2013

TERV-TÁRS Mérnökiroda Kft. MSZ: 102/2013

Győr, 2013. 11. 05.

GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1

multifunkcionális csarnok kialakításának kivitelezési tenderpályázathoz készült dokumentáció

I. TARTÓSZERKEZETI LEÍRÁS

Építtető

:

GYŐR PROJEKT Kft. 9024 Győr Orgona u. 10.

Építész terv

:

Teatro-Építész Műterem Kft Sándor János vezető építész tervező

A dokumentum összesen - 13 - számozott oldalt tartalmaz.

TERV-TÁRS Mérnökiroda Kft.

-

9012 Győr, Szép Ernő. u. 21.

-

e-mail: [email protected]

Terv - Társ Mérnökiroda Kft.

-2-

MSZ: E102/2013

TARTÓSZERKEZETI LEÍRÁS a GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1 kivitelezési tenderpályázathoz készült dokumentáció

1.

ALAPADATOK

Építtető a meglevő sportcsarnok bővítését és egy közvetlen csatlakozású új csarnoképület építését tervezi. Ehhez tárgyév májusában készítettünk engedélyezési tervdokumentációt. Jelen dokumentáció alapvető tárgya a kivitelezési tenderkiíráshoz épületegységenkénti költségvetési kiírások készítése, ill. a tervezési folyamat jelenlegi állásában a tartószerkezetek ismertető leírása az engedélyezési dokumentációban foglalt információk kiegészítése Új tartószerkezeti kialakítások: Az új kb. 5000 főt befogadó csarnoképület eddig beépítetlen, közelmúltig fás-füves területre kerül, a meglevő csarnok nyugati oldalára 59 x 98 m-es befoglaló alaprajzi mérettel. Az új csarnoképületet egy önálló tartószerkezetű 2 szintes összekötő, közlekedő folyosón keresztül csatlakozik a meglevő épülethez. Az épületrész azonosító elnevezése még: „büféutca” A meglevő csarnok északi végében jelenleg egy monolit vb. kazánház épület található. Ennek valamint a csarnok északi vége előtt levő szerelt, ideiglenes jellegű kiszolgáló épületek és a csarnok keleti oldalán levő egyszintes irodaépület elbontását követően, teljes szélességben egy új, 3 szintes öltöző épületrész építése tervezett a csarnok északi végére. Ennek az épületnek az elnevezése a továbbiakban: „Öltöző épület” Adatok: A tartószerkezetek tűzvédelmi követelményeit a tűzvédelmi műszaki leírás tartalmazza A terület közepén jelenleg egy kb. 3 m átmérőjű vb. falú ásott kút található, melynek alja, - információink szerint – lebetonozás nélküli, így a kútban a talajvíz mindenkori magassága jól nyomonkövethető. A meglevő csarnoképületről az engedélyezési dokumentációba szakvéleményezések készültek, ill. része a talajmechanikai szakvélemény is.

részletes

állapotértékelő

A meglevő, de kisebb mértékű átalakításra tervezett csarnoképületről készült szakvélemény összefoglaló megállapítása szerint az épület tartószerkezetei a tervezett átalakítások megvalósíthatósága szempontjából "megfelelő", állapotban vannak. A szakvéleményben előírt karbantartási, állagmegóvási munkákat viszont el kell végezni. 2.

A TERVEZETT ÉPÍTÉSI MUNKÁK

2.1.

Meglevő csarnoképületben tervezett átalakítások

Új gépészeti helyiség kialakítása a megmaradó épületrész északi végtraktusában az emeleten Az északi oldalon az emelet keleti végén kazánház helyiség kialakítása tervezett. A hasznos terhelhetőségeként: 5,0 kN/m2 kell figyelembe venni, melynek biztosítására a gépek alá acélgerendás kiváltások szükségesek. A gerendák a déli oldalon a meglevő falakra, az északi oldalon viszont a földszinten beépítendő új acél oszlopra tudják átadni terheiket. A kazánház oldalfalai 3 oldalról a robbanási terheket viselni tudó – acéloszlopos "primér" tartószerkezettel – tervezettek. A negyedik, - homlokzati - oldalon pedig robbanófelület készül. A helyiség fölé a robbanási teher emelő hatásának ellenálló vb. lemez beépítése szükséges.


-3-

MSZ: E102/2013

Kondicionáló terem kialakítása az emeleten a déli végtraktusban Az emeleten a déli oldalon kondicionáló terem kap helyet melyhez szauna és medence elhelyezése is tervezett Ezeket nagyobb súlyú elemeket acélgerendás födém-megerősítéssel lehet majd elhelyezni. A helyiség leválasztása 6 m magas könnyűszerkezetes fallal történik, melynek acéloszlopos tartószerkezete a beépítendő szereket (pl. bordásfal) figyelembe véve szükséges. Új függőleges légcsatorna északi végtraktusban Az épület alatt középen jelenleg is légcsatorna fut, mely az északi homlokzatnál kibontva a második szint felé függőleges kürtőként lesz vezetve. A csatorna felülről történő kibontását követően, arra tartó fal építhető. Az új fal tartószerkezeti jelentőségét, - a felettes födém áttörését követően – a födém alátámasztási igénye adja. A költségvetésben új vb. falat írtunk ki, mely a felső szintről annak előzetes átfúrásain keresztül kibetonozható, majd a falszilárdulást követően a födémáttörést ki lehet bontani. Természetesen alternatíva lehet a födém acéloszlopos-gerendás alátámasztása is a kürtő falába rejtve és ebben az esetben a kürtő akár falazható is. Új előtető a csarnok déli végében A csarnok déli végébe készülő előtető kialakítása a meglevő erkélylemezre beragasztott menetes szárakkal 1,2 mként lecsavarozott, HEA szelvényű konzolos acélgerendákkal tervezett. Ezeket zárszelvények kötik össze, melyekre a falemezes borítás, ill. deszkázat lecsavarozható. Északi oldali erkélykonzol levágása A meglevő csarnok északi végén levő kültéri erkélylemez - előzetes aláállványozását követő - teljes eltávolítása tervezett. Keleti oldali földszinti üvegfalak helyére falazat készítése tervezett. A keleti oldalon csatlakozó „Büféutca”-t elválasztó falazat tervezett vonalában információink szerint nincs alapozás, ezért ide új, - min. 60 cm mélységgel kivitelezendő sávlap beépítését terveztük. 2.2.

A Meglevő csarnoképülethez az északi oldalon csatlakozó új "Öltöző épületrész" kivitelezése

A meglevő csarnok északi végébe egy kb. 12 x 44 m alaprajzi befoglaló méretű 3 szintes öltözőépület tervezett. Alapvető tartószerkezeti rendszere hosszfőfalas, monolit vasbeton falakkal és oszlopokkal és födémlemezekkel, mely rendszer merevítettségét a középső részen levő lépcsőház és a harántfalak biztosítják.


-4-

MSZ: E102/2013

Az épület alapozása gerendaráccsal összefogott pontalapokkal tervezett. Az alapozás során külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a meglevő csarnok tetőszerkezetét tartó kábelek lehorgonyzó vb. tömbje 2 db vasbeton támasztó talpgerendával rendelkezik. Ezeket előzetesen fel is tártuk, ill. rendelkezésre állnak az eredeti kiviteli tervek. A feltárásról készült dokumentum az engedélyezési dokumentációban megtalálható. A talpgerendákat, - az eredeti kiviteli tervből kimásolva - az alábbi ábra mutatja:

A kimásolt részen már éppen nem látható a légcsatorna alagút, melyhez a két gerenda befut. A légcsatorna alagutat a talpgerenda részek között nem szabad elbontani! A két talpgerenda a légcsatorna után még tovább folytatódik egészen a pilon alaptömbjéig. z alapozási munkák megkezdése előtt a kitámasztó talpgerendák pontosan feltárandók, behatárolandók és kivitelezés közbeni védelmüket biztosítani kell! Az „Öltözőépület” falai egységesen vb. szerkezetűek 20 cm vastagsággal. A válaszfalak pedig száraz technológiával, szerelt jelleggel készülnek. A födémek hasznos terhelhetőségeként 4,0 kN/m2-rel vehető figyelembe. A födémezés a lépcsőházi traktus két oldalán dilatált. Az új épületrész a meglevőhöz áttörésekkel szabdalt folyosórésszel csatlakozik. A folyosó vasbeton lemeze az áttöréseknél konzolosan vasalható, míg a meglevő épületrészhez csatlakozó lemezrészeket, - annak pontalapjairól, ill. egy dilatáltan mellébetonozott, új pontalapozású talpgerendáról indított - acéloszlopok támasztják alá. Lépcsők, folyosók hasznos terhe: 5,0 kN/m2 A lépcsőházba 3 db egykarú lépcső tervezett, melyeknek a terhei födém-alulbordák közvetítésével a harántfalakra kerülnek. A tervezett folyosórész terébe jelenleg a meglevő csarnok monolit vasbeton konzolos erkélylemezei nyúlnak be. Ezért ezeket előzetesen, - aláállványozva, célszerűen vágókorongos módszerrel - el kell távolítani. Ugyancsak előzetesen el kell bontani a tervezett új épület helyén a nyugati részen levő monolit vasbeton kazánházi épületrészt, valamint a területen levő ideiglenes jellegű, könnyűszerkezetes kiszolgáló építményeket is. A kazánházhoz az csarnoképület középső részétől egy alagút vezet. Ez az alagút megszűnik, elbontandó. Az épület középső részén egy 8 személyes, 6,5 kN terhelésű lift beépítése is tervezett. Az acélszerkezetű lift komplett szerkezetként a liftgyártó által kezelt. Az épület bejárati homlokzatán pedig acél tartószerkezetű üvegezett előtető építése tervezett. A teljes építési tevékenység során fokozott figyelmet kíván a meglevő csarnoképület középen ferdén lefutó tetőfüggesztő kábelezésének védelme!


2.3.

-5-

MSZ: E102/2013

A meglevő csarnoképülethez a nyugati oldalon csatlakozó új, - az új csarnokrésszel szerves kapcsolatot biztosító - "Összekötő folyosó" (un. „Büfé utca") szerkezeti kialakítása

Az összekötő folyosó, - elsősorban a tűzvédelemi kérdések miatt - önálló állékonyságú függőleges tartószerkezetet igényel. Erről a merevítő vb. falak gondoskodnak. Alapvető szerkezeti kialakításának elve, hogy hossz-irányban két szélen mindkét szinten gerenda fut végig, melyre az alsó szinten vasbeton, a felső a szinten acél trapézlemez közvetíti a felületi terheket. A nyugati oldali gerendát az építendő új csarnok előregyártott vb. oszlopainak konzoljai hivatottak tartani, míg a keleti oldalit a meglevő csarnok kissé ferde helyzetű oszlopai mellé beépítendő új acél oszlopok támasztják alá. Ezek a "páros" acéloszlopok a meglevő pontalapok felett érkeznek még le, így terheiket a meglevőalapok fölé konzolosan benyúló acélgerendákkal vesszük fel. Ezek, - a ferde helyzetű csarnokoszlopok közé a padlószint alatt hosszirányba kerülő acélgerendák - egyedenként két db 60 cm átmérőjű új pontalapra kerülnek és korrózióvédelmük biztosítására talpgerendaszerűen lesznek bebetonozva.

Az épületrész fölé több nagysúlyú gépészeti berendezések kerülnk. Ezek külön acél fogadószerkezetet kapnak, melyek a nyugati oldalon az új csarnok falára felcsavarozottan, a keleti oldalon pedig a szélen futó hosszirányú gerendára kiváltva készülnek. Fontos, hogy a kültérbe kerülő acélszerkezetek kültéri alkalmasságnak megfelelő vastagságú horganybevonatot kapjanak! A csatlakozó két épületnél alacsonyabb „összekötőfolyosó” mindkét oldalról jelentős plusz hóterhelést kaphat. Különösen az új csarnok felől megoldandó a feladat, hogy egyszerre nagymennyiségű hó ne tudjon az összekötő folyosó tetőfelületére csúszni. Ez, - amennyiben az új csarnok tetőfelületén hófogókkal megbízhatóan nem biztosítható - a csarnok oldalára felrögzített ferde helyzetű hófogadó acéltartók beépítésével, olvasztása pedig felületfűtéssel megoldható. 2.5.

Az új csarnoképület "ARÉNA" tartószerkezeti kialakítása

Az új kb. 5000 férőhelyes, 58 x 98 m befoglaló alaprajzi méretű csarnok „primér” tartószerkezetét a 9,5 m-ként sorolt, - a ferde, lépcső lelátótartó gerendákkal támasztott - vasbeton oszlopok és azokra 11 m magasságban terhelő vonórudas íves tetőszerkezet tartó acél gerendák adják. A csarnok két végébe pedig háromszintes vasbeton fogadó és kiszolgáló részek kerültek. Ezek részben alápincézettek.


-6-

MSZ: E102/2013

A szerkezeti rendszer jól nyomonkövethető a számításokhoz készült statikai modellen:

A lépcsős gerendaelemekkel támasztott főállás-oszlopok lábai közé a csarnok hosszirányába a földszinten teljes hosszban az emeleten egy-egy közben vb. falak tervezettek, melyek a merevítés feladatát ellátják. A merevítő falakra minden mezőközépben szintén az un. "lépcsős" gerenda kerül. Így alakul ki az a kb. 4,75 m-es fesztávolságú raszter, mely a lelátók lépcsős vasbeton lemezrészét tudja fogadni. A közbenső lépcsős gerendák elhelyezésével sem kell megvárni a monolit falak szilárdulását. Azok ideiglenes alátámasztása az esetlegesen későbbi kivitelezésű vb. falakba rejtett acél oszlopokkal megoldható. A lelátó első része konzolos, mely alá a mobil lelátórész becsúsztatható. nyugati oldal:

keleti oldal: VIP páhollyal

Az ülőhelyes lelátó hasznos terhelhetőségeként 4,00 kN/m2 kell figyelembe venni. A közlekedési utakon, lépcsőkön pedig 5,0 kN/m2-t A lelátótartó vb. oszloppárokat 3,5 m magasságban acél gerendák kötik még át. A lelátószint felső monolit vasbeton lemezének külső faltól különböző távolságokban haladó szélén 50 cm magas borda fut végig, melyre a végigfutó korlát is rögzítésre kerül. A korlátok szerkezeti kialakításának általánosan „embertömeg torlódási helyeken” korlátmagasságban 3,0 kN/m-es vízszintes irányú erő felvételére kell alkalmasnak lenni. Az épület vb. tartószerkezeti elemei kivitelezői felkészültség, ill. a szükséges építésszervezési szempontok függvényében valósíthatók előregyártott és monolit kiviteli móddal. A vb. szerkezet bármely specializált, minősített előregyártó üzem termékének beépítésével megvalósítható az alábbi alapadatokat figyelembe véve. Az előregyártó üzem teljesítse az MSZ EN 13369 számú „Előregyártott betontermékek általános szabályai”


-7-

MSZ: E102/2013

harmonizált szabványban foglaltakat, termékei pedig tanusítottan feleljenek meg az MSZ EN 13225 számú – „Előregyártott betontermékek. Lineáris szerkezeti elemek” szabványban rögzített jellemzőknek. A CE jelölés mellett a szabvány által előírt jellemzőket is fel kell tüntetni. Az alábbi ábra az alapvető vasbeton tartószerkezetek áttekintő nézetét mutatja:

Az épület hossz-oldalain a földszint feletti falakat szendvicspaneles burkolással tervezzük. Dilatációk: A 3 szintes monolit épületrészeken a monolit és előregyártott tribünszakaszok határán, a pinceszint felett azok határán dilatáltunk. A csarnok hosszoldalain a lelátó monolit felső lemezeit 4 részre osztottuk. A dilatációs kialakítás műszaki engedéllyel rendelkező dilatációs profilok beépítésével terveztük. Az acélszerkezetű tető terheit a 9,5 m-es fesztávon HEA szelvényű szelemenek közvetítik a vonórudazással összefogott, íves dobozszelvényű főtartó gerendákra, melyek klasszikus „kéttámaszú” tartóként adják azokat tovább a pilléreknek. A pillérek és a főtartók kapcsolata a hőtágulási, alakváltozási hatásokat követni tudó speciális "saru"megoldást kíván. A főtartók közé a két-két végtraktusban, ill. középen „andrás”-olt merevítések kerülnek. A kb. 60 m fesztávú főtartó íveket legalább 3 db-ból a helyszínen összecsavarozva látjuk célszerűnek kivitelezni. Ehhez az ívrészeket alátámasztó speciális nehézállvány építése irányozható elő, mely egyszerre legalább két összemerevíthető főtartót támaszt alá a kapcsolódási pontokon. Az aktuális főtartópár készre-szerelését követően pedig a következő főtartópár alá tolható. A tető főtartókra külön tartószerkezeti elemek, gerendák közvetítésével lesznek felfüggesztve a küzdőtér részeket elválasztó függönyök, ill. szükség szerint a gépészeti és elektromos berendezések. Az Aréna épület kivitelezése során különösen nagy jelentőséggel fog bírni az építés organizáció. Ezzel kapcsolatban a tervezés során azt az elvet követtük, hogy a monolit pinceszintek kivitelezését követően, - annak készítése alatti időben legyárthatóan - a függőleges tartószerkezet, előregyártva felállhasson. Így a helyszíni építéstechnológiai kivárási idők minimalizálhatók. Az előregyártott szerkezetek szükség szerinti hosszirányú merevítése, - a monolit falak beépítésig - ideiglenes támasztásokkal is megoldható.


-8-

MSZ: E102/2013

Az előregyártott függőleges tartószerkezeti elemek beépítését követően pedig akár a tetőszerkezet kivitelezése is indulhat. Az alábbi készültség a monolit pincéket és az előregyártott elemeket mutatja. ( a „lépcsős” gerendákra kerülő és alapvetően szintén előregyártva tervezett lelátóelemek nélkül):

A csarnok 4 beforduló sarkán a tribünkialakítást monolit lemezes kivitelezéssel látjuk célszerűnek megoldani. A kivitelezés során figyelembe kell venni, hogy a csarnokba tervezett falnyílásméretek a beltérbe utólagos darubejuttatást csak korlátozottan engednek. Természetesen a főbb organizációs lépések mellett figyelemmel kell lenni egyes részlet-elemek elhelyezési adottságaira is. Pl. a pincében a spinkler gépházba bekerül a spinkler rendszer víztároló puffer tartálya. Ez a pincefödém zsaluzási munkálatainak megkezdése előtt már beépítendő. A zsaluzási és betonozási munkálatok alatt pedig ideiglenes védelméről gondoskodni kell. 3

ÁLTALÁNOS SZERKEZETI RÉSZLETEZÉSEK

A L A P O Z Á S O K: Talajmechanikai adatok Az épület tervezéséhez, az "ÁTRIUM" Mérnökiroda Kft ( 9024 Zrinyi u. 10.) Kovács János talajmechanikai tervező által készített, 2013. 05. 14 keltezésű. "Talajvizsgálati Jelentés" állt rendelkezésünkre. Mely 4 db 5 m-es és 1 db 8 mm fúrás tapasztalataira épült. Ezek szerint a területen az alábbi rétegződés a jellemző:  1,00 – ill. 2,30 m között sötétszürke/fekete, humuszos, homokos, iszapos, apró törmelékes kevert feltöltés (barna kemény iszap)  1,60 – 2,50 m között szürke/sárgás szürke, gyúrható sovány agyag, kavicsszórványos, gyúrható iszap  2,50 és 5,50 m-között szürke, víz alatti, homokos, iszapos kavics  7,20 m-ig szürke, nagyon puha iszap


 

-9-

MSZ: E102/2013

7,70 m-ig szürke/kékes szürke, átázott, puha, homokos iszap 8,00 m-ig szürke/kékes szürke, merev, közepes agyag

„A felső feltöltés és puhább iszap rétegek igen lazák. A ~2,50 m mélységtől kezdődő szürke, homokos, iszapos kavics már jó teherbírású és kellő tömörségű. A kavics alatt egy nagyon puha iszap réteg található, de a mélységgel ez is egyre merevebb lesz” A fúrásokban a nyugalmi talajvíz a terepszint alatt 1,9 és 3,1 m között változott. Becsült maximális talajvízszint: 111,00 mBf A tervezett épületek módosított padlószint magassága: 112.30 mBf) Utólagos adatszolgáltatásként talajmechanikus tervező az őszi-téli időszakban várható talajvíz szintet 109,00 körülire becsülte. A sorolt talajmechanikai adatok és beépítési körülmények alapján az alapozást hagyományos, de acél köpenycső védelmében készített, azonnali bebetonozású "győri rövidkút" alapozással, mint elsőrendű teherviselő szerkezettel terveztük a „szürke, telített, homokos, agyagos kavicsban” - határfeszültségi alapértékei σa = 400 kN/m2, - összenyomódási modulusai Es = 15 MN/m2. Aréna épület alapozása: Az előregyártott vasbeton kelyhek alá kerülő kútalapok magassága (lenyúló hossza) várhatóan 2,8 m és 2,2 m között fog változni. Az alsó 1 m-ben várható talajvíz. De az acélköpeny védelmében történő mélyítés, - a szokásos módú azonnali bebetonozással - külön intézkedést, különleges betonozási technológiát nem igényel. A 2-es számú talajmechanikai fúrás alapján a várható legmélyebb alapozási sík a terepszint alatt 4,50 m-re 107,70as szintre becsülhető. Talajvíz, kisvizi időszakban tehát a terepszint alatt kb. 3 m-rel várható. Ez pedig kb. megegyezik az alápincézett részek munkagödör mélységével. Így azok várhatóan külön víztelenítési megoldást nem igényelnek. Azaz az alapozás helyi, nyílt víztelenítéssel megoldható. A terület durvaterep rendezését a 111,40 szintre (-0,90 m) irányoztuk elő. (jelenlegi átlagos terepszint 111,90 mBf-re tehető) Innen rézsüs munkagödör határolással mélyíthető a pincetömb (2,5 m mélységgel), ill. a kútalapok felső szintjéig (110,42 mBf) a kehelyfogadó vb. alaplemezek kb. 2x2 m területeken. (kb. 90 cm mélység) Az alápincézett rész falai alatt sávalapozás kivitelezését tervezzük, azonos szintre a szomszédos kútalapokkal. Ezek kb. -4,00 és -4,50 között változnak a lokális talaj-adottságok függvényében. Így a pincefalak alatt 70 és 120 cm magasságú, - víz alatti betonozással készülő – ferde oldalú sávalapok készülnek.

Felső síkjuk magassága viszont már, - remélhetően a talajvíz feletti - 3,4 m-es szinten fogadja a vasalt aljzatbetont. Így a továbbépítés már a talajvíz felett történhet. A talajvíz magasságának folyamatos figyelését lehetővé teszi a terület közepén elhelyezkedő ásott kút. Amennyiben a talajvíz magassága a 119,00 mBf-et (-3,30 m) meghaladná, - a talajmechanikai szakvélemény ajánlása szerint – szádfalas munkagödör határolás javasolható (megtámasztandó magasság: 2,5 m) Ehhez kb. 2 x 110 fm szádfalazás számolható.


- 10 -

MSZ: E102/2013

Az alapozás betonozását csak a felelős Műszaki Vezető dokumentált engedélyének birtokában kezdhető, aki fényképfelvételekkel is kötelezett dokumentálni az alapozással érintett altalajt, ill. a vonatkozó általános alapozási előírások betartását. Öltöző épület alapozása: Az egymástól jellemzően 4 m-ként kiosztott kútlapok mértékadó terhelései 500-800 kN között változik. A központos terhelés alapján 1,5 m átmérőjű kutak adódnak. Ezeket a meglevő csarnoképület mellett még 60 cm átmérőjű kutak egészítik ki. FÖDÉMLEMEZEK: A födémek teherhordó része általánosan 20-22 cm vastagságú monolit vb. lemezes megoldással tervezett jellemzően 4,0 kN/m2-es hasznos teher elviselésére alkalmas vasalással. A födémlemezek betonminősége : legalább C 20/25-24-F3. A vb. szerkezetekbe, - a kül- és beltér elválasztó vonalakban - az átmenő hőhidak megakadályozására, teherviselő, betonacél átvezetésű - "Schöck Isokorb® K" (http://www.schoeck.hu/Products,0.html ) előregyártott hőhídmegszakító elemek beépítése szükséges. Természetesen a termékre vonatkozó Alkalmazástechnikai Útmutató előírásinak betartásával. VASBETON FALAK ÉS PILLÉREK : Az építész terven megadott keresztmetszetű vb. pillérek betonminősége legalább C 30/37-24-F3 Falaké min. C 20/25-24-F3 LÉPCSŐK Az épületben levő lépcsőkarok szintén vb. lemez-szerkezetként tervezettek. Kiviteli tervezés során figyelembe veendő hasznos terhelésük: 5,0 KN/m2. Betonminőség: C 20/25-24-F3 CSARNOK KÜZDŐTÉRI PADOZAT A csarnok padozatának min. 1,5 kN/m2 egyenletesen megoszló, teher viselésére alkalmas előirányzottan 15 cm vastagságú acélszál erősítésű beton padló tervezett. A padló alatti ágyazati rétegek az alábbiak szerint tervezett kialakítani: A humusz az épület alatti területen nem maradhat azt teljes mértékben el kell távolítani. - A lehumuszolt rendezett terepsíkon előtömörítéssel min. E2=35 MN/m2 teherbírási modulusú tömörséget kell biztosítani. - Az így előtömörített altalajra rétegenként tömörített homokos kavics feltöltés kerüljön, egészen a padló alsó síkjáig, amennyiben, - előtömörítés tapasztalata alapján a homokos kavics feltöltés tetején E2=80 MN/m2 teherbírási modulus biztosítható. Tt = E2/E1 < 2,5 legyen. A fenti teherbírásértékeket az MSZ 2509 szerinti tárcsás próbaterheléssel kell, min. 500 m2 -enként ellenőrizni. A teherbírás megfelelő, ha minősítési szakaszonként a mérés eredményei az előírt értéket legalább elérik. A mérések legfeljebb 10 % - ánál lehet legalább megengedett értékű az eredmény. Amennyiben a próbatömörítés nem hoz megfelelő eredményt zúzottkő réteg beépítése válhat szükségessé. Az így előkészített aljzatra acélszál erősítésű betonpadló tervezett. Előirányzott összetétel, kialakítás: - Betonminőség: C25/30 – XC1-24-F3 , - A lemezszéleken, sarkokon, potenciális feszültség-koncentált helyeken a padlólemez acélbetétezésekkel is megerősítendő. - A padló oszlopokhoz való, és az oldalfal csatlakozásánál körben legalább 2 cm széles, teljes vastagságú dilatációs hézag alakítandó ki. A padló dilatációs kialakítását és a zsugorodási repedésgátló bevágású területfelosztását úgy kell megtervezni, hogy legalább 35 fokos (-5 és + 30 fok között) hőkülönbségből adódó térfogatváltozások károsodásmentes felvételére alkalmas legyen. A meghatározás során figyelembe kell venni a kivitelezés időpontjában várható hőmérsékletet is.


4.

- 11 -

MSZ: E102/2013

ÁLTALÁNOS ANYAGMINŐSÉGEK BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEKHEZ

MSZ 4798-1-2004 szerinti jelöléssel : kútalapok fagyhatár alatt : Legalább C 8/10-X0-32-F3 kútalapok fagyhatár felett : Legalább C 12/15-XC2-XF1-32-F3 Vasalt aljzatbetonok : Legalább C 12/15-XC2-XF1-24-F3 Beltéri vb. szerkezetek : Legalább C 16/20-XC1-24-F3 Kültéri, de esőtől védett vb. szerk. : Legalább C 20/25-XC3-24-F3 Kültéri vb. szerkezetek : Legalább C 30/37-XC4-XF3-24-F2 Olvasztó sónak kitett betonfelületek : Legalább C 30/37-XD3-XF4-24-F2 A betonszerkezeteket az MSZ EN 13670:2010 számú szabvány előírásait betartva kell kivitelezni! Betonacélok:

MSZ 339:1987 szerinti melegen hengerelt betonacél vagy azzal egyenértékű bizonylatolt, Megrendelő által elfogadott gyártmány. Hossz-acélbetétek előírt minősége: min. B 60.50. (periodikus) Kengyelek 6 mm átmérőig: B 38.24. (sima)

Cement és adalékanyagok:

Feleljenek meg az MSZ 4702 ill. az MSZ 18293 előírásainak.

Falazó habarcs: A teherhordó szerkezetek építéséhez felhasznált falazóhabarcs átlagos szilárdsága legalább 1,0 N/mm2 (fH10), Falazóelemek: A teherhordó szerkezetek építéséhez szabványos vagy Építőipari Műszaki Engedéllyel rendelkező kerámia anyagú falazóelemeket kell felhasználni. Adalékszerek: Általánosan : a vegyi adalékok feleljenek meg az MI 04.19-81 ill. MI.04-560-82 előírásainak. Vb. szerkezetekhez csak Clorid mentes vegyi adalékot szabad használni. A vegyi adalék külön előírás hiányában a cement tömegének 3%-át nem haladhatja meg. Építőfák:

Az alkalmazott építőfák minősége min. F 56 II. oszt., feleljen meg az MSZ 17300/2, valamint az MSZ 10144 követelményeinek. Acél : Anyagminőség általánosan: MSZ EN 10025-2:2005 szerinti : S235JR ill. ugyanez a visszavont érvényességű MSZ 500 szerinti : A 38, ill. a DIN 17100 szerinti jelöléssel : St 37 Hegesztések : A találkozási élek mentén végigmenő II. oszt. tompa, ill. III.oszt. sarokvarratok (a = 0,8 V min. ) MSZ 6442 szerint. Csavarok : MSZ 2461 min. 8.8 minőség MSZ 229/2 szerint Az acélszerkezetek teljesítsék az MSZ EN ISO 13920:2000, ill. az MSZ EN ISO 3834:2006 előírásait 5. TARTÓSZERKEZETEK MINŐSÉGTANUSÍTÁSA BIZONYLATOLÁSA Általános követelmény, hogy a kivitelezéshez csak az aktuális rendeletben foglaltak szerinti „Teljesítmény Nyilatkozat”-tal rendelkező anyagok, szerkezetek építhetők be. Megőrzendők a felhasznált anyagokra (tégla, mixerbeton, betonacél, vb. gerendák, faanyag stb.) vonatkozó: - a gyártó által, - a vonatkozó rendelet szerint - kiállított „Teljesítmény Nyilatkozat”-ok, - a szállítólevelek, bizonylatok, - ill. az építés során végzett egyéb anyagvizsgálatok jegyzőkönyvei, (pl. beton próbakocka törési jegyzőkönyvek) - esetleges szakvélemények, - a beépített anyagokkal kapcsolatban készült feljegyzések, levelek, ill. minden olyan dokumentum, amelyekben az anyagok tulajdonságai, jellemzői azonosíthatóan szerepelnek. A felhasznált anyagok megnevezése, azonosítása, minősége, a tanusító dokumentum azonosítója az építési naplóba is kerüljön be !


6.

- 12 -

MSZ: E102/2013

MINŐSÍTÉS

Egyéb beruházói rendelkezés hiányában Vállalkozónak, az építési munkák megkezdése előtt Minősítési és Mintavételi Tervet (MMT) szükséges Beruházónak benyújtani. Az MMT határozza meg munkanemenként az ellenőrzések módját, gyakoriságát, az I. osztályú munkavégzésnek elismert teljesítéshez szükséges követelmény-értékeket, paramétereket. Helyet adva, - munkanemenként - a kivitelezéshez kapcsolható különböző dokumentum-azonosítók feltüntetésére. (pl. „Teljesítmény Nyilatkozat”, szállítólevél-számok, stb ). Az MMT-ben a kivitelezés folyamán Műszaki Ellenőr aláírásával tudja igazolni az ellenőrzött és megfelelt munkarészeket, munkanemeket. A kivitelezés minősítés fő szempontjai :  A beépített anyagoknak, szerkezeteknek vagy hatályos magyar nemzeti szabvány szerintinek, vagy magyarországi Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME), vagy európai érvényű Műszaki Engedéllyel (ETA). Ettől eltérő anyagbeépítés, csak akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat, szakvéleményezés és a beépítésre megfelelőnek való értékelés esetén történhet.  A beépített anyagoknak, szerkezeteknek első osztályú minőséget, ill. a Teljesítmény Nyilatkozat”-okban foglaltakat kell teljesítenie. Kivitelezőnek a „Teljesítmény Igazolás”-okat a forgalmazóktól meg kell követelni, mert amennyiben a beépített anyagról nem áll ilyen rendelkezésre, Műszaki Ellenőr az anyag utólagos vizsgálata alapján történő minősíttetésre, és alkalmasság bizonyításra kötelezheti a Kivitelezőt. )  A kivitelezői tevékenység során eleget kell tenni a minőségi osztályzástól független követelményeknek (betonszilárdság, betonacél szilárdság, vasszerelés terv szerinti kivitelezése, betontakarások megléte stb.), ill. a minőségi osztályzástól függő követelményeknek : Az ép. ip. szerkezetekre, felületképzésekre vonatkozó az MSZ04-800:1981, MSZ 04-802:1981 és az MSZ-04-803:1990 szabványsor, ill. az ép. ip. mérettűrésekre vonatkozó MSZ 7658-82 szabványok előírásainak. Az ÉPÍTMÉNY MINŐSÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ-ja az átadási dokumentáció része. Tartalma (egyéb beruházói rendelkezés hiányában) : - A Műszaki Ellenőr által munkanemenként igazolt Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) - Az MMT-hez csatolt, abban hivatkozott mellékletek: pl: Beépített anyagok gyártó által kiállított Megfelelőség Igazolások Nem hagyományos anyagok, szerkezetek Beépítéstechnológiai Utasításai - Szállítólevelek - Hivatkozott építési naplóbejegyzések (pl. tervváltozás miatti többletmunkák) - Anyagvizsgálati és mérési jegyzőkönyvek, Szakvélemények stb. - Minden olyan dokumentum, mely a kivitelezés minőségével összefüggésbe hozható. 7.

MEGJEGYZÉSEK 

Jelen tender dokumentáció részletezett szerkezeti koncepcióterv, mely lehetőséget teremt a Vállalkozó felkészültségének, igényének megfelelő pontosításokra.



A tervlapokon, ill. a leírásokban szereplő műszaki paraméterekkel jellemzett anyagok, keresztmetszetek, minőségek egy-egy összefüggő megoldási módot biztosítanak, de ezektől Vállalkozó legalább egyenértékű megoldásokkal, - egyeztetett módon- eltérhet.



A tervlapokon megadott méreteket, mennyiségeket, megoldásokat Vállalkozó az ajánlatkészítés során köteles ellenőrizni, (beleértve a szakági tervek összevetést is). Esetleges eltérések, hibák észlelése esetén Beruházó műszaki képviselőin keresztül tervezők is értesítendők.



A költségvetés kiegészítendő minden olyan esetleges tétellel, amelyeket az általunk készített tételek műszaki tartalmába Vállalkozó nem ért bele. (A munkavégzés biztonságával összefüggő, továbbá a technológiai szükségszerűségekből adódó tételeket (pl. építési segédszerkezetek) külön szerepeltetésétől a kivitelezéshez evidenciaként való szükségessük miatt – eltekintettünk, vagy irányadó mennyiséggel tüntettük fel.)


- 13 -

MSZ: E102/2013



A Vállalkozó által beépítésre tervezett anyagokat, szerkezeteket, - egyéb beruházói megállapodás hiányában – a kivitelezés időszakában minden esetben előzetesen, dokumentáltan Műszaki Ellenőrrel el kell fogadtatni. Műszaki Ellenőr előzetes hozzájárulása nélkül szerkezeti elem eltakarása nem történhet.



A szerkezetet érintő kivitelezői tevékenység csak felelős Műszaki Vezető építési naplóban dokumentált jelenlétében és felelősségével végezhető. A vb. szerkezetek csak kiviteli tervek birtokában, a vonatkozó munka és balesetvédelmi előírásokat betartva készíthetők. A munkavédelmi szabályok betartásáért, a megfelelő, szakszerű alátámasztások, dúcolások, szerkezet-kiváltások kivitelezéséért, az előírások szerinti munkavégzés ellenőrzéséért, a kivitelezés vezetője felel, akinek megfelelő munkavédelmi végzettséggel is kell rendelkeznie.



A bontási munkákat csak felelős Műszaki Vezető irányításával, a vonatkozó munka és balesetvédelmi előírásokat betartva szabad végezni. Bontási, ill. építési tevékenységet csak annak munkavédelmi követelményeiről kioktatott személy végezhet, az egyéni védőeszközök felszerelések és védőruházatok használatával, a vonatkozó jogszabály szerint. (3/1979/V.29./EüM. Sz. rendelet). A statikus tervező értesítendő bontási munkák megkezdésekor



A megmaradó régi épületszerkezetek állékonyságát, megfelelő merevítését, kitámasztását az építés minden fázisában Kivitelezőnek megfelelő módon biztosítani kell.



A bontási munkák során a Műszaki Vezető köteles a tartószerkezetek viselkedést folyamatosan figyelemmel kísérni. Esetleges károsodás, repedés, alakváltozás vagy bármely tartószerkezetre esetlegesen hatással levő egyéb tapasztalt jelenség (pl. feltárt kapcsolóelem rozsdásodás) észlelése esetén tervezők haladéktalanul értesítendők. Továbbá a bontások megtörténte után a közvetlenül szemlélhetővé váló szerkezeteket szerkezettervezővel felül kell vizsgáltatni.



Kivitelező köteles tevékenységét a hatályos 191/2009.(IX.15.) Korm. rendeletben foglaltak megfelelően végezni, különös tekintettel a vezetendő építési napló tartalmi előírásaira.



A statikus tervdokumentációt mindenkor együtt kezelendő a társ-szakágak vonatkozó terveivel. Esetleges eltérés esetén tervezők értesítendők.



A tervdokumentáció a Terv-Társ Mérnökiroda Kft. aláíró tervezőinek jogfenntartott szellemi tulajdona.

2013. 09. 30. Kántor László

Róth Ernő

okl. építőmérnök statikus vezető tervező

okl. építőmérnök statikus vezető tervező

Kamarai Névjegyzék szám: T-T-08-0106

Kamarai Névjegyzék szám: T-T-08-0105

2013

Recommend Documents