2014. (VIII. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADOTT DOKUMENTÁCIÓ RÉTALAP KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

RÉTALAP KÖZSÉG

RÉTALAP KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

5/2014. (VIII. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADOTT DOKUMENTÁCIÓ

2014. SZEPTEMBER

RÉTALAP KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

KÉSZÍTETTÉK:

Településrendezés: TÉR-T-REND Kft. Wolf Beáta s.k. vezető településtervező, TT/1É-01-2384

Révész László s.k. településmérnök

Tájrendezés, Topoland Bt. környezetalakítás: Tóthné Pocsok Katalin településrendezési zöldfelületi és tájrendező tervező, TK 01-5086

Közlekedés: TP-Terv Mérnöki Iroda Kft. Tóth Attila Gábor településrendezési közlekedési tervező, K1d-1-01-10559

Közművek, hírközlés: Felhős Koppány településrendezési vízi közmű tervező, TV-T-01-7609

Csereklyei Tibor településrendezési energia-közmű tervező, TE-T-01-5838

Molnár Attila településrendezési hírközlési tervező, TH-T-01-6341

2014. SZEPTEMBER

RÉTALAP

ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT

TARTALOM:

1. ELŐZMÉNYEK

2

2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3

2.1. Térségi összefüggések

3

2.2. Hatályos építési szabályzat rendelkezései, jogszabályi háttér

3

2.3. A terület adottságai

5

3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT

5

3.1. Konkrét fejlesztési-beruházási igény

5

3.2. A HÉSZ módosításának javaslata

6

3.3. Örökségvédelmi hatástanulmány

7

3.4. Tájrendezési és környezetalakítási javaslat

7

3.5. Környezeti vizsgálat és értékelés

8

3.6. Közlekedési kapcsolatok vizsgálata és javaslata

8

3.7. Közműellátás

8

3.8. Vezetékes és vezeték nélküli hírközlési létesítmények

8

TérTÉR-T-REND KFT

1

RÉTALAP



1. ELŐZMÉNYEK Rétalap község közigazgatási területének egészére 2005. márciusában készültek el a hatályos településrendezési eszközök. Határozattal fogadták el a településfejlesztési koncepciót, a koncepcióra alapozva készült el a településszerkezeti terv, melyet a képviselő-testület 33/2005. (III. 7.) önkormányzati határozattal fogadott el. Ezt követően a képviselő-testülete 3/2005.(III. 16.) önkormányzati rendelettel fogadta el, a település kül- és belterületét egyaránt lefedő, szabályozási tervet és a település helyi építési szabályzatát. A közelmúltban fejlesztési, korszerűsítési igényként merült fel, Rétalap északkeleti belterületi határánál lévő beépítetlen 1266hrsz-ú és 1264hrsz-ú telkek hasznosítása. A településrendezési terv készítésének idejével párhuzamosan készíttettek a 1266hrsz-ú beépítetlen telekre vonatkozóan elvi építési engedélyezési tervet a fejlesztés indító elemét képviselő épületre. A gazdasági tevékenység szerviz és kiszolgáló épülete, valamint a további tároló épületek és szárítók magánkezdeményezésben valósulnának meg. A fejlesztés a hatályos tervek szabályzatának módosítását teszi szükségessé. A módosítás alapján valósítanák meg a fejlesztés első ütemét, később a további ütemeket. Ennek révén felvetődött a helyi építési szabályzat adottságokhoz és lehetőségekhez való igazításának igénye, valamint a rendelet érthetőségét szolgálóan az építési hely szabályozási terven történő rögzítésének igénye. A módosítási igény a településfejlesztési koncepciót és a településszerkezeti tervet nem érinti. A terület-felhasználási besorolás a célzott hasznosítás változatlan marad. Az építési hely meghatározásának telken belüli rendelkezései módosulnak az adottságokhoz igazodóan. Az önkormányzat támogatja a magánérdek és a közérdek összehangolását. Az önkormányzat az építési szabályzat módosítás államigazgatási egyeztetési eljárásának megindítása előtt az érintettek és a község lakosságának bevonásával döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos önkormányzati döntés (110/2013. (IX. 9.) Kt. határozat) a mellékletek között található. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Településügyi kódex) 32. § (4) bekezdése értelmében településrendezési eszköz módosítására sor kerülhet egyszerűsítet eljárás szerint, amennyiben a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére és nem kerül sor zöld-, vízgazdálkodási, erdő-, és természetközeli terület megszüntetésére. Az államigazgatási egyeztetési eljárással párhuzamosan folyik a véleményeztetés a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel (lakosság, civil és érdekképviseleti szervek, valamint gazdálkodó szervezetekkel.) Jelen dokumentáció tartalmazza a jóváhagyandó munkarészt, így a helyi építési szabályzat módosításának rendelettervezetét, valamint a módosítás értelmezhetősége érdekében, az azt megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot. A dokumentáció az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2012. augusztus 6.-án hatályos tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével készült. (Jelen dokumentáció részeként az OTÉK 3.§ (3) bekezdése szerint meghatározott kötelező alátámasztó szakági munkarészek azon részei kerülnek kidolgozásra, melyeket az építésjogi szabályozás változtatási igénye érint ( az OTÉK 2.§ (6) bekezdése szerint). Az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 1.§. (3) bekezdése értelmében a település egy részére készülő rendezési tervnél és helyi építési szabályzatnál a rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. Mivel jelen építési szabályzat módosítása a beépíthetőségi szigorítások szűkítése és az építési hely pontosítása érdekében történik, (az OTÉK keretein belül maradva) ezért a környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges. A módosítás nem változtatja meg a településszerkezeti tervet, új építési övezet révén új beépítési határértékek határozhatók meg. Az érintett módosítás az előkert mélységét nem kötelező építési vonalként, hanem minimális előkertként rögzíti, a használathoz, funkcióhoz igazodóan nagyobb előkert tartását is lehetővé teszi. Az építési hely mélységét növeli, ezzel egyidejűleg a hátsókertre meghatározott értéket csökkenti, valamint az elhelyezhető épületek építménymagasságát növeli 7,5m-re. A módosítás nem keletkeztet környezeti terhelésnövekedést.

TérTÉR-T-REND KFT

2

RÉTALAP



2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2.1. TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK A térségi területrendezési terveknek (OTrT és Györ-Moson-Sopron Megyei Területrendezési terv) való megfeleltetést a településszerkezeti terv szintjén szükséges biztosítani. A 2005. évi állapot szerint az összhang biztosított volt. Jelen módosítás nem változtatja meg a terület-felhasználásokat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, valamint a települési térség és mezőgazdasági térség határait. Nincs hatása a térségi és településszerkezeti tervek összhangjára. 2.2. HATÁLYOS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RENDELKEZÉSEI, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR KIVONAT A 33/2005.(III. 7.) ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVBŐL Az érintett ingatlanok a települési térségbe tartozó belterület északnyugati harmadába tartoznak, a belterületi határ és a település főutcájaként működő Széchenyi utca között helyezkednek el. Rétalap építési telkei döntően falusias lakóterületi területfelhasználásba tartoznak. A belterületet és így a lakóterületeket is északról és délről mezőgazdasági területek, kisebb vízfolyások és árkok, valamint az árkokat kísérő vizes élőhelyek határolják. A település délről, a 81. számú másodrendű főút felöl közelíthető meg. Gazdasági kereskedelmi szolgáltató területek a település északkeleti és délkeleti szélénél alakultak ki, gazdasági célú fejlesztési lehetőségeket ezek környezetében biztosít a településszerkezeti terv. A lakóterületen belül is biztosított a gazdasági kereskedelmi szolgáltatói és a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó rendeletetés. A Széchenyi utcára merőleges utcák tagolják a belterület lakóterületét. A módosítás a terület-felhasználási besorolást és a település szerkezetét nem érinti. KIVONAT A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERVBŐL (3/2005.(III.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADVA) A településen a lakótelkek többsége és a módosítással érintett tömbön belüli telkek is Lf-1 jelű falusias építési övezetbe tartoznak. A tömböt délről a Széchenyi István utca, északnyugatról és északkeletről felszíni vízlevezető árok, délkeletről a 1271hrsz-ú, földút jellegű utca határolja. a szabályozási szélességek a földhivatali nyilvántartással megegyezők. Szabályzat rendelkezése szerint a Széchenyi utcára merőleges beépített és beépítetlen lakótelkeknél az épületek az északnyugati oldalhatárhoz csatlakozó oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. A meglévő épületek adta építési vonalra melléképítmény nem építhető, csak a szabályzatban meghatározott rendeltetés szerinti főépületek létesíthetők. A 1271hrsz-ú utcára merőleges telkeknél a beépíthetőség szempontjából meghatározó oldalhatárt nem határozza meg a szabályozási terv. Az utca déli szakaszára közterület alakítási tervet rögzíti.

TérTÉR-T-REND KFT

3

RÉTALAP



KIVONAT A HATÁLYOS HÉSZ VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAIBÓL 6.§ (2) Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv és az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:

Az általános rendelkezéstől eltérően rendelkezhet a szabályozási terv az elő-, oldal-, és hátsókert kapcsán. építési hely jelöléssel eltérhet a telek adottságaihoz igazodóan.

a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése estén 5.0 m-t kell meghatározni.

Általánosan új beépítésű területen, ahol az illeszkedést nem lehet egyértelműen meghatározni 5m a kötelező előkert mérete. Az 5m rendkívül kedvezőtlen előkerti méret, a személygépkocsival történő beállást sem teszi lehetővé a telekre.

b) Az oldalkert szélessége: ba) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter, bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén 1,0m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak, legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 4,5 m-nél kisebb nem lehet. c) a hátsókert mélysége: ca) a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m, cb) a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m, cc) 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen, cd) 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házikert).

Az építésre igénybe vehető jellemző oldalkert kialakult beépítésnél egyértelműen meghatározható. Új beépítésnél a tájolás és benapozás szempontjából kedvezőtlenebb északi telekhatár beépítése szerencsés. Az oldalkerti megfogalmazást pontosítani szükséges az egyértelműséget szolgálóan. A 4,5 és 6m-es oldalkert az építési helyet határoló beépítetlen telekhatár felöl tartandó meg.

Több telek esetében is mélyebb a beépítésre igénybe vett telekrész, mint 60m. A földhivatali nyilvántartásban jellemzően nem szerepelnek az egymás mögé, és egymás mellé sorakoztatott gazdasági, mezőgazdasági üzemi épületek. Több telken is a házikert rész megszűnt a hátsókerti telekhatárig történő kiépítés miatt. A falusias lakóterületbe sorolt telkeknél erősödik a falusias telekhasználat, a lakóépületek mellett meghatározóbbak a családi mezőgazdasági gazdálkodást szolgáló épületek, emiatt a hátsókert értelmezésének átgondolása javasolt.

9.§ (1) a falusias lakóterületen elhelyezhető: a) telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendelltetési egységet magába foglaló) 1db lakóépület,

A rendelkezés a lakótelkeken létesíthető rendeletetések körét rögzíti.

b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi-, szociális épület, c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltatói, szálláshely-szolgáltatói, vendéglátó épület, d) lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági üzemi építmény (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince) és egyéb gazdasági, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény. (2) A lakótelken lakófunkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület nem létesíthető a közterületi építési határvonalon, arra meglévő használaton kívüli épület funkcióba nem helyezhető, annak bontása esetén újra nem építhető.

TérTÉR-T-REND KFT

Azt is szabályozza, hogy a lakótól eltérő rendeltetések csak akkor létesíthetők, ha lakófunkció is megőrződik, vagy épül a telken. Szigorítást jelent ez a rendelkezés az egész településre nézve azokon a helyeken is, ahol a településkép védelem ezt nem indokolja. Önálló gazdasági, mezőgazdasági üzemi épületek nem építhetők a belterületi

4

RÉTALAP



határ közelében, valamint az egymás mögött lévő, de azonos tulajdonos kezében lévő telkeken. (5) A lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterülete1500m2-ig teljes területtel, az e feletti 1500-3000m2 terület fél területtel vehető figyelembe, a 3500m2 feletti terület nem vehető figyelembe. (7) A főépületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a 18 méter szélességet meghaladó telkek esetében építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető a főépület.

A rendelkezés a belterületi lakótelken jelentősen korlátozza a mezőgazdasági célú épületek építési lehetőségét. A külterülethez kapcsolódó telkeken sem engedi meg a családi gazdaságot, a birtokközpontszerű használat erősödését. A rendelkezés kedvező, az építési helyen belüli szabad épület-elhelyezést enged a szélesebb építési telkek esetében (18m-50m közötti szélesség).

2.3. A TERÜLET ADOTTSÁGAI A település Győr – Moson – Sopron megye és Komárom – Esztergom megye határán helyezkedik el. A Széchenyi István utca a 81138 jelű rétalapi bekötőút, Bőny irányába teremt országos közlekedéshálózati kapcsolatot. A település, a terep és lejtés viszonyait tekintve sík. A Széchenyi István utca szolgálja ki a lakótelkek sorát. A telekvégekhez kapcsolódnak az intenzíven mezőgazdasági céllal használt belterületi helyrajzi számú földrészletek. A módosítással érintett terület a belterület északi harmadának határán helyezkedik el, körben közterülettel és árokkal határoltan. A tömb déli része intenzíven beépített. A Széchenyi utca építési vonalára épültek a lakóházak, amik mögött sorakoznak a gazdasági célú és mezőgazdasági célú üzemi épületek. A lakóházak földszintesek, magastetővel épültek, a tetőfedés anyaga cserép és rombuszpala. A homlokzatképzésre a színezett vakolat a jellemző. A gazdasági épületek is fölszintesek, a magastetőket hullámpala fedi. A főutca felöli telkek szélessége 22m-25m között változó, mélységük 60m-125m közötti. A mezőgazdasági területtel határos telkek szélessége 50m-60m közötti, mélysége 100m körüli. A településre jellemző hagyományos falusias életforma megőrzése szükségessé teszi az egy tulajdonban lévő és együtt használt területeken a korábbi szabályozási szigorítások oldását. A tömb övezeti átsorolása, a lakófunkció mentes gazdasági célú beépíthetőség lehetővé tétele nem keletkeztet feszültséget a lakóterületi fejlesztéseknél, mivel a belterületi határ közelében valósul meg. A szabályozási terv jelentős számban biztosított lakóterületi fejlesztést a beépítetlen foghíj telkeken. 3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 3.1. KONKRÉT FEJLESZTÉSI-BERUHÁZÁSI IGÉNY A belterületi határ közelében lévő 50m-60m széles telkeken felmerült önálló gazdasági épület létesítésének az igénye. A telkek merőlegesek a Széchenyi István utcai telkekre. Kiszolgálásuk a 1271hrsz-ú útról történne, a külterületi mezőgazdasági területek irányából. A tömbben lévő telkek többsége (1270/3hrsz, 1270/4hrsz, 1264hrsz, 1266hrsz, 1267hrsz) azonos tulajdonosi körbe tartozik. Így az azonos kézben lévő telkek fejlesztései

TérTÉR-T-REND KFT

5

RÉTALAP



infrastrukturális ellátási gondokat nem keletkeztetnek. A már beépített telkeknél az út és a részleges közműkiszolgálás biztosított. A lakóövezetekhez tartozó telkeken a Széchenyi utca felöl lakóépületek létesültek, a lakóépületek mögött mezőgazdasági rendeltetésű épületek, tárolók, géptárolók állnak. Egy –egy telken 3-5 épület épületegyüttes áll. Mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan a belterületi határ menti beépítetlen telkeken gazdálkodáshoz kapcsolódó létesítmények megvalósításának igénye vetődött fel. A jelenleg beépítetlen telkek külön - külön elérik és meghaladják a 7000m2-t. A beépítési fejlesztési szándék első üteme önálló tároló és szerviz létesítése, későbbiekben terménytároló magtár és szárító megvalósítása is igény. A tulajdonos telkenként 1500m2 összterületű gazdasági épületet szeretne építeni a mezőgazdasági gazdálkodás távlati fenntarthatósága érdekében, a támogatási rendszerek kihasználhatóságával. Mivel a szomszédos telkek képezik a tevékenység bázisát, így kedvezőbb a meglévő adottságokat kihasználó fejlesztés és nem szerencsés minden infrastruktúrától független új birtokközpont létrehozása a mezőgazdasági földrészletek valamelyikén. Nem csak új építési övezetbe kerül a tömb, de a szabályozási tervre rákerül a 7000m2-t meghaladó telkekre az építési hely lehatárolása. Építési helyen belül az épületek a technológiai igények szerint helyezhetők el, akár 15m-es előkert megtartásával, a terményszállító járművek betárolási zónáját figyelembe véve. A beépülő telkek közműkiszolgálása az igények szerint, a már beépült telkek bekötő vezetékeinek továbbépítésével biztosítható. A tömb egésze új építési övezeti besorolást kap, Lf-3 övezetbe kerülnek a telkek. A Széchenyi István utca felöl építési vonal kerül a szabályozási tervre. A településkép, utcakép védelme érdekében az új lakóépületek az építési vonalon helyezendők el. A terv kiegészül az árok 3m széles karbantartási sávjának feltüntetésével is. 3.2. A HÉSZ MÓDOSÍTÁSÁNAK JAVASLATA A HÉSZ módosításaként a 6.§ (1) bekezdésének törlése javasolt a jogszabályi környezet jelentős megváltozása miatt, napjainkra az elvi építési engedélyezési kötelezés okafogyottá vált. Az előkertre vonatkozó 6. § (2) bekezdés a) pont rendelkezésének kiegészítése javasolt a következők szerint: „új területek beépítése esetén legalább 5m-t kell meghatározni.” Ennek révén az előkert nem építési vonalat jelent, hanem építési határvonalat, így új beépítésnél az épület a közterületi telekhatártól 5m-re, 7,5m-re, vagy akár 15m-re is építhető az építési helyen belül. Biztosítottá válik ez által az épület homlokzata előtt a telekre történő beállás, vagy az épületre szállító járművel történő rákanyarodás. Az illeszkedés a Széchenyi István utcában és a kialakult beépítésű utcákban szükséges (Hunyadi János utca déli szakasza, Jókai Mór utca délnyugati szakasza, Árpád utca, Új utca), településképi utcakép-védelmi szempontból. Új beépítésű területrészeknél a kedvezőtlen előkert méret kikényszerítése azonban nem indokolt, a kötelezően 5m-es előkertre vonatkozó szigorítás feloldható. Az oldalkerti megfogalmazás, a módosítás révén pontosodik az alábbiak szerint: „bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén legalább 1,0m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak, vagyis a beépítetlen oldalkerti méretnek az építési övezeti építménymagassággal azonosnak, de legalább 5,0 méternek kell lennie új épület építésénél, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 4,0 m-nél kisebb nem lehet.” A rendeletből a francia bekezdések, a jogszabály szerkesztés szabályainak figyelembe vételével, kikerülnek. A hátsókertet szabályozó c) pont 4. alpontja kikerül a rendeletből. (80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házikert)) A lakótelkeknél a földhivatali nyilvántartás szerinti térképre csak a lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó gazdasági mezőgazdasági épületek, épületrészek kerültek fel, így az építési hely mélysége csak ellentmondásokat hordozóan volt határozható meg. A 9.§ (1) bekezdés d) pontja szabályozza a gazdasági rendeltetések példasorát, kiegészítésük javasolt a családi gazdálkodást támogató szabályozás érdekében: „d) lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági üzemi építmény (pl.: terménytároló, siló, pajta, terményszárító, állattartó épület, pince, gépszerviz) és egyéb gazdasági, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény.”

TérTÉR-T-REND KFT

6

RÉTALAP



A 9.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint változik: „(2) A Széchenyi utcáról nyíló lakótelken lakófunkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület nem létesíthető a közterületi építési vonalon, arra meglévő használaton kívüli épület funkcióba nem helyezhető, annak bontása esetén csak lakófunkcióval építhető újra.” Az átfogalmazott rendelkezés a Széchenyi István utca településképi megjelenését védi, e mellett azonban a családi gazdálkodások erősödését is lehetővé teszi. A belterületi határ menti telkeken lehetővé válik a telkek önálló mezőgazdasági üzemi, vagy gazdasági épületekkel történő beépítése. A 9.§ (5) bekezdésének rendelkezése nagyfokú szigorítást tartalmaz az OTÉK-hoz képest ezért átgondolása javasolt a következők szerint: „ (5) A lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterülete1500m2-ig teljes területtel, 1500m2 terület felett fél területtel vehető figyelembe.”

Építési övezet

9.§ (14) a lakóterületi építési övezetre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza: Telekalakításra vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

Építményekre vonatkozó előírások

Legkisebb kialakítható telek

kötelező

Terület

Szélesség

Mélység

m2

m

m

Építés i mód

Legkisebb

legnagyobb

legnagyobb

Előkert

Zöldfelület

Beépítettség

m

%

%

Építménymagasság m

Szintterületi mutató

Lf-1

1200

14

50

O

K/i

60

20*

4,5

0,5

Lf-2

800

18

40

O

5

55

25*

4,5

0,5

Lf-3

2000

24

100

O

Legalább 5

40

25

L: 4,5

-

G: 7,5 *beépítési számítás a HÉSZ 9.§ (5) bekezdése szerint

A táblázat kiegészül a beépíthetőségre vonatkozó korlátozás figyelemfelhívásával. A HÉSZ 5.§ (5) bekezdése rögzíti, hogy a telekalakításra vonatkozó táblázati értékek (9.§ (14) bekezdése) az új telekalakításokra vonatkoznak, az egyértelműség érdekében azonban a táblázat szövegrésze a „kialakítható” szóval egészül ki. A táblázat az új Lf-3 jelű falusias lakóövezet paramétereivel is kiegészül. 3.3. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány készült az egész közigazgatási területre az érvényben lévő településrendezési eszközök készítésekor 2005.-ban. A régészeti lelőhelyek egyike sem érinti jelen módosítás lakóterületét. A szabályozással érintett területeknek nincs érintettsége „épített örökség” szintjén. Sem országosan, sem helyileg védett épület, egyedi tájérték nincs a területen, műemléki környezet nem érinti. A módosítással érintett területet csapadékvíz levezető árok határolja északnyugatról és északkeletről, ami becsatlakozik a Középcsiri árokba. Az árkot part menti cserjés - fás növényzet kíséri. A vizes élőhelynek köszönhetően a belterületi határ közeli beépülés nem hat kedvezőtlenül a település térbeli megjelenésére, feltárulására. Nem változtatja meg a kilátás, átlátás térbeli rendszerét. 3.4. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A módosításnak nincs hatása a HÉSZ-ben korábban rögzített környezetvédelmi rendelkezésekre, vagyis az országosan és helyileg meghatározott vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontok, levegő-tisztaságvédelmi

TérTÉR-T-REND KFT

7

RÉTALAP



szempontok, zajvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontok nem változnak. Az önálló mezőgazdasági célú, önálló gazdasági célú fejlesztés belterületen történő lehetővé tétele révén ugyan növekszik a jelenlegihez képest a területhasználat intenzitása, de ez környezeti terhelést nem eredményez. Forgalomnövekedést nem keletkeztet a település központi részén és a település lakóterületein. Az építési telkek részleges közműellátása biztosítható, biztosítandó a határoló közterületek vezetékeire történő rákötéssel, illetve az „együtt élő telkek” bekötő vezetékeinek meghosszabbításával. A lakóterületen országosan vagy helyileg védett, illetve védendő tervezett természeti érték nincs. A területet az országos ökológiai hálózat és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerinti EU-normatívák alapján meghatározott „Natura 2000” területek nem érintik. A lakóterület északi határát képező árok és az árok menti vizes élőhely fennmaradása és védelme a módosítás mellett a jövőben is biztosított. A lakóterület fejlesztése kapcsán a természeti környezet értékeit veszélyeztető hatás nem várható. 3.5. KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet), melynek 1.§. (3) bekezdése értelmében a település egy részére készülő szabályozási tervnél és helyi építési szabályzatnál a rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. a módosítás révén az OTÉK keretein belül marad a fejlesztés lehetősége, így kis jelentőségű a változás, aminek nincs kedvezőtlen hatása a környezetre. A kormányrendelet 2. sz. mellékletében foglaltak mérlegelése alapján, illetve a fentiek értelmében jelen HÉSZ módosításához, illetve kidolgozásához környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges. 3.6. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA ÉS JAVASLATA A meglévő településszerkezeti szintű úthálózati szabályozás, szerkezeti szintű közterületi szélesség, csatlakozó területfelhasználás, ingatlan kiszolgálás megőrződik. A módosítás nem tartalmaz új nyomvonal kijelölést. A lakóövezeti átsorolásnak nincs hatása a településszintű közlekedés hálózatra, meglévő közterületi szélességekre. Minden telek meglévő közlekedési közterülethez kapcsolódik. Az új épületek telken belüli kiszolgálását belső útfelület biztosíthatja. A parkolási igény is telken belül oldandó meg. A fejlesztés a meglévő állapotokhoz képest forgalomnövekedést nem gerjeszt, nem eredményez. 3.7. KÖZMŰELLÁTÁS A telkeket délnyugatról határoló Széchenyi István utca közterületén a közműellátás biztosított. Kiépített a vezetékes ivó- és tüzivíz hálózat, az energia közművek hálózata, valamint az elektronikus hírközlési hálózat. A módosítás ebben változtatást nem eredményez. A település jelenlegi beépített területén, a foghíjak

beépítését hálózatfejlesztési igény nélkül - a jelenlegi elosztóhálózatról kiépítendő bekötés segítségével - az üzemeltetők ki tudják elégíteni. 3.8. VEZETÉKES ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek a tervezési területet érintően, területi korlátja nincs. Rétalap a T - Mobile Győri Távközlési Centrum szolgáltatási területéhez tartozik és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Helyi telefonközpont található Mezőörsön és Bőnyön. A telefonhálózat helyi rendszere kiépült. A tervezési területen a mikrohullámú hálózatok elérhetőségei jók, új közcélú vezeték nélküli hírközlési létesítmény elhelyezése nem tervezett, nem szükséges.

TérTÉR-T-REND KFT

8

RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS MELLÉKLETE

TARTALOMJEGYZÉK

RÉTALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2014. (VIII. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE RÉTALAP KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA - RENDELETTERVEZET

MELLÉKLETEK: 1. MELLÉKLET: SZ-B/M-1/2014 JELŰ SZABÁLYOZÁSI TERV

3/2005.(III. 16.) ÖNKORMÁNYZATI

MELLÉKLETEK A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 32.§ (4) BEKEZDÉS SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS DOKUMENTUMAI

TARTALOMJEGYZÉK

RÉTALAP KÖZSÉG MÓDOSÍTÁSÁRÓL

ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 109/2013.(IX. 9.) HATÁROZATA A RENDEZÉSI TERV

RÉTALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRÓL

110/2013.(IX. 9.) HATÁROZATA A PARTNERSÉGI

ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZBAN ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKRŐL A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 9. MELLÉKLETE ALAPJÁN ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT A KÖRNYZETI VIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGÉT ELDÖNTŐ VÉLEMÉNYKÉRÉS KAPCSÁN ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKRŐL A 2/2005. (I. 11.) KORM. RENDELET 3. MELLÉKLETE ALAPJÁN ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 39.§(2) BEKEZDÉS SZERINTI EGYEZTETÉSI KÖR KAPCSÁN BEÉRKEZETT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEI, ÉS EZEK BEÉPÜLÉSE A TERVBE, INDOKLÁSOK A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 9. MELLÉKLETE SZERINTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKTŐL BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK

RÉTALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 38/2014. (III. 17.) HATÁROZATA A BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ELFOGADÁSÁRÓL VAGY EL NEM FOGADÁSÁRÓL A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 39.§(2) BEKEZDÉS SZERINT A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 40.§(1)BEKEZDÉS SZERINTI ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNY

RÉTALAP ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA KAPCSÁN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.§ szerinti véleményezési eljárásban érdekelt szervek ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. számú melléklete alapján 1.

3.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

4.

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága

5.

Nemzeti Környezetügyi Intézet – Észak-dunántúli kirendeltsége

6.

Országos Vízügyi Főigazgatóság

7.

Győr-Moson - Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

8.

Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

2.

9.

10. Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Útügyi Osztály 11. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ 12. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 13. Győr-Moson - Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala 14. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

9021 Győr, Káptalandomb 28. 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 9002 Győr Pf. 471. 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 9002 Győr Pf. 101. 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf:4. 9021 Győr, Árpád út 28-32. 9002 Győr, Pf.: 159. 1012 Budapest, Márvány u. 1/d. 1253 Budapest, Pf. 56. 9021 Győr, Munkácsy M. u. 4. 9002 Győr, Pf.: 129 9024 Győr, Jósika u. 16 9002 Győr Pf.: 66 2220 Vecsés, Lincoln út 1. Quadrum Irodaház 1675 Budapest, PF 41. 9028 Győr, Tatai út 3. 9002 Győr Pf.: 23. 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 9021 Győr, Káptalandomb 28. 9002 Győr, Pf.: 415. 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24. 9002 Győr, Pf.: 22. 9700 Szombathely, Batthyány tér 2.

15. Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 16. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője 17. Győr-Moson-Sopron Megyeirendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Határrendészeti Osztály

9028 Győr, Arató u. 5. 9028 Győr, Pf.: 19 1135 Budapest, Lehel u. 35-37. 1885 Budapest, Pf.: 25 9026 Győr, Szövetség utca 17.

18. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság 19. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda

8200 Veszprém, Budapest út 2. 8210 Veszprém, Pf: 1098. 9400. Sopron, Kossuth Lajos u. 26. 9401 Sopron Pf.: 123.

                  

ÉPÍTÉSHATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK: megkeresésük javasolt, jogszabályi kötelezés erre vonatkozóan nincs 20. Elsőfokú építéshatóság (általános ügyek): 9021 Győr, Honvéd liget 1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője, Hatósági Főosztály Építéshatósági Osztály



TERÜLETILEG ILLETÉKES KÖZMŰSZOLGÁLTATÓK, ÉS KÖZÚTKEZELŐK: megkeresésük javasolt, illetve egyes államigazgatási szervek kérik a bevonásukat 21. Magyar Közút Zrt. Győr- Moson- Sopron Megyei Igazgatóság LAKOSSÁG, EGYÉB SZERVEZETEK, ÉRDEK-KÉPVISELETI SZERVEK

9022 Győr, Batthyány tér 8.



314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29.§-a alapján, a helyi partnerségi szabályzat előírásai szerint

A véleményező:

 nem jött még válasz  érkezett válasz, a terv elfogadása ellen kifogást nem emel  érkezett válasz, az észrevételeknek megfelelően a tervet javítottuk, ahol nem, ott lásd. a részletes indoklást  hatáskör hiányában nem adott véleményt

A környezeti vizsgálat Szükségességét eldöntő véleményezési eljárásban érdekelt szervek ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. sz mellékletének II. pontja alapján Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze Vas Megyei kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala Győri Járási Földhivatala Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Győr-Moson - Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

9021 Győr, Árpád u. 28-32. 9002 Győr Pf. 471. 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár 9435 Sarród, Pf.: 4. 9024. Győr, Jósika u. 16 9002 Győr Pf.:66 9021 Győr, Káptalandomb 28. 9700 Szombathely, Batthyány tér 2. 9028 Győr, Arató u. 5. 9002 Győr, Pf.: 19 9021 Győr, Városház tér 3. 9021 Pf. 183. 8201 Veszprém, Budapest út 2. Pf: 98. 9021 Győr, Káptalandomb 28. 9021 Győr, Munkácsy M. u. 4. 9002 Győr, Pf.: 129

23. Rétalap község jegyzője

          

Az érdekelt államigazgatási szervek többsége a rendezési terv szempontjából is kapnak megkeresést, ezért elegendő a megvastagított jellel jelölt szerveknek is megküldeni az előzetes tájékoztatást és a kísérő levelet. A véleményező:

 nem jött még válasz  érkezett válasz, a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek

RÉTALAP ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA KAPCSÁN A 314/2012. (XI. 8.) KORM. REDELET 41.§ SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS EGYÉB SZERVEK VÉLEMÉNYEI, AZOK ELFOGADÁSÁBÓL KÖVETKEZŐ TERVI VÁLTOZÁSOK, ÉS EL NEM FOGADÁS ESETÉN AZOK INDOKLÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS KERETÉBEN ÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE ALAPJÁN ÉRDEKELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK A 2012. augusztus 6.-án hatályos 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján Államigazgatási szervek észrevételei

Tervi változások és indoklások

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALÁNAK ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZE Iktatószám: GYD-02/5-1/2014 A dokumentációban bemutatott változási szándékokat alapvetően elfogadhatónak tartja. Kifejezetten támogatja a HÉSZ előírást, mely kiköti, hogy a Széchenyi utca, mint főutca mentén továbbra is csak lakóépület helyezhető el.

Az észrevétel nem jár tervi változtatással.

Két észrevétele azonban van: 1) Annak ellenére, hogy a HÉSZ és a műleírás is több ponton foglalkozik az utcakép és a településkép védelmével, mégis a tervezett módosítás általánosan megengedi az övezetben a 7,5 méteres építménymagasságot, mely előírás lehetővé teszi, hogy a Széchenyi utca mentén is utcaképbe esetleg nem illeszkedő magasabb épületek létesüljenek. Megfontolásra javaslom tehát egy differenciált szabályozás alkalmazását, mely a kialakult lakóutca mentén továbbra is csak 4,5 méteres építménymagasságot engedélyez.

Az észrevétel alapján az építési övezet építménymagasságra vonatkozó rendelkezése kiegészül a lakóépületre vonatkozó építménymagassági felsőhatár 4,5m-es értékével. így a 7,5mes építménymagassági felső érték csak a gazdálkodással kapcsolatos épületek, építmények felső értékévé válik. Az övezetben differenciált szabályozás jön létre.

2) A szabályozási terven nincs összhangban az övezetre előírt beépítési mód és a szabályozási terven a 1264 hrsz.-ú telekre berajzolt építési hely.

Az észrevétel alapján a tervi ábrázolás változik. Az építési határvonal a telekhatárig fut ki. Az építési helyen belül jelenik meg az árok menti karbantartó sáv 3m-e.

A továbbiakban általános jogszabályokra hívja fel a figyelmet.

A beérkezett vélemények nem teszik szükségessé a 314/2012 (XI. 8.) kormányrendelet 39.§ szerinti egyeztetés kezdeményezését.

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Ügyiratszám: 2904-001/2013

A település helyi vízkárelhárítási szempontból veszélyeztetett, amit a tervezés során figyelembe kell venni. A módosítások beépítési százalék növelést és telekalakítási változásokat tartalmaznak, melyek vagyonkezelésünkben lévő vízfolyást, tavat vagy egyéb vizilétesítményt nem érintenek. A helyi építési szabályzat módosításához hozzájárulunk. A bemutatott módosításokkal kapcsolatos környezeti hatás jelentőségét és környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességét az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogosult megítélni.

Az észrevétel nem tesz szükségessé tervi változtatást.

FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG A módosítás védett területet nem érint, azzal szemben eltérő véleményt nem fogalmazunk meg.

Iktatószám: 2118-2/2013 Tervi változtatás nem szükséges.

1

Államigazgatási szervek észrevételei


A módosítás környezeti hatása természetvédelmi szempontból nem jelentős, ezért a környezeti vizsgálat lefolytatása véleményünk szerint nem szükséges. NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET A módosítással kapcsolatban észrevételt nem tesz.

Ügyiratszám: 38/2014. Az észrevétel nem tesz szükségessé tervi változtatást.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG A módosításhoz a megküldött dokumentumok alapján közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. A továbbiakban általános jogszabályokra hívja fel a figyelmet.

Ügyiratszám: 3136-2/2013.

Az észrevétel nem tesz szükségessé tervi változtatást.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Iktatószám: GYR/047/00004-2/2014 A szabályozási tervhez közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul.. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL A módosításhoz hozzájárul.

Tervi változtatás nem szükséges.

Iktatószám: LR/RK/NS/A/38/1/2014. Az észrevétel nem tesz szükségessé tervi változtatást.

GYŐR-MOSON-SOPRON-MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG ÚTÜGYI OSZTÁLY Iktatószám: GY/UO/NS/A/11-1/2014 A módosításhoz az alábbiak figyelembevételével járulok hozzá: Szakvéleményem során alapvetően fontosnak tartom a tervezett terület felhasználások vizsgálatakor a közlekedési érdekek konkrét vizsgálatát, a meglévő adottságok maradéktalan figyelembevételét, az esetleges konfliktusok vizsgálatát és kezelését. Meg kell határozni a tárgyi terület/ek közlekedési feltárását, azok illesztését a meglévő hálózatba. Vizsgálni kell továbbá a közösségi közlekedési igényeket, a gyalogos és kerékpáros közlekedési kapcsolatok kialakítását. A tervezett közúti fejlesztési igényeket az érintett közútkezelő/k közútkezelői nyilatkozatának figyelembevételével kell kialakítani. A tervezési területen az OTÉK 42.§.-ában és a 2. sz. mellékletében szabályozott parkolóhelyeket biztosítani kell. Fontos rögzíteni, hogy a tervezett funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket saját ingatlanon (az övezeten belül kell biztosítani). Az ingatlanok megközelítési lehetőségét biztosítani kell. A közúti csomópontokban, útcsatlakozásokban a tervezett szabályozási vonalakat úgy kell meghatározni, hogy a közúti közlekedésbiztonság biztosítva legyen. A beláthatóság érdekében megfelelő láthatósági viszonyok megteremtésére, a rálátási háromszöget szabadon kell tartani, a látómezőt a látási akadályoktól mentesíteni kell. A továbbiakban általános jogszabályokra hívja fel a figyelmet. Az egységes közlekedési szakági állásfoglalásunk megadásához a tárgyban érintett kezelői szervezetek

Az észrevétel nem tesz szükségessé tervi változtatást. A hatályos tervnél az észrevételben meghatározott szempontok szerint készült a közlekedési szakági munkarész. jelen módosítás ezekben nem keletkeztet változást.

Az OTÉK rendelkezik a telken belüli parkolás igényéről, a HÉSZ eltérésről nem rendelkezik ezzel kapcsolatosan. A telken belüli parkoló kialakítások lehetőségét az építési engedélyezés során kell igazolni a valós fejlesztéshez kapcsolódóan. Jelen módosítás nem keletkeztet új ingatlan megközelítési igényt, új közúti csomóponti igényt.

A módosítás nem teszi szükségessé a kezelő szervek bevonását. 2



bevonása, a velük történő egyeztetés, és az érintettek – tervről történő – véleményének írásos dokumentálása szükséges. - Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ - Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron Megyei igazgatósága - Önkormányzati útkezelő - Volán Rt. FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT A módosítással kapcsolatban észrevételt nem tesz.

Iktatószám: 100/20-2/2014

Tervi változtatás nem válik szükségessé.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA Iktatószám: GY-01D/EPH/3511-2/2013. A módosítással kapcsolatban a hivatal kifogást nem emel.


GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA A Tfvt. 6/B. § (1) bekezdése értelmében az ingatlanügyi hatóság az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti terület felhasználás ne akadályozza. A 6/B § (2) bekezdése szerint pedig az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek

Ikt.szám.: 11.225/2013

Az építési övezet módosítása nem keletkeztet kedvezőtlen hatást a szomszédos termőföldek használhatóságában, azok használatát nem akadályozza.

A módosítás csak belterületi telkeket érint. Nem kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére.

a) többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő, terület felhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy b) övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is. A 2012. évi XLVI. Tv. 27.§ (2)-(4) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának tartozkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A rendezési terv módosítása által érintett, művelés alól kivett földrészletek esetében a művelési águk alapján nem terjed ki a Tft. és a Tfvt. hatálya, így észrevételt nem teszek.


VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁGA A módosítás üzemtervezett erdőterületet nem érint.

Ikt.szám.: VAG/01/7117-2/2013.

Tervi változtatást nem tesz szükségessé. 3



GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Iktatószám: 17.2/46-2/2014 A szabályozási terv Képviselő Testület elé terjesztése és megtárgyalása ellen kifogást nem emel.

Tervi változtatás nem szükséges.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATALA

Nyilv. Szám: 37-1/2014/hhi

A módosítás a honvédelem érdekeit nem sérti, külön Tervi változtatást nem tesz szükségessé. észrevételt nem tesz. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEIRENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG Szám: 08000/9091-1/2013.ált. A módosítással kapcsolatban kifogása, észrevétele nincs.

Tervi változtatást nem tesz szükségessé.

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Hatáskörébe tartozó szakmai kérdések tekintetében nem érintett, azzal szemben kifogást vagy feltételt nem támaszt.


NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG SOPRONI HATÓSÁGI IRODA A módosítás a Hatóság hatáskörébe tartozó érdeket nem érint.

Ikt.szám.:

Iktatószám: CS/73538-2/2013


ÉPÍTÉSHATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY ÉPÍTÉSHATÓSÁGI OSZTÁLY Ügyiratszám: 80223-2/2013 A HÉSZ 6. § (2) bekezdés a) pontja: Azáltal, hogy beilleszti a szabályozási tervbe, hogy a „Széchenyi István utcával határos telkeken”, a kialakult állapothoz való illeszkedés alkalmazásának lehetőségét leszűkíti, a község egyéb területein nem alkalmazható. Javasoljuk helyette inkább azt a megfogalmazást, hogy „kivéve, ahol a szabályozási terv az építési helyet meghatározza”.

A kialakult állapothoz való illeszkedés szigorító követelménye csak a Széchenyi István utcában indokolt. A fő utcára merőleges utcáknál, közöknél nem keletkeztet kedvezőtlen utcaképet az 5m-t elérő vagy meghaladó előkert kialakulása, a meglévő épületek elbontása és újraépítése esetén.

A HÉSZ 6. § (2) bekezdés b) pontja: „de legalább 6,0 m-nek kell lennie” Túl szigorúnak tartjuk, a keskenyebb telkek beépítését indokolatlanul korlátozza. Az épület „tűzfalas” kialakítása idegen a községben kialakult beépítettségtől, javasoljuk, hogy az oldalkert mérete legalább az övezetre előírt építménymagasság legyen. Ha ezt az előírást szigorítani szeretnék, akkor meg kellene határozni azt a minimális telekszélességet, amelynél a legalább 6,00 m oldalkert méretet tartani kell. A HÉSZ 6. § (2) bekezdés c) pontját javasoljuk kiegészíteni az alábbiak szerint:

Az észrevétel alapján a 6m-es érték 5m-re változik, a 4,5m helyet 4m kerül a rendelkezésbe. Az nem igény és nem is szándék, hogy a hosszházas beépülés teljesen átalakuljon a keskeny telkeknél. Az utcával párhuzamos tömbösített tömeg idegen a hagyományoktól, idegen a telekhasználattól.

Az észrevétellel kiegészül a rendelkezés, bár tartalmilag a (2) bekezdés felvezető mondatrészével megegyező.

- c) a hátsókert mélysége ahol az építési hely határa nincs jelölve 4

Az észrevételt nem tett államigazgatási szervek, érdekeltek kifogást nem emelőnek tekintendők. Rétalap, 2014. február 10. Kövi Pál s.k. polgármester

5

2014. (VIII. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADOTT DOKUMENTÁCIÓ RÉTALAP KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents