Lőrinci Város Önkormányzat Képviselő-testülete 213/2013.(XI.28.) önkormányzati határozata Lőrinci Város Önkormányzatának reorganizációs programjáról Lőrinci Város Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az előterjesztés mellékletét képező reorganizációs programot megismerte és elfogadja.
Felelős: Határidő:
Polgármester Értelemszerűen
K.m.f.
Víg Zoltán sk. polgármester
Schottner Norbert sk. aljegyző
1. számú melléklet
LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK REORGANIZÁCIÓS PROGRAMJA Az Állami Számvevőszék 2013. március 18. és 2013. április 22. között tartó időszak alatt elvégezte Lőrinci Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének vizsgálatát helyszíni ellenőrzéssel, az önkormányzat által kiállított tanúsítványok és megtekintett alapbizonylatok alapján. Az elemzés, a következtetések megállapítása 2013. második negyedévében történt. Az ellenőrzés a 2009. január 1. – 2012. december 31. közötti időszakot ölelte fel. A számvevők a számvevőszéki jelentésben a polgármester részére 6 pontban tettek javaslatot a pénzügyi egyensúly megteremtése, javítása érdekében. Az egyik javaslati pontként reorganizációs programot kell a képviselő-testület elé terjeszteni a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítása, a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében.
I. ELŐZMÉNYEK Lőrinci Város Önkormányzatának hitelállománya mindig magas volt, a többszöri bankváltás is csak a hitelek átvállalásával történhetett. Az adósságszolgálat minden évben nagy terheket rótt önkormányzatunkra. A lakosságszám, az állami támogatás, a közoktatási normatívák folyamatos csökkenése egyre nehezebb likviditási helyzetbe hozta önkormányzatunkat. Lőrinci Város Önkormányzata intézményeinek (Lőrinci Város Önkormányzata, Lőrinci Polgármesteri Hivatal, „Napsugár” Óvoda és Bölcsőde, a Szociális Ellátó– és Gyermekjóléti Intézmény, a Városi Könyvtár és a Lőrinci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat) könyvvezetése, gazdasági ügyeinek intézése és gazdálkodásuk szabályszerűségének biztosítása, a hivatal ügyvitelén keresztül valósul meg. A városban működő Cigány Nemzetiségi Önkormányzat fő célja a cigányhagyomány megőrzése és védelme. A polgármesteri hivatal nyújt segítséget adminisztratív teendőik és a funkciójuk szerinti feladataik ellátásában. Az Önkormányzat a Lőrinci Város Kft gazdasági társaságban kizárólagos tulajdonnal rendelkezik. A gazdasági társaság a gyermek- és közétkeztetés, temető üzemeltetés, intézmény karbantartás, közterület fenntartás, hulladékkezelés-szállítás területén kap szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A gazdasági társaság a működéséhez rendszeres működési támogatásban részesül. Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása, intézményeinek és gazdasági társaságának működésének biztosítása, évek óta csak takarékos gazdálkodással volt megoldható. 1) Lőrinci Város Önkormányzata gazdálkodásának ismertetése Az Önkormányzat 2009–2012 között összesen 4916,5 millió Ft költségvetési bevételt ért el, és 5236,7 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. Az Önkormányzat működési jövedelme 2009-ben és 2012-ben pozitív volt, 2010-ben és 2011-ben forráshiányt mutatott. 2010-ben a folyó kiadások 4,7%-ára (52,9 millió Ft), 2011-ben 3,0%-ára (33,3 millió Ft) nem nyújtottak fedezetet a folyó bevételek. A működési jövedelem 2011. évi hiányát a költségvetési támogatások és az szja bevételcsökkenése, valamint a dologi kiadásoknak a Polgármesteri Hivatalnál és a középiskolánál bekövetkezett emelkedése okozta. 2012-ben a működési jövedelem előző évhez viszonyított 123,3 millió Ft összegű növekedését – a folyó kiadások csökkenése mellett – alapvetően az adóbevételek 99,5 millió Ft összegű emelkedése eredményezte. 2010-2012 évek egészét tekintve 11,8 millió Ft működési többlet keletkezett. A 2012. évi működési jövedelem 67,2%-a (60,5 millió Ft) egyszeri helyiadóbevételből származott.
Az Önkormányzat nettó működési jövedelme 2011-ig a működési költségvetés egyenlegének változása következtében pénzügyi kapacitáshiányt jelzett, majd 2012-re pozitívvá változott a működési jövedelem növekedése következtében. A 2009–2011. években a működési jövedelem nem nyújtott fedezetet a tőketörlesztésre. Az előző évek pénzmaradványa mellett a 2009. év II. negyedévétől folyószámlahitel igénybevételével, 2011-ben kötvény kibocsátásával, a 2011. év II. negyedévétől munkabér-megelőlegezési hitel felvételével biztosították a pénzügyi egyensúlyt. A felhalmozási költségvetés egyenlege 2010-2012. időszakban negatív, a forráshiány összesen 332,0 millió Ft volt. A 2012. évben a felhalmozási hiány 63,0%-ára (36,7 millió Ft-ra) nyújtott fedezetet a képződött nettó működési jövedelem. A 2009-2012 időszakban képződött forráshiányt az Önkormányzat 2009-ben szabad pénzmaradványa felhasználásával, a 2009. év II. negyedévétől folyószámlahitel bevonásával, 2010-ben fejlesztési hitel felvételével, 2011-ben kötvény kibocsátásával, 2012ben működési forrásokból, kötvény fel nem használt maradványából finanszírozta. Az Önkormányzat évenkénti teljes finanszírozási igénye 2009-ben 82,5 millió Ft, 2010-ben 82,9 millió Ft, 2011-ben 231,6 millió Ft, 2012ben 21,6 millió Ft volt. A folyó bevételek 2009-ről 2010-re 18,5 millió Ft-tal (1,8%-kal) emelkedtek, míg 2010-ről 2011-re 7,9 millió Ft-tal (0,7%-kal) csökkentek. Számottevő mértékű, 6,7%-os (71,4 millió Ft) növekedés 2012-ben következett be, elsősorban a helyi adó bevételek emelkedése miatt. A költségvetési támogatások és az szja együttes összege, valamint a folyó bevételekhez viszonyított aránya a 2009. évi 571,3 millió Ft-ról (54,3%-ról) folyamatosan – 2012-re 537,8 millió Ft-ra (47,4%-ra) – csökkent, elsősorban a normatív állami hozzájárulás és a központosított előirányzatok fajlagos összegének mérséklődése következtében. Az Önkormányzat a helyi adók közül az építményadót, a telekadót és az iparűzési adót vezette be, a vállalkozók kommunális adója 2011-től megszűnt. A folyó bevételek változásában meghatározó volt a helyi adók szerepe. A folyó bevételeken belüli arányuk és összegük 2009-ben 30,5% (321,0 millió Ft), 2010-ben 28,3% (302,8 millió Ft), 2011-ben 30,7% (326,5 millió Ft) és 2012-ben 37,6% (426,0 millió Ft) volt. Az Önkormányzat 2009–2012 között összesen 596,2 millió Ft felhalmozási bevételt ért el, amelyből a fejlesztések megvalósítása szerinti ütemezéstől eltérően 2010-ben 34,5%-ot (205,9 millió Ft), 2011-ben 52,8%ot (314,6 millió Ft) realizált. Az EU-s támogatások összege 2009-2012 közötti időszakban teljesült felhalmozási bevételek 87,4%-át (521,2 millió Ft-ot) tette ki. E támogatásból az Önkormányzat két beruházáshoz összesen 40,4 millió Ft előleget vett igénybe. Az Önkormányzat saját felhalmozási bevétele a tervezett ingatlanértékesítési bevételek elmaradása miatt nem képviselt jelentős forrást, a felhalmozási bevételek 11,9%-át (71,2 millió Ft) jelentette. A folyó kiadások aránya az összes költségvetési kiadáson belül a 2009-2012. időszakban, 2009-ben 88,9% (1044,3 millió Ft), 2010-ben 83,3% (1123,7 millió Ft), 2011-ben 69,1% (1096,2 millió Ft), 2012-ben 92,7% (1044,3 millió Ft), évenkénti átlagos összege 1077,1 millió Ft volt. 2012- ben az előző évhez viszonyított 4,7%-os (51,9 millió Ft) mérséklődést főként a dologi kiadások 12,1%-os (46,5 millió Ft) csökkentése okozta. A működési kiadásokon belül a személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok a 2009. évhez viszonyítva 2012-ben 7,8%-kal (51,6 millió Ft-tal) voltak alacsonyabbak, főként a kiadáscsökkentő intézkedések körében 2011-ben végrehajtott (összesen 24 főt érintő) létszámcsökkentés miatt. A felhalmozási kiadások aránya az összes költségvetési kiadáson belül 2009-ben 11,1% (130,4 millió Ft), 2010-ben 16,7% (224,7 millió Ft), 2011-ben 30,9% (491,3 millió Ft), 2012-ben 7,3% (81,8 millió Ft), évenkénti átlagos összege 232,1 millió Ft volt. Összegének és arányának évenkénti változását alapvetően az EU-s forrásból támogatott fejlesztések kiadásai okozták. A 2009–2012. évek között megvalósított (műszakilag befejezett) beruházásokra és felújításokra fordított kiadás összesen 730,4 millió Ft volt. A fejlesztésekhez 71,4%-ban (521,2 millió Ft) EU-s támogatást, 23,5%-ban (171,6 millió Ft) kötvényből származó forrást, 0,3%-ban (2,4 millió Ft) hitelt és 4,8%-ban (35,2 millió Ft) saját felhalmozási bevételt használtak fel. A 2009-2012. időszakban megvalósított, 10,0 millió Ft-ot meghaladó bekerülési költségű fejlesztés mindegyike EU-s forrásból támogatott volt. A 2009. év elején a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományát 2008-ban 200,0 millió Ft névértéken kibocsátott CHF alapú kötvénytartozás és annak 45,1 millió Ft árfolyamvesztesége, továbbá két, 2004-ben, illetve 2006-ban felvett hosszú lejáratú hitelből fennálló, összesen 34,7 millió Ft kötelezettség képezte. A 2012.
év végén az összesen 570,1 millió Ft kötelezettségállomány a 2011- ben kibocsátott 200,0 millió Ft névértékű kötvénytartozásból, a 2010-ben felvett hosszú lejáratú hitel fennálló 0,9 millió Ft-os kötelezettségéből, 1257,1 ezer CHF (182,4 millió Ft) 2008-ban kibocsátott kötvénytartozásból és annak 120,7 millió Ft árfolyamveszteségéből, továbbá 66,1 millió Ft folyószámlahitelből állt. A kötvénytartozások az Önkormányzat számára kamatkockázatot jelentettek, mert mindkét kötvény változó kamatozású. A CHF alapú „Lőrinci 2028”kötvény kamata – a kamatfelár emelkedése következtében – a kibocsátáskori 4,9%-ról 2012. december 31-ére 6,2%-ra emelkedett. A „Lőrinci 2028” CHF alapú kötvény kibocsátása árfolyamkockázatot jelentett, mert az árfolyam kedvezőtlen irányba változott, a kibocsátáskori 145,06 Ft/CHF-ről 2012. december 31-ére 241,06 Ft/CHF-re (66,2%-kal) emelkedett. Az Önkormányzat 20092012. közötti időszakban a hosszú lejáratú hitelek tőketörlesztésére 36,2 millió Ft-ot, kamatokra 4,2 millió Ft-ot fordított. A kötvénykibocsátások miatti kötelezettségek tőketörlesztése 2009–2012 között összesen 121,6 ezer CHF (29,4 millió Ft), a megfizetett kamatkiadás 186,0 ezer CHF (41,6 millió Ft), illetve 20,4 millió Ft volt. A 2012. év végén fennálló hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségek miatt az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya nem volt biztosított. A jövedelemtermelő képesség alapján a képződő működési jövedelem – az adósságkonszolidációt követően fennmaradó – kötelezettségek törlesztésének fedezetére nem biztosít elegendő forrást. Az Önkormányzat a likviditási helyzetét a költségvetés tervezés és a zárszámadás keretében értékelte. Az egyes évek költségvetési rendeleteihez likviditási tervet készítettek. Az Önkormányzat 2009–2012. között működése egyensúlyát folyószámlahitel, 2011-től munkabér-megelőlegezési hitel igénybevételével tudta biztosítani. Az Önkormányzat rendelkezésére álló folyószámlahitel-keret összege 2009. június 2-ai 40,0 millió Ft-ról 2011. június 29-ére több mint háromszorosára, 130,0 millió Ft-ra emelkedett, majd 2011. december 8-án 100,0 millió Ft-ra és 2013. október 30-án 73,5 millió Ft-ra csökkent. A folyószámlahitel igénybevétele a 2011–2012. években, a munkabér-megelőlegezési hitel a 2012. évben tartóssá vált, ami a likviditási nehézségek fokozódását, a banki kitettség miatti kockázatot jelezte. A folyószámlahitel kamatának mértéke a 2009. júniusi 10,8%-ról a referenciakamatláb változásainak függvényében 2010-ben 6,0%-ra csökkent, majd a kamatfelár emelése miatt 2011-ben 9,2%-ra emelkedett, 2012. decemberben a kamatfelár mérséklése miatt 7,2%-ra csökkent. Munkabér-megelőlegezési hitelt 2011-ben 8,1%, 2012-ben 10,3% kamattal vett igénybe az Önkormányzat. Kamat és egyéb költség címén az Önkormányzat 2009-2012. közötti időszakban a folyószámla- és a munkabér-megelőlegezési hitelekkel kapcsolatosan összesen 17,5 millió Ft-ot fizetett ki. Az Önkormányzat rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeinek a 2009. év végén 2,1%-át (7,3 millió Ft-ot), a 2012. év végén 0,4%-át (2,3 millió Ft-ot) a szállítókkal szembeni kötelezettségek tették ki. Az Önkormányzat számára kezességvállalás miatti kockázatot jelentett a szennyvízberuházáshoz – a Víziközmű Társulat által igénybevett hitelhez – kapcsolódóan 2006-ban a beruházás befejezéséig, illetve a Víziközmű Társulattal való elszámolásig vállalt 130,0 millió Ft készfizető kezesség. Az Önkormányzatnak a 2012. év végéig a kezességvállalás beváltása miatt fizetési kötelezettsége nem keletkezett. A kezesség beváltására a Víziközmű Társulat, illetve az érintett önkormányzatok közötti elszámolást követően kerülhet sor. Az elszámolás a vitatott tételek miatt még nem történt meg. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete szempontjából mérlegen kívüli kockázatokat jelent a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság veszteséges gazdálkodása, illetve kötelezettségeinek alakulása. A 2009-ben alapított Lőrinci Kft. saját tőke összege 2011-től negatív a 2011. évben -5,9 millió Ft, a 2012. évben várhatóan -22,0 millió Ft összegben realizált mérleg szerinti veszteség miatt.
Fedezetbevonás miatti kockázatot jelent, hogy az ingatlanok jelzáloggal való terhelése az elmúlt években fokozatosan nőtt, az ingatlanok biztosítékul adása miatt a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, ingatlanértékesítésből elérhető források szűkültek. Az utóbbi évek során három ingatlan jelzáloggal való terhelése miatt a terhelt ingatlanok 2012. december 31-ei könyvszerinti együttes nettó értéke 150,8 millió Ft, az összes forgalomképes ingatlan nettó értékének (255,6 millió Ft) 59,0%-a volt.
2) Lőrinci Város Önkormányzatának saját bevételeinek ismertetése 2010. évi saját bevételek: Helyi adók: A saját bevételek 97,9 %-át a helyi adók alkották. Az Önkormányzat a helyi adók közül az építményadót, a telekadót és az iparűzési adót működtetett. Építményadó bevétel eredeti előirányzata 37.000 e Ft, módosított előirányzata 32.718 e Ft, a realizálódott adóbevétel 32.718 e Ft, mely 100%-os teljesítést jelent. Telekadó eredeti előirányzata 50.000 e Ft, módosított előirányzata 39.811 e Ft, a teljesítés 39.811 e Ft, mely szintén 100%-os teljesítést jelent. Vállalkozók kommunális adójának eredeti előirányzata 3.000 e Ft volt, módosított előirányzata 2.407 e Ft, a teljesítés 100 %-os, összegszerűen szintén 2.407 e Ft. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után kivetett iparűzési adó eredeti előirányzata 204.110 e Ft, módosított előirányzata 225.578 e Ft, a tényleges bevétel 225.578 e Ft, a teljesítés 100%. Díjak, pótlékok, bírságok: Pótlékok, bírságok eredeti előirányzataként 11.500 e Ft került költségvetésünkbe, amely módosításra került: 2.205 e Ft bevételt terveztünk, melyből 2.205 e Ft folyt be ténylegesen, a teljesítés 100%-os. Talajterhelési díjat nem terveztünk az eredeti költségvetésben, előirányzat-módosítás során 7 e Ft bevételt terveztünk, melyből 7 e Ft realizálódott, ez 100%-os teljesítést mutat. Egyéb sajátos bevételek előirányzata az eredeti költségvetésben nem volt, módosított előirányzat 3.441 e Ft, melyből 3.441 e Ft tényleges bevétel származott, ez 100%-os teljesítést jelent. Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel: Föld és egyéb ingatlan értékesítéséből és cseréjéből (Mátravidéki Erőmű iskola, 062/3 szántó és panzió), továbbá önkormányzati lakások értékesítésének törlesztő- részleteiből származó bevétel 2010. évben 33.853 e Ft volt. 2011. évi saját bevételek: Helyi adók: A saját bevételek 89,29 %-át a helyi adók alkották. Építményadó bevétel eredeti és módosított előirányzata 44.000 e Ft, a realizálódott adóbevétel 34.841 e Ft, mely 79,18%-os teljesítést jelent. Telekadó eredeti és módosított előirányzata 100.000 e Ft, a teljesítés 78.628 e Ft, mely 78,63%-os teljesítést jelent. A vállalkozók kommunális adója 2011-től megszűnt, így kivetés nem történt (előirányzat sem volt), viszont az előző évi hátralékosok teljesítéséből származó 214 e Ft bevétel növelte saját bevételeink összegét. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után kivetett iparűzési adó eredeti és módosított előirányzata 230.000 e Ft, a tényleges bevétel 211.688 e Ft, a teljesítés 92,04%. Díjak, pótlékok, bírságok: Pótlékok, bírságok eredeti és módosított előirányzataként 5.000 e Ft került költségvetésünkbe, melyből 1.125 e Ft folyt be ténylegesen, a teljesítés 22,5%-os. Talajterhelési díjat nem terveztünk a költségvetésben, mindössze 7 e Ft bevétel keletkezett ezen adónemből. Egyéb sajátos bevételek módosított előirányzata 3.000 e Ft, melyből 3.488 e Ft tényleges bevétel származott, ez 116,27%-os teljesítést jelent. Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel: Föld és egyéb ingatlan értékesítéséből és cseréjéből (Mátravidéki Erőmű iskola, 062/3 szántó és panzió), továbbá önkormányzati lakások értékesítésének törlesztő- részleteiből származó bevétel 2011. évben 33.853 e Ft volt. Felhalmozási célú kamatbevétel: A Lőrinci 2026 kötvény kamatából 571 e Ft bevétele keletkezett önkormányzatunknak.
2012. évi saját bevételek: Helyi adók: A saját bevételek 93,5 %-át a helyi adók alkotják. Építményadó bevétel a 40.100 e Ft (eredeti és módosított) előirányzathoz viszonyítva 112,7 %-os teljesítést mutat, összegszerűen 45.217 e Ft. Telekadó eredeti előirányzata 131.992 e Ft, módosított előirányzata 176.992 e Ft, a teljesítés 162.266 e Ft, mely 91,67%-os teljesítést jelent. A vállalkozók kommunális adója 2011-től megszűnt, így kivetés nem történt (előirányzat sem volt), viszont az előző évi hátralékosok teljesítéséből származó 2 e Ft bevétel növelte saját bevételeink összegét. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után kivetett iparűzési adó előirányzata 196.500 e Ft, a tényleges bevétel 200.359 e Ft, a teljesítés 101,96%. Díjak, pótlékok, bírságok: Pótlékok, bírságok eredeti előirányzatként nem kerültek költségvetésünkbe. Előirányzat-módosítás során 18.650 e Ft bevételt terveztünk, melyből 18.157 e Ft ténylegesen befolyt, a teljesítés 97,36%-os. Talajterhelési díjat sem terveztünk az eredeti költségvetésben, előirányzat-módosítás során 500 e Ft bevételt terveztünk, melyből 468 e Ft realizálódott, ez 93,6%-os teljesítést mutat. Egyéb sajátos bevételek előirányzata 7.823 e Ft, melyből 4.096 e Ft tényleges bevétel származott, ez 52,35%-os teljesítést jelent. Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel: Ingatlan értékesítéséből (Horgásztanya, Mátravidéki Erőmű 21. épület üzlethelyiségei), továbbá önkormányzati lakások értékesítésének törlesztőrészleteiből származó bevétel 2012. évben 5.565 e Ft volt. 2013. évi tervezett saját bevételek: Helyi adók: A saját bevételek előirányzatának 78,7 %-át a helyi adók alkotják. Tervezett építményadó bevétel 43.600 e Ft. Telekadó eredeti és módosított előirányzata 108.800 e Ft. Vállalkozók kommunális adója és magánszemélyek kommunális adója a tárgyévet megelőzően megszűnt, így előirányzat nem lett tervezve. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után kivetett iparűzési adó előirányzata 207.298 e Ft. Díjak, pótlékok, bírságok: Adópótlék, adóbírság előirányzataként 18.650 e Ft került költségvetésünkbe. Indokolja ezt az a törekvés, hogy az önkormányzat kintlévőségeit beszedje és minden intézkedést megtegyen bevételeinek maximális növelésére. Talajterhelési díj előirányzataként 3.960 e Ft bevételt terveztünk. Egyéb közhatalmi bevételek előirányzata 3.898 e Ft. Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel: Ingatlanok értékesítéséből 74.000 e Ft bevételt terveztünk.
3) Helyi adóhátralékok behajtására tett intézkedések 2013. Db. 226 2 413 21 1 4 99
Behajtási típus Inkasszó Készpénz felvétel Munkabér letiltás Nyugdíj letiltás Idézés Foglalási értesítés Ingó foglalás
Tőke 135,994,250 154,590 37,249,053 2,501,768 51,967 160,319 38,040,627
Behajtott 6,707,212 0 3,450,784 0 0 35,662 2,614,208
1 1 1905 650 475 5 431 1
Rendőrség megkeresése Lakcímnyilvántartó Felhívás Pénzintézeti megkeresések Egyéb Bírósági végrehajtó megkeresés Végrehajtási eljárás költségei Később meghatározandó
135,560 30,000 465,700,201 75,266,294 78,595,764 1,871,095 40,124,255 119,921
0 0 279,056 0 0 0 0 0
Elévülési időn belüli , összes adóhátralékok alakulása a vizsgált években Adónemek Kivetett adó eFt 53.206 201.814 29.840 134.620 419.480
Építményadó Iparűzési adó Gépjárműadó Telekadó Összesen
ezer Ft
2013.09.30. Beszedett adó eFt % 35.367 66% 169.957 84% 24.616 82% 116.457 86% 346.397 82%
Összes tartozás: 391.431.948-Ft összes tőketartozás: 302.364.180-Ft összes pótléktartozás 89.067.768-Ft ebből felszámolás alatti cégek tőketartozása: 244.379.369-Ft Behajtható tartozás: 147.052.579-Ft 2010.12.31. Hátralék
2011.12. 31.
%
Hátralék
%
2012.12.31. Hátralék
2013.09.30.
%
Hátralék
%
Megnevezés Építményadó
48.287
36,9
66.913
38,9
72.338
37,8
90.437
37.67
V. komm. adó
1.172
0,9
781
0,45
672
0,35
936
0.39
Iparűzési adó
35.197
26,9
34.117
19,8
31.688
16,5
42.513
17.71
Gépjárműadó
17.220 13,17
24.447
14,2
20.936
10,9
21.865
9.11
Telekadó
28.788 22,01
45.734
26,6
64.205
33,5
82.774
34.48
Talajterh. díj Összesen:
105
0,08
98
0,06
1.598
0,8
1.552
0.66
130.769
100
172.090
100
191.437
100
240.077
100
4) Adóhátralék behajtását akadályozó tényezők, és behajthatatlanságok okai Az önkormányzat adóhátralékának több, mint 50%-át, amely megegyezik az összes adókivetés ugyancsak 50%-val, a felszámolás alatt lévő és megszűnt társaságok adótartozásaik képezik. A felszámolás alatt lévő adóalanyokkal szemben behajtási eljárást indítani, folytatni nem lehet. A követelés bejelentése ellenére, a hitelezői sortartás miatt, az önkormányzat kivétel nélkül nem jut(ott) hozzá követeléseihez. A magánszemély adósok 90%-nak nincs bejelentett munkahelye, így közvetlen munkabér letiltás nem alkalmazható. Mind az adós magánszemélyek, mind pedig a társas vállalkozásoknak csupán 10%-a rendelkezik végrehajtás alá vonható vagyontárggyal. Az önkormányzat által alkalmazott elidegenítési tilalom bejegyzési (végrehajtási) intézkedéseknek csupán 30-%-a eredményes, mert jellemzően az adósok vagyontárgyain fennálló más hitelezők jelzálogjogai
elsőbbséget élveznek a kielégítéskor, még akkor is ha azok később kerültek bejegyzésre. A hatályos jogszabályok kizárólag magánszemély, egyéni vállalkozó és Kkt, Bt. társaságoknál rendelkeznek az adótartozás egyetemleges viseléséről. A jellemzően nagy számú, 80%-os és jelentős ugyancsak 80%-ot kitevő adóhátralékot felhalmozó vállalkozások közül a Kft társasági forma esetében a jogszabályok nem teszik lehetővé az adótartozás tagok általi egyetemleges viselését. Az elmúlt évek során tömegesen megszaporodott a hatályosan bejegyzett azon vállalkozások száma, akiknek pénzforgalmi bankszámlaszámait a cégbíróság elmulasztja bejegyezni a bejegyzési feltétel ellenére, ennek hiánya a végrehajtás eljárást akadályozza. A felszámolási eljárások hosszas elhúzódása és a felszámoló biztosok 95%-nak adatszolgáltatási kötelezettségeik elmulasztása miatt, önkormányzatunk indokolatlanul tart nyílván fiktív adóelőlegeket és adótartozásokat, amely adóerőképességét valótlanul tükrözik és e miatt nagyobb kompenzációs elvonásra kerül sor a normatív támogatások megállapítása során. A végrehajtható vagyonnal rendelkező adós társaságok 80%-a már a végrehajtási eljárás előtt jogszabály ellenes módon elidegeníti vagyonát, amelyet többéves és költséges peres eljárással is kétséges behajtani utólag. A magánszemély adósok 40%-ának lakhelycíme ismeretlen, a vállalkozások 30%-ának bejegyzett székhely és telephely címadatai pedig fiktívek, így a végrehajtási cselekmények lefolytatásának ügygondnoki költségei jelentős költséget jelentenek az önkormányzat számára. Az egyes nyilvántartások pl. földhivatali végrehajtási bejegyezések korábbi önkormányzati illetékmentessége megszűnt, így ugyancsak többlet költséget ró az önkormányzatra ezen szolgáltatási díjak megfizetése. A polgári jogviszony alapján az önkormányzattal megállapodással együttműködő önálló bírósági végrehajtó jellemzően nem kellőképpen érdekelt a behajtásokban, így tőle elvárható eredmény elmarad, ahogy az állami adóhatóság túlterheltsége miatti behajtási közreműködések eredményei is. A behajtási eljáráshoz szükséges adatbázisok, információk társhatósági postai úton történő beszerzése az integrált rendszer hiányában, lassítja az eredményes és sikeres behajtási eljárásokat. 5) Külső forrás bevonásának indoka a helyi adók emelése helyett A fokozatosan bevezetett helyi adók az adóalanyok maximális teherviselési képességeik figyelembevételével kerülnek alkalmazásra. Amennyiben az önkormányzat tovább emeli az egyes adók mértékét, úgy csupán 5-10% -os bevételi növekedés mellett az adótartozások 80%-s további növekedésére számíthat jelen gazdásági körülmények között. Adómértékek alakulása Építményadó: Telekadó Helyi iparűzési adó
Törvényi felsőhatár 1.100-Ft/m2/év 200-Ft/m2/év adóalap 2%-a
Inflációval korrigált felsőhatár 1.155-Ft/m2/év 210-Ft/m2/év változatlan
Bevezetett 300, 500-Ft/m2/év 75, 100-Ft/m2/év adóalap 2%-a
Adókedvezményt az önkormányzat kizárólag építményadóban, a magánszemély adóalanyok számára biztosít 40%-s mértékben, így 500-Ft/m2 helyett 300-Ft/m2 az általuk fizetendő adó 2011. évtől. A magánszemélyek esetében a kedvezmény nyújtás indokaként vette figyelembe az önkormányzat a magánszemélyek terhelő megnövekedett központi adókat, a településen ugrásszerűen megnövekedett devizahiteles személyek, a helyi munkanélküliség arányának növekedését.
Adómentességet ugyancsak az építményadóban biztosít önkormányzatunk az adóalanyok számára a lakás, a lakás kiegészítő helyisége és a lakáshoz tartozó pince, melléképület, melléképületrészre vonatkozóan 2011. évtől a már fentiekben hivatkozott indokok miatt. Míg telekadóban adómentesség illeti meg a magánszemély adóalanyt 2011. évtől és mentes az építési telek, kivéve, ha vállalkozási célra hasznosítják. 6) Az önkormányzat költségvetési előirányzatainak és teljesítéseinek alakulása a 2010-2012. évi adatok alapján Az Önkormányzat működési jövedelme 2010-ben és 2011-ben forráshiányt mutatott, 2012-ben pozitív volt. 2010-ben a folyó kiadások 4,7%-ára (52,9 millió Ft), 2011-ben 3,0%-ára (33,3 millió Ft) nem nyújtottak fedezetet a folyó bevételek. A működési jövedelem 2011. évi hiányát a költségvetési támogatások és az szja bevétel csökkenése, valamint a dologi kiadásoknak a Polgármesteri Hivatalnál és a középiskolánál bekövetkezett emelkedése okozta. 2012-ben a működési jövedelem előző évhez viszonyított 123,3 millió Ft összegű növekedését – a folyó kiadások csökkenése mellett – alapvetően az adóbevételek 99,5 millió Ft összegű emelkedése eredményezte. 2010-2012. évek egészét tekintve 11,8 millió Ft működési többlet keletkezett. A 2012. évi működési jövedelem 67,2%-a (60,5 millió Ft) pedig egyszeri helyiadó-bevételből származott. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme 2011-ig a működési költségvetés egyenlegének változása következtében pénzügyi kapacitáshiányt jelzett, majd 2012-re pozitívvá változott a működési jövedelem növekedése következtében. A 2010–2011. években a működési jövedelem nem nyújtott fedezetet a tőketörlesztésre. Az előző évek pénzmaradványa mellett a 2009. év II. negyedévétől folyószámlahitel igénybevételével, 2011-ben kötvény kibocsátásával, a 2011. év II. negyedévétől munkabér-megelőlegezési hitel felvételével biztosították a pénzügyi egyensúlyt. A felhalmozási költségvetés egyenlege 2010-2012. időszakban negatív, a forráshiány összesen 332,0 millió Ft volt. A 2010-2012. időszakban képződött forráshiányt az Önkormányzat 2010. évtől folyószámlahitel bevonásával, 2010-ben fejlesztési hitel felvételével, 2011-ben kötvény kibocsátásával, 2012-ben működési forrásokból, kötvény fel nem használt maradványából finanszírozta. Az Önkormányzat évenkénti teljes finanszírozási igénye 2010-ben 82,9 millió Ft, 2011-ben 231,6 millió Ft, 2012-ben 21,6 millió Ft volt. 2012-ben az előző évhez viszonyított kiadás-mérséklődést főként a dologi kiadások csökkenése okozta. A működési kiadásokon belül a személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok a 2010. évhez viszonyítva 2012-ben közel sokkal alacsonyabbak voltak, főként a kiadáscsökkentő intézkedések körében 2011-ben végrehajtott (összesen 24 főt érintő) létszámcsökkentés miatt. 2010. év elején a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományát a 2008-ban 200,0 millió Ft névértéken kibocsátott CHF alapú kötvénytartozás és annak árfolyamvesztesége, továbbá 2006-ban felvett hosszú lejáratú hitelből fennálló kötelezettség képezte. A 2012. év végén az összesen 570,1 millió Ft kötelezettségállomány a 2011-ben kibocsátott 200,0 millió Ft névértékű kötvénytartozásból, a 2010-ben felvett hosszú lejáratú hitel fennálló 0,9 millió Ft-os kötelezettségéből, 1257,1 ezer CHF (182,4 millió Ft) 2008-ban kibocsátott kötvénytartozásból és annak 120,7 millió Ft árfolyamveszteségéből, továbbá 66,1 millió Ft folyószámlahitelből állt. A kötvénytartozások között a CHF alapú „Lőrinci 2028” kötvény kamata – a kamatfelár emelkedése következtében – a kibocsátáskori 4,9%-ról 2012. december 31-ére 6,2%-ra emelkedett. A „Lőrinci 2028” CHF alapú kötvény árfolyama kedvezőtlen irányba változott, a kibocsátáskori 145,06 Ft/CHF-ről 2012. december 31ére 241,06 Ft/CHF-re (66,2%-kal) emelkedett.
II. LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VÁRHATÓ BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Önkormányzatunk jelenleg 73.500.000 Ft hitelkeret felhasználásával működik a márciusi és szeptemberi helyi adóbevételeinek teljesüléséig, amelyekből fizetésre kerül az addigi hitele. A bevételek előtt keletkező hitelállomány törlesztését követően már egy hónap múlva ismételten a hitelkeret fokozatos felhasználásával tud csak működőképes maradni és feladatait ellátni. Önkormányzatunk ezen helyzetét jelenleg tovább súlyosbítja a
Hatvan és Térsége Beruházó Víziközmű Társulás hiteltartozása miatti kezességi kötelezettség önkormányzatunkkal szembeni végrehajtása 13.375.911-Ft összegű inkasszóterhelés, számlazárolása.
Magyarország Kormánya a 1808/2013. ( XI.12.) határozatával döntött a helyi önkormányzatok 2014. évi adósságkonszolidációjáról, amelynek értelmében 2014. február 28-ig teljes mértékben átvállalja a települési önkormányzatok és azok társulásai 2013. december 31-én fennálló adósságállományát. III. A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI HELYZET STABILITÁSA ÉRDEKÉBEN MEGHOZOTT INTÉZKEDÉSEK 3.1 Létszám és személyi juttatások A kiadások csökkentésének egyik lehetősége személyi jellegű kiadásokhoz kapcsolható. Kiemelt szempontunk a humánerőforrással történő felelős gazdálkodás. Alacsonyabb bérezésű, bértámogatással foglalkoztatott dolgozók alkalmazására kihasználtuk a lehetőségeket mindamellett, hogy a szakmai, ügyviteli munkában ez ne okozzon elmaradást. Valamennyi intézményünknél élünk a közfoglalkoztatás lehetőségével, támogatott munkaerő alkalmazásával, hogy a feladatellátás kevesebb önkormányzati kiadás mellet változatlan hatékonyságot jelentsen. 3.2 Dologi jellegű kiadások A telefonköltségek csökkentése érdekében felülvizsgáltuk szerződéseinket, a szolgáltatókkal ( mobil és vezetékes) kedvezőbb szerződéseket kötöttünk. Ez az önkormányzat valamennyi intézményénél és hivatalnál 1010%-os csökkenést jelenthet. A rezsiköltségek közül a fűtési díj csökkentésének lehetősége, hogy szerződésünkben lerövidíthetjük a meglévő fűtési idény időszakát a korábbi szerződésekhez képest. A készenléti rendelkezésre állásnál a tavaszi nyári hónapokra alacsonyabb mennyiségű rendelkezésre állását igénylünk. Terveink szerint 1-2 0C-al csökkenthető lehet helyiségeink hőfoka. Ahol megoldható csak temperáló fűtést fogunk kérni. Működőképességünk zavartalan megtartása érdekében változatlanul szigorúan takarékos gazdálkodást folytatunk. Folyamatosan felülvizsgáljuk szerződéseinket egy-egy kedvezőbb beszerzési lehetőség elérése miatt.
3.3 Felhalmozási kiadások Tervezett fejlesztéseink egy része elmarad, mert a szükséges pályázatai önerővel nem rendelkezett önkormányzatunk. Ezek egy részét más módon, újabb forrásokat felkutatva, akár vállalkozások támogatási bevonásával, akarjuk majd megvalósítani a jövőben, de ez a 2013. évi költségvetésünk szerint mindenképp a kiadások csökkenését jelzi. Az intézmények és az önkormányzati helyiségek felújítását 2014-ban fogjuk elvégezni. 3.4 Bevételek növelése A bevételek növeléséhez hozzájárultak a képviselő-testület korábbi döntései, melyek szerint a tanműhelyben lévő műszaki eszközök értékesítése 1.800eFt várható, az étkezési díjemeléssel és rendelet módosításával 2.000eFt várható, az önkormányzati garázsok értékesítéséből 900eFt várható, valamint az értékesítésre meghirdetett földterületekből 74.000.eFt várható. Kintlévőségeink behajtásához a bírósági végrehajtóval segítségét kérjük, és élünk a felszólítások, inkasszók, lehetőségével. A nem jól, vagy nem határidőben fizető bérlőink lakásbérleti szerződésének felmondását megvizsgáljuk, vagy szigorúbb feltételekkel új szerződéseket kötöttünk. A fizetőképességünk javítása érdekében a korábbi évekhez hasonlóan folyamatosan vizsgáljuk támogatási kérelem benyújtásának lehetőségét az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok részére kiírt pályázatra.
IV. REORGANIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK 1) Köznevelés Az óvodák férőhely számát és kihasználtságát figyelembe véve összevonásra nem látunk lehetőséget, viszont a bevétel növelése érdekében az egyes tagóvodák férőhely kihasználtságát növelni szükséges. Az alapfokú nevelés-oktatás feladatait ellátó Hunyadi Mátyás Általános Iskola intézmény 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek, a működtetésről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodni. Ugyanakkor a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény 97. § (24) bek. b) pontja felhatalmazása alapján mód van arra, hogy nyilatkozatot tehetünk, miszerint a rendelkezésre álló saját és átengedett bevételeinkből (szeptember 1-től) a működtetést nem tudjuk vállalni az általános iskola tekintetében. Az alapfokú művészeti oktatás feladatot ellátó Zeneiskola Tagintézményünk fenntartását átadtuk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak 2013. január 1-től, mivel a művészeti oktatás kötelező állami feladattá vált. Az önkormányzat nem kötelező feladatát, a középfokú nevelés-oktatást ellátó Március 15. Gimnázium, Szakközép Iskola és Kollégiumot 2013. január 1-től megyei fenntartásba adta, az épületét a Heves Megyei Intézményfenntartó Központnak átadtuk. A működtetés várost terhelő része a korábbi teljes iskola finanszírozása helyett jelentősen csökkent: a kollégium részére. A fenti jogszabály értelmében ugyancsak mód van arra, hogy nyilatkozatot tehetünk, miszerint a rendelkezésre álló saját és átengedett bevételeinkből (szeptember 1-től) a működtetést nem tudjuk vállalni a kollégium tekintetében. Az általános iskola és kollégium 2013. évre tervezett fenntartási kiadásai közel 7 millió Ft. 2) Közművelődés A komoly helyi értéket képviselő Városi Könyvtárt változatlanul az önkormányzat működteti. A források és a szakmai szempontok figyelembevételével a finanszírozható és a jogszabályoknak megfelelő formában 2014. január 1-től a Könyvtár további kiadás növekedés nélkül működtethető.
Az intézmény folyamatosan törekszik bevételeinek növelésére a helyiségeinek maximális kihasználására, mint rendezvények, képzések, művészeti előadások helyszínének biztosításával, valamint rendszeres pályázatokon való részvételével. 3) Szociális ellátás A Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény szakosított ellátást nyújtó intézmény, nem kötelező helyi önkormányzati feladat. Amennyiben az Önkormányzat a jövőben nem kívánja működtetni úgy a Heves Megyei Intézményfenntartó Központnál átadását kezdeményezzük. Az intézmény által ellátott feladatok - étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása - helyi önkormányzati kötelező feladat (1993. évi III. törvény 86. § (1) alapján). Amennyiben a jelenlegi működtető „Társulás” a továbbiakban nem kíván részt venni, úgy a feladatot - a korábbiakhoz hasonlóan - önkormányzatunk által fenntartott intézményben kívánjuk ellátni. 4) Gyemerkjóléti ellátás A Szociális Ellátó -és Gyermekjóléti Intézmény látja el a települési önkormányzat kötelező feladatát, együtt a családsegítéssel, ami az 1993. évi III. törvény alapján további szociális ellátási kötelezettségünk. Az Intézmény ez év második felétől megalakult Társulási formában folytatja feladatainak ellátását. Amennyiben a jelenlegi működtető a továbbiakban nem kíván részt venni, úgy a feladatellátását a meglévő épületek racionális kihasználásának felülvizsgálatával tervezzük, a jelenleginél költség- hatékonyabban. 5) Igazgatás A Polgármesteri Hivatal tevékenysége elemzését követően 2011-2012-ben megtörtént a hivatal átszervezése, létszámleépítéssel. 2012-ben a hivatal 31 tisztviselő foglalkoztatásával látta el helyi feladatait. 2013. január 1-től a járások kialakításával jelentős szervezeti változások történtek, a a hatósági feladatok jelentős része a járási irányításhoz került. A szervezeti változásokat követően megvizsgáltuk, hogy a megmaradó feladatokhoz milyen hivatali SZMSZ és milyen létszám szükséges. Ehhez tanulmányoztuk hasonló feladatokat ellátó, hasonló nagyságú települések hivatali szervezetét, létszámát, amelyek alapján kijelenthető, hogy az egyes feladatok átszervezése mellett sem indokolt további létszámcsökkentés, mert az a törvényes működést veszélyezteti. 6) Településüzemeltetés A városüzemeltetés feladatkörben - mint a legfontosabb helyi közfeladatok ellátásában - már nincs lehetőségünk további kiadáscsökkentésre, mivel olyan minimális összeg áll rendelkezésünkre, illetve a korábbi években forráshiány miatt feladat-elhagyás csak a városüzemeltetést illetően történhetett. A feladatok ellátására a különböző szolgáltatókkal kötött szerződések felülvizsgálatát költségcsökkentési célzattal elvégezzük, változatlanul magasnak tekinthető a gyermekétkeztetéshez szükséges önkormányzati kiegészítés mértéke. Az önkormányzat számára a legkedvezőbb megoldásokat folyamatosan keressük és részletes számításokkal vizsgáljuk a közüzemi díj-ráfordítások csökkentésének lehetőségét /gáz,- áram,- víz,- csatorna-,hulladékszállítás/. A számítások adatait figyelembe véve haladéktalanul megtesszük a költségcsökkentést eredményező intézkedéseket. A műfüvespálya esetében minden lépést annak kell alárendelni, hogy funkcióját minél szélesebb körben és hamarabb betöltse, kiadásait elérő bevételt produkáljon. Az üzemeltetés bérbeadásának lehetőségét
is szükséges vizsgálni. 7) Lőrinci Város Kft Az Önkormányzat a Lőrinci Város Kft gazdasági társaságban kizárólagos tulajdonnal rendelkezik. A gazdasági társaság a gyermek- és közétkeztetés, temető üzemeltetés, intézmény karbantartás, közterület fenntartás, hulladékkezelés-szállítás területén kap szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A gazdasági társaság a működéséhez rendszeres működési támogatásban részesül. Működtetése szorosan kapcsolódik az említett kötelező feladatokhoz. A társaságnak folyamatosan gazdaságossági számításokat kell végeznie, hogy további léte milyen szervezeti és gazdálkodási formában a leggazdaságosabb. Létrehozásakor az egyes kötelező önkormányzati feladatokon túl ellátandó önként vállalt feladatok, éttermi vendéglátás, élelmiszer kereskedelmi tevékenység ellátása, üzemeltetése és fejlesztése, valamint lakossági szolgáltatások is a feladata, amely mára kiderült, hogy ezekből az önkormányzat a ráfordítások mellett alacsony bevételhez jut. A társaság működtetésében a kötelező és az önként vállalt feladatok racionalizálása mellett szükséges mérlegelni a veszteséges önként vállalt feladtok átalakítását, elhagyását, vagy üzemeltetésük bérbeadását. 8) Szerződések A piaci viszonyok és a jogszabályi környezet folyamatos változása miatt szükséges felülvizsgálni az Önkormányzat által igénybe vett, folyamatos szolgáltatások szerződéseit (közüzemi szolgáltatók, munkabiztonsági tanácsadók, üzemorvos). A hivatalban dolgozók és a külső szakértők szakvéleményét figyelembe véve folyamatosan megvizsgáljuk vannak-e az önkormányzatnak előnyei a meglévő szerződésekből adódóan a piaci versenyben. Amennyiben a számítások nem igazolják az előnyöket, a szerződések felbontásának lehetőségét vizsgálni szükséges, illetve újakat kell megkötni. Ugyanis elképzelhető, hogy az egyes partnerekkel megkötött korábbi megállapodások nem felelnek meg a jelenlegi piaci viszonyoknak, vagy esetlegesen kedvezőbb feltételeket kínáló új piaci szereplők is megjelentek. Abban az esetben, ha a vizsgálat megállapítja, hogy lehetséges kedvezőbb feltételekkel szerződést kötni a jelenlegi vagy új partnerrel, szükséges a régiek felmondása, illetve módosítása. Vannak azonban olyan szerződések is, melyeknél az Önkormányzat vagy valamelyik költségvetési szerve a szolgáltatás nyújtója. Ezek között a legjelentősebbek a lakó‐ és nem lakó ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos szerződések, valamint önkormányzati terület bérbeadásával kapcsolatos megállapodások. Itt is meg kell vizsgálni, hogy az adott szerződés milyen mértékben szolgálja az Önkormányzat érdekeit. Ha megállapítható, hogy a szerződésben foglaltak a szükségesnél több jogot és kevesebb kötelezettséget tartalmaznak a partner részére, módosításukat kell kezdeményezni.
9) Önkormányzati vagyon hasznosítása A vagyon hasznosítás első lépése a meglévő vagyonkataszterben lévő vagyontárgyak értékének felülvizsgálata. Amennyiben a kataszterben lévő ár jelentősen eltér az aktuális piaci ártól, akkor módosítani szükséges a tényleges viszonyoknak megfelelő árra. Évente, az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletének készítésekor szükséges meghatározni a 100.000 Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök elhasználódási fokát, nem számviteli értelemben, hanem a tényleges fizikai kopás alapján, ezáltal tervezhetőbbé válnak a vagyontárgy állagmegóvására szükséges kiadások és az élettartamuk növelése kisebb ráfordítással valósítható meg. Lőrinci Város Képviselő‐testülete 2013. évi költségvetésének elfogadásakor döntött ingatlanhasznosítási elképzelésiről is. Azonban újra meg kell vizsgálni az önkormányzat tulajdonában lévő jelenleg nem hasznosított ingatlanok üzemeltetési lehetőségeit. Azon ingatlanokat, melyeket az Önkormányzat nem tud gazdaságosan üzemeltetni, azokat bérbe vagy ingyenes használatra kell átadni – az ingatlan állagának megőrzési kötelezettségével ‐,
esetleg értékesíteni a lehető legkedvezőbb piaci áron. 10) Fejlesztési döntések A fejlesztési döntések fő alapelve a fenntartható fejlődés biztosítása kell, hogy legyen. A fenntarthatóság elsősorban pénzügyi szempont szerinti vizsgálat, de emellett a technikai – technológiai megoldásnak is biztosítani kell a hosszú távú működtetési lehetőséget. Rövidtávon nem célszerű olyan fejlesztést elkezdeni, amelyhez jelentősebb mértékű saját erő biztosítása feltétel. Csak olyan beruházásba kell kezdeni, amelyhez található olyan pályázati forrás, ami nem igényel jelentős mértékű önerőt, beleértve az általános forgalmi adót is. Egy fejlesztés akkor lesz pénzügyileg is fenntartható, ha nem kapcsolódik hozzá jelentősebb beruházási igény, a fenntartási és működési költségek nem növekednek az adott területen a fejlesztés eredményeként. A beruházások közvetett és közvetlen költségeinek alakulását rendszeresen ellenőrizni kell lebonyolítás folyamatában. A megvalósítandó fejlesztések közötti összhang megteremtése nagymértékben csökkenti a költségek növekedésének kockázatát. Legfontosabb olyan beruházást megvalósítani, amely a jelenlegi működési költségeket csökkenti. A fejlesztések döntés‐előkészítő szakaszában a lebonyolítás és működtetés kockázatainak feltárására szükséges és a feltárt kockázatokról a Képviselő‐testületet tájékoztatni kell a beruházási döntés meghozatala előtt.
11) Költségvetés Mindezeknek a reorganizációs, feladatellátás racionalizálását elősegítő intézkedéseknek biztosítani kell az Önkormányzat működési költségvetésének tartós egyensúlyi pályára történő pozicionálását. A felhalmozási költségvetés tekintetében felújítási célok élet-és vagyonvédelem érdekében jelölhetőek ki. Beruházási célok csak magas támogatás-intenzitású projektek esetén vállalhatóak. A reorganizációs költségvetésnek biztosítania kell az egyezségi javaslatban kölcsönösen elfogadott likviditást, másrészt a forgalomképes vagyon értékesítéséből származó bevételt.
V. REORGANIZÁCIÓS FELADATOK 1) A számlavezető banknál fennálló folyószámla-hitel estében kedvezőbb finanszírozást kell elérni likvid hitel felvétele során, -meg kell vizsgálni a folyószámla-hitel kiváltásának kedvezőbb feltételű hitelre történő lehetőségét. 2) A nagyobb összegű szállítói tartozások vonatkozásában törekedni kell a részletfizetés lehetőségének igénybevételére.
3) Az intézményeknek törekedni kell a magasabb összegű saját bevétel elérésére, a működési költségek csökkentésére. 4) A vagyontárgyak hasznosítása során törekedni kell a minél nagyobb bevétel elérésére, -törekedni kell az üzleti célú vagyontárgyak értékesítésére, amennyiben nem érhető el a folyamatos bevételt növelő célra történő hasznosításuk, - a vagyontárgyak értékesítése estén a lehető legmagasabb piaci ár elérésére kell törekedni, - a vagyontárgyak értékesítéséből befolyó bevételt lehetőség szerint a hitelállomány csökkentésére kell felhasználni. 5) A kötelező feladatokat a lehető legkisebb veszteséggel, kiadással kell elvégezni, -a kötelező feladatok esetében törekedni kell a gazdasági társaságban történő ellátásukra. 6) Az intézmények és a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában fel kell tárni a még párhuzamos feladatokat, s ezeket lehetőség szerint össze kell vonni, amennyiben a feladat ellátása gazdaságosabb lenne, -az intézmények és a gazdasági társaság vonatkozásában törekedni kell az önkormányzati támogatások csökkentésére és a bevételt termelő képességük növelésére. 7) A kötelező és önként vállat feladatok működtetését és ellátását rendszeresen felülvizsgálni szükséges. 8) Az adóbevételek maximális beszedése érdekében a jogszabályokban biztosított végrehajtási eszközökkel haladéktalanul intézkedni szükséges, - az adómértékek, mentességek, kedvezmények, valamint új adónem bevezetésének lehetőségeit rendszeresen vizsgálni szükséges. Lőrinci, 2013. november 28.
…………………………….. Pammerné Gaál Ágnes jegyző
