2014. évközi adóváltozások. Szabó Gábor Tájékoztatási Osztály NAV Dél-alföldi Reg. Adó Főig

2014. évközi adóváltozások Szabó Gábor Tájékoztatási Osztály NAV Dél-alföldi Reg. Adó Főig.

Évközi adócsomagok, illetve év közben hatályba lépő változások: Számlázás - 23/2014. NGM rendelet Reklámadó - 2014. évi XXII. törvény Adócsomag 1. - 2014. évi XXV. törvény Adócsomag 2. - 2014. évi XXXIII. törvény Termékdíj-raktár Szja 1% új szabályai

2014. évközi adóváltozások

23/2014. NGM rendelet a 24/1995. PM rendelet helyett Tárgyi hatálya: - Nyugta és számla nyomtatvány - Számítógéppel előállított nyugta - Számlázó programmal előállított számla, online számlázó rendszer számlája - Pénztárgéppel előállított nyugta, számla - Elektronikus számla és nyugta Hatályos: 2014. július 1.


Hagyományos nyugta és számla nyomtatvány Alapvetően változások nincsenek - Továbbra is betöltheti a nyugta funkcióját a belépőjegy, horgászjegy, parkolójegy stb. ! A számítógépes nyugtával való párhuzam - Megerősítés: papíralapon kiállított számla, nyugta elektronikus úton is továbbítható (elektronikus úton kibocsátottnak minősül)


Számlázó programmal előállított számla Új kötelezettség, hogy be kell jelenteni a számlázó programokat, online számlázó rendszert (nyomtatvány: SZAMLAZO): -Használatba helyezést, vagy kivonást követő 30 napon belül -2014. október 1-én üzemelő programokat 2014. november 15-ig -2014. október 1-15. között kivont programokat 2014. november 15-ig


Számlázó programmal előállított számla A bejelentéshez szükséges a számlázó program azonosítója: valamely számlázó program készítője vagy fejlesztője által meghatározott megnevezés, elnevezés, valamint a számlázó program különböző előállított változatainak megkülönböztetésére szolgáló betű és szám karaktersorozat, mozaikszó Például: Interszla v2.3.0. A bejelentéshez szükséges még a számlázó program fejlesztőjének neve (és ha van, akkor az adószáma), illetve az értékesítő neve és adószáma Program beszerzésének, használatba vételének időpontja


Számlázó programmal előállított számla Online számlázó rendszer esetén az alábbi adatok kellenek: - Rendszer neve, elérhetősége - Szolgáltató neve, adószáma - Számlázó-rendszer igénybe vételének kezdete Egyébként ugyanúgy 30 napos bejelentési határidő + átmeneti szabályok


Számlázó programmal előállított számla Ha a program alkalmas számlát és nyugtát is kiállítani, akkor azok lehetnek eltérő sorszámtartományban A program fejlesztője, értékesítőjére vonatkozóan: - Külön nyilvántartást vezet a vevőkről - Csak adóalanynak értékesíthet - Magyar nyelvű programleírást kell adnia - Ha módosul a program, akkor annak leírását is át kell adnia


Számítógéppel előállított nyugta Új rendszerről van szó, a pénztárgép-használati kötelezettség nem váltható ki vele Szabályai hasonlóak a számítógéppel előállított számlára vonatkozó szabályokkal, azzal, hogy nem kell bejelenteni ezeknek a programoknak a használatát Vegyes program (számlát és nyugtát is tud) esetén van bejelentési kötelezettség

9


Pénztárgéppel előállított számla Követelmények: - a pénztárgép a 48/2013, illetve 50/2013. NGM rendeletnek megfeleljen (legyen online, vagy átmeneti szabályoknak megfelelő régi); - a számlázó funkciója folyamatosan adja a sorszámot A pénztárgép által használt számlázó programot nem kell bejelenteni!


Pénztárgéppel, taxaméterrel előállított nyugta Követelmények: -a pénztárgép a 48/2013, illetve 50/2013. NGM rendeletnek megfeleljen (legyen online, vagy átmeneti szabályoknak megfelelő régi) -a taxaméter feleljen meg a 49/2013. NGM rendeletnek Röviden: semmi új szabályt nem mond ki


Elektronikus számla – 1. A Rendelet új szabályokat nem hozott, továbbra is áfatörvény szerint kell eljárni Lehetőségek: - elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített aláírás, vagy - EDI rendszer, vagy - Adózó által kidolgozott további lehetőségek Fogalom: áfatörvény által előírt adatokat tartalmazó számla, melyet elektronikus formában bocsátottak ki ÉS fogadtak be


Elektronikus számla – 2. Kibocsátó

Befogadó

Minősítés

Kézi kitöltés (tömbből), szkennelés, és elektronikus küldés

E-mail-en fogadás

Elektronikus

Számlázó-programmal vagy pénztárgéppel történő előállítás, kinyomtatás, szkennelés, és elektronikus küldés

E-mail-en fogadás

Elektronikus

Számlázó programmal előállítás, és a vevőnek linkcím küldése

A linkcímet megnyitva letöltheti a pdf-ben a számlát

Elektronikus


Elektronikus számla – 3. Előzetesen a vevővel jóvá kell hagyatni (elég a ráutaló magatartás) Biztosítani kell a kibocsátástól a megőrzés időszakának végéig a számla: - eredetének hitelességét, - adattartalma sértetlenségét - olvashatóságát Magáról a számlázásról: - Pdf-ben küldött számla mellékleteként a xml formátum megküldése - Szkennelés esetén 300 dpi felbontás, és 256 szürkeárnyalatú mód, elterjedt betűkészlet használata


Elektronikus nyugta 23/2014. NGM rendelet, illetve áfatörvény külön nem szabályozza Mikor lehet elektronikus a nyugta: ld. elektronikus számla Vevő beleegyezése nem kell Biztosítani kell a kibocsátástól a megőrzés időszakának végéig a számla: - eredetének hitelességét, - adattartalma sértetlenségét - olvashatóságát A számlázáshoz hasonló ‚minimum technikai’ előírások nincsenek (formátum, felbontás)


Elektronikus megőrzés Nyugta és számla elektronikus megőrzése: Számlázó programmal előállított papírra nyomtatott számla, számítógéppel előállított nyugta: a gépben maradó példány megőrizhető 114/2007. GKM rendelet előírásai szerint: vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás, vagy auditáltatott zárt rendszer ‚Klasszikus’ elektronikus számla és nyugta (a kibocsátó nem nyomtatja ki): szintén a 114/2007. GKM rendelet szerint Ha a papíralapú dokumentumról elektronikus másolat kell: 13/2005. IHM rendelet szerint


Elektronikus megőrzés Az adóhatóság mit kérhet: - Olvashatóság biztosítása - 46/2007. PM rendelet szerinti formátum 2015. július 1-től: - Olvashatóság biztosítása - Elektronikus kimenet, külső adathordozóra történő archiválás lehetősége - .xml formátum esetén 2. és 3. számú melléklet szerinti adatszerkezet, vagy - egyéb formátum esetén 2. és 3. számú melléklet szerinti adatszerkezet, vagy - .pdf formátum


Számlázás más nevében Áfa tv. + 23/2014 NGM rendelet feltételei: - Írott meghatalmazás, melyben: sorszámtartomány, időbeli hatály + amit a feleknek akarnak - Önszámlázás kifejezés: csak, ha a vevő a számlakibocsátó - A számlakibocsátó a számla egy példányát megküldi az eladónak (e-számla esetén elektronikus úton) - A számlakibocsátó külön nyilvántartást vezet 18


Reklámadó – 1. (2014. évi XXII. És XXXIV. törvény); Honlap: 66. info füzet Hatály: 2014. augusztus 15. Általános megközelítésben kik lehetnek az érintettek: Más reklámját ellenérték fejében közzétevő gazdálkodó (500 millió Ft reklámbevétel/év felett) Saját reklámját közzétevő gazdálkodó (500 millió Ft reklámköltség/év felett) Reklámfelületeket (ingatlan, jármű stb.) ad ellenérték fejében bérbe (500 millió Ft reklámköltség/év felett) Mástól reklámszolgáltatást megrendelő gazdálkodó, ha a reklámozó cég nem záradékolja a számlán, hogy kötelezettségének eleget tesz (2,5 millió forint reklámkiadás/hó felett, tao szempontjából 1Ft-tól) 19


Reklámadó – 2. Területi megközelítésben kik az adóalanyok - Magyarországi letelepedésű médiatartalom-szolgáltató (TV, rádió, sajtó) - Nem magyarországi letelepedésű médiaszolgáltató (TV, rádió), ha a műsorideje felében magyar nyelven médiatartalmat jelenít meg - Sajtótermék nem magyarországi letelepedésű kiadója - Szabadtéri reklámhordozót, jármű felületét hasznosító gazdálkodó - Internetes reklám közzétevője, függetlenül a székhelyétől, telephelyétől

20


Reklámadó – 3. Milyen reklámbevételekkel, kiadásokkal kell számolni? 1. Reklám fogalmának megfeleljen (normál reklám, TV shop, nem reklám közben megjelenő, bevágott kereskedelmi közlemény) 2. Megjelenését illetően - Nem csak magyar Rádióban, Televízióban nem csak magyarul megjelenő - Bármely járművön, ingatlanon, szabadtéri reklámhordozón nem csak magyarul megjelenő - Magyarországon kiadott vagy terjesztett túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben megjelenő - Interneten magyar nyelven megjelenő - Túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon bármilyen nyelven megjelenő 21


Reklámadó – 4. Más reklámját ellenérték fejében közzétevő gazdálkodó (500 millió Ft reklámbevétel/év felett) – kettős szűrő alkalmazása Adóalanynak minősülök? Főszabály szerinti területi hatály nincs!

Reklámok közül mi az, ami a reklámadó hatálya alá tartozik? (Főszabály szerint a reklám nyelvezet mindegy)

Magyarországi letelepedésű médiatartalomszolgáltató (TV, rádió, sajtó)

Média-szolgáltatásban (rádió, TV) közzétett reklám (magyar nyelvezettől függetlenül)

Nem magyarországi letelepedésű médiaszolgáltató, több mint 50%-ban magyar médiatartalmat tesz közzé

Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett túlnyomó-részt magyar nyelvű sajtótermékben közzétett reklám (reklám nyelvezetétől függetlenül)

Nem magyarországi letelepedésű sajtótermék kiadója

Járművön, ingatlanon, nyomtatott anyagon (pl. plakát) közzétett reklám (reklám nyelvezetétől függetlenül

Szabadtéri reklámhordozót, járművet, ingatlanfelületet hasznosít (Területi hatály?)

Interneten túlnyomórészt magyar nyelven közzétett reklám

Interneten közzétett reklám közzétevője

Túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám (reklám nyelvezetétől függetlenül) 22


Reklámadó – 5. Saját reklámját közzétevő gazdálkodó (500 millió Ft reklámbevétel/év felett) – kettős szűrő alkalmazása Adóalanynak minősülök? Főszabály szerinti területi hatály nincs!


Magyarországi letelepedésű médiatartalomszolgáltató (TV, rádió, sajtó); Például a rádió a saját műsorszámait reklámozza

Média-szolgáltatásban (rádió, TV) közzétett reklám (magyar nyelvezettől függetlenül)

Nem magyarországi letelepedésű médiaszolgáltató, több mint 50%-ban magyar médiatartalmat tesz közzé

Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett túlnyomó-részt magyar nyelvű sajtótermékben közzétett reklám (reklám nyelvezetétől függetlenül)

Nem magyarországi letelepedésű sajtótermék kiadója


Szabadtéri reklámhordozót, járművet, ingatlanfelületet hasznosít (termelő, kereskedő cég bérli a felületet, és rakja ki a plakátot)

Interneten túlnyomórészt magyar nyelven közzétett reklám

Interneten közzétett reklám közzétevője (termelő, kereskedő cég a saját honlapjára rakja ki)

Túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám (reklám nyelvezetétől 23 függetlenül)


Reklámadó – 6. Reklámfelületeket (ingatlan, jármű, internet stb.) ad ellenérték fejében bérbe (500 millió Ft reklámköltség/év felett) – kettős szűrő alkalmazása Adóalanynak minősülök? Főszabály szerinti területi hatály nincs!


Szabadtéri reklámhordozót, járművet, ingatlanfelületet hasznosít


Internetes reklám közzétevője

Interneten túlnyomórészt magyar nyelven közzétett reklám Túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám (reklám nyelvezetétől függetlenül)

Két eset lehetséges: -Csak a felületet adja bérbe egy reklámozó cégnek: Saját maga ellenérték fejében nem tesz közzé reklámot, tehát nem lesz adóalap -Az általa bérelt vagy tulajdonolt felületen reklámot tesz ellenérték fejében közzé: 24 adóköteles bevétele lesz


Reklámadó – 7. Mástól reklámszolgáltatást megrendelő gazdálkodó, (2,5 millió forint reklámkiadás/hó felett) – háromszoros szűrés Ki itt az adó alanya (1. szűrő): reklám közzétételének a megrendelője, ha a reklámozó cég nem záradékolja a számlán, hogy kötelezettségének eleget tesz, például: - maga a reklámozó cég nem alanya a reklámadónak, vagy - alanya a reklámozó cég, de nem záradékol A reklámadó bevételét biztosító garanciális szabály, tehát a reklámozással megbízott fél adóalanyiságát (2. szűrő), a reklámadó tárgyi hatályát (3. szűrő) is vizsgálni kell a megrendelőnek Reklámügynökség esetén a megrendelői típusú adóalany a reklámügynökség lesz! 25


Reklámadó – 8. Adó alapja – kétféle adóalap van 1. Adóalap - Reklámozást folytató adóalanyok esetén a reklámból származó nettó árbevétel + reklámügynökség (sales house) haszna - Felületet közvetlenül reklám közzététele céljából hasznosító adóalanyok esetén a reklámbevétel - Saját reklám esetén a reklám közzétételével kapcsolatosan közvetlenül felmerült költség (visszaosztott költség, például a rezsi nem 2. Adóalap Reklámot megrendelő cég esetén a reklámközzététel havi összesített ellenértéke (pénzforgalmi vagy teljesítési szemlélet?) A két adóalapot nem kell összeszámítani

26


Reklámadó – 9. Adómérték Adóalap 1. után (reklámozási tevékenység bevétele), évente: - 500 millió forintig mentes - 500 millió forint és 5 milliárd között 1% - 5 milliárd és 10 milliárd között 10% - 10 milliárd és 15 milliárd között 20% - 15 milliárd és 20 milliárd között 30% - 20 milliárd felett 40% Kapcsolt vállalkozás esetén összeszámítási szabály (nemzetközi cégeknél különösen oda kell figyelni!) Adóalap 2. után (reklám közzétételének megrendelése esetén), havonta: 2,5 millió forintig mentes 2,5 millió forint felett 20%

27


1. példa reklámadóra Rádiót üzemeltető adóalany - 2014. évben hirdetők által fizetett díjak: 1,2 milliárd forint - Saját műsorok reklámozásának 2014. évi önköltsége: 100 millió forint - Rádiót óriásplakáton hirdető cégnek fizetett havi díj: 3 millió forint (záradékolt számlát kapott) - Rádiót szórólapon hirdető cégnek fizetett havi díj: 150 ezer forint (záradékolt számlát nem kapott) Adó összege (átmeneti szabályok nélkül): (1 300 000 000 – 500 000 000)* 0,01 = 8 millió forint A megrendelés jogcímén az adókötelezettség havi 150 ezer forintnál nem keletkezik, TAO-ban viszont növelő tétel lesz 28


2. példa reklámadóra Nagykereskedő cég termékeit reklámozza, 2014. szeptember hónapban vizsgálva az adókötelezettséget: - Rádiónak fizetett hirdetési díj: havi 3 millió forint (záradékolt számlát kap) - Társasházaktól bérelt ingatlanfelület 2014. évi díja: 5 millió forint - Interneten bérelt felület 2014. évi díja: 3 millió forint - Internetes reklámozó cégnek fizetet havi díj: 4 millió forint (nincs záradékolva a számla) - Szórólapon hirdető cégnek fizetett havi díj: 150 ezer forint (záradékolt számlát nem kapott)

29


2. példa reklámadóra - megoldás Szerződéses láncolatok esetén, ki kell deríteni, hogy: - Ki a reklám közzétevője - TV, rádió esetén egyértelmű, szórólap esetén már kérdés, hogy saját céges szóróanyag (Tesco-s újság), vagy független (Superinfo) - Gyártó, Nagyker, Kisker láncolatban: gyártó és kereskedő is a ‚saját’ termékét reklámozza - Ki a reklám megrendelője (közzétevővel direkt kapcsolat) - A többi szereplő reklámadónak nem lesz alanya Adóalap (átmeneti szabályok nélkül): Csak az internetes reklámozó, és szórólapot kiadó cégnek fizetett reklám után keletkezik 20%-nyi adó: (4 150 000 – 2 500 000) * 0,2 = 330 000 forint + TAO növelő tétel! 30


3. példa reklámadóra Teherautókat üzemeltet az adóalany, és a ‚ponyvafelületet’ hasznosítja: 1. Saját fuvarozó cégét reklámozza, a ponyvafelület nyomtatási költsége: 2014. évben 250 millió forint 2. Más céget reklámoz, közvetlenül a reklámozni kívánó cégtől kapott éves bevétele 400 millió forint 3. Reklámfelületet ad olyan cégnek bérbe, aki a reklámozó cégekkel szerződik, ezért kap évente 500 millió forintot Az első két tétel adóköteles: (650 000 000 – 500 000 000) * 0,01 = 1 500 000 forint A harmadik tétel nem adózik, mivel a cég maga reklámot nem tesz közzé (adóalanyi feltétel teljesül, de a tárgyi nem) 31


4. példa reklámadóra Terméket gyártó cég 1. Nyomdától rendeli meg termékei csomagolását évi 720 millió forint értékben. A csomagoláson csak a kötelező feliratok vannak, marketing akciót nem tartalmaz. 2. Nyomdától rendeli meg saját cégének feliratát reklámozó reklámszatyrok legyártását évi 550 millió forint értékben 3. Nyomdától rendeli meg saját termékeit tartalmazó prospektusok legyártását évi 600 millió forint értékben, a prospektusokat szórólapként a Postával szétküldi Maga a csomagolás nem gazdasági reklám, tehát első tétel nem adózik A 2. és 3. tétel adózik nála (a Posta nem tekinthető a reklám közzétevőjének): (1 150 000 000 – 500 000 000) * 0,01 = 6,5 millió forint adó 32


5. példa reklámadóra Nagykereskedelmi cég termékeit reklámozza - Interneten bérelt felület éves díja: 3 millió forint - Internetes reklámozó cégnek 2014. augusztus hónapra fizet havi 6 millió forintot (nincs záradékolva a számla) - Másik internetes reklámozó cégnek 2014. május-szeptember hónapokra fizet 7 millió forintot (nincs záradékolva a számla) - Szórólapon hirdető cégnek fizet 2014. augusztus 7-ei, és 21-ei megjelenésre tekintettel: 150 ezer forintot (záradékolt számlát nem kapott) Az összes szerződést 2014. augusztus 14. előtt kötötték Megoldás: A szerződéskötés időpontja miatt nincs adókötelezettség 33


6. példa reklámadóra Gyártó cég kereskedelmi lánccal köt szerződést termékek beszállítására. A szerződés szerint a kereskedelmi cég vállalja -a termékek elkülönült, a cég logójával ellátott polcon történő árusítást -az áruház bejáratánál a beengedő kapun a cég nevének feltüntetését -az áruház saját reklámújságában 1 oldalban külön szerepelteti a gyártó termékeit reklámozza -egy helyi újságban az áruháznak fenntartott 1 oldalas felület egynegyedében a gyártó termékeit reklámozza A szolgáltatások árát úgy érvényesíti, hogy a kialkudott vásárlási összeg 10%-át kéri érte, azaz ennyivel olcsóbban veszi meg a terméket 34


6. példa reklámadóra - megoldás A marketing-szolgáltatások közül reklámadó tv. hatálya alá tartozik: -az elkülönül polc feliratának elkészítése -az áruház belépőjénél a felirat elkészítése -az áruház saját reklámújságában való szerepeltetés költsége Nem tartozik a reklámadó tv. hatálya alá: -a helyi újságban való szerepeltetés (itt a reklám megrendelője a kereskedelmi lánc lesz) -a felsorolt tételeken kívüli összes egyéb marketing költség Az összes marketing költséget (beszállítási ár 10%-a) elemeire kell szedni, és az adóköteles részekhez hozzá kell rendelni a megfelelő költség-részt, és havi szintre is le kell bontani A megrendelői adóalanyiságot (havi 2,5 millió forint) kell kizárólag vizsgálni a gyártónál 35


7. példa reklámadóra Egy magyar cég két német céget bíz meg Németországban eladni kívánt termékeinek reklámozásával. - Külföldi rádióban nem magyar nyelvű reklámokat és - Külföldön ingatlanokon nem magyar nyelvű plakátokat rendel meg A német rádió nem lesz alanya a magyar reklámadónak, így reklám megrendelőjeként sem lesz adóalany a magyar fél A külföldi ingatlanokon elhelyezett reklámokra a reklámadó hatálya kiterjed, azaz megrendelői minőségben a magyar fél adóalany. A külföldi partner nyilatkozatot nem fog adni, tehát - havi 2,5 milliós értékhatár figyelése - társasági adóban növelő tétel 36


Reklámadó – 10. Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály: Adóalap 1-re kell alkalmazni Adóalap 2-re (reklám közzétételének megrendelése) nem kell alkalmazni Lépései: 1. Fel kell térképezni az összes tao. szerinti kapcsolt vállalkozást (külföldit is!) 2. A kapcsolt vállalkozások közül ki kell válogatni a reklámadó hatálya alá tartozó vállalkozásokat 3. Az adóalanyok adóalapját össze kell adni (összesített adóalap) 4. Az összesített adóalap után a sávos adómértéket meg kell állapítani (összes adó) 5. A vizsgált vállalkozásra vissza kell osztani az adót = összes adó * vizsgált cég adóalapja/összesített adóalap 37


Reklámadó – 11. Eljárási szabályok: Aki nem alanya a reklámadónak, vagy alanya de adómentes értékhatárba esik, annak nincs semmilyen adókötelezettsége, a nemlegesség tényét bejelenteni nem kell Adóalap 1. esetén az eljárási szabályok Bevallási és fizetési kötelezettség azoknál, akik folytattak már reklámadó hatálya alá tartozó tevékenységet: - 2104. augusztus 20-ig adóelőleg bevallás: 50%-ot aug. 20-ig, a másik 50%-ot november 20-ig kell megfizetni - 2014. december 20-ig feltöltés: bevallás és fizetés - 2015. május 31-ig a 2014. évi adó bevallása + 2015. évi előleg bevallása: 2015.07.20.; 2015.10.20. fizetési határidőkkel Adóköteles tevékenységet frissen kezdő adóalany esetén: - Az adóköteles tevékenység kezdetétől számított 15 napon belül adóelőlegbevallást kell adnia: 50%-ot 15 napon belül, másik 50%-ot december 20-ig kell megfizetni 38 - A többi ugyanaz


Reklámadó – 12. Normál reklámadó egyéb eljárási szabályai Speciális a 2014. évi adó összege: 2014. évi adó: teljes 2014. évi adóalap * 139/365 * adómérték Speciális a 2014. évi adóelőleg összege 2013. évi adóelőleg: 2013. évi adóalap * 139/365 * adómérték A 2014. évi adóalap kivételesen csökkenthető a korábbi évekről hozott veszteség max. 50%-val Adóalap 2. (2,5 millió forint feletti megrendelés) esetén az eljárási szabályok: Számla kézhezvételét követő hónap 20-áig vall és fizet (üres hónapról nem ad semmit) Előleg, feltöltés, éves bevallás nincs 39


Reklámadó – 13. A 2014. évi adóra vonatkozó fontos különbség: Saját célú reklám esetén az egész 2014. évet kell néznem, és azt kell majd arányosítani. ! Előlegnél meg a 2013. évet kell néznem Reklám megrendelőjeként viszont csak a 2014. augusztus 14. után kötött szerződésekkel kell foglalkozni, nem kell arányosítani.

40


Reklámadó – 14. Tao kihatása: A reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadókötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Értékhatár nincs benne, tehát bármilyen kis összegű reklám számla ide tartozik, ami nincs záradékolva 41


1. Adócsomag - 2014. XXV. törvény (MK 91. szám); 2014. július 4. Társasági adó Fejlesztési adókedvezmény bővítése: - Energia-hatékonyságot szolgáló beruházás - Kis és középvállalkozók támogatott beruházása esetén a létszám-növekmény alsó határa csökken Fejlesztési adókedvezményben részesült adózók adatait a NAV közzé fogja tenni Új vhr. rendelet a fejlesztési adókedvezményhez: 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet

42


1. Adócsomag Általános forgalmi adó Folyamatos teljesítésű ügyletekre vonatkozó 2014. július 1-től tervezett változás nem lép hatályba A 2008. január 1. óta érvényes általános szabály marad: teljesítési időpontja a fizetési határidő

43


2. Adócsomag - 2014. XXXIII. törvény (MK 94. szám); 2014. július 15. Személyi jövedelemadó Munkáltató által adható, lakáscélú hitel törlesztésére adott adómentes támogatás (kisebb) bővítése: - Szabad-felhasználású, de lakáscélra felvett hitelre is alkalmazható (dokumentáltság) - Ha olyan lakásról van szó, ami nincs már a munkavállaló birtokában, akkor rendezi a szabályozás az igazolás módját Egyéni vállalkozó munkáltatónál elismert költség lesz 44


2. Adócsomag Általános forgalmi adó – 1. Bővül az áfa hatályán kívüli szolgáltatások köre 2015. január 1-től: Nem adóalany magánszemélyek részére nyújtott szolgáltatások egy része a lakóhely szerint fog adózni: - telekommunikációs szolgáltatás - rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás - elektronikus úton nyújtott szolgáltatás (szoftver, kép, szöveg, zene, film, játék rendelkezésre bocsátása, távoktatás) Következmény: - Közösségen belüli lakosra is kiterjed (eddig csak 3. ország esetén volt érdekes - A szolgáltatás nyújtójának be kellene jelentkezni (vagy nyilatkozni) a magánszemély tagállamában adóalanyként 45 - Külön rendelet is lesz hozzá


2. Adócsomag Általános forgalmi adó – 2. Bővül a fordított adózással érintett termékek köre 2015. január 1-től 2019. december 31-ig bezárólag (különféle vasanyagok VTSZ szerint) Párosul hozzá adatszolgáltatás is, a gabonásokhoz hasonló tartalommal

46


Termékdíj raktár – 1. Hatály: 2014. július 1-től indulhat (engedélyezés is!) Alapelv: halasztott fizetés, vagy az ideiglenes fizetés elkerülése a termék várható külföldi kivitele miatt Ipari változat: Belföldi ingatlan, ahol adóhatóság engedélyével termékdíjköteles termék előállítására, feldolgozására, újbóli felhasználására irányuló tevékenység folytatható Kereskedelmi változat: Ugyanaz, mint az ipari, csak tárolási funkcióval Adóraktárakhoz hasonló elv: termékdíj fizetés nélküli (vagy visszatérített termékdíjjal érintett) termék kerül ki a raktárból belföldre, akkor az fizetési kötelezettséget eredményez 47


Termékdíj raktár – 2. Engedély feltételei: - Belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet, vagy egyéni vállalkozó - Megfelelő ingatlan - Nincs adó és vámtartozása - Nem áll felszámolás alatt - Vállalja könyvvizsgáló által auditált mérleg készítését - Termékdíj ügyintézőt foglalkoztat (2015. július 1-től) - Vezető tisztségviselője gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt 48


Termékdíj raktár – 3. Eladó (kötelezett) – vevője termékdíj raktár engedélyes = nyilatkozat alapján mentes az értékesítés Eladó (kötelezett) – vevője kereskedő – vevője engedélyes = első eladásnál átvállalás, második eladásnál nyilatkozat Termékdíj raktáron belüli értékesítés = nem keletkeztet kötelezettséget Kitárolás belföldre = forgalomba hozatal jogcímén kötelezettség a kitárolónál 49


Csekély mennyiségű kibocsátó – 1. 2014. április 1-től minden termékkörre - Akkumulátor: 30 kg (2 000 Ft) - Csomagolószer: nem változott - Egyéb kőolajtermék: 40 kg (4 000 Ft) - Elektromos berendezés: 100 kg (további bontásokkal) – (10 000 Ft) -Gumiabroncs: 60 kg (3 000 Ft) -Reklámhordozó papír: 100 kg (6 000 Ft) Lehet benne: - Végső felhasználó részére forgalomba hozó - Saját célú felhasználás - Készletre vétel Évközi hatályba lépés: április 1., bejelentés: ápr. 20.


Csekély mennyiségű kibocsátó – 2. Évközi hatályba lépés: április 1. Bejelentési határidő 2014. évre: április 20. A bejelentés hatálya: teljes 2014. II-IV. negyedévek Mennyiségeket nem kell arányosítani, a 2014. év kivételnek számít Aki csomagolószerre választotta, az a többi keretet átlépheti és emellett nem veszíti el a csomagolószerre az átalányt


Rendelkezés a Szja 1 %-ról 2014. évi szja-ból történő felajánlások (2015. január-május) fogadására új szabályok: - Előzetes regisztráció 2014. szeptember 30-áig – automatikus, ha 1437A nyomtatványon 1 %-ra való jogosultságot igazol, egyébként EGYREG nyomtatványon - Regisztráció alapján készül el a felajánlásra jogosult szervezetek listája (2015. január 1-jén nyilvános) - Regisztráció (nyomtatvány még nem ismert) alapján automatikus kiutalás 2015. szeptember 30-áig - NAV honlapján 2015. január 1-én megjelenik, hogy ki részesülhet az 1 %-ban - Köztartozás fennállása nem akadály, viszont a kiutalandó 1 %-ból visszatartja a NAV - Közhasznú, és nem közhasznú szervezetek esetén két éves várakozási idő (2015. évi felajánlások esetén 2013. január 1. előtti bejegyzés)


Rendelkezés a Szja 1 %-ról A 2013. évi szja terhére történő felajánlások (2014. januármájus) esetén még a régi szabályok -Adóhatósági értesítés (2014.09.01) alapján a 1437A nyomtatvány kitöltése, beküldése (szükséges dokumentumokkal együtt) -Közhasznú, és nem közhasznú szervezetek esetén két éves várakozási idő (2014. évi felajánlások esetén 2012. január 1. előtti bejegyzés) -Köztartozás fennállása nem akadály, viszont a kiutalandó 1 %ból visszatartja a NAV

Online pénztárgép


Online pénztárgép – végső határidő 2014. augusztus 31-ig kell beüzemelni az online gépeket. A régi gépet csak akkor használhatja, ha -az online gép meghibásodik, ÉS -a szerviz nem tud cseregépet biztosítani, ÉS -másik, kéznél lévő online gépes pénzátvételi helye nincs, ÉS -pénztárgépnaplóban az eseményeket rögzítik, ÉS -a régi gép adómemóriája nem telt be, és nem selejtezte A régi gépbe beütött tételeket egy összegbe be kell ütni a javított gépbe


Online pénztárgép – végső határidő Augusztus 1-től új üzlet nyitásakor már meg kell lenni az online gépnek! Ha a régi gépet végleg kivonja, akkor az adómemóriát 2013. január 1-től kell kiíratni, a kivonástól számított 2 hónapon belül Pénztárgép szerviz, illetve forgalmazó a javításra átvett gépekről adatszolgáltatásra kötelezett


Online pénztárgép - kitelepülés 1.Verzió Nem viszem ki az online gépet, helyette -Régi gépet használom (2014. december 31-ig), vagy -Nyugta, számlatömböt használok 2. Verzió Kiviszem az online gépet -5 nappal a tényleges kivitel előtt PTGTAXUZ -5 nappal a tényleges visszavitel előtt PTGTAXUZ ! Nem biztos, hogy megoldható Eseti jellegű kitelepülés kezelése Ha a kitelepülésen több pénzátvételi hely van?

58

59


Régi pénztárgép helyett online Ha a régi géptől megválunk: -Adómemória kiíratása - Szerviz írja ki: PTGTAX-on szerviz jelent - Adózói írja ki: PTGTAXUZ-on adózó jelent -Használatból való kivonás - Ha PTGREG-en a régi gép AP számát megadtuk, akkor nincs teendő - Ha nem, akkor PTGTAXUZ-on adózó bejelenti a használatból való kivonás - Adómemóriát elévülési ideig meg kell őrizni

N


Szezonálisan nyitva tartó üzlet A legfontosabb szabály: 30 napot meghaladó ‚üzemszünetet’ jelenteni kell a szünetelés kezdő napjától számított 45 napon belül (a 31. naptól számítva 14. napon belül) Példa: Balatonnál vendéglátó egységet üzemeltet Gépet beszerzi és beüzemeli 2014. április 29. Tervezett nyitás: 2014. június 4. Ha 2014. május 29-én nem nyit ki, akkor PTGTAXUZ-on bejelenti a 30 napon túli üzemszünetet Tényleges nyitás 2014. június 3. – PTGTAXUZ-on 2014. június 2-ig bejelenti az üzemszünet végét

63

64


Meghibásodott pénztárgép Bejelentési kötelezettség: PTGTAX-on szerviz 1. Verzió: Cserepénztárgép van -Cserepénztárgép beüzemelése, visszavitele: PTGTAX szerviz -A megjavított gépbe első tételként a cseregépbe ütött összeget (adókulcsonként) egy tételben kell beütni 2. Verzió: Cserepénztárgép nincs -A megjavított gépbe első tételként a cseregépbe ütött összeget (adókulcsonként) egy tételben kell beütni -15 napnál tovább nem lehet kézi nyugtázni

EU-s támogatásos rendeletek


EU-s joganyag és az adórendszeren belüli támogatások kapcsolata 1.Minden adóalap és adókedvezménynél megnézzük, hogy mi a ‚magyar’ feltétel 2.Magyar szabályozás milyen EU-s normákra mutat: - Direkt meghatározza az adott EU-s normát (de minimis, csoportmentességi rendelet) - Csak egy általános szabályra mutat 3. Általános EU-s szabály mögött meghúzódó EU-s norma vizsgálata, melyből többféle is lehet


Társasági adó – beruházási kedvezmények Adóalap-kedvezmény és adókedvezmény, illetve az egyösszegű écs. elszámolás egyformán szabályozva: - Elsődleges mezőgazdasági beruházás esetén: - Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (702/2014/EU), vagy - Mezőgazdasági de minimis rendelet (1408/2013/EU) - Más esetben: - De minimis (1407/2013/EU), vagy - Csoportmentességi rendelet (651/2014/EU)


Személyi jövedelemadó – beruházási kedvezmények Adóalap-kedvezmény: - Elsődleges mezőgazdasági beruházás esetén: - Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (702/2014/EU), vagy - Mezőgazdasági de minimis rendelet (1408/2013/EU) - Más esetben: De minimis (1407/2013/EU), vagy Csoportmentességi rendelet (651/2014/EU) Adókedvezmény, egyösszegű écs. kedvezménye: - Elsődleges mezőgazdasági beruházás + Hatályon kívüli 1857/2006/EU rendelet, vagy - De minimis (1407/2013/EU), vagy - Csoportmentességi rendelet (651/2014/EU)


Személyi jövedelemadó – őstermelői adókedvezmény Agrár csekély összegű támogatásnak kell, hogy minősüljön, ami a Bizottság 107 cikkénet (1) bekezdése alapján a 1408/2013/EU rendeletre mutat


EU szerződés 107. cikk (1) bekezdése Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. EU rendelet(ek)et születhet(nek) atekintetben, hogy mi az ami nem sérti a 107. cikk (1) bekezdését.


EU-s rendeletek megközelítése adójogi szempontból Milyen ‚szűrőkre’ kell odafigyelni: - Milyen tevékenységre nem terjed ki, ebből következik az, hogy milyen ágazat nem használhatja - Vizsgálni kell, hogy van-e konkrét beruházás-típus kizárva - Milyen értékhatárokat ad, ebből következik a kettős korlát: hazai joganyag Ft-os, vagy %-os korlátja + EU-s joganyag euro-s vagy %-os korlátozása - Támogatáshalmozás: többféle beruházás és/vagy többféle támogatás esetén más EU-s rendelet korlátainak figyelembe


Új de minimis rendelet - 1407/2013/EU rendelet Alapszabály nem változik: 3 év alatt 200 ezer euro-s értékhatár Egy és ugyanazon vállalkozás Hatályba lépés: 2014. január 1., de az átmeneti szabályok 2014. június 30-ig a régi szabályokat engedik érvényesülni – 1329-es bevallásban még nem kellett alkalmazni Támogatáshalmozás: más ‚de minimis’ rendelettel 200 000 euro/3 évig halmozható ! A csoportmentességi rendeletek irányából is vizsgálni kell


Új de minimis rendelet - 1407/2013/EU rendelet Szállítási ágazat: - Árufuvarozás esetén a járművekre tilalom, egyéb szállítással kapcsolatos beruházásra 100 000 euro/3 év - Személyszállítási ágazat 200 000 euro/3 év - Egyéb, elkülöníthető tevékenységre 200 ezer euro - Futárszolgálat, postai szolgálat, hulladékgyűjtés, költöztetésre nem vonatkozik a tiltás Kizárt ágazatok: - Elsődlegesen mezőgazdasági termelés - Korlátozott alkalmazás mg-i termékek feldolgozására és forgalmazására (vertikális kizárás) - Exporthoz, vagy külföldi ‚terjeszkedés’-hez adott támogatások


Új de minimis rendelet 2014. január 1-től 2. cikk (2) bekezdés: „Egy és ugyanazon vállalkozás”: e rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az első albekezdés a)-d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.


Új de minimis rendelet - 1407/2013/EU rendelet Példa: ‚A’ cég 100%-os tulajdonosa ‚B’ cégnek, normál 200 ezer euro-s értékhatár alá tartoznak ‚A’ cég 2012-2013. évben igénybe vett ‚de minimis’ támogatása összesen 120 ezer euro ‚B’ cég 2012-2013. évben igénybe vett ‚de minimis’ támogatás összesen 70 ezer euro 2014. évben összesen 10 ezer euro ‚de minimis’ kedvezményre jogosultak. Ezt megosztva is igénybe vehetik, forintálisan kb. 3 millió ‚adóforintot’ oszthatnak fel, mivel egy és ugyanazon vállalkozásnak számítanak.


Általános csoportmentességi rendelet 651/2014/EU rendelet Többféle támogatási terület: -Regionális támogatás -Kkv-knak nyújtott beruházási és működési támogatás -Környezetvédelmi támogatás -Kutatás-fejlesztési támogatás -Képzési támogatás -Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási támogatása -Természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás -Széles sávú infrastruktúra támogatása -Kulturális örökség megőrzésének támogatása -Sport és szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás


Általános csoportmentességi rendelet 651/2014/EU rendelet Kiszélesített alkalmazási hatály miatt: - Minden támogatástípushoz nézni kell az adókedvezményi feltételt, azaz beruházási célú beszerzésnek kell megvalósulnia - Pl. természeti katasztrófa okozta károk helyreállítása, közlekedési támogatás, de az adókedvezményi keretekbe nem fér bele Kizárt ágazatok, vállalkozások: - Elsődlegesen mezőgazdasági termelés - Korlátozott alkalmazás mg-i termékek feldolgozására és forgalmazására (vertikális kizárás) - Exporthoz, vagy külföldi ‚terjeszkedés’-hez adott támogatások - Nehéz helyzetben lévő vállalkozások - Energiatermelés és elosztás


Általános csoportmentességi rendelet 651/2014/EU rendelet Támogatás összegszerű felső határa - Igazából nincs, csak tagállami bejelentési küszöbök vannak 2 millió euro-tól Támogatás intenzitása - Támogatástartalom/Bruttó költségek, főszabály szerint áfa nélkül - Nincs általános mérték - Általában támogatástípusonként eltérő mértékek - Ahol hivatkozik rá, ott a regionális támogatási térkép


Általános csoportmentességi rendelet 651/2014/EU rendelet Regionális beruházási támogatás: -Új beruházáshoz adott támogatás -Támogatási intenzitás a regionális támogatási térkép szerint Kkv részére adott beruházási támogatás: -Bővítésre is használható -Támogatási intenzitás - 20% kisvállalkozó esetén - 10% középvállalkozó esetén K+F támogatása: -Eszközök vásárlására is adható -25-100% intenzitás, a Kkv-ra vonatkozó szokásos 10-20% növekménnyel


Általános csoportmentességi rendelet 651/2014/EU rendelet Kkv-nak nyújtott innovációs támogatás -Szabadalom vásárlása -Támogatási intenzitás 50% Környezetvédelmi támogatás -Beruházásra is adható -Előírás, hogy - Uniós elvárásokat túlteljesítése, vagy - Környezetvédelmi szint emelkedjen -Támogatási intenzitás 40%, a Kkv-ra vonatkozó szokásos 10-20% növekménnyel Megújuló energiával kapcsolatos támogatás -Beruházásra is adható -Támogatási intenzitás 30-45%, a Kkv-ra vonatkozó szokásos 10-20% növekménnyel


Általános csoportmentességi rendelet 651/2014/EU rendelet Támogatáshalmozás: - Csak akkor van tilalom, ha ugyanazon költségek, kiadások fedezetére adják, akkor a másik támogatással együtt számított érték nem lépheti át az összegre, illetve intenzitásra vonatkozó határokat. - Csekély összegű támogatás esetén csak akkor vizsgálandó, ha azt konkrét beruházásra ítélik oda Átmeneti szabály: - 2014. július 1. előtt megítélt támogatásokra még az 800/2008/EK rendelet alkalmazható. - Tehát a 1453-as, a 1429-es bevallásra már az új szabályok vonatkoznak


Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet – 702/2014/EU Támogatással érintett ágazatok (pozitív felsorolás): - Mezőgazdasági termékek termelése - Mezőgazdasági termékek feldolgozása - Mezőgazdasági termékek forgalmazása - Örökség megőrzése - Természeti katasztrófák okozta károk - Erdészeti tevékenység A felsoroltakon belül rengeteg feltétel, kategória, korlátozás Ne feledjük: a hazai adózási szabályozás mezőgazdaság termék előállításával kapcsolatos beruházásokat kedvezményezi, a felsorolásból csak az első kategóriával kell foglalkozni


Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet – 702/2014/EU Támogatásból kizárt tevékenységek, eszközök, vállalkozások (általános tiltások): - Exporthoz, vagy külföldi ‚terjeszkedés’-hez adott támogatások - Nehéz helyzetben lévő vállalkozások (kivételekkel) - Beruházás esetén nem ösztönző támogatások


Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet – 702/2014/EU Támogatható tevékenységek meghatározása: 1. Be kell azonosítani, hogy az adott beruházás mely tevékenységhez kapcsolódik 2. Meg kell nézni, hogy az általános tiltások között szerepel-e 3. Ha nem, akkor a támogatott kategórián belül be kell sorolni, hogy konkrétan arra az adott beruházásra jár-e a támogatás 4. Ha igen, akkor a nem összegszerű EU-s feltétel teljesül


Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet – 702/2014/EU Támogatás összegszerű felső határa - Tárgyi eszközök, immateriális javak vétele 500 ezer euro - Összes más engedélyezet beruházás 7,5 millió euro Ezenkívül egyedi korlátok is vannak, például: - Fiatal agrárvállalkozó 70 000 euro Támogatás intenzitása - Támogatástartalom/Bruttó költségek, főszabály szerint áfa nélkül - Általános mérték: 50% Ettől lehet több is: 70% (pl. fiatal mg-i termelők) Lehet kevesebb is: 10% ingatlan-beruházás esetén Az intenzitást korlátozza a regionális támogatási térkép


Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet Támogatáshalmozás: - Csak akkor van tilalom, ha ugyanazon költségek, kiadások fedezetére adják, akkor a másik támogatással együtt számított érték nem lépheti át az összegre, illetve intenzitásra vonatkozó határokat. - Csekély összegű támogatás esetén csak akkor vizsgálandó, ha azt konkrét beruházásra ítélik oda Átmeneti szabály: - 2015. január 1. előtt megítélt támogatásokra még az 1857/2006/EU rendelet alkalmazható. - Tehát a 1453-as, a 1429-es bevallásra már az új szabályok vonatkoznak


Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet Példa: 2014. évben méhcsaládot vásárol egy méhészettel foglalkozó cég Igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt, ha a magyar szabályozásnak megfelel EU-s rendelet szerint a méz mezőgazdasági terméknek minősül, ugyanakkor az állatok vásárlására nem alkalmazható a támogatás [14. cikk (9) bekezdés e) pontja], tehát nem veheti igénybe az adókedvezményt A normál de minimis, illetve általános csoportmentességi rendeletből azért esik ki, mert mezőgazdasági termék-előállítással foglalkozik


Mezőgazdasági de minimis rendelet 1408/2013/EU rendelet Értékhatár: 15 ezer euro/3 adóév, adórendszeren belüli támogatás esetén az őstermelő alatt marad Regisztrációs szám bevalláson való szerepeltetése továbbra is kötelező marad (Szja tv. alapján) Támogatáshalmozás - Ha nem csak mezőgazdasági termelő tevékenysége van, akkor a normál ‚de minimis’ tevékenységektől kell tudni elhatárolni - Adórendszeren belüli támogatás esetén a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet szemszögéből kell vizsgálni


Mezőgazdasági de minimis rendelet 1408/2013/EU rendelet Támogatásból kizárt tevékenységek, eszközök, vállalkozások (általános tiltások): - Exporthoz, vagy külföldi ‚terjeszkedés’-hez adott támogatások - Nehéz helyzetben lévő vállalkozások (kivételekkel) - Mezőgazdasági termékek forgalmazása, feldolgozása Egy és ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó szabályok itt is vannak, tao alanyok esetén alkalmazni kell Hatályba lépés: 2014. január 1., de az átmeneti szabályok 2014. június 30-ig az 1535/2007/EK szabályokat engedik érvényesülni – 1353-as bevallásban még nem kellett alkalmazni


37/2011. Korm. rendelet módosítása (158/2014. Korm. rendelet, MK 88.) Nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma módosul (idegen/saját tőke arány;kamatfedezeti ráta) Nagyvállalkozásokra vonatkozó támogatási intenzitás: Támogatási intenzitás Dél-alföldön marad 50% Budapesten 0% (2014. június 30-ig 10% volt) Az előbbiek kiegészülnek - kisvállalkozásnál +20% - középvállalkozásnál +10% Módosítások hatálya: 2014. július 1.

Köszönöm a figyelmet! www.nav.gov.hu

Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.

Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója. Közzététel: a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára. Szabadtéri reklámhordozó: reklám építményen kívül elhelyezett eszköz.

közzététele

céljából

Nyomtatott anyag: nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter

Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés. Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett szolgáltatás.

A médiatartalom-szolgáltató akkor minősül Magyarország területén letelepedettnek, ha: - az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése a Magyarország tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyarország felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el, - központi ügyvezetésének helye Magyarország területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket Magyarország területén hozzák, - ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része Magyarország területén dolgozik, - Magyarország területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye Magyarország területén található, - a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de tevékenységét Magyarország területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal, vagy - az általa nyújtott médiaszolgáltatást a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 43/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes digitális műsorszórási jogosultság gyakorlása révén terjeszti.

2014. évközi adóváltozások. Szabó Gábor Tájékoztatási Osztály NAV Dél-alföldi Reg. Adó Főig

Recommend Documents