Az Országgyűlés .../2014. (...) OGY határozata az Alföld eseti bizottság létrehozásáról
1 . Az Országgyűlés megállapítja, hog y a) az alföldi megyék lakóinak társadalmi, gazdasági és környezeti helyzete, valamin t szociális ellátórendszere fenntarthatatlan, az eddigi fejlesztési politik a következményeként a Budapesten kívüli országrész zöme sokak számára élhetetlenn é vált, az életszínvonal, az életmin őség drasztikusan leromlott és hatalma s területi/regionális különbségek jöttek létre az esélyegyenl őségben, és ezzel nem csupán társadalmi feszültségek alakultak ki, hanem nemzeti szint ű megoldási igény jelentkezik a helyzet kezelésére ; b) ismeri a magyar vidék problémáit, belátja, hogy a legtöbb vidéki térségben komplex , átfogó fejlesztésekre lenne szükség, azonban a táji adottságokhoz alkalmazkodó, párbeszéden, együttm űködésen alapuló szempontok teremthetik meg azokat a fenntarthatóságot célzó fejlesztéseket, amelyek megoldást kínálnak, így a terület i vidékfejlesztési együttm ű ködéseket kívánatosnak és támogatandónak tartja, aminek egy példája egy eseti bizottság létrehozása, amely talán megnyitja a lehet őséget má s országrészek hasonló problémáinak kezelése szempontjából is az el őremutat ó kezdeményezések el őtt; c) létkérdéssé vált, hogy az ország nagyobb er őforrásháttérrel koncentráljon az Alföldö n élő k problémáira, a jelenlév ő jelentős migrációs hatásra, a közszolgáltatáso k minőségének romlására, a természeti környezet pusztulására, az egyre kevesebbekne k megélhetést biztosító nagyfokú term őföld-koncentrációra, a közlekedési infrastruktúra problémáira, az árvízi biztonság elvesztésére, a csökken ő vállalkozási kedvre és a közmunka-függőségre; d) a válságkezelés érdekében szükséges egy országgy űlési eseti bizottság felállítás a „Alföld eseti bizottság” néven az Alföld mint tájegység komplex kezelésének, gazdaság i felzárkóztatásának, az ott él ők megélhetési feltételeinek javítása érdekében . 2 . Az Országgyű lés az 1 . pontban meghatározott megfontolásoknak megfelel ően az Országgyű lésről szóló 2012. évi XXXVI . törvény 14 . § (1) bekezdés b) pontja és 23 . §- a alapján eseti bizottságot (a továbbiakban : bizottság) hoz létre . 3 . Az eseti bizottság neve : Alföld eseti bizottság . 4 . Az Alföld eseti bizottság feladata az Alföld mindezidáig helytelenül, nem fenntarthat ó módon használt természeti er őforrásainak és adottságainak számbavétele és enne k alapján az Alföldi Gazdaságfejlesztési Stratégia elkészítése, ebben konkrét javaslatoka t megfogalmazása a kormány számára . A javaslatcsomag célja az Alföldet kiemelten sújt ó területi egyenl őtlenségek felszámolása és a térség gazdasági felzárkóztatásána k felgyorsítása . A Stratégia legalább az alábbi témaköröket foglalja magába : 2
a) az uniós fejlesztéspolitika és ezen belül a Regionális Operatív Programok az alföld i régiók és a Közép-Magyarországi Régió között meglév ő területi egyenl ő tlenségek mérséklése, illetve a helyi munkaalapú, értékteremt ő gazdaság gyorsabb fejlesztése fel é fordítása; a pályázati források révén a lehető legtöbb munkahely létrehozásána k támogatása, fenntartása, a jobb, magasabb jövedelmi viszonyok megteremtése ; annak biztosítása, hogy a pályázatfinanszírozás rendszere lehető vé tegye a helyi kis- é s közepes vállalkozások (KKV) számára a pályázati forrásokhoz való széleseb b hozzáférést, illetve korábban támogatást igénybe venni nem tudó KKV-k jöv őbeni támogatását olyan el ő finanszírozási és hitel mechanizmusokkal, amelyek kiszélesítik a támogatások igénybevételének lehet őségeit; b) tekintettel arra, hogy a térség egyenetlen csapadékeloszlása a víztárolást és az err e alapuló öntözést is elengedhetetlenné teszi, az öntözéssel egybetartozik az Alföl d fenntartható és megel ő zésen alapuló vízgazdálkodása, vízkormányzása, árvízvédelme ; a Tisza árvízvédelmi rendszerének megújítása és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséne k (VTT) felgyorsítása, valamint legfő képpen az ahhoz alkalmazkodó, azzal együttm űködő tájgazdálkodási modellprogramok létrejöttének el ősegítése; c) az elmúlt 25 év olyan kezdeményezéseinek integrálása, egymásba olvasztása , amelynek célja lett volna a fenntartható, bölcs vidékfejlesztés megvalósítása az Alföldön , beleértve ebbe a VTT ilyen irányú korábbi - meg nem valósított - céljait, csakúgy, min t az Antall-kormány során kezdeményezett Alföld program ma is használhat ó kezdeményezéseit; d) az Alföld tömegközlekedési és közlekedési anomáliáinak áttekintése, mivel a régi ó településeinek elérhető sége, illetve az alsóbbrend ű úthálózat fejlesztésének felgyorsítása alapvet ő fontosságú a gazdasági leszakadás miel ő bbi megállításában ; e) annak lehető ségeinek vizsgálata, hogy hogyan lehet megújuló energiatermelésr e alapuló kistérségi energiaellátó rendszereket kialakítani, valós lokáli s energiafüggetlenséget megvalósítani táji adottságokhoz alkalmazkodó, környezet i szempontokat figyelembe vev ő megoldásokkal ; az alföldi intézmények, lakóháza k energetikai korszerű sítésének felgyorsítását; f) a vidéki térségek a helyi közösségek döntésén alapuló komplex turisztikai , ökoturisztikai fejlesztése az alföldi térség felzárkóztatása érdekében ; g) az alföldi élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, az Alföld agrárszerkezetében a gabonafélék, és az olajos növények termesztése arányának csökkentése és más, nagyob b hozzáadott érték ű termékek el őállítása, h) a helyi közösségfejleszt ő programok megvalósítása kulturális és hagyomány őrző, nemzetiidentitás-er ősítő akciók kivitelezésével, megvalósításával ; i) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének el ő segítése, orvosi, tanári, köztisztvisel ői életpályamodellek támogatása, valamint a színvonalas ellátórendszer infrastrukturáli s hátterének megteremtése . 5. Az Alföld eseti bizottság öt tagból áll azzal, hogy minden képvisel őcsoport egy-egy tag személyére tehet javaslatot . 6. Az Alföld eseti bizottság feladatainak ellátása során a feladatkörét érint ő tevékenységet kifejt ő helyi civil szervezetek, egyetemek, állami kutatási intézete k képviselőit ügyrendjében meghatározott módon munkájába bevonja .
3
7. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képvisel őcsoportok vezet ő inek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt el ő javaslatot az Országgy űlésnek, amelyr ől az vita nélkül határoz. A bizottság akkor i s megalakul, ha valamelyik képvisel ő csoport nem vesz részt a jelölésben . A bizottsá g megalakulása során tagot nem jelöl ő képvisel őcsoport a bizottság fennállása alat t bármikor jelölhet tagot, akit az eredeti eljárásnak megfelel ő en választ meg a z Országgyűlés . 8. A bizottság ügyrendjét - e határozatban foglaltak figyelembevételével - az egye s házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014 . (II. 24 .) OGY határozat vonatkoz ó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 9. A bizottság m űködésének költségeir ől az Országgy űlés Hivatalának költségvetésé n belül kell gondoskodni. 10. A bizottság megbízatása a bizottsági tagok megválasztásáról rendelkez ő országgy űlési határozat hatálybalépésének napján kezd ő dik, és a 2014-be n megválasztott Országgy űlés megbízatásának megsz űnéséig tart. 11. Ez a határozat a közzétételét követ ő napon lép hatályba .
4
Indokolá s
A vidék és benne az Alföld sorsáról ellenérdekelt döntéshozók döntöttek és döntenek m a is, lényegében megtagadva, a centralizációnak feláldozva a szubszidiaritás elvét . Magyarország viszonylag kis terület ű állam, így az elhibázott fejlesztés-politikán kívül , semmi sem indokolja a hatalmas területi egyenl őtlenségeket . Az elmúlt századokba n több nagypolitikai elgondolás volt a centralizáció hátterében, amely a mai Budapestet sok tekintetben a vidéki térségek rovására, s ő t elsorvasztásával - megalkotta. Budapestet nem szabad a továbbiakban úgy fejleszteni, hogy ennek az Alföld és a vidék i térségek elsorvadása legyen az ára, mint ahogy ez a Kiegyezés óta sajnos megtörtént . H a Közép-Magyarországi régiót és ebben a f ő várost egyoldalúan továbbfejlesztenénk , másfel ő l az Alföldet és más vidéki térségeket tovább sorvasztanánk, akkor az Alföl d egyetlen elhanyagolt terület lesz el őbb-utóbb, élén néhány megyeszékhellyel . Az a beteg helyzet állna el ő, hogy az egész Alföld 1-2 nagyváros és Budapest kör é szerveződik majd . Vízfej ű az ország - szokták mondani . Az állítás mögött rejl ő problémákkal azonban az utóbbi 25 évben sem foglalkozott érdemben a politikai elit . Az Alföld leszakadása a török hódoltság miatt alakult ki, és a régió napjainkban is egyr e mélyül ő válságának megoldása nem t ű r további halasztást . Az Alföld eseti bizottság létrehozásának fő indoka, hogy az Alföld problémáinak megoldását, mint összetartozó é s hasonló problémákkal küzd ő tájegységet, egységben kell kezelni . A magyarországi gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására használt mutató, az eg y lakosra jutó bruttó hazai termék alapján az ország legfejlettebb régiója Közép Magyarország, amit Nyugat- és Közép-Dunántúl követ . Az átlagtól számottev őe n elmaradva sorrendben Dél-Dunántúl és Dél-Alföld után Észak-Alföld és Észak Magyarország zárja a gazdasági fejlettségi rangsort . A központi térség kiemelked ő teljesítménye mögött a főváros gazdasági potenciálja áll, Budapest az ország brutt ó hazai termékének 38%-át adja . Az országon belüli fejlettségi különbségeket jelzi, hogy a fő város és az alföldi megyék között többszörös a különbség . Magyarország 7 régiójából 4 régió végzett az utolsó 20 között az Eurosta t tanulmányában, ami az EU 28 tagállamának régióira terjedt ki . Európai unió s összehasonlításban Magyarország alföldi térségeinek elmaradása számottev ő: a legjobban teljesítő Közép-Magyarország a középmez ő nyben, a többi régió pedig az utolsó harmadban található . A szinte mindenre kiható gazdasági mutató h ű en tükrözi Magyarország kettészakadását . Az EU 262 régiójának egy lakosra jutó GDP-jér ő l van szó, vásárlóerő paritáson . E szerint az európai régiók friss rangsora az alábbi : sorrend a régió neve GDP/fő (euró) 1. Bels ő-London (Nagy-Britannia) 80 .30 0 91 . Közép-Magyarország 26.10 0 216 . Nyugat-Dunántúl 15 .90 0 233. Közép-Dunántúl 13 .90 0 246 . Dél-Dunántúl 10 .80 0 247. Dél-Alföld 10 .40 0 251. Észak-Alföld 10 .100 5
252 . 262 .
Észak-Magyarország Severozapaden, Bulgária
9.70 0 6.500
Az Alföld halmozottan hátrányos helyzetét húzza alá az a tény, hogy ezek között ot t szerepel a teljes Alföldet tartalmazó Észak-Alföldi, a Dél-Alföldi és az Alföld kisebb tájegységét magába foglaló Észak-Magyarországi Régió . Az Alföld legfontosabb természeti er őforrásai a term őtalaj, a víz, azon belül is a kiemelten fontos artézi és termálvíz, illetve a kedvez ő éghajlati adottságok, a napsütés . A szántó és a konyhakert együttes aránya a két alföldi régióban a legnagyobb . Ebb ől következ ő en az Alföld Magyarország ma is leginkább mez őgazdasági jelleg ű régiója. A földművelés és állattartás meghatározó szerepe ellenére a legtöbb mutató - mint pl . a mez őgazdaság gazdasági súlya, s az ebb ől él ő népesség aránya - rosszabbodott . Az Alföl d mez őgazdasági térvesztése a foglalkoztatási mutatókon is nyomon követhet ő, az ágazatban foglalkoztatottak aránya jelent ős veszteséget szenvedett el az utóbb i évtizedben is . A mez őgazdaság rossz szerkezetéb ől adódó alacsony jövedelmez ő ségének jele, hogy az alföldi mez ő gazdasági munkákat egyre kevésbé végzik helyiek. A magyar állampolgárságú helyi fiatalok nagy része elvándorol, és máshol keres megélhetést, sokan a súlyos alkoholizmus miatt nem munkaképesek, miközben mások pedig inkáb b közmunkára mennek.
6
ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László úrnak az Országgy űlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Úr !
Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI . törvény 23 . §-a alapján mellékelte n benyújtom az Alföld eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Budapest, 2014 . november 25.
Sallai R. Benedek LMP
