2013

A SIMON ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MUNKATERVE

2012/2013.

1

Helyzetelemzés: Az ÁMK a következő egységekből áll: iskola, óvoda, művelődési ház. Az iskola tanulóinak száma: 100 Osztályok száma: 8 Az egyes osztályok létszáma: 1. osztály: 16 ; 2. osztály: 18; 3. osztály: 14; 4. osztály: 12; 5. osztály: 9, 6. osztály: 11; 7. osztály: 11; 8. osztály: 9 fő Óvoda létszáma: 48 fő két csoportban Iskolánkat, óvodánkat továbbra is a stabilitás jellemzi. Az országosan érzékelhető gyermeklétszám-csökkenés iskolánkat sem kerülte el, hatását mi is érezzük. Igyekszünk vonzóvá tenni iskolánkat. Az 1., 2., 3., 4. osztályban egy németóra terhére a környezetismeret tantárgyat – a magyar környezet mellett – németül is tanítjuk. 1. osztálytól kezdve 5 órában tanítjuk a németet; az úgynevezett „kis iskola” kedvező lehetőséget biztosít a neveléshez; az iskola udvara, környezete jótékonyan hat a tanulókra; a szülők bíznak iskolánkban, óvodánkban. A stabilitás jellemzői még: - A sikeres pályairányítási munka. - Az alsó tagozatban eredményes alapozó munka folyik. - A városi, megyei tanulmányi- és sportversenyeken jól helytállnak tanulóink. - A szülők és pedagógusok kapcsolata jó. Ennek módjai: - szülői értekezletek - nyílt napok - fogadóórák. - A rend és a fegyelem a külső környezetet, körülményeket figyelembe véve megfelelő. - Jó az iskolába járási fegyelem. - Az óvoda, iskola s a művelődési ház a közös igazgatás előnyeit hasznosítja. - Sok közös programot szervez a három intézmény. Legfontosabb feladataink e tanévben: -

A művészeti alapoktatás továbbfejlesztése, új tanulók bevonása A tanulók fokozottabban vegyenek részt a rend és a fegyelem javításában. Ehhez nyújtson segítséget az iskolai diákönkormányzat. Az iskola, az óvoda és a művelődési ház összevonásából adódó lehetőségek kihasználása a nevelő – oktató munka eredményesebbé tétele érdekében. A nemzetiségi nyelv oktatásakor nagy gondot kell fordítani a népismeret tanítására. Az iskolaudvar további szépítése A környezetvédelem fontosságának tudatosítása Környezetismeret német nyelven történő oktatásának továbbvitele Az osztályfőnöki munka erősítése Az ügyeleti munka hatékonyabbá tétele A Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központtal az eddiginél szorosabb kapcsolat kiépítése Az udvar rendjének fokozottabb figyelemmel kísérése

2

-

Színes, tartalmas programok szervezése A tanulókat érő negatív hatásokkal (drog, dohányzás, alkohol, számítógép, TV) szembeni küzdelem (DADA program) Tájékoztató az Európai Unióról, intézményeiről, működéséről

Személyi feltételek: A tantestület létszáma 14 fő. Ráczné Kaufmann Renáta, napközis tanító a TÁMOP3.1.5.-09/A-2-2010-0191 sz. pályázat keretében befejezte tanulmányait és német nemzetiségi tanítói végzettséget szerzett Budapesten, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. 4 kollégánk nyugdíjba vonul. Németh Istvánné november 15-től, helyette a felső tagozatban a magyart Ramasz Vanda fogja tanítani. Németh István szintén november 15-től, tőle a testnevelés tanítását Király Zoltán veszi át a felső tagozaton. Pintérné Nagy Erzsébet ugyancsak november 15-től, helyette Toporné Kerék Ágota fogja tanítani a matematikát és a fizikát felső tagozatban. Gráczonyi Anna december 15től lesz nyugdíjas, az németóráit alsó tagozaton Ráczné Kaufmann Renáta fogja tartani. Tárgyi feltételek: A fejlesztéskor figyelembe vesszük a minisztérium tanterem- és taneszköz -fejlesztéssel kapcsolatos rendeleteit és a taneszköz fejlesztési tervünket, bár ezen irányelveket pénzhiány miatt egyik évben sem tudtuk teljesíteni. Nagyon fontos lenne az iskola tetőszerkezetének felújítása továbbra is.

3

A feladatok részletezése Iskola – óvoda – művelődési ház vezetése -

-

-

Az iskola, az óvoda és a művelődési ház gyümölcsöző együttműködésének erősítése közös ünnepélyek tartásával pl.: lampionos felvonulás, Márton-nap, karácsony A tantárgyfelosztás, az órarend, a helyettesítési és az ellenőrzési terv elkészítése. Az egyre nagyobb számban használt új tankönyvek és a tanterveknek megfelelő tananyagbeosztások elkészítésének megszervezése, ellenőrzése. A tanítás, nevelés személyi feltételeinek biztosítása. A nevelők továbbképzésének megszervezése. A hittan tanítása feltételeinek biztosítása a helyi esperes kívánságának megfelelően. Részvétel az iskola anyagi erejét növelő pályázatokon. Az iskola pénzügyi bevételeinek növelése terem bérbeadásával. Az SZM működési feltételeinek biztosítása. A művelődési házat használó fiatalok tekintsék magukénak az intézményt, előzzék meg a rongálásokat. Az óvodavezető, a művelődési otthon vezetője és az ÁMK igazgatója rendszeresen megbeszélik a legfontosabb feladatokat, és értékelik az elmúlt időszak eseményeit. Az óvodavezető s a művelődési ház vezetője önálló munkatervet készít. H. i.: szept. 20.

Nevelőtestületi demokratizmus – önkormányzat fejlesztése Az eredményes nevelő – oktató munka fontos feltétele, hogy a pedagógusok az óvodában és iskolában egyaránt magukénak érezzék az intézményt, s javaslataikkal, ötleteikkel segítsék a munkát; az oktatás – nevelés tartalmáról, érdemi részeiről is legyen véleményük. A következőkről szólhatnak többek között a javaslatok: - A sportudvar továbbfejlesztése - A rend és a fegyelem megszilárdítása - A tanulásban elmaradt tanulók felzárkóztatása - Fejlesztő foglalkozások szervezése /egyéni fejlesztési tervek készítése - Az iskolai közösségek öntevékenysége, megszilárdítása - Ügyeleti, csengetési rend - A tanítás nélküli munkanapok felhasználása - A munkafeltételek javítása az óvodában és az iskolában - Az egyes iskolai rendezvények megszervezésének módja - Eredményes, korszerű nevelési – oktatási eljárások - Iskolaújság szerkesztése - Az iskola, az óvoda és a művelődési ház összevonásának előnyeit hogyan használhatjuk ki még hatékonyabban - Új programjaink, tapasztalatainak megbeszélése, a hibák korrigálása - Egyéb javaslatok

4

A tanulói, óvodai és a művelődési házban létrejövő közösségek fejlesztése: -

-

-

-

-

Az iskolaközösség, osztályközösségek tagjai érezzenek felelősséget az iskola, az osztály tagjai iránt, tekintsék magukénak az iskolát, a tantermet, az iskola felszerelési tárgyait stb. Segítsék a kisebbeket, a gyengébbeket; segítsenek helyrehozni a rendellenességet; működjenek közre a rendbontók felderítésében. Az osztályfőnökök folyamatosan, naponta figyeljék és értékeljék az osztály rendjét, tisztaságát! A rendbontókat, fegyelmezetlenkedőket vonják felelősségre! A folyamatba vonják be az osztályközösség tagjait! A hetesek ismerjék és teljesítsék feladatukat. Az osztályfőnökök és az osztályban tanító nevelők együttműködése nagyon fontos feladat. A közösségépítés már az óvodában kezdődik: a gyerek hozzászokik a csoporttársaihoz, egyre több szál fűzi hozzájuk, fokozatosan otthonának érzi az intézményt. Az iskola igazgatója a félévi, év végi értekezleten, tanévzáró ünnepélyen részletesen értékeli az iskolaközösség és az osztályközösségek munkáját. Az osztályfőnökök ugyanezt osztályuk vonatkozásában osztályfőnöki órán végzik el. Az óvodai csoportok vezetői a csoportok életkori sajátosságainak megfelelő módon végzik az értékelést. Tanév elejétől fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a 8. osztályra. Legyünk nagyon következetesek a fegyelmezésben. Az 1. osztály vezetője s az osztály tavalyi óvodás csoportvezetője beszéljék meg a feladatokat, s az óvónő adja át tapasztalatait. A művelődési ház vezetője szervezzen közösséget a házat rendszeresen látogató fiatalokból, s e közösséget használja fel céljai megvalósításához.

A tanulói önkormányzat munkájának továbbfejlesztése az alábbiak szerint: - Az első héten meg kell választani az egyes osztályok iskolai önkormányzati vezetőit (4– 8. osztályban 2 – 2 tanuló). - Legfőbb feladatuk az iskola, az osztály tanulóinak képviselete. Az iskolai diákönkormányzat egyéb feladatai: - A tanulói vélemények összegyűjtése az iskolai életről. - Súlyosabb fegyelemsértések esetén véleményezés. - Segítségnyújtás a fegyelemsértések felderítéséhez, a büntetés mértékének kiszabásához. - Kiváló munkáért, kiemelkedően példás magatartásért, az iskola jó hírét fokozó tettekért dicséretre, elismerésre tehetnek javaslatot. - Javaslatot tehetnek, hogy a búcsúzó nyolcadikosok közül ki kapjon emlékplakettet. - Az önkormányzat rendszeresen értékelje az iskolai rend és fegyelem helyzetét, nyilvánítsanak véleményt az iskolai életről, az iskolai eredményekről. Tegyenek javaslatot a Házirend átdolgozásához. A nevelőmunka feladatai:

5

Nevelőmunkánk, céljaink meghatározásakor az elmúlt év tapasztalataiból kell kiindulnunk. Mi lehet a mérce? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzenek az általános iskolát elhagyó tanulók? Legyenek becsületesek; szeressék a hazájukat; tiszteljék a szüleiket, a nevelőiket, a társaikat, általában az embert; szeressék a munkát; a jó, a szép befogadására legyenek mindig készek; vegyék észre a természet szépségeit; legyenek udvariasak, szerények; jellemezze őket a szolidaritás; védjék a saját és mások vagyonát; vigyázzanak a környezetükre; ismerjék meg az emberi értékeket; legyenek készek a kultúra befogadására; ítéljék el az igazságtalanságot, a harácsolást, a zsarolást, mások megalázását. Az emberré formálásban legfontosabb a család, amelyben a tanuló él. Nevelő munkánkban rá kell építenünk. Hatékonyabbá kell tenni a kapcsolattartást a szülői házzal. (Pl.: Szülői kirándulás szervezése, gyermeknap, kirándulások, túrák szülőkkel együtt) Csak a szülőkkel együtt érhetjük el céljainkat. Ezért továbbra is kiemelten fontos a családok megismerése, melynek egyik legbeváltabb módszere a családlátogatás. A gyermekek jobb megismerése céljából fontos, hogy a szülők és nevelők a gyermekkel kapcsolatos ismeretüket folyamatosan kicseréljék. Meg kell győzni a szülőket annak fontosságáról, hogy gyermekük érdekében vegyék komolyan a gyermekükkel kapcsolatos nevelői jelzéseket. Ennek érdekében az év folyamán kétszer, ősszel és tavasszal fogadóórát tartunk. Az iskola és a szülők közötti együttműködés lehetővé teszi az értékek felhasználását munkánkban, illetve a negatív hatások visszaszorítását. A nevelőnek ismernie kell a társadalmi elvárásokat. Alapos felkészültséggel vállalnia kell a nevelő – tanítvány kapcsolat irányítását, a családdal a hatékonyabb együttműködést, a konfliktusok felismerését és kezelését stb. Minden osztályfőnök, nevelő most év elején vegye számba azokat a magatartásbeli gondokat, amelyek az elmúlt évben jelentkeztek, s tudatosan törekedjenek azok elkerülésére, feloldására, a tanulságok levonására. Kerüljük a szülőkkel szemben a kioktató hangnemet, tekintsük őket partnernek a munkában. Egy alkalommal szervezünk az idén „Nyílt napokat”. Továbbra is be kell vonni a szülőket az iskolai rendezvények szervezésébe és lebonyolításába. A Szülői Munkaközösség sokat segíthet az iskola gondjainak megoldásában, ezért minden nevelő feladata e szervezetek munkájának segítése. Az 1. osztályosok első szülői értekezletén válasszák meg az iskolai SZM választmányának két-két képviselőjét. A családlátogatásokat s szülői értekezleteket a Szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazottak szerint kell végezni, illetve megtartani. Osztály szülői értekezletet kettőt tartunk egy tanévben: egyet az első félévben, egyet a második félév elején, szükség esetén több is tartható. Az értekezlet idejét be kell jelenteni az iskola igazgatójának. A hazaszeretetre nevelés terén a tananyagban rejlő lehetőségeket használjuk ki. Neveljük tanítványainkat nemzeti szimbólumaink ismeretére és tiszteletére. A nemzeti zászló felvonásakor, a Himnusz vagy a Szózat elhangzásakor a gyermek érezze, hogy ő

6

magyar, legyen büszke rá, s ez magatartásában is jusson kifejezésre. /Vigyázzállás, csend stb./ Ítéljék el tanulóink a háborút, a terrort; az embercsoportok, az emberek megalázásának minden formáját, a megkülönböztetést. A hazafiúi önbecsülés, büszkeség mellett kapjon helyet a szomszéd népek tiszteletére nevelés. Természetesen a hazaszeretetre nevelés része a szomszéd országokban illetve a világ különböző részein élő magyarság iránti szolidaritásra nevelés is. Az óvodás gyerekekkel való foglalkozáskor az életkori sajátosságokat figyelembe véve alapozzuk meg a fenti célok majdani elérését. A kirándulásokat alaposan készítsük elő: tudják a tanulók, hogy mit láthatnak, milyen történelmi s földrajzi nevezetességeket ismerhetnek meg. Adjunk nagyobb nyomatékot a kirándulás tanulmányi jellegének. A kirándulások előtt adjunk előzetes feladatot a tanulóknak. A kirándulás befejeztével számoltassuk be a gyerekeket a látottakról. A szerzett tapasztalatokat használjuk fel a nevelés – oktatás folyamatában. Csak teljesen megbízható cégtől, vállalkozótól béreljenek az osztályfőnökök buszt a kiránduláshoz. Fordítsunk nagyobb gondot városunk megismertetésére. Ismerjék tanulóink a Városi Múzeumot, a város szobrait, az egyes utcák névadóinak legfontosabb adatait. Az óvodásokkal fokozatosan az óvodai nevelési tervben megfogalmazottak szerint ismertessék meg környezetüket. A természet- és környezetvédelem ne csak az e témával foglalkozó szervezetekkel kialakuló kapcsolatban jusson kifejezésre, hanem mindennapi tettekben: az iskola, az óvoda növényeinek védelmében, az udvar, a tanterem, a foglalkozási termek tisztaságában, a védett növények megóvásában stb. Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy az ember, az állat és növényvilág nagy egységet alkot. A növények ápolására, állatok gondozására, szeretetére is nevelni kell a gyerekeket. Nagyobb gondot kell fordítani az udvar tisztaságának kialakítására. Bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést az iskolánkban. Legyen az óvodásoknak és a tanulóknak természetes, hogy az óvoda ill. az iskola a második otthonuk, ezért vigyáznak a felszerelési tárgyakra, a növényekre. Olyan légkört kell kialakítani, hogy a gyermek jól érezze magát az óvodában és az iskolában, érzelmileg kötődjön az intézményhez. Tanulóink az iskolában különböző megbízatásokat kapnak. Az osztályfőnökök, ügyeletes nevelők, a diákönkormányzat ellenőrizzék, értékeljék e megbízatások teljesítését. Ha szükséges, dicsérjünk, illetve büntessünk. Legyenek tanulóink büszkék arra, hogy tanulmányi, sport- és egyéb versenyeken képviselhetik iskolánkat. Legyenek büszkék arra, hogy ők az ajkarendeki Simon István Általános Iskola tanulói. Nevelőink, szaktanáraink ösztönözzék tehetséges tanulóinkat, hogy vegyenek részt tanulmányi versenyeken. Ösztönözni kell kollégáinkat, hogy minél több versenyre nevezzenek. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések előkészítésére és értékelésére fordítsunk az eddiginél még nagyobb gondot. Amikor lehet, építsünk a tanulók öntevékenységére. Az óvodában az eddigi hagyományoknak megfelelően készítsék elő, szervezzék és értékeljék az ünnepélyeket. A szülőket is hívjuk meg az ünnepélyekre. Érjük el, hogy tanítványaink tudjanak ünnepelni, az ünnephez méltóan ünnepeljenek, és az ünnephez méltó ruházatban jelenjenek meg.

7

Az iskolai énekkarnak megkülönböztetett szerepe van a nevelőmunkában. Az osztályfőnökök, nevelők ösztönözzék a jó hallású tanulóikat, hogy énekkari tagok legyenek, s rendszeresen járjanak az énekkari foglalkozásokra. Az édesanyákat a tantestület határozata s a szülők kívánsága szerint köszöntjük. Igény szerint műsorral kedveskedünk az ajkarendeki öregeknek. A kulturális bemutatón tanulóink bemutathatják tudásukat szüleiknek, a meghívott vendégeknek. Az ünnepélyeket a rendezvényterv ütemezése szerint tartjuk. A 8. osztályosok hagyományos búcsú-bankettjét az osztályfőnök a szülők bevonásával úgy szervezze meg, hogy a tanulók felügyelete biztosítva legyen. A tanulók magatartásáért a szülőknek is felelősséget kell vállalniuk. Az esti szerenádot csak akkor engedélyezzük, ha az osztályfőnök és a szülők biztosítani tudják, hogy tanulóink kulturált módon viselkedjenek. Tanulóinkat ismertessük meg a helyes magatartás szabályaival, elsősorban osztályfőnöki órákon, de minden más alkalmat is ragadjunk meg. Az óvodában az óvodai nevelési terv az irányadó. Szorítsuk vissza a trágár beszédet. Ismertessük meg tanulóinkat, óvodásainkat az emberi érintkezés, az emberi kapcsolatok normáival: köszönés, kérés, szerénység, segítőkészség, türelem, figyelmesség stb. Ismertessük meg elsősorban az 1. osztályos tanulókat a nevelőtestület tagjaival; akiknek találkozás esetén köszönni kell, akkor is, ha az illető nevelő éppen nem tanítja őket. A tanuló az utcán, az autóbuszon, társaságban is diákhoz méltóan viselkedjen. Pl.: utazáskor adja át a helyét a betegeknek és az időseknek. Neveljük tanulóinkat szabad idejük helyes eltöltésére. A videó, számítógép mellett a gyermekek életében fontos szerepe legyen az olvasásnak, a hangverseny- és a színházlátogatásnak. Javasoljuk az ajkarendeki művelődési ház programjainak látogatását a szabad idő hasznos eltöltése érdekében. Ne engedjük, hogy tanulóinkon úrrá legyen a közöny, a közömbösség és a kényelmesség. A nevelő és a tanuló – gyermek kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon kell alapulnia. El kell érni, hogy a gyermek őszinte legyen nevelőjével szemben. Égetően fontos feladat az egészséges életmódra nevelés: a mindennapi testmozgás, a tisztálkodás jelentősége. Óvni kell tanulóinkat a káros szenvedélyek kialakulásától: dohányzás, szeszesital fogyasztás, kábítószerezés. Mivel tanulóink a sajtóból, a rádió-, TV adásokból sokat hallanak a kábítószerek káros hatásáról, ezeket nekünk értelmeznünk kell. Hívjuk fel figyelmüket a csábító alkalmak elkerülésének fontosságára. Az egészséges életmódra nevelés legfontosabb alkalmai: osztályfőnöki, biológia-, etikaórák. Nagyon hasznosak lehetnek az egyéni beszélgetések és a nagy számban megjelenő propagandaanyagok. Az esztétikai nevelés feladatai: -

A tantermek, a folyosók, a foglalkozási termek, az udvar tisztaságára vigyázzanak a tanulók s az óvodások. Ízléses, az otthonosság érzését erősítő dekorációja legyen az osztálynak. Óvják a fákat, a virágokat, a parkot.

8

-

Ügyeljenek a könyveik, a füzeteik tisztaságára. A tanulók jobban ügyeljenek írásuk külalakjára. Öltözzenek az ünnephez méltóan.

A színház, kiállítás, hangverseny látogatásokat az elmúlt évek gyakorlata szerint szervezzék az osztályfőnökök az énekkar vezetője, az énektanár, a közművelődési felelős és a művelődési ház vezetőjének irányításával. Az ÁMK névadója, Simon István példáját s költészetét használjuk fel céljaink megvalósítására. Minden osztályban dolgozzanak fel legalább egy Simon István verset. Már hagyomány, hogy a költő születésnapjához kapcsoltan (1926. szept. 16.) a 8. osztályosok és osztályonként 4-5 tanuló meglátogatják a költő szülőházát és a sírhelyét Bazsiban. A német nemzetiségi nyelv oktatásában törekedjünk arra, hogy tanulóink ne csak az iskolában, hanem otthon is gyakorolják rendszeresen a nyelvet. A helyi nemzetiségi hagyományokkal ismertessék meg tanítványainkat. Használjuk fel munkánkban a nyári nemzetiségi tábor tapasztalatait. Ünnepélyeken minden esetben tűzzünk műsorra német nyelvi műsorszámokat is. Az előző évi tapasztalatok alapján a németet tanító felsős nevelő szorgalmazza, hogy egyre több 8. osztályos tanuló tegyen németből alapfokú nyelvvizsgát. A művelődési ház könyvtárában Ajka Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának anyagi támogatásával folytatjuk a német nyelv elsajátítását szolgáló könyvtárrészleg kialakítását. Testnevelésórákon feltétlenül követeljék meg a testnevelést tanítók a sportöltözéket. Ne tűrjék el a testnevelők az óráról való késést, a csellengést, a trágár beszédet. Felmentés csak orvosi vagy szülői igazolással lehetséges. A tornateremben csak tornacipőben tartózkodhatnak a tanulók. Engedély nélkül nem mehetnek be a küzdőtérbe. A tornaórák, a sportkörök lehetőségeit felhasználva a tanulók mindennapi testmozgása biztosítva legyen. A rend és a fegyelem megszilárdítása érdekében a következők a legfontosabb feladataink: Legalapvetőbb tennivaló az iskolai házirend megismertetése - betartatása. Az 1. osztályfőnöki órán ismertessük meg e szabályzatot, s folyamatosan értékeljük annak betartását. A következő szabályokra hívom fel a figyelmet: a környezet tisztasága, az udvaron tartózkodás szabálya tízpercekben, a váltócipő használat, az engedélykérés, ha a tanuló tanítási idő alatt hagyja el az iskola területét. A boltba a tanítás megkezdése előtt és az első szünetben mehetnek a gyerekek vásárolni, a vásárlás a tanítási órát nem zavarhatja. Ebédeltetés idején az ebédlőben csak az iskolai étkeztetésben részt vevő tanulók tartózkodhatnak. Az osztályfőnökök, az ügyeletes nevelők ellenőrizzék e szabály betartását. Arra kell törekednünk, hogy a rend és a fegyelem a tanulók többségének belső szükségletévé váljon. Alaposan meg kell ismerni a tanulók személyiségét, otthoni körülményeit, s a szülők által alkalmazott nevelési módszereket. Ez különösen azokra a tanulókra vonatkozik, akik más iskolából kerültek hozzánk.

9

A vagyonvédelem területén a következőket kell megoldanunk: a tanulók ne rongálják a padokat, a székeket, a gépeket; vigyázzanak a térképek épségére; a felelősök tanítás után zárják be a tantermeket. Az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik mindenki. A munkafegyelem erősítésének feladatai: feltétlenül foglalkozzunk minden osztályban a tanulás fontosságával. Ismételten tudatosítani kell, hogy a tanuló legfontosabb munkája a tanulás. A szorgalmas diák nem stréber; dicséretet, elismerést érdemel. Mondjuk el, hogy továbbtanuláskor a legjobb ajánlólevél a jó bizonyítvány. Tudatosítsuk, hogy a jó tanulmányi eredménynek többek között két alapvető feltétele van: - A kitartó, szorgalmas otthoni tanulás, a pontos házi feladat készítés. - Figyelem, aktivitás a tanítási órán. Ne legyünk engedékenyek. A tantervi követelmények pontos teljesítését követeljük meg a tanulóktól, kényszerítsük folyamatos, kitartó munkára őket. Soha ne maradjon el az órai feleltetés, számonkérés, ellenőrzés. Az eredményes tanórai munka alapfeltétele a rend és a fegyelem. Ezt az órát tartó nevelőnek kell biztosítania. Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy a tanév végén is szívós szorgalommal kell tanulni, hisz az évi tananyag elsajátításának, összegezésének az a legfontosabb időszaka. Egységes követelmény-támasztással és következetes számonkéréssel érjük el, hogy tanulóink minden órára készüljenek. Az osztályfőnök feladatai a rend és a fegyelem megszilárdítása céljából: - Az osztályfőnöki órák alapos kihasználása: napi, heti értékelés, ellenőrzés; a hetesek munkájának folyamatos értékelése stb. - Az osztályfőnöki órákon következetesen dolgozzák fel az osztályfőnökök a kötelező illetve választott témákat. Az emberismeret egyes témaköreit is dolgozzák fel. - Az osztályfőnök 8 óra előtt feltétlen menjen be osztályába, s kísérje figyelemmel tanulói magatartását. A rendellenességeket tárja fel, intézkedjen azok megszüntetéséről. Amennyiben szükséges, vonja felelősségre a rend ellen vétőket, s alkalmazza a büntetés megfelelő fokozatát. Követelje meg a tanulóktól, hogy mindig hozzák magukkal az ellenőrzőjüket, s a nevelői bejegyzéseket szüleikkel írassák alá. - Ismertesse, beszélje meg tanulóival az új Házirendet. A napi ügyeletet 2 nevelő látja el. Az ügyeletes nevelők ne csak a tanulók utaztatására figyeljenek, hanem kísérjék figyelemmel a tanulók magatartását az udvaron, a folyosókon, a mosdókban, az ebédlőben. Tegyenek javaslatokat tanulói dicséretekre, elmarasztalásokra. A busszal érkező tanulók felügyeletét egy nevelő látja el. Az eddigiek mellett a következőkre is ügyeljünk: - A padok tisztasága, vagyonvédelem. - Szünetekben végezzenek az ügyeletesek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. - A nevelők az értékelő füzetekbe írják be észrevételeiket. - Az értékeléskor a Házirend betartását is vegyük figyelembe.

10

Pályaválasztás: A 8. osztály vezetője fordítson kiemelt figyelmet a pályaválasztás irányítására. - Fel kell készíteni a középiskolába készülő tanulókat, hogy az új iskola lényegesen nagyobb erőfeszítést igényel tőlük. Minden itteni mulasztás visszaüt az új iskolában. - Vegyük igénybe a Városi Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait. - A 8. osztályban pályaválasztási osztályfőnöki órát célszerű szervezni. - A 7. osztályban ütemezzen be az osztályfőnök legalább egy pályaválasztási szülői értekezletet. - Hangsúlyoznunk kell, hogy a felvételiknél legfontosabb a tanulmányi eredmény s az általános tájékozottság. - A német nyelv tanulásában jó előmenetelt tanúsító tanulóinkat irányítsuk nyelvi vagy nemzetiségi gimnáziumba. - Hívjuk fel a 8. osztályos tanulók figyelmét arra, hogy bizonyos szakmunkásképző intézetekben az egyes szakokon gyakorlóhely szerzése szükséges. - Ha a tanuló több iskolában tett sikeres felvételi vizsgát, időben döntsön, melyik iskolát választja, s erről időben értesítse az érintett intézményt. - A 8. osztály vezetője mindent tegyen meg, hogy a szülő és a tanuló döntése közelítsen a realitásokhoz, a meglévő feltételekhez (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon stb.). - A szülők és a 8-os osztályfőnök szoros együttműködését a felvételi rendszer indokolja. A beiskolázás adminisztratív feladatai: a törvény szerint. Az autóbusszal érkező tanulók a múlt évi kedvező tapasztalatokat figyelembe véve az iskola udvarán várják a buszt. A tanév első napján az osztályfőnökök beszéljék meg a tanulókkal az utazás módját, a balesetek elkerülésének fontosságát. Az óvodás gyerekek utaztatását a szülők oldják meg.

Az oktatás fő feladatai: A segédleteket, a munkáltató füzeteket a nevelők választhatják meg. A megfelelő módszer, a segédletek megválasztása a tanulók érdekét, az oktatás eredményességét kell, hogy szolgálja. Tervező munkánkban támaszkodjunk eddigi tapasztalataink mellett a szakirodalomra.

11

Az iskolai könyvtárban található szakirodalmat is használjuk. Érjük el, hogy tanulóink többsége beiratkozott olvasója legyen a művelődési ház könyvtárának. A tanórákon továbbra is az alapkészségek tervszerű fejlesztése a cél, elsősorban olvasásból és matematikából. Ne törődjünk bele abba, hogy egyes tanulók kivonják magukat a munkából, mert így lemaradnak, s teljes közöny lesz úrrá rajtuk. Tegyünk az eddigieknél többet a lemaradt tanulók felzárkóztatásáért a tanórán, a korrepetálásokon a szerzett tapasztalatok kihasználásával. A tanórán használjuk ki a motiváció sokféle lehetőségét. A felzárkóztatásban szerepet kell kapnia a családlátogatásoknak is. Az alsó tagozatban tanító nevelők, osztályfőnökök már év elején győzzék meg a hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt tanulók szüleit, írassák be gyermeküket a napközibe. A tehetséggondozásról sem feledkezhetünk meg munkánk során. A tehetséggondozás módszerei: differenciált foglalkoztatás a tanórán, kiegészítő anyagok felhasználása, pályázatokon való részvétel, könyvek ajánlása, önálló felkészülés egyegy témából, gyűjtés – kutatás, projekt, tanulmányi versenyeken való részvétel. Minden tantárgy első óráján foglalkozzanak a nevelők a tantárgy tanulásának legeredményesebb módszereivel, a házi feladat önálló elkészítésének fontosságával és a felszerelések meglétének szükségességével. Az értékelésben a hibafeltárás, a tanuló motiválása, a fejlesztés vezesse a nevelőt. Késztessük a tanulókat megfelelő erőfeszítésre; ugyanakkor ismerjük el a legkisebb teljesítményeket is, hogy kedvet kapjon a tanuló a munkához. A 8. osztályosok értékelésében is törekedni kell a tantervi követelmények érvényesítésére. Értékeléskor a realitásra törekedjünk. A tanulói munkákat – szóbeli, írásbeli – nagy gonddal értékeljük. A tanulónak tudnia kell, hol hibázott, mely területeken kell javítania, s a kapott osztályzat milyen teljesítményt takar. A témazárók írását alaposan készítsük elő; a feladatlapokat körültekintően, az életkori sajátosságokat, a tantárgy jellegét is figyelembe vevő módon kell megszerkeszteni. A tantervi előírásokat a nevelőknek be kell tartani. Pl.: az előírt dolgozatokat meg kell íratni. Az informatika oktatásának tárgyi és személyi feltételei megfelelőek. A 6., 7., 8. osztályban óratervi órák keretében folyik az oktatás. A helyettesítendő nevelő időben jelezzen, s a tanításhoz szükséges eszközöket bocsássa a „helyettesítő” rendelkezésére. A helyettesítő nevelő a lehetőséghez mérten lelkiismeretesen készüljön fel az órára. Mindkét tényező a tanulók alapvető érdeke.

A tanítási órák vezetésével kapcsolatos javaslatok: -

Alaposan fel kell készülni az órákra: óratervezés, szemléltető, segédanyagok, feleltetési terv stb. A házi feladatokat alaposan készítsük elő (esetleg differenciáljunk), kérjük számon, értékeljük, dicsérjünk, ha kell, büntessünk.

12

-

-

Az önálló munkáltatásról ne feledkezzünk meg. Már 1. osztálytól szoktassuk hozzá a tanulókat az önálló feladatértelmezéshez. Az önálló munkáltatás, a beszélgetés, a gondolkodtatás, a tanári előadás módszerének alkalmazása a tananyag jellegétől, a tanulócsoport összetételétől függ. Az új anyag megtanításakor határozottan különítsük el a tananyag súlyponti részeit a kevésbé fontosaktól. Az összefoglalás ne maradjon el! Neveljük arra tanítványainkat, ha valamit nem értenek, problémájuk van a tananyaggal kapcsolatban, kérdezzenek. Gyakorlásra, ismétlésre is mindig jusson idő. Meg kell oldani az átlagosnál gyorsabban haladók és a lemaradók párhuzamos foglalkoztatását, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. A felzárkóztatásnak is legfontosabb színtere a tanítási óra. A nevelőnek, a szaktanárnak pontosan tudnia kell, mi a tanuló lemaradásának oka, mely ismeretek hiánya okozza a lemaradást. Természetesen ismerni kell a tanuló jellemét, lelki- és idegállapotát.

Tanításunk csak akkor lehet eredményes az egyes tanuló vonatkozásában, ha bevonjuk őket a munkába. A tanulásban lemaradó tanulók érdekében minden esetben meg kell győződnie a nevelőnek arról, tudja-e a tanuló, mit kell tanulnia, érti-e a feladatot. Kényszeríteni kell diákjainkat arra, hogy figyeljenek az órán. Ezt csak úgy éri el a nevelő, ha gyakran szólítja. A lemaradó, gyengébb tanulóknak korrepetálást tartunk. Korszerű módszerek és eljárások alkalmazásával vonjuk be a tanulókat a tanórai munkába, aktivizáljuk őket. Ne feledkezzünk el a szemléltetés, az összefoglalás, az ismétlés, a lényegkiemelés, a gyakorlás fontos szerepéről a tanulás – tanítás folyamatában. Tiszta fogalmakat csak korszerű módszerekkel alakíthatunk ki. Lehetőleg minden órán feleltessünk! A szóbeli feleltetés a beszédkészség fejlesztése szempontjából nagyon fontos. Fordítsunk nagyobb figyelmet a tanuló problémamegoldó készségének a fejlesztésére. Akkor adjunk csak nevelői segítséget a diáknak, ha önállóan nem boldogul a feladattal. Szoktassuk rá őket, hogy önállóan értelmezzék a feladatokat, ha problémájuk van, kérdezzenek. Nem feledkezhetünk meg óra elején a továbbhaladáshoz szükséges, már feldolgozott anyagrészek felelevenítéséről. A tanítás alapfeltételei közé tartozik, hogy a tanulók tevékeny részesei legyenek a tanórának. Megfelelő motiváció nélkül a munkánk nem lehet eredményes. Óravezetésünk legyen érdeklődéskeltő, hassunk a tanulók érzelmeire, tegyük őket érdekeltté a munkában. A nevelői szabadság értelmében a tankönyvpiacon megjelenő könyvek közül a nevelő választhatja ki, melyikkel tud eredményesebben dolgozni. Fontos feladat: a nevelők igyekezzenek megismerni a különböző tankönyveket, tankönyvcsaládokat. Érjék el, hogy minél több tanuló vegyen részt pályázatokon, tanulmányi versenyeken. Napköziotthon: A gyermekek érdekében az alsó tagozatban tanítók, osztályfőnökök tegyenek meg mindent azért, hogy azok, - elsősorban alsó tagozatos tanulók-, akik tanulási

13

nehézséggel küzdenek, járjanak napközibe. Szorosan működjön együtt a napközis nevelő az alsó tagozatban tanító nevelőkkel. A napközis nevelő különböző módszerekkel igyekezzen oldani a napközis gyerekben azt a feszültséget, amit az iskolában eltöltött idő okozhat bennük. Az oldás módszerei: otthonos légkör, sok-sok játék. Természetesen az iskola Házirendje a napközisekre is vonatkozik. A szabadidős tevékenység, kulturális- és munkafoglalkozások szervezése is fontos feladat. A vizuális és a manuális képzés az egész emberre hat, fejleszti a gondolkodást, kifinomultabbá teszi az ízlést, nyitottabbá tesz a jóra, a szépre, az értékekre.

Továbbképzés: A továbbképzés egyik hatékony s egyben legolcsóbb módszere az önképzés. Felhívom a kollégák figyelmét az iskolai könyvtárban megtalálható s folyamatosan megjelenő szakirodalomra, az iskolában megtalálható szakfolyóiratokra. Kérem a nevelőket, hogy tanulmányozzák a továbbképzési kínálatot. Ötéves továbbképzési tervünket elfogadta a tantestület. Ettől csak indokolt esetben tudunk eltérni.

Iskolai – óvodai munkaközösségek: Az óvodai munkaközösséget az óvónők alkotják. Programjukat maguk készítik el. Lehetőség szerint vegyenek részt a városi óvodai munkaközösség munkájában. A német nemzetiségi nyelvi munkaközösséget az iskolában németet tanítók s az óvodában németet tanítók alkotják. Kérem a munkaközösség vezetőjét, a munkaközösség tagjainak véleménye alapján készítse el programját. Az alsós munkaközösségnek javasolt téma : - A leendő elsősöknek szóló foglalkozások tervezése, megszervezése A felsős munkaközösségnek javasolt téma: -A továbbtanulás, kompetenciamérés A munkaközösség-vezetők ne csak a szaktanácsadói javaslatokat közvetítsék, hanem a közösségekben is szervezzenek tapasztalatcserét, egyeztessék a tantárgyak tanításával kapcsolatos nézeteiket. A munkaközösségek vezetői szeptember 30-ig készítsék el programjukat, s azt mutassák be az iskola igazgatójának. A szakmai továbbképzéseken való részvétel munkaköri kötelesség. Az óvodai, az alsós és a német nemzetiségi munkaközösség iktassa programjába az óvodai és az iskolai nevelők együttműködésének konkrét programját (óralátogatások, bemutatók, tapasztalatcserék stb.)

14

Iskolánkban a 2012/2013-as tanévben a következő szakkörök működnek: német felzárkóztató, német nyelvvizsgára felkészítő, történelem, kézilabda, sportkör, jóga, néptánc. A szakkörök célja, hogy tanulóink a tantárgyi kereten felül érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet folytathassanak. Célja még a tanulói tehetségek kibontakoztatása. Felhívom a szakkörvezetők figyelmét, hogy a lehetőségek függvényében vegyenek részt a szakkör jellegének megfelelő versenyeken. Természetesen a város közművelődési és gyermekintézményei által hirdetett szakköröket is ajánljuk tanítványainknak. A Városi Könyvtár és Szabadidő Központtal a hagyományos jó kapcsolatokat fejlesztjük tovább. A Városi Könyvtár és Szabadidő Központtal Töltl János, a művelődési ház vezetője, Böhmné Keszler Zsuzsanna tanítónő és Májusi Zsolt, DÖKvezető tartja a kapcsolatot. Iskolánk feladata a tanulók nyári táborozásának megszervezése is. Kérem a nevelőket, jelezzék, ha a gyermekek nyári táboroztatásában részt kívánnak venni. A német nemzetiségi nyelv gyakorlásának fontos lehetőségei lennének a nyelvi táborok, a sítábor. Használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket.

Rendezvényterv /2012 – 2013/

15

2012. Szeptember 03.800

Tanévnyitó ünnepély Szervezésért felelős: Turbán Lászlóné, Vörös Jánosné

Szeptember 14.

Megemlékezés iskolánk névadójáról, Simon Istvánról. Látogatás Bazsiban, koszorúzás a költő szülőházánál. Felelős: Töltl János, Májusi Zsolt

Október 19.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcról megemlékező ünnepély Felelős: Narancsik Imre, Májusi Zsolt, Toporné Kerék Ágota

November 09. ½ 5

Lampionos felvonulás Felelős: Töltl Zoltán, Orbán Lajosné

December 21.

Karácsonyi ünnepély Felelős: Turbán Lászlóné

2013. Január 13.

Félévi osztályozó értekezlet Felelős: igazgató

Január 22.

A magyar kultúra napja Felelős: Töltl János

Január 20.

Ellenőrzők kiadása Felelős: osztályfőnökök

Január 23.

Félévi értekezlet Felelős: igazgató

Február

Farsangi bál Felelős: SZM

Március 14.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe Felelős : Király Zoltán, Töltl Zoltán

Május 4.

Kulturális bemutató Felelős: Ramasz Vanda, osztályfőnökök

16

Május

Megyei német nemzetiségi nyelvi verseny és környezetvédelmi nap Felelős: Töltl Zoltán, igazgató

Május 29.

Országos kompetenciamérés Felelős: Turbán Lászlóné

Május

Bakonyalja- kupa Felelős: Király Zoltán

Június

Gyermeknap Felelős: SZM, diákönkormányzat

Június

Év végi osztályozó értekezlet Felelős: igazgató, osztályfőnökök

Június

Tanévzáró ünnepély, bizonyítványosztás, ballagás Felelős: Májusi Zsolt, Vörös Jánosné

Június

Tantestületi tanévzáró értekezlet Felelős: igazgató

Megemlékezések, köszöntések

2012. Október 6.:

Az aradi vértanúkról megemlékezés osztálykeretben Felelős: osztályfőnökök, Narancsik Imre

December 6.

Mikulás-nap Felelős: művelődési ház vezetője, DÖK

2013. Április 11.

A költészet napja Felelős: magyartanárok

Május 1.

A tanulók szüleikkel a városi rendezvényeken vesznek részt.

Május 8.

Megemlékezés a 2. világháború befejezéséről a felső tagozatban történelem órákon, osztálykeretben. Felelős: Narancsik Imre történelemtanár

17

Június 4.

A nemzeti összetartozás napja Megemlékezés osztálykeretben és történelem órákon. Felelős: osztályfőnökök, Narancsik Imre

Szülői értekezletek: A szülői értekezletek pontos időpontját és tárgyát az osztályfőnökök az osztály SZM elnökök bevonásával határozzák meg. Fogadóórák: 2011. november 19. ; 2012. április 15. Nyílt napok: 2012. március 19 – 20. Az óvodai rendezvények időpontját és tárgyát az óvodai munkaterv tartalmazza.

Az 5 tanítás nélküli munkanap felhasználása 2012. november 10. 2012. december 15. 2013. május 17. 2013. május - június 2013. június

Hagyományőrző nap Nevelési értekezlet Megyei német nemzetiségi nyelvi verseny és környezetvédelmi nap. Tanulmányi kirándulás Diákönkormányzati nap (Gyermeknap)

Osztályfőnökök: 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

Turbán Lászlóné Töltlné Somogyi Judit Becskeiné Fejes Katalin Böhmné Keszler Zsuzsanna Király Zoltán Töltl Zoltán Toporné Kerék Ágota Májusi Zsolt

A napköziben tanítók: Az Sz M elnöke: Vesztergom Viktória Az Sz M tagjait az első szülői értekezleten választjuk meg.

18

Tanórán kívüli megbízatások, elfoglaltságok: 1. Becskeiné Fejes Katalin

jegyzőkönyvvezető, könyvtáros

2. Böhmné Keszler Zsuzsa

közművelődési megbízott

3.

igazgató

4. Hegedüsné Szabó Mária

környezetvédelmi felelős

5. Májusi Zsolt

diákönkormányzat vezetőj

6. Narancsik Imre

ifjúságvédelmi felelős

7. Király Zoltán

sportfelelős

8. Turbán Lászlóné

igazgatóhelyettes

9.

a kompetenciamérés koordinátora

10.

napközis csoport vezetője

11. Töltlné Somogyi Judit

informatikai rendszergazda

12. Töltl Zoltán

német munkaközösség-vezető tűzvédelmi – balesetvédelmi megbízott

13. Turbán Lászlóné

levelezős versenyek szervezése, alsós munkaközösség-vezető

A 2012/2013-as tanév rendje

A 2012/2013-as tanév első tanítási napja 2012. szeptember 3. (hétfő), az utolsó tanítási nap 2012. június 14. (péntek). A tanítási napok száma:183 nap.

19

A tanév első féléve 2013. január 11-ig tart. Az iskola 2012. január 18-án értesíti a tanulókat, illetve a tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2012. október 29-től november 4-ig tart. Utolsó tanítási nap: okt. 27. , első tanítási nap: nov. 5. A téli szünet 2012. december 27-től 2013. jan. 2-ig tart. Utolsó tanítási nap: dec. 21. , első tanítási nap jan. 3. . A tavaszi szünet 2013. március 28-tól április 2-ig tart. Utolsó tanítási nap: március 27. , első tanítási nap: ápr. 3. Országos kompetenciamérés: 4., 6., 8. évf., 2012. május 29. (szerda)

Záradék A munkatervet a tantestület megismerte, és egyhangúlag elfogadta.

Ajka-Ajkarendek, 2012. szeptember 03.

Turbán Lászlóné igazgatóhelyettes