PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) sz. önkormányzati rendelete a piacról1 (változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt változat)
Hatályba lépés időpontja: 2014. február 03.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzétéve
2014. február hó 03. napjától 2014. február hó 06. napjáig.
Pilis, 2014. február hó 06. napján.
Szabó Márton polgármester
Tóth László jegyzői hatáskörben eljáró aljegyző
1
Egységes szerkezetben a 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelettel. Hatályos: 2014. december 01. napjától.
1
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.02.) sz. önkormányzati rendelete a piacról Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a települési önkormányzat fenntartásában lévő Pilisi Piactér működtetése kapcsán – figyelemmel a vásárok és piacok működésének rendjére vonatkozólag, a vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdésében, valamint 8. § (1) bekezdésében nyert különös felhatalmazás alapján, - a piacról az alábbi önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) alkotja meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések 1. § 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Pilis város közigazgatási területén az üzemeltető által – működési engedély(ek), szakhatósági állásfoglalás(ok) birtokában - rendezett a) alkalmi (búcsúi) ünnepi vásárokra, b) használt cikk piacokra, c) állat- és kirakodó vásárokra, d) piacokra. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltató, kereskedelmi tevékenység rendezője és fenntartója (a továbbiakban: fenntartó) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, míg a Pilis Piactér üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető) a Gerje-Forrás Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 67.). (3) A piac rendjét az Üzemeltető vagy az általa megbízott Piacfelügyelet vezetője biztosítja. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának feltétele, hogy a piac illetve (és /vagy) vásár tartását az erre hatáskörrel rendelkező, illetékes engedélyező hatóság a működési engedély nyilvántartásba vegye. (5) E rendelet alkalmazásában: a) vásár, piac: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely; b) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű - legfeljebb 20 napig, indokolt esetben 30 napig tartható - vásár; c) állandó vásár, illetve piac: az 1. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon
2
helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő vásárt, piacot is, ide nem értve a nagybani piaci tevékenységet; d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak; e) fenntartó: a vásár rendezője, piac fenntartója, a vásár, piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy használója, aki a vásáron, piacon értékesítők részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásár rendezésére, piac tartására engedéllyel rendelkezik, illetve akit vásár rendezésére, piac tartására jogosultként nyilvántartásba vettek; f) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult. ga) téli időszak: minden év október 1. napjától következő év március 31. napjáig tartó időszak. gb) nyári időszak: a tárgyév április 1. napjától a tárgyév szeptember 30. napjáig tartó időszak. h) nyitvatartás: az az időtartam, amikor az árus árusíthatja, a vásárló megvásárolhatja az árut. i) kapuzárás: a piac, vásár területének teljes bezárása, amikor ott a fenntartó megbízottján kívül más nem tartózkodhat. j) asztalbérlet: ja) Az árusításra jogosult az üzemeltetővel kötött asztalbérleti szerződés alapján jogosult az asztalt maximum 1 éves időtartamra bérbe venni. A bérlőnek a szerződés szerinti bérleti díjat készpénzben kell - a szerződés megkötésével egyidejűleg - megfizetnie az üzemeltető, vagy a nevében eljáró Piacfelügyelet képviselője részére. jb) Az üzemeltető a bérlő részére az asztalbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg igazolást ad ki. Ezen igazoláson feltüntetésre kerül az árus neve, a részére bérbe adott asztal száma. Az érvényesítés a bérleti díj megfizetését igazoló csekk (nyugta) felmutatásával történik. jc) A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy az árusítóhelyet előzetes megállapodás nélkül más, harmadik személy részére semmilyen formában nem engedi át. Amennyiben az asztalon árusításra jogosult a piaci nap reggel 7 órájáig (nyári nyitvatartási időszakban/időtartamban reggel 6 óráig) nem foglalja el az általa bérelt asztalt, a bérbeadó, üzemeltető jogosult – a Piacfelügyelet útján – az asztal más, harmadik személy részére történő eseti jellegű bérbeadására.” jd) A vásárról, piacról való kitiltás esetén a már kifizetett asztalbérlet nem jár vissza. Abban az esetben, ha a kitiltás időszaka alatt az asztalbérleti szerződés hatálya lejár, és a bérlő az ún. asztalbérleti szerződés időbeli hatályát nem hosszabbítja meg, az asztal bérleti joga szabadon más, harmadik személy részére értékesíthető. je) Az asztalbérleti díj mértékegysége: asztal.
3
jf) A bérbeadó, üzemeltető – a rendelet keretei között, a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott feltételekkel – a piac területén, legalább egy év időtartamra asztalt bérlő kereskedő részére kedvezményt biztosít, a bérleti díjnak a szerződés megkötésével egyidejű, egyösszegű megfizetése esetén. k) Ún. helypénz: ka) Asztalbérlettel, helyhasználattal, illetve eseti jelleggel árusítók által, valamennyi árusítási napon (valamennyi alkalomkor) fizetendő díj. Az ún. helypénzt készpénzben kell az adott árusítási napon, az árusítás megkezdésével egyidejűleg megfizetnie az üzemeltető vagy a nevében eljáró Piacfelügyelet képviselője részére. kb) Az ún. helypénz mértékegysége - csarnoki asztal esetén: asztal. kc) Az ún. helypénz mértékegysége - csarnoki asztalon kívül: m2, vagy fm. l) Ún. helyfoglalási díj: Földről történő árusítás (kivéve kereskedő által, földről folytatott árusítás), vagy az árus által hozott asztal /puska/ esetén, az árus által ténylegesen elfoglalt terület /m2/ után fizetendő díj. Amennyiben a kereskedő földről is folytat árusítást, úgy az Ör. 2. számú mellékletében meghatározott mértékű, külön díjat is köteles a Piacfelügyelet képviselője részére megfizetni. Amennyiben az árus a piacon és a kirakodó vásár területén állandó helyhasználatot kíván fenntartani helyfoglalási díjat kell fizetnie. Az összeget az üzemeltető megbízottja a Piacfelügyelet képviselője szedi be és erről számlát ad. Az üzemeltető kérésre készpénzfizetési számlát (nyugtát) ad. m) Földről történő árusítás: A rendelet alkalmazásába földről történő árusításnak minősül, amennyiben a bérlő az általa bérelt asztala vagy hordozható asztala (puskája) elé kipakol. n) költségvetési szerv: a költségvetési szerv fogalmát, jogállását az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény határozza meg. o) közhasznú szerv: a közhasznú szerv fogalmát, jogállását az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény határozza meg. p) közhasznú tevékenység: a közhasznú tevékenység fogalmát és körét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény határozza meg. r) bevételes rendezvény: a nyereségorientált, jegy eladáshoz kötött és nem közhasznú célra fordított bevételű rendezvény. (6) A haszonállat fogalmát – amennyiben központi jogszabály másként nem határozza meg Pilis Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló, hatályos és érvényes önkormányzati rendelete határozza meg.
4
2. § (1) Pilis Város Önkormányzata az alábbi helyen tart fenn piacot, és használtcikk-piacot: Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt 6/20 hrsz-ú ingatlanon. Az ingatlan teljesen körülkerített piac területtel, egy db fő bejárattal, egy db hátsó bejárattal, egy db nagy csarnok épülettel, egy db kis csarnok épülettel, hat db zártsorú pavilonnal, egy db különálló pavilonnal, továbbá egészségügyi helységekkel rendelkezik. (2) Alkalmi ünnepi vásár helye, helyszíne: Pilis, a Bazsam területén 4. sz. főközlekedési út és a Nyárfás-sor által behatárolt terület. (3) A Képviselő-testület a piac területén lévő vasvázas szerkezetű, lindabb fedésű elárusítóhelyen - a helyben szokásos módon meghirdetett lehetőséggel élő - 6 db zártsorú, egybe épített pavilon elárusító hellyé történő átalakításához 2007. évben, egyedi önkormányzati határozatok alapján, utólag hozzájárult. (4) A (3) bekezdés szerint, 2002. szeptember 30. napján kialakított és árus részére birtokba adott zárt elárusítóhely alatti földrészlet és a zárt elárusítóhely egyaránt az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi. (5) A (3) bekezdés szerinti elárusító helyen árustól annak fejében, hogy az elárusítóhelyet – az ÁNTSZ. és ügyben eljáró egyéb szakhatóságok által kiadott szakhatósági hozzájárulásai alapján – zárt hellyé alakította át, a Képviselő-testület a 6 db zártsorú egybe épített pavilon által igénybe vett földterület után bérleti díjat számít fel, valamint az árus a piac nyitva tartása idején, a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint, építmény bérleti díj megfizetésére kötelezett. A 6 db zártsorú egybe épített pavilon által igénybe vett földterület után fizetendő bérleti díj összege: 10.000.- Ft/hó/pavilon. (6) A Képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti 6 db zártsorú pavilon 10 év, 2012. szeptember 30. napjáig tartó időtartamra vonatkozó bérbeadásához, utólagos jelleggel a 209/2007. (VIII.30.) – 214/2007. (VIII.30.) sz. önkormányzati határozataiban, valamint az V. sorszámú pavilon tekintetében a bérleti jog átruházásához, az általa meghozott 229/2010. (VIII.26.) sz. önkormányzati határozatában, előzetesen írásban hozzájárult. (7) A Képviselő-testület a piac területén lévő vasvázas szerkezetű, lindab fedésű, 1 db különálló elárusítóhelyen, 1 db zárt pavilon kialakításához 2007. évben, egyedi önkormányzati határozat alapján, utólag hozzájárult. (8) A (7) bekezdés szerint, 2002. október 4. napján kialakított zárt elárusítóhely alatti földrészlet az Önkormányzat, a zárt elárusítóhely (pavilon) az árus (egyéni vállalkozó) kizárólagos tulajdonát képezi. (9) A (7) bekezdés szerinti elárusító helyen árus a piac nyitvatartási idején, a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint, „Gomba pavilon által használt földterület bérleti díj” megfizetésére kötelezett. (10) A Képviselő-testület a (7) bekezdés szerinti 1 db különálló pavilon alatti, körüli földrészlet bérbeadásához, utólagos jelleggel a 236/2007. (IX.27.) sz. önkormányzati határozatában, írásban hozzájárult.
5
II. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 3. § A piacon, az alkalmi (búcsúi) ünnepi vásáron a külön jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával árú- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. 4. § (1) Piacon és alkalmi (búcsúi) ünnepi vásáron kizárólag az árusíthat, aki valamely EGTállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Piacon és alkalmi (búcsúi) ünnepi vásáron gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésben foglaltak szerint - magánszemély árusíthat. (2) Mezőgazdasági kistermelő kizárólag a maga termelte zöldséget, gyümölcsöt, virágot, növényi szaporítóanyagot, a maga termelte mezőgazdasági termékből előállított, nem hőkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet, saját tenyésztésű, nevelésű állatból származó tejet, tejterméket, tojást, valamint vágott baromfit, továbbá kizárólag sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt árusíthat. (3) A népművész, népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész saját előállítású alkotásait árusíthatja. (4) Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, tovább eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet. III. FEJEZET DÍJTÉTELEKRE, DÍJSZABÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Az árusítás további feltételei 5. § (1) Piacon, használtcikk-piacon és alkalmi (búcsúi) ünnepi vásáron (a továbbiakban együtt: piacon) az áru értékesítése: a) asztalbérleti szerződés megkötése, illetve b) helyfoglalási díj megfizetése, illetve c) kereskedő által, földön történő árusítás esetén az Ör. 2. számú mellékletében meghatározott külön díj megfizetése illetve
6
d) ún. helypénz megfizetése, illetve e) építmény bérleti díj megfizetése, illetve f) földterület bérleti díj, illetve g) földről történő árusítás esetében, a rendeletben meghatározott mértékű helypénz megfizetése ellenében történhet. (2) A piacon rendszeresen árusító őstermelő – az ún. helypénz megfizetésén túlmenően – csarnoki hely bérlése esetén ún. asztalbérleti díj, csarnokon kívüli hely bérlése esetén helyfoglalási díj fizetésére kötelezett. Az ún. helypénz mértéke az árusítás helyétől függően változik (helypénz csarnoki asztalon – helypénz csarnokon kívül). (3) A piacon nem rendszeresen árusító őstermelő ún. helypénz megfizetésére kötelezett. Az ún. helypénz mértéke az árusítás helytől függően változik (helypénz csarnoki asztalon – helypénz csarnokon kívül). (4) A piacon rendszeresen árusító kereskedő – az ún. helypénz megfizetésén túlmenően – csarnoki hely bérlése esetén ún. asztalbérleti díj, csarnokon kívüli hely bérlése esetén ún. helyfoglalási díj, földről történő árusítás esetén további, az Ör. 2. számú mellékletében meghatározott külön díj fizetésére kötelezett. Az ún. helypénz mértéke az árusítás helyétől függően változik (helypénz csarnoki asztalon – helypénz csarnokon kívül). (5) A piacon nem rendszeresen árusító kereskedő ún. helypénz, földről történő árusítás esetén további, az Ör. 2. számú mellékletében meghatározott külön díj megfizetésére kötelezett. Az ún. helypénz mértéke az árusítás helytől függően változik (helypénz csarnoki asztalon – helypénz csarnokon kívül). (6) Az Ör. 2. § (3) bekezdésében meghatározott 6 db zártsorú, egybe épített pavilon bérlője ún. építmény bérleti díj megfizetésére kötelezett. (7) Az Ör. 2. § (7) bekezdésében meghatározott 1 db különálló, ún. Gomba pavilon bérlője ún. földterület bérleti díj megfizetésére kötelezett. A piac 6. § (1) A Képviselő-testület hetente, csütörtöki napon tart fenn élelmiszer piacot. A Képviselő-testület hetente, keddi és vasárnapi napon (kivéve: október hónap utolsó hét vasárnap napján) tart fenn élelmiszer piacot és használtcikk-piacot. (2) A piac nyitvatartási ideje: a.) Keddenként: Nyári időszakban: délután 14 órától 19 óráig, Kapunyitás: délután 13 óra, Asztalfoglalás: délután 14 óráig, Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával. b.) Csütörtökönként: Nyári időszakban: reggel 6 órától 13 óráig, Kapunyitás: reggel 5 óra,
7
Asztalfoglalás: reggel 6 óráig, Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával. c.) Vasárnaponként: Nyári időszakban: reggel 6 órától 13 óráig, Kapunyitás: reggel 5 óra, Asztalfoglalás: reggel 6 óráig, Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával. Aki nem rendelkezik a tárgy piaci napra bérlettel, az keddenként 15 óra után, csütörtökönként, valamint vasárnaponként 6 óra után foglalhat el, a Piacfelügyelő által kijelölt szabad helyet - a piac területén. d.) Keddenként:
Téli időszakban: délután 13 órától 17 óráig, Kapunyitás: délután 12 óra, Asztalfoglalás: délután 13 óráig, Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával.
e.) Csütörtökönként: Téli időszakban: reggel 7 órától 13 óráig, Kapunyitás: reggel 6 óra, Asztalfoglalás: reggel 7 óráig, Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával. f.) Vasárnaponként: Téli időszakban: reggel 7 órától 13 óráig, Kapunyitás: reggel 6 óra, Asztalfoglalás: reggel 7 óráig, Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával. Aki nem rendelkezik a tárgy piaci napra bérlettel, az keddenként 13 óra után, csütörtökönként, valamint vasárnaponként 7 óra foglalhat el, a Piacfelügyelő által kijelölt szabad helyet - a piac területén. (3) Amennyiben a piacnap nemzeti ünnepnapra esik, az aznapi piac megtartható. (4) A piacon - nem kizárólagos szolgáltatói jelleggel - büfé működtethető, a mindenkor érvényes és hatályos hatósági előírások és engedélyek alapján. (5) Az árusításra jogosult köteles - az árusítás egész időtartama alatt, valamint az áru ki és beszállítása során - magánál tartani, és az üzemeltető, vagy annak megbízottja a Piacfelügyelet képviselőjének felszólításra bemutatni, felmutatni: a) az eredeti vagy közjegyző által hitelesített vállalkozói igazolványt, vagy társasági szerződést, b) a termékek eredetének igazolását szolgáló bizonylatot, c) az őstermelői igazolványt, d) permetezési naplót, vagy permetezést igazoló okiratot. (6) Az árusítás időtartama alatt a kereskedő köteles jól látható módon elhelyezni az árusítás helyén a cégtáblát, a vásárlók könyvét és az árjelzést. (7) Az árusítás időtartama alatt az árusok kizárólag hitelesített mérleget, súlyt és egyéb mérőeszközt használhatnak.
8
(8) A piac elárusító területére, a piac nyitva tartásának ideje alatt járművel, gépjárművel, motorkerékpárral, kerékpárral – a 8. § (4) bekezdésében meghatározott eset(ek) kivételével behajtani szigorúan nem engedélyezett. (9) A piac közlekedési útján csoportosulni, az utat göngyöleggel vagy áruval eltorlaszolni, vagy a vásárló közönséget a közlekedésben bármilyen módon akadályozni nem engedélyezett. (10) A vásárló és az árusító a piaci, kereskedelmi (vásárlói) tevékenységük kapcsán keletkezett hulladékot a piac területén található hulladékgyűjtő edényzetbe köteles elhelyezni. IV. FEJEZET SAJÁTOS MAGATARTÁSI SZABÁLYOK Egyes áruféleségek árusítására vonatkozó szabályok 7. § (1) A piacon napi élelmiszer, virág, emberi fogyasztásra alkalmas mindennemű zöldség, gyümölcs, élőhal, könyv, újság, használtcikk, iparcikk, háztartási áru, játék, bazár , művirág, facsemete, ruházati áru, divat, rövid és kötött árú, méteráru, cipő, papucs, továbbá mindenfajta kisállat árusítható. (2) A piacon gombaszakértő nem működik, - ezért saját szedésű gombát árusítani tilos. (3) A gomba árusításra jogosult kizárólag az ún. nagybani piacról vagy gomba pincészetből vásárolt, számlával (bizonylattal) igazolt, eredeti csomagolású nyárfa, valamint champignon gomba árusítására jogosult. (4) Az árusító nyers tejet, tejterméket a szennyeződéstől, cseppfertőzéstől való védelem érdekében tiszta fehér ruhával köteles letakarni. Az e bekezdés hatálya alá tartozó terméket kizárólag az az árus árusíthat, aki az árusítás során tiszta fehér kötényt, karvédőt, valamint fejkendőt, vagy sapkát visel és egészségügyi kiskönyvvel, valamint a területileg illetékes, hatáskörrel rendelkező állategészségügyi szakhatósági hozzájárulásával (engedélyével) rendelkezik. (5) Sertéshúsból előállított füstölt hús, étkezési szalonna vagy olvasztott zsír kizárólag akkor árusítható, ha az árusításra jogosult a termékre vonatkozóan rendelkezik olyan érvényes, a területileg illetékes, hatáskörrel rendelkező állategészségügyi hatóság által kiállított, húsvizsgálati hatósági bizonyítvánnyal (engedéllyel), - amely azt tanúsítja, hogy az általa árult termékek emberi fogyasztásra alkalmasak. (6) Élőhalat kizárólag tiszta, friss vizet tartalmazó tartályból lehet árusítani, amely el van látva kellő mennyiségű oxigén utánpótlással. Az árusítóhelyet az üzemeltető megbízottja, a Piacfelügyelet vezetője jelöli ki. (7) Egy asztalon kizárólag az Ör. 7. § (4) vagy (5) bekezdésben megjelölt áruk árusíthatók.
9
Piac területére történő áru be és kiszállításnak rendje, a szállítóeszköz(ök) parkolása 8. § (1) A piac elárusító területére nyári időszakban reggel 5 órától 6 óráig, téli időszakban reggel 6 órától 7 óráig lehet szállítóeszközzel árut beszállítani. (2) A kereskedők, őstermelők számára a szállítóeszköz parkolása a piactér nem árusításra kijelölt területén biztosított. (3) A piac területére áru ki- és beszállítása a piac nyitva tartása alatt - az áruszállításra vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott időn kívül - kizárólag kézikocsival történhet. (4) Az áru és göngyöleg kiszállítására szállítóeszközzel a piac nyitva tartási idejében is sor kerülhet, - a piac üzemeltetője vagy az általa megbízott Piacfelügyelet képviselője egyedi engedélyével, a szállítást végző kockázatára és saját felelősségére. Vásár 9. § (1) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - érvényes és hatályos működési engedély, valamint szakhatósági állásfoglalás birtokában, a) alkalmi (majális, búcsúi) ünnepi vásárt, b) állat és kirakodó vásárt tart. (2) Az alkalmi (majális, búcsúi) ünnepi vásár, valamint az állat és kirakodó vásár tartására a piac tartására vonatkozólag meghatározott különös rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók és irányadók. Használtcikk-piac 10. § (1) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör. 2. § (1) bekezdésében meghatározott helyen, a hónap minden vasárnapján, - (élelmiszer) piaccal együtt - a kereskedelemben már egyszer eladott, és ismételten eladásra szánt áruk értékesítése céljából használtcikk-piacot tart fenn. (2) A használtcikk-piacon minden olyan áru árusítható, amely az eladó személy kizárólagos tulajdonát képezi, és az árusításra szánt tárgy az ember és állat egészségét nem veszélyezteti, valamint nem esik a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének hatálya alá. (3) A használtcikk-piacon kereskedő valamint magánszemély (a továbbiakban együtt: eladó) árusíthat. (4) Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, a használtcikk-piac üzemeltetésére, az eladó (árus), a vásárló jogaira és kötelezettségeire az Ör. (élelmiszer) piac tartására vonatkozó előírásai az irányadók.
10
(5) A használtcikk-piacon történő árusítással kapcsolatos, fizetendő díjakat az Ör. 2. sz. melléklete tartalmazza. (6) A használtcikk piac rendjét az üzemeltető vagy az általa megbízott Piacfelügyelet képviselője biztosítja. Alkalmi (majális, búcsú), állat és kirakodó vásár 11. § (1) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete minden év október hónap utolsó vasárnapján a rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott helyen alkalmi, ünnepi vásárt (búcsút) tart. (2) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete minden év március, május és szeptember hónapjában a rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott helyen állat-és kirakodóvásárt tart. (3) Alkalmi, ünnepi vásár (búcsú) alkalmával kegytárgy, édesség, ruhanemű, bazár, ajándék, játék, valamint képzőművészeti cikk árusítható. (4) Alkalmi, ünnepi vásáron (búcsún) mutatványosok (céllövölde, mutatványos játékok, hinták) is részt vehetnek. (5) Alkalmi, ünnepi vásár (búcsú) alkalmával az árusok sátorban, vagy asztalon árusíthatnak. (6) A céllövöldések illetve mutatványosok nevében az alkalmi, ünnepi vásár megtartása kapcsán fizetendő, egy összegű díjat illetve a hozzá kapcsolódó kaució összegét az Ör. 2. sz. melléklete tartalmazza. (7) Az alkalmi, ünnepi vásáron (búcsún) az illemhely használata nem engedélyezett a céllövöldések, mutatványosok számára. (8) Az alkalmi, ünnepi vásáron (búcsún) a látogatók számára a gépjármű-parkolás díjmentes. (9) Az állat-és kirakodó vásáron – a területileg illetékes, hatáskörrel rendelkező, a működési engedélyt kiadó hatóság által kiadott, továbbá a vásár tartása ügyében eljáró szakhatóság(ok) által kiadott állásfoglalások birtokában és keretei között, feltételekkel – közepes testű illetve nagy testű haszonállat felvezethető és árusítható. A sátorral kereskedők, kirakodó árúval kereskedők által, az alkalmi, ünnepi vásár keretein belül fizetendő területhasználati díj megállapítására vonatkozó különös szabályok 12. § (1) Az Önkormányzat által tárgy évente szervezett alkalmi, ünnep, vásár(ok) időpontjában sátorral kereskedők, illetve kirakodó áruval kereskedők személyének (gazdálkodó
11
szervezetének) kiválasztása – a rendeletben meghatározott eljárásrend keretei között - minden évben versenytárgyalás útján történik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott versenytárgyalás lebonyolításáról, a piac fenntartója nevében a piac üzemeltetője gondoskodik. (3) A versenytárgyalás lebonyolítására az államháztartásról szóló törvénynek az ide vonatkozó rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az eljárás lebonyolításáról a Piac üzemeltetője gondoskodik. (4) A versenytárgyalás lebonyolítására vonatkozó ajánlattételi felhívást az Üzemeltető készíti elő, amelyet az üzemeltető képviselője (Gerje-Forrás Nonprofit Kft. ügyvezetője) az adott alkalmi ünnep, vásár tervezett megtartását megelőzően 60. nappal előbb hagy jóvá.2 (5) Az (1) bekezdés szerint versenytárgyalás lebonyolítására az adott alkalmi ünnep, vásár tervezett megtartását megelőzően 15. nappal előbb sort kell keríteni. (6) Az ajánlattételi felhívás helyben szokásos módon történő közzétételéről az üzemeltető gondoskodik. (7) Az ajánlatételi felhívást meg kell jelentetni, az alábbi információs felületeken: a./ Majális esetében - Pilis Város Önkormányzat által kiadott „Hírnök” c. időszaki lap legkésőbb tárgyévi II. számában, Búcsú esetében - Pilis Város Önkormányzat által kiadott „Hírnök” c. időszaki lap legkésőbb tárgyévi IV. számában, b./ Pilis Város Önkormányzata által üzemeltetett városi honlapon /www.pilis.hu. honlapon/ c./ Pilisi Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára, minimálisan 15 nap időtartamra történő kifüggesztéssel, d./ a Képüsz Kft. által üzemeltetett kábeltelevízióban, e./ egyéb, régiós, illetve megyei szintű információs kiadvány(ok)ban, valamint f./ levélben történő megkeresés alapján.3 (8) A lefolytatott versenytárgyalás alapján, a benyújtott ajánlatok kiválasztásáról (elfogadásáról) - ülésen - ad-hoc bizottság dönt, amelynek tagjai: elnöke: a Városfejlesztési és Városgazdálkodási Bizottság elnöke (fenntartó képviseletében), tagjai: a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. ügyvezetője (üzemeltető képviseletében), Piacfelügyelet képviselője (üzemeltető képviseletében).4 (9) A lefolytatott versenytárgyalás alapján, a nyertes ajánlattevőkkel a Piac üzemeltetője köt – legkésőbb az adott alkalmi ünnepet, vásárt (rendezvényt) megelőző 15. nappal előbb – külön szerződést.
2
Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától. 3 Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától. 4 Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától.
12
(10) A nyertes ajánlattevőkkel kötendő külön szerződés rendelkezései betartásáról a Piacfelügyelet képviselője gondoskodik.
A piac működésével összefüggő különös előírások 13. § (1) A piacon élelmiszert kizárólag a hatályos közegészségügyi rendelkezések előírásainak betartása mellett lehet szállítani, tárolni és árusítani. (2) Az üzemeltető a közegészségügyi szempontok fokozott védelme érdekében a mindenkor érvényes és hatályos közegészségügyi jogszabályok szerint jár el a szabályok vétőivel szemben. Az üzemeltető az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeit az árusítóra terheli. (3) A piac belső rendjének szabályozása, illetve a piaci rend fenntartása az üzemeltető, illetve a nevében eljáró Piacfelügyelet képviselőjének feladata. (4) A piac területe nyitvatartási időben közterületnek minősül, ezért a rendeletben nem szabályozott kérdésekben Pilis Város Önkormányzatának a Pilis Város közigazgatási területén a közterület használat rendjéről szóló, hatályos önkormányzati rendelet általános szabályai az irányadók. (5) A piacon az árus és a vásárló számára illemhely biztosított, amelyért – a fenntartó által megállapított, és az illemhely tisztántartására fordítandó - használati díjat kell fizetni. Az illemhely használatáért, igénybevételéért fizetendő díjakat az Ör. 2. sz. melléklete tartalmazza. (6) A piac takarítását, a hó eltakarítást és síkosság mentesítést az üzemeltető illetve a nevében eljáró Piacfelügyelet vezetője biztosítja a piac teljes területén. V. FEJEZET A PIAC NEM RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATBA ÉS BÉRBE ADÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK A piac nem rendeltetésszerű használatba és bérbe adására vonatkozó különös előírások 14. § (1) A piac területe - a kiszolgáló épülettel együtt - egyéb rendezvények alkalmával igénybe (használatba) adható, illetve bérbe adható (a továbbiakban együtt: használat). A piac területe a rendelkezésre álló infrastrukturális feltételrendszernek megfelelő, azzal összeegyeztethető célra, funkcióra vehető igénybe (használatba, bérbe). (2) A piac területe - a kiszolgáló épülettel együtt, nem rendeltetésszerű használat esetén hetente, a tárgyhét pénteki napja 12 órától a tárgyhét vasárnapi napja, éjjel 02 óráig vehető igénybe.
13
(3) A Magyar Állam, vagy az Önkormányzat nevében eljáró valamely költségvetési szerve által szervezett közösségi rendezvények megtartása céljából, a piac területe – a (2) bekezdésben rögzített időtartamtól eltérően is, a polgármester által kiadott tulajdonosi hozzájárulás (nyilatkozat) birtokában – ingyenesen, ellenérték nélkül kiadható és igénybe vehető. (4) Közhasznú szervezet által tervezett, folytatni kívánt közhasznú tevékenység a piac területén, a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban, a rendelet keretei között folytatható. (5) Közhasznú szervezet által tervezett, folytatni kívánt közhasznú tevékenység folytatásának időtartamára a piac területe – az Üzemeltető Gerje-Forrás Nonprofit Kft. és az adott közhasznú szervezet között, a használatba adás egyéb feltételei tárgyában létrejött, a felek által aláírt használatba adási szerződés birtokában, figyelemmel a (6) és (7) bekezdésben foglaltakra – bérleti díj felszámítása és kiszámlázása nélkül adható birtokba (használatba).5 (6) Az Üzemeltető – mérlegelési jogkörében – az adott közhasznú tevékenység, rendezvény megtartásával összefüggésben, az (5) bekezdés kapcsán rögzített használatba adással felmerülő költség megtéríttetésére igény tarthat. Ezek: a) a kiszolgáló épület és annak tartozékai használatával összefüggésben felmerült használat önköltség díja, b) a piac területén igénybe vett szolgáltatás (WC használat) átalány jelleggel számított önköltség díja, c) a piac területén vételezett energia (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) használattal összefüggésben, átalány jelleggel számított önköltség díja.6 (7) A polgármester igénye és jelzése esetén, a használatba adási szerződés megkötéséhez szükséges önköltség számítást a piac üzemeltetője köteles - a megkeresés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül - elkészíteni, és Pilis Város Önkormányzata részére - soron kívül - megküldeni.7 (8) A (3) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó szerv, szervezet (gazdálkodó szervezet) által, vagy közhasznú szervezet által szervezett bevételes rendezvény (1. § (5) bekezdés p/ pontja) szolgáltatás nyújtásának, biztosításának feltételei tárgyában az Üzemeltető az adott szervezettel a földterület (és kiszolgálói létesítményei) bérbeadására vonatkozólag bérleti szerződést köt.8
5
Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától. 6 Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától. 7 Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától. 8 Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától.
14
(9) Az Üzemeltető a közhasznú vagy gazdálkodó szervezet képviselőjének – polgári jogi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata tartalmának alapulvételével, szükség szerint bérbeadói ellenőrzéssel – dönt a földterület (és kiszolgálói létesítményei) használatba vagy bérbeadása vonatkozásában.9 (10) A (9) bekezdésen alapuló bérbe adáshoz kapcsolódó bérleti díj mértékét – az adott esemény, rendezvény hely és időigénye (időtartama) figyelembevételével – az Ör. 2. számú melléklete határozza meg. (11) A piac területe, annak jól körülhatárolt része, vagy egyes tartozékai is bérbe adhatóak. A bérbe adható helyiségeket, a jól körülhatárolt földrészleteket, valamint a piac egyes tartozékait az Ör. 2. számú melléklete határozza meg. (12) A piac területe Pénteki nap: 12 órától este 23 óráig, Szombati nap: reggel 7 órától éjjel 02 óráig, adható bérbe- bérleti szerződés útján. (13) A piac bérbe adása során, a piac birtokba adását követően az adott esemény, rendezvény rendjének teljes körű fenntartásáért kizárólag az adott esemény, rendezvény szervezője egy személyben a felelős, akinek felelőssége körét és terjedelmét, valamint a Használatba adó (Bérbeadó) és a Használó (Bérlő) közötti jogviszony egyes elemeit - az Ör. 3. számú függelékét képező (blanketta) használatba adási szerződés, vagy - az Ör. 5. számú függelékét képező (blanketta) bérleti szerződés részletesen rögzíti. (14) A piac (és hozzá tartozóan, a kiszolgáló épület helyiségeinek/tartozékainak) használatba adása tartalmát, a Használatba adó jogait és kötelezettségeit, valamint a Használó - és a nevében eljáró, az adott rendezvény, esemény szervezője, egy személyben felelőse - jogait és kötelezettségeit az Ör 3. számú illetve 4. számú függelékét képező ún. blanketta használatba adási szerződés részletesen meghatározza. (15) A piac (és hozzá tartozóan, a kiszolgáló épület helyiségeinek/tartozékainak) bérbe adása tartalmát, a Bérbe adó jogait és kötelezettségeit, valamint a Bérlő - és a nevében eljáró, az adott rendezvény, esemény szervezője, egy személyben felelőse - jogait és kötelezettségeit az Ör. 5. számú illetve 6. számú függelékét képező ún. blanketta bérleti szerződés részletesen meghatározza. 15. § (1) A piac területének használatba adására, bérbe adására – a rendelet keretei között, annak feltételrendszerét figyelembe véve – az Üzemeltető jogosult.10 (2) A piac területe, valamint a piac területén található tartozékok tulajdonosi hozzájárulás, az 13. § (4) bekezdésében írt esetben, aláírt használatba adási szerződés, az Ör. 13. § (7)
9
Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától. 10 Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától.
15
bekezdésben írt esetben, aláírt bérleti szerződés birtokában adható más, harmadik személy vagy szervezet birtokába. Tulajdonosi hozzájárulás, vagy megkötött, és aláírt szerződés hiányában a piac területe nem adható más, harmadik személy vagy szervezet birtokába, mely rendelkezések betartásáért a piac üzemeltetője vagy az általa megbízott Piacfelügyelet képviselője kizárólagosan felelős.11 (3) A piac üzemeltetője vagy az általa megbízott Piacfelügyelet képviselője – a rendelet keretei között meghozott döntés (tulajdonosi nyilatkozat, megkötött szerződés) birtokában külön jegyzőkönyvvel adja át a piac területét, vagy annak meghatározott részét – a hozzá tartozó ingó és létesítmény leltár, jegyzékkel együtt – vagy önálló használatba adása / bérbe adása esetén piac tartozékait más, harmadik személy, szervezet képviselője részére. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell kiállítani, melyből egy eredeti példány - az Üzemeltető képviselőjének példánya, - a más, harmadik személy, szervezet képviselője példánya.12 (4) A Használó, illetve a Bérlő köteles a piac területén – valamint a piac területén lévő kiszolgáló épület(ek)ben elhelyezett – valamennyi, a Használatba adó (Bérbeadó) vagy az Üzemeltető tulajdonát képező vagyontárgy, illetve önálló használatba adás / bérbe adás esetén a piac tartozékai épségéről teljes körűen, kizárólagos felelősségére gondoskodni: a vagyontárgy a) megrongálódásért, b) rendeltetésszerű használatara való alkalmassága megváltozásáért, c) eltűnéséért, d) elvesztéséért - objektív (nem felróhatóságon alapuló) felelősségéből adódóan - kizárólagos és teljes körű anyagi felelősséggel tartozik. (5) A Használó, illetve a Bérlő köteles az adott szerződés időbeli hatályának lejártát, megszűnését követően a szerződés tárgyát képező földrészletet, vagy a részére használatra / bérletbe átadott vagyontárgyat (tartozékokat) tisztán, az eredeti állapotnak megfelelően külön jegyzőkönyvben, a részére birtokba adott ingó és létesítmény jegyzék átadásátvételével, ellenőrzésével egyidejűleg, tételes leltár, minőségi szemrevételezés alapján - a piac üzemeltetője vagy az általa megbízott Piacfelügyelet képviselője részére maradéktalanul és hiánytalanul visszabocsátani. VI. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK Általános forgalmi adó 16. § Amennyiben központi jogszabály az adott áru, termék árusítását, szolgáltatás nyújtását Általános Forgalmi Adó fizetési kötelezettséghez köti, az Ör 2. számú mellékletében 11
Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától. 12 Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2015. január 01. napjától.
16
meghatározott díjak a tárgyidőszakban érvényes, vonatkozó jogszabály szerinti Általános Forgalmi Adót tartalmazzák. A piac működésével, működése nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 17. § (1) Az üzemeltető köteles a piac bejáratánál a piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket. (2) Az üzemeltető köteles a piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a piactérképet a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely stb.) pontos megjelölésével, b) a sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, őstermelői igazolványának számát, kistermelői regisztrációs számát. (3) A fenntartó - az üzemeltető útján - az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztatja. (4) A piac felügyelet vezetője jogosult – a Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv vezetője által jóváhagyandó tárgyévi, tárgyidőszaki terv keretein belül – évente 100 e Ft, azaz Egyszázezer forint összeghatárig, a Polgármesteri Hivatal dologi költségvetési igazgatási kerete terhére, a pilisi piac, valamint az alkalmi, ünnepi, állattartó és kirakodó vásár népszerűsítését, működését (működtetését) szolgáló reklám anyagot elkészíttetni és összeállíttatni. Vegyes rendelkezések 18. § (1) Aki az Ör. 1. sz. mellékletében meghatározott előírásokat megsérti, azt az üzemeltető pótdíj megfizetésére kötelezheti, illetve kezdeményezheti a polgármesternél a szabályszegő kitiltását a piac, illetve a vásár területéről. (2) Az esetenként kiszabható pótdíj összegét az Ör. 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A polgármester a kitiltás elrendeléséről egyedi önkormányzati hatósági határozattal dönt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezései alapulvételével. (4) E rendelet 2012. június 01.napján lép hatályba.
17
(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Pilis Város Önkormányzatának Képviselőtestülete által megalkotott, Pilis Város Önkormányzatának a piacról szóló 47/2009. (XII.22.) sz. önkormányzati rendelete, valamint azt módosító 3/2013. (II.03.), a 8/2013. (IV.28.), valamint a 27/2013. (IX.30.) sz. önkormányzati rendelete hatályát veszíti. (6) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik. Pilis, 2014. február hó 03. napján.
Szabó Márton polgármester.
Tóth László jegyzői hatáskörben eljáró aljegyző
A rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2014. február hó 03. napján. Tóth László jegyzői hatáskörben eljáró aljegyző
18
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) sz. önkormányzati rendelete a piacról 1. sz. melléklete A vásár és piac rendjét megszegők részére kiszabható pótdíj mértékéről, a kitiltásról. 1.- Az az árus, aki az áru meghatározott mértékegysége szerinti eladási árat nem tünteti fel, köteles a helyszínen az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő részére 1.000,- Ft-ig terjedő pótdíjat megfizetni. 2.- Az az árus, akit jogszabály kötelez az áru eredetének bizonyítására vonatkozó okirat, vagy számla felmutatására, és ezt nem tudja felmutatni, köteles tevékenységét az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő szóbeli felhívására azonnal befejezni és a vásár, illetve a piac területét - ingóságaival együtt - elhagyni. 3.- Aki nem hitelesített mérleget, súlyt, vagy egyéb mérőeszközt használ, köteles a mérőeszközök használatának azonnali megszüntetése mellett a helyszínen az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő szóban eszközölt felhívása alapján 1.000,- Ft-ig terjedő pótdíjat megfizetni. 4.- Aki a vásár, illetve a piac területére nyitvatartási idő alatt – az Ör. a 8. § (4) bekezdésében meghatározott eset(ek) kivételével - járművel, gépjárművel, lovas kocsival, ökrös vagy szamaras fogattal behajt, illetve motorkerékpárt betol, az a terület azonnali elhagyása mellett az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő szóban eszközölt felhívása alapján l.000,- Ftig terjedő pótdíjat köteles megfizetni. 5.- Aki a hulladékot vagy bármilyen szemetet nem az arra kijelölt hulladékgyűjtőbe /kuka vagy konténer/ helyezi el, a hulladék azonnali és teljes körű, maradéktalan eltávolítása mellett, az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő szóban eszközölt felhívása alapján 2.000, - Ft-ig terjedő pótdíjat köteles fizetni. 6.- Aki a rendelet 2. sz. mellékletében foglalt díjat nem fizeti meg, az eredeti (adott) díjtétel ötszörösét köteles az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő szóban eszközölt felhívása alapján pótdíjként megtéríteni. 7.- Aki a törvényben előírt feltételek szerint vezetett permetezési naplót az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő szóban eszközölt felhívása alapján nem tudja felmutatni, az l.000,- Ft-ig terjedő pótdíjat köteles az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő részére megfizetni. 8.- Az az árus, aki a vásár és piacok rendjét második ízben megszegi, vele szemben a fentiekben leírt (az adott szabályszegésre vonatkozó) pótdíj kétszeres összege, harmadik ízben pedig annak háromszoros összege szabható ki, mely díjat az Üzemeltető képviselője vagy a Piacfelügyelő szedi be.
19
9.- Az az árus, aki a vásár és piacok területén, a központi jogszabályban nem engedélyezett árukat árusítja, a vásár, illetve a piacok területéről kitiltható maximum 3 hónapi időtartamra. 10.- Akit az Üzemeltető képviselője, vagy a Piacfelügyelő 3 ízben pótdíjjal sújtott, az a 4. szabályszegés alkalmával a vásár és piacok területéről kitiltható maximum 3 hónap időtartamra.
20
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) sz. önkormányzati rendelete a piacról 2. számú melléklet Piac, (ünnepi) búcsú, ünnepi vásári díjak
I. KEDDI és CSÜTÖRTÖKI PIAC
díjak
1. Őstermelők által fizetendő díjak: 1.1. Asztalbérlet (nem eseti jelleggel):
1. asztal 1.200.- Ft/hó minden további asztal: +2.200.- Ft/hó
1.2. Helyfoglalás (nem eseti jelleggel, csarnokon kívül):
110.- Ft/fm/hó
1.3. Helypénz csarnoki asztalon (eseti jelleggel, alkalmanként):
1000.- Ft/asztal/alkalom
1.4. Helypénz csarnokon kívül (eseti jelleggel, alkalmanként):
110.- Ft/fm/alkalom
Legkisebb bérelhető terület: 1 asztal. 2. Kereskedők által fizetendő díjak: 2.1. Asztalbérlet:
2.200.- Ft/asztal/hó
2.2. Asztalbérlet (egyösszegű, éves befizetés):
22.000.- Ft/év/asztal
2.3. Helypénz csarnoki asztalon (eseti jelleggel, alkalmanként):
1000.- Ft/asztal/alkalom
2.4. Helyfoglalási díj szabad területen:
250.- Ft/fm/hó
2.5.1. Helypénz fm-ként, maximum 3 m mélységig:
300.- Ft/fm/alkalom
2.5.2. Helypénz 3 m mélységen túl, m2-enként:
+100.- Ft/m2/alkalom
2.6. Kereskedő által, földön történő árusítás:
250.- Ft/fm/alkalom
2.7. Asztalbérlet nélküli helypénz:
1.000.- Ft/asztal/alkalom
Legkisebb bérelhető terület: 1 asztal. 3. Pavilonok földhasználati bérleti díja: Gomba pavilon által használt földterület bérleti díja
(A közölt díjak Általános Forgalmi Adót nem tartalmaznak.)
21
185.-Ft/m2/nap (alkalmanként)
6 db zártsorú, egybe épített pavilon bérlője által igénybe vett, bérelt ún. építmény bérleti díja 185.- Ft/m2/nap (alkalmanként) (A közölt díjak Általános Forgalmi Adót nem tartalmaznak.) 4. Járművek után fizetendő díj: 4.1. Személygépjármű
díjmentes
4.2. Utánfutó
díjmentes
4.3. Kis-tehergépjármű
díjmentes
4.4. 1 tonna feletti tehergépjármű
díjmentes
5. Az illemhelyiségért fizetendő díj:
70.- Ft/alkalom
II. VASÁRNAPI PIAC
díjak
2.1. Helypénz csarnoki asztalon (eseti jelleggel, alkalmanként):
400.- Ft/asztal/alkalom
2.2. Földön történő árusítás:
125.- Ft/fm/alkalom
2.3. Az illemhelyiségért fizetendő díj:
70.- Ft/alkalom
III. HASZNÁLT CIKK PIAC
díjak
Kereskedő Magánszemély
400.-Ft/fm/alkalom 125.-Ft/fm/alkalom
(A közölt díjak Általános Forgalmi Adót nem tartalmaznak.)
IV. (ÜNNEPI) BÚCSÚ
díjak
1. Céllövöldések, mutatványosok, hintások által fizetendő díj: (amelynek összegébe a Búcsú napját megelőző 3 naptári nap, továbbá a Búcsú napját követő 3 naptári nap kisállat- és baromfi piac területhasználata, foglalása beszámít)
a legmagasabb összegű ajánlatot tevő által meghatározott díj összege, de legalább 150.000.- Ft.
2. Céllövöldések, mutatványosok, hintások által előre fizetendő kaució (előre fizetendő): 100.000.- Ft (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.) 3. Céllövöldések, mutatványosok, hintások által, a túlhasználat miatt fizetendő területhasználati díj, naptári naponként: 20.000.- Ft/nap
22
4. Sátorral kereskedők, kirakodós áruval kereskedők által fizetendő területhasználati díjat versenytárgyalás keretein belül állapítja meg.13 5. Az illemhelyiségért fizetendő díj:
70.- Ft/alkalom
(A közölt díjak Általános Forgalmi Adót nem tartalmaznak.) 6. Járművek után fizetendő díj: 6.1. Személygépjármű
díjmentes
6.2. Utánfutó
díjmentes
6.3. Kis-tehergépjármű
díjmentes
6.4. 1 tonna feletti tehergépjármű
díjmentes
V. PIACTERÜLET EGYÉB BÉRLETE: 1./ Csarnok épülete alatti földrészlet: 1 óra időtartamra:
1.500.- Ft/óra
Pénteki nap időtartamra: (reggel 11 óra – éjjel 22 óráig)
16.500.- Ft/11 óra
1.1. Pénteki napi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
15.000.- Ft
Szombati nap időtartamra: (reggel 7 óra – éjjel 02 óráig)
23.000.- Ft/19 óra
1.2. Szombati napi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
30.000.- Ft
Vasárnap időtartamra: (reggel 8 óra – este 22 óráig)
17.000.- Ft/14 óra
1.3. Vasárnapi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
30.000.- Ft
1 hétvégére
56.000.-Ft/ megjelölt időtartam
(Péntek: 11 óra, Szombat: 19 óra, Vasárnap: 14 óra időtartam) Minden megkezdett óra egy teljes órának számít. 1.4. Hétvégi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
13
75.000.- Ft
Módosította Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 2. számú melléklete. Hatályos: 2014. december 01. napjától.
23
2./ A jelenlegi, körbe kerített piacterület földrészlete (csarnok alatti földrészlettel együtt): 1 óra időtartamra:
2.500.- Ft/óra
2.1. Pénteki napi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
20.000.- Ft
Szombati nap időtartamra: (reggel 7 óra – éjjel 02 óráig)
40.000.- Ft/19 óra
2.2. Szombati napi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
30.000.- Ft
Vasárnap időtartamra: (reggel 8 óra – este 22 óráig)
30.000.- Ft/14 óra
2.3. Vasárnapi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
40.000.- Ft
1 hétvégére
95.000.-Ft/ megjelölt időtartam
(Péntek: 11 óra, Szombat: 19 óra, Vasárnap: 14 óra időtartam) Minden megkezdett óra egy teljes órának számít. 2.4. Hétvégi használattal összefüggő kaució: (amely a rendeltetésszerű használat esetén visszajár.)
100.000.- Ft
3. A piac. csarnok – ingatlanhoz – tartozó egyéb alkotórészek, tartozékok bérlete: Asztal bérleti díj:
125.- Ft/asztal/nap
Székbérleti díj:
50.- Ft/szék/nap/
24
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) sz. önkormányzati rendelete a piacról 3. számú függeléke A szerződés 3./ pontja a használat engedélyezésével összefüggésben meghozandó önálló döntés során, egyedi döntés (kikötés) birtokában töltendő ki! HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Pilis Város Önkormányzata (székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47., adószám: 157306552-13, képviseli: ……………………… polgármester), mint használatba adó (a továbbiakban: Használatba adó) létrejött másrészről: Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 67., statisztikai számjele: 20182072-3700-113-13, adószáma: 20182072-2-13, képviseli: …………………. ügyvezető), mint üzemeltető (a továbbiakban: Üzemeltető) létrejött harmadrészről: magánszemély*/közhasznú szervezet* neve: ................................................................................................................................................ magánszemély*/közhasznú szervezet* székhelye: ................................................................................................................................................. magánszemély*/közhasznú szervezet* nyt., cégbírósági száma: ................................................................................................................................................. magánszemély*/közhasznú szervezet* adószáma: ................................................................................................................................................. képviseli: .................................................................. (minősége: ..........................................) (*megfelelő megnevezés aláhúzandó!) mint használatba vevő – a továbbiakban: Használó - között az alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint: A szerződő felek előzményként rögzítik, hogy a Használatba adó kizárólagos tulajdonát képező, a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac”
25
megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac) kizárólagos üzemeltetője a Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. 1./ A szerződő felek rögzítik, hogy a Használatba adó 1/1-ed arányú, kizárólagos tulajdonát képezi a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac” megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac). 2./ A Használatba adó – a jelen használatba adási szerződés feltételeinek betartása esetén, bérleti díj kiszámlázása nélkül, a 3./ pontban meghatározott önköltség felszámítása és kiszámlázása mellett, nem kizárólagos jelleggel - használatba adja, a Használó – a szerződés 6./ pontjában meghatározott időpontban / rendszerességgel, nem kizárólagos jelleggel – használatba veszi, a Használatba adó kizárólagos birtokában illetve hasznosításában lévő, a jelen szerződés 1./ pontjában meghatározott ingatlan alábbi földrészletét: ………………………………………………………………………………………………… (körülírás) a hozzá tartozó …………………. építménnyel, valamint a Piac területén lévő szociális helyiségek(ek), férfi és női illemhelyiségek – a Használatba adóval, más Használóval/Bérlővel együtt történő - osztatlan közös használatával együtt, a szerződés 6./ és 13./ pontjában meghatározott céljára (alkalomra, határnapra). 3./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy - a Használatba adó képviselőjének (polgármester) a használat engedélyezésével összefüggésben meghozandó önálló döntése során, egyedi döntés (kikötés) birtokában – a Használó a Használatba adó nevében eljáró Üzemeltető részére – az Üzemeltető által kibocsátott számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül – a szerződésben meghatározott használattal (rendeltetési céllal) összefüggésben ……………………………..……………… Ft azaz ……………………………………. forint összegű üzemeltetési hozzájárulást fizet (utal át) a Használatba adó nevében eljáró Üzemeltető OTP Bank Rt. Pilisi Fiókjánál vezetett 1174223820004855 számú számlájára), mely magában foglalja a./ a kiszolgáló épület és annak tartozékai használatával összefüggésben felmerült használat önköltség díját, b./ a piac területén igénybe vett szolgáltatás (WC használat) átalány jelleggel számított önköltség díját, c./ a piac területén vételezett energia (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) használattal összefüggésben, átalány jelleggel számított önköltség díját. Az üzemeltetési hozzájárulás Általános Forgalmi Adó mentes. 4./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a jelen használatba adási szerződés 2./ pontjában meg nem jelölt földrészlet, építmény(ek), helyiség(ek) használatára, igénybevételére - “használat” jogcímén - nem jogosult. 5./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a jelen használatba adási szerződés 2./ pontjában meghatározott földrészlet, építmény(ek), helyiség(ek) további alhaszonbérbe, albérletbe adására, e szerződésben meghatározott céltól eltérő birtoklásra, használatára, használatba adásra és hasznosításra nem jogosult.
26
6./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adó a Használó részére – a jelen használatba adási szerződés alapján – a szerződés 2./ pontjában megjelölt földrészlet(eke)t/építménye(ke)t/helyisége(ek)t (a továbbiakban együtt: földrészlet), az alábbi időpontban bocsátja rendelkezésre: A birtokba adás időpontja: ....................................................................................................................................................... (*A rendelkezés pontosan kitöltendő!) 7./ A Használó tájékoztatja a Használatba adót arról, hogy a jelen szerződés tárgyát képező, 2./ pontban meghatározott földrészletet a közhasznú szervezet* Alapszabályában*/Alapító Okiratában* meghatározott, alábbi tevékenység folytatása céljából kívánja hasznosítani, amely tájékoztatást Használatba adó – jelen használatba adási szerződés megkötésével – megismerte és tudomásul veszi: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (*A megfelelő rész aláhúzandó!) (A tevékenységi kör részletesen kitöltendő!) A Használatba adó jogosult a Használó által folytatandó tevékenység végzésének ellenőrzése céljából a Használó Alapszabályát*/Alapító Okiratát*/a szervezet felelős képviselőjének képviseleti minőségét igazoló közgyűlési határozatot, aláírási címpéldányát* megtekinteni, és az abban foglalt adatokról nyilvántartás vezetni, valamint ezen okiratokról másolatot készíttetni. 8./ A Használó kijelenti, hogy a jelen használtba adási szerződés 7./ pontjában meghatározott esemény, rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, szakhatósági állásfoglalásokkal rendelkezik, azokat a Használatba adó képviselője részére – a jelen használatba adási szerződés megkötése napján – felmutatta. 9./ A Használatba adó szavatosságot vállal a 2./ pont szerinti földrészlet rendeltetésszerű használhatóságáért. A Használatba adó kijelenti, hogy a 2./ pont szerinti szociális illemhelyiségen (férfi és női illemhelyisége(ke)n) belül a Használó részére fűtést, világítást, áramvételi és vízvételi lehetőséget biztosít. 10./ A Használó kijelenti, hogy az általa végzett tevékenység végzésével, szolgáltatás nyújtásával a Használatba adó jogszabályban, a képviselő-testületi döntései által meghatározott közfeladatainak ellátását, vagy a Használatba adó által folytatott vállalkozási, gazdasági tevékenység folytatását (pl. további földrészlet bérbe adása) szükségtelenül nem akadályozza, nem zavarja. 11./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a 2./ pont szerinti, részére használatba adott földrészlet után bérleti díjat nem fizet, azonban az általa, vagy a rendezvényen résztvevő tagok által szükségtelenül, szándékos vagy gondatlan magatartásával/magatartásukkal okozott károkért köteles e szerződés, a Polgári Törvénykönyv kárfelelősségi szabályai (Ptk. 339. §) szerint valamint a gyülekezési jogról szóló, többször módosított 1989. évi III. törvény kárfelelősségi szabályai szerint (1989. évi
27
III. 13. §), teljes körűen helytállni, viselni. A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult, harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. 12./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen használatba adási szerződés rendelkezéseinek maradéktalan, szerződésszerű betartása esetén, a 2./ pont szerinti szociális épület (férfi és női illemhelyiség(ek)) igénybevétele, használata után mindenkor esedékessé váló, indokolt közüzemi költségek (víz, szennyvíz, villany, gáz) díja az Üzemeltetőt (az önköltség kiszámlázása esetén, ténylegesen a Használót) terhelik. 13./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen használatba adási szerződést a./* egyszeri alkalomra, ........ év .......................... hó ........ nap …....órájától ........ év .......................... hó ........ nap …........ órájáig tartó időtartamra kötik meg, b./* folytatólagos (tartós) jelleggel, ........ év .......................... hó ........ nap …....órájától ........ év .......................... hó ........ napjáig tartó időtartamra kötik meg. A b./ pont esetében az esemény, rendezvény időtartama kereteinek ismertetése: …………….. …………………………………………………………………………………………………. (*Az a./ vagy b./ pont alkalmazása pontosan megjelölendő!) (A rendelkezés pontosan kitöltendő!) Felek rögzítik, hogy a jelen használatba adási szerződés a szerződésben rögzített napon lép hatályba (6./ pont). 14./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adó a 2./ pont szerinti piacterületet az Üzemeltető nevében eljáró, megbízott Piacfelügyelő, vagy az általa, igazoltan, írásban meghatalmazott személy útján bocsátja rendelkezésre a Piac bejárati kapuja / szociális épület helyiségei kinyitásával adja át a Használó részére, a szerződés 7./ pontjában meghatározott tevékenység végzésének gyakorlására alkalmas, tiszta, rendezett állapotban. A szerződő felek a birtokbaadásról – a Piacterület működtetésére és hasznosítására irányadó, vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott példányszámú - külön jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza a felek képviselőinek ügyben tett lényeges jognyilatkozatait, jogait és kötelezettségvállalásait. 15./ A Használó képviselője – a jelen használatba adási szerződés aláírásával, polgári jogi felelőssége mellett, büntetőjogi felelőssége tudatában - kijelenti, hogy a jelen használatba adási szerződés tárgyát képező, az 1./ és 2./ pontban meghatározott piaci terület bejárati kapujához, a szociális épület helyiségeihez alkalmas kulccsal nem rendelkezik, és arról a jövőben nem készíttet másolatot. 16./ A Használó köteles az általa folytatott tevékenység végzése után, a részére átadott földrészletet - különösen a használatba adott piac területén található asztalokat eredeti helyükre - visszaállítani, a piac területén illetve a részére rendelkezésre bocsájtott földrészleten a rendezvény megtartása során keletkező kommunális hulladékot összegyűjteni, az erre a célra elhelyezett szemétgyűjtő edényzetbe helyezni, a helyiség(ek) ajtajait, ablakait bezárni, és a szerződés tárgyát képező földrészletet tiszta, rendezett állapotban - legkésőbb a tárgynapot követő napon - a Használatba adó képviselője részére birtokba bocsátani. A Használó - a használat időtartama alatt - köteles megvizsgálni, hogy a használat időtartama alatt, a piac szociális épülete illemhelyiségeiben valamennyi vízcsap és a villamos energia,
28
villany megfelelően el vannak-e zárva. A szerződő felek a szerződés tárgyát képező, időlegesen átruházott birtok Használó általi visszaadásáról – a Piacterület működtetésére és hasznosítására irányadó, vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott példányszámú - külön jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza a felek képviselőinek ügyben tett lényeges jognyilatkozatait, jogait és kötelezettségvállalásait. 17./ A Használó tudomásul veszi, hogy dohányozni kizárólag a Használatba adó nevében eljáró Üzemeltető ügyvezetője által kiadott Intézkedésben meghatározott helyen, területen szabad. E rendelkezés megszegésével összefüggésben keletkező károkért (pl. jogerősen kiszabott hatósági bírság) a Használó, illetve képviselője - saját költségére és kárveszélyére - köteles kizárólagosan helytállni, valamint a dohányzással összefüggésben keletkező hulladékot, szemetet a Piac területén teljeskörűen összegyűjteni. 18./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, a Használó – a jelen használatba adási szerződés megkötésével – tudomásul veszi, hogy a Használó az általa megjelölt tevékenységet úgy köteles folytatni, hogy az egyrészről sem a tulajdonos Pilis Város Önkormányzata, sem a tárgyi földrészletet / építményt / épületet birtokló más Bérlő/Használó, sem a környéken lakók nyugalmát - szükségtelenül - ne veszélyeztesse, ne zavarja. 19./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, a Használó – az esemény, rendezvény megtartása esetén – tudomásul veszi, hogy az esemény, rendezvény megtartása során köteles folyamatosan betartani az ingatlan tulajdonosára, birtokosára (használójára, bérlőjére, kezelőjére) vonatkozó szomszédjogi, együttműködési, együttélési szabályokat. E rendelkezés megszegésével összefüggésben keletkező károkért (pl. jogerősen kiszabott hatósági bírság, polgári bíróság által jogerős meghatározott nem vagyoni kár) a Használó, illetve képviselője - saját költségére és kárveszélyére - köteles kizárólagosan helytállni, és a teljeskörű reparációval összefüggésben felmerülő költségeket is kizárólagosan viselni. 20./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Használó szándékos vagy gondatlan magatartása folytán, a Használatba adó vagy az Üzemeltető érdekkörében indokolatlan közüzemi költségek (víz, szennyvíz-szippantási, villany, gáz) illetve javítási, karbantartási költségek merülnek fel vagy a Használó szándékos vagy gondatlan magatartása folytán a jelen használatba adási szerződés tárgyát képező dolog rongálására kerül sor, úgy a Használó köteles a Használatba adó nevében eljáró, az Üzemeltető által felszámított károkról, költségekről kibocsátott számlán feltüntetett összeget – a fizetési felszólítás, számla kézhezvételétől számított 10 banki munkanapon belül – Használatba adó nevében eljáró Üzemeltető OTP Bank Rt. Pilisi Fiókjánál vezetett 1174223820004855 számú számlájára átutalni. 21./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Használó kártérítési, kártalanítási, vagy reparációs helytállási kötelezettségének a szerződés 21./ pontjában meghatározott határnapig nem, vagy kizárólag részben tesz eleget, úgy a fizetési határidő lejártát követő naptól a szándékos vagy gondatlan magatartása folytán keletkezett kárt, költségeket a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 301. §-ában mindenkor meghatározott mértékű kamat terheli. 22./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen használatba adási szerződési jogviszony felmondás nélkül megszűnik, ha a Használó a jelen használatba adási
29
szerződés érvényességével összefüggő tevékenység végzéséhez való (hatósági) jogosultságát, jogosítványát bármely okból elveszítené. 23./ A Használatba adó és az Üzemeltető – a jelen használatba adási szerződés megkötésével és aláírásával – kijelentik, hogy a Használó tevékenységéért semmilyen felelősséget nem vállalnak. Egyúttal kijelentik, hogy a jelen használatba adási szerződéssel létrejött jogviszony megszűnésével másik, ún. földrészletet, cserehelyiséget a Használó részére nem biztosítanak. 24./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy azonnali hatályú felmondással élhetnek, ha a másik fél a jelen használatba adási szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. 25./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adó részéről a jelen használatba adási szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a Használó megszegi a használatba adási szerződés 3., 4., 5., 6., 7., 8., 10., 11., 12., 15., 16., 17., 18., 19. vagy 20. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 26./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó részéről a jelen használatba adási szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a Használatba adó megszegi a jelen használatba adási szerződés 2., 6., 9. vagy 13. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 27./ A használatba adási szerződés azonnali hatályú felmondása, a jognyilatkozat másik fél képviselője általi kézhezvétele napján, azonnal hatályosul. 28./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adót a jelen használatba adási szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga nem illeti meg. 29./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használót a jelen használatba adási szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga a közlést követő napra illeti meg. 30./ A Használatba adó és a Használó kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a használatba adási szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának jogát a másik fél képviselőjével úgy köteles közölni, hogy a Használatba adó képviselője a neki címzett jognyilatkozatot a jelen használatba adási szerződés 6./ és 13./ pontjában meghatározott határnap (meghatározott alkalom napja) előtt kézhez vegye. 31./ A Használó köteles, az ezen értesítés szabályszerű elmulasztásából eredően a Használatba adónál jelentkező, elmaradt, igazolt bevételkiesést (pl. egyszeri bérlet meghiúsulása) a Használatba adónak a jelen használatba adási szerződés 20./ és 21./ pontja szerint – analógia alkalmazásával, a késedelmes teljesítés esetén: járulékaival együtt – utólag megtéríteni (átutalni). 32./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen használatba adási szerződésre irányadó jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek írásbeli jognyilatkozataikat a másik fél képviselőjéhez intézett tértivevényes levélben kötelesek közölni. A határidő számítására, a határnap megállapítására a Polgári perrendtartás (1952. évi III. tv.) határidő számítására, határnap megállapítására vonatkozó törvényi rendelkezései az
30
irányadók. 33./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen használatba adási szerződés hatálya alatt a Használó az 1./ és 2./ pont szerinti földrészlet (épület) használati jogáról írásban lemond, vagy használatával nyilvánvalóan felhagy, a szerződő felek kötelesek a birtoklás felhagyásától számított 5 napon belül egymással - a jelen használatba adási szerződésből folyó jogok és kötelezettségek, az esetlegesen függő pénzügyi-műszaki követelések tekintetében - teljes körűen elszámolni. 34./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a használatba adási szerződés hatálya alatt egymással folyamatosan együttműködnek, a jelen használatba adási szerződésből esetlegesen keletkező jogvitákat békés úton kívánják rendezni. 35./ A szerződő felek kijelentik, hogy az általuk, a jelen használatba adási szerződésben meghatározott levelezési címek (székhelyek) a valósággal megegyezőek. A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a másik fél képviselője által tett jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a második kézbesítési kísérlet során a küldemény „nem kereste” jelzéssel jött vissza, és a második, sikertelen kézbesítéstől számítottan 5 munkanap telt el. 36./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen használatba adási szerződésre irányadó központi és helyi jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek közötti jogviszonyban, a Használatba adó nevében a továbbiakban az Üzemeltető jár el, a szükséges jognyilatkozatokat és eljárási cselekményeket – a Használatba adó nevében – megteszi. 37./ A felek által fontosabbnak tartott egyéb kikötések (pl. rendezvények hangosításával összefüggő egyedi rendelkezések, kaució-foglaló): ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A jelen használatba adási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Po1gári Törvénykönyvnek (1959. évi IV. törvény) elsődlegesen a használat jogára illetve – más alkalmazandó irányadó jog hiányában – a bérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései irányadóak. A szerződő felek a jelen használatba adási szerződést – amely hét (7) oldalon, harminchét (37) fő pontból áll – elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal teljes mértékben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták. Pilis, 20..... ........................ hó …… napján.
.................................................. Használatba adó képviseletében
.................................................. Használó képviseletében
................................................... Üzemeltető képviseletében
31
A használatba adási szerződés 1 példányát kapja: 1. pld. Használó képviselője, 2.-3. pld. Használatba adó Polgármesteri Hivatala Gazdálkodási Iroda, 4. pld. Használatba adó Polgármesteri Hivatala szerződés-nyilvántartás, 5. pld. Üzemeltető képviselője.
32
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) sz. önkormányzati rendelete a piacról 4. számú függeléke HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS (PIAC TARTOZÉKAI) amely létrejött egyrészről: Pilis Város Önkormányzata (székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47., adószám: 157306552-13, képviseli: ……………………… polgármester), mint használatba adó (a továbbiakban: Használatba adó) létrejött másrészről: Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 67., statisztikai számjele: 20182072-3700-113-13, adószáma: 20182072-2-13, képviseli: ……………….. ügyvezető), mint üzemeltető (a továbbiakban: Üzemeltető) létrejött harmadrészről: magánszemély*/közhasznú szervezet* neve: ................................................................................................................................................ magánszemély*/közhasznú szervezet* székhelye: ................................................................................................................................................. magánszemély*/közhasznú szervezet* nyt., cégbírósági száma: ................................................................................................................................................. magánszemély*/közhasznú szervezet* adószáma: ................................................................................................................................................. képviseli: .................................................................. (minősége: ..........................................) (*megfelelő aláhúzandó!) mint használatba vevő – a továbbiakban: Használó - között az alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint: A szerződő felek előzményként rögzítik, hogy a Használatba adó kizárólagos tulajdonát képező, a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac” megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac) kizárólagos üzemeltetője a Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
33
1./ A szerződő felek rögzítik, hogy a Használatba adó 1/1-ed arányú, kizárólagos tulajdonát képezi a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac” megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac). 2./ A Használatba adó - jelen használatba adási szerződés feltételeinek betartása esetén, bérleti díj kiszámlázása nélkül, nem kizárólagos jelleggel - használatba adja, Használó – a jelen használatba adási szerződés 6./ pontjában meghatározott időpontban / rendszerességgel, nem kizárólagos jelleggel – használatba veszi, a Használatba adó kizárólagos birtokában illetve hasznosításában lévő, a jelen használatba adási szerződés 1./ pontjában meghatározott területen álló, alábbi tartozékokat: ……………… db Tartozék megnevezése: …………………………………………………… ……………… db Tartozék megnevezése: …………………………………………………… ……………… db Tartozék megnevezése: …………………………………………………… (körülírás) 3./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a szerződés 2./ pontjában meg nem jelölt (szerződésben meghatározott darabszámon felüli) tartozékok használatára, igénybevételére - “használat” jogcímén - nem jogosult. 4./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a jelen használatba adási szerződés 2./ pontjában meghatározott tartozék(ok) további alhaszonbérbe, albérletbe adására, e szerződésben meghatározott céltól eltérő birtoklásra, használatára, használatba adásra és hasznosításra nem jogosult. 5./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adó a Használó részére – a jelen használatba adási szerződés alapján – a szerződés 2./ pontjában megjelölt tartozék(ok)at az alábbi időpontban, időtartamra bocsátja rendelkezésre: Időpont, időtartam megnevezése: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (A rendelkezés pontosan kitöltendő!) A tartozékok minőségi kikötései: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (A rendelkezés pontosan kitöltendő!) A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a jelen használatba adási szerződés a birtokba adás napján lép hatályba.
34
6./ A Használó tájékoztatja a Használatba adót arról, hogy a jelen használatba adási szerződés tárgyát képező, a 2./ pontban meghatározott tartozéko(ka)t a közhasznú szervezet* Alapszabályában*/Alapító Okiratában* meghatározott, alábbi tevékenység folytatása céljából kívánja hasznosítani, amely tájékoztatást a Használatba adó – a jelen használatba adási szerződés megkötésével – megismerte és tudomásul veszi: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (*A megfelelő rész aláhúzandó!) (A tevékenységi kör részletesen kitöltendő!) 7./ A Használatba adó jogosult a Használó által folytatandó tevékenység végzésének ellenőrzése céljából a Használó Alapszabályát*/Alapító Okiratát*/a szervezet felelős képviselőjének képviseleti minőségét igazoló közgyűlési határozatot, aláírási címpéldányát* megtekinteni, és az abban foglalt adatokról nyilvántartás vezetni, valamint ezen okiratokról másolatot készíttetni. 8./ A Használó kijelenti, hogy a jelen használatba adási szerződés 6./ pontjában meghatározott esemény, rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, szakhatósági állásfoglalásokkal rendelkezik, azokat a Használatba adó képviselője részére – a jelen használatba adási szerződés megkötése napján – felmutatta. 9./ A Használatba adó teljeskörű szavatosságot vállal a 2./ pont szerinti tartozék(ok) rendeltetésszerű használatáért, és a tartozékok mindegyike jogszerű használatáért. 10./ A Használó kijelenti, hogy az általa végzett tevékenység végzésével, szolgáltatás nyújtásával a Használatba adó jogszabályban, a képviselő-testületi döntései által meghatározott közfeladatainak ellátását, vagy a Használatba adó által folytatott vállalkozási, gazdasági tevékenység folytatását szükségtelenül nem akadályozza, nem zavarja. 11./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a 2./ pont szerinti, részére használatba adott tartozékok után bérleti díjat nem fizet, azonban az általa, vagy a rendezvényen résztvevő tagok által szükségtelenül, szándékos vagy gondatlan magatartásával/magatartásukkal okozott károkért köteles e szerződés, a Polgári Törvénykönyv kárfelelősségi szabályai (Ptk. 339. §) szerint valamint a gyülekezési jogról szóló, többször módosított 1989. évi III. törvény kárfelelősségi szabályai szerint (1989. évi III. 13. §), teljes körűen helytállni, viselni. A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. 12./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adó a 2. pont szerinti tartozékokat az Üzemeltető nevében eljáró, megbízott Piacfelügyelő útján bocsátja a Használó rendelkezésre, a jelen használatba adási szerződés 6./ pontjában meghatározott tevékenység végzésének gyakorlására alkalmas, tiszta, rendezett állapotban. A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a felek a jelen használatba adási szerződés tárgyát képező tartozékok birtokbaadásról külön jegyzőkönyvet nem vesznek fel, a jelen szerződés egyúttal a tartozékok (ingóság) átadásának és átvételének tényét rögzítő jegyzőkönyvnek is minősül.
35
13./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó – a jelen használatba adási szerződés időbeli hatályának megszűnése, vagy a jelen használatba adási szerződés (egyoldalú, kétoldalú) megszüntetése esetén – köteles a 2. pont szerinti tartozékokat - a szerződés szerinti db szám, minőség szerint - az Üzemeltető nevében eljáró, megbízott Piacfelügyelő részére tételesen visszabocsájtani, a tartozék rendeltetése, tevékenység végzése gyakorlására alkalmas, tiszta, rendezett állapotban. A szerződő felek a szerződés tárgyát képező, időlegesen átruházott tartozékok Használó általi visszaadásáról – a Piacterület működtetésére és hasznosítására irányadó, vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott példányszámú - külön jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza a felek képviselőinek ügyben tett lényeges jognyilatkozatait, jogait és kötelezettségvállalásait. 14./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Használó szándékos vagy gondatlan magatartása folytán, a Használatba adó vagy az Üzemeltető érdekkörében indokolatlan (tartozék javítási, tartozék csere) költségek merülnek fel vagy a Használó szándékos vagy gondatlan magatartása folytán a jelen szerződés tárgyát képező dolog megsemmisülésére kerül sor, úgy a Használó köteles a Használatba adó nevében eljáró, az Üzemeltető által felszámított károkról, költségekről kibocsátott számlán feltüntetett összeget – a fizetési felszólítás, számla kézhezvételétől számított 10 banki munkanapon belül – Használatba adó nevében eljáró Üzemeltető OTP Bank Rt. Pilisi Fiókjánál vezetett 11742238-20004855 számú számlájára átutalni. 15./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Használó kártérítési, kártalanítási, vagy reparációs helytállási kötelezettségének a jelen használatba adási szerződés 14./ pontjában meghatározott határnapig nem, vagy kizárólag részben tesz eleget, úgy a fizetési határidő lejártát követő naptól a szándékos vagy gondatlan magatartása folytán keletkezett kárt, költségeket a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 301. §ában mindenkor meghatározott mértékű kamat terheli. 16./ A Használatba adó és az Üzemeltető – a jelen használatba adási szerződés megkötésével és aláírásával – kijelentik, hogy a Használó tevékenységéért semmilyen felelősséget nem vállalnak. 17./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy azonnali hatályú felmondással élhetnek, ha a másik fél a jelen használatba adási szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. 18./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adó részéről a jelen használatba adási szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a Használó megszegi a használatba adási szerződés 3., 4., 5., 6., 7., 8., 10., 11., 13., 14., vagy 15. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 19./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó részéről a jelen használatba adási szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a Használatba adó megszegi a jelen használatba adási szerződés 2., 6., 9. vagy 12. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 20./ A használatba adási szerződés azonnali hatályú felmondása, a jognyilatkozat másik fél képviselője általi kézhezvétele napján, azonnal hatályosul.
36
21./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használatba adót a jelen használatba adási szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga nem illeti meg. 22./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használót a jelen használatba adási szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga a közlést követő napra illeti meg. 23./ A Használatba adó és a Használó kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Használó a használatba adási szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának jogát a másik fél képviselőjével úgy köteles közölni, hogy a Használatba adó képviselője a neki címzett jognyilatkozatot a jelen használatba adási szerződés 5./ pontjában meghatározott határnap (meghatározott alkalom napja) előtt kézhez vegye. 24./ A Használó köteles, az ezen értesítés szabályszerű elmulasztásából eredően a Használatba adónál jelentkező, elmaradt, igazolt bevételkiesést (pl. egyszeri bérlet meghiúsulása) a Használatba adónak a jelen használatba adási szerződés 14./ és 15./ pontja szerint – analógia alkalmazásával, a késedelmes teljesítés esetén: járulékaival együtt – utólag megtéríteni (átutalni). 25./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen használatba adási szerződésre irányadó jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek írásbeli jognyilatkozataikat a másik fél képviselőjéhez intézett tértivevényes levélben kötelesek közölni. A határidő számítására, a határnap megállapítására a Polgári perrendtartás (1952. évi III. tv.) határidő számítására, határnap megállapítására vonatkozó törvényi rendelkezései az irányadók. 26./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen használatba adási szerződés hatálya alatt a Használó az 1./ és 2./ pont szerinti tartozék használatának jogáról írásban lemond, vagy a tartozékok használatával nyilvánvalóan felhagy, a szerződő felek kötelesek a birtoklás felhagyásától számított 5 napon belül egymással - a jelen használatba adási szerződésből folyó jogok és kötelezettségek, az esetlegesen függő pénzügyi-műszaki követelések tekintetében - teljes körűen elszámolni. 27./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a használatba adási szerződés hatálya alatt egymással folyamatosan együttműködnek, a jelen használatba adási szerződésből esetlegesen keletkező jogvitákat békés úton kívánják rendezni. 28./ A szerződő felek kijelentik, hogy az általuk, a jelen használatba adási szerződésben meghatározott levelezési címek (székhelyek) a valósággal megegyezőek. A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a másik fél képviselője által tett jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a második kézbesítési kísérlet során a küldemény „nem kereste” jelzéssel jött vissza, és a második, sikertelen kézbesítéstől számítottan 5 munkanap telt el. 29./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen használatba adási szerződésre irányadó központi és helyi jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek közötti jogviszonyban, a Használatba adó nevében a továbbiakban az Üzemeltető jár el, a szükséges jognyilatkozatokat és eljárási cselekményeket
37
– a Használatba adó nevében – megteszi. 30./ A szerződő felek által fontosabbnak tartott egyéb kikötések (kaució-foglaló): ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A jelen, ingó dolog használatba adására irányuló szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (1959. évi IV. törvény) elsődlegesen az ingó dolog használatának jogára illetve – más alkalmazandó irányadó jog hiányában – az ingó dolog bérletére (jogára) vonatkozó rendelkezései irányadóak. A szerződő felek a jelen, ingó dolog használatba adására irányuló szerződést – amely hat (6) oldalon, harminc (30) fő pontból áll – elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal teljes mértékben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták.
Pilis, 20..... ........................ hó …… napján.
.................................................. Használatba adó képviseletében
.................................................. Használó képviseletében
................................................... Üzemeltető képviseletében
A használatba adási szerződés 1 példányát kapja: 1. pld. Használó képviselője, 2.-3. pld. Használatba adó Polgármesteri Hivatala Gazdálkodási Iroda, 4. pld. Használatba adó Polgármesteri Hivatala szerződés-nyilvántartás, 5. pld. Üzemeltető képviselője.
38
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) sz. önkormányzati rendelete a piacról 5. számú függeléke BÉRLETI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Pilis Város Önkormányzata (székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47., adószám: 157306552-13, képviseli: ……………………… polgármester), mint bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó) létrejött másrészről: Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 67., statisztikai számjele: 20182072-3700-113-13, adószáma: 20182072-2-13, képviseli: …………………. ügyvezető), mint üzemeltető (a továbbiakban: Üzemeltető) létrejött harmadrészről: magánszemély*/gazdálkodó szervezet* neve: ................................................................................................................................................ magánszemély*/gazdálkodó szervezet* székhelye: ................................................................................................................................................. magánszemély*/gazdálkodó szervezet* nyt., bírósági száma: ................................................................................................................................................. magánszemély*/gazdálkodó szervezet* adószáma: ................................................................................................................................................. képviseli: .................................................................. (minősége: ..........................................) (*megfelelő aláhúzandó!) mint bérbe vevő – a továbbiakban: Bérlő - között az alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint: A szerződő felek előzményként rögzítik, hogy a Bérbeadó kizárólagos tulajdonát képező, a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac” megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac) kizárólagos üzemeltetője a Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
39
1./ A szerződő felek rögzítik, hogy a Bérbeadó 1/1-ed arányú, kizárólagos tulajdonát képezi a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac” megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac). 2./ A Bérbeadó – jelen bérleti szerződés feltételeinek betartása esetén, bérleti díj fizetése ellenében, nem kizárólagos jelleggel – bérbe adja, Bérlő – a jelen bérleti szerződés 5./ pontjában meghatározott időpontban / rendszerességgel, nem kizárólagos jelleggel – bérbe veszi, a Bérbeadó adó kizárólagos birtokában illetve hasznosításában lévő, a jelen szerződés 1./ pontjában meghatározott ingatlan alábbi földrészletét: …………………………………………………………………………………………………... (körülírás) a hozzá tartozó …………………. építménnyel, valamint a Piac területén lévő szociális helyiségek(ek), férfi és női illemhelyiségek – Bérbeadóval, más Használóval/Bérlővel együtt történő - osztatlan közös igénybevételével, használatával együtt, a jelen bérleti szerződés 6./ és 13./ pontjában meghatározott céljára (alkalomra, határnapra). 3./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés 2./ pontjában meg nem jelölt földrészlet, építmény(ek), helyiség(ek) használatára, igénybevételére - “bérlet” jogcímén - nem jogosult. 4./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés 2./ pontjában meghatározott földrészlet, építmény(ek), helyiség(ek) további al haszonbérbe, albérletbe adására, e szerződésben meghatározott céltól eltérő birtoklásra, használatára, használatba adásra és hasznosításra nem jogosult. 5./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó a Bérlő részére – jelen bérleti szerződés alapján – a szerződés 2./ pontjában megjelölt földrészlet(eke)t/építménye(ke)t/helyisége(ek)t (a továbbiakban együtt: földrészlet), az alábbi időpontban bocsátja rendelkezésre: Birtokbaadás időpontja: ....................................................................................................................................................... (*A rendelkezés pontosan kitöltendő!) 6./ A Bérlő tájékoztatja a Bérbeadót arról, hogy a jelen bérleti szerződés tárgyát képező, a 2./ pontban meghatározott földrészletet a gazdálkodó szervezet* Alapszabályában*/Társasági szerződésében* meghatározott, alábbi tevékenység folytatása céljából kívánja hasznosítani, amely tájékoztatást Bérbeadó – jelen bérleti szerződés megkötésével – megismerte és tudomásul veszi: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................
40
(*A megfelelő minőség aláhúzandó!) (A tevékenységi kör részletesen kitöltendő!) A Bérbeadó jogosult a Bérlő által folytatandó tevékenység végzésének ellenőrzése céljából a Bérlő gazdálkodó szervezet* Alapszabályában*/Társasági szerződésében*/a szervezet felelős képviselőjének képviseleti minőségét igazoló taggyűlési, közgyűlési határozatot, aláírási címpéldányát* megtekinteni, és az abban foglalt adatokról nyilvántartás vezetni, valamint ezen okiratokról másolatot készíttetni. 7./ A Bérlő kijelenti, hogy a jelen bérleti szerződés 6./ pontjában meghatározott esemény, rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, szakhatósági állásfoglalásokkal rendelkezik, azokat a Bérbeadó képviselője részére – a jelen bérleti szerződés megkötése napján – felmutatta. 8./ A Bérbeadó szavatosságot vállal a 2./ pont szerinti földrészlet rendeltetésszerű használhatóságáért. A Bérbeadó kijelenti, hogy a 2./ pont szerinti szociális illemhelyiségen (férfi és női illemhelyisége(ke)n) belül a Bérlő részére fűtést, világítást, áramvételi és vízvételi lehetőséget biztosít. 9./ A Bérlő kijelenti, hogy az általa végzett tevékenység végzésével, szolgáltatás nyújtásával a Bérbeadó jogszabályban, a képviselő-testületi döntései által meghatározott közfeladatainak ellátását, vagy a Bérbeadó által folytatott vállalkozási, gazdasági tevékenység folytatását (pl. további földrészlet bérbe adása) szükségtelenül nem akadályozza, nem zavarja. 10.1./ A szerződő felek - a jelen bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg - kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a Bérlő a 2. /pont szerinti, részére bérbe adott földrészlet után a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltető részére egyrészről kauciót (foglalót) ad át, valamint másrészről bérleti díjat fizet. 10.2./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltető házipénztárába befizetett - Pilis Város Önkormányzatának a piacokról szóló, mindenkor hatályban lévő önkormányzati rendelete rendelkezései figyelembevételével, szerződést biztosító mellékkötelezettségként - …………………… Ft azaz ……………………………………… forint összegű kauciót (foglalót), a Bérlőt terhelő szerződéses kötelezettségek teljesítése biztosítékul. 10.3./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a kaució (foglaló) jogintézményét ismerik (Ptk. 243. §-a illetve 245. §-a.) A Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései szerint: „243. § (1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. (2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. 244. § … 245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. (2) A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. (3) A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.”
41
10.4./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó részére átadott kaució (foglaló) összegével - a jelen bérleti szerződés megszűnése, vagy megszüntetése hatályosulása napján, az Ltv. szerinti zálogjoggal biztosított követelésre is kiterjedően – teljes körűen elszámolnak. 11./ A szerződő felek a bérleti díjat - Pilis Város Önkormányzatának a piacokról szóló, mindenkor hatályban lévő önkormányzati rendelete rendelkezései figyelembevételével …..............................................................................................Ft / alkalom mindösszesen: (nap/időtartam:………óra), .................................................................................................................................. forint / alkalom (nap/ időtartam:………óra) bérleti díjban állapítják meg, mely – a földrészlet rendeltetésszerű igénybevétele, használata esetén - a földrészlet bérleti díját, valamint a Piac területén található, fekvő szociális épület (férfi és női illemhelyiség(ek)) igénybevételével összefüggő víz, villany, gáz fogyasztásával, a szennyvíz kezelésével, a szociális épület helyiségeinek használatával összefüggő, teljes közüzemi költségeit magában foglalja. (*A rendelkezés pontosan kitöltendő!) 12./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a bérleti díj a jelen bérleti szerződés hatályba lépése napján előre esedékes, amelyre nézve az Üzemeltető a jelen bérleti szerződés megkötésétől számított 8. banki munkanapig köteles kibocsátani a számlát, és megküldeni Bérlő képviselője részére. A fizetésre nyitva álló határidő: 8 banki munkanap, illetve a jelen szerződésben meghatározott tevékenység (rendezvény) lebonyolítása megkezdése napja. 13./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő köteles az általa, vagy az adott eseményen, rendezvényen résztvevő tagok által szükségtelenül, szándékos vagy gondatlan magatartásával/magatartásukkal okozott kárért a jelen bérleti szerződés, a Polgári Törvénykönyv kárfelelősségi szabályai (Ptk. 339. §) szerint valamint a gyülekezési jogról szóló, többször módosított 1989. évi III. törvény kárfelelősségi szabályai szerint, teljes körűen helytállni (1989. évi III. 13. §). A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. 14./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződést egyszeri alkalomra, ........ év .......................... hó ........ nap …....órájától ........ év .......................... hó ........ nap …........ órájáig tartó időtartamra kötik meg. Az esemény, rendezvény időtartama kereteinek ismertetése: …………………………………. ………………………………………………………………………………………………….. (*A rendelkezés pontosan kitöltendő!) A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés a szerződésben rögzített napon lép hatályba (5./ pont). 15./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó a 2./ pont szerinti piacterületet az Üzemeltető nevében eljáró, megbízott Piacfelügyelő, vagy az általa, igazoltan, írásban meghatalmazott személy útján bocsátja rendelkezésre a Piac bejárati kapuja / szociális
42
épület helyiségei bejárati kulcsainak átadásával, az illemhelyiség(ek) kinyitásával/ adja át a Bérlő részére, a szerződés 6./ pontjában meghatározott tevékenység végzésének gyakorlására alkalmas, tiszta, rendezett állapotban. A szerződő felek – jelen bérleti szerződés aláírásával – kölcsönösen elismerik és nyugtázzák, hogy a Bérbeadó a bérleményt megtekintett állapotban bocsátotta a Bérlő rendelkezésére. A szerződő felek a bérlemény birtokbaadásáról - a Piacterület működtetésére és hasznosítására irányadó, vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott - külön jegyzőkönyvet vesznek fel, mely tartalmazza a felek képviselőinek ügyben tett lényeges jognyilatkozatait, jogait és kötelezettségvállalásait. 16./ A Bérlő képviselője – jelen bérleti szerződés aláírásával, polgári jogi felelőssége mellett, büntetőjogi felelőssége tudatában - kijelenti, hogy a jelen bérleti szerződés tárgyát képező, a szerződés 1./ és 2./ pontjában meghatározott piaci terület bejárati kapujához, helyiségeihez alkalmas kulccsal nem rendelkezik, és arról a jövőben nem készíttet másolatot. 17./ A Bérlő köteles az általa folytatott tevékenység végzése után, a részére átadott földrészlet rendjét - különösen a bérbe adott piac területén található asztalokat eredeti helyükre visszaállítani, a piac területén illetve a részére rendelkezésre bocsájtott földrészleten a rendezvény megtartása során keletkező kommunális hulladékot összegyűjteni, az erre a célra elhelyezett szemétgyűjtő edényzetbe helyezni, a helyiség(ek) ajtajait, ablakait bezárni, és a szerződés tárgyát képező földrészletet tiszta, rendezett állapotban - legkésőbb a tárgynapot követő napon - a Bérbeadó képviselője részére birtokba bocsátani. A Bérlő - a bérlet időtartama alatt - köteles megvizsgálni, hogy a Piac szociális épülete illemhelyiségeiben valamennyi vízcsap és a villamos energia, villany megfelelően le vannak-e zárva. 18./ A Bérlő tudomásul veszi, hogy dohányozni kizárólag a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltető ügyvezetője által kiadott Intézkedésben meghatározott helyen, területen szabad. E rendelkezés megszegésével összefüggésben keletkező károkért (pl. jogerősen kiszabott hatósági bírság) a Bérlő, illetve képviselője - saját költségére és kárveszélyére - köteles kizárólagosan helytállni, valamint a dohányzással összefüggésben keletkező hulladékot, szemetet a Piac területén teljes körűen összegyűjteni. 19./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, a Bérlő – jelen bérleti szerződés megkötésével – tudomásul veszi, hogy a Bérlő az általa megjelölt tevékenységet úgy köteles folytatni, hogy az egyrészről sem a tulajdonos Pilis Város Önkormányzata, sem a tárgyi földrészletet / építményt / épületet birtokló más Bérlő/Használó, sem a környéken lakók nyugalmát – szükségtelenül - ne veszélyeztesse, ne zavarja. 20./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, a Bérlő – az esemény, rendezvény megtartása esetén – tudomásul veszi, hogy az esemény, rendezvény megtartása során köteles folyamatosan betartani az ingatlan tulajdonosára, birtokosára (bérlőjére, használójára, kezelőjére) vonatkozó szomszédjogi, együttműködési, együttélési szabályokat. E rendelkezés megszegésével összefüggésben keletkező károkért (pl. jogerősen kiszabott hatósági bírság, polgári bíróság által jogerős meghatározott nem vagyoni kár) a Bérlő, illetve képviselője - saját költségére és kárveszélyére - köteles kizárólagosan helytállni, és a teljes körű reparációval összefüggésben felmerülő költségeket kizárólagosan viselni. 21./ A Bérlő – a jelen bérleti szerződés aláírásával – tudomásul veszi, hogy köteles az általa, a bérleti szerződés tárgyát képező helyiség(ek)ben illetve az ingatlanon okozott kár okozása,
43
bekövetkezte esetén teljes körűen helytállni, és a tevékenység végzésével felmerült kárt a Ptk. szavatossági jogra vonatkozó rendelkezései alapulvételével megszüntetni: kijavítás, kicserélés útján az eredeti állapotot helyreállítani, kijavítás vagy kicserélés hiányában a Bérbeadó képviseletében eljáró Üzemeltető részére a tevékenység végzésével okozott kár pénzegyenértékét - utólag, egy összegben - megfizetni. 22./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Bérlő szándékos vagy gondatlan magatartása folytán, a Bérbeadó / Üzemeltető érdekkörében indokolatlanul közüzemi költségek (víz, szennyvíz-szippantási, villany, gáz) illetve javítási, karbantartási költségek merülnek fel vagy a Bérlő szándékos vagy gondatlan magatartása folytán a bérleti szerződés tárgyát képező (ingó, ingatlan) dolog rongálódására kerül sor, úgy a Bérlő köteles – a 21./ pontban írt eljárási cselekmények eredménytelen lefolytatását, a szavatossági jog eredménytelen gyakorlását követően - az Üzemeltető által eszközölt, felszámított károkról, költségekről kibocsátott számlán feltüntetett összeget – a fizetési felszólítás, számla kézhezvételétől számított 10 banki munkanapon belül – a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltető OTP Bank Rt. Pilisi Fiókjánál vezetett 117422238-20004855 számú számlájára megfizetni (átutalni). 23./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Bérlő kártérítési, kártalanítási, vagy reparációs helytállási kötelezettségének a jelen bérleti szerződés 22./ pontjában meghatározott határnapig nem, vagy csak részben tesz eleget, úgy a fizetési határidő lejártát követő naptól a szándékos vagy gondatlan magatartása folytán keletkezett kárt, költségeket a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 301. §-ában mindenkor meghatározott mértékű kamat terheli. 24./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződési jogviszony felmondás nélkül megszűnik, ha a Bérlő a jelen bérleti szerződés érvényességével összefüggő tevékenység végzéséhez való (hatósági) jogosultságát, jogosítványát bármely okból elveszítené. 25./ A Bérbeadó és az Üzemeltető – a jelen bérleti szerződés megkötésével és aláírásával – kijelentik, hogy a Bérlő tevékenységéért semmilyen felelősséget nem vállalnak. Egyúttal kijelentik, hogy a jelen bérleti szerződéssel létrejött jogviszony megszűnésével másik, ún. földrészletet, cserehelyiséget a Bérlő részére nem biztosítanak. 26./ A szerződő felek azonnali hatályú felmondással élhetnek, ha a másik fél a jelen bérleti szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. 27./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó részéről a jelen bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának van továbbá helye, ha a Bérlő megszegi a jelen bérleti szerződés 3., 4., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16., 17., 18., 19. vagy 20. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 28./ Szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő részéről a jelen bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a Bérbeadó megszegi a jelen bérleti szerződés 2., 5., 8. vagy 14. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 29./ A bérleti szerződés azonnali hatályú felmondása, a jognyilatkozat másik fél képviselője általi kézhezvétele napján, azonnal hatályosul.
44
30./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlőt a jelen bérleti szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga - a Bérbeadó részéről, a bérleti díj 25 %-ával megegyező mértékű bánatpénz visszatartása mellett - a közlést követő napra illeti meg. A Bérbeadó nevében a bánatpénz visszatartására az Üzemeltető jogosult, aki a visszatartott bánatpénzről 8 banki munkanapon belül, - a korábbi számla sztornírozása mellett – külön számlát állít ki. 31./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadót a jelen bérleti szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga nem illeti meg. 32./ A Bérbeadó és a Bérlő kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának jogát a másik fél képviselőjével úgy köteles közölni, hogy a Bérbeadó képviselője a neki címzett jognyilatkozatot a bérleti szerződés 5./ illetve 14./ pontjában meghatározott határnap (meghatározott alkalom napja) előtt kézhez vegye. 33./ A Bérlő köteles, az ezen értesítés szabályszerű elmulasztásából eredően a Bérbeadónál jelentkező, elmaradt, igazolt bevételkiesést (pl. egyszeri bérlet meghiúsulása) – a bánatpénz visszatartásának jogán túlmenően, a jelen bérleti szerződés 22./ és 23./ pontja szerint – késedelmes teljesítés esetén: járulékaival együtt – utólag a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltetőnek megtéríteni (átutalni). 34./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen bérleti szerződésre irányadó jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek írásbeli jognyilatkozataikat a másik fél képviselőjéhez intézett tértivevényes levélben kötelesek közölni. A határidő számítására, a határnap megállapítására a Polgári perrendtartás (1952. évi III. törvény) határidő számítására, határnap megállapítására vonatkozó törvényi rendelkezései az irányadók. 35./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen bérleti szerződés hatálya alatt a Bérlő az 1./ és 2./ pont szerinti földrészlet bérleti jogáról írásban lemond, vagy birtoklásával nyilvánvalóan felhagy, a szerződő felek kötelesek a birtoklás felhagyásától számított 5 napon belül egymással - a jelen bérleti szerződésből folyó jogok és kötelezettségek, az esetlegesen függő követelések tekintetében - teljeskörűen elszámolni. 36./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a bérleti szerződés hatálya alatt folyamatosan együttműködnek, a bérleti szerződésből esetlegesen keletkező jogvitákat békés úton kívánják rendezni. 37./ A szerződő felek kijelentik, hogy az általuk, a jelen bérleti szerződésben meghatározott levelezési címek (székhelyek) a valósággal megegyezőek. A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a másik fél képviselője által tett jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a második kézbesítési kísérlet során a küldemény „nem kereste” jelzéssel jött vissza, és a második, sikertelen kézbesítéstől számítottan 5 munkanap telt el.
45
38./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződés időbeli hatályának meghosszabbításához illetve a bérleti szerződés módosításához mindkét fél kölcsönös, egybehangzó akarat illetve jognyilatkozata szükséges. 39./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen bérleti szerződésre irányadó központi és helyi jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek közötti jogviszonyban, a Bérbeadó nevében a továbbiakban az Üzemeltető jár el, a szükséges jognyilatkozatokat és eljárási cselekményeket – a Bérbeadó nevében – megteszi. 40./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződésben továbbiakban nem szabályozott kérdések tekintetében a felek jogviszonyára a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény helyiségbérletre, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény bérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyéb kikötések (pl. rendezvények hangosításával összefüggő egyedi rendelkezések): ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Szerződő felek a jelen bérleti szerződést – amely nyolc (8) oldalon, negyven (40) fő pontból áll – elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal teljes mértékben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták. Pilis, 20..... ........................ hó …… napján.
.................................................. Bérbeadó képviseletében
.................................................. Bérlő képviseletében
................................................... Üzemeltető képviseletében A bérleti szerződés 1 példányát kapja: 1. pld. Bérlő képviselője, 2. pld. Bérbeadó képviselője, 3. -4. pld. Bérbeadó Polgármesteri Hivatala Gazdálkodási Iroda 5. pld. Bérbeadó Polgármesteri Hivatala szerződés-nyilvántartás 6. pld. Üzemeltető képviselője.
46
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) sz. önkormányzati rendelete a piacról 6. számú függeléke BÉRLETI SZERZŐDÉS (PIAC TARTOZÉKAI) amely létrejött egyrészről: Pilis Város Önkormányzata (székhely: 2721. Pilis, Kossuth L. u. 47., adószám: 157306552-13, képviseli: ……………………… polgármester), mint bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó) létrejött másrészről: Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 67., statisztikai számjele: 20182072-3700-113-13, adószáma: 20182072-2-13, képviseli: …………………… ügyvezető), mint üzemeltető (a továbbiakban: Üzemeltető) létrejött harmadrészről: magánszemély*/gazdálkodó szervezet* neve: ................................................................................................................................................ magánszemély*/gazdálkodó szervezet* székhelye: ................................................................................................................................................. magánszemély*/gazdálkodó szervezet* nyt., bírósági száma: ................................................................................................................................................. magánszemély*/gazdálkodó szervezet* adószáma: ................................................................................................................................................. képviseli: .................................................................. (minősége: ..........................................) (*megfelelő aláhúzandó!) mint bérbe vevő – a továbbiakban: Bérlő - között az alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint: A szerződő felek előzményként rögzítik, hogy a Bérbeadó kizárólagos tulajdonát képező, a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac” megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac) kizárólagos üzemeltetője a Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2721. Pilis, Rákóczi u.
47
67., adószám: 20182072-2-13, cg. 13-09-129325). 1./ A szerződő felek rögzítik, hogy a Bérbeadó 1/1-ed arányú, kizárólagos tulajdonát képezi a Pilis Város ingatlan-nyilvántartásban 6/20 hrsz alatti, 23980 m2 alapterületű, természetben 2721. Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt „Piac” megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: piac). 2./ A Bérbeadó – jelen bérleti szerződés feltételeinek betartása esetén, bérleti díj fizetése ellenében, nem kizárólagos jelleggel – bérbe adja, Bérlő – a bérleti szerződés 5./ pontjában meghatározott időpontban / rendszerességgel, nem kizárólagos jelleggel – bérbe veszi, a Bérbeadó adó kizárólagos birtokában illetve hasznosításában lévő, a jelen bérleti szerződés 1./ pontjában meghatározott területen álló, alábbi tartozékokat: ……………… db Tartozék megnevezése: …………………………………………………… ……………… db Tartozék megnevezése: …………………………………………………… ……………… db Tartozék megnevezése: …………………………………………………… (körülírás) 3./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés 2./ pontjában meg nem jelölt tartozék(ok) használatára, igénybevételére - “bérlet” jogcímén nem jogosult. 4./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés 2./ pontjában meghatározott tartozék(ok) további alhaszonbérbe, albérletbe adására, e szerződésben meghatározott céltól eltérő birtoklásra, használatára, használatba adására és hasznosítására nem jogosult. 5./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó a Bérlő részére – jelen szerződés alapján – a szerződés 2./ pontjában megjelölt tartozékokat, az alábbi időpontban bocsátja rendelkezésre: Időpont, időtartam megnevezése: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (A rendelkezés pontosan kitöltendő!) A tartozékok minőségi kikötései: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (A rendelkezés pontosan kitöltendő!) A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés a birtokba adás napján lép hatályba.
48
6./ A Bérlő tájékoztatja a Bérbeadót arról, hogy a jelen bérleti szerződés tárgyát képező, a 2./ pontban meghatározott tartozéko(ka)t a gazdálkodó szervezet* Alapszabályában*/Társasági szerződésében* meghatározott, alábbi tevékenység folytatása céljából kívánja hasznosítani, amely tájékoztatást a Bérbeadó – a jelen bérleti szerződés megkötésével – megismerte és tudomásul veszi: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (*A megfelelő minőség aláhúzandó!) (A tevékenységi kör részletesen kitöltendő!) 7./ A Bérlő kijelenti, hogy a jelen bérleti szerződés 6./ pontjában meghatározott esemény, rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, szakhatósági állásfoglalásokkal rendelkezik, azokat a Bérbeadó képviselője részére – a jelen bérleti szerződés megkötése napján – felmutatta. 8./ A Bérbeadó szavatosságot vállal a 2./ pont szerinti tartozék(ok) rendeltetésszerű használhatóságáért. 9./ A Bérlő kijelenti, hogy az általa végzett tevékenység végzésével, szolgáltatás nyújtásával a Bérbeadó jogszabályban, a képviselő-testületi döntései által meghatározott közfeladatainak ellátását, vagy a Bérbeadó által folytatott vállalkozási, gazdasági tevékenység folytatását szükségtelenül nem akadályozza, nem zavarja. 10.1./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a 2. /pont szerinti, részére bérbe adott tartozék(ok) után a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltető részére egyrészről kauciót (foglalót) ad át, valamint másrészről bérleti díjat fizet. 10.2./ A szerződő felek - a jelen bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg - kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltető házipénztárába befizetett - Pilis Város Önkormányzatának a piacokról szóló, mindenkor hatályban lévő önkormányzati rendelete rendelkezései figyelembevételével, szerződést biztosító mellékkötelezettségként …………………… Ft azaz ……………………………………… forint összegű kauciót (foglalót), a Bérlőt terhelő szerződéses kötelezettségek teljesítése biztosítékul. 10.3./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a kaució (foglaló) jogintézményét ismerik (Ptk. 243. §-a illetve 245. §-a.) A Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései szerint: „243. § (1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. (2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. 244. § … 245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
49
(2) A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. (3) A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.” 10.4./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó részére átadott kaució (foglaló) összegével - a jelen bérleti szerződés megszűnése, vagy megszüntetése hatályosulása napján, - teljes körűen elszámolnak. 11.1./ A szerződő felek a bérleti díjat - Pilis Város Önkormányzatának a piacokról szóló, mindenkor hatályban lévő önkormányzati rendelete rendelkezései figyelembevételével …...................................- Ft / ……………… (tartozék tárgya/fajlagos mutató), mindösszesen: ................................................ Ft/……………………… (összesített mutató) azaz .................................................................................. forint / ……………………… (összesített mutató) bérleti díjban állapítják meg, mely a szerződés tárgyát képező tartozék(ok) el- és visszaszállításának, fel-és lerakodásának költségeit nem foglalja magában. 11.2./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a szerződés tárgyát képező tartozékok(ok) elszállításának és a fő rendeltetési helyre történő visszaszállításának, fel-és lerakodásának költségei teljeskörűen a Bérlő fedezi és viseli. 12./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a bérleti díj a jelen bérleti szerződés hatályba lépése napján előre esedékes, amelyre nézve az Üzemeltető a jelen bérleti szerződés megkötésétől számított 8. banki munkanapig köteles kibocsátani a számlát, és megküldeni Bérlő képviselője részére. A fizetésre nyitva álló határidő: 8 banki munkanap, illetve a jelen szerződésben meghatározott tevékenység (rendezvény) lebonyolítása megkezdése napja. 13./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő köteles az általa, vagy az adott eseményen, rendezvényen résztvevő tagok által szükségtelenül, szándékos vagy gondatlan magatartásával/magatartásukkal okozott kárért e szerződés, a Polgári Törvénykönyv kárfelelősségi szabályai (Ptk. 339. §) szerint valamint a gyülekezési jogról szóló, többször módosított 1989. évi III. törvény kárfelelősségi szabályai szerint, teljes körűen helytállni (1989. évi III. 13. §). A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. 14./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződést egyszeri alkalomra, ........ év .......................... hó ........ nap …....órájától ........ év .......................... hó ........ nap …........ órájáig tartó időtartamra kötik meg. 15./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó adó a 2./ pont szerinti tartozékokat az Üzemeltető nevében eljáró, megbízott Piacfelügyelő útján bocsátja a Bérlő rendelkezésre, a jelen bérleti szerződés 6./ pontjában meghatározott tevékenység végzésének gyakorlására alkalmas, tiszta, rendezett állapotban. A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a felek a jelen bérleti szerződés tárgyát képező tartozékok birtokbaadásról külön jegyzőkönyvet nem vesznek fel, a jelen bérleti szerződés egyúttal a tartozékok (ingóság) átadásának és átvételének tényét rögzítő jegyzőkönyvnek is minősül.
50
16./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő - a jelen bérleti szerződés időbeli hatályának megszűnése, vagy a jelen bérleti szerződés (egyoldalú, kétoldalú) megszüntetése esetén - köteles a 2./ pont szerinti tartozékokat - a szerződés szerinti db szám, minőség szerint - az Üzemeltető nevében eljáró, megbízott Piacfelügyelő részére tételesen visszabocsájtani, a tartozék rendeltetése, tevékenység végzése gyakorlására alkalmas, tiszta, rendezett állapotban. A szerződő felek a szerződés tárgyát képező, időlegesen átruházott tartozékok Bérlő általi visszaadásáról - a Piacterület működtetésére és hasznosítására irányadó, vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott példányszámú - külön jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza a felek képviselőinek ügyben tett lényeges jognyilatkozatait, jogait és kötelezettségvállalásait. 17./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Bérlő szándékos vagy gondatlan magatartása folytán, a Bérbeadó vagy az Üzemeltető érdekkörében indokolatlan (tartozék javítási, tartozék csere) költségek merülnek fel vagy a Bérlő szándékos vagy gondatlan magatartása folytán a jelen bérleti szerződés tárgyát képező dolog megsemmisülésére kerül sor, úgy a Bérlő köteles a Bérbeadó nevében eljáró, az Üzemeltető által felszámított károkról, költségekről kibocsátott számlán feltüntetett összeget – a fizetési felszólítás, számla kézhezvételétől számított 10 banki munkanapon belül – a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltető OTP Bank Rt. Pilisi Fiókjánál vezetett 11742238-20004855 számú számlájára átutalni. 18./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a Bérlő kártérítési, kártalanítási, vagy reparációs helytállási kötelezettségének a jelen bérleti szerződés 17./ pontjában meghatározott határnapig nem, vagy kizárólag részben tesz eleget, úgy a fizetési határidő lejártát követő naptól a szándékos vagy gondatlan magatartása folytán keletkezett kárt, költségeket a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 301. §-ában mindenkor meghatározott mértékű kamat terheli. 19./ A Bérbeadó és az Üzemeltető – jelen bérleti szerződés megkötésével és aláírásával – kijelentik, hogy a Bérlő tevékenységéért semmilyen felelősséget nem vállalnak. 20./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy azonnali hatályú felmondással élhetnek, ha a másik fél a jelen bérleti szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. 21./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó részéről a jelen bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának van továbbá helye, ha a Bérlő megszegi a jelen bérleti szerződés 3., 4., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16. vagy 20. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 22./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő részéről a jelen bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a Bérbeadó megszegi a jelen bérleti szerződés 2., 5., 8. vagy 14. pontjában foglalt lényeges rendelkezések valamelyikét. 23./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés azonnali hatályú felmondása, a jognyilatkozat másik fél képviselője általi kézhezvétele napján, azonnal hatályosul. 24./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlőt a jelen bérleti szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga - a Bérbeadó részéről, a bérleti díj
51
25 %-ával megegyező mértékű bánatpénz visszatartása mellett - a közlést követő napra illeti meg. A Bérbeadó nevében a bánatpénz visszatartására az Üzemeltető jogosult, aki a visszatartott bánatpénzről 8 banki munkanapon belül, - a korábbi számla sztornírozása mellett – külön számlát állít ki. 25./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérbeadót a jelen bérleti szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának joga nem illeti meg. 26./ A Bérbeadó és a Bérlő kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Bérlő a jelen bérleti szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondásának jogát a másik fél képviselőjével úgy köteles közölni, hogy a Bérbeadó képviselője a neki címzett jognyilatkozatot a szerződés 5./ illetve 14./ pontjában meghatározott határnap (meghatározott alkalom napja) előtt kézhez vegye. 27./ A Bérlő köteles, az ezen értesítés szabályszerű elmulasztásából eredően a Bérbeadónál jelentkező, elmaradt, igazolt bevételkiesést (pl. egyszeri bérlet meghiúsulása) – a bánatpénz visszatartásának jogán túlmenően – a szerződés 17./ és 18./ pontja szerint – késedelmes teljesítés esetén: járulékaival együtt – utólag a Bérbeadó nevében eljáró Üzemeltetőnek megtéríteni (átutalni). 28./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen bérleti szerződésre irányadó jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek írásbeli jognyilatkozataikat a másik fél képviselőjéhez intézett tértivevényes levélben kötelesek közölni. A határidő számítására, a határnap megállapítására a Polgári perrendtartás (1952. évi III. törvény) határidő számítására, határnap megállapítására vonatkozó törvényi rendelkezései az irányadók. 29./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen bérleti szerződés hatálya alatt a Bérlő az 1./ és 2./ pont szerinti tartozék(ok) bérleti jogáról írásban lemond, vagy birtoklásával nyilvánvalóan felhagy, a szerződő felek kötelesek a birtoklás felhagyásától számított 5 napon belül egymással - a jelen bérleti szerződésből folyó jogok és kötelezettségek, az esetlegesen függő követelések tekintetében – teljeskörűen elszámolni. 30./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a bérleti szerződés hatálya alatt folyamatosan együttműködnek, a bérleti szerződésből esetlegesen keletkező jogvitákat békés úton kívánják rendezni. 31./ A szerződő felek kijelentik, hogy az általuk, a jelen bérleti szerződésben meghatározott levelezési címek (székhelyek) a valósággal megegyezőek. A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a másik fél képviselője által tett jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a második kézbesítési kísérlet során a küldemény „nem kereste” jelzéssel jött vissza, és a második, sikertelen kézbesítéstől számítottan 5 munkanap telt el. 32./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződés időbeli hatályának meghosszabbításához illetve a bérleti szerződés módosításához mindkét fél kölcsönös, egybehangzó akarat illetve jognyilatkozata szükséges.
52
33./ A szerződő felek kölcsönösen nyugtázzák és rögzítik, hogy amennyiben a jelen bérleti szerződésre irányadó központi és helyi jogszabályok rendelkezéseiből másként nem következik, a felek közötti jogviszonyban, a Bérbeadó nevében,a továbbiakban az Üzemeltető jár el, a szükséges jognyilatkozatokat és eljárási cselekményeket – a Bérbeadó nevében – megteszi. 34./ A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződésben továbbiakban nem szabályozott kérdések tekintetében a felek jogviszonyára a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény ingó dolog bérletére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyéb kikötések: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A szerződő felek a jelen, ingó dolog bérletére irányuló szerződést – amely hét (7) oldalon, harmincnégy (34) fő pontból áll – elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal teljes mértékben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták. Pilis, 20..... ........................ hó …… napján.
.................................................. Bérbeadó képviseletében
.................................................. Bérlő képviseletében
................................................... Üzemeltető képviseletében
A bérleti szerződés 1 példányát kapja: 1. pld. Bérlő képviselője, 2. -3. pld. Bérbeadó Polgármesteri Hivatala Gazdálkodási Iroda, 3. pld. Bérbeadó Polgármesteri Hivatala szerződés-nyilvántartás, 4. pld. Üzemeltető képviselője.
53
