2014. Sarlós Boldogasszony ünnepe SARLÓS BOLDOGASSZONY XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM. - A Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja - Mártír mosolya

eletunk_2014_2_2.qxd

2014.06.26.

20:35

Page 1

2014. SARLÓS BOLDOGASSZONY XIX. ÉVFOLYAM | 2. SZÁM

- A Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja -

Mártír mosolya

Áldja meg az Úr

Sarlós Boldogasszony ünnepe

M. S. Mester Vizitáció

25 éves jubileum


2014.06.26.

20:35

Page 2

XIX. évfolyam 2. szám - 2014. nyár

köszön(t)õ

Leköszönõ Soós Ágnes Közel öt év után búcsúzik a szerkesztõségünk, ahogyan az olvasó is látja, ezt a számot már nem mi szerkesztjük. Köszönöm az olvasók kritikáit, akár pozitív volt, akár negatív. Köszönöm a cikkeket, kedves olvasók, amelyekkel megajándékoztatok, hozzájárultatok, hogy tartalmasabb legyen az újság. És köszönöm a saját szerkesztõségemnek a sokszor kilátástalan és fáradságos munkáját, az együtt töltött idõt, a nevetéseket, de még a vitákat is. Az új szerkesztõségnek pedig azt kívánom, hogy a Jóisten segítse tevékenységüket. Hegede Márta

apró hírek

A ferences rend provinciális választással egybekötött káptalant tartott tavasszal Kékestetõn. Új tartományfõnöknek Dobszay Benedeket választották meg. Május 31-én pappá szentelték Komáromi Jób ferences testvért a pasaréti ferences templomban. Sarlós Boldogasszony ünnepén Õ tartja Gyöngyösön a templombúcsút. Személyi változás a gyöngyösi közösségben: Szikszay Leopold atya augusztustól Szombathelyen folytatja szerzetesi szolgálatát, Gyöngyösre Orbán Márk atyát várjuk nagy szeretettel.

2

1979-ben születtem Gyöngyösön. Azóta is itt élek, bár néhány évig megtapasztalhattam más városok szépségét, élményét is. Vallásos családban nõttem fel. Ha becsukom a szemem, nagymamám arcát és idõs, fáradt kezeit látom magam elõtt, ahogy imára kulcsolja apró kezem és együtt mondjuk a Miatyánkot… Aztán fölvágja a kenyeret és nekem adja az elsõ szeletet. Ez volt a legfinomabb kenyér!... Szüleimmel gyakran látogattunk el a Barátok templomába. Itt voltam elsõáldozó is. A Jóisten szeretetét mindig éreztem, mindig vigyázott rám. Iskoláimat Egerben a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban, majd Hajdúböszörményben végeztem. Így lettem óvónõ, amire mindig is vágytam. Sok pici gyermek útját egyengetni, látni mosolyukat, együtt örülni, néha szomorkodni… ez

maga a csoda! Biztonságot adni és jó tanácsokkal ellátni õket a nagybetûs ÉLET-hez… a legszebb dolog az anyaság mellett. Az én gyermekeim már egy kicsit nagyobbak. Emma a második, Gergõ a negyedik osztályt kezdi õsszel. Elevenek, hangosak, nyüzsgõk. És ez így jó! Most ez a jó! Hálás vagyok minden együtt töltött percért, bár néha nem ez látszik rajtam… És most jó helyen vagyok. Már nem keresem az utam. Örülök a hajnali elsõ napsugárnak, aztán teszem a dolgom… Márti kedves szavait köszönöm! Kívánok Neki és az elõzõ szerkesztõség minden tagjának tartalmas, boldog életet!

Botka Veronika Gyöngyösön nõttem fel, gyermekként nagymamám gyakran hozott misére a Ferences templomba. Iskolásként hittanra is ide jártam, ám egyetemi éveim alatt másik városi közösségben találtam meg a helyem. Mégis úgy hozta a sors, hogy férjemmel Mátraházán kötöttünk házasságot. Német tanárként elsõ munkahelyem a Kolping Katolikus Iskola volt, ami nagyon meghatározta tanári mivoltom, diákokhoz való hozzáállásom. Nagyobbik fiam kérésére járunk most újra az Alsóvárosra és örömmel tölt el, hogy a személyi változások ellenére ugyanaz a légkör

fogad, mint gyermekkoromban. Szeretek a misén énekelni. Apát úr mondta mindig Szent Ágostont idézve: „Aki énekelve imádkozik, az kétszer imádkozik!” Örülök, hogy hozzám hasonlóan sokan imádkoznak egyházközségünkben „duplán”! Legkedvesebb énekem az adventi idõszakból való, számomra nagyon fontos utolsó mondata: „Íme a Szûz, méhében fogan és fiat szül; s neve lészen: Emmánuel = Velünk az Isten”

Kiss Bernadett Tizenhat évesen kerültem a ferences plébániára. Hátrányos helyzetû gyerekek táboroztatása, heti rendszerességgel foglalkoztatása, hajléktalanok étkeztetése történt itt egy nagyszerû önkéntes csapattal, ennek köszönhetõen tanultam tovább Szekszárdon általános szociális munkásként és választottam az idõsek bentlakásos otthonát munkahelyemként. Ezután hosszabb ideig csak a vasárnapi misén vettem részt. Fiam születését követõen az egyházközösségen belül, több

kedves családdal alakult ki jó kapcsolatunk. Ede fiunk már iskolás, hittanra és cserkészetre jár, ennek köszönhetõen szülõként is megtalálom a helyem a plébánián. Prédikátorok könyvébõl üzenem mindenkinek: „De jaj a magányosnak, mert ha elesik, nincs aki felemelje!” Mindenkinek a saját családja a legerõsebb közössége.


2014.06.26.

20:35

Page 3


.elmélkedés Templombúcsúnk ünnepe

Sarlós Boldogasszony Az Egyház a 13. századtól július 2-án ünnepeli a „nehézkes” Máriának, a Jézussal várandós Szûz-nek Erzsébetnél, Keresztelõ János jövendõ édesanyjánál tett látogatását (latinul Visitatio). A magyar katolikus kalendáriumban, hogy a többi Mária-(„õsmagyarul” Boldogasszony) ünneptõl megkülönböztessék, a Sarlós Boldogasszony nevet kapta. Népünk nem Péter-Pálkor kezdte az aratást, ahogy azt a kalendárium elõírta, hanem e Boldogasszony-ünnep másnapján. Régi gyakorlat és hagyomány szerint még a 18. században is az asszony sarlójával aratott, a férfi pedig nyomában járva kötözött. A nép szimbolikus szemléletében a Szûzanya arat, és Fiára hagyja, hogy gyûjtsön és a búzát a konkolytól elválassza. (Jankovics Marcell, Jelkép-kalendárium, Csokonai Kiadó, 1997.) Mária és Erzsébet találkozása, ahogyan kitárt karokkal közelednek egymáshoz, vagy átölelik egymást, az V. században jelenik meg az Angyali üdvözlettel együtt a Jézus életét ábrázoló ciklusokban. Önálló témává csak azután vált, hogy a ferencesek bevezették 1263-ban Mária látogatásának ünnepét. A ferences misztika hatására vált ez az esemény Mária életének egyik legfontosabb állomásává, és sorolták be Mária örömei közé, amelyek Mária hét fájdalmával szembeni ellenpontokként jelennek meg. Lukács részletesen beszámol evangéliumának elsõ fejezetében az örömmel párosuló látogatások sorozatáról. Gábriel meglátogatja Zakariást Jeruzsálemben, hozva az örömhírt János születésérõl. Hat hónappal késõbb ugyanõ tesz látogatást Máriánál Názáretben és hírt hoz Jézus születésérõl, s mintegy igazolva magát közli Máriával, rokonának, Erzsébetnek várandóságát is. Az angyal által közölt tény egyben meghívás is volt arra, hogy látogassa meg Erzsébetet. Mikor ez a látogatás valóra vált, Mária megbizonyosodott az angyal szaváról és saját élményének valóságáról is. Mikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, és érezte, hogy a magzat megmozdul méhében, öröm töltötte el, és olyan szavakra fakadt, amelyeknek tartalma nem kizárólag tõle származott, hanem a Szentlélektõl eltelve szólt Máriához: „Áldottabb vagy te minden asszonynál és áldott a te méhednek gyümölcse!” Erzsébet köszöntésére Mária egy hálaénekkel (Magnificat) válaszol, mely már az õskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke volt, s azóta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi elõénekese ebben a hálaadásban. „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítõ Istenemben. Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,

mert nagyot mûvelt velem õ, aki Hatalmas: õ, akit Szentnek hívunk. Nemzedékrõl nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélõk. Csodát mûvelt erõs karjával: a kevélykedõket széjjelszórta, hatalmasokat elûzött trónjukról,

kicsinyeket pedig felmagasztalt; az éhezõket minden jóval betölti, a gazdagokat elbocsátja üres kézzel. Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.”

3


2014.06.26.

20:35

Page 4

XIX. évfolyam 2. szám - 2014. nyár Mária az üdvösség távlatába állítja az élet teljességét, egyben hálát adva Istennek a megváltás mûvéért. De mirõl is beszél ez a fiatal leány? Elsõ tekintetre az a benyomásunk, hogy furcsa dolgok jutottak eszébe Máriának. Olyan dolgokat lát, amik teljesen ellentmondanak a valóságnak. Mária azt látja, hogy a gõgösök széjjelszóródtak, holott a világ még ma is tele van gõgösökkel, mint ahogy akkor is ott voltak Názáretben is meg Jeruzsálemben is. Mária azt látja, hogy helyet cseréltek a hatalmasok és az alázatosak: akik most megalázottak, majd az uralkodók trónján ülnek, holott ma is a hatalmasok uralják a világot, küldik esztelen háborúba a kisembereket, miközben az alázatosak kiszorulnak a társadalmi élet peremére. Mária azt látja, hogy az éhezõk jóllaktak, miközben a gazdagok éheznek,

holott a világ ma is tele van nemcsak éhezõkkel, hanem fõleg gyermekekkel, akik éhen halnak, miközben a nagy nemzetközi vállalatok a tengerbe dobálják az élelmet, hogy így tartsák meg a magas árakat. Hogyan „láthatta” mégis így Mária? Mária azért volt képes látni a mi számunkra elsõ tekintetre ellentétes valóságokat, mert nem szociális szinten közelítette meg az élet teljességét, hanem lelki szinten. Mária már a megváltás gyümölcseit szemléli, amely nem a társadalomban nyilvánul meg, hanem a szívekben. Ez már elõvételezett visszhangja a Hegyi Beszédnek, amelyben Jézus boldoggá nyilvánítja a szegényeket, az éhezõket és az alázatosakat. A Magnificat nagy, idõtálló üzenete az, hogy az élet két szinten valósul meg. Van egy látható, társadalmi szint, amelyben létezik

igazságtalanság, üldöztetés, kizsákmányolás, éhség és megaláztatás, és létezik egy lelki világ, amelyben csak egy Úr van: a jóságos és irgalmas Isten, aki megemlékezik irgalmáról, amint ezt Mária megfogalmazta. Létezik egy lelki világ, amelyben nincs éhség és megaláztatás, mert Jézusban visszanyertük emberi méltóságunkat, amit senki sem vehet el tõlünk. Merjük mi is a Boldogságos Szûz szemével nézni a világot és életünket, hogy meglássuk, milyen jó az Isten mihozzánk is. És szükségünk van a mennybe felvett Boldogságos Szûzre, a mi Boldogasszonyunkra, hogy fel tudjunk tekinteni rá, amikor bajban vagyunk, hogy erõt öntsön belénk a tudat, hogy ahol most Mária van, ott leszünk mi is egy napon élvezve az élet teljességét. Deák Róbert

népszokások

Sarlós Boldogasszony Visitatio Beatae Mariae Virginis (július 2.)

Az ünnep latin elnevezése jelzi, hogy egyházunk kiemelt a Szentírásból egy látogatást: Szûz Mária felkeresi rokonát, a szintén várandós Erzsébetet, hogy segítsen neki. A jelenetet Lukács evangéliumában olvashatjuk. Mária Erzsébet állapotáról angyaltól hallott; Erzsébet pedig megérzi, hogy mi történt Máriával. A köztük lévõ kapcsolat mély, erõs és erõt adó. Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Kedves népi

4

szokás, hogy az elé a ház elé, ahol gyermeket vártak, egy virágokkal feldíszített széket helyeztek az Erzsébethez igyekvõ, drága terhû Szûzanyának, hogy arra járván, megpihenhessen. Az isteni Szûzanya indul hosszú útra, Szent Erzsébet rokonának látogatására. Siet drága terhével, isteni gyümölcsével, Amerre megy, ahova lép, áldás derül fel, Mert az égi jó Atya áldását osztogatja: Gazdag termés, istenáldás virul nyomába.

Sarlós Boldogasszony sajátságos üzenete századokig ünnepre hívást jelentett, s a legszentebb munka megkezdését. Jóllehet ma már gépek vágják a gabonát, és a szalmát tömbökbe kötik, azért még tudjuk, mennyit ér az aggódás az aszályos vagy árvizektõl sújtott idõkben, és az imádság, mely a termésért az aratás Úrnõjéhez, a segítõ Szûzanyához emelkedik. Hiszen Õ maga is munkálkodik, arat ezen a napon: Sarlós Boldogasszony napját Isten elhozta, A szegény és a gazdag nagy örömmel várja. Itt van már az aratás, jön az Isten áldás. Szálljon fel hozzád, Mária, buzgó hálaadás. Mária is munkálkodik Paradicsomban, Angyalokkal és szentekkel a mennyországban Szép arany kalászokat, aratja rózsákat, Szent Fia csûrébe gyûjti igazakat. Minket is vár Szûz Mária, hogy learasson. Szent Fiának, Úr Jézusnak, hogy bemutasson. Te is arany kalász vagy, de bûnökkel rakva vagy, Folyamodjál Máriához, akkor el nem hagy. Ó, Mária, Örzsébettel jöjj segítségül, Nyerjetek nekünk kegyelmet az Úristentül, Bûneink megbocsássa, szálljon reánk áldása, Amint szállott Örzsébet és Zakariásra.

Szerkesztette: Elõházi Rita


2014.06.26.

20:35

Page 5

XIX. évfolyam 2. szám - 2014. nyár Dsida Jenõ:

Templomablak Szent-Iványi Sándornak Kik csak az uccán járnak-kelnek szépséget rajta nem igen lelnek, kiváncsi szemmel rá nem tapadnak: csak egy karika, szürke karika, ólomkarika, vén templomablak. Rácsa rozsdás, kerete málló, emitt moh lepi, amott pókháló, sütheti napfény, sötét örökre, mint világtalan, bús világtalan, agg világtalan húnyt szeme-gödre. De ki belép a tág, iromba, boltozatos, hûvös templomba s belülrõl pillant ablakára, megdöbbenten áll, megkövülten áll, elbûvölten áll: Nézz a csodára! Színek zengése! Fények zúgása! Mártir mosolya! Szûz vallomása! Kék, ami békül, piros, mi lázad! Magasba ragad, a mennybe ragad lángtünemény és tûzkáprázat! Ó, titkok titka: a földön ittlent belülrõl nézzen mindenki mindent, szemet és szívet és harcot és békét! Áldja meg az Úr, áldja meg az Úr a belülrõl látók fényességét!

áldja meg az Úr

Emlékezés P. Posta Benjamin atyára 1981. októberében Mátraházán, a kápolna búcsúján ismertem meg. Tudom, hogy ott volt a beöltözésemen is (szeptember közepe), de az nem maradt meg emlékként. Én rendi újonc voltam, õ pedig már akkor a rendtartomány nagy öregjei közé tartozott, pedig „idõben” még fiatal volt. Életének sok állomása különleges. Debrecenben született, a 30-as években ott letelepedõ ferencesek voltak rá olyan hatással, hogy a háború után jelentkezett is közéjük. 1949/50ben, az utolsó „klasszikus” noviciátusban kezdte meg szerzetesi életét. Mesélte, hogy azért voltak annyian, mert a rendtartomány vezetése minden jelentkezõt, akinek az egyházi jog lehetõvé tette, beöltöztették, hogy bizonytalan jövõtõl (mi lesz a kommunisták uralma alatt velük) megóvják õket. Szerencsére a szerzetesek elhurcolása nem érintette Szécsényt, így a fogadalomtételük után kellett csak elhagyniuk a kolostort. Õ benne maradt a „keretben”. Sok fiatal szerzetes élete tört ketté 1950-ben: az állami törvények miatt nem élhették azt az életformát, amire elszánták magukat: hiába adták oda életüket Krisztusnak, az állam az odaadottságuk körülményeit vette el tõlük (nem élhettek kolostorban). Benjamin atyát is sokszor helyezték, míg aztán a Margit körúton a rendtartomány akkori vezetésében kapott fontos szolgálatot: titkár és ökonómus lett. Ez a szolgálat abban az idõben olyan életvitelt követelt meg tõle, ami nem irigylésre méltó: várakozni az ÁÉH (Állami Egyházügyi Hivatal) folyosóin, kiszolgáltatottan várni (akár éveket) egy-egy engedélyre (de ahhoz kijárni minden létezõ papírt), tudni, hogy minden lépését figyelik (nem is jó szándékúan). A külsõ emberek számára ismeretlen eredményeket ért el testvérei számára: központi fûtést kapott a budai rendház, õ szemelte ki a balatonakarattyai rendi nyaraló telkét, illetve szervezte meg az ottani építkezést. 1979-tõl - mátraházi kápolnánk vezetõjeként - mûvészettörténészi végzettséget szer-

zett. Hihetetlen kitartással gyûjtötte a ferences könyvészeti adatokat. Amikor megtudta, hogy szakdolgozatomat ilyen témában írom (A váci Kapisztrán Nyomda története), azonnal megkeresett, adott és kért adatokat ezzel kapcsolatosan. Amikor kiderült számára, hogy „cédula” gondjaim vannak (a jegyzeteimhez szükséges kis kartonokról van szó), abban is segített. Brüsszelbõl való hazaköltözése és gyöngyösi helyezésem között együtt éltünk a Margit körúti rendházunkban. Csodáltam önfegyelmét, kitartását, azt, ahogyan egyre súlyosbodó betegségével szembenézett. Nem fenyegetõ rémet látott benne, hanem Megváltójának arcát ismerte fel benne. Hiszem, hogy most már színrõl színre láthatja Õt!

Fr. Szabó József OFM

5


2014.06.26.

20:35

Page 6


mártír mosolya

GYÖNGYÖS VÉRTANÚJA Kiss Szaléz szoboravatójának margójára Miután a szovjet megszállás révén hatalomra jutottak a kommunisták Magyarországon a 2. világháború után, az egyházakat és a vallásos világnézetet el akarták törölni. Ehhez minden eszközt fel is használtak: államosították az egyházi földeket és ingatlanokat, elvették iskoláikat, kórházaikat és egyéb intézményeiket, állami iskolákból kiszorították a hittant, a vallásos egyesületeket betiltották, feloszlatták a szerzetesrendeket, koncepciós perek százait folytatták le papok, szerzetesek és világiak ellen. A kommunizmus szellemi atyjai engesztelhetetlen gyûlölettel írtak a vallásról és az egyházakról. Ebben a francia felvilágosodás és a jakobinus diktatúra hagyományait követték. Lenin az elvekbõl gyakorlatot csinált. 1922-ben így ír egy levelében: „A reakciós papság minél több képviselõjét sikerül agyonlõni, annál jobb. Most kell ennek a publikumnak olyan leckét adni, hogy aztán néhány évtizedig még csak gondolni se merjenek semmiféle ellenállásra.” Lenin napi jelentést kért arról, hány papot gyilkoltak le. Csak ebben az évben (1922) 2691 papot, 1362 szerzetest és 3447 apácát öltek meg. A 2. világháború végén a Szovjetunióból Magyarországra jött kommunista vezetõk a lenini-sztálini politikát és taktikát hozták magukkal, s alkalmazták az egyházakkal és a vallásos világnézettel szemben. Elsõ számú célpont a katolikus egyház volt. Rákosi Mátyás 1945 júniusában a következõket nyilatkozta a katolikus egyházról Moszkvában: „Ez egy hatalmas szervezet. Mi elsõsorban ez ellen harcolunk […] nem félünk tõlük.” Kiss László Szaléz (1904. július 27., Szeged - 1946. december 10., Sopronkõhida) 1920-ban lépett a kapisztránus rendtartományba, Egerben és Pécsett volt klerikus növendék. 1926tól Gyöngyösön már örökfogadalmas klerikus növendék. 1928-ban szentelik pappá. Elsõ állomáshelye Pécs, majd Jászberény és Salgótarján után 1937-tõl misszionárius az USA-

6

ban és New Brunswickban plébános. 1942-ben tér haza és Debrecenbe helyezik. 1944 júniusától ismét Gyöngyösön találjuk, mint klerikus magisztert és teológiai tanárt. 1945márciusában megszervezi a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget (KEDIM). A KEDIM sikerei egyre erõsebb ellenszenvet váltottak ki a baloldalon, ráadásul tartani lehetett attól, hogy a dinamikusan fejlõdõ mozgalom, élén a tettre-kész páterrel, országos szinten is tényezõvé válik. Kiss Szaléz egyre nagyobb veszélyt jelentett a kommunista pártra, így elnémítása rövidesen elsõrendû feladattá vált. Ehhez jött kapóra néhány gyöngyösi fiatal bosszúhadjárata a városban garázdálkodó orosz katonák ellen. A megszálló szovjet katonák, mint szerte az ország minden településén, Gyöngyösön is nõket, asszonyokat, fiatal lányokat erõ-

szakoltak meg, megnyomorítva ezzel sokakat egy életre testileglelkileg. A konkrét esetben az történt, hogy néhány gyöngyösi fiatal bosszút állt egy szovjet katonán nõrokonai megerõszakolásáért, majd tettüket meggyónták Kiss Szaléznak. 1946. április 28-án, húsvét vasárnapján Kiss Szalézt több tucat fiatallal együtt elhurcolták. Varga László (1910 - 2003), a 20. századi magyar kereszténydemokrata politizálás egyik kiemelkedõ alakja kapott felkérést a budapesti ferences rendfõnöktõl, hogy vállalja el P. Kiss Szaléz védelmét. Beszámolt arról, hogy a megbízást követõ napon már a Markó utcai fogházban volt, ahol átadta meghatalmazását, de a letartóztatottak névjegyzékében P. Kiss Szaléz nevét nem találták. Ezek után tovább kereste védencét a Pest vidéki fogházban, a Fõ utcában, majd a kõbányai gyûjtõfogházban is. Ám hiába kereste, egyik helyen sem találta. Végül a népügyészség vezetõjéhez fordult, aki véletlenül kibökte, hogy Szaléz atyát átadták a szovjet katonai hatóságoknak, s biztos, hogy többet nem látja életben. A védelemmel megbízott ügyvéd még egy kísérletet tett védence megtalálására. Felkereste egy régi ismerõsét az Igazságügyminisztériumban, aki azonban közölte, hogy semmit nem lehet tenni, hiszen a megszállók azt cselekszenek, amit akarnak. Szaléz atyát a felismerhetetlenségig verték, kínozták, de a gyónási titkot nem árulta el. Szaléz atyát joggal lehet a „gyónási titok áldozatának” nevezni, mivel bármennyire verték, kínozták is, nem mondta azt, amire leginkább rá akarták kényszeríteni, történetesen azt, hogy néhány gyöngyösi diák gyónás közben beszélt neki orosz katonák meggyilkolására vonatkozó tervükrõl, és õ a gyóntatószéket használva föl adott nekik tanácsokat és utasításokat terrorakcióik végrehajtására. Nem vallotta be, s nem is vallhatta, abban az esetben sem, ha a gyilkosságokat a diákok


2014.06.26.

20:35

Page 7

fotók: cété


tényleg meg is gyónták volna neki, még kevésbé abban az esetben, ha ilyesmire egyáltalán nem kerül. Az egyik zárkában egyszer egy evangélikussal volt együtt, akinek - bár ez szigorúan tilos volt - mesélt megaláztatásairól: „Mikor azt mondtam a detektívnek, hogy katolikus pap a gyónási titoktartást semmilyen körülmények között nem szegheti meg, s ha ezt nem hiszik, kérdezzék meg a pápát, a két detektív nekem ugrott, öklükkel verték arcomat, fejemet, miközben torkuk szakadtából ordítozták: Büdös, rohadt csuhás! Már nem vagyunk messze a naptól, amikor a pápáddal együtt fogunk felakasztani a legközelebbi lámpaoszlopra! Szememet, arcomat elöntötte a vér. Semmit sem láttam, úgyhogy

az egyik detektív kivezetett a fürdõszobába, s rám kiáltott, hogy mosakodjam meg.” A kínzások után, ha a nyilvánosság számára készítettek róla képet, sosem állították fényképezõ gép elé, mindig csak ülve fényképezték. Nem is tudott volna állni, hiszen rendszeresen gumibotozták a lábát, amely egy órán keresztül tartott és két smasszer a fáradtságtól egymást váltogatták az ütlegelésben, de ez semmi sem lehetett ahhoz képest, amikor fogóval tépték ki mind a tíz lábujjának a körmét. Az, hogy mit mondott, vagy mit nem, lényegtelen volt, hiszen a koncepciós per lényege a koholt vád, hozzá hamis tanúk, az ítélet pedig már mindezek elõtt kész. Így

vertek stabil és biztos alapot az épülõ szocializmushoz. „Beismerték gyilkosságaikat és merénylet terveiket a fasiszta összeesküvõk” harsogta címlapján a kommunisták központi lapja Szaléz atyáról és „társairól”, de még a Ludas Matyi is beszállt az Egyház elleni gyûlöletkeltésbe, amelyhez ekkor Kiss Szaléz volt a legfõbb eszköz. P. Kiss Szalézt 1946. december 10-én Sopronkõhidán végezték ki golyó által, majd valahol elföldelték. Mai napig nem ismerjük nyughelyét. Azóta a gyónási titok vértanújaként emlékezünk rá, akirõl ünnepélyes keretek között május 10-én szobrot helyeztek el a mûemlék könyvtár bejáratánál. A szobrot Kálmán Peregrin atya áldotta meg, aki beszédében idézve Kiss Szaléz szavait szólt arról, hogy „mindkét szocialista diktatúra gyilkos, mert vészt hoz az országra”, legyen az nemzetiszocialista vagy nemzetközi-kommunista. Szaléz atya vértanúsága arra tanít bennünket, hogy az ember életében vannak konkrét pontok, amikor kockára kell tennie éltét valamilyen módon, s az emberi élet kiteljesedése nem attól függ, hogy ettõl megmenekülünk vagy ennek áldozatai leszünk, hanem attól, hogy ezt hogyan éljük meg. Õszintén reméljük, hogy egyszer a boldoggá, majd szenté avatott Szaléz atya egész alakos szobra kap helyet azon a téren, amelyen ma még csak a megszállók emlékmûve éktelenkedik arcátlanul azzal az épülettel szemben, ahonnan Kiss Szalézt elhurcolták. Deák Róbert

7


2014.06.26.

20:35

Page 8


interjú

Huszonöt éve „Bennem az Isten” keztünk a falurádió kettõ percen belül bemondta, hogy itthon van Feri (otthon a „lánykori nevemen” ismernek) és pillanatok alatt megindultak a gratulálók. Ágoston atya szó szerint kituszkolt otthonról. Akkor fogtam fel, hogy azt, amit az ember jó, ha megtesz a szentelése elõtt, azt ott képtelenség lett volna megtenni. Csütörtökön befejeztem az azévi érettségi jegyzõkönyveknek a gépelését, pénteken elmentem a lelki vezetõmhöz, meg tudtam gyónni és kicsit elbeszélgettünk, majd szombaton reggel indultunk Esztergomból külön busszal.

Huszonöt éves évfordulóját ünnepled pappá szentelésednek, vagy elsõ misédnek? Igazából az elsõ mise egybeesik a szentelési misével. A szentelési misére az ember bevonul diakónusként és a szentelés után beöltöztetik papnak. Átadják neki azokat a kellékeket, amelyek a szentmise bemutatásához szükségesek: paténát kenyérrel és egy megtöltött kelyhet, amivel utána misézünk is. Tehát szenteléskor elmondjuk az elsõ misét, együtt misézünk a szentelõ püspökkel. Nekem ez 1989. június 24-én, Keresztelõ Szent János születésének fõünnepén volt. Abban az évben a Veszprémi Egyházmegyében nem volt papszentelés, egyetlen egy papot szenteltek a területén, az is egy kódis barát volt, azaz én. Már örökfogadalmas voltam, amikor otthon szabadságom alatt falum papja Masszi Béla mondta, hogy menjek el vele az esperesi kerület gyûlésére, ahol aztán fölmerült, hogy: „Gyerek, téged mikor szentelnek?” Én mondtam, hogy minden valószínûség szerint a következõ évben. A kerületi esperes atya Bizderi János felvetette, hogy lehetséges lenne-e, hogy szülõfalumban? Fölajánlotta, hogy szerez püspököt, és ha én is benne vagyok, megoldja a kérdéseket. Én fölvetettem az akkori tartományfõnök atyának Hegedûs Kolosnak, aki azt mondta, hogy: „Fiú, írásba adják?” Egy késõbbi õszi hazamenetelkor kérdeztem rá az esperes úrnál, aki megküldte a levelet. Kolos atya természetesen megengedte, így lett Zalaudvarnokon a pappá szentelésem. A falu életében ’89-ben a te pappá szentelésed nagyon fontos momentum lehetett! Nem csak a falunak, hanem a környéknek is. Most nézegettem a fényképeket, és azt látom, hogy hihetetlen tömeg volt. A környékbõl is nagyon sokan jöttek. Szüleim, nagynénéim elelmondták, hogy ismeretlenek állítottak be, hoztak ezt-azt. Az egyik csodája az én papszentelésemnek és annak az egész hangulatnak az volt, hogy

8

fotó: cété

Amikor megérkeztem, már a plébánia kapujában várt - akkor láttam elõször civilben. Beinvitált abba a kis szobába, ahol nem is olyan régen gyónásom során rólam beszélgettünk. Akkor õ kérdezett, most viszont fordult a kocka! Aki ma kérdéseimre válaszol: Szabó József atya.

akkor fogjunk össze! A nagyapám keresztfia, Gyula bátyám a Volánnál volt teherautósofõr, aki ingyen, bérmentve szállította a székeket, padokat. Hogy a sátrat jól meg lehessen feszíteni, apunak nagyon kedves ismerõse különleges sátorcövekeket esztergált. Lajos, az egyik srác édesapjával együtt mozdonyvezetõként dolgozott és elintézték, hogy a MÁV-tól ponyvákat kapjunk a sátorhoz. Ezek apró dolgok mind, de nagyon lényeges momentumok. Maga az a nap egy csodanap volt ilyen szempontból. 4 órakor nekiláttak dolgozni a férfiak, hogy 9-re mindennel - még az asszonyok a díszítéssel is - végezzenek. Ágoston atya volt az osztályfõnök prefektusom Esztergomban és õ ragaszkodott ahhoz, hogy ne legyek otthon, csak a szentelésre. Nagyon fontos, és ezt én is újra meg újra elmondom a jegyespároknak is, hogy ahhoz, hogy a lényegre tudjál figyelni, ne a fölhajtásra, egy picit távol kell magad tartanod ettõl. Szentelésem elõtti szerdán összepakoltunk néhány holmit Esztergomból és levittük Zalába. Ágoston atya és az akkori novícius testvérek is jöttek velünk. Amikor hazaér-

Aznap biztosan felfokozott lelkiállapotban voltál, mi az, amire szívesen emlékszel vissza? Ami jó volt, az a hihetetlen hangulata ennek az egésznek. Hiszen egymás számára abszolút idegen, ismeretlen emberek tudtak beszélgetni, tudtak jól találkozni. Jó hangulatú kavalkád alakult ki. A szentmise elõtt énekpróbát tartott Barsi Balázs atya. Ágoston atya orgonált, Balázs atya vezette az éneket, aki teljesen meglepõdött, leesett a keze a vezénylésben, amikor kiderült, hogy a népek úgy énekelnek, ahogy azt az orgona elõjátssza. Nem tudta, hogy nálunk otthon „rugdosós kántor” van. Elõzõ plébánosunk, Csoma János szalagos magnóra fölénekelt igen-igen sok misét, és az oltárnál elhelyezett kapcsolókkal lehetett a magnó és erõsítõ rendszert mûködtetni. Azzal nem volt mese, a magnó nem lassított, nem gyorsított, úgy kellett énekelni, ahogy a magnóról ment. Az enyéim, a falubeliek úgy szokták meg, hogyha szól az orgona, megy egy ütem, akkor úgy kell énekelni. A szentelés során a Mindenszentek litánia alatt földre borulunk. A templom melletti füves részen volt egy leterített szõnyeg, és úgy alakult, hogy valami épp a legrosszabb helyen,


2014.06.26.

20:35

Page 9


fotók: Szabó József archívumából

nem tünteti el azt az emberséget, amit ajándékba kaptunk, de bizony-bizony érdemes arra figyelni, hogy merre akar vinni az Úr.

gyomorszáj tájékon nyomott. Az ember megpróbál sok mindent, de fészkelõdni úgy, hogy ne nagyon tûnjön fel?! Édesapám meg is jegyezte: „Valamit kerestél?” Az ember ilyenkor ül és kívül van mindenen. Tudja, hogy mit kell tennie, mi az, amit válaszolnia kell, de bizonyos válaszok nem akkor születnek. Ott mondja ki az ember ünnepélyesen, tanúk elõtt, de igazából azok a válaszok már készen vannak benne. A másik megható dolog, hogy amikor az ember elõször van ott az oltár mögött és elõször mondja ki, hogy „vegyétek ez az én testem, vegyétek ez az én vérem” akkor az megdöbbentõ momentum.

Mi vezetett arra az útra, hogy pap legyél? Egyértelmûen azt mondom, hogy nem engem kellene az ügyben kérdezni. Ott van az evangéliumban egy mondat, hogy „nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket.” (Jn. 15,16) Úgy kell magamra tekintenem, hogy ez a dolog nem elsõsorban arról szól, hogy ÉN, hanem arról, hogy BENNEM AZ ISTEN. A szentelésnek van egy olyan mozzanata, amikor végez a püspök és ott térdel az ember elõtte, akkor fölsegíti és úgy köszön el tõle: „Isten tegye tökéletessé a jót, amit megkezdett benned.” Az a jó pap, aki tudja hagyni, hogy az Isten cselekedjen benne. Azt gondolom, hogy ez nem szünteti meg az ember személyiségét,

Pappá szentelésed után milyen állomások voltak az életedben a 25 év alatt? Viszonylag szerencsés vagyok, mert Pasaréten voltam rendi újonc, novícius, és onnan ’88. augusztus 20-án kerültem át Esztergomba. Normál egyszerû tanárként, prefektusként kezdtem, voltam pár évet házfõnökhelyettes is. Ez idõ alatt Lentiben töltöttem másfél év sorkatonai szolgálatot, ami nagyon különleges dolog volt és én nagyon örülök neki, hogy voltam katona. Esztergomban '97. június 1-ig voltam, akkor felkerültem Budapestre, a Margit-körútra provinciai titkárnak, provinciai ökonómusnak. 2003-tól intézményekért felelõs provinciai titkárként, intézményi referensként mûködtem egészen 2011. aug. 10-ig, amíg ide kerültem. Mindenki tudta, hogy az Autista Segítõ Központtal kapcsolatosan elfogult vagyok. 1994 óta fogyatékos gyerekekkel is foglalkozom. A Sörédi fogyis táborba úgy kerültem, hogy nem akartam az esztergomi egyházmegyei zsinat rendezõje lenni, és kerestem valami olyat, ami nem ott van. Mindig felhasználja a Jóisten azokat a momentumokat, amiket a javára tud írni az embernek. Számomra nagy ajándéka a Jóistennek, hogy a fogyatékkal élõket megismerhetem, és velük kapcsolatba lehetek. A rendtartomány részérõl az elsõ gondolattól kezdõdõen benne voltam az Autista Központ szervezésében, alapításában, Nagy rálátásom volt az ügyekre, így amikor 2011-ben Szilvásy Zsuzsanna lett az igazgató, aki kerek perec megmondta, hogy nem hívõ, nem vallásos, de el tudna képzelni egy megosztást, miszerint egy rendtag viszi ezt a részét, õ pedig a szakmai részét, akkor egyértelmû volt, hogy én leszek az, aki ide kerül. Szokták kérdezni, hogy ez most büntetés? Ha büntetés lenne, akkor nem érezném ennyire jól magam Gyöngyösön. Másrészt tökéletesen mindegy, hogy Gyöngyösön, vagy bárhol, ha az ember meg akar felelni annak, amire küldetve van, akkor meg fogja találni a feladatot. Ezüstmiséd ünneplése mit jelent számodra? Az Isten 25 éves hûségét ünnepeljük most bennem. Nem arról szól, hogy téged ünnepelnek, hanem, hogy benned az Istent. És, ha így gondolkodom róla, akkor igenis álljak ki, álljak oda és mondjam meg az embereknek, hogy tessék nézni az Istent, hogy még bennem is tud hûséges lenni. Botka Veronika

9


2014.06.26.

20:35

Page 10


belülrõl látók fényessége „Szeretni, ahogy Õ szeret, segíteni, ahogy Õ segít…” A Katolikus Karitasz a szegények szolgálata az egyházban. Gyöngyösi tagozatának vezetõjétõl, Prokai Istvánné Ilonkától érdeklõdtünk napjainkban nélkülözhetetlen, áldozatos, önzetlen munkájukról. Mikor és hogyan találkozott Ilonka a Gyöngyösi Karitász Csoporttal? Az Alsóvárosi Plébánia Karitász Csoportjának akkori vezetõjével Kóródi Beával (szegénygondozó Veronika nõvér) több mint 15 éve találkoztam, aki nagy hozzáértéssel, rátermettséggel vezette a csoportot. Többszöri beszélgetés után - látva mennyire nemes és szép feladat, amit tesznek, egyszer csak én is ott találtam magam a csoportban. Bea volt, aki bevezetett és ráirányította a figyelmem erre a tevékenységre. Õt követte Barnáné Klárika, aki 15 éven át nagyon nagy szeretettel vitte tovább e csoportot. Mellette egyre jobban átláttam és részese voltam a segítés eme formájának a fontosságának. Második éve próbálom összefogni a csoportot, kisebb nagyobb sikerrel. Havi rendszerességgel találkozunk a plébánia egyik helyiségében, ahol megbeszéljük a következõ hónap programját, terveinket. Tájékoztatjuk egymást a látókörünkben került rászorulókról és a támogatásokat mindig közösen döntjük el. Oszlopos tagjaink két heti rendszerességgel járnak az Idõsek Otthonába imaórát tartani. Odafigyelünk a szépkorú (már feladatot nem vállaló) önkéntesek látogatására, kapcsolattartásra. Miért tartja fontosnak a Katolikus Karitász csoportban végzett önkéntes munkát? Nagyon szép és felemelõ dolog másokon segíteni és örülni a másik örömének. Fontos ez a munka még akkor is, ha nem olyan látványos és nem tudunk mindenkinek segíteni, de Teréz anyával szólva, amit teszünk csepp a tengerben, de a tenger sekélyebb lenne ezek nélkül a cseppek nélkül. Hogyan lehet csatlakozni? Gondunk a tagok bevonása, 1-2 új taggal bõvültünk ugyan, de aki dolgozik még annak

10

A 2014. tavaszi élelmiszer gyûjtés eredménye. nagy elkötelezettségének kell lennie, hogy a munka és család mellett vállalja az önkéntességet. Ezúton is kérjük azokat a kedves testvéreket, akik szívesen vállalnának ilyen feladatot keressenek bennünket, mindenkinek helye van nálunk, aki szívvel, szeretettel tud az emberek felé fordulni. Idõsödik a csoport tagsága és emiatt korlátozottak a vállalásaink. De nem vagyunk türelmetlenek, ott segítünk, ahol a Szentlélek erejébõl és saját erõnkbõl tudunk, és feladatunk mindig van.

Eseti alkalommal nyugdíjas délután hirdetünk, aktuális témákban. Volt már lelkigondozás, orvosi elõadás és rendõri tájékoztatás is, amit tervezünk fenntartani. Jó a kapcsolatunk a családsegítõvel, a Máltai Szeretet Szolgálattal és a felsõvárosi karitász csoporttal. Évek óta, két alkalommal látogatjuk és támogatjuk a hajléktalan szállón élõket és a családok átmenti otthonában lévõ családokat élelmiszercsomaggal. A menház úti óvodát ruhanemûvel, játékokkal segítjük.

Mely intézmények és személyek segítik a Karitasz önkéntes munkáját és milyen alkalmak során? Évi két alkalommal húsvét és karácsony alkalmával szervezett csomagkészítéssel segítünk a rászorulókon, itt segítséget kérünk a védõnõktõl, családsegítõtõl, hogy biztosan jó helyre és rászorulóknak jusson el az adomány. Karácsony hetében elõkarácsonyt hirdetünk a rászorulók, egyedülállók részére. Szentmisével kezdõdik, ezt követõen a Berze Nagy János Gimnázium tanulói adnak mûsort - ami már hagyománnyá vált - Kissné Császár Erzsébet osztályfõnök vezetésével. (Aki szintén az önkéntes csoport tagja). Évek óta tartjuk velük a kapcsolatot. Ezt követi a szeretetlakoma, ahol vendégül látjuk a meghívottakat és beszélgetésekkel, ismerkedésekkel telik el a délután.

Kik a célszemélyek a segítségnyújtás során és milyen jellegû segítségre szorulnak elsõsorban? Véleményem szerint nagy szükség van az önkéntes karitász munkára, mert nagyon sok a rászoruló, egyedülálló, talajt vesztett ember, akinek néha egy jó szó, egy kiadós beszélgetés is sokat jelent. Különösen fontos, hogy amiben tudjuk, segítsük akár anyagilag, pl. rezsiköltség átvállalása, utazási költség, gyógyszer kiváltás lehetõsége, de sorolhatnám a gázpalack-csere lehetõségén túl, élelmiszercsomagokkal való támogatás, tájékoztatás, hogy hol tudna a problémájára megoldást találni. Gazdálkodásunk révén több mint 40 krízisben lévõ embernek tudtunk különbözõ sárgacsekk befizetésben segíteni. Legnagyobb sikertörténetnek tartom, hogy a karitász csoport tagjai lelkesen és töretlenül teszik a dolgukat és mindig lehet rájuk számítani.


2014.06.26.

20:35

Page 11

XIX. évfolyam 2. szám - 2014. nyár Milyen a kapcsolat a Karitasz junior tagozatával? Vannak közös tervek? Hallottam a junior csoport tervezett megalakulásáról, nem tudom, hogy jelenleg milyen stádiumban van a dolog, én személy szerint igen örülök megalakulásuknak és látom benne az utánpótlás lehetõségét. Fontos, nagyon jó kezdeményezésnek tartom a kötelezõ önkéntes munkát a középiskolások részérõl, mert ha látják, hogy milyen nemes dolog az emberekkel való ilyen irányú törõdés, foglalkozás, akkor felnõtt korban sem fognak elmenni a rászorulók mellett és fokozódik bennük a szociális érzékenység. Örülök, és ha együtt tudunk tenni bármilyen területen azzal mind a két csoport nyer. Bár nem volt még szó a junior csoport alakulásáról, de van önkéntes segítõnk a Vak Bottyán János Szakközépiskola egyik tanulója, aki már évek óta aktívan segít az idõsek, és a gyermekek átmeneti otthonában való látogatással. Jövõkép: Mit sorolna a megvalósítandó feladatok, célok közé? Mi szükséges ehhez, hogy megvalósuljon? Szeretnénk egy olyan helyiséget a plébániától kapni, ahol zavartalanul tudnánk fogadni a rászorulókat, hiszen bizalmi dolog, amikor az emberek megnyílnak, kitárulkoznak, sokszor elsírják magukat és mindezt a folyosón tudjuk bonyolítani. Jó a kapcsolatunk a Fõegyházmegyi Karitász Központtal, különbözõ továbbképzésekre, lelkigyakorlatokra mindig van jelentkezõnk. További terveink hasonlóak az eddigihez, szolgálni rászoruló embertársainkat szeretettel, alázattal. Ehhez várunk önkénteseket, szponzorokat, hiszen a szereteten túl azt tud-juk továbbadni, amit mi is kapunk, akár anyagi, akár tárgyi támogatásokkal. Terveinkben titkon az szerepel, hogy a kínálat és kereslet minél jobb koordinálásával egyre több emberhez jusson el a segítségünk. Többé-kevésbé kapják meg a rászorulók, amire szükségük van, hiszen hihetetlenül sok az egyes családoknál az úgymond feleslegessé vált dolog, míg a másik oldalon alapvetõ dolog hiányzik. Mottónk: „Megtenni tehát minden napnak a kicsi feladatát, nagy és nyitott szívvel szolgálni Istennek és másoknak:” Köszönöm a megkeresést. Szerkesztette: Kiss Bernadett

búcsú Más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod

Életemben nagy jelentõségei vannak a találkozásoknak. Úgy gondolom, hogy ezeken a találkozásokon keresztül ismerhetem meg Isten tervét, ezek közül a találkozások közül is különös jelentõségû számomra Leopold atyával való ismeretségem. Többször volt alkalmam beszélni vele, prédikációit hallgatni. Mindig mélyen elgondolkoztatott, mert minden szó, amit kimond, súllyal bír. Katekumen csoportjával este tíz felé elgyötörten, de nevetve szoktuk megjegyezni, hogy amit mi átéltünk azt József Attila sorai fejezik ki: „Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani!”. Szokatlanul szókimondó stílusa miatt nem egyszer meglepetten néztem fel jegyzeteimbõl, az „igen” nála igen, a „nem” az nem. Sok mindent megértettem tanításai által, így többek közt a szerzetesi élet értelmét, amit mivel nem ebben az újságban jelent meg idéznék: „A szerzetesség Istennel való személyes kapcsolat nélkül egy társadalmilag hasznos munkacsoporttá válik és kiüresedik.

A világ is így közelít hozzánk, azt nézi, hogy milyen hasznos dolgot végzünk, pedig a lényegünk nem ez. A szerzetesi élet gyökere az imaéletben van. Ha a társadalom a tényleges valóság szerint közelítene meg bennünket, akkor azt értékelné leginkább, hogy bennünk, rajtunk keresztül Isten szeretete, világa láthatóvá válik egészen a maga totalitásában, hogy így le tud foglalni valakit. Van hatalma arra, hogy titkos mannával tápláljon valakit. Mert ha ez nincs, akkor idõ kérdése, hogy kiüresedik az életforma. A szerzetes a létével tesz a legtöbbet, mert az Istenrõl beszél és a világnak erre van szüksége.” Nagy veszteség számomra, és a közösség számára is, hogy rövid egy év után újabb állomáshelyre megy. Mégsem tartóztatnám egy pillanatra sem, jelmondata nem véletlenül kiválasztott sor az Evangéliumból: „Más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod. ...Kövess engem!” Jn21,18-19 Török Julianna

11


2014.06.26.

20:35

Page 12


de ki belép…

Hitünk tökéletesítése Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. De hogyan hívhatják segítségül, amíg nem hisznek benne? S hogyan higgyenek abban, akirõl nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha nincs, aki hirdesse? A hit tehát hallásból fakad, a hallás pedig Krisztus tanításából. (Róm 10,13-17) A katekumen (jelentése: hitjelölt) csoportba azok a felnõttek járnak, akik szeretnének keresztelkedni, vagy elsõáldozók lenni, vagy bérmálkozni. A Ferences Plébánián, Nagyszombaton három katekumen lett elsõáldozó, majd június elsõ vasárnapján Katona István egri nyugalmazott segédpüspök közremûködésével bérmálkozó. Õket kérdeztük meg miért választották ezt az utat. - Személy vagy esemény hatására döntöttél az mellett, hogy katekumenként a beavatás szentségeire felkészülj? - Leopold atya készített fel titeket a felnõtt elsõáldozásra és bérmálkozásra. Mely gondolatok és Bibliai Igék erõsítették meg hitedet és adtak útra valót a hétközna-pokra. - Mit üzensz a jövõben katekumenátusra készülõ felnõtteknek?

Bertáné Nyizsnyi Anikó - Szeretek róla beszélni, csak nehéz megfogalmazni. Az új életem, a felébredésem 2008ban kezdõdött és ez folyamatosan tart. A férjem 2007-ben súlyos beteg lett. Elõtte és közben rengeteget dolgozott, én gyermekeim mellett, tanultam, itthon munka, stb… Szépen egymás mellett éltünk, mindenki a saját dolgával foglalkozott, csak egymással nem. Mikor megérkezett a betegség, nem éreztem a súlyát még akkor sem. A kedves párom meglátta, megérezte a halál szelét, megijedt és kérte Isten segítségét! Megmutatta neki az utat, megfogta a kezét és segített neki. Innentõl fogva elkezdett önmagával foglakozni: jöttek a baráti segítségek, hogy kell fizikálisan gyógyulni, tisztulni. Hál’ Istennek, a kezelõ orvosa is támogatta, és a párom kitartott a saját hite mellett. Sok harca volt ebben a nyolc hónapban, de teljesen életmódot változtatott, átalakult, és saját maga lett. Felfedezte az új élet szépségét és csodáját. Eközben én nagyon egyedül éreztem magam. Nem értettem semmit. Érzéseirõl nem beszélt, rám szakadt minden, a család, a munka, hiszen õ teljes mértékkel magával és a gyógyulással foglalkozott. Mikor látványosan és orvosilag elkezdett gyógyulni, úgy kezdett a szíve is kinyílni felénk, elkezdett beszélni az érzéseirõl a gyerekekkel többet foglalkozott, éreztem, hogy igényli, vágyik a

12

kis családunkra, és nem csak röpke pillanatra, hanem örök életre. Nagyon boldog voltam, de én még most sem értettem, hogy mi történik, mert álltam a saját világomban, sõt biztos voltam benne, próbáltam vissza is húzni, hogy ébredjen föl, pedig nekem kellett volna. Kimondták, hogy gyógyult. Nagy nap volt! Teltek a hónapok és a párom kimondta, amit érzett, hogy nem így tovább. „Vagy foglalkozol magaddal, a szomorúságoddal, a haragoddal, a dühöddel, vagy nincs tovább!” Én úgy megijedtem. Az én kis családom, a férjem nem lesz… Elkezdtünk beszélgetni magunkról, a problémáinkról, kettõnkrõl. Elkezdtem tükörbe nézni, de nem azt láttam, amit én akartam látni. Voltam egy helyen, családállításon. Életem fordulópontja, ahol is megláttam a való énemet, ahol csoda történt! A Jó Istennel a kapcsolatom, csak még akkor ezt nem tudtam. Elmondhatom, hogy elõször átéltem fizikálisan a csodát, szerencsésnek mondhatom magam, mert ez most is mûködik és van. Amikor hazajöttem a három napos családállításról 180 fokot fordultam. Én azt hittem, hogy egy tökéletes feleség, anya vagyok. Á dehogy! Egy vasorrú bába, egy vérszívó pióca, egy önzõ érzéketlen nõszemély. Úgy szégyelltem magam. Mindenkitõl bocsánatot kértem. Fölkerestem a régi barátnõimet is. Így kezdõdött az új életem, a felébredésem, a megvilágosodásom. A párommal újra építettük a kapcsolatunkat. Mindent megértettem, amit csinált betegsége alatt. Folyamatosan, napi szinten van az életünkben a Jó Isten. Nagyon sok minden történt és történik velünk, csodák és boldogságok. Új életünk gyümölcse a harmadik gyermekünk, egy kislány. Keresztelésemmel kapcsolatosan: azóta kívánom, szeretném, mikor túrázni voltam a párommal a Pilisbe, és fel értünk a hegy csúcsára, és mondtam: „Valaki kereszteljen meg!” De mondták, hogy ez nem úgy van. Majd lecsillapodtam és

rájöttem, hogy ezt meg kell tanulni, de nem pár hónap alatt. A véleményem most is az, hogy egész életünkben tanulni kell! Így jutottam a Barátok Templomába. Gyermekkori emlék, ami ide juttatott. Édesanyámnak most köszönöm, hogy nem kereszteltek meg, mert ezt az érzést nem cserélném semmire. - Mikor én megvilágosodtam és gyermekeim elkezdték az iskolában tanulni a hittant, akkor kerültem közelebb a Bibliához. Én egybõl hittem a tíz parancsolatban. Ez volt az elsõ kapcsolatom, és ez most is tart. Én egyszerûbben gondolkodok, nem szoktam túl bonyolítani a dolgaimat, ahogy a Jó Isten is mondja: „Szeressük egymást”, „Hiszek Istenben!” A katekumenátust én már egyszer elkezdtem Zsombor atyával. Köszönettel tartozom neki, majd megszületett a gyümölcsünk, megerõsödött, és folytattam Leopold atyával. Két különbözõ személyiség, de jó idõben, jókor voltam náluk. Köszönettel tartozom neki is. Hiszem nincsenek véletlenek, mindig megmutatta az utat a Jó Isten, csak látni és érezni kell! - Üzenem, hogy ki kell tartani abban, amit elkezdtünk, de meglesz a következménye, gyümölcse, szépsége. Rosszban is a jót kell látni és tanulni belõle. Élni, nem meghalni. A múltat elengedni és helyet adni a jövõnek. Mosolyogni, érzéseket kimutatni, és beszélni sokat. Szeretni egymást. Alázatot tanulni, mert nem vagyunk különbek senkitõl. Kicsik vagyunk, de a gyermekeinknek vagyunk. Sok mindent lehetne írni, de mindenkinek meg kell járnia az útját. Köszönöm a lehetõséget, hogy elmondhattam ezeket a felejthetetlen élményeimet.

Bakos Attila - Egyértelmûen események hatására döntöttem. Életem nehéz idõszakában égõ vágyat éreztem, hogy keresztény emberré legyek, boldogító, örömteli érzés volt, hogy van remény és szeretet. - Ezek a gondolatok adták meg az útmutatást: „Vigyázz, hogy hogyan gondol-


2014.06.26.

20:35

Page 13

XIX. évfolyam 2. szám - 2014. nyár kodsz, mert az életedet a gondolataid irányítják.” „...Vigyázz, mert nem az anyagiakban való bõvelkedéstõl függ az ember élete.” „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” „Aki bölcsekkel tart, bölccsé válik maga is.” És végül Szent Pál Apostol szeretet himnusza! - A leendõ felnõtt keresztény jelölteknek azt üzenem: hogy minden ember életében eljön az az idõ , mikor fel kell vállalnia önmagát akár tetszik akár nem, és bár a teremtett világ tele van jósággal, de csak a Mindenható közelsége adhat teljes és örömteli életet. Találják meg azt, amiért megszülettek és higgyenek a jó ISTENBEN, mert hittel élni könnyebb.

2013-2014-es tanév elsõáldozói plébániánkon: Bakos József, Barkóczi Alex, Berecz Bálint, Berta Szilárd, Bognár Gabriella, Botka Manó, Didriksen Andrea, Eichübel Veronika, Ender Martin, Gyurkó Balázs, Halász Réka, Hammer Ignác, Hampl Gergõ, Horváth Péter, Juhász Ákos, Juhász György Gergõ, Juhász Lili Anna, Lengyel Dorottya, Márkus Áron, Misi Gerda, Molnár Szabolcs, Nagy Barnabás Máté, Németh Ágnes, Oravecz Gergõ, Panyik Zsuzsanna, Pilinyi Petra, Polgár Petra, Sándor Mirtill, Szabó Csenge, Szabó Vanda, Sztricsek Petúr, Takács Barnabás, Tasi Kitti, Tóth Levente, Viktor Olivér, Zeltner Barnabás, Zsoltész Anna Lilla. Felnõtt elsõáldozók: Bakos Attila, Bertáné Nyizsnyi Anikó, Berta Barnabás, Kepler Gyula.

Kepler Gyula - Személyes meggyõzõdésem, hogy a világ csak akkor lesz jobb, ha én is megteszem azokat az apró, de fontos lépéseket, amiket meg kell tennem. A példamutatás fontossága és az áldozatkészség fejlesztése, amit egyénileg hozzá tudunk tenni Isten országának építéséhez azt mind meg kell tennünk. Hogy várhatnám el a gyerekemtõl a Hitet, a meggyõzõdést, a szeretetet, ha én nem járok elõtte jó példával. A szentségek felvételéhez vezetõ út végig járását, a tanulást, a Keresztény Hit elmélyítését ezért el kellett, hogy kezdjem, és most már tudom, hogy folytatnom kell, amíg élek. - Lk 11,1.9-13 - Történt egyszer, hogy valahol éppen imádkozott. Amikor befejezte,

egyik tanítványa kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította tanítványait. [...] Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót ad neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tõle. - Az utadat csak akkor tudod végig járni, ha nem félsz elindulni. Szerkesztette: Kiss Bernadett

ajánló … ki elmégy mellettem … Engedjék meg kedves olvasóink, így nyári idõszakban megjelenõ újságunk ne egy könyvet, filmet, vagy zenei anyagot ajánljon Önöknek, hanem egy helyet, egészen pontosan Mátraháza oldalában fekvõ Szent László forrást. Hiszen manapság nyáron az emberek internetes apróhirdetéseken keresztül könyveiket teniszütõre, laptopjaikat biciklire cserélik, aztán ez télen visszafelé is mûködik. Ezért is veszem a bátorságot, hogy egy kiránduláshoz igazán kedves és csendes kis pihenõ helyet kínáljak a vándoroknak, melynek legendája is kedves számomra. Történetét a kútnál kiszögelt leírásból idézném. „A legenda szerint egykor Szent László

hadakozott a Mátrában. A nagy szárazság miatt kiapadtak a kutak és patakok. A kunok Viszneknél táboroztak. Szent László király a magyar sereggel Bene vidékén, ami hiteles történelmi tény. A harcosok serege egészen ellankadt a szomjúságtól, ekkor a király pár meghitt vezérével felvonult a Kallók völgyén, de vizet nem találtak sehol. Ájtatos imádság után a Szent király felkiáltott: A magyarok Istene nem hagyhat el bennünket! Kardjával a hegyoldalba szúrt, s azonnal kristálytiszta forrás bugyogott fel, amely a Bene patakot képezve a sereget bõségesen ellátta vízzel.” K. B

Bérmálás szentségében részesültek: Árvai Máté, Bakos Attila, Balázs Natasa, Bertáné Nyizsnyi Anikó, Farkas Fanni, Füleki Márton, Kepler Gyula, Kluk Bálint, Szûcs Viktória, Tóth Noémi, Várallyay Eszter, Várallyay Rebeka, Várallyay Simon, Végh Richárd, Zeltner Domonkos.

13


2014.06.26.

20:35

Page 14


templomablak

Mióta folynak felújítási munkák a gyöngyösi ferences templomban? A történelmi múltba visszatekintve, a XV. században épület templom elsõ okleveles említése 1475-bõl való, mely idõszakra a szentély és a mellette álló „öreg torony” emlékeztet a legjobban, majd ezt követõen már volt néhány felújítás, helyreállítás. A mohácsi csatavesztés után 1526-ban, a török rabolva, fosztogatva elözönlötte az országot, s Ibrahim martalócai Gyöngyöst is felégették. A ferences templom és kolostor több évre fedél nélkül maradt. A templom gótikus homlokzata a tûz következtében rádõlt a hajó boltozatára és beszakadt. A szentély boltozata napjainkig is eredeti állapotában áll. A templomhajót azonban nyitott fedélszékkel használták - török kori feliratos sáv árulkodik a padlástérben errõl - az ideiglenesen helyreállított „istenházáról”, továbbélésének sanyarú idõszakára emlékezhetünk vissza. 1686 után, amikor a török végleg kivonult az ország területérõl s Gyöngyös lakossága és a ferences szerzetesek is létszámban gyarapodva neki láthattak templomuk rendbe tételéhez.A ferences rend alapításának 500 éves évfordulóját, fényes külsõségek között ünnepelték 1709. okt.4.-én, úgy, hogy a tetõszerkezet gerendáit lehetett látni a templombelsõben. Majd 1718 tavaszán indult meg a templom újjáépítése. Ekkor készült el a templom hajójában a mai fiókos donga boltozat, melyet a falak mellé épített pillérekre felfekvõ ívek támasztanak alá. A középkori - szentély boltozatához hasonló - boltozat helyett a barokk korban épített fiókos dongaboltozat erõjátékát tekintve rafinált módon, hosszú, kovácsolt laposvasakkal - nadrágtartóhoz hasonlóan - a tetõ ácsszerkezetéhez kötötték föl, hogy a boltozat oldalnyomását felvegyék az oldalerõket összefogó laposvasak. 1740-1758 közötti években megépül a barokk torony, megtoldják a templomot a kóruskarzattal, elkészül a nyugati fõhomlokzata gyönyörû barokk szobrokkal. 1791 augusztus 29-én az új barokk tornyot a szél „tövestül kitépte”. Miközben egyre gazdagodott a templom oltárokkal, kápolnákkal, kriptával. Idõközbe, ahogy növekedett

14

fotó: cété

A gyöngyösi ferences templom felújítási munkáiról

Gyöngyös városa, körbe épült, zömében zsuppszalma fedésû házakkal a templom, és bekövetkezik az újabb katasztrófa. 1904-ben, a fazsindellyel fedett templomtetõ - Gyöngyös város lakóházaival együtt - lángok martaléka lett. A fa tetõszerkezet leégett, a boltozat oldalnyomását visszatartó laposvasak a tûzben elgörbültek s a tetõszerkezet újjáépítésekor „erõtlenül” hagyták feküdni ezeket a bolthátakon - s a fizika törvényei szerint - a boltozat szép lassan nyomta szét, döntötte kifelé a hajó hosszanti déli falát, az északit nem tudta, mert azt a kolostorépület megtámasztotta, így a déli oldali falkoronánál már a függõlegestõl mérve napjainkra 15-17 centiméterre dõlt kifelé. S mint aki alól a talaj lassan kicsúszik, a dongaboltozat - miként a hordó dongái - kezdett hosszában szétrepedezni. A boltozat a templom terébõl is jól láthatóan, középütt, majd még három-négy sávban végig elrepedt s

alig száz év múltán életveszélyessé vált. Az, hogy 1944-ben ágyúlövés érte a barokk tornyot, 1950 nyarán a kommunista rendszer elvitte a barátokat s csak 1990. augusztus 2-án térhettek vissza a ferences szerzetesek, mindez nemcsak fizikai, hanem lelki sérülést is okozott a templom életében. Posta Benjamin, Szita Teofil, Hován Ágoston plébánossága idején is gazdagodott a templom. Felújításra került a templom teljes villamos hálózata. 1998. május 4-én, miután rátaláltunk az elrejtett kincsekre, Szabó József atya „leletmentõ munkájával” elõkerült az 1911-ben elfalazott lépcsõfeljáróba, az 1950ben a szerzetesrendek feloszlatásakor elrejtett hatalma értéket képviselõ, évszázadok során felhalmozott könyvritkaságok, liturgikus tárgyak sokasága, amely ma már egy állandó kiállítás keretében látható. 1998. október 15én kiköltözött a Városi Könyvtár és vissza-


2014.06.26.

20:35

Page 15

XIX. évfolyam 2. szám - 2014. nyár ebben a „világ felé nyitásban” nyilvánul meg, amely során fontos a plébános és a plébánia képviselõ testület Gyöngyös város és térsége felé megnyilvánuló nyitottsága, valamint a plébánia híveinek közösségformáló akarata.

csapadékvíz elvezetõ rendszer létesült, mert a „víz nagy úr”, hasznos és kártékony, ha nem tartják kordában! Az épületek süllyedésének elsõ számú okozója. Kárpáti Kázmér 2004-ben káplán, 2006-tól plébános - igazi koldulórendi barát - aki felismerte, hogy csupán a hívek adományaira támaszkodva sok mindent meg lehet csinálni, de igazán nagy feladatokra csak akkor kerülhet sor, ha a mai kor gazdasági lehetõségeit felismerjük és kihasználjuk. Élünk a pályázatokban rejlõ lehetõségekkel is, mind jobban támaszkodva az önkormányzat és a térségben mûködõ gazdálkodó szervezetek - közülük külön is megemlítve a Mátrai Erõmû Zrt-t támogatásával, továbbá minisztériumi pályázatok lehetõségével és a hívek önzetlen adományával. Korunk koldulórendi sajátossága

Milyen felújításokra kerül még sor az idén, illetve milyen munkálatokat terveznek? A napokban indul a kolostorépület homlokzatainak felújítása mintegy 50-55 millió forint költséggel, mely összeg a tervezés, a kõ- és farestaurátori, az építõmesteri és egyéb járulékos munkák várható költségeit tartalmazza. Az elmúlt években felújított, rendezett Barátok terére nézõ, ütött-kopott kolostorhomlokzatok helyén megjelenhet a felújított kolostorépület, barokk kori homlokzata. A nyugati, Barátok terére nézõ homlokzat, az ablakok díszesebb, vakolt keretezésû - neobarokk - formájával, az 1930-as évek építészeti formavilágát hozza vissza. A neobarokk mellett, az északi, a déli és a keleti szárnyak ferences egyszerûségben megfogalmazott homlokzata, egyszerûségével jeleníti meg a feren-

ces szegénység-eszmét. Harsányi György építésztervezõ hozzáértéssel és gondossággal fogalmazta meg a helyreállítási, felújítási terveket, eltüntetve az 50-es évek kényszerû beavatkozásának nyomait, az eredeti állapot szinte maradéktalan visszaállításával. Az épületegyüttes homlokzatainak helyreállítása így magába foglalja a plébánia által használt keleti és nyugati szárny földszintjének, valamint a jelenleg klauzúrás ferences kolostor céljára használt nyugati szárny emeleti homlokzatának felújítását és az épületben mûködõ Autista Segítõ Központ által használt épületrészek homlokzatainak felújítását is. Gondolva a templom szeptemberi búcsú idõszakában a „máriás lányok” nagy számára, a belsõ közlekedést könnyebbé teszi a plébánia helyiségek közötti átjárhatóságot, a kvadrum felé nyíló ajtó beépítése, a gyóntató folyosó kikerülésével, a P. Kiss Szaléz emlékkút mellett, lehet majd átközlekedni. Eltûnik az ideiglenes, farácsos hidacska a fõbejárat elõl, s a térburkolatba simuló akadálymentes lejtõvel megközelíthetõ bejárat végleges kialakításával egyidejûleg, restaurálásra kerül az 1727-ben épített, kõkeretes, barokk fakapu is. A Lorettói kápolna felújítására és benne urnatemetõ kialakítására 2014-ben ugyancsak sor kerül. Csupán a Lorettói kápolna falfelületeinek restaurálási engedélye hiányzik ahhoz, hogy a kápolna belsõ, eredeti állapotának megfelelõ restaurálásával kialakítható legyen egy meghitt, bensõséges urnatemetõ, 294 urnafülkével. Az elõtér díszítõ falfestése már elkészült a korábbi EU-s pályázat keretében. A templom 1752-ben épült Lorettói kápolnája elõterében áll az 1794-ben állított, Almásy II. János nádori jászkun kapitány és felesége Borsy Anna epitáfiuma, síremléke, így most itt találkozik majd össze a régmúlt és napjaink halottainak tisztelete, emléke.

fotó: cété

került a Ferences Rend használatába a teljes kolostor épület. 1990 és 2006 közötti években fokozatosan készült el a kolostorépület a szerzetesi szobák, majd az Autista Segítõ Központ több éven át kiépült. 1997-ben mind a kolostor, mind a templom egészére szóló

Harsányi István, a ferences rendtartomány fõépítésze folytatjuk

15


2014.06.26.

20:35

Page 16


EMLÉKEZZÜNK II. JÁNOS PÁL PÁPÁRA Minap kérdezte tõlem egy kedves váci diákom, hogy ki az a közismert személy, ha úgy tetszik, világsztár, akivel legszívesebben találkoznék és beszélgetnék, ha volna rá lehetõségem. Rögtön rávágtam a választ töprengés nélkül, hogy a jelenleg élõk között nincs ilyen személy, de II. János Pál pápával szívesen váltottam volna néhány szót. Persze, õ már nem él. Pontosabban õ él igazán, hisz nemrég avatták szentté. Magam személyesen sajnos nem lehettem ott a szentté avatáson, de mi, a váci piarista rendház tagjai delegáltuk egyik rendtársunkat, Balogh Tamás atyát, aki visszatérve Rómából élménybeszámolót tartott nekünk. Õ volt a „mi szemünk és szívünk” vagyis jelenlétünk. Persze láttam II. János Pál pápát a második magyarországi pápalátogatáson élõben, 1996. szeptember 6-án, a gyõri ipari parkban, azon az emlékezetes, „Szentlélektõl rázott” csípõs, szeles napon. Pár méterre haladt el tõlem a pápamobil, a tömegben lábujjhegyre állva ágaskodtam, hogy láthassam azt, akiért Gyõrbe zarándokoltam. Kevés olyan ember volt eddigi életemben, akiknek „szakrális aurájuk”, megmagyarázhatatlan, transzcendens, pozitív kisugárzásuk volt. De azért volt néhány ilyen, megrendítõ találkozás. (Mondhatnám például a bencés Placid atyát vagy Regõczi atyát, az Isten vándorát.) János Pál pápa is közéjük tartozott. Talán ezt érezték meg a tömegek, talán ezt érezték meg a fiatalok is, talán ezért volt olyan fogadtatása a világ számos pontján, mint egy világsztárnak. Õ volt gyermek - és ifjúkorom pápája. Elõdjeirõl, VI. Pálról és I. János Pálról még nem lehettek személyes képi emlékeim. Egyrészt azért, mert akkor még néhány éves kisfiú voltam, másrészt azért, mert a hetvenes években nem volt túl nagy divat pápákról tudósítani televízióban, újságban. Elsõ alkalommal akkor hallottam valami tudósításfélét pápáról, amikor 1981-ben, május 13-án, Ali Agca merényletet követett el ellene. A Vatikán álláspontja szerint a harmadik fatimai titok, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg. Még ekkor is néhány esztendõs kisfiú

16

voltam, de arra határozottan emlékszem, hogy a televízióban, talán a híradóban vagy Chrudinák Alajos Panoráma címû külpolitikai magazinjában párhuzamosan tudósítottak II. János Pál pápa és Ronald Reagan akkori amerikai elnök elleni merényletrõl. A két merénylet között nem sok idõbeli eltérés volt, ha jól emlékszem. Sosem felejtem el a megrendítõ mozgóképsort, amikor János Pál pápa meglátogatja merénylõjét, Alit a börtönben, és megbocsát neki. Innentõl kezdve idõnként már voltak bejátszások a pápáról, melyekre tudatosan figyeltem. Itt járt, ott járt a pápa, ide utazott, oda utazott. „Utazó pápának” nevezték, hisz száznál is több külföldi útja volt, többet utazott, mint az addigi pápák együttvéve. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elõsegítése, ennek jegyében bocsánatot

kért az egyház múltbéli bûneiért. Annyira hozzászoktam a személyébõl áramló, a televízión keresztül is megérezhetõ, átsugárzó szakrális erõhöz, hogy kezdtem egyre tudatosabban figyelni a pápával kapcsolatos történéseket, híreket, eseményeket. A pápa megáldja, ölébe veszi a kicsi gyermekeket, indián ruhába öltözik, az éneklõ és táncoló fiatalokkal együtt mozog, pásztorbotját forgatva a kezében, reszketõ, áldó kezét az alacsony és görnyedt Teréz anya fejére teszi. Kalkuttai Teréz anyát egyébként 2003-ban avatta boldoggá. A magyar szentek közül õ avatta szentté Kingát, IV. Béla leányát és Hedviget, Nagy Lajos királyunk leányát. Sose felejtem el azt a filmfelvételt, amikor a Szentlélek jelképeként a pápa kibocsát az ablakon egy galambot és a galamb visszarepül a pápa fejére, vagy kezében visz egy koala


2014.06.26.

20:35

Page 17


mackót, vagy egy egyenruhás katona, vagy egy elsõáldozó kislány átöleli a pápát. A végtelenségig sorolhatnám. Kaleidoszkóp-szerûen kavarognak bennem a korabeli televíziós képsorok. Aztán jött a nagy hír, a rendszerváltozás egyik szimbolikus jeleként is értelmezhetõ,

Megdöbbentem a halálakor, 2005. április 2-án, amikor épp piarista novícius voltam. Mi tagadás, feladat volt hozzászokni az új pápához, XVI. Benedekhez. El kellett fogadni. Új pápa, új személyiség, értelmetlen lenne Benedek pápán János Pál személyiségvonásait és gesztusait számon kérni. II. János Pál halála elõtt kitette szenvedéseit, egyre gyengülõ lényét a világ elé, viselve a Parkonson kór és egyéb betegségek egyre súlyosabb keresztjeit. Benedek ereje fogytát érezve, a pápák történetében meglehetõsen unikális módon lemondott. Két különbözõ döntés, mindkettõt meg kell és meg is lehet értenünk. Halála elõtt, a Gemelli klinikán, a kórházi ágyán fülébe súgta valaki, hogy rengeteg fiatal érkezett a Vatikánba a világ minden tájáról, hogy imádkozzanak érte. Õ azt felelte: Eddig én mentem a fiatalokhoz, amíg tudtam. Most hogy 1991 augusztusában végre Magyaror- õk jönnek el hozzám. XXIII. János pápával szágra is eljött a pápa, a Hõsök terére. Ez volt együtt, 2014. április 27-én, az Isteni Irgalaz elsõ magyarországi pápalátogatás a magyar masság vasárnapján avatták szentté. történelemben. Innentõl kezdve a pápa fogalmához állandóan és statikusan II. János Bozók Ferenc Pál arcképét és jellegzetes, kedves mosolyát, piarista szerzetes áldó vagy simogató kezét társítottam.

recept „…Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” Augusztus huszadika a legrégebbi nemzeti ünnepünk. Ekkor ünnepeljük István megkoronázását, a keresztény állam megteremtését, elsõ királyunk szentté avatását, az aratás végét, az új kenyeret... Ehhez kapcsolódóan egy kipróbált és nálunk sikert aratott kenyérreceptet szeretnék ajánlani, aminek különlegessége, hogy nem kell dagasztani, 10 perc alatt összeállítható és az alapanyagokat mindenki a saját ízléséhez mérten válogathatja meg. Az eredmény pedig friss, ropogós héjú, tökéletes kenyér lesz. Hozzávalók: 50 dkg liszt (fehér, teljes kiõrlésû, zab, rozs…) 2,5 dkg élesztõ 1 teáskanál cukor 1 teáskanál só 4 dl folyadék (pl. 3 dl víz, 1 dl tej)

összetevõket, és 1 perc alatt gyors mozdulatokkal masszát csinálok belõle. Ezt letakarva 1,5 órára langyos helyen állni hagyom. (Akár egész éjszaka is keleszthetjük!) 90 perc alatt kétszeresére nõ. A sütõbe - begyújtás elõtt - beteszek alulra egy fél tepsi vizet, a rácsra pedig a sütõedényt, ami bármi lehet, aminek van fedele. Én Elkészítés: A száraz összetevõket egy nagy tálban jénaiban sütöttem. A keverõtálból lisztezett összekeverem, majd hozzáadom a nedves deszkára öntöm a tésztát. Kicsit áthajtogatom,

meglisztezem, majd amikor bemelegedett a sütõ (250 fok, gázsütõ 8-as fokozat), kiveszem a forró sütõedényt (fontos, hogy nagyon forró legyen), és a tésztát belehelyezem. 20 percig fedõvel sütöm teljes hõfokon, majd 1015 percig fedõ nélkül, elkészülés elõtt pár perccel takarékra veszem. A végeredmény egy aranybarna, repedezett tetejû, illatos kenyér! Jó étvágyat! S.Á.

17


2014.06.26.

20:35

Page 18


nézz a csodára

Zarándoklat a Csíksomlyói Szûzanyához Egy nép úgy válik nemzetté, hogy idõrõl-idõre megéli az ünnepeit. Az élmény formálja a gondolkodásunkat, tartalmat ad a szavainknak, s erõsíti az egybetartozásunkat. S milyen jó dolog valahova tartozni…! A csíksomlyói búcsú eme élmény látványos, büszke színtere és megvalósulása.

lehet azt minél több ember számára megközelíthetõvé tenni. Fokozatosan megértettük, hogy mindenki zarándokká válik egy hosszú úton, ha az útjának célja van és képes csak arra figyelni. A zarándok együgyû ember, s az ilyet szereti az Isten. Hazatérve még sokáig lebegtünk a föld felett (olyan szép onnan a világ!), ellenállva a Hét évvel ezelõtt találkoztunk a Mária úttal. gravitációnak és a fizika egyéb törvényeinek. Megkeresett minket, mátrai turistákat néhány fiatalember, és hangjukban derûvel, szemükben hittel egy hihetetlen világot vázoltak elénk: Mária országát. Felnõttként éltük már meg a rendszerváltás csodáját, próbáltunk élni az új világ lehetõségeivel, aztán lassan leszámoltunk a legtöbb illúziónkkal, de az õ hitük, nyíltságuk újra felszította lelkünk parázsló tüzét. Bátorságuk forrása kiapadhatatlan volt: az Igazság, a krisztusi igazság biztos tudata. Megbeszéltük, merre lehet a Mátraalján zarándokutat vezetni, aztán el is felejtettük az egészet: álmodozzanak csak! A következõ tavasszal viszont meghallottuk, hogy egyikük elindult, s mivel túráinkon elõtte többször A magyar camino megvalósítása egy kis létalálkoztunk Vele, kíváncsiságból csatlakoz- pésnek tûnt csupán. Télen hozzá is fogtunk, sorra jártuk Mátratunk hozzá néhány napra…, s mikor Vörösmart fölött, a Dobóci-laposon társaival eléne- alja plébániáit, közösségeit a Zagyvától a Tarkelte nekünk a De Colores néhány versszakát, náig, s egyszer csak leért a földre a lábunk, s nem volt többé kétségünk, menni kell! Nem rájöttünk, milyen nagy fába vágtuk a fejszénket. Ugyanis a legtöbb helyen nem vettek minvárni a készre, hogy majd valaki megépíti nekünk az utat - ez az út azzal épül, hogy járják! ket, léha turistákat komolyan, mindenkinek S Ildikó elindult a hitbõl épült úton Buda- meg volt a maga dolga, gondja-baja, semhogy pestrõl, a nagyváros közönyös zajából Csík- ilyenekkel foglalkozzon. Bár akkor már sokan voltak innen is a csíksomlyói pünkösdi búsomlyóra, a nemzet élõ szívéhez! csúban, de legtöbbjüknél ez csak egy epizód S Egerben csatlakozott hozzá István. Aztán, amint távolodtak tõlünk a mi volt, beágyazva egy fárasztó és egzotikus életünk visszaszürkült a hétköznapokba. Né- erdélyi kirándulásba. Gyalog, oda??? ...leghány napig még követtük a híreket a Szent inkább bolondnak néztek minket, az azoknak István Rádióból, ahol az esti rózsafüzér kijáró elnézéssel. Hályogkovácsként kezdtük tehát Közép imádkozást követõen rendszeresen jelentkeztek, de az útjuk számunkra lassan beleveszett Európa Mária útját építeni. Hol gyalog, hol az ismeretlenbe…, s minket már egyre inkább kerékpárral törtük az utat, kerestük a testvéri kezeket, melyeket - tudjuk! - csak megfogni saját tervünk foglalkoztatott. Akkor ugyanis már a kezünkben volt a szabad, elengedni soha! Megbizonyosodtunk, barcelonai repülõjegy, amivel õsszel elindul- mindenkiben ott lakik az Isten jósága, az tunk életünk meghatározó útjára, a spanyol ember jó akar lenni, csak attól boldog. Így hát Camino-ra. Három éve ott járt lányunk nyo- most sokan vagyunk, s minden nap kapunk mába léptünk, hogy megértsük, mi a nagy- egymástól valamit, ami szebbé teszi az életet. Az utóbbi két évben megadatott a pünkösdi szerû, az erõt adó egy ilyen hosszú gyaloglásban. Emellett már kicsit Mária- utasként zarándoklat szervezõi közé lépnünk. Folyafigyeltük, kutattuk, mi kell az Úthoz, hogyan matos munka, amely összeköti a zarándoko-

18

kat és azok fogadóit, kísérõit. Tavaly már Karácsony elõtt sikerült meghirdetnünk, hogy várjuk a jelentkezõket, már 25 embert el tudunk vinni, kísérni negyven napos úton a Szûzanyához. Január végére meg is volt a létszám; bizakodó, reménykedõ, aggódó sorok kíséretében jöttek a jelentkezések. Szerencsére nem kellett válogatnunk közöttük, pontosan annyian jöttek, amennyit el

tudtunk látni. Voltak, akik visszariadtak, még nem érettek erre az útra, helyettük rögtön jött egy erõsebb hitû. Kevéssel az indulás elõtt jelentkezett egy lány, hogy a nyolcvanon túli nagypapáját elvinnénk-e, aki nagyon vágyik erre. Kicsit hitetlenkedve hívtam a bácsit, s megkaptam a leckét: most nem jöhet, a beteg feleségét nem hagyhatja magára, de majd jövõre, ha engedi az Úr! Sokan vannak így; majd jönnek, ha eljön annak az ideje. Az idei korosztály 18-tól 74 évesig terjedt, az egész országból, s messze a határokon túlról is jöttek. Franciska Amerikából jött, egyenesen a nagy amerikai télbõl érkezett és sokáig minden olyan fura volt itt neki …,Éva Németországból, s jövõre szeretné német barátait is elhozni, Gyula, az alapítók egyike, most kapta meg a lehetõséget, hogy saját bõrén tapasztalja, mi lett az egykori álmaikból… Egyedi hívások, szinte senki sem ismert elõtte senkit, ma pedig már mindannyian társak, ahogy most, épphogy hazaérve errõl sorban beszámolnak. (Bár az idén mi nem jutottunk el a Búcsúba, ezek a visszajelzések a Szentlélek csíksomlyói szárnysuhogását hozzánk is elhozták...) Dolgunk ezután még sokasodik - mielõtt elsimulnak az örömhullámok és bevarasodnak


2014.06.26.

20:35

Page 19

XIX. évfolyam 2. szám - 2014. nyár ünnep lett. Minden évben ugyanakkor, Húsvét második hetében, péntektõl hétfõig vonulnak át ezen a hatvan kilométeres szakaszon, s köszönti õket Lõrinci, Ecséd, Nagyréde, Gyöngyös, Abasár, Markaz, Domoszló, Kisnána és Tarnaszentmária hívõ népe. Megnyílnak a templomok, megkondulnak a harangok, mint a béke terül el köztünk a közös ima, tanulják egymás énekét. Jó alkalom ez a megbocsátásra, közösségeken belüli ellentmondások feloldására. Helyenként terített asztal is várja õket, de a legszebb ajándék, amit adhatunk nekik, ha részt vállalunk napjukból, s elkísérjük õket egy darabon, legalább településünk határáig, méginkább a szomszéd templomig, amint pl. az abasáriak, vagy a domoszlóiak, (s közülük épp a legidõsebbek) azt a kezdetektõl teszik. Az idén szombat éjszakára a mi plébániánk fogadta be õket, s jó gazdaként, Leopold atya

vezetésével eléjük is mentünk, egészen Ecsédig. Szép, tartalmas napunk volt az a szombati, amit a nagyrédei és a püspöki templomnál váró hívek érzékelhetõ szeretete különösen felemelt. Ideje volt már az esõnek is, de az ég eme áldással megvárta, amíg a templom elõtt fogadott minket Kázmér atya és bevonultunk a cserkészeink sorfala mentén, …aztán kiszakadt, mintha dézsából öntenék. S másnap reggelre elállt, s mi az Anyák napját köszöntõ szentmise után indulhattunk tovább, a Sár-hegy irányába… …ahol már vártak a pálosvörösmartiak, hogy útjára engedjék a zarándoklathoz csatlakozó Gábort, a Szent Anna kápolna gondnokát…, vajon a Barátok templomából ki indul elsõként a Mária úton a Csíksomlyói Szûzanyához?! Merva Eszter és László

den hónap 27-én 16.30-kor a tanácsteremben. A baba-mama klub kedden és pénteken 10.00 órától várja az érdeklõdõket. Az óvodások néptánc oktatása hétfõnként 16.45-17.45-ig van Morvayné Szegedi Krisztina vezetésével. A cserkész foglalkozásokat a nagyobbaknak szombatonként du. 1 órától, a kisebbeknek Állandó programok: minden hétköznap 6.30-kor és 18.30-kor éne- pedig 2 órától tartjuk. kes zsolozsma a szerzetesekkel a templomban (kiv. elsõ péntek reggel, és szombatonként este) Bizánci liturgia: minden hónap második és Programok: utolsó szombatján 9.45-tõl Júniusban minden nap 17.45-kor Jézus Szíve Minden hónap elsõ vasárnapján a templomban litánia délután fél 4-tõl 5 óráig elimádkozzuk a teljes jún. 22-26 (vasárnap-csütörtök): Ministráns rózsafüzért, 5 órától szentségimádás, majd a Találkozó és Kupa (MiTaKu) Esztergomban Rózsafüzér Társulat titokcseréje. jún. 23-27 (hétfõ-péntek): Hittanos tábor (ált. A hónap többi vasárnapján délután 4-tõl fél 6- isk. 3.osztályos kortól) Mátraházán ig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, utána li- jún. 24. kedd: 18.00: P. Szabó József OFM tániát tartunk. ezüstmiséje templomunkban jún. 25. szerda: 20.00 „KIÁLTÁS” - imádság Minden elsõ kedden 16.30-kor nyugdíjas össze- Magyarország lelki megújulásáért jövetel a Karitász csoport vezetésével. jún. 28. szombat: Egyházmegyei családtalálkoMinden elsõ csütörtökön 16.30-kor szentség- zó Mezõkövesden imádás a Jézus Szíve Család vezetésével. jún. 29. vasárnap: 9.00: P. Szabó József OFM Minden elsõ pénteken a reggeli szentmise után ezüstmiséje Gyöngyöspüspökiben elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát. A nap jún. 30-júl. 1. (hétfõ-kedd): Máriás fiatalok kifolyamán fölkeressük a bejelentett betegeket. rándulása Minden hónap elsõ szombatján a reggeli szentmise után papi és szerzetesi hivatásokért imád- júl. 2. szerda: P. Szabó József OFM ezüstkozunk. miséje Mátraverebély-Szentkúton A Ferences Világi Rend Közössége imaórát júl. 6. vasárnap: 10.30 Sarlós Boldogasszony tart minden hónap elsõ kedden 16.30 órától a ünnepe, Templombúcsú, mise után körmenet. templomban; illetve rendi gyûlést tart a hónap A búcsúút P. Komáromi Jób ferences újmisés harmadik keddjén 16.00 órától. vezeti. Püspökiben nincs mise. 19.00 NemzetA Szent Mónika Közösség imaórát tart min- közi gitárhangverseny a templomunkban.

júl. 16-20. szerda-vasárnap: 30. Ifjúsági Találkozó Egerszalókon júl. 23. szerda: 20.00 „KIÁLTÁS” - imádság Magyarország lelki megújulásáért júl. 27-31 (vasárnap - csütörtök): gumicsizmás lelkigyakorlat - lelkigyakorlat kamaszoknak

a testi-lelki sebek, össze kell szednünk, megrostálni és rendezni mindazt, ami a következõ út szervezését segítheti. Meg kell próbálnunk elmondani a következõknek, milyen a negyven napi együttlét, a mindennapi alkalmazkodás az ismeretlenekhez, hogyan lehet mindenkivel, akivel találkozol érzékeltetni a hálát és örömöt ezért a kivételes állapotért… S mindezt azért, hogy legyen erejük ehhez a nagy próbához, elindulni otthonról az Istenhez! Vannak a kiválasztottak, akik zarándokútra indulnak, s vagyunk mi, akik fogadjuk, segítjük õket, hogy napról-napra közelebb jussanak céljukhoz - s mindannyiunk fölött ott van az Isten áldó keze! A Mátraalja immár fogalom a zarándokok között: a hat évvel ezelõtti,véletlen és hitetlenkedõ találkozásokból szeretet-teljes

eseménynaptár Szentmisék rendje: vasárnap: 7.00; 9.00; 10.30 és 18.00 hétköznap: 7.00 és 18.00 Gyöngyöspüspökiben: vasárnap 9.00 Mátraházán: vasárnap: 10.30

aug. 1-8 (péntek-szombat): Cserkésztábor tervezett idõpontja aug. 2. szombat: Angyalos Boldogasszony (Porciunkula) ünnepe - a ferences templomokban teljes búcsú nyerhetõ aug. 15. péntek: NAGYBOLDOGASZSZONY, parancsolt ünnep aug. 16-17 szombat, vasárnap: gyalogos zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra aug. 18. hétfõ: A Rókus kápolna búcsúja (az esti 6 órai szentmise a Rókus kápolnánál) aug. 20. szerda: Szent István király ünnepe 20.00 „KIÁLTÁS” - imádság Magyarország lelki megújulásáért aug. 22. péntek: (1904-ben) este égett le a ferences templom és a kolostor Gyöngyös déli részével együtt - az esti mise után harangozás aug. 24. vasárnap: Szent Bertalan búcsú a Felsõvárosi Templomban szept. 7. vasárnap: VeniSancte - tanévkezdõ szentmise szept. 17. szerda: 20.00 „KIÁLTÁS” - imádság Magyarország lelki megújulásáért szept. 25-27 (csütörtök-szombat): felkészítõ tríduum a Fájdalmas Szûzanya ünnepére szept. 27-28 (szombat-vasárnap): Fájdalmas Szûzanya búcsú

19

2014.06.26.

20:35

Page 20

Fotó: Kalácsi René


Elsõáldozóink 2014. május 11. Csatlakozva a Mária úti zarándoklathoz 2014. május 03-04.

KIADÓ: Gyöngyösi-Alsóvárosi Ferences Egyházközség (Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2., Telefon/Fax: (37) 311-971, e-mail: [email protected], honlap: www.gyongyos.ofm.hu) • FELELÕS KIADÓ: fr. Kárpáti Kázmér ofm • FELELÕS SZERKESZTÕ: Soós Ágnes • MUNKATÁRSAK: Botka Veronika, Kiss Bernadett • SZERKESZTÕSÉG: [email protected] • Tördelés és nyomdai elõkészítés: Garamond Grafikai Mûhely Bt. • Megjelenik évente 4 alkalommal, 600 példányban.

2014. Sarlós Boldogasszony ünnepe SARLÓS BOLDOGASSZONY XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM. - A Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja - Mártír mosolya

Recommend Documents