2013

Iktatószám: 7-2/2013

Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola OM:031862

Tartalomjegyzék 1.

Intézményi adatok az alapító okirat alapján.................................................................................. 2

2.

AZ SZMSZ célja az intézmény belső életének szabályozása .......................................................... 3

3.

Vezetési struktúra, szervezetek, vezetők közötti feladatmegosztás .......................................... 11

4.

Az intézmény működését szabályozó dokumentumok ............................................................... 14

5.

Az intézmény irányítása ............................................................................................................... 17

6.

Az iskola használata és működési rendje ..................................................................................... 18

7.

Aláírás és pecséthasználat ............................................................................................................ 20

8.

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat ...................................................................................... 22

9.

Függelékek .................................................................................................................................... 30

1. függelék: Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyének SZMSZ-e .............................................................................. 30 2. függelék: Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolájának SZMSZ-e .............................................................................................................. 30

1


A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és más jogszabályok alapján, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által az intézmény alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium Szakközépiskola és Általános Iskola szervezetének felépítését, valamint működésének közös szabályait az alábbiak szerint állapítja meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára.

1. Intézményi adatok az alapító okirat alapján 1.1. Intézmény hivatalos neve: Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium Szakközépiskola és Általános Iskola 1.2. Rövidített neve:

----

1.3. Feladatellátási helyei: 1.3.1. Székhelye:

2870 Kisbér, Batthyány tér 2.

1.3.2. Tagintézménye: 1.3.2.1.

Tagintézmény hivatalos neve: Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium,

Szakközépiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolája 1.3.2.2.

Ügyviteli telephelye: 2870 Kisbér, Vásártér utca 1.

1.4. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 1.4.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1.4.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 1.4.3. Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

1.4.4. Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1.4.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 1.5. Alapítás ideje:

2015.07.01.

Az intézmény működtető szervének neve, címe: Kisbér Város Önkormányzata Képviselő-testülete Címe: 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. 1.6. Az intézmény típusa : Közös igazgatású köznevelési intézmény 2


2. AZ SZMSZ célja az intézmény belső életének szabályozása Megmutatja az - intézmények szervezeti rendszerét, - intézmények közösségeit, - tanulók jogállását, - intézményegységek együttműködésének módját, - az intézmény irányításának rendjét, - egyes szervezeti egységek irányítását. Intézményegységenként szabályozza - az értékelés rendjét, - a tanórán kívüli foglalkozások rendjét, - az intézményegységek hagyományainak ápolását. Iskolai közösségek: - diákközösség, - szülők, - szülői munkaközösség, - nevelőtestület, - munkaközösségek - tanulók Intézményegységek: - gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási hely – vezetője intézményvezető - általános iskolai feladatellátási hely – vezetője: tagintézmény-vezető

2.1.

A diákközösség o Az intézmény székhelyén és a tagintézményben önálló diákönkormányzat működik. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a diákönkormányzatok vezetői a magasabb vezetővel egyeztetnek, egyébként napi kapcsolatot az adott intézményegység vezetőjével tartanak. o Az egyes intézményegységek tanulói közössége adminisztratív szempontból évfolyamokra, osztályokra oszlik. A tanulók bármely más szempontból szerveződő közösséget is létrehozhatnak, ha az a törvényt és alkalmazását nem sérti, de azoknak önálló képviseletük nincs. o A diákönkormányzatok működési szabályzataival biztosítani kell az országos képviselet lehetőségét. A városi és országos képviseletbe az egyes intézményegységi diákönkormányzatok önállóan választanak képviselőket. o Az illetékes intézményegység nevelőtestületének egyetértése nélkül a diákönkormányzat működési szabályzata nem léphet hatályba, de a testület egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha az, az intézményi SZMSZ -szel nem egyeztethető össze.

3


o A diákönkormányzatokat a tanulók által választott pedagógus segíti. A diákönkormányzat által felkért tanártól, ha a felkérést elfogadja, a munkáltató nem tagadhatja meg a megbízást. o A diákönkormányzat feladatai közé tartozik a tanulói jogok érvényesítése.

2.1.1. Az intézmény minden tanulója jogosult, hogy      

  

igénybe vehesse az iskolai étkeztetést, részesüljön az iskolaorvosi ellátásban, válasszon a különféle tanórán kívüli foglalkozások között, használja az iskola létesítményeit (könyvtár, sportpálya), tagja legyen az iskolai szervezeteknek (pl.: ISK) a diákönkormányzat fórumain, illetve az iskolai kiadványokon keresztül, valamint nevelőitől tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, világnézetét, etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, a diákönkormányzat fórumain, illetve választott képviselőin keresztül véleményt mondjon az iskola életével kapcsolatos ügyekben, válasszon, és beválasztható legyen a diákönkormányzatba.

2.1.2. Minden tanulónak kötelessége:         

2.2.

a tanítási órákon való részvétel, felkészülés, a tanulmányi munka (felszerelés megléte, házi feladat, stb.), a házirend betartása, az iskolai eszközök és létesítmények rendeltetésszerű használata és őrzése, az iskola pozitív hagyományainak őrzése, hogy magatartásával, viselkedésével sem saját, sem társai egészségét, mentális és higiénés szempontból se veszélyeztesse, társai világnézetét, etnikai hovatartozását tiszteletben tartsa, hogy napközis menzás és egyéb térítési díjakat a meghatározott időben befizesse.

A szülők

Az intézményben intézményegységként önálló szülői szervezetek működnek. Az intézmény egészét érintő kérdésekben annak vezetői a magasabb vezetővel egyeztetnek, egyébként napi kapcsolatot az intézményvezetővel és a tagintézményvezetővel tartanak.

4


2.2.1. A szülő joga, hogy o Részt vegyen a szülői képviselet megválasztásában, közreműködjön annak munkájában. o Az intézmény kiadványain keresztül megismerje pedagógiai programunkat és iskoláink házirendjét o Válasszon az intézmény által kínált oktatási programokból és a tanórán kívüli foglalkozásokból, kezdeményezze új programok indítását. o Tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről (ellenőrző, szülői értekezlet, fogadóóra), illetve a pedagógustól személyes tájékoztatást, tanácsot kérjen gyermeke neveléséhez. o Részt vegyen nyílt napokon szervezett foglalkozásokon. 2.2.2. A törvény által megszabott kötelezettségeken belül elvárjuk, hogy o működjön együtt az iskolával gyermeke fejlődése érdekében, o rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, o együttműködjön a pedagógusokkal gyermeke közösségi magatartásának kialakításában, o a tankötelezettség teljesítésén túl gyermeke tehetségének kibontakoztatásához és iskolai hagyományok ápolásához lehetővé tegye annak részvételét a versenyeken és rendezvényeken is.

2.3.

A szülők közössége

A szülők közössége intézményegységenként szerveződik. Az osztályközösségek tagokat delegálnak az intézményegység Szülői Munkaközösség (SZM), mely a szülők közösségének legfőbb döntéshozó szerve. A szülők közössége véleményét osztály-, illetve iskolai szinten érvényesítheti. Osztályszinten személyesen, iskolai szinten a Szülői Tanács beválasztott tagjain keresztül. 2.3.1. A SZM véleményezi: o o o o

az éves iskolai munkatervből a tanév rendjét a tanórán kívüli foglalkozások körét és rendjét, a házirendet, az iskolai és a szülők közötti kapcsolattarás, a tájékoztatás formáit és szervezeti rendjét, o a fakultációk indítását, a szülőket anyagilag is érintő ügyeket, o a szülői értekezletek munkarendjét, o az iskolai hitoktatás rendjét.

2.4.

A nevelőtestület

A nevelőtestület döntéseit két szinten hozza. A teljes nevelőtestület gyakorolja a testületi jogokat az intézmény egészét érintő kérdésekben, az egyes intézményegységek nevelőtestületei pedig részegységek ügyeiben. 5


2.4.1. A teljes nevelőtestület tagja o tanítók, o tanárok, o a pedagógiai munkát segítő feladatok ellátására alkalmazott pedagógiai végzettséggel rendelkező dolgozók 2.4.2. Véleményt mond o a magasabb vezetői pályázatáról és személyéről, o a pedagógiai program elfogadásáról és módosításáról (a fenntartói jóváhagyás megtagadása esetén kezdeményezhet bírósági eljárást) 2.4.3. Kezdeményezheti o szakosított tantervű osztályok indítását. 2.4.4. Dönt o a szervezeti és működési szabályzat I. részének elfogadásáról és módosításáról, o az intézmény munkáját átfogó elemezésekről, értékelésekről, beszámolókról. 2.4.5. A teljes nevelőtestület éves munkaterv szerint ülésezik. Értekezletek: o o o o

alakuló értekezlet, tanévzáró nevelőtestületi értekezlet, rendkívüli esetben összehívhatja a magasabb vezető, továbbá rendkívüli testületi értekezletet kell összehívni a magasabb vezetői pályázatok véleményezésére. o A magasabb vezető köteles összehívni a rendkívüli értekezletet a teljes nevelőtestület tagjai több mint felének kezdeményezésére. Az intézmény világnézeti szempontból elkötelezetlen. Minden alkalmazottjának tiszteletben kell tartania a tanulók, szülők és egymás világnézetét. Ennek megfelelően valamennyi alkalmazott o vallását szabadon gyakorolhatja, világnézeti hovatartozása az intézményben nem dokumentálható, o oktató-nevelő munkája során világnézetét nem hirdetheti, s nem késztetheti tanítványait annak elfogadására, de arra sem kényszeríthető, hogy azzal ellentétes nézeteket hirdessen. A NAT követelményrendszerében szereplő tényanyagot ideológiai tartalommal nem töltheti meg, ilyen kérdésekben meg kell hagynia a tanulók egyéni véleményalkotásának jogát, o politikai pártállása nem dokumentálható, de politikai nézeteiket nem hirdethetik a tanulók között

6


2.4.6. Az intézmény minden pedagógusának biztosítjuk, hogy: o javaslatot tegyen az érintett munkaközösségeken keresztül az intézmény taneszköz-jegyzék módosítására, o szakmai ismeretszerzés céljából használja az intézményi ismerethordozókat, illetve javaslatot tegyen azok bővítésére, o elsősorban az intézményi továbbképzési tervben preferált irányokban (ha mód van rá más irányban is) részt vegyen szervezett továbbképzéseken, s ahhoz az e célra biztosított keret függvényében anyagi támogatást is kapjon, o pedagógiai kísérletben, tudományos kutatásban való részvétele nem gátolható. A teljes nevelőtestületi döntéseket igénylő ügyek anyagát az intézményegységi nevelőtestületeknek 1 héttel a döntés előtt meg kell kapnia. A szavazások, döntések érvényességét mindkét szinten a minősített többség dönti el. Az intézményegységek nevelőtestülete az intézményegységek legfontosabb döntéshozó szerve. Az intézményegységi nevelőtestület tagjai a teljes nevelőtestület adott iskolában dolgozó tagjai. Az egyes intézményegységekben közösen foglalkoztatott főállású pedagógus teljes jogú tagja a teljes nevelőtestületnek, az egyes iskolai nevelőtestületek közül pedig annak, ahol a legmagasabb az óraszáma. Részt vehet a testületi döntések kialakításában a felsorolt munkakörökre részfoglalkozásúként alkalmazott is. A döntéshozatalban (az általa tanított tanulók értékelésén kívül) azonban csak akkor vehet részt, ha munkaviszonya legalább fél álláshely betöltésére vonatkozik. Ez alól kivételt képez a magasabb vezető, illetve az intézményegység-vezető megbízásának véleményezése, melyben még e feltétel teljesülése esetén sem vehet részt. Az intézményegységi nevelőtestület terv szerint, vagy rendkívüli esetben hívható össze. A terv szerinti értekezletek időpontját és témáját a munkatervben maga a testület szabályozza. Ezek általában: o őszi nevelési értekezlet, o félévi nevelőtestületi értekezlet, o tavaszi nevelési értekezlet. Rendkívüli intézményegységi nevelőtestületi értekezletet hív össze – akár több alkalommal is – az intézményegység-vezetői pályázat testületi véleményezésének előkészítésére felkért bizottság. Az intézményegységi nevelőtestület kisebb csoportja ül össze félévkor és a tanév végén az osztályozó konferencián. Ennek feladata a tantárgyi érdemjegyek megállapítása (az adott tantárgyat tanító pedagógus döntési jogköre), a magatartási és szorgalmi jegyek megállapítása (az osztályban tanító pedagógusok döntése alapján), valamint év végén a felsőbb osztályba, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás.

7


2.4.7. Az intézményegységi nevelő testület véleményt mond o o o o o

a tantárgyfelosztásról, az egyes pedagógusok külön megbízatásairól, az iskolavezetésre pályázó vezetői programjáról és személyéről, a vezető-helyettesek megbízásáról és a megbízás visszavonásáról, a nevelőtestület egyes tagjainak továbbképzéséről.

2.4.8. Az intézményegységi nevelőtestület dönt o a SZMSZ intézményegységi részének elfogadásáról és módosításáról, o a helyi pedagógiai programok az intézményegységre vonatkozó szakmai részéről o a helyi tantervről, valamint az ahhoz kapcsolódó részekről (tantárgyi struktúra, taneszközök, óraterv, órán kívüli foglalkozások, stb.), o az intézményegység éves munkatervéről, o az intézményegységhez tartozó tanulók továbbhaladásáról, o az intézményegységi nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus személyéről, o alkalmi bizottságok létrehozásáról, valamint a nevelőtestület hatáskörében utalt jogok időszakos átruházásáról, o az intézményegységi továbbképzési tervről, o az intézményegység házirendről, o az intézményegységhez tartozó tanulók fegyelmi ügyeiben, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról.

2.5.

A munkaközösségek

A munkaközösségek intézményegységenként szerveződnek. Az intézményegységi munkaközösségek vezetőjét a tagok véleményének meghallgatásával az Intézményegységvezető nevezi ki. 2.5.1. Az intézményegységi munkaközösségek feladata o a területéhez tartozó tantárgyak gondozása: módszertani kérdések tisztázása, o a pedagógusok szakmai és módszertani ismereteinek gondozása tapasztalatcserék és továbbképzések segítségével, o javaslattétel a tananyagok, taneszközök korszerűsítésére, o javaslattétel a felhasznált tankönyvekre, o javaslattétel kiegészítő programok és tanulmányi segédeszközök beszerzésére, o javaslattétel az eredményesség ellenőrzési módszereinek kidolgozására és o továbbfejlesztésére, az egységes követelményrendszer kialakítására, o javaslatok tervezett fakultációkra és tanórán kívüli programokra, o a tanulók szociális ügyeiben véleményez,

8


2.5.2. Az intézménységi munkaközösségek döntenek: o az intézményegységi tanulmányi versenyekről és a továbbképzések programjairól, o megszervezi és lebonyolítja a területének tanulmányi versenyeit, valamint a helyi továbbképzéseket.

2.6.

A tanulók

2.6.1. A tanulók felvételéről o A törvény alapján be kell írni az általános iskolába minden ide jelentkező, az iskola beiskolázási körzetében lakó tanköteles korú gyermeket. o Beírható az iskolába az a tanuló, aki ide jelentkezik, s az ellátásáról tudunk gondoskodni. o A középiskolai felvételre vonatkozó szabályokat a tanév rendje szerint kell meghatározni. Amennyiben az intézményegységek a jelentkezőkre vonatkozóan felvételi határt (ponthatárt) határoz meg, arról az adott intézményegység nevelőtestülete dönt. o A szülő kérelmére indokolt esetben az intézményvezető és tagintézményvezető engedélyezheti, hogy a tanuló magántanulóként folytathassa tanulmányait. Az engedély megtagadása esetén a szülő a tankerület vezetőjétől kérheti a döntés felülbírálását. o A felvételről egyedi körülmények mérlegelése alapján az intézményvezető, tagintézmény-vezető dönt. A tanulók az órarendben szereplő kötelező, valamint az emelt szintű képzésre való jelentkezéssel választott, illetve az adott tanév elején választható tanórákon kötelesek részt venni. A tanórákon kívüli foglalkozásokon fakultatív módon vehetnek részt. 2.6.2. A tanórákon kívüli foglalkozásokon az a tanuló vehet részt o aki az előkészítés során jelentkezik, o akit a foglalkozás vezetője arra alkalmasnak ítél, o akitől eredménye alapján remélhető, hogy kötelező feladatainak elvégzésében az nem hátráltatja (osztályfőnök van mérlegelési joga). 2.6.3. A tanórán kívüli foglalkozásról eltanácsolható o aki nem vesz részt rendszeresen (foglalkozásvezető), o aki magatartásával gátolja az ott folyó munkát (foglalkozásvezető), o akinek tanulmányi eredményei visszaesnek (osztályfőnök). A kötelező foglalkozásokon való részvétel, illetve az egyes tantárgyak értékelése alól az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető adhat felmentést. o A tanulók más osztályba történő áthelyezéséről, a külföldről érkező tanulók évfolyamba sorolásáról az érintett szaktanárok és osztályfőnökök meghallgatásával az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető dönt.

9


Az iskolai juttatásokról egységes elvek alapján az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelősök véleményének kikérésével az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető dönt. 2.6.4. Napközis ellátásban elsősorban azok a jelentkezők részesülnek, akik: o alacsonyabb évfolyamba járnak, o családi körülményei alapján ez nyugodtabb tanulási körülményeket teremt, o szociálisan, vagy mentális okokból rászorulnak az így nyújtott támogatásra. Menzás ellátásban elsősorban azok a jelentkezők részesülnek, akik azért nem kaptak napközit, mert magasabb évfolyamba járnak, de családi és szociális körülményeik az ellátást szükségessé teszik. 2.6.5. Hiányzások o A kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell – általában orvosi igazolással. A betegség tényét, várható időtartamát a szülő jelentse be! o Az iskola, minden a tanuló mulasztására vonatkozó adatot dokumentál. o A szülő legfeljebb 3 nap távollétet igazolhat. o Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 nap távollétre adhat. (E két szabály alapján összesen 3 nap igazolható.) o Ennél hosszabb idejű távollét engedélyezése, vagy a 3 nap felhasználása után újabb családi okokkal indokolt mulasztás igazolásának elfogadása a vezető hatásköre. A távollét engedélyezése ügyében a mérlegelés egyedüli szempontja a tanuló iskolai teljesítménye, ezen belül annak megítélése, hogy a távollét várhatóan okoz-e pótolhatatlan kiesést tanulmányi előmenetelében. o Az igazolást, a hiányzást követően a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a következő osztályfőnöki órán igazolni kell. o Igazolatlan mulasztás esetén figyelmeztetést küld, másik esetben feljelentést tesz az osztályfőnök. A két intézkedés között minimum 1 hétnek kell eltelnie.

2.6.6. Értékelés o A tanulókat általában az évi munka (írásbeli és szóbeli ellenőrzések) alapján 1-5-ig terjedő osztályzatokkal értékeljük. o A magántanuló a készségtárgyak kivételével osztályozó vizsgát tesz az intézmény-vezető vagy tagintézmény-vezető által megjelölt időben. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elveit, szabályait az intézményegységek Házirendje tartalmazza. 10


3. Vezetési struktúra, szervezetek, vezetők közötti feladatmegosztás

Kisbéri Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola

Gimnázium és Szakközépiskolai feladatellátás

Általános Iskolai feladatellátás (Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépéiskola, Szakiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolája)

(Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépéiskola és Általános Iskola)

tagintézményvezető

intézmény-vezető tagintézményvezető helyettes

itnézményvezetőhelyetes

Intézmény-vezető Intézményvezető-helyettes Tagintézmény-vezető Tagintézmény-vezetőhelyettes

3.1.

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Intézményvezető

3.1.1. A köznevelési intézmény vezetője felel: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, o a pedagógiai munkáért, o a nevelőtestület vezetéséért,

11


o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, szülői szervezetettel való megfelelő együttműködésért, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, o a tanév rendjében meghatározottak végrehajtásáért. o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, o felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. 3.1.2. A köznevelési intézmény vezetőjének feladata továbbá o jóváhagyja az intézmény Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát. o képviseli az intézményt, o az intézményi tanács vezetése és folyamatos tájékoztatása, o az oktató-nevelő munka tervezése, szervezése, ellenőrzése, irányítása, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, azok szakszerű megszervezése, ellenőrzése, o a személyi, szervezési és tárgyi feltételek biztosítása, o az iskolai diákmozgalom tevékenységének felügyelete, o az elkészült tantárgyfelosztásnál a tanár képzettségének és felkészültségének ellenőrzése, o a tagintézmény-vezető szervező tevékenységének összehangolása, az egyértelmű igazgatási munka megszervezése, o a nem tervezett feladatokról a tagintézmény-vezető időbeni értesítése, o az iskolába érkező valamennyi szakmai pályázat ismertetése az intézményvezető-helyettessel, tagintézmény-vezetővel o az ifjúságvédelemmel való rendszeres kapcsolattartás, o féléves, éves beszámoló elkészítése a fenntartó számára, o intézményi továbbképzési-, beiskolázási terv elkészítése, o intézményvezető-helyettes és tagintézmény-vezető munkaköri leírásának elkészítése, o munkaerő-gazdálkodási terv összehangolása, o a fenntartóval, a kamarákkal, a képzésben együttműködő szervekkel való kapcsolattartás, o pályázatok figyelése.

. 12


3.1.3. Aláírási jogkörök:

Az intézmény nevében aláírásra, az intézmény vezetője jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés sorrendje az alábbi: az intézmény-vezető helyettes, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes. Az aláírások közül átruházza az tagintézmény-vezető hatáskörébe a feladataival összefüggő (3.3 pont) iratok aláírását. A helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

3.2.

Intézményvezetői tanács

3.2.1. tagjai: o o o o

intézmény-vezető intézmény-vezető helyettes tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető helyettes

3.2.2. feladata: o o o o o o o o o o

3.3.

az oktató-nevelő munka stratégiai tervezése, a személyi és tárgyi feltételek biztosításának előkészítése, az iskolai diákmozgalom segítése, tevékenységének felügyelete, intézményi továbbképzési-, beiskolázási terv készítésének intézményi elveit meghatározza, munkaerő gazdálkodási terv előkészítése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, azok szakszerű megszervezése, a tantárgyfelosztások előtti szakmai egyeztetés, az iskolába érkező valamennyi szakmai pályázat megismerése, a szülői munkaközösséggel való rendszeres kapcsolattartás, féléves, éves beszámoló előkészítése a fenntartó számára.

Tagintézmény-vezető feladatai:

A tagintézményben az intézmény vezetőjével közösen kialakított stratégia szellemében ellátja a tagintézmény vezetését, az oktató-nevelő munka tervezését, szervezését, irányítását, és az értékelés ellenőrzését. 3.3.1. Tagintézmény-vezető feladatkörébe tartozik: o a pedagógiai program tagintézményi sajátosságainak kidolgozása, a tagintézmény tantárgyfelosztásának elkészítése, o a tanév tagintézményi munkatervének elkészítése, munkatervi ütemezés, 13


o a tagintézmény tanórán kívüli tevékenységének szervezése, o a tagintézményi diákmozgalom működési feltételeinek biztosítása, o tantárgyfelosztáskor a tanár képzettségének és felkészültségének figyelembe vétele, o félévkor és tanév végén munkaterületet érintő jelentés készítése, o pályázatok készítése, o a tagintézmény személyi- és tárgyi feltételeinek tervezése, o a tagintézményhez tartozó felvételi eljárással kapcsolatos feladatok ellátása, döntések meghozatal, o a tagintézményre vonatkozó kérelmek elbírálása, (kivéve ha a jogszabály másként rendelkezik) o a tagintézmény mindennapi tevékenységével összefüggő határozatok előkészítése, a döntéshozásra jogosult(ak) elé terjesztése, o a tagintézményhez tartozó vizsgákkal kapcsolatos döntések előkészítése, megbízások kiadása, teljesítésigazolások elkészítése, o a tagintézményen belüli információáramlás biztosítása, o a tagintézmény beiskolázási munkáinak irányítása, o a tantervi előírásoknak és a munkaerő-piaci szükségletnek megfelelően alakítja a tagintézmény arculatát, o ellenőrzi és értékeli a felügyelete alá tartozó munkaközösségek tevékenységét, közreműködik a pedagógusok értékelésében, o kapcsolatot tart a tagintézményben az SZMK, DÖK képviselőivel, o társadalmi kapcsolatok ápolása, o tagintézményi statisztikai rendszer naprakész tartása, annak ellenőrzése, o tagintézmény helyiségeinek bérbeadása a vonatkozó jogszabályok betartásával, o tagintézmény-vezetőhelyettes munkakörének pontos meghatározása az alapmunkaköri leírás alapján, o szervezi, irányítja, ellenőrzi a tagintézmény pedagógusok tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, érdeklődési körök, szakosztályok, munkaközösségek stb.) munkáját.

4. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok Az intézmény munkájának fő irányító dokumentuma az intézményi pedagógiai program, amely közös nevelési programból, valamint intézményegységenként elkülönülő kiegészítő nevelési programokból és helyi tantervekből áll. A pedagógiai program nevelési tervét és a program időtartamát o a teljes nevelőtestület, o a helyi tanterveket az érintett intézményegységi nevelőtestület fogadja el, o az intézményvezető hagyja jóvá o bevezetésével egy időben nyilvánosságra kell hozni.

14


A program tartalmazza: o az intézmény által kitűzött célt, feladatokat, pedagógiai eszközöket, stb., o az annak elérésére tervezett időt, o a program megvalósításához használt tanterveket, valamin követelményrendszert, o a megvalósításhoz rendelkezésre álló óratervet, o az intézményi minőségbiztosítás rendszerét, o a szükséges oktatási eszközök jegyzékét, o a tanulói tankönyv- és taneszköz-jegyzéket. A pedagógiai programot az intézményegységek nyilvánosságra hozzák. A kiadványt lehetőség szerint elhelyezik az iskolai könyvtárban és a titkárságon valamint közzé teszik az egyes feladatellátási helyeket végző intézményegységek honlapján.

4.1.

Munkaterv

A munkaterv tartalmazza a pedagógiai program megvalósításának ütemezését a tanév rendjére vonatkozó közlemény figyelembevételével. A munkatervet az iskolai közösségek véleményének meghallgatása után az egyes intézményegységek vezetője készíti el saját intézményegységükre vonatkozóan, és az intézményegységek nevelőtestületei hagyják jóvá. A munkatervben kell meghatározni: o a tanítási szüneteket, o az ünnepélyek rendjét, o a szülői értekezletek és fogadóórák rendjét, o az iskolai rendezvények programját, o a továbbképzések és az értekezletek ütemezését. Tartalmaznia kell továbbá az adott évre aktuális o pedagógiai helyzetelemzést, o kiemelt nevelési célokat, o az iskolai szintű eredményvizsgálatok rendjét, o a pedagógiai munka ellenőrzésének tervét. A munkaterv melléklete: o az egyes munkaközösségek programterve, o a tantárgyfelosztás és az órarend, o a Diákönkormányzat munkaterve, o valamint az egyéb speciális feladatok éves tervei.

4.2.

Egyéb dokumentumok

Az intézményegységek vezető helyettesei tartanak kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval. A tanulók egészségügyi ellátását és rendszeres szűrővizsgálatát az iskolaorvos és a 15


gyermekfogászati szakrendelő biztosítja. Az intézmény helyiséget, valamint felügyeletet és kíséretet biztosít a tervszerű szűrések lebonyolításához. A pedagógusok feladata, hogy a tanulóknál észlelt problémákra felhívják az egészségügyi szakszolgálatok figyelmét. A gyermekvédelmi felelős a rendeletben foglaltak figyelembevételével dolgozza ki a gyermekvédelemmel kapcsolatos szabályokat, s a társszervezetekkel való kapcsolattartás rendjét. Az osztályfőnökök minden szorgalmi időszak kezdetén ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat. Ennek tényét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanulóbalesetek jelentését és nyilvántartását a magasabb jogszabályban rögzítettek szerint kell elvégezni. Az iskolai tantervek, az intézmény pedagógiai programja, valamint az éves munkaterv, illetve a tanulók képességeinek figyelembevételével a pedagógus éves szinten tervezi munkáját. Ennek keretében: o tantárgyanként, évfolyamonként tanmenetet, o napközis foglalkozási tervet, valamint o szakköri munkatervet készít. A tanmenetek és foglalkozási tervek munkadokumentumok, melyek a tantervi követelmények szabta kereteken belül évközben is alakíthatóak, változtathatóak, ha azt a körülmények, illetve a tanulók képességei indokolják. A tanmenetek és munkatervek tartalmát és elvégzését az egyes intézményegységek vezetői és/vagy az intézmény vezetője ellenőrzi.

16


5. Az intézmény irányítása Az intézmény felelős vezetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kinevezett intézményvezető, irányító munkáját az igazgató tanáccsal együttműködve végzi. Munkaköri leírását a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető általános helyettese az intézményvezető-helyettes. Munkaköri leírását az intézményvezető határozza meg. A tagintézmény vezetőjét határozott vagy határozatlan időre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevezi ki. A munkaköri leírásukat az intézményvezető határozza meg. A tagintézmény-vezető választja ki a tagintézmény-vezetőhelyettest. A helyettes munkaköri leírását a tagintézmény-vezető határozza meg.

17


6. Az iskola használata és működési rendje 6.1.

Munkaszervezés

Az egyes intézményegységek használatának, a tanórák valamint a tanórán kívüli foglalkozások rendjének szabályozása intézményenként önálló. Tantárgyfelosztás Az egyes intézményegységek tantárgyfelosztását a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatása után az intézményegységek vezetője állítja össze. Az intézményvezető felülvizsgálja, elfogadja és továbbítja a fenntartónak, amelyet a fenntartó hagy jóvá. Órarend Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül az egyes intézményegységek sajátosságainak figyelembe vételével intézményegységenként. A helyettesítés rendje A pedagógusok számára a kötelező órakereten belül helyettesítés rendelhető el. A helyettesítés beosztásának szempontjai: o szakos ellátás, alsó tagozaton az osztályban egyébként is tanító nevelő kapja a feladatot, o annak hiányában az olcsóbb felügyelet, o a pedagógusok egyenletes terhelése.

6.2.

Intézményegységek közötti együttműködés

Az egyes vezetők hatáskörét, intézkedési jogkörét munkaköri leírásuk tartalmazza. A bővebb vezetőséggel az iskolai munka hosszabb feladatait (rendezvények, programok, felmérések, stb.) az intézményvezető szükség szerint beszéli meg. Az igazgatók tanácsa dönt a jogkörébe utalt kérdésekben. Az itt hozott döntéseket az intézményegységek vezetői az intézmények felé továbbítják és felelnek annak végrehajtásáért, a végrehajtásról szóló beszámolásért.

6.3.

A belső ellenőrzés

Az iskolai belső ellenőrzés célja, hogy feltárja a munka folyamán felmerülő hibákat, segítse azok kiküszöbölését, s ezzel a munka hatékonyságát javítsa. A belső ellenőrzés irányítója a magasabb vezető, az ellenőrzés megszervezéséért, működtetéséért az intézményegység vezetője felelős. Ütemezését a munkaterv tartalmazza. Az egyes területeket irányító vezetők egyben területük ellenőrzésének felelősei is. Minden intézményegységben Belső Ellenőrzési Csoport (BECS) működik, amelyek tevékenységét külön jogszabály határozza meg. A BECS évente ellenőrzési tervet készít. 18


6.4.

A belső ellenőrzés követelményei o segítse az oktatás hatékonyságát, o a tantervi követelmények alapján kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól, o segítse elő, hogy szakmai és gazdasági szempontból egyaránt a legésszerűbb megoldások szülessenek, o segítse a belső rend, a tisztaság és a társadalmi tulajdon védelmét, o legyen fegyelmezett munkavégzés megvalósításának eszköze, o támogassa az előremutató kezdeményezéseket, de tárja fel a helytelen, o megalapozatlan intézkedéseket, a tévedéseket és hibákat is, s ezzel járuljon hozzá kijavításukhoz, o segítse a vezetői utasítások végrehajtását, o járuljon hozzá a szabálytalanságok megelőzéséhez és gazdálkodási fegyelem javításához, o támogassa a pedagógusok előrehaladását a pedagógus előmeneteli rendszerben.

A pedagógiai, szervezési feladatokat rendszeresen, a munkatervben megjelölt speciális ellenőrzéseket időszakonként kell vizsgálni. Az ellenőrzés formái: o óralátogatás, o foglalkozások látogatása, o beszámoltatás, o eredményvizsgálat, felmérés, o munkadokumentumok vizsgálata, elemzése, o interjúk készítése o vezetői,- munkatársi,- tanulói,- szülői elégedettségi mérések, o helyszíni ellenőrzés.

19


7. Aláírás és pecséthasználat 7.1.

Aláírások

Az intézmény jogkörébe tartozó tanügy-igazgatási ügyekben és gazdálkodási ügyekben (munkáltatás) az intézményvezetőnek, távollétében a helyettesítési rendben leírtak szerinti helyetteseknek van aláírási joga. Az intézményegységek nem a munkáltatáshoz kapcsolódó és nem gazdasági jellegű ügyeiben aláírási joga van a tagintézmény-vezetőnek és helyettesének. Aláírási joga van továbbá: 1. érettségi vizsgák esetén az érettségi vizsgára jelentkezések, értesítések, bizonyítványok, törzslapok, vizsgadokumentációk, pedagógusok vizsgáztatói megbízatása, teljesítésigazolása, beszámolók, jelentések megküldése tekintetében a feladatot ellátó intézmény vezetőjének, 2. hitelesítő joga az „összeolvasásért” felelős pedagógusnak, 3. az intézményegységenként tartott értekezletek jegyzőkönyvezetőinek és jegyzőkönyv hitelesítőinek az adott dokumentumban. 4. felvételi eljárásokkal kapcsolatos dokumentációk esetén annak az intézményegység vezetőnek, akinek intézményegységébe a jelentkezés történik. 5. intézményegység belső életével kapcsolatos határozatok (tanulói jogviszony, tanulmányi munka, fegyelmi ügyek) esetén az adott intézményegység vezetőjének.

7.2.

Pecséthasználat

A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola hosszú és kör bélyegzőjét az intézményvezető távollétében a helyettesítési rendben leírtak szerint meghatározott helyettes használhatja a hivatalos iratokon. Az egyes intézményegységek hosszú bélyegzőit minden aláírásra jogosult használhatja hivatalos iratokon.

A székhely intézmény hosszú bélyegzőjének szövege: 1. Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola 2870 Kisbér, Batthyány tér 2. A tagintézmény hosszú bélyegzőjének szövege: 2. Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolája 2870 Kisbér, Vásártér 1.

20


Az iskolai bizonyítványokon a fenti bélyegzőlenyomat kiegészül az intézmény OM azonosítójával. A tagintézményben és az intézményegységben a körbélyegzőt a vezetők illetve a helyetteseik használhatják. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni, a használaton kívüli pecsétet el kell zárni, illetve meg kell semmisíteni.

21


8. Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését.

8.1.

Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A köznevelési feladatokat ellátó intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A kötelezően nyilvántartandó adatok körét a köznevelési törvény „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. 8.1.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A köznevelési törvény 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: a. nevét, anyja nevét, b. születési helyét és idejét, c. oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d. végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, a szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e. munkaköre megnevezését, f. munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g. munkavégzésének helyét, h. jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i. vezetői beosztását, j. besorolását, k. jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l. munkaidejének mértékét, m. tartós távollétének időtartamát. A törvény által előírt kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli az alkalmazottak bankszámlájának számát, valamint az adózással és járuléklevonással, - utalással összefüggő feladatok ellátásához kapcsolódó adatokat (adóazonosító, TAJ-szám, gyermekek adatai, magánnyugdíjpénztári adatok).

22


8.1.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A köznevelési törvény alapján a tanulói nyilvántartás a tanuló: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m. n. o.

8.2.

nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló –e, tanköteles –e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot nevelésének, oktatásának helyét

Az adatok továbbításának rendje

8.2.1. Az alkalmazottak adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 8.1.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések és a pedagógusok minősítő vizsgája illetve eljárása lefolytatása céljából történő személyes adatok kormányhivatalnak továbbíthatóak.

23


8.2.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a köznevelési törvény „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezet rögzíti. A gyermek, tanuló adatai közül a. a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b. iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c. a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskolai-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d. a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylĘ gyermekre, tanulóra, vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, e. a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, f. az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

24


A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatalánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a tanulóval és szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglakoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A köznevelési törvény 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, személyazonosításra alkalmatlan módon. 8.3. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatározása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági előadót és az iskolatitkárt hatalmazza meg az alább szabályozott ügyekben. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi alkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. 8.3.1. Intézményvezető helyettesek feladata a. a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 8.1 fejezetben meghatározott adatok kezeléséért, b. a 8.2 fejezetben szereplő adattovábbításáért.

25


8.3.2. a. b. c. d. e. f.

Gazdasági előadó, iskolatitkár feladata munkaviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, az alkalmazottak bankszámlaszámának kezelése, KIR adatkezelő a tanulók adatainak kezelése adatok továbbítása a 8,2. pontjában meghatározott esetben

8.3.3. Osztályfőnökök a. a tanulókra vonatkozó adatok kezelése (törzskönyv, bizonyítvány, beírási napló, mulasztási napló, vizsgákra jelentkezés) szükségesek. b. a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok kezelése az érintett osztályban, amelyeket továbbít nevelőtestületen belül, valamint a szülők felé 8.3.4. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a. a feladatköréhez tartozó adatok kezelése, amelyek továbbítása az igazgató feladata. 8.3.5. Az érettségivizsga-bizottság, szakmaivizsga-bizottság jegyzője a. vizsgázókkal kapcsolatos adatok kezelése, b. adatok kezelése az érettségi,- szakmai vizsga szoftverben c. adattovábbítás a vizsgabizottság, tankerület, Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, és Kormányhivatal számára 8.3.6. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott a. beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg. b. beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges) c. a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos. 8.3.7. Intézményi tanács elnöke a. jogszabályban meghatározott adattovábbítási kötelezettségéhez (KIR felé) szükséges adatok kezelése és továbbítása

26


8.4. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 8.4.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: a. nyomtatott irat b. elektronikus adat c. az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási minisztérium az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 8.4.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése Személyi iratok köre Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. a. az alkalmazott személyi anyaga b. az alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat c. a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például bérszámfejtéssel kapcsolatos iratok) d. az alkalmazott bankszámlájának száma e. az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a. a közokirat vagy az alkalmazotti írásbeli nyilatkozata, b. a munkáltatói jogkörgyakorlójának írásbeli rendelkezése, c. bíróság vagy más hatóság döntése, d. jogszabályi rendelkezés. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: a. az intézmény, tagintézmény vezetője és munkaköri leírás szerint helyettesei, b. az intézmény gazdasági előadója, iskolatitkára c. a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, belső ellenőr, revizor) d. saját kérésére az érintett alkalmazott.

27


A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: a. az intézmény vezetője, b. az intézményvezető-helyettes, c. a tagintézmény-vezető és helyettese d. az adatok kezelését végző iskolatitkár A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 8.4.3. A személyi anyag vezetése és tárolása Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik az alkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az e fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papíralapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett alkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: a. az alkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor b. az alkalmazott áthelyezésekor c. az alkalmazotti jogviszony megszűnésekor d. ha az alkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény (tagintézmény) vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az iskolatitkár végzi. 8.4.4. A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek a. az intézmény, (tagintézmény) vezetője, b. a vezetők helyettesei, c. az osztályfőnökök, d. az iskolatitkár Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb 28


informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 8.4.5. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény (tagintézmény) vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 8.1.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: a. összesített tanulói nyilvántartás b. törzskönyvek c. beírási napló d. elektronikus osztálynaplók e. a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma Az összesített tanulói nyilvántartás /KIR/ Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: a. a tanuló neve, osztálya b. születési helye és ideje, anyja neve c. állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma d. TAJ száma A tanulói nyilvántartás (beírási napló) minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az intézmény- (tagintézmény, intézményegység) vezető a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá (jelszó). Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell (külső adathordozó). A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

29


8.5. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 8.5.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az alkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. Az alkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Az alkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

9. Függelékek 1.

2.

függelék: Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyének SZMSZ-e függelék: Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolájának SZMSZ-e

30


31


1. sz. FÜGGELÉK Tartalomjegyzék

1.

Általános rendelkezések...................................................................................................... 35

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................................ 35 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ........................ 35 2.

Az intézmény alapító okirata, feladatai ................................................................................ 36

3.

Az intézményegység gazdálkodásának jellemzői .................................................................. 37

3.1. Az intézményegység gazdálkodással kapcsolatos jogköre ..................................................... 37 3.2. Az intézményegység gazdálkodási feladatainak ellátása ....................................................... 37 4.

Az intézményegység szervezeti felépítése ............................................................................ 38

4.1. Az intézményegység szervezeti felépítése ............................................................................ 38 4.2. Az intézményegység vezetője .............................................................................................. 38 4.3. Az intézményegység-vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ................ 39 4.4. Az intézményegység-vezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ....................... 39 4.5. Az intézményegység vezetősége ......................................................................................... 40 5.

Az intézményegység nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ................................... 41

5.1. Az intézményegység nevelőtestülete .................................................................................. 41 5.2. Az intézményegység nevelőtestületének értekezletei, osztályértekezletei ........................... 42 5.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ......................................................................... 43 5.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ......................................................................... 43 5.5. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ............................................................. 45 6.

A pedagógiai munka ellenőrzése ......................................................................................... 46

7.

Az intézményegység működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................. 47 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

47

7.1. A szakmai alapdokumentum................................................................................................ 47 7.2. A pedagógiai program ......................................................................................................... 47 7.3. Az éves munkaterv .............................................................................................................. 48 7.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ............................................................................. 49 8.

Az intézményegység munkarendje ...................................................................................... 49

8.1. Az intézményegység vezető munkarendjének szabályozása .................................................. 49 8.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ............................................................... 50

32

Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola OM:031862 8.3. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................................. 50 8.4. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak .......................................................... 51 8.5. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők ................................ 51 8.6. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ........................................................... 52 8.7. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ............................................ 54 8.8. Munkaköri leírás-minták ..................................................................................................... 54 8.9. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ............................................................ 54 8.10. 9.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása ............................... 55

Az intézményegység nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .................................... 55

10.

Az intézményegység létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje........................ 56

11.

Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje .......................................... 57

11.1.

Az intézményegységi közösség ................................................................................. 57

11.2.

Az intézményegységi munkavállalói közösség ........................................................... 57

11.3.

Az intézményegységi szülői munkaközösség ............................................................. 57

11.4.

Az intézményegységi diákönkormányzat................................................................... 58

11.5.

Az intézményegységi osztályközösségek ................................................................... 59

11.6.

A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ............................................. 59

11.6.1.

Szülői értekezletek ................................................................................................... 59

11.6.2.

Tanári fogadóórák .................................................................................................... 59

11.6.3.

A szülők írásbeli tájékoztatása .................................................................................. 59

11.6.4.

A diákok tájékoztatása ............................................................................................. 60

11.7.

A külső kapcsolatok rendszere és formája ................................................................. 60

11.7.1.

Az intézményegység-vezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere ..................... 61

11.7.2.

Az iskolai védőnő feladatai ....................................................................................... 61

12.

Bombariadó, valamint egyéb rendkívüli esemény esetén szükséges teendők rendje ......... 62

13.

A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .................................................. 64

14.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ..................................................... 65

14.1.

A tanulói hiányzás igazolása ..................................................................................... 65

14.2.

Kedvezmények nyelvvizsgára ................................................................................... 66

14.3.

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ...................... 66

14.4.

A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................. 66

14.5.

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ................................................................. 67

14.6.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ........................................................... 67

14.7.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................ 68

33

Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola OM:031862 14.8. 15.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................ 69 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................... 71

15.1.

A tankönyvellátás célja és feladata ........................................................................... 71

15.2.

A tankönyvfelelős megbízása ................................................................................... 72

15.3.

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ............................................................ 72

15.4.

A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ...................................................... 74

15.5.

A tankönyvrendelés elkészítése ................................................................................ 74

16.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ........... 74

17.

Az intézményegységi tankönyvtár működési szabályzata ................................................. 75

17.1.

A tankönyvtár működésének célja, a működés feltételei............................................... 75

17.2.

Tankönyvtári szabályzat ............................................................................................... 76

17.3.

A kölcsönzés rendje ..................................................................................................... 76

17.4.

A tankönyvek nyilvántartása ........................................................................................ 77

17.5.

Kártérítés .................................................................................................................... 78

18.

Záró rendelkezések ......................................................................................................... 79

19.

Függelékek ...................................................................................................................... 80

34


1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény

szervezeti

felépítését,

továbbá

a

működésre

vonatkozó

mindazon

rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete …………….. határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező 35


érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai Az intézmény neve: Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Székhelye:


Intézményegysége: Gimnáziumi és Szakközépiskolai feladatot ellátó Kisbéri BánkiTáncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

Címe:


Oktatási azonosítója: 031862 Alapító szerve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Működtetője:

Kisbér Város Önkormányzata

Alapító okiratának kelte: 2013.10.04. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézményegység alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz.

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

8531

Általános középfokú oktatás

85311

Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

853111

Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

853112

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam)

853114

Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

85312

Szakközépiskolai oktatás (9-12. évfolyam)

853121

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12. évfolyam)

36


853122

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam)

931204

Diáksport

Az intézményegység vállalkozási feladatot nem végezhet.

3. Az intézményegység gazdálkodásának jellemzői 3.1. Az intézményegység gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az

intézményegység

nem

önálló

gazdálkodó.

Fenntartási

kötelezettségek

szempontjából a Kisbéri Tankerülethez, működtetés szempontjából Kisbér Város Önkormányzatához

tartozik.

Kötelezettségvállalás

esetén

a

fenntartási

kötelezettségekhez a tankerület vezetőjének, működtetési kötelezettség esetén a polgármester ellenjegyzése szükséges. Az intézményegység székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kisbér Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézményegység az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézményegység átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a működtető önkormányzat hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3.2. Az intézményegység gazdálkodási feladatainak ellátása Az

intézményegység

gazdálkodással

kapcsolatos

irányítási

feladatait

az

intézményegység-vezető látja el. A működtetésre vonatkozó kiadásoknál a kötelezettség vállalását ellenjegyeztetni kell a működtető önkormányzat által kijelölt személlyel. A fenntartói hatáskörbe tartozó kiadások felett az elfogadott költségvetésen belül szabadon rendelkezhet, a kiadás ütemezését a Tankerület vezetőjével előzetesen egyezteti. Az intézményegység ellátmányát a gazdasági előadó kezeli, aki ezzel a helyi szabályozásnak megfelelően jár el.

37


4. Az intézményegység szervezeti felépítése 4.1. Az intézményegység szervezeti felépítése Az intézményegység szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza. A kis létszámú tantestület az ún. funkcionális szervezeti modell alapján épül fel. Az intézményegység-vezető melletti szinten az intézményegység-vezető helyettesi feladatokat ellátó intézményvezető-helyettes áll. Feladataikat és munkamegosztásukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézményegység-vezető valamint az intézményvezető-helyettes a munkaközösség vezetőkkel áll közvetlen kapcsolatban, rajtuk keresztül áramlik az információ a pedagógusok felé és vissza. Az adminisztrátor, aki egyben a gazdasági vezető is, a intézményegység-vezető vagy az intézményvezető-helyettes utasításai alapján dolgozik. Intézményegység-vezető

Adminisztrátor

Munkaközösség vezető

pedagógusok

Intézményvezetőhelyettes


pedagógusok


pedagógusok

Ez a struktúra lehetővé teszi egy – egy feladathoz ideiglenesen szerveződő csoport kialakítását és működését. 4.2. Az intézményegység vezetője Az intézményegység vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézményegység szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a KLIK által kiadmányozásban meghatározott munkáltatói jogokat, és dönt az intézményegység működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet 38


jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézményegység belső ellenőrzési rendszerének

működtetéséért,

a

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

feladatok

megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézményegység-vezető jogosult az intézményegység hivatalos képviseletére azokban az ügyekben, amelyeket az intézményvezetője átruházott rá. Jogkörét esetenként az intézményvezető-helyettesre ruházhatja át. Az intézményegységi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményegység vezetője és az intézményvezető-helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkakörében ellátott feladatokhoz szükség szerint, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4.3. Az intézményegység-vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a intézményvezető-helyettes, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az idegen nyelvi munkaközösség-vezető. A helyettes hatásköre az

intézményegység-vezető

helyettesítésekor –

saját

munkaköri

leírásukban

meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményegységvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja helyettesére, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. 4.4. Az intézményegység-vezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményegység-vezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. A intézményegység-vezető közvetlen munkatársai: 39




az intézményvezető-helyettes,



az iskolatitkár-gazdasági előadó

A intézményegység-vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményegység-vezető

közvetlen

munkatársai

az

intézményegység-vezetőnek

tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az helyettes feladatés hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felel az intézményvezető által rá bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettes távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén feladatait az intézményegység-vezető veszi át, amit átruházhat a helyettesítési rendben meghatározott munkaközösség-vezetőkre. Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az iskolatitkárt távolléte esetén az intézményegység-vezető által megbízott személy helyettesíti. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 4.5. Az intézményegység vezetősége Az intézményegység vezetőségének tagjai: 

az intézményegység-vezető



az intézményvezető-helyettes



a szakmai munkaközösségek vezetői.

A intézményegység vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézményegység más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az intézményegység-vezető feladata. Az intézményegység-vezető felelős 40


azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni, vagy előzetesen diákönkormányzati

ülésen

tájékoztassa

a

diákönkormányzatot

és

bekérje

véleményüket. Az intézményegység által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézményegység-vezető egyszemélyben jogosult. (Ezeknek körét az intézményi SZMSZ szabályozza) Az intézményegység cégszerű aláírása az intézményegység-vezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

5. Az intézményegység nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 5.1. Az intézményegység nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési–oktatási intézményegység pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézményegység legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézményegység valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézményegység nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézményegység működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézményegység pedagógusai az iskolai tankönyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító

további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a

számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. 41


Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 5.2. Az intézményegység nevelőtestületének értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

 tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézményegség lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézményegység-vezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak

megoldását

osztályértekezleten

végzi.

A

nevelőtestület

osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézményegység iktatott iratanyagába kerülnek.

42


Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményegység-vezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményegységvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi

dolgozóját

érintő

kérdésekben

gyakorolja,

akkor

munkavállalói

értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményegység-vezető adhat felmentést. 5.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek részt vesznek az intézményegység szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség feladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményegységvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, a munkaterv hatékony megvalósításában, a versenyek, rendezvények szervezésében, sikeres lebonyolításában. A szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményegység-vezető bízza meg tanévenként.

Intézményünkben

természettudományi

működő

munkaközösség,

idegen

szakmai nyelvi

munkaközösségek: munkaközösség,

reál-

magyar-

történelem munkaközösség és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladatát a munkaköri leírása tartalmazza. 5.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

43


 Javítják, koordinálják az intézményegységben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

 Együttműködnek egymással az intézményegység nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézményegység-vezetőjével. Az intézményegység-vezető a munkaközösségvezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.

 A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményegységben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

 Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.

 Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

 Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Szervezik a pedagógusok továbbképzését.  Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.  Összeállítják az intézményegység számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.

 Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.

 Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az intézményegységben gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

 Az intézményegységbe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézményegységvezetőnek 44


 Figyelemmel kísérik az intézményegység-vezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 5.5. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

 Összeállítja az intézményegység pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

 Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

 Az intézményegység-vezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

 Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

 Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

 Az intézményegység-vezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézményegység vezetésének.

 Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézményegység vezetősége előtt és az iskolán kívül.

 Beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára félévkor és a tanév végén.

 Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

 Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményegység-vezető, akkor a munkaközösség-vezető

köteles

véleményéről. 45

tájékozódni

a

munkaközösség

tagjainak


6. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményegységben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményegység-vezető feladata. Az intézményegységben az ellenőrzés az intézményegység-vezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézményegység vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézményegység minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

A munkaköri leírásokat legalább évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 

intézményvezető-helyettes,



a munkaközösség-vezetők,



az osztályfőnökök,



a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményegységvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az intézményegység-vezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (intézményegység-vezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők),  a naplók folyamatos ellenőrzése, 46


 az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

7. Az intézményegység működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézményegység törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 

a szakmai alapdokumentum



a szervezeti és működési szabályzat



a pedagógiai program



a házirend

Az intézményegység tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

7.1. A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézményegység legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézményegység nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 7.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben és az intézményegységben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézményegység számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: 47


 Az

intézményegység

pedagógiai

programját,

ennek

részeként

az

intézményegységben folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  Az intézményegység helyi tantervét,1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a

pedagógusok

helyi

intézményegységben

ellátandó

feladatait,

az

osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményegységi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a középszintű érettségi vizsga témaköreit.  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. 7.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézményegység hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézményegység pedagógiai programjának alapul 1

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.

48


vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézményegység éves munkatervét az intézményegység-vezető készíti el a munkaközösség-vezetők segítségével, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 7.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézményegység alapvető dokumentumai az alábbiak:

 szakmai alapdokumentum,  pedagógiai program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az intézményegység-vezető vagy helyettese adnak tájékoztatást. A házirendet beiratkozáskor, az első szülői értekezleten illetve az első osztályfőnöki órán az osztályfőnök ismerteti

8. Az intézményegység munkarendje 8.1. Az intézményegység vezető munkarendjének szabályozása Az intézményegység-vezető vagy helyettese közül egyiküknek az intézményegységben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményegység-vezető vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben

49


tartózkodik.

Egyebekben

munkájukat

az

iskola

szükségleteinek

és

aktuális

feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 8.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézményegység pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézményegység havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat előre egyeztetett időpontban tartjuk. Ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását

napi

12

órában határozzuk meg. A pedagógus a heti munkaidejének 80 %-át köteles az intézményegységben tölteni, amelynek tervezett beosztásáról havonta – az adott hónap első munkanapján – kimutatást készít, amelyet papír alapon vagy elektronikus formában eljuttat az intézményegység-vezetőjéhez. 8.3. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával

vagy

a

gyermekekkel,

tanulókkal

a

szakfeladatának

megfelelő

foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusmunkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, 50


b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 8.4. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f)

differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),

g) magántanuló felkészítésének segítése A

pedagógusok

kötelező

órában

ellátandó

munkaidejébe

beleszámít

a

munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményegység-vezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 8.5. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a)

a tanítási órákra való felkészülés,

b)

a tanulók dolgozatainak javítása,

c)

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e)

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

f)

kísérletek összeállítása,

g)

dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

h)

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

i)

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 51


j)

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

k)

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

l)

a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,

m)

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

n)

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

o)

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

p)

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

q)

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

r)

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

s)

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t)

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u)

tanítás nélküli munkanapon az intézményegység-vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

v)

részvétel az intézményegység belső szakmai ellenőrzésében,

w)

iskolai

dokumentumok

készítésében,

felülvizsgálatában

való

közreműködés, x)

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

y)

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

8.6. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység-vezető vagy a helyettes állapítja meg az intézményegység órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézményegység feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményegység vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli 52


távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézményegység-vezetőnek vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményegység-vezető helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.

 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményegység-vezetőtől vagy annak helyettesétől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményegységvezető engedélyezi.

 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja a helyettes és a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után.

 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

 Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A nem kizárólag az intézményegységben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel 53


ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 8.7. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával

az

intézményegység

zavartalan

működése

érdekében

az

intézményegység-vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat és munkarendjüket az intézményegység-vezető készíti el. Az iskolatitkár hétfőtől-csütörtökig 7.30 órától 15.30 óráig, pénteken 7.30 órától 14.00 óráig tartózkodik bent az iskolában. A napi munkaidő megváltoztatása, adminisztratív dolgozók esetében az intézményegységvezető utasítása alapján történik. 8.8. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök, munkaközösségvezetők munkaköri leírását külön készítjük el azért, hogy pusztán az osztályfőnöki vagy munkaközösség-vezetői

feladatok

ellátásának

megkezdése

vagy

a

feladat

szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Munkaköri leírásminták: Tanári munkaköri leírás minta

1.sz.függelék

intézményegység-vezető helyettes munkaköri leírás minta Iskolatitkár munkaköri leírás minta

2.sz. függelék 3.sz. függelék

8.9. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményegység-vezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 54


A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézményegység-vezető, a helyettes és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményegység-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményegység-vezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (intézményegység-vezetői engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók. 8.10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét minden tanévben a munkatervben határozzuk meg. Általános elv, hogy a nemzeti ünnepeinket, a megemlékezéseket lehetőség szerint a napján vagy az azt megelőző tanítási napon kell megtartani. A szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatos feladatokat, a felelősöket a munkaterv rögzíti. A hagyományok ápolásánál törekedni kell a névadóhoz (Táncsics szülőházának megtekintése) és az iskolai élethez kapcsolódó hagyományok megőrzésére.

9. Az intézményegység nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 18.30 óráig van nyitva. Az intézményegység, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a honlapon és az iskola bejáratánál ki kell függeszteni a tanítási szünetekre vonatkozóan. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményegységvezető ad engedélyt.

55


A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az intézményegység alkalmi árusokat, ügynököket, valamely terméket, szolgáltatást reklámozókat sem tanítási időben sem azon kívül nem fogad.

10. Az intézményegység létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, és az Európai Unió zászlaját. Az intézményegység minden munkavállalója és tanulója felelős:

 a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért. A tanulók az intézményegység létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az intézményegység tantermeit, szaktantermeit,

számítástechnikai

felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az intézményegység minden felszerelésének használatára. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt a tantermek, szertárak bezárása a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A

diákönkormányzat

az

intézményegység

helyiségeit,

berendezéseit

intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

56

–

az


11. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 11.1. Az intézményegységi közösség Az iskolaközösség az intézményegység tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének

és

kuratóriumi

tagjainak,

valamint

az

iskolában

foglalkoztatott

munkavállalóknak az összessége. 11.2. Az intézményegységi munkavállalói közösség Az intézményegység nevelőtestületéből és az intézményegységnél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív dolgozóból áll. Az intézményegység-vezető – a helyettes segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

 szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek. 11.3. Az intézményegységi szülői munkaközösség Az intézményegységben működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

 saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),

 a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az intézményegység tevékenységével az intézményegység-vezető és helyettese koordinálja, aki folyamatos kapcsolatot tart az SzM vezetőségével. Az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézményegység-vezető felelős.

57


11.4. Az intézményegységi diákönkormányzat A diákönkormányzat az intézményegység diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézményegység működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézményegységvezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézményegység működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményegység-vezető bíz meg minden tanév elején. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézményegység belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után – helyiségek használatára vonatkozó szabályok betartása mellett – szabadon használhatja. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményegység-vezető felelős.

A

jogszabály

által

meghatározott

véleményeztetésen

felül

az

intézményegység nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

58


11.5. Az intézményegységi osztályközösségek

 Az intézményi közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményegység-vezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét az osztályfőnökre vonatkozó munkaköri leírás tartalmazza. 11.6. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 11.6.1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az intézményegység tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményegység-vezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet intézményegység-vezető hívhat össze. 11.6.2. Tanári fogadóórák Az intézményegység valamennyi pedagógusa az évi rendes szülői értekezletek napján, annak kezdete előtt fogadóórát tart. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 11.6.3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézményegység vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyvön keresztül

tesznek

eleget

tájékoztatási

kötelezettségüknek.

A

szülővel

való

kapcsolatfelvétel telefonon, postai levél útján vagy elektronikus levéllel történhet. Amennyiben az iskola digitális naplót bevezeti, úgy a tájékoztatási kötelezettség ezen keresztül történik. 59


Az osztályfőnökök az ellenőrző könyvön keresztül folyamatosan értesítik a szülőket a tanuló tanulmányi eredményéről, esetlegesen fegyelmi vétség miatti büntetésről, kiemelkedő teljesítmény miatti írásbeli jutalmazásról. Novemberben és áprilisban a hanyatló és gyenge teljesítményű tanulóknak az osztályfőnök postai levél útján értesítést küld.

Az osztályfőnök az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőket a

fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 11.6.4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából szorgalmi időszakban minden tárgyból havonta legalább egy osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. 11.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az előzőekben említett szervezeteken kívül az intézményegység rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító

60


szervezettel. A kapcsolattartást az intézményegység-vezető biztosítja az alábbi személyekkel:

 az iskolaorvos,  az iskolai védőnő. 11.7.1. Az intézményegység-vezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézményegység-vezetője, a közvetlen segítő munkát a intézményvezető-helyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola vezetőjével. 11.7.2. Az iskolai védőnő feladatai

 A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).

 A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezető-helyettessel.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

 Heti egy alkalommal fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Kapcsolatot

tart

a

segítő

intézményekkel

(Pedagógiai

Szakszolgálat,

Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

61


Az intézményegység figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézményegység összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézményegységvezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával.

A

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

feladatokat

az

osztályfőnöki

munkaközösség végzi. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője kapcsolatot tart fenn Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

12. Bombariadó, valamint egyéb rendkívüli esemény esetén szükséges teendők rendje Az intézményegység életében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő oktató munka szokásos menetét akadályozza, valamint az intézményegység tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, illetve az intézményegység épületét és felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés, …)



tűz



a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézményegység bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézményegység épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni a intézményegység-vezetőjével,

illetve

valamely

intézkedésre

vezetővel (intézményvezető-helyettes, iskolatitkár). A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 

tankerület vezetőjét



tűz esetén a tűzoltóságot



robbantással történő fenyegetésnél a rendőrséget



személyi sérülés esetén a mentőket

62

jogosult

felelős

Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola OM:031862 

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézményegység-vezetője szükségesnek tartja

A rendkívüli esemény észlelése után az intézményegység-vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket legalább 1 percig tartó szaggatott csengetéssel – amely az adminisztrátori irodában végezhető el – riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a kiürítési terv, "Tűzriadó terv" alapján kell elhagyniuk. A közvetlen környezete riasztása céljából még a fenti vészjelzést megelőzően, tűz esetén a „TŰZ VAN!” kiáltás – egyéb veszély esetén annak megfelelő kiáltás – gyakori ismétlésével kell jelezni. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőknek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb. tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!) 

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia, és egyeztetnie kell a napló aznapi létszámadataival.



Kivonulás alatt a tanulók semmihez ne nyúljanak, mert a bomba elméletileg bárhol lehet.



A táskáját (lehetőség szerint a kabátját) mindenki vigye magával.



A kivonulás, és az épület átvizsgálásának ideje alatt végig a gyerekekkel együtt tartózkodik, tájékoztatásukról, megnyugtatásukról gondoskodik

Az intézményegység-vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 63




a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az

épületbe

érkező

rendvédelmi,

katasztrófaelhárító

szerv

vezetőjét

az

intézményegység-vezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézményegység minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni A

tűz

esetén

szükséges

teendők

részletes

intézményegységre

vonaktozó

szabályozását a "Tűzriadó terv" tartalmazza.

13. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató megtörténtét a naplóban dokumentálni kell, amelyet a diákok aláírásukkal igazolnak. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

64


A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető-helyettes végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézményegység-vezető. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményegység-vezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát.

14.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

14.1. A tanulói hiányzás igazolása A

tanulói

hiányzással

kapcsolatos

szabályozás

a

házirend

feladatköre.

Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban:

 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

 bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, 65


 rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról vagy óráról való távolmaradást szülői igazolással legfeljebb három alkalommal igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményegység-vezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 14.2. Kedvezmények nyelvvizsgára Nyelvvizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – egy tanítási napot vehet igénybe. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb egy napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök. 14.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Azon diákok részére, akik az iskolát különböző szintű versenyeken képviselik az iskolából engedélyezett távolmaradásáról, az őt megillető kedvezményekről a szaktanár és az intézményegység-vezetője dönt. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon való részvétel miatti hiányzásra az osztályfőnök ad engedélyt, a nyílt napon való részvételt az osztályfőnök igazolja. 14.4. A tanulói késések kezelési rendje A naplóban a későket a hiányzóknál fel kell tüntetni a késés idejének (perc) megjelölésével. A késésből adódó idők összeadódnak és 45 perc esetén igazolatlan órának minősülnek (amennyiben az nem elháríthatatlan ok miatt következett be.) A 66


bejegyzések szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 14.5. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése Házirendben megfogalmazottak szerint. (Intézményegységi házirend 6.6 pontja szerint) 14.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben

a

nevelési-oktatási

intézmény

a

tulajdonába

került

dolog

értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék

értékesítését,

hasznosítását

követően

az

intézményegység-vezető

tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik

67


egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 14.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

 A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

 A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

 A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

 A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 68


 A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézményegység-vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

 A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

 A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

 A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 14.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A

fegyelmi

eljárást

egyeztető

eljárás

előzheti

meg,

amelynek

célja

a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

 az intézményegység-vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

 a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

 az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményegység-vezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni 69


 az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézményegység-vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket

 az egyeztető eljárás lefolytatására az intézményegység-vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

 a intézményegység-vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

 a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

 az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

 ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézményegység-vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti

 az egyeztetést vezetőnek és az intézményegység-vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

 az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

 az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

70


 a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

15. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

 a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  16/2013 (II.28.) EMMI rendelet,  17/2014. (III.12.) EMMI rendelet. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az intézményegység-vezetője határozza meg minden év december 15-ig. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 15.1. A tankönyvellátás célja és feladata

 Az intézményegységi tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

 Az intézményegységi tankönyvellátás megszervezése az intézményegység feladata. Az intézményegységi tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja

az

intézményegység,

illetve

a

tankönyvforgalmazó.

Az

intézményegységi tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az intézményegység

felel,

ha

a

feladatokat

vagy

azok

egy

részét

a

tankönyvforgalmazónak adja át.

 Az intézményegységi tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot 71


meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményegység-vezetője – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

 Az intézményegységi tankönyvellátás rendjét az intézményegység kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 15.2. A tankönyvfelelős megbízása



Intézményegységünkben a tankönyvellátás feladatait az intézményegység látja el a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló

16/2013

(II.28.)

és

a

17/2014

(III.12.)

EMMI

rendeletben

megfogalmazottak szerint.

 Az intézményegységben a tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményegység-vezető a felelős. Az intézményegység-vezető minden

tanévben

december

15-éig

elkészíti

a

következő

tanév

tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 15.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

 Az iskolai tankönyvfelelős a tanulói tankönyvrendelési igényt és azt, hogy hány tanuló kíván az kölcsönözni,

az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet

legkésőbb

március

31-ig

felméri.

(a

tankönyvjegyzék

megjelenésének függvényében)

 E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

72


 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

 A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Erről tájékoztatást ad az intézményegység-vezetőjének április 15-ig.

 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

 Az intézményegységi faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az intézményegység honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a 73


tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 15.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

 A normatív kedvezmény iránti igény felmérés eredményéről az igazgató minden év április 15-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 15.5. A tankönyvrendelés elkészítése

 A tankönyvfelelős minden évben a KELLO által előírt határidőig elkészíti tankönyvrendelését, majd azt átadja az intézményegység-vezetőnek. Az intézményegység-vezető a tankönyvrendelés véglegesítése előtt köteles a fenntartóval egyeztetni a megrendelésről, és be kell szereznie annak egyetértő nyilatkozatát. Ennek módja, hogy a tankerület vezetője a KELLO rendelőfelületen a megrendelést jóváhagyja.



A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden normatív támogatásra jogosult tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az intézményegységnek lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Ezt a kiküldött tankönyvrendelőn a megrendelni kívánt tankönyvek, munkatankönyvek megjelölésével és az aláírásával visszaigazolja a megadott határidőig.

16. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt 74


dokumentumrendszert

alkalmazunk

a

229/2012.

(VIII.28.)

Kormányrendelet

előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk.

17. Az intézményegységi tankönyvtár működési szabályzata 17.1. A tankönyvtár működésének célja, a működés feltételei Az intézményegység tankönyvtára a normatív támogatásra jogosult tanulók tankönyveinek beszerzését, nyilvántartását, kiosztását koordinálja. A tankönyvtár működésének és igénybevételének szabályait az alábbiakban határozzuk meg: Az iskolai tankönyvtár állományába csak a normatív támogatás keretében beszerzett tankönyvek vehetőek fel. A tankönyvezéssel megbízott személy – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:

 előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt

 közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  megbízást

kap

a

tankönyvek

lebonyolítására,

75

értékesítésének

megszervezésére

és


 folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,

 követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,

 követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,

 a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai tankönyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 17.2. Tankönyvtári szabályzat Az intézményegység a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

 Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.

 Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai tankönyvtárba 17.3. A kölcsönzés rendje

 A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: 76


NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai tankönyvtárból a ……...-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolában, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  ……… június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

 A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.

 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az intézmény házirendjében meghatározottak szerint az intézményegységnek megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 17.4. A tankönyvek nyilvántartása Az intézményegység „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:

 az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)

 listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

77


17.5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

 az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az intézményegységi könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az intézményegységnek megtéríteni.

Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az intézményegység-vezető írásos határozata alapján Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

78


18. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Az intézményegység eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint intézményegység-vezetői utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Kisbér, 2014. 03. 05.

………………………… intézményegység-vezető

79


19. Függelékek Munkaköri leírás ………………………………………… részére Munkaköre: 

pedagógus

Beosztása:  szaktanár, osztályfőnök, munkaközösség vezető Munkaideje:  kinevezési okmányok szerint  kötelező órája: tantárgyfelosztás szerint Feladatai Tanítási órával lekötött rész:  ellátja a szakjához kapcsolódó tantárgyfelosztásban kiosztott órákat,  folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, minden hónapban legalább egyszer érdemjeggyel értékel. Tanítási órával le nem kötött rész:  felkészül a tanítási órákra, foglalkozásokra, előkészíti az ahhoz szükséges eszközöket; anyagokat,  tantárgyi, pedagógiai és módszertani ismereteit folyamatosan bővíti,  oktatással kapcsolatos egyéb feladatokra beosztható: szertárrendezés, pótvizsgák; osztályozó vizsgák; beíratás; versenyfelügyelet; érettségi felügyelet; iskolai rendezvények szervezése, azokon való részvétel és felügyelet; valamint a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése,  részt vesz nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, a tanulókat vagy alkalmazottakat érintő megbeszéléseken, véleményt mond és jogkörébe utalt kérdésekben döntést hoz,  fogadóórán való részvétellel és előzetes megbeszélés alapján személyesen is kapcsolatot tart a szülőkkel,  ellátja a pedagógus munkakörrel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, folyamatosan vezeti a naplót, a fakultációs naplót, és az érdemjegyeket rendszeresen beírja,  az ügyeleti rendnek megfelelően ellátja az ügyeletesi feladatokat. Általános feladatok  Az iskolai tulajdon őrzése, védelme; a tűz,- munkavédelmi- és balesetvédelmi szabályok betartása és a tanulókkal való betartatása,  Az iskola szabályzataiban (PP, SZMSZ, Házirend, IMIP) a pedagógusok részére az előírt feladatok ellátása, illetve az ott előírtak betartatása,  A tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos jogszabályok, szabályzatok, követelmények, ismerete és betartása;  Tanulók jogainak, méltóságának tiszteletben tartása.  Jogszabályban előírt továbbképzésen való részvétel, egyéb részvételi szándék jelzése  A nevelőtestület tagjaként életmódjával, magatartásával az iskolai közösség egészét képviseli; döntéseivel, javaslataival részt vesz a szervezet célkitűzéseinek megvalósításában.

80

Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola OM:031862 Osztályfőnöki feladatok (osztályfőnöki megbízatás esetén) Az osztályközösségre vonatkozó tervezési, szervezési- irányítási, ellenőrzési és értékelési feladatok ellátása. Ezen belül különösen:  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,  aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, az osztályában tanító tanárokkal, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálat dolgozóival, védőnővel, iskolaorvossal,  szülői értekezletet tart, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,  javaslatot tesz a diákok jutalmazására, segélyezésére, büntetésére,  tanuló hiányzásait nyomon követi és az igazolatlan mulasztást azonnal jelzi az igazgató felé  ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat – törzskönyv, bizonyítvány megírása; osztálynapló, vezetése és rendszeres ellenőrzése, hiányosság esetén szaktanár figyelmeztetése; tanulói ellenőrző könyv naprakészségének figyelemmel kísérése, továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása,  félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása  kiosztja és határidőre összegyűjti az osztályába járó tanulókra vonatkozó igénylő lapokat, jelentkezési lapokat, eseti felméréseket stb..  tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében Munkaközösség-vezetői feladatok (munkaközösség-vezetői megbízatás esetén) 

  

 

 

Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket a vezetői értekezletekről Irányítja a munkaközösség tevékenységét, szükség esetén értekezletet hív össze. Az éves tankönyvrendelés előtt a munkaközösségét érintő tankönyvek jegyzékét áttekinti, koordinálja a tankönyvkiválasztás folyamatát Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, és annak eredményességét. Hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. Óralátogatásokat végez, közreműködik a munkaközösség tagjainak szakmai pedagógiai megújulásában. Az osztályozó vizsgára bocsátó bizottság munkájának segítése. Esetenként döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben. Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira, a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, közalkalmazotti átsorolásra. Az iskolai ünnepélyek (különösen tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás, stb) szervezési munkáinak segítése. Összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület számára, valamint – igény szerint – az igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről. A tanulmányi versenyek ügyeinek intézése.

Kisbér, 2012. szeptember 1. Baksa Zoltánné Tagintézmény-vezető A munkaköri leírást magamra nézve kötelezően elismerem, annak egy példányát átvettem.

-------------------------Tanár

81


Munkaköri leírás …………………………………………

Munkaköre: pedagógus Beosztása:  szaktanár, tagintézmény-vezető helyettes Munkaideje:  kinevezési okmányok szerint  kötelező órája: tantárgyfelosztás szerint Feladatai Tanítási órával lekötött rész:  ellátja a szakjához kapcsolódó tantárgyfelosztásban kiosztott órákat,  folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, minden hónapban legalább egyszer érdemjeggyel értékel. Tanítási órával le nem kötött rész:  felkészül a tanítási órákra, foglalkozásokra, előkészíti az ahhoz szükséges eszközöket; anyagokat,  tantárgyi, pedagógiai és módszertani ismereteit folyamatosan bővíti,  oktatással kapcsolatos egyéb feladatokra beosztható: szertárrendezés, pótvizsgák; osztályozó vizsgák; beíratás; versenyfelügyelet; érettségi felügyelet; iskolai rendezvények szervezése, azokon való részvétel és felügyelet; valamint a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése,  részt vesz nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, a tanulókat vagy alkalmazottakat érintő megbeszéléseken, véleményt mond és jogkörébe utalt kérdésekben döntést hoz,  fogadóórán való részvétellel és előzetes megbeszélés alapján személyesen is kapcsolatot tart a szülőkkel,  ellátja a pedagógus munkakörrel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, folyamatosan vezeti a naplót, a fakultációs naplót, és az érdemjegyeket rendszeresen beírja,  az ügyeleti rendnek megfelelően ellátja az ügyeletesi feladatokat. Általános feladatok  Az iskolai tulajdon őrzése, védelme; a tűz,- munkavédelmi- és balesetvédelmi szabályok betartása és a tanulókkal való betartatása,  Az iskola szabályzataiban (PP, SZMSZ, Házirend, IMIP) a pedagógusok részére az előírt feladatok ellátása, illetve az ott előírtak betartatása,  A tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos jogszabályok, szabályzatok, követelmények, ismerete és betartása;  Tanulók jogainak, méltóságának tiszteletben tartása.  Jogszabályban előírt továbbképzésen való részvétel, egyéb részvételi szándék jelzése  A nevelőtestület tagjaként életmódjával, magatartásával az iskolai közösség egészét képviseli; döntéseivel, javaslataival részt vesz a szervezet célkitűzéseinek megvalósításában.

82

Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola OM:031862 Igazgatóhelyettesi munkakör ellátása  Az igazgató távolléte esetén helyettesíti az igazgatót.  Segíti az igazgatót az oktató-nevelő munka irányításában. Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolaszintű döntések, stratégiák kialakításában  Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, a tanterem beosztását, a helyettesítési rendet.  Gondoskodik a tanítás zavartalan folyamatosságáról, ellenőrzi az iskola napi tevékenységét, gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről.  Gondoskodik a tanárok adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, anyakönyvek, ellenőrzők).  Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást.  Az iskolai munka zavartalanságának biztosítása érdekében ellenőrzi az SZMSZ előírásainak, az általános rendet és fegyelmet.  Az intézményi vagyonvédelem, takarékossági intézkedések betartásának ellenőrzése.  Megszervezi és lebonyolítja a közismereti tantárgyi tanulmányi versenyeket, gondoskodik a továbbjutók versenyével kapcsolatos teendők ellátásáról.  Érettségi vizsga, különbözeti-, osztályozó- és pótvizsgák tartalmi előkészítése, törvényességi ellenőrzése.  Fakultációs igények és szakköri igények felmérése, fakultációk tervezése  Iskolai rendezvények és ünnepségek, diákrendezvények előkészítésének, megtartásának segítése.  A végzett munkáról, minden lényeges ügyről, eseményről, tapasztalatairól, az intézés módjáról rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.  Az igazgatóval való megállapodás alapján részt vállal a nyári ügyelet feladataiból.  Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat. Részt vesz az ellenőrzési ütemtervben meghatározott ellenőrzésekben  Elkészíti a különféle statisztikákat.  Szakmai, gyakorlati segítséget ad az új kollégáknak.  Javaslatot tesz a jutalmazásra, kitüntetésre.

Kisbér, 2012. szeptember 1.

Baksa Zoltánné Tagintézmény vezető A munkaköri leírást magamra nézve kötelezően elismerem, annak egy példányát átvettem.

----------------------------Tanár

83


84

2013

Recommend Documents