HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTE AZ 5/2014. (II. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (IX. 23.) önkormányzati rendelete az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvény 32. cikk (2), Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdés, 25. §. (3) bekezdés a) és b) pont, 32. § (1) és (3) bekezdés, 33. § (7) bekezdés, 38. § (9) bekezdés, 45. § (1) és (2) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, 50. § (3) bekezdés, 62.§ (2), 92. § (1)(2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés a) és b) pont, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény (továbbiakban: Gytv.) 21. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés, 131. § (1) bekezdés foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. Az önkormányzati rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy Kenézlő községben a polgárok szociális biztonságának feltételrendszerét meghatározza. Ennek során egyrészt szabályozza az állam által biztosított egyes ellátások eljárási rendjét, másrészt az Sztv-ben és a Gytv-ben nevesített pénzbeli, természetbeni illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének részletes helyi feltételeit rögzíti. 2. Eljárási rendelkezések 2.§ Az igénylésre vonatkozó kérelmeket a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatalhoz (3955 Kenézlő, Aradi út 49. szám) címezve kell benyújtani. 3.§ (1) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi helyzetéről nyilatkozni, valamint az elbíráláshoz szükséges egyéb adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani. (2) A havi rendszeres jövedelmet az alábbi dokumentumokkal kell igazolni: a) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltató igazolással, b) a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó pénzintézeti folyószámlakivonattal, c) egyedülálló és kiskorú gyermekét nevelő szülő esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, gyermektartást, illetve árvaellátást igazoló irattal, d) álláskeresési támogatás havi összegét az azt megállapító határozattal, e) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel. (3) Egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni. (4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó - e rendeletben előírt tartalmú - igazolásokat becsatolni, illetve ennek hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni. (5) A saját háztartáson belüli eltartást a nappali tagozaton tanuló tanulmányokat folytató tanköteles kort betöltő gyermek esetében iskolalátogatási igazolással kell igazolni. 4. § (1) A döntés előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készíthet.
(2) A Képviselő-testület az: a) az átmeneti segély, b) az étkeztetés, c) a házi segítségnyújtás, d) az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti, köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentésével, a költségek megtérítésére kötelezéssel, a (4) bekezdés szerinti mentesítés gyakorlásával, e) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésével kapcsolatos hatáskört a Polgármesterre ruházza át. (3) A (2) bekezdésben felsorolt kérelmek benyújtása a rendelet 1. és 2. sz. mellékletében foglalt nyomtatványon történik. Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások 3. Rendszeres szociális segély 5. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, a pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt a közfoglalkoztatásban való részvételre átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlan, emiatt rendszeres gyógykezelésen vesz részt. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben mellékelni kell a kérelemhez a szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésen való részvételről és annak várható időpontjáról. (3) Az (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg. (4) az Sztv. 37. § b)-c) pontjában nevesített valamint az (1) bekezdésben felsorolt rendszeres szociális segélyre jogosult személyek a segély folyósításának feltételeként a Zempléni Családokért Alapítvány családsegítőjével (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) kötelesek együttműködni. (5) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles: a) az együttműködésre kijelölt szervnél a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vetetni magát, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni és a beilleszkedést segítő programban részt venni. c) az adatait, illetve adatainak megváltozását bejelenteni. (6) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki: a) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, (7) Az együttműködésre kijelölt szerv a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást köt a segélyben részesülő személlyel. (8) A megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát, b) a programon havonként való részvétel gyakoriságát, c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.
(9) A beilleszkedést segítő programokról való távolmaradását és annak okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni. (10) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (5) és a (6) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget. 4. Az aktív korúak ellátása iránti ellátásra jogosultság egyéb feltételei 6. § (1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az Szt.ben foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles lakókörnyezete rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa életvitelszerűen lakott házhoz tartozó udvar, kert tisztaságának biztosítására, az ott található szemét, lom eltávolítására, b) a házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatára, művelésére, c) a ház előtti közterület egy méter széles területsávban történő rendben tartására, szemét- és gyom mentesítésére, hó-és síkosság mentesítésére, d) a lakás, a ház folyamatos takarítására, tisztántartására, belső rendjének, higiéniájának fenntartására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal helyszíni ellenőrzés során vizsgálja. (3) Amennyiben az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni, melynek teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés során kell vizsgálni. 5. Átmeneti segély 7. § (1) Átmeneti segély annak az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át egyedülélő esetében a 180 %-át. (2) Az átmeneti segély összeg esetenként legalább 3.000,- Ft, maximális összege 10.000,- Ft lehet. Egy naptári évben legfeljebb két alkalommal adható. (3) Átmeneti segély állapítható meg továbbá – naptári évenként egy alkalommal – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyeknek. (4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező a) elemi kárt szenvedett, b.) balesetet szenvedett vagy bűncselekmény áldozata lett, c.) tartós –három hetet meghaladó - kórházi kezelése, betegsége miatt jelentős jövedelem kiesése keletkezett. (5) A (4) bekezdés a) pontja esetén támogatás összege 100.000,- Ft-ig terjedhet. (6) A (4) bekezdés b.) – c.) pontjai esetében a támogatás összege 20.000,- Ft mértékig terjedhet. (7) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezéséről 6 hónapnál nem régebbi hivatalos igazolást (rendőrségtől, tűzoltóságtól, háziorvostól stb.) szükséges a kérelemhez mellékelni. (8) Elemi kár kizárólag életvitelszerűen lakott ingatlant érintő tűz, elemi csapás (jégeső, belvíz, árvíz, fagy, hó, szélvihar, villámcsapás, földrengés,) lehet. (9) Átmeneti segély pénzben és természetben egyaránt nyújtható. 6. Időskorúak támogatása
8. § (1) Az Önkormányzat a támogatás évében a 60. életévét betöltő és annál idősebb kenézlői lakost egy alkalommal támogatásban részesítheti. (2) Az időskorúak támogatására fordítható összeget és kifizetésének időpontját minden évben külön testületi döntéssel, a képviselő-testület határozza meg a költségvetés függvényében. (3) Időskorúak támogatásában részesíthető, akinek az egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem haladja meg. 7. Temetési segély 9.§ (1) Temetési segély állapítható meg annak a kenézlői állandó lakóhelyű személynek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét. A temetési segély összege 12.000.- Ft. (2) A temetési segély iránti kérelemhez a jövedelemigazolás mellé csatolni kell a temetési költségekről kiállított számlát, valamint a halálesetről kiállított halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben nem Kenézlőn történt az anyakönyvezés. (3)A helyben szokásos temetés legalacsonyabb költsége 120.000,- Ft. 8. Köztemetés 10. § A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését legfeljebb 12 havi részletben engedélyezheti, valamint a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át egyedülélő esetén a 150 %-át. 9. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatások 11. § (1) A polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket és fiatal felnőttet, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek, fiatal felnőtt közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen a) két hetet meghaladó kórházi kezelésben részesülő gyermek családja, b) nagy összegű kollégiumi térítési díjhátralék, c) szemüveg vásárlás. (3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (4) Amennyiben a családban az egy főre eső jövedelem: a.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg: 10.000,Ft, b.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg: 5.000,Ft összegig lehet támogatást nyújtani. (5) A (2) bekezdés b) pontja esetében támogatás nyújtható, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 200 %-át nem haladja meg. A támogatás mértéke 15.000,- Ft lehet. (6) A (2) bekezdésben szereplő rendkívüli élethelyzeteket hitelt érdemlő módon igazolni kell. (pl. orvosi, kórházi igazolások, stb.) 12. § (1) Minden év augusztus hónapban beiskolázási segély adható az általános iskolába járó tanulók esetében, valamint korhatár nélkül nappali közép és felsőfokú képzésben résztvevők részére.
(2) A segélyezésre fordítható összeget az önkormányzat évente a költségvetés függvényében külön testületi határozattal határozza meg. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ellátásra az jogosult, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét. (4) A segély megállapításához a tanulói és hallgatói jogviszonyt hitelt érdemlő módon igazolni szükséges. 13. § (1) Az önkormányzat a helyi általános iskolába tanuló és óvodába járó gyermekek étkezési térítési díját rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében részben vagy egészben átvállalhatja. (2) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos emelt összegű családi pótlékban részesülő gyermek esetében a szülő kérelmére az önkormányzat az intézményi térítési díj 50 %-át átvállalhatja. (3) Az (1) – (2) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosult az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. 10. Közgyógyellátás 14. § Szociális alapon közgyógyellátásra jogosult: a) akinél az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri. Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások 11. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közös szabályai 15. §(1) A képviselő-testület az Önkormányzat működési területén biztosítja az arra rászoruló polgárok részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásokat. (2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást kérelemre lehet megállapítani. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák megszűnnek: a) az ellátott halálával, b) az ellátott kérelmének visszavonásával, c) Kenézlő községben az életvitelszerű tartózkodása megszűnésével. (4) Az ellátást meg kell szüntetni, ha a felülvizsgálat során megállapítható, hogy az ellátott az ellátásra nem jogosult. (5) Az ellátott köteles jelezni az Önkormányzatnak, ha életében olyan változás következik be, amely érinti az ellátásra való jogosultságát, illetve a fizetendő térítési díjat. 12. Étkeztetés 16.§ (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani. (2) Az étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önálló képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud, a) 65. életévét betöltötte, vagy b) korhatárra tekintet nélkül, akinek ba) egészségi állapota vagy bb) fogyatékossága vagy bc) pszichiátriai betegsége vagy bd) szenvedélybetegsége vagy be) hajléktalansága
indokolja. (3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud. (4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. (5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni: a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást, b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot, c) a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt, d) (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás. (8) Az Önkormányzat az Sztv. 62. §-a szerinti étkeztetést az önkormányzat konyhájáról biztosítja. A jogosultságot - kérelemre - a polgármester állapítja meg. (9) Az étel kiszállításáról igény esetén az Önkormányzat gondozónők útján gondoskodik. (10) Az intézményi térítési díjat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (11) a személyi térítési díj az alábbiak szerint kerül megállapításra: a) a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-ig az intézményi térítési díj 80%-a, b) a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-ig az intézményi térítési díj 90%-a, c) a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300 %-ig az intézményi térítési díj 100%-a . 13. Házi segítségnyújtás 17. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. (2) A házi segítségnyújtásért az Önkormányzat térítési díjat nem állapít meg, ingyenes szolgáltatásként biztosítja. 14. Családsegítés 18. § Az Sztv. 64. §-ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatok ellátását Kenézlő Községi Önkormányzat a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja. Az Alapítvány a feladatot az ellátási szerződésben foglaltak alapján látja el. 15. Gyermekjóléti szolgáltatás 19. § A gyermekjóléti szolgáltatással összefüggő feladatok ellátását Kenézlő Községi Önkormányzat a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja. Az Alapítvány a feladatot az ellátási szerződésben foglaltak alapján látja el. 16. Ellátások térítési díja 20. § (1) Térítési díjat az önkormányzat az étkeztetés keretében biztosított étkezésért állapít meg. A házi segítségnyújtást igénybe vevők térítési díját az önkormányzat átvállalja. (2) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj egy napra jutó összegét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 17. Záró rendelkezések 21. § (1) E rendelet kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti a 4/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet. Battáné Oreskó Éva sk. jegyző
Hunyadi Tibor sk. polgármester
