2014. május 20. Előadás helyszíne:
Hotel Famulus - Győr
Előadó:
Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász
[email protected]
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Szakmagyakorlási Kódex) szabályait a kormány 2013. július 11-ei ülésén fogadta el.
Kihirdetésre a Magyar Közlöny 119. számában került, módosítása a 522/2013. (XII.30.) Korm. rendelettel, valamint legutóbb a
62/2014. (III. 6.) Korm. rendelettel történt, ez utóbbi 2014. március 15-én lépett hatályba.
2
A Szakmagyakorlási kódex ezentúl egységes szabályozást tartalmaz:
a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az energetikai tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,
a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeire, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra,
a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra, 3
az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára,
az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészetiműszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályaira,
a szakmai kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására. 4
• -
-
A 2014. január 1-jét megelőzően geodéziai tervezési geodéziai szakértői közlekedési építmények, közlekedésmérnöki tervezési, anyagmozgatógépek, építőgépek és felvonók tervezési építéstechnológiai tervezési szakterületen kiadott engedélyek (2014. július 01. helyett) 2015. december 31-ig
- építésügyi igazgatási szakértői területen kiadott engedélyek 2014. július 1-ig hatályosak, ezt követően a tevékenység engedély nélkül folytatható.
A beruházáslebonyolítói tevékenység 2014. január 1-jét követően bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytatható.
5
Az építtető A beruházás-lebonyolító (törölve 2014. január 01-től) A tervező (ebből geodéziai stb. tervező törölve 2015. december 31-től) Tervezői művezető A tervellenőr (törölve 2013. július 01-től) A kivitelező A felelős műszaki vezető A tervezői művezető Az építési műszaki ellenőr Tervezői műszaki ellenőr Építésügyi igazgatási szakértő (törölve 2014. július 01-től) Beruházási tanácsadó: tervező+építési műszaki ellenőr+beruházáslebonyolító : (bevezetve: 2014. 01. 01-től) Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Az építtetői fedezetkezelő
A fenti felsorolásból törölt tevékenységek kamarai bejegyzés, vagy bejelentési kötelezettség (tehát jogszabályi feltételek) teljesítése nélkül (bárki által) folytathatók tovább.
6
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a 2012. évi CXXVI. törvény alapján alakult újjá
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara , az 1999. évi CXXI törvény alapján -2012. I.01-től vezeti a gazdálkodó szervezetek kötelező nyilvántartását. -2009. X.01.-től vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. 7
Kit érint az MKIK regisztráció? Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, amely: ›nem minősül az agrárkamara tagjának; ›az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet is, az egyéni vállalkozót is beleértve; A gazdálkodó szervezetek részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők: a) tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; b) üzleti partnerkeresés; c) pályázatfigyelés.
8
2013. augusztus 01-ét követően a szakmai kamarák hatáskörébe tartozó, szakmagyakorlási tevékenységet folytató cégek külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén, kamarai névjegyzékbe vétel mellett kezdhetik meg és folytathatják tevékenységüket. A Kódex vonatkozásában cégnek minősül: - Gazdasági társaság - Költségvetési szerv - Egyéni vállalkozó - Egyéni cég.
9
A regisztrációval érintett, alábbi tevékenységeket folytató cégek haladéktalanul kötelesek tevékenységükről bejelentést tenni a székhelyük szerint illetékes szakmai kamaránál: - Településtervezési - Településrendezési szakértői - Építészeti-műszaki tervezési - Építésügyi műszaki szakértői - Felelős műszaki vezetői - Építési műszaki ellenőri - Energetikai tanúsítói. 10
A cégek szakmagyakorlásának, egyben kamarai névjegyzékbe vételének is alapvető feltétele, hogy a bejelentő a Kódexben előírt, alábbi r foglalkoztatási követelményeknek megfeleljen és ezt igazolja.
Cég akkor kezdheti meg és folytathatja: építésügyi műszaki szakértői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik építésügyi műszaki szakértői szakterületi jogosultsággal, energetikai tanúsítói tevékenységet, ha tagja vagy munkavállalója rendelkezik energetikai tanúsítói jogosultsággal, felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen felelős műszaki vezetői jogosultsággal, építési műszaki ellenőri tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal,és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.
11
A tevékenység elvállalásának és folytatásának feltételei:
A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával.
A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a jogszabályban előírt feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet – amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik – alvállalkozó bevonásával végezheti.
A cég a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztatja. 12
Tervező cégek: 100.000,- Ft közigazgatási bírsággal súlythatók, ha az építésügyi hatóság eljárásában vállalkozási nyilvántartási jelölés (vagy tervezői jogosultság) nélkül végeznek építési engedélyhez kötött tervezési tevékenységet (312/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 18 § (6) bek. )
Műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, műszaki szakértő, energetikai tanúsító, stb. cégek: jelenleg nincs bírság szankció a cégnyilvántartás bejelentésének elmulasztásáért, csupán a jogosultság nélkül végzett tevékenységért az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X.15.) Korm. rendelet szerint
Kivitelező cégek MKIK regisztrációjának elmulasztásáért, mint jogosultság nélkül végzett tevékenységért az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X.15.) Korm. rendelet szerint 13
a) kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén aa) a kamarai tagság folytonossága, ab) továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése, ac) a jogosultság megállapítását követő egy éven belül – a kötelező továbbképzés keretében – beszámoló teljesítése, ad) adategyeztetési kötelezettség teljesítése,
b) kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén ba) továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése, bb) a jogosultság megállapítását követő egy éven belül – a kötelező továbbképzés keretében – beszámoló teljesítése, az energetikai tanúsítás kivételével, bc) adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése.
14
Továbbképzési moratórium A kormány érzékelte a továbbképzési rendszer átállása miatt fennálló helyzetet, ami alapján jelenleg nem érhetők el továbbképzések. A kamarák kérésére így a 2014. január 01. és június 30. napjáig lejáró engedélyek jogosultjaiknak kérelemre igazolásaik benyújtására 2014. december 31-ig van lehetőség. (A kódex módosított 47 § (10) bekezdése alapján) 15
A területi kamarák kérelemre az alábbi szakmai címeket adományozhatják a később még erre a célra megalkotott belső szabályzatuk rendelkezései szerint: -
Vezető tervező, Tervező gyakornok, Tervező műszaki ellenőr, Beruházási tanácsadó, Mentor, Különösen gyakorlott, műemlékek területén gyakorlott szakmagyakorló.
A szakmai cím nem eredményezhet újabb jogosultságot, de a névjegyzékben fel kell tüntetni.
16
Az egyes címek megszerzéséhez szükséges jogszabályi feltételek:
A vezető tervezői címhez a tervezőnek magas színvonalú tudományosműszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés).
A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését követően a megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését. A feltételek teljesítése esetén a kérelmező a tervező gyakornok címről igazolást kap, a címet használhatja, a tervlapokon feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít.
A tervező műszaki ellenőri címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal. 17
A beruházási tanácsadói címet az az építészeti-műszaki tervezői, azzal azonos szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező kérheti, aki építési beruházások bonyolításában igazolt referenciákkal rendelkezik. (Tanácsadó mérnök helyébe lépő fogalom az Étv-ben.)
A mentori címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai fejlődését.
A különösen gyakorlott címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki kiemelkedően magas színvonalú teljesítményt igazoló referenciákkal rendelkezik.
Műemlékek területén gyakorlott címet az a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező építész tervező, felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr kérheti, aki igazolja műemléki védelem alatt álló építmény vonatkozásában az alábbi tevékenységek körében három tevékenység elvégzését: a) építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése, b) építési munkák felelős műszaki vezetése, c) építési munkák műszaki ellenőrzése. 18
Az építészeti-műszaki tervező feladata az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. § (4)-(8) bekezdésében foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése. A Szakmagyakorlási Kódex szabályozza a fentieken felül kizárólag jogosultsággal végezhető tervezői tevékenységeket:
Az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése, valamint a tervezői művezetés az adott tervezési szakterületen Tervezői jogosultsággal végezhető továbbá: a) a tervtanácsi terv, b) a településképi véleményezéshez szükséges terv, c) a megvalósulási terv készítése.
19
Szakági tervező jogszabályi fogalma: az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére. A tervezői tevékenység szakmai szabályai: Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően - kamarai szabályzatban rögzítettek szerint - korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható.
(2) Aki tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészetiműszaki tervezési tevékenységet, azt az építésügyi hatóság kormányrendeletben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtja. Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLVII. törvény 66. § 21. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
20
Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészetiműszaki terveket, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) előírásai szerint. Az építészeti-műszaki tervező felelős az Étv. 33. §-ában foglaltak betartásáért. A tervező felelős továbbá az általa készített kiviteli tervdokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészetiműszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.
21
A tervező az Étv. szerint felelős: a.) Az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideérte a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, c) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. A tervező az új Ptk. szerint felelős azért, hogy a tervdokumentáció: műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat tartalmazzon és alkalmas legyen a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. .
22
Összeférhetetlenségi szabályok a Szakmagyakorlási Kódex szerint Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet:
a) az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati főépítész.
23
Az OTÉK szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. Fogalma: olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások minőségi és mennyiségi részletezését. Tartalma: Az OTÉK 50 §-ában foglalt követelményeknél szigorúbbat is megállapíthatnak a felek. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét. A tervezési program tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az építési tevékenységet. A tervezési programban a tervezés tárgyától függően ismertetni kell:
A beruházás költségkeretét A tervezés előzményeit A kiindulási adatokat A helyszínt A helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat A járművek elhelyezésére vonatkozó igényeket és információkat Az akadálymentesítésre vonatkozó információkat A közműellátottság mértékét és Az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait, műemlék esetén az értékleltár és az építéstörténeti kutatási dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat
24
Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a tervezői művezetői tevékenység. Építészeti-műszaki tervezési, tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi az építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.
25
Fogalma az Étv. szerint: Az építtető, vagy megbízása alapján a fővállalkozó kivitelező vagy a beruházáslebonyolító a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt. Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.
26
A tervezési szerződés az Új Ptk. szerint:
6:251. § [A tervezési szerződés] (1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. (3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. (4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza. 3. A kivitelezési szerződés 6:252. § [A kivitelezési szerződés]
27
Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és az étv. előírásain túlmenően tartalmazza › A teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is › A tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a
fizetés módját és határidejét › Az esetleges szakmai biztosíték kikötését.
Az építőipari kivitelezési dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerződés tartalmi elemeinél az Épkiv. további szabályokat állapít meg. 28
A kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére vonatkozó szerződés tartalmazza:
a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,
b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is),
c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,
d) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét.
29
További információhoz elérhetőség:
Gáts Ügyvédi Iroda
[email protected] 30
