SOMOGY MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Somogy Megyei Területi Választási Bizottság 80/2014.(X.20.) számú határozata A Somogy Megyei Területi Választási Bizottság NZS ……………... sz. alatti lakosnak a Balatonszárszói Helyi Választási Bizottság 37/2014. (X.18.) sz. határozata ellen benyújtott fellebbezésének helyt ad a Balatonszárszói települési önkormányzati képviselő-választás, valamint polgármester választás eredményének megállapítását – a Balatonszárszó Helyi Választási Bizottság, 37/2014. (X.18.) sz., 27/2014. (X.13.) sz., valamint 28/2014. (X.13.) sz. határozataira kiterjedően – megsemmisíti és Balatonszárszó településen a 001. és 002. sz. szavazókörökben az önkormányzati képviselő választásra, valamint polgármester választásra vonatkozóan a szavazás megismétlését rendeli el. Az ismételt szavazást 2014. november 9. napjára tűzi ki. E határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet. A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A bírósági felülvizsgálati kérelmet – jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen - személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, melyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja. A bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő harmadik napon, 2014. október 27-én 16.00 óráig megérkezzen a megtámadott határozatot hozó Somogy Megyei Területi Választási Bizottsághoz (7400 Kaposvár, Fő u. 10., e-mail:
[email protected], fax.: 06/82/510-181/. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Pécsi Ítélőtábla bírálja el. A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell: a kérelem alapját, a benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - a postai értesítési címét, a benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték feljegyzési jog illeti meg a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban.
2 INDOKOLÁS I. NZS ……………... sz. alatti lakos, mint központi névjegyzéken szereplő választópolgár 2014. október 16-án kifogást nyújtott be a Balatonszárszói Helyi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló 2013. év XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) e) f) pontjainak megsértésére, 2.§ (2) bekezdésének megsértésére, a 141.§, 143.§ 106.§ (2) bekezdésének megsértésére, 173.§ (1) bekezdésének megsértésére, 174. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozással. Kifogásában részletesen kifejtette a balatonszárszói 001. és 002-es sz. szavazókörökben a szavazás napján, 2014. október 12-én általa szabálytalannak vélt eljárásokat. Kifogásában kérte a jogszabálysértések megszűntetését és a polgármesteri, helyi önkormányzati képviselői és megyei közgyűlési választások eredményének megsemmisítését, illetőleg a választási eljárások megismételtetését. A kifogás e határozat 1. sz. melléklete. II. NZS kifogását a HVB 37/ 2014.(X.18.) sz. határozatában elutasította, részletesen indokolva a kifogás alaptalanságát. (A HVB határozat e határozat 2. sz. melléklete.) NZS fellebbezést nyújtott be 2014. október 21-én fenti számú határozat ellen. A balatonszárszói HVB a határidőben beérkezett jogszabályi feltételeknek megfelelő fellebbezést a Ve. 226.§-ának megfelelően az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjesztette a Somogy Megyei Területi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: TVB). Fellebbezésében NZS a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kéri a fellebbezésében részletesen kifejtett – alábbiakban részletezett - jogszabálysértések tényének megállapítását és a (2) bek. c) pontja alapján mindhárom választási eljárás (polgármesteri, képviselői, megyei közgyűlési) eredményének megsemmisítését és a választások megismételtetését. (A fellebbezés e határozat 3. sz. melléklete.) III. A TVB a balatonszárszói HVB által felterjesztett iratokat, valamint NZS fellebbező által fellebbezésében előadottakat részletesen megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés I. pontja szerint: „Kampányplakátok leszedése témakörben Több tanú bizonyította és a tanúk előtt tett nyilatkozatukban az elkövetők sem tagadták, hogy 2014. október 12. napján, azaz a szavazás napján leszedette az önkormányzat, a jegyző utasítására a helyi polgárőrséggel, a már jóval korábban (okt.3-5. között) kihelyezett RS. polgármester jelölt és 3 képviselőjelölt társa közös molinóit, plakátjait, amelyek ráadásul még 150 m-nél is távolabb voltak a választókörök bejáratától, így sérült a Ve. 141. § 143. §-a is. Súlyosbítja az esetet, hogy a plakátleszedésben egy konkurens képviselőjelölt is közreműködött. Ezen kívül a jegyző telefonon utasította RS okt.11-én további általuk kihelyezett molinók és plakátok leszedésére 12 helyen, amit jóhiszeműen megtett! Így mindösszesen indokolatlanul leszedetésre került 4db 4mx 1m-es molinó, és 16 db A2-es plakát, amivel 4 jelölt választási esélye csökkent!” A TVB a HVB által rendelkezésre bocsátott tanúvallomások alapján megállapította a jogszabálysértés tényét, amely szerint a kihelyezett választási plakátok 2014. október 12. napján lekerültek azon helyekről, ahova a választás időpontját megelőzően kikerültek, tekintettel azonban arra, hogy a tanúvallomások a plakátok leszedőinek személyéről ellentmondásosan nyilatkoznak, az elkövetők kiléte ismeretlen.
3
A fellebbezés II. pontjai szerint: „A 002-es szavazókör működésével kapcsolatos kifogások: II./1-2 Reggel 5.27-kor a delegáltak érkezésekor már nyitva volt a pecsétdoboz és a kellékes választási doboz. Az elrendelt átszámolásnál senki nem jelentette, hogy 3-mal több van az egyik „bontatlan” kötegben a képviselői szavazólapból, pedig elvileg megszámolták a kötegeket, de valaki ezt el kívánta titkolni, vagy valaki hozott 3 db szavazólapot. A korai bontásról és, hogy a szavazókörben 903 db volt a képviselői szavazólapból a 900 helyett, - ami rendkívüli eset - nem készült haladéktalanul jegyzőkönyv, hanem csak további ismételt kérésre késő délután került sor annak felvételre.” A TVB a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a csatolt bizonyítékok nem támasztják alá fellebbező igazát, a fellebbezés feltételezéseket tartalmaz. A TVB áttanulmányozta a választás után a HVI-hez visszaszállított iratok átadás-átvételi listáját és annak számszaki összefüggéseit, amelyek alapján megállapította, hogy a többlet szavazólap a listán is rögzítésre került. A fellebbezés ugyanezen részében szereplő korai bontásra utalás vonatkozásában a TVB megállapította, hogy az eseményről elkészült a rendkívüli jegyzőkönyv. A TVB továbbá megállapította, hogy a delegált azért van, hogy aktívan részt vegyen a szavazatszámláló bizottság (továbbiakban: SZSZB) munkájában, lett volna alkalma fellebbező félnek a jegyzőkönyv korábbi elkészítéséről gondoskodni. A tanúvallomásokból a TVB megállapította, hogy 5.15-re kellett volna a szavazóhelyiséghez érkeznie az SZSZB tagjainak, fellebbező és egyik delegált társa elkésett, eközben a határozatképes létszámú SZSZB az elnöke utasítására szabályosan megkezdte a felkészülést a szavazásra, ebben az eljárásban szabálytalanság nem történt. A szavazólapok átszámolásánál a Helyi Választási Iroda nem jelezte, hogy eltérést tapasztal az egyes szavazókörökben kicsomagolt szavazólapok számával kapcsolatosan, az eltérést az átszámoláskor nem észlelték. A fellebbezés II/3-6. pontjai szerint: „II./3 A rontott szavazólapok borítékolása elmaradt, a szavazólapok összecsomagolása is hiányosan zajlott, mert nem lett aláírva a SzSzB tagok által! A névjegyzékek záráskor nem lettek lezárva-borítékolva, lepecsételve, aláírva és még ma is nyitott dobozokban tárolják, sok hivatali dolgozó „szabadon” hozzáférhet az emeleti ülésteremben, aminek több bejárata van! A pecsét záráskor sem lett leragasztva, aláírva, hitelesítve. A számlált, de nem megfelelően hitelesített szavazólap kötegekkel, nem borítékolt névjegyzékkel, megmaradt kellékekkel telerakott, összecsomagolt doboz nem került leragasztásra, - azóta is szabadon van - hitelesítésre, aláírásra a HVB-be való szállítás előtt. (Vál.füzetek 195/4) II./4 A 001-es szavazókörben korábbi szavazásokhoz képest is feltűnően sok: 31 db az érvénytelen polgármesteri szavazat. II./5 A szavazásra jogosultak száma ugrásszerűen megnőtt a tavaszi országgyűlési választások óta, 40 új állandó lakos mellett 105 fő jutott szavazati lehetőséghez tartózkodási engedély birtokában! 2014.április 6-i Országgyűlési választáson még csak 1774 fő volt szavazásra jogosult, ami őszre 1913-ra nőtt.
4 II./6 Mindkét szavazókörben: Az urnák hitelesítése a reggeli nyitáskor a SzSzB tagok aláírása nélkül zajlott, pedig csak az lett volna a megfelelő, teljes körű.” A TVB megállapította, hogy a II/3. pont szerint fellebbező által is hivatkozott, 195/4. sz. Választási Füzet - amelyet a Nemzeti Választási Iroda bocsátott ki a szavazásban részt vevő szervek munkáinak megkönnyítése érdekében – 42. oldala a szavazatszámlálás általános szabályai között a Ve. 188.§ - 198.§-ainak szabályait ismétli. Ugyanezen választási füzet a Ve. 203. § (1) bekezdésével összhangban rendezi a jegyzőkönyvek, választási iratok, nyomtatványok és szavazólapok – szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul – HVI-hez történő szállítását és átadás-átvételi elismervénnyel történő átadását. A TVB megállapította a HVB által beszállított iratok és a tanúvallomások alapján, hogy a 002-es szavazókörben a szavazólapok kötegelése, a kötegelő csíkok leragasztásra kerültek, a kötegelő csíkokra ráírták a szavazókör sorszámát, a csomagba levő szavazólapok megjelölését, db számát, a rontott szavazólapokat külön csomagolták, de az SZSZB tagjai elmulasztották a csomagot aláírni, amely súlyos eljárási hiba, a csomagok hitelességét kérdőjelezi meg, a választási eljárás megsemmisítését és megismételtetését vonja maga után. A névjegyzékek borítékolását, a pecsét leragasztását jogszabály nem írja elő. A TVB megállapította, hogy a szavazólap kötegek olyan módon megfelelően lettek összeállítva, hogy abból kivenni, abba betenni szavazólapot nem lehet, továbbá az iratok átadása is szabályszerűen történt meg az átadás-átvételi jegyzőkönyvek tanúsága szerint. A TVB a 001-es sz. szavazókör 31 db érvénytelen polgármesteri szavazatával kapcsolatosan nem tartja túlzottnak a választópolgárok számához képest az érvénytelen szavazólapok számát. A TVB rögzíti, hogy a szavazásra jogosultak számának növekedése nem jogszabálysértő körülmény. A TVB megállapította a szavazóköri jegyzőkönyvek és a tanúvallomások alapján, hogy a II/6. pont szerinti urnazárás mind a 001-es, mind a 002-es szavazókör jegyzőkönyveinek aláírása megfelelően megtörtént, mind a bizottsági tagok és az elsőként szavazó választópolgár által, fellebbező pedig, mint a 002-es szavazóköri SZSZB munkájában delegáltként részt vevő SZSZB tag, szintén aláírta a dokumentumokat. A tanúvallomások rögzítik, hogy fellebbező az urnazáráskor, kötegeléskor, csomagoláskor jelen volt, szabálytalan eljárással kapcsolatosan kifogást nem jelzett. A fellebbezés III/1. pontja szerint: „III. KIEMELT SZABÁLYTALANSÁGOK ÉS NEM JEGYZŐKÖNYVEZETT RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, AMELYEKET A HVB NEM IS VIZSGÁLT: III./1. A legsúlyosabb minősített eset, amikor is a 001-es szavazókörben a jelenlévők nem voltak tisztában azzal, hogy a HVI tagjai, a jegyzőkönyvezetők nem tagjai a Szavazatszámláló bizottságnak. A 13-1415 közötti ebédidőszakban, amikor ketten mozgóurnáztak, többen már ebédeltek, az egyik jegyzőkönyvezető másik körzetben volt, a másik pedig elküldte ebédelni a 3.-ként ott levő delegált SzSzB tagot, erre az időre – a tanúvallomás szerint - három fő alá csökkent a SzSzB létszáma, ami miatt fel kellett volna függeszteni a szavazást! Ezt a jegyző, amikor észlelte, mintegy 10-15 perc hiba után próbálta korrigálni a delegált visszaküldésével, de ettől az bekövetkezett, nem beszélve arról, hogy a további fennálló eljárási hibák miatt
5 (nem tökéletes urnazárás, hibás nyilvántartások,…) az ottmaradók közreműködésével még VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉSRE is alkalmat adhat. De az esetről még jegyzőkönyv sem készült!” A TVB a becsatolt tanúvallomások alapján megállapította, hogy az SZSZB tagjainak száma a szavazás napján egyszer sem csökkent három fő alá, a bizottság úgy szervezte az ebédidőt, a mozgóurnázást, hogy a szavazóhelyiségben a 3 fős taglétszám mindig biztosított volt, a fellebbező választási visszaélésre vonatkozó állítása feltételezés, az esetről jegyzőkönyv felvételét fellebbező nem indítványozta. A fellebbezés e pontjában szereplő állítások alaptalanok. A fellebbezés III/2. pontja szerint: „III./2. Hogy fordulhatott elő a 001-es Szavazókörben, hogy a kiadottnál több szavazólap lett bedobva a megyei listából és hogy jutottak hozzá? A szavazókörben 567 szavazásra jogosult jelent meg, ennyi aláírást számoltak meg, egyezett ez a szám a kontroll rovátka számmal is és 567-567-567 szavazólap fogyott el a nyilvántartás szerint is. Ehhez képest 568 érvényes és lepecsételt megyei listás szavazólap került az urnába és lett leszámolva. A rendkívüli esetről nem vettek fel jegyzőkönyvet sem!” A TVB rögzíti hogy a fenti II/3. pontban már hivatkozott, 195/4. sz. Választási Füzet ajánlása szerint amennyiben fenti eset megvalósul, nem az esetről kell rendkívüli jegyzőkönyvet felvenni, hanem külön jegyzőkönyvben az alábbi eljárást kell rögzíteni: a) a szavazóköri jegyzőkönyvben minden egyes lista szavazataiból le kell vonni annyit, amekkora szám az „E” rovatban szerepel, b) ha valamelyik listának kevesebb szavazata van, mint amennyit le kellene vonni tőle, akkor csak annyit kell levonni, ahány szavazata van, így a szavazatai száma „0” lesz, c) a jegyzőkönyv jobb oldalán, a listák nevénél az így kapott szavazatszámot kell rögzíteni, d) az érvénytelen szavazólapok számát meg kell növelni a tényegesen levont szavazatok számával, a jegyzőkönyv 2. oldalán az „F” rovatba az így kapott számot kell rögzíteni, e) az érvényes szavazólapok számából ki kell vonni a ténylegesen levont szavazatok számát, a jegyzőkönyv 2. oldalán a „G” rovatba az így kapott számot kell rögzíteni, f) végül ellenőrizni kell, hogy a „G” rovat új értéke megegyezik-e a listákra leadott szavaztok új számának összegével. A TVB megállapította, hogy az SZSZB fenti eljárást ugyan nem rögzítette jegyzőkönyvbe, de a 001-es szavazókörben a szavazóköri jegyzőkönyvek kiállításánál az eljárást alkalmazta, a jegyzőkönyv adataiból a plusz egy szavazólap miatti levonás megtörtént, a választás eredményének megállapítása a levonás figyelembevételével történt meg. A fellebbezés III/3. pontja szerint: „III./3 Ugyanitt csak 565 érvényes és lepecsételt polgármester jelölti szavazólap és csak 564 érvényes és lepecsételt egyéni képviselőjelölti szavazólap került urnába, azaz 2 db polgármesteri és 3 db egyéni képviselő jelölti szavazólapot ismeretlen szavazók kivittek a szavazókörből, ami láncszavazás indítására adott lehetőséget!” A TVB megállapította a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy nem bizonyítható a szavazólapok kivitele a szavazóhelyiségből, fellebbező állítása feltételezéseken alapszik, állításának valóságtartalma nem ellenőrizhető. A láncszavazás lehetőségére utalást a TVB alaptalannak tartja tekintettel arra, hogy fellebbező újabb bizonyítékok benyújtásával ezen állítását nem támasztotta alá.
6 A szavazólapok számából eredő eltérést a fellebbezés III/2. pontjának elemzésekor rögzített eljárással szintén érvényesítették, a választás eredményének megállapítása a levonások figyelembevételével történt. A fellebbezés IV. pontja szerint: „IV. Ezentúl az alábbi hiányosságokat, tényállításokat továbbra is fenntartom, melyeket nyilvántartások, tanúvallomások és szemle bizonyít! A 001-es szavazókörben: IV./1 Nem tudtak-tudnak a szavazókörben elszámolni a szavazólapokkal és nem is lett jegyzőkönyvezve az eltérés. Az egyéni települési képviselők tekintetében az átvételi elismervények és a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy 950 szavazólapot vettek át, ebből 564-et használtak fel, a fel nem használtak száma 382, eltérés a szavazóként megjelentek számától E sorban 3 db-ot hiányként mutattak ki. Ezen darabszámok összesítésénél 949 szavazólap mutatható ki, tehát további egy szavazólappal nem tudnak elszámolni.” A TVB megállapította, hogy miként a fellebbezés III.2. pontjában foglaltak elemzésénél már leírásra került, az egy szavazólap okozta eltérést a szavazóköri eredményjegyzőkönyvek elkészítésénél levonással érvényesítették, a jegyzőkönyv adataiból a kivonás, az egyezőség kiderül, ez a választás eredményének megállapítása ennek figyelembevételével történt. A fellebbezés IV/2. pontja szerint: „IV./2 A pecsét záráskor itt sem lett leragasztva, aláírva-hitelesítve, sőt a szavazás napja óta többek között október 18-án használták azt! A szavazólap kötegekkel, névjegyzékekkel, megmaradt kellékekkel telerakott, összecsomagolt doboz nem került leragasztásra - hitelesítésre, aláírva a HVB-nek való átadás előtt.” A TVB megállapította, hogy fellebbező által említett pecsétzárási eljárás nem értelmezhető, a Ve. a pecsét zárására nem ír elő eljárásrendet, a kellékes doboz visszavételezésének hatályos jog szerinti szabályosságát a tanúvallomások és az átadás-átvételi dokumentációk alátámasztják, ezért fellebbező ezen állításai nem megalapozottak. A fellebbezés IV/3. pontja szerint: „IV./3 Mindkét szavazókörben: A mozgóurnás szavazásról visszahozott lepecsételt lapokat át kellett volna húzni, megszámolni, külön kötegelni, ezek azonban vissza lettek téve, „újra felhasználásra kerültek” mindkét helyen, de így sérült a szavazási eljárás.” A TVB a rendelkezésre álló kötegelt szavazólap-állomány alapján megállapította, hogy nem kötegelték külön egyik szavazókörben sem a mozgóurnázásból visszahozott, fel nem használt, lebélyegzett szavazólapokat, azokat a szavazás során újra felhasználták. Ez súlyos eljárási szabálytalanság, amely a választási eljárás megsemmisítését és megismételtetését vonja maga után.
7 A fellebbezés V. pontja szerint: „V. ELJÁRÁSI HIBÁK A TANÚMEGHALLGATÁS KAPCSÁN: V./1 A kifogásolt választási eljárás kapcsán a Kifogás beadóját magánszemélyként kezelték, de Ő a szavazás eredményének kihirdetéséig hivatalos személy, és ebben a minőségében jogosítványaiban korlátozták!” A TVB megállapította, hogy a kifogást fellebbező, mint központi névjegyzéken szereplő választópolgár adta be, továbbá a benyújtói minőség a HVB döntéshozatalát nem befolyásolta.
A fellebbezés V/2. pontja szerint: „V./2 A választási eljárás tanúmeghallgatása és a kifogás alátámasztása során korlátozták a nyilvánosságot és a készült jegyzőkönyvet még a nyilatkozó tanúknak is csak később adták oda, illetve csak az utolsó oldal írtatták alá. Továbbá tanúmeghallgatási jegyzőkönyveket a zárolt és csak választás idején használható 001 szavazóköri pecséttel hitelesítette a HVB, amely azt bizonyítja, hogy szabadon hozzáférhetők a zárolva tartandó szavazóköri dokumentumok és kellékek.” A TVB megállapította a rendelkezésre álló tanúvallomásokból, iratokból, hogy a HVB eljárása szabályszerű volt, a nyilvánosság a HVB kifogást elbíráló ülésén nem volt korlátozva, a már meghallgatott tanú a többi tanú meghallgatásánál jelen lehetett, a meghallgatási jegyzőkönyveket a meghallgatottak átvették, az átvételt aláírásukkal elismerték a jegyzőkönyveken rögzített időpontokban. A hosszan elhúzódó, alapos tanúmeghallgatások és bizottsági ülés eredményezte fáradtságból adódóan a HVB először a 001-es szavazókör bélyegzőjét használta a bizottsági eljárás során, a hiba észrevétele után azt azonnal visszamenőlegesen korrigálta. Nem a bélyegzők szabadon hozzáférhetőségét bizonyítja a rossz bélyegző használata, hanem a megfeszített munkavégzésből eredő figyelmetlenségét, melyet korrigáltak, ezért fellebbező ezen állításaira alapozva jogszabálysértést a TVB nem állapít meg. A fellebbezés V/3. pontja szerint: „V./3 A beadott kifogást követő tanúmeghallgatásra, a Kifogás beadójával időpont egyeztetést nem tartottak, a neki megadott időpontra oda sem érhetett, a tanúvallomások többségét nem is hallhatta és az általa kért és megjelölt tanúk mindegyikét nem hívták meg.” A TVB megállapította, hogy a HVB szabályszerűen idézte meg a tanúkat, a HVB döntést hozott arról, hogy kit hallgat meg a kifogást benyújtó által megjelölt személyek közül tanúként és kit nem. A tanúként meg nem hallgatott személyek esetén a kifogás nem tartalmazta a tanúkihallgatásra vonatkozó okot, ezért az visszautasításra került. A HVB, mint hatóság nem egyeztet a kifogást benyújtóval az idézés kibocsátása során, hanem mint eljáró szerv megidézi az általa meghallgatni kívánt személyeket. A HVB eljárása szabályszerű volt. A fellebbezés V/4. pontja szerint: „V./4 (3) A választási bizottság a kérelmező részére – kérése ellenére sem - biztosította a tanúk meghallgatása kapcsán a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét, amely során a tanúk tisztázhatták volna a vádakat és kifogásokat, de ezt a HVB elmulasztotta, így a gyanú fennmaradt. A tanúkkal nem a kifogások tisztázását szolgáló, lényegi kérdéseket tettek fel. Nem foglalkoztak érdemben minden általam felvetett kifogással.”
8 A TVB megállapította, hogy a HVB eljárása szabályszerűen történt, a tanúk meghallgatásakor a bizottság tagjai, mint hatóság kérdeztek a tanútól, de az egyéb jelenlévők, hallgatóság nem kérdezhet, a bizottság hallgatja meg a tanút, nem a nyilvánosság. A tanúkhoz intézett kérdések minden esetben a kifogásban felvetettek tisztázását szolgálták. A nyilvánosság biztosított volt, a már meghallgatott tanú a többi tanú meghallgatásánál jelen lehetett. A fellebbezés VI. pontja szerint: „VI. TOVÁBBI ELJÁRÁSI HIBÁK VI./1 Kérésünk ellenére sem állt módunkban megtekinteni a kért szavazási iratokat, dokumentumokat, használt eszközöket, kellékeket, pedig ezek sok kérdésben bizonyító erejűek. Holott a választási törvény - a jegyzőkönyvek iratok esetében mindenképp - ezt 3 napig minden szavazó, sőt a SzSzB tag számára különösen engedélyezi!” VI./2 Nem válaszolt a jegyző RS választási beadványára, csak később és akkor sem teljes körűen, illetve elutasító volt.” A TVB a rendelkezésére álló iratokból azt állapította meg, hogy fellebbező sem a benyújtott kifogásában, sem a fellebbezésében nem jelölte meg igényét a szavazóköri, illetve eredményjegyzőkönyvbe való betekintésre vonatkozóan, illetve az általa tételesen felsorolt jogszabálysértő rendelkezések között nem hivatkozott sem a kifogásban sem a fellebbezésben a Ve. 204. §-ának megsértésére. E VI/1. pont szerint leírtakból csak következtetni lehet fellebbező ezen akaratára, amelynek most, a fellebbezés során történt érvényesítésével kapcsolatosan viszont megállapítható, hogy elkésett, tekintettel arra, hogy a Ve 204. §-a szerint a jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül tekinthető meg. A TVB által lefolytatott tanúmeghallgatás során világossá vált, hogy ezen igényét nem a kifogásban, hanem külön nyújtotta be a független polgármester jelölt. Az iratbetekintésre kétszer is lehetőséget adtak, egyikkel sem élt a kérelmező, a megadott határidőig nem jelent meg, így írásban – elektronikusan, email-en – válaszoltak neki, és a jogszabály szerint teljesíthető közérdekű adatokra vonatkozó dokumentumokat rendelkezésükre bocsátották. Ennek dokumentumai a HVB által becsatolt iratok között fellelhetőek. A fellebbezés VI/3. pontja szerint: „VI./3 Mivel kiderült, hogy a szárszói HVI és a HVB tagjai között többen munkáltatói, illetve egyéb kimutatható függőségben van az egyik polgármesterjelölttel, Ezért új, független Területi Választási Bizottsági tagokkal lefolytatott eljárást kezdeményezünk!” A TVB megállapította, hogy fellebbező ezen állításai igazolására bizonyítékot nem csatolt, ezért ezen állításai alaptalanok. A fellebbezés VI/4. pontja szerint: „VI./4 Állítjuk, mert meggyőződtünk róla, hogy a nem megfelelő kulcskezelési eljárás miatt a választási iratokhoz, dokumentumokhoz, kellékekhez a „lezárt” helységben a HVB tagokon kívül nem független személyek is hozzáférhettek. A felelősség e tekintetben a HVI vezetőjét terheli, aki nem gondoskodott megfelelően a szavazóköri dokumentumok, kellékek biztonságos tárolásáról.”
9 A TVB megállapította, hogy fellebbező ezen állításai igazolására bizonyítékot nem csatolt, ezért ezen állításai alaptalanok. A TVB által meghallgatott tanú elmondása szerint az iratok őrzése megfelelően biztosított volt. A fellebbezés VII. pontja szerint: „VII. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK AZ ELJÁRÁSI REND MEGSÉRTÉSÉRŐL Megállapítható volt, hogy a választási eljárásban közreműködő tagok megszokásból dolgoztak, és szerintük „minden szabályosan ment”… mondták… de kiderült nem is ismerték a pontos feladataikat és ebből adódott, hogy eljárásbeli hibákat követtek el a HVI és a SzSzB tagjai! A szavazatszámláló bizottságok tagjainak felkészítése a HVI törvényben előírt feladata, melynek szintén nem tett maradéktalanul eleget, a NVI által kiadott Választási füzetek 195/4. útmutató Kézikönyvét sem bocsátották a SzSzB tagjainak rendelkezésére. Kértem, tegyék lehetővé a hivatalos újraszámolást, hogy minimum irat és kellékbetekintéssel egyértelműen tisztázhassuk a tanúvallomások által is megerősített, egyes vitatott hiányosságok által, valamint az eljárási rend megsértésén túli esetleges választási csalás fennállását, vagy nem bizonyíthatóságát. A TVB a rendelkezésére álló választási felkészítőkre szóló meghívókból, valamint a tanúvallomások erre irányuló nyilatkozataiból megállapította, hogy a HVI maradéktalanul eleget tett azon oktatással kapcsolatos kötelezettségeinek, hogy az SZSZB tagjait felkészítse feladataira. A szavazási kellékekbe történő betekintést a Ve. nem teszi lehetővé, a fellebbezés VI/1. pontjában foglaltak elemzésekor rögzítettek szerint pedig a Ve 204. §-a alapján a jegyzőkönyvek voltak megtekinthetőek a szavazást követő 3 napon belül, ennek határideje azonban lejárt. (4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Ezért kérem, hogy ennek szellemében körültekintőbben tanulmányozzák a választási eredményeket tartalmazó jegyzőkönyveket, tényként közölt és jegyzőkönyvezett kifogásaimat, valamint a tanúvallomások ide vonatkozó részeit! A Választási törvény 209. § (2) alapján juttattam el további kifogásaimat a HVB-hez, melyek még az október 18-i késő esti döntés előtt 957 és 1020-kor beérkeztek. /Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll./ Ezeket a HVB figyelembe sem vette, 39/2014.(X.21) határozatában kifogásaimat érdemi vizsgálat nélkül utasította el, amit nem tudok elfogadni! A TVB a fellebbezésből megállapította, hogy az a 37/2014. (X.18.) HVB határozat ellen irányult, nem tartalmazott utalást arra, hogy fellebbező a 39/2014.(X.21.) sz. HVB döntést is támadná. Különös tekintettel a kifogásaimban is jelzett az eljárási rend megsértéséből következő választási visszaélések lehetőségének többszörös meglétére hívom fel a figyelmüket. A több számai) közül kiemelkedik - ami miatt hasonló esetben Budapesten is újraszavazást rendeltek el -, hogy a kiadott, lepecsételt szavazólapnál TÖBB SZAVAZATOT ADTAK LE a 001-es szavazókörben és ugyanitt 3 fő alá csökkent a Szavazatszámláló Bizottság létszáma. Nem kerülheti el a figyelmüket az a tény sem, hogy ami lekért dokumentumból is látszik, hogy Szárszó állandó lakossága csak május 1-től a választásokig 40 fővel gyarapodott és 105 főtartózkodási hellyel rendelkező szavazhatott még pluszban.”
10 A TVB rögzíti ismét, miként megtette a fellebbezés II/5. pontjának elemzésekor, hogy a szavazásra jogosultak számának növekedése nem jogszabálysértő körülmény. A megyei közgyűlési választás megismételtetésére irányuló fellebbezői beadványra a TVB rögzíti, hogy a megyei választás eredményét a TVB állapította meg 53/2014.(10.13.) sz. TVB határozatával, ezért ezzel kapcsolatos fellebbezést ezen döntés ellen önállóan lehetett volna benyújtani, nem a HVB döntésével szemben benyújtott fellebbezés részeként. A megyei közgyűlés eredményét megállapító TVB határozat 2014. 10. 16-án jogerőre emelkedett. A TVB a fentiek alapján megállapítja, hogy az SZSZB-k eljárása két esetben súlyosan jogszabálysértő volt, ezzel megsértették a bizottságok a választás tisztaságának alapelvét: a kötegelt szavazólapokat a 002. sz. szavazókörben nem hitelesítették aláírásukkal az SZSZB tagjai, valamint mindkét szavazókörben a mozgóurnázásból visszahozott, fel nem használt, lebélyegzett szavazólapokat a szavazóhelyiségben történő szavazás során felhasználták. Ezen eljárási szabálytalanságok a balatonszárszói önkormányzati képviselő és polgármester választások eredményét befolyásolhatják, a választás eredményének megsemmisítése, a választási eljárás megismételtetése indokolt, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A határozat a Ve. 2.§ (1) a) pontján, 7. §-án, 218.§ (1) bekezdés c) pontján, 221.§, 223-232.§ain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222.§-án, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 62.§ (1) bekezdés s) pontján alapul. Kaposvár, 2014. október 24. Prof. Dr. Rozsos István a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság elnöke