú, „tűrhető” minőségű víz: mérsékelten szennyezett, eutrofizálódást eredményező mértékben tartalmaz szerves-, szervetlen és tápanyagokat. • IV. osztályú, „szennyezett” minőségű víz: nagy mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot és szennyvízbaktériumokat. • V. osztályú, „erősen szennyezett” minőségű víz: erősen terhelt, esetenként toxikus jellegű víz.
Vízminősítés a VKI-ban • Az adott csoportban legalacsonyabb osztályzat döntötte
el a csoport osztályzatát, függetlenül az abba a csoportba tartozó más paraméterek kedvezőbb állapotától
• vízminőség: ökológiai szemlélet a felszíni víztest állapotát annak ökológiai és kémiai állapota együttesen határozza meg • ökológiai állapot: biológiai elemek (vízi flóra, fenéklakó gerinctelen fauna, halfauna) + hidrológiai és morfológiai elemek (áramlás, folyófolytonosság, medermorfológia) +
• az MSZ 12749 minősítési rendszere az egyes víztestek állapotának összehasonlítására csak korlátozottan volt
fizikai és kémiai elemek (hőmérséklet, oxigénellátottság,
sótartalom, savasodási állapot, tápanyag-állapot) + egyéb specifikus szennyezők (fémek: Cu, Zn, Cr, As)
alkalmas
• kémiai állapot: vízszennyező anyagok
A felszíni vizek minősítése • Az MSZ 12749 alapján – ötosztályos rendszer – paraméterek 5 csoportja • oxigénháztartás jellemzői • tápanyagháztartás jellemzői • mikrobiológiai jellemzők • mikroszennyezők és toxicitás • egyéb jellemzők
VKI monitoring paraméterek Minőségi elem
• A VKI alapján – ökológiai állapot • • • •
biológiai hidrológiai és morfológiai fizikai és kémiai elemek egyéb specifikus szennyezők (fémek)
– kémiai állapot (vízszennyezők): • elsőbbségi anyagok (vízbevezetésük tilos) • élővízben kedvezőtlen hatást okozó, nagy mennyiségben bevezetett szennyező anyagok
Biológiai elemek
Fizikai-kémiai elemek
Fitoplankton, fitobenton
Hőmérsékleti viszonyok
Makrofita
Oxigénellátottság
Makroszkópikus gerinctelenek
Sótartalom
Halak
Tápanyaghelyzet
Hidrológiai-morfológiai elemek
Savasodási helyzet
Folytonosság
Egyéb szennyezőanyagok
Hidrológia
Elsőbbségi anyagok
Morfológia
10
VKI – feltáró monitoring: paraméterek Általános fizikai-kémiai paraméterek (évente 12 alkalommal):
VKI – feltáró monitoring: paraméterek Veszélyes anyagok („33” lista és „egyéb veszélyes anyagok” listája alapján): • „33” lista szerves (évente 12 alkalommal): – Poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek: • naftalin, antracén, fluorantén, benzo(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(g,h,i)perilén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd)pirén;
– Illékony aromás szénhidrogének (BTEX):
• vízhőmérséklet, pH, lúgosság, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, összes lebegőanyag, KOIp, KOIk, TOC, BOI5; összes oldott anyag, összes keménység, oldott vas, oldott mangán, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, klorid, szulfát.
• benzol;
– Tributil-ón vegyületek – Egyéb aromás szénhidrogén vegyületek: • di(2-etilhexil)ftalát, nonil-fenolok, (4-p-nonilfenol), oktil-fenolok, (p-terc-oktilfenol);
– Halogénezett alifás szénhidrogén vegyületek: • diklórmetán, triklórmetán, 1,2-diklóretán, C10-C13 klóralkánok, hexaklórbutadién;
– Halogénezett aromás szénhidrogén vegyületek:
Tápanyagmutatók (évente 12 alkalommal):
• 1,2,4-triklór-benzol, pentaklór-benzol, hexaklórbenzol, brómozott difeniléterek, pentaklór-fenol;
• ammónium, nitrát, összes nitrogén, orto-foszfát, összes foszfor, klorofill-a.
– Peszticidek: • alaklór, atrazin, klórfenvinfosz, klórpirifosz, endoszulfán (alfa-endoszulfán), hexaklór-ciklohexán, gamma izomer lindán, izoproturon, diuron, simazin, trifluralin.
VKI – feltáró monitoring: paraméterek • „Egyéb veszélyes anyagok” szerves (évente 12 alkalommal): – DDT vegyületek, aldrin, dieldrin, endrin, isodrin, széntetraklorid, tetraklór-etilén, triklór-etilén. • „33” lista (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): – kadmium, ólom, higany, nikkel.
• „Egyéb veszélyes anyagok” (nehézfémek) (évente 12 alkalommal): – összes króm, arzén, cink, réz.
Vízminősítés a VKI-ban Felszíni vizek esetén:
VKI – feltáró monitoring: paraméterek Biológiai mutatók: fitoplankton (évente 4x vízfolyások, 6x állóvizek esetén) fitobenton (évente 2 alkalommal) makrofita (évente 1 alkalommal) makrozoobenton (évente 2x vízfolyások, 1x állóvizek esetén) halak (min. 6 évente) Morfológiai paraméterek a meder kanyargóssága, a mederanyag összetétele, az üledék vastagsága, a meder jellemző méretei, a hullámtér szélessége és használati jellege, a partvédelem jellege és célja, a burkolat hossza és jellege, a mederduzzasztás helye és mértéke, a meder szabályozás helye és jellege, a kotrás gyakorisága és célja • minimum 6 évente kell vizsgálni • • • • • •
Az állapotértékelés
menete az EU útmutató szerint
• az ökológiai állapotot öt osztályba sorolja: – kiváló (K), jó (J), mérsékelt (M), gyenge (Gy), rossz (R) – kiváló állapot = referencia állapot (víztípusra jellemző) – jó állapot = az általános környezeti célkitűzés – biológiai-, fizikai-kémiai-, hidromorfológiai elemek osztályozása: hazai vízminőségi határértékek alapján • a kémiai állapot két osztályba sorolja: – jó, vagy nem megfelelő
– valamennyi tagországban egységesen alkalmazandó EU szintű határértékek alapján
A víztest integrált vízminőségi állapotát az ökológiai és kémiai vízminősítés eredménye közül a gyengébb határozza meg
11
A figyelembe vett minőségi emelek: • Az 5 élőlénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz, halak) vonatkozó biológiai jellemzők • Fizikai-kémiai elemek (szerves anyag, tápanyag, sótartalom, pH) • Egyéb specifikus kémiai jellemzők (pl. nehézfémek)
A több elemből álló minősítések esetén mindig a legrosszabb a mértékadó. Ökológiai minősítés: • a biológiai minősítés határozza meg az összesített minősítés eredményét, azzal, hogy • kiváló ökológiai állapotú egy víztest csak abban az esetben lehet, ha a hidromorfológiai és fizikai-kémiai osztályozás szerint is kiváló • jó ökológiai állapotú akkor, ha a fizikai-kémiai osztályozás is jó.
• Hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízszintek és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv kapcsolata, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat
A kémiai állapot minősítése: • az EU szinten rögzített veszélyes anyag lista (ún. „elsőbbségi lista”) alapján kétosztályos skálán • jó kémiai állapot: ha valamennyi anyag esetén megfelel az EU szinten rögzített határértékeknek • nem jó kémiai állapot: ha ez akár csak egyetlen egy anyagra is nem teljesül
A mesterséges és az erősen módosított állapotú
A felszíni vizek feltáró monitoringja
víztestek minősítése: • 1) Tavak feltáró monitoringja (HUSWPS_1LW): 21 m.h. • A minősítés kiindulási alapja a maximális ökológiai potenciál: • egy hasonló természetes állapotú víztest referencia állapotából
vagy a víztest fenntartható funkciójából vezethető le • a potenciálisan elérhető legjobb állapot • Osztályba sorolás: azonos felbontású • Ökológiai állapot helyett a megfelelő szintű ökológiai potenciál kifejezést kell alkalmazni
• 2) Vízfolyások feltáró monitoringja (HUSWPS_1RW): 122 m.h. • a 31/2004. KvVM rendelet szabályozza a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelésének rendjét • a VKI monitoring tervezése az ebben foglalt előírásoknak megfelelően történt meg • alapozva a már évtizedek óta működő monitoring programokra
• figyelembe vették az egyéb hazai jogszabályi és szakmapolitikai szempontokat, a rendelkezésre álló mérési kapacitásokat is
Felszíni vizek operatív monitoringja • • • •
• • • • •
szerves anyag és tápanyag-terhelés szerinti kockázatosság hidromorfológiai kockázatosság veszélyes anyag terhelés szerinti kockázatosság „kockázatosság”: a jó állapot 2015-ig valószínűleg nem megvalósítható mérések gyakorisága: vízhozam naponta morfológiai paraméterek min. 6 évente biológiai paraméterek évi 1-4 alkalommal általános fizikai-kémiai paraméterek évente 4 alkalommal a veszélyes anyagok szerinti kockázatosság esetén a veszélyes anyagok évente 12 alkalommal
Felszíni vizek operatív monitoringja • 1) tavak hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 19 m.h. • 2) tavak tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív programja: 21 m.h. • 3-4-5-6) vízfolyások hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringjai: – 112 m.h. (hosszanti átjárhatóság hiánya) – 204 m.h. (völgyzárógát, duzzasztás, jelentősebb vízkivétel vagy vízbevezetés, vízmegosztás hatásai) – 196 m.h. (keresztszelvény menti vagy folyószabályozással kapcsolatos elváltozások) – 71 m.h. (kotrás és a meder-burkolat)
• 7) vízfolyások tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 177 m.h. • 8) vízfolyások veszélyes anyag kockázatosság szerinti operatív monitoringja: 76 m.h.
12
Felszíni vizek monitoring rendszere
Felszíni vizek vizsgálati monitoringja
(Forrás: VGT, 2009)
• (i) valamely vízminőségi határérték túllépésének oka ismeretlen
• (ii) a feltáró monitoring jelzi, hogy a víztestre a célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek, és operatív monitoring még nem létesült • (iii) balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásáról kell megbizonyosodni • a konkrét eset vagy probléma alapján jelölik ki a vizsgálandó mutatókat, mérési gyakoriságot, a vizsgálati helyeket – 2000 évi tiszai cianid szennyezésére – a Rába habzására – vízkémiai és üledék vizsgálatokkal követték nyomon 2010 októberében, az Ajkai vörösiszaptároló gátjának átszakadásával okozott iszaphullám levonulását a Marcal vízrendszerében.
13
Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja
• A) Talajvízszintészlelő törzshálózat: 1642 kút, hetente 1x, 2x vízszint-leolvasás • B) Rétegvízszintészlelő törzshálózat: 377 kút, legalább havonta vízszint-leolvasás
• C) Karsztvízszintészlelő törzshálózat: 247 figyelőkút, +3 egyéb repedezett víztartóban, legalább havonta leolvasás • D) MÁFI vízszint-figyelő hálózata: 163 kút • E) Forrásmérő törzshálózat: 52 forrás, legalább havonta
Deák J, 2005
Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja • F) Üzemi mérések vízművállalatok havonta mérik a hozamokat és szinteket adatok KÖVIZIG-eknek → Központi Vízrajzi Adattárba továbbítás évente (4830 objektum) Ezen kívül:minden, évi 500 m3 -nél többet termelő forrásról és kútról a használónak szolgáltatnia kell a termelési adatokat → KÖVIZIG → Központi Vízrajzi Adattárba (összesen 31700 objektum) • G) Építéskori kútadatok: mintegy 75 000 kút építéskori vízszintadata Deák J, 2005
Felszín alatti vizek 2006 előtti mennyiségi monitoringja • H) Sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisok – 78 távlati és 626 üzemelő vízbázison feltárást végeztek és végezni fognak – eddig 2870 monitoring-kút készült el, főként azonban
vízminőségi monitoring céljára
Deák J, 2005
14
Felszín alatti vizek 2006 előtti minőségi monitoringja • Átfogó, országos felszín alatti vízminőségi monitoring kialakítása folyamatban volt • A felszín alatti víztestek kémiai állapotának jellemzésére
használható adatok a különböző rész-monitoring rendszerekből és felvételezésekből származtak
Deák J, 2005
2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek • A) a kutak építése során szerzett vízminőségi adatok • 1970-ig 60 ezer kút: elégtelen adatok • 1970-től 14600 új kút: építéskori rutin kémiai elemzés (VITUKI-nál) • B) a települési ivóvízellátásra szolgáló kutak rendszeres minőség-ellenőrzése • több mint 3800 kút rutin kémiai vizsgálata évi 1-12x → KÖVIZIG → VITUKI • most már mikroszennyezőket is kell: 201/2001 (X. 25.) sz. korm.r, 21/2002. sz. miniszteri rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek • C) Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat • 1983-tól, 600 kút • 97 kutat (később 83) KÖF mintáz, a többi közüzemi vízművek termelőkútja, 1-12x évente • leginkább sérülékeny területeken 70 kutat mikroszennyezőkre is vizsgáltak • D) a pontszerű szennyezőforrások monitoringja • legfontosabbakat már nyilvántartásba vették • helyi monitoring-hálózatok megépítése és üzemeltetése a tulajdonos felelősségébe tartozik • az elemzések gyakorisága és a komponensek a szennyezőforrás típusától függenek • adatbázisok bővítése és pontosítása kell
2006 előtti vízminőségi monitoring rendszerek • E) a sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoring • ld. mennyiségi monitoring rész, vízmin. esetében nagyobb a szerepe
• F) környezetvédelmi monitoring-rendszerek a hiányosságok (főleg talajvíz és források) kiküszöbölésére, kiépítés alatt állt • • • • • • • •
Szigetköz és környezete Duna-Tisza köze Dráva-völgy havária monitoring expedíciószerű talajvíz feltárás az Alföldön mezőgazdasági diffúz szennyezések monitoringja települési monitoring a vízkivételi területek közötti térségek monitoringja
Deák J, 2005
15
Felszín alatti vizek 2006 előtti minősítése nem osztályozták őket, mint a felszíni vizeket, hanem határértékeket adtak meg: háttér koncentráció (A): reprezentatív érték, az anyag természetes vagy ahhoz közeli koncentrációja a felszín alatti vízben ill. talajban • szennyezettségi határérték (B): az ivóvízminőség és az ökoszisztéma igényei alapján meghatározott kockázatos anyag koncentráció a felszín alatti vizekben • intézkedési szennyezettségi határérték (C1, C2, C3): meghaladásakor intézkedni kell, fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területekre van meghatározva • kármentesítési szennyezettségi határérték (D): a kármentesítés eredményeként el kell érni
Deák J, 2005
Vízminősítés a VKI-ban Felszín alatti vizek állapotértékelése: • mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból történik • a kettő közül a rosszabbik határozza meg a víztest állapotát • mennyiségi és kémiai állapotot tesztekkel határozzák meg • a különböző tesztek közül egyetlenegy megfelelő is elegendő az adott szempontból gyenge állapot minősítéséhez
• a minősítés kétosztályos: jó és gyenge
A mennyiségi állapot értékelése és minősítése • 4 vizsgálati módszer (teszt): Süllyedéses teszt: • a vízkivételek következtében nem süllyed-e tartósan a vízszint (vízkivétel nem haladja-e meg az utánpótlódó vízmennyiséget Vízmérleg teszt: • a közvetlen vízkivételek (kutakkal) és a közvetett vízelvonások (vízfolyások mesterséges megcsapoló hatása, bányatavak párolgása) nem ellentétesek-e a terület tájökológiai potenciáljával • a vízkivételek hatására kialakuló vízháztartási viszonyok nem biztosítják a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényét A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra vonatkozó teszt: • azt ellenőrzi, hogy vannak-e a víztesten belül olyan jelentős, károsodott ökoszisztémák, amelyek károsodását a felszín alatti vízhasználatok (kutak, megcsapolás) okozzák Intruziós teszt: • Azt ellenőrzi, hogy a felszín alatti vízhasználatok nem indítanak-e el káros vízminőségi változásokat Bármelyik teszt pozitív a víztest gyenge állapotú
A kémiai állapot minősítése • Küszöbértéket meghaladó koncentrációk megállapítása: • Nitrát, növényvédő szerek (EU-s szinten rögzített) • NO3, NH4, vezetőképesség, Cl, SO4, TOC, Cd, Hg, Pb, peszticidek, tri- és tetraklór-etilén (hazai szinten) • Tesztek célja: • A fenti szennyezések felszín alatti vízhasználatokra és a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra gyakorolt hatásának (veszélyességének) ellenőrzése • Kémiai minősítés jó, ha • Túllépés nem vezet a vízmű bezárásához vagy az ivóvízkezelési technológia módosításához • A szennyezett felszín alatti víz kiterjedése nem korlátozza a vízkészletek jövőbeli hasznosítását (NO3, NH4, peszticidre) • A szennyezés nem veszélyezteti a vízfolyások ökológiai vagy kémiai állapotát • A szennyezés nem veszélyezteti jelentős vizes vagy szárazföldi ökoszisztémákat • Jelentős pontszerű szennyezés továbbterjedése nem vezet az előző problémák bármelyikének kialakulásához
• A jó állapot megőrzése szempontjából kockázatosnak számítanak azok a felszín alatti víztestek, ahol valamely szennyező anyag víztestre vagy annak egy részére vonatkozó átlagkoncentrációja tartós emelkedő, vagy a hőmérséklet csökkenő tendenciát jelez. • A vízminőségi trendek elemzésének célja, hogy jelezze azokat a problémákat, amelyek a jelenleg még jó állapotú víztestek esetében felléphetnek, a már most is kimutatható jelentős és tartós koncentráció- vagy hőmérséklet-változás miatt
16
Felszín alatti vizek VKI szerinti mennyiségi monitoringja 1) Vízszint észlelő monitoring (HUGWPQ1): • a korábbi vízszint figyelő hálózat állomásaiból került kiválasztásra, alapvetően egyenletes területi sűrűséggel • 1659 észlelési hely • porózus felszínközeli és hideg karszt: heti 1 vagy több alkalom • mélyebb porózus és termálvíz: havonta
2) Kiegészítő mennyiségi monitoring (HUGWPQ2): • karszt víztesteken, hegy- és dombvidéki területeken, a termálvíztesteken, a források, kisvízfolyások és egyes termelő kutak túlfolyásainál • 113 észlelési hely • sűríti a vízszint észlelő monitoringot ott, ahol az nem volt megfelelő
Felszín alatti vizek VKI szerinti feltáró, vízminőségi monitoringja • oldott oxigén, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség,
nitrát, ammónium + az egyes alprogramoknál jelölt paraméterek • mintavételek gyakorisága évente 1-2 (sérülékeny m.), évente 1 (nem sérülékeny m.) és hat évente egy (termálvizek m.)
Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 1) Feltáró monitoring külterületeken (685 m.h.)
2) Feltáró monitoring beépített és ipari területeken (196 m.h.) • hideg (porózus és hegyvidéki) víztestek sekély mélységű, valamint a karsztvíztestek nyílt karszt területein lévő, vagy azokhoz közel eső, döntő többségében sérülékeny rétegei
• kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek
Felszín alatti vizek VKI szerinti vízminőségi monitoringja 3) feltáró monitoring mélyebb, nem sérülékeny rétegekre • hideg víztestek mélyebb (középső és alsó mélységtartományba eső), nem sérülékeny rétegei • ez a monitoring figyeli az ivóvíztermelésre alkalmas rétegvíztestek és fedett karsztvíztestek víztartó képződményeit • 784 m.h., elsősorban az ivóvíztermelő kutak közül • VKI szerinti kötelező paraméterek + arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, ill. indokolt esetben peszticidek, triklóretilén, tetraklóretilén 4) feltáró monitoring termálvíztestekre • természetes vízminőség jellemzésére ill. a termálvíz használatából eredő természetes vízminőség változásának követésére • 74 m.h. • VKI szerinti kötelező paraméterek + klorid, szulfát
17
18
